KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISM ERETEK T E R JE SZ T É SÉ R E. XVIII. A SZÍNÉRZÉSRÖL

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

M e g j e le n ik min den hónap ötödi kén,harmadfél nagy nyolezadrét ívnyi tartalommal; időn ként fametszetü áb rákkal illusztrálva.

6 0 - « FŐZET.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI

KÖZLÖNY.

HAVI

FOLYÓIRAT

K Ö ZÉRDEKŰ ISM E R E T E K T E R J E S Z T É S É R E .

1874. AUGUSZTUS.

É foiyóiratol a tár sulat tagjai az év díj fejében kapják ; nem tagok részére 3 30 ívből álló egész évfolyanrelőfizetési ára 5 forint.

VI. KÖTET.

XVIII. A SZÍNÉRZÉSRÖL. (Előadatott az 1874. április 10-ikén tartott természettudományi estélyen.)

É rz ék e in k k e l szerzünk tudom ást azon viszonyról, m ely a k ü l világ! t á r g y a k a t egym áshoz és hozzánk fűzi. A szem m egérzi a fényt, vag y is a té r-b e tö ltő é te r-p a rá n y o k rezgéseit. A z é te r-ré szecskéket u g y a n nem látjuk, és nem is veszszük ide-oda járó rez g éseik et észre, valam int azt sem, h o g y a találkozó h u llám o k e g y m ást hol erősbítik, hol p edig g’y ö n g ítik a végső e ls im u lá s ig ; sze m ünk mégis, a sötétség v a g y fény m egérzése á lta l, az éte r-ré sze c s k é k n y u g a lm á t v a g y m ozgását ö n tu d a tu n k ra h o z z a ; éreztet velünk színeket, m elyek az é te r-h u llám o k hosszához és a rezg ések szá mához k é p e st különbözők. — A fül, midőn a h a n g o t m egérzi, h a sonlóan hullám zó m ozgásról é r t e s í t ; c s a k h o g y ezt nem az é te r részecskéi sz árm az ta tjá k odább, hanem földünk ru g alm as testei. Ily e n m ag a a levegő is, m ely a h a n g o t a hangzó te sttő l halló s zerv ü n k ig elvezeti. A szag és íz a te ste k n e k ism ét m ás tu la jd o n sá g a iv a l ism ertet m eg bennünket. A z erőm üvi hatások, a m eleg s részben a v illan y o sság is, a ta p in tá s r a való idegrendszer kö réb e tarto zn ak , m ely a sé rtő b b b e h a tá s o k a t fájdalom á lta l, a g y ö n g é b b e k e t m ás érzések á lta l á rú lja el. Mind ezen érzések oly v á lto z á so k o n ala p u ln a k , m elyek a té r és idő viszonyaira vonatkoznak. H a v alam ely á lla tn a k c sak idegrendszere, de érzékei nem lennének, ú g y az e g y teljesen m a g á b a zárkózott lén y k é p é t viselné, m ely b enyom ásait m ással közölni, b e nyom ásokat m ásoktól fölvenni k é p te le n lenne. É rzék ein k képezik te h á t a hidat, m ely a k ü lvilágból szellem i b e ls ő n k b e vezet. í g y p é ld áu l a látható t á r g y a k fé n y su g a rai szem ünkbe jutván, abban e lte rje d n e k az id eg h á rty á ig , m ely e t rec z e h á rty á n a k n e v e z ü n k ; itt benyom ást keltenek, m ely az a g y b a vezető id eg szálak ú tján az a g y ig eljut, s a lk a lm a s készü lék se g e delm ével a fény érzésére a la k ú i át. A mit mi fén y n ek nevezünk, Természettudományi Közlöny, VI. kötet. 1874.

I 9 5*


298

KLU(t N Á N D O R

az c sak az a g y bizonyos á lla p o tá n a k kifejezése, melybe az a g y a t a sugárzó testből kilÖvelt s u g a ra k n a k szem ünkre g y a k o ro lt hatása ju tta tta . Mai előadásom t á r g y á t az érzéki benyom ások azon csoportjá ból választottam , m elyet épen látószervünk — szemünk — van hi v a tv a fölfogni. Azon érzést, m elyet a N ap és sok egyéb világító test fény s u g a ra i bennünk keltenek, fehérnek szoktuk nevezni. Ezen te s te k ről azt mondjuk, h o g y színtelen - fehér — fényt lövelnek ki, á m b á r világító testeink fehér fénye sokszor nem te k in th ető szín telennek. í g y a g y e r t y a fénye vöröses, a g á z lá n g fénye in kább s á rg á n a k , mint fehérnek m utatkozik. H a ilyen fehér fényt, p é ld á ú l D rum m ond lá n g ja fényét, k ö ra la k ú résen át ern y ő re vetjük, ú g y a résnek tiszta, fehér k é p é t k a p ju k ; de ha u g y a n ezen fényt, m ielőtt az e rn y ő t érné, hasábon eresztjük á t , ú g y a rés képe egészen meg-

j-ső ábra.

V = vörös, n = narancs, .
változva fog m utatkozni. A rés fehér fényben lá to tt a la k ja h e ly e tt az ernyőn fényes szalagot veszünk észre, m ely a legkülönfélébb, e g y m á sb a lassan átm enő színekben tűnik elő. (i-ső ábra.) A szalag széle élénk vörös, o d ább a vörös szín világosabb lesz s aztán n a rancsba m egy á t ; ez u tó b b in a k vörös jellege lassa n k é n t elvész, és a színezet tiszta s á rg a lesz ; a s á rg a színre zöld következik ; ezután


A SZÍNÉRZÉSRÖL.

299

eleinte m ég zölddel vegyítve, odébb azonban mind tisztább-tisztább k é k szín k ö v e tk e z ik ; a kék, to v áb b menve, elsötétül, s v é g re tö k életes in d ig o -k ék k é válik ; o d á b b a t a kékhez m eg in t kevés vörös á rn y a la t csatlakozik, úgy, h o g y a színes szalag m ásik vége ibolya színben jelenik meg. Mi tö rté n t a fehér fénynyel, h o g y az elébbi, színtelen k ép h e ly e tt m ost ilyen, a sziv árv án y m inden színét m u ta tó sz ala g lép elő ? E tünem ény m egfejtését a p h y s ik a íg y a d j a : M íg v a la m e ly fén y su g á r eg y u g y a n a zo n közegben — példáúl levegőben - - m arad, egyenes vonal irá n y á b a n h a l a d ; de a m int eg y m ásik közeg h a tá r á ra lép — itt üvegbe —, e g y része az új közeg felülete á lta l vissza v e re tik ; m ás része p edig b e ju t az új közegbe, és eredeti irá n y á b ó l kitérve, fo ly ta tja itteni útját. A vízbe m á rto tt p álcza ú g y látszik, m intha a víz h a tá rá n m eg volna törve, m ert a vízen á t tőle szem ünkbe jövő su g a ra k , a levegőbe érvén, eredeti irá n y u k tól elh ajlan ak , törést szenvednek. Mi azonban ab b a n az irá n y b a n keressü k a tá rg y a t, m elyben a tőle jövő s u g a ra k szem ünkbe érnek, te k in te t nélkül az útközben szenvedett elhajlásra. In n en van, hogy az egyenes p á lc z a a vízben m ás irá n y t látszik követni, m int kivüle. M időn te h á t a fény h a s á b ra esik, szintén m egtörik, és p e d ig k é t sz er: először m időn a levegőből a h a s á b b a ér, m ásodszor m időn belőle újra a levegőbe jut. De ha a h asáb o n átm enő fény nem egyszerű, hanem v e g y e s fény — ilyen a fehér fény is — , a k k o r a hasáb azt eredeti irán y áb ó l nem csak eltéríti, hanem szét is b o n tja azon egyszerű su g a ra k ra , m ely e k b ő l össze van téve. H o g y ez íg y van, bizonyítja a ta p a s z ta la t, m ely szerint e szétb o n to tt s u g a ra k ism ét fehér fénynyé e g y esíth ető k . H a a h asábon á tm en t s u g á r n y a lá b o t, v a g y is a színképet, nem ernyőre, hanem eg y jó k o rra g y ű jtő lencsére vetjük, m elynek g y ú jtó p o n tjá b a az e rn y ő t állítjuk, ú g y azt ta lá lju k , h o g y az ernyőn, b á r oda a színképnek m inden színe gyülekszik, tö k életesen fehér köröcske tám ad, bizonyságaúl annak, h o g y a színkép színei e g y esítv e fehér fényt adnak. (2. á b ra .) A fény, m int m ár em lítettem , az é te r p a rá n y a in a k hullám szerű rezgése á lta l terjed tovább. A z é te r-p a rá n y o k á lta l v é g h e z vitt rezgések g y o rs a b b a k v a g y lassúbbak lehetnek , a to v ah alad ó hullám hossza k iseb b v a g y n a g y o b b l e h e t ; és ezen k ö rü lm é n y ek nek m egfelelőleg az érzés is, a m elyet kelteni képesek, különböző. A vörös színnek m egfelelő é te r-re z g ése k sokkal lassa b b a n tö rté n nek, m int az ibolyaszínhez való rezgések. Ehhez k é p e st a vörösszínü s u g a ra k hullám hossza, valam in t a tovaterjedés sebessége is az új közegben sokkal n a g y o b b m int 19**


300

KLUG NÁNDOR

az ibolyaszínüeké. És e viszonyoknak m egfelelőleg a h a sáb ra eső vegyes s u g a ra k nem is térh e tn e k mind ugyanazon irány felé ; szükségképen más m eg más irá n y felé kell hajlaniok. A leg sebesebben haladó vörösszínű s u g a ra k a h a sáb o n átm envén, benne legrövidebb ideig időznek ; a hasábnak, ho g y ú g y mondjam, leg k evesebb ideje van ezeket irányukb ól kitéríteni, s azért ezek cse k é ly e b b fokban tö re tn ek meg. A le g la s sa b b a n haladó ibolyaszínü s u g a ra k a hasábban leg to v á b b időznek, és így legjobban fognak eredeti irányukból elterelődni. A többi s u g a ra k , h a ladásbeli sebességÖknek m egfelelő rendben, a vörös- és ibolyaszínü s u g a ra k közé fognak esni. E módon a v eg y es éte r-re z g ése k sz étbonthatok egyszerű é te r rezgésekre, m elyek azután külön-külön, m int különböző színérzetek

2-ik ábra.

ju th a tn a k tu d a tu n k ra . A hasáb azt teszi a vegyes fénysugárral, a mit fülünk a v e g y e s h a n g g a l, minden segédeszköz nélkül, m eg bir tenni. A zenében e gyszerre m egszólandó h a n g o k b ó l fölism erjük az egyes h a n g o k a t i s ; de a fehér fényben fo g la lt egyszerű színeket közvetetlenül nem ismeri föl szemünk. Külön eszközre, a hasábra, van szükség, h o g y a v e g y ü lt színek eg y szerű ek re szétváljanak. A hasáb közbeállításával szerzett színes szalag o t színképnek,


A SZÍNÉRZÉSRŐL.

301

s p e k tru m n a k szokás nevezni. A teljes színképben következő hét színt k ü lö n b ö z te tte k m eg : vöröset, n a ran cso t, s á rg á t, zöldet, k é k e t, ind ig ó t és ib o ly á t, noha az átm enet benne a vörösből a n arancsba, n a ra n c sb ó l a sá rg á b a , és így tovább, k o rán tsem rögtönös, sőt in k á b b m ag á b a n foglal, úgy látszik, m inden fokozatot, m inden színá rn y a la to t a vöröstől az ibolyáig. Efféle színkép m inden v e g y e s fényből, de legszebben a N ap su g araib ó l állítható elő. H a a nap fén y színképét igen tisztán á llít ju k elő s aztán gondosan m egvizsgáljuk, azt veszszük észre, h o g y a színek között nincs folytonos, szak ad atlan átm enet. T alálkoznak a N ap színképében sötét csíkok is, v ag y is oly helyek, m elyeken az odavaló s u g a ra k a N ap fényéből hiányoznak. Ezen sö tét csík o k at v a g y vonalokat, fölfedezőjük után, F r a u n h o f e r vonalainak nevezzük. H a a színkép rövidre esik ki, az látszik, m intha az egész csak n ég y színből volna a lk o tv a : vörös-, zöld-, k é k - és ibolyából. A többi színek, ezek m ellett, nem tű n n ek f ö l ; legfölebb a s á r g á t le het m ég sejteni a zöld és vörös között. H osszabb színképnél jobban sikerül az átm en eti színeket fölismerni, de itt sem e lé g tisztán ; m ert az erősebb színek élénksége a g y ö n g é b b e k h a tá s á t a szem re lén y eg esen m eg v álto ztatja. A z e g y sze rű színek, e g y m á sra k ö v e t kező rendjükben, csak ú g y tanúlm ányozhatók tisztán, ha e g y e n k é n t fig y e lte tn ek meg. E czélból az egész színképet sötét la p r a ejtetjük, melyei! szűk rést vág u n k , úgy, h o g y ezen á t a színképnek csak e g y kis része juthasson az ernyőre. H a a rést a színkép elő tt la s san to v áb b vezetjük, eg y m á s u tán és e g y e n k én t k ap ju k m eg.m ind azon színeket, m ely ek a színképben fo g la lta tn a k . Ez alkalom m al k itű n ik az is, h o g y az egyes színek között nincs hirtelen átm enet, a p rá n k é n t változik át egy a m ásba. A z ibolyával azonban a színkép m ég v a ló sá g g a l nem végződik. T úl rajta, a színkép végén, k ö v e tk e z n e k m ég az ibolyántúli — u ltra violett — s u g a ra k . Ezek az eddig e m lített, é lén k eb b színű s u g a ra k m ellett épen nem tű n n ek föl ; lá th a tó k k á csak ú g y v á lh a tn a k , h a az é lén k eb b színű s u g a ra k a t kellő go n d d al v isszatartó ztatju k . M inthogy e su g a ra k jele n lé té t legelsőbben vegyi h a tá su k b ó l ism erték föl, azért ren d esen lá th a ta tla n v e g y i-s u g a ra k n a k neveztetnek. Szí n ü k indigo-kék. L e g jo b b an lehet e s u g a ra k a t az, ú g y n ev ezett fluorizálás segedelm ével észre venni. H a ibolyatáji fén y t chinin-oldaton á tb o csátu n k , ú g y az oldat, b á r különben tiszta, átlátszó m int a víz, ott, höl a fény éri, szép é g k é k színt m utat, m ely az egész oldaton áthúzódik. É p íg y a levélzöld (chlorophyll) k iv o n ata is, a ra jta á t hatoló fényt vérvörös színben m u ta t ja ; az u rán n al feste tt üvegen


302

KLUG NÁNDOR.

átm enő fé n y s u g a ra k élén k zöld színben jelennek meg. Az ib o ly á n túli s u g a ra k ily te s te k re esvén, könnyen lá th a tó k k á válnak, m int h o g y szem ünk azon fény iránt, m ely b e n e te s te k íg y m utatkoznak, s o k k a l érzékenyebb, m int az ibolyántúli s u g a ra k iránt. A színkép a vörös végen szintén to v áb b tejed, m int a m eddig azt a szem kivenni képes. E vörösön inneni s u g a ra k jelen létét m e leg ítő h a tá su k b ó l m u ta ttá k m eg, s a z ért ezek sö tét m e le g su g a ra k n a k neveztetnek. Ü veg, víz és sok m ás átlátszó te st e vörösön inneni s u g a ra k a t jobban visszatartóztatja, m int a világító s u g a ra k a t ; ez okból, ha v e lő k k ísé rle te k e t a k a ru n k t e n n i , üveg* h ely ett, kősóból készü lt h a sáb o t és len csék et k e ll használni. B r ü c k e ta n á r m u ta tta m eg a n n a k okát, h o g y m iért nem lá tju k e su g a ra k a t. S zem ünk azon részei, m elyeken a s u g a ra k n a k á t k e ll menniök, h o g y a fén y t m egérző re c z e h á rty á ig eljussanak, a vörösön inneni su g a r a k a t á t nem bocsátják, sőt teljesen visszatartó ztatják , s ennek k ö v etkeztében a szem re c z e h á rty á ja je le n lé tü k e t nem is ad h atja hírül.* A z egyszerű szín á lta l b e n n ü n k k e lt e tt érzés különböző a szín m inősége szerint. V an azonban m ég e g y m ásik tényező is, m elytől a fényérzés fü g g — és ez a fény ereje. E rős m egvilág'ításban t. i. m inden szín a fehérhez v a g y fehéres-sárgához közeledik. í g y péld. m inél fényszegényebb az ibolya, annál in k áb b e lté r a kéktől, és a nnál in k áb b k ö zeleg a biborszín f e l é ; erős m e g v ilág ításb a n fe héres-szürke lesz, g y ö n g e kékes á rn y a la tta l. H a félig felhős é g b o l tozaton a N a p o t sö tét iboly a-ü v eg en á t nézzük, az csak oly fehér nek tetszik, m intha, az ü v e g m ellett, az élénken m e g v ilá g íto tt felhőre nézünk. H asonló á ll a k é k színre nézve i s ; g y ö n g é n m eg v ilág ítv a indigo-kék, erősebb m e g v ilág ításb a n ég k é k , m ég jo b b an m egvilá g ítv a feréreskék, v é g re fehér lesz. A zöld kellő m eg v ilág ítása m el le tt z öldes-sárgának, m ajd fehérnek látszik. A s á rg a közvetlenül fehérbe m eg y át. L egnehezebben v á lto z ta tja az erős m eg v ilág ítás a vöröset fehérré. ♦ V izsgáljuk m ost azon érzésbeli változásokat, m ely ek a színek keverésénél m u tatk o zn ak . H a k e v e rt szín vető d ik szem ünkbe, ú g y a rec z e -h á rty a u g y a n a z t a h e ly é t többféle egyszerű s u g á r eg y id e jű leg éri. Új érzések tám ad n ak , s ezekből ép ú g y nem tu d ju k a * Y. ö. Tyndall : A hő mint mozgás a 433. lapon. Franz, Janssen, Tyndall kí sérletei szerint a szem nedvei a ,sötét sugarakat nem nyelik el egészen, egy részök eljut a reczehártyára ; de azért még sem képesek a látás érzetét fölgerjeszteni, mivel az ilyen rezgések átvételére a látó-idegek nem alkalmasak. Szerk.


A SZÍNÉRZŰSRŐI,

303

keveredett egyszerű színeket fölismerni, a m int a fehéret a lkotó színeket m eg nem tu d ju k érezni közvetlenül. A biborról u g y a n — mint a vörös és ibolya között az á tm e n e te t képező színről — ciz, a k in ek a színkeverésben némi ism erete van, könnyen m eg fogja m ondhatni, h o g y kiválóan vörös és ibolya-színből van összetéve ; de nem képes a k ev e ré k b e n netán m eglevő kis m ennyiségű n a ran cs- v a g y kékszínt fölismerni, és p e d ig azért nem, m ert e m eg ítélés nem az érzés m űvelete, hanem a tapasztalásé. >A m int ez esetben a tapéisztalás m egism erteti a bíb o rb an fo g la lt vörös és ibolyaszínt, épen ú g y az ily ta p a s z ta la t könnyen tévedésre is ve zethet. íg y péld. G ö t h e, félrevezettetve a festékek keverése által, ci zöldben k é k e t és s á rg á t v é lt l á t n i ; p edig ezek vegyítése, a m int alá b b látn i fogjuk, fehéret ad és nem zöldet. F e stő -a n y a g o k v e gy ítése tudniillik nem azt a színt adja, m ely az illető k e v e rt színek veg y es színének felelne meg. Midőn a fény színes folyadékon á tm eg y , ez utóbbi belőle né m ely s u g a ra k a t leta rtó z ta t. A le ta rtó z ta to tt színek az átm en t fény ben hiányozni fognak, és csak is azon s u g a ra k m ara d n a k meg, m elyek b á n ta tla n ú l á th a la d h a tn a k . A z ily színes folyadékon, v a g y színes üvegen átm en t fény színképe nem lesz teljes, hiányozván benne a le ta rtó z ta to tt su g a ra k . H a k é t színes old ato t összeöntünk, az á tm en t fényben mind azon s u g a ra k m eglesznek, m ely e k e t a k é t o ld at e g y a rá n t átbocsát. í g y péld. k é k folyadék a vörös és sárga, s á rg a folyadék a k é k és ibolyaszínü s u g a ra k a t ta rtó z ta tja vissza, következőleg mind a k e ttő a zöldet á tb o csátv án , az ily k é t fo ly a dék k e v e ré k é n átm ent fényt zöldnek fogjuk látni. I tt azonban nem a k é t szín (a k ék és sárga) v e g y e s színe áll elő, hanem e g y oly színérzés, m ely úgy tám ad, hogy a k é k szín á lta l á tb o c s á to tt su g a ra k b ó l a s á rg a m ég mind azokcit visszatartjei, ci m ely e k á lta la elnyeletnek. E g y testrő l sem m ondhatjuk, h o g y a fényre nézve teljesen á th a tla n le n n e ; m ég a leg á tlá tsz a tla n a b b te st is bo csát á t fényt, m ihelyt elegendő vékony lemezzé van lapítva. A testek ezen tu lajdonságánál fogva, a folyadékok keveréséről imént érin tett viszony a p o rala k ú te s te k re nézve is érvényes fog lenni. M inden egyes porrészecske apró, átlátszó te stn e k tekinthető, m ely a beléje h a to lt fény színét elnyelés á lta l m egváltoztatja, és íg y a reá eső s u g a r a k a t módosítva* veti vissza. A czinóbert vörös színben látjuk, az u ltra m a rin k é k színű. E k é t rendbeli szín v egyes színe, m int aláb b látni fogjuk, az i b o l y a ; és ha m égis a m ondott k é t festő a n y a g o t összekeverjük, s ö té t-b a rn a k e v e ré k tám ad, és az ib o ly á n a k


304

KLUG NÁNDOR

alig m u ta tja nyom át. Ez a tünem ény is onnan van, hogy az e g y ik p o r a m ásik á lta l visszavert s u g a ra k a t elnyeli. E szerint nem szabad a festékek keverése á ltal n y e rt ered m ényből a színek k e v e ré sé re k ö v e tk e z teté st vonni. A színek k e v e ré sé re tö b b eljárás alkalm azható. K e v e rh ető a festő -a n y a g o k á lta l v isszav etett fény, a m int ezt péld. L a m b e r t s később H e l m h o l t z tették . Az eljárás a b b a n á ll (3-ik ábra), h o g y e g y fek e té re feste tt asztal lap játó l némi tá v o ls á g ra (péld. 1 láb n y ira) e g y színtelen kis ü v e g la p o t (a-t) fü g g ő leg es á llá sb a h e lyezünk. A z ü v e g la p síkja, m eghosszabbítva, messe az aszta l lap já t d-hen. H a a szem ferdén, lefelé néz az a ü v e g la p ra , úgy látja az asztal db részét az üveglapon átb o csáto tt fényben, de látja e g y / szersm ind az a szta l cd részét is az ü v eg lap o n visszaverődött fény / ben. íg y a k é t oldalról jövő s u g a ra k a féoiyt fölfogó szem reczec d h á rty á já r a u g y a n azon irá n y b a n 3-ik ábra. vetődvén be, a cd rész képe rá fog b orulni a bd részre, v a g y is az asztal k é t fele látszó lag e g y h elyen fog előtűnni. T e g y ü n k m ár most d-tői jo b b ra és balra, egyenlő táv o lság b a, b-hez és 6-hez, k é t kis színes p a p ird a ra b k á t (példáúl b-hez vöröset, c-hez kéket), ú g y az észlelő a £-nek tü k ö r k é p é t a b-ve 1 egybeesve fogja látni. A £-ből jövő színes fény az ü v e g elő la p já ró l u g y a n azon úton ju t a szembe, m int a m elyen a b-bői jövő színes fény halad. A k é t szín te h á t e g y id ejű leg esik a re c z e h á rty a egyazon helyére, s az érzés, m elyet az észlelőben k e lte n i fog, m egfelel a k é t szín kev erése á lta l n y e rt színnek. A b p a p irk a sem vörösnek, sem k é k n e k , hanem oly színűnek fog lá t szani, m ely e k é t szín kev erése á lta l szárm azik. E g y m ásik eljárás, m elynek seg ély év el nem c sak két, hanem több festő -a n y a g színe is keverhető, ez : a színes felü letek rő l jövő s u g a ra k lencse á lta l, e g y cam era o bscurába, fehér la p ra összeg y ü jte tn ek . A z észlelő a lencse g y ű jtő -p o n tjá b a n a színek k e v e ré sének m egfelelő színt fogja szemlélni. E g y h arm a d ik ilynem ü eljárás v é g re az, hog y több színűre festett gerezdes k o ro n g o t sebesen m eg p ö rg etü n k . í g y a szem reczeh á rty á já n a k u g y a n azon h e ly é re majdnem e g y id e jű le g érnek a színek. E kis készüléket, m ely e t sz ínpörgetyünek neveznek, v a ló színűleg M uschenbrock h a szn á lta először. D e mind ezen eljárások ellenében, a m int H e l m h o l t z ki-


A SZÍNÉRZÉSRŐ L.

305

m uta tta , lényeges kifogás tehető. U g y a n is minden fe stő -a n y a g u n k többé-kevésbbé tisztátalan, azaz nem veti csupán azon fé n y s u g a ra k a t vissza, a m elyek u tán ezeket elnevezni szoktuk, hanem m ég e g y e b e k e t is. A czinóber nem épen csak vörös, az u ltra m a rin nem épen csak k é k s u g a ra k a t ju tta t a szembe, hanem egyéb, am azoknál g y ö n g é b b színeket is. Ez okból, ha tiszta színeket a k a ru n k keverni, a színkép különböző színeit kell — a mint ezt m ár N e w t o n is tette — összekevernünk. H elm holtz e végből a színképet kettős réssel fölszerelt fekete lapon fogta föl. A k é t résen á te re sz te tt k é t szín g y űjtő-lencsére ejtetik. í g y aztán a k é p e t fölfogó ernyőn az illető e g y sze rű színek vegyes színe áll elő. V alam ennyi színképi színnek e g y időben történő keve ré sé re e g y sötét ernyőn \ ] - a la k ú ha sad é k o t készítünk, m ely h asad ék mind k é t szára —■ mint ab és ac a 4-ik á b rá n — 45°-kal hajlik a víz szintes síkhoz. Az ernyő a fényforrás elé helyeztetvén, a hasadék által keresztül b o c sáto tt fényt e g y függőlegesen álló hasábon eresztjük át. íg y , megfelelőleg* a V -alak k é t szárának k é t színkép tám ad, m elyek eg y m ást félig fedvén (1. 5-ik ábra), a színkép ké tk ét színének keverése á lta l nyerhető v eg y es színt egyszerre m eg m utatják.

4-ik ábra.

5-ik ábra.

Midőn e színkeverés következtében a re c z e h á rty a u g y a n a rr a a helyére különböző egyszerű színek esnek, eg y esetben oly szín érzés is tám ad, m elyet az egyszerű színképi s u g a ra k e g y e n k én t kelteni nem képesek. E színérzés a bíbor, m elyet a k k o r érzünk, midőn vörös- és ibolyaszín keverődik. A fehér érzése a színkép valam ennyi színének összekeverése á lta l nyerhető, a mint erről m eggyőződhetünk, ha e g y korongot, m elynek gerezdjein a szín képi színek mind a kellő a rá n y b a n föl v a nnak tüntetve, oly se b e sséggel fo rg a tu n k , h o g y az eg y ik színérzés a re c z e h á rty a egy bizonyos helyén m ég le ne járjon s m ár is következzék a többiek behajtása u g y a n azon a helyen. E kísérletnél, csak úgy, mint a színpörgetyünél, nem m ag u k a s u g a ra k k ev ertetn ek , nem is esnek különböző s u g a ra k e g y időben a re c z e h á rty a egyazon helyére, 20


30 6

K I .U G N Á N D O R

hanem itt m ag a az érzés k e v ertetik . T ám aszth ató azonban teljesen hasonló fehér színérzés k é t összetartozó szín összekeverése által is. H a vörös s zöldeskék, v a g y s á rg a és indigokék összekevertetnek, fehéret látunk. É p így m ég számos m ás színpár is képes, ha összeveg y ü l, fe h é r érzést kelteni. M inden színhez van e g y m egfelelő m ásik szín, m ely vele v e g y ítv e színtelen fehér fén y t ad. A z oly színeket, m elyek v e g y ítv e fehéret a d n a k kiegészítő (com plem entár) színeknek nevezzük. M egjegyzendő, h o g y ilyen k é t kiegészítő szín n ek ereje épen nem e g y e n lő ; íg y p éld á ú l a sá rg á b ó l — a színp ö rg e ty ü n — A u b e r t s sa já t tap a sz ta la ta im szerint jóval k ev e sebbet kell venni, h o g y az indigó-kékkel fehéret adjon, m int ez utóbbiból. A m int az e g y ik szín a kellő a rá n y n á l n a g y o b b m ér té k b e n v a n jelen, fehér h e ly e tt az erősebb szín fehéres á rn y a la ta fog előállani. M időn oly színek v e g y ítte tn e k egym ással, m elyek nem k ie g é szítők, á g y a b b a n az e g y esetben, m ikor a v e g y íte tt k é t s z ín : a vörös és ibolya, oly színérzés á ll elő, m ely a színképből hiányzik, t. i. a b ib o r szín. M inden m ás esetben, te h á t b á rm e ly más k é t ki nem egészítő szín v eg y íttessé k , m indig ism ét c sak o lyan színt k a punk, m ely a színképi színek között b e n n fo g laltatik . L egfölebb is ném ileg h a lv á n y a b b n a k m utatkozik a k e v e rt szín a m egfelelő egyszerű színnél. A következő táb lá z atb a n , H e l m h o l t z után, minden a szín kev erés á lta l n y e rh e tő v egyes színérzés ki van jelölve. A z első vízszintes és fü g g ő le g e s sorban a v egy íten d ő színképi színek á lla n a k ; ott, hol az illető vízszintes és fü g g ő leg es sor e g y m á st metszi, v an a v e g y e s szín kijelölve. Ibolya ! jVörös iNarancs i ■Sárga

, ,, bíbor

| Indigókék

Cyankék Kékeszöld

1

fehéres rózsaszín

sötét rózsaszín fehéres rózsaszín

sötét rózsaszín fehéres rózsaszín fehér

Zöldes1 sárga í ............ Zöld

fehéres fehér zöld fehéres , , , ,, . 1 vizkek kék

Kékeszöld

vizkék

Cyankék

fehér fehéres zöld fehéres zöld

fehér fehéres sárga fehéres zöld

fehéres sárga

Zöldes sárga arany sárga

sárga

sárga

Zöld

zöldes sárga

í

Sárga narancs

i

zöld

kékeszöld

vizkék

indigó ték' 1

E táb lázatb ó l látjuk, h o g y vörös a zölddel feh éres-sárg a színt ad. H a a vörös túlnyom ó, a szín a n aran csn ak , ha zöld a túlnyom ó.


A SZÍNÉRZÉSROL.

307

a s á rg á n a k felel m e g ; zöld és ib o ly a k e llő a rá n y b a n a k é k e t adja és ig y tovább. E b b ő l lá tju k tehát, ho g y a színek legváltozatosabb összeke veredése, egészben véve, kevés különféle színérzésre vezet. V égre is csak a színképi színeket és a b ib o rt érezzük m e g ; a v eg y ítés á lta l nyerh ető eg y éb színérzések a fehérnek v a g y v a la m e ly szín k ép i szín á lta l k e lte tt érzésnek felelnek m eg, leg fö leb b a szín teltségében, az érzés erély éb en van némi különbség. H a eg y e d ü l érzé seinket te k in tjü k irá n y a d ó k n a k , a fek e té t és fehéret az em lített színekhez hasonló érzéseknek k e ll vennünk. H a azonban a p h y sik ai ta p a s z ta la to k nyom án indúlunk, ú g y a sö tétség nem más, m int m inden fény h iá n y a ; ellenben fek etén ek az o ly an te s t nevezendő, m ely a re á eső fényt e g y á ta lá b a n vissza nem veri. F e h é r pedig — a m int m ár föntebb m ondottuk — az o lyan test, m ely m inden színű fényt e g y a rá n t visszaver, szü rk én ek azon te s te t nevezzük, m ely a reá eső színeket csak részben veti vissza, részben p e d ig leta rtó z tatja. H a v é g re jobban veri vissza a test az e g y ik színt m int a m ásikat, ú gy színesnek látju k a testet. M inthogy k é t szín v e g y íté se á lta l oly színérzés tám asztható, m ely e t e g y bizonyos színképi szín á lta l is n y e rh e tü n k — példáúl zöld és ibolya a k é k érzését ébreszti ben n ü n k — következik, h o g y a lehetséges színérzések e lő á llítá s á ra nincs is szükség minden, a színképben fo g la lt színre. N evezetesen a k é k e t s m inden á rn y a la tá t n é lk ü lö z h e tjü k ; és tu d ju k azt is, h o g y a vörös és zöldnek kellő a rá n y b a n e le g y íté s e . a n a ra n c s és s á rg a színérzést előállíthatja. Érzéseink e k k é n t visszavezethetők a vörös-, zöld- és ibolyd-nsik, e három alapszínnek érzésére. Y o u n g volt az első, ki a színérzést ily három alapérzésre vissza vezette. E lm é le te szerint szem ünkben három fajta szemérző id eg ro st van. Az elsőnek ingerlése a vörös érzését, a m ásodiknak ingerlése a zöldét, a h a rm a d ik n a k ingerlése a viola érzését kelti. A fé n y su g á r a szerint, a m ilyen a színe, e h á rom fajta ro sto t különböző m érték b e n ingerli. A vörösérző id eg e k e t legerősebben ingerli a vörösszín, a viola-érzőket legerősebb a viola szín. Ez azonban nem z á rja ki, sőt számos jelenség m e g m a g y a rá zása m eg is kívánja a föltevést, h o g y m inden szín m indegyik ideget ingerli, c sa k h o g y az e g y ik e t g y ö n g én , a m ásikat erősen. L e g y e n e k a ó-ik á b rá n a színképi színek term észetes s o rre n d jü k szerint kijelölve, a vöröstől (V) kezdve egészen az ib o ly á ig (/), és a rajzolt h árom g ö rb e tü n te sse elő a három rendbeli ideg in g e rü le t fokát. A z első szám ú g ö rb e a vöröset, a m ásodik a zöldet, a h arm a d ik p edig az ibolyát-érző ideg-rostok in g erü leté n e k n a g y s á g á t m utatja. M időn a beeső fény a vörös-érző id eg -ro sto t e rő se n


3 o8

KLUG NÁNDOR

ingerli, a többi k e ttő t pedig g y ö n g é n ; ú g y a k e lte tt érzés a vörös szín érzése. Sárg*aszínü s u g a ra k a vörös- és zöld-érző ro sto k ra h a t nak, g y ö n g é n az ibolya-érzőre. E g y sz e rű zöldet érzünk, midőn oly f é n y s u g á r ju t szemünkbe, mely a zöldet-érző ro stra erélyesen hat, a többi k e ttő re gyöngén. A kékszínnek m egfelelő s u g a ra k a zöld- és ib o ly a érző ro sto k a t ingerlik, és csak g y ö n g é n a vörösnek megfelelőt. Az ibolyaszín nek megfelelő s u g a ra k az ibolya m egérzésére való ro sto k a t izgatják kiválóan. [/ j\[ /5. Z K J V égre b ibort fogunk érezni, midőn a fé n y su g a ra k esnek 6-ik ábra. szem ünkbe, m elyek a vöV — vörös, N = narancs, S = sárga, Z = zöld, rÖS- és ibolya-érző ro sto k a t K = kék, l =1=ibolya. egy en lő en ingerlik. Színérző képességünk ily alapon való m a g y a rá z a ta m ellett szól főleg azon tapa sz ta la t, hog y va n n a k színvak em berek. V a n n a k e g y é n ek , kik a vörös színt nem érzik meg. M inthogy e tünem ény legelőször D a l t o n , hires angol vegyészen, észleltetett először, ez okból D altonism usnak is szokás a vörös sz ínvakságot nevezni. É lé n k eb b vörös színt g y ö n g é n zöldesnek látnak az ily egyének, a fényszegén yebb vöröset pedig feketének. A s á rg a szín telt-zöldnek tetszik előttük, épen mivel a vöröset m egérző rost érzéketlen. E vörös színvakság m eg m a g y a rá z z a az irodalom ban följegyzett ese teket, m elyek szerint e g y szabó fekete r u h á t vörös posztóval fol tozott, v a g y h o g y e g y angol lelkész fekete kö n tö st a k a rv á n k é szíttetni, e czélból vörös szövetet választott. Mind ezek a vörös szín irá n t v a k o k lévén, azt feketének gondolták. A m int m ár P u r k i n j e k im u tatta, a vörös színt, ha lá tte rü n k szélére esik, m indnyájan kevésbbé jól tudjuk észre venni, mint a k é k e t v a g y ibolyát. A zöld és ibolya színvakság m ár sokkal ritkább. P r e y e r s S e e b e c k zöld szín v ak ság ró l szólanak , és R o h l m a n n úg y ta p a szta lta , hogy a Santonin — eg y a bélférgek ellen e lterjed t hasz n á la tb a n levő g y ó g y s z e r — n a g y o b b a d a g b a n való bevétele által, a zöldet m egérző elem ek fényérző k épessége g y e n g ü l, ellenben az ibolya-érző id eg ro sto k fényérző képessége fokozódik. Ily eg y én ek a zöldet szürkének látják.


A SZÍNÉRZÉSRŐL.

309

M inden a színvakságot illetőleg te tt v izsgálatból kiderül, h o g y a színvak szem ének csupán k é t alapérzése v a n ; ezek eszközlenek m inden színérzést, m elynek terjedelm e a k é t alapszín v eg y ítése á lta l n y e rh e tő színérzéseknek fog m egfelelni. V an n ak oly e g y én ek is, a k ik semmi színt sem tu d n a k m eg érezni, s íg y csak v ilá g o sság o t s sö té tség e t k é p e se k eg y m ástó l m egkülönböztetni. K lug N á n d o r .

XIX. A METEOROLOGIA ÉS AZ IDŐJÓSLÁS. I. A m eteorologia mind ez ideig nem igen részesült valam i n a g y o n kedvező fo g a d ta tá s b a n a n a g y közönségnél. B ü n b ak ú l szol g á lv a ném elyek sa rk a stik u s m egjegyzéseinek, s a le g n a g y o b b rész lenéző közönyösségének, m eg volt az a szerencsétlensége, hogy ez á lta l n eh á n y oly példabeszédszerü közm ondásra sz o lg á lta to tt alk a lm a t, m elyek u g y a n c sa k feltü n te tik azt a csek ély tiszteletet, a m ely ly el a tu d o m á n y n a k ez á g a irá n t az em berek viseltetnek. A z esőről v a g y szép időről beszélni, m a g y a rá n m ondva, k ö rü l belől a n n y it tesz, m int épen sem m it sem beszélni, és midőn kom oly em berek közt a tá rs a lg á s az ,,id ő já rá sra 41 té r át, m indenki jogosí to ttn a k hiszi m a g á t ebből azt következtetni, hogy a b eszélg ető k n ek különös o k u k van gondosan kik erü ln i minden okosabb, é rd e kesebb tá r g y a t, s csupán a kevésbbé com prom ittáló sem m iségekre szorítkozni. M ár ú g y látszott, h o g y e szerencsétlen tu d o m án y n ak a k e gyelem döfést is m egadták, m ikor a franczia tudom ányos A k a démia teljes ülésében k é t kitűnő term észettudós egész sortüzet in tézett ellene, rendszereit le rá n to ttá k , tan a in a k h iáb av aló ság át m in den áron bebizonyítani tö re k e d te k , s vizsgálódásait örökös s ik e r telen ség re k á rh o z ta ttá k . Ú g y látszék, hog y a m ete o ro lo g ián a k vissza kellend vonúlnia a m eg h a lt tudom án y o k m uzeum ába, a b ű vészet és csillagjóslás mellé, m időn ism ét újabb kedvező k ilá tá s o k n y ilta k szám ára, és az orvosoktól h a lá lra szánt b e te g ifjú erővel és buzgalom m al telv e fo g o tt épen oly eredm ény dús m int v á ra tla n pályájához. Ez áta lá n o s kedvezőtlen fo g ad ta tá sn a k , őszintén m egvallva, m eg v o lta k a m ag a okai. A közönség n a g y többsége bárm inő tu dom ányt csakis azon a n y a g i eredm ények a rá n y á b a n szokott b e csülni, m ely ek et az létre hozott v a g y létre hozni s e g íte tt; a fát" g yü m ö lcsérő l itéli m eg. A z a föltétlen köztisztelet, m ely ly el a


A M E T E O R O L O G IA É S AZ ÍD Ő JO SL Á S.

tu d o m án y o k n a p ja in k b a n á ta lá n véve k ö rnyezve vannak, am a k é t s é g b ev o n h a ta tla n jó tétem én y ek ára, m ely e k k e l azok az em beriséget m eg a já n d ék o z tá k ; m ég az oly em b erek is, a k ik eg y A m pere és F a r a d a y nevét soha sem h a llo ttá k , ism erik le g a lá b b a villanyos sürgönyzést, és m á r c sak ez á lta l is teljesen m eg v an n a k győződve a felől, h o g y a v illan y o sság tudom ánya igen szép dolog, és ho g y azok, k ik e tu d o m á n y t m űvelik, teljesen m eg érd em lik tiszteletöket. H a p e d ig a m eteo ro lo g iát k érdeznők m eg az iránt, h o g y minő czímen ig én y li a közelism erést, csu p án oly term észetű eredm énye k e t volna képes fölm utatni, m elyek a n a g y töm eg lelk éb en csak igen középszerű b e n y o m á st h a g y h a tn a k h á tra . H iá b a hivatkoznék a m a fölvilágosításokra, m ely e k e t a földgöm b éghajlatai, a jó lé t fo rrá sa in a k eg y e n lő tle n szétosztása s ebből folyólag az em beri n a g y c soportosulások e g y e n lő tle n kifejlődése és e lő h alad ása felől n e k ü n k s z o lg á lta to tt; h iáb a hozná föl azt a világ o sság o t, m elyet a p o lg áro so d á s tö rté n e té re d e rített — h o lo tt a p olgárosodás oly közvetlen összeköttetésben áll az égalji viszonyokkal — s v égre h iába m u ta tn á elő h a ta lm a s szám halm azait, statisztik ai a d atait, m űszereit s am a különböző érte lm ű vonalok h á ló z a tát, m ely ly el a v ilág té rk é p é t k e re sz tü l-k asú l h ú zd alta ; mindez édes keveset szá m ítana, m ert m ég eddig ném a volt am a borzasztó kérdésre, m ely et a hasznossági elv követői szünet nélkül feléje dörgenek : m eg tudod-e jövendölni az id ő járást ? Ez a végzetszerü kérdés igen sokáig g y a k o ro lta szerfölött kel lem etlen és boszantó befolyását a m eteorologia sorsára. N a g y része volt a b b a n a bizalm atlanságban, m ely a tudósok és laik u so k véle m é n y é b e n e tudom ányhoz fűződött. E lc sá b ítta tv á n am a lárm ás és valószínűleg bőven jutalm azó dicsőség c salé tk e á ltal, m ely az időjóslás k ielég ítő rendszerének fö ltaláló ját nem k é se tt volna m eg örvendeztetni, a m eteorologia b e a v ato ttja in a k leg n a g y o b b része félreism erte azt az evangélium i szabályt, m elyet a tudósok haszná la tá ra k ö rü lb elő l íg y lehetne form ulázni: K e re ssé te k az igazságot m a g á é rt az igazságért, s a többi m ajd m eg fog jönni m agától is. É gve a vágytól, h o g y bárm i áro n — tö rik -szak ad — k ita lá lh a s sá k e g y oly ta lá n y m egfejtési m ódját, m ely oly huzamos idők. óta m eg o ld h a ta tla n n a k bizonyult be, oda h a g y tá k a tu d o m án y lassú, de biztos rendszerét, h o g y a sokszor túlnaiv em pirism us ö svényére t é r je n e k ; rep ü ln i a k a rta k , m ielőtt s z árn y a ik lettek volna, és n y a k ra főre tö rté n t alá z u h a n á su k , a nézőket m eg n ev ettetv én és m a g á t a tu d o m á n y t a közönség ko m o ly ab b részénék szem ében m egalázván. A zután jö tte k a jövendőm ondó n a p tá r a k ; itt a tudom ány az üzér kedésnek szolgált czégtábláúl, s annyi kellem etlen k a la n d után


\

M E T E O R O L O G IA ÉS AZ TDŐJÖSLÁS.

csoda-e, ha hirneve m ég in k áb b a lá h a n y a tlo tt. A k k o r a volt a b i zalm atlan ság ez időjóslási k isé rle te k iránt, m iszerint kevésbe m últ, h o g y ez a kérdés is am a hires tudom ányos ta lá n y o k közé nem ju to tt, m elyekkel a tudom án y o k A k a d é m iá ja nem ta r tja érdem es n ek többé foglalkozni, a m ilyenek péld. az örök mozdony, a k ö r négyszögítése, a szöglet h árom részre osztása s t b . ; sőt A r a g o k é pes volt fennhangon kijelenteni, a n élkül hog y v a la k i tilta k o z o tt volna ellene, m iszerint ,,jó hírn ev ére fé lték e n y 14 tudós többé soha sem fog a rr a vetem edni, h o g y az id ő járást m egjósolni m egkísértse. E g y ily h a tá ro z o tt Ítélet, a m elyet a tu d o m á n y o sság n a k oly n a g y hírében álló férfiú m ondott ki, ú g y látszék, h o g y az időjóslás ap o s to la it örö k ö s h a llg a tá s ra fogja k á r h o z ta tn i; de h á t a föltétlenül m egállható nem e világból való ; a m ag u k idejében a v a s u ta k és a villanyos hírjelzők is épen oly szigorú elítélés tá r g y a i v a lá n a k . E g y é b irá n t A ra g o ítéletével e g y m ásik, hozzá le g a lá b b is h a sonló te k in té ly ű tudós, t. i. L avoisier v élem én y ét le h e te tt szembe állítani. Nem szabad felednünk e g y m ásik okot sem, a m ely szintén so k at te tt arra, h o g y a rég i m eteorologia föllendülése g á to lv a le gyen. A tu d o m án y o k birodalm ának, m elyben az em beri te v é k e n y ség m űködése nyilatkozik, e g y e tle n á g á b a n sem bizonyúlt be az egyes elszigetelt m u nkások fáradozása oly sik e rte le n n ek , m int épen itt, hol a feg y elm ezett vizsgálódók e g y ü tte s m űködése, e g y és ugyanazon értelm es és tek in tély e s ig a z g a tó sá g ösztönzése és p a rancsszava u tá n indúíva, oly nélkülözhetetlen. T a g a d h a ta tla n , h o g y a légköri tünem ények tan ú lm án y o z á sa m ár m a g á b a n is elég vonz erővel bír a rr a nézve, h o g y a ,,term észet különösségére k iv á n c sia k 44 kis c so p o rtjá t minden k orban le b ü v ö lje ; azok a tünem ények sokkal érezhetőbb és lá th a tó b b befolyást g y a k o ro ln a k vetéseink sorsára, hogysem szám talan sok észlelődés tá rg y a id ne s z o lg á lta k volna, m elyek aztán e g y ra k á s közmondás, példabeszéd és népies szójárás a la k já b an m a ra d ta k ránk, m elyek töb b n y ire m egérdem lik, h o g y ko m o ly ab b an figyelem be v e g y ü k . H a össze a k a rn ó k g y ű jte n i és m egvizsgálni azt a töm érdek szám töm eget, a m ely et a m üveit á l lam ok a b a ro m é te r és th erm o m éter fö lta lá lá sa óta összehalm oztak, e föladattól a legm erészebb vállalkozó is visszariadna, m ert az tú l h a la d n á az em beri erő h a tá ra it. M eg aztán eg y é b fontos indokai is lennének a rra , h o g y e m u n k á t visszautasítsa. M ert h á t u to ljá ra is mi é rté k ö k lenne amaz észlelési följegyzéseknek, minő bizalm at érdem elnek azok a m űszerek, a m elyek azoknak összegyűjtésénél szolgáltak, s ki kezesk ed h etik n ek ü n k a v izsgálónak pon to sság áró l, lelkiism eretességéről és szakism eretéről ? Igen bajos e k érd ések et


312

1

A METEOROLOGIA ÉS AZ IDŐ JÓSLÁS.

bo ly g atn i, a nélkül h o g y k é tsé g b e ne vonjunk bizonyos m eteoro logiai a d a to k a t, m elyek oly kevéssé m egbízható szám okon a la p ú i nak. K ö n n y en b e lá th a tju k tehát, h o g y nem közkatonák, hanem hadvezérek h ián y o ztak a mfeteorologia s e re g é b e n ; nem a szám ban, hanem a szervezésben volt a h i b a ; a c s a p a to k b u z g a lm a csupán értelm es vezényletre és jól készült tis z tik a rra v árak o zo tt, m ely azonban m inden időben h ián y z o tt soraiból, s m elynek szétszórt ele mei m ost is a lig kezdenek m ég összeszedőzködni. A m eteo ro lo g ián ál csak ritk á n lehetne alkalm azni azt a te r m ékenyítő rendszert, a m ely a term észettudom ányok többi téréin oly g a z d a g a ra tá s o k a t hozott létre. I tt a k isé rle tté te l h a ta lm a s se g é ly fo rrá s a többnyire nem á llh a t re n d e lk e z é s ü n k re , és h a ném ely esetekben, m int példáúl a h a rm a t elm életénél, m ely e t W e ls k lassikussá v á lt m u n k ála ta i oly szerencsésen m eg á lla p íto ttak , sik e rre l v o lt alkalm azható, am a g y é r eredm ények, a m ely e k re a lég k ö ri villanyosság e red etén ek k ip u h ato lásá ra t e t t k isé rle te k m indekkoráig vezettek, ism ét csak a rró l tan ú sk o d n a k , h o g y m ily kevésre m ehe tü n k az ilyen kicsinyes szobai k ísé rle te k k e l olyankor, m ikor am a viszonyokat és tö rv é n y e k e t a k a rn ó k fölfedezni, m ely ek n ek h a tá s a a la tt a lé g k ö r hatalm as tünem ényei sz o k ta k létre jönni. í g y te h á t m ajdnem csupán a szenvedőleges vizsgálódás egyedüli fo rrá sa ira lévén utalva, igyekezzünk ellátni m a g u n k a t m ind azon k e llé k e k k el, a m elyek a sik e rt biztosíthatják. M indenek e lő tt jegyezzük meg, h o g y azok az észleletek, a m ely ek et v alam ely m agános, a tö b b ie k től elszigetelt vizsgáló, bizonyos helyen összegyűjtött, bárm ily é r dekesek volnának is m áskülönben az illető vidék sa já t é g a ljá n ak szem pontjából, a lé g k ö r á ta lá n o s m ozgalm airól édes kevés fövilág osítással s z o lg á lh a tn a k : épen a n n y it érn ek azok, m intha e g y oly k ato n á t, ki az ütközet a la tt e g y e tle n ponton egészen m ozdulatlanúl állott, s íg y nem lá th a tta , h o g y mi tö rté n t körülötte, a rr a kérnénk, h o g y irja le a több m értföldnyi te rü le tre k ite rje d e tt c s a tá n a k m in den eg y es m ozzanatait, s azokat a különböző harczászati szám ítá s o k a t és terv ek et, a m ely ek azt előkészítették. — Az első feltétel, a m ely et a m ete o ro lo g o k n a k m ú lh atatlan ú l teljesítenie k e l l , ha tanúlságos e red m én y re óhajtanak jutni, ab b an áll, hogy egym ással kezet fogva, e g y h e ly e u összpontosítsák mind azon észleleteket, a m elyeket a lehető leg n a g y o b b te rü le te k szám talan sok különböző pontjain szétszórva összegyüjteniök sikerült. A m ásik föltétel pedig az, h o g y biztosak lehessenek az egyes v izsg áló k n ak leg aláb b vi szonylagos értéke, v a g y is képessége és m egbízhatósága felől, és h a n e ta lá n az idők és k ö rü lm é n y ek nem en g e d té k meg, ho g y föl a d a tu k a t jól b e ta n ú lh a ssá k és m a g u k a t jól b e g y a k o ro lh a ssá k , csu


A METEOROLOGIA ÉS AZ IDÖJÓSLÁS.

p án a n n y it követeljenek tőlük, a m ennyinek pontos és m egbízható észlelésére és le írá sá ra teljesen képesek. E k iv án a lm a k n a k első ízben e g y oly férfiú felelt meg, k it b á tr a n nevezhetnénk a m eteorologia K ep le ré n e k , t. i. a híres és k o ra e lh ú n y tá é rt a n n y ira fájlalt M aury, az E g y e sü lt-Á lla m o k e g y ik tengerész-parancsnoka. A zzal az e ré ly ly e l, k ita rtá s s a l és elm eéllel, m ely p o lg á rtá rs a it oly előnyösen kitünteti, neki sik e rü lt összpon tosítani és földolgozni m ^ ^ B a z o n észleleteket, a m elyeket a k é t vilá g oczeánjait elborító am erikai és angol kereskedelem szám talan sok hajói a sík ten g e re n összegyűjtöttek, ő a tengerészek hajó naplóiból m eríte tte a d a ta it; a v ito rlá k helyes irá n y z á sá ra fordított figyelm es gond, a hajó ú tirá n y á n a k a földrajzi délvonallal k é p ezett szöglete a n a p p a ln a k és az éjnek m inden ó rájáb an feltüntetik a szelek irá n y á t, és e g y oly, k a p itá n y ra nézve, ki vitorlás hajójának nautikus tu lajd o n ság ait jól ismeri, a kifeszített vásznak m ennyisége a legbiztosabb szélmérő. R o p p a n t fáradozások után M au ry v é g re oly ered m én y ek re ju to tt, m elyekből a ten g eri kereskedelem m a m ár világszerte ism eretes hasznokat húzott. Igaz, h o g y az emlék, m elyet ő emelt, m ost m ég csak tervszerű építm ény, m elynek k ö r rajzai is a lig v a n n a k m egállapítva, s m elynek részletei m ég sok kívánni valót h a g y n a k h á tr a ; m indazáltal figyelm en kívül h a g y v a ném ely hajósok vádaskodásait, a., k ik p anaszkodnak, h o g y szél csenddel talá lk o z ta k , m ikor kedvező szelet jósolt szám ukra, és h u l lámzó te n g e rre ju to tta k , m ikor teljesen sim a v íztü k ö rre szám ítot tak, egész h á lá v a l és elism eréssel tarto zu n k am a férfiúnak, ki m esteri kézzel rajzolá a m eteorologia felé azt az u tat, m elyen, m íg egyfelől biztos sik errel talá lk o zo tt, addig m ásfelől a közvélem ényt is kedvezőbb irá n y b a tu d ta terelni m a g a iránt. Iratai, tev ék en y fáradozásai és beszédei á lta l M au ry volt legfőbb előm ozdítója és intézője a k é t világ leg te k in té ly e se b b m eteorológjai közt létrejö tt am a szövetkezési n a g y m ozgalom nak, és am a so k a t igérő e g y ü tte s m űködésnek, a m ely n ek első n y ilv án u lásai a brüsseli s nem ré g i ben a bécsi m eteorologiai k o n g ressu so k v a lá n a k . É sz a k -A m e rik a E g y e sü lt-Á lla m a i, m elyek eg y ro p p a n t te rje delm ű földrésznek m ajdnem egész összeségét eg y e tle n k o rm án y m ű ködése a la tt e gyesítik, először r a g a d tá k m eg az áldásos újítás k e z dem ényezését , m ely et b á tra n nevezhetünk áttekintő meteorologiának. Az új rendszer abban áll, h o g y e g y e té rtő le g m e g á lla p íto tt je g y e k segélyével am a főbb lég k ö ri tünem ényeket, a m elyek n a g y terü letek en u g y a n e g y időben m u tatk o ztak , s m ely e k e t a s ü rg ö n y zés a lá th a tá r m inden pontjából eg y központi észleldébe azonnal Természettudományi Közlöny, VI. kötet 1874

2Q*


3 14

A METEOROLOGIA ÉS AZ IDÓJÓSLÁS.

hírül vihet, zb erre k észített földabroszon följegyezzük. E czélra jelenleg* W a sh in g to n b a n egy külön m eteorologiai hivatal van föl állítva, és a hadügym inisztérium felü g y e le te alá rendelve, a m ely m inden h a rm a d n a p É sz a k -A m e rik á n a k körü lb elő l 80 különböző h e ly é rő l k a p m eteorologiai tudósításokat, s m indennap rendes je len té st tesz közzé, m ely a h írla p o k n a k m inden díj nélkül rendel kezésökre áll. E g y a k k o ra te rü le trő l v an n ak e jelentésben lé g tü neti tudósítások följegyez-ve, a m ely c^Éfcpine tarto m á n y b e li P o rtlan d tó l az O regon ta rto m á n y b e li P ^ f f a n d i g , B re c k en rid g e-tő l (Minnesota) G alvestonig (Texas), és S a n -F ra n c isc o tó l K e y -W e s s ig , F lo rid a déli csúcsáig terjed. É tudósítások m a g u k b a n fo g lalják a b a ro m é te r h ig a n y á n a k m a g a ssá g á t s a n n a k v áltozásait am a nyolcz ó ra a la tt, m elyek k é t egym ás u tá n következő észlelést egym ástól e lv á la sz ta n a k ; to v áb b á a h őm érséklet fo k át s a n n a k változásait u g y a n azon idő a la tt, a viszonylagos nedvességet, a szél irá n y á t, an n a k g y o rsa s á g á t e g y ó ra a la tt, m érföldekben kifejezve, a szél n y o m ását e g y n é g y szö g -láb n y i terü letre, az ég á lla p o tá t, az alsóbb és felsőbb felhők irá n y á t, a le h u llo tt eső m ennyiségét, a folyók és p a ta k o k vízm agasságának változásait, és az id ő já rásn a k átalán o s jellegét. Mi m ég itt E u ró p á b a n igen távol v a g y u n k az a d a to k e g a z d ag sá g á tó l, s e h á tr a m a r a d á s , okait nem nehéz kitalálni. A k ü lönböző, e g y m ástó l fü g g etlen korm án y o k , m elyek kisterjedelm ü földrészünket d a ra b o k ra osztják, táv o lró l sem szándékoznak o ly as m it alkotni, a m it ,,E u ró p a E g y e s ü lt-Á lla m a iu-nak nevezhetnénk, s az utóbbi franczia-ném et h áb o rú fölébresztvén am a gy ü lö lség eket, a m ely e k e t mi a mi n a iv sá g u n k b a n örö k re e la lu d ta k n a k k é p zeltünk, ism ét b izonytalan időkig n ap o ltá k el e boldog utópiát. M indazonáltal neh án y év elő tt a párisi észleidének, L e V errier kezdem ényezése és fáradozásai folytán, sik e rü lt valam ennyi k o r m ány jó a k a r a tá t s készségét, e g y e tle n e g y n e k — az egész világ könnyen k ita lálh a tja , h o g y m elyiknek — a kivételével a r r a nézve kinyerni, h o g y a lég tü n e ti tudósítások P á risb a , m int e czélra k i jelö lt központba, sü rg ö n y ile g m indennap m egküldessenek az E uró p a te rü leté n itt-o tt elszórtan fekvő állom ásokról, Irla n d tó l a F e k e te ten g erig , s az északi s a rk k ö r a la tt levő H a p a ra n d á tó l C adixig és Palerm oig.* E tudósítások nyom án m indennap e g y jelen té st tesz közzé, m ely E u ró p á n a k ném a földabroszával van el látva, s ezen am a pontok, m elyeken u g y a n azon barom éteri nyo m ást észlelték, vonalok á lta l v a n n a k e gym ással összekötve, leszá m ítva term észetesen az illető h e ly sa já t lég m érsék letéb ő l s ma* Marié-Davy, Des Mouvements de l ’atmosphére de la prévision du temps. Paris, 1869.

et des mers au point de vue



31 5

g a ssá g á b ó l, v ag y is földrajzi fekvéséből szárm azó k ü lö n b sé g e k e t, azaz ú g y véve föl az észlelt légnyom ást, m intha az észlelde helye rendszerint a te n g e r színével e g y irá n y b a n feküdnék, s hőm érsék lete a n u lla fokon állana. Ez ú g y n e v e ze tt isobarometrikus v a g y röviden isobar vonalok m integy a szem ekhez szólanak, s később látni fogjuk, h o g y igen becses fölvilágojsításokat n y újtanak. A b aro m éter a m eteorologia fe g y v e rtá rá n a k összes készletei között a legelső és leghasznosabb f e g y v e r ; ez az a m élységm érő, a m ely nek segélyével á t m eg á tb u v á ro lh a tju k azt a ro p p a n t terjedelm ű légoczeánt, m ely n ek m élységeiben mi lak u n k . E u ró p á b a n m indenütt rá té rte k az á tté k in tő lég k ö rv izsg á lás ez új ö s v é n y é re ; a londoni Meteorological Office, a bécsi m eteorologiai intézet, az ü g y e s skandinav észlelők, k ik m egannyi elő-őrsök g y a n á n t hely ezték el m a g u k a t az A tla n ti-te n g e r felől hozzánk igyekvő vih aro k útjában, a tö rö k birodalom központi észleldéje, m ely a F é k e te -te n g e rn é l fekvő T rebisonde és a p e rs a öbölbén fekvő F ao közt elterülő v idékről n y ú jta n a k fölvilágosítást, az a n g o lo k In d iá ban és az oroszok messze Á zsia belsejében — m indnyájan v e té l kedve ostrom olják a m eteorologia sp h y n x é t, s az lesz a vége, h o g y titk a it egym ás u tá n fogják elrabolni tőle. M ost m ár az időjóslás ta lá n y a , m ely ism ét napiren d re ju to tt, nem talá lk o z ik többé azzal a gúnym osolylyal, m elylyel azelőtt f o g a d t á k ; m ár több éve, h o g y a párisi észlelde term észettudósai m indennap m egjelentik a k ö v e t kező huszonnégy ó rá ra nézve a szél irá n y á t és közép sebességét p a rtv id é k ü n k egész területén, s m int m egannyi szemes hajóőr előre tu d a tjá k a ten g e ré sz e k k e l a rósz idő közeledését. M ost m ég bölcs ó v a to ssá g g a l tartó zk o d n a k minden oly idő jóslattól, m elyek e g y egész évre, a v a g y csak eg y évszakra is vo n a tk o z h a tn án a k . M indazonáltal ném ely, b á r m ég elég r itk a esete k ben sik e rü lt a jövendő lá th a tá s á t akadályozó lepel sarokszéleit itt-o tt fö lle b b e n te n i; a m it ném ely kissé m erészebb, de a k ö v e tk e zések á lta l igazolt időjóslások e lé g g é bizonyítanak, m elyek b á r m ost m ég tartó zk o d ó k és habozok, m ind h a tá ro z o tta b b an fognak fölléphetni később, m ikor a teleg ra p h -k ö z le k e d é s fejlettsége m eg fogja engedni nekünk, hog y a lé g k ö r á lla p o tá t a föld k e re k s é g é nek jóval n a g y o b b terü leté n egy szerre áttekinthessük. II. A z az áta lá n o sa n elism ert igazság, hog y semmi sem váltó zandóbb, m int a szél, a nép nyelvén is m ajd minden perczben h a ll ható, s ú g y látszik, h o g y semmi sincs e földön jobban bebizonyítva, m int a levegő m ozgásainak á llh a ta tla n s á g a és bizo n y talan ság a. 2


3 i6

A METEOROLOGIA ÉS AZ IDŐJÓSLÁS.

M indam ellett is azon arán y b an , m elyben a ten g eri utazások köre terjedni kezdett, a csaknem állandó lé g á ra m la to k létezése is egyre n y ilv á n v a ló b b á le tt a tengerészek e l ő t t ; m indnyájan ism erjük azt a borzalom m al v e g y ü lt m eglepetést, m ely ly el az északkelet felé irányuló szél ta rtó ss á g a K olum bus K ris tó f em bereit eltölté. T e n g e rp a r ti tájainkon m ár ré g ó ta észre vették, főleg a m elegebb év szakokban, a napközben észlelt tengeri, és az éjente fujdogáló szá razföldi szellők rendszeres v á ltak o zását, ú g y szintén a h e gy-völg y e s ta rto m á n y o k b a n is a h e g y e k lejtőjén alá- és fölszálló lé g m ozgalm aknak e g y m á st követő rendes v á lto zásait is. A z első p o rtu g á l- és holland-tengerészek, k ik az indiai oczeánt b e já rtá k , szintén hasonló tü n em é n y e k et észleltek, de csakis félévi időközök ben, az Á zsia déli p a rtja it érintő te n g e re k egész területén. O tt u ralk o d n a k k o rlá tla n ú l a monsunok^ azaz oly szelek, a m elyek áprilistól o k tó b erig m ajdnem dél felől észak felé rohannak, m ikor t. i. a n ap az e gyenlítő vonaltól északra esik, s novem bertől m árcziusig épen ellenkező irányban, m ikor t. i. a nap a déli félgöm b fölött r a g y o g ; az eme tája k o n lakó népek te n g e ri kereskedelm e s összeköttetései em berem lékezet óta e k é t rendszeres lé g á ra m la t biztos szabályszerűségétől voltak föltételezve. A m érsékelt égöv ala tt, b á r rég id ő k tő l fogva észlelve és m eg á lla p ítv a volt a d éln y u g o ti s északkeleti szelek tú ln y o m ó ság a E u ró p a n y u g o ti felében, s az északi és északkeleti szelek u ralm a E u ró p a k e le t é n ; a lá th a tá r m inden irányából előtörő szelek szabályszerűsége, illetőleg sz ab á ly ta la n sá g a , daczolni látsz o tt minden term észeti törvénynyel, s ú g y látszék, h o g y csupán a v életlen játé k á tó l függ. S a fény, m ely e hom ályos k é rd é s t utoljára m égis m egvilágítá, egészen v á ra tla n for rásból tö rt elő. M indnyájan o lv astu n k v a g y leg a lá b b h a llo ttu n k v alam it am a borzasztó légtünem ényekről, m elyek az a tla n ti oczeán forró-övi részében tornádók, az indiai oczeánban cyclonok, s a khinai te n g e rek e n typhonok neve a la tt, úg y a tengerészeknek, m int az ottani p a rto k lak ó in a k valóságos rémei, s m elyek az á lta lo k m eg láto g a to tt vid ék ek en oly iszonyú p u sz títá so k a t visznek véghez, a m e ly e k rő l a mi E u ró p á n k le g h a ta lm a sa b b viharjai is csak g y ö n g e k é p e t n y ú jth a tn ak , E tünem ények bizonyos m ennyiségű összenyo m o tt lev eg ő n ek erőszakos k ö rfo rg á sa á lta l jönnek létre, a m ely lég tö m eg 50-tő.l 200 ten g e ri m érföldig váltakozó átm érőjű, k ö ra la k ú te rü le te k e t ölel át, s e g y a fü g g ély es vonalhoz többé-kevésbbé k ö zeleső képzeleti te n g e ly k örül forog. Ez a ten g e ly ide s tova ino g v a szüntelenül v á lto z ta tja helyét, s a tünem ény m ozgása so k b a n hasonlít e g y p ö rg ety ű éh ez (búgó csigáéhoz), m elynek g y o rs


A METEOROLOGIA ÉS AZ IDŐJÓSLÁS.

31 7

keringése szintén oly te n g e ly körül történik, m ely a padlón többékevésbbé h a tá ro z o tt ingadozással ide s tova mozog. Az egyenlítő vonaltól délre a tünem ény k ö rfo rg á sá n a k irá n y a válto zatlan ú l olyan, m int e g y óram utatóé, ellenben északon szintén változatlanúl épen ellenkező irán y b an mozog. A középen m ajdnem teljes szélcsend u ralk o d ik ; a felhők, m elyek a lá th a tá r t elborítják, néha m egsza kadoznak s e g y tisztást képeznek, m elyet a tengerészek a vihar szemének n e v e z n e k ; de a szél k ö rfo rg á sá n a k g y o rsa s á g a e g y re nö vekszik, a h o g y az egyenlítőtől észak- v a g y délfelé távozunk, s néha ó rán k én t 40 m érföldnyi szédítő sebességet is e lé r h e t ; azután pedig fokozatosan kisebbedik, a ho g y am a vonalt, m elynél ezt a borzasztó m axim um ot elérte, tú lh a lad tu k . A m a p á ly a k é t oldalán, m elyet a leirt légtünem ény központja követ, a szél erejének nem egyform a m agas fokozata v a n ; e g y felől a levegő k ö rfo rg á sá n a k g y o rsa s á g a az egésznek haladási g y o rs a s á g á t elősegíti, a m ásik oldalon pedig épen az ellenkező eset á ll b e ; az első esetnél az egész g y o rs a s á g öszeget, az utóbbi esetnél külö n b ség et képez. E két, egym ással átellenben fekvő oldalt, hol a g y o rsa s á g maximuma és minimuma észlelhető, a v ih a r veszélyes és kezelhető (m egbirható) o ld alá n a k nevezik.* A veszélyes oldal sebessége á lta l k o rb á c s o lt lég tö m eg ek n ek semmi sem képes e lle n á lla n i; a v ito rlás hajót c s a k h a m a r m egfosztják árboczától, v a g y o ld a lá ra fektetik, s csak á rboczainak föláldozásával n y e rh e ti vissza eg y e n sú ly á t, ha u g y a n m ég m arad elég idő e k é tsé g b e e se tt m enekvési módhoz folyam odni. A szárazon a leg h a ta lm a sa b b fák g y ö k e re stő l té p e tn e k ki, a lak o so k g y a k ra n házaik romjai, a lá tem ettetn ek , a te n g e r szokatlan föl duzzadása á ltal m edrökben visszanyom ott folyók p a trja ik a t oly iszonyú erővel és g y o rsa s á g g a l á rasztják el, ho g y az ó v a to ssá g ra m ég csak gondolni, sem lehet. M ég most is élénk em lékezetben élnek am a borzasztó pusztítások, m elyeket tíz évvel ezelőtt a Cal c u tta és a G anges d eltája fölött dühö n g ö tt n ag y szerű cyclon v é g hez vitt. A tengerész, m ikor e félelm etes légtünem ény forgási k örébe jut, a g g ó d v a lesi b a ro m é te ré n ek h irte le n változásait, h o g y a reá várakozó v égzetnek leg aláb b némi előjeleit előre kifürkészhesse. E b aro m etrik u s vizsgálódások összegyűjtött eredm ényei, tengerészek és nagyszám ú term észettudósok á lta l összehasonlítva és m egvitatva, v á lto zh atatlan ú l a következő biztos kö v etk eztetések re v e z e tte k : a tünem ény közepén leg c se k é ly e b b erejű légnyom ást é s z le lte k ; el lenben ha e központból v a lam ely ik küllő irán y áb an kifelé távozunk, * Étüde sur les ouragans de l’hémisphére austral, pár M.

H.

,ú ridéi,

1861.


3 l8

A METEOROLOGIA ÉS AZ IDŐ JÓSLÁS.

a nyom ás m ind erősbödik, s ha e g y -e g y folytonos vonalat képze lünk m indazon pontokon át, m elyeken a nyom ás egyenlő a köz p o n t k ö r ü l , e g y ra k á s egyközépü k ö rv o n a lt nyerünk, m elyeken a különböző erejű légnyom ások a k ö rü lfo g o tt vonaloktól a k ö rü l fogók felé folytonosan erősbödő a rá n y o k szerint növekednek. H a e v o nalokat e g y sikon lerajzoljuk, azon egyenlő szintájú g ö rb e vo nalokhoz fog n ak hasonlítani, m ely e k n e k segélyével a helyszínrajzi fölvételeknél v alam ely tö lc sé ra lak ú földbem élyedést szoktunk m eg jelölni. A k a ra tla n ú l is m eglep b en n ü n k et az a hasonlóság, mely e lég k ö ri tünem ény s am a fo rg a ta g o k közt m utatkozik, m elyet a folyóvizeknél azon érintkezési vonalon tap a sz ta lu n k , a hol a futó víz álló vízzel találkozik, v a g y o lyankor, m ikor k é t ellenkező irán y ú sebességtől h a jto tt vízfolyás egym áshoz ér, v a g y m ikor k é t u g y a n e g y irá n y felé ta rtó , de különböző sebességű folyó víz e g y m ással érintkezésbe jön. E különböző esetekben az egym áshoz érő k é t folyékony töm eg összedörzsölődése h e ly e n k é n t szélkakasszerű sebes forgás á lta l á ru lja el m agát. H a b á r e különös m ozgás benső m echanism usa m ég h om ályba b u rk o lta n áll is elő ttü n k , a n n a k k ö vetkezm ényeit könnyű kitalálni. M ikor e g y folyékony töm eg k ö r fogás á lta l m o zg a tta tik , részecskéi a k ö rű ié t felé igyekeznek, s a középen ritk u lás á ll b e ; e tén y e n alapszik a szellőztető, a csiricsári nevű g y e rm e k já té k , s az úgynevezett központfutó sz iv a tty ú k szerkezete is. A cyclon, c s a k h o g y óriási a rá n y b a n , épen ú g y m ű ködik, mint a központfutó szivattyú. A tünem ény, a közepében végbem enő lég ritk u lá s folytán, a te n g e r színéről, ha o tt k e le tk e zett, vizet, a száraz földről pedig, ha e rre tám aszkodik, p o rt és egyéb, nem ritk á n súlyos tá r g y a k a t von föl a m agasba. U g y a n e k k o r a felsőbb légvidékek levegője, a m agasból a ro p p a n t te rje delm ű tölcsérbe szívatván le, tevőleges v illa n y o ssá g o t visz le m a gával, m ely ly el annál in k áb b telve van, m inél m ag a sa b b ró l jött, s egyszersm ind levezeti am a jóval a la c so n y a b b fokú légm érséket is, m ely a lé g k ö rn e k e m ag as tájain u ralk o d ik . E v alóban im pozáns tünem ények m ár gondos tanúlm ányozások és vizsgálódások tá r g y a vo ltak , midőn a párisi észlelde ilyen czélból a te le g ra p h s z o lg á la tá t kezdette igénybe venni, s a tudósítóitól k a p o tt b a ro m é te ri érte síté se k e t tüzetes m eg v ita tá s a lá k e z d ették venni. A z á tte k in tő m eteorologia, a lig h o g y b e te le p ü lt új lak ásáb a, s m ár is e g y fontos fölfedezéssel ajándékozott m eg bennünket, h o g y t. i. a mi európai v ih ara in k nem egyebek, m int m egannyi cyclonok, m elyek m ég forró-övi ro konaikénál is so k k al terjedel m esebb átm érővel b irn a k , de a m elyeknél a tünem ény belterjessége v a g y is erőtelje azon a rá n y b a n látszik gy en g ü ln i, a m elyben terű -



319

leteik terjedelm e növekszik. A különböző lég n y o m áso k n ak ug y an az a fokozata, a m ozgás középpontján levő m inim um tól kezdve kifelé a legszélső h a tá ro k ig , ugyanaz a m egfelelő szélcsend a középen eső részekben, u g y an azo k a v illanyos tünem ények a középrész ro p p a n t terjedelm ű, esővel terhes sötét felhőkoronáján,, a te n g e ly nek ugyanazok az előretörekvő he ly v á lto z ta tá sa i — szóval u g y a n az a tünem ény az, csak az ereje más. A párisi észlelde, m elyet e fontos fölfedezés dicsősége m éltán m egillet, ú g y vélte, h o g y ezeket a mi európai c y c lo n ja in k a t leg ta lá ló b b a n szélroliamok-n ak (bourrasque) nevezheti el. M eglehet, h o g y e szó nem a leghelyesebben van választva, de h á t m iért v ita tk o zn á n k az elnevezés fölött eg y oly fölfedezéssel szemben, m ely a jelen k o ri m eteorologia e g y ik leg je le n té k en y e b b vívm ányát képezi. (Vége következik)

Ap r ó b b

közlem ények.

CSILLAGTAN, METEOROLOGIA ÉS TERMÉSZETTAN. (Rovatvezetők : H eller A. és S zily K.) (7 .)

COGGIA ÜSTÖKÖSE. — HoSZ-

szú várakozás után ismét egy üstökös volt látható. Az utolsó, szabad szem mel észrevehető üstökösök, 1858 ok tóber és 1861 julius havában tűntek elő. A jelenlegi üstököst C o g g i a fedezte föl f. é. április 1 7-ikén a marseilli csillagász-toronyból. N ap rendszerünk ezen -új vendégét Bécs ben már április 20-án észlelték. Ak kor még csak erős távcsövekben volt látható ; körülbelől 3 ívpercznyi át mérőjű ködtömeg volt, melyben egy fényes magot lehetett kivenni, több apróbb fénypontoktól körülvéve. Föl fedeztetésekor a sarkcsillag közelé ben tartózkodott, s mozgása ekkorá ban rendkívül lassú volt. Az üstökö söket jellemző uszály képződése má jus vége felé kezdődött, mikor a Naphoz már közelebb járt- Jelen hó (julius) kezdete óta szabad szemmel már elég jól ki lehetett v e n n i; pár nap múlva már azok figyelmét is magára v o n t a , kik különben nem

szokták a csillagos ég tüneményeit figyelemmel kisérni. H i n d (Londonban) és T i e t j e n (Berlinben) tökéletesen összeegyező pályaszámításai szerint az üstökös periheliumát (napközeiét) elérte juliüs 8-án éjjeli 12 órakor, midőn a N ap tól 13V2 millió mérföld távolban állott. Földünkhöz i o J/2 millió mérföldnyire közeledik (julius 7-ikén). Látszólagos mpzgása ezen időtől fogva mindinkább gyorsult, délnyugotfeié tartván, és a Camelopard csillagzatából (a gönczöl-szekér és a Cassiopeia között) nagy sebességgel átfutotta a hiúz és az ikrek csillag zatát ; a Nappályát keresztül szelvén, átlép a déli félgömbre, úgy hogy augusztus hó elején a kis kutya csil lagképében, Procyon csillagtól balra fog állani. Legjobban volt látható az üstökös julius 7-ikén és 8-ikán ; 15-ikétől fogva mindinkább eltűnt a Nap sugaraiban, melytől a nappályán való átmenetelekor nem messze állt.


320

APRÓBB KÖZLEMÉNYEK.

Minthogy a színképelemzés föl fedezése óta ez az első nagyobb üs tökös , megjelenésének igen nagy fontossága van. Kilátásba helyezi ugyanis, hogy színképi vizsgálata e sajátságos égi jelenségek physikai és chemiai alkotásáról fölvilágosítást fog adni. Páter S e c e h i Rómában már m eg is kezdte k utatásait, melyek szénhydrogénnek jelenlétét bizonyít ják. (Ugyan ezt jelentette Konkoly tagtársunk is O-Gyallárol.) D e más tekintetben is fölötte érdekes m eg figyeléseket szolgáltathatott a távcső is. Értjük t. i. az üstökös uszályának azon sajátságos alakját, m ely majd nem m inden ilyen világtesten mutat kozik; és azon m ég sajátságosabb lengő mozgásokat, melyeket először B e s s e 1 a Halley-féle üstökösön ( i 835) konstatált. — E d dig szabad szemmel körülbelől 4 5 0 üstököst vettek észre. Távcsővel közel 200 ily égitestet fedeztek föl, úgyhogy <1 két és fél évezreden át megfigyelt üstö kösök száma vagy 700-ra megy. Ezek közt csak kilencz tért ekkoráig viasza, ámbár a pályaszámítás igen sokra nézve azt m u tatja, hogy zárt pályában jár a Nap körül, és hogy ennél fogva vissza fog még térni. A Coggia-féle üstökösről érkező újabb és fontosabb híreket lehetőleg gyorsan fogjuk közölni. H. A.

Dr. H o l e t s c h e k Bécsben pályát számítván, épen ellenkező eredmé nyekhez jutottak. Míg Hind szerint az üstökös februárban hagyta el nap közeiét s ennél fogva mind a Naptól, mind a Földtől távozott, Dr. H o le tschek szerint juliusban leendett a napközeiben. A két elem-rendszer minden elemében csaknem 1 80 fok nyi különbség mutatkozott. A ké sőbbi pályaszámításokban, természe tesen, mindinkább kisebbedett a bi zonytalanság, de 6 0 napi észleled időköz volt szükséges arra, hogy az elemek ama pontossággal határoztassanak meg, mely más üstökösöknél 3 napi időközben elérhető, go napra terjedő észleletekből elliptikus pályát számítottam azon reménynyel, hogy valósíthatom sejtett azonosságát az 1 7 3 7 -ik évi üstökössel, de a számítás tisztán kimutatta annak lehetetlensé gét, s a következő legvalóbbszinű elemekre v ez ete tt: Napközei ideje

T = julius hó 8.889385

köz. berlini idő Napközei hoszsza V = 271° 6 4 19*5 Felhágó csomó hoszsza,Q = ii8 ° 4 4 , 25 ’ 3" Hajlási szög i = 66° 204 5 8 *6 " Excentricitás e = O’998724 Nagy féltengely a = 529*5098 Keringési idő = 12,184'3 év. ^

(9.) A GIAI

M A GY .

— S c h u l h o f L i p ó t tagtár sunk, a bécsi cs. kir. csillagda assistense, a következőket írja : A Coggiaféle (1874-ik évi Ill-ik) üstökös igen érdekes látszólagos mozgása eddigelé páratlan nehézségeket okozott a pályaszámításban. Ugyanis az üstö kös feltűnésétől kezdve két hónapig csaknem egyenesen a látvonalban mozgott a F öld felé, úgy hogy ezen hosszú idő alatt látszólagos tovamozgása az égen nem volt nagyobb mint a legtöbb más üstökösöké egy nap alatt, s így történhetett, hogy két heti vizsgálatokból H i n d Londonban és hez

KÖZPONTI

(l 872). Előttünk fekszik a magyar m eteoro logiai intézet Évkönyveinek 16 ívre terjedő második kötete. Mint az első kötet megjelenésekor, most sem késedelmezünk olvasóinkat e fiatal hazai intézetünk újabb közleményeivel is megismertetni. Az anyag fölosztása, azaz a táblák berendezése lényegében ugyanaz, mint a múlt évben. Kimaradt azon ban ez évben a földdelejesség. napi változásainak észlelése, mert a me teorologiai intézet fölállítása után az akkoráig a budai reáliskolában elhe lyezett m. tud. akadémiai observatoriumot megszüntették, és az a helyi

INTÉZET M ÁSODIK ( 8 . ) PÓ TL É K Ü L A MEGELŐZŐ CZIKK -

K IR . M ETEOROLO-

ÉS FÖLDDELEJESSÉGI

ÉVKÖNYVE


APP.ÓBB

KÖZLEM ÉNYEK

ség, melyben a központi intézet egy darabig meghúzódott, ily mérésekre, egyátalában nem volt alkalmas. — Midőn az 1872-ik év vége felé a m eteorologiai észlelde mostani épü letébe, a budai várhegy északi olda lán, beköltözött, megkezdték ismét a rendes földdelejességi megfigyelése- , két. Ámbár a meteorol. intézet jelen legi épülete távolról sem felel meg rendeltetésének , mégis lehetséges, volt egypár eszközt fölállítani, többek közt egyet az elhajlás, egy másikat a földdelejesség vízszintes erőssége vál tozásának mérésére. Lehajlás-mérőt helyszűke miatt nem lehetett föl állítani. Hogy azon hézag, mely a d elejességi mérések ideiglenes megszün tetése által az Évkönyvben tá madt, némileg' be legyen töltve, Dr. S c h e n z l G u i d o igazgató úr azon adatokat vette föl , melyeket az 1 8 6 3 — 71-ik években véghez vitt ta lajmérsékleti megfigyelései szolgál tattak. A vidéki állomásokon tett észle letek átvizsgálását és a nyers adatok földolgozását K u r l á n d e r I g n á c z és Dr. B a u m g a r t n e r G y ö r g y , intézeti assistens urak,hajtották végre, a meteorologiai táblázatokat pedig K u r 1 á n d e r úr állította ösSze. Az 1872-ik évben 57 állomás küldött föLj egy zéseket, tehát tízzel több mint a m egelőző évben. — A magyar korona területete 5 6 0 0 négyszög mérföld, s így minden 98*25 négyszög mérföldnyi területre esik egy-egy állomás. Az Évkönyv három részre oszlik. Első részét a tulajdonképi m eteoro logiai adatok foglalják el, úgy m in t : a hőmérséklet havi és évi középér tékei közvetlen észlelés alapján, és annak valódi (24 órai) középértékei; a hőmérséklet normális közepei 1848-tól 1 8 6 7 -ig , és a hőmérséklet havi és évi közepeinek eltérése a n orm álistól; a hőmérséklet havi és

321

évi maximuma és minimuma. E h h e z ' járúlt új táblázat gyanánt a mérséklet havi és évi ingadozásai. Majdnem tökéletes párhuzamban haladnak e hőmérsékleti táblázatokkal a légsúlymérői följegyzések. Ezek után kö®vetkeznek a páranyomás és viszonyos n edvesség havi és évi minimumai, a csapadék havi és évi összes m ennyi sége, a napok száma, melyeken esett, a legnagyobb csapadék m ennyisége 2 4 óra alatt. A felhőzet havi és évi középértékei, a szélirányok eloszlása százalékokban, végül a hőmérséklet ötnapi középértékei és annak eltérései a normálistól. A táblázatokban az állomásoknak már a múlt évben is használt cso portosítása van megtartva. Az első csoport foglalja magában hazánk északi felföldjét, a másik a keleti felföldet, a harmadik az alföldet, végre a negyedik a délnyugati domb vidéket és a tengerparti részeket. az Évkönyv második része azon mérések eredményét tartalmazza, me lyeket az 1863 — 1871 években a talaj mérsékletére nézve nyertek. Ezen mérések a budai főreáltanoda kertjében történtek. A készülék, melylyel végrehajtattak, szakasztott mása a Lam ont által Münchenben használt készüléknek. A hőmérőredények 4, 8, 12, 16 és 2 0 bajor láb (azaz 1*17, 2 \33> 3*50, 4*67 és 5.84 méter) mély ségben voltak elhelyezve. A hőmérők edényei vastagfalúak, hogy mérsék letük a gyors fölhúzás, daczára se változik m eg. A beosztás közvetlen y i0 fok Reaumurt ad. Minthogy egy fok hossza körülbelül 15 millimétert tesz, ennél fogva 0 02 fokot még biztosan le lehet olvasni. Két ily ké szülék volt alkalmazásban, az egyik a reáliskola épülete által folytonosan árnyékolt, a másik a Napnak mindig kitett helyen volt elásva. A leolvasás itt is, mint Münchenben, hetenként egyszer, és p edig szerdán délben, történt. A talajmérsékleten kívül még a kútvíz hőmérsékletét is megmérték,


3 22

A PR Ó B B KÖZLEMÉNYEK.

körülbelől 1 5 méter mélységű kútaknában, melyben a víz 5 — 6 méter magasan állott. Szükséges volt még, hogy kiin duló pont legyen, a légmérséklet átalános menetének tekintetbe vé telére. E czélból 7— 7 napra vonat kozólag számíttattak ki az átlagos mérsékletek. Minthogy azon képletek, melye ket Dr. S c h e n z l G u i d o ú r elŐbbeni közleményeiben használt, az utolsó 3 évi följegyzések alapján vál toztak, ennél fogva szükséges volt azon képletet, mely a mérséklet át lagos menetét a különféle mélységben előtünteti, újra az egész 8 évi p e riódusra kiszámítani, a mit K u r1 á n d e r úr végzett. Mint a táblázatból kitűnik, és kü lönben is várható volt, a köfcépmér séklet a mélységgel növekszik. A roppant * nagy számhalmazból csak egy pár adatot emelünk ki. Az öt kü lönböző mélységben a legnagyobb és legkisebb mérséletek közti különb ségek a következők: 4 lábnyi mélységben 12*16° C.

„

„

6-8o°

12

8

*

„

16

„

4 *0 ! 0 V 2' 34° *

20

„ „ 1*30° „ úgy, hogy ezen utolsó m élység már közel jár azon földréteghez, hol az évi ingadozások teljesen megszűnnek. A talajmérséklet menetét Buda pesten (Budán) egy a könyvhöz csa tolt graphikus táblázat még világo sabban előtünteti. Következik ezek után egy táblázat, mely a tiszavidéki csapadékviszonyokat tartalmazza, va lamint több földdelejességi absolut mérés eredménye. Harmadik rész gyanánt szerepel az Évkönyvben az 1872-ben Magyarországban tett növény- és állatphaenolögiai megfigyelések összeállítása S t a u b M ó r budai főreáltanodai tanártól. H. Á.

(5.) HŐ

É sz r ev é te l

MINT

A

MOZGÁS

T y n d a ll EGYIK

„A

NEME"

M ÜVÉNEK M A G Y AR K IA D Á S Á H O Z . ---

A magyar kiadáshoz irt függelékben megemlékeztem Magnus utolsó kísér leteiről, melyek azt látszanak bizo nyítani, hogy a vízgőz hatalmas hő nyelése és az erre épített következte tések legalább is kétségesek. A függelék e pontjában, az 55 i-ik lapon, azt is mondottam, hogy Mag nus ezen értekezésére válasz maiglan sem érkezett. Mielőtt ezt papírra tettem volna, nagyobb biztosság oká ért, átvizsgáltam még egyszer mind azon physikai folyóiratokat, melyekbe Tyndall azelőtt és azóta is irni szo kott. Sehol sem találtam legkeveseb bet sem, Magnus ez értekezésére vo natkozót. Azóta kezeimhez jutott Tyndallnak egy újabb - könyve, melyben a Philosophical Transactions és Philosophical Magazine-ben megjelent hőtani értekezéseit egy gyűjteményben adta ki. — E könyvről volt ugyan tudomásom előbb is, de minthogy csak gyűjteménye már m egjelent ér tekezéseknek, nem gondoltam, hogy valamit újat találhassak benne. Van nak azonban e könyvben itt-ott p ót megjegyzések , 1 8 7 2 - r ő l datálva, melyek több új érdekes észrevételt foglalnak magukban. Ezekben T yn dall reflektál Magnusnak említett kí sérleteire is, és azok ellenében to vábbra is fenntartja állítását a vízgőz hatalmas hőnyeléséről. Midőn a Tyndall magyar kiadá sának függelékében leirt azon sorai mét „hogy Magnus értekezésére vá lasz maiglan sem érkezett" ezennel helyreigazítom, egyszersmind m eg említem, hogy az illető pótm egjegy zés Tyndall „ Contributions to Molecular physics" rzím ű gyűjteményes munkájának 3 9 3 -ik lapján található. Budapest, 1874 julius 15-én.

Szily Kálmán.


323

TÁRSULATI ÜGYEK. Jegyzőkönyvi kivonatok a társu la t üléseiről. VIII.

V Á L A S Z T M Á N Y I 1874 julius 16-ikán.

A titkár jelenti, hogy a vallás és közoktatási minisztériumhoz magán-úton emlékirat nyújtatván be, melyben egy antliropologiai muzeum felállítása hozatik javaslatba, a minisztérium, több intézet véleményének meghallgatása után, fölhívja a társulatot is, terjesztené föl né zetét az említett muzeum létesítése ügyében. A társulat választmánya, a kiküldött bizottság véleményes jelentése alapján, a következőkben állapodik meg Kétségtelen, hogy hazánkban, hol kü lönböző nemzetiségű fajok élnek, s me^y színhelye volt annyi különböző nép faj harczainak, kiváló fontossága lenne egy jól szervezett anthropologiai muzeum fölállításának ; de tekintetbe véve az or szág jelenlegi pénzügyi helyzetét, mosta nában legalább, egy kellően berendezett külön muzeumrúl alig lehet szó. Míg másrészről kétségtelen, hogy egy ily kez deményezésnek sikere valójában csak úgy lehetne, ha mindjárt elejétől fogva bármi szerény ugyan, de mégis önálló helyiség ben, szakavatott vezető felügyelete mel lett, kezeltetnék a gyűjtemény. Megelé gedhetnénk egyelőre, ha az országban töjrtént leletek tudományos gonddal vé tetnének föl, és ideiglenesen valamely -rokon intézet múzeumában jól conserváltatnának. A leletek megőrzésére kétség telenül legalkalmasabb hely lenne a nem zeti muzeum, ha helyiségeit a már föl állított gyűjtemények egészen igénybe nem vennék. Ily körülmények között legajánlatosabb lenne az anthropologiai leleteket megőrzés és tudományos érté kesítés végett a m. kir. tudomány-egyetem valamelyik rokontárgyú szertárában el helyezni, mit az egyetem bizonyára nem tagadna meg. — A mi pedig az anthro pologiai leletenek a helyszínén való tudo mányás fölvételét illeti, erre nézve czélszerű lenne, ha a minisztérium a törvényhatóságok főispánjait, az építő vasúti tár sulatok igazgatóságait stb. fölszólítaná, hogy minden figyelmet érdemlő leletről távirati úton jelentést tennének a végből, hogy a minisztérium részéről a lehető

ÜLÉS*

legrövidebb idő alatt szakférfiak küldet hetnének ki a lelet geologiai fekvésének és egyéb körülményeinek meghatározása végett. — E vélemény fölterjesztése el rendeltetett. Ezután bemutatja a titkár a magyar orvesok és természetvizsgálók meghívóját a győri X V II-ik nagygyűlésre, mely augusztus 24-ikétől 29-ikéig fog megtar tatni. — A naggyüléshez üdvözlő irat fog intéztetni, melynek átadásával az ott megjelenendő tagtársak fognak meg* bízatni. Kerpely Antal úr, a selmeczi bá nyász-akadémia tanára, ki a Társulat részéről a vas- és legfőbb vegyületei és ötvényei physikai és chemiai tulajdon ságainak vizsgálatával volt megbízva, je lenti, hogy a freibergi bányász-akadé miára rendes tanárnak meghívatott, s hogy e meghívást el is fogadta, minek következtében megkezdett munkálatát be nem fejezheti. — Sajnálattal tudomásúl vétetik s Kerpely úr fölkéretik, hogy gyűjtött adatait külföldre távozása előtt szíveskednék a társulatnak beküldeni. J u r á n y i L a j o s , mint a nö vénytani bizottság elnöke, az 1874-re hirdetett növénytani nyilt pályázatról elő terjeszti a bizottság véleményét: Az ajánlatok és tervezetek bekül dése határidejéig, folyó 1874 május 31-ikéig, négy a já n la t érkezett be, ú. m. : I. Ajánlkozás „Nógrádinegye nö vényzeti viszonyainak tanúlmányozására és megismertetésére." II. Ajánlkozás „Magyarország és társországai kryptogam virányinak le írására." III. Ajánlkozás „A Frusca-Gorahegy ségen előforduló mohok összegyűjtésére és leírására." IV. Ajánlkozás „A magas Tátra zuzmó-virányának tüzetes tanúlmányozá sára és összegyűjtésére." *

* A május 20-ikán tartott szakülés és választmányi ülés jegyzőkönyvét a jövő füzetben adjuk. Szűkében lévén a térnek, ez alkalommal érdekesebbnek tartottuk ezt a jegyzőkönyvet közölni, melyben fontosabb ügyekről tétetik jelentés.


d 24

TÁRSULATI ÜGYEK.

A választmány által véleményes je lentés-tétel végett kiküldött bizottság — Jurányi Lajos, Klein Gyula és Dapsy László — a benyújtott négy ajánlatot birálat alá vetvén, abban állapodott meg, hogy a pályadijúl kitűzött 2000 forint csorbítatlanúl a Il-ik számú ajánlat tevő jének Ítélendő oda. Az I., III. és IV-ik számú ajánlatok és tervezetek' szintén teljes figyelemre méltók ugyan, mert mindenik hozzájárúlna, az egyes ajánlatok iránya sze rint, hazánk virányának ismertetéséhez, s nem is lehet tagadni, sőt a bizottság meg van győződve arról, hogy, kivált a kryptogamokat illetőleg, hazánkban az ily speciális kutatásokra igen nagy szük ség van, mert a növények ezen osztályá nak buvárlása nálunk még eddig csekély számú művelőre akadt ; s ha a bizottság a pályadíjat ezen három pályázó mellő zésével mégis egészen a íl-ik számú ajánlat tevőjének , H a z s l i n s z k y F r i g y e s n e k , az eperjesi főtanoda igazgatójának, itéli oda, arra a következő indokok vezették : A benyújtott tervezetek közöl csak ez az egy tűz ki tágabb körű s nagyobb szabású munkálatot, t. i. Magyarország összes kryptogamjainak — a mennyire ezek ismerete napjainkig előhaladt — floristikai földolgozását, oly formában, hogy a munka meghatározásokhoz kézi könyv gyanánt legyen használható. Míg egy részről ezen munka létrejöttével irodalmunknak egy igen érezhető hiánya lenne pótolva, a mennyiben az eddig szétszórt s csak egyesek birtokát képező adatok együvé foglalva a hazai és a kül földi füvészközönség köztulajdonává té tetnének, más részről oly alapmunkának jutnánk birtokába, mely később útmutatóúl és vezérfonalúl szolgálna az ez irányban teendő kutatásoknál, és phyto-geographiai szempontból is kétségte lenül jelentékeny fontosságú lenne be cses adatai által. Ezen szempontokon kivül még egy igen fontos, és, tekintve hazai tudományos irodalmunk elhalad á sának érdekeit, nagyon is szem előtt tartandó indokból .óhajtja a bizottság, hogy a pályadíj Hazslinszky úrnak adas sák. Ugyanis tekintve azon körülményt, hogy a floristikával foglalkozó hazai fűvészek között egyedül Hazslinszky az, a ki a földolgozandó kryptogamok vala mennyi osztályaira kiterjesztette tanúl mányait ; tekintve azt, hogy ilynemű tanúlmányokkal ő már 30 éven át foglal kozik, s hogy a honi kryptogam virányra vonatkozó adatok legislegnagyobb része az ő kutatásainak eredménye, s a mások által gyűjtött adatoknak is birtokában

van : nem lehet kétség az iránt, hogy az eddig gyűjtött adatoknak földolgozására ez idő szerint egyedül csak Hazslinszky úr van hivatva. Ezeken kívül el nem mulaszthatja a bizottság még kiemelni azt, hogy ha Hazslinszky úr ajánlata tekintetbe nem vétetnék, egy ilynemű munka létrejötte ez idő szerint minden bizonynyal teljesen lehetetlenné tétetnék, és 20— 30 évre *agy tán félszázadnál is tovább terjedő időre el lenne halasztva. Mert nem lehet előre látni, vájjon fog-e akadni és mikor oly szakférfiú, kinek, ha különben képessége lenne is, hajlandósága^ lesz-e egy ily munka megírásá hoz ? És így igen ki leszünk téve annak, hogy osztrák szomszédaink ezen a téren is úgy megelőznek bennünket, mint meg előztek — még pedig magyar segítség gel — a magyarhoni phanerogam-flora összeállításával. *

A választmány a bizottság előter jesztését és ajánlatát elfogadta s elren delte, hogy a jelentésttevő bizottság ész revételei a munka szerkezetére, a köve tendő rendszerre és műnyelvre nézve, a pályázóval egész terjedtlmökben közöl tessenek. L e n g y e l B é l a , mint a vegytani bizottság előadója, előterjeszti az 1874-re hirdetett vegytani nyilt pályázatról a bi zottság — Than Károly, Say Mór, Wartha Vincze, Lengyel Béla — véle ményét : A vegytanból hirdetett nyilt pályá zatra három ajánlkozás érkezett be, ú. m. ; 1) Ajánlkozás M agyarország borainak vegyta n i m egvizsgálására. Minden egyes borfajnál meghatároztatnék : a fajsúly, szesz-, czukor-, szabad sav- , borkő-, extract-anyagok, légeny-, csersav-, glycerin és borostyánkősav- és hamutarta lom; megvizsgáltatnék a bor üledéke gór csővel, és a bor egyéb, főleg a gyakor lati borászok által értékesíthető válto zásai, mint a bor érlelése, pasteurizálás stb. 2) Ajánlkozás M agyarország külön féle f a j ú dohányainak m egvizsgálására . A dohány, kifejlődésére különféle álla potaiban, vegyileg elemeztetnék, megha tároztatnék benne a nikotin, ammónia és hámuj mely utóbbi ismét teljes elemzés alá vettetnék. E vizsgálatokkal párhu zamban pályázó a talajok elemzését és trágyázási, valamint pliysiologiai kísérle teket is óhajtana tenni. 3) Ajánlkozás M agyarország á svá n y és gyógy-forrásainak leírására . Pályázó fölhasználná a már meglevő és megbíz ható elemzéseket, a többi vizeket maga


T Á R S U L A T I ÜGYEK. vizsgálná meg. Az egyes forrásoknál a szükséges elővizsgálatokat megtévén, a sajátkezűleg merített víz szilárd alkat részeit átalában, qualitative, de az alkaliakat quantitative is meghatározná.

* Mind a három czélba vett munkálat ipari, kereskedelmi és átalában nemzetgazdasági tekintetben elvitázhatatlan fon tosságú lévén, a bizottság kívánatosnak tartaná, hogy mind a három tervezet ke resztülvitele lehetővé tétessék. Megjegyzi azonban, hogy a munkálatok olyan ter jedelemben, mint az illető tervezetekben jelezvék, a kért idő alatt épen nem, vagy csak fölületesen volnának kivihetők. Minthogy a beható vizsgálatnak, bárha az csak egyes fontosabb bor, dohány vagy vízfajokra szorítkozik is, nagyobb fontos sága és maradandóbb becse van, mint a nagy tömegben eszközölt, de kevésbbé beereszkedő vizsgálatoknak, melyek csak pillanatnyi értékűek lehetnének : a bizott ság azt javasolja, hogy a pályázók bízas sanak meg ugyan tervezett vizsgálataik kivitelével, de oly megszorítással, hogy a tervezett kutatások tárgyáúl csak a legfontosabb terményeket vagy egy-egy vidék terményeit tegyék. Ajánlja to vábbá, hogy a pályázók, ha megbizatnak, tennék magukat a szakbizottsággal érint kezésbe, hogy a megbízatás szűkebb köre szabatosan megállapíttathassék.

* A választmány a szakbizottság véle ményét helyesléssel elfogadja, s elhatá rozza, hogy a Kerpely úr visszalépése folytán rendelkezés alá jutott 2000 frt a kihirdetett 2000 frtnyi díjhoz csatoltatván, az így 4000 frtra rúgó összeg kö vetkezőképen osztassék meg : 1) K o s s u t á n y T a m á s ma gyaróvári segédtanár, ki a 2-ik számú tervezetet nyújtotta be, bizassék meg Magyarország fontosabb dohányfajainak chemiai megvizsgálásval. — Tiszteletdíj 2000 frt. 2) M o l n á r I s t v á n , a tapolczai borászati állomás vegyésze, ki az i-ső számú tervezetet nyújtotta be, bizassék meg Magyarország fontosabb borfajainak vagy egy jelesebb bortermelő vidék bo rainak chemiai és oenologiai megvizsgá lásával. — Tiszteletdíj 1000 frt. 3) B e r n á t h J ó z s e f , vegyész Budapesten, ki a 3-ik számú tervezetet nyújtotta be, bizassék meg Magyarország ásvány- és gyógyvizeire vonatkozó vizs

gálatok megtételével. IOOO frt.

325 —

Tiszteletdíj

A könyvkiadó bizottság részéről jelenti a titkár, hogy az 1874-gyel le járó hároméves cyklus utolsó kötetéül a bizottság egy természettudományi anthologia kiadását ajánlja. Magában fog lalna ez, a bizottság ajánlata szerint, egy-egy népszerű értekezést Arago, Bessel, Dove, Faraday, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhof, Liebig, Lyell, Melloni, Proctor és Virchowtól. Az egésznek terjedelme 20—25 nyomatott ívet tenne, s meg fogna jelenni az utolsó előtti kötettel — Helmholtz népszerű előadásaival — egyidejűleg a jelen év utolsó negyedében. — A bizottság aján lata elfogadtatott. A pénztár nők előterjeszti a lefolyt félévi bevételek és kiadások kimutatását. — Tudomásúl vétetett. (A pénztári ki mutatást a jelen füzet 326-ik lapján kö zöljük.) A titkár bemutatja az ajándék-köny veket, melyek köszönettel vétettek. A titkár jelenti, hogy a múlt vá lasztmányi ülés óta tizenhárom rendes tag elhúnytáról értesült; ezek : A r d e y J á n o s , tanító Megyaszón. „— Báró B á n f f y E n d r e , Berczeltel^én. — B a r k á s z K á r o l y , lyc. tanár H.M.-Vásárhely.— Dr. B á r t h a K á r o l y , orvos Budapesten (a . társulatnak egyik alapitó tagja volt 1841-ben). — E m é r y I s t v á n , plébános Óhajon. — G y ö n g y ö s s y I s t v á n , tanár Kecskemé ten. — H e g e d ű s J ó z s e f , földbir tokos Szanádon. — H o r k a y Aa t a l , tanító Budapesten. — Jóbaházy D ö r y D e z s ő , birtokos Zombán.— N é m e t h D á n i e l , Jelkész Geszteréden. — Dr. R i n g e n b a c h J ó z e f , orvos N.-Czernyán. — Dr. S o m b o r y G é z a , orvos Déván. — Z á m p o r y K á r o l y , tanár Losonczon. — Szomorú tudomásúl vé tetik. Több folyó ügy elintézése után tag választásra kerülvén a sor, a titkár egy új örökítő tagot, J e z s o v i c s K á r o l y , selmeczbányai tanár urat, s 76 új rendes tagot jelent be, kik is mindannyian egy hangúlag beválasztattak. A múlt választmányi ülés óta elhalt és kilépett tagokat leszámítva, a társulat nak jelenleg van 4005 rendes tagja. Az alapítók és örökítők száma 66. — Örven detes tudomásúl szolgál.


PÉNZTÁRI KIMUTATÁS a kir. m. Természettudományi Társulatnak 1 87 é-ik 1 -sö f é lé v i bevételeiről és kiadásairól, a tavahvdl összehasonlítva.

Bevétel

1874 első félév frt

1874

1873

első félév frt

I

első félév

1873

1 első félév

| kr.

í

frt

1~~krT

TÁRSULATI ÜGYEK,

I Alapítványokból (pártoló és örökítő tagoktól)' Alapítványok kamataiból . . . . . Előfizetésekből és eladott kiadványokból* Oklevelek d íjá b ó l....................................... Helybeli tagok évdíjaiból 1874-ik évre Vidéki tagok évdíjaiból 1874-ik évre Évdíjhátralékokból , Előre fizetett tagdíjakból Ajándékokból . . . . . . Vegyes bevételekből . . . . Összes bevétel e félévben**

Ide nem számítva a könyvkiadó válla lati díjakat. — A könyvkiadó vállalat bevétele volt e félévben 8016 frt. ** 1874 első felében tehát 5 forint hiján 1200 forinttal több vétetett be , mint 1873 első. felében.

883

551

449

256 291 606 2400 2425

621 526 2745

2614 343

374

4i

38

9

103 22 7068

30 8263

92

'2L 19

Bútorra és eszközökre Fára és világításra Házbérre . . . Irodai költségre . . . . írói díjak és népszerű előadások költségei Szerkesztő tiszteletdíja K ö n y v t á r r a .......................... Közlöny kiállítására Országos segélyből megbízásokra Kisebb nyomtatványokra Oklevelek kiállítására Póstaköltségre Tiszti személyzetre Szolg;ák fizetésére Vegyes kiadásokra Összes kiadás Levonván a kiadásból a bevételt A félévi kiadási többlet összege

329, 58

225

2

5

54

700 39

19

50

768 150 1024 25 o 6 1540 167

2

455

160 38

933

26

62

2689 1792

5 33

50

J75 90

77

44

1280 492

11

126 129 1221

489

38

183

85 71

72

9384 8263 1120

83

54

14

63

92

8467 7068

19

79

1398

85

X je -a .ta a .e r pénztárnok.

s. k.

4


327

METEOROLOGIAI ÉS FÖLDDELEJESSÉGI FÖLJEGYZÉSEK A M. K. KÖZPONTI INTÉZETEN, BUDAPESTEN, 1 8 7 4 JULIUS HÓBAN. A. j

H Ck ap4

| 1

Légnyomás milliméterben

millimé

! 7^ 7* | 2* ’ 9h 1 közép 2ii S 9h i közép estü reggel 1 ú. a. reggel | d. a. | e6íe

«

Nedvesség százalékokban; Csapadék

' Páran yom&s millimeteroen

Hőmérséklet C. fokban

j 7h 2* 7b | 9 te ‘ j közép Véggeli d. n. reggel j d u. ij e&

9* közép este

terben

I

! 1 1 1 7 5 1 7 7 5 1 - 6 7 5 0 6 75I 3 2 5 1 -5 51*9 51*9 51*8 3 5 f 2 53 5 5 3 ’2 5 3 *6 4! 5 3 ' 8 52 * 9 5 2 4 5 3 0 5 2 4 5 1 0 49 9 5 1 1 5

17*9 1 9 *3 , 20 7 220 í 2 3 *6 !

21*2 21*5 24 *9 2 7 *6 301

20 3 19*0 1 8 ’9 21-4 24*2

19 8* 19 9| 2 1 -5| 237 260

j

101 1 1 ’4 111 12* 3 13*9

9' 3 7-3 11*4 12*1! 12*9

12*7’ 12*3 12*2 12*8 14*0;

10 *7 66 10 *3 ; 6 8 11 6 62 12 4 63 13*6. i ^ 1 3 *7 78 111 61 12 *6 52 13 3 1 62 11*9; i 6 6

öli 39 49! 43: 41:

72 75 75 68 62

63 61 62 58 56

44 37 í 46 ! 38 36! !

53 62 67 56 431 1

58 53 55 52 45

9 *9 11 *0 1 3* 7 13 4 13 7

30 30! 33 36 41

57 j 58 69 1 62 i 63 ! 1

46

__ — — — — — — —

6 4 9 ‘7 50*0 7 5 2 '3 51*8 8, 5 2 9 5 2 0 9 52-8 5 2 0 1° 5 2 3 5 0 ‘ 7|

510 51*7 52 * 3 519 50*4

50*2 51*9 52 * 4 52*2 ö l ’ 1!

23 2 21*2 22*0 2 5 ’9 25*0

23’5 27 *3 28*6 30*9 30*5

2 4 ’2 j 21*6 ! 236 2 3 ’6 26 5

25 ’ 3! 23 4 2 4 ’ li 26*8 2 7 3|

16*5 11*2 10*3 15 * 3 13 0

12 7 JLl’9 10 * 1 11*9 1 3 1 : 14 *5 12 * 6 12 * 1 11 * 8 10 *9 I 1

11 12, 13; 141

48 1 474 49 1 497 4 8 ’3

492 47-5 48'6 49 *7 49 * 5

22 5 23 4 1 2 5 ’5 24 * 9 2 4 3!

28*6 29*3 31-7 1 311 30 *6 j

21-7 I 23 1 | 24'2 23 ’ 6 24*6

24 *3; 2 V3 27 1 26’& 26*5

10*1 1 2 ’4 14 0 14*7 13 *1

8 ’ 8: 9 *2 1 1 *6 12*1 135

10 * 8 1 1* 3 1 5 *5 13* 5 14*6!

47 6 49 5| 49*9 49*2; 4 5 7;

47*8 49*7 504 50* 0 47*3

26 * 6 33 7 2 3* 3 2 6 * 0 2 2 ’Oi 2 7 - 4 1 9 ’ 8;* 25* 2 2 0 - 5 28* 6

27 4 21*9 2 1* 8 2 0 ’2 217

29 2 23 * 8 23 7 21*7 23*6

17*0 15 *9 1 0 ’4 91 1 0 ’5

13 * 4 13*4 9*6 9 0 101

13 * 5 13 * 3 8 4 131 9 ’6

14 * 6 14 *2!i 9*5 I 10* i ! 100;

34 66 54 j 74 35 1 53 -53 ' 38 58 35

50i 68 1 43 74 49

50 65 44 65 47

44 2 4 7 *9 46 4 4V1 41 5

4 4 ‘6 47 2 46* 7 45*2 4 2 ’2;

2 2 ‘9Í 23 0 24*8 23 0 2 l’4

30*0 29’7 32* 1 3 L ’8 261

23*2 24 5 24*2 2 0 ’7 220

2 5 ’4 2 5 7| 27 0 25*2| 23*2

10* 8 13*5 13*8 14*1 15 2

10 3 10 3 12* 5 12*7 14* 3

8*8, 11*7! 1 3 ’ 21 15*8! 13*7!

10 0 11 ’8 1 3* 2 14 ’2 14 *4

53 65 59 67 80

32 33 1 35 í 36 58

41 51| 59! 87 j 7°;

_ 4^1 501 —. 511 t 63 I : 13*6 69 I Í 6 Ö

199 18-1 2 2 ’0 2 1 ’6 23 9 27’1

2 6 4: 2 3 8; 26* 8| 30 *2 33*4 34*1|

19 4 2 1 ’9 13*6 2 0 * 6 2 0 * 8 13* 1 20 * 9 2 3 * 2 13* 5 2 4 1 2 5 ’ 3 13 * 5 2 6 ’ 1 2 7 * 8 12 *7 2 0 ’ 7 27* 3| 12*7

14 1,, 13*9! 11 7' 1 0 ’ 5, 11*2 12* 4

13 3 11 9 11 li 12* 7Í 11*2! 13*91

13’7 13 0 12* 1 1 2 2; ti* 7 1 3* 0

79 85 69 71 58 47

56 63 45 33 29 31

79 71 66 # 71 58 61 57 54 44 45 52 77

22*6

28*6

2 2 ‘6| 2 4 * 6

1 1 *6

12 5

12* 3 63* 1 4 0 * 0 6 1* 8 5 5* 0

áO'6 49 0 48-2 46-8 48'6 4 8 1 50-1 4 9 2 5 0 8 49*4

15 16! 4 8 3 17Í 4 9 8 18 5 1 - 3 19í 5 1 1 20 4 9 4 21' 22 23 24! 25; 26 27 28 29 30 31

■N © ! A

47*4 497 500 4 9* 6 46 9

4 5 ‘4 44-31| 46 4 4 7 3 ! 4 8* 2 45 ‘6 4 7 1 44*3 4 2 6 42-61

l

39* 3 3 8 ‘ 8; 4 1 6 39 9 1 4 3 * 2 4 4* 2 4 5 ‘2 4 4 ’2 4 6 * 6 4 6 * 3 46 3 4 6 ’ 4 4 6 6 44*8 43-4 44*9 42 * 7 4 0 9 4 0 *7 4 1 ’ 4 42 2 4 2 4, 43* 9i 42 8 7 4 8*8 7 4 7 * 9,747* 9 j 7 4 8 ‘ 2j

12*9 1

1

1

j

i í j ! |

50 *58 58 63 58

47

53 54 54

— ---— — — —

_ {4 *4 — —

110*5

— —

_ 1149*7 —

Javított hőmérséki közép : -j- ,24-3 C6. — A légnyomás maximuma : 754*2 millim. 3-án reggel 7 órakor. A légnyomás minimuma: 738*8 millim. 26-án d. u. 2 órakor. — A hőmérséklet maximuma; + 34*1 C° 31-én d. u. 2 órakor. — A hőmérséklet minimuma: -f- 17*9 C°. i-én reggel 7 órakor. — A nedvesség minimuma : 29% 30-án d. u. 2 órakor. — A napok száma, melyeken csapadék esett : 5 . — A csapadékok összege : y 5 millim. — E l p á r o l g á s : 172*0 millim. Telek magyarázata : köd # , eső :, hó *, villámlás f , égi háború J, jellel jelöltetik ; a f-te l ellátott csapadékok pedig harm atvizet jelentenek. — ny = nyoma.

Nóvényfejlodósi följOgyzéstik 1874 -bol. (Közli Staub Mór.) — Á p rilis elejétől kezdve a hőmér séklet tetemesen és föltűnően növekedett, mi a virány gyors fejlődését vonta maga után. Némileg hátrinyos volt a csekély nedvesség, mely e hónapban összesen csak 21 milliméterre rúgott, a hónap utolsó hetében a hő mérséklet gyorsan szállt alá és pedig oly annyira, hogy a 28 — 29 közti éjjel beálló fagy tetemes kárt okozott a növényekben. így szenvedett némely helyen a szőllő, végkép elpusztult az épen virító dió ; sok gyümölcsfa megiomlott, to/ábbá a tölgy és köri^ía legfiatalabb lombja. A virány e hónapban 10*7 nappal későbben fej lődött mint 1873-ban. M áju s hava hozta az utótelet. 1 1 igétől fogva esett az eső kisebb nagyobb mértékben ; 18— 19 ik közti éjjel havazott a hegyeken és fagyott. A virány e 4hónapban 6*4 nappal későbben fejlődött mint 1873-ban. J u n iu s hava időjárása a növényzetre igen kedvező befolyással volt. Eső és verőfényes napok


328

METEOROLOGIAI ÉS FÖLDDELEJESSÉGI FÖLJEGYZÉSEK A M. K. KÖZPONTI INTÉZETEN, BUDAPESTEN, 1 8 7 4 JULIUS HÓBAN. B.

Szélirány és szélerő ;

1! W4 % W4 — 41 — 5 — 6 7 8 9 10

Ozon i

Felhődet

'cC a 0,l, ,; á ! 7h 2h ^reggel j d. u

9h 7h 1 2h 9b este reggeli d u. i este ! 1 We Wl 2 2 8 | w« w 8 ! 9 5 1 SW1 ; SW1 3 1 0 B« W1 0 0 0 W8 w 2 0 0 2

w 8 ; W6 E1 i N1 N1 ; — NE1 ; NW4 N2 ! —

N8 W8 — ! W8 E2

11 NE2 ' N3 W1 W8 12 NE1 ! N» 13 E 1 í1 NE2 W8 N1 W1 14 15 E* SE2 W1 i NW2 W2 id 17Í NE1 j W8 NW1; 181 NE8 i N2 NE4 ; 19; W4 s W1 w 2 ! 20. — ! SW2 W°

4 ö; 2 0Í 4 2 3 2 3 0 1 2 3 0 •1 3 ii 0; 4 3 2 0 9 0 0

2

3 4! 3 4 0

— ! s2 W2 4 0 21 w 6 ; w 2 6 w2 22 6 7 23 Ü— j SW4 W8 0 24 NE1 El SW2 1! 4 25 — W8 ! N2 2í 4 9 26 !NW2 E4 W4 9 8 a 27 ! w» NW* W« ! ^3 4 l! 28 í — 1 2; 1 29 :1 N2 E2 Í ! o1 1 S8 30 31 SE1 SE2 W4 1 4i 3 — — 1 — I 2'5Í 3"sí 1 i i

40 50 13 00 07

Delejes elhajlás

Delejes Tízszintes erő

! éj nap 8h | 10h : 2h ! 9h 1 8b I 10* 2* 1 9h jel. pal reggel 1 d. e. 1 d. a. j este | reggel 1 d. e. d. u. | este i| 1 ! | 1 5 619°21 *0 9°23* 5 9°33‘ 8!9°26‘ 6 2*1043 2 *1029 2 *1033 2 *1071 6 2 2 9 24’5 33'7’ 25 7 1 6 47 3> 64 90 4 2 22*3 S5-2 33 0 26 1 57 52, 30 56 0 31 20 7 23'4 33'9 2 6 9 34 40 62 I 68 1 4 22 2;1 25’0 31' 8 25 ‘ 9 52 52 52 66

5 *0 i 1 0 '■ 3 0 20 3*3

8 4 0 2 0'

4 4 6! 2 1

21*9 24’0 22 2 210 23-1:

24 0 23'9: 26'3 228 26'6

32’8; 33-8 32'3 33 1 33" 9

25*9 25* 0 258 260 25 0

58 57 51 89 65,

33 40 46 53 52

57 71 46 70 80

71 71 59 62 68

0 1-7 ! 3 1*3 4 2*7 21 2 0 0 17

0 3: 0 5 2

O! 0i 0i 0 1

255 223 28-2 32* 6> 23'6'

24 1; 24 3: 28'2! 26'6 : 24’ 1|

28'6: 30 8 330 33‘3! 32 8

24* 9, 253 ! 25*1 i 23 9 1 22* 8;

38! 27, 45 19 43

33' 05 14 34 29

45 42 28 00 21

44 66 47 52 49

1! 0 0 3! 0 |1 2 2 3 3 5 2 51 6; 6! 8 ! 9 8 8-7 9 ' 2 6*0 7 4 0 ! 1*7] 3 .4 i 0 10: 5 2 7: 2*7 2 2; 10 5*7 2 8 3 0 2 9 2-83 0 1 i

21 5! 20-1 20*2! 20*3 21'0 | 205 21 2 23* 1 209 22*7:

2 3 '0Í 33 8! 24-8] 23 lj 35’ 2 23*9 24'2 33’ 7 2 4 0 21-2: 30 0 £3*5 22 1 31-9i 25 2

50 36 58 21 52

57 53 66 52 63

238: 21-9 27'2 23-9 27-7

9.9' 7 296 32’5 28’9 315

255 25*2 25*8 23‘0 25-2

35, 0996 22 1002 32 33 05 47! 31 í 33 ! 32 61 46 56 59 46 46! 36 30 34

52 66 50 42 44

60 73 78 94 54

22*0 23*3 193 21 5 ! 20’5 17*8 |

23‘1; 26'1 209 25' 1 22-1 21-6 1 1

29-8 32-8! 29 0 33' 1! 32-7 342 —

24-3 240 25 1 24*9 24‘8 247 —

52 52 71 40 43 74 —

54 62 68 66 63 58 —

3 1 3 1 7

3 1 0 6 0

0 0 0i 0 0 1 20 0 3*7; 6 3 0’ 5 3*7i 3 4*7i 4

20 4*7! 1*0| 3*3i 0-7

42 32 48' 40' 511 6il

40 38! 48 33 38 13 -

A szélirányok eloszlása : N. NE. E. SE. S. SW. W. NW. — Közép szélerősség : 2*0. százalékokban: 12. 11. n . 4. 3. 7. 47. 7. A szélirányok jelölési módja ugyanaz, melyet Angolországban használnak, ú. m. észak = 4 él S (south), kelet s E (east), nyűgöt = W (west). Jegyzet. A delejes vizszintes erő változásait absolut mértékben közöljük.

N (north),

váltották föl egymást. Búza és rozs e hónap második hetében , a szőllő junius 7-én v ritottak. A virány e hónapban 9*5 nappal későbben fejlődött mint 1873-ban. J u liu s rendkívüli magas hőfoka által tűnik ki; csak utolsó napja meghozta a rég várt esőt. Virítani kezdettek : A lliu m üavum julius ll-én , Anthericum ram osum , l 5 -én, Clematis Vitaiba 8-án, Eupatorium cannabinum 19-én* Falcaria R iv in i 11-én, J n ap h a lidm arenariu m ll-én, In aphalium luteo-album 4-én, In u la ensifolia 11-én, M elandrium noctiflorum 4-én, Sambucus E bulus ll-é n , Seseli H ippom arathrum 11-én és 15-én, Stipa capilla ta ll-én, Verbascum orientale i 5-én, Veronica spicata 15-én. Viburnum L antana termése kezd megvörösodni. Triticum vu lg a re (búza) és Secale cereale (rozs) aratása julius első hetében vette kezdetét.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISM ERETEK T E R JE SZ T É SÉ R E. XVIII. A SZÍNÉRZÉSRÖL

Recommend Documents