LELKI EGÉSZSÉG modulvázlat

Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola 5600 Békéscsaba, Gábor köz 1. Telefon: (66) 325-636 TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0068 azonosító számú „Kompetencia alapú oktatás bevezetése az óvodától az érettségiig Békéscsabán” pályázat

Osztályfőnöki – 9. évfolyam

LELKI EGÉSZSÉG modulvázlat Készítette: Bányai Péter

1

MODULLEÍRÁS A modul célja

A lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához

és

megőrzéséhez

szükséges

Időkeret Ajánlott korosztály Ajánlott megelőző és

képességek kialakulása. 4 óra 9. évfolyam Megelőző modul: Konfliktuskezelés

követő tananyag Modulkapcsolódási

Követő modul: Testi egészség Emberismeret: boldogulás,

pontok

összefüggése; szerepek, kapcsolatok Ember

és

társadalom:

készségek

boldogság,

helyzetek

több

és

biztonság szempontú

megközelítése, érdekek eltérése Önismeret: emberi képességek fejlődése, önfejlesztési célok, a saját felelősség megfogalmazása; önvizsgálat Információkezelés: lényegkiemelés Együttműködés:

egymás

megismerésében,

a

tájékozódásban Önmeghatározás:

véleményalkotás,

értékelés,

A képességfejlesztés

személyiség és szerep összhangja, ellentmondása Önismerettel összefüggő kompetenciák: érzéseink

fókusza

azonosítása, hitelesség

érvelés; pontos

Önszabályozás: felelősségvállalás, törődés, tekintet másokra, nyitottság, véleményfogadás Társas kompetenciák: empátia, kommunikációs készségek, együttműködés, konfliktuskezelés, véleménynyilvánítás

TÁMOGATÓ RENDSZER Felhasznált objektumok: -

Szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése kézikönyv (szerk.: Szabó Eszter) (Demokratikus Ifjúsági Alapítvány – DIA, Budapest, 2005.)

-

Varga Irén – Gönczi Károly – Pintér István: Önismereti játékok gyűjteménye (Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2006.)

-

Bácskai Júlia: Magánélettan 1. (PannonKlett Kiadó, Budapest, 1997.)

-

http://users1.ml.mindenkilapja.hu

MODULVÁZLAT 1. óra: Ráhangolódás Tevékenység

Asszociációs kör: Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy

(5 perc) Tanári instrukciók

…? Olvassuk el a gyűjteményben található játékleírást! (RÁHANGOLÓDÁS) Vezessük a játékot! (Könnyebb, ha a gyerekek már ismerik, végezték. Bármely tárgykörben játszható.) A játék végén erősítsük meg: ezzel a témakörrel, a lelki egészséggel (majd a következő

Kiemelt készségek,

modulban a testi egészséggel) fogunk foglalkozni. Kreativitás

képességek Célcsoport /A differenciálás

Játékos, sokszínű osztályban (kisebb létszám mellett az

lehetőségei Munkaforma Módszerek Eszközök

egész osztályt bevonva) Frontális Játék Ráhangolódás

FELADATOK

RÁHANGOLÓDÁS Asszociációs kör Körben ülnek a diákok, hogy lássák egymást. Szabad asszociációval (gondolattársítással) kapcsolódnak egymáshoz, amelyet egy-egy szóval fejeznek ki hangosan. Az első szóval indul a játék, amelyhez a kezdő mellett ülő csatlakozik egy másik szóval. Majd a harmadik is csatlakozik. Hangos szólánc alakul ki. Az induló szó legyen a témára ráhangoló, pl.: egészség, betegség, stb. A kezdő szót mi mondjuk meg. A mellettünk ülő diák folytatja. Az asszociáció nem az induló szóhoz, hanem az éppen elhangzotthoz kapcsolódjon.

3

Tartalomfeldolgozás Tevékenység

Pszichológiai összefoglaló: A lelki egészség


A

gyűjteményben

található

összefoglaló

alapján

készüljünk fel, és tartsunk egy magyarázó előadást a legfontosabb lelki egészséggel kapcsolatos tudnivalókról. A téma szerkezetét vázlatszerűen rögzítsük a táblára is! (A

gyerekek

érdekeltségét

tartsuk


kérdéssel!) Figyelem


Tanulási képesség Bármely osztályban


Frontális Tanári előadás TARTALOMFELDOLGOZÁS 1

fenn

egy-egy

GYŰJTEMÉNYEK

TARTALOMFELDOLGOZÁS 1 Az ember testi és lelki felépítése Az ember testből és lélekből áll. Egyedisége és testi-lelki szerkezetének, illetve működésének sajátosságai miatt személyiségnek (is) nevezzük. Személyiség a) Test: az emberi test felépítésével részletesen a biológia foglalkozik. Az emberi és állati test között fontosabb különbségek vannak: Pl. az állatokhoz viszonyítva testünk sok vonatkozásban tökéletlenebb Tökéletlenebb: gyomrunk a kérődzőekhez képest; szaglásunk a kutyákéhoz stb. nem vagyunk alkalmasak a levegőben és a vízben hosszabb ideig való élésre stb. Ugyanakkor sok területen szerkezetünk tökéletesebb. Tökéletesebb: központi idegrendszer fejlettsége; kezünk, tekintetünk, kifejező mimikára képes arcunk, szőrtelenségünk finomsága stb. A test szerves egységben van az ember többi dimenziójával.

4

b) Lélek: az ember lelki dimenziójának területei: ösztönök, érzelmek, értelem és akarat területe. 1. Ösztön Az ember ösztöneiről komoly vita folyik: az „ember=ösztönlény”??? Az érzés nem csak ösztönös megérzés, hanem információ is, kifejezés is (a különböző érzések különböző arányban). Különböző érzéseinek vannak: 1. Késztetés érzés: éhség - nem helyettesíthető mással. 2. Affektus (érzelmi jellegű) érzés: félelem, szorongás, szégyen, vidámság, szexualitás. Ezek kifejezők, általánosan emberiek, s többé-kevésbé helyettesíthetők. 3. Orientációs érzések (igen-nem érzés): pl.: Amikor úgy érzem: ez megfelel, ez lesz az, ez jó, ez tetszik vagy ezek ellenkezője. 2. Érzelmek Cselekvéseinket mindig valamilyen érzelem kíséri. Az érzelem motivál, színez, aktivizál, tevékenységre késztet. Az érzelmekben az embereknek környezete tárgyaihoz, jelenségeihez, személyeihez való viszonya tükröződik. Érzelmeink közé tartozik: a szerelem, a barátság, az irigység, a bizalom, az áhítat, a harag, a szolidaritás. Azt, amit érzékenységnek érzünk, részben adottság, részben tanult: egyfajta nyitottság, beleérző képesség (empátia). 3. Értelmi világ Az értelmi tevékenység, a megismerés az érzékeléssel illetve észleléssel kezdődik. Érzékelésünk is eltér az állatokétól, mert személyes és válogató, mert érzékelésünk kulturálisan is meghatározott. Szimbolikus jellegű, vagyis többet észlelünk, mint amennyit az érzékszervi észlelés tartalmaz. Erről árulkodik az „érzék” és az „érzés” azonos gyökere is. 4. Akarat, motiváció Az akarati tevékenységhez, a cselekvéshez szükséges energia a motivációs rendszeren keresztül kapcsolódik be. Az ember hajtóerők (motívumok) nélkül nem képes akarati tevékenységre. Pl.: biológiai hajtóerő (kielégítetlen ösztönök, kíváncsiság, önmegvalósítás stb.)

5

5. A cselekvés A lelki jelenségek teszik lehetővé, hogy az ember – adott esetben – megfelelően cselekedjen. Az emberi cselekvések ún. pszichológiai mezőben történnek. Ezt az egyidejűleg fennálló személyiségbeli és környezeti tényezők hozzák létre, azaz a viselkedést ténylegesen befolyásoló tények összessége. Ennek részeit az embert körülvevő fizikai környezet és az egyénen belüli tényezők alkotják.

A személyiség kibontakozása a fejlődés során Az ember testi-lelki (szomatikus és pszichikus) szerkezetének milyenségét, személyiségének kialakulását sok tényező befolyásolja. Ezek: Genetikai öröklés Méhen belüli történések Születéssel kapcsolatos események Anya-gyermek kapcsolat Családi körülmények Óvodai, iskolai nevelés Barátok hatása Önnevelés Röviden

megfogalmazva,

az

ember

személyisége

magában

foglalja

az

örökölt

tulajdonságokat, a fajra, nemére és személyiségtípusára jellemző vonásokat, azonkívül a környezeti (családi, iskolai, munkahelyi, tágabb környezeti) hatások révén szerzett tulajdonságokat. A személyiségfejlődés azonban nem azonos önmagában sem az éréssel, sem a tanulással, gyakorlással, neveléssel, hanem a kettő állandó vonatkozásában lévő kölcsönhatásának egysége, következménye. A fejlődés különböző fejlődési szakaszokon keresztül történik: 1.) Csecsemőkor (0-1 évig) – az alapvető bizalom foka (bízik a szűkebb környezetében, elsősorban anyjában); 2.) Kisdedkor (1-3 évig) – már megfelelő függetlenedésre képes szűkebb környezetétől (autonómia foka); 3.) Óvodáskor (3-6 évig) – játék korában lévő, tud kezdeményezni; 4.) Kisiskoláskor (6-10 évig) – képes összpontosításra és a kompetenciára; 5.) Prepubertáskor (10-14 évig) 6.) Pubertás (serdülő) kor (13-14–17 évig) – jellemző rá a személyes identitás; 6

7.) Ifjúkor (a serdülőkor végétől a 21-22. életévig) – képes az intimitásra, belső kapcsolatra; 8.) Felnőttkor – képes gondoskodni magáról és családjáról, az utódokról; 9.) Idős, illetve öregkor – képes a harmóniára és az elfogadásra, az adott helyzetbe való belenyugvásra. Erikson szerint a gyermek nem csökevényes felnőtt, hanem a maga szintjén tökéletes ember és lehetőség. Nagyon fontosnak tartja az identitás („én”-azonosság) érzésének kialakulását a serdülőkorban. A serdülőnek időben tisztáznia kell identitását (Ki vagyok én? Milyen vagyok?) Érett személyiség főbb vonásai: •

Kielégítő viszony a realitáshoz (nem ijed meg az új helyzettől)

•

Elfogadják önmagunkat és másokat

•

Élvezni tudják az életet

•

Feladatközpontúság

•

Távolságtartás (magánélet)

•

Szociális érzület

•

Képes bensőséges, személyes kapcsolatokra

•

Erkölcsileg szilárd

•

Humorérzék

•

Felelősségtudat.

A személyiség főbb jellemzői Személyiségnek az egyén testi és lelki tulajdonságainak összességét, egységét és sajátosságait értjük. Pszichológiai személyiség fogalma: a személyiség az egyedi ember testi és lelki tulajdonságok folyamatainak dinamikus egysége, mely az egyén és a társadalmi környezet kölcsönhatásában alakul, fejlődik ki és meghatározza az ember jellegzetes viselkedését, gondolkodását. A személyiség alapvető kritériuma az éntudat, amely lehetővé teszi, hogy az egyén elhatárolja magát a környezettől, illetve megkülönböztesse magát minden más személyiségtől. a) Az emberi személyiség EGYEDI PÉLDÁNY b) Központja az én, mely „énkép”-ben én-tudatban jelentkezik c) A személyiség fontos, meghatározó összetevője az egyén temperamentuma és jelleme.

7

d) Énünket, személyiségünket más emberek, a környezetünk viszonyában éljük át, más emberek visszajelzéseiben, a velük való kapcsolatokban. a) Az emberi személyiség egyedi. (nincs két embernek egyforma ujjlenyomata) Az emberi személyiség azonban egyedi mivoltában is helyzetről helyzetre tud alkalmazkodni, aktualizálódni. Döntőbb sajátossága azonban talán állandósága, azonossága. Pontosabban azonosságai. Ugyanis az ember azonos önmagával pszichofizikailag (magáénak "érzi", elfogadja

testét-lelkét);

társadalmilag

(ismeri,

tudja

helyét

a

társadalomban);

egzisztenciálisan (azonosságot vállal cselekedeteivel); kategorikusan, (tudati képünk van önmagunkról - "én-kép") és élményszerűen (átéljük magunkat). b) Az “én-kép” személyiségünk magjához tartozik. Ezért milyensége befolyásolja viselkedésünket is. Ugyanis mivel többé-kevésbé ismerjük "én-képünket", azaz saját képességeinket, alapvető motívumainkat, érdeklődésünket, értékeinket stb., adott helyzetben ennek megfelelően várunk el ilyen vagy olyan viselkedést magunktól. Mindebből (is) eredően az "én-kép" vezérli az élettervünk felállítását, lehetőségeink kibontakoztatását és befolyásolja igényszintünket. Személyiségünk központja tehát énünk. Mindezek alapján negatív jellegű önzésünktől (egoizmus) meg kell különböztetni egészséges önszeretetünket, mely teljesen normálisnak tekinthető. (Bizonyos fokig létezésünk, tovább lésünk egyik feltétele. Pl. az öngyilkosság oka nem egy esetben, hogy az illető

-

különböző okokból

-

már "feladta"

önszeretetét.) A lelkiismeret-furdalást a pszichológusok egy része szerint az "én-kép" (az ideális én) és a tényleges viselkedés közti eltérés okozta feszültség hozza létre. (Nem úgy viselkedtem, ahogy elvárható lett volna tőlem!) c) Az egyén személyiségének milyenségét alapvetően befolyásolja temperamentuma (vérmérséklete) és jelleme. A temperamentum inkább velünk született (de egyesek szerint nem megváltoztathatatlan) alkati alap. A jellem (karakter) - a pszichológia szerint - a személyiség alapvető, állandó (részben szerzett) belső (lelki) tulajdonságait jelenti általában, melyek rányomják bélyegüket minden megnyilvánulásra, így viszonyára a világhoz és a többi emberhez. [Feltehetően emiatt ered a jellem görög elnevezése a görög "karakter" (bevésés, pecsét) szóból. Ezért a jellemes emberről előre tudható, hogy bizonyos esetekben hogyan fog viselkedni. d) Saját személyiségünk - mint szó volt róla - legjobban a többi ember, a környezetünkben élők rólunk kialakított véleménye révén ismerhető meg.

8

Tevékenység

Alkoss tabukártyát!


Magyarázzuk el a gyerekeknek a tabujátékot, majd adjuk meg a játék témakörét! Hozzunk létre csoportokat! Bíztassuk őket, hogy a témába illő kifejezésekkel készítsenek tabukártyákat. A modul során az elkészült


kártyákat ki fogják próbálni. Kifejezőkészség

képességek

Szókincs

Célcsoport /A differenciálás

Kreativitás Lehetőleg a játékot ismerő osztályban


Kiscsoportos, páros, frontális Játékkészítés Kis papírlapok, TARTALOMFELDOLGOZÁS 2

FELADATOK

TARTALOMFELDOLGOZÁS 2 Tabukártyák készítése Az előadásban szereplő kifejezések bármelyikére lehet a gyerekekkel tabukártyát készíttetni, illetve készíthetnek további, a témába illő, általuk kitalált kifejezésre kártyát. (A tabu-játék lényege, hogy a kártyát kihúzó diáknak a kártyán található legfelső kifejezést oly módon kell elmagyaráznia, hogy a kártyán található további kifejezések a magyarázatban ne szerepjenek, azok kimondása tabu!)

9

2. óra: Tartalomfeldolgozás Tevékenység

Tabu-játék


Előzetesen ismét olvassuk el a feladatban található játékszabályt, majd újra ismertessük a diákokkal! Magyarázzuk el, hogy most a lelki egészség témakörébe tartozó kifejezésekkel játszunk. Önként jelentkezővel kezdjük! Vezessük a játékot! Aki kitalál egy kifejezést, folytatja a sort. Segítsünk, ha egy-egy kifejezés tartalma nem világos! Az előző órán a diákok által elkészített tabukártyákat is használhatjuk,

illetve

ezek

hiányában


gondoskodjunk megfelelő tabukártyákról. Kifejezőkészség

képességek

Szókincs


Kreativitás A játékot


gyerekekkel Egyéni, frontális Játék TARTALOMFELDOLGOZÁS 3

ismerő

osztályban,

a

játékot

magunk

ismerő

FELADATOK

TARTALOMFELDOLGOZÁS 3 Tabukártyák – játék A játék lényege, hogy a kártyát kihúzó diáknak a kártyán található legfelső kifejezést oly módon kell szóban bemutatnia (a többieknek kitalálniuk), hogy a kártyán található további kifejezések a magyarázatban ne szerepeljenek (azok kimondása tabu!). Egy-egy kártyán általában 1+3 kifejezés található.

10


A nehéz és feszült társas helyzetek kezelésének


stratégiái Alakítsunk

három

csoportot.

Adjunk

mindegyik

csoportnak egy Feszült társas helyzetek munkalapot (ld. TARTALOMFELDOLGOZÁS 4). Kérjük meg a csoport tagjait, hogy olvassák el a munkalapon található helyzeteket, és írják az (a) pont alá az adott helyzet egyik lehetséges kezelési módját. Ezután kérjük meg őket, hogy adják tovább a munkalapot egy másik csoportnak, hogy a (b) pont alá beírhassanak egy lehetséges alkustratégiát, és így tovább, amíg mindegyik helyzethez ki nem töltötték mind a három pontot. A munkalapokat még egyszer adjuk körbe a három csoportnak. A gyakorlat második részében minden csoporttagnak egyénileg kell eldöntenie, hogy a három lehetőség közül melyiket választaná, majd megosztják válaszaikat a csoporttal.

Bátorítsuk

a

résztvevőket

arra,

hogy

tisztázzák a többiek választásának eltérő okait és fogadják el azokat! A munkalapokat továbbadhatjuk, és négyszer, ötször is megismételhetjük. Kérjük meg a három

csoportot,

hogy

válaszaikban

jelezzék

egyetértésük/ egyet nem értésük mértékét. Vitassuk meg, hogy mennyire könnyű, vagy nehéz elfogadni, hogy Kiemelt készségek,

mások tőlünk eltérően látják a helyzeteket. Kommunikációs képességek

képességek

Problémamegoldás


Empátia Bármely osztályban.


Csoportos, frontális. Munkalap, vita TARTALOMFELDOLGOZÁS 4

11

FELADATOK

TARTALOMFELDOLGOZÁS 4 Feszült társas helyzetek - munkalap 1. Egy barátod családjában történt haláleset miatt pár nap hiányzás után jön újra iskolába. Mit teszel? (a) (b) (c) 2. A barátaid a szexen viccelődnek, de nem nagyon érted. Mit teszel? (a) (b) (c) 3. Az iskolában megbüntetnek valamiért, amit valójában egy barátod csinált. Mit teszel? (a) (b) (c) 4. Egy nálad fiatalabb iskolatársadat gyakran bántják a többiek az iskolából hazafelé menet. Mit teszel? (a) (b) (c) 5. Barátod elmeséli, hogy az édesanyja leszbikus. Mit teszel? (a) (b) (c) 6. Az egyik barátod elmeséli, hogy szülei elválnak. Mit teszel?

12

(a) (b) (c) 7. Mozgássérült vagy és a barátaid néha túl segítőkészek. Mit teszel? (a) (b) (c) 8. Az idősebb testvéred 19 éves. Nem tud munkát szerezni és emiatt nagyon szomorú. Mit teszel? (a) (b) (c)

13


Önértékelő gyakorlat


Párokat alakítunk (szimpátia alapon). Minden gyereknek adjunk

két

Tulajdonságskálát

TARTALOMFELDOLGOZÁS

5).

(ld.

Az

egyik

Tulajdonságskálán mindenki jelölje, hogy most hol tart. A másikon pedig azt, hogy a párját hol helyezi el a skálán.

Páros

megbeszélés

következik,

majd

osztályszinten egyeztetjük, mely pároknál volt nagyon Kiemelt készségek,

egyező, ill. nagyon különböző az értékelés. Önismeret(i) készségek, társismeret, kommunikációs


készség Bármely osztályban


Egyéni, páros, frontális Tulajdonságskála kitöltése, beszélgetés Tulajdonságskálák

FELADATOK

TARTALOMFELDOLGOZÁS 5 Az alábbi skálákon értékeld önmagad változásait. Hol tartasz most? nyitottság más emberek felé

●●●●●●●●●●

zártság

önállóság

●●●●●●●●●●

önállótlanság

felszabadultság

●●●●●●●●●●

gátlásosság

magad elfogadása

●●●●●●●●●●

el nem fogadása

magad elfogadtatása családodban

●●●●●●●●●●

el nem fogadása

magad elfogadtatása barátok között

●●●●●●●●●●

el nem fogadása

magad elfogadtatása más neműekkel

●●●●●●●●●●

el nem fogadása

függetlenség

●●●●●●●●●●

függőség

életcél megtalálása

●●●●●●●●●●

céltalanság

optimizmus

●●●●●●●●●●

pesszimizmus

14

jókedvűség

●●●●●●●●●●

rosszkedvűség

aktivitás

●●●●●●●●●●

passzivitás

Tegyél X-et arra a pontra!

Tevékenység

Konfliktusok szülőkkel, tanárokkal, iskola- és más


társakkal (szituációs játékok) Hozzunk létre 4 csoportot. A csoportok kitalálnak olyan szituációkat,

konfliktushelyzeteket,

amelyekkel

egy

kamaszkorú gyerek szembesülhet. Ezután a szituációk előadása következik. Az előkészületekre legfeljebb tizenöt percet adjunk. Ezt követően mutassák be a szituációkat oly módon, hogy a feladatot utólag olvassák fel. Értékeljük a produkciókat. Utána beszéljük meg, hogy az adott két (vagy több) ember miért kerülhet konfliktusba. Az utolsó néhány percben mondják el a gyerekek, hogy érezték magukat a gyakorlat közben, Kiemelt készségek,

volt-e kényelmetlen, vagy éppenséggel hálás szerep. Gondolkodási készség

képességek

Problémamegoldás Beleélő képesség


Előadó készség Csoportmunkában jártas gyerekek, szerepjáték


erősítése Csoportos, frontális Szerepjáték, beszélgetés -

15


Csoportban az idézet megbeszélése


Alakítsunk csoportokat. Minden csoport kap egy-egy példányt

a

Popper

Péter-idézetből

(ld.

TARTALOMFELDOLGOZÁS 7). A csoportok gyűjtsék össze, hogy mivel értenek egyet, illetve mivel nem az idézetben szereplő állítások közül. Ezt követően frontálisan keresünk közös álláspontot. Egyet nem értés esetén minden csoport szóvivője mondja el, hogy a csoport miért ért egyet vagy miért nem az adott Kiemelt készségek,

kijelentéssel). Szövegértés, önérvényesítés


Bármely osztályban


Csoportos, frontális Megbeszélés, vita TARTALOMFELDOLGOZÁS 7.

FELADATOK TARTALOMFELDOLGOZÁS 7 Popper Péter: Az önmagába térő ösvény (részlet) Első megközelítésben tulajdonképpen felére csökkentett tízparancsolat: ne ölj, ne lopj, ne hazudj, ne féktelenkedj, ne vágyakozz! A lényeg azonban nem az, hogy mindezeket ne tegye meg az ember, hanem az, hogy ne kívánja megtenni. Nem félelemből vagy akár belátásból az emberre kényszerített külső fegyelemről van szó, amelynek bilincsében vergődik valaki, hanem a belső igény kioltásáról, ha úgy tetszik, szublimálásáról. A fogalmak tágan értelmezendők. Pusztítani semmilyen élőlényt nem szabad, de nemcsak testi értelemben. Nem szabad tönkretenni, "megölni" egy másik ember önérzetét, hitét, ragaszkodását sem. A lopás sem csak a tárgyi tulajdonokra vonatkozik. Nem szabad ellopni eszméket, bizalmat, munkaerőt sem, egyszóval nem szabad kihasználni a másik embert. A hazugság tilalma nemcsak a félrevezetésre, becsapásra vonatkozik, hanem hamis eszmék, 16

ideológiák még oly jóhiszemű terjesztésére is. A féktelenség az indulatosságon kívül magában foglalja a szenvedélyeket is. Ekkor sem szabad kizárólag a drogra vagy az alkoholra gondolni. A jógától idegen minden fanatizmus, eszmei vagy vallási türelmetlenség, "megszállottság" vagy ezeknek a bármilyen módon való szolgálata. A vágyakozás a sóvárgás jelentéstartalma is messze túlnő az erotikán, beletartozik az anyagiasság, a becsvágy, a karrierizmus, a gyűjtőszenvedély, általában minden, ami birtoklás.


„Kapcsolataid”


Mindenki

kap

egy

példányt

a

játékból

(ld.

TARTALOMFELDOLGOZÁS 8). Először egyénileg, majd 4 fős csoportokban játsszuk a játékot. A csoportban Kiemelt készségek,

lehet egymástól kérdezni és egyes kérdéseket megvitatni. Önismeret, társismeret


Bármely csoportban


Egyéni, csoportos Játék TARTALOMFELDOLGOZÁS 8

FELADATOK

TARTALOMFELDOLGOZÁS 8 Családom Jelöld meg a legjellemzőbbeket!

17

-

a szüleim megértenek engem

-

megértem a szüleimet

-

sokat beszélgetünk

-

egyik felnőttel jobb a kapcsolatom a családban

-

keveset veszekszem a testvére(i)mmel

-

sokat segítek otthon

-

komolyan vesznek

-

sokat tudok az őseimről, nagyszüleimről

-

elgondolkodtam az öröklött tulajdonságaimon

-

konfliktusok vannak a családban, de megoldjuk

Ha negatív irányú változást észlelsz, írd le röviden, mi az.

Társaim -

kezd közösséggé válni az osztályunk

-

nem állnak olyan messze az egyéni- és a csoportérdekek

-

odafigyelek a saját ápoltságomra

-

odafigyelek mások ápoltságára

-

kialakítottam a saját stílusomat az öltözködésben

-

jól értjük egymást a környezetemben, lányok és fiúk

-

vannak közös céljaink osztályunkban


Barátság, szerelem -

könnyen ismerkedem

-

gátlásos vagyok

-

érzékeny vagyok a jelzésekre

-

könnyen beszélgetek másneműekkel

-

van szerelmem, aki tetszik

-

van másnemű barátom, aki „csak” barátom


18

Összegzés Tevékenység

Mi a fontosabb? A testi vagy a lelki egészség?


A csoportok egyik fele a testi, a másik pedig a lelki egészség mellett gyűjt érveket. Maximum 5 perc után


frontális megbeszélés és tanulság levonása következik. Lényegkiemelés, együttműködés, logika


Bármely osztályban


Csoportos Ablak módszer Csomagolópapírok, filcek

19

LELKI EGÉSZSÉG modulvázlat

Recommend Documents