MÜSZAKI
NEHÉZIPARI
A
EGYETEM
SIEMENS-DINAMÖ
IV.
HEGESZTÉSI
szabályozása
SAJÁTOSSÁGAI
1958/59
hárompólusu, tulajdonságai Indokolttá
-
egyenáramú különösen teszik teszi alkalmazását
(egy kisteljesítmyényű
elektromosan
*
BECKER MIKLÓS é. gépészmérnökhallgató -
A Siemens-fele dinamikus kedvező áramú ívhegesztvésre.
TANSZÉK
ELEKTROTECHNIKAI
-
ívhegesztő
generátort
alkalmassá
egyen-
még az a tény, hogy is megservomotorral)
oldható. l.
állórészxén generátor következésképpen található, A
villamos
fok.
armatúra
Az
felépítés
Szerkezeti
3 p) pólus 9, általában tekercselési lépés is 120 rajzát kétrétegű. A tekercselés
három a
(vagy 6, vagy pólusosztá.s és a
tekercselése
3
-2
1
glwll; HMHM: IÍÍ:
ZÉ
l-Llí
lllTlililllllin ? ha,
JEEFAgÜ
"
A
dolgozatot
az
Elektrotechnikai
el
Tanszék
részéről
Gáti
József
1
egyetemi
adjunktus
bírálta.
21
l.
ábra
szerint
a
A 2. ábra mutatja. jelölései az A és B kehegesztőáram fék az között, míg a terjesztőáram A és O kefék közt A folyik. gerjesztőáram a 2-es pólus sönttekercsét, az 1-es és 3-as míg a hegesztőáram tekercsét A pópólus soros gerjeszti. lusok gerjesztési iránya az a, b, és c, az
armatúráé
az
a d jelű nyíl. gép kapocsfeszültsége
A
kefék
közt
sa
armatúra
az
ábra
2-
lus alsó
az
2.
Üresjárásban (din), ame1y ábp, -re
a
A
és
a
2-3
pólus
1--3
az
és a
2-es
póalatti
rövidebb
áramutat,
vagyis
venni.
gép működése
pólusa
három
gép
másikat
ágáágát
alkotják.
vezetők
céljából a figyelembe
vizsgálata ágat célszerű
kapocsfeszültség előbbi párhuzamos A
felső
felső
alatti
alsó,
alatti
alatti
párhuzamos párhuzamos
Egyik
pólus
1-es
pólus
indukálá-
Ennek
két
történik.
ban az
mérhető.
A és B
az
közül
csak
a
kap gerjesztést
2-es
ellenA 95,); és (DpB mágneses szét. állásai egyenlő nagyságú. Az előegyenlő nagyok, így a két részmező a esetén fordulatszám állandó zőkből kapocskövetkezik, hogy fluxusával: 1-es és 2-es az pólus Íeszültség arányos
Gím-re
és
ágazik
-
v-
U
Ha
(Öl, pl.
fel, K-t
Ug
=
60
a =
3. ábra
+4,
lO-nek V-nak
=
4
erővonal
választjuk,
V. számszerű
értékeket
veszünk
hasonlóan +2) továbbá látható, (Dm egyenletből feszültség azjiresjárási =
fenti
a
adódik.
gwép dinamikus
(OM "(DM
megfelelően
fluxusainak mert
K
tulajdonságait
a akkor akarjuk megvizsgálni, hirtelen ugyancsak megszakítása esetén való kell viselkedését megállapítani. A Öl, jelű mezőt a 2-es kötött tekercsé hozza pólus párhuzamosan létre. a már említett hirTekintve, hogy ez a tekercs nagy mene-tszámú, telen változásokat követni csak kismértékben az képes, eredetileg gerállandó közel értéken hirtejesztett mezőt megtartja. Ha a munkaáram len megnövekszik a rövidzárási hatása érték, ill. miágnesesmező folytán az általa létesített kom4155mező merőleges Óp-re és így Öpi fluxus a 3. b. és c. ábra szerint A kapocsponenst eltolja a 3-as jelű pólusra.
Ha
a
gép hirtelen
--
22
rövidzárása
és
a
rövidzárlat
,
U-40v
's
o,
'
u.40
U=20
y
V
09 Linz 11
a:
ábra
3.
ezért
feszültség V értéket
40
eloszlását, amellyel a nem
3.
a
fel.
vesz
975
A
mező
V, míg a 3. a gépnek mutatja 50
helyzetben 3.
ábra
c.
szabályozása
amikor a
b.
mezőegy jellemző történik, pólus ki-bvecsavarásával ellenállását Ennél változtatjuk.
1-es
az
körének
mágneses
mezőeloszlásnál a szabályozó bír a feszültségre, tehát ez
kar
helyzete U
az
állapotban
jelezte
c.
40
=
nyilván V-hoz
befolyással
semmi
tartozó
pont
az
összes
sztatikus lesz, jelleggörblék közös metszespontja Rövidzárásban az áramnak kell még tovább növekednie, míg a rövidzárási a zérusra nem csökállapotnak megfelelően kapocsfeszültség ken. Eközben már az 1-es most és 3-as mezőt És pólusokon létesít, egy
melynek
iránya
ban
d.,
a
3.
30, 20, ill. az esetben, rövidzárási Ha
az
e.
ellentétes és f. ábra
0 V-ra
Ópl-el
a
csökken.
armatiírakör
sáhozugyanis
kisebb az
mezőeloszlás
3. f. szerinti
A
ha elhanyagoljuk állapotának.
(ps valamivel
a folyamatot különböző állapotáa gép kapocsfeszültsége ugyanakkor
Ezt
szemlélteti, az
(05 GDP)abban megfelel a gép a
feszültségesést,
ohmos
nem el, feszültségesését hanyagolnánk váláÓp. Az indukált feszíiltség zérussá nagyságú hogy 05 és (Ép egymással azonos
ohmos
lenne,
szükséges,
mint
legyen.
Siemens-generátor előnyös fluxusképekkel magyarázhatók. sönttekercsbeno, mely za 2-es póluson A
dinamikai
vázolt
rövidzárlat alkalmával, Számú tekercs fluxusa terelődik m-enetszámú soros tekercsbe. a
fluxus
Mint van,
csupán át
a
az
23-as
tulajdonságai
a
3.
ábrán
nagymenetszámú nem kell, hogy megváltozzon 1-es póluson levő kismenetkispóluson levő ugyancsak látható
a
23
nem keletkezik a zárlati áramot rövidzárásánál tehát A záráramlökés és ez kedv-ező a rövidzárás miatt. gyakori meghaladó dinaesetén akkor hirtelen lati kör nyújt a gép kedvező megszakítása minél az ív ha a megszakítás után mikus gyorsabban tulajdonságokat, Ez az ív biztos nagyobb feszültség jelenik meg. gyújtási feszültségénél elgyújtása és ami ezzel egyenlő, a hegesztés biztonsága szempontjából a És mező zárlati állapot megszűnik, engedihetetlen. Ha a 3. f. szerinti sze3. c. ábra szerinti a gép mezőoszlása lesz. majd a 3. ábra eltűnvén,
gép hirtelen
A
rint
léssel
visszafelé változik, vbíró 2-es póluson
mivel
s
már
Öp
a
mező és
megvan,
pólusba kapunk,
nagymenetszámú a Óm mezőnek
a
csak
tekercsekell
1-68
az
feszültséget
visszaterelődnie, rögtön megszakításkor visszatér és 60 V feszültség Uo majd az üresjárási gyorsan ív gyors Az üresjárási teszi az lehetővé állapotból való újragyulladását. bár csak közelítéssel és megszakítás ismertetett rövidzárás jelenségei való rövidrezárásra terhelési a állapotból kiterjeszthetők tetszőleges 40
V
zárjuk a feszültség
3.
Uc
=
=
-
-
megszakításra
és
Ha mező
a
nem
marad Ezért
nem
nő.
szerint
is.
gépet
hirtelen, mert állandó,
a
rövidzárási
a
rövidre,
fokozatosan
hanem
gerjesztő
mezőeloszlás
nem
a
3.
f.
ábra
(Dp
a
ábrák
a-f.
szerint
karakterisztikán nem a állapotot a sztatikus P", hanem közel az ürespl. a P pont jelöli. Ezt a pontot tetszőlegesen vihetjük ha a ellenállását gép mágneses megfelelően választjuk járási ponthoz, és
alakul,
a
3.
c.
meg. A dinamikus tulajdonságokat javítja, minden esetben nagyobb, mint az ürezsjárási szakításkor fellépő UC feszültség 40 V-nál, hoz tartozó feszültség pedig 60 V-nál mindig lékelt mérési is, eredményekből
3.
hogy (Ép a rövidzárás ezért mágnesmező, a
3.
a.
szerinti
nagyobb.
Ez
után a
megmezőeloszláslátható a mel-
Szabályozás
A 3. ábrából
nalátható, 455mezőt annál hogy a sorosan gerjesztett kell minél az l-es és gyobb ampermenetszámmal gerjeszteni, nagyobb 3-as áthaladó Ezt ellenállása. a körülpóluson mágneskör mágneses ha az 1-es ményt szabályozás céljából hasznosíthatjuk, pólus alatt változtatható és légrést képezünk ki oly módon, hogy az l-es pólus törzsére a
koszorúra
nagyemeikedésű
módon kis légrés ill. hegesztőáramot
készítünk.
csavarmenetet
légrés mellett nagy rövidkapunk. A szabályozás viselkedik a Siemens? szempontjából éppen fordítva a keresztmezős v. dinamó, mint Rosenberg-gép, amely nagy légrés esetén ad kis hegesztőáramot. A másik különbség a kétfajta gép között, kerülni kell a a hiszen hogy a Sieímens-dinamónál pólustörzs telítését, kell változzék az árammal. Az 1-es 05 mező arányosan pólustörzs mágIly
zárási,
neses
szerinti
24
ellenállása mezőeloszlás
a
3.
c. a
mellett
szerinti sztatikus
kis,
nagy
mezőeloszlásra
karakterisztikák
nem
hat. felvétele
Mivel során
a
3.
c.
csak
ges
fordul elő, szüksékaraktesztatikus a dinaIly módon a sztatika karakteA 4. ábra mutatja 500 A-es 30 3-nál több esetén.
( a P pontnál) hogy az összes
egyszer az,
itt metsződjék. tulajdonságok risztikából értékelhetők.
risztika
míkus a
karakterisztikát
sztatikus
.
.
értékek hegesztőáram a alkalmazása szabályozás pólus
esetben
a
szabályozás
kefék eltolásával Visszatérve
juk, hogy sebb
a
3.
a
gerjesztett pólusra egyes 1-es az pólus
utóbbi csakis
a
megvalósítható.
megállapíthat-
ábrára, gerjesztett
egyenlő Ópl-gyel, minél
lesz
a
473 annál kipárhuzamonagyobb az
menetszám.
tekercselt
gerjesztőtekercs
változásával
mechaEz
praktikus
volna
soros
áramnál
San
mának
tenné.
bonyolulttá
nizmusát
.
is
különböző
Ezzel menetszá-
hegesztő
Uv 60
15
(FI/l)
'
/
ima; 4.
5, ábra
ábra
állíthatunk a-Iíalnerőssiégeket
be. A szabályozás tulajdonképpen egy másik kell az ármamagyarázatához meg vizsgálni [a ketzeeltolás. az alábbi armatúragerjesztést komponensekre irányát. uragerjesztes A 9k1 az 1-es pólusra, a Gkg a 2-es pólusra keresztirányban, bqnthatmk: és a Gin az 1-es pólus és a 9132 és a 9,333 a 2-es pólus hosszmlg a ehl tengelyének irányában mágnesez (5. ábra). Az armatúramező szimmetrikus azt elágazása jelenti, hogy az nem
rfllfaja
Ennek Az
"
25
és
kefék
közt
szumezőre és az állórész feszültséget a gép zárlati áramára alig gyakorol beperponálódva a viszonyok aiklcor, ha a keféket folyást. Megváltoznak pl. a forgásiránykeekkor változatlan eltoljuk. Az armatúramenetek nyal ellentétesen mellett már csak az 1-es resztmágnesezés hosszirányú mágnesezést pólus annak létesítenek. gerjesztési irányával egyirányban tengelyében, Így értük amit korábban a soros tekercs menettel, mint ugyanazt a hatást csökkentését. számának növelésével, vagyis a hegesztőáram Forgásirányaz a hosszantmágesező lhatás 5. c. árbra szenyal egyező kefeeltolásnál rint a 2-es Ennél a kefeeltolásnál a pólusra korlátozódik. hegeszstőárazn ez a művelet a 2-es nagyobb lesz, mert póluson levő teegyenértékű meaz kercs menetszámának 1-es pólus tekercsének növelésével, vagy
indukál
A
az
B
3. f. ábra
szerint,
csökkentésével.
nctszám
Oszcillogrammok A
gép
a
már
200
szabályozó
A-es
a tulajdonságai bizonyíthatók való oszcillográfon folyamatának rövídzárást és megszakítást mutat
dinamikus
ismertetett
rövidzárlat hirtelen A 6. felvételével.
megszakítás pl. hirtelen
és
á-bra állásnál.
Összehasonlításul
hálózaton feszültségű egy a kapcsolási folyamaA diagramban U jelenti a tot. Uí pedig a feszültségét, gép üresjárásí vele azonos hálózati Rövidzárásnál a zárkapocsfeszültséget. nagyságú az lati áram a hálózatnál il f(t)_. a gépnél pedig i f(t) függvény szerint változik. Ha megszüntetjük a az feszültsérövidzárlaxtot, üresjárási vissza. térnek f(t) függvény szerint f(t),, ill. az gek ,u1 A 7. ábra esetén 60 A-es hegesztő áram mutatja kapugyanezen csolási folyamatok idöbeli lefolyását.
indukoiómentes
a
géppel
közel
azonos
is felvettük
ellenállással
ugyanezt
=
=
=
=
'
6.
26
ábra
x
r-
4,
ábra
8, ábra
A
ség-idő
8. ábra
kézmozgást
való
elektródákkal
csupasz
diagramja,
melyen
jól látható,
hegesztés áram-idő hogy cseppátmenet
és a
feszültritmikus
követi.
I R O D A L O M
[l] Liska József: Villamos gépek II. [2] Grabner, A.: Der Gleichstrom-Lichtbogenschweissgenerátor. dreípolige M, 1935. 4. Old.) [3] Grabner, Verhalten A.: Über fúr die Kennzeichen dynamisches
(E.
u.
v
genschwewíssmaschinen. [4] Sebő Gábor: Újtípusú sek
kézi
hegesztésre.
E. u. villamos
M
Villamosság,
(1934)
249.
ívhegesztőgépek 1955.
25.
von
Lichtbo-
old. és
villamowss
segédberendezé-
old.
27
Villamos Károly: Elektrotechnika,
[5] Kumtz lemzői.
[6] Langkau:
Neuer als
vespannung H. 3.
[8] Knill, mos
Fortschritt Kennzeichen
Schalt-
F.: mit
ívhegesztőgépek 1955.
und
Schweíssoszcillogramme
ETZ. 52 Stosskurzschlusus-strom
Regelpolen.
[9] Waclawik:
és transzformátorok általános 367. oldal. im die dinamische Sweissmaschinenbau, der Schweissbarkeit. Elektroschweissung
(1931)
OCOBEHHOCTH M.
Reser-
(1933)
Rosenberg-Guerfelddyna-
von
S. 903. und beim dynamische Leerlaufspannung (1933) H. 12. von Schweissmaschinen. Elektroschweis-
Schweissgenerator. Elektroschweíssung Charakteristik [10] Meller, K.: Dynamische (1933) H. 6. sung Die neue Brown-Boveri-Schweissmaschine S. H; [11] Kocher, (1933) S. 105. CBAPOLIHBIE
jel-
s
BBC-Mitt.
uns.,
20.
III/IHAMO Cl/IMEHCA
BEKKEP
P E 3 lO M E
CnMeHca. OcHoBa KoHcTpyKuMH H paöoTa mmamo nocTnraeTcH KpHBaH TpeöyeMoü Kpymcm
cTaTMuecKaH HCHHH I-um
BoaMomuocm perynnpomm Auanna uieroxc. xopoumx
noJm. u
noaauzi
ceapolmoro
xopoumx Ha TOKZl
HVTEM
CBOÜCTB
III/IHEIMHLICCRIIX
cBoücTB:
IIl/IHaAH/ilieclíllx
OCHOBaHHH
npuHuHna HSMEHBHHH
Mamimbx
OTKJIO-
pacema-
npn
HOMOIIUI
ocuunnorpamios.
SCHWEISSEIGENSCHÁFTEN
DIE
DER M.
SIEMENS-DYNAMOMASCHINE
BECKER
ZUSAMMENFASSUNG Die und Arbeitsweise der Siemens-Dynamomaschinedas entsprechend steile statische dynamischen Eigenschaften: nach dem Prinzip der Feldablenkung erreicht. des SchweissReglung stromes durch des Luftabstandes der. BürVeránderung und; durch Verschiebung sten. Beweis der Maschine durch dynamischer guter Eigenschaften Oszillogramma-
Konstruktionsaufbau
Grundlage Diagramm
der wird
guten
aufnahmen. WELDING
CHARACTERISTICS M.
OF
SIMENS
DYNAMO
BECKER
S U M M A R Y
and of Siemens The operation dynamo. of suitable is to obtain a static characteristics field Control of welding current deflection by variation_ of air of the good dynamic characteristics evidence placement. Giving records, oscillographic mic
Structural characteristics
design
CARACTÉRISTIGUES
DE
SOUDAGE M.
DE
LA
DYNAMO
basis
of
steepness gap of
good dynathrough
and brush the machine
dis-
by
SIEMENS
BECKER
R É S U M
É
Fondement Construction fonctionnement Siemens, de, la dynamo structurale, bonnes de pente suffisante on obtient la courbe qualités dynamiques: graphique sur la base du principe de soudage de détournement du courant de champs, Réglage de la fente (fair du frotteur. bonnes par et par detournement. Les changement qualités de la machine sont démontrées des clíchés dynamiues par phobographihues
des
doscillogramme. 28
'
A
NEHEZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI IX.
A
NME
hallgatói
KÖTET
készült Tudományos Diákegyesületében munkák tudományos gyűjteménye
Szerkesztő
Dr_ FALK
RICHÁRD
Dr_
bizottság: SÁNDOR
GELEJI
MISKOLC 1964
Dr.
TERPLÁN
ZÉNÓ
A
kötet
HERCZEG egyetemi Dr.
ábráit
ISTVÁN adjunktus
ENDRÉNÉ
VINCZE tanszéki
technikus
és SCHOLTZ tanszéki
PÉTERNÉ mechanikus
készítette
§
Nehézipari
Műszaki
Egyetem,
"x
suuafüf+*"""'vwu
(ami: augzíki EIEHEUXPEMH
mm
Miskolc
Asszonyi Balás
EGYETEM MAGYAR MÜSZAKI NYELVÚ TARTALOMJEGYZÉKE IX. KÖTETÉNEK
NEHÉZIPARI
A
Csaba:
A
László-Zsákay abányászatban
Becker Béres
Miklós:
A
Árpád-Kováts
lineáris János:
programozás alapfeladatairól alkalmazásának Az atomenergia
KÖZLEMÉNYEI
.
.
Siemens-dinamó hegesztési sajátosságai alkalmazása az Öntöttvasak Attila: Kromálás
és ennek vizsgálata Bornemissza Imre-Gerentsér kikerülő mű légszereiből
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
A János: utánmosásának
Imre-Fruzsina
középtemmék vizsgálata..................... Csizmadia feszültségvizsgálata Lajos: Palástmarófog Debreczeni Elemér: nomogram Egy görbesereg Dér Az Jenő: acélok Éva-Palotás Árpád-Sólyom okainak Változások kísérleti vizsgálata Deres A radiológiai János: módszerek alkalmazási bányászatban....................... Radioaktív karottázs alkalmazása Egerer Frigyes: .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
úton
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
lehetőségei
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Jenő: Attila:
Hidropneumatikus fúróaggregát A C-görbék vizsgálatáról .
.
S. Nagy János: Csavarkulcs Sándor-Bánszki Rédei András: Blokkhengerállvány optikai Scholtz Péter: Egyszerű kiegyensúlyozó gép Az öntöttvas László: Szenyán J ózsef-Vida
barnakőszén-kutatásban Márton: Vas és szilícium
.
.
.
.
.
.
.
Tatár Zitás
képessége..................... erő Iván: Főforgácsoló A méretmegadás István:
továbbfejlesztése .
65
.
69 a
.
.
.
83
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
terve
.
.
folyékonysága,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
95 111 119
.
optikai feszültséganalízise feszültségvizsgálata
.
105
megoldásáról Hrabéczi Kováts
.
kőszén-
pécsi
a
.
43 53 59
méret-
fellépő
Ottó-Voith László-Herendi Rezső-Szermek hatása az Al-Mg3 ötvözetre A mérőszámos ábrázolás alkalmazása a szerszámszerkesztésben Gulyás Gábor: Heinemann A geometriai Zoltán: módszere új matematikai kristálytan egy A pantográi torzításra vonatkozó transzformációs Héjjas István: egyenletek István: harmadrendű Héjjas differenciálegyenletek Közönséges grafikus .
29
szénelőkészítő-
edzésekor
Fodor
.
21
területén
gazdaságossági
.
.
.
.
komlói
optikai
.
.
.
lehetőségei
.
125 133 141 149 157 163
ill_ formatöltő 173
mérése
esztergapadokon szabványai .
.
.
195 203
217
IIHCTIITYTA
IIOJII-ITEXHHLIECKOPO BlI/IIJJKOJILIHLCKOPO
TPYLILI
THPREJIOII
IIPOMHIIIJIEHHOCTI/I
(BEHPPI/IH)
COLIEPHiAHIIE nnueüuoro nporpasuxuponanua n BOSMODRHOCTH IIPYIMBHOHPIH aromuofi auepmn ropuoaanogcmoü npoMHmneHHoqTn GnMeHca M. Belmep; mzruaMo CBapoqHHe ocoóeHnocm IioBau: A. Bepem-A. HpnMeHeHHe xpoMannpoBaHna npn Bmpaóorxe uyryna ÜI-COHOMHHHOGIW) xenonII. BopHeMncca-II. Hpymnna: POpeHTJJIep-H. BOHHnrenbnoro m; oóorameuna Ilponynra, noayqaeMoro nposxemytcoqnoro oóoramxrreabnoü aymnmx RJIaGCIHIHIRaTOPOB (baópnxcn B Kmmo na Onmqecxnü JI. Llnazxxazma: Meron uccsxejLoBaunz-I Hanpamermü ayóue Ocnonmao Jhauan:
H. AcoHu: JI. BaJam-H.
zsanauu
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
(ppeaepe
Immztrupecnoro
i). í).
Heópenenn: lIep-A. rmH
H. (D.
JKGIIBOOM
.
.
Icpemmen
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Hxcnepuxrenraabnoe crann
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
HCCJIOfLOBaHIIB .
.
.
.
.
.
13 21 29
43 53 59
.
npn-
.
.
.
.
noóuue
B
MGTOJOB
PaJHOJOIYHIGCKIlX
69
.
.
.
.
Ha
.
.
.
.
.
.
.
.
,
Aa-Mra
.
.
óyporo
noncne .
BoüT:
CepMeH-M.
onnan
B
kapartam-a,
pannoaxcmnxxoro
XGPBHJH-O. n
.
sarcamce upn npxmenenne
paamepoa Bosnoncnocru
ymn
.
.
IípHBHX
IIIOÍZÍOM;
HaJoTauh-E.
'Í?o;Lop-ZI.
.
nyrnca
HBMGHGHIDI
HHOFO
II.
.
Honorpamra
lIepem: Raxuennoroyrzxannlleq Brepep: HpnMeHeHne
.
,
.
.
.
BJnuHne .
.
.
.
Kamc.
.
83
.
.
JiICOpOIIIIJ-IX .
.
.
95
.
.
IIpuMeHeHne namepxmenbnnmn nmppaxln n IIpOGKTHnaoópaatennn poBaHuu oópaóarusammnx HHOTpyMeHTOB 3. Xeünemaxx: Honuü starexxamqecnrxü nem: reonempnqccxcoíá RpIICTaJJOFpadHHJ
1'.
Pyxm:
.
II.
Xemn:
Tpancdaopxaunonuue
Xeam:
E.
Xpaóeun;
Hennü
Fpatfn/Iqecxoe TPBTbBÜ creneux:
.
.
.
.
ncxcaazeurxn)
1;
omocamuecu
ypaBHeHI/IH,
OŐhIICHOBBIíHHX
pemc-Hrxe .
.
.
.
Ycorsepmeucmonauue
nan-
.
.
.
AudMpepeHnnanxunnx .
.
.
.
.
.
.
125
.
.
.
.
.
ypanarr-
cnepnnslnnom
rnnponuenmawlnleokom
perawa
A. IioBaq: C I/Iccnegonanne npmsux III. III. HaPb-H. Onruuecuxxü Baucun: JIOHMH
raeqnoro
mroua
.
.
.
.
.
.
auazms .
.
Pegen: OIITHHBGKIIÜ nccnegonauxxs; Hanpnmexiua CTaHOI-C IIpocToü ŐaIaHCIIPOBOHHHÜ TuI.Hloan: H. CenaH-ÍI. Bajna: qyryna Tenyuecrs
TaTap:
I/IBMBPBHKB ycnmn
peaanna H_.'311Ta1u:'CTaH,'xa1)THnpocw-annenmx
218
.
.
.
.
Ha
;
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
133 141
nuroron-
npn
cTaHKB .
.
Gnxommra
CTaHHHG
TonapHoM
paamepos
.
.
,
Ha
.
.
.
HaIIpHJKeIIIIH .
A.
I/I.
105 111 119
Torpaxpa H.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
149 157 163 173 195
203
DER
MITTEILUNGEN
TECHNISCHEN
IVERSITÁT (UNGARN)
UN
MISKOLC
INDUSTRIE,
FÜR
DIE
SCHWER-
INHALTVERZEICHNIS
Über die Grundaufgaben der linearen Cs. Asszonyi: Prograrrxierung L. Balás-J. der Kerneneergie im Bergbau Zsákay: Anwendungsrrxöglichkeiten M. Becker: Die der SchWeisse-igenschaften Siemens-Dynamo-maschine Á. Béres-A. Kováts: bei Gusseisen und entdes Chromierens Anwendung .
.
.
.
.
13 21
.
sprechendePrüfung.....................
I.
29
Bornemissza-I. Gerentsér-J. Fruzsina: Wirtschaftlíchtkeituntersuchung deur Nachwásche des aus den Windsicherten der KohlenaufbereítungsKomló anlage gelangenden Zwischeaaproduktes Csizmadia: von Walzenfráserzáhnen Spannungsprüfung Optische Debreczeni: Ein KurVenschar-Nomogram der Dér-Á. Palotás-J. Ursachen Sólyom: Untersuchung Experimertelle von Stáhlen der beim Hárten auftretenden Massveránderungen Deres: Die der der ím Anwendung Radiologfie-Vexfahren Möglichkeiten .
L. E.
É. J.
F. L.
.
.
.
.
.
43
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
steinkohlenbergbauPécs................... radioaktiver Egerer: Anwendung Fodor-R.
Herendi-O.
.
.
.
.
konstruktion Heinemann:
.
.
.
.
.
59
69
Szermek-M.
Braunkohlenschürfung
der Einfluss
bei
Carottage Voith:
.
der
.
83
und
Eisen-
von
auf die Al-Mga-Legierung Silizium-Verunreinigungm bei G. Gulyás: devr Kennzifferdarstellung Anwendung Z.
.
.
.
.
95
.
Werkzeug105
Ein
neues
Verfahren
mathematisches
der
geometrischen
Kristallehre I. I.
J. A.
S. A.
P. J. I. I.
Die Transfomnationsgleichungen Héjjas: Panthograp-hen.................... Über die graphische Lösung Héjjas:
betreffend
des
Verzerrung
normaler Differentialgleichungem drirttenGrades Hrabéczi: des hydropneumatischen Bohraggregwats Weiterentwicklung Kováts: detr C-Kurve. Über die Unltersuchung von Schrauben-Schlüsseln S. Nagy-J. Bánszki: Optische Spannungsanalyse Rédei: des Blockwalzgerüstes Spannungsprüfung Optische Auswuchtmaschine Scholtz: einer einfachen Plan von Gusseisen Vida: bzw. Die Fliesbarkeit Formenfüllfáhigkeit Szenyáw-L. auf Drehbánxken Tatár: der Untersuchung Spankraft Zitás: Normen der Massangaben .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
219
OF
PUBLICATIONS
THE
TECHNICAL MISKOLC
UNIVERSITY
OF
THE
HEAVY
(HUNGARY)
INDUSTRIES,
INDEX
Cs. Asszonyi: L. Balás-J. M. Becker:
Á. Béres-A.
On
fundamenrtal Potentíal
Zsákay: Weldíng Kováts:
of linear pmgrammjng ín míníng of nuclear energy of Síemens-dynamo characterístícs The of chromatíon to cast írons applícation
tasks
uses
.
.
13
.
.
.
.
.
.
21
.
íts
and
testíng Bornemissza-I.
I.
29
Gerentsér-J.
Fruzsina:
inquíry
An obtained
the
on
of
economy
of the middlíngs Írom aír jígs of the coal susequeint washíng separatoratKomló................... of tensíons ín a cutter L. Csizmadia: síde-tooth testíng Optícal .' E. Debreczeni: of a set of curves Nomogram Palotás-J. of the causes of É. Dér-Á. Sólyom: Experímental ínvestígation in síze of steels changes occurríng duríng hardeníng J. Deres: Potentíal of radíology ín the coal at Pécs applícatíons míníng F. Egerer: The of radíoactive unit ín prospectíng applícation survey (carotage) .
.
.
.
.
.
.
.
L.
Z. I. I.
J. A. S, A. P. J. I. I.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
forbrowncoal....................... Herendi-O. Szermák-M. Voith: The influence of íron and Fodor-R. ín Al-Mgg sílícíum impuritíes alloys The of índex-number ín tools Gulyás: applícatíon layout drawing design Heinemann: A new of geometrícal níathematícal method crystallography of panthographs T-ransfornuation to the dístortíon Héjjas: eqííatíons relatíng cubíc solutíon of ordínary dífferentíal Héjjas: On the graphic equations to a hydropneumatíc bore Hrabéczy: Improvement agregate Kováts: On the ínvestígatíon of C-curves S. Nagy-J. tensíon of a wrench Bánszky: Optícal analysís Rédei: of a block-roll stand analysís Opticad tensiíon Scholtz: machíne Shematíc design of a símpl balancíng íron or its capacíty the mould Vida: The of cast to fíll Szenyán-L. fluídity Tatár: ín lathes force Measurement oí cuttíng Zitás: Standards of dimensíoníng .
G.
.
.
220
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
43 53 59
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
105
ANNALES
DE
UUNIVERSITÉ
DE
LTNDUSTRIE
Cs.
Asszonyi:
Balázs-J. l'industrie M. Becker: Á. Béres-A. L.
táches fondamentales Les possibilités miniére de soudage Caractéristíque Kováts: de Applicatiown
de
Des
Zsákay:
.
.
la
MISKOLC
.
.
.
de
de .
.
la
linéaire
programmation
dapplication
.
.
DE
MATIÉRES
DES
TABLE
LOURDE
GRIE)
(HON
.
.
.
.
.
dans
.
dans
atomique
Siemens le domaíne
dynamo
chromage
Pénergie
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
fontes
des
13 21
ewt
29
sonexamen......................,
Bornemissza-I.
I.
Gerentsér-J. sortant des classeurs
É. J. F.
L.
.
.
.
.
.
G.
.
Z.
.
géometrique..................... Héjjas: Équations de transformation pantographe De la solution Héjjas: graphique
I. I.
troisiéme Hrabéczi:
J.
du
relavage la prepa-
du mixte povur ration du charbon á fraiser Csizntadia: Essai de tension voie de la dent la surface par optique Debreczeni: Un de courbe nombreuse nomogramme Palotás-J. Dér-Á. Essai des causes de changement Sólyom: expérimental de dimensions survenu á l'occasion de la trempe des acíers Deres: Les des dan systémes possibilités radiologiques d'application de houlle de Pécs des mines Pexploitatíon du caro-ttage de laligrmite radíoactif dans la prospection Egerer: Application Fodor-R. Herendi-O. Szemnek-M. Voith: Action de Fimpureté de fer et de sílicium dans Palliage Al-Mgg de la descriptions de numero de mesure dans la Gulyás: Application conwstruction d'outils Heinemann: Un nouvewau de la cristallographie systéme mathématique .
L. E.
Examen d'économíe de la régie Komló
Fruzsina: á vent
ordre
.
Développemevnt
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
de
progressif
.
la
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
la
.
.
.
.
distorsion
.
.
.
.
Pagrégat
.
de
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
forage
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
65
.
69 83
.
95
.
105
de
communes .
.
.
.
.
hydropneu-
C A. Kováts: De l'essai des courbes Bánszki: de tension de la clef á écrou S. S. Nagy-J. Analyse optique de Péchafaud de cylindre de tension monobloc A. Rédei: Essai optique d'un Plan P. Scholtz: compensateur simple J Szenyán-L. de la fonte, sa de Vida: État liquide resp. capacité de forme remplissage I. Tatár: de la puissance de coupe sur les bancs de Mesure principale I. Zitás: des measures Les normes de Pindication .
.
43 53 59
du
dífférentielles
équations
des
.
.
.
consernant
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
v
.
.
.
.
.
.
.
tour
.
221
Felelős
Megjelent Borsod
megyei
500
Nyomdaipari
kiadó:
példányban, V.,
Dr.
Terplán A,'5
19,5 Miskolc
-
Zénó ív 2509
terjedelemben -
F.
v.:
Méry
György
