Központi Statisztikai Hivatal
TURIZMUS 2004
Budapest, 2005
© Központi Statisztikai Hivatal, 2005 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és idegenforgalom-statisztikai osztálya ISBN 963 215 814 8
Főosztályvezető: dr. Probáld Ákos Összeállította: Kaszás Krisztina (3. fejezet) Kerecsényi Beáta (8., 10. fejezet) Kovács Csaba (4. fejezet) Puskás László (2. fejezet) Tóth Balázs (4. fejezet) Virág Edina (1., 5., 6., 7., 9. fejezet)
A kiadvány megrendelhető – This publication can be ordered: KSH Marketingosztály – HCSO, Marketing Section 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5–7. Telefon: 345-6570 – Phone: (36-1) 345-6550 Fax: (36-1) 345-6699 E-mail:
[email protected]
A kiadvány megvásárolható – This publication can be purchased: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt – Statistical Bookshop 1024 Budapest, Keleti Károly u. 10. Telefon – Phone: (36-1) 212-4348, valamint a KSH régiós igazgatóságain – and the regional directorates of the HCSO Információszolgálat – Information section: Telefon – Phone: (36-1) 345-6789; Fax: (36-1) 345-6788 Internet: http://www.ksh.hu
Tartalomjegyzék 1. AZ IDEGENFORGALOM SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN............................ 5 1.1. Idegenforgalom a fizetési mérlegben..................................................................................... 5 1.2. Vállalkozások, foglalkoztatás, átlagkereset ........................................................................... 6 1.3. Beruházások ........................................................................................................................... 7 2. NEMZETKÖZI UTASFORGALOM ................................................................................... 8 3. A KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI ........................................................ 9 3.1. A Magyarországra érkező külföldi látogatók jellemzői......................................................... 9 3.2. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint ......................... 10 3.3. A Magyarországra látogató külföldiek kiadásai .................................................................. 11 4. A LAKOSSÁG TURISZTIKAI UTAZÁSAI ..................................................................... 12 4.1. A lakosság belföldi utazásai.............................................................................................. 14 4.2. A lakosság utazásai külföldön........................................................................................... 16 4.2.1. A lakosság külföldi utazásainak jellemzői........................................................................ 16 4.2.2. A lakosság külföldi utazásai az utazás célja szerint.......................................................... 17 4.2.3. A lakosság kiadásai külföldi utakon ................................................................................. 17 4.2.4. A lakosság kiadásai külföldi utakon utazási célok szerint................................................ 18 5. SZÁLLÁSHELY-KAPACITÁS .......................................................................................... 19 5.1. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása ............................................................................ 19 5.2. A magánszálláshelyek kapacitása ........................................................................................ 20 6. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA.............................. 21 6.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma ................................................................... 21 6.2. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága....................................................... 24 6.3. A szállásfoglalás módja és az utazási célok......................................................................... 25 6.4. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei............................................................................... 26 7. A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA ................................................ 27 8. VENDÉGLÁTÁS .................................................................................................................. 28 9. AZ ÜDÜLÉSI CSEKK FORGALMA, ELFOGADÓHELYEI ........................................ 29 10. IDEGENVEZETŐK MAGYARORSZÁGON.................................................................. 30 FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK ........................................................................................ 31
TÁBLÁZATOK ......................................................................................................................... 35 1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004.................................................... 36 2. Az idegenforgalmi bevételek, kiadások és egyenleg alakulása, 1997–2004................... 37 3. Magyarországra látogató külföldiek országonként, 2004 ............................................... 38 4. A határszakaszok utasforgalmi adatai, 2004 ................................................................... 39 5. Nemzetközi utasforgalom a közlekedés módja szerint ................................................... 39 6. A Magyarországra érkező külföldi látogatók jellemzői, 2004 ........................................ 40 7. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, 2004........... 41 8. A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi kiadásai, 2004 ........................... 42 9. A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai utazási célok szerint, 2004 ........ 43 10. A háztartások utazásai, 2004 ........................................................................................... 44 11. A nem utazó háztartások megoszlása többnapos utazásoktól való távolmaradás oka szerint, 2004........................................... 45 12. Belföldi utazások száma és időtartama a lakóhely szerint, 2004 .................................... 46 13. Belföldi többnapos utazások száma és időtartama, 2004 ................................................ 47 14. Belföldi utak megoszlása utazási cél szerint, 2004 ......................................................... 48 15. Többnapos belföldi utazások száma az egyes megyékből és régiókból célrégió szerint, 2004 ..................................................................................................... 49 16. Többnapos belföldi utazások időtartama az egyes megyékből és régiókból célrégió szerint, 2004 ..................................................................................................... 50 17. A turisztikai kiadások összetétele a belföldi többnapos utakon úti cél szerint, 2004 ..... 51 18. A külföldre látogatók száma és tartózkodási ideje országonként.................................... 53 19. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, 2004. július 31.............................................. 54 20. A kereskedelmi szálláshelyek alkalmazottai, 2004. július 31. ........................................ 55 21. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 2004 .................................................... 56 22. A magánszálláshelyek kapacitása, 2004. július 31.......................................................... 57 23. A magánszálláshelyek vendégforgalma, 2004 ................................................................ 59 24. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma statisztikai régiók és kiemelt üdülőkörzetek szerint, 2004 ........................................................................... 61 25. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái országok szerint, 2004........................... 62 26. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának megoszlása a szállásfoglalás módja szerint, 2004 ......................................................................................................... 63 27. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának megoszlása a motiváció szerint, 2004................................................................................................. 63 28. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei, 2004 ................................................................ 64 29. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei, 2004 ................................................. 64 30. A kereskedelmi szálláshelyek fajlagos bevételei, 2004 .................................................. 65 31. Egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára, 2004........................................................... 65 32. A szállodai szobák száma és kihasználtsága, 1998–2004 ............................................... 66 33. A szállodák szobafoglaltsága, 2004 ................................................................................ 66 34. A vendéglátóhelyek számának alakulása típusonként..................................................... 67 35. A vendéglátóhelyek számának alakulása típusonként és tervezési-statisztikai régiók szerint, 2004. december 31. ................................................................................. 67
Jelmagyarázat – = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő. .. = Az adat ismeretlen. 0,0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.
1. AZ IDEGENFORGALOM SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN 1.1. Idegenforgalom a fizetési mérlegben A Magyar Nemzeti Bank a folyó fizetési mérlegben 2004-ben – idegenforgalom jogcímen – 3265 millió euró bevételt mutatott ki, ennyi volt az utasforgalmi export értéke. Ez a 2003-ban elért idegenforgalmi bevételnél 9, a 2002-ben realizált bevételnél 17%-kal kevesebb. Az elmúlt év folyamán az
idegenforgalmi bevétel a második negyedévtől kezdve elmaradt a 2003 azonos negyedévében befolyt összegtől. 2004-ben az idegenforgalmi kiadások 6%-kal növekedtek a megelőző évhez képest, és 2302 millió eurót tettek ki (utasforgalmi import). 1. ábra
Az idegenforgalmi szolgáltatások exportja és importja, 1995–2004 Bevétel millió euró 4 900 4 400 3 900 3 400 2 900 2 400 1 900 1 400 900 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
A folyó fizetési mérleg idegenforgalmi egyenlege – a bevételek visszaesésének, illetve a kiadások növekedésének következtében – az elmúlt évben 962 millió euró volt. Az
Kiadás Egyenleg
egyenleg 2001 óta folyamatosan csökkent, 2004-ben 25%-kal maradt el a 2003. évi, 42%-kal a 2002. évi egyenlegtől. 2. ábra
A forint/euró árfolyam alakulása, 2004 forint/euró 275 270 265 260 255 250 245 240
jan.
febr márc. ápr.
máj. jún.
5
júl.
aug. szept. okt.
nov. dec.
1.2. Vállalkozások, foglalkoztatás, átlagkereset A turizmus számos nemzetgazdasági ág teljesítményéhez járul hozzá különböző mértékben. A legjellemzőbb, legszorosabb kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal (H) van. A „szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág” teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 2004 mindegyik negyedévében növekedett. A bővülés mértéke egyik negyedévben sem érte el a nemzetgazdaság egészének teljesítmény-növekedését. A H nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke az év egészét tekintve 3%-kal nőtt, a nemzetgazdaságban 4%-os növekedés mutatható ki.
A 2004. év végén a nemzetgazdaságban működő vállalkozások közel 5%-a tevékenykedett a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban. Ez összesen 40 ezer vállalkozást jelentett 2004-ben, ami 4%-kal kevesebb volt, mint a megelőző évben. A szakmára az egyéni vállalkozások túlsúlya jellemző, az összes vállalkozás közel hattizede (23,7 ezer vállalkozás) működött ebben a vállalkozási formában. A társas vállalkozások nagyrésze (97%-a) korlátolt felelősségű társaság és betéti társaság volt. 1. tábla
A működő vállalkozások száma december 31-én (ezer) 2004
Megnevezés
2001
2002
2003
Nemzetgazdaság ebből: Szálláshely-szolgáltatás ebből: társas vállalkozás ebből: betéti társaság korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság egyéni vállalkozás Vendéglátás ebből: társas vállalkozás ebből: betéti társaság korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság egyéni vállalkozás
840 575
860 022
882 503
871 956
7 707
6 801
6 767
6 042
2 744
2 789
3 005
2 721
988 1 623 67 4 963 33 734
976 1 686 68 4 012 34 042
999 1 885 62 3 762 34 946
838 1 766 64 3 321 34 029
11 997
12 662
13 600
13 685
7 023 4 437 23 21 737
7 365 4 797 24 21 380
7 759 5 364 23 21 346
7 349 5 899 22 20 344
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 2004-ben 148,8
ezer főt foglalkoztattak a kölcsönzött munkaerő nélkül. A foglalkoztatottak száma 7%-kal nőtt a megelőző évhez képest. 2. tábla A foglalkoztatottak száma (ezer fő) Megnevezés 2001 2002 2003 2004
Nemzetgazdaság ebből: Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban foglalkoztatottak aránya, %
6
3 859,5
3 870,6
3 921,9
3 900,4
143,0
137,3
139,4
148,8
3,7
3,5
3,6
3,8
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2004-ben 90,2 ezer forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 70,5 ezer forintot, a szellemi foglalkozásúak 150,8 ezer forintot kerestek átlagosan. A gazdasági ág bruttó átlagkeresete 8%-kal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest. Ez meghaladja a nemzetgazdaság egészét jellemző 6%-os növekedést. Az emelkedés ellenére a H gazdasági ágban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági
átlag mindössze 62%-át tette ki 2004-ben. A fő gazdasági ágak közül a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete volt a legalacsonyabb. Nem érte el a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A, B), illetve az építőipar (F) szintjét sem, míg az iparban (C-E) és a kereskedelemben (G) foglalkoztatottaké 36–56%-kal volt magasabb, mint a vizsgált gazdasági ágé. 3. tábla
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete, 2004 Megnevezés Nemzetgazdaság ebből: Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Nemzetgazdaság ebből: Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
Fizikai foglalkozásúak
(forint/fő) Együtt
Szellemi foglalkozásúak
Bruttó átlagkereset 96 084 70 534 Nettó átlagkereset 70 197 56 527
203 585
145 675
150 787
90 188
121 326
93 783
96 114
66 222
1.3. Beruházások A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban 2004-ben a beruházások értéke 35,8 milliárd forintot tett ki, ami 5%-kal kevesebb az előző évhez képest. A csökkenés ellentétes a nemzetgazdaság
egészének beruházásait jellemző növekvő tendenciával. Az elmúlt évben az ágazat beruházásai a nemzetgazdasági beruházások kevesebb mint 1%-át jelentették, ami mérséklődést mutat az előző évekhez viszonyítva. 4. tábla A beruházások
Megnevezés
2001
Beruházások folyó áron, milliárd forint Nemzetgazdaság ebből: Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
2002
3 158,0 3 525,6
Volumenindex (előző év = 100,0) Nemzetgazdaság ebből: Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásainak aránya az összes beruházásból, %
7
2003
2004
3 694,8
4 076,2
33,7
40,7
37,1
35,8
103,5
107,8
102,2
107,8
102,1
115,8
88,2
95,1
1,1
1,2
1,0
0,9
2004-ben a beruházások értékének a felét az építési beruházások tették ki, az összes beru-
házás további 34%-át belföldi gépekre, 16%át importgépekre költötték. 5. tábla
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásainak anyagi-műszaki összetétele folyó áron (millió forint) Építés BelföldiImportEgyéb Összesen Év gép-beruházás 2001 2002 2003 2004
20 437 25 985 23 212 17 847
9 134 11 104 10 823 12 162
4 149 3 579 3 037 5 790
19 9 8 4
33 739 40 677 37 080 35 802
2. NEMZETKÖZI UTASFORGALOM kából érkezők száma gyakorlatilag stagnált, az Ázsiából érkezőké 13, míg az ausztrál kontinensről érkezőké 50%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. Az Ázsiából érkezők közül jelentősen emelkedett a kínaiak (95%kal) és a japánok száma (13%-kal), míg az izraeliek száma 10%-kal nőtt.
A Határőrség 2004-ben 36,6 millió külföldi állampolgár belépését jelentette, ami 1%-os növekedést jelent a 2003. évihez képest. A Magyarországra látogató külföldiek 97%-a európai volt. Az Európai Unió 24 tagországából Magyarországra látogatók száma 8%-os emelkedést mutat, míg a korábbi 15 uniós tagországból ideérkezők száma 2%-kal nőtt. A német állampolgárok határátlépéseinek száma csökkent (4%-kal), viszont a nem környező országok állampolgárainak határátlépéseit nem számítva még mindig a németek jöttek a legnagyobb számban (3,1 millió belépő). Az Unió országaiból érkezők száma jelentősen emelkedett: Belgium (12%-kal), Nagy-Britannia (38%kal), Görögország (16%-kal), Írország (25%kal), Luxemburg (87%-kal), Portugália (33%kal) és Spanyolország (26%-kal) tekintetében is. Az újonnan csatlakozó országok közül a legdinamikusabb emelkedést Csehország és Lengyelország mutatta (20–20%-kal). Az Amerikai Egyesült Államokból hazánkba látogató állampolgárok száma 13%-kal, az amerikai kontinensről érkezők száma pedig ugyanilyen arányban emelkedett. Az Afri-
2004-ben a magyar állampolgárok között 17,6 millió határátlépést regisztráltak, ami 23%-os bővülést jelent az előző évhez képest. A román határszakaszon erőteljesen élénkült a magyar állampolgárok határátlépéseinek száma, amely 130%-kal haladta meg az előző évit, hasonló arányban erősödött a magyar állampolgárok határátlépéseinek száma az ukrán határszakaszon is, ahol 103%kal nőtt a személyforgalom. Az osztrák és a szlovák határszakaszon stagnált, míg az összes többi határszakaszon emelkedett a személyforgalom, a szlovén határszakaszon 43%-kal, a szerb határszakaszon 45%-kal. A magyar állampolgárok légi úton történő határátlépéseinek száma 19%-kal emelkedett.
8
3. A KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI (A fejezet részletesebb kifejtését lásd A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői, 2004 c. kiadványban.) 3.1. A Magyarországra érkező külföldi látogatók jellemzői Magyarországra 2004-ben 33,9 millió fő külföldi látogató érkezett (tehergépkocsivezetők nélkül). A külföldiek magyarországi turisztikai kiadásait vizsgáló keresletfelvétel éves adatai alapján a hazánkba érkezők 64%-a (21 722 ezer fő) egynapos, éjszakázás nélküli, 36%-a (12 212 ezer fő) többnapos látogató (tartózkodó). A tartózkodók esetében a hétvégi típusú utak aránya 19% (6340 ezer fő), a 4 vagy több napra érkezők aránya 17% (5872
ezer fő) az összes látogatószámhoz viszonyítva. Megfigyelhető, hogy a IV. negyedévben, eltérően az előző időszakoktól, a tartózkodók esetében ez az arány eltolódott a rövidebb tartózkodási idejű utak javára. Negyedévenkénti bontásban, a legtöbben a nyári hónapokban érkeztek hazánkba, ami több mint egyharmadát tette ki a teljes Magyarországra irányuló látogatásnak. 6. tábla
A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma, 2004 (a tehergépkocsi-vezetők adatai nélkül)
Időszak
Egynapos látogatók
Többnapos látogatók 1–3 éjszakát 4 vagy több éjszakát eltöltők eltöltők száma (ezer fő)
Látogatók összesen
I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
3 586 5 645 7 143 5 348
1 156 1 412 2 235 1 537
1 306 1 538 2 298 731
6 048 8 595 11 675 7 616
Év összesen
21 722
6 340
5 872
33 934 3. ábra
A Magyarországra érkező külföldi látogatók tartózkodási ideje (ezer nap) 40 000
4 vagy több éjszakát eltöltők 1–3 éjszakát eltöltők
35 000 30 000
egynapos látogatók által eltöltött idő
25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 2004. I. negyedév
2004. II. negyedév
2004. III. negyedév
9
2004. IV. negyedév
napos emelkedés után ismét csökkenő tendenciát mutat a második félévben is. Ez az érték az I. negyedévben a legmagasabb (3,4 nap), majd a nyári hónapok 3,1 napos átlaga után az év végére 2,1 napra esik vissza.
A külföldiek közel 100 millió napot töltöttek el Magyarországon. Ennek 22%-át az egynapos utazók, 78%-át a többnapos látogatások adták. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje negyedévenként 2,1 és 3,4 nap között mozgott, ami a III. negyedévben tapasztalható, 0,2
7. tábla A Magyarországra látogató külföldiek tartózkodási ideje, 2004
Időszak
Egynapos Többnapos látogatók Látogatók látogatók által eltöltött idő 1–3 éjszakát eltöltők 4 vagy több éjszakát által eltöltők eltöltött tartózkodási által tartózkodási által összesen átlagosan idő ideje átlagosan ideje átlagosan (ezer (nap/fő) összesen összesen eltöltött összesen eltöltött nap) (ezer (ezer nap) idő (ezer nap) idő nap) (nap/fő) (nap/fő)
I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
3 586 5 645 7 143 5 348
3 292 3 966 5 561 3 763
2,8 2,8 2,5 2,4
13 722 15 026 23 332 7 169
10,5 9,8 10,2 9,8
20 600 24 636 36 036 16 280
3,4 2,9 3,1 2,1
Év összesen
21 722
16 582
2,6
59 249
10,1
97 553
2,9
3.2. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint Az egynapos utazók legfontosabb motivációi közül természetes módon az átutazás (46%) és a vásárlás (32%) töltik be a legfontosabb szerepet. E mellett a turisztikai céllal érkezők aránya 17%, melyből a szabadidős turizmusnak jutott a meghatározó rész.
Negyedévenkénti bontásban megfigyelhető, hogy a vásárlás a nyári hónapokban visszaesik 23%-ra, ezzel egyidőben viszont az átutazás 58%-ra növekszik. Ez utóbbi a nyári hónapokban is igen jelentős átmenő forgalommal magyarázható. 8. tábla
A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, egynapos látogatók, 2004 (%) Szabadidős Üzleti Turisztikai Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen Időszak turizmus turizmus motiváció együtt I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
14,4 18,5 13,4 14,8
1,5 1,7 1,6 2,0
15,9 20,2 15,0 16,8
43,6 34,9 23,3 32,3
34,2 37,8 58,0 45,6
6,3 7,2 3,7 5,4
100,0 100,0 100,0 100,0
Év összesen
15,2
1,7
16,9
31,9
45,8
5,4
100,0
10
A hosszabb időre érkezők esetében már lényegesen meghatározóbb a szabadidős és üzleti célú motiváció (74%). Megfigyelhető, hogy a vásárlási céllal érkezők aránya a többnapos látogatók esetében csupán 3%, ami egytizede az egynapos látogatók vásárlási arányának. Az év során a szabadidős turizmus mindvégig megőrzi jelentős arányát a többnapos uta-
zások esetében. Az év során a téli hónapokban tapasztalhatjuk a legjelentősebb csökkenést az üzleti turizmus arányába, főként az ünnepek miatt. Továbbá megfigyelhető, hogy szintén az év végi ünnepekre a vendégmunkások nagy hányada utazik át országunkon, melynek hatására a IV. negyedévben 22%-ra nő az arányuk.
9. tábla A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, többnapos látogatók, 2004 (%) Szabadidős Üzleti Turisztikai Vásárlás Átutazás Egyéb Összesen Időszak turizmus turizmus motiváció együtt I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
65,2 67,4 69,9 65,9
14,2 14,2 13,9 5,5
79,4 81,7 83,8 71,4
4,6 4,6 1,8 2,4
5,6 5,6 6,1 22,1
10,4 8,1 8,3 4,1
100,0 100,0 100,0 100,0
Év összesen
64,0
9,8
73,9
3,0
16,1
7,1
100,0
3.3. A Magyarországra látogató külföldiek kiadásai A külföldi látogatók 2004-ben 822 milliárd forintot költöttek el hazánkban. Kiadásaik az egynapos utazók és többnapos tartózkodók között 23–77%-os arányban oszlottak meg. A legnagyobb bevétel a III. negyedévre esett, értéke 264 milliárd forint volt. Ebben az időszakban az egy- és a több-
napos látogatók költekezése egyaránt a legmagasabb volt. A külföldi látogatók egy fő egy napjára jutó kiadásai az év első felében magas értéket mutattak, főleg az egynapos utazóknál. A nyári hónapokra 7,9 és 7,2 ezer forintra csökkent az egynapos, illetve a többnapos látogatók esetében. 10. tábla
A Magyarországra érkező külföldi látogatók magyarországi kiadásai, 2004
Időszak
Egynapos látogatók millió egy fő egy forint napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap)
Többnapos látogatók millió egy fő egy forint napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap)
Látogatók összesen millió egy fő egy forint napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap)
I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
40 191 50 052 56 387 45 640
11,2 8,9 7,9 8,5
158 802 170 435 207 630 92 663
9,3 9,0 7,2 8,5
198 993 220 487 264 017 138 302
9,7 8,9 7,3 8,5
Év összesen
192 269
8,9
629 531
8,3
821 800
8,4
11
Az összes külföldiek kiadásaiból származó bevétel 60%-a, azaz 493 milliárd forint a szabadidős, 105 milliárd forint az üzleti turizmushoz kötődik. Az átutazók (akiknek nem végső utazási célja Magyarország és döntő többségük egynapos látogató) mintegy 46 milliárd forintot költöttek. Az egynapos
látogatások esetében vásárlásra költöttek a legnagyobb mértékben a hazánkba látogatók, ami az összes bevétel 62%-át tette ki. A többnapos látogatók kiadásainak számottevő része (74%) a szabadidős utazásokhoz kapcsolódik. 4. ábra
A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2004. I. negyedév Szabadidős turizmus
2004. II. negyedév
Üzleti turizmus
2004. III. negyedév Vásárlás
2004. IV. negyedév Átutazás
Egyéb
4. A LAKOSSÁG TURISZTIKAI UTAZÁSAI (A fejezet részletesebb kifejtését lásd A lakosság belföldi turisztikai utazásainak jellemzői c. hamarosan megjelenő kiadványban.) 2004-ben a 3,8 millió magyarországi háztartás 84%-a volt közvetlenül érintett a turizmusban, tehát több mint 3,2 millió háztartásnak legalább az egyik tagja utazott a lakóhelyéül szolgáló településen kívülre. Egynapos utazáson a háztartások 78, két-, illetve négynapos utazáson 39, öt- és többnapos utazáson 36%-a vett részt. Ez azt jelenti, hogy összesen 4,4 millióan tettek legalább egyszer többnapos utazást ebben az időszakban. (Egy adott háztartás természetesen többféle utat is tehetett.)
Míg a rövidebb utazásoknál alig érezhető a szezonális hatás, az öt- és többnapos utak esetében ez igen jelentős volt. A turisztikai főszezont jelentő harmadik negyedévben a magyarországi háztartások 31%-a indult ötnapos vagy ennél hosszabb utazásra. Közel 300 ezer azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek belföldre nem, csak külföldre tettek öt- vagy annál többnapos utazást.
12
11. tábla A belföldi, illetve külföldi turizmusban részt vevő és az abból kimaradó háztartások száma, 2004 A turizmusban részt vevő
Összes háztartás
háztartások*
Időszak száma, ezer I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Év összesen
A turizmusból kimaradó
2 169 2 591 2 756 2 580 3 211
aránya, %
száma, ezer
aránya, %
57 68 72 67 84
1 658 1 242 1 077 1 251 613
43 32 28 33 16
száma, ezer
aránya, %
3 827 3 833 3 833 3 831 3 831
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
*Ugyanaz a háztartás az egyik negyedévben utazhat, a másik negyedévben az utazásból kimaradhat.
Egynapos utazásokat legnagyobb arányban (86%) a Közép- és Dél-Dunántúlon lakó háztartások tagjai tettek, míg a valódi turisztikai aktivitást jobban kifejező, öt- és többnapos utak tekintetében kiemelkedett a Kö-
zép-Magyarország régió, az itt élő háztartások közel feléből legalább egy személy részt vett ilyen utazáson. A keleti országrészben ez az arány alig haladta meg a 30%-ot. 5. ábra
A háztartások utazási intenzitása az öt- és többnapos utak tekintetében, 2004
A többnapos utazásoktól való távolmaradás oka elsősorban anyagi eredetű (38%) volt, emellett egészségügyi okok (22%), illetve munkából adódó kötelezettségek (15%) játszottak benne jelentős szerepet. Az
anyagi okokra elsősorban a keletmagyarországi háztartások hivatkoztak. A háztartásoknak mindössze 3%-a nyilatkozott úgy, hogy nem szeret(ne) utazni.
13
4.1. A lakosság belföldi utazásai A lakosság 2004-ben összesen mintegy 161 millió belföldi utazást tett, melynek során 226 millió napot töltöttek el. Az utazások 88%-a egynapos volt, 9%-a 2–4 napig, 3%-a pedig ennél tovább tartott. Utóbbiak 40%-át a Közép-Magyarország régió lakói tették, ugyanakkor ez volt az egyik legjelentősebb fogadó régió is; 3,9 millióan érkeztek ide több napra, a Balatonhoz 3 millió, ÉszakMagyarországra és Észak-Alföldre 2,5–2,6 millió utazást tettek honfitársaink. Az utazás során eltöltött idő tekintetében ez azt jelenti, hogy Budapest–Közép-Duna-vidéken közel
16 millió, a Balatonnál 17 millió, ÉszakAlföldön és Észak-Magyarországon több mint 10 millió napot töltöttek a turisták többnapos utazásaik során. Ez azt mutatja, hogy míg a legtöbb régióban az átlagos tartózkodási idő 4 nap körül volt, addig ez a Balatonnál 5,7 nap. A „magyar tengerhez” tett utazások egyharmada a fővárosi háztartásokhoz kötődött. Az utazások viszonylag rövid távúak, általában jellemző, hogy a „kibocsátó régióból” a hozzájuk közeli „célrégióba” gyakrabban utaznak.
12. tábla A háztartások utazásai a háztartás lakóhelye szerint, 2004 Egynapos utakon Régió
KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
2–4 napos 5 és többnapos utakon utakon részt vevő háztartások száma, aránya, száma, aránya, ezer % ezer %
száma, ezer
aránya, %
848
77
541
49
519
350
86
174
43
289
78
145
317
86
373 414 409 3 000
Valamilyen utazáson száma, ezer
aránya, %
47
946
85
145
36
363
89
39
136
37
303
82
130
35
134
36
324
88
78
148
31
137
29
400
84
73 77 78
201 182 1 521
36 34 39
164 173 1 408
29 32 36
446 429 3 211
79 80 84
Az utazók jellemzői szerint vizsgálva egyenként 22–26 millió napot töltöttek turizmussal a 0–24, a 25–44, illetve a 45–64 éves korosztály tagjai.
A többnapos utazások kétharmadánál személygépkocsit vettek igénybe, autóbuszt, illetve vonatot az utazások 17–18%-ánál használtak a turisták. Az utazás során eltöltött idő 70%-át saját második otthonban, illetve rokon-, barát által biztosított szálláshelyen töltötték az utazó személyek, a kereskedelmi szálláshelyekre a vendégforgalom 20%-a jut.
14
napos utazásoknál a keresőtevékenység (18%), az iskolai tanulmányút és a vásárlás (15–15%) volt a legjelentősebb motiváció, a 2–4 napos utaknak 44%-a rokon, barát meglátogatása miatt történt. Az öt- és többnapos utak esetében a vízparti üdülés aránya 22%, a városnézésé pedig 13% volt.
Az utazások célját vizsgálva megállapítható, hogy a legfőbb okok, amiért a belföldi utazók útra keltek, a rokon, barát meglátogatása (18%), a keresőtevékenység (16%), a vásárlás (13%) és az iskolai tanulmányút (13%). Az említett arányok azonban szélsőséges megoszlást mutatnak, ha az utazások időtartamát vizsgáljuk. Az egy-
6. ábra A belföldi utak megoszlása utazási célok szerint, 2004 Vízparti üdülés
4%
4%
Hegyvidéki üdülés
4% 7%
Falusi turizmus
1%
Körutazás
0%
Városnézés
4%
16%
Rokon, barát meglátogatása Iskolai tanulmányút, tábor Gyógykezeltetés Egészségmegőrzés Konferencia, kongresszus
2%
18%
Üzleti út, kiállítás, vásár Kult. rendezvény, sportesemény Vallási okok
13%
Vásárlás Tanulás Munkavégzés (keresőtevékenység)
2% 3%
3% 2%
13% 4%
2%
A belföldi többnapos utakon a lakosság összesen 211 milliárd forintot költött el, ebből 50 milliárdot szállásra, 66 milliárdot étkezésre, 44 milliárdot közlekedésre és üzemanyagra, utazási irodák részére közel 8 milliárdot, egyéb szolgáltatásokra és ajándéktárgyakra pedig 43 milliárd forintot. A turisztikai költést természetesen nagymértékben befolyásolta a háztartás anyagi helyzete, illetve a lakóhelyéül szolgáló település mérete. A saját, második otthonnal rendelkező háztartások 18%-a 200 ezer forintnál többet adott ki többnapos utazásokra az elmúlt év során, míg a második otthonnal nem rendelkezőknél ez az arány mindössze
Hobbi jellegű munkavégzés Egyéb
3% volt. A személygépkocsit használók 7, a nem használóknak viszont csak 1,5%-a tartozott a 200 ezer forintnál többet költők csoportjába. A budapesti háztartások mindössze 55%-ánál nem jelentkezett többnapos belföldi utazáshoz kapcsolódó turisztikai költés, míg a 10 ezer lakosnál kisebb települések esetében ez az arány meghaladta a 70%-ot. A belföldi többnapos utazások szervezéséhez az utak mindössze 1,3%-ánál vettek igénybe utaztató szervezetet. Ennek kapcsán 8 milliárd forintot költött a lakosság az utazási irodák és ügynökségek által nyújtott szolgáltatásokra. Az átlagos részvételi díj közel 30 ezer forint volt.
15
4.2. A lakosság utazásai külföldön 4.2.1. A lakosság külföldi utazásainak jellemzői A magyar lakosság a 2004. évben 16,9 millió látogatást tett külföldre. A lakosság külföldi utazásait vizsgáló felvétel éves adatai alapján a külföldre látogatók 56%-a (9462 ezer fő) egynapos, éjszakázás nélküli, 44%-a (7395 ezer fő) többnapos látogató (tartózkodó). A tartózkodókon belül a hétvégi típusú utak aránya 36% (2627 ezer fő), a 4 vagy több éjszakára érkezők aránya 64% (4768 ezer fő).
Időszak
A külföldiek magyarországi utazásaival párhuzamot mutat, hogy ez az arány a IV. negyedévben a magyar utazók esetében is eltolódott a rövidebb tartózkodási idejű utak javára. A legtöbben a nyári hónapokban látogattak külföldre, ami ebben a felvételben is közel egyharmadát teszi ki a teljes látogatószámnak. A magyar utazók külföldre tett utazásai tehát hasonlóságot mutatnak a külföldiek hazánkba tett utazásaival. 13. tábla A külföldre látogatók száma, 2004* (ezer fő) Egynapos Látogatók Többnapos látogatók látogatók összesen 1–3 éjszakát 4 vagy több éjszakát eltöltők száma
I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
1 390 2 475 2 682 2 916
582 624 738 684
1 018 1 005 2 049 697
2 990 4 103 5 468 4 297
Év összesen
9 462
2 627
4 768
16 858
* Nem tartalmazza a tehergépjárművel utazókat.
A magyar lakosság közel 62 millió napot töltött el külföldön. Ennek 15%-át az egynapos, éjszakázás nélküli utazók, 85%-át a többnapos látogatások tették ki. A külföldön
átlagosan eltöltött idő negyedévenként 2,6 és 4,5 nap között mozgott. Ez a III. negyedévben, a nyári hónapok alatt volt a legmagasabb, amit az I. negyedév követ (4,1 nap). 14. tábla A külföldre látogatók tartózkodási ideje, 2004
Időszak
Többnapos látogatók Egynapos Látogatók látogatók által eltöltött idő 1–3 éjszakát eltöltők 4 vagy több éjszakát által eltöltők eltöltött tartózkodási által tartózkodási által összesen átlagosan idő ideje átlagosan ideje átlagosan (ezer (nap/fő) összesen összesen eltöltött összesen eltöltött nap) (ezer (ezer nap) idő (ezer nap) idő nap) (nap/fő) (nap/fő)
I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
1 390 2 475 2 682 2 916
1 821 1 841 2 255 1 974
3,1 3,0 3,1 2,9
8 982 9 044 19 799 6 473
8,8 9,0 9,7 9,3
12 193 13 360 24 735 11 363
4,1 3,3 4,5 2,6
Év összesen
9 462
7 891
3,0
44 298
9,3
61 650
3,7
16
4.2.2. A lakosság külföldi utazásai az utazás célja szerint szerepe. Érdekes módon a turisztikai motiváció aránya nem a nyári hónapokban (III. negyedév 20%) a legnagyobb, hanem a II. negyedévben (23%).
Az egynapos utazások motivációi közül természetes módon a vásárlás (69%) tölti be a legfontosabb szerepet. E mellett a turisztikai céllal utazók aránya 20%, amelyből a szabadidős turizmusnak van meghatározó
15. tábla A külföldre látogatók megoszlása az utazás célja szerint, egynapos látogatók, 2004 Időszak
Szabadidős Üzleti Turisztikai turizmus turizmus motiváció együtt
Tanulás
Vásárlás Egyéb
(%) Összesen
I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
16,3 21,2 17,6 17,0
1,4 1,8 2,1 2,4
17,8 23,0 19,7 19,4
0,1 0,6 0,3 0,4
73,5 69,6 68,9 66,3
8,6 6,8 11,0 13,9
100,0 100,0 100,0 100,0
Év összesen
18,2
2,0
20,2
0,4
69,0
10,5
100,0
A hosszabb ideig tartózkodók esetében már lényegesen meghatározóbb a szabadidős és üzleti célú motiváció (91%), amely a téli hónapokban sem esett 87% alá. Ebben a cso-
portban a vásárlási céllal utazók aránya éves szinten már csak 2% volt, mely a IV. negyedévben, a karácsonyi vásárlásokat is tartalmazó utazások esetében sem érte el a 4%-ot. 16. tábla
A külföldre látogatók megoszlása az utazás célja szerint, többnapos látogatók, 2004 Időszak
Szabadidős Üzleti Turisztikai turizmus turizmus motiváció együtt
Tanulás
Vásárlás
(%) Egyéb Összesen
I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
79,9 80,3 90,6 79,2
7,2 10,2 4,3 9,2
87,1 90,4 94,9 88,4
1,3 1,0 0,6 0,9
2,7 2,4 1,6 3,9
8,9 6,2 2,9 6,8
100,0 100,0 100,0 100,0
Év összesen
83,9
7,1
91,0
0,9
2,4
5,7
100,0
4.2.3. A lakosság kiadásai külföldi utakon A külföldre látogatók a 2004. évben 578 milliárd forintot költöttek el. A lakosság kiadásai az egynapos utazók és tartózkodók között 16–84%-ban oszlottak meg. A leg-
nagyobb kiadás (összesen 206 milliárd forint) a III. negyedévben történt, mind az egynapos, mind a többnapos utazók esetében.
17
17. tábla A lakosság költése külföldi utakon, 2004
Időszak
Egynapos látogatók millió egy fő egy forint napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap)
Többnapos látogatók millió egy fő egy forint napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap)
Látogatók összesen millió egy fő egy forint napjára jutó költés, (e Ft/fő/nap)
I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
15 189 23 637 27 517 26 925
10,9 9,6 10,3 9,2
106 120 117 476 178 745 82 877
9,8 10,8 8,1 9,8
121 309 141 114 206 262 109 802
9,9 10,6 8,3 9,7
Év összesen
93 268
9,9
485 218
9,3
578 487
9,4
4.2.4. A lakosság kiadásai külföldi utakon utazási célok szerint A lakosság kiadásai követik az utazási céloknál leírtakat. Ezek szerint az egynapos utazásoknál a kiadások 81%-a (75 milliárd forint) a vásárlási céllal tett utazások kere-
tében valósult meg. A turisztikai motivációs utakon elköltött 14 milliárd forint (15%) csaknem háromnegyede (10 milliárd forint) szabadidős úton került elköltésre. 18. tábla A külföldre látogatók költése utazási célok szerint, egynapos látogatók, 2004
Időszak
Szabadidős Üzleti Turisztikai turizmus turizmus motiváció együtt
Tanulás
Vásárlás
Egyéb
(millió Ft) Összesen
I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
1 898 2 849 2 588 3 146
245 425 1 953 1 045
2 143 3 274 4 541 4 191
7 81 58 70
12 381 19 937 21 652 21 474
658 345 1 266 1 190
15 189 23 637 27 517 26 925
Év összesen
10 480
3 668
14 148
217
75 443
3 460
93 268
A többnapos látogatók viszont számottevő mértékben (89%) turisztikai célú utazáson költötték el pénzüket, ennek jelentős részét (91%-át) ráadásul szabadidős tevékeny-
ségekre fordították. A vásárlási céllal tett utazásokon megvalósuló költések viszont csak 7%-ot képviselnek a többnapos utazásokon belül. 19. tábla A külföldre látogatók költése utazási célok szerint, többnapos látogatók, 2004
Időszak
Szabadidős Üzleti Turisztikai turizmus turizmus motiváció együtt
Tanulás
Vásárlás
(millió Ft) Egyéb Összesen
I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
82 377 89 407 155 103 66 351
8 174 11 365 9 706 9 069
90 551 100 772 164 809 75 420
1 718 1 099 1 383 1 273
7 201 12 081 9 583 3 236
6 650 3 524 2 970 2 948
106 120 117 476 178 745 82 877
Év összesen
393 238
38 314
431 552
5 473
32 101
16 092
485 218
18
5. SZÁLLÁSHELY-KAPACITÁS 2004-ben a főidényben (július 31-én) a kereskedelmi és a magánszálláshelyek öszszesen 193 ezer szobával és 577 ezer férő-
hellyel álltak országszerte a vendégek rendelkezésére.
5.1. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása ifjúsági szállók és üdülőházak együttes férőhely-kapacitása az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely-kapacitás közel egynegyedét tette ki.
2004 júliusában 3000 kereskedelmi szálláshely közel 85 ezer szobával és 336 ezer férőhellyel várta a vendégeket. 2003 júliusához képest 2004-ben 2-vel több, összesen 824 szálloda működött az országban. A szállodák közel 48 ezer szobával és az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely egyharmadával (112,8 ezer férőhellyel) rendelkeztek. Az utóbbi években tapasztalt szállodákon belüli aránybeli eltolódás a magasabb kategóriájú egységek javára 2004-ben folytatódott. A legmagasabb kategóriájú, ötcsillagos szállodák száma 2-vel, a négycsillagos egységek száma 16-tal nőtt 2003-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy ezekben a kategóriákban összesen közel 1900 szobával bővült a szobakapacitás. A két-, illetve egycsillagos szállodák száma ugyanakkor 30 egységgel és több mint 1000 szobával csökkent. Az összes szálloda közül 56 jelezte, hogy eleget tesz a gyógyszállodákra előírt követelményeknek, míg 15 egység wellnessszállodaként működött. Ez alapján a szállodai férőhelyek közel egyhatodával a gyógy- és wellness-szállodák rendelkeztek. 2004 júliusában a működő panziók száma meghaladta az 1100-at. A panziók a kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 13%-ával (45 ezer férőhellyel) álltak a vendégek rendelkezésére. A többi szállástípus közül – a férőhelyek számát tekintve – kiemelkedtek a kempingek. A 283 egység a szállodákhoz közelítő számú, 99 ezer férőhelyet jelentett. A turistaszállók,
Budapestre jellemző volt, hogy a több mint 220 kereskedelmi szálláshely 85%-a szállodatípusú (szálloda vagy panzió) egységként működött. A fővárosban az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely több mint háromnegyedével – 34 ezer férőhellyel – a szállodák rendelkeztek. Az ország 16 ötcsillagos szállodája közül 13 található Budapesten. A budapesti szállodák túlnyomó része (több mint háromnegyede) három- és négycsillagos egységként működött. A főváros szálláshely-kínálatában jelentősebb helyet foglaltak el még a panziók, illetve az ifjúsági szállók is. A Balaton kiemelt üdülőkörzetben 2004 júliusában az 593 működő kereskedelmi szálláshely közül 195 szálloda, ezen belül 17 gyógyszálloda és 6 wellness-szálloda állt a vendégek rendelkezésére. A szállodák nagy része három-, illetve kétcsillagos egységként üzemelt. Ötcsillagos szálloda továbbra sem működött a régióban, a négycsillagos házak száma ugyanakkor 4-gyel, kapacitása közel 600 szobával nőtt. Az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely több mint egyharmada jutott a szállodákra. A legtöbb (36 ezer) férőhellyel a kempingek várták a vendégeket.
19
7. ábra A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek megoszlása szállástípusonként, 2004. július 31. kemping 29%
szálloda 34%
üdülőház 7% ifjúsági szálló 7% turistaszálló 10%
2005-ben elindult a nem üzletszerűen működő szálláshelyek (munkahelyi üdülők) megfigyelése. 2004 végén a 414 regisztrált
panzió 13%
ilyen jellegű szálláshely 7,6 ezer szobát és több mint 29 ezer férőhelyet jelentett.
5.2. A magánszálláshelyek kapacitása növekedett. A kiemelt üdülőkörzetek közül a Balatonnál és a Velencei-tó–Vértes-üdülőkörzetben mértek csökkenést, amelynek mértéke 5, illetve 7%-os volt. A fizetővendéglátóférőhelyek több mint háromnegyede a Balatonnál, ezen belül a férőhelyek túlnyomó része (97%-a) a part közeli településeken várta a vendégeket.
2004. július 31-én 44 ezer hivatalosan regisztrált magánszálláshelyi vendéglátó 108 ezer szobával és 240 ezer férőhellyel várta a vendégeket. A vendéglátók, a szobák és a férőhelyek száma az előző év júliusához képest kismértékben csökkent. A vendéglátók több mint négyötöde fizetővendéglátás, kevesebb mint egyötöde falusi szállásadás keretében adta ki szobáit. A megelőző évihez képest a magánszállásadáson belül csekély mértékben emelkedett a falusi szállásadók aránya. Ez annak köszönhető, hogy a fizetővendéglátók száma 4%-kal csökkent, miközben a falusi szállásadók száma 2%-kal növekedett.
A falusi szállásadás férőhelyeinek száma a Mátra–Bükk, a Mecsek és Villány és a Tiszató kiemelt üdülőkörzetben növekedett, a Mátra–Bükkben kisebb mértékben, a másik két üdülőkörzetben jelentősen (27%-kal). A többi kiemelt üdülőkörzetben csökkent a férőhelyek száma, a visszaesés mértéke sehol sem haladta meg a 9%-ot. A falusi szállásadás férőhelyeinek közel fele a Balaton kiemelt üdülőkörzetben, a Mátra–Bükkben, illetve a Tisza-tónál található.
A fizetővendéglátás férőhelyeinek száma 2003 azonos időszakához képest Budapesten 3%-kal, a Mecsek és Villány-üdülőkörzetben 2%-kal, Sopron–Kőszeghegyalján 14%-kal
20
20. tábla A magánszálláshelyek kapacitása, 2004. július 31. Vendéglátók
Szállástípus
szobák
Kiadható ágyak
férőhelyek
Ország összesen Fizetővendéglátás Falusi szállásadás Magánszállásadás összesen
36 458 7 431 43 889
89 514 18 383 107 897
193 300 43 256 236 556
196 011 44 365 240 376
2 821
2 821
147 093 9 585 156 678
148 693 9 876 158 569
Budapest Fizetővendéglátás
740
1 295
Balaton kiemelt üdülőkörzet Fizetővendéglátás Falusi szállásadás Magánszállásadás összesen
27 421 1 790 29 211
69 075 4 453 73 528
6. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA 6.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma szességében 10%-os volt. Az egyéb típusú szálláshelyek mindegyikében csökkent a vendégéjszakák száma. A legnagyobb mértékű visszaesésről az üdülőházak számoltak be, amelyekben 22%-kal esett vissza a külföldivendég-éjszakák száma. A panziókban 11%-kal, a kempingekben 8%-kal volt kevesebb a külföldiek által igénybe vett éjszakák száma.
A kereskedelmi szálláshelyekre 2004 folyamán 3,3 millió, az előző évinél 11%-kal több külföldi vendég érkezett. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 5%-kal növekedett, és meghaladta a 10,5 milliót. A külföldivendég-forgalom fellendülése a szállodákra, azon belül a három-, négy- és ötcsillagos egységekre korlátozódott. A szállodákban – ahol a külföldi vendégek által lefoglalt vendégéjszakák több mint háromnegyedét regisztrálták – a növekedés az átlagos értéket meghaladó mértékű, ösz-
A turisztikai főszezont kivéve az év minden időszakában bővült a forgalom. 8. ábra
A külföldi vendégek kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakáinak alakulása, 2004 előző év azonos hónapja = 100,0 120,0 115,0 110,0 105,0 100,0 95,0 90,0 jan.
márc.
máj.
21
júl.
szept.
nov.
A külföldivendég-forgalom erős területi koncentráltságára utal, hogy a vendégéjszakák közel háromnegyedét a fővárosban és a Balatonnál regisztrálták. Budapesten jelentős mértékben (egyötödével) nőtt a külföldivendégéjszakák száma. Kismértékben (3%-kal) bővült a külföldivendég-forgalom a Dunakanyar, Mecsek és Villány és az egyéb, nem kiemelt üdülőkörzetek területén. A Balatonnál, a Mátra–Bükkben, a Tisza-tónál és a Velencei-tó–Vértes-üdülőkörzetben 2–24%-kal mérséklődött a külföldiek által eltöltött éjszakák száma a megelőző évhez képest. A tervezési-statisztikai régiók közül Közép-
Magyarországra irányult a külföldi vendégek forgalmának több mint fele. A második és harmadik legnépszerűbb régió a külföldiek körében Nyugat-, illetve Közép-Dunántúl volt, ahol a külföldiek által lefoglalt vendégéjszakák 29%-át regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyek. A vendégéjszakák száma – a Közép-Magyarország és a Dél-Alföld kivételével – minden régióban visszaesett 2003hoz képest. A csökkenés mértéke 2–19% között mozgott. A legjelentősebb visszaesést a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön tapasztalták. 9. ábra
A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 2003–2004 Szállodák 2003
Egyéb szálláshelyek
2004 0
2 000
4 000
6 000
Európa országaiból 9%-kal több vendégérkezést és 3%-kal több eltöltött éjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyek. Az Európai Unió országaiból (EU-15) az előző évinél egytizedével több, 2,1 millió vendég látogatta meg a kereskedelmi szálláshelyeket. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 5%-kal növekedett, és meghaladta a 7,4 milliót. Az Unió tagállamaiból érkező vendégek éjszakáik közel háromnegyedét szállodákban töltötték. A 15 tagország közül a holland és a német vendégéjszakák száma hanyatlott a vizsgált évben. A többi tagor-
8 000
10 000
12 000
ezer
szágból növekvő vendégforgalom irányult hazánkba. Jelentős mértékű növekedés volt a Nagy Britanniából, Franciaországból, Írországból, Luxemburgból, Olaszországból, Portugáliából és Spanyolországból érkező vendégforgalom tekintetében. Az Európán kívüli földrészekről bővülő forgalmat jelentettek a kereskedelmi szálláshelyek. Az afrikai földrészről 63%-kal, Ázsiából 22%-kal, az amerikai földrészről 11%-kal töltöttek el több éjszakát a külföldiek, mint 2003-ban.
22
21. tábla A kereskedelmi szálláshelyek külföldivendég-forgalma, 2004 Vendégek száma, ezer előző év = 100,0
Szállástípus / Régió
Vendégéjszakák száma, ezer előző év = 100,0
Szállástípus Szállodák Egyéb szálláshelyek Kereskedelmi szálláshelyek összesen ebből:
2 745 525 3 270
115,6 91,5 110,9
8 106 2 402 10 508
110,4 89,1 104,7
5 400 5 205 1 128 1 966 928 253 576 257
119,4 119,9 93,0 98,1 81,2 98,1 89,3 101,9
Tervezési-statisztikai régiók Közép-Magyarország ebből: Budapest Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
2 076 1 979 228 435 204 94 125 108
122,1 122,4 97,7 101,6 81,8 96,6 93,4 101,8
2%-kal csökkent 2003-hoz képest. A belföldivendég-forgalom kevésbé koncentrálódott a szállodákra, mint a külföldi, a belföldiek átlagosan minden második éjszakát töltötték szállodákban. A belföldivendég-forgalom – a vendégéjszakák száma alapján – a szállodák kivételével minden szállástípusban csökkent. A legnagyobb mértékű (12–17%-os) visszaesést az üdülőházak és a kempingek, a legkisebb mértékűt (4–5%-os) az ifjúsági szállók és a panziók jelentették.
A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 2004-ben 3,2 éjszaka volt, ami kissé rövidebb, mint a megelőző évben mért átlagos tartózkodási idő. A szálloda típusú egységekben (szállodákban és panziókban egyaránt) átlagosan 3, a gyógyszállókban 4,7, a wellness-szállodákban 4,4 éjszakát töltöttek el a külföldiek. A kereskedelmi szálláshelyek 2004-ben 3,3 millió belföldi vendéget fogadtak, akik 8,4 millió vendégéjszakát vettek igénybe. A vendégek száma 1, a vendégéjszakák száma
10. ábra A belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 2003–2004 Szállodák 2003
Egyéb szálláshelyek
2004 0
2 000
4 000
6 000
23
8 000
10 000
ezer
Dunántúl volt a legnépszerűbb a vendégek körében, amelyben 1,6 millió belföldi éjszakát regisztráltak. A többi régióba – Dél-Alföld kivételével – közel azonos (1,1–1,3 milliós nagyságrendű) belföldi forgalom irányult. A régiókat – Közép-Magyarország és NyugatDunántúl kivételével, ahol a megelőző évhez képest 1%-os növekedést mértek – a belföldi forgalom csökkenése jellemezte.
A belföldivendég-forgalom kevésbé összpontosult a fővárosra és a Balatonra, ahol a vendégéjszakák kevesebb mint egyharmadát regisztrálták. A vendégek által eltöltött éjszakák száma Sopron–Kőszeghegyalján 4%-kal növekedett, a többi kiemelt üdülőkörzetben, illetve a nem kiemelt üdülőkörzetekben összességében visszaesett vagy az előző évihez hasonlóan alakult. A tervezési-statisztikai régiók közül Nyugat-
22. tábla A kereskedelmi szálláshelyek belföldivendég-forgalma, 2004 Vendégek száma, ezer előző év = 100,0
Szállástípus / Régió
Szállodák Egyéb szálláshelyek Kereskedelmi szálláshelyek összesen ebből: Közép-Magyarország ebből: Budapest Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
Szállástípus 1 826 1 521 3 347
Vendégéjszakák száma, ezer előző év = 100,0
106,4 92,1 99,4
4 532 3 859 8 391
104,1 91,5 97,9
Tervezési-statisztikai régiók 532 102,2 361 101,3 425 97,4 606 103,7 511 101,1 541 97,3 410 95,6 322 95,9
1 186 834 1 161 1 625 1 321 1 207 1 120 771
101,1 100,0 96,2 101,2 95,6 94,6 99,0 96,8
A belföldiek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 2,5 éjszaka volt, ami a 2003-ban mért átlagos tartózkodási időhöz képest kismértékben csökkent. Az
átlagosnál kissé hosszabb időt (2,8–2,9 éjszakát) töltöttek a belföldi vendégek a kempingekben, az üdülőházakban és az ifjúsági szállókban.
6.2. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága A szállodák átlagos foglaltsága 2004-ben 46%-os volt, ami 2 százalékponttal magasabb a 2003-ban elért szobafoglaltságnál, és először növekedett 2000 óta. Az év során augusztus és szeptember hónapokban működtek a szállodák a legmagasabb (59%-os, illetve 55%-os) szobafoglaltsággal. Ebből a szempontból a két leggyengébb hónapnak – 28%-os, illetve 33%-
os kapacitás-kihasználtsággal – január és február bizonyult. A legmagasabb (58–61%os) kihasználtsággal a négy- és ötcsillagos házak működtek 2004-ben. A gyógyszállodák ehhez hasonló (átlagosan 60%-os), a wellnessszállodák alacsonyabb (50%-os) szobafoglaltságot mutattak.
24
11. ábra A szállodai szobák száma és kihasználtsága ezer szoba 48
%
48
46
46
Szobák száma
44
44
42
42
Kapacitáskihasználtság
40
40 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
23. tábla A szállodák szobafoglaltsága, % Év 2000 2001 2002 2003 2004
Öt-
63,8 61,4 60,4 55,1 60,5
NégyHáromKétcsillagos szállodában 62,4 58,6 57,3 54,9 58,2
43,2 44,3 41,9 41,0 42,6
35,6 35,1 33,6 31,1 28,8
A többi szállástípust (panziók, ifjúsági szállók, turistaszállók, üdülőházak) átlagosan 17–26%-os szobafoglaltság jellemezte az előző év folyamán. A legmagasabb (25–
Egy-
Átlagosan
36,6 33,6 32,8 30,8 31,6
46,7 46,6 45,1 43,7 46,4
ebből: gyógy- wellnessszállodák szállodák 61,7 63,4 61,9 57,4 60,0
.. .. .. .. 50,1
26%-os) szobakihasználtságot ezek közül a szállástípusok közül az ifjúsági szállók és az üdülőházak, a legalacsonyabbat (17%-os) a turistaszállók érték el.
6.3. A szállásfoglalás módja és az utazási célok A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek több mint fele foglalta le egyénileg szállását. A csoportos szállásfoglalás a
szállodakategóriák közül leginkább az egy-, három- és négycsillagos szállodákra volt jellemző. 12. ábra
A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek utazási motivációja, 2004 gyógy- és termálturizmus egyéb 6% hivatalos 6% (üzleti) utazás 20% szabadidő 56%
kongresszus, konferencia 12%
25
góriában (25–38%). A gyógyszállodákba a vendégek közel egyharmada, a wellnessszállodákba 13%-uk érkezett gyógy- és termálturisztikai céllal. 2004-ben a szállástípusok közül a panziókban volt a legmagasabb (27%) az üzleti célból érkezők aránya. A turistaszállókba, ifjúsági szállókba, üdülőházakba és kempingekbe túlnyomó többségben szabadidő-eltöltési célból érkeztek a vendégek.
A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek 56%-ának utazási célja szabadidejének eltöltése volt. A vendégek 12%-a kongresszusra, konferenciára, egyötödük hivatalos (üzleti) célból érkezett. A vendégek mindössze 6%-ának volt a gyógy- és termálturizmus a legfőbb motivációja. Az üzleti és kongresszusi vendégek aránya az ötcsillagos szállodákban (52%) lényegesen markánsabban jelenik meg, mint a többi kate6.4. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei
(egy külföldi által lefoglalt éjszakára 7800 forint, egy belföldire 4700 forint, egy éjszakára összességében 6700 forint esett), az átlagosnál azonban kisebb mértékben növekedett. A többi szállástípus közül a panziókban (3700 forint) és az üdülőházakban (2400 forint) volt a legmagasabb az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjbevétel, a többi szállástípusban 1400 és 1700 forint között alakult. Az egy külföldivendég-éjszakára, illetve az egy belföldivendég-éjszakára jutó szállásdíjbevétel minden szállástípusban növekedett 2003-hoz képest. Az egy belföldivendég-éjszakára jutó szállásdíjbevétel a külföldinél dinamikusabban emelkedett a szállodákban, a panziókban és a kempingekben.
A kereskedelmi szálláshelyeken 2004 folyamán folyó áron a megelőző évinél 12%kal több – 99,2 milliárd forint – szállásdíjbevétel képződött. A szállásdíjbevételek 70%-a a külföldi vendégektől származott. A külföldi szállásdíjbevétel az év folyamán egytizedével nőtt, és meghaladta a 69 milliárd forintot. A belföldi vendégek által fizetett szállásdíjbevétel 15%-kal bővült, és közel 30 milliárd forintot tett ki. A szállásdíjbevételek 85%-a a szállodákban keletkezett. A szállodák szállásdíjbevételének 95%-a a három-, négy- és ötcsillagos egységekben folyt be. Az összes szállásdíjbevétel további 8%-át a panziók realizálták, a fennmaradó 7% a kempingekben, üdülőházakban, ifjúsági- és turistaszállókban folyt be. A szállodák, a panziók, a turista- és ifjúsági szállók az előző évinél magasabb összegű szállásdíjbevételt értek el, az üdülőházak és a kempingek szállásdíjbevétele folyó áron 7–8%-kal csökkent. A szállásdíjakból származó bevételek több mint fele (54%-a) Budapesten, közel egynegyede a Balaton, Mátra–Bükk és Sopron– Kőszeghegyalja kiemelt üdülő-körzetekben keletkezett.
Egy szoba egy működési napjára (a szállodai szakmában „REVPAR”-ként ismert mutató) a szállodákban átlagosan 5500 forint szállásdíjbevétel jutott, ami 12%-kal növekedett a 2003-ban mért mutatóhoz képest. Az ötcsillagos egységek 17 900 forintot, a négycsillagos házak ennek kevesebb mint felét, 7600 forintot értek el. A panziók, ifjúsági szállók és az üdülőházak egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevétele 1500 és 1700 forint között mozgott. A legkisebb összegű (800 forintot kissé meghaladó) egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevételt a megelőző évhez hasonlóan a turistaszállók érték el.
A kereskedelmi szálláshelyeken 2004ben egy külföldivendég-éjszakára átlagosan 6600 forint, egy belföldire 3600 forint, egy vendégéjszakára összességében 5300 forint szállásdíjbevétel jutott. Ez a 2003. évihez képest a külföldiek esetében 5, a belföldiek esetében 18%-os emelkedést jelent. Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjbevétel a szállodákban az átlagosnál magasabb volt
26
Az egyéb szolgáltatásokból és a kötelező reggeliből 39,8 milliárd forint bevételük származott a kereskedelmi szálláshelyeknek a vizsgált évben, ami folyó áron 16%-kal bővült a 2003-ban elért bevételhez képest. A forgalom túlnyomó többségét (97%át) a szállodák és a panziók bonyolították.
2004-ben a kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetésében lévő vendéglátóegységek bevétele folyó áron 18%-kal emelkedett, és 51,4 milliárd forintot tett ki. A vendéglátásból származó bevétel az év folyamán a szállodákban, panziókban és az ifjúsági szállókban 6–20%-kal növekedett, a többi szállástípusban kisebb-nagyobb mértékben csökkent.
13. ábra A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (H) nemzetgazdasági ág fogyasztóiár-indexe, 2003–2004 előző év azonos hónapja = 100,0 111,5 111,0 110,5 110,0 109,5 109,0 108,5 108,0 jan.
márc. máj.
júl.
szept. nov.
jan.
2003.
márc. máj.
júl.
szept. nov.
2004.
A kereskedelmi szálláshelyek az év során összesen 190,4 milliárd forint bevételt realizáltak, ami folyó áron 14%-kal több, mint az előző évi összes bevétel. 2004-ben a bevételek összetételére jellemző volt, hogy a szállásdíjbevétel 52%-ot, a szálláshelyi vendéglátás bevétele 27%-ot, az egyéb szolgáltatásokból származó bevétel 21%-ot tett ki. Mindez azt jelenti, hogy az árbevétel szer-
kezete némileg eltolódott a vendéglátás, valamint az egyéb szolgáltatások irányába. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág (H) együttes fogyasztóiár-indexe 2004-ben 110% volt. Ezen belül a vendéglátás és a szálláshelyszolgáltatás területén nem volt különbség az áremelkedés tekintetében.
7. A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA külföldi és a belföldi vendégek egyaránt kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a magánszálláshelyeken az előző évhez képest. Az összes vendégéjszaka döntő többségét – 84%-át – fizetővendéglátó-helyen töltötték el a vendégek. A falusi és a fizetővendéglátóhelyeken egyaránt csökkent az eltöltött vendégéjszakák száma, a visszaesés a fizetővendéglátásban 7%-os, a falusi szállásadásban 15%-os volt. A magánszálláshelyeken a külföldi vendégek átlagosan 5,1 éjszakát tartózkodtak,
A települési önkormányzatok jelentése szerint 2004 folyamán 680 ezer vendég érkezett a magánszálláshelyekre, 5%-kal meghaladva az előző évi vendégszámot. Az eltöltött vendégéjszakák száma 9%-kal csökkent, és nem érte el a 3,1 milliót. Egy magánszálláshelyi vendéglátó az év során átlagosan 16 vendéget fogadott, akik átlagosan 4,5 éjszakára vették igénybe a szolgáltatásaikat. A vendégéjszakák több mint felét (53%át) a külföldi állampolgárok töltötték el. A
27
ami 0,6 éjszakával rövidebb, mint az előző évben mért átlagos tartózkodási idő. A belföldi vendégek átlagosan 4 éjszakát töltöttek a
magánszálláshelyeken 2004-ben. A belföldiek tartózkodási ideje 2003-hoz képest 0,8 éjszakával rövidült.
8. VENDÉGLÁTÁS magyar és a külföldi vendégeket. A hazánkban működő bevásárlóközpontokban 2004 végén több mint 600 vendéglátóhely állt a fogyasztók rendelkezésére. A kereskedelmi vendéglátóegységek 53, a munkahelyi vendéglátóknak 28%-át üzemeltették egyéni vállalkozók.
2004 végén 55,5 ezernél több kereskedelmi és munkahelyi vendéglátóhely üzemelt Magyarországon, számuk több mint 500 egységgel bővült az év folyamán. A vendéglátóhelyek 90%-a kereskedelmi vendéglátásként működött, ezen belül 36,5 ezer étterem és cukrászda, valamint 13,5 ezer bár és borozó besorolású egység látta vendégül a
14. ábra A kereskedelmi vendéglátóhelyek megoszlása, 2004. december 31.
27%
73%
Étterem, cukrászda
Az előző évekhez képest a vendéglátóhelyek számának növekedési üteme megtorpant. A korábbi 3-4% helyett 2004-ben már csak 1%-os volt a növekedés. Az éttermek, cukrászdák száma némileg csökkent, ennek mértékét ellensúlyozta a bárok, borozók és munkahelyi vendéglátóegységek ennél nagyobb arányú növekedése. Az éttermi, cukrászdai vendéglátóegységek száma csak Közép-Magyarországon és a nyugat-dunántúli régióban emelkedett, a bárok, borozók és a munkahelyi vendéglátóüzletek száma minden régióban nőtt, de a
Bár, borozó
közép-dunántúli régióban összességében ezzel együtt is csökkent a vendéglátóegységek száma 2003-hoz viszonyítva. A kiemelt üdülőkörzetekben az év végi állapot szerint az összes vendéglátóhely 37%-a üzemelt. Ezen belül Budapest 43, a Balaton térsége 20%-os részarányt képviselt. Az összes kereskedelmi vendéglátóegység 37%-a, az összes munkahelyi vendéglátóhely 40%-a működött a kiemelt üdülőkörzetek valamelyikében.
28
24. tábla A vendéglátóüzletek száma az üdülőkörzetekben típusonként, 2004. december 31.
Kiemelt üdülőkörzet Budapest Balaton ebből: Part közeli települések Dunakanyar Mátra-Bükk Mecsek és Villány Sopron–Kőszeghegyalja Tisza-tó Velencei-tó–Vértes Összesen
Étterem, cukrászda
Bár, borozó Kereskedelmi Munkahelyi vendéglátó- vendéglátóhely összesen hely száma
Együtt
6 667 3 369
948 595
7 615 3 964
1 268 129
8 883 4 092
2 959 1 303 1 630 996 658 256 343 15 222
407 377 678 381 315 119 82 3 495
3 366 1 680 2 308 1 377 973 375 425 18 717
90 119 280 208 104 11 26 2 144
3 456 1 799 2 588 1 585 1 077 386 451 20 861
folyó áras összes árbevételt. A kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 1, a munkahelyi vendéglátóegységeké 16%-kal növekedett. A kereskedelmi szálláshelyeken a 2004. év végi állapot szerint több mint 1400 egység üzemelt, bevételük 51 milliárd forintot tett ki.
A vendéglátásból 2004-ben folyó áron 565 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 3, értéke 14%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az árbevétel 88%-a, 497 milliárd forint a kereskedelmi vendéglátásban realizálódott, amely önmagában meghaladta a 2003-as
25. tábla A vendéglátóhelyek árbevételének alakulása, 2001–2004 2001
Megnevezés
2002
2003
2004
millió Ft Kereskedelmi vendéglátóhelyek Munkahelyi vendéglátóhelyek Összesen
369 999 37 213 407 212
421 513 44 933 466 446
443 077 53 411 496 488
496 785 67 826 564 611
9. AZ ÜDÜLÉSI CSEKK FORGALMA, ELFOGADÓHELYEI A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. adatai szerint 2004. decemberben 1418 kereskedelmi szálláshely (ebből 567 szálloda és 851 egyéb kereskedelmi szálláshely), a magánszálláshelyek közül 569 szállásadó fogadott el üdülési csekket.
2004 során a kereskedelmi szálláshelyeken beváltott üdülési csekk értéke meghaladta az 5 milliárd forintot. Ennek több mint felét a szállodákban váltották be. A magánszálláshelyek a kereskedelmi szálláshelyeken beváltott csekk értékének a töredékét (8%-át) realizálták.
29
26. tábla Az üdülési csekket elfogadó kereskedelmi szálláshelyek és magánszálláshelyek száma és a beváltott üdülési csekk értéke Elfogadóegységek száma, 2004. december 31-én
Szállástípus Kereskedelmi szálláshelyek ebből: Szálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Magánszálláshelyek ebből: Fizetővendéglátás Falusi szállásadás
2004-ban beváltott üdülési csekk értéke, ezer forint
1 418
5 013 582
567 431 36 62 240 82 569
2 796 867 770 532 27 358 54 292 446 751 917 782 418 253
389 180
322 915 95 338
10. IDEGENVEZETŐK MAGYARORSZÁGON Magyarországon 2004-ben több mint 8000-en rendelkeztek idegenvezetői igazolvánnyal, számuk 8%-kal növekedett az előző évihez képest. Az idegenvezetők közül 300-an beszélnek 3 vagy annál több idegen nyelvet.
A beszélt főbb idegen nyelvek továbbra is a német és az angol volt. A németül beszélők száma közel 8, az angolul beszélő idegenvezetők száma közel 10%-kal nőtt. 15. ábra
A főbb idegen nyelveket beszélő idegenvezetők száma, 2004. december 31.
Nyelv Német
3566
Angol
3314
Orosz
688
Francia
603
Olasz
584 356
Spanyol 0
1000
2000
30
3000
4000 Fő
Fogalmi meghatározások Látogató: minden olyan személy, aki idegenforgalmi célból a lakhelyétől különböző helységbe (országba) utazik. Kereskedelmi szálláshely: minden, engedélyben feljogosított, erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény (szálloda, panzió, turistaszállás, ifjúsági szálló, üdülőház, kemping), amely üzletszerűen, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. Az adatok tartalmazzák az egyéni vállalkozók által üzemeltetett szálláshelyek adatait is. A 2004. évi adatok az 5-nél több szobával, illetve 10-nél több ággyal (kempingek esetében az 5-nél több hasznosított területegységgel) rendelkező szálláshelyek adatait tartalmazzák. Az indexek számításakor az összehasonlíthatóságot biztosítottuk. A kapacitásadatok – a „regisztrált egységek” számára vonatkozó adatok kivételével – csak a működő egységekre vonatkoznak. A 45/1998. (VI. 24.) IKIM-rendelet, illetve az ezt módosító 54/2003 (VIII. 29.) GKM-rendelet szerint: – gyógyszálloda az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, továbbá vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít, és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM-rendeletben foglalt feltételeknek; – wellness-szálloda az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport-, relaxációs, illetve wellnessszolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít, továbbá megfelel az 54/2003 (VIII. 29.) GKM-rendelet I/F pontjában meghatározott feltételeknek; – garniszálloda az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a főétkezések közül csak reggelizési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére; – apartmanszálloda az a szálloda, amelyben az ágyak több mint 80%-a berendezett és felszerelt háló- és nappali szobával, valamint konyhával rendelkező apartmanban található, és megfelel a garniszállodára előírt követelményeknek, azzal az eltéréssel, hogy a kétszeres alapterületű szobaegységek méretébe az erkély és a terasz alapterülete is beleszámít, és legalább 11 szobaegységgel rendelkezik. A 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet, illetve az ezt módosító 150/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet értelmében a magánszemély lakásának vagy üdülőjének, valamint a gazdálkodó szervezet lakásának, illetve azok egy részének és a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítása a vendég részére magánszállásadói tevékenységnek minősül. A lakás vagy üdülő idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása a fizetővendéglátás, valamint a falusi szállásadás. Fizetővendéglátás a városban, a kiemelt gyógyhelyen, a kiemelt üdülőhelyen, a gyógy- vagy üdülőhelyen folytatott szállásadói tevékenység. Falusi szállásadásnak minősül a fizetővendéglátásnál nem említett községben és a már kialakult tanyás térségben folytatott idegenforgalmi célú szállásadói tevékenység. Vendéglátóhely: a 4/1997. (I. 22.) kormányrendeletnek és módosításainak megfelelő működési engedéllyel rendelkező, állandóan vagy ideiglenesen nyitva tartó hálózati egység. A vendéglátóhelyek (üzletek) számára vonatkozó adatok a KSH kiskereskedelmi és szálláshelyi regiszteréből (KISREG) származnak. A vendéglátóüzletek adatai előzetesek.
31
Kereskedelmi vendéglátóhely: minden nyílt árusítású vendéglátóegység (pl. étterem, cukrászda, önkiszolgáló étterem, étkezőkocsi, bár, borozó, zenés szórakozóhely stb.). Munkahelyi vendéglátóhely: a zártrendszerű – szeszesital-értékesítés nélküli – vendéglátóegység (étterem, büfé), ideértve a más helyen történő fogyasztásra, központi konyhán készített étel értékesítését (közétkeztetés) is. Turizmus: olyan személyek tevékenységei, akik saját szokásos környezetükből más helyre utaznak, ahol folyamatosan nem több mint egy évet töltenek el pihenési, üzleti vagy más célokból, de nem keresőtevékenységet folytatnak. Szokásos környezet: egy személy otthonának és munkahelyének vagy tanulmányai helyének közvetlen környéke, valamint az általa gyakran látogatott helyek. Utazás: egy személy által végzett olyan tevékenység, melynek során elhagyja a lakóhelyül szolgáló települést egy évnél rövidebb időtartamra (függetlenül az együtt utazók számától). Egynapos utazás (kirándulás): a lakóhelyül szolgáló településen kívülre irányuló, éjszakai tartózkodással nem járó utazás. Többnapos utazás: a lakóhelyül szolgáló településen kívülre irányuló, éjszakai tartózkodással járó utazás. Háztartás: azoknak a személyeknek a közössége, akik – függetlenül a rokoni kapcsolatoktól és az adott lakásban való bejelentettségüktől – a folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik, egyazon jövedelmi és fogyasztói közösség tagjai. Második otthon: olyan nyaraló, hétvégi ház, apartman, lakás, telek, ahol a háztartás tagjai éjszakázni is szoktak, és az nem azon a településen van, ahol a háztartás lakóhelye. Utascsoportok (utasprofilok a nemzetközi gyakorlat szerint): Egynapos utazók: azok az utazók, akik 24 óránál rövidebb ideig tartózkodnak, tehát nem éjszakáznak a meglátogatott helyen. Többnapos utazók: 1–3 éjszakát eltöltő (rövid idejű) utazók, 4 vagy több éjszakát eltöltő, tartós utazók. Utazási célok (motivációk): Szabadidős turizmus: üdülés; körutazás; városnézés; természetjárás; rokon, barát, ismerős meglátogatása; gyógykezelés, egészségmegőrzés; kulturális és sportrendezvény meglátogatása; vadászat; vallási cél; Üzleti turizmus: konferencia, kongresszus; üzleti út; kiállítás, vásár; Vásárlás; Átutazás; Egyéb: munkavégzés; tanulás; egyéb utazási cél. EU-9: A 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamok, Magyarország nélkül. Utazásszervezés: a 213/1996. (XII. 23.) kormányrendelet (és módosításai) alapján a saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazás belföldre, illetőleg a belföldről külföldre utazási szerződés alapján közvetlenül vagy közvetítő útján történő értékesítése, valamint a külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásainak belföldi szervezése, illetőleg külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazások értékesítése, külföldről külföldre történő utazások szervezése, továbbá külföldi szálláshely belföldi értékesítése és a rendezvényszervezés, ha a tevékenység keretében utazási csomagnak minősülő szolgáltatás is értékesítésre kerül. Szervezett turizmus: olyan utazásszervezés, amelyre az utazás megkezdését megelőzően történt szerződéskötés, és a szerződés az utazást és az elszállásolást vagy ezek egyikét és valamilyen más utazási szolgáltatás(ok) előre meghatározott körét (ún. utazási csomag) tartalmazza. Utaztató szervezetek: valamennyi utaztatási jogkörrel rendelkező szervezet: utazási irodák és ügynökségek.
32
Utazási irodák: utazásszervezői tevékenységi bejegyzéssel rendelkező utaztató szervezetek (ágazati besorolástól függetlenül). Ügynökségek: azok az utazásközvetítői tevékenységi bejegyzéssel rendelkező utaztató szervezetek, akik az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként, illetve a külföldi utazásszervező bizományosaként kötik meg. Turisztikai kiadás: a költségek kiszámításánál bele kell számítani az utazás előtt, illetve után felmerülő, de az ahhoz közvetlenül kapcsolódó kiadásokat is. Nem kell ide számítani a továbbeladási céllal megvásárolt árukat, továbbá azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a megvásárlását, amelyet több utazás során kívánnak használni (pl. sátor, videokamera, lakóautó stb.). Bele kell azonban számítani az olyan áruk és szolgáltatások vásárlását, amelyek felhasználásra kerülnek az utazás során (pl. ételkonzervek, szállásdíj, utazási biztosítás, utazási irodának fizetett összeg stb.). Az előzőek szerint meghatározott, utazáshoz közvetlenül kapcsolódó valamennyi kiadás, függetlenül azok felmerülésének és a számlák kiegyenlítésének időpontjától. Így ide tartoznak például az utazás során beszerzett élelmiszerek, menetjegy, üzemanyag stb. és az utazást követően felmerült, de azzal kapcsolatban levő tételek, mint például a filmelőhívás. A 2004. évre vonatkozó beruházás- és GDP-adatok előzetesek. Működő vállalkozás 2004. január 1-jétől az a gazdasági szervezet, amely – a tárgyévben vagy az azt megelőző évben alakult, – vagy a tárgyévben vagy az azt megelőző évben statisztikai adatszolgáltatást teljesített, – vagy a tárgyévben vagy az azt megelőző évben benyújtott adóbevallása (társasági nyereségadó, eva, áfa, egyéni vállalkozások adóbevallása) alapján rendelkezik 0 Ft-nál nagyobb árbevétellel, vagy a beruházás értéke nem 0, vagy keletkezik bérköltsége és fizet járulékot. Ezt a definíciót 2004. január 1-jétől alkalmazzuk. 2003. december 31-ig minden adóbevallást benyújtó vállalkozást működőnek tekintettünk. A működés feltételeinek szigorítása elsősorban az egyéni vállalkozásokat érintette. Egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül – a gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak) is. Társas vállalkozás: az egyéni vállalkozás kivételével az összes többi vállalkozás. A részadatok összegei – a kerekítések miatt – eltérhetnek az összesen adatoktól. Adatjavítás: az adatok – a hibás adatszolgáltatások visszamenőleges javítása miatt – a korábban publikáltaktól eltérhetnek. A témában megjelent, illetve a közeljövőben megjelenő további kiadványaink: - A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői, 2004; - A lakosság belföldi turisztikai utazásainak jellemzői A fenti kötetek részletes fogalmi magyarázatot, illetve módszertani fejezetet tartalmaznak. Ezek kiegészítik a jelen kiadvány 31–33. oldalán olvasható ismereteket.
33
Táblázatok
1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 Mutató
Mértékegység
I. n. év
II. n. év
III. n. év
GDP változása előző év a nemzetgazdaságban 104,3 104,2 103,7 azonos a H nemzetgazdasági ágban 103,8 104,1 101,8 Beruházások volumenindexe előző év a nemzetgazdaságban 118,9 110,0 112,7 azonos a H nemzetgazdasági ágban 97,8 100,5 91,2 Fogyasztóiár-index előző év a nemzetgazdaságban 106,8 107,3 107,0 azonos a H nemzetgazdasági ágban a) 111,2 110,6 110,1 Foglalkoztatottak száma b) a nemzetgazdaságban 3 891,5 3 894,1 3 906,6 ezer fő a H nemzetgazdasági ágban 144,0 143,8 151,9 c) Bruttó havi átlagkereset a nemzetgazdaságban 140 719 143 097 139 747 forint a H nemzetgazdasági ágban 87 822 89 265 86 682 Folyó fizetési mérleg egyenleg d) –1 308 –2 253 –1 851 turisztikai bevétel 767 874 1 061 millió euró turisztikai kiadás 468 560 829 turisztikai egyenleg 300 315 232 turisztikai bevétel változása 124,1 89,9 93,2 előző év turisztikai egyenleg változása 187,5 74,5 55,0 azonos Árfolyamok az időszak végén az euró árfolyama forint / euró 248,92 253,23 247,02 a Danubius-részvények árfolyama a forint BÉT-en 3 500 4 000 4 400 A Budapesti Értéktőzsde indexe az 1991. január 2. = 1000 10 992,29 11 536,95 12 646,58 időszak végén Külföldivendég-éjszakák előző év kereskedelmi szálláshelyek 114,9 103,5 99,5 azonos ebből: szállodák 115,9 108,5 106,9 Belföldivendég-éjszakák előző év kereskedelmi szálláshelyek 104,7 95,0 96,8 azonos ebből: szállodák 109,7 101,1 103,3 Összes vendégéjszaka előző év kereskedelmi szálláshelyek 109,7 99,8 98,2 azonos ebből: szállodák 113,2 106,1 105,6 Szobafoglaltság szállodák 34,6 49,2 55,7 % ebből: gyógyszállodák 51,8 61,8 70,1 Szállásdíjbevétel előző év kereskedelmi szálláshelyek 120,8 116,3 103,4 azonos ebből: szállodák 121,8 119,4 105,1 Szálláshelyi vendéglátás és egyéb előző év szolgáltatások bevétele azonos kereskedelmi szálláshelyek 113,4 116,7 114,7 időszaka = ebből: szállodák 120,4 119,3 117,3 Szállodai szobák bruttó átlagára a forint 10 859 12 741 12 081 negyedév utolsó hónapjában a) b) c) d)
COICOP-nómenklatúra szerint (Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás). Forrás: Munkaerő-felmérés. Forrás: Intézményi munkaügyi adatgyűjtés. Forrás: Magyar Nemzeti Bank.
36
IV. n. év
Év összesen
103,8 103,3
104,0 103,1
100,3 91,6
107,8 95,1
105,9 109,2
106,8 110,3
3 909,2 155,3
3 900,4 148,8
159 184 97 173
145 675 90 188
–1 712 562 446 116 66,2 41,0
–7 123 3 265 2 302 962 91,3 74,7
245,93
245,93
5 160
5 160
14 742,57 14 742,57 113,4 115,5
104,7 110,4
99,8 104,2
97,9 104,1
106,9 111,0
101,5 108,0
43,0 55,2
46,4 60,0
115,3 117,1
111,8 114,2
117,5 119,7
117,4 118,6
11 743
11 875
2. Az idegenforgalmi bevételek, kiadások és egyenleg alakulása, 1997–2004 a) Időszak
Bevétel
Kiadás
Egyenleg
Millió euró 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2004.
I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
3 384 3 248 3 359 4 067 4 654 3 925 3 577 3 265
1 325 1 314 1 450 1 794 2 022 2 252 2 288 2 302
2 060 1 934 1 909 2 273 2 632 1 673 1 288 962
767 874 1 061 562
468 560 829 446
300 315 232 116
717 785 849 1 059 1 188 955 912 822
280 317 367 467 517 547 582 579
437 468 483 592 671 408 329 243
199 221 264 138
121 141 206 110
78 79 58 29
Milliárd forint 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2004.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank.
Az idegenforgalmi bevételek és kiadások a fizetési mérlegben, 1995–2004
Bevétel Kiadás
millió euró 4 900 4 400 3 900 3 400 2 900 2 400 1 900 1 400 900
Egyenleg
19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04
a)
I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
37
3. Magyarországra látogató külföldiek országonként, 2004 Ország
Látogatók száma, ezer
Látogatók megoszlása, %
Előző év = 100,0
Összesen ebből: Ausztria Belgium Bulgária Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Luxemburg Németország Norvégia Olaszország Oroszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Ukrajna USA Kanada Izrael Japán Kína Koreai Köztársaság Ausztrália
36 635
100,0
101,2
5 237 122 990 856 92 319 13 83 332 121 296 1 280 49 1 007 9 3 136 50 632 100 27 7 435 125 219 164 3 618 5 548 688 2 564 389 83 138 95 25 41 35
14,3 0,3 2,7 2,3 0,3 0,9 0,0 0,2 0,9 0,3 0,8 3,5 0,1 2,7 0,0 8,6 0,1 1,7 0,3 0,1 20,3 0,3 0,6 0,4 9,9 15,1 1,9 7,0 1,1 0,2 0,4 0,3 0,1 0,1 0,1
101,2 112,1 102,6 119,7 104,6 138,1 89,4 110,8 109,1 116,1 100,1 72,1 125,2 119,6 187,1 96,3 120,0 108,0 94,9 133,4 102,7 126,1 108,5 95,8 87,3 117,9 106,2 91,5 113,3 121,2 110,0 112,9 195,0 101,0 159,0
Európai Unió országai (15) Európai Unió országai (24) OECD-országok
10 743 18 935 18 957
29,3 51,7 51,7
101,8 107,9 103,5
Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália és Óceánia
35 669 380 28 515 43
97,4 1,1 0,1 1,4 0,1
100,9 112,5 99,6 113,4 149,8
38
4. A határszakaszok utasforgalmi adatai, 2004 Látogatók száma, ezer külföldiek magyarok
Határszakasz Összesen ebből: Budapest Osztrák Szlovén Horvát Szerb Román Ukrán Szlovák
Előző év = 100,0 külföldiek magyarok
36 635
17 558
101,2
122,9
2 544 12 182 1 271 1 632 3 408 5 953 2 388 7 242
966 5 761 467 339 699 3 387 2 178 3 752
131,9 94,4 118,8 76,4 96,0 106,7 91,2 113,5
124,2 99,6 142,5 51,2 144,9 229,9 203,1 101,4
5. Nemzetközi utasforgalom a közlekedés módja szerint Év
Közúti
Légi
Vízi
Vasúti
Összesen
Magyarországra érkező külföldiek, ezer fő 2000 2001 2002 2003 2004
27 478 27 315 28 524 28 256 32 548
1 735 1 391 1 302 1 353 2 282
138 153 168 191 256
1 791 1 815 1 746 1 611 1 549
31 141 30 679 31 739 31 412 36 635
154,4 110,6 109,9 113,9 128,7
110,7 101,4 95,9 92,3 92,0
108,1 98,5 103,5 99,0 101,2
15 17 18 19 23
538 561 587 588 570
11 065 11 167 12 966 14 283 17 558
223,3 116,6 107,4 105,5 117,5
133,0 104,3 102,7 100,3 96,9
104,2 100,9 116,1 110,2 122,9
Előző év = 100,0 2000 2001 2002 2003 2004
108,7 99,4 104,4 99,1 100,2
95,2 80,2 93,5 103,9 124,7
Külföldre látogató magyarok, ezer fő 2000 2001 2002 2003 2004
9 720 9 850 11 662 12 903 16 050
792 729 699 772 916 Előző év = 100,0
2000 2001 2002 2003 2004
103,5 101,3 118,4 110,6 124,4
97,0 92,0 96,0 110,4 118,6
39
6. A Magyarországra érkező külföldi látogatók jellemzői, 2004*
Országok, országcsoportok
Egynapos Többnapos látogatók Látogatók összesen látogatók utazók kiadásai utazók kiadásai tartózko- utazók kiadásai tartózkoszáma (millió száma (millió dási ideje száma (millió dási ideje (ezer Ft) (ezer Ft) összesen (ezer fő) Ft) összesen fő) fő) (ezer nap) (ezer nap)
Ausztria Franciaország Hollandia Horvátország Lengyelország Nagy-Britannia Németország Olaszország Románia Svájc Svédország
3 168 97 87 971 492 31 943 246 4 952 56 44
52 149 610 515 6 841 2 115 217 6 471 1 296 38 180 352 230
1 901 218 186 176 416 261 2 011 333 1 970 146 100
115 887 19 088 14 195 4 580 14 534 24 888 145 012 26 369 39 861 11 064 8 506
12 399 1 471 1 408 697 2 305 1 718 15 743 2 033 11 908 1 111 719
5 069 315 274 1 147 908 292 2 954 579 6 922 202 144
168 036 19 698 14 710 11 420 16 648 25 105 151 483 27 665 78 041 11 416 8 736
15 567 1 568 1 496 1 669 2 797 1 749 16 686 2 279 16 859 1 167 763
Szerbia és Montenegró
2 466
29 745
919
17 734
3 930
3 385
47 479
6 396
Szlovákia Szlovénia Ukrajna USA
3 993 511 1 974 63
20 743 3 143 17 071 631
1 119 39 478 302
23 207 1 048 6 902 31 083
5 177 147 2 304 2 568
5 112 550 2 452 366
43 950 4 191 23 973 31 714
9 170 658 4 277 2 631
EU-15 EU-9
4 751 5 518
62 230 27 771
5 441 1 867
392 345 50 590
38 450 9 180
10 191 7 385
454 575 78 360
43 201 14 698
Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália
21 609 190 667 11 438 43 822 309 0 1 17 68 739 408 1 40 39
545 136 34 096 2 128 43 577 4 594
69 646 2 276 141 3 469 299
33 048 352 18 476 40
735 802 34 918 2 129 44 316 4 634
91 255 2 319 141 3 537 300
Összesen
21 722 192 269 12 212
629 531
75 831
33 934
821 800
97 553
* Nem tartalmazza a tehergépjárművel utazókat.
40
7. A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, 2004 Országok, országcsoportok
Szabadidős Üzleti Turisztikai Vásárlás turizmus turizmus motiváció együtt
Átutazás
Egyéb
(%) Összesen
Ausztria Franciaország Hollandia Horvátország Lengyelország Nagy-Britannia Németország Olaszország Románia Svájc Svédország Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Ukrajna USA
44,8 45,9 51,4 20,7 35,0 62,4 53,5 39,1 18,2 51,6 49,1
3,7 13,9 10,0 3,2 5,0 22,9 8,4 9,3 1,9 11,4 13,8
48,5 59,8 61,4 23,9 40,0 85,3 62,0 48,5 20,0 63,0 62,9
29,0 0,6 0,5 53,1 2,5 0,5 1,3 0,7 23,1 0,7 0,4
17,5 36,3 36,0 20,7 56,8 11,0 34,8 47,0 52,9 34,4 33,8
5,0 3,2 2,1 2,2 0,8 3,2 1,9 3,8 3,9 2,0 2,9
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
18,6 36,8 23,5 28,1 60,8
2,6 3,4 2,4 2,6 16,8
21,2 40,2 25,9 30,7 77,7
21,3 27,2 59,1 39,7 0,6
54,2 18,1 6,1 13,9 18,2
3,2 14,4 8,9 15,7 3,5
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
EU-15 EU-9
48,3 34,9
7,1 3,9
55,4 38,7
14,9 23,8
25,9 26,6
3,7 10,9
100,0 100,0
Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália
32,0 61,6 56,8 63,8 80,7
4,2 21,7 27,4 17,1 16,2
36,2 83,3 84,2 80,9 96,9
22,0 1,6 0,9 0,7 0,8
35,7 10,4 0,5 15,1 0,4
6,1 4,7 14,3 3,3 1,9
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Összesen
32,8
4,6
37,4
21,5
35,1
6,0
100,0
41
8. A Magyarországra látogató külföldiek magyarországi kiadásai, 2004 Egynapos látogatók Többnapos látogatók Látogatók összesen kiadásai, egy fő egy kiadásai, egy fő egy kiadásai, egy fő egy Országok, országcsoportok millió Ft napjára jutó millió Ft napjára jutó millió Ft napjára jutó költés, ezer Ft költés, ezer Ft költés, ezer Ft Ausztria Franciaország Hollandia Horvátország Lengyelország Nagy-Britannia Németország Olaszország Románia Svájc Svédország Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Ukrajna USA
52 149 610 515 6 841 2 115 217 6 471 1 296 38 180 352 230
16,5 6,3 5,9 7,0 4,3 7,0 6,9 5,3 7,7 6,3 5,3
115 887 19 088 14 195 4 580 14 534 24 888 145 012 26 369 39 861 11 064 8 506
9,3 13,0 10,1 6,6 6,3 14,5 9,2 13,0 3,3 10,0 11,8
168 036 19 698 14 710 11 420 16 648 25 105 151 483 27 665 78 041 11 416 8 736
10,8 12,6 9,8 6,8 6,0 14,4 9,1 12,1 4,6 9,8 11,5
29 745 20 743 3 143 17 071 631
12,1 5,2 6,2 8,6 10,0
17 734 23 207 1 048 6 902 31 083
4,5 4,5 7,1 3,0 12,1
47 479 43 950 4 191 23 973 31 714
7,4 4,8 6,4 5,6 12,1
EU-15 EU-9
62 230 27 771
13,1 5,0
392 345 50 590
10,2 5,5
454 575 78 360
10,5 5,3
Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália
190 667 822 1 739 40
8,8 19,0 5,9 10,8 42,1
545 136 34 096 2 128 43 577 4 594
7,8 15,0 15,1 12,6 15,4
735 802 34 918 2 129 44 316 4 634
8,1 15,1 15,1 12,5 15,5
Összesen
192 269
8,9
629 531
8,3
821 800
8,4
42
9. A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai utazási célok szerint, 2004 Országok, országcsoportok
Szabadidős Üzleti Turisztikai Vásárlás turizmus turizmus motiváció együtt
Átutazás
(millió forint) Egyéb Összesen
Ausztria Franciaország Hollandia Horvátország Lengyelország Nagy-Britannia Németország Olaszország Románia Svájc Svédország Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Ukrajna USA
113 844 13 326 11 097 3 411 11 741 16 395 117 767 19 283 25 711 8 760 5 778
9 134 4 532 2 565 1 588 2 090 7 403 20 902 4 421 3 797 1 869 2 136
122 978 17 859 13 661 4 999 13 831 23 797 138 669 23 705 29 508 10 629 7 914
34 088 140 69 5 442 974 189 1 735 318 25 744 87 56
4 332 565 490 796 1 613 143 5 654 1 359 14 816 286 223
6 638 1 134 490 183 229 976 5 426 2 283 7 974 414 543
168 036 19 698 14 710 11 420 16 648 25 105 151 483 27 665 78 041 11 416 8 736
11 903 22 509 1 122 5 324 21 984
2 294 3 526 252 1 188 7 219
14 197 26 035 1 374 6 512 29 203
23 909 13 714 2 534 15 347 305
6 873 2 153 116 1 093 508
2 500 2 048 167 1 021 1 699
47 479 43 950 4 191 23 973 31 714
EU-15 EU-9
325 516 44 133
59 098 8 312
384 615 52 445
37 154 17 697
13 502 5 201
19 305 3 018
454 575 78 360
Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália
435 907 21 393 1 095 31 186 3 187
82 831 9 849 811 9 872 1 234
518 738 31 243 1 906 41 058 4 422
134 528 763 1 437 79
45 903 375 0 540 1
36 633 2 537 222 2 281 133
735 802 34 918 2 129 44 316 4 634
Összesen
492 769 104 598
597 366
135 808
46 819
41 807
821 800
43
10. A háztartások utazásai, 2004 Egynapos utakon Megnevezés/ időszak száma, ezer
aránya, %
2–4 napos utakon
5 és többnapos utakon résztvevő háztartások száma, aránya, száma, aránya, ezer % ezer %
Valamilyen utazáson száma, ezer
aránya, %
Belföldi utazások I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
1 877 2 229 2 316 2 276
49 58 60 59
632 892 825 812
17 23 22 21
217 479 925 368
6 13 24 10
2 107 2 533 2 674 2 520
55 66 70 66
Év összesen
2 988
78
1 414
37
1 115
29
3 172
83
Külföldi utazások I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
91 124 165 165
2 3 4 4
71 119 126 102
2 3 3 3
128 221 415 123
3 6 11 3
250 404 611 338
7 11 16 9
Év összesen
333
9
249
7
513
13
828
22
Belföldi, illetve külföldi utazások I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév
1 896 2 250 2 344 2 304
50 59 61 60
677 948 894 875
18 25 23 23
331 660 1 201 474
9 17 31 12
2 169 2 591 2 756 2 580
57 68 72 67
Év összesen
3 000
78
1 521
39
1 408
36
3 211
84
44
11. A nem utazó háztartások megoszlása többnapos utazásoktól való távolmaradás oka szerint, 2004
Megye / régió
Budapest Pest KözépMagyarország Fejér KomáromEsztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád ÉszakMagyarország Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen
Nem szeret utazni
Munkából adódó kötelezettségek
AEgésznya- ségügyi gi okok okok
Családi, baráti kötelezettségek
Nem volt kivel utazni
Szok tak utazni*
Egyéb ok
Össze sen
1,8 3,0
16,0 12,7
30,3 40,4
24,3 18,4
4,1 5,8
1,4 1,1
19,1 16,9
2,9 2,0
100,0 100,0
2,2
14,8
33,9
22,2
4,7
1,3
18,3
2,5
100,0
2,8
16,2
34,9
21,0
4,6
0,5
15,9
3,8
100,0
3,3
12,2
36,9
24,1
4,8
0,6
16,7
1,2
100,0
3,2 3,1 2,6 3,4 3,7 3,1 2,1 2,8 8,1 3,7
19,1 16,0 15,4 28,1 16,9 19,2 18,4 14,8 11,3 15,5
38,8 36,8 28,6 31,5 38,2 32,0 32,2 40,9 35,7 36,1
18,9 21,2 20,9 19,5 26,5 22,0 19,3 22,8 24,9 21,8
4,6 4,6 6,0 4,5 2,6 4,7 4,9 3,1 6,3 4,6
0,8 0,6 1,5 1,1 0,0 1,0 1,2 1,4 1,4 1,3
13,7 15,4 24,1 10,9 12,1 17,4 16,9 13,9 11,3 14,6
0,8 2,0 0,9 1,5 0,0 0,8 4,7 0,0 1,4 2,3
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
3,5
11,4
39,7
22,0
5,3
1,0
16,0
0,8
100,0
3,7 6,1
11,9 11,7
40,6 40,5
27,0 20,5
4,8 5,3
0,6 0,8
10,8 14,4
0,0 0,8
100,0 100,0
4,0
11,6
40,1
22,9
5,2
0,9
14,4
0,6
100,0
1,5
14,7
50,1
19,3
5,6
0,7
7,3
1,0
100,0
6,0
12,1
41,0
24,5
2,8
0,6
12,3
1,0
100,0
2,3
16,1
42,4
22,3
5,4
0,7
10,1
0,5
100,0
3,1 3,6 4,3 4,3 4,0 3,2
14,4 16,0 12,8 10,1 13,4 14,7
44,7 43,4 37,4 35,7 39,5 37,6
21,9 19,4 22,6 28,9 23,1 22,3
4,7 3,5 5,8 4,5 4,4 4,7
0,7 0,9 0,7 0,7 0,8 1,0
9,8 12,0 15,5 15,9 14,1 15,0
0,8 0,9 1,1 0,2 0,8 1,5
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
*Szoktak utazni, de a kikérdezést megelőző három hónapban nem utaztak.
45
12. Belföldi utazások száma és időtartama a lakóhely szerint, 2004
Megnevezés
Budapest Pest KözépMagyarország Fejér KomáromEsztergom Veszprém KözépDunántúl Győr-MosonSopron Vas Zala NyugatDunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád ÉszakMagyarország Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen
Egynapos
2–4 napos
5 és többnapos utazás, ezer fő
Összes
Egynapos
2–4 napos
10 808 22 702
3 888 1 248
33 510 7 401
1 593 549
16 289 24 499
10 808 22 702
11 853 3 696
13 721 4 107
36 382 30 505
5 136 983
2 142 338
40 788 8 720
33 510 7 401
15 549 3 004
17 828 2 515
66 887 12 917
6 599 4 756
276 524
133 137
7 008 5 416
6 599 4 756
786 1 413
1 019 1 049
8 407 7 219
18 756
1 783
608
21 144
18 756
5 203
4 583
28 543
5 202 2 614 5 825
306 260 480
226 103 122
5 733 2 978 6 426
5 202 2 614 5 825
924 767 1 364
1 760 856 945
7 885 4 235 8 134
13 641 4 110 5 664 6 681 16 455
1 046 298 293 569 1 160
451 154 148 216 518
15 137 4 560 6 105 7 465 18 130
13 641 4 110 5 664 6 681 16 455
3 055 879 884 1 554 3 317
3 561 1 212 1 243 1 568 4 023
20 254 6 200 7 791 9 802 23 793
11 059 5 586 2 973
872 345 96
289 104 98
12 218 6 036 3 167
11 059 5 586 2 973
2 451 1 022 312
2 170 871 818
15 680 7 477 4 104
19 618 7 308
1 313 1 135
491 252
21 421 8 694
19 618 7 308
3 785 3 364
3 859 1 889
27 261 12 561
4 755
435
164
5 355
4 755
1 307
1 250
7 313
10 048 22 111 6 180 6 133 5 604 17 917
689 2 259 359 313 628 1 300
161 577 186 131 221 538
10 900 24 949 6 725 6 577 6 453 19 755
10 048 22 111 6 180 6 133 5 604 17 917
2 073 6 744 1 052 881 1 809 3 742
1 183 4 322 1 319 1 055 1 657 4 031
13 305 33 179 8 552 8 069 9 070 25 691
142 005
13 998
5 320
161 324
142 005
41 392
42 208
225 605
46
5 és Összes többnapos utazáson eltöltött idő, ezer nap
13. Belföldi többnapos utazások száma és időtartama, 2004
Megnevezés
2–4 napos
Személygépkocsi, motor Autóbusz Vasút, HÉV Repülőgép Hajó Egyéb
9 022 2 558 2 377 2 2 36
Szálloda Panzió Kemping Ifjúsági szálló, turistaszálló Munkahelyi üdülő, sporttábor Magánszálláshely Saját nyaraló, második otthon Rokon-, barát által biztosított szállás Egyéb
1 146 429 213
Utazási iroda közreműködésével szervezett út ebből: csomagtúra Saját szervezés
2–4 5 és többÖsszes napos napos utazáson eltöltött idő, ezer nap
Közlekedési eszköz 3 497 12 518 26 772 798 3 358 7 416 1 009 3 386 7 079 1 3 8 4 6 6 12 47 111 Igénybe vett szállástípus 643 1 790 3 460 333 761 1 311 195 407 679
28 000 5 957 8 094 31 49 76
54 772 13 374 15 173 39 55 187
4 787 2 284 1 485
8 246 3 593 2 165
334
205
540
972
1 495
2 469
126 290
257 357
385 646
387 904
2 027 2 640
2 414 3 546
2 052
861
2 915
6 255
8 577
14 833
2 279 11 382 26 600 191 495 824 Utazás szervezettsége
17 400 1 514
43 998 2 337
150 132 5 172
9 101 305
106 90 13 894
0 – 14 15 – 24 25 – 44 45 – 64 65 és több
2 073 2 344 4 645 3 687 1 249
Nincs Alapfokú Középfokú Felsőfokú Nem ismert
2 270 2 080 5 716 3 884 47
Összesen
5 és többÖsszes napos utazás, ezer fő
13 998
252 219 19 065 Életkor, év 1 026 3 099 745 3 089 1 429 6 074 1 392 5 078 730 1 979 Iskolai végzettség 1 082 3 351 863 2 942 2 077 7 794 1 274 5 158 27 74
343 291 41 052
1 046 919 41 161
1 388 1 210 82 214
6 174 6 908 13 564 11 009 3 741
7 677 5 776 10 373 11 427 6 955
13 851 12 684 23 936 22 434 10 695
6 753 6 097 16 888 11 520 137
8 165 7 071 16 623 10 161 187
14 918 13 169 33 510 21 679 324
5 320
41 392
42 208
83 600
47
19 318
14. Belföldi utak megoszlása utazási cél szerint, 2004 Egynapos
2–4 napos
5 és többnapos utazások aránya, %
Motiváció Vízparti üdülés Hegyvidéki üdülés Falusi turizmus Körutazás Városnézés Rokon, barát meglátogatása Iskolai tanulmányút, tábor Gyógykezeltetés Egészségmegőrzés Konferencia, kongresszus Üzleti út, kiállítás, vásár Kulturális rendezvény, sportesemény Vallási okok Vásárlás Tanulás Munkavégzés (kereső tevékenység) Hobbi jellegű munkavégzés Egyéb Összesen
Összes
6,0 3,8 1,3 – 2,9 13,6 15,0 2,3 4,3 2,3 2,8
9,0 3,1 1,7 0,7 7,5 44,4 1,0 0,8 3,3 1,2 1,5
21,5 4,8 3,0 1,7 12,7 22,9 1,8 2,7 6,8 0,3 0,6
7,2 3,8 1,4 0,2 3,9 17,7 12,7 2,1 4,3 2,1 2,6
2,7
3,6
3,1
2,9
1,8 14,8 1,4
0,8 2,5 1,3
0,6 2,3 1,9
1,6 12,7 1,5
18,2
1,8
2,0
15,5
2,6 3,9
11,0 4,5
7,7 3,7
3,9 3,9
100,0
100,0
100,0
100,0
48
15. Többnapos belföldi utazások száma az egyes megyékből és régiókból célrégió szerint, 2004 (ezer fő)
Lakóhely
Bala-
Buda-
Dél-
Dél-
Észak-
Észak-
Közép-
Nyu-
Tisza
Össze-
ton
pest–
Alföld
Du-
Alföld
Ma-
Dunán-
gat-
tó
sen
túl
Dunán-
Közép-
nán-
gyar-
Duna-
túl
ország
túl
vidék
Budapest Pest KözépMagyarország Fejér KomáromEsztergom Veszprém KözépDunántúl Győr-MosonSopron Vas Zala NyugatDunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád ÉszakMagyarország Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen
1 059 237
1 460 517
469 193
288 104
483 188
639 220
589 160
364 137
130 39
5 481 1 797
1 296 248
1 977 131
662 69
392 108
671 41
859 49
749 559
501 99
169 19
7 278 1 320
72 224
109 94
32 13
11 46
23 20
38 28
72 120
53 110
1 2
408 661
544
334
114
165
84
115
751
262
22
2 389
186 93 133
61 62 79
21 13 11
15 13 45
28 15 6
27 3 7
36 13 30
153 150 286
8 2 1
531 364 602
412 92 162 90 344
202 74 59 99 232
45 30 13 76 119
73 191 118 411 720
49 16 16 20 52
37 12 9 23 44
79 16 34 31 81
589 21 27 34 82
11 0 3 1 4
1 497 452 441 785 1 678
46 21 26
152 93 37
40 19 6
11 7 0
124 51 31
702 176 67
16 10 4
17 19 9
51 51 13
1 159 449 194
93 57
282 194
65 46
18 9
206 698
945 226
30 23
45 32
115 101
1 802 1 385
44
93
77
14
201
66
14
10
82
600
37 138 40 26 84 150
153 440 142 96 170 408
18 141 170 174 362 706
11 34 56 14 45 115
508 1 407 34 34 60 128
84 376 46 44 58 148
19 56 19 26 30 75
8 50 35 22 25 82
12 195 2 5 10 17
850 2 835 545 444 849 1 838
2 978
3 877
1 858
1 518
2 596
2 525
1 821
1 611
536
19 318
49
16. Többnapos belföldi utazások időtartama az egyes megyékből és régiókból célrégió szerint, 2004 (ezer nap) Balaton Lakóhely
Budapest
Dél-
Dél-
Észak-
Észak-
Közép-
Nyu-
Tisza
Össze-
Közép-
Alföld
Du-
Alföld
Magyar-
Du-
gat-Du-
tó
sen
ország
nántúl
nántúl
Duna-
nán-
vidék
túl
Budapest
6 308
6 402
1 918
1 225
2 206
2 743
2 504
1 573
695
25 574
Pest
1 359
1 783
866
420
850
953
681
678
214
7 803
Magyarország
7 667
8 185
2 784
1 645
3 056
3 696
3 185
2 251
909
33 377
Fejér
1 274
445
323
475
198
239
2 072
397
90
5 517
Esztergom
438
455
127
49
121
159
256
191
9
1 808
Veszprém
907
324
82
173
119
110
356
386
6
2 462
2 619
1 224
532
697
438
508
2 684
974
105
9 787
1 056
256
119
69
118
120
128
770
49
2 685
Vas
462
300
66
73
73
10
53
573
11
1 621
Zala
671
302
47
172
45
30
78
957
6
2 308
2 189
858
232
314
236
160
259
2 300
66
6 614
Baranya
644
270
124
725
74
77
72
97
7
2 091
Somogy
795
342
116
471
73
50
129
124
26
2 127
Tolna
511
335
321
1 493
73
99
133
155
1
3 121
1 950
947
561
2 689
220
226
334
376
34
7 339
Zemplén
286
631
188
55
485
2 588
63
76
248
4 622
Heves
162
352
93
39
183
699
86
95
186
1 893
Nógrád
170
192
27
4
208
315
24
57
135
1 131
Magyarország
618
1 175
308
98
876
3 602
173
228
569
7 646
Hajdú-Bihar
382
811
170
38
2 255
892
118
227
362
5 252
270
371
284
75
784
276
102
45
349
2 558
Szatmár-Bereg
207
666
77
66
1 781
305
77
33
44
3 256
Észak-Alföld
859
1 848
531
179
4 820
1 473
297
305
755
11 066
Bács-Kiskun
238
565
675
229
183
232
70
164
17
2 372
Békés
195
407
643
66
131
255
137
81
21
1 935
Csongrád
517
688
1 254
183
232
303
131
127
32
3 466
Dél-Alföld
950
1 660
2 572
478
546
790
338
372
70
7 773
16 851
15 895
7 520
6 102
10 196
10 456
7 267
6 807
2 504
83 600
Közép-
Komárom-
KözépDunántúl Győr-MosonSopron
NyugatDunántúl
Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-
Észak-
Jász-NagykunSzolnok Szabolcs-
Összesen
50
17. A turisztikai kiadások összetétele a belföldi többnapos utakon úti cél szerint, 2004 (millió Ft) ÜzemKultuanyag rális szolgáltatás
Szállás befizetett étkezéssel
Szállás az előbbi nélkül
Étkezés étteremben, bárban
Élelmiszer vásárlás üzletekben
Közlekedés
Vízparti üdülés Hegyvidéki üdülés Falusi turizmus Körutazás Városnézés Rokon, barát meglátogatása Iskolai tanulmányút, tábor Gyógykezeltetés Egészségmegőrzés Konferencia, kongresszus Üzleti út, kiállítás, vásár Kulturális rendezvény, sportesemény Vallási okok Vásárlás Tanulás Munkavégzés (keresőtevékenység) Hobbi jellegű munkavégzés Egyéb
11 699 3 724 1 274 372 4 772
6 032 1 980 356 239 1 372
10 374 2 545 557 305 2 349
12 547 1 606 544 181 1 273
925 240 76 73 431
7 648 2 106 570 253 1 823
586 341 78 68 442
491
603
5 199
10 941
5 949
12 573
696
1 809 113 5 851
125 12 898
358 16 1 627
534 11 1 263
294 6 175
165 21 1 603
97 0 82
915
175
428
152
150
563
34
695
265
601
221
67
856
39
722 154 92 429
498 39 18 668
829 47 76 646
616 90 112 668
224 46 44 591
619 59 138 374
247 12 12 29
467
326
565
1 084
2 243
866
17
47 2 108
56 517
822 1 131
4 531 1 569
280 321
2 462 1 445
27 52
Összesen
35 729
14 180
28 475
37 939
10 141
34 146
2 865
Fő motiváció
51
17. A turisztikai kiadások összetétele a belföldi többnapos utakon úti cél szerint, 2004 (folytatás)
Fő motiváció
Vízparti üdülés Hegyvidéki üdülés Falusi turizmus Körutazás Városnézés Rokon, barát meglátogatása Iskolai tanulmányút, tábor Gyógykezeltetés Egészségmegőrzés Konferencia, kongresszus Üzleti út, kiállítás, vásár Kulturális rendezvény, sportesemény Vallási okok Vásárlás Tanulás Munkavégzés (keresőtevékenység) Hobbi jellegű munkavégzés Egyéb Összesen
Egészségmegőrzés, wellness
Szórakoztatóipari szolgáltatások
654 158 58 8 130
(millió Ft) Utazási Összesen irodának fizetett
Sport
Emlék-, ajándéktárgy, egyéb áru
Egyéb szolgáltatás
2 668 373 111 84 561
489 129 10 3 58
3 149 666 222 169 1 278
1 451 236 81 33 291
2 091 1 093 171 83 1 113
60 142 15 160 4 221 1 866 16 088
414
2 096
140
14 650
770
13
54 434
11 36 931
106 2 228
36 0 20
347 15 615
44 24 662
191 0 2 239
4 175 255 16 152
7
48
5
318
75
62
2 944
21
81
3
307
29
0
3 189
11 4 1 6
276 8 4 93
97 10 6 8
312 89 214 301
77 11 68 35
38 34 1 34
4 553 618 783 3 866
11
136
6
411
45
9
4 214
52 45
95 305
11 37
582 1 035
118 186
0 501
9 039 9 282
2 560
7 282
1 068
24 677
4 242
7 672
210 980
52
18. A külföldre látogatók száma és tartózkodási ideje országonként* Országok, országcsoportok
Egynapos látogatók
Többnapos látogatók
Látogatók összesen
száma (ezer fő)
Egynapos Többnapos látogatók látogatók
Látogatók összesen
tartózkodási ideje (ezer nap)
Ausztria Franciaország Hollandia Horvátország Lengyelország Nagy-Britannia Németország Olaszország Románia Svájc Svédország
2 378 0 0 86 17 2 24 5 2 370 1 0
1 098 235 129 309 302 103 791 569 916 219 47
3 476 235 129 395 319 105 815 575 3 286 220 47
2 378 0 0 86 17 2 24 5 2 370 1 0
5 807 2 027 1 027 2 238 1 636 1 468 6 361 4 660 4 900 1 709 648
8 186 2 027 1 027 2 324 1 653 1 470 6 384 4 665 7 270 1 710 648
Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Ukrajna USA
276 2 082 274 1 935 0
155 770 41 219 60
431 2 851 315 2 154 60
276 2 082 274 1 935 0
745 3 143 175 980 1 754
1 021 5 224 449 2 915 1 754
EU-15 EU-9
2 412 2 382
3 576 1 419
5 988 3 801
2 412 2 382
27 282 6 666
29 694 9 048
Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália
9 462 0 0 0 0
6 991 87 194 99 24
16 452 87 194 99 25
9 462 0 0 0 0
46 163 1 235 1 930 2 505 355
55 624 1 235 1 930 2 506 355
Összesen
9 462
7 395
16 858
9 462
52 188
61 650
* Nem tartalmazza a tehergépjárművel utazókat.
53
19. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, 2004. július 31. Működő egységek szoba száma Ország összesen Szálloda 824 47 611 ***** 16 3 709 **** 105 12 112 *** 428 21 977 ** 200 7 179 * 75 2 634 Szállodából: gyógyszálloda 56 6 774 Szállodából: wellness-szálloda 15 1 080 Szállodából: apartmanszálloda 59 2 835 Panzió 1 128 16 652 Turistaszálló 264 8 410 Ifjúsági szálló 133 5 356 Üdülőház 369 6 895 Kemping 283 – Összesen 3 001 84 924 Budapest Szálloda 135 15 441 ***** 13 3 419 **** 38 6 015 *** 67 5 236 ** 12 532 * 5 239 Szállodából: gyógyszálloda 5 1 216 Szállodából: apartmanszálloda 5 411 Panzió 55 956 Turistaszálló 12 459 Ifjúsági szálló 14 802 Üdülőház 1 30 Kemping 6 – Összesen 223 17 688 Balaton kiemelt üdülőkörzet Szálloda 195 13 334 **** 19 2 913 *** 98 6 397 ** 59 3 078 * 19 946 Szállodából: gyógyszálloda 17 2 370 Szállodából: wellness-szálloda 6 614 Szállodából: apartmanszálloda 16 1 172 Panzió 174 2 658 Turistaszálló 20 593 Ifjúsági szálló 17 1 313 Üdülőház 119 2 343 Kemping 68 – Összesen 593 20 241 Szállástípus
54
Kiadható ágy
férőhely
101 231 7 228 24 550 46 308 16 403 6 742 13 594 2 177 6 211 41 671 34 373 21 162 20 967 – 219 404
112 769 7 834 26 778 51 835 18 962 7 360 14 868 2 634 6 776 45 201 34 827 21 890 22 862 98 945 336 494
31 607 6 647 11 872 11 032 1 368 688 2 384 904 2 039 1 778 2 120 92 – 37 636
33 930 7 200 12 745 11 827 1 425 733 2 498 938 2 172 1 819 2 135 92 3 014 43 162
29 171 6 337 13 698 6 920 2 216 4 835 1 204 2 536 6 458 2 684 5 774 6 556 – 50 643
33 726 6 892 15 724 8 448 2 662 5 130 1 531 2 806 7 082 2 720 6 248 7 413 35 981 93 170
20. A kereskedelmi szálláshelyek alkalmazottai, 2004. július 31.* Szállástípus
Létszám, ezer fő
Egy Egy Egy egységre szobára férőhelyre jutó alkalmazottak száma, fő
2003 Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping
22 3 6 9 3 1 4 6 2 1 2 1
26,7 179,2 70,0 22,7 14,0 8,1 83,3 4,2 7,4 9,4 4,3 3,7
0,5 0,8 0,6 0,4 0,4 0,2 0,7 0,3 0,3 0,2 0,3 –
0,2 0,4 0,3 0,2 0,2 0,1 0,3 0,1 0,1 0,1 0,1 0,0
Összesen
35
9,9
0,4
0,1
2004 Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellness-szálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping
22 3 7 9 3 1 4 1 1 5 2 1 2 1
26,6 171,2 64,8 21,4 13,1 7,7 76,8 47,7 22,0 4,9 8,7 10,1 4,6 3,8
0,5 0,7 0,6 0,4 0,4 0,2 0,6 0,7 0,5 0,3 0,3 0,3 0,2 –
0,2 0,4 0,3 0,2 0,1 0,1 0,3 0,3 0,2 0,1 0,1 0,1 0,1 0,0
Összesen
34
11,3
0,4
0,1
* A munkaerő-kölcsönzőkön keresztül alkalmazottak nélkül.
55
21. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 2004 Vendégek Szállástípus
száma, ezer
Vendégéjszakák
előző év = 100,0
száma, ezer
előző év = 100,0
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2003 2004
Külföldi Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellnessszálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping
2 745 432 1 114 1 025 141 32
115,6 130,4 125,5 106,1 91,2 93,1
8 106 1 122 3 267 3 217 409 90
110,4 126,3 118,8 103,6 82,6 83,4
3,1 2,7 3,1 3,2 3,2 3,1
3,0 2,6 2,9 3,1 2,9 2,8
318
112,4
1 486
108,9
4,8
4,7
39
..
172
..
..
4,4
125 206 23 35 44 216
.. 92,0 86,7 110,0 83,1 91,1
415 623 69 112 238 1 361
.. 88,9 89,2 86,2 78,3 91,7
.. 3,1 2,8 4,1 5,7 6,3
3,3 3,0 2,9 3,2 5,4 6,3
Összesen
3 270
110,9
10 508
104,7
3,4
3,2
Belföldi Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellnessszálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping
1 826 43 505 906 284 89
106,4 124,2 131,5 108,0 80,7 82,4
4 532 90 1 075 2 254 755 358
104,1 139,0 130,3 108,6 75,4 92,9
2,5 1,9 2,1 2,5 2,8 3,6
2,5 2,1 2,1 2,5 2,7 4,0
336
134,6
1 011
131,0
3,1
3,0
116
..
241
..
..
2,1
95 626 307 209 235 143
.. 94,4 89,6 100,3 90,6 81,1
223 1 401 789 591 685 393
.. 95,3 90,1 96,3 87,5 82,8
.. 2,2 2,6 2,9 3,0 2,7
2,3 2,2 2,6 2,8 2,9 2,8
Összesen
3 347
99,4
8 391
97,9
2,5
2,5
56
21. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 2004 (folytatás) Vendégek Szállástípus
száma, ezer
Vendégéjszakák
előző év = 100,0
száma, ezer
előző év = 100,0
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2003 2004
Összesen Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellnessszálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen
4 571 475 1 619 1 930 425 121
111,7 129,8 127,3 107,0 83,9 85,0
12 638 1 213 4 342 5 471 1 164 449
108,0 127,2 121,5 105,6 77,8 90,8
2,9 2,6 2,8 2,9 3,0 3,5
2,8 2,6 2,7 2,8 2,7 3,7
655
122,8
2 497
116,9
4,0
3,8
155
..
413
..
..
2,4
220 832 330 244 280 359 6 616
.. 93,8 89,4 101,6 89,3 86,9 104,8
637 2 024 858 702 923 1 754 18 899
.. 93,2 90,0 94,5 84,9 89,6 101,5
.. 2,4 2,6 3,1 3,5 4,7 2,9
2,6 2,9 3,3 4,9 2,9 2,8 2,6
22. A magánszálláshelyek kapacitása, 2004. július 31. Régió / Üdülőkörzet
Vendéglátók száma
Kiadható szoba
ágy
férőhely
6 820 45 609 38 543 105 984 16 203 17 822 5 575 236 556
6 920 46 118 39 229 107 794 16 608 18 024 5 683 240 376
2 821 156 678 147 302 1 992 9 295 9 783 5 564 5 040 3 495
2 821 158 569 148 915 2 071 9 500 9 982 5 666 5 112 3 563
Magánszállásadás összesen Tervezési-statisztikai régiók
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen ebből: Budapest Balaton ebből: Balaton-part Dunakanyar Mátra–Bükk Mecsek és Villány Sopron–Kőszeghegyalja Tisza-tó Velencei-tó–Vértes
1 385 8 803 7 520 19 895 2 627 2 675 984 43 889
2 985 20 785 18 412 49 738 6 545 7 141 2 291 107 897
Kiemelt üdülőkörzetek
740 29 211 27 382 275 1 566 2 287 1 041 748 646 57
1 295 73 528 69 186 834 4 044 4 524 2 538 1 877 1 691
22. A magánszálláshelyek kapacitása, 2004. július 31. (folytatás) Régió / Üdülőkörzet
Vendéglátók száma
Kiadható szoba
ágy
férőhely
Fizetővendéglátás Tervezési-statisztikai régiók
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
970 7 540 5 869 18 608 968 1 837 666
2 006 17 790 14 325 46 600 2 369 4 949 1 475
4 528 38 865 29 545 99 058 5 321 12 300 3 683
4 570 39 183 30 063 100 573 5 519 12 398 3 705
Ország összesen ebből:
36 458
89 514
193 300
196 011
1 295 69 075 67 255 574 1 881 3 993 779 307 1 354
2 821 147 093 143 252 1 391 4 083 8 506 1 768 712 2 792
2 821 148 693 144 852 1 443 4 223 8 690 1 774 712 2 792
Kiemelt üdülőkörzetek
Budapest Balaton ebből: Balaton-part Dunakanyar Mátra–Bükk Mecsek és Villány Sopron–Kőszeghegyalja Tisza-tó Velencei-tó–Vértes
740 27 421 26 624 174 734 2 057 336 125 508 Falusi szállásadás
Tervezési-statisztikai régiók
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
415 1 263 1 651 1 287 1 659 838 318
979 2 995 4 087 3 138 4 176 2 192 816
2 292 6 744 8 998 6 926 10 882 5 522 1 892
2 350 6 935 9 166 7 221 11 089 5 626 1 978
Ország összesen ebből:
7 431
18 383
43 256
44 365
4 453 1 931 260 2 163 531 1 759 1 570 337
9 585 4 050 601 5 212 1 277 3 796 4 328 703
9 876 4 063 628 5 277 1 292 3 892 4 400 771
Kiemelt üdülőkörzetek
Balaton ebből: Balaton-part Dunakanyar Mátra–Bükk Mecsek és Villány Sopron–Kőszeghegyalja Tisza-tó Velencei-tó–Vértes
1 790 758 101 832 230 705 623 138
58
23. A magánszálláshelyek vendégforgalma, 2004 Vendégek Régió / Üdülőkörzet
száma, ezer
Vendégéjszakák
előző év = 100,0
száma, ezer
előző év = 100,0
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2003 2004
Magánszállásadás összesen Tervezési-statisztikai régiók
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen ebből:
45 84 141 238 64 79 29 680
102,8 89,0 126,3 100,7 109,5 101,4 111,0 104,8
181 385 659 1 184 239 326 121 3 094
83,2 71,4 94,4 97,3 85,4 102,8 96,1 91,2
5,0 5,7 6,2 5,1 4,8 4,1 4,8 5,2
4,0 4,6 4,7 5,0 3,7 4,1 4,1 4,5
86,5 87,1 87,4 88,9 90,8 110,2 90,7 93,1 123,0
5,9 5,5 5,4 3,4 4,1 5,8 7,2 4,2 4,8
4,4 4,8 4,6 3,0 3,4 5,5 6,2 4,5 2,9
82,3 70,0 104,6 97,6 68,8 104,5 92,0 92,6
5,1 5,9 6,8 5,2 5,3 4,3 5,0 5,4
4,1 4,7 4,8 5,0 4,1 4,3 4,3 4,7
86,5 87,9 87,6 87,3 91,4 111,8 146,0 148,1 148,9
5,9 5,5 5,3 3,0 4,2 6,5 9,6 2,0 4,7
4,4 4,7 4,6 2,9 3,6 5,8 6,7 4,5 2,8
Kiemelt üdülőkörzetek
Budapest Balaton ebből: Balaton-part Dunakanyar Mátra–Bükk Mecsek és Villány Sopron–Kőszeghegyalja Tisza-tó Velencei-tó–Vértes
21 318 297 17 36 31 29 16 19
114,4 100,2 101,4 98,7 108,6 116,5 104,3 86,5 202,5
94 1 511 1 374 51 123 171 183 74 57
Fizetővendéglátás Tervezési-statisztikai régiók
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen ebből:
37 67 118 224 22 60 23 550
104,1 87,3 149,5 100,8 89,9 103,1 105,1 106,4
149 312 562 1 124 92 258 101 2 599
Kiemelt üdülőkörzetek
Budapest Balaton ebből: Balaton-part Dunakanyar Mátra–Bükk Mecsek és Villány Sopron–Kőszeghegyalja Tisza-tó Velencei-tó–Vértes
21 307 293 13 19 26 24 2 17
114,4 101,1 101,6 92,4 104,9 123,8 210,8 67,2 247,6
94 1 457 1 349 36 67 150 159 10 48
59
23. A magánszálláshelyek vendégforgalma, 2004 (folytatás) Vendégek Régió / Üdülőkörzet
száma, ezer
Vendégéjszakák
előző év = 100,0
száma, ezer
előző év = 100,0
Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2003 2004
Falusi szállásadás Tervezési-statisztikai régiók
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen ebből:
8 17 24 14 41 19 6 130
97,2 96,3 71,1 98,4 124,1 96,5 143,3 98,8
32 73 97 60 147 68 19 496
87,6 78,5 60,4 91,7 100,5 96,9 125,2 84,5
4,3 5,1 4,8 4,6 4,3 3,5 3,8 4,5
3,8 4,2 4,1 4,3 3,5 3,6 3,3 3,8
71,3 79,7 92,7 90,1 99,5 26,2 87,8 63,1
5,7 6,8 4,7 4,0 3,5 5,5 4,7 5,2
5,1 6,4 3,5 3,2 3,8 4,4 4,5 3,7
Kiemelt üdülőkörzetek
Balaton ebből: Balaton-part Dunakanyar Mátra–Bükk Mecsek és Villány Sopron–Kőszeghegyalja Tisza-tó Velencei-tó–Vértes
11 4 4 18 5 6 14 2
80,0 84,0 122,5 112,7 90,6 33,0 90,8 87,3
54 25 16 56 20 24 64 9
60
24. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma tervezési-statisztikai régiók és kiemelt üdülőkörzetek szerint, 2004 Szállodák
Egyéb szálláshelyek
Kereskedelmi szálláshelyek összesen Régió / Üdülőkörzet külföldi- belföldi- összes külföldi- belföldi- összes külföldi- belföldi- összes vendég-éjszakák száma, ezer 5 121 409 1 423 548 147 325 133 8 106
Tervezési-statisztikai régiók 875 5 996 279 312 545 954 719 616 1 085 2 509 543 540 574 1 122 381 747 453 600 106 754 623 948 251 497 377 510 124 393 4 532 12 638 2 402 3 859
591 1 336 1 082 1 127 860 748 517 6 261
5 400 1 128 1 966 928 253 576 257 10 508
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen
121,0 98,7 100,0 85,0 106,2 90,5 98,2 110,4
103,2 100,7 109,1 103,6 101,0 106,5 98,7 104,1
Előző év = 100,0 118,1 95,2 99,8 90,0 103,8 93,3 93,6 76,3 102,2 88,7 100,4 87,8 98,6 106,2 108,0 89,1
95,8 92,6 88,3 90,2 91,1 91,0 95,0 91,5
95,5 91,2 90,8 85,0 90,8 89,9 97,4 90,6
119,4 93,0 98,1 81,2 98,1 89,3 101,9 104,7
101,1 96,2 101,2 95,6 94,6 99,0 96,8 97,9
115,6 94,6 99,5 89,1 95,2 95,5 98,0 101,5
Budapest Balaton ebből: Balaton-part Dunakanyar Mátra–Bükk Mecsek és Villány Sopron– Kőszeghegyalja Tisza-tó Velencei-tó–Vértes
4 970 1 543 1 423 33 110 111
Kiemelt üdülőkörzetek 692 5 662 235 1 167 2 710 996 1 008 2 432 944 141 174 31 360 469 72 140 251 76
142 663 646 109 467 279
376 1 659 1 591 140 539 355
5 205 2 539 2 368 64 182 187
834 1 830 1 655 251 826 419
6 039 4 369 4 022 315 1 008 606
200 71 86
430 96 118
588 26 38
554 76 126
1 142 102 164
96,7 95,7 97,7 77,4 91,9 84,9
98,0 88,7 89,2 81,8 91,1 86,9
119,9 88,1 87,3 102,8 98,0 103,1
100,0 99,9 98,5 100,5 96,7 89,6
116,7 92,7 91,6 100,9 96,9 93,4
90,1 75,7 77,7
89,8 75,4 77,2
100,1 76,4 80,4
104,0 76,0 85,0
101,9 76,1 83,9
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen
Budapest Balaton ebből: Balaton-part Dunakanyar Mátra–Bükk Mecsek és Villány Sopron– Kőszeghegyalja Tisza-tó Velencei-tó–Vértes
358 2 5
354 4 40
712 6 46
230 24 33
121,2 90,5 89,5 102,8 107,4 109,4
100,6 102,4 99,0 130,7 103,7 100,6
Előző év = 100,0 118,2 98,9 95,3 84,6 93,2 84,1 124,3 102,8 104,6 86,5 104,3 95,2
108,2 126,1 128,3
113,9 79,7 106,1
111,0 88,1 108,3
61
89,6 74,5 75,9
1 186 6 586 1 161 2 289 1 625 3 591 1 321 2 249 1 207 1 460 1 120 1 696 771 1 028 8 391 18 899
25. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái országok szerint, 2004 Ország Összesen ebből: Belföldi összesen Külföldi összesen ebből: Ausztria Belgium Bulgária Csehország Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Luxemburg Nagy-Britannia Németország Norvégia Olaszország Oroszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szerbia és Montenegró Szlovákia Szlovénia Törökország Ukrajna Izrael Japán Kína USA Kanada Európai Unió (EU-15) Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália és
Kereskedelmi szálláshelyeken száma, ezer megoszlása, előző év = % 100,0
Ebből: szállodában száma, ezer megoszlása, előző év = % 100,0
18 899
100,0
101,5
12 638
100,0
108,0
8 391 10 508
44,4 55,6
97,9 104,7
4 532 8 106
35,9 64,1
104,1 110,4
721 152 34 153 293 142 359 85 416 73 56 241 19 589 3 440 77 602 164 32 189 319 228 176
3,8 0,8 0,2 0,8 1,6 0,8 1,9 0,4 2,2 0,4 0,3 1,3 0,1 3,1 18,2 0,4 3,2 0,9 0,2 1,0 1,7 1,2 0,9
100,3 109,9 137,5 98,4 100,0 112,4 123,8 107,6 95,8 111,6 137,7 97,7 127,2 152,5 94,3 114,3 125,4 82,8 188,6 89,9 127,6 111,2 105,3
530 110 30 111 101 125 316 81 183 65 46 121 11 548 2 359 69 553 147 30 145 308 192 155
4,2 0,9 0,2 0,9 0,8 1,0 2,5 0,6 1,4 0,5 0,4 1,0 0,1 4,3 18,7 0,5 4,4 1,2 0,2 1,1 2,4 1,5 1,2
104,3 123,8 142,2 103,0 108,2 115,8 123,8 106,9 100,1 123,0 153,4 104,5 100,7 155,4 98,9 112,7 127,9 96,8 201,1 105,2 127,4 114,8 106,8
98 86 38 48 111 257 197 28 462 52
0,5 0,5 0,2 0,3 0,6 1,4 1,0 0,1 2,4 0,3
67,2 99,2 92,8 92,4 86,9 121,3 133,5 .. 111,0 115,2
86 49 31 45 92 253 189 25 434 46
0,7 0,4 0,2 0,4 0,7 2,0 1,5 0,2 3,4 0,4
65,9 113,9 93,3 90,5 93,4 121,4 132,6 .. 111,6 115,4
7 402 9 202 648 34 580 44
39,2 48,7 3,4 0,2 3,1 0,2
104,5 103,0 122,1 163,3 111,0 137,2
5 457 6 874 624 31 541 36
43,2 54,4 4,9 0,2 4,3 0,3
110,8 109,1 121,0 167,0 111,2 139,5
62
26. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának megoszlása a szállásfoglalás módja szerint, 2004 Szállásfoglalás módja, % Szállástípus
egyéni
csoportos
egyéb
összesen
ebből: online foglalás
Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellness-szálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping
49 57 45 49 54 41 57 55 53 63 34 29 63 87
46 39 48 47 39 50 40 41 42 29 62 68 36 12
5 4 7 4 7 9 3 4 5 8 4 3 1 1
100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
6 5 7 5 4 2 7 14 6 3 1 5 3 5
Összesen
52
43
5
100
5
27. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának megoszlása a motiváció szerint, 2004 Motiváció megoszlása, % Szállástípus
szabadidő
kong- hivatalos gyógy- és resszus, (üzleti) termálkonutazás turizmus ferencia
egyéb
összesen
Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellness-szálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping
52 44 51 55 50 55 43 53 60 49 70 76 77 88
15 25 17 12 13 5 16 23 14 7 6 4 3 0
22 27 21 21 25 20 10 9 22 27 8 7 6 1
7 1 8 9 5 3 30 13 1 4 2 1 9 10
4 3 3 3 7 17 1 2 3 13 14 12 5 1
100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100
Összesen
56
12
20
6
6
100
63
28. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei, 2004 Szállásdíjak Szállástípus
millió forint
Vendéglátásból származó bevétel
előző év = 100,0
millió forint
előző év = 100,0
Egyéb szolgáltatások, kötelező reggeli millió előző év forint = 100,0
Összes bevétel millió forint
előző év = 100,0
Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellness-szálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping
84 558 23 396 33 120 23 433 3 741 867
114,2 121,1 119,1 108,6 86,3 86,0
42 236 10 827 16 204 12 803 2 210 192
120,3 137,6 123,2 111,2 93,7 87,5
37 420 6 820 18 053 11 314 1 100 133
116,8 126,7 128,4 104,1 74,2 56,8
164 213 41 043 67 378 47 550 7 051 1 192
116,3 126,0 122,4 108,2 86,2 81,6
14 220
112,8
8 615
125,1
11 386
121,0
34 220
118,4
2 338
..
2 100
..
2 527
..
6 964
..
3 569 7 539 1 255 1 212 2 220 2 459
.. 101,9 100,7 114,9 93,4 91,9
1 584 8 354 260 71 441 59
.. 111,7 90,3 106,4 99,2 50,6
1 176 1 295 74 223 356 415
.. 120,2 93,3 96,5 98,9 99,6
6 328 17 188 1 588 1 506 3 017 2 933
.. 107,7 98,5 111,3 94,8 91,4
Összesen
99 243
111,8
51 420
118,2
39 782
116,4
190 445
114,4
29. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei, 2004 Külföldi Szállástípus
millió forint
előző év = 100,0
Belföldi szállásdíjbevétel millió előző év forint = 100,0
Összes millió forint
előző év = 100,0
Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellness-szálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping
63 430 21 648 25 898 14 372 1 319 193 10 017 946 2 649 2 810 128 338 781 1 999
112,2 118,8 114,4 103,9 86,6 62,2 104,7 .. .. 93,2 102,9 115,5 87,7 93,6
21 127 1 748 7 222 9 061 2 422 674 4 202 1 392 920 4 730 1 127 874 1 439 460
120,5 159,3 139,6 116,9 86,1 96,6 138,4 .. .. 107,9 100,4 114,7 96,8 85,2
84 558 23 396 33 120 23 433 3 741 867 14 220 2 338 3 569 7 539 1 255 1 212 2 220 2 459
114,2 121,1 119,1 108,6 86,3 86,0 112,8 .. .. 101,9 100,7 114,9 93,4 91,9
Összesen
69 486
110,4
29 757
115,2
99 243
111,8
64
30. A kereskedelmi szálláshelyek fajlagos bevételei, 2004 Egy vendégre jutó Egy vendégéjszakára Egy szoba egy szállásdíj jutó szállásdíj működési napjára jutó szállásdíj (REVPAR) forint előző év forint előző év = forint előző év = = 100,0 100,0 100,0
Szállástípus
Szálloda ***** **** *** ** * Szállodából: gyógyszálloda Szállodából: wellness-szálloda Szállodából: apartmanszálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping
18 499 49 244 20 456 12 139 8 802 7 153 21 717 15 043 16 220 9 059 3 797 4 959 7 933 6 858
102,2 93,3 93,6 101,5 102,9 101,2 91,8 .. .. 108,7 112,7 113,1 104,6 105,8
6 690 19 295 7 627 4 283 3 214 1 932 5 695 .. .. 3 726 1 463 1 726 2 404 1 402
105,7 95,2 98,0 102,8 111,0 94,7 96,5 .. .. 109,4 111,9 121,6 110,0 102,6
5 507 17 911 7 640 3 267 1 920 1 461 5 947 5 297 4 351 1 656 832 1 481 1 699 –
112,1 110,8 106,3 106,7 101,9 96,3 101,0 .. .. 105,9 102,2 112,8 99,9 –
Összesen
14 999
106,7
5 251
110,1
4 216
110,8
31. Egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára, 2004
Időszak
öt-
Átlagár, forint négyháromkétegyszállodák átlagosan csillagos szállodák
ebből: gyógywellnessszállodák szállodák
január február március április május június július augusztus szeptember október november december
27 137 27 220 27 573 26 685 31 231 34 959 27 774 28 766
11 948 11 660 11 728 12 897 14 811 14 179 11 991 14 598
6 947 6 712 6 491 7 616 8 084 8 140 7 628 8 300
6 608 6 504 6 268 6 698 6 776 6 028 6 685 7 530
3 648 3 851 3 750 4 673 4 692 5 183 5 090 4 999
11 204 10 975 10 859 11 880 12 965 12 741 10 482 11 938
8 739 8 567 8 543 10 293 11 606 10 528 9 088 10 191
8 904 7 952 8 624 9 465 10 577 10 320 11 363 12 551
30 166 32 763 30 563 26 910
14 006 13 766 11 850 11 826
7 640 7 810 7 164 7 870
6 642 6 519 6 348 6 344
4 455 4 935 4 018 4 551
12 081 12 914 11 786 11 743
10 924 10 717 8 640 10 031
10 320 10 860 10 032 12 207
2004.
29 627
13 127
7 660
6 662
4 624
11 875
9 913
10 577
65
32. A szállodai szobák száma és kihasználtsága, 1998–2004 Időszak
Öt-
Négy-
HáromKétcsillagos szállodák
Egy-
Szállodák összesen
Szobák száma, július 31-én 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
1 720 2 174 2 538 2 750 2 840 3 275 3 709
6 829 7 316 8 174 9 094 9 562 10 653 12 112
15 982 17 722 19 402 20 358 21 696 21 449 21 977
10 388 10 364 9 287 8 883 8 513 8 127 7 179
5 114 4 898 2 961 2 653 2 901 2 748 2 634
40 033 42 474 42 362 43 738 45 512 46 252 47 611
33,6 31,1 36,6 33,6 32,8 30,8 31,6
47,5 45,5 46,7 46,6 45,1 43,7 46,4
Szobakapacitás-kihasználtság, % 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
67,1 64,7 63,8 61,4 60,4 55,1 60,5
62,5 60,0 62,4 58,6 57,3 54,9 58,2
46,4 44,3 43,2 44,3 41,9 41,0 42,6
38,1 34,8 35,6 35,1 33,6 31,1 28,8
33. A szállodák szobafoglaltsága, 2004
Időszak
öt-
Szobafoglaltság, % négyháromkétegyszállodák átlagosan csillagos szállodák
ebből: gyógywellnessszállodák szállodák 45,1 33,9 52,0 41,7 58,2 48,8 59,2 55,2 65,7 51,9 60,6 50,9 65,0 51,9 76,7 67,4
január február március április május június július augusztus szeptember október november december
38,7 44,6 58,8 68,5 75,2 69,0 57,2 68,4
38,1 43,1 53,2 62,4 64,0 62,6 64,9 71,8
24,0 28,6 38,3 40,4 46,6 46,3 52,2 60,3
16,4 18,3 23,9 27,9 29,2 31,2 39,2 39,4
24,5 25,6 30,6 31,3 31,9 28,1 36,3 34,5
28,4 32,9 42,6 47,4 50,8 49,3 53,0 59,4
69,8 69,6 57,1 45,9
67,0 64,4 55,7 45,9
52,5 45,9 37,1 28,3
31,5 29,9 24,9 18,9
31,5 32,8 36,3 30,3
54,6 51,4 43,3 34,4
68,6 62,5 61,6 41,5
53,3 52,5 51,4 36,0
2004.
60,5
58,2
42,6
28,8
31,6
46,4
60,0
50,1
66
34. A vendéglátóhelyek számának alakulása típusonként Időszak
Étterem, cukrászda
Bár, borozó
2001 2002 2003 2004
35 430 36 278 36 733 36 680
12 521 12 923 13 344 13 648
2001 2002 2003 2004
103,6 102,4 101,3 99,9
Kereskedelmi vendéglátóhely összesen
Előző év = 100,0 104,7 103,2 103,3 102,3
Munkahelyi vendéglátóhely
Együtt
47 951 49 201 50 077 50 328
4 076 4 571 5 071 5 358
52 027 53 772 55 148 55 686
103,9 102,6 101,8 100,5
107,9 112,1 110,9 105,7
104,2 103,3 102,6 101,0
35. A vendéglátóhelyek számának alakulása típusonként és tervezési-statisztikai régiók szerint, 2004. december 31. Időszak Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Ország összesen
Étterem, Bár, borozó cukrászda 6 667 3 669 10 336 1 276 1 138 2 019 4 433 1 730 856 1 554 4 140 1 279 2 372 726 4 377 1 974 1 134 550 3 658 1 724 1 355 2 215 5 294 1 854 1 218 1 370 4 442 36 680
948 1 340 2 288 485 434 588 1 507 850 478 376 1 704 630 602 380 1 612 1 270 588 402 2 260 624 646 774 2 044 698 924 611 2 233 13 648
67
Kereskedelmi vendéglátóhely összesen 7 615 5 009 12 624 1 761 1 572 2 607 5 940 2 580 1 334 1 930 5 844 1 909 2 974 1 106 5 989 3 244 1 722 952 5 918 2 348 2 001 2 989 7 338 2 552 2 142 1 981 6 675 50 328
Munkahelyi vendéglátóhely 1 268 298 1 566 204 175 285 664 230 183 132 545 266 185 78 529 406 159 136 701 349 196 246 791 188 213 161 562 5 358
Együtt 8 883 5 307 14 190 1 965 1 747 2 892 6 604 2 810 1 517 2 062 6 389 2 175 3 159 1 184 6 518 3 650 1 881 1 088 6 619 2 697 2 197 3 235 8 129 2 740 2 355 2 142 7 237 55 686
