Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében Turisztikai tanulmány

Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében

Turisztikai tanulmány

Debrecen – Nagyvárad, 2011. márciu

Készült a „Közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyébken a turizmusfejlesztés érdekében” című projekt keretében.

Debrecen-Nagyvárad, 2011. március

Készítették Dr. Könyves Erika vezető szakértő Dr. Bujdosó Zoltán Dr. Patkós Csaba Dr. Radics Zsolt Dr. Ambrus Attila Bántó Zs. Norbert Király Csaba

1

Jelen tanulmány az Európai Unió támogatásával jött létre, a MagyarországRománia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében.

A közös turisztikai programcsomagok innovatív megvalósítása Hajdú-Bihar és Bihar megyékben a turizmusfejlesztés érdekében című projekt átfogó célja a térség gazdasági versenyképességének erősítése a turisztikai fejlesztések révén. A két megye idegenforgalmi látványosságainak, turisztikai rendezvényeinek népszerűsítése, aktívabb propaganda kidolgozása. Együttműködések ösztönzése turisztikai vállalkozások között a határ két oldalán. A turisztikai szektor helyi szereplőinek fel kell ismerniük azt a tényt, hogy csak úgy tudnak versenyképesek maradni, ha stratégiailag átgondolt fejlesztéseket valósítanak meg és közösen, más szereplőkkel (vállalkozásokkal, szervezetekkel) együttműködve lépnek fel a konkurenciával szemben. Ehhez nyújt segítséget a projekt, melynek keretében jelen részletes tanulmány - a turizmusban érintett szereplők bevonásával - vizsgálja a határon átnyúló turisztikai együttműködések lehetőségeit, s mutatja be azt a hat turisztikai programcsomagot, mely megvalósítása hozzájárul a látogatók számának növekedéséhez, a kereslet felélénküléséhez.

Debrecen, 2011. március 31.

Miklóssy Ferenc elnök

2

Nagy Gábor elnök

Bevezetés ......................................................................................................................... 5 1. Turisztikai tendenciák, a megyék turisztikai környezetének bemutatása ............... 5 1.1. A világturizmus és annak trendjei ............................................................................ 5 1.2. A turizmus környezete: Hajdú-Bihar és Bihar megye földrajzi elhelyezkedése ....... 6 2. Hajdú-Bihar és Bihar megye turizmusának jelenlegi helyzete ................................. 8 2.1. A kereslet jellemzői ................................................................................................. 8 2.1.1

Hajdú-Bihar megye ....................................................................................... 8

2.1.2

Bihar megye ................................................................................................. 8

2.2. Vonzerők ............................................................................................................... 10 2.2.1. Hajdú-Bihar megye ......................................................................................... 10 2.2.2. Bihar megye.................................................................................................... 15 2.3. A kínálatot befolyásoló tényezők ........................................................................... 24 2.3.1.Közlekedés, megközelíthetőség ...................................................................... 24 2.3.2. Szálláshelyek .................................................................................................. 25 2.3.3. Vendéglátás .................................................................................................... 27 2.3.4. Egyéb szolgáltatások ...................................................................................... 27 2.3.5. Vendégszeretet............................................................................................... 28 2.3.6. Közbiztonság, közrend ................................................................................... 28 2.3.7. Turisztikai intézményrendszer ........................................................................ 29 2.3.8. Információ ....................................................................................................... 30 2.4. Turizmus szereplőinek véleménye ........................................................................ 30 3. Következtetések ......................................................................................................... 33 4. SWOT analízis ............................................................................................................ 34 4.1.Hajdú-Bihar megye turizmusának értékelése ......................................................... 34 4.2. Bihar megye turizmusának értékelése .................................................................. 38 5. A stratégia összefoglalása ........................................................................................ 42 6. Programcsomagok leírása ........................................................................................ 44 6.1.

Egészség és kirándulás csomag ....................................................................... 44

6.1.1. Az egészség és kirándulás csomag indokoltsága........................................... 44 6.1.2. Az egészség és kirándulás csomag célcsoportjai ........................................... 45 6.1.3. Hajdú-Bihar megye egészségturisztikai erőforrásainak leírása ...................... 46 6.1.4. Bihar megye egészségturisztikai erőforrásainak leírása ................................. 54 6.1.5. Ajánlott élménycsomagok ............................................................................... 58 6.2.

Öko-élmények csomag ...................................................................................... 63 3

6.2.1. Az ökoturizmus élménycsomag indokoltsága ................................................. 63 6.2.2. Az ökoturizmus élménycsomag célcsoportjai ................................................. 67 6.2.3. Hajdú-Bihar megye ökoturisztikai erőforrásainak leírása ................................ 68 6.2.4. Bihar megye ökoturisztikai erőforrásainak leírása .......................................... 72 6.2.5. Ajánlott élménycsomagok ............................................................................... 83 6.3.

Pólus csomag .................................................................................................... 87

6.3.1. A pólus élménycsomag indokoltsága.............................................................. 87 6.3.2. A pólus élménycsomag célcsoportjai és jellemzőik ........................................ 89 6.3.3. Hajdú- Bihar megye pólus – Debrecen élménycsomag erőforrásai ................ 91 6.3.4. Bihar megye pólus – Nagyvárad élménycsomag erőforrásai.......................... 98 6.3.5. Ajánlott élménycsomagok ............................................................................. 110 6.4.

Vidéki-élmények csomag ................................................................................. 114

6.4.1. A vidéki élmények csomag indokoltsága ...................................................... 114 6.4.2. A vidéki élmény-csomag célcsoportjai és jellemzőik..................................... 117 6.4.3. Hajdú- Bihar megye vidéki élmény-csomag erőforrásai................................ 119 6.4.4. Bihar megye vidéki élmény-csomag erőforrásai ........................................... 125 6.4.5. Ajánlott élménycsomagok ............................................................................. 140 6.5.

Történelmi események-helyek élménycsomag ................................................ 143

6.5.1. Történelmi események-helyek élménycsomag indokoltsága ........................ 143 6.5.2. A történelmi események-helyek élménycsomag célcsoportjai és jellemzőik 146 6.5.3. Hajdú- Bihar megye történelmi események-helyek élménycsomag erőforrásai ................................................................................................................................ 148 6.5.4. Bihar megye történelmi események-helyek élménycsomag erőforrásai ....... 158 6.5.5. Ajánlott élménycsomagok ............................................................................. 172 6.6.

Esemény és rendezvény csomag .................................................................... 177

6.6.1. Az esemény és rendezvény élménycsomag indokoltsága............................ 177 6.6.2. Az esemény és rendezvény élménycsomag célcsoportjai és jellemzőik ...... 180 6.6.3. Hajdú- Bihar megye esemény és rendezvény élménycsomag erőforrásai ... 182 6.6.4. Bihar megye esemény és rendezvény élménycsomag erőforrásai ............... 189 6.6.5. Ajánlott élménycsomagok ............................................................................. 197 7.

Mellékletek ............................................................................................................ 200

4

Bevezetés A turizmus területén kedvező a helyzet a világgazdaságban, hiszen a jelen és a jövő legdinamikusabban növekvő iparágáról van szó. Magyarország és Románia, s azon belül Hajdú-Bihar és Bihar megye helyzete jónak mondható, hiszen óriási turisztikai erőforráshalmazzal rendelkezik, amely sajnos nincs megfelelően kihasználva, bár több, helytálló, egymással összehangolt, egy irányba mutató terv létezik. A tervek megvalósításán munkálkodó szervezetek feladatai meghatározottak, tevékenységükkel beágyazódnak a nemzetgazdaság és a közszféra mindennapi működésébe. Az ország, a régió, a megye, – csakúgy mint a települések némelyike – elhatározásait kialakította, fejlesztési tervekben és programokban megfogalmazta középtávú feladatait.

1. Turisztikai tendenciák, a megyék turisztikai környezetének bemutatása 1.1. A világturizmus és annak trendjei Az 1990 és 2008 közötti időszakot elemezve, a nemzetközi turistaérkezések száma kb. 60%-al nőtt a turisztikai világszervezet (WTO) adatai szerint, amely éves szinten nagyjából 3%-os növekedésnek felel meg. A 2008-as év folyamán, a világ elsőszámú turista célpontja még mindig Európa volt, több mint 420 millió érkezéssel, amely az összes turistaérkezés 55 %-a. A WTO adatai szerint a nemzetközi turizmusból származó bevételek, a turistaérkezések számánál több mint kétszer nagyobb ütemben növekedett az elmúlt húsz évben, évente átlagosan 8%-al. A világ legkedveltebb nemzetközi turisztikai desztinációi közül több európai ország is kiemelkedik, természetesen a világranglista élén a mediterrán térség nagy országai állnak. Ha a Közép-európai térségre fókuszálunk, az itt található tíz ország közül Magyarország a negyedik helyen, míg Románia a hetedik helyen található, 12,2 és 1,4 millió nemzetközi turistaérkezéssel. Ha ezeket, az adatokat a lakosságszámhoz viszonyítjuk Magyarországon 121%-os, míg Romániában 6,5%-os a turisztikai forgalom. Magyarország turizmusára már hosszú ideje a nemzetközi turistaérkezések magas száma és az ehhez képest alacsony turisztikai bevételek a jellemzőek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, a világ összes turistaérkezéseiből 3-4%-kal, ugyanakkor a nemzetközi turisztikai bevételekből alig 0,7 %-kal (a nem regisztrált bevételekkel együtt is csak 1 %-kal) részesülünk. Éppen ezért az adottságok tervezettebb, összehangolt kihasználása és jól megfogalmazott termékek kialakítása esetén ez a szerep még jobban növelhető lenne. Annak ellenére, hogy Románia egyedi és látványos tájegységekkel rendelkezik, valamint hogy minden domborzati forma, a Duna-delta, a 244 km hosszúsággal rendelkező tengerpart szakasz, a Kárpátok vonulatai, több ezer karsztképződményei - melyek közül több Európa szinten is kiemelkedő jelentőségű - megtalálható, az UNESCO világörökségi listán szereplő kolostorai, fatemplomai, erődtemplomai, várai stb. mind-mind különlegesek, a nemzetközi turistaérkezések száma nagyon alacsony.

5

Fontos tendencia, amelyet a két ország különösen nem hagyhat figyelmen kívül, hogy a nemzetközi turizmus átlagos növekedési üteme – évtizedes távlatban – lassul, ami egyrészt a világméretű recesszióból, másrészt az iparág felnőtté válásából fakad. Ez utóbbi miatt a motivációnak megfelelő vonzerő megléte mellett az egész világon egyre nagyobb szerepet kap a szolgáltatási színvonal. A turista árérzékenysége fokozódik, egyre inkább döntést befolyásoló tényező a közbiztonság, a vendégszeretet, az ép természeti környezet. A fentiekből is látszik, hogy a fogadóterületeknek kettős kihívással kell megbirkózniuk a versenyben maradáshoz. Egyrészt a turizmus fenntartható, tudatos fejlesztését kell megvalósítaniuk, másrészt folyamatosan alkalmazkodniuk kell a piaci változásokhoz, a turizmusban résztvevők változó, differenciálódó igényeihez. A környezetbarát és marketing szemlélet együttes érvényesülése tehát a turizmusban a versenyképesség és a siker alapfeltételének számít.

1.2. A turizmus környezete: Hajdú-Bihar és Bihar megye földrajzi elhelyezkedése Hajdú-Bihar megye Magyarország keleti részén, az Észak-alföldi régióban található. A megyét északról Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, délről Békés, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok megyék, keletről Románia határolja. A Tiszántúl közlekedési infrastrukturális hálózatának gerincét a Budapest - Szolnok Püspökladány – Debrecen - Nyíregyháza forgalmi tengely jelenti, amely a megye meghatározó térszerkezeti vonala is, többek között Püspökladány, Hajdúszoboszló, Debrecen, Hajdúhadház és Téglás is e mentén helyezkedik el. Elsősorban nemzetközi jelentősége emeli ki a Püspökladány – Berettyóújfalu – Biharkeresztes (Nagyvárad) vonalat, amely mellett fontos regionális térszerkezeti tengely még a Debrecen – Hajdúböszörmény – Polgár – Tiszaújváros - (Miskolc) útvonal. Kisebb a szerepe a Debrecen – Nyírbátor - Mátészalka és a Debrecen - Tiszafüred között húzódó regionális tengelyeknek, viszont a Dél-Tiszántúl forgalma szempontjából alapvető jelentősége van a Debrecen-Derecske-Berettyóújfalu-SzeghalomBékéscsaba-Szeged regionális térszerkezeti vonalnak. Természet- és tájföldrajzi szempontból Hajdú-Bihar megye nem egységes, a szomszédos tájak áthúzódnak területére. 6.211 km2-es területének északkeleti részét a homokbuckás Nyírség déli tája, közepét a kiváló talajadottságokkal rendelkező löszös Hajdúság két kistája: a Hajdúhát és a tulajdonképpeni Hajdúság, nyugatiészaknyugati részét a Közép-Tisza vidékhez tartozó festői Hortobágy és a Borsodiártér, míg déli harmadát a Berettyó-Körösök vidék kistájai (Nagy- és Kis-Sárrét, Berettyó-Kálló köze, Érmellék, Bihari-sík) alkotják. A teljes egészében az Alföldhöz tartozó jellegzetes síksági táj ásványkincsekben szegény, de a kiváló termőtalaj és a termálvíz értékes természeti adottságai a megyének. Bihar megye Románia északnyugati felén található. Északról Szatmár megye, keletről Szilágy, Kolozs és Fehér megyék határolják, nyugatról Magyarországgal határos. Az ország megyéi között nagyságrendileg a hatodik, mivel területe 7. 544 km2. Bihar megye az Észak-nyugati Fejlesztési Régió része, és körülbelül 600 km távolságra található Románia fővárosától, Bukaresttől. Bihar megye nyugati határa átszeli a Berettyó és Érmellék tájait, valamint a Körösök alföldjét, míg az északi határvonal átszeli a Nagykárolyi-homokhát – Érmihályfalva, 6

Érmellék és Margittai járás alkotta térséget, egészen a Régió legkeletebbre eső pontjáig, Tasnádbajomig. A keleti határvonal szinuszgörbéhez hasonlítható, hiszen változatos domborzati formákon húzódik: dombvidék, hegyvidék. Tasnádbajomnál a határvonal délnek kanyarodik, átszeli a Krasznamenti-dombság nyugati részét, a Bisztra-dombságot, érinti a Réz-hegység csúcsait, a Jád és Dregán völgyének vízválasztóját, a Biharhegység tetejét, az Öreg-bércet (1.579m), Havasfőt (1.425m), a Vértop-hágót (1.160m), a Nagy-Bihar-csúcsot (1.849m), elhúzódik egészen az Arad-kőig (1.428m), mely Bihar-Fehér-Arad megyék hármas határának metszéspontjában áll. Ez a határvonal választja el a megyét Szilágy, Kolozs és Fehér megyéktől. A továbbiakban a délen húzódó határ vonala, mely Arad és Békés megyéket választja el a Régiótól, a következő útvonalat követi: Kristyor-gerinc, Béli-hegység, leereszkedik a Körösök völgyébe, követi a Fekete-Körös alsó folyását egészen Ant faluig, valamint a magyar határig, ahol továbbhúzódik a Bihari-sík. A fenti határok által körvonalazott területi egység felszíne 13. 746 km2. Olyan heterogén természetföldrajzi struktúra alakult itt ki (hegyvidék, dombok, úgynevezett „öböl-medencék” és kiterjedt síkságok), mely jelentős turisztikai valamint gazdasági potenciállal rendelkezik.

7

2. Hajdú-Bihar és Bihar megye turizmusának jelenlegi helyzete A két megye turizmusának jelenlegi helyzetét a kereslet és a kínálat fő elemei szerint vizsgáljuk meg. 2.1. A kereslet jellemzői 2.1.1 Hajdú-Bihar megye A KSH 2009-es adatai szerint a Hajdú-Bihar megye kereskedelmi szálláshelyein az összes vendégéjszaka száma 1128619 volt, ennek kevesebb mint felét (373784) adták a külföldi vendégéjszakák. A vendégéjszakák 64%-a Hajdúszoboszlón realizálódott (732050), ami jelzi a gyógyturizmus kiemelkedő jelentőségét a megye turizmusában. Bár 1990-2008 között a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása a megyében 7%-kal csökkent (a régióban 10,3%-kal növekedett) forgalmuk ugyanazon időszak alatt 7,9%-al nőtt (a régióban ugyanakkor csökkent). A növekedést a megyében a belföldi forgalom növekedése okozta, miközben az eltelt időszak alatt a külföldi jelentősen vendégforgalom visszaesett. A kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján Hajdú-Bihar megyében az országos átlagnál (2,6 nap) magasabb, 4,1 éjszaka volt a turisták átlagos tartózkodási ideje (a régió átlaga: 3,7 nap). Különösen magas a külföldi vendégek tartózkodási ideje, átlagosan 5,5 éjszakát tartózkodtak 2007-ben a régióban, ezen belül Hajdú-Bihar megyében országos szinten is kiugró módon 6,2 éjszakát. A külföldi vendégek egyéb szálláshelyen (panzió, turistaszállás, ifjúsági szállás, üdülőház, kemping) töltenek több időt (6,5 éjszaka), mint a szállodákban (6,1 éjszaka). Ha a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldiek által eltöltött vendégéjszakákat vizsgáljuk elmondható, hogy a megye szállodáiba a legnagyobb arányban Németországból, Lengyelországból, Ausztriából, Romániából, Ukrajnából, Oroszországból valamint Nagy-Britanniából érkeztek. Az egyéb szálláshelyek tekintetében kissé más a helyzet, hiszen a legtöbb vendég Lengyelországból, Németországból, Szlovákiából, Romániából és Hollandiából érkezett. 2.1.2 Bihar megye A turisztikai kereslet legrelevánsabb mutatója a turisztikai érkezések és eltöltött turista éjszakák száma. A 2005 – 2008 évek statisztikai adatai szerint ez az érték 1, 13 millió vendégéjszaka körül mozog évente. Ez a viszonylag magas érték első sorban a Félix fürdői szálláshely-kapacitás majdnem 50%-os kihasználtságának és Nagyváradnak, mint turisztikai, üzleti és sportrendezvény-célállomásnak köszönhető. Ehhez a hivatalos adathoz még egy 10%-ot hozzá számolhatunk, mint a magánszálláshelyekre érkező vendégek kvantuma. És nem elhanyagolható, mint turisztikai érkezés a hegyvidékre, vadkempingekbe érkező természetbarátok 100 ezres nagyságrendje sem (a hegyimentő-szolgálat által szállított nem hivatalos adat). A turisták származását tekintve - a 2005-ös adatok szerint - ezek nagy többsége belföldi turista: az érkezések 84%-át, illetve a turistaéjszakák 92%-át Románia 8

különböző vidékeiről a megyébe érkező vendégek teszik ki. A külföldi turisták az érkezések 16%-át, illetve a vendégéjszakák 8%-átjelentik. A turisták itt tartózkodásának átlagos időtartama is viszonylag magas, 5,2 nap. Ez annak tudható be, hogy a Félix-fürdőre, kezelésre érkező vendégek kezelési periódusa két hét, ami nagymértékben megemeli ennek a mutatónak az értékét. A 2009-es évre kis mértékben romlottak a mutatók, a turisztikai érkezések száma, a szálláshelyek viszonylatában 2009-ben a következőképpen alakult: 201.234 vendéget regisztráltak (11,8%-kal kevesebb, mint 2008-ban), amelyből hotelekben 162.828-at (80,9%). A hoteleket a panziók követték (6,7%), apartmanok (5,1%), hostelek (3,4%), motelek, menedékházak, táborok (3,9%). A vendégéjszakák száma összesen 998.638, amelyből hotelekben 927.088-at jegyeztek. A turisztikai szálláshelyek nettó kihasználtsága 2009-ben 44,1%, a 44,5%-os 2008as adatokhoz képest enyhén csökkenő tendenciával. (Románia-szinten a turisztikai szálláshelyek nettó kihasználtsága 2009-ben 28,4%-os volt, 6,6%-os csökkenéssel 2008-hoz képest). A szálláshelyek minőségi besorolása szerint, 2009-ben az érkezések 42,7%-a 2 csillagos szállodákba történt, ezt követték a 4 csillagos szállások 27,3%-kal, a három csillagosak 24,9%, egy csillagos szálláshelyeken 3,1%, valamint a nem minősített szálláshelyeken 2,0%. A turista-éjszakák száma 2009-ben 998638 volt, ebből 924680 (92,6%) román turista-éjszakák, 73958 (7,4%) külföldi turista-éjszakák. A 2008-as évhez képest a vendégéjszakák száma 11,5%-kal csökkent, a csökkenés román turisták esetében jelentősebb volt (11,9%), míg a külföldiek esetében mindössze 5,6%. A szálláshely típusa szerint, az összes 998638 vendégéjszakákból 92,8%-ot hotelekben regisztráltak (927088 vendég-éjszaka), 2,4% panziókban (23744), 1,9% apartmanokban (18633), 1,2% iskolai táborokban (11816), 1,0% motelekben (9814) és 0,7% hostelben és menedékházakban. Az idegenforgalmi területek típusa szerint a vendég-éjszakák 81,9%-át a fürdőhelyeken regisztrálták, ezt követte Nagyvárad 10,8%-kal, egyéb Bihar megyei településeken és turista útvonalakon 6,6%, a hegyvidéki szálláshelyeken 0,7%. 2009-ben a külföldi vendég-érkezések és vendég-éjszakák legnagyobb része négy csillagos szálláshelyeken történt. A külföldi vendégek 87,3%-a Európából származik, a külföldi vendég-éjszakák 78,4%-át Európai vendégek töltötték a megyében. A szálláshely-kapacitás nettó kihasználtsága, 2009-ben 44,1%-os volt, enyhe csökkenő tendenciával a 2008-as 44,5%-os arányhoz képest. A szálláshelyek kihasználtsága a hotelekben 47,5%-os, a hostelekben 33,3%-os, 17,1%-os a motelek esetében, 27,3%-os az apartmanokban, 7%-os a menedékházaknál, 15,4%os a panzióknál, 19%-os a falusi vendégfogadóknál, 51,6%-os az iskolai táboroknál. A legnagyobb éves szálláshely-kapacitás kihasználtsággal 2009-ben a két csillagos, fürdőhelyeken működő szállodák büszkélkedhetnek: 58,2%. Az átlagos itt tartózkodás időtartama a 2009-es évre, az összes szálláshelyet figyelembe véve 5 nap volt, azonos a 2008-ban számított értékkel. A turisztikai helyszíneket tekintve, a legmagasabb értékeket a fürdőkben üzemelő szállodák esetében jegyezték 8,5 nap, ezt követik az iskolai táborok az egyéb települések és turistaútvonalak kategóriába tartozó helyszíneken, 4,6 nap. A román turisták esetében a legmagasabb itt tartózkodási mutatót a fürdőkben üzemelő két csillagos szállodáknál jegyezték: 10,4 nap. A külföldi turistáknál a legnagyobb érték a fürdőkben üzemelő négy csillagos szállodáknál jött ki: 8,2 nap.

9

2.2. Vonzerők 2.2.1. Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megye vonzerőit általánosan értékelve megállapítható, hogy alföldi karaktere ellenére vonzerőkben gazdag és változatos terület, de a vonzerők jelentős része csak helyi vagy regionális hatósugárral rendelkezik. Országos, illetve nemzetközi vonzerővel bíró attrakciók, látnivalók csak igen kis számban találhatók, a Hortobágyhoz, illetve a gyógyfürdőkhöz köthetők. A vonzerők turisztikai termékké fejlesztése egyenlőre változó mértékben ment végbe a megyében, ezért jelenleg ezek a vonzerők részben kihasználatlanok vagy csak kis mértékben kihasználtak, országos vagy nemzetközi vonzerejük nem érvényesül. Hajdú-Bihar megye legfontosabb – természetes és ember alkotta – vonzerői a következőkben mutatjuk be tematikusan csoportosítva. Természetes vonzerők Folyók, tavak, vizek A megye sokrétű „vízi” vonzerővel bír, melynek bázisai elsősorban a Tisza és mellékfolyói, a Tisza-tó, a Körösök, valamint a Keleti- és a Nyugati Főcsatorna és a Berettyó. A megyét csak rövid szakaszon értinti a Tisza, amely vízitúrázásra igazán alkalmas – Tiszacsege és Polgár tud kis mértékben profitálni ebből. A Berettyó és a Körösök nagyságuknál és vízhozamunknál fogva vízitúrázásra alkalmasak, de hasznosításuk gyerekcipőben jár. A vonzerő kihasználtságát értékelve megállapítható, hogy jelenleg hiányoznak a minőségi, sokoldalú hasznosítás alapfeltételei, a szolgáltatási háttér, kevés a kiépített csónakkikötő, kevés a sátorozóhely, szabadstrand, kemping. A vonzerő értékét csökkenti az is, hogy a folyóvizek csak közepesen tiszták. A Tisza-tavi idegenforgalmi régió Hajdú-Bihar megyében a következő településeket érinti: Újszentmargita, Folyás, Polgár, Egyek, Tiszacsege. A régióban ezek nem tartoznak a legkeresettebb vonzerők közé, talán Tiszacsege jelent ez alól kivételt.

Gyógy- és termálvizek Hajdú-Bihar megye jelentős termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. A kiemelkedő hajdúszoboszlói és debreceni fürdők mellett a Sárréti kistérségben Püspökladány – megyei jelentőségű - Nádudvar, Kaba és Földes – térségi jelentőségű – települések rendelkeznek kiépített működő fürdővel, melyek közül a püspökladányi és a nádudvari gyógyvízzé van minősítve, a másik két településen ez folyamatban van. Termálvíz található a Tisza-tavi idegenforgalmi régióban Tiszacsegén és Polgáron. A hajdúvárosok közül Hajdúnánás, Hajdúböszörmény és Hajdúdorog is rendelkezik gyógyvízzel, illetve erre épülő fürdővel, Balmazújvárossal és Berettyóújfaluval egyetemben. Több település rendelkezik lefolytott, de használható kúttal (Komádi, Sáp,stb.). A gyógyturizmus igényeit kielégítő 4 csillagos szállodák kapacitása nem elégséges, 5 csillagos szálloda ugyan található Debrecenben - a humán szolgáltató háttér sem megfelelő, igen kevés az idegen nyelveket beszélő szakember. A gyógyturizmus színvonalas szolgáltatásai megkívánják, hogy azokat a városi vendégektől 10

elkülönülten, magasabb színvonalon - és magasabb áron – vehessék igénybe. Szükség lenne minden követelménynek megfelelő szállodára, a debreceni repülőtér rendszeres ilyen irányú kihasználására. Az egészségturizmus más területein (a fitness és a wellness turizmus terén) a kínálat még fejletlen. Természeti ritkaságok, nemzeti parkok, védett területek A táj gazdag és egyedi növény- és állatvilága, Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, az élővizek mentén kialakult növénytársulások miatt a megye területének jelentős hányada élvez védettséget. Ezek között kiemelkedő értékű a Hortobágyi Nemzeti Park, mely Magyarország első nemzeti parkja és 1999 decemberétől az UNESCO Világörökségének is része. Ritkaságoknak számítanak a kunhalmok, óriásfák is. Több településen növényritkaságokat bemutató arborétum is működik (Debrecen, Püspökladány, Nagyvárad, Szombatság). Ember alkotta vonzerők Rendezvények, fesztiválok Hajdú-Bihar megye széles kulturális kínálatának és hosszú történelmének köszönhetően jelentős számú rendezvény helyszíne, melyek többsége ugyan visszatérő rendezvény, de csak helyi, esetleg regionális hatókörrel bír. A megrendezésre kerülő nemzetközi és országos jelentőségű rendezvények alapvetően művészeti témájúak (Országos és Nemzetközi Gyermek Néptánctalálkozó, Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, Cívis Korzó, Katonazenekeri Fesztivál,), de rendezvények és események természetesen más témában is megrendezésre kerülnek (például a Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapok, a Hortobágyi Hídi vásár, vagy az Ártándi határmenti találkozó). Mára a megye több településén is kialakultak, vagy kialakulóban vannak kulturális rendezvények, rendezvénysorozatok (Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Konyár, Biharkeresztes, Ártánd, stb.). Az országos, illetve nemzetközi vonzerővel rendelkező események száma azonban alacsony, s ezek jelentős része csak egynapos ott-tartózkodásra ad lehetőséget, így kihasználtságuk nem megfelelő. Kivétel ezalól a Debreceni Virágkarnevál, de a város vezetése egyre inkább törekszik a rendezvények idejének nyújtására. A jelenleg regionális jelentőségű vonzerők némelyike - megfelelő fejlesztések után – országos vagy nemzetközi jelentőségűvé válhat. Konferenciák, kiállítások Az adottságok elsősorban a megyeszékhelyre koncentrálódnak, bázisát a Debreceni Egyetem és intézményei, valamint a nagyobb szállodák képezik. Egyes kiállítások (pl. a debreceni FARMER-EXPO), országos jelentőségre tettek szert, míg mások a kistérségi gazdasági élet kiemelkedő eseményeivé nőtték ki magukat (pl. Hajdúnánási Regionális Vállalkozói Napok és Kiállítás, Bihar-Bihor Expo, Sárréti Vállalkozói Napok). Egyre nagyobb nemzetközi vonzereje lesz a különféle szakvásároknak (Karácsonyi műtárgy aukció, Kortárs-expo, utazási kiállítás és vásár, stb.). A jó technikai felszereltségű, modern konferenciatermek és -központok száma igen alacsony, de a Kölcsey Központ hiánypótlónak bizonyult és a Főnix Csarnok is sok 11

esetben hasznosítható ilyen célra is. A megye talán a MICE piacon fejlődött leginkább új szolgáltatásaival (szállodák, konferenciaközpont, stb.). Gasztronómia A megye bővelkedik gasztronómiai értékekben, rendelkezik modern, színvonalas, elsősorban az európai konyha és a magyar konyha ízvilágát kínáló éttermei mellett megmaradtak a tájegység gasztronómiai hagyományait őrző éttermek, falusi vendéglők és csárdák. Egyes gasztronómiai különlegességek már programmá nőtték ki magukat (Debreceni pulykafesztivál, borfesztivál, Torma út rendezvényei stb). Az érmelléki bor szintén gasztronómiai specialitás a megyében. A falusi turizmus helyzete a megyében A nagyvárosi emberek igénye a falusi életforma megismerésére, újra élésére, gyökereik felkutatására napjaink kézzel fogható és jól körvonalazható turisztikai termékét a falusi turizmust hívja életre. A turisztikai kereslet és a turisztikai kínálat részéről egyaránt meglévő igény erősen hat a megye falusi turizmusának átfogó fejlesztésére. A falusi turizmus gyűjtőfogalom mivel kínálja a falut, a tanyát és annak természeti környezetét, az itt lakók mindennapi életét és ünnepnapjait. Szoros a kapcsolat a falusi és az agroturizmus között. Ez utóbbi profiljában szűkebb az előbbinél és specializált kínálatot nyújt. Az agroturizmus magában foglalja az agrártérségekbe települő, a mezőgazdasági adottságok és termékek értékesítésére szerveződött turizmust. A kettő közötti különbség úgy értelmezhető, hogy míg a falusi turizmus a falusi élet élményeit kínálja a látogatóknak, addig az agroturizmus a helyi termékeket helyezi előtérbe. Az agroturizmus legújabb vonulata a bio-termékeket kínáló öko-gazdaságok termék bemutatói, napjaink egyre több egészség tudatos módon élő látogatója számára. Közösségi abban az értelemben is, hogy a jól működő falusi turizmus mögött megtalálható a helyi /települési/, illetve a több települést összefogó kistérségi turisztikai szervezet. A megye alapvető kínálati palettája falusi turizmus szempontjából térségekre osztható, ezek a következők: Tisza-mente, Hajdúság, Ligetalja, Erdős puszták, Bihar, Sárrét, Hortobágy, Tematikus utak A tematikus utak egy téma köré épülő attrakciókat gyűjtik össze, fűzik fel és fogják össze egy turisztikai termékké. A modern turizmus egyik fontos ágazata, melynek fejlesztése fontos, népszerűgének köszönhetően. A fenti kistérségeken belül további turisztikai társulások találhatók. A megye első tematikus útja a torma-út tematikus turisztikai útvonal az Erdős puszták és Ligetalja tájegységen /kistérségen/ belül. Emellett már ismert a Csárdák útja és 2010-ben kerültek kialakításra olyan promóciós anyagok, amelyek egyéb, határon átnyúló tematikus útvonalakat mutatnak be. Ezek a következők: múzeumok és tájházak útja, egészség útja, tájjellegű termékek, borút, csárdák útja, táji értékek útja, mesterségek útja, barlangok útja, vizek útja, híres személyek útja.

12

Sport A megye területen a terepadottságok, az elhanyagolható szintkülönbség, a kis forgalmú utak és a gátak, töltések jó lehetőséget biztosítanak a síkvidéki kerékpáros turizmus, ugyanakkor a kiépített kerékpárutak hossza elenyésző, és az egyéb kerékpáros infrastruktúra (kerékpárkölcsönző, szervízhálózat, kitáblázás, stb.) kiépítettsége sem megfelelő. Bár az utóbbi időben a lovassport ágazat fejlődést mutat mindkét megyében, a komplex szolgáltatást nyújtó létesítmények száma, a szolgáltatások színvonala és a lovasrendezvények száma nem kielégítő (azok is elsősorban csak a főszezonban kerülnek megrendezésre), a Hortobágy „puszta image”-hez szükséges létesítményrendszer még fejlesztésre szorul. Hajdú-Bihar megye egyes területei jó vadállománnyal rendelkeznek (jelentős az apróvad-állomány, valamint a Guthi-erdőben a dámvad), míg szinte az egész közeli bihari hegyek gazdag vadállomány csábító lehet a vadászok számára. A horgászat alapját a Tisza, annak mellékfolyói, valamint a hegyi patakok adják. Jelentős horgászvizek a folyók rendezésekor levágott holtágak, valamint a Keleti- és a Nyugati Főcsatorna, a természetes és mesterséges tavak (Debrecen, Püspökladány, Hajdúszoboszló környéke, a Hortobágy halastavai, víztározók a Körösökön stb.). Potenciálisan szóba kerülhetnek a már működő, illetve a jelenleg épülő edzőközpontok, sportcsarnokok (Debrecen, Hajdúszoboszló, esetleg Püspökladány, Hajdúnánás, Berettyóújfalu), melyek a turizmus egy új dimenzióját vetíthetik előre. Új helyszínek jelentek meg a megyében az elmúlt évtizedben a sporttturizmus területén, elsősorban Debrecenben (Atlétikai Stadion, Főnix Csarnok,). Építészeti emlékek, műemlékek A megye építészeti emlékekben viszonylagosan gazdag., ezek rendszerezése mindenképpen fontos. A legfontosabb vonzerőket csoportosítva mutatjuk be az alábbiakban: Építészeti különlegességek: • Debrecen építészete (templomok, egyetemek, Városháza, Megyeháza, Református Kollégium, a köztemető ravatalozója, Hősök temetője, stb.), • Pusztai pásztorok építészete • Hajdúböszörmény településszerkezete (szabályos körkörös gyűrűkkel 3 részre osztott településszerkezet mintapéldája). • Hortobágyi Kilenclyukú híd, csárdák, hodályok, hunhalmok, a pásztorélet építészeti emlékei, népi építészeti emlékek • Irodalmi emlékhelyek (Kölcsey, Arany, Ady, Bessenyei, Petőfi, Móricz, Veres P., Szűcs S., stb.) • Történelmi emlékhelyek (Álmosd, Debrecen, stb.) • Parókiák, templomok, kúriák (Nyíracsád, Nagyrábé, Nagykereki) • Várak, várkastélyok, várromok (Nagykereki) • Műemlék jellegű épületek • Pincesorok, Szőlős pajták ( Létavértes)

13

Múzeumok, kiállítóhelyek Hajdú-Bihar megyében nagy számban – szinte minden városban – található egy-egy irodalmi, vagy történelmi személyhez (Ady, Arany, Kölcsey), tájegységhez (Körösvidék, Bihar, Sárrét, Ligetalja, Érmellék, Erdőspuszták) kapcsolódó múzeum, tájház, helytörténeti kiállítás, stb. Jelenlegi kiépítettségük, gyűjteményeik nagysága és minősége elsősorban regionális esetleg országos vonzerővel bírhat, nemzetközi vonzereje ma nem érvényesül. Népművészet, hagyományok és népszokások A megyében hagyományosan elsősorban az állattartás és a pásztorkodás volt a jellemző. Hajdú-Biharban az e tevékenységet űző csikósok, az általuk végzett mesterségek, az ő életformájuk sokáig az egész ország egyik legfőbb turisztikai vonzerejét képezték. A megye népművészeti hagyományai gazdagok, a néphagyomány számos helyen még ma is él. A hortobágyi pásztorművészet remekei, a csont- és fafaragások, a szűrhímzések, a bőrdíszműves munkák, a nádudvari és nyíracsádi fazekasság, a bihari hímzés, ősi foglalkozások, a különleges lószerszámok egyedi értékeket testesítenek meg, az adottságok azonban jelenleg kiaknázatlanok. A tárgyi néprajzi emlékek egy része rendszeres kiállításokon megtekinthető ugyan (például a Déri Múzeumban, illetve egyes települések tájházaiban), a hagyományok, a mesterségek bemutatása azonban hiányos. Szintén hiányzik a lakosok mindennapjait (pl. Létavértes környéki tormafeldolgozás, Érmelléki bortermesztés, dél-nyírségi dohányfeldolgozás, pálinkafőzés, fafaragás, bútorfestés) bemutató kiállítás, esetleg nyílt falumúzeum. A megye hagyományosan kiemelkedő zenei- és tánccsoportokkal büszkélkedhet. A Hajdú-táncegyüttes mellett gyermek-ifjúsági és felnőtt csoportok viszik hírüket szerte a nagyvilágba (A Debreceni Filharmonikus Zenekar, a Gulyás György által alapított Debreceni Kodály Kórus és a Csokonai Színház Operatársulata stb.). A legjelentősebb komolyzenei rendezvény kétségtelenül a nagy nemzetközi hírnévnek örvendő Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny. Debrecen, mint kulturális központ Debrecenben működik az ország egyik legjelentősebb és nagy múltra visszatekintő egyeteme. A Debreceni Egyetem intézetei, tanszékei rendszeresen szerveznek nemzetközi hírű és jelentőségű konferenciákat, a Debreceni Nyári Egyetem pedig jelenleg körülbelül 700 külföldi hallgató számára teremt lehetőséget a magyar nyelv tanulására, illetve tartalmas programokat biztosít a kurzusok idejére. Egyházi központok, szent helyek Debrecenben a protestantizmus már a 16. században kiépítette a maga intézményrendszerét, az 1557-ben létrejött Tiszántúli Református Egyházkerületnek már Debrecen volt a központja. Debrecen jelentős szerepet tölt be a vallási turizmusban egyrészt, mint utazási célpont, másrészt, mint vallási rendezvények helyszíne (Református Világtalálkozó, pápa-látogatás). Debrecenben található a Debrecen-Nyíregyházi római katolikus püspökség, Hajdúdorogon pedig a görög katolikus püspökség székhelye. 14

Szinte valamennyi településen van - műemlékileg védett - templom vagy parókia. Melyek közül a legfontosabbak: • Egyházművészeti Múzeum, Könyvtár, • Református Nagytemplom, Kollégium, • Hajdúdorogi Görög Katolikus Székesegyház XVIII. századi ikonosztáz, • Nyíracsádi Árpád-kori templom • Debreceni Zsinagóga • Szent Anna Székesegyház, A témakörön belül további lehetőséget jelent a vallási hagyományokra épülő, még élő rendezvények szervezett látogatása. Egyéb szórakozási, illetve szabadidő-eltöltési lehetőségek Debrecen bevásárló központjai a város lakossága és a turisták számára is vonzerőt jelentenek, új életstílust hoztak létre. További szabadidő-eltöltési lehetőséget jelentenek Debrecen körzetében az Erdőspuszták, a Vekeri-tó és Fancsika. A Debrecenben található színház jelenleg helyi vagy kis sugarú regionális hatókörrel rendelkezik, csakúgy, mint a megyeszékhelyeken található állatkert. A debreceni főtér sétatérré átalakításával nyári szabadtéri rendezvénysorozat megrendezésére alkalmas helyszín jött létre. A megyében a multinacionális cégek megjelenése, az Európai Unió határainak kitolódása, a csatlakozási folyamat fontos potenciált teremtett az üzleti turizmus számára. 2.2.2. Bihar megye Bihar megye változatos domborzati formáinak köszönhetően, számos természetes turisztikai erőforrással rendelkezik. A természetes vonzerők közül kiemelkednek a karszt domborzat jellegzetes vonásai, mint például a vadregényes szikla szorosok, a váratlanul előbukkanó víznyelők, a titokzatos barlangok ámulatba ejtő cseppkőképződményei és végtelen járatai, a bővizű karsztforrások és látványos vízesések (Bihar-hegység, Királyerdő-hegység, Béli-hegység). Az aránylag magas hegységek lejtői, évente 4-5 hónapon át biztosítják a megfelelő hóréteget, a téli sportok szerelmesei számára (Biharfüred, Vértop-Aranyoslápos). A megye másik fontos turisztikai erőforrását a hévizek jelentik, melyek többnyire a Nyugati-alföld illetve a Nyugati-dombvidék találkozásánál fordulnak elő. A hévíz jelenlétének köszönhetően jött létre a több évszázados múltra is visszatekintő, illetve nemzetközi rangú Félix-fürdői üdülőtelep, mely Bihar megye legnagyobb illetve legrangosabb turisztikai desztinációja. Mindezekhez társul az ember alkotta vonzerők sokasága, amely az építészeti emlékek, műemlékek, népművészeti illetve néprajzi elemek sokszínűségére épülnek. Kiemelkedő jelentőséggel bír Nagyvárad történelmi központja, majd egy évezredes múltú várával, illetve barokk, eklektikus és szecessziós stílusú műemléképületeivel. Mindezek mellett, jelentős vonzerőt képeznek még az európai szinten is egyedi román fatemplomok, néprajzi értékekkel rendelkező települései és az évente megrendezésre kerülő rendezvények (fesztiválok, vásárok, kiállítások).

15

Természetes vonzerők Folyók és tavak Bihar megye vizei rendkívül változatos és sokszínű képet mutatnak, nemcsak mint rekreációs desztináció, hanem mint egészségmegőrző tényező is fontos szerepet töltenek be. A legjelentősebb hidrográfiai vonzerők közül kiemelhetjük a megye 4 fontos folyóját, melyek északról dél felé haladva a következők: Ér, Berettyó, Sebes-Körös és Fekete-Körös valamint ezek főbb mellékfolyói. A megye tavait két nagy csoportba oszthatjuk. Túlnyomó többségük mesterséges (antropogén) eredetű, mint pl. a lesi, alsólugasi, telegdi víztározók, a cséffai, az Érhát vagy a Hegyköz halastavai, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A megye, folyó- és állóvizeinek többsége kiváló lehetőséget kínál a horgászatra vagy a vízi sportokra. A természetes tavak száma alacsony és ezek többnyire kis felületűek. Sajátos helyet foglal el az európai szinten egyedi élővilággal rendelkező püspökfürdői Pecetó, a Varasó, a Ponor-réti (időszakos) karszt tó, stb. Gyógy- és termálvizek A gyógy- és termálvizek előfordulása Bihar megyében több településen is jellemző. A két legnagyobb és legismertebb hévízforrás, Nagyvárad közeli szomszédságában található a Félix illetve Püspök (Május 1) fürdő területén. A legnagyobb hévízforrás a Bálint-forrás, melyet a Félix-fürdőben tártak fel 1885-ben, kapacitását tekintve óránként 17.000 liter vizet szállít a felszínre. Vize a bikarbonátos, kalciumos és magnéziumot tartalmazó vizek csoportjába sorolható, mely enyhén radioaktív. A Püspökfürdő területén kb. 30 hévízforrás található, melyek hőmérséklete 28 és 42°C között mozog. Az üdül őhelyet az Izbuc artézi forrás táplálja, melyet 1885ben fedeztek fel. A Pece - tóból nyert különös jelentőségű gyógyiszapot pakolások formájában különböző mozgásszervi panaszok kezelésére használják. Tenke nagyközség, Nagyváradtól 40km-re dél dél-keletre található meg a Fekete Körös partján. A hévizek mellett, itt található meg a megye legnagyobb szénsavas ásványvíz telepe is. A szénsavmentes és túlnyomóan vasat tartalmazó ásványvizek Biharfüred térségére jellemzőek, de ilyen jellegű ásványvizek előfordulnak még Fekete-erdő (Réz-hegység) vagy Paptamási településeken is. Mindezek kifejezetten ajánlott gyógymódot jelentenek, az endokrin betegségekkel küzdök vagy kimerültségi panaszokkal rendelkezők számára. A biharfüredi Csodaforrás 1.140 m tengerszint feletti magasságban található, melynek átlagos vízhozama 700m3/nap, míg a víz hőmérséklete 5°C, mely évszaktól függetlenül állandó. Hévizek fellelhetőek még a következő településeken is, mint például: Madarász, Margitta, Robogány, Mácsapuszta, Bályok, Vámosláz, Belényes stb. Az ásvány- és hévvizek kiemelkedő erőforrást biztosítanak az egészségturizmus számára. A vízesések egyedülálló festői tájat alakítottak ki, melyek a domborzat és a kőzettani sajátosságoknak köszönhetően a megye számos pontján felbukkannak. Ezek közül a leglátványosabbak a Nagy-Phaeton-vízesés (80 m), Három király vízesés, Schmidl vízesés, Szerenád vízesés, Jadolina vízesés, Fátyol-vízesés, Missvízesés, Körösrévi vízesés, Szentháromság vizesések, Czárán vizesés (Meleg

16

Szamos szurdokvölgye), a Galbena szurdok vízesései (Eminenciás), Ördögmalom vízesés, stb. Természeti ritkaságok, nemzeti parkok, védett területek A természeti ritkaságok, nemzeti parkok, valamint a védett területek bőséges előfordulása jellemzik Bihar megye tájait, látványosságait. A domborzati formák harmonikus és egymást kiegészítő társulási módjának a hatására négy jól elkülöníthető térséget fedezhetünk fel: Az alföldi, pannon puszta, keleti oldalát képező Nyugati Alföldet, tarkított vizes élőhelyeivel és az ártéri erdők maradványaival, melyek rendkívül kedvelt helynek számítanak, olyan ritka madárfajok számára, mint a: gém, fekete gólya, békászó sas, fekete Milán, duna-sólyom stb. Szintén ebben a környezettípusban található a Radvány-erdõ természetvédelmi terület és a Cséfa Natúr Park, melyet a KörösMaros nemzeti parkkal együtt egy óriási határon átnyúló nemzetközi természetvédelmi területté nyilvánítottak. Az itteni halastavak számos védett madárfajnak adnak fészekrakó és táplálkozási helyet (gémfajok, gólyák, vadrucák, vadlibák, kárókatonák, teknõsbékák és egy védett növényfaj - a sárga tavirózsa). A natúr parkban az ide látogatók egyik legkedveltebb időtöltése a sport- és amatőr horgászat, de több halászcsárda is várja vendégeit egész évben. A Nyugati-alföld és a Nyugati-dombság találkozásánál kialakult egy különleges és Európában egyedi hévízi ökoszisztéma, mely a püspökfürdői Pece tó és patak forrása mentén lelhető fel. A hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus var. Thermalis), a bordás homorcsa (Melanopsys pareysi) és a pirosszemü kele (Scardinius racovitzae) előfordulása mely igazán egyedivé varázsolja ezt a régiót az idelátogatók számára. A Nyugati-Szigethegység Natúr Park összetettségével és eredetiségével rendkívüli jelentőséggel bír a megyében, a kifejezetten ritka és védett értékek igen magas számával. Területe 75. 786 ha, ebből 24.280 ha tartozik Bihar megyéhez. Számos természeti erőforrás és természeti érték előfordulása vezetett oda, hogy védetté nyilvánítsák, mint természeti park. Itt a fő attrakciót a karsztformák adják, ami a táj legkiemelkedőbb sajátossága, a rengetek barlang jelenléte, melyek közül a leglátványosabb és őslénytani leletekkel is rendelkező Medve-barlang. Szintén csak itt található meg egész Romániából, sok olyan zsomboly mely több ezeréves jeget tartalmaz, mint például az Eszkimó, a Porcika, a Bársza-katlan, vagy a Vértopzsombolyok, melyek egyben jégbarlangok is. Egy egyedülálló jelenség ezen a vidéken a Rozsda-szakadék, mely egy erős eróziós folyamat által létrehozott kb. 600 m átmérőjű illetve 100 m mélységű látványos szakadék. A megye középső és keleti részén elhelyezkedő rendkívül látványos hegyvidéki térség, mely a Nyugati Szigethegység néven is ismert, és Bihar megye területén a Réz-, a Királyerdő- a Béli-havasok valamint a Vlegyása-Bihar vonulatai tartoznak. Ezek magassága 500 és 1849 m (Nagy Bihar csúcs) között mozog. A Réz-hegység Bihar- és Szilágy megye határán húzódó hegység lapos tetői és hátai sehol sem érik el a tengerszint feletti 1000 méteres magasságot. Legmagasabb csúcsai a 918 méter magasságú Magura-csúcs majd az Almácskatető, a maga 882 méteres magasságával. Letarolt, hullámos felszínének rossz lefolyású, sekély mélyedéseiben lápok bújnak meg. Legfontosabb turisztikai célpontjai Fekete-erdő illetve Sólyómkóvár települések. A Királyerdő hegység domborzatát tekintve, három északkelet–délnyugati csapásirányú vonulatra osztható, amelyek közös jellemzője, hogy az ellaposodó hegygerincek voltaképpen karsztfennsíkokat, ún. planinákat alkotnak. A Jád- és a Barátka-patak által közrezárt keleti hegyvonulaton, valamint déli nyúlványában, a 17

Kisbelényesi-hegycsoporton találhatóak a Király-erdő legmagasabb hegycsúcsai: a Holdringató (1027 m) és a Belényesi-Magura (1004 m). Felszínét karsztos felszíni formák, dolinák, szurdokok, zárt karsztos medencék barlangrendszerei, búvópatakjai teszik változatossá. Több száz kisebb-nagyobb barlangot fedeztek itt fel, melyek közül a legjelentősebbek a Szelek-barlangja, mely az ország leghosszabb barlangrendszere, több mint 47 km hosszúságban térképezték fel; a Nagymagyarbarlang, melyben jelentős régészeti kiállítás is található az itt felfedezett leletekből; a mézegdi barlang, amely öt emeleten végigfutó galériarendszerrel rendelkezik és hossza több, mint 3400 m; mindenképp meg kell még említeni a révi barlangot mely egy, a kevés kiépített illetve villany kivilágítással rendelkező barlang közül, stb. A meredek falú szurdokvölgyei közül méreteivel is kitűnik a Sebes-Körös révi szorosa. A Béli-hegység a Bihar-hegység legtekintélyesebb nyugati oldalága, a Feketeés a Fehér-Körös által közrefogott Zárándi- és Belényesi-medence fölé sasbércszerűen kiemelkedő hegység. A 675 négyzetkilométeren fekvő Béli-hegység, vagy ahogy mai nevének 20. század előtti elterjedése előtt nevezték Kodru-Moma, legmagasabb pontja Szártető, vagy bihari Pilis, mely 1.112 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A hegység területének több mint a fele a 600-900 méter magasság közé esik. Az 1.000 méternél magasabb csúcsai a Nagyarad (1.098 m), a Dombi, a Nagyoroj és a Déva (1.044 m). Peremterületein kisebb-nagyobb karsztfelszínekkel (pl.: a vaskó-kalugyeri, vagy a havasdombrói fennsíkok), látványos felszíni formákkal, viszonylag nagyszámú barlanggal (itt található az Jókai barlang is mely egy 4O m vízesést rejt) és karsztforrással (a legkiemelkedőbb a látványos kalugyeri időszakosan feltörő forrás). A Bihar-hegység vagy Bihari-havasok az Erdélyi-középhegység észak-déli irányú központi hegytömbje. A Bihar-hegységben található a Szigethegység legmagasabb pontja, a Nagy-Bihar (1849 m). A legérdekesebb karszt képződmények a Pádis karsztfennsíkon találhatóak Itt szinte minden patak a föld alá kerül, nemegyszer más néven tör elő és folytatódik, majd újra eltűnik. A fennsík a hegység közepén terül el, földrajzi feltárását többek között Czárán Gyula végezte, így a magyar tájnevek, illetve a mostani jelzett turistaútvonalak nagy része az ő nevéhez fűződik. Az 1100-1300 méter magasan elterülő fennsík jellegzetes karsztvidék, ahol megtaláljuk annak összes jellemző jelenségét: karsztforrásokat, víznyelőket, töbröket (dolinákat) valamint barlangokat. A Csodavár Európa legnagyobb exokarsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100-300 m átmérőjű és 100-160 m mélységű zsomboly. Ezek közül kettő állandó jelleggel, a harmadik pedig csak alacsonyabb vízállásnál látogatható. A legnagyobb dolinában egy 73 m magas barlangnyílás található mely a vidék jelképévé vált. A vidék egyik legszebb tája a Ponor-rét. A mező a hóolvadás és a nagy esőzések idején tóvá alakul, mivel az itt található víznyelők képtelenek levezetni a sok vizet a Csodavár barlangjába és innen tovább, a Galbena-kitöréshez. Szintén itt található Vertop-Aranyoslápos térsége, mely a magyar sízők körében népszerű, viszonylag „hóbiztos” pályarendszer, a magyar-román határtól kb. 110 km-re. Összesen 4.300 méternyi könnyű, közepes és nehéz pálya húzódik 1.100 és 1.500 méteres magasság között. A pályákat kéttányéros húzólift és egy négyszemélyes felvonó szolgálja ki. A felvonóhoz összesen három pálya tartozik: fekete szakasz (1.100 m), piros (1.400 m), kék (1.800 m). Esténként kivilágított pályákon lehet síelni, aki pedig megunta a csúszást, az bérelhet motoros szánt is. Biharfüred a Bihar-hegység legismertebb üdülő-pihenőhelye, mely 1.100 méteres tengerszint feletti magasságban, minden oldalról magas hegyekkel körbezárt, szélvédett medencében helyezkedik el. Régen a belényesi görög katolikus 18

püspökség birtokát képező pihenőhely volt, ma kiépített üdülőtelep. Télen 4-6 hónapig síelésre vagy szánkózásra alkalmas hó borítja a közvetlen környékén lévő hegyoldalakat. Klimatikus gyógyhely: különleges tisztaságú, ózondús levegője kedvező hatással lehet az egyes betegségben szenvedőknek (pl. szellemi kimerültség, vérszegénység). Egyik fő nevezetessége a Csodaforrás elnevezésű ásványvíz forrása, amely a Jád folyó egyik forrása. Régen az emberek egy legenda szerint gyógyhatást tulajdonított 5°C állandó h őmérsékletű és magashegyi vizének vizének. A Boga-völgye a Bihar-hegység talán legfestőibb nyaralóövezete. A kis nyaralótelep mindössze 12 kilométerre fekszik Pádistól, de magában a völgyben is megéri alaposabban körülnézni, mert rengeteg látnivalót tartogat a turisták számára. Láthatunk itt egyszer szelíden csobogó, máskor vad vízesések formájában lezúduló patakokat, hatalmas sziklákat, barlangokat és mindezt számtalan szebbnél-szebb gyógynövény teszi még változatosabbá és illatosabbá. A szedgyesdi-völgy, mely nem más mint egy vadregényes szurdok a barlangokkal ismerkedők kiváló terepe, kialakulását tekintve a szurdok tulajdonképpen egy ősi barlang beomlásával keletkezett, a ma látható barlangbejáratok az egykori oldalfolyosók torzói. A Völgy hossza a falutól a forrásig 8 km, ebből kb. 4 km-es szakaszon egymást követik a patak mindkét oldalán sorakozó barlangbejáratok. A Nyugati Szigethegység változatos természeti adottságai a biodiverzitás konzerválása szempontjából jelentős ökoszisztémák kialakulását segítették elő. A Nyugati Szigethegység Természetvédelmi Terület területéről a sajátos környezeti tényezőknek tulajdoníthatóan számos endémikus fajt írtak le: Jósika-orgona v. erdélyi orgona (Syringa josikae), sisakvirág (Aconitum calibrotryon ssp. skarisorensis), az elsőként innen leírt nyalábcsengőke (Edraiantus kitaibeli), valamint a kéküstökű csormolya (Melamphyrum bihariense). A NySzTT területéről számos gerinctelen fajt gyűjtöttek be és írtak le tudósok, ezek közül igen sok bizonyult endémikusnak a Nyugati-szigethegységen belül. A fajok jórésze endémikus, és csak néhány barlangban fordul elő. Legjellemzőbbek: a Coleopterae, Chlovinae (Leodidae), Trechinae (Carabidae) csoportok. A Drimeotus és Pholeuon troglobionta nemek endémikusak a Nyugati-szigethegységben, elterjedtségük nagyon korlátozott. A NySzTT élőhelyeinek és ökoszisztémáinak legfontosabb és legtörékenyebb része a felszín alatt, a barlangokban található. Ezek megóvása kiemelt feladat, ugyanis a turisták látogatása direkt vagy indirekt módon befolyásolja a látogatott barlang mikroklímáját, melyre többnyire a hőmérséklet és a nedvességtartalom állandósága, valamint a légáramlatok hiánya jellemző. Bihar megyében több mint 60 természetvédelmi terület van, köztük a Csodavár, az aragyászai barlang, a Szegyesd völgye, a kalugyeri dagadóforrás, a Rozsdaszakadék, a galbina szurdokvölgy, a Pádis karsztfennsík, a Nagy Phaeton vízesés, a Flóra-rét, a Szelek barlangja, a mézgedi barlang, a Pece patak, a révi sziklaszoros és az Erdélyi Szigethegység Természeti Park, mely határain belül számos kiemelten védett érték található. Ember alkotta vonzerők Rendezvények, fesztiválok A belényesi heti vásár(minden csütörtökön), Borkóstolással egybekötött borverseny Szentjobbon (február), Festum Varadinum rendezvénysorozat (április19

május), Az érmihályfalvi Nyíló Akác Napok (május), A Nagyváradi vár napjai (július), A szlovákok fesztiválja Sólyomköváron(augusztus), Az Izbuc-i Szent Mária ünnepe (augusztus), Nagyváradi Ősz (szeptember - október)., Az érmelléki ősz (szeptember), Az érmihályfalvi Dióverő szíp napok (október), Kirchweih, Palota (június), A körtvélyesi dinnye-fesztivál (július), A bihardiószegi gulyásfesztivál(szeptember), Szüreti bálok szinte minden magyar faluban (augusztus október), A székelyhidi bor-fesztivál és az érmelléki ősz, A Sólyomkövári burgonyafesztivál (október) bor, sör és pálinkafesztivál stb. Konferenciák, kiállítások Rendszeres országos és nemzetközi konferenciák helyszíne a Félix fürdő, főleg extraszezonban, amikor a szállodák üzemeltetői így próbálják a kapacitásaikat értékesíteni. Nagyváradon is rendszeresen tartanak konferenciákat különböző témában. A kiállítások és vásárok éves rendszerességgel ismétlődnek: tavasszal építészeti és kertépítési kiállítás, turisztikai kiállítás, Mariage Expo, nyár elején autótechnikai kiállítás, a Nagyváradi Ősz keretein belül nemzetközi közhasználati cikkek vására és gasztronómiai fesztivál, karácsonyi vásár, az év minden szakában öltözködési cikkek vására (vándorvásárok) Gasztronómia A különösen ízletes, hagyományos konyha ételei, illetve italai viszonylag kis mértékben találhatóak meg a megye éttermeinek kínálatában. Ennek ellenére egyes helyeken kiválóan megőrizték a hagyományos ízeket. Említésre méltóak a különböző túrós-kapros palacsinták, az áfonya és szilvalekváros, krumplis illetve káposztás palacsinták, a házcsigatésztás tyúkhúsleves, erdélyi „csorba”, a pörköltek, a „mici”(sertés, marha és juh darált húsból készült hagyományos román étel) a töltött káposzta, a kemencében sült kalács (bejgli) stb. Az italok közül messzi földön híres a bihari pálinka, de nem kevésbé ismertek, a bihar megyei borok is (Diószeg, Székelyhíd, Érmihályfalva). Sport A megyében rendezett hazai vagy nemzetközi élsportrendezvények jelentős számú turistát vonzanak. E rendezvények túlnyomó része a megyeszékhelyen, Nagyváradon kerül megrendezésre. Az elmúlt két évtizedben több európai szintű megmérettetést is szerveztek Nagyváradon, mint pl.: cselgáncs, kézilabda, vízilabda, tenisz, küzdősportok valamint labdarúgás. A kikapcsolódni vágyóknak számtalan lehetősége nyílik a kerékpárturizmusra (mountain bikeing), lovaglás, sporthorgászat, sportvadászat vagy síelés. Azzal együtt, hogy az elmúlt években növekedő tendenciát mutatott a sporthoz köthető turisták száma még mindig komoly gondot jelent a nem megfelelő infrastruktúra. A lovaglás főleg bizonyos rendezvényekhez köthető (falunapok, városnapok), de a megye néhány településén egész év folyamán lehet űzni ezt a sportot (Nagyvárad, Félix-fürdő, Bihar). Építészeti emlékek, műemlékek A megye egyik legrégibb eredetű műemlék építménye a bihari vár, mely Nagyváradtól 14 km-re található Bihar község területén. A X. század végén Ménmarót tulajdonában lévő földvár, a XI. század elején a magyar királyság részévé válik. Itt jön létre 1061-ben a bihari püspökség melyet Szent László (1077-1095) Nagyváradra helyez át. 20

A közel egy évezredes múltra visszatekintő nagyváradi vár, a város és a vidék egyik fő jelképe és látványossága is egyben. A várat többször is átalakították, illetve újjáépítették a tatár illetve török dúlások után. A kezdetben kör alakú földvárat, a XIV. században hétszögű, míg a XVI. században pedig ötszögű kővárrá alakítják át. A legnagyobb átalakításokra a XVIII. században kerül sor, ekkor nyeri el mai formáját. A várban 2003 óta egy turisztikai információs központ működik, mely nem csak a várat, hanem az egész várost, a megyét és a Nyugati Szigethegységet is népszerűsíti. A két említett építményen kívül, több kisebb középkori várrom is fennmaradt a megyében. Itt kell megemlítenünk, a fenesi Béla várát, mely Belényestől 6km-re délnyugatra található, és eredetét tekintve a XIII. század végén épült. A Kispapmező vára a Királyerdő hegység déli lábánál található, mely a XV. század végén épült és a törökök kiűzése során dőlhetett romba. A hajdani a kővárból csak egy 25 méternyi hosszú falszakasz maradt fenn. Belényesszentmiklós a Béli hegységtől északra található, a Fekete-körös jobb partján. Az itt található várrom, valószínűleg I. Géza vadászkastélyának vagy udvarházának maradványai. Az erődítményt többször is átépítették a XII. illetve XIII. században, amikor is a tatárjárást követően teljesen elpusztult. A XX. században végzett régészeti ásatások tárták fel ezeket, a tényeket, viszont tőle nem messze egy XIII. századi templom romjai mai is láthatóak. Sólyom vár romjai a Béli hegység északi lábánál a Fekete körös bal partján fekszenek, a községtől kb. 2 kilométerre, délre. Feltehetően 1294-ben emelték, a Borsa nemzetség tagjai, akik 1333-ban elhagyták a várat, mely akkor a váradi püspökség kezére került. Ekkor indult meg pusztulása is. Nagyszalonta a XII. század végén vagy a XIII. század elején keletkezhetett, de a tatárdúlást követően szinte teljesen elpusztult. Ennek ellenére, hamarosan teljesen talpra állt. Aztán 1598-ban a törökök dúlták fel, míg 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem tulajdonává válik. A szalontai vár bástyáit 1620 körül kezdték el építeni. A várból mára mindössze a csonka torony maradt fent, mely ma, múzeumként is működik, a város nagy szülötte, Arany János tiszteletére. A Réz hegység dél-nyugati lejtőjén, Élesdtől pár kilométerre található a Sólyomkő várának romjai. A várat a XIII. században építették és 1316-ban már királyi vár lett. Az évszázadok során gyakran cserélt gazdát, míg 1660-ban török hódoltság alá került. A II. Rákóczy Ferenc által vezetett szabadságharc végén, 1711-ben a császáriak felrobbantották. A Révi szorosban található meg a középkori eredetű Tündérvár. Az őrtoronyhoz hasonló építmény megfigyelőpontként működött a Sebes Körösön úsztatott só szállítmányokat vámolták itt meg. Ennek emlékére, minden év júniusának első hétvégéjén megrendezésre kerül a sóvám ünnepség, mely jelentős turisztikai vonzerő. Nagyváradtól 20km-re északkeletre, a Berettyó közelében fekszik Szalárd. A település határában, egy 8 m magas sarokfal található. A várat feltehetően a tatárjárás után építették, első említése 1277-böl származik. Pusztulásának pontos körülményei nem ismertek, de a XIX. század második felére tehető. A Hegyköz és a Berettyó vidék határán található Szentjobb nevű település, mely egy XI. századi Szent László király által alapított, mára teljesen elpusztult bencés monostorral büszkélkedhet. Itt helyezték el Szent István királynak mumifikálódott kézfejet. Később a bencés apátság köveiből várat építettek mely többször is gazdát cserélt, míg végül a szatmári béke után 1711-ben lerombolták.

21

Nagyváradon számos eklektikus, szecessziós és barokk stílusban épült műemlék épületet találunk. Ezek közül kiemelkednek a paloták, mint például a Római Katolikus Püspöki (Barokk) Palota (1762-1777), a Fekete Sas Palota, (a szecessziós épület a város egyik szimbólumává vált), a Görög–katolikus Püspöki Palota, a polgármesteri hivatal épülete, a Rimanóczy-, Stern-, Apolló-, Moszkovics-, Poynár-, Starill- vagy Ulmann paloták és még sorolhatnánk. Ezen műemlék épületek, kb. egy évszázada díszítik Nagyvárad történelmi központját.

Múzeumok, kiállítóhelyek A megye és a vidék legjelentősebb múzeuma a Körös vidéki Múzeum, melyet 1971-ben avattak fel. Több mint 250. 000 kiállított darabbal rendelkezik, melyet négy állandó tárlat mutat be: történelem és régészet, néprajz, természettudományok és művészetek. A Körös vidéki Múzeumhoz tartozik a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum is, melynek egy XIX. század végén épült műemlék épület ad otthont. Ezen kívül hozzátartoznak még a Iosif Vulcan, illetve az Aurel Lazar Emlékmúzeumok is. A Körös vidéki Múzeumkomplexumon kívül megemlítjük még, a nagyváradi Hadtörténeti Múzeumot, a partiumi Református Múzeumot, a nagyváradi Szent László Keresztyén Múzeumot, a belényesi Történelmi és Népművészeti Múzeumot, a tenkei természetrajzi múzeumot illetve a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumot. Az elmúlt évtizedbe Bihar megye számos településén alakítottak ki falumúzeumokat, népművészeti múzeumokat és tájházakat a következő településeken: Kiskóh néprajzi magángyűjtemény, magyarremetei és érkörtvélyesi falumúzeumok, érsemlyéni Kazinczy Ferencz, Fráter Lóránt Emlékház, az Érmihályfalvi Dr. Andrássy Ernő Múzeum, köröstárkányi-, a biharfélegyházi-, a gálospetri Érmelléki, és a szalacsi tájházak, valamint a körösrévi néprajzi kiállítás. Népművészet, hagyományok és népszokások Hidak a térség múltja és jövője között, a hagyományos életmód és népi kézművességek igazi kincset jelentenek magas szintű művészi kifejezésükkel és változatosságukkal. Fontos hagyomány a törülköző, abroszok, hímzések és népviseleti darabok készítése. A különböző művészeti rendezvények lehetővé teszik a népviselet bemutatását. Hagyományos szőtteseket találunk: Bondoraszó, Kiskóh, Bihardobrosd, Drágota, Belényesirtás, Vasakófalva, Cigányosd, Magyarremete, Biharrósa, Vársonkolyos, Telkesd, Érmihályfalva, Rév, Révtizfalu stb. falusi háztartásaikban. Vesszőfonásokat találunk: Tatárfalván, Érmihályfalván, Tenkén; nádfonások: Éradony, Szalacs, Érmihályfalva, Ottomány. Bihar megyében, Bondoraszón van az egyetlen aktív ládakészítő központ, ahol staférungos ládákat készítenek, jellegzetes motívumokkal. Itt század egy iskola is van ahol a gyermekeket is bevezetik ebbe a mesterségbe. Belényessonkolyoson, Vaskohszelestén, Bondoraszón és Érmihályfalván, kanalakat és edényeket, Vaskohszikláson és Határon pedig hordókat és csebreket készitenek. Két fazekassággal foglalkozó tájegység van: egyik a vörös kerámiát Lehecsény, Biharkristyór, Vaskohszeleste - a másik pedig Réven a fehéret használja. A tojásfestés a Belényesi medence legtöbb községében megtalálható. A leghíresebb központok: Drágota, Bihardobrosd, Bondoraszó és Biharrósa. 22

Nagyvárad, mint oktatási központ A nagyváradi oktatás komoly hagyományokra nyúlik vissza, ugyanis több mint 230 évvel ezelőtt hozták létre Nagyváradon az első felsőoktatási intézményt, mely nemcsak országos, de nemzetközi szinten is elismert jogi kar volt. 1921-ig magyar nyelven majd román nyelven folyik az oktatás a jogi akadémián egészen 1934-ig, amikor is Nagyvárad elveszíti egyetemi városi rangját. Közel három évtizednyi szünet után, 1963-ban három éves Pedagógiai Intézet indul el, mely 1990-ben egyetemmé alakul. Jelenleg 18 karon, 124 szakterületen közel 30.000 ezer diák tanul, ehhez társul még a 121 felsőfokú továbbképzést nyújtó szak, 11 szakiránnyal rendelkező doktori iskola és 46 kutatási központ. Az Nagyváradi Egyetem első rendű vonzáskörzete Bihar megye, de a diákság több mint harmada a megyén kívülről érkezik. A magyarság szuverén felsőoktatási intézménye a Partiumi Keresztény Egyetem, amely több hiányszakmát karol fel. Ezen intézmény által megvalósul a magyarság anyanyelven történő felsőfokú oktatása. Működik még a megyeszékhelyen, valamint több vidéki településen is különböző országos szinten elismert magánegyetem kihelyezett kara. Egyházi központok, szent helyek Bihar megyében számos vallási jellegű építmény található, melyek többkevesebb turisztikai vonzerőt képeznek. Ide sorolhatjuk a XVII-XIX. század között épült (ortodox) fatemplomokat. Ezekből 61 található Bihar megyében és mindegyik építészeti emlékműnek lett nyilvánítva. A kőtemplomok közül is nagyon sokat történelmi és építészeti műemléknek nyilvánítottak. Vannak köztük olyanok is melyek eredete a XIII-XIV. századra tehető. A kőtemplomok közül kiemelkednek a római katolikus katedrális (Bazilika), mely Románia legnagyobb barokk stílusú építménye. A holdas templom, avagy az ortodox katedrális, késő barokkstílusban épült 1784 és 1790 között, nevét a toronyban lévő Európában is egyedülálló mechanizmusáról kapta mely a Hold fázisait mutatja. A magyarremetei református templom a XIV. századból származik és egy nagyon ritka bizánci falfestményekkel, rendelkezik. Említésre méltóak még Nagyvárad zsinagógái illetve a megye monostorai és kolostorai, mint például a nagyváradi kapucinus rend vagy a Szent Kereszt kolostora. Egyéb szórakozási, illetve szabadidő-eltöltési lehetőségek Lovaglás: Bihar megye, Európa egyik felfedezetlen úti célja a lovaglást kedvelők számára. Élvezzék a csendes útvonalakat, a csodálatos tájakat, a szelíd lovakat és az emberek vendégszeretetét. Értékeljék a táj változatosságát, miközben átlovagolnak a pusztán, mezőkön, sürü erdőkön, eljutva a havasi legelőkig, ahonnan megcsodálhatják a még ember által érintetlen hegyek szépségét. Ezen a vidéken, a lovaglással eltöltött vakációk megfelelnek minden kategóriájú lovaglónak, a merész kezdőktől a haladókig. Ez az időtöltés egyaránt tökéletes azoknak a lovaglóknak, akik értékelik a lazító kirándulásokat. Családok is élvezhetik ezeket a kirándulásokat. Azok, akik nem tudnak lovagolni, felülhetnek egy szekérre, gyalogtúrákra indulhatnak vagy éppen biciklizni. Kerékpározás: Bihar megye korlátozatlan lehetőségeket nyújt a kerékpározással eltöltött vakációkra, barátokkal, családdal vagy klubtársakkal. Ez a vidék és útvonalai megfelelnek minden ízlés és felkészültségnek. Bihar megyében ezek a pályák még nincsenek teljes mértékben kifejlesztve, de az erdei utak,

23

ösvények és mellékutak helyettesíthetik őket. Ilyen módon lehetőségük lehet a síkság, a dombok és a hegyek felfedezésére. Sielés és sitúrák: A turistáknak lehetõségük van sielni Almamezõn, Biharfüreden - sipálya kezdõknek) és Vertopon – közepes nehézségû sipályák).Sitúrázni a Pãdurea Craiului (Királyerdõ-hegység) karsztfennsikjain Erdõdámos, Rosia,Mézged, Pádis,Vertopon ésBiharfüreden lehet. Hegymászás, kanyoning, rafting: A hegymászást több kiépített útszakaszon lehet gyakorolni, biztonságos körülmények között, Réven és Sonkolyoson a SebesKörös szoros szorosában lehet. Tavasszal és nyáron kellemes lehet a raftingolás, a Sebes-Körösön - Bulz és Rév között, vagy a Köves-Körösön - Boga és Vasaskőfalva között. A kanyoningot a Seaca -völgyi karsztban, a Galbina völgyében, a Nagy-Biharcsúcs alatti vízesésekben és az Oselu-völgyében lehet kipróbálni, főként az esőzések után, vagy tavasszal, a hóolvadás után. Barlangturizmus: Bihar megye egy egyedülálló barlang örökséggel rendelkezik Romániában és Kelet-Európában. Itt található Románia leghosszabb barlangja a Szelek-barlangja, ~ 48 km, a legmélyebb V5-ös zsomboly, -642 m, a legfontosabb karsztrendszere a Csodavár, és sok más ritka természeti csoda. Nagyobb része azonban nem látogatható, mivel védett területnek számit. Ide csak képzett barlangászok juthatnak be. A több ezer Bihar megyei barlangból, néhány mégis a látogatók rendelkezésére áll, lenyűgöző látványt nyújtva. Ezek a következők: a révi barlang, mely villamosított és idegenvezetővel ellátott, a sonkolyosi Nagymagyarbarlang, a mézgedi a kiskohi Medve-barlang vagy a Csodavár-barlangrendszer is stb. Bevásárló turizmus, színház, mozi: A Nagyváradi Színház épületét 1899-1900 között építették eklektikus stílusban. A város első villamosított épülete, mely a nagyváradi eklektika egyik gyöngyszemének számit. A nagyváradi Szigligeti színház társulata évente 5-8 premiert ad elő, melyek mindig teltház előtt játszódnak. A nagyváradi bevásárló központok közül kiemelkedik a Lotus Pláza, számos üzlete és éttermei mellett egyéb változatos kikapcsolódási lehetőségeket is biztosit, a Hollywood Multiplex mozi, a bowling pályák, billiárd, fittness és sporttermek. Ezeken kívül említésre méltóak még Nagyvárad Parkjai, a nagyváradi állatkert, a gyerekváros és hangulatos sétáló utcái és éttermei. 2.3. A kínálatot befolyásoló tényezők 2.3.1.Közlekedés, megközelíthetőség Közút Hajdú-Bihar megye elérhetősége általánosságban jónak nevezhető, ugyanakkor egyes kistérségek kifejezetten hátrányos helyzetben vannak. A fő közúti közlekedési útvonalak a 4-es, 33-as, 35-ös, 42-es és a 47-es számú főútvonalak. Kiemelkedik a 4-es, ami a régió másik két megyéjével teremt közvetlen összeköttetést. Az M3-as autópálya érinti a megyét, az M35-ös gyorsforgalmi út pedig Debrecen és a főváros között jelent direkt köldökzsinórt. A főútvonalak sűrűsége Hajdú-Biharban magasabb az országos átlagnál, ugyanakkor az útviszonyok sajnos számos helyen a nem megfelelő intenzitású kezelés miatt nem európaiak (kátyúk). Bihar megye közúti csomópontja a megyeszékhely, Nagyvárad. Itt kereszteződnek térséget átszelő európai szintű közúti folyosók. Az E60-as út Párizs – Budapest – Bukarest – Konstanca (Fekete Tenger) nyugat – keleti irányban halad át a területen 24

(Magyarországról, Hajdú-Bihar megyéből érkezik és Kolozs megye irányában folytatódik), ez az egyik fő közlekedési kapocs Európa és Románia között. A Magyarországról közúton Romániába érkező látogatók java része itt érkezik be Romániába. Az E671-es út ami észak – déli irányban szeli át a megyét (Szatmár megyéből Arad megyébe), és az észak és déli szlávok közötti közúti folyosó fontos része, jelentős ukrán, orosz és szerb kamionforgalommal. Egyéb közutak: 76-os főút illetve a 75-ös amely a Bihar hegységbe (Vértopi hágó) vezet (onnan tovább Fehér megyébe). ennek több fontos elágazása a hegyvidék turisztikailag fontos területeire vezet: 764-es Magyarremete, Mézegdi barlang, Biharrósa felé, 764A Biharfüred felé, 736-os Medve-barlang, Boga-telep, Pádis felé, földút Szeggyesd felé stb. Fontos közúti beruházás zajlik a megyében, az A3 (Erdélyi) autósztráda építése, ami Erdélyt és Bukarestet hivatott összekötni- a magyarországi M30-as autópálya folytatásaként Európával. Sajnos, a munkálatok lassan haladnak, de bízunk benne, hogy néhány éven belül 80 kilométer sztrádával büszkélkedhetünk majd. Vasút A vasúti közlekedés legfontosabb ütőere Hajdú-Bihar megyében a BudapestSzolnok- Debrecen-Nyíregyháza-Záhony fővonal (100-as). A főváros és a nemzetközi forgalom tekintetében is ez a legkiemelkedőbb. Debrecent nyolc vasútvonal köti össze a megye településeivel, ezek közül öt összeköttetést jelent a szomszédos országok és más magyar megyék felé. A 101-es PüspökladányNagyvárad közötti, és a 128-as Püspökladány és Békéscsaba közötti vonal kiemelhető. Kettő nemzetközi vasúti határállomás is van a térségben, ezek Biharkeresztes és Nyírábrány. A vasúti forgalomban a hagyományos formákon kívül kiemelkedő az IC forgalom. A Budapestről kiinduló ún. körjáratok rendszerével jelentősen megnőtt az ezekben rejlő lehetőség. Nagyvárad vasúti csomópont és határátkelő (Biharpüspöki). A romániai 300-as vasúti fővonal végállomása. Áthaladnak rajta az Európából és Magyarországról Erdélybe érkező vonatok is. A Nagybánya – Temesvár vonal is érinti Nagyváradot. Más mellékvonalak vezetnek Félix fürdőre, Vaskóh irányába, illetve Margitta felé. Légi közlekedés Az elérhetőségben európai trend, hogy a repülőterek egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. A Debrecen Airport, miután az elmúlt években megkapta az állandó határnyitású státuszt és jelentős műszaki fejlesztéseken is keresztül ment, fontos szerepet játszhat a két megye turizmusának kiszolgálásában. A nagyváradi repülőtérről pedig menetrend szerinti járat közlekedik minden nap Bukarest és Nagyvárad között, ugyanakkor a reptér fogad chartereket Németországból, és más országokból azokkal a turistacsoportokkal, akik Félix Fürdőre érkeznek. 2.3.2. Szálláshelyek Hajdú-Bihar megye rendelkezik Magyarország összes kapacitásának majdnem 5%val. A meglévő kapacitás majdnem 40%-a szállodákhoz kapcsolódik, míg a panziók és kempingek aránya egyenként az összes férőhely ¼-ét teszi ki. Kiemelendő azonban, hogy a szálláshelyek rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el Hajdú-Bihar megyében. Hajdúszoboszló Debrecen és Hortobágy települések területén helyezkedik el az összes szállásférőhely több mint 85%-a. A falusi szálláshelyek 25

leginkább a Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Hajdúszoboszlói és Püspökladányi kistérségek településein vannak. A magánszálláshelyek (elsősorban fizetővendéglátás) gyakran alacsony tőkével működő családi vállalkozások és Hajdúszoboszló térségében működnek. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma az Észak-alföldi régióban Hajdú-Bihar megye területén volt a legmagasabb. Ugyanakkor, hogy a 2007-es értékhez képest az elkövetkező években már csökkent ez az érték. A vendégéjszakák jelentős százaléka ugyanakkor Hajdúszoboszlón jelentkezett, ami jelzi az egészségturizmus, azon belül is a gyógyturizmus kiemelkedő jelentőségét. Az átlagos tartózkodási idő is hajdú-Biharban volt a legmagasabb a régión belül, ez az érték a nemzeti átlagot is meghaladta. A szálláshelyek összetételében és az ott realizálódó forgalomban az elmúlt években megfigyelhető volt a magasabb minőségi kategóriákba tartozó szálláshelyek növekedése. A régióban hosszú évek után megnyílt az első ötcsillagos szálloda Debrecenben. Ugyanakkor a kormányzat tervezett újraminősítési programja egészen új helyzetképet teremthet a megye szálláshelyei tekintetében. A legfrissebb adatok szerint 2009 decemberében Bihar megyében 74 turisztikai létesítmény üzemelt, ebből 35 hotel és hostel, 4 motel és csárda, 10 apartman-szálló (villa), 2 turisztikai erdészház, 7 panzió, 13 vidéki panzió, illetve 3 turisztikai tábor iskolások számára.A működésben lévő turisztikai férőhelyek száma 2009-ben 2262294 hely naponta, 10,7%-kal kevesebb. Mint 2008-ban. Az összes szálláshelyek közül a hotelek 86,3%-ot jelentenek, a panziók 5,9%, apartmanok 3,0%, motelek 2,5%, iskolás táborok 1,0%, más turisztikai típusú szálláshelyek 1,3%. Nagyvárad és környéke: viszonylag jól ellátott kereskedelmi szálláshelyekkel. Az öt csillagos kategóriájú szállodák hiányoznak, viszont a négy csillagos szállodákból több is van. Hasonlóan a közép kategóriájú három csillagos szállodák kapacitása is jelentős. Ezen kívül egyéb városi szálláshelyeket (panziók, kiadó szobák, motelek) is találunk A Sebes Körös völgyében, ami tulajdonképpen az E60-as európai út nyomvonala is egyben tranzit jellegű szálláshelyeket találunk Borson, Fugyivásárhelyen, Szakadáton, Telegden, Élesden, Cornitelen, Királyhágón. Ezen kívül, turisztikai szálláshelyek vannak a Sebes Körös tulajdonképpeni völgyében Bulzon, Remeten, a Lesu tó környékén, Báródon, Barátkán, Sonkolyoson, Körösréven stb. Ezek szinte kivétel nélkül falusi panziók, vagy kulcsos házak. Alig akad egy-két alacsony kategóriás szálloda. A Bihar hegység vidékén a turisztikai potenciálhoz képest nagyon alacsony a kereskedelmi szálláshelyek száma. Települések, ahol találhatunk szállást: Belényes, Diófás, Vaskóhsziklás, Biharfüred, Buntesti, Pokola, Magyarremete, Magyarrósa, Pietroasa (ide tartozik a Boga, Aleu Völgye és Padis is), Soimi. Ezeknek, a szálláshelyeknek a komfort fokozata alacsony (két csillagos szálloda, hárommargarétás panzió a maximum). Dél-Bihar: Nagyszalontán három csillagos szálloda, Madarászon és még néhány kisebb út menti településen tranzit motel, Tenkén két csillagos szálloda a gyógyvizes forrás mellett. Félix fürdő: Majdnem 10. 000 férőhely néhány négyzetkilométeren. Itt koncentrálódik a Bihar megyei kereskedelmi szálláshelyek 63,3 százaléka. Négy csillagos szállodától 2 margarétás panzióig minden típust megtalálunk. Legnagyobb arányban a két és három csillagos szállodaszobák jelentik a kínálatot. Az elmúlt 10 évben az 26

uniós regionális fejlesztések hatására gombamód elszaporodtak a panziók (átlag 20 – 25 férőhellyel), de a szálláshelyek túlnyomó része a Turism Felix Rt által működtetett hatalmas szállodákban található. Ezek a szállodák a 60-as, 70-es évek kommunista fejlesztéseinek a végtermékei. Egyesek közülük komoly felújításon mentek át (International, Termal, Nufarul), míg a Lotus Hotelt jelenleg fejlesztik háromról négy csillagosra (ide épül még egy aquapark is). Érmellék: ez a régió is viszonylag rosszul ellátott a szálláshelyeket tekintve. Érmihályfalván, Székelyhídon, Margittán találunk szálláskapacitást. Ezen kívül, elvétve falusi szálláshelyeket. 2.3.3. Vendéglátás Hajdú-Bihar megyében 2500-nál jóval több vendéglátóhely található, számuk ugyanakkor az elmúlt néhány évben lassan csökkent. A vendéglátóhelyek összetételének változása ugyanakkor azt mutatja, amíg hogy a bárok és borozók szinte változatlan számban tudtak fennmaradni, addig az éttermek és cukrászdák viszonylag jelentős csökkenést mutatnak. A vendéglátóhelyek kínálatára a sokszínűség jellemző, egyre több az igazán autentikus, tájjellegű étlappal rendelkező egységek száma, ugyanakkor sok helyen még mindig nem elég vendég-centrikusak a körülmények (pld. az idegen nyelvű étlapok hiánya). Nagyváradon és a Félix fürdőben szinte minden típusú vendéglátóhelyet megtalálunk: klasszikus éttermet, specifikus éttermet, pizzériát, fast-food (a nemzetközi láncok közül McDonalds, KFC), szállodához tartozó éttermet, csárdát, pub-ot, kocsmát stb. Bihar megye többi részén nem ilyen nagy a választék. a kisvárosokban kisebb éttermeket, pizzériákat, fast-food és kocsmákat mindenképp találunk, de ezek minősége sok esetben hagy kívánni valót maga után. A tranzitforgalom kiszolgálására kialakult vendéglátó egységek általában tranzitmotelek, vagy kamionparkolók mellett jelennek meg (Bors, Székelyhíd, Mezőtelegd, Madarász, Királyhágó stb.). 2.3.4. Egyéb szolgáltatások A kereskedelmi egységek száma az Észak-alföldi régió megyéiben mintegy 22.000re tehető, ezzel a régió Magyarország statisztikai régiói között a második helyet foglalja el. Az üzletek száma jónak, kedvezőnek mondható. 2011-ben összesen mintegy 62 db üzemanyagtöltő állomás található Hajdú-Bihar megyében. Eloszlásuk egyenlőtlen, különösek sok helyezkedik el a megyeszékhelyen és közvetlen közelében, illetve a fontosabb útvonalak mentén. Ezek között számos helyen extra szolgáltatások is megtalálhatók, illetve az üzemanyag-kínálatban is jelen vannak speciális készítmények (autógáz, E85) is. A kiskereskedelmi egységek száma a megyében az elmúlt években érezhetően csökkent, a gazdasági válság hatására, ugyanakkor megállapítható, hogy a nagyobb idegenforgalmat bonyolító településeken általában megtalálhatók folyamatosan nyitvatartó élelmiszerbolt és nyújtott nyitvatartással üzemelő szolgáltató egységek is. A hipermarketek száma a régióban folyamatos növekedést mutat, ugyanakkor HajdúBiharban az elmúlt években nem növekedett a számuk. Az egyéb szolgáltatások között meg kell említeni a távközlési szolgáltatásokat is. Az elmúlt években a 27

valamennyi településre kiterjedő vonalas telefon előfizetések száma napjainkban folyamatosan csökken. A mobil szolgáltatások ugyanakkor egyre elterjedtebbek. Az internetes kapcsolatok számában gyors és dinamikus növekedés zajlott le az előző években, szinte valamennyi kategóriában. Egyre elterjedtebbek a vezeték nélküli és mobil internetes kapcsolódási formák. Bihar megyében az egyéb turisztikai szolgáltatások, mint már többször utaltunk rá ebben a munkában, kevésbé változatosak, ami az egyik fő hátránya a régiónak. A személyszállítást ki kell emeljük, mivel ennek az aránya az egyéb turisztikai szolgáltatások között jelentős. Mindenképp meg kell említenünk a hegyi mentőszolgálatot, akik szerves részei a hegyvidéki turizmusnak. Ők is szolgáltatók, bár profitot nem termelnek munkájukkal, elengedhetetlen kiegészítői a turisztikai tevékenységeknek. 2.3.5. Vendégszeretet Az elmúlt években számos felmérés készült Hajdú-Bihar megye lakóinak turizmussal kapcsolatos attitűdjeinek kutatására. Megállapítható, hogy általában pozitív véleménnyel vannak a helyi lakosok, fontosnak tartják az ágazatot. Kiemelik a turizmus gazdasági szerepét, a helyi bevételek gyarapításában és a munkahelyteremtésben. Felismerhetőek ugyanakkor azok a negatív aspektusok is a lakosság véleményében, amelyek – különösen a turizmus tömeges megjelenési formáival szemben – kialakultak: zsúfoltság, árak emelkedése, konfliktusok a látogatókkal, zaj stb. Megállapítható ugyanakkor, hogy azok, akik kapcsolatba kerülnek valamilyen formában a turistákkal, nagy többségükben jónak ítélik a velük való kapcsolatukat. Fontos, hogy az iskolai és az iskolán kívüli, illetve a felnőttképzés keretein belül folyó oktatási és nevelési munka keretein belül helyet kapjanak azok az értékek, amelyek a turizmus megvalósulásából következnek. A helyi tantervekben meg kell jeleníteni azokat az elemeket, amelyeken keresztül a helyi közösség részt vesz, vagy részt vehetne a turizmusban. A vendégszeretet konkretizálódásának integráns része a fogadó hely lakosságának idegen nyelv ismerete. Megállapítható, hogy ebben volna javítanivaló a térségben, hiszen az adatok sokkal rosszabbak az országos átlagértékeknél. Különösen rossz ez az érték a vidéki, idősebb lakosság, illetve a roma etnikum által lakott területeken. Bihar megye lakossága, alapjában véve vendégszerető. Mondhatjuk, hogy jellemző a lokálpatriotizmus az itt élőkre, és, mint jó gazdák, szívesen látják a hozzájuk érkező vendégeket. Ez a hozzáállás csak fokozódik a szálláshelyek tulajdonosainál, akik a vendégek fidelizálásának reményében szinte bármit megtesznek a turistákért. 2.3.6. Közbiztonság, közrend A bűnügyi statisztikák szerint sajnos Hajdú-Bihar megye az elkövetett bűncselekmények (különösen a vagyon elleniek, de a személy elleniek) számában, illetve a százezer lakosra jutó regisztrált bűnelkövetők számában (az összlakosság 1,5%-a) is viszonylag magas értékeket mutat. Ugyanakkor a statisztikák sokszor megtévesztőek lehetnek, a viszonylag magas számok a bűnüldözés hatékonyságának a bizonyítéka is lehet.

28

A rendőrségen kívül egyre több településen állnak szolgálatban helyi polgárőrök, akik a hatóság munkáját kiegészítve elősegítik a helyi közrend és közbiztonság javulását. A Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség adatai szerint 73 tagszervezet működik a megye 70 településén (Debrecenben több ilyen szervezet is van.) Egyre több településen működik térfigyelő kamera-rendszer, ami a helyi lakosság és a turisták biztonságérzetének fokozódását is eredményezheti. Bihar megyében is több szervezet foglalkozik a közbiztonság és közrend fenntartásával, amelyek a turisták számára is fenntartják a megfelelő biztonságot. 2.3.7. Turisztikai intézményrendszer Hajdú-Bihar megye és a régió turisztikai intézményrendszere sokszínű, önkormányzati szövetségeket, különböző kistérségi, illetve megyei szerveződéseket és régiószintű turisztikai feladatok betöltésével megbízott szereplőket egyaránt tartalmaz. A turizmus irányítása területileg megosztott, részt vesznek benne központi, országos hatókörű, regionális, térségi és települési szervek is. Ilyen az Országgyűlés és az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottsága, a Nemzetgazdaság Minisztérium, a Nemzeti Turisztikai Bizottság és a Magyar Turizmus Zrt. A Magyar Turizmus Zrt. nemzeti turisztikai marketingszervezet, tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez. Az intézmény feladatait a központi egységeken kívül a belföldi hálózatát alkotó Regionális Marketing Igazgatóságai, külföldi képviseletei és a Magyar Turizmus Zrt.-vel névhasználati szerződésben álló Tourinform-hálózat segítségével végzi. A regionális irodák fő feladata a régiók identitásnövelése, a vidék felzárkóztatása és ismertté tétele, a régiós szolgáltatók minőségi turisztikai termékek kialakítására és szinten tartására való ösztönzése. A belföldi keresletélénkítés érdekében elsődleges feladat a szolgáltatók versenysemleges piacra juttatása és piacon tartása. Regionális Idegenforgalmi Bizottságok A regionális idegenforgalmi bizottság (RIB) olyan szakmai részvételre alapozott idegenforgalmi koordinációs szervezet, amely felügyeletét a nemzetgazdasági miniszter látja el, bár 2010. június 24-e óta átalakulásban vannak, s az újak még nem jöttek létre. Turizmus desztináció menedzsment (TDM) szervezetek a megyében A különböző szintű (települési, térségi, regionális, országos) TDM szervezetek feladata egy egész térség egységes turisztikai termékként történő megszervezése, az érdekeltek közötti partnerség erősítése, a közös marketing megteremtése stb. Hajdú-Bihar megyében eddig a következő szervezetek alakultak meg: • •

Debrecen és Hortobágy TDM Hajdúszoboszlói Önkormányzat TDM Szervezete Hajdúszoboszló

A megyei turizmus fejlesztésében a civil szervezeteknek is igen jelentős szerepe van, ezek közül a legfontosabbak – a teljesség igénye nélkül • •

Magyar Turisztikai Egyesület Magyar Szállodaszövetség

29

• • • • •

Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége megyei tagszervezete, a Falusi Turizmus Hajdú-Bihar Megyei Szövetsége Magyar Lovas Turisztikai Szövetség Magyar Természetbarát Szövetség Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesület A Debrecen és Hortobágy Turizmusáért Egyesület

A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének a szervezet honlapja szerint csak egy megyei székhelyű tagja van, a Grand Tours Utazási Iroda, Debrecenben. Bihar megyében a turisztikai intézményrendszer fejletlen, nem összehangolt. Nincs egy közös fellépés a megye és Nagyvárad, mint megyeközpont között, nincsenek turisztikai információs pontok (illetve egy van a várban, de elég kezdetleges, és főleg a várról ad információkat). Minden helyi adminisztrációs szerv próbálkozik előre haladni ezen a téren, de nem lesz meg az elvárható hatékonyság, ha nem dolgoznak össze. Szükség lenne egy jól kigondolt, jól megalapozott hosszú távú turisztikai fejlesztési stratégiára a megyében, illetve a régióban, ami alapján fenntartható fejlesztéseket indíthatunk komoly befektetők bevonásával. Ezáltal fel tudnánk venni a versenyt Románia és Közép Európa más turisztikai desztinációival és megsokszorozhatnánk az ide érkező vendégek számát. 2.3.8. Információ Az információ, mint kínálati elem egyik igen fontos vetülete a potenciális látogatók utazás előtti informálása. A térség megcélzott turisztikai piacait ismerő, és széles kapcsolatrendszerrel rendelkező szakember(ek) megbízásával vagy alkalmazásával lehet ezt a feladatot hatékonyan ellátni. Az informálás legfontosabb formája a vásárokon, kiállításokon való részvétel. A Hajdú-Biharérkező turisták információval való kiszolgálása érdekében jelenleg nyolc Tourinform iroda és több non-profit jellegű idegenforgalmi szervezet működik., Biharban azonban egymástól függetlenül működő utazási irodákkal, információs pontokkal találkozunk, csak a falusi turizmus áll összefogás alatt (ANTREC, Operation Villages Roumains) Az információs helyzetről megállapíthatjuk még, hogy a turisztikai kitáblázottság – bár sokat javult az elmúlt években – még mindig fejlesztendő. Törekedni kell a megyék (és a régió) turisztikai bemutató kiadványainak további egységesítésére, illetve a brosúrák többnyelvű megjelentetésére. A turisztikai információk összegyűjtéséről és megjelentetéséről szóló tevékenységek fejlesztése a megalakult és megalakulóban lévő TDM szervezetek számára is fontos feladat lesz. 2.4. Turizmus szereplőinek véleménye Elkészült egy kérdőív, amely Hajdú-Bihar (Magyarország) és Bihar (Románia) megyék turisztikai szolgáltatóinak és a két megyében lévő önkormányzatokhoz került kiküldésre.A kérdőív alapján terveztük felmérni a megyék meghatározó turisztikai

30

termékeit és azok főbb jellemzőit, a turisztikai infrastruktúra minőségét, a desztinációk turisztikai fejlesztésének lehetőségeit. Sor került egy-egy workshop-ra is, Debrecenben és Nagyváradon, ahol az érintett turisztikai szolgáltatók, önkormányzatok képviselői, illetve az egyéb piaci szereplők vettek részt és ismertették véleményüket. Hajdú-Bihar megye vezető turisztikai termékei rangsorolva - a megkérdezettek véleménye alapján - a következőek: az egészségturizmus (gyógy- és wellness), rendezvény, kulturális, gasztronómiai, öko, aktív (lovas, kerékpáros, vízi), örökség és falusi turizmus. Hajdú-Bihar megye élményígéretei: • Hajdú (Arany) háromszög élményígéretei (Hortobágyi nemzeti park: lovas programok, Debrecen: virágkarnevál, koncertek, múzeumi kiállítások, élményfürdő, állatkert, vidámpark, Hajdúszoboszló: gyógyfürdő, Aqua Palace élményfürdő, nyáron strand és Aquapark, grillétel-, és sörfesztivál, Bioétel- és borfesztivál, koncertek • gyógyulás, felüdülés, örökségi helyszínek látogatása (HNP: természeti értékek, lovas programok), nagyrendezvények forgatagának gazdag programja, hagyományok (kultúra, puszta, gasztronómia), • gasztronómiai, zenei fesztiválok, múzeumok, színházi előadások, sport események, természet járás, műemlék A megye meghatározó turisztikai települései: Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Nádudvar. Bihar megye vezető turisztikai termékei rangsorolva a következőek: ökoturizmus (barlangászat, természetjárás, hegymászás), gyógyturizmus (termálvíz, wellness, kezelések), falusi turizmus, aktív turizmus (téli sportok, kerékpár, vízi sportok, lovas turizmus), örökségturizmus, kulturális turizmus, gasztronómia, rendezvényturizmus. A megye élményígéretei: • Erdélyi Szigethegység: Természeti adottságok: barlangok, vízesések, fenyőerdő, 1600 – 1800 méter magas hegyek, gyönyörű természeti környezet, sportolási lehetőség: téli sportok, vadvízi evezés, hegymászás, barlangászat, teljesítménytúrák: Padis, Biharfüred, Boga, Vertop, Sebes-Körös Völgye • Félix Fürdő, MÁJUS 1 Ffürdő: Termálvíz, Gyógyulás, felüdülés, szórakozás kicsiknek és nagyoknak egyaránt, Románia egyik legjobban koncentrált tur. szálláshely-kínálata, konferenciák • Nagyvárad: Örökség, történelmi emlékek, műemlékek, múzeumok, kulturális intézmények, rendezvényturizmus: Varadinum ünnepségsorozat, Nagyváradi Ősz, fesztiválok, koncertek, kiállítások, hangversenyek, sportesemények, konferenciák • Falusi turizmus: Hagyományos ételek, borászat, fesztiválok, szüreti bálok, a hajdani falusi életforma bemutatása, építészeti emlékek, régi foglalkozások (fazekasság, kosárfonás, fafaragás), vízimalom, bio-ételek Érmellék, Körösök Alföldje, Belényesi Medence, Sebes-Körös Völgye

31

A megye meghatározó turisztikai települései, régiói: • Bihar Hegység: Egyedi természeti környezet, természetvédelmi terület: barlangok, vízesések hegyvidék, karsztvidék, tavak, faluturizmus, népművészet, hagyományos népi mesterségek, vízimalom, gasztronómia, téli sportok, extrém sportok, vadászat, halászat Belényes, Magyarremete, Vértop, Boga, Pádis, Rév, Vársonkolyos, Lesu-tó • Félix Fürdő: Gyógyfürdő, strandolás, szórakozási lehetőségek, konferenciák helyszíne, edzőtáborok sportolóknak Félix Fürdő, Május 1 Fürdő • Nagyvárad: Építészeti emlékek: vár, szecessziós belváros, Barokk épületegyüttes, kulturális örökség, műemlékek, múzeumok, üzleti turizmus, tudományos konferenciák, fesztiválturizmus, szórakozási lehetőségek, sportrendezvények, bevásárló-turizmus • Érmellék, Körösök Alföldje: Faluturizmus, népművészet, falunapok, szüreti bál: Nyíló Akác, Dinnyefesztivál, Érmelléki Ősz, gasztronómia, borvidék, örökségturizmus, vadászati lehetőség Bályok, Szalárd, Érmihályfalva, Székelyhíd, Nagyszalonta, Tenke, Margitta, Diószeg, Bihar, Szentimre, Szentjobb

32

3. Következtetések A Hajdú-Bihar és Bihar turizmusának jelenlegi helyzete és fő jellemzői a következőkben foglalhatók össze: •

A két megye turizmusa egymástól függetlenül működik, a kooperáció minimális.

•

Mindkét megye turizmusa jól láthatóan kilábalt a (KGST) tömegturizmus megszűnését követő hullámvölgyből, növekedésben volt a 2007-2008-as évekig, a növekedés üteme azonban eltérő volt (a magyar területeké gyorsabb), ezt követően azonban a visszaesés jelei mutatkoznak mindkét részen.

•

A fejlődés ellenére sem játszik még olyan jelentős szerepet a turizmus az Eurorégió életében, mint amilyenre hivatott lenne.

•

Az Alföld és az Erdélyi-szigethegység a turizmus szemszögéből nézve sajátos és egyedi értékeket gazdagon magában rejtő tájak, de kevés a nemzetközi hatókörű vonzerő, illetve ami van és ismert is az sincs kellőképpen kifejlesztve a piacon értékesíthető turisztikai termékké.

•

Vonzerő még a térség gazdasági potenciálja, mely az üzleti turizmus erősödését motiválja, illetve az a tény, hogy Hajdú-Bihar és Bihar megye az EU legkeletibb régiója, erős gazdasági övezetté válhat pénzügyi, kereskedelmi, logisztikai és szolgáltatási téren.

•

A térség megközelíthetősége alapvető gond. Emiatt még az olyan vonzerők kihasználása is nehéz, amelyek a belföldi turizmusban igen erősnek számítanak.

•

A turizmusban rejlő lehetőségek kihasználásához elengedhetetlen mind a környezeti feltételek (közlekedés, közbiztonság, környezetkultúra stb.), mind a turisztikai termékeket alkotó egyéb elemek és szolgáltatások (vonzerő, szállás, étkezés, szórakozás, információ stb.) összehangolt fejlesztése és a szolgáltatások színvonalának jelentős emelése, valamint a két ország, illetve megye közötti hatékonyabb együttműködés.

33

4. SWOT analízis Az összeállított SWOT analízis bemutatása előtt célszerűnek látjuk ,bemutatni, hogy az általunk végzett adatgyűjtés, a korábban bemutatott trendek és helyzet-elemek mellett az érintettek véleménye miképpen körvonalazható a két megye turizmusát illetően. Ezen vélemény megismeréséhez kérdőívekkel kerestük meg a térség szereplőit, illetve work-shopok keretében gyűjtöttük össze hozzászólásaikat. 4.1.Hajdú-Bihar megye turizmusának értékelése Hajdú-Bihar megye turisztikai termékeinek értékelését a válaszadók a következő szempontokból értékelték: vonzerők, egyediség, innovációs tartalom, minőség, ismertség, komplexitás, marketing, a vendégigényeknek való megfelelés, versenyképesség. Az ötfokozatú skálán a következő értékeket kaptuk (5=legjobb): • egészségturizmus: 4,14 • ökoturizmus: 3,2 • örökség (kulturális) turizmus: 3,42 • vidéki turizmus (falusi, kerékpáros, gasztronómiai turizmus):2,98 • rendezvény turizmus (konferenciák, rendezvények): 3,75. A válaszadók véleménye alapján Hajdú-Bihar megye turizmusában egyedi elemei: • Gyógyvizek és a Puszta • Hortobágy – világörökség (puszta) • Debrecen a kálvinista Róma, Debreceni Virágkarnevál • Hajdúszoboszló fürdőkomplexuma • Wellness, gasztronómiai, öko, történelmiség • További lehetőségek: szabadidős sport- és kulturális programok, konferencia lehetőségek. Hajdú-Bihar megye turisztikai helyzetének értékelése Rangsor 1. 2. 3. 4. 5.-6. 5.-6. 7. 8. 9. 10. 11.-12. 11.-12. 13. 14.

Szempontok kereskedelmi szálláshelyek száma (kapacitása) a megye elérhetősége kereskedelmi szálláshelyek színvonala fürdők állapota, szolgáltatásai vendéglátás természeti adottságok műemlékek, múzeumok, látnivalók, rendezvények száma, színvonala magánszálláshelyek száma, színvonala tisztaság, rendezettség turisztikai információk a településen közbiztonság a megyén belüli közlekedési kapcsolatok szórakozási lehetőségek

Átlag 4,2 4,14 3,87 3,8 3,67 3,67 3,6 3,53 3,3 3,27 3,0 3,0 2,94 2,8

Kértük, hogy a válaszadók értékeljék saját településüket a megyei értékeléshez megadott szempontok alapján. A következő települések turisztikai helyzetét 34

értékelték: Debrecen, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Báránd.

Hajdúnánás,

Nádudvar,

Hortobágy,

A válaszadók értékelték a sikeresség tényezőit egy 10-es skálán. Összesítve a válaszokat 6,7 lett az átlagpont. A siker tényezőit a következő tényezőkben látták a válaszadók: • sikeres desztinációk és attrakciók (Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, gyógyturizmus, kultúra, örökség, rendezvények) • sokszínű, változatos attrakciók • debreceni reptér • innováció, vendégszeretet, minőség • határok közelsége, jó az ár-érték arány • összefogás, együttműködés • néhány lelkes, odaadó munkája, kreativitása • a megye adottságai. A válaszadók a sikerességet akadályozó tényezőket a következőkben határozták meg: • az aktuális gazdasági helyzet • együttműködés hiánya a szolgáltatók között • rövid tartózkodási idő • nem megfelelő marketing (a megyei rendezvények nem eléggé ismertek) • nem megfelelő minőség (infrastruktúra, szolgáltatás, környezet) • nehéz 2-3 napnál több programot a vendégnek ajánlani • tőkehiány a további fejlesztéshez, debreceni repülőtér helyzete • több tapasztalat, a szakmai tapasztalatok megosztásának hiánya • a megye többi települése a turisztikai fejlesztések területén nem vagy csak nagyon lassan fejlődik. A válaszadók Hajdú-Bihar megye turisztikai imázsát egy 10 fokozatú skálán 6,3 pontra értékelték. „A mit lehetne másként kommunikálni” kérdésre a következő válaszokat kaptuk: • A három fő vonzerő: Hajdúszoboszló, Debrecen, Hortobágy erősségeinek kiemelése (míg mellette a kis települések megyeileg nincsenek támogatva és erősítve) • Az egyedi értékeket (örökségünket, kulturális, néprajzi hagyományainkat) • Együtt, a megyei komplex kínálatot, a kistelepülések 1-1 nevezetességével (műemlék, fesztivál, hagyományőrzés) • Első körben a megyén belüli kommunikációt kellene megoldani, majd egységes, összefogott marketinggel fellépni • Általános ismertség növelése különösen távolabbi célpiacok esetében • Médiákban szélesebb körű tájékoztatás, Rendezvények nagyobb tájékoztatása • A megye nem csak a gyógyturizmusról szól, az idősebb generációnak, hanem a fiatalabbaknak is (sport, konferencia stb) • Nemzetközi konferenciák rendezvények szervezői felé célzottabb, erősebb kommunikáció • A javuló minőség és a bővülő lehetőségek magukért beszélnének.

35

A „Melyek lehetnek Hajdú-Bihar megye turisztikai fejlesztésének irányvonalai?” kérdésre a következő válaszokat kaptuk: • Attrakciók – termékek (Gyógy- és wellness turizmus, ökoturizmus, MICE, aktív turizmus, kulturális, sport, falusi turizmus, hagyományőrzés, külföldi konferenciák, rendezvények, tematikus utak) • Marketing (Szegmentált speciális kínálat erősítése a 3 kiemelt helyszínen, ezen termékek kombinálása és erőteljes közös promóciója, környező országokban marketing és közös programok kialakítása, közös komplett megyei turisztikai kiadvány és marketing, idegennyelvű információk bővítése, írásban és szóban) • Infrastruktúra (debreceni repülőtér fejlesztése, meglévő intézmények megfelelő szintű karbantartása, állapotmegőrzése, az utak állapotának javítása, kerékpárutak kiépítése) • Egyéb (megye településeit összekötő úti-csomagok, rendezvénycsomagok. A szálláshelyek színvonal javítása érdekében minősítési pontrendszer kialakítása, rendszeres ellenőrzése, kisebb turisztikai szereplők erősítése, az élménylehetőségek bővítése, a megye kisebb településeinek bevonása, túlnyúlni a Debrecen – Hajdúszoboszló – Hortobágy vonzáskörén és a megye többi, kisebb városaira is koncentrálni). A „Milyen közös turisztikai termékfejlesztés lehet sikeres Hajdú-Bihar és Bihar (Románia) megyék között? Milyen területen kíván együttműködni Bihar megyével?” kérdésre a következő válaszokat kaptuk: • Közbiztonsági, kulturális, sport, szakmai cserelátogatások • Aktív (természetjárás) és falusi turizmus • A fő turisztikai termékek kölcsönös bemutatása • a kulcs az összefogásban és a megyék közötti kommunikációban rejlik elsősorban, a turizmusban az együttműködés mindenképpen sikereket hozhat • Rendezvények: a hagyományokat visszahozó szokások bemutatásával, hagyományaink, gyökereink megújításával, • Gyógy- és konferencia turizmus, egészségturizmus • Turisztikai termékfejlesztés összehangolása, turisztikai marketingkommunikáció összehangolása, konferenciák, rendezvények bonyolítása • A turizmus területén megvalósítható csereüdülések és szakmai továbbképzések fejlesztése, szélesítése • Rendezvényeken szívesen látnánk hagyományőrző csoportokat, gasztronómiai bemutatókat • Kulturális, történelmi, gasztronómia tematikus útvonalak kialakításában és üzemeltetésében • Az ottani lehetőségek jobb ismerete szükséges lenne a termékfejlesztés és az együttműködés meghatározásához • Falusi Turizmus.

36

Erősségek •

• • • • • • • • • • • •

Hajdú-Bihar megye turizmusának SWOT analízise Gyengeségek

kedvező földrajzi elhelyezkedés: megközelíthetősége jó (az M35-autópálya), a Tiszántúl közlekedési főútvonalai átszelik a megyét. Debrecen vasúti hálózattal az egyik legjobban ellátott csomópont az országban, a fő-, és mellékvonalak hálózata a megye területét jól lefedik állandó határnyitású státusszal rendelkező repülőtér a megyeszékhelyen a megye határmenti elhelyezkedése (Románia) gyógyvíz, termálvíz erőforrás megléte a megyében természetközeli táji értékek, a Hortobágy jelentős része a megye területén található Hortobágy a világörökség része a Debreceni Egyetem jelenléte, amely nemzetközileg elismert tudományos, oktatási központ a turisztikai képzés minden szintje megtalálható Hajdú-örökség a Hajdú-városokban a hazai top 10 turisztikai desztinációk között van Hajdúszoboszló és Debrecen (vendégéjszakák száma) az Észak-alföldi régió turizmusában HajdúBihar megye szerepe a legjelentősebb (Aranyháromszög) Az Észak-alföldi régió vezető turisztikai terméke az egészségturizmus „Puszta” imázs ismertsége külföldi küldőpiacokon

• • • • • • • • • • •

számos másod- és harmadrendű út, valamint a megye több településének belterületei útjai rossz minőségűek a települések között a busz közlekedése hétvégén nagyon rossz a megye kistérségeinek gazdasági fejlettségében jelentős a különbség (centrum-periféria viszony) a helyi kkv-k jövedelemtermelő- és munkahelyteremtő képessége alacsony városi, kistérségi központi funkciók fejletlenek (kivéve Debrecen) alacsony vállalkozási aktivitás a lakosság átlagos jövedelmi szintje és vásárlóereje alacsony turisztikai, térségi marketing és a komplex turisztikai termékcsomagok hiánya (együttműködés hiánya) alacsony a lakosság idegennyelv-ismerete a turizmus szervezeti rendszere nem fedi le a megyét (TDM, Tourinform iroda) nincsenek turisztikai márkák

Lehetőségek

Veszélyek

•

•

• • • • • • • • • • • •

a védett természeti értékek jelentőségének felértékelődése gyógy- termál-, konferencia és aktív turizmus népszerűségének növekedése Debrecen nemzetközi versenyképességi pólusként szerepel az EU-s tervekben az egészség hosszú távon nemzetközi trend utazási kedv erősödése (átlagéletkor, szabadidő, diszkrecionális jövedelem növekedése) kelet-európai kereslet élénkülése a belföldi egészségturisztikai kereslet bővülése (rekreációs kártya) a balneológia kiemelt fejlesztési terület (Új Széchenyi Terv) fejlesztési források bővülése (ROP, egészségipar) fejlődő határmenti együttműködések (magyar – román) az egészségturizmus országos, regionális promóciója hajdúvárosok közös „hajdúság” imázsépítése potenciális küldőpiac Kárpátalja

• • • • • • •

37

a természeti katasztrófák (árvizek, belvíz) gyakoribb előfordulása a gazdasági környezet változása (a magasabb hozzáadott értéket előállító üzleti szegmensek aránya csökken) a képzett munkaerő elvándorlásának fokozódása a megyén belüli térségi különbségek további növekedése a turizmus gyengébb teljesítménye (a turizmus érzékenysége: válság, árfolyamváltozások, stb) természeti-környezeti értékek (élővizek, növény- és vadállomány) károsodása az ökológiai szemlélet hiánya következtében erős versenyszituáció, a versenytársak erősödése, erős piaci aktivitása (Tisza-tó) romló megyei imázs

4.2. Bihar megye turizmusának értékelése Bihar megye turisztikai termékeinek értékelését a válaszadók a következő szempontokból értékelték: vonzerők, egyediség, innovációs tartalom, minőség, ismertség, komplexitás, marketing, a vendégigényeknek való megfelelés, versenyképesség. Az ötfokozatú skálán a következő értékeket kaptuk (5=legjobb): • ökoturizmus: 3,51 • egészségturizmus: 3,40 • örökségturizmus: 2,80 • falusi turizmus: 2,69 • rendezvényturizmus: 1,92 A válaszadók véleménye alapján Bihar megye turizmusának egyedi elemei: • Ökoturizmus és gyógyturizmus lehetősége kis területen belül • A karsztos hegyvidék természeti szépségei: Pádis, Vértop, Biharfüred, Medve barlang, Szelek barlangja, Mézgedi barlang, Szegyesd-völgye stb. • Gyógyfürdők, jó minőségű termálvizek (részben kihasználatlan). Nemzetközi hírű gyógy-üdülő (Félix Fürdő) • Nagyvárad, a majd’ 1000 éves város: kulturális és örökségturisztikai központ • Hagyományos népi életmód: hagyományos foglalkozások, élő folklór, gasztronómia, népi építészet, családias kikapcsolódási lehetőségek • Multikulturalitás Bihar megye turisztikai helyzetének értékelése (0 – 5 között) Rangsor 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 10. 12. 13. 14.

Szempontok Természeti adottságok Kereskedelmi szálláshelyek száma (kapacitása) A megye elérhetősége Kereskedelmi szálláshelyek minősége Műemlékek, múzeumok, egyéb látnivalók Magánszálláshelyek száma, színvonala Vendéglátás Fürdők állapota, szolgáltatásaik Szórakozási lehetőségek Rendezvények száma, színvonala Megyén belüli közlekedési kapcsolatok Közbiztonság Tisztaság, rendezettség Turisztikai információk a településeken

Átlag 4,95 4,37 4,11 3,89 3,84 3,53 3,42 3,26 3,21 2,79 2,79 2,63 2,11 1,74

Kértük, hogy a válaszadók értékeljék saját településüket a megyei értékeléshez megadott szempontok alapján. Ezeket az értékeléseket csoportosítottuk, és átlagértékeket számoltunk a megye régióira: Nagyvárad 3,68, Félix Fürdő 3,00, Nyugati Szigethegység 2,57, Érmellék, Körösök Alföldje 2,46. A válaszadók értékelték a sikeresség tényezőit egy 10-es skálán. Összesítve a válaszokat 7,04 lett az átlagpont. A siker tényezőit a következő tényezőkben látták a válaszadók: • Földrajzi elhelyezkedés, fekvés, a határ közelsége 38

• Természeti adottságai: természeti környezet, termálvíz - természetjárás, barlangászat, gyógy-turizmus, kerékpározás, vadvízi evezés, téli sportok • Történelmi múlt – építészeti, kulturális emlékek • Kereskedelmi szálláshelyek száma • Faluturizmus: hagyományőrzés, gasztronómia • A lakosság mentalitása, szorgalma és kedvessége, vendégszeretete, lelkesedése • Civil szerveződések • Külföldi befektetők idevonzása, az utóbbi évek kezdődő befektetései (sípálya Vértopon, nemzetközi hírű szállodák Nagyváradon A válaszadók a sikerességet akadályozó tényezőket a következőkben határozták meg: • Az infrastruktúra: az utak állapota és hiánya, főleg a hegyvidéki területen, jelzőtáblák hiánya, turisztikai információs pontok hiánya, kerékpárutak hiánya, hegyi infrastruktúra kezdetlegessége (tourinform, szállítóeszközök, terepjárók, kötélpályák, műhó-ágyú hiánya) stb. • A szolgáltatások alacsony színvonala és kevés kiegészítő szolgáltatás. • Makro-ökonómiai tényezők: kiszámíthatatlan gazdasági, pénzügyi helyzet, vállalkozók forrás illetve önrész hiánya, pályázati lehetőségek bonyolultak. Nincs a helyhatóság részéről olyan program, amit gyakorlatba ültetnének a turisztikai kínálat egységesítésére. Közös marketing stratégia hiánya A válaszadók Bihar megye turisztikai imázsát egy 10 fokozatú skálán 7,17 pontra értékelték. „A mit lehetne másként kommunikálni” kérdésre a következő válaszokat kaptuk: • A lakosság bevonása a környezetük szeméttelenítésébe • A lakosság és a turisták tisztaságra nevelése (táblák, felszólítások, büntetések) • A hagyományőrzési kezdeményezések felkarolása • Az egyediségek kihangsúlyozása, és népszerűsítése • Nagyléptékű turisztikai projektek megvalósítása: infrastruktúra, pénzek lehívása a regionális turisztika fellendítésére • Turisztikai információs pontok, brossúrák, jelzőtáblák, marketing (Rendezvények, kiállítások, bemutatók szervezése) • Masszív beruházások turizmusba és infrastruktúrába, az utak korszerűsítése, műemlék épületek restaurálása, városkép szépítése, a turisztikai célpontokhoz vezető utak kiépítése, kerékpárutak • Partnerségek, régióban gondolkodás • A helyi turisztikai irodák színesebb kínálata a helyi turisztikai termékekből • Több internetes reklám • Félix fürdő reklámozása a Senior korosztály körében • „City Break” divat bevezetése Nagyvárad célponttal • Az Érmellék turisztikai potenciáljának szélesebb körű kihasználása • Halastavak, vadgazdálkodás fejlesztése és promoválása A „Melyek lehetnek Bihar megye turisztikai fejlesztésének irányvonalai?” kérdésre a következő válaszokat kaptuk: • Egyedi elemek előtérbe helyezése és európai szintű turisztikai kínálattá fejlesztése (ökoturizmus, aktív turizmus Bihar-hegység, gyógy- és wellness 39

turizmus Félix Fürdő, örökségturizmus, antrópikus elemekkel Nagyvárad, falusi turizmus, gasztronómia Érmellék, Belényesi-medence) • Infrastruktúra (utak korszerűsítése, kerékpárutak, repülőtér fejlesztése, meglévő intézmények karbantartása, műemléképületek felújítása) • Marketing (A megye egységes turisztikai termékké fejlesztése, ezen termék erőteljes promóciója, együttműködés a környező megyékkel. Közös turisztikai kínálat létrehozása, a régió népszerűsítése világviszonylatban is) • Egyéb (a szórakozási lehetőségek fejlesztése a turisztikailag fejlett zónákban, a meglévő szolgáltatások minőségét javítani, újabb szolgáltatásokat beiktatni a kínálatba, helyi és nemzetközi együttműködések a turisztikai potenciál kiaknázására) A „Milyen közös turisztikai termékfejlesztés lehet sikeres Hajdú-Bihar és Bihar (Románia) megyék között? Milyen területen kíván együttműködni Bihar megyével?” kérdésre a következő válaszokat kaptuk: • Faluturizmus, hagyományőrzés, lovas turizmus, gasztronómia, borászat, bionövények termesztése (gyümölcs, zöldség, erdei gyümölcsök), méhészet • Régióturizmus: közös turisztikai útvonalak kiépítése, közös tourinform-hálózat kiépítése, a régióra szakosodott turisztikai irodák létrehozása, közös csomagok (fürdő-falusi, fürdő-öko, öko-fürdő, fürdő-kulturális stb) • Közös marketing rendezvények szervezése, tükörprojektek megvalósítása, a Bihar megyei wellness-turizmus fejlesztése magyarországi szakemberek és vállalkozók bevonásával • Határon átnyúló infrastruktúra fejlesztése: kerékpárutak, a két repülőtér összehangolása, autópálya • Örökségturizmus, „City Break”, téli sportok

40

Bihar megye SWOT analízise Erősségek

Gyengeségek

• természetvédelmi területek nagy száma, Nyugati Szigethegység Natúr Park • élő népművészet (kézművesség, hagyományos népi foglalkozások, hagyományos állattartás, népi jellegű vásárok és fesztiválok), multikulturalitás • vonzó építészeti emlékek (városi és vidéki egyaránt) • nagy számú és változatos természetes és antrópikus turisztikai objektum megléte • több mint 2000 barlang, amelyből legalább 50nek reális turisztikai vonzereje van • ásvány és termálvizek, relatív jól kiépített infrastruktúrával (helyi és nemzetközi hírű üdülők: Félix Fürdő, Biharfüred) • mennyiségi és minőségi szempontból is elégséges felszíni és felszín alatti vízkészlet • változatos táj, amely látványos természeti formákat rejt. alkalmas több féle turisztikai tevékenységre • a romániai átlag fölötti sűrűségű közúti és vasúti hálózat. Itt halad át az egyik fő európai ütőér, az E60-as út. Repülőtér, aminek meg van a kapacitása, hogy nemzetközivé fejlesszék • a Romániát Nyugat Európával összekötő határ közelsége, határátkelők nagy száma (4 közúti és 3 vasúti). Itt van a legnagyobb határforgalmat bonyolító határátkelő Románia és Magyarország között (Bors – Ártánd) • egyes turisztikailag jelenős régióban megfelelő számú 2 és 3 csillagos szálláshely (Félix Fürdő, Nagyvárad) • az utazási irodák relatív nagy száma a megyében (ez nem jelenti azt hogy a helyi turisztikai kínálatot értékesítik) • az Európai Uniós törvényekkel összehangolt jogi alap

• szennyezett folyóvizek, tavak • a hulladékgazdálkodás szervezetlen (ez által szennyeződés kerül be az altalajba, szemétlerakók a folyómederben, barlangok mélyén) • levegőszennyezés • egyes műemlék-épületek leromlott állapota • kihaló félben lévő régi mesterségek • a turisztikai termékek alacsony száma és relatív alacsony minősége • a megye turisztikai potenciáljának nem megfelelő hirdetése (kevés és korszerűtlen eszközökkel, nincs összehangolva) • turisztikai információs pontok hiánya • Kevés képzett szakember: idegenvezető, turisztikai szakember, kevés a lehetőség a szakemberképzésre • bizonyos turisztikai régiókban egyes vállalkozások monopol helyzete • az országba érkezők számára Bihar nem célállomás, hanem tranzit útvonal • az utak rossz minősége, főleg az alacsonyabb rendű utaké • a települések közötti tömegközlekedés nehézkes, nincs megoldva a tömegközlekedési a legtöbb turisztikai célponthoz • a turistaútvonalak nincsenek az európai túraútvonalakhoz csatlakoztatva • a hegyvidéken alacsony a szálláshelyek és a közétkeztetési intézmények száma. Inesztétikus szálláshelyek, kaotikus, településrendezési terv nélkül épített nyaralók és panziók (Boga, Pádis) • az extrém sportok űzéséhez szükséges feltételek részleges hiánya • nincsenek gyakorlatba ültetve a védett területekre vonatkozó törvény rendelkezései • nincsenek összehangolva a megye turisztikai fejlesztésére irányuló intézkedések

Lehetőségek

Veszélyek

• létezik egy turisztikai fejlesztési stratégia Románia szinten, a romániai Észak-Nyugati régión belül, illetve Hajdú-Bihar megyében is. Ezek alapján és ezekkel összhangban kell egy fejlesztési tervet kidolgozni Bihar megyében. • a rendelkezésre álló pénzügyi alapokat kiaknázni (EU, kormány stb) • a Bihari tájat, mint turisztikai vonzerőt világviszonylatban is ismertté tenni (márka) • a magyar piac közelségét kihasználva népszerűsíteni a megye turisztikai kínálatát a határon túl • a vidékfejlesztésre fordított pénzek egy részét a turisztikai kínálat fejlesztésére fordítani • partnerségek létrehozása a közintézmények, egyesületek és vállalkozók között

• a romániai gazdasági reform sikertelensége, az alacsony életszínvonal (főleg vidéken) • az óriási verseny a turisztikai piacon, ahol még nem találtuk meg igazán a helyünket • a természeti csapások veszélye, ami a megyét sújthatja • a lakosság elöregedése • túlzott bürokrácia • az ember túlzott beavatkozása a természeti környezetbe (erdőirtás, engedély nélküli építkezések) • lehetséges bányászati beruházások (külszíni fejtések) rombolhatják a környezetet (Vaskoh, Rosia Montana) • a fiatalság érdektelensége a hagyományőrzés iránt

41

5. A stratégia összefoglalása A stratégia kiindulópontját a fentebb részletezett SWOT analízisek alapján HajdúBihar - Bihor eurorégió turizmusának jövőképe – víziója – jelenti, amely rögzíti a megyék pozitív jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit, összhangban a korábban elfogadott dokumentumokkal. Az eurorégió jövőképét az alábbi mondat vázolja fel: A helyi erőforrásokra épülő, mind a helyben lakó, mind a szélesebb vagy tágabb környezetben élő turisták igényeit kielégítő, a határmenti fekvésből és a kulturális közösségből származó adottságokat kihasználó, a környezetet nem kizsákmányoló, komplementer turizmus megteremtése. A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: • A helyi erőforrások felhasználása Az idegenforgalom fejlesztése során alapvetően arra kell törekedni, hogy az helyben található turisztikai erőforrások minél nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra. • A környezet kizsákmányolásának elkerülése Alapvető célnak kell tekinteni a turizmus olyan jellegű fejlesztését, amely képes minimalizálni, illetve egyes esetekben teljesen elkerülni a keletkező negatív hatásokat, károkat. • Mind a helyben lakó, mind a szélesebb vagy tágabb környezetben élő turisták igényeinek kielégítése A jövőkép arra helyezi a hangsúlyt, hogy a hazai vendégekre és a külföldiekre egyaránt jangsúlyt kell fektetni. • A határmentiségből származó adottságok kihasználása A jövőkép hangsúlyozza, hogy a fejlesztések során kiemelt figyelmet kell fordítani a határ két oldalán élők közötti kapcsolatok erősítésére, és az ezen tényre támaszkodó lehetőségek felhasználására. • Komplementer turizmus kialakítása A jövőkép ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a siker elengedhetetlen feltétele egy diverzifikált, több lábon álló idegenforgalom megteremtése, ahol az egyes ágazatok jelentős mértékben segíteni tudják a többi fejlődését. A jövőképre és a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításaira támaszkodva került meghatározásra a fejlesztés alapcélja, a misszió: A turizmus olyan irányú és mértékű fejlesztése az Eurorégióban, amely a két megyén kívülről érkező turisták révén elősegíti az érintett területek gazdagodását, valamint a helyi lakosság számára is kikapcsolódási-szórakozási lehetőséget biztosít A fejlesztés alapcélja tehát kettős: egyrészt törekedni kell arra, hogy az idegenforgalom révén máshol megtermelt jövedelmek kerüljenek felhasználásra az eurorégióban, mivel ez biztosítja Hajdú-Bihar és Bihar megyék gazdagságának anyagi értelemben vett növekedését. Másrészt ugyanakkor arra is nagy figyelmet kell 42

fordítani, hogy a megyékben élők, mind lakóhelyükön, mind attól távolabb megfelelő rekreációs lehetőségeket találjanak. A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél került kijelölésre: a., Az idegenforgalomban napjainkban tapasztalható szezonalitás csökkentése, a területi koncentráció feloldása Az idegenforgalom lényeges sajátossága a szezonális jelleg. Ebből következően a szektor szereplőinek a turistaszezon idején kell megtermelniük az éves jövedelmet. A szezonalitás az idénymunka magas részarányát is valószínűsíti. Magyarországon és Romániában a turizmus erős szezonális jelleget mutat. A szezon meghosszabbítása fontos célja a kormányzat által nyújtott támogatásoknak. A turistaszezon hosszának növelésével lényegesen csökkenhetnek a turizmus káros hatásai, ugyanakkor a terület gazdasága, a bevételek növelhetők. b., A helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése Fontos cél a megyék lakosságának kis területű rekreációs igényeinek a kielégítése, főképpen a városi lakosság esetében. Kiemelt cél a megyeszékhelyek lakóinak kikapcsolódási lehetőségeit növelni. Ennek keretében a rekreációs jellegű vízterületek kiépítése, növelése fontos feladat. Ugyancsak kiemelten kell kezelni a kerékpáros túraútvonalakat is. A célterület fontosságát az adja, hogy egyrészt a kis időigényű, gyorsan megközelíthető célpontok és az ezekhez kapcsolódó turisztikai termékek hozzájárulnak a megye népességének közérzeti és egészségi helyzetének javulásához. Másrészt az így kiépülő infrastruktúra és programok, esetleg a nem helyi lakosok számára is elérhetőek lehetnek a továbbiakban. c., A megyén kívüli célcsoportok vonzása Az idegenforgalom területén folytatott munka sikerességét a legtöbb esetben a megyéken kívülről érkező turisták számának az emelkedésével szokták lemérni. Ennek hátterében két tényező áll. Egyrészt ezen turisták révén lehetővé válik a megyéken kívül megtermelt jövedelmek ide csábítása, és ennek eredményeként a helyi GDP emelkedése. Másrészt a külső turisták számának az emelkedése az, amely igazán bizonyítja az idegenforgalom területén megtett lépések eredményességét, és így növeli a megyék lakosságának (de különösen a turizmusban foglalkoztatottaknak) az önbizalmát. A fenti célok elérését programcsomagok: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

segíthetik

a

kialakítandó

Egészség és kirándulás csomag Öko-élmények csomag Pólus csomag Vidéki-élmények csomag Történelmi események-helyek és élmények csomag Esemény és rendezvény csomag

43

közös

turisztikai

6. Programcsomagok leírása 6.1.

Egészség és kirándulás csomag

6.1.1. Az egészség és kirándulás csomag indokoltsága Az egészségturizmus örökzöld téma, jelentőségére, az egészségtudatos életmód előtérbe kerülésére a nemzetközi trendek is felhívják a figyelmet. Az eurorégió területének igen nagy százaléka alatt termálvíz található. Ennek és az elmúlt években ezen a területen megvalósított fejlesztéseknek köszönhetően az egészségturizmus meghatározó eleme a turisztikai kínálatnak, amelynek megalapozása a fürdőkultúra-történet szempontjából évezredekre, gyógyturisztikai szempontból pedig több évtizedre vezethető vissza. Az egészségturizmus a turizmus azon ága, mely az egészségi állapot megőrzése vagy javítása érdekében történik. Ennek különböző formái lehetnek: 1. Gyógyturizmus: betegség miatt, orvosi diagnózis alapján, orvosi javaslatra és orvosi előírás szerint veszi igénybe a beteg egyén azokat a gyógyító hatású szolgáltatásokat, melyeket az illetékes egészségügyi szolgáltatók nyújtanak (gyógyfürdő, gyógybarlang, klímaterápiás intézet). A gyógyturizmus nem kórházi kezelést jelent, hanem a gyógyító szolgáltatás igénybevételét úgy, hogy közben a beteg a gyógyhely közelében – akár magánszálláson – száll meg. 2. Wellness, fitness: az egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó egészségmegőrző turizmus, melyet az egészséges egyén vesz igénybe azért, hogy egészségét megőrizze, illetve bármilyen betegség kialakulását megelőzze. 3. Élményfürdőzés: a vízi attrakciók szórakoztató jellegét kihasználó, rendszerint a tartózkodási időt növelő fürdőzés. A nemzetközi tapasztalatok szerint az élmény és a víz egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, várható tehát, hogy az élményfürdő jelentősége tovább nő. Az egészségturizmus középpontba állítása mellett szól az is, hogy az egészségről, egészségmegőrzésről kevésbé mondanak le az emberek, főleg manapság, amikor az egészséges életmód egyre inkább trendi, divatos. Fontos tény, hogy az egészségturizmust hosszabb átlagos tartózkodási idő, magasabb költés, magasabb színvonalú szolgáltatások, kisebb szezonalitás jellemzi. A fürdők, hotelek lefedettsége, a különböző fizetőképességű célcsoportok megtalálják az igényüknek, pénztárcájuknak megfelelő lehetőséget, akár a gyógy-termálfürdők, akár a wellnessszálláshelyek között, és nemzetközi viszonylatban is jó az ár-érték arány is. A Hajdú-Bihar - Bihar eurorégió természeti adottságainak köszönhetően kiemelkedő fontosságúvá vált egészségturisztikai fejlesztések azonban csak abban az esetben lehetnek sikeresek, ha maximálisan alkalmazkodnak a piac igényeihez és a – mind nemzeti, mind nemzetközi szinten – élesedő versenyhelyzet kihívásaihoz. A fejlesztések létjogosultságát nagyban alátámasztja az a tény, hogy az egészség megőrzése, helyreállítása egyre fontosabb szerepet játszik az emberek életében, tehát várható, hogy az ezzel összefüggő szolgáltatások iránt a kereslet tovább növekszik. Az eurorégió kompetitív előnyét jelenleg az ár-érték arány jelenti, vagyis adott egészségturisztikai szolgáltatást olcsóbban igénybe lehet venni, mint más területeken. Mivel azonban e térség gazdasági fejlődése, az életszínvonal folyamatos növekedése, az ezzel párhuzamosan zajló igényszint-emelkedés, valamint az európai uniós csatlakozás mind megkövetelik, hogy a megvalósuló 44

fejlesztések nyugat-európai színvonalúak legyenek, várható hogy a későbbiek során a szolgáltatások ára drágulni fog, így a jelenlegi keresletet – amely szükségszerűen bizonyos mértékig átstrukturálódik – csak úgy lehet fenntartani, ha a szolgáltatások minősége is folyamatosan emelkedik.

6.1.2. Az egészség és kirándulás csomag célcsoportjai Az egészségturisztikai piac szegmentációját jellemzően a szolgáltatás jellege és az életkor szerint végezhetjük el. A fentiek ismeretében az egészségturisztikai célcsoportok az eltérő igények szerint a következő mátrix segítségével 8 domináns kategóriába sorolhatók: Tekintsük át röviden az egyes célcsoportok jellemzőit: 1.Aktív fiatalok: aktívan, mozgással, sportolással eltöltött szabadságra vágynak. Nem kötődnek sem a termál-, sem a gyógyvízhez, de a medencével rendelkező létesítményeket előnyben részesítik. 2.Szórakozást kereső fiatalok: jellemzően nem a víz miatt érkező fiatalok (lehetnek az „aktív fiatalok” célcsoport tagjai is), akiknek tartózkodását meghosszabbítja a településen vagy a közelben lévő élményfürdő, csúszdapark. Városokba is szívesen utaznak. 3.Egészségtudatos fiatalok: az egészség fontosságának növekedésével párhuzamosan egyre növekvő szegmens, nem annyira a mozgás, mint inkább a szépségápolás, megőrzés, tartalmas pihenés céljával érkező, rendszerint gyermek nélküli fiatalok. 4.Családos középkorúak: a családi nyaralás során az élményfürdő közelsége a gyermekek szórakozási lehetősége miatt döntő szempont lehet, többgenerációs programajánlatokkal lehet a tartózkodásukat meghosszabbítani. 5.Egészségmegőrző középkorúak: rendszerint gyermek nélkül érkező, pihenésre, regenerálódásra vágyók; előnyben részesítik a csendes, nyugodt környezetet, a szép tájat. A szabadidő növekedésével várható ezen szegmens erősödése is. (Szakértői becslések szerint 2025-re Nyugat-Európában az emberek évente 200 napot tölthetnek majd azzal, amivel akarnak, Franciaországban a közelmúltban a heti kötelező munkaidőt 40-ről 35 órára csökkentették.) 6.Egészségtudatos idősek: magukat fiatalosnak érző, jó egészségi állapotnak örvendő 55 év felettiek, akik fontosnak tartják a szépségápolást, a kellemes környezetet a tartalmas pihenést, és a színvonalas szolgáltatásokat. Mivel ez a korosztály már fiatalon is sokat utazhatott, várhatóan fokozott utazási kedv és magasabb költési hajlandóság jellemzi őket. 7.Műtét utáni rehabilitációra szorulók: műtéti utókezelést igénylő, balesetet szenvedett betegek, korra való tekintet nélkül. Számukra rendszerint a csendes, turisták által kevéssé látogatott létesítmények az ideálisak. 8.Gyógyulni vágyók: a „hagyományos” gyógyturizmus vendégei, valamely megbetegedésben szenvedő emberek, akik a gyógyvíztől vagy más terápiás lehetőségtől várják egészségi állapotuk javulását. Egy-egy egészségturisztikai létesítmény pozicionálásakor nagyon oda kell figyelni arra, hogy csak az egymást „jól megtűrő” célcsoportokat keverjük, ne akarjunk pl. mind az 1. mind a 7. célcsoportok igényeinek megfelelni. A marketing egyik jól ismert alaptétele szerint az a cég, amelyik azt hiszi, hogy egy termékkel egyszerre hódítható meg az összes különféle célcsoport, többnyire kevés fogyasztót tud ténylegesen elérni. Egy létesítményen belül több célcsoport igényeit is ki lehet elégíteni, de gondosan meg kell 45

vizsgálni, hogy ne legyenek egymást ütő érdekek. (pl. a nyugalmat kereső célcsoportoknak ne kelljen a gyermekmedence mellett „pihenni”.) Néhány lehetséges kombináció: o Fiatalos fürdők – az aktív szórakozásért (1., 2., 3., 4. célcsoportok): A hangsúly a fiatalos légkörön van, a wellness elemei közül inkább a szépségápolás, mint a relaxáció illetve a lazítás dominál. A fitness lehetőségek, az élményfürdő mind a fiataloknak, mind a családok gyermekeinek kikapcsolódási lehetőséget nyújt. o Wellness-központ – a nyugalomért (5., 6. célcsoportok): A hangsúly a wellness-szolgáltatások széles skáláján van, a stressz oldás, a regenerálódás, a szépségápolás és a kulturális lehetőségek egyaránt fontosak. A szolgáltatások alakításánál a középkorúak igényei dominálnak. o Gyógyközpont (7., 8. célcsoport): A legkritikusabb, és legnagyobb körültekintést igénylő kategóriák. Az idős és/vagy beteg emberek nem szeretik a betegségüket mások elé tárni, az egészségesek pedig nem szeretik látni a beteg embereket. A legszerencsésebb, ha ezt a két csoportot a többitől elkülönítve kezeljük, és a szolgáltatások teljes spektrumát az ő igényeiknek megfelelően igyekszünk alakítani. Itt nem annyira a kor, mint inkább a betegség határozza meg a szolgáltatásokat, fontos az épület mozgáskorlátozottak számára is hozzáférhetővé tétele. o Természetesen az itt felsoroltakon kívül további kombinációk is elképzelhetők, az egyes célcsoportok eltérő elvárásainak ütközése nélkül. 6.1.3. Hajdú-Bihar megye egészségturisztikai erőforrásainak leírása Aquaticum Debrecen Az Aquaticum Debrecen Termál és Wellness szálló, gyógy- és termálközpont a Nagyerdő közepén helyezkedik el (Magyarország első védett területe). A komplexum több létesítményt foglal magába. Az Aquaticum Mediterrán Élményfürdő egy 66 m átmérőjű kupolacsarnokban található. A különleges létesítmény dús trópusi növényzete és számos élményeleme révén nyarat varázsol az év minden napjára. A vízi paradicsom egész napos kikapcsolódást, szórakozást jelent minden generációnak. A második létesítmény az egész évben nyitva tartó termálfürdő különböző hőfokú gyógyvízzel töltött medencéi, váltófürdője és gőzkamrái közkedveltek a vendégek körében. A termálfürdő és az élményfürdő között egy üvegfolyosón keresztül a közvetlen átjárás biztosított. A kupolás medencecsarnokban három különböző hőfokú gyógyvizes medence, úszómedence, váltófürdő és gőzkamrák találhatók. Emellett egy egész évben üzemelő, szabadtéri gyógyvizes medence teszi tökéletesebbé a debreceni gyógykúra áldásos hatását. A Nagyerdei strandfürdőben az erdő árnyat adó fái között a nyári szezon strandvendégei éppúgy megtalálják a gyógyvizes medencéket, mint a feszített víztükrű 50 m-es, valamint a hullám- és gyermekmedencéket. A strand területén lábteniszpályák, homokos focipálya, és strandröplabda-pálya is található.

46

Hungarospa Hajdúszoboszló 1925. október 26-tól, a hévíz feltörésétől kezdve a város fejlődésében egyre nagyobb szerepet kapott a gyógyvíz. A termálkultúra kialakulása kezdetén a vegyészek, biológusok, geológusok, orvosok is egybehangzóan állították: felbecsülhetetlen értékű gyógyászati kincset tártak fel Hajdúszoboszlón. A gyógyfürdő gyógyhatású vize jódot, brómot, konyhasót, hidrogén-karbonátot, bitument és ehhez kötődő ösztrogént, továbbá különböző nyomelemeket tartalmaz. A különböző hőfokon töltött medencék, a fizikoterápiás és balneoterápiás kezelések, kiválóan alkalmasak idült mozgásszervi kórok, belgyógyászati, bőrgyógyászati, nőgyógyászati betegségek gyógyítására, izom- és csontsérülések utókezelésére. A 30 hektáros fürdőpark gyógyászati részlege a legmodernebb kezelési eljárásokat alkalmazza, mely mögött 8 évtizedes gyógyászati tapasztalat húzódik. A gyógyászati részleg mellett találhatunk itt csónakázótavat, óriáscsúszdát, hullámés pezsgőmedencét, strandröplabda-pályát, strandfoci pályát, streetball pályát, teniszpályát, ping-pong asztalt, vendéglátóhelyeket, vízi szórakoztató centrumot és 50 m-es úszómedencét. Ezen kívül itt található Magyarország első csúszdaparadicsoma. A pálmafákkal övezett homokos "tengerparton" kalózhajó és világítótorony nyújt egyedülálló látványt. Püspökladányi Gyógyfürdő A városban 1920-ban termálvízre bukkantak. A természet adta ajándék kihasználására több mint négy évtizede termálstrandfürdő épült a helységben, mely azóta is kedvelt pihenőhely a környék lakosai és a távolabbról érkezők számára. 2004-ben regionális gyógyfürdő minősítést kaptak. Az egész évben üzemelő komplexum gyógyvize 1068 m mélyről feltörő nátrium-kloridos, hidrogén-karbonátos, jódos, brómos gyógyvíz. Termálvizük gyógyító hatása bizonyított ízületi gyulladások, degeneratív gerinc- és ízületi elváltozások, idegfájdalmak, gyulladások, izomfájdalmak, bőrbetegségek, egyes formái esetén. érszűkületek Gyógyászati szolgáltatásaik kínálatában a fizikoterápiás és balneoterápiás széles palettája áll a gyógyulni, pihenni vágyók rendelkezésére. Berettyóújfalui Uszoda, Strand- és Gyógyfürdő Az első medence 1927-ben épült az akkori "leventeház" kiegészítéseként, majd a 60as, 70-es években két új medencével bővült fürdőnk. 1995-ben a strand területe kiegészült az uszoda impozáns épületével, melyben egy 25 m-es forgatott vizű medence várja az úszás szerelmeseit. 2001-ben az üzemeltető Herpály-Team Kft. felújította az egykori "leventemedencét" és környezetét, új büfé és pénztár épült. A strand melegvizes kútjának nátrium-hidrogén karbonátos, metakovasavas vizét 1997-ben gyógyvízzé minősítették. Az igen kedvező ásványi összetételnek köszönhetően - többek között - degeneratív mozgásszervi megbetegedések gyógyítására javasolt.

Hajdúnánási Gyógyfürdő Már az 1930-as években megállapították, hogy a város területe alatt gazdag hévízkincs rejtőzik, de csak az 1950-es évek végén nyílt lehetőség a kiaknázására. A fúrások nyomán 1958. november 5-én felszínre törő vizet egy - már meglévő47

Csónakázó tóba vezették és itt fürödtek mindaddig, amíg az új strand meg nem épült. Azt követően a tó környékét és a közepén levő kis szigetet parkosították, fásították, üdülő házakat építettek. Az 1962. július 15-én megnyitott strand (Városi Fürdő) létét az 1019 m mélyről feltörő 67 C fokos gyógyvíznek köszönheti, amelyet 1989-ben nyilvánították gyógyvízzé. Ez egy nagy sókoncentrációjú nátrium-kloridos, jódos-brómos ásványvíz, melynek összes oldott szilárd ásványi-anyag tartalma 7981 mg/liter. A gyógyvíz elsősorban ízületi, mozgásszervi és nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas. A 2003-ban történt teljes rekonstrukció eredményeként Kelet-Magyarország egyik legkorszerűbb fürdője várja a pihenni és gyógyulni vágyókat.

Természeti értékek, kirándulóhelyek Erdőspuszták, a Vekeri-tó és Fancsika. A Debreceni Erdőspuszták a várostól mintegy tíz kilométerre keletre, félkörívben húzódnak. Az egykori nagy kiterjedésű gyöngyvirágos tölgyesek ma már csak kisebb-nagyobb foltokban találhatók meg. Kora tavasztól késő őszig számos botanikai élménnyel térhet innen haza a kiránduló. A változatos növényvilág szintén változatos állatvilág kialakulását és életfeltételeit biztosítja. Bánkon található az 1982-ben épült Erdőspusztai Bemutatóház, melyben a Déri Múzeum anyagából rendezett, az Erdőspuszták növény- és állatvilága, madár- és kisemlős-faunája című kiállítás, és az Élet az Erdőspusztán című kiállítás várja a látogatókat. A ház körüli gondozott parkban a Hajdú-Bihar megyei Fafaragótáborban készült alkotásokat helyeztek el, köztük Szent István szobrát, és egy haranglábat. Az Erdőspusztai tavakat, így a Fancsikai-víztárolókat is, az 1970-es évek elejétől hozták létre, a vízrendezés következtében katasztrofálisan lesüllyedt talajvíz pótlására. Fancsikán játszótér, rönkvár és zöld gyep várja a gyerekeket, három horgásztó a felnőtteket, s kilátó a tájban gyönyörködőket. Az Erdőspuszták legforgalmasabb és legjobban kiépített pihenőcentruma épült a Vekeri-tó mellé. A Vekeri Pihenőközpont egynapos kirándulások, fesztiválok, könnyűzenei koncertek, osztálykirándulások, táborok ideális helyszíne. A tavon csónakázni és horgászni lehet. A Vekeri-tó mellett található a Dorcas Center & Camping. A nyíracsádi Gúthi erdő A nyíracsádi erdőrészletben idős pusztai tölgyes néhány magyar nőszirommal, gazdag páfrányos vegetáció ( erdei pajzsika, tölgyespáfrány, édesgyökerű páfrány, aranyos fodorka, fekete fodorka) található. A holló állomány is enyhe emelkedést mutat, 1984-ben fészkelt először újra a Gúthi erdőben. A nyuszt egyik biztos előfordulása a Gúthi erdő.Valószínűleg a mókus alföldi terjeszkedését követi, mivel az természetes tápláléka. Az ősi gyöngyvirágos tölgyest idézik a védett növények, mint tavaszi csillagvirág, debreceni csormolya, kontyvirág, odvas- és ujjas keltike, sárga gyűszűvirág és a fokozottan védett magyar nőszirom. Előforduló fontosabb védett fajok: az egyhajúvirág és a tarka sáfrány. A ragadozó madarak közül megemlíthetjük az egerész ölyvet, galambász héját vagy a magas fajszámú denevér populációt.

48

Jelentős botanikai értéket képvisel a Tamásipusztán található kocsányos tölgy. Törzskerülete 500 cm, magassága mintegy 25 m, kora 250 év. Ugyancsak Tamásipusztán található a város másik védett fája, a 150 cm törzskörméretű 23-25 méter magas, több mint 100 éves ostorfa. Mindkét növény tudományos megfigyelés alatt áll. Az erdőn átvágva a 13. századból ránk maradt templomromot is megtekinthetjük. A nagyhegyesi Kráter-tó Nagyhegyes falu határában található országosan is egyedülálló Kráter-tó, az ott kialakított olajipari emlékhellyel. Nagyhegyes egész területének talajszíne alatt nagy szénhidrogéntelep helyezkedik el 670-1210 méter közötti mélységben. 1958-59-ben sikerült ezt a gázmezőt megtalálni. Keletkezése érdekes, a már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú iszaposzlop, ami elegendő lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévő gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdődött. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal, azonban egy repedés keletkezett a földön, egyre tágult és iszap bugyogott ki belőle. Később az iszapfüggöny nyolc-tíz méter magasságig emelkedett. A vadkitörés be is gyulladt, végül egy hatalmas lángnyelv csapott fel és hetekig égett. Kráter keletkezett, amely rövid idő alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegőben, asztalnyi nagyságú kőzettömbök repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni. Végül mesterséges beavatkozásra nem is volt szükség, mert a kráterben keletkezett iszap zagy fojtotta el a kitörést, melynek helyén több mint 200 méter átmérőjű és igen mély krátertó "keletkezett". A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot "építettek", amelyen dús növényzet fejlődött. A tó körül és a "földsánc" tetején sétautat alakítottak ki, padokkal és szabadtéri sütés-főzésre alkalmas helyekkel. A debreceni Nagyerdő Nagy Jenő, a Debreceni Kollégium tudós tanára hazánk első természetvédelmi területét a Nagyerdő egy részén hozta létre. Itt indult el az a "fűvésztevékenység", amelyet Diószegi és Fazekas emeltek tudományos rangra, majd Soó szerezte meg a magyar botanika méltó hírét a világban. A Nagyerdő Debrecen várossal kezdettől fogva annak belső erdőbirtokaként élt együtt és mindig is nagy szerepet játszott a poros település levegőjének frissítésében. Szilágyi Erzsébet már 1462-ben elrendelte védelmét. 1939-ben 36 hektárnyi területén "száműzték a fejszét". Jó része sajnálatos módon a háború alatt elpusztult, de a védett öreg tölgyes-szomszédokkal 1972-ig összesen 98 hektárra bővült. A megmaradt öreg tölgyesek védelme érdekében a környezetvédelmi miniszter 1992-ben az egész erdőtömbre (1.092 ha) kiterjesztette a védelmet. Az erdőben elegyfaként megjelenik többféle nyár és juhar, és gyakori a szintén őshonos mezei szil, illetve az ezüst hárs. Sajnos a különböző időszakok elhamarkodott állományfrissítésének következtében a Nagyerdő védett területeinek nagy részén gyakori az akác, és a fekete fenyő is, ráadásul mindinkább teret hódít a szárazságtűrő, tájidegen vörös tölgy. Az utóbbi időben a szakemberek folyamatosan cserélik le ezeket a fafajokat őshonos fákkal.

49

A Nagyerdő lágyszárú flórája egy időben párját ritkítóan gazdag volt. Sajnos ma ennek csak töredéke látható ( fodros gólyaorr, tavaszi csillagvirág, sárga árvacsalán, kontyvirág, bogláros szellőrózsa stb.), de tavaszonként még több helyen is gyöngyvirágszőnyeg borítja a talajt. Az egykor oly gazdag madárvilág is hasonló helyzetben van. A legértékesebb fajok többsége már eltűnt a területről, de még így is számos ritkaság él a Nagyerdőben. A látogató gyakran találkozhat zöld küllővel, csuszkával, fakússzal, majd' valamennyi fakopácsfajjal, több kisénekessel, a külső részeken pedig egerészölyv és vörös vércse is gyakran kerül szem elé. A püspökladányi Arborétum Az arborétumot 1924-ben elsősorban a szikes talajok fásításával kapcsolatos kutatások szolgálatára alapították és célul tűzték ki a fák fajtaválasztékának bővítését, amely révén az erdők ökológiai stabilitása, vadeltartó képessége növelhető. Az 1978 óta folyó gyűjtőmunka eredményeként a Farkas-szigeti arborétumban 8 hektáron 1300 növényfaj él, ebből 600 a fafajok száma. Figyelemre méltó, hogy több, mint 30 féle tölgyet sikerült honosítani. Közkedvelt és keresett növény az állami fajtaként minősített 'Puszta' szil. A növények túlnyomó része hazai eredetű, de fontos beszerzési forrásokat jelentenek a külföldi arborétumok, melyekkel magcserét bonyolít le a Kísérleti Állomás. Az Arborétumot alapvetően a szélsőséges éghajlati megnyilvánulások jellemzik. Az átlagos évi középhőmérséklet 10,2°C. Az eddigi legalacsonyabb h őmérsékletet 1942-ben mérték, ekkor -31,5°C volt. Az eddigi legm agasabb hőmérséklet 1950-ben volt, ekkor 40,4°C-ot mutatott a h őmérő. Az arborétumban tett séta során bazsarózsák, oszlopos borókák és tuják tűnnek fel különleges szépségükkel - főként virágzáskor, májusban, június elején. A kocsányos tölgy csoport az arborétum legidősebb állománya, még 1928-ban telepítették. A sűrű tölgyesben kb. 40-féle fa és cserje él együtt. Az arborétum ritkaságai közé tartozik a vasfa, török mogyoró, az iráni varázsfa és a japáncseresznye. Az itt kialakított Farkassziget-tanösvény bejárása kellemes, de nem megerőltető sétával teljesíthető. Elsősorban kerékpáros bejárásra tervezték. A tanösvény teljes hossza 10,8 km, de lehetőség van 5 vagy 1,2 km-es túrára is. Ajánlott kényelmes, réteges ruházat és túracipő, mert tavasszal és ősszel egyes szakaszokon nagyobb vízállásokkal lehet találkozni. A hortobágyi Öregtavak A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első és máig is legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja és a “Világörökség része” cím birtokosa. Itt található Közép-Európa egyik legnagyobb halastó rendszere. A 2000 hektáros Hortobágyi Öregtavak területe a Velencei-tó méretével vetekszik. A halastórendszert a 20. század elején alakították ki a folyószabályozás révén létrejött mesterséges szikesek hasznosítására. Elsőként a mai Öreg-tó építése kezdődött 1915-ben, melynek területe jelenleg kétezer hektár. Létrehozásakor 17 medencéből állt, mára viszont az elmocsarasodás, elnádasodás miatt csak tíz medence működik. Később további halastavakat is létesítettek a környéken, így az összesen 6000 hektár területű hortobágyi tavak ma a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják. 50

A kiterjedt tórendszer - ahol hagyományos, természetkímélő halgazdálkodás folyik – ismert madár élőhely. A Hortobágyi Nemzeti Park megalakulása óta már több mint 300 madárfajt figyeltek meg az Öregtavak területén. A Kárpát-medencében átvonuló darvak 95 százaléka a Hortobágy felé veszi az irányt, ahol hosszú időre megpihennek, és csak az első hó vagy a fagy beálltával kelnek ismét útra. A jelenség hátterében az áll, hogy itt viszonylag zavartalan élőhelyre leltek, és táplálék is akad bőven. A halastavak sekély, szigetszerű részei kitűnő éjszakai pihenőhelyet jelentenek, míg nappal a közeli learatott szántóföldeken sikerrel kutathatnak élelem után, amely főleg gabonaszemekből és növénymaradványokból áll. A turisták számára az Öregtavak területe a nemzeti park egyik leglátványosabb bemutatóhelye. Kisvasúttal könnyen elérhető úti cél. A kisvasút a Hortobágy-Halastó belső gátján közlekedik. A gát egyben tanösvény is, amelyen gyalogosan vagy kerékpárral végighaladva betekintést nyerhetünk a halastavak életébe és gazdag madárvilágába. Épített értékek, kirándulóhelyek Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont és Kézműves Udvar A Hortobágyi Nemzeti Park területén, Hortobágy településen alakították ki a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont és Kézműves Udvar. A Kézművesudvar feladata a Hortobágy és a földrajzilag, történelmileg kapcsolódó tájegységek kézműveseinek összefogása. A szervezet tagja az a kézműves lehet, aki döntően természetes alapanyagokat használ, a Hortobágyra és környékére is jellemző kézműves foglalkozás elismert mestere: népi iparművész, a Népművészet (ifjú) Mestere cím birtokosa vagy szakmai zsűri által is minősített műremekekkel is rendelkezik. Kézműves mesterségek az „Udvarban”: szíjgyártó, szalma- és gyékényfonó, szűrszabó, szövő, szarufaragó, nemezkészítő, fafaragó, fazekas, kovács. A látogatók megtekinthetik és megvásárolhatják a kézműves mesterek alkotásait, továbbá gyönyörködhetnek a hortobágyi puszta életét és élővilágát bemutató interaktív elemeket alkalmazó kiállításban. Hortobágyi csárdák A csárdák története és működése az erdélyi sóbányáktól induló és Pest irányába tartó ún. Só-úthoz kötődik. A hortobágyi csárdákat a kereskedelem és az utazás hívták életre a Debrecenből Budára vezető út mentén, melyet sóútnak is neveztek. Akkoriban lovas szekerekkel vágtak neki a több napig tartó útnak, amely sem embernek, sem állatnak nem lett volna elviselhető pihenés nélkül. Ezért a török kiűzése utáni időkben, két etetés/itatás közötti távolságban (kb.10-12 km) olyan vendégfogadókat építettek, ahol étkezést, szállást vehettek igénybe az utazók és állataikat is ellátták. Valaha 40 ilyen pihenőhelyet tartottak számon a Hortobágyon. A csárdák később rejtekhelyül szolgáltak az alföldi betyároknak és más szabadságharcos bujdosóknak egy-két éjszakára. A ma utazói is szívesen megállnak egy frissítő vagy ebéd elfogyasztására a hangulatos, régmúlt világot idéző csárdákban. A Hortobágy területén öt látogatható csárda van. Ezek közül legismertebb a falu központjában álló 18. századi népi barokk stílusban épült tornácos csárda Hortobágy jelképévé vált. Eredetileg kocsmaházként működött, melyet Debrecen városa 1699-ben emeltetett a mátai híd mellé. A kirendelt 51

kocsmárost a vám szedésével is megbízták. Később a növekvő forgalmú vendéglátóhely bővítését határozta el a város, így 1781-ben egy teljesen új, 5 szobás épületet emeltek közepén szabadtűzhelyes konyhával. 1830-ban ismét megnagyobbították az épületet és a déli homlokzatát boltívekkel díszítették. A csárdát íróink, festőink, természettudósaink sokasága kereste fel. Petőfi Sándor 1842 telén gyalogosan Pestre tartván itt pihent meg. Ezt bizonyítja a csárda külső falán látható, a költő félalakos domborművével díszített emléktábla, Füredi Richárd munkája. A Hortobágyi csárda előnyös fekvésénél fogva ma is gyakran látogatott, cigányzenés étterem. Tímárház A gazdag ipartörténeti múlttal rendelkező Debrecen egyetlen, helyszínen megőrzött ipartörténeti emléke a Tímárház - Kézművesek Háza. Az egykor Tímár utcai épület egy részét eredeti állapotában sikerült megmenteni és felújítani. Itt található a tímár mesterek és leszármazottaik adakozásából, felajánlásából létesített állandó tímártörténeti kiállítás. A Tímárház két másik termében többségében a helyi kézműves mesterek munkáiban gyönyörködhetünk időszaki kiállítások keretében. Az épülethez csatlakozóan az újonnan felépült műhelysorban a kézműves hagyományok különböző ágazatait tekinthetik meg az érdeklődők, pl. szűrrátét készítés, hímzés, gyöngyfűzés, viseletkészítés, csipkeverés, fazekasság és kékfestés. A helyszínen tevékenykedő népi iparművészek közreműködésével lehetőség nyílik az egyes mesterségbeli fogások megismerésére és elsajátítására is. A Tímárház gyermekprogramjai és foglalkozásai illeszkednek az évszakokhoz és az ünnepekhez. Az itt található játszóház egész évben lehetőséget kínál óvodás- és iskoláskorú gyermekeknek a kézműves mesterségekkel való ismerkedésre. A látogatók ajándékként a helyszínen lévő népművészeti boltban a tájegységre jellemző, természetes anyagokból készített, kézzel megmunkált egyedi alkotásokból választhatnak. Debrecen Nagytemplom és Református Kollégium A debreceni református nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb épülete, 1500 m²es alapterületével az ország legnagyobb református temploma. A Magyarországi Református Egyház jelképe, miatta nevezik Debrecent gyakran „kálvinista Rómának”. 1805 és 1824 között épült, klasszicista stílusban, a Kossuth tér és a Kálvin tér közt áll, a belvárosban. Református templomokra jellemzően a belső falakat fehérre festették. A bal oldali, nyugati toronyból szép kilátás nyílik. Itt helyezték el a Rákócziharangot is, mely megrongálódott a tűzvész során, de újraöntötték. A toronytetőkre barokk elemek jellemzőek. A debreceni Déri múzeum A Déri Múzeum épülete neobarokk épületek közé tartozik, az épületnél a tervezők szabadabban érvényesíthették elképzeléseiket, s a történeti formákkal épült múzeum – előtte Medgyessy szobraival - mindmáig Debrecen belvárosának ékessége. A múzeum gyűjteménye évszázados fennállása alatt folyamatosan gyarapodott. Természettudományi gyűjteménye 3000 egyedi muzeális darabot, s 20 ezer ún. szekrénykataszterként leltározott anyagot tartalmaz. A régészeti tár 60 ezer körüli kiváló paleolit-, neolit- és népvándorláskori lelete, a történeti anyag 40 ezer, a 52

néprajzi gyűjtemény 22 ezer körüli, a képzőművészet 10 ezer, az iparművészeti anyag 20 ezer muzeális tárgyat mondhat magáénak. A múzeum legnagyobb értéke a Munkácsy Mihály festette trilógia együttes kiállítása, ezek Krisztus pilátus előtt, a Golgota és az Ecce homo. A debreceni Déri Múzeum legnagyobb vonzereje a világhírű Munkácsy-trilógia (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota) 2012-ig biztosan együtt lesz látható Debrecenben a három kép: a múzeum tulajdonában lévő Ecce Homo, a Pákh Imre Amerikában élő gyűjtő tulajdonában lévő, de örökös debreceni letétbe helyezett Golgota és a kanadai Hamilton Galéria tulajdonát képező pilátusos alkotás. Munkácsy ezzel a trilógiával fejezte ki a keresztény Európához való tartozásunkat. Fazekasság A Fazekas család kétszáz éve folytatja a fazekas mesterséget évezredek hagyományait követve. A család több tagja (Fazekas Lajos, Fazekas Ferenc és Fazekas István) ma is Nádudvaron él és dolgozik. Ezek közül Fazekas Lajos 1992ben felépített műhelyében és bemutatótermében közel 100, világkiállításokon is sikert aratott alkotás tekinthető és vásárolható meg. A nádudvari fazekasság eredete hosszúidőre tekint vissza, de a fekete cserép készítése, a „tűz és a föld művészete” hozta meg a nádudvari népművészet világhírét. A fekete cserép érdekessége a sajátos égetési technika. A fazekakat a város határában bányászott agyagból készítik, a mértani vagy növényi mintákat pedig még az égetés előtt folyami kaviccsal „sikálják” az edényekre. A 850 hőfokra hevített kemencében égetéskor a szalmával táplált tüzet lefojtják. Ettől nyerik az edények füstös, fekete színüket. Vizi vágóhíd A disznótorhoz kapcsolódhat a vidéki térségekben is egyedülálló 1904-ben téglaboltíves alapra, közvetlenül élővízfolyás fölé épült nagylétai közvágóhíd, vagy vízi vágóhíd. Az építmény alapterülete kb. 70 m2. Az országban ez az egyetlen élővíz fölött álló vágóhíd. Ismeretlen nevű erdélyi mester tervezte és építette. A vágócsarnokban látható a Monarchia korában a henteseknek és mészárosoknak szóló hivatalos ajánlás másolata: „ A közellátás biztosítására vágóhíd víz fölé, vagy víz mellé építtessék…” Tehát ezt az épületet patak fölé telepítették, így eleget tettek a rendeletnek és a víz fölött a tisztítást is könnyebben elvégezhették. A haszontalan melléktermékek a vízbe kerültek, halak és kóbor ebek táplálékául szolgáltak. Eredeti rendeltetésének megfelelően 1975-ig folyamatosan használták helyi hentesmészáros mesterek. 1985 decemberétől kiállítóterem, ahol megtekinthetjük mindazon eszközöket, berendezési tárgyakat, dokumentumokat, amelyeket a hentesek-mészárosok munkájuk során használtak. Szélmalom A város egyetlen épségben maradt hatalmas szélmalmát csak kívülről csodálhatja meg a látogató. Az első hiteles adat meglévő szélmalomról 1770-ből származik. Debrecen városa 1720-1730 körül Boldogfalva határrészen szélmalmot, mellé pedig vendégfogadót építtetett, melyet Szelesnek neveztek. A szakírók a terveket németalföldi származásúaknak vélték. Magyarországon a szélmalom azért terjedt el viszonylag 53

későn, mert a 17. század végéig az ellenkező irányú szelet felhasználni nem tudták, és mert a malomkerekek forgását sem tudták mérsékelni, ezért erős szélben a malom kigyulladt. A szélmalom minden valószínűség szerint a 18. században jelent meg Magyarországon, elterjedése pedig a 18. század végén és a 19. század elején kezdődött - a hollandi szélmalomtípusok átvétele útján. A hollandi szélmalomnak az az előnye, hogy vitorlái szélirányba állíthatók csupán a tető elforgatásával, ezáltal kezelése lényegesen egyszerűbb. Ott épültek tömegesen szélmalmok, ahol a vízimalmi őrlésre nem volt lehetőség. A nagykereki Bocskai kastély Nagykereki, ez az Árpád-kori település a magyar–román határ mellett fekszik,a Bocskai család egyik fő uradalmi birtoka volt. A Bocskait megtámadó császári csapatok 1604. október 3-án ostromolták meg a várat, de kapitánya háromszáz hajdúval és a kereki lakosság segítségével megvédte. Helytállásukat Bocskai azzal jutalmazta, hogy a falut mezővárosi rangra emelte, lakóit kivette a jobbágysorból. A várat 1660-ban Szejdi pasa ostroma során nagy pusztulás érte. A lakóépület is elhanyagolódott, birtokosai nem itt éltek. a vár elveszítette erődítmény jellegét. 1752– 84 között barokk kastéllyá alakult át, délkeleti sarkán toronyszobával. A klasszicista kocsifeljáró, délnyugati porticus és belső átalakítás 1850-ben, a romantikus neobarokk átépítés 1870-ben az ő nevéhez is fűződik.1927 óta nem lakták. A háború alatti években már gazdasági célt szolgált. 1945 után elhordták a 17. századi körítő fal, a kapubejárat és a délnyugati sarokbástya maradványait is. 1962 - re helyreállították, ma könyvtár és állandó múzeumi kiállítás van benne. A balmazújvárosi Veres Péter ház Veres Péter író 1897. január 6.-án, Balmazújvárosban született, politikus, író volt. Balmazújvároson, Veres Péter szülőházában emlékmúzeumot rendeztek be 1975ben. A házat az író családja adományozta a városnak az író halála után. Az épület egy, az 1800-as évek végén épült hagyományos, háromosztatú szegényparaszti lakóház. A kiállításon írásai, dokumentumok és személyes tárgyak idézik fel életútját és írói működését. Balmazújvárosi tapasztalatai olyan művek megszületéséhez szolgáltak forrásul, mint Az Alföld parasztsága, A Gyepsor, a Három nemzedék. 6.1.4. Bihar megye egészségturisztikai erőforrásainak leírása A gyógy- és termálvizek előfordulása Bihar megyében több településen is jellemző. A két legnagyobb és legismertebb hévízforrás, Nagyvárad közeli szomszédságában található a Félix illetve Püspök (Május 1) fürdő területén. A legnagyobb hévízforrás a Bálint-forrás, melyet a Félix-fürdőben tártak fel 1885-ben, kapacitását tekintve óránként 17.000 liter vizet szállít a felszínre. Vize a bikarbonátos, kalciumos és magnéziumot tartalmazó vizek csoportjába sorolható, mely enyhén radioaktív. Félix fürdő: Még az ókorból ismert termálvízforrások, Nagyvárad közelében, ma is világszerte elismertek. A Nagyváradtól 8 kilométerre található Félix fürdőben megtalálható az iszap és a különböző ásványokat tartalmazó 43-49 Celsius fokos termálvíz. A mérsékelt telek és nyarak kedvezően befolyásolják a kiterjedt lombhullató erdők előfordulását, így a fürdő hangulata minden évszakban a tökéletes pihenést és a felüdülést, biztosit. A zárt termálmedencékben sem az eső, sem a tél nem akadályozzák a fürdőzést. Itt főleg a reumatikus, gyulladásos, ízületi, 54

idegrendszeri, nőgyógyászati és emésztőrendszeri megbetegedéseket kezelik. A természetes kezelési módszerek közé soroljuk a termálvizet, az iszapot és a nyugtató és kíméletes éghajlatot. Ehhez adódnak hozzá a különböző gyógykezelések: masszázs, elektroterápia, hidroterápia, reflexterápia, gyógytorna, ivókúrák stb. Jelenleg a Félix fürdő Románia legnagyobb, állandó jelleggel üzemelő gyógyfürdője. Ásványanyag-tartalmának köszönhetően a belgyógyászok előszeretettel küldik ide kúrára a betegeket. Enyhíti a mozgásszervi, reumás, nőgyógyászati, idegrendszeri panaszokat, de operáció utókezeléseire is ajánlják. Félix fürdőn nem kevesebb, mint 7000 turistának helyet adó szálloda és panzióhálózat működik. Gyógykezelést biztosító központok, fedett medencék, tornatermek, szauna, friss levegő várja az odautazókat. A kedvező klímának, valamint a hévíz jelenlétének köszönhetően a tavakban tavirózsák virágzanak. A fürdőt sokáig Szentmárton fürdőnek is nevezték, a szomszédságában fekvő település alapján. A hagyományok szerint, 1095-ben Szent László király fedezte fel a gyógyhatású hévízforrásokat, amikor ezen a vidéken utazott át. Az első írásos dokumentum, mely bizonyítja a hévizek jelenlétét a térségben, 1221-ből származik, amiben Abatia Hevus de Magnó Varadino néven említik. Állítólag a tatárok is, miközben feldúlták egész közép Európát, itt gyógyítatták meg betegeiket és a sérültjeiket. A középkori írásos feljegyzésekben Thermale Varadinenses (Nagyváradi fürdő) néven említik, de azt pontosan nem lehet tudni, hogy a Félix vagy a szomszédságában lévő Püspökfürdőröl (Május 1 fürdőről) lehet szó. Egészen biztos viszont, hogy a XV. század elején, már európaszerte ismert volt, egy 1405-ös feljegyzésben Nagyváradi fürdőként említik. 1465-ben, Mátyás király „kedvenc” költőjét, Janus Pannoniust is mélyen meghatja a fürdő gyógyvizeinek hatása, melyről említést tesz „Búcsú Váradtól” című versében is. A XV. századtól kezdődően egyre több feljegyzés születik az itt áthaladó utazók tollából, a hévízforrásokról és csodálatos gyógyító hatásukról. A Féilx Fürdő elnevezést 1711 és 1721 között veszi föl, amikor Felix Helchnernek köszönhetően, amikor is a fürdőtelepülés komoly fejlődésen esett át. Ekkor épült fel a fürdő első épülete, mely emeletes volt és több kiadó szobával is rendelkezett. Fontos információkat hagyott ránk doktor Hatvany István is, aki az elsők között tanulmányozta az itteni gyógyvizeket. Eredményeit a Thermae Varadienses (Nagyváradi fürdő) című tanulmányában írta le és jelentette meg 1777-ben. 1832ben épült föl az Európa szálló, mely akkoriban európai szintű ismertségre tett szert. Az 1869-es párizsi illetve az 1896-os budapestu kiállíásokon a Félix fürdői hévizek Aranyérmet nyertek el és számod kitüntetést kaptak. Egy 1926-os statisztikából kiderült, hogy abban az évben a Félix fürdőn 11.760 vendég fordult meg, míg a következő évben ez a szám 13.325-re növekedett. A két világháború közötti időszakban Felix fürdőt egy britt cégcsopoprt működtette. Ebben az időszakban nem igazán volak komolyabb befektetések és a második világháború rányomta pecsétjét, a létesítmények és az épületek jelentős károkat szenvedtek. 1950 után a fürdőtelepülés új életet kezdett. Az egyre növekvő turistaforgalom illetve keresletnek köszönhetően 1962 és 1975 között számos fúrást végeztek, hogy emeljék a hévizek hozamát. Ezzel párhuzamosan nőtt és modernizálódott az üdülőhely infrastruktúrája is. Néhány évtized leforgása alatt, az üdülőhely Románia egyik legnagyobb és legfontosabb fürdőtelepülésé nőtte ki magát. A legnagyobb turistaforgalom 1975 és 1980 között zajlott le, amikor számos európai és ázsiai ország turistái keresték fel a fürdőhelyet. Jelenleg a turistaforgalom valamelyest visszaesett (a 80-as évekhez képest), de nyaranta és főleg hétvégén a tranzitturisták és a nagyváradiaknak köszönhetően a fürdők zsúfoltakká válnak. (http://www.felixspa.com). A Félix Fürdőben nagyon széles skálájú szálláshelyek találhatóak meg, a szállodáktól, a 55

panziókon keresztül a kempingekig, a szálláshelyek nagy részét viszont a szállodai helyek teszik ki. A teljes szálláskapacítás (6680), több mint 83%-át a szállodák jelentik. Ezek közül kettő négy csillagos, hat három csillagos és nyolc két csillagos szálloda található meg. A panziók és az üdülőházak egyre nagyobb teret hódítanak a turisztikai piacon. Ezek a szálláshelyek főképp az elmúlt két évtizedben jelentek meg. Bár ezek is széleskörű szolgáltatásokat nyújtanak, a legnagyobb különbség a szállodákkal szemben a szálláskapacitás jelenti. Míg a szállodák esetében a szálláskapacitás 60 és 1000 személy között mozog, a panziók estében ez mindössze 10-30 személy. Az elmúlt két évtized legnagyobb beruházásába vágott bele néhány éve az üdülőhely túlnyomó részét uraló Turism Felix RT. A beruházás a „Lotus és Felixarium complexum” című projekt része. A munkálatok még 2006 novemberében indultak meg, amikor is a két csillagos Lotus szállodát bezárták és egy óriási újjáépítési munkálatba kezdtek, melynek eredménye egy szinte teljesen úgy négy csillagos szálloda lesz. A két szárnyat magába foglaló épület, 315 szálláshellyel rendelkezik majd, mely összesen 119 egyágyas és 90 kétágyas szobát illetve 8 apartmant fog magába foglalni. A Lotus szálló szomszédságában lévő két csillagos Félix szállodát, 2007 végén teljes egészében lebontották és helyére egy wellness központot építenek, mely 1172 négyzetméteren összesen 14 medencét foglal majd magában, melyből 5 szabadtéri és 9 benti. A teljes projekt, azaz a Lotus és Felixárium wellness közpönt összesen 14000 négyzetméterre terjed majd ki. Európa szerte csak az egészség túrizmusban több mint 3000 fürdőtelepülés illetve wellness központ versenyez, egy több mint 5 milliárd eurós piacon. Ezért, hogy versenyképességét növelje a közép-kelet európai piacon, a Turism Felix R.T.-nek sikerült megszereznie az „EUROPESPA – med” védjegyet a legmodernebb wellness központjáért. A négy csillagos International szálló volt az első wellness-szálloda Romániában, melynek sikerült megszereznie ezt a jelentős védjegyet, ami igazolja az ESPA (Európai Gyógyfürdők Egyesülete) követelményeinek teljesítését, a terápiák általános infrastruktúrájára, a tisztaságra és a turisták biztonságára vonatkozóan. A Brüsszeli székhelyű Európai Gyógyfürdők Egyesülete, mely az európai országok szakmai szövetségeinek képviselőit tömöríti magában, azért vezette be az EUROPESPA védjegyet, hogy az akkreditált gyógyhelyek megkülönböztethetőek legyenek más versenytársaikkal szemben, egyúttal elismerve a magas színvonalú nemzetközi szolgáltatásaikat. A telep különlegessége és egyben jelképe a hévizi tündérrózsa, ami egy szépen gondozott parkban, mesterséges tavakba telepítve gyönyörködteti a látogatókat. Május 1 Fürdő-Püspökfürdő: A Püspökfürdő területén kb. 30 hévízforrás található, melyek hőmérséklete 28 és 42°C között változik. Az üdül őhelyet az Izbuc artézi forrás táplálja, melyet 1885-ben fedeztek fel. A Pece-tóból nyert különös jelentőségű gyógyiszapot pakolások formájában különböző mozgásszervi panaszok kezelésére használják. Azok, akik egy csendes, sok zöld övezettel rendelkező, tisztavizű strandra vágynak, egészen biztosan, a Nagyváradtól 9 kilométerre lévő Május 1 Fürdőt választják. A XV.-XVII. században még Püspökfürdőnek ismert település ásványvizének, gyógyiszapjának köszönhetően vonzotta a reumás, idegrendszeri vagy nőgyógyászati problémákkal küszködő embereket. Itt ered majd a Sebes Körösbe ömlik a termálvizű Pece-patak (30 Celsius fok). A felső folyásánál kialakult tóban egy ritkaság, a Nymphaea lotus var. thermalis, vagyis a Nílusi tündérrózsa, vonja magára a figyelmet. Feltételezések szerint vagy a törökök hozták be a XVII. században a Nílus deltájából vagy a vándormadarak hozhatták ide a magot. Egy harmadik elmélet szerint, az is elképzelhető, hogy a jégkorszak előtti időszakból származik, melyet a hévízforrásoknak köszönhetően vészelt át. A strand mágnesként 56

vonzotta ide a fiatalokat, hisz nagyon sokáig itt működött az ország egyetlen hullámfürdője. Osztrák mérnökök keze munkájának köszönhetően érkezett ide az a motor, amely 170 éve működni kezdett és valahányszor megszólalt a csengő öt percen át küldte a hullámokat a "bihari tengerre". A Nyugati-alföld és a Nyugati-dombság találkozásánál kialakult egy különleges és Európában egyedi hévízi ökoszisztéma, mely a püspökfürdői Pece-tó és patak forrása mentén lelhető fel. A hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus var. Thermalis), a bordás homorcsa (Melanopsys pareysi) és a piros szemű kele (Scardinius racovitzae) előfordulása igazán egyedivé varázsolja ezt a régiót az idelátogatók számára. E két fürdő-településen a gyógyulni és pihenni vágyók számos aktív pihenési lehetőség közül választhatnak: hullámfürdő, csúszdák, pezsgőfürdő, éjszakai fürdőzés, lovaglás, quad, terepfutó-pálya, túrázási lehetőségek, kaszinó, éttermek, bazársor, diszkó. Tenkefürdő: Tenke település, Nagyváradtól 40 km-re dél, dél-keletre, Nagyszalontától pedig 25 km-re keletre található, 130 méteres tengerszint feletti magasságban, a Fekete Körös jobb partján. A település első írásos feljegyzése 1338ból származik, Földrajzi szempontból a Nyárszegi magas sík és a Körösök alföldje határán helyezkedik el. A település kültelkének több mint 35%át tölgyerdők borítják, melyekben viszonylag nagy számban élnek őzek, nyulak, vaddisznók stb. Tenke lakosainak száma megközelíti az 5.000 főt akik közül kb. 65% román, 20% roma és 15% magyar nemzetiségű. A község a XX. század elején még csaknem teljesen magyar lakosságú volt, de a század második felétől kezdve a magyarok nagyobb része elvándorolt (főleg Magyarországra), és a helyükbe mintegy 30 környező településről románok költöztek. Rajtuk kívül a falu melletti telepre az utóbbi évtizedekben több mint ezer roma is települt. A hévizek mellett, itt található meg a megye legnagyobb szénsavas ásványvíz telepe is. A tenkei gyógyfürdő, a FeketeKörös jobboldali teraszán fekszik. Kellemes, mérsékelt enyhén szárazföldi éghajlata van, az évi átlaghőmérséklet 10,5 °C az átlagos csapadékmennyiség pedi g 620mm. Az ásványi sókat tartalmazó források és a kíméletes éghajlat a titka az itteni természetes gyógymódoknak. A kezelések, az emésztőrendszeri, máj és epe, valamint mozgásszervi, idegrendszeri, szív- és vesebántalmakra javasoltak. A fürdőtelepülés jelenleg mindössze 230 férőhellyel rendelkezik, ezért nyáron javasolt előre bejelentkezni. A meleg fürdők a reumás és mozgásszervi betegségek gyógyítására, az ásványvizes kúrák pedig a máj és az emésztőrendszeri problémák kezelésére alkalmasak. Hévizek illetve helyi jellegű strandok fellelhetőek még a következő településeken is, mint például: Nagyvárad (Városi strand, Őssi Strand) Madarász, Margitta, Szarkó, Vámosláz, Belényes, Székelyhíd, Hegyközszentimre, Paptamási, Robogány, Mácsapuszta, Bályok, stb. Biharfüred: Bihar megye legrégebbi hegyvidéki üdülője, amely a Vigyázó hegység délkeleti részén fekszik, a Jád folyó forrásvidékén, 1.100 m magasságban, egy fenyvessel övezett medencében, melyet minden oldalról 300-500 méterrel magasabb hegycsúcsok öveznek. Ennek köszönhetően egész Bihar megyéből itt tapasztalható a legnagyobb szélcsendes időszak (73%) ami elősegíti a bioklimatikus stressz csökkenését és évi 5 hónap (IV, V, VI, VII, IX) pihentető jellegű hatását. Természetesen, ehhez az is hozzájárul, hogy április, május, június, július és szeptember hónapokban a hőmérséklet is éppen megfelelő. Évi átlaghőmérséklete 3,8oC, viszont itt mérték a legalacsonyabb abszolút hőmérsékletet Bihar megyéből – 30,4ºC, mindezt még 1942. január 24.-én. Hegyvidéki zárt medence lévén, minden 57

télen előfordul, hogy a medence aljára bereked a hideg levegő és a hőmérő higanyszála -20 ºC alá süllyed. Bár Bihar megye éghajlata mérsékelt enyhén szárazföldi, a nyugatról (Atlanti-óceán felől) és dél-nyugatról (Földközi tenger felől) érkező nedves légtömegek nekiütközvén a Nyugati Szigethegységnek arra kényszerülnek, hogy felemelkedjenek, így lehűlnek és a bennük lévő nedvesség kicsapódik. Ezáltal, bőséges csapadékot hoznak, főképp a hegyvidék nyugati lejtőin. Ennek köszönhetően Biharfüred, Románia legcsapadékosabb vidékéve, ahol az évi egy négyzetméterre eső csapadék mennyisége meghaladhatja az 1.600mm-t (litert) is. Első hallásra ez nem tűnik túl biztatónak, de ha arra gondolunk, hogy a tengerszint feletti magasságából adódóan a csapadék egy jelentős része hó formájában hull, mindjárt más a helyzet. Ennek köszönhetően, a hóréteg átlagos vastagsága március hónap elején eléri, sőt meghaladja a 80 cm is. Ami pedig a síelésre alkalmas hóréteg időtartamát tekinti, ez természetesen évről évre változó, viszont átlagosan évi 120-140 napra lehet számítani. A hegyi levegő serkentő hatása, negatív ion tartalma, a nyomelemekkel dúsított forrásvizek, mind hozzájárulnak az idegkimerültség, belső kiválasztású mirigybántalmak, légzészavarok, alultápláltság kezeléséhez. Ezeket, a természetes gyógymódokat egészíti ki a modern Iadolina szálló kezelőközpontja. Itt különböző rehabilitációs kezeléseket végeznek: masszázs, elektroterápia, hidroterápia, szauna, reflexterápia és gyógytorna. A 120 férőhelyes szállodán kívül, néhány üdülőház (villa) is várja az ide látogató turistákat, ahol még 80 személyt tudnak elszállásolni az év bármelyik időszakában. Az üdülőhely másik méltán híres vonzereje, látnivalója a biharfüredi Csodaforrás, mely 1.140 m tengerszint feletti magasságban található. A forrás átlagos vízhozama 700m3/nap, míg a víz hőmérséklete 5°C, mely évszaktól függetlenül állandó. Az ásványvizet egy több mint 20 km hosszúságú vezeték segítségével a Belényes melletti Sudrigiu településre vezették, ahol különböző mennyiségű kiszerelésekben palackozzák. A szénsavmentes és túlnyomóan vasat tartalmazó ásványvizek előfordulnak még Fekete-erdő (Réz-hegység) vagy Paptamási településeken is. Mindezek kifejezetten ajánlott gyógymódot jelentenek az endokrin betegségekkel küzdök vagy kimerültségi panaszokkal rendelkezők számára. 6.1.5. Ajánlott élménycsomagok FÉLIXFÜRDŐRŐL KIRÁNDULÁS HORTOBÁGYRA (LOVAGLÁS) Élményígéret aktív kikapcsolódást nyújt: a puszta élménye, a lovak szépsége, a lovas programok izgalma Célcsoportok aktív kikapcsolódást keresők Időtartam 1 nap Látnivalók • Hortobágyi Mátai Lovasfalu (nóniusz ménes) • ebéd a Hortobágyi Csárdában • Nyíradony (Tamási puszta) TB Ranch, western "quarter horse" tenyészete (lovaglás, western show) Egyéb információk Tavasztól őszig, kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: • Hagyományőrző Lovas Napok, Western show és bikarodeo aug.20-i ünnep rendezvényei (Nyíradony) • Pásztorok Ünnepe - Hortobágyi Lovasnapok (július első hétvégéje) 58

FÉLIXFÜRDŐRŐL CSALÁDI KIRÁNDULÁS A HORTOBÁGYRA Élményígéret családi szórakozás, természeti élmények, élményszerű tanulás, közös családi program, vonatozás Célcsoportok családok Időtartam 1 nap Látnivalók • Hortobágyi Vadaspark: ősi puszta vadvilágának bemutatására, nagyvadak testközeli bemutatása szervezett túra a Pusztai Állatparktól indul, egy speciálisan kialakított terepjáróval szervezett mini-szafari keretében, látványetetés • Hortobágyi Halastavi Kisvasút: A kisvasút vonala mentén kilátókat, tanösvényt alakítottak ki, így a vonatozás mellett lehetőség nyílik a környék vadvilágának - elsősorban az itt fészkelő és átvonuló madarak - megismerésére, megfigyelésére. A kisvasút három kilométer hosszú, a vonatok két helyen is megállnak ezalatt, ahol madárvárták, kilátóhelyek találhatók. Egyéb információk áprilistól októberig Célszerű úgy tervezni az utazást, hogy az egyik irányba vonatozzunk, a másik irányban pedig gyalog tegyük meg a távot.

FÉLIXFÜRDŐRŐL KIRÁNDULÁS A „KÁLVINISTA RÓMÁBA” Élményígéret történelmi utazás, a magyar reformáció megismerése, épített örökség látványa Célcsoportok kultúra (örökség-, történelem) motivált látogatók Időtartam 4-5 óra Látnivalók • Református Nagytemplom • Református Kollégium • Csonkatemplom (Református kistemplom) • séta a Kossuth téren Egyéb információk nem szezonális idegenvezetés (pocket guide) kérhető

FÉLIXFÜRDŐRŐL IRODALMI KIRÁNDULÁS DEBRECENBE Élményígéret a debreceni irodalom sokszínűségének megismerése Célcsoportok irodalom-kedvelő látogatók Időtartam 3-4 óra Látnivalók • Borsos villa (szecesszió stílus) • Debreceni Irodalmi Múzeum (időszakos kiállítás) • kávézás a Szabó Magda kávézóban Egyéb információk nem szezonális kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: Ünnepi Könyvhét, Irodalmi Napok, különböző kulturális és képzőművészeti évfordulók 59

FÉLIXFÜRDŐRŐL KIRÁNDULÁS A MŰVÉSZETBEN (DEBRECEN) Élményígéret a modern és kortárs művészet megismerése Célcsoportok művészet-kedvelő látogatók Időtartam 4-5 óra Látnivalók • Modem: Antal-Lusztig gyűjtemény, időszaki kiállítás • Déri Múzeum Munkácsy Mihály világhírű Krisztus-trilógiája (Krisztus Pilátus előtt, Ecce homo, Golgota) • Debreceni Mű-Terem Galéria Egyéb információk nem szezonális kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: Debreceni Tavaszi Fesztivál, Debreceni Nyári Színházi Esték, Városházi Zenés Esték, Debreceni Jazznapok, Debreceni Őszi Fesztivál, különböző kulturális és képzőművészeti évfordulók

FÉLIXFÜRDŐRŐL CSALÁDI KIRÁNDULÁS DEBRECENBE Élményígéret családi szórakozás, természeti élmények, élményszerű tanulás, közös családi program, nosztalgia-vonatozás Célcsoportok családok Időtartam 1 nap Látnivalók • Református Nagytemplom • séta a Kossuth téren • utazás a Zsuzsi vonaton (Debrecen – Hármashegyalja) 45 perces nosztalgia utazás Hármashegyaljához, a DélNyírségi Erdőspuszták debreceni részének legszebb tájain keresztül kanyarog • Hármashegyalja (büfé, játszótér, szabadtéri színpad várja a pihenni vágyókat. A közelben található a Hármashegyi-tó és a Hármashegyi kilátó) Egyéb információk áprilistól – októberig (Zsuzsi vonat menetrendjétől függően nem minden nap) kiemelt időszakok a debreceni rendezvények időpontjában

FÉLIXFÜRDŐRŐL KIRÁNDULÁS A TISZÁHOZ (TISZACSEGE) Élményígéret a Tisza vízi világának megismerése (barna kánya, fekete gólya), a tisza-menti szegény emberek életviszonyainak megismerése, tiszai halételek ízei Célcsoportok családok Időtartam 4-5 óra Látnivalók • Kácsa-sziget (bioszféra-rezervátum) • Zsellérház • Tiszacsegei halebéd (Halászcsárda) Egyéb információk tavasztól őszig kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: Csege napok, Tisza virágzása, Halászlé fesztivál, Kecsege fesztivál 60

HAJDÚSZOBOSZLÓROL SZENT LÁSZLÓ VÁROSÁBA Élményígéret A Hajdúszoboszlói wellness üdülés tökéletesen kiegészíthető EGÉSZSÉG egy Nagyváradi sétával. Utazás a majd ezer éves Nagyváradra, Szent László városába: a vár „meghódítása”, a szecessziós és eklektikus történelmi belváros bebarangolása, a barokk városrész feltérképezése, Célcsoportok kultúra-motivált látogatók szabadidős turisták kulturális programokat keresők városlátogató utazók Időtartam 1 nap Látnivalók • Hajdúszoboszlói strand és élményfürdő • Fekete Sas Palota • Ulman palota • Stren palota • Astoria Szálloda (Sztarill palota) • Gomba étterem (ebéd, kilátás a városra) • Nagyváradi vár • Barokk épületegyüttes (Püspöki Palota, Katolikus ereklyemúzeum, Basilica Minor, Kanonok sor) Egyéb információk Nem szezonális, ajánlott közlekedés a két város között autóval, a városon belül gyalog (séta) és tömegközlekedéssel, a délelőtti és a délutáni program felcserélhető, idegenvezetés, (pocket guide) kérhető

HAJDÚSZOBOSZLÓROL A SEBES KÖRÖS SZURDOKVÖLGYÉBE Élményígéret A Hajdúszoboszlói wellness üdülés tökéletesen kiegészíthető EGÉSZSÉG egy kirándulással a Sebes Körös szurdokvölgyében. Felejthetetlen élményt nyújthatnak a hófehér mészkőfalak, barlangok, vízesések, hűs források, a hegyi levegő és az érintetlen természet. Célcsoportok természetimádók, aktív kikapcsolódásra vágyok, családok Időtartam 1 nap Látnivalók • Hajdúszoboszlói strand és élményfürdő • Révi sziklaszoros • Kilátók • Zichy-barlang • Révi vízesés • Tündérvár • népi fazekas mesterek (fehér agyag) Egyéb információk áprilistól októberig ajánlott, személygépjárművel és vonattal is megközelíthető. alapvető túrafelszerelés ajánlott (bakancs, réteges öltözködés)

61

FÉLIXFÜRDŐRŐL VÍZI KIRÁNDULÁS (TISZA) a Tisza vízi világának megismerése, a Tisza megtapasztalása, sportolás, tiszai halételek ízei Célcsoportok aktív kikapcsolódást keresők Időtartam 4-5 óra Látnivalók • vízi sport a Tiszán (kajak) • Tiszacsegei halebéd (Halászcsárda) • Kácsa-sziget (bioszféra-rezervátum) Egyéb információk tavasztól őszig kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: Csege napok, Tisza virágzása, Halászlé fesztivál, Kecsege fesztivál Élményígéret

62

6.2.

Öko-élmények csomag

6.2.1. Az ökoturizmus élménycsomag indokoltsága Az ökoturizmus az idegenforgalom azon formája, amelyek az üdülési célú tömegturizmustól eltérően inkább a természeti környezetünk értékeire fókuszál. Ehhez kapcsolódnak a hegyvidéken elszigetelt en élő emberek kultúrájának megismerése, illetve a természet-centrikus sportok, kikapcsolódási lehetőségek kiaknázása. Az egyik lényeges karakterisztikája az ökoturizmusnak, hogy az utazni vágyók nem felélik a természetes környezetüket, hanem belehelyezkednek – ha csak egy időre is –, és alkalmazkodnak a természetes élettér szabályaihoz, gondosan ügyelve arra, hogy semmilyen módon ne sérüljenek a természeti környezet elemei. Mondhatjuk, tehát, hogy az ökoturizmus szoros kapcsolatban áll a természetvédelemmel, azonban nem elég, ha a vendéglátók megfogalmazzák a természet védelmére vonatkozó szabályokat, hanem a vendégnek el kell fogadnia azokat, és közre kell működnie abban, hogy a természetes környezet ne sérüljön. Az ökoturizmus a turizmusnak egy speciális, de mégis sokféle kapcsolódási lehetőséget tartalmazó ága, mely az elmúlt időszakban folyamatos növekedést mutat mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban. A mai modern kor megfeszített hétköznapjai (stressz, zaj, szennyezett levegő, nagyvárosi környezet) miatt egyre nagyobb az igény az öko-élményekre, a nyugodt, civilizációtól távol álló kikapcsolódási és pihenési (legyen ez akár aktív pihenés is) lehetőségekre. Az ökoturista természet közeli magatartásával hozzájárul a számára vonzerőt jelentő természeti környezet fenntartásához, bevételt biztosítva a természeti környezetben élő lakóközösségeknek és a természetvédelmi céllal működő szervezeteknek, a helyi közösségek számára munkalehetőséget biztosít, ugyanakkor növeli a tudatosságot a természeti és kulturális kincsek megóvása iránt a helyi lakosok és a turisták körében egyaránt. Az ökoturizmus a Hajdú-Bihar – Bihar régióban főleg a tavasztól őszig tartó időszakban népszerű. Ugyanakkor nem kell figyelmen kívül hagynunk a téli időszak nyújtotta aktív pihenési (téli sportok űzése) lehetőségeit Bihar megye hegyvidéki részein, ahol jelentős fejlesztések folynak a téli sportok űzéséhez szükséges infrastruktúra kiépítésére. Az ökoturisztikai kereslet jellemzői: az, hogy mi okból választják egyre többen a turizmusnak ezt az ágát, több megközelítésből lehet magyarázni. Az ökoturizmus elsődleges motivációja: a szabadidő élvezete természeti környezetben. Ehhez változatos élményígéretek állnak a turisták rendelkezésére: stressz mentes kikapcsolódás, a szabadidő aktív eltöltése, kaland, visszatérés a természetbe stb. Ebből is látszik, hogy az ökoturizmus kínálati struktúrája sokszínű: A természetjárás során az emberek kiszakadnak városi környezetükből, és a természetes környezetben töltik el idejüket. Ennek leggyakoribb módja a gyalogos kirándulások és gyalogtúrák, de ide más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A teljesítménytúra a természetjárás sportosított versenyszerű változata, amit általában turistaegyesületek szokták rendezni. A célt egy előre meghatározott útvonalon, a megadott időkorláton (szintidő) 63

belül kell teljesíteni. A végigjárás igazolására útközben ellenőrző pontokat szoktak felállítani, melyeken az igazolólapot pecséttel, vagy egyéb bejegyzéssel látják el. Hosszabb távú túrákon ételt (zsíroskenyér, csokoládé), italt (tea) is fel szoktak szolgálni a sporttársaknak. A szintidőn belüli, érvényes igazolólappal rendelkezőket oklevéllel, jelvényel/kitűzővel díjazzák a célban. A természetjárók, túrázók versenye a gyalogos természetjáró tájékozódási túraverseny. Ez olyan verseny, amely a természetjárás keretein belül lehetőséget ad tájékozódási képességünk fejlesztésére, a fizikai kondíciónk javítására, továbbá arra, hogy a résztvevők versenyszerűen összemérjék szellemi-fizikai felkészültségüket a szabad természetben történő tájékozódásban. A túramozgalmak fő célkitűzései, hogy a teljesítő személy a természetjáráson kívül ismeretanyagokkal is gazdagodjon. A mozgalmak lehetnek tájegységet, épített örökséget (várak), nevezetes földrajzi pontokat bemutató, illetve híres személyek emlékéhez kötődő utak végigjárására ösztönző kezdeményezések. A teljesítést a túrázónak hitelt érdemlően bizonyítania kell. Erre legtöbbször a túramozgalom igazolófüzete szolgál. E füzetbe a teljesítés során meghatározott helyeken igazolást (bélyegzés, fotó) kell tenni. A teljesítés általában nincs időhöz, felkeresendő pontok esetében sorrendhez kötve. A turistának egyénileg kell megszerveznie az útját és az igazolások begyűjtését. A túramozgalom végén a mozgalmat kiíró szervezethez el kell juttatni az igazoló okmányt, ahol ezt elbírálják. A sikeres teljesítést általában kitűzővel, néha sorszámozott jelvénnyel és oklevéllel szokták jutalmazni. Két alfaja létezik. Az érintőpontos túramozgalmaknál a felkeresendő pontok listája van csak megadva. A teljesítő ezeket a pontokat milyen úton és módon éri el az nincs megszabva. Tipikus példája a vártúrák, illetve valamely tájegység/megye nevezetességeinek felkeresése. Magyarországon talán a legismertebb és legtöbb felkeresendő pontal rendelkező a Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület (TKME) pecsételős játéka, melyben több mint 1700 helyszínen igazolhatjuk ottlétünket. Ezen helyek száma napjainkban is bővül. Az útvonalkövető mozgalmaknál az előre meghatározott útvonal bejárása a cél. A túra kiírása tartalmazza a bejárásához igénybe vehető eszközöket, járműveket. Magyarországon ilyen például az Alföldi Kék Túra, ahol a gyalogos bejáráson kívül elfogadják a sítúrás, illetve a kerékpáros teljesítést is. A tanösvények végigjárása nem csak diákok, hanem felnőttek számára is fontos információkat nyújthat egy egy régió természeti értékeiről és ezek megőrzésének lehetőségeiről. A tájfutás a tájékozódási sportok egyike, egy olyan, atlétikai jellegű futó sport, ahol a versenyzőnek térkép és tájoló segítségével előírt sorrendben kell a térképen jelölt ellenőrző pontokkal kijelölt pályán a legrövidebb idő alatt végigfutni. A versenyző az ellenőrző pontok között maga választja meg az útvonalát. Versenyformák: Egyéni verseny, Váltóverseny, Egyéni – csapatverseny, Pontbegyűjtő csapatverseny. Egyéb alfajai Sítájfutás, Trail-o (mozgássérültek számára), Tájkerékpár, Mikrosprint, Éjszakai tájfutás, Városi verseny, Mobilos tájfutás A geocaching szabadidős tevékenység, természetbarát hobbi, játék, mely a kincskeresés ősi szenvedélyére alapozva egyesíti a modern technikát (GPS, Internet) a természetjárással, a turizmussal és az ismeretterjesztéssel. Maga a játék mintegy 150 éves múltra tekint vissza (lásd: letterboxing), ekkor még csak a földrajzilag nevezetes pontokról szóló írásbeli közlésekre hagyatkoztak a játékosok. A geocaching ettől az alapjátéktól a GPS eszköz intenzív használatában különbözik, ugyanis az elrejtett ládát a nyilvánosságra hozott földrajzi koordinátái alapján GPS eszközzel lehet a legkönnyebben megközelíteni. A GPS eszköz azonban nem 64

feltétlenül szükséges a játékhoz, hagyományos térképpel is lehet eredményesen játszani. Érdemes megemlíteni, hogy a GPS eszköz használata egyúttal nem jelenti a láda automatikus és könnyű megtalálását, mivel egyrészt a szabadidős GPS készülékek helymeghatározási pontossága 10 méter nagyságrendű, másrészt a láda elhelyezője és a további játékosok igyekszenek a ládát elrejteni. A játékot ma már a világ számos országában művelik. Magyarországon 2001. június 24-én helyezték el az első ládát; számuk 2011. január 27-én elérte a 2900-at. A játék lényege: A geocaching játékban már kellő jártassággal rendelkező személyek egy valamilyen szempontból (földrajzi, történelmi, kulturális stb.) érdekesnek tartott helyszínen, vagy annak közelében elrejtenek egy ládát (ez a geoláda), melynek helyét GPS vevőkészülék segítségével bemérik, majd a koordinátáit - a helyszín leírásával együtt - közzéteszik a játék internetes honlapján. A játék többi résztvevője a koordináták alapján ezt a rejtekhelyet keresi meg, feljegyzi a ládában található jelszót, amelynek segítségével rögzítheti a megtalálás tényét a honlapon. A bejelentkezéskor mindenki közkinccsé teheti a keresés közben szerzett személyes tapasztalatait, valamint a helyszínnel kapcsolatos ismereteit, és az ott készített fotóit is; ezáltal a honlap az évek során egy hatalmas, több ezer ember által szerkesztett, folyamatosan bővülő online útikönyvvé válik, ahol érdekességek sokasága lelhető fel a föld természeti és kulturális értékeiről. Barlangászat: A barlangászat egy olyan tevékenység, amely során be lehet hatolni a Föld felszíne alá, és új területeket lehet felfedezni vele. Erősíti a fizikumot, és – mivel csoportos tevékenység, ami nehéz körülmények között zajlik – kiváló csapatszellemerősítő dolog is egyben. Napjainkban az extrém sportok közé sorolják. A barlangászat két fő területre oszlik fel, ezek a barlangkutatás és a barlangtúrázás. E kettő nem különül el élesen egymástól. A barlangkutatás során felszíni karsztjelenségek alapján keresnek és találnak egy eddig ismeretlen barlangot, vagy már egy ismert barlang további járatait próbálják a föld alatt felkutatni a szpeleológia tudományát használva. Ezekhez kitartás, akár évekig tartó munka szükséges. A barlangtúrázás során már egy ismert barlangot járnak be térkép segítségével, a barlang szépségére, képződményeire figyelve, és megküzdenek a nehézségekkel, föld alatti tavak, patakok, mély aknák vagy vízesések képében.Ezek a lent tartózkodások akár több napig is eltarthatnak, ami azt jelenti, hogy nagy mennyiségű felszerelést, ételt-italt, tartalék ruhát, akkumulátort kell leszállítani a föld alá. A barlangban alkalmi pihenő- és alvóhelyeket kell létre hozni, ezeket „bivak”-nak hívják. A hegymászás vagy alpinizmus a magashegységi övezetben emelkedő hegycsúcsok megmászására irányuló szabadidős vagy sporttevékenység. Története hajnalán, a 18–19. században az alpinizmus a tűrő- és állóképességük határait megismerni vágyó kevesek nem mindennapi erőpróbájának számított. Nemritkán tudományos kutatással kötötték össze a hegycsúcsok meghódítását. Napjainkra szélesebb tömegek sporttevékenysége, amely kiváló erőnlétet és speciális felszerelést kíván meg e szenvedély hódolóitól. Fajtái: Az időjárási és terepviszonyok, illetve a felszerelés tekintetében az alábbi válfajai ismertek: a puszta kézzel és felszerelés nélkül, vagy hegymászó kötéllel és ékekkel végzett sziklamászás, illetve ereszkedés; a szintén kötéllel, jégcsákánnyal, jégcsavarral jeges vagy havas sziklafelületen, gleccseren végzett jégmászás, a két ágat ötvözi a magashegyi hegymászás. A síléccel végzett magashegyi túrákat síalpinizmusnak nevezzük. A kisebb sziklákon, technikailag nehéz, szabad mászásokat boulder

65

mászásnak (vagy boulderezésnek) nevezzük. A kiépített pályán végzett gyakorlást vagy sportmászást, falmászásnak hívjuk. Kerékpáros turizmus: olyan egy- vagy többnapos szabadidős célú utazás, amelynek során a kerékpározás meghatározó szerepet játszik a vakáció során. Az útvonalak maguk is az élmény-kínálat részeivé kell, hogy váljanak, hiszen a szép tájakon való kerékpározás közben jobban átéljük a körülöttünk lévő természetes vagy épített környezetet. A kerékpáros turizmus magába foglalja az egynapos látogatást, a rövidebb, pár napos, valamint a hosszabb kerékpártúrákat is. A kerékpározás lehet az utazás fő célja, vagy csak része egy adott célterület meglátogatásának (kerékpáros vakáció, üdülési kerékpározás, rövid kerékpártúrák). A síkvidéki kerékpározást minden korosztály szívesen űzi, viszont a hegyvidéki terepre csak a jó fizikai kondícióban lévők merészkednek. Lovas turizmus: olyan aktív kikapcsolódást célzó turizmusforma, amely iránti kereslet fő motivációja a ló, és az ahhoz köthető összes szabadidős tevékenység. A turisták hosszabb időt töltenek a fogadóhelyen, szeretik az állatokat és a természetet. A lovaglás egyre népszerűbbé válik a régiónkban, amelyet történelmi gyökereink, valamint a hagyományok erősödése is magyaráz. A lovas turizmus népszerűsége, támogatottsága várhatóan tovább növekszik, feltételrendszere javul. A lovas turizmus fizetőképes vendégkört vonz. Többnapos túrák szervezésével növelhető a tartózkodási idő. Azon rétegek számára, akik tudnak lovagolni lovas túrát lehet szervezni, akik pedig az ismerkedési szakaszban vannak azoknak szervezhető lovaglás oktatás, megismerkedhetnek a ló ápolásával, etetésével, felszerelésével. A lóval való kapcsolat szempontjából kétféle turistát különböztetünk meg. Az egyik a passzív, aki közvetlen kapcsolatba nem kerül a lóval, többnyire tisztes távolságból, lovasbemutatókon, lovas-rendezvényeken szemlélődőként van jele. A másik az aktív, kinek célja a lovaglás elsajátítása, gyakorlása. A vízi turizmus olyan elsődlegesen kikapcsolódást célzó turizmusforma, amelynek során a turista a kézzel hajtott csónakokat, a vitorlás jachtokat, ill. a gépi meghajtású járműveket közlekedési eszközként használja. Az általunk vizsgált régióban a kajakozás, kenuzás, csónakázás, motorcsónakázás, szörfözés, vadvízi evezés gyakorolható. Egyes elemei nagyban függnek a természeti tényezőktől (gyakran megesik, hogy nincs elég víz, vagy túl sok a víz egy – egy folyószakaszon vadvízi evezés folytatásához. Téli sportok: a hó megjelenése után a hegyvidéki téli turisztikai szezonra kialakított centrumokban megindul az élet. Megjelennek a téli sportok szerelmesei síelés, szánkózás, snowboardozás, műlesiklás, alpesi sí, sífutás, sígyaloglás gyakorlására. Ha megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre, síakrobatika, sílövészet, síugrás, bobozás is űzhető a természeti környezetben. Repülős sportok: ha megfelelő technikai felszerelés áll rendelkezésre, a levegő szerelmesei gyakorolhatják ejtőernyős, siklóernyős, vagy akár sárkányrepülős tudományukai. Állatok megfigyelése, madárles: a nyugodt, és türelmes turisták kedvelt időtöltése lehet várni az erdőben előbukkanó vadállatokat, vagy madarakat és megfigyelni ezek viselkedését, életét. 66

A horgászturizmus esetében a táj és az abban végezhető sajátos tevékenység a „nomaditás” jelenti a vonzerőt. A horgászat egész évben megvalósítható tevékenység, vannak, akik a legzordabb körülmények között is képesek horgászni (lékhorgászat, menyhalazók). A lifetime sportok egyike. Gyermekkortól egészen időskorig űzhető és akár a családdal vagy a barátokkal is kellemes időtöltésre ad lehetőséget Kor alapján a legjellemzőbb a közép- és idősebb korosztály megjelenése. A horgászok természetszerető emberek. Az igazán különleges és szép horgászhelyek gyakran eldugott, nehezen megközelíthető helyen vannak. Mivel a horgászok kedvelik a természet közelségét, szeretik a csendet, a nyugalmat és nem szeretik, ha nagy a tömeg, ezért olyan helyeket keresnek, amik sok esetben távol esnek a civilizációtól, és annak zajától. A vadászturizmus olyan rétegeket vonz, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, mivel igen magas költségekkel jár ez a szenvedély. Főleg külföldi vendégek érkezésére lehet számítani. A vadászni vágyók általában család nélkül érkeznek, de megfelelő programok szervezésével a család számára is élvezetessé tehető a pihenés, amíg a családfő visszatér a vadászatból. Gyógynövény gyűjtés: főleg az idősebb korosztály kedvelt szórakozása, az alternatív gyógymódok, ezen belül is az úgynevezett „öregírás” szerinti gyógykezelések alkalmazása. Őseink nem használhatták ki a modern kor fejlett gyógyszeripari termékeit, és a természetben található növényekben keresték gyógyulásuk kulcsát. Ez a hagyomány mai napig is él, és a manapság divatos „bio” életvitel további elterjedésével egyértelműsíthető, hogy élni is fog. Gasztronómia: gombagyűjtés (csak szakértőknek ajánljuk, mert a mérgező gombáknak komoly egészségkárosító hatásuk lehet), a hegyi emberek által készített tejtermékek, húskészítmények fogyasztása, a természeti környezetben elkészített hagyományos ételek mind részei az ökoturisztikai élményígéreteknek. Technikai sportok űzése: quad, cros-motor, terepjáró-túra, motoros szán. Ezeket a sportokat kis fenntartással lehet az ökoturisztikai tevékenységek közé sorolni, mert nem felelnek meg minden szempontból az ökoturizmus követelményeinek. Szennyezik a környezetet: zajártalom, károsanyag-kibocsájtás, és a járművek önmagukban sem tekinthetők a természet részének, amivel egy ökoturistának azonosulnia kell. 6.2.2. Az ökoturizmus élménycsomag célcsoportjai Az ökoturizmus célcsoportjai, az ökoturisztikai szolgáltatásokat, termékeket igénybe vevők csoportja tevékenység szerint 4 csoportba sorolhatók: • Alkalmi zöldturisták: nem tartozik elsődleges motivációik közé a természeti környezethez kapcsolódó turisztikai termékek igénybevétele, de utazása során útba ejti a látványosságot kínáló látogatóközpontot, bemutatóhelyet, tanösvényeket. Az ökoturizmus hazai keresletében ez a szegmens a legnagyobb arányú. Az élményorientált szolgáltatások révén az ökoturizmus szemléletformáló, örökségtudatosító funkciójának érvényesülése fontos lenne, sikeres fejlesztés esetén ezen szegmens egy részéből igazi ökoturisták válhatnak. 67

• •

•

Aktív zöldturisták: Elsődleges céljuk a természetben űzhető aktív tevékenységek végzése, akik a rekreációs tevékenységeik során természeti ismereteket is szerezhetnek. Ökoturisták: Az ökoturizmus definíciójának megfelelő, környezettudatos, autentikus értékeket kereső, felelősségteljes turista, utazásuk során úgy választják meg az igénybe veendő szolgáltatásokat, hogy a negatív hatásokat minimalizálják, a pozitív hatásokat növelik. Elkötelezett ökoturisták: A természet megismerése, az ökológiai szempontú életvitel a mindennapjaik része, utazásai során is aktívan hozzájárulnak a természeti és kulturális értékek megőrzéséhez.

Az ökoturisták jellemzői: fiatalok és középkorúak, magasabb iskolai végzettségűek, ha családok. gyerekeiket kicsi kortól fogva a természetjárásra és természetszeretetre nevelik, ha nem családos, akkor jellemzően inkább férfiak. Leginkább a kirándulás lehetősége, a természeti környezet szépsége, a tiszta levegő és a csend motiválja őket 6.2.3. Hajdú-Bihar megye ökoturisztikai erőforrásainak leírása Természeti-táji adottságok A megye egyike Magyarország azon területi egységeinek, ahol a természetes vegetáció csak a terület elenyésző részére szorult vissza. Regionálisan a megye területén több kistájat különböztethetünk meg, valamennyien egy nagytájhoz, az Alföldhöz, ezen belül négy középtáj részét képezik. A Közép-Tisza-vidék középtáj kistájaiból a Borsodi-ártér, a Tiszafüred-Kunhegyesi-sík és a Hortobágy, a Nyírség középtáj kistájaiból a Közép- a Déli- és a Nyugati- vagy Löszös-Nyírség húzódik be a Hajdú-Bihar megye területére. A Hajdúság középtáj két kistája közül a Dél-Hajdúság teljes területe, a Hajdúhát jelentős része tartozik a ide. A Berettyó-Körösvidék középtáj kistájai közül a Berettyó-Kálló köze, az Érmelléki-löszös hát és a Bihari-sík teljes egészében, a Nagy-Sárrét és a Kis-Sárrét részben a megye része. A megye legalacsonyabb része Püspökladánytól és Szereptől délre helyezkedik el, ami 85 méter tengerszint feletti magasságnál is alacsonyabban helyezkedik el. A legmagasabb pont (170,5 méter) a Déli-Nyírségben található. A megye Közép-Tiszavidékre eső része 88-92 méter átlag tengerszint feletti magasságú síkság. A Nyírség megyébe nyúló része változatos domborzatú, parabolabuckák, szélbarázdák egyaránt megtalálhatóak. A Hajdúságot löszös homok fedi 90-162 méter magas hordalékkúp síkság. A megye felszíni vízfolyásokban szegény, legjelentősebb folyója a Tisza, ami csak az északnyugati részeket érinti. Fontosabb folyók még a Berettyó, a Sebes-Körös, a Hortobágy, a Kösely és a Kállók. A kisebb vízfolyások gyakran csak hóolvadáskor, vagy csapadékosabb időszakokban telnek meg. Fontos mesterséges vízfolyások a Keleti-főcsatorna és a Nyugati-főcsatorna. A vizek yacht, nagyhajó és vitorlásforgalomra - az ingadozó és gyakran nagyon alacsony vízszint miatt - nem, középméretű lakóhajó és motorcsónak forgalomra közepesen, emberi erővel hajtott vízijármű forgalomra kiválóan alkalmasak. Jelentős számú mesterséges tó is található a térségben gey részük a Hortobágyon, másik részük pedig Debrecen térségében. A Tisza-tó, mint országosan kiemelt üdülőkörzet és idegenforgalmi régió a megyében a következő településeket érinti: Újszentmargita, Folyás, Polgár, Egyek. 68

Természeti ritkaságok, nemzeti parkok, védett területek A táj gazdag és egyedi növény- és állatvilága, Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, az élővizek mentén kialakult növénytársulások miatt a megye területének nagy százaléka védettnek minősül. Ezek között kiemelkedő értékű a megye jelentős területét érintő Hortobágyi Nemzeti Park, mely hazánk első nemzeti parkja és 1999 decemberétől az UNESCO Világörökségének is része. Több tájvédelmi körzet is található a megyében. A Bihari-sík Tájvédelmi Körzet védett területei a Püspökladány, Berettyóújfalu, Komádi, és Füzesgyarmat által határolt területen találhatók 17.095 hektár kiterjedésben. A körzet több egységből áll: Ölyvös-Barát-ér és környéke, Tépe környéki legelők, Bihari Legelő Természetvédelmi Terület bővítése, Darvasi túzokos telep, Szöcsködi legelő, Zsáka és Mezősas között húzódó szikesek, Furtai Veres-hát, Csátó és Csipszila Furtán, Ásvány-puszta, Pocsaji-kapu, Kismarjai szikes gyep, Bojti rét, Bojti Lányi-legelő,Hencidai Miklós-erdő részlete, Nagykereki Limbus-legelő, Sárándi Szilas-legelő, Derecske-Tépe környéki legelő, Konyári Békarívás és Kerekszik, Berekböszörményi Szilhát, Földesi szikesek, Esztári Nagyszéksós és környéke. A Hajdúsági Tájvédelmi Körzetet 1988-ban hozták létre 7000 ha-on, 22 elkülönült területen. A felszínére jellemzőek a 18–20 m-es magasságot is elérő ún. parabolabuckák, melyek között ún. “nyírvízlaposok” alakulhattak ki. A természetvédelmi területek közül kiemelkedik, néhány, amely a térség unikális értékeit mutatja be. A Bihari-legelő TT 770,3 hektár kiterjedésű, Berettyóújfalu és Váncsod közigazgatási területén helyezkedik el. A védettség célja a szikes pusztai földfelszíni formák, a védett növények és állatok, a természetes növénytársulások, illetve a pusztai tájkép megóvása, a vonuló madárfajok zavartalanságának biztosítása. A Debreceni Nagyerdő TT különleges védett növényeket és állatok tartalmaz. Már a 18. században parkká nyilvánították, 1939-ben pedig hazánkban elsőként került be a védett természeti területek törzskönyvébe. Területe 1092 ha, Debrecen belterületén található meg. jellemző társulása a homoki pusztai tölgyes, állományalkotó őshonos fafaja a kocsányos tölgy, ezzel fehér nyár, rezgő nyár , kislevelű hárs, a mezei juhar és a vadkörte elegyedik. A Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT 265 ha területen terül el. 1976-ban nyilvánították védetté a kipusztulás szélén álló földikutyát. A Hencidai Csere-erdő TT Hencida falu határában található, területe 108 hektár. Jellemzőek rá a szikes, illetve az ártéri társulások. A megyében számtalan helyileg védett természeti értékkel találkozhatunk. • • • • • • •

Álmosd: „Miskolczy-féle” park Bagamér: Numidiai jegenyefenyők, Takó-hegyi fehérnyárak Bakonszeg: Bessenyei-emlékház kertje Berettyóújfalu: Dr.Barcsay László kertje, Olimpiai emléktölgy, Korhány-ér, Herpályi templomrom környezete Bocskaikert: Kocsányos tölgyes Bojt: Nagy-rét Debrecen: Acél utcai kocsányos tölgy, Acél utcai páfrányfenyő, Bartók Béla úti tölgyfasorok, Bem téri páfrányfenyő, Debreceni Állami Gazdaság: kocsányos tölgyfa, Debreceni Állami Gazdaság: ostorfa, Debreceni Egyetem botanikus kertje, Debreceni két somfa, Debreceni nagycserei arborétum maradványa, Debreceni nagycserei ligeterdő maradványa, Debreceni nagycserei ligeterdők, Debreceni nagycserei rezgő 69

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

nyáras, Debreceni nagycserei szürke nyáras-tölgyes, Debreceni nagycserei tölgyerdők, Déri téri kocsányos tölgy, Déri téri piramistölgyek, Egyetem téri kocsányos tölgyes, Fűvészkert utcai tiszafák, Halápi- rét, Hármas-hegyi akácos, Honvédtemető, Kálvin téri emlékkert, Kálvin téri Lycium (ördögcérna), Kálvin téri tiszafák, Nádor utcai japán császárfa, Nádor utcai páfrányfenyő, Nagy Sándor- halom, Nagyerdei körúti páfrányfenyő, Nagyerdei öreg tölgyes, Panoráma úti akácerdő, Vámospércsi út 61.sz. védett fák Esztár: Nagyszék-tó Hajdúbagos: Templom u.2. alatti ház kertje Hajdúböszörmény: Gyöngyvirágos tölgyes, Gyertyános tölgyes, Zeleméri középkori templomrom környezete, Rákóczi F. utcai és Újvárosi úti platánfasor, Dorogi úti hársfasor, Hajdúdorog: Óvoda utcai kocsányos tölgy Hajdúhadház: Emléktölgy, Nyárfa Hajdúnánás: Páfrányfenyő Hajdúsámson: Olimpiai emléktölgy Hajdúszoboszló: Emlékkert Hajdúszovát: Templomkert Kismarja: Templomkert, Őszi kikerics élőhelye Mikepércs: Kocsányos tölgy Monostorpályi: Feketefenyves Nagyrábé: Füsti-tanyai kocsányos tölgy Nyíradony: Kocsányos tölgy, Ostorfa, Hubertus tölgyfa, Guthi-erdő Pocsaj: Ér-folyó mederszakasza Polgár: Kálvária-domb Püspökladány: Hosszúháti mezővédő erdősávok, Hamvas-csatorna melletti tölgyek Téglás: Angolkert Gyermekotthon Parkja

A mesterségesen létrehozott ökoturisztikai jellegű vonzerők közül kiemelkedik a Püspökladányi arborétum (Farkas-szigeti arborétum). 1954 és 1962 között került sor a telepítés első részére. 1978-tól bővítették ki az arborétumot díszfák telepítésével. A kert jelenlegi területe 8 hektár. 1924-ben elsősorban a szikes talajok fásításával kapcsolatos kutatások szolgálatára alapították. Egyedülálló természeti látnivaló a szikkísérleti erdő. Elvileg ökoturisztikai elemekként lehet számolni régebbi temetőkkel is. Ezek közül érdekességként említjük meg a hajdúböszörményi ún. Kopjafás Temetőt. Öko-élmény a múzeumokban Állandó vagy ideiglenes kiállításokon a környék élővilágát mutatják be Semsey Andor Múzeumban Balmazújvároson, a Bihari Múzeumban Berettyóújfalun (A táj és az ember - Herpálytól a faluvárosig), A debreceni Déri Múzeumban Tájunk madarai kiállítás Hajdú-Bihar megye madárvilágát mutatja be élőhelyek szerinti elrendezésben, kitömött madarak és fotók segítségével. Szerepelnek az 1940-es években gyűjtött - ma már ritka, védett fajok is: rétisas, parlagi sas, batka, kanalas gém, stb.

70

Hajdú-Bihar megye néhány jellemző tájának ökoturisztikai lehetőségei Ligetek és erdős puszták Létavértes környékének ligetes tája természetes folytatása a debreceni erdős pusztáknak. Létavértes északi részén, Újléta irányában természetvédelmi terület helyezkedik el, a Kertek-Erdők-Ligetek Egyesület Liget-farmja pihenési lehetőséget kínál. Bagamér mellett a Kék Kálló völgye helyezkedik el, különleges természeti értéket képviselő növényekkel. Hajdúbagos község számos védett természeti értékkel rendelkezik: a Templom u 2. szám alatti védett fák, gyöngyvirágos-tölgyes erdőrészlet, gyertyános–tölgyes erdőrészlet, illetve a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Terület. A rezervátum mellett helyezkednek el a Rókás horgásztavak, amitől nyugatra a mikepércsi határban a több száz éves legendás tölgy (Rákóczi-tölgy). Mikepércs fontos ökológiai értéke a Nyárfáshegyi legelő, ami település közelében lévő erdősült terület. Konyár falu határának egyik része természetvédelmi terület, ahol a szikes tavak jellegzetes növénytársulásai és madarai találhatók meg. Monostorpályiban természeti értékek között kiemelkedően fontos a 6 ha-os védett feketefenyves erdő. Újléta mellett találjuk az erdős puszták egyik legszebb részét. A védett Ócsai-kaszáló és a Kiserdő kincse a (egyhajúvirág) kikerics. Bihari térség Bihardancsháza ún. ásványi részen található, kb. 40-45 darabból álló túzokállomány. Berekböszörmény hársfasora is Hajdú-Bihar megye védett természeti értékeinek fontos részét képezi. Nagyrábé Füstpusztán a 250-300 éves kocsányos tölgy, védettséget élvez. A kastéllyal harmóniában igazi angolparkot képez a természet. Pocsaj országos jelentőségű védett természeti értéke a Tövises morotva, amit rétegforrások táplálnak. A környező lápi növénytársulások rendkívül fajgazdagok. A Laponya-domb Az Ér Pocsajnál torkollik a Berettyóba. Ha az Alföldi kék-túra útjelzéseit követve a gáton elindulunk keletre, a Tövises utáni hídnál (kb. 5-6 km) egyedülálló természeti jelenséget, a Laponya-halmot fedezhetjük fel, ahol a Nyírség leszakad a folyómeder irányába. Sárrét Csökmő rendkívül bőséges madár- és vadvilággal rendelkezik. található a környéken túzok, de a réti sasok is ezen a környéken telelnek. Körösszegapátiban a Belecz-tározó - Körmösdpuszta határában található, ami kedvelt a természetjárók között. A Hortobágy és térsége Tiszacsege mellett az ún. Kácsa-sziget rendkívül gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. Annak az ökoszisztémának a maradványa, ami a Tisza szabályozása előtt jellemző volt az Alföld jelentős részére. Kedvelt madármegfigyelő hely, hiszen a barna kánya és a fekete gólya is fészkel itt. Egyeken belül három országos jelentőségű természetvédelmű terület is található: a Pusztakócsi mocsarak Természetvédelmi Terület (TVT) északi része (Csattag), az 71

Ohat-erdő TVT nagyobbik, és a Tiszadorogmai Göbe-erdő TVT kisebbik része. Ugyancsak fontos tájelemek az Ohati halastavak és a Feketerét, mint jelentős vízmadár lelőhely. Egyek-Félhalom út mellett helyezkedik el a Partifecske telep. Egyeken találjuk a Hortobágyi Nemzeti Park Nyugati Fogadóházát. Az Egyek-Pusztakócsi mocsarak bemutatóterület 30 km hosszú és a Ramsari Egyezmény értelmében nemzetközi védettséget is élvez. Alkalmas kerékpáros turizmusra is, a mocsaras területen palló segíti az átkelést. Kerékpárral is bejárható, a mocsárban pallóút vezet. A terület domborzata sokkal változatosabb, mint a mocsárvilágtól keletre elterülő Hortobágyé. Az Újszentmargitai erdő védett sziki tölgyes társulásból áll. Ezen kívül az ún. Bagotai puszta is igen értékes túzok- és ragadozómadár populációja miatt. A Hortobágy klasszikus pusztai tájképe leginkább Hortobágy község térségében érhető tetten. A Pusztai Állatpark őshonos állatokat mutat be, mint a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. "génbankja". Érdekesség, hogy az állatpark azon a területen került kijelölésre, ahol az 1950-es években rizstermesztéssel próbálkoztak. Az ún. Szálkahalmi tanösvény (4 km) a hasonló nevű kunhalomról kapta nevét és a szikesi növénytársulásokat mutatja be. A Hortobágy-halastó tanösvény leginkább vízimadarak élőhelyét mutatja be és 10 km hosszú. A hortobágyi Öreg-halastó kb. 2000 hektár nagyságú, és majdnem másfél tucatnyi más működő halastóval együtt a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotja. Természetesen ez is a Ramsari Egyezmény alá tartozik. Kuriózumszámba megy a hatalmas kanalasgém-telepe, a tavaszi vadlúdvonulás, illetve a veszélyeztetett kis lilik európai állományának is ez egyik legfontosabb átvonuló helye. A Hortobágyi Madárpark és Madárkórház a Kilenclyukú híd közelében helyezkedik el. A Körszín helyiségeiben a nemzeti parkról és a Ragadozómadár-védelem című tárlat várja az érdeklődőket. Ezen kívül kiállítás látható a Tisza-parti galériaerdőkről, az ohati és újszentmargitai reliktum-tölgyesekről is. Görbeháza a Hortobágyi Nemzeti Park közvetlen határában fekszik, közvetlen környezetében ritka növénytársulásokra és gazdag állatvilágra, a település belterületén tavasztól egészen nyár végéig a környéken egyedülálló számú gólyacsapatokra bukkanhatunk. 6.2.4. Bihar megye ökoturisztikai erőforrásainak leírása A természeti ritkaságok, valamint a védett területek bőséges előfordulása jellemzik Bihar megye tájait, látványosságait, melyek közül kiemelkedik a Nyugati szigethegység natúrpark. A domborzati formák harmonikus és egymást kiegészítő társulási módjának a hatására 3 jól elkülöníthető földrajzi térséget fedezhetünk fel, melyek nagyjából egyforma arányban oszlanak meg: a Nyugati-alföld, a Nyugati (vagy Körösök)-dombvidéke és a Nyugati (vagy Erdélyi) szigethegység. Bihar megye legnagyobb ökoturisztikai vonzerejét, a Nyugati Szigethegység képviseli. Ezen belül természetesen kiemelkedik a Nyugati Szigethegység Natúr Park, mely összetettségével és eredetiségével rendkívüli jelentőséggel bír a megyében, a kifejezetten ritka és védett értékek igen magas számával. A natúr park összterülete 75.786 ha, amiből 24.280 ha tartozik Bihar megyéhez. Az Erdélyi Szigethegység Natúr Parkot a csodálatos karsztalakzatok jellemzik: barlangok, szorosok, hágók és karsztfennsíkok. Ennek a helynek a varázslatához az itt élő emberek életmódja is hozzájárul. Ide könnyen el lehet jutni, télen sízésre, túrázásra, 72

szánkózásra, az év többi részében pedig túrázásra, biciklizésre, hegymászásra alkalmas. Az Erdélyi Szigethegység Natúr Park területe lehetőséget ad egy kellemes vakáció eltöltésére, baráti- vagy családi körben. Számos természeti erőforrás és természeti érték előfordulása vezetett oda, hogy védetté nyilvánítsák, mint természeti park. Itt a fő attrakciót a karsztformák adják, ami a táj legkiemelkedőbb sajátossága, a rengetek barlang jelenléte, melyek közül a leglátványosabb és őslénytani leletekkel is rendelkező Medve-barlang. Szintén csak itt található meg egész Romániából, sok olyan zsomboly mely több ezeréves jeget tartalmaz, mint például az Eszkimó, a Porcika, a Bársza-katlan, vagy a Vértopzsombolyok, melyek egyben jégbarlangok is. Egy egyedülálló jelenség ezen a vidéken a Rozsda-szakadék, mely egy erős eróziós folyamat által létrehozott kb. 600 m átmérőjű illetve 100 m mélységű látványos szakadék. A NySzNP Bihar megyére eső része majdnem megegyezik a Bihar-hegység vagy Bihari-havasos területével, ennek mindössze a déli része maradt ki a natúr parkból, ami viszont magába foglalja a hegység, a megye, sőt az egész Nyugati-Kárpátok legmagasabb hegycsúcsát, a Nagy Bihart, mely 1849 méterrel emelkedik a tengerszintje fölé. A natúrparkot 3 irányból lehet megközelíteni. Észak felől, Biharfüred üdülőhely szolgálhat kiindulópontként a gyalogtúrák kedvelőinek, dél felől a 75-ös nemzeti út, illetve a Bihar-Fehér megyék határa mentén fekvő VertopAranyoslápos üdülőtelep is viszonylag könnyen megközelíthető. Ezek mellett, a leggyakrabban igénybe vett útvonal a Sudrigiu – Vasaskőfalva – Boga völgye – Pádis-fennsík megyei út. Ezen az útvonalon, melynek utolsó szakaszának aszfaltozási munkálatait 2011 őszéig fognak befejezni, eljuthatunk a natúr park „szívébe” Pádisra. A Pádis karsztfennsíkon találhatóak a legérdekesebb karsztképződmények. Itt szinte minden patak a föld alá kerül, nemegyszer más néven tör elő és folytatja útját, majd újra eltűnik. A fennsík, a Bihar hegység középső részén terül el, földrajzi feltárását többek között Czárán Gyula végezte, több mint egy évszázaddal ezelőtt. Így a magyar tájnevek, illetve a mostani jelzett turistaútvonalak nagy része az ő nevéhez fűződik. Az 1050-1280 méter magasságok között elterülő fennsík jellegzetes karsztvidék, ahol megtaláljuk annak összes jellemző jelenségét: karsztforrásokat, víznyelőket, töbröket (dolinákat) valamint barlangokat. • A Csodavár Európa legnagyobb exokarsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100-300 m átmérőjű és 120-180 m mélységű zsomboly. Ezek közül kettő, állandó jelleggel, a harmadik pedig csak alacsonyabb vízállásnál látogatható. A legnagyobb dolinában egy 73 m magas barlangnyílás („portál”) található, mely gótikus templombejárathoz hasonlítható, Pádis és a Nyugati Szigethegység jelképévé vált. A Csodavár-rendszer tulajdonképpen három ,,sziklaarénából” tevődik össze. A 300 m mélységgel és 1 km átmérővel rendelkező medence szabályosságát csak a Várpatakkanyonjának betörése töri meg. A Csodavárba vezető turistaösvény az erdészeti úttól indul, lépcsőzetesen ereszkedik egy meglehetősen sziklás területen, párhuzamosan halad a Várpatak-völggyel az I. dolináig (zsombolyig). Az nyugati, csaknem 150 m-es sziklafalat egy hatalmas kapu lyukasztja át, ennek aljában tűnik el a Várpatak. A bejáratot övező lucfenyők eltörpülnek a bejárat méreteihez képest, ugyanakkor remek viszonyítási alapot szolgáltatnak a Csodavár hatalmasságának és magasztosságának felismeréséhez. Bal felől egy még grandiózusabb sziklafal látványa fokozza a látvány egyedülállóságát, ebbe a sziklafalba vájódott be a III. Dolina, amely felett, két kilátó is kiépült a szakadék 73

• •

•

•

•

•

varázslatának átéléséhez. A bejárat jobb oldalán egy kavicsnyelv kapaszkodik a II. Dolina irányába. Ez tulajdonképpen egy 200 m hosszú körszerű zsomboly, melynek aljában két ablak is található: az egyik az I. Dolina irányába visz, a másik pedig a Csodavár alagútrendszerére nyílik. A I. Dolinából a III. Dolinába juthatunk a Csodavár-kapu balfelőli részén kiépített vaslépcsőkön haladva, átlépvén azt a küszöböt, amelyik a két arénát választja el egymástól. A III. Dolina 300 m alapú egyenlő oldalú háromszöghöz hasonlít. Ennek súlypontjában egy hatalmas portálé található, melyet hatalmas omladéknyelvek vesznek körül. Nyugati oldalában egy tökéletesen függőleges, mintegy 200 m-es, növényfoltokkal tarkított sziklafal található, melynek tetején két fából épített kilátó várta a látogatókat 2008-ig, amikor az előrehaladott korhadása miatt lebontották. Egyelőre még nincsenek új kilátók, de a tervek szerint rozsdamentes fémszerkezetből fognak majd elkészülni. A kilátók egy meredek vízmosásból kialakult ösvényen közelíthetők meg. A szám szerint 4 kilátó, 2-2 a II. és III. Dolina fölött épült ki, körbejárásuk igazi kalandtúrát ígér mindazoknak, akik nem szenvednek tériszonytól, vagy ezt a fóbiájukat éppen itt kívánják legyőzni. Tény, hogy a Csodavár-karsztrendszer csodálatos látványa minden látogatót kárpótol majd a megtett erőfeszítésekért. A vidék egyik legszebb tája a Ponor-rét. A mező a hóolvadás és a nagy esőzések idején tóvá alakul, mivel az itt található víznyelők képtelenek levezetni a sok vizet a Csodavár barlangjába és innen tovább, a Galbena-kitöréshez. Az Elveszett Világ fennsík két völgy illetve két kövesút között fekszik, a karsztfennsík keleti részén, teljesen elkülönítve a környező településektől. Néhány csodálatos karszt jelenséget rejt magába, melyek közül megemlítjük az Iker-zsombolyt, Fekete-zsombolyt és Fedett-zsomboly. Ezek 45-60 méter mélységű zsombolyok, melyek alján aktív vízfolyás és gyakran kisebb jégtömeg is megtalálható. Ezek járatait természetesen csak alpinista felszereléssel lehet meglátogatni. A Bársza-katlan egy ovális alakú medence, melynek a hosszabbik tengelye 2 km-es, a kisebbik pedig 1 km-es átmérőjű. Itt több érdekes formájú karszt alakzat található. Ezek közül kiemelkedik a Fekete illetve Zapodie-barlangrendszer több mint 10 km hosszával, valamint a Bársza-jégbarlang. Az Eszkimó-jégbarlang a Bársza katlan és a Galbina-völgy vízválasztó szirtjén található, 1150 m tengerszint feletti magasságban. A jég mennyiségét tekintve, a harmadik legnagyobb jégbarlang Romániában. A barlangot dél tájban ajánlatos megtekinteni, amikor a nap besüt a mennyezeten, lévő óriási „ablakon” elbűvölő látványt szolgáltatva. A Galbina szurdokvölgye egy több mint száz méter magas függőleges mészkő fal lábánál kezdődik. A Galbina patak mélyen belevág a mészkőbe, ezáltal a Kárpátok egyik legcsodálatosabb, legvadregényesebb szorosát hozta létre. Több mint száz méter mélységű szakadékok, természetes boltívek, barlangok, vízesések és néhány földalatti alagút, páratlan élményt nyújtanak a vidék turistáinak. A Galbina-forrás a Csodavár barlangrendszer vizének felszínre bukkanása, így tulajdonképpen a Pádis-Csodavár zárt medencét átszelő folyók nagy részének a találkozási pontja. A vízkelet tulajdonképpen egy 7 m átmérőjű, meredek sziklafal lábánál található vízfelület, ahonnan az előtörő víz meredek sziklafalon, látványos vízesésen indul, hogy megvívja további harcát a hegyekkel. (A sziklaszoros falaiba két helyen is kilátókat építettek ki, mintegy 200 m-s relatív

74

•

•

•

•

magasságban a folyó szintjéhez képest, innen nyerhetünk némi bepillantást a szurdok meredek sziklákkal féltve őrzött titkaiba.) Így lehetséges, hogy a Galbina-forrás vize 700 m távolságon mintegy 100 m szintkülönbséget tudhat magáénak, a víz által sziklába vájt kőüstök és medencék lehetetlenné teszik, hogy a völgyön haladva próbáljunk itt kalandokba bocsátkozni. A víz folyásának útjába hamarosan egy barlangszáj kerül, ez a földalatti alagút bejárata, melynek hossza 100 m és csak nagyon elszánt kalandtúrázók számára ajánlott. Az alagút a jobb oldalon egy legyezőszerű vízeséssel ér véget, ahonnan a lezúduló víz egy tóban gyűjt újabb erőt magának. Az Aragyásza barlang avagy a Szamos bazár gyakorlatilag a Meleg Szamos forrásvidéke, a pádisi karsztfennsík északi peremén helyezkedik el. A barlang előrehaladott fejlettségi állapotban található, és remekül szemlélteti, hogyan alakulhat át egy barlangrendszer hatalmas kanyonná. A barlang bejárata 15 m magas és 7 m széles, ovális alakú, ez a hatalmas száj nyeli el az Aragyásza patakot. A barlang egyetlen hatalmas járatból áll, alagútszerű képződmény, hossza 212 m, több hatalmas terem láncolata alkotja, melyekből „kémények” sokasága tör a felszín felé. A kémények közül már legalább 5 ablakokban tárult ki, a napsugarak ezeken behatolva biztosítják a barlang természetes megvilágítását. A vízfolyás mentén az alagút egy 50 m-es nagyon szűk kanyonban folytatódik. A barlang viszonylag jól kiépített, falétrák és hidak könnyítik meg a látogatását. Az Aragyásza-barlang és –kanyon kijáratánál az Aragyásza-tisztásra juthatunk, ez egy növényekkel gazdagon benőtt sziklákkal és hatalmas lucfenyőkkel díszített, meredek lejtőkkel övezett terület, ahol gazdagon nő az áfonya is. Itt az Aragyásza-patak a Feredő-patakkal folyik össze, tulajdonképpen itt jön létre a Meleg-Szamos. Innen kezdődik a Meleg-Szamos szorosa, ez a rész a folyó legfestőibb és legvadabb szakasza: a 100 m-es sziklafalak megadván magukat a születő folyó energiáinak sorsukba beletörődve omlanak a Meleg-Szamos által kijelölt szűk folyóvölgybe. Számos kilátó könnyíti meg, hogy betekintsünk a Szamos titkaiba, de bejárható innen a Moloh-kanyon, a Száraz-barlang, a Honu-barlang, a Tunelul Mic-barlang, megcsodálható a Cuciulata 110 m-es mészkőépítménye, melyen túl az Égett-kő, a Visszhangoskő, a Tolvajkő jól felismerhető kiemelkedéseivel a Vlegyászáig húzódó hegygerinc húzódik. Jelenleg a szálláshelyek száma nagyon alacsony a Pádis fennsíkon és ezek is általában alacsony komforttal rendelkező egységek (többnyire faházikók, menedékházak). A turisták legnagyobb része a Glavoi réti vadkempingezést választja. A Nyugati Szigethegység Natúr Parkban jelenleg 5 sátorozásra kijelölt terület létezik: ezek közül három Bihar megye területén: Glavoi rét- vagyis más néven Az Istálók, a Pádis menedékház környéke, valamint a Szegyesd-völgye. Valamennyi kemping kiépítésre vár (illemhelyek, zuhanyozók, stb. kialakítása). A Glavoi-réti kempingben, amely a natúr park központi részén fekszik, számos turistaútvonal találkozásánál a Hegyimentők kirendeltsége található, melyet a Bihar Megyei Közhasznú Hegyimentő Szolgálat működtet. A turistaszezon idején állandó ügyeletet tartanak: balesetek esetén szakszerű beavatkozást biztosítanak, de szívesen szolgálnak turisztikai információkkal is. Ami a jövőt illeti, Románia nyugati részének legfontosabb turisztikai célpontját, egy európai szintű üdülőközpontot terveznek Pádisra. Lassan nyolc év huzavona után úgy tűnik, most minden engedély a rendelkezésre áll, hogy megvalósíthassák Románia egyik legnagyobb turisztikai projektjét. A jelenleg is épülő Vasaskőfalva - Bánffyhunyad aszfaltozott, megyei út mellé tervezett 75

•

•

üdülőváros egyrészt télen-nyáron szálláshelyeket biztosít majd a térségbe érkezőknek, másrészt modern sípályákkal várja a téli sportok román és magyar kedvelőit. A Nyugati-szigethegység központi része, Pádis a román-magyar határtól mindössze 100-120 km-re található erre alapozva a befektetők nagyszámú magyarországi vendégre számítanak majd, főképp Hajdú Bihar, Békés és Csongrád megyékből. A Pádis karsztfennsík bármely korosztály számára ideális kirándulási lehetőségeket biztosít és viszonylag könnyen megközelíthető. Rengeteg túracélpontja van, amelyek 1 és 12 órás kirándulással bejárhatóak, tehát akár egy nap alatt teljesíthetőek. Pádis ideális hely a könnyű sétáktól kezdve, a barlangászaton át, a kalandtúrákig a hegyvidéki kikapcsolódás valamennyi formájához. A kikapcsolódás és pihenés mellett Pádisnak az egészségturizmusban is kiemelkedő szerepe lehet. Mikroklímája révén olyan betegségek kezelésére alkalmas, mint például a basedof-kór és légző- és idegrendszeri betegségek. A Pádis fennsík rendkívül csapadékos hely. Az eső mennyisége kétszerese az alföldön tapasztalható esőknek. Ez annak tudható be, hogy Pádis fölött találkoznak a nyugatról és keletről érkező légtömegek, amelyek általában ellentétes töltésűek. Ezek a töltések jelen vannak a levegőben is és kedvező hatást fejtenek ki a szervezetre. Ráadásul ezt a levegőt minden irányból megszűrik a hatalmas erdőségek, ezáltal Pádis bármilyen légzőszervi betegség gyógyítására és a regenerálódásra tökéletesen alkalmas hely.

A Bihar hegység és az Erdélyi-szigethegység turisztikai adottságai hasonlóak a Prahova- és Brassó megyei turistaközpontok adottságaihoz, de ezt eddig egyáltalán nem használták ki. A múltban inkább nyáron jöttek ide a turisták, de a hegyvidék adottságait ismerve az üdülőközpont a téli sportok kedvelőinek ezreit fogja vonzani az aszfaltos út elkészülte után. A Nyugati Szigethegység változatos természeti adottságai a biodiverzitás konzerválása szempontjából jelentős ökoszisztémák kialakulását segítették elő. A Nyugati Szigethegység Természetvédelmi Terület területéről a sajátos környezeti tényezőknek tulajdoníthatóan számos endémikus fajt írtak le: Jósika-orgona v. erdélyi orgona (Syringa josikae), sisakvirág (Aconitum calibrotryon ssp. skarisorensis), az elsőként innen leírt nyalábcsengőke (Edraiantus kitaibeli), valamint a kéküstökű csormolya (Melamphyrum bihariense). A NySzTT területéről számos gerinctelen fajt gyűjtöttek be és írtak le tudósok, ezek közül igen sok bizonyult endémikusnak a Nyugati-szigethegységen belül. A fajok jórésze endémikus, és csak néhány barlangban fordul elő. Legjellemzőbbek: a Coleopterae, Chlovinae (Leodidae), Trechinae (Carabidae) csoportok. A Drimeotus és Pholeuon troglobionta nemek endémikusak a Nyugati-szigethegységben, elterjedtségük nagyon korlátozott. A NySzTT élőhelyeinek és ökoszisztémáinak legfontosabb és legtörékenyebb része a felszín alatt, a barlangokban található. Ezek megóvása kiemelt feladat, ugyanis a turisták látogatása direkt vagy indirekt módon befolyásolja a látogatott barlang mikroklímáját, melyre többnyire a hőmérséklet és a nedvességtartalom állandósága, valamint a légáramlatok hiánya jellemző. A vízesések egyedülálló festői tájat alakítottak ki, melyek a domborzat és a kőzettani sajátosságoknak köszönhetően a megye számos pontján felbukkannak. Ezek közül a leglátványosabbak a Nagy-Phaeton-vízesés (80 m), Három király vízesés, Schmidl vízesés, Szerenád vízesés, Jadolina vízesés, Fátyol-vízesés, Miss-vízesés, Révi 76

vízesés, Szentháromság vizesések, Czárán vizesés (Meleg Szamos szurdokvölgye), a Galbena szurdok vízesései (Eminenciás), Ördögmalom vízesés, stb. • A Boga-völgye a Bihar-hegység talán legfestőibb nyaralóövezete. A Köves Körös felső folyása mentén lévő üdülőtelepet, a Sudrigiu – Vasaskővalva – Pádis megyei úton lehet megközelíteni. A kis nyaralótelep mindössze 12 kilométerre fekszik Pádistól, de magában a völgyben is megéri alaposabban körülnézni, mert rengeteg látnivalót tartogat a turisták számára. Láthatunk itt egyszer szelíden csobogó, máskor vad vízesések formájában lezúduló patakokat, hatalmas sziklákat, barlangokat és mindezt számtalan szebbnél-szebb gyógynövény teszi még változatosabbá és illatosabbá. A völgyben több panzió is működik, többnyire két és három csillagos kategóriájú szolgáltatásokat nyújtva. A vidék teljes szálláskapacitása meghaladja a 250 főt. • Aleu völgye: a Köves Körös legnagyobb jobb oldali mellékfolyója, melynek felső szakaszán számos vízesés jött létre, melyek közül kiemelkedik a több, mint 80 méter magas Nagy Phaeton (Bohodei) vízesés. A völgyön találunk néhány turisztikai szálláshelyet és turisztikai szolgáltatót (étterem, pisztrángos, quad) • A Boga völgyétől nem messze, (gyakorlatilag a „déli szomszédságában”) a Crăiasa patak völgyében, illetve Kiskóh település térségben találhatjuk a legszebb, turisztikai célokra kiválóan alkalmas, nemzetközi elvárásoknak megfelelően kialakított Medve-barlangot (Peştera Urşilor). 1980 július 14-én adták át hivatalosan kiépítve és elektromos kivilágítással is ellátva turisztikai hasznosításra szánt barlangszakaszt, megteremtvén ily módon a lehetőséget, hogy kisiskolásoktól a nyugdíjasokig bármely korosztály belepillanthasson a földalatti világ rejtelmeibe. Egyben biztosították azt is, hogy a barlang alsó szakasza tudományos rezervációként érintetlen maradjon. Így válhatott a Medvebarlang Románia leglátogatottabb barlangjává, melyben a turisztikai kihasználás és a tudományos kutatás békésen megfér egymás mellett. Ezzel együtt is 2008ban a hivatalos adatok szerint közel 100.000 személy látogatta meg a barlangot. Tény, hogy ez a barlang nem méreteivel, hanem a cseppkőképződmények sokaságával és változatosságával, mondhatni túlzsúfoltságával válik egyedülállóvá. A több mint 12000 éve kihalt barlangi medve (Ursus Spelaeus) maradványok csak fokozzák a barlang vonzerejét. A járdákkal, kapaszkodókkal kiépített felső rész hossza 847 m, a látogató csoportokat jelképesnek mondható összegért megváltott jegy ellenében (felnőtteknek 15 LEJ, azaz 1.000 Ft) turistavezető kalauzolja végig a 3 egymásba nyíló járaton: a Medvék-járata a felhalmozódott medvecsontokról kapta a nevét, az Emil Racovita-járat méltóképpen hirdeti és népszerűsíti a romániai barlangkutatás atyjának nevét, míg a Gyertyás-járat a gyertyaszerűen kiemelkedő sztalagmitákkal ejti ámulatba a látogatót. A kijárati szakasz jelképesen a Vének Tanácsa nevet viseli. A barlangoknak és a bennük lakó lényeknek sokszor tulajdonítottak mágikus erőt: hogy ez nincs másképpen a XXI. század küszöbén sem, elárulják a mindenfelé szétszórt aprópénzek, melyeket a látogatók szerencsehozó szándékkal dobálnak szét. Ezek eltakarítása a folyamatos tisztítási akciók ellenére is reménytelen feladatnak tűnik. • Ugyancsak Kiskóh településen, a Medve barlangtól mindössze néhány száz méterre található a „La Fluturi” elnevezésű néprajzi múzeum melyet ingyenesen lehet meglátogatni. • A szedgyesdi-völgy, mely nem más, mint egy vadregényes szurdok a barlangokkal ismerkedők kiváló terepe, kialakulását tekintve a szurdok tulajdonképpen egy ősi barlang beomlásával keletkezett, a ma látható 77

•

•

•

• •

• •

barlangbejáratok az egykori oldalfolyosók torzói. A völgy hossza a falutól a forrásig 8 km, ebből kb. 4 km-es szakaszon egymást követik a patak mindkét oldalán sorakozó barlangbejáratok. Mintegy 15 km2 területen, több mint 160 barlang található, így ezt a völgyet tekintjük Romániában a legsűrűbben üregesedett területnek. A legismertebbek: József-főherceg barlang (Măgura) és Semsey barlang (Coliboaia). Ezek látogatásához megfelelő felszerelésre és megvilágításra van szükség; a József-főherceg barlang egyike a legszebb Erdélyi-szigethegység barlangjainak. Ez egy sztalagmitokkal és sztalaktitokkal díszített fosszilis barlang; a Semsey-barlang egy 750 m hosszú vízszintes barlang, egyetlen aktív tárnával és egy kis háromszög alakú bejárattal. Szintén a natúr parkban, illetve ennek déli határán található VertopAranyoslápos térsége, mely a magyar sízők körében népszerű, viszonylag „hóbiztos” pályarendszer, a magyar-román határtól kb. 100-120 km-re. Összesen 4.300 méternyi könnyű, közepes és nehéz pálya húzódik 1.100 és 1.500 méteres magasság között. A pályákat kéttányéros húzólift és egy négyszemélyes felvonó szolgálja ki. A felvonóhoz összesen három pálya tartozik: fekete szakasz (1.100 m), piros (1.400 m), kék (1.800 m). Esténként kivilágított pályákon lehet síelni, aki pedig megunta a csúszást, az bérelhet motoros szánt is. Az elmúlt évtizedben az üdülőtelep gyors fejlődésen ment át. A szálláshelyek száma az elmúlt 10 év alatt az ötszörösére nőtt és jelenleg meghaladja a 700 főt. Ezek több mint kétharmada egész évben üzemel. Főleg két és három csillagos panziókban várják a vendégeket. Az üdülőtelepet viszont nem csak a síszezonban keresik fel a turisták, hanem a nyári időszakban is közkedvelt kirándulóhely illetve kiinduló központ a környék számos természeti látványosságaihoz, mint például a Rozsda szakadékhoz, a természet erózióját megörökítő alakzathoz vagy a Vércsorog vízeséshez, amely 15 méter magasságból lezuhanó vízözönével egy óriási mármitot hozott létre. A vidék turisztikai szempontból és kerékpártúrákra, kielégítő kínálattal, rendelkezik, hiszen gyalogsárkányrepülésre és barlangászatra is alkalmas a nyári időszakban. A téli hónapokban síelésre, sítúrákra és lesiklásra, jégmászásra, szánkózásra vagy akár kutyaszános kirándulásra ideális úticél. Szintén innen kiindulva, a Nagy Bihar csúcs is elérhető (9-10 óra menet-jövet), amely a Bihar-hegység és a Nyugati Kárpátok legmagasabb csúcsa 1.849m. A hegy lábánál erednek az Aranyos, a Fekete-Körös és a Rézbányai-Körös is. Itt több csodálatos barlang van, közülük a legjellegzetesebb a Bihar kapu barlang. Sokan ezt az üdülőtelepet választják kiindulópontként a pádisi karszfennsík körbejárására, főképp a Galbena szurdokvölgyének körbejárására, de nem messze innen található a Szkerisórai-jégbarlang is (Fehér megye) mely Románia legnagyobb jégtömegét tartalmazó barlangja. Biharfüred a Bihar-hegység legismertebb üdülő-pihenőhelye, mely 1.100 méteres tengerszint feletti magasságban, minden oldalról magas hegyekkel körbezárt, szélvédett medencében helyezkedik el. Régen a belényesi görög katolikus püspökség birtokát képező pihenőhely volt, ma kiépített üdülőtelep. Télen 4-5 hónapig síelésre vagy szánkózásra alkalmas hó borítja a közvetlen környékén lévő hegyoldalakat. Klimatikus gyógyhely: különleges tisztaságú, ózondús levegője kedvező hatással lehet az egyes betegségben szenvedőknek (pl. szellemi kimerültség, vérszegénység). Egyik fő nevezetessége a Csodaforrás elnevezésű ásványvíz forrása, amely a Jád folyó egyik forrása. Régen az 78

emberek egy legenda szerint gyógyhatást tulajdonított 5°C állandó h őmérsékletű és magashegyi vizének. Számos jelzett turista útvonal indul innen ki a környékén lévő vízesések, barlangok illetve magas hegycsúcsok irányába. A megye középső és keleti részén elhelyezkedő rendkívül látványos hegyvidéki térség, mely a Nyugati Szigethegység néven is ismert, és Bihar megye területén a Réz-, a Királyerdő- a Béli-havasok valamint a Vlegyásza-Bihar vonulatai tartoznak. Ezek magassága 500 és 1849 m (Nagy Bihar csúcs) között mozog. • A Réz-hegység Bihar- és Szilágy megye határán húzódó hegység lapos tetői és hátai sehol sem érik el a tengerszint feletti 1000 méteres magasságot. Legmagasabb csúcsai a 918 méter magasságú Magura-csúcs majd az Almácska-tető, a maga 882 méteres magasságával. Letarolt, hullámos felszínének rossz lefolyású, sekély mélyedéseiben lápok bújnak meg. Legfontosabb turisztikai célpontjai Fekete-erdő illetve Sólyomkővár települések. • A Királyerdő-hegység a Fekete Körös, (Belényesi illetve Hollódi medence) a Sebes Körös (Révi-medence) és a Jád folyók között helyezkedik el. Domborzatát tekintve, három északkelet–délnyugati csapásirányú vonulatra osztható, amelyek közös jellemzője, hogy az ellaposodó hegygerincek voltaképpen karsztfennsíkokat, ún. planinákat alkotnak. A Jád- és a Barátka-patak által közrezárt keleti hegyvonulaton, valamint déli nyúlványában, a Kisbelényesihegycsoporton találhatóak a Király-erdő legmagasabb hegycsúcsai: a Holdringató (1027 m) és a Belényesi-Magura (1004 m). Felszínét karsztos felszíni formák, dolinák, szurdokok, zárt karsztos medencék barlangrendszerei, búvópatakjai teszik változatossá. • Több száz kisebb-nagyobb barlangot fedeztek itt fel, melyek közül a legjelentősebbek a Szelek-barlangja, mely az ország leghosszabb barlangrendszere, több mint 47 km hosszúságban térképezték fel; a • Nagymagyar-barlang, melyben jelentős régészeti kiállítás is található az itt felfedezett leletekből. Mindenképp ki kell még emelni a • révi Zichy cseppkőbarlangot mely egy, a kevés kiépített illetve villany kivilágítással rendelkező barlangok közül. Egyetlen kisebb hátránya, hogy csak vonattal vagy Révtől gyalogosan (2km) lehet elérni. • A barlangokon kívül a hegységben több kisebb-nagyobb sziklaszoros is megtalálható, melyek közül kiemelkedik a Sebes Körös szurdokvölgye. A közelben lévő Misid-völgye • a Moanei barlangal változatos természeti rezervátum, ahol barlangok és növény különlegességek egyaránt találhatók. • A meredek falú szurdokvölgyei közül méreteivel is kitűnik a Sebes-Körös révi szorosa. Dr. Herrmann Antal így fogalmazta meg az Erdély című honismereti lapban, még 1905-ben: „Minden, ami szép és bájos, ami fenséges és elragadó, fel van itt halmozva, mint egy zsúfolt kincses boltban, melynek kirakata Rév és vidéke. Ide kell jönnie az idegennek, a turistának, hogy a tündérkertben gyönyörködjék – ha beteg, pihenjen – ha fáradt, éledjen – ha életunt, üdüljön és pezsdüljön – ha elernyedt. Az a turista, aki idejön, feltétlenül Révbe jut.” Azóta eltelt több mint száz év, de talán még soha nem voltak e sorok ennyire a ma emberéhez szólóak. Rév számos természeti és kulturális értékel, látványossággal rendelkezik. Ezek közül kiemelkednek gyönyörű sziklasorosai, illetve egyedi fehér agyagból készült fazekas termékei. A festői szépségű, több mint 3 km hosszú, 357 ha elterülő természetvédelmi rezervátum két fő attrakcióval rendelkezik: az egyiket a magas hófehér mészkőfalak, másikat pedig 79

• •

• • • •

•

• •

•

a barlangok képviselik. De az sem elhanyagolható tény hogy számos védett növény és állatfaj otthona ez a vadregényes sziklaszoros, melynek mered mészkőfalain számos sziklamászó útvonalat alakítottak ki kezdőknek és haladóknak egyaránt. A hegység északi részén lévő látványosságok, eléréséhez kiindulópontként szolgálhatnak a Rév, Vársonkolyos vagy Barátka térségében lévő szállások. Ezek többnyire két illetve három csillagos panziók. A hegység déli illetve középső része is számos természeti vonzerővel rendelkezik. Az egyik legjelentősebb a mézgedi barlang, amely öt emeleten végigfutó galériarendszerrel rendelkezik és hossza több, mint 4.750 m védett övezet, számos őslény maradvánnyal. Említésre méltó még a Csűr-ponor illetve a Csűr-Izbuc barlangrendszer melynek nagy részét csak képzett barlangászok társaságában és segítségével lehet látogatni. Az Albioarei szoros az azonos nevű völgy középső szakaszán található, kb. 2 km-es hosszúságban. A Runcuri fennsík barlangjai hozzáférhető földalatti útvonalakat nyújt, úgy a kezdő, mint a tapasztalt barlangászok számára. A hegység déli részén fekvő látványosságok -barlangok, sziklaszorosokeléréséhez (mint pl. a mézgedi vagy meziádi barlang) kiindulópontként szolgálhatnak a Belényesben, Magyarremetén vagy Biharrósa térségében lévő szállások. Ezek nagyrésze két illetve három csillagos panziók. A Jád völgye (a Sebes Körös legnagyobb bal oldali mellékfolyója) számos turisztikai vonzerővel rendelkezik. Ez a völgy képezi a határvonalat a Királyerdő, illetve a Vigyázó (Vlegyásza) hegységek között. Itt is számos barlang található, illetve a völgy felső szakaszán impozáns vízesések jöttek létre, mint a Jadolina, a Fátyol és a Szerenád vízesések. A völgyön több víztárózó tavat is építettek, melyek közül a legnagyobb és turisztikai szempontból a legfontosabb a Lesu-tó. A vízgyűjtő tó az E60-as úttól mindössze 20 kilométerre található, amely 1973 óta gyűjti össze a völgy vizeit. Területe 148 hektár és a gátat 28,3 millió m³ víz megtartására tervezték. A tó végének (Coada Lacului) csodaszép része egyre kedveltebb építkezési terület lett. Nyaranta sokan kirándulnak, pihennek, pecáznak, esetleg strandolnak itt. A tó közelében illetve az egész völgyben az elmúlt években számos panzió nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. A tó mellett elhaladó erdészút egészen Biharfüredig visz, így a Lesi-tó kiindulópont a Bihar-Vlegyásza meghódítására. A völgy egyik különlegessége, a kárpáti vagy erdélyi vadorgonát (Syringa josikaea) tartalmazó botanikai rezervátum, mely egy ritka endemikus faj és amelyet növénykülönlegességként tartanak számon. A környező erdőkben természeti ritkaságok lelhetők fel, ezek közé tartozik a hiúz is (Lynx lynx).

A Béli-hegység a Nyugati Szigethegység legtekintélyesebb nyugati oldalága, a Fekete- és a Fehér-Körös által közrefogott Zárándi- és Belényesi-medence fölé sasbércszerűen kiemelkedő hegység. A 675 négyzetkilométeren fekvő Béli-hegység, vagy ahogy mai nevének 20. század előtti elterjedése előtt nevezték Kodru-Moma, legmagasabb pontja Szártető, vagy bihari Pilis, mely 1.112 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A hegység területének több mint a fele a 600-900 méter magasság közé esik. Az 1.000 méternél magasabb csúcsai a Nagyarad (1.098 m), a Dombi, a Nagyoroj és a Déva (1.044 m). Peremterületein kisebb-nagyobb 80

karsztfelszínekkel (pl.: a vaskó-kalugyeri, vagy a havasdombrói fennsíkok), látványos felszíni formákkal, viszonylag nagyszámú barlanggal (itt található az Jókai barlang is mely egy 40 m vízesést rejt) és karsztforrással (a legkiemelkedőbb a látványos kalugyeri időszakosan feltörő forrás). • A vaskóhi-kalugyeri karsztfennsík a Béli hegység kelet-délkeleti peremén fekszik és egy egységes illetve terjedelmes mészkőterületet foglal magába, számos karsztjelenséggel. • Ezek közül kiemelkedik, a Kalugyer kitörés, vagy dagadóforrás esetenként 1530 percenként tör ki a víz melynek gyógyító hatást tulajdonítanak és már 1860 óta használják. A vaskóhi barlang bejáratánál lévő vízesés és a karszt jelenségek egy különleges szépséget nyújtanak ennek a vidéknek. • A Fenes-völgye a Béli-hegység festői tája, melyet Belényes felől lehet a legkönnyebben megközelíteni. Kikapcsolódásra, halászatra és sétákra alkalmas vidék. Itt található a fenesi vár, amely a XIII. században épült. Az elmúlt években Fenes községben több vidéki panziók is megnyílt, melyek várják az idelátogató turistákat. • A Fekete-Körös szoros Sólyom illetve Borz települések között húzódik, a Havasdombrói karsztfennsík szomszédságában. Ez a szoros a Fekete-Körös középső szakaszának egy különleges része. Az erdővel borított dombok és a festői falvak adják ennek a tájnak a nyugalmát. • A Havasdombró karsztfennsík viszonylag kis méretű (19 négyzetkilométer), melyen néhány barlang és zsomboly található. A legismertebbek a Valea Morilor illetve a Valea Luncii barlangok, melyek 200-300 méteren terjednek. • Ugyanitt található a Păcău-domb (451 m) ahol a vadbazsarózsa nő. A Nyugati Szigethegység bizonyos tájai lehetőséget biztosítanak a sziklamászásra, kanyoningra vagy raftingolásra. • A sziklamászást több kiépített szakaszon lehet gyakorolni, biztonságos körülmények között, Réven és Vársonkolyoson a Sebes-Körös szurdokvölgyében. • Tavasszal és nyáron kellemes lehet a raftingolás, a Sebes-Körösön Bulz és Rév között, vagy a Köves-Körösön – Boga üdülőtelep és Vasaskőfalva között. • A kanyoningot Seacă-völgyi karsztban, Galbena völgyében, a Nagy Bihar-csúcs alatti vízesésekben és az Oşelu völgyében lehet kipróbálni, főként az esős időszakokban, vagy tavasszal, a hóolvadás után. Mivel ezekhez a sportokhoz megfelelő felkészültség, felszerelés és idegenvezetőre van szükség, a turistáknak lehetőségük van tapasztalt programszervezőkkel felvenni a kapcsolatot és különböző túrákat leszervezni. • trekkingelés, ugyancsak tapasztalt vezetők segítségével megoldható a hegység bármely részén A megye nyugati részét az Alföld, avagy a Pannon síkság, keleti oldalát képező Nyugati Alföld borítja. Nedves élőhelyeivel és az ártéri erdők maradványaival rendkívül jó élőhelyet biztosítanak olyan ritka madárfajok számára, mint például a gém, a fekete gólya, a békászó sas, a fekete Milán, a sólyom stb. • Ebben a környezettípusban található meg a Radvány-erdő természetvédelmi terület és a • Cséffa Natúr Park, melyet a Körös-Maros nemzeti parkkal együtt egy óriási határon átnyúló nemzetközi természetvédelmi területté nyilvánítottak. Az itteni halastavak számos védett madárfajnak adnak fészekrakó és táplálkozási helyet 81

•

•

• •

(gémfajok, gólyák, vadrucák, vadlibák, kárókatonák), de megtalálható itt, mint védett állat a teknősbéka is és jó néhány védett növényfaj is – ami közül említésre méltó a sárga tavirózsa. A natúr parkban az ide látogatók egyik legkedveltebb időtöltése a sport- és amatőr horgászat, de több halászcsárda is várja vendégeit egész évben. A megye északi részén található a Nyírség - Érmelléki természetvédelmi terület, mely egyben Natura 2000 természetes élőhely, mely Bihar megyén kívül Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területére is kiterjed. Bihar megyéből Érkörtvélyes, Érmihályfalva és Érsemjén települések kültelkeinek egy jelentős részét foglalja magába. A Nyírábrány-Érmihályfalva (Barantó) határátkelőhelyhez viszonylag közel fekvő területet elég könnyű megközelíteni úgy Debrecen mint Nagyvárad vagy Szatmárnémeti irányból. Érmihályfalván 40 személyre van elszállásolási lehetőség egy, két és három csillagos panzióban. A Nyugati-alföld és a Nyugati-dombság találkozásánál kialakult egy különleges és Európában egyedi hévízi ökoszisztéma, mely a püspökfürdői Pece-tó és patak forrása mentén lelhető fel. A hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus var. Thermalis), a bordás homorcsa (Melanopsys pareysi) és a piros szemű kele (Scardinius racovitzae) előfordulása igazán egyedivé varázsolja ezt a régiót az idelátogatók számára. Természetesen mivel a Püspökfürdő területén található ez a természeti egyediség itt számos szálláslehetőség között lehet választani és persze érdemes megmártózni az itteni vagy akár a közvetlen szomszédságában lévő Félix fürdő strandjain is. Goroniste nárciszmező természetvédelmi terület Tenke község területén. A fugyivásárhelyi nárcisz-tisztás, védett terület, ahol megél a ritka vadnárcisz.

82

6.2.5. Ajánlott élménycsomagok

MADÁRSZÁRNYON ÉS ÚSZÓHÁRTYÁN – HATÁROKON ÉS NEMZETI PARKOKON ÁT Élményígéret

Az élménycsomag a természeti környezet egy speciális és igen látványos elemének a madárvilágnak a bemutatását tartalmazza a célterületen. A látogatók valamennyi helyszínen megláthatják, meghallhatják az állatvilág ezen különleges szereplőinek életét, a környezettel való kölcsönhatásukat és az általuk átformált tájat. A turisták ezen túl megtapasztalják a madarak életének fontosabb elemeit, a kiállításokon megismerkedhetnek az ornitológia néhány fontosabb állításával. A védettséget élvező madárfajokkal történő megismerkedés segít a társadalom környezettudatosságának fokozásában. A madárvilágon kívül megismerhető a célterület természeti tájainak képe, különös tekintettel a vizes élőhelyek rendszerére.

Célcsoportok

Madármegfigyeléssel foglalkozó amatőrök és szakemberek, profi ökoturisták, fiatal természetkedvelő párok, érdeklődő családok, osztálykirándulások résztvevői

Időtartam

Tiszta időtartam 18-20 óra, célszerű 2-3 napra bontani az élménycsomagot debreceni és hortobágyi szálláshely igénybevételével

Látnivalók

Cséffai Természeti Park, Körösszegapáti Belecz-tározó, Konyár - Sóstó, debreceni Déri Múzeum Tájunk madarai kiállítás, Hortobágyi Madárpark és Madárkórház, HNP Látogatóközpont, Hortobágy-halastó Tanösvény, Tiszacsege – Kácsa-sziget

Egyéb információk

A helyszínek nagy része szabadtéri jellegű, ezért a síkvidéki túrázáshoz szükséges felszerelés ajánlott (esőkabát, bakancs stb.). A felkeresett élőhelyek általában vízhez kötődnek, így tavasztól őszig valószínű a szúnyogok jelenléte, ellenük valamilyen személyi védőfelszerelés viselése javasolt. A madármegfigyelő (magaslatok) pontok használatánál figyelni kell a balesetveszély elkerülésére – különösen a fiatalabb gyermekek esetén. A helyszínek egy része szigorúan védett térségek közelében helyezkedik el, így különösen fontos a zavaró magatartások (pld. szemetelés, természetkárosítás) elkerülése. Az útvonal – hossza miatt – leginkább a gépkocsival való bejárásra való, ugyanakkor jellege és a megcélzott célcsoportok egy részének attitűdjei miatt – természetesen hosszabb időtartammal – a kerékpáros bejárás is elképzelhető.

83

ÉLMÉNYVADÁSZAT Élményígéret

Célcsoportok

Hajdú-Bihar megye keleti területei, valamint a Bihari hegyek bővelkednek olyan erdőségekben, amelyek vadállományuknak köszönhetően megfelelő kínálatot tudnak biztosítani nem csak a vadászok, hanem a vadakat szabadban látni kívánó utazók számára is. A természetközeli élmény, az állatok szabadságának megfigyelése, de akár a vadászat nehéz és kitartó tevékenységének átélése is vár azokra, akik kíváncsiak a térség kínálatára. Elsősorban a természet és az állatok iránt érdeklődő gyermekes családok, iskolás csoportok, valamint a vadászatot hivatásszerűen űző turisták, utazók.

Időtartam

1 nap

Látnivalók

Nádudvar (Vadászház)- Hortobágy- Téglás (Vadászház)Gúthi-erdő- Lény-Nagyürögd

Egyéb információk

Túrabakancs és rossz időjárás esetén megfelelő felszerelés szükséges. Vadászat esetén engedélyek beszerzése kötelező. FOGJA KI AZ ARANYHALAT!

Élményígéret

Célcsoportok

Mindkét megye területén több olyan kisebb-nagyobb folyóvíz csatorna és állóvíz található, amely már ma is, de a jövőben még inkább a természetközeli nyugalmat preferáló horgászok paradicsomává válhat. Azok a látogatók, turisták, akik kíváncsiak a Tisza, a Berettyó, a hegyi patakok vagy a tavak nyugalmára és halgazdagságára, nem fognak csalódni a térség kínálatában. Megtalálják számításukat a kiépített horgásztanyákat kedvelő turisták mellett a kevésbé felszerelt, vad horgászhelyeket preferáló vendégek is. Mindkét ország horgászat iránt érdeklődő turistái, míg a romániai hegyi patakok különleges halállományuk miatt a magyar horgászok kedvelt helyévé válhatnak.

Időtartam

1 nap

Látnivalók

Tisza (Tiszacsege)-Hortobágyi halastavak- Keleti főcsatorna (Balmazújváros)- Berettyó (Kismarja)- Körösök-Lesi tározóRemete-tó

Egyéb információk

Az egyes folyószakaszokra és tavakra érvényes horgászengedély szükséges, ezekről célszerű előre érdeklődni az illetékes horgászegyesületnél.

84

„VÍZNYELŐKTŐL AZ ALFÖLDIG” Élményígéret

A víz, az egyik legfontosabb természeti kincs útját mutatja be ez az élménycsomag. A Pádis-fennsík védett kincseinek bemutatása tartalmazza a víz fagyott formájának prezentációját (jégbarlang), illetve a karsztos területeken tipikus formakincsek néhány elemét (víznyelők, karsztforrások stb.). A határ másik oldalán a bihari alföldi térségbe érkező folyóvizek tájalakító szerepét mutatjuk be a morfológiai elemek és az élővilág alkotta együttesen keresztül. A pocsaji Értorkolatnál a turisták képet kapnak arról, hogy évezredekkel ezelőtt milyen erők munkálták a felszín és hogy milyen változásokon ment keresztül a térség vízhálózata. Az utazás végén Hajdúszoboszlón a felszín alatti vizek testközelből történő tanulmányozásával gazdagodnak élményekben a turisták.

Célcsoportok

Az ökoturizmus valamely formája iránt osztálykiránduláson részt vevők, családok

Időtartam

12-14 óra, illetve több nap terjedelemre is kiterjeszthető Nagyváradi indulással, magyarországi szállással

Látnivalók

Pádis (Eszkimó jégbarlang, Galbina-szoros, Ponor-tisztás), Bihari-sík Tájvédelmi Körzet, Pocsaj (Ér-torkolat), Hajdúszoboszló

Egyéb információk

A romániai rész hegyi túráihoz speciális felszerelés szükséges, esetenként vezető is kell. A látogatás évszakától függően pld. nyáron a Pádis mikorklímája hűvös, ugyanakkor a magyarországi részek lehetnek extrém melegek is, ezért a ruházat kombinálása elengedhetetlen.

85

érdeklődők,

VÉDETT KERTEK Élményígéret

A térség bővelkedik arborétumokban, védett az emberi tevékenység által átformált és fenntartott ún. természethez közeli ökoszisztémákkal. Ezek kisebb-nagyobb méretű egységek, melyek az élővilág speciális gyűjteményei. vannak közötte a természetes táj bemutatását szolgáló létesítmények, míg mások egészen egzotikus élményeket kínálnak, amikor távoli tájak növényeit mutatják be. Az arborétumokban könnyebben látogatható módon találkozhatunk a természettel mint egy alapvetően naturális tájban. Az általában kiépített sétautak és rendelkezésre álló magyarázó szöveges elemek (kitáblázás) kényelmes tájékozódást tesznek lehetővé. Ezek a létesítmények – kiépítettségüknél fogva – kevésbé rejtenek veszélyeket, így kifejezetten ajánlottak kisgyermekes családoknak és idősebb embereknek is. Általában kiépítettebb szolgáltatásokkal találkozunk bennük (látogatóközpont, étkezési lehetőség, vezető stb.).

Célcsoportok

Ökoturisták, osztálykirándulók, családok, nyugdíjasok

Időtartam

6-8 óra tiszta látogatási idő

Látnivalók

Cséffa (Természeti Park), Létavértes (Irinyi Arborétum), Debrecen (Egyetemi Botanikus Kert), Püspökladány (Farkasszigeti arborétum)

Egyéb információk

A feltüntetett létesítmények egy része csak előzetes bejelentkezéssel látogatható, így a szervezéskor erre érdemes számítani. Az arborétumokban általában csak belépőjegy ellenében léphetünk be.

86

6.3.

Pólus csomag

6.3.1. A pólus élménycsomag indokoltsága A város mint turisztikai célterület a legősibbek közé tartozik, tekintve, hogy e településforma kínálja a turisták számára legkoncentráltabban a vonzerőket. A városi tér tehát olyan komplex turisztikai funkciójú hasznosítást eredményez, amely nélkül elképzelhetetlen a korszerű idegenforgalom. A városi turizmus különböző szempontból történő vizsgálata napjainkban virágkorát éli, mivel a turisták utazási motivációi között a legelőkelőbb helyeken szerepelnek a kulturális turizmus nagyobb kategóriájába tartozó városlátogató programok. Nem véletlen, hogy az utazásszervezői fogalmak között megjelent a „city break” kifejezés, amely a két – három napos városlátogató programokat takarja, amelyek népszerősége töretlen növekedést mutat világszerte, különösképpen bizonyos európai városok esetében. E tendenciát csak tovább erősíti, hogy a fejlett országok idősödő társadalmában szintén alappillért jelentenek a kulturális körutazások, amelyek sokszor már dominánsabbak, mint a szabadidős turizmus másik fő kategóriáját jelentő üdülési célú utazások, s amelyek természetesen minden korosztálynál kiegészülhetnek a városlátogatásokkal. A városi turizmus esetében, szemben más turisztikai termékekkel, a turizmus e típusánál mérsékeltebb a szezonalitás, sőt inkább egyfajta időbeli forgalom-kiegyenlítő hatása van, amely fontos szempont a települések és térségek tudatos idegenforgalom-fejlesztésében. A városokba irányuló idegenforgalom erősen determinálja azok gazdasági-társadalmi fejlődését, és mint olyan, kiemelten fontos településfejlesztő tényező. Ahhoz, hogy a turizmus általános gazdaságélénkítő szerepe lokálisan érvényesülhessen, szükséges a keresleti piac igényeinek folyamatos követése, felmérése és elemzése, amely eredményeként az új évezred elején hatékony tervezésre és cselekvési program összeállítására kerülhet sor. Sikerre a jövőben az a turizmus számíthat, amely messzemenően kielégíti a turista sokrétű igényeit, hasznot hoz a helyi vállalkozóknak, előnyöket jelent a lakosságnak, és óvja a természeti és épített környezetet. Az európai nemzeti turisztikai hivatalokat tömörítõ European Travel Commission (ETC) a Turisztikai Világszervezettel (World Tourism Organization) együttmûködve 2004-ben felmérést készített az európai városi és kulturális turizmusról. A kutatás célja • az európai városok – kiemelten az Európai Kulturális Fõváros státuszt betöltõ városok – vendégforgalmának elemzése, • a kulturális motivációval utazó turisták utazási szokásainak és fõbb demográfiai jellemzõinek megismerése, • a szegmenst jellemzõ jövõbeni trendek feltárása, • valamint a városi és kulturális turizmus marketingjéhez kapcsolódó együttmûködési lehetõségek felvázolása volt. A kutatás szerint a kulturális turizmusban fontos szerepet betöltõ európai városok öt csoportba sorolhatók. 87

• • • •

•

kisebb város épített örökséggel: például Avila, Canterbury, Pisa kisebb város épített örökséggel és mûvészeti kínálattal; város épített örökséggel és mûvészeti kínálattal; város épített örökséggel, mûvészeti kínálattal és kreatív iparágakkal. A magyar fõváros jelentõs épített örökséggel, mûvészeti kínálattal és ún. kreatív iparágakkal (például média, szórakoztatóipar, design, építészet és divat) rendelkezõ nagyváros. Budapesttel azonos csoportban található például Amszterdam, Barcelona, Brüsszel, Koppenhága, Dublin, Lisszabon, Lyon, Milánó, München, Nápoly és Bécs, amelyek a magyar fõváros versenytársainak tekinthetõk. valamint metropoliszok épített örökséggel, mûvészeti kínálattal és kreatív iparágakkal. A legsokrétûbb adottságokkal rendelkezõ európai metropoliszok közé Berlin, Isztambul, London, Madrid, Párizs és Róma tartozik

A városi és kulturális turizmusban továbbra is a nagyobb, ún. „kulturális fõvárosok” dominálnak, ugyanakkor a kisebb és még felfedezetlen európai desztinációk iránt fokozottabb érdeklõdés tapasztalható. Utóbbiak innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal növelhetik piaci részesedésüket: a termékfejlesztés versenyképességük egyik kiemelt meghatározója. A városi és kulturális turizmus továbbra is az örökségen és a mûvészeteken alapul, emellett azonban az ún. kreatív iparágak egyre fontosabb szerepet játszanak. A kutatás eredményei szerint az európai városlátogatások elsõdleges motivációja a desztináció kultúrájának megismerése. A kulturális vonzerõk közül az épített örökség és a mûemlékek népszerûbbek, mint a kulturális programok, -események. A városi turizmus általános tendenciája az, hogy a történelmi emlékekkel és a kulturális lehetőségek széles skálájával rendelkező városok turizmusban betöltött szerepe megnő, magukban hordozva ezzel a nemzetközi turistaforgalomba való eredményes bekapcsolódás lehetőségét. A városok - vonzerőik révén élményszerzést, környezetváltozást kínálnak, és magas szintű szolgáltatások igénybevételét teszik lehetővé. A turista szemében a város szabadidős termék, amelyet arra használ fel, hogy élményei, tapasztalatai bővüljenek. Így marketingszempontú megközelítéssel - a városnak olyan sajátos és komplex termékcsomaggá kell válnia, amely értékesítői és vásárlói szemszögből is a multifunkcionalitás jegyeit hordozza (Michalkó Gábor 1999). Egy történelmi városnegyedet el lehet adni kulturális értékként, de gasztronómiai helyszínként is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezt a "terméket" a turisták mellett a szabadidejüket töltő helyi lakosok is fogyasztják. A városi idegenforgalom, mint városi funkció, adottságai miatt különösen ígéretes terepnek bizonyul piactervezési elképzelések alkalmazására (Asworth-Voogd, 1997). Ez általában úgy valósul meg, hogy a helyhatóságok egyfajta koordináló szerepet töltenek be az idegenforgalomban, és a magánérdekek képviselőivel társulási viszonyra lépnek. Ahhoz, hogy ez a "public-private partnership" (a köz- és a magánszféra szövetsége) jól működjön - a turizmus iránti kereslet kiszámíthatatlansága és a termék nem anyagi természetéből adódó sajátossága miatt - a helyhatóságoknak olyan marketingeszközökhöz kell folyamodniuk, amelyek új típusú menedzselési módszerek, új, piacorientált filozófia, "vevőközpontú" városi turizmus és az azt megtestesítő szervezeti képződmények kialakítását igénylik. A tanulmány szerint az európai városok vendégforgalma a 2000. évben érte el a legmagasabb értéket. Az amerikai vendégforgalom 2000 óta tapasztalt visszaesését 88

a belföldi és az Európán belüli vendégforgalom, amely a tengerentúli piacoknál jóval pozitívabb eredményeket mutatott, ellensúlyozta. A világ turizmusát is negatívan érintõ hatások a kisebb városokat, desztinációkat kevésbé befolyásolták. A tanulmány szerint a jövõben az európai városok között, valamint az európai és az ázsiai és amerikai városok között fokozottabb verseny várható. A nyugat- és déleurópai városokkal szemben a közép- és kelet-európai desztinációk piaci részesedése növekszik. Az európai városok turizmusának növekedésében az ázsiai küldő piacok játszanak kiemelt szerepet. 6.3.2. A pólus élménycsomag célcsoportjai és jellemzőik A városi turizmus sokszínűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ebbe a csoportba beletartozhat a turizmus szinte minden típusa. A kulturális turizmus a turizmusnak azon ágazata, amelyben a turista számára a legfőbb indítékot a kulturális motiváció szolgáltatja. A kulturális turizmus megnyújtja a turisztikai szezont, és hozzájárul a turizmus térbeli koncentrációjának csökkentéséhez. (Szinte minden térség, település rendelkezik valamilyen kulturális értékkel). Feltárja, életre kelti a helyi kulturális értékeket, megőrzi és ápolja a tradíciókat. A kulturális turizmusba nemcsak a hagyományokra, örökségre építhet, hanem az új, innovatív kulturális termékeknek és szolgáltatásoknak is egyre nagyobb szerep jut. Magába foglalja a kulturális örökség elemeinek, a nemzet jelenkori kultúráját, művészetét bemutató programoknak, rendezvényeknek és az egyházi vallási helyszíneknek a turisztikai célú hasznosítását. Csoportosítása: 1. Kulturális örökséghez kapcsolódó (épület, múzeum): városnézés, körutazás, 2. Jelen kulturális kínálata (rendezvények, fesztiválok): vallási turizmus, zarándokút, sportturizmus (aktív és passzív), szociálturizmus Kulturális turizmus szerepe az adott régióban: Az épített értékek hasznosításával elősegíti azok védelmét, jövedelmet biztosít a karbantartáshoz. Elősegíti a tradíciók, szokások élővé tételét és fennmaradását. Közvetítő szerepet tölt be a különböző kultúrák között. Hozzájárul a területi különbségek kiegyenlítődéséhez. Növeli a kulturális kínálatot. Ösztönzi a munkahelyek számának növekedését. Lehetőséget biztosít az életminőség javulására. Megismerteti az embereket más kultúrákkal. A kulturális-turisztikai kínálat alaposabb kihasználására több lehetőség kínálkozik • Örökségi vonzerőkön alapuló turisztikai infrastruktúra fejlesztése: várak, kastélyok, történelmi helyszínek és épületek turisztikai funkcióinak megerősítése, többcélú hasznosítás elősegítése. • Kulturális turisztikai termékek és szolgáltatások minőségi fejlesztése: a látogatói igényeknekmegfelelő innovatív attrakciófejlesztés, élményszerűség középpontba állítása, szolgáltatási kör bővítése (pl. múzeumok, tájházak). • Nem fizikai (irodalom, képzőművészet, színház, folklór) kulturális turisztikai elemek fejlesztése, menedzsmentjének és marketingjének erősítése pl. jelentős képzőművészeti kiállítások szervezése, népi kultúrához, hagyományokhoz, szokásokhoz kötődő termékfejlesztés.

89

• •

• •

Kulturális körutazások, városlátogatások: célcsoportorientált, komplex kulturális programok összeállítása, történelmi városokhoz, helyszínekhez kötődően, ezek marketingjének és utazásszervezési hátterének segítése. Eseményturizmus: történelmi, kulturális, zenei fesztiválok támogatási rendszerének megerősítése, a szezonon kívüli szatelit rendezvények elindítása, új rendezvények elindítása a szezonon kívül, az emlékévekhez kapcsolódó programfejlesztés. Ifjúsági kulturális turizmus (tanulmányi kirándulások): a célcsoport igényeihez illeszkedő komplex programok, ajánlatok összeállítása. Zarándokutak, vallási turizmus: a helyszínek infrastruktúrájának, szolgáltatásainak fejlesztése, új tematikus útvonalak létrehozása.

A kulturális céllal utazók többségükben nõk, magas iskolai végzettséggel és viszonylag magas jövedelemmel rendelkeznek. A városlátogatók leggyakrabban repülõvel utaznak és szállodában szállnak meg. Az utazás alatt végzett kulturális tevékenységek minden korcsoport számára kedveltek, ugyanakkor az 50 év felettiek a fiataloknál gyakrabban látogatnak kulturális attrakciókat. A kulturális turisták által leggyakrabban használt információforrások a barátok és rokonok ajánlásai, dinamikus növekedést mutat ugyanakkor az Internet használata is. Hivatásturizmus (MICE): üzleti turizmus, munkával kapcsolatos utazások (pl. diplomáciai út), konferenciaturizmus, kiállítások (kereskedelmi és szakmai), incentív utazások (vállalkozások jutalomútjai). A hivatásturizmus a turizmus egyik legnagyobb bevételt hozó ága. Folyamatosan nő az üzleti utazások száma, a továbbképzések, szakmai konferenciák iránti igény. E vendégkör többet költ és magasabb kategóriájú szálláshelyet, speciális felszereltséget (nagy befogadóképességű terem, tolmácsgép, internet-kapcsolódás stb.), igényes kiállítói tereket, különleges indoor és outdoor tréningek megtartására alkalmas helyszíneket vár el. Régiónkban változatos a konferencia-színhelyek palettája: a régión belüli területi elhelyezkedésüket, fogadóképességüket jelentős koncentráció jellemzi. Az e célra alkalmas helyszínek szinte kivétel nélkül a két nagyvárosaban (megyeszékhelyeken), vagy azok közvetlen környékén találhatók, s többségük a magasabb nívójú kereskedelmi szálláshelyekhez köthetők. Régiónk bor- és gasztroturisztikai adottságai karakteres, egyedülálló lehetőséget kínálnak a szezonon kívüli időszak versenyképességének erősítésében. A kínálati profil olyan szolgáltatásokat takar, amelyek jól felfűzhetők bizonyos évfordulókhoz, programokhoz, eseményekhez, szokásokhoz. Régiónk a gasztroturizmus fellegvára is lehet. Hagyománya, múltja okán térségünk olyan adottságokkal rendelkezik, ami predesztinálja erre a szerepre, legyen sző akár a Hajdú-Bihar-i, akár a Bihar-i területekről. A régiós bor- és gasztroturisztikai fejlesztéseknél az alábbiakat mindenképpen figyelembe kell venni: • A gasztroturisztikai rendezvények számbevétele, időbeli megoszlása. • A vonzerők és a látogatottság rögzítése, monitorozása. • Rendezvények esetében egy minősítési kritériumrendszer kidolgozása, a programok időbeli összehangolása, a főszezoni és a szezonon túli gasztronómiai vezérprogramok rendszerré formálása.

90

•

A gasztroturizmusban érdekelt, érintett célcsoportok közötti felerősítése (programszervezők, termelők, vendéglátó szektor szálláshely-szolgáltatók, fejlesztési, támogató szervezetek).

párbeszéd képviselői,

6.3.3. Hajdú- Bihar megye pólus – Debrecen élménycsomag erőforrásai Debrecen városa Hajdú-Bihar megye székhelye, illetve az Észak-alföldi Régió központja is. Nagyon kedvező adottságokkal rendelkezik a regionális szerepkör betöltéséhez. A város oktatási, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi kapcsolatai hagyományosan túlnyúlnak az országhatárokon. Debrecen - 205.000 fő körüli állandó lakosságával - Magyarország második legnagyobb városa. Elhelyezkedését tekintve a fővárostól 220 km-re fekszik, Kelet-Magyarország nagyobb városai közül pedig könnyen megközelíthető Miskolc, Nyíregyháza és Szolnok is. A település nevét elsőként az 1235-ös Váradi Regestrum említi meg. Mivel a település különböző tájtípusok és térszínek találkozásánál fekszik, ezért egészen korán az áru- és információcsere egyik központja lett. A középkortól kezdve letelepedtek területén a legkülönbözőbb kézművesipari tevékenységek művelői, illetve a kereskedők. A szabad királyi város címet kiérdemelve, illetve az adott privilégiumok (pl.: adózás) megszerzésével a keleti országrész egyik legfontosabb városává vált. A török korban a Török Hódoltság, az Erdélyi Fejedelemség és a Magyar Királyság határterületén való fekvése békeidőben nagy hasznot, háborúk idején azonban sokszor szenvedéseket és pusztulást okozott a városnak. A történelem viharai következtében Debrecen kétszer is, bár rövid ideig Magyarország fővárosa volt. Először 1849-ben a magyar forradalom idején települt ide az országos Honvédelmi Bizottmány, majd a Szemere-kormány, majd 1944-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány is itt nyert elhelyezést. Ezek a tények a magyar nemzettudat szerves részét képezik, illetve a helyi lakosság identitásának is fontos alkotóelemei, így az idegenforgalom számára kiváló lehetőséget jelentenek. A 15. század végétől a város a lakosságának egyedi jellemzőiről volt nevezetes, ezért is nevezték Cívis városnak. A “cívis” szó egy életmódot takar, amely a református egyház értékrendszerének hatására alakult ki. A protestáns felekezet központjaként, jelentősége és szerepe miatt Debrecent gyakran nevezik Kálvinista Rómának is. Debrecen iskolavárosi szerepe évszázados múltra tekint vissza, a Református Kollégium alapozta meg a debreceni felsőoktatást, és emellett jelentős szerepet töltött be Magyarország társadalmi és kulturális életében. Hagyományos kapcsolatok fűzték már a 16. századtól számos nyugat-európai intézményhez, főként hollandiai és németországi protestáns iskolákhoz. A külföldi tanulmányúton járó és onnan hazatérő debreceni diákok az európai innovációk első számú terjesztőiként működtek a városban. A Debreceni Egyetem hallgatóinak száma meghaladja a 30.000 főt. A hallgatók többsége Magyarország más településeiről érkezik, így a város központi szerepkörét nagy távolságokra tudja érvényesíteni. Maga az Egyetem téren elhelyezkedő volt KLTE épülete az ország egyik legszebb fekvésű felsőoktatási intézménye, s mint ilyen látványával is igen sok látogatót vonz. Az egyetem Kelet-Magyarország tudományos központja, ugyanakkor egyre bővülő kapcsolatok fűzik a román határ másik oldalán elhelyezkedő egyetemekhez (Sapientia, Babes-Bolyai). Debrecen ezen kívül házigazdája az MTA Regionális Bizottságának, így fontos helyen szerepel az egyetemeken kívüli hazai kutatás-fejlesztés térképén is.

91

A rendszerváltáskor végbement gazdasági változások nem okoztak hasonló méretű megrázkódtatásokat a város életében, mint egyes ipari városok - pl.: Miskolc esetében. A mezőgazdaság korábbi jelentős szerepe ellenére a mezőgazdaság általános recessziója sem okozott komolyabb problémákat a városnak. Debrecenben többféle iparág is jelen van, mint például a gép-, vagy a gyógyszeripar, amelyek mellett a szolgáltatási ágazat is igen jelentős szerepet tölt be a település életében. A régióban Debrecen központi kereskedelme szerepe emelkedik ki, hiszen itt található a legtöbb, nagy választékkal rendelkező kereskedelmi egység. Ezeknek az egységeknek van határon átnyúló vonzáskörzete is. A pénzügyi szolgáltatások európai színvonalúak, a városban több tucat bankfiók is sikeresen működik. Hajdú-Bihar megye és Kelet-Magyarország gazdasági életében kiemelkedő helyet foglal el Debrecen, hiszen a megyei magánvállalkozások körülbelül 55%-a debreceni székhelyű. A nemzetközi befektetéseknek is kedvelt terepe a város, hiszen számos multinacionális cég Debrecenbe telepítette gyártóegységeit. Az elmúlt években tapasztalható alacsony volumenű beérkező működő-tőke, amely jellemző a kelet-magyarországi térségre, részben a kedvezőtlen megközelíthetőség, a Budapesttől való távolság, valamint a hátrányos ipari szerkezet következménye. Az utóbbi időben megvalósult infrastruktúra, - repülőtér, M3 autópálya - valamint a szuprastruktúra - ipari park, logisztikai központ - fejlesztésének hatására Debrecenbe több befektető érkezett, azonban ezek fejlesztése tovább növelheti az érdeklődést a város iránt. Napjainkban az iparfejlesztés egyik fontos és lehetséges eszközének minősülnek az ipari parkok, amelyek az intenzívebb tőkebevonással elősegítik a termékek és a technológiák szempontjából egyaránt korszerű termelőtevékenység megvalósítását, a változó piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, így nagymértékben hozzájárulnak az ipari struktúra átalakulásához. Debrecenben több ilyen létesítmény is működik, illetve fejlesztés alatt van. (Debreceni Agrár Park, Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park, DELOG (Debreceni Logisztikai és Ipari Park Kft.)) A Debrecen Város Önkormányzata által elfogadott Hosszútávú Gazdaságfejlesztési Koncepció, illetve Debrecen Településszerkezeti Terve különös figyelmet fordít a turizmus fenntartható fejlesztésére. A gazdaságfejlesztési koncepcióban a turizmus fejlesztését, különösen az exkluzív és a lágy/természeti turizmust emelték stratégiai jelentőségű szintre. A koncepcióban az exkluzív turizmust a termál és egészségturizmussal, konferenciaturizmussal, vallási és üzleti turizmussal hozták kapcsolatba, míg a lágy/természeti turizmus esetében az öko- és sportturizmus fejlesztését emelték ki. A koncepció egy komplex fejlesztési stratégia megvalósítását támogatja, amely során az exkluzív turizmus fejlesztése párhuzamos és kiegyensúlyozott módon történne. A turizmusnak ezek a formái egymásra hatva képesek Debrecent még vonzóbbá tenni a látogatók számára. A településszerkezeti tervben is meghatározott lágy/természeti turizmus fejlesztésére a Fancsika-tó, illetve a Vekeri-tó területe a legmegfelelőbb, míg a sport turizmus esetében a Főnix Csarnokot, a Nagyerdő területét meglévő stadiont valamint az Oláh Gábor utcai Atlétikai Stadiont érdemes hasznosítani. Vonzerők Debrecenben legalább három típusú idegenforgalmi vonzerő található meg: események, helyszínek és a tradíció. Debrecen főként az olyan jelentős 92

eseményeiről nevezetes, mint a Virágkarnevál. Számos nagyrendezvény kerül hagyományosan megrendezésre, ugyanakkor sok egyéb, elsősorban lokális és regionális rendezvény is szerepel a kínálati palettán A nyári hétvégék jelentik a legforgalmasabb időszakokat a rendezvények szempontjából. A debreceni Kossuth tér és a belőle nyíló sétálóutca jelentik azt a helyszínt, ami fekvését, elérhetőségét, adottságait tekintve a legalkalmasabb egy, “szabadtéri eseményzóna” szerepkörének betöltésére. A város rendezvényei főként a helyi lakosság, a környező térségek lakói, illetve a Hajdúszoboszlóra látogatók körében ismertek és vonzóak. A Virágkarnevál, a Jazz napok, a Katonazenekari Fesztivál és talán a Bartók Kórusverseny jelentik azokat a rendezvényeket, amelyek országos, sőt nemzetközi elismertségnek örvendenek, látogatókat vonzanak akár a környező országokból is. A 2002. szeptember 20-án átadott Főnix Rendezvénycsarnok a város egyik ékessége, a tallini sportcsarnok mintájára épült. Magyarország egyik legmodernebb ilyen létesítménye viszonylag könnyen megközelíthető a Kassai útról és a Nagyerdő felől. Átadása óta számtalan hazai, európai és világméretű sportversenynek otthont adott (2002 novemberében itt rendezték például a Tornász Világbajnokságot). Az intézmény funkcióit az is bővíti, hogy a küzdőtéren jégpálya is kialakítható, így téli versenyek is megrendezhetők. 2005-ben például itt kerül sor a Jégkorong Világbajnokságra. A sportrendezvényeken túl a csarnok alkalmas kulturális rendezvények, kiállítások, koncertek, konferenciák, vásárok megrendezésére is, amit az átadása óta eltelt időben már többször bizonyított. Az 5-8000 fő befogadására képes, háromszintes épületben a nézők az év 150-200 napján vehetnek részt a sport és kulturális eseményeken. Debrecen város csapatai számos sportágban (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda) sikeresen szerepelnek, nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi színtéren is. Ezek a sportsikerek alkalmasak arra, hogy a jövőben megalapozott, sikeres sportturisztikai fejlesztések valósulhassanak meg. A labdajátékokon kívül az egyéni sportágakban (ökölvívás), a technikai sportokban (salakmotor) is országos jelentőségű szerepet tölt be a város. Külön kiemelést érdemel a lovassport, ami mint az ősi magyar életmód része, igazi hungaricum, s mint ilyen kiemelt fejlesztést igényel. A lovaglás a szakértők szerint több mint sport, alkalmas nevelési eszköz is, így az iskolai nevelésben-oktatásban is használható. Erre a városban is számtalan lehetőség adódik, de igazán csak a hortobágyi lovasturisztikai fejlesztésekkel együtt lehet igazán versenyképes turisztikai terméket létrehozni. A város számtalan más helyszíne is idegenforgalmi értékeket rejt. A Nagyerdő a város lakói számára a legközelebbi erdősült terület. Itt található az Állatkert, a Vidámpark, a Csónakázó tó, a Békás tó és a Szabadtéri Színpad. A Nagyerdő főként a helyiek szabadidő eltöltésére alkalmas hely, ahol az emberek sétálhatnak, futhatnak, vagy egyéb rekreációs tevékenységeket végezhetnek, így Debrecen ezen része a település “aktív zónájának” nevezhető, ahol a helyi polgárok sportolás mellett a gyógyfürdő szolgáltatásait is igénybe vehetik.

93

Debrecent okkal nevezhetjük „a rendezvények városának” - kapott ez nagy hangsúlyt. Évente átlagosan 4-500 rendezvénybiztosítási feladatot kell végrehajtania a rendőrségnek, melynek mintegy 90 %-a Debrecenben zajlik. Az elmúlt évben számos új közösségi tér nyílt Debrecenben, melyek a város kulturális, turisztikai kínálatának bővítését szolgálják. A Kölcsey Központ megnyitásával egy régióközponthoz illő konferencia központtal gyarapodott városunk. Élénk művészeti és közösségi színtérnek szánjuk a tavaly ősszel átadott Modern Művészeti Galériánkat, a MODEM-et, amely Közép-Európa legkorszerűbb kiállító terme. „A hazai szakmai és tudományos szervezetek két-háromnapos konferenciái már ma is gyakran tűnnek fel elsőlegesen Debrecenben. A Debreceni Egyetem országosan, sőt nemzetközileg is elismert szellemi kapacitása 4-5 évente minden tudományos szervezetet el hoz a városba…. A nemzetközi szervezetek még kevésbé fedezték fel Debrecen konferencia központ jellegét. Ugyanakkor Debrecen gateway (kapuvárosi) funkcióinak erősödése és a Debreceni Egyetem szellemi potenciálja egyre növekvő hátteret és adottságokat biztosít a nemzetközi konferenciaturizmus központtá való fejlődés számára is. Debrecen nagyobb rendezvényei Kiállítás (kulturális fesztivál) Néprajzi (kulturális fesztivál) Néprajzi (kulturális, fesztivál) Néprajzi (kulturális fesztivál) Kiállítás

Komolyzenei Jazz Könnyűzenei Könnyűzenei Konferencia (irodalom) Képzőművészeti Kiállítás, vásár Kiállítás, vásár Kiállítás, vásár Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Gasztronómiai fesztivál Gasztronómiai fesztivál Gasztronómiai fesztivál Gasztronómiai fesztivál Borfesztivál

Debreceni Virágkarnevál - Debrecen Kárpát-medencei Vőfélytalálkozó a magyar néphagyományok jegyében Debrecen Mézeskalács Fesztivál, Debrecen Nemzetközi Betlehemes Találkozó, Debrecen FARMER-EXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és HORTICO Zöldség Gyümölcs Kertészeti Szakkiállítás, Debrecen Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklór Fesztivál, Debrecen Debreceni Jazznapok, Debrecen Campus Fesztivál, Debrecen Debreceni Cívis Korzó, Debrecen Debreceni Irodalmi Napok Debrecen Tavaszi Tárlat, Debrecen "Nyitott városháza" - Ajándékműsorok, karácsonyi kézműves bemutató és vásár, Debrecen Őszi Mihály-napi országos kirakodó vásár, Debrecen Tavaszi országos kirakodóvásár, Debrecen Debreceni Tavaszi Fesztivál, Debrecen Debreceni Nyári Színházi Estek, Debrecen Debreceni Őszi Fesztivál, Debrecen Debrecen Város Napja, Debrecen Múzeumok Éjszakája, Debrecen Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál, Debrecen Városházi Zenés Esték, Debrecen Debreceni Halvasárnap, Debrecen Debreceni Pulykanapok, Debrecen Márton Napi Libalakoma Egri Borcsillagokkal, Debrecen Töltött ételek hétvégéje, Debrecen Debreceni Borkarnevál, Debrecen

A debreceni kiállítások az utóbbi években sokat fejlődtek a kiállítók számában, színvonalában és a kiállítási terület nagyságában. Általánosságban elmondhatjuk, 94

hogy a hagyományosan megrendezésre kerülő kiállítások és vásárok elsősorban az ország keleti részéről vonzzák az üzletembereket, de bizonyos esetekben országos, illetve nemzetközi vonzáskörzetről is beszélhetünk. Rendezvények Debrecenben 1999 decemberében alakult meg a Debreceni Kulturális és Fesztiválközpont, melynek feladata – Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala megbízása alapján – a város nagyrendezvényeinek és egyéb kulturális események megszervezése, lebonyolítása. A Debrecennek országos és nemzetközi hírnevet szerzett, immár hagyományos nagyrendezvényeken túl új kezdeményezésekkel, programokkal, a régi rendezvények arculatának a mai kor igényéhez alakításával törekednek a város kulturális életének felpezsdítésére. A rendezvények jellegüket tekintve igen széles skálán mozognak: könnyű- vagy komolyzenei koncertek, kórusművek, kiállítások, fesztiválok, gyerekeknek, családoknak szóló rendezvények között válogathatnak az érdeklődők. Virágkarnevál A legnagyobb tömeget megmozgató, nemzetközi hatósugarú rendezvény, a debreceni nyár elengedhetetlen programja az augusztus 20-i Debreceni Virágkarnevál, melynek kísérő rendezvénye a Karneváli hét és a Sörkarnevál. Európa egyetlen karneválján sem mutatnak be ekkor virágkompozíciókat. Az újkori történelmét tekintve – immár negyvenéves múltra visszatekintő rendezvény Szent István napjához és az új kenyér ünnepéhez kötődik. Öt napon át szórakoztató, könnyedebb műfajok jelennek meg a Kossuth téren. A hét az ünnep, a zene, a tánc és a virágok jegyében telik, Debrecen virágba borul. E rendezvény turisztikai különlegességét az jelenti, hogy a felvonuláson résztvevő virágkocsik csak élő virágból, illetve csak természetes kiegészítő anyagokból készülhetnek. A Debreceni Virágkarnevál régebb óta létezik, mint gondolnánk: a történetírók már 1905-ből is megemlítenek egy virágkorzót. A rendezvény ekkor még nem tartozott a városhoz, a patrícius polgárság nyaralóit és a kerítéseket maguk a tulajdonosok díszítették fel. A karnevál útvonalának két végét lezárták, csak jeggyel lehetett bejutni. Az első kocsi akkor is a várost képviselte, egy ötösfogatból állt, a bakon a város színeit viselő hajtóval és hajdúval, a díszítés pedig kék búzavirág és sárga akác volt. A látványos kocsisorban 23 fogat haladt végig az útvonalon, a nézők pedig virágesővel üdvözölték a menetet. A zsűri szinte kivétel nélkül katonatisztekből állt. Sok év elteltével 1996-ban vette a Virágkarnevál történetének második fejezete. Augusztus 20-án az alkotmány ünnepének tiszteletére megrendezték az első igazi Virágkarnevált. A szervezők világraszóló eseményt terveztek, amely illeszkedik a már meglévő fesztiválok sorába. Néhány év múlva megjelentek a külföldi művészeti csoportok is. A karneválra – melynek már évtizedek óta meghatározott útvonala van – már hónapokkal előbb készülnek, a kocsik díszítése pedig 2-3 héttel a rendezvény előtt elkezdődik. Hagyományosan különböző vállalatok, cégek díszítenek autót, amelyekhez akár 3 millió szál virágot is elhasználnak.

95

Az évente 15-16 feldíszített kocsi között több mint 20 hazai és külföldi művészeti csoport, tánccsoport, zenekar és majorette-együttes mutat be látványos produkciókat. Néhány külföldi együttes már évek óta visszajáró vendég. A Nagyerdei Stadionban a zsűri döntése alapján a legötletesebb kompozíciók és a legjobb produkciók díjakat kapnak. A közönség pedig a délutáni órákban egészen közelről szemlélheti meg a kiállított virágkocsikat a Stadionban. A virágkarneváli kompozíciók és az együttesek bemutatói mellett szabadtéri virágkiállítás, népművészeti kiállítás és vásár, nemzetközi folklórdélután, virágkötészeti bemutató és vásár tekinthető meg. Sörkarnevál A Debreceni Sörkarnevál a Virágkarnevál kísérő rendezvénye. A közel 50 kulturális eseményen hazai és nemzetközi művészeti csoportok, valamint hazai népszerű művészek lépnek fel. Ezek során minden korosztály találhat magának való programot (pl.: szakácsverseny, ökörsütés, kirakodóvásár, stb.). Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklór Fesztivál A világ tíz legjobb kórusversenye között tartják számon. Az egy hétig tartó rendezvénysorozaton hazai és külföldi kórusok, nemzetközi szakemberek és zeneszerzők vesznek részt. Célja, hogy lehetőséget adjon a 20. századi kórusművek bemutatására, a magas színvonalú társas éneklés népszerűsítésére, valamint a különböző nemzetiségű alkotók és kórusművészek találkozásának elősegítése, a mai zene és a közönség kapcsolatának elmélyítése. A versengést nyáresti koncertek, folklórbemutatók, világpremierek, szerenádestek, térzene, kiállítások, kotta- és hanganyagbörze, valamint népművészeti vásár kíséri. A kórusversenyen bármely kórus indulhat, kötelező mű nincs. Az egyetlen kikötés, hogy a kórusok hazájuk folklór hagyományaiból vagy élő népdalvilágából adhatnak elő népdalokat, egy- vagy több szólamban, esetleg hangszerrel kísérve. A bemutatók látványosak, mivel az énekkarok saját népviseletükben lépnek színpadra. A program zárónapján valamennyi kórus istentiszteleteken lép fel Debrecenben és a környező települések templomaiban. Az énekkarok vallásos énekeket adnak elő. Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál Minden második évben kerül megrendezésre. A kezdetben találkozó jellegű program az elmúlt negyed évszázad alatt Európa egyik legismertebb katonazenekari fesztiváljává nőtte ki magát, melyen a fúvószenekarok a hagyományos indulók mellett kortárs műveket is bemutatnak. A fesztivál szakmai előkészítését a Magyar Honvédség főkarmestere irányítja zenei szakértők bevonásával. Ez a rendezvény jól reprezentálja a történelmi hagyományokra épülő fúvószenét és az egyetemes magyar zene ügyét, emellett egyedülállóan a kortárs magyar darabok bemutató fóruma is. Debreceni Jazz Napok Nagy sikerű, olykor világsztárokat is felvonultató, évente megrendezett seregszemle az egyik legrangosabb jazz eseménnyé vált Közép-Európában. A már megrendezett 32 fesztivál közel félmillió látogatót vonzott nemcsak hazánkból, hanem külföldről is. Emellett az itt készített rádió- és televízió-felvételeket milliók hallgatták, látták Európa szerte.

96

Debreceni Tavaszi Fesztivál A Debreceni Tavaszi Fesztivál és Tavaszi Tárlat a nemzetközi hírű és rangú országos eseményhez, a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényeihez kapcsolódik. A Hajdú-Bihar megye székhelyén és a környékbeli településeken rendezett fesztiválon elsősorban neves külföldi és hazai művészek, illetve művészeti csoportok mutatkoznak be. A kínálatban komolyzenei hangversenyek, jazz- és könnyűzenei koncertek, képzőművészeti kiállítások, filmbemutatók, színházi előadások, tánc- és mozgásművészeti produkciók szerepelnek. Továbbá rendszerint válogatást mutatnak be a több évtizedes múltra visszatekintő Magyar Filmszemle alkotásaiból, valamint megrendezik az újnak számító eseménysorozatot, a Debreceni Animációs Napokat. A rangos művészeti eseménynek Debrecen legfontosabb kulturális helyszínei adnak otthont, mint például a Kölcsey Központ, a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum, a Debreceni Egyetem Konzervatóriuma vagy a Főnix Csarnok. Debreceni Őszi Fesztivál A fesztivál a magyar kultúrának, elsősorban a Debrecenben és a környékbeli településeken élő művészeknek és működő művészeti csoportoknak kínál bemutatkozási lehetőséget. Az összművészeti seregszemlén szinte minden műfaj helyet kap. Komolyzenei hangversenyek, könnyűzenei koncertek, filmbemutatók és –előadások, színházi produkciók, képzőművészeti kiállítások, továbbá mozgás- és táncművészeti bemutatók színesítik a programot. A rendezvény állandó helyszínei között Debrecen legfontosabb kulturális intézményei szerepelnek, mint például a Kölcsey Központ, a Főnix Csarnok, a Lovarda és a Bartók-terem. Debrecen tehát egész évben kínál tehát az érdeklődők számára rendezvényeket. Kevés azonban az 50 millió forint összköltségvetést meghaladó nagyrendezvény. Ilyen rendezvényekre azért lenne szükség, mert a Magyar Turizmus Rt. elvárásai szerint csak az ilyen nagyságrendű rendezvények kerülhetnek a kulturális nagyrendezvény kategóriába. Ugyanakkor a rendezvények között nincs meg a megfelelő összehangoltság, különösen problémát jelent a városi rendezvények és az egyetemi rendezvények közötti koordináció hiánya. A Nagyerdő termálforrásai 63◦C-os vízzel rendelkeznek, amelyet a gyógyfürdő hasznosít. A víz különösen alkalmas a mozgásszervi megbetegedések, illetve idegrendszeri panaszok enyhítésére. Összességében 40 különböző szolgáltatást és terápiát lehet igénybe venni a gyógyfürdőben. A park 8-hektáros területén a látogató 8 termál medencét, valamint egyéb szolgáltatásokat talál. A megépült (2003. június 25-én adták át) Aquaticum Mediterrán Élményfürdő 11 csúszdát, úszó- és hullámmedencét, két barlangfürdőt, sodrófolyót, jacuzzikat, élménymedencéket, mászófalat, szaunacentrumot és éttermet foglal magában. Rendkívül komplex lehetőségeivel bármely generáció számára kiváló kikapcsolódási lehetőséget kínál. Az Aquaticum területéről közvetlen átjárás lehetséges a termálfürdőbe a szállodába és a gyógyászati részlegbe is. Az élményfürdő egy 66 m átmérőjű kupolacsarnokban foglal helyet, mely trópusi növényekkel zöld és üde környezetet eredményez. A vízi paradicsomban étterem is működik, sőt kisebb rendezvények lebonyolítása esetén nézőtérként, míg a vele szemben elhelyezkedő podeszt pedig színpadként 97

funkcionál. Az élményfürdő egyidejű befogadóképessége 600 fő, mely a külföldi tapasztalatok alapján a nap folyamán kb. 3-szor cserélődik, így a napi forgalom a kalkulációk szerint mintegy 1800-2000 fő naponta. A város erdőspusztáki területén más termálforrások is találhatók ugyan, de ezek az elmúlt években használaton kívül voltak. Debrecen híres vallási hagyományairól és protestáns örökségéről is (Református Nagytemplomáról és Kollégiumáról). Ezen helyszínek sokszor a Debrecenbe látogató turisták elsőszámú úti célja. Az általános- és középiskolás diákok különösen gyakran választják utazásuk végcéljául ezeket a történelmi-kulturális emlékeket. Meg kell említenünk még az igen jelentős számú katolikus lakosságot, valamint a Katolikus Püspökséget és a Szent Anna templomot is. A város Szent Anna utcájában koncentrálódó “katolikus negyed” (templom, iskolák, kollégiumok) ugyancsak látványos része a város idegenforgalmi képének. A Déri Múzeumban található Budapest után Magyarország leggazdagabb kulturálistörténelmi gyűjteménye. Falai között látható hazánk egyik legjelentősebb festőjének, Munkácsy Mihálynak Krisztus trilógiája. A képek közül egy a múzeum tulajdonában van, a másik kettő azonban magángyűjteményekből ideiglenesen került oda. A múzeum támogatásában nemcsak államigazgatási szervek, hanem a város polgárai is egyre inkább szerepet vállalnak, ennek bizonyítéka, hogy a város lakossága is egy viszonylag jelentős összeget összegyűjtött a képek itthon-tartására. A tulajdonosokkal való legújabb megállapodások alapján már biztosan együtt maradhat a Munkácsy-trilógia a debreceni Déri Múzeumban. Debrecen főbb látványosságai viszonylag jó állapotban vannak. A sétálóutca környéke nemrég került felújításra, amelynek eredményeként számos eseménynek adott már helyet. Az új sétálóutca kialakításával kezd megerősödni az úgynevezett “cívis-érzés”. A felújítás összes előnye ellenére, számos kontraszt lelhető fel. Ez főleg a Nagyerdőnek szentelt kevés figyelemben, és pénzben tükröződik, amelynek hatására a város ezen térsége elég elhanyagolt állapotban van. A közeljövőben ezen a területen is idegenforgalmi célú beruházásokat kell eszközölni, hogy a kontraszt csökkenjen a két terület között. 6.3.4. Bihar megye pólus – Nagyvárad élménycsomag erőforrásai Nagyváradi Vár: Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett. 1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állította helyre. 1570-1596 között épült Várad új vára az olasz késő reneszánsz szellemében. 1613-1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják. Jelenleg a Vár rehabilitációja és turisztikai körforgásba való beillesztése folyik, a restaurálás befejezésének határideje 2015. A következő turisztikai jelentőségű létesítmények kapnak helyet a várban: • turisztikai információs pont (már működik) – a nyugati bejárat mellett 98

• • • • • • • • • • •

Római Katolikus templom (működik, Mátyás Király itt töltött gyermekéveire utaló emléktábla) Nyári színház – a Csonka bástyán Vármúzeum – palota A szárnya Virtuális könyvtár – palota A szárnya Kiállítótermek – palota A szárnya Kenyérmúzeum – H épület Lapidárium (a várban talált kövek és falmaradványok gyűjteménye) – Aranyos bástya Kulturális Központ – palota M szárnya Céhek utcája – K és L épületek éttermek, teraszok, borozó a vársáncban dendrológiai park került kialakításra szökőkúttal, tóval (már látogatható)

Barokk épületegyüttes: a Római Katolikus egyház telkén épült létesítmények, reális örökség-turisztikai értékkel: • Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota. 1762-ben alapította báró Patachich Ádám püspök, a nagyváradi római katolikus egyházmegye központjaként. A palotát és az egész barokk városnegyedet a XVIII. századi Európa egyik leghíresebb építésze, a bécsi Franz Anton Hillebrandt tervezte, aki számos ausztriai palota és nem utolsósorban a nagyváradi Kanonok-sor alkotója is. A.J. Neumann mérnök vezette a hatalmas építkezést: az épület 365 külső ablaka az év napjaira emlékeztet, és 3 szintjén 120 nagy, fényűző terem található. A palota késő osztrák barokk stílusban épült. Az épületet a híres bécsi Belvederekastély kicsinyített másának szánták. Báró Patachici Ádám püspök karizmatikus, művelt humanista volt, a művészetek felvilágosult pártolója, aki leginkább kitűnő zenei ízléséről és zenészeiről vált ismertté: nála dolgozott Michael Haydn, a híres zeneszerző, Joseph Haydn öccse mint a püspöki zenekar karmestere. A püspök alkalmazásában állt még számos híres európai zeneszerző és hegedűművész, mint pl. Wenzel Pichl és Carl Ditters von Dittersdorf, akik 1765 és 1769 között működtek Nagyváradon zenei igazgatóként. 1855-ben új szárnyat és bejáratot építettek hozzá az eredeti épülettervvel harmóniában, grandiózus kettős lépcsősorral. 1971. január 17-én a püspöki palotát megyei múzeumként nyitották meg Körösvidéki Múzeum néven. Az egyház 1996-ban kezdte meg törvényes úton visszaszerezni a püspöki palotát. 8 év után 2004. július 9.-én a Román Legfelsőbb Bíróság kimondja: a katolikus egyház visszakapta a palota használati jogát. • Főbejáratával szemben található a Tóth István által készített Szent László bronzszobor, amelyet Schlauch Lőrinc bíboros szentelt fel 1893. szeptember 10én. A szobor, az őt körülvevő négy oroszlánnal együtt eredetileg a város főterén állott, ahonnan a román uralom beálltával el kellett menekíteni. • Római katolikus székesegyház, Erdély és Románia legnagyobb barokk temploma.. A bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30-40 m. Falait vaskói és carrarai márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van. Orgonája Mária Terézia adománya A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával körmenetet tartanak Szent László hermájával, amelyik az ereklyét őrzi: Festum Varadinum. Az ereklye Szent László koponyájának egy darabja, a herma pedig egy hatvan 99

• •

• •

centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amelyik híven követi Szent László arcvonásait. II. János Pál pápa 1991-ben a templomot basilica minor rangra emelte. a székesegyházban működik a Római Katólikus egyház ereklyemúzeuma a bazilika oldalában található egy másik, kőből készült Szent László szobor amit csupán 2000-ben a restaurálási munkák befejezése után helyeztek vissza a talapzatára. A szobrot ugyanis 52 éven át a föld alatt rejtegették. Ez Nagyvárad legrégebbi barokk kőszobra. Kanonok-sor. Klasszicista beütésű barokk stílusban épült. A 253 méter hosszú folyosó 56 pillérből áll és 10 épületet köt össze. Több szakaszban, több mint 100 éven át, 1753-1875 között építették Petőfi Sándor park (az egykori Schlauch-kert, a római katolikus püspöki palota közvetlen szomszédságában – a Római Katólikus Püspökség ajándékozta ezt a területet a városnak, közpark létesítése céljából) Magyar érdekeltségű szobrokat állítottal fel itt: Petőfi Sándor mellszobrát (ez a végpontja a március 15.-i fáklyás felvonulásoknak), József Attila egész alakos szobrát, Bethlen Gábor egész alakos szobrát.

A Szent László (Unirii - Egyesülés) tér: elkészült a tér újrarendezése, és sétánnyá alakítására már elkészültek a tervek, ezáltal a város egy újabb sétálóövezettel bővül. a téren és a környező utcákban számos műemléképület található, ezek turisztikai hasznosítása kézenfekvő. A gond csak az, hogy ezen épületek némelyike leromlott állapotban van, ezért turisztikai értékéből sokat veszített. A látnivalókat Kelet – Dél – Nyugat – Észak irány szerint haladva soroljuk fel: • Fekete Sas palota, 1907-1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26án tartották az első magyar hivatásos színielőadást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felőli erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amelyet az épület 1980-as években történt felújításakor eltüntettek és azóta sem került elő. Szövege: „E városban ez épületben a színpadról elhangzott első magyar szó emlékére, 1798. augusztus 26-1898. augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége.” Jelenleg az épületben szálloda, mozi terem és más szórakoztató egységek üzemelnek (kávézók, éttermek, játéktermek, üzletek) • Neológ zsinagóga: 1878-ban szentelték fel. Tervezője Búsch Dávid, kivitelezője id. Rimanóczy Kálmán. A csodálatosan szép belső díszítés Horovitz Mór munkája. Az eklektikus stílusú templom ma már használaton kívül áll. 1000 férőhelyes • Füchsl ház: A házat a Komor Marcell és Jakab Dezső páros tervezte. Jellegzetes díszítőelemét képezik a szőlőfürtök és a virágmotívumok. Az átalakítások miatt a földszinten csupán a kovácsoltvas ajtó maradt meg az eredeti kinézetéből. • Kereskedelmi Csarnok (ma az Orvosi Egyetem főépülete)1894-ben épült, id.Rimanóczy Kálmán tervei alapján eklektikus stílusban • Mihai Eminescu román költő szobra • a Fekete Sas Palota déli kijáratánál találjuk az ARCADIA gyermek és ifjúsági színházat (magyar és román tagozattal), az egykori Zöld Fa Fogadó épületében. Az épületet 1908-ban emelték eklektikus stílusban Sztarill Ferenc tervei alapján

100

•

• •

•

• • • •

• •

•

• • • •

Deutsch féle ház: Sztarill Ferenc (szecessziós) tervei alapján épült 1906 és 1910 között. A kétszintes épület teljes utcafronti részét népi virágmotívumok díszítik. Az emelet felső része félkörökben végződik, középen pedig van egy háromkaréjú oromrész, amelynek közepén egy lekerekített szív alakú kis ablak látható. Deutsch K.I. porcelánáruháza működött itt, majd az államosítás után a Gulliver üzletház Moskovits Palota: Vágó József és László tervei alapján épült szecessziós stílusban, 1910 . 1911 ben Holdas templom: Tervező építésze Éder Jakab, kivitelezője Joann Lins. Alapkövét 1784. november 9-én rakták le, 1790-re készült el. Az oromzat közepébe a Hold változását ábrázoló félgömb került, melyet egy különleges szerkezet működtet, készítője Georg Rueppe. A szerkezetet beszerelése óta pontosan működik, nemrég restaurálták. Ulmann Palota: A palotát 1913-ban szecesszionista stílusban építették, Löbl Ferenc tervei alapján. A színes ólmozott üvegű ablakok meghitt belső hangulatot sugároznak. Ortodox zsinagóga 1890-ban épült id. Rimanóczy Kálmán tervei alapján eklektikus stílusban Kapucinus rendház 1836-ban épült klasszicista stílusban főépítésze Barthel György. A rendház könyvtára 5-6000 könyvvel rendelkezik az 1600-1800 évekből Kapucinus templom (Sarlós Boldogasszony Temploma) a rendházzal egyidőben, 1836-1838 között épült klasszicista stílusban December 1 Park: a város legnagyobb parkja, közepén a Művelődési házzal. Jól karbantartott szökőkút, szobrok (Ismeretlen katona szobra, nagyváradi képzőművészek alkotásai stb.) Török-ház: a XVIII században épölt barokk stílusban Sf.Ierarh Nicolae görög-katolikus templom: A templom építése 1800-ban kezdődik, amikor Ignatie Darabant, görög katolikus püspök lebontja az addigi templomot és felépíti a katedrálist. Alaprajza kereszt, mennyezete boltíves, a kupolát freskók díszítik. A torony barokk stílusú tetejét 1803-ban fejezték be, de kétszer is a tűz martalékává lett. Először 1836-ban, majd 1907-ben. Mai formáját Giovani Quai álmodta meg. A munkálatok két évig (1910-1912) tartottak. A templom oltára nyugat fele néz. Az 1948-tól az ortodox egyházhoz tartozott. Akkor lett Sf.Ierarh Nicolae ortodox templom, 2006-ben pedig újra visszakapja a görög katolikus egyház. Görög-katólikus Gimnázium: a görög katolikus katedrális szomszédságában épült 1934-ben új-brancovenesc stílusban (jellegzetes román – havasalföldi építkezési stílus). Építői Sallerbeck Antal, Papp János Emanuil Gojdu szobra: nagyváradi román üzletember és politikus, Magyar parlamenti képviselő Görög katolikus püspöki palota. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült 1903ban. A barokk és rokokó stílusjegyeit ötvözi az épület. Újvárosi református templom: 1835 – 1853 között épült klasszicista stílusban. Építője Szász József. A keleti torony harangja 3,6 tonnás Városháza. A római katolikus püspökség régi épülete helyére 1902-1903 között ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján és saját útmutatásai nyomán épült fel a plgármesteri hivatal monumentális épülete. Az épület főhomlokzata neoklasszicista stílusú. A díszítést az árkádok mellett a városcímer és a négy allegorikus szobor szolgálta.

101

• • •

•

Városháza tornya, melyben újra beüzemelték a déli hangjátékot, illetve egy turisztikai kilátót alakítottak ki a felső emeleten. Unitárius templom 1902-1903 között épült eklektikus stílusban. Pecz Samu, ifj.Rimanóczy Kálmán Újvárosi római katólikus templom: Szent László templom: A templom építése, 1742-ig tartott, a toronyé pedig 1800-ig. Ebben a templomban található Várad legrégibb fennmaradt oltára 1730-as évekből. Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint kulcsokat ad át Várad püspökének. A mennyezetén is szent király életéből vett jelenetek láthatók, amint vizet fakaszt a sziklából, és templomot épít Váradon. A freskókat Tury Gyula 1908-ban festette Mihai Viteazul lovasszobra

Bémer tér (Piata Ferdinand): a Sebes Körös északi oldalán kialakított belvárosi teret szinte teljes egészében műemléképületek övezik. (Kelet – Dél – Nyugat – Észak) • Nagyváradi Központi Takarékpénztár épülete • Pannónia Szálló épülete, ma Transilvania szálló: 1903-1904között épült eklektikus stílusban. ifj. Guttman József. • Emke (Sztarill Palota), a mai Asztoria szálló: 1902-ben épült szecessziós stílusban Sztarill Fernc által. Az Emke kávézó volt Ady Endrének a kedvenc nagyváradi kávézója • Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák műépítészek tervei alapján Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. 1948 őszén mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdi el első évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is működik az egykori magyar színház épületében. Az épület a váradi eklektika egyik legsikerültebb képviselője neoklasszicista, portikuszos főhomlokzatával és oszlopsorával, amely egy domborművekkel díszített timpanont tart, előtte pedig két szobor található. • Előtte Szigligeti Ede mellszobra, Margó Ede alkotása, melyet 1912-ben állítottak a színház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Schlauch-kertbe száműzte, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. • Adorján ház I 1903-ban épült Komor Marcell, Jakab Dezső és Sztarill Ferenc tervei alapján szecessziós stílusban • Adorján ház II 1904-1905 között épült Komor Marcell, Jakab Dezső és Sztarill Ferenc tervei alapján szecessziós stílusban • Filharmónia épülete Az egykori Katolikus Kör székháza, eklektikus stílusú épület ifj. Rimanóczy Kálmán tervezésében (1914) • Bazárépület: a színházzal egyidejűleg építették, a tér rendezési tervének megfelelően lebontották at itt található romos házakat és épületeket, helyükre épült a Bazár, és a Színház. • Turisztikai információs pont a Bazárépületben (kialakítás alatt) • Darvas - La-Roche-ház 1910-1911 között épült szecessziós stílusban Vágó József & László, Sztarill Ferenc munkája nyomán • Ezredévi Emléktér (Libertatii tér): Szacsvay Imre szobra, Lórántffy Zsuzsanna szobra, Iosif Vulcan mellszobra, Czárán Gyula mellszobra. • Garasos Híd • Olaszi református templom • Iosif Vulcan emlékmúzeum: Az épület 1887-ben épült, a nagy román irodalmár és közéleti személyiség szülőháza.

102

• •

Rimanóczy Szálló és Royal kávéház 1892, 1900. Eklektikus stílusban épült id. Rimanóczy Kálmán tervei alapján Poynar ház: 1907-ben építették szecessziós stílusban (Sztarill Ferenc)

Korzó (Republicii utca) • Park szálló 1915-ben épült híres szálló. • Orsolya-zárda Szent Anna temploma 1858-ban épült romantikus – neogótikus stílusban. • A nagyváradi árvíz szintjét jelző emléktábla • Orsolya-zárda (ma Ady EndreLíceum) 1858-ban épült, az Orsolya rendiek templomával egyidőben , és hasonló stílusban id. Rimanóczi Kálmán tervei alapján • Nagy Sándor József, aradi vértanú emléktáblája a szülőháza falán • Aurel Lazar szobor • Aurel Lazăr Múzeum • ifj. Rimanóczi Kálmán palotája, ma az ortodox püspökség székhelye Ortodox püspöki palota 1903-ban építatte eklektikus stílusban • Postapalota 1895-ben épült eklektikus stílusban Nagy Virgil, Guttman József tevei alapján • Premontrei templom és rendház 1741-1766 barokk stílusú épület Vépi Máté építész tervei alapján • Premontrei Főgimnázium és Jogakadémia 1874 barokk stílusú épület Vépi Máté tervei alapján. Itt tanított a XX század elején Juhász Gyula költő • Rimanóczy fürdő • Apolló palota, 1912-1914 között építették szecessziós stílusban ( ifj.Rimanóczy Kálmán, Krausze Tivadar), elsőként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést 1913 novemberében. Érdemes a bérház kapuján bemenni, csodálatos egykori -igaz, ma már nem működó – felvonót láthatunk. • Stern palota. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült a Vágó fivérek irányítása alatt szecessziós stílusban, 1908-1909 között. • Pénzügyi palota. Az eklektikus építészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült. • Igazságügyi palota • (Vár)Megyeháza 1728-1776 között épült barokk stílusú épület • Ady Endre emlékmúzeum. 1955-ben nyílt meg, igazgatója Tabéry Géza író volt. A park közepén lévő kicsiny emlékmúzeumot 1957-ben létesítették, abban az épületben, amelyikben a múlt századi "Mülleráj", Ady kedvenc cukrászdája üzemelt. • Az épület előtt van Ady mellszobra • Moskovits palota: 1905, szecessziós stílus id. Rimanóczy Kálmán tervei alapján • Irgalmas rend kolostora és temploma, a város első kórházával és patikájával (jelenleg is patika működik abban a helyiségben) Az irgalmas rend kápolnája 1754 – 1760 között épült barokk stílusban. • Barátok temploma 1903-1905, eklektikus, ifj, Rimanóczy Kálmán tervei alapján • Mária mennybemenetele bronzszobor, a Barátok temploma kertjében • Ferences rendház (ma a Katona Korház része) 1731-1738 barokk stílus • Bihar megyei közkórház 1806-ban épült romantikus stílusban Más örökség-helyszínek a városban: • Körösvidéki Múzeum, az egykori Hadapród iskola épülete 1898-ban épült eklektikus stílusban (Alpár Ignác, Neuschloss co.) Jelenleg renoválás alatt áll. 103

• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • •

Számos nagyszabású régészeti, történelmi, természettudományi, néprajzi és művészeti kiállítás helyszíne. A múzeum mintegy 400.000 műtárggyal rendelkezik, négy fő gyűjteményben csoportosítva: történelem és régészet, néprajz, természettudomány és képzőművészet. Híres a világszínvonalú újkőkorszaki és bronzkori gyűjteménye, de a múzeum ókori egyiptomi és görög tárgyakkal is büszkélkedhet. A néprajzi szekció talán a legnagyobb nyugat-erdélyi néprajzi kiállítás, óriási népviseleti gyűjteménnyel, paraszti használati tárgyakkal, edényekkel és festett húsvéti tojásokkal. Horváth Imre költő szülői háza Biharpüspöki református templom XII-XIV században épült román-gótikus stílusban Biharpüspöki református templom tornya 1732 – 1764 barokk stílus A Szent Háromság ordodox templom (voltSzent Brigitta római katolikus templom) 1693 Nagyvárad legrégebbi szakrális épülete Rulikowszki Kázmér Köztemető: számos híres személyiség nyughelye Szemináriumi templom (ma Sf. Mare Mucenic Gheorghe, kék templom) 1858-ban épült eklektikus stílusban ifj. Rimanóczy Kálmán és Rendes Vilmos munkája Görög Katolikus Teológiai Szeminárium 1925-1928 (Sallerbeck Antal, Papp János), a kék templom mellett Szőlősi római katolikus plébániatemplom 1727-ben épült barokk stílusban Nagyváradi Állomás Épülete: 1858.ban készült el eklektikus stílusban Egyik vágányán a régmúlt korokat idéző felújított gőzmozdony lett kiállítva1858 Immaculata zárda 1860-ban épült romantikus stílusban Szent Vince Intézet 1868 romantikus stílus (Rimanóczy Kálmán sn.& jr., Peiser Károly) A múzeum egykori épülete (ma Gyermekpalota) 1895 (Rimanóczy Kálmán sn. & jr.) Főreáliskola (ma Gojdu Főgimnázium) 1895-1896, eklektikus stílus (Busch Dávid, Knapp Ferenc Szent László kápolna 1900-ban épült eklektikus stílusban Sztarill Ferenc tervei alapján Csendőriskola (ma a Nagyváradi Egyetem épülete) 1912-1913, szecessziós stílus, Vágó József, Incze Lajos Szent Kereszt Ortodox kolostor 1992-ben szentelték fel. Szent Mihály arkangyal fatemplom XVI. századi fatemplom, áthelyezve Hollószegből 1992-ben, a Szent Kereszt kolostor udvarába Kálvária domb (Ciuperca – Gomba): A város fölé magasodó kilátó, a Sebes Körös partjáról (Bunyitai Ligetből) lépcsősor vezet fel a domb tetejére, de másik irányból autóval is megközelíthető. A sétány felújítása 2011-ben elkezdődik, és kialakításra kerül egy botanikus kert ie. Nagyváradi Állatkert: jelenleg zárva van, szükséges lenne egy teljes korszerűsítés. Nagyváradi Gheorghe Sincai Városi Könyvtár Nemzeti Katonai Múzeum Partiumi Református Múzeum

Sport és szabadidő Olimpiai uszoda: itt rendezik a nagyváradi vízilabda-csapat mérkőzéseit, a román és a nemzetközi kupákban egyaránt. Ez Románia legmodernebb ilyen jellegű épülete.

•

104

• • • • • • • • •

•

• •

•

Őssi strand: termálvizű strand, egész évben üzemel. Már elkészült a strand aquaparkká fejlesztési terve Városi strand: helyi érdekeltségű szórakoztató és szabadidő központ. Wellness-Termal Nymphaea (épülőben): élményfürdő Őssi tenisz centrum: a nagyváradi tenisz sok országos hírű játékost termelt már ki, és az utánpótlással is sokan foglalkoznak Városi stadion: labdarúgó mérkőzések és koncertek helyszíne. Ifjúsági Atlétikai Stadion: atlétika, labdarúgás stb. Száldobágyi szabadidő központ: horgásztó, rendezvényterem, szálloda, több stílusú étterem, műfüves focipálya, hintó bérlése, lovaglás. Golf centrum: Nagyváradtól 15 km-re a Sebes Körös völgyében. Golfoktatás, lovaglás, étterem, rendezvényterem. Antonio Alexe Sport és rendezvény-csarnok: kiállítások és sportrendezvények kedvelt helyszíne. Számos nemzetközi sportesemény helyszínéül szolgált már (kézilabda, kosárlabda, birkózás, sporttánc stb.) Nagyváradi Gyermekváros: óriási, jól felszerelt játszótér, nyári színház, multifunkcionális terem, sportpályák, szóval minden, amire a csöppségek vágynak. Lotus Center: bevásárlóközpont, multiplex mozi, bowlingpálya, squash, játékterem, gyermekmegőrző Oradea Shopping City (épülőben): bevásárlóközpont, multiplex mozi, bowlingpálya, játékterem, kaszinó, egész évben működő műjégpálya, gyermekmegőrző, Crisul Center (Körös Nagyáruház): bevásárlóközpont, panorámalift

Üzlet • Lotus Expo – Kertek és teraszok: 2011-ben a IV. kiadásához ér az esemény. A természet és a kertészet szerelmesei különböző dekorációs eszközöket, kertápolással kapcsolatos szerszámokat, szobanövényeket, különleges virágokat tekinthetnek meg és vásárolhatják meg, ugyanakkor szakemberek tanácsait kérhetik kertrendezés, szökőkútépítés, nyári kert létrehozásában, gondozásában. • Antonio Alexe Sport és rendezvény-csarnok: Épitőanyagok kiállítása, Turisztikai Kiállítás, Könnyűipari termékek kiállítása és vására, TOP Expo – a Nagyváradi Ősz keretén belül megrendezésre kerülő kiállítás és gasztronómiai fesztivál. • Autó-expo: különböző autómárkákat bemutató kiállítás, ahol évről évre minden autógyár bemutathatja legújabb modelljeit. • Sas Passzázs: „Tölts egy hétvégét Bihar megyében!” Turisztikai kiállítás: A Bihar Megyei Tanács, Nagyvárad önkormányzatával közösen, immár 3 éve, május első felében, a Fekete Sas átjáróban szervezi meg a két napos eseményt. A standokat ingyen bocsátják a turisztikai szolgáltatók részére, azzal a céllal, hogy a megyében található természeti és földrajzi szépségeket, valamint a szállás és vendéglátóhelyeket népszerűsítsék. • Era Park: Agro Bihar Expo: A Bihar megyei Gazdák Vásárát a Bihar megyei Tanács szervezi. Zöldség és gyümölcs, húskészítmények, pékáruk, méz, valamint pálinkakülönlegességek találkozhatnak az érdeklődők. De nemcsak vásárolni és szórakozni lehet, hanem megismerkedhetnek a növénytermesztés fortélyaival és néptáncokból, dalokból összeállított programokon is részt vehetnek • Oradea Plaza: üzletközpont, irodaház, szálloda (a szálloda még épülőben) • A megye több országos, illetve nemzetközi hírű vállalkozással büszkélkedhet. Ezek jelentősen megalapozzák az üzleti turizmust Biharban. Élelmiszer-ipari, 105

•

elektronikai, könnyűipari, telekomunikációs, építőipari és egyéb vállalkozások. A határ közelsége miatt nagyon sok magyarországi üzletember Nagyváradon alapít vállalkozást, így vetve meg lábát a román piacon. Nagyváradi Vásárcsarnokok és piacok.

Nemzetközi hírű szállodák • Ramada Hotel: 4 csillagos szálloda, étterem, konferenciatermek, kiállítások, vásárok helyszíne • Hilton Doubletree Oradea: 4 csillagos szálloda, az olimpiai uszoda szomszédságában • Continental Forum Oradea: 3 - 4 csillagos szálloda, étterem, konferenciatermek, termálvizes medence Kulturális programok Nagyváradi Színház: Nagyváradon több színházi társulat is működik, magyar nyelvű előadásokat a Szigligeti Társulat és a Kiss Stúdió Színház tart, román nyelvűeket a Iosif Vulcan Társulat. • Nagyváradi Filharmónia: rendszeresen tartanak komolyzenei koncerteket, illetve ide tartoznak Bihar megye néptáncegyüttesei is (magyar és román tagozattal). • Arcadia Bábszínház: román és magyar tagozattal. • Mozik • Nagyvárad több szórakozóhelyén rendszeresen szerveznek koncerteket a zenei világ szinte minden műfajában: mulatós, rock, reggae, ska, pop, dance stb. •

Eseménynaptár: Nagyváradi hagyományos kulturális események A tánc világa fesztivál (Onisifor Ghibu liceumban): évente megrendezésre kerülő fesztivál kis és középiskolások számára, a „Mozgás az egészségért” mozgalom égisze alatt. Moderntánc, néptánc és hip-hop kategóriákban • Március 15. körmenet: a Nagyváradi 1848-as emlékhelyek megkoszorúzása, huszárfelvonulás, fáklyás körmenet • Festum Varadinum: városalapító királyunk Szent László ünnepsége köré szerveződik, a református egyház ünnepi istentisztelete, illetve rendezvényei, a római katolikus egyház szentmiséje, ünnepi körmenet Szent László hermájával, és számos más egyházi és világi rendezvény. A zárónap esti díszelőadásán újra kiosztásra kerülnek a Varadinum díjak. A helyi kultúra, hagyományok, művészek alkotásainak bemutatása, ismertté tétele, értékelése a cél A Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális eseménye, az elmúlt évek alatt kb. 700 programon, 250 ezer érdeklődő vett részt. A rendezvénysorozatot a hagyományőrzés, a folytonosság és a közösségi összetartó erő jellemzi. 2011-ben, a XX. ünnepségsorozatot tartják meg, május 15-22 között. • Körösvidéki Múzeumi Napok: Az esemény magába foglalja a Múzeumok Éjszakáját (ingyenesen látogathatók a múzeumok), és a Múzeumok Nemzetközi Napját is. Lefolyása alatt különböző hazai és nemzetközi kiállítást és konferenciát rendeznek, könyvbemutatókat tartanak, megnyitják a Barokk palota látogatható termeit, kamarazene és szimfonikus koncerteket, szimpóziumokat szerveznek. • Majális: Az idén X. alkalommal szervezik meg a majálist a Vársáncban. Igen gazdag a programkínálat: a kézműves-műhelyek, játszóházak mellett, mazsorettbemutatók, fotókiállítás, a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos események, sportrendezvények, koncertek és természetesen vásár, lacikonyhával. •

106

•

• •

•

•

•

•

•

• •

• •

•

„Büszke a bihari ének” fesztivál: helyszín Arkadia bábszínház. A fesztivált május első felében szervezi a Bihar Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. Két kategóriában mérik össze tudásukat és tehetségüket a versenyzők: népdal és népi hangszeren játszó szólisták. Az esemény nagy múltra tekint vissza, 2011ben XXXIV. alkalommal kerül megszervezésre. A magyar költészet ünnepe: József Attila szobrának megkoszorúzása, szavalóverseny, színházi előadások, könyvkiállítás és vásár Fiatalok Napja, Fehér Éjszakák: Az Országos Ifjúsági Hatóság és annak megyei kirendeltségei, minden évben május első hétvégéjén szervezi meg az egyetemistáknak szóló eseményt. Nappal különböző ügyességi, kulturális és sportvetélkedőn mérhetik össze tudásukat és tehetségüket a csapatok, éjjel pedig a felhőtlen bulizásé a főszerep. Filmvetítés, koncertek stb., kerülnek megrendezésre. Helyszín az Eminescu parkoló „Lótuszvirág” fesztivál: Nemzetközi szintű tehetségkutató verseny, fesztivál. Első osztálytól egészen a végzős tanulókig, bárki megmutathatja tehetségét a következő kategóriáiban: moderntánc, ritmikus gimnasztika, modern tánc, színjátszás, bábozás. A verseny, Bihar megyei válogatóit május vagy június folyamán rendezik meg. Stud Fest: A Nagyváradi Magyar Diákszövetség szervezi. A rendezvénysorozat egy hetet ölel fel és elsősorban a rátermettséget hivatott megerősíteni, mindezt szórakozással egybekötve. A résztvevők megmérettetnek sportversenyeken: foci, kosár, kötélhúzás; szórakoztató versenyeken: póker, darts, csocsó, számítógépes játékok, karaoke; kultúrversenyeken: tánc, agyserkentő játékok. A Nagyváradi Vár Ünnepe: kiállítások, komolyzenei hangverseny, reneszánsz zenei előadások, népzene, néptánc (multikulturális), világzene, várlátogatási körút, hagyományőrző tevékenységek, íjászbemutató, rockzene, könnyűzenei koncertek „Körösmenti virágok” Nemzetközi folklór fesztivál: 1997 óta rendezik meg. Célja, a román folklór értékeinek megőrzése, népdalok, néptáncok, népszokások bemutatása által. A fesztivál ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet még a megyénkkel határos különböző nemzetek népszokásait őrző és ápoló egyesületek, alapítványok, néptánccsoportok szakmai és baráti kapcsolattartására. Népművészeti vásár: Románia és a környező országok népművészeti és kézműves termékeinek kiállítása és vására. Népzenei és néptáncprogrammal fűszerezett kellemes nyári program Nemzetközi kutyakiállítás: a Bihar Megyei Ebtenyésztők Egyesületének nemzetközi hírű versenye Nyitott ablak Európára: augusztus 21. kerül megrendezésre, a Bihar és HajdúBihar megyék együttműködésének jó példája. A Debreceni Virágkarnevál másnapján a virág-kocsik egy részét átszállítják Nagyváradra, és a debrecenihez hasonló körmeneten mutatják be ezeket. A napot könnyűzenei koncertek zárják. Give Piece A Chance Fesztivál: könnyűzenei fesztivál rock performance-okkal. Nymphea Dance Fesztivál: Két nap erejéig, Nagyvárad a tánc és a hip-hop fővárosa, a Bihar megyei Ifjúságért és a Pro Art Alapítvány szervezésében megrendezett táncverseny jóvoltából. A versenyen az ország legprofibb táncosai neveznek be, a több száz táncost nemzetközi zsűri díjazza. Az idén IX. alkalommal kerül megrendezésre. Nagyváradi Ősz: A város és a megye legösszetettebb és leghíresebb rendezvénysorozata. Programjai kulturális-művészeti események, kiállítások, könyvbemutatók, sportvetélkedők, színházi előadások, lemezbemutatók, zenei 107

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

estek, koncertek. A Nagyváradi Ősz keretén belül számos kisebb fesztiválra is sor kerül: Top Expo: Nemzetközi kiállítást és vásárt, először 1996-ban rendezték meg. A vásár a régió legjelentősebb, általános tematikájú gazdasági, kereskedelmi rendezvénye, mely évről-évre kedvező hatással van a nagyváradi, kereskedelmi életre. A nemzetközi vásár megnyitója a „Nagyváradi Ősz” rendezvénysorozat kezdete is. Gasztronómiai vásár: egy adott nemzet kultúrája, népszokása, hagyományos eledelei kerülnek bemutatásra, ezen kívül a román és a magyar konyha ínyencségeit is megtalálhatjuk. Nagy sikernek örvend a hagyományosan megrendezésre kerülő gyümölcs- és zöldségszobrász verseny. Gyerekfesztivál: A fesztivált a Nagyváradi Ősz rendezvénysorozat keretén belül szervezi meg, az Ingatlanügyi Igazgatóság. A rendezvény, az idén, IV. alkalommal kerül megrendezésre. Játékvásár, játékkiállítás, az arra rászorulóknak játékgyűjtés, könyvvásár, gyerekeknek szóló koncertek, báb és bohócelőadások, kézműves foglalkozások, sport és ügyességi versenyek várják az érdeklődőket. Sörfesztivál: A Nagyváradi Ősz keretein belül szervezik meg a sörfesztivál ist, de a nyári hónapok alatt egyes sörgyártó cég is biztosítja az effajta jellegű kikapcsolódást. Ilyenkor, a kedvező árú sör és lacikonyhák kínálata mellett, a legnépszerűbb romániai könnyűzenei zenekarok koncertjeivel is szórakoztatják a közönséget. Pálinkafesztivál: A Nagyváradi Ősz eseménysorozat keretén belül rendezik meg. Színpadot állítanak az ország és Bihar megye, ezen alkalomra meghívott profi és amatőr néptáncosainak, akiket a különféle pálinkák kóstolgatása közben, ill. tradicionális román és magyar ételek elfogyasztása alatt lehet megtekinteni. A rendezvényről nem hiányoznak az elmaradhatatlan bóvli- és idényárusok sem. Nagyváradi Borfesztivál: Külföldi és hazai borokkal ismerkedhetünk, a szervezők részéről nagy hangsúlyt fektetve a helyi borokra, hiszen 300 olyan vállalkozás él Bihar megyében, amely a bor előállításával, és/vagy forgalomba hozatalával foglalkozik. A fesztiválon helyet kapnak még különböző gyümölcskiállítások, előadások, sportversenyek és koncertek is A Bihari Népi Kultúra Napjai: A rendezvényt a Bihar Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezi, több településen egyszerre. Tavalya nagyváradi, belényesi, élesdi, és révi kultúrházban léptek fel a megye számos településének néptánc és népdalelőadói, akik a karácsony és az újév hagyományainak gazdagságát, sokszínűségét és szépségét mutatják be népviseletük és fellépéseik által. „Varadinum Dance Festival” – Nemzetközi Sporttánc Fesztivál: A Stephany Sporttánc Klub rendezi évente, az Antonio Alexa Sportcsarnokban, ahol belföldi és külföldi táncosok hada méri össze a tudását. Ezen a területen Románia legnagyobb eseményei közé sorolják. A Nemzetközi Sporttánc Szövetséggel együttműködésben kerül megrendezésre. „Fiatal tehetségek gálája” fesztivál-verseny: A Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által, az idén XVII. alkalommal kerül megszervezésre „Fiatal tehetségek gálája”, mely évről-évre lehetőséget biztosít a népdal, és könnyűzene stílust képviselő szólóénekesek bemutatkozására. Az esemény nagy népszerűségnek örvend, több éves múltja, és azon lehetőség miatt, hogy a román népdal kategóriája hangsúlyosan jelen van. Rövid dráma hete fesztivál: Az egész országban egyedülálló rendezvénysorozat. Összetett programokkal várják az érdeklődőket, amelyeket sokfelé tartanak: a 108

•

•

•

•

•

•

•

•

•

stúdióteremben, a Fő utcán, A Sas passzázsban, a színház színpadán, a Szakszervezetek Művelődési Házában, autóbuszon, kávézókban. A darabokat kiegészítő programok - nyitókarnevál, kosztümös felvonulás, könyvvásár színesítik. Könyvtári Napok és a Família Folyóirat Napjai: Az eseményen, a Kulturális Minisztérium képviselői, írók, költők, irodalmi folyóiratok szerkesztői, könyvtárigazgatók vesznek részt. Több kollokviumra is sor kerül a könyvtártudomány, az irodalmi folyóiratok és a román irodalom területére összpontosítva, továbbá fotográfiai és festészeti kiállítások kerülnek megrendezésre. 2010-ben a rendezvény a XX. kiadást érte meg. Nagyváradi Premfoto Világ Biennálé: A Tavirózsa Fotóklub, a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség (AFIAP) égisze alatt, először 1993-ban szervezte meg. A Biennáléra amatőr és profi fotósok nevezhetnek be, az AFIAP előírásai szerint. Mivel a Klub 40országgal tart szakmai kapcsolatot, a Biennálén résztvevő hazai de Európa más országainak fotósai is részt vesznek. „Fedezd fel az apró dolgok szépségét” – A Fény fesztiválja: A Romániai Cserkészek Szervezete által megrendezett esemény célja, felfedezni mindennapjaink apró szépségeit, művészi értékeit, és a korunk társadalma által elhanyagolt szellemi értékeket. Az esemény alkalmával tízezer égő gyertyát gyújtanak meg a December 1 parkban, amelyek egyedi látványt nyújtva, világítják meg a park sétányainak szélét. „Fantázia tánclépésekben”: Gyermeknap tiszteletére, a Gyerekváros szabadtéri színpadán kerül megrendezésre a harmadik kiadását megélő táncverseny. Az elmúlt évben már 29 Bihar megyei óvoda aprósága mérte össze tudását a modern és néptánc kategóriában. Adventi vásár: A nagyváradi önkormányzat tulajdonában levő faházikókat egész decemberi hónapra ki lehet bérelni, de a vásár december 15–24. között zajlik. Ünnepi képeslapokat, karácsonyfadíszeket és egyéb dekorációkat, játékokat, édességeket, ajándékcsomagokat és más szezonális portékát szoktak árusítani. „Karácsonyi népszokások és hagyományok” országos fesztivál: 2011-ben a XIV. alkalommal rendezik meg meghívásos alapon a fesztivált, az ország különböző iskoláiból, a gyerekek karácsonyi népszokásokat és hagyományokat mutatnak be a tánc, ének, színházi előadás, rajz, illetve képzőművészet terén. “Ki mit tud?” : A tehetségkutató vetélkedő Bihar megye minden településén szervez elődöntőket, s az egy egész estét betöltő fináléban kb. 400 versenyző lép színpadra, akik különböző produkcióik során próbálják a legjobbat nyújtani a tudásukból. Gyermek és felnőtt szekcióban, néptánc, népdal, klasszikus és modern tánc, szavalás, és ének kategóriában díjazza a zsűri a versenyen résztvevőket. “Divina Armonie” egyházzenei fesztivál: Az egyházi fesztivál decemberi hónap végén (Karácsony környékén), 2011-ben immár XX. alkalommal kerül megrendezésre. Nagyvárad több templomában egyházi és a karácsonnyal kapcsolatos énekeket adnak elő, koncerteket tartanak meg, összegyűjtve ez által Bihar megye egyházi kórusainak nagy részét. Bihari Sport Gálája: A Bihari Sport Gálát aMegyei Ifjúsági Igazgatóság szervezi, melynek keretén belül a legjobb eredményeket elért tíz sportolót, legjobb csapatot és sportklubot díjazzák Bihar megyéből. Különdíjat kapnak az edzők és a sportolókat, illetve csapatokat támogató szponzorok. A Gálát művészi, zenei és táncos pillanatok tarkítják, illusztris vendégek és meghívottak részvételével.

109

•

•

Bihar megyei Atlétikai Gála: A tanár-edző Virgil Preda által, önerőből szervezettgálán edzők, tanárok, atléták és azok szülei, szponzorok, klubvezetők, sportintézmények vesznek részt. Az esemény minden évben, Karácsony és Szilveszter között zajlik a nagyváradi Bihorul Sportlíceum étkezőjében. Az eseményt különböző zenei és általános műveltségű versenyek és művészi pillanatok fűszerezik. Szilveszteri utcabál: Nagyvárad önkormányzata minden év utolsó napjának estéjére utcabált szervez, amely a Szent László (Unirii) téren, és az Eminescu parkolóban szokott zajlani. Színvonalas hazai és nemzetközi művészek előadásában, koncertek kerülnek megrendezésre, melyet éjfélkor az elmaradhatatlan tűzijáték fejez be.

6.3.5. Ajánlott élménycsomagok UTAZÁS A SZECESSZIÓBAN (DEBRECEN-NAGYVÁRAD) Élményígéret

Időtartam

utazás a szecesszió hangulatában, a virágos stílus, a természetes növekedés élményét keltő, szabadon áramló formák megismerése, az élet lendületének megértése az építészetben, a díszítőművészetben, az irodalomban kultúra-motivált látogatók szabadidős turisták kulturális programokat keresők városlátogató utazók 1 nap

Látnivalók

Szecesszió Debrecenben:

Célcsoportok

Egyéb információk

• Irodalmi séta a Borsos-villában (Irodalmi Múzeum, a magyaros szecesszió jellegzetességeit viselő ház) • Megyeháza (Árpád-terem • Aranybika Szállodában ebéd Szecesszió Nagyváradon: • Fekete Sas Palota • Ulman palota • Stren palota • Astoria Szálloda (Sztarill palota) • kávézás Ady kedvelt helyén Nem szezonális, ajánlott közlekedés a két város között autóval, a városon belül gyalog (séta) és tömegközlekedéssel, a délelőtti és a délutáni program felcserélhető, idegenvezetés, (pocket guide) kérhető

110

KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK ÁTÉLVE Élményígéret

Célcsoportok

Időtartam Látnivalók

Egyéb információk

Az irodalomból és történelemből ismert események és helyek átélésének lehetősége, a Református Kollégium, a Nagytemplom, a nagyváradi vár hangulatának megismerése Iskolás csoportok, kultúra-motivált látogatók szabadidős turisták kulturális programokat keresők városlátogató utazók 1 nap Debrecenben • irodalmi séta a Borsos-villában Irodalmi Múzeum • séta a Kossuth téren • Nagytemplom • Nyilas Misi emlékei – Református Kollégium • Csokonai és Fazekas emlékek felkeresése Nagyváradon • Püspöki Palota • Séta a belvárosban Ady nyomában • Szezonokon átívelő program, egy óra alatt elérhető a két város autóval, a célok a városokon belül gyalogosan elérhetőek

KULTÚRAKEDVELŐK VÁROSAI Élményígéret

Célcsoportok

Időtartam Látnivalók

Egyéb információk

A két város kiállítótereinek és rendezvény-helyszínein zajló koncertek, hangversenyek meglátogatása, pezsgő, európai kulturális kavalkád átélése, a magyar, a román és az európai kulturális élet szereplőivel való megismerkedés kultúra-motivált látogatók szabadidős turisták kulturális programokat keresők idősebb városlátogató utazók 6-8 óra Debrecenben • Déry Múzeum kiállításának megtekintése • A MODEM aktuális kiállításának megtekintése • A Csokonai színház egy előadásának megtekintése • A Kölcsey-központban zajló aktuális hangverseny meglátogatása • Debreceni zenei fesztiválok rendezvényinek meglátogatása Nagyváradon • Színházi előadás megtekintése • Három-Körös múzeum meglátogatása Nem szezonális, a rendezvényekhez igazodó, egy óra alatt elérhető a két város autóval

111

Élményígéret PÓLUS Célcsoportok Időtartam Látnivalók

Egyéb információk

Élményígéret PÓLUS Célcsoportok Időtartam Látnivalók

Egyéb információk

KIÁLLÍTÁSOK, VÁSÁROK az üzleti élet szereplőinek egymásra találása, közös üzleti kapcsolatok kiépítése üzletemberek, vállalkozók, helyhatóságok, helyi lakosság 1 – 3 nap • Minden kiállításnak meg van a specifikuma, arra kell törekedni a szervezőknek, hogy minél nagyobb szabású és minél színvonalasabb legyen a rendezvény, hogy nagy tömegeket vonzzon • A kiállításon résztvevők a helyszínen töltött idő alatt egyéb turisztikai szolgáltatást is igénybe vesznek: kulturális programok, gasztronómia, wellnesz, városnézés, bevásárló turizmus stb. A kiállítás szervezőinek törekedniük kell arra, hogy a más régiókból, vagy más országokból érkező kiállítóknak minőségi programokat szervezzenek. Ez által jó hírét kelthetik a rendező településnek

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA kulturális és örökségi élmények ígérete kultúrára fogékony közönség kortól függetlenül 1 nap • Déri Múzeum • Pásztormúzeum • Körösvidéki múzeum • Arany János emlékmúzeum • Katolikus kegytárgyak múzeuma a nemzetközi mozgalomba – Múzeumok éjszakája – mindkét megye intézményei bekapcsolódtak, ezért ha sorra vettük Debrecen múzeumait, még jut idő átruccanni Nagyváradra

KÖZÖS RENDEZÉSŰ SPORTESEMÉNYEK Élményígéret az aktívan, vagy csak passzívan sportot kedvelő közönség régi PÓLUS álma teljesülne, ha egy európai, vagy világszintű sportesemény helyszíne lenne a két megye (a két nagyváros) Célcsoportok sportot kedvelő közönség korosztálytól függetlenül Időtartam 1 – 2 hét Látnivalók Olyan sporteseményre megrendezésére kerülhet sor, amelynek a lebonyolításához meg vannak az infrastrukturális feltételek, illetve azok, amikben a helyi sportolók jeleskednek: vízilabda-bajnokság, úszás, kézilabda, kosárlabda, sporttánc, párbajtőr, fogathajtás, birkózás Egyéb információk vannak kezdeményezések ilyen jellegű rendezvények szervezésére

112

SZECESSZIÓS HANGULATOK (DEBRECEN-NAGYVÁRAD) Élményígéret

Célcsoportok

Időtartam Látnivalók

Egyéb információk

utazás a szecesszió hangulatában, a virágos stílus, a természetes növekedés élményét keltő, szabadon áramló formák megismerése, az élet lendületének megértése az építészetben, a díszítőművészetben, az irodalomban, debreceni hangulat, nagyváradi hangulat kultúra-motivált látogatók szabadidős turisták kulturális programokat keresők városlátogató utazók 2 nap 1. nap: Szecesszió Debrecenben • irodalmi séta a Borsos-villában (Irodalmi Múzeum, a magyaros szecesszió jellegzetességeit viselő ház) • Megyeháza (Árpád-terem • Aranybika Szálloda (ebéd) • séta a Kossuth téren • Nagytemplom • Református Kollégium • sétarepülés Debrecen felett 2. nap: Szecesszió Nagyváradon • Fekete Sas Palota • Ulman palota • Stren palota • Astoria Szálloda (Sztarill palota) • Gomba étterem (ebéd, kilátás a városra) • Nagyváradi vár • Püspöki Palota • gyalogos séta a Macska dombon Nem szezonális, ajánlott közlekedés a két város között autóval, a városon belül gyalog (séta) és tömegközlekedéssel, a délelőtti és a délutáni program felcserélhető, idegenvezetés, (pocket guide) kérhető

113

6.4.

Vidéki-élmények csomag

6.4.1. A vidéki élmények csomag indokoltsága Napjainkban a civilizációs ártalmak miatt (az ember elszakadt a természettől és zsúfolt, zajos nagyvárosokban él) az emberek egészségi állapota kívánja a testmozgást, a friss levegőt, a csendes nyugodt környezetet, ezért sok ember vidéki környezetbe, a természetbe megy kikapcsolódni. A vidéki turizmus iránti szükségletek a stressz-mentes kikapcsolódás, az intenzív átélés, a kapcsolatteremtés és az aktivitás iránti igény. A vidéki turizmus iránti kereslet motivációs bázisa széleskörű. A rekreációs tényezők között található a pihenés, a szabadidő élvezete, kaland és romantika-keresés. A kulturális tényezőcsoportból megjelenik a döntésben a más kultúrák, emberek, hobbik, életmódok megismerése, különleges helyek és események meglátogatása. Az etnikai motiváció-csoportba a szülőföldre visszatérés, az ismerősök által látott helyek felkeresése és az egyes népcsoportok szokásainak megismerése tartozik. A vidéki turizmus elsődleges motivációja a szabadidő élvezete vidéki környezetben, amely sokféle tevékenységet kínál, így a falusi, az aktív, a gasztronómiai és az örökség (kulturális) turizmus tevékenységeit foglalja magában. A vidéki turizmus: jellemzője a természet iránti érdeklődés, a természeti környezetben végzett fizikai aktivitás, ami kötődhet vízi adottságokhoz (vízi turizmus), ill. egyéb természeti vonzerőhöz, természeti tájhoz, pl. a kerékpáros turizmus. A falusi turizmus sokszínű, meghatározóak benne a természet közeli elemek, a falusi térségben történő vendégfogadás (jellemzően szállás-, étkezés-, és programszolgáltatás) a vidék jellegzetes életformájának, hagyományainak megismerésével, ill. a turisták aktív részvételével. A falusi turizmus kialakulását, népszerűségének növekedését a turizmusban más, az elmúlt évtizedekben tapasztalható trendek is elősegítik. Több fejlett országban az üdülések népszerűséget növeli, hogy növekszik a szabadidő és ezáltal a rövid utazások száma. Megnőtt az érdeklődés az „örökségek” iránt. Nő a szerepe az egészséges életmódnak. A folyamatos technikai fejlődésnek köszönhetően egyre több ember számára teszi lehetővé és vonzóvá a falusi üdülést. A kereslet függ a motivációtól és a társadalmi-gazdasági feltételrendszer meglététől. A belföldi és a külföldi turisták motivációi eltérőek. A falusi turizmus legnagyobb célcsoportját a kisgyermekes családok jelentik, és nő a népszerűsége a harmadik generáció körében. A családban, a különböző generációk között mindenkinek hasznos és érdekes időtöltést biztosít. A falusi turizmus egyaránt alkalmas a pihenésre, testi-lelki regenerációra, szórakozásra, tájak emberek megismerésére. A családok számára a vidéken töltött nyaralás kisebb kiadással jár, mivel olcsóbb a szállás, étkezés és a szórakozás. Külföldi vendégek fogadására leginkább azok a családok számíthatnak, akik a turista által beszélt nyelven tudnak kommunikálni. A külföldi vendégek keresik és meg is tudják fizetni a minőségi kínálatot. A belföldi kereslet növekedésében szerepe van annak, hogy a vállalati üdülők, gyermek táborok magánkézbe kerültek, aminek következtében a szálláshelyek megdrágultak. Az infláció és a romló jövedelmi viszonyok miatt az olcsóbb

114

szolgáltatások kerülnek előtérbe. A gyermekek üdültetése és a felnőttek aktív pihenésre való igénye növelik a falusi turizmus iránti keresletet. Az aktív turizmus elnevezés egy gyűjtőfogalom. Minden olyan szabadidős tevékenység ide tartozik, melyek végzése az aktivitáshoz, mozgáshoz, sporthoz kapcsolódik. Az aktív turizmushoz köthető tevékenységek köre folyamatosan változik, hisz újabb és újabb sportágak, extrém sportok jelennek meg a piacon. Ezek elsősorban a fiatal, vállalkozó kedvű, az újra fogékony lakosságot célozzák meg. Az aktív turizmus elfogadása, népszerűsége kapcsolatban áll számos életmódbeli kérdéssel, legfőképpen az egészséges életmód térnyerésével. A kerékpáros turizmus olyan egy- vagy többnapos szabadidős célú utazás, amelynek során a szabadidős kerékpározás meghatározó és kiemelt szerepet játszik a látogatás, ill. a vakáció során. Az útvonalak maguk is az élmény-kínálat részeivé kell, hogy váljanak, hiszen a szép tájakon való kerékpározás közben jobban átéljük, megfigyelhetjük, azonosulhatunk a körülöttünk lévő természetes vagy épített környezettel. A kerékpáros turizmus magába foglalja az egynapos látogatást, a rövidebb, pár napos, valamint a hosszabb kerékpártúrákat is. A kerékpározás lehet az utazás fő célja, vagy csak része egy adott célterület meglátogatásának. Lényeges az, hogy a kerékpározást a turista a kirándulás vagy az üdülés szerves részének tekintse. Kerékpáros vakáció: a szabadidő eltöltésének fő célja a kerékpározás. E vakációk hossza változó. Résztvevői elsősorban azok, akik kerékpárjuk nyergéből szeretik felfedezni a látnivalókat. Ezen belül megkülönböztetünk csillagtúrákat, ahol a szálláshely végig ugyanaz a hely, illetve kerékpáros körutakat, ahol a szállás változik. A kerékpáros vakációk lehetnek saját szervezésűek, kerékpáros egyesületek, vagy valamilyen kerékpáros utazási iroda által szervezett kerékpáros vakáció-csomagok. Üdülési kerékpározás: a kerékpározás csak egyik eleme a vakáció alatt folytatott szabadidős tevékenységeknek. Ekkor a turista otthonától távol vakációzik, és általában kölcsönbiciklit vesz igénybe maximum egynapos túráihoz. Rövid kerékpártúrák: a kerékpáros szokásos tartózkodási helyétől egy távolabbi helyre utazik, de még aznap vissza is tér. Indulhat otthonról kerékpárral, vagy magával is viheti, pl. vasúton vagy autóval. Speciális turisztikai infrastruktúrát igényel: útvonal hálózat, szálláshelyek, táblarendszer, stb A legfontosabb piaci mutatók, mint például a saját tulajdonú kerékpárok száma, valamint a fogyasztási trendek azt mutatják, hogy a turizmus ezen ága fokozatosan fejlődik – Magyarországon évente kb. 300.000 kerékpárt adnak el, melynek értéke 11 milliárd forintot tesz ki. A Happy Bike kft és a Magyar Kerékpáros Klub által végzett felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 70%-a Magyarországot jelölte meg kedvenc célországaként,1 a hazai kereslet növekedése várható. A kerékpáros turizmus területén továbbra is folyamatos növekedés várható. A trendek szerint ez a turizmusfajta is elmozdul a magasabb minőségű szolgáltatások irányába. Több, rövidebb kerékpáros vakációra kerül sor, elsősorban hosszú hétvégéken, mely azonban nem kötődik szervesen a főszezonhoz. Határokat átívelő kerékpártúrák iránti kereslet növekedése várható. A lovas turizmus: olyan aktív kikapcsolódást célzó turizmusforma, amely iránti kereslet fő motivációja a ló, és az ahhoz köthető összes szabadidős tevékenység. A

1

http:// regiok.happybike.hu/regiok/turizmus.html (letöltés ideje: 2007.02.28.) 115

lovas turizmus: jellemzője, hogy a turisták hosszabb időt töltenek a fogadóhelyen, szeretik az állatokat és a természetet. A lovaglás egyre népszerűbbé válik Magyarországon, amelyet történelmi gyökere, a hagyományok erősödése is magyaráz. A lovas turizmus népszerűsége, támogatottsága várhatóan tovább növekszik, feltételrendszere javul. A lovas turizmus fizetőképes vendégkört vonz, nem szezonális tevékenység, hiszen tavasztól őszig lehetőség van rá. Többnapos túrák szervezésével növelhető a tartózkodási idő. Azon rétegek számára, akik tudnak lovagolni lovas túrát lehet szervezni, akik pedig az ismerkedési szakaszban vannak azoknak szervezhető lovaglás oktatás, megismerkedhetnek a ló ápolásával, etetésével, felszerelésével. A lovas túra gyakorlott lovasoknak ajánlható. A lovas turizmus költségigényes, nem a tömegturizmus igényeit elégíti ki, ezért csak megfelelő marketinggel tartható fent. A magyar lovas turizmusra jellemző, hogy csökken a státusszimbólum jellege, a kínálat sokak számára ma már elérhető, kedvező az árfekvése, kétszer, háromszor olcsóbb, mint más országokban. A turista számára az elsődleges cél a jó lovak, a kedvező terepviszonyok, a szép táj, a sport és szórakozási lehetőségek. A lovas turizmus sajátosságai közé tartozik a természet-közeli, állatbarát mentalitás, minőségi követelmény főleg a lovak iránt. A lóval való kapcsolat szempontjából kétféle turista létezik. Az egyik a passzív, aki közvetlen kapcsolatba nem kerül a lóval, többnyire lovasbemutatókon, látványos programokon, lovas-rendezvényeken szemlélődőként van jele. A másik az aktív, kinek célja a lovaglás, a lovas sport tevékenység elsajátítása, gyakorlása. Megkülönböztetünk szabadidős lovast, lótartót, és lótenyésztőt.2 A horgászturizmus esetében a táj és az abban végezhető sajátos tevékenység a „nomaditás” jelenti a vonzerőt. A horgászat egész évben megvalósítható tevékenység, de fel lehet osztani főidényre, elő-és utóidényre, hiszen vannak, akik a legzordabb körülmények között is képesek horgászni (lékhorgászat, menyhalazók). A lifetime sportok egyike. Gyermekkortól egészen időskorig űzhető és akár a családdal vagy a barátokkal is kellemes időtöltésre ad lehetőséget Kor alapján a legjellemzőbb a közép- és idősebb korosztály megjelenése. A horgászok természetszerető emberek. Aki nem rendelkezik horgász felszereléssel annak is élményt nyújthat a természet növény és állatvilága. Az igazán különleges és szép horgászhelyek gyakran eldugott, nehezen megközelíthető helyen vannak. Mivel a horgászok kedvelik a természet közelségét, szeretik a csendet, a nyugalmat és nem szeretik, ha nagy a tömeg, ezért olyan helyeket keresnek, amik sok esetben távol esnek a civilizációtól, és annak zajától A vízi turizmus olyan elsődlegesen kikapcsolódást célzó turizmusforma, amelynek során a turista a kézzel hajtott csónakokat, a vitorlás jachtokat, ill. a gépi meghajtású járműveket közlekedési eszközként használja. Folyó- és állóvízi fajtája két eltérő infrastruktúrát feltételez: az előbbi váltott szállású, az utóbbi csillagtúra jellegű szolgáltatásokkal függ össze.

2

GRÁFIK Imre 2003: Lovas turizmus – lovas hagyomány (Gondolatok egy kiállítás kapcsán) In: Helye(in)k, tárgya(in)k, képe(in)k. Fejős Zoltán – Szíjártó Zsolt, szerk. pp. 209-223. Budapest – Pécs: Néprajzi Múzeum – PTE Kommunikációs Tanszék /Tabula könyvek, 5./ 116

A vadászturizmus olyan rétegeket vonz, akik magasabb diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek, mivel igen magas költségekkel jár ez a szenvedély. Főleg külföldi vendégek érkezésére lehet számítani. A vadászni vágyok általában család nélkül érkeznek, de megfelelő programok szervezésével a család számára is élvezetessé tehető a pihenés, amíg a családfő visszatér a vadászatból. A gasztro-turizmusnak különböző megnyilvánulási formái vannak a helyi kis piacoktól kiindulva, a fesztiválokon keresztül, a főző iskolákig. Magyarországon elsősorban a fesztiválok gyakoriak. 6.4.2. A vidéki élmény-csomag célcsoportjai és jellemzőik A vidéki turizmusban elsődlegesen a mozgást kedvelő, sportoló, kalandot kereső, tanulni és átélni vágyó, érdeklődő kíváncsi, valamint a családos és a csak pihenők típusú szegmensek jelennek meg. A M.Á.S.T. (2008)3 végzett kutatási eredményei alapján azt látjuk, hogy a magyar turisták belföldi főutazáson részt vevők leggyakoribb motivációja a vízparti üdülés (41,8%) volt, ezt asz ismerősök, rokonok felkeresése (22,1%) követte. A dobogó harmadik fokán az egészségturizmus áll (15,1%), amit a városlátogatás követ 7%-os részesedéssel. A belföldi főutazások során végzett tevékenységek közül - kiemelve a vidéki térségekben leginkább megvalósuló tevékenységeket- a borkóstolás és pincelátogatás 14,5%, a helyi ételspecialitások megkóstolása 9%, horgászás 6,8%, kerékpározás 4,9%, hobbitevékenységek 2,9%, lovaglás 1,2% részesedéssel volt a leggyakoribb motiváció. A belföldi főutazáson 1 fő naponta átlagosan 5264 Ft-ot költött. A természetes vizek partján a legtöbben strandolnak, fürdőznek (64,8%), sokan horgásznak (26,3%), télen pedig a jeges sportoknak (12,4%) hódolnak A hátizsákos utazókról szóló első nemzetközi felmérés szerint4 a fiatal, ún. hátizsákos utazók motivációjában legfontosabb a felfedezés, izgalom és pihenés hármasa, törekszenek az élménymaximalizálásra. A fiatal utazók magas százaléka látogatja meg utazása során barátait, rokonait, vagyis szorosabb emberi kapcsolatokat igyekszik kialakítani. A hátizsákos utazók általában az élményszerzésre irányuló motivációkat hangsúlyozzák, és viszonylag keveset foglalkoznak a pihenéssel. Mivel az élménykeresés a fiatalok számára fontos motiváció, ezért különböző tevékenységek egész sorát folytatják tartózkodásuk alatt. Leggyakoribb tevékenységek: (70%) a történelmi látnivalók felkeresése, a sétálás, a kávézóban, étteremben való időtöltés és a vásárlás. A falusi turizmus elsődleges célcsoportja a gyermekes családok, akiknek a szabadideje a nyári vakáció idejére koncentrálódik. Az aktív turizmusban a célcsoportok meghatározása az egyes szabadidős tevékenységekhez kötődően változnak. Nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy az aktív turizmus iránt érdeklődők csoportjában mely tulajdonságok jellemzőek, hanem külön-külön az egyes tevékenységeket, illetve korcsoportokat, nemeket vizsgálva tudunk érvényes megállapításokat tenni. Egy 2005-ben végzett kutatás megállapítja, hogy az aktív turizmus, mint elsődleges vonzerő iránt nem jelentős az érdeklődés, az aktív turizmuson belül a 3 4

A magyar lakosság utazási szokásai, 2008, Turizmus Bulletin 2009/2. 3-22.pp. Hátizsákos turizmus, avagy az ifjúsági turizmus napjainkban, Turizmus Bulletin, 2007/3 28-38.pp. 117

megkérdezettek a természetjárást és a kerékpározást preferálták. A nők körében a természetjárás és a lovaglás volt a vonzóbb, míg kifejezetten férfias sportnak tartják a horgászatot, a vadászatot és a golfot. Magyarországon a golf iránt még érdektelenek az emberek, elit sportnak tartják, hasonlóan a lovagláshoz és a síeléshez. Ezen aktív tevékenységek a magasabb jövedelműekre jellemző, még a természetjárás az alacsonyabb jövedelműek között a népszerűbb. A vízi-, légi- és extrém sportok a fiatalok körében a meghatározó. Az aktív turizmus elsősorban a nagyvárosokban, ill. a városokban élők számára vonzó. A lovas-turizmusban résztvevőkre jellemzők5: érettségizettek, fiatalok, gazdaságilag aktívak, községekben élők. A lovaglás során a lovagolni szándékozók közül 40%-a venne igénybe oktatót és 10% számára pedig a túravezetés fontos szolgáltatás lenne. A rendszeresen lovagolni vágyók 20-25 km-t hajlandók utazni a lovaglás érdekében, a 100 km feletti távolság esetében pedig már minimális (0,8%) az utazási hajlandóság. A lovaglás potenciálja intenzíven növekvő, a belépők aránya magasabb a népességben, mint az eddig is lovaglóké. A nemzetközi fogyasztói szokás alapján a távolsági kerékpárutak átlagos látogatóinak kora 40-50 év között van (közöttük csekély többségben vannak a férfiak), az utakon párban vagy kisebb csoportokban kerekeznek, az átlagnál magasabb jövedelemmel és társadalmi státusszal rendelkeznek. Németországban 2001-ben 1,8 millióan, míg 2002-ben már több mint 2 millióan töltötték döntően kerékpározással nyaralásukat. Összességében a lakosság 49%-a használt kerékpárt nyaralása idején. A gasztro-turisták négy csoportjából két csoport releváns a vidéki turizmus gasztronómiai programjához, illetve a gasztro-utazások vonatkozásában. Az egyikük az úgynevezett érdeklődő, az a személy, aki a valódi viszonyokon keresztül szeretné megismerni a vidék ételeit, italait. Elsősorban a helyiek által látogatott helyeket keresik. Ez a csoport érdeklődésében a hagyományok megőrzésére fontos helyen áll. Számukra egy vidéki vásár is lehet ideális célpont. A másik csoport az úgynevezett minőségi gasztro-turista. A motiváció ebben az esetben is a megismerés, felfedezés, de a minőségi szempontok kiemelt szerepet kapnak. Nagyobb szerepet kapnak a külsőségek, a helyi lakosság által látogatott helyek felkeresése háttérbe szorul. A legtöbb érdeklődő a belföldi, középkorúak köréből kerül ki. A látogatók nagymértékben érdeklődnek a gasztronómiai programok iránt, sőt szívesen részt is vesznek bennük. A M.Á.S.T kutatási eredménye6 alátámasztja, hogy a konkrét úti célok kiválasztásakor a megkérdezettek csak igen kismértékben veszik figyelembe az adott település, régió borászati és gasztronómiai vonzerejét. A gasztronómiai vonzerőt fontosabbnak tartják, mint a borkóstolást. Csupán 1% azok aránya, akiknél gyakran előfordul a borkóstolás célú utazás. A belföldi (magyar) utazók körében a gasztronómiai és a borturizumus motivációjú utazások aránya meglehetősen alacsony.

5

a magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovas turizmussal kapcsolatos attitűdje, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban, Turizmus Bulletin 2007/1-2. 33-43.pp. 6 A magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásai és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben, Turizmus Bulletin 2006/1. 39-49.pp. 118

6.4.3. Hajdú- Bihar megye vidéki élmény-csomag erőforrásai Népi mesterségek Fazekasság A Fazekas család kétszáz éve folytatja a fazekas mesterséget évezredek hagyományait követve. A család több tagja (Fazekas Lajos, Fazekas Ferenc és Fazekas István) ma is Nádudvaron él és dolgozik. Ezek közül Fazekas Lajos 1992ben felépített műhelyében és bemutatótermében közel 100, világkiállításokon is sikert aratott alkotás tekinthető és vásárolható meg. A nádudvari fazekasság eredete hosszúidőre tekint vissza, de a fekete cserép készítése, a „tűz és a föld művészete” hozta meg a nádudvari népművészet világhírét. A fekete cserép érdekessége a sajátos égetési technika. A fazekakat a város határában bányászott agyagból készítik, a mértani vagy növényi mintákat pedig még az égetés előtt folyami kaviccsal „sikálják” az edényekre. A 850 hőfokra hevített kemencében égetéskor a szalmával táplált tüzet lefojtják. Ettől nyerik az edények füstös, fekete színüket. Szalmafonás A régen az arany szalma városának is nevezett Hajdúnánáson évszázadok óta nagy hagyománya van a szalmafonásnak. A nánási asszonyok számára kenyérkereset volt a szalmakalap fonás, szinte minden háznál csinálták ősztől tavaszig. A módosabbak fonóházat tartottak fent, ahol a falu apraja-nagyja együtt dolgozott, de az első világháború eltüntette a fonóba járás népi szokását. Ezután lassanként megjelentek a gépesített gyárak, ahol már nemcsak kalapokat, hanem egyéb használati tárgyakat is (táskákat, tálakat, papucsokat, szőnyegeket) is készítettek. A szalmafonó mesterség ma élő jeles képviselője Reszeginé Nagy Mária népi iparművész, aki az Aranyszalma Alkotóház és Galériában a szalmafonás rejtelmeivel is megismerteti az érdeklődőket, de alkotásaiból rendezett kiállítása is figyelemre méltó. A városközponttól néhány percnyi sétával könnyen megközelíthető az a nádfedeles parasztház, amely az 1700-as évek végén népi klasszicista stílusban épült, ebben található Hajdúnánás 150 éves múltra visszatekintő szalmaiparát bemutató termékeket és eszközöket is tartalmazó kiállítás. Hímzés A helyi hagyományok ápolását ma is fontosnak tartják Furtán, ezért a helyi Művelődési Házban hímző szakkör működik. Ma sem ritka, hogy Furtán a lakások díszítésére helyi motívumokkal készült textíliákat használnak. A legrégebbi darabok között szinte kizárólag fehér alapanyagot: batisztot, házivásznat és gyolcsot találunk fehér pamuthímzéssel. 19. század végétől kezdve fokozatosan elterjedt más színösszeállítások alkalmazása is, mint pl. a kék alapon fehér vagy a fehér alapon piros, sárga, zöld, kék és tüzes rózsaszín. A minták hagyományosan öröklődtek, másolással terjedtek. A Polgármesteri Hivatal Dísztermében állandó kiállítás keretében csodálhatjuk meg a furtai hímzés remekeit.

119

Kalapkészítés A kalapkészítés a megyében leginkább Balmazújvároson városhoz, és Mihalkó Gyula kalapkészítő népi iparművész nevéhez kötődik. Az egyik legrégebbi kézműves foglalkozásnak számít a városban a természetes alapanyagból - birka gyapjúból való pásztorkalapok készítése. A kalapkészítés hagyománya a Mihalkó családban az 1800-as évekre nyúlik vissza. Fejfedőket készítettek a környék lakói számára, hortobágyi gulyás, csikós juhász kalapokat, valamint ugyanezeket kiskunsági viselet szerint, továbbá süvegeket is. Műhelye berendezése kétszáz év óta keveset változott. A kalap őse a süveg. Mai formájában a 17. században jött divatba, amikor rájöttek, hogy a süveg felhajtott széle leszakadva árnyékot ad, de a csikós számára a kalap egyszerre esernyő és napernyő. A végleges formáját elnyert kalap a napra kerül száradni, és utolsó lépésként rákerül a díszítés: a pántlika, esetleg a toll. A ledrágább fejfedő: a csikóskalap, amelyre akár rá is állhat a tulajdonosa anélkül, hogy a kalapjának baja esnék. Az érdeklődők meg is tekinthetik a mester műhelyében a munkafolyamatokat. Kovácsmesterség Történelmünk során sok vitéz ember fordult meg és lakott huzamosabb ideig Álmosd községben. Több kovácsműhely is működött a hadfiak és a lakosság kiszolgálása érdekében. Az egyetlen, mely még az 1970-es években is működött, teljes szerszámkészletével és az elkészített munkadarabokkal együtt (patkók, szekér-, ekealkatrészek, stb.) megtekinthető. Tulajdonosa Mucsi Mihály volt, a falu utolsó alkotó kovácsmestere.

Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont és Kézműves Udvar A Hortobágyi Nemzeti Park területén, Hortobágy településen alakították ki a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont és Kézműves Udvar. A Kézművesudvar feladata a Hortobágy és a földrajzilag, történelmileg kapcsolódó tájegységek kézműveseinek összefogása. A szervezet tagja az a kézműves lehet, aki döntően természetes alapanyagokat használ, a Hortobágyra és környékére is jellemző kézműves foglalkozás elismert mestere: népi iparművész, a Népművészet (ifjú) Mestere cím birtokosa vagy szakmai zsűri által is minősített műremekekkel is rendelkezik. Kézműves mesterségek az „Udvarban”: szíjgyártó, szalma- és gyékényfonó, szűrszabó, szövő, szarufaragó, nemezkészítő, fafaragó, fazekas, kovács. A látogatók megtekinthetik és megvásárolhatják a kézműves mesterek alkotásait, továbbá gyönyörködhetnek a hortobágyi puszta életét és élővilágát bemutató interaktív elemeket alkalmazó kiállításban. Tematikus utak Torma A torma egy gyógy- és fűszernövény de egyben kertészeti és zöldségnövény is. Illóolajtartalma gyökerének reszelésekor szabadul fel. Kalciumot, nátriumot, 120

magnéziumot és C-vitamint tartalmaz. Eredetileg gyógynövényként termesztették, csak később vált ízesítővé. Csípős aromáját hetekig megőrzi. A "Bagaméri Torma” világszerte hungaricumnak számít döntően alakja és beltartalmi értékei miatt. A termőtájra jellemző tájjellegű változatok összessége “hajdúsági torma” néven eredetvédelmet kapott 2010-ben. A tormaút, mint tematikus út nyolc települést érint, egy jól bejárható körút. A szomszéd települések egymástól nem távolabb, mint 10-12 km-re fekszenek. A megye székhelyétől két helyen is lehet csatlakozni a torma körúthoz, két kisvárosnál: Vámospércsnél /20 km Debrecentől/ illetve Létavértesnél /27 km Debrecentől/. A tormaút városai: Vámospércs, Bagamér, Álmosd, Kokad, Létavértes, Újléta, Monostorpályi és Nyírábrány. Hortobágyi csárdák A csárdák története és működése az erdélyi sóbányáktól induló és Pest irányába tartó ún. Só-úthoz kötődik. A hortobágyi csárdákat a kereskedelem és az utazás hívták életre a Debrecenből Budára vezető út mentén, melyet sóútnak is neveztek. Akkoriban lovas szekerekkel vágtak neki a több napig tartó útnak, amely sem embernek, sem állatnak nem lett volna elviselhető pihenés nélkül. Ezért a török kiűzése utáni időkben, két etetés/itatás közötti távolságban (kb.10-12 km) olyan vendégfogadókat építettek, ahol étkezést, szállást vehettek igénybe az utazók és állataikat is ellátták. Valaha 40 ilyen pihenőhelyet tartottak számon a Hortobágyon. A csárdák később rejtekhelyül szolgáltak az alföldi betyároknak és más szabadságharcos bujdosóknak egy-két éjszakára. A ma utazói is szívesen megállnak egy frissítő vagy ebéd elfogyasztására a hangulatos, régmúlt világot idéző csárdákban. A Hortobágy területén öt látogatható csárda van. Népi építészet Pásztormúzeum – Hortobágy Hortobágy központjában, a Kilenclyukú híd lábánál található a Pásztormúzeum, amelynek épülete évszázadokon keresztül központi helye volt a településnek. Az egykori szekérállásnál pihenték ki fáradalmaikat az átutazók, de a vásározók és a pásztorok is gyakran megfordultak itt. Az épületben található kiállítás, amely a pásztorok életének legfontosabb elemeit mutatja be a 19-20. század fordulójáról, 2006 tavaszán újult meg. Életnagyságú élőképek, terepasztalok, vetítések, hanganyagok segítségével „megérinthetővé” válik a letűnt világ. A kiállítás a hortobágyi pásztorokat egy-egy jellegzetes tevékenység közben, legfontosabb munkaeszközeik, használati tárgyaik körében mutatja be. Életkörülményeiknek, életmódjuknak ábrázolását szolgálják a kiállítótérben felépített nád falazatú, egyszerű pásztorépítmények. A pásztorélet részét képezték azok a gazdagon díszített tárgyak is, amelyek egy részét maguk a pásztorok, más részét mesterek készítették és a hortobágyi Hídi vásáron cseréltek gazdát. A kiállítás ezekből is ízelítőt ad, bemutatva a hímzett és rátétes szűröket, szaru- és fafaragásokat, bőrmunkákat, valamint a tájra jellemző hangszereket, csengőket, kolompokat. Bihari Múzeum – Berettyóújfalu Berettyóújfalu a bihari régió természetes központja, a megye ötödik legnépesebb városa. 121

A Bihari Múzeumot 1974-ben alapították az egykor Bihar megye történeti, néprajzi, helytörténeti anyagának gyűjtésére. Közel 2000 néprajzi,1500 képzőművészeti és mintegy 2700 régészeti tárggyal rendelkezik. Gyűjteményének gazdagságát mutatja nagyszámú állandó kiállítása. Karacs Ferenc Múzeum – Püspökladány A műtárgygyűjtemény mellett jelentős a fotóarchívum (5500 felvétel) és a könyvtár. Itt őrzik a néprajztudós Szűcs Sándor és a zenész, karnagy Csenki Imre hagyatékát. Állandó kiállítása: A bihari Nagy-Sárrét története a lecsapolástól 1914-ig a táj és népének történetét szemlélteti, különös tekintettel a pásztorkodásra (gulyás- és csikósfelszerelés) és a paraszti életmódra (szobaenteriőr). Hajdúböszörményi Tájházak A népi építészet emlékeit őrzi a Polgári utca egyik zugának öt paraszti porta alkotta épületegyüttese, mely egyszerű, alföldi típusú lakóházakból és gazdasági épületekből áll. A házak a 18. század vége és a 19. század közepe között épültek és napjainkban is hűen reprezentálják a korabeli életmódot és a népi építészet szerves összetartozását. Népi gasztronómia Vidéki gasztronómia, és ezen belül Hajdú-Bihar megyére jellemző pásztorkultúra fontos szerepet tölt be Magyarország turizmusában, úgyis, mint kulturális vonzerő, és mint a gasztronómiai vonzerő, mint a pusztaturizmus része. A tiszántúli ember elsősorban levesevő. Úgy tartja a nép, hogy nem is ebéd az, ha leves nincs. Az itt főzött levesek háromfélék: pergelt levesek /tisztalevesek/, húslevesek és gyümölcsvalamint tejlevesek. A kukó kifújt tojáshéj, melybe kölesből, szalonnából és borjútüdőből fűszerezett tölteléket tesznek. A kukóleves elég munkás, így ma már alig készítik. Jellegzetes nép ételek gyűjteménye megtalálható a debreceni Déri Múzeumban. Nagy szerepűek a húsételek is, de csak a gazdagok asztalára jut számos alkalommal hétköznapokon is. A század elején még marhahús volt a leggyakrabban, mert ahhoz jutottak a legkönnyebben. Disznóból általában minden család 2-3-at tartott. Juhhúsból már kevesebbet fogyasztanak, míg a baromfiakat régebben legtöbbször piacra vitték. Így a legismertebb népi gasztronómia termékei a következők a megyében. A bagdán a felsál alsó része, melyet legtöbbször töltve készítenek el. Tölteléke hasonlít a mai is használatoshoz. Kihűtve, hidegen is nagyon finom. Nagy ünnepeken gyakori a húsevés. Régen azonban nem ismerték a gulyást, helyette a neve a gulyásos, gulyásos hús. A pörkölt régi magyar neve aprópecsenye, vagy csak pecsenye. Kemény-vagy öregételek a pásztorok fontos ételei. Ilyen a slambuc, az öreglebbencs, az öregtarhonya, melyek készítése sajátos előírásokhoz kötött. Keverés nélkül, a bogrács többszöri, általában 32-szeri megrázásával készülnek. A legszegényebb emberek tápláléka a kása volt, mely leggyakrabban kölesből főtt. Ilyen a tejjel ízesített karimáskása, vagy az öregen főzött hajdúkása, a hússal készített juhhúsos kása. Külön említést érdemel a debreceni kenyér, a debreceni perec, a mézeskalácsok, melyek a vásárok keresett termékei voltak. A főtt tészták számos változatban készültek. Ilyen volt a galuska, a csusza, a nyújtott derelye, a mákos bobályka és az öntött perec. A vásárokról hozott száraz perecet tejjel megöntötték. Ízesítése tejföllel, túróval és szalonnatepertővel történt. 122

A kenyér tésztájából nemcsak lángost, hanem hajtogatással különböző tésztaféléket, azaz bibliát, bikát, dübbencset is sütöttek. Megkenték zsírral, ritkábban vajjal és kaporral. A zsírban sült tészták inkább az ünnepek kísérői. A kürtöskalács itteni elnevezése a fánsült kalács. A fánkhoz hasonló tésztából két szál összefonásával készült a fonatos, más néven karingó. Borturizmus A Debrecen-Várad forgalmas útja mentén fekvő két faluban a földművelés mellett a kézművesség, a dohánytermesztés és a szőlőgazdálkodás jelentette a megélhetést. A 19. században már szervezett kertségi szőlőművelés folyt (összeírták a szőlőtulajdonosokat, térképvázlatok is készültek). A Létavértes környéki szőlőskertek (Mosontakert, Kossuthkert, Bocskaikert, Vénkert) még híven őrzik a hagyományokat az építkezésben is. Ezen a vidéken pajtának nevezik a munkálkodás és a rövid tartózkodás építményeit, beleértve a bor kitermelésének és tárolásának helyiségeit is. Pajták sora épült föl a hátakra felfutó, hosszú szőlőskertek bejáratainál - alkalmazkodva a dombok, völgyek adta dűlőrendszerhez. A különböző irányba forduló pajták füves hátú pincéikkel hangulatos képet nyújtanak. A pajták többféle alaprajzzal, nagysággal és tetővel készültek. A szőlőművelés és borászat helyi eszközeinek gyűjteményét tekinthetjük meg a Kossuthkertben található, 1896-ban épült nádfedeles Tájházban, amely valaha pajtaként szolgált. A borászat emlékeit őrzi Újléta település legnevezetesebb, védelem alatt álló műemléke a Tóbi tanya borospincéje. Itt érlelték egykor a híres “Újlétai-Ezerjót”. Az 1896-ban épült borospince, a XIX. század végi helyi kertkultúrának, a szőlészetnekborászatnak tárgyiasult emléke. 20.000-40.000 liter űrtartalmú, falba épített kerámia boros hordókat is megtekinthet itt a látogató. Vidéki aktív élmények Vadászat A Dél-Nyírség északi részén terül el a nagy kiterjedésű Gúthi-erdő, amely észak felől szinte körbe öleli Nyíracsádot és Nyíradonyt is határolja. Különleges természeti érték, jelenleg az Alföld legnagyobb egybefüggő erdeje, ahol nemcsak a ritkaságszámba menő növénytársulások és gazdag állatállomány, de a kellemes klimatikus viszonyok miatt is érdemes ellátogatni. Az itt elejtett dámbikák trófeái a világranglista első, második és hetedik helyét birtokolják az első tízből. Ez az egyetlen vadászterület a világon, amely már kétszer érdemelte ki a C.I.C. (Nemzetközi Vadvédelmi Tanács) Edmond Blanc díját. Ez köszönhető a két világrekordnak is, de legfőképpen az itt folyó munkát, a vadgazdálkodás, környezetvédelem, természetvédelem összehangolását tisztelték meg vele. Ezen kívül 2005 óta a Nyírségből több, mint száz éve kihalt nyírfajd visszatelepítési kísérletet is folytatnak. A négy vadászterületünkön összesen 2760 ha vadaskert van gím, dám és vaddisznó vadászati lehetőséggel. A terület 1997 óta a világ részére megőrzendő kincs, a dámállomány génmegőrzése miatt különleges rendeltetésű. Vadászati lehetőség a megyében a hajdúböszörményi határban is van, ahol mintegy 37 ezer hektáron folyik a vadgazdálkodás. A legjellemzőbb állatok az apróvadak. Már márciustól lehet vadászni szalonkára, augusztustól vadkacsára ősztől pedig nyúlra, fácánra, fogolyra, vadlibára. A nagyvadak közül az őz található meg leginkább

123

Böszörmény határában, sűrűn előfordul a vaddisznó, és ősszel még szarvasbika is akad. Lovaglás A lovaglás, mint az alföldi emberek életmódjának meghatározó része a megyében is fontos ma is. Debrecen, Hajdúszoboszló, Derecske lovardáiban tanulás, sportolás is megoldható, de Hajdúböszörményben a hobbilovaglás mellett a lovassportok művelésére is van lehetőség. A lovaspályán egész évben ideális körülmények között lehet edzeni, a város környéki erdők pedig kiváló terepet biztosítanak a túralovagláshoz. A lovaglás hagyományait eleveníti fel a ma nagyhírű Hortobágyi Lovasnapok, amely kezdetben (1965) csak a Hortobágy környéki pásztorok, fogatok, sportolók részvételével zajló esemény volt, mely népi gyökereit folyamatosan megtartva évtizedek alatt az ország egyik jelentős turisztikai rendezvényévé vált. Horgászat A horgászat számára a Tisza-tó és folyó mellett a kisebb-nagyobb vízfolyások, így a Berettyó, a Körös, a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna nyújtanak lehetőséget. Ugyanakkor jellemzőek Hajdú-Bihar megyében a különböző céllal létrejött, de döntően horgászati hasznosítású jóléti tavak és halastavak is. A megye több településén is működik néhány halastó, ill. víztározó (Vámospércs, Püspökladány, Földes, Bagamér, Álmosd-Kokad). A horgászatot kedvelők harcsát, busát, süllőt, pontyot, amurt és csukát foghatnak itt. Madármegfigyelés Hortobágy-Halastó az igen sok fajt számláló madárvilága révén vált nemzetközileg is elismert vízimadár élőhellyé, ezáltal is védettséget élvezve. A terület nemcsak Magyarország, de Európa egyik legfontosabb madárélőhelye. A tórendszer bejárható gyalogosan, kerékpárral vagy kisvasúttal. Az adott túra során magaslesekről, távcsövek segítségével figyeljük meg a vízimadarak küllemét, viselkedését, táplálkozását, beszélgetünk fészkelési szokásaikról. Hortobágyi Hídi vásár A vidéki, népi hagyományokat összességében is egy helyen is megcsodálhatjuk. Országos hírű kirakodó- és népművészeti vásár a hortobágyi Kilenclyukú hídnál minden évben államalapító Szent István király és az új kenyér ünnepén augusztus 20-án kerül megrendezésre. A több mint egy évszázadra visszatekintő vásárt színes folklór és gasztronómiai programok egészítenek ki. A hortobágyi hídi vásár a Debreceni vásárok egyikeként a 19. század elejétől indult be, de turisztikai jelentőségre csak a 1960-as években tett szert, és mint ilyen az 1970-es, 80-as években élte fénykorát. A rendezők szándéka szerint – a világörökségi címre tekintettel - továbbra is a tájra jellemző népművészeti hagyományok, kézműves termékek és bemutatók, népzenei programok, néptáncbemutatók, vásári komédiások kapnak főszerepet.

124

6.4.4. Bihar megye vidéki élmény-csomag erőforrásai Észak Bihar Érmellék • Érkörtvélyes (Curtuiseni) o Téglagyárdomb (kőkori település) o Kápolnadomb (XIII – XIV. századi temető és templomrom) o Cigányék (kőkori település) o Szőlődomb (vaskori település) - Vasad • Érmihályfalva o római katolikus templom o az érmihályfalvi 56-os csoport emlékműve o Érmihályfalva: Bocskai István mellszobra o Zelk Zoltán emléktáblája o református templom o Nyíló Akác napok: 1992óta rendezik meg és a három napos fesztiválon a már olyan jól bevált programok, mint a haszon és díszállat seregszemle, az Érmelléki Agrár Expo, Tavaszi vásár, Régiségek vására mellett, kulturális és sportesemények, versenyek stb. kerülnek megrendezésre, és természetesen minden estét híres hazai és magyarországi együttesek fellépése zárja. o Városi néprajzi és Történelmi Múzeum • Érsemjén (Simian) o Kazinczy Ferenc szülőfaluja o szoborpark: Kazinczy Ferenc, o Fráter és Csiha kúriák o református templom XVII. század o görög katólikus templom XVII. század - Érselénd (Silindru) o halastó (Érselénd) o Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd és Csiha Kálmán Emlékmúzeum o érsemlyéni napok • Értarcsa (Tarcea) o római katolikus templom 1786 (Adoni) o Draveczki (1846), Fráter (1860) kúria o református vártemplom (1621) – Gálospetri (Galospetreu) o régi házak: Gálospetri, o érmelléki tájház: Gálospetri • Érbogyoszló (Buduslau) o református templom (XV. század) – Albis o református templom (XVIII. század) – Érbogyoszló o albisi emlékmű o Albis: Irinyi József szülőháza emléktáblával o régi ház: Érbogyoszló • Szalacs (Salacea) o XVIII – XIX. századi kúriák o katólikus templom (1792) o 200 éves négylyukú kőhíd o nádfonás 125

•

•

•

o pincesor o Érmelléki hagyományőrző ház o Szalacs község napjait évente rendezik meg immár 14. éve. Kezdetben augusztus hónap első hétvégéjén, utóbbi években július hónap utolsó hétvégéjén. o A községhez tartozó Ottományi Napokat augusztus 20-hoz legközelebbi hétvégén rendezik. o A község faluiban rendszeresen tartanak szüreti bálokat, karneválokat. Kiskereki (Cherechiu) o régi házak: Asszonyvására (Targusor), Kiskereki o Érkeserű: hagyományőrző ház o Fráter Kúria (1600) – Asszonyvására o Református templom 510kg-os harangja Asszonyvásárán o Református templom Kiskerekiben, melynek harangja 1645-ből való Székelyhíd (Sacuieni) o gótikus református templom (XIII. század) o barokk katolikus templom (XVII. század) o Stubenberg kastély o Pincesor o turulmadaras millenniumi emlékmű o Emléktáblák: Rákóczy, Ady, Petőfi o Fényes Elek emlékpark – Csokaly o Csíkos tó o Székelyhídi Termálstrand o Hegyközszentmiklósi Termálstrand o Érmelléki Ősz: A város legnagyobb kulturális és közösségformáló eseménye, és olyan színes, mint a fák őszi lombja.Képzőművészeti tárlatnyitók, könyv– és filmbemutatók, pálinkafesztivál, mazsorett felvonulás, sportbajnokságok, nép és moderntánc-bemutatók tarkítják a fesztivál programjait, de a rendezvény ideje alatt vidámpark, lacikonyhák, és sörsátrak is működnek o Érmelléki borverseny o régi házak: Köbölkút, Hegyközszentmiklós o Érmelléki történelmi, régészeti és néprajzi gyűjtemény Bihardiószeg (Diosig) o Zichy kastély 1701 o református templom 1609 o Diószegi Napok: A hónap utolsó hétvégéjén tartják, és a már hagyományos események megtartása mellett (sportvetélkedők, kulturális események, szabadtéri koncertek, tűzijáték) kiemelt szerepet kap a nemzetközi kettes fogathajtó verseny, és a vidéken termő borok népszerűsítése vásárral egybekötött kiállítással. o Nyúzó völgyi csata o borvidék o Kossuth-szobor, Bocskay-szobor

Berettyó mente • Érszőlős (Viisoara) o Padureni – egy falu, ahol csak ketten laknak o parasztházak: Érszőlős, Padureni, Reghea 126

•

•

•

•

•

•

• •

Tasnádbajom (Boianu Mare) o Arkangyalok ortodox fatemplom (1686) o karácsonyi kántálás o hagyományos építkezés o szövés Bályok (Balc) o református templom (1791) o Degenfeld – Schönbrunn kastély (1896) o bályoki dendrológiai park o Kozmaalmás (Almasu Mare) – kiépített vadászterület o Fagu erdészház Berettyószéplak (Suplacu de Barcau) o régi szlovák ház : Borumblaca o Érmelléki Nemzetközi Folklórfesztivál (szlovák) – Valea Cerului: A Romániai Szlovákok és Csehek helyi Érmelléki szervezete rendezte meg a Nemzetközi Érmelléki Folklórfesztivált, amelyen szlovák fiatalokból álló folklór-együttes lépett fel Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Csehországból és Magyarországról Érábrány (Abram) o az érábrányi volt premontrei kolostor temploma o ortodox fatemplom (1700) – Margine o kosárfonás – Szunyogd (Suiug) o Lüki (Iteu): régi pincék o régi házak: Szunyogd, Lüki Margitta (Marghita) o Mária római katólikus templom (1772) o Református templom (XVI- XVIII. század) o Csáky Kastély (XVIII. század) o Kálvária ( a Kereszt útja) o Gyógyhatású termálfürdő (strand, kemping, szálloda) o Margitta város napjai mindig nagy pompával kerülnek megrendezésre, jeles romániai és magyarországi meghívottakkal. Az eseményt a város központjában szervezik meg. Román és magyar néptánc együttesek fellépésével, hangulatos koncertekkel, illetve fergeteges tűzijátékkal kedveskednek a szervezők a város lakosainak. Vedresábrány (Abramut) o vedresábrányi református templom (1643) o Zongora földvár – Monospetri (Petreu) o Zichy kúria o régi házak: Monospetri Tóti (Tauteu) o református templom XV. század o park - Ciutelec Vámosláz (Chislaz) o református templom XIV. század – Micske (Misca) o római katolikus templom 1754 – Micske o micskei magyar néptánc o Jákó ház XVIII.század, Micske o Szentlázári (Sanlazar) halastavak o régi ház: Berettyókirályi (Chiraleu) 127

•

•

• •

Szentjobb (Saniob) o hires zarándokhely, szeptember 8.-án templomi búcsú o Szent István király ünnepe, új kenyér ünnepe o ásatások o 1800-ban épült apátsági malom o borvidék, borkóstoló Szalárd (Salard) o Adorján vár – romok (XIII. század) o református templom (XV. század) – Jákóhodos (Hodos) o református templom (XIV. század) – Szalárd, freskókkal o hambár és kúria (1792) Szalárdon o borospincék, bortermelés Szentimre o Szent Imre herceg szobra a szent halálának feltételezett helyén – Hegyközszentimre o Szalárdi napok Biharfélegyháza (Rosiori) o borospince: Mihai Bravu, Biharfélegyháza o régi házak - Biharvajda (Vaida) Papatamási (Tamaseu) o termálstrand o régi házak: Nyüved (Niuved) o református templom XIII. század – Pelbárthida (Parhida) o falunapok: 2003 óta, minden évben megrendezésre kerül, augusztus második felében a község napja. Román és magyar néptánc együttesek, hangulatos, szabadtéri koncertek, bogrács-főzőverseny, sportvetélkedők, illetve különböző kulturális események színesítik a községnapok programját.

Nagyvárad Metropolisz Övezet • Bihar (Biharia) o Bihari földvár (VII – IX. század) o régi települések romjai: Agyagos, Téglás (XIV. század), Veteményes (XI - XIII. század) o Gáspár András 1848-as honvéd tábornok emlékműve o Szent István Király szobra o hegyközkovácsi (Cauaceu) református templom (XIII: század) o pálinkafőzés o A község napja bihari vár sáncában, július utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre. Különböző kulturális-művészeti és sportesemények zajlanak, román és magyar meghívottakkal. A mulatság estéi koncertekkel és szabadtéri diszkóval, illetve az elmaradhatatlan tűzijátékkal zárul. o Fiatalok Találkozója a bihari Földvárban: Az 1970-es évek óta rendeznek találkozókat a fiatalok, de ezeket egy idő után betiltották és az 1989-es forradalom után a hagyományt felelevenítették. Olyan fiataloknak szól, akik szeretnek a természetben kikapcsolódni, sportolni, ügyességi versenyeken részt venni akár egyénileg, akár csapatban, és felhőtlenül tudnak táncolni a szabadtéri koncerteken.

128

•

Bors határátkelő, fontos tranzitállomás halastavak melegvízű források káposztafesztivál: A bográcsos főzőverseny mellett sok hagyományőrző és humoros program közül válogathatnak mindazok, akik a borsi káposztafesztiválra ellátogatnak. Helyi termelők mutatják be terményeiket, és bográcsos káposztafőző-versenyen is részt lehet venni. A fesztivál utolsó estje tábortűzzel zárul, amelyen mindig „tűzhalált hal” a rossz termést jelképező bábu. o Falunapok: Minden évben több ezer mulatozó látogat ki az rendezvényre, melyet a borsi focipályán szerveznek meg, számos sport és kulturális programmal körítve, helyi és külföldi előadók meghívásával, akik két napon keresztül szórakoztatják az ide látogatókat. Biharszentandrás (Santandrei) o római katolikus templom 1824 – 1829 Palota o Johann Maria Frimont kriptája (1759 - 1831) a r.k. templomban o orthodox templom 1782 Szentandrás o Kirchweih – német folklórünnep o méhészet Hegyközcsatár o Szűzanya római katolikus templom (1804 – 1809) o római katólikus plébánia (1743) o református templom (XVII – XVIII század) Csatár o Árpád kori református templom freskókkal (XV. század) – Síter (Sisterea) o régi ház (XVII. századi) Síter o falunapok: a Hegyközcsatárhoz tartozó Síter faluban rendezik meg a község napját, Csatár község faluinak és a környező települések lakósaival összefogva szervezik meg a kulturális-művészeti és sporteseményeket, majd ezt követően esti mulatság zárja a rendezvény programjait. o farsangolás o szüreti bál: A szokásokhoz híven, október első hétvégéjén indulnak el a népviseletbe öltözött fiatal táncosok, hogy behívogassák az esti mulatságra a település lakóit. A rendezvény főszervezője és összefogója, Sztankovics Gyula, aki igazi néphagyomány őrző módján szervezi meg az eseményeket. o Bangétei tó – kirándulóhely Fugyivásárgely (Osorhei) o református templom (XVIII. század) - Fugyi o ortodox templom (1710) – Fugyivásárhely o Sebes Körös völgye o Falunapok: Sportversenyek, látványos quad és motorcross bemutatók, gyermekrendezvények, szabadtéri koncertek és az elmaradhatatlan lacikonyhások várják a vendégeket. Hegyközpályi (Paleu) o pályi halastó o o o o

•

•

•

•

129

•

•

•

o Falunapok: Sportesemények és vetélkedők, (főleg futball bajnokság), kulturális programok csalogatják a községhez tartozó falvak, és Nagyvárad szórakozni vágyó lakosait. Biharszentmárton (Sanmartin) o Félix Fürdő o Apolló strand (1896) o Május 1 (Püspök) Fürdő o kráter (Betfia) – pattintott kőkori leletek o Peceterasz – kőkori település (Haieu) o orthodox templom XIV. század Haieu o premontrei rendház (Szentmárton) o katolikus templom (XIII. század) o extrem sportok o lovaglás o aquapark (idén lesz kész) o szórakozóhelyek o éttermek o fatemplom XVII. századi (Félix Fürdő) o ikonfestés Nagyürögd (Nojorid) o fatemplom XVIII. század – Pausa o Sályi tó, Alceu tó o népi hagyományok – Sauaieu (Sályi) Körösgyéres (Girisu de Cris) o körösszegi (Cheeresig) Csonka torony XIII – XIV. század o Tarjáni falunap o római katolikus templom 1792-ből - Tarján o Magyar – Román barátság napja Körösszegapátival és Harsánddal közösen

Tótvidék (Réz hegység, Dernai Dombság) • Sólyomkő (Sinteu) o a romániai szlovák kisebbség egyik központja o szlovák folklórfesztivál o májusfa-állítás o burgonyafesztivál és bál: A településen a szlovák kisebbség a lakosság 98%-át teszi ki, és mivel a szlovákok alapélelmiszere a burgonya, éppen ezért adja magát a címben szereplő fesztivál is, amelyaz idén XV. alkalommal szervezik meg. Szlovák hagyományőrző kulturális műsorok, és vásár színesítik a fesztivált, amelyről a tocna”, és a „podlesniak” nevű krumplis palacsinta sem hiányozhat. o régi farm (Socet) • Papfalva (Popesti) o Kistemplom: XII – XVI. századi kolostorromok, ma az Almaszeg-i (Voivozi) ortodox kolostor része • Felsőderna (Derna) o ortodox fatemplom 1721-ből Sacalasau o régi ház és kút – Dernisoara o méhészet

130

•

•

•

Tataros (Brusturi) o Arkangyalok ortodox fatemplom (1600) – Cigányfalván (Tiganestii de Cris) o hagyományos gazdálkodás o régi házak: Varaszótanya (Varasau) o pincék Kövesd (Cuiesd) Hagymádfalva (Spinus) o fatemplom: Gurbesti o Lidia Ház o régi házak: Saliste Alsótótfalu (Sarbi) o tumulok mezők (Fegernicu Nou, Alsótótfalu) o termálstrand, motel – Sarcau o régi ház: Burzuc

Nyugati Szigethegység régiója Sebes Körös völgye • Nagybáród (Borod) o Ótemető és román stílusú templom (XIII – XIV. század) o néptánc és helyi szokások o népi színjáték o Királyhágó: a Réz hagység hágója, az E60-as út tranzitállomása. Gyönyörű táj, szálláslehetőség, éttermek, bazár. • Csarnóháza (Bulz) o Lesi barlang (rezervátum) o Bocsásza csúcs (rezervátum) o Sebes Körös völgye, mészkősziklák o Lesi gyűjtőtó o vízimalmok: Jádremete (Remeti), Munteni • Barátka (Bratca) o Arkangyalok fatemplom (1723) – Bezinye (Delureni) o lakodalmas szokások o újévi szokások o vízkereszt (Chiraleisa) o vízimalom o Kürthegedűsök – Erdődámos (Dames) o kirándulóhelyek, vízesés • Vársonkolyos (Suncuius) o Sebes Körös szurdokvölgye o Simon Völgye – kőkori település o Bíró Lajos barlang – kőkori és középkori településmaradványok o Misid - kőkori és középkori településmaradványok o barlangok o Misid völgye vegyes rezervátum o gyermektábor o motelek, szálloda, éttermek • Rév (Vadu Crisului) o Portus Crisy (XIII – XIV. század) – Sóvám, vagy Angyalvár, vagy Sárhányház: őrtorony a Sebes Körös szurdokában, régi sóvám-hely o Sebes Körös szurdoka 131

•

•

•

• •

o Zichy barlang o barlangok o vízesés o menedékház (felújítás alatt) o szobor a révi fazekasok emlékére o fehér kerámia – fazekasság o Sóvámi vásár o néptánc o kántálás o fatemplomok: Rév (1790) Kisősi (Auseu) o Péter Pál ortodox fatemplom XVIII. század o Zichy vadászkastély – Körösgégény (Geghie) o ortodox fatemplom XVIII. század - Körösgégény o Szent György ortodox fatemplom - Élesdlok (Luncsoara) o hagyományos építészet és vízimaolm – Élesdlok o Tőtősi (Grosi) parókia o Petre Bodeut műgyűjeménye – Kisősi o Alexandru Roman szülői háza – Kisősi Szászfalva (Magesti) o református templom (XIII. század) – Magyarkakucs (Cacuciu nou) o ortodox fatemplom (XIII. század) – Josani o Gelecsény völgyi barlangok o régi imakönyvek – Josani o régi házak: Magesti Élesd: o Bathányi Kastély (ma az élesdi kórház épülete) o Létai Ház ( ma a Regionális Pénzügyi Igazgatóság épülete) o Flórarét kastély (XIX. század) – a környező erdős hegyvidék egyik tisztásán o Sólyomkő várának romjai (XIII. század) – Pestes o XVIII. századi orthodox fatemplom - Pestes o XVII. századi ortodox templom – Tinód o Gruiul Pietrii – lugosi kőliget o Valea Lionii – kövületlelőhely o Élesdi Nyári Vásár, Élesdi Városnapok egyidőben szervezik meg a két rendezvényt A vásáron több ezren vesznek részt, sokan a környező falvakból, de még Nagyváradról is ellátogatnak az érdeklődők Esküllő (Astileu) o XVIII. századi kúria – Esküllő o Igric barlang – barlangászati rezervátum Cécke (Tetchea) o kúria (ma a polgármesteri hivatal épülete) (XIX. század) o fatemplom: Hotar o barlang o kántálás o népi szőttesek o művészeti tábor (Nagyváradi Egyetem képzőművészei) o Céckei Nyár Ünnepe: Különböző sportvetélkedők (horgászverseny, bicikliverseny stb.), kulturális bemutatók és koncertek színesítik az 132

• •

•

•

augusztus végén megrendezésre kerülő fesztivált, ekkor ünneplik Cécke település napját is. Az első estét könnyűzenei koncertek zárják, a második estén pedig a népdalok, és az elmaradhatatlan tűzijáték zárja a rendezvényt. Alsólugas (Lugasu de Jos) o fatemplomok a XVII.századból: Alsó és felsőlugas Mezőtelegd (Tileagd) o református templom: Telegd (1507 – freskókkal és róvásírásos feljegyzésekkel), Pósalaka (Posoloaca) (1775) o Teleki kastély (1848) o fatemplom: Tilecus(1785) o kántálás (Tilecus) o régi ház (200 éves) Pósalaka Mezőszakadát (Sacadat) o fatemplom – Borsa (XVIII. század) o régi ház – Borsa o motel Köröskisjenő (Ineu) o Botean: fatemplom fára festett képekkel 1720

Királykő hegység vidéke • Harangmező (Hidiselu de Sus) o fatemplom XVIII. század Harangmező, Almamező (Hidiselu de Jos) • Kiskopács (Copacel) o fatemplomok: Bucuroaia, Surduc o kiskopácsi faragott kapuk • Vércsorog (Varciorog) o fatemplomok: Vércsorog (1742), Fasca (1759) o barlang o kántálás • Drágcséke (Dragesti) o Fellegvár – i.e. IV. századi erődítmény – Tasádfő (Tasad) o vízimalom – Stracos o repkény – természetvédelmi terület, tanösvény o régi ház – Drágcséke o Tasádfői miocén mészkő • Miklósirtás (Lazareni) o miocén mészkő: Miheleu o régi ház: Bicacel • Magyarcséke (Ceica) o fatemplomok: Ceisoara (1734), Cotiglet (XVIII. század), Dusesti (XIX. század) o kolindálás o felsőmeghajtású vízimalom (Ceisoara) o régi csárda: Ceica o pálinkafőzés • Szombatság (Sambata) o fatemplom: Copaceni 1730, Szombatság (1715) o Szombatsági Dendrológiai Park o kolindálás 133

•

•

•

o Motel, benzinkút Bihardobrosd (Dobresti) o fatemplom: Luncasprie, Topa de Jos o vízimalom: Topa de Sus o bauxit-szurdok o barlangok: Léte völgyi, Vida völgyi, Szarvasvölgyi barlangok, Zsilipes barlang, Tövis völgye o Vida tó o pálinkafőzés – Topa de Sus Robogány (Rabagani) o fatemplomok: Bratesti (1738), Varaseni (1743), Saucani (1720) o robogányi mezotermálkori vizek – állattani rezervátum o kántálás – Varaseni Kispapmező (Pomezeu) o várrom XV – XVI század o régi házak – Sitani o fatemplomok: Campeni de Pomezeu, Valani de Pomezeu o pálinkafőzés

Fekete Körös völgye (Belényesi medence, Bihar hegység, Béli hagység) • Biharkristyór (Cristioru de Jos) o fazekasság: zománcozott vörös kerámia o Horea kútjánál: A rendezvényt 227 évvel ezelőtti, Horea által vezetett parasztfelkelés tiszteletére XXIV. alkalommal rendezik megaugusztus hónap első vasárnapján,Alsóbiharkristyóron,amelyen a néptáncot járó és a népdalokat éneklő művészeti csoportok szerepelnek nagy sikerrel. o vízesés (Tisza vízesése) o Horea forrása • Kerpenyéd (Carpinet) o ponori búvópatakok (rezervátum) o fazekasság: mázas vörös kerámia: Leheceni, Carpinet o vizimalom: Calugari o izbuki búvópatak – ortodox kegyhely, szenteltvíz-fesztivál o mészégetés - Izbuc • Vaskoh o Szent Arkangyalok fatemplom XVIII. század – Colesti o Campaneasca barlang o Boiu búvópatak – rezervátum o hagyományos mészégető kemencék o Nicolae Bogdan emlékház o régi házak (Colesti) o mészégetés Briheni o „Bihari változatosságok” fesztiválja: Az elmúlt évben Vaskóh településen a Bihar Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által szervezett fesztivál célja, hogy színpadra léptesse a kiválasztott település, és a vele szomszédos falvak összes művészeit. A fesztivál kategóriái nincsenek megszabva, alkalmazkodnak a helyi „kínálathoz”. • Biharlonka (Lunca) o régi ház: Ursesti, Sarbesti o burgonyagödör: Briheni 134

•

•

• •

•

• •

•

o mészégető o hímestojás-festés o Lioara – húsvét harmadnapján a falusiak a temetőbe látogatnak és hirdetik az örök életet o hagyományos textíliák: Lunca o vizimalom: Lunca, Sustiu Nucet (Diófás) o Kisboldogasszony római katolikus templom (1780) – Baita o a településhez tartozik a Bihar és Fehér megye határát képező Vértop hágó, ahol az utóbbi években jelentős turisztikai fejlesztéseket hajtottak végre, főleg a téli síszezonra gondolva: sípályák, szálláshelyek, sífelvonó o a nyári turisztikai szezonban rengeteg ökoturisztikai tevékenységet lehet itt folytatni (természetjárás, barlangászat, hegymászás, siklóernyőzés, terkkins stb.) Felsőmezős (Campani) o fatemplom: Fanate (1724) o Szegyesd patak völgye, karsztikus barlangrezervátum o fafaragás: Fanate Vaskohsziklás (Stei) o Rény (Rieni) o fatemplomok: Rény (1754), Valea de Jos (1738) o hímestojás-festés, népviselet o Lioara– húsvét harmadnapján a falusiak a temetőbe látogatnak és hirdetik az örök életet o fazekasság (Valea de Jos) o kerekes és gémes kutak (Petrileni) o falunapok: Az idén negyedik alkalommal, szeptember hónapban megrendezésre kerülő községi napok, elsősorban Belényes, és vidékéről vonzzák a közönséget. Különböző kulturális-művészeti és sportesemények tarkítják a programot, úgy, mint: karaoke verseny, modern és néptánccsoportok, küzdősportok bemutatója, koncertek. Belényesirtás (Lazuri de Beius) o fatemplomok: Hichiris, Lazuri de Beius o vizimalom és vizifűrész Lazuri de Beius o régi ház: Cusuius o kürtös hegedű Dragánfalva (Draganesti) o fatemplom: Belejeni, Sebis, Talpe Vasaskőfalva (Pietroasa) o fatemplom Cociuba Mica (1715) o Pádis o Medve Barlang o barlangok o Boga völgye o Aurel Flutur néprajzi gyűjtemény – Chiscau Bontesd (Buntesti) o fatemplomok: Bradet (1733), Dumbraveni (1752), Stancesti (1724) o Plai Hoanca: természetes szénafüvek rezervátum – Ferice 135

gyógynövényszedés vízimalom - Poienii de Sus, Saud tavaszi tisztitótűz – Bradet hagyományos textíliák – Bradet XVIII – XIX századi sokszögű csűrök – Ferice vörös kerámia – Lelesti különböző kulturális-művészeti és sportesemények zajlanak, hazai meghívottakkal. A mulatság estéi koncertekkel és szabadtéri diszkóval, illetve az elmaradhatatlan tűzijátékkal zárulnak. Belényes: o Római Casina (1871) o Polgári Leáyiskola (1890) o Leánybentlakás (1900) o Samuil Vulcan Gimnázium (1829, 1899) o Szentháromság római katolikus templom (1752) o Református templom (1780 – 1782) o Szent Mihály és Gábriel Arkangyal orthodox templom (1738) o Történelmi és etnográfiai múzeum o ikonfestés o a városnapokat május első hétvégéjén szervezik meg. Belényes vidékén ez a legnagyobb fesztivál jellegű, kulturális és művészeti eseményekkel tarkított rendezvény. Könnyűzenei koncertek, helyi és meghívott néptánccsoportok illetve népdalelőadók szerepelnek a programban. Bondoraszó (Budureasa) o orthodox fatemplom Száka (Saca) – 1645-ben hozták át Nimaiesd-ről o Biharfüredi üdülőtelep: téli és nyári turisztikai központ, szállodák, panziók, bungalow-k o Jád völgyi üdülőtelep: tó, panziók, éttermek o Csodaforrás o vízesések o búvópatakok o beszélő kövek (növénytani rezervátumok) o Aragyásza alagút-barlang o ládakészítő mesterek (kelengyeládák) o hímestojás-festés o virrasztó játékok (temetkezési szokások) o népi szövés és varrás o Hagyományos házak: Borda (Burda), Belényesszeleste (Saliste de Beius) – búbos kemence o Gheorghe Pitut költő szülői háza Belényesszelestyén Tisztásfalva (Curatele) o fafaragás – használati tárgyak faragása – Cresuia o vízimalom Tisztásfalva o bocskorkészítők – Nimaiesti o ikon 1862-ből a tisztásfalvai ortodox templomban o régi házak: Pocioveliste o hagyományos földművelés o o o o o o o

•

•

•

136

•

•

•

•

•

Biharrósa (Rosia) o ortodox fatemplom: 1779-ből o barlangok, szpeológiai rezervátum o szép karsztikus táj o téli népszokások o vízimalmok (4 db) o kürtöshegedű-készítők o régi imakönyvek o régi csűr o mészégetés o Rossa patak völgye Biharkaba (Cabesti) o fatemplomok: Biharkaba (XVIII. század), Görbesd (Gurbesti) 1799 o fonók: Biharkaba, Josani o vizimalmok: Biharkaba, Sohodol o hagyományos textíliák: Biharkaba, Sohodol Magyarremete (Remetea) o Árpád-kori templom freskókkal (XIII. század) o fatemplomok: Petreasa (XVIII: század), Soimus (1752) o Mézgedi barlang o 400 éves tölgyfa o vízimalom o struccfarm o hímestojás-festés – Drágota o tojásfestő-verseny – Drágota: Az utóbbi években nagyszabású rendezvénnyé vált. Drágota és a környező települések minden korosztálya részt vesz a kézműves tevékenységeken. A résztvevők egy „bizarica” vagy „chisita” nevű hagyományos eszközzel díszítik a tojásokat. Geomorf, virág és keresztény motívumokat használnak fel. Húsvét előtt zajlik, Nagypénteken. o népviselet (magyar, román) o Kismúzeum o mészégetés – Mézged o Remetéről származók találkozója: Egy olyan esemény, amelyet minden évben megrendeznek Magyarremetén, és amelynek alkalmából a községhez tartozó település lakosai és az innen elvándoroltak gy űlnek össze. Az esemény közösségformáló és identitástudat-megőrző erővel bír. Várasfenes (Finis) o pisztrángnevelde - Huta o fatemplom - Huta o fenesi vár XIII. század Köröstárkány (Tarcaia) o régi misekönyvek (Mierag) o népi építészet, régi házak (Tarcaita) o vizimalmok (Totoreni) o fatemplomok: Mierag (1756), Tarcaita (1796), Totoreni (1697) o református templom (XVIII. század)

137

• • •

• •

• •

•

•

Biharpoklos (Pocola) o régi ház Belényesújlak (Uileacu de Beius) o kézműves tábor o struccfarm Sólyom (Soimi) o Belényesszentmiklós- i (Sannicolau de Beius) templomtorom, templomromok, feudális birtok romjai és régi temető ( XI - XIII. század) o fatemplom – Sólyom (XVIII. század) o Pacau domb, botenikai rezervátum (bánáti bazsarózsa) – Borz o malmok és vizimalmok (Borz – Valea Morilor, Sólyom, Urvis de Beius) o Fekete Körös völgye o régi kemence o néphagyományok (vőfélyek) Feketekápolna (Capalna) o fatemplomok: Capalna (1724), Saldabagiu Mic (1769 o néptánc Alsókocsoba (Cociuba Mare) o kőkori és vaskori leletek o falunapok: A község stadionjában zajló kétnapos eseményen, néptánc és népdalcsoportok lépnek fel, népviseletbe öltözött lányok szépségversenye, sport és kulturális programok kavalkádja színesítik a programot. Olcsa (Olcea) o Pusztahollód (Holod) o Iosif Vulcan kulturális napok o régi ház: Hodis o X. alkalommal rendezik meg, augusztus utolsó vasárnapján a Hollódi Községi napokat. Kulturális, művészeti, sport és kereskedelmi jellegű műsorral szórakoztatják a közönséget. Helyi szépségverseny, futballbajnokság, diszkó és tűzijáték egészíti ki a programokat. Tenke (Tinca) o fatemplom (1743) o Természetrajzi museum o gyógyvíz o fürdő o szálloda o nárciszrét (Gurbediu) o struccfarm Biharhosszúaszó (Husasau de Tinca) o Miersig-i tó

Körösök Alföldje • Gyapjú (Gepiu) o erdő és gyűjtőtó • Cséffa (Cefa) o radványi erdő madárállománya – madárrezervátum o szeptemberben falunapok o karácsonyi dalverseny 138

• •

•

•

• •

• •

o A cséffai nap augusztusban kerül megrendezésre, amikor is erre az egy napra megnyitják az Atyás és Geszti közötti országhatár szakaszt. A nap folyamán, a település labdarúgópályáján egész napos szórakoztató programokat tartanak. o Cséffai halastavak: horgászat, étterem, Oláhszentmiklós (Sannicolau Roman) o Nicolae Jiga szobor o méhészet (Roit) Vizesgyán (Toboliu) o csonka torony (XIII – XIV. század) – Körösszeg (Cheresig) o káposzta fesztivál – Vizesgyán o Sebes Körös völgye Madarász (Madaras) o Homorog: orthodox templom (1836 – 1837), ikon és néprajzi gyűjtemény o Madarászi halastó o Madarászi fürdő o gémeskút: Ianosda Nagyszalonta o Csonkatorony (XVII. század) – Arany János emlékmúzeum o Arany János szülői háza – hagyományos népi mesterségek bemutatása. o Sinka István szülői háza o Zilahy Lajos szülői háza o Központi park: Kossuth Lajos szobor, Teodor Nes szobor, Bocskai emlékmű o Arany Palota – városi könyvtár és művészeti galéria o Városháza épülete o Református templom – a második legnagyobb reformárus templom a Debreceni Nagytemplom után o Gulyás világrekord – a Föld legnagyobb bográcsgulyása 2006 Tulka (Tulca) o régi malom o pálinkafőzés Feketebátor (Batar) o Harbod – XIV. századi település o Törökök temploma – XV. századi nemesi kúria erődítménnyel o Moskovits kastély (1850) – Árpád (Arpasel) o Szent György ortodox fatemplom (1789) – Feketetót (Taut) o Dendrológiai park: Feketebátor, Árpád o Numizmatikai gyűjtemény o Sárközi Gerő költő szülőháza (1908 – 1977) – Árpád Illye (Ciumeghiu) o Miskolczy kastély (1779) o Erdőgyaraki kastély (XIX. század) Keményfok (Avram Iancu) o Tamáshidai (Tamasda) roman stílusú templom (XIII. század) o Tamáshida: bronzkori település Simonta o Tamáshida: dák település Barantó o Avram Iancu szobra - Keményfok 139

6.4.5. Ajánlott élménycsomagok BIHARORSZÁG - EGY FALAT KULINÁRIÁBÓL Élményígéret

Biharország a magyar és a román, az alföldi és a hegyi konyha, étel- és italkultúra találkozópontja. Aki időt szán a konyha ízvilágának megismerésére a tájegység gasztronómiai hagyományait őrző éttermek, falusi vendéglők és csárdák, vagy csak egyszerű útszéli sütödék adnak ízelítőt a kínálatból.

Célcsoportok

A családosok jelentik elsődlegesen azt a célcsoportot, akik igénybe veszik a falusi turizmus szolgáltatásait. Elsődlegesen a nagyvárosi fiatalok, és a nagyvárosi családos középosztály tagjai, valamint nagyszülők unokákkal éltetik a falusi turizmust. A perspektivikusan számításba vehető külföldi célcsoportok számára a jellegzetes közép-európai falusi életmód bemutatásra alkalmas.

Időtartam

1 nap

Látnivalók

Báránd falusi vendégfogadók-Tuba tanya (Hajdúszoboszló)Látóképi csárda- Betekincs étterem (Kokad)-Szalacsi pincesorBihari pálinka (Magyarcséke) -

Egyéb információk

Célszerű előre bejelentkezni, időpontot egyeztetni

MESTERSÉGÜNK CÍMERE Élményígéret

A vidéki térségek, a vidéki életmód jellegzetessége a máig élő népi mesterségek jelenléte. Ma már szinte csak falvakban találkozhatunk kosárfonóval, fazekassal, kalapkészítőkkel, akik sokszor a turisták számára is kedveskednek személyre szabottan készített ajándékaikkal. Az út során több nemzedéken át öröklött népi mesterségekkel, évszázados családi örökségekkel találkozhatunk.

Célcsoportok

A vidéki mesterségek látogatói döntő mértékben családosokat, vagy munkahelyi csoportos látogatókat jelentenek. Külföldi vendégek számára elsősorban a Hortobágy programjaihoz kapcsolódó mesterségek jelentenek vonzerőt.

Időtartam

1 nap

Látnivalók

Tímárház (Debrecen)-Fazekasház (Nádudvar)- Hortobágyi Látógatóközpont- Kovácsműhely (Álmosd) – Fazekas (Körösrév)- Hangszerkészítés (Biharrósa) – Mészégetés (Biharrósa) – Fonás (Tulka)

Egyéb információk

Célszerű előre bejelentkezni, időpontot egyeztetni

140

NÉPSZOKÁSOK Élményígéret

A népszokások legtöbbje az elmúlt évtizedekben sajnos megszűnt a mindennapi élet része lenni, s csak szórványokban, bizonyos elemeiben érhető tetten. Ugyanakkor egy részük folklorizálódik, tudatosan megőrződik hagyományápoló személyiségek és közösségek tevékenysége révén. Ezeknek a megőrzött szokásoknak az élményér élheti át, aki felkeresi a látnivalókat.

Célcsoportok

A vidéki népszokások látogatói döntő mértékben családosokat, vagy munkahelyi csoportos látogatókat jelentenek. Külföldi vendégek számára elsősorban a Hortobágy programjaihoz kapcsolódó mesterségek jelentenek vonzerőt.

Időtartam

1 nap

Látnivalók

Pünkösdi népszokások (Hortobágy) - Disznóvágás (Kismarja) Hímestojás készítés (Magyarremete)- Karácsonyi népszokások (Hegyközcsatár)

Egyéb információk

Egyes népszokások megtekintésük időben koncentrálódik.

eseményekhez korlátozott, az

köthetők, így adott időszakra

SZÍNES AGYAGOK Élményígéret Célcsoportok

régmúlt idők íze, az anyagok szépsége, alkotás öröme, kézműves hagyományok megismerése vidéki élményeket keresők

Időtartam

1 nap

Látnivalók

•

Egyéb információk

Nádudvari feketekerámia (Fazekas műhelyek, bemutatótermek) • Nádudvar: Fehérgólya kézművesudvar (hagyományos kézműves mesterségek megismerése, anyagozás kipróbálása) • Révi fehéragyag (Fazekas műhelyek: Halász család, Szolga Júlia) • (Kerpenyéd, Lehecsény: vörös zománcozott kerámia) nem szezonális kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: Nádudvari Pásztorok Napja, Kamilla fesztivál, Lóerő(s) Nap, Nádudvar napja a hagyományok jegyében,

141

MÉZES-UTAZÁS Élményígéret

Célcsoportok

a Bihari mézek íze, mézkóstolás, mézes szórakozások, debreceni mézeskalács készítés (családi szórakozás a gyermekekkel, élményszerű tanulás, közös családi program) családok gyermekekkel

Időtartam

4-5 óra

Látnivalók

Bihari méhészetek (Biharhosszúaszó, Pusztaújlak, Telegd, Nagyvárad) bemutatkozása, mézkóstolás, mézes szórakoztató programok, debreceni mézeskalács-készítés, debreceni mézeskalács bemutató (Radics László mézeskalács-készítő, népi iparművész), gyermekprogramok (mese, méhecske) áprilistól októberig

Egyéb információk

BIHARI HANGULATOK Élményígéret Célcsoportok

bihari élmények, bihari örökségértékek megismerése, bihari ízek, bihari hagyományok megismerése vidéki élményeket keresők

Időtartam

1 nap

Látnivalók

Magyarcséke: Hollószegi középkori erődítmény romjai Magyarcséke: ortodox fatemplomok (cseszvárai (1734), dusafalvi (XIX. sz.), kótligeti (XVIII. sz.) Ebéd: Cséffai halászcsárda, bihari pálinka Cséffai Parókiamúzeum Bihar: bihari földvár Szállás: Bihari Hagyományház nem szezonális

Egyéb információk

kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: „Bihari változatosságok” fesztiválja, Görbesdről származók találkozója, Fugyivásárhelyi napok, Bihar község napjai, Fiatalok találkozója a bihari földvárban, Hollódi községi napok, Cséffa község napjai NYITOTT PINCÉK (VIDÉKI ÉLMÉNYEK) Élményígéret Célcsoportok Időtartam Látnivalók

Egyéb információk

boros pince élmény, borkóstolás, a Bihari (Érmelléki) borok íze, sajátos debreceni ízek vidéki élményeket keresők, bor-utazást, gasztro-utazást kedvelők 4-5 óra Pincesor (Értarcsa, Kiskereki, Szalacs, Hegyközszemtimre, Bihardiószeg) debreceni pulyka, debreceni töltött ételek, hajdúsági ételek áprilistól októberig (előre egyeztetett időpontban) kiemelt időszakok a rendezvények időpontjában: Diószegi napok 142

6.5.

Történelmi események-helyek élménycsomag

6.5.1. Történelmi események-helyek élménycsomag indokoltsága A kulturális turizmus olyan piacképes turisztikai termék, amely iránti kereslet fő motivációja az anyagi- (tárgyi) és szellemi termékek megismerése.7 A szellemi örökségen alapuló vonzerők: • múzeumok, gyűjtemények • könyvtárak • színházak, rendezvény helyszínek • történelmi személyiségekhez, eseményekhez kötődő emlékek. A kulturális turizmus jelentősége abban áll, hogy minden korosztály számára vonzó, illetve, hogy egyéb turisztikai termékekhez kapcsolódva komplex kínálat létrehozását teszi lehetővé. A kulturális turizmus az adott desztináció imázsának alakításában meghatározó szerepet játszik.8 A kulturális célú utazások fő motivációja az épített örökség (kastélyok, várak, műemlékek, templomok, stb.) felkeresése. A kulturális programok felkeresése esetén a legfontosabb tényezők a következők: tiszta mellékhelyiségek, szép természeti környezet, vendégszerető személyzet, kedvezményes belépőjegyek, érdeklődési körnek megfelelő kínálat, jól karbantartott, szép épületek, jó megközelíthetőség, kedvező nyitva tartás, közérthető, érdekes feliratok, parkolási lehetőség, ismeretszerzési lehetőség, vendéglátóhellyel rendelkezzen, illetve a kulturális látnivalók érdekes, újszerű, élményszerű bemutatása. A kulturális vonzerők közül legvonzóbbak a panoráma élvezete, a várak, kastélyok, kúriák megtekintése, történelmi városrészek felkeresése, világörökségek, műemlékek és híres épületek megtekintése. A rég letűnt korokra visszanyúlóan is mondhatjuk, hogy az utazás egyik fő célja, mozgatója a más emberek, más kultúrák megismerése iránti igény. Az örökségturizmus tehát egyfajta folytonosságot képvisel a múlt és jelen között, egyben általános, átfogó kategória is különböző vonzerőkre nézve. Ezek közül kiemelhetjük a vallási, kulturális, történelmi turizmust, de bizonyos értelemben és feltételek esetén ide sorolható a gasztronómiai turizmus is. A történelmi turizmus fő vonzereje a nemzeti és történelmi emlékhelyek: • csata helyszínek • történelmi események helyszíne • egyéb szempontból jelentős helyszínek • várak. Az „örökség” szó fogalma olyan múltbéli időkből származó értékekre utal, amelyet egyik generáció megőrzésre érdemesnek tart, és tovább ad a következőnek. Örökségen alapuló turizmus, melynek esetében az örökség egyrészt a termék központi eleme, másrészt pedig a fő motiváció a turisták számára. Az örökségturizmus iránti kereslet fellendüléséhez nagyban hozzájárult az a tény is, hogy az elmúlt évtizedekben a fejlett világban olyan morális, társadalmi és

7 8

Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Kulturális turizmus fejlesztési stratégia, 2009 143

identitásválság alakult ki, amely alternatívák keresésére ösztönözte a lakosságot, és az egyik ilyen alternatíva a múltba való visszatekintés. A jelen már nem képes az alapvető emberi kulturális-társadalmi igényeket kielégíteni, így az emberek a múlt, a történelem felé fordulnak. Az örökség fogalmán belül megkülönböztethetünk kulturális és természeti örökséget. A kulturális örökséget mindig is az egyik olyan formának tekintették, amelyben egy társadalom, nép vagy nemzet sajátos szelleme legvilágosabban tárulkozik fel. Az utóbbi időben a kulturális örökség meghatározása jelentős mértékben kibővült, és magában foglalja mind a fizikai, mind a nem-fizikai természeti kulturális hagyatékot. A „fizikai” vagy „anyagi” kulturális örökségbe tartoznak a műemlékek, épületcsoportok és más történelmi értékű helyszínek, történelmi, művészeti, tudományos és technológiai érdekességű objektumok és ezen kívül mindenfajta mozgatható és nem mozgatható birtoktárgy, amely a különböző korszakok embereinek életéről tanúskodik. A „nem fizikai” kulturális örökségbe tartoznak azon jelek és szimbólumok, amelyeket a képzőművészetek, az irodalom, a nyelvek, a szájhagyományok, a kézműiparok, a folklór, a mítoszok és hiedelmek, az értékek, a szokások, rítusok és játékok közvetítenek. A kulturális örökség tehát minden egyes nép történelmi tapasztalatainak a kifejeződése és kollektív személyiségének a megnyilvánulása. A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői. Történelmi korok megelevenítése („expedíció a múltba” vagy „idő-utazás”): • A rendezvények tematikája egy csata köré épül, meghívott és helyi hagyományőrző egyesületek részvételével • a várak korabeli életét elevenítik fel pl. várvidéki históriák • a lovagterem alkalmas középkori lovagi tornák, történelmi játékok rendezésére • élmény lehet pl. reneszánsz hangulat, ahol korabeli ruhákban reneszánsz táncok, zenék, bajvívók és a középkort felidéző játékok, az apródi, illetve udvarhölgyi próbatétel • történelmi park kialakítása • múzeumutca A kastélyok, kúriák a történelem folyamán kettős funkcióval bírtak, lakóházként funkcionáltak a gazdag arisztokratikus családoknak, őrizve magánéletüket, továbbá gazdasági és szellemi élet központjai voltak. A kastélyok turisztikai hasznosítása a világon mindenhol terjedőben van, hiszen egy jól bemutatott, „hirdetett” kastély vonzza a térségbe a látogatókat, akik költésük révén hozzájárulnak a –helyi gazdaság erősödéséhez – az épület fenntartásához. Tanulmányok alapján megállapítható, hogy a kulturális látnivalók és rendezvények csak egy szűk réteg számára érdekesek, ezen belül pedig a templomok, kastélyok iránti érdeklődés időszakos jellegű. A kastélyszállók szolgáltatásaiban vannak klasszikus szállodai szolgáltatások (wellness, internet, konferencia, business, klíma, széf, minibár, szobaszervíz, mosoda, garázs, autókölcsönző, animáció, vendéglátás, sport stb.). Ehhez kapcsolódnak a vidék életéhez, gazdálkodásához kapcsolódó események, pl. természetjárás, kirándulás, gyalogtúra, tereplovaglás, kocsikázás, lovaglás, kerékpárkölcsönzés, kerékpártúra, horgászat, vadászat, szüret, borkóstoló, 144

lovasbemutatók. Igazi „kastély-élményt” nyújtó kínálati elem a sétakocsikázás hintóval, lovas szán, vadászlovaglás, lövészet. A kastélyszállóknak különleges légkört kölcsönöz a hozzátartozó terület felhasználása, a kültéri építmények alakja, elrendezése, azok formái és változatosságai, pl. szív alakú tó, lovarda, grillező, fa játszótér. Magyarországon többségében park, virágoskert, illetve sportpályák adják a kastélyszállók környezetét, kisebb számban megtalálható a szökőkút és a halas tó is. Meghatározó a természeti környezet, Skóciában és Angliában gyakori, hogy a kastélyszálló közelében folyó van. Ha hegységek, erdős részek fordulnak elő többségben, akkor a vadászat, természetjárás élvez előnyt, amennyiben sík területen helyezkedik el a kastély, akkor a vendégek golfozhatnak, pl. a parkosított kastélykertben található a minigolf-pályán. Az identitás tudatot kereső, erősítő utazó az, aki az ősiséget keresi, a hagyományok megőrzését tűzi ki céljául utazásai során. Ezek az utazások lehetnek kirándulások a természetbe, akár több napos fesztiválon való részvétel is. A fesztiválon lehet néptánc-, és népzene együttesek fellépése, táncház, kézműves foglalkozások, mesterség-bemutatók, viselet-bemutató, hagyományőrző együttesek bemutatója, egy-egy történelmi kor zenéje, tánca, pl. reneszánsz koncert és táncház. Ahol az épített örökségértékek viszonylag jó állapotban fennmaradtak, azok alkalmasak az adott kor megjelenítésére, rendezvényekre, pl. a kuruc kor történetének, a kurucság életének bemutatását - beleértve a gasztronómiai, lovas, népzenei, népművészeti, honvédelmi hagyományainak a felelevenítését, újra élesztését, a jövő számára való megőrzését tartja fontosnak. A honvágyturizmus nem más, mint a külföldön élők - általában kényszer emigrációban kikerültek - kulturális emlékezése, identitásának erősítése, emlékezetmegőrzés céljából szervezett utazás. A kulturális turizmus egyik sajátos területe a vallási turizmus. Debrecen a „kálvinista Róma” református jellegéből és szerepéből nemzetközileg is elismert vonzerővel bír. A város egyházi műemlékei, múzeumai, gyűjteményei fontos idegenforgalmi tényezőnek számítanak. Trendek: • Általános tendencia a több, rövidebb, főszezonon kívüli utazás, a második, harmadik utazások fő motivációja kifejezetten a városlátogatás és a kulturális turizmus kulturális. a desztináció megközelíthetősége, biztonsága egyre inkább előtérbe kerül, az utazók a belföldi és a közeli úti célokat részesítik előnyben. • Európában egyre vonzóbbak az egyedi, különleges vonzerők a hagyományos kulturális turisztikai célpontok mellett, így többek között a kelet-közép-európai városok is. • A kulturális turizmus és a városlátogatások szerepe felértékelődik • Az utazók igénye egyre inkább növekszik a komplex turisztikai szolgáltatáscsomagok iránt, ezért pl. a más motivációval (egészségturizmus, aktív turizmus, stb.) útra kelők is nagyobb arányban keresik fel a kulturális attrakciókat, ill. vesznek igénybe kulturális szolgáltatásokat. • A desztinációk kiválasztásában a kulturális kínálat jelentős szerepet játszik, akkor is, ha nem kifejezetten kulturális céllal történik az utazás. 145

• Az Eurobarométer legfrissebb kutatási eredményei szerint az általános környezeti adottságok után a kulturális örökség az, ami leginkább befolyásolja az utazók választását. Emellett szerepelnek még a művészetek és a fesztiválok, mint a választásban szerepet játszó tényezők. 6.5.2. A történelmi jellemzőik

események-helyek

élménycsomag

célcsoportjai

és

A kifejezetten kulturális céllal utazók főbb jellemzői9: • a látogatók többségükben nők • magas iskolai végzettségűek • jövedelmük is viszonylag magas • leggyakrabban repülővel utaznak és szállodát vesznek igénybe • az utazás során szerzett kulturális élmény ugyanakkor minden korosztály körében kedvelt, de az idősebb korosztály a fiataloknál gyakrabban keres fel kulturális attrakciókat • a döntően kulturális motivációjú városlátogatások főként az észak- és nyugateurópai utazók körében népszerűek, arányuk a 25-34 évesek között a legnagyobb • a kereslet és az iskolai végzettség növekedésével a kulturális érdeklődés is növekszik • ezek az utazók kevés szabadidővel rendelkeznek, így viszonylag rövid idő alatt sok élményre vágynak. A magyar lakosság körében a kulturális turizmussal kapcsolatban is készült kutatás.10 A kutatás rámutat, hogy az elsődlegesen kulturális céllal utazók: • főként a 18-30 éves korosztály • legalább érettségizettek • gazdaságilag aktívak • négyfős háztartásban élők • nyaralóval, illetve internettel rendelkezők • átlag feletti jövedelműek • területi megoszlás szerint: a Nyugat-dunántúli és a központi régió, azon belül is a főváros lakosai számítanak az elsődleges keresleti csoportnak. A kereslet vonatkozásában megállapítható, hogy a belföldi kereslet szűkülése és a kultúra iránt érdeklődő további rétegek bevonásának szükségessége. A jelenlegi gazdasági helyzetben a külföldi vendégek körében is tapasztalható a nagyobb árérzékenység, a kereslet csökkenése. Ugyanakkor a –főként nyugat-európai, skandináv és tengerentúli- vendégek között egyre nagyobb számban jelennek meg az aktív idősebb korosztály tagjai, akik fogékonyak az újdonságokra, és a költési hajlandóságuk is magasabb. Újabb célcsoportként határozhatjuk meg a fiatalok, diákok szegmensét, akik az egyre kitolódó családalapítás, hosszabb ideig tartó tanulás miatt szintén a kulturális turizmus egyik fő közönségévé válhatnak. További célcsoportot a gyermekes családok alkotnak, főként a belföldi turizmus területén. A 9

Kulturális turizmus az európai városokban, ETC, 2005 A magyar lakosság kulturális turizmussal kapcsolatos ismeretei, attitűdjei és utazási szokásai, Magyar Turizmus Zrt – M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság, 2008 10

146

gyermekek, fiatal felnőttek érdeklődésének felkeltése a későbbi fogyasztói csoportok kialakítása szempontjából is jelentős. A kastély turizmus vendégkörének jellemzői: A nyári hónapokban és hosszú hétvégéken az üdülni, pihenni, kikapcsolódni vágyók szívesen töltenek el napokat a vidéki ódon falak között. Vannak azonban látogatók, akik a régi nemesi lakhelyet sajátos atmoszférájáért, kisugárzásáért vagy művészettörténeti, történelmi érdeklődésüktől fogva keresik fel. A kastélyok vendégköre, -hasonlóan a falusi turizmushoz- a nagyobb városokból érkezik, azzal a céllal, hogy megszabaduljon a városi levegőtől, nyugodt környezetben pihenjen. Magyarországon leginkább belföldi vendégek, a külföldi vendégek országrészektől, régióktól függően túlnyomórészt Németországból és Ausztriából jönnek, de növekszik a volt Szovjetunió tagországaiból érkező vendégek száma is. Az angolok, amerikaiak, dánok és svédek is kedvelik a magas kategóriába tartozó kastélyszállodákat. A külföldi vendégek leginkább az 55-70 év közöttiek. Általában magas vásárlóerejű vendégek, hosszabb ideig tartózkodnak a célországban, elfogadják az ajánlásokat, útjukat megtervezik előre és lojálisak. Elsősorban a nyugalomra vágyó fiatal párok, ifjú házasok, gyerekes családok és nyugdíjas párok töltik szabadidejüket kastélyokban. Az iskolai korosztály számára vonzó az „élő történelemóra”, ahol megismerhetik a kastélyt, időutazást tehetnek az adott korszakban. Fontosak a gyerekeket célzó interaktív kiállítások, mivel ezek nem csupán érdekesebbek, de egyben a tanulást is megkönnyítik, nagyobb élményt jelentenek. Az iskolai végzettséget alapul véve mindenképpen kiemelkedő a közép-, de inkább a felsőfokú iskolát végzettek érdeklődése. A fent említett vendégkör jellemző tulajdonságok részben eltérnek a Nyugat-európai kastélyok turistáinak karakterjegyeitől, mivel ott magasabb költés mellett, magasabb színvonalat tudnak biztosítani a turistáknak. A honvágyturista önként, vagy valamelyik rendszer által hazájából elüldözött, elmenekült személy. A honvágyturistákat összeköti a közös múlt, a nyelvjárás, a közös származás, az új hazában megélt vélt, vagy valós kulturális idegenség. Jellemző rájuk a szülőföldhöz való ragaszkodás, az otthonhoz, emlékképekhez való kötődés. Utazásaik során elsődleges célja az emlékkeresés, a nyomkeresés a múltból, az újra-megélés, a saját múltba való visszalépés, és a viszontlátás. A céljaik alapján teljes ellentétet mutat, a tömegturistával szemben, aki az újat, az egzotikumot keresi utazásai során.11 Viszont hasonlóságot mutat a búcsújárókkal szemben, akik utazásaik során meghatározott helyeket, meghatározott szándékkal keresnek fel. 12

11

ILYÉS Zoltán 2003: Az emlékezés és az újratanulás terei – a „honvágyturizmus” mint tér- és identitásszervezés. In: Helye(in)k, tárgya(in)k, képe(in)k. Fejős Zoltán – Szíjártó Zsolt, szerk. pp. 5158. Budapest – Pécs: Néprajzi Múzeum – PTE Kommunikációs Tanszék /Tabula könyvek, 5./ 12 FENDL, 1998 147

6.5.3. Hajdú- Bihar megye történelmi események-helyek élménycsomag erőforrásai Hajdú-Bihar megye jelenlegi területén számtalan, a történelem folyamán keletkezett emlék, nevezetes történelmi eseményekre, személyekre és folyamatokra emlékeztető helyszín és emlékhely található. Ezek részben in situ megtekinthetők, másrészt pedig különböző közgyűjteményekben és múzeumokban kerültek kialakításra. A következőkben részletezett leírás kronologikus sorrendben mutatja be a történelmi események csomópontjait és a hozzájuk a megyében kapcsolható helyszíneket. Természetesen a leírás – terjedelmi okokból – nem lehet teljes. A fő cél, hogy az ilyen típusú rendszerezéssel a tervezés következő fázisait pld. termékcsomagok, tematikus utak összeállítását elősegítsük. Az összegyűjtött adatok forrása a megyéről eddig elkészített területi tervek helyzetfeltáró részei, illetve internetes turisztikai portálok anyagai. Emlékek a honfoglalásig Neolitikus leletek kerültek elő a megye számos településének határából, melyek különböző kiállítóhelyeken tekinthetők meg, például a Debreceni Déri Múzeumban, a hajdúböszörményi városi múzeumban. Hajdúböszörmény határában a Zeleméri templomrom is egy neolitikus mesterséges halmon épült. Berettyóújfaluban a város múzeumában találhatók meg a herpályi földvár neolitikus emlékei. A Püspökladány közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatásokon, körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak. Az esztári Fenyvesdombon a középső neolitikumból való festett kerámiák kerültek felszínre az ásatások során. A megye területén látható síkságokon a táji változatosság fontos elemei a kurgánok, kunhalmok. Eredetük sok esetben ma sem tisztázott, vannak közöttük neolitikus, bronzkori, de korai vaskori, sőt népvándorlás időszaki eredetűek is. Sárrétudvariban például a régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy Kr.e. 5000 évvel már lakott volt a térség. Egyek határában ugyancsak számos kunhalom található. Hortobágyon a 4 km-es tanösvény névadója, a Szálkahalom kurgán, melyet 3-4 ezer évvel ezelőtt itt élt nomád, pusztai népek építettek. Rézkori leletek kerültek elő Hajdúsámsonban, Hajdúböszörményben (temető), Hajdúnánáson, Tégláson, Hajdúhadházán, Nagyrábéban. A rézkori nomádok jellegzetes temetkezési helyekül a kunhalmokat használták. Ilyen a Tikicséri halom Sárrétudvari és Biharnagybajom között. Hajdúdorog legkorábbi régészeti lelete az úgynevezett bodrogkeresztúri kultúrához köthető rézbalta, amely a Kr. e. 2300-2200-as évekből származik. A régészeti kutatás jelenlegi állása szerint a legkorábbi emberi települések a mai várostól északra alakultak ki, a mai Szállásföld nevű külterületen. Kiemelkedő fontosságúak a Polgár határában az eddig feltárt és múzeumokban látható régészeti leletek. A település határában folytatott ásatásokból az alföldi kora rézkori kultúra elemei kerültek elő, amiket az itteni lelőhelyről tiszapolgári kultúrának nevez a szakirodalom. Az M3-as autópálya polgári lehajtójánál létesített, 5 hektárnyi kiterjedésű Archeopark nemcsak ezt a kultúrát, hanem a környék hétezer éves múltját mutatja be.

148

Biharkeresztesen a Nagy Farkasdombról Kr. e. 4000-2000-ből való festett kerámiaedények kerültek elő és egy rézkori tűzhely. Ártándon a neolitikus anyagok mellett rézkori tűzhely maradványai is előkerültek. A bronzkor itt élő közösségeinek maradványai is előkerültek különböző ásatásokról. Hajdúsámson és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, melyet az itt 1907ben előkerült, i. e. 2. évezredből származó leletek is bizonyítanak. Az ún. "hajdúsámsoni kincs", amely tizenkét harci baltából és díszes kardból áll, és jelenleg a debreceni Déri Múzeumban látható. A bronzkorból való leletek kerültek elő Egyek, Gáborján, Hencida és Hosszúpályi környékéről. A Biharkeresztes határból származó bronzkori aranykincs leleteket a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. A korai vaskorban a térségben éltek szkíta népcsoportok, akinek a nyomai előkerültek például Hajdúsámson-Csemetekert és Hajdúdorog határában. Hajdú-Bihar megyében több település határában is megjelennek a szarmaták által épített Csörsz árok /Ördögárok maradványai. Ez egy, római mérnökök segítségével az Alföldön megépített limes védelmi rendszer volt. Árkokból és falakból, illetve őrtornyokból állt, nyomai csak az árkoknak, illetve kisebb földhányások formájában a falaknak vannak meg. Ennek Debrecen határában egy kis rekonstruált része ma is látható, a Vámospércs felé vezető út déli oldalán, az erdei kisvasút csereerdői megállójánál. Az erődvonal maradványai ezen kívül megtalálhatók más települések környékén is, így például Hajdúnánáson, Hajdúhadházon, Hajdúdorogon, Esztáron, Biharkeresztesen, Berekböszörményben, Bojton, Csökmőn, Hosszúpályiban, Konyáron, Körösszegapátiban, Mezőpeterden, Mikepércsen, Sárándon, Toldon és Váncsodon. Biharkeresztesen a szőlőskert területéről kőkorszaki leletek és római hamvvedrek kerültek a felszínre, amelyek ma a debreceni Déri Múzeumban találhatók. A népvándorlás korában számos germán törzs élt Hajdú-Bihar megye mai területén, közülük a gepidák éltek hosszabb ideig a Kárpát-medencében. Az avarok 567 körül jelentek meg, akiknek számos nyoma előkerült a térség településeiről pld. Hajdúsámson térségében. A honfoglalástól a középkori Magyar Királyság bukásáig A honfoglalás után a megye mai területe egyenetlenül népesedett be, hiszen a korabeli települések nagyobb része a vízrajzi és domborzati peremekre került. Ezek maradványai a régi temetők, melyeknek leletanyaga értékes információkat közöl a korabeli életről. A Hajdúböszörmény körüli kora Árpád-kori temető emlékei megtalálhatók a városi múzeumban. Biharkeresztesen a Farkasdombon fedeztek fel egy honfoglaláskori sírleletet. Ártánd határában találtak sírleleteket a honfoglalás korából, az innen előkerült nyerget László Gyula rekonstruálta. Bihardancsházán a Halomszer-dombról honfoglalás-kori sírok kerültek elő. Hencida előzménytelepüléséhez Sárhidához köthető 10-11. századi kerámialeletek és sírhelyek bizonyítják a terület lakott voltát. Az államalapítással párhuzamosan a kereszténység felvétele volt fontos mozzanat a magyarság és a térség történetében. Az Árpád-kori és késő középkori templomok napjainkban csak régészeti ásatásokból, illetve mai templomok alapfalaiból kerülnek elő. Debrecenben a Szent András templom volt az Alföld legnagyobb gótikus kegyúri temploma, a templom maradványai ma a Nagytemplom melletti Romkertben találhatók. A Zeleméri templomrom Hajdúböszörmény határában egy a 17. században elpusztult falu maradványa. Hajdúszoboszlón az eredetileg gótikus stílusban, a 15. században épült református templom körül látható a védőfal egy 149

szakasza a megmaradt sarokbástyával, ami egy korabeli erődtemplom maradványa. Berettyóújfalun a herpályi Csonkatorony, az egykori Herpály nevű település 12. században román stílusban épült monostorának maradványa. Hajdúdorogon előkerültek egy Szent István korában épült templom maradványai, az ásatások anyaga a helytörténeti múzeumban látható. A görög katolikus templom mellett található a város legrégibb műemléke, a középkori eredetű erődfal maradványa. Nyíradonyban a Gúti templomrom román stílusjegyeket hordoz. A tiszacsegei református templomban egy gótikus templom maradványait fedezték fel. Álmosdon a református templom alatti altemplomban temetkeztek a falu birtokosai az Ákos nembeli Chyre család tagjai. Berekböszörmény református templomának alapjai a 13. században keletkeztek. Csökmőn találtak Árpád-kori templomalapfal maradványokat és sírokat. Az előkerülő régészeti leletek között van számos pénzérme és egy ritkaságnak számító arany karkötő is. Fülöp 14. század elején épült templomának alapjait a Brumi-tanya lelőhelyen 1952-ben tárták fel. A falu kápolnája mellett több Árpád-kori romtemplom maradványa nyomozható. Hajdúbagos református temploma a 15.század. végén épült Szent Gellért templomaként. Kismarján régészeti kutatások bizonyítják, hogy a jelenlegi református templom helyén már a 13. században vallásos épület állt. A templom megmaradt alapjai kivehetőek a most is álló templom falain belül. Monostorpályiban a jelenlegi református templom a régi pálos rendi apátok 12. századi, kéttornyú temploma helyén épült, ahol az ásatások folyamán megtalálták a régi templom maradványait. A nagykereki református templom alapjai 15. századiak. Nyíracsád egyhajós, zömök támfalakkal megerősített műemlék református temploma, kora gótikus stílusban épült a 13-14. században. Sárrétudvari régi templomának nyomai alapján feltételezhető, hogy már a 11. század második felében állt. A község belterületén kívül, közúton Püspökladány felé, a temetőt elhagyva, még áll a téglából épült "csonkatorony"-nak emlegetett rom: valószínűleg Szerepmonostor maradványa. A középkori magyar királyságban a védelmi funkciót ellátó várak az idők folyamán nagyrészt elpusztultak, különösen az alföldi területeken. Az egykori erődítmények nyomai és maradványai ugyanakkor ma is megtalálhatók Hajdú-Bihar megyében. A körösszegi vár a magyar-román határ túloldalán található. IV. Kun László királyunk kedvelt helye volt, a vár egy részét az idők folyamán elbontották. Egyedül a vasas téglából épült vártorony dacol az idővel. Jelenleg, száraz időben, földúton megközelíthető. Pocsajban az Ér és a Berettyó folyó között valamikor egy földvár állt, amelynek helyére később egy újabb vár épült. Pocsajnak e váron kívül még 3 kisebb váracskája is volt: Leányvár, a Hosszúzugi vár és a Hídközi vár, melyeknek azonban mára már nyoma veszett. A várak mellet fontos szerepet töltöttek be a korabeli társadalom életében a különböző monostorok A gáborjáni apátság a lakosság által Földvár-ként emlegetett területen, a váncsodiszentpéterszegi határ szegletében (összeszögellésénél) feküdt. Anonymus a Gesta Hungarorum 28. részében említ egy “Lutum Zerep”, vagyis Szerep-mocsár nevű helyet, melyet kapcsolatba hoznak a mai településsel, illetve Szerepmonostorral. A korabeli említések a Szerep megnevezés alatt három, jól elhatárolható dolgot értettek: a monostort, a falut és a lápot. A monostor első, biztos említése 1283-ból származik amikor a birtokos -talán a monostort is alapító- Zovárd nemzetség tagjai megosztoztak két elhalt rokonuk birtokain. A XIV. században a Bagossy nemzettség birtokába került.

150

A megye településeinek jelentős része írásos formában először az ún. Váradi Regestrumban került említésre: Debrecen, Hajdúnánás mint Nánásmonostora szerepelt benne, Berettyóújfalu helyén Herpályt említik, Hajdúsámsont is említik, Nádudvar, Polgár, Kaba. Biharnagybajom határában Görbej falu 12. századi nyomait találták meg, Bihartorda, Bojt, Csökmő, Darvas, Ebes, Esztár, Furta, Gáborján, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezősas, Mikepércs, Nagyrábé, Sárrétudvari, Tépe, Vekerd, Zsáka A Regestrumon kívül egyéb dokumentumok is említik a megye néhány települését. 1351-ben a Váradi Konvent említi először Püspökladányt. Biharkeresztest 1214-ben először Fancsal néven említik oklevélben. Álmosdot először egy 1261-es oklevélben írták le. Ártándot 1075-ben I. Géza király írásos alapító levele szerint a Garamszentbenedeki apátságnak adományozta. Bakonszeg települést először 1438ban említették a Kolosmonostori Protokollumban. A térség középkori településhálózatának speciális jellemzője volt a mezővárosi fejlődés. Számos mai város ekkoriban kezdett speciális központi funkciókra szert tenni. Debrecen 1361-ben Nagy Lajostól kapott kiváltságlevelet, ekkortól kezdte líciumtövis falakat húzni a település köré, a mai városszerkezetben még fellelhetők a nyomai. Hajdúböszörmény 1410-ben Nagyböszörmény néven már mezővárosként szerepelt. 1465-ben Mátyás király adott mezővárosi rangot Balmazújvárosnak. 1481ben pedig Berettyóújfalu vásártartási jogot kapott tőle. 1461-ben Nádudvar kapott előjogokat, Polgár és Tiszacsege pedig valamikor ebben az évszázadban. A tatárjárás idején a megye térsége jelentős pusztulásokat él át. A lakosság egy részét kiirtották a hódítók, míg a túlélők elmenekültek a nehezen járható mocsarakba. Szomorú mementó, hogy a muhi csatára felvonuló mongolok valószínűleg Tiszacsegénél keltek át a Tiszán. A fejlett középkori magyar királyság meghatározó családja volt a Hunyadiaké. Birtokaik a térségben kiterjedtek voltak, például Hajdúnánás, Hajdúhadház, Polgár, Téglás, Tiszacsege, Ebes és Folyás is hozzájuk tartozott. A korszakban kezdett kibontakozni a térség későbbi évszázadaira oly jellemző gazdasági ág, a marhatenyésztés- és kereskedelem. Tiszacsege ugyancsak fontos szerepet töltött be, hiszen itt ment keresztül a kereskedelmi út. A török kortól az 1848-as szabadságharcig A török hódoltság korának a térségre jellemző egyik legfontosabb történése a reformáció volt. A térség szinte valamennyi települése rendelkezik épített, vagy egyéb kulturális emlékekkel. Debrecen virágzása a 16. századtól egybeesett a reformáció elterjedésével és iskolavárossá válásával. A település 1551-52-től szinte teljesen református várossá vált. 1726-ban épült fel a napjainkban „Csonka templom” néven ismert épület. A korábbi épület leégése után 1819-re sikerült felavatni a Nagytemplom épületét. A Református Kollégium évszázadokon keresztül a legkorszerűbb tudományokat művelő iskola lett. A Kollégiumi Iskolatörténeti Múzeum a 18. századtól kezdve gyűjti a városban folyó református oktatással kapcsolatos anyagokat. Hajdúböszörmény református temploma 15. századi eredetű, barokk tornyos és festett kazettás mennyezetű. Gerster Károly építette át 1850-1867 közt, majd 188082-ben építették át (romantikus) stílusban Czieger Győző tervei alapján. Falán a város címere látható. Hajdúnánáson a református templom copf stílusban épült, a 18. század végén. Berettyóújfalu fontos műemléke az 1817-ben épült református templom, külső falán 151

Liszt Ferenc portrédomborműves emléktáblájával, mely azt a tényt hirdeti, hogy a templom orgonája egykor a híres zeneszerző hangszere volt. Püspökladányban Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákócziharang. Hajdúsámson református templomának építését 1800 körül kezdték el. A téglási református templomot korábbi négy elődje lebontása után 1783-86 között építette Rachbauer József debreceni kőművesmester. Komádiban a református templom 1839-ben épült a korábbi leégett templom helyén, a berendezés is ebből a századból való. A műemlék jellegű vámospércsi református templom középkori alapokon 1610-ben már valószínűleg állt. A tiszacsegei református templom (18. század)a város legrégebbi kőépülete a barokkos külsejű református templom, amely egy középkori gótikus épület maradványait rejti magában. Biharkeresztes református templomában a helyreállítási munkálatok közben fedezték fel azokat a román stílusú ablakokat, amelyeket azóta bemutathatóvá is tettek. A templom egyes részei tehát az Árpád-korban épültek, s csak a 16. században lett a reformátusoké. Álmosd református templomának tornya sokáig nem épült fel, csak egy fából készült harangláb. 1822-ben elhatározták a falu nemes-urai, hogy „már ide kőtorony kell”. 1824-re ez is megépült. 3 harang található benne. A legkisebb az ún. „Bocskai harang”. A bárándi református templom építése 1612-ben kezdődött, majd 1772-ben barokk stílusban átépítették. A gyülekezet gazdag múltját bizonyítja, hogy az eklézsia birtokában több igen régi egyházi edény van. Berekböszörményben a 13. században állított templom falaival, késő gótikus részek felhasználásával 1678-ban épült, majd 1824-1829 között épített és bővített mai református templom, amelyben az átépítés során kerültek be a jelenleg is használt barokk szószék és a festett padok. Bihardancsháza ma is álló református temploma 1830-ban épült. Bihartorda legrégibb és legértékesebb épülete az 1790-ben épült református templom. Bojt református temploma - 1680-ban épült. Darvas református temploma 1797-ben épült. Furta református temploma - ősrégi építésű, melyet 1720-ban újítottak meg, 1771ben pedig átalakították és megnagyobbították. Hajdúbagos református temploma - a 15.század végén épült Szent Gellért templomaként- majd az 1805 évében átépítették. Hajdúszovát 1785-87 között épült klasszicista református temploma 39 méter magas neobarokk toronnyal. A helyi lelkészlak 1794-ben, barokk stílusban épült, átépítés miatt homlokzata szecessziós jegyeket mutat. Kismarján az impozáns református templomot 1805. szeptember 15-én szentelték fel, középkori alapokon, a kibővített templomban található a történelmi jelentőségű Bocskai-harang és a Bocskai-kripta. Kokad református temploma 1793-ban épült, tornyát 1820-ban építették hozzá. A mikepércsi református templom 1793-ban épült, melynek szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A templom tornya négy fiatornyos fazsindelyes, melynek megjelenése erdélyi hatású. 1570. évi felmérések tanúsága szerint a falu, Debrecen után másodikként az országban reformátussá lett. Monostorpályi 18. századi református temploma fakazettás mennyezetével ritka építészeti különlegesség. Nagykereki 15. századi eredetű református temploma az 1790-es átépítés során nyerte el mai, késő barokk stílusú alakját. Nagyrábé középpontjában áll az 1809-ben épült zsindelyfedésű református templom védett műemlék. Szentpéterszeg mostani református temploma 1709-ben épült, de harangját a rajta lévő felirat szerint a szalontai eklézsia öntette 1699-ben. Tépe református temploma 1635-ben épült, majd 1745-ben és 1798-ban átépítették. A hétszáz férőhelyes templom mai alakját majd csak 1908-ban nyerte el. A reformációra született válasz az ellenreformáció komplex kulturális, politikai és társadalmi mozgalma volt. Ennek eredményeképpen a korábban szinte teljesen református térségben újra megjelentek és gyarapodni kezdtek a római katolikus 152

közösségek. Debrecenben a római katolikus egyház előretörésének egyik jele volt a Szent Anna templom (1721-1746) felépítése a piarista rend által. A nyíregyházi vonalon átívelő vasúti felüljárón túl húzódik a Vágóhíd utca, jobbra található az egykori katolikus temető, amit 1716-ban nyitottak meg. Debrecenen kívül a római katolikus felekezet a legtöbb településen templomot emelt a következő évszázadokban. Nyíradonyban 1824-ben épült a Szent György nevét viselő templom. Egyekről az 1770-es években kiűzték a református vallású lakosságot, a reformátusok kiűzetésére ma a katolikus templom előtti kőkereszt emlékeztet. A faluban az 1804-ben épített, késő barokk stílusú a római katolikus templom (Szent József), egy kis magaslaton áll. Furta római katolikus temploma (Szent László király) 1782-ben épült gazdagon tagozott provinciális barokk stílusú, de copfstílus-elemeket is tartalmaz. Fülöp kápolnája 1796-ban Fülöp-Bánházán épült egy rác szertartású templom maradványaiból. Görbeházán található nevezetesség a múlt századi Nagykaprosról a templomhoz beszállított és felállított, legendákkal is övezett út menti kereszt. A térségre speciálisan jellemző felekezet a görög katolikus, ami 1646-ban ungvári unióval jött létre. A görög-katolikus elemek számos településen megtalálhatók. Hajdúdorogon, ami a görög-katolikusok központja a Helytörténeti Múzeum kiállítása őrzi a Temetőhegy sok kincsét, és egy egyháztörténeti kiállítás is helyet kapott a múzeumban. A város nevezetes műemléke a valószínűleg a 17. században alapított görög katolikus székesegyház. nevezetes ikonosztáza késő barokk stílusban készült a 18. század végén. A templom mellett található a város legrégibb műemléke, a középkori eredetű erődfal maradványa. A nyíradonyi görög-katolikusok a 18. században épült, csehsüveg-boltozattal lezárt, egyhajós barokk templomot 1812-ben átépítették, ekkor toldaléksekrestyével látták el. Létavértes speciális helyzetben van, hiszen két település egyesítésével jött létre, így területén több görög-katolikus templom is megtalálható. A Szent Mihály és Gábor főangyalok - Vértesen, a Szent Mihály és Gábor főangyalok – Nagylétán és van még egy Görög katolikus (rutén) templom (Istenszülő elhunyta) is. Hajdú-Bihar megye 17. századi történelmének egyik legfontosabb eseménye a hajdútelepülések rendszerének kialakulása. A hajdúk több hullámban kaptak kollektív kiváltságokat az erdélyi fejedelmektől, aminek fejében katonáskodást vállaltak. Életformájuk nyomai közvetlenül nyomozhatók a történeti anyagokban, de a hajdútelepülések szerkezetében is. A 17. századtól a 19. század második feléig speciális belső önkormányzattal rendelkezett az ún. Hajdúkerület, melynek középpontja Hajdúböszörmény volt. A kerület működésével, vezetőivel és történelmével kapcsolatos kiállítás a hajdúböszörményi városi múzeumban tekinthető meg. A város műemléki értékű településszerkezete évszázadok emlékét idézi. Fontos szerepet játszott a hajdúk letelepítésében Bocskai István, akinek emlékét számos emléktábla, illetve szobor (Bocskai István szobra Hajdúszoboszlón) örökíti meg a településeken. Bocskai Istvántól Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Polgár, Hajdúszoboszló, Vámospércs Derecske 1606ban kapott hajdúvárosi rangot. A hajdúvárosokban speciális védművek épültek a települések defenzív kapacitásának növelésére. Ennek maradványa Hajdúszoboszlón a református templom körül látható védőfal egy szakasza a megmaradt sarokbástyával. Maga a fal a régészeti kutatások szerint XV. századi eredetű, de azt a hajdúk tovább erősítették. A kb. húsz méter hosszú falon láthatók a hajdúk által annak idején nyitott körte alakú lőrések. Hajdúhadház városszerkezete a sajátos katonai-védelmi rendszer szolgálatában állt, a városmagban az "Óvár"-ral. Hajdúdorog mai napig jellemző körkörös, hármas 153

tagoltságú településszerkezete a 17. században alakult ki. A betelepülő hajdúk Dorog központjában feltehetőleg fából bizánci rítusú templomot emeltek, amelynek dél-nyugati részénél épült fel Dorog közigazgatási épülete, a későbbi városháza. Ezeket, és a vezető hajdú nemesség lakóházait vastag téglafallal vették körbe, amelynek sarkainál négy őrtorony állt. Az erődfallal határolt központ egyes részei még ma is állnak. Ez a terület volt a hajdú település legfontosabb része, az úgynevezett belső vár. A belső vár körül helyezkedett el a huszárvár, amelyet az erődfalon kívül árok is elválasztott a belső vártól. Ez a terület volt a korabeli Dorog életének legfőbb színtere. A huszárvár elsődleges katonai funkciója a könnyűlovasság elszállásolása volt. 1660-ban itt épült fel a hajdúlaktanya árkádos épülete, amelyben ma a hajdúdorogi polgármesteri hivatal működik. Ezen a területen helyezkedett el a lakóházak, az aklok, az istállók és a kertek nagy része. A huszárvárat a latorkert vette körbe, amely a legkülső védelmi rendszert jelentette. Ez Dorog esetében egy cölöpkerítés volt, amely elsősorban a kisebb portyázó seregek megállítását célozta. A latorkertet néhány éven belül palánkkal erősítették meg, amelynek vesszőből fonott falai közé földet öntöttek, és árokkal is ellátták a védelmi rendszert. Hajdúszovát nevezetessége a17. században épített 10 lőréses bástyafal Hajdúdorogon áll az ún. a Hajdúk kútja. Ez a kút a hét hajdúváros (Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Polgár és Vámospércs) címereit és neveit viseli magán. A hétoldalú kutat Zsolnaykerámiából készítette Fürtös György iparművész. A hajdúk egyik legfényesebb haditette az álmosd-diószegi 1604-es ütközet, amelynek emlékére állították Álmosdon a Piac téren a „névtelen hajdú” emlékcsoportot. Bocskai nevével összefügg Kismarja település, ahol a Bocskai-emlékmű helyszínéül szolgáló dombon a történelmi iratok és a hagyományok szerint a mai Bocskaivárdombon földvár állt, és a helyi néphagyomány szerint ezen a helyen született Bocskai István fejedelem. A hivatalos történettudomány szerint ugyan Kolozsvár a fejedelem szülőhelye, de a református prédikátorok és számos kortárs is állítja, hogy Kismarján született. Maga Bocskai is több írásában szülőföldjének nevezi a települést. A fejedelemnek a várdomb tetején lévő kopjafa és a hajdú vitézt ábrázoló szobor állít emléket. Kismarján kívül Nagykereki is kötődik Bocskai nevéhez. 1592-től váradi főkapitány Bocskai korszerűsítette a várat, ahol maga is hosszabb ideig lakott. Nagykerekiben látható a Bocskai István Emlékkiállítás. Bocskai mellett Báthory Gábor fejedelem játszott még kulcsszerepet a hajdúkiváltságok megteremtésében. Nagyléta és Bagamér például tőle kapott kiváltságokat. Bethlen Gábor fejedelem nyolcvan református magyar hajdút telepített le Mikepércsre, ami így egyike lett az úgynevezett bihari hajdúvárosoknak. A 17. század ötvenes éveinek végén az Erdélyi Fejedelemség hanyatlásával a térség számára is krízis korszak kezdődött. A hajdúvárosok képtelenek voltak ellenállni a koncentráltan támadó török-tatár csapatoknak. Bakonszegen 1658-ban az újfalui malomgát átjáróban fogadta II. Rákóczi György hadnagya, Kádár István a krími tatárok seregét. A nagy túlerő legyőzte a magyar sereget, a vezér súlyos fejsebet kapott, katonái Bakonszeg alatt a kórógyi részen temették el. A temetkezési helyen, a Kádár-dombon síremlék található.

154

1653-ban még Pocsaj várában tartotta lakodalmát Apafi Mihály, a későbbi fejedelem Bornemisza Annával. 1660-ban Szejdi pasa a várat bevette és leromboltatta. 1661ben, egy évvel később Szinán váradi pasa ismét felépíttette. Biharnagybajom határában 1659-ben török és magyar hadak ütköztek meg a mai Csatahalmon, ahol a törökök győztek. Nagyrábét és térségét is 1659-ben pusztította el a török. Hajdúszoboszló elpusztítása 1660-ban következett be. Valamennyi hajdúváros temploma erődített volt, a szoboszlói azonban különbözött a többitől: vizesárokkal vették körbe, a vizet az akkor még vízimalmok hajtására is alkalmas Köselyből vezették ide. A hely szomorú nevezetessége, hogy 1660-ban itt, a "templom kerítésében", azaz az erődített templom területén védekezett a hajdúváros elszánt lakossága a török ellen. Szejdi budai basa csapatai lemészárolták az ottrekedteket. Az eseményt az erődfalon elhelyezett emléktábla örökíti meg, a sarokbástyában pedig erődtörténeti kiállítást láthatunk. A hódoltság időszakában a nyíradonyi monostor megerősített védőfalaival jelentős szerepet töltött be a település elnéptelenedésének megakadályozásában, az 1660as török támadásnak azonban ez sem tudott ellenállni. 1660-ban Szejdi Ahmed budai pasa serege felégette Kabát is, az elfogott férfiakat pedig megölette. A Rákóczi szabadságharc idején a hajdúk eleinte idegenkedtek a felkelés mellé állni, utána azonban a fejedelem pártjára álltak. A térség települései rengeteget szenvedtek a portyázó rác seregek pusztításaitól. Hajdúnánást a kuruc háborúk időszakában többször lerombolták, 1707-ben a Rákóczi mellett küzdő kabaiakat a rácok támadták meg, és elpusztították a falut. Hajdúsámson lakói büszkén őrzik annak emlékét, hogy II. Rákóczi Ferenc a település mellett táborozott (1703. július 26.). Ehhez az eseményhez kapcsolódik az ún. Bényei nyárfa máig elevenen élő legendája. Monostorpályiban a Rákóczi-szabadságharc korából egyetlen emlék maradt meg, az un. Rákóczi-árok. Gáborjánban 1705 végén heves összecsapás zajlott a község határában egy Ilosvay Imre ezredes vezette kuruc csapattest és a császári zsoldban álló rác portyázók között, amely a kurucok vereségével végződött. Tiszacsege birtokosa, a Vay család a Rákóczi szabadságharcban a fejedelem oldalán állt, a kastélyuk, ami a későbbi évtizedekben épült a városban található az ún. Nagymajori kastély, ma szállodaként működik. Az újjáépítés és fejlődés a 18. században a térséget is fellendítette. Debrecenben a Régiposta étterem épületének nevezetessége amellett, hogy sokáig postakocsi állomásként funkcionált, XII. Károly svéd király látogatása. A mai Városháza épülete a 19. század elején épült. Debrecen városszerkezetében is nyomot hagyott a 17-18. századi fejlődés a kertségek kialakulásán keresztül. A közlekedési útvonalak mentén kialakuló csomópontokban a postajáratok és a megfáradt vándorok számára is különböző csárdák jöttek létre. A Hortobágy természetes központja a Nagyhortobágyi csárda és környéke. Az első fogadóépület 1699-ben épült, majd új barokk csárdát emeltek, ami később klasszicista külsőt kapott. Ma is csárdaként működik. Kokad határában állt az ún. Betekints Csárda, amit Petőfi is megörökített költeményében. A Keleti-főcsatorna partján, a 33-as főút mentén álló, klasszicista stílusban épült Kadarcsi csárda a 19. században része volt a hortobágyi csárdahálózatnak. A közelben folyó Kadarcsról elnevezett csárda elődjét, egy földbe vájt kunyhót, Debrecen város magisztrátusa építtette még 1761ben. A jelenlegi, a Hortobágyi Nemzeti Park által helyreállíttatott árkádos épületet 1843-ban emelték. 155

A térség betelepülésével újraindult a gazdasági fejlődés, ugyanakkor idegen népelemek is érkeztek a vidékre. Az újjászervezésben kulcsszerepet játszottak a térség nagyobb földesurai, akik udvarházakat és kastélyokat építettek a régióban. Balmazújvároson a Semsey-kúria a város környékére egykor szlovák származású zselléreket telepítő földesúri család lakóhelye, klasszicista stílusban épült. A Semsey Andor Múzeumban pedig értékes anyagokat tekinthetünk meg a település korai történetéről. Berekböszörmény jelentős műemléki látnivalója a Csáky-család 1761-66 között épített udvarháza. Esztáron található az Erdődy-Szunyogh-kúria, amely a 18. század végén épült, késő barokk stílusban. A 19. század elején klasszicista stílusban átalakították. Nyírábrányban az Eördögh-kastély a környezetből kiemelkedő dombos földháton lévő klasszicista stílusú, egyemeletes épület, amit a földesúr megrendelésére Povolny Ferenc építette 1827-ben. Bakonszegen 1787-től az akkor még önálló Pusztakovácsi részen élt Bessenyei György, Mária Terézia testőre, aki haláláig itt írta a természetről szóló filozofikus műveit és drámáit. A reformkor komplex fejlesztési programjai a térségben is nyomot hagytak nagy egyéniségeken és itt alapított intézményeken keresztül. Nagyléta adott otthont a reformkorban múlhatatlan érdemeket szerzett Irinyi családnak, az ő életüknek állít emléket az Irinyi-emlékszoba. A téglási Degenfeld kastélyban a 18. és a 19. században igen élénk szellemi élet folyt, gyakori vendég volt itt Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, a reformkor nagy egyénisége gróf Széchenyi István. A nagyváradi káptalan egykori tépei préposti kastélyát 1820-ban klasszicista stílusban építették. A karcsú torony bádogfedésű sisakzáródása barokk stíluselemeket visel. A kastélyban szociális otthon működik. Téglás város óvodája országosan is korai alapítású. A Dégenfeld Schomburg család 1845-ben Brunszvik Teréz segítségével nyitott "kisdedóvót", amely azóta folyamatosan működik. Álmosdon áll a Kölcsey Emlékház, ahol a költő gyermekkorát töltötte és később is tanulmányai végeztével 1815-ig folyamatosan itt gazdálkodott és alkotott. A 19. század elején beinduló, gabonatermesztésre alapuló gazdasági fejlődés nyoma Monostorpályi legjellemzőbb műemlék jellegű épülete, a három építményből álló, több emeletes gabonatárolónak használt un. „tubus” magtár. Az egyedi műemlék együttest alkotó három terményszárító 1826-ban épült. A hortobágyi ún. „Kilenlyukú-híd” 1827 és 1833 között épült Povolny Ferenc tervei alapján és még ma is rajta keresztül halad a 33-as főút forgalma. 1848/49 és a dualizmus Az 1848-49-as forradalom és szabadságharc emlékei jelentős számban megtalálhatók a térségben. A számtalan Kossuth emlékhelyen (szobrok, emléktáblák) kívül helyi prominensek, illetve események helyszínei is felkereshetők. A térség közgyűjteményeiben ugyancsak számtalan emlék, dokumentum stb. található a korszakból. Hosszúpályiban a Zichy család kúriáján például Bem József is látogatást tett. Természetesen Debrecenben találjuk a legtöbb emléket, hiszen a város kulcsszerepet játszott a szabadságharcban mint Magyarország ideiglenes fővárosa, az Országgyűlés és az OHB székhelye, az 1849. április 14-i függetlenségi nyilatkozat kiadásának helyszíne. Falai között a „magyarok Mózesén” kívül megfordult Petőfi Sándor és Jókai Mór is. Debrecen még egyszer, 1849 augusztusában az események 156

középpontjába került, amikor a visszavonuló magyar fősereg megütközött az intervenciós orosz csapatokkal. A csata emlékei városszerte megtalálhatók. Vámospércsen a református lelkészlakon emléktábla hirdeti, hogy itt tartózkodott Görgey Artúr honvédtábornok a III. és VII. hadtesttel a debreceni csata idején, 1849. augusztus 1-jén és 2-án. A lelkészlak egyik szobáját Görgey-szobának nevezik, annak emlékére, hogy itt fogadta Szemere Bertalan miniszterelnököt és Batthyány Kázmér külügyminisztert. Hajdúböszörményben az 1848/49-es szabadságharc idején a Sillye Gábor hajdúkerületi kormánybiztos által szervezett Bocskai (17.) huszárezred emlékművét, Varga Éva szobrászművész alkotását 1996-ban avatták fel. A bevonuló orosz csapatok között jelentős pusztítást végzett a kolerajárvány, az áldozatok emlékére síremléket állítottak az ún. Muszka-halmon Hajdúdorogon. Ártándon a Hodossy kastély 1849 augusztusában a debreceni csata után főhadiszállás volt, ahol Rüdiger orosz tábornok tárgyalt a magyar honvédsereg fegyverletételéről Pöltenberg Ernő magyar tábornokkal. A szabadságharc leverése után az önkényuralmi Bach-korszakban fontos vívmány volt a vasúthálózat fejlesztése, ami 1867 után is lendületesen tovább folytatódott. A vasúti hálózat kiépítéséhez tartozott a MÁV által egységes design szerint épített vasútállomások épületeinek felépítése. A térség számos településén megtalálhatók ezek a 100 évesnél idősebb vasúti kiszolgáló épületek. Fontos eleme volt még a korszaknak az 1846-ban elkezdett Tisza-szabályozás folytatása. A tájat átalakító tevékenységek jelentős következményekkel jártak a térség lakóinak életmódjára, az infrastruktúra szerepére és a természeti környezetre is. Egyek fejlődése például a 19. században, a Tisza szabályozásának idején vett lendületet. Ez sok embernek adott munkát, az árvízmentesített talaja pedig kitűnő, szántóföldi művelésre is alkalmas volt. A Hortobágyon áthaladó Sóút emléke az Ágota-pusztán 1894-ben épült, a Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, felújított műemlék fahíd. A korszakban épülő és megmaradt népi lakóházak számos népművészeti elemet tartalmaznak. Ezek egy része ma már tájházként, vagy helytörténeti múzeumként működik. A dualizmus korának fontos eredménye volt az ipar fejlődése hazánkban. A megye területén is számos olyan üzem/gyár (malmok, vágóhidak, raktárak stb.) épülete van, amelyek ebben a korszakban épültek. A 19-20. század fordulóján Balmazújváros a magyarországi agrárszocialista szervezkedések és mozgalmak egyik legerősebb bázisa és színhelye lett. A város híres szülötte Veres Péter a népi írói mozgalom nagy alakja, akinek életét emlékház mutatja be a településen. A 20. század A trianoni békeszerződés következményeként a térség természetes térszerkezete felbomlott. Városok veszítették el vonzáskörzetük egy részét, rengeteg falu pedig elszakadt a határon túlra került vonzásközpontjától. Berettyóújfalu ugyanakkor kvázi nyertese lett az új közigazgatási rendszer kiépítésének, hiszen Csonka-Bihar megye székhelye lett, így több intézménnyel és épületekkel gyarapodott. Debrecen ugyancsak ebben a korszakban gyarapodott az egyetem Főépületével, ami egyike Magyarország egyik legszebb felsőoktatási épületeinek. A második világháború egyik nagy ütközete az ún. Debrecen-Hortobágy páncéloscsata is a megye területén zajlott le. A harcok emlékére Hortobágy község 157

területén a 33-as főút mentén elhelyeztek egy szovjet T34/85 páncélost. Biharnagybajomban, 1944. október 8-15-ig súlyos német-szovjet csaták zajlottak. 1944-45-ben Debrecen ismét az ország ideiglenes fővárosa lett, itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány. Folyás településen a Folyás és Örvényszög katolikusai számára az 1892-ben épült templomot a visszavonuló németek 1944 októberében felrobbantották. A romtemplom mellett német, magyar és orosz hadisírok is vannak. A romtemplom mementóként őrzi a második világháború pusztítását. A hajdúszováti református templom torony ma ugyancsak csonka, hiszen 1944. október 17-én találat érte. A második világháború után az 1950-es években a megye számos települése a Budapestről és más településekről internált „rendszeridegen elemek” munkatáborainak helyszínéül szolgáltak (Hortobágy, Ebes). Az egykori táborlakókra ma már számos helyen emléktáblák- és keresztek emlékeztetnek. Érdekes történelmi részlet, hogy Biharnagybajomban háborúk után változást hozott az olajipar (MASZOLAJ). Hirtelen megnövekedett a lakosság száma, ami ugyanakkor csak néhány évig tartott és a település azóta hanyatlásnak indult. Bihartorda 1946-47-ben igen jelentős szerepet töltött be a népfőiskolai mozgalomban. Létavértesről indult ugyanakkor a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom. A hazánkban „ideiglenesen” tartózkodó szovjet csapatok egyik legfontosabb légibázisa a debreceni repülőtér volt. Napjainkban a repülőtéren még mindig megtalálhatók azok az emlékek (pld. bunkerek, bombabiztos hangárok), amelyek a közelmúltra emlékeztetnek. 6.5.4. Bihar megye történelmi események-helyek élménycsomag erőforrásai Nagyvárad és a Nagyvárad Metropolisz Övezet •

•

Nagyváradi Vár: Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett. 1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állította helyre. 1570-1596 között épült Várad új vára az olasz késő reneszánsz szellemében. 1613-1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják. Jelenleg a Vár rehabilitációja és turisztikai körforgásba való beillesztése folyik, a restaurálás befejezésének határideje 2015. A következő turisztikai jelentőségű létesítmények kapnak helyet a várban: turisztikai információs pont (már működik) – a nyugati bejárat mellett, Római Katolikus templom (működik, Mátyás Király itt töltött gyermekéveire utaló emléktábla), Nyári színház – a Csonka bástyán, Vármúzeum – palota A szárnya, Kenyérmúzeum – H épület, Lapidárium (a várban talált kövek és falmaradványok gyűjteménye) – Aranyos bástya, Kulturális Központ – palota M szárnya, Céhek utcája – K és L, épületek éttermek, teraszok, a vársáncban dendrológiai park került kialakításra szökőkúttal, tóval (már látogatható) Barokk épületegyüttes: a Római Katolikus egyház telkén épült létesítmények, reális örökség-turisztikai értékkel: Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota. 1762-ben alapította báró Patachich Ádám püspök, a nagyváradi római katolikus egyházmegye központjaként. A palotát és az egész barokk 158

•

városnegyedet a XVIII. századi Európa egyik leghíresebb építésze, a bécsi Franz Anton Hillebrandt tervezte, aki számos ausztriai palota és nem utolsósorban a nagyváradi Kanonok-sor alkotója is. A.J. Neumann mérnök vezette a hatalmas építkezést: az épület 365 külső ablaka az év napjaira emlékeztet, és 3 szintjén 120 nagy, fényűző terem található. A palota késő osztrák barokk stílusban épült. Az épületet a híres bécsi Belvedere-kastély kicsinyített másának szánták. Báró Patachici Ádám püspök karizmatikus, művelt humanista volt, a művészetek felvilágosult pártolója, aki leginkább kitűnő zenei ízléséről és zenészeiről vált ismertté: nála dolgozott Michael Haydn, a híres zeneszerző, Joseph Haydn öccse mint a püspöki zenekar karmestere. A püspök alkalmazásában állt még számos híres európai zeneszerző és hegedűművész, mint pl. Wenzel Pichl és Carl Ditters von Dittersdorf, akik 1765 és 1769 között működtek Nagyváradon zenei igazgatóként. 1855-ben új szárnyat és bejáratot építettek hozzá az eredeti épülettervvel harmóniában, grandiózus kettős lépcsősorral. 1971. január 17-én a püspöki palotát megyei múzeumként nyitották meg Körösvidéki Múzeum néven. Az egyház 1996-ban kezdte meg törvényes úton visszaszerezni a püspöki palotát. 8 év után 2004. július 9.-én a Román Legfelsőbb Bíróság kimondja: a katolikus egyház visszakapta a palota használati jogát, Főbejáratával szemben található a Tóth István által készített Szent László bronzszobor, amelyet Schlauch Lőrinc bíboros szentelt fel 1893. szeptember 10-én. A szobor, az őt körülvevő négy oroszlánnal együtt eredetileg a város főterén állott, ahonnan a román uralom beálltával el kellett menekíteni. Római katolikus székesegyház, Erdély és Románia legnagyobb barokk temploma.. A bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30-40 m. Falait vaskói és carrarai márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van. Orgonája Mária Terézia adománya A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával körmenetet tartanak Szent László hermájával, amelyik az ereklyét őrzi: Festum Varadinum. Az ereklye Szent László koponyájának egy darabja, a herma pedig egy hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amelyik híven követi Szent László arcvonásait. II. János Pál pápa 1991-ben a templomot basilica minor rangra emelte. A székesegyházban működik a Római Katólikus egyház ereklyemúzeuma. A bazilika oldalában található egy másik, kőből készült Szent László szobor amit csupán 2000-ben a restaurálási munkák befejezése után helyeztek vissza a talapzatára. A szobrot ugyanis 52 éven át a föld alatt rejtegették. Ez Nagyvárad legrégebbi barokk kőszobra. Kanonok-sor. Klasszicista beütésű barokk stílusban épült. A 253 méter hosszú folyosó 56 pillérből áll és 10 épületet köt össze. Több szakaszban, több mint 100 éven át, 1753-1875 között építették Petőfi Sándor park (az egykori Schlauch-kert, a római katolikus püspöki palota közvetlen szomszédságában – a Római Katólikus Püspökség ajándékozta ezt a területet a városnak, közpark létesítése céljából) Magyar érdekeltségű szobrokat állítottal fel itt: Petőfi Sándor mellszobrát (ez a végpontja a március 15.-i fáklyás felvonulásoknak), József Attila egész alakos szobrát, Bethlen Gábor egész alakos szobrát. A Szent László (Unirii - Egyesülés) tér: elkészült a tér újrarendezése, és sétánnyá alakítására már elkészültek a tervek, ezáltal a város egy újabb sétálóövezettel bővül. a téren és a környező utcákban számos műemléképület található, ezek turisztikai hasznosítása kézenfekvő. A gond csak az, hogy ezen épületek némelyike leromlott állapotban van, ezért turisztikai értékéből sokat veszített. A látnivalókat Kelet – Dél – Nyugat – Észak irány szerint haladva soroljuk fel: 159

Fekete Sas palota, 1907-1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26án tartották az első magyar hivatásos színielőadást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felőli erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amelyet az épület 1980-as években történt felújításakor eltüntettek és azóta sem került elő. Szövege: „E városban ez épületben a színpadról elhangzott első magyar szó emlékére, 1798. augusztus 26-1898. augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége.” Jelenleg az épületben szálloda, mozi terem és más szórakoztató egységek üzemelnek (kávézók, éttermek, játéktermek, üzletek) Neológ zsinagóga: 1878-ban szentelték fel. Tervezője Búsch Dávid, kivitelezője id. Rimanóczy Kálmán. A csodálatosan szép belső díszítés Horovitz Mór munkája. Az eklektikus stílusú templom ma már használaton kívül áll. 1000 férőhelyes Füchsl ház: A házat a Komor Marcell és Jakab Dezső páros tervezte. Jellegzetes díszítőelemét képezik a szőlőfürtök és a virágmotívumok. Az átalakítások miatt a földszinten csupán a kovácsoltvas ajtó maradt meg az eredeti kinézetéből. Kereskedelmi Csarnok (ma az Orvosi Egyetem főépülete)1894-ben épült, id.Rimanóczy Kálmán tervei alapján eklektikus stílusban Deutsch féle ház: Sztarill Ferenc (szecessziós) tervei alapján épült 1906 és 1910 között. A kétszintes épület teljes utcafronti részét népi virágmotívumok díszítik. Az emelet felső része félkörökben végződik, középen pedig van egy háromkaréjú oromrész, amelynek közepén egy lekerekített szív alakú kis ablak látható. Deutsch K.I. porcelánáruháza működött itt, majd az államosítás után a Gulliver üzletház Moskovits Palota: Vágó József és László tervei alapján épült szecessziós stílusban, 1910 . 1911 ben Holdas templom: Tervező építésze Éder Jakab, kivitelezője Joann Lins. Alapkövét 1784. november 9-én rakták le, 1790-re készült el. Az oromzat közepébe a Hold változását ábrázoló félgömb került, melyet egy különleges szerkezet működtet, készítője Georg Rueppe. A szerkezetet beszerelése óta pontosan működik, nemrég restaurálták. Ulmann Palota: A palotát 1913-ban szecesszionista stílusban építették, Löbl Ferenc tervei alapján. A színes ólmozott üvegű ablakok meghitt belső hangulatot sugároznak. Ortodox zsinagóga 1890-ban épült id. Rimanóczy Kálmán tervei alapján eklektikus stílusban. Kapucinus rendház 1836-ban épült klasszicista stílusban főépítésze Barthel György. A rendház könyvtára 5-6000 könyvvel rendelkezik az 1600-1800 évekből Kapucinus templom (Sarlós Boldogasszony Temploma) a rendházzal egyidőben, 1836-1838 között épült klasszicista stílusban Sf.Ierarh Nicolae görög-katolikus templom: A templom építése 1800-ban kezdődik, amikor Ignatie Darabant, görög katolikus püspök lebontja az addigi templomot és felépíti a katedrálist. Alaprajza kereszt, mennyezete boltíves, a kupolát freskók díszítik. A torony barokk stílusú tetejét 1803-ban fejezték be, de kétszer is a tűz martalékává lett. Először 1836-ban, majd 1907-ben. Mai formáját Giovani Quai álmodta meg. A munkálatok két évig (1910-1912) tartottak. A templom oltára nyugat fele néz. Az 1948-tól az ortodox egyházhoz tartozott. Akkor lett Sf.Ierarh Nicolae ortodox templom, 2006-ben pedig újra visszakapja a görög katolikus egyház. Görög-katólikus Gimnázium: a görög katolikus katedrális szomszédságában épült 1934-ben új-brancovenesc stílusban (jellegzetes román – havasalföldi építkezési stílus). Építői Sallerbeck Antal, Papp János Emanuil Gojdu szobra: nagyváradi román üzletember és politikus, Magyar parlamenti képviselő Görög katolikus püspöki palota. Ifj. 160

•

Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült 1903-ban. A barokk és rokokó stílusjegyeit ötvözi az épület. Újvárosi református templom: 1835 – 1853 között épült klasszicista stílusban. Építője Szász József. A keleti torony harangja 3,6 tonnás Városháza. A római katolikus püspökség régi épülete helyére 1902-1903 között ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján és saját útmutatásai nyomán épült fel a plgármesteri hivatal monumentális épülete. Az épület főhomlokzata neoklasszicista stílusú. A díszítést az árkádok mellett a városcímer és a négy allegorikus szobor szolgálta. Városháza tornya, melyben újra beüzemelték a déli hangjátékot, illetve egy turisztikai kilátót alakítottak ki a felső emeleten. Unitárius templom 1902-1903 között épült eklektikus stílusban. Pecz Samu, ifj.Rimanóczy Kálmán Újvárosi római katólikus templom: Szent László templom: A templom építése, 1742-ig tartott, a toronyé pedig 1800-ig. Ebben a templomban található Várad legrégibb fennmaradt oltára 1730-as évekből. Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint kulcsokat ad át Várad püspökének. A mennyezetén is szent király életéből vett jelenetek láthatók, amint vizet fakaszt a sziklából, és templomot épít Váradon. A freskókat Tury Gyula 1908-ban festette Mihai Viteazul lovasszobra Bémer tér (Piata Ferdinand): a Sebes Körös északi oldalán kialakított belvárosi teret szinte teljes egészében műemléképületek övezik. (Kelet – Dél – Nyugat – Észak) Nagyváradi Központi Takarékpénztár épülete Pannónia Szálló épülete, ma Transilvania szálló: 1903-1904között épült eklektikus stílusban. ifj. Guttman József. Emke (Sztarill Palota), a mai Asztoria szálló: 1902-ben épült szecessziós stílusban Sztarill Fernc által. Az Emke kávézó volt Ady Endrének a kedvenc nagyváradi kávézója Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák műépítészek tervei alapján Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. 1948 őszén mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdi el első évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is működik az egykori magyar színház épületében. Az épület a váradi eklektika egyik legsikerültebb képviselője neoklasszicista, portikuszos főhomlokzatával és oszlopsorával, amely egy domborművekkel díszített timpanont tart, előtte pedig két szobor található. Előtte Szigligeti Ede mellszobra, Margó Ede alkotása, melyet 1912-ben állítottak a színház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Schlauch-kertbe száműzte, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. Adorján ház I 1903-ban épült Komor Marcell, Jakab Dezső és Sztarill Ferenc tervei alapján szecessziós stílusban Adorján ház II 1904-1905 között épült Komor Marcell, Jakab Dezső és Sztarill Ferenc tervei alapján szecessziós stílusban Filharmónia épülete Az egykori Katolikus Kör székháza, eklektikus stílusú épület ifj. Rimanóczy Kálmán tervezésében (1914) Bazárépület: a színházzal egyidejűleg építették, a tér rendezési tervének megfelelően lebontották at itt található romos házakat és épületeket, helyükre épült a Bazár, és a Színház. Turisztikai információs pont a Bazárépületben (kialakítás alatt) Darvas - La-Roche-ház 1910-1911 között épült szecessziós stílusban Vágó József & László, Sztarill Ferenc munkája nyomán Ezredévi Emléktér (Libertatii tér): Szacsvay Imre szobra, Lórántffy Zsuzsanna szobra, Iosif Vulcan mellszobra, Czárán Gyula mellszobra. Garasos Híd Olaszi református templom Iosif Vulcan emlékmúzeum: Az épület 1887-ben épült, a nagy román irodalmár és közéleti személyiség szülőháza. Rimanóczy Szálló és Royal kávéház 1892, 1900. Eklektikus stílusban épült id. Rimanóczy Kálmán tervei alapján Poynar ház: 1907-ben építették szecessziós stílusban (Sztarill Ferenc) 161

•

•

•

Korzó (Republicii utca) Park szálló 1915-ben épült híres szálló.Orsolya-zárda Szent Anna temploma 1858-ban épült romantikus – neogótikus stílusban. A nagyváradi árvíz szintjét jelző emléktábla Orsolya-zárda (ma Ady EndreLíceum) 1858-ban épült, az Orsolya rendiek templomával egyidőben , és hasonló stílusban id. Rimanóczi Kálmán tervei alapján Nagy Sándor József, aradi vértanú emléktáblája a szülőháza falán Aurel Lazar szobor Aurel Lazăr Múzeum ifj. Rimanóczi Kálmán palotája, ma az ortodox püspökség székhelye Ortodox püspöki palota 1903-ban építatte eklektikus stílusban Postapalota 1895-ben épült eklektikus stílusban Nagy Virgil, Guttman József tevei alapján Premontrei templom és rendház 1741-1766 barokk stílusú épület Vépi Máté építész tervei alapján Premontrei Főgimnázium és Jogakadémia 1874 barokk stílusú épület Vépi Máté tervei alapján. Itt tanított a XX század elején Juhász Gyula költő Rimanóczy fürdő Apolló palota, 1912-1914 között építették szecessziós stílusban ( ifj.Rimanóczy Kálmán, Krausze Tivadar), elsőként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést 1913 novemberében. Érdemes a bérház kapuján bemenni, csodálatos egykori -igaz, ma már nem működó – felvonót láthatunk. Stern palota. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült a Vágó fivérek irányítása alatt szecessziós stílusban, 1908-1909 között. Pénzügyi palota. Az eklektikus építészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült. Igazságügyi palota (Vár)Megyeháza 1728-1776 között épült barokk stílusú épület Ady Endre emlékmúzeum. 1955-ben nyílt meg, igazgatója Tabéry Géza író volt. A park közepén lévő kicsiny emlékmúzeumot 1957-ben létesítették, abban az épületben, amelyikben a múlt századi "Mülleráj", Ady kedvenc cukrászdája üzemelt. Az épület előtt van Ady mellszobra Moskovits palota: 1905, szecessziós stílus id. Rimanóczy Kálmán tervei alapján Irgalmas rend kolostora és temploma, a város első kórházával és patikájával (jelenleg is patika működik abban a helyiségben) Az irgalmas rend kápolnája 1754 – 1760 között épült barokk stílusban. Barátok temploma 1903-1905, eklektikus, ifj, Rimanóczy Kálmán tervei alapján Mária mennybemenetele bronzszobor, a Barátok temploma kertjében Ferences rendház (ma a Katona Korház része) 1731-1738 barokk stílus Bihar megyei közkórház 1806-ban épült romantikus stílusban Más örökség-helyszínek a városban: Körösvidéki Múzeum, az egykori Hadapród iskola épülete 1898-ban épült eklektikus stílusban (Alpár Ignác, Neuschloss co.) Jelenleg renoválás alatt áll. Számos nagyszabású régészeti, történelmi, természettudományi, néprajzi és művészeti kiállítás helyszíne. A múzeum mintegy 400.000 műtárggyal rendelkezik, négy fő gyűjteményben csoportosítva: történelem és régészet, néprajz, természettudomány és képzőművészet. Híres a világszínvonalú újkőkorszaki és bronzkori gyűjteménye, de a múzeum ókori egyiptomi és görög tárgyakkal is büszkélkedhet. A néprajzi szekció talán a legnagyobb nyugat-erdélyi néprajzi kiállítás, óriási népviseleti gyűjteménnyel, paraszti használati tárgyakkal, edényekkel és festett húsvéti tojásokkal. Rulikowszki Kázmér Köztemető: számos híres személyiség nyughelye Csendőriskola (ma a Nagyváradi Egyetem épülete) 1912-1913, szecessziós stílus, Vágó József, Incze Lajos Kálvária domb (Ciuperca – Gomba): A város fölé magasodó kilátó, a Sebes Körös partjáról (Bunyitai Ligetből) lépcsősor vezet fel a domb tetejére, de másik irányból autóval is megközelíthető. A sétány felújítása 2011-ben elkezdődik, és kialakításra kerül egy botanikus kert ie. A bihari földvár: A egykori Biharvár, Bihar vármegye névadó székhelye, impozáns méretű földvára Románia legimpozánsabb ilyen jellegű emléke. A hely 162

•

•

•

•

jelentőségét már a bronzkorban is ismerték a falu akkori lakói, hiszen ezt az óvális földhányást kifejezetten védelmi célra építették. Ezt a helybeliek Leányvárként ismerik. A hozzá füződő mondák a török hódítással hozzák összefüggésbe, esetleg, hogy a törökök ellen ide menekítették a leányokat, vagy pedig, hogy a törökök itt tartották fogságban az elfogott nőket. Maga a Földvár Leányvártól nyugatra, azt külső falával metszve, ma is tekintélyes méretben épült. Területe 4,7 ha. Az építőinek kilétét és pontos idejét homály fedi. Hatalmas méretei nagy létszámú helyi lakosra utalnak, s mindenképpen egy nagyobb terület feletti uralmat gyakorló vezér központja volt. Történészek szerint bolgár szlávok építették a IX. században. Háborús időkben 2-3 ezer ember befogadására is alkalmas volt. A hagyomány szerint egykor Ménmarót vára volt. Az államalapítást követően ispánsági várrá, tehát az István által kialakított vármegye rendszeren belül az egykori Bihar vármegye központjává vált. A vár ugyanakkor a püspökség központja is volt (1061), még a vármegye központjának Nagyváradra helyezése után. A vár Imre herceg számára létrehozott hercegség központja is volt. Ezt a szerepet megőrizte az elkövetkező században is. A besenyők és a kunok XI. századi dúlásai bebízonyították, hogy a földhányásokkal megerősített pontok magas tetején húzott palánk falak ellenére sem képesek megfelelő védelmet nyújtani. A földhányás tetejére ugyan a XII. században kőfalat emeltek, de a vár katonai szerepe végleg hanyatlásnak indult. 1514-ben és 1704-ben, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcánál, még látott el katonai feladatot, de a hatalmás földhányások egyik alkalommal sem nyújtottak tökéletes védelmet a mögéje húzódóknak. 1709-ben a várat végleg magára hagyták. 1896ban, a magyarok ezredéves bejövetelének emlékére a földvár központi részén egy ormot emeltek, amelyre egy bronz turul madarat helyeztek. Ennek 1919-et követően nyoma veszett, ma csak a talapzat maradt az emlékműből. Napjainkban a vár egy részén fotbalpálya működik, az 1970-es években fiatalsági találkozók színhelye volt, illetve a fordulatot követően a Földvári Ifjúsági Találkozóknak nyújt évről-évre állandó helyszint. A bihari kúriák A jellegzetes bihari kúriák a rendszerváltást követően többet pusztultak, mint az azt megelőző időszakban. Ezek és múltbéli értékeink építészetünk fontos emlékei. Megmentésük, megőrzésük azért is fontos, mert akkor is használhatók társadalmi, művelődési célokra, ha már nem igényelték vissza őket egykori, jogos tulajdonosaik. Emellett mint múltunk egy szakaszának emlékei önmagukban is művészeti, kulturális értékek jelentős hordozói. Síteri református templom: A református templom a XII.-XIII. században épült román stílusban. Öt emeletből álló tornyát 1803-ban építették, és az 1748-ban öntött harangot szerelték fel. A templomot több XIII-XIV. századi falfestmény díszíti, sokat még ma is vastag mészréteg takar. A templomot 2007-ben felújították. A hájói ortodox templom: A későromán stílusban épült templom a XIII. században épült. Nagyvárad környékén az egyedüli középkori templom, amelyik túlélte a török megszállást. 1725-ben a helység görög-keleti közösségének templomaként tartják számon. A harangtorony a XIX. században épült., védőszentje “ Mária Elszenderedése”. Körösszegi vár és torony: A vár körösszegtől észak-nyugatra fekszik, közvetlenül a román-magyar határ mentén. Területének nagyobb része a román oldalon található, a vár árkának egy része (az északi sarok) a magyar oldalon. A terepvizsgálatok arról tanúskodnak, hogy egy hozzávetőlegesen trapéz alaprajzú 163

(kb. 120 x 130 m) erődítése volt, sarkai pedig a négy égtáj irányába mutattak. Minden bizonnyal egy árok nyomáról van szó, amely esetleg sánccal vagy kőfallal egészült ki. Ezen belül, az észak-nyugati oldal közelében egy négyszögletes magaslaton (kb. 50 x 35 m) helyezkedik a vár lakótornya. A lakótorony téglából épült, alaprajza szabálytalan hatszög (11,70 m x 10,30 m x 7,40 m x 3,30 x 5 x 4,90 m). A falak vastagsága változó, a földszinten közel 4 m vastag és piramisszerűen vékonyodik a vár fokának irányába. A legfelső szinten, a közel 1 m vastag falban egy meredek lépcső helyezkedik. A torony 24 m magas és öt vagy hat szintre oszlik. A bizonytalanság abból adódik, hogy az első vagy a második szint boltozva volt, a többi szint deszkafödémmel rendelkezett. Bejárata az első emeleten helyezkedett. Innen a fal vastagságában kialakított lépcső vezetett az emeletre. Egy másik félköríves ajtó talán egy külső erkélyre vezetett. A torony felsőbb szintjein több ajtó is megfigyelhető. Ezek külső folyosókra vagy erkélyekre vezettek. Az ablaknyílások mérete és száma a felsőbb szinteken nagyobb, egyesek ülőfülkések. Bocskai István hajdúcsapatai pusztították el a várat 1604-1606 között, ezt követően vált fokozatosan rommá válik. Fekete Körös völgye, Belényesi medence •

•

•

•

•

Belényesszentmiklósi rom: Ugyancsak a belényesi medencében található, Belényesszentmiklós határában, magas fennsíkon áll a szentmiklósi pálosok klastromának romja. 1333-ban a falut Tamás fia István adományozta a váradi püspöknek és káptalannak. A török hódoltság alatt elpusztult, de hamarossan újranépesült. Újraépülte után 1780-ig a római-, majd a görög katolikus püspökségé lett. A Széplaki uradalomhoz tartozott és valószínűleg itt volt a széplaki apátság. A fennmaradt romok maradványai alapján monumentális épület lehetett, s az épület valószínűleg már a pálosok letelepedése előtt fennállhatott, mivel a torony romjának részei az 1241-es Tatárjárás előtti időkre utalnak. 1660ban Kornis Boldizsár volt a település birtokosa, majd az 1800-as évek elején Belényesszentmiklós a görög katolikus püspökség birtokát képezte. Belényesújlaki római katolikus templom: A barokk templomot Gróf Forgách Pál püspök építtette 1752-ben, feltehetőleg egy olasz építész, Gianbattista Ricca tervei alapján. A rokokó stílusban készült oltárt fából faragták. Jobbra található a Szent Máriának ajánlott oltár, egy 94x65 cm-es fára festett olajfestmény. A kép hátulján lévő felirat szerint Mária Terézia császárné adományozta Forgách Pál püspöknek, szerzője pedig feltehetőleg Angelo Bronzio. A templom védőszentje a “Szentháromság”. Biharfenyvesi ortodox fatemplom: A Biharfenyvesi fatemplomot 1733-ban építették, és Románia észak-nyugati részének egyik legmonumentálisabb alkotása. A környéken épült fatemplomoknak Alsóvölgy, Rény, Kakucsány és más településeken modellként szolgált, olyanoknak is melyek mára már eltűntek. Védőszentje Szent János Teológus. Festményeit a Curtea de Argeş-i David Zugravu festette 1750-ben. Belényesújlaki ortodox templom: Az 1784-1790 közötti időszakban épült barokk templom védőszentje Mihály és Gábriel arkangyal. A szentképfalat brâncoven-i stílusban faragták, és a szerb Alexandru és Arsenie Teodorovici festményei díszítik. Számos díszítőelemei között szerepel egy 80 égőt tartalmazó, fából faragott csillár is, amely Anghel Gavril mester munkája. Belényesszentmiklósi Római katolikus szerzetesi komplexum (torony): A falu határában, magas fennsíkon áll a szentmiklósi pálosok klastromának romja. 164

•

•

•

•

Keletkezése a XII-XIII. századra tehető. Csak a román stílusú őrtorony és a komplexum romjai maradtak meg. A fennmaradt romok maradványai alapján monumentális épület lehetett, s az épület valószínűleg már a pálosok letelepedése előtt fennállhatott, mivel a torony romjának részei az 1241-es tatárjárás előtti időkre utalnak. Brǎteşti-i ortodox fatemplom: A Brǎteşti-i fatemplom 1718 körül Szitány lakosainak hozzájárulásával épült, akik majd eladták Brǎteşti lakosainak. A templom belsejében található festmények Ioan Lopoşan alkotásai (XIX. század). 2009-ben a nagyváradi építész, Cristian Puşcaş által készített restaurálási terv alapján visszaállították eredeti formájába. A Brǎteşti-i ortodox parókiának köszönhetően egy idegenforgalmi látványosság maradt a Nagyváradot Belényessel összekötő út mentén. A templom védőszentje Szent Teodor Tiron. A fenesi vár: Belényestől mindössze 3 km-re fekvő Béli-hegység lábánál fekszik Fenes. A falun átfolyó patak a falu nevét viseli: Fenesi-patak. Neve előszőr az 1291-94 közötti püspöki jegyzékben jelenik meg Fenes formában. A Fenes helység név a magyar fen-fenőkő, kaszakő-főnév -s képzős származéka. Olyan patakmederre utal, ahol fenőkőnek való kövek szedhetők. A Váras-előtag a falu melletti egykori püspöki vár romjaival kapcsolatos. A falu története szorosan összefügg a fenesi vár, vagy Bélavár történetével.Az uradalomban betöltött fontosságát érzékelteti Benedek püspök számadása, aki 1291-94 között egy évben 504 köböl búzát szállíttatott a várba, valamint ötven sót. A hagyomány úgy tartja, hogy IV Béla herceg építette, a valóságban Vince váradi püspök építette, a püspökség itteni birtokainak védelmére 1244 körül.Védte a környék bányáit, az itt áthaladó utakat. A Borsa nembéli Tamás fia Roland vajda 1294-ben megpróbálta elfoglalni, de ostroma sikertelenül végződött. 1661-1689 között török kézen volt. A Rákóczi-szabadságharc leverése után, 1711-ben az osztrákok lerombolták. A nagyjából háromszög alaprajzú várból már csak néhány falmaradvány látható.Észak-északkeleten áll a szegletbástya egy része, mellette nyugat felé a vár kaputornya volt a bejárattal, erős támfalakkal és a felvonóhíddal.Tőle jobbra, nyugat felé egy emeletes épület, talán a palota állott, melynek még megvan az egyik kűlső fala, rajta négy sorban négyszögletű bemélyedések, a hajdani gerendavégek helyei. Még áll a vár dél-délnyugati oldalán az öregtorony, körülbelül 10 méter magas fala, kívül négyzet, belül 4 méter átmérőjű kör alakú alaprajzzal, anyaga terméskő. A fenesi református templom: Fenes másik nevezetessége a református templom, melyet 1806-1808 között építettek, de csak 1934- ben fejezték be, Grézer István terve alapján. 1834-ben földrengés rongálta meg, 1863-ig zsindely fedte, ekkor befedték cseréppel.1876-ban felújították kivül-belül.Egyhajós, kontyolt nyeregtetős templom, nyugati homlokzata előtti toronnyal. Orgonáját 1894-ben építették.Szószéke az északi falon van elhelyezkedve, a papi székkel együtt, mely 1830-ban készült. A magyarremetei református templom: A falu ősi román kori templomának falaiból egyes máig meglévő részei már az Árpád-kor végén álltak. Remete falu magyarsága a XVI. század második felében tért át a protestáns hitre, ekkor meszelték le a templom freskóit, közülük a Szent Istvánt, Szent Lászlót, és Szent Imrét, ábrázolókat, melyek azonban mára már feltárásra kerültek, s újra láthatók. A falu református temploma a XIII. században, román stílusban épült, a XIV. században átépítették, és egy csúcsíves szentélyt kapott, melynek falára több freskó került. A XIX. században a templomot többször is renoválták, eközben a freskók eltűntek, és csak 1927-ben találták meg őket ismét, de a falképeket újból 165

•

eltüntették. A freskókon többek között Szent László, Szent István és Szent Imre látható, töredékekben Mihály arkangyal, több apostol, valamint Jézus ostorozása. A falképek rekonstruálása és restaurálása jelenleg is folyik. Az Árpád-kori templom a tágabb régió egyik legjelentősebb műemléke. A biharrósai vizimalmok: Biharrósa, a Király-erdő déli oldalán, Biharkaba és Vársonkolyos között fekvő település. Földesura a XX. század elejéig a nagyváradi görög katolikus püspökség volt. Az 1800-as évekig a falu határában rézbányák működtek. A településen látható egy már Romániában is egyre ritkábban látható vizimalom. A vízimalom kora mintegy 150 évre tehető, érdekessége, hogy a mai napig működik. A biharrósai vízimalom a XIX. században épült és jelenleg a környék egyetlen működő vízimalma. Működési elve egy fából készült szárnytárcsán alapszik, amelyet a mesterségesen kialakított csatornán odairányított vízhozam mozgat. A kis tornáccal is rendelkező deszkából épült famalom épületét jelenleg cserép fedi. Belsejében két, különböző színten lévő helyiség látható. Az alsó szinten a malom őrlőszerkezete kapott helyet, amelyet egy pár malomkő és több szita alkotja. A felső színten a molnár szobája kapott helyet, aki itt tartja személyes dolgait. A kis szoba bútorzata rendkivül puritán.

Érmellék és Berettyó vidéke •

•

Szalárdi Adorján vár: A várat valószínűleg Geregye nb. Pál királybíró építette a XIII. század közepén. Leszármazottaitól 1277-ben foglalta el IV. (Kun) László király, majd Borsa nb. Tamásnak és fiainak adományozta. 1294-ben III. András ostromolta meg, végül azonban meghagyta korábbi birtokosainak. Később Kopasz nádor rezidenciája volt 1302-1315 között, illetve amíg el nem foglalta I. Károly király. A XVI. századi történetéről viszonylag keveset tudunk. 1511-ben a vár egy részét Bakóc Tamás érsek birtokolta. A XVI. század közepén a Ferdinánd-párti seregek készültek megostromolni az Izabella pártján álló Csáki Pál várát, Csáki viszont átállt és az ostromra nem került többé sor. Nem tudjuk pontosan mikor hagytak fel használatával vagy rombolták le. Erre valószínűleg 1660 után került sor, amikor Várad is elesett. Egy 1724-es adat szerint a vár köveit használták fel a szalárdi református templom kijavításához (ez volt az egykori ferences kolostor temploma). A torony téglából épült, amihez jó minőségű habarcsot használtak. A megmaradt sarok tanúsága szerint egy három vagy négyszintes építménnyel kell számolni, amit deszkafödémek választottak el. A második-harmadik szint magasságában egy nyílás nyoma őrződött meg. Ugyanazon az oldalon, az emeleten, két negyedköríves kis gyámkő hívja magára a figyelmet, amely egy kandallóval, vagy belső lépcsővel álhatott kapcsolatban. Egy másik ma már eltűnt faltöredék, amit egy 19. század végi rajz örökített meg, szintén épületsarkot ábrázol. Megfigyelhető a keretelt emeleti ajtó, reteszüreggel. Másik oldalán két négyzetes ablak látható. A XIX. század második felében romolhatott meg nagyobb mértékben a vár állaga, amikor a Berettyó szabályozására került sor. Ez a szabályozás a vár egykori belterületét is érintette. Szentjobbi bencés monostor és várromok: A boráról és pincéiről híres Szentjobbon a véletlennek köszönhetően kerültek elő a XVI–XVII. században késő reneszánsz stílusban épült erőd bástyájának romjai. Szentjobb neve és történelme szoros kapcsolatban áll nemzeti ereklyénkkel, a Szent Jobbal, illetve az apátsággal, ahol azt hosszú ideig őrizték. István királyunk kézfejét a legenda szerint 1061-ben Mercurius bencés szerzetes, a fehérvári Boldogasszonytemplom kincstárnoka menekítette el a Berettyó menti Kisberki fából épült családi 166

•

•

monostorába, ahol 1084-ben leltek rá. Fénykorában, a XIII. században a szentjobbi apátság mintegy 25 községet birtokolt, s messze földről jöttek ide a perlekedők, hogy esküt tehessenek Szent István jobbjára. A feledésbe merült erősség feltárása során kiderült, hogy az előbukkant délnyugati bástya falainak vastagsága és magassága két-két méter, és hatalmas gerendákat építettek be a súlyelosztás miatt. Egyes falszakaszok felsőbb rétegeit az idők folyamán széthordták, kitermelték, szerencsére anélkül, hogy tudták volna, mit rejt a föld. A falak épsége azt mutatja, hogy felrobbantásakor csak a felső, leginkább téglából rakott rész semmisült meg, az alsó, terméskőből álló sértetlen maradt, így ez megfelelő állagmegőrzéssel és helyreállítással látogatható lesz. A XVI–XVII. századi anyagi kultúra tárgyi bizonyítékai szempontjából is kivételes a lelőhely: az ásatások során számos korabeli kerámiatöredék, kályhacsempe, érme, sőt egy reneszánsz könyvkapocs maradványa, valamint egy ágyúgolyó is előkerült. Szalacsi négylyukú kőhíd, régi borospincék: Az elnevezés kicsit megtévesztő, ugyanis a híd téglából készült, melynek teljes hossza 29, 70 m. A négylyukú kőhid, alatt valamikor az Ér vize folyt. A híd történetéről keveset tudunk. Valószínűleg erős fahíd állt itt előtte. Nem tudjuk azt sem, mikor épült. Amit biztosan tudunk az az, hogy 1840-ben állt a híd, s méltán tekinthetjük közlekedéstörténeti műemléknek, annál is inkább, mert már egyedi darab a vidéken s egyúttal Bihar megye egyik legrégebbi közúti építménye. Mára már elvesztette funkcionalitását, víz már rég nem folyik alatta. 1998 nyarán helyi kezdeményezésre megtörténtek az állagvédelmi munkálatok, Így a négylyukú kőhíd új köntösben várja a restaurálást. Nincsenek ugyan műemlékké nyilvánítva, de említést érdemelnek a szalacsi borospincék. A szőlőtermő vidékeken a legrégibb időktől fogva jellegzetes a domboldalba ásott, helyenként szabályos utcát alkotó pincesor. Napjainkban Szalacson megközelítőleg 970 pincét tartanak számon, ezek a domboldalba vájt pincék úgynevezett pinceutcákat alkotnak. Legtöbbjük még a múlt században épült. A legrégebbi 1803-ra datálható. Érábrányi román kori premontrei rendi templomrom: A település Hegyköz északi részén, a Berettyó bal partján, Nagyváradtól 72 km-re északkeleti irányban fekszik. A premontrei rendi templomot a rend Catalogus Ninivensis-e 1234-ben említi először, mint a pályi kolostor filiája. A kolostor szerzetesi közösségének megszűnésére legkésőbb 1552 táján kerülhetett sor. A ma álló egyhajós téglafalazatú templom a nyolcszög három oldalával záródó negyed gömbsüveg boltozású szentéllyel záródik, mely a hajóhoz félköríves diadalívvel csatlakozik. A szentély tölcséres bélletű ablakai félkörívvel záródnak, bélletüket kívül hengertag kereteli. A hajó déli falán nagy magasságban négy félköríves záródású résablak nyílik. Ezek alatt a szentélyéhez hasonló kivitelezésű ablakok találhatóak befalazva. Mind a szentély, mind a hajó egy korábbi, XII. századi egyhajós, félköríves apszisú templom alapjain áll, amelyhez az északi oldalon négy szakaszos kápolna csatlakozott szintén félköríves záródással. A XIII. századi újjáépítés során emelték a mai hajót és szentélyt, illetve a kápolnaszárnyat rövidebb félköríves apszissal. Később megmagasították a falkoronát, félig lebontva illetve befalazva a régi ablakokat. A század folyamán fokozatosan bővítették a templomot, nyugati szakaszát háromhajósra építve, feltehetően kéttornyos nyugati homlokzattal. A templom nyugati és északi épületrészei a XVIII. századig bizonyosan álltak, ekkor épülhetett a mai nyugati homlokzati fal. 1920-ban a gyülekezet végül úgy döntött, hogy új templomot épít. A lebontott torony és a fedélszék anyagát is felhasználták az új templom építéséhez. Ekkor kezdődött meg a középkori templom elromosodása. 1999-től indult az Árpád-kori 167

•

•

•

•

kolostortemplom többéves régészeti feltárása, mely kutatás megalapozta az épület szerkezeti megerősítését, a fedélszék és az oromfalak rekonstrukcióját és a műemléki helyreállítást. E Berettyó vidéki kis gyülekezet régi, román kori templomát most már nem fenyegeti az enyészet. Az alapvető állagmegőrzések időközben megtörténtek. Bályoki Degenfeld-Schomburg kastély: A bályoki kastélyát DegenfeldSchomburg Emma grófnő, a nagykárolyi gróf Károlyi Tibor felesége építtette 1896-ban. A hatalmas, 16 hektáros dendrológiai park közepén álló épület és a birtok 1920-ban a zsidó Pinkas bankár kezébe került, majd ennek házassága révén a román Ghica hercegi család is használta. A második bécsi döntést, 1940et követően ismét a Károlyiak tulajdonába kerül, ám 1947 után a kommunista rezsim mindent elvett tőlük. A parkot elvileg 1964-től természetvédelmi törvény védi. Az épület többek között volt idegszanatórium is, most pedig a Petrom olajtársaság tulajdona. Már 1996-ban a cég hatalmas átalakításokba kezdett, a kastély belső terét szállodának alakították át, felhasználva az itt lévő jótékony hatású vizet, gyógykezelésre alkalmas helyiségeket alakítottak ki. A Csokaji Fényes Elek kúria:Csokaly kilencszáz lelket számláló kis település. Ebben a faluban született Fényes Elek 1807. július 7-én. A szájhagyomány szerint Csokalyhoz regényes, kedves történet fűzi a Fényeseket. „ A család egyik sudár, fekete bajszú tagja még az ősidőben főúri vagy fejedelmi aggszűz kisasszonytól egyetlen forró csókért kapta volna ezt a gyönyörű falut, melynek ezentúl Csókalj, később Csokaly lett a neve.” A községben több régi kúria volt, neves földbirtokos családok lakták, akik a közéletben, főként a közigazgatásban töltöttek be jelentős szerepet. Az itt élők - a 18. századra jellemző nemesi építkezésnek megfelelően - a század közepére kétmenetes, hatosztatú, szabadkéményes lakóházakat építettek. Ilyen lehetett a Fényes kúria is, ami a 19. század első évtizedeiben nyerte el végleges formáját. A meghitt hangulatot sugalló épület a késő barokk és a helyi hagyományok formavilágát ötvözte. Falán valamikor emléktábla állt a következő szöveggel: „Itt született 1807. július 7-én Fényes Elek magyar földrajzi író. Ezt az emléktáblát tisztelői állították 1890-ben.” A kúria az eredeti tulajdonjog megszüntetését követően egy ideig kultúrotthonként működött, majd gabonát tartottak benne, vagy éppen dohányt szárítottak a már rozzant tető alatt. 1991-ben felvették a műemléklistára, az épület megmentése érdekében azonban nem történt semmi. A kilencvenes évek alatt a falak egy részét megbontották, elhordták. 1997-ben már nem lehetett bejutni az épületbe, 1998-ban pedig már csak a csupasz árkádsor falak álltak. Halálának 125. évfordulóján, 2001. júliusában a szülőházon már nem lehetett elhelyezni az emléktáblát, mivel az annyira romos volt, így a tábla a templom falára került. A helybéli lelkész, Mátyás Árpád kezdeményezésére eltakarították a romokat és megmentették a kúria jellegzetes árkádsorát. A kitakarított udvarban egy emlékparkot hoztak létre, ahol 2003 szeptemberében felavatták Fényes Elek bronz mellszobrát, Mihály Gábor alkotását. A statisztikus és az érendrédi és csokalyi Fényes-család emléke így tovább él az Érmelléken. Az érsemjéni Krajnik–Roxin kúria: Az oszloptornácos, különös szépségü épületet az önkormányzat vásárolta meg. Gondosan, eredeti formájában felújították, így a kúria ismét épített örökség egy értékes darabja lett. Falumúzeum kapott benne helyet, valamint a Kazinczy- és a Fráter-emlékszoba. A gálospetri Fráterkúria: A kúriák megmentésének és ésszerű használatának kiemelkedő példája a gálospetri Fráterkúriáé. A helyi születési Kéri Gáspár, saját, örökölt ingatlanában tájházat kialakított, látva az üresen álló és egyre jobban 168

•

•

•

pusztuló kúriát, felvette a kapcsolatot a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjével, Böjte Csaba szerzetessel. A gyermekotthonnak felajánlott épületet megfelelőnek tartva, a szerzetes benyújtotta bérbevételi kérelmét a tarcsai tanácshoz, amelyet el is fogadott, 49 évre átengedve az épületet. Az alapítvány tervei szerint, rendbe teszi a romos kúriát, s gyerekek befogadására alkalmassá téve, ezzel a környék szociális gondjain enyhítve. Székelyhidi Dietrichstein-Stubenberg kastély: A kastély története egészen a XV. századig, a Zólyomiakig nyúlik vissza, akik ügyesen helyezkedve megnövelték birtokaikat. Székelyhídat is adomány útján kapták meg. Itt hozták létre állandó lakhelyüket, a mai kastély egy része ekkor épülhetett, ám valószínű, hogy már ez előtt is állt a dombon egy épület, ugyanis az 1460 –ban Mátyás királytól kapott várépítési engedély egy régebbi vár megerősítéséről szólt. A Zólyomiak–erdetetileg Albisiak– adományba kapták Zsigmond királytól 1393–ban Diószeget és tartozékait, majd 1401. január 8. –án keltezett levélben biztosítékot kaptak, szintén Zsigmondtól a székelyhídi birtokrészre is. Így együtt Bihar megye legnagyobb birtokrésze lett az övéké, melynek központját az ezernégyszázas évek elején áthelyezték Diószegről Székelyhídra, amikor utóbbi megkapta a vámos vásárváros címet (1417), ami feljogosította éves nagyvásár (Gyertyaszentelő Boldogasszony napján) és heti vásárok rendezésére. Több évszázaddal késöbb grófi kastélyról a tanácstagok úgy döntöttek, hogy a polgári iskola rendelkezésére bocsájtják, így 1948 –tól ’52 –ig gimnáziumként, majd Vegyes Középiskolaként működött, 1962 –től már felsőoktatás is folyt, majd 1989 –től visszaállt a középfokú magyar oktatás, külföldi támogatók jóvoltából javult a felszereltség is, ekkor vette fel a “Petőfi Sándor” Gimnázium nevet (később “Petőfi Sándor” Elméleti Líceum lett). Székelyhídi református templom: A székelyhídi református templom legrégebbi részét a XIII. században építették román stílusban. Az 1460-ból származó toldások már a gótika jegyeit viselik. Az évek során a templom többször leégett. Tornyát 1792 és 1796 között építették. Itt találjuk Zólyomi Tamás 1588-ból való sírkövét. Szentjobbi várbástya maradvány: Nagyváradtól ÉK-re, a Hegyköz területén fekszik Szentjobb település. Várának helyéhez úgy jutunk el, ha a Berettyó hídján átmenve az útról jobbra térünk. Az egykori vár ÉK-i sarkában áll a katolikus plébániatemplom, a DK-i oldalon az egykori apátsági épület található, DNy-i részén pedig az erősség részben feltárt alapfalai tekinthetők meg. Szentjobb várát a Berettyó partján, mocsarak közt emelkedő, jól védhető halmon a János Zsigmond pártján lévő Kendy (“Nyakazó”) Antal váradi kapitány építtette a község felett álló egykori szentjobbi bencés apátság köveiből. A vár építéstörténetét csak ásatás segítségével lehet tisztázni. Az egykori leírásokból annyi világos, hogy a XVI-XVII. században reneszánsz stílusban kiépült erőd négyszögletű, építmény volt, sarkain egy-egy olaszbástyával. A XVI-XVII. századi leletek szempontjából is kivételes a lelőhely: az ásatások során számos korabeli kerámiatöredék, kályhacsempe, érme, sőt egy reneszánsz könyvkapocs maradványa, valamint egy ágyúgolyó is előkerült. A vár teljes feltárása, amelyre egyelőre sem a községnek, sem a Nagyváradi Múzeumnak nincs pénze, még legalább öt-hat évig tart. A tervek szerint a feltárt és hiányos falakat a feltöltésből előkerült terméskövekkel egészítik ki úgy, hogy jól elhatárolható legyen az eredeti és a helyreállított fal, majd széles vársáncot alakítanak ki, ami biztonságosan látogathatóvá teszi a bástyafalat.

169

Sebes Körös völgye •

•

•

•

•

Magaslaki Zichy vadászkastély: A kastély 1891-ben épült Zichy és Vasonkői gróf Zichy Jenő megrendelésére. A vadászkastély Élesdtől északra, a Királyerdőhegységben áll 707 méterrel a tengerszint fölött. A Zichy-család a kastélyt a Darvas –La Roche Rt.-nek adta el. Az államosítást követően több rendeltetése is volt, vendéglő és szálló is üzemelt benne. Az 1989-es fordulat után elhagyatottan állt. Kifosztották, ablakok, ajtók nélkül maradt, még a lépcsők kovácsoltvas korlátait is elvitték. Jelenleg ortodox apácazárdaként tartják nyilván, de csak ketten lakják. A görögkeleti egyház jelenlétét az épületen lévő kereszt és a mögötte álló fatemplom hirdeti. Az elhanyagolt környezetben álló, lényegében üres kastély földszinti ablakait és ajtóit pótolták, az emeletieké még várat magára, akárcsak egy alapos felújítás. A sajtóhírek szerint az épület és a körötte lévő erdők tulajdonjogát az élesdi és tatarosi önkormányzat éppúgy magának vindikálja, mint a birtokon belülre került ortodox egyház, amely a nagyváradi önkormányzattal közösen hasznosítaná. Tinódi ortodox templom: A tinódi ortodox templom védőszentje Szent Demeter, alapítója Constantin Şerban (1654-1658), Havasalföld egykori uralkodója volt. Középkori eredetét a korra jellemző háromkúpos építészete is igazolja. Nagymértékben megmaradt a régi, XVII. századi szentképfal. Az ikonokon Jézus jelenik meg, Szent Miklós és Szent Demeter. Ezek sajnos már nincsenek jó állapotban. Sólyomkővár: Élesdtől északkeletre, a Réz-hegységben, az egykori Sólyomkő vára közelében fekvő település. Nevét az oklevelekben, 1458-ban említették először Solymoskew néven, majd 1535-ben Semtheesth, 1888-ban Sólyomkő puszta néven volt említve. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott. A településen a szlovák kisebbség a lakosság 98%-át teszi ki. A várat nagy valószínűséggel a Geregye nemzetségből származó Pál országbíró építtette. 1660-ban Sólyomkő várát Kemény János fejedelem szerezte meg, majd később török kézre került, végül II. Rákóczi Ferenc lett a vár ura. A várat 1711 után rombolták le, miután a szatmári béke kimondta a vár megsemmisítését. A révi tündérvár: Rév település Nagyváradtól 51 km-re, 300 méteres tengerszint feletti magasságon, a Király-erdő mészkőtömbjeinek lábainál fekszik. Első említését 1256-ból, egy birtokviszály kapcsán ismerjük, eredeti elnevezése Portus Crisy volt, egykor Révelő néven is említették. Mivel az erdélyi fennsíkot magas hegyek, sziklák övezik, a Sebes-Körös révi völgye volt az egyetlen könnyen járható kapu Erdély és az Alföld között. Tutajokon szállították az árut (főleg sót) Nagyvárad és Pest-Buda felé, hogy aztán a kereskedők eladják vagy másra, cseréljék. A hosszú út mentén vámszedőközpontok épültek, egyikük éppen a Révi-szorosban. A tutajok a ma Tündérvárnak nevezett részen kötöttek ki – amely lényegében a sziklafalba épült erős torony –, míg a vámot rendezték. 1773-ban az összeírás szerint még magyarok laktak itt túlsúlyban, ma a község lakosságának 19,8%-a vallja magát magyarnak. 1425-ben a szántai Laczkfi család kapta birtokul. 1520-ban a vámszedő helyek között tüntették fel. Az 1500as évek második felében a Telegdiek, az 1800-as évek elején gróf Zichy Domokos birtoka volt. A mezőtelegdi református templom. A mezőtelegdi református templom több szakaszban, a XII.-XVI. század közötti időszakban épült. Az utolsó szakasz már a gótika stílusjegyeit viseli. A templom belső fala számos falfestményt őriz, melyek

170

közül említésre méltó az apostoli királyokat, Istvánt, Lászlót és Imre herceget ábrázoló képek. A falakat borító malter még számos festményt rejt. Nagyszalonta környéke, Bihar megye déli része •

•

•

Nagyszalontai Csonkatorony Arany János Emlékmúzeum: Nagyváradtól 38 km-re délnyugatra a Kölesér partján fekszik, Nagyvárad - Arad - Temesvár országúton, a román-magyar országhatártól keletre, 14 km távolságra közúton a Nagyszalonta - Méhkerék határátkelőhöz.Szalonta várát a hajdúk kezdték el építeni 1620-ban és Rákóczi György segítségével, fejezték be 1636-ban. Őrtornya, amelyben puskaport és fegyvereket tároltak, még ma is áll, és a Csonka-torony néven vált ismertté. A vár 1658-ig állt, akkortájt a török portyázott a környéken és egyesek szerint az egyik támadásakor a vár nagy része is romba dőlt. Mások szerint a fejedelem parancsára rombolták le, vagy égették fel, a településsel együtt, nehogy török kézre kerüljön. Tény, hogy 1658-ból csupán a 3 emeletes őrtorony maradt fenn és 1899 óta már magasodik is Szalonta fölé. Akkor ugyanis, még építettek rá egy emeletet. A négyemeletes toronyban pedig Múzeumot rendeztek be. Itt működik a város legnagyobb szülöttének, szentel Arany János Múzeum. A Csonkatoronyban az Arany János Emlékmúzeum található, a központi parkban a város alapító Bocskai István teljes alakos szobra, mig a Református temploma mellett a Romániához csatolt területek egyetlen megmaradt Kossuth-szobra áll. Nagyszalonta „400 éve város” emlékére állított Hajdú emlékmű, az Erzsébet parkban az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával ültetett két tölgyfa tövében található. Feketebátori Lovassy kastély: Feketebátor az Arany-trilógiából ismert Toldiak egyik ősi fészke, ahol egykor erődítményük is állt. Az újkori Lovassy– Zichykastélyt a közelmúltban megvették, s az új tulajdonosok olasz befektetőknek adták tovább. Az 1989-es eseményekig a helyi állami gazdaság irodái kaptak benne helyet. Ezt követően napjainkig üresen áll. A leromlott állagú kastélyt az új tulajdonos feltehetően felújítja, ami sürgős lenne, mert a beázások és a talajvíz már megtették hatásukat. Tipikus eset: helyi anyagi forrás hiányában megjelenik a külföldi vásárló. Az 1990-es évek elején világszerte ismertté vált csegődi kastélyban szellemileg és fizikailag fogyatékos gyermekeket gondoztak, majd legutóbb már felnőttkorba kerülteket. A restitúciós törvény értelmében a kastély és a birtok egy része ismét a Tisza-család tulajdonába került. Tamáshidai római katolikus bazilika: A román stílusban épült templom XIII. századi. A feltételezések szerint a Benedek rendi szerzetesek kolostora volt. A templom romja a falu egyik lakosának udvarában található, aki tyúkólnak és szerszámos raktárnak használja, ezáltal a műemlék állapota az idők során csak romlott, pedig ez az egyedüli templomrom, amelyik egykoron ősi román stílusban épült és még ma is fennmaradt Romániában.

171

6.5.5. Ajánlott élménycsomagok „HUJ-HUJ RÁ – BOCSKAI HAJDÚTÚRA” Élményígéret

Hajdú-Bihar megye 17. századi történelmének egyik legfontosabb eseménye a hajdútelepülések rendszerének kialakulása. A hajdúk több hullámban kaptak kollektív kiváltságokat az erdélyi fejedelmektől, aminek fejében katonáskodást vállaltak. Életformájuk nyomai közvetlenül nyomozhatók a történeti anyagokban, de a hajdútelepülések szerkezetében is. A 17. századtól a 19. század második feléig speciális belső önkormányzattal rendelkezett az ún. Hajdúkerület. A korszak nyomai ma is megtalálhatók a térség településein, akár a városok szerkezetében, akár a múzeumi tárlókban is. A hajdúk sorsa erősen összekapcsolódott Bocskai István nevével, akinek élete nagy állomásai részben ugyancsak a térségben felkereshetők.

Célcsoportok

Történelem és a kultúra iránt nyugdíjasok, osztálykirándulók

Időtartam

8 óra

Látnivalók

Kismarja (Bocskai születési helye), Nagykerei (a vár, amit felújított), Bihardiószeg-Álmosd (az ütközet emlékhelye), Vámospércs (hajdúváros), Hajdúhadház (településszerkezet), Hajdúdorog (hadúlaktanya), Hajdúböszörmény (Hajdúsági Múzeum)

Egyéb információk

Javasolható buszos vagy gépkocsis kirándulásnak, de hosszabb idő alatt természetesen kerékpárral is bejárható útvonal.

172

érdeklődők,

családok,

Élményígéret TÖRTÉNELEM Célcsoportok Időtartam Látnivalók

Egyéb információk

ISTEN HÁZÁBAN épített örökségi helyszínek sora, az árpád-kori templomoktól, a fatemplomokon át a mai idők formabontó kultikus helyeiig Kultúra és örökségorientált vendégek, jelentős mobilitást igényel (egyes templomok a domb tetején épültek) 2,3 nap • Püspökladányban Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákóczi-harang • Hajdúböszörmény református temploma • Debreceni „Csonka templom” • Debreceni Nagytemplom • Biharkeresztes református templomában • Szalontai református templom • fatemplomok a belényesi medencében: Biharfenyves, Bratesti • Magyarremetei árpád házi templom Szent lászló freskókkal • Mezőtelegdi gótikus református templom • Síteri református templom freskókkal • Nagyváradi Basilica Minor • Holdas templom • Görög katólikus katedrális • Olaszi református templom • Az aradi úti baptista katedrális a körút mindkét irányból végigjárható

173

SZEJDI-JÁRÁS: TÖRÖK-TATÁR KATONÁK NYOMÁBAN Élményígéret

A 17. században megerősödő Erdély és a Partium hatalmának vége a század 50-es 60-as éveiben érkezett el. A vállalkozó szellemű turista nyugat-kelet irányban bejárhatja azt az útvonalat, amit a 17. században Szejdi Ahmed török és tatár seregei megtettek, miközben végigpusztították a Tiszántúlt és a Partiumot. A dúlásnak mély nyomai maradtak a településhálózatban, az itt élők tudatában, illetve még napjainkban is léteznek olyan építmények, amelyek felidézik a kort. A történelemkedvelőknek ajánlhatók a kor történetével kapcsolatos kiállítások és múzeumok is. Az út végén a nagyváradi erődítmény szerepel, melynek restaurálása és bemutathatóbbá tétele ma is folyamatban van.

Célcsoportok

Történelem és kultúrtörténet iránt érdeklődők, családdal utazók, nyugdíjas csoportok, osztálykirándulók

Időtartam

1 nap (Esetlegesen 2 napra is bontható debreceni szállással)

Látnivalók

Biharnagybajom, Hajdúszoboszló Nagyvárad (Vár)

Egyéb információk

Az út bejárására leginkább a buszos vagy személygépkocsis közlekedési mód javasolható. Meg kell ugyanakkor említeni, hogy a Szejdi járás számos eleme ma még nem kellőképpen feltárt és kitáblázott. Szükséges lehet egy térkép és/vagy GPS készülék az emlékek megtalálásához.

Nagyrábé, Bakonszeg (Kádár-domb), (erődfal), Debrecen (Déri Múzeum),

VVV - A VÁRADI VÁR VISSZAFOGALALÁSA Élményígéret a Nagyváradi Vár ünnepe kapcsán rengeteg szórakoztató és TÖRTÉNELEM kulturális műsor kerül megrendezésre Célcsoportok Minden korosztály számára akad látnivaló és szórakozási lehetőség. Aki csak nyaralni jött a régióba, például Hajdúszoboszlóra, annak is érdemes egy napra átruccanni Nagyváradra erre az eseményre Időtartam 1 nap Látnivalók • a nyaralásra érkezők élményígéretei (a Váradi Vár ünnepétől független) • kirakodóvásár • lacikonyha • sportrendezvények • koncertek • várlátogatás, városnézés Egyéb információk Egyre felkapottabb rendezvény, színes programjaival reális élményeket nyújthat a régió turistáinak

174

IRODALMI SZEMÉLYEK NYOMÁBAN Élményígéret

A magyar irodalom jelentős alakjait fűzi többé-kevésbé szoros kapcsolat ehhez a térséghez. Itt tartózkodásuk, születésük vagy esetleg csak látogatások emlékét őrzik régi épületek, emléktáblák, nevüket viselő intézmények, illetve múzeumok, emlékszobák is. A turista ezen az útvonalon egyben időutazást is tesz, hiszen a felvilágosodás korától egészen a 20. századi népi írókig találkozhat a magyar líra és epika nagyjaival a területen. A magyar nemzeti identitás formálásában különösen fontos szerepe van az ilyen és ehhez hasonló élményeknek.

Célcsoportok

Kultúra iránt osztálykirándulók

érdeklődők,

Időtartam

12 óra

Látnivalók

Balmazújváros (Emlékház – Veres Péter), Debrecen (Petőfi Sándor, Jókai Mór, Ady Endre), Kokad (Betekints Csárda – Petőfi Sándor), Álmosd (Kölcsey Emlékház – Kölcsey Ferenc), Bakonszeg (Bessenyei György), Nagyvárad (Ady Endre Emlékmúzeum), Érmindszent (Ady Endre), Érsemlyén (Kazinczy Park)

Egyéb információk

A nevezetes költők és írók nevét viselő intézmények, vagy életük egy-két fontosabb állomása esetenként közvetlenül nem látogatható, esetleg csak előzetes bejelentkezéssel tekinthető meg. A javasolt nyugat-keleti irány helyett ellenkező irányból is bejárható az útvonal.

175

családok,

nyugdíjasok,

Élményígéret TÖRTÉNELEM Célcsoportok Időtartam Látnivalók

Egyéb információk

POSTAKOCSI ÚTVONALAK régmúlt idők hangulatát idézheti fel ez a különleges programsorozat, történelem, örökség, természeti szépség, vidéki élmények, gasztronómia egyaránt ide tartozhat családok, idősek, sok szabadidővel rendelkező emberek 1 nap – 1 hét 1. Szalárd – Püspökladány a. Szalárd, Székelyhíd b. Mihályfalva, Létavértes c. Debrecen, Hortobágy d. Nádudvar, Püspökladány 2. Magyarremete – Tiszacsege a. Magyarremete, Biharrósa, Tenke b. Nagyszalonta, Körösszeg c. Nagyvárad, Bihar d. Pocsaj, Hajduszoboszló e. Tuba tanya, Tiszacsege 3. Rév – Hajdúböszörmény a. Rév, Telegd b. Síter, Nagyvárad c. Kisszántó, Mikepércs d. Debrecen, Hajdúböszörmény az útvonal mindkét irányból végigjárható, és részlegesen is abszolválható

176

6.6.

Esemény és rendezvény csomag

6.6.1. Az esemény és rendezvény élménycsomag indokoltsága A rendezvény nyilvános, általában egy téma köré felépített, meghatározott időtartamú ünnep, amelyet rendszeresen (például évente), vagy egy alkalommal, egyedülálló eseményként rendeznek meg (Harris-Howard, 1996).Az utóbbi időben egyre jellemzőbb, hogy a látogatók körében a pszichikai motívumok szerepe fölértékelődött. Élményt, érzelmi töltődést is jelentő sikere az egyediségükben, státuszukban és jelentős érdeklődést felkeltő képességükben rejlik, hiszen a vendég számára az ilyen esemény a mindennap választható alternatívákon túl szabadidős, társadalmi vagy kulturális élmények lehetőségét is kínálja. Egy esemény vonzerejét leginkább témája határozza meg. A fesztivál sokszor egy fogalom (könyv, bor, divat, film, virág, gyümölcs, zöldség, évszakok stb.) köré csoportosul, és sokfajta eseményt tartalmaz, ezért a közönség legtöbb rétegének képviselői (fiatalok, középkorúak, idősebbek) találnak maguknak valamilyen érdekes programot. Az ennek alapján történő kategorizálás igen sokrétű lehet, így például népszokások, vallási ünnepek, történelmi események felelevenítése, művészeti stílusokhoz kötődő rendezvények, zenei és összművészeti fesztiválok. Látogatókat vonzhatnak helyi közösségek ünnepei, rendezvényei, amelyek autentikus élményt nyújtanak. Az autentikusság követelményeként mindenekelőtt az egyediség, a ritkaság, a bizonyos fokú spontaneitás fogalmazható meg. Autentikus lehet a helyiek életmódját, környezetét tükröző műalkotás, táj-, illetve településkép, valamilyen hagyományhoz kötődő kulturális rendezvény. Az autentikus érték elsősorban nem turistalátványosság, hanem a helyiek számára mögöttes jelentéstartalommal rendelkező tárgy vagy esemény. A rendezvények jelentős részben a népi hagyományőrzés bemutatásával ismerteti meg az odalátogatókat, kirakodó vásárok, népi programok keretein belül megismerkedhetnek népi kultúránkkal. Azoknak a hagyományoknak állítanak emléket, amelyeket az itt élő emberek évszázadok alatt hoztak létre, és most felelevenítik azt. Hagyományőrző jellegük és tartalmuk miatt, kifejezőerejük kiemelt, mert a külső szemlélő egy önfeledten szórakozó közösséget talál meg, ahová be tud kapcsolódni, és így részévé válik. 13 Több országban a folklórral való kapcsolat mára eltűnt. Magyarországon azonban még mindig jelen vannak a különböző népművészeti és folklór fesztiválokon. A rendezvények célja ugyanakkor lehet hagyományok teremtése is. A turizmus fejlesztését célul kitűző települések érdeke lehet speciális események szervezése, hiszen többen keresik fel azokat a műemlékeket, kiállításokat, amelyeken valamilyen forgatag vesz körül. Előfordulhat azonban, hogy nincs szerepük a turizmus fellendítésében, mert a látogató e nélkül is felkereste volna az adott térséget, de valószínűleg ennek következtében tovább marad, és többet költ. A komplex nagyrendezvények, fesztiválok igazi turistacsemegét jelentenek, ahol rendszerint egyszerre jelent vonzerőt a turista érdeklődésére számot tartó speciális (vagy épp komplex) kulturális műfaj; néptánc, kórus, színjátszó, zenekari stb. fesztivál és kísérőrendezvényei, továbbá az ilyen alkalmak szokásos színes,

13

Dr. Nagy László- Nagyrendezvények és kongresszusok szervezése, VIVA Kft., Budapest, 1991. 177

mozgalmas hangulata, az ismerős és ismeretlen emberekkel való találkozás kellemes élményekkel kecsegtető izgalmas várakozása. A kulturális rendezvények napjaink turizmusának egyre fontosabb vonzerői. Sikeres megszervezésük feltétele a helyi lakosság érzékenysége a saját kulturális örökség tekintetében, a kiemelkedő és a mindennapi értékek egyenrangú közvetítése és az élmény-gazdag tartalom. A modernkori rendezvényeket általában valamilyen művészeti ág(ak) alkotásainak bemutatása jellemzi. A fesztiválok piaca atomizált jellegű, a néhány kiemelkedően magas számú látogatóval rendelkező nemzetközi, illetve országos rendezvény mellett megtalálhatók a sokszor jellegükből adódóan kevesebb érdeklődőt vonzó regionális és helyi események. A határ azonban nem mindig húzható meg ilyen élesen. A fesztiválok abban különböznek a speciális eseményektől, hogy ez utóbbiak egy már meglévő fizikai környezetet igényelnek. A fesztivál nyilvános, egy téma köré felépített meghatározott időtartamú ünnep, mely általában két részből tevődik össze, egy hivatalos és egy kötetlen, szórakoztató részből. Mindkettő tartalmazhat hagyományokat, szokásokat, rítusokat, amelyek kulturális értékeket közvetítenek a résztvevők számára. Célja lehet egy közösség összetartozásának a kifejezése. A nem tárgyiasult kulturális attrakciók közül mind turisztikai szempontból, mind pedig a helyi identitásra gyakorolt hatásukat tekintve kiemelkedők az egyedi téma köré szervezett fesztiválok, illetve az egyszeri és megismételhetetlen kulturális események, amelyek nem csak az eseménysorozat ideje alatt képesek látogatókat vonzani. Számos turisztikai rendezvény épült az elmúlt évtizedben a desztinációk gasztronómiai különlegességeire. A gasztronómiai fesztiválok, melyek a gasztroturizmus gerincét képzik, egyre több turistát vonzanak a térségbe. Több jelentős nagyrendezvénnyel találkozhatunk Magyarországon, pl. Csabai Kolbászfesztivál, Miskolci Kocsonyafesztivál, amelyek több ezer látogatót vonzanak évente. Ezen események általában egy jellegzetes étel, vagy ital köré szerveződnek, ahol a tájegység kedvelt ételeit készítik el verseny, vagy egyszerű kóstoló formájában, a fesztiválra kilátogatók mind amellett, hogy ingyen kóstolhatják meg a különböző csapatok, családok, versenyzők ételeit. Főleg a belföldi vendégek keresik fel ezeket a rendezvényeket. A rendezvények főbb jellemzői • Az ilyen jellegű események által indukált fő kereslet nem az esemény iránti kereslet, hanem inkább a rendezvényhez kapcsolódó további – jellemzően szállás, vendéglátó-ipari, közlekedési és szórakozási - szolgáltatásokból keletkezik. • A kereslet viszonylag rövid ideig van jelen, ami lehet egy nap, vagy esetleg néhány hét. Mivel a szolgáltatások raktározása nem lehetséges, ezért ez tipikusan csúcsforgalmi problémát jelent a szolgáltató iparágakban és a közlekedésben is. • A csúcsforgalom mind az ezzel járó haszon szintjére, mind az eloszlására hatással van. • Az események tömeges – akár több (tíz) ezres – látogatottságot eredményeznek egy időben.

178

• A rendezvények sikeressége sok esetben a rendezvény misztikusságában rejlik, amely a hagyományos és történelmi gyökerekre alapozva érhető el. • A tömeges látogatottságra való tekintettel elengedhetetlen az utazásszervezőkkel való szoros együttműködés. • A tömeges látogatottság miatt a rendezvényeket megfelelő helyen kell szervezni, ezzel egyidejűleg gondoskodni kell a biztosítási feladatok ellátásáról is. A rendezvények a leggyakrabban a következő programelemekből épülnek fel: • A desztinációk múltjukkal és jelenükkel ismertetik meg a látogatókat: a sátraikban kiállítást tartanak, a táncosaik a hagyományos népi táncaikat mutatják be, pl. úgy rendezik be jurtákkal és azokban található kézművesekkel, hogy az idelátogató vendég úgy érezze magát, mintha egy honfoglalás kori faluba érkezne • a rendezvényeken lehetőséget teremtenek, hogy a látogatók aktívan részt vegyenek a régmúltban, pl. hagyományos kézi aratás, kenderfeldolgozás, szilvalekvárfőzés katlanrakással, a bemutatott munkafolyamatokba bárki tevékenyen bekapcsolódhat • Az érdeklődők megismerhetik a különféle népi mesterségeket és azok fortélyait, a kosárfonó, textilfestő, szalmafonó, fafaragó, kovács, fazekas, tojásfestő, csuhébaba-készítő, szarufaragó mesterek munkáját is, kézi kovácsolás, fazekasság, üveggyöngyolvasztás és ékszeröntés, fa-, szaru- és csontfaragás, esztergálás, íj és nyílvesszőkészítés, bőrművesség, gyapjúmunkák (szövés, nemezelés), ötvösség, hangszerkészítés, jurta sátor készítés • A rendezvény célja a kor hangulatának megidézése, pl. korhű ruhában fogadják a vendégeket, falusi életképek korhű jelmezekben, hagyományőrző lovas-programokkal, lovas harci bemutató, régi, népies játékokkal várják az érdeklődőket • Programok: a népszokások, a népművészetek, népi mesterségek felelevenítésére, pl. kenyérszentelés • Gasztronómiai program: főzőversenyek és kóstoltatások, pl. régi ízek szabadtűzön, hagyományos népi ételek kóstolója, ahogy őseink főzték, kemencében sütés, rétessütés, rétes kóstolás, honfoglalás kori ételek kóstolása, kolbászkészítés • Több helyszínen kiállítás, ahol természetes környezetben tekinthetők meg az eszközök, a berendezési tárgyak, amelyek a múltat idézik, és szinte múzeumi képet vetít a látogatóknak, pl. főzőhelyek, ahol őseink is készítették az ételeket, népi halászeszközök bemutatója. A települések népi hagyományait, jellegzetességeit és tradicionális termékeit felvonultató kiállítások és vásárok, népművészeti kiállítás és vásár, különféle agrártermékek bemutatása, tájjellegű termékek kóstolására és értékesítésére kerül sor • Színesítheti a programot a kulturális műsor, a kulturális programban a környékbeli amatőr és profi népművészeti együttesek szórakoztatják a nagyérdeműt, melyen a helyi és a környező települések népdalkörei és egyéb művészeti csoportjai lépnek fel, de lehet táncház, néptánc oktatás, kézműves gyermek játszóház. A kapcsolódó sokszínű kulturális és szórakoztató kísérő rendezvényeken valamennyi korosztály megtalálja az érdeklődésének megfelelő szabadidős programot 179

• Versenyek: népi játékok versenye a meghívott településekkel, virtus verseny, korhatár nélküli ügyességi versenyek, pl. a "legnagyobb tök" és a "legigazibb nagydobosi sütőtök" versenye, vagy dióverő, diótörő versenyek, valamint diófutás, horgászverseny, kerékpáros akadályverseny • Speciális programelemek: pl. tökfejedelem választás (nagydobosi tökfesztivál) • Egyéb programok: komolyzenei koncert a templomban, fogathajtó bemutató, világtalálkozó (elszármazottak találkozója), sétakocsikázás, lovagoltatás, bábelőadások, mint kísérő rendezvényként számos település mutatja be a maga műsorát, pl. a vendégek falusi disznótorban találják magukat • Hagyományos vásári forgatag egész nap 6.6.2. Az esemény és rendezvény élménycsomag célcsoportjai és jellemzőik A European Travel Monitoring eredményei szerint (IPK 2008) az európaiak szabadidős célú külföldi utazásainak 2%-a történt rendezvénylátogatás céljából 2008-ban, amely korántsem tekinthető csekélynek a külföldre irányuló egészségturisztikai utazások pontosan megegyező arányának tükrében. Az Európai Bizottság (2009) Eurobarometer felmérése már külön megnevezi a fesztivállátogatást mint utazási motivációt. A kutatás eredményei szerint a desztináció kiválasztásában az európai utazók 5%-a nevezte meg a fesztiválokat és más rendezvényeket mint legfontosabb döntési ismérvet 2008-ban. A 2009-es évre vonatkozó utazási tervekben is 5%-ot ért el a fesztivállátogatás céljából tervezett utak aránya, mind a belföldi, mind a külföldi utak tekintetében. Hasonló arányban jelentek meg a gasztronómiai és a művészeti céllal tervezett utazások. A fesztivállátoghatás kiemelten népszerű az ír utazók körében (9,6%-uk számára jelentenek a fesztiválok egyértelmű vonzerőt a desztinációválasztás során. A fesztiválok különösen népszerűek a magyar (8,3%), a román (7,3%), a szlovák (7,6%) és a brit utazók (6%) körében. A fesztiváljelenség fontosságát mutatja, hogy a rendezvények 4-6 millió látogatót mozgatnak meg évente Magyarországon. Célcsoportok: Fesztivállátogatók: • külföldi és belföldi turisták • az elsődleges motiváció a fesztiválon való részvétel • magas státuszú (magas iskolai végzett és magas jövedelmi kategória) csoport • az utazási döntésben meghatározó a fesztivál tematikája és az egyén érdeklődése a program iránt • a fesztiválon tartózkodás, a kiadások tervezése szorosan kapcsolódik a fesztiválprogramhoz • előnynek tartják, ha hétvégére esik a fesztivál (nem kell szabadságot kivenni) • nem jellemző, hogy a fesztiválprogram idején túl tölt el több időt a desztinációban, esetleg a fesztiválok előtt vagy utána egy-egy nap • a fesztivált egy adott programként fogja fel, amiről nem akar lemaradni, ennek mindent alárendelve utazik el a helyszínre, az eseményen kívül nem tervez különösebb programokat • nem a régió értékei szerint tervezi a fesztivállátogatást

180

Rendezvénylátogató szabadidős turista: • országjáró, belföldi turista • egy-egy régió értékei iránt érdeklődve tervezik utazásaikat, amely legtöbbször független a fesztiválok időpontjától • a desztinációválasztását leginkább az időbeosztásuk, a szabadságuk és a pénztárcájuk befolyásolja • a szabadidős utazásának tervezésekor figyelembe veszi az adott régió fesztiváleseményeit Egyéb jellemzők Elsődlegesen a fiatalok esetében magas a fesztiválok miatt utazók aránya (15-24 évesek 10,8%). de az „idősödő ifjúság” körében is jelentős ugyanezen arány (a 2539 évesek 5,7%-a), míg a 40-54 éves utazók 3,9%-a utazik fesztiválok miatt. Fontos kiemelni, hogy a fentiekben bemutatott kutatások a fesztivállátogatást mint első számú utazási indítékot vizsgálták, ugyanakkor a fesztiválok kiegészítő programelemként is jelentős szerepet játszanak a más fő motivációjú utak kapcsán. Különösen igaz ez a körutazások, a városlátogató utak vagy a falusi turizmus kapcsán, amelyek együttesen a 41%-át tették ki az európaiak szabadidős célú külföldi utazásainak 2008-ban (IPK 2008).14 Az eddigi kutatások eredményeiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a fesztiválok vonzóak a magyar lakosság részére. Ily módon a hagyományosan értelmezett fesztiválturizmusban egy szűk szegmens vesz részt a fesztiválozás elsődleges motivációjával, ugyanakkor a fesztiválok, rendezvények kiegészítő programelemként megjelennek a más célból utazók körében. A fesztivállátogatók 40-70%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A bor- és gasztronómiai fesztiválokon a férfiak vannak többségben, míg a művészeti eseményeken a nők vannak nagyobb arányban. A látogatók költési hajlandóságát vizsgálva a felmérések alapján megállapították, hogy meglehetősen változatos képet mutat: 11 ezer forinttól 36 ezer forintig terjed a fajlagos közvetlen napi költés, a távolról érkező látogatók (fesztiválturisták) jóval többet költenek a programokra, mint a helyiek. Az átlagosnál jobban ismerik a fesztiválokat a fiatalabbak, a magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők, illetve az utazás szempontjából aktívabb szegmensek. Ezzel párhuzamosan a fesztiválok kevésbé ismertek az idősebb korosztályok, az alacsonyabb képzettséggel és jövedelemmel rendelkezők, valamint a kisebb településeken élők körében. A magyar lakosság – a nemzetközi trendekkel összhangban – széleskörűen értelmezi a kultúra, illetve a fesztivál fogalmát. Ezt támasztja alá, hogy a fesztiválok között nagyon gyakoriak a gasztronómiához kapcsolódó és a zenei rendezvények. A rendezvények elsősorban regionális, illetve helyi keresletre építenek, ezek a fesztiválok elsősorban mint helyi vonzerő jelenítik meg a turisztikai kínálat elemét. A fesztiválon részt vevők 18,5%-a kizárólag a lakóhelyén tartott rendezvényre megy el, további 35,6%-uk maximum 50 km-t kész megtenni egy fesztivál kedvéért. Az átlagosnál mobilabbak a férfiak, a 25-30 évesek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a négyfős háztartások, a nyaralótulajdonosok és az utazás

14

Sulyok Judit – Sziva Ivett: A fesztiválturizmus nemzetközi és hazai tendenciái, Turizmus Bulletin 2009/3. 11.p. 181

szempontjából aktívabbak. Az átlagosnál több fesztiválon vesznek részt a 18-24 és 31-40 évesek, az érettségivel rendelkezők és a négyfős háztartások tagjai. A leggyakrabban felkeresett rendezvények a könnyűzenei és a gasztronómiai fesztiválok. A fesztiválon részt vevők 31,0%-a igazítja a rendezvény időpontjához az utazását. A fesztiválon részt vevők átlagosan 1996 forintot (lakóhelyen), illetve 3768 forintot (lakóhelyen kívül) költöttek személyenként. A helyi fesztiválon részt vevők 21,4%-a egyáltalán nem költött). A döntést befolyásoló legfontosabb tényezők a rendezvény jellege, a jó hangulat, a személyes ízlés, a könnyű megközelíthetőség, a barátokkal, a családdal való együttlét és a jegyár. 6.6.3. Hajdú- Bihar megye esemény és rendezvény élménycsomag erőforrásai Hajdú-Biharban elsősorban Debrecent nevezhetjük okkal „a rendezvények városának”. A megyében évente átlagosan 4-500 rendezvény biztosítási feladatát kell végrehajtania a rendőrségnek, melynek mintegy 90 %-a Debrecenben zajlik. Az elmúlt évben számos új közösségi tér nyílt a megyeszékhelyen, melyek a város kulturális, turisztikai kínálatának bővítését szolgálják. A Kölcsey Központ megnyitásával egy régióközponthoz illő konferencia központtal gyarapodott a város. Élénk művészeti és közösségi színtérnek számít a Modern Művészeti Galéria, a MODEM, amely Közép-Európa legkorszerűbb kiállító terme. A debreceni kiállítások az utóbbi években sokat fejlődtek a kiállítók számában, színvonalában és a kiállítási terület nagyságában. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a hagyományosan megrendezésre kerülő kiállítások és vásárok elsősorban az ország keleti részéről vonzzák az üzletembereket, de bizonyos esetekben országos, illetve nemzetközi vonzáskörzetről is beszélhetünk. A megyeszékhely mellett azonban a kisebb városok rendezvényei is egyre sokszínűbbek és egyre több látogató számára tartogatnak érdekességeket. Az alábbi táblázat bemutatja a megyében megrendezésre kerülő rendezvényeket. Rendezvények Hajdú-Bihar megyében TELEPÜLÉS Hortobágy Debrecen Debrecen

TÍPUS Kiállítás (néprajzi) Kiállítás (kulturális fesztivál) Néprajzi (kulturális fesztivál)

Debrecen Debrecen Hortobágy Debrecen

Néprajzi (kulturális, fesztivál) Néprajzi (kulturális fesztivál) Néprajzi Kiállítás

Debrecen

Komolyzenei

Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Hortobágy Hortobágy

Jazz Könnyűzenei Könnyűzenei Konferencia (irodalom) Képzőművészeti Kiállítás, vásár Kiállítás, vásár

NÉV Behajtási ünnep – Pásztoradvent Debreceni Virágkarnevál Kárpát-medencei Vőfélytalálkozó a magyar néphagyományok jegyében Mézeskalács Fesztivál Nemzetközi Betlehemes Találkozó Szent György napi Kihajtási Ünnep FARMER-EXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és HORTICO Zöldség Gyümölcs Kertészeti Szakkiállítás Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklór Fesztivál Debreceni Jazznapok Campus Fesztivál Debreceni Cívis Korzó Debreceni Irodalmi Napok Tavaszi Tárlat Daruünnep Hortobágyi Hídivásár

182

Hortobágy

Kiállítás, vásár

Hortobágy Debrecen

Kiállítás, vásár Kiállítás, vásár

Debrecen Hortobágy

Kiállítás, vásár Kiállítás, verseny

Hortobágy Hortobágy Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Hajdúszoboszló Biharkeresztes

Kiállítás, verseny Kiállítás, vásár Kiállítás, vásár Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Gasztronómiai Gasztronómiai Gasztronómiai Gasztronómiai Borfesztivál Kulturális fesztivál Kiállítás, vásár

Debrecen Nádudvar Pocsaj Nagyrábé Ebes Hortobágy Polgár Álmosd Ártánd Ártánd Bakonszeg Balmazújváros Balmazújváros Balmazújváros Bedő Bedő Biharkeresztes Derecske Ebes Földes Földes Fülöp Görbeháza Hajdúböszörmény

Kulturális fesztivál Néprajzi Kulturális fesztivál Gasztronómiai Néprajzi Kiállítás, vásár Kulturális fesztivál Néprajzi Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Néprajzi Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Gasztronómiai Gasztronómiai Néprajzi Kulturális fesztivál Néprajzi Néprajzi Néprajzi Néprajzi Néprajzi

Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény

Jazz Néprajzi Kulturális fesztivál

Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény

Kulturális fesztivál Gasztronómiai Kulturális fesztivál

Hajdúdorog Hajdúdorog Hajdúdorog

Néprajzi Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál

"Hortobágyi Napok" - népművészeti és biotermékek vására Magyar Szürke Bikák Vására "Nyitott városháza" - Ajándékműsorok, karácsonyi kézműves bemutató és vásár Őszi Mihály-napi országos kirakodó vásár Pásztorok Ünnepe - Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó, Országos Pásztortáncverseny Pásztorok Ünnepe - Hortobágyi Lovasnapok Szent György Napi Országos Biovásár Tavaszi országos kirakodóvásár Debreceni Tavaszi Fesztivál Debreceni Nyári Színházi Estek Debreceni Őszi Fesztivál Debrecen Város Napja Múzeumok Éjszakája Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál Városházi Zenés Esték Debreceni Halvasárnap Debreceni Pulykanapok Márton Napi Libalakoma Egri Borcsillagokkal Töltött ételek hétvégéje Debreceni Borkarnevál Szoboszlói Tavaszi Művészeti Napok Bihar – Bihor Expo, XIV. Határmenti kiállítás és vásár Bartók Béla Jubileumi Kórusfesztivál Nádudvari Pásztorok Napja Citerás Találkozó Sárrét Íze Fesztivál Ebesi Majális Országos Biovásár BELÁHAPI Fesztivál Álmosdi Falunap Ifjúsági napok Kulturális Hagyományok Napja Szüreti Mulatság Szent István napi rockfesztivál Kastélykerti esték Országos Bio Főzőverseny és Pásztortalálkozó Kistérségi Ifjúsági találkozó Szüreti felvonulás Kukorica Fesztivál Derecske Város Napja „Szent Iván éji vigadalom” Nyárbúcsúztató lovas és falunap, lecsó fesztivál Kárpát-medencei Vőfélytalálkozó Falunap Hagyományőrző falunap Megyei Vágta, Országos Díjugrató és Fogathajtó Verseny „Aranykapu Kupa” Jazz Blues Jamboree Országos Díjugrató és Fogathajtó Verseny Hivatalos Magyar Amatőr Traktorhúzó Bajnokság Hajdúhét Bezermeni Vigasságok Hajdúböszörményi Országos Ifjúsági Mazsorett Fesztivál Amatőr Fogathajtó Verseny Hajdúdorogi Szabadtéri Színházi Esték Hajdúdorogi Kulturális Napok

183

Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló Hencida Magyarhomorog Mikepércs Nádudvar Nádudvar Nádudvar Nagyrábé Nyíracsád Nyíracsád Nyíradony Nyíradony Nyíradony Sárrétudvari Szentpéterszeg Téglás Téglás Tiszacsege Tiszacsege Tiszacsege Újszentmargita Újszentmargita Újtikos

Kulturális fesztivál Gasztronómiai Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Néprajzi Jazz Néprajzi Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Néprajzi Kulturális fesztivál Néprajzi Néprajzi Néprajzi Gasztronómiai Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Kulturális fesztivál Gasztronómiai Néprajzi Néprajzi Néprajzi Gasztronómiai Néprajzi Gasztronómiai Gasztronómiai Kulturális fesztivál Néprajzi Gasztronómiai Gasztronómiai

Szállást keres a szent család Öhönfőző Fesztivál Nánási Nyári Vigasságok Szoboszlói Tavaszi Művészeti Napok Szoboszlói Folkhétvége Szoboszlói Dixieland Napok Kösely Kupa Díjugrató Lovasverseny Óévbúcsúztató szilveszteri csergetés Bihari Idősek Találkozója Falunap Mikepércsi Nyári Fesztivál Kamilla fesztivál Lóerő(s) nap Nádudvar Napja a Hagyományok Jegyében Szüreti felvonulás Ligetaljai Kulturális Napok NYIT- Nyíracsádi Ifjúsági Találkozó Ligetalja Kulturális Napok Szüreti Sokadalom és Murcis- Krumpli Fesztivál Regionális Népzenei Találkozó Lovasnap Majális Gulyás Fesztivál Hagyományőrző íjászverseny Halászlé Fesztivál Kecsege Fesztivál Csege Napok Margitai Sokadalom Hajdú-Bihar megyei Böllérverseny Tésztafesztivál

Az egyes rendezvények rövid jellemzőit az alábbiakban ismertetjük. Debreceni Virágkarnevál A legnagyobb tömeget megmozgató, nemzetközi hatósugarú rendezvény, a debreceni nyár elengedhetetlen programja az augusztus 20-i Debreceni Virágkarnevál, melynek kísérő rendezvénye a Karneváli hét és a Sörkarnevál. Európa egyetlen karneválján sem mutatnak be ekkor virágkompozíciókat. Az újkori történelmét tekintve – immár negyvenéves múltra visszatekintő rendezvény Szent István napjához és az új kenyér ünnepéhez kötődik. Öt napon át szórakoztató, könnyedebb műfajok jelennek meg a Kossuth téren. A hét az ünnep, a zene, a tánc és a virágok jegyében telik, Debrecen virágba borul. E rendezvény turisztikai különlegességét az jelenti, hogy a felvonuláson résztvevő virágkocsik csak élő virágból, illetve csak természetes kiegészítő anyagokból készülhetnek. A Debreceni Virágkarnevál régebb óta létezik, mint gondolnánk: a történetírók már 1905-ből is megemlítenek egy virágkorzót. A rendezvény ekkor még nem tartozott a városhoz, a patrícius polgárság nyaralóit és a kerítéseket maguk a tulajdonosok díszítették fel. A karnevál útvonalának két végét lezárták, csak jeggyel lehetett bejutni. Az első kocsi akkor is a várost képviselte, egy ötösfogatból állt, a bakon a város színeit viselő hajtóval és hajdúval, a díszítés pedig kék búzavirág és sárga akác volt. A látványos kocsisorban 23 fogat haladt végig az útvonalon, a nézők pedig virágesővel üdvözölték a menetet. A zsűri szinte kivétel nélkül katonatisztekből állt.

184

Sok év elteltével 1996-ban vette a Virágkarnevál történetének második fejezete. Augusztus 20-án az alkotmány ünnepének tiszteletére megrendezték az első igazi Virágkarnevált. A szervezők világraszóló eseményt terveztek, amely illeszkedik a már meglévő fesztiválok sorába. Néhány év múlva megjelentek a külföldi művészeti csoportok is. A karneválra – melynek már évtizedek óta meghatározott útvonala van – már hónapokkal előbb készülnek, a kocsik díszítése pedig 2-3 héttel a rendezvény előtt elkezdődik. Hagyományosan különböző vállalatok, cégek díszítenek autót, amelyekhez akár 3 millió szál virágot is elhasználnak. Az évente 15-16 feldíszített kocsi között több mint 20 hazai és külföldi művészeti csoport, tánccsoport, zenekar és majorette-együttes mutat be látványos produkciókat. Néhány külföldi együttes már évek óta visszajáró vendég. A Nagyerdei Stadionban a zsűri döntése alapján a legötletesebb kompozíciók és a legjobb produkciók díjakat kapnak. A közönség pedig a délutáni órákban egészen közelről szemlélheti meg a kiállított virágkocsikat a Stadionban. A virágkarneváli kompozíciók és az együttesek bemutatói mellett szabadtéri virágkiállítás, népművészeti kiállítás és vásár, nemzetközi folklórdélután, virágkötészeti bemutató és vásár tekinthető meg. Sörkarnevál A Debreceni Sörkarnevál a Virágkarnevál kísérő rendezvénye. A közel 50 kulturális eseményen hazai és nemzetközi művészeti csoportok, valamint hazai népszerű művészek lépnek fel. Ezek során minden korosztály találhat magának való programot (pl.: szakácsverseny, ökörsütés, kirakodóvásár, stb.). Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklór Fesztivál A világ tíz legjobb kórusversenye között tartják számon. Az egy hétig tartó rendezvénysorozaton hazai és külföldi kórusok, nemzetközi szakemberek és zeneszerzők vesznek részt. Célja, hogy lehetőséget adjon a 20. századi kórusművek bemutatására, a magas színvonalú társas éneklés népszerűsítésére, valamint a különböző nemzetiségű alkotók és kórusművészek találkozásának elősegítése, a mai zene és a közönség kapcsolatának elmélyítése. A versengést nyáresti koncertek, folklórbemutatók, világpremierek, szerenádestek, térzene, kiállítások, kotta- és hanganyagbörze, valamint népművészeti vásár kíséri. A kórusversenyen bármely kórus indulhat, kötelező mű nincs. Az egyetlen kikötés, hogy a kórusok hazájuk folklór hagyományaiból vagy élő népdalvilágából adhatnak elő népdalokat, egy- vagy több szólamban, esetleg hangszerrel kísérve. A bemutatók látványosak, mivel az énekkarok saját népviseletükben lépnek színpadra. A program zárónapján valamennyi kórus istentiszteleteken lép fel Debrecenben és a környező települések templomaiban. Az énekkarok vallásos énekeket adnak elő. Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál Minden második évben kerül megrendezésre. A kezdetben találkozó jellegű program az elmúlt negyed évszázad alatt Európa egyik legismertebb katonazenekari fesztiváljává nőtte ki magát, melyen a fúvószenekarok a hagyományos indulók mellett kortárs műveket is bemutatnak. A fesztivál szakmai előkészítését a Magyar Honvédség főkarmestere irányítja zenei szakértők bevonásával. Ez a rendezvény jól reprezentálja a történelmi

185

hagyományokra épülő fúvószenét és az egyetemes magyar zene ügyét, emellett egyedülállóan a kortárs magyar darabok bemutató fóruma is. Debreceni Jazz Napok Nagy sikerű, olykor világsztárokat is felvonultató, évente megrendezett seregszemle az egyik legrangosabb jazz eseménnyé vált Közép-Európában. A már megrendezett 32 fesztivál közel félmillió látogatót vonzott nemcsak hazánkból, hanem külföldről is. Emellett az itt készített rádió- és televízió-felvételeket milliók hallgatták, látták Európa szerte. Debreceni Tavaszi Fesztivál A Debreceni Tavaszi Fesztivál és Tavaszi Tárlat a nemzetközi hírű és rangú országos eseményhez, a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényeihez kapcsolódik. A Hajdú-Bihar megye székhelyén és a környékbeli településeken rendezett fesztiválon elsősorban neves külföldi és hazai művészek, illetve művészeti csoportok mutatkoznak be. A kínálatban komolyzenei hangversenyek, jazz- és könnyűzenei koncertek, képzőművészeti kiállítások, filmbemutatók, színházi előadások, tánc- és mozgásművészeti produkciók szerepelnek. Továbbá rendszerint válogatást mutatnak be a több évtizedes múltra visszatekintő Magyar Filmszemle alkotásaiból, valamint megrendezik az újnak számító eseménysorozatot, a Debreceni Animációs Napokat. A rangos művészeti eseménynek Debrecen legfontosabb kulturális helyszínei adnak otthont, mint például a Kölcsey Központ, a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum, a Debreceni Egyetem Konzervatóriuma vagy a Főnix Csarnok. Debreceni Őszi Fesztivál A fesztivál a magyar kultúrának, elsősorban a Debrecenben és a környékbeli településeken élő művészeknek és működő művészeti csoportoknak kínál bemutatkozási lehetőséget. Az összművészeti seregszemlén szinte minden műfaj helyet kap. Komolyzenei hangversenyek, könnyűzenei koncertek, filmbemutatók és –előadások, színházi produkciók, képzőművészeti kiállítások, továbbá mozgás- és táncművészeti bemutatók színesítik a programot. A rendezvény állandó helyszínei között Debrecen legfontosabb kulturális intézményei szerepelnek, mint például a Kölcsey Központ, a Főnix Csarnok, a Lovarda és a Bartók-terem. Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó, Országos Pásztortáncverseny Hortobágy Az ország különböző pontjairól érkező szürke-marha pásztorok mérik össze erejüket, tudásukat a mindennapjaik részét képező feladatokban, és mutatják meg ünneplő viseletüket. A vendégek megismerkedhetnek a pásztortáncok világával, a pusztai ételekkel, és a térség kézműveseinek alkotásaival. Pásztorok Ünnepe - Hortobágyi Lovasnapok A Hortobágyi Lovasnapok - Pásztorok Ünnepe rendezvénysorozat a Hortobágy környéki pásztorok népi hagyományait felelevenítve vált a térség meghatározó rendezvényévé

186

Behajtási Ünnep – Pásztoradvent Az állatok pásztoraikkal késő őszig a legelőn maradnak, majd telelőhelyeikre behajtanak, a rájuk bízott jószággal elszámolnak. Előkerül a rovásfa két fele, a pásztor és a gazda egyeztetik azt. Az elveszett állatok emlékére koszorút eresztenek a Hortobágy folyóba, köszöntik az adventet a templom falánál, majd pásztortüzet gyújtanak. Szoboszlói Tavaszi Művészeti Napok A kéthetes művészeti fesztivál minden korosztály számára változatos programokat kínál. Kiállítások mellett zenés-táncos produkciók, bábszínház, irodalmi estek, előadások, várják az érdeklődőket. Nádudvari Pásztorok Napja A pásztorok napja a kiállítás megnyitójával kezdődik a helyi Művelődési Központban. A rendezvény másnapján a pásztorok bemutatóival, lovasbemutatókkal várják az érdeklődőket a városi sportpályán. Kamilla fesztivál A fesztivál résztvevői Nádudvaron, a „Csak természetesen!” gondolat jegyében ismeretterjesztő előadásokon, vetélkedőkön, túrákon, rendhagyó környezetórákon keresztül megismerhetik a környezet természeti kincseinek tudatos védelmét. Pocsaji Citerás találkozó Népzenei együttesek, elsősorban citerazenekarok és citerát is használó népdalkörök találkozója, bemutatója, ahol szakmai tanácskozás segíti az együttesek további munkáját. Kukorica Fesztivál - Biharkeresztes A mezőgazdasági szakemberek találkozóján szakmai előadások mellett kulturális programok, gyerekelőadások, táncbemutatók és helyi művészeti csoportok előadásai is színesítik a rendezvényt. Kastélykerti esték - Balmazújváros A rendezvénysorozat több mint 10 éve Balmazújváros meghatározó nyári rendezvénye. Koncertek, kiállítások, színházi előadások, helyi és térségi hagyományőrző csoportok bemutatói nyújtanak kellemes kikapcsolódást a rendezvényekre kilátogatók számára. Kárpát-medencei Vőfélytalálkozó - Földes A találkozó közel 150 vőféllyel, lakodalmas csoportok bemutatóival, kiállításokkal, hagyományos disznótorral, borkóstolóval, András napi bállal mutatja be a Kárpátmedencében fellelhető lakodalmas szokásokat. XVIII. Hajdúhét - Hajdúböszörmény Az egyhetes rendezvénysorozaton a szervezők minden korosztály számára kínálnak szórakozási lehetőséget. Kiállítások, koncertek, színházi műsorok, bemutatók, versenyek és sok más érdekes program várja a látogatókat.

187

Hajdúdorogi Kulturális Napok A hagyományteremtő céllal létrejövő programsorozat mesefesztivállal, rendhagyó tanórával, múzeumpedagógiai foglalkozással, színházi esttel, egészségmegőrző és kerékpáros nappal várja az érdeklődőket. Öhönfőző Fesztivál - Hajdúnánás Ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Hajdúságban élő emberek közismert, egyedi bográcsos pásztorételének főzőversenye. A verseny kísérő programja a Kárpát-medencei Ifjúsági Néptánc Egyesületek Találkozója, amely igazi kulturális csemegét nyújt az érdeklődőknek. Nánási Nyári Vigasságok - Hajdúnánás A többnapos rendezvény pásztorételek főzőversenyével, kulturális programokkal, lovasversennyel, utcazenéléssel, hazaváró ünnepséggel, testvérvárosi művészeti egyesületek találkozójával, nemzetközi képzőművészeti művészteleppel várja az érdeklődő vendégeket. Ligetalja Kulturális Napok - Nyíradony A Ligetaljai Kulturális Napok záró rendezvényének helyszíne az Európa-park, ahol két színpadon amatőr művészeti együttesek kulturális műsorait láthatják a vendégek. A sportpályán labdarúgó tornát, az erdőszélen főzőversenyt szerveznek az érdeklődők számára. Szüreti Sokadalom és Murcis- Krumpli Fesztivál - Nyíradony A településen ősz legnépszerűbb programja a régi szüretek hangulatát idéző szüreti sokadalom. A fogatosok és lovasok felvonulása kiegészül a főzőversenyt és italversenyt hirdető murcis-krumpli fesztivállal, melyet a helyi tánccsoportok fergeteges bemutatói és táncháza színesíti. Gulyás Fesztivál - Téglás 2011-ben harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Gulyás Fesztivál. A gulyásfőző verseny mellett gyermekprogramok, kézműves foglalkozások, ügyességi játékok, veterán autók, motorok kíséretében zajló szüreti felvonulás és sok más színes program várja az érdeklődőket. Halászlé Fesztivál - Tiszacsege Negyedik alkalommal kerül megrendezésre a Halászlé Fesztivál, melynek keretében főzőverseny, gyerekprogramok, helyi kulturális csoportok fellépései és az esti koncertek várják az érdeklődőket. Az ínyencek megkóstolhatják a különlegesen finom csegei halászlevet. Csege Napok - Tiszacsege A Csege Napok minden év augusztus első hétvégéjén kerül megrendezésre. Helyi és vendégfellépők, hagyományőrző kiállítások, kirakodó vásár, kulturális műsorok, szépségverseny, horgászverseny, főzőverseny, koncertek várják a látogatókat. Hajdú-Bihar megyei Böllérverseny - Újszentmargita A népszerű rendezvényen a böllér mesterség fontosságával, különböző tájjellegű ételek hagyományos elkészítési és tálalási módjával ismerkedhetnek meg a

188

vendégek. Ezentúl a látogatóknak alkalmuk nyílik a népi mesterségek termékeiből is vásárolni. Újtikosi Tésztafesztivál Harmadik alkalommal rendezik meg a Tésztafesztivált. A fesztivál jelképe az aranyfakanál és a tésztakorona, amely a legfinomabb tésztaétel készítőjét illeti egy évig. A fesztivál lehetőséget nyújt hagyományőrző és amatőr művészeti csoportoknak a bemutatkozásra. 6.6.4. Bihar megye esemény és rendezvény élménycsomag erőforrásai Expo Construct: A kiállítást 1997 óta szervezik Nagyváradon, minden év márciusában, az Antonio Alexe Aréna, több mint száz cég részvételével. A kiállítás, építőipari termékeket, belső díszítő elemeket, szoba- és konyhabútorokat, modern nyílászárókat, kertészeti eszközöket, medencéket stb. vonultat fel (Web: www.oradea.ro). Vest Fashion: A kiállítást és vásárt március elején szokott megrendezésre kerülni Nagyváradon, a Szakszervezetek Művelődési Házában és ez a legfontosabb olyan rendezvény, amelyen a régió divattervezői bemutathatják új kollekcióikat, a vásáron a cégek textiláruk, készruhák, bőr és irhaáruk, valamint lábbelik eladása történik (Web:www.ccsoradea.ro). Drágotai tojásfestő verseny: Az utóbbi években nagyszabású rendezvénnyé vált a drágotai tojásfestő verseny. Drágota és a környező települések minden korosztálya részt vesz a kézműves tevékenységeken. A résztvevők egy „bizarica” vagy „chisita” nevű hagyományos eszközzel díszítik a tojásokat. Geomorf, virág és keresztény zajlik, Nagypénteken motívumokat használnak fel. Húsvét előtt (Web:www.padureacraiului.ro). Lotus Expo – Kertek és Teraszok: A nagyváradi Lotus Center parkolójában kerül megrendezésre minden év áprilisában. A természet és a kertészet szerelmesei különböző dekorációs eszközöket, kertápolással kapcsolatos szerszámokat, szobanövényeket, különleges virágokat tekinthetnek meg és vásárolhatják meg, ugyanakkor szakemberek tanácsait kérhetik kertrendezés, szökőkútépítés, nyári kert létrehozásában, gondozásában (Web:www.lotus-center.ro). Top Press Turisztikai kiállítás: Regionális és nemzetközi szintű kiállítás, melyet a nagyváradi Antonio Alexe Arénában rendeznek meg. Bihar megyei szálláshelyek és turisztikai cégek képviselői ajánlják a különböző turisztikai csomagjaikat, az érdeklődök számára. Akár egy wellnesz hétvégéről, akár egy hosszabb üdülésről van szó, az ide látogatók megtalálják szabadnapjaik eltöltésével kapcsolatos számításaikat (www.toppress.ro). „Bihari változatosságok” fesztiválja: Az elmúlt évben Vaskóh településen a Bihar Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által szervezett aprilisi fesztivál célja, hogy színpadra léptesse a kiválasztott település, és a vele szomszédos falvak összes művészeit. A fesztivál kategóriái nincsenek megszabva, alkalmazkodnak a helyi „kínálathoz” (Web:www.cjbihor.ro.). „Lótuszvirág” fesztivál: Nemzetközi szintű tehetségkutató verseny, fesztivál. Első osztálytól egészen a végzős tanulókig, bárki megmutathatja tehetségét a fesztivál következő kategóriáiban: moderntánc, ritmikus gimnasztika, modern tánc, színjátszás, bábozás. A verseny, Bihar megyei válogatásait május vagy június folyamán rendezik meg a nagyváradi Gyermekpalotában (Web:oradea.ro).

189

Belényesi napok: 1995-ben, április 19-ét nyilvánították, Belényes város napjának, de a városnapokat mégis, május első hétvégéjén szervezik meg. Belényes vidékén ez a legnagyobb fesztivál jellegű, kulturális és művészeti eseményekkel tarkított rendezvény. Könnyűzenei koncertek, helyi és meghívott néptánccsoportok illetve népdalelőadók szerepelnek a programban (Web:www.beius.ro). Büszke a bihari ének fesztivál: A fesztivált május első felében szervezi a Bihar Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. Két kategóriában mérik össze tudásukat és tehetségüket a versenyzők: népdal és népi hangszeren játszó szólisták. Az esemény nagy múltra tekint vissza és a nagyváradi Arkadia színházban szokott megrendezésre kerülni (Web:www.teatrularcadia.ro). Festum Varadinum: Az egy hetes rendezvénysorozat gerincét a négy történelmi egyház és az RMDSZ programjai alkotják. A Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális eseménye, az elmúlt évek alatt kb. 700 programon, 250 ezer érdeklődő vett részt. A rendezvénysorozatot a hagyományőrzés, a folytonosság és a közösségi összetartó erő jellemzi. Minden év májusában kerül megrendezésre Nagyváradon (Web:www.vka.ro). Majális: A rogériuszi RMDSZ körzet szervezésében, minden év májusában szervezik meg a majálist a nagyváradi vár sáncában. Igen gazdag a programkínálat: a kézműves-műhelyek, játszóházak mellett, mazsorettbemutatók, fotókiállítás, a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos események, sportrendezvények, koncertek és természetesen vásár, lacikonyhával (Web:www.nagyvarad.ro). Múzeumi Napok: Az esemény magába foglalja a Múzeumok Éjszakáját, és a Múzeumok Nemzetközi Napját is. Lefolyása alatt különböző hazai és nemzetközi részvételű kiállítást rendeznek, könyvbemutatókat tartanak, megnyitják a Barokk palota látogatható termeit, kamarazene és szimfonikus koncerteket, szimpóziumokat szerveznek. Helyszínéül a nagyváradi múzeumok múzeumok szolgálnak minden év májusában (Web:www.mtariicrisurilor.ro). Nagyváradi StudFest: A Nagyváradi Magyar Diákszövetség szervezi a Nagyváradi Egyetemen és több más hely minden év májusában. A rendezvénysorozat egy hetet ölel fel és elsősorban a rátermettséget hivatott megerősíteni, mindezt szórakozással egybekötve. A résztvevők megmérettetnek sportversenyeken: foci, kosár, kötélhúzás; szórakoztató versenyeken: póker, darts, csocsó, számítógépes játékok, karaoke; kultúrversenyeken: tánc, agyserkentő játékok (Web:www.studfestoradea.ro). Nyíló Akác Fesztivál: Az 1992-es év óta rendezik meg Érmihályfalva központjában a három napos májusi fesztivált, amelyen a már olyan jól bevált programok, mint a haszon és díszállat seregszemle, az Érmelléki Agrár Expo, Tavaszi vásár, Régiségek vására mellett, kulturális és sportesemények, versenyek stb. kerülnek megrendezésre, és természetesen minden estét híres hazai és magyarországi együttesek fellépése zárja (Web: www. ermihalyfalva. ro). V. Nemzetközi Érmelléki Folklórfesztivál: A Romániai Szlovákok, és Csehek helyi Érmelléki szervezete rendezi minden év májusában a Cserpatakonon tartandó Nemzetközi Érmelléki Folklórfesztivált, amelyen szlovák fiatalokból álló, több folklóregyüttes fellépésével Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Csehországból és Magyarországról (Web:www.suplacudebarcau.ro). „Körösmenti virágok” Nemzetközi folklór fesztivál: Nagyváradon 1997 óta rendezik meg, minden év májusában. Célja, a román folklór értékeinek megőrzése, népdalok, néptáncok, népszokások bemutatása által. A fesztivál ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet még a megyénkkel határos különböző nemzetek népszokásait őrző és ápoló egyesületek, alapítványok, néptánccsoportok szakmai és baráti kapcsolattartására (Web:www.oradea.ro). 190

„Tölts egy hétvégét Bihar megyében!” Turisztikai kiállítás: A Bihar Megyei Tanács, Nagyvárad önkormányzatával közösen, immár 3 éve, május első felében, a Fekete Sas átjáróban szervezi meg a két napos eseményt. A kiállító standokat ingyen bocsátják a turisztikai cégek részére, azzal a céllal, hogy a megyében található természeti és földrajzi szépségeket, ugyanakkor a szállás és vendéglátóhelyeket népszerűsítsék (Web:www.cjbihor.ro). A Nagyváradi Vár ünnepe: A három napos esemény alatt különböző kulturális, művészeti és történelmi jellegű rendezvények, kiállítások, előadások, íjászverseny, várlátogatási körút, kamarakoncertek és szabadtéri koncertek stb. kerülnek megrendezésre Nagyvárad önkormányzata által. Helyszinéül a nagyváradi vár szolgál minden év juniusában (Web:www.cetateaoradea.ro). Bontesd község napja: A község napját éventerendezik meg, június elején, a településhez tartozó kilenc falu lakósainak örömére. Különböző kulturális-művészeti és sportesemények zajlanak, hazai meghívottakkal. A mulatság estéi koncertekkel és szabadtéri diszkóval, illetve az elmaradhatatlan tűzijátékkal zárulnak. Fugyivásárhelyi napok: A községhez tartozó Váradalpár település futballpályáján szokták megrendezni, június második felében. Sportversenyek, látványos quad és motorcross bemutatók, gyermekrendezvények, szabadtéri koncertek és az elmaradhatatlan lacikonyhások várják a vendégeket (Web.www.zmo.ro). Hegyközpályi község napja: A június második felében községé válását ünnepli a település. Sportesemények és vetélkedők, (főleg futball bajnokság), kulturális programok csalogatják a községhez tartozó falvak, és Nagyvárad szórakozni vágyó lakosait (Web:www.paleu.ro ). Bihar község napjai: A község napja bihari vár sáncában, július utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre. Különböző kulturális-művészeti és sportesemények zajlanak, román és magyar meghívottakkal. A mulatság estéi koncertekkel és szabadtéri diszkóval, illetve az elmaradhatatlan tűzijátékkal zárul (Web:www.biharia.ro). Bors község napjai: Minden évben több ezer mulatozó látogat ki az rendezvényre, melyet a borsi focipályán szerveznek meg, számos sport és kulturális programmal körítve, helyi és külföldi előadók meghívásával, akik két napon keresztül szórakoztatják az ide látogatókat. A rendezvényt július második felében szokták megrendezni (Web:www.pcbors.ro). Cséffa község napjai: A cséffai nap augusztusban kerül megrendezésre, amikor is erre az egy napra megnyitják az Atyás és Geszti közötti országhatár szakaszt. A nap folyamán, a település labdarúgópályáján egész napos szórakoztató programokat tartanak (www.primariacefa.bihor.ro). Építő Mesterek Kiállítása. A belsőépítészeti és épületgépészeti vásáron, az építőiparban tevékenykedők új technikákkal és termékekkel ismerkedhetnek meg a látogatók, ugyanakkor a legújabb építkezési technológiákat, a különböző ablakok, ajtók, fűtőtestek, tetőcserepek, bel- és kültéri, víz- és olaj alapú festékek, kandallók stb. véget nem érő skáláját tekinthetik meg. Helyszinéül az Antonio Alexe Aréna szolgál minden év juliusában (Web:www.camex.ro). Hegyközcsatár község napja: Minden év júliusában Hegyközcsatárhoztartozó Síter faluban rendezik meg a község napját, Csatár község faluinak és a környező települések lakósaival összefogva szervezik meg a kulturális-művészeti és sporteseményeket, majd ezt követően esti mulatság zárja a rendezvény programjait. (Web:www.cetariu.ro). Céckei Nyár ünnepe: Különböző sportvetélkedők (horgászverseny, bicikliverseny stb.), kulturális bemutatók és koncertek színesítik az augusztus végén megrendezésre kerülő fesztivált, ekkor ünneplik Cécke település napját is. Az első 191

estét könnyűzenei koncertek zárják, a második estén pedig a népdalok, és az elmaradhatatlan tűzijáték zárja a rendezvényt (Web:www.primariatetchea.bihor.ro). Diószegi Napok. A augusztus utolsó hétvégéjén tartják, és a már hagyományos események megtartása mellett (sportvetélkedők, kulturális események, szabadtéri koncertek, tűzijáték) kiemelt szerepet kap a nemzetközi kettes fogathajtó verseny, és a vidéken termő borok népszerűsítése vásárral egybekötött kiállítással (Web:www.diosig.ro). Élesdi Nyári Vásár: Minden év augusztusában, párhuzamosan rendezik meg a Nyári Vásárt és az Élesdi Városnapokat. A vásáron több ezren vesznek részt, sokan a környező falvakból, de még Nagyváradról is ellátogatnak a rendezvényre, ahol szezonális árukat lehet megtekinteni és megvásárolni (Web:www.alesd-bihor.ro). Élesdi Városnapok: Hagyományszerűen rendezik meg a városnapot, melyet minden évben nagy érdeklődéssel várnak a város és a Sebes-körös völgyének lakósai, mivel a szervezők évről-évre, minden év augusztusában, kellemes meglepetésekkel és kikapcsolódási lehetőségekkel várják a résztvevőket. A zenei stílusok változatossága minden igényt és ízlést kielégít, kedvelt előadók és ismert zenekarok fellépésével (Web:www.alesd-bihor.ro). Fiatalok Találkozója a bihari Földvárban: Az 1970-es évek óta rendeznek találkozókat a fiatalok, de ezeket egy idő után betiltották és az 1989-es forradalom után a hagyományt, felelevenítik minden év augusztusában. Olyan fiataloknak szól, akik szeretnek a természetben kikapcsolódni, sportolni, ügyességi versenyeken részt venni akár egyénileg, akár csapatban, és felhőtlenül tudnak táncolni a szabadtéri koncerteken (Web:www.comunabiharia.ro). Hollódi községi napok: Hagyomány szerűen augusztus utolsó vasárnapján a hollódi Községi napokat. Kulturális, művészeti, sport és kereskedelmi jellegű műsorral szórakoztatják a közönséget. Helyi szépségverseny, futballbajnokság, diszkó és tűzijáték egészíti ki a programokat (Web:www.primariaholod.ro.). Paptamási község napja: A 2003-as év óta, minden évben megrendezésre kerül, augusztus második felében a község napja. Román és magyar néptánc együttesek, hangulatos, szabadtéri koncertek, bogrács-főzőverseny, sportvetélkedők, illetve különböző kulturális események színesítik a községnapok programját (Web:www.tamaseu.ro). Szalacs község napjai: Szalacs község napjait évente rendezik meg immár 14. éve. Kezdetben augusztus hónap első hétvégéjén, utóbbi években július hónap utolsó hétvégéjén. A községhez tartozó Ottományi Napokat augusztus 20-hoz legközelebbi hétvégén rendezik. A község faluiban rendszeresen tartanak szüreti bálokat, karneválokat (Web:www.salacea.ro). "NYMPHEA DANCE" fesztivál: Két nap erejéig, szeptemberben, Nagyvárad a tánc és a hip-hop fővárosa, a Bihar megyei Ifjúságért és a Pro Art Alapítvány szervezésében megrendezett táncverseny jóvoltából. A versenyen az ország legprofibb táncosai neveznek be, a több száz táncost nemzetközi zsűri díjazza. Helyszinéül a nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Háza szolgál (Web:www.casatineretului.ro). Agro Bihar: A Bihar megyei Gazdák Vásárát a Bihar megyei Tanács szervezi a nagyváradi Era Shopping Park területén. Zöldség és gyümölcs, húskészítmények, pékáruk, méz, valamint pálinkakülönlegességek találkozhatnak az érdeklődők. De nemcsak vásárolni és szórakozni lehet, hanem megismerkedhetnek a növénytermesztés fortélyaival és néptáncokból, dalokból összeállított programokon is részt vehetnek (Web:www.cjbihor.ro). Alsókocsoba község napja: A község stadionjában zajló kétnapos szeptemberi eseményen, néptánc és népdalcsoportok lépnek fel, népviseletbe öltözött lányok 192

szépségversenye, sport és kulturális programok kavalkádja színesítik a programot (Web.:www.primariacociubamare.ro). Borsi Káposzta fesztivál: A bográcsos főzőverseny mellett sok hagyományőrző és humoros program közül válogathatnak mindazok, akik a szeptemberi borsi káposztafesztiválra ellátogatnak. Helyi termelők mutatják be terményeiket, és bográcsos káposztafőző-versenyen is részt lehet venni. A fesztivál utolsó estje tábortűzzel zárul, amelyen mindig „tűzhalált hal” a rossz termést jelképező bábu (Web:www.pcbors.ro). Érmelléki Ősz: Székelyhíd legnagyobb kulturális és közösségformáló eseménye, és olyan színes, mint a fák őszi lombja. Képzőművészeti tárlatnyitók, könyv– és filmbemutatók, pálinkafesztivál, mazsorett felvonulás, sportbajnokságok, nép és moderntánc-bemutatók tarkítják a fesztivál programjait, de a rendezvény ideje alatt vidámpark, lacikonyhák, és sörsátrak is működnek. Mindezek évente szeptemberben kerülnek megrendezésre (Web:www.sacueni.ro). Gasztronómiai Vásár: Mindig egy adott nemzet kultúrája, népszokása, hagyományos eledelei kerülnek bemutatásra, de természetesen a román és a magyar konyha ínyencségeit is megtalálhatjuk. A vásáron már több éve rendezi meg a nagy sikernek örvendő gyümölcs- és zöldségszobrászat versenyt, amelyre a szervezők biztosítják az alapanyagokat. A rendezvény az Antonio Alexe Arénaparkolójában zajlik minden év szeptemberében (Web:www.ccsoradea.ro., www.toppress.ro). Gyerekfesztivál: A fesztivált a Nagyváradi Ősz rendezvénysorozat keretén belül szervezi meg, az Ingatlanügyi Igazgatóság. A rendezvény a Gyermekvárosban kerül megrendezésre minden év szeptemberében. Játékvásár, játékkiállítás, az arra rászorulóknak játékgyűjtés, könyvvásár, gyerekeknek szóló koncertek, báb és bohócelőadások, kézműves foglalkozások, sport és ügyességi versenyek várják az érdeklődőket. (Web:www.aioradea.ro). Margitta város napjai: Margitta város napjai mindig nagy pompával kerülnek megrendezésre, jeles romániai és magyarországi meghívottakkal minden év szeptemberében. Az eseményt a város központjában szervezik meg. Román és magyar néptánc együttesek fellépésével, hangulatos koncertekkel, illetve fergeteges tűzijátékkal kedveskednek a szervezők a város lakosainak (Web:www.marghita.ro). Nagyváradi Premfoto Világ Biennálé: A Tavirózsa Fotóklub, a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség (AFIAP) égisze alatt, először 1993-ban szervezte meg. A Biennáléra amatőr és profi fotósok nevezhetnek be, az AFIAP előírásai szerint. Mivel a Klub 40 országgal tart szakmai kapcsolatot, a Biennálén résztvevő hazai de Európa más országainak fotósai is részt vesznek. A rendezvény a Euro Foto Art kiállítóteremben kerül megrendezésre minden év szeptemberében (Web:www.eurofotoart.ro). Rény község napja: Szeptember hónapban megrendezésre kerülő községi napok, elsősorban Belényes, és vidékéről vonzzák a közönséget. Különböző kulturálisművészeti és sportesemények tarkítják a programot, úgy, mint: karaoke verseny, modern és néptánccsoportok, küzdősportok bemutatója, koncertek. Sörfesztivál: A Nagyváradi Ősz keretein belül szervezik meg a sörfesztivált, ekkor a kedvező árú sör és lacikonyhák kínálata mellett, a népszerű romániai könnyűzenei zenekarok koncertjeivel is szórakoztatják a közönséget. A rendezvény a város központjában, az Eminescu parkolóban kerül megrendezésre minden év szeptemberében (Web:www.ccmo.ro). Top Expo: Nemzetközi kiállítást és vásárt, először 1996-ban rendezték meg. A vásár a régió legjelentősebb, általános tematikájú gazdasági, kereskedelmi rendezvénye, mely évről-évre kedvező hatással van a nagyváradi, kereskedelmi életre. A 193

nemzetközi vásár megnyitója a „Nagyváradi Ősz” rendezvénysorozat kezdete is. A rendezvény az Antonio Alexe Arénában kerül megrendezésre minden év szeptemberében (Web:www.toppress.ro). Nagyváradi Ősz: A rendezvény szeptember 21-én kezdődik és október 12-én (város napja) fejeződik be. A többhetes rendezvénysorozat programjai kulturális-művészeti események, színházi előadások, kiállítások, könyvbemutatók, sportvetélkedők, lemezbemutatók, zenei estek, koncertek. A rendezvény több helyszinen is zajlik, mint például a nagyváradi vár, Eminescu parkoló, Szent László tér. (Web:www.oradea.ro; www.nagyvarad.ro). Hegyközcsatári Szüreti Bál: A helyi szokásokhoz híven, október első hétvégéjén indulnak el a népviseletbe öltözött fiatal táncosok, hogy behívogassák az esti mulatságra a település lakóit. A rendezvény főszervezője és összefogója, Sztankovics Gyula, aki igazi néphagyomány őrző módján szervezi meg az eseményeket. (Web:www.cetariu.ro). Könyvtári Napok és a Família Folyóirat Napjai: Az eseményen, a Kulturális Minisztérium képviselői, írók, költők, irodalmi folyóiratok szerkesztői, könyvtárigazgatók vesznek részt. Több kollokviumra is sor kerül a könyvtártudomány, az irodalmi folyóiratok és a román irodalom területére összpontosítva, továbbá fotográfiai és festészeti kiállítások kerülnek megrendezésre. A rendezvény a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal nagy terme és a nagyváradi Városi Művelődési Házban kerül megrendezésre minden év oktoberében (Web:www.revistafamilia.ro). Nagyváradi Borfesztivál: Külföldi és hazai borokkal ismerkedhetünk, a szervezők részéről nagy hangsúlyt fektetve a helyi borokra, hiszen 300 olyan vállalkozás él Bihar megyében, amely a bor előállításával, és/vagy forgalomba hozatalával foglalkozik. A fesztiválon helyet kapnak még különböző gyümölcskiállítások, előadások, sportversenyek és koncertek is. A rendezvény a Vársáncban zajlik minden év oktoberében (Web:www.ccmo.ro). Pálinkafesztivál: A Nagyváradi Ősz eseménysorozat keretén belül rendezik meg. Színpadot állítanak az ország és Bihar megye, ezen alkalomra meghívott profi és amatőr néptáncosainak, akiket a különféle pálinkák kóstolgatása közben, ill. tradicionális román és magyar ételek elfogyasztása alatt lehet megtekinteni. A rendezvényről nem hiányoznak az elmaradhatatlan bóvli- és idényárusok sem. A rendezvény a nagyváradi December 1 parkban zajlik, minden év oktoberében (Web:www.ccmo.ro). Rövid dráma hete fesztivál: Az egész országban egyedülálló rendezvénysorozat, amely minden év oktoberében kerül megrendezésre. Összetett programokkal várják az érdeklődőket, amelyeket sokfelé tartanak: a stúdióteremben, a Fő utcán, A Sas passzázsban, a színház színpadán, a Szakszervezetek Művelődési Házában, autóbuszon, kávézókban. A darabokat kiegészítő programok - nyitókarnevál, kosztümös felvonulás, könyvvásár – színesítik (Web:www.teatruloradea.ro www.szigligeti.ro). Sólyomkővári Szlovákok burgonyafesztiválja: A településen a szlovák kisebbség a lakosság 98%-át teszi ki, és mivel a szlovákok alapélelmiszere a burgonya, éppen ezért magától adódik a címben szereplő októberi fesztivál is. Szlovák hagyományőrző kulturális műsorok, és vásár színesítik a fesztivált, amelyről a tocna”, és a „podlesniak” nevű krumplis palacsinta sem hiányozhat (Web:www.primariasinteu.bihor.ro). „Fiatal tehetségek gálája” fesztivál-verseny: A Bihar megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által, sokadjára kerül megszervezésre „Fiatal tehetségek gálája”, mely évről-évre lehetőséget biztosít a népdal, és könnyűzene stílust képviselő 194

szólóénekesek bemutatkozására. Az esemény nagy népszerűségnek örvend, több éves múltja, és azon lehetőség miatt, hogy a román népdal kategóriája hangsúlyosan jelen van. A rendezvény a Szakszervezetek Művelődési Házában zajlik minden év oktoberében (Web:www.ccsoradea.ro). „Varadinum Dance Festival” – Nemzetközi Sporttánc Fesztivál: A Stephany Sporttánc Klub rendezi minden év novemberében, az Antonio Alexa Sportcsarnokban, ahol belföldi és külföldi táncosok lelkes csoportja méri össze a tudását. Ezen a területen Románia legnagyobb eseményei közé sorolják. A Nemzetközi Sporttánc Szövetséggel együttműködésben kerül megrendezésre (Web:www.stephanydance.ro) A Bihari Népi Kultúra Napjai: A rendezvényt a Bihar Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezi, több településen egyszerre. A nagyváradi, belényesi, élesdi, és révi kultúrházban lépnek fel a megye számos településének néptánc és népdalelőadói, akik a karácsony és az újév hagyományainak gazdagságát, sokszínűségét és szépségét mutatják be népviseletük és fellépéseik által. A rendezvény több településen egyszerre zajlik minden év novemberében (Web:www.cjbihor.ro). Bihar megyei Atlétikai Gála: A tanár-edző Virgil Preda által, önerőből szervezettgálán edzők, tanárok, atléták és azok szülei, szponzorok, klubvezetők, sportintézmények vesznek részt. Az esemény minden évben, Karácsony és Szilveszter között zajlik a nagyváradi Bihorul Sportlíceum étkezőjében. Az eseményt különböző zenei és általános műveltségű versenyek és művészi pillanatok fűszerezik (Web:www.oradea.ro) Bihari Sport Gálája: A Bihari Sport Gálát a Megyei Ifjúsági Igazgatóság szervezi, melynek keretén belül a legjobb eredményeket elért tíz sportolót, legjobb csapatot és sportklubot díjazzák Bihar megyéből. Különdíjat kapnak az edzők és a sportolókat, illetve csapatokat támogató szponzorok. A Gálát művészi, zenei és táncos pillanatok tarkítják, illusztris vendégek és meghívottak részvételével. A rendezvény az Antonio Alexe Arénában zajlik minden év decemberében (Web:www.oradea.ro). “Ki mit tud?”: A tehetségkutató vetélkedő Bihar megye minden településén szervez elődöntőket, s az egy egész estét betöltő fináléban kb. 400 versenyző lép színpadra, akik különböző produkcióik során próbálják a legjobbat nyújtani a tudásukból. Gyermek és felnőtt szekcióban, néptánc, népdal, klasszikus és modern tánc, szavalás, és ének kategóriában díjazza a zsűri a versenyen résztvevőket. A rendezvény az Szakszervezetek Művelődési Házában zajlik minden év decemberében (Web:www.ccsoradea.ro). „Karácsonyi népszokások és hagyományok” országos fesztivál: Minden év decemberében rendezik meg a fesztivált, melyre az ország különböző iskoláiból, a gyerekek karácsonyi népszokásokat és hagyományokat mutatnak be a tánc, ének, színházi előadás, rajz, illetve képzőművészet terén. A rendezvény az Szakszervezetek Művelődési Házában zajlik minden év decemberében (Web:www.ccsoradea.ro). Adventi vásár: A nagyváradi önkormányzat tulajdonában levő árammal ellátott kis faházikókat egész decemberi hónapra ki lehet bérelni, de a vásár december 15–24. között zajlik. Ünnepi képeslapokat, karácsonyfadíszeket és egyéb dekorációkat, játékokat, édességeket, ajándékcsomagokat és más szezonális portékát szoktak árusítani. Helyszínéül a mindenki által közkedvelt Sétáló utca szolgál (Web:www.oradea.ro). “Divina Armonie” egyházzenei fesztivál: Az egyházi fesztivál decemberi hónap végén (Karácsony környékén) kerül megrendezésre. Nagyvárad több templomában egyházi 195

és a karácsonnyal kapcsolatos énekeket adnak elő, koncerteket tartanak meg, összegyűjtve ez által Bihar megye egyházi kórusainak nagy részét (Web:www.oradea.ro). Szilveszteri utcabál: Nagyvárad önkormányzata minden év utolsó napjának estéjére utcabált szervez, amely a központban, az Unirii téren, és az Eminescu parkolóban szokott zajlani. Színvonalas hazai és nemzetközi művészek előadásában, koncertek kerülnek megrendezésre, melyet éjfélkor az elmaradhatatlan tűzijáték zár (Web:www.oradea.ro).

196

6.6.5. Ajánlott élménycsomagok

ŐSZI FESZTIVÁLOK AZ EURORÉGIÓBAN Élményígéret gasztronómiai rendezvények, sör, bor, pálinka, mititei, kolbász, RENDEZVÉNY gesztenye, pulyka, kulturális programok, komoly és könnyűzenei koncertek, színházi előadások összetett, nagy lélegzetvételű rendezvények Célcsoportok A régióban megrendezésre kerülő fesztiválokon általában minden korosztály és minden érdeklődési kör találhat magának élményígéreteket. Azok, akik nem kifejezetten az adott fesztivál miatt érkeznek, azok is élvezhetik a rendezvények sokszínüségét Időtartam 1, vagy akár több nap Látnivalók • Debreceni Őszi Fesztivál elsősorban a Debrecenben és a környékbeli településeken élő művészeknek és működő művészeti csoportoknak kínál bemutatkozási lehetőséget. • Nagyváradi Ősz rendezvénysorozat: összetett rendezvénysorozat szeptember végén, október elején. Kulturális programok, kiállítások, konferenciák, szórakoztató rendezvények, bor és pálinkafesztivál gyűjtőrendezvénye Egyéb információk Általában nem szükséges előzetes foglalás a programokra, mert ezek mindenki számára nyitottak. Érdemes, azonban a szálláshelyünket idejében lefoglalnunk, ha több napra érkezünk, mert ebben az időszakban a szállodák a szokottnál zsúfoltabbak

Élményígéret RENDEZVÉNY Célcsoportok Időtartam Látnivalók

Egyéb információk

NYÚZÓ VÖLGYI CSATA történelembe ágyazott szórakoztató hétvége minden korosztály, első sorban a környező településekről 1 nap • Diószeg • Álmosd • a település lakossága évről évre feleleveníti a Nyúzó völgyi csata eseményeit évente megrendezésre kerül, augusztus hónapban

197

Élményígéret RENDEZVÉNY Célcsoportok

Időtartam Látnivalók

Egyéb információk

VIRÁGKARNEVÁL HATÁROK NÉLKÜL gasztronómiai rendezvények, kulturális programok, komoly és könnyűzenei koncertek, színházi előadások, A régióban megrendezésre kerülő fesztiválokon általában minden korosztály és minden érdeklődési kör találhat magának élményígéreteket. Azok, akik nem kifejezetten az adott fesztivál miatt érkeznek, azok is élvezhetik a rendezvények sokszínüségét 1, vagy akár több nap • Debreceni Virágkarnevál és az augusztus 20. ünnepségek (sörfesztivál, kiállítások stb.) • Sörkarnevál minden korosztály találhat magának való programot (pl.: szakácsverseny, ökörsütés, kirakodóvásár, stb.). • Nyitott ablak Európára: augusztus 21. kerül megrendezésre. A Debreceni Virágkarnevál másnapján a virág-kocsik egy részét átszállítják Nagyváradra, és a debrecenihez hasonló körmeneten mutatják be ezeket. A napot könnyűzenei koncertek zárják. • Séta a szecessziós belvárosban • Barokk városrész Évek óta hagyomány ennek a programnak a megszervezése, fokozódó sikerrel. Érdemes lenne a Debrecenbe érkező turistákkal jobban megismertetni a Nagyváradra kirándulás lehetőségét

VARADINUM, ZARÁNDOKLAT SZENT LÁSZLÓ KEGYEIÉRT Élményígéret Igazi tavaszi feltöltődést jelenthet a léleknek ez a fesztivál. RENDEZVÉNY Kulturális és vallási rendezvények sorozata. Célcsoportok Főleg katolikus (de más felekezetű) vallásos emberek, korosztálytól függetlenül. Időtartam 1 nap – 1 hét Látnivalók • kiállítások • könyvbemutatók • hangversenyek • körmenet Szent László hermájával • zarándoklat indulhat Hajdú-Bihar megyéből a körmenetre Egyéb információk A rendezvények magas színvonalúak, de általában mindegyikük középpontjában a vallásosság áll

198

NYÍLÓ AKÁC, AZ ÉRMELLÉK ÖRÖMÜNNEPE Élményígéret valódi vidéki sokadalom, színes programok: gasztronómiai RENDEZVÉNY különlegességek, sportrendezvények, kulturális események, szórakoztató műsorok Célcsoportok Minden korosztály számára akad látnivaló és szórakozási lehetőség. Főleg az Érmellék lakossága a célközönség a határ mindkét oldaláról, de sokan kijárnak Nagyváradról is Időtartam 1 – 3 nap Látnivalók • három napos májusi fesztivál • haszon és díszállat seregszemle, • Érmelléki Agrár Expo, Tavaszi vásár, • Régiségek vására • kulturális és sportesemények, versenyek • minden estét híres romániai és magyarországi együttesek fellépése zárja • az eseményekbe bekapcsolódhatnak a határ magyar oldaláról is a környező települések szálláshelyekkel és kiegészítő szolgáltatásokkal Egyéb információk Általában nem szükséges előzetes foglalás a programokra, mert ezek mindenki számára nyitottak. Érdemes, azonban a szálláshelyünket idejében lefoglalnunk, ha több napra érkezünk, mert nagyon kevés a szálláshely Mihályfalván és környékén

199

7. Mellékletek

A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió területhasználata (Forrás: HBKIK 2002)

Természeti értékek a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégióban (Forrás: HBKIK 2002)

200

1000000

100000

10000

1000

100 2005

2006

Nagyvárad környéke Dél Bihar

2007

Sebes Körös völgye Szentmárton - Félix fürdő

2008 Bihar hegység vidéke Érmellék és Berettyó vidék

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának alakulása Bihar megyében 2005 és 2008 között (db) 10000000,

1000000,

100000,

10000,

1000,

100, 2005, Balmazújvárosi Derecske-Létavértesi Hajdúszoboszlói

2006,

2007, Berettyóújfalui Hajdúböszörményi Polgári

2008,

2009, Debreceni Hajdúhadházi Püspökladányi

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának alakulása Hajdú-Bihar megyében kistérségenként 2005 és 2009 között (db)

201

5%

0%

1%

7%

2% 3%

82% Hotelek

Hostelek

Motelek

Apartmannházak

Menedékházak

Panziók

Gyermektáborok

Vendégek számának megoszlása Bihar megyében a szálláshelyek minősítése alapján 2008-ban

1%

5%

7%

5% 13%

69%

kempingek

nyaralóházak

panziók

szállodák

turistaszállások

ifjúsági szállók

Vendégek számának megoszlása Hajdú-Bihar megyében a szálláshelyek minősítése alapján 2009-ben

202

Egyéb turisztikai helységek

Nagyvárad

Hegyi üdülők

Fürdők

0

Hotelek

Hosztelek

20000

Motelek

40000

Apartmannházak

60000

80000

Menedékházak

100000

Panziók

120000

Gyermektáborok

Vendégek megoszlása Bihar megyében a szálláshelyek típusa és elhelyezkedése alapján 2008-ban (fő)

Püspökladányi Polgári Hajdúszoboszlói Hajdúhadházi Hajdúböszörményi Derecske-Létavértesi Debreceni Berettyóújfalui Balmazújvárosi 1,

kempingek

10,

nyaralóházak

100,

panziók

1000,

szállodák

10000,

turistaszállások

100000,

1000000,

ifjúsági szállók

Vendégek megoszlása Hajdú-Bihar megyében a szálláshelyek típusa és kistérségi elhelyezkedése alapján 2009-ben (fő)

203

Szállásférőhelyek száma Magyarország és Románia megyéiben 2008-ban

Turistaérkezések száma Magyarország és Románia megyéiben 2008-ban

204

Eltöltött éjszakák száma Magyarország és Románia megyéiben 2008-ban

Szálláshelyek kapacitás-kihasználtsága Magyarország és Románia megyéiben 2008-ban

205

www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu

Jelen tanulmány nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

206