LISZTAKTÁK 2011. december 21. Kiadja a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola diákönkormányzata A diákönkormányzat tagjai a 2011/12-es tanévben 4.a: Ádók Tamás – Kovács Lilla 4.b: Ágoston Emese – Csányi Krisztina 5.a: Magyar Gergely – Nagyillés Nándor 5.b: Molnár Kincső – Bánfi Bence 6.a: Rárósi Emese – Kovács Vivien 6.b: Balog Írisz – Bense Hajnalka – Szabó Kristóf 7.a: Nagyillés Fanni – Seregély Bence 7.b: Vígh Stella – Németh Loretta 8.a: Hevesi Flóra – Rostás Vanda 8.b: Laduver Csenge – Török Boglárka DÖK elnök: Hevesi Flóra – Török Boglárka Iskolaszéki tag: Rostás Vanda – Nagyillés Fanni DÖK –vezető tanár: Szabó Tamásné Vargáné Dezső Zsuzsanna
Tartalom: Forrainé Kószó Györgyi igazgató köszöntője Mi lenne, ha… A diákönkormányzat által meghirdetett pályázat eredménye Nyertes pályamunkák Mire tanítja meg a sport az embert? Bíró Ákos 7.a írása Humor a Lisztben ; nagy mondások a 8.b-ből Csenki Natasa gyűjtése AJÁNLÓ: Lackfi János műveit ajánlják a 4.a tanulói Mozaik ; Képek az iskola életéből 2011.szeptember-december Rejtvény Vargáné Dezső Zsuzsanna A négy gyertya ; Adventi mese Az illusztrációk az iskola alsós tanulóinak munkái Köszönet Hevesi Sándor és Molnár László Gábor szülőknek a megjelentetésben
nyújtott technikai segítségéért.
Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek! Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek, legyetek újra gyermekek, hogy emberek lehessetek! Wass Albert Kedves Olvasó! A karácsony meghitt békét, lelki boldogságot, a jóság újjászületését, reményt ígér, és hoz is minden évben. Az adventi koszorú fényei megidézik bennünk az elmúlt év emlékeit és várakozással készülünk az újévre. Hagyomány, hogy minden évben „Karácsonyi hangversennyel” zárjuk az évet, ami különleges feltöltődést jelent mindannyiunk számára, és egyben bizonyítéka is összetartozásunknak. Ezt az ünnepi hangulatot teszi teljessé a Liszt Akták karácsonyi száma, melyet szeretettel ajánlok mindenkinek. Tanulóink alkotásai, történetei csodálatos gondolatvilágba viszik olvasóit. Kívánom mindenkinek, hogy a szeretet és a vele járó békesség tegye széppé az ünnepeket, és leljék meg örömüket szeretteikben.
A Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola és Óvoda dolgozói, tanulói és szül ői közössége nevében békés, szép ünnepet és szeretetben gazdag boldog újévet kívánok: Forrainé Kószó Györgyi igazgató DÖK PÁLYÁZAT A diákönkormányzat ebben a félévben pályázatot hirdetett írásmű megalkotására, amelynek címe: Mi lenne, ha… A pályázatra sok pályamű érkezett, amelyeket egy többtagú zsűri bírált el. A zsűri tagjai: Zsarkó Judit, Kenéz Éva, Pintér Erika, Konczosné Nagy Némedi Gabriella, Fazekas Ilona, Szabó Tamásné Értékelési szempontok: - Nyitott szem-nyitott fül – problémaérzékenység - Mély érzelmi megjelenítés - Fantázia - Kifejező ábrázolásmód - Humor - Emberség A pályázat értékelésének eredménye: Alsó tagozat 1. Sarkadi Márk 3.a: Ha nem lenne áram soha többé 2. Gulyás Róbert 4.a: Ha szuperhős lennék Izsó Luca 3.a: Ha ceruza lehetnék Becsek Bendegúz 3.a: Ha a Real Madrid labdája lennék 3. Sütő Bernadett 4.a: Ha megtanulnám a leckét
Felső tagozat 1. Nagy Petra Mercédesz 8.a: Ha kóbor kutya lennék 2. Rostás Vanda 8.a: Ha egy könyv lennék Balog Írisz 6.b: Ha én lennék a Jóisten 3. Kovács Armand 8.a: Ha Fila táska lennék 4. Bánfi Bence 5.b: Ha tudnék utazni az időben Sok érdekes és értékes írás közül válogattunk. A következő tanulók írásai nyerték még el a zsűri tetszését: Alsó tagozat: (elérhető pontszám: 6 ) Kiss Hanna 3.a: Szappanos János 3.b: Hevesi Adél 4.a: Apró Kitti 4.a: Földházi Lilien 4.a: Bajusz Szabina 4.b: Juhász Boróka 3.b: Illés Anna 3.b: Csenki Szonja 3.a Pánczél Csongor 3.a: Petrovánszki Áron 3.a: Szappanos Anna 3.a:
Ha cipő lennék Ha tanár lennék Ha egy könyv lennék Ha nem lennék Ha tanár néni lennék Ha tacsivá válnék Ha énektanár lennék Ha természetfotós lennék Ha polgármester lennék Ha nem lennének növények Ha az ember tudna repülni Ha nem lenne víz a földön
3 pont 3 pont 3 pont 3 pont 3 pont 2 pont 2 pont 2 pont 2 pont 2 pont 2 pont 2 pont
Felső tagozat: (elérhető pontszám: 6 ) Molnár Kincső 5.b: Kiss Adrienn 7.a: Kreszán Nikolett 7.a: Kmetty Martin 7.a: Korsós Kinga 7.a: Jankó Aranka Leila 7.a: Izsó Fruzsina 8.a: Kis Roland 8.a:
Ha visszamennék az időben 3 pont Ha tükör lennék 3 pont Ha nem lenne a világon gyűlölet 2 pont Ha én lennék szuperman 3 pont Ha fiú lennék 3 pont Ha boszi lennék 2 pont Ha egy naptár lennék 3 pont Ha én lennék Góg 4 pont
MI LENNE, HA… …ha nem lenne áram soha többé Nem régen a családdal néztük a tévét. Egyszer csak becsapott a villám valahol a közelben. Meggyújtottam egy gyertyát a testvéremmel, és leültünk az asztalhoz beszélgetni. Arról beszélgettünk, hogy mi lenne, ha nem lenne áram soha többé. S elgondolkodtam, milyen lenne egy napom ekkor. Reggel kakaskukorékolásra ébrednék, mert az elektromos órám nem működik. Megyek a fürdőszobába. Fel akarom kapcsolni a villanyt, de nem tudom. Tapogatózom a fogkefém után. Nem működik, mert az is elektromos. Felöltözködöm, és elindulok az iskolába. A külső kapun csak kulccsal tudok kimenni, mert jéé…az is elektromos! Az iskolában az első óra a környezet. Kellene az interaktív tábla, de – a csudába, az se működik. Beborult az ég. Olyan sötét van, hogy olvasni se látunk magyarórán. A következő óra ének. Mivel zenét hallgatni nem tudunk, ezért énekelünk is Emese nénivel. Olyan játékokat játszunk, mint réges-régen a falusi gyerekek. Lassan jön az ebéd. De Úristen! Mit fogunk ma enni? Valószínűleg csak zöldséget és gyümölcsöt, mivel a pékek nem tudtak kenyeret sütni, a konyhás nénik nem tudtak főzni. Mikor az iskolából hazamegyek, anya és apa is szomorúan várnak, mert egész nap nem tudtak dolgozni. Nyúlnék a számítógéphez, a playstaion-höz, de nem működnek! Nézném a tévét, de nem tudom bekapcsolni! Anya ideges, mert az összes
hűtő kiolvadt. Oda a sok finom hús, zöldség és gyümölcs! Vacsorára zsírt kenünk a tegnapi száraz kenyérre. Mennék fürdeni, de nincs meleg víz! Vacogva bújok az ágyamba a dunnák alá – mert ugye fűtés sincs – és elalváskor azon gondolkozom, hogy milyen rossz lenne, ha megszűnne az elektromosság a Földön… Sarkadi Márk 3.a
Balázs Boglárka 2.a rajza
Horváth József 2.a rajza
…ha ceruza lehetnék Álmomban piros ceruza szerettem volna lenni. - Jaj, de szép piros ceruza! – szólalt meg egy hang, ahogy kinyitotta a dobozom tetejét. Egy kislány volt az. Annyira tetszettem neki, hogy minden nap rajzolt. Velem színezte ki a puli nyelvét, a virágok szirmait, a tüzet és a napot. Egy nap aztán kitört a hegyem, és a kislány hegyezésbe kezdett. Nagyon fájt, ahogy a hegyező pengéje között forgatott. De túléltem! Később már egészen hozzászoktam, de ekkor a gazdám újabb ceruzákat kapott. Már nem foglalkozott velem, csak behajított egy sötét tolltartó mélyébe. Szomorú voltam. Miért tette ezt velem? Talán túl kicsi vagyok? Jaj, hát valóban elfogytam! Ekkor megpillantottam a körülöttem levő ceruzákat, és reméltem, hogy ők majd megvigasztalnak. Így is történt. Azóta is velük lakom, jókat nevetgélünk és játszunk. Már nem is bánt, hogy kicsi vagyok! A szép színemmel sok örömet szerezhettem másoknak. Izsó Luca 3.a
…ha a Real Madrid labdája lennék Éjjel-nappal a focinak élek, rendszeresen járok edzésre, s álmomban egy különleges tárgy vagyok, a Real Madrid labdája. A híres stadionok gondozott gyepszőnyegei simogatnak. A rúgások kivételesen jólesnek, mert neves focisták lábán pattanok, s örömmel repülök a kapu felé. Sokat izgulok, hogy a közismert játékosok cselei eredményesen sikerüljenek. Többfelé utazunk a világban, a szurkolók igyekeznek a közelembe férkőzni, hogy megszerezzenek maguknak. Csiklandozásnak tűnik, mikor rajtam jár a toll, amivel rámírják a nevüket a csapattagok. Boldog vagyok, mikor a meccs után a habos, meleg vízben szivaccsal ragyogóra mosnak, hogy a következő mérkőzésen is mutatós főszereplő legyek Becsek Bendegúz 3.a
…ha szuperhős lennék Ha én szuperhős lennék, akkor minden emberen segítenék. Például, ha kirabolnák a Magyar Nemzeti Bankot, akkor jól elnáspágolnám a rossz fiúkat, és börtönbe záratnám őket. Vagy ha egy idős néninek a macskája felmászik a fára, akkor segítek a bajba jutott cicán! Akkor is használnám a szuper erőmet, ha a rendőrök nem tudnak elkapni egy szökevényt. Tudnék repülni is, és iskolába is csak úgy repülnék! Szupergyorsan tanulnék, szuperötös lennék, társaimnak segítenék. Segítenék szüleimnek a házi munkában, hogy több időt tölthessünk együtt. Ha szuperhős lennék, akkor én lennék a legek lege. A szupererőmet csak a jóra használnám, és csak az igazságot szolgálnám. Gulyás Róbert 4.a
Gajdán Márk 2.a rajza
Kiss Regina 2.b
…ha megtanulnám a leckét Mi lenne, ha megtanulnám a leckét? Ha megtanulnám a környezetet vagy a matekot, akkor minden jegyem ötös volna. Akkor biztos nem kellene órákat ülni a könyvek fölött, tanulásra fordítva az időt. Akár játszhatnék is helyette. A napirendemen a gyakorlást kitörölhetnénk. MERT MÁR TUDOM A LECÓT! Álmomban egy képzeletbeli alak elhozott egy gépezetet és azt mondta: - Ez a gépezet a tied, ezzel tudni fogod az összes leckét, mert átirányítja a fejedbe, és nem mellé. Én persze elfogadnám, mert egy ilyen ajánlatot nem lehet visszautasítani. Ugye?! Az alak eltűnt. Visszaaludtam. Reggel boldogan mentem suliba és láttam a szerkentyűt. Alig vártam, hogy hazaérjek! Kipróbáltam a szerkentyűt. Működött! Másnap kikaptuk a matek dogát. Ötös lett! Eljött az a kedves lény. Talán azért, hogy megköszönjem. - Köszönöm – mondtam. –Szívesen, és már el is tűnt. Év végén kitűnő lettem. Remélem, nem csak a fogalmazásomban lesz így, hanem a valóságban is! Sütő Bernadett 4.a
Rárósi Luca 2.a rajza
Nagy Georgina 2.a rajza
…ha tudnék utazni az időben Sokszor ábrándozom, álmodozom, milyen jó lenne visszarepülni vagy előreugrani az időben. Nagyon érdekes lehetne például egy jó dolgot újra átélni, vagy ha valami nem úgy sikerül, akkor visszarepülni és változtatni rajta. Esetleg visszatérni azokba a korokba, amelyekről a történelemkönyvekben olvasunk. Szívesen visszamennék abba az időbe, amikor a hatalmas piramisokat építették. Kíváncsi vagyok, hogyan dolgoztak az ókori egyiptomiak, pontosan mennyi ember dolgozott a fáraó sírján, míg az elkészült. Visszamennék megnézni, pontosan hogyan tört le a Szfinx orra. Érdekelne az ősrobbanás, persze amikor szükséges lenne, elmenekülnék. Miután ezt is láttam, megnézném, hogyan jött létre az élet a Föld bolygón. Nagyon kíváncsi vagyok, Isten hozta létre, vagy valami más módon keletkezett. Persze jó lenne előreugrani is, akár pár nappal vagy évvel is. Jó lenne tudni, mi lesz száz év múlva. Lesz-e még élet a Földön? Nagyon jó néha ezekről a dolgokról néha elábrándozni, és a legjobb benne, hogy az álmaimban oda utazok, ahová csak akarok. Bánfi Bence 5.b
Petrovánszki Hanna 2.a rajza
Kerekes Laura 2.a rajza
…ha kóbor kutya lennék Ha én kóbor kutya lennék, mindig visszajárnék előző gazdámhoz. Mindig hazavárnám a munkájából, boldogan köszönteném. Nem érdekelne, hogy nem szeret, kidobott és megalázott. Még meglévő büszkeségemet és eddig elszenvedett fájdalmaimat félredobnám, mert a kutya hűséges. Mert a kutya igazán tud szeretni, és akit szeret, soha nem hagy el. Az se érdekelne, ha minden egyes nap újból és újból elküldene,
fájdalmat okozna. Ha én egy kóbor kutya lennék, nem szegődnék el máshoz. Inkább éhen halnék, minthogy egy új gazdám legyen, aki talán nem is szeretetből, csak szánalomból vett magához. Ha kell, évekig kóborolnék magányosan, félve, éhezve, de egy percig se keseregnék, mert szeretném a gazdám, és bennem mindig ott lenne a reménysugár. Ha csak a legapróbb sugár is, de ott lenne! Még életem utolsó perceiben is azt remélném, hogy a szíve legmélyén mégis csak szeret! Hiszen a remény hal meg utoljára… Bizony, remény hal meg utoljára, mert saját halála előtt szakadékba löki áldozatát, elpusztítja. Megsemmisíti. Ha egy kóbor kutya lennék, és évek múlva meghalnék, még azt is örök gazdám kapuja előtt szeretném tenni, és tudom, hogy ha látná hűséges barátját otthona előtt holtan heverni, megkönnyezne. Mert tudom, hogy a szíve legmélyén szeret, és ha nem is akarná, szíve könnyeket küldene szemébe. Nagy Petra Mercédesz 8.a
Koncz Réka 2.a rajza
Rácz Vanessza 2. a rajza
…ha egy könyv lennék? Több száz évvel ezelőtt születtem egy kedves író házában, ki folyton-folyvást írt. Emlékszem, hogy milyen gyönyörű tollal írt engem, s milyen gondosan vetette friss lapjaimra gondolatait. Azt nem tudom, hogy mit írt belém, de azt igen, hogy miután egy évig folyamatosan írt, eltűnt szeretett alkotóm. Egy őszi napon kezdődött meg új életem. Mikor feleszméltem legmélyebb álmomból, sötétséget láttam magam előtt. Rettenetesen nyomott egy csomó minden: könyvek, tollak, kréták, kesztyűk, zoknik, és minden, amit csak bele lehet rakni egy picike kis dobozba. Természetesen én voltam legalól. Mindenki sikongatott, kiabált, mások poénokkal próbálták menteni a kétségbeesett helyzetet. Több éves szenvedés után végre friss levegőt szippanthattak lapjaim: kibontották lakhelyünket, a dobozt. Még fel sem eszméltem a szabadulás mámorából, mikor több ember felkapkodta lakótársaimat, s végül engem is. Egy kedves kinézetű hölgy vitt kezében, rendkívül sietősen. Kontyba fogott haja, szögletes keretű szemüvege nagyon tetszett nekem. Rögtön tudtam, hogy jóban leszünk. Hát ez sajnos nem így lett. Egy hatalmas szobába vitt, és csak úgy lehajított egy kis résbe az egyik polcon, a több száz közül. Sajgó gerincem egész éjjel fájt. Így bánni egy könyvvel! Felháborítónak tartottam a helyzetet. Reggel nagyon sok ember özönlött be a polcok közé, és csak úgy kapkodták a könyvtársaimat. Engem viszont egy pincébe vittek, ahol egy csodás arany feliratot nyomtattak rám. Nagyon tetszett, csak úgy csillogott a fényben. Visszakerülvén esti fekhelyemre, ugyanaz történt velem is.
Ezután szinte minden egyes nap gazdát cseréltem. Volt, mikor hosszabb ideig voltam valahol, volt, mikor több hétig rostokoltam azon a bizonyos polcon. Nem tudom, hogy mi történt velem, de még mindig vándorolok kézből kézbe… Rostás Vanda 8.a
Halál Sándor 2.a rajza
Mészáros Vivien 2.a rajza
…ha én lennék a Jóisten Milyen jó is lenne, ha én lennék a Jóisten! Segítenék az öcsémnek a súlyos betegségét legyőzni. És minden embernek, gyermeknek és állatnak, aki él és mozog. Ha én lennék az Isten, minden növényt fentről meglocsolnék, hogy egy se száradjon ki. Mindenkinek adnék egy kis pénzt, hogy élelmet tudjon venni. A hajléktalanokat egy szállóba vitetném be, hogy a zord, hideg télen senki se fagyjon meg az utcán. Ha én lennék Isten, az országokat és városokat ellepném varázslókkal, hogy minden ember jókívánságát teljesítsék. Minden embert megtanítanék szeretni és örülni. Balog Írisz 6.b
Nagy Lídia 2.a rajza
…ha FILA táska lennék Mi lenne, ha én FILA táska lennék? Bandikáéknak kijött a harminc FILA pont és engem választottak,a tornazsákot. Hazaért Bandika anyukája a TESCO-ból velem együtt, de útközben majdnem szívbajt kaptam, mert a felvágottak mellé tettek. Útközben azon gondolkoztam, hogy Bandika egy parizer illatú tornazsákot fog kapni. Megérkeztünk, szólt Bandika anyukája, Julis néni. - Bandika, beváltottam a 30 FILA pontot, és egy szuper FILA tornazsákot vettem rajta. - De anya, én hátizsákot akartam! - Ez van. Majdnem elsírtam magam, mert Bandika nem engem akart. Azért szeptember 1-jén csak bevitt az iskolába. Ez jólesett, hogy bennem viszi a tornacuccát. Azért vannak előnyei annak, hogy FILA táska vagyok: minden nap találkozom a tesóimmal! Viszont a hátránya az, hogy sok büdös tornacuccal kell együtt lennem. Fúj!!! Kovács Armand 8. a.
Kovács Gergely László 2. b rajza
Süli Flóra 2.a rajza
Mire tanítja meg a sport az embert? (Egy etika házi feladat) A sport megtanít a küzdésre, kitartásra és arra, hogy fontos betartani a szabályokat. Megtanít arra, hogy időnként el kell viselni a vereséget. Megtanuljuk, hogy hogyan kell másokkal együtt küzdeni a győzelemért. A sportolás során megtanuljuk, hogy csapattársainkat és az ellenfél csapatát is tisztelni kell. A sport által jobban tudunk koncentrálni, és jobban tudjuk magunkat fegyelmezni. Megtanít arra, hogy higgyünk abban, hogy az általunk kitűzött célokat kitartó munkával el tudjuk érni. Ha sportszerűen sportolunk, megtanuljuk, hogy hogyan kell emberségesnek lenni, másokkal együttérezni. A sport által egészségesebbek leszünk. Rendszeres sportolás során a sport beépül a mindennapjainkba. A sport megtanít az akadályok leküzdésére, és arra, hogy a győzelemért sok áldozatot kell hozni, a cél érdekében időnként bizonyos dolgokról le kell mondani. Ha sportolunk, sok barátot is szerezhetünk, és megismerjük, hogy mi az a csapatszellem. A sport arra is megtanít, hogy mennyivel jobb, ha az ember önzetlen, mint ha önző. Bíró Ákos 7.a
Erdei Harmat 2.b rajza
Gulyás-Szabó Nikolett 2.b rajza
HUMOR A LISZTBEN. - NAGY MONDÁSOK A 8.B-BŐL (Csenki Natasa gyűjtése)
Ildikó néni: Írj példát egy fenyőfajtára. Krisztián: Karácsonyfa. Krisztián: A gomba részei: kalap, spóratartó lemezek, tank… (tönk) Lilla néni: Melegen ajánlom… Ricsi: Ez valami kaja lesz! Emőke néni: Ne terheljük egymás agytekervényeit. Feri bácsi: Hogy hívták az uralkodót? Ricsi: Király! Ildikó néni: Mik tartoznak a sejtmagnélküliek csoportjába? Ricsi: Anyámék! Emőke néni: Ismerek egy jó játékot! Ricsi: Csendkirály? Emőke néni: Nem. Repül a repül a Ricsi. Mártélyon egy száraz, döglött halat találtunk a parton. Krisztián: Az már papír. Fürdőszobaajtó. Jozi: Én ezt nem csukom be! Gyöngyi: Deeee! Ezt, becsukod! - Én komolyan megverem!
- Jó, vedd fel videóra, és mutasd meg nekem is! Tücsi néni: Melyik nagy pocsolya határolja Európát? Gabi néni: Főnévből hogy lesz melléknév? Ricsi: Átváltozással Dávid: Ez pálmafa lesz, ha nagy lesz? Kele: Csak ha mutálódik egy atomtámadás során. Krisztián: Ady felesége Boncza Bertalan… R. Réka: Van valami a szememben? Dávid: Szemgolyó! Andi néni: Ez a dolgozat nullás! R. Réka: Már vénülő kezemmel őrizem a kezed, már vénülő szememmel fogom meg a szemed…. Jutka néni: Szerintetek pozitív vagy negatív a dal? Brigi: Negatív. Jutka néni: Igen. Szerintem is pozitív. R. Réka: Lilla néni megnősül? Tücsi néni: Ti vagytok az ügyibügyik? F. Réka: Nekem van ilyen. Teljesen ilyen, csak másmilyen. Dolgozatokból: A Kába-kő olyan kő, amelyre ha ráülnek, kábák lesznek. A templomok belső falain lévő kép a Picasso. Az egyházzal szemben a tanárok állnak. Mohamed egy város egy kis szigeten. Flóra: Sok, sokabb… Krisztián: Ez olyan izgalmatlan… Gabi néni: Ki volt a 2. kormányzó Magyarország történetében? Dávid: Petőfi… Ildikó néni: Mi a sivatag természetes növénytakarója? Fanni és Barbi: Homok! Krisztián: Amilyen a mosdó, olyan a vécé is. Ricsi: Én csak otthon hadarok, hogy idegesítsem anyát. Jutka néni: Van egy fogas lyukam…
A szomszédunkban lakott egy néni, de kihalt. Gabi néni: Nagyon látszik, ha puskáztok! Szabó B.: Rajtam is szokta látni? Héjja Rebeka 2.b rajza
AJÁNLÓ
Lackfi
János
Szeptember hónapban jártunk a városi könyvtárban. Volt egy vicces bácsi, akit úgy hívtak, hogy Lackfi János. Humoros történeteket mesélt a gyermekeiről, életéről. Mindig változtatta a hangját és ez nagyon szórakoztató volt. Mindenki fogta a hasát, úgy nevetett. Reklámokat változtatott meg. Pl. “Story, a sztár magazin” És ő úgy költötte át, hogy “Sztorít, a sárga maci”. Mesélt arról, hogy mit csinálnak gyermekei, ha unatkoznak. Annyira jó volt, amikor magunkra ismerhettünk. Ezt mind felvette a vásárhelyi tévé, ezért benne voltunk a tévében. Fényképezett a könyvtáros néni. A műsor végén lehetett venni egy újságot, amiben benne voltak a költeményei. A borítóján ő és a családja volt.
Életéről dióhéjban 1971-ben született Budapesten. Író, költő, műfordító, szerkesztő. Nyolc verseskötete jelent meg, két kisregénye, egy regénye, egy novelláskötete, húsznál több műfordításkötete. Tíz gyermekkönyvet publikált. 1996 óta tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, jelenleg docensként. 1999-től a Nagyvilág világirodalmi folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedik. 2000 és 2005 között az azóta átalakult dokk internetes irodalmi kikötő szerkesztője, 2003-tól 2011-ig a Műfordítók Egyesülete elnökségi tagja volt. Zsámbékon él feleségével és öt gyermekével. Egy kis riport, mely segítségével megismerhetjük gondolkodását, életfelfogását, és nem utolsó sorban humorát Tenoristának készült és - terrorista lett belőle. Azaz költő. Pedig Lackfi Jánosnak - a szülei révén - nem voltak illúziói az irodalmárokról. Neki nem büdös a pelenka. Rendkívül termékeny, de a házimunkába is besegít. Erre bizonnyal szükség is van, hiszen öt gyerek édesapja. - Mikor írta első versét? Mit szóltak hozzá a szülei, akik maguk is költők? - Tudjuk, az is bolond, aki költő lesz Magyarországon. Minden szülő jót akar a gyerekének, úgyhogy édesanyám, Mezey Katalin és édesapám, Oláh János (mindketten József Attila-díjasok) óvtak ettől a pályától erősen. Tiltani nem tiltottak, de látták a hátulütőit, mocskos oldalát. Hadd tegyem hozzá: minden szakmának van egy képesebbik és egy képtelenebbik fele. Kisiskolásként is papírra vetettem ezt-azt, de ezt nem tartottam valami nagy különszámnak, különleges tűzokádó zseniskedésnek. - Mi akart lenni, amikor gyerek volt? Feltételezem, hogy nem irodalmár... - Tenoristának készültem... és terrorista lettem. Az író-költő ugyanis mindig felrobbantja a világot, és a színes cserepekből egy másikat rakosgat össze papíron. Én viszont halálos komolysággal készültem hőstenornak, főként a fürdőszobában - mai napig ott vannak a legütősebb fellépéseim. A szomszédok a megmondhatói. Nagyon büszke voltam, mikor énektanárom megígértette velem, ha sztárénekesként trópusi szigetet veszek a gázsimból, egy kunyhót neki is építek rajta. Kamasz koromban aztán újra előjött az írás, és amint láttam, hogy komolyra fordul, nekiláttam verseket tanulni, azaz erőnlétet fejleszteni. Cselgáncsoztam tizenöt évig, ilyen sportosan képzeltem el az irodalmat is. Bemagoltam vagy hatvan-nyolcvan verset, így, miközben a kertben terméskövek emelgetésével edzettem izmaimat, nem csak body buildingeztem, hanem "adybuildingeztem" is. - Rendkívül termékeny alkotó. Ugyanakkor öt gyermek édesapja. El lehet tartani írásból egy ekkora családot? - Több lábon állva igen. Az én menüm: műfordítás, tanítás, kritikák, tárcák, blogolás, gyermekirodalom, előadókörutak, satöbbi. És egyik se kényszerpálya, minden azzal van kapcsolatban, amit legjobban szeretek: az irodalommal. Honlapom eseménynaptárában elég jól lekövethető cikázásom. Nem egy nyugdíjas élettempó, de nem panaszkodhatom - ahhoz képest, hogy mennyire legatyásodott szakma a miénk, én tűrhetően megélek belőle. A nagycsalád extrém sport, és mint ilyenhez, méregdrága
felszerelések szükségesek. Étel, ruha, közüzemi költségek nagy tételben. Persze szeretjük a kihívásokat, úgyhogy a tetejébe éppen még építkezünk lakóhelyünkön, Zsámbékon. Más férfiak, ha viszik valamire a szakmájukban, ilyen idős korukra összekotorásznak maguknak egy BMW-re valót. Ha utánaszámolnék, alighanem én is melóztam már annyit, de az autók nem igazán érdekelnek. Az én BMW-m a gyerekeim. Vagányul néznek ki, vadonatúj széria, és remek a gyorsulásuk. - Csak az esti mesét vállalja magára vagy a házimunkába is besegít a feleségének? - Szerintem a házimunkákban nem segíteni nem macsóság, hanem tahóság. Akinek erre van szüksége, hogy férfinak érezze magát, menjen orvoshoz! A ház körüli szerepek felosztását igazságtalanság lekoppintani a szülőktől örökölt sémákról, ebből életre szóló fájdalmak, sérülések, összeroppanások is lehetnek. Érdemes egy családban is újra meg újra leülni, és átbeszélni, ki hogy képzeli a vállalásokat, mit vár el a másiktól, magától. Az a fajta pasas, aki hazaérve kezet mos, papucsot vesz, leül az asztalhoz, és várja a kiszolgálást, nekem nem annyira jön be. Műtyúkszemnek tartom a pelenkák beltartalmától való irtózást is, amely mára filmközhely lett. Egyrészt a babaürülék eleinte korántsem olyan drasztikus aromájú, mint a felnőtteké, másrészt pedig az nem akármiféle termék, hanem az én kicsimé, vagyis szépen segédkezem az eltakarításánál. Akibe ennyi gondoskodási hajlam sem szorult, annak tényleg nem jó gyermeket, pláne több gyermeket vállalnia. Nem vagyok persze ezerkarú csodalény, segíthetnék jóval többet, de napról napra igyekszem újragondolni a vállalásaimat, valami pluszt hozzátenni az életünkhöz. - Mit utál a legjobban? Nem feltétlenül csak a házimunkára gondolok... - Egyértelmű: az adminisztrációt! Sokáig büszke voltam rá, hogy én vagyok az adóbevallását saját kezűleg jegyző kevés számú magyar író egyike, de ma már hál Istennek egy remek könyvelő csinálja ezt helyettem. Azon szoktam viccelődni, hogy egyszer kiadom összegyűjtött önéletrajzaim, projektleírásaim, adatlapjaim, szerződéseim, pályázataim, publikációs jegyzékeim testes kötetét: lehet, hogy több lenne, mint amit írtam. Az ember élete felét azzal tölti, hogy dokumentálja létezését. Óceánia nagy részén az emberek a mai napig tök jól elvannak papírok nélkül, hiszen egy-egy szigeten mindenki mindenkit ismer... Adóbevallásról nem is hallottak! - Mit csinál a szabadidejében? Megrögzött könyvmoly, vagy - a szellemen túl - a test pallérozását is fontosnak tartja? - Cselgáncsedzéseket tartottam sokáig, sportolás nélkül ma is megbolondulok. Heti két foci és egy kosár az átlagom - ha olykor egy-egy esti fellépés miatt kimarad valamelyik, már feszít az izeg-mozoghatnék. És nagy Barcelona-drukker is vagyok, követem a meccseket, a tabellákat hétről hétre. Gyerekeimmel is szívesen röplabdázok, tollasozok, pingpongozok! Ők egyébként a falmászást kedvelik módfelett: ez nem vonz, monoton dolog, akár az úszás, én pedig izgága természetű lévén a világ végére is elfutok, de csak egy labda után... Épülő házunk mellett lesz is egy jó kis sportpálya! - Mi az a kérdés, amelyet a leggyakrabban feltettek önnek? És mi az, amit még soha nem kérdeztek?
- A gyerek-olvasók eleinte nagyon megleptek statisztikai követelésükkel: tudni akarták, pontosan hány verset írtam. Vicces, mintha csak sorszámozná az ember... Mikor aztán a kedvükért kiszámoltam, hogy nagyjából ezerötszázat, ezen mindig elszörnyülködnek. Akkor én már nagyon nagy költő lehetek! Hogy milyen kérdést nem tettek fel nekem, azt azért nem tudom, mert nem tették fel... - Hirtelen nem igen tudnék az irodalmunk klasszikusai között hölgyet említeni. Mi a helyzet a kortárs női szerzőkkel? - Kaffka Margit és Nemes Nagy Ágnes azért már klasszikus-számba mennek, az én nemzedékem táján viszont különösen jók a hölgyek: profik, merészek, vagányak és érzékenyek. Tóth Krisztina, Szabó T. Anna, László Noémi, Szakács Eszter, Kiss Judit Ágnes vagy Erdős Virág műveit mindenkinek ajánlom! Idén az általam alapított Nizzai kavics-díj is két költőnőhöz, Mesterházi Mónikához és Molnár Krisztina Ritához vándorol... forrás: Fejér Megyei Hírlap Egy kis ízelítő verseiből A BUTA FELNŐTT Fiam csupa érdekeset kérdezget tőlem, ámde sajna a választ sokszor nem tudom, hisz nem vagyok, csupán az apja. Gyorsabb az áram, mint a fény? Mi módon hasad az atommag? Mért kristályos a hópehely? Hány kráter borítja a Holdat?
Bajusz Szabina 4,b rajza
Lézert hogy csinálnak vajon? Mi vezeti lenn a vakondot? Hogy mérik a fényéveket? Minderre én semmit se mondok. A sok felnőtt egyre butább, és nem is értik a világot. Egyszerűen élnek bele, a legtöbb bacilust se látott. Abban bízom, hogy a fiam megtudja majd az összes titkot, fel- és lemászik mindenhová, vulkánt, Marsot kopogtat: kipp-kopp. Mindent megmér és összeír,
Besnyi Viktória 4.b rajza
s ha még élek, elhozza hozzám több koffernyi jegyzeteit, csak hogy addig se unatkozzam. Majd egymás mellé leülünk, lábunk ázik a világvégi tóban, és a fiam nekem a mindenséget elmeséli. Kreszán Tamás 4.b rajza
VERSET AZ ŐSTERMELŐTŐL (JÁTÉK) Mit is kell tenni, ha azt szeretnéd, hogy egy személyes vers, írás szülessen a költő által rólad, életedről, barátaidról, osztályodról? a. Várja a témát e-mail üzenetben a
[email protected] címre! b. A tárgyhoz írjátok oda: "Versgyár", úgy biztosan nem vész el az üzenet a napi posta tömkelegében. c. Igyekezni fog mielőbb feltenni honlapjára az elkészült költeményt, és ha kész a mű, azt rögtön jelzi is e-mailben a téma "gazdájának". Megjelent művei közül néhány: A buta felnőttek A részeg elefánt Karácsonyi vándorok Törpe és óriás között Összeállította: Kovács Petra, Kovács Lilla, Németh Anna és a 4. a osztály tanulói Markócs Laura 4.b rajza
MOZAIK
2011. SZEPTEMBER- DECEMBER
2011.09.29. 14.05. Szent Mihály napi Projekt
2011.10.27. 14.16. Őszi kavalkád projekt
2011.11.09. mesemondó verseny
2011.11.24.15.16. Márton napi vigasság projekt
2011.12.01. 9:58 Így tanulunk mi Bemutató óra óvónőknek
2011.09.29. 14:56 Szent Mihály napja
2011.10.27. 13:44 Őszi kavalkád
2011.11.09. 17:09 Mesemondó verseny
2011.11.24. 15:51 Márton napi vigasság
2011.11.09. Mesemondó verseny
2011.12.01. 9:30 Így tanulunk mi
2011.11.24. 14:55 Márton napi vigasság
2011.12.01. Eötvös Junior verseny
2011. 10.21. Október 23-ai műsor
2011.11.16. Felsős versmondó verseny
2011.11.17. fotószafari – körforgalmak 7. osztály
2011. 11.16. Felsős versmondó verseny
Így tanulunk mi 2011.12.01. 1.a ének
ZÖLD KARÁCSONY – Mézeskalács falu készítése a Bodnár Bertalan Oktatási Központban 2011. december 14.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
Keresztrejtvény: 1. Jellegzetes karácsonyi étel 2. Jeles névnap: december 13. 3. Kedvelt karácsonyi sütemény 4. Dickens ismert, kísérteties karácsonyi történetének címe 5. Csajkovszkij balett címe 6. Jézus születését jelezte 7. A három királyok egyike 8. 24-én éjjel az ő születését ünnepeljük 9. Téli ruhadarab 10. Luca napján kezdik a fiúk készíteni ezt a tárgyat, 24-re készülnek el vele. 11. Január 1-jén ez az étel kerül az asztalra, mert a néphit szerint minden szeme pénzt jelent az újévben 12. A betlehemes játék öreg pásztora félreérti a hallottakat és ez sok derültségre ad eredményez. Miért? Milyen ő? 13. December 24. estéjének neve 14. Egy bokor termése, melynek színe fehér. Karácsonykor, ha egy fiatal pár alá áll, szerencsét hoz számukra. 15. Ismert karácsonyi népszokás 16. Jobb adni, mint …. 17. Ha ebből a növényből négylevelűt találsz, szerencsét hoz 18. Édesség, amellyel a fát díszítik. Csak Magyarországon ismerik 19. Karácsony után szilveszterig a fiúk járják a házakat, jó kívánságokat énekelnek. A szokás neve? 20. Szilveszter éjfélkor nagy hanggal és fényjátékkal köszönti az újévet 21. Ilyen fafajta a fenyő is 22. Jézus megkeresztelésének napja, ezen a napon kell lebontani a karácsonyfát 23. Jézus nevének jelentése 24. A kis Jézust ide fektette Mária 25. Mennyből az … 26. A templomok jellegzetes hangszere, a hangszerek királynője 27. Jelentése: várakozás 28. A templomi füstölőkben ezt a növényt használják
29. Legendája keltette életre Mikulás hagyományát
A rejtvényt Vargáné Dezső Zsuzsanna készítette. Megfejtés: Áldott békés ünnepeket kíván a DÖK
A NÉGY GYERTYA TÖRTÉNETE
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya. Annyira nagy volt körülöttük a csend, hogy tisztán lehetett hallani amint beszélgetnek. Azt mondta az első: - Én vagyok a béke. De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni….. Néhány pillanat múlva már csak füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdanán fényesen tündöklõ lángra. Azt mondta a második: - Én vagyok a hit. Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak, nincs értelme tovább égnem…… A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot. Szomorúan így szólt a harmadik gyertya: - Én a szeretet vagyok! Nincs már erõm tovább égni. Az emberek nem törõdnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám….. Ezzel ki is aludt. Hirtelen belépett egy gyermek, és mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felsikoltott: - De hiszen nektek égnetek kéne mindörökké! Elkeseredésében sírva fakadt. Ekkor megszólalt a negyedik gyertya: - Ne félj, amíg nekem van lángom, meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát. Én vagyok a REMÉNY! A gyermek szeme felragyogott! Megragadta a még égõ gyertyát, és lángjával életre keltette a többit. /Népmese/
