A mikor a Jószerencse Felvirrad
Tisztelt Lelki Tanítómesterem Gour Govinda Swami: Guru Mah§r§jám nyitotta meg ezt a
Látogatás Pur¾ba
templomot, az alapkövet pedig Nity§nanda megjelenésének áldásos napján fektette le. Tizenhat napig volt itt, erre a napra várva. Nem ment
Tejiyas d§sa: ¼r¦la Prabhup§da utasított, hogy beszéljek Janaki Ballabh Patnaik úrral. Akkoriban ô volt az idegenforgalmi miniszter, és Indira Gandhi asszony nagyon fontos társa.9 Meggyôztem Patnaik urat, hogy legyen életre szóló támogató tag, ô pedig lelkesedett, hogy gyakrabban találkozzon ¼r¦la Prabhup§dával. Patnaik úr próbált segíteni, hogy földet találjunk Pur¦ban. Én koordináltam a keresést. Ez a szolgálat járt a fejemben, így amikor ¼r¦la Prabhup§da Bhubaneswarba jött 1977 februárjában, odautaztam, hogy találkozzak vele. Gour Govinda Mah§r§ja azonnal emlékezett rám, és igazán boldog volt, hogy látott. Élveztem újra hallani a nevetését. ¼r¦la Prabhup§da azért ment Pur¦ba, hogy megnézzen néhány földterületet, amelyekrôl azt gondolta, hogy megvehetné központnak. Ám röviddel ezután a Pur¦ban tervezett templomépítés iránti lelkesedése csökkenni látszott. Azt mondta, hogy mivel a nyugati tanítványait nem engedik be a Jagann§tha templomba, ô sem fog bemenni. Pur¦ helyett Bhubaneswarban fogunk felépíteni egy szép templomot - mondta. Néhány Pur¦ban eltöltött nap után ¼r¦la Prabhup§da visszament Bhubaneswarba. Épp mielôtt belépett volna a bhubaneswari ISKCON földön lévô egyszerû kunyhójába, megállt, háromszor a földbe szúrta sétabotját, és így szólt „Minden kegyemet ide helyezem! Minden kegyemet ide helyezem! Minden kegyemet ide helyezem!” 78
el korábban. Nity§nanda megjelenési napja után távozott. Letette az alapkövet, aztán ment el. Minden kegyét erre a földre öntötte a legteljesebb mértékben, majd elhagyta a bolygót. Bármilyen gazember jön ide, megkapja ezt a kegyet.10 Mielôtt elment Bhubaneswarból, ¼r¦la Prabhup§da számos helyi bhaktának adott avatást. Digambar hari‑n§mát kapott, a neve Dikpati d§sa lett. ¼r¦la Prabhup§da másnap este vonattal Kalkuttába utazott.
Látogatóban PrabhupÝdánál MÝyÝpurban 1976 végén egy ISKCON bhakta Bh§gavatam leckéket tartott a Bhubaneswarhoz közeli Khurdha városban. Az egyik szomszédos faluból származó fiatalember, Hare K¥¢£a Mah§patra részt vett néhány programon, és kezdett érdeklôdôvé válni. Megkérdezte az ISKCON címét, majd elment Bhubaneswarba, a nayapalli ingatlanra. Gour Govinda Swami prédikálásának és viselkedésének hatására Hare K¥¢£a elhatározta, hogy csatlakozik az §ªramához. A fiatalember iránt érzett szeretetük miatt a bhakták Vai¢£ava d§sának kezdték nevezni. Bhaktivikash Dandi Swami (Hare K¥¢£a Mah§patra, Vai¢£ava d§sa): Miközben ¼r¦la Prabhup§da Bhubaneswarban tartózkodott, vissza kellett mennem látogatóba a falumba. Amikorra visszaértem, Prabhup§da már elment. Annyira vágytam arra, hogy találkozzak vele. „Ne aggódj! Maradj velem, és megkapod Prabhup§da darªanáját.” - mondta 79
A mikor a Jószerencse Felvirrad
Tisztelt Lelki Tanítómesterem
Gour Govinda Swami. Abban az idôben Gour Govinda Swamival
Sosem láttam még a Gangeszt. Gour Govinda Mah§r§ja
nem éltek brahmac§r¦k. Én új voltam ott. Bármit mondott nekem
útbaigazított, hogyan jutok el oda. Arra is utasított, hogy hozzak neki neem-
Gour Govinda Swami, én megtettem. Egy nap megkértem, hogy
fa ágat fogmosáshoz. Mentem tehát a Gangeszhez vízért és a gallyért.
adjon nekem avatást. Így válaszolt: „Elôször tanulnod kell a
Valahogy képtelen voltam neem-fát találni. Egész nap kerestem, míg végül
brahmac§r¦ életrôl tôlem. Ez fontos. Prabhup§da fog avatást
három-négy kilométerrel odébb találtam egyet. Este volt, mire visszaértem
adni neked.” Korábban mondta Gour Govinda Swaminak
a dolgokkal, amit kértek. Az esti §rati már véget ért. Bejelentették, hogy az
Prabhup§da, hogy képezze az orisszai brahmac§r¦kat.
egyik orisszai bhakta eltûnt, és mindenki figyelje, hogy elôkerül-e. Errôl
Beszélni akartam Prabhup§dával, és megérinteni a lótuszlábát.
nem tudva, visszamentem az §ªramába, vittem a neem ágat Gour Govinda
Gour Govinda Swami így bíztatott: „Ne aggódj, gyere velem, és lesz lehetôséged
Mah§r§jának. Amikor Gour Govinda Swami meglátott, nagyon mérges lett:
beszélni Prabhup§dával. Tizenöt percet fog adni az orisszaiaknak. Nem
„Hé Vai¢£ava d§sa! Te valaki mással küldted el a neem ágat! Hová mentél?
sokkal Gaura-p¡r£im§ elôtt Gour Govinda Mah§r§ja, Bh§gavata d§sa, Nanda
Aggódva kerestünk téged!” „Nem Mah§r§ja! Senkivel nem küldtem el a
Mah§r§ja d§sa, Jitapr§na d§sa, Pu£¨ar¦ka d§sa, Deva Dharma d§sa és én
neem ágat!” Mah§r§ja dühös lett, és így szólt: „Nem, te valakivel elküldted!”
egy kis Nitai Gaura m¡rti társaságában busszal elmentünk Balasoreba. Onnan
Nem tudtam, mit gondoljak. Ki hozta azt az ágat? Nem én
pedig Remunába. Amikor megérkeztünk K¢¦rachora-gop¦n§tha templomához,
voltam. Ki tudja? Talán maga Mah§prabhu adott egy neem ágat
a p¡j§r¦ nem volt ott. Brahmana családból származom, így Gour Govinda
Gour Govinda Mah§r§jának.
Mah§r§ja olvasta a mantrát én pedig elvégeztem a p¡j§t. Aznap éjjel vonattal
Másnap ismét mehettünk darªanára ¼r¦la Prabhup§dához.
Kalkuttába mentünk, és másnap reggelre érkeztünk meg. Onnan pedig
Odaadtam Prabhup§da húgának a korsó Gangesz vizet, ô pedig
M§y§purba utaztunk. Prabhup§da épp akkor érkezett oda Mumbaiból. Sok ezer
adott nekem egy édességet. Ettôl kezdve minden nap vittem
ember volt ott. Prabhup§da k¦rtanát tartott. Két nappal késôbb hivatott minket.
neki vizet, ô pedig adott egy édességet. Amikor megérintettem
Mindannyian bementünk a szobájába, ahol Prabhup§da a húga mellett ült.
Prabhup§da lábát, a szolgája azt mondta, hogy ne tegyem.
Prabhup§da húga rám mutatott, és bengáliul ezt kérdezte: „E cel§t§ koth§ya?” (Hova valósi?)
Prabhup§da beszélt nekünk a bhubaneswari templomról. „Küldök majd egy építészt, hogy felépítsen egy templomot
„Orisszai.” - válaszolta Gour Govinda Swami.
Bhubaneswarban.” – mondta. Láttam, hogy Prabhup§da nagyon
„A szoba sarkában van egy korsó. Mondd meg ennek az
kedves. A kezét a fejemre tette, és arra utasított, hogy kövessem Gour
orisszai cel§nak, hogy mindennap hozzon nekünk egy teli korsó
Govinda Mah§r§ja utasításait, végezzek megfelelô szolgálatot,
Gangesz vizet.”
és mindig énekeljem a Hare K¥¢£át. Ezután a húga hívott oda 80
81
A mikor a Jószerencse Felvirrad
Tisztelt Lelki Tanítómesterem
magához, az áldásait adta, és így szólt: „Továbbra is hozz nekem
Én is nagyon örülök, hogy Gour Govinda Mah§r§ja csatlakozik az ökrösszekér-sa£k¦rtanához. Õ egy nagyon jó prédikátor és egy eszményi vai¢£ava, akinek a csatlakozása hatékonyabbá teszi majd a csapatot.
minden nap egy korsó Gangesz vizet!” Majd Prabhup§da kihozott néhány szép ruhadarabot, amibôl párat nekem adott. Erre Gour Govinda Mah§r§ja a következôket mondta: „¼r¦la Prabhup§da, ne adj neki olyan sok és jó minôségű ruhát! Lemondást kell tanulnia.” Erre Prabhup§da kevesebb és kevésbé jó ruhát adott. Gour Govinda Mah§r§ja és én elmentünk M§y§pur környékére parikram§ra; meglátogattuk a Surabhi Kuñját, N¥si°ha Pall¦t, Navadv¦pa városát, és más helyeket. De minden nap sikerült megfelelô idôben odaadni a vizet Prabhup§da húgának. Végül elérkezett az idô, hogy visszamenjünk Orisszába. Újabb darªanát már nem kaphattunk Prabhup§dától, így Gour Govinda Mah§r§ja levelet írt neki, majd Nitai Gaurával hazaindultunk.11
Ökrösszekér- sa¿k¾rtana Lokan§tha Swami: V¥nd§vanából M§y§purba mentünk a paday§tr§val. ¼r¦la Prabhup§da utasított, hogy menjünk Jagann§tha Pur¦ba. Az ökreink észak-Indiából, Haryanából származtak. Ahogy mentünk át Orisszán, az egyik ökör megbetegedett, majd elpusztult. A bhakták valahogyan kaptak helyette egy bivalyt, és így sikerült eljutniuk Bhubaneswarba. Gour Govinda Mah§r§ja kifejezte a vágyát, hogy hagyják ott a szekeret, az ökröket és a m¡rtikat, mert folytatni szeretné a programot. Írtam egy levelet ¼r¦la Prabhup§dának, amiben megkérdeztem a véleményét. 1977. július 30-án ezt válaszolta:
82
Így aztán mindent otthagytunk. Ott maradtak a Gaura Nitai m¡rtijaink, akik a mai napig ott is vannak. Ezek a m¡rtik eredetileg Tur¦ya d§sától származtak, aki V¥nd§vanában volt fôp¡jári. A m¡rtik az ô személyes m¡rtijai voltak. Ideadta nekünk, hogy a programra magunkkal vigyük Õket. A m¡rtik elutaztak Bhubaneswarba és ott maradtak. Gour Govinda Mah§r§ja személyesen viselte gondjukat egy másik bhakta segítségével.12
PrabhupÝda Utolsó Napjai 1977. október elején ¼r¦la Prabhup§da nagyon beteg lett, és elhatározta, hogy V¥nd§vanába megy. A hír hallatára, hogy lelki tanítómesterük esetleg hamarosan elhagyja ezt a világot, a bhakták a világ minden részébôl kezdtek V¥nd§vanába özönleni. ¼r¦la Prabhup§da, annak ellenére, hogy távozni készült, nagyon odafigyelt a közössége prédikáló missziójára. Amikor arról érdeklôdött, mi történik Bhubaneswarban, azt a választ kapta, hogy Gour Govinda Mah§r§ja már lefordította ¼r¦la Prabhup§da három kis könyvét és a Bhagavad-g¦t§ja tizenhat fejezetét. ¼r¦la Prabhup§da adott egy utasítást, hogy bármennyit gyûjtöttek a bhubaneswari bhakták a templom építésére, a BBT-nek ugyanennyi pénzt kell adnia erre a célra. 13 83
A mikor a Jószerencse Felvirrad
Tisztelt Lelki Tanítómesterem
Samjata d§sa ausztrál bhakta volt, aki ötvenegy évesen
pras§damot elfogadta. Nagyon sovány volt, feküdt az ágyban. Csak
elhagyta a családját, hogy csatlakozzon az ISKCON-hoz. Építész
suttogva tudott beszélni. A szájához kellett tenni a fülünket, hogy
volt, és azért jött Indiába, hogy Surabhi Swamival dolgozzon.
megértsük. Miután Bhubaneswarról kérdezett, mondtam neki,
Végül Bhubaneswarban kötött ki, ahol segített Gour Govinda
hogy hoztam egy kis Jagann§tha pras§damot. „Rendben, adj egy
Mah§r§jának a tervezett templom munkálataiban. Körülbelül
keveset!” – mondta. Adtam neki egy kicsit a saját kezemmel. Csak
október második hetében Samjata súlyos agyvelôgyulladást
egy kis falatot evett. Azt mondta, hogy nem érzi az ízét.
kapott. Amikor társai látták, hogy az állapota komolyra fordult,
„Prabhup§da, te azt a nektárt ízleled elmélyülten. Mi
bevitték a Bhubaneswari Állami Kórházba, és Vai¢£ava d§sát
ízlelni való van itt?” - válaszoltam. Az egész olyan csodálatos volt.14
kérték meg, hogy maradjon ott és segítsen neki.
Megkérdezte tôlem: „Gour Govinda, mi történik
Bhaktivikash Dandi Swami: Az orvos az éjszaka
Bhubaneswarban?” „¼r¦la Prabhup§da, azt kérded, mi fog
közepén elküldött, hogy hozzak valamilyen orvosságot
történni?” – válaszoltam. „Csak ott vagyok és végzem a bhajanámat.
Samjatának. Körülbelül hajnali 3 órakor hagytam el az Állami Kórházat, és mentem Nayapalliba, hogy Choudra Babu házából elhozzam az orvosságot. Mire visszaértem, Samjata már eltávozott. Samjata halála után a templomi munkálatok leálltak. Tejiyas elkezdett pénzt gyûjteni az építkezésre. Néha vele mentem Bihar tartomány különbözô helyeire, például Ranchiba, Bokaroba és Dhanbadba, hogy segítsek neki, amíg gyûjtött.
Amit mondtál, azt csinálom. Ez a te kegyed. Csak a kegyedért könyörgök, hogy a terved beteljesüljön.” „Milyen az idô Bhubaneswarban?” – tudakolta. „Az idô szép.” „Oda akarok menni!” – mondta erre – „Oda akarok menni!” Még két nappal az eltávozása elôtt is azon gondolkozott, hogy odamegy. Mindannyian tiltakoztunk. „Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem! Ehh, Bhubaneswarba? Nagyon nehezen megközelíthetô hely. Nincs ott semmi, és Prabhup§da, ilyen
Az Utolsó Találkozó
állapotban utazni? Nem, nem, nem!”15 Bhaktic§ru Swami: Gour Govinda Mah§r§ja eljött, hogy lássa
Gour Govinda Swami: Mindössze négy nappal ¼r¦la
¼r¦la Prabhup§dát, amikor készült elhagyni ezt a bolygót. Mah§r§ja
Prabhup§da eltávozása elôtt még vele voltam V¥nd§vanában.
olyan ragyogó és tiszta volt, egy igen lemondott, és lelkileg fejlett személy
Oly titokzatos Prabhup§da l¦l§ja! V¥nd§vanába Jagann§tha
benyomását keltette bennem. Abból, ahogy Prabhup§da beszélt vele,
pras§dammal mentem. Nem evett semmit, de a Jagann§tha
megérthettem, hogy Gour Govinda Mah§r§ja nagyon kedves neki.
84
85
A mikor a Jószerencse Felvirrad Nem sokkal azután, hogy ¼r¦la Prabhup§dával találkozott, Mah§r§ja készült elmenni V¥nd§vanából. ¼r¦la Prabhup§da megkért, tudjam meg, hogyan akar kijutni a mathurai vasútállomásra. Megkérdeztem, Gour Govinda Mah§r§ja pedig azt válaszolta, hogy a terv szerint busszal fog menni. Amikor tájékoztattam errôl ¼r¦la Prabhup§dát, akkor Ô Isteni Kegyelme nagyon szeretetteljesen ezt mondta: „Nem, nem! Miért menne busszal? Szervezd meg, hogy kapjon egy autót!” Majd ¼r¦la Prabhup§da a saját kocsijával vitette Mathurába Gour Govinda Mah§r§ját. Ebbôl a rövid találkozásból megérthettem, hogy ¼r¦la Prabhup§da mennyire szerette ôt. Azt is láthattam, hogy Gour Govinda Mah§r§ja mennyire elkülönült és alázatos volt.16
Végjegyzet 9 Patnaik úr késôbb Orissza fôminisztere volt 1980-tól 1989-ig, majd 1995-tôl 1999-ig. Jelenleg Assam állam kormányzója. 10 Lecke. Bhubaneswar, 1991. április 25. 11 Ez és a következô részek egy 2010. szeptember 7-ei interjúból származnak 12 Interjú. 2011. április 8. 13 Szobai beszélgetés. 1977. október 15. 14 Darªana. Bhubaneswar, 1993. január 12. 15 Darªana. Bhubaneswar, 1992. április 21. 16 Elôadás. Bhubaneswar, 1996.
86
