Központi Statisztikai Hivatal. Jelentés a turizmus évi teljesítményéről

Központi Statisztikai Hivatal

Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről

Budapest, 2006

© Központi Statisztikai Hivatal, 2006 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és turizmusstatisztikai osztálya

ISBN 963 215 996 9 ISBN 963 215 997 7

Szerkesztette: dr. Probáld Ákos A fejezeteket írták: Kaszás Krisztina (2. fejezet), Kerecsényi Beáta (7., 8. fejezet), Pál Tamara (1. fejezet), Puskás László (3. fejezet), Tóth Balázs (3. fejezet), Virág Edina (1., 4., 5., 6., 9. fejezet) A kiadvány megrendelhető: KSH Statisztikai Szolgáltatások Osztályán 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5–7. Telefon: 345–6570 Fax: 345–6699 E-mail: [email protected] A kiadvány megvásárolható KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt (1024 Budapest, Keleti Károly u. 10., telefon: 212–4348), valamint a régiós igazgatóságok terjesztőinél. E-mail: [email protected] Információszolgálat Telefon: (36-1) 345-6789; Fax: (36-1) 345-6788 Internet: http://www.ksh.hu Másodlagos publikálás csak a forrásmegjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.

Tartalomjegyzék 1. AZ UTASFORGALOM ÉS A TURIZMUS FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI .............................. 5 2. A KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI....................................................................... 7 3. A LAKOSSÁG TURISZTIKAI UTAZÁSAI.................................................................................... 11 4. SZÁLLÁSHELY-KAPACITÁS......................................................................................................... 14 5. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA ÉS BEVÉTELEI............... 16 6. A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA............................................................... 21 7. UTAZÁSSZERVEZÉS ÉS IDEGENVEZETÉS .............................................................................. 21 8. VENDÉGLÁTÁS................................................................................................................................. 22 9. AZ ÜDÜLÉSI CSEKK FORGALMA, ELFOGADÓHELYEI....................................................... 25 TÁBLÁZATOK....................................................................................................................................... 27

Makrogazdasági mutatók 1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2005.................................................... 29 2. A folyó fizetési mérleg adatai, 2004–2005 ..................................................................... 29 3. A foglalkoztatottak száma............................................................................................... 30 4. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete, 2005.......................................... 30 5. A beruházások ................................................................................................................. 30 6. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásainak anyagi-műszaki összetétele folyó áron ............................................................................ 30 Külföldi turisztikai kereslet 7. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma, 2005............................................. 31 8. A Magyarországra látogató külföldiek tartózkodási ideje, 2005 .................................... 31 9. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, 2005............................................................................................. 31 10. A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai utazási célok és országok szerint, 2005 ........................................................................... 32 11. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint országonként, 2005 ...................................................................... 33 12. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása a felkeresett turisztikai régió szerint, 2005 ...................................................................... 33 13. A Magyarországra érkező külföldi látogatók magyarországi kiadásai, 2005 ................. 34 14. A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai utazási célok szerint, 2005 ............................................................................................... 34 15. A Magyarországra érkező külföldi látogatók jellemzői országok szerint, 2005............. 35 16. A Magyarországra látogató külföldiek egy napjára jutó költése országok szerint, 2005 ..................................................................................................... 36 17. A Magyarországra látogató külföldiek fogyasztási szerkezete, 2005 ............................. 37 18. A turisztikai céllal utazó külföldiek magyarországi fogyasztása az utazók csoportjai és az igénybe vett szolgáltatások szerint, 2004................................................ 37 Lakossági belföldi turisztikai kereslet 19. Az utazó és a nem utazó háztartások száma és aránya az öt- és többnapos utazásokon, 2005.............................................................................. 38 3

20. A belföldi utazások száma és időtartama a lakóhely szerint, 2005................................. 38 21. A belföldi utak megoszlása utazási cél szerint, 2005...................................................... 39 22. A többnapos belföldi utazások száma és az utazásra fordított idő, a tervezési-statisztikai régiók és a turisztikai régiók között, 2005................................... 40 23. A belföldi többnapos utazások száma és időtartama, 2005............................................. 41 24. A turisztikai kiadások összetétele a belföldi többnapos utakon úti cél szerint, 2005 .......................................................................................................... 42 25. Belföldi turisztikai fogyasztás termékek és szolgáltatások szerint, 2004 ....................... 43 26. A magyarországi turisztikai fogyasztás, 2005................................................................. 44 Lakossági külföldi turisztikai kereslet 27. A lakosság külföldi utazásai, 2005.................................................................................. 44 28. A külföldi látogatások megoszlása az utazás célja szerint, 2005.................................... 45 29. A külföldre látogatók tartózkodási ideje, 2005 ............................................................... 45 30. A lakosság költése a külföldi utakhoz kapcsolódóan, 2005............................................ 45 31. A külföldre látogatók költése utazási célok szerint, 2005............................................... 46 32. A külföldre látogatók száma és tartózkodási ideje országonként, 2005 ......................... 46 Kereskedelmi szálláshelyek 33. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, 2005. július 31. ........................................... 47 34. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 2005 .................................................... 48 35. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma tervezési-statisztikai régiók és kiemelt üdülőkörzetek szerint, 2005............................... 49 36. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái országok szerint, 2005 .......................... 50 37. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának megoszlása a motiváció szerint, 2005 ................................................................................................. 51 38. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei, 2005................................................................ 51 39. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei, 2005 ................................................. 52 40. A kereskedelmi szálláshelyek fajlagos bevételei, 2005 .................................................. 52 41. A szállodák szobafoglaltsága, 2005 ................................................................................ 53 Magánszálláshelyek 42. A magánszálláshelyek kapacitása, 2005. július 31. ........................................................ 53 43. A magánszálláshelyek kapacitása tervezési-statisztikai régiók és üdülőkörzetek szerint, 2005............................................ 53 44. A magánszálláshelyek vendégforgalma, 2005 ................................................................ 54 Vendéglátás 45. A vendéglátóüzletek száma típusonként, kiemelt üdülőkörzetek szerint, 2005. december 31. . ..................................................... 54 46. A vendéglátóhelyek száma típusonként és tervezési-statisztikai régiók szerint, 2005. december 31. ............................................... 55 47. A vendéglátóhelyek eladási forgalmának alakulása, 2002–2005 ................................... 55 Üdülési csekk 48. Az üdülési csekket elfogadó kereskedelmi és magánszálláshelyek száma és a beváltott üdülési csekk értéke, 2005 ........................................................................ 56 FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK........................................................................................ 57

Jelmagyarázat – = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő. .. = Az adat ismeretlen. 0,0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. X = A mutató nem értelmezhető.

4

1. AZ UTASFORGALOM ÉS A TURIZMUS FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI Makrogazdasági mutatók

A turizmus szatellitszámlákra alapozott becslések azt mutatják, hogy a nemzetgazdaság turizmusra jellemző ágazatainak hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez 5%, a tovagyűrűző hatásokat figyelembe véve a GDP 8,5%-a hozható összefüggésbe a turizmussal. A turizmus mint „virtuális ágazat” számos nemzetgazdasági ág teljesítményét igényli különböző mértékben. A legjellemzőbb, legszorosabb kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal (H) van, amelynek teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 2005 mindegyik negyedévében növekedett, a bővülés mértékére jellemző, hogy jelentősen meghaladta a nemzetgazdaság egészének teljesítménynövekedését. A H nemzetgazdasági ág bruttó hazai terméke az év egészét tekintve közel 7%-kal nőtt, a nemzetgazdaságban 4%-os növekedés volt. 1. tábla A bruttó hazai termék változása, 2005 (előző év azonos időszaka = 100,0)

Megnevezés Nemzetgazdaság ebből: szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

Év összesen

103,2

104,5

104,5

104,3

104,1

109,7

105,8

106,9

105,6

106,8

A hazai fogyasztásban a turizmus szerepe, súlya, ha nem is növekedett jelentősebben az elmúlt évben, az 501 milliárd forintos lakossági és a 621 milliárd forintos külföldi turisztikai fogyasztás összességében figyelemre méltó – az összes hazai fogyasztás 9,4 százalékának megfelelő – keresletnek számít. A nemzetközi utasforgalmat a turizmusnál, a turisztikai motivációval utazóknál szélesebben értelmezve – ide számítva a napi ingázókat, a vasúton és a közúton közlekedő egynapos tranzitutasokat is – megállapítható, hogy a hozzájuk kapcsolódó fogyasztás összességében elérte a 850 milliárd forintot, ami folyó áron 3,4%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, és a hazai fogyasztás 7%-ának felel meg. Ezzel összhangban a Magyar Nemzeti Bank a folyó fizetési mérlegben 2005-ben – a szolgáltatásexport keretében, utasforgalom jogcímen – 850 milliárd forint bevételt mutatott ki. Ez a 2004-ben elért bevételnél 3,5%-kal több, a 2003-ban realizált összegnél 7%-kal kevesebb volt. Az utasforgalomhoz kapcsolódó bevételek súlyára jellemző, hogy a fizetési mérlegben ezek aránya a szolgáltatásexport több mint 30%-ára tehető. Az utasforgalmi kiadások 0,5%kal növekedtek a megelőző évhez képest, és 581 milliárd forintot tettek ki (utasforgalmi import). A kiadások súlya a szolgáltatásimport közel negyede.

5

1. ábra

Az utasforgalmi szolgáltatások exportja és importja, 1995–2005

milliárd forint 1 300 1 100 900 700 500 300

Export

Forint/ euró árfolyam

Import

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

100

Egyenleg

A folyó fizetési mérleg utasforgalmi egyenlege az elmúlt évben 269 milliárd forint volt. Az egyenleg 2002-ben kezdődött folyamatos csökkenése 2005ben megállt, ennek következtében a 2005. évi egyenleg 11%-kal meghaladta a 2004. évi egyenleget, de még mindig a 2. legalacsonyabb volt 1997 óta. Ebben az időszakban az egyenleg alakulásában szerepe volt az utasforgalmi profil (egy napra–több napra utazók aránya) változásának, csakúgy mint a forint/euró árfolyam hullámzásának. A forint/euró árfolyam 2005-ben meglehetősen hektikusan alakult, az év elejei 246 forintról az év végére 253 forintra gyengült. 2. ábra

6

Foglalkoztatás, átlagkereset

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 2005-ben 154,3 ezer főt foglalkoztattak. A foglalkoztatottak aránya – az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva – az öt évvel ezelőtti 3,7%-ról 4%-ra nőtt. A többi turizmushoz kapcsolódó ágazatot is figyelembe véve a foglalkoztatottak száma elérheti a 400 ezer főt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban 2005-ben 95,8 ezer forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 75,5 ezer forintot, a szellemi foglalkozásúak 164,2 ezer forintot kerestek átlagosan. A gazdasági ág bruttó átlagkeresete 6%-kal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest. Ez nem érte el a nemzetgazdaság egészét jellemző 9%-os növekedést. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag mindössze 60%-át tette ki 2005-ben. Az előző évhez hasonlóan a gazdasági ágak közül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban volt a legalacsonyabb a foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete. Ezt részben magyarázza, hogy a fizikai foglalkozásúak aránya jóval magasabb (79%), mint a nemzetgazdaság egészében. A keresetben nem szerepel az ágazatra a borravaló, függetlenül attól, hogy az érintettek személyi jövedelemadóként azt bevallották, vagy sem.

Beruházások

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban 2005-ben a beruházások értéke 43,7 milliárd forintot tett ki, ami jelentősen (12%) meghaladta az előző évit, és a növekedés 2002 óta először haladta meg a nemzetgazdasági átlagot (6,4%). Részesedése a nemzetgazdasági beruházásokból 1% volt, a beruházások értékének közel hattizedét az építési beruházások tették ki, 29%-át belföldi gépekre, 11%-át importgépekre költötték.

2. A KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI A Magyarországra érkező külföldi látogatók jellemzői

Magyarországra 2005-ben 36,2 millió látogató érkezett, a hazánkba érkezők 72%-a egy napra utazó, 28%-a több napra utazó volt. A hétvégi típusú utak aránya 14%-ot (4,9 millió fő), a 4 vagy több napra érkezők aránya valamivel több mint 14%-ot (5,1 millió fő) tett ki. 2005 IV. negyedévében – hasonlóan az előző év azonos időszakához – a több napra látogatók tartózkodásán belül az arány jelentősen eltolódott a rövidebb tartózkodási idejű utak javára. A látogatók több mint egyharmada a nyári hónapokban érkezett hazánkba. Az egynapos utazók (26 millió fő) aránya – akik között a turisztikai motiváció csak egyhatod részt van jelen – évek óta növekszik. Ez az ország mérete, földrajzi elhelyezkedése, a szomszédos országok nagy száma (7) és gazdasági fejlettségük különbözősége, egyes áruk és szolgáltatások árszínvonalának olykor számottevő eltérése miatt szinte természetes jelenség, és nem jelenti a turisztikai pozíció erősödését. Az egynapos utazók fele átutazó, vásárlóerejük 38 milliárd forintos volt. Az átutazók többsége romániai, szerbiai, szlovákiai és német, az átutazás célja Ausztria és Románia. Az átutazás mint motívum – Nagy-Britannia állampolgárai kivételével – szinte valamennyi komolyabb partnerország tekintetében nem elhanyagolható jelentőséggel bír. 7

Az egynapos utak kitüntetett célja – a nemzetközileg elfogadott terminológia szerint a „shuttle trade” – a vásárlás. Ehhez a mintegy 7 millió főre becsülhető utasforgalomhoz 101 milliárd forint költés kapcsolódik, melynek természetesen megvan a maga gazdaságélénkítő szerepe, ha nem is a turisztikai ágazatokban. A mintegy 400 ezer egynapos üzleti utazó 5,6 milliárd forintot költött el. Munkavégzés, legális vagy nem legális munkavállalás, napi ingázás jelenti az utazások 10%-át, és a kiadások 5%-a kapcsolódik hozzájuk. A több napra érkezők fele (4,9 millió fő) hétvégi típusú utazása során átlagosan 2,8 napra látogatott Magyarországra, de a turizmus szempontjából ennél is értékesebbek az 5 napra vagy hosszabb időre érkezők, akiknek a száma szintén 5 millió fő volt, tartózkodásuk átlagos hossza pedig megközelítette a 11 napot. Ezeknek az utazóknak a motivációs szerkezete lényegesen eltér az egynaposokétól. Közöttük már 70% feletti a szabadidő-eltöltés és 13% az üzleti utazók aránya. Ebben a csoportban a vásárlási céllal érkezők aránya 2%, az átutazók aránya pedig 3% volt. Az üzleti turizmus aránya – az egynapos látogatásokhoz hasonlóan – a IV. negyedévben volt a legmagasabb (19%).

3. ábra

A Magyarországra érkező külföldi látogatók tartózkodási ideje 0

10 000

20 000

30 000

40 000 ezer nap

2005. I. negyedév

Egynapos látogatók 1–3 éjszakát eltöltők

2005. II. negyedév

4 vagy több éjszakát eltöltők

2005. III. negyedév

2005. IV. negyedév

8

A Magyarországra látogató külföldiek utazási kiadásai

4. ábra

A Magyarországra érkező külföldi látogatók egy fő egy napjára jutó kiadása

Látogatók összesen Többnapos látogatók Egynapos látogatók 0

2

4

6

8

10 ezer Ft

2004. év

2005.év

A külföldiek 94,9 millió napot töltöttek el Magyarországon. Ennek 28%-át az egy napra utazók, 72%-át a többnapos látogatások tették ki, tehát az arány éppen fordított, mint az utazók számánál. A külföldi látogatók 850 milliárd forintos költéséből származó összes bevétel 57%-a (489 milliárd forint) kötődött a szabadidős turizmushoz, az üzleti utak részesedése 132 milliárd forint, vagyis a turisztikai motivációval érkezők (szabadidős és üzleti) együttesen 621 milliárd forintot költöttek, ami a bevétel 73%-a. Az egy napra látogatók vásárlásra költöttek legtöbbet (101 milliárd forintot), turisztikai célra ennek a felét sem, 44,5 milliárd forintot. A több napra látogatók nagy részben (69%) szabadidős tevékenységekre fordították kiadásaikat, lényegesen kevesebbet költöttek vásárlásra. A turisztikai utazásokon belül a szabadidős és üzleti célú turizmus kiadásainak aránya 78%, illetve 22% volt.

9

5. ábra

A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai 0

50

100

150

200

250

300

milliárd Ft

2005. I. negyedév 2005. II. negyedév 2005. III. negyedév 2005. IV. negyedév Szabadidős turizmus

Üzleti turizmus

Vásárlás

Átutazás

Egyéb

2004 és 2005 között lényegében nem változott a turisztikai célból utazók forintban számított költekezése. Ezek egyenként több mint ötször annyit költöttek, mint az egyéb motivációval érkező társaik. 2. tábla

A turisztikai és a nem turisztikai célból utazók és költekezésük

Turisztikai célból utazók száma, ezer fő Nem turisztikai célból utazók száma, ezer fő Turisztikai célból utazók költekezése, milliárd forint Nem turisztikai célból utazók költekezése, milliárd forint Turisztikai célból utazók egy utazóra jutó költekezése, forint Nem turisztikai célból utazók egy utazóra jutó költekezése, forint

2004

2005

11 979 21 955 597 225 49 837 10 248

12 768 23 404 621 229 48 637 9 957

A németek és az osztrákok 150–150 milliárd forintot meghaladó összeget költöttek el Magyarországon, az előbbiek kiadásaik 90%-át turisztikai szolgáltatások vásárlására költötték, az utóbbiaknál ez az arány csak 2/3-os. A romániai és a szlovákiai utazók 65 és 50 milliárd forintos kiadásainak zöme magyarországi vásárlásaikhoz kötődött. A turisztikai motivációból utazók között a németek és az osztrákok után az amerikaiak állnak a harmadik helyen, 38 milliárdos kiadással, és 36 milliárd forintos összeggel Nagy-Britannia állampolgárai következnek. Más sorrend adódik a fajlagos költekezések vizsgálatakor. Az egy fő egy napjára jutó kiadások Nagy-Britannia és az USA állampolgárai, illetve Ausztrália esetén a legmagasabbak (13–15 ezer forint), a svájciak, az olaszok, a svédek és a franciák alig maradnak el mögöttük. 10

3. A LAKOSSÁG TURISZTIKAI UTAZÁSAI 2005-ben a magyarországi háztartások 81%-a volt közvetlenül érintett az A lakosság utazásban. Több mint 3 millió háztartásnak legalább egy tagja utazott a lakóhebelföldi lyéül szolgáló településen kívülre. utazásai Míg a rövidebb utazásoknál alig érezhető a szezonális hatás, az öt- és többnapos utak esetében ez igen jelentős. A turisztikai főszezont jelentő III. negyedévben a magyarországi háztartások 23%-a indult öt- vagy többnapos utazásra, míg a legkevesebben (8%) az I. negyedévben tettek hasonló utat. Az egynapos utaknál jóval kiegyenlítettebb a szezonális hatás (a háztartások 56–62%-a utazott az egyes negyedévekben), a kettő–négynapos utaknál a II. és III. negyedévben utaztak a legtöbben (a háztartások 24–24%-a), míg az I. és a IV. negyedévben a legkevesebben (a háztartások 20, illetve 22%-a). Egy háztartás többfajta utat is tehetett. A háztartások utazási aktivitása a III. negyedévben volt a legmagasabb (71%), ezt követte a II. (68%) és a IV. negyedév (67%), míg a legkevesebben az I. negyedévben utaztak (63%). A különböző hosszúságú belföldi utazások eltérő motivációs megoszlást mutattak. Valamennyi úttípusnál legfontosabb célként a rokon- és barátlátogatás szerepelt. Az egynapos utak 32%-a tartozott ide, a kettő–négynapos utak 58%-a, az öt- és annál többnapos utak 32%-a tartozott ide. Az egynapos utaknál jelentős volt még a vásárlás (25%) és a munkavégzés, keresőtevékenység is (13%). A kettő–négynapos utaknál a rokon- és barátlátogatáson kívül gyakori volt a vízparti üdülés is (19%). Az utazók 6%-a hobbi jellegű munkát végzett. Az öt- és többnapos üdülések elsősorban a nyaraláshoz, kikapcsolódáshoz kötődtek. Az ilyen időtartamú utak 28%-a vízparti, míg 15%-a hegyvidéki üdülés volt.

11

6. ábra

A belföldi utak százalékos megoszlása utazási célok szerint, 2005

1,9 1,9

Rokon, barát meglátogatása

1,8 1,8 1,1

Vásárlás

3,2

Egyéb

5,2 33,8

Munkavégzés (keresőtevékenység) Vízparti üdülés Tanulás

12,1

Hegyvidéki üdülés Hobbi jellegű munkavégzés Városnézés Üzleti út, kiállítás, vásár

14,8

22,3

Kulturális rendezvény, sportesemény

A szabadidő felhasználása szempontjából a legnagyobb jelentősége az ötnapos és hosszabb utazásoknak van. Ezeknél az utaknál a legkisebb a nem turisztikai céllal utazók aránya. Az öt- és többnapos utak 6,5%-ára tanulási céllal utaztak. Ezt a csoportot valószínűleg azok alkotják, akik nem a lakóhelyük településén tanulnak, és kollégiumban vagy albérletben laknak. A felsorolt négy úttípus tette ki az ilyen utazások 81,7%-át. A kettő–négynapos utakon is jelentős a szabadidő eltöltése, de egészen más a szabadidő eltöltésének struktúrája. Az utazási aktivitás az ország nyugati felében jellemzően élénkebb, mint a keleti országrészben, ami nyilvánvalóan összefüggésben van az érintett országrészek gazdasági fejlettségével és az ottani jövedelmi viszonyokkal. A megyék közül az öt- vagy annál többnapos utakon való részvételi arányt tekintve Budapest, illetve Pest, Fejér és Győr-Moson-Sopron megye vezeti a listát, míg Bács-Kiskun megyében vállalkoztak a háztartások legkisebb arányban ilyen utakra. A statisztikai-tervezési régiókból az egyes turisztikai régiókba való utazásokat vizsgálva megállapítható, hogy a közép-magyarországi és a középdunántúli régiókban lakók utazásainak csak közel egyharmada (31, illetve 32%-a) történt a saját vagy a szomszédos turisztikai régióba, ez az arány a Nyugat-Dunántúlon 39, a Dél-Alföldön 44, az észak-magyarországi, illetve az észak-alföldi régiókban 52–52% volt. Ez azt jelenti, hogy utóbbiak átlagosan rövidebb utakat tettek, közelebbi célpontot választottak. 12

A célrégiókat tekintve Budapestre és a Közép-Duna-vidékre jutott az utazások 21%-a, míg a Balatonra és az észak-magyarországi régióra 14–14%. Az észak-alföldi turisztikai régiót elsősorban az észak-alföldi statisztikai régióból keresték fel, az utazók nagy része régión belüli utas volt. Az iskolai végzettséget tekintve megállapítható, hogy az utazók kétharmadát a közép- és felsőfokú végzettségűek tették ki. A magasabb iskolai végzettség nagyobb utazási aktivitással járt együtt. Utazás szempontjából a legaktívabb korosztály a 25–44 éveseké volt az utazások 32%-ával, őket követte a 45–64 évesek korcsoportja az utazások negyedével. A többnapos utazások kétharmadánál személygépkocsit vettek igénybe; autóbuszt, illetve vonatot az utak 17–17%-ánál használtak. Az utazási aktivitást jelentősen befolyásolta a második otthonnal való rendelkezés. Az utazás során eltöltött idő 72%-át saját, második otthonban, illetve rokon, barát által biztosított szálláshelyen töltötték az utazó személyek. A belföldi többnapos utakon a lakosság összesen 247 milliárd forintot költött el, ebből 58 milliárdot szállásra; 75 milliárdot étkezésre, élelmiszer-vásárlására; 52 milliárdot közlekedésre és üzemanyagra. Utazási irodáknak csak közel 8 milliárd forintot fizettek ki. Belföldi utazásaihoz a lakosság általában nem vett igénybe utazási irodát, az utazások körülbelül 1%-a volt szervezett utazás. Az utazással kapcsolatos kiadások több mint egyharmadát – 86 milliárd forintot – a vízparti nyaralásra utazók költötték el, őket követik 65 milliárd forinttal a rokon- és barátlátogatók, amit az ilyen utak kiugróan magas aránya is magyaráz. Jelentős volt még a költése a hegyvidéki nyaralásra indulóknak (31 milliárd forint), valamint az egészségmegőrzés céljából utazóknak (15 milliárd forint). Ez a négy utazói csoport összességében mintegy 196 milliárd forintot költött, és ez tette ki az utazásra fordított kiadások közel 80%-át. A magyar lakosság 2005-ben 17,8 millió látogatást tett külföldre. A lakosság A lakosság külföldi utazásait vizsgáló felvétel adatai alapján a látogatások 61%-a (10,8 utazásai millió) egynapos, 39%-a (7 millió) többnapos látogatás (tartózkodás) volt. Az külföldön utóbbin belül a hétvégi típusú utak aránya 44%-ot (3,1 millió), az 5 vagy több napra utazók aránya 56%-ot (3,9 millió) tett ki. Az előző évhez képest a rövidebb utazások kerültek előtérbe. Az összes utazáson belül az egynapos látogatások aránya (5 százalékponttal), a hosszabb utakon belül a hétvégi típusúak aránya (8 százalékponttal) nőtt. A magyarok több alkalommal utaztak külföldre, de rövidebb ideig tartózkodtak ott. A legtöbben a III. negyedévben látogattak külföldre, ami 2005-ben is – csakúgy, mint az előző évben – közel egyharmadát tette ki az összes látogatásnak. A magyar lakosság közel 60,2 millió napot töltött el külföldön. Ennek 18%-át az egynapos, 82%-át a többnapos látogatásokon. A kül-földön átlagosan eltöltött idő negyedévenként 2,9 és 3,8 nap között mozgott, és a III. negyedévben, a nyári hónapok alatt volt a legmagasabb. Az egynapos utazások motivációi közül a vásárlás volt a leggyakoribb (64%). A turisztikai céllal utazók aránya 25% volt, amelyből a szabadidős turizmusnak volt meghatározó szerepe. A turisztikai motiváció aránya azonban nem a 13

nyári hónapokban (III. negyedévben 25%) volt a legnagyobb, hanem a IV. negyedévben (30%). A hosszabb ideig tartózkodók esetében lényegesen gyakoribb volt a szabadidős és üzleti cél (87%), amely a téli hónapokban sem esett 82% alá. Ebben a csoportban a vásárlási céllal utazók aránya éves szinten csak 3% volt. A külföldre látogatók 2005-ben 581 milliárd forintot költöttek el utazásaikhoz kapcsolódóan. A lakosság kiadásai az egy napra utazók és tartózkodók között 23–77%-ban oszlottak meg. A legnagyobb kiadás (összesen 187 milliárd forint) a III. negyedévben történt, mind az egy napra, mind a több napra utazók esetében. Az egy fő egy napjára jutó átlagos költés 9700 forint volt, nagyjából ugyanannyi, mint a külföldiek költése hazánkban. Az egynapos utazásoknál a kiadások 71%-a (94 milliárd forint) a vásárláshoz kötődött. A turisztikai motivációjú utakon elköltött 35 milliárd forint több mint háromnegyede szabadidős utakhoz kapcsolódott. A több napra látogatók számottevő mértékben (81%) turisztikai célú utazáson költötték el pénzüket, ennek jelentős részét (87%-át) szabadidős tevékenységű tartózkodások alkalmával. A vásárlási célú költések csupán 7%-ot képviseltek a többnapos utazásokon belül.

4. SZÁLLÁSHELY-KAPACITÁS 2005-ben a főidényben (július 31-én) a kereskedelmi és a magánszálA kereskeláshelyek összesen 193 ezer szobával és 569 ezer férőhellyel álltak országdelmi szerte a vendégek rendelkezésére. szálláshelyek 2005 júliusában 3100 kereskedelmi szálláshely közel 85 ezer szobával és kapacitása 329 ezer férőhellyel várta a vendégeket. 2004 júliusához képest 2005-ben 12-vel több, összesen 836 szálloda működött az országban. A szállodák közel 49 ezer szobával és az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely több mint egyharmadával (116 ezer férőhellyel) rendelkeztek. Az utóbbi években tapasztalt szállodákon belüli aránybeli eltolódás a magasabb kategóriájú egységek javára 2005-ben folytatódott. A legmagasabb kategóriájú, ötcsillagos szállodák száma 1-gyel, a négycsillagos egységek száma 16-tal nőtt 2004-hez képest. Ez azt jelenti, hogy ezekben a kategóriákban összesen 1325 szobával bővült a szobakapacitás. A két-, illetve egycsillagos szállodák száma ugyanakkor 17 egységgel és több mint 600 szobával csökkent. Az összes szálloda közül 62 jelezte, hogy eleget tesz a gyógyszállodákra előírt követelményeknek. A wellness-szállodák száma duplájára (31-re) emelkedett az előző évhez képest. A szállodai férőhelyek közel egyötödével a gyógy- és wellness-szállodák rendelkeztek. 2005 júliusában a működő panziók száma meghaladta az 1200-at. A panziók a kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 14%-ával (46 ezer férőhellyel) álltak a vendégek rendelkezésére. A többi szállástípus közül – a férőhelyek számát tekintve – kiemelkedtek a kempingek. A 273 egység a szállodákhoz közelítő számú, 94 ezer férőhelyet jelentett. A turistaszállók, ifjúsági szállók és üdülőházak együttes férőhely-ka14

pacitása az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely-kapacitás több mint egyötödét tette ki. Budapesten a 219 kereskedelmi szálláshely túlnyomó többsége szállodatípusú (szálloda vagy panzió) egységként működött. A fővárosban az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely nagy részével – 34 ezer férőhellyel – a szállodák rendelkeztek. Az ország 17 ötcsillagos szállodája közül 13 található Budapesten. A budapesti szállodák többsége (több mint háromnegyede) három- és négycsillagos egységként működött. A főváros szálláshelykínálatában jelentős helyet foglaltak el még a panziók, illetve a turista- és ifjúsági szállók is. A Balaton kiemelt üdülőkörzetben a 632 működő kereskedelmi szálláshely közül 206 szálloda, ezen belül 22 gyógyszálloda és 7 wellness-szálloda állt a vendégek rendelkezésére a főszezonban. A szállodák nagy része három-, illetve kétcsillagos egységként üzemelt. Ötcsillagos szálloda továbbra sem működött az üdülőkörzetben, a négycsillagos házak száma ugyanakkor 5-tel, kapacitásuk 700 szobával nőtt. Az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely több mint egyharmada jutott a szállodákra. Hasonló nagyságrendű (34 ezer) férőhellyel a kempingek várták a vendégeket.

7. ábra

A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek megoszlása szállástípusonként, 2005. július 31. kemping 29%

szálloda 35%

üdülőház 7% ifjúsági szálló 6% turistaszálló 9%

panzió 14%

2005-ben elindult a nem üzletszerűen működő szálláshelyek (munkahelyi A nem üzletszerűen üdülők) megfigyelése. 2005 végén (az előző évi 402 szálláshellyel szemben) 859 ilyen jellegű szálláshelyet regisztráltak, 15,4 ezer szobával és több mint 55 működő ezer férőhellyel. szálláshelyek kapacitása 2005. július 31-én 43 ezer hivatalosan regisztrált magánszálláshelyi A magánvendéglátó több mint 107 ezer szobával és közel 240 ezer férőhellyel várta a szállásvendégeket. A vendéglátók, a szobák és a férőhelyek száma az előző év helyek kapacitása júliusához képest kismértékben csökkent. A vendéglátók több mint négyötöde fizetővendéglátás, kevesebb mint egyötöde falusi szállásadás keretében tevékenykedett. A fizetővendéglátás férőhelyeinek száma 2004 azonos időszakához képest az 15

Észak-Alföld, a Nyugat-Dunántúl, a Dél-Alföld és az Észak-Magyarország régiókban kisebb-nagyobb mértékben növekedett, a Közép-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és a Közép-Magyarország régiókban enyhén csökkent. A fizetővendéglátó férőhelyek közel háromnegyede a Balaton kiemelt üdülőkörzetben, ezen belül a férőhelyek túlnyomó része (97%-a) a part közeli településeken várta a vendégeket. A falusi szállásadás férőhelyeinek száma – az Észak-Alföld régió kivételével – mindegyik tervezési-statisztikai régióban bővült. Kiemelkedő mértékű (21%os) volt a növekedés a Dél-Dunántúl régióban. A falusi szállásadás férőhelyeinek közel fele a Balaton kiemelt üdülőkörzetben, a Mátra–Bükkben, illetve a Sopron-Kőszeghegyalján állt rendelkezésre.

5. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA ÉS BEVÉTELEI A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma

A kereskedelmi szálláshelyekre 2005 folyamán 3,4 millió, az előző évinél 5%-kal több külföldi vendég érkezett. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 3%-kal növekedett, és megközelítette a 10,8 milliót. A külföldivendégforgalom fellendülése az üdülőházakat és a kempingeket nem érintette. A szállodákban – ahol a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák több mint háromnegyedét regisztrálták – a vendégéjszakaszám-növekedés az átlagos értéket kissé meghaladó mértékű, összességében 4%-os volt. A szállodákon belül az egy-, négy- és ötcsillagos szállodákat jellemezte bővülés. A panziókban 6, az ifjúsági szállókban 34%-kal volt több a külföldiek által igénybe vett éjszakák száma. A külföldivendég-forgalom erős területi koncentráltságát mutatja, hogy a vendégéjszakák közel háromnegyedét a fővárosban és a Balatonnál regisztrálták. Bővült a külföldivendég-forgalom Budapesten, a Mátra-Bükk és a Velencei-tó–Vértes kiemelt üdülőkörzetek területén. A Balatonnál, a Dunakanyarban, a Mecsek és Villány üdülőkörzetben és a Tisza-tónál 1–13%-kal mérséklődött a külföldiek által eltöltött éjszakák száma az előző évhez képest. A tervezési-statisztikai régiók közül Közép-Magyarországra irányult a külföldi vendégek forgalmának több mint fele (54%-a). A második és harmadik legnépszerűbb régió a külföldiek körében Nyugat-, illetve Közép-Dunántúl volt, ahol a külföldiek által lefoglalt vendégéjszakák összesen 28%-át regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyek. A vendégéjszakák száma Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiókban növekedett 2004-hez képest.

16

8. ábra

A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Szállodák Egyéb szálláshelyek

2004

2005

0

2

4

6

8

10

12

millió

A vendégéjszakák számát tekintve Európa országaiból érkezett hazánkba a külföldivendég-forgalom túlnyomó része (87%-a). Európa országaiból 5%-kal több vendégérkezést és 2%-kal több eltöltött éjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyek 2004-hez képest. Ezen belül az Európai Unió országaiból az előző évinél 6%-kal több, 2,4 millió vendég szállt meg kereskedelmi szálláshelyen. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 2%-kal növekedett, és meghaladta a 8 milliót. Az unió tagállamaiból érkező vendégek éjszakáik háromnegyedét szállodákban töltötték. A tagországok közül a brit, az ír, a szlovák, a portugál, a cseh, a spanyol, a lengyel, a görög és a svéd vendégéjszakák száma nőtt a vizsgált évben. A legnagyobb mértékű (40, illetve 26%os) növekedés a Nagy-Britanniából és az Írországból érkező vendégforgalomban figyelhető meg. Az Európán kívüli földrészek a külföldivendég-forgalom kisebb részét (13%-át) adták. Az ide tartozó, megfigyelt országokból hazánkba irányuló forgalmat vegyes tendenciák jellemezték. Jelentős növekedés tapasztalható Japánból és Kínából, mérsékeltebb bővülés figyelhető meg az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 2005-ben 3,1 éjszaka volt, ami kissé rövidebb, mint a megelőző évben. A szálloda típusú egységekben (szállodákban és panziókban egyaránt) átlagosan 2,9, a gyógyszállókban 4,5, a wellness-szállodákban 4 éjszakát töltöttek el a külföldiek. A kereskedelmi szálláshelyek 2005-ben 3,6 millió belföldi vendéget fogadtak, akik közel 9 millió vendégéjszakát vettek igénybe. A vendégek száma 8, a vendégéjszakák száma 7%-kal nőtt 2004-hez képest. A belföldivendégforgalom kevésbé koncentrálódott a szállodákra, mint a külföldi, a belföldiek átlagosan minden második éjszakát töltötték szállodákban. A belföldivendégforgalom – a vendégéjszakák száma alapján – a szállodákban, a panziókban és az üdülőházakban 4–13%-kal növekedett, a turista- és ifjúsági szállókban, illetve a kempingekben 5–12%-kal csökkent. 17

9. ábra

A belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Szállodák 2004

Egyéb szálláshelyek

2005

0

2

4

6

8

10

millió

A belföldivendég-forgalom kevésbé összpontosult a fővárosra és a Balatonra, mint a külföldi. Ezekben az üdülőkörzetekben regisztrálták a vendégéjszakák egyharmadát. A vendégek által eltöltött éjszakák száma – a Mecsek– Villány és a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzetek kivételével – a kiemelt üdülőkörzetekben nőtt. A tervezési-statisztikai régiók közül – az előző évhez hasonlóan – a Nyugat-Dunántúl volt a legnépszerűbb a vendégek körében, ahol 1,8 millió belföldi éjszakát regisztráltak. A többi régióba – Dél-Alföld kivételével – közel azonos (1,1–1,4 milliós) belföldi forgalom irányult. A régiók mindegyikében a belföldi forgalom bővülése figyelhető meg. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 2,5 éjszaka volt, ami megegyezik a 2004-ben mért átlagos tartózkodási idővel. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága

A szállodák átlagosan 48%-os foglaltsággal működtek 2005-ben, ami 2 százalékponttal magasabb volt a 2004-ben elért szobafoglaltságnál. Az év során augusztus és szeptember hónapokban volt a szállodák szobakihasználtsága a legmagasabb (62%-os, illetve 58%-os). Ebből a szempontból a két leggyengébb hónapnak – 29%-os, illetve 35%-os szobakapacitás-kihasználtsággal – január és február bizonyult. A legmagasabb (59–65%-os) kihasználtsággal a négy- és ötcsillagos házak működtek 2005-ben. A gyógyszállodák ehhez hasonló (átlagosan 61%-os), a wellness-szállodák alacsonyabb (47%-os) szobafoglaltságot mutattak.

18

10. ábra

ezer szoba

A szállodai szobák száma és kihasználtsága %

49 47 45 43 41 39 1998 1999

2000

2001 2002

2003

49 48 47 46 45 44 43 42 41 40

Szobák száma Kapacitáskihasználtság

2004 2005

A többi szállástípust (panziók, ifjúsági szállók, turistaszállók, üdülőházak) átlagosan 17–26%-os szobafoglaltság jellemezte. A legmagasabb szobakihasználtságot ezek közül a szállástípusok közül az ifjúsági szállók és az üdülőházak, a legalacsonyabbat a turistaszállók érték el. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei

A kereskedelmi szálláshelyeken 2005 folyamán folyó áron a megelőző évinél 15%-kal több – 114 milliárd forint – szállásdíjbevétel képződött. A szállásdíjbevételek kétharmada a külföldi vendégektől származott. A külföldi szállásdíjbevétel az év folyamán 9%-kal nőtt, és megközelítette a 76 milliárd forintot. A belföldi vendégek által fizetett szállásdíjbevétel 29%-kal bővült, és több mint 38 milliárd forintot tett ki. A szállásdíjbevételek 86%-a a szállodákban keletkezett. A szállodák szállásdíjbevételének 96%-a a három-, négy- és ötcsillagos egységekben folyt be. Az összes szállásdíjbevétel további 7%-át a panziók, a fennmaradó 7%-át a kempingek, üdülőházak, ifjúsági- és turistaszállók realizálták. A szállodák, a panziók és ifjúsági szállók az előző évinél magasabb összegű szállásdíjbevételt értek el, a turistaszállók és az üdülőházak az előző évihez hasonló összegű szállásdíjbevételről számoltak be. A kempingek szállásdíjbevétele folyó áron 4%-kal csökkent. A szállásdíjakból származó bevételek 64%-a Budapesten, közel egynegyede a Balaton, a Mátra–Bükk és a Sopron–Kőszeghegyalja kiemelt üdülőkörzetekben keletkezett. A kereskedelmi szálláshelyeken 2005-ben egy külföldivendég-éjszakára átlagosan 7000 forint, egy belföldire 4300 forint, egy vendégéjszakára együttesen 5800 forint szállásdíjbevétel jutott. Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjbevétel a szállodákban az átlagosnál jelentősen magasabb volt (egy külföldi által lefoglalt éjszakára 8200 forint, egy belföldire 5700 forint, egy éjszakára összességében 7200 forint esett). A többi szállástípus közül a panziókban (3900 forint) és az üdülőházakban (2500 forint) volt a legmagasabb az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjbevétel, a többi szállástípusban 1500 és 1800 forint között alakult. Az egy külföldivendég-éjszakára jutó szállásdíjbevétel a turistaszállók, az egy belföldivendég-éjszakára jutó szállásdíjbevétel az ifjúsági szállók kivételével minden szállástípusban növekedett 2004-hez képest. 19

Egy szoba egy működési napjára (a szállodai szakmában „REVPAR”ként ismert mutató) a szállodákban átlagosan 6200 forint szállásdíjbevétel jutott, ami 13%-kal növekedett a 2004-ben mért értékhez képest. Az ötcsillagos egységek 21 300 forintot, a négycsillagos házak ennek kevesebb mint felét, 8200 forintot értek el. A panziók, az ifjúsági szállók és az üdülőházak egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevétele 1700 forint körül alakult. A legkisebb összegű (megközelítőleg 900 forintos) egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevételt a megelőző évhez hasonlóan a turistaszállók érték el. 2005-ben a kereskedelmi szálláshelyeken működő vendéglátóegységek bevétele folyó áron 6%-kal emelkedett, és 54,4 milliárd forintot tett ki. A vendéglátásból származó bevétel az év folyamán a szállodákban, a panziókban, az üdülőházakban és a kempingekben 4–26%-kal növekedett, a turista- és ifjúsági szállókban jelentősen csökkent. Az egyéb szolgáltatásokból és a kötelező reggeliből 48,8 milliárd forint bevételük származott a kereskedelmi szálláshelyeknek a vizsgált évben, ami folyó áron 23%-os bővülést jelent a 2004-ban elért bevételhez képest. A forgalom túlnyomó többségét (98%-át) a szállodák és a panziók bonyolították le. A kereskedelmi szálláshelyek az év során összesen 217 milliárd forint bevételt realizáltak, ami folyó áron 14%-kal több, mint az előző évi összes bevétel. 2005-ben a bevételek összetételére jellemző volt, hogy a szállásdíjbevétel 52%-ot, a szálláshelyi vendéglátás bevétele 25%-ot, az egyéb szolgáltatásokból származó bevétel 23%-ot tett ki. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág (H) szolgáltatásainak együttes fogyasztóiár-indexe 2005-ben 106% volt. Ezen belül a vendéglátás területén 6, a szálláshely-szolgáltatás területén 5%-os áremelkedést mértek. 11. ábra

20

6. A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA

A települési önkormányzatok jelentése szerint 2005 folyamán 667 ezer vendég érkezett a magánszálláshelyekre, 2%-kal kevesebb, mint az előző évben. Az eltöltött vendégéjszakák száma 5%-kal csökkent, és nem érte el a 3 milliót. Egy magánszálláshelyi vendéglátó az év során átlagosan 16 vendéget fogadott, akik átlagosan 4,4 éjszakára vették igénybe a szolgáltatásaikat. A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma jelentős mértékben (13%-kal) csökkent, míg a belföldi állampolgárok éjszakáinak száma növekedett. Ennek következtében – az előző évvel ellentétben – a vendégéjszakák több mint felét (52%-át) a belföldi állampolgárok töltötték el a magánszálláshelyeken. Az összes vendégéjszaka döntő többségét – 81%-át – fizetővendéglátóhelyen töltötték el a vendégek. A vendégéjszakák számát tekintve a falusi szálláshelyeken 15%-os forgalombővülés, a fizetővendéglátó-helyeken 8%-os csökkenés figyelhető meg.

7. UTAZÁSSZERVEZÉS ÉS IDEGENVEZETÉS Idegenvezetők

Magyarországon 2005-ben több mint 8,5 ezren rendelkeztek idegenvezetői igazolvánnyal, számuk 7%-kal növekedett az előző évihez képest. Az idegenvezetők közül 308-an beszéltek 3 vagy annál több idegen nyelvet. A beszélt főbb idegen nyelvek továbbra is a német és az angol voltak. A németül beszélők száma 6, az angolul beszélő idegenvezetők száma közel 9%-kal nőtt. 12. ábra

A főbb idegen nyelveket beszélő idegenvezetők száma, 2005. december 31.

Nyelv Német

3781

Angol

3597

Orosz

716

Olasz

646

Francia

627

Spanyol

387

0

1000

2000

21

3000

4000

Fő

Utazásszervezés, 2004

Utazási irodák szervezésében 2004-ben 696 ezer külföldi érkezett Magyarországra, ebből 530 ezren az utazási iroda által foglalt szálláshelyeken szálltak meg, és 1790 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Külföldre 826 ezer magyar állampolgár utazott, közülük utazási irodán keresztül 658 ezren vettek igénybe szállást, 4414 ezer vendégéjszakát eltöltve. Rajtuk kívül 69 ezren foglaltak le előre külföldi szálláshelyeket, ők 373 ezer vendégéjszakát töltöttek külföldön. Belföldi szervezett idegenforgalomban 851 ezer magyar állampolgár vett részt, közülük 150 ezren szálláshelyet is igénybe vettek utazási irodán keresztül, összesen 478 ezer vendégéjszakát. A magyarok által legkedveltebb európai célországok Horvátország, Olaszország és Görögország voltak. Az afrikai kontinensen továbbra is Tunéziát és Egyiptomot részesítették előnyben a magyarok. Jelentős számban utaztak Ázsián belül Jordániába is. Magyarországra – még mindig – Németországból jönnek a legtöbben, 2004ben több mint 140 ezer német vendég érkezett. A Távol-Kelet számára is egyre népszerűbbé válik hazánk, Japánból 2004-ben már 50 ezernél is többen keresték fel országunkat. Olasz, spanyol, francia és osztrák vendégek is szép számmal érkeztek. Utazási irodai árbevételként 159 milliárd forintot számoltak el a tevékenységgel foglalkozó gazdasági szervezetek. Ennek 91%-át, 145 milliárd forintot utazásszervezés szakágazatba sorolt szervezetek realizálták. Az utazásszervezéssel és -közvetítéssel foglalkozók összes árbevételének csak 55,5%-a származott utazási irodai tevékenységből, amelynek oka, hogy a nem utazásszervezés szakágazatba sorolt szervezetek utazásszervezői, közvetítői tevékenysége árbevételüknek kis részét adta. 2004. december 31-én, 2003. december 31-hez képest 1,4%-kal több, 1111 utazásszervező és -közvetítő rendelkezett tevékenységi engedéllyel. Közülük 80-nak csak közvetítésre volt engedélye. Az utazásszervezők száma előző év végéhez képest némileg csökkent (0,7%kal), a közvetítők száma viszont növekedett (37,9%-kal). (A tevékenységi engedéllyel rendelkező utazásszervezők és -közvetítők számára vonatkozó adatok a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából származnak.) Az utazásszervezők több mint 70%-ának főtevékenysége az utazásszervezés volt. Utazási irodai tevékenységet 2004-ben 837 szervezet jelentett. Közülük 788an utazásszervezők voltak. Az utazási irodai tevékenységet végzők száma előző évhez képest 15,3%-kal, az utazásszervezőké 9%-kal nőtt, az utazásközvetítők is jóval nagyobb számban éltek tevékenységi engedélyükkel, mint egy évvel korábban.

8. VENDÉGLÁTÁS 2005 végén 50 475 kereskedelmi (nyílt árusítású) és 5819 munkahelyi (zárt – az iskolai, kórházi, kollégiumi, munkahelyi éttermeket és büféket magában foglaló), azaz összesen 56 294 vendéglátóhely üzemelt Magyarországon. Az összes vendéglátóhely száma több mint 600 egységgel bővült az év folyamán. A vendéglátóhelyek 90%-a kereskedelmi vendéglátásként működött, ezen be22

lül 36,6 ezer étterem és cukrászda (amely magában foglalja az éttermeket, cukrászdákat, fagyizókat, büféket, presszókat stb.), valamint 13,8 ezer bár és borozó besorolású egység látta vendégül a magyar és a külföldi vendégeket. A kereskedelmi vendéglátóegységek 52, a munkahelyi vendéglátók 26%-át üzemeltették egyéni vállalkozók. 13. ábra

A kereskedelmi vendéglátóhelyek megoszlása, 2005. december 31.

A vendéglátóhelyek tervezési-statisztikai régiók szerinti megoszlása az előző év végi állapothoz hasonlóan alakult. Az egységek egynegyede a közép-magyarországi, közel 15%-a az észak-alföldi, 13%-a a dél-alföldi régióban üzemelt. A többi régióban az egységek száma 12%-os részarányú volt. A vendéglátóhelyek számának változása az előző évihez hasonló volt, 1%kal növekedett. Az éttermek, cukrászdák száma némileg csökkent. A bárok, borozók és munkahelyi vendéglátóegységek száma nőtt, 1, illetve 9%-kal. Az éttermi, cukrászdai vendéglátóegységek száma a Közép-Dunántúlon csökkent a legnagyobb mértékben, a legnagyobb emelkedés abszolút értékben Közép-Magyarországon, arányaiban a nyugat-dunántúli régióban volt. A bárok, borozók és a munkahelyi vendéglátóüzletek száma minden régióban nőtt. Közép-Dunántúlon mindent összevetve csökkenés volt a vendéglátóegységek számában.

23

14. ábra

A kereskedelmi vendéglátóegységek száma megyék szerint 2005. december 31.

A kiemelt üdülőkörzetekben az év végén az összes vendéglátóhely 38%-a üzemelt. Ezen belül Budapest 42, a Balaton térsége 20%-os részarányt képviselt. Az összes kereskedelmi vendéglátóegység 38%-a, az összes munkahelyi vendéglátóhely 40%-a működött a kiemelt üdülőkörzetek valamelyikében. A vendéglátásból 2005-ben folyó áron 634 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 6, értéke 12%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az árbevétel 89%-a, 567 milliárd forint a kereskedelmi vendéglátásban realizálódott, amely önmagában meghaladta a 2004-es folyó áras összes árbevételt. A kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 7,5%-kal növekedett, a munkahelyi vendéglátóegységeké 8%-kal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken 2005 júliusában több mint 1800, az év végén közel 1500 egység üzemelt, bevételük 54,4 milliárd forintot tett ki.

24

15. ábra

milliárd forint

A vendéglátóhelyek eladási forgalmának alakulása

600 500 400 300 200 100 0 2002

2003

Kereskedelmi vendéglátóhelyek

2004

2005

Munkahelyi vendéglátóhelyek

9. AZ ÜDÜLÉSI CSEKK FORGALMA, ELFOGADÓHELYEI A Nemzeti Üdülési Szolgálat kft. adatai szerint 2005. decemberben 1833 kereskedelmi szálláshely (ebből 671 szálloda és 1162 egyéb kereskedelmi szálláshely), a magánszálláshelyek közül 1010 szállásadó fogadott el üdülési csekket. 2005 során a kereskedelmi szálláshelyeken beváltott üdülési csekk értéke meghaladta a 6,5 milliárd forintot. Ennek közel kétharmadát a szállodákban váltották be. A magánszálláshelyek a kereskedelmi szálláshelyeken beváltott csekk értékének a töredékét (10%-át) realizálták.

25

TÁBLÁZATOK

1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2005 Mutató GDP változása a nemzetgazdaságban

Mértékegység

a nemzetgazdaságban

a nemzetgazdaságban Foglalkoztatottak száma b)

ezer fő

a H nemzetgazdasági ágban Bruttó havi átlagkereset c) a nemzetgazdaságban

IV. n. év

Év összesen

103,2

104,5

104,5

104,3

104,1

109,7

105,8

106,9

105,6

106,8

106,8

109,4

108,7

103,1

106,4

101,4

85,1

96,0

154,2

112,0

103,6

103,8

103,6

103,3

103,6

106,8

105,9

105,4

105,0

105,8

3 870,6

3 891,5

3 927,6

3 916,4

3 901,5

149,3

153,8

157,8

156,3

154,3

160 029

153 871

150 044

169 404

158 315

99 876

94 064

89 562

99 695

95 773

247,18

247,36

249,59

252,73

252,73

4 805

5 000

5 940

5 845

5 845

17 107,63

18 740,66

22 948,69

20 784,74

20 784,74

előző év azonos időszaka = 100,0

a H nemzetgazdasági ágban a) a nemzetgazdaságban

III. n. év

előző év azonos időszaka = 100,0

a H nemzetgazdasági ágban Fogyasztói árak

II. n. év

előző év azonos időszaka = 100,0

a H nemzetgazdasági ágban Beruházások volumenindexe

I. n. év

forint

a H nemzetgazdasági ágban Árfolyamok az időszak végén forint / euró az euró árfolyama a Danubius-részvények forint záróárfolyama a BÉT-en Budapesti Értéktőzsde 1991. január 2. = záróindexe az időszak végén 1000 pont a) b) c)

COICOP-nómenklatúra szerint (Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás). Forrás: Munkaerő-felmérés. Forrás: Intézményi munkaügyi adatgyűjtés.

2. A folyó fizetési mérleg adatai, 2004–2005 (milliárd forint) 2005 Kiadás Egyenleg

Bevétel

2004 Kiadás

Egyenleg

Bevétel

Folyó fizetési mérleg a)

14 117

15 909

–1 791

15 662

17 249

–1 587

Áruk

11 332

11 945

–613

12 359

12 742

–383

2 086

2 097

–11

2 463

2 344

119

utasforgalom

822

579

243

850

581

269

szállítás

268

317

–49

367

357

10

személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások

239

214

25

262

238

24

egyéb üzleti szolgáltatások

422

494

–72

564

607

–43

Megnevezés

Szolgáltatások ebből:

a)

Áruk, szolgáltatások, jövedelmek, viszonzatlan folyó átutalások.

29

3. A foglalkoztatottak száma Megnevezés Nemzetgazdaság ebből: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

(ezer fő) 2005

2001

2002

2003

2004

3 868,3

3 870,6

3 921,9

3 900,4

3 901,5

143,1

137,3

139,4

148,8

154,3

3,7

3,5

3,6

3,8

4,0

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban a foglalkoztatottak aránya, %

4. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresete, 2005 Fizikai foglalkozásúak

Megnevezés

(forint/fő) Együtt

Szellemi foglalkozásúak

Bruttó átlagkereset Nemzetgazdaság ebből: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

102 668

222 768

158 315

75 510

164 196

95 773

76 016

134 544

103 134

60 883

105 796

71 145

Nettó átlagkereset Nemzetgazdaság ebből: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

5. A beruházások Megnevezés Beruházások folyó áron, milliárd forint Nemzetgazdaság ebből: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Volumenindex (előző év = 100,0) Nemzetgazdaság ebből: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásainak aránya az összes beruházásból, %

2001

2002

2003

2004

2005

3 158,0

3 525,6

3 694,8

4 155,0

4 427,1

33,7

40,7

37,1

42,0

43,7

103,5

107,8

102,2

109,1

106,4

102,1

115,8

88,2

106,7

112,0

1,1

1,2

1,0

1,0

1,0

6. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásainak anyagi-műszaki összetétele folyó áron Év 2001 2002 2003 2004 2005

Építés 20 437 25 985 23 212 21 086 25 881

BelföldiImportgép-beruházás 9 134 11 104 10 823 17 016 12 827

30

4 149 3 579 3 037 3 836 4 984

Egyéb 19 9 8 28 5

(millió forint) Összesen 33 739 40 677 37 080 41 966 43 697

7. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma, 2005 Egy napra látogatók

Több napra látogatók 1–3 éjszakát eltöltők

Időszak

Összes látogatók

4 vagy több éjszakát eltöltők

száma (ezer fő) I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Összesen

4 551 5 904 9 437 6 233

892 1 366 1 542 1 143

1 134 1 320 1 810 841

6 577 8 590 12 789 8 216

26 125

4 943

5 105

36 172

8. A Magyarországra látogató külföldiek tartózkodási ideje, 2005 Egy napra látogatók által eltöltött idő összesen (ezer nap)

Időszak

I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Összesen

Több napra látogatók 1–3 éjszakát eltöltők

4 vagy több éjszakát eltöltők

tartózkodási által tartózkodási által ideje összesen átlagosan ideje összesen átlagosan eltöltött idő eltöltött idő (ezer nap) (ezer nap) (nap/fő) (nap/fő)

Látogatók által eltöltött idő összesen (ezer nap)

átlagosan (nap/fő)

4 551 5 904 9 437 6 233

2 572 3 779 4 350 3 085

2,9 2,8 2,8 2,7

10 506 12 283 21 452 10 722

9,3 9,3 11,8 12,8

17 628 21 967 35 239 20 040

2,7 2,6 2,8 2,4

26 125

13 786

2,8

54 963

10,8

94 874

2,6

9. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, 2005 Szabadidős turizmus

Üzleti turizmus

I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév

13,6 15,9 14,7 15,4

1,7 1,7 1,4 2,2

Egy napra utazók 15,3 17,6 16,0 17,7

31,1 32,7 16,6 25,9

44,8 40,5 55,9 46,0

8,8 9,2 11,5 10,5

100,0 100,0 100,0 100,0

Összesen

15,0

1,7

16,7

25,0

48,1

10,3

100,0

Időszak

Turisztikai motiváció együtt

Vásárlás

Átutazás

Egyéb

(%) Összesen

Több napra utazók I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév

72,5 72,3 74,3 60,8

13,0 10,7 11,4 18,9

85,4 83,0 85,7 79,7

3,4 2,9 1,2 1,5

5,6 6,5 0,4 0,1

5,6 7,6 12,7 18,7

100,0 100,0 100,0 100,0

Összesen

70,7

13,0

83,7

2,1

3,0

11,1

100,0

31

10. A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai utazási célok és országok szerint, 2005 Üzleti turizmus

Turisztikai motiváció együtt

Vásárlás

97 866 14 662 14 482 4 154 8 725 26 732 115 666 20 779 19 275 7 970 7 263

9 245 5 760 2 650 821 2 559 9 599 28 715 5 009 4 412 5 945 3 138

107 111 20 422 17 131 4 975 11 284 36 331 144 381 25 788 23 687 13 915 10 401

32 055 441 251 3 188 494 638 1 989 240 24 293 184 117

6 298 18 027 949 3 526 29 620

1 244 4 474 241 1 583 8 495

7 541 22 501 1 191 5 109 38 116

EU-15 Új tagállomok

333 350 32 664

76 757 10 531

Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália és Óceánia

420 347 20 354 1 050 42 403 4 934

Összesen

489 088

Országok, országcsoportok Ausztria Franciaország Hollandia Horvátország Lengyelország Nagy-Britannia Németország Olaszország Románia Svájc Svédország Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Ukrajna USA

Szabadidős turizmus

Egyéb

Összesen

2 943 474 387 1 091 1 524 151 3 912 1 195 12 139 302 267

8 134 2 170 1 230 603 1 174 1 758 11 169 2 223 5 025 456 1 662

150 243 23 507 18 999 9 857 14 476 38 878 161 450 29 447 65 143 14 856 12 447

17 013 18 472 2 250 6 902 383

5 357 2 053 230 1 852 482

2 062 7 409 789 2 618 4 383

31 973 50 436 4 459 16 480 43 365

410 107 43 195

36 195 21 512

10 057 5 072

31 158 10 042

487 517 79 820

110 664 9 412 477 10 994 165

531 011 29 765 1 527 53 397 5 098

113 333 859 13 470 101

39 269 107 1 529 12

54 510 10 252 824 8 848 225

738 123 40 984 2 365 63 245 5 436

131 711

620 799

114 776

39 919

74 659

850 153

32

Átutazás

11. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, országonként, 2005 Országok; országcsoportok

Szabadidős turizmus

Üzleti turizmus

Turisztikai motiváció együtt

Vásárlás

Átutazás

Egyéb

(%) Összesen

Ausztria

48,0

4,4

52,4

27,7

12,7

7,1

100,0

Franciaország

49,4

12,0

61,4

1,3

32,1

5,2

100,0

Hollandia

54,0

8,5

62,5

0,6

32,6

4,2

100,0

Horvátország

25,7

3,5

29,2

37,7

29,7

3,4

100,0

Lengyelország

27,6

7,0

34,6

1,2

60,7

3,5

100,0

Nagy-Britannia

66,7

20,6

87,4

0,9

7,8

3,9

100,0

Németország

55,2

10,3

65,5

1,4

29,1

4,1

100,0

Olaszország

35,5

10,7

46,2

1,0

48,4

4,4

100,0

Románia

13,8

1,6

15,4

20,0

60,9

3,7

100,0

Svájc

43,2

22,9

66,1

1,1

30,4

2,5

100,0

Svédország

45,0

12,4

57,3

0,9

38,1

3,6

100,0

Szerbia és Montenegró Szlovákia

12,0

2,0

14,0

17,6

64,9

3,5

100,0

28,1

3,2

31,3

25,2

12,8

30,7

100,0

Szlovénia

27,8

2,0

29,8

46,1

15,6

8,5

100,0

Ukrajna

17,9

1,7

19,6

33,3

26,0

21,1

100,0

USA

67,1

14,7

81,8

0,4

12,6

5,2

100,0

EU-15

50,5

8,0

58,5

14,2

21,8

5,6

100,0

Új tagállamok

27,3

3,9

31,2

21,7

23,1

24,0

100,0

Európa

29,5

4,6

34,1

19,1

36,3

10,6

100,0

Ázsia

62,9

17,7

80,6

2,0

7,0

10,4

100,0

Afrika

63,0

15,1

78,1

0,7

1,1

20,1

100,0

Amerika

67,4

14,6

82,0

0,7

11,7

5,6

100,0

Ausztrália és Óceánia

86,8

4,3

91,1

0,2

2,6

6,1

100,0

Összesen

30,4

4,8

35,3

18,6

35,6

10,5

100,0

12. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása a felkeresett turisztikai régió a) szerint, 2005 Turisztikai régió

Egy napra látogatók

Több napra látogatók

(%) Látogatók összesen

Budapest

16,6

83,4

100,0

Közép-Duna-vidék

19,7

80,3

100,0

Észak-Alföld

83,3

16,7

100,0

Nyugat-Dunántúl

71,4

28,6

100,0

Észak-Magyarország

60,7

39,3

100,0

Balaton

8,5

91,5

100,0

Tisza-tó

22,2

77,8

100,0

Közép-Dunántúl

67,7

32,3

100,0

Dél-Alföld

69,9

30,1

100,0

Dél-Dunántúl

35,0

65,0

100,0

Összesen

54,0

46,0

100,0

a)

A megkérdezettek több régiót is megjelölhettek.

33

13. A Magyarországra érkező külföldi látogatók magyarországi kiadásai, 2005 Egy napra látogatók millió forint Időszak

I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Összesen

egy fő egy napjára jutó költés (e Ft/fő/nap)

Több napra látogatók millió forint

egy fő egy napjára jutó költés (e Ft/fő/nap)

Látogatók összesen millió forint

egy fő egy napjára jutó költés (e Ft/fő/nap)

38 380 55 435 52 508 48 827

8,4 9,4 5,6 7,8

168 411 161 162 213 127 112 304

12,8 10,0 8,3 8,1

206 791 216 596 265 635 161 131

11,7 9,9 7,5 8,0

195 149

7,5

655 004

9,5

850 153

9,0

14. A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai utazási célok szerint, 2005 (millió forint) Időszak

Szabadidős turizmus

Üzleti turizmus

Turisztikai motiváció együtt

Vásárlás

Átutazás

Egyéb

Összesen

Egy napra utazók I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév

5 827 9 515 11 336 12 207

1 152 1 263 2 082 1 079

6 979 10 778 13 417 13 286

21 182 32 433 23 906 23 794

8 819 9 352 11 791 7 955

1 399 2 872 3 393 3 792

38 380 55 435 52 508 48 827

Összesen

38 885

5 576

44 460

101 315

37 917

11 456

195 148

I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév

127 279 121 607 138 994 62 324

26 892 24 576 44 200 30 467

154 170 146 183 183 194 92 791

4 834 5 585 1 632 1 410

985 897 111 9

8 422 8 497 28 190 18 094

168 411 161 162 213 127 112 304

Összesen

450 204

126 135

576 338

13 461

2 002

63 203

655 004

Több napra utazók

34

15. A Magyarországra érkező külföldi látogatók jellemzői országok szerint, 2005 a) Egy napra látogatók Országok, országcsoportok

utazók száma (ezer fő)

kiadásai (millió Ft)

Több napra látogatók utazók száma (ezer fő)

tartózkodási ideje összesen

Látogatók összesen

kiadásai (millió Ft)

(ezer nap)

utazók tartózkodási kiadásai száma ideje (millió Ft) (ezer fő) összesen (ezer nap)

Ausztria Franciaország Hollandia Horvátország Lengyelország Nagy-Britannia Németország Olaszország Románia Svájc Svédország Szerbia és

3 781 121 105 922 687 35 1 023 319 5 902 73 65

60 577 618 413 5 104 2 377 300 7 334 1 277 37 517 343 292

1 693 252 214 167 349 369 2 059 333 976 162 101

10 076 1 989 2 301 1 160 1 969 2 630 15 075 2 199 6 593 1 090 952

89 666 22 889 18 586 4 753 12 099 38 578 154 116 28 170 27 627 14 513 12 155

5 475 373 319 1 089 1 036 403 3 082 652 6 878 235 166

13 858 2 110 2 405 2 082 2 656 2 665 16 098 2 519 12 495 1 164 1 017

150 243 23 507 18 999 9 857 14 476 38 878 161 450 29 447 65 143 14 856 12 447

Montenegró Szlovákia Szlovénia Ukrajna USA

2 713 5 730 534 2 080 57

23 653 31 414 3 632 10 347 723

344 1 040 32 204 312

1 639 3 779 140 1 018 3 231

8 320 19 022 827 6 133 42 642

3 056 6 770 566 2 284 369

4 352 9 509 675 3 099 3 288

31 973 50 436 4 459 16 480 43 365

EU-15 Új tagállamok

5 654 7 527

71 787 39 192

5 479 1 649

38 757 6 950

415 730 40 628

11 134 9 176

44 411 14 477

487 517 79 820

Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália és Óceánia

26 013 39 1 69

193 866 417 5 797

9 255 303 16 422

59 021 4 105 491 4 755

544 257 40 567 2 360 62 448

35 269 342 17 490

85 034 4 144 492 4 824

738 123 40 984 2 365 63 245

3

65

52

377

5 371

54

379

5 436

Összesen

26 125

195 149

10 048

68 749

655 004

36 172

94 874

850 153

a)

Nem tartalmazza a tehergépjárművel utazókat.

35

16. A Magyarországra látogató külföldiek egy napjára jutó költése országok szerint, 2005 Országok, országcsoportok Ausztria

Egy napra látogatók

Több napra látogatók

(ezer forint) Látogatók összesen

16,0

8,9

10,8

Franciaország

5,1

11,5

11,1

Hollandia

4,0

8,1

7,9

Horvátország

5,5

4,1

4,7

Lengyelország

3,5

6,1

5,5

Nagy-Britannia

8,6

14,7

14,6

Németország

7,2

10,2

10,0

Olaszország

4,0

12,8

11,7

Románia

6,4

4,2

5,2

Svájc

4,7

13,3

12,8

Svédország

4,5

12,8

12,2

Szerbia és Montenegró

8,7

5,1

7,3

Szlovákia

5,5

5,0

5,3

Szlovénia

6,8

5,9

6,6

Ukrajna

5,0

6,0

5,3

USA

12,7

13,2

13,2

EU-15

12,7

10,7

11,0

Új tagállamok

5,2

5,8

5,5

Európa

7,5

9,2

8,7

Ázsia

10,7

9,9

9,9

Afrika

5,6

4,8

4,8

Amerika

11,6

13,1

13,1

Ausztrália és Óceánia

24,5

14,3

14,3

7,5

9,5

9,0

Összesen

36

17. A Magyarországra látogató külföldiek fogyasztási szerkezete, 2005 Egy napra

Szolgáltatás-, árucikkcsoport

Több napra

Együtt

utazók

Összesen (millió forint)

195 149

655 004

850 153

Szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások

9,2

41,0

33,7

Közlekedés

2,1

8,3

6,9

Üzemanyag-vásárlás

6,9

3,4

4,2

Élelmiszer, ital

26,7

6,3

11,0

Egyéb árucikk

32,3

13,7

18,0

Gyógyászati és egészségmegőrzési szolgáltatások

7,9

4,2

5,1

Kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatások

2,5

9,3

7,7

12,4

13,8

13,5

100,0

100,0

100,0

megoszlása (%)

Egyéb szolgáltatások Összesen

18. A turisztikai céllal utazó külföldiek magyarországi fogyasztása az utazók csoportjai és az igénybe vett szolgáltatások szerint, 2004 Termékek és szolgáltatások A. Turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások A.1 Turisztikai termékek és szolgáltatások 1 – Szálláshely-szolgáltatás 1.1 – Szálloda és egyéb szálláshely-szolgáltatás 1.2 – Második lakás 2 – Vendéglátás 3 – Személyszállítási szolgáltatás 3.1 Vasúti személyszállítás 3.2 Közúti személyszállítás 3.3 Belvízi személyszállítás 3.4 Légi személyszállítás 3.5 Személyszállítást kisegítő tevékenység 3.6 Szárazföldi és vízi járművek kölcsönzése 4 – Utazásszervezés 5 – Kulturális szolgáltatások 6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység Összesen B. Turizmushoz kapcsolódó és a nem turisztikai termékek és szolgáltatások Árrés összesen Termékek Szolgáltatások Összesen ÖSSZESEN (A+B) Utazók száma (ezer fő)

37

Egynapos

Többnapos

Összes

látogatók

látogatók

látogató

– – x 4 633 727 58 398 29 131 62 48 264 835 4 753 11 212

171 116 171 116 x 89 327 30 946 2 333 16 347 1 166 4 968 2 481 3 650 4 575 14 278 47 765 358 007

171 116 171 116 x 93 960 31 673 2 391 16 746 1 196 5 098 2 543 3 699 4 839 15 113 52 517 369 218

2 242 12 703 5 915 20 860

24 114 136 646 46 528 207 288

26 356 149 349 52 443 228 148

32 072 1 678

565 295 9 019

597 366 12 697

19. Az utazó és a nem utazó háztartások száma és aránya az öt- és többnapos utazásokon, 2005 Az utazásokban részt vevő

Az utazásokból kimaradó háztartások

Időszak száma, ezer

aránya, %

száma, ezer

aránya, %

I. negyedév

289 421

7,6

3 541 079

92,4

II. negyedév

479 156

12,5

3 348 792

87,5

III. negyedév

869 291

22,7

2 957 609

77,3

IV. negyedév

376 103

9,8

3 448 917

90,2

1 105 974

28,9

2 720 926

71,1

Összesen

20. A belföldi utazások száma és időtartama a lakóhely szerint, 2005

Lakóhely

Egy-

2–4

5 és

napos

napos

több-

Összes

Egy-

2–4

5 és

napos

napos

több-

napos

napos

utazás, ezer Közép-

Összes

utazáson eltöltött idő, ezer nap

38 427

6 398

2 346

47 171

38 427

18 987

19 697

77 112

26 948

1 964

639

29 550

26 948

5 636

4 901

37 485

19 624

1 288

537

21 449

19 624

3 869

3 861

27 354

Dél-Dunántúl

19 080

1 446

538

21 065

19 080

4 033

4 114

27 228

Észak-

23 168

1 839

567

25 574

23 168

5 226

4 334

32 727

Észak-Alföld

25 437

3 074

665

29 176

25 437

8 951

4 827

39 215

Dél-Alföld

19 543

1 297

496

21 335

19 543

3 749

3 636

26 928

Összesen

172 226

17 306

5 788

195 320

172 226

50 452

45 371

268 048

Magyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl

Magyarország

38

21. A belföldi utak megoszlása utazási cél szerint, 2005 Motiváció

Egynapos

2–4 napos

5 és többnapos

Összes

utazások aránya, %

Vízparti üdülés

3,0

19,3

28,4

5,2

Hegyvidéki üdülés

1,3

3,5

15,3

1,9

Falusi turizmus

0,1

1,5

2,3

0,3

Városnézés

1,9

1,3

1,5

1,8

31,5

58,0

31,5

33,8

Iskolai tanulmányút, tábor

0,6

0,7

1,5

0,6

Egészségmegőrzés

0,7

1,3

2,9

0,8

Konferencia, kongresszus

0,4

1,0

0,3

0,5

Üzleti út, kiállítás, vásár

1,9

1,0

0,3

1,8

esemény

1,2

0,9

0,4

1,1

Vallási okok

0,5

0,2

0,1

0,5

Vásárlás

25,2

0,2

0,1

22,3

Tanulás

3,3

1,3

6,5

3,2

13,5

1,8

3,4

12,1

1,4

6,3

3,9

1,9

13,6

1,7

1,7

12,1

100,0

100,0

100,0

100,0

Rokon, barát meglátogatása

Kulturális rendezvény, sport-

Munkavégzés (keresőtevékenység) Hobbi jellegű munkavégzés Egyéb Összesen

39

22. A többnapos belföldi utazások száma és az utazásra fordított idő a tervezési-statisztikai régiók és a turisztikai régiók között, 2005

Lakóhely

Ba-

Buda-

Dél-

Dél-

Észak-

Észak-

Közép-

Nyugat-

Tisza-

Össze-

laton

pest–

Alföld

Dunán-

Alföld

Magyar-

Dunán-

Du-

tó

sen

ország

túl

nántúl

Közép-

túl

Dunavidék Utazások száma, ezer Közép1 564

2 738

687

366

821

1 009

848

526

163

8 731

421

447

184

170

100

123

846

291

16

2 601

Dunántúl

512

188

66

125

52

43

96

717

9

1 823

Dél-Dunántúl

329

267

169

915

48

44

85

114

4

1 975

Magyarország

117

406

88

17

270

1 260

36

47

160

2 400

Észak-Alföld

125

520

177

48

1 958

527

88

64

230

3 738

Dél-Alföld

161

288

790

102

121

151

70

94

12

1 789

3 231

4 853

2 160

1 743

3 370

3 158

2 069

1 853

594

23 094

Magyarország KözépDunántúl Nyugat-

Észak-

Összesen

Utazásra fordított idő, ezer nap Közép8 751

10 660

2 950

1 472

3 841

4 439

3 381

2 368

733

38 622

2 098

1 706

824

796

456

542

2 918

1 106

80

10 534

Dunántúl

2 502

808

283

518

255

205

350

2 713

44

7 716

Dél-Dunántúl

1 802

1 122

672

3 084

274

252

364

526

14

8 111

Magyarország

735

1 666

438

57

1 221

4 412

162

211

638

9 539

Észak-Alföld

779

2 234

670

220

6 272

2 019

395

275

907

13 776

Dél-Alföld

964

1 086

2 845

459

558

663

299

447

47

7 371

17 631

19 282

8 681

6 605

12 877

12 532

7 869

7 646

2 464

95 823

Magyarország KözépDunántúl Nyugat-

Észak-

Összesen

40

23. A belföldi többnapos utazások száma és időtartama, 2005 2–4 napos Megnevezés

5 és több-

Összes

2–4 napos

5 és több-

Összes

napos

napos

utazás, ezer

utazáson eltöltött idő, ezer nap

Közlekedési eszköz Személygépkocsi, motor

11 567

3 734

15 301

33 615

29 613

63 228

Autóbusz

2 996

921

3 917

8 670

6 911

15 581

Vasút, HÉV

2 707

1 114

3 821

8 064

8 707

16 770

Repülőgép

6

7

13

22

52

73

Hajó

4

2

7

12

16

28

25

9

35

70

72

142

Egyéb

Igénybe vett szállástípus Szálloda

1 318

763

2 081

4 008

5 779

9 787

Panzió

454

304

757

1 385

2 157

3 542

Kemping

200

119

319

597

932

1 530

Ifjúsági szálló, turistaszálló

458

475

933

1 356

3 504

4 859

Munkahelyi üdülő, sporttábor

187

233

420

569

1 967

2 536

Magánszálláshely

259

382

642

789

2 920

3 708

Saját nyaraló, második otthon

3 135

1 083

4 218

9 502

9 690

19 193

Rokon, barát által biztosított

11 032

2 394

13 426

31 653

18 189

49 841

263

36

299

594

233

827

szállás Egyéb

Utazás szervezettsége Utazási iroda közreműködésé-

108

126

235

356

904

1 260

97

110

207

322

789

1 111

17 198

5 662

22 860

50 096

44 467

94 563

vel szervezett út ebből: csomagtúra Saját szervezés

Életkor, év 0 – 14

2 578

1 074

3 652

7 514

8 493

16 007

15 – 24

3 203

1 015

4 219

9 327

7 644

16 972

25 – 44

5 743

1 561

7 304

16 568

11 755

28 323

45 – 64

4 397

1 443

5 840

12 892

11 403

24 296

65 és több

1 385

694

2 079

4 150

6 075

10 225

Iskolai végzettség Nincs

2 704

1 081

3 785

7 882

8 571

16 453

Alapfokú

2 708

972

3 680

7 832

7 477

15 309

Középfokú

7 072

2 302

9 375

20 620

17 993

38 613

Felsőfokú

4 750

1 384

6 133

13 912

10 963

24 875

73

49

122

206

367

573

17 306

5 788

23 094

50 452

45 371

95 823

Nem ismert Összesen

41

24. A turisztikai kiadások összetétele a belföldi többnapos utakon úti cél szerint, 2005 (millió forint)

Fő motiváció Vízparti üdülés Hegyvidéki üdülés Falusi turizmus Városnézés Rokon, barát meglátogatása Iskolai tanulmányút, tábor Egészségmegőrzés Konferencia, kongresszus Üzleti út, kiállítás, vásár Kulturális rendezvény, Vallási okok Vásárlás Tanulás Munkavégzés (keresőtevékenység) Hobbi jellegű munkavégzés Egyéb Összesen

Szállás

Szállás az

Étkezés

Élelmiszer

befizetett

előbbi

étteremben,

-vásárlás

étkezéssel

nélkül

bárban

üzletekben

Közlekedés

Üzemanyag

Kulturális

Egészség-

Gyó-

Szórakoztató-

szolgáltatás

megőrzés,

gyászat

ipari szol-

irodának

gáltatások

fizetett

wellness

Sport

Utazási

Egyéb

Összesen

21 464

5 767

12 621

13 193

1 529

12 212

1 056

1 275

397

3 849

588

4 172

7 436

85 558

5 632

3 266

5 522

6 256

397

3 640

363

272

115

1 425

167

1 385

2 464

30 903

2 002

787

1 137

852

111

1 024

102

34

28

233

31

316

524

7 181

1 842

692

941

566

191

920

204

75

34

215

19

430

848

6 977

1 752

223

5 710

12 543

7 001

15 381

742

468

270

2 207

188

23

18 353

64 862

1 301

133

207

283

226

74

75

0

7

77

21

105

292

2 803

5 443

963

1 863

804

148

1 420

85

1 046

281

182

37

1 320

925

14 517

895

162

484

149

112

522

30

26

6

49

4

53

237

2 730

1 053

271

1 105

160

86

919

31

24

0

137

1

5

605

4 398

391

269

433

223

154

368

138

20

13

128

69

5

265

2 477

76

15

35

26

29

46

3

5

0

1

2

0

79

317

39

9

42

93

21

95

3

25

12

23

1

0

232

596

480

1 422

997

1 595

939

419

31

6

19

124

21

6

471

6 530

559

400

1 006

1 551

281

1 177

15

14

3

93

9

0

345

5 455

11

61

472

3 510

237

1 834

14

20

1

61

12

0

848

7 082

804

246

395

650

163

756

38

33

9

64

45

133

1283

4 621

43 742

14 685

32 972

42 455

11 625

40 809

2 931

3 344

1 196

8 868

1 216

7 954

35 209

247 006

42

25. Belföldi turisztikai fogyasztás termékek és szolgáltatások szerint, 2005 Rezidensek belföldi utazásai Termékek és szolgáltatások

Rezidensek külföldi utazásai

Összesen

egynapos

többnapos

összes

egynapos

többnapos

összes

egynapos

többnapos

összes

látogatók

látogatók

látogató

látogatók

látogatók

látogató

látogatók

látogatók

látogató

A. Turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások A.1 Turisztikai termékek és szolgáltatások -

47 783

47 783

-

x

x

-

47 783

47 783

1.1 – Szálloda és egyéb szálláshely-szolgáltatás

-

47 783

47 783

-

x

x

-

47 783

47 783

1.2 – Második otthon

x

x

x

x

x

x

x

x

x

2 – Vendéglátás

29 756

27 172

56 928

x

x

x

29 756

27 172

56 928

3 – Személyszállítási szolgáltatás

10 664

9 318

19 982

1 250

5 718

6 968

11 914

15 036

26 950

3.1 Vasúti személyszállítás

1 642

1 435

3 077

x

1 300

1 300

1 642

2 735

4 377

3.2 Közúti személyszállítás

7 841

6 849

14 690

1 250

250

1 500

9 091

7 099

16 190

3.3 Belvízi személyszállítás

53

46

99

x

x

x

53

46

99

1 – Szálláshely-szolgáltatás

3.4 Légi személyszállítás 3.5 Személyszállítást kisegítő tevékenység 3.6 Szárazföldi és vízi járművek kölcsönzése 4 – Utazásszervezés

x

x

x

x

4 168

4 168

x

4 168

4 168

1 060

926

1 985

x

x

x

1 060

926

1 985

68

63

131

x

x

x

68

63

131

8 017

7 628

15 645

2 500

10 566

13 066

10 517

18 194

28 711

2 994

2 807

5 801

x

x

x

2 994

2 807

5 801

6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység

11 401

10 601

22 002

x

x

x

11 401

10 601

22 002

Összesen

62 832

105 309

168 141

3 750

16 284

20 034

66 582

121 593

188 175

Árrés összesen

15 167

13 882

29 050

x

7 556

7 556

15 167

21 438

36 606

Termékek

85 949

78 666

164 614

x

42 820

42 820

85 949

121 486

207 434

4 364

4 006

8 370

x

x

x

4 364

4 006

8 370

105 480

96 554

202 034

x

50 376

50 376

105 480

146 930

252 410

168 312

201 863

370 175

3 750

66 660

70 410

172 062

268 524

440 585

5 – Kulturális szolgáltatások

B. Turizmushoz kapcsolódó és a nem turisztikai termékek és szolgáltatások

Szolgáltatások Összesen ÖSSZESEN (A+B)

43

26. A magyarországi turisztikai fogyasztás, 2004 A látogatók hazai fogyasztási kiadásai nem rezidensek turisztikai fogyasztása

Termékek és szolgáltatások

A. Turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások A.1 Turisztikai termékek és szolgáltatások 1 – Szálláshely-szolgáltatás 1.1 – Szálloda és egyéb szálláshely-szolgáltatás 1.2 – Második lakás

rezidensek turisztikai fogyasztása

hazai turisztikai fogyasztás összesen

2 – Vendéglátás 3 – Személyszállítási szolgáltatás 4 – Utazásszervezés 5 – Kulturális szolgáltatások 6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység

171 116 171 116 .. 93 960 31 673 4 839 15 113 52 517

47 783 47 783 .. 56 928 26 950 28 711 5 801 22 002

218 899 218 899 .. 150 888 58 623 33 550 20 914 74 519

Összesen

369 218

188 175

557 394

26 356 149 349 52 443

36 606 207 434 8 370

62 961 356 783 60 813

228 148

252 410

480 558

597 366 12 697

440 585 116 438

1 037 952 129 135

B. Turizmushoz kapcsolódó és a nem turisztikai termékek és szolgáltatások Árrés összesen Termékek Szolgáltatások Összesen ÖSSZESEN (A+B) Utazók száma (ezer fő)

27. A lakosság külföldi utazásai, 2005* (ezer fő) Időszak

I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Összesen

Egynapos látogatások

Többnapos látogatások 1–3 éjszakát 4 vagy több éjszakát eltöltők száma

Látogatások összes

1 917 2 789 3 471 2 588

699 636 892 824

990 947 1 374 630

3 606 4 372 5 738 4 043

10 765

3 052

3 941

17 758

* Nem tartalmazza a tehergépjárművel utazókat.

44

28. A külföldi látogatások megoszlása az utazás célja szerint, 2005

Időszak

Szabadidős turizmus

Üzleti turizmus

Turisztikai motiváció együtt

Tanulás

Vásárlás

Egyéb

(%) Összesen

Egynapos utazások I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév

21,1 21,1 22,4 25,8

1,8 1,6 3,0 3,8

22,9 22,7 25,4 29,6

0,3 0,8 0,9 0,9

71,7 70,5 61,5 55,3

5,0 6,0 12,3 14,1

100,0 100,0 100,0 100,0

Összesen

22,7

2,6

25,3

0,8

64,2

9,8

100,0

Többnapos utazások I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév

81,5 82,0 77,2 67,7

6,7 10,2 8,1 14,9

88,2 92,2 85,3 82,6

1,6 0,6 1,8 1,9

3,4 2,6 2,9 3,1

6,9 4,5 10,0 12,4

100,0 100,0 100,0 100,0

Összesen

77,3

9,7

87,0

1,5

3,0

8,5

100,0

29. A külföldre látogatók tartózkodási ideje, 2005

Időszak

I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Összesen

Egy napra látogatók által eltöltött idő összesen (ezer nap)

Több napra látogatók 1–3 éjszakát eltöltők tartózkodási ideje összesen (ezer nap)

által átlagosan eltöltött idő (nap/fő)

Látogatók által eltöltött idő

4 vagy több éjszakát eltöltők tartózkodási ideje összesen (ezer nap)

által összesen átlagosan átlagosan (ezer (nap/fő) eltöltött idő nap) (nap/fő)

1 917 2 789 3 471 2 588

2 089 1 843 2 487 2 244

3,0 2,9 2,8 2,7

8 664 8 260 15 992 7 843

8,8 8,7 11,6 12,4

12 669 12 892 21 951 12 675

3,5 2,9 3,8 3,1

10 765

8 663

2,8

40 759

10,3

60 187

3,4

30. A lakosság költése a külföldi utakhoz kapcsolódóan, 2005

Időszak

I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Összesen

Egy napra látogatók millió egy fő egy forint napjára jutó költés (e Ft/fő/nap)

Több napra látogatók millió forint egy fő egy napjára jutó költés (e Ft/fő/nap)

Látogatók összesen millió egy fő egy forint napjára jutó költés (eFt/fő/nap)

20 770 31 878 48 512 32 071

10,8 11,4 14,0 12,4

112 759 126 894 138 770 69 567

10,5 12,6 7,5 6,9

133 529 158 771 187 282 101 638

10,5 12,3 8,5 8,0

133 230

12,4

447 990

9,1

581 220

9,7

45

31. A külföldre látogatók költése utazási célok szerint, 2005 Szabadidős turizmus

Időszak

Üzleti turizmus

Turisztikai motiváció együtt

Tanulás

Vásárlás

(millió forint) Egyéb Összesen

I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Összesen

2 914 3 210 17 352 3 049 26 525

392 780 2 183 4 632 7 986

Egynapos utazások 3 306 31 3 990 91 19 534 141 7 681 81 34 511 344

16 741 27 357 27 789 22 459 94 347

692 439 1 1 4

20 770 31 878 48 512 32 071 133 230

I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Összesen

87 109 98 349 92 176 39 879 317 511

8 682 14 307 13 957 9 449 46 395

Többnapos utazások 95 791 1 299 112 656 938 11 106 132 49 327 4 451 18 363 906

9 364 11 041 7 109 2 890 30 403

6 2 13 12 35

112 759 126 894 138 770 69 567 447 990

32. A külföldre látogatók száma és tartózkodási ideje országonként, 2005 a) Országok, országcsoportok

Egy napra látogatók

Több napra látogatók

Látogatók összesen

száma (ezer fő)

Egy napra látogatók

Több napra látogatók

Látogatók összesen

tartózkodási ideje (ezer nap)

Ausztria Csehország Dánia Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Lengyelország Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Ukrajna USA Európai Unió Európa Ázsia Afrika Amerika

2 769 6 1 0 2 0 196 6 0 14 6 0 1 700 0 0 0

1 358 191 59 225 108 199 505 171 125 985 439 21 477 100 211 42

4 127 197 60 226 111 199 701 177 125 998 445 21 2 177 100 211 42

2 769 6 1 0 2 0 196 6 0 14 6 0 1 700 0 0 0

6 812 904 791 1 888 950 1 464 3 452 1 004 2 868 7 240 3 381 350 2 113 1 030 2 033 383

9 581 910 792 1 888 953 1 464 3 648 1 010 2 868 7 254 3 387 350 3 813 1 030 2 033 383

520 3 465 419 1 659 0 6 688 10 765 0 0 0

138 857 27 161 82 5 041 6 641 64 165 114

658 4 323 445 1 820 82 11 729 17 406 64 165 114

520 3 465 419 1 659 0 6 688 10 765 0 0 0

484 3 127 143 512 2 853 33 548 43 045 1 060 1 516 3 628

1 004 6 593 561 2 171 2 853 40 236 53 809 1 060 1 516 3 628

Ausztrália és Óceánia Összesen

0 10 765

9 6 993

9 17 758

0 10 765

173 49 422

174 60 187

a) Nem tartalmazza a tehergépjárművel utazókat.

46

33. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, 2005. július 31. Szállástípus

Működő egységek

Kiadható ágyak száma

férőhelyek

48 694 3 672 13 474 22 361 6 709 2 478 7 247 2 284 3 279 17 372 7 116 5 129 7 135 – 85 446

104 704 7 190 27 613 47 771 15 832 6 298 14 586 5 036 7 145 42 748 28 427 19 851 21 479 – 217 209

115 895 7 822 30 184 53 477 17 749 6 663 16 183 5 622 7 654 46 340 28 874 20 525 23 520 94 136 329 290

134 15 274 13 3 324 40 6 195 64 4 998 11 441 6 316 5 1 221 3 167 10 1 072 56 1 000 11 560 14 685 – – 4 – 219 17 519 Balaton kiemelt üdülőkörzet

31 268 6 477 12 097 10 535 1 220 939 2 346 368 2 240 2 137 1 959 1 818 – – 37 182

33 578 7 030 13 020 11 280 1 243 1 005 2 460 391 2 412 2 271 1 998 1 830 – 870 40 547

31 668 7 998 14 611 6 906 2 153 5 582 2 401 1 900 6 494 2 268 5 835 7 720 – 53 985

35 716 8 639 16 880 7 814 2 383 6 144 2 711 2 050 7 091 2 276 6 274 8 615 34 010 93 982

szobák

Ország összesen Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellness-szálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

836 17 121 440 192 66 62 31 55 1 225 242 140 401 273 3 117 ebből: Budapest

Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellness-szálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen Szálloda **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellness-szálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

206 24 105 57 20 22 7 12 183 19 19 141 64 632

47

13 985 3 612 6 609 2 851 913 2 745 1 039 885 2 648 544 1 349 2 649 – 21 175

34. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 2005 Vendégek Szállástípus

száma, ezer

Vendégéjszakák

előző év = 100,0

száma, ezer

előző év = 100,0

Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2004

2005

Külföldi Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellness-szálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

2 911 513 1 200 1 047 123 28 347 52 213 229 23 47 38 198 3 446

106,0 118,6 107,7 102,2 87,3 85,6 108,9 132,5 171,1 111,3 98,5 133,0 85,5 91,8 105,4

8 465 1 260 3 604 3 161 348 92 1 573 211 618 662 69 150 187 1 246 10 779 Belföldi

104,4 112,2 110,3 98,3 85,1 101,8 105,9 123,2 149,0 106,3 100,4 134,3 78,7 91,6 102,6

3,0 2,6 2,9 3,1 2,9 2,8 4,7 4,4 3,3 3,0 2,9 3,2 5,4 6,3 3,2

2,9 2,5 3,0 3,0 2,8 3,3 4,5 4,0 2,9 2,9 3,0 3,2 4,9 6,3 3,1

Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellness-szálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

2 107 59 653 1 047 260 88 380 231 158 671 286 193 234 125 3 618

115,4 138,0 129,4 115,7 91,6 98,5 113,0 199,0 165,8 107,2 93,3 92,4 99,6 87,6 108,1

5 134 120 1 357 2 660 678 318 1 148 490 322 1 488 750 532 710 345 8 958 Összesen

113,3 132,5 126,3 118,1 89,9 88,8 113,5 203,2 144,7 106,2 95,0 90,1 103,5 87,7 106,8

2,5 2,1 2,1 2,5 2,7 4,0 3,0 2,1 2,3 2,2 2,6 2,8 2,9 2,8 2,5

2,4 2,0 2,1 2,5 2,6 3,6 3,0 2,1 2,0 2,2 2,6 2,8 3,0 2,8 2,5

5 018 572 1 853 2 095 383 115 727 283 371 901 309 240 272 323 7 064

109,8 120,3 114,5 108,5 90,2 95,0 111,0 182,1 168,8 108,2 93,6 98,2 97,4 90,2 106,8

13 599 1 379 4 961 5 822 1 026 410 2 721 702 940 2 150 819 682 897 1 591 19 737

107,6 113,7 114,2 106,4 88,2 91,4 109,0 169,9 147,5 106,3 95,5 97,1 97,1 90,7 104,4

2,8 2,6 2,7 2,8 2,7 3,7 3,8 2,4 2,6 2,9 3,3 4,9 2,9 2,8 2,6

2,7 2,4 2,7 2,8 2,7 3,6 3,7 2,5 2,5 2,4 2,6 2,8 3,3 4,9 2,8

Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellness-szálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

48

35. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma tervezési-statisztikai régiók és kiemelt üdülőkörzetek szerint, 2005 Szállodák Régió / Üdülőkörzet

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

külföldi-

5 450 472 1 390 519 150 348 136 8 465

belföldi-

958 635 1 242 718 493 662 427 5 134

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

106,4 115,4 97,6 94,9 102,1 107,1 102,0 104,4

109,5 116,5 114,4 125,1 108,8 106,2 113,2 113,3

Budapest Balaton ebből: Balaton-part Dunakanyar Mátra–Bükk Mecsek és Villány Sopron– Kőszeghegyalja Tisza-tó Velencei-tó–Vértes

5 314 1 499 1 376 33 117 113

735 1 424 1 186 164 396 154

366 1 22

389 4 77

Egyéb szálláshelyek összes

külbelösszes földiföldivendég-éjszakák száma, ezer

Tervezési-statisztikai régiók 6 408 327 306 1 106 698 629 2 631 508 537 1 237 316 703 643 108 741 1 010 245 481 563 112 427 13 599 2 314 3 824

Kereskedelmi szálláshelyek összesen külbelösszes földiföldi-

634 1 327 1 045 1 019 850 726 539 6 139

5 777 1 170 1 898 835 259 593 247 10 779

1 264 1 263 1 779 1 421 1 235 1 143 854 8 958

7 041 2 433 3 677 2 256 1 493 1 735 1 102 19 737

98,1 102,0 99,5 94,1 98,3 96,8 108,5 99,1

107,3 99,3 96,6 90,4 98,8 97,0 104,1 98,0

107,0 103,7 96,6 90,0 102,1 102,9 96,3 102,6

106,5 108,8 109,4 107,6 102,3 102,0 110,8 106,8

106,9 106,3 102,4 100,3 102,3 102,3 107,2 104,4

Ebből: kemelt üdülőkörzetek 6 049 285 138 2 923 879 653 2 563 832 632 197 29 93 513 71 442 267 64 243

423 1 533 1 464 122 512 308

5 599 2 379 2 208 63 188 177

874 2 077 1 818 256 838 397

6 473 4 456 4 027 319 1 026 575

217 66 59

441 87 79

590 23 42

606 70 136

1 196 92 178

97,6 98,6 97,8 84,7 94,6 87,3 108,7

112,4 92,4 92,0 87,2 95,1 86,7 102,7

107,6 93,7 93,3 98,5 103,3 94,8 100,3

104,7 113,5 109,9 102,2 101,4 94,8 109,4

107,2 102,0 100,1 101,4 101,7 94,8 104,7

92,6 68,6

91,5 67,0

87,1 111,7

92,4 108,0

91,1 108,8

Előző év = 100,0 106,9 117,5 116,0 97,0 104,9 93,7 110,3 83,0 107,2 102,2 106,5 97,6 110,3 90,2 107,6 96,3

755 5 99

224 21 21

Budapest Balaton ebből: Balaton-part Dunakanyar Mátra–Bükk Mecsek és Villány Sopron–Kőszeghegyalja

106,9 97,2 96,7 100,8 106,7 101,7 102,1

106,2 122,0 117,7 115,8 110,2 109,6 109,9

Előző év = 100,0 106,8 121,4 107,9 88,3 105,4 88,1 112,9 96,1 109,4 98,0 106,1 84,7 106,0 97,4

Tisza-tó Velencei-tó–Vértes

71,9 419,5

88,8 191,6

84,4 217,7

88,1 62,7

49

36. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái országok szerint, 2005 Ország Összesen ebből: Belföldi összesen Külföldi összesen ebből: Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Nagy-Britannia Németország Norvégia Olaszország Oroszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Törökország Ukrajna Izrael Japán Kína USA Kanada Európai Unió (EU-25) Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália és Óceánia

Kereskedelmi szálláshelyeken száma, megoszlása, előző év = ezer % 100,0

Ebből: szállodákban száma, megoszlása, előző év = ezer % 100,0

19 737

100,0

104,4

13 599

100,0

107,6

8 958 10 779

45,4 54,6

106,8 102,6

5 134 8 465

62,2 37,8

113,3 104,4

709 149 31 12 167 263 13 138 346 89 396 68 71 256 15 13 12 9 822 3 317 93 595 182 36 221 347 209 184 95 100 35 53 128 182 255 35 507 54 8 096 9 420 649 32 627 52

3,6 0,8 0,2 0,1 0,8 1,3 0,1 0,7 1,8 0,5 2,0 0,3 0,4 1,3 0,1 0,1 0,1 0,0 4,2 16,8 0,5 3,0 0,9 0,2 1,1 1,8 1,1 0,9 0,5 0,5 0,2 0,3 0,6 0,9 1,3 0,2 2,6 0,3 41,0 47,7 3,3 0,2 3,2 0,3

98,3 97,8 91,8 .. 109,1 89,8 .. 96,8 96,4 104,8 95,1 92,6 126,2 106,5 .. .. 63,0 .. 139,7 96,4 120,7 98,8 110,9 113,4 117,3 109,0 91,7 104,4 96,9 115,2 93,3 110,9 115,0 70,9 129,4 124,7 109,9 104,1 102,2 102,4 100,1 94,3 108,0 117,7

519 109 28 11 118 98 10 123 303 86 175 58 62 143 12 11 11 9 769 2 357 83 541 153 33 151 336 177 164 80 56 30 50 102 179 246 33 478 47 6 085 7 185 626 29 583 41

3,8 0,8 0,2 0,1 0,9 0,7 0,1 0,9 2,2 0,6 1,3 0,4 0,5 1,1 0,1 0,1 0,1 0,1 5,7 17,3 0,6 4,0 1,1 0,2 1,1 2,5 1,3 1,2 0,6 0,4 0,2 0,4 0,8 1,3 1,8 0,2 3,5 0,3 44,7 52,8 4,6 0,2 4,3 0,3

98,0 98,4 93,3 .. 106,3 97,3 .. 97,9 96,0 106,2 95,4 88,8 134,2 118,4 .. .. 94,9 .. 140,2 99,9 120,7 97,8 103,9 112,5 104,0 109,4 92,4 105,7 92,7 114,3 94,1 112,0 111,9 70,7 130,0 132,0 110,1 100,3 105,5 104,5 100,4 94,8 107,7 114,2

50

37. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának megoszlása a motiváció szerint, 2005 Vendégek megoszlása a motiváció szerint, % szabadidő

Szállástípus

Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellness-szálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

kongresszus, hivatalos konferencia (üzleti) utazás

54 42 53 58 52 54 46 59 58 49 67 74 79 86 57

14 22 16 11 12 5 12 29 15 6 5 3 3 0 11

21 31 20 18 24 16 8 6 22 29 8 6 4 1 19

gyógy- és termálturizmus 7 1 8 9 5 3 30 4 1 4 2 1 9 12 7

egyéb

összesen

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

4 4 2 4 7 22 2 2 4 13 19 14 5 1 6

38. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei, 2005 Szállásdíjak Szállástípus

Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellness-szálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

millió forint

előző év = 100,0

Vendéglátásból származó bevétel millió forint

előző év = 100,0

Egyéb szolgáltatások millió előző év = forint 100,0

Összes bevétel millió forint

előző év = 100,0

98 470 28 447 39 417 26 220 3 497 889

116,5 121,6 119,0 111,9 93,5 102,5

44 041 10 719 18 360 12 878 1 960 125

104,3 99,0 113,3 100,6 88,7 64,8

46 208 11 214 22 174 11 725 992 103

123,5 164,4 122,8 103,6 90,2 77,4

188 718 50 379 79 951 50 823 6 449 1 116

114,9 122,7 118,7 106,9 91,5 93,6

16 472

115,8

9 623

111,7

13 460

118,2

39 555

115,6

4 529

193,8

3 054

145,4

3 873

153,3

11 456

164,5

7 551 8 472 1 253 1 162 2 211 2 353 114 021

211,6 112,4 99,9 104,1 99,6 95,7 114,9

3 437 9 519 186 63 554 68 54 430

217,0 113,9 71,6 89,4 125,5 115,8 105,9

2 507 1 567 74 262 288 392 48 792

213,2 121,0 101,2 117,9 80,7 94,4 122,6

13 494 19 558 1 513 1 587 3 053 2 813 217 243

213,2 113,8 95,3 105,4 101,2 95,9 114,1

51

39. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei, 2005 Külföldi Szállástípus

Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellness-szálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

millió forint

előző év = 100,0

69 426 23 944 29 195 14 772 1 284 232 10 987 1 384 5 778 3 171 125 496 633 1 911 75 763

109, 110, 112, 102, 97,3 119, 109, 146, 218, 112, 98,1 146, 81,1 95,6 109,

Belföldi szállásdíjbevétel millió forint előző év = 100,0 29 043 4 503 10 222 11 448 2 213 657 5 484 3 145 1 772 5 301 1 128 766 1 578 442 38 258

137,5 257,5 141,5 126,3 91,4 97,5 130,5 226,0 192,7 112,1 100,1 87,6 109,6 96,1 128,6

Összes millió forint 98 470 28 447 39 417 26 220 3 497 889 16 472 4 529 7 551 8 472 1 253 1 162 2 211 2 353 114 021

előző év = 100,0 116,5 121,6 119,0 111,9 93,5 102,5 115,8 193,8 211,6 112,4 99,9 104,1 99,6 95,7 114,9

40. A kereskedelmi szálláshelyek fajlagos bevételei, 2005 Egy vendégre jutó szállásdíj Szállástípus

Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellnessszálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

forint

Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj

előző év = 100,0

forint

19 623 49 752 21 270 12 517 9 126 7 715 22 662

106,1 101,0 104,0 103,1 103,7 107,9 104,4

7 241 20 627 7 945 4 504 3 407 2 167 6 054

108,2 106,9 104,2 105,1 106,0 112,1 106,3

6 223 21 328 8 177 3 579 1 956 1 597 6 433

113,0 119,1 107,0 109,6 101,9 109,3 108,2

16 006

106,4

6 456

114,0

5 889

111,2

20 329

125,3

8 032

143,4

6 861

157,7

9 406 4 050 5 255 8 115 7 278 16 141

103,8 106,7 106,0 102,3 106,1 107,6

3 940 1 531 1 849 2 465 1 479 5 777

105,8 104,6 107,1 102,5 105,5 110,0

1 734 876 1 675 1 724 – 4 716

104,8 105,2 113,1 101,4 – 111,9

52

előző év = 100,0

Egy szoba egy működési napjára jutó szállásdíj (REVPAR) forint előző év = 100,0

41. A szállodák szobafoglaltsága, 2005 Időszak Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December 2005.

öt-

négy-

41,4 54,8 57,1 73,2 76,4 72,7 66,7 72,4 81,4 78,5 59,5 50,6 65,4

Szobafoglaltság, % háromkétegycsillagos szállodák

38,3 44,3 54,2 60,7 64,2 61,7 68,7 75,5 71,8 66,7 55,0 43,5 59,0

24,1 28,7 38,8 40,4 47,9 47,4 54,8 60,6 53,9 48,0 39,5 30,4 43,8

15,4 17,7 24,0 23,2 28,4 31,5 39,3 39,9 30,1 27,7 26,5 20,6 28,6

szállodák átlagosan

23,4 24,9 25,8 30,0 32,0 31,1 37,8 36,1 29,9 33,1 32,3 26,7 31,2

29,3 34,8 43,5 47,3 52,2 50,8 56,6 61,5 57,7 54,1 44,9 35,5 48,1

ebből: gyógywellnessszállodák szállodák 43,5 50,6 59,1 56,1 62,7 63,4 71,6 80,0 71,5 65,4 63,0 42,8 61,1

31,5 37,9 38,7 40,7 42,6 46,9 58,3 66,6 56,5 49,4 43,9 37,4 46,5

42. A magánszálláshelyek kapacitása, 2005. július 31. Szállástípus

Vendéglátók

Kiadható szobák

Fizetővendéglátás Falusi szállásadás Magánszállásadás összesen

35 540 7 341 42 881

ágyak

88 714 18 403 107 117

192 916 43 046 235 962

férőhelyek 195 458 44 453 239 911

43. A magánszálláshelyek kapacitása, tervezési-statisztikai régiók és üdülőkörzetek szerint 2005 Vendéglátók Régió / Üdülőkörzet

szobák száma

Kiadható ágyak

férőhelyek

Tervezési-statisztikai régiók Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen ebből:

1 378 8 558 7 384 19 344 2 667 2 553 997 42 881

2 915 20 359 18 583 48 936 6 829 7 031 2 464 107 117

6 701 44 773 40 252 104 439 16 561 17 489 5 747 235 962

6 822 45 438 41 023 106 164 16 931 17 691 5 842 239 911

2 713 154 713 145 319 2 017 9 579 10 154 5 849 3 625 3 537

2 717 156 683 146 703 2 117 9 782 10 270 5 871 3 631 3 607

Kiemelt üdülőkörzetek Budapest Balaton ebből: Balaton-part Dunakanyar Mátra–Bükk Mecsek és Villány Sopron–Kőszeghegyalja Tisza-tó Velencei-tó–Vértes

731 28 227 26 353 292 1 583 2 301 1 056 525 647

1 232 71 979 67 588 832 4 239 4 716 2 605 1 418 1 703

53

44. A magánszálláshelyek vendégforgalma, 2005 Vendégek Régió / Üdülőkörzet

száma, ezer

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen ebből:

54 101 114 217 72 77 32 667

Budapest Balaton ebből: Balaton-part Dunakanyar Mátra–Bükk Mecsek és Villány Sopron–Kőszeghegyalja Tisza-tó Velencei-tó–Vértes

25 291 273 19 39 28 30 13 17

előző év = 100,0

Vendégéjszakák száma, ezer

Tervezési-statisztikai régiók 119,6 221 120,2 389 80,7 622 91,1 1 014 112,3 249 98,5 333 110,0 122 98,1 2 949 Kiemelt üdülőkörzetek 117,3 118 91,4 1 383 91,7 1 254 111,1 67 107,4 126 89,6 137 103,2 182 79,1 61 85,8 48

előző év = 100,0

Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2004 2005

122,2 101,0 94,3 85,6 104,4 102,1 101,0 95,3

4,0 4,6 4,7 5,0 3,7 4,1 4,1 4,5

4,1 3,9 5,5 4,7 3,5 4,3 3,8 4,4

124,7 91,5 91,3 129,9 101,8 80,1 99,6 82,4 84,5

4,4 4,8 4,6 3,0 3,4 5,5 6,2 4,5 2,9

4,7 4,8 4,6 3,5 3,2 4,9 6,0 4,7 2,9

45. A vendéglátóüzletek száma típusonként, kiemelt üdülőkörzetek szerint, 2005. december 31. Kiemelt üdülőkörzet

Éttermek, cukrászdák

Bárok, borozók

Kereskedelmi vendéglátóhelyek összes

Munkahelyi vendéglátóhelyek

Vendéglátó üzletek összes

száma Budapest Balaton ebből: part közeli települések Dunakanyar Mátra–Bükk Mecsek és Villány Sopron–Kőszeghegyalja Tisza-tó Velencei-tó–Vértes Kiemelt üdülőkörzetek összesen

6 677 3 434

951 615

7 628 4 049

1 325 138

8 953 4 187

3 020 1 386 1 655 1 017 656 256 452 15 533

428 406 665 390 309 126 100 3 562

3 448 1 792 2 320 1 407 965 382 552 19 095

97 128 313 257 110 12 40 2 323

3 545 1 920 2 633 1 664 1 075 394 592 21 418

54

46. A vendéglátóhelyek száma típusonként és tervezési-statisztikai régiók szerint 2005. december 31. Területi egység

Étterem, cukrászda

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Ország összesen

6 677 3 713 10 390 1 264 1 083 1 986 4 333 1 730 881 1 578 4 189 1 300 2 347 732 4 379 1 935 1 150 564 3 649 1 719 1 343 2 195 5 257 1 885 1 207 1 359 4 451 36 648

Bár, borozó

Kereskedelmi vendéglátóhely összesen

951 1 363 2 314 495 442 580 1 517 867 475 369 1 711 643 622 387 1 652 1 250 615 396 2 261 624 663 800 2 087 725 929 631 2 285 13 827

7 628 5 076 12 704 1 759 1 525 2 566 5 850 2 597 1 356 1 947 5 900 1 943 2 969 1 119 6 031 3 185 1 765 960 5 910 2 343 2 006 2 995 7 344 2 610 2 136 1 990 6 736 50 475

47. A vendéglátóhelyek eladási forgalmának alakulása, 2002–2005 Megnevezés

2002

2003

2004

2005

Kereskedelmi vendéglátóhelyek Munkahelyi vendéglátóhelyek Összesen

Forgalom, millió forint 421 513 443 077 44 934 53 411 466 447 496 488

496 785 67 826 564 611

567 047 67 206 634 253

Kereskedelmi vendéglátóhelyek Munkahelyi vendéglátóhelyek Összesen

Volumenindex, előző év = 100,0 103,7 96,0 109,3 109,5 104,1 97,3

101,2 115,5 102,7

107,5 92,1 105,7

55

48. Az üdülési csekket elfogadó kereskedelmi és magánszálláshelyek száma és a beváltott üdülési csekk értéke, 2005 Szállástípus Kereskedelmi szálláshelyek ebből: szállodák egyéb szálláshelyek Magánszálláshelyek ebből: fizetővendéglátás falusi szállásadás

Elfogadóegységek száma, 2005. december 31.

Beváltott üdülési csekk értéke, millió forint

1 833

6 519

671 1 162 1 010

4 202 2 317 676

683 327

505 171

56

Fogalmi meghatározások Látogató: minden olyan személy, aki idegenforgalmi célból a lakhelyétől különböző helységbe (országba) utazik. Turizmus: olyan személyek tevékenységei, akik saját, szokásos környezetükből más helyre utaznak, ahol folyamatosan nem több mint egy évet töltenek el pihenési, üzleti vagy más célokból, de nem keresőtevékenységet folytatnak. Szokásos környezet: egy személy otthonának és munkahelyének vagy tanulmányai helyének közvetlen környéke, valamint az általa gyakran látogatott helyek. Utazás: egy személy által végzett olyan tevékenység, melynek során elhagyja a lakóhelyül szolgáló települést egy évnél rövidebb időtartamra (függetlenül az együtt utazók számától). Egynapos utazás (kirándulás): a lakóhelyül szolgáló, településen kívülre irányuló, éjszakai tartózkodással nem járó utazás. Többnapos utazás: a lakóhelyül szolgáló, településen kívülre irányuló, éjszakai tartózkodással járó utazás. Háztartás: azoknak a személyeknek a közössége, akik – függetlenül a rokoni kapcsolatoktól és az adott lakásban való bejelentettségüktől – a folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik, egyazon jövedelmi és fogyasztói közösség tagjai. Második lakás: olyan nyaraló, hétvégi ház, apartman, lakás, telek, ahol a háztartás tagjai éjszakázni is szoktak, és az nem azon a településen van, ahol a háztartás lakóhelye. Utascsoportok (utasprofilok a nemzetközi gyakorlat szerint): Egy napra utazók: azok az utazók, akik 24 óránál rövidebb ideig tartózkodnak, tehát nem éjszakáznak a meglátogatott helyen. Több napra utazók: 1–3 éjszakát eltöltő (rövid idejű) utazók, 4 vagy több éjszakát eltöltő, tartós utazók. Turisztikai utazási célok (motivációk): Szabadidős turizmus: üdülés; körutazás; városnézés; természetjárás; rokon, barát, ismerős meglátogatása; gyógykezelés, egészségmegőrzés; kulturális és sportrendezvény meglátogatása; vadászat; vallási cél; Üzleti turizmus: konferencia, kongresszus; üzleti út; kiállítás, vásár. Nem turisztikai utazási célok: Vásárlás; Átutazás; Egyéb: munkavégzés; tanulás; egyéb utazási cél. Turisztikai kiadás: a költségek kiszámításánál bele kell számítani az utazás előtt, illetve után felmerülő, de az ahhoz közvetlenül kapcsolódó kiadásokat is. Nem kell ide számítani a továbbeladási céllal megvásárolt árukat, továbbá azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a megvásárlását, amelyet több utazás során kívánnak használni (pl. sátor, videokamera, lakóautó stb.). Bele kell azonban számítani az olyan áruk és szolgáltatások vásárlását, amelyek felhasználásra kerülnek az utazás során (pl. ételkonzervek, szállásdíj, utazási biztosítás, utazási irodának fizetett összeg stb.). Az előzőek szerint meghatározott, utazáshoz közvetlenül kapcsolódó valamennyi kiadás, függetlenül azok felmerülésének és a számlák kiegyenlítésének időpontjától. Így ide tartoznak például az utazás során beszerzett élelmiszerek, menetjegy, üzemanyag stb. és az utazást követően felmerült, de azzal kapcsolatban levő tételek, mint például a filmelőhívás. Kereskedelmi szálláshely: minden, engedélyben feljogosított, erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény (szálloda, panzió, turistaszállás, ifjúsági szálló, üdülőház, 57

kemping), amely üzletszerűen, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. Az adatok tartalmazzák az egyéni vállalkozók által üzemeltetett szálláshelyek adatait is. A 2005. évi adatok az 5-nél több szobával, illetve 10-nél több ággyal (kempingek esetében az 5-nél több hasznosított területegységgel) rendelkező szálláshelyek adatait tartalmazzák. A kapacitásadatok csak a működő egységekre vonatkoznak. A 45/1998. (VI. 24.) IKIM-rendelet, illetve az ezt módosító 54/2003 (VIII. 29.) GKMrendelet szerint: – gyógyszálloda az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, továbbá vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít, és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM-rendeletben foglalt feltételeknek; – wellness-szálloda az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport-, relaxációs, illetve wellnessszolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít, továbbá megfelel az 54/2003 (VIII. 29.) GKM-rendelet I/F pontjában meghatározott feltételeknek; – apartmanszálloda az a szálloda, amelyben az ágyak több mint 80%-a berendezett és felszerelt háló- és nappali szobával, valamint konyhával rendelkező apartmanban található, és megfelel a garniszállodára előírt követelményeknek, azzal az eltéréssel, hogy a kétszeres alapterületű szobaegységek méretébe az erkély és a terasz alapterülete is beleszámít, és legalább 11 szobaegységgel rendelkezik. A 110/1997. (VI. 25.) korm. rendelet, illetve az ezt módosító 150/2003. (IX. 22.) korm. rendelet értelmében a magánszemély lakásának vagy üdülőjének, valamint a gazdálkodó szervezet lakásának, illetve azok egy részének és a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítása a vendég részére magánszállásadói tevékenységnek minősül. A lakás vagy üdülő idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása a fizetővendéglátás, valamint a falusi szállásadás. Fizetővendéglátás a városban, a kiemelt gyógyhelyen, a kiemelt üdülőhelyen, a gyógy- vagy üdülőhelyen folytatott szállásadói tevékenység. Falusi szállásadásnak minősül a fizetővendéglátásnál nem említett községben és a már kialakult tanyás térségben folytatott idegenforgalmi célú szállásadói tevékenység. Vendéglátóhely: a 4/1997. (I. 22.) kormányrendeletnek és módosításainak megfelelő működési engedéllyel rendelkező, állandóan vagy ideiglenesen nyitva tartó hálózati egység. A vendéglátóhelyek (üzletek) számára vonatkozó adatok a KSH kiskereskedelmi és szálláshelyi regiszteréből (KISREG) származnak. A vendéglátóüzletek adatai előzetesek. Kereskedelmi vendéglátóhely: minden nyílt árusítású vendéglátóegység (pl. étterem, cukrászda, önkiszolgáló étterem, étkezőkocsi, bár, borozó, zenés szórakozóhely stb.). Munkahelyi vendéglátóhely: a zárt rendszerű – szeszesital-értékesítés nélküli – vendéglátóegység (étterem, büfé), ideértve a más helyen történő fogyasztásra, központi konyhán készített étel értékesítését (közétkeztetés) is. Utazásszervező az, aki - saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, - saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről külföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, 58

-

saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást külföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, - külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásait belföldön szervezi, - külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazásokat értékesít, - külföldi utazásszervező által szervezett utazást Magyarországon értékesít vagy abban közreműködik, - külföldről külföldre történő utazásokat szervez, továbbá - külföldi szálláshelyet belföldön értékesít, ideértve a külföldre szervezett tanfolyamokat is. Utazásközvetítő az, aki az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként az utazásszervező nevében köti meg. Belföldi utazásszervezés az utazásszervező által szervezett belföldi úti célú utazások szervezése és értékesítése. Nemzetközi utazásszervezés a belföldről külföldre és külföldről külföldre történő utazások szervezése, a külföldi utazásszervező Magyarországra történő utaztatásainak belföldi szervezése, illetőleg külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazások értékesítése, továbbá a külföldi szálláshely belföldi értékesítése. A 2005. évre vonatkozó beruházás- és GDP-adatok előzetesek. A 2005. évi munkaügyi adatok utólagos javítására a kiadvány megjelenését követően kerül sor, így azok a jelenleg publikáltaktól némileg eltérhetnek. Az idegenforgalmi (turisztikai) régiók – az észak-alföldi régió kivételével – egybefüggő területi egységek. Lehatárolásukban a tervezési-statisztikai régiókat módosították oly módon, hogy alkalmazkodjanak a kiemelt üdülőkörzetek határaihoz. Területük a regionális idegenforgalmi bizottságok (RIB) illetékességi területét jelenti. A 9 idegenforgalmi régió (Balaton, Budapest–Közép-Duna-vidék, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Tisza-tó) lefedi az ország egész területét. Az idegenforgalmi régiókat és illetékességi területüket a regionális idegenforgalmi bizottságok, valamint az azok munkaszervezeteinek feladatairól szóló 28/1998. (V.13.) IKIM-rendelet, továbbá a Balaton területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény állapította meg. A részadatok összegei – a kerekítések miatt – eltérhetnek az összesen adatoktól. Adatjavítás: az adatok – a hibás adatszolgáltatások visszamenőleges javítása miatt – a korábban publikáltaktól eltérhetnek.

59