MISKOLC TORTENETE V/l. 1918-tol 1949-ig
Miskolc onallo torvenyhatosagga nyilvanitasanak 100. evfordulojan Miskolc, 2007
A kotet szerzoi DOBROSSY ISTVAN DOBRIK ISTVAN FARAGO TAMAS FAZEKAS CSABA KARPATI BELA KAPUSI KRISZTlAN
KERTESZ BOTOND REMlAS TIBOR SANDOR ISTVAN SOMORJAI LEHEL STIPTA ISTVAN VERES LASZLO
Szerkesztette DOBROSSY ISTVAN, STIPTA ISTVAN
A szerkesztesben kozremukodott DOBROSSY ISTVAN, FARAGO TAMAS, FAZAKES CSABA, STIPTA ISTVAN, VERES LASZLO
Borftoterv VARGA EVA
ISBN 978-963-7241-65-9 6 978-963-9311-21-3
A kotet megjelent Miskolc Varos Onkormanyzata tamogatasaval a Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar es a miskolci Herman Otto Muzeum kozos kiadvanyakent Felelos kiado: dr. Dobrossy Istvan Keszult a Borsodi Nyomda Kft.-ben 2007-ben Felelos vezeto: Ducsai Gyorgy iigyvezeto igazgato
MISKOLC KOZIGAZGATAS-TORTENETENEK VAZLATA A helyi kozigazgatds-tortenet szakirodalmi elozmenyei A varosi igazgatas es igazsagszolgaltatas ket vilaghaboru kozotti szervezeti rendjere es a varosi szervezetek korabeli miikodesere vonatkozo helyi irodalorn rendkiviil hianyos. Az onkorrnanyzati igazgatas nyomon kovetese egyebkent is alapos leveltari kutatast igenyel, hiszen a realfolyamatok iranyftasaban a hivatali irasbelisegnek ebben a korszakban mar meghatarozo szerepe volt. A Horthy-korszak allami kozigazgatasanak monografikus feldolgozasa is varat magara, fgy nern all rendelkezesiinkre olyan elemzes, arnely az onkormanyzati adminisztracio tortenetenek tartalmi es riidomany-modszertani keretet biztositana. A helyi igazgatas elfogulatlan vizsgalata szernleleti kerdes is: a kozelrnultig ennek sem voltak adottak a feltetelei. A terseg kutatoi praktikus, gazdasagossagi okokbol sem valasztottak varosiink onkormanyzati igazgatasanak kutatasat, hiszen ez a teriilet nem iger olyan latvanyos eredmenyt, mint a politikatorteneti megkozelftes. Nehezfti a varosigazgatasi osszegzes keszitoinek dolgat, hogy a targyba vago helyi tanulmanyok altalaban figyelmen kivul hagyjak az orszagos osszefoglalasokat vagy ezek Miskolcra vonatkozo fontos utalasait. 2] 6
A helytorteneti kutatas egyik feladata a kozigazgatasi restauracio, foleg a 3886/1919. sz. kormanyrendelet helyi vegrehajtasanak elemzese. A jogszabaly reszben visszaallitotta, reszben korszerusftette a dualizmus kori teriileti es kozigazgatasi viszonyokat, fgy a varosi kozigazgatasban Miskolcon is rendszervalto hatast gyakorolt. A torvenyhatosagi bizottsag 1920. februar 5-i elvi hatarozata a jogfolytonossagot kovetelo korszellemnek es az uj politikai realitasnak megfeleloen dontott a varoskormanyzat jovobeli rendszererol. A varos uj koltsegvetese is modosult tarsadalompolitikai es penziigyi szemleletrol tanuskodik. A varos igazgatasi rendjet alap216 CSIZMADIA A. 1976. 339. p., WEIS I. 1920., MEZNERICS I. es TORDAY L. 1937. 29-30. p., BOLONY J. 1943. II. kot, KMETY K. 1907., TOMCSANYI M. 1911 V EREKYI. 1910.1. kot.
87
vetoen befolyasolta az 5047/1919. szaimi ME. rendelet is, amely megvalositotta a meg onkormanyzati iranyftas alatt allo varosi rendorseg allamositasat. A rendori szervezet varosi kapitanysagi szervezetben miikodott, feliigyeletet, es ellenorzeset a keruleti rendor-fokapitanysagok gyakoroltak. A rendelet minden kozbiztonsagi iigyet a rendorhatosagok hataskorebe utalt. Az igazgatasrendeszet Java resze is allami feladat lett, az onkormanyzat csupan azon feladatokat lathatta el, amelyeket kiilon jogszabalyok hataskoriikbe utaltak. Az altalanos allami, es politikai szempontbol csekelyebb jelentoseggel biro kihagasi (szabalysertesi) iigyek Java resze a varosnal maradt. A kormanyok restauracios kiserletei a kozigazgatas teren sikeresebbek voltak a modernizacios kiserleteknel. Bethlen Istvan allaspontja szerint a kozigazgatasi reformot nem lehet a valasztojog atalakftasa elott megkezdeni. Egy sor - Miskolcot is erinto - atmeneti intezkedes sziiletett. A varos valasztott tisztviseloinek mandatumat az 1920: 7. tc. meghosszabbitotta, az 1921: 34. tc. pedig felhatalmazta a kormanyt, hogy a megiiresedo allasok atmeneti betolteserol rendelkezzen. A varosi autonomia terjedelmenek kerdese szorosan osszefiigg a torvenyhatosag korabeli penziigyi helyzetevel, mozgasterevel. Az 1920-as evek elejen Miskolc is rendkiviili anyagi gondokkal kiizdott, a varos mukodtetese veszelybe keriilt. A kormany egyre tobb varosi onkormanyzat szanalasat hatarozta el, es kozpontilag is megkiserelte a kozossegi haztartasok tamogatasat. Az 1922: 23. tc. az altalanos kereseti adok egesz bevetelet a helyi kozossegeknek engedte at, az 1923: 33. tc. pedig a fogyasztasi ado bevetelezesere adott lehetoseget. A belugyminiszter rendkiviili felhatalmazast kapott a koltsegvetes elokeszitesenek, targyalasanak, jovahagyasi rendjenek szabalyozasara, az utalvanyozas, a penztari es szamvevosegi teendok ellatasanak helyi meghatarozasara. Az allami feliigyelet, az adminisztrativ tutela (jog) fokozatosan erosodott, es ez a kozigazgatasi mozgaster korlatozasara is komoly hatast gyakorolt. Sziikiilt a varos koltsegvetesi jogosultsaga, csokkent a penziigyi tamogatottsaga. A helyi koltsegvetesek osszehasonlito elemzese sokat segit a korabeli valosag megismereseben. Kiilonosen fontos szamunkra a Miskolcot erinto szanalasi torvenyek hata-
sanak vizsgalata. Miskolc ket vilaghaboru kozotti gazdasag- es politikatortenetenek fontos tenyezoje a Speyer-kolcson volt. Ennek torteneterol, a felhasznalas modjarol, eredmenyerol kivalo tanulmanyok sziilettek.217 Az onkormanyzati testiiletek haztartasanak allami ellenorzese kesobb is fontos allami feladat maradt. Az 1927: 5. tc. felhatalmazast adott a belugyminiszternek az onkormanyzati testiiletek haztartasanak hatalyosabb ellenorzesere. A torveny Miskolc eseteben is eloirta, hogy a koltsegvetest a beliigyminiszterhez elozetesen fel kell terjeszteni. A beliigyminiszter - a penziigyminiszterrel kozosen - leszallithatta a koltsegvetes egyes teteleit, es hatarozhattak arrol, hogy a torvenyes kotelezettsegen alapulo kiadasokat a koltsegvetesbe be kell venni. A ket miniszter rendelkezhetett az onkormanyzati testiiletek szervezetenek atalakitasarol, vallalatainak atalakitasarol, osszevonasarol, vagy megsziinteteserol. Az alapkutatas kiterjedt a varosigazgatas jogilag nyomon kovetheto folyamataira, a szemelyi es moralis viszonylatokat jol tiikrozo fegyelmi iigyekre, a kozigazgatasi jogvedelem es kozigazgatasi biraskodas tortenetere. Elozmeny nelkiil kellett osszegyiijteniink es ertekelniink a Miskolc kozigazgatasi szervezetet meghatarozo szabalyrendeleteket. A modern idoszakra ervenyes varoskutatasi axioma, hogy a helytortenet hivatalos kereteit az onkormanyzati normak hatarozzak meg. Ezert (is) potolmvnk kellett elodeink mulasztasat a szabalyrendeletek feltarasaban es szakszerii elemzeseben. A feltarasnak ezt kovetoen is tekintettel kell lennie az adott korban hatalyos (a 30-as evektol egyre szaporodo) kozponti jogi normakra, hogy az onkormanyzat tenyleges mozgastere megallapithato legyen. A helytorteneti kutatas komoly eredmenyeket ert el a foispanok biografiajanak, gyakorlati tevekenysegenek osszeallitasa teren. A varostorteneti monografia szamara igy csupan a foispani tisztseg varostorteneti jelentosegerol, a helyi kormanyzo politikai-kozigazgatasi szereperol, tovabba hataskoriik tenyleges gyakorlasarol kellett osszegzest kesziteni. Meg kellett vizsgalni, hogy az adott peri217 SZATMARI L. 1958., DOBROSSY I. 1995-1996. 423-451. p., LENGYEL A. 1964. 1-2. sz.
89
odusban Reisinger Ferenc kormanybiztoskent, Tarnay Gyula, Gedeon Aladar, Lichtenstein Laszlo, Puky Endre, Soldos Bela, Mikszath Kalman, Lukacs Bela, Borbely-Maczky Emil es Piinkosti Mihaly foispankent hogyan kepviselte a kormany erdekeit varosunkban.21« A varostorteneti irodalorn keveset foglalkozott a Torvenyhatosagi Bizottsag ket vilaghaborii kozotti tortenetevel. Lenyegeben feltaratlan volt a varost iranyito testiilet osszetetele, politikai, foglalkozasi, tarsadalmi alias szerinti es vallasi tagozodasa. Ezt az elemzest el kellett vegezniink. Arra is kiilonos gondot forditottunk, hogy kello alapossaggal vizsgaljuk a testiilet feladatkoret, jogi kifejezessel hataskoret. A bizottsag rniikodesenek - leveltari es publicisztikai forrasokra epiilo - elemzesekor nyomon kovettiik az onkormanyzati, a kozigazgatasi es politikai jellegii feladatkoroket. Kideriilt, hogy Miskolc eseteben az onkormanyzati jogkor hatterbe szorult, a politikai hataskor a harmincas evek elejetol megerosodott. Sajatosnak tekintheto, hogy varosiink eseteben nem tortent komoly osszehasonlito vizsgalat az 1929-ig 21 eve imikodo torvenyhatosagi bizottsag szemelyi osszetetelenek valtozasairol. Mas varosokhoz hasonloan meg ezutan kell feltarni a virilisek tarsadalmi osszetetelet, epsegben megmaradt, regisztralt adatait. Vizsgalni sziikseges partallas szerinti osszeteteliiket tovabba a testiilet tarsadalmi csoport-tagozodasat.219 Amig a varos orszaggyiilesi kepviseloirol viszonylag sokat tudunk, keves feldolgozas sziiletett a torvenyhatosagi valasztasok eredmenyeirol. A helyi politika szempontjabol ennek, kiilonosen az 1934-es tesriiletalakftasnak kiilonos jelentosege volt. A XX. szazadi varostorteneti kutatas egyik elhanyagolt teriilete a Kozigazgatasi Bizottsag tevekenysegenek vizsgalata. Ebbol a szempontbol nem keriiltiink hatranyba a nagyobb szakirodalmi feldolgozottsagu, alaposabban kutatott varosokkal, de nem hagyhatjuk figyelmen kfviil a kozigazgatas legfontosabb szakmai forumanak tortenetet sem. A fennmaradt bizottsagi iratok alapjan jol kovetheto a kozigazgatasi tevekenyseg. 21
8 DOBROSSY I. 1997. IV. kot. 67-92. p. Reggeli Hirlap, 1931. 77. sz. 9-10. p. DOBROSSY 1.1994. 253-292. p.
219
90
Az onkormanyzati elet meghatarozo tenyezoi Miskolcon is a polgarmesterek voltak, akik 1918-1944 kozott a varosi politikaban donto szerepet jatszottak. A ket vilaghaboni kozotti idoszak helyi politikai viszonyai polgarmesteri ciklusok (Szentpali Istvan, Nagy Ferenc, Szentpali Istvan, Hodobay Sandor, Halmay Bela, Fekete Bertalan, Szlavy Laszlo, Galffy Imre, Dernes Bela) szerint is feloszthatok. Hasonloan fontos varostorteneti eredmeny a polgarmesterek szemelyisegenek, politikai karakterenek feltarasa, termeszetesen a helyi kozigazgatas-tortenet nezopontjabol. Ide kellett illeszteni az 1935-6s Hodobay-bukast, amely egy uj varostorteneti szakaszt nyitott, vagy Mikszath Kalman - heves orszagos visszhangot kivalto - Nagy-Miskolc koncepciojat.220 A monografia politika- es kozigazgatas-tortenete kiter a kozigazgatasi tisztviselok tevekenysegere es a varosi hivatalszervezet tortenetere. Feltartiik, hogy milyen volt a hivatalnokok rekrutacioja, kepzettsege, tarsadalmi osszetetele. Vizsgaltuk, hogyan ervenyesiiltek az alkalmazasok soran a korabeli szolgalati pragmatika szabalyai, milyenek voltak a kepesitesi, letszam- es alkalmazasi viszonyok. Kiilonos hangsiilyt fektettlink a 1926. Julius 15-i restauracio eredmenyeire. Varostorteneti jelentosegu esemeny volt az eddig feltaratlan - 1934-es varoshazi botrany. A visszaeleseket koveto fegyelmi eljarasok iratai fontos igazgatastorteneti dokumentumok.221 A kozigazgatas-torteneti resz kozepponrjaba a hazai teriileti igazgatas 1929. evi reformjat allitottuk. Kiilonos gonddal vizsgaltuk ennek miskolci vonatkozasait, helyi eredmenyeit. Ekkor kezdodott a vegrehajtoi tevekenyseg gyorsitasara iranyulo torekves, az onkormanyzati hataskor sziikitese. Miskolcon a kisgyules megalakulasa, a kozgyiiles bizottsagainak atalakftasa es a tisztujitas folyamatanak, eredmenyenek nyomon kovetese jelzik a torvenyhozas emlitett torekveseit. Ebbol a szempontbol is rendkiviil jellemzoek az 1929. november 19-i torvenyhatosagi valasztasok, az ennek soran kialakult politikai es felekezeti kiizdelmek.
220 DOBROSSY I. 1997. 4. kot. 67-92. p. 221 EGYED I. 1936., THURZO NAGY L. 1965. XVI. kot. (1925-1926) es a Felsdmagyarorszag, Reggeli Hfrlap, Magyar Jovo vonatkozo szamai. 91
A haboru a varosi kozigazgatasra is donto hatast gyakorolt. Az 1939: 2. tc. tovabbi onkormanyzati jogokat vont el. A torvenyhatosagi valasztasokat elhalasztottak, es 1942-ben kotelezove tettek a kinevezesi rendszert. A hadi igazgatas helyi esemenyeinek attekintese lehetoseget kinalt az 1918-as allapottal valo osszevetesre, hiszen a honvedseg, a rendorseg es csendorseg allarnositasa ekkor kovetkezett be. A katonai igazgatas, az 5047/1919. szamu kormanyrendelettel allamosftott rendorseg helyi mukodesenek parhuzamai fontos torteneri ertekkel es orszagos tanulsagokkal birnak. Miskolc leveltari fondjai megoriztek a rendori biraskodas dokumenrumait, amelyek segitsegevel mutathattuk be a korabeli varosi kriminalitast.
A miskolci onkormdni/zat politikai alapjai A varostortenet helyi hatalmi viszonyokra, a partpolitikai kiizdelmeire vonatkozo fejezetehez az elobbieknel lenyegesen tobb feldolgozas all rendelkezesiinkre. Ebben a tekintetben a tanulmanyok iranyultsaga, gyakran iranyzatossag jelent komoly felhasznalasi nehezseget. A politikatorteneti attekintest a restauracio miskolci esemenyeivel kellett kezdeniink. A roman megszallas esemenyeirol, a Tarnay-era idoszakarol, az atmeneti konszolidaciorol elsosorban hirlapi tudositasok szolnak. A kozigazgatasi bizottsag elso ,,helyreallito" iilesenek teljes anyaga rendelkezesiinkre all, amely lehetove tette a korabeli politikai viszonyok viszonylag pontos rogziteset.222 A korabeli politikai elet fontos esemenye volt az 1920-as orszaggyulesi valasztas. A varosi politikai csoportok es partok elokesziileteirol, a valasztasi kampanyrol, a valasztas eredmenyenek politikai tartalmarol a kortarsak is sokat irtak.223 Az 1922-es nemzetgyulesi valasztasok Miskolcon is heves partpolitikai kiizdelmet hoztak. A jeloltek szemelyenek bemutatasa, a programok ertekelese es az eredmenyek orszagos horizontu ertekelese a monografia egyik 222 THURZO NAGY L. 1965. XIII. kot. (1918-1919), TOTH P. 1966/2. 223 ZSEDENYI B. 1929., THURZO NAGY L. 1965. XIV. kot. (1920-1921), TOTH P. 1972/3. sz. 1972. 305-329. p. 92
feladata volt. A visszaemlekezesek szerint ekkor alakult ki a (politikai szempontbol) harompolusu varos. A megvalasztott kepviselok tevekenyseget az orszagos torvenyhozasi forrasokbol jol ismerjiik. Hasonloan feldolgozottak az 1924-es idokozi kepviselovalasztas esemenyei.224 Az 1926-os lajstromos es titkos orszaggyulesi valasztas eredmenyeit jol ismerjiik, azonban kutatni kell a jeloles miskolci sajatossagat, az iin. Merkantil blokk letrejottenek koriilmenyeit. Ebben az evben politikailag is jelentos esemeny volt a foispanvaltas. A valasztoi nevjegyzek koriili vitakban jol korvonalazodtak a miskolci tarsadalom ellentmondasai. A leveltari forrasok alapjan jol kovetheto a valasztasi eljaras, osszeiras, jeloltallftas folyamata. A valasztas nyoman ellenzeki tobbseg alakult ki Miskolcon. Ebben az evben tortent meg a felsohazi tagok valasztasa is, amelynek hattererol most is keveset tudunk. Az 1931-es orszaggyulesi valasztasok soran kiilonleges hangsulyt kapott a revizio kerdese, amely ekkor varospolitikai programma valt. A valasztoi ajanlasok gyiijtesenek modja ujszerii volt, a politikai programok is alapvetoen kiilonboztek az elozo valasztasoketol; a helyi politikai elet - tobbek kozott ennek kovetkezteben jelentosen atrendezodott. Az 1935-6s valasztasok mar 6t iranyzat kiizdelmet hoztak Miskolcon. A valasztasi elokesziiletek, a valasztojogosultak osszeirasanak dokumentumai, az ajanlasi ivek koriili politikai mozgalrnak nagy reszben feltartak, es publikusak. A valasztasi eredmenyek osszehasonllto vizsgalata azonban hianyzik, ahogyan az ellenzeki kepviselok korabeli tevekenysege sem ismert a monografia igenyelte melysegben. Az 1939-es valasztasok varosi elokesziileteirol, az uj valasztojogi torvenyrol szinten szamos felhasznalhato tanulmany sziiletett. Feltarando viszont a varosi kozigazgatasi apparatus szerepe a valasztasok elokesziteseben, tovabba kutatast es osszehasonllto elemzest igenyel a helyi MEP es az SZDP programja.225 A monografia erinti a zsidotorvenyek es a holokauszt problematikajat. Feldolgozza az elozmenyeket, a numerus clausus al224
THURZO NAGY L. 1965. XV. kot. (1922-1924) 5 BERANNE NEMES E. 1976.147-174. p.
22
93
kalmazasat a Miskolci Jogakademian, es nyomon koveti a jobboldali radikalizmus eloretoreset a varosi politikaban. Elemzi a vonatkozo torvenyek (1938:15. tc., 1939:4. tc., 1940:39. tc., 1941:15. tcv 1942:8. tc., 1942:16.tc.) helyi vegrehajtasat. Figyelemmel kiseri a rendeletek vegrehajtasat, a gyujtotaborok es deportalas tortenetet.226 Miskolc masodik vilaghaborus eveinek politikatortenete kapcsan foglalkozunk a lengyel menekiiltek iigyevel.227 Elemezziik az 1941. oszi rendkiviili allapot kialakulasanak okait, internalasok folyamatat.228 Alapkutatasok nelkiil kellett osszefoglalnunk a hadigazdalkodas, a katonai behivasok, a haboniellenes mozgalmak (realis) tortenetet. Hasonlo nehezseget okozott a nemet megszallas miskolci esemenyeinek, a nyilashatalom idoszakanak feldolgozasa. Szamos szrnvonalas tanulmany segitette a demokratikus kibontakozas helyi tortenetenek osszefoglalasat.229
A varosi kozigazgatds dtalakitdsa 1929-ben A kozigazgatasi reform elkeriilhetetlen volt, hiszen a torvenyhatosagi mandatumok lejartak, a tisztviseloi kar legitimacioja orszagosan veszelybe kerlilt. A kormanypartok 1926. evi sikerei megfelelo politikai hatteret biztositottak a legfontosabb szervezeti es eljarasi szabalyok meghozatalahoz. A torvenyi reform nyoman megvaltozott Miskolc varosanak onkormanyzati rendje is. Az 1929: 30. tc. egyik legfontosabb kovetkezmenye, hogy az onkormanyzati kozigazgatas joghoz kototte, kotelezo jogi normak altal meghatarozotta valt. Megsziiletett ,,Miskolc thj. Varos szervezeti szabalyrendelete". A torveny, es helyi rendelet nyoman hatarozottan elkiiloniilt egymastol a kozponti es helyi hataskor, vilagossa valt a helyi es kozponti hataskor kozotti kiilonbseg. 226 DOBROSSY I. 1994. 6-19. p. 227 LAGZI I. 1977.173-198. p. 228 BERANNE NEMES E. 1971.13-46. p.; RATKI A. 1971. 3. kot. 45-57. p. 229 LEHOCZKY A.-SURANYI R. 1972. 65-67. p.; LEHOCZKY A. (Tortenelmi Evkonyv) 1971. 3. kot. 59-67. p.; BERANNE NEMES E. 1971.13-46. p.; ROMAN J. 1970. 495. p. 94
A szabalyrendelet elso resze a torvenyhatosag hataskorerol rendelkezett. A szabalyrendelet elso mondata a varosrol mint ,,6nall6 torvenyhatosagrol" szol. Az 1929: 30. tc. valoban abbol indult ki, hogy az onkormanyzatoknak vissza kell adni az 1886-ban torvenyben rogzitett autonomiat. Igaz, ennel tobbet nem kfvant biztositani, hiszen az onkormanyzatok most is a ,,torveny" korlatai kozott kaptak szabad mozgasteret. Erre az idore mar az eletviszonyok, kozottiik a kozigazgatasi kapcsolatok jelentos reszet torvenyek szabalyoztak. Varosiink kozjogi mozgasteret ennek megfeleloen a torveny szabalyozta. A torvenyhatosagnak a szervezesi szabalyrendelet kovetve a torveny elofrasait, nem utanozva annak szo szerinti valtozatat - negy feladatkort irt elo. Az elso hataskor az ,,6nkormanyzat gyakorlasa". Az onkormanyzati fogalommeghatarozas lenyegeben azonos az 1886: 21. tc. altal rogzitett megoldassal. A szabalyrendelet nem ad zart, a tartalmi elemeket kibonto definiciot, hanem a feladatok koriilirasaval hatarozza meg az onkormanyzat koret. A szabalyrendelet altal meghatarozott onkormanyzati autonomia elso reszeleme, hogy a varos onkormanyzati ,,joganal fogva sajat beliigyeiben onalloan intezkedik." A szabalyrendelet (es az alapul szolgalo torveny) sem reszletezte, mit jelent a sajat beliigy, miben volt tehat az onkormanyzatnak az allammal szemben is cselekvesi autonomiaja. A miskolci gyakorlat is abbol indult ki, hogy minden iigy helyi hataskorbe tartozik, kiveve azokat, amelyeket jogi normak kifejezetten az allam szamara tartottak fenn. A miskolci gyakorlat is igazolta: a masodik vilaghabomhoz kozeledve a helyben intezheto iigyek szama jelentosen csokkent. Az onkormanyzati jog masodik fontos reszjogositvanya, hogy a varos vezeto testiilete beliigyeiben ^hataroz es szabalyrendeleteket alkot." A torvenyhatosag ebben a - gyakorlatban is ervenyesiilo felfogasban az orszagos torvenyhozas jogaival rendelkezik helyi szinten. Igaz, ez a hataskor a XX. szazadban altalanos jogelvek szerint csak torvenyes keretek kozott, magasabb szintii jogforrasokkal tartalmi osszhangban, vagy a szabalyozatlan helyi viszonyok rendezesere gyakorolhato. A miskolci megfogalmazas arnyalt, hiszen
95
ebben a vonatkozasban kiilonbseget tett a testiileti hatarozat es a minosftett jogi ervenyu szabalyrendelet kozott. A hatarozatok es szabalyrendeletek vegrehajtasanak jogosultsaga kepezi a harmadik onkormanyzati reszjogositvanyt. A szabalyrendelet ebben is kovette a torvenyt: a hatarozatok realizalasanak jogosultsagat helyi feladatnak tekintette. Az allami feliigyelet szigorodasa, az intezendo iigyek szamanak szaporodasa miatt ezt a hataskort Miskolc is csak nagy nehezsegek aran ttidta gyakorolni. A sajat dontesek helyi vegrehajtasanak fontos eszkoze volt a szabad tisztviselo-valasztasi jog. Ez a jog Miskolc eseteben sem volt teljes: a torvenyhatosagi foorvost, leveltarost, a szamvevoseg szemelyzetet a foispan elethossziglan nevezte ki. A szabalyrendelet az onkormanyzati reszjogositvanyok koziil utolsokent emliti a penziigyi autonomiat. Eszerint a varos 7/az onkormanyzat es kozigazgatas koltsegeit megallapftja, azok fedezeterol gondoskodik". Ez a hataskori elem volt a legbizonytalanabb, hiszen az onkormanyzat sajat iigyeinek anyagi fedezetet is csak allami tamogatassal volt kepes fedezni. A varosi szervezet - onkormanyzati jellegen tuli - masodik markans jogosftvanya volt, hogy a kormannyal kozvetleniil erintkezett. Ez a jog lehetove tette, hogy a miniszterek esetleges tiilhatalmi torekvesei, a merteken es indokolton tuli agazati erdekekkel szemben kormanytamogatast, vedelmet kapjon. A jogkor azt is lehetove tette, hogy a varosi testiilet - az allam erdekeit kepviselo foispannal szembeni esetleges fenntartast megfogalmazhassa, es kozolhesse a kormannyal. A varos torvenyhatosagi bizottsaga - a szabalyzat szerint ^gyakorolja az allami kozigazgatas kozvetiteset". Ez a kifejezes az 1870: 42. tc. bizonytalan elvi alapon allo fordulatat vette at. Eszerint az onkormanyzat olyan allami feladatot is ellatott, amelyek egyebkent nem tartoztak a helyi erdekii feladatok koze. Vegezetiil - negyedik, jelleget meghatarozo feladatkent - a varos ,,ezeken feliil egyeb kozerdekii, sot orszagos iigyekkel is foglalkozhat, azokat megvitathatja, azokra nezve megallapodasait kifejezheti, a tobbi torvenyhatosaggal es a kormannyal kozolheti es kerveny alakjaban a torvenyhozas barmelyik hazahoz kozvetleniil felterjesztheti." A szabalyzati szoveg a torvenyhatosagok regi, 96
nagy reszben a rendi korban gyakorolt politikai jogositvanyait rogzitette. A varosi szabalyrendelet hatalya kiterjedt a varos teriileten lako, vagy tartozkodo minden szemelyre, es a varosban, annak teriileten letezo minden vagyonra. A helyi szinten torvenyi erovel biro statutum meghatarozta azokat a hatosagokat is, arnelyek a lakosok, es a vagyon feletti jogokat gyakoroltak, illetve amelyek kotelesek a meghatarozott szolgaltatasok biztositasara. Ezek kozott elso helyen all a torvenyhatosagi bizottsag, amely a torvenyhatosag ,,egyetemenek kepviseletet" latta el.230 A torvenyhatosagi kisgyiiles 1930-tol miikodo testiilet volt, mig a kozigazgatasi bizottsag, a polgarmester es az arvaszek a dualista rendszer bevalt intezmenyeikent szolgaltak Miskolc onkormanyzatat is.
A torvenyhatosagi bizottsag osszetetele A varosi onkormanyzat legfontosabb szerve a torvenyhatosagi bizottsag volt. A ket vilaghaboru kozotti kozigazgatasi reformmunkalatok eredmenyekent az 1929: 30. tc. orszagosan megvaltoztatta szervezeti rendjet es szemelyi osszetetelet egyarant. Az ujjaalakult torvenyhatosagi bizottsag letszama 138 volt. A miskolci 6nkormanyzati testiiletbe is 6t jogcimen lehetett tagsagi jogot kapni. Az elso szemelyi korbe tartoztak a legtobb adot fizetok koziil valasztott tagok. A torveny szakltott a nyers virilizmusnak nevezett korabbi rendszerrel, amely szerint a legtobb adot fizetok adooszszegiik nagysaga szerinti sorrendben keriiltek a testiilet tagjai koze. Ettol kezdve a legtobb adot fizetok maguk koziil valasztottak bizottsagi tagot, Miskolcon 48 szemelyt. A legtobb ado fizetok nevsoranak osszeallitasa az egyik legfontosabb szervezesi teendo volt 1929-ben. A beliigyminiszter bizalmas leirata szerint231 a lista keszitesenel szamftasba veendo adok: a foldado, a hazado, az altalanos kereseti ado, az alkalmazottak kereseti adoja, a fold- es hazado utan kivetett kozsegi potado.
230 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1920.1. dob. 2/8. SZSZ 5. §. 231 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1901/a. 35. eln./1929. 4. p.
97
A masodik kategoriaba az osszes valasztok koziil valasztott 48 torvenyhatosagi bizottsagi tag keriilt.232 A harmadik szemelyi kor osszetettebb volt. Az - ezen beliili elso alkategoriat a szakszeriiseg kepviseletere hivatott (tobbnyire a decentralizalt allami szervek vezetoibol allo) szemelyi csoport jelentette. Ezen az alapon kapott kepviseleti jogot a magyar kiralyi penzugyigazgato, a kiralyi gazdasagi feliigyeloseg Miskolcon nuikodo vezetoje, a tankeriileti foigazgato, a kiralyi tanfeliigyelo, a magyar kiralyi allamrendorseg miskolci kapitanysaganak vezetoje, a magyar kiralyi erdoigazgatosag hivatali fonoke, a torvenyhatosagi magyar kiralyi allatorvos es az Orszagos Tarsadalombiztosito Intezet miskolci keruleti penztaranak iigyvezetoje. A masodik alkategoriat az egyhazakba szervezett felekezetek kepviseloi kepeztek. Eszerint a miskolci romai katolikus vallasfelekezetek ket lelkesszel, a reformatus es izraelita egyhazak egy-egy kepviselhettek magukat a varosi hatalomban. A harmadik alkategoriaba tartozok szervezetiik erdekkepviseletet gyakoroltak a tesriiletben. Ilyen, korporacios kepviselettel rendelkezett az iig^edi, a kozjegyzoi kamara, a mernoki kamarak, az Orvos Szovetseg miskolci fiokjanak egy-egy, a Kereskedelmi es Iparkamara hat, a Mezogazdasagi Bizottsag, a Vitezi Szek es az Orszagos Tarsadalombiztosito Intezetenek egy-egy megvalasztott kiildotte. A negyedik testiiletkepzesi (fo)kategoriaba tartozott az 1929: 30. tc. 5. §-a alapjan megvalasztott harom orokos torvenyhatosagi bizottsagi tag. A torvenyhatosagi bizottsag - a kijelolo bizottsag javaslata alapjan - Bulyovszky Gusztavot, dr. Kiircz Jakabot, es Lichteinstein Laszlot valasztotta meg orokos tagga.233 Vegezetul otodikkent - a hivatali allasuk alapjan keriiltek a szavazati joggal 232
A valasztasok helyi elokesziileteirol Miskolc thjf. Varos torvenyhatosagi bizottsaganak 1929. evi Julius 15-en tartott rendes kozgyuleseben folvett jegyzokonyv 169. kgy 1929/24. 652. szamu hatarozata. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 169, 170,171, 172, 228, 229, 230 kgy/1929. a-1 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 172 kgy./24. 650 ki 1929. A kijelolo bizottsag (torvenyhatosagi bizottsag altal valasztott) tagja Galffy Ignac es dr. Sugar Gyula volt. A testuletbe a foispan dr. Molnar Gyulat es Vidats Janost, a polgarmester dr. Glos Karolyt es dr. Kormos Gezat delegalta. A testulet mandatuma az uj torvenyhatosagi bizottsag megalakulasaval megszunt. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 173 kgy./23. 269.1929.
98
rendelkezo toYvenyhatosagi bizottsagi tagok koze a polgarmester, a helyettes polgarmester, a fojegyzo, ket varosi tanacsnok, ket arvaszeki iilnok, a tiszti foiigyesz, a tiszti foorvos, a varosi mernoki hivatal vezetoje es a foszamvevo.234
Torvenyhatosagi valasztojog es valaszthatosag A hatalyos szabalyozas szerint torvenyhatosagi valasztojoga volt annak, aki az orszaggyiilesi kepviselovalasztoknak a torvenyhatosagi valasztas evere ervenyes miskolci nevjegyzekeben szerepelt, es legalabb hat eve Miskolc teriileten lakott, vagy ott volt lakasa. A torvenyhatosagi bizottsag tagjava csak azt a ferfit lehetett megvalasztani, illetoleg erdekkepviselokent kikiildeni, akinek a valasztas idopontjaban valasztojoga volt, a 30. eletevet betoltotte, barhol barmilyen egyenes adot, vagy Miskolcon kozsegi adot fizetett, es frni-olvasni is tudott. Az elobb felsorolt feltetelek mellett az osszes valasztok valasztasa alapjan meg lehet valasztani azt a not is, aki a kozepiskolat elvegezte, vagy akinek ezzel egyenlo ertekii iskolai kepzettsege volt. A legtobb adot fizetok csoportjaban azt is meg lehetett valasztani, aki nem lakott Miskolc teriileten A szervezesi szabalyrendelet meghatarozta a valasztojogot kizaro okokat, es szabalyozta az osszeferhetetlenseg eseteit is. Eszerint Miskolc torvenyhatosagi bizottsaganak nem lehetett tagja, aki a varosnak, a varos valamelyik intezetenek, kozintezmenyenek, kozmuvenek, iizemenek vallalkozoja vagy szallftoja, vagy ezek alvallalkozoja volt, ide ertve azt is, aki masnak adott megbizas alapjan tenylegesen szolgaltatott, vagy szallitott. Nem lehetett az 6nkormanyzati testiilet tagja, aki a varosi javak berloje vagy haszonberloje, ha az evi berosszeg az ezer pengo erteket meghaladta, tovabba aki a varostol barmilyen illetmenyt kapott. Osszeferhetetlen helyzetbe keriilt a torvenyhatosagi bizottsag azon tagja, aki a foispannal, a varos hatosagainal, iizemeinel vagy vallalatainal sajat, vagy mas iigyeben, vagy erdekeben olyan mo234
Miskolc thj. Varos szervezeti szabalyrendelete. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1920. 1. dob. 2/8. 99
don, okbol vagy celbol jart el, amely a koztisztessegbe iitkozott. Nem jarhatott el kepviselokent tovabba, aki a varos erdekeit kozvetlemil vagy kozvetve erinto vagyoni termeszetii iigyben ugyvedkent, megbizottkent vagy kepviselokent a torvenyhatosagi bizottsaggal szemben jart el. A legtobb adot fizetok csoportjat a nevjegyzekbe felvett legnagyobb adofizetok valasziottak. A valasztokat az adoosszeg nagysaganak sorrendjeben harom egyenlo csoportba kellett osztani. Minden csoportbol a legtobb ado fizetok koziil valasztando tagok harmadreszenek megfelelo szamu tagot kellett valasztani, akiket a legtobb adot fizetok nevjegyzekebe felvett osszes valasztok egyiittesen valasztottak. A legtobb adot fizetok korebol torteno valasztasnal a valasztojog gyakorlasa kotelezo volt. Aki szavazasi kotelezettsegenek teljesiteset igazolatlanul elmulasztotta, a legkozelebbi valasztasnal nem szavazhatott, es a torvenyhatosagi bizottsag tagjava sem valaszthattak meg.235 Torvenyhatosagi vdlasztokerilletek A torvenyhatosagi valasztokeriiletek teriileti beosztasat, es az egyes valasztokeriiletekben valasztando torvenyhatosagi bizottsagi rendes tagok, valamint pottagok szamat a torvenyhatosagi bizottsag allapftotta meg.236 A belugyminiszter 1929. junius 28-an kelt, Miskolc foispanjahoz crmzett bizalmas leveleben reszletes iranymutatast adott a valasztokeriiletek kialakftasahoz. Csatolt egy szabalyrendelet-rnintat is, amelybol - a kozigazgatas rendezeserol szolo 1929: 30. tc. 10.§-aval osszhangban - kideriil, hogy a szavazas az orszaggyiilesi valasztasokra megallapitott szavazokoronkent tortenik. Ebbol kovetkezett, hogy ugyanazon szavazokor nem oszthato tobb reszre, tehat egyes reszei nem juthatnak kiilonbozo valasztokeriiletekbe, es a szavazokorok hatarai sem szelhetik a valasztokeriiletek hatarait. 235 A legtobb adot fizetok valasztasi eljarasa a belugyminiszter ur altal kiadott 3000-1929 B.M., es a 3644-1929.B.M. szamu rendeletekben szabalyozott modon tortent. 236 A kozigazgatas rendezeserol szolo 1929: 30. tc. vegrehajtasa. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1901/a. 35. eln./1929. 170 kgy./1929. 100
A bizalmas leirat javasolta, hogy ahol a valasztok nagy szama miatt tobb valasztokeriiletet kell kialakitani, a valasztokeriiletek varosreszek es utcak szerint is meghatarozhatok. Legcelszeriibbnek velte a varosi valasztokeriileteket a beletartozo orszaggyiilesi kepviselovalasztasokra megallapitott szavazokb'rok felsorolasaval megallapitani. A valasztokeriiletenkent valasztando rendes tagok szamat paros szamban kellett megallapitani, mert a tagok fele reszenek otevenkent ki kellett lepnie. A pottagok szama paratlan is lehetett, rniutan a pottagok rnegbfzatasa otevenkent egyszerre sziint meg.237 Az I. szamu valasztokeriiletet az 1. szaimi szavazokor teriilete (Szechenyi urea) es az 5. szavazokor (Arany ]., Szemere B., Kolcsey F. utcak, Szent Imre herceg ter paratlan oldal 1-5-ig szamozott hazai es a Zoldfa utca) ide tartozo reszei kepeztek. A valasztokeriiletben hat rendes es harom pottagot valasztottak. A valasztokeriilet elnoke dr. Hollander Bela, helyettese dr. Racz Gyorgy volt. A II. szamu torvenyhatosagi valasztokeriilet elnoke dr. Kereszy Barna, helyettes elnoke Lazar Otto volt. Teriilete a 2. szamii orszaggyiilesi szavazokorre (Arpad utca paros oldala, a Batthyanyi, Bizony Akos, Deak Ferenc utcak, Deak ter, Fazekas, Jokai, Kossuth, Paloczy, Patak, Szent Ferenc, Tarkanyi utcakra, a Werboczy utca paratlan oldalanak 1-27-ig tarto reszere, paros oldalanak 2-26-os hazaira) tovabba a 3. szavazokor teriiletere: gr. Apponyi Albert, Bethlen Gabor utcak, Buza ter, Debreczeni Daniel, Horvath Lajos, Kazinczy Ferenc, Nyar, Osz, dr. Szentpaly Istvan es Tel utcakra) terjedt ki. Ebben a korzetben is hat rendes es harom pottagot valasztottak. A III. valasztokeriilet kisebb teriiletu volt, ezert ebben negy rendes es ket pottagot valasztottak. Ebben a kozjogi egysegben dr. Greutter Antal felelt a szavazas torvenyessegeert, helyettese Pores Kalman volt. Teriiletileg a 6. szavazokor teriiletet (Csengey Gusztav utca, Erzsebet ter, Kalvin, Mindszent, Papszer, dr. Racz Gyorgy, Rakoczy, Remenyi utcak, Szent Imre herceg ter, a Toronyalja utca paratlan oldalat 1-61-ig, paros oldalat, az Urak utcaja paratlan oldala 1-21-ig terjedo reszet es paros oldalarol a 2. sz. hazat), tovabba 2
-" A bizalmas leirat: B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1901/a. 35. eln./1929. 101
19. szamu szavazokort (Dioszeghy Gyorgy, Gyongyvirag, Iranyi, Megyesalja, Nefelejts, Sorhaz, Teleky, Tompa utcak, Toronyalja utca paratlan oldal 63-tol vegig, az Urak utcaja paratlan oldal 23-tol, paros oldal 4-tol vegig) fogta at. A IV. szamu valasztokeriilet elnoke Galffy Ignacz, helyettese dr. Rochlitz Dezso volt. Ide tartozott a 7. szamu szavazokor teriilete, a Dayka Gabor utca, a Horthy Miklos ter, a Hunyadi utca paratlan oldala 1-21-ig, 43-tol 45-ig, a paros oldala vegig, es a Kun Jozsef utca. Ebbe a keriiletbe soroltak a 15. szavazokor lakosait, a Bedegvolgy, a Hunyady utca paratlan oldala 23-tol 41-ig es a 47-tol vegig, Major, Pacsirta, Szepessy, Tizeshonved, Tot utcak es a Werboczy utca paratlan oldala 29-tol, paros oldala 28-tol vegig lakokat. A keriiletben negy rendes es ket pottagot valasztottak. Az V. valasztokeriiletet a 8. es 9. szavazokor kepezte. Ennek megfeleloen eloszor a Czukrasz, Esztergalyos, Gillanyi, Gubas, Kalapos, Karpitos, Kovacs, Komuves, Lakatos, Meszaros, Molnar, Petofi, Rostas, Szatocs es Worosmarthy utcak, tovabba az Acs, Asztalos, Badogos, Bern, Bocskay, Bodnar, Borbely, Csizmadia, Frangepan, Kinizsi, Kont, Martinovics utcak, Soltesz Nagy Kalman paratlan oldala 11-tol 55-ig, paros oldala 10-tol 62-ig, es a Zrinyi utca valasztojoggal rendelkezo lakoi valasztottak negy rendes es ket pottagot. A valasztast dr. Putnoky Bela valasztokeruleti elnok es helyettese, Holz Gyula vezette. A VI. valasztokeriilet egyik reszet a 10. szavazokor teriilete (Borsvezer utca paratlan oldala 3-tol, paros oldala 6-tol, Gizella utca, Hadirokkantak utcaja, Josika utca 5-tol, Margit, Melinda utcak, Rakosi Jeno utca paratlan oldalarol az 1, 5-17, 21-35, 41-55, 59-69 es 73-111-ig terjedo hazak, Sarolta es Vilma utca) adta, masik resze a 11. szavazokor (Alkotmany, Bajza, Franklin, Guttenberg, Gyongyossy, Kisfaludy, Lenke, Dr. Marko Laszlo utcak, MAV telep, Toth Pal es Vadnay Karoly utcak) lakosaibol allt. A valasztokeriilet elnoke dr. Rock Aladar, a helyettes elnok Razso Imre volt. A keriiletben negy rendes es ket pottagot valasztottak. A VII. sorszamu valasztokeriilet elnoke dr. Kiircz Jakab, helyettese dr. Ditroi Nandor volt. Ez a keriilet is ket reszbol allt. Ide tartozott a 13. szavazokor teriilete, az Eperjesi, Golya utcak, Gomoriter, Kassai, Kolozsvari, Pallos, Pozsonyi utcak, Szentpeteri kapu, 102
Temesvari, Temetoalja utcak, Tetemvarter, Tetemvar (pincesor). Kiilso teriiletkent az Arnoti oldal, Berek, Bibik, Farkasszog, Fecskeszog, Harasztalja, Ivan domb, Kakashegy, Kisbugyik, Kisfoldek, Kozepdiilo, Nadszog, Nagyasvany, Nagybugyik, Ortas, Orvenyszog, Perbulykoz, Rakottyas, Rozsas, Saj'ontiili diilo, Sajorajaro, Sajoszog, Szephegy, Soskashat, Teglagyar, Ujvasarter, Vardomb, Veresbugyik, Zsebe varosresze. A valasztokeriilet kiegesziilt a 14. szavazokorhb'z tartozo teriiletekkel (Arok utca, Arpad utca paratlan oldala, Attila utca, Babonyi berc, Babonyiberc-sor, Csermely, Fabian utcak, Forrasvolgy, Kozdomb, Matyas kiraly, Szent Gyorgy, Tinody, Toldy utcak. Kiilso terulet: Alsobabonyiberc, Babonyiberc, Forrasvolgy, Kozepbabonyiberc, Kiskobanyaalja). A keriiletben hat rendes es harom pottagot valasztottak. A VIII. miskolci valasztokeriilet is ket reszbol allt. A torvenyhatosagi bizottsag ide sorolta a 4. szavazokor teruletet. Ennek megfeleloen itt szavaztak a Baross Gabor utca paros oldala, Bessenyoi lit a regi barornvasarterig, Borsvezer utca 1., 2. es 4. szamu hazak, Fiirdo utca (Halasz parcellak), Josika utca 1. es 3. szamii hazak, Katalin, Laktanya, Lichteinstein Jozsef utcak, Munkacsy utca, Rakosi Jeno utca paratlan oldalarol a 3., 19., 37., 39., 57., 71., 113-tol 119-ig sz. hazak a paros oldal teljesen, Soltesz Nagy Kalman utca paratlan oldala 1-tol 9-ig, paros oldala 2-tol 8-ig, Telegdy, Gr. Tisza Istvan utcak, Vasarteri lit, Vay lit paratlan oldala 1-tol 21-ig, paros oldala 2-tol 24-ig es a Zsolczai kapu lakosai. A keriilet kiegesziilt a 12. szavazokor teriiletevel. (Akacz, Almos, Balassa utcak, Baross Gabor utca paratlan oldala, Bessenyoi lit a regi baromvasartertol kifele, Boldva, Botond, Bulcsu, Buzogany, Csokonai, Fovenyszer, Gvadanyi, Harmat, Hernad, Huba, Huszar, Kartacs, Lehel, Levente utcak, Miskolc szernelypalyaudvar, Pazsit, Rendezo palyaudvar, Rozsa, Sajo, Sik utca, Szegfii, Szekeresz, Szinva, Tass, Tiizer, Uteg utcak, Vay lit paratlan oldala 23-tol, paros oldal 26-tol vegig, Vay liti telep. Kiilso teriiletkent: Alsopast, Hosszupastrajaro, Kisfovenyszer, Nagyfovenyszer, Rovidpastrajaro, Szinvaszog, Szirrnai oldal, Ujosztas, Zsolczai oldal). A keriiletben dr. Forgacs Rezso elnok, es Molnar Kalman helyettes elnok kozremukodesevel hat rendes es harom pottagot valasztottak.
103
A IX. valasztokeriilet elnoke dr. Magashazy Bela, helyettese Vertessy Sandor volt. Magaban foglalta a 16. szavazokor teriiletet (Agnes, Andor, Aranka, Bathori Istvan, Bela utcak, Bodosor, Ferencz utca paratlan oldala 13-tol, paros oldal 12-tol vegig, Geza ut a Gyori kaputol vegig, Gyori kapu, Gyula u. paratlan oldala 15-tol, paros oldala 2-tol vegig, Hatar, Ilona, Jozsef, Kalman, Karoly, K6poros, Maria, Pal, Szent Anna, Terez utcak, Zoltan ut a Gyori kaputol vegig. Kiilso teriilet: Agazat-oldal, Agazat-teto, Also-bedegvolgy, Bandzsalgo, Bedegvolgy, Bikas-agazat, Bodoalja, Bodohegy, Bodoteto, Bunda, Csattos, Csoto, Darvas, Felso-bedegvolgy, Foagazat, Galagonyas, Geller, Istenhegy, Kartyas, Kisagazat, Kiskanas, Kiskerekhegy, Kiskobanya, Kozepagazat, Kozepbedegvolgy, Margitta, Nagyagazat, Nagykanas, Nagykerekhegy, Papa, Papateto, Pocem, Szabadka, Szabadkateto, Varboi piac), es a 17. szavazokor utcait (Aba, Acel, Apaffy, Barcsay, Bercsenyi, Bokreta, Damjanich, Dobo, Fern, Ferencz utca paratlan oldala 1-tol 11-ig paros oldala 2-tol 10-ig, Geza utca a Gyori kapuig, Gyar ut, Gyula utca 1-tol 13-ig, Herrnann Otto, Hold, Hutas, Kallo, Kavics, Klapka, Koho, Lovagda, Nap, Rez utcak, Ruzsini ut, Saletrom, Szovo, Tatar, Thokoly, Vas, Wesselenyi utcak, Zoltan lit paratlan oldala 1-tol vegig, paros oldala 2-tol 16-ig). A keriiletben negy rendes es ket pottagot valasztottak. A X. valasztokeriilet elnoke a kivalo jogakademiai tanar, dr. Hacker Ervin, helyettese Kenyeres Pal volt. A keriilet reszet alkoto 18. szavazokor utcanevei ma is ismerosek: Avasalja, Barsony Janos, Csalogany utcak, Danivolgy, Deryne, Domb utcak, Felsoavas (pincesor), Fiizes, Gero utcak, Muszkasoldal, Nagyavas (pincesor), Nagy Sandor, Szent Istvan, Vaszonfeherito utcak. Kiilso teriiletkent csatlakozott a keriilethez Alsoruzsin, Avasteto, Csermoke-oldal, Dobogo, Felsokalloszer, Felsoruzsin, Kozepruzsin, Magashegy, Mendikas, Muszkasoldal, Nyirjes, Oromhegy, Oromhegyteto, Regi akolsor, Rokalyuk, Ujallomas, Vargaoldal es Zsidobanat. A negy rendes es ket pottagot valaszto keriilet masik reszet a 20. szavazokor (Albori, Gr. Andrassy Gyula utcak, Balogh Adam utca 1-tol 15-ig es 2-tol 22-ig, Bezeredy, Bottyan Janos utcak, Csabai kapu, Dobozy Mihaly u. 1. es paros oldala teljesen, Dugonics ut 1-tol 9-ig es 2-es szam, Eotvos, Eszterhazy, dr. Farkas Jeno, Farkas Ka104
roly utcak, Kisavas (pincesor), Levay Jozsef, Lonovics, Melyvolgy utcak, Melyvolgy pincesor, Mikes Kelemen, Miivesz utcak, Pataky Sandor ter, Petnehazy, Semrnelweiss, Sibrik Miklos utcak, Soltesz Nagy Kalrnan utca paratlan oldala 117-tol, paros oldala 96-tol vegig, Szent Imre herceg ter 7. szam, Szilagyi Dezso utca es Vezer utcak, kiilso teriiletkent Alsoszentgyorgy, Felsoszentgyorgy, Kozepszentgyorgy, Papis, Tuzkoves) kepezte.238 A torvenyhatosagi kisgyules A testiilet letrehozatalanak indoka az onkormanyzati iigyek gyorsabb intezesenek szandeka, a torvenyhatosagi bizottsag celszerii tehermentesftese volt. A testtilet elso fokon intezkedett es hatarozott azon kozerdeku iigyekben, amelyekben az erdemi donteshozatal joga az 1929: 30. tc. hatalyba lepesenek idopontjaban a torvenyhatosagi bizottsagot illette meg, de amelyeket a torveny nem sorolt a vezeto onkormanyzati testiilet kizarolagos hataskorebe. A kisgyules ezen tul fegyelmezo hatosag volt, gyakorolja a torvenyben megallapitott fegyelmi jogkort. Az uj testiilet - az egykori rendi korszakbeli kisgyulesek mintajara - dontest segito forumkent miikodott: elokeszitette a torvenyhatosagi bizottsagi kozgyules ele terjesztendo iigyeket. A kisgyules - Miskolcon nem gyakorolt - negyedik hataskore a rendkiviili helyettesites volt. A torvenyhatosagi bizottsag feloszlatasa eseteben az uj torvenyhatosagi bizottsag megalakulasaig intezte a kozgyiiles hataskorebe tartozo halaszthatatlan iigyeket. Ebben a hataskoreben tisztviselok valasztasara es uj adok kivetesere azonban nem volt lehetosege. A kisgyules elnoke a foispan, akadalyoztatasa eseteben, vagy ha a foispani szek megiiriilt, a polgarmester volt. A kisgyules tagjai: a polgarmester, a helyettes polgarmester, a fojegyzo, az a ket varosi tanacsnok, akiket a torvenyhatosagi bizottsag kozgyulese a kisgyules tagjava megvalasztott, a tiszti foiigyesz, akadalyoztatasa eseten annak helyettese, a tiszti foorvos. A testiilet kiegesziilt tovabba a torvenyhatosagi bizottsag husz tagjaval, akik koziil otot a 233 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 228, 229, 230 kgy./1929. Az utcanevek, helymegjelolesek az eredeti hivatalos frasmodot kovetik. 105
foispan nevezett ki 6t evre, 15 tagot pedig a torvenyhatosagi bizottsag titkos szavazassal valasztott - tagjai koziil - 6t evre ugy, hogy azok kozott a legtobb adot fizetok koziil valasztott tagok csoportjabol legalabb harom, az osszes valasztok koziil valasztott tagok csoportjabol legalabb harom, az erdekkepviseleti tagok csoportjabol legalabb ket kisgyulesi tag legyen. A testiilet havonta rendes iilest tartott, aki haromnal tobb alkalommal nem jelent meg, elvesztette tagsagat. Az drvaszek Szervezetet az 1877: 20. tc. es 7740/1923. ME sz. rend iigyrendjet a 128. §/1902. B.M. es az 5500/1929. M.E. sz. rendeletek, hataskoret az idevonatkozo kiilonbozo torvenyek es rendeletek szabalyoztak. A testiilet tagjai: elnok, ket iilnok, iigyesz, kozgyam. Az elnoki teendoket a polgarmester latta el, akadalyoztatasa eseten a torvenyhatosagi bizottsag altal megbizott arvaszeki iilnok elnokolt. Az arvaszeki iigyeszi teendoket a tiszti foiigyesz latta el. A kozgyam a halalesetek regisztraciojat es a hagyateki leltarozast is teljesitette. Az arvaszeki teendok iigyvitelet a kezeloszemelyzet tagjai: egy iktato es ket kezelo, vagy dfjnok teljesitette. Az arvaszeki feladatokkal kapcsolatos szamvevoi szolgalatot a varosi szamvevoseg, a penztari szolgalatot a varosi fopenztar teljesitette. A polgarmester A torvenyhatosag elso tisztviseloje a polgarmester volt, akinek jogait es kotelessegeit az 1886: 21. tc. 73. §-a, valamint az 1929: 30. tc. 44. §-a es az 1933: 16. tc. 14., 15. §-ai irtak koriil. Teendoi - Miskolc varos szabalyzata szerint - atfogtak a varosi kormanyzat es a helyi igazgatas legfontosabb teriileteit. A polgarmester altalanos kepviseleti jogot gyakorolt: a varos kozonseget koz- es maganiigyekben kepviselhette. A helyi vegrehajto hatalom legfontosabb tisztviselojekent ,,intezoje es vezetoje a varos kozigazgatasanak". A helyi szabalyrendelet szeles koru felhatalmazast biztosftott szamara ,,a varos szellemi, erkolcsi es anyagi elohaladasat es joletet elomozdfto intezkedesek" megtetelere. Ha a teendok hataskoren kiviil estek, javaslatat az illeto hatosaghoz terjeszthette. 106
A foispan akadalyoztatasa eseten elnoke a torvenyhatosagi kozgyiilesnek, a torvenyhatosagi kisgyiilesnek, a kozigazgatasi bizottsagnak es az igazolo valasztmanynak. O gondoskodott a rendes es rendkiviili kozgyulesek targysorozatanak kozzetetelerol. A tisztseg ennek ellenere vilagosan vegrehajtasi jellegu, hiszen a varos eleteben, valamint a koziigyek teren elofordulo fontosabb esemenyekrol, a kozigazgatas es varosi haztartas allapotarol, a varosi kozigazgatasi ugymenetrol es a tisztikar tevekenysegerol evente jelentest kellett tennie a kozgyiilesnek. A kozigazgatasi bizottsag hataskorehez tartozo, de halasztast nem tiiro iigyekben a foispan akadalyoztatasa eseten (az 1876: 6. tc. 19. §-a szerint) a polgarmester intezkedett. Eloadoja volt a kozigazgatasi bizottsagnak a torvenyhatosagi kozigazgatas korehez tartozo iigyekben (1876: 6. tc. 8. §). Elnoke volt a kozponti valasztmanynak (1925: 36. tc. 16. §), iranyitotta a jarvanybizottsag munkajat (1876:14. tc. 164. §). A helyettes polgarmestert, a fojegyzot es a tanacsnokokat az egyes iigyosztalyok vezetoive szinten a polgarmester jelolte ki, a tobbi tisztviselot, a seged- es kezeloszemelyzet tagjait az egyes iigyosztalyokba es szakhivatalokba 6 osztotta be, es a beosztast kesobb meg is valtoztathatta. Egyes iigyek vagy iigycsoportok intezeset - szemelyes felelossegenek erintetlensege mellett - a helyettes polgarmesterre, fojegyzore es tanacsnokokra bizhatta. A megbizott helyettes polgarmester, fojegyzo, vagy tanacsnok az ilyen iigyet a polgarmester neveben intezte el, intezkedese (hatarozata) a jogi erveny, es az ellene hasznalhato jogorvoslat szempontjabol a polgarmesterevel azonos tekintet ala esett. Ilyen esetben azonban az eljaro helyettes polgarmester, fojegyzo, vagy tanacsnok szemelyesen is felelos volt. A beerkezett iigyiratokat a polgarmester szignalta. Ha a kozszolgalat erdeke megkivanta, a polgarmester kivetelesen a szabalyrendeletben megallapitott iigybeosztastol elteroen is rendelkezhetett. A polgarmester a hazipenztar terhere a megszavazott haztartasi koltsegvetes kereten tul rendszerint nem utalvanyozhatott, de kivetelesen, rendkiviili siirgos sziikseg eseten, ha a kesedelembol anyagi kar, vagy veszely szarmazhatott, 600 pengoig rendelkezhe-
107
tett a hazipenztar terhere. Ebben az esetben a kisgyules utolagos jovahagyasat kellett kernie. A polgarmester vezette a helyi kozigazgatast. Ennek kereteben feltigyelte a kozigazgatas menetet, ellenorizte az egyes ligyosztalyok, szak- es segedhivatalok vezeteset es ugymenetet, a kozgyiilesi es kisgyulesi hatarozatok vegrehajtasat. Gyakorolta a varos alkalmazottai felett (az 1929: 30. tc. IV. reszeben biztosftott) fegyelmi jogkort. A kozszolgalat teren rendelkezett a varos osszes tisztviseloivel es alkalmazottaival, akik utasftasait az 6 feleldssege mellett teljesiteni kotelesek. A polgarmester ellenorizte a hivatali munkaido es a fogadoorak pontos betartasat, sziikseg eseten ezeket rneghosszabbfthatta. A varosi hivatalok es intezmenyek iigykezeleset szemelyesen, vagy helyettese altal evenkent legalabb egyszer, a torvenyhatosag kezelese es feliigyelete alatt allo penztarakat negyedevenkent a penztarvizsgalo bizottsaggal egyiitt varatlanul ellenorizte. A kotelezden szervezett bizottsdgok A varos igazgatasaban kozremiikodo bizottsagoknak Miskolcon is ket valtozata volt. Az elso korbe a torveny vagy kormanyrendelet alapjan letrehozott testiiletek, a masodikba az onkormanyzati igenyek alapjan szervezett szakbizottsagok tartoztak. A kozponti jogi normak altal felallitott es mukodtetett testiiletek koze tartozott a kozponti valasztmany, amelynek szervezetet es hataskoret az 1925: 26. tc. 15-23. §-ai allapitottak meg. Az igazo16 valasztmany szervezeterol es hataskorerol az 1929: 30. tc. 20. §-a rendelkezett. A kijelolo bizottsagrol az 1929: 30. tc. 5. § 2. bekezdese, a szamonkero szek szervezeterol es hataskorerol az 1886: 21. tc. 57. § B /a/ pontja tartalmazott kotelezo rendelkezeseket. Fontos allamigazgatasi szerepet latott el a helyben szervezett kozegeszsegiigyi bizottsag (1876: 14. tc. 160. §) es a helyi egeszsegvedelemben hataskort gyakorlo egeszsegiigyi bizottsag. Ezen utobbi testiilet szervezetet es hataskoret az 1876:14. tc. 164. §-a allapitotta meg. Az oktatasiigy kozponti elvarasainak helyi koordinalo szerve az allami elemi iskolai gondnoksag volt, amely az 1907: 26. tc. 1519. §-ai es az 53. 000/1909. V.K.M. sz. rend. 1-15. §-i szerint nuiko-
108
dott. Az iskolarendszeru nevelesi feladatok osszehangolasat a torvenyhatosag allando nepnevelesi bizottsaga (1876: 28. tc. 8. § es 92. 413 V.K.M. rend.) latta el. A kereskedo tanonciskolai feliigyelo bizottsag (1922: 12. tc. 119. § 60.000/1924. V.K.M. rend. 31-39. §) es az iparos tanonciskolai feliigyelo bizottsag (1922: 12. tc. 119. § 6.000/1924. V.K.M. rend. 31-39. §) kozvetitette az allami elvarasokat a varosi szakkepzo intezetek reszere. Iskolan kiviili nepmuvelesi bizottsag (132. 243/V.K.M. 1922. rend.) szervezodott a varosi kulturalis prograrnok tamogatasara, a fizikai neveles varosi iranyitasaban a torvenyhatosagi testnevelesi bizottsag (1921: 53. tc. 3. § es 9000/V.K.M. 1924 rend. 14.§) nuikodott kozre. A szocialis feladatok helyi ellenorzeset a varosi kisdedovodak es gyermekmenedekhazak feliigyelo bizottsaga (1891: 15. tc. 22 es 23. §) es a gyermekvedelmi bizottsag (1901: 8. tc.) latta el. Allami erdekeket is erinto gazdasagi feladatkoroket latott el a varosi mezogazdasagi bizottsag (1920: 18. tc. 3-9. §; 35.200/F.M. rend. 9. § es 78.870/1925. P.M. rend.), a borellenorzo bizottsag (1924: 9. tc. 53. § es 2000/1929. P.M. rend. 126-127. §), a gazdasagi munkaber-megallapito bizottsag (1923: 25. tc. 3-4. § 12.222/1923. P.M. rend. 1.2.§), az allatvizsgalo bizottsag (1927: 25. tc. 2. § es 33.000/1928. P.M. rend. 2. § 4. bek.), a menvizsgalo bizottsag es a menfeliilvizsgalo bizottsag. (1927: 25. tc. 2. § 84.100/1928. P.M. rend. 2. §/2/4-6. bek.).
Onkormdnyzati hatdskorben alakitott szakbizottsdgok A legfontosabb feladatot a gazdasagi szakbizottsag latta el. Ennek hivatalbol tagjai a gazdasagi ado- es penziigyi tanacsnok, a mernoki hivatal vezetoje, a tiszti foiigyesz, a foszamvevo es a kozvagohidi igazgato volt. Valasztott tagjai is voltak: a torvenyhatosagi bizottsag 20 taggal kepviseltette magat. A szakbizottsag feladata a kozvagyon es kozjavadalmak hasznosftasa, ertekesitese, azok berbe es haszonberbe adasa, a varos reszere sziikseges termenyek es szerek, eszkozok beszerzese, varosi kozmuvek, kozepitkezesek, a meglevok javitasa, fenntartasa, a varosi tulajdon eladasa, uj vagyon szerzese. A varosi gazdalkodassal es haztartasba 109
kapcsolatos fontosabb kerdesekben a polgarmesternek, vagy a kozgyiilesnek es kisgyiilesnek velemenyt adott. A penziigyi szakbizottsagnak hivatalbol tagjai voltak: az ado es penziigyi tanacsnok, tiszti foiigyesz es a foszamvevo. Az onkormanyzati erdekeket ebben a testiiletben is 20 torvenyhatosagi bizottsagi tag kepviselte. A testiilet a penz- es szamviteli iigyekben adott velemenyt. Ezen tul reszletesen atvizsgalta a szamvevoseg altal osszeallitott koltsegvetest, zarszamadasokat es a vagyonleltart Olyan indftvanyok es kerv^enyek felett, melyek a koltsegvetes kereten kfviil allo kiadasokat igenyeltek, vagy a varosi jovedelmek csokkeneset okoztak, uj adok behozatalat, vagy letezok megsziinteteset, a torzsvagyon szaporftasat, elidegeniteset vagy atalakftasat, kovetelesek elengedeset vagy behajthatatlan kovetelesek leirasat, tovabba kolcsonok koteset celoztak, a polgarmester, a kozgyiiles es kisgyules felhivasara velemenyes jelenteseket adott. A jogiigyi szakbizottsag tagjai a tiszti foiigyesz es 20 - a szabalyzat megfogalmazasa szerint - lehetoleg jogvegzett torvenyhatosagi bizottsagi tag. A testiilet a kozgyiiles, a kisgyules vagy a polgarmester felhivasara koz- es maganjogi iigyekben jogi szakvelemenyt adott. Szabalyrendeletek alkotasanal kotelezo volt kikerni allaspontjat. Az epitesi szakbizottsag szervezetet es hataskoret az epitesi szabalyrendelet allapitotta meg. A kovezesi es kozvilagitasi bizottsag tagjai a gazdasagi tanacsnok, a kikiildott varosi mernok, tiszti foorvos, a varosbirosag vezetoje es a torvenyhatosagi bizottsag 12 tagja. Eloadoja es jegyzoje az egyik varosi mernok volt. A testiilet litepftesi es fenntartasi, utcakovezesi, tisztftasi, ontozesi, valamint kozvilagitasi iigyekben velemenyt nyilvanitott, es fejlesztesi javaslatokat dolgozott ki. A taniigyi es kozmiivelodesi szakbizottsag tagjai: a fojegyzo, a taniigyet intezo tanacsnok es 12 torvenyhatosagi bizottsagi tag. Feladata volt minden taniigyi es kozmuvelodesi kerdesben, a varos tortenetet, a varosi leveltart stb. erinto iigyekben velemenyt adni, esetleg sajat kezdemenyezesebol javaslatot tenni. A penztarvizsgalo szakbizottsag tagjai: a foszamvevo, tiszti foiigyesz s a torvenyhatosagi bizottsag negy tagja. Jegyzoje a foszamvevo vagy az altala kijelolt szamvevo. Feladata a varosi penztarak negyedevenkenti meglepetesszeru vizsgalata volt. 110
A varosigazgatast egyeb szakbizottsagok is segitettek.239 A szakbizottsagok szervezetet es hataskoret kiilon szabalyrendeletek, illetve kozgyulesi hatarozatok allapitottak meg. Vdrosi iigyosztdlyok A kozigazgatasi iigyosztaly latta el az onkormanyzati testiiletek erdemi iigyviteli feladatait, szerkesztette azok jegyzokonyveit. Az osztaly munkatarsai referaltak a kozigazgatasi termeszetu iigyeket az ugydonto testiiletekben, vezettek a honositasi, allampolgarsagi iigyekkel osszefiiggo nyilvantartasokat, inteztek a sajtougyeket, engedelyeztek az idoszaki lapok arusitasat. Szerkesztettek a Hivatalos Ertesitot, kiadtak a hatosagi bizonyftvanyokat. Ez a hivatal allftotta ossze a legtobb adot fizetok jegyzeket, es keszitette el a torvenyhatosagi valasztok nevjegyzeket. Nyilvantartotta a politikai jogaiktol megfosztott szemelyeket, megszervezte a nepszamlasokat. A gazdasagi iigyosztaly intezte a varos gazdasagi es haztartasi iigyeit. Hataskorebe tartozott a varosi ingatlanok hasznositasa, gondozasa. Feladata volt a varos hataraira valo feliigyelet, a hatarjarasok szervezese, a varosi ingo es ingatlan vagyon tuzkar elleni biztosftasa. Intezte az allategeszsegiiggyel, mezorendorsegi iigyekkel, halaszattal osszefiiggo hatosagi iigyeket, ellenorizte a legeltetesi szabalyok betartasat. Feladata volt az utcak vilagitasanak, tisztantartasanak biztositasa, a setanyok, fasorok es iiltetvenyek fenntartasa. Ettol a hivataltol kertek szamon a mezei es diiloutak gondozasat, a kozlegelokon es kozsegi utak menten levo karos nove239
Zenedei, Szegenyapoldai, Javadalmi, Kozvagohldi, Szegenysegelyezesi, Noi ipariskolai feliigyelo, Avas-rendezesi, Iparfejlesztesi, Vl'zvezeteki es csatornazasi iazemi, szfniigyi, szinhazi ellenorzo, Goromboly-tapolczai uti, Mezei duloutak jo karban tartasanak ellenorzesere hivatott, Noi felsokereskedelmi iskolai feliigyelo, Varosi temetkezesi iizemi, A miskolci ag. ev. Jogakademia tanarvalaszto, Borsod-Miskolci Muzeum, Szeszfozdei, Sportpalya kiepftesi, Szocialis, zalogkolcson intezeti, Nepkerti sportpalya, Gazgyari 10-es bizottsag, Gazgyari 5-6s bizottsag, Penziigyi tanacs, Autobusz iizemi, Vasarcsarnoki ellenorzo bizottsag, Allami femipari szakiskolai felugyelo bizottsag, Apollo szinhaz bizottsag, Atleta kor bizottsag, Az evangelikus tanitokepzo igazgato tanacsaba kikiildott bizottsag, Kiilfoldi kolcson felhasznalasanak feliilvizsgalatara hivatott bizottsag. 1 11
nyek irtasat. A gazdasagi iigyosztaly kezelte a varosi gazdasagi statisztikat, es ellatta a varosi iizemek gazdasagi iigyeit. Ide tartoztak a villamos-iigyek, vizvezeteki problemak, a gaz- es kozvilagitasi iigyek. Az ado es penziigyi iigyosztaly keszitette elo a koltsegvetest es a zarszamadast, intezte a varos kolcsonveteli iigyeit, gondoskodott a kozpenzek hasznositasarol. Feliigyelte es vezette az adohivatalt, kivetette az allami es egyenes adokat, nyilvantartotta az adornentes hazakat. A kozmuvelodesi es szocialpolitikai iigyosztaly intezte a taniigyeket, hataskorebe tartoztak az iskolak es varosi ovodak ellatasaval osszefiiggo kozigazgatasi teendok. Ez a szervezet torzskonyvezte az iskolakoteleseket, irta ossze a tan- es ovokoteles gyermekeket es szabta ki az iskolai mulasztasok miatti rendbirsagokat. Ide tartozott a varosi ovodak, a varosi zeneiskola, a noi kereskedelmi es noi ipariskola minden iigye. A szervezet biztositotta a Miivesztelep miikodesenek felteteleit. Az iigyosztaly fontos feladatkort toltott be a varos szocialis iigyeinek szervezese, iranyitasa es ellatasa teren. Szervezte a szegenysegelyezest, kiosztotta a kozsegelyeket, intezte a hatosagi temeteseket. Vezette az ihsegenyhito akciokat, ellatta a varosi nepkonyhak es a szegenyapolda feliigyeletet. Szegenyjogi perleshez sziikseges bizonyitvanyokat adott ki, feliigyelte a hatosagi munkakozvetitest, nyilvantartotta a hadigondozottakat. A varosbirosagi iigyosztaly dontott ipariigyekben, a jogositvanyok kiadasarol, altalaban az osszes elso fokii iparhatosagi teendokrol. Itt inteztek a miinkasbiztositasi iigyeket, a kozegeszsegiigy elso foku hatosagi teendoit. Hataskorebe tartoztak az allategeszsegiigyi hatosagi teendok, a zarlatlevelek kiallitasa, az allatorvosok, a kozvagohid feliigyelete, a piacrendeszeti es vasarrendeszeti teendok. Tiizrendeszeti hatosag is volt. Nyilvantartotta a kozsegelyre szorulokat, ellatta az elso fokii mezorendori hatosagi teendoket. Hataskore kiterjedt az epitesi iigyek ellenorzesere es az epitesi szabalyrendeletben eloirt teendok ellatasara. Fontos feladata volt a felsorolt iigyekben elofordulo kihagasok feletti biraskodas es a szabalysertesi iigyekre vonatkozo lin. kozsegi biraskodas.
112
A katonai es illetosegi iigyosztaly kettos feladatkort latott el. A katonai alosztaly hataskorebe tartoztak a varosi erdekii katonai iigyek, a toborzasok, felmentesek, kiveteles nosiilesi engedelyek, elofogat-allitasi es katonai avatasi iigyek, elszallasolasok. Az illetosegi alosztaly intezte a kozsegi illetosegi iigyeket, a kozsegi kotelekbe valo felvetelt, az idegen allampolgarok lakhatasi iigyeit, az allampolgarsagi es nevvaltoztatasi iigyeket. A jogiigyi osztaly a varos maganjogi es peres iigyeit vitte, hataskorebe tartozott a szerzodesek megkotese es azok biztositasa. Kiemelt es gyakori kotelessege volt a varosszabalyozas folytan elofordulo ingatlan-adasvetelek es a vonatkozo szerzodesek elkeszitese, a kisajatftasi iigyekben valo kozremukodes. Az osztaly hatosagi iigyekben jogertelmezest adott ki. Nagyobb fontossagii, nem szorosan jogi vonatkozasii, es a polgarrnester altal a tiszti iigyeszi hivatalhoz utalt iigyekben kozgyulesi es kisgyiilesi eloadoi szerepet is ellatott. A muszaki iigyosztaly legfontosabb feladata a varos fejlodesehez sziikseges hatosagi feltetelek biztositasa volt. Ellenorizte a torvenyhatosagi, a vasiiti allomasokhoz vezeto utak, tovabba a varos gazdasagi diiloutainak, valamint utcainak es tereinek epiteset, burkolasat es fenntartasat. Gondoskodott a hidak epiteserol es fenntartasarol, a folyo- es patakpartok, a vedgatak epiteserol es fenntartasarol. Kiterjedt hataskoren beliil ellenorizte a hegyi vizeket levezeto arkokat es csatomakat, a vizjogi torveny vegrehajtasa koriil felmeriilo muszaki munkalatokat. Hataskorebe tartozott az utak, utcak es hazepitesek vonalainak megallapitasa, az utcaelnevezesi es telekszamozasi iigyek kezelese. Ezen tul szabalyozasi es kisajatitasi, telekfelrneresi es felosztasi iigyekkel foglakozott. Koordinalta a varosi kozepiiletek epiteset, karbantartasat. Feladata volt a varos mindenkori helyrajzi allapotat termeszethuen feltiinteto terkepek keszitese es terkonyvben valo nyilvantartasa, a terkepmasolatok kiadasanak engedelyezese. Maganepitesi engedelyeket adott ki, a varost mint hatosagot es maganbirtokost erdeklo osszes muszaki iigyet ellatta.
113
A varosi szakhivatnlok A tisztiorvosi hivatal vezetoje, a tiszti foorvos ellenorizte az egeszsegiigyi szemelyzet hivatali tevekenyseget, idonkent ellenorizte a kejnok egeszsegi allapotat, feliigyelte a temetoket, engedelyezte a sirboltnyitast. A tiszti orvosok naponkent ellenoriztek a piacokat, a pekeket, a fiiszerkereskedoket, a cukraszdakat, a kavehazakat, a vendegloket, a kocsmakat es a szikvizgyarakat. Ellattak a halottkemi teendoket, ezt a tevekenyseget szegenyek eseten dijtalanul vegeztek. Az ujonnan epftett hazak lakhatasa irant velemenyt mondtak. A tiszti orvos koteles volt lakasa utcai oldalan nevet es rendelesi idejet tablan feltiintetni. A szegeny sorsii sziilonoket ingyenes babasegellyel a varosi babak lattak el. A ragalyos es fertozo betegsegeknel sziikseges ellatast a fertotlenftok biztositottak. Varosi szakhivatalnak minosiilt a szamvevoseg, a fopenztar, a varosi adohivatal, a mernoki hivatal es a leveltar. A kozigazgatast varosi segedhivatalok (iktato hivatal, irattar, kiadohivatal, kezbesito hivatal es koztisztasagi hivatal) segitette. A miskolci kozelet szerves reszet kepeztek a varosi intezmenyek, iizemek es vallalatok.240 A varosi alkalmazottakra vonatkozo normdk Az allasok betoltesenek modjara reszletezo helyi szabalyok vonatkoztak. A polgarmestert a torvenyhatosagi bizottsag kozgyiilese altalanos szotobbseggel tiz evre valasztotta, a tiszti foorvost, a leveltarost, a szamvevoseg egesz szemelyzetet a foispan elethoszszig nevezte ki. A helyettes polgarmestert, a fojegyzot, a tanacsnokokat, az arvaszeki iilnokoket, a tiszti foiigyeszt, a muszaki tana240
A varosi zeneiskola, Noi felsokereskedelmi iskola, Varosi noi ipariskola, Varosi ovodak, Also fokii kereskedelmi es iparos tanonciskola, Javadalmi hivatal, Fertotlenito intezet, Szegenyapolda, Hatosagi Munkakozvetlto Hivatal, Varosi nepkonyha, Kozvagohid, Vasarcsarnok, Kerteszet, Mujeggyar, Hordojelzo hivatal, ,,Szent Istvan" fertozo korhaz, Vizvezetesi es csatornazasi uzem, Zalogkolcson intezet, Varosi temetkezesi iizem, Kozponti szeszfozde, Autobusz iizem, Tuzoltosag, Muzeum, Munkasszallo.
114
csost, a mernokoket, az aljegyzoket, a fopenztarnokot, a tiszti orvosokat, a helyhatosagi es vagohidi allatorvost, az adopenztarnokot, az adohivatali es fopenztari ellenoroket, a kozgyamot es a hatosagi munkakozvetito fonoket, a tiizoltoparancsnokot a torvenyhatosagi bizottsag kozgyiilese egyszerii szotobbseggel elethossziglan valasztotta meg. A szak-, kezelo- es segedszemelyzet tagjai kozul az irodaigazgatot, a birtoknyilvantartot, az utmestert, az adotiszteket, a penztari tiszteket, a kozigazgatasi iktatot, a kozigazgatasi irattarost, az arvaszeki iktatot, az adohivatali iktatot, a varosbfrosagi iktatot, az irodafotisztet, az irodatiszteket, a szamtiszteket, az epitesi feliigyelot, a varosgazdat, a koztisztasagi feliigyelot, a miiszaki segedtiszteket es az irnokokat a torvenyhatosagi bizottsagi kozgyules hatarozatlan idore valasztotta. A kozigazgatasi gyakornokokat a foispan nevezte ki, es a vonatkozo torvenyekben eloirt ido utan 6 erositette meg az allasukban. A miizeumort, a vegrehajtot, az irodasegedtiszteket, a javadalmi hivatal egesz szemelyzetet, a vasarcsarnoki feliigyelot, a fokerteszt, a kerteszeket, a fogepeszt, a gepeszeket, a sziilesznoket, a kezeloket, a dijnokokat, a becsiisoket, a gondnokokat, a miiszaki rajzolokat, a hordojelzot, a tiizolto tiszteket es a tuzoltokat a polgarmester nevezte ki. Az alkalmazashoz megfelelo elmeleti kepesftes kellett. Fogalmazasi tennivalok ellatasara hivatott allasokra gyakornokkent is csak az volt alkalmazhato, akinek a tudomanyegyetemen szerzett jogi, vagy allamtudomanyi tndori vagy kozgazdasagtiidomanyi karon szerzett kozgazdasagtudomanyi tudori oklevele volt. A kiilon kepzettseget (iigyved, orvos, mernok stb.) kivano allasokra csak azt alkalmazhattak, aki az allasra megallapftott kepzettseget igazolta. Tiszteletbeli tisztviselot a foispan csak fogalmazoi allasokra nevezhetett ki. Ilyen tisztviselove csak azt lehetett kinevezni, aki az adott allasra megkivant elmeleti kepesitessel rendelkezett, es nem toltott be mas igazgatasi korben tenyleges allast. A kinevezes hatalya a torvenyhatosagi bizottsag tagjai fele reszenek legkozelebbi megujitasaig terjedt.
115
A hivatali kotelezettsegeket is pontosan meghataroztak. A hivatalos teendoket rendszerint a hivatalos helyisegben kellett elvegezni. A tisztviselok tigyiratokat csak kozvetlen fonokiik tudtaval vihettek el a hivatalos helyisegbol. A hivatalos orak delelott 8 oratol delutan 2 oraig tartottak. A hivatalos orak beosztasat a hivatali helyiseg folyosojan szembetuno helyen kifiiggesztett tablan kellett feltiintetni. A sziikseghez kepest vasar- es iinnepnapokra, valamint hetkoznapok delutani idejere a tisztviselok, valamint a segedes kezeloszemelyzet tagjaibol egy-egy napost kellett kirendelni. Siirgos iigyek intezese celjabol, vagy kozveszely eseten a polgarmester vagy a kozvetlen hivatali fo'nok a tisztviselok, valamint a seged- es kezelo szemelyzet tagjainak tevekenyseget hivatalos orakra es sziinnapokra valo tekintet nelkiil barmikor igenybe vehette. A hivatalszolgak munkaidejet a hivatalfonok hatarozta meg: a miinkaido - kiveteles eseteket nem tekintve - napi tiz oranal tobb nem lehetett. A tisztviselok es az alkalmazottak kotelesek voltak a hivatalos orakat megtartani, szolgalati teendoiket pontosan ellatni, es felettes hatosagaiknak torvenyes hataskoriikben kiadott megbizatasait, utasftasait teljesfteni. A polgarmesternek, valamint a hivatali fonokoknek kotelessegiik volt feliigyelni arra, hogy a varosi alkalmazottak a hivatalos orakat betartsak. A varosi alkalmazottak kotelesek voltak mindenkori lakasukat es lakasvaltoztatasukat pontosan bejelenteni a polgarmesternel, aki arrol nyilvantartast vezetett. A hivatalvezetok - a polgarmester altal megallapitott - naponkenti ^tudakozodasi idot" hivatalos helyisegiik ajtajan kotelesek voltak feltiintetni. A varosi tisztviselo, seged- es kezeloszemelyzet tagja eloljaroinak tisztelettel es a szolgalatban engedelmesseggel tartozott. Ha valaki barmilyen szolgalati intezkedest magara nezve serelmesnek talalt, ellene a polgarmesternel, a polgarmester intezkedese ellen a torvenyhatosagi bizottsagnal 15 napon belul irasbeli panaszt tehetett, amely azonban a serelmesnek velt intezkedes vegrehajtasat nem akadalyozhatta meg. Minden alkalmazott koteles volt a hivatali titkot mindenkivel szemben megorizni. Tilos volt iigyiratokbol, tervekbol, okmanyokbol es mas, nem a nyilvanossagra szant hivatali iratokbol barmit is 116
kozzetenni, vagy akar maganosokkal, akar az illeto iigy elintezesre nem hivatott alkalmazottakkal, hivatalokkal vagy hatosagokkal kozolni. A varosi alkalrnazottaknak tilos volt olyan mellekfoglalkozasok uzese, amelyek a hivatali alias tekintelyevel nem fertek ossze, vagy 6'ket a hivatalos kotelessegiik teljesiteseben akadalyoztak. A varosi nlkalmazottak letszdmn A varosi kozigazgatas kozponti feladatait 225 hivatalnok latta el. Ebbe a korbe a kovetkezo tisztsegek, hivatalok tartoztak: polgarmester, helyettes polgarmester, jegyzo, ket tanacsnok, foiigyesz, ket I. o. aljegyzo, ket II. o. aljegyzo, III. o. aljegyzo, ket arvaszeki iilnok, kozgyam, tiszti foorvos, negy tiszti orvos, foszamvevo, helyettes foszamvevo, negy szamvevo, szamlaellenor, szamtiszt, fopenztarnok, fopenztari ellenor, II. o. penztari tiszt, adopenztarnok, adoellenor, negy I. o. adotiszt, 6t II. o. adotiszt, birtoknyilvantarto, hat vegrehajto, vezeto miiszaki tanacsos, ket fomernok, mernok, ket muszaki tiszt, harom miiszaki segedtiszt, foleveltarnok, irodaigazgato, harom iktato, irattarnok, helyhatosagi allatorvos, hat irodai segedtiszt, ket irnok, varosgazda, negy kozigazgatasi gyakornok, 45 kezelo, 45 dijnok, 45 ideiglenes dijnok, negy becsiis, szinhazi gondnok, ket helypenzszedo', 6t vamszedo, ket sziileszno. A varosi intezmenyek, vallalatok es iizemek fizetett alkalmazottainak letszama 96 volt. Beosztas szerinti osszeteteliik a kovetkezo volt: zeneiskolai igazgato, het zenetanar, noi felsokereskedelmi iskolai igazgato, nyolc noi felsokereskedelmi iskolai tanar, noi ipariskolai igazgatono, negy noi tanftono (ipariskola), 14 ovono, javadalmi hivatali fonok, javadalmi hivatali penztarnok, javadalmi hivatali ellenor, ket javadalmi hivatali iigynok ellenor, kilenc javadalmi hivatali iigynok, nyolc javadalmi ideiglenes iigynok, fertotlenito intezeti gepesz, szegenyapoldai gondnok, hatosagi munkakozvetito hivatalfonok, hatosagi munkakozvetito hivatali tiszt, vagohidi igazgato, vasarcsarnoki feliigyelo, kerteszeti vezeto, fokertesz, harom kertesz, jeggyari gepesz, hordohitelesito, fertozokorhazi orvos, ket fertozokorhazi segedorvos, fertozokorhazi gondnok, vizvezetesi es csatornazasi iizemi igazgato, vizvezetesi es csa-
117
tornazasi iizemi gepeszmernok, vizvezetesi es csatornazasi iizemi konyvelo, vizvezetesi es csatornazasi iizemi masodkonyvelo, vizvezetesi es csatornazasi iizemi penztarnok, vizvezetesi es csatornazasi iizemi muszaki tiszt, vizvezetesi es csatornazasi iizem irodatiszt, vizvezetesi es csatornazasi iizemi foszerelo, ket vizvezetesi es csatornazasi iizemi szerelo, ket vizvezetesi es csatornazasi iizemi gepesz, vizvezetesi es csatornazasi iizemi csatornaellenor, zalogkolcson intezet igazgato, penztarnokno, becslo, konyvelo; temetkezesi vallalati iigyvezeto igazgato, szeszfozdei igazgato, miizeumor. A helyi kozigazgatast 243 altiszt es szolga (tiizolto orparancsnok, tuzolto rajvezeto, ttizolto orvezeto, 24 tiizolto, negy kozrendeszeti altiszt, szemetes ispan, hajdu tizedes, hat kozhajdu, negy fertotlenito, 16 hivatalszolga, zeneiskolai szolga, noi felsokereskedelmi iskolai szolga, tiz kezbesito, nyomdasz, gyepmester, negy iitkaparo, vasarcsarnoki altiszt, vasarcsarnoki ejjelior, harom vasarcsarnoki illemhely-feliigyelono, ket napidijas kertesz, noi ipariskolai szolga, 14 ovodai dajka, tiz mezoor, 11 pince- es kertor, 90 utcasepro, 24 kocsis) segitette.
MISKOLC A MASODIK VILAGHABORU ALATT 1939 szeptembereben, a masodik vilaghaborii kezdetekor Magyarorszag meg nem volt hadviselo fel, de mar ekkor szamos korlatozast leptettek eletbe. Korlatoztak az egyesiilesi, gyiilekezesi jogot, cenzuraztak a sajtot.241 A haboru elejen Miskolc ipara a hadi konjukturanak koszonhetoen fellendiilt, csokkent a munkanelkiiliseg, nottek a keresetek, de a prosperitas nem volt tartos. 1940-tol kezdve emelkedni kezdett az elelmiszerek es a kozsziiksegleti cikkek ara. A haboru serkento hatasa elsosorban Diosgyorben es nehany miskolci gepgyarto iizemben ervenyesiilt, ezek az iizemek kapcsolodtak be leghamarabb a fegyvergyartasba. A konnyiiiparban azonban hamarosan ereztette hatasat a kronikussa valo nyersanyaghiany. A Miskolcon 2-" BOZSIK Sne. e. n. 71-95 p. (keziratban) 118
