LIFELONG LEARNING – A MIN SÉG SZEMSZÖGÉB L Bazsa György a MAB elnöke 4. MELLearN Konferencia Nyíregyháza, 2008. április 17.
Változó társadalmi környezet: • tudás alapú gazdaság és társadalom (a
korábban meghatározó munkaer , energia, technika mellett/helyett)
• információs társadalom • nagyon gyorsan változó tudás, ismeretek Szimbolikusan és konkrétan: a „törzsgárdatagság” helyett 3-5 (munkahely és szakma) váltás 2-3 (új, kiegészít , továbbképzési) diploma
Elindultam a kályhától tisztázandó a képet Fogalmak: • EU: lifelong learning (tanulás egy életen át: „a jó pap holtig tanul” régi igazsága)
• MK törvénye: feln ttképzésr l • szakma: andragógia
Lifelong learning (tanulás egy életen át) EU: az életút során elvégzett általános oktatás, szakoktatás és -képzés, nem formális képzés és informális tanulás összessége, amelyek személyi, polgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból a tudás, a készségek és a kompetenciák gyarapodását eredményezik. Magában foglalja a tanácsadási és orientációs szolgáltatás nyújtását is.
Feln ttképzés Törvényünk: a feln ttképzési tevékenység a) az (1) bekezdésben meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelel , saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés [kivéve eü.!], továbbá b) a feln ttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. v.ö. EU: feln ttek nem szakmai tanulásának valamennyi formája, amely lehet formális vagy informális jelleg .
Andragógia: elmélet és gyakorlat, amely • a feln ttek nevelésével illetve önnevelésével, • képzésével/önképzésével, • oktatásával és tanulásával foglalkozik. Tágabb értelemben a széleskör (ön)m vel dési tevékenység elmélete és gyakorlata. vö.: pedagógia – andragógia – gerontológia
Keretek: • iskolarendszer (academic) oktatás • munkaközbeni (on the job) tanulás • élettapasztalat (all relevant life experience) • ezek tetsz leges kombinációja
Másképpen: • formal • nonformal • informal
ENQA (European Association of Quality Assurance in Higher Education) glossary Formal learning: formal learning is planned learning that derives from activities within a structured learning setting. Informal learning: 1. learning that derives from activities external to a structured learning context. 2. unstructured learning within a structured learning environment.
Work-based learning: Work-based learning refers to any formal higher education learning that is based wholly or predominantly in a work setting. Work experience: Work experience is the linking of a period of activity in a work setting (whether paid or voluntary) to the programme of study, irrespective of whether the work experience is an integral part of the programme of study. Work-related learning: Work-related learning refers to any formal higher education learning that includes a period of learning that takes place in a work setting or involves activities linked to a work setting.
Further education: Further education is postcompulsory education at pre-degree level, which may include (the opportunity to take) qualifications also available at the level of compulsory schooling. Continuing education: Continuing education is: 1. a generic term for any programme of study beyond compulsory education. 2. post-compulsory education of a short-term nature that does not lead directly to a major higher education qualification.
Co-operative education: Co-operative education includes work experience as part of the learning experience. Distance education: Distance education is higher education undertaken by students in a setting remote from the physical campus of the higher education institution. Distributed education: Distributed education occurs when the teacher and student are situated in separate locations and learning occurs through the use of technologies (such as video and internet), which may be part of a wholly distance education programme or supplementary to traditional instruction.
A LLL terepe és funkciói: • közoktatás: hiányzó alapképzés pótlása, folytatása, kiegészítése • szakképzés: els és újabb szakképzettség megszerzése, megújítása, korszer sítése • fels fok: els és újabb végzettség és szakképzettség megszerzése, megújítása, (szakirányú) továbbképzés, kombinációk • önképzés, m vel dés, kulturálódás
Nappali oktatás
Esti, levelez , távoktatás LLL
Köz- és szakoktatás,
6-18
formal, kötelez
új és továbbképzés
18-
LLL
LLL
Fels oktatás
18-24
LLL*
LLL
új- és továbbképzés
24-
X
LLL
Non- és informál
Európai uniós háttér: 4 szabadság az áruk, a szolgáltatások, a t ke és a munkaer szabad áramlása. Ez utóbbit a kölcsönösen (el)ismert végzettség és szakképzettség segíti és biztosítja.
Az EU LLL politikája: • 2000. márc. 23-24. Lisszabon: Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága legyen • 2002. márc. 15-16. Barcelona: az EU oktatási és képzési rendszere példaadó színvonalú legyen • 2006. nov. 15. 1720/2006/EK határozat: cselekvési program az egész életen át tartó tanulásról • 2006. dec. 18: EU Parlament és Tanács ajánlása a LLL kulcskompetenciáiról
A LLL program célkit zései: • magas teljesítmény támogatása • LLL európai térség létrehozása • segíteni a hozzáférés lehet ségét a tagállamokban • er síteni az LLL-t a társadalmi kohézióhoz • foglalkoztatottság növelése • minden korosztály bevonása az LLL-be • nyelvtanulás támogatása • IKT alapú LLL támogatása • az emberi jogok és az európai állampolgárság • együttm ködés az LLL min ségbiztosításában
A LLL kulcskompetenciái: • anyanyelvi kommunikáció • kommunikáció idegen nyelv(ek)en • matematikai és alapvet ST kompetenciák • digitális kompetenciák • a tanulás tanulása • társadalmi és civil kompetenciák • kezdeményez és vállalkozási kompetenciák • kulturális érzékenység és kifejez készség
LLL program szervezete EU ágazati alprogramok Comenius: közoktatás Erasmus: fels oktatás, fels fokú szakoktatás Leonardo da Vinci: szakoktatás Grundtvig: feln ttoktatás Transzverzális programok - LLL szakpolitikai együttm ködés és innováció - nyelvtanulás támogatása - ITK-alapú támogatás a LLL-hez - bevált gyakorlat terjesztése és cseréje Jan Monnet: európai integrációt segít program
Két globális támogató háttérelem: Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) - 8 egységes referencia szint - 2012-en megjelenik az oklevelekben és a tanúsítványokban European Credit Transfer System (ECTS): - a mobilitás segítése minden szinten
European Report on Quality Indicators of Lifelong Learning Brussels, 2002. 34 ország értékelését tartalmazza. Az egyes országok teljesítménye 15 indikátor alapján Magyarország mindenben a sereghajtók között van, igen nagy hátránnyal.
Min ségellen rzés: RECALL: Recognition of Quality of LLL Two year pilot project (Leonardo daVinci): Isl, Dk, I, Li, Slo, No, UK Quality assurance in non-formal learning
Hazai alapdokumentumok • 2005. évi CXXXIX. trv. a fels oktatásról • 2001. évi CI. törvény a feln ttképzésr l • 22/2004. (II.16.) kormányrendelet a feln ttképzést folytató intézmények és a feln ttképzési programok akkreditációjának szabályairól • 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól
2005. évi törvény a fels oktatásról (Ftv.) 4. § (2) A fels oktatás oktatási intézmény alaptevékenysége magában foglalja az alapképzést, a mesterképzést, a doktori képzést, a fels fokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést. … A fels oktatási intézmény e törvényben, a szakképzésr l szóló törvényben, a közoktatásról szóló törvényben és a feln ttképzésr l szóló törvényben foglaltak szerint részt vehet a közoktatási, továbbá a fels oktatásnak nem min sül szakképzési és az ágazati törvényekben meghatározott egyéb képzési feladatok megvalósításában.
Ftv. 11. § (4) A fels oktatási intézmények az alapító okiratukban foglaltak alapján - a feln ttképzési törvényben meghatározott intézményi, valamint képzési programjaik esetében program akkreditáció nélkül - vehetnek részt a feln ttképzésben. A fels oktatási intézmények költségtérítéses képzéseik [56. § (1) bekezdés] tekintetében - külön törvényben meghatározott • bejelentési eljárást követ en - a feln ttképzési törvény szerint akkreditált intézménynek, • képzési programjaik a feln ttképzési törvény szerint akkreditált feln ttképzési programnak min sülnek.
2001. évi CI. törvény a feln ttképzésr l 12. § (6) A fels oktatási intézmények nyilvántartását vezet szerv a szakirányú továbbképzést, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzést folytató fels oktatási intézmények - külön jogszabályban meghatározott tartalmú - jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzék szerinti fels oktatási intézmények számára - akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül intézményakkreditációs tanúsítványt ad ki.
A megküldött jegyzék tartalmazza: • a képzési program megnevezését, • a képzés célcsoportját, • a képzés során megszerezhet kompetenciákat, • a program érvényességi idejét, • a programot indító és regisztrált FOI nevét, címét, feln ttképzési nyilvántartási számát. A min ség kérdései: - Milyen a program, mi a tartalma? Van-e tanterv? - Személyi feltételek: kik az oktatók, milyen kritériumok alapján választódnak ki? - Infrastrukturális és pénzügyi feltételek? - Milyen záródokumentumot ad ki? Mire képesít? Ki értékeli? Intézményesen senki. Maga a piac.
Az akkreditáció: • bemeneti feltételek (személyi, infrastrukturális és program) alapján (ex ante) • a folyamat értékelése alapján (ex post) • kimeneti paraméterek, eredmények alapján: learning outcomes Ez utóbbi még gyerekcip ben jár nálunk (is). Ex-ante assessment: Ex-ante assessment involves undertaking an evaluation of the conditions for the launch of a programme or institution. Ex-post assessment: Ex-post assessment involves undertaking a review of an operational programme or institution.
Ftv. 109. § (1) A Magyar Fels oktatási Akkreditációs Bizottság a fels oktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, m vészeti alkotótevékenység min ségének értékelésére, valamint az intézményi min ségfejlesztési rendszer m ködésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakért i testület.” A MAB tagjait az MRK, MTA és a kamarák delegálják, önmaga választja elnökét. A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. A MAB - a miniszter vagy az FOI kérésére - szakért i véleményt ad (ennek er s hatása van), de saját hatáskörben sohasem dönt. A törvény nem ad feladatot és jogot a MAB-nak LLL tevékenység értékelésére.
Feln ttképzési Akkreditáló Testület 13. § (1) A FAT a feln ttképzést folytató intézmények és a feln ttképzési programok akkreditációja iránti kérelemr l annak az állami szakképzési és feln ttképzési intézethez történ megérkezése napjától számított 60 napon belül dönt. A FAT döntése ellen a miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani. Az akkreditációs eljárásra egyébként a Ket. szabályait kell alkalmazni. (2) A FAT ellen rzi az akkreditált feln ttképzést folytató intézmények feln ttképzési tevékenységét, és az ellen rzés eredményéhez képest dönt az intézményi, illetve a program akkreditációjának visszavonásáról. Az akkreditáció visszavonása esetén - az erre okot adó körülmény feltárásától számított - egy évig a feln ttképzési intézmény intézményakkreditáció iránti, valamint ugyanazon tartalommal és megnevezéssel programakkreditáció iránti kérelmet nem nyújthat be.
(3) A FAT független szakmai testület. (4) A FAT legfeljebb 15 tagból áll. Tagjait a miniszter kéri fel - az elnök kivételével - hároméves id tartamra. A FAT a miniszter, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a feln ttképzési szakmai szervezetek képvisel ib l, továbbá a feln ttképzés elismert szakért i közül felkért személyekb l áll. … (7) A FAT m ködése során figyelembe veszi a Magyar Fels oktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MFAB) határozatait és javaslatait, továbbá biztosítja az MFAB képvisel jének a testületi üléseken tanácskozási joggal történ részvételét. A MAB képvisel je – meghívottként – részt vesz a FAT ülésein. (8) A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a FAT m ködése felett.
Fels oktatás és feln ttképzés akkreditációja Feln ttképzés: FAT 15 delegált tag, mb. elnök
Fels oktatás: MAB 29 MRK + MTA + me.piac
programmakkreditáció: FAT dönt
feln ttképzési pr. akkr.: bejelentéssel akkreditált
Intézményakkreditáció: FAT dönt
feln ttképz. akkr. int: bejelentéssel akkreditált
1408 „intézmény” = jogalany
70 FO intézményb l kb. 30
3407 program (-15!) (1324 más törvény alapján)
101 (E) + 93 (F) program van bejelentve
A MAB elvileg a folyamat és a kimeneti eredmények alapján értékelheti a FOI-k feln ttképzési tevékenységét. A képzések indításához nem szükséges a MAB szakért i véleménye. (A MAB nem is akarja.) Eddigi tapasztalatok: • a FOI-k önértékelési jelentésében nem szerepel • a LB értékelésekben sem szerepel Szumma: a feln ttképzés min sége a FOI feladata és felel ssége, els sorban a piac értékeli. És az 1408 jogalany esetén? A LLL min ségbiztosítása intézményesen és rendszeresen nem megoldott. A piacon hol az érték, hol az érdek, hol mindkett dominál. Mindez a helyzet sürg s átgondolását igényli!
Köszönöm a figyelmet!
