kozpolitika:borito
9/24/10
12:31 PM
Page 1
Mit kell tennie a kormányzatnak a munkanélküliek, a hajléktalanok, általában a szegények vagy a romák megsegítése érdekében? Mi történjék a kis falusi iskolákkal, és mi az alacsony hatékonysággal működő családi gazdaságokkal? Kell-e támogatni a magyar kisvállalkozásokat? Fenn kell-e tartani egyes veszteséges állami vállalatokat, és szabad-e adókedvezménnyel idecsábítani a multikat? Meg kell-e építeni az autópályát, vagy ehelyett nyugdíjemelésre, esetleg az oktatásra fordítsuk inkább az árát? Íme néhány kérdés, amelyre a kormányzatnak választ kell találnia. „Közpolitikai” kérdések ezek: a közpolitikainak nevezett folyamatban formálódnak, és itt születnek a velük kapcsolatos válaszok, döntések, amelyek nyomán remélhetőleg a közérdeket legalább többé-kevésbé jól szolgáló, értelmes közpolitikák valósulnak meg. E kötet a kormányzati cselekvés egyik – mind a kutatásban-oktatásban, mind pedig a kormányzati gyakorlatban meghatározó jelentőségű – megközelítését mutatja be. Célja, hogy megismertesse az olvasót a közpolitika tudományának és technikájának alapfogalmaival, közelítésmódjával, és a kormányzati gyakorlatban történő felhasználásának lehetőségeivel. Ez a könyv ebben kíván segítséget nyújtani mind a közpolitika elmélete iránt érdeklődőknek, mind azoknak, akik a közpolitikát „csinálják” – és szeretnék jobban csinálni.
4500 Ft
KÖZPOLITIKA
www.hvgorac.hu
Gajduschek György – Hajnal György
KÖZPOLITIKA A gyakorlat elmélete és az elmélet gyakorlata
Tartalom
tördelt.indd 5
Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
13
I. RÉSZ Bevezetés. A közpolitika alapkérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
15
1.
A közpolitika tanulmányozásával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
17
1 .1 . 1 .1 .1 . 1.1.2. 1.1.3. 1.2. 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4. 1.3.
A közpolitika fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A „közpolitika” kifejezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közpolitika-defi níciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mi nem közpolitika? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közpolitika: rendszertani megközelítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közpolitika – kormányzat – társadalmi környezet . . . . . . . . . . . . Az output és az outcome . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eredményesség és hatékonyság értelmezése . . . . . . . . . . . . . . A „piaci” és az „állami” összevetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . További fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
17 17 19 20 22 22 23 24 25 28
2.
A közpolitikáról való gondolkodás – a közpolitika megközelítései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
30
2.1. 2.2. 2.3. 2.3.1. 2.3.2.
A közpolitika elméletének kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közpolitikai ciklus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közpolitika „tudományai”: Néhány közpolitikai elmélet és modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az intézményi racionális választások modellje . . . . . . . . . . . . . . . A tudás, a világkép és a gondolatok felértékelődése: Támogató koalíciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3.
Közpolitika a gyakorlatban: a „közpolitikai gondolkodás” szerepe, és intézményi-működési kontextusának alakulása . . .
39
3.1. 3.2. 3.3.
A közpolitikai tanácsadás és elemzés – a közpolitika mint gyakorlat és mint szakma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az „NPM-jelenség” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . NPM és közpolitika; egy poszt-NPM korszak felé? . . . . . . . . . . . .
39 41 46
30 31 34 35 36
2010.11.17. 10:20:28
6
tördelt.indd 6
Tartalom
4.
Közpolitika és a magyar kormányzati gyakorlat . . . . . . . . . . .
52
4.1.1. 4.2. 4.3. 4.4.
A közpolitika „logikája” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kormányzati tevékenység jogias értelmezése . . . . . . . . . . . . . . Szerepek és szereplők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A folyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
52 53 55 58
II. RÉSZ A közpolitika elmélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
59
5.
A szakpolitikák típusai és eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
61
5.1. 5.2.
Közpolitika-tipológiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közpolitikai eszköz fogalma; eszköztipológiák . . . . . . . . . . . . .
61 63
6.
A közpolitika szereplői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
69
6.1. 6.2. 6.3. 6.3.1. 6.3.2. 6.3.3.
Kik csinálják a közpolitikát? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Milyenek a közpolitika szereplői? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közpolitikai szereplők csoportjai, csoportosítási lehetőségei . . Állami-kormányzati szereplők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzetközi szereplők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hazai társadalmi-gazdasági és politikai szereplők . . . . . . . . . . . .
69 74 75 77 79 82
7.
Problémadefiníció a közpolitikában: a közpolitikai napirend és a tematizáció . . . . . . . . . . . . . . . . . .
86
7.1. 7.2. 7.3. 7.3.1. 7.3.2. 7.4. 7.4.1. 7.4.2. 7.4.3. 7.4.4. 7.4.5. 7.4.6. 7.4.7. 7.4.8. 7.5.
A közpolitikai probléma fogalma, és szerepe a közpolitikai folyamatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A (köz)politikai napirend fogalma és kialakulásának folyamata . . A tematizáció közpolitikai jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szelekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A probléma oksági szerkezetével kapcsolatos elképzelések . . . . . A közpolitikai napirendet meghatározó tényezők . . . . . . . . . . . . . Általános gazdasági-társadalmi fejlettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Politikai vezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intézményi agendák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lobbi- (szervezett érdek- és nyomás-) csoportok . . . . . . . . . . . . . Válságok, katasztrófák, szenzációk (focusing events) . . . . . . . . . . Média . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Nemzetközi trendek” utánzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „A gondolat ereje”: ideológiák, szellemi áramlatok, tudományos ismeretek és „városi legendák” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néhány összegző gondolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
86 90 93 94 94 97 97 98 98 99 99 100 100 101 103
2010.11.17. 10:20:28
7
Tartalom
tördelt.indd 7
8.
A közpolitikai alternatívák kidolgozása és értékelése. A döntéshozatal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
8.1. 8.1.1. 8.1.2. 8.2. 8.3. 8.3.1. 8.3.2. 8.3.3. 8.4. 8.5.
A közpolitika céljai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A célmeghatározás nehézségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közpolitikai célmeghatározás lehetőségei és szükségessége . . . A közpolitika hatásmechanizmusa; a programmodell . . . . . . . . . A tervezett közpolitika, ill. közpolitikai alternatívák hatásainak előzetes elemzése és értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közpolitika-elemzés fogalma és gyakorlati jelentősége . . . . . . Hogyan lehet a közpolitikák hatásait előzetesen értékelni? A közpolitika-elemzés „technológiája” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közpolitika-elemzés gyakorlata történeti metszetben . . . . . . . . A megvalósítás tervezése (implementation planning) . . . . . . . . . A racionalitás problémája a döntésben – elméleti perspektívák . .
9.
Megvalósítási folyamatok a közpolitikában . . . . . . . . . . . . . . . 127
9.1. 9.1.1. 9.1.2. 9.2. 9.2.1. 9.2.2. 9.2.3. 9.2.4. 9.2.5. 9.2.6. 9.2.7. 9.2.8. 9.2.9. 9.3. 9.3.1. 9.3.2. 9.3.3.
A megvalósítás néhány alapkérdése és -fogalma . . . . . . . . . . . . . Mit nevezünk megvalósításnak? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megvalósításkutatás alapkérdése és lehetséges vizsgálati irányai – „felülről lefelé” versus „alulról fölfelé” . . . . . . . . . . . . . A megvalósítási folyamat szereplői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kormányzat végrehajtó apparátusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A törvényhozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bíróságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyéb állami szervezetek, szereplők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magánvállalatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nonprofit/civil szervezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyomáscsoportok, érdekcsoportok, kamarák . . . . . . . . . . . . . . . . Média . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A „közvélemény”, az „utca embere” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Igazgatás és politika; avagy az értékek és a politikum szerepe a megvalósítás folyamatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kiindulópont: a semleges közigazgatás mítosza . . . . . . . . . . . . A politikum beszüremlése a megvalósításba . . . . . . . . . . . . . . . . A megvalósítás inherensen politikai jellege . . . . . . . . . . . . . . . . .
10.
A közpolitikák értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
10.1. 10.1.1. 10.1.2. 10.1.3.
Miért van szükség értékelésre? Az értékelés fogalma és funkciója Az értékelés funkciója makroperspektívából . . . . . . . . . . . . . . . . Az értékelés funkciója a közpolitikai folyamatokban . . . . . . . . . . A programértékelés mint társadalmi praxis . . . . . . . . . . . . . . . . .
105 105 108 110
113 113
115 116 119 121
129 129
130 131 132 134 136 137 138 139 140 141 141
142 142 143 146
148 149 150 151
2010.11.17. 10:20:28
8 10.2. 10.2.1. 10.2.2. 10.2.3. 10.3. 10.3.1. 10.3.2. 10.3.3. 10.3.4. 10.3.5.
Tartalom
Az értékelések típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Értékelés versus rendszerszerű, tudományos értékelés . . . . . . . . . Az értékelés ambíciója és időzítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az értékelés által megcélzott alapkérdések köre . . . . . . . . . . . . . . A programértékelés néhány további alapkérdése . . . . . . . . . . . . . Az értékelendő program azonosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A programcélok problémája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A programmodell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kvantitatív versus kvalitatív kutatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A programhatás fogalmával és mérésével kapcsolatos néhány speciális megfontolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
151 152 153 155 158 158 159 162 164
166
III. RÉSZ A közpolitika gyakorlata (Technikák és módszerek gyakorlati szakembereknek) . . . . . . . . . . . . . 171
tördelt.indd 8
11.
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173
11.1. 11.1.1. 11.1.2. 11.1.3. 11.1.4. 11.2. 11.3. 11.3.1. 11.3.2. 11.3.3.
Eltérő megközelítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közérdek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A racionalitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyakorlati megfontolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átfedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A folyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szereplők és szerepük . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A politikus és a szakértő szerepe, viszonyuk egymáshoz . . . . . . A szakértők két nagy típusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közpolitikai szakértő etikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
12.
Információforrások és információkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . 185
12.1. 12.2. 12.2.1. 12.2.2. 12.3. 12.3.1. 12.3.2. 12.3.3. 12.4. 12.4.1. 12.4.2. 12.4.3. 12.4.4. 12.4.5.
Milyen információra van szükség? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kik végezzék az információgyűjtést? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szakértő maga végez adatgyűjtést . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Külső szervezet végzi az adatgyűjtést . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az információk típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tény és vélemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kvantitatív és kvalitatív adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A számszerűség mértéke – Skálák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Információgyűjtési technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az interjú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kérdőív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fókuszcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meglévő statisztikai adatok (másod)elemzése . . . . . . . . . . . . . . . Dokumentumelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
173 173 175 175 175 176 177 179 181 182
186 187 188 189 190 190 191 193 194 195 195 199 199 201
2010.11.17. 10:20:28
9
Tartalom
tördelt.indd 9
12.5. 12.5.1. 12.5.2. 12.5.3. 12.6.
Információfeldolgozási technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az összehasonlítás fontossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az adatok legegyszerűbb statisztikai elemzése, bemutatása . . . . Néhány szó a kvalitatív adatelemzésről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Amire figyelni kell – tipikus hibák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
13.
Prezentálás – outputok /közpolitikai dokumentumok . . . . . . . 211
13.1. 13.2. 13.3.
Strukturálatlan helyzetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212 Strukturált helyzetek – prezentáció és szakpolitikai dokumentumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212 Javaslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213
14.
I. lépés: A társadalmi probléma értelmezése . . . . . . . . . . . . . . 216
14.1. 14.2. 14.3. 14.4.
A probléma okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A társadalmi probléma következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Okok és következmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közpolitikák egymásra hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
15.
II. lépés: A célok meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227
15.1. 15.1.1. 15.1.2. 15.1.3. 15.2. 15.3. 15.3.1. 15.3.2. 15.4. 15.4.1. 15.4.2. 15.4.3. 15.5. 15.5.1. 15.5.2. 15.6.
A célmeghatározás nehézsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A politikai döntéshozó és a szakértő viszonya a célok meghatározásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A célok meghatározásának nehézsége általában . . . . . . . . . . . . . . A célok megfogalmazásának nehézségei a kormányzatban . . . . . A célmeghatározás kettőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A célok azonosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A célok feltárásának forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A célok meghatározása előzetes listával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A célok fontosságának értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az értékelés módszerei elvi oldalról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A célhierarchia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tévedés lehetőségei a célmeghatározásban . . . . . . . . . . . . . . . . Célokkal szembeni elvárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az okos célmeghatározás: SMART . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A célmeghatározás megfelelő szintje (Célok, nem eszközök!) . . . Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
16.
III. lépés: Alternatívák generálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245
16.1. 16.2.
A közpolitikai eszközökről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 Változás vagy status quo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247
201 202 203 207 209
218 220 221 223
227
227 228 229 230 231 231 233 235 235 239 241 241 242 243 244
2010.11.17. 10:20:28
10
Tartalom
16.3. 16.4. 16.4.1. 16.4.2. 16.4.3. 16.5.
Kreativitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyakran alkalmazott technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Máshol alkalmazott-bevált megoldások, mint alternatívák . . . . . Az adaptáció nélküli átvétel veszélyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az érdekeltek mint ötletadók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az alternatívák száma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
17.
IV. lépés: Egyeztetés, az érdekeltek elemzése . . . . . . . . . . . . . . 254
17.1. 17.1.1. 17.2. 17.2.1. 17.2.2. 17.2.3. 17.2.4. 17.2.5. 17.2.6. 17.3. 17.3.1. 17.3.2. 17.3.3. 17.3.4. 17.3.5. 17.3.6. 17.3.7. 17.3.8. 17.4. 17.4.1. 17.4.2. 17.4.3. 17.5. 17.6.
Elméleti megközelítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Preskriptív-racionális versus deskriptív-empirikus modell . . . . . A tárgyalási és alkuszituáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mi a tárgyalás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyszerű alkuszituáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Játszmák: zéró, pozitív, negatív összegű játszmák és az irigység . A tárgyalás egy bonyolultabb modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyeztetés-tárgyalás a közpolitika gyakorlatában . . . . . . . . . . . . Társadalomtudományi megközelítések: tárgyalótípusok . . . . . . . A kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kommunikáció modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kommunikációs hibák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Metakommunikáció: tartalmi és viszonyszint . . . . . . . . . . . . . . . Asszertivitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meggyőző közlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A konfliktus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Alkalmazott tárgyalási technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyakorlati javaslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Stakeholder menedzsment . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A stakeholder menedzsment fontossága: egy példa . . . . . . . . . . . Az érdekeltek azonosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A stakeholderek jellemzőinek meghatározása, elemzés . . . . . . . . A stakeholder stratégia kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összegzés, főbb üzenetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
18.
V. lépés: Alternatívák értékelése – Közpolitika-elemzés . . . . . 292
18.1. 18.2. 18.3. 18.3.1. 18.3.2. 18.3.3. 18.3.4.
Az elemzés lehetséges módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Intuitív megközelítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megvalósíthatóság tesztje: mivel jár, ha megvalósítjuk az alternatívát? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A társadalmi megvalósíthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Politikai népszerűség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Költségvetési-pénzügyi megvalósíthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . Jogi megvalósíthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
tördelt.indd 10
248 250 250 251 252 252
254 254 256 256 258 260 262 264 266 268 268 269 271 272 273 273 275 275 276 277 279 283 286 290
292 293
296 296 298 299 303
2010.11.17. 10:20:28
11
Tartalom
tördelt.indd 11
18.3.5. 18.3.6. 18.4. 18.5. 18.5.1. 18.5.2. 18.5.3. 18.5.4. 18.5.5. 18.6. 18.6.1. 18.6.2. 18.6.3. 18.7. 18.7.1. 18.7.2. 18.7.3. 18.7.4. 18.7.5. 18.8.
Igazgatástechnikai megvalósíthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szempontok értelmezése és együttes alkalmazhatósága . . . . . . Formalizált, kvantitatív eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A költség-haszon elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néhány előzetes gondolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az alapmodell – a költség-haszon elemzés mikroökonómiája . . . Illusztráció: néhány hipotetikus alkalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . Néhány eljárás a nem piaci jószágok értékének becslésére . . . . . . Néhány megjegyzés a KHE korlátairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A többváltozós hasznossági modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A modell bemutatása lépésről lépésre egy konkrét példán . . . . . . A TVHM és más racionális döntéshozatali technikák alkalmazásának lehetséges előnyei és nehézségei a gyakorlatban Az érzékenységvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . További racionális döntéshozatali technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . A racionális döntési helyzetek tipizálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Döntéshozatal biztos környezetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Döntéshozatal bizonytalan, kockázati környezetben . . . . . . . . . . Döntés a teljes bizonytalanságban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kísérletek a jövő előrejelzésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
19.
VI. lépés: A döntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349
19.1. 19.1.1. 19.1.2. 19.1.3.
Vázlatos áttekintés: a magyar kormányzati döntés-előkészítési folyamat: intézmények, funkciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Döntés-előkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A döntés-előkészítés funkcionális megközelítésben . . . . . . . . . . . Döntés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
20.
VII. lépés: A megvalósítás tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356
20.1. 20.2. 20.2.1. 20.3. 20.3.1. 20.3.2. 20.3.3. 20.3.4. 20.3.5.
Célok és részcélok áttekintése – logikai keretmátrix . . . . . . . . . . A folyamatok tervezése – Gantt-diagram . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mérföldkövek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az inputok tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tárgyi-fizikai inputok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az emberi erőforrás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átválthatóság az inputok között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pénz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
304 305 307 308 308 314 322 326 327 328 328 335 336 337 337 340 341 344 345 346
349 350 352 355
358 364 367 369 369 370 370 371 372
2010.11.17. 10:20:29
12
Tartalom
21.
VIII. lépés: A közpolitika effektív megvalósítása . . . . . . . . . . 375
21.1. 21.1.1. 21.1.2. 21.1.3. 21.1.4. 21.2.
Megvalósítás jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megvalósítás elmaradása, torz jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pontatlan feladatmeghatározás okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közpolitikai döntés és az annak megvalósítása közötti eltérés értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közpolitikai szakértő – korlátozott – szerepe a megvalósítással kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közpolitika fenntartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
22.
IX. lépés: A közpolitikák értékelése: az evalváció . . . . . . . . . . 381
22.1. 22.2. 22.3. 22.3.1. 22.3.2. 22.3.3. 22.3.4. 22.3.5. 22.4. 22.4.1. 22.4.2. 22.4.3. 22.4.4. 22.4.5. 22.4.6. 22.5. 22.5.1. 22.5.2. 22.5.3. 22.5.4. 22.6. 22.7.
A közpolitikák értékelésének típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Monitoring és evalváció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az evalváció problémája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mérés sajátos problémája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az értelmes mérés lehetősége: a kísérlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egy megoldási lehetőség: a kvázi kísérlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egy másik út: a programmodell mentén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közpolitika és külső hatások – egy általánosabb szinten . . . . . . . Illusztráció: a köztisztviselői alapvizsgarendszer evalvációja . . . A program és a vizsgálat háttere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A probléma elemzési kerete. A programmodell és a szükségletek értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A program hatásainak elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kérdések megválaszolásának módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lehetséges hibák a mérésben és az adatok értelmezésében . . . . . Az evalváció eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az értékelés kiterjeszthetősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Okok és továbbfejlesztési lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hatékonyság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sok vagy kevés? Az eredmények értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . Az értékelés további lehetséges kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közösségi programok értékelése és a közpolitikák értékelése . . . A közpolitikai szakértő szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
375 375 376 377 378 379
381 383 385 385 386 387 390 391 392 392 393 395 395 396 398 398 399 400 401 402 404 406
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407
tördelt.indd 12
2010.11.17. 10:20:29
