Liszt Rómában Gustave Durand (ceruza-rajz)

Liszt Rómában Gustave Durand (ceruza-rajz) "A latin nyelvü miséken Liszt Ferenc olyan hangosan imádkozott ,mintha ö maga celebrált volna"

Liszt Ferenc Esztergomi Mise VATIKÁNI VÁLTOZATA 1859

4 SZÓLÓHANG, KÓRUS, MÉLYVONÓSOK, ORGONA

MAGYARORSZÁGI

ELSÖ

BEMUTATÓ

ESZTERGOM • BUDAPEST

KONCERT

ESZTERGOMI LISZT HÉT 2008. AUGUSZTUS 24. ESZTERGOMI BAZILIKA

18 ÓRA

Prímási székesegyház temploma LISZT FERENC, VIRÁGH ANDRÁS,

B.A.C.H. orgona

LISZT FERENC ESZTERGOMI MISE VATIKÁNI VÁLTOZATA 1859. TARDY LÁSZLÓ REMÉNYI KÁROLY VIRÁGH ANDRÁS ÁCS JÓZSEF EGYESÍTETT KÓRUSA BELVÁROSI VONÓSOK PALATINUS VIOLETTA, szoprán BAKOS KORNÉLIA, alt MOLNÁR ANDRÁS, tenor TÓTH JÁNOS, basszus

szt - Gesel

l

orgona karmester

Jegyeladás:www.ticketportal.hu Információ:KLASSZ Zenei Iroda-Hungarofest Kht. 1071 Budapest • Rákóczi út 20. • Tel: +36 1-266-2837 [email protected] • www.klassz.org

haft

Fr a n

Li

sc

z-

ÁCS JÓZSEF, BARÓTI ISTVÁN,

V hweiler e.

.

E

sc

2

KONCERT

BUDAPEST

2008. AUGUSZTUS 25.

20 ÓRA

BUDAPESTI BELVÁROSI FÖPLÉBÁNIA TEMPLOM Budapest V. Március 15. tér

LISZNYAI SZ. GABOR, Szent Istvan fantazia ÁCS JÓZSEF, orgona LISZT FERENC ESZTERGOMI MISE VATIKÁNI VÁLTOZATA 1859. TARDY LÁSZLÓ REMÉNYI KÁROLY VIRÁGH ANDRÁS ÁCS JÓZSEF EGYESÍTETT KÓRUSA BELVÁROSI VONÓSOK PALATINUS VIOLETTA, szoprán BAKOS KORNÉLIA, alt MOLNÁR ANDRÁS, tenor TÓTH JÁNOS, basszus

l

V hweiler e.

.

sc

E

3

szt - Gesel

haft

Fr a n

Li

sc

z-

ÁCS JÓZSEF, VIRÁGH ANDRÁS,

orgona karmester Belépöjegyek a Cultur-Comfort Központi Jegyirodában • Budapest • VI. Paulay Ede u. 31 • Tel: 322-0000 • www.cultur-comfort.hu

Tickets are available in the "Cultur-Comfort" network in the "Interticket" or at the Parish Church

Tisztelt Olvasó! "Természetesen egy régi partitúra!" Hasonló gondolattal kezdi valaki Umberto Eco hires regényének,"A rózsa neve" cimü münek elöszavát olvasni. A Vatikánban 150 éve szunnyadó kézirat megjelentetése egy igazi érdekességnek számít. Liszt Ferenc egy utazo europai volt, mint ahogy az a könyvekben áll. Magyar születése ellenére Párizsban, Weimarban, Rómában élt. Ünnepelt zongoravirtuózként Pétersburgtól Isztambulig is eljutott. Ezek az utazásai és a különbözö nemzetiségü személyekkel kialakult kapcsolatai nagy hatást gyakoroltak alkotó munkásságára.Liszt Ferenc volt az, aki elöször játszott ezrek elött zongoramüvészként, amivel kora kultúrális életét megváltoztatta és az addig csak nemesivilágnak szóló elöadói tradíciót felbontotta. A zene birodalmának kapuit a nép számára szélesre nyitotta. Nagy öröm és megtiszteltetés a "Bundesverband der Deutschen Volksbanken und Raiffeisen-" bank számára, hogy a partitúra kinyomtatásához hozzájárulhatott. Ezzel támogatta az eschweileri Liszt társaság 25 éves jubileumi elsökiadását.

Liszt személyisége és a Raiffeisenbank célja között találunk némi hasonlóságot, ha nem is rögtön az elsö látásra. Alapítóatyáink fö célja az volt, hogy a gazdaságiéletben parasztok, munkások, hivatalnokok és magántulajdonosok egyaránt aktivan résztvehessenek. A mai napig hüek maradtunk ehhez az elv-örökséghez, mert a 30 millios föt számláló érdekeltnek több mint a fele bankszervezeti tag vagy tulajdonosa a bankjának. Vidéken és a nagyvárosokban 14 000 kihelyezett hivatali ágazat biztositja az emberek szükségleteinek ellátását, igy joggal nevezhetjük magunkat a " nép bankjának". Örömteli kihívás volt számunkra Liszt Ferenc "Esztergomi mise" - jének Vatikáni Változatát megjelentetni, aminek a fö célja az volt, hogy e nagy zeneszerzö szellemiségével és zenéjével ma is politikai határokon túllépjünk, egy fejlödö európai kultúrpolitikát alátámasszunk és aktiv müvészeket támogassunk. Bízva remélem, az új partitúra kiadása ahhoz is hozzájárul,hogy sokan közelebb kerüljenek a "müvészet-újító", európai nagy zeneszerzö és utánozhatatlan zongoramüvész Liszt Ferenc zenéjéhez. Dr. Christopher Pleister,

Elnöke az Egyesített Németországi "Volk" és "Raiffeisen" Banknak

4

Kedves Zenebarátok, az eschweileri Raiffeisenbank nem csak anyagi befektetések központja, hanem évek óta a kultúra, müvészetek és különösen a zene pártfogója, támogatója. Nagy megtiszteltetés volt a bank számára, hogy a Liszt "Esztergomi Mise" Vatikáni Változatának elsö kiadását és világbemutatóját Eschweilerben anyagilag megvalósithatta. Az egyesitett német Raiffeisen- és Volksbank segítségével azt a müvet a világ számára halhatóvá tehette, ami 150 évig a Vatikán könyvtárában feledésbe merült. Bankunk a gazdasági sikereit összeköti majd százötven esztendeje különféle, felelösségteljes szociális támogatásokkal. Alapítónk példája nyomán fö célunk :"anyagi segítség biztosítása az önfejlesztéshez".

5

Friedrich Wilhelm Raiffeisen (1818-1888) a XIX. század társadalmának szociális "úttöröje" volt, mint Liszt Ferenc (1811-1886) a zene, az egyházzene újítója. Nincs tudomásunk arról, hogy e két korát meghaladó nagyság személyesen találkozott volna, egy azonban bizonyos, hogy mindkettöjük munkásságának alapforrása a krisztusi hitböl fakadt. Ahogy F.W. Raiffeisen és Liszt Ferenc müködése a világban a mai napig, mindig megújulva, nagy figyelmet és elismerést arat, úgy kivánjuk, hogy a Liszt Mise Vatikáni Változatának Esztergomi és Budapesti bemutatója is tovább gazdagitsa a nemzetközi kultúrális értékeket. Johannes Gastreich, Igazgato Raiffeisenbank-Eschweiler,

VATIKÁNI LEVÉL

Palatinus Violetta, Projektmanagerin számára íródott vatikáni levél 6

ELÖSZÓ

Több mint 25 évi müvészi munkára, különleges ösbemutatókra és tudományos munkásságra tekinthet az eschweileri Liszt társaság vissza. A magyar származású zeneszerzö, zongora és orgonamüvész Ács József alapításával a társaság 1982 óta, Liszt zenei örökségének és a klasszikus zene ápolásának Aachen környéki hirnöke. A 2007- es év egy különleges 25 éves jubileumi ajándékra adott lehetöséget. Ács József elsöként adta ki a világon a Vatikán könyvtárában 1859-óta örzött és eddig még nem megjelentetett "Esztergomi Mise” Vatikáni Változatát. A mü ösbemutatására 2007. október 26-án került sor az eschweileri Szent Péter és Pál templomban. A "Vatikáni Változat" magyarországi elsö bemutatóját élhetik át a hallgatók augusztus 24- én Esztergomban, majd egy nappal késöbb 25-én Budapesten, ahol a mü szintén Liszt vezényletével felhangzott. Az Önök által már jól ismert "Missa solennis" zenekari misét, Liszt Ferenc az esztergomi Bazilika avatására

7

komponálta és1856 augusztus 31-én került ezen falak között bemutatásra. A kottakiadás megvalósításához és a Vatikáni Változat nemzetközi elöadásaihoz szükséges nagyvonalú anyagi támogatást Johannes Gastreich, eschweileri Raiffeisenbank Igazgató Úrnak és Dr. Christopher Pleister Úrnak köszönhetjük, aki az egyesített "Deutschen Volksbanken und Raiffeisenbanken" berlini Vezérigazgatója. Günther Wopperer, elnök Franz-Liszt-Gesellschaft Eschweiler www.franzliszt-eschweiler.de

8

Vatikáni Változat

kézirata 1859-ból

(Vatikáni Könyvtár Róma) 9

”CÉLOMNAK TÜZTEM KI AZ ÁTIRAT KIADÁSÁT” Ács József, a "Vatikáni Változat" kiadója Liszt Esztergomi miséjével egész életemben foglalkoztam.Amikor meghallottam, hogy létezik egy orgona-"mélyvonós" átirat, célomnak tüztem ki az átirat kiadását -amiröl Liszt személyesen mindenféleképpen tudhatott. Alapvetöen mindegy, hogy ki volt a mü átírója, mert a mise az maradt, amit Liszt talán maga is a legjobban szeretett. Számomra továbbra is a zenekari partitúra az autentikus és ahol az feltétlenül indokolt,ott fel is kell használni. Egy azonban egészen biztos! Ezzel az átírattal a mü elöadási-lehetösége megsokszorozódik; sok egyházi muzsikusnak lehetövé válik a mise többszöri elöadása. Ez pedig ünnep, nagyszerü felemelö élmény és feladat mind a muzsikusnak mind a közönségnek! Mindez nem utolsó sorban Liszt Ferenc alkotásának elismerése, terjesztése és mind a jelenlegi, mind a következö generációnak egy nem mindennapi keresztény tanúságtétele a mai nehéz idök zivatarában is. Eschweiler, 2008. április 16. ÁCS JÓZSEF, zenei vezetö Eschweiler Liszt Társaság Dürenerstraße 33 52249 Eschweiler Deutschland [email protected]

"MUSICA SACRA" Messen und Orgelpartituren Bearbeitet bzw. Herausgegeben von Jozsef Acs Donizetti: Kyrie (Chor - Orgel)

Leoncavallo: Requiemsatz und Benedictus (Chor - Bariton - Solo - Orgel) Suppè: Requiem (4 Soli - Chor - Orgel) Humperdinck: Die Wallfahrt nach Kevelaer (Tenor, Mezzosopran Soli Chor - Orgel)

Gounod: Requiem 1893 (4 Soli - Chor Orgel)

Verdi: Ave Maria h-moll (Solo - Chorbearbeitung) Liszt: "Tristis est" aus "Christus" (Bariton- Solo - Orgel) Liszt: Graner Messe in der Vatikanische Version 1859 (4Soli - Cello - Bass Chor - Orgel) Werner Alajos: Magnificat (Chor - Orgel)

Halmos: Halmos: Halmos: Halmos:

Te Deum (Chor - Orgel) Missa de nativitate Domini Missa e sole Missa polyphonica (Chor - Orgel)

Harmat: Psalm 150 (Chor - Orgel)

Mosonyi: F-Dur Messe (Alt, Bariton-SoliChor - Orgel)

Mosonyi: Ave Maria (Sopran - Solo - Chor Orgel) Mosonyi: Ave verum (Chor - Orgel)

10

” INKÁBB IMÁDKOZTAM A MÜVET, MINTSEM KOMPONÁLTAM” Néhány bevezető gondolat Liszt Esztergomi miséjének a Cappella Giulia számára készített változatához „Inkább imádkoztam a művet, mintsem komponáltam” - vallotta Liszt levelében Richard Wagnernek a mise megszületése után egy nappal, 1855. május 2-án. Az új esztergomi székesegyház felszentelésére készült ünnepi mise Liszt alkotói pályáján egy következő korszak kezdetét nyitja meg: korai motettái, első, férfikarra írt miséje (1848) után az Esztergomi mise többszöri megszólaltatása döntően igazolta magának a zeneszerzőnek és az egyháziak számára is, hogy alkotói tehetségét a jövendő időszakban elsősorban az egyházzene területére összpontosítsa. Liszt a bemutató után egy hónappal így ír: „A lényeget két pontban foglalom össze: Egyrészt teljes tudatára ébredtem, hogy a feladat, amit e földön teljesítek, szerves része a nemzeti dicsőségnek. Másrészt komoly pozíciót szereztem magamnak mint vallásos és katolikus zeneszerző. Nos, ez a művészetnek egy határtalan területe, melynek művelésére elevenen érzem magamban az elhivatottságot.” A zeneszerző annyira fontos művének érezte ezt a misét, hogy a partitúra kivételes igényességgel kidolgozott díszkötésű példányát azonnal a megjelentetés után, 1859-ben elküldte ajándékba IX. Piusz pápának Gustav Hohenlohe érseken keresztül abban a reményben, hogy a mű felcsendülhet majd a Szent Péter Bazilikában is. Ez az ajándékozási gesztus vezetett Liszt és a zeneszerető pápa személyes ismeretségének kialakulása felé. A Szentatya köszönő szavait Hohenlohe érsek közvetítette a zeneszerzőnek: „Mondja meg Liszt úrnak, hogy áldásomat küldöm neki, s hogy híres miséjét, amelyet megküldött nekem, 11

novemberben el fogják énekelni a Szent Péter Bazilikában, és én is jelen leszek.” Az üzenettel egy időben, 1859 augusztusában IX. Pius pápa Lisztet a Nagy Szent Gergely érdemrend parancsnoki fokozatával tüntette ki. A Szent Péter Bazilikában azonban nem volt szokás, hogy zenekari miséket adjanak elő, a kórust az egyházzenei reformtörekvések értelmében legfejebb az orgona és néhány vonós hangszer támaszthatta alá. A vatikáni előadás számára a Bazilika ünnepi szertartásain résztvevő Cappella Giulia karnagyát, Salvatore Meluzzit bízták meg, hogy készítsen a zenekari szólamanyagból a helyi adottságoknak megfelelő orgonakivonatot, amelyhez még cselló és kontrabasszus szólam társul. Meluzzi személyét a kéziratban fennmaradt átirat címlapja nevezi meg. A vatikáni bemutató megvalósulásáról nem tudunk. A Vatikáni Könyvtár Kézirattárában őrzött eredeti forrást Ács József kiadta, ennek alapján valósulhat meg a jelenlegi előadás. A kéziraton nincs sem aláírás, sem dátum, és Liszt kézjegyét sem őrzi. A partitúra és az átirat elemző összehasonlításakor úgy tűnik, hogy az orgona átirat készítésénél Meluzzi a partitúra első kiadásának legalsó sorában közölt zongorakivonatot vette alapul. Több tételben a lehetséges rövidített változatot választotta (pl. Kyrie, Sanctus, Benedictus). Az orgona szólam néhol több zenei anyagot ölel magába, mint az eredeti zongorakivonat, más helyütt az orgona szólam, a cselló és basso continuo szólammal együtt tartott, egész vagy félhangokból álló akkordok harmóniai kíséretére szorítkozik. A kézirat hiteles értékelése, valamint a tervezett bemutató körülményeinek tisztázása még a jövő kutatásának feladatai közé tartozik. Dr. Domokos Zsuzsanna

A 2008-AS ESZTERGOMI LISZT-HÉT (AUGUSZTUS 24-30)

A 2008-ban rendezendő Esztergomi Liszthét részben az 1858-as évre visszatekintő 150 éves évforduló, amikor Liszt Pesten világi testvérként a ferences rend tagja lett. Azon a napon, április 11-én délelőtt a Belvárosi templomban vezényelte az Esztergomi miséjét. Ez a mű elsőként 1856. augusztus 31-én hangzott fel Esztergomban, amikor maga Liszt vezényelte a Bazilikában. A mise ritka mesterműként emelkedik ki 19. század delelőjén, és eltér a szokványos repertoártól abban, hogy egy sajátos korban és országban egy adott város kiválasztott temploma számára készült. Minden szimbolikus e mű körül – kezdve az új bazilika felszentelésével, amely a 16 – 17. századból, a török hódoltság idejéből maradt romokra épült. Az Egyház – hasonlóan a mai Magyarország helyzetéhez – ismét aktív szerepet játszik a társadalom életében. Liszt zenéjét saját korában „forradalminak” bélyegezték. Esztergom a magyar történelem, kultúra különös jelentőségű színhelye, számos értékes műemlékkel, műgyűjteménnyel, komoly idegenforgalmi vonzerőt jelentő látnivalókkal. Szerencsés földrajzi fekvése a turizmus fő útvonalába kapcsolja és módot nyújt országhatárokon átívelő együttműködésre is. A város kulturális kínálatát jelentősen színesítené, ha Liszt muzsikája egy minden évben azonos időszakban megrendezett, fesztivál jellegű program keretében szólalhatna meg falai között.

Mindezeket szem előtt tartva, Paul Merrick Liszt-kutató és Esztó Zsuzsanna zongoraművész, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárai, valamint Tardy László karmester, a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom karnagya 2007 nyarán kezdeményezte egy esztergomi Liszt-hét szervezését. Javaslatukhoz lelkesen csatlakozott Reményi Károly, az Esztergomi Szimfonikus Zenekar és Énekkar karmestere, valamint a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontjának igazgatója és helyettese, Eckhardt Mária és Domokos Zsuzsanna zenetörténészek, felajánlva szakmai támogatásukat a program megtervezéséhez. A Liszt-hét szervezésében alapvető segítséget nyújt a magyar Liszt Társaság társelnöke, Rozsnyay Judit, és a Hungarofest Klassz Zenei Irodájának vezetője és munkatársa, Erdődy Orsolya és Kaszás Ágnes. Nagy örömünkre szolgál, hogy már az idei Liszt-fesztivál is nemzetközi távlatok felé nyit, hiszen az első estén a Tardy Lászlo, Reményi Károly, Virágh András és Acs Jozsef német egyesitett korusa vezeti be a hét rendezvényeit. 2011-ben Európa Liszt születésének 200. évfordulóját ünnepli. Magyarország számára nyilvánvalóan ez egy nagy lehetőség, hiszen Liszt személye és az ország szorosan összekapcsolódik a zenetörténetben.

12

Liszt életművének ama területének, amely Magyarországon nem került eléggé előtérbe 1961-ben és 1986-ban, most megfelelő figyelmet kell szentelni. Liszt négy miséjét, requiemjét, két oratóriumát és számos zsoltárát és motettáját – mintegy 50 kompozíciót – Magyarországon rendszeresen előadták a zeneszerző életében, és ez a gyakorlat folytatódott a halála után – még ha a kulisszák mögött is. Magyarországon 150 éve folyamatosan éneklik Liszt egyházzenei műveit, ezt a tradíciót egyetlen más európai ország nem mondhatja magáénak. A 20. században olyan kiemelkedő muzsikusok, mint Harmat Artúr és Bárdos Lajos vezényelték Liszt egyházi műveit a Mátyás templomban Budán, a Szent István Bazilikában és a Belvárosi templomban Pesten – ez utóbbiban vezényelte Harmat Artúr első alkalommal 1929-ben a Via Crucist. A 2008-as Esztergomi Liszt Hét szervezői szeretnék Esztergomot Liszt egyházzenéjének központjává fejleszteni, - egyik célunk, hogy 2011-ben az összes e műfajba tartozó kompozíciója felcsendüljön. Paul Merrick

13

SZÓLISTÁK

Baróti István, Karmester-Esztergom

ESZTERGOM-BUDAPEST Ács József, Orgona Palatinus Violetta, Szopran Toth János, Basszus Molnár András, Tenor Bakos Konnélia, Alt Virágh András, Karmester-Budapest Orgona szóló-Esztergom

14

A kórus célja és feladata, hogy az eschweileri Liszt Társaság koncertjeit színesebbé varázsolja.

15

l

V hweiler e.

.

sc

E

Az eschweileri Liszt Társaság 2005-ben alapította a kórust, a környék legjobb hangú kórustagjaiból. Ács József zenei vezetésével különbözö tipusú zenei produkcióban lépnek fel. A Világ Ifjúsági Találkozó (VIT) alkalmával egy misztériumjátékban ("Vater unser") debütált a kórus, ahol korabeli ruhákban énekekkel, szinjátszással és tánccal jelenítették meg Nagy Károly és Szent István király kereszténység alapítását. Ez a produkció többször került elöadásra Szekszárdon és az aacheni tanácsháza koronázó nagytermében. A regio kórus koncert körutat tett a 2006-os "Mozart-évben" szólistákkal. Liszt Ferenc "Esztergomi Mise Vatikáni Változatá"-nak eschweileri ösbemutatóján (2007.október 26.) az egyesített kórus alapbázisát képviselte és a további nemzetközi elöadások aktiv részvevöje marad Esztergomban, Budapesten, Salzburgban és Romában.

szt - Gesel

haft

Fr a n

Li

sc

z-

FRANZ LISZT REGIO-KAMMERCHOR ESCHWEILER

BUDAPESTI BELVÁROSI FÖPLÉBÁNIA TEMPLOM KÓRUSA

ESZTERGOM VÁROS KÓRUSA

A templom ma is müködö zenei együttese három évszázados múltra tekinthet vissza. A kórus és zenekar repertoárja a gregorjántól a kortárs szerzökig ível.Tevékenységének alapvetö indíttatása a hagyományörzés és a maradandó müvészi értékeket hordozó kortárs magyar müvek bemutatása. A templomban Liszt Ferenc miséi és motettái,Kodály Zoltán, Harmat Artúr, Bárdos Lajos, Lisznyai-Szabó Gábor, Halmos László, Koloss István és Hidas Frigyes egyházzenei kompozíciói szólalnak meg.

„Reményi Károly a Zeneakadémia elvégzése után 1965-ben került Esztergomba, a zeneiskolába tanítani, melynek később igazgatója lett. Ekkor került kapcsolatba a Balassa Bálint énekkarral, aminek először másod-karnagya, majd vezető karnagya lett. A Szimfonikus Zenekart 1968-ban szervezte meg a helyi zeneiskola tanáraiból és növendékeiből. A két együttes szorosan együttműködve, azóta is működik irányítása alatt, és évente több koncertet adnak Esztergomban. 2007-ben Esztergom Város Önkormányzata „Babits Mihály díj, Esztergom Kultúrájáért” kitüntetéssel ismerte el a város kulturális, zenei életében betöltött kimagasló tevékenységét.”

Halottak Napján: Mozart,Requiem Nagyböjt utolsó keddjén, Bach-János passio Húsvét vasárnap: Haydn, Nelson mise Pünkösd vasárnap: Beethoven, C-dúr mise

BELVÀROSI VONÓSOK Cselló: Bajner Zsuzsanna Köntös Hedvig, Bakó Boglárka, Négyesi Kata Nagybögö: Scholcz Péter, Bartányi István

16

MÁTYÁS TEMPLOM KÓRUSA

Tardy László (sz. 1941 Budapest) 1966 óta vezeti a templom zenei együttesét. A korábbi repertoár megtartása mellett a II. Vatikáni Zsinat után született új művek betanítása, előadása, - valamint elfeledett magyar egyházzenei alkotások felújítása vált irányadóvá tevékenységében. Együttesével CD felvételt készített Liszt Ferenc Koronázási miséjéből, Dohnányi Ernő Szegedi miséjéből, Vavrinecz Mór és Vincze Ottó munkáiból, valamint XX. századi magyar szerzők ( Farkas Ferenc, Büky Géza, Maros Rudolf, Dobos Kálmán és Koloss István) darabjaiból. Munkásságáért 1994-ben Liszt Ferenc díjjal tüntették ki. A Mátyás templom ( Budavári Nagyboldogasszony templom) Ének – és Zenekara az ország egyik legrégebbi, 320 év óta folyamatosan működő egyház-zenei együttese. Tevékenysége középpontjában a vasár – és ünnepnapi szentmisék zenei szolgálata áll. A mintegy 50 fős énekkar és változó létszámú zenekar ( 25 és 40 fő között) évente mintegy 80 alkalommal szerepel liturgikus alkalmakkor és hangversenyen.

17

Repertoárján gregorián énekek, 16-17 századi mesterek művei, bécsi klasszikus és romantikus zenekari misék, valamint 20. századi magyar mesterek kompozíciói szerepelnek. Az együttes és karnagya 2006-ban Magyar Örökség díjat kapott.

NORMAFA IDÖSEK REZIDENCIÁJA “GONDTALAN, KÖTETLEN ÉLET!” Várjuk Önt az ország egyik legelegánsabb intézményében, már 7.000.000.- forinttól,akár örökölhetö vagy napidíjas ellátási konstrukciókkal!

• Hivatásos, szakmájuk iránt elkötelezett,

Miért jó Önnek, ha a Normafa Idősek Otthonát választja? • Nem kell egyedül lennie. Ám ha mégis egy kis magányra vágyik, visszavonulhat saját apartmanjába.

• Kényelmet, szeretetet, biztonságot, gondtalan, szabad életet kínál Önnek a Normafa Idösek Otthona. Nálunk úgy élhet, mintha csak nyaralna. Miért ne használná ki ezt a lehetöséget, ha megteheti?

• Nem

kell többé háztartást vezetnie. A mindennapi fözés, mosás, bevásárlás, cipekedés, takarítás gondját levesszük a válláról.

az idös embereket tisztelö és szeretö szakemberek gondoskodnak Önröl nap mint nap.

nem fogja úgy érezni, hogy bárkinek is a terhére van. Szabadon mozoghat, azzal töltheti el a napját, ami a leginkább a kedvére van.

Ha úgy érzi, hogy a Normafa az a hely, ahol szívesen élne egy panorámás, teraszos, minden szállodai kényelemmel ellátott apartmanban, kérem, hívjon minket bizalommal a 06(1) 458 3900-es telefonszámon, vagy keressen fel bennünket (Budapest, XII. ker., Normafa út 50.) személyesen. Nagy szeretettel várjuk.

barátai természetesen bármikor meglátogathatják, és Ön is bármikor felkeresheti öket, elutazhat hozzájuk.

Schunk Zoltán a Normafa Idösek Otthona igazgatója

• Soha

• Szerettei,

18

A NORMAFA LEGENDÁJA

Jó másfél száz évvel ezelött Schodelné Klein Rozália, a Nemzeti Színház akkoriban egyetlen európai hírü primadonnája egy kirándulás alkalmával, müvésztársai unszolására, elénekelte az öreg bükkfa mellett Bellini Norma címü operájának a nagyáriáját. Szállt az ének, és Schodelné oly nagy tetszést aratott Norma híres áriájával a szabad ég alatt, hogy a jelenlévök az öreg fát azon nyomban elnevezték Normafának. 19