Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében
Marketing és Kommunikációs Terv
Debrecen – Nagyvárad, 2011. június
Készült a Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében” című projekt keretében. Készítették Dr. Könyves Erika vezető szakértő Dr. Bujdosó Zoltán Dr. Patkós Csaba Dr. Radics Zsolt Dr. Ambrus Attila Bántó Zs. Norbert Király Csaba
2
Tartalomjegyzék 1.
BEVEZETŐ .................................................................................................................5
2.
KUTATÁSOK ..............................................................................................................6 2.1.
Secunder kutatás .................................................................................................6
2.2.
Primerkutatás .......................................................................................................9
2.2.1. Turizmus szereplőinek véleménye ..................................................................9 2.2.2. Kérdőíves kutatás eredménye ...................................................................... 12 3.
4.
HELYZETKÉP ........................................................................................................... 24 3.1.
Bevezetés .......................................................................................................... 24
3.2.
Fő célok.............................................................................................................. 24
3.3.
Összegzés ......................................................................................................... 25
MARKETINGTEVÉKENYSÉG .................................................................................. 25 4.1.
A marketingtevékenység koncepciója ................................................................ 25
4.2.
Piacszegmentáció .............................................................................................. 28
4.3.
Marketing-mix elemei ......................................................................................... 37
4.3.1. Termékpolitika (Product) ............................................................................... 37 4.3.2. Márkázás ...................................................................................................... 58 4.3.3. Árpolitika (Price)............................................................................................ 61 4.3.4. Értékesítési politika (Place) ........................................................................... 61 4.3.5. Marketingkommunikáció (Promotion)............................................................ 64 4.3.6. Emberi tényező és szervezeti kérdések (People) ......................................... 64 4.3.7. Folyamat (Process) ....................................................................................... 65 5.
KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ....................................................................... 66 5.1.
Kommunikációs célok......................................................................................... 66
5.2.
A kommunikáció sajátosságai ............................................................................ 67
5.3.
Az imázs ............................................................................................................. 72
5.4.
Az arculat ........................................................................................................... 73
5.4.1. Név ............................................................................................................... 73 5.4.2. Szlogen ......................................................................................................... 74 5.4.3. Logó .............................................................................................................. 74 3
5.5.
A kommunikáció koncepciója ............................................................................. 77
5.6.
Tervezett kommunikációs eszközök ................................................................... 79
5.7.
Összegzés ......................................................................................................... 81
4
1. BEVEZETŐ A Hajdú-Bihar és Bihar megyékben, Eurorégióban már eddig is több a turisztikai szolgáltatások fejlesztését célzó elképzelés volt, melyek egy része már részben meg is valósult. Az Eurorégió potenciálisan gazdag turisztikai kínálata a gyakorlatban, azok piacosítása marketing eszközök céltudatos felhasználása nélkül, különböző tényezők miatt igen korlátozott számú és alacsony vagy jó esetben közepes vonzerejű termékeket jelent. Célunk közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében. A marketing- és kommunikációs terv készítésekor felhasználtuk a térségben korábban készült tervdokumentációkat és tanulmányokat, valamint támaszkodtunk a Magyar Turizmus Zrt. által készített 2011-es marketingtervére, illetve figyelembe vettük az Észak-alföldi régió Turizmusfejlesztési stratégiáját. A projekt összhangban áll a már elkészült: „Az Észak-Kelet Alföld és az Erdélyi Szigethegység természetbarát turisztikai lehetőségeinek (falusi turizmus, ökoturizmus) fejlesztése és promóciója (HURO/0801/160) című határon átnyúló turizmusfejlesztési projekttel. Célunk, hogy az országos és regionális célkitűzésekkel összhangban a két megyére vonatkozó, egyedi, és a gyakorlatban is megvalósítható marketing- és kommunikációs tervet hozzunk létre. A terv célja, hogy a helyzetelemzésből kiindulva stratégiai irányokat és azt szolgáló időrendileg ütemezett, pénzügyileg tervezhető feladatokat határozzon meg, és útmutatóként szolgáljon a marketing döntéshozatal folyamatában. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében olyan reális helyzetáttekintést és kivitelezhető tematikus packageket alakítunk ki és marketingkommunikációs feladatokra teszünk javaslatot, melyek elősegítik az Eurorégió turisztikai és ezen keresztül egyéb irányú fejlődését is. A marketing- és kommunikációs terv készítését megelőzte térségi piacelemzés, és széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés. Bár az utóbbi években a válság erősen rányomta bélyegét a turisztikai piacra is, azonban az előrejelzések már kedvezőbb képet prognosztizálnak. 2009. október 8-9-én Brüsszelben tartott 8. Európai Turizmus Günter Verheugen, a Bizottság alelnöke, a vállalkozásokért felelős EU főbiztos beszédében kiemelte a turizmus jelentőségét, annak ellenére, hogy a válság jelentősen érintette a szektort és a kereslet. 2009-ben megtorpant, és a turisztikai célú utazások rövidebbé váltak, emiatt az egy utazás alatti turistaköltés is csökkent. Növekszik a belföldi turizmus szerepe a tagállamokban, és töretlen a magas minőségű szolgáltatások iránti kereslet, bár ezek árában csökkenés figyelhető meg. A jövőt illetően az európai turizmus fejlődését a magas színvonalú, minőségi szolgáltatásokra, az innovatív termékekre, a jó ár-érték arányra, az egyre szélesebb körben terjedő low-cost modellre, a fenntarthatóság elveinek érvényesítésére, a szolgáltatók közötti értéklánc erősítésére, valamint az emberi erőforrás képzésére és a megfelelő közgazdasági feltételrendszer megteremtésére kell alapozni. Kiemelt jelentősége lesz a kisvállalkozások innovációs képessége fejlesztésének és a technológia fejlesztési igényei támogatásának, az internet adta lehetőségek kihasználásának.
5
2. KUTATÁSOK 2.1.
Secunder kutatás
Áttekintettük a keresleti trendek főbb irányait, amelyet a termékcsomagok kialakításánál és a marketing üzenetek megfogalmazásánál használtunk fel (Magyar Turizmus Zrt, M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató). Az internet és a web2 alkalmazásokban bekövetkezett fogyasztó szokások változásait a KutatóCentrum, Marketing&Média, E-Mail Marketing Report, Nielsen kutatási jelentései alapján összegeztük. Magyar Turizmus Zrt 2011. évi Marketing terve. (3. oldal.) A Magyar Turizmus Zrt. elsődleges célja a külföldi marketingkommunikációban az ország turisztikai márkázása. Fontosnak vélik, hogy hazánk turisztikai kínálatát, Magyarországot meg tudják különböztetni a turisták, más desztinációktól. A márkaépítés alapját egy központi üzenet megfogalmazásában látják, mely a hazai gazdag termálvízkincsre kell, hogy alapozzon. Mivel a hazai egészségturisztikai kínálat a termálvízre épül, így a kommunikációban is meghatározó a szerepe. 2007-2013 között a turisztikai fejlesztések meghatározó része az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjaiból kerülnek támogatásra. Az Európai Bizottság által is elfogadott Észak-Alföldi Operatív Programban önálló specifikus célként jelenik meg a turizmus fejlesztése, mégpedig a jövedelemtermelő képességének javításán keresztül. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program szintén nyújt támogatást a turizmus egyes területeinek támogatására. A turizmus a régió gazdasági versenyképességének javításán túl, a létrehozott új munkahelyeken keresztül közvetlenül és a szolgáltatásokon keresztül közvetve is segíti a foglalkoztatottság bővítését, ezért kiemelt prioritás az ágazat jövedelemtermelő képességének javítása. A turizmus adottságainak kihasználását és a jövedelemtermelő képességét olyan mértékben szabad csak növelni, hogy az ne károsítsa a turizmus bázisát jelentő környezeti és társadalmi értékeket, tekintettel legyen az élhetőség és fenntarthatóság kritériumaira. Az elfogadásra került 2007-2013 közötti időszakra szóló Észak-Alföldi Operatív program (EAOP), főbb turisztikai célkitűzéseit az operatív program 2. „Turisztikai célú fejlesztés” prioritása fűzi fel, amelyben az alábbi turisztikai fejlesztési irányok fogalmazódtak meg: • Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés • Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése • Desztináció-menedzsment fejlesztés. Az Észak-alföldi régió Turisztikai koncepciója és fejlesztési programja: A koncepció és fejlesztési stratégia „Távlati fejlesztési koncepció” 1. Helyzetelemzés (elsősorban a 1.3.3 SWOT analízis és 1.3.2 A kínálat helyzete) c. fejezetek felhasználásra kerültek, természetesen aktualizálva. Ugyancsak hasznos volt a stratégiai és operatív programok áttekintése, értékelése. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 (NTS): A turizmus ágazat fejlesztésének alapdokumentuma, amelyet az Észak-alföldi régió Turizmusfejlesztési 6
Stratégia elkészítéséhez is felhasználtak, annak tartalmi és strukturális elemeit és a fejlesztési prioritásokat. „A stratégia fő célja az életminőség javítása a turizmus által.” (6.o.) Ez a cél a régiós turizmusfejlesztési stratégiájában is megjelenik, a régió adottságaira és a régió fejlesztési koncepciójában meghatározott célokra adaptálva. A NTS céljai és az ezek eléréséhez szükséges eszközök: emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés, a turistafogadás feltételeinek javítása, attrakciófejlesztés emberi erőforrás fejlesztés, hatékony működési rendszer kialakítása, horizontális célok. „A magyar turisztikai szektor elsődleges kiemelt terméke 2013-ig az egészségturizmus, mely egyúttal a természeti adottságokra épülő kínálatfejlesztés legfontosabb eleme.” (25.o.) A régió turizmusában a vezető termék szintén az egészségturizmus. Nemzeti szintű termékfejlesztési prioritások az örökségturizmus és a kongresszusi turizmus, amelyek a jövőben a régióban is sikeres turisztikai termékek lehetnek. A stratégiában a humánerőforrás, valamint a működési rendszer kialakításánál is figyelembe vették az ágazati stratégiát. Új Széchenyi Terv Vitaanyagában az egészségturizmus két pillére a gyógyvízre és orvosi turizmusra alapozott fejlesztés jelenik meg. Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (MNSR): „A gazdaságpolitika fő célja – a modernizáció, a felzárkózás mind a gazdasági teljesítményeket, mind a foglalkoztatás emelése szintjét, mind pedig az emberek életkörülményeit tekintve. Ez a cél csak az EU-átlagnál gyorsabb, tartós növekedési ütemmel jellemezhető, fenntartható fejlődési pályán érhető el.” (29.o.) „A földrajzi adottságok szintén kedvezőek a mezőgazdaság és élelmiszeripar, illetve az egészségturizmus számára is” (40.o.) „A területi kohézió eléréséhez szükséges a térségi versenyképesség javítása: a főbb turisztikai térségek megerősítése révén” (47.o.) Területfejlesztésben (4. fejlesztési tengely) „A régiók turisztikai potenciáljának, szabadidő-gazdaságának, valamint a természeti és kulturális örökség térségi hasznosítása”. (66.o.) A MNSR-e meghatározta az egyes magyarországi régiók fejlesztési céljait is. Az Észak-alföldi régióban kiemelt „a turizmus fejlesztése is (kiemelten ökoturizmus, termál- és gyógyturizmus). A MNSR-ben a ROP-ban helyezték el a turisztikai térségek fejlesztése célokat. (81.o.) Az Észak-alföldi régió Fejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 20072013: „Az Észak-alföldi régió turisztikai vonzerőkben gazdag és változatos terület, de a vonzerők jelentős része csak helyi vagy regionális vonzáskörrel rendelkezik, és kevés a komplex turisztikai termék. A régió turizmusában a jelenlegi adottságok alapján jellemző turisztikai termék az egészségturizmus, ökoturizmus, az aktív turizmus, a rendezvényturizmus, valamint a falusi turizmus.” Stratégiai és specifikus célok: • „Dinamikus-régió” • „Öko-régió” • „Egészséges-régió” • „Agrár-régió” • „Esélyteremtő és Felzárkózó-régió”. 7
Az Észak-alföldi régió Turizmusfejlesztési Stratégiája 2007-2013: A stratégia megfogalmazza a „vonzerő, attrakciófejlesztést”, melyben a gyógy-és wellness turizmus prioritást élvez. A 3. intézkedés a fedett fürdők létesítése, a 4. a gyógyfürdők korszerűsítése. Ezen kívül a turizmus fogadási feltételeinek javítása is célként szerepel. A stratégiában a marketingtevékenység és a szervezetfejlesztés kiemelt jelentőségű. A romániai 2007 – 2013 Regionális Fejlesztési Terv ötödik fő irányvonala a turizmus fenntartható fejlesztése és promóciója, ennek megfelelően, a World Tourism Organisation, együttműködésben a román kormány megbízott szakembereivel kidolgozott egy tervet „Master Plan” a 2007 – 2026 periódusra, amiben leírja, mik azok a stratégiák, ami alapján ezek a fejlesztések megtörténnek. A cél, hogy Románia egy minőségi turisztikai célponttá váljon, egyrészt a természeti és kulturális öröksége, más részről a szolgáltatások minősége is elérje az Európai Unió színvonalát. Ennek érdekében meg kell valósítani egy olyan gazdasági környezetet, amelyben a turisztikai szektor romániai fejlődési üteme magasabb lesz, mint a többi uniós turisztikai cél-államban. Ennek érdekében, a következő célkitűzéseket határozták meg: • A „ROMÁNIA” turisztikai márka kikristályosítása és egyediesítése belföldön és külföldön egyaránt • egy olyan fenntartható környezetet biztosítani, amelyben a természeti és kulturális örökségei hosszú távon sem sérülnek • tudatosítani az emberekben, és a vállalkozói szféra képviselőivel, hogy a turizmus egy kulcsa lehet a gazdaság fellendítésének, ugyanakkor jelentős számú munkahelyet is teremthet • megismertetni a lakossággal Románia turisztikai szempontból értékes helyeit • A turisztikai információs rendszer fejlesztése (statisztikai adatok gyűjtése, turisztikai információs pontok létrehozása, egy országos szintű adatbázis létrehozása a turisztikai termékekkel, szolgáltatókkal, szolgáltatásokkal és eseményekkel) • A gyógyfürdők európai színvonalúvá fejlesztése, és a gyógy, illetve wellness szolgáltatások színesítése • A hegyvidéki üdülők fejlesztése úgy, hogy az év minden napján a turisták rendelkezésére állhassanak egy bő kínálattal • a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, figyelembe véve, hogy a turisztikában az utaztatásnak óriási szerepe van • a szakemberképzés nélkülözhetetlenségének felismerése. A lista ennél sokkal hosszabb, de itt csak azokat a célkitűzéseket említettük meg, amelyek hatással lehetnek Bihar megye turizmusára is. Számszerű célkitűzés, hogy a külföldi turisztikai érkezések száma két és félszer nagyobb legyen 2026-ra, mint volt 2006-ban: 6.037 millió érkezés 2006-ban, 15.485 millió érkezés 2026-ban. A belföldi turistákból származó bevételek nőjenek a nyolcszorosára 7, 7 milliárd euróra, a külföldiek által nálunk hagyott valuta pedig négy és félszer nagyobb legyen, mint az kiindulási helyzetben volt, azaz 8,3 milliárd euró. A turisztikai szektor GDP-hez való hozzájárulása legyen 6, 9%, a jelenlegi 3, 5% helyett. 8
Bihar megye turisztikai fejlesztési terve: Bihar megye turisztikai fejlesztése érdekében a 2007 – 2013 periódusban körülbelül 80 millió euró értékben fognak projektek megvalósulni, melyek finanszírozása Európai Uniós strukturális alapok forrásaiból, kormányzati pénzekből és a haszonélvezők pénzügyi hozzájárulásából valósul meg. A támogatások első sorban a hegyvidéki turizmus, kulturális turizmus, üzleti és városi turizmus, fürdő és egészségturizmus, barlangászat, aktív turizmus, halászat, síturizmus szegmenseit célozzák meg. A prioritások között szerepel a munkaerő képzése, a turisztikai infrastruktúra fejlesztése, specifikus turisztikai termékek kidolgozása, és Bihar megye promotálása. Bihar megye, mint desztináció népszerűsítése Románia - és világszerte öt irányvonal kidolgozását feltételezi: Egy komplex turisztikai csomag kialakítását, a bihar megyei turizmus promotálását, egy stratégia elkészítését a megye turisztikai imázs-építésére vonatkozóan, egy regionális turisztikai kutatási és fejlesztési központ kialakítását, valamint a lakosság felvilágosítását a turizmus fontosságára, és aktív bekapcsolását a turisztikai tevékenységekbe. A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program a korábbi INTERREG III.A. (Magyarország) és Phare CBC (Románia) 2004 programok folytatásaként a 2007-2013 programozási időszakban kerül megvalósításra közös intézményrendszer és közös pénzügyi keretek alkalmazásával, a két ország szomszédos határvonalán. Az út a magyar - román határmenti területek közös gazdasági és társadalmi integrációja előtt, 2007. december 21-én nyílt meg, amikor az Európai Bizottság jóváhagyta a program megvalósítását szabályozó programdokumentumot. A hét éves időszakban határon átnyúló együttműködések fejlesztésére közel 248 millió euró részben közösségi (ERFA), részben nemzeti forrás áll rendelkezésre. Az együttműködési program átfogó stratégiai célja: Közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. 2. prioritási tengely: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben. A prioritási tengely átfogó célja a térség gazdasági versenyképességének erősítése, az üzleti környezet fejlesztése és a humán erőforrások javítása révén. 2.1 Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása 2.1.1 Üzleti infrastruktúra fejlesztése 2.1.2. Üzleti együttműködés támogatása 2.1.3. Turizmusfejlesztés 2.2.
Primerkutatás
2.2.1. Turizmus szereplőinek véleménye Az érintett turisztikai szolgáltatói kör véleményét felmértük, amely a következő formákban történt: • kérdőívek 9
• meetingek. Kérdőíveket küldtük el az érintett turisztikai szolgáltatókhoz, a megyei települések önkormányzataihoz. Célunk volt, hogy a megismerjük a turisztikai szolgáltatók, önkormányzatok véleményét a megye turisztikai értékeiről, lehetőségeiről. A kérdőívek feldolgozása alapján készítettük a meetingekre a prezentációt. A meetingek 2 periódusban 2 helyszínen kerültek megrendezésre, így 2 meeting Hajdú-Bihar megyében, 2 pedig Bihar megyében. A meetingek célja volt, hogy az érintett turisztikai szolgáltatók, önkormányzatok, kapcsolódó civil szervezetek megismerjék a projekt célkitűzéseit, a fejlesztési célokat, amelyek a két megye közös turisztikai termékfejlesztéseivel valósulhat meg. A meetingeken a résztvevők elmondták véleményüket és megosztották egymással a tapasztalataikat. Az első periódusban megtartott meetingek a legfontosabb feladata volt a Hajdú – Bihar és Bihar megyék turizmusának értékelése, amely megalapozta a turisztikai tanulmányhoz készített helyzetértékelést valamint a SWOT analízist. A meetingek fontos eredménye volt, hogy a résztvevők véleményeit figyelembe véve meghatároztuk: • a vezető turisztikai termékeket • a turizmusban szerepet játszó településeket és azok turisztikai termékeit • élményígéreteket • az egyedi elemeket a megyék turizmusában • a sikeresség tényezőit • a sikerességet akadályozó tényezőket • a megyék turisztikai imázsának jellemzőit • a javasolt fejlesztési irányokat • a lehetséges együttműködési területeket és formákat. A második periódusban megtartott meetingek célja volt, hogy az első meetingen felvázolt tématerületekre kidolgozott 6 turisztikai csomagokat (élménycsomagokat) bemutassuk, az azzal kapcsolatos véleményeket összegyűjtöttük. A második kérdőívvel célunk volt, hogy megismerjük a turisztikai szolgáltatók és önkormányzatok a turizmus érdekében alkalmazott és tervezett marketingeszközeit. Így megismertük a megkérdezettek véleményét: • a turisztikai kiállításokról • a preferált médiákról • a programcsomagokhoz tervezett promócióról • az évszakonként küldendő üzenetekről • azokról a kulcsszavakról, amelyekkel a két megye turisztikai élményeire keresnének. Összegezve a workshop-okon elhangzott tapasztalatokat is: Hajdú-Bihar megye élményígéretei: • Hajdú (Arany) háromszög élményígéretei (Hortobágyi nemzeti park: lovas programok, Debrecen: virágkarnevál, koncertek, múzeumi kiállítások, élményfürdő, állatkert, vidámpark, Hajdúszoboszló: gyógyfürdő, Aqua Palace 10
• •
élményfürdő, nyáron strand és Aquapark, grillétel-, és sörfesztivál, Bioétel- és borfesztivál, koncertek gyógyulás, felüdülés, örökségi helyszínek látogatása (HNP: természeti értékek, lovas programok), nagyrendezvények forgatagának gazdag programja, hagyományok (kultúra, puszta, gasztronómia), gasztronómiai, zenei fesztiválok, múzeumok, színházi előadások, sport események, természet járás, műemlék
A megye meghatározó turisztikai települései: Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Nádudvar. Bihar megye vezető turisztikai termékei rangsorolva a következőek: ökoturizmus (barlangászat, természetjárás, hegymászás), gyógyturizmus (termálvíz, wellness, kezelések), falusi turizmus, aktív turizmus (téli sportok, kerékpár, vízi sportok, lovas turizmus), örökségturizmus, kulturális turizmus, gasztronómia, rendezvényturizmus. Bihar megye élményígéretei: • Nyugati Szigethegység: Természeti adottságok: barlangok, vízesések, fenyőerdő, 1600 – 1800 méter magas hegyek, gyönyörű természeti környezet, sportolási lehetőség: téli sportok, vadvízi evezés, hegymászás, barlangászat, teljesítménytúrák: PADIS, BIHARFÜRED, BOGA, VERTOP, SEBES KÖRÖS VÖLGYE • FÉLIX FÜRDŐ, MÁJUS 1 FÜRDŐ: Termálvíz, Gyógyulás, felüdülés, szórakozás kicsiknek és nagyoknak egyaránt, Románia egyik legjobban koncentrált tur. szálláshely-kínálata, konferenciák • NAGYVÁRAD: Örökség, történelmi emlékek, műemlékek, múzeumok, kulturális intézmények, rendezvényturizmus: Varadinum ünnepségsorozat, Nagyváradi Ősz, fesztiválok, koncertek, kiállítások, hangversenyek, sportesemények, konferenciák • Falusi turizmus: Hagyományos ételek, borászat, fesztiválok, szüreti bálok, a hajdani falusi életforma bemutatása, építészeti emlékek, régi foglalkozások (fazekasság, kosárfonás, fafaragás), vízimalom, bio-ételek ÉRMELLÉK, KÖRÖSÖK ALFÖLDJE, BELÉNYESI MEDENCE, SEBES KÖRÖS VÖLGYE A megye meghatározó turisztikai települései, régiói: • BIHAR HEGYSÉG: Egyedi természeti környezet, természetvédelmi terület: barlangok, vízesések hegyvidék, karsztvidék, tavak, faluturizmus, népművészet, hagyományos népi mesterségek, vízimalom, gasztronómia, téli sportok, extrém sportok, vadászat, halászat BELÉNYES, MAGYARREMETE, VÉRTOP, BOGA, PÁDIS, RÉV, VÁRSONKOLYOS, LESU TÓ • FÉLIX FÜRDŐ: Gyógyfürdő, strandolás, szórakozási lehetőségek, konferenciák helyszíne, edzőtáborok sportolóknak FÉLIX FÜRDŐ, MÁJUS 1 FÜRDŐ • NAGYVÁRAD: Építészeti emlékek: vár, szecessziós belváros, Barokk épületegyüttes, kulturális örökség, műemlékek, múzeumok, üzleti turizmus, tudományos konferenciák, fesztiválturizmus, szórakozási lehetőségek, sportrendezvények, bevásárló-turizmus. • ÉRMELLÉK, KÖRÖSÖK ALFÖLDJE: Faluturizmus, népművészet, falunapok, szüreti bál: Nyíló Akác, Dinnyefesztivál, Érmelléki Ősz, gasztronómia, 11
borvidék, örökségturizmus, vadászati lehetőség BÁLYOK, SZALÁRD, MIHÁLYFALVA, SZÉKELYHÍD, NAGYSZALONTA, TENKE, MARGITTA, DIÓSZEG, BIHAR, SZENTIMRE, SZETNJOBB. 2.2.2. Kérdőíves kutatás eredménye Kutatás módszere: 2011. tavaszán kérdőíves kutatást végeztünk magyar és román turisztikai szakemberek körében, akik különböző turisztikai szolgáltatókat (kkv) vagy turisztikai szervezeteket képviseltek. A kérdőívek során nyílt és zárt kérdéseket egyaránt alkalmaztunk. A válaszaikat az egyes kérdésekben válaszkategóriákkal segítettük. A kérdőíveket Microsoft Office Excel program segítségével dolgoztuk fel. Számítottunk átlagot, szórást és móduszt. Az eredményeket grafikusan és táblázatos formában ábrázoltuk és rendszereztük. A minta: A felmérés során Hajdú-Bihar és Bihar megyében működő turisztikai szolgáltatók és szervezetek szakembereitől 32 db helyesen kitöltött kérdőívet kaptunk vissza. 18 db kérdőívet a magyar válaszadók, míg 14 db kérdőívet a román partnerek töltöttek ki. A nyílt kérdésekre (pl. Üzenetek megfogalmazása) nem minden kérdőívet kitöltő adott választ. Kérdések: • A felmérés során kíváncsiak voltunk, hogy Hajdú-Bihar és Bihar megye turisztikai szolgáltatói számára milyen a turisztikai termékek, csomagok fontossági sorrendje (rangsora), milyen üzeneteket szeretnének eljuttatni a potenciális turistáknak az egyes évszakokban valamint milyen élményüzeneteket fogalmaztak meg. • Arra is kerestük a választ, hogy milyen típusú megjelenést tartja a leghatékonyabbnak a két megye turisztikai ajánlataihoz? • Milyen turisztikai rendezvényen szoktak részt venni kiállítóként és érdeklődőként? • Milyen szakmai partnerekkel látja jónak az együttműködést a két megye ismertségének növelése érdekében? • Milyen marketingkommunikációs eszközöket tart hatékonynak a két megye turisztikai kínálatának ismertebbé tételére? • Milyen szakmai kiállításokat és vásárokat javasol belföldön és külföldön, ahol a turisztikai kínálatról az üzeneteket el lehetne juttatni a potenciális vásárlóknak? • Arra is kerestük a választ, hogy milyen hasonlóságok és különbözőségek vannak a román és a magyar turisztikai szakemberek válaszaiban? Hipotézisek: • A turisztikai csomagok és üzenetek megfogalmazásában a román és a magyar szakemberek válaszaiban különbözőség mutatkozik. Mindkét fél a saját megyéje kínálta előnyöket, vonzerőtényezőket kívánja megjeleníteni és érvényesíteni a marketingkommunikációs során. 12
• Az évszakok kapcsán megfogalmazott üzenetekben mindkét fél válaszában megjelenik az évszaki sajátosság, szezonalitás. • A két megye megjelenésében javasolt marketingkommunikációs eszközök és szakmai kiállítások vásárok nevesítésében lényeges különbség nem mutatkozik a román és magyar válaszadók között. Eredmények: Az első kérdés „Melyik típusú megjelenést tartja a leghatékonyabbnak a két megye turisztikai ajánlataihoz?„ válaszkategóriái között soroltuk fel a honlapot, a rendezvényt, a kiadványokat, a PR és hirdetéseket, a kiállítás és vásárokat valamint egyéb kategóriában hagytunk lehetőséget szöveges kifejtésre is. Ezeket a megjelenési típusokat kellett rangsorolni, ahol az 1=legfontosabbat, míg a 6 a legkevésbé fontosat jelentette.
1. ábra. A megjelenés típusainak rangsorolása 1-6-os skálán a magyar turisztikai szakemberek válaszainak tükrében A magyar szakemberek válaszai alapján megállapítható, hogy a honlapot tartják a legfontosabbnak, hiszen itt látható, hogy az átlag=1,22 , vagyis a legtöbb válaszadó az első helyre rangsorolta. A kis szórásérték(sd=0,42) jelzi, hogy a szakemberek véleménye nagyon egységesnek bizonyult a honlap fontosságát illetően. Az elektronikus megjelenést a rendezvény követi (átlag=2,77, sd=1,26), melyben már nem értettek annyira egyet, hiszen magasabb volt a szórásérték. A kiadványok és a PR és hirdetések a középmezőnyben található. A kiállítások és vásárok szerepét kevésbé érezték fontosnak a magyar válaszadók, amit a 4,22-es átlagérték mutat. Az egyéb kategória az utolsó helyen végzett, itt többnyire nem nevesítettek semmit, két válaszadó az internetes megjelenést nevesítette.
13
2. ábra. A megjelenés típusainak rangsorolása 1-6-os skálán a román turisztikai szakemberek válaszainak tükrében A román szakemberek válaszai alapján a legfontosabb megjelenési típusnak szintén a honlap bizonyult, csakúgy, mint a magyarok válaszaiban, ám itt a magasabb átlagérték (1,85) és a magasabb szórásérték (0,66), jelzi, hogy többen voltak olyanok, akik nem az első helyre rangsorolták. A második legfontosabb megjelenési formának a román válaszadók a kiadványokat sorolták (átlag=2,14, sd=1,4), míg a magyarok esetében a rendezvény került erre a helyre. A románok válaszaiban a kiállítás és vásár a középmezőnyben szerepelt (3. hely a rangsorban), míg a magyarok ezt a kevésbé fontos (5. hely) tényezőként említették. A rendezvény a román válaszadók szerint csak a 4. helyre került, míg a magyarok ezt a 2. helyre rangsorolták. A románok a PR-t és hirdetéseket az 5. helyen, míg a magyarok ezeket a 4. helyen nevesítették. Rákérdeztünk arra, hogy az általunk kialakított és nevesített különböző turisztikai csomagokat a marketingkommunikáció során hogyan kellene rangsorolni? 1= legfontosabb, 6= kevésbé fontos.
14
3. ábra. A turisztikai csomagok rangsorolása 1-6-os skálán a magyar turisztikai szakemberek válaszainak tükrében A rangsorolás számainak átlaga alapján az esemény és rendezvénycsomag bizonyult a legfontosabbnak a magyar válszadók mintájában, bár ennek az átlagértéke(2,22) szinte alig különbözik az egészség és kirándulás csomag átlagértékétől (2,33). Mivel az egészség és kirándulócsomag szórásértéke magasabb, mint az esemény és rendezvény csomagé, ez mutatja, hogy az egészségcsomag megítélésében nem voltak a válaszadók egységesek. Amennyiben megvizsgáljuk a két csomag Móduszát (Mo) (Egy adathalmaz módusza, az az adathalmazban előforduló adat, amelynek a legnagyobb a gyakorisága), akkor azt mondhatjuk, hogy az egészség csomagnál Mo=1, (a 18 válaszadóból 8 fő említett az első helyen) míg az esemény és rendezvény csomagnál Mo= 1 és 2, (ezt csupán 6 fő rangsorolta az első helyre. A választási gyakoriság alapján így az egészség és kirándulás csomag bizonyult a legfontosabbnak. A középmezőnybe a harmadik helyre az Öko-élménycsomagot, a negyedikre a történelmi események-helyek csomagját rangsorolták a magyarok. Látható, hogy a kevésbé fontos kategóriába, az 5. helyre rangsorolták a vidékiélmények csomagot valamint a 6. helyre rangsorolták a Pólus csomagot.
15
4. ábra. A turisztikai csomagok rangsorolása 1-6-os skálán a román turisztikai szakemberek válaszainak tükrében A magyar válaszadókhoz hasonlóan a románok az egészség és kirándulás csomagot vélik a leghangsúlyosabbnak, hiszen az első helyre rangsorolták ezt (átlag= 1,71, sd=0,72,Mo= 1 és 2). A román válaszadók értékrendjébe második helyre az Öko-élmények csomag került (átlag= 1,85, sd=1,16, Mo=1), míg a magyarok ezt csupán a 3. helyre rangsorolták. A 3. helyre a rangsorba a Pólus csomag került (átlag=3,71, sd=1,2), míg ez a myagar válaszadók szerint az utolsó helyre rangsorolódott. A 4. helyen a Vidéki élmények csomag és az 5. helyen a Történelmi-események-helyek csomag került, míg a magyaroknál ez a kettő pont fordítva rangsorolódott. A románok az esemény és rendezvény csomagot az utolsó 6. helyre rangsorolták, míg a magyarok szerint ennek kellene az egyik leghangsúlyosabbnak lenni. A különbség abból adódik, hogy Debrecenben az események jelentősebbek, a nemzetközi eseményturizmus piacán is megállják a helyüket. A románok számára az Öko-élmények csomag fontosabb, hiszen a természeti értékekben, a földfelszín formakincsében változatosabb tájképi elemekkel rendelkezik. Ön milyen szakmai turisztikai rendezvényeken szokott részt venni? A magyarok válaszai: Érdeklődőként: • turisztikai kiállítás és vásár:10 említés • turisztikai konferencia:6 említés • workshop: 2 említés Kiállítóként: • utazási kiállítás és vásárok:18 említés • road show-k:2 említés 16
• prezentációk: 2 említés • kiállítások:2 említés Románok válaszai: Érdeklődőként: • turisztikai kiállítás és vásár: 11 említés • workshop: 4 említés • konferenciák: 1 említés Kiállítóként : • turisztikai kiállítás és vásár: 4 említés • konferencia: 2 említés Megállapítható, hogy mind a románok, mind a magyarok kiállítóként és érdeklődőként is a turisztikai kiállításokat és vásárokat preferálják, a turisztikai konferenciákat és workshop-okat. Véleménye szerint mely szakmai partnerekkel kellene együttműködni, hogy a két megye ismertebb legyen a (potenciális) turisták előtt? Magyarok válaszai: • TDM: 14 említés • Magyar Turizmus Zrt. (és RMI): 7 említés • Kamara: 4 említés • Debreceni Egyetem: 2 említés • utazásszervezők: 6 említés • rendezvényszervezők: 4 említés • külképviselet: 1 említés • Szálloda Szövetség: 1 említés Románok válaszai: • utazási irodák: 2 említés • kkv-k: 2 említés • iparkamara: 2 említés • utazásszervezők: 2 említés • helyi és megyei tanács: 1 említés • turisztikai iroda: 1 említés • szállodaláncok: 1 említés A magyar válaszadók közül szinte mindenki megjelölte a TDM-eket (Turisztikai Desztináció Menedzsment) és sokan az RMI-t (Regionális Marketing Igazgatóság) is. Itt a válaszadók valószínűleg a Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóságára és a helyi (Debrecen – Hortobágy) TDM-re gondoltak. A román válaszadók említéseiben az utazási irodák és turisztikai szolgáltatók kerültek megnevezésre.
17
Ön mely médiá(ka)t vesz igénybe, hogy információkat jutasson el a potenciális turisták felé? Magyarok válaszai: • internet: 16 említés • napilap, nyomtatott sajtó: 10 említés • rádió: 4 említés • óriásplakát: 2 említés • DM: 1 említés • molinó: 1 említés • villamos reklám: 1 említés Románok válaszai: • internet: 12 említés • szórólap: 6 említés • szájról szájra terjedő reklám: 3 említés • kiadványok: 2 említés Megállapítható, hogy az internet lehetőségével minden válaszadó él, vagyis a hagyományos marketingkommunikációs eszközökkel szemben az internet fokozott szerepe látszik mind a román mind a magyar szolgáltatóknál. Véleménye szerint melyik médiában lehet leghatékonyabb a két megye turisztikai ajánlatairól információkat elhelyezni? Magyarok válaszai: • internet, portálok: 16 említés • magazinok: 6 említés • rádió: 2 említés • PR cikk: 2 említés • workshop: 2 említés Románok válaszai: • internet: 8 említés • rádió: 4 említés • újságok: 3 említés: • tv: 1 említés • szájról szájra terjedő reklám: 1 említés Mind a magyarok, mind a románok az internetet vélik az egyik leghatékonyabb médiának az üzenetek közvetítésére. Véleménye szerint melyik kiállításon, vásáron kellene a két megye turisztikai ajánlatait bemutatni?
18
Magyarok válaszai: Belföldön: • utazás kiállításokon és turisztikai vásárokon: 16 említés • TDM találkozó: 2 említés • célcsoportorientált vásár: 1 említés Külföldön: • Románia (Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Konstanca, Bukarest): 10 említés • Szlovákia: 4 említés • Csehország: 2 említés • Németország: 2 említés • Ausztria: 2 említés Románok válaszai Belföldön: • Kolozsvár: 7 említés • Nagyvárad: 4 említés • Temesvár: 6 említés • Bukarest: 2 említés • Konstanca: 2 említés • Kraiova, Pitesti, Brassó: 1-1 említés Külföldön: • Debrecen: 8 említés • Budapest: 4 említés • Bécs: 2 említés • Prága: 2 említés • München: 1 említés • Békéscsaba: 1 említés • Nyíregyháza 1 említés • Ausztria: 4 említés • Németország: 2 említés • Csehország: 2 említés • Szlovákia: 2 említés
19
A Milyen üzeneteket küldjünk a potenciális turistáknak a két megye turisztikai kínálatáról az egyes évszakokban, hogy felkeltsük az érdeklődésüket? Évszakok Tavasz
Nyár
Ősz
Tél
Üzenetek Friss, érintetlen természet, népművészet A föld illata és a kikelet hívószava az őstölgyek közt…! Városlátogatás, wellness tavaszi pihenés Fedezze fel kulturális örökségünket! Ébredő természet! tematikus élmények a gasztronómia és tavaszi kirándulások egybekapcsolásával Tavaszi megújulás! Túraútvonalak-irány a természet! Élvezetes szabadtéri sport lehetőségek, vadvízi túrák, hagyományőrző kirándulások A föld illata és a kikelet hívószava az őstölgyek közt…! Nem csak virágkarnevál, rendezvények-programok (színház stb.) Pihenjen, Fürdőzzön, Csobbanjon, Merüljön! sport és vízi élmények egy helyen az egész család számára Vízi élmények, strandbuli Fürdőhelyek Csendes pihenés, kulturális ajánlatok Csodálatos színpaletta erdeink közepén! Városlátogatás, pihenés Vidéki hagyományok nyomában Kulturális kalandozások ismerje meg a természet őszi arcát és gazdagodjon öko élményekkel Őszi élmények a természetben Az ősz színei a nemzeti parkban Történelmi vidékek Síelési lehetőség, gasztronómiai ajánlatok, hagyományőrző ünnepek eseménysorozat (karácsony, farsang) A legjobb idő a téli szaunázáshoz élmény fürdőinkben! Városlátogatás, wellness, feltöltődés Kulináris élmények Gyógyító vizek téli sportok és wellness élmények komplex kínálata a teljes feltöltődésért Téli örömök, avagy barangolás a helyi ízek világában Wellness-gyógy ajánlat
1. táblázat. Magyar turisztikai szakemberek válaszai az évszakok üzeneteiről Az évszakok üzeneteiben a magyar szakemberek válaszaiban többször jelennek meg az üzenetek között azok a vonzerők, melyekkel Hajdú-Bihar megye rendelkezik, pl. a wellness és a gyógyvíz dominanciája. A természeti és kulturális értékek szintén megjelennek az üzenetekben. Megfigyelhető, hogy az évszakokhoz kötődő 20
üzeneteknél sok esetben fontosnak tartják az adott évszak jelzőinek pl. „téli”, „tavaszi”, „őszi” jelzőinek szerepeltetését. Évszakok Tavasz
Nyár
Ősz
Tél
Üzenetek Kikelet, természet ébredése Airbord és sízés Éljen a rafting Hóvirág, a tavasz hírnöke Nyíljon ki Ön is Zöldüljön és üdüljön Újra itt vannak a gólyák Felix fürdő, barangolás a hegyekben, árnyékos erdők Alpinizmus, trekking, túlélőtúrák barlangturizmus, kajakozás, zorbing Fel a hegyre Nyár a hegyekben Üdüljön itthon Vízparti üdülések tárháza Vizek csobbanása Vidéki betakarítás, szüreti bál, káposztafesztivál Alpinizmus, trekking, túlélőtúrák barlangturizmus, kajakozás, zorbing Friss must A változó természet Bihari ősz színei Fesztiválok régiója Gyümölcsízek özöne Sízés, disznóvágás Barlangaszat, quad, snowmobile, sí Forró termálvíz Vár a lejtő Havas élmények Suhanjon sílécen Disznótor
2. táblázat. Román turisztikai szakemberek válaszai az évszakok üzeneteiről A romániai szakemberek válaszaiban azok az üzenetek jelennek meg, melyek Bihar megye erősségeit jellemzik, pl. extrém sportok, természeti sportok, sízés, snowboard, hegy, alpinizmus, Félix-fürdő. Mivel Bihar megye változatos természeti értékei jelennek meg az üzenetekben, hiszen változatos geomorfológiával rendelkezik a megye, ahol az alföldi és hegyvidéki formakincs ötvöződik. Hasonlóan a magyar szakemberek válaszaihoz, itt is több helyen megjelenik az üzenetben az évszakok: „téli”, „tavaszi”, „őszi” jelzőinek szerepeltetését.
21
Milyen kulcsszavakkal keresne a két megye turisztikai élményeire?
kellemes családi üdülés
természeti csodák megismerése
színes programok, rendezvények
sportolás a természetben
kirándulás történelmi korokban
Üzenetek Fürdő, Félix, Élménypark, termálvíz, strand, gasztronómia családi üdülés, kikapcsolódás Gyerekkedvezmények, vizes kikapcsolódás Pihenés, fürdő, élményfürdő, szórakozás, családi programok, gyerekprogramok családi pihenés programokkal Együtt a család, családi vizes és öko- élmények Együtt a család, Debrecen, Hajdúszoboszló Aquaparkjai Természetvédelmi terület, vízesés, rezervátum, vadászat üdülés a természetben, természeti csodák Hortobágy, puszta, Lovaglás, kocsikázás Öko élmények, túra, barangolás, puszta, vidéki hagyományok természeti értékek Ismerd meg a lovak és madarak világát Felfedezés Karnevál, pálinka, hagyományőrzés, kézműves rendezvények Debrecenben Mézeskalács Fesztivál, Virág Karnevál, Campus Fesztivál Koncertek, kiállítások Kultúra, fesztiválok, koncertek, gasztronómiai élmények, Bihari rendezvények Színes rendezvények, a rendezvények színei Vizi sportok, rafting, Körösök, Tisza sportolási lehetőség, üdülés Aktív pihenés, túra, gyaloglás, kerékpározás Kerékpározás, futás, aktív sport Aktív élmény földön, vízen, levegőben Aktív pihenés Várad, Arany János, Református kollégium, székelyek, Ady Endre történelmi események, emlékhelyek Déri Múzeum, Munkácsy – trilógia, kastélyok, emlékházak, Történelmi hagyományok, kulturális örökség élő történelem Elődeink nyomában Vissza a múltba
3. táblázat. Magyar turisztikai szakemberek válaszai a turisztikai élmények üzeneteiről
22
A magyar szakemberek turisztikai élmény üzeneteiben megjelenik a régióra jellemző konkrét turisztikai attrakció, melyek a húzótermék szerepét töltik be, Pl.: Félix fürdő, Hortobágy, Virágkarnevál, Mézeskalács fesztivál, Debrecen és Hajdúszoboszló élményfürdői, Déry Múzeum. Ezen kívül az üzenetekben általános vonzerőtényezők is felsorolásra és megnevezésre kerültek, mint pl. gyerekprogramok, családi programok, ökoélménytúra, történelmi hagyományok, színes rendezvények, stb. is megjelennek. Milyen kulcsszavakkal keresne a két megye turisztikai élményeire? Üzenetek kellemes családi üdülés
természeti csodák megismerése
színes programok, rendezvények
sportolás a természetben
kirándulás történelmi korokban
Együtt a család Élvezze apraja nagyja Egységben az erő Együtt itthon Mindig együtt 2 szoba, 3 gyerek 4 kerék Barangolás a természetben Íme a természeti paradicsom a víznyelők nyomában Természeti csodák Biharországban Meglepően természetes A természet erői Kavalkád Irány a város Ismerkedjünk meg egymással Hozd el a családot is!! Erezd jól magad mindenhol Karnevál Sportolj természetesen Ég a talpam alatt a talaj Egészségünk érdekében Élet, egészség, természet Mozdulj rá Biciklivel a csúcsra Ezer év emlékei Kul-túra Utazás a múltba Jövőből a múltba Időutazás Várak, tájak, események
4. táblázat. Román turisztikai szakemberek válaszai a turisztikai élmények üzeneteiről
23
A román turisztikai szakemberek élmény üzeneteiben nem jelenik meg a megye turisztikai attrakcióinak nevesítése. Sokkal inkább a vonzerőtényezők általános üzeneteit tartják fontosnak: pl. ”barangolás a természetben”, „Várak, tájak, események”. A válaszokban a román partnereknél sokkal dominánsabban jelenik meg a célcsoport vagy a termék megjelenítése: célcsoport: Pl. „Együtt a család, Élvezze apraja nagyja”, termék: „Biciklivel a csúcsra, Kul-túra” 3. HELYZETKÉP 3.1.
Bevezetés
A turizmus területén kedvező a helyzet a világgazdaságban, hiszen a jelen és a jövő egyik dinamikusan növekvő iparágáról van szó. Magyarország és Románia, s azon belül Hajdú-Bihar és Bihar megye helyzete jónak mondható, hiszen jelentős turisztikai erőforrásokkal rendelkezik, amely sajnos nincs megfelelően kihasználva, bár több, egymással összehangolt, egy irányba mutató terv létezik. A tervek megvalósításán együttműködő szervezetek feladatai meghatározottak, tevékenységükkel beágyazódnak a nemzetgazdaság és a közszféra mindennapi működésébe. Az ország, a régió, a megye, – csakúgy, mint a települések némelyike – megfogalmazta középtávú feladatait a fejlesztési tervekben és programokban.
3.2. • •
Fő célok
Feltérképezni azokat a még nem vagy csak részben felfedezett Eurorégióbeli turisztikai adottságokat, melyek csomagok formájában és a marketing eszköztárával ténylegesen vonzóvá tehetőek a célcsoport számára. Segíteni a két megye szakembereit, hogy a javasolt packagek olyanok legyenek, amelyek valós érdeklődésre tarthatnak számot és a gyakorlatban is megvalósíthatóvá válnak. A határon átnyúló „turisztikai termékekkel” hozzájárul a turisztikai kkv-k versenyképességének javításához.
Céljainkat a jelen marketing- és kommunikációs tervben bemutatott helyzetkép alapján fogalmaztuk meg, melyek megvalósulását azonban számos külső, előre nem látható tényező is befolyásolja. • A két megyében a turizmusból származó bevételek növelése. • A turizmus területi és időbeni koncentrációjának csökkentése. • Új, színvonalas csomagok piacra segítése. • A két megye turisztikai termékfejlesztésének a térséggel való együttműködése. • Partnerségi kör szélesítése a marketingmunkában, a szolgáltatói szemlélet erősítése. • Vendégbarát fogadókörnyezet kialakítása • Piaci pozíció erősítése versenytársakhoz képest. • A packagekhez kapcsolódó vendégforgalom növelése. 24
• A két megyében a turisták számának növelése. A turisták által eltöltött vendégéjszakák számának növelése. • A turisztikai vállalkozások versenyképességének és gazdálkodási eredményeinek javulása • A Hajdú-Bihar és Bihar megyéket érintő közös programcsomagokkal a határokon átnyúló együttműködések erősítése. 3.3.
Összegzés
A Hajdú-Bihar és Bihar turizmusának jelenlegi helyzete és fő jellemzői a következőkben foglalhatók össze: • A két megye turizmusa egymástól függetlenül működik, a kooperáció minimális. • Mindkét megye turizmusa jól láthatóan kilábalt a (KGST) tömegturizmus megszűnését követő hullámvölgyből, növekedésben volt a 2007-2008-as évekig, a növekedés üteme azonban eltérő volt (a magyar területeké gyorsabb), ezt követően azonban a visszaesés jelei mutatkoznak mindkét részen. • A fejlődés ellenére sem játszik még olyan jelentős szerepet a turizmus az Eurorégió életében, mint amilyenre az adottságaik alapján hivatott lenne. • Az Alföld és az Erdélyi-szigethegység a turizmus szemszögéből nézve sajátos és egyedi értékeket gazdagon magában rejtő tájak, de kevés a nemzetközi hatókörű vonzerő, illetve ami van és ismert is az sincs kellőképpen kifejlesztve a piacon értékesíthető turisztikai termékké. • Vonzerő még a térség gazdasági potenciálja, mely az üzleti turizmus erősödését motiválja, illetve az a tény, hogy Hajdú-Bihar és Bihar megye az EU legkeletibb régiója, erős gazdasági övezetté válhat pénzügyi, kereskedelmi, logisztikai és szolgáltatási téren. • A térség megközelíthetősége alapvető gond. Emiatt még az olyan vonzerők kihasználása is nehéz, amelyek a belföldi turizmusban igen erősnek számítanak. • A turizmusban rejlő lehetőségek kihasználásához elengedhetetlen mind a környezeti feltételek (közlekedés, közbiztonság, környezetkultúra stb.), mind a turisztikai termékeket alkotó egyéb elemek és szolgáltatások (vonzerő, szállás, étkezés, szórakozás, információ stb.) összehangolt fejlesztése és a szolgáltatások színvonalának jelentős emelése, valamint a két ország, illetve megye közötti hatékonyabb együttműködés. 4. MARKETINGTEVÉKENYSÉG 4.1.
A marketingtevékenység koncepciója
A marketing- és kommunikációs terv elsősorban a kiemelt szegmensekre, termékek promóciójára irányul, így a hat témakörre, a turisztikai termékcsomagokra fókuszál. Meghatároztuk a 6 témacsoport köré a tervezett csomagokat, melyek a feltárt turisztikai igényeknek és Hajdú-Bihar illetve Bihar megye egyedi és kedvelt turisztikai attrakcióinak megfelelő fejlesztési javaslatokat tartalmazza. Hosszú távon mindenképpen szükséges a fejlesztések összehangolása, további fejlesztési lehetőségek feltárása, amelyet egy regionális termékfejlesztési 25
koncepció kidolgozása tud megalapozni és tervszerűvé tenni. Ehhez azonban szakmailag megalapozott kutatásokra, értékfeltáró munkára, illetve piac- és versenytárselemzésre van szükség. Mivel a turisztikai termék szolgáltatások halmazából áll, ezért a szolgáltatások tulajdonságai alapján szükséges a marketing tevékenységünket megtervezni. A turisztikai desztináció olyan sajátos termék, amely részben a turisztikai szolgáltatások jellemzői által meghatározottak, ugyanakkor, mint földrajzi egység, a településmarketingben alkalmazott módszerek, eszközök is segítséget adnak. Tehát a turisztikai desztináció termékpolitikáját a szolgáltatásmarketing és a településmarketing sajátos keverékéből állítjuk elő. Termékünk a földrajzi egység, a desztináció, ahol a turizmus realizálódik, a látogatók számára önálló egységet jelent. Tartalmaz turisztikai vonzerőket, termékeket, kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a turista legalább egy napi helyben tartózkodását kielégítsék. Vannak fizikai és adminisztratív határai, amelyek meghatározzák annak menedzsmentjét, rendelkezik imázzsal. Számos érintettet foglal magába, képes a hálózatosodásra, az együttműködésre, és ezáltal arra, hogy nagyobb desztinációvá váljon. Figyelembe véve azt a sajátosságot, hogy a desztinációk kompetenciái megjelennek az adottságokban és az ezekre épülő tevékenységekben, így megkülönböztetünk kínálati (teljesítmény) és kommunikációs kompetenciát. Hajdú-Bihar és Bihar megyék turisztikai kínálatának marketingtevékenységében megkülönböztetjük a kínálat tárgyi és szolgáltatáselemeinek tudatos, vevőorientált fejlesztését, valamint az egyedi arculati, kommunikációs tevékenységet. Mindezekre azért is van egyre nagyobb szükség, mivel a vevői döntésekben egyre nagyobb hangsúlyt kapott az eladóval, szolgáltatóval szembeni bizalom. A vevő ugyanis nem csupán egy tárgyiasult elemet vásárol meg, hanem a hozzá kapcsolódó szolgáltatást is. A termék nehezen bemutatható, előzetesen nem kipróbálható, nehezen megítélhető, a vásárlói döntés meghatározó tényezője a település, annak imázsára épülő bizalom, ismertség, elismertség. Az innováció – alapelv A marketingtervben a „Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében” c. projekt innovációs céljait és tartalmát figyelembe véve határoztuk meg a marketing tevékenységet. Az innováció megjelenik a szemléletben, az együttműködésben, a termékfejlesztésben, a kommunikációs formájában, az alkalmazott kommunikációs felületeken, a javasolt szervezetfejlesztésben. Tudástranszfer Napjainkban az innovatív gondolkodás és együttműködés egyre nagyobb szerepet tölt be a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésében. Különösen jelentős ez az innováció a szabadidő, a turizmus területén, ahol a különböző érdekcsoportok együttműködése a partnerség különböző formáiban valósul meg, mint például a kooperáció és a konzorcium. A különböző profilok lehetővé teszik és 26
igénylik az innovációs tartalmat, mely sikerességet biztosít a benne szerepet játszó alacsony innovációs potenciállal rendelkező résztvevők számára is. Így a sikertényező multiplikátor hatása tapasztalható, és ez megjelenik a partnerek eredményeiben. Tudásmegosztás: A workshop-ok szereplői véleményüket, javaslataikat elmondták, amelyek részben beépültek a programcsomagok és a marketing terv tartalmába, másrészt ötleteikkel elindítottak egy projektgenerálási folyamatot, amely során az ötlet eljuthat a megvalósításig, alulról építkezve, a piaci ismeretekre, együttműködési szándékokra alapozva. A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara által közvetített tudástranszfer a projekt megvalósítása során információkat, módszereket közvetített, amely a projekt fenntarthatósági ideje után is várhatóan további eredményeket generál, amely elsősorban a romániai turisztikai kis- és középvállalkozásait segítheti versenyképességük megerősítésében. Termék-innováció A hagyományos turisztikai országok kkv-dominanciájú és úti célhoz kötött idegenforgalmában gyakori az innováció-hiány, mert a törzsvendégekhez igazodás nem erősíti a változtatási hajlandóságot. A szolgáltatók nem tudnak időben reagálni a kereslet változó igényeire, ezért késik a kínálat megújítása. A kisüzemi gazdaságban hosszú ideig a független úttörő vállalkozó volt a meghatározó. Kreatív véletlen-eljárással olyan új termékeket dobott piacra, amiket a versenytársak utánzással gyorsan átvettek. A desztinációk, a sikeres turisztikai szolgáltatók képesek a termékek, eljárások és értékesítés területén is innovatív megoldások alkalmazására, azt több területre is kiterjeszteni. Az olyan helyszíntényezők, mint a táj, kultúra, vidék különösen alkalmasak új turisztikai termékek fejlesztésére. A helyhez kötött vonzerők a termék-innovációk kiinduló pontjai. Innovatív termékfejlesztést valósítottunk meg, hiszen a 6 közös termékcsomagot úgynevezett „élmény-csomagokból” építettük fel, amely eltér a hagyományos vonzerő alapú termékfejlesztéstől. Az élménycsomagok kialakítása során a targetálás eredményeként határoztuk meg az élményígéreteket, így a termék nemcsak USP, hanem élményekre fókuszált is, így várhatóan sikeresek lesznek a küldőpiacok vonatkozásában. Innovatív marketingeszközök Az elmúlt évek technikai fejlődésének köszönhetően paradigmaváltás következik be az utazás világában. A megváltozott fogyasztói szokások a szolgáltatókat is jelentős változtatásokra kényszerítik. Az ehhez való alkalmazkodás leggyorsabban a marketing tevékenységben jelenik meg, azon belül is a kommunikáció tartalmában, formájában. Napjainkban az interneten szerzett információ alapvetővé vált. Az internet használatának terjedésével, a video- és képmegosztók, a híroldalak és a keresők növekedésével ma már a világon több mint 1,73 milliárdan, Magyarországon pedig 4,3 millióan használják a „netet”. Jelentősen emelkedik a tartalomszolgáltatók oldalain eltöltött idő is. Magyarországon, 2007 nyarán 13 millió órát, míg 2010-ben már 83 millió órát töltöttek a látogatók.
27
Ezen adatokból kiindulva, a turisztikai szolgáltatók és desztinációk számára az online módszerek alkalmazása kulcsfontosságú a piaci pozíciójuk megtartására, megerősítésére, újabb célcsoportok megnyerésére. Ennek egyik módja, hogy praktikusan megszerkesztett saját honlapot készítenek a projekt keretében, amelyet a látogató a legrövidebb úton, de többféleképpen is megtalál. Kiemelten fontos az egyszerű, de jól beazonosítható design, a könnyen kezelhető navigáció és az állandóan aktualizált tartalom. A jól megválasztott kulcsszavak segítségével a honlap egyedivé válik és ez által a kereső programok előkelő helyen tudják hozni. Mivel elsődleges célunk a vendégforgalom növelése, ezért tudatosan kell törekednie arra, hogy minél többen az interneten szörfözgetőkből, fizetővendéggé váljanak. Ezt a képi és szöveges tartalmának segítségével érjük el, amely segíti a honlaphoz csatlakozó szolgáltatókat, hogy ismertségüket és ez által a keresletüket növeljék. Ez a honlap egyrészt vonzó lesz a potenciális vendégek számára, másrészt megfelelően olvashatónak és értelmezhetőnek kell lenni az internetes keresőrobotok számára. A tervezett marketingeszközök között kiemelt szerepe lesz a Pen drive-nak, hiszen a notebook-ok szerepe jelentősen megnőtt. A turisztikai szolgáltatók gyakran az irodától, a munkahelytől távol is dolgoznak, így munkahelyük részben mobillá vált, notebook, laptop segíti a munkájukat. Ma már jellemzően az utazók magukkal viszik notebook-jukat, és így az utazás alatt bármikor és bárhol megtekinthetik a kínált turisztikai ajánlatokat, termékcsomagokat.
4.2.
Piacszegmentáció
A piacok vevőkből állnak, melyek több szempontból különböznek egymástól igényeik, erőforrásaik, földrajzi elhelyezkedésük, vásárlási attitűdjük, stb. alapján. Ezek a csoportok többnyire különböző terméket és/vagy marketing-mixet igényelnek. A piacot különböző csoportokra, vevőkre bontjuk, vagyis a piacot szegmentáljuk. A szegmentálás alapjai a turizmusban (TASNÁDI) • Az utazás célja (belföld-külföld, hivatás-szabadidő) szerint • Motivációk, szükségletek (étkezés: gyorsan, gyerekekkel, stb.) szerint • Vásárlói/felhasználói viselkedés (egy főre jutó költés, vásárlói gyakoriság, médiahasználat, stb.) szerint • Demográfiai jellemzők (kor, nem, családnagyság, család életciklus, jövedelem, foglalkozás, képzettség, vallás, nemzetiség, stb.) szerint • Geográfiai jellemzők szerint • Pszichográfiai jellemzők, életstílus (például kockázatkerülők és kockázatvállalók, stb.) alapján. A szegmentálás meghatározó tényezői: • Az utazás célja szerint szabadidős és/vagy üzleti céllal utazók, valamint barátokat, rokonokat felkeresők (VFR) különböztethetők meg. Mindhárom szegmens esetében természetesen további csoportosítás, illetve az egyes szegmensek „keveredése” (például szabadidős célú tartózkodással kombinált üzleti utazás) is lehetséges. Korábban a desztinációk többsége nem foglalkozott a VFR szegmenssel, mert úgy gondolták, hogy ezek az utazások 28
•
•
•
•
•
nem befolyásolhatók. A globalizáció eredményeként azonban az ilyen jellegű utazások száma jelentősen megnőtt, ami a kínálati oldal figyelmét is ráirányította erre a célcsoportra. A VFR szegmens kapcsán azt is fontos megjegyezni, hogy a rokonokat felkeresők és a barátaikat meglátogatók eltérő utazási szokásokkal, jellemzőkkel rendelkeznek. A motiváció meghatározó szerepet játszik az utazások során. A motivációk lehetnek ún. push jellegűek (amikor például kimondottan egy attrakciót meglátogatni kel útra az utazó) vagy ún. pull jellegűek (amikor például a mindennapokból szeretne kiszabadulni az utazó). A látogatók motivációinak ismerete kiemelten fontos a desztinációk számára, a valós motivációk feltérképezése azonban nem minden esetben könnyű. Az utazók sokszor nem kívánják felfedni valódi motivációjukat, illetve nem tudják pontosan meghatározni, szavakba önteni saját motiváló tényezőiket, vagy egyszerűen csak nem kívánják másokkal megosztani. A motivációkat az utazást megelőzően, az utazás alatt és után is lehet vizsgálni, a desztináció szempontjából a legeredményesebb a többféle – kvantitatív és kvalitatív – technikák együttes alkalmazása. Az utazási szokások alapján történő szegmentáció kiterjed a foglalásra, a költségekre, az együtt utazók számára, a felkeresett desztinációkra, az átlagos tartózkodási időre stb. Ilyen jellegű adatok optimális esetben határstatisztikákból, keresletfelmérésből („border survey”) nyerhetők, illetve ezekhez a felmérésekhez további kérdésekkel kapcsolódva a desztinációk költséghatékonyan juthatnak hozzá az információkhoz. Az utazási szokások részletes ismerete támogatja a megfelelő termékfejlesztést, kínálatfejlesztést, továbbá segíti az alkalmazandó marketingkommunikációs eszközök kiválasztását is. A desztinációt első alkalommal felkeresők és a visszatérő vendégek megkülönböztetésének létjogosultságát adja, hogy utóbbiak már jelentős mennyiségű személyes tapasztalattal, információval rendelkeznek. A két csoport közötti különbség megmutatkozik az utazási csomagok iránti keresletben, az utazás alatt végzett tevékenységekben, az útvonalban és a felkeresett látnivalókban, valamint az igényelt információ mennyiségben és tartalmában is. A visszatérő vendégek több szempontból is fontosak a desztinációk számára: egyrészt az ő elérésük kisebb költséggel jár, másrészt kiváló „nagykövetei” lehetnek az úti céloknak, hiszen a barátok és ismerősök beszámolója mint információforrás az internet térhódítása ellenére – továbbra is meghatározó. A visszatérő vendégek elérését korlátozza, hogy gyakran egyéni utazók, így az ő megszólításuk nehezebb. A látogatók számára nyújtott előnyök alapján is indokolt lehet a célcsoportok meghatározása, hiszen nem mindenkinek ugyanazt jelenti például egy tengerparti nyaralás, nem mindenki ugyanazt az élményt keresi (ezek az ún. döntést befolyásoló tényezők). A szegmentációnak ez a típusa a desztinációk számára arról szolgál információval, hogy miért választják az utazók azokat, illetve, hogy milyen igényeknek, elvárásoknak kell(ene) megfelelniük. Problémát az jelenthet, hogy sokszor egymással ellentétes elvárások is megfogalmazódnak (például pihenés vagy aktív tevékenységek). Az utazás alatt végzett tevékenységek alapján történő szegmentáció szoros kapcsolatban áll az előzőekben ismertetett döntést befolyásoló tényezőkkel, hiszen ezek célja, hogy teljesítsék az utazók elvárásait, illetve növeljék az 29
•
•
•
•
utazók elégedettségét. Ez a fajta szegmentáció fontos szerepet tölt be a réstermékek (ún. niche product) meghatározásában és fejlesztésében. A módszer korlátja, hogy az utazók gyakran részt vesznek ugyan egy adott programon, de az nem mindig jelenti a célcsoport megkülönböztető jegyét (például nem minden múzeumlátogató tekinthető kulturális turistának). Az életstílus szerinti szegmentáció gyökerei az 1970-es évekig nyúlnak vissza. Ez a technika a fogyasztókat, utazókat egyidejűleg több szempont szerint vizsgálja (például fogyasztási szokások és pszichológiai-szociális jellemzők), amelyek alapján homogén, saját névvel ellátott csoportokat (például „fiatal feltörekvő metropoliták”) alkot. Az életstílus szegmentáció négy szinten lehetséges: a teljes lakosságra vonatkozóan (ilyen például a Magyarországon is jelen lévő TGI felmérés), a turisztikai fogyasztást vizsgálva, a turisztikai termékre/küldőpiacra vonatkozóan és az adott desztináció vendégeinek körében (például adatbázisban szereplők). Az életstílusvizsgálatok jelentőségét támasztja alá, hogy az utazás napjainkban a mindennapi élet része, és az egyes életstílusok megismerése a desztinációk számára is értékes információkkal szolgál a médiaeszközök és –üzenetek kiválasztásánál. A geo-demográfiai szegmentáció az életstílus szegmentációhoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy a középpontba a lakóhelyet teszi, vagyis feltételezése szerint az ugyanazon a helyen lakók hasonló szociálisdemográfiai és fogyasztási szokásokkal rendelkeznek. A geodemográfiai szegmentáció jelentősége abban van, hogy az ún. fogyasztói térképek segítségével a desztinációk hatékonyabban, a megfelelő marketingcsatornákon keresztül tudják megszólítani a potenciális utazókat. A fogyasztói térkép hiányában – lényegesen alacsonyabb költségekkel – a desztinációk saját adatbázisukat használhatják: például a postai irányítószám alapján vizsgálhatók a fő küldőterületek jellemzői. Jelenleg a geo-demográfiai szegmentációt, fogyasztói térképet elsősorban a fejlett országok alkalmazzák a belföldi turizmus vizsgálatára. Az ár számos termék, szolgáltatás – így az utazások esetében – is fontos befolyásoló tényező. A desztinációk számára ugyanakkor az árak hangsúlyozása negatív pozícionálást is eredményezhet, hiszen az olcsó árakat rosszabb szolgáltatási minőséggel társítják az utazók, ami végül a desztináció imázsának romlásához vezet. A költségek meghatározóak lehetnek a közlekedési eszköz, a szálláshely és az igénybe vett szolgáltatások kiválasztásakor, ugyanakkor az utazási döntésnél nem kulcstényezők. A desztinációk a kedvező árakat elsősorban rövid távon kommunikálják (például krízist követően, a turisták „visszacsábítása” céljából), a stratégiai szinten általában nem szerepel. A médiafogyasztási szokások ismeretével az utazók egy szűkebb csoportja hatékonya(bba)n szólítható meg. Bár a potenciális utazókéhoz hasonló fogyasztási szokásokkal rendelkező szegmensek kiválasztása egyszerűnek tűnhet (vagyis az adott médium fogyasztóinak profilját vizsgálja, amely megfelel a potenciális utazók profiljának), a gyakorlatban azonban nem megvalósítható, hiszen egyetlen média sem képes az adott szegmens teljes elérésére (vagyis a potenciális utazóknak csak egy része fogyasztja az adott médiumokat). A médiafogyasztási szokásokalapján történő szegmentáció mellett szól ugyanakkor, hogy speciális forrásokat nem igényel. 30
• Az internet az utazások során egyre fontosabb szerepet tölt be, aminek eredményeként a világháló a szegmentációban is megjelent. Bár az internet használata egyre elterjedtebb, fontos felhívni a figyelmet, hogy a fogyasztási szokások országonként, korcsoportonként és az ízlés függvényében jelentősen eltérnek. Az internethasználat alapján történő szegmentáció magában foglalja az internetezési szokások vizsgálatát, a honlaplátogatókra vonatkozó információkat és a honlaplátogatók körében végzett felméréseket. Összességében az internet mellett szól, hogy más csatornákkal összehasonlítva jóval költséghatékonyabb. • A szakmai célcsoportok alapján történő szegmentáció célja, hogy meghatározza azokat a fő csoportokat, amelyek befolyással vannak az utazókra. Ide tartoznak az utazásszervezők és utazásközvetítők, a szolgáltatók, a média, a szervezetek stb. Ez a fajta szegmentáció akkor a legeredményesebb, ha az utazók maguk nem döntéshozók (például nemzetközi konferencia résztvevők, incentive utazók stb.). A meghatározott célcsoportok egyúttal együttműködő partnerek, pénzügyi és egyéb forrásokkal egyaránt támogat(hat)ják a desztináció marketingtevékenységét. Az együttműködés azért is fontos, mert ezek a csoportok a desztináció imázsát is közvetítik, képviselik. Több nemzeti turisztikai hivatal külön részleget működtet a stratégiai kapcsolatok kiépítésére és fenntartására, ápolására. A gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a szegmentáció helyes elvégzését több tényező, ajánlás segítheti, köztük: • Az ingyenesen – jellemzően az interneten – elérhető információk használata; • A látogatói elégedettség vizsgálata (igények, elvárások és elégedettség); • A más NTO-kkal való együttműködés, elsősorban a fejlődő piacokon, ahol is az információ megszerzése nagyobb költségekkel jár; • A magánszférával történő együttműködés a kutatások során; • A célok megvalósításához való hozzájárulás vizsgálata, mérése; • Annak biztosítása, hogy a marketingtevékenység összhangban áll a szegmensekről rendelkezésre álló információval; • A látogatói és szálláshelyi felmérések eredményeinek használata; • A turisztikai szakma rendelkezésére álló információk, adatok használata; • Azoknak a szegmenseknek a kiválasztása, amelyek megszólításához a források is rendelkezésre állnak; • Tanácsadók bevonása a szegmensek kiválasztásába és a marketingüzenetek, arculati elemek kialakításába. A szegmentáció sikertényezői tehát az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A potenciális szegmensek meghatározása; 2. A szegmensek a desztináció céljainak is megfelelnek-e; 3. A desztináció rendelkezik-e a megfelelő árukkal/szolgáltatásokkal, hogy az igényeket kielégítse; 4. A kiválasztott emberek/szegmensek valóban tervezik- e, hogy felkeresik a desztinációt; 5. A motivációk, utazási/fogyasztási szokások feltérképezése; 6. A potenciális közönség meggyőzése megfelelő és célzott marketingüzenetekkel és elosztási csatornákon keresztül; valamint 31
7. A marketingtevékenység hatékonyságának, a szegmensre gyakorolt hatásának vizsgálata. Szegmentálás a Hajdú-Bihar és Bihar megyék turisztikai termékcsomagok vonatkozásában Hajdú-Bihar és Bihar megyék turisztikai termékcsomagjai, mint turisztikai termék széles fogyasztói réteg figyelmét keltheti fel. Ezért kiemelkedő fontosságú, hogy a potenciális fogyasztói közönséget felosszuk homogén módon viselkedő célpiaci szegmentumokká, ugyanis ez által lehetővé válik a fogyasztói igényeknek megfelelő termékválaszték kialakítása. A workshop-okon a résztvevő szolgáltatók beszámolóit, a secunderkutatások eredményeit, valamint turisztikai szakemberek ez irányú tapasztalatait figyelembe vettük Hajdú-Bihar és Bihar megyékbe irányú kereslet szegmentálása kapcsán. A következő célpiaci csoportokat érdemes megkülönböztetni a Hajdú-Bihar és Bihar megyék turisztikai termékcsomagok vonatkozásában. Demográfiai ismérvek alapján (életkor és családi állapot): • Az egyik legfontosabb potenciális fogyasztói réteg a 25-45 éves korosztály, a gyermekekkel érkező felnőttek korosztálya, vagyis a családok. • Jelentősége van az iskoláskorúaknak, akik szülői felügyelettel vagy anélkül érkeznek: 12-25 éves korosztály. • A 45 évtől idősebb korosztály számára szintén kínálunk vonzó programokat, gazdag élményeket. • A családok mellett fontos célcsoportot jelentenek a család nélküli fiatal párok és a szingli fiatalok. Társadalmi ismérvek alapján: Jövedelem Jövedelmi szempontból a magyar és a román fogyasztók közül a középosztályból számíthatunk potenciális vendégkörre. A szolgáltatás minősége és turisztikai infrastruktúra minőségében vannak jelentős különbségek, amelyek jelentős fejlesztések nélkül nem teszik lehetővé, hogy miden igényt (a kiváló standard minőség hiányában) ki lehessen elégíteni. Földrajzi ismérvek alapján: Magyar – román piac (belső piac) Hajdú-Bihar és Bihar megyét egységes turisztikai desztinációként kezelve jelentős magyar és román (azaz belföldi) vendégforgalomra számíthatnak a turisztikai attrakciók. A határon való átlépés egyszerű volta miatt viszonylagos egységes belső piacként kezelhetjük a két megyét. A várható kereslet tehát részben a két megye belső forgalmában prognosztizálható, amely eddig is egyre jelentősebb érdeklődést, forgalmat mutat. Magyar piac – román piac Nyilván a jelentős vonzerőtényezők, az attrakciók hatóköre megalapozza azokat a terveket, amelyek szerint a két megyén kívül is jelentős magyar és román utazások várhatóak a Hajdú-Bihar és Bihar megyék turisztikailag frekventált területein. 32
Külföldi piac A külföldi vendégek közül elsősorban a természeti különlegességek, az öko élmények iránti kereslet lehet számottevő, amely a tervezett promóció hatására ismertté válhat a megcélzott közönség előtt. Általánosságba véve földrajzi közelségük okán a kelet-európai országok (szlovák, ukrán), valamint a schengeni határnyitás és a megyék hagyományos vendégköréből Németországból, Lengyelországból, Olaszországból érkező turisták lehetnek a leggyakrabban előforduló vendégek. A motiváció (élmények) alapján: A motivációk az élményígéretekkel megfeleltethetőek, hiszen az élménycsomagokat úgy alakítottuk ki, hogy a klasszikus motivációkat a vonzerőket és a keresleti trendeket egyaránt figyelembe vettük. • egészség élmények (Egészség és kirándulás csomag) • öko élmények (Öko-élmények csomag) • nagyvárosi élmények (Pólus csomag) • vidéki élmények (Vidéki-élmények csomag) • örökség élmények (Történelmi események-helyek és élmények csomag) • autentikus aktivitások élménye (Esemény és rendezvény csomag). Disztribúciós csatorna szerint: Egyénileg érkezők Ezek a vendégek intuitív vásárlóként viselkednek, akik, ha megtalálják azt az élményt, amit keresnek, akkor visszatérő vendégekké válhatnak. Ezek a potenciális vendégek leggyakrabban az ismerőseik és rokonaik elmondása alapján, marketing anyagokból, illetve egyre többen az interneten keresztül tájékozódnak a desztinációról, leginkább az érdekli őket, hogy „Mit lehet ott csinálni?”. Így kiemelt fontosságú a programcsomagok honlapjának folyamatos karbantartása, friss információkkal való feltöltése. Szervezett utazók Jellemzően csoportosan érkeznek saját szervezésben vagy utazásközvetítő igénybevételével, gyakran baráti társaságok. A távolabbi küldő piacokról várhatjuk ebben a csatornában az érkezőket. Hajdú-Bihar és Bihar megyék turisztikai csomagjait igénybe vevő potenciális fogyasztókat az alábbi szegmentumokba csoportosíthatóak, figyelembe véve a workshop-okon a résztvevő szolgáltatók beszámolóit, a secunderkutatások eredményeit, valamint turisztikai szakemberek ez irányú tapasztalatait.
33
Célcsoport
Külföldi 25-45 év közötti családosok NyugatEurópából érkező ökoturisták Belföldi családok Aktív, szórakozást kereső fiatalok, párok Belföldi 45-60 év közötti aktív pihenést és élményeket keresők Egészségtudat os középkorúak és idősek Egészségtudatos fiatalok iskolások 1225 év közötti belföldi Eseményekre, rendezvényekr e érkező külföldi turisták Hazai kulturális „mindenevők” csoportja Sportturisták Vallásos emberek
Turisztikai csomagok Egészség és kirándulás
Öko élmények
Pólu s
Vidéki élmények
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Esemény és rendezvény
X
X X
X
X
X
Történelmi eseményekh elyek és élmények
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X X
5. táblázat. Szegmentumok - a Hajdú-Bihar és Bihar megyék turisztikai csomagjait igénybe vevők 34
Külföldi 25-45 év közötti családosok: Ők elsősorban a környező országokból érkeznek, pl. szlovákok, ukránok, lengyelek közepes jövedelemmel rendelkeznek. Előnyben részesítik a családbarát és több generációs programokat. Az élményfürdőket keresik elsősorban, de az öko-túrák és kulturális programok iránt is érdeklődnek, melyek a tartózkodásukat növelhetik illetve jó programlehetőséget kínálnak az őszi és a tavaszi idényekben is. A városlátogatás szintén népszerű program a körükben, ahol a városok kulturális értékeivel ismerkedhetnek meg. Nyugat-Európából érkező öko-turisták: Ők azok, akik elsődlegesen érdeklődnek a természeti különlegességek iránt. A nemzeti parkok és természetvédelmi terültek és azok ökoturisztikai programjai iránt a külföldi látogatói között a német, holland, osztrák turisták lehetnek a leginkább meghatározóak. Ez a célcsoport nemcsak a tartalmas és komplex ökoturisztikai programok iránt érdeklődik, de hazánk jellegzetes közép-európai vidéki-, falusi életmódjának bemutatásra alkalmas programokat iránt is fokozott érdeklődést mutatnak. A nyugat-európai lakosságból a fiatalok és a középosztály családos tagjai vesznek részt elsődlegesen a kerékpáros-, vízi- és lovas turizmusban. Ebből a szempontból is Németország jelenti az elsőszámú fogyasztói kört. Belföldi családok: Közepes jövedelemmel rendelkeznek, érdeklődnek a fürdők, az élményfürdők kínálata iránt. Jó családi program lehet az ökoturisztikai programok, a vidéki életforma és kultúra megismerése, a városlátogatás és a különböző rendezvényeken való részvétel. A történelmi emlékhelyek, a művészet, az irodalmi emlékek a gyerekeknek az ismeretkörét bővítik, melyet az iskolai tanulmányaikat segíti elmélyíteni. Előnyben részesítik a családbarát, több generációs turisztikai szolgáltatókat. Aktív, szórakozást kereső fiatalok, párok: Érdeklődnek az aktív turisztikai típusok és fürdők iránt. Elsősorban nem a víz közelsége miatt érkeznek, de tartózkodásuk meghosszabbíthatja akár egy élményfürdő, vagy csúszdapark, akár egy városlátogatás vagy más ökoturisztikai vagy vidéki élmény program. Elégedettségük további élmény-elemek, szórakozási programok, rendezvények fokozhatják, amely a tartózkodási idő meghosszabbításán túl, a szezonalitás oldására is alkalmas kínálati elem lehet. Belföldi 45-60 év közötti aktív pihenést és élményeket keresők: Ők azok, akik már vagy nagyobb gyerekekkel rendelkeznek, így már gyerek nélkül jelennek meg a turizmusban, vagy már unokákkal rendelkeznek és így a háromgenerációs programokat és szállásokat keresik. Ez a korosztály is nagyon sok program és élményelemből választhat az érdeklődési körének vagy motivációjának megfelelőt tud találni. A fürdős szolgáltatásokat, kulturális és gasztronómiai programokat, vidéki élményeket és a városlátogatásokat kedvelik. Egészségtudatos középkorúak és idősek: Az egészségtudatos középkorúak magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek, előnyben részesítik az egészség megőrzésére irányuló wellness és termál szolgáltatásokat, az aktív pihenést és a különböző kulturális programokat. Fiatalos, jó egészségnek örvendő idősebbek, akik fontosnak tartják a szépségápolást, szépségmegőrzést is. Ezen felül igénylik a kellemes környezetet, a tartalmas pihenést, és a magas színvonalú szolgáltatásokat. 35
Fokozott utazási kedv és magas költéshajlandóság jellemzi őket. Hajdú-Bihar és Bihar megye számára fontos szegmens lehet, hiszen magas színvonalú szolgáltatásokat igényelnek, ahol a kényelem, a biztonság és a környezet kialakításában a különböző designe- és élményelemek megléte fontos szempont a desztinációválasztás motivációjában. Egészségtudatos fiatalok: Az egészségtudatos életmód terjedésével egyre növekvő szegmens, fontos számukra a fizikai aktivitás, a különböző wellness és szépségkezelések, tartalmas pihenés céljával érkezők, általában gyermektelen fiatalok. A beauty szolgáltatások, fürdőszolgáltatások és csúszda elemek igénybevétele jellemző a fogyasztási szokásaikra. Aktívan, mozgással, sportolással töltik el szabadidejük egy részét. Nem ragaszkodnak sem termál, sem a gyógyvíz közelségéhez, de preferálják a medencével -úszó és élménymedence- rendelkező intézményeket. A környzettudatosság is megjelenik a gondolkodásmódjukban, így az ökoturisztikai vagy vidéki élmények programjain is szívesen vesznek részt. Elsődlegesen a nagyvárosi fiatalok tagjai éltetik a falusi turizmust. Érdeklődnek a vidéki és falusi életforma bemutatása, a természetközeli falusi életmód megismertetésére épülő programok iránt is. Iskolások 12-25 év közöttiek: A hazai iskolai oktatásban résztvevő fiatalok alacsony fizetőképes keresletet jelentenek, és szezonális jellegű a keresletük. Ennek ellenére az ifjúsági turizmus kereslete nő. Érdeklődnek az ökoturisztikai és vidéki programok iránt. Sok esetben szülők nélkül, saját kortárs csoportjukkal, iskolai kirándulások kapcsán jelennek meg fogyasztóként. A környezettudatos és természetvédelemre való nevelés nagyon fontos feladatait valósítják meg ezek az iskolai vagy osztálykirándulások, így hosszú távon jelenthetnek fizetőképes keresletet az öko-túrák iránt. Az iskoláskorúak számára elsősorban Debrecen és Nagyvárad kulturális értékei, múzeumai, műemlékei jelentik a vonzerőt Hajdú-Bihar és Bihar megyében. Az iskolások kirándulásai szempontjából fontos célpontot jelentenek az állatkertek, vidámparkok, élményparkok. Eseményekre, rendezvényekre érkező külföldi turisták elsősorban a környező országokból érkeznek a különböző rendezvényekre. Bár fő motivációjuk a konkrét téma-specifikus rendezvényen való részvétel, érdeklődésük felkelthetők a kulturális és városlátogató programokkal. Hazai kulturális „mindenevők” csoportja: többféle korosztályt képviselnek, a közös bennük, hogy a kultúra a fő motiváció a szabadidős tevékenységekben, a kulturális tevékenységek széles palettája. Érdeklődnek a történelmi helyek és események iránt, az irodalmi emlékek, a városok építészeti és vallási értékeiben, a kulturális rendezvényeken részt vesznek. A múzeumok, kiállítások, tárlatok, bemutatóhelyek kedveltek a körükben. Sportturisták: Debrecenben egyre több hazai és nemzetközi sporteseménynek adott és ad otthont, hiszen az utóbbi évek sport-és alapinfrastruktúrájának fejlesztése kedvező feltételeket teremtett nemzetközi sportesemények és edzőtáborok szervezésére. Aktív sportturisták, azok a sportolók és a hozzájuk kapcsolódó személyzet (edző, gyúró, stb.), akik a sporteseményre érkeznek, hogy az ott megrendezésre kerülő sporteseményen részt vegyenek. Edzőtáborba érkező 36
sportturisták, akik magas tartózkodási időt produkálnak, a közepes árkategóriájú szálláshelyeket preferálják. Passzív sportturisták, akik a sportrendezvényeket nézőként, szurkolóként látogatják. Mivel Debrecen és Nagyvárad számos hazai és nemzetközi sportrendezvénynek ad otthont, így megnőtt a passzív sportturisták száma, a szurkolói aktivitás a városban. Debrecen-Nagyvárad közös sporteseményei alkalmasak lesznek arra, hogy mindkét ország sportturizmusát is fellendítsék. Vallásos utazók: A kulturális turizmus egyik sajátos – nagy tömegeket vonzó – ága a zarándokturizmus. Debrecennek a „kálvinista Róma” szerepéből adódóan más jellegű, de nemzetközileg is elismert jelentőségű vallási vonzereje van. Debrecen egyházi műemlékei, múzeumai és gyűjteményei – különösen kiegészítő jellegük miatt – fontos turisztikai tényezőknek tekinthetők. Nagyvárad vallási épületei és vallástörténeti emlékei szintén kedvező feltételeket jelent a zarándokoknak, vallásos embereknek. Zarándoklatokon részt vevők: elsősorban vallási célzatú az utazásuk, kevés programtársítási lehetőség, alacsony költéshajlandóság jellemzi őket. Szervezett utak a jellemzőek, hasonló motivációjú emberek társaságában utaznak. Vallási épületeket, kegyhelyeket felkeresők: Olyan desztinációkat részesítenek előnyben ahol a vallási épültek, események megléte erős vonzerőtényezőként jelentkezik. Kevés egyéb turisztikai szolgáltatást igényelnek. Vallásos emberek, akiknél a templomok, egyházi épületek felkeresése csak egy programlehetőség, más turisztikai szolgáltatásokat is igénybe vesznek. 4.3.
Marketing-mix elemei
A marketing eszközök optimális eredményt adó kombinatív alkalmazása a marketingmix. A termékek esetében 4P (Product, Price, Place, Promotion) alkalmazása a leginkább elterjedt, a szolgáltatások esetében további 3P (People, Physical evidence, Process) alkalmazása is javasolt.
A marketing-mix elemei: • Termékpolitika (Product) • Árpolitika (Price) • Elosztási politika (Place) • Marketingkommunikációs politika (Promotion) • Emberi tényező (People): az összes olyan szereplő, aki szerepet játszik a szolgáltatásügylet létrejöttében, és így hat az igénybe vevő által észleltekre, azaz a szolgáltató front-személyzete, maga az igénybe vevő, és a szolgáltatásügylet környezetében található más igénybe vevők. • Tárgyi elemek (Physical evidence): az a környezet, amelyben a szolgáltatást nyújtják és ahol az ügylet lezajlik, továbbá bármely olyan tárgyi elem, amely megkönnyíti a szolgáltatás teljesítését vagy kommunikációját. • Folyamat (Process): azok az eljárások, mechanizmusok, tevékenységfolyamatok, melyek műveleti rendszere leszállítja a szolgáltatást.
4.3.1. Termékpolitika (Product) 37
Ennek keretében határozzuk meg, hogy mely terméket/szolgáltatást kínálunk egy bizonyos vevőkörnek, célcsoportnak. A turista szemszögéből értelmezhető komplex termék magába foglalja az utazási, a szállás, az étkezési szolgáltatást, szórakozásiés egyéb program lehetőség biztosítását, vendégszeretetet, tisztaságot, biztonságot. A termékfejlesztési feladat azért is fontos, mert a fogyasztó igények folyamatosan változnak a turisztikai trendeknek megfelelően, bizonyos termékek/szolgáltatások elavulnak és alul maradnak a piaci versenyben, míg mások divatosabbá, kelendőbbé és népszerűbbé válnak. A turisztikai termékcsomagok kialakításánál a következő alapelveket vettük figyelembe. Ezek az alapelvek a további termékfejlesztésnél is javasoltak: • a turisztikai termékfejlesztés és a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet fejlődési irányainak egybevetése • a turisztikai termékfejlesztés lehetséges célpiacainak meghatározása • belföldi és nemzetközi beutazó turizmusra gyakorolt várható hatás • a fenntartható fejlődés elveinek való megfelelés: környezeti kölcsönhatás elemzés készítése nemcsak gazdasági, hanem természeti, társadalmi, kulturális, építészeti környezeti tekintetben, ideértve a település design, a terület felhasználás és a környezetbe illesztés szempontjait is. A komplexitás szükségessége a termékfejlesztésben A termékfejlesztések többsége a hosszabb tartózkodású turizmus kifejlesztését elősegíti. A tervezett termékfejlesztések megvalósítása többletbevétel realizálását teszi lehetővé: • a turisztikai termékcsomagban érintett település önálló turisztikai termékének ajánlása • a két megye érintett települései komplex turisztikai termékcsomag ajánlása által. A megvalósítás során arra szükséges törekedni, hogy a települések közötti együttműködéssel minél több és minél komplexebb garantált turisztikai termékcsomag jöjjön létre a komplementaritás elvének érvényesítése által. Az egyes terméktípusokhoz kapcsolódó szolgáltatások a komplex szolgáltatások részeivé válnak. Az egyes települések turisztikai vállalkozásai a másik település turisztikai vállalkozásaival kölcsönös beszerző és értékesítési kapcsolatba lépnek. Az együttműködés által létrejön a két megyében -- a szállás és étkezési szolgáltatás mellett -- a színvonalas hosszabb tartózkodás és tartalmas szabadidőtöltés komplex programja. A komplex rendszer jó működtetésének feltétele az egyes településeken a tervezett terméktípusok magas színvonalú kifejlesztése úgy, hogy azok önmagukban is a hosszabb tartózkodásra ösztönözzenek. A turisztikai termékfejlesztések, az imázs és a realizált kereslet között szoros összefüggés érvényesül: a magas színvonalú turisztikai szolgáltatásokkal megalapozott imázs a települések, kistérségek turisztikai bevétel növelésének eszközévé válik.
38
Turisztikai vonzerő-fejlesztési tevékenység A turisztikai vonzerő fejlesztési tevékenységbe tartoznak azok a marketingtevékenységek, amelyek a turizmusfejlesztéssel összefüggnek, és részben a gazdaságfejlesztési tevékenység speciális területei. Tevékenységi formái a következők: • eseményszervezés • településdesign fejlesztése • infrastruktúra-fejlesztés • környezet- és tájvédelmi fejlesztés. Az eseményszervezéshez kapcsolódó marketingtevékenység az igények felmérése alapján olyan kínálat kialakítása, amely a megcélzott csoportok számára vonzó. A látogatottság, a vendégéjszakák száma, a turisztikai bevétel lehet az eredmény mérőszáma. Az események lehetnek: • kulturális események (színház, hangverseny, stb) • sportesemények • szórakoztatóesemények (popkoncert, vetélkedő) • vallási események (búcsú) • helytörténethez kötött események (várnapok, emlékműsorok, emlékkiállítások) • folklorisztikus események (szüreti bál, néptáncfesztivál, kirakodóvásár) • időponthoz kötött események (szilveszteri, farsangi mulatságok, stb). Azok az események számíthatnak nagyobb sikerre, amelyek rendszeresen ismétlődnek, ill. amelyek egyediek, megismételhetetlenek. A településdesign alapvetően meghatározza egy település karakterét. Az épületek, utcák, terek, parkok stílusa, hangulata olyan egyedi vonzerők lehetnek, amelyek önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy a település jelentős turizmust bonyolítson. Sajnos, számos település van a Közép-Kelet-Európai régióban, ahol a település arculata nem elég vonzó. Éppen ezért fontos marketingfeladat megtalálni azt az igényt, azt a célcsoportot, amelynek a település design-ja megfelelő vonzerőt jelent. A fejlesztési, településrendezési tervek kidolgozásánál figyelembe kell venni a település turisztikai célcsoportjának igényét is. A marketingnek nem kell átvennie a főépítész feladatát, de meghatározhatja a település arculatának lényegi elemeit és azokat, amelyekre a fejlesztés során hangsúlyt kell fektetni. Az infrastruktúra-fejlesztés a turisztikai vonzerő fejlesztésén belül elsősorban a turisztikai szempontból fontos helyek megközelíthetőségére vonatkozik. Sokszor a nehéz megközelítés az alacsony látogatottság legfontosabb oka. A másik infrastruktúra-fejlesztési terület a vendéglátási infrastruktúra, mivel a megfelelő színvonalú szálláshelyek, éttermek hiánya okozza a turizmus visszaesését vagy stagnálását. A potenciális látogatók célcsoportjának igényeit, valamint a meglévő infrastruktúra elemzését elvégezve meghatározzuk a fejlesztési igényeket.
39
A környezet- és tájvédelmi fejlesztése egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, mivel erősödnek a tisztább és egészségesebb környezet iránti elvárások. A környezetvédelmi fejlesztések a szennyezés vagy szennyezettség megszüntetésére, vagy mértékének csökkentésére irányulnak. A nemzetközi és hazai környezetvédelmi előírások, a levegő-, víz-, talaj-, zajszennyezettség mérései alapján meghatározhatók azok a területek, ahol az emissziót csökkenteni kell. A tájvédelmi fejlesztések a természeti értékek állapotának megóvására irányulnak. Ezek a lépések elengedhetetlenek a turistaforgalom nagyságának fenntartására. A marketing feladata a fogyasztói (turisztikai) igények, elégedettségi fok, elégedetlenség okainak ismeretében meghatározni, melyek a beavatkozást igénylő területek, illetve mennyire érzékelték a változásokat, javult-e a megítélés. Az összeállított turisztikai termékcsomagok (élménycsomagok) A következő táblázatokban a tervezett turisztikai termékfejlesztési csomagokat mutatjuk be, amelyek a témakörön belül egy-egy élményígéretet kínálnak célcsoportokra kialakítva. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Egészség és kirándulás csomag Öko-élmények csomag Pólus csomag Vidéki-élmények csomag Történelmi események-helyek és élmények csomag Esemény és rendezvény csomag
Egészség és kirándulás csomag FÉLIXFÜRDŐRŐL CSALÁDI KIRÁNDULÁS A HORTOBÁGYRA Élményígéret családi szórakozás, természeti élmények, élményszerű tanulás, közös családi program, vonatozás Célcsoportok családok Időtartam 1 nap Látnivalók • Hortobágyi Vadaspark: ősi puszta vadvilágának bemutatására, nagyvadak testközeli bemutatása szervezett túra a Pusztai Állatparktól indul, egy speciálisan kialakított terepjáróval szervezett mini-szafari keretében, látványetetés • Hortobágyi Halastavi Kisvasút: A kisvasút vonala mentén kilátókat, tanösvényt alakítottak ki, így a vonatozás mellett lehetőség nyílik a környék vadvilágának - elsősorban az itt fészkelő és átvonuló madarak - megismerésére, megfigyelésére. A kisvasút három kilométer hosszú, a vonatok két helyen is megállnak ezalatt, ahol madárvárták, kilátóhelyek találhatók. Egyéb információk áprilistól októberig Célszerű úgy tervezni az utazást, hogy az egyik irányba vonatozzunk, a másik irányban pedig gyalog tegyük meg a távot. 40
FÉLIXFÜRDŐRŐL KIRÁNDULÁS HORTOBÁGYRA (LOVAGLÁS) Élményígéret aktív kikapcsolódást nyújt: a puszta élménye, a lovak szépsége, a lovas programok izgalma Célcsoportok aktív kikapcsolódást keresők Időtartam 1 nap Látnivalók • Hortobágyi Mátai Ménes (nóniusz ménes) • ebéd a Hortobágyi Csárdában • Nyíradony (Tamási puszta) TB Ranch, western "quarter horse" tenyészete (lovaglás, western show) Egyéb információk Tavasztól őszig, kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: • Hagyományőrző Lovas Napok, Western show és bikarodeo aug.20-i ünnep rendezvényei (Nyíradony) • Hortobágyi Lovasnapok (július első hétvégéje) FÉLIXFÜRDŐRŐL KIRÁNDULÁS A „KÁLVINISTA RÓMÁBA” Élményígéret történelmi utazás, a magyar reformáció megismerése, épített örökség látványa Célcsoportok kultúra (örökség-, történelem) motivált látogatók Időtartam 4-5 óra Látnivalók • Református Nagytemplom • Református Kollégium • Csonkatemplom (Református kistemplom) • séta a Kossuth téren Egyéb információk nem szezonális idegenvezetés (pocket guide) kérhető FÉLIXFÜRDŐRŐL IRODALMI KIRÁNDULÁS DEBRECENBE Élményígéret a debreceni irodalom sokszínűségének megismerése Célcsoportok irodalom-kedvelő látogatók Időtartam 3-4 óra Látnivalók • Borsos villa (szecesszió stílus) • Debreceni Irodalmi Múzeum (időszakos kiállítás) • kávézás a Szabó Magda kávézóban Egyéb információk nem szezonális kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: Ünnepi Könyvhét, Irodalmi Napok, különböző kulturális és képzőművészeti évfordulók
41
FÉLIXFÜRDŐRŐL KIRÁNDULÁS A MŰVÉSZETBEN (DEBRECEN) Élményígéret a modern és kortárs művészet megismerése Célcsoportok művészet-kedvelő látogatók Időtartam 4-5 óra Látnivalók • Modem: Antal-Lusztig gyűjtemény, időszaki kiállítás • Déri Múzeum Munkácsy Mihály világhírű Krisztus-trilógiája (Krisztus Pilátus előtt, Ecce homo, Golgota) • Debreceni Mű-Terem Galéria Egyéb információk nem szezonális kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: Debreceni Tavaszi Fesztivál, Debreceni Nyári Színházi Esték, Városházi Zenés Esték, Debreceni Jazznapok, Debreceni Őszi Fesztivál, különböző kulturális és képzőművészeti évfordulók FÉLIXFÜRDŐRŐL CSALÁDI KIRÁNDULÁS DEBRECENBE Élményígéret családi szórakozás, természeti élmények, élményszerű tanulás, közös családi program, nosztalgia-vonatozás Célcsoportok családok Időtartam 1 nap Látnivalók • Református Nagytemplom • séta a Kossuth téren • utazás a Zsuzsi vonaton (Debrecen – Hármashegyalja) 45 perces nosztalgia utazás Hármashegyaljához, a DélNyírségi Erdőspuszták debreceni részének legszebb tájain keresztül kanyarog • Hármashegyalja (büfé, játszótér, szabadtéri színpad várja a pihenni vágyókat. A közelben található a Hármashegyi-tó és a Hármashegyi kilátó) Egyéb információk áprilistól – októberig (Zsuzsi vonat menetrendjétől függően nem minden nap) kiemelt időszakok a debreceni rendezvények időpontjában FÉLIXFÜRDŐRŐL KIRÁNDULÁS A TISZÁHOZ (TISZACSEGE) Élményígéret a Tisza vízi világának megismerése (barna kánya, fekete gólya), a tisza-menti szegény emberek életviszonyainak megismerése, tiszai halételek ízei Célcsoportok családok Időtartam 4-5 óra Látnivalók • Kácsa-sziget (bioszféra-rezervátum) • Zsellérház • Tiszacsegei halebéd (Halászcsárda) Egyéb információk tavasztól őszig kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: Csege napok, Tisza virágzása, Halászlé fesztivál, Kecsege fesztivál
42
HAJDÚSZOBOSZLÓROL SZENT LÁSZLÓ VÁROSÁBA A Hajdúszoboszlói wellness üdülés tökéletesen kiegészíthető egy Nagyváradi sétával. Utazás a majd ezer éves Nagyváradra, Szent László városába: a vár „meghódítása”, a szecessziós és eklektikus történelmi belváros bebarangolása, a barokk városrész feltérképezése, Célcsoportok kultúra-motivált látogatók szabadidős turisták kulturális programokat keresők városlátogató utazók Időtartam 1 nap Látnivalók • Hajdúszoboszlói strand és élményfürdő • Fekete Sas Palota • Ulman palota • Stern palota • Astoria Szálloda (Sztarill palota) • Gomba étterem (ebéd, kilátás a városra) • Nagyváradi vár • Barokk épületegyüttes (Püspöki Palota, Katolikus ereklyemúzeum, Basilica Minor, Kanonok sor) Egyéb információk Nem szezonális, ajánlott közlekedés a két város között autóval, a városon belül gyalog (séta) és tömegközlekedéssel, a délelőtti és a délutáni program felcserélhető, idegenvezetés, (pocket guide) kérhető Élményígéret EGÉSZSÉG
HAJDÚSZOBOSZLÓROL A SEBES KÖRÖS SZURDOKVÖLGYÉBE Élményígéret A Hajdúszoboszlói wellness üdülés tökéletesen kiegészíthető EGÉSZSÉG egy kirándulással a Sebes Körös szurdokvölgyében. Felejthetetlen élményt nyújthatnak a hófehér mészkőfalak, barlangok, vízesések, hűs források, a hegyi levegő és az érintetlen természet. Célcsoportok természetimádók, aktív kikapcsolódásra vágyok, családok Időtartam 1 nap Látnivalók • Hajdúszoboszlói strand és élményfürdő • Révi sziklaszoros • Kilátók • Zichy-barlang • Révi vízesés • Tündérvár • népi fazekas mesterek (fehér agyag) Egyéb információk áprilistól októberig ajánlott, személygépjárművel és vonattal is megközelíthető. alapvető túrafelszerelés ajánlott (bakancs, réteges öltözködés)
43
FÉLIXFÜRDŐRŐL VÍZI KIRÁNDULÁS (TISZA) Élményígéret Célcsoportok Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
a Tisza vízi világának megismerése, a Tisza megtapasztalása, sportolás, tiszai halételek ízei aktív kikapcsolódást keresők 4-5 óra • vízi sport a Tiszán (kajak) • Tiszacsegei halebéd (Halászcsárda) • Kácsa-sziget (bioszféra-rezervátum) tavasztól őszig kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: Csege napok, Tisza virágzása, Halászlé fesztivál, Kecsege fesztivál
Öko-élmények csomag MADÁRSZÁRNYON ÉS ÚSZÓHÁRTYÁN – HATÁROKON ÉS NEMZETI PARKOKON ÁT Élményígéret Az élménycsomag a természeti környezet egy speciális és igen látványos elemének a madárvilágnak a bemutatását tartalmazza a célterületen. A látogatók valamennyi helyszínen megláthatják, meghallhatják az állatvilág ezen különleges szereplőinek életét, a környezettel való kölcsönhatásukat és az általuk átformált tájat. A turisták ezen túl megtapasztalják a madarak életének fontosabb elemeit, a kiállításokon megismerkedhetnek az ornitológia néhány fontosabb állításával. A védettséget élvező madárfajokkal történő megismerkedés segít a társadalom környezettudatosságának fokozásában. A madárvilágon kívül megismerhető a célterület természeti tájainak képe, különös tekintettel a vizes élőhelyek rendszerére. Célcsoportok Madármegfigyeléssel foglalkozó amatőrök és szakemberek, profi ökoturisták, fiatal természetkedvelő párok, érdeklődő családok, osztálykirándulások résztvevői Időtartam Tiszta időtartam 18-20 óra, célszerű 2-3 napra bontani az élménycsomagot debreceni és hortobágyi szálláshely igénybevételével Látnivalók Cséffai Természeti Park, Körösszegapáti Belecz-tározó, Konyár - Sóstó, debreceni Déri Múzeum Tájunk madarai kiállítás, Hortobágyi Madárpark és Madárkórház, HNP Látogatóközpont, Hortobágy-halastó Tanösvény, Tiszacsege – Kácsa-sziget Egyéb információk A helyszínek nagy része szabadtéri jellegű, ezért a síkvidéki túrázáshoz szükséges felszerelés ajánlott (esőkabát, bakancs stb.). A felkeresett élőhelyek általában vízhez kötődnek, így tavasztól őszig valószínű a szúnyogok jelenléte, ellenük valamilyen személyi védőfelszerelés viselése javasolt. A madármegfigyelő (magaslatok) pontok használatánál figyelni kell a balesetveszély elkerülésére – különösen a fiatalabb 44
gyermekek esetén. A helyszínek egy része szigorúan védett térségek közelében helyezkedik el, így különösen fontos a zavaró magatartások (pld. szemetelés, természetkárosítás) elkerülése. Az útvonal – hossza miatt – leginkább a gépkocsival való bejárásra való, ugyanakkor jellege és a megcélzott célcsoportok egy részének attitűdjei miatt – természetesen hosszabb időtartammal – a kerékpáros bejárás is elképzelhető.
Élményígéret
Célcsoportok
Időtartam Látnivalók Egyéb információk
Élményígéret
Célcsoportok
Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
ÉLMÉNYVADÁSZAT Hajdú-Bihar megye keleti területei, valamint a Bihari hegyek bővelkednek olyan erdőségekben, amelyek vadállományuknak köszönhetően megfelelő kínálatot tudnak biztosítani nem csak a vadászok, hanem a vadakat szabadban látni kívánó utazók számára is. A természetközeli élmény, az állatok szabadságának megfigyelése, de akár a vadászat nehéz és kitartó tevékenységének átélése is vár azokra, akik kíváncsiak a térség kínálatára. Elsősorban a természet és az állatok iránt érdeklődő gyermekes családok, iskolás csoportok, valamint a vadászatot hivatásszerűen űző turisták, utazók. 1 nap Nádudvar (Vadászház)- Hortobágy- Téglás (Vadászház)Gúthi-erdő- Lény-Nagyürögd Túrabakancs és rossz időjárás esetén megfelelő felszerelés szükséges. Vadászat esetén engedélyek beszerzése kötelező. FOGJA KI AZ ARANYHALAT! Mindkét megye területén több olyan kisebb-nagyobb folyóvíz csatorna és állóvíz található, amely már ma is, de a jövőben még inkább a természetközeli nyugalmat preferáló horgászok paradicsomává válhat. Azok a látogatók, turisták, akik kíváncsiak a Tisza, a Berettyó, a hegyi patakok vagy a tavak nyugalmára és halgazdagságára, nem fognak csalódni a térség kínálatában. Megtalálják számításukat a kiépített horgásztanyákat kedvelő turisták mellett a kevésbé felszerelt, vad horgászhelyeket preferáló vendégek is. Mindkét ország horgászat iránt érdeklődő turistái, míg a romániai hegyi patakok különleges halállományuk miatt a magyar horgászok kedvelt helyévé válhatnak. 1 nap Tisza (Tiszacsege)-Hortobágyi halastavak- Keleti főcsatorna (Balmazújváros)- Berettyó (Kismarja)- Körösök-Lesi tározóRemete-tó Az egyes folyószakaszokra és tavakra érvényes horgászengedély szükséges, ezekről célszerű előre érdeklődni az illetékes horgászegyesületnél. 45
Élményígéret
Célcsoportok Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
Élményígéret
Célcsoportok Időtartam
„VÍZNYELŐKTŐL AZ ALFÖLDIG” A víz, az egyik legfontosabb természeti kincs útját mutatja be ez az élménycsomag. A Pádis-fennsík védett kincseinek bemutatása tartalmazza a víz fagyott formájának prezentációját (jégbarlang), illetve a karsztos területeken tipikus formakincsek néhány elemét (víznyelők, karsztforrások stb.). A határ másik oldalán a bihari alföldi térségbe érkező folyóvizek tájalakító szerepét mutatjuk be a morfológiai elemek és az élővilág alkotta együttesen keresztül. A pocsaji Értorkolatnál a turisták képet kapnak arról, hogy évezredekkel ezelőtt milyen erők munkálták a felszín és hogy milyen változásokon ment keresztül a térség vízhálózata. Az utazás végén Hajdúszoboszlón a felszín alatti vizek testközelből történő tanulmányozásával gazdagodnak élményekben a turisták. Az ökoturizmus valamely formája iránt érdeklődők, osztálykiránduláson részt vevők, családok 12-14 óra, illetve több nap terjedelemre is kiterjeszthető Nagyváradi indulással, magyarországi szállással Pádis (Eszkimó jégbarlang, Galbina-szoros, Ponor-tisztás), Bihari-sík Tájvédelmi Körzet, Pocsaj (Ér-torkolat), Hajdúszoboszló A romániai rész hegyi túráihoz speciális felszerelés szükséges, esetenként vezető is kell. A látogatás évszakától függően pld. nyáron a Pádis mikorklímája hűvös, ugyanakkor a magyarországi részek lehetnek extrém melegek is, ezért a ruházat kombinálása elengedhetetlen. VÉDETT KERTEK A térség bővelkedik arborétumokban, védett az emberi tevékenység által átformált és fenntartott ún. természethez közeli ökoszisztémákkal. Ezek kisebb-nagyobb méretű egységek, melyek az élővilág speciális gyűjteményei. vannak közötte a természetes táj bemutatását szolgáló létesítmények, míg mások egészen egzotikus élményeket kínálnak, amikor távoli tájak növényeit mutatják be. Az arborétumokban könnyebben látogatható módon találkozhatunk a természettel mint egy alapvetően naturális tájban. Az általában kiépített sétautak és rendelkezésre álló magyarázó szöveges elemek (kitáblázás) kényelmes tájékozódást tesznek lehetővé. Ezek a létesítmények – kiépítettségüknél fogva – kevésbé rejtenek veszélyeket, így kifejezetten ajánlottak kisgyermekes családoknak és idősebb embereknek is. Általában kiépítettebb szolgáltatásokkal találkozunk bennük (látogatóközpont, étkezési lehetőség, vezető stb.). Ökoturisták, osztálykirándulók, családok, nyugdíjasok 6-8 óra tiszta látogatási idő 46
Látnivalók
Egyéb információk
Cséffa (Természeti Park), Létavértes (Irinyi Arborétum), Debrecen (Egyetemi Botanikus Kert), Püspökladány (Farkasszigeti arborétum) A feltüntetett létesítmények egy része csak előzetes bejelentkezéssel látogatható, így a szervezéskor erre érdemes számítani. Az arborétumokban általában csak belépőjegy ellenében léphetünk be.
Pólus csomag UTAZÁS A SZECESSZIÓBAN (DEBRECEN-NAGYVÁRAD) Élményígéret utazás a szecesszió hangulatában, a virágos stílus, a természetes növekedés élményét keltő, szabadon áramló formák megismerése, az élet lendületének megértése az építészetben, a díszítőművészetben, az irodalomban Célcsoportok kultúra-motivált látogatók szabadidős turisták kulturális programokat keresők városlátogató utazók Időtartam 1 nap Látnivalók Szecesszió Debrecenben: • Irodalmi séta a Borsos-villában (Irodalmi Múzeum, a magyaros szecesszió jellegzetességeit viselő ház) • Megyeháza (Árpád-terem • Aranybika Szállodában ebéd Szecesszió Nagyváradon: • Fekete Sas Palota • Ulman palota • Stern palota • Astoria Szálloda (Sztarill palota) • kávézás Ady kedvelt helyén Egyéb információk Nem szezonális, ajánlott közlekedés a két város között autóval, a városon belül gyalog (séta) és tömegközlekedéssel, a délelőtti és a délutáni program felcserélhető, idegenvezetés, (pocket guide) kérhető
Élményígéret
Célcsoportok
Időtartam Látnivalók
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK ÁTÉLVE Az irodalomból és történelemből ismert események és helyek átélésének lehetősége, a Református Kollégium, a Nagytemplom, a nagyváradi vár hangulatának megismerése Iskolás csoportok, kultúra-motivált látogatók szabadidős turisták kulturális programokat keresők városlátogató utazók 1 nap Debrecenben • irodalmi séta a Borsos-villában Irodalmi Múzeum • séta a Kossuth téren • Nagytemplom 47
Egyéb információk
Élményígéret
Célcsoportok
Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
Élményígéret PÓLUS Célcsoportok Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
• Nyilas Misi emlékei – Református Kollégium • Csokonai és Fazekas emlékek felkeresése Nagyváradon • Püspöki Palota • Séta a belvárosban Ady nyomában • Szezonokon átívelő program, egy óra alatt elérhető a két város autóval, a célok a városokon belül gyalogosan elérhetőek KULTÚRAKEDVELŐK VÁROSAI A két város kiállítótereinek és rendezvény-helyszínein zajló koncertek, hangversenyek meglátogatása, pezsgő, európai kulturális kavalkád átélése, a magyar, a román és az európai kulturális élet szereplőivel való megismerkedés kultúra-motivált látogatók szabadidős turisták kulturális programokat keresők idősebb városlátogató utazók 6-8 óra Debrecenben • Déry Múzeum kiállításának megtekintése • A MODEM aktuális kiállításának megtekintése • A Csokonai színház egy előadásának megtekintése • A Kölcsey-központban zajló aktuális hangverseny meglátogatása • Debreceni zenei fesztiválok rendezvényinek meglátogatása Nagyváradon • Színházi előadás megtekintése • Három-Körös múzeum meglátogatása Nem szezonális, a rendezvényekhez igazodó, egy óra alatt elérhető a két város autóval KIÁLLÍTÁSOK, VÁSÁROK az üzleti élet szereplőinek egymásra találása, közös üzleti kapcsolatok kiépítése üzletemberek, vállalkozók, helyhatóságok, helyi lakosság 1 – 3 nap • Minden kiállításnak meg van a specifikuma, arra kell törekedni a szervezőknek, hogy minél nagyobb szabású és minél színvonalasabb legyen a rendezvény, hogy nagy tömegeket vonzzon • A kiállításon résztvevők a helyszínen töltött idő alatt egyéb turisztikai szolgáltatást is igénybe vesznek: kulturális programok, gasztronómia, wellnesz, városnézés, bevásárló turizmus stb. A kiállítás szervezőinek törekedniük kell arra, hogy a más régiókból, vagy más országokból érkező kiállítóknak minőségi 48
programokat szervezzenek. Ez által jó hírét kelthetik a rendező településnek
Élményígéret PÓLUS Célcsoportok Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA kulturális és örökségi élmények ígérete kultúrára fogékony közönség kortól függetlenül 1 nap • Déri Múzeum • Pásztormúzeum • Körösvidéki múzeum • Arany János emlékmúzeum • Katolikus kegytárgyak múzeuma a nemzetközi mozgalomba – Múzeumok éjszakája – mindkét megye intézményei bekapcsolódtak, ezért ha sorra vettük Debrecen múzeumait, még jut idő átruccanni Nagyváradra
KÖZÖS RENDEZÉSŰ SPORTESEMÉNYEK Élményígéret az aktívan, vagy csak passzívan sportot kedvelő közönség régi PÓLUS álma teljesülne, ha egy európai, vagy világszintű sportesemény helyszíne lenne a két megye (a két nagyváros) Célcsoportok sportot kedvelő közönség korosztálytól függetlenül Időtartam 1 – 2 hét Látnivalók Olyan sporteseményre megrendezésére kerülhet sor, amelynek a lebonyolításához meg vannak az infrastrukturális feltételek, illetve azok, amikben a helyi sportolók jeleskednek: vízilabda-bajnokság, úszás, kézilabda, kosárlabda, sporttánc, párbajtőr, fogathajtás, birkózás Egyéb információk vannak kezdeményezések ilyen jellegű rendezvények szervezésére SZECESSZIÓS HANGULATOK (DEBRECEN-NAGYVÁRAD) Élményígéret utazás a szecesszió hangulatában, a virágos stílus, a természetes növekedés élményét keltő, szabadon áramló formák megismerése, az élet lendületének megértése az építészetben, a díszítőművészetben, az irodalomban, debreceni hangulat, nagyváradi hangulat Célcsoportok kultúra-motivált látogatók szabadidős turisták kulturális programokat keresők városlátogató utazók Időtartam 2 nap Látnivalók 1. nap: Szecesszió Debrecenben • irodalmi séta a Borsos-villában (Irodalmi Múzeum, a magyaros szecesszió jellegzetességeit viselő ház) • Megyeháza (Árpád-terem • Aranybika Szálloda (ebéd) • séta a Kossuth téren 49
Egyéb információk
• Nagytemplom • Református Kollégium • sétarepülés Debrecen felett 2. nap: Szecesszió Nagyváradon • Fekete Sas Palota • Ulman palota • Stern palota • Astoria Szálloda (Sztarill palota) • Gomba étterem (ebéd, kilátás a városra) • Nagyváradi vár • Püspöki Palota • gyalogos séta a Macska dombon Nem szezonális, ajánlott közlekedés a két város között autóval, a városon belül gyalog (séta) és tömegközlekedéssel, a délelőtti és a délutáni program felcserélhető, idegenvezetés, (pocket guide) kérhető
Vidéki-élmények csomag BIHARORSZÁG - EGY FALAT KULINÁRIÁBÓL Biharország a magyar és a román, az alföldi és a hegyi konyha, étel- és italkultúra találkozópontja. Aki időt szán a konyha ízvilágának megismerésére a tájegység gasztronómiai hagyományait őrző éttermek, falusi vendéglők és csárdák, vagy csak egyszerű útszéli sütödék adnak ízelítőt a kínálatból. Célcsoportok A családosok jelentik elsődlegesen azt a célcsoportot, akik igénybe veszik a falusi turizmus szolgáltatásait. Elsődlegesen a nagyvárosi fiatalok, és a nagyvárosi családos középosztály tagjai, valamint nagyszülők unokákkal éltetik a falusi turizmust. A perspektivikusan számításba vehető külföldi célcsoportok számára a jellegzetes közép-európai falusi életmód bemutatásra alkalmas. Időtartam 1 nap Látnivalók Báránd falusi vendégfogadók-Tuba tanya (Hajdúszoboszló)Látóképi csárda- Betekincs étterem (Kokad)-Szalacsi pincesorBihari pálinka (Magyarcséke) Egyéb információk Célszerű előre bejelentkezni, időpontot egyeztetni Élményígéret
Élményígéret
Célcsoportok
MESTERSÉGÜNK CÍMERE A vidéki térségek, a vidéki életmód jellegzetessége a máig élő népi mesterségek jelenléte. Ma már szinte csak falvakban találkozhatunk kosárfonóval, fazekassal, kalapkészítőkkel, akik sokszor a turisták számára is kedveskednek személyre szabottan készített ajándékaikkal. Az út során több nemzedéken át öröklött népi mesterségekkel, évszázados családi örökségekkel találkozhatunk. A vidéki mesterségek látogatói döntő mértékben családosokat, 50
Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
Élményígéret
Célcsoportok
Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
Élményígéret Célcsoportok Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
vagy munkahelyi csoportos látogatókat jelentenek. Külföldi vendégek számára elsősorban a Hortobágy programjaihoz kapcsolódó mesterségek jelentenek vonzerőt. 1 nap Tímárház (Debrecen)-Fazekasház (Nádudvar)- Hortobágyi Látógatóközpont- Kovácsműhely (Álmosd) – Fazekas (Körösrév)- Hangszerkészítés (Biharrósa) – Mészégetés (Biharrósa) – Fonás (Tulka) Célszerű előre bejelentkezni, időpontot egyeztetni NÉPSZOKÁSOK A népszokások legtöbbje az elmúlt évtizedekben sajnos megszűnt a mindennapi élet része lenni, s csak szórványokban, bizonyos elemeiben érhető tetten. Ugyanakkor egy részük folklorizálódik, tudatosan megőrződik hagyományápoló személyiségek és közösségek tevékenysége révén. Ezeknek a megőrzött szokásoknak az élményér élheti át, aki felkeresi a látnivalókat. A vidéki népszokások látogatói döntő mértékben családosokat, vagy munkahelyi csoportos látogatókat jelentenek. Külföldi vendégek számára elsősorban a Hortobágy programjaihoz kapcsolódó mesterségek jelentenek vonzerőt. 1 nap Pünkösdi népszokások (Hortobágy) - Disznóvágás (Kismarja) Hímestojás készítés (Magyarremete)- Karácsonyi népszokások (Hegyközcsatár) Egyes népszokások eseményekhez köthetők, így megtekintésük időben korlátozott, az adott időszakra koncentrálódik. SZÍNES AGYAGOK régmúlt idők íze, az anyagok szépsége, alkotás öröme, kézműves hagyományok megismerése vidéki élményeket keresők 1 nap • Nádudvari feketekerámia (Fazekas műhelyek, bemutatótermek) • Nádudvar: Fehérgólya kézművesudvar (hagyományos kézműves mesterségek megismerése, anyagozás kipróbálása) • Révi fehéragyag (Fazekas műhelyek: Halász család, Szolga Júlia) • (Kerpenyéd, Lehecsény: vörös zománcozott kerámia) nem szezonális kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: Nádudvari Pásztorok Napja, Kamilla fesztivál, Lóerő(s) Nap, Nádudvar napja a hagyományok jegyében, 51
Élményígéret
Célcsoportok Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
Élményígéret Célcsoportok Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
Élményígéret Célcsoportok Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
MÉZES-UTAZÁS a Bihari mézek íze, mézkóstolás, mézes szórakozások, debreceni mézeskalács készítés (családi szórakozás a gyermekekkel, élményszerű tanulás, közös családi program) családok gyermekekkel 4-5 óra Bihari méhészetek (Biharhosszúaszó, Pusztaújlak, Telegd, Nagyvárad) bemutatkozása, mézkóstolás, mézes szórakoztató programok, debreceni mézeskalács-készítés, debreceni mézeskalács bemutató (Radics László mézeskalács-készítő, népi iparművész), gyermekprogramok (mese, méhecske) áprilistól októberig BIHARI HANGULATOK bihari élmények, bihari örökségértékek megismerése, bihari ízek, bihari hagyományok megismerése vidéki élményeket keresők 1 nap Magyarcséke: Hollószegi középkori erődítmény romjai Magyarcséke: ortodox fatemplomok (cseszvárai (1734), dusafalvi (XIX. sz.), kótligeti (XVIII. sz.) Ebéd: Cséffai halászcsárda, bihari pálinka Cséffai Parókiamúzeum Bihar: bihari földvár Szállás: Bihari Hagyományház nem szezonális kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: „Bihari változatosságok” fesztiválja, Görbesdről származók találkozója, Fugyivásárhelyi napok, Bihar község napjai, Fiatalok találkozója a bihari földvárban, Hollódi községi napok, Cséffa község napjai NYITOTT PINCÉK (VIDÉKI ÉLMÉNYEK) boros pince élmény, borkóstolás, a Bihari (Érmelléki) borok íze, sajátos debreceni ízek vidéki élményeket keresők, bor-utazást, gasztro-utazást kedvelők 4-5 óra Pincesor (Értarcsa, Kiskereki, Szalacs, Hegyközszemtimre, Bihardiószeg) debreceni pulyka, debreceni töltött ételek, hajdúsági ételek áprilistól októberig (előre egyeztetett időpontban) kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: Diószegi napok
52
Történelmi - helyek, események csomag „HUJ-HUJ RÁ – BOCSKAI HAJDÚTÚRA” Élményígéret Hajdú-Bihar megye 17. századi történelmének egyik legfontosabb eseménye a hajdútelepülések rendszerének kialakulása. A hajdúk több hullámban kaptak kollektív kiváltságokat az erdélyi fejedelmektől, aminek fejében katonáskodást vállaltak. Életformájuk nyomai közvetlenül nyomozhatók a történeti anyagokban, de a hajdútelepülések szerkezetében is. A 17. századtól a 19. század második feléig speciális belső önkormányzattal rendelkezett az ún. Hajdúkerület. A korszak nyomai ma is megtalálhatók a térség településein, akár a városok szerkezetében, akár a múzeumi tárlókban is. A hajdúk sorsa erősen összekapcsolódott Bocskai István nevével, akinek élete nagy állomásai részben ugyancsak a térségben felkereshetők. Célcsoportok Történelem és a kultúra iránt érdeklődők, családok, nyugdíjasok, osztálykirándulók Időtartam 8 óra Látnivalók Kismarja (Bocskai születési helye), Nagykerei (a vár, amit felújított), Bihardiószeg-Álmosd (az ütközet emlékhelye), Vámospércs (hajdúváros), Hajdúhadház (településszerkezet), Hajdúdorog (hadúlaktanya), Hajdúböszörmény (Hajdúsági Múzeum) Egyéb információk Javasolható buszos vagy gépkocsis kirándulásnak, de hosszabb idő alatt természetesen kerékpárral is bejárható útvonal.
Élményígéret TÖRTÉNELEM Célcsoportok Időtartam Látnivalók
ISTEN HÁZÁBAN épített örökségi helyszínek sora, az árpád-kori templomoktól, a fatemplomokon át a mai idők formabontó kultikus helyeiig Kultúra és örökségorientált vendégek, jelentős mobilitást igényel (egyes templomok a domb tetején épültek) 2,3 nap • Püspökladányban Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákóczi-harang • Hajdúböszörmény református temploma • Debreceni „Csonka templom” • Debreceni Nagytemplom • Biharkeresztes református templomában • Szalontai református templom • fatemplomok a belényesi medencében: Biharfenyves, Bratesti • Magyarremetei árpád házi templom Szent László freskókkal • Mezőtelegdi gótikus református templom 53
Egyéb információk
• Síteri református templom freskókkal • Nagyváradi Basilica Minor • Holdas templom • Görög katolikus katedrális • Olaszi református templom • Az aradi úti baptista katedrális a körút mindkét irányból végigjárható
SZEJDI-JÁRÁS: TÖRÖK-TATÁR KATONÁK NYOMÁBAN Élményígéret A 17. században megerősödő Erdély és a Partium hatalmának vége a század 50-es 60-as éveiben érkezett el. A vállalkozó szellemű turista nyugat-kelet irányban bejárhatja azt az útvonalat, amit a 17. században Szejdi Ahmed török és tatár seregei megtettek, miközben végigpusztították a Tiszántúlt és a Partiumot. A dúlásnak mély nyomai maradtak a településhálózatban, az itt élők tudatában, illetve még napjainkban is léteznek olyan építmények, amelyek felidézik a kort. A történelemkedvelőknek ajánlhatók a kor történetével kapcsolatos kiállítások és múzeumok is. Az út végén a nagyváradi erődítmény szerepel, melynek restaurálása és bemutathatóbbá tétele ma is folyamatban van. Célcsoportok Történelem és kultúrtörténet iránt érdeklődők, családdal utazók, nyugdíjas csoportok, osztálykirándulók Időtartam 1 nap (Esetlegesen 2 napra is bontható debreceni szállással) Látnivalók Biharnagybajom, Nagyrábé, Bakonszeg (Kádár-domb), Hajdúszoboszló (erődfal), Debrecen (Déri Múzeum), Nagyvárad (Vár) Egyéb információk Az út bejárására leginkább a buszos vagy személygépkocsis közlekedési mód javasolható. Meg kell ugyanakkor említeni, hogy a Szejdi járás számos eleme ma még nem kellőképpen feltárt és kitáblázott. Szükséges lehet egy térkép és/vagy GPS készülék az emlékek megtalálásához.
Élményígéret TÖRTÉNELEM Célcsoportok
Időtartam Látnivalók
VVV - A VÁRADI VÁR VISSZAFOGALALÁSA a Nagyváradi Vár ünnepe kapcsán rengeteg szórakoztató és kulturális műsor kerül megrendezésre Minden korosztály számára akad látnivaló és szórakozási lehetőség. Aki csak nyaralni jött a régióba, például Hajdúszoboszlóra, annak is érdemes egy napra átruccanni Nagyváradra erre az eseményre 1 nap • a nyaralásra érkezők élményígéretei (a Váradi Vár ünnepétől független) • kirakodóvásár • lacikonyha • sportrendezvények • koncertek 54
Egyéb információk
Élményígéret
Célcsoportok Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
Élményígéret TÖRTÉNELEM Célcsoportok Időtartam Látnivalók
• várlátogatás, városnézés Egyre felkapottabb rendezvény, színes programjaival reális élményeket nyújthat a régió turistáinak IRODALMI SZEMÉLYEK NYOMÁBAN A magyar irodalom jelentős alakjait fűzi többé-kevésbé szoros kapcsolat ehhez a térséghez. Itt tartózkodásuk, születésük vagy esetleg csak látogatások emlékét őrzik régi épületek, emléktáblák, nevüket viselő intézmények, illetve múzeumok, emlékszobák is. A turista ezen az útvonalon egyben időutazást is tesz, hiszen a felvilágosodás korától egészen a 20. századi népi írókig találkozhat a magyar líra és epika nagyjaival a területen. A magyar nemzeti identitás formálásában különösen fontos szerepe van az ilyen és ehhez hasonló élményeknek. Kultúra iránt érdeklődők, családok, nyugdíjasok, osztálykirándulók 12 óra Balmazújváros (Emlékház – Veres Péter), Debrecen (Petőfi Sándor, Jókai Mór, Ady Endre), Kokad (Betekints Csárda – Petőfi Sándor), Álmosd (Kölcsey Emlékház – Kölcsey Ferenc), Bakonszeg (Bessenyei György), Nagyvárad (Ady Endre Emlékmúzeum), Érmindszent (Ady Endre), Érsemlyén (Kazinczy Park) A nevezetes költők és írók nevét viselő intézmények, vagy életük egy-két fontosabb állomása esetenként közvetlenül nem látogatható, esetleg csak előzetes bejelentkezéssel tekinthető meg. A javasolt nyugat-keleti irány helyett ellenkező irányból is bejárható az útvonal. POSTAKOCSI ÚTVONALAK régmúlt idők hangulatát idézheti fel ez a különleges programsorozat, történelem, örökség, természeti szépség, vidéki élmények, gasztronómia egyaránt ide tartozhat családok, idősek, sok szabadidővel rendelkező emberek 1 nap – 1 hét 1. Szalárd – Püspökladány a. Szalárd, Székelyhíd b. Mihályfalva, Létavértes c. Debrecen, Hortobágy d. Nádudvar, Püspökladány 2. Magyarremete – Tiszacsege a. Magyarremete, Biharrósa, Tenke b. Nagyszalonta, Körösszeg c. Nagyvárad, Bihar d. Pocsaj, Hajduszoboszló e. Tuba tanya, Tiszacsege 3. Rév – Hajdúböszörmény 55
Egyéb információk
a. Rév, Telegd b. Síter, Nagyvárad c. Kisszántó, Mikepércs d. Debrecen, Hajdúböszörmény az útvonal mindkét irányból végigjárható, és részlegesen is abszolválható
Esemény és rendezvény csomag ŐSZI FESZTIVÁLOK AZ EURORÉGIÓBAN Élményígéret gasztronómiai rendezvények, sör, bor, pálinka, mititei, kolbász, RENDEZVÉNY gesztenye, pulyka, kulturális programok, komoly és könnyűzenei koncertek, színházi előadások összetett, nagy lélegzetvételű rendezvények Célcsoportok A régióban megrendezésre kerülő fesztiválokon általában minden korosztály és minden érdeklődési kör találhat magának élményígéreteket. Azok, akik nem kifejezetten az adott fesztivál miatt érkeznek, azok is élvezhetik a rendezvények sokszínűségét Időtartam 1, vagy akár több nap Látnivalók • Debreceni Őszi Fesztivál elsősorban a Debrecenben és a környékbeli településeken élő művészeknek és működő művészeti csoportoknak kínál bemutatkozási lehetőséget. • Nagyváradi Ősz rendezvénysorozat: összetett rendezvénysorozat szeptember végén, október elején. Kulturális programok, kiállítások, konferenciák, szórakoztató rendezvények, bor és pálinkafesztivál gyűjtőrendezvénye Egyéb információk Általában nem szükséges előzetes foglalás a programokra, mert ezek mindenki számára nyitottak. Érdemes, azonban a szálláshelyünket idejében lefoglalnunk, ha több napra érkezünk, mert ebben az időszakban a szállodák a szokottnál zsúfoltabbak
Élményígéret RENDEZVÉNY Célcsoportok Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
NYÚZÓ VÖLGYI CSATA történelembe ágyazott szórakoztató hétvége minden korosztály, első sorban a környező településekről 1 nap • Diószeg • Álmosd • a település lakossága évről évre feleleveníti a Nyúzó völgyi csata eseményeit évente megrendezésre kerül, augusztus hónapban
56
Élményígéret RENDEZVÉNY Célcsoportok
Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
VIRÁGKARNEVÁL HATÁROK NÉLKÜL gasztronómiai rendezvények, kulturális programok, komoly és könnyűzenei koncertek, színházi előadások, A régióban megrendezésre kerülő fesztiválokon általában minden korosztály és minden érdeklődési kör találhat magának élményígéreteket. Azok, akik nem kifejezetten az adott fesztivál miatt érkeznek, azok is élvezhetik a rendezvények sokszínűségét 1, vagy akár több nap • Debreceni Virágkarnevál és az augusztus 20. ünnepségek (sörfesztivál, kiállítások stb.) • Sörkarnevál minden korosztály találhat magának való programot (pl.: szakácsverseny, ökörsütés, kirakodóvásár, stb.). • Nyitott ablak Európára: augusztus 21. kerül megrendezésre. A Debreceni Virágkarnevál másnapján a virág-kocsik egy részét átszállítják Nagyváradra, és a debrecenihez hasonló körmeneten mutatják be ezeket. A napot könnyűzenei koncertek zárják. • Séta a szecessziós belvárosban • Barokk városrész Évek óta hagyomány ennek a programnak a megszervezése, fokozódó sikerrel. Érdemes lenne a Debrecenbe érkező turistákkal jobban megismertetni a Nagyváradra kirándulás lehetőségét
VARADINUM, ZARÁNDOKLAT SZENT LÁSZLÓ KEGYEIÉRT Élményígéret Igazi tavaszi feltöltődést jelenthet a léleknek ez a fesztivál. RENDEZVÉNY Kulturális és vallási rendezvények sorozata. Célcsoportok Főleg katolikus (de más felekezetű) vallásos emberek, korosztálytól függetlenül. Időtartam 1 nap – 1 hét Látnivalók • kiállítások • könyvbemutatók • hangversenyek • körmenet Szent László hermájával • zarándoklat indulhat Hajdú-Bihar megyéből a körmenetre Egyéb információk A rendezvények magas színvonalúak, de általában mindegyikük középpontjában a vallásosság áll
Élményígéret RENDEZVÉNY Célcsoportok
NYÍLÓ AKÁC, AZ ÉRMELLÉK ÖRÖMÜNNEPE valódi vidéki sokadalom, színes programok: gasztronómiai különlegességek, sportrendezvények, kulturális események, szórakoztató műsorok Minden korosztály számára akad látnivaló és szórakozási lehetőség. Főleg az Érmellék lakossága a célközönség a határ 57
Időtartam Látnivalók
Egyéb információk
mindkét oldaláról, de sokan kijárnak Nagyváradról is 1 – 3 nap • három napos májusi fesztivál • haszon és díszállat seregszemle • Érmelléki Agrár Expo, Tavaszi vásár • Régiségek vására • kulturális és sportesemények, versenyek • minden estét híres romániai és magyarországi együttesek fellépése zárja • az eseményekbe bekapcsolódhatnak a határ magyar oldaláról is a környező települések szálláshelyekkel és kiegészítő szolgáltatásokkal Általában nem szükséges előzetes foglalás a programokra, mert ezek mindenki számára nyitottak. Érdemes, azonban a szálláshelyünket idejében lefoglalnunk, ha több napra érkezünk, mert nagyon kevés a szálláshely Mihályfalván és környékén
6. táblázat. Program (élmény) csomagok 4.3.2. Márkázás A márkaérték A márka tulajdonképpeni belső lényege egy egyszerű érték, amely a fogyasztók, ill. vendégek számára könnyen megérthető, megjegyezhető és visszaidézhető, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy ez az érték a fogyasztók részéről elfogadott legyen, azaz számukra is fontos értéket jelentsen, megjegyezzék és emlékezzenek rá, amikor eljön a valódi turisztikai döntés pillanata. Az érték minden egyes márka számára specifikus, nagyságát, ill. jelentőségét mindig meghatározza a terméknek a piacon elfoglalt egyedülálló helye. Ezzel az értékkel szemben, amelyet a márka személyiségének is nevezhetünk, a fogyasztó, ill. vendég egyedi személyes kapcsolatot épít fel, amely természetesen nem nélkülözi a korábbi tényleges tapasztalatokat sem. A márkaérték további elemei 1. A márkanév, ill. ennek ismertsége: Ha egy márkanév jó, akkor könnyebben visszaidézhető és megjegyzik a fogyasztók, könnyebben azonosítják, és könnyebben azonosulnak vele – így ha maga a turisztikai termék jó minőség (divatos, trendy, presztízs értékkel bír stb.), jó a reklámja és az ára is megfelelő, akkor valószínűbb, hogy sikeres lesz. Egy ismert névvel sokkal könnyebb egy-egy új terméket a piacon pozícionálni, ill. egy-egy megújított régi turisztikai terméket, ill. desztinációt repozícionálni. A márkatermék esetében a név puszta említése lehetőség szerint egyértelmű kép, ill. asszociáció megjelenítését eredményezi, amely optimális esetben utazási döntéshez vezet. 2. Egy márkához a fogyasztó, ill. vendég mindig egy bizonyos, feltételezett minőséget kapcsol, azaz a vendégnek a megvásárolt turisztikai szolgáltatással, ill. termékkel szemben bizonyos elvárásai vannak. A különböző szolgáltatók által kínált 58
turisztikai márkatermékekhez a vevő különböző minőséget, különböző minőségi értékeket kapcsol. A turisztikai piacon így az a szolgáltató számíthat a legnagyobb sikerre, amely a vevők elvárásait turisztikai kínálatában a leginkább megközelíti. A turisztikai döntés azonban nem mindig azon szolgáltató javára történik, amely a legmagasabb színvonalú turisztikai kínálattal rendelkezik, sokkal fontosabb ennél a turisztikai keresletet messzemenőkig figyelembe vevő ár-érték. 3. A feltételezett minőséggel nagyon szoros kapcsolatban áll a márkaasszociáció, amely a minőség mellett további elemeket is tartalmaz: így a névhez automatikusan bizonyos imázselemek, logók, a megjelenési kép és bizonyos termékek kapcsolódnak. A „márkaérték” (brand equity) minden esetben feltételez, sugall és tartalmaz a vendég számára egy olyan immateriális, járulékos komponenst is, amelyet a vendég a turisztikai termék, ill. szolgáltatás során megkap, ill. azzal szemben elvár. Ilyen járulékos komponens lehet a turisztikai szolgáltatás megvásárlásával „együttjáró” egyéb („másodlagos”) vonzerő, mint pl. (Freyer): • Presztízs (pl. prémium márkáknál); • Öröm, szórakozás, életstílus, élménykomponensek; • Minőség, különösen minőségi garanciák; • Környezetvédelmi, ökológiai elvek és értékek (pl. „fenntartható turizmus”, „környezettudatos hotel”); • Biztonság stb. A márkateremtés során a márkát övező jelentések, asszociációk kialakítása és elmélyítése jelenti a fő feladatot. Egy márka a jelentésnek hat szintjét hordozhatja: 1. ismertetőjegyek, 2. előnyök (elsődleges – másodlagos, működési (funkcionális) – érzelmi előnyök), 3. értékek, 4. kultúra, 5. személyiség, 6. felhasználók. A márka legtartósabb fő jelentései az értékei, a képviselt kultúra és a rávetített személyiség. (KOTLER,1999) A turisztikai „túlkínálat” piacán a turisztikai desztinációk közötti verseny és a vendégek kegyeinek megnyeréséért folytatott konkurenciaharc folyamatosan erősödik. A desztinációk versenyében a turisztikai termékek évről évre ki- és lecserélhető, arc nélküli „no-name” áruvá degradálódnak, így a turisztikai döntés egyetlen meghatározó eleme az ár marad, amelynek következménye az elkerülhetetlen árverseny. A „desztinációk nemzeti és nemzetközi versenyében” csak azok a turisztikai célterületek és régiók sikeresek, amelyek a megcélzott célszegmens preferenciáit és a legsikeresebb nemzetközi desztinációk tapasztalatait (benchmarking) a középpontba állító, innovatív minőségi turisztikai termékfejlesztést világos és konzekvens pozicionálási és differenciálási stratégiával ötvözik. A professzionális turisztikai márkapolitika (márkaképzés és márkamenedzsment), a kínálati profil egyedivé tételének adekvát versenyeszköze, komoly kitörési pont és egyúttal stratégiai feladat is valamennyi desztináció menedzsmentje számára. Hisz hosszútávon csak az a turisztikai desztináció számíthat a turisztikai túlkínálat versenyében maradandó sikerre, amely mint turisztikai márka összetéveszthetetlen, más desztinációval nem helyettesíthető turisztikai márkaterméke(ke)t kínál, megjelenésében vonzerőt sugároz, érzelmeket közvetít és megfelelő szintű ismertséget képes felmutatni. 59
A fokozatosan globalizálódó turisztikai versenyben mindennél fontosabbá és szükségesebbé válik, hogy a piacon világos és egyértelműen besorolható turisztikai termékek és turisztikai desztinációk jelenjenek meg, ez ugyanis a sikeres marketingkommunikáció elengedhetetlen előfeltétele. A desztináció a turizmus egészének egyik legfontosabb egysége. Egy desztináció turisztikai termékeinek előállításában számos érdekelt szereplő és vállalat vesz részt. Az egyes turisztikai desztinációknak csak akkor van esélyük a hosszú távú sikerre, ha azokat, mint márkákat a turisztikai piacon világosan pozícionálják. (HORKAY, 2003) A (turisztikai) márkával szemben támasztott követelmények: • azonos minőség hosszú időn keresztül, • megfelelő ár-érték arány, • a termék könnyű elérhetősége magas elosztási szint által, • azonos megjelenési kép viszonylag hosszú időn keresztül. • Ehhez egy speciális ismertető jel társul vagy ezen jelek kombinációja, amely a fogyasztó, ill. vendég számára lehetővé teszi, hogy a terméket, mint márkaterméket azonosítsa, s azt a versenytársakkal szemben megkülönböztesse. Egy turisztikai márka sikeres marketing kommunikációjának elengedhetetlen feltétele a világos, egyértelmű, vendégkör-orientált pozicionálás. Egyetlen turisztikai termék és egyetlen turizmus régió sem tud minden ember számára egyformán attraktív lenni. Szükségszerű az összetéveszthetetlen márkaprofil kialakításánál a régió, ill. desztináció egyedi imázsának a megteremtése. A differenciált márkapolitikának nem feltétlenül célja a szigorú koncentráció egyetlen piaci szegmensre, hisz egy desztináció olyan sokarcú és sokoldalú „vállalat”, amely adottságai alapján alkalmas lehet egyidejűleg több különböző sikeres turisztikai termék előállítására is. Egy vállalathoz hasonlóan egy desztinációnak is különböző piaci teljesítményeket kell létrehoznia és kifejlesztenie a saját erősségei, központi adottságai, valamint stratégiai sikerpozíciói alapján, hogy függőségét a piac egészével szemben oldja és a kapacitás kihasználtságát biztosítsa. A desztináció egészében mint turisztikai márkában fellelhető termékekben nem szabad, hogy egymásnak ellentmondó és egymást kizáró imázs- és terméktulajdonságok egyszerre jelenjenek meg (pl. nyugdíjas kirándulóhely és alternatív hipp-hopp fesztivál). Ezért egy desztináció, egy turisztikai régió termékeinek pozicionálásában szükségszerű az összpozicionálás, azaz egy pozicionálási hierarchia felállítása. Ideális esetben a pozicionálási hierarchia csúcsán az a szegmenskör áll, amely az adott régió számára hosszú távon a legnagyobb és legbiztosabb bevételt biztosítja, s amely a régió adottságai alapján a konkurenciával szemben a legnagyobb előnyt, egyedi értékeket mutatja fel. (HORKAY, 2003) Hajdú-Bihar és Bihar megyék – mint turisztikai márka A sikeres márkává válasz hosszú folyamat, amelynek alapja a sikeres turisztikai termékek. A Hajdú-Bihar és Bihar megyék turisztikai termékei vonzóak, ám ezek ismertsége alacsony, a Közép-Kelet európai piacokon kevésbé ismert, a Nyugateurópai piacokon szinte ismeretlen, kivéve az „Aranyháromszög” desztinációt, mint Debrecen, Hajdúszoboszló és a Puszta (Hortobágy). 60
A turisztikai termékek és a turisztikai infrastruktúra minősége változó a két megyében, a turisták által látogatott, kedvelt desztinációkban megfelelő, ám a többi települések esetében kifogásolható. Amíg jelentős fejlesztések eredményeként nem jön létre egy megbízható színvonalú termékpaletta, addig a márkázás csupán az előkészíteni lehet. A márkázás során a vonzerőkből, az attrakciókból, a keresleti trendek alapján felépített egyedi termékjellemzőket mutató (USP) turisztikai termékek a következő márkaértékeket jeleníthetik meg. Márkaértékek: • egyediség • hagyomány • történet • kiváló minőség • életérzés • folytonosság A márkázás folyamatában a márkaértékek meghatározása és a márkafejlesztés kiemelt feladata lesz a turisztikai desztináció menedzsmentjének, amely a két megye turisztikai termékeinek „gazdája”, ill. azt menedzseli. 4.3.3. Árpolitika (Price) A turista a desztinációt saját preferenciarendszere mentén értékeli, illetve utazási döntéseiben az ár, leginkább az ár-érték szempont is megjelenik. Így vannak „olcsó” turisztikai desztinációk, amelyek általában a tömegturizmus igényeit elégítik ki, és „drága” turisztikai desztinációk, illetve a két végpont közötti árkategóriákat is érzékel a turista. Ez az árérzékelés természetesen erősen összefügg, azzal, hogy a desztináció hogyan pozícionálja önmagát. Az árpolitika további kérdéseivel nem foglalkozunk a Marketing és Kommunikációs Tervben, hiszen a „Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében” c. projektben létrehozott hat turisztikai csomag, ill. élmény-csomagok nem kerülnek árazásra, így árbevétel sem keletkezik. A projektcéloknak megfelelően a csomagok hozzájárulnak, hogy a két megye turisztikai desztinációi több turistát fogadjanak, a vendégéjszakák száma növekedjen, így közvetett módon segíti a két megye érintett turisztikai szolgáltatóit: turisztikai bevételeket generál, versenyképességüket erősíti. 4.3.4. Értékesítési politika (Place) Az értékesítési csatornák kiválasztása Kínálati oldalról értékelve a csatornaválasztást, célszerű a fedezeti pont számítás alapján megállapítani, hogy a közvetlen vagy közvetett értékesítés-e a jobb, milyen a költséghatékonysága. A piac, a jogi feltételek ismerete alapján érdemes a csatorna (értékesítő) politikánkat kialakítani. 61
A fogyasztói szegmensek eltérő igényekkel rendelkeznek, eltérő a megítélésük az utazásszervezési feladatokat illetően. Az utazók egy része szereti a kényelmes megoldásokat, ezért az utazásuk megszervezését tapasztalt utazásszervező irodára bízzák és előre összeállított utazási csomagot vásárolnak, vagy egyes szolgáltatásokat megrendelnek tőlük. Mások a saját igényük szerinti összeállítást preferálják, saját maguk keresik meg leggyakrabban interneten a szolgáltatót és foglalnak közvetlen a kínált szolgáltatásukból. Az utazásszervezők (tour operatorok) gyakran szakosodnak desztinációra, piaci szegmensekre vagy utak fajtájára. Az utazási irodák az utazásközvetítés mellett további szolgáltatásokat is kínálnak: szállásfoglalás, közlekedési jegyek, autókölcsönzés, biztosítás, vízum beszerzés, programok összeállítása, idegenvezető, hostess, tolmács, információnyújtás, tanácsadás, pénzváltás, belépőjegyek, ajándéktárgyak értékesítése. Az értékesítési csatornáknál • a belföldi értékesítésnél a közvetlen értékesítési kapcsolatokra szükséges helyezni a hangsúlyt • a külpiaci értékesítés esetén a hagyományos közvetett értékesítés mellett, gazdaságossági megfontolások miatt, szükséges a közvetlen értékesítési kapcsolatok kutatása, a direkt marketing módszer egyre szélesebb alkalmazása, ideértve a technikai haladás által nyújtott, dinamikusan fejlődő – a turisztikai térség, a fogadóhely, a vállalkozás és a potenciális turista közötti – közvetlen interaktív információcserét is. Az értékesítési utaknál és helyeknél stratégiai fontosságú kérdés annak eldöntése, hogy a turisztikai termékeket/szolgáltatásokat közvetítő szervezeteken keresztül (pl. hazai és/vagy külföldi utazásszervező vállalkozások segítségével) vagy közvetlenül értékesítjük a turistáknak. A közvetlen és a közvetlen értékesítés arányának kialakításánál célszerű figyelembe venni, hogy a közvetlen értékesítés továbbadott jutalék megtakarítást és többlet marketingköltséget, a közvetett értékesítés pedig továbbadott jutalék kiadást és marketingköltség megtakarítást eredményez. Az értékesítési csatorna szintek száma a továbbadott jutalék nagyságát alapvetően meghatározza. A közvetlen és a közvetett értékesítés kedvező arányának kialakítása idő- és költség igényes feladat. A közvetlen értékesítés lehetővé teszi a célpiacokkal való közvetlen kapcsolat ápolását, a piaci rugalmasság javítását, a kapacitáskihasználtságnak megfelelő, differenciált kommunikációs-támogató tevékenységet, az eladószemélyzet magasabb szolgáltatásismerete által a magasabb színvonalú és „méretre szabott” vendég kiszolgálást és ezek által a „márkahű”, visszatérő törzsvendégkör kialakítását.
Az értékesítéskor több áramlás egyidejű, egyrészt a termék vagy szolgáltatás fizikailag eljut az eladótól a vevőig, amit végigkísér a tulajdonjog átruházása és a visszafelé irányuló pénzáramlás is, másrészt az értékesítés egyfajta információáramlást is jelent a vevő és eladó között (ebbe közvetítő szereplők is bekapcsolódnak). Számunkra ez utóbbi elemzése a fontosabb. Az értékesítési csatornák optimális kihasználása alapvetően meghatározza, hogy a desztináció mennyire lesz sikeres a marketing céljainak elérésében. Az elosztási 62
utak alkalmazásának célja, hogy a termékek és szolgáltatások a megfelelő minőségben, megfelelő időben és helyen álljanak rendelkezésre, illetve a vevőnek ezzel párhuzamosan megfelelő információi legyenek a termékekről, szolgáltatásról. Szolgáltatások során a disztribúciós csatornák általában közvetlenebbek, mint fizikai termékek esetében, nincs probléma a szállítással, raktározással, mivel a létrehozás és a fogyasztás gyakran egy időben és helyen történik, viszont a szolgáltatás fogyasztása megfoghatatlanabb, ezáltal nehezebben értékesíthető, mint a fizikai termékeké. A turisztikai szolgáltatások bizalmi termékek, így fontos, hogy olyan képi elemek és információk jussanak el a vendéghez, ami meggyőzi őt a kínált szolgáltatás minőségi paramétereiről. Az értékesítés kulcskérdése tehát, hogy milyen és mennyi információ jut a célcsoporthoz a desztináció termékeiről, és ezek alapján a potenciális fogyasztó melyik értékesítési csatornát (és azon keresztül melyik terméket, szolgáltatást) választja. Az értékesítés megvalósulhat közvetlenül és közvetett módszerekkel: Közvetlen (direkt) értékesítés: A leghatékonyabb módja a szakmai kiállításokon és vásárokon (közönségvásárokon) való részvétel és a kiadványok helyszíni terjesztése, személyes tárgyalások. A packagekről szóló információk így jutnak el a legközvetlenebb módon a potenciális turistákhoz. Fontos a komplex kínálat biztosítása, az egységes megjelenés, és azon belül pedig a konkrét ajánlatok közvetítése, amennyiben igény mutatkozik rá. Ide tartozik még a study-tour, amely az újságírók felé egy közvetlen információközvetítést jelent, bár rajtuk keresztül már közvetetten jut el az információ a potenciális turistákhoz. Közvetett (indirekt) értékesítés: A közvetett értékesítés non-profit és profitorientált módon is megvalósulhat. A turisztikai desztináció menedzsmentnek kiemelt szerepe van a non-profit információáramlás biztosításában, illetve a versenysemleges piacrajutás támogatásában. Tourinform irodák: turisztikai termékeink non-profit értékesítését látják el, a legszélesebb körű információkkal rendelkeznek, tevékenységük elsősorban a desztinációba lévő turisták információ igényének kielégítését szolgálja. Fontos feladatuk, hogy az információszolgáltatáson és adatgyűjtésen túlmenően folyamatos kapcsolatot tartsanak fenn szakmai és civil szervezetekkel. Külképviseletek: a Magyar Turizmus Zrt. – elsősorban célpiacainkon elhelyezett – képviseletei, amelyek elsősorban vásárszervezési feladatokat látnak el, és a média megjelenést koordinálják kellő szakmai hozzáértéssel, valamint segítenek a külföldi kapcsolatok építésében, study tourok szervezésében. Mivel az országimázs formálás egyik legfontosabb szereplője, indokolt a velük való folyamatos kapcsolattartás. Romániában Cluj Napocában (Kolozsvár) működik külképviselete a MT Zrt-nek, melynek a szerepe meghatározó lehet a határon átnyúló packagek sikerességében. Utazási irodák: a profitorientált szektorban tevékenykednek, általában programcsomagokat értékesítenek. Segítségükkel megvalósítható a határon átnyúló, két megyét érintő turisztikai csomagok fejlesztése is. Az elkészült kiadványokkal, promóciós anyagokkal népszerűsíthetik a csomagokat. ITDH-k, NKH: Az ITD Hungary 1993-ban alakult meg a HIT Investcenter Tradeinform elnevezésű állami vállalat funkcióinak átvételével, és a kormány befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynöksége volt. Tevékenységét budapesti központja, tizennyolc területi irodája és a magyar diplomáciai szolgálat, valamint szerződéses képviseletek keretében több mint 50 országban működő külországi 63
megbízottjai révén látta el. A korábbi évek során kiépült, az államigazgatáshoz és a piaci szereplőkhöz fűződő formális és informális kapcsolataival, a megszerzett gazdasági és piaci ismereteivel egyedülálló szolgáltatást nyújtott elsősorban a kis- és középvállalkozások és a külföldi befektetők számára. A Társaság alapfeladatait - a külföldi közvetlen tőkebefektetések előmozdítását és a magyar vállalkozások külpiaci tevékenységének segítését - 2011. január 1.-jével a Nemzeti Külgazdasági Hivatal vette át. Ugyan elsősorban kereskedelmi képviseletek, segítségükkel könnyebben és hatékonyabban képviselhetjük térségünket az adott országban. Közreműködésükkel a vállalkozói kapcsolatok is jobban alakíthatók. Internet: az utazási döntésekben egyre fontosabb szerepet tölt be az Internet,ezért is fontos a projektben létrejövő közös honlap, amely nem csak információforrás, hanem kapcsolat-felvételi lehetőséget is kell, hogy biztosítson a látogatóknak (szállásfoglalás, fórum, kutatás, direkt mail, stb.). Ezért fontos, hogy a térségi és városi honlapok is„up to date”, teljes körű, több nyelvű, és interaktív információkkal szolgáljanak a potenciális turisták részére. 4.3.5. Marketingkommunikáció (Promotion) A turisztikai szolgáltatások természetéből fakadóan az utazással kapcsolatos döntések magas kockázattal társulnak, hiszen a szolgáltatások valós minőségéről az utas csak azok igénybevételét követően győződhet meg. Annak érdekében, hogy a fogyasztók ezt a bizonytalanságot minél inkább csökkenteni tudják, újabb és újabb információk megszerzésére, továbbá a döntési alternatívák minél alaposabb feltérképezésére törekednek. 4.3.6. Emberi tényező és szervezeti kérdések (People) A két desztináció turisztikai marketing terve gyakorlati megvalósításakor számos emberi és szervezetei kérdés merül fel, melyek megválaszolása a szakmai elit és a döntéshozók feladata. A humánerőforrás fejlesztés és a meglévő szervezetek közti együttműködés kialakítása a hatékony turisztikai marketing alappillére. Nem mindegy azonban, hogy mindezt milyen szervezeti keretek között látjuk megvalósíthatónak. A fő kérdések a következők: • Mely szervezetek vesznek részt a két megye turisztikai marketingtevékenységében? • Ezek milyen intézményi struktúrával, kompetenciákkal és forrásokkal rendelkeznek? • Mi az egyes intézmények súlya és szerepe? • Milyen új szervezetet kialakítására van szükség, vagy a meglévő hogyan módosítható? • A szervezeteken belüli humánerőforrás fejlesztése, a képzés milyen irányba mozduljon el? A Magyar Turizmus Zrt és annak Regionális Marketing Igazgatósága részt vesz Hajdú-Bihar megye turisztikai marketingkommunikációjában. A MT Zrt külképviseleti szerve, mely Kolozsváron működik Romániában, szintén meghatározó lehet a két megyét érintő közös csomagok marketingkommunikációjában. 64
A Hajdú-Bihar és Bihar megyében lévő a településeket kell jobban egymás mellé állítani. A TDM feladatának a koordinálás kell, hogy legyen a fő feladata, vagyis, hogy települési egyeztetéseket szervez, polgármestereket hív össze, találkoztat rendszeresen. Az önkormányzatok és szakemberek bevonása is szükséges a marketing és kommunikációs terv megvalósítsa során. 4.3.7. Folyamat (Process) A marketing munka egy folyamatosan fejlődő, bővülő tevékenység, mely a marketingstratégia alapján, azt követve igyekszik megvalósítani céljait, elérni a kívánt jövőképet. A feladatok előre tervezhetők, fontossági sorrendbe állíthatók (a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően), valamint időközben felülvizsgálhatók és korrigálhatók. A marketing és kommunikációs munkatervet ennek megfelelően készítettük el. A marketingfolyamat időtáv alapján több részre osztható: • A rövidtávú feladatok általában sürgős elemeket, szűk határidejű feladatokat tartalmaznak, és végrehajtásukhoz maximum fél év áll rendelkezésre. Sok esetben konkrét eseményhez kötődnek. Ügyelni kell arra, hogy a forrásoknak és lehetőségeknek megfelelően ne túl sok és nehezen végrehajtható rövidtávú marketingfeladatot tűzzünk ki (például: csomagok kialakítás, arculati elemek meghatározása, reklám, PR tevékenység, sajtómegjelenés és hírek biztosítása). • A középtávú feladatok általában fél-másfél év alatt valósulnak meg, nagyobb felkészülési időt tartalmaznak, és ez által hatékonyabban hajthatók végre. A középtávú feladatokat célszerű előtérbe helyezni, hiszen ezek még jól tervezhetők, viszonylag alacsony és időben elosztható forrásokat igényelnek Hosszú távú feladatok nehezebben tervezhetőek, azonban alapvetők a marketingstratégia megvalósításához. Általában 2-5 év alatt valósulnak meg, kivételes esetben indokolt a 10 éves tervezés is (ez esetben azonban időközben szükséges felülvizsgálatot végezni). Mivel a forrásokat nehéz előre tervezni, ezért lehetőleg minél kevesebb hosszú távú feladatot kell meghatározni (például a kutatási, tervezési, kontrolling feladatok). • Folyamatos feladatok lehetnek ismétlődő, vagy állandó jellegűek. Mindkettő rendkívül fontos szerepet tölt be a marketingtevékenységében, és elsősorban általános működési alapfeladatokat (például információs iroda működtetése, vásári részvétel, honlap karbantartása, kiadványok megjelentetése) tartalmaznak.
65
5. KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 5.1. Kommunikációs célok Céljainkat a jelen marketing- és kommunikációs tervben bemutatott helyzetkép alapján fogalmaztuk meg, melyek megvalósulását azonban számos külső, előre nem látható tényező is befolyásolja. Közvetett célok: • A két megyében a turizmusból származó bevételek növelése. • A turizmus területi és időbeni koncentrációjának csökkentése. • Új, színvonalas csomagok piacra segítése. • A két megye turisztikai termékfejlesztésének a térséggel való együttműködése. • Partnerségi kör szélesítése a marketingmunkában, a szolgáltatói szemlélet erősítése. • Vendégbarát fogadókörnyezet kialakítása • Piaci pozíció erősítése versenytársakhoz képest. • A packagekhez kapcsolódó vendégforgalom növelése. • A két megyében a turisták számának növelése. A turisták által eltöltött vendégéjszakák számának növelése. • A turisztikai vállalkozások versenyképességének és gazdálkodási eredményeinek javulása. Közvetlen célok: • A termék (élmény) csomagok piaci bevezetése, megismertetése, pozicionálása • Az új arculat megismertetése, imázsba illesztése, ennek tudatos, közös promotálása, piaci megjelenítése és pozicionálása • A lehetséges partnerek és más piaci szereplők támogatásának megnyerése • A potenciális célcsoportok érdeklődésének felkeltése, cselekvésre késztetése • A termék (élmény) csomagok a régiók termék kínálatában betöltött szerepének kommunikálása • Közvetítők, szervezők, helyi és térségi, megyei szakmai szervezetek megszólítása, folyamatos párbeszéd és kooperáció kialakítása A kommunikációs tevékenységet a célcsoportokra fókuszálva tehetjük hatékonnyá. A termék (élmény) csomagokat is a célcsoport jellemzők alapján állítottuk össze. Motiváció/Csomag Egészség és kirándulás csomag
Célcsoportok: • egészségtudatos fiatalok és középkorúak • aktív kikapcsolódást keresők • családok • örökség (kultúra, történelem) motivált látogatók • irodalom és művészet kedvelő látogatók • szabadidős turisták kulturális programokat keresők • városlátogató utazók 66
Öko-élmények csomag
• • • • •
Pólus csomag
Vidéki-élmény csomag
Történelmi események- helyek csomag Esemény és rendezvénycsomag
• • • • • • • • • • • • • • • • • •
• •
madármegfigyeléssel foglalkozó amatőrök és szakemberek elkötelezett („hard”) ökoturisták fiatal természetkedvelő párok osztálykirándulások résztvevői a természet és az állatok iránt érdeklődő gyermekes családok, iskolás csoportok a vadászatot hivatásszerűen űző turisták horgászat iránt érdeklődő turisták kultúra-motivált látogatók szabadidős turisták kulturális programokat kereső városlátogató utazók iskolás csoportok üzletemberek, vállalkozók sportot kedvelők korosztálytól függetlenül családok nagyvárosi fiatalok nagyvárosi családos középosztály tagjai nagyszülők unokákkal a vidéki mesterségek és népszokások iránt érdeklődők vidéki élményeket keresők bor-utazást, gasztro-utazást kedvelők történelem és a kultúra iránt érdeklődő családok, nyugdíjasok, osztálykirándulók kultúra és örökségorientált városlátogatók a régióban tartózkodó látogatók (megrendezésre kerülő fesztiválokon általában minden korosztály és minden érdeklődési kör találhat magának élményígéreteket) a rendezvény, esemény iránt érdeklődők, akik az adott rendezvény miatt érkeznek fesztivál-látogatók
7. táblázat. Termék (élmény) csomagok és célcsoportjaik 5.2.
A kommunikáció sajátosságai
A turisztikai kínálat hatékony kommunikálása szempontjából fontos annak megismerése, hogy a végső döntéshez felhasznált információk hogyan kerülnek a fogyasztó birtokába. A fogyasztói magatartást érintő kutatások az információkeresés két típusát különböztetik meg. A belső információkeresés során a fogyasztó hosszú távú memóriájából igyekszik előhívni a döntés szempontjából releváns információkat. Ezeket részben aktív módon szerzi meg, például korábbi információkeresés vagy tapasztalat útján, részben pedig passzívan, például ismételt marketingingerek révén. 67
A keresés másik típusa külső jellegű. Az így szerzett információkat forrásuk szerint négy kategóriába sorolhatjuk, amelyek lehetnek (Money–Crotts, 2002). Információ források: • személyes jellegűek (barátok és rokonok tapasztalatai, véleménye, szájreklámok stb.) • piaci jellegűek (nyomtatott és elektronikus médiában megjelenő reklámok stb.) • semlegesek (piaci közvetítők, így utazási irodák és idegenvezetők tanácsai stb.) • tapasztalati jellegűek (a szolgáltatóval kialakított közvetlen kapcsolatra alapozva stb.). Az információkeresés forrását tekintve kiemelkedő szerephez jut az internet. 2008-ban a fogyasztói magatartást vizsgálták a hazai utazás piacán (Neulinger és mtsai 2008, Turizmus Bulletin). A kutatás során Budapesten, Szegeden és Győrött az Utazás Kiállításon 336 kérdőívet töltettek ki. A kutatás során kiderült, hogy az utazni vágyók a leggyakrabban az utazási döntés előtt az alábbi információforrást használják tájékozódás jelleggel: • internet • prospektus, katalógus • utazási irodák • tematikus utazás kiállítások • mások, leggyakrabban ismerősök, barátok, családtagok ajánlásai. Az e-mail marketing E-Mail Marketing Index: 67%, az index azok arányát mutatja az aktív internetezőkön belül, akik rendelkeznek e-mail címmel, emellett rendszeresen kapnak elektronikus reklámüzeneteket, és nem zárkóznak el attól, hogy meg is nyissák, el is olvassák ezeket az üzeneteket. Az E-Mail Marketing Index 2010-ben 67%, amely 3 százalékpontos növekedést mutat az előző évben mért 64%-ról. Noha tehát a reklámkerülés miatt sokan kételkednek az online marketing hatékonyságában, az adatok alapján arra következtethetünk, hogy a marketingstratégiák kialakításánál komolyan számolni kell a világháló nyújtotta lehetőségekkel is. Az internetezők, valamint az e-mailezők számának növekedésével az e-mail marketing jelentősége is egyre inkább felértékelődik, nem beszélve arról, hogy az online népesség is nyitott az ilyen típusú szolgáltatásra. • Tíz megkérdezettből kilencen értettek egyet azzal az állítással, hogy amennyiben érdekes a tárgy, akkor elolvassák a jóváhagyott reklámüzenetet. • Az e-mailezők leginkább műszaki cikkekkel, valamint kultúrával, utazással kapcsolatos reklámüzeneteket, hírleveleket olvasnak szívesen. • Csupán minden tizedik megkérdezett olvassa el minden esetben az ismeretlen feladótól érkező leveleiket. (E-Mail Marketing Report 2011) Online hírlevél Az e-mailezők 88 százaléka elolvassa az érdekes tárgyú reklámleveleket, 98 százaléka pedig fel szokott iratkozni online hírlevelekre. Bár az e-mailezők 56 68
százaléka naponta jellemzően minimum három elektronikus reklámlevelet kap, a jó tárgyválasztás és a névre szóló címzés növelik az olvasási hajlandóságot. A 18-64 évesek 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elolvassa az érdekes tárgyú reklámüzeneteket, 60 százaléka pedig szívesebben megnézi a névre szóló leveleket. A felmérés arra is rávilágított, hogy a címzettek jobban szeretik az olyan üzeneteket, amelyeknél már a feladóból látszik, hogy melyik cég reklámoz benne. A címzés jelentőségét az is mutatja, hogy az ismeretlen feladótól érkező leveleket a megkérdezettek közel 20 százaléka megnyitás nélkül törli, további 40 százaléka csak bizonyos esetekben (például ha a tárgy nem tűnik spamnek) olvassa el, míg 11 százaléka előbb utánanéz a feladónak. Csupán 26 százalék az, aki az ilyen üzeneteket is jellemzően elolvassa. Képeket nem nézegetünk. A levélszemét mappába kerülő leveleket a megkérdezettek 36 százaléka olvasatlanul törli, ugyanakkor azok, akik átnézik a mappa tartalmát, jellemzően a feladó szerint szelektálnak. Az aktív e-mailezők közel felének a levelezőrendszere nem engedélyezi a képek automatikus letöltését, további 18 százaléknál pedig csak a „biztonságos forrásnak” jelölt levelek esetében jeleníti meg azokat. Többek között emiatt fontos, hogy a reklámlevelek szöveges részeit ne képként, hanem HTML, illetve sima text formátumban illesszük be a levélbe. Az idősebbek olvassák, a fiatalok átfutják Az e-mailezők 98 százaléka szokott legalább időnként feliratkozni hírlevelekre, melyeket rendszeresen meg is néznek. A feliratkozók 39 százaléka általában végigolvassa őket, további 48 százaléka pedig beleolvas az ilyen üzenetekbe. Csupán 3 százalék nyilatkozott úgy, hogy azonnal törli a hasonló leveleket. A 45-54 évesek a leghálásabb célközönség: ők iratkoznak fel legnagyobb arányban hírlevelekre, amiket jellemzően el is olvasnak. A fiatalok ezzel szemben inkább csak átfutják az ilyen típusú üzeneteket (KutatóCentrum legfrissebb E-Mail Marketing Reportja). Közösségi oldalak használata A 18-64 éves, legalább egy közösségi oldalon jelen lévő internetezők több mint fele már napi szinten használja az ilyen jellegű oldalak egyikét. Az iWiW-en és a Facebookon a nők, míg a MySpace-en és a Twitteren a férfiak aktívabbak. A felmérésben részt vevő 18-64 évesek több mint fele (56%) napi szinten látogatja valamelyik közösségi oldalt, közel 20 százalék munkaidőben sem tud lemondani róluk. A közösségi oldalakban rejlő legtöbb lehetőséget a fiatalok aknázzák ki: a megkérdezett 18-24 évesek 45 százaléka gyakrabban használja a hasonló portálokat üzenetküldésre, mint e-mail fiókját, és közel felük szívesen telepít kisalkalmazásokat, illetve lép be különböző csoportokba. Üzleti célokra a válaszadók 4 százaléka használja a közösségi médiát, így például hirdet, céges profilokat kezel, vagy rövid üzenetekben kommunikál ügyfélkörével. (KutatóCentrum és a Marketing&Média 2011) A vizsgált oldalak – iWiW, Facebook, MyVIP, MySpace, Twitter – között még mindig az iWiW rendelkezik a legnagyobb taglétszámmal, a közösségi oldalakat használó megkérdezettek 95%-a regisztrálta magát a felületen, ugyanakkor a Facebook továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat, miközben az iWiWen regisztráltak száma némileg csökkent. Az elmúlt egy évben közel megháromszorozódott a 69
Facebook felhasználóinak száma, jelenleg a közösségi oldalakat használók 86 százaléka tagja ennek az online közösségnek, és a regisztráltak száma vélhetően még idén beéri az iWiW-ét. Hasonlóan dinamikus fejlődés csak a Twitter esetében tapasztalható, bár az itt regisztráltak száma jóval alacsonyabb, mint a vezető portálok esetében (10%). Ha együtt vizsgáljuk a regisztrációk és a tényleges látogatók számát, árnyaltabb képet kapunk. A legalább egy oldalon regisztráltak körében a legnagyobb inaktív tagsággal a MySpace rendelkezik, a hozzáféréssel rendelkező megkérdezetteknek több mint 70 százaléka nem látogatja az oldalt, de a Twitter és a MyVIP tagoknak is több mint 50 százaléka inaktív felhasználó. Az iWiW tagok már jóval rendszeresebben látogatják az oldalt: a regisztráltaknak több mint 85 százaléka aktív, a Facebook esetében pedig ez a szám közel 90 százalék.
6. ábra. A közösség és a nemek kapcsolata A férfiakhoz képest alacsonyabb reklámkerülés, ugyanakkor magasabb aktivitás jellemzi a nőket a közösségi oldalon. A legalább egy nagyobb közösségi oldalon regisztrált internetezők körében a férfiak 51, míg a nők 60 százaléka napi szintén használja informálódásra, illetve kapcsolattartásra ezeket a felületeket. A közösségi oldalt használó nők ezen kívül gyakrabban lépnek be csoportokba, illetve próbálnak ki kisalkalmazásokat. Ez tevékenység a hölgyek 40, a férfiaknak csupán 30 százalékára jellemző. A nemek közösségi médiához kapcsolódó viszonyát a népszerűbb oldalakra vonatkozó használati szokások is jól megkülönböztetik. Az 70
iWiW-en és a Facebookon a nők az aktívabbak, míg a MySpace és a Twitter inkább az erősebb nem képviselőit készteti cselekvésre.
7. ábra. Közösségi oldalak használatának főbb jellemzői. Forrás: Kutatócentrum Az okos telefonok használata gyors ütemben terjed, amelynek alkalmazása szintén további lehetőségeket jelent az utazásról szóló információk a célcsoporthoz történő eljuttatás folyamatában.
71
8. ábra. Az okostelefonok világpiaci térhódítása új készlékeladások alapján. Forrás: Nielsen 5.3.
Az imázs
Az imázs azon képzettársítások összessége, amelyet az egyén egy termékhez, márkához, céghez, személyhez köt. A Hajdú-Bihar és Bihar megyéknek, mint turisztikai márkának kell kialakítania egy olyan imázst, amely pozitív képzettársításként jelenik meg a fogyasztók fejében. A márka imázsa segíti a fogyasztókat (a mi esetünkben a turistákat) az információ feldolgozásában, mivel az imázs összefoglalja a benyomásokat. Ezek alapján egy egyszerűsítő eljárásnak is mondhatjuk, mely segíti a márkának a felismerését, újbóli vásárlásra ösztönöz és hozzájárul a márkahűség kialakulásához. Az imázs a turizmusban különösen nagy szerepet játszik, hiszen az üdülési célokról már az üdülés előtt dönteni kell, anélkül, hogy a szolgáltatást, illetve az attrakciót minden részletében megismernénk. Az ajánlatok közötti választáshoz tehát nagymértékű bizalom szükséges. Igazán akkor válik fontossá az imázs, amikor az árban és szolgáltatásokban hasonló ajánlatok közül kell választani a turistának, vagyis az előzetesen kialakult képzetei segítségével fog dönteni. Az imázs a következő jellemzőkkel bír: • differenciál és pozícionál a versenytárs márkákhoz (attrakciókhoz) képest • kedvező vagy kedvezőtlen attitűdöt hoz létre a márka iránt • okot szolgáltat a vásárlásra vagy az elutasításra • lehetőséget biztosít a márkakiterjesztésre. Jól látható az imázs jellemzői alapján, hogy mekkora fontossággal bír annak tudatos felépítése. Beavatkozás nélkül is mindenképpen kialakul a fogyasztókban, viszont ha nem tervezzük meg, illetve nem ápoljuk, akkor elképzelhető, hogy a spontán 72
folyamatok eredményeként olyan képzettársítások fognak létrejönni a két megye turisztikai termékeiről, melyek kedvezőtlenek, illetve kevésbé ösztönzőek a meglátogatásra. A kialakult imázst csak hosszú folyamatban jelentős erőforrás ráfordítással lehet megváltoztatni, viszont a megszilárdult pozitív imázs nagy ellenálló képességű és hosszú távú előnyöket biztosít, amelyek a kisebb hibák esetén is védik a kialakult összképet. Hajdú-Bihar és Bihar megyék turisztikai termékei esetében a következő imázs kialakítása irányába érdemes elindulni: Alapvető cél a turizmus fenntartható fejlesztése, amely az érintett területek fejlesztését, gazdagodását elősegíti, és amely a gazdag természeti és örökség értékekből táplálkozik, mindazonáltal a partnerséget is erősíti a két megye vállalkozói és más társadalmi csoportjai között. Elemei: • a gazdag természeti értékek megőrzése és bemutatása • a kulturális és történelmi örökségek ápolása és a turisták számára interpretálható élménnyé formálása • megbízható színvonalú szolgáltatások biztosítása, amely a turisták kényelmét szolgálja • felkészült és vendégszerető vendéglátók • hiteles információk a modern technológiák alkalmazásával • turista-barát intézményi rendszer 5.4.
Az arculat
A desztináció arcát leginkább meghatározza a logó, a szlogen, amely az üzenet közvetíti. A szlogen és az üzenet egyrészt beazonosíthatóvá teszi, de egyben meg is különbözteti desztinációnkat a versenytársaktól. Az arculat színeivel, formáival tükrözi a sokszínű élménykínálatot, amelyben a természeti és kulturális értékek meghatározóak. A turisztikai termékek (programcsomagok) marketingkommunikációját a megformált vonzó arculat jól segíti. Arculati látványtervek készültek a tervezett kommunikációs eszközökhöz, így az egységes arculat jelenhet meg a Turisztikai kiadvány (A4), Tourist giude (A6), honlap, CD, pendrive kommunikációs felületeken. 5.4.1. Név Bár elég nehéz a két megye sajátosságait röviden kiragadni, mindenképpen szükségesnek tartottuk, hogy a két megye az összetartozás formai jegyeit is mutassa, ezért kerestünk egy olyan nevet, amely a színekkel és a formákkal együtt segít megjegyezhetővé és újra felismerhetővé tenni desztinációnkat. A workshop-okat is felhasználtuk arra, hogy nevet találjuk Hajdú-Bihar és Bihar turisztikai desztinációnak. A turisztikai szolgáltató ötleteltek, de nem volt olyan név, amelyet minden partner jónak talált. A névnek ajánlották a Biharország, Biharikum elnevezést. A turisztikai desztináció neve: „HajdúBihar” 73
5.4.2. Szlogen Az arculat egyik meghatározó eleme a szlogen. Ez egy olyan elem, amely segíti a két megye turisztikai imázsának fejlődését, és segíti az érdeklődés felkeltését is iránta. „Értékek és érzékek”, amelynek jelentése: • ez a turisztikai desztináció gazdag értékekben: elsősorban a természeti értékek és azok az örökségértékek, amelyek a mindennapokat is átszövik • minden érzékre hat, amely megnyitja a lelket és megmozgatja a fantáziát: o a természeti szépségek látványa o az erdő illata o a madarak éneke o a gyógyító víz ereje, stb. • természeti szépség, szabadság érzete, önmegvalósítás, relaxáció, gyógyulás, kaland, wellness A szlogen üzenete - ezt át kell élni! 5.4.3. Logó A logó tartalma és formája Célok Feltérképezni azokat a még nem vagy csak részben felfedezett Eurorégióbeli turisztikai adottságokat, melyek csomagok formájában és a marketing eszköztárával ténylegesen vonzóvá tehetőek a célcsoport számára. A Hajdú-Bihar és Bihar megyéket érintő közös programcsomagokkal a határokon átnyúló együttműködések erősítése. Segíteni a két megye szakembereit az általuk javasolt packagek ténylegesen olyanok legyenek, melyek igazi érdeklődésre tarthatnak számot és a gyakorlatban is megvalósíthatóvá válnak, valamint a határon átnyúló „turisztikai termékekkel” hozzájárul a turisztikai kkv-k versenyképességének javításához. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében olyan reális helyzetáttekintést és kivitelezhető tematikus packageket alakítunk ki és marketingkommunikációs feladatokra teszünk javaslatot, melyek elősegítik az Eurorégió turisztikai és ezen keresztül egyéb irányú fejlődését is. Élmények: • Víz minden formában (vízesés, termálvíz, gyógyvíz, tó, folyó, jég) • Sík és hegy • Természet, szabadság, kaland • Örökség (várak, templomok, hajdúság, kultúra) • Természeti adottságok: barlangok, vízesések, fenyőerdő, 1600 – 1800 méter magas hegyek, gyönyörű természeti környezet • Sportolási lehetőség: téli sportok, vadvízi evezés, hegymászás, barlangászat, teljesítménytúrák • Félix fürdő: Románia egyik legjobban koncentrált szálláshely-kínálata, konferenciák helyszíne. Termálvíz, gyógyulás, felüdülés, szórakozás kicsiknek és nagyoknak egyaránt 74
• Örökség, történelmi emlékek, műemlékek, múzeumok, kulturális intézmények, kulturális örökség, rendezvényturizmus: Varadinum ünnepségsorozat, Nagyváradi Ősz, fesztiválok, koncertek, kiállítások, hangversenyek, sportesemények, konferenciák helyszíne • Hagyományos ételek, borászat, fesztiválok, szüreti bálok, a hajdani falusi életforma bemutatása, építészeti emlékek, régi foglalkozások (fazekasság, kosárfonás, fafaragás), vízimalom, bio-ételek Az arculat üzenete: • HajdúBihar – síkon és hegyen • HajdúBihar – természetes és örök (természet, örökség, kultúra) • Hortobágy – természet és kaland • Debrecen - a dinamikus város sokszínű rendezvényeivel • Nagyvárad – kultikus élmények, időutazás, műemlékek • Hajdúszoboszlói feeling élményfürdővel. (Hajdúszoboszló – a felüdülőhely) • Félixfürdő - a gyógyvíz élménnyé válik. HajdúBihar – ÉRTÉKEK és ÉRZÉKEK Ez alatt érthetjük: • Értékek: történelmi, kulturális, természeti, folklór, épített örökség • Érzékek: természeti szépség, szabadság érzete, önmegvalósítás, relaxáció, gyógyulás, kaland, wellness Termékeink – a hat téma köré csoportosuló turisztikai csomag - egyrészt rendelkezik termék előnnyel: (Unique Selling Proposition), amit mindenképpen ki kell használni, hiszen a turizmusban igen éles a verseny ezért fontos a legkisebb megkülönböztethető előnyök kihangsúlyozása is: Az USP mellett azonban figyelembe kell venni, hogy a különbség sokszor a fogyasztok érzéseiből érzékeléséből fakadnak. Így felépíthető az érzelmi előny (Emotional Selling Proposition - ESP) stratégiája is amennyiben a kommunikáció formája teszi szimpatikussá, vonzóvá a terméket. A termék a célok és a célcsoport, valamint a kommunikációs stratégia függvényében a kreatív anyagokat az alábbi szempont rendszer alapján javasolt elkészíteni: • Könnyen befogadható • Eredeti vidám stílus Az arculatban a kommunikációs stílus is megjelenik. A kommunikációs stílus megválasztásakor fontos szem előtt tartani, hogy a célcsoportoknak milyen üzenetet akarunk küldeni. CÉLCSOPORT Család Ökoturisták Egészségturisták
ÜZENETEK Gyermekközpontú élmények Együtt a család Természetközeli élmények Élményt adó vizek Strandbuli Egészség-megőrzés (egészségesen és 75
Sportturisták Üzleti- és konferenciaturisták Vallásos emberek Városlátogatók Szabadidős turisták Vidéki-falusi turizmus iránt érdeklődők Kultúra motiváltak Iskolások, osztálykirándulók
fitten) Mozgás és szabadság Dinamizmus, profizmus Istenközeli élmények Kálvinista Róma Szent István városa Aktívan HajdúBiharban Vissza a gyökerekhez A vidék Ízei Kultúrára éhezve A történelem útján Élmény a tanulás
8. táblázat. A célcsoportoknak szóló üzenetek
9. ábra. Logótervek 76
5.5.
A kommunikáció koncepciója
A Hajdú-Bihar és Bihar megye eurorégió társadalmi, gazdasági helyzete széleskörűen visszatükröződik országos és nemzetközi szinten a desztináció megítélésében, elismertségében, ezért a hatékony turisztikai marketing elengedhetetlen feltétele a pozitív kommunikációs stratégia megalkotása. A hatékony kommunikációt nehezíti, hogy igen gyenge a régión belüli, települések közti, és a régió külső- belső információáramlása, valamint a szűkebb és tágabb közvéleményben igen komoly információs hiány jellemző, nem beszélve a térség külföldön mérhető ismertségi mutatóiról. Véleményünk szerint a régió imázsa sok elemben javítható, mint ami valójában jellemzi a térséget. A térség modernizációja, a kínálatra koncentráló fejlesztés nem lehet sikeres hatékony és tudatos marketingkommunikáció nélkül, a jól megfogalmazott üzenetek és azok célcsoporthoz történő eljuttatása nélkül. A kommunikációs stratégia a régió turisztikai fejlődésének fontos feltétele és sikertényezője is egyben. A jó kommunikáció sem tudja ugyanakkor eltüntetni azokat a főleg gazdasági problémákat, melyek hátráltatják a fejlesztéseket, és visszafogják a térség turisztikai kibontakozását. Ezekkel a problémákkal tisztában kell lennünk, viszont nem kell őket előtérbe helyezni a kommunikációs stratégia megalkotásakor, a pozitív kommunikációnak nem feladata a feltárt problémák „eltusolása” sem. A kommunikáció során egyfajta üzenetet kell eljuttatni a célcsoporthoz egy meghatározott kommunikációs csatornán keresztül. A sikeres kommunikációs stratégia azonban ennél jóval többet jelent, hiszen magába foglalja az üzenet kódolását (a célcsoport nyelvére történő lefordítást), és a visszacsatolást is (hogyan értelmezi a célcsoport, és milyen cselekvési reakciót vált ki belőle). A kommunikációs csatornák megválasztása döntő fontosságú abban, hogy az üzenet a lehető leghatékonyabban, torzításmentesen jusson el a célcsoporthoz. A közvetítő csatornák személyes és nem személyes formákban működnek, az utóbbiak a következők lehetnek: • Nyomtatott médiák: újság, folyóirat, prospektus, térkép, stb. • Elektronikus médiák: rádió, televízió, Internet • Kihelyezett típusok: közterületi és zárttéri plakátok, turistatájékoztatási rendszer • Események, rendezvények. A marketingkommunikációs stratégiának az a feladata, hogy összhangban a többi marketingeszközzel, a kutatási eredményekkel, a közvetítő csatorna működési sajátosságaival hatásosan kódolja az üzenetet, és a leghatékonyabb közvetítő csatornát válassza ki az üzenet továbbítására, majd ezt követően vizsgálja az üzenet által kiváltott reakciókat. A kommunikációs stratégia hosszú távon ható, átfogó, általános feladatok, tervezett tevékenységek rendszere, mely Hajdú-Bihar és Bihar megye, a települések meghatározott, legfontosabb céljai elérésének segítésére irányul azáltal, hogy tudatosan építi az euro régió imázsát. A kommunikációnak a már meglévő marketingeszközökre kell épülnie, célja, hogy azokat erősítse és kiegészítse. Ezért nagyon fontos ismerni, hogy mikor melyik marketingkommunikációs eszközt kell alkalmazni a célcsoport tájékoztatására, 77
döntésének orientálására. A célnak megfelelő marketingeszköz megválasztásával a turista azt az információformát kapja, amire az adott döntési szakaszban szüksége van. Fontos az egyes kommunikációs eszközök helyes megválasztása, és a döntési folyamat megfelelő szakaszában történő alkalmazása a turista megnyerése szempontjából. Helytelen például az általános invitatív kiadványok erőltetése az információgyűjtési szakaszban, de ugyanilyen helytelen a szálláskatalógus erőltetése a tájékozódási szakaszban is, mert a potenciális turistának más jellegű információkra van szüksége abban a döntési fázisban. A desztinációban sajnos még nagyon ritka a visszajelzések értékelése, és a döntés utáni kapcsolatápolás, pedig mindez alapvető fontosságú a turisták visszatérésének szempontjából. A marketing kommunikáció irányultsága szerint toló (push), illetve húzó (pull) jellegű stratégiára alapuló. Az első a közvetítőket a második a vásárlókat célozza meg. Minthogy a marketing kommunikáció főleg az internetre és a multimédiás DVD-re épül, így a jelen esetben a két stratégia együttes alkalmazása célszerű. A közvetítők, azaz a turisztikai portál oldalak, valamint az utazásirodák és utazás szervezők számára az elkészült anyagok ingyenesen hozzá férhetőek és szabadon felhasználhatóak legyenek. A marketing megközelítés a kommunikációval szemben, hogy legyen komplex és hatékony. Nem a nagyköltségvetésű ATL eszközökre, hanem a költséghatékony BTL megoldásokra kell a kommunikációs kampányt felépíteni, hiszen a mai kommunikációs hangzavarban – korlátozott költségvetéssel – egy klasszikus hirdetési kampánnyal nehéz láthatóvá válni, ezért az innovatív megoldások, elsősorban a kreatív kommunikációs formák és a gerilla marketing eszköztárával lehetnek sikeresek. A gerilla marketing egy formabontó, újszerű ötleteket tartalmazó kommunikációs megoldás. A gerilla marketing egyik nagy előnye, hogy ötvözi az ATL és a BTL valamint az online elemeket, hiszen, mint viszonylag új eszköz, kellően széles körben kerüli meg a konvencionális kommunikációs elemek határait. Hol innen használ fel eszközöket, hol onnan, ahhoz igazítva, hogy az alapötlet pontosan mit kíván meg. A gerilla marketing nem média, hanem ötlet alapú kommunikációs megoldás, ami online területen alkalmazva kisebb költségvonzattal jár, hiszen elmarad a máskor megszokott tetemes gyártási és médiaköltség. E nem konvencionális marketing eszközök jellemzője, hogy igen alacsony költségvetésű, ötletes, sokszor meghökkentő, humoros, vagy éppen abszurd hangvételű kommunikációval, spontán terjednek az interneten. A lényege, hogy a célcsoportra fókuszálva olyan kimódolt hatásmechanizmussal kelt hatást, hogy gyakorlatilag a fogyasztók küldik tovább ismerőseiknek a látott reklámanyagot. E marketing stílus az alábbi előnyöket hordozza: • Költséghatékonyság • Marketinghatékonyság • Marketingkerülők elérése 78
• Gyakorlatilag gyártási költségek merülnek csak fel, terjesztési költségek nincsenek. Termékeink – a hat téma köré csoportosuló turisztikai csomag - egyrészt rendelkezik termék előnnyel: Unique Selling Proposition, amit mindenképpen ki kell használni, hiszen a turizmusban igen éles a verseny ezért fontos a legkisebb megkülönböztethető előnyök kihangsúlyozása is: Az USP mellett azonban figyelembe kell venni, hogy a különbség sokszor a fogyasztok érzéseiből érzékeléséből fakadnak. Így felépíthető az érzelmi előny (Emotional Selling Proposition - ESP) stratégiája is amennyiben a kommunikáció formája teszi szimpatikussá, vonzóvá a terméket. 5.6. •
•
• •
•
•
•
Tervezett kommunikációs eszközök
Tourist guide: elfér egy kis zsebben, így mindig magukkal vihetik a turisták. A guide-ban a hat turisztikai csomagokból készült válogatás, amely a várhatóan legsikeresebb élménycsomagokat mutatja be invitatív stílusban képi és nyelvi eszközeivel. A tourist guide melléklete egy térkép, amely segíti a turistát a tájékozódásban, a kínált élménycsomag megtalálásában. Turisztikai kiadvány készül a két megye turisztikai szektorának aktív szereplői számára, akik érdekeltek a közös együttműködés megvalósításában. A kiadvány célja, hogy segítse a projekt megvalósulását, a turisztikai termékcsomagok piacra jutását. Pen drive: a Turisztikai kiadvány tartalma megjelenik elektronikus felületen, amely innovatív formában segíti az információ felhasználását. A Pen drive elsősorban a két megye turisztikai szektorának aktív szereplői számára készül. Workshop, konferencia, műhelytalálkozók, rendezvények szervezése, az önszerveződés támogatása: a szakmai szervezetek és a lakosság bevonása a marketingfeladatok összehangolásába, megvalósításába pozitív módon befolyásolja az euro régióról kialakult belső képet. A rendezvényeket találkozó, klub, baráti kör formában is lehet szervezni, ez erősíti az összetartozás érzését, a közös célok érdekében kialakuló együttműködést eredményez. Kiállítások, bemutatók szervezése és az azokon való részvétel biztosítása: a két megye együttes arculatának kialakításában a turisztikai kiállítások és vásárok mellett jelentős szerepe van a művészeti bemutatóknak, vándortémakiállításoknak, tárlatoknak is. A cél, hogy ezeken a rendezvényeken a két megye egységes, pozitív képet sugározva jelenjen meg. Internetes megjelenés, adatbank létrehozása és információs rendszerek működtetése, véleménypanelek és fórumok kialakítása: a legalapvetőbb marketingkommunikációs eszközök, melyek egyaránt biztosítják a külső és belső kommunikációt. Költséghatékonyságuk, gyorsaságuk, és aktualitásuk révén az optimális megoldást képviselik a célcsoportok tájékoztatására, illetve a vélemények visszacsatolására. Személyes kapcsolatok, térségi diplomácia: alapvető jelentőséggel bír a tagokkal és támogatókkal, valamint a partnerekkel kialakított pozitív kapcsolat.
79
• Reklámajándékok készítése és terjesztése: a célcsoport megnyerése szempontjából jelentős szerepe van az apróbb, emlékeztető kis tárgyaknak, melyek nem értéket, hanem arculatot képviselnek (lufi, toll, cukorka, mappa, stb.). Cél a két megyét érintő olyan közös reklámajándékok készítése, melyen mindkét megyét képviselő egy-egy szolgáltató neve, emblémája, elérhetősége megjelenik. • Hírek generálása, pozitív média megjelenés, sajtótájékoztatók szervezése: A térségben zajló eseményekről, folyamatokról és lehetőségekről célszerű folyamatosan tájékoztatni a médiumokat. Ehhez rendszeres és aktív sajtókapcsolatok kialakítása szükséges (közszolgálati médiumokkal, szakmai lapokkal). • Rádió-, tv-interjú program szervezése, study tour szervezése: Hajdú-Bihar és Bihor megye együttes és folyamatos megjelenését, a két desztináció köztudatba történő „kapcsolt” beégetését biztosítja, valamint konkrét információkat, eredményeket közvetít. Nagy szerepe van a közvélemény formálásában is. • Hirdetés: rendszeresen megjelenő figyelemfelkeltő hirdetések megjelentetése a két megyéről különböző napi és hetilapokban (konkrét csomagokkal és visszajelzési lehetőséggel, Internet elérhetőséggel). • 10-12 perces rövidfilm, amely hozzásegít a terület egészség- és ökoturizmusának bemutatásához. A kisfilmben a kulturális és építészeti- és vallási értékek, valamint az eseményeket is felvillantja. A kisfilmben szereplő helyszínek a packagek által említett két megye természeti és kulturális örökség elemeit mutatják be. • 10-12 perces rövidfilm, amely hozzásegít a terület turisztikai értékeinek megismeréséhez • 30-40 másodperces spotok, amelyek hozzásegítenek a hat téma köré csoportosuló csomagok népszerűsítéséhez és bemutatásához, amelyeket tv hirdetéseknél lehet használni.
A tervezett kommunikációs eszközök alkalmazásának ütemezése A fenti kommunikációs eszközök alkalmazását célszerű ütemezni, így annak hatékonysága növelhető. Az ütemezés során figyelembe vettük az eszközök egymásra épülését, szinergikus hatásait, valamint a rendelkezésre álló erőforrásokat. Ennek megfelelően három szakasz különíthető el: 1. a projekt megvalósításának időszakasza 2. a projekt fenntarthatósági időszakasza 3. a fenntarthatósági idő (5 év) utáni időszakasz. Projekt-finanszírozással megvalósul a tervezett kommunikációs eszközök egy része, amely alkalmas az érdeklődés felkeltésére és egy ideig annak fenntartására (a projekt fenntarthatósági időszakában). A fenntarthatósági idő után (5 év), szükséges újabb kommunikációs eszközök alkalmazása. Felméréssel, az addig eredmények értékelése alapján célszerű pontosítani a tervezett kommunikációs eszközöket. A hatékony marketingkommunikációhoz a fent bemutatott eszközökből megfelelő kombinációkat kell kialakítani a célcsoport igényeinek, illetve az elérni szándékozott marketing céloknak megfelelően. A bemutatott eszközök közül érdemes a 80
költséghatékonyabb, és eredményesebben alkalmazható eszközöket előnyben részesíteni, viszont nem szabad a két megye kommunikációját ezen elvek mentén egysíkúvá tenni. A termék a célok és a célcsoport, valamint a kommunikációs stratégia függvényében a kreatív anyagokat az alábbi szempont rendszer alapján javasolt elkészíteni. • Könnyen befogadható • Eredeti vidám stílus • Terjedelmüknél fogva videómegosztókon terjeszthetők A filmek készítésénél egyetlen szempontot kell figyelembe venni, ne azt vigyük filmre, amit szakmai értéke alapján meg akarunk mutatni, hanem azt, amit a vendégként meg szeretnénk nézni. Ily módón elkerülhetjük, hogy olyan filmek készüljenek, amik elsősorban a helyiek büszkeségét és identitását erősíti és elérhetjük, hogy egy olyan filmünk legyen, ami valóban felkelti az érdeklődést. 5.7.
Összegzés
A projekt keretében elkészülnek azok a marketingkommunikációs eszközök, amelyek a hat turisztikai program (élmény) csomagok ismertségét megteremtik. A turisztikai tanulmány a vállalkozókat segíti, hogy a programcsomagok valóban hozzanak turistákat a térségbe, vagyis a vállalkozók segítséget kapnak szolgáltatásaik összeállításához, marketing, kommunikációs tevékenységükhöz, a partnerek megtalálásában, akikkel képesek lesznek a teljes turista élménylánc biztosítására. A kommunikációs eszközök másik csoportja a turisták számára készül, hogy információkat kapjanak a projekt keretében létrehozott turisztikai program (élmény) csomagokról, a kínált turisztikai attrakciókról és azok üzemeltetőiről. A projekt keretében létrehozott honlap jelentősen fogja növeli az ismertséget, modern kommunikációs felületet fog nyújtani mind a két megye érintett turisztikai szolgáltatóinak, mind a honlapra látogató potenciális turistáknak. A honlap az érintett szolgáltatóknak partnerlistákat tesz elérhetővé, akikkel együtt képesek lesznek az élménycsomagok szolgáltatásait biztosítani. A honlap felülete olyan kialakítású, hogy lehetővé teszi a szolgáltatók fórumozását, vélemények cseréjét, így segítve a jó minőségű szolgáltatások kialakítását. Az interaktív felületetek ugyanakkor a potenciális turisták információs igényét is ki fogja elégíteni. A létrehozott honlap a hozzákapcsolódó szolgáltatói linkekkel egy hálózatot fog kialakítani és működtetni, amely a konzorciumi partnerek honlapjaival, ill. azok adatés információs bázisával képes lesz teljes vertikumában kiszolgálni a két megye érintett turisztikai szolgáltatóit. Ebben a hálózatban kitüntetett szerepe lesz a HajdúBihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a ROVE honlapjának, amely az információmenedzsmentet jelenti a projekthez kapcsolódó szolgáltatóknak. A honlap karbantartása folyamatos feladatot jelent.
81
Eseménymarketing A projekt sikerét, a program (élmény) csomagok ismertséget erősíteni leghatékonyabban azokkal az információkkal tudjuk, amelyek valamely eseményhez kötődnek. Az eseményeket jól lehet kommunikálni, ebben a média is együttműködő partnerünk, tehát események generálását kell fókuszba helyezni. Az eseményeket a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezi és koordinálja. Tervezett események: • fórum az érintett turisztikai szolgáltatók számára Itt lehetőség nyílik arra, hogy a szolgáltatók személyesen is találkozzanak, és beszéljenek azokról a feladatokról, esetleg problémákról, amelyek szükségesek a program (élmény) csomagok piaci megjelenésének erősítéséhez. Célszerű negyedévente fórumot szervezni. • partnertalálkozó a turisztikai szolgáltatók számára A partnertalálkozók célja, hogy bővüljön a program (élmény) csomagokat kínáló vállalkozói kör. Célszerű tematikus kutatást végezni, a potenciális résztvevők körét folyamatosan bővíteni. Partnertalálkozókat két havonta tarthatunk. Eseménynaptár összeállítása: A fórumok, partnertalálkozók mellett a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényeit célszerű áttekinteni, és keresni olyan rendezvényeket, amelyek témájához, formájához kapcsolható projektünk témája. Így növelhető a program (élmény) csomagok ismertsége, és az információ eljuthat akár potenciális turistához vagy az együttműködő turisztikai szolgáltatók körét is bővítheti. Üzlet és Vállalkozás A projekt fontos kommunikációs eszköze a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja, amely egy havonta megjelenő kiadvány. A lap által lehetőség nyílik a közvélemény széles körű tájékoztatására. A minden hónapban megjelenő lapba állandó rovatot érdemes kialakítani a projektről. A rovatban cikkeket lehet megjelentetni. A cikket úgy célszerű összeállítani, hogy legyen egy állandó fejezete, amely mindig ugyanazokat a legfontosabb projekt információkat tartalmazza, a logóval, amely segíti a projekt felismerését és az emlékezetbe-rögzítést. A cikk mindig tartalmazzon aktuális információkat is, amely a projekt eredményeiről szól vagy a várható hatásokat mutatja be. Ebben a részben röviden meg lehet szólítani az érintett szolgáltatókat, akár úgy is, hogy interjút készül velük. Az aktuális témákat a fórum, chat oldalak bejegyzéseiből is generálhatunk, szakértői rövid elemzésekkel kiegészítve. Adatbázis építés Partnerlistákba gyűjtjük az érintett szolgáltatókat. A partnerlisták bővítése leginkább az eseményekhez kapcsolódva lehetséges, folyamatos feladat. A valamilyen eseményen megjelent szolgáltató figyelmét felkeltjük, és érdeklődése estén a listába rögzítjük a partneradatokat. Célszerű tematikusan, azaz a programcsomagok témájának megfelelően rögzíteni, hogy valóban érzékelje a projekthez kapcsolódás előnyét. Az adatbázis alapján küldjük ki a hírleveleket, a meghívókat. 82
www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu
Jelen terv nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.
83
