Szociális munka munkanélküliekkel, a foglalkoztatás világa WJLF III. évf. 2006/07 őszi szemeszter általános szociális munkás szak I. ea.
Borbély Tibor Bors
[email protected]
Miért beszélünk a munkanélküliségről, mint problémáról? Hogyan jutottunk idáig? – A bérmunka társadalma
A foglalkoztatottak megoszlásának hazai változásai Év január 1. 1900.* 1910.* 1920.* 1930. 1941. 1949. 1960. 1970. 1980. 1990. 2001 Éves átlag** 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.
(1900-2003) Mező- és erdőgazdaság e.fő % 1.734,6 61,1 1.684,7 59,7 2.127,2 59,7 2.030,2 54,3 2.165,1 51,5 2.197,5 53,8 1.830,0 38,5 1.246,0 23,2 1.109,0 19,3 955,0 17,5 205,3 5,6 460,1 349,4 327,6 295,1 302,4 287,8 274,7 275,7 255,5 243,4 240,9 215,2
11,4 9,3 8,9 8,1 8,4 8,0 7,4 7,2 6,6 6,3 6,2 5,5
Ipar- építőipar
Szolgáltatás
e.fő 422,5 558,1 562,9 754,5 919,3 884,0 1.617,7 2.379,2 2.386,1 1.976,8 1.225,4
% 15,0 18,3 15,8 20,2 21,8 21,6 34,0 44,3 41,6 36,1 33,1
e.fő 684,2 810,1 875,3 952,8 1.118,7 1.003,4 1.311,9 1.747,5 2.238,5 2.540,1 2.266,3
% 23,9 26,5 24,5 25,5 26,7 24,6 27,5 32,5 39,1 46,4 61,3
1 431,0 1 292,2 1 237,3 1 198,1 1 190,1 1 207,9 1 267,3 1 300,3 1 304,0 1 325,9 1 319,9 1 305,9
35,5 34,3 33,5 33,0 33,0 33,5 34,3 34,1 33,8 34,3 34,1 33,3
2 134,6 2 128,7 2 127,6 2 129,6 2 112,6 2 114,6 2 153,6 2 233,3 2 296,7 2 299,0 2 309,8 2 400,8
53,0 56,3 57,6 58,8 58,6 58,3 58,3 58,6 59,6 59,4 59,7 61,3
Foglalkoztatottak e.fő = 100 % 2.841,3 3.053,0 3.565,4 3.737,5 4.201,9 4.084,9 4.759,6 5.372,7 5.733,6 5.471,9 3.696,9 4 025,7 3 770,3 3 692,5 3 622,8 3 605,1 3 610,3 3 695,6 3 809,3 3 856,2 3 868,3 3 870,6 3 921,9
*Az ország mai területe szerinti adatok **1998-ig a 2001. évi népszámlálás előtt ismert adatok Forrás: 1900-1990: Népszámlálások; 1992-2003: Munkaerő-felmérések, éves átlag (Laky 2003 40 o.)
Az első szakaszban:
A mezőgazdaságból az iparba
Ami az ipari társadalmakat megkülönbözteti a preindusztriálisaktól az a mezőgazdaság csökkenő foglalkoztatottsága, amely mögött hatalmasra nőtt termelékenység áll. A XVIII. század elejétől Nagy-Britanniában megindult iparosodás vége a XX. század eleje, amely során a foglalkoztatottak tömegesen kerültek át a premier szektorból a szekunderbe.
A bérmunka társadalma
textilipar válsága (XIV. sz.) válasz: munkaidő meghosszabbítása, Werklocken (munka, göndörít, csalogat) ~blokkoló óra (Schor 1992:49 p.) Auguste Comte: {a proletár} „ugyan tanyát vert a társadalom kellős közepén, de otthont nem talált.” (Caster 1998:292)
MOL Virtuális Múzeum, Blokkoló Óra 1950-es évek
A bérmunkaviszony megszabja:
BÉR A munkaerő ellentételezését (a munkás és családja fogyasztásának és életmódjának nagymértékben korlátokat szab a munkabér) MUNKAIDŐ/ TELJESÍTMÉNY A munkafegyelem (szabályozza a termelés ritmusát, ütemét vö. szalagmunka) MUNKASZERZŐDÉS-JOGVISZONY A munkaviszony általános szerkezetét kirajzoló jogi kereteket (munkaszerződés) (Caster 199, 295. old. ford. Léderer Pál)
Schor 1992, 45 p.
A modern ipar térnyerését megalapozó folyamatok:
gépi meghajtású eszközök széles körű elterjedése (gőzgép), új élettelen energiaforrások bevezetése (szén, majd kőolaj, földgáz, atom), olyan anyagok tömeges méretű felhasználása, amelyek rendes körülmények között nem fordulnak elő a természetben, tőke (nagyvállalatok kialakulása) és, munkaerő (később szakképzett) koncentrációja („mellékhatása” az urbanizáció, a nagy létszámú termelőszervezetek, a munkások szervezkedése, a szakszervezetek…).
Stabil társadalmi- jogi felépítmény és találmányok A fejlődő ipar és a mögötte álló tudományos fejlődés nem működhetett volna egy viszonylag stabil társadalmi- jogi felépítmény nélkül. Ez a rendszer, ha bár számos eltéréssel az egyes államok között, de a világon először lehetővé tette az egyéni vállalkozást, kezdeményezést, a szabad pálya- és foglalkozásválasztást, a földrajzi és társadalmi mobilitást. A jogi szabályozás a magántulajdonra épült, az anyagi célokban az ésszerűséget és a profitot hangsúlyozta (szemben mondjuk a spanyol uralkodó ezüstrúd gyűjtögetésével), s a tudományos megismerése, a tudományos felfedezések széleskörű hasznosítására helyzete a hangsúlyt.
A 70-es, 80-as évektől
Az iparból a tercier szektorba
A fejlődés (a rendelkezésre álló munkahelyek) meghatározói (Pounds sémája)
A világgazdaság újrarendeződése és a foglalkoztatás viszonya
(forrás: Figyelő hetilap 2006. január 5-11.)
A történeti fejlődés következményei I.
A népesség várható élettartama, egészségi állapota, iskolázottsága meghatározó a gazdaság és a munkapiac fejlődése szempontjából. A XXI. századi foglalkoztatáspolitikában az egészségben eltöltött évek száma egyre fontosabbá válik a teljes munkaerő szintjén. Önmagában a munkában töltött évek akkor érdekesek, ha azok érdemi munkavégzéssel telhetnek el. (Lásd Magyarországon a rengetek rokkantnyugdíjas- leszázalékolt munkavállaló, akik erejük teljében a rendszerváltást követő transzformációs válság időszakában menekültek az állami ellátások védőköpenye alá.) (1920-ban Magyarországon 210 ezer 7-14 éves gyerek dolgozott legálisan, 1919 első ILO ajánlás 14/15 év alattiak kiemelésére a munkaerő tartalékból, 1928-ban ez a korhatár hazánkban 12 év ma: felső korhatár 74 évre emelése ILO, hazánkban 62 év (ILO 15-74 év)
A történeti fejlődés következményei II.
a technológiai-technikai fejlődés újabb szakmákat termel ki, növeli a választható pályák számát és ugyanakkor összetettebbé teszi a gazdaságszakképzés működését, az egyének várható élettartam kitolódik, a jobb közegészségügy, táplálkozás, életmód, fejlődő orvostudomány miatt, ezzel a munkában töltött évek száma nőhet, a nyugdíjrendszereket, és a „nyugdíjas kort” át kell gondolni, a népesség életminősége javul, a fizetőképes kereslet növekszik, ezzel tercier szektor szerepe nő, mert a háztartások jövedelmüknek csak egy részét költik a létfenntartásra (lakás, élelem, ruházkodás) a fennmaradó rész a szolgáltatási szektor kínálatára költhető (pl. fodrász, mozi, szálloda), így a tercier szektorban foglalkoztatottak száma tovább nő, amíg a másik két szektoré folyamatosan csökken
A történeti fejlődés következményei III.
a fejlett államokhoz (OECD, EU) képest a Föld jelentős része elmaradásban van, főként az afrikai kontinens egyes államai (Fekete- Afrika) vannak iszonyatos lemaradásban, a termelés és a GDP növekedésével párhuzamosan az inaktívak tábora nem feltétlenül csökken, a termelés felfuthat a technológiai fejlődésre alapozva, amely kiváltja az élőmunkát, ez a helyettesítési ráta (ma még) a tercier szektorban a legalacsonyabb (pl. még nincsen gépi fodrász, vagy géppincér), végezetül a foglalkoztatás szerkezete minden „korszakos találmány” hatására jelentősen átrétegződik
Köszönöm a kitartást és a figyelmet!
Folytatás: szeptember 18.-án Téma: A munkanélküliség fogalma, típusai, okai, makroszintű adatok
