Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola

Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. Telefon / fax: (62) 241-381 e-mail: [email protected]

Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola

INTÉZMÉNYI BESZÁMOLÓ 2009.

Készítette: Forrainé Kószó Györgyi igazgató

TARTALOMJEGYZÉK: I.

HELYZETÉRTÉKELÉS 1. 2.

3.

4.

II.

Bevezető Alapdokumentumok 2.1. Intézményi Minőségirányítási Program- IMIP 2.2. Pedagógiai Program 2.3. Iskolai munkaterv Személyi és tárgyi feltételek 3.1. Személyi feltételek 3.2. Iskolavezetés 3.3. Tárgyi feltételek Tanulóink, szociális háttérmutatók 4.1. Tanulóink 4.2. Továbbtanulási mutatók 4.3. Szociális háttér, támogatások rendszere

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 1. 2.

3.

4.

Hagyományok Szemléletváltás, új módszerek alkalmazása 2.1. Kompetencia alapú oktatás 2.2. Nem szakrendszerű oktatás 2.3. Iskolaotthonos oktatás 2.4. Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) Óvoda –iskola közötti átmenet Mérés, értékelés 3.1. DIFER mérés 3.2. Bemeneti, kimeneti mérések 3.3. Kompetenciamérés Szakmai munka 4.1. Oktató-nevelő munka 4.2. Együttműködés, kapcsolattartás

III. INNOVÁCIÓ, PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG 1. 2.

Pályázatok Innovációs törekvések 2.1. Cserediák program 2.2. Ének- zenei nevelés

IV. PROBLÉMÁK, SZÜKSÉGLETEK BEMUTATÁSA 1. Szakmai megújulás 2. Tárgyi feltételek V.

ZÁRÓ GONDOLATOK

2

„A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítsünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit.” (Erich Fromm) I.

HELYZETÉRTÉKELÉS

1.

Bevezető

A Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 1964/65-ös tanévben kezdte meg működését és lett a város oktatási életének szerves, meghatározó egysége. Hódmezővásárhelyen 2007-ben megvalósult átszervezés az iskolaszerkezet átstrukturálódását eredményezte, melyben a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola korábbi arculatát megőrizve új feladatokat kapott. Szellemiségében megújult, az új társadalmi kihívásoknak megfelelő pedagógiai gyakorlat segíti az esélyegyenlőségi koncepcióban megfogalmazott elvek megvalósulását. Az iskola a törvényesség, eredményesség jegyében végzi Alapító Okiratában megjelölt feladatait. Az intézmény körzeti iskolai feladatokat lát el, továbbá emelt szintű ének-zenei oktatás keretei között körzethatár nélkül iskoláz be. Az emelt szintű ének- zenei oktatás határozza meg az iskola sajátosságait, hagyományait. A kodályi koncepció alapján működő intézmény a magyar zenei élet, így a város zenei életének is meghatározója. 2.

Alapdokumentumok

Az intézmény törvényi működéséhez elengedhetetlenül szükséges alapdokumentumok határozzák meg a pedagógiai munka irányvonalait. A 2008/2009-es tanévben szükségessé vált tanügyigazgatási szempontból több, a törvényi előírásoknak megfelelő módosítás. 2.1. Intézményi Minőségirányítási Program- IMIP Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata által megfogalmazott Minőségirányítási Program stratégiai céljai meghatározzák az általános iskolákra egységes fenntartói, illetve intézményünkre vonatkozó egyedi elvárásokat. Ez alapján megfogalmaztuk hosszú távú célkitűzéseinket. Kiemelten fontosnak tartottuk a vezetés felelősségét, a tervezést, a belső mérési, értékelési rendszer működtetését. A pedagógus teljesítményértékelést, valamint az országos kompetenciamérések elemzését kiemelten kezeljük. 2.2. Pedagógiai Program A városi esélyegyenlőségi terv alapján átdolgozásra került Pedagógiai Programunk, melyet egységes szerkezetbe szerkesztve nyújtottunk be elfogadásra. Változások a szakmai munkában: ℘ Nem szakrendszerű oktatás ℘ Iskolaotthonos oktatás ℘ Egészséges Vásárhely Program általános iskolai feladatai 2.3. Iskolai munkaterv A 2008/2009-es tanévben kiemelt célok és feladatok: Alapkészségek kialakítása, fejlesztése A pedagógusszerep segítő, támogató jellege Differenciálás, esélyegyenlőség Egyensúlyteremtés Motiváló tanulási környezet Tevékenység- központúság A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme

Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások hatékonyságának növelése Módszertani kultúra fejlesztése Környezetvédelem, természetvédelem Egészségnevelés: Testi és lelki egészség Partnereinkkel való együttműködés Pályázati lehetőségek kiaknázása

3

3.

Személyi és tárgyi feltételek

3.1. Személyi feltételek Az intézményben engedélyezett pedagógus létszám 31 fő, melyet 34 teljes és részmunkaidős kollega tölt be. A nem pedagógusi körben 1 fő gazdasági ügyintéző, 4 fő technikai alkalmazott végzi munkáját. Az intézményben a szakos ellátottság teljes körű, a kollegák több szakkal, műveltségi területtel rendelkeznek, mely a humánerő gazdálkodást segíti. Pedagógusok végzettség szerinti elosztása TANÉV

FŐISKOLA

EGYETEM

SZAKVIZSGA

NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS

2007/2008 2008/2009

22 24

4 4

4 6

5 16 1.sz. ábra

A 2008/2009-es tanévben a tantestületből 1 fő szaktanácsadói (integrációs feladatok), 1 fő szakértői (pedagógiai értékelés) megbízást kapott. Fejlesztő pedagógusi végzettséget 2 fő, „Tanulás tanítása” végzettséget 1 fő szerzett. A következő tanév továbbtanulási tervében 3 fő pedagógus a Sindelár fejlesztő program elvégzésével a pedagógiai módszertani kultúra megújulását célozza, felkészít a tanulási zavarok megelőzésére, illetve azok elmélyülését akadályozza meg. Prémium éves kollegáink az iskolabuszon látnak el feladatokat. Pedagógusok módszertani képzettsége az intézményben sokszínű (1. sz. melléklet/ 2. számú ábra). 3.2. Iskolavezetés A vezetési struktúrában funkcionális szervezeti felépítés valósul meg, mely növeli a szakszerűség érvényesítését, a kooperációs képességek kihasználását. Szervezeti struktúrában: SZMK

Közalkalmazotti Tanács

Igazgató

Szakszervezet

Iskolaszék

Igazgatóhelyettes Diákönkörmányzat

Alsós munkaközösség vezető

Alsós pedagógusok közössége

Felsős munkaközösség vezető

Felsős pedagógusok közössége

Minőségügyi vezető

Minőségi körök BECS

Gazdasági ügyintéző

Techmikai alkalmazottak 3.sz. ábra

A rendszeresen tartott vezetőségi, nevelőtestületi, munkaközösségi értekezletek a konstruktív szakmai együttműködést segítik. Nevelőtestületi értekezleteink belső képzést is jelentenek. MÓDSZERTANI PIKNIK elnevezéssel a következő témák feldolgozását céloztuk:
Kompetencia alapú oktatás a NAT tükrében
A zenei nevelés lehetőségei a kompetenciafejlesztésben, az integrációban
SULINOVA ADATBANK használata
Interaktív oktatás lehetőségei

4

3.3. Tárgyi feltételek Az intézmény nyolc évfolyammal rendelkező általános iskola. Az iskolába maximálisan felvehető tanulók létszáma 480 fő, tanév elején 433 tanuló járt a 16 tanulócsoportba, mely évfolyamonként két párhuzamos osztály működését jelenti. Jelenleg 430 tanulója van intézményünknek, a változás a családok költözése miatt következett be. Az iskolában az oktató-nevelő munka osztálytermi rendszerben folyik, néhány tantárgy oktatásához szaktanterem áll rendelkezésre. Szaktantermek közül a számítástechnika terem 6 működő számítógéppel rendelkezik. A TIOP 1.1.1. pályázat azonban lehetőséget ad az iskolának, hogy informatikai eszközök vonatkozásában a korszerű ismeretanyag átadásán túl, új módszertani elemekkel is bővüljön a nevelőtestület nevelő-oktató munkája. Ez megfelelő alapot teremt a kompetencia alapú fejlesztéshez. 1820 körül épült műemléképületben 16 tanterem, 1 számítástechnikai célokra kialakított terem, 1 nyelvi terem, az alagsorban rajzterem, technika műhelyterem és ebédlő (melegítő konyhával) található. Az iskolaépület kiegészül még torna -, illetve táncteremmel, tornacsarnokkal, kiszolgáló helyiségekkel, orvosi szobával, könyvtárhelyiséggel. A szabadidő eltöltését, a mozgást 3 udvar szolgálja. Önkormányzati beruházásból 2003/2004-ben teljes homlokzati felújítást kapott a Szent István téri, valamint a Vöröskereszt utcai épületrész. A régi építmény Völgy utcai részének további renoválására lenne szükség. A belső udvar igazi „Tündérkert” tanulóinknak, de a téglaburkolat néhol balesetveszélyes az önfeledten játszó gyermekeknek. Örömteli a bejárati lépcső felújítása, mely műemlék jellegét megőrizve áll rendelkezésünkre és így megtörtént a bejárat balesetveszélyének elhárítása. A fűtéskorszerűsítés mellett, a nyílászárók felújítása a fűtésköltségek csökkentését is segítené. A korábbi átépítés során elkészült keresztszárnyban a tantermek kiépítésével lehetőség nyílna kettő tanterem, és egy korszerű, a szabadidő hasznos eltöltését segítő könyvtár kialakítására. Az alagsorban történő oktatás megszűnhetne. Tanév elején kialakított fejlesztő szoba is új bútorzattal bővült, illetve a diákönkormányzat állandó helyet kapott a sportcsarnok épületében. Pályázati forrásokból két osztályban a tanulópadok és székek cseréje is megvalósult. A tanulóbarát tanterem kialakítása az új módszerek alkalmazásának megvalósítását is célozza. Szülői összefogással valósult meg az alsó tagozatos kisudvar játszó eszközeinek felújítása, az udvar rendbe tétele. 4.

Tanulóink, szociális háttérmutatók

4.1. Tanulóink A TANULÓI ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSA Tanév 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

Összlétszám 449 437 430 433

Hátrányos helyzetű

Halmozottan hátrányos helyzetű 58 65 90

4 5 16 4.sz. ábra

A tanulói adatok jól mutatják az arányok változását. A 2008/2009-es tanévben a hátrányos, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma az esélyegyenlőségi tervben megfogalmazott elveket tükrözi. A 2009/2010-es tanév beiskolázása a kialakult városi arány megtartását célozza, a körzeti feladatok megvalósítása mellett.

5

Tanulók száma évfolyamonként 2008/2009 Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

összesen

Tanulólétszám az évfolyamon

HH

HHH

SNI

56 51 55 56 54 53 52 53

20 14 10 11 9 11 7 8

8 1 2 1 3 1

430

90

16

1 1 1

3 5.sz. ábra

A sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) aránya alacsony, de 4 tanulónál kértük a szakértői bizottság, illetve a nevelési tanácsadó véleményét. Jelenleg 3 SNI és 7 BTMN-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) tanulónk van. Fejlesztésüket az EGYMI szakemberei, illetve az iskola fejlesztő pedagógusai látják el. 4.2. Továbbtanulási mutatók Továbbtanulás szempontjából tanulóink többsége gimnáziumokban, szakközépiskolákban tanul tovább. A 2008/2009-es tanév mutatói is, az előzetes jelentkezések alapján, a korábbi tendenciát követik. Továbbtanulás

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola

6.sz. ábra

A középiskolák ebben a tanévben visszajelzést küldtek tanulóink teljesítményéről. A grafikon a 8. osztályos tanulmányi átlagokat hozza párhuzamba a 9. évfolyam eredményeivel. Középiskolai eredmények

Ra T e jz stn ev . M ag at. Sz or g.

An go l Né me t M ate m In for . m ati ka Fi zik a Bi oló gia Ké m ia Fö ldr ajz Én ek

9. osztály

Iro da lo Ny m elv Tö tan rté ne lem

8. osztály

5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00

7.sz. ábra

6

Fontos, hogy tanítványaink használható ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkezve jó teljesítményt elérve az egész életen át tartó tanulás igényét kialakítva a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. 4.3. Szociális háttér, támogatások rendszere A társadalmi változások a családok életében is nyomot hagynak, ezért ma a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok kiemelt szerepet töltenek be az intézmények feladatrendszerében. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 97

90 100

65 80 60 40 20 0 2007. október

2008. október

2009. április

8.sz. ábra Támogatások

200

172 149

2007/2008

150

89

82

100

52

2008/2009

32

50 0 Tankönyvellátás támogatása (fı)

50% -os étkezési 100% -os étkezési támogatás támogatás

9.sz. ábra

Mind a rendszeres gyermekvédelmi, mind a tankönyv, étkezési támogatásban részesülők aránya növekvő tendenciát mutat. A tanulók életének figyelemmel kísérése mindenki felelőssége, a lehetőségek keresése fontos feladatunk. A szülői közösség támogatásával karácsonykor egy-egy színes könyvvel ajándékozhatták meg egymást a tanulók. II.

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Pedagógiai munkánk legfőbb célja az oktatási és nevelési feladatok megfelelő összhangban tartása, a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott célok megvalósításával, a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezve a hangsúlyt. Magas szintű tantárgyi tudás mellett a közösségi élet emberi tartást kialakító légkörének biztosításával valósítjuk meg a Pedagógiai Programunkban megfogalmazott célokat, feladatokat. Kialakult hagyományainkat megőrizve, arra építve, sokféle, tanításon kívüli tevékenységgel is formáljuk tanulóközösségünket. Törekvésünk olyan iskola kialakítása, ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának. Ahol megtanul helyesen és okosan, egyénre szabott módon tanulni. Ahol felkeltik benne a tudás iránti vágyat, ahol felfedezheti az alkotás izgalmát és örömét, és hozzásegítik ahhoz, hogy megtalálja azt, amit felnőttként is szívesen művel.

7

1.

Hagyományok Pedagógiai hitvallásunk alapja az értékek megőrzése mellett a modern pedagógiai kultúra alkalmazásával a partnerek igényeinek való megfelelés. • Emelt szintű ének-zeneoktatás Az ének, a zene demokratikussá tesz, mert mindenkire hatással van, tudást közvetít, készséget fejleszt, koncentrációra szoktat. Az óvoda –iskola átmenet segítésében az ének-zene fontos szerepet kap, hisz az óvodában tanult dalok, népi játékok kiindulási pontját képezi a további fejlesztésnek. Az ének-zene képességfejlesztésben rejlő értékeit is fel kell használni az esélyegyenlőség segítésére, a Kodály-módszer kapcsolatot teremt óvoda és iskola között. • Kórusmunka Iskolánk két kórusa különleges színfoltja életünknek. Karácsonyi hangversenyünk, a hagyományokat követte. Kórusaink részt vettek a Biblia éve kórustalálkozón. Számos városi rendezvényen, köztük három díszközgyűlésen voltak közreműködők. Az „Éneklő Ifjúság” hagyományait megőrizve városi, megyei versenyen vettek részt. • Irodalmi színpad Tanévzáró hangversenyen 15 év előadásainak felelevenítésére készülnek tanulóink. • Nagyon fontos, hogy erősödött az együttműködés a Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel. Tanulóink igen magas arányban vesznek részt az intézmény által kínált tevékenységekben, több tanulónk több művészeti területen is részt vesz. Kiemelkedő tevékenységek: Néptánc: 172 fő Szolfézs, hangszer: 162 fő 2.

Szemléletváltás, új módszerek alkalmazása Iskolánk feladata, hogy elősegítse az esélyegyenlőség érvényesülését a település egészén, megerősítse az oktatási intézmények szerepét a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi integrációjában. Az egyenlő bánásmód elve, a méltányosság legyen az iskola alapvető sajátossága, mely a gyerekek érdekeit szolgálja. A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére helyeződik át. 2.1. Kompetencia alapú oktatás A Nemzeti Alaptanterv koncepciója alapján a kompetenciák fejlesztése alapvető célkitűzés. A kollegák a kompetenciafejlesztésre vonatkozó ismereteiket önképzéssel, belső képzéssel szerezték meg. A kompetencia alapú oktatáshoz még nem rendelkezünk megfelelő számú képzett szakemberrel. Hiányoznak még azok a tanulói taneszközök, segédletek, kézikönyvek, licencek, értékelési eszközök, melyek a kompetencia alapú oktatásra való áttérést segítik. Használjuk a SULINOVA ADATBANK programjait, módszertani elemeit. A fenntartó által benyújtott TÁMOP 3.1.4. pályázat a kompetencia alapú oktatás megvalósítását támogatja. A szakmai előkészítő munka a bevezetésre motiválta az intézményt. 2.2. Nem szakrendszerű oktatás A nem szakrendszerű oktatás keretében kiemelten képességfejlesztés, a lemaradók hátrányainak csökkentése, a tehetségesek további fejlesztése, gondozása folyik. Vállaljuk, hogy a hatékony képességfejlesztéshez pedagógusaink részt vesznek továbbképzéseken, és felfrissítik, illetve kiegészítik módszertani, pedagógiai, pszichológiai ismereteiket. Ezt a folyamatot segítette, hogy a városi szervezésű nem szakrendszerű oktatáson 12 fő vett részt intézményünkből. Az ötödik évfolyamon ettől a tanévtől kezdődően vezettük be a nem szakrendszerű oktatást. A következő tantárgyakat érinti: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, ének-zene, testnevelés. Csoportmunkában dolgoztuk ki a helyi programot. Tantárgyi- és időkeret a nem szakrendszerű oktatásban 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011-től 5. évfolyam 5 óra/hét 5 óra/hét 5 óra/hét 7 óra/hét 6. évfolyam 5 óra/hét 5 óra/hét 5 óra/hét 7 óra/hét 10.sz. ábra

8

Ezen kívül projektnapok szervezésével a helyi Egészséges Vásárhelyért Program általános iskolai feladatvállasának megvalósításával valamennyi tantárgyban megjelenő egészségfejlesztés és környezeti nevelés is részét képezi a nem szakrendszerű oktatásnak. 2.3. Iskolaotthonos oktatás Az „Otthonos iskola” elnevezést viselő iskolaotthonos oktatással a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a napközis foglalkozásokat, valamint a mindennapos testnevelés foglalkozásait a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezzük meg. Az iskolaotthonos szervezeti formában nagyobb lehetőség nyílik a fejlettségi, illetve szocializációs hátrányok kompenzálására, de a tehetségekkel való differenciált foglalkozásra is. Ez az oktatásszervezési forma támogatja az óvoda-iskola közötti átmenetet. 2.4. Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) Az integrációs tevékenység akkor éri el igazi célját, ha szinte észrevétlenül, de teljesíti az elvárásoknak megfelelő hatást. Elfogadó, segítő, együttműködő pedagógiai szemlélettel lehetünk a legeredményesebbek, tudnunk kell, hogy a meglévő adottságokra alapozva mindenki tanítható, a taníthatóság a motiváltságtól, a tanítási módszerektől és eszközöktől egyaránt függ. Ezért nagyon fontos a pedagógiai tevékenység. Az intézmény konzorciumi partnerként vett részt a HEFOP 2.1.5./B pályázatban. A megkezdett tevékenységet folytatva végezzük tevékenységünket az új feladatok megvalósítása érdekében. A szakmai munkát mikrocsoportok működtetésével szerveztük meg, és ezt a folyamatot vittük tovább ebben a tanévben is: ℘ IPR mikrocsoport ℘ Haladó csoport ℘ Belépő csoport ℘ Komplex művészeti csoport ℘ Lépegető csoport ℘ Mérés és értékelés csoport ℘ IKCS iskolai környezeti csoport A „Belépő” mikrocsoportban azok a kollégák tevékenykednek, akik az óvodából fogadják a gyerekeket, az 1. 2. évfolyamon tanítanak. Elsősorban a körzeti óvodával, de a városi beiskolázás okán a többi óvodával is tartják a kapcsolatot. Az óvodai nevelési programok, a játékos fejlesztések megismerése segítik a nevelő, oktató munkába való beépítést. Intézményünkben 5 tanító van, aki óvónői végzettséggel is rendelkezik. Népi játékok, valamint nyelvi előkészítő foglalkozás támogatja az együttnevelést. A „Lépegető” mikrocsoport tagjai a 3. 4. 5. évfolyamon tanítók, az alsó és felső tagozat közötti átmenetet segítik Esetmegbeszéléseiken az átmenet problémáit tárgyalják, közös programok szervezésével segítik az átmenetet. Az alsóban és felsőben egyaránt tanító pedagógusok segítik ezt a munkát. A „Haladó” mikrocsoportot a 6. 7. 8. évfolyamos kollégák alkotják, fő feladatuk az érettségit adó középiskolába való felvételre való felkészítés és a bennmaradás elősegítése. Rendszeresen tartanak felvételi előkészítő foglalkozásokat, keresik a versenyeztetés lehetőségét, tartják a kapcsolatot a közéoiskolákkal. Akik korrepetálásra, felzárkóztatásra szorulnak azok szüleivel, közösen igyekeznek az esélyegyenlőségüket megteremteni a bejutáshoz. „Komplex művészeti” csoportjaink a „Mazsola báb csoport”, a „Mini színpad”, az „Irodalmi színpad”, a „Kis kórus”, a „Gyermekkar” a közösségformálást, a személyiségfejlesztést szolgálják. Meghatározó jelentőségű a gyermek személyiségének fejlődésében, intellektuális és erkölcsiközösségi tulajdonságainak alakulásában, az intézményhez, társaihoz és önmagához fűződő viszonyának formálódásában. A „Mérés és értékelés” csoport az elvégzett munka alapján történő intézményi önértékelést támogatja, valamint a hatékony tanuló megismeréshez járul hozzá a tanulói eredmények kiértékelésében. A szülői házzal a mentori rendszer segítségével tartjuk a kapcsolatot, külön figyelemmel azokra a családokra, akik egyéni élethelyzetüknek köszönhetően segítségre szorulnak érdekeik érvényesítéséhez, ebben a munkában az ifjúságvédelmi felelős kollégáink segítenek. 9

Az IPR munkacsoport az integrációs tevékenységet fogja össze, illetve a pályázati megvalósítást segíti. Szakképzett kollégák végzik a HHH-s tanulók egyéni fejlesztését, irányítják, segítik a mentorálást. A helyzetelemzés, fejlesztési tervek elkészítése során a „Hatékony tanuló megismerési technikák és patronáló rendszerek” képzés ismereteinek alkalmazása történik. A multikulturális tartalmak megvalósulásához nyelvi napunk járult hozzá, melyet a cserediák program támogatott. Nagyon fontos új elem a pályázati lehetőség felkutatása tanulóink további külföldi utazásainak támogatására. Ebben a tanévben is szervezünk színházlátogatást, szervezünk előadásokat tanulóink, illetve óvodások számára. A szociális érzékenységet nagyon fontosnak tartjuk, így ebben a tanévben az idősek otthonával terveztünk közös programot, a nyugdíjas szervezetek kórustalálkozóján már hagyományosan szerepeltek kórusaink. Eszközállományunkat a fejlesztéshez, az integrációs neveléshez, kívántuk modernizálni: fejlesztő eszközök beszerzése történt. Óvoda –iskola közötti átmenet Ebben a tanévben kiemelten kezeltük az óvoda- iskola közötti átmenetet, mely a közösen megalkotott „Intézkedési terv óvoda-iskola átmenet” programunkban is megjelenik. A közös szakmai programot a Szabadság téri óvodával dolgoztuk ki. Célunk az óvoda és iskolánk közötti szakmai együttműködés, az óvodákban elkezdődő folyamatos és tervszerű fejlesztő munka iskolánkban való folytatása. Az egész testület alkalmazza „Az óvoda-iskola átmenet megsegítése” képzésen megismert technikákat, elsősorban az iskolai módszertan közelítésével az óvodai foglalkozások metodikájához, szokásrendszeréhez, időbeosztásához, fokozottan figyelembe véve az eltérő tanulói igényeket, a differenciált fejlesztést. Alkalmazzuk a mindennapokban azokat a szakmai anyagokat, melyeket összeállítottunk: Vers-, mondóka-, mesegyűjtemény, Kommunikációs- és személyiségfejlesztő játékok gyűjteménye. Ebben a tanévben a tudatos szakmai együttműködésre helyeztük a hangsúlyt, szakmai műhelymunka megvalósítására törekedtünk. Fő célok, tevékenységek:
Erősítenünk kell a körzeti óvodánkkal és valamennyi óvodával az együttműködést, melyet a HEFOP 2.1.5. pályázat keretében már az előző tanévben megkezdtünk. Kiemelt terület az énekzenei nevelés.
A beiskolázási gyakorlat erősítése. A megvalósult városi szintű integráció eredményeinek továbbvitele.
Az óvoda-iskola átmenet munkacsoport által kidolgozott szakmai anyag átadása más intézményeknek.
Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelése, oktatása.
Az egyéni különbségeket figyelembe véve a tanulók személyiségstruktúrájának optimális fejlesztése, széleskörű kompetenciafejlesztés, a szülői házzal való szorosabb együttműködés kialakítása, sikerélmény fokozása.
Az ének-zenei nevelés óvodai, iskolai módszertani eleminek használata a képesség és készségfejlesztésben.
Nyílt szakmai napok szervezése.
Hospitálások, esetmegbeszélések az intézmények között.
Közös ünnepségek, programok.
Iskolaotthonos oktatás megvalósítása: „Otthonos iskola” program működtetése.

10

Megvalósult programok: ☺ Suliváró ☺ Együttműködési nyilatkozatok ☺ Őszi barangolás ☺ Szakmai megbeszélés: DIFER ☺ Mit tudunk? Iskolai foglalkozások ☺ Kerek-asztal beszélgetés: beiskolázás, szakmai együttműködés ☺ Mikulásváró ☺ Karácsonyi hangverseny

☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺

Szakmai megbeszélés: intézkedési terv Óvodai foglalkozások: hospitáció Farsangi programok Szülői fórumok az óvodában Játsszunk együtt!- nyílt nap Erdei óvoda-iskola Nyuszi nap

A TÁMOP 3.3.2. fenntartó által benyújtott pályázat az intézménynek az átmenetek támogatását segítő tevékenységét hívatott segíteni, melyben intézményünk is szakmai partner. 3. Mérés, értékelés 3.1. DIFER mérés A DIFER mérést óvodai jelzések, illetve a tanév kezdetén tapasztaltak alapján végeztük el, azoknál a tanulóknál, ahol az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni. Az egyéni fejlesztési terveket erre építve készítettük el. Tervezzük, hogy a következő tanévben az egyszerűsített mérőanyagot használva a teljes első évfolyamra végezzük el a mérést. 3.2. Bemeneti, kimeneti mérések A megfelelő mérőeszközökkel végzett belső mérések, értékelések lehetőséget teremtenek arra, hogy feltérképezzük, elemezzük az iskolánk tanítási, tanulási teljesítményeit. A tanév elején elvégzett bemeneti mérések alapján készítették el a pedagógusok az egyéni fejlesztési tervüket. A tanév végi kimeneti mérés a fejlesztés, tehetséggondozás eredményességére, esetleges korrekcióra mutat a pedagógiai folyamatban. 3.3. Kompetenciamérés Az iskolában folyó szakmai munka értékelésének egyik fontos mutatója az országos kompetenciamérés eredménye, melynek elemzése lehetővé teszi az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka minőségének növelését. A kompetenciamérések elemzése kiemelt feladatunk volt. Az elemzés kiterjedt az iskolai, telephelyi mutatók vizsgálatára, a képességszintek, a tanulói egyéni teljesítményekre, a feladattípusok alapján a képességterületek vizsgálatára. Mind a 2007. évi, mind a 2008. évi mérés elemzését elvégeztük, intézkedési tervünkben a fejlesztés, a pedagógiai munka irányait határoztuk meg. Országos kompetenciamérés eredménye

2004 Iskola Országos átlaga átlag

2006 Iskola átlaga

Országos átlag

2007 Iskola Országos átlaga átlag

2008 Iskola Országos átlaga átlag

Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam

550 522

509 500

568 512 555 497 Matematika

560 549

516 497

587

519

548

506

6. évfolyam 8. évfolyam

496 529

505 500

563 532

515 540

500 491

539 536

499 497

493 494

11.sz. ábra

11

A táblázatból látható, hogy a 2004-es eredményekhez képest mindegyik évfolyamon javultak az eredmények. A kompetenciamérések eredményeivel történő tudatos és tervszerű foglakozás, a módszertani kultúra fejlesztése pozitív irányú elmozdulást eredményezett. Az intézményi szintű és az egyéni fejlesztési tervek következetes megvalósítását is tükrözik az eredmények. A 2005. évi intézkedési terv eredményeire építve kell elvégeznünk a visszacsatolást, a szükséges korrekciót. A 2008. évi mérésnél a családi háttérindex (CSH) szempontjából 6. évfolyamon az elvártnak megfelelő, 8. évfolyamon nem áll rendelkezésre ilyen mutató. (Csak azok a telephelyek szerepelnek az ábrákon, amelyeken legalább a diákok kétharmadára kiszámítható a CSH-index, és a CSH-indexszel rendelkező diákok átlaga beleesik az összes diák képességátlagának konfidencia-intervallumába mindkét felmért terület esetében). Iskola és az országos teljesítmények viszonya 2500 2000

jobb

1500

hasonló

1000

gyengébb

500 0 Szöv egértés 6.

Matematika 6.

Szöv egértés 8.

Matematika 8.

12.sz. ábra

A grafikon jól mutatja, hogy országos vonatkozásban sokkal több a gyengébben teljesítő telephely iskolánkhoz viszonyítva. Fő célkitűzések az intézkedési tervben: A kompetenciamérések eredményeit a jelenlegi szinten tartani, illetve magasabb szintre jutni. Ehhez a következő lépések szükségesek: Szövegértés: • Értelmezés a szövegkörnyezet segítségével, majd a szöveg alapján megmagyarázni a kívánt fogalmat. • Összefüggések megláttatása. • Saját szavakkal értelmezni helyzeteket. • Információk visszakeresése, ezek alapján levonni a megfelelő következtetéseket, kapcsolatokat. • Szinonimák keresése, ezek helyes használata. • Szókincsbővítés, szakszerűség a megnyilvánulásban. • Történések időrendbe állítása. • Igaz-hamis állítások eldöntése. Matematika: • Az alapfogalmak, egyszerű feladatok, műveletek további gyakorlása. • Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a komplex, egyszerre több problémával foglalkozó feladatokra. • Rá kell kényszerítenünk a diákokat a gondolkodásra, arra, hogy ne adják fel a probléma megoldását, próbálkozzanak. • Kiemelten kell kezelnünk a térlátással, grafikonról való adatok leolvasásával foglalkozó feladatokat. • Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a mértékegységek átváltására és területszámítási feladatokra. • Kiemelten kell kezelnünk a statisztikával, valószínűség-számítással foglalkozó témaköröket. 12

• • •

Más tanítási órákon (fizika, kémia, biológia) is előtérbe kell helyeznünk a matematikai számításokkal kapcsolatos feladatokat. Törekednünk kell arra, hogy minél több tanulónk legyen képes magasabb gondolkodási szintet igénylő problémák megoldására. Fokozott figyelmet kell fordítani a gyerekek önálló gondolkodóvá nevelésére.

4.

Szakmai munka Az alapvető ismeretanyag elsajátítása, a tanultak feldolgozása, az összefüggések felismerése csak eszköz az önállóság kialakításához, ehhez kell az iskola pedagógusainak a gyermekek képességeihez mérten segítséget nyújtani. Fő kiindulási pontunk a motiváció megteremtése. Tanulóink érdeklődésének felkeltésével biztosítanunk kell a megismerés örömét és a rendszeres sikerélményt.

4.1. Oktató-nevelő munka A 2008/2009-es tanévben az iskola vezetősége belső ellenőrzési tevékenységét a törvényi kötelezettségek, és a munkaköri leírások szem előtt tartásával végzi. Az óralátogatásokat ütemterv szerint végeztük a következő szempontok alapján: ⇒ Kompetencia alapú oktatás: o szövegértési kompetenciafejlesztés o kognitív képességfejlesztés o kommunikációs készségfejlesztés o szociális kompetenciák fejlesztése ⇒ Módszertani kultúra o a differenciálás és integrálás tanórai gyakorlata o új módszertani elemek- kooperativitás o a tanulásmódszertan elemeinek beépülése o a tanóra szervezésének hatékonysága ⇒ Értékelés, önértékelés a tanóra folyamatában ⇒ Eszközhasználat a tanítási órán Az óralátogatást elemző megbeszélés, önértékelés és vezetői értékelés követte. Az óratervek, az egyéni fejlesztési tervek, a szakmai munka, megbeszélések jól mutatják az új módszertani elemek megjelenését, a kooperatív technikák, a projektmunka alkalmazását. A tantárgyi koncentráció megvalósítása a kompetenciák fejlesztését is szolgálják. A tanulás tanítása az önálló tanulás képességét fejleszti. Tanulóink nagyon sok városi, megyei, országos versenyen vesznek részt eredményesen, tanulmányi és sportversenyeken egyaránt (2. számú melléklet). 4.2. Együttműködés, kapcsolattartás  Szakmai közösségek A szakmai közösségek közül alsó és felső tagozatos munkaközösség pedagógiai munkánk meghatározó egységei. Együttműködő, konstruktív tantestület közreműködésével színes iskolai tevékenység egészíti ki a tantárgyi keretet. A városi alsós versmondó, valamint az idegen nyelvi éneklési verseny megrendezését intézményünk vállalja.  Diákok, tanulók A diákgyűlések, a diákközgyűlés a partneri együttműködésre való törekvést mutatja. A tanulói igények, problémák kezelésére intézkedési tervet készítettünk.  A szülői munkaközösség, az iskolaszék A rendszeres megbeszélések a kétoldalú kommunikációt segítik. Ezen kívül a szülői értekezletek, fogadóórák, iskolai ünnepségek, hagyományos rendezvények, közös programok erősítik az együttműködést. Az iskola pedagógusai törekszenek a szülők bevonására az iskola hagyományőrző programjaiba.

13

 Partnerintézmények Valamennyi intézménnyel a konszenzuson alapuló együttműködést igyekszünk megvalósítani. Egymás programjainak látogatása, információcsere, szakmai egyeztetés részét képezi munkánknak.  Az Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény kiegészíti, segíti szakmai tevékenységünket. A Nevelési Tanácsadó a BTMN-s gyerekek ellátásában segít, utazó gyógypedagógus látja el az SNI-s tanulókat. Iskolapszichológus konzultációval, megfigyeléssel támogatja munkánkat.  Sportegyesületekkel is jó kapcsolatra törekszünk: HÓD ÚSZÓ SE, KOSÁRLABDA, VÍZILABDA, ATLÉTIKA szakosztály munkájában vesznek részt aktívan tanulóink  A Zöld Kapocs oktatóközponttal való együttműködés részeként a Zöld Karácsony városi programon közel 120 tanulót fogadtunk „Régi idők karácsonya” városi programon.  Az iskolai honlap állandó frissítésével folyamatosan biztosítja az iskolai eseményekről való tájékoztatást, aktualitásokat, a nyilvánosságot.

III. INNOVÁCIÓ, PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG 1.

Pályázatok A mai oktatáspolitikai elemek ismeretében egy intézmény életét nagymértékben befolyásolja pályázati tevékenysége. A normatív támogatási rendszert sok helyen felváltó pályázati rendszer kiemelt feladatokat határoz meg az intézmények számára. A pályázati tevékenységet sokoldalúan kell végezni. Eredmények: Pályázat

Cél, feladat

TIOP 1.1.1 pályázat Intelligens iskola 9/2008 OKM rendelet 11/2008 OKM rendelet 23/2008 OKM rendelet Csongrád Megyei Alapítvány TEMPUS Közalapítvány

Összeg

Számítástechnikai eszközök beszerzése

Integrációs és képesség kibontakoztató 841000 Ft pályázat Minőségbiztosítási pályázat. A mérés, 400000 Ft értékelés folyamatok támogatása. Informatikai pályázat 1039200 Ft Közoktatási Eszközbeszerzés, tanulóbarát osztályterem 200000 Ft alakításához

Előkészítő szakmai látogatás

1000 Euro 13.sz. ábra

Beadott pályázatok: A fenntartó által benyújtható pályázatokban vettünk részt: ℘ TÁMOP 3.3.2. Az integrációs folyamatok segítése, az óvoda-iskola, valamint az általános és középiskola közötti átmenetek megtámogatására. ℘ TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás bevezetését célzó tevékenység megsegítése. Mindkét pályázat nagy lehetőség intézményünk számára, hisz tapasztalataink azt mutatják, hogy a módszertani kultúra megújulása ebben a gyorsan változó világunkban elengedhetetlen. Intézményi pályázatok: ℘ Hozd a formád Magyarország!- egészségnevelő programot támogató pályázat Két tanévet felölelő projekt, melyhez tanévenként 500000 Ft támogatást nyújt az Egészséges Városok Szövetsége, illetve vállalt kötelezettséget Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata. A pályázat összértéke: 2000000 Ft ℘ Az egész életen át tartó tanulás programját a TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY Comenius Iskolák közötti együttműködési alprogramja támogatja, mely a nemzetközi kapcsolatok erősítését, nyelvtanulást és annak fejlesztését szolgálja. A benyújtott multilaterális pályázat 2009-2011-ig tart, melyben hét ország iskolái vesznek részt. A program projekt címe: „Az én világom a te világod: Különbségek, melyek összekötnek bennünket”. A pályázat prioritási tényezői: kompetencia alapú oktatás, hátrányos helyzet kompenzációja, mérés-értékelés, sport, művészet. A pályázat összértéke: 12000 Euro 14

2. Innovációs törekvések 2.1. Cserediák program A program az idegen nyelv oktatását, az élő nyelvhasználatot szeretné erősíteni. A 2007/2008-as tanévben GRAZ városából fogadott tanulókat intézményünk., melynek eredményeként tanulóink kaptak meghívást Graz városába ebben a tanévben. Műsorukat a szülők, tanulóink is megtekinthették, melyet élménybeszámoló, média anyag összeállítása követett, a nyelvi, kulturális értékek sikeres integrációját eredményezte. Ebben a tanévben Dán iskolával sikerült kapcsolatot felvenni. A májusban érkező csoport a tanévzáró hangversenyünk mellett, Hódmezővásárhely nevezetességeit, Mártély természeti értékeit ismerheti meg, illetve bekapcsolódnak iskolai tevékenységünkbe. Törekvésünk pályázatokkal a program hosszú távú megvalósítása. 2.2. Ének-zenei nevelés „A zene az élet szépségét és benne ami érték, azt mind meghatványozza.” ( Kodály Zoltán) Az ének- zenei nevelésnek két pólusát kell erősítenünk: egyrészt a tehetséggondozás, másrészt a képesség, készségfejlesztés az, ami a tanulókban rejlő értékeket megsokszorozhatja. Az iskolai nevelésben az érzelmi nevelés ugyanolyan fontos, mint az értelmi nevelés. Manapság az érzelmi nevelés egyre inkább háttérbe szorul, pedig az életben való boldoguláshoz az értelmi intelligencia (IQ) helyett sokkal inkább az érzelmi intelligenciára (EQ) van szükség. Élnünk kell a kereszttantervi lehetőségekkel, a tantárgyi koncentrációval. Az éneklés, a zenehallgatás, az improvizáció és a zenei írás-olvasás tevékenységei sokféle kompetencia fejlesztésére adnak lehetőséget: ▪ Intellektuális kompetenciák ▪ Kritikai gondolkodás: véleménynyilvánítás, alkotás, esztétikai értékítélet ▪ Kreativitás ▪ Információs és kommunikációs technikák alkalmazása ▪ Személyi és szociális kompetenciák ▪ Együttműködés másokkal ▪ Interkulturális kompetencia A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretén belül tervezzük az iskolai szakmai program kidolgozását, „Jó gyakorlattá” alakítását. IV. PROBLÉMÁK, SZÜKSÉGLETEK BEMUTATÁSA 1. Szakmai megújulás • Az intézmény fejlesztési célja, hogy az új társadalmi kihívásoknak megfelelően korszerűsíteni tudja pedagógiai gyakorlatát, a pedagógusok szakmai, módszertani felkészítését segítse a kompetencia alapú oktatás minél eredményesebb megvalósítása érdekében. Mindezen tevékenységek növelik az esélyegyenlőséget, segítik hátrányos helyzetű emberek társadalmi integrációját. Az iskola belső szakmai munkájának megújítására, az új módszerek iránt érdeklődő pedagógusok továbbképzésére, az új módszerek bevezetéséhez szükséges szakmai szolgáltatások igénybevételére nyújt lehetőséget a TÁMOP 3.1.4. és a TÁMOP 3.3.2. pályázat. • A mérés, értékelés gyakorlati alkalmazása, mint pedagógiai eszköz épüljön be a mindennapok gyakorlatába. • A pedagógusok informatikai felkészültségének növelése, az IKT eszközök tanórai felhasználásának kiépítése (TIOP 1.1.1.). • Erdei iskola program megvalósítása. 2. • • • • •

Tárgyi feltételek A tantermek berendezése (IKT eszközök) segíti a hatékony oktató- nevelőmunkát. TIOP 1.1.1. pályázat eszközeinek beszerzése. Fűtéskorszerűsítés, nyílászárók javítása, a belső udvar burkolatának javítása. Keresztszárny termeinek kialakítása. Udvari tanterem létesítése. 15

V.

ZÁRÓ GONDOLATOK

A gyors technikai, társadalmi, gazdasági változások miatt egyre nehezebb az iskolák élete, hisz ma nehezen tudjuk megmondani, hogy milyen tudásra, képességre, készségre lesz szüksége később a ma iskolába járó nemzedéknek. Az élethosszig tartó tanulás a tudás új megközelítését helyezi előtérbe. Az iskola pedagógiai folyamatainak alkalmazkodni kell a kor kihívásaihoz, ugyanakkor állandóságot, értéket teremtve kell tevékenységét megtervezni. Ehhez elengedhetetlen az innovatív, együttműködő, szakmai munkájára igényes tantestület. Ez magában rejti a megújulásra való törekvést, ugyanakkor az értékek megőrzését. Intézményünk nevében köszönöm Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatását eddigi munkánkhoz. Intézményünk hosszú távú célkitűzését a következő gondolat tükrözi: “A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” (Goethe)

Hódmezővásárhely, 2009. április 17.

Forrainé Kószó Györgyi igazgató

16

Mellékletek 1. számú melléklet 2.sz. ábra Módszertani terület

A pedagógus mesterség – nem szakrendszerű oktatás Hatékony tanulómegismerési technikák Óvoda iskola átmenet megkönnyítése Hatékony együttnevelés Életvezetési ismeretek és készségek A kreativitás és kommunikációs készség Véleményem szerint A „gyengék és jók” együtt Iskolai drogkoordináció Amit egy osztályfőnöknek fontos tudnai Vízitáborok szervezése Tanórai differenciálás a gyakorlatban Lépésről lépésre gyermekközpontú iskolai nevelés Tanulásmódszertan tanítása Erkölcs a művészetekben és iskolában Központban a népdal Módszertan az „átmenet megkönnyítésére” Segítség a tanulási, oktatási akadályok leküzdésében Mozgóképkultúra és médiaismeret alapozó Alternatív pedagógiák Magyarországon

Résztvevő pedagógu sok 16 29 28 29 2 1 2 5 2 6 1 4 2 2 2 1 1 2 1 1

Módszertani terület

Szövegértés kompetencia programcsomagok használata Minőségfejlesztésben használatos módszerek Minőségbiztosítás SDT Mestersége tanító Szorobánnal a matematika oktatásban Én is tudok olvasni „értem, tudom, szeretem” Probléma megoldó technikák Szorobán használat Fejlesztő pedagógia Drámajáték-vezető alapozó képzés Az intézményvezető feladatai a minőségbiztosításban Esetmegbeszélés Kedvesház pedagógia Kooperatív technikák Grafológiai ismeretek Bevezetés a hangok és a zenei folyamatok világába Interaktív tábla használata Az összetartó társadalom

Résztvevő pedagógu sok 1 3 3 1 2 2 1 1 1 2 2 1 2 1 1 1 9 1 1 1

17

2. számú melléklet TANULMÁNYI VERSENYEK 2008/2009 Városi szavalóverseny Zsigmond Anna 6. Szűcs Petra 2 Mucsi Tamás 5. Wass Albert vers- és prózamondó 1. Kategóriában Mucsi Sarolta és Sápi Elizabet megosztott 2. verseny lett, 2. Kategóriában pedig Bere Katalin 2., Kovács Emese Réka 3.helyezést ért el. Angol nyelvi vetélkedő Szántai Réka (8.b) és Szűcs Petra (8.b) I. Hely Budai Dániel (8.b) és Kaszás Ádám (8.b) IV. Hely. József Attila kupa Fürcht Tamás I. Hely, az iskola csapata II. Hely Diákok Őszi Tárlata Rostás Vanda 5.a-díjazott Lions Klub rajzpályázata Szabó Tilda 6.a tanuló 3. Helyezett Nyugdijas Lakópark rajzpályázata Hevesi Flóra, Rostás Vanda, Tóth Zsuzsa, Nagy Mercédesz 5.a Városi szépkiejtési verseny I. Szűcs Petra 8.b II. Bere Katalin 7.a Országos szépkiejtési verseny Szűcs Petra 8.b bronz minősítés Városi balladamondó verseny Izsó Fruzsina 5.a II. Hely Városi helyesírási verseny Hevesi Flóra 5.a II. Hely Rostás Vanda 5.a IV. Hely Fekete Zsóka 6.b IV. Hely Török Hanna 6.b VI. Hely Ferencz Mónika 7.b VII. Hely Fürcht Tamás 8.a IX. Hely EVP „Víz mint éltető erő” társasjáték Hevesi Flóra 5.a II.díj készítő pályázat Hevesy György verseny Megyei II. Hely Zrínyi Ilona matematika verseny Molnár Csilla, Kovács Armand 5.a Vincze György, Fürcht Tamás 8.a, Kaszás Ádám, Budai Dániel, Vörös József 8.b Zrínyi megyei forduló Fürcht Tamás I.hely Varga Tamás matematika verseny Fürcht Tamás II.hely megyei forduló Varga Tamás matematika verseny Országos forduló: Fürcht Tamás 8.a Városi versmondó verseny Kovács Lilla IV. 1.a IV. Helyezés Földházi Evelin különdíj Városi mesemondó verseny Aczél Mátyás Pál 2. B I. Helyezés Megyei mesemondó verseny

Aczél Mátyás Pál 2. B VI. Helyezés

PMK Petőfi szavalóverseny

Kovács Petra 1. A I. Helyezés Kovács Lilla 1. A II. Helyezés Földházi Evelin különdíj Mispál Luca, Szabó Ábel, Pap-Lukács Kata Kovács Vivien 3. a I. helyezés Szabó Kristóf 3.b III. helyezés Aszalai Réka 4.b II. helyezés Szabó Kristóf különdíj 4.a osztály V. helyezés

Petőfi rajzpályázat helyezettjei Városi Kazinczy verseny

Mátyás meseíró pályázat 7 mérföldes csizma – mesevetélkedő

18

SPORT EREDMÉNYEK 2008/2009 HOPP PARÁDÉ 2008.09.06. Távolugrás: 1. hely Szűcs Gergely, 2. hely I.korcsoport lány: Csapat I. hely Kecskeméti László, 3. hely Ancsányi József Egyéni: 500 m síkfutás: Borbáth Luca 1. hely, Tar Nóra II. korcsoport lány: Csapat I. hely 3. hely Egyéni: 30 m síkfutás: Borbáth Luca 3. hely 30 m síkfutáa: 1. hely Fürcht Henrietta Medicinlabda lökés: Rárósi Emese 1. hely, Tar Távolugrás: 3. hely Szemenyei Petra Nóra 3. hely 500 m síkfutás: 3. hely Fürcht Henrietta II. korcsoport fiú: Csapat III. hely I.korcsoport fiú:Csapat I. hely: Külön díj: Borbáth Luca Egyéni: 30 m síkfutás: 2. Kecskeméti László Kecskeméti László Medicinlabda lökés: 1. hely Kecskeméti László, 3. hely Szűcs Gergely CSONGRÁD MEGYEI CSAPAT BAJNOKSÁG 2008. 09. 22. Lány távolugrás I. hely Fiú távolugrás V. hely Lány magasugrás I. hely 10x200m váltó V. hely Lány kislabda hajítás V. hely ÚSZÁS VÁROSI DIÁKOLIMPIA 2008. 12. 19. Fóris Botond 100 gyors 2. hely I. korcsoport Bánfi Bence 50 mell 1. hely Hézső Beáta 100 gyors 1.hely, 100 hát 2. hely Seres Medárd 100 hát 1. hely, 100 pillangó 1. Zsótér Nóra 50 hát 1. hely, 50gyors 2. hely hely III. korcsoport „A” kategória Török Péter 100 gyors 2. hely IV. korcsoport „B” kategória Mucsi Tamás 100 hát 2. hely Korsós Kristóf 100 mell 1. hely, 100 hát 2. hely Kaszás Ádám 100 hát 3. hely III. korcsoport „B” kategória Virág Dorina 100 gyors 3. hely Fülöp-Nagy Tamás 100 gyors 3. hely Zsótér Csaba 100 gyors 1. hely Nagy Lili 100 gyors 1. hely, 100 hát 1. hely 4x50 m fiú gyors váltó 3. hely Virágh Vivien 50 mell 1. hely 4x50 m lány gyors váltó 3. hely Nagy Gréta 50 mell 2. hely IV. korcsoport „A” kategória ÚSZÁS MEGYEI DIÁKOLIMPIA 2009. 01. 12. Korsós Kristóf 100 mell 1. hely Zsótér Nóra 50 hát 1. hely 100 hát 2. hely 50 gyors Seres Medárd 100 hát 1. hely Fóris Botond 100 gyors 3. hely 100 pillangó 4. hely ÚSZÁS ORSZÁGOS DIÁKOLIMPIA 2009. 02. 08. Korsós Kristóf 100 mell 6. hely Seres Medárd 100 hát 7. hely Zsótér Nóra 50 hát 13. hely VÁROSI ASZTALITENISZ DIÁKOLIMPIA 2009. 01. 14. Fiú csapat I. hely:Benczédi Levente 3. hely Molnár Mónika Szabó Ádám Megyei : Lány csapat I. hely:Nánai Lilla Nánai Lilla 1. hely Zsótér Rebeka Benczédi Levente 4. hely Egyéni: 1. hely Nánai Lilla Országos: 2. hely Zsótér Rebeka Nánai Lilla csapat 12. hely 19

JÁTÉKOS SPORTVETÉLKEDŐ: Városi I. hely, megyei II. hely KOSÁRLABDA III. korcsoport fiú városi III. hely IV. korcsoport Lány városi I. hely, megyei III. hely IV. korcsoport fiú városi IV. hely TEREMATLÉTIKA Városi: Sarkadi Petra medicin lökés 6. hely IV. korcsoport Szűcs Petra medicin lökés 1. hely, magasugrás Bán Vivien medicin lökés 3. hely 2. hely, 3-as ugrás 3. hely Héjja Dávid 3-as ugrás 1. hely, medicin lökés Németh Evelin medicin lökés 2. hely, 1. hely magasugrás 4. hely, 3-as ugrás 6. hely Vízhányó Dániel 3-as ugrás 3. hely Sallai Zsuzsanna medicin lökés 3. hely, 3-as Kajó Kinga 3-as ugrás 3. hely ugrás 4. hely Szőke Fanny 3-as ugrás 4. hely, medicin lökés Dezső Lilla 3-as ugrás 2. hely 1. hely, magasugrás 2. hely Nánai Lilla medicin lökés 4. hely Fülöp-Nagy Tamás magasugrás 3. hely Hézső Beáta magasugrás 3. hely II. korcsoport Váltóverseny 2. hely III. korcsoport Sápi Elizabet 3-as ugrás 1. hely, magasugrás 1. hely Megyei: Tarjányi Dániel helyből távolugrás 3. hely IV.korcsoport Szűcs Petra helyből távolugrás 1. hely, Héjja Dávid helyből távolugrás 1. hely, medicinlabda lökés 3. hely medicinlabda lökés 1. hely Sallai Zsuzsanna helyből távolugrás 4. hely, Szőke Fanny helyből távolugrás 5. hely, medicinlabda lökés 4. hely medicinlabda lökés 1. hely Stranszky Nikoletta medicinlabda lökés 6. hely Kajó Kinga helyből távolugrás 1. hely Hézső Beáta helyből távolugrás 6. hely, medicinlabda lökés 5. hely TEREMLABDARÚGÁS II. korcsoport fiú III. hely MEZEI FUTÓVERSENY Egyéni: Korsós Kristóf városi 3. hely IV. korcsoport lány városi II. hely, megyei II. hely II. korcsoport lány városi III. hely III. korcsoport lány városi I. hely, megyei II. korcsoport fiú városi III. hely VI. hely I. korcsoport lány városi I. hely Egyéni: Kecskeméti László 1. hely III. korcsoport fiú városi II. hely, megyei VI. hely AQUATLON Korsós Kristóf városi 1. hely, megyei 1. hely SULIPÓLÓ III. korcsoport fiú I. hely IV. korcsoport lány III. hely IV. korcsoport fiú II. hely

20