Lakáscélú munkáltatói támogatás Gyakorlati útmutató az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás szabályrendszerének helyes alkalmazásához

Lakáscélú munkáltatói támogatás Gyakorlati útmutató az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás szabályrendszerének helyes alkalmazásához

Előadó: dr. Fekete Zoltán Titusz – adómenedzser RSM DTM Hungary Zrt. 2015. Április 13.

Szervező: Vezinfó Kiadó és Tanácsadó Kft. – www.vezinfo.hu

Tartalom 1. Vonatkozó jogszabályok 2. Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás fogalma 3. Lakáscélú felhasználás 4. A méltányolható lakásigény feltételei 5. A lakáscélú munkáltatói támogatásra jogosultak köre 6. A munkáltatói támogatás adómentes összeghatára 7. A lakáscélú munkáltatói támogatás folyósításának menete 8. A támogatás felhasználásának határideje 9. A méltányolható lakásigénynek való megfelelés 10. A jogszabályi előírások megsértésének következménye

Jogszabályi előírások » Személyi jövedelemadó szabályok: 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 2.7. és 9.3. pontja » A méltányolható lakásigény és a korszerűsítés, akadálymentesítés meghatározása: 12/2001. (I.31.) Kormányrendelet 3. §, 5/A. §, 7. §, 12. § (11) bekezdése » Részletszabályok: Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014 (IV.3.) NGM rendelet » Építési jogszabályok: Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013 (VII.16.) Kormányrendelet

1. Vonatkozó jogszabályok 2. Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás fogalma 3. Lakáscélú felhasználás 4. A méltányolható lakásigény feltételei 5. A lakáscélú munkáltatói támogatásra jogosultak köre 6. A munkáltatói támogatás adómentes összeghatára 7. A lakáscélú munkáltatói támogatás folyósításának menete 8. A támogatás felhasználásának határideje 9. A méltányolható lakásigénynek való megfelelés 10. A jogszabályi előírások megsértésének következménye

Fogalom Adómentes: » a munkáltató által » lakáscélú felhasználásra » a munkavállalónak » hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott » vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által adott kölcsön elengedett összegét és a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) » a felmerült költség 30 százalékáig » a folyósítás és az azt megelőző négy évben max. 5 millió forint, amennyiben » a szobaszám nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.


Lakáscélú felhasználás Belföldön fekvő lakás » tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel, vagy más visszterhes szerződés (pl.: zárt végű lízing) keretében történő megszerzése, » építése, építtetése, » alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítése, vagy » korszerűsítése, » akadálymentesítése, » a fenti célokból hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól felvett hitel, kölcsön törlesztése, visszafizetése

Mi a saját lakás? Lakás = ingatlan-nyilvántartásban » lakóházként vagy lakásként nyilvántartott ingatlan, vagy » lakóház vagy lakásként feltüntetésre váró építmény, ha a szerkezetkész állapotot eléri a készültségi foka (elkészült és ráépített tetőszerkezet)

Saját lakás = a magánszemély tulajdonában áll vagy haszonélvezeti joga van rajta, függetlenül » a tulajdoni hányadtól » a haszonélvezeti jog keletkezésének jogcímétől

Mi minősül korszerűsítésnek? A lakás komfortfokozatának növelése céljából » víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, » fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, » központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, » az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, » a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, » tető cseréje, felújítása, szigetelése, és » a fentiekhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig

Mi minősül akadálymentesítésnek? Akadálymentesítés » » » »

a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munka.

Milyen hitelhez, kölcsönhöz nyújtható támogatás? Támogatás a lakáscélú hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez nyújtható » a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés (ingatlant terhelő jelzálogjoggal biztosított szerződés), függetlenül a szerződéskötés időpontjától, ide nem értve a felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést » az a hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez vagy akadálymentesítéséhez vettek fel » az a kölcsön- vagy hitelszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon egy korábbi lakáscélú kölcsön vagy hitelszerződés visszafizetése céljából kötöttek (kiváltó hitel), ide értve a kiváltó hitel kiváltása céljából létrejött újabb szerződést is.


Méltányolható lakásigény A méltányolható lakásigény mértéke az igénylő és a vele együtt költöző/együtt élő számától függően a következő: egy-két személy esetében: három lakószoba, három személy esetében: három és fél lakószoba, négy személy esetében: négy lakószoba. Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke.

Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél egy lakószobával nő a felső határ. Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Feltétele a Kormányrendelet szerint megelőlegező kölcsön szerződés megkötése. Nincs értékadat, lényegtelen mennyibe került a lakás.

Figyelembe vehető családtagok Együtt költöző családtagok » házastárs, » élettárs, » kiskorú gyermek, _________________________________________________________ » 18-25 év közötti, nappali tagozaton tanuló gyermek, » 18 év feletti, megváltozott munkaképességű gyermek, » szülő, nagyszülő, testvér, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű, ha legalább egy éve a munkavállalóval együtt él, továbbá a munkavállalóval együtt költözik be a lakásba.


Jogosultak köre Adómentes lakáscélú támogatást kizárólag munkavállaló kaphat! A munkavállaló hozzátartozója részére nem adható adómentes lakáscélú támogatás. Nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e a támogatásban.

Lakáscélú támogatás akkor is adható a munkavállalónak, ha ő a hitelszerződésben nem adósként, hanem adóstársként szerepel, de csak akkor, ha a lakásnak tulajdonosa (bármilyen arányú tulajdoni hányad elegendő, nem kell 1/1-es tulajdon) vagy azon haszonélvezeti joga van. Az a munkavállaló is jogosult a támogatásra, akinek több lakás van a tulajdonában.


Az adómentesség összegszerű korlátja A támogatás összege nem haladhatja meg » a vételár, » a teljes építési költség vagy » a korszerűsítés/bővítés/akadálymentesítés költségének 30 százalékát, és a maximális összege » több munkáltató esetén is » a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt » legfeljebb 5 millió forintig terjedhet.

1. Vonatkozó jogszabályok 2. Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás fogalma 3. Lakáscélú felhasználás 4. A méltányolható lakásigény feltételei 5. A munkáltatói támogatásra jogosultak köre 6. A munkáltatói támogatás adómentes összeghatára 7. A munkáltatói támogatás folyósításának menete 8. A munkáltatói támogatás felhasználásának határideje 9. A méltányolható lakásigénynek való megfelelés 10. A jogszabályi előírások megsértésének következménye

A munkáltatói támogatás folyósításának keretei A munkáltató szabad döntése szerint a támogatást adhatja » belső szabályzat alapján, ami lehet

-

Külön a lakáscélú munkáltatói támogatásról készített szabályzat Cafeteria szabályzat

» egyedi, méltányossági döntés alapján

» támogatási szerződés megkötésével

Az ügyletben résztvevő személyek és feladataik A munkavállaló » a lakáscélú támogatás folyósítását kérelmezi a munkáltatónál » [támogatási szerződést köt a munkáltatóval] » a támogatást határidőben a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja » a jogszabályban előírt okiratokat, bizonylatokat határidőben átadja a munkáltatónak » a jogszabályban előírt nyilatkozatokat megteszi » hozzájárul adatai hitelintézet részére történő átadásához

Az ügyletben résztvevő személyek és feladataik A munkáltató » [támogatási szerződést köt a munkavállalóval] » a támogatást folyósítását kezdeményezi a saját bankjánál » előzetesen/az átutalással egyidejűleg/utólag (bank döntésétől függ) papír alapon vagy elektronikus nyomtatványon nyilatkozatot tesz a magánszemély nevéről és adóazonosító jeléről és arról, hogy az általa folyósított összeget munkáltatói lakáscélú támogatás céljából adja, az adómentesség feltételeit megvizsgálja » beszerzi a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolást, vagy a munkavállaló nyilatkozatát

Az ügyletben résztvevő személyek és feladataik A támogatás folyósításában közreműködő hitelintézet » a támogatás átutalásának évét követő év január 31-ig igazolást állít ki a munkáltató részére » a támogatás átutalásának évét követő év január 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a magánszemély nevéről, adóazonosító jeléről és a támogatás összegéről » munkáltatóval kötött megállapodás esetén a magánszemély által jogszabály szerint átadandó igazolásokat beszerzi és átadja

Hogyan, milyen számlára és ütemezéssel utalható a támogatás? » A munkáltató a támogatást bármilyen ütemezésben, akár egy összegben akár havi rendszerességgel utalhatja •

•

a magánszemély hitelszámlájára

bármely

hitelintézetnél

vezetett

fizetési

vagy

VAGY a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára.

Ha a munkáltató a támogatást lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtja, akkor a magánszemély a nyilatkozatában a következő számlák valamelyikét jelölheti meg: • • •

a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját, a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy a saját, a hitel törlesztésére használt folyószámláját.


Meddig kell a munkáltatói támogatást felhasználni? A határidő attól függ, hogy a munkavállaló a munkáltatói támogatást milyen célra kapta. A támogatás felhasználásának végső határideje: » lakás vásárlása esetén legkésőbb a folyósítás évét követő év március 31. napja, » lakás építése, építtetése, lakás alapterületének növelése, lakás korszerűsítése, akadálymentesítése esetén a folyósítás évét követő év utolsó napja. » adósként vagy adóstársként a hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás esetén a folyósítás évének utolsó napja.

Mikori költségekre lehet a támogatást felhasználni? » Vásárlás, építés, bővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés esetén a lakáscélú felhasználás a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül kiállított okirattal is igazolható.

Ennek feltétele, hogy • lakásvásárlás esetén a vételár kifizetését igazoló okirat dátuma és a támogatás folyósításának napja, illetve • Lakás építése, építtetése, bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése esetén a munkálatokról szóló számla kiállításának napja és a támogatás folyósításának napja között nem telhet el hosszabb idő, mint 6 hónap. » Lakáshitel törlesztés esetén a támogatás utólagos folyósítására nincs lehetőség.


Ki köteles vizsgálni az adómentesség feltételeit? Főszabály szerint a munkáltató és nem a folyósításban közreműködő hitelintézet köteles vizsgálni, hogy az adómentesség feltételei fennállnak-e. Az adómentesség feltételeinek fennállását utólag kell vizsgálni, de a munkáltató a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges okiratokat, bizonylatokat a támogatás folyósítását megelőzően is bekérheti a munkavállalótól. Az adómentesség feltételeinek fennállása az NGM rendelet hatálybalépésének napjától (2014. április 4.) az igazolások leadásának törvényi határideje közötti időszak bármely napjára vonatkozóan vizsgálható – figyelési időszak.

Hogyan kell igazolni az adómentességet? A támogatás adómentességének igazolására szolgáló dokumentumok: •

•

a támogatás folyósításáról szóló, a hitelintézet által a munkáltató részére kiállított igazolás, és a munkavállaló által a munkáltató részére átadott, a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló okiratok, bizonylatok.

A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, továbbá a munkáltatói lakáscélú támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket ismételten igazolni nem kell akkor sem, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják.

Meddig kell a munkáltató részére az adómentességet igazolásához szükséges iratokat átadni? » A munkavállaló – függetlenül munkaviszonyának megszűnésétől – az okiratokat, bizonylatokat • •

lakás vásárlása és lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, lakás építése, építtetése, alapterületének növelése, korszerűsítése, akadálymentesítése esetén a támogatás folyósítása évét követő második év április 15-éig

A munkáltató döntése szerint a május 31-ig átadott dokumentumokat is elfogadhatja. » A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet az igazolást a támogatás átutalásának évét követő év január 31-éig köteles kiadni.

Kinek és milyen okiratokkal kell igazolni, hogy a lakás megfelel a méltányolható lakásigény feltételeinek? A munkavállalónak kell a lakás szobaszámát és az együtt költöző/együtt élő családtagok számát igazolnia. A lakás szobaszámát a magánszemély olyan nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza. Az együtt költöző vagy együtt lakó családtagok számát a lakcímkártya másolata vagy a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja. Lakás építése, építtetése esetén a nyilatkozatot a munkavállalónak az együtt költöző családtagok várható számáról szóló nyilatkozata is pótolhatja, feltéve, hogy a lakásra vonatkozó használatbavételi engedély a támogatás folyósítása évét követő második év április 15-ig nem áll a munkavállaló rendelkezésére.

Hogyan kell igazolni, hogy a munkavállaló a korábbi munkáltató(k)tól mekkora összegű támogatást kapott? Ennek igazolása történhet » a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolással, amennyiben az igazolás erre vonatkozó adatot tartalmaz, » amennyiben a magánszemély részére a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás erre vonatkozó információt nem tartalmaz, akkor a munkáltató a magánszemélytől kapott nyilatkozat alapján vizsgálja, hogy a magánszemély korábbi munkáltató(k)tól kapott-e, és ha igen, milyen összegben munkáltatói lakáscélú támogatást.

Hogyan kell igazolni, hogy a kapott támogatás nem haladja meg az építési költség, illetve vételár 30 százalékát? Lakás vásárlása vagy ilyen célból felvett hitel törlesztése, visszafizetése esetén: a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó érvényes szerződéssel (adásvételi szerződéssel). Lakás építése, építtetése, lakás alapterületének növelése, az ilyen célból felvett hitel törlesztése, visszafizetése esetén: az építés, építtetés, alapterület-növelés költségeit tartalmazó költségvetéssel vagy a munkálatokról, a beépített termékekről kiállított számlával, jogerős építési engedéllyel. Lakás korszerűsítése, akadálymentesítése és az ilyen célból felvett hitel törlesztése, visszafizetése esetén: a korszerűsítés, akadálymentesítés költségeit tartalmazó költségvetéssel vagy a munkálatokról, a beépített termékekről kiállított számlával.

Milyen okirattal kell igazolni a támogatás felhasználását? » Lakás vásárlása esetén • •

az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjog, földhasználati jog bejegyzését igazoló okirata, VAGY az előzőekben felsorolt dokumentumok helyett a tulajdoni lap, valamint a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakra vonatkozó, az összeg felhasználását – ideértve különösen a vételárnak az eladó részére történő kifizetését – igazoló okirat.

» Hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén: • • •

a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, a támogatás folyósításának évére vonatkozó, az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat (pl. számlakivonat), korábbi lakáscélú hitel kiváltására felvett hitel esetén az eredeti hitelszerződés

Milyen okirattal kell igazolni a támogatás felhasználását? » Lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén: • •

a jogerős építési engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy a munkavállaló közeli hozzátartozója nevére kiállított számla.

» Lakás korszerűsítése, akadálymentesítése esetén: •

a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy a munkavállaló közeli hozzátartozója nevére kiállított számla.


Kinek és milyen összeg után kell megfizetni az adómentesség elvesztésekor az adót? Ha a munkáltató határidőben (folyósítás évét követő év május 31-ig vagy a folyósítás évét követő második év május 31-ig) nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20%-kal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. A jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.

Köszönöm a figyelmüket! A témában az RSM DTM blogján további információkat találhatnak. http://blog.rsmdtm.hu dr. Fekete Zoltán Titusz Adómenedzser [email protected] 06 1 886 3700

RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. 1138 Budapest, Faludi u. 3. Telefon: +36 1 886-3700, +36 1 886-3701 Fax: +36 1 886-3729 E-mail: [email protected] Kalocsai Zsolt tulajdonos, alapító, elnök-vezérigazgató

Az RSM DTM Hungary a független cégekből álló RSM International számviteli és tanácsadói hálózat tagja. Az RSM International olyan tanácsadó hálózat, amelyek tagjai saját jogukon ajánlják szolgáltatásaikat. Az RSM International nem jogi személy.

Lakáscélú munkáltatói támogatás Gyakorlati útmutató az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás szabályrendszerének helyes alkalmazásához

Recommend Documents