A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI LISZT FERENC ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA TÖRTÉNETE

TESSEDIK SÁMUEL FŐISKOLA PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR

A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI LISZT FERENC ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA TÖRTÉNETE

KONZULENS:

KÉSZÍTETTE:

Győri László

Horváth Ágnes

főiskolai docens

főiskolai hallgató BÉKÉSCSABA 2003.

1

Tartalomjegyzék I. Bevezetés / Témaválasztásom indoklása/…………………………2.oldal II. Hódmezővásárhely története ……………………………………...4.oldal 1. Hódmezővásárhely zenei élete……………………………...11.oldal III. A Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola múltja…………...13.oldal 1. A zenei nevelés……………………………………………...13.oldal 1.1 A Kodály módszer lényege……………………………..14.oldal 2. Az iskola megalakulása……………………………………..16.oldal 2.1 A zenei alkalmassági vizsgálat…………………………19.oldal 3. Új hely, új név………………………………………………20.oldal 3.1. Ünnepségek, avatások………………………………….25.oldal IV. Az iskola végleges helye…………………………………27.oldal 1. Az iskola épületének története……………………………...27.oldal 2. Az iskola Lányi Lajos irányítása alatt………………………29.oldal 2.1 Iskolás éveim, és az iskola hagyományai……………….32.oldal 2.2 25 éves az iskola………………………………………...36.oldal V. Az 1990-es évektől napjainkig……………………………37.oldal 1. Tornaterem- avató…………………………………………..37.oldal 2. 30 éves az iskola…………………………………………….39.oldal 3. Iskola- összevonás…………………………………………..40.oldal 4. Az iskola jelentősebb felújítása……………………………..41.oldal 5. 35 éves az iskola…………………………………………….42.oldal 6. Szaktantermek átadása……………………………………...43.oldal 7. Az iskola jelene……………………………………………..43.oldal

2

VI. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka……………………...46.oldal 1. Az iskola pedagógiai hitvallása……………………………..46.oldal 2. Az iskola nevelési programja……………………………….47.oldal VII. Az iskola szerepe a város kulturális életében………………….51.oldal 1.Kórusélet…………………………………………………….51.oldal 1.1 A kiskórus………………………………………………52.oldal 1.2 A gyermekkar…………………………………………...53.oldal 2. Néptánc-oktatás……………………………………………..54.oldal 3. Irodalmi színpad…………………………………………….55.oldal 3.1 A színház és az iskola…………………………………..56.oldal VIII. Összegzés……………………………………………………..59.oldal IX. Irodalomjegyzék………………………………………………...60.oldal X. Melléklet…………………………………………………………62.oldal

3

„A zene is a nyelvhez hasonló megnyilvánulása a léleknek. Nagyjai olyant mondanak az emberiségnek, amit semmilyen másik nyelv nem tud kifejezni. Ha nem akarjuk, hogy ez holt kincs maradjon, minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy nyelvét mennél többen értsék.” Kodály Zoltán 1954.

4

I. Bevezetés /Témaválasztás indoklása/

Kisgyermekkorom óta, - amióta észlelem a körülöttem történő dolgokat- a pedagógusok életébe beleláttam, mivel Édesanyám és a nagyszüleim is pedagógusok. Sok időt töltöttem velük az óvodában illetve Édesanyával az iskolában. Láttam mennyire szeretik a munkájukat, bevallom én is mindig vágytam arra, hogy gyerekekkel foglalkozhassak, taníthassam Őket. Könnyű dolgom volt tehát, amikor először az életemben azon kellett gondolkoznom, hogy mi szeretnék lenni, ha, ha felnőtt leszek. Már az általános iskolás éveim alatt látta az osztályfőnököm, hogy szeretek a kisebb gyerekekkel foglalkozni, így mikor a felső tagozatban, ügyeletben kellett lennünk, engem az alsós osztályokba osztott be. Szerettem köztük lenni, vigyázni rájuk. A

nyolcadik

osztály

elvégzése

után

Szegedre

egy

pedagógiai

szakközépiskolába jelentkeztem. Itt a négy év alatt megtapasztaltam, milyen a tanítói és az óvónői hivatás. Mivel közelebb éreztem magamhoz a 6-10 éves korosztályt, ezért a középiskola elvégzése után a békéscsabai tanítóképző főiskolára jelentkeztem. A gyakorlatok alatt egyre jobban megerősödött bennem, hogy ez az a hivatás, amit el tudok képzelni magamnak. A

szakdolgozatomban

mindenféleképpen

helytörténeti

témáról

szerettem volna írni, s mivel eddigi életemben a legtöbb emlékemet az általános iskolás éveim alatt szereztem, ezért szeretném bemutatni a volt iskolám történetét.

5

1987-1995-ig a hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola tanulója voltam. Itt olyan ismereteket és élményeket kaptam, melyekre ma is szívesen emlékszem vissza: kirándulások, fellépések, versenyek, éneklések. Ezek közül talán legemlékezetesebb, a nyolcadik osztályos -németországihechingeni kirándulás, ahova a néptánccsoporttal mentünk. Ez egy gyermekfesztivál,

melyet

1936

óta

évente

megtartanak.

Felvonulások, fogadások, fellépések voltak. Az utunk egy csodálatos kirándulással zárult, melyen többek között megcsodálhattuk a Dunát, az eredetéhez közel lévő völgyben. Felejthetetlen élmény volt mindenkinek. Annak idején az iskola nem jelentett számomra mást, csak azt a helyet, ahova jártam, ahol tanultam, a története nem foglalkoztatott. Akkor diákként szemléltem a körülöttem történő dolgokat, most – a két hónapos gyakorlatom letöltése alatt – megfigyelhettem az iskolai élet másik oldalát is. A dolgozatom első részében szülővárosom – Hódmezővásárhely - rövid története olvasható és az ott folyó zenei élet bemutatása. A fő részében először néhány mondatban, általánosságban szeretnék beszélni a zenei nevelésről és az iskola alapját képező Kodály módszerről, majd az iskola megalakulását és történetét mutatom be, végül azt vizsgálom meg, hogy az iskolának milyen szerepe van a város kulturális életében.

6

II. Hódmezővásárhely története Hódmezővásárhely Csongrád megyében, Szegedtől 25 kilométerre észak- keleti irányban helyezkedik el. Az ország második legnagyobb területű városa, Budapest után. 48323hektár. Északon Mártély, Székkutas, keleten Békéssámson és Makó, délen Földdeák és Algyő (Szeged), nyugaton a Tisza vonala határolja. /lásd: 1. sz. melléklet/ A régészek a város határában közel 6000 éves településnyomokat találtak. A feltárt kultúrrétegek az ember szinte megszakítás nélküli ittlétét bizonyítják. Ezt jelzi még a termékenység – kultuszra utaló „Kökénydombi Vénusz”. A Kökénydombi Vénusznak nevezett szobor egy nőalak, méltóságteljes testtartással zsámolyszerű trónuson ül. Teste üreges és nyitott, edényszerű, valószínűleg az áldozati étel behelyezésére szolgált. Az egész szobrot vörös színnel festették be. /lásd:2.sz.melléklet/ A

régészet

sorra

feltárta

a

rézkor,

bronzkor,

vaskor és

a

népvándorláskor emlékeit is. Mindezek a Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállításán megtekinthetők. /lásd: 3. sz. melléklet/ A Tatárjártás előtt ezen a területen már hét templomos falu létezett. A tatárdúlás után újabb falvak épültek, melyek a török pusztításnak estek áldozatul. E falvak területeit később Hódmezővásárhelyhez csatolták, ezzel a város határa óriásivá növekedett. A régészek közel 20 középkori falunak, illetve templomnak a helyét találták meg. Vásárhely neve Nána Ispán 1266-ban keletkezett végrendeletében tűnik fel először. Vásárhely a Hód-tó északi partján feküdt. A védettebb fekvését a körülötte lévő vizek biztosították.

7

A várossá fejlődés a XV.század közepére tehető, amikor Hód, Vásárhely, Tarján és Ábrány egykor különálló kis falvak összeolvadtak és létrejött az Alföld egyik jellegzetes nagy határú mezővárosa. Az 1437-ben Hódvásárhelynek nevezett település Hunyadi János uradalmi központjaként szerepelt. A Vásárhely beszélő név, mivel az erre való alkalmasságnak köszönhetően régtől cserehely, fóruma lett a környék lakosságának. Ami a „Hód” etimológiáját illeti, a legújabb kutatások szerint Hód falu és Hód mezeje Árpádkori birtokosától kapta nevét, s nem a tóról, vagy a rágcsálóról, még kevésbé az égitestről. Már a XVII.századi várospecséteken szerepelnek a címerpajzs szimbólumai: a nap, a hold és a behajlított páncélos kard a nyílvesszőkkel. Mai formájában legkorábban 1873 után használhatták. A pajzs felett leeresztett páncélsisak, rajta ötágú nemesi korona található. A címer díszítését két oldalt reneszánsz stílusú akantusz levelek képezik. A pajzs kék színe az eget és a vizet, a nap

2. A város címere

és a hold a nappalokat és éjszakákat, a lakosság foglalkozását, a páncélos kar a haza és a király iránti hűséget jelképezték. Hódmezővásárhely 1873-ban szakadt ki a megyéből, és nyerte el az önálló törvényhatósági jogot. Sajátos településszerkezet alakult ki, nagy határra kiterjedő tanyarendszerrel. Az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés

volt

meghatározó

a

népesség

megélhetése

szempontjából. A század végére azonban a mezőgazdasági munkásság nagy tömegeinek nem tudtak munkát adni, az olcsó külföldi gabona lenyomta az árakat. 8

Ennek nyomán itt zajlott le 1894-ben a Szántó Kovács János-féle radikális parasztzendülés. A csendőrség és a földmunkások összetűzése országos visszhangot váltott ki. A városháza főbejárata melletti falrészen emléktábla hívja fel a figyelmet a vásárhelyi agrármozgalomra. A Kossuth tér keleti oldalán 1965-ben avatták fel Somogyi József szobrászművész Szántó Kovács emlékművét.

3. A Szántó Kovács

János emléktábla A tanyásgazdálkodás nélkülözhetetlen kísérője volt a kovács és bognáripar. Jellegzetes iparág városunkban az artézi kút fúrás. Az Alföld első artézi kútja, a Bakay- kút eredetileg a piactéren (Kossuth tér) állt. Nevét a Bakay- házról kapta. Zsigmondy Béla fúrta 1880-ban. A medence közepén díszes oszlop áll, melynek tetején petróleumlámpa, az alsó részén négy oroszlánfej látható, melyből a víz folyt. 1963-ban lebontották, vize már korábban kiapadt. A centenáriumra újra felállították, sajnálatos módon azonban nem

4. Bakay- kút

az eredeti helyére. Az 1940-es években 6000-nél több volt a tanyák száma. 1950-ben a város területéből 28000 hektárt ( Mártély, Székkutas, Kardoskút ) elcsatoltak. Az 1990-es rendszerváltozás után Hódmezővásárhely megyei jogú város lett. 9

Az ezt követő időszakban Hódmezővásárhelyen alig másfél év alatt megtörtént az egész város csatornázása, új szennyvíztisztító telep épült és elkészült a város kerékpárút-hálózata. A városi embereknek kedvenc üdülőhelyét, a kilenc kilométerre levő Mártélyt is meg lehet közelíteni kerékpárúton. A lakosság száma jelenleg 48934 fő. A város területét 8 kerületre lehet osztani: Tabán, Tarján, Kertváros, Béke- telep, Csúcs, Susán, Hód- Tó, Újváros /lásd: 4. sz. melléklet/.

Hódmezővásárhely, mint falvakból összenőtt alföldi mezőváros nem rendelkezik középkori eredetű szilárd lakóépületekkel. A török kiűzése után a XVIII. század elején kezdődött el a téglából való építkezés, de a lakosság többsége továbbra is náddal, vagy gyékényből fedett vályog, vagy vert falú nyeregtetős házakban lakott. Hódmezővásárhely ettől függetlenül rendelkezik jelentős épületekkel, műemlékekkel. A következőkben a város jellegzetes épületeit szeretném bemutatni.

A város főtere a Kossuth tér, teljes egészében parkosított, s így kedvenc pihenőhelye az itt lakóknak. Ide futnak be a környező városokból a fontosabb utak. A város főtere egykor piactér volt. A Dankó- nóta jól ismert motívuma, a „vásárhelyi híres promenád” a tér Fekete Sas felöli oldalán húzódik. A parkban több szobor is található: Első világháborús emlékmű, Kossuth Lajos szobra, Korsós leány, 1848-as emlékmű, Szántó Kovács János-emlékmű.

10

A tér impozáns épülete a Városháza, melyet Ybl Lajos tervezett. A régi városházát 1810 körül építették. A földszintes épület az önálló törvényhatósági jogú városnak (1873) szűknek bizonyult. Az Ybl Lajos által tervezett épület

megnyitása 1894.január 18-án

díszközgyűlés keretében történt. A harangot a Walser cég készítette. 1970-ben leégett a toronysisak, majd a tetőszerkezet. A megrongálódott harangot a téren helyezték el. 5. Városháza A Kossuth tér keleti részén található a legkorábbi, ma is meglévő téglaépület a Református Ótemplom, melyet 1713 – 1714-ben emeltek. A torony a harang elhelyezése

mellett

védelmi

szerepet

is

betöltött. Innen figyelték az ellenség, az árvíz jöttét, innen észlelték a tüzeket. A főbejárat fölötti kőtáblán bibliai idézettel a város címere és a város elöljárójának a neveit helyezték el. Felújításra 1892-ben került sor. 1896-ban szerelték be az orgonát. 6. Az Ótemplom

A tér északi részén helyezkedik el a Bank épülete, mely 1907-ben készült el. A kupola tetején a Merkúr szobor látható.

11

A bejárat fölötti női és férfialak a takarékosságot és a mezőgazdaságot jelképezi, a kaptárak pedig az épület rendeltetésére utalnak. 7. Bank A Bank épületétől nyugatra van a Fekete Sas. A mai épület helyén a múlt században egy földszintes, majd egyemeletesre bővített vendégfogadó állt. 1905 karácsonyán nyitották meg, Pártos Gyula tervei alapján épített korszerű szállodát. A díszvakolás növényi díszítéseket hordoz. Különös figyelmet érdemelnek a monumentális ablakok faragott díszítései. A belső kiképzés jellemzői: aranyozott díszvakolás, a bálteremben nagyméretű tükrök, domborművek, páholyok. Reprezentatív nagyterme bálok és városi rendezvények színhelye. Eredeti formájában 1997-98-ban állították helyre.

8. Fekete Sas Az Andrássy úton elindulva elérjük a Németh Lászlót ábrázoló szobrot a róla elnevezett könyvtár előtt. Németh László író, pedagógus, gondolkodó volt. Először 1940-ben Móricz Zsigmonddal jött városunkba. Ilyen előzmények után hívta meg a református egyházközösség óraadó tanárnak Németh Lászlót.

12

1945 és 1948 között a Bethlen Gábor Gimnáziumban, majd a Szent István téri leánygimnáziumban, a mai Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskolában tanított. Több nagy művének is ez a város volt a bölcsője. 1949-54 között még mindig hónapokat, fél éveket töltött itt. Késő öregkoráig honvágya volt a tanítás, a nyugalmat, menedéket adó város, melyet a „boldogság szigetének” nevezett. A halálát követő esztendőben, 1976.június 2-án a városi könyvtár fölvette a nevét, melyben a Németh László életét, munkásságát bemutató kiállítás található. Ugyanakkor avatták föl a könyvtár előtti köztéri szobrot. A házgyári emeletes épületek között szinte emlékeztetőül hat a városközpontban

meghagyott

kis

parasztház,

amely

a

maga

egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód darabkáját. A XVIII. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja

be

népművészeti

a

város értékeit.

Hódmezővásárhely

az

alföldi a fazekasság egyik központja volt, virágkorát a XIX. század felében élte. 9. Népművészeti tájház A

vásárhelyi

kerámia

városrészenként

eltérő

stílusjegyeket

hordozott./lásd:5.sz.melléklet/ A Vásárhelyi hímzés is hírnevet szerzett készítőinek, mely kender és len alapanyagú. A hímzőfonalat a magyar juhgyapjából készítették, növényi festékanyagokkal színezték. Színei a barna, rózsapiros, búzakék árnyalatai.

13

Díszítőelemei stilizált növényi levelek és virágok: gránátalma, tulipán, bazsarózsa, kehely, pávaszem, madár. /lásd: 6.sz.melléklet/ A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzések, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a XX. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek- istállók, szín, magtár és ólak – sorakoznak. Emellett a népi emlékek megtekinthetők a Tornyai János Múzeum állandó néprajzi kiállításán /lásd: 7.sz.melléklet/.

1. Hódmezővásárhely zenei élete Már

a

XVIII.

században

fellelhető

városunkban

a

műzenei

többszólamúság, amely templomi és iskolai éneklésben jelentkezett. Az első énekkarok a XIX. században alakultak. A Hódmezővásárhelyi Dalárda alapítója 1865-ben a dalköltő Nyizsnyai Gusztáv volt, akit a „magyar Trubadúr”-ként emlegettek. Az Iparos Dalkört 1908-ban alakították meg Kalmár Zsigmond rostagyáros bőkezű támogatásával. Legismertebb karnagya Bognár Dezső. A hangszeres zeneoktatás a középfokú iskolákban és az Óvónőképzőben bontakozott ki. 1887-ben alakult a gimnázium ifjúsági zenekara, a kitűnő karnagy Arany-Auspitz Jenő (1871-1944) vezetésével. A városban még az 1900-as évek előtt Műkedvelő Zenetársaság és Klasszikus Trió Társaság jött létre, melyek repertoárjában jelentős helyet kapott a komolyzene. A XIX. század végének közismert kedvenc prímása volt Czutor Béla, „Béla cigány”(1863-1909).

14

A Fekete Sas vendéglő falán elhelyezett emléktáblára Pósa Lajos híressé vált szövegét vésték: „Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál, Hajlik ide, hajlik oda liliomszál, rózsaszál, rózsaszál.” Vásárhely híres prímásáról utcát is neveztek el. A két világháború között Genersich Antalnak, a Filharmóniai Társaság elnökének vezetésével hangversenyeket szerveztek. Megindult az első bérleti koncertsorozat. A város legjelentősebb zenekara a Tornyai Társaság nevét vette fel. A kórusok foglalkoztatták a legnagyobb tömegeket, ezek bizonyultak a legéletképesebbnek. A Vásárhelyi Dalárda az 1920-as években élte virágkorát. 1921-ben alakult meg a Munkás Dalegylet, 1925-ben pedig a Belvárosi Katolikus Vegyeskar Tóth Lajos vezetésével. Péczely Attila (1897-1964)- orvos és népzenekutató - nevéhez fűződik a

Kodályi

népszerűsítése.

mozgalom Komoly

helyi

térhódítása,

szerepe

volt

Bartók

Vásárhely

Művészetének zenei

életének

szervezésében. Énekkart is szervezett, melyen népzenei indíttatású kórusműveket és népdalokat énekeltek. 1929-ben kezdte meg működését a Városi Zeneiskola Fazekas Alajos vezetésével. 1938-ban Pfeiffer Ede az igazgató, majd 1942 és 1953 között Szabó András vezette az intézetet. Az Állami Zeneiskola 1953-ban nyitotta meg kapuit. A helyi kórusmozgalom 1955-ben éledt újjá. A Vásárhelyi Népi Együttes kórusát Steiner Béla vezette, aki 19591962 között a zeneiskola igazgatója volt, majd 1973-tól a gimnázium énektanára. A Városi Kórus Egyesület énekkarát (Városi Vegyes Kar) Steiner Béla és Lányi Lajos (1944-1992) vezette. Jelenlegi vezetője Győri Sára és Ordasi Péter Több zeneművész és gyakorló előadó itt született, itt kezdte zenei tanulmányait. 15

III. Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola múltja 1. A zenei nevelés Érzelmi életünk szoros kapcsolata a zenével nem új megállapítás. Az emberi érzelmek gyakran éneklésben, zenélésben jelentek és jelennek meg spontán, vagy tudatos reakcióként, és többnyire mozgással együtt. A népi hagyományok, az egyházi szertartások, valamint számos egyéb kultúrtörténeti, zenei és nem zenei emlék (rajzok, festmények, eposzok, mondák…) őrzi az ember zenei megnyilvánulásait, a zenélés igényét. A zenélés fontosságát, erejét már az ókori görög politikusok, filozófusok is kiemelték: Platón: a nevelés, sőt az államformálás hatásos eszközének tekintette. Korunk pedagógiájának is fontos kérdése, hogy zenével hogyan alakíthatjuk a különböző korosztályok érzelmi életét, értelmi fejlődését, a világkép kialakítását, a személyiség formálását. Ahogy az aktív zenélés, úgy a zene meghallgatása is hatással van érzelmi, s fizikai állapotunkra. Hangulat és zene könnyen összetalálkozik, és egymás hatását erősítik vagy gyengítik. Szomorú hangulatban inkább melankolikus zenét fogadunk el, míg jókedvünk fenntartásához lendületes, vidám zenét választunk. Mindannyiunk számára ismeretesek a zene lényegi alkotóelemei: ritmus, dallam, harmónia, forma, tempó, dinamika, hangszín. Ezek a zenére jellemző komponensek külön-külön, de együttesen is szoros kapcsolatot mutatnak az emberi élettel, az ember életműködésével. Az emberi test magában hordja a zene két legdominánsabb anyagát: a hangot és az időt.

16

Ideje, mozgása, történése van életünknek és ideje, mozgása, történése van minden zenei gondolatnak. Beszélünk még a szív működésének ritmusáról, tempójáról, a szervek harmonikus működéséről. Dinamikája, tempója, hangszíne, dallama van beszédünknek. Az életünkre jellemző általános rendezőelvek, életjelenségek is jelen vannak a zene formálódásában. Ezek felismerése hozzásegít a zenei tartalmak megértéséhez, a szép előadáshoz, az átéléshez. Az emberi élet igényei, sőt szükségletei közé tartozik tehát a zene befogadása, a zenei kifejezés. Az érzelem egyben a kommunikáció eszköze is. A zene megmozgatja érzelmeinket, gondolatainkat, fantáziánkat, idegrendszerünket és a legkülönbözőbb érzelmi folyamatok végigélését teszi lehetővé. Érzékelésünk, figyelmünk, érzelmeink képesek, sőt kénytelenek is együtthaladni a zene ritmusával, dallamával, illetve harmóniai és dinamikai váltásaival a zene hallgatása során. A zene közöl a valóságról, ábrázolja a valóságot, kifejezi az emberi viszonyulásokat, fejleszti értelmünket. Az ének-zenét tanítónak elsődleges felelőssége, hogy az ember megőrizze természetes kapcsolatát a zenével, ezt a kapcsolatot minél szebbé, gazdagabbá tegye tanítványai életében.

1.1 A Kodály módszer lényege A magyar zenei nevelés alapját Kodály Zoltán elvei, filozófiája adja meg. Kodály-szisztémának

nevezik

a

30-as

évek

után

hazánkban

kibontakozó énektanítási rendszert, amely érvényesíti Kodály Zoltán zeneszerzői, tudományos, népművelői, népszerűsítő, művelődéspolitikai és nyelvművelő tanításait.

17

A Kodály-szisztéma több mint módszer. A zeneművészeti nevelésnek a kisgyermekkortól az idős korig olyan elvi rendszerét nyújtja, amelynek középpontjában a teljes emberi személyiség kibontakoztatása a fő cél, a zeneművészet emberformáló erejének segítségével. A „Kodály-módszer” főbb jellemzői: 1. Az aktív zenélés az egyetlen út, amely a gyermekben igazi zeneszeretetet ébreszthet. Kezdeti fokon az aktív zenélés legtermészetesebb eszköze az éneklés, mely a legolcsóbb és mindenki számára hozzáférhető „hangszer” alkalmazása, amely a belső hallás képességének leghatásosabb alapja, ezért a hangszeres oktatás során is nélkülözhetetlen. Kodály a közösségi nevelés leghatékonyabb formájának az iskolai karéneklést tartja. 2. Értékes zenével kell nevelni, ezért a magyar gyermekdal, népdal elsődleges helyet kapott a tananyagban. A magyar népdalnak a zenei anyanyelv

kialakításában

is

döntő

szerepe

van.

Az

életkori

sajátosságoknak szintén ez a dallamkincs felel meg a legjobban. 3. A zene megértésének egyik alapvető pedagógiai eszköze a relatív szolmizáció.

Ez

könnyebbé

teszi

a

kottaolvasás

elsajátítását,

elmélyítheti a zenei tájékozottságot, segít a hallás fejlesztésében, a zeneirodalom értékeinek megismerésében. 4. A zenei nevelés széleskörű legyen, így az óvodai és iskolai nevelésben kiemelt helyet kell kapnia.

18

2. Az iskola megalakulása Az első Kodály Zoltán elvei szerint működő ének–zenei tagozatú iskola Kecskeméten volt, melyet 1950. Szeptember 1-jén Nemeskürtiné Szentkirályi Márta és Kodály Zoltán indítottak. Steiner Béla bácsi megfigyelte hogyan indult, meggyőződött arról, hogy milyen eredményeket érnek el, mely nem csak hazai vonatkozású volt. „Még japánok is jártak a kecskeméti iskolába” – emlékszik vissza Béla bácsi. Így a létesítmény sikerein fölbuzdulva Vásárhelyen néhány lelkes pedagógus- Steiner Béla tanárkarnagy vezetésével Nagy Endre, Strohner József – meggyőzte Hódmezővásárhely vezetőit, hogy e nagy kulturális hagyományokkal rendelkező város indítson ének-zenei tagozatot Kodály koncepciója alapján. Ők szívügyüknek tekintették a város zenekultúrájának fejlesztését, és arra törekedtek, hogy a megszűnt Tanítóképző gyakorlóiskolája helyett a zenei képzésben kapcsolódva létrehozzanak egy ének-zenei általános iskolát. Erőfeszítésük eredményeként 1957-1958-tól az intézmény még nem önálló oktatási egységként, hanem a volt polgári fiúiskola épületében, mint a Tanácsköztársaság téri Általános Iskola ének-zenei tagozataként kezdte meg a működését Kiss Gergely igazgató úr irányításával.

10. A régi iskola fényképe 1964

19

Kodály Zoltán szerint a gyermek zenei nevelését nem lehet elég korán elindítani: „ezt a nevelést kilenc hónappal a gyermek születése előtt kell megkezdeni” Mint minden újat, ezt a módszert is küzdelmes volt megismertetni s elfogadtatni a szülőkkel, pedagógusokkal egyaránt. Egy osztályra való gyereket kellett kiválogatni a város óvodáiból az iskolába kerülő gyerekek közül, méghozzá olyanokat, akik jó zenei adottságokkal rendelkeztek. Steiner Béla és segítői először ismerőseik körében tapogatóztak, saját leánya kortársait keresték meg, s az újat támogató óvónők által ajánlott gyerekek szüleit. Először a minisztérium nem akarta engedélyezni, de végül mégis kiharcolták, amiben nagy szerepe volt Steiner Bélának. Elérkezett a felvétel napja. Sok jelentkező volt, általában szülői kísérettel. A felvételre jelentkezők képességvizsgálaton estek keresztül, amelyet Lázár Imre, Steiner Béla, Strohner József végeztek. Béla bácsitól megtudtam, hogy a gyerekek hangját, hallásást, ütemérzékét vizsgálták játékos feladatokkal, majd jegyben fejezték ki annak a minőségét. László Erzsike néni az adminisztratív feladatokat látta el, a gyerekek adatait jegyezte fel. A cél főképp munkás és paraszt származású gyerekek beiskolázása volt. Először külön-külön kiemelték azokat a gyerekeket, akik mindenből 5-t kaptak, majd a munkás és paraszt származású gyerekeket választották ki. Minden családhoz kiküldték az értesítést, hogy felvételt nyert illetve nem nyert felvételt. A megengedett létszám 30 fő volt. A beiratkozáson mindössze 26 tanuló jelent meg. Ennek több oka is volt: messze volt a lakásától, új iskola volt, a 20

zenétől is húzódoztak, nincs a központban, de legfőképp azért, mert nem voltak kellően tájékoztatva a szülők a megnyíló tagozat céljáról, feladatáról. Sokan félreértelmezték és művészképzőnek hitték a tagozatot. A másik indok: nem voltak megfelelő tárgyi feltételek. Régi épületet vett át az iskola, vele együtt régi bútorokat. Végül a fáradozás nem volt hiábavaló, lassan összeverbuválódott egy osztálynyi jó hangú, biztos hallású, megfelelő ritmusérzékű tanuló. Elindulhatott az első osztály, melynek vezetője László Erzsébet volt. Az éneket Lázár Imre és Strohner Józsefné tanította, aki Nagy Éva helyére került. Minden nap volt énekóra, játékosan tanulták meg az ismereteket, dalokat. Kezdetben említést sem tettek a beindult tagozatról, később azonban tudomást kellett venniük róla. Eredményei kézenfekvőek voltak és némi követeléssel is fellépett Strohner Józsefné. Ő harcolta ki a tagozatnak a zongorát, lemezjátszót, fémháromszöget, cintányért. A furulya oktatását is az ő kérésére indították meg. Kapcsolatot tartott más ének-zenei általános iskolákkal. Szerencsésen eltelt az első tanév. A kezdetekről kérdeztem Steiner Béla bácsit. A teljes riport a mellékletben olvasható. /lásd: 8.sz.melléklet/ Az ezt követő években ezt fejlesztették mindig egy osztállyal. 1981-82-től vannak párhuzamos osztályok. Az iskola egyedülálló a megyében, -tudtam meg Berei Erzsébettől, aki az iskola jelenlegi igazgatója - sőt a szomszédos megyékben sincs másik ilyen iskola, ahol mind a két- párhuzamos- osztály ének-zene tagozatos osztály lenne. Ennek bizonyítására szolgál a kerettantervben meghatározott óraszám, ahol kitűnik, hogy mind a két osztályban emelt szinten tanulják az ének-zenét. /lásd: 9.sz.melléklet/ 21

2.2 A zenei alkalmassági vizsgálat A tavaszi beiskolázás láza ettől kezdve minden évben hatalmába kerítette és keríti az iskolát, még az idén is, mikor az iskolák között szinte verseny van a gyerekekért. Az ének- zenei általános iskolában mégis túljelentkezés van. A zenei alkalmassági vizsgálat sokféle változáson, átalakuláson, fejlődésen ment keresztül. A kezdeti években elsősorban az óvónők ajánlása játszott nagy szerepet, s természetesen az énektanárok hallgatták meg a jelölteket. Nagy izgalommal járt ez a kicsik számára, ezért egy időben az énektanárok az „otthonukban”, az óvodában tettek látogatást, s zenei foglalkozás közben válogatták ki a gyerekeket. Ezután az óvónők vagy szüleik elhozták őket az iskolába, s ott egyenként, alaposan, körültekintően megvizsgálták zenei adottságaikat. Az óvodák, s a gyermeklétszám gyarapodásával azonban ez az út nehézkesnek bizonyult. A zenei foglalkozásokon a visszahúzódóbb, gátlásosabb gyerekek nem mutatták meg igazán rátermettségüket, az igaz értékek rejtve maradtak. Ezért visszatértek a kezdetben már alkalmazott módszerhez: az óvodák elhozzák az általuk javasolt, s a szüleik által kért gyerekeket az iskolába, akiket az énektanárok nyugodt körülmények között meghallgatnak. Évtizedek óta száz vagy annál is több óvodás zenei alkalmassági vizsgálatát végzik el. Az idén 84 kis óvodást hallgattak meg. Évről-évre látják a gyerekek egyre fejlettebb fizikai- lelki- szellemi állapotát, az óvodai nevelés egyre magasabb színvonalát, és a szülők megtisztelő érdeklődését.

22

3. Új hely, új név 1962-től itt tanítottak éneket Birkás Tibor és Varga István tanárok, akik kiváló karvezetői hagyományépítő tevékenységükkel, produkcióikkal példaként állnak a kórusvezetők előtt. 1963-64 tanévben az iskola bélyegzőjén még ez állt: „Ének- és Zenetagozatú Állami Általános Iskola Tanácsköztársaság tér 3.” A tagozat munkáját 1964. jún.19-én tartott tanévzáró értekezleten ismerte el az „anya” iskola. Ebben az évben I-VII. osztályok voltak ének tagozatúak. 1964-65.tanévben beindul a VIII. osztály is. Ezeknek az osztályoknak a tanulmányi eredménye a legjobb volt a városban.( 4.16 az átlag) Közben a Tanácsköztársaság tér 5/a alatt a régi épület mellé felépült az új iskola, s így az 1964-65-ös tanévtől birtokba vehette az immár önálló intézményként működő: Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola Az új iskola megalakulását, és a névadást eredeti dokumentumok is bizonyítják. /lásd: 10.sz. és 11.sz.melléklet) Természetesen az önállósulás új vezetést, új tantestületet jelentett. Az intézmény igazgatója Steiner Béla lett, az igazgatóhelyettes László Erzsébet. Az iskolában tanító tanárok: Berkó István, Birkás Tibor, Dr. Bodó Istvánné, Gallyas Istvánné, Dr. Kaiser Pál, Klement Józsefné, László Erzsébet, Rohony Pálné, Steiner Béla, Dr. Szemerei Miklósné, Talmácsi István, Újvári József, Varga István.

23

Az 1964-65-ös tanévben végzett tanulók közül hatan foglalkoznak intenzíven zenével. Közöttük Bányai Lászlóné (Bán Gyöngyi) és Győri Sára, akik jelenleg is az iskola karvezetői. Riport Bányai Lászlóné, Gyöngyi nénivel Szerencsésnek mondhatom magam, mert az iskolában ének-zenét és karvezetést tanító Bányainé Gyöngyi néni, első volt azok között, akik az általános iskolai tanulmányait az újonnan induló ének-zene tagozatú osztályban kezdhette meg. Őrá mindig is felnéztem és most is csodálattal nézem a munkáját, hogy hogyan tud a pici - 8-10 éves - gyerekeknek betanítani komoly, többszólamú műveket úgy, hogy közben a gyerekek élvezik amit csinálnak. Én is vártam minden héten a délutáni kiskórusokat, amikor hatvananhetvenen is együtt énekeltünk. A következőkben a vele készített beszélgetést szeretném ismertetni: A beszélgetés egy csendes, kis teremben készült. Gyöngyi néni hozott néhány korabeli fényképet, amiken bemutatatta fontosabb eseményeket. - Mikor kezdte Gyöngyi néni az első osztályt? -1957 májusában ballagtam el a Zrínyi utcai óvodából. Nagyon szerettem szerepelni, mindig tudtam a többiek szerepét is, így a hiányzók helyére mindig beállítottak. Énekelni már akkor is szerettem. Édesapám hegedült és béres furulyákat készített, Édesanyám pedig énekelt. -Hogy tudták meg a szülei, hogy szeptembertől indul egy ének-zenei tagozatú iskola? -A mostani Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola helyén ugye régen tanítóképző állt. A szüleim ismerték a gyakorlóiskolában tanítókat és Nagy Gergely igazgató urat is. 24

-Nem féltek beíratni egy most induló iskolába, aminek az indulása is bizonytalan volt? -Nem, a szüleim tudták, hogy ez lesz nekem legjobb, tudták, hogy jó kezekben lesz a kezdődő iskola. -Hogy emlékszik Gyöngyi néni a felvételire? -Az már nagyon régen volt, de az biztos, hogy énekelni és ritmust kellet visszatapsolni. -

Hogyan emlékszik vissza az általános iskolás éveire?

-Első osztályban László Erzsike néni volt az osztályfőnököm – mutatta a fényképen. Én az alsó sorban jobbról a harmadik vagyok nagy, fehér masnival a hajamban. 11. Az ének-zenei iskola első induló osztálya -Volt-e hangszeres oktatás? -Igen, lehetett hangszeren tanulni. A bizonyítványba is belekerült az érdemjegy. Én második osztálytól kezdtem tanulni hegedűn, majd hetedik osztályban a zongoratanulmányaimat is megkezdtem. -Milyen délutáni elfoglaltságok voltak? -Volt egyrészt a hangszeres óra. Volt néptánc oktatás, ahol szintén osztályzatot kaptunk. Ezt Rohony Kati néni tanította. Az énekkar osztályonként volt. Birkás Tibor és Varga István tanították, két eltérő temperamentumú ember. Birkás Tibor lírai beállítottságú volt, Varga István pedig a határozottságával lépett fel. Ugyanazt a művet máshogy énekeltük az egyik karvezetőnek, mint a másiknak. Nagyon nehéz darabokat tanítottak. Én nem mertem még egyik-másikat megtanítani a kiskórusnak.

25

-Meg tudták mutatni valahol ezeket a műveket, és a néptáncon tanultakat? -Igen. Az első néhány év elteltével minden évben volt év végi műsor. Na, nem olyan nagyszabású, mint mostanában, de mindig fellépett minden osztály külön-külön a betanult műsorával. Mikor már többen voltunk, akkor kezdték el a Petőfi Művelődési Központban tartani az év végi hangversenyeket. -Milyen volt az iskola? -Régi épület volt. Faragott padok voltak, a közepén a tintatartóval. A teremben vaskályha adta a meleget, melyben a fát, a szenet a pedellus gyújtott meg. Éppen annyi terem állt a rendelkezésünkre, ahány osztály működött. -Nyolcadik osztályos volt Gyöngyi néni mikor az iskola névadására került a sor. Hogy emlékszik erre? -Mivel mi voltunk ekkor a legnagyobbak, ezért a mi véleményünkre kíváncsiak voltak. Kodály Zoltán mivel ekkor még élt, az Ő nevét nem adhatták csak akármelyik intézménynek, pedig az lett volna a legcélszerűbb. Végül Liszt Ferenc nevét adták. Ilyen elnevezésű iskola egy vagy kettő van még az országban. Mivel Lisztnek nem voltak énekelhető művei, ezért nem lehetett úgy ápolni a hagyományokat. Minden ünnepélyre előadókat hívtak, akik előadtak egy-egy Liszt Ferenc művet. -Látok itt egy képet még. Ezen milyen ünnepség látható? - Ez a ballagásomon készült. Az iskola

első

elballagó

osztálya.

Ekkor még nem volt iskolazászló se. 12. Az első ballagó osztály

26

-Miért választotta ezt a pályát? -A művek megindítottak mindig is, és szerettem volna, ha én taníthatom be, a saját elképzelésem szerint a számomra kedves, és szép darabokat. -Voltak-e példaképei Gyöngyi néninek? -A főiskolán Kardos Pál tanította a karvezetést, talán az ő és Párkai István – a Zeneművészeti Főiskolán volt tanárom – hatására kezdtem el a karvezetéssel ilyen komolyan foglalkozni. -Köszönöm a beszélgetést. Ekkoriban az osztályok létszáma 25-30 tanuló volt az iskola tanulólétszáma az 1964-65-ös tanévben 220 fő. Az 1965-66-os tanévtől Bíró Józsefné lett az intézmény igazgatója. Az új iskolának nem volt kialakított udvara, bútorai és szemléltető eszköze. Az épületnek és környékének rendezése és szépítése nagy feladatot jelentett. Fáradtságot nem ismerve dolgozott mindenki a maga területén. Rövid időn belül működött az irodalmi színpad, a kórus és a többi szakkör. 1966.május 14-én rendezték meg először a tavaszi tanévzáró hangversenyt (Kórus és néptánc találkozó) /Lásd: 12.sz. melléklet/ A hangverseny az óta is minden évben megrendezésre kerül. Az iskola csaknem összes tanulója bemutatja azt a tanulmányi munkán kívül végzett egész évi szakköri tevékenységét, mely az iskola profiljával áll összhangban: kórusok, néptáncosok, irodalmi színpad.

27

3.1 Ünnepségek, avatások 1967. november 24-én Szoboravató ünnepség volt az iskola udvarán. Az ünnepség az úttörőcsapat felvonulásával és szavalattal kezdődötttudtam meg a Csongrád Megyei Hírlap november 25-i számából. Ezt követően Bíró Józsefné, az iskola igazgatója átvette Szathmáry Gyöngyi szobrászművész alkotását, az iskola udvarán felállított Furulyázó című szobrot. Beszédében hangsúlyozta, hogy az új alkotással kialakult esztétikus külsőt az iskolai nevelőmunkában mélyebb tartalommal kívánják megtölteni. Végül megköszönte Borvendég Béla főmérnöknek a szobor körüli park tervezését, valamint

a

különböző

vállalatoknak

parkírozásban végzett társadalmi munkáját.

a 13. A Furulyázó szobor

Beszéde után Dr. Dömötör János múzeumigazgató, a város országgyűlési képviselője tartott ünnepi beszédet. Szólott a zene szerepéről, annak a mi életünkre, az emberi kultúrára való kihatásáról, a szobor és a zene harmonikus kapcsolatáról. Majd megköszönték a szobrot a tanulók.

1970-ben avatták Liszt Ferenc 1811-1886 Domborművét, melyet az iskola belső falán helyeztek el.

14. Domborműavatás 1972. december 16-tól Kodály Zoltán születésének 90.évfordulóján az iskola kétnapos ünnepséggel adózott a nagy zeneszerző emlékének. Az 28

ünnepségsorozat fénypontja a Kodály- emlékest volt, amelyet december 18-án tartottak. A műsort Antal Imre vezette.

1975-től

Varga

István

lett

az

igazgató

„Kodály

módszer”

meggyőződéses híve, aki a kezdeteknél énektanára volt az iskolának. Lelkesedéssel

nyilatkozott

a

gyerekek

és

tanárok

erőfeszítéséről,

akarásáról. Ez az összefogás biztosította az elért művészi eredményeket és sikert. Az alkotó-nevelő munka területén is a színvonal emelésére törekedett igen összeforrott, ambiciózus nevelőgárdával, kiaknázva a nagyszerű „gyermekanyag” adta lehetőségeket. „…szerettek a gyerekek a „Liszt Ferenc”-be járni, mert ez rangot jelentett. Mit jelentett nekem? Szinte mindent, amit elértem életemben. A Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolában váltam igazán tanárrá, nőttem fel a gyönyörű hívatás igazi értelméhez…” Dr. Varga István

29

IV. Az iskola végleges helye 1979-től ismét Bíró Józsefné vette át az iskola igazgatását. A tanulólétszám a 70-es években duplájára nőtt.

1. Az iskola épületének története Iskolafejlesztés vált szükségessé. A város és az iskola vezetése úgy döntött, hogy az 1820-ban épült hajdani présház, klasszicista stílusú műemlék épületbe, költözik át az iskola. /lásd: 13.sz.melléklet/ Az épület a saját és a lakosság által beszolgáltatott szőlő feldolgozására szolgált. A földszintes téglaépület udvar felöli oldalán nagyablakos folyosó fut körbe. A homlokzati ablakok fölül egyenes kiugró párkányokkal díszítettek, az ablakok alatt téglalap alakú parapet /könyöklő/. A lábazata sima vakolású, melynek síkját csak a pinceablakok törik meg. A házat a város 1873 után megvásárolta a földesúrtól. Az egyik részén szeszfőzde és kimérő a másik részén mértékhitelesítő működött. A többi helységei oktatási célt szolgáltak /gazdasági népiskola, alsó fokú ipari és kereskedelmi iskola/. 1892-ben átépítik és az ország harmadik óvónőképző intézete kezdte meg benne az Alföld részére kiterjedő tevékenységét. Négy év múlva kibővítették. 1930-tól Leánylíceum, majd gimnázium. 1948-tól Tanítóképző intézet 1957-től Kossuth Zsuzsa Szakközépiskolaként működött.

30

Az épület megőrizte nemes egyszerűségét, azonban igen leromlott állapotban volt. Felújítása, az igényeknek megfelelő átépítése, bővítése,hogy a korszerű iskolatípusnak megfeleljen - nem kis próbára tette az iskolavezetést, a nevelői - és gyermekközösséget. Az átköltözés 1978-tól 1980-ig folyamatosan meg is történt. Ekkor már 16 tanulócsoport létezett, kilenc napközis és egy tanulószobás csoport is összesen 420 tanulóval és 40 pedagógussal.

15. A Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola Az épület jellege műemlék. Az épülethez két udvar tartozik. Az alapterülete 5.252 m2 ,a rajta álló iskolaépülettel. Ebben az épületben már kényelmesen elfértünk. A nagy udvar felöl futott körbe a folyosó a kb. tizenhat osztályteremmel, melyek közül néhány teremben olajos padló volt. 1981. május 11-től az iskola épületében a volt igazgatói lakás három helyiségében kapott helyet a Németh László emlékház. 1993-ban zárták be a Németh László emlékszobát. A múzeum helyett ezentúl a Németh László Városi Könyvtár kezeli a gyűjteményt. Az emlékszoba a könyvtár új szárnyában kapott helyet.

31

2. Az iskola Lányi Lajos igazgatása alatt 1982-től Lányi Lajos lett az iskola igazgatója, - 1992-ben bekövetkezett korai haláláig. Az 1980-as évek végére újabb gondok fogalmazódtak meg: 1. az épületet teljesen fel kell újítani 2. tornatermet építeni 3. további négy tanteremet létesíteni Mindezek állandó és folyamatos munkával meg is valósultak az iskolavezetés és a tantestület nem kis küzdelme árán. A testület az 1981-1982–es tanévben határozta el a gyermekmunka legmagasabb elismeréseként a Liszt- plakett alapítását. Az odaítélés feltételei: 1.Nyolc éven át végzett kimagasló tanulmányi munka. 2. Rendszeres művészeti tevékenység. 3. Példamutató magatartás és szorgalom. 4. Kiemelkedő közösségi munka. 5. Eredményes szereplés vetélkedőkön, versenyeken. 16. A Liszt- plakett feltételei A Liszt- plakettet minden évben egy-két tanuló kaphatja meg, aki a felsorolt feltételeknek megfelel. A kitüntetést a tanévzáró ünnepségen osztanak ki. 17. Liszt-plakett

32

1992-2000-ig volt iskolánk tanulója Risztov Éva, aki kitartó szorgalmának köszönhetően az úszásban országos bajnoki címekkel és kiváló nemzetközi sikerekkel is büszkélkedhet. 1993-tól az úszás szerelmese. Már ekkor elhatározta, hogy az Olimpia résztvevője lesz. Ezt a célt erősítette meg benne példaképével, Egerszegi Krisztinával való első találkozása, akivel azóta is barátok. Erős akaratának és a család segítségének köszönhetően kimagasló eredményei alapján az első vásárhelyi olimpikon! Többször kapta meg városunk Jó tanuló, jó sportoló díját. 1983. február. 20-án nagy sikerrel mutatták be az iskola növendékei Steiner Béla Az aranycipő című 3 felvonásos gyermekoperáját. Dratsay Zsigmondné rendezte. A gondolat az 1981-82-es tanév elején merült fel. A mű kiválasztását indokolta: a szerző vásárhelyisége, a mű ismertsége, a szerző jelenléte, alkotó segítsége. Az igazgató 1982 júniusában, a tanévzáró értekezleten ismertette a tantestülettel elképzeléseit -tudtam meg a Vásárhelyi Csongrád Megyei Hírlap 1983. februári számából. Szeptembertől az iskola „színházzá” alakult át. Kiválasztották a szereplőket (zömmel alsó tagozatos tanulók). A szülők vállalták a közreműködést. Október végére kialakult a végleges szereplőgárda, megkezdődött a tanulás. Az előadásban mintegy százhatvan tanuló vett részt (szereplő, statiszta, énekkar). A főbb szerepeket kettős szereposztásban játszották. A zenei kíséreteket húsztagú kamarazenekar biztosította (a helyi zeneiskola tanárai). A szervezettség, a próbarend és a fegyelmezettség ütemes, együttes munkát eredményezett.

33

Több bemutatót tartottak óvodásoknak, általános iskolásoknak és szülőknek. Két előadás a Szegedi Nemzeti Színház zenés színházában volt. A bemutatókat nagy siker kísérte a gyerekek és a felnőttek előtt egyaránt. Az

előadás

rendezésében,

előkészítésében, lebonyolításában

oroszlánszerepet vállalt a szerző, Steiner Béla is. Az „Aranycipő” híre túljutott a város határán is, de a siker Vásárhelyen volt a legnagyobb.

Az

iskola

rendkívül

népszerűvé vált. Megnőtt a beiskolázási igény. 18. Az aranycipő 1984. október. 26-án áthelyezték a felavatott „ Furulyázó” című szobrot az „új” iskolába. A műalkotás áthelyezésére, valamint a szobor körüli díszkút avatása alkalmából ünnepséget rendeztek az iskola udvarán. Az áthelyezés megvalósítása érdekében rendkívül sokan végeztek társadalmi munkát. A segítséget Lányi Lajos igazgató köszönte meg. A rendezvény az intézmény diákjainak ünnepi műsorával zárult. 19. Furulyázó szobor a kúttal „Ha felnőttként visszanéztek majd ezekre az évekre, emlékezzetek a „tiszta forrásra”, az iskolára, amelynek udvarán szépen muzsikál egy szobor” /Szemenyei Sarolta/ 34

2.1 Iskolás éveim, és az iskola hagyományai 1987-ben kezdtem az első osztály a Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskolában. Minden évben az évnyitón az első osztályosok megajándékozása történik. /lásd: 14.sz. melléklet/ Én egy ceruzát és egy órarendet kaptam. Az osztályfőnököm Hajdú Jánosné, Lici néni volt. Nagyon szigorú volt és sokat követelt tőlünk, de szerettük Őt és szerettünk iskolába járni. Szép emlékeim vannak az alsós éveimről. Minden év októberében megemlékeztünk a Zenei Világnapról, osztályokon

belüli

énekórákon,

és

városi

hangversenyek

közös

látogatásával. Novemberben van az egészségnap, amelyen gyermekorvos, védőnők, mentálhigiénés szakemberek segítségével megismerhettük az egészséges életmód (mozgás, étkezés) fontosságát. Decemberben a testvérosztályok műsorral és ajándékkal köszöntik egymást. Több csoport is állít össze Betlehemes műsort, amit az iskola tanulói előtt adnak elő. 2002 óta a karácsonyi műsort a Szent István templomban –ami az iskola mellett áll - rendezik meg. „Szeretnénk, ha hagyomány lenne. Így még inkább ünnepibb a hangulata, mint ha a tornateremben tartanánk.”- mondta Bányai Lászlóné. Februárban mi is farsangolunk. Kétévente a szülők számára is nyitott. Mindig ötletes egyéni és csoportos jelmezek születnek, melyek a városi rendezvényen

is

sikerrel

szerepelnek.

A

Tátikába

igényesen

megkoreografált produkciókkal léptek és lépnek fel a bátrabb, tehetségüket megmutató gyerekek.

35

Az április a nagyszabású musical- és operabemutatók ideje. (1994. Lionel Bart: Oliver; 1996. Steiner Béla: A király kenyere, Suli- muri; 1998. Presser Gábor: Padlás; 2002. A dzsungel könyve) Májusban van a gyermeknap és a Challenge day. Ekkor közös kirándulások, biciklitúrák vannak sporttal összekötve, melyet az iskolán kívül töltünk: Kishomokon, Mártélyon, a Tangazdaságban, a strandon. Május végén tartjuk az év végi hangversenyt, mely 1966 óta hagyománya iskolánknak. Az iskola csaknem összes tanulója bemutatja azt a tanulmányi munkán kívül végzett egész évi szakköri tevékenységet, mely az iskola profiljával áll összhangban: kórusok, néptáncosok, irodalmi színpad. Erre a két napra az egész iskola készül. Én is minden évben énekeltem a kiskórusban, majd a gyermekkarban és bemutattuk, hogyan fejlődünk évről- évre a néptáncban. A hangversenyt első napjának délelőttjén (pénteken), az egész iskola elmegy a Petőfi Művelődési Központba, ahol az előadás lesz, és a főpróba keretében végighallgathatjuk és –nézhetjük egymás műsorát. Az érdeklődés hagyományosan óriási, olyannyira, hogy 1999-ben a szokásos kettő helyett három előadást kellett tartani. Az előadás évek óta rajzkiállítással párosul, mely nagy sikernek örvend a látogatók körében. Majd a tanévet záró ballagás következik, amin a nyolcadik osztályosok búcsúztatása évek óta hagyományos módon, állandó programokkal zajlik. Mi is énekelve, büszkén ballagtunk végig 1995-ben az iskola folyosóin, majd az udvaron felállított dobogóra álltunk fel, melyen szép, megható kórusművekkel búcsúztunk el, majd szóban megköszöntük a minket tanító tanítók, tanárok munkáját, fáradozását. Júniusban következnek be az egész évben várt és szervezett osztálykirándulások, melyeken jobban összeverődik az osztály, és melyeken megismerhetünk néhány ismert magyar várost. Emlékszem a 36

legelső osztálykirándulás második osztályban volt, amikor is Zánkára mentünk két napra. Kicsik voltunk, nehéz volt akkor elszakadni a szülőktől, de ennek ellenére csakis jó emlékeim vannak róla. Felső tagozatban lehetett kerékpárral elmenni Csongrádra, egy hétre (ami Vásárhelytől negyven kilométerre van). Ez jutalomkirándulás volt, így még emlékezetesebb volt számomra. Kétszer vehettem részt rajta. Először a Bicínium éneklési versenyen elért harmadik helyezésért, majd a tanulmányi munkám miatt. Nagyon jól teltek el. Sokat fürödtünk, napoztunk, kajakoztunk. A legemlékezetesebb mégis- amit említettem már a bevezetőben- a németországi, hechingeni kirándulás volt 1995 júliusában. Először szeretném néhány szóban elmondani, hogy is jött létre a hechingeni kapcsolat, a Magyar- Német Baráti Társaság. Novák Imre alpolgármesteren keresztül ismerkedett meg a Stuttgart és a Bodeni tó között fekvő Hechingen városával. Röviddel a látogatása után a német város polgármestere, Norberth Roth járt Vásárhelyen. A küldöttség jól érezte magát nálunk, ezért javasolta, hogy kössön barátsági szerződést a két város. A társaság ezek után 1994 júniusában alakult meg, azzal a céllal, hogy bővítse, ápolja a vásárhelyi és a hechingeni polgárok kapcsolatát. A szerződés aláírása óta eleven a kapcsolatunk a hechingeniekkel. Négy

felejthetetlen

napot

tölthettem

a

néptánccsoporttal

a

testvérvárosunkban. Az Irma- West gyermek- és hechingeni tájjellegű ünnepségsorozatra kaptunk meghívást Hechingen város polgármesterétől és a magyar- német baráti társaság német elnökétől. Az Irma- West gyermek és hagyományőrző fesztivált 1936 óta tartják meg évente. Az ünnepség létrejöttét egy Hechingenből Amerikába kivándorolt polgárának, Fred Westnek köszönheti, aki korán elhunyt egyetlen leánya, Irma emlékére tízezer dollárt adományozott szülővárosának azzal a feltétellel, hogy minden évben rendezzen egy gyermekünnepet- tudtuk meg 37

utunk során. A program az évek folyamán a vidám viszontlátás ünnepe is lett, amikor a Hechingentől távol élők találkoznak régi barátaikkal és ismerőseikkel.

1995-ben

mi

is

részesei

lehettünk

ennek

az

ünnepségsorozatnak. Négy alkalommal léptünk színpadra. /lásd: 15.sz.mellélet/ Nagy sikert arattak a dunántúli, zoborvidéki, kalocsai, szatmári táncainkat, melyeket Hegyi István, Pista bácsi, az iskola néptáncoktatója tanított be. Első nap részt vettünk fogadáson, megnézhettük a színes lampionos felvonulást. Másnap szakadó esőben, de

annál

nagyobb

lelkesedéssel

mentünk végig a városon, az ünnepi felvonuláson, amelyen részt vett a város apraja- nagyja, a különböző jelmezekbe

öltözött

gyerekektől

kezdve a felnőtt gárda zenészekig. 20. A néptánccsoportunk felvonulása Az ünnepségsorozat gyönyörű tűzijátékkal ért véget. Az utolsó napon busszal bejártuk a csodálatos környéket, felmentünk a hegycsúcson büszkén magasló Hohenzollern-

várba,

majd

megcsodáltuk a Dunát, az eredetéhez

közel

levő

völgyében. 21. Hohenzollern- vár Német családoknál voltunk elszállásolva, akik nagy szeretettel, odaadással tették emlékezetessé az ott töltött perceket. 38

2.2 25 éves az iskola 1989-ben Lányi Lajos igazgatása alatt ünnepelte az intézmény fennállásának

25.

évfordulóját.

Ebből

az

alkalomból

jubileumi

rendezvénysorozatot szerveztek május 22-28-a között. Az iskola folyosóin rendezett kiállítás többek között fényképekkel, újságkivágásokkal, emléklapokkal dokumentálta az intézmény eddigi történetét. Mindenki személyre szólóan kapott egy Emléklapot, amit én a mai napig megőriztem. /lásd: 16.sz.melléklet/ 1992 áprilisában elhunyt Lányi Lajos. „Megdöbbentett bennünket a hír szombaton reggel, hogy Lányi Lajos nincs többé. Ő akinek az élete csupa zene, csupa szeretet és ragaszkodás volt, ő, aki olyan meleg tekintettel tudott ránézni az emberekre, ő, aki a gyermekeket simogató- féltő tekintetével követte az intézményébe: Ő nincs többé. Légüres térben vagyunk nélküle. Nem kapunk levegőt. Rettenetes az a légszomj, kétségbeesetten kapaszkodunk az emlékébe. Hiszen itt van közöttünk! Januárban még nevelési problémákról beszélt előttünk, majd az önkormányzat vezetőivel volt benn az iskolában. Bizonyos, hogy a családja mellett, utolsó gondolata mi voltunk…. Lányi Lajos aktivitása, pedagógiai tevékenysége, zenei életet szervező, kezdeményező lénye megmarad, maradjon meg bennünk. Mindörökké. Ámen.

39

A Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola közössége nevében: Dratsay Zsigmondné”1

V. 1990-es évektől napjainkig 1993 óta Berei Erzsébet igazgatása alatt működik az iskola. Az igazgatónő a megkezdett munka folytatójaként nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel irányítja az iskola nevelőtestületét és gyermekközösségét.

1. Tornaterem - avató Az 1993-94-es tanévben elkészült az új épületszárny a tornateremmel a hozzá tartozó helyiségekkel. Már alig vártuk, hogy beléphessünk az új tornaterembe, melyben mi játszhattunk, futkározhattunk először, hiszen eddig csak egy kis tornaszobában sportolhattunk. A tornaterem -avató 1994. Január 7-én volt. Nagyon készültünk az ünnepségre. Az ünnepi és köszöntő szavak után tánccal, énekkari produkcióval avattuk fel az új és korszerűen felszerelt tornatermünket.

22. Tornaterem- avató

40

1994 áprilisában adtuk elő Charles Dickens regénye alapján Lionel Bart: Oliver musiceljét. Több mint hetvenen játszhattunk benne, szerencsére közöttük én is. A darab szereplői nagyobb részt a valóságban is gyerekek, így a színészi gárdát az iskola tanulóiból állították ki, a felnőtt szerepeket pedig az iskola volt diákjai játszották el. Hivatásos színészi szakembereket is felkértek a rendezésre, közülük a zenei vezető Koczka Ferenc aki az iskola diákja volt, jelenleg a szegedi színház karnagya. A rendező Rácz Tibor- szegedi színművész – mestere a szakmájának, akárcsak a koreográfus Fogarassy Judit. Természetesen az iskola tanárai is kivették a részüket a munkából. A szülők is sokat segítettek a darab létrejöttében. Több újságban is jelentek meg az előadásról cikkek, melyekből arra lehet következtetni, hogy hatalmas sikert aratott a musical. /lásd. 17.sz. melléklet/ Ez az előadás nagyon nagy élmény volt számomra. Nagyon szerettünk próbákra járni, még akkor is, ha este hét- nyolc óra körül értünk haza – főleg a főpróbák időszakában- és ezután kezdtünk tanulni a következő napra. Nagyon

sok

helyen

felléptünk vele. 23. Az Oliver című musicelből: a finálé Minden egyes alkalommal teljes odaadással tudtunk játszani, a poénokon nevetni a szomorú részeken újra és újra meghatódni. Örültünk, hogy szerepelhettünk a musicelben. Büszkék voltunk arra, hogy kiválasztottak minket, függetlenül a szerep nagyságától.

41

2. 30 éves az iskola 1994 őszén ünnepelte az iskola fennállásának 30.évfordulóját. A rendezvényen volt iskolatörténeti kiállítás, táncház, kamaratárlat és díszhangverseny, melyen az iskola volt növendékei is szerepeltek, akik neves művészek lettek. A Németh László Városi Könyvtárban az iskola valamikori rajztanárának, Holler László festőművésznek a kiállítását, és az intézmény korábbi igazgatójának Steiner Béla szerzői estjét rendezték meg. Két napon nem volt tanítás, helyette ünnepi programot rendeztek melynek keretében

az

iskolából

elszármazott

ismert

személyiségekkel

beszélgethettünk, közös éneklés és muzsikálás közben. /lásd: 18.sz. melléklet/ A neves évforduló alkalmából a sajtóban Berei Erzsébet igazgatónő szólt az iskoláról.1994.október. 25 „Az, hogy megérte a 30. évet tulajdonképpen büszkeség. Azért, mert ez azt bizonyítja, hogy a városban az ének-zenei tagozatú iskola olyan minőségű munkát végezhetett az elmúlt időszakban, ami elismerést vívott ki. Egyrészt a szülők körében, másrészt szakmai berkekben….”

1996. április. 26-án mutatták be Steiner Béla Suli-muri és a Király kenyere című gyermekoperát. Mind a két mű gyerekeknek szól gyerekekről. Felnőtt szereplő csak egy

van,

a

tanár.

Az

összes

gyerekszereplő az iskola növendéke. Ez két különálló mű, de egy estét tölt be. 24. A király kenyere

42

„A zenei anyag felvételénél szintetizátorra támaszkodtunk, de a szereplők nem felvételről énekelnek.”- mondta Steiner Béla, a darabok szerzője. „A rendező, Bácskai Mihály és a szervezők jól tudták, hogy látványosság kell. Rendkívül igényes, színes, jó kiállású volt a meseopera, beleadtak apait- anyait. A gyerekek aranyosak voltak, élvezték a nyüzsgést és a tapsot, a szülők pedig büszkén hallgatták a produkciót” – írta a 7Napról című újság.

3. Iskola-összevonás 1996. szeptemberétől a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolához tartozik a Péczely Attila Zeneiskola, mint tagiskola, közös igazgatás alatt. Igazgató: Berei Erzsébet Tagintézmény vezető: Blaskovics László, egy évig Majtényi András. Jelenleg Illés Mihály. 1996.október. 24-25-én volt az iskola udvarán zászló - és emléktábla avató a 100 éves fa tövénél. 1896-ban több fát is ültettek a millennium emlékére, melyből kettő ma is áll a Kossuth tér, városháza előtt. Annak idején több fát is ültettek Vásárhelyen, többek közt az egykori Állami Óvónőképző udvarán is, 1896. Május 9-én, amely épület azóta az iskolánknak ad helyet. Az avató azonban csak egy mozzanata volt az iskola névadó születésének 185., halálának 110 évfordulója előtti tisztelgésnek.

25. Ünnepség a 100 éves fa alatt

43

4. Az iskola jelentősebb felújítása 1997 augusztusában egy nagyobb iskola felújítás történt. Az akkori építőmesterek igencsak érthették a dolgukat, hiszen átfogó felújítás nélkül csak most, 180 évvel az építés munkálatainak befejezése után szakadt le a folyosó padlója. A halogatott fölújítás elodázhatatlanná vált, a májusban megkezdődött, s a szeptemberre befejeződő renoválás nyomán az épület veszélyesnek tartott részei megújultak. Iskolánk tizenhét tanterméből nyolc olajos padlójú volt. Ezek közül kettő parkettás lett. A megújult épület mellett egy színpaddal is gazdagodott az iskola. „Az intézmény hangsúlyt fektet a gyerekek művészeti képzésére. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a tanulók megmutathassák, mire képesek.”mondta Berei Erzsébet. Már az iskola neves zenepedagógusa, az iskola első igazgatója, Steiner Béla is szorgalmazta a színpad beszerzését. 1997-re, az önkormányzat segítségével teljesült az álom, a tornateremben ott állt a mobilizálható, két óra alatt egyszerűen összeállítható színpad. Berei Erzsike néni szerint: „Ennek igen nagy hasznát vesszük, ha egy- egy koncertet, vagy színházi előadást falainkon kívül is be szeretnénk mutatni.” November 29-én a vásárhelyi Hódtói rendezték

Sportcsarnokban meg.

az

Színpadavató bálját.

26. Színpadavató bál

44

iskola

1998. áprilisában Presser Gábor: Padlás

című musiceljének

előadására került sor Toronykői Attila rendezésében. A darab zenei vezetője az egykori „lisztes” diák, Koczka Ferenc. Közel hetven tanuló (negyedikestől a nyolcadikosig) vett részt a darabban. Nagy sikert aratott, amit a nagyszerű szereplőválasztás és a rendezés is biztosított. Mivel én is a nézők soraiban ültem, ezért elmondhatom, hogy az előadáson végig érezhető volt a szereplők lelkesedése, a musical utolsó pillanataiban is ugyanolyan intenzitással és erővel játszottak, mint a legelején. A jelmezek eredetei ötletek alapján készültek, mint például a mindent tudó és látó Robinson gép színes kiségőkkel körbefont ruházata, vagy olyan igényességgel, mint az álmodozó

herceg

mesebeli

jelmeze. A gyerekek színpadi mozgásukkal azt is bizonyították, hogy az éneklésen kívül a tánchoz is értenek. 27. Presser Gábor: Padlás

5. 35 éves az iskola 1999. május – iskolánk 35 éves fennállásának évfordulója. Ez alkalomból évzáró hangversennyel összekötött díszhangverseny volt a Petőfi Művelődési Központban – melyen iskolánk volt igazgatói Steiner Béla és Dr. Varga István dirigálták a kórusokat.

45

6. Szaktantermek átadása 1999-2000 tanévben az iskolafejlesztés további lépcsőjeként került sor a szaktantermek átadására. Két új tantermet adtak át az iskolában. Az egyik a nyelvoktatást, a másik a számítástechnikai ismeretanyag gyarapítását szolgálja. A suli diákjai boldogan ültek a monitorok előtt, és érdeklődve lapozgatták az angol, német és olasz nyelvű tankönyveket- tudtam meg az iskola igazgatónőjétől. „Hiszen a nebulók is tudják, hogy korszerű körülmények között fontos és értékes tudásra tehetnek szert”- mondta Berei Erzsébet. /lásd: 19.a, b, sz. melléklet/

7. Az iskola jelene 2001. október 22-én Zsolnay-ivókutat és réz díszcsengőt avatott az iskola az október 23-i ünnepség alkalmából. A kút és a csengő avatása egyaránt arra példa, hogy a szülők, a diákok támogatása sokat jelenthet az iskola számára. A kúthoz a szülői pénzadományok, a csengőhöz a rezet gyűjtő gyerekek segítették az intézményt. Az iskola elhatározta, hogy ivókutat létesít, mert a két ivókút kevés a csaknem ötszáz gyermeknek egy óraközi szünet tartalmára. A szülők önzetlen adakozása révén összegyűlt a pénz. Két szülő jelezte, hogy kifizetik a Zsolnaykút árát, és el is hozzák Pécsről. 28. Farkasné Bakonyi Ildikó rajza: A díszkút

46

A díszcsengő története: még Lányi Lajos a ’80-as évek végén elhatározta helyrehozatja a régi, hagyományos iskolacsengőt.

Csakhogy,

az

annyira

tönkrement, hogy fel kellett újítani. A gyerekek gyűjtöttek 3 kg rezet, Berei Erzsébet pedig elvitte

Kecskemétre

elvállalta a munkát.

egy

rézöntőhöz,

aki

Jelképes összegért az

iskolának adományozta a csengőt. 29. Farkasné Bakonyi Ildikó rajza: A rézcsengő 2002 áprilisában óriási sikerrel adták elő az iskola diákjai a Kipling világhírű regénye nyomán Dés László, Geszti Péter és Békés Pál által készített zenés játékot, A dzsungel könyvét a Petőfi Művelődési Központban. A

darab

erénye-

az

íróknak,

Toronykői Attila rendezőnek és más közreműködőknek, hogy végig felnőtteknek

tekintették

a

gyerekeket. 30. A dzsungel könyve A tréfás beszólások kitűnőek, a sánta tigris „Sir Kán- kánt” jár, a majomcsapat közismert „Mentünk, de megjöttünk / Egy majomban őrlünk” daláról nem is beszélve. A szereposztások nagyon jók voltak: Maugli, Bagira a cica, Balu a mackó. Ugyanez az összes többi szereplőre is kivétel nélkül alkalmazható. A rendezővel együttműködve vették föl egy- egy szereplő sajátosságait a gyerekek. „Megadta a fő vonásokat, és ezt saját elképzeléseinkkel fejlesztettük tovább”- mondták a szereplők. A három előadás és az egy diákelőadás hatalmas sikert aratott. 47

2002. májusában a iskola aulájában a tíz éve elhunyt Lányi Lajosra, az intézmény tanárára, igazgatójára, karnagyára

emlékeztek. Az iskola

állítatta emléktáblát Almási István alpolgármester leplezett le, koszorút a Városi Vegyeskar helyezett el, Farkas Ferenc elnök vezetésével. „Lányi Lajos tíz éven át, 1982-től haláláig volt iskolánk igazgatója, Élete itt teljesedett ki, munkássága az iskolát olyan szintre emelte, hogy

csak

tisztelettel,

megbecsüléssel

emlékezhetünk

rá”-

mondta

igazgatónő

Berei a

Erzsébet volt

intézményvezetőről. 31. Lányi Lajos emléktábla Az avatás után szép hangversenyt tartottak a Szent István templomban.

48

VI. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 1. Az iskola pedagógiai hitvallása Magyarországon az ének- zenei általános iskolák és a zeneiskolák értéket képviselnek, közvetítenek, amely értéket őrizni, s ha szükséges, menteni kell. Ezek az iskolák, így a mienk is, a magyar zenei nevelés meghatározói. Mint általános iskola, a műveltség területén alapozó szerepet tölt be. A működés meghatározója a tagozatos óraszám megléte és a jól felkészült tanáregyéniségek. Meg kell őriznünk a Kodály Zoltán nevelési elveire épülő világhírű iskolatípust. E kodályi koncepció alapján működő intézményünk a magyar zenei élet, így városunk zenei életének is meghatározója. Két párhuzamos osztállyal hosszú évek óta egyedülálló a megyében. Az elmúlt évtizedek bebizonyították a tagozat sikerét. Olyan légkört teremtettünk, amelyben tanítványaink a tehetségüket ki tudják bontakoztatni, s ezt segítik mindig a jól felkészült pedagógusok. A magyar zenei nevelés megteremtette a zenei képességek fejlesztésének, a tehetségek kiművelésének a közoktatás területén alkalmazható gazdag eszköztárat. A zenei nevelés tanórai és iskolán kívüli alkalmai segítik a tanuló önismeretét, képességei kifejlődését, segítséget nyújtanak későbbi életpályájuk

megváltoztatásához.

A

személyiség

művészetek világa egyedülálló lehetőséget kínál.

49

fejlesztéséhez

a

2. Az iskola nevelési programja „Meg kell őriznünk a Kodály Zoltán nevelési elveire épülő világhírű iskolatípust. A Kodály koncepció alapján működő intézményünk a magyar zenei élet, így városunk zenei életének meghatározója.” Pedagógiai program Ez a nevelési koncepció a zenét nemcsak önmagáért, hanem a személyiség- nevelés egyik legfontosabb eszközeként állítja a pedagógia központjába. A több évtizedes tapasztalat azt igazolja, hogy a naponkénti éneklés-, mint közismert- nemcsak az esztétikai nevelés hatalmas eszköze, hanem az értelmi, etikai, világnézeti és testi nevelés területén is hatványozott eredményeket nyújt. Az értelmi nevelés területén szembetűnő az ének és matematika kapcsolata. Ez nem azt jelenti, hogy a jó hallású gyerekek jobban számolnak, hanem, hogy az emelt szintű énektanításban részesülők ezzel párhuzamosan, egyenes arányban fejlődnek matematikai tanulmányaikban is. A zeneelméleti ismeretek fejlesztik a logikus gondolkodási készséget, és énekes szemelvényanyagon könnyen, gyorsan elsajátíthatók azok számára is, akik a száraz, elméleti ismeretanyagot egyébként nehezen fogják fel. A naponkénti éneklésnek a közismereti tárgyak mindegyikében tapasztalható

előnyös

hatása

főleg

a

készségfejlesztésben

és

a

memóriafejlesztésben gyökerezik. -Dallamok és dalszövegek naponkénti memorizálása edzi a bevésés képességét. -A népdalokon, értékes műdalokon gyarapodott színes és gazdag szókincs a tanulók fogalmazási és kifejezésbeli készségét fejleszti.

50

-A zenetörténeti vonatkozású anyag sokoldalú koncentrálási lehetősége az irodalom, történelem és képzőművészet ismeretanyagával ezek megértését és elmélyítését szolgálja. A kiművelt hallású gyerek nyelvkészsége is hatványozottan fejlődik, természetes egységben érzi a nyelv zenéjét. Innen az idegen nyelvek elsajátításának gördülékenysége is. Egy- egy csúnyán leírt betű tartalmilag még megállja a helyét, ha azonban a hangjegy kissé feljebb vagy lejjebb csúszik, a tanuló rendetlensége, figyelmetlensége már a tartalomban is megmutatkozik. A naponkénti dallamírás tehát nem csak a zenére nevel, hanem a figyelem összpontosítására és rendre szoktat. A naponta éneklő gyerek rajzai jó ízlésről tanúskodnak. Nem a rajzkészségük fejlettebb az azonos korúakénál, hanem a szín-, arány- és formaérzékük. A naponként éneklő gyerekek „szép” iránti igénye nemcsak a zene és a szellemi élet különféle területein nyilvánul meg fokozottan, hanem a munka- esztétikában és a magatartásuk kulturáltságában is. A testi nevelés területén pedig alapvetően a fejlettebb tüdőkapacitás, a levegővel való ösztönösen jobb gazdálkodást igazolták a felmérések. Az iskolák célja és feladata a nevelés-oktatás, amely egymástól elválaszthatatlan, hiszen a gyermek tudati és lelki fejlődése összetett folyamat. Az öröklött adottságok, hajlamok, tulajdonságok, környezeti hatások meghatározók az ember személyiségének kialakulásában, a személyiség fejlődésében. Ahhoz, hogy az adottságok képességekké, tehetségekké alakuljanak, meghatározott feltételekre van szükség: olyan környezetre, amely az adottságok kibontakoztatását teszi lehetővé. Hasonló a helyzet a jellemvonások kifejlődésében is. Az egyes jellemvonások kialakulásának természetes alapja a vérmérséklet, de hogy 51

milyen lesz végül is a jellem, azt azok a körülmények döntik el, amelyek között az egyén el, azok a hatások, amelyekben fejlődése során részesül. Ez az iskola épp azért sajátos arculatú, mert emelt szintű ének- zenei oktatás folyik, s a művészetek komplexitására (ének- zene, irodalom, rajz, tánc) törekedve valósítjuk meg mindazt, amely valamennyi általános iskola feladata, az ismeretek elsajátíttatása. Az ének- zene, a tánc, az irodalom nagy hatással van a pszichikumra, meghatározó

a

tanulók

személyiségének

pozitív

irányban

való

fejlődésében. Az iskola pedagógiai programja sajátos célként mindezt a következőkben fogalmazza meg: „Diákjaink a 8. Évfolyam elvégzésekor az átlagosnál magasabb szintű zenei

műveltség birtokába jussanak, s ezáltal esztétikai, etikai és

intellektuális

értékrendjük gazdagodjék, személyiségük teljesebbé

váljék.” Pedagógiai program A nevelő-oktató munka során meghatározó a gyermek személye, hisz a szülők a legnagyobb kincset, a gyermeküket bízzák a pedagógusokra! Kötelességük a legnagyobb felelőséggel végezni munkájukat! A fenntartók, valamint az iskolavezetésnek meg kell teremtenie azokat az objektív és szubjektív feltételeket, amelyek lehetővé teszik, biztosítják az oktatónevelő munka eredményességét. A pedagógus személye meghatározó a gyermek személyiségének fejlődésében. Kedvező személyiségvonásai (az egészséges humor, a türelem, a megértés, következetesség, az érzelmi kiegyensúlyozottság, munkafegyelem, stb.) mellett fontos a kiemelkedő szakmai tudás, az ismeretek átadásának képessége. Nevelni csak az tud, aki hisz saját elveiben, vállalja önmagát, ha kell, megfelelő hangnemben nyíltan közli negatív véleményét is a jobbítás érdekében. Tudjon alkalmazkodni, de ne 52

legyen megalkuvó! Nélkülözhetetlen a tanulók iránti megértés, a szeretet, amely nem jelenthet engedékenységet. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a pedagógus személyiségével példaként áll a tanítványok előtt. A

nevelés-oktatás eredményességét

több

tényező

határozza

meg.

Mindenekelőtt középpontban van a gyermek, meghatározó a pedagógus személye és nagyon fontos a család, valamint az a közösség, amelyben a gyermek él. Minden gyermek egy kisebb közösség, család tagja, ezért munkájuk során kapcsolatba kerülnek a szülői házzal. Iskola kiemelt feladatai közé tartozik a szülői házzal való kapcsolattartás. Formái: szülői értekezlet, SzMK, Iskolaszék, közös rendezvények, nyílt tanítási órák. Havi rendszerességgel tartott fogadóórák adnak igazán lehetőséget arra, hogy a szülő és a pedagógus véleményt cseréljen a gyermek neveléséről, tanulmányi munkájáról. A dicséret épp olyan fontos, mint a negatívumok megbeszélése. Fontos, hogy a pedagógus ismerje az osztályközösséghez tartozó szülőket, családokat. Nem közömbös a gyermek fejlődése szempontjából a családon belüli kapcsolatok milyensége. A gyermek érdekét szolgálja a pedagógus és a szülő, az iskola és a család közötti jó kapcsolattartás, s ez, az iskola vonatkozásában

jónak

mondható.

Ezt

bizonyítják

azok

a

közös

rendezvények (iskolabál, farsang, anyák napi megemlékezés), ahol együtt szórakozik a szülő, gyermek, pedagógus, de az előkészületi munkákban is közösen vesznek részt. Az iskola szülői közösségének önzetlensége, segítése példaértékű! „Ez célunk, vágyunk, hitünk táplálója, hogy gyermekeink, akik a zene vonzásába kerültek, kerülnek, örömet, boldogságot kapjanak munkájuk gyümölcseként. Még rövid az út, amit magunk mögött hagytunk, az eltelt idő csak kezdet.” 53

VII. Az iskola szerepe a város kulturális életében Ének- zenei általános iskola révén intézményünkben emelt szintű oktatás keretében tanított tantárgy az ének. Az itt folyó munka a magyar zenei nevelés része, városunk zenei életének meghatározója. De más művészetekkel való foglalkozás is kiemelkedő szerepet kap, ami egyik meghatározója a város kulturális életének. A zene által közvetített esztétikai értékek nevelnek, igényességet alakítanak ki. A tánc, a kórusmunka közösségformáló ereje közismert. Ezek a területek biztosítják sajátos eszközeikkel a nemzeti identitás érzésének kialakulását tanulóinkban, ugyanakkor segítenek eligazodni az egyetemes kulturális értékekben.

1. Kórusélet Iskolánk alapvető profilját, az ének- zene magas szintű oktatását a kezdetek óta a Kodály- koncepció alapján építettük föl. Ennek értelmében az elsődleges célunk a népzenei alapokon nyugvó zenei írás- olvasás képességszintű elsajátíttatása. A tanórák nyújtotta éneklési alapokra épülnek kórusaink munkái. Amióta iskolánk működik, mindig volt- legalább egy – kórusunk. Hagyományosan a tapasztalt ének szakos tanárok vezetik a kórusmunkát, bár volt rá példa, hogy a fiatalabb kollégák is bekapcsolódtak a munkába, és szólampróbák tartásával, egy- egy mű vezénylésével kipróbálhatták magukat e téren is. Jelenleg iskolánkban két kórus működik, de volt, hogy három.

54

1.1 A kiskórus 1980-ban alakult, 3-4-5. Osztályos tanulók alkotják, létszáma 70-90 fő között mozog. 1980-82 között, majd 1987-től máig vezetője Bányai Lászlóné. Rendszeres résztvevői az Éneklő Ifjúság rendezvényeinek, ahol mind ez ideig arany minősítést kaptak, kiegészülve dicsérő oklevéllel, sőt több alkalommal elnyerték az Év Kórusa kitüntető címet is. Számos

hangfelvétel

őrzi

hangjukat,

különböző

gálákon,

díszhangversenyeken szerepeltek a zsűri javaslata alapján. Évről évre fellépnek

az

iskola

tanévzáró

hangversenyein, egyéb városi és iskolai rendezvényeken, a Kicsinyek Kórusa

megyei

találkozóin

Szegeden és Kisteleken.

32. A kiskórus

1995-ben meghívást kaptak az országos Bárdos Lajos Centenárium rendezvényeire, Dunaújvárosba, ahol becsülettel megállták helyüket. 1997 decemberében szerepeltek a Kodály Zoltán I. Magyar Kórusversenyen a budapesti Vigadóban, ahol az elérhető 100 pontból 81,72-ot értek el. 2000-ben pedig a Túri napokon szerepeltek Mezőtúron, a IV. Túri Országos Kicsinyek Kórusa Fesztiválon, ahol fesztiváldíjat és Különdíjat kaptak. Műsorukon Kodály Zoltán, Bartók Béla, Bárdos Lajos szerzeményei mellett mai magyar szerzők alkotásai, reneszánsz és klasszikus kórusművek is szerepelnek.

55

1.2 A Gyermekkar Az iskola korábbi hagyományait folytató kórus, 1974-től Kicsinyek Kórusa, majd 1988-tól Gyermekkar névvel. 6-7-8.osztályos tanulókból áll, létszámuk 70-80 fő között mozog. Vezető karnagyaik Birkás Tibor, Dr. Varga István, Lányi Lajos, 1980-82 között, majd 1987-től máig pedig Győri Sára. 1982-87-ig Bányai Lászlóné vezette a Gyermekkart, az ő munkássága idején fűzte testvérkapcsolat a kórust a siklósi Kossuth Téri Általános Iskola zenetagozatához, akikkel 1985-ben Siklóson, 1986-ban Hódmezővásárhelyen tartottak kölcsönös hangversenyt és baráti találkozót. Rendszeres résztvevői az Éneklő Ifjúság megyei kórustalálkozóinak, s az ezeken kapott minősítések mutatják fejlődésüket. Évről évre fellépnek az iskola tanévzáró hangversenyein, egyéb városi és iskolai rendezvényeken, Széles

műsorskáláikon egyaránt

megtalálhatók

Kodály

Zoltán,

Bartók Béla művei csakúgy, mint reneszánsz, klasszikus, romantikus mesterek kórusművei.

33. A gyermekkar

Iskolánk kórusait, nyertes bicínium- énekeseit, a népdaléneklési verseny győzteseit, egy- egy kiváló hangszeres szereplést tartalmaz két CD, amelyek átfogó képet adnak az utóbbi évek rendszeres és alapos zenei nevelésünkről. /lásd: 20.sz. melléklet/

56

2. Néptánc-oktatás „A magyar néptánc kelendő kultúrcikk külföldön. Nálunk már annál kisebb a kereslet iránta, főleg, hogy a mazsorettkultúra éli reneszánszát. Így aztán a miniszoknyás lányok kiszorítják a főterekről, fesztiválokról a magyar népi hagyományok ápolóit. Mindennek ellenére él a magyar népi tánc, bár a ’70-es évek „tánckorszaka” már nem tér vissza. A vásárhelyi népi táncosok bázisa a Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola, melyben a diákok – egyedül a városban- tanórákon sajátítják el az ősi magyar lépéseket.”² Iskolánkban folyó művészeti nevelés egyik ága a néptáncoktatás. Az iskola létrejötte óta működik. Először kötelező óra keretében, majd

szakkör

jellegűen.

Népszerűségét bizonyítja, hogy az alsós osztályok majdnem teljes

34. Egy néptánccsoport előadáson

létszámmal jelentkeznek. A felsős osztályok pedig szinte művészi fokon művelik. Szereplésükre: -a hagyományos tanévvégi hangversenyeken -néptáncfesztiválokon -különböző városi kulturális rendezvényeken -külföldi szerepléseken kerül sor. Látványos műsorukkal igen nagy közönségsikert aratnak.

57

Az

iskolai

hagyomány

megalapozója:

Rohony

Pálné

volt.

A

néptáncoktatást Győri Sára, Csorbáné Mónus Erika, Lutor Gyula, majd 1987 óta Hegyi István vezetésével folyik a néptáncoktatást. Lelkes, változatos, magával ragadó táncaival számos gálán, fesztiválon vesz részt- mely bizonyítja a szakma elismerését. Hegyi István a Százszorszép városi néptáncegyüttes művészeti vezetője is, melynek tagjai szép számban iskolánk tanulói voltak. Külföldön is többször szerepeltek, ahol hatalmas sikert arattak, melynek oka, hogy a magyar néptánc sokkal dinamikusabb, lendületesebb, mint azt a helybéliek megszokták.

3. Irodalmi színpad Az 1965/66-os tanév az irodalmi szakkör indulásának az ideje. A szakkör egyik célja a komplex művészeti nevelés, a világot a művészeti ágakon át megismertetni a fiatalokkal: a festészet, a zene, a nyelv egyesítésével, hiszen irodalom, zene, képzőművészet nélkül sem múlt, sem jövő nem létezik. A kezdetektől 1990-ig , tehát 25 éven át Dratsay Zsigmondné irányította a munkát, majd Petróczki Andrásné, Kovácsné Nagy Márta, 1999-től Konczosné Nagy Némedi Gabriella. A gyerekek nagy érdeklődéssel vettek részt a munkában, a tagok száma 25 és 40 fő között változott. Előtérben mindig a

gyerek egyénisége állt.

Egymás elfogadására törekedtek, az irodalmi

színpadba

bekerülő

egyénekből egy egységes csoport 35. Irodalmi színpad egyik előadásán 58

szerveződött, s ezt mindannyian személyes élményként élték át. A szakkör feladatához tartozott: a versmondó versenyekre történő felkészülés. A választott versekben mindig az érzelmek kifejezésére törekedtek,

Mindenkinek

egyéniségére

szabott

verset

választottak,

igyekeztek a versválasztás, elemzés, értelmezés, kiejtés pontosságára. A tiszta magyar beszéd, a hangképzés kialakítása. A darabok kiválasztása klasszikus művekből történt, és műfaji sokszínűséget mutat: mese, vers, népballada, gyermekirodalom, klasszikus vígjátékok, farsangi játékok, gyermekopera, operamese, római regék és mondák. Az irodalmi színpad részt vett a különböző amatőr színjátszó versenyeken is. Az eredmények mindig a végzett munka igényességét bizonyították. Csoportos és egyéni díjak, csillebérci jutalomtábor, különdíjak, arany oklevelek. A darabokat minden év májusában tartandó tanévzáró hangversenyen mutatják be. Ezek mellett a most már hagyománynak számító, négyévente előadott musical, gyermekopera előadásokról is egyre népszerűbb az iskola. „Több évre szóló élmény a gyerekeknek egy- egy ilyen előadás, az arra való készülődés” – mondta Berei Erzsébet igazgatónő. 3.1 A színház és az iskola „A színészek több életet élnek; részint van a saját létük; résziont vannak azok a további plusz életek is, amelyeket színpadon játszanak el. E plusz életek – amelyeket nem készen kap a színész, hanem saját maga alakít ki, bizonyos külső instrukciók alapján; ettől színész – nagymértékben fejleszthetik

saját

személyiségét

is….Hasonló

a

helyzet

a

gyermekszíndarabokkal, a gyermekszereplőkkel kapcsolatban; mint ahogy 59

az úszás lényege sem különbözik tíz- és negyvenévesen. Sőt: minél korábban kezdi valaki a más bőrébe belebújás képességét kialakítani, annál magától értetőbben gyakorolja később. Az iskola tehát nagyon jól teszi, ha színdarab előadására készteti a gyerekeket- ennél jobban semmi sem segítheti elő elfeledni látszott egyik alapfeladatát, a személyiségformálást. A tárgyi tudás beszerezhető az iskolai futószalagon – de a pedagógusnak, ha megfeszül is, nagyon kevés lehetősége van arra, hogy egyenként, személy szerint foglalkozzék a gyerek személyiségének alakításával. Ám a darab, amelynek színre vitelét az egész iskola feszült figyelme kíséri hónapokon át- a darab más. Nincs az a kezelhetetlen nebuló, akinek az érdeklődését ne keltené föl a Twist Oliver, a Padlás, A dzsungel könyve, és így tovább. S a plusz életek megélése közben megjelenített plusz értékek: befogadókra találnak. ”3

Iskolánk tanulói nemcsak az éneklésben, zenélésben, s egyéb művészeti tevékenységekben jeleskednek, hanem megállják a helyüket a tanulmányi versenyeken is. Alsó tagozatosaink is, a saját korosztályukba, szép eredményeket érnek el a különböző erőpróbákon. Legnagyobb számban a magyar nyelvi és irodalmi versenyeken szerepelnek. Ezek mindegyikében a városi és megyei fordulók előtt szervezünk iskolai selejtezőket is. A

természettudományokból

leginkább

közkedveltek

a

különböző

szervezésű matematikaversenyek, melyeken jó eredményekkel térnek haza tanulóink. Felső tagozatosaink – ilyen előzmények után- már igen komoly eredményeket produkálnak.

60

Iskolára jellemző, minden év végén a hagyományos tanévzáró hangverseny, ahol az érdeklődők számára betekintést biztosít az éves munkába, elsősorban a művészeti nevelés terén. Ezenkívül 1997 óta hagyomány a kétévente megrendezett bál (1997. Színpadavató bál, 1999. A mikulás bál, 2001. Adventi bál), ahova minden érdeklődőt szeretettel várnak.

61

VIII. Összegzés

Dolgozatomban a hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola és Péczely Attila Művészeti Oktatási Intézmény történetét és az ott folyó nevelőmunka leglényegesebb mozzanatait igyekeztem bemutatni. Itt szeretném megköszönni mindazok segítségét, akik ehhez hozzájárultak. Külön köszönöm Steiner Béla, az iskola első igazgatójának, Bányai Lászlóné, ének tanárnőnek a riportokat, melyekben az iskola kezdeti időszakáról

beszéltek,

és

Berei

Erzsébet,

az

iskola

jelenlegi

igazgatónőjének a segítségét. Eddigi életem talán legszebb nyolc évét töltöttem az iskola falai között. Ez idő alatt rengeteg csodálatos emléket szereztem. Az általános iskolás éveim alatt ünnepelte az iskola a 25 éves évfordulóját, ekkor veszítette el az iskola és a város egyik kiváló pedagógusát, Lányi Lajost. Elsők között voltam, akik beléphettek az akkor felépült, új tornaterembe. Részt vehettem az Oliver című musicelben, ami nagy hatással volt rám, még ma is szívesen emlékszem vissza a felkészülés és a bemutató időszakára. Az iskola diákjaként ünnepelhettem meg a 30 éves évfordulót is. Az eltelt 38 év fordulatokban gazdag volt, komoly kihívást jelentett az iskola tanárainak, tanulóinak egyaránt. Az iskola a közel négy évtized alatt sok mindent megvalósított. Az itt tanuló diákoknak sikerült olyan alapokra szert tenni, amelyre biztonsággal lehet építeni. Büszkék lehetünk arra, hogy „lisztes diákok” voltunk.

62

IX. Irodalomjegyzék

1. Vásárhelyi Almanach: Városismertető és ki kicsoda Hódmezővásárhelyen (1998) Szerzők: Kőszegfalvi Ferenc, Dr. Dömötör János, Somodi István, Majtényiné Túri Katalin 2. Dr. Patariczáné Kelecsényi Magdolna- Szigeti János: Lakóhelyünk Hódmezővásárhely 3. Dr. Kruzslicz István Gábor - Kovács István - Szigeti János: Hódmezővásárhely (1995) 4. Oroszné Tornyai Lilla: Énektanítói alapismeretek (1999) 5. Dancs Lajos: Ének- zene szakmódszertan (1984) 6. Iskolai kiadvány: 30 éves évfordulóra 7. Jubileumi kiadvány 2000. 8. Az iskola emlékkönyvei 9. Az iskola pedagógiai programja 10. Vásárhelyi Csongrád Megyei Hírlap 1983. február 22. (4.oldal) 11. Vásárhelyi Csongrád Megyei Hírlap 1984. november 4. (5.oldal) 12. Csongrád Megyei Hírlap 1989. május 30. (2.oldal) 13. Vásárhely és Vidéke 1994. január 8. (7.oldal) 14. Délvilág 1994. október 25. (2.oldal) 15. A 7 Napról 1996. május 2. (5.oldal) 16. Délvilág 1999. január 19. (1., 4.oldal) 17. Délvilág 2001. október 22. (4.oldal) 18. Délvilág 2002. május 13. (5.oldal)

63

Jegyzetek: 1. Vásárhely és Vidéke 1992.április 27. 2. Délvilág 1997.augusztus 12. 3. Délvilág 2002.április 16.

64

X. Melléklet 1.sz.: Csongrád megye térképe 2.sz.: A Kökénydombi Vénusz 3.sz.: Állandó régészeti kiállítás a Tornyai János Múzeumban 4.sz.: Hódmezővásárhely térképe 5.sz.: Csúcsi kerámia 6.sz.: A vásárhelyi hímzés 7.sz.: A Tornyai János Múzeum állandó néprajzi kiállítása 8.sz.: Steiner Bélával készített riport 9.sz.: Kerettanterv 10.sz.: Három eredeti dokumentum az iskola szervezéséről 11.sz.: Kettő eredeti dokumentum a névadásról 12.sz.: Az első tavaszi tanévzáró hangverseny 13.sz.: A présház alaprajza 14.sz.: Iskolai ünnepségek 15.sz.: A hechingeni fellépésről készült újságcikkek 16.sz.: A 25éves évforduló alkalmából kapott emléklap 17.sz.: Az Oliver előadásról készült újságcikk egyike 18.sz.: 30éves az iskola - fényképek a megemlékezésről 19.sz.: Szaktantermek átadása 20.sz.: Az iskola kettő CD-je

1.sz. melléklet

65

Csongrád megye térképe

66

2. sz. melléklet

A Kökénydombi Vénusz 3.sz.melléklet

Állandó régészeti kiállítás a Tornyai János Múzeumban

4.sz. melléklet

67

68

5.sz. melléklet

6.sz. melléklet

Csúcsi kerámia

Vásárhelyi hímzés

7.sz. melléklet

A Tornyai János Múzeum állandó néprajzi kiállítása 8.sz. melléklet

69

Riport Steiner Bélával Sikerült találkoznom az iskolában a Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola első igazgatójával, Steiner Béla bácsival. Odaléptem hozzá, és megkértem, hogy lenne-e rám néhány perce, mert kitől mástól, mint Béla bácsitól tudhatom meg, hogyan is indult a város első és egyben egyedülálló ének- zenei általános iskolája. Béla bácsi nagyon segítőkész volt, meg is beszéltünk egy időpontot a találkozásra, és hogy nyugodtan beszélhessünk, meghívott a lakásába. Péntek délután kissé izgatottan, néhány kigondolt kérdéssel kerestem meg a lakásán. Mivel Ő nem tudta, hogy ki is vagyok, néhány mondatban elmondtam Béla bácsinak, hogy mi célból vagyok itt, miért szeretnék vele beszélni. -Honnan jött a gondolat, hogy ének- zenei általános iskolát alapítsanak? -1950. Szeptember 1-jén alakult meg Magyarországon az első ének- zenei iskola Kecskeméten. Nemeskürtiné Szentkirályi Márta és Kodály Zoltán indították. Már a kezdeteknél figyeltem a munkájukat. Meggyőződtem róla, hogy ez egy nagyon jó iskola típus. Nem csak hazai vonatkozású volt. Japánok is jártak ide. -Már a kecskeméti intézmény is Kodály szisztémán alapszik. -Igen. Ezt a görögök találták ki. A szolmizációt eszközként használták. Mi is a Kodály szisztéma?

70

-Összeszedtem minden tudásomat, és felsoroltam az aktív zenélést, a szolmizálást, a magyar népdalok fontosságát. -Igen, a relatív szolmizáció, tehát, hogy változik, az adott hangrendszerhez igazodik. Az alaphelyzet a következő: a görögök tudták, hogy a „tudomány és művészet gyökere egy”, ugyanaz. Az egész gondolkodást ez határozza meg. Mind a két világ (tudomány és a művészet) megismerését szolgálja. Célja a vir justus (’igaz ember’). Ebből az következik, hogy a pedagógiában, az iskolában a tudomány és a művészet egyaránt fontos. -Hogy válogatták ki az első osztályhoz a gyerekeket? -Nem szeretem a felvételi szót. Először ritmizáltunk. Megkértem, hogy rakja a kezembe a kezét. Ekkor már bensőségesebb volt a kapcsolat, érezhette a kisgyerek, hogy még se lesz ez annyira szörnyű. Tapsoltam a tenyerébe, tapsolja nekem vissza. Majd megkérdeztem, hogy milyen dalt tanultak az óvodában, miket ismer, elénekelne-e egyet? Majd énekelje egyegy hanggal magasabban a dalt. Ezután énekeltem neki egy rövid dallamot és kértem, énekelje vissza. -Végül is, 1957-ben elindulhatott az első osztály. -Igen, de ekkor még csak tizennyolcan jártak az első osztályba. Csak úgy lehetett új iskolát indítani, hogyha valamelyik intézményhez csatolják. Ez pedig a Tanácsköztársaság téren, a volt polgári fiúiskola épülete. -Béla bácsiról lehet tudni, hogy írt operákat is. Összesen hányat? -Összesen öt operát írtam. -Ebből hármat az iskola is bemutatott. Az aranycipő, A király kenyere és a Suli- muri. Melyik a másik kettő? -Az egyik a Hét betű, a másik a Kész az esküvő. Ez utóbbit 1987-ben írtam.

71

-Mivel foglalkozik mostanában Béla bácsi? -Egy gyászdalt írok vegyeskarra, Szabó Nikolin Éva, vásárhelyi tanárnő emlékére, és gyermekkarra a Nyúlfarknyi meséket zenésítem meg, melyet Weöres Sándor írt. Nagyon gyorsan eltelt az idő. Béla bácsi beavatott a zeneszerzés titkaiba is, mutatott néhány, első látásra matematikai példának tűnő képletet, amiről bebizonyította, hogy zongorán is le lehet játszani. Örülök, hogy közelebbről is megismerhettem Steiner Bélát, sokat tanultam tőle, ez alatt a rövid egy óra alatt.

72

9.sz. melléklet

73

10.sz. melléklet

74

75

76

Három eredeti dokumentum az iskola szervezésével kapcsolatban 11.sz. melléklet

77

78

Eredeti dokumentumok a névadásról

79

12.sz. melléklet

A Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola első tavaszi tanévzáró hangversenye- kórus- és néptáncbemutató (1966.május 14.) 13.sz. mellélet

80

A présház alaprajza 14.sz. mellélet 81

Évnyitó ünnepség

Farsang

Ballagás 15.sz. melléklet 82

A hechingeni újságokban a hódmezővásárhelyi néptánccsoportunk 16.sz. melléklet 83

17.sz. melléklet 84

Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág /1994.április 15. 4.oldal/ 18.sz. melléklet 85

Kamaratárlat

Díszhangverseny

Díszhangverseny/ a kiskórus és a gyermekkar/

86

Steiner Béla és Holler László a szerzői esten

Iskolatörténeti kiállítás a tornateremben

Rendkívüli énekóra Koczka Ferenccel

19.sz. melléklet

87

Az angol terem átadása

A számítógép terem átadása 20.sz. melléklet 88

Az iskola kettő CD-je

89