Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország turizmus szatellit számlái. turizmus

2006.05.15.

15:55

Page 1

Ára: 2700,- Ft

Központi Statisztikai Hivatal, 2006

Magyarország turizmus szatellit számlái

2004

turizmus

borito.qxd

Magyarország turizmus szatellit számlái (elsõ eredmények)

2004

turizmus

Központi Statisztikai Hivatal, 2006

© Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai fõosztályának Közlekedés- és turizmus-statisztikai osztályán az Országos Idegenforgalmi Bizottság és az Európai Unió Vállalkozáspolitikai és Ipari Fõigazgatóság támogatásával ISBN 963 215 968 3

Fõosztályvezetõ: Dr. Probáld Ákos

Összeállították: Pál Tamara Dr. Rácz Albert

Szakértõk: Dr. Hárs Ágnes Dr. Hüttl Antónia

A kiadvány megrendelhetõ: a KSH Statisztikai szolgáltatások osztályán, 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 5-7. Telefon: 345-6570, fax: 345-6699

A kiadvány megvásárolható: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 5-7.

telefon: 212-4348, valamint a régiós igazgatóságok terjesztõinél. [email protected] www.ksh.hu Grafika, tördelés: Hauksz Márta

A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Kézirat lezárva: 2006. március 1. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

TURIZMUS SZATELLIT SZÁMLÁK

Tartalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Bevezetés ..................................................................................................................5 A Turizmus szatellit számla értelmezése, módszertani keretei ......................................7 Adatforrások és fogalmak............................................................................................8 Alkalmazott módszertan ............................................................................................13 Az idegenforgalom és a turizmus szerepe a hazai nemzetgazdaságban ......................22 Nemzetközi kitekintés ................................................................................................30 Táblázatok ................................................................................................................32 A/1. A külföldiek magyarországi turisztikai fogyasztása a látogatók csoportjai szerint ..............................................................................................I A/2. A lakosság hazai turisztikai fogyasztása a látogatók csopor tjai szerint ..............II A/3. A külföldre utazók turisztikai fogyasztása a látogatók csoportjai szerint ............III A/4. A magyarországi turisztikai fogyasztás a látogatók csoportjai szerint ..............IV A/5–6. A belföldi kínálat és turisztikai fogyasztás termékenként ..................................V A/7. Foglalkoztatottság a turizmusra jellemzõ ágazatokban......................................VI A/8. Bruttó állóeszköz-felhalmozás a turizmusra jellemzõ ágazatokban, 2004 ........VII B/1.

A Magyarországra látogató külföldiek és a külföldre látogató magyarországi lakosok száma és tartózkodási ideje ....................................VIII B/2. A Magyarországra látogató külföldiek száma kiemelt országonként és a külföldre utazó magyarországi lakosok száma......................................VIII B/3. A külföldi látogatók és a hazai lakosság utazásai és kiadásai, 2004 ................IX B/4. A belföldi lakosok utazásai és költése, 2004....................................................IX B/5. A Magyarországra látogató külföldiek tartózkodási ideje ..................................X B/6. A külföldre látogató magyarországi lakosok tartózkodási ideje ........................XI B/7. A Magyarországra látogató külföldiek költése termékek .................................... és szolgáltatások szerint, 2004 ....................................................................XII B/8. A lakosság belföldi utazásainak költése termékek és szolgáltatások szerint, 2004 ....................................................................XII B/9. A Magyarországra látogató külföldiek turisztikai jellegû költési szerkezete utazási célok szerint, 2004 ........................................................XIII B/10. A lakosság belföldi utazásainak turisztikai jellegû költési szerkezete utazási célok szerint, 2004..........................................................XIV B/11. A turizmusra jellemzõ ágazatok teljesítménye ................................................XV B/12. A turizmusra jellemzõ és a kapcsolódó ágazatok aránya a nemzetgazdaság teljesítményén belül, 2000–2004....................................XV 8. Irodalomjegyzék ........................................................................................................48

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

3

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 5


1. Bevezetés Szerepe, célja Az Európai Unió turizmusért felelõs szervezeti egysége, a Vállalkozáspolitikai és Ipari Fõigazgatóság (DG ENTR), az Eurostat, az OECD, a Turizmus Világszervezet (UN WTO) sok éve kiemelt fontosságú témaként kezeli a turizmus szatellit számla (TSzSz) összeállítását, mint a turizmus gazdasági szerepvállalása hiteles bemutatásának eszközét. Sok éves nemzetközi együttmûködés után készültek el azok a nemzetközi ajánlásokat tartalmazó kiadványok, amelyek alapul szolgáltak a nemzeti turizmus szatellit számlák összeállításához. Magyarországon a turizmus a nemzetgazdaságban betöltött szerepe miatt hosszú idõ óta kiemelt jelentõségû területe a gazdaságnak. Nem jellemezhetõ hagyományos ágazatként, mivel az általa igénybe vett szolgáltatások és termékek heterogének. A TSzSz rendszere az az eszköz, amely összefoglalja a turizmushoz kapcsolódó gazdasági területeket, megteremti a turizmust bemutató statisztikák összhangját és a gazdasági hatásának vizsgálatához szükséges információs alapot. A TSzSz teljes körûen, keresleti és kínálati oldalról, ágazati megközelítésben foglalkozik az idegenforgalommal és ezen belül a turizmussal. A nemzeti számlák rendszerébõl olyan tételeket emel ki – fogyasztás, termelõfelhasználás, hozzáadott érték és import/export –, amelyek alkalmasak a turizmus közvetett kapcsolatainak és tovagyûrûzõ gazdasági hatásának bemutatására. A Központi Statisztikai Hivatal 2002-ben célul tûzte ki, hogy a felmerült igények kielégítése céljából, megfelelõ elõkészítés és felkészülés után, nemzetközi és tárcaközi együttmûködés keretében összeállítja Magyarország turizmus szatellit számláit. Három évre készült munkaterv a módszertani kérdések tisztázására, az adatforrások megteremtésére és a szükséges táblarendszer összeállítására. A TSzSz összeállításának igénye megfogalmazódott a hazai igazgatási, pénzügyi és szakmai szervezetek részérõl, valamint a nemzetközi szervezeteknél. Az eddigi munkálatok során a KSH-n kívüli együttmûködõ szervezetek közremûködésének jellegét, illetve a tervezett felhasználási területét a „bevezetés” végén található táblázat mutatja be. A jelen összeállítás az elsõ hivatalos dokumentum a magyarországi TSzSz-rõl a 2004. évre vonatkozó adatokat tartalmazó táblázatokkal. A kiadvány fontos célja az is, hogy tájékoztasson a módszertani vonatkozásokról, az eddig végzett munkákról és eredményekrõl, valamint a TSzSz felhasználási lehetõségeirõl. A nemzeti sajátosságok miatt az elsõ alkalommal összeállított táblázatok néhol eltérnek a nemzetközi ajánlásoktól. Ezeket az eltéréseket jelezzük, azonban sem a módszertani, sem a további fejlesztési, modellezési munkák nem zárultak le. Az elkövetkezendõ idõszak legfontosabb kiegészítése az állóeszköz-felhalmozás és a költségvetési kapcsolatok adatainak a TSzSz céljai szerinti feldolgozása lesz, de hasonlóan lényeges a termékek és szolgáltatások termékadóinak és támogatásainak a meghatározása is. A második otthonok használatáról egyelõre nem áll rendelkezésre kellõen részletes információs bázis. Mindezeket szem elõtt tartva a KSH célul tûzte ki, hogy ezekkel a bõvítésekkel évente összeállításra kerüljön az ország turizmus szatellit számlája. A további fejezetekben a TSzSz megértéséhez szükséges alapvetõ fogalmak és meghatározásaik, a felhasznált források ismertetése és az alkalmazott módszertan leírása következik. A turizmus nemzetgazdasági jelentõségét bemutató fejezet után nemzetközi kitekintés következik, amelybõl azt a következtetést lehet levonni, hogy a magyar statisztikai szolgálat eredményei európai társai döntõ többségével összehasonlítva is figyelemreméltóak. A kötetet záró táblázatok elsõ (A) része, az Európai Unió ajánlásában szereplõ hat táblázatot – valójában a turizmus szatellit szám-


5

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 6


lák alaptáblázatait –, valamint a turizmus foglalkoztatási és felhalmozási kapcsolatait bemutató táblázatokat, a második (B) része néhány egyéb makrogazdasági mutatót, valamint a belföldi és külföldi turisztikai kereslet részletes adatait tartalmazza. A Központi Statisztikai Hivatal köszönettel tartozik azoknak a társfõosztályoknak – mindenekelõtt a Szektorszámlák fõosztálynak és a Nemzeti Számlák fõosztálynak –, kormányzati, valamint hazai és külföldi szervezeteknek, amelyek pénzügyi és szakmai támogatásukkal segítették a munkát. Így az MNB a keresleti oldalt feltáró adatforrások finanszírozásával több éven át, az Országos Idegenforgalmi Bizottság javaslatára a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Turisztikai Hivatala (jelenleg Magyar Turisztikai Hivatal) szakmai és pénzügyi segítségnyújtással támogatta. Sikeres nemzetközi pályázat eredményeként 2004-ben részt vállalt a finanszírozásban az Európai Unió Vállalkozáspolitikai és Ipari Fõigazgatósága is. Szervezetek 1. Magyar Turisztikai Hivatal

2. Magyar Nemzeti Bank

Felhasználási terület Információk a turizmus

stratégiájának kidolgozásához, a rövid távú fejlõdés elemzéséhez, elõrejelzéséhez Információk a turizmus tényleges gazdasági szerepének bemutatásához, a szabályozás, a pénzügyi feltételek kidolgozásához Információk a turizmus és a többi ágazat közötti kapcsolatok feltárásához Alapadatok a fizetési mér-

leg összeállításához 3. Pénzügyminisztérium, APEH

Információk az állami költ-

4. Magyar Turizmus Rt.

Információk a turizmus

5. Szakmai szervezetek (MSzSz, MUISZ, Magyar Vendéglátók Ipartestülete) 6. Kutatóintézetek, turisztikai tanácsadó vállalkozások (pályázat keretében kiválasztva) 6


ségvetés összeállításához, a turizmus szabályozásának, pénzügyi feltételeinek kidolgozásához

nemzeti marketing tervének kidolgozásához Információk a szakmai érdek-képviseleti tevékenységek ellátásához és koordinálásához Információk kutató-, elemzõtevékenységhez (pl. elõrejelzések, komplex értékmutatók alapján)

A munkában, finanszírozásban való részvétel A TSzSz kialakításának

pénzügyi támogatása 2003-ban Módszertani konzultációk

A TSzSz kialakításában

felhasznált adatgyûjtések pénzügyi támogatása Módszertani konzultációk A kormányzati közösségi turisztikai fogyasztásra vonatkozó információk nyújtása A lakossági jövedelmekre és az adózásra vonatkozó információk nyújtása. A költségvetési kapcsolatok kimunkálása Módszertani konzultációk Célzott szakmai felmé-

rések a jelenlegi információs „fehér foltok” megszüntetéséhez Közremûködés felmérések elõkészítésében, lebonyolításában, az elemzõ munkában

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 7


2. A turizmus szatellit számla értelmezése, módszertani keretei A magyar TSzSz táblázatai csak néhány esetben térnek el az „Európai végrehajtási kézikönyv”-ben rögzítettektõl. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a TSzSz-t már összeállított, vagy összeállítani szándékozó országok többsége is figyelembe veszi a nemzeti sajátosságokat. Lényegében még egyetlen ország sem jutott el a TSzSz teljes kidolgozásáig, egy-két táblázat és sok adathely kitöltetlen. A munkák megkezdésekor nagyon fontos szempont volt a nemzetközi szervezetek ajánlásainak a megismerése. A politikai és szakmai oldalról felmerült igények hatására a nemzetközi szervezetek (UN WTO, OECD, Eurostat) egy évtizedes módszertani munka eredményeként 1999-ben elfogadták a TSzSz módszertani elveit, amely az EU kodifikációt követõen Magyarország számára is alkalmazandó eljárás és adatszolgáltatás lesz.

A ma érvényes nemzetközi ajánlások közül a legfontosabbak:

az ENSZ irányításával kidolgozott és a nemzetközi szervezetek által elfogadott

„Turizmus szatellit számlák: Ajánlott módszertani keret” (Tourism Satellite Accounts: Recommended Methodological Framework) címû dokumentum és az Európai Unió Statisztikai Hivatala által összeállított „Európai végrehajtási

kézikönyv a turizmus szatellit számlákhoz” (European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts (TSA)) címû kézikönyv. A szatellit kifejezés arra utal, hogy a turizmussal kapcsolatos statisztikai mutatók (a turizmus aránya a bruttó hazai termékben, a turizmusból származó költségvetési bevétel, a turizmus foglalkoztatásnövelõ hatása stb.) illeszkednek a nemzeti számlák, makrogazdasági statisztikák rendszerébe. Ez biztosítja a turizmusra vonatkozó statisztikák belsõ összhangját, valamint azt, hogy olyan mutatókat lehessen kiszámítani, amelyekkel a turizmus rövid és hosszú távú jövedelmezõsége egyértelmûen és tömören összevethetõ más ágazatok hasonló mutatóival.

Kiemelt fontosságú:

az idegenforgalom gazdasági szerepének és a bruttó nemzeti termékre gyakorolt

hatásának kimunkálása, az idegenforgalomnak a fizetési mérlegben, a szolgáltatás-külkereskedelemben

betöltött szerepe, az idegenforgalomnak a nemzeti és hazai fogyasztásban játszott szerepének meg-

határozása. A TSzSz egy komplex kereslet-kínálati mérlegrendszer, közgazdasági modell. Ezért kidolgozása során sokféle információt, különféle pontosságú, megbízhatóságú adatokat kell felhasználni, amelyek származhatnak közvetlen statisztikai felmérésekbõl, más adatfelvételek feldolgozásából, valamint a további kutatások, vizsgálatok alapján kidolgozott számításokból, becslésekbõl. Az így kialakított adattömeg homogenitását az egységes fogalmak, osztályozások és az alkalmazott számítási módszerek mellett az biztosítja, hogy a TSzSz a Nemzeti Számlarendszer integrált, koherens része, ezért horizontálisan, vertikálisan, térben és idõben összehasonlítható. Különös hangsúlyt ad mindennek az a tény, hogy a turizmus olyan része a gazdaságnak, amelyet az elfogadott nemzetközi szabványok (ESA 951) és gazdasági tevékenységi nómenklatúrák, osztályozások (ISIC 2, NACE3) és az ezekre épülõ hazai osztályozás (TEÁOR4) önálló elemként nem ismernek, és nem határolnak le. A már említett nemzetközi kézikönyvekben határozott ajánlás létezik arra, mely ágazatok kapcsolódnak a turizmushoz. 1 European System of National and Regional Accounts. – 2 International Standard Industrial Classification of all Economic Activities. – 3 Classification of Economic Activities in the European Community. – 4 Tevékeny-

ségek egységes ágazati osztályozási rendszere.


7

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 8


3. Adatforrások és fogalmak A felhasznált adatforrások 1) A nemzetgazdaság egészére vonatkozó adatfelvételek és adatfeldolgozások: fontosabb csoportjai: A nemzeti számlák termelési és fogyasztási adatai, a jövedelmi, adó és támo-

gatási adatok Az ágazati kapcsolatok mérlege alapadatai és matematikailag feldolgozott vál-

tozatai A foglalkoztatásra vonatkozó adatok a munkaügyi statisztikából, a rendszeres

reprezentatív munkaerõ-felmérés adatai Az integrált intézményi statisztika termelési és értékesítési adatai A Magyar Nemzeti Bank által közölt fizetési mérleg idegenforgalomra vonatkozó

adatai. A kiinduló keret a nemzeti számlák rendszere, annak nyilvánosságra hozott és háttér-információként létezõ adatai. Minden, a TSzSz-ben megjelenõ aggregált mutató a nemzeti számlák rendszerébõl átvett vagy abból levezethetõ, illetve azzal harmonizáló adat. Az ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM) elsõsorban a számított vagy becsült adatok megbízhatóságát igazolja. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az adatoknak az ÁKM egységes szerkezetében feldolgozott adatokhoz illeszkedniük kell. Másodsorban az ÁKM segítségével meghatározható a turizmus összevont gazdasági hatása, különös tekintettel a közvetett hatásokra. 2) Az idegenforgalom hagyományos, intézményi statisztikai adatgyûjtései: A személyek és jármûvek határforgalmi adatai A több évtizede folyó határforgalmi adatgyûjtés az utasforgalom jellemzõinek – beutazók számának állampolgárság, illetve ország szerinti bontása és a kiutazók száma – alapvetõ, a Határõrségtõl átvett információforrása. Ez képezi a reprezentatív turisztikai keresletfelvételek mintavételi alapsokaságát. A kereskedelmi szálláshelyek statisztikai adatai Teljes körû, havi adatgyûjtés vendégéjszakára vonatkozó, vendégforgalmi és kapacitásadatokkal A magánszálláshelyek statisztikai adatai

Teljes körû a regisztrált szálláshelyek körében. A vendégforgalom és vendégéjszaka adatait éves bontásban, míg a kapacitásadatokat évente kétszer jelentik. Az utazásszervezés statisztikai adatai Teljes körû, éves adatgyûjtés az utazási irodák forgalmáról.

Ezek, a termelési oldalt bemutató statisztikák képezik a naturális kiindulópontot a modellben szereplõ értékadatok tartalmának igazolására.

3) A hagyományos statisztikai megfigyelésen kívüli, a keresleti oldal vizsgálatára szervezett lakossági turisztikai keresletfelvételek bemutatása a külföldiek magyarországi utazási szokásai

A reprezentatív adatfelvétel alanya a Magyarországra utazó külföldi állampolgár, célja ezen látogatók turisztikai jellemzõinek felmérése: 24 közúti határátkelõhelyen 8


turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 9


és a Ferihegyi repülõtéren éves szinten 120 000 hazánkból kilépõ külföldi látogató megkérdezésével, utazási céljáról, az utazással kapcsolatos kiadásairól, illetve annak szerkezetérõl. Az adatok teljeskörûsítése a belépõ külföldiek teljes számára történik. a lakosság külföldi utazásai

Reprezentatív adatgyûjtés, amelynek alanya a külföldre utazó magyar állampolgár. A külföldiek magyarországi utazásainak jellemzõit vizsgáló felvétellel megegyezõ határállomásokon történik a hazai lakosság külföldi utazásait jellemzõ felvételek végrehajtása, évente 24 000 sikeres kikérdezéssel. Az adatok teljeskörûsítése az országhatáron belépõ magyarok teljes számára történik. a lakosság belföldi turisztikai magatartása Negyedéves, 18 000 háztartás bevonásával végrehajtott lakossági adatgyûjtés a magyar állampolgárok belföldi utazásairól.

A felvételek jelentõsen segítik a TSzSz összeállítását, mivel ezek alapján becsülhetõ a turisták száma, valószínûsíthetõ azok összetétele, meghatározható a költés és annak szerkezete, az utazás célja, az utazás iránya, a felhasználási oldal. A keresleti és termelési oldalt jellemzõ adatok tartalmi különbségei miatt azonban a különbözõ adatforrásokban elszámolt tételek egy az egyben nem illeszthetõk össze, így a felsorolt adatfelvételekbõl származó eredmények tartalmi felülvizsgálatát is elvégeztük. A felszínre került különbségeket többnyire a használt fogalmak, a jelenségek lefedettsége közti eltérések magyarázzák. 1. ábra

Fogalmak Látogatók, az utasforgalom összetétele

Látogatók/utazók

Egy napra utazók

Több napra utazók

Nem turisztikai cél

Turisztikai cél

Kirándulók

Nem turisztikai cél

Átutazók

Turisztikai cél

Turisztikai célból utazók összesen

Látogató/utazó: minden olyan személy, aki valamilyen okból és célból, egy évnél nem hosszabb idõre szokásos lakókörnyezetén kívül tartózkodik. A látogatók összességét nevezzük utasforgalomnak, illetve ennek szinonimájaként idegenforgalomnak. A látogatók állandó lakhelye alapján megkülönböztethetõk belföldi és külföldi látogatók. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

9

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 10


A tartózkodás ideje alapján mindkét csoporton belül megkülönböztethetõk: Egynapos látogatók, akik a felkeresett helyen 24 óránál kevesebbet töltenek, tehát nem éjszakáznak, illetve többnapos látogatók, más néven turisták. Turista: a látogatók azon csoportja, akik legalább 24 órát, azaz egy éjszakát szokásos lakóhelyén kívül tölt, és utazásának célja nem jövedelemszerzéssel kapcsolatos tevékenység. A kirándulók is egynapos utazók. Utazási céljuk lehet turisztikai jellegû (pl. városnézés, természetjárás, egészségmegõrzés) és nem turisztikai jellegû (pl. vásárlás, munkavégzés, tanulás). Átutazó: azon látogató, aki átutazik az országon, 24 óránál kevesebbet tartózkodik az adott területen, országban vagy régióban és az oda történõ belépés, illetve kilépés helye általában eltér. Vendég: szálláshely igénybevételekor regisztrált turista. Szokásos környezet: azon földrajzi környezet, ahol egy személy szokásos napi életét éli. Ennek meghatározása történhet a közigazgatási határok figyelembevételével, bizonyos földrajzi távolságok kijelölésével vagy gyakorisági alapon, illetve a felsorolt szempontok közös figyelembevételével.

Motivációk, turisztikai és nem turisztikai cél szerinti csoportosítás A látogatókat nemcsak az eltöltött idõ alapján lehet csoportosítani, hanem utazásuk célja szerint is. Eszerint mind a külföldi, mind a belföldi utazóknál meghatározásra kerültek turisztikai és nem turisztikai utazási célok, ám ennek eldöntése vita tárgyát képezheti. A magyarországi TSzSz összeállításánál az adatok az alábbi csoportosítás szerint rendezhetõk: Turisztikai célok: üdülés; városnézés; természetjárás, rokon vagy barát meglátogatása; gyógykezeltetés; egészségmegõrzés; részvétel konferencián, kulturális vagy sporteseményen, illetve üzleti úton; vadászat és vallási helyszín, rendezvény meglátogatása. Nem turisztikai célok külföldieknél: átutazás, bevásárlás, tanulás, munkavégzés, napi ingázás, illetve munkába járás és egyéb célok. Nem turisztikai célok magyarok esetében: vásárlás, tanulás, külföldi munkavégzés, gyógykezeltetés és az egyéb célok.

Belföldiek (rezidensek) és külföldiek (nem rezidensek) Belföldi, rezidens látogatónak tekintendõ a Magyarországon állampolgári jogokkal vagy letelepedési joggal rendelkezõ személy, ha már legalább 365 napja, azaz 1 éve tartósan hazánkban tartózkodik. A külföldi, vagyis nem rezidens látogatók: állandó lakóhelye a meglátogatottól eltérõ országban van, a felkeresett országban ideiglenes jelleggel tartózkodik. A turisztikai kereslet három alapesete (1., 2., 4.) és három szegmense (3., 5., 6.) /1-es tábla/ különböztethetõ meg attól függõen, hogy hol és mihez képest jelentkezik a pótlólagos kereslet, amely magában foglalja az utazásra való felkészülést vagy annak következményeként jelentkezõ keresletet is (például úti ruházat vásárlását, az úton készített fényképek elõhívását). 10


turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 11

TURIZMUS SZATELLIT SZÁMLÁK 1. tábla

A turizmus csoportosítása annak iránya szerint

1. Belföldi turizmus: belföldiek utazása az adott ország területén

Belföldi turisztikai fogyasztás: belföldiek fogyasztása az adott ország területén 1. tábla

2. Beutazó turizmus: külföldiek utazása az adott ország területén

Beutazók turisztikai fogyasztása: külföldiek fogyasztása az adott ország területén és/vagy a belföldiek által nyújtott ellátás

3. Kiutazó turizmus: belföldiek utazása az adott ország területén kívülre

Kiutazók turisztikai fogyasztása: belföldiek fogyasztása az adott ország területén kívül és a nem belföldiek által nyújtott ellátás

4. Hazai turizmus: belföldi és külföldi látogatók utazása az adott ország területén

Hazai turisztikai fogyasztás: belföldiek és nem belföldiek fogyasztása az adott ország területén és/vagy a belföldiek által nyújtott ellátás

5. Nemzeti turizmus: belföldiek utazása az adott ország területén és azon kívülre

Nemzeti turisztikai fogyasztás: belföldiek fogyasztása az adott ország területén és azon kívül

6. Nemzetközi turizmus: külföldiek utazása az adott ország területén és belföldiek utazása az adott ország területén kívülre

Nemzetközi turisztikai fogyasztás: külföldi látogatók magyarországi turisztikai fogyasztása és a magyarországi lakosok külföldi turisztikai fogyasztása

Az utazók turisztikai és nem turisztikai, valamint a belföldiek és külföldiek fogyasztásának és ehhez kapcsolódó költésének a meghatározása A turisztikai fogyasztás – amely központjában az utazó, a látogató áll – valójában a keresleti oldalról határozható meg, és az egyénre, háztartásra jellemzõ tevékenység. A látogató fogyasztása magában foglalja az általa az utazás céljára – az utazás elõtt és után –, illetve a tartózkodás idõtartama alatt realizált összes kiadást, amely tartalmazza a látogatók üzleti célú vagy szabadidõs utazásán igénybe vett szolgáltatások ellenértékét, illetve a vásárolt fogyasztási javakra fordított kiadásokat.

Turisztikai fogyasztás

2. ábra

Hazai turisztikai fogyasztás

Lakossági (rezidensek)

Munkáltatók üzleti útra fordított kiadásai

Külföldiek (nem rezidensek)

Háztartások turisztikai fogyasztása

Export


11

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 12


A TSzSz-ben ezért a látogatókat, mint a szokásos környezetén kívül tartózkodó belföldi vagy külföldi háztartás tagokat figyeljük meg, és számoljuk el kiadásaikat. A látogató fogyasztása magában foglalja: az összes, az utazás elõtt az arra való felkészülés során eszközölt fogyasztási

kiadás (pl. sátor, sífelszerelés, ajándék stb.); az utazás tartama alatt vásárolt összes terméket, fogyasztási cikket és szolgál-

tatást. Az utazás során vásárolt, de azután eladott tartós fogyasztási cikkek esetében az eredeti vételár és az eladási ár közötti különbözetet kell figyelembe venni, mint turisztikai fogyasztást.

12


turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 13


4. Alkalmazott módszertan A turisztikai kínálatot az ágazati osztályozás struktúrájával lehet jellemezni. A statisztikai közelítés, – amely annak meghatározására irányul, hogy egy termék vagy tevékenység az idegenforgalomra jellemzõ, vagy vele kapcsolatos-e – gyakorlati megfontolások, illetve kritériumok alapján lehetséges. Erre vonatkozóan készülnek nemzetközi ajánlások, amelyek hangsúlyozzák azonban, hogy ezt csak az egyes országokban alkalmazott ágazati osztályozási elvek és gyakorlat figyelembevételével lehet és célszerû alkalmazni. A turizmusra jellemzõnek vagy ahhoz kapcsolódónak vélt termékek és tevékenységek azonosításához az alábbi gyakorlati ismérveket kell figyelembe venni: Idegenforgalomra jellemzõ termékek és szolgáltatások: azok, amelyek ter-

melési és fogyasztási szintje lényegesen csökkenne látogatók hiányában, illetve feltételei az idegenforgalom létrejöttének. Idegenforgalomhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások: azok, ame-

lyeket a látogatók ugyan jelentõs mennyiségben fogyasztanak, de – mert a lakossági fogyasztás is jelentõs – nem kerültek rá a turizmusra jellemzõ termékek listájára. Az Eurostat és más nemzetközi szervezet is részletes tartalmi meghatározás alapján tett javaslatot a TSzSz-táblázatokban szereplõ termékek/szolgáltatások és ágazatok csoportosítására. Ez lehetõséget ad a nemzetközi összehasonlítások elvégzésére. Mindemellett módszertani ajánlásaikban különösen hangsúlyozzák a nemzeti sajátosságok figyelembevételét, ezért már az ajánlásokban is a módszertan alkalmazhatóságára törekszenek. Néhány európai ország (Ausztria, az Nagy-Britannia és Norvégia) eddig megjelent turizmus szatellit számlái nem pontosan alkalmazzák az ajánlott táblázatok sorait és oszlopait, vagy ha igen, akkor azok nem mindegyikét töltik meg adatokkal.

A termékek/szolgáltatások és ágazatok részletezése a TSzSz-ben A termékek és szolgáltatások besorolását az adott ország statisztikai rendszerébe illeszthetõ igények, és a nemzetközi összehasonlíthatóság határozza meg.

Nemzetközi ajánlás

A TSzSz-táblázatok oldalrovatában szereplõ struktúrára a következõ nemzetközi ajánlás létezik: A. Specifikus termékek A.1. Jellemzõ termékek 1. Szálláshely-szolgáltatások 1.1 Szállodák és egyéb szálláshely-szolgáltatások 3 1.2 Második otthon szolgáltatások saját számlára vagy ingyenesen 2. Étel- és italszolgáltatások3 3. Utaztatási szolgáltatások3 3.1 Városközi vasút3 3.2 Közút3 3.3 Vízi út3 3.4 Légi közlekedés3 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

13

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 14


4.

5.

6.

7.

3.5 Kiegészítõ szolgáltatások 3.6 Utaztatási eszközök bérlése 3.7 Karbantartó és javító szolgáltatások Utazásszervezés 4.1 Utazási ügynök1 4.2 Utazásszervezõ2 4.3 Turistainformáció és idegenvezetõ Kulturális szolgáltatások3 5.1 Elõadómûvészetek 5.2 Múzeum és megóvási szolgáltatások Üdülési és egyéb szórakoztató szolgáltatások3 6.1 Sportok és üdülési sportszolgáltatások 6.2 Egyéb szórakoztató és üdülési szolgáltatások Különbözõ idegenforgalmi szolgáltatások 7.1 Pénzügyi és biztosítási szolgáltatások 7.2 Egyéb árubérleti szolgáltatások 7.3 Egyéb idegenforgalmi szolgáltatások

A.2. Kapcsolódó termékek és szolgáltatások Áruk4 Forgalmazási árrések Szolgáltatások B.

Nem specifikus termékek és szolgáltatások Áruk4 Forgalmazási árrések Szolgáltatások

Összesen Megjegyzések: 1 Megfelel az utazási irodák árréseinek. 2 Megfelel az utazásszervezõk árréseinek. 3 Az érték nem tartalmazza az utazási irodáknak és utazásszervezõknek kifizetett összegeket. 4 Az érték nem tartalmazza a forgalmazási árréseket.

Az ajánlás jellemzõi: A „jellemzõ termékek" csak szolgáltatásokat tartalmaznak; A turizmus elemzése szempontjából az optimális részletezést mutatja be; Általános jellegû, az egyes országok ettõl eltérõ struktúrákat állítanak elõ; A kapcsolódó és nem specifikus termékeket nem részletezi, annak bontását az

országokra bízza.

Magyarországi gyakorlat A 2004. évre kidolgozott Magyarországra vonatkozó TSzSz-ben a következõ csoportosítás szerepel, amely harmonizálható a nemzeti számlákban szereplõ adatokkal, illetve azok háttéradataival: A. Turizmusra jellemzõ termékek és szolgáltatások A.1. Turisztikai termékek és szolgáltatások 1. Szálláshely-szolgáltatás 2. Második otthon1

14


turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 15


3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Összesen

Vendéglátás Vasúti személyszállítás Közúti személyszállítás Belvízi személyszállítás Légi személyszállítás Személyszállítást kisegítõ tevékenység Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése Utazásszervezés Kulturális szolgáltatás Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység

A.2. Turizmushoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások 1. Élelmiszer, ital2 2. Dohánytermékek2 3. Ruházati termékek2 4. Jármû- és üzemanyag-kereskedelem2 5. Kiskereskedelem 6. Pénzügyi és biztosítási tevékenység 7. Egyéb szolgáltatás Összesen B.

Nem turisztikai termékek és szolgáltatások 1. Áruk összesen 2. Árrés összesen 3. Szolgáltatások Összesen Mindösszesen Megjegyzések: 1 Jelenleg nincs ilyen adat. 2 Piaci áron, árrések nélkül.

A turizmushoz kapcsolódó termékek azon termékkategóriák, amelyek szinte minden körülmény között szerepelnek a turisták fogyasztásában, de jelentõségük kisebb, mint a turisztikai termékeké, illetve azok, amelyek jelenléte bizonyos helyi sajátosságokra vall, és nem feltétlenül fontosak mindenütt.

Az utazókat (turisták és nem turisták) is szolgáló termelés, azaz a kínálati oldal meghatározása a TSzSz szempontjából A kínálati oldal termelési adatai is az elõzõekben bemutatott bontásban kerültek feldolgozásra. Vagyis az A/5–6. táblák fejrovataiban szereplõ turizmus specifikus ágazatok megfelelnek a specifikus szolgáltatások termelõágazatainak. Ezek: Jellemzõ ágazatok: 1. Szálláshely-szolgáltatás 2. Második otthon1 3. Vendéglátás 4. Vasúti személyszállítás

Ágazati osztályozás 55.10–55.23 55.30–55.40 60.10

Megjegyzések: 1 Jelenleg nincs ilyen adat.


15

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 16


5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Közúti személyszállítás Belvízi személyszállítás Légi személyszállítás Személyszállítást kisegítõ tevékenység Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése Utazásszervezés Kulturális szolgáltatás Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység

Kapcsolódó ágazatok: 1. Élelmiszer- és italgyártás 2. Dohánygyártás 3. Ruházati termékek gyártása 4. Jármû-, üzemanyag-kereskedelem 5. Kiskereskedelem 6. Pénzügyi tevékenység 7. Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

60.21–60.23 61.20 62.10-62.20 63.21–63.23 71.10; 71.21–22 63.30 92.13–92.4; 92.52–53 92.6–92.7

15. 16. 18. 50.1–50.5 52. 65. 93.

Az egyes jellemzõ ágazatok tartalmának rövid leírása a nemzeti számlákba sorolt ágazatok tartalmából kiindulva:

Az ágazatok tartalma 1. Szálláshely-szolgáltatás A nemzeti számla háttérszámításai alapján meghatározhatók: a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás teljesítményadatai.

A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás adataiból (55. ágazat), az 55.10–55.20 szakágazatokat teljes egészében a szálláshely-szolgáltatásnak tekintettük. 2. Második otthon A második otthon termelésérõl rendelkezésre álló részleges adatok egyelõre nem kerültek beépítésre. 3. Vendéglátás Az 55.3–55.5 alágazaton belül a TSzSz szempontjából nem tekintettük vendéglátásnak az 55.51 munkahelyi étkeztetés és az 55.52 közétkeztetés szakágazatokat. 4. Vasúti személyszállítás A vasúti személyszállításra nincs közvetlen adat. A vasútra vonatkozó egyéb statisztikai adatszolgáltatások alapján a díjbevétel megoszlásának figyelembevételével becsülhetõ. Ennek alapján a vasúti teljesítmény 40%-a származik a személyszállításból. 5. Közúti személyszállítás Ezen ágazatok megfelelõ szakágazati teljesítmény adatai lettek figyelembe véve. 6. Belvízi személyszállítás A belvízi személyszállítás összes teljesítménye ide van sorolva. 7. Légi személyszállítás A szakágazatok légi szállítási teljesítményének összes adatai itt szerepelnek. A szállítási ágazatokból csak a személyszállítás van közvetlen kapcsolatban a turizmussal, ezért ahol mód volt rá, ezekbõl csak a személyszállítási tevékenység szerepel az adatok között. 16


turizmus12jav061109.qxd

2006.11.10.

9:44

Page 17


8. Személyszállítást kisegítõ tevékenység A 63-as ágazatból ki kell emelni az utazásszervezést, és el kell hagyni a nem szállítást kiegészítõ tevékenységeket (pl. szállítmányozás, raktározás) Az adatok közül csak a szárazföldi, vízi és légi szállítás kiegészítõ tevékenységeit lehet figyelembe venni, ám azt a hozzáférhetõ segédinformációk felhasználásával sem lehet kiszûrni, így benne van mind a teher-, mind a személyszállítással kapcsolatos tevékenység. 9. Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése A szárazföldi jármûvek kölcsönzésének teljesítményadatai a nemzeti számlák háttérszámításaiból megállapíthatók. 10. Utazásszervezés Valamennyi, a 63.30 szakágazatba tartozó tevékenység szerepel benne (szervezés, ügynöki tevékenység, információ, idegenvezetés stb.). 11. Kulturális szolgáltatás A kulturális szolgáltatás teljesítményébõl kimaradnak a 9211 (Film- és videógyártás), a 92.12 (Film-, videóterjesztés) és a 92.51 (Könyvtárak) adatai. 12. Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység A sport- és egyéb szabadidõs tevékenységek között nem szerepel a szerencsejáték szakágazat.

Foglalkoztatás A foglalkoztatást jellemzõ adatok tartalma A kézikönyvek a foglalkoztatási adatok összeállításánál a kínálati oldalból indulnak ki, vagyis a turizmus szempontjából kiválasztott ágazatok adatait javasolják feldolgozni. Ezt a módszert követi ez a kiadvány is. A foglalkoztatási táblában (A/7. tábla) kizárólag a jövedelem termelõ munkák szerepelnek – alkalmazottak és egyéb kategóriák nemek szerinti bontásban. A foglalkoztatást, mint termelési tényezõt definiálták, ami a nemzeti számlák rendszerével és a TSzSz-szel is összhangban van.5 Az adatok között nem jelenik meg a fekete- vagy illegális munka. A kiadványban szereplõ foglalkoztatási adatok a KSH által rendszeresen és negyedévente folyamatosan végzett foglalkoztatási megfigyelés eredményei. Ezeket reprezentatív módon kiválasztott háztartásoknál végrehajtott közvetlen kikérdezés alapján határozzák meg. A munkaerõ-felmérés, amely – az intézményi munkaügyi statisztika adataival egyetemben – alkalmas a foglalkoztatottság megfelelõ részletességû és bontású leírására, ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok – hasonlóan az ajánlásban is megfogalmazott nehézségekhez – nyilvánvalóan korlátozottan képesek a foglalkoztatási modullal szemben megfogalmazott elvárások kielégítésére. A foglalkoztatási tábla nem az intézményi statisztika adatait tartalmazza, mert az nem teljes körû és nem jelenik meg benne olyan, a foglalkoztatás szempontjából érdekes adat, mint az önfoglalkoztatottak száma. A számításnál alkalmazott teljes munkaidõs egyenértékes kialakításánál a ledolgozott munkaórák száma 12 hónappal, havi 22 munkanappal és napi 8 órás munkaidõvel kerültek meghatározásra az egységes egyenértékes adatok.

Beruházás A beruházást jellemzõ adatok tartalma A turizmusra fordított beruházási, felhalmozási adatok (A/8. tábla) az intézményektõl gyûjtött beruházásstatisztikából kerültek meghatározásra. Itt is mindenek elõtt a 5 Dr. Hárs Ágnes: A magyar turizmus szatellit számla (TSzSz) foglalkoztatási modulja – Módszertani

ismeretek, alapadatok további becslésekhez.


17

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 18


kiadványban alkalmazott ágazati bontásnak megfelelõ adatokat határozzák meg. Ebben sem szerepelnek a fekete- vagy illegális tevékenységként létrejövõ, illetve az ilyen tevékenységeket támogató beruházások. A foglalkoztatási adatok becsléssel a turisztikai jellemzõ ágazatok itt definiált tartalmát fedik le, a beruházási adatok a nemzeti számlák elszámolásában szereplõ ágazatok és szakágazatok tartalmához igazodó beruházásadatokat tartalmazzák.

Bruttó kibocsátás Bruttó kibocsátás A fõtevékenységbõl és egyéb tevékenységbõl származó árbevétel (kibocsátás) nagyságát, arányait is meg kellett határozni a turizmusra jellemzõ ágazatokra vonatkozóan. Ez szükséges volt a TSzSz 5. és 6. tábla belsõ négyzetének az összeállításához. Ezt az intézményi statisztika teljesítmény és árbevételrõl szóló beszámolója (az ún. integrált statisztikai jelentés) alapján lehetett megbecsülni. A rendszeres éves beszámolók árbevételi struktúrájáról szóló 2003. évi adatok arányai alapján kerültek meghatározásra a 2004. évi adatok. Ezek mutatják, hogy adott jellemzõ ágazatba sorolt szervezetek a fõtevékenységén kívül milyen más tevékenységet végeztek. Így pl. a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat 245 milliárdos összes kibocsátásából 174 milliárd forint a szálláshely-szolgáltatás, 61 milliárd forint a vendéglátás teljesítménye.

Utazásszervezés Az utazásszervezõnek fizetett összeg elszámolása A keresletfelvételek mindhárom kérdõíve elkülönítve tartalmazza az utazási irodák által szervezett utakra vonatkozó kérdéseket. Természetes módon mindegyiken más tartalommal és eltérõ formában, ezért azok kezelését egységes szemléletben, de más-más módszertan alapján kellett megoldani. Az utazási csomagok különbözõ igények kielégítését szolgálják (pl. szállás, étkezés, közlekedés stb.). Az utazásszervezõnek fizetett költségek/ellenértékek az utazási költségeket jól ismerõ utazásszervezõ szakértõk véleménye és információja alapján kerültek meghatározásra. Három fontos szegmenst kellett megkülönböztetni:

Az utazási csomag tartalma, szerkezete

Az utazásszervezõk jutaléka

Az utazásszervezés keretében szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet rezidens vagy nem rezidens jellege.

A lakosság belföldi utazásainál feltételeztük, hogy az utazási irodának fizetett összeg kizárólag magyar rezidensek termékeiért és szolgáltatásaiért kerültek kifizetésre. A külföldrõl hazatérõ magyarországi lakosok költésére vonatkozó adatok tartalmazzák az utazási irodáknak fizetett összeget, és az utazás elõtt és után Magyarországon elköltött összegeket is, ezért a költésszerkezet becslésénél a költés összege úgy került felbontásra, hogy abból becsülhetõ a külföldi rezidensek és a magyarországi rezidens cégek részére fizetett összeg. A hazánkba látogató külföldiekrõl feldolgozott adatokból ismert azok magyarországi közvetlen költése és annak költésnemek szerinti szerkezete, valamint az utazási irodának fizetett összeg, és annak fontosabb elemei. Az utazási irodáknak fizetett összegbõl jelenleg az összes költés és a költésnemek szerinti becslést végeztük el.

18


turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 19


Ezek segítségével meg lehetett például állapítani a TSzSz A/2. és A/3. táblában szereplõ külföldre utazó magyarok költését. Egyrészt azt, hogy hazai rezidens cégek részére fizettek-e, másrészt azt, hogy mit tartalmazott az irodának befizetett összeg.

Közbensõ fogyasztás

A közbensõ fogyasztás meghatározása A TSzSz A/5. és A/6. táblázataiban alul szerepelnek az ún. közbensõ fogyasztás adatai. Ezek lényegében a turizmus jellemzõ ágazatai termeléséhez felhasznált anyagok és szolgáltatások nemzetgazdasági ágak szerinti (tehát nagyon összevont) bontásban. Ilyen adatok közvetlenül a 2004. évre nem állnak rendelkezésre. Ezeket elsõsorban az ÁKM-bõl nyerhetjük, ami legutoljára a 2000. évre készült. Ennek alapján lehetséges ezeket az anyagfelhasználási arányokat meghatározni és feltételezni, hogy ugyanez volt 2004-ben is. Ez reális feltételezés, hiszen a technológiai struktúra ilyen rövid idõ alatt lényegében nem változik, illetve alig mozdul el.

Árrés

Az árrés elkülönítése Az Európai Unió által ajánlott TSzSz-táblázatok a termékek árait a turisztikai fogyasztásban alapáron javasolják kimutatni és külön sorban feltüntetni az árrést. Természetesen a rendelkezésre álló adatok a fogyasztást piaci áron tartalmazták. Ebbõl a termékek esetében 15% feltételezett árrés lett becsülve.

Tovagyûrûzõ hatások

A tovagyûrûzõ hatások számítása Az elemzéshez – mindenek elõtt a tovagyûrûzõ hatásoknak a bemutatására – felhasználásra került a 2000. évi Ágazati Kapcsolatok Mérlege, elsõsorban annak matematikailag feldolgozott adatai, mátrixai. Késõbbi ÁKM, illetve az idegenforgalom szempontjából strukturált ÁKM nem állt rendelkezésre. A tapasztalatok szerint a technológiai kapcsolatok 4–5 év távlatában nem változnak olyan mértékben, hogy lényegesen befolyásolják a számított mutatókat. Több mutató kiszámítását segítette az ÁKM:

A turizmusra jellemzõ ágazatok teljesítményének közvetlen és halmozott aránya a GDP egészében.

A turizmus hazai fogyasztásának létrehozásához szükséges teljesítmény a közvetett hatásokat is figyelembe véve.

Az ÁKM inverz mátrix segítségével össze lehetett hasonlítani az utazók (turisták és nem turisták) fogyasztásának és a hazai összes fogyasztásnak az importtartalmát – mind a közvetlen mind a halmozott importtartalmat.

Ugyancsak meghatározásra került a jellemzõ ágazatokban foglalkoztatottak nagysága, valamint a jellemzõ ágazatok termeléséhez szükséges közvetett foglalkoztatás igénye is. Hasonlóan meghatározható volt az utazók fogyasztásának közvetlen és halmozott munkaerõköltsége is.


19

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 20


1.

Jellemzõ ágazatok aránya a GDP-ben a) közvetlen

b=

jellemzõ ágazatok GDP - je GDP összesen

b) halmozott jellemzõ ágazatok inverz mátrixban szereplõ oszlopirányú koefficiensei összegeinek az átlaga szorozva az a) alatt kiszámított „b” értékkel. Tehát:

A

j

=

kn

∑a

i = k1

ij

kn

A =

∑Q A j = k1 k

j

n

∑Q j = k1

B

j

j

= bA

ahol: a – az inverz mátrix koefficiensei Q – az egyes ágazatok bruttó kibocsátása Aj – a koefficiensek oszlopirányú összegei az egyes ágazatokban k1–kn – a jellemzõ ágazatok sorszáma A – a jellemzõ ágazatok A adatainak súlyozott átlaga B – a jellemzõ ágazatok GDP-jének a halmozott aránya az összes GDP-ben 2.

A turizmus (illetve utazók) hazai fogyasztásának létrehozásához szükséges bruttó kibocsátás aránya a nemzeti összes bruttó kibocsátásban: közvetlenül a végsõ fogyasztásra és a halmozott termelési igényeket is figyelembe véve.

Az utazók (illetve ezen belül a turisták) fogyasztása része a „hazai fogyasztásnak”. Az ÁKM ezt az összeget részletezi termékek, illetve szolgáltatások szerint (ágazatonként). Csak az összes hazai fogyasztás korrigálásával (és nem a részletek) jut el a nemzeti fogyasztáshoz. Ennek számításához összeállításra került a turisztikai fogyasztás az ÁKM szektorainak (ágazatainak) megfelelõ bontásban. 3.

A turisztikai fogyasztás importigényének a meghatározása. Ehhez is az elõzõ pontban az ÁKM-ágazat szerint bontott fogyasztási értékeket kellett felhasználni. a) a lakosság hazai fogyasztásának importigényessége a 2000. évi ÁKM-bõl közvetlenül meghatározható.

20


turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 21


b) Az utazók hazai fogyasztású

i

h

*

F

t

=

i

importigényének a meghatározása:

ht

ahol: ih – az ágazatonkénti halmozott importigény Ft – az utazók fogyasztásának ÁKM szerinti bontása iht – az utazók egyégnyi fogyasztásának halmozott importtartalma 4.

A foglalkoztatás halmozott adata a turisztikai igények kielégítésében az 1/b. pont alatti multiplikátorokkal az ott leírtak szerint határozható meg.


21

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 22


5. Az idegenforgalom és a turizmus szerepe a hazai nemzetgazdaságban Magyarországon az idegenforgalomnak és azon belül a turizmusnak egyre nagyobb a gazdasági és társadalmi szerepe. Egyrészt magas a beutazó külföldiek száma – növelve a hazai keresletet, másrészt növekszik a kiutazó magyar állampolgárok száma, ezáltal a külföldre kerülõ vásárlõerõ, harmadrészt pedig a magyarországi lakosok belföldi utazásai, turisztikai magatartásuk is figyelemre méltó módon változik. Kiemelendõ az utazók magyarországi motivációira (utazásuk céljára) vonatkozó sajátosság, mivel megtalálható az egyre gyakoribb és változó turisztikai motiváció mellett az egynapos utazók igen magas aránya. Az adatok tükrében egyértelmûen igazolható, hogy Magyarország Nyugat és Kelet között egy közlekedési folyosó, ugyanis nagyon jelentõs az olyan külföldi állampolgárok száma, akik tartózkodás nélkül átutaznak Magyarországon. Ennél fontosabb, hogy egyre nagyobb azoknak a száma is, akiknek az utazási célja Magyarország, ami lehet turisztikai jellegû és nem turisztikai jellegû motiváció. Így pl. jelentõs a vásárlási célból utazók száma, de egyre többen jönnek hazánkba munkavégzés céljából vagy üzleti ügyek intézése végett is. Míg a Magyarországra utazó külföldiek száma a 2000–2004 években 34–36 millió körül volt, addig a külföldre utazó magyarországi lakosok száma 11 millióról 17,5 millió fõre növekedett. 3. ábra

A lakosság és a külföldiek határátlépéseinek alakulása 2000–2004

Határátlépés (millió alkalom) 40 30 20

10 0

2000

2001

2002

2003

Magyarországra utazó külföldiek Külföldre utazó magyarországi lakosok

2004

2. tábla

A Magyarországra utazó külföldiek és külföldre utazó magyarországi lakosok száma

Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 (elõzetes)

Magyarországra utazó külföldiek* Külföldre utazó magyarországi lakosok ezer fõ 34 017 33 841 35 357 36 193 36 083 36 635

* A külföldi határátlépések száma.

22


2000=100 100,0 99,5 103,9 106,4 106,1 107,7

ezer fõ

2000=100

11 065 11 167 12 966 14 283 17 558 17 758

100,0 100,9 117,2 129,1 158,7 160,5

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 23


Az utasoknak ez a tömege vesz részt a magyarországi nemzetközi utasforgalomban. Az utazók összetételét, utazási céljait, utazásuk irányát, költési magatartásukat, tartózkodási idejüket kell megismerni ahhoz, hogy képet lehessen alkotni a turizmusról, hogy fel lehessen készülni igényeinek a kielégítésére. A TSzSz-táblák a turisztikai motivációból utazók fogyasztását tartalmazzák, a melléklet egyes tábláiban azonban szerepelnek a nem turisztikai célból utazókra vonatkozó adatok is. A külföldrõl érkezõk összetételére jellemzõ, hogy 3/4 részük a szomszédos országok állampolgárai. Európából érkezik valamivel több mint 97%-uk, Ausztriából és Németországból érkezik az 1/4 részük. Az Európai Unió országaiból érkezik az utazóknak közel a fele. Magyarországról a külföldre utazók 64%-a a szomszédos államokba megy. Ausztriába utazik a 20%-uk. Hasonlóan sokan utaznak Romániába. Az EU tagállamaiba utazik az 59%-uk. Magyarország minden határszakaszára jellemzõ az egynapos (vagy napon belüli többszöri) határátlépések igen jelentõs aránya mindkét irányban. Ezek: átutazás, vásárlás, munkavégzés, tanulás, amelyek valójában nem turisztikai célú utazások. De jelentõs a kirándulók és az egynapos, egészségügyi okokból látogatók száma is. A beutazók 64%-a, a kiutazók 56%-a egynapos látogató. A tapasztalatok szerint az egynapos látogatók aránya növekszik. Ennek lökést adott az EU-hoz való csatlakozásunk is. 2005ben az elõzetes adatok szerint a beutazók 72%-a, a kiutazók 60%-a volt egynapos látogató. 4. ábra

Az egynapos beutazók és kiutazók számának alakulása

(ezer fõ)

30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0

2004 2005 (elõzetes adat) Külföldiek

Magyarok

Természetesen az egy- és a többnapos látogatók utazási célja is lényegesen eltér. A beutazó egynapos „látogatók” közül 46% átutazó volt, és 32% vásárlási céllal jött hozzánk. Turisztikai célból (szabadidõ-eltöltés, kirándulás stb.) mindössze 17% érkezett. Hasonló a helyzet a külföldre látogató magyarországi lakosok esetében is, 69%-uk vásárlási célból utazott külföldre, mintegy 20%-uk jelölte meg a turisztikai célt. A turisztikai célú és az egyéb motivációkhoz kapcsolódó utazásokat, valamint az ezekhez tartozó fogyasztást azért érdemes, illetve kell megkülönböztetetten kezelni, hogy értékelhetõ legyen a turisztikai kínálat által generált, valamint az a fogyasztás, amit elsõsorban a nem turisztikai célú, döntõen egynapos utazások következtében – mindenek elõtt a kiskereskedelem irányában nyilvánulnak meg.


23

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 24


5. ábra

A külföldi látogatók száma és költése motivációs célok szerint, 2004

(%)

100 80 60 40 20 0

Turisztikai Nem turisztikai Egynapos Többnapos Külföldi látogatók aránya

Egynapos Többnapos Költésük aránya

6. ábra

A bellföldi látogatók száma és költése motivációs célok szerint, 2004

(%)

100 80 60 40 20 0

Turisztikai Nem turisztikai Egynapos Többnapos Belföldi látogatók aránya

Egynapos Többnapos Költésük aránya

Az idegenforgalom szerves része a belföldi turizmus is. Ez esetben is az utazások összességébõl kell kiindulni. 2004-ben a magyarországi lakosok összesen 178 180 ezer utazásról számoltak be. Ebbõl 161 323 ezer utazást belföldön (országhatáron belül) végeztek. Ennek 88%-a volt egynapos és 12%-a többnapos utazás. Más megoszlásban 67%-a turisztikai célú és 33%-a nem turisztikai célú. Természetesen a többnapos utazásokon belül volt jóval nagyobb aránya a turisztikai célú utazásoknak (93%).

24


turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:06

Page 25


7. ábra

A látogatók megoszlása

(%)

100 80 60 Turisztikai jellegû összesen

40

Nem turisztikai jellegû Üzleti Szabadidõs

20 0

Külföldi

Kiutazó

Lakosság belföldön

A külföldi látogatók 2005. évi adatai alapján az látható, hogy az utazások céljai, az utazók motivációi általában nem változtak lényegesen a 12 hónap során. Jelentõs az átutazók, a vásárlók és a munkavégzõk száma a nem turisztikai célú látogatók között. A turisztikai célon belül pedig meghatározó az üdülés, a városnézés, a rokonok meglátogatása, az üzleti utak és az egészségturizmus. Számszerûségében és arányaiban jelentõsebb elmozdulás a munkavégzés céljából utazók körében tapasztalható. Ezt jellemzik az alábbi adatok: 3. tábla

A Magyarországra nem turisztikai céllal látogató külföldiek fõbb motivációi

Motívációk

ezer fõ

Összesen Átutazás Vásárlás Munkavégzés

20 093 11 907 7 290 896

2004 aránya az öszszes utazóhoz, % 59,2 35,1 21,5 2,6

2005* ezer fõ

aránya az öszszes utazóhoz,%

22 243 12 873 6 739 2 631

61,5 35,6 18,6 7,3

* Elõzetes adatok.

Ugyanezen motivációs célok tekintetében nincs ilyen változás a kiutazó magyarországi lakosok esetében: 4. tábla

A külföldre nem turisztikai céllal utazó magyarok motivációi

2004 Motiváció Összesen Vásárlás Munkavégzés

ezer fõ 7 889 6 706 1 183

2005*

aránya az összes utazóhoz, % 46,8 39,8 7,0

ezer fõ 8 546 7 116 1 430

aránya az összes utazóhoz,% 48,1 40,1 8,0

* Elõzetes adatok.


25

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:07

Page 26


A külföldi látogatók költésének jelentõs hatása van a hazai fogyasztás szintjére és annak szerkezetére. Lényeges tehát annak ismerete, hogy mennyi az utazók (ezen belül a turisták) összes költése, és azt milyen célból adják ki. Ezek az adatok implicit módon szerepelnek a nemzeti számlák megfelelõ mérlegében. A TSzSz adatai alapján meghatározható a hazai fogyasztás két összetevõjének, a lakossági és a nem rezidens (külföldiek) fogyasztás összegei. 2004-ben a hazai fogyasztás (elõzetes adatok szerint) 11 025 milliárd forintot, – ezen belül az utazók (külföldiek és belföldiek) összes fogyasztása 1377 milliárd forintot (12,5%), – a turisztikai célból utazók fogyasztása pedig 1038 milliárd forintot (9,4%) tett ki. A külföldiek fogyasztásának aránya az összes hazai fogyasztáshoz viszonyítva 7,5%. 5. tábla

Az utazók hazai fogyasztásának megoszlása külföldiek és belföldiek szerint, 2004

Utazók Külföldiek Belföldiek* Összesen

Összes utazó milliárd Ft 822 555 1 377

Turisztikai célból utazó milliárd Ft %

% 59,7 40,3 100,0

597 426 1 023

57,5 42,5 100,0

* Az adatok tartalmazzák a külföldre utazók hazai vásárlásait is (pl. magyarországi közlekedési eszközre váltott menetjegy ára, utazási irodának fizetett jutalék stb.).

A tartózkodási idõ, valamint a termék és szolgáltatás jellege jelentõsen befolyásolja a költés szerkezetét. Ezt jellemzik a következõ ábrák és adatok. 8. ábra

A lakosság hazai és a külföldiek magyarországi fõbb kiadásai

(%)

100 80 60 40

Egyéb Közlekedés Étkezés Szállás

20 0

Lakosság

Külföldiek

Tanulságos a tartózkodási idõ szerinti szerkezet összehasonlítása. 6. tábla

Az utazók száma és költése a tartózkodási idõ szerint, 2004

Utazók

Külföldi beutazók száma* költése ezer fõ

%

Egynapos utazók 21 722 64,0 Többnapos utazók 12 212 36,0 Összesen 33 934 100,0 * Tehergépkocsi vezetõk nélkül.

26


Belföldi utazók száma* költése

milliárd Ft

%

192 630 822

23,4 76,6 100,0

ezer fõ

%

142 005 88,0 19 318 12,0 161 323 100,0

milliárd Ft

%

274 211 485

56,5 43,5 100,0

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:07

Page 27


Az utazók nagy hányada egynapos utazó, a költés nagyobb hányadát – természetes módon – a hosszabb ideig tartózkodók kiadásai jelentik. 9. ábra

Az egy- és többnapos külföldi látogatók költésének és számának megoszlása

(%) 100 80 60 40 20 0

Többnapos Egynapos Utazók aránya

Utazók költésének aránya

A külföldi és hazai utazók együtt végsõ felhasználási célra (tehát fogyasztásra) 1377 milliárd forintot költöttek. Ennyit kellett a termelõágazatoknak ebbõl a célból fogyasztásuk közvetlen kielégítésére kibocsátaniuk. Ez a nemzetgazdasági összes bruttó kibocsátás 3,3%-a. Amennyiben csak a turisták fogyasztását vesszük figyelembe, akkor a bruttó kibocsátásból közvetlenül 2,5% szolgálja az ellátásukat. A tovagyûrûzõ hatásokat is figyelembe véve (tehát más ágazatok termelésébõl a közvetlenül kibocsátó ágazatok felhasználása) azonban 5,9%-a turisztikai és nem turisztikai célból utazók fogyasztásának aránya a bruttó kibocsátáshoz viszonyítva, míg ugyanezen arány a turisztikai célból utazóknál 4,5%. A turisták költése specifikus, mivel vannak határozott jellemzõi a költés szerkezetének, és ugyancsak különböznek a termelõ- és szolgáltatóágazatok abból a szempontból is, hogy melyik kibocsátást milyen arányban veszik igénybe a turisták. Ezeket a jellemzõket tükrözik a következõ táblázat adatai. 7. tábla

A turisztikai fogyasztás (külföldiek és hazaiak ) hatása és szerkezete, 2004

Megnevezés Szálláshely-szolgáltatás Vendéglátás Személyszállítási szolgáltatás Utazásszervezõk Kulturális szolgáltatás Sport- és egyéb szabadidõs szolgáltatás Jellemzõ szolgáltatások összesen Kapcsolódó és egyéb termékek és szolgáltatások Összesen

A rendelkezésre álló forrásból a turisták fogyasztásának aránya, %

A turisták fogyasztásának szerkezete, %

94,4 44,3 7,3 48,9 13,1

21,1 14,5 5,6 3,2 2,0

30,1

7,2

29,6

53,6

0,9 1,8

46,4 100,0

Az adatokból megállapítható az is, hogy a magyarországi lakosság mennyit költött összesen turisztikai utazásainak költségeire idehaza és külföldön.


27

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:07

Page 28

TURIZMUS SZATELLIT SZÁMLÁK 8. tábla (millió Ft)

A magyarországi lakosság költése turisztikai célokra

Belföldi

Utazók

Külföldi

rezidensek részére fizetett összeg

Belföldi utazók Külföldre utazók Összesen

370 176 70 410 440 586

Összesen

– 508 077 508 077

370 176 578 487 948 663

Az idegenforgalmi kereslet kielégítése tekintetében elsõsorban azt érdemes vizsgálni, hogy a gazdaság kínálati oldalról milyen termelési struktúrával rendelkezik. Az elmúlt öt évben a turizmusra jellemzõ ágazatok együttes aránya a nemzetgazdaságon belül 5% körül alakult. Évente alig néhány tized százalék az eltérés. Ezen belül a szálláshely és vendéglátás aránya a GDP egészéhez viszonyítva minden évben 1,8%. A turizmusra jellemzõ ágazatok – a turisztikai jellegû tevékenységükön kívül – egyéb tevékenységet is végeznek, azonban meghatározó a jellemzõ fõtevékenységük. A turizmusra jellemzõ ágazatokba tartozó tevékenységeket más ágazatok is végeznek még. Például a szálláshely-szolgáltatásnak kb. 80%-át végzik a jellemzõ ágazatban, a többit egyéb ágazatokban szolgáltatják. A jellemzõ ágazatok jelentõs – más ágazatokból származó – közbensõ anyagfelhasználással (fõbb gazdasági ágakból származó) hozzák létre a bruttó teljesítményüket, ami meghatározza az általuk elõállított hozzáadott érték (GDP) nagyságát. A turizmusra jellemzõ tevékenységek egy-egy típusánál különbözõ lehet az azok által létrehozott összes teljesítményébõl a turisták által igénybe vett hányad. Pl. a szálláshely-szolgáltatás 95%-át, a vasúti személyszállítás 8%-át vették igénybe a turisták (külföldiek és hazaiak együtt). Ezek az adatok jellemzik a turizmus (ill. összes utazó) hatását a gazdaságra és az alapvetõ gazdasági kapcsolatokat.

Multiplikátor hatás Ugyancsak a gazdasági kapcsolatokat jelzik az ún. multiplikátor indexek. Ezek azt fejezik ki, hogy adott ágazat (általában az ágazati kapcsolatok mérlegében szereplõ ágazati bontásban) egységnyi termék vagy szolgáltatás végsõ felhasználási célú kibocsátásához milyen mértékben igényli a gazdaság más ágazatainak a teljesítményét. Ezt jellemzik az alábbi adatok. Turizmus specifikus ágazatok multiplikátorai és hatásuk a GDP-re (2000. évi ÁKM alapján)

1 2 3 4 5

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szárazföldi szállítás Vízi úti szállítás Légi utasszállítás Szállítást kiegészítõ tevékenység, utazásszervezés 6 Kölcsönzés 7 Szórakoztatás, kulturális és sportszolgáltatás

Jellemzõ ágazatok együtt (átlag)

1,935 1,527 1,943 1,947 1,600 1,308 1,804

1,692

A fenti multiplikátor indexek úgy értelmezhetõk, hogy pl. a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat terméke iránti egységnyi kereslet a termelési beszállítási kapcsolatokon keresztül összesen 1,935 bruttó termelést generált, amibõl egy egység szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásként kerül végsõ felhasználásra. A jellemzõ ágazatok 28


turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:07

Page 29


átlagosan 1,692 egység bruttó termelést generálnak. Mindez azt jelenti, hogy a jellemzõ ágazatok bruttó termelésen (bruttó kibocsátáson) belüli aránya 2004-ben 4,6%, de a termelési kapcsolatokat is figyelembe véve 7,8%. A nemzetgazdaság nagyon fontos mutatója a foglalkoztatottak számának alakulása. Az A/7. sz. táblázatban az elõzõ termelési adatokkal összhangban látható a turizmus által foglalkoztatottak száma. A turizmusra jellemzõ ágazatokban dolgozók foglalkoztatottak létszámán belüli aránya 8,3%. A közvetett, tovagyûrûzõ hatásokat is figyelembe véve a foglalkoztatottak mintegy 12–13%-a szolgálja Magyarországon a turizmust. A gazdaság egészében a 4616 milliárd forint értékû bruttó állóeszköz-felhalmozásból 7,2% a turizmusra jellemzõ ágazatokban található. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatásban 0,5%, a vendéglátásban pedig 0,4%. Természetesen, ezeket az adatokat nem lehet az adott év (2004) turisztikai keresleti és kínálati adataival összevetni, mivel a beruházás nem az adott évben, hanem hosszabb ciklusban érezteti hatását. Mindezek mellett az adatok azt is mutatják, hogy a turizmus fogyasztására jellemzõ szolgáltatásokat milyen más ágazatokban végeznek még. Pl. 2004-ben összesen 232 milliárd forint értéket tett ki a szálláshely-szolgáltatási teljesítmény összes kibocsátása a gazdaság egészében, amibõl 174 milliárd forintot, azaz 75%-ot teljesített az alapágazat, a szálláshely-szolgáltatás, a többi egyéb ágazat szálláshelyi tevékenységének (pl. vendégházak, diákszállók stb.) az eredménye. 9. tábla

Összefoglaló makrogazdasági mutatók 2004-ben

Sorszám

Mutató

Mértékegység

Érték

A nemzetgazdaság egészéhez képest, %

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Külföldiek összes magyarországi fogyasztása Külföldiek magyarországi turisztikai fogyasztása Lakosság utazással összefüggõ fogyasztása belföldön Lakossági turisztikai fogyasztás belföldön Összes hazai turisztikai fogyasztás (2+4) Turisztikai ágazatok összes kibocsátása Turisztikai ágazatok GDP-je GDP a tovagyûrûzõ hatások figyelembevételével

milliárd Ft milliárd Ft milliárd Ft milliárd Ft milliárd Ft milliárd Ft milliárd Ft milliárd Ft

822 597 485 370 967 1 934 877 1 390

7,5 5,4 4,4 3,4 8,8 4,6 5,0 8,5

ezer fõ ezer fõ

398 490

8,3 12,5 39,4a 27,6a

9. 10.

Foglalkoztatottak száma a turizmus jellemzõ ágazataiban Foglalkoztatottak száma a turizmus céljából halmozottan

11

Utasforgalmi export az MNB fizetési mérlegében

milliárd Ft

822

12. 13.

Utasforgalmi import az MNB fizetési mérlegében Egyenleg

milliárd Ft milliárd Ft

578 243

–

a) Az összes szolgáltatásexport, illetve -importhoz hasonlítva.

A szolgáltatásexport aránya a teljes áru- és szolgáltatásforgalomhoz hasonlítva 15,5%. Az import esetében ez az arány 14,9 %.


29

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:07

Page 30


6. Nemzetközi kitekintés A szatellit számlák kialakulása az 1980-as évekre, az SNA 6 felülvizsgálatának idõszakára vezethetõ vissza, amikor az OECD Turizmus Bizottsága a turizmus társadalmigazdasági hatásainak mérésére egy nemzetközi szinten helytálló modellt alakított ki. Ezt továbbfejlesztve, a 90-es években publikálták a Turizmus gazdasági számlák elsõ módszertani kézikönyvet, amely már lehetõvé tette a turizmusra vonatkozó, különbözõ adatforrásokból származó információk rendszerbe foglalását, és alkalmat adott azok összehasonlítására is. A WTO által összeállított Idegenforgalmi tevékenységek szabványos nemzetközi osztályozási rendszerét (SICTA)7 1993-ban fogadta el az ENSZ Statisztikai Bizottsága. Ez a rendszer határozza meg, hogy mely nemzetgazdasági ágak, ágazatok, illetve szakágazatok hozhatók összefüggésbe a turizmussal. Az ENSZ, OECD és WTO által kidolgozott "Tourism Satellite Accounts: Recommended Methodological Framework" nemzetközi ajánlást, amelyre kiadványunkban már többször tettünk utalást, az ENSZ Statisztikai Bizottsága 2000-ben hagyta jóvá. Az európai szintû ajánlást "European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts (TSA)" ezután kezdte el kidolgozni az Európai Unió Statisztikai Hivatala. Nemzetközi viszonylatban elmondható, hogy már majdnem minden kontinensen elkészült egy turizmus szatellit számla, hiszen az „úttörõ” Kanada – már 1994-ben összeállította elsõ TSzSz-ét, és azóta negyedéves és éves bontásban számos elemzést készített régiós szinten is – mellett Ausztráliában és Európa több országában dolgozták ki a számlákat. Kontinensünkön – különösen az uniós támogatások segítségével – hazánkhoz hasonlóan több tagország kezdett hozzá a számlák összeállításához. 10. tábla

Európai körkép a TSzSz bevezetésérõl8

Ország Ausztria Belgium Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Nagy-Britannia Norvégia Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia

Elkészült

Készül

x x x x

MegvalósíthaNem tósági tanulmány kezdett hozzá x

x

x x

x

x

x

x

x x x x x

x

x x x

x x x

6 System of National Accounts – 7 Standard International Classification of Tourism Activities – 8 Forrás: Eurostat, 2005.

30


turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:07

Page 31


Talán nem véletlen, hogy a legrégebbi múltra Ausztria és Norvégia tekinthet vissza, hiszen ezekben az országokban a turizmus kiemelt gazdasági jelentõséggel bír, de Nagy-Britannia is – az ajánlott alaptáblák szinte hiánytalan összeállításával – komoly eredményeket tud felmutatni, míg Svédország és Franciaország egyedi, a nemzetközi ajánlástól eltérõ rendszerbe foglalta turizmus szatellit számla adatait. Ausztria 2001-ben vezette be a TSzSz kidolgozását célzó projektet, és elõször 2002ben publikált a turizmus gazdasági kapcsolatait bemutató adatokat, bemutatva a turizmus jellemzõ ágazatokban foglalkoztatottak arányát is. Nagy-Britannia Kulturális, Sport és Média Minisztériuma 2004-ben jelentette meg átfogó és a TSzSz bevezetésén dolgozó országok gondolkodást segítõ tanulmányát, amelyben feltárja és bemutatja a turizmus és a többi ágazat közötti kapcsolatokat. Norvégia a nemzetközi ajánlásoktól eltérõ számlarendszert dolgozott ki, amely teljes mértékben integrált a nemzeti számlák rendszerével. A turizmusra vonatkozó nemzetközi definíciókat alkalmazva mutatja be az idegenforgalmi keresletet és kínálatot, a turizmus gazdasági hatásait. Európában elsõként kezdték el a regionális turizmus szatellit számlák összeállítását. 2003-ra végeztek számításokat az osztrák turizmus specifikus ágazatokra, ennek eredményeit az összehasonlítás kedvéért röviden összegezzük. Az összes állások 7,5%-a, teljes munkaidõs egyenértékes alapján 8,3%-a tartozik a turizmus ágazathoz, míg az arány az egyéni vállalkozók 11,8%-a, az összes foglalkoztatott 7,8%-a. A vállalkozások számát vizsgálva közel egyötödük (19,2%) tartozik valamiképpen a turizmus ágazathoz.


31

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:07

Page 32


7. Táblázatok A nemzetközi ajánlásoknak megfelelõ TSzSz-táblák A táblák (1–8) A turizmusra vonatkozó egyéb adatok B táblák (1–12) Jelmagyarázat „x" – nincs adat „.." – az adat ismeretlen „–" – a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elõ A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól.

32


A4tablak.qxd

2006.05.15.

15:26

Page I

A/1. A külföldiek magyarországi turisztikai fogyasztása a látogatók csoportjai szerint Termékek és szolgáltatások A. Turizmusra jellemzõ termékek és szolgáltatások A.1 Turisztikai termékek és szolgáltatások 1 – Szálláshely-szolgáltatás 1.1 – Szálloda és egyéb szálláshely-szolgáltatás 1.2 – Második otthon 2 – Vendéglátás 3 – Személyszállítási szolgáltatás 3.1 Vasúti személyszállítás 3.2 Közúti személyszállítás 3.3 Belvízi személyszállítás 3.4 Légi személyszállítás 3.5 Személyszállítást kisegítõ tevékenység 3.6 Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése 4 – Utazásszervezés 5 – Kulturális szolgáltatások 6 – Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység Összesen B. Turizmushoz kapcsolódó és a nem turisztikai termékek és szolgáltatások Árrés összesen Termékek Szolgáltatások Összesen Összesen (A+B) Utazók száma (ezer fõ)

Egynapos látogatók (1,1)

Többnapos látogatók (1,2)

(millió forint) Összes látogató (1,3)=(1,1)+(1,2)

– – .. 4 633 727 58 398 29 131 62 48 264 835 4 753

171 116 171 116 .. 89 327 30 946 2 333 16 347 1 166 4 968 2 481 3 650 4 575 14 278 47 765

171 116 171 116 .. 93 960 31 673 2 391 16 746 1 196 5 098 2 543 3 699 4 839 15 113 52 517

11 212

358 007

369 218

2 242 12 703 5 915

24 114 136 646 46 528

26 356 149 349 52 443

20 860

207 288

228 148

32 072 1 678

565 295 9 019

597 366 12 697

I

A4tablak.qxd

2006.05.15.

15:26

Page II

II

A/2. A lakosság hazai turisztikai fogyasztása a látogatók csoportjai szerint Rezidensek belföldi utazásai Termékek és szolgáltatások

A. Turizmusra jellemzõ termékek és szolgáltatások A.1 Turisztikai termékek és szolgáltatások 1 – Szálláshely-szolgáltatás 1.1 – Szálloda és egyéb szálláshely-szolgáltatás 1.2 – Második otthon 2 – Vendéglátás 3 – Személyszállítási szolgáltatás 3.1 Vasúti személyszállítás 3.2 Közúti személyszállítás 3.3 Belvízi személyszállítás 3.4 Légi személyszállítás 3.5 Személyszállítást kisegítõ tevékenység 3.6 Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése 4 – Utazásszervezés 5 – Kulturális szolgáltatások 6 – Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység Összesen B. Turizmushoz kapcsolódó és a nem turisztikai termékek és szolgáltatások Árrés összesen Termékek Szolgáltatások Összesen Összesen (A+B) Utazók száma (ezer fõ)

(millió forint) Összesen

Rezidensek külföldi utazásai egynapos látogatók (2,4)

többnapos látogatók (2,5)

összes látogató (2,3)

– – .. x 1 250 x 1 250 x x x x 2 500 x x

x x .. x 5 718 1 300 250 x 4 168 x x 10 566 x x

168 141

3 750

13 882 78 666 4 006

29 050 164 614 8 370

105 480

96 554

168 312 89 889

egynapos látogatók (2,4)



x x .. x 6 968 1 300 1 500 x 4 168 x x 13 066 x x

– – .. 29 756 11 914 1 642 9 091 53 x 1 060 68 10 517 2 994 11 401

47 783 47 783 .. 27 172 15 036 2 735 7 099 46 4 168 926 63 18 194 2 807 10 601

47 783 47 783 .. 56 928 26 950 4 377 16 190 99 4 168 1 985 131 28 711 5 801 22 002

16 284

20 034

66 582

121 593

188 175

x x x

7 556 42 820 x

7 556 42 820 x

15 167 85 949 4 364

21 438 121 486 4 006

36 606 207 434 8 370

202 034

x

50 376

50 376

105 480

146 930

252 410

201 863

370 175

3 750

66 660

70 410

172 062

268 524

440 585

17 908

107 797

1 912

6 729

8 641

91 801

24 637

116 438

egynapos látogatók (2,1)



– – .. 29 756 10 664 1 642 7 841 53 x 1 060 68 8 017 2 994 11 401

47 783 47 783 .. 27 172 9 318 1 435 6 849 46 x 926 63 7 628 2 807 10 601

47 783 47 783 .. 56 928 19 982 3 077 14 690 99 x 1 985 131 15 645 5 801 22 002

62 832

105 309

15 167 85 949 4 364

A4tablak.qxd

2006.05.15.

15:26

Page III

A/3. A külföldre utazók turisztikai fogyasztása a látogatók csoportjai szerint1 Termékek és szolgáltatások A. Turizmusra jellemzõ termékek és szolgáltatások A.1 Turisztikai termékek és szolgáltatások 1 – Szálláshely-szolgáltatás 1.1 – Szálloda és egyéb szálláshely-szolgáltatás 1.2 – Második otthon 2 – Vendéglátás 3 – Személyszállítási szolgáltatás 3.1 Vasúti személyszállítás 3.2 Közúti személyszállítás 3.3 Belvízi személyszállítás 3.4 Légi személyszállítás 3.5 Személyszállítást kisegítõ tevékenység 3.6 Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése 4 – Utazásszervezés 5 – Kulturális szolgáltatások 6 – Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység Összesen B. Turizmushoz kapcsolódó és a nem turisztikai termékek és szolgáltatások Árrés összesen Termékek Szolgáltatások Összesen Összesen (A+B) Utazók száma (ezer fõ) 1 A magyarországi és külföldi kiadások összesen.

Egynapos látogatók (3,1)

Többnapos látogatók (3,2)

(millió forint) Összes látogató (3,3)=(3,1)+(3,2)

– – .. 10 000 1 250 x 1 250 x x x x 2 500 5 000 2 904

88 543 88 543 .. 65 178 69 428 9 300 12 250 x 43 878 x 4 000 20 627 12 654 5 272

88 543 88 543 .. 75 718 70 678 9 300 13 500 x 43 878 x 4 000 23 127 17 654 8 176

21 654

262 242

283 896

10 742 60 872 x

33 448 163 820 25 711

44 188 224 692 25 711

71 614

222 977

294 591

93 268 1 912

485 219 6 729

578 487 8 641

III

A4tablak.qxd

2006.05.15.

15:26

Page V

IV

A/4. A magyarországi turisztikai fogyasztás a látogatók csoportjai szerint Termékek és szolgáltatások

A. Turizmusra jellemzõ termékek és szolgáltatások A.1 Turisztikai termékek és szolgáltatások 1 – Szálláshely-szolgáltatás 1.1 – Szálloda és egyéb szálláshely-szolgáltatás 1.2 – Második otthon 2 – Vendéglátás 3 – Személyszállítási szolgáltatás 3.1 Vasúti személyszállítás 3.2 Közúti személyszállítás 3.3 Belvízi személyszállítás 3.4 Légi személyszállítás 3.5 Személyszállítást kisegítõ tevékenység 3.6 Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése 4 – Utazásszervezés 5 – Kulturális szolgáltatások 6 – Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység Összesen B. Turizmushoz kapcsolódó és a nem turisztikai termékek és szolgáltatások Árrés összesen Termékek Szolgáltatások Összesen Összesen (A+B) Utazók száma (ezer fõ)

(millió llió forint)

A látogatók hazai fogyasztási kiadásai nem rezidensek turisztikai fogyasztása (4,1)

rezidensek turisztikai fogyasztása (4,2)

hazai turisztikai fogyasztás összesen (4,3)=(4,1)+(4,2)

171 116 171 116 .. 93 960 31 673 2 391 16 746 1 196 5 098 2 543 3 699 4 839 15 113 52 517

47 783 47 783 .. 56 928 26 950 4 377 16 190 99 4 168 1 985 131 28 711 5 801 22 002

218 899 218 899 .. 150 888 58 623 6 768 32 935 1 295 9 266 4 528 3 830 33 550 20 914 74 519

369 218

188 175

557 394

26 356 149 349 52 443

36 606 207 434 8 370

62 961 356 783 60 813

228 148

252 410

480 558

597 366 12 697

440 585 116 438

1 037 952 129 135

A3tablak.qxd

2006.05.15.

16:29

Page 1

A/5–6. A belföldi kínálat és turisztikai fogyasztás termékenként

Turisztikai ágazatok

1– Szálláshelyszolgáltatás

2– Második otthon

3– Vendéglátás

Termékek és szolgáltatások A. Turizmusra jellemzõ termékek és szolgáltatások A.1 Turisztikai termékek és szolgáltatások 1 – Szálláshely-szolgáltatás 1.1 – Szálloda és egyéb szálláshely-szolgáltatás 1.2 – Második otthon 2 – Vendéglátás 3 – Személyszállítási szolgáltatás 3.1 Vasúti személyszállítás 3.2 Közúti személyszállítás 3.3 Belvízi személyszállítás 3.4 Légi személyszállítás 3.5 Személyszállítást kisegítõ tevékenység 3.6 Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése 4 – Utazásszervezés 5 – Kulturális szolgáltatások 6 – Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység Összesen B. Turizmushoz kapcsolódó és a nem turisztikai termékek és szolgáltatások Termék Szolgáltatások Összesen A hazai termelés értéke (A+B) Az importált termékek értéke Összes kibocsátás (alapáron) 1. Mezõgazdasági, erdõgazdálkodási és halászati termékek 2. Ércek és ásványi anyagok 3. Elektromosság, gáz és víz 4. Feldolgozóipar 5. Építõipar 6. Kereskedelem, éttermi és szállodai szolgáltatás 7. Szállítási, raktározási és kommunikációs szolgáltatás 8. Üzleti szolgáltatás 9. Közösségi, szociális és személyes szolgáltatás Összes közbensõ fogyasztás (fogyasztói áron) Az ágazatok összes hozzáadott értéke (alapáron) * Nem megfelelõ részletességû adatforrás.

4– Vasúti személyszállítás

5– Közúti személyszállítás

6– Belvízi személyszállítás

8– Személyszállítást kisegítõ tevékenység

7– Légi személyszállítás

9– Személyszállító jármûvek kölcsönzése

10– Utazásszervezés

11– Kulturális szolgáltatás

(millió forint)

12– Sportés egyéb szabadidõs tevékenység

Turizmusra Kapcsolódó és jellemzõ nem specifikus termékek és ágazatok összesen szolgáltatások összesen (alapáron)

Import

Hazai termelés összesen

Adók és támogatások*

Rendelkezésre álló összes forrás

Hazai A turisztikai turizmus fogyasztás aránya

174 235

..

x

273

867

150

x

x

x

x

3 199

4 689

183 413

48 567

231 980

x

..

231 980

218 899

94,4

174 235 x 60 745 x x x x x

.. .. .. .. .. .. .. ..

x x 268 153 x x x x x

273 x x x 81 914 x x x

867 x x x x 262 050 x x

150 x 585 x x x 7 510 x

x x x x x x x 111 928

x X 1 125 x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

3 199 x x x x x x x

4 689 x x x x x x x

183 413 x 330 608 648 230 81 914 262 050 7 510 111 928

48 567 x 20 128 x x x x x

231 980 x 350 736 648 230 81 914 262 050 7 510 111 928

x x x 151 721 56 895 x x 94 826

.. .. .. .. .. .. .. ..

231 980 x 350 736 799 951 138 809 262 050 7 510 206 754

218 899 x 150 888 58 623 6 768 32 935 1 295 9 266

94,4 x 43,0 7,3 4,9 12,6 17,2 4,5

x

..

x

910

4 045

x

x

124 738

321

x

x

x

130 014

x

130 014

x

..

130 014

4 528

3,5

x 2 450 x

.. .. ..

x x x

x x x

x 867 x

x 300 x

x x x

x x x

54 814 x x

x 49 839 x

x 1 200 121 165

x 2 269 x

54 814 56 925 121 165

x 9 712 x

54 814 66 637 121 165

x 31 930 31 930

.. .. ..

54 814 68 567 122 095

3 830 33 550 20 914

7,0 48,9 17,1

4 166

..

x

90

x

x

x

x

x

x

x

91 804

96 060

x

96 060

111 721

..

107 781

74 519

69,1

241 596

..

268 153

83 187

267 829

8 545

111 928

125 863

55 135

49 839

125 564

98 762 1 436 401

78 407

1 514 808

166 302

.. 1 681 110

557 394

29,4

2 207 1 273

.. ..

4 675 61 120

7 649 180

x 21 090

660 5 786

805 21 473

5 626 29 256

2 185 6 940

x x

2 799 271 521

12 099 40 381

38 705 459 020

– –

– –

– –

.. ..

– –

419 745 60 813

.. ..

3 480

..

65 795

7 829

21 090

6 446

22 278

34 882

9 125

49 839

274 320

52 480

497 725

40 087 817 40 585 542 13 881 928

.. 54 467 470

480 558

0,9

245 076 ..

.. ..

333 948 ..

91 016 ..

288 919 ..

14 991 ..

134 206 ..

160 745 ..

64 260 ..

49 839 ..

399 884 ..

151 242 1 934 126 .. ..

40 166 224 42 100 350 x .. .. 14 048 230

.. 42 100 350 .. 14 048 230

.. ..

.. ..

245 076

..

333 948

91 016

288 919

14 991

134 206

160 745

64 260

49 839

399 884

151 242 1 934 126

40 166 224 42 100 350

56 148 580 1 037 952

1,8

6 830 98 7 573 49 886 3 448

.. .. .. .. ..

9 307 133 10 320 67 976 4 699

570 89 4 762 28 227 2 339

861 135 7 200 42 681 3 536

52 24 409 4 272 206

246 23 553 26 373 292

452 709 2 780 9 158 8 605

41 5 311 3 527 52

140 220 862 2 839 2 668

1 847 258 9 723 26 507 5 847

699 98 3 677 10 025 2 212

21 046 1 790 48 171 271 471 33 905

.. .. .. .. ..

.. .. .. .. ..

22 007

..

29 987

11 696

17 686

991

8 338

6 380

1 870

1 978

17 380

6 574

124 887

..

..

7 079 19 388

.. ..

9 646 26 419

9 729 9 680

14 711 14 636

1 660 1 952

19 699 13 027

11 719 18 024

1 088 2 936

3 633 5 588

40 377 60 155

15 271 22 752

134 612 194 555

.. ..

.. ..

5 972

..

8 138

3 269

4 943

242

5 916

4 736

942

1 468

46 509

17 590

99 726

..

..

134 376

..

183 105

91 016

137 621

10 578

109 420

77 454

15 743

24 015

233 456

88 297 1 105 081

40 995 269 42 100 350

125 291

..

136 252

50 132

148 828

4 413

24 786

90 787

48 517

18 328

183 590

45 783

16 491 085 17 367 792

876 707

V

A4tablakjav061109.qxd

2006.11.10.

10:27

Page VI

VI

A/7. Foglalkoztatottság a turizmusra jellemzõ ágazatokban

Ágazatok

Vállalkozások száma (darab)

(fõ)

Foglalkoztatottak száma teljes munkaidõs egyenértékesre számítva alkalmazottak száma összesen

egyéb foglalkoztatottak száma

férfi

nõ

összesen

férfi

nõ

6 042 6 042 .. 32 193 12 624 15 10 344 113 111 607 1 434 2 022 12 156 4 779

28 125 28 125 .. 81 680 96 956 22 482 59 443 912 8 322 5 453 344 5 702 31 129 7 704

12 076 12 076 .. 35 765 79 418 16 862 50 790 912 6 141 4 369 344 1 139 13 981 4 260

16 049 16 049 .. 45 915 17 538 5 620 8 653 x 2 181 1 084 x 4 563 17 148 3 444

2 509 2 509 .. 26 553 16 903 114 16 155 132 188 51 263 2 127 7 026 1 650

1 061 1 061 .. 15 307 16 343 114 15 595 132 188 51 263 1 245 5 164 1 323

1 448 1 448 .. 11 246 560 x 560 x x x x 882 1 862 328

30 634 30 634 .. 108 233 113 861 22 596 75 598 1 044 8 511 5 505 607 7 829 38 155 9 354

Turizmusra jellemzõ ágazatok összesen

69 816

251 296

146 640

104 656

56 768

40 443

16 325

308 065

871 956

3 133 892

1 705 897

1 427 995

575 353

402 848

172 504

8,0

8,0

8,6

7,3

9,8

10,0

9,5

A turizmusra jellemzõ ágazatok aránya (%)

Az adatok a Munkaerõ-felmérés (MEF) alapján készültek. A dõlttel jelölt adatok megbízhatósága – az adott cella kis elemszáma miatt – korlátozott.

nõ

férfi

A. Turizmusra jellemzõ termékek és szolgáltatások A.1 Turisztikai termékek és szolgáltatások 1 – Szálláshely-szolgáltatás 1.1 – Szálloda és egyéb szálláshely-szolgáltatás 1.2 – Második otthon 2 – Vendéglátás 3 – Személyszállítási szolgáltatás 3.1 Vasúti személyszállítás 3.2 Közúti személyszállítás 3.3 Belvízi személyszállítás 3.4 Légi személyszállítás 3.5 Személyszállítást kisegítõ tevékenység 3.6 Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése 4 – Utazásszervezés 5 – Kulturális szolgáltatások 6 – Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység

Nemzetgazdaság összesen

ebbõl

összesen

13 137 13 137 .. 51 072 95 762 16 976 66 385 1 044 6 330 4 420 607 2 385 19 145 5 583

17 497 17 497 .. 57 161 18 098 5 620 9 213 x 2 181 1 084 x 5 445 19 009 3 771

187 083 120 981

3 709 244 2 108 745 1 600 499 8,3

8,9

7,6

A4tablak.qxd

2006.05.15.

15:26

Page VII

A/8. Bruttó állóeszköz-felhalmozás a turizmusra jellemzõ ágazatokban, 2004 Ágazatok

Bruttó állóeszköz-felhasználás ( folyó áron)

A. Turizmusra jellemzõ termékek és szolgáltatások A.1 Turisztikai termékek és szolgáltatások 1 – Szálláshely-szolgáltatás 1.1 – Szálloda és egyéb szálláshely-szolgáltatás 1.2 – Második otthon 2 – Vendéglátás 3 – Személyszállítási szolgáltatás 3.1 Vasúti személyszállítás 3.2 Közúti személyszállítás 3.3 Belvízi személyszállítás 3.4 Légi személyszállítás 3.5 Személyszállítást kisegítõ tevékenység 3.6 Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése 4 – Utazásszervezés 5 – Kulturális szolgáltatások 6 – Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység

21 271 21 271 .. 18 710 314 253 57 901 139 555 1 294 4 981 67 185 43 337 5 565 35 925 27 304

Turizmusra jellemzõ ágazatok ágazat összesen

423 028

Nemzetgazdaság összesen A turizmusra jellemzõ ágazatok aránya (%)

4 616 017 9,2

(millió forint)

VII

A4tablak.qxd

2006.05.15.

15:26

Page VIII

VIII

B/1. A Magyarországra látogató külföldiek és a külföldre látogató magyarországi lakosok száma és tartózkodási ideje* Egynapos látogatók száma

Utazói csoport

(ezer fõ) Látogatók száma összesen

Többnapos látogatók 1–3 éjszakát eltöltõk száma

4 vagy több éjszakát eltöltõk száma

6 340 2 627

5 872 4 768

33 934 16 858

4 943 3 052

5 105 3 941

36 172 17 758

2004 Magyarországra látogató külföldiek Külföldre látogató magyarok

21 722 9 462 2005 (elõzetes)

Magyarországra látogató külföldiek Külföldre látogató magyarok

26 125 10 765

* Tehergépkocsi-vezetõk nélkül.

B/2. A Magyarországra látogató külföldiek száma kiemelt országonként és a külföldre utazó magyarországi lakosok száma Állampolgárság

2000. év ezer fõ

2002. év

2001. év

százalék

ezer fõ

százalék

2003. év

ezer fõ

százalék

ezer fõ

2004. év

százalék

ezer fõ

százalék

Ausztria Németország Románia Szlovákia Szerbia és Montenegró (2002-ig Jugoszlávia) Ukrajna Horvátország Európa Unió-24*

5 394 2 958 5 056 4 391 3 483 2 714 3 591 16 487

15,9 8,7 14,9 12,9 10,2 8,0 10,6 48,5

5 018 2 821 5 179 4 286 4 318 2 859 2 787 16 092

14,8 8,3 15,3 12,7 12,8 8,4 8,2 47,6

5 248 3 126 6 051 4 471 4 547 2 803 2 228 17 199

14,8 8,8 17,1 12,6 12,9 7,9 6,3 48,6

5 172 3 258 7 239 4 705 4 142 2 803 1 775 17 557

14,3 9,0 20,0 13,0 11,4 7,7 4,9 48,5

5 233 3 136 7 435 5 548 3 619 2 564 1 280 18 935

14,3 8,6 20,3 15,1 9,9 7,0 3,5 51,7

Szomszédos országok összesen Európa összesen Afrika összesen Amerika összesen Ázsia összesen Ausztrália és óceánia összesen

25 380 33 106 27 491 333 29

74,6 97,3 0,1 1,4 1,0 0,1

25 085 32 896 27 505 359 31

74,1 97,2 0,1 1,5 1,1 0,1

25 969 34 493 23 481 308 33

73,4 97,6 0,1 1,4 0,9 0,1

26 484 35 314 28 454 337 29

73,2 97,6 0,1 1,3 0,9 0,1

26 370 35 669 28 515 380 43

72,0 97,4 0,1 1,4 1,0 0,1

Mindösszesen

34 017

100,0

33 841

100,0

35 357

100,0

36 193

100,0

36 635

100,0

Külföldre utazó magyarországi lakosok

11 065

–

11 167

–

12 966

–

14 283

–

17 558

–

* Az Európai Unió tagállamai Magyarország kivételével.

A4tablak.qxd

2006.05.15.

15:27

Page IX

B/3. A külföldi látogatók és a hazai lakosság utazásai és kiadásai1, 2004 Kiutazók (rezidensek)

Külföldi beutazók (nem rezidensek)

Utazások jellemzõi

A lakosság belföldi utazásai

egynapos

többnapos

összesen

egynapos

21 722 3 309 369 1 678 18 044

12 212 7 819 1 200 9 019 3 193

33 934 11 128 1 569 12 697 21 237

9 462 1 722 190 1 912 7 550

7 395 6 242 525 6 729 628

16 857 7 926 715 8 641 8 216

142 005 85 913 3 976 89 889 52 116

19 318 17 676 232 17 908 1 410

161 323 103 589 4 208 107 797 53 526

Összes költés (millió Ft) Ebbõl: szabadidõs üzleti

191 760 27 014 5 057

630 040 465 754 99 540

821 800 492 769 104 598

93 268 10 480 3 668

485 218 393 238 38 314

578 486 403 718 41 982

273 589 159 890 8 426

210 981 195 729 6 118

484 570 355 619 14 544

Turisztikai jellegû költés összesen Nem turisztikai jellegû költés összesen

32 072 159 688

565 295 64 745

597 367 224 433

14 148 79 120

431 552 53 666

445 700 132 786

168 312 105 277

201 863 9 118

370 175 114 395

Utazók száma (ezer fõ) Ebbõl: szabadidõs üzleti Turisztikai jellegû összesen Nem turisztikai jellegû összesen

többnapos összesen

egynapos

többnapos összesen

Megjegyzés: Szabadidõs utazások: üdülés, városnézés, körutazás, természetjárás, rokon/barát meglátogatása, gyógykezeltetés, egészségmegõrzés, vadászat, vallási cél, kulturális esemény/sportrendezvény meglátogatása. Turisztikai utazások: szabadidõs utazások és üzleti utak, konferencia-, kongresszuslátogatás. Egyéb utazások: külföldiek utazásai közül: tanulás, munkavégzés, vásárlás, átutazás lakossági utazások közül: tanulás, munkavégzés, vásárlás, gyógykezelés. 1 Tehergépkocsi-vezetõk nélkül.

B/4. A belföldi lakosok utazásai és költése, 2004 Költés (millió Ft)

Utazások száma (ezer)

Megnevezés

IX

turisztikai

nem trisztikai

összesen

turisztikai cél

Belföldön Ebbõl: egynapos utak többnapos utak Külföldre Ebbõl: egynapos utak többnapos utak

107 797 89 889 17 908 8 641 1 913 6 767

53 526 52 116 1 410 8 177 7 549 628

161 323 142 005 19 318 16 818 9 462 7 395

Összesen

116 458

61 703

178 161

nem turisztikai cél

összesen

370 175 168 312 201 863 445 700 14 148 431 552

114 395 105 277 9 118 132 786 79 120 53 666

484 570 273 589 210 981 578 486 93 268 485 218

815 875

247 181

1 063 056

A4tablak.qxd

2006.05.15.

16:38

Page XII

X

B/5. A Magyarországra látogató külföldiek tartózkodási ideje

Idõszak

Egynapos látogatók összesen

(ezer nap)

Többnapos látogatók 1–3 éjszakát eltöltõk összesen

átlagosan eltöltött idõ (nap/fõ)

4 vagy több éjszakát eltöltõk összesen


Látogatók által eltöltött idõ összesen

Átlagosan eltöltött idõ (nap/fõ)

2004 2004. I. negyedév 2004. II. negyedév 2004. III. negyedév 2004. IV. negyedév Összesen Ebbõl: szomszédos országokból

3 586 5 645 7 143 5 348

3 292 3 966 5 561 3 763

2,8 2,8 2,5 2,4

13 722 15 026 23 332 7 169

10,5 9,8 10,2 9,8

20 600 24 636 36 036 16 280

3,4 2,9 3,1 2,1

21 722

16 582

2,6

59 249

10,1

97 553

2,9

18 035

10 147

2,5

26 414

10,4

54 596

2,2

2005 (elõzetes) 2005. I. negyedév 2005. II. negyedév 2005. III. negyedév 2005. IV. negyedév Összesen Ebbõl: szomszédos országokba

4 551 5 904 9 437 6 233

2 572 3 779 4 350 3 085

2,9 2,8 2,8 2,7

10 506 12 283 21 452 10 723

9,3 9,3 11,8 12,8

17 628 21 966 35 239 20 040

2,7 2,6 2,8 2,4

26 125

13 786

2,8

54 963

10,8

94 874

2,6

21 662

7 242

2,6

17 165

10,5

46 069

1,8

A4tablak.qxd

2006.05.15.

16:41

Page XI

B/6. A külföldre látogató magyarországi lakosok tartózkodási ideje

Idöszak

Egynapos látogatók összesen

(ezer nap)

Többnapos látogatók 1–3 éjszakát eltöltõk összesen


4 vagy több éjszakát eltöltõk összesen


Látogatók által eltöltött idõ összesen

Átlagosan eltöltött idõ (nap/fõ)

2004 2004. I. negyedév 2004. II. negyedév 2004. III. negyedév 2004. IV. negyedév

1 390 2 475 2 682 2 916

1 821 1 841 2 255 1 974

3,1 3,0 3,1 2,9

8 982 9 044 19 799 6 473

8,8 9,0 9,7 9,3

12 193 13 360 24 735 11 363

4,1 3,3 4,5 2,6

Összesen

9 462

7 891

3,0

44 298

9,3

61 650

3,7

9 400

5 464

2,9

12 526

7,6

27 390

2,1

Ebbõl: szomszédos országokba

2005 (elõzetes) 2005. I. negyedév 2005. II. negyedév 2005. III. negyedév 2005. IV. negyedév Összesen Ebbõl: szomszédos országokba

1 917 2 789 3 471 2 588

2 089 1 843 2 487 2 244

3,0 2,9 2,8 2,7

8 664 8 260 15 992 7 843

8,8 8,7 11,6 12,4

12 669 12 892 21 951 12 675

3,5 2,9 3,8 3,1

10 765

8 663

2,8

40 759

10,3

60 187

3,4

9 069

5 656

2,7

10 476

8,2

25 201

2,0

XI

A3tablak.qxd

2006.05.15.

16:32

Page 2

B/7. A Magyarországra látogató külföldiek költése termékek és szolgáltatások szerint, 2004* Egynapos utazók Fogyasztási szerkezet

költése összesen

nem turisztikai célú költése

átutazók

vásárlók

Szállás étkezéssel Szállás étkezés nélkül Étkezés vendéglátóhelyen Vásárolt élelmiszer, ital Nemzetközi közlekedés Belföldi távolsági közlekedés Belföldi helyi közlekedés Autóbérlés Üzemanyag Kulturális programok Egészségmegõrzés Gyógyászat Szórakozás Sport Biztosítás Egyéb vásárlás Tanulás Egyéb

410 99 16 117 48 315 943

12 20 11 484 44 175 420

6 20 6 666 5 713 309

518 81 263 16 112 1 178 4 233 4 143 1 811 459 277 77 520 288 19 502

456 49 214 14 709 343 611 680 944 195 209 70 482 267 14 450

192 269

159 720

Összesen

(millió forint)

Többnapos utazók

ebbõl:

turisztikai célú költése

ebbõl: üzleti turizmus

költése összesen


ebböl:

2 781 2 871 1 217 4 542 352

1 961 796 1 022 1 005 189

150 279 52 378 57 308 32 694 19 871

38 457 8 687 8 652 3 260 4 780

159 615 57 843 77 803 91 036 21 948

150 677 52 457 61 941 36 834 20 394

38 540 8 705 9 702 3 798 4 899

187 41 45 371 251 54 70 326 28 42 9 622 209 1 068

105 67 83 81 147 8 15 341 140 21 598 976 1 356

62 114 89 809 76 25 23 409 89 10 922 69 2 033

57 24 55 618 225 266 221 1 830 219 57 1 128 3 2 477

3 457 1 487 3 650 22 986 14 278 16 213 13 873 25 555 5 996 2 296 75 216 495 66 785

849 346 1 275 2 649 1 532 436 151 2 339 572 382 12 540 128 12 404

4 495 1 825 4 204 45 011 16 194 20 804 18 346 30 372 6 937 2 720 166 114 2 043 94 488

3 518 1 519 3 699 24 389 15 113 19 835 17 335 26 422 6 260 2 365 82 254 515 71 837

872 361 1 287 2 955 1 642 486 161 2 411 580 404 14 020 129 13 644

17 748

9 130

16 495

12 155

564 817

99 440

821 800

406 124 1 056 866 14

1 859 512 628 2 081 353

3 977 1 743 3 941 28 899 15 016 16 572 14 203 28 561 6 479 2 443 88 594 1 755 74 987

520 257 291 5 914 738 358 330 3 006 482 146 13 378 1 260 8 202

109 10 19 4 034 40 4 1 100 6 16 1 108 3 1 268

629 531

64 713

9 185

6 0 4 321 37 357 108

0 0 38 83 1

0 0 77 575 0

0 0 381 447 2

398 79 4 633 4 140 523

83 17 1 050 539 119

159 205 57 743 61 686 42 722 21 005

412 32 187 13 501 168 19 32 171 29 32 4 377 18 5 943

29 12 27 1 128 158 574 617 562 108 155 65 460 162 7 276

9 4 0 10 3 3 0 6 18 0 52 88 70

6 1 0 33 2 0 0 3 1 21 321 0 178

1 0 0 36 12 15 31 202 38 0 272 0 982

62 32 48 1 403 835 3 622 3 463 867 264 68 7 038 21 5 052

23 15 12 306 110 50 10 72 8 22 1 480 1 1 240

37 634

118 060

386

1 220

2 421

32 549

5 158

költése turisztikai ebbõl: összesen célú költése üzleti összesen turizmus

1 918 1 062 455 1 532 226

8 926 5 365 4 378 10 028 1 134

egyéb


egyéb

vásárlók

munkavégzõk


munkavégzõk

átutazók

tanulók

Összes utazó

tanulók

597 366 104 598

* A táblázatban a felvétel eredeti adatai szerepelnek. A B / 9. táblázatban szereplõ egynapos és többnapos látogatók adata ettõl – a feldolgozás során nyert egyéb információk alapján – 509 millió forinttal eltér, ami a külföldiek összes költésének (821 800 millió Ft) a 0,06%-a.

B/8. A lakosság belföldi utazásainak költése termékek és szolgáltatások szerint, 2004 Egynapos utazók Fogyasztási szerkezet

Szállás befizetett étkezéssel Szállás az elõbbi nélkül Étkezés vendéglátóhelyen Élelmiszer vásárlása Nemzetközi közlekedés Belföldi távolsági közlekedés Belföldi helyi közlekedés Üzemanyag Kulturális szolgáltatás Egészségmegõrzés Gyógyászat Szórakoztatóipari szolgáltatás Sport Biztosítás Egyéb szolgáltatás Emlék-, ajándéktárgyak Egyéb áruk Összesen Utazási irodának fizetett Összesen

XII

költése összesen


Többnapos utazók

ebbõl: vásárlók

(millió forint)

gyógykezelés, tanulás, munkavégzés



költése összesen


ebböl: vásárlók

gyógykezelés, tanulás, munkavégzés

Összes utazó turisztikai célú költése


költése összesen

turisztikai célú költése összesen


– – 48 368 64 444 549 15 012 1 663 58 001 4 867 4 348 1 637 12 369 1 814 36 5 532 23 514 18 403

– – 18 612 24 798 211 5 777 640 22 319 1 873 1 673 630 4 760 698 14 2 129 9 048 7 081

– – 13 887 18 503 158 4 310 477 16 653 1 397 1 248 470 3 551 521 10 1 588 6 751 5 284

– – 4 725 6 296 54 1 467 162 5 666 475 425 160 1 208 177 3 540 2 297 1 798

– – 29 756 39 646 338 9 236 1 023 35 682 2 994 2 675 1 007 7 610 1 116 22 3 404 14 466 11 321

– – 1 490 1 985 17 462 51 1 787 150 134 50 381 56 1 170 724 567

35 729 14 180 28 475 37 939 323 8 838 979 34 146 2 865 2 560 964 7 282 1 068 21 3 257 13 843 10 834

1 102 1 024 1 303 1 875 5 741 139 1 398 58 54 82 235 20 1 89 240 701

92 18 76 112 1 40 3 138 12 1 58 4 6 0 10 36 178

1 010 1 006 1 227 1763 4 701 136 1 260 46 53 24 231 14 1 79 204 523

34 627 13 156 27 172 36 064 318 8 097 840 32 748 2 807 2 506 882 7 047 1 048 20 3 168 13 603 10 133

1 610 440 1 029 373 3 183 31 1 419 73 28 3 129 8 0 101 257 370

35 729 14 180 76 843 102 383 872 23 850 2 642 92 147 7 732 6 908 2 601 19 651 2 882 57 8 789 37 357 29 237

34 627 13 156 56 928 75 710 656 17 333 1 863 68 430 5 801 5 181 1 889 14 657 2 164 42 6 572 28 069 21 454

1 610 440 2 519 2 358 20 645 82 3 206 223 162 53 510 64 1 271 981 937

260 559

100 264

74 809

25 455

160 295

8 026

203 303

9 067

785

8 282

194 236

6 057

463 862

354 531

14 083

13 032

5 015

3 742

1 273

8 017

401

7 672

44

1

43

7 628

62

20 704

15 645

463

273 591

105 279

78 551

26 728

168 312

8 427

210 975

9 111

786

8 325

201 864

6 119

484 566

370 176

14 546

A3tablak.qxd

2006.05.15.

16:32

Page 3

B/9. A Magyarországra látogató külföldiek turisztikai jellegû költési szerkezete utazási célok szerint, 2004 Egynapos utazók Fogyasztási szerkezet

költése összesen


(millió forint)

Többnapos utazók

ebbõl: munkavégzõk

turisztikai célú költés


költése összesen


Összes utazó

ebböl: munkavégzõk



költése turisztikai ebbõl: összesen célú költése üzleti összesen turizmus

átutazók

vásárlók

tanulók

12 580 6 121 165 1 379 83 284

476 1 136 12 111 6 3

2 014 992 54 412 27 88

2 606 829 33 292 17 56

5 110 1 759 41 378 21 88

2 375 1 404 25 187 12 47

171 116 89 327 2 333 16 347 1 166 4 968

39 055 16 842 563 3 935 281 1 195

183 696 111 565 2 644 18 814 1 322 5 487

171 116 93 960 2 391 16 746 1 196 5 098

39 055 17 892 577 4 041 289 1 225

2 673

191

13

58

40

53

27

2 481

597

2 827

2 543

613

291 – 738

19 – 40

45 – 251

83 – 147

89 – 76

55 – 225

3 650 4 575 14 278

1 275

110

3 941 4 575 15 016

1 532

4 204 4 839 16 194

3 699 4 839 15 113

1 287 871 1 642

4 753

130

51 611

3 847

110

407

489

523

2 316

47 765

3 347

58 114

52 517

3 477

652

11 212

1 475

383 685

25 679

1 927

4 349

4 591

8 138

6 673

358 007

68 623

409 707

369 218

70 969

egyéb

átutazók

vásárlók

tanulók

– 11 484 88 689 44 105

– 6 666 72 567 36 77

– 4 321 14 101 7 27

– 38 1 13 1 –

– 77 1 7 – –

– 381 0 2 – –

– 4 633 58 398 29 131

– 1 050 14 106 7 30

183 696 95 448 2 498 17 727 1 249 5 251

93

75

15

2

1

–

62

16

214 – 343

187 – 168

27 – 158

– – 3

– – 2

– – 12

48 264 835

12

1 750

219

1 244

27

4

256

14 810

8 067

5 914

84

92

egyéb

Specifikus termékek és szolgáltatások Jellemzõ szolgáltatások 1. Szálláshely-szolgáltatás – 3. Vendéglátás 16 117 4. Vasúti személyszállítás 146 5. Közúti személyszállítás 1 088 6. Belvízi személyszállítás 73 7. Légiforgalmi szállítás 236 8. Személyszállítást kisegítõ tevékenység 154 9. Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése 263 10. Utazásszervezés 264 11. Kulturális szolgáltatás 1 178 12. Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység 6 503 Összesen

26 021

Kapcsolódó és nem specifikus termékek és szolgáltatások Árrés összesen Áruk Szolgáltatások

22 723 128 765 14 250

20 482 116 062 8 335

3 979 22 547 3 015

16 136 91 439 4 564

27 152 122

153 865 111

187 1 059 523

2 242 12 703 5 915

441 2 496 645

29 113 164 972 52 270

4 999 28 326 5 741

995 5 640 648

1 887 10 692 826

430 2 439 1 669

1 090 6 174 1 092

596 3 380 1 506

24 114 136 646 46 528

3 653 20 700 6 564

51 836 293 737 66 519

26 356 149 349 52 443

4 028 22 826 6 774

Összesen

165 738

144 879

29 541

112 139

301

1 128

1 769

20 860

3 582

246 354

39 066

7 283

13 406

4 539

8 356

5 482

207 288

30 917

412 093

228 148

33 628

Mindösszesen

191 760

159 688

37 608

118 053

386

1 220

2 421

32 072

5 057

630 040

64 745

9 211

17 754

9 130

16 495

12 155

565 295

99 540

821 800

597 366

104 598

XIII

A3tablak.qxd

2006.05.15.

16:32

Page 4

B/10. A lakosság belföldi utazásainak turisztikai jellegû költési szerkezete utazási célok szerint, 2004 Egynapos utazók TSzSztermékek és -szolgáltatások szerinti bontása

(millió forint)

Többnapos utazók

költése összesen

nem turisztikai célú költés

vásárlók

tanulók

– 48 368 2 670 12 746 86 –

– 18 612 1 027 4 905 33 –

– 13 887 766 3 659 25 –

– 1 097 156 743 5 –

– 960 64 305 2 –

– 2 668 41 196 1 –

– 29 756 1 642 7 841 53 –

1 722

663

495

100

41

27

111 13 032 4 867

43 5 015 1 873

32 3 742 1 397

1 58 49

1 15 29

18 531

7 130

5 320

183

102 133

39 301

29 323

költése összesen

nem turisztikai célú költés

– 1 490 82 392 3 –

49 909 28 475 1 572 7 504 51 –

2 126 1 303 137 655 4 –

1 060

53

1 014

8 1 200 398

68 8 017 2 994

3 401 150

259

1 368

11 401

2 392

1 678

5 907

ebbõl: munkavégzõk

egyéb


ebbõl:

Összes utazó

ebböl:


ebbõl:

költése turisztikai összesen célú költés összesen

ebbõl:

tanulók

munkavégzõk

egyéb

110 76 7 33 0 –

1 097 646 92 438 3 –

793 565 38 180 1 –

126 16 1 5 0 –

47 783 27 172 1 435 6 849 46 –

2 050 1 029 34 161 1 –

49 909 76 843 4 241 20 249 137 –

47 783 56 928 3 077 14 690 99 –

89

4

59

24

1

926

22

2 736

1 985

75

65 7 672 2 865

2 44 58

0 1 12

1 34 29

1 9 17

0 0 0

63 7 628 2 807

2 62 73

176 20 704 7 732

131 15 645 5 801

5 463 223

571

10 910

309

11

107

153

38

10 601

165

29 441

22 002

736

62 832

3 145

110 036

4 727

254

2 505

1 781

187

105 309

3 598

212 169

168 141

6 743

üzleti turizmus

vásárlók

üzleti turizmus

üzleti turizmus

Specifikus termékek és szolgáltatások Jellemzõ szolgáltatások 1. Szálláshely-szolgáltatás 3. Vendéglátás 4. Vasúti személyszállítás 5. Közúti személyszállítás 6. Belvízi személyszállítás 7. Légiforgalmi szállítás 8. Személyszállítást kisegítõ tevékenység 9. Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése 10. Utazásszervezés 11. Kulturális szolgáltatás 12. Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység Összesen

2 050 2 519 116 553 4 –

Kapcsolódó és nem specifikus termékek és szolgáltatások Árrés összesen Áruk Szolgáltatások

24 654 139 708 7 094

9 487 53 759 2 730

7 679 40 817 2 036

342 1 938 58

601 3 407 75

864 7 597 560

15 167 85 949 4 364

759 4 304 218

14 515 82 252 4 178

633 3 587 172

69 394 68

201 1 141 34

354 2 006 44

8 45 25

13 882 78 666 4 006

363 2 056 101

39 169 221 960 11 272

29 050 164 614 8 370

1 122 6 360 319

Összesen

171 456

65 976

50 532

2 339

4 084

9 021

105 480

5 281

100 945

4 391

532

1 377

2 404

78

96 554

2 520

272 401

202 034

7 801

Mindösszesen

273 589

105 277

79 855

4 731

5 762

14 928

168 312

8 426

210 981

9 118

785

3 882

4 186

264

201 863

6 118

484 570

370 175 14 544

XIV

A4tablak.qxd

2006.05.15.

15:27

Page X

B/11. A turizmusra jellemzõ ágazatok teljesítménye Bruttó kibocsátás és bruttó hazai termék (folyó áron) Szolgáltatások

Szálláshely-szolgáltatás Második otthon Vendéglátás Vasúti személyszállítás Közúti személyszállítás Belvízi személyszállítás Légiforgalmi szállítás Személyszállítást kisegítõ tevékenység Szárazföldi és vízi jármûvek kölcsönzése Utazásszervezés Kulturális szolgáltatás Sport- és egyéb szabadidõs tevékenység Jellemzõ ágazatok összesen Nemzetgazdaság összesen

2000 GDP

170 467 .. 202 832 77 634 233 840 10 475 111 843 109 265 40 472 32 255 225 053 111 436

87 263 .. 90 900 41 447 125 945 3 560 11 785 56 767 32 462 12 858 84 843 37 398

184 909 .. 242 201 83 144 269 233 11 863 108 636 123 528 43 495 42 191 258 360 134 165

1 325 572

585 228

1 501 725

29 178 886 11 482 673

Jellemzõ ágazatok aránya (%)

4,5

5,1

bruttó teljesítmény

GDP

20041

20031

2002

2001


(millió forint)


GDP

94 343 .. 108 261 45 650 147 593 4 085 9 906 58 779 34 688 13 884 98 374 49 797

197 574 .. 293 252 89 128 269 135 12 709 110 088 129 616 45 272 40 683 324 417 139 909

98 907 .. 130 985 48 087 141 391 4 375 19 713 68 204 36 337 17 465 134 599 47 331

229 560 .. 306 399 91 992 275 901 12 540 119 839 162 812 44 235 40 007 363 634 135 370

118 793 .. 129 055 51 072 141 524 4 133 22 065 95 727 34 675 16 291 165 372 50 041

245 076 .. 333 948 91 016 288 919 14 991 134 206 160 745 64 260 49 839 399 884 151 242

125 291 .. 136 252 50 132 148 828 4 413 24 786 90 787 48 517 18 328 183 590 45 783

665 360

1 651 783

747 394

1 782 289

838 748

1 934 126

876 707

32 783 914 13 077 454 4,6

5,1


GDP


GDP

35 242 416 14 807 628 38 411 258 15 949 220 42 100 350 17 367 792 4,7

5,0

4,6

5,3

4,6

5,0

1 Ezekben az években már az új TEÁOR szerinti ágazati besorolások szerinti adatok vannak.

B/12. A turizmusra jellemzõ és a kapcsolódó ágazatok aránya a nemzetgazdaság teljesítményén belül 2000–2004

Szolgáltatások

Jellemzõ ágazatok Ebbõl: szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kapcsolódó ágazatok Egyéb ágazatok Nemzetgazdaság összesen

2000 bruttó kibocsátás

(százalék)

GDP

bruttó kibocsátás

2003

2002

2001 GDP


GDP


2004 GDP


GDP

4,5 1,6 15,8 79,7

5,1 1,8 14,8 80,1

4,6 1,6 16,2 79,2

5,1 1,8 15,6 79,3

4,7 1,7 16,1 79,2

5,0 1,8 15,3 79,7

4,6 1,7 15,5 79,9

5,4 1,8 14,4 80,2

4,6 1,7 14,6 80,8

5,0 1,8 13,4 81,6

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

XV

turizmus12.qxd

2006.05.15.

15:07

Page 48


8. Irodalomjegyzék Department for Culture, Media and Sport: UK Tourism Satellite Account – First Step Project (2004) ECOSTAT Gazdaságelemzõ és Informatikai Intézet: Turizmus szatellit számla – Foglalkoztatottság, állóeszköz-felhalmozás és az államháztartási kapcsolatok (2004) EUROSTAT: European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts (TSA) (2002) GKI Gazdaságkutató Rt.: A turizmus makrogazdasági szerepe (2004) Dr. Hárs Ágnes: A magyar Turizmus szatellit számla (TSzSz) foglalkoztatási modulja (7. tábla), Módszertani ismeretek, alapadatok további becslésekhez Dr. Hüttl Antónia – Dr. Probáld Ákos: A szatellit számla szerepe a turizmus nemzetgazdasági szerepének meghatározásában (2000) (Gazdaság és Statisztika 2000. 1. szám) Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország Nemzeti Számlái, 2002–2003 (2005) Központi Statisztikai Hivatal: Ágazati Kapcsolatok Mérlege, 2000 Instituo Nacional de Estadística: Cuenta Satélite del Turismo de Espana. Serie contable 1995–2003 (2004) Nygaard Evensen, Trude: Satellite Accounts for Tourism in Norway (1998) Statistik Austria – WIFO (Österreichisches Institut für Wirtschaftsforschung): A Tourism Satellite Account for Austria, The Economics, Methodology and Results 1999–2003 (2002) Dr. Szilágyi György: Módszertani tanulmányok: Nemzeti Számlák – Szatellit számlák (1998) United Nations – World Tourism Organisation – OECD – EUROSTAT: Tourism Satellite Accounts: Recommended Methodological Framework (2001) United Nations: System of National Accounts 1993 (1993) World Travel & Tourism Council: Hungary Travel and Tourism Sowing the Seeds of Growth (2005)

48


Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország turizmus szatellit számlái. turizmus

Recommend Documents