KÖZLÖNY. HAVI FO LY Ó IR A T K ÖZÉRDEKŰ IS M E R E T E K T E R JE S Z T É S É R E. XIII. A VILÁGÍTÓ GÁZRÓL

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Me g j e l e n i k min den hónap ötödi kén, harmadfél nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal; időn ként fametszetü áb rákkal illusztrálva.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI

KÖZLÖNY.

HAVI

FOLYÓIRAT

K ÖZÉRDEKŰ IS M E R E T E K T E R JE S Z T É S É R E .

5 8 -n FŰZET.

E folyóiratot a tár sulat tagjai az év díj fejében kapják ; nem tagok részére a 30 ívből álló egész évfolyam elő fizetési ára 5 forint.

VI. KÖTET.

1874. JUNIUS. XIII. A VILÁGÍTÓ GÁZRÓL.

(Előadatott az 1874. márczius 13-ikán tartott természettudományi estélyen.)

M ár a leg ré g ib b irók m egem lékeznek a föld repedéseiből elő törő égő gázokról, m elyeknek v e g y a lk a ta körülbelől u g y a n a z m int a m ost m esterségesen e lő á llíto tt v ilágító gázé. Ily en ek a szent tüzek B akuban, a Caspi te n g e r közelében , az égő források FelsőO laszországban stb. Á m b á r S h i r 1 y m ár 1659-ben k im u ta tta , h o g y ezen a földből előtörő égő gázok ugyanazok, m ely ek kőszén ből előállíthatók hevítés által, m égis csak 1813-ban k e le tk e ze tt az első g á z tá rsu la t L ondonban, hol kezdetben csu p án e g y -k é t útcza vi lá g ítta to tt m eg gázzal, és csak később vált a v ilá g ítá s e neme átalánossá. A világító gáz nem egynem ű, hanem különféle légnem ű te ste k eleg y éb ő l áll. N agyon messze vezetne czélom tól, ha azon m ódszerek leírásá ra á tté rn é k , m elyek útján a g á z b an az egyes a lk a tré sz e k k i m u tath ató k , sőt m ennyiségük is m eghatározható. E m ódszerek á lta l kim utatható, h o g y a v ilágító gázb an a következő a lk a tré sz e k f o g la lta tn a k : köneny, m ocsárlég, aethylen és több szénenydús gáz, m elyek az a e thylennel közeli összefüggésben á ll a n a k ; to v áb b á cse k é ly e b b m ennyiségben elő fordúlnak, m ég a petró leu m b an is m eg levő folyékony szénkönenyek, és v é g re szénéleg, szénsav és k ö zönséges levegő. A pesti világító gáz v e g y a lk a tá t a k ö vetkező tá b la m u tatja :* Köneny Mocsárlég . Aethylen Butylen Szénéleg Szénsav Légeny

43 35

36-55 6' 07

•

1*97 4-94 4*55 3 54 100-97

* Az elemzést 1869-ben Dr. S t e i n e r A n t a l úr hajtotta végre. Természettudományi Közlöny, VI. kötet. 1874.

I 4 5*5


218

LENGYEL BÉLA

H a a v ilágító gáz sa já tsá g a iv al m eg a k a ru n k ism erkedni, le g helyesebben cselekszünk, h a eleg y i alkatrészeinek sa já tsá g a it ta núlm ányozzuk, m ert könnyen b e lá th a tó , h o g y a v ilágító gázn ak sajátság ai m in teg y összegét fogják képezni az egyes eleg y i a lk a t részek sa já tsá g a in ak . A köneny légnem ű test, so k k a l k ö n n y e b b m int a levegő, m i nél fogva a levegőben fölem elkedik. A levegőn m eggy ú jtv a, szín telen, nem világító lá n g g a l ég. A z égés term énye víz. A mocsárlég szintén légnem ű, széneny- és könenyből áll ; a levegőn m eg g y ú jtv a, a lig v ilág ító lá n g g a l ég el, és szénsav m eg víz k eletk ezik belőle. A z aethylen is széneny- és könenyből áll, azonban ebben a rá n y lag tö b b széneny és kevesebb köneny fo g la lta tik . Színtelen gáz, m elynek kellem etlen a s z a g a ; levegőn erősen v ilágító lá n g g a l ég. A többi szénenyből és k ö n enyből álló v e g y ü le te k hasonló viszony b a n v a n n a k egym áshoz és az aethylenhez m int az a e th y le n a mo csárléghez. Ezek e g y része m ár közönséges hőm érséknél csepp folyó, és ezeknek gőze fo g la lta tik a világító gázban ; m ennyiségük a többi alkatrészekéhez k é p e st csekély ; m indam ellett a világító gáz jó sá g a jele n lé tü k tő l is függ, a m ennyiben e szénkönenyek mind erősen világ ító lá n g g a l égnek. K özülök csak eg y n e k sa já tsá g a it fogom bem utatni, és pedig csupán azon sa já tsá g a it, m ely ek n ek is m erete jelen előadásom fo lyam ában a tá r g y felvilágosításához nem fölösleges. E m a g a sa b b re n d ü szénköneny a benzol, az úgynevezett benzin-nek főalkatrésze. A benzol közönséges hőm érséknél színtelen folyadék, m ely könny eb b en p á ro lo g el m int a víz. Gőze erősen v ilágító lá n g g a l ég, és a nem világító lá n g n a k világító képességet kölcsönöz, mi könn y en m egm utatható, ha k ö n e n y t benzolon vezetünk keresztül és a z u tá n m eggyújtjuk. U g y a n ezen sa já tsá g o t m u ta tjá k a többi szénkönenyek, csak h o g y kisebb m értékben, m inthogy azok nehezebben illa n n a k el m int a benzol. A z égés term ényéül ezek is szénsavat és vizet adnak. A szénéleg szénenyből és éleny ből áll. A zonban nem tartalm az an n y i élenyt, a m ennyivel a széneny egyesülni képes, m inél fogva a levegőn ez is el ég, ha m e g g y ú jta tik ; felveszi a levegőből a m ég hiányzó élenyt, m ely ly e l egyesülve szénsavat képez. A szénéleg színtelen g á z ; a k k o r k eletkezik, h a a széneny kevés levegő hozzáférhetése m ellett ég. Ezen gáz az, m ely annyi szerencsétlenségnek oka. M inden télen — te h á t a fűtési időszak a la tt — g y a k ra n ol vassuk, h o g y v a la k i a „széngőzu á lta l m eg m érg eztetett. A szén éleg egyesül a v é rre l, és m egfosztja azt azon képességétől, hogy é le n y t vehessen fel, mi az é le t fe n n ta rtá sá ra o k vetlenül szükséges.


A VILÁGÍTÓ GÁZRÓL.

Ezen gáz a világ ító lé g n e k a leg m é rg e se b b alkatrésze, azonban ebben m indig csak kis m ennyiségben fordúl elő. H a a szénéleg elég ett, a k k o r term észetesen m érges v o lta is m egszűnt ; az égésnél, m int m ár em lítettem , szénsavvá a la k ú i át, m ely többé nem m érges. Hiszen szénsav keletkezik a légzés által is. L evegővel e legyítve a szénéleg csak g y e n g e h a tá sú d u rrlé g e t képez. A szénsav csak csekély m ennyiségben fordúl elő a világító gázban. Nehezebb m int a levegő, és az égést fenn nem ta rtja , sem m ag a nem ég. V égre a levegőnek m int a v ilágító g ázb an szintén kis m ennyiségben előforduló a lk a tré sz n e k sajátság ait, nem szüksé ges leirnom, mivel azt m egism ertetni m ár e g y m ás alkalom m al volt szerencsém. A z em lékezet felfrissítése ezéljából csak a n n y it em lítek fel, h o g y a levegő légnem ű teste k elegyéből áll, m elyek között legfo n to sab b ak m ennyiségüknél és sa já tsá g u k n á l fogva a lé g e n y és élerjgr. A lég e n y e g y ik e a legközöm bösebb te s te k n e k ; nem egyesül kö n n y en m ás te ste k k el, és a levegőben jelen lévén, itt a m ásik a lk atrész h a tá s á t — az élenyét — m érsékli. A z ég é st fenn nem tartja , és h a bele égő g á z lá n g o t ta r to k , az elalszik. A lég e n y n e k e n a g y fo k ú közönyösségével e lle n té tb e n á ll az éleny term észete. A z éleny közönséges hőm érséknél csak lassan v a g y épen nem e g y e sü l a teste k k el, azonban m agas hőm érséknél az egyesülés g y o rsa n m egy végbe am a tü nem ények lefolyása a la tt, m elyeket „az égés tünem ényeiu-ről ta r to tt előadásom ban vo lt sze rencsém m egism ertetni. Ezek a világító gáz főbb alk a tré sz e i és azoknak sajátságai. T érjünk m ost á t m a g á ra a világító g á z ra m int o ly an ra, és combin áljuk a fönnebbiekből ennek sajátság ait. A fönnebbi táb lá z atb ó l kitűnik, h o g y a világító g á z b an a levegőnél könnyebb légnem ű teste k m ennyisége túlnyom ó a többiekéhez képest, term észetes teh át, hog y a világító gáz is k ö nnyebb m int a levegő, m iért is lé g göm bök m egtöltésére használják. V e g y ü k azonban tüzetesen szem ü g y re a v ilágító kép esség et m int legfontosabb sajátság o t, és vizs g á lju k m eg m itől fü g g az ? H o g y a világító g á z n a k világító képességéről szólhassunk, legelsőben szükséges m egvizsgálnu nk azt, h o g y a lá n g n a k á ta lá b a n m itől fü g g a v ilágító képessége ? A m ár egyszer idézett „az égés tünem ényeiről44 szóló előadásom ban ezt bővebben kifejtettem , en nél fogva m ost az egészet rövidre vonhatom össze — a k ö v e tk e zőkben : A lá n g v ilágító ké p e ssé g é t a benne fo g la lt izzó szilárd teste k tő l nyeri. E szilárd te s te k izzása annál n a g y o b b fokú, m inél m agasabb a lá n g hőm érséke. H o g y te h á t a lán g v ilá g ító legyen, szükséges abban v alam ely szilárd testn ek jelen léte és m agas égési 14**


220

LENGYEL BÉLA

hőm érsék. Á llításom h elyességének b izonyítására néhány k ísé rle te t fogok ism ételni, m elyet m ár idézett előadásom alkalm ával is vo lt szerencsém bem utatni. A d u rrlé g lán g ja rendkívül m agas hőm érsékű. Ez a le g m a g a sa b b hőm érsékü láng, m elyet előállítani k é p e sek v a g y u n k ; benne ó raru g ó és k ö tő tű el ég. E n n ek daczára a lá n g nem világít, m ert am a m ásik fe lté te ln e k , ho g y benne szilárd test legyen, nincs elég téve. H a azonban a lá n g o t m ész-hengerre ir á nyítom , a k k o r ez a leg m a g a sa b b fokú fehér-izzásba jő és erős fényt lövell ki. E kísérletből te h á t lá th a tó állításom h e ly e s s é g e , h o g y v ilágító képességét a láng e g y részt m agas hőm érsékétől, m ásrészt pedig a benne fo glalt szilárd teste k tő l nyeri. E zek re azonban valaki azt az ellenvetést tehetné, h o g y péld áú l a g y e rty a lá n g b a n nincs szilárd te st és az m ég is v i lá g í t ! Ezen ellenvetést, m ielőtt azt valaki v a ló b an tenné, m eg k e ll czáfolnom. G y e rty a lá n g b a potffczellán-darabot ta rto k , és ime, a r r a korom rak ó d ik le, te h á t szilárd test, és később lesz alkalm am kim utatni, hogy épen ennek köszöni a világító gáz lán g ja is világító k épességét. Á ta lá b a n a lá n g világ ító kép esség ére v o n atk o zó lag m ég F ra n k la n d k ísé rle te it k e ll m egem lítenem , m elyek szerint a lán g világ ító képessége az égő légnem ű testn ek sűrűsé g é tő l függ, és pedig oly értelem ben, h o g y m inél sűrűbb az égő gáz, annál jobban világ ít a láng. A köneny, m int láttu k , színtelen, nem világító lá n g g a l é g ; ha azonban a k ö n en y t erős nyom ás á lta l m integy sürübre csináljuk és ú g y ég etjük el, a k k o r a lán g világító lesz. Ezek u tán m ost á tté rh e tü n k a világító gáz lán g já n a k világító k ép esség ére. A gáz eg y es alkatrészei közöl, m int lá ttu k , csak az aethylen és a többi nehezebb szénkönenyek ég n e k világító lá n g g a l ; term é szetes teh át, h o g y a gáz világító képessége első sorban ezeknek m ennyiségétől fog függni. A zonban téves volna azt hinnünk, h o g y a gázb an fo g la lt többi légnem ű test a gáz égésére, és íg y v ilágító k ép esség ére is, befolyással nincs. A lá n g világító képessége fü g g vén a n n a k hőm érsékétől, könnyű b e lá tn i, h o g y a hőm érsék csök kenésével a v ilágító k ép esség is csökken. V izsgáljuk m eg te h á t legelőször azt, h o g y e többi nem világító lá n g g a l égő v a g y épen nem égő gáz, m ily befolyással van a lá n g hőm érsékére ? A köneny lángjának, m int em lítettem , n agyon m agas hőm érséke van, minél fogva kívánatos, h o g y jelen ték en y eb b m ennyiségű k öneny leg y en jelen a g á z b an ; ez á lta l t. i. a g á z lá n g hőm érséke m agasabb lesz m int ha köneny nem vo ln a jelen, és íg y a v ilágító k épesség is n agyobb . M agától é rtetődik, h o g y a köneny m ennyiségéhez k é p e st a világító szénkönenyek m ennyisége ne legyen elenyésző kicsiny.



221

A szénéleg, m inthogy lán g ja hideg, h á trá n y á ra van a világító képességnek. A szénsav és légeny, m inthogy m ag o k nem égnek, a lángot lehűtik és ez á lta l a v ilágító k é p e ssé g e t csökkentik. A zonban a gáz világító k épessége főképen a nehéz szén könenyek kellő m ennyiségben való jelenlététől, függ. E szénkö nenyek e g y része közönséges hőm érséknél csepfolyós, és ezeknek csak gőze fo g la lta tik a v ilágító gázban. H a a g á z t n a g y o n le hűtjük, a k k o r a szénkönenyek e g y része m egsürüdik és a gáz vi lág ító képessége csökken. T a lán feltűnt önöknek, h o g y télen 10— 12 foknyi hidegben az útczai lám pák m ily sötéteden ég n ék a szobában lévőkhöz k é p est ? A gázból e szénkönenyeket m ég jobban el lehet venni bizonyos a n y a g o k á lta l m int p u szta leh ű téssel. Ily en a n y a g a töm ény kénsav, és az ezen k eresztül bocsá to tt gáz a lig világít. A gáz világító képességéről szólva, illő, h o g y an n a k m éré séről is szóljak néhány szót. A gáz világító erejének m érésére le g egyszerűbb készülék a B unsen szerkesztette úgynevezett p h otom éter (fénymérő). E k észüléknek a p h y sik a azon tétele a d o tt léteit, m ely szerint a fény intensitása (világító ereje) fordított viszonyban á ll a m eg v ilág íto tt test tá v o lsá g á n a k négyzetével. Azaz ha felállítunk péld. egy fehér p a p írla p o t az égő g y e rty á tó l e g y lábnyi tá v o l ságban, és m ost a p a p írla p o t eltá v o lítju k a g y e rty á tó l, úgy, h o g y az m ost 2'-nyi táv o lsá g b a n legyen, a k k o r m ost négyszer oly g y e n gén lesz m eg v ilág ítv a a lap m int vo lt eg y lábnyi távolságnál, és m egfordítva, ha a lap o t a n n y ira közelítjük a g y erty áh o z, h o g y az m ost »/2'-n y ira legyen tőle, a k k o r a m egvilágítás 4-szer oly erős m int ha a lap i'-n y i távolban van. H a g y ju k m eg m ost a g y e r ty a és p a p írla p táv o lság át, és á llítsu n k fel a p a p írla p m ásik oldala felől eg y g ázlán g o t oly távo lság b an , h o g y a pap írlap épen ú g y v ilág íttassék m eg errő l az o ldalról is, m int a g y e rty a által. H a a g y e rty a táv o lsá g a a p a p írla p tó l péld. 1 l á b , a gá z lá n g é pedig 3', ak k o r a gázláng 9-szer annyi fén y t lövell ki m int a g y e rty a lá n g , azaz a g á z lá n g kilencz g y e rty a lá n g fényét lövelli ki. Az itt e lő a d o tta k ra van a la p ítv a B unsen photom étere. E nnél is e g y p a p írlap v ilá g ítta tik m eg e g y oldalról a norm ál g y e r ty a lán g ja á lta l, m ás oldalról a g á z lá n g által. A n n a k pontos felism e rése végett, h o g y m ikor van a p a p írla p mind a k é t o ld alról e g y form án m egvilágítva, a p a p ir stearin n el van b eitatv a, azon elővigyázattal, hog y a p a p írlap o n m aradjon egy k eskeny g y űrű, m ely stearinm entes. A stearin n al b e ita to tt része a p a p írn a k áttetsző b b m int a gyű rű, minél fogva h a hátulról erősebben v ilá g ítta tik m eg


22 2

LENGYEL BÉLA

a pap ir, a g y ü rü világos a la p o n sö té tn e k fog feltűnni, m íg m egfor dítva, ha a vilá g ítá s elölről erősebb, a k k o r a g y ü rü világosnak fog látszani sötétebb alapon, és e szerint a p a p írlap m ind k é t ol dalról a k k o r lesz eg y en lő erősen m eg világítva, h a a g y ü rü épen nem látható. A B unsen-féle photom éteren a lá n g o k nem m ozdít h a tó k el, hanem elm ozdítható a p a p ír l a p ; és h a a p a p írla p o t ideoda való elm ozdítás á lta l oly helyzetbe hozzuk, h o g y a g y ü rü lá t h a ta tla n n á vált, nem k e ll e g y e b et ten n ü n k m int a n n a k tá v o lsá g á t e g y ré sz t a g y e rty á tó l, m ásrészt a g á z lá n g tó l m egm érni, h o g y azonnal m egm ondhassuk, h á n y g y e rty a fényével ér fel a gázláng. A photom éterrel k a p c so la tb a n szokott lenni rendesen a gázóra is, m elynek segélyével m eg h atáro zh ató az is, h o g y m ennyi g ázt fogyaszt ó rán k é n t a vizsg álat a lá v e tt láng, és h o g y m ilyen gáz-nyom ásnál ejte te tt m eg a v izsgálat. Csak ezen a d a to k ism erete m ellett ítélhető m eg a légszesz m inősége, és ko rán tsem elégséges azt mondani, ho g y a g á z lá n g péld. 10 g y e r ty a fényével világít. H a az égető oly an szerkezetű, hog y eme 10 g y e rty a fé n y előidézésére péld. 8— 10 kö b láb gázt fogyaszt ó ránként, a k k o r a világító gáz m ég is roszn a k nevezhető; m íg ellenben ha u g y a n ezen 10 g y e rty a fé n y elő idézésére ó rán k é n t c sak 5 k ö b láb gáz kell , a k k o r ezen gáz k é t szer oly jó m int az előbbi. E n n y it a gáz v ilágító k épesség éről. M egem lítem még, hogy az ég e tő k n e k is van befolyásuk a világító kép e ssé g re ; e befolyás azonban a felem lítettekhez k é p e st a rá n y la g csekély, és' m inthogy nem is tarto zik szorosan az á lta la m fejteg e te tt tárgyhoz, bővebben e befolyásról nem fogok szólani. Á tté re k e h e ly e tt inkább a g á z n ak m ég e g y sa já tsá g á ra , m elynek ism erete különösen fontos azokra nézve, k ik g á z v ilá g ítá st használnak. E sa já tsá g a a g ázn ak pedig az, h o g y leveg ővel elegyedve, pisztitó h atású d u rrlé g e t képez. A gáz egyes alk atrészein ek m egism ertetésénél b em u tattam a könenyre, m ocsárlégre, a e th y le n re és szénélegre nézve, h o g y levegővel ele gyítve, d u rran ás a la tt égnek ; term észetes, h o g y h a e légnem ű teste k egym ással elegyedve v a n n a k is, m int a világ ító gázban, e s a já tsá g u k a t m e g ta rtjá k . H o g y a világító gáz c sak u g y a n képez rom boló h a tá sú d u rrléget, k ísé rle tile g bem utatom . E lom bikban gáz és levegő ele g y e fo g la lta tik , m elyet erős villan y szik ra á lta l fogok m eggyújtani. T a p a szta ln i fogjuk, h o g y a lom bik p o rrá fog zúzatni a lobbanás következtében. H o g y az ü v egcserepek a terem be szét ne szórassanak és íg y v a la k it m egsértsenek, a lom bikot lazán tö b b szörösen összehajtott ru h á b a göngyölöm . — M int láth a tó volt, egy p illa n atn y i fellobbanás és heves d urranás v é g e t v e te tt a lom biknak. A m it itt v o lt szerencsém kicsinyben bem utatni, az m egtörtént


223


n a g y b a n n é h á n y évvel ezelőtt P esten , hol a váczi-úton levő e g y ik háznak m ajdnem egész főfala levegőbe rö p ítte te tt ezen d u rrlé g á lta l. Ezek, t. hallgatóim , a v ilá g ító g á zn ak fontosabb sajátságai. H á tra volna még, h o g y önöket a g á z g y á rtá s s a l m egism ertessem ; azonban, ú g y hiszem, h o g y m ár eddig is k ifá rasz to tta m figyelm öket, és helyesebben cselekszem, h a ennek fejtegetésébe ez a lk a lom m al m ár netn bocsátkozom . L en g y el B él a .

XIV. A BÉCSI VILÁGTÁRLAT DRÁGAKÖVEI.(1873-) (Előadatptt

az

1874 február

III. 6-ikán tartott

természettudományi

estélyen.)

DÍSZKÖVEK.

A n ag y o b b m ennyiségben köszörültetni szokott díszkövek közt a bécsi v ilá g tá rla to n k itű n te k a m alachit, rhodonit, lá b ra d o rit lapis lazuli, v é g re a színes kvarcz-kövek. A malachity tu lajdonképen rézércz és eg y é b rézásványok t á r saság áb an , igen g y a k ra n jő elő, és íg y belőle rezet o lv a s z ta n a k ; de azon m alachit, a m elyet díszkőnek, sőt fé ld rág a k ő n e k lehet t a r tani, nem oly g y a k o ri; sem h o n u n k b a n sem E uró p áb an , hol k ü lö n ben a m ala c h itn a k sok lelh e ly e van, nem fordúl elő, hanem csak Szibériában és A u sztráliában. A m alach it nem átlátszó, szép zöld, sokféle á rn y a z a tb a n , sötét-zöldtől kezdve lá tu n k átm e n e te t u g y a n azon a d arab o n világos-zöldbe, sőt kék es zöldbe is, m ely m ár a tü rk isre em lékeztet. H a a m alachiton e g y la p o t köszörülünk és csi szolunk, a m alachit különféle sz ín á rn y ala ta i sajátszerü felhős v a g y habos rajz o k a t tü n te tn e k elő, m e ly e k n e k göm bölyüségében és köz p o n to sság áb an van valam i tetszetős, valam i g yengéd, mi a habok lá g y sá g á n a k és hullám zóságának k é p é t k ö lti fel a lélekben. A m alachitból részint egyes kisebb ékszerek készülnek, ré szint p edig n a g y o b b tá r g y a k á llítta tn a k össze m ozaikszerüleg oly módon, h o g y eg y es ilyen tá rg y a k h o z száz és száz kis m alachitla p o c sk a v étetik , ú g y á llítván össze, h o g y e g y n a g y o b b m érvű rajz tűnjék ki, an é lk ü l h o g y az e g y es részecskék külön lá th a tó k volnának. í g y készülnek aszta ltá b lá k , vázák, sőt b ú to ro k is, a m elyeknél a szem lélő azt gondolja, h o g y eg y n a g y d a ra b m ala chitból van n ak egyes tá b lá k lefürészelve, nem is g y a n ítv á n azon fárad ság o t, a m ely m e g k iv á n ta to tt az egyes d a ra b o k összekeresé séhez és összeállításához. A m alachit-ipar, m ondhatni, orosz nemzeti ipar, azt o tt m ost m ár több g y á rb a n lá tju k életbe léptetve. A kezdem ényezők eg y ik e


224

SZABÓ JÓZSEF

azonban a Demidoff herczegi család volt. Á ta lá b a n Oroszország b á n y á sza tá ró l a lig leh e t em lítést tenni, h o g y ezen nevet bele ne hoz zuk, a n n y ira össze van o tt szövődve ezen név a bány ászat tö r ténetével. A D em idoff-család alapítója T u lá b a n (Moszkvától délre) P é te r czár idejében e g y közönséges, de m a g á t jól biró kovács-m ester volt, ki vállalkozási szellem ének engedve, u g yanazon a k ö rn y ék e n v a s b á n y á k a t n y ito tt. A szép eredm ény hiréről tu d ó sítta tv án P é te r czár, m agához h ív a tta a kovácsot, a m int egyszer T u lá n keresztül utazott, és felszólította, az állam é rdekében az U ra ira menni és azt é rc z ta rta lm á ra m egvizsgálni. Dem idoff m e g te tte a le g n a g y o b b si k e rre l. Ju ta lm ú l m ag á n a k az U ralo n 4 négyszögm értföldet k é rt ki a T a g il vize m entében, mi m áig is b irto k a a családnak.. E v álasz tá s is felette s ik e rü lt b á n y ászati tek in tetb e n , azt ta r tjá k a világon a leg g a z d a g a b b b á n y a -te rü le tn e k ; van benne a ran y , platina, ezüst, ólom, vas, réz és a legszebb m alachit, s egyszersm ind a leg n a g y o b b a k is innen k e rü lte k ki. A bécsi v ilá g tá rla to n a Demidoff herczeg b án y ászati és koh ászati tá rg y a i közt, n ag y sze rű m alachitd íszpéldányokat láttu n k . F e ld o lg o z o tt m ala c h ito k a t n a g y b a n m ost is csak O roszország m u ta to tt be, hol a czári g y á ro n kívül, m elynek n agyszerű m ű rem ekei a rotu n d áb an , közel a déli p o rtálhoz, v o lta k felállítva, v o l ta k m agán osok is, k ik csinos tá r g y a k a t hoztak oda g y á ra ik b ó l. A k iá llíto tt tá r g y a k néha vázák, g y a k ra b b a n göm bölyű dísz-asztaltá b lá k és le g g y a k ra b b a n a p ró b b fémmel is é k íte tt dísZművek voltak. Ú jabb időben azonban A u sz trá lia is sz o lg á lta tja a szép m a la c hitokat, m ely ek et A n g i i b a n dolgoznak fel v a g y ap ró b b m ozaik tá rg y a k ra , v a g y ékszerekre. A z e lő tt csak D él-A usztrália, nevezete sen a „ B u rra -B u rra “-b á n y á k sz o lg á lta ttá k a szép m alachitokat, de a bécsi tá rla to n a leg n a g y o b b m alach ittö m eg A u sz trá lia éjszak k eleti részéről, Q ueenslandból* v o l t ; hossza 5, szélessége 3 bécsi láb, v a s ta g s á g a 4— 8 h ü v ely k . E g y része csiszolva lévén, ki leh e te tt venni, h o g y belseje igen szép s az o ro szországiaknak e tek in tetb en m it sem enged. Sötét-zöld, habos, de v an n ak benne su g aro s selyem fényű részletek is. Rhodonit. Ezen á sv án y n a g y m ennyiségben szintén az U ralh e g y sé g bányáiból k e rü l k i ; áll kovasavas m ang án b ó l és k e lle mes h a lv á n y -p iro s színe, erős fénye és ta rtó ssá g a alp ján kiváló he ly et foglal el a díszkövek között. * Peak Downs Copper mine. Kiállították Messrs W. Mórt & Co. London.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) a

bécsi

225

v iL á g t Á r l a t d r á g a k ö v e i .

szép váza vo lt felállítv a a czári g y á rb ó l a bécsi t á r laton, és azon kívül több kisebb tá rg y .* Labradorit. A z e lő tt c su p án É sz a k -A m erik a L a b ra d o r partja, v a lam int F innország s z o lg á lta ttá k ezt az ásványt, de m ost O roszország b a n is ta lá ljá k V olhyniában, nem messze K iew től. E z e k e t az orosz ip aro so k fe lk a p tá k és belőle több d ísz tá rg y a t készítettek , a m elyek közt jól v e tté k ki m a g u k a t a kis a sz ta ltá b lá k . A z orosz la b ra d o rit alapszíne s o k k a l sötétebb, m int a fenn e m líte tt k é t m ás lelhelyrő l valóé, de sz ín já té k a m in dam ellett élénk. L apis lazult. Ezen néven csak a k e le t s z o lg á lta to tt azelőtt díszköveket, m elyek e g y k o r n a g y o n d ivatban v o lta k és igen sok pénzbe k e rü lte k . Je le n leg is ezek *a legszebbek, de nem igen k e restetn ek . O roszországban Szibériából is volt lapis lazuli kitéve, m ind n y e rs á lla p o tb a n , m ely a r r a m u ta to tt, h o g y höm pöly g y a n á n t talá ljá k , m ind p ed ig csiszolva, és feldolgozva is. S o k k a l v ilá go sab b a keletinél és szépségre nézve a ttó l táv o l áll. D itro it. K özel ro k o n a a lapis lazulinak, azért m éltán itt lehet felem lítni. Ez h o n u n k n ak s különösen E rd é ly n e k , de m ondhatni egész E u ró p á n a k unicum a. A k iá llítá s m e g n y itása e lő tt h a llo tta m , h o g y a d itro ito t készü ln ek m éltón lép te tn i f e l ; kiváncsi voltam , h o g y m iként v itté k ezt véghez, és n a g y o n sajnosan ta p a sz ta lta m , ho g y igen is m é lta tla n ú l v o lt b e m u tatv a. M indössze e g y f a r a g a t lan, v életlen a la k ú tö re d é k v o lt az, m it k ite tte k , a h e ly e tt h o g y v alam ely k ő farag ó m ivü tá rg y b a n , v a g y le g a lá b b is e g y lapján csiszoltan, és m egism ertető szöveggel e llá tv a m u ta ttá k v olna be. A ditroit oly kőzet, m ely közel á ll a gránithoz, v a g y m ég in k áb b a syenithez, azon k ü lö n b sé g g e l, h o g y az azt a lk o tó ásv á n y o k közt e g y szép k é k színű so d alith is fo g lal helyet. L e lh e ly e D itro, e g y kis székely község M oldva h a tá rá n , nem messze B orszék fürdőhelytől. E d itro it n a g y o b b m érvű é k k ő n e k igen használható. A z t k ö szörülni, csiszolni c sak ú g y lehet, m int a g rán ito t, és v aló b a n é r demes v o ln a e részben valam it tenni vele. Szobrok talapzatához, v a g y ennek bizonyos kisebb részéhez, igen a já n lh a tó .‘ T a rtó ssá g a, szilárdsága, nem csek ély eb b m int a g rá n ité ; sőt a benne levő szép k é k ásv án y so k k a l nem esebbé teszi m int a g rá n it, és én igen óhaj tan d ó n a k tartom , h o g y fő v árosunk valam ely szobránál hozassák a l kalm azásba. A z a n y a g ig é n y t ta r th a t rá, h o g y e x p o rt-cz ik k é is váljék egész E u ró p á ra nézve. H ozzá közel álló csak S zibériában fordul elő. F e ltű n ő

* érinbourg.

Coupe en Rlioclonite.

Természettudományi Közlöny, VI. kötet 1874

Fabrique impériale pour la

taille de pierres á EkaI5


22Ő

SZABÓ JÓZSEF VISSZA PIL LA N T Á S A D R Á G A K Ö V E K R E .

A d rá g a k ö v e k különféle állásponton jö h etn e k tek in tetb e , a me lyek fokozatosan k é p e se k azok szépségét és h a tá s á t k itüntetni. Az első a term és-állapot, midőn azokat úgy m int a term észet szolgál ta tja m int a to vábbi feldolgozás nyers a n y a g á t vizsgáljuk ; ily e n k o r azok nem eg y e b ek , m int a szó teljes é rtelm ében ásványok. K ü lső szép séggel ezen á lla p o tb a n nem m indig dicsekedhetnek, sőt m ag a a g y é m á n t legszólóbb p éld a a rra , h o g y nem is g y a n ítta tja azt, h o g y mivé változik á t a köszörülés által. K o p o tt lap o k és élek h a tá ro ljá k , a m elyeken azon tűz, m ely a külső b u ro k a la tt van, á th a tn i nem bir. A z em bernek azon országokban, hol a g y é m ántot köszörülni nem tu d tá k , a nyers á lla p o tb a n egyéb m int je le n té k te le n kavics alig volt. í g y B razíliában, D él-A frikában, csil lo g á s á é rt g y e rm e k e k szedték játszó kavicsnak, de b e lé rté k é rő l sen k in ek sem vo lt sejtelm e. U g y an ez a so rsa vo lt K e le t-In d iá b a n is, a köszörülés m esterségének feltalá lá sa előtt. A g y é m á n t ezen so r sáb an osztakoznak m ind azon d rág a k ö v e k , m ely ek hasonlókép m int höm pölyök, kavics között fo rd u ln ak el ő: a keleti ru b in ,z a p h ir stb. O lyan d rá g a k ö v e k ellenben, m elyek eredeti képződési h e lyükön ta lá lta tn a k , m int p éldáúl eg y szép sm arag d , topáz, am eth y st, s m indenek felett az opál, a figyelm et m ár n y ers á lla p o tb a n is k é p esek lekötni. A n y ers kövek a kőköszörüshöz, v a g y in k áb b m űszakilag k i fejezve, a ,,lapidaire-hez“ kerülnek, k inek fela d a ta a nem -szép k ü l sőt eltávolítani és a belső szépséget nem csak előtüntetni, hanem m ég emelni is. Ezen utóbbi k ív án a lo m n a k m egfelelendő v a g y lap o c sk á k k a l (facette-ekkel) látja el a felületet, ezeknek felfogása és Ízlése szerint a legszélesebb kö rű com binátiót ad h atv án , v a g y csak egyszerűen dom borúra („en c abochonu) köszörüli, m int p é l dáúl az opált, a tü rk isz t stb. Ezen m ásodik állásp o n to n a d r á g a k ö v e k h a tá s a m ár tetem esen növekedett. Nem felejtem azon b e nyom ást, m ely e t A m sterd am b an a köszörült g y é m á n to k te tte k reám , a m int a zo k at n a g y o b b m ennyiségben egyszerre t á r tá k fel előttem . E lőbb a n y e rse k k e l voltam elfoglalva, azo k at á sv án y ta n i szem p ontból vizsgálván, h o g y a leg érd ek eseb b ek b ő l v álaszth assak az az egyetem i m uzeum szám ára. A szem ezekhez szokva, a m int e g y szerre a k ö sz ö rü ltte k re m ent át, varázs erővel v olt leszegezve, s a m egválás nem k önnyen tö rté n t meg. Szintén m eg le p e tv e néztem G oldschm idt üzleti h e ly isé g éb e n e g y rak á so n a fekete, igen fényes p ap iro n széjjel te ríte tt sok k ö szörült opált. E g y m ég m ag asab b á llá sp o n tra a finom ékszerész ju tta tja a d rá g a k ö v e k e t, kihez a kőköszörüstől ju tn a k . F e la d a ta a z o k a t fog-


A

BÉCSI

V IL Á G T Á R L A T

D R Á G A K Ö V E I.

227

lalni, ú g y h o g y term észetük szerint a leg n a g y o b b optik ai h a tá s t g y a k o ro ljá k ; sőt nem csak foglalni, hanem több k őből valam i művészi egészet állítan i össze, hol aztán egészen a rem ekm űvek létrehozásáig nyílik tér. A bécsi v ilá g tá rla to n lad y D u d ley drág a k ő -é k sz e r-g y ü jte m é nye a legvonzóbb tá r g y a k e g y ik e v o lt a n a g y töm egre nézve ; ab b an k im u ta tv a szem lélhettük, h o g y mi izlés n y ilv á n ú l eg y m a g a s ran g ú g a z d ag ú rhölgynél, m időn a d rá g a k ö v e k e t, m int m űvé szileg feldolgozott ékszereket, egész g a rn itú rá k b a n g y ű jtö tte Össze. Ezen ékszerek eg y részét m ár P á ris is lá tta az o tta n i utolsó tá rla to n (1867), de m ég a ,,piéce de re sista n c e u, a D é l-A frik a csil la g a nélkül. E zt B écsben m u ta ttá k be először. K i v o lta k á llítv a az a n g o l o sztály b an H an co ck et Co. (London, S ilversm iths to the Queen) szekrényében, ezen felírással „L ent b y the rig h t hon. T he countess of D u d ley “. H a t tá b lá n v o lta k elhelyezve, és középen eg y coronet m eg e g y diadem külön tá b la nélkül. A coronet közép d a ra b já t a D é l-A frik a c silla g a képezi, e g y szívalakú, csaknem e g y h ü v e ly k hosszúságú, teljesen h ib á tla n g y é m án t ; k ivüle m ég három p á r n a g y o b b g y é m á n t volt, a ttó l a k i seb b ek fokozatos a rá n y b a n következvén. Fejedelm i ékszer. A diadem brazíliai h ib átlan sm aragdból, m int középkőből állott, körü lv év e b rillá n to k k a l. A tá b lá k o n levő g a rn itú rá k b a n látn i való v o lt a kihívó rubin, zaphir és sm aragd, valam in t a szende opál, az érzelgő g y ö n g y , az ig én y telen tü rk isz és h a la v á n y -p iro s k o rái, de o tt nem csekély m eglepetésem re a m acskaszem is helyet, fo glalt, e g y egész g a rn i tú rá b a n szerepelvén. H a m inden d rá g a k ő b e n valam i jellem v o n ást k é p z elh e tü n k visszatükröződni, ú g y a m acskaszem e g y é b re m int sze szélyre tá n a lig enged gondolni, s c sak e g y ilyen p illa n a tb a n képzeljük m egfogam zottnak az elhatározást, a gy ű jtem én y b e ezt is b elejuttatni. E lle n b e n nincs é rd e k n é lk ü l azon d rá g a k ö v e k re is te k in te tte l lenni, a m ely ek e g y ű jte m é n y b e n h ián y zan ak ; ilyenek főleg a topáz és az am ethyst. E zek rő l m intha azt tarta n á , h o g y in kább v aló k valam i férfi d rág a k ő -g y ű jte m é n y é b e m int nőébe. T ény, h o g y a m ag as clerus is ezeket p á rto lja , le g g y a k ra b b a n lá t ju k azokat á lta la g y ü rü k ő g y a n á n t v is e lv e ; aztán m ég bizonyos h a g y o m á n y is ta p a d hozzájok : több m unkában, m ely a d rá g a k ö v e k rő l népszerűén szól, bizonyos titk o s tu lajd o n ság o k is em lítte tnek, m ely e k rő l a ré g i leírások sokat, az új á s v á n y ta n o k sem m it sem tu d n a k beszélni. A to p ázró l azt ta rto ttá k , h o g y az orvosság többi közt a m elancholia ellen; haszn álati módja eg y szerű : a to pázon kívül k e lle tt e g y p o h á r és jó bor. A to p ázt bele te tté k a 15*


22 8

A BÉCSI V ILÁ G T Á R L A T DRÁGAKÖVEI.

p o h á rb a , reá ö n tö tté k a b o rt s leitták . H a az első p o h á r nem hasz n á lt, itta k egy m ásodikat, h a rm a d ik a t, s a jó k ed v m egjött. H a v alaki, s nem v o lt p éld a nélkül, ezen o rv o ssá g o t n a g y o n is m egked v elte, e lő v e tté k az am e th y ste t, m ely ellenkezőleg talizm án v o lt a részeg ség ellen. A z ékszer e g y ily en gyűjtem ényben, s kiseb b fokban v a la m ely ékszer-árus k ira k a tá b a n , kellem es szem legeltetés, és azon el m eren g h etü n k , b á r hán y szo r nézzük is ; de ez m ég nem a netovábbja a h a tá sn a k ; az tetem esen képes fokozódni, ha az ékszert viselve látju k . D e a viselés a lk a lm á v a l ne leg y e n puszta k ira k a t, hanem v a lóban ékitő szer. I tt felette sok fü g g attól, hog y ki és h o g y viseli ! H a a tisztelt h ö lg y e k m egengedik, zárszóúl elmondom, h o g y hol és m ikép v o lta k reám a d rá g a k ő -é k sz e re k a le g n a g y o b b h a tá s s a l : B udán az első u d v ari b álb an , m időn O F e lsé g e a K irá ly n é m egjelent. F e h é r ruha, fehér k a m é liá k és K e le t-In d ia g yém ántjai, európai m űvészek kezeiből kikerülve, k é p e zté k öltözetét. A diadem k özepén e g y n a g y b rillá n t, ú g y szintén a m ell-ék közepén ; am azt arabeszkek , emezt rezgő n övényszálak v e tté k k ö rü l világos a ra n y ból, g ö rb e v o n alaikon a leg tisztáb b vizű és leg erő seb b tüzü apró g y é m á n to k fu tv á n végig. A n y ak lán czo n h é t feltűnő n a g y s á g ú b rillá n t tü n d ö k lö tt, elől a leg n ag y o b b , m ely átm érője szerint v a g y 18 k a rá to s n a k l á t s z o t t ; jobbra, b a lra m ellette valam ivel kisebbek, de egészen e g y e n lő k ; ezek u tá n ism ét kisebbek p árosán és ú g y k ö v e tk e z e tt a leg k ise b b h a rm a d ik pár. M inden eg y es n a g y o b b b rilliá n t k ö zött k é t ap ró fo g la lt helyet, h o g y íg y am azok jobban kiem elkedjenek. Ezen é k sz e r-d a ra b ra B écsben is visszagondoltam a k iállításban, m ert e g y hozzá ném ileg hasonló v o lt kezdetben k i téve az an g o l osztály b an H ancock, londoni ékszerész, szek rén y éb en , 350,000 frt á rra l. A kézben ta r to tt h a ta lm a s b o k ré ta m inden k a m éliájának k e ly h é b e e g y gyém án t solitaire fejjel e llá to tt tű v o lt szúrva, m elyek o tt k ris tá ly o d o tt h a rm a tc se p p e k k épében ra g y o g ta k . Á m b á r szíveink Ő F e lsé g é n e k m indenkor m int k irá ly n é n a k hódolnának, m ég h a k o ro n a nem díszítené is fejét, de íg y befeje z e tt a e sth e tik a i tö k é ly ly e l egyszersm ind a növény- és á sv án y v ilág legkiválóbb szépségeivel is felékítve, m egjelenésében a tündériesnek, az álom szerűnek v arázsa volt. S zabó J ózsef .


229

XV. LIEBIG JUSTUS EMLÉKEZETE. (Felolvastatott a m. tud. Akadémia f. évi május hó 31-ikén tartott közülésén.) — Kivonat. —

V annak a m űveltség tö rté n e té b e n n a g y szellem ek, k ik életü k föladatáúí tűzték ki a igaznak k u ta tá s á t és fölism erését. A z ily szellem ek te v é k e n y sé g ü k e t rendesen az élet k özvetlen cselekvési te ré rő l visszavonulva fejtik ki, oly em elk ed ett rég ió k b an , hol az a napi esem ények zajától nem z a v a rta tik meg. A z em beri term észet lénye csaknem sz ü k ség k ép en k öveteli e föltétel betö ltését, h o g y az é rin te tt czél biztosan elé rh e tő leg y en . E n n e k tulajdonítandó, h o g y az ily te v é k e n y sé g k ih a tá s a az é le tre nem rögtöni, hanem csak lassa n k é n t terjed azon zajongó térre, m ely et az élet v a g y g y a k o rla t nevével szo k tu n k jelölni. Á m b á r a g y a k o rla t ez oknál fogva igen g y a k ra n e b e fo ly á sn ak tiszta tu d a tá v a l nem b ir: a m űvelődés tö rté n e té n e k e lfo g u la tla n tan ú lm án y a k étség en kívül helyezi, h o g y az em beriség cselekvésének és fejlő désének irá n y á ra a g y a k o rla t m indenkori á lla p o ta csak m úlékony befolyással v a n ; m íg az, a mi e fejlődésnek irá n y á t m ara d a n d ó la g kijelöli, és az é le tk é p essé g e lévülhetetlen kincsével kép es fe lru h á z n i: egy ed ü l a fennt vázolt tevékenység, az elévülhetetlen kincs ped ig az á lta la egész v aló jáb an fölism ert igazság. Ezen n a g y szellem ek közé ta rto z o tt L ieb ig Justus, ak ad ém ián k külföldi levelező tag ja. K i ne ism erné e nevet, és an n a k je le n tő s é g é t az ú jabbkori tud o m án y fejlődésére ? E g y ik e v olt ő századunk le g n a g y o b b b ú v á ra in a k , leg m ély eb b gondolkozóinak, a term észettudom ányok és a józan felvilágosodás ern y ed etlen terjesztőinek. L iebig D a rm sta d tb a n született 1803-ban május 12-én, te h á t idő szerint közel azon korszakhoz, m ely ben a tudom ány, a bölcsészet, a v allás és p o litik a e lle n á llh a ta tla n m ozgalom nak indúlt. E moz galom az eszm ék v ilá g á b a n oly len d ü letet idézett elő, m elynek óriási hullám ai n a p ja in k ig k ih a to tta k , és jele n le g is a tá rsa d a lo m n a k úgyszó lván m inden ré te g é t élénk m ozgásban ta r tjá k , és szá z a d u n k n ak sajá tsá g o s jellem et kölcsönöztek. Nem szenved k é ts é g e t, h o g y e körülm ény n a g y ha tá ssa l v o lt lén y én ek a la k u lá sá ra , m ert b á r k o r á t sok tek in tetb en tú lsz á rn y a lta , m indazáltal a n n a k a szó legnem esebb értelm ében szülöttje volt. A ty ja D a rm sta d tb a n fűszer- és festé k -á rú k k a l k e re sk e d e tt. A zon kísérletek , m ely e k e t a ty ja festékek és v eg y k észítm én y ek elő állítása v é g e tt tett, m ár g y e rm e k k o rá b a n hajlam ot é b re sz te tte k benne


230

TH A N K Á R O L Y

a k ísé rle ti v e g y ta n iránt, m ely n a g y befo ly ással volt azon irá n y ra , m elyet később oly rendkívüli s ik e rre l k ö v e te tt. E hajlam a bő t á p lá lé k o t n y e rt a v e g y ta n i m u n k ák tan ú lm án y o zása á lta l, m elyeket a d arm stad ti ud v ari k ö n y v tá r n a g y v á la sz té k b a n n y ú jto tt neki. A 14 éves g y e rm e k a nevezett k ö n y v tá r fo ly ó ira ta in a k v e g y ta n i é r tekezéseit m ind áto lv a sta , és az a k k o rá b a n ism eretes k ísé rle te k e t a m ennyire eszközei és a lk a lm a m egengedték, csaknem mind ism é telte. M ár e k k o r kiváló ü g y e ssé g e t szerzett a k ísé rle te k v é g re h a jtá sában, mi á lta l észlelési k ép esség e korához m érve feltűnően kifejlő dött. K özép tan o d ai ta n ú lm á n y a it a d arm stad ti g ym nasium ban vé gezte, m elyekben azonban e g y á ta lá b a n nem ta n ú síto tt különös előm enetelt, és p ed ig leg in k áb b a z ért nem, m ert szellem e m ár e k k o r egészen ig énybe v o lt véve k ísé rle ti tan ú lm án y a i által. Ez iránti h a jla m á n a k tulajdonítandó, h o g y a ty ja beleegyezésével 1818-ban gym nasium i tan ú lm án y a it a b b a n h a g y ta , és az a k k o rá b a n ú g y szólván e g y edüli módhoz folyam odott, m ely a v e g y ta n tanúlm ányozására n y itv a állott. A nevezett évben t. i. H eppenheim ban, D arm s ta d t m ellett, gyógyszerészeti tanonczczá lett. E zt azonban csak 10 hó n ap ig v o lt k ép es k iállani, m ert azon v á g y a , h o g y itt a v e g y ta n t a lap o san tanúlm ányozhassa, e g y á ta lá b a n nem vo lt kielégítve. E zu tán D a rm sta d tb a n m ég e g y .fé lé v e t tö ltö tt, h o g y m a g á t az egyetem re k e llő le g előkészítse. L ieb ig nev eltetésén ek itt vázolt m enete ism ét e g y új a d a to t sz o lg á lta t a rra , h o g y az em beri szellem értelm i teh e tség e in e k a leg m a g a sa b b fokig történő kifejlesztésére nem oly nélk ü lö zh etetlen feltétel a classikus n y e lv e k á lta li szigorú iskoláztatás, m int azt sokan az in to le ra n tiá v a l h a tá ro s m eggyőződés h a n g já n állítják . H a m egfontoljuk, h o g y hasonlót ta n ú síta n a k Cuvier, D alton, D avy, F a ra d a y , F ra n k lin , F resn el, K ep ler, N ew ton és P rie s tle y első n e veltetésük tö rté n ete i á lta l, k é n y te le n e k leszünk bevallani, h o g y k o ru n k b a n nem e lég ség es az értelem fejlesztésének alap jáú l kizá ró la g a n y e lv e k tan ú lm án y á t tekinteni, a m it e g y é b irá n t m ár a leg n a g y o b b p h ilo lo g o k is elism ernek. L iebig ezután a bonni, később az erla n g e n i egyetem re ment, hol K a s tn e r a la tt a v e g y ta n o n kívül a többi term észettudom ányo k a t tan ú lm án y o z ta és hiányzó nyelvism ereteit p ótolta. N a g y be folyást g y a k o ro lta k itt re á S ch ellin g előadásai, a m ely befo ly ásró l később oda n y ilatk o zo tt, h o g y az a b ú v árk o d á sb a n való előhaladás á ra h á trá n y o s volt. Ide v o n a tk o z ó la g 1840-ben a k ö v e tk e z ő k e t m ondja: „T an ú lm án y aim idejének e g y részét e g y oly e gyetem en tö l töttem , hol a század le g n a g y o b b ph ilosophusa és m eta p h y sik u sa a,


LIEBIG JUSTUS EMLÉKEZETE.

231

tanuló ifjúságot b á m ú la tra és u tán zásra r a g a d ta ; ki á llh a to tt a m egm ételyezésnek e llen t ? Én «is á té lte m ezen szavakban és esz m ékben a n n y ira gazdag, valódi tu d ásb a n és é re tt tan ú lm án y b an a n n y ira szegény id őszakot; életem n ek k é t d r á g a évébe k e rü lt; nem v a g y o k képes az ijedtség és rém ü let k é p é t leírni, m ely elfogott, midőn a m ám orból k iáb rá n d ú lta m . H á n y te h e tsé g e t és k é p esség et lá tta m e szédelgésben elsülyedni, h á n y n a k p a n a sz á t k e lle tt később hallanom életének eltév esztett czélja m ia tt ! A téves irá n y , m elyet a k k o rá b a n a nem zet legnem esebb, legerősebb része, a tanuló ifjú sá g a philosophoktól k a p o tt, a czélnélküli tudás, a k é p telen ség az em beri tá rsa d alo m n ak bá rm e ly irá n y b a n hasznossá lenni, volt eredete a dem agóg fondo rlato k n ak , ezen b e te g és ő rü lt eszm éknek az ál lam ról, a ja v ítá so k ró l és a kö telesség ek rő l. Önbizakodás, gög, hiúság, fen n h éjázás, béna n a g y ra v á g y á s , m ely ön m ag át az elism eréssel túlhalm ozza, m iután a v ilá g n a k azt tőle m eg k e ll t a g a d n i a : ezek ezen em berek tan term eib ő l k e rü ln e k k i.u M iután elég e lfo g u la tla n s á g g a l b irt a n n ak m egítélésére, h o g y az a k k o ri viszonyok közt a ném et eg y etem ek en a v e g y ta n b a n k e l lő leg ki nem képezheti m agát, 1822-ben elh atározta, h o g y P á ris b a m egy, m ely szán d ék án ak létesítését I. Lajos nassaui n a g y h e rc z e g bőkezűsége a részére adom ányozott utazási ösztöndíj á lta l n a g y m érvben elősegítette. P á risb a n , hol sz ak tu d o m án y a L avoisier óta folyvást kitűnő tudósok á lta l á p o lta to tt, G ay-L ussac, T hénard, D ulong s m ások előadásait lá to g a tta , és e lh a n y a g o lt m ennyiségtani ism ereteit pótolta. E m ellett T h é n a rd -n á l az Ecole p o lytechnique lab o rato riu m áb an fo ly ta tta m ár előbb m eg k ezd ett k u ta tá s a it a H ow ard-féle d urr-ezüst fölött. D olg o zatán ak eredm ényét 1823-ban ol v a sta fel G ay-L ussac az A cadem ie des Sciences-ban, m ely o tt b é lta rta lm á n á l fogva n a g y m éltán y lá ssa l fo g ad ta to tt. U g y a n azon akadém iai ülésben v onta m a g á ra H u m boldt S ándor figyelm ét is, ki az ifjú jelen tő ség ét első p illa n a tra felfogta. A z ő n a g y tek in tély e á lta l sik e rü lt neki P á ris legjobb v e g y ta n i intézetébe bejutni és a g a z d ag tudom ányos segédeszközöket felhasználni. M ily befolyással v olt e kö rü lm én y to v áb b i fejlődésére, legjobban kitűnik saját sza vaiból, m ely ek k el első n a g y o b b m üvét „Die Chemie in ih rer A n w endung a u f A g r ik u ltu r und Physiologie 1840 £, H u m boldt S á n d o r n a k felajánlotta. „E beszélgetés (az A cadem ie des Sciences-ban H um boldttal) jövőm nek a la p já t v e te tte meg, á lta la tudom ányos czéljaim ra nézve a le g h a th a tó sa b b és legkedvesebb p á rtfo g ó t és b a rá to t n y e r t e m / * ................................. „E naptól fogva m inden ajtó, minden intézet és dolgozda nyitva á llo tt előttem ; azon élénk érdekeltség, m elylyel ön irántam


232

THAN KÁROLY

vise lte te tt, biztosította részem re m indenkor n a g y ra b e c sü lt tan á ra im nak, G ay-L ussac, D u lo n g és T h é n a rd -n a k sz eretetét és benső b a rá ts á g á t. A z ön bizodalm a n y ito tta m eg előttem a p á ly á t azon cselekvési térre, m elynek becsülettel m egfelelni 16 év óta fo ly v ást törekedtem ." H u m b o ld t a já n la ta fo ly tán G ay -L u ssac őt első ta n ítv á n y a k é n t m agán-dolgozdájáha v e tte fel, m elybe külö n b en csak igen kevesen ju th a tta k be. E n n e k tá rs a sá g á b a n fo ly ta tta k u ta tá s a it a durrezüst v e g y a lk a tá n a k szabatos m eg á lla p ítá sa fölött, m ely n ek eredm ényét G ay -L u ssac 1824 m árczius 22-én olvasta föl a párisi A kadém iában. E dolgozat L iebigre nézve különösen az által v olt n a g y b efo ly ás sal, m ert ezt G ay -L u ssac c a l e g y ü tte sen eszközölhette, és íg y a v e g y ta n i k u ta tá s m ódszereit azok p á ra tla n n a g y m esterétől köz v e tle n ü l s a já títh a tta el. E szerencsés k örülm ény v e te tte m eg alapját L iebig tudom ányos k ik ép eztetésén ek és későbbi n a g y horderejű b u v á rk o d á si tevékenységének. U g y a n c sa k H um boldt' felb á to rítá sa á lta l L ieb ig a ta n á ri p á ly á r a szán ta m ag át, m iután előbbinek b efolyása foly tán azon szükkeblüségből eredő a k a d á ly o k leg y ő zettek , m elyek saját hazájában ta n á ri képesítésének a z ért á llo tta k útjában, m ert külföldi e g y e te m en a v a tta to tt föl tu d o rrá. M iután a gieszeni egyetem en vizsg á lato t t e tt le, m elynek alapján E rla n g e n b e n n y e rt tu d o rs á g a elism erte te tt, 1824-ben 21 éves k o rá b a n a gieszeni egy etem en rendkívüli ta n á r rá n e v e z te te tt ki, hol k é t év u tá n a v e g y ta n n a k rendes ta n á ra lett. I t t 28 éven á t m űködött, és ez a la tt fejtette ki azon ernyedetlen tev ék en y ség ét, m ely k ih a tá sá b a n oly fényes volt, h o g y nem csak sa já t nevét, de az azelőtt a lig ism ert kis e g y e te m et is v ilá g h írűvé tette. A zon k itü n te tő m eghívást, m ely M ünchenből 1852-ben hozzá in téztetett, elfogadván, ezen időtől fogva élete v é g é ig a m üncheni eg y etem en a v e g y ta n rendes ta n á ra , és a részére é p íte tt v e g y tani intézetnek igazgatója volt. U g y a n itt később, 1860-tól kezdve, a bajor tudom ányos A k a d é m iá n a k elnöke volt, és az állam tu d o m ányos g y ű jtem én y ein ek főfelügyeletével bízatott meg. Szellemi tev é k e n y sé g b en dús élete 1873 április 18-án érte végét. L iebig külső é letén ek ezen röviden vázolt k e re té b en oly n a g y szerű és sokoldalú m u n k ássá g o t fejtett ki, m elyet e g y em lékbeszéd szűk h a tá ra i között k e llő le g m éltányolni a lig lehet. E tev é k e n y sé g a tu d o m á n y ra és a m űv eltség re oly n a g y befo ly ással volt, m ely egész jelentőségében m ég á t nem tekinthető, ú g y h o g y a n n a k a la pos kifejtése csak k o ru n k művelődési tö rté n eté n e k írójától lesz várható.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) l ie b ig

justus em lékezete.

M u n k á ssá g a fő leg három különféle tére n nyilvánúlt, a tudó-* m ányos b ú v árk o d ás, a ta n á ri m űködés és az irodalom terén, m e ly e k n e k m indegyikén e g y a rá n t óriási sz o lg á la to t te tt a józan fel világosodás^ a h a la d á s és a m üveit em beriség ü g yének. E három ifá n y ú m űködés egyéniségében összhangzatos egészszé v o lt szeren csésen egybeolvadva. L iebig m int búvár, ta n á r és iró e g y a rá n t n a g y volt. Jelen tő ség én ek fő a la p já t és éltető fo rrá sá t képezte azon tev ék en y ség , m ely et m int e x a c t term észetbúvár fejtett ki. H o g y L iebig n a g y s á g á t á térth essü k , azon k o rb a k e ll k é p z el nünk m ag u n k at, m időn b u v á rk o d á si p á ly á já t m egkezdette. M iután G ay-L ussac m esteri vezetése a la tt 1824 k ö rü l a b u v á rla t szenté lyébe b e v e zettetett, élete feladatáúl tűzte ki a szervi v e g y ta n to v á b b ra vitelét. Ez időtájban a szervetlen te s te k v e g y ta n a a m eg előző évtizedekben a tudom ány herosainak, Lavoisier, D avy, D a l ion, Cavendish, P rie stle y , Scheele, G ay-L ussac, T hénard, D ulong, Berzelius, F a r a d a y stb. rem ek b u v á rla ta i á lta l rövid idő a la tt a tö k é ly n e k m ár igen m agas fo k ára volt fejlesztve. A szervi a n y a g o k v e g y ta n a azonban d aczára a Berzelius á lta l m egkezdett kitűnő k u ta tá s o k n a k m ég rendkívül h á tra m a ra d t, m ondhatnám sötétségben v olt elrejtve. A h a la d á sn a k e tére n ro p p a n t a k a d á ly a i voltak. M indenek e lő tt h ián y zo tt a b u v á rla t módszere. A szervetlen ve g y ü le te k vizsg á latá n á l sik e rre l a lk a lm a z o tt m ódszerek itt nem ve zettek oly könn y en eredm ényekhez. A szervi V együletek az addig szerzett tap a s z ta la to k szerint oly b o n y o lo d o tt szerkezetiteknek tű n te k föl, m ely ellen tétb en látszo tt lenni a v e g y ta n a ddig fölism ert alaptörvényeivel, ú g y h o g y a kishitüek közt azon vélem ény k ezd ett lá b ra kapni, m iszerint a v e g y ta n ezen része oly sik errel m int a szervetlen v e g y ü le te k é soha sem lesz kifejthető: Ez utóbbi felfogást különösen tá p lá lta azon előítélet, h o g y a szervi v e g y ü le te k csakis a szervezetekben rejlő életerő b efolyása a la tt k e le tk ezh etn ek , s ennél fogva csak oly erő u ralm a a la tt jöhetnek létre, m ely n ek lé ny e g e e lő ttü n k teljesen ism eretlen, és a m ely et az em ber h a ta l m ába soha sem lesz képes keríteni. Ez utóbbi körülm ény, m ert előítélet v o lt és erős hiten ala p ú it, a h a lad ásn ak e tére n leg sú ly o sabb a k a d á ly á t képezte. L iebig egy éni n a g y sa já tsá g a i és az e x a ct módszer h a ta lm a s feg y v e re k iv á n ta tta k m eg a rra , h o g y ezen a k a d á ly o k és v elük e g y ü tt a m ö g ö ttü k rejlő előítélet ledöntessenek, és h o g y a tudom ány e tére n is oly diad a lo k a t vívjon ki, m elyek L avoisier k o r á r a em lékeztetnek. Liebig m indjárt kezdetben felism erte a szervi a n y a g o k elemezési m ódszerének fontosságát kitűzött czéljának elérésére. Ezen a n y a g o k alkatrészeinek m eghatározása m ár rég e b b e n a k k é n t tör^


2 34

T H A N KÁROLY*

tént, hogy a kérdéses tes te k n e k lem ért m ennyisége a G ay-Lussac és T h é n a rd álta l szerkesztett készülékben, elégetés által szénsavvá és vízzé a la k ítta to tt át, m elyeknek m ennyisége pontosan m egm é retett. A készülék, m elyben az elérhető volt, annyira bonyolódott, nehézkes és költséges volt, hogy csak a leg ü g y e se b b kisérlők voltak képesek á lta la biztos eredm ényt nyerni, a mi azonban m indig sok időt v e tt igénybe. L ieb ig m ár G ay-L ussac tá rsa sá g b a h 1823-ban m egkezdette e m ódszer egyszerűsítését. K ésőbb, több év ig tartó fáradságos kísérletek után, felhasználva a Berzelius álta l szerzett ta p a sz ta la to k a t is, sikerült neki e m ódszert 1830-baa a szabatoss á g g al p á ro síto tt egyszerűség azon fokára emelni, hogy a szervi an y a g o k elemezése a legkönyebben és leggyorsabban végezhető m ütétellé vált, m ely ezenfelül az elemezézi m ódszerek közt azok közé tartozik, m elyek a legszabatosabb eredm ényeket adják. A L iebig-féle elégetési készülék csak h am ar a leg elterjed etteb b m ű szerek e g y ik e lett, m ag a a m ódszer p ed ig közkincscsé és a tudo m ányra nézve a leg nagyobb m érvben term ékenyítővé vált. H o g y m ennyire m eg lett könnyítve e m ódszer alkalm azása, bizonyítja azon tény, h o g y L iebignek gieszeni laboratorium ában e g y évben több m int 400 elégetési elem ezést h a jto tta k végre. Ez által v ált lehetővé rövid idő a la tt a szabatos tén y ek n ek azon so k aság át kiaknázni, m elyek a szervi a n y a g o k vegyi szerkezetének felism erésére m eg k í v á n t a l a k és a gyors előhaladásnak e téren első feltételét képez ték. A L iebig-féle tekekészülék alkalm azása a v e g y ta n tö rtén etéb en k o rszak o t alkotó jelentőségre em elkedett. H o g y mily terjedelm ű tevékenységet fejtett ki L iebig a tudom ányos búvárkodás terén, legyen elég m indenekelőtt csak azt felhoznom, hogy egyedül a nevét viselő „A nnáién dér Chemie und P h a rm a c ie M czímü évkönyveknek eddig m egjelent 164 kötetében 215 értekezés és közlem ény jelent m eg tőle, valam int 20 nagyobb dolgozat, m elyeket m ás jeles vegyészek tá rsa sá g á b a n végezett. M inden vegyész között ő volt az, a ki saját m ódszere szerint a legtöbb szervi a n y a g n a k m ennyiségi elem zését h a jto tta végre, és a ki a sav ak v e g y i vizsgálatát legnagyobb sikerrel eszközölte. A durrsav feletti k u tatá sait 1822-ben kezdte meg, 1827-ben a cyansavval foglalkozott, mi által lényegesen hozzájárult az isom eria nagyfontosságu fogalm ának m egállapításához. 1829-ben fedezte fel a h ip p u rsav at és előállította a kéncyant. Ezután szabatosan m eg vizsgálta az alm asavat, chinasavat, a rocellsavat, a k ám fort és kám forsavat 1830 bán. U g y a n e k k o r kezdte m eg a növényi égvény dékek (alkolídák) feletti dolgozatát, mely később ezen nagyfontosságű vegyületek v eg y tan i lényegének felism erésére vezetett.



235

1831-ben vizsgálta a chlór b e h a tá sá t a borszeszre, m ely alkalom m al a chlorált és c h lo ra lh y d ra to t fedezte fel, és a chloroform nak legjobb készítésm ódját á lla p íto tta m eg. M int tudva van a chloralhydrat azon v e g y ü le t, m ely leg ú jab b időben m int jóték o n y altató és érzéketlenítő szer igen elte rje d t alkalm azást n y e rt az orvosi g y a korlatban. 1832—33-ban a tejsav, az alm asav, a m ekonsav és bom lási term ényei, a chinasav, az a sp ara g in és a sp ara g in sa v lettek álta la m egism ertetve. 1834— 3^-ig m egvizsgálta a h ú g y sa v at, mándolasavat és h a n g y a sa v a t, fo ly ta tta a k én cy an v eg y ü letek bom lási term ényeinek ta n u lm á n y á t, felfedezte Pelouze társa sá g á b a n az oenanthsavat. E k k o r fogott azon n a g y o b b vizsgálathoz, m elynek czélja volt a különféle czukorfajok és azok átalakulásainak ism er tetése. E k u ta tá so k k é p e zté k k ez d eté t azon későbbi dolgozatainak, m elyeknek tá rg y á t a szeszes erjedés és az eczetképződés elm élete képezték. 1835-ben fedezte fel a borszesz élenyiilési term ényei közt az aldehyd-et, m ely később a szervi v e g y ta n b a n egy fő. fon tosságú fogalom képviselőjévé vált. Ezen időszakban kezdette m eg azon hosszabb kísérlet sorozatokat, m elyeknek czélja volt az aether vegytani lén y eg én ek m egállapítása. V é g re 1838-ban tette közzé a kísérletileg m eg á lla p íto tt tények azon nag y b ecsü összegét, m elyek a szervi sa v ak elm életének a la p já t v e te tté k m eg. Nem csekélyebb fontosságúak- v o lta k azon b u v á rla to k , m elyeket W ö h le r g ö ttin g a i ta n á r társa sá g á b a n h ajto tt végre. Ezek közül kiváló jelentőségűek voltak azok, m elyek a cyansavra (1830), a keserű mandolaolaj a a benzoesav és ezekkel k apcsolatos v e g y ü le te k re (1852), az am ygdalinra, a h ú g y sa v és annak szárm azékaira (1837) vonatkoztak. A felsorolt vizsgálatok le g n a g y o b b része a v e g y ta n i b u v á rla t u g y a n a n n y i rem ekének tekinthető, m elyek a k á r az újonnan m e g álla p íto tt tén y ek számát, a k á r a kivitel szabatosságát, a k á r pedig a tudom ány előbbrevitelére g y a k o ro lt n a g y befolyásukat tekintsük is, oly jelentőségűek voltak, m elyekhez hasonlót a szervi v e g y ta n töténete alig m u tath at fel. Az em lítetteken kivül L iebig igen szá mos szervi és szervetlen v e g y ü le t m eg h a tá ro z á sán a k és előállítá s á n ak m ódszerét p u h a to lta ki, m elyek közvetlen fontossággal birn ak a vegytanon kivül, az élettanra, a gyógyszerészeire, a m ezőgazda sá g ra és az ip arn ak különféle ágaira. Ilyenek tö b b ek között a kálium és nátrium elválasztása a magnéziumtól, a ko b alt és nik k el elválasztása, a hús nedvének vizsgálati módszere , a hug y a n y és konyhasó , v alam int a kéksav m eghatározása , a hugyany, a cyankalium , a kéncyánkalium , a vérlúgsó stb. előállítási módja. Ide sorolandó v é g re azon elemezések hosszú sorzata, m e ly et részint m aga, részint vezetése a latt számos tan ítv án y a h ajto tt


236

T PA N KÁROLY

végre a czélból, hogy a legkülönfélébb ásványvizeknek és a me ző g azdaságra nézve legtontosabb növények ham vának stb. vegya lk a ta m egállapíttassék. A zonban igen téves volna azt hinni, ho g y L iebig-nek legfőbb érdem e az org an ik u s v e g y ta n terén csak a tén y e k szabatos m eg állapítása volt K ezében, m int minden n a g y búvárnak, a kísérleti m ódszer azon világító fáklya volt, m ely a k u ta tá s utjain szolgála táb a n állott. E nnek fényénél saját és m ások eszm éinek következ m ényeit folytonosan ellenőrizte, és íg y m ag át az egyedül biztos módon m egvédve a tévedésektől, rag y o g ó fényben derítette ki az iga zat, mely előtt a sö tét előítéletek ködfátyolkép g y a n á n t foszlottak szét. Ezen hatalm as módszer feletti teljes uralom párosulva volt e n a g y inductiv szellemben a legk iv áló b b egybevetési tehetséggel. Ez tette őt képessé arra, hogy a legbonyolodottabb adatok halm azában az e gyes tények közötti összefüggést felism erhesse és an n ak á lta lá nos kifejezést adhasson. In n ét érthető főbb dolgozatainak azon sajátságos jelleme, hogy horderejűk és jelentőségük sokkal tú l szárn y alta azon tá rg y a t, mely a k u ta tá s kiindulási p o n tjá t képezte. Ily értelem ben véve kiváló fontosságú volt a W öhlerrel véghez v itt kísérleti vizsgálat, m ely az A nnáién dér Chemie und P harm acie III*ik kötetében 1832-ben, következő czím alatt jelent m eg : „U ntersuchungen über das R ad ic al dér B e n z o é sá u re '. K iindulva azon tényből, hogy a keseríí m andolák illékony olaja a levegőn benzoesavvá változik, ezen két testn ek v e g y a lk a tá t szabatosan m eghatározták, miből kiderült, hog y a k eserű m andolaolaj pusztán éleny felvétele által változik á t benzoesavvá. E zután a keserű m andolajból chlor behatása által szárm azott v e g y ü letet vizsgálván meg, ennek eg y éb teste k re való b e h a tá sa által ism ét új vegyüle te k e t létesítettek, m elyeknek összehasonlításából kiderült, h o g y a k eserű m andolaolaj és a benzoésavban e g y összetett alkatrész foglaltatik, mely a könenynyel, élenynyel, kénnel, chlorral, brom m al stb. épen oly veg y ü letek et képez m int valam ely egyszerű test. Ezen alkatrészt, m ely széneny, köneny és élenyből áll, „benzoyl"nak nevezték. A felsorolt tén y ek n ek ily felfogása által e dolgozat á lta l lett főképen az összetett g y ö k fogalm a m egalapítva az o rg a nikus v e g y ta n b a n H o g y mily fontosságot tulajdonított Berzelius e dolgozatnak, kitűnik levelének, m elyet ez alkalom ból hozzájok intézett, következő soraiból : „Az önök által m egállapított tények oly eszm éket ébresztenek, h o g y azokat az organikus v e g y ta n ra nézve eg y uj nap kezdetének tekinthetjük. Ily szem pontból tekintve azt hoznám javaslatba, hogy ez először felfedezett több m int k é t alkatrészből álló g y ö k *proinu


LTEBTG JUSTITS EMLÉKEZETE.

23 7

= a nap kezdete) vagy „orthrin*' (óofh/oz — szürkület) név vel jelöltessék s tb .u Azon n ég y értekezésben, m elyeknek c z im e : U eb er die Constitution des A e th e rs und seiner V erbindungen" tovább fejtette ki az összetett g y ö k fo g alm át és jele n tő sé g é t a szervi v eg y tan b an , és m egm utatta, hog y az a e th e r és borszesz vegyi jellem e le g h e ly e sebben fogható fel a k k é n t, h a az elsőt egy széneny- és könenyből álló g y öknek az „aethvl“ é le n y -v e g y ü le té n e k , az utóbbit pedig ugyanezen g y ö k h y d rá tjá n a k tekintjük. Ezen eszmé vezérlete m el le tt L iebig le g tö b b e t te tt arra, h o g y a szervi v e g y ü le te k b en ezen Összetett g y ö k ö k k ip u h ato lta ssan a k . E fölfogásnak köszönhető, h o g y a bo n y o lo d o tt szervi v e g y ü le te k és az egyszerű szervetlen v e g y ü le te k között igen feltűnő h a so n la to ssá g lön felism erve, m ely nek alapján az előbbiek v e g y ta n i lén y eg e ép oly v ilágosan é r t hetővé vált, m int az utóbbiaké. Szóval L ieb ig ezen b u v á rla ta ina k köszönhető főképen, h o g y az addig szétszórt em pirikus a d a tokból összehalm ozott szervi v e g y ta n szigorúan tudom ányos, m ond ha tn á m bölcsészeti a la p o t n y ert, m ely a tudom ány ezen részét rövid idő m úlva rendszeresebbé és világosabban m eg érth ető v é te tte m ag á n á l a szervetlen teste k v e g y ta n á n á l. E tek in tetb e n csaknem m ég n a g y o b b fontosságú azon b u v á rla ta in a k eredm énye, m elyet a szervi sa v ak v e g y ta n i term észete fölött „U eber C onstitution dér organischen S áu ren " czím a la tt 1838ban te tt közzé a saját nevét viselő évkönyvekben. E dolgozatában L iebig igen n agyszám ú eredeti k ísérleteire tám aszkodva, k é t k i válóan term ék e n y eszmével g a z d a g íto tta a tudom ányt. E g y ik a többaljú sa v ak fogalm a, m ely szerint k é tsé g b e v o n h a ta tla n ú l bizo n y íto tta be oly s a v a k n a k léteiét, m ely ek n ek töm ecse az a ljak n ak nem csak egy, hanem két, három v a g y több eg y e n érték é v e l is képes só k a t alkotni. U g y a n ily m eggyőző m odorban tu d o tt az á ta lánosan e lterjed t ellenkező fölfog’ás daczára a D a v y á lta l m ár ré gebben m eg p e n d íte tt abbeli nézetnek é rv é n y t szerezni, h o g y a sa v a k savanyú sa já tsá g a i nem az éleny, hanem köneny ta r ta lm u k n a k tulajdonítandó, és h o g y a só-képződés egyszerűen a b b a n áll, h o g y á sav ak könenye e g y e n é rté k ű fém m ennyiség álta l h e ly e tte síttetik. E felfogást szabatosan k e resztü lv itte a többaljú sa v ak n á l is. E n n ek tulajdonítandó ismét, h o g y a szervi sa v a k s a já tsá g a i hasonló módon le tte k m eg é rth e tő k m int a szervetlen s a v a k é , és h o g y a sorompó, m ely e g y ré sz t az úgynevezett k öneny- és éleny-savak, m ásrészt a halóid és éleny sók közt oly so k á ig fen n á llo tt, végre leom lott. E n n e k köszönjük főképen, ho g y mai n a p a sav és só fo g a lm a oly á ta lá n o s érvéxiyü szab ato sság g al jelölhető ki, m ely az


*38

THAN KÁROLY

előtt leh e te tle n volt. Á m b á r azon időben, midőn ezen dolgozat m egjelent, an n a k teljes h o rd ere jé t még- a lig le h e te tt m egítélni, mit különösen azon körülm ény is bizonyít, h o g y a benne k ifejtett esz m ék több évtized múlva, h o g y ú g y m ondjam, csak n apjainkban le tte k átalánosan elfogadva, m ost m ár azonban nézeteinknek és fel fo g ásu n k n a k egyedüli biztos a la p já t képezik. Liebig azoknak jele n tő ségétől m ár a k k o r teljesen á t volt hatva, midőn k érdéses é rte k e zését a következő m o n d attal végezte b e : Durch die Nacht f ü h r t m iser Weg zum Lichte.* L iebig m ind ezen b u v á rla ta in a k a tu d o m á n y ra leg n a g y o b b horderejű eredm énye az volt, h o g y azokban kijelölte a v e g y ta n i b u v á rla t azon m ódszereit, m ely ek n ek se g ítség év el az addig e lh áríth a tla n a k a d á ly o k a t a szervi v eg y ü le te k tudom ányos tanú lm án y o zásánál sikeresen le leh etett győzni. L ieb ig ezen a téren valóban á ta la k ító la g h a to tt, és hízelgés n é lk ü l el lehet ró la mondani, ho g y a szervi v e g y ta n n a k újabb m egalapítója ő volt, és h o g y azon n a g y eredm ények, m ely e k e t a tud o m án y ezen á g a a legújabb időben felm utatott, n a g y ré sz t az ő kezdem ényezésének folyom ányai. A további k u ta tá sn a k , a szervi v e g y ü le te k v é g te le n ziláltságába vilá g o ssá g o t ára sz ta n i és a z o k n ak v e g y ta n i lén y e g é t m egérteni csak a k k o r v á lt lehetségessé, m időn ezen irá n y m ár ki v o lt jelölve. M ert valóban nem titk o lh a tju k el csodálkozásunkat, ha m egfon toljuk, h o g y azon csaknem p u sztán ex p erim en tális módszer, m ely a szervi v e g y ta n b a n k ö v e tte tik , és a m ely m ég igen távol van a fejlettsé g azon fokától, h o g y annál, m int a csillagászat, erőm ütan és elm életi term ész e tta n n á l a m athem atikai analysis h atalm as feg y v e ré t alkalm azni lehetne, ha mondom, ezen m ódszer 2— 3 évtized lefolyása a la tt a r r a ta n íto tt m eg bennünket, h o g y az o rganikus v eg y ü le te k föltétlenül u gyanazon tö rv é n y e k n e k hódolnak, m int az inorganikus v e g y ü le te k . E m ódszer s y n th e tik u s része m inden k é t sé g et kizáró b izto sság g a l bebizonyította azt, h o g y a szervi v eg y ü lete k n e k e g y tek in tély e s részét, a m elyről azelőtt m eggyőződésszerüen hitték, h o g y csak az életerő befolyása a la tt létesü lh etn ek a szervezetben, az egyszerű testek b ő l a vegyész labo rato riu m áb an , an n a k kém csöveiben és görebeiben az életerőnek teljes k izárásáv al m esterségesen össze leh e t tenni ; sőt egyes esetekben e módszer á lta l az em beri ész tú lsz á rn y a lh a tja a term észet terem tő kép essé gét, a m ennyiben m illiom ait létesítheti oly v e g y ü le te k n ek , m elyek a term észetben té n y le g soha sem talá lta tn a k . A term észetben példáúl mindössze m in teg y 16-féle egyszerű zsiradék létezik, m ely e k n e k elegyei képezik m ind azt, m it zsír, olaj, f a g y g y ú stb.-nek ne vezünk. A szervi v e g y ta n n a k jelen leg ism ert p rim á r anyagaiból



239

azonban a fönnebbi sy n th e tik u s m ódszer szerint nem kevesebb m int 200 millió különféle fajú zsiradék á llíth a tó elő m esterséges úton. L iebig kezdem ényezésének és e m ódszer továbbfejlesztésének k ö szönhet fr, h o g y jelenleg a jól ism ert szervi v e g y ü le te k n e k oly v e g y tani k é p le te i vannak, m elyekből azo k n ak fontosabb v e g y i á tv á lto zásait, te h á t a z o k n ak összes v e g y ta n i sajá tsá g a it, azaz v eg y ta n i jellem öket, u g y a n azon egyszerű szabály értelm ében ki lehet ol vasni. E k é p le te k m ár nem csak azt fejezik ki, m ily a lk a tré sz e k b ő l á lla n a k a v e g y ü le te k , és m ily súlyviszony szerint fo g la lta tn a k azok bennük, hanem n a g y valószinüséggel m ég azt is kifejezik, h o g y hán y p a rá n y b ó l á lla n a k , és h o g y m ily k ap c so la tb a n vannak ezen p a rá n y o k egym ással. Ezen az organikus v e g y tan előhaladásából fejlődött eredm ények a leg jó ték o n y ab b visszahatással voltak m a g á ra az inorganikus v e g y tan ra és így a tudom ány összességére is. L eg n a g y o b b m értékben e befolyásnak lehet köszönni a v e g y ta n alapfogalm ainak tisztázá sát, m elyek k é tsé g e n kívül kiindulási pontúi fo g n ak szolgálni arra, hogy a m ég leg n a g y o b b részt inductív tudom ány deductiv elm é letének fejlesztését a közelebbi jövőben sikeresen lehessen m eg kezdeni. Előre látható, hogy az eddigi alapokon a ku tatá s tendentiája oda lesz irányozva, hog y azon erélym ennyiségek is sz ab a to ssá g g a l m ogm érhetők leg y en ek , m elyek az egyes p a rá n y o k n a k egym ásra hatásánál nyilatkoznak. Nem kétlem , h o g y ez á lta l a v eg y erély ta n n a k ed d ig teljesen ism eretlen törvényei fognak felfedeztetni, m elyek által a v e g y ta n i jelenségek, m iként a csillagászat és te r m észettannak egyes fejezeteinél m ár rég e b b e n történt, az erőm ű tan fejtm ényeivé fog n ak változni. E k é rd á se k n e k biztos és szaba tos m egoldása h iv atv a van arra, h o g y e téren a bölcsészet a la p eszméiben lényeges változásokat idézhessen elő, a k u tatá s e d d ig g i ko rlá tait m eg tág ítsa és oly talá lm á n y o k ra vezessen, m elyeknek üdvös befolyását a k u ltu rá ra és a társad alm i viszonyokra ez idő sze rin t sejteni is alig lehet. L iebig 1839 óta tudom ányos tevékenységében e g y új irá n y t kezdett meg, m elynek feladata volt a v e g y ta n alkalm azása a nö vényi és állati szervezetek táp lálk o zási törvényeinek felism erésére. E tevékenységre leginkább 6 volt hivatva, m ert a szigorú (exact) b ú várkodás m ódszereinek h a ta lm a s fegyverével felszerelve, a v e g y tan törvényeit, a n n a k idevágó tényeit, és a veg y tan i erők term é szetét a leg b e h a tó b b an ism erte, m elyekhez e g y én i kitűnő te h e t ségei csatlakoztak. Ezen k ép esség ek ily szerencsés eg y esítésén ek lehet köszönni, hogy fényes d iad alt vivott a tu d o m án y n ak oly té


240

than károly

ren, m elyen azon időtájban a h a lla tla n h átram arad ás, az előítéletek, a m egrögzött szokások és a nyers em píria következm ényei a középszerűséget m ár kezdetben k é tsé g b e e jte tté k volna. L iebig n a g y szellem e e sajnálatos viszonyok egész je le n tő s é g é t a kulturai hala dás m eg g á tlá sá ra m ár korán b e lá tta és azon, m ondhatni, hősies küzdésre szánta m ag át, m elyet 30 éven túl az ig az sá g k id erítésé nek és az em beriség legközvetlenebb é rd e k é b e n bám u lato s erélylyel és fényes eredm énynyel folytatott. Midőn e tevék en y ség ét m eg k e z d e tte a v e g y ta n a lap tö rv én y ei m ár biztosan fel v o ltak is merve. Azon felül a v eg y tan és az élettan igen n a g y számú ide vágó té n y t állapított m eg. Ezek között azonban a 2 összefüggés v a g y éppen nem. volt m ég ism erve, vagy csak igen hiányosan v a g y épen tévesen. Ó volt első, ki e téren a szigorú búvárkodás m ódszerét m eghonosította, és ez á lta l az alig átte k in th e tő tények halm azába v ilá g o sság o t .árasztott, a közöttük létező összefüggést m ag a sa b b szem pontból felfogta és azoknak általános kifejezést tu d o tt' a d n i; szóval ö volt, ki a növények és á llato k táplálkozá sára vonatkozó ism e re te k n e k tudom ányos és bölcsészeti alap ját m egvetette. L ie b ig e tevékenysége által nem annyira szorosan v e tt szaktu dom ányának előbbrevitelén fáradozott, hanem inkább a m ár m eg levő v e g y ta n i tö rv én y ek jelentőségét m ás rokonszakm ára nézve t á r t a f e l ; és ez á ltal oly azelőtt nem sejtett ig az sá g o k a t derített ki, m elyeknek következm ényei az em beriség anyagi életének sa r kalatos feltételeit egészen új világosságban tü n te tté k elő, és- így a m űvelődés legközvetlenebb érdekei körül oly érdem eket szerzett, m ilyennel k o rtársai közül alig dicsekedhetik valaki. Ehhez járúl még, h o g y a n y e rt eredm ényeket nem csak tudom ányos b éltartalm u k és g y a k o rla ti jelentőségük által, hanem előadásainak, beszédeinek és különösen irály án ak rendkívüli v ilág o sság a által a nem szakem be rek előtt is érth ető v é tu d ta tenni. Á m b ár kétségtelen, hogy azon lendület, m elyet a szervi ve g y ta n tudom ányos részében előidézett , elégséges volt arra, hogy h allh a ta tla n n á te g y e nevét, valam int az is kétségtelen, hogy ezen m ásik tev é k en y ség én ek kizárólag amaz képezte alapját, sőt amaz tette ez u tó b b it le h e ts é g e s s é ; mind az által bizonyos, hogy a táplálkozás v e g y ta n i törvényeinek fölfedezése és azoknak szeren csés összekapcsolata a g y a k o rla t igényeivel kép ezték tevékenysé gé n e k azon részét, m elyek nevének k e g y e le tes tiszteletet szaktudo m ányának pedig azelőtt nem ism ert tek in tély t szereztek minden népnél, m ely a m űveltségre igényt tarthat.


241


L ássuk ezek után n a g y érdem ei.

miben

állo tta k főképen ez épen érintett

Századok óta látták, hogy a földbe elvetett m ag, a napvilág, h a rm a t és eső befolyása a la tt növénynyé fejlődik, m ely gyüm öl csöt terem . É pen így századok ó ta tap a sztalták , h o g y a talaj m eg művelése a term ést szaporítja és hogy e term ést trá g y á z ás által fokozni lehet. Mivel a trá g y a végelem zetben szintén a földnek te r méke, a talajban e g y rejtélyes erőt tételeztek fel, m elynek tu la j donították an n ak term őképességét. H o g y a „talaj e re jé n ek “ lé nyege m iben áll, arról senkinek sem volt tudomása. A nyers empiria által szerzett tapasztalás alapján azt hitték, h o g y a kellő m arh a állom ánynyal ellá to tt bárm ely földbirtokon, a term elésben levő növényeknek bizonyos v áltoztatása m ellett, a trá g y a m ennyisége tetszés szerint g y a ra p íth a tó . M iként a m unkát végző állatnak, hogy ism ét erőhöz jusson, táp lá lé k ra és pihenésre van szüksége, ú g y ta r to ttá k azt a földerőre nézve is, m elynek táp lá lé k a a trá g y a , pihenése az ugar. M ivel a m ezőgazdáiiak szorgalm a és ügyessége és a vetőm ag helyes sorrendbeli v á lto ztatása m ellett, a term és g y a k ra n növekedett, a g y a k o rla t em berei m eggyőződéssel hitték, hogy a kellő időjárás befolyása a la tt a n a g y term és létesítése csupán a mezőgazda ügyességétől fü g g ; m ig a term és álta l k i használt talajerő, a pihenés és a fen n érin tett módon term elt m arhatrá g y a által nem csak teljesen visszaállítható, de m ég jelentékenyen növelhető is. Ezen hitnek m egfelelőleg a m ezőgazda L iebig előtt 1840-ig fő leiad atán ak tartotta, a d o tt terjedelm ű földbirtokán a lehető legn a g y o b b g a b n a és húsm ennyiség term elését, a lehető legkevesebb költséggel, azaz ú g y létesíteni, h o g y v a g y épen semmi, v a g y le g feljebb a sa já t birtokán term elt m arh a -trág y á v a l tá p lá lta talaját, anélkül, h o g y m ég ezen felül is g o n d oskodott volna a talaj erejé nek visszaállításáról. Mivel a m ezőgazda nem tudta, hogy m iben áll a talaj erejének lényege, hosszú időn á t sejtelm e sem volt a r ról, h o g y ily gazdálkodás m ellett lassa n k é n t kincses tőkéjét paza rolja el, m it jó hiszem ben n y e re sé g n e k tarto tt, holott tulajdonképen fokonként földbirtokát k irab o lta, és íg y öntudatlanúl sa já t m aga, utódjai és hazája ellen vétkezett. L ie b ig tudom ányos b ú v á rk o d á sa in a k köszönhető, h o g y e kö* vetkezm ényeiben súlyos és szerencsétlen tévedést egész valójában felismerte, a n n a k okait m inden részletekben kid erítette és orvos lásának egyszerű m ódját kijelölte. Sőt a m ennyire a m űveltség elen állapota m ellett lehetséges volt, e borzasztó előitéletet kiküszöTermészettudoraányi Közlöny, VI. kötet. 1874.

l6


THAN K Á R O L Y

bölte, és a tudom ányos búvárkodásokon alapuló új elveknek g y a korlati érvényt is szerzett. M iután a m últ század végén és a jelennek elején a tudom ány le g n a g y o b b búvárainak fényes felfedezései által a veg y tan új ala pot nyert, leginkább Lavoisier, P riestley, Senebier, Ingenhous és de S aussure v oltak azok, kik a növényi életet kisérő légzési folyám atot felism erték, és különösen a k é t utóbbi a növények te nyésztési viszonyainak tudom ányos tanúlm ányát m egkezdette. E búvárok b á r sok nagyfontosságú tényt állap íto ttak m e g , ezek között az összefüggést azonban m ég csak töredékesen ism er h e tté k föl. Ezen alapokon indúlt m eg Liebig, midőn a növények tá p lá l kozásának veg y tan i törvényeit kezdette tanúlm ányozni. A z elődei á ltal m egállapított tén y e k e t felhasználva, azokat részben új kísér le te k által g y a ra p ítv a , itt-ott a tév e se k e t helyreigazítva, ő derítette fel e tén y ek n ek n a g y hord erejű jelen tő ség ét a növények táp lá lk o zási folyam atára oly teljes összefüggésben, m elynek köszönhetjük azt, h o g y jelenleg e főfontosságú növényi élet rejtélyes titk aib a m ár m élyebben pillan th atu n k be és annak lényegesebb v e g y ta n i törvényei felett tiszta á tte k in té s t nyertünk. Ez óta tudjuk egész határozottan, h o g y az élő növényi szer vezet lényeges alkatrészeinek a la p já t a következő v e g y ile g e g y szerű testek képezik, ú. m. a széneny, hydrogén, oxygén, nitrogén, továbbá a kén, phosphor, silicium, chlór. mészeny. m agnésium , k á lium, nátrium és vas. Ő m u tatta ki, h o g y e különféle elem eknek miféle vegyületei alk a lm a sa k arra, hogy az élő növény á ltal föl vétethessenek, teh á t hogy mily a n y a g o k szolgálnak a növényre nézve tápszerekül. M indenek előtt határo zo ttan k iderítetté, hogy a növények legfontosabb elemi a lk atrészü k et a széneny t, csakis a lég aíak ú szénsav alakjában v eh etik fel. M int tudva van, a szénsav a szénenynek azon igen egyszerű vegyülete az élenynyel, m ely a szén elégetésénél is keletkezik. Ez által m ár egy n a g y előítéletet döntött m eg, m ely a m ezőgazdászatban e g y dogm a jelentőségével birt, értem az úgynevezett hum us elm életet. U gyanekként tudjuk jelenleg, h o g y a hydrogén, és oxygén, főképen víz alakjában, az o x ygén ezenkívül a szénsav és különféle sók alakjában ju t a növény szervezetébe, hol az életm űködés foly tán nagyobb része tiszta o x y g é n -lé g alakjában, kilégzés által, ismét a levegőbe jut. Á ltala tud ju k továbbá, hogy a növények a nitro g én t nem képesek közvetlenül a levegőből felvenni, hanem hog y ezen elemnek átsajátítható a lak ja azon hy d ro g én vegyülete, m elyet a vegyészek


LÍEBIG JUSTUS EMLÉKEZETE.

am m óniáknak neveznek. A növény többi elemi alkatrészeire nézve pedig kim utatta, hogy ezek csakis bizonyos sónemü v e g y ü le te k alakjában s a já títta tn a k át. E sók a phosphorsavnak, kénsavnak, szénsavnak, kova- és sósavnak, a mészeny. magnézium, kálium, nátrium és vassal k é p z ett különféle vegyületei. K é tség b e vonhatlanúl bebizonyította ezek u tán Liebig, hogy a növények tápszerei pusztán inorganikus, azaz ásványvegyületekből állanak, m ilyenek a szénsav, víz és am m óniák, to v áb b á a fönnebb em lített sók. A három első lé g a la k b an a levegőnek lényeges alkatrészeit képezvén, végelem zetben azokat a növények a k ö r nyező levegőből és a talaj légeiből veszik fel. E llenben a sók el nem illanó te s te k lévén, lég alak o t fel nem vehetnek, ennélfogva k izárólag csak a term ő földből eredhetnek. Ezen sók jelen létét a föld term ő réte g é b en vegyi elemezés által m indenkor ki lehet m u tatni, mind m inőségileg, mind p e d ig m ennyiségileg. L ieb ig n ek ezen a téren azonban legfőbbb érdem e az volt, hogy kim utatta, m iszerint a növény szöveteit és nedveit képző tu laj donképeni organikus vegyületek a n apvilágosság és nedvesség közvetítése folytán csak ak k o r keletkezhetnek a szénsav, víz és am m óniákból, h a a fönérintett sók bizonyos m ennyiségben és m eg határozott viszonyok szerint szintén fölvétettek a növény által a ta la j ból. Ezen sók kellő m ennyiségének jelenléte _nélkül eg y éb k én t legkedvezőbb feltétetek m ellett sem válto zh atn ak a szénsav, víz és am m óniák azon v együletekké, m elyek a növények szerveit és k ü lö n ö sen azoknak le g tá p lá ló b b részeit a fehérnyéket, zsiradékokat, a czukrot, kem ényítőt, a s e jta n y ag o t stb. képezik. Szóval e sók vegyi köz vetítése nélkül a növények inorganikus táp lá lé k a i nem változhatnak á t organikus vegyületekké. D e a tudom ány itt m eg nem állapodott, hanem egyes bajn o k ai nak k ita rtó m unkálkodásai által sik erü lt az élő szervezetek rejtélyes vegym ühelyeibe m élyebben is bepillantani és ezen egyes sóknak k ü lönleges jelentőségéről is némi tudom ást szerezni. Szabatos m ennyi ségi elemzések kétségen kívül helyezték, ho g y ezen e gyes sók mindenikéből minden egyes növényben igen különböző, de ugyanazon növényre nézve a fejlettség és helyi viszonyok szerint bizonyos ha táro k között ingadozó m ennyiség van jelen. U g y a n ily vizsgálatok derítették ki azt is, hogy a n ö v é n y e k egyes szerveiben ezen sók egyes fajai m en n y iség ü k re nézve föltűnően túlnyom ók, m íg a többiek h á t térb e szorúlnak. í g y példáúl a gabnaszembfcn túlnyom ó a phosphor savas kálium és m agnézium, m ig a többi sók m ennyisége a rá n y la g m indig sokkal csekélyebb, ellenben a szalm ában túlnyomó a kovasa vas kálium, m íg a többiek jelentéktelenek. Ezen viszonyoknak beha16*


244

THAN K A R O L Y

tóbb tanulm ányánál a leg nagyobb m érvben valószínűnek látszik, hogy az egyes tápláló sók m indegyikének m eghatározott rendeltetése van a növény szervi a n y a g in a k veg y i képződésénél. í g y példáúl alig szen ved kétséget, hogy a fehérnyenem ü a n y a g o k keletkezésénél legfon to sa b b a k a phosphorsavsók ; áz organikus $avak, a czukor és kem é nyítő képződésénél a kálium sók, a sejtanyag képződésénél a mészsók és íg y tovább. K özvetlenül L iebig előtt teh á t azt ta rto ttá k , hogy a növényi szervezet az életerő befolyása a la tt más, és különösen bom lásban levő szervi a n yagokból (humus és trá g y a ) sajá títja át táplálékát. Mig a növényekben foglalt ásványrészeknek fontosságot nem tu lajd o n íto tta k , és azok jele n lé té t inkább véletlennek hitték; addig L iebig a szigorú buvárlat hatalm as fegyverével minden k é tsé g e t kizáró biz tonsággal bizonyította be következő tételének igazságát : Minden zöld növénynek táplálékát inorganikus vagyis ásványanyagok képezik B árm ily egyszerűnek és szerénynek látszik is ezen tétel, ki előtt a v eg y tan törvényei, és a m ezőgazdasági g y a k o rla t főbb vonalaiban ismeretes, az könnyen be fogja látni, hogy a n a g y búvár kezében főképen ezen kis tétel volt azon kulcs m elynek segélyével a g azdasági g y a k o rla t okszerű m ag y arázatán ak titkaihoz hozzáfér hetett. E zeknek kiderítése az előítéletek és téves nézetek egész s e re g é t eloszlatva, e g y ú tta l a földmivelésnek tudom ányos alapot alkotott. A fönebbi téte l segélyével a vegytudom ánynak m ár rég m eg á lla p íto tt törvényeit és elveit úgyszólván csak egyszerűen al kalm aznia kellett, hogy a czélt elérje. E zután teljesen érthető volt m iben áll a talajerő l é n y e g e ; egyszerűen abban t. i. hogy a növény táplálkozásához m ulhatatlanul m egk ivántató ásványos táp a n y a g o k a talajban annyi és oly viszonylagos m ennyiségben legyenek meg, a m ennyit azon nö vény term észete m egkíván, m elyet a kérd éses talajon előnyösen term eszteni akarunk. E rre nézve azonban fődolog , hogy ezen alkatrészek a talajban ne csak e g y á lta lá b a n jelen legyenek, hanem abban egyszersm ind oly. v e g y ü le te k (sók) a lak jáb an foglaltassa nak, a mely alakban a növény azokat m ag áb a felveheti. Ebből látható m ért fektetett L iebig oly nag y súlyt, a növények ham vának a hum us és a különféle trágy an em ek n ek valam int a ta lajnak vegyi elemezésére. Ezen tá rg y a k v e g y a lk a tá n a k összehasonlítása álta l L iebig könyen érthető m a g y a rá za to t a d o tt a földmivelési g y a k o rla t által évszázadok óta m egállapított tapasztalatoknak és m iveleteknek.



245

A földben foglalt ásványos részek, m ielőtt elm állottak volna, oly alak b an v a n n a k jelen, m elynél fogva azoknak leg n ag y o b b része a növények á lta l a talajból fel nem vétethetik. A szántás és az avval szoros k ap c so la tb a n levő m iveletek által a term ő földréteg a p ró ra d a ra b o lta tv á n és fe lfo rg a tta tv á n , a levegővel és vízzel sok kal nagyobb felületen jő érintkezésbe m int e nélkül. E nagyobb felület minden pontján elő áll a levegő élenyének és szénsavának, valam int a h arm at és eső víznek veg y i hatása. E vegyi h a tá sn a k tulajdonítandó hog y részint a földben eredetileg bennfoglalt, részint p edig a hozzá e le g y íte tt szerves h ulladékokban foglalt ásványos alkatrészek, oly v eg y ü le te k k é (sókká) a la k u ln a k át, m elyeknek alak jáb an a növények által felvétethetnek. U g y an é h a tá s m a g y a rázza a föld pihenésének, az u g arn ak jó ték o n y sá g át midőn hoszabbidő lefolyása a la tt az ásványos részek ezen alkalm as a la k b a n nagyobb m ennyiségben változhatnak á t és g y ű lh etn e k m eg a talajban. Ebből teljesen érthető a víz jótékony h a tá sa a term ő földre, mely változatlan alakban is igen nag y m ennyiségben vétetik fel a növényzet által és ezen felül a növényi vegyületekhez m egkíván ta ié hydrogént szolgáltatja. M ár ezen kettős szerepénél fogva a víz a legfontosabb növényi tápszerek közé tartozik. Ezen felül azonban a víz a levegőben, valam int a hum us és a trá g y á b a n fo g lalt szénsavat és am m oniakot m agába vevén, oldóképessége a talaj és trá g y a ásványos alkatrészeire nézve n a g y m értékben fokozódik. A z így felodott ásványos részek a víz közvetítése által a talaj termő rétegébe szivárognak, s itt, m int W ay, Thom son és L iebig kísérleteiből tudjuk, a phosphoravnak, a k o vasavnak kálium - és ammoniumsói, m elyek épen a term ésre nézve legfontosabb anyagok, az elm állott föld felületi vonzása által visszatartatnak, íg y a termő föld egész likacsos felületén szétoszlattatnak és azon a la k o t veszik fel, m elyben legelőnyösebben érintkezhetnek a növény g y ö kerének felszívó szerveivel. Ez a legelső és legszükségesebb fel tétele a növény táplálkozásának, m ert csak ezen az úton ju th a tn ak e tápszerek a növény szervezetébe. A váltógazdaság előnye azon alapszik, hogy a különféle te r mések a föld ásványos tápszereiből különböző m inőségűeket és egyenetlen m ennyiségeket vonnak el. A term és változtatása á lta l te h á t azt lehet elérni, h o g y a talaj azon ásványos táp szerek re nézve, m elyek az épen term ésben lévő növényzet által ig én y b e nem vétetnek m integy u g a rb a n van. Ezen alapon volt képes L iebig a ko rh an y (humus) és a trá g y a h a tá sá n a k szabatos értelm ezést adni, és azoknak valódi ér ték ét és jelentőségét m eghatározni,


246

THAN K Á R O L Y

A szervi any ag o k korhadásánál h átram aradó fekete töm egre, a k o rh an y ra nézve, L iebig bebizonyította,, m iszerint annak jótékony ha tá sa főképpen abban áll, hogy a levegő befolyása által folyto nosan n a g y m ennyiségű szénsavat keletkeztet, azon kivül likacsossága á lta l felületén g y a k o ro lt vonzása által jelentékeny am m óniák m ennyi séget sürit m eg környezetéből. Ez álta l egyrészt elősegití a növény azon szerveinek kifejlődését, m elyek által az, többi tápszereit a kellő m ennyiségben felvenni képes 5 más részt pedig a belőle fejlődő szén sav feleslege által igen jótékonyan h at a talaj ásványrészeinek fel oldására és íg y egyszersm ind a növény által felvehető ásványos táp sz e re k m ennyiségét is növeli. A hum us te h á t csak közvetve van jótékony befolyással, de egym aga, mivel ásványos táp a n y a g o k a t nem tartalm az, egyáltaljában nem volna képes jó term ést léte síteni. Az állati trá g y á n a k kiválóan jó té k o n y vegyi h atása a term ésre szintén megszűnt rejtélyes lenni L iebig óta. A t étel és a tak a rm á n y ásványos részei végelem zetben a term ő földből k e rü l nek ki. A talajból kivett ezen ásványos részek az állatoknak folyé kony és szilárd hulladékaiban benfoglaltatnak és a trá g y á v a l azok nak eg y részét ism ét viszaadjuk a talajn ak és íg y an n ak m ég m eglevő erejét v a g y term őképességét növeljük. Ezen felül a trá g y a széneny és légeny tartalm án ál fogva szintén jótékony hatású a m ennyiben, m iként a humus, a levegő b e h a tá sa folytán folyvást szénsavat fejleszt, légeny tartalm a p ed ig rothadás folytán ammoniak vegyületekké alakul át, m elyek a növénynek szintén fontos tápszerei. A zonban a term ésre nézve ezen szénsav és am m óniák csak annyiban é rté k e síth e tő k , a m ennyiben a trá g y á b a n azon ásványsók is jelen v a n n a k , m elyek kiváltképen a m ag egész séges kifejlődésére nélkülözhetetlenek és abban a növény életfolya m ában jelen ték en y m ennyiségben összegyűlhetnek. A zelőtt a trá g y a é rté k é t annak tulajdonították, h o g y a kor hadás folytán hum us képződik belőle, m elyről az előítélet azt tarto tta , hogy a föld term ő erejét képezi. L iebig bebizonyította hog y ezen előítélet az oknak és okozatnak összetévesztéséből ke letkezett. A m ely szántóföldben u gyanis az ásványos tá p a n y a g o k kellő a la k b a n és m ennyiségben jelen vannak, az a z : a m ely föld term ékeny, ab b a n több szervi hulladék és így több humus fog öszegyülni m int oly talajban, a m élyből az ásványos tápan y ag o k hiányoznak és ennélfogva nem term ékeny. Szénsavat és am m oniákot nem csak a hum us és a trá g y a által k ap a növényzet ; ezeket, m iután lég alak u ak és a levegőben tén y leg előfordulnak, a levegőből is m egkapják, ellenben az, mit a levegőből nem, hanem a trá g y á v a l kapnak, azon ásványos sók


LIEBIG JU STU S EMLÉKEZETE.

247

m elyek szerveinknek, de különösen a m agnak kifejlődésére o k vetlenül szükségesek, és a m elyek nélkül a földm ivelés czéljaira nézve a növényeknek többi t á p l á lé k a : a víz, a szénsav és az am rtioniák nem értékesíthetők. In n é t láth ató tehát, 'h o g y a trá g y a valódi értéke sem televényképző sajátságában, sem am m oniak-tartalmában, hanem főképen annak ásványos részeiben rejlik. E bből érthető egyszersm ind Law es és K uhlm an kísérleteik eredm énye, m ely szerint eg y font am m oniaknak, m ely a guanóban foglaltatik, 5-ször a k k o ra h a tá sa van a term elésre, mint ugyannyi am m oniaknak v a la m ely egyszerű am m oniasó például kénsavas ammonium alakjában. Világos, h o g y ezen nagy o b b hatás csak onnét származik, m ert a g uanóban az am m oniakon kivül a p h o sp h o rsa v n a k mész- és kálium sói is bennfoglaltatnak, m elyek szintén h a tn a k és az am m óniák h a tá sá t négyszerezik. Egészen ezen módon értelm ezhető egyes m esterséges trá g y á k nak azon feltűnő sajátság a, hogy bizonyos term észetű talajon és bizonyos növény term elésére nézve feltűnően jó h atást g y a k o ro ln a k , míg ugyanazon trá g y a más talajban vagy másféle növényre nézve igen csekély előnyt tü n te t fel. A lehető legjobb term őképességgel biró talajon például a guanó v a g y csontliszt által létesíthető te r m éstöbblet a rá n y la g igen csekély a term ésnek azon csodálatos foko zásához k é p e s t, m elyet ugyanezen a n y a g o k a kim erült angol szántóföldeken előidézni képesek. D e ki győzné L iebig n a g y b ú várkodásainak minden részletét csak érinteni is. E helyen azonban nem h ag y h ato m említés nélkül idavágó tanainak azon részét, mely a nem zetgazdaságra nézve egyáltaljában, hazánkra mint íöldmivelő országra nézve pedig különösen a legsark alato sab b életkérdések e g y ik ét képezi. N ag y b uvárunk k u tatá sai szerint minden k é tsé g e n felül be van bizonyítva azon term észeti törvény, m ely szerint különben egyenlő k örülm ények közt : „A termés nagysága a termő réteg felületén jelenlevő tápanyagok viszonyos és összes m ennyiségétől f ü g g '1, to v áb b á hogy A jó termések maradandók csak akkor lehetnek, ha ezen táp anyagok mennyisége a termő rétegben folytonosan ugyanaz marad E tételek képezik az okszerű m ezőgazdaságnak alapját. K é r dés, a földmivelés jele n le g szokásos eljárása m egfelel-e ezen te r m észettörvények követelm ényeinek ? Liebig csaknem kézzel foghatólag bebizonyította, ho g y nem felel meg. M inden föld term ő ré te g é b e n m eghatározott m ennyiségű á s ványos táp a n y a g van jelen, m ely önm agától a term észetben nem szaporodik. E m ennyiségnek a rá n y la g csekélyebb része a földmi-


24 8

THAN KÁROLY

veletek és a levegő h a tá sa által a term ő réteg likacsos felü letén oly a la k b a n foglaltatik, ho g y az a növények által felvehető, m ig a m ásik a rá n y la g n a g y o b b rész oly állapotban van jelen, m ely nél fogva nem vétethetik fel a növények által. Ez utóbbi rész alkalm as a la k já t csak folytonos mÍvelés és a levegő h a tá sa által az évek hosszú során át veszi fel. M inden term éssel, m elyet a szántó föld szolgáltat, az ásványos táp a n y a g o k n a k e g y részét kiveszszük, és ha azokat e g y á ltaláb an a a földnek ismét vissza nem adjuk, világos dolog, h o g y a term ések bizonyos sora után a tá p a n y a g o k n a k kevesbedniök és elfogyniok kell. M iután ez által a növény kifejlődésénék egyik, és pedig életbevágó f e ltlte le a földben nincsen m eg, a növény nem képes többé a szénsav, víz és am m óniákból szerveit felépíteni, és innét könnyen érthető, hogy a föld ezen állapotban nem képes többé term ést adni, az az ki van m erülve. M iután a ny ers tap asztalás is igazolta, h o g y minden trá g y á zás nélkül a szántó földek term ő képessége h am ar csökken, sőt h o g y a talaj e nélkül a rá n y la g h am ar kim erül, a p ra k tik u so k n ag y haladásnak jelen tették ki a földm ivelésben 'divó trá g y á z ást azon állati hulladékokkal, m elyek az istálóból kerülnek ki, valam int az evvel összefüggő váltó gazdaságot. A tapasztalás ugyanis n a p o n k é n t bizonyítja, h o g y ily kezelés m ellett a term ések jelen ték e nyen fokoztatnak, miből a g y a k o rla t em berei azt következtették, hogy a fönebbi eljárás által a tala jn a k term ő k ép esség e is m aradandólag visszaállíttatik. L ieb ig épen azt m u tatta ki, ho g y ez a hit a leg sajn álato sab b csalódáson alapszik. A talajból tak a rm á n y a la k jáb an k iv ett ásványos a n y a g o k az állatok táplálkozásánál ezeknek szervezetébe ju tn a k . E zeknek egy kisebb része csont és hús a la k jában áz állati szervezetben visszatartatik, m ás része azonban az á lla ti hulladékokban ism ét kiválik és m int istá ló trá g y a a szántó földre hordatik. íg y te h á t a tak a rm á n y alakjában kivett ásványos any ag o k e g y része a ta la jn a k ismét viss-zaadatik. Az ásványos t á p a n y a g o k n ak azonban sokkal jelentékenyebb és az em ber táp lá lk o zására nézve legfontosabb része, g a b n a alak jáb an vétetik ki a talajból. Ezen rész a m ostani földmivelés g y a k o rla ta szerint a szántó földnek soha vissza nem adatik. U g y a n é sorsban részesül a takarm ány á ltal kivett ásványsók azon viszonylag kisebb része, mely az állatok h ú sá b a és csontjába v é te te tt fel. Igen csekély böl csesség elegendő an n ak belátására, hogy ily eljárás m ellett a ermő földeknek épen azon alk a tré sz e k re nézve, m elyek végelem zetben a csont- és hústerm elésre a legfontosabbak és semmi más által nem pótolhatók, előbb utóbb ki kell merülniök.



249

A ta k a rm á n y term elés á ltal különösen az érhető el, hogy a növényzet e fajának m élyebbre ható gyö k erei által a talaj alsóbb rétegeiből is kiszedetnek az ásványos táp an y ag o k , és később egy részük istáló-trágya alakjában a tala jn a k felső, gabnaterm ő réte g éb e helyeztetik át. Ezen eljárás által a felső term őrétegben a tá p a n y a g o k az alsó réteg ek ro v ására szaporítatnak. Ehhez járu l m ég a hum usból és trá g y á b ó l fejlődő szénsav hatása, m elynek közve títésével a term ő réteg b en különben is bennfoglalt ásványos tá p a nyag o k n ak nagyobb része veszi fel u g y an azon idő a la tt azt az alakot, m ely a növény táp lá lá sá ra alk a lm a s; mint ez a hum us és trá g y a szaporítása nélkül nem tö rté n t volna. Ez oka annak h o g y az úgynevezett intensiv földművelés nag y o b b term éseket létesít, nem pedig az, m intha e m űveletek á lta l a talajnak term ő képessége g y a ra p íta tn é k . M int L iebig kife jezi: a nag y o b b term ések nem onnét szárm aznak m intha a term ő föld tá p a n y a g o k b a n g a z d ag a b b á té te te tt volna, hanem azon m es terkedésen alapulnak, m ely á lta l a talaj a kérdéses tá p a n y a g o k tól ham arább m egfosztatik. M indaddig m íg az ásványos tá p a n y a g o k n a k csak azon cse kély eb b és kevésbbé fontos része a d a tik vissza a talajnak, m ely tak a rm á n y ala k já b an v é te tik ki belőle, ellenben a gabna, hús és csont a la k já b an kivett n a gyobb m ennyiségű és fontosabb ásványos alkatrészek vissza n e m a d a tn ak , a talaj táp erején ek m aradandó fenn tartásáról, az az okszerű földm ivelésről szó sem lehet. Ez pedig annyival kevésbbé lehetséges, m ert a trá g y á n a k folytonos alkalm a zása legfeljebb elősegíti azt, hog y a leglényegesebb á sv á n y tá p lá lékok (a phosphorsavsók) gy o rsab b an vétessenek ki a talajból m íg épen ezeket az istálótrágya, v e g y a lk a tán á l fogva, legkevesebbé k é pes pótolni, ellenben oly ásványos a n y a g o k túlságos m ennyiségét sz o lg á lta tja a term ő rétegnek, m elyek a g a b n a term elésre in k áb b á rta lm a sak és a szántó földeknek eldudvásodását idézik elő. Ily értelem ben L ieb ig az eddigi európai földm ivelést m éltán nevezte el „rablógazdaságnak", m ely m ellett a term őföldek kim erülésének előbb utóbb be kell következni. M iután L iebig m indezeket az igazságról való m eggyőződés ih lettség én ek hangján k im ondotta, m egjelölte egyszersm ind azon módot, mely á lta l a szomorú következm ények elháríthatók. Ez egysze rűen abban áll, hogy adassék vissza a talajnak, azon ásványos tá p a n y a g o k összesége, m ely belőle a term ések által folyton kivé tetik, mi legegyszerűbben, a term észeti viszonyoknak és a nem zetgazdaság követelm ényeinek leginkább m egfelelőleg eszközölhető az által, ha a g a b n a hús és csont által elvont ásványos any ag o k


THAN K Á R O L Y

250

az em ber és állato k hulladékainak és csontjainak alakjában ismét visszaadatnak a term őföldnek/ mi által egyszersm ind a tisztaság és közegészségügy legfontosabb és m ár csaknem kiáltó követelm ényei nek is elég tétetn ék . Ehhez semmi egyéb, m int egy kevés belátás , és erélyes jó a k a ra t k ivántatnék m eg az illetők részéről. M indezt az em píriához tap a d t p rak tik u so k g y a k ra n szánakozó m osolylyal „theoriánaku nevezik. E k k o r azonban elfeledik, hogy a szigorú b u v á rla t eredm ényeinek általánosítása nem azonosítható a spekulatív bölcsészet theoriáival. L iebig gyönyörűen jellemzi, a jelenlegi földmivelés és követ kezm ényeinek fokonkénti folyam atát követkéző szavaiban.*) „E leintén v a g y a szűz talajban egyrem ásra g a b n á t term elnek, és h a a term ések apadnak, fölcserélik a term ő fö ld e k e t; a benépesedés lassanként e ván d o rlásn ak véget vet, most az u g a r segítsé gével ugyanazon terü lete k e t mivelik, és egyszersm ind m egkezdik a term észetes legelők közvetítésével, trágyázás által az alábszállott term őképességet visszaállítani, és m időn ez m ár nem elég, m agán a szántóföldön fognak a tak a rm á n y term eléshez ; az alsó tala jt kezdet ben szakadatlanul, későbben a lóherének és rép án ak mindig nagyobb időközökben történő felváltása által , m esterséges legelőkül hasz n á ljá k ; végre a takarm ány-term elés és evvel e g y ü tt az istáló t r á gyázás is m eg s z ű n ik ; ezeknek v égleges eredm énye a szántóföld teljes k im e rü lé s e , a m ennyiben lassanként minden szer elfogy, m elylyel a talaj term őképességét helyre lehetne állítani.41 „M indez term észetesen igen lassan történik, úgy hogy csak az u n o k ák és m ásodunokák látják a k ö v e tk e z m én y t/1 E nnek tö rté n eti igazolására az ókorból G örögország és Róm a, az újabból p e d ig S panyol- és A ngolország, E szak-A m erika és . i. t. több példát szolgáltatnak, m int kívánatos volna. Nem m ellőzhetem ez alkalom m al m ég el, hogy a földrablást jellemző szavait ne idézzem (u g y an o tt i-ső köt. 123-dik 1.), m elyek édes hazánk jövőjére nézve az újabb tudom ány minden vívm ányai között talán legfontosabbak és m éltók arra, hogy minden rendű gaz dáink és m inden hazafi saját és hazájának érdekében minél m élyeb ben iparkodjék azoknak értelm ét felfogni, és egész jelentőségét mél tányolni. R á n k nézve e viszonyok annyival is fontosabbak, m ert nem zetünk erejének legfőbb biztosítékát és ala p já t a földmivelés képezi, m ert ip aru n k n a k alig van m ás á g a m elyre tám aszkodhat nánk és végre, m ert az európai társadalom nak szüntelen fokQzodó *) Die Chemie in ihrer Anwendung auf Agrikultur und Physiologie, 8 Auíl, Z, Theil 246,



251

igényei m ellett a válság ham arább közeledheti)*: hozzánk, m int azt talá n ném elyek tartják. L iebig ekként s z ó l: „G abnakivitel term észettörvényszerüleg csak oly term ékeny országban lehetséges, m elyben a lakosok szám a a szántóföld te rületéhez képest csekély. É v ek sora u tán a szántóföldek term őképessége ap ad ; k e v e se b b életet ad n ak m int azelőtt, és a g a b n a fogyasztó e g y é n ek szám a szaporodik. E n n e k következm énye, h o g y a kivitel c sökken; nem sokára eléri azon h a tá rt, a hol m egszűnik. M ég ezen időpont ‘előtt a birtok szétdarabolása áll be, a. durva rablás a m esterséges rab lássá finom odik; később évek sora után ezen országban az ellenkező jelenségek á lla n a k elő, a kis p araszt nem eléggé vagyonos arra, ho g y b irtokán m egm aradhasson, m ert szántóföldjének term ése annyira csökkent, hogy abból m a g á t és családját el nem ta rth a tja . A zelőtt e czélra 20 hold elég volt, m ig most 40-re van .szükség; ek k o r eladja földjét és m eg m arad t v a g y onával kivándorol, v a g y elsatnyúl és e g y n a g y birtokosnál n a p számos lesz; ez intensiv földm ivelést kezd, gabnaföldjeinek szám át csökkenti és takarm ányföldjeit szaporítja, hog y ezek a hiányzó t r á g y á t a g ab n afö ld ek re szolgáltassák. Ily m ódon gábnaföldjei m ind inkább összezsugorodnak és uto ljára b irto k a eg y nagy legelővé lesz. N a g y kiterjedésű vidékek csekély számú birtokosok kezébe j u tn a k / 4 „Ez a rab ló g azd aság n ak term észettörvényszerü le fo ly á s a /4 És midőn E u ró p a n épesedésének és term elő k é p e ssé g é n e k a rá n y talan ság áró l s z ó l, látnoki ih le ttsé g g e l azt mondja, hogy a talaj term ő képességének term észetellenes felcsigázása, h a a je lenlegi gazdálkodás m egm arad, csak k ét feltétel m ellett t a r t ható fenn. 1-ször. „H a isteni csoda á lta l a szántóföldek azon term őké pesség ü k et visszanyerik, m elytől azo k at az értelm etlenség és tu d atlan ság m egfosztotta.4* 2-szor. „H a oly trá g y a - v a g y guanotelepek fedeztetnek fel, m elyek terjedelm ükre nézve, példáúl, az angol széntelepekhez h a sonlók. “ „Ezen feltételek m egvalósulását egy értelm es em ber sem fogja valószínűnek v a g y lehetségesnek tartan i.4í „N ehány év m úlva a guanokészletek ki fo g n a k a p a d n i és ekkor nem lesz szükséges, tudom ányos v a g y ha ú g y tetszik e l m életi fejtegetéssel bebizonyítani azon term észettö rv én y n ék létezé sét, mely az em bernek parancsolja, hogy élet feltételeinek b e tö l téséről gondoskodjék, és h o g y m iként bosszúlja m eg m a g á t e tö r


LIEBIG JU STU S EMLÉKEZETE.

252

vény m egsértése. A népek önfenntartásuk m iatt kénytelenek lesz nek kegyetlen h áb o rú k b a n eg y m á st m arczangolni és kiirtani, hogy a súlyegyent hely re á llíth assák , és m itől Isten m entsen meg, ha oly k é t év következik eg y m ásra m int 1816 és 1817, a k k o r azok, k ik m egérik, látni fogják, m iként hullanak el százezerek éhha lállal az u tc z á k o n ; ha ehhez m ég e g y háború j á r ú l , akkor az a n y á k m int a harm inczéves háborúban a m egölt e llen ség testé t haza hurczolják, hog y annak húsával gyerm ekeik éhségét c s illa p íts á k ; ek k o r a b eteg ség b en elhalt állatok hulláit a földből fogják kiásni, h o g y a dög által a h a lá lla l való küzdelm et m eghoszabbítsák. „E zek nem határozatlan és sötét jóslatok, nem a b e te g képze lem szüleményei. m ert a tudom ány nem jövendöl, hanem kiszám it ; nem a vájjon, hanem a m ikor h atá ro z atlan /' T han K ároly. (Befejező része a jövő füzetben.)

TÁRSULATI ÜGYEK. Jegyzőkönyvi kivonatok a tarsu lat üléseiről. V.

VÁLASZ T M Á N Y I 1874. április 15-ikén.

E ln ö k :

Than

A titkár előterjeszti a társulat költ ségvetését 1874-re, mely rövid eszme csere után elfogadtatott. — Előirányoz tatok bevételekre : 14,775 forint; kiadá sokra : 14,270 frt ; s így rendelkezésre maradna még 505 forint. Az állattan i bizottság részéről jelenti a titkár, hogy Hermán Ottó úr Bécsben végzendő munkálatait befejezvén, márceius 7-ikén számot adott a bizottságnak eddigi működéséről, s előterjesztését be mutatott rajzaival, jegyzeteivel és a meg határozott anyaggal a bizottság teljes megelégedéssel fogadta. Hermann úr a múlt nyáron gyűjtött anyagot már deter minálta, s számos jegyzetet és kivonatot készített a Bécsben rendelkezésére állott irbdalmi forrásokból ; e mellett munká latának részletes kidolgozásába igyeke zett több első rangú arachneologot bele vonni, kik a magyarországi pókfauna iránt mindannyian kiváló érdekeltséget tanúsítottak. így Thorell úr, a kitűnő svéd arachneolog, a legnagyobb készségséggel Ígérte meg némely kétes faj revisioját. — Hermann úr reményű, hogy munkálatával a jövő októberben teljesen elkészül. — Tudomásúl szolgál. A könyvkiadó bizottság részéről je lenti a titkár, hogy D a r w i n művének 2-ik kötete néhány nap múlva már el hagyja a sajtót, s a szétküldés még a

ÜLÉS.

K á r o ly .

jelen hó folytán meg fog kezdetni ; to vábbá, hogy május hó folytán T y n d a l l Hőtana is teljesen el fog készülni, és H e l m h o l t z Előadásai még a nyári h ó napokban sajtó alá fognak adathatni. — Tudomásúl vétetett. Az országos segélyből 1874-ben ki tűzött pályázatok ügyeinek intézésére és a beérkezendő tervezetek megbirálására bizottságok neveztetnek ki, és pedig a vegytan i bizottságba Than Károly elnök lete alatt Lengyel Béla, Nendtvich K á roly, Say Mór és Wartha Vincze urak ; a növénytani bizottságba Jurányi Lajos elnöklete alatt Borbás Vincze, * Dapsy László és K lein Gyula urak. A titkár előterjeszti, hogy a m. tud. Akadémia a múlt évben elhatározta, hogy a Magyarországban a múlt század végé től máig folyóiratokban és évkönyvekben megjelent tudományos értekezéseknek irodalmi repertóriumát fogja kiadni, s e hosszabb időt igénylő munkának elkészí tésére külön bizottságot küldött ki, mely ismét az anyag összegyűjtésével Szinnyei József ismert bibliographot, az ( egyetemi könyvtár tisztviselőjét bízta meg. Szin nyei úr a munkával már elkészült, az igen tetemes anyagot a bizottság át is vette, s most annak osztályozásával és miként leendő Idadásával foglalkozik. E repertóriumnak , mint előre is látható


T Á R S U L A T I ÜGYEK. volt, legnagyobb részéi a történelmi iro dalom foglalja el, s a bizottság, hír sze rint, az Akadémiának egyelőre csak ezen rész kiadását ajánlja, míg a természettu dományi részi, mely az orvosiakkal együtt mintegy 5000 értekezést foglal ma gában, későbbi időkre halásztaná. A tit kár óhajtotta erre a körülményre fölhívni a választmány figyelmét, azon kérdéssel kapcsolatban, hogy ha netalán az Aka démia a kiadást igen későre akarná ha lasztani, nem lenne-e czélszerü, ha a Természettudományi Társulat a közérde keltségre való tekintetből, ezen résznek a kiadására vállalkoznék : A kiadás költségei, az irói tiszteletdíjjal és nyomatással, együtt nem rúgnának többre 600 frtnál, s az országos segélyből len nének fedezendők. — A titkár megbizatik, hogy szerezzen róla biztos tudomást, mikorra lehetne reményleni, hogy az Akadémia a repertórium természet- és orvostudományi részét kiadja, s felhatalmaztatik egyszersmind annak kijelenté sére, hogy ha a kiadás igen későre halasztatnék, társulatunk hajlandó lenne ezen rész kiadására vállalkozni s annak még a jelen évben leendő megjelenéséről azonnal gondoskodnék. A titkár bemutat egy alapítványi kötelezvény mintát, mely kitöltés végett azon alapító tagoknak lenne megkül dendő, kik alapítványukról ezideig még

nem adtak szabályszerű kötelezvényt. — Elfogadtatik és kinyomatása elrendeltetik. A pénztárnok jelentése a múlt már czius hónapról — tudomásúl vétetett. 1elenti a titkár, hogy a múlt v. ülés óta örökítő tagokúi jelentkeztek : Sáska Mihály akadémiai építész Budapesten . 100 frttal Zsivora György, kir. itél.ő táblai nyug. elnök Budapesten . 1 0 0 frttal. Egyhangúlag megválasztattah, s ok leveleik kiadása elrendeltetett. Felolvastatik az újabban rendes ta gokúi ajánlottak névsora, kik is, 79-en, egyhangúlag megválasztattak. {Névsoruk az 57-ik füzet borítékán közöltetett.) Jelenti egyszersmind a titkár, hogy közelebb a társulat kilencz tagjának elhúnytáról értesült ; ezek : Buócz Gyula, szolgabiró Bátorfalun, Fekete Dezső, megyei aljegyző Miskolczon, Hartl F e rencz, gymn. igazgató Temesvárit, Hornbacher Ödön, birtokos Péterszálláson, Keserű Mózes, czimz. püspök K olozs várit, Kubinyi Ferencz, Budapesten, Kuttner Sándor Budapesten, Gróf Lázár Kálm án, Erzsébetvároson, és Nyilas Samu, reform, lelkész Miskolczon. — Szomorú tudomásúl vétetett. Kilépett a társulatból 14 rendes tag, örökítő lett egy r. tag. Rendes tagok létszáma 3896 *

LEVÉLSZEKRÉNY. (3<) 2 . Ö. urnák, Aradon. „ M estersé ges haUenyészt’ó -intézettel összekötött h a la sta va t lé tre h o z n i , mint levelében em* líti, csak akkor lenne tanácsos, sőt szük séges, h o g y h a a vállalkozó úr oly hal* költő-mintaintézetel óhajtana állítani* melyben a haltenyésztés iránt érdeklődő hazánkfiai tanúlmányokat tehetnének s a mesterséges haltenyésztés körül szük séges műfogásokban oktatást nyerhet nének. Föltehető lévén azonban, hogy a* vállalkozó úr, ámbár teljesen át van hatva azon eszmétől, hogy nemzetgazda sági érdeinket az okszerű haltenyésztés mily mértékben emelhetné, mindamellett a haltenyésztésre fordított fáradságért és költségeiért kellő jutalomra, méltányos haszonra is számít, s ennélfogva sehogy sem lenne tanácsos a mesterséges halte nyésztést összekötni a tógazdasággal. A „mesterséges lialtenyésztés“ és a „tógaz daság" két teljesen különböző dolog. A mesterséges haltenyésztésről ele gendő felvilágosítást adnak a következő dolgozatok.

1. K r i e s c h ' J á n o s * „A mes terséges haltenyésztésről". (A „Termé szettudományi Közlöny" 1869-ikévi I-ső kötetében.) 2. K e n e s s e y K á l m á n , „N é zetek a hazai halászat ügyében". Pest, 1869, Kiadja Ráth Mór. 3. H alaink és haltenyésztésünk", 3 pályamunka. Közrebocsátja a M. Tud. Akadémia. Pest, 1868. Ez utóbbiban a tógazdaság főelvei is elő vannak adva. Az okszerű halté* nyésztéssel behatóbban foglalkozik : H. H a a c k legközelebb megjelent könyve : „D ie rationelle F isch zu ch t“ Megjelent Lipcsében. A mi viszonyainkhoz mérve a hasz not váró magán-vállalkozó* mesterséges tenyésztésre főképen csak a pisztrángot használhatja. A pisztrángok tenyésztése pedig legjövedelmezőbb akkor, ha oly patak áll rendelkezésünkre, melyben a pisztrángok megélhetnek, s melybe a fia tal halnemzédéket szabadon bocsátjuk, miután azt 2— 3 hónapon át, míg t. if a


254

LE VELSZEKRENY.

szikhólyag teljesen föl nem szívódott, védelmünk alatt tartottuk. Meg van ugyan az a lehetőség is, hogy a pisztrángot alkalmas hegyi ta vakban nagyra neveljük s mesterséges táplálékkal — vizi rovarokkal álczákkal s férgekkel, más apró halakkal, minden nemű finoman összeaprított húsfélékkel — hizlaljuk, de az ez ügyben kifejtett nem csekély fáradság ritkán térül meg csak kielégítőleg is. A mesterséges haltenyésztésnek egy harmadik értékesítési módját, t. i. a mes terséges úton megtermékenyített petékkel való kereskedést, jelenlegi viszonyaink között hazánkban jó formán meg sem lehet kisérleni. E szerint a mesterséges haltenyész téshez haszonnal csak az fogjon, kinek czélszerü patak áll rendelkezésére, s a ki abban halait egyszersmind a korai kifogástól is megvédheti; mert törvényhozásunk, mint eléggé tudva van, halá szati törvényt mind ez ideig, fájdalom, még nem alkotott. Rendszeres tógazdasághoz tulajdonképen három tó szükségeltetik : költő tó, növesztő tó és főtó ; de azért szép haszonnal mivelhető a tógazdaság egyet len egy tóban is. Hazánkban egyetlen szépen berendezett tógazdaság van Ta tán. A szomszéd Csehországban és P o roszországban számos czélszerüen beren dezett halastavat találhatunk. Mestersé

ges haltenyésztőintézet van hazánkban Szinyér-Várallján, Turóczmegyében,Iglón és Lucsivnán a Szepességen , és a gróf Pálffy Mór birtokon. Bécs mellett Atzgersdorfban, Salz burgban, Kremsmünsterben és Stájeror szágban ,Pöltben, á báró Wasshington bir tokán. K. j. (4.) V. N. Zs. úrnak Púszta-Poón.— A beküldött rovar az egyenes-röpüek (Orthoptera) rendjéből, a szökők (Saltatoria) csoportjának s a tücsökfél£k (Grylloidea) családjának egyik faja s neve fekete tücsök (Gryllus melas), mely dél kelet Európában s hazánkban a dombos s hegyes-lejtős helyeken, úgy szintén a mezőkön él s kövek, hantok és bokrok alatt tartózkodik. Eledele, miként a me zei tücsöké (Gryllus campestris) is, nö vényi anyagok, nevezetesen a fűfélék. Eddig tudtommal kártékonyán még nem lépett föl ; azonban nem lehetetlen, hogy néhány évi tavaszi meleg és száraz idő járás s egyéb helybeli viszonyok tenyészésének annyira kedvezők lehetnek, hogy a szokottnál sokkal nagyobb szám mal fejlődhetik ki, s némi károkat is okozhat. A beküldött 15 példány közt csupán egy volt még álcza (lárva) álla potban, a többi már tökéletesen kifejlő dött. Az azokat pusztító madárfaj, a be küldött leirás szerint, valószínűleg a fekete csér (Sterna nigra). F. J.


255

METEOROLOGIAI ÉS FÖLDDELEJESSÉGI FÖLJEGYZÉSEK A M. K. KÖZPONTI INTÉZETEN, BUDAPESTEN, 1 8 7 4 MÁJUS HÓBAN.

7b

2*

reggel

1 738 1 2 4 0 ‘9 3; 4 2 ’8 4 39 8 5, 40-8 6 7| 8 9 10!

9*

d. u.

este

'ír

2*

reggel

d. u.

reggel

2*

91

e-te

közép

7h

2* 9»> közép reggel d. n. este

5*9 6*8 5*7 6-9,1 12*2i 6*4 8*3! 16-Oi 11*3 11*6 14*8 9*6 10* 7! 7*9 10*3

5*2 4*9 5*3 4*9

61 34 44 37 34

5*8 5*4 4*9 63 6*9

6 5 51 64 6*3

6*2| 5 *4[ 5*8 6*5|

8*8

7*5

65 76 62 80 67

42 *11 4 0 -2 ! 42*3, 12*8 23*1 17*7 17*9! 8 *7 i 6*5

8*4 9 4 7*7 37 5*8

7*9, 9*8 7*6 4*1 5*9

80 89 80 72 69

4*7 3*9 5*8 5*4 5*9

6*1

3*7 5*1 5*8

44 '8 44-1 35*2! 33 8' 42*3!

terben*

I;

6*6 4*7 6*4 7*4 7*8

43*4 10*6 15*8 45*5 7*3 1 5 2 37 7i 10*9 17*8 9*2 14*1 32 2 4 0 1 11*6 18*5

7*6

6*6

H ‘3! 6*2

10*1 10*9

5*8

10*7 13*1 10*4 11*2

6*0

12*0 14*0

6*9

68

78

10*8

61 70

49

70 59 59 57 55

43 42 32, 53 44

83 55 67 68 85

64 58 54 67 65

110

31 95 82 36 51

56 93 83 45 58

56 92 82 51 59

85 42 70 76 83 41 56 37

82 58

81 55 77 58 51

66

11-0

•0*9

I

13*0 12*5 11*5 12*3 9*8; 10 1 9*6 10*9! 10*1 10 2 1 7*1 7 9 6 * 0| 11--5! 8*8 8*8 5*0 3*7 8* 8 Í 14*0; 11*3 11*4! 5*8 6*0

340 37 '8 4 7 -2: 47 '6

33'2! 45 0 38 "4: 37 4 5 1 1 471' 44 4 47 5

4 1 ‘4 43 6, 42-61 45-1' 47 8

4 4 ‘7i 4 2 1 44*5j 43 6 4 2 ’l! 42'ö! 4 6 ‘8 1 4 5 ’4 4 9 1 4 8 ‘í

9 lí

49 6Í 49* 8| 49*8 46*2; 44. 6' 46*6 4 1 -i! 41' 0 ! 41*6 38 3: 40' 3; 39*2 43 7 44 5 43*6 i 4 * 2 , 45*9 45 1 45*7 4531 43*3 44 3 44*3 47'6! 48*7 49 7 48*7 5 0 '5L 49*3 49 2! 49 7 47*9! 48*7 49 5,-48*7 50_1 50* _ 1 _51 1 50*4 743'3,743'0 743" 5 743*3 I

13*4'. 12*3; 16*9 12*6 12*3

211 50 '1 22! 49 '0 23,| 4 2 ‘6 24; 38-9 2 5! 42 6

este

közép

71 76 73 64{ 83'

4 2 '7 45-6 369 310 40 0

16 40 1 171 42 7: 18 4 2 ' 7 ! 19 44 2Í 20 47-5

9h

5*2 4*2 4*8 5*6 5 í

738*7! 41*3 42*2 40 í 41 1

Csapadék millimé

7h

5*4 4*5 4*4 7*0 4- 4

739 4 42-2 415 40 4 413

446 37-8 360 42'9i 50'6

közép

Nedvesség százalékokban

4*9 3*1 4.7 5*0 4*3

738 6 4 0 ’8 424 40 1 411

42-8 46 '9 40 9 319 37-9

Páranyomas milliméterben

Hőmérséklet C. fokban

Légnyomás milliméterben

I

j

3*3 6*9 3*41 ' 7*9 5*6 5*6 4-41 5*4 5*1 * 3 12*9 7*4! l(i*o 12*3 9*3 15*8 1 1 1 12 1 8*2j

17*9: 21*8Í 17 *2í 182Í 12*5'

6*7 3*9 4*4 6*4 4*9

6*9 3*4 5*1 5*7 5 0

5*3

14*1 6*9 6*0 6*5 6*5! 16*6 7*9 7*6 8*3 7*9, 15*9 7*31 10*2 10*6 9-4 14*7 1 0 - 3 1 10*2 11*0 10*5 12*8 12*5 9 . 5 9*4 9*6 9*5

10*9 15*8 13*7 13*3

12*0 17*0 12*6 12*0 18*0 13*5 13*8' 18*2 15*3 15*8 21*4 15*4 16*3 22*3 16*8 18*6| 26*5 22*8 10*4 T ö ’ 5 T V 3

13*9 14*7! 15*8 17*5 18 5,

22_6 12-4

83,

77

66

60 74j 52; 96 i 90

64 54 45 8*1 7*5, 63 9*5 9 3 •72 JL0J7 10*7 71 9*3 5*1 5*7

6*9

39 39 70 65 88

86

49 60 68

62 92 97 88

\ 15 *0 j 0 ‘6

:4*7 :0 2

:0*7

56 58 71 86

89

63 87 71 30 44 43> 30 44 40 31 62 52 42 67 60 40 52 54 6*7j 71 0 49*6 68*2 62*9*1-

21*8 6*5 :0*6

' b'Í 5-a-

:0*2 —

Javitott hőmérséki közép : + 1 2 M C®. — A légnyomás maximuma : 751*1 millim. 14-én és 31-én este 9 órakor. A légnyomás minimuma : 731*0 millim. 9-én d. u. 2 órakor. — A hőmérséklet maximuma ; -|- 26*5 C°. 31-én d. u. 2 órakor. — A hőmérséklet minimuma: 4- 3-3 C°. 16-án este q órakor. — A nedvesség minimuma : 30°/() 27-én és 28-án d. 11. 2 órakor. — A napok száma, melyeken csapadék esett : 1 3.__A csapa dékok összege : 54 millim. — E l p á r o í g á s : 105*4 millim. Jelek magyarázata: köd # , eső ; , hó * jellel jelöltetik ; a f-tel ellátott csapadékok pedig harm atvizet jelentenek. — ny = nyoma.


25 6

METEOROLOGIAI ÉS FÖLDDELEJESSÉGI FÖLJEGYZÉSEK A M. K. KÖZPONTI INTÉZETEN, BUDAPESTEN, 1 8 7 4 MÁJUS HÓBAN. B.

Felhőzet

Szélirány és szélerő

*p3*

Delejes elhajlás Delejes vízszintes erő [ i' éj nap r; 8b j 10b 9b 2b 10b | 2b 9h I 8b 9k | d. a. este 1 reggel d. e._J d. u. este «ste cözep jel. pal reggel 1 d. e. 1 | 2 6-7 •7 7 9°23*9!9°26*5 9°31*8 9Ü24‘0 2*1018 2 *1031 2*1038 2*10621 7 7 23 2 26*5 31*6 24*9 0997 1 37 19 40 41! 58 3 3 3 4 4 20*7! 23*8 29*4 25*0 1018 33 63 10 7*3 0 3 20*1 24*7 29*4 21*3 32 24 61 16 2 2*0 7 5 21*5j 26*0 32*4| 24*6 44 12 11 37 i;

2b 7^ reggel d. u. 1 2 3 4 5

9b 7b 2b este reggel d n.

N2 N4 NW1 NW8 W5 W4 — — W1 W» — — w* W* W8

6 W1 W1 W5 — E1 7 w4 N4 NW2 ! 8 _ 9 N1 NW4 — ! 10 N1 SW1 —

9 6 2 6 2

9 4 5 6 2

6 1 1 7 1

6 6 7 8

_ E4 2 11 __ 10 12 NE2 NE8 — 8 13 NW8 NW2 NW4 14 W« W6 NW1! 6 15 — NW1 — i 6 9 W8 W8 16 5 17 W* W® W8 7 18 w a W7 W6 8 19 N2 NW7 NW4 Wé W3 1 20 W8 W2 21 22 _ SW8 S8 23 S8 E2 24 N* 25 NE3 NE3

W2 1 — 0 s2 ! 3 — ! 10

E2 26 N4 27 N8 28 N8 N8 _ _ SW8 29 30 NE1 Ws NW5 31

w2 N8 N2 W2 W1 W4 —

*M •O

J! Ozon Ü

—

tt

—

3 2 2 1 3

5*0 3 0 3*3 5*3 4-a

6 8 2 1 5

7 4 3 4 51

19*7| 19* 9| 19*0 20*7 19*8

22*6 23 3 22*7 22*4 22*7

31 5 32*5 31*1 31*6 31*6

25*4 25*0 25 *3;; 25*5! 24*8 1

26 60 621 79 í 92

19 43 59 62 71

77 59 70 84 73

81 78 95 89 84

9 8 7 1 8

6*7 93 8*3 30 6*7

4 0 8 7 5

0 2 7 5

19-7 20*3 21*3 22*5 19*1

23*2 24*2 24*5 25*3 23*9

29*7 30*7 31*5 30*6 31*9

245 24*7 23*8 23*6 i 25*6

59 63 66 56 58

57 64 61 57 50

64 67 65 42 71

79 83 77 78 1107

9 10 9*3 8 6*7 7 8 7 7 ‘3 7! 1 5-S 7! 1 3 0

5 7 6 3 7

7 6 7 4 4

19*3 19*4 19*1 19*3 24*0

23*3 21*8 22*4 22 3 25*8

32*3 33*3 32*4 31*9 30*8

66 71 85 74 70

39 46 70 65 66

62 83 85 64 78

1071 94 85 87 97

7 í 0 2*7 4! 1 1*7 8i 7 6 0 8 I 10 9 3 10' 8 9*3

5

2

21*7 208 6 19*6 41 20*5 2 20*6

25*5 23*9 21*7 23*1 24*7

31*1 30*4 29*2 28*3 29*2

24*5 24*5 24*5| 24*5, 25*3 | 24*3, 24*3 24 *4 i 24*3 24*31

65 54 49 42 46

68 84 54 43 47

85 1100 1064 55 61

66 65 % 68 62 67

17 5 1 23 -5;! 276i 2 S‘9|I 25 -7H 27 -2(|

45 32 28 16 35 19

39 16 27 38 36 18

82 70 47 48 55 54'

50 59 50 64 59 78

8 9 10i 10 i 2! 6

— i 10 i- 8 ! 2'! í °1 2I 1 7 l 7 |i 4 *á1 6

71

1.1 5! 3; 2í

2 6*7 0 10

2 2*3 0 1*7

2 3*7 8 6*3 31 4 -a! 5*1 4r

0 4 3 4

6

2

1 3 16*7 4: 2!j 20*0 3I- 2 20*8 0► 3í1 20*9 6! 3i 19*8 2I 5►| 23*3 4*214'3 >1

-

26*0 23*7 29*1 26*0»

30*2 31*6 33*0 32*3 24*0> 33*5 25*8i 33*8 ■—

—

—

-1!

—

l -

A szélirányok eloszlása : N. NE. E. SE. S. SW. W. NW . — Közép szélerősség : 2*5* százalékokban : 20. 7. 6. o. 4. 4. 32. 27. A szélirányok jelölési módja ugyanaz, melyet Angolországban használnak, ú. m. észak a* N (north), dél — S (south), kelet *= E (east), n y ű g ö t = W (west). Jegyzet.. A delejes vizszintes erő változásait absolut mértékben közöljük.


Melléklet a „Természettudományi Közlönyt 5 8-ik füzetéhez. 1874. Junius.

A KÖNYVKIADÓ VÁLLALATRA 1874. m á ju s 30-ikáig .1246 aláírás érkezett be. Itt közöljük időrendben az utóbbi időkben érkezett aláírók névsorát. —. Folytatás az 55 -ik fü ze t mellékletéhez. —

Kilián Frigyes , könyvkereskedő, Budapest, 5 0 példány. Priczel fá n o s , igazgató tanító, Budapest. Szabó f á nos, Budapest. D r. Thanhojfer Lajos , Budapest. Szakács István , tanár,

Kecskemét. I f j . Zsótér Andor , birto kos, Szeged. D r . Singer fakad, orvos, Budapest. Klatrobecz Gyula, orvostanhaílg., Budapest.

Összesen : 1246-an.

1872- r e a t a g d í j a t

lefizették.

(1874. február 28. — május 31.)

(A helynév után tett számok a befizetett forintok összegét jelentik.) y iu tdáorins u l a t t a g j a i . a) A t e r m é s zán e 11 Báró Bánffy Endre, Berecztelke 8. — . Budapest 8. — Priczel János. Budapest 8. — Dr. Singer Jakab, Budapest 8. — Baranyi István, Sárvár 8. — Brassay Sá Szabó János, Budapest 8. — Szakács muel, Kolozsvár 8. — Osernyus Andor, István, Kecskemét 8. — Szentkirályi A l Budapest 8. — Eberling József, Budapest bert, Budapest 8. — Szoltsányi Ferencz, 8. — Perenczy József, Kolozsvár 8. — Budapest 8. — Thanhoffei Lajos, Buda Grötschl Imre, Budapest 8. — Inkey Béla, pest 8. — Tombor Győző, Zsolna 8. — Freiberg 8. — Jurányi Lajos, Budapest Zboray Jenő, Mohács 7. — Ifj. Zsótér 8. — Klatrobecz Gyula, Bndapest 7. — Andor, Szeged 7. Macskásy Sándor, Szabadka 8. — Manó fstván, Budapest 8. — Péterfy Sándor, Összesen 893 an b) A t e r m é s z e t t u d o m á n y i t á r s u l a t n a k n e m t a g j a i : Kohen Jakab, Budapest 11. — Üzeniczey ; Összesen: 99-en Ödön, Budapest 11. ! ®) E g y l e t e k , i n t é z e t e k , k ö 11 y v t á r a k : A Polgári Casinó, Debreczen I I . — Kilián Frigyes. 3S0. Összesen : 119-611.

Összegezés : T a g o k ....................................... >íem t a g o k ................................. Egyletek, sat. . . . . . Összesen:

.

.

893-án 99-en 119-en ím -e n .

18 73 - r a a t a g d í j a t l e f i z e t t é k : (1874. február 28. — május 31.*) a) A t e r m é s z e t t u d o r a á n y i t á r s u l a t Á bel Károly, Budapest 8. — Ádám K ároly, Rittberg 8. — Ádám László, N.-Kőrös 8. — Albert Ferencz, Veszprém 8. — Ambrus Lajos, Pécs 7. — Ambrus Mór , Losoncz 8. — Arenstein József, Stuppach 8. — Árkai Jakab, Budapest 8. — Badzey László, M.-Stigeth 8. — Bakóczi János, H.-Böszörmény 8. — Ba lás Árpád, Keszthely 8. — Balogh János, Bessenyő 8. — Balogh Kálmán, Ó-Gyalla 8. — Balogh P á l, B.-Olaszi 7, — Báró Bánffy Endre, Berecztelke 8. — Baranyi István, Sárvár 8. — Baranyovszky Ignácz, Budapest 8. — Barkassy Kálmán, M.Óvár 8. — Báróthy József, Udvari 8. — Bartsch Samu , Baja 8. — Baruch Mór, Nyíregyháza 8. — Báthory István, Buda pest 8. — Báthory Nándor, Budapest 8. — Batizfalvi Samu, Budapest 8. — Batizi Endre, Técső 8. — Bedőházi János, L. a p ó t l é k o t is a 3-ik lapon.

t a g j a i :

Szász-Vesszős 8. — Benedicly József, Békés 8. — Benka Gyula, Szarvas 8. — Berecz A ntal, Budapest 8. — Bernáth József, Budapest 8. — Bertalanflfy István, P.-Gicz 8. — Bessenyey Ernő , Mihályfa 8. — Beszedits E de, Z.-Tapolczán 8. — Bielek Miksa, Budapest 8. — Biró Imre, Vás-Dombó 7. — Biscara Endre, Buda pest 8. — Blaskovich Gyula, Budapest 8. Bódis Gábor, Gordisa 8. — Bódy Antal, Makó 8. — Boér Jenő, Tövis 8. — B o leman Ede, Léva 8. — Boleman István, K.-Újszállás 8. — Ifj. Boleman János, Léva 8. — Bolgár ,Mihály , Bécs 8. — Bónis Károly, N.-Kőrös 8. — Bossin Jó zsef, Szathmár 8. — Brassay Sámuel, K o lozsvár 8. — Breuer Pál, M.-Lápos 8. — Bruck Ferencz , Újvidék 8. — Buday Gyula, Ó-Fehértó 7. — Bugát Ferencz, Budapest 8. — Busbak Ádám, Losoncz


8. — Bücliler Ignácz , Kolozsvár 7. — Chriszto Pál , Szeghalom 8. — Chyzer Kornél , S.-A.-Újliely 8. — Conlegner Károly, Budapest 8. — Csabatáry Endre, Budapest 8. — Csabay Imre, Kecskemét 8. — Csala Gerő , Mező-Túr 8. - Csanády Gusztáv , Keszthely 8. — Csanak József , Debreczen 7. — Csathó László, Ittvarnok 7. — Csáthy-Szabó István, Miskolcz 8. — Cselkó István, M.-Övár 8. — Csepregi Endre, Makó 7. — Cserép Sán dor, Vácz 7. — Csernyus A ndor, Buda pest 8. — Csiky Lukács , Simánd 8. — Csorba Lajos, H.-Szoboszló 8. — Daróczy István, Paks 8 — Darvas Lajos, Gyöngyös 7. — Dávid Vilmos, Budapest 8. — Deák Mihály, Budapest 8. — Debreczenyi Károly , Békés 8. — Dékány Rafael, Kecskemét 7. — Dékány Soma, H.-M.-Vásárhely 8. — Deme László, Budapest 8. — Demjén László, Kolozsvár 8. — Deutsch Lipót, Mohács 8. — Diemár Károly , N.-Enyed 7. — Dieterich Szilárd, Sz.-Fehérvár 8. — Divald József, Budapest 8. — Dókus Gyula, S.-A.-Újhely 7. — Dósa Imre, Jászberény 7. — Dőry József, Dombovár 8. — Draskóczy Gábor, M.-Szigeth 8. — Duka Marczel, Gyapjú 8. — Ebergényi Mózes, Veres patak 8. — Eiszdorfer Gusztáv, Budapest 8. — Entz Géza, Kolozsmonostor 8. — Ercsey Ernő, N.-Várad 8. — Érkövy Ti vadar, Budapest 8. — Erreth Lajos, Pécs 8. — Esze Gábor , T.-Újlak 8. — F á bián Ferencz, T.-Eszlár 8. — Fábry Já nos , Rimaszombat 8. — Falusy István, Lőcse 8. — Farkas Balázs, Kisvárda 8. — Fehér Ipoly, Pannonhalma 7. — Ferenczy Bertalan , T.-Eszlár 8. — Ferenczy Gyula, N.-Kálló 8. — Ferenczy József, Kolozsvár 8. — Fiala M iklós, FertőNezsider8. — Findura István, Sőreg 7. — Fittler Béla, Sz.-Fehérvár 8. — Fletzer Ignácz , Tiszqlcz 8. — Forgách János, Budapest 7. — Fölser István, Budapest 8. Fördős Géza, Budapest 8. — Frenyó An drás, T.-Szele 8. — Fromm Antal, Gyömrő 8. — Qálft'y Endre, Kolozsvár 7. — Gebauer Izor , Sz.-Fehérvár 8. — Gerlach Benjámin , Sz.-Fehérvár 8. — Geszner Jenő, Dévaványa 8. — Geszner Mihály, T.-Szele 8. — Gottl Rezső, N.-Szeben 8. Gömöry Sándor, S.-Tarján 8. — Grötschl Imre, Budapest 8. — Gyárfás Sándor, Léva 8. — Gyarmathy Zsigmond , B.Hunyad 8. — György István, Hátszeg 7. — Gyújtó Lajos , Budapest 8. — Gyúrom Antal, Kis-Komárom 8. — Hajnal A l bert, Ó-Kigyós 8. — Hamaliár Károly, Rimaszombat 7. — Hankovszky Mihály, Budapest 7. — Hanny Béla, Tarnócza 8. Hanthó Lajos, Temesvár 7. — Harmath Gergely, N.-Károly 7. — Haydu Gyula, Kassa 8. — Héder Lajos , M.-Sziget 8. Hegedűs János , Budapest 8. — Hegyi Mihály, Nezsider 8. — Hellebronth Já nos, Budapest 8. — Hellebronth Mihály, Eger 8. — Hetényi Kálmán, M.-Sziget 8. Hidegh Kálmán, Budapest 8. — Hintz György, Kolozsvár 8. — Hofer Károly. Budapest 8. — Horváth Imre, Sz.-Fehér vár 8. — Hrehus Gyula, Csemernye 8. — Huffner Tivadar , Budapest 7. — Hunfalvy János , Budapest 8. — Illés Lajos, Mágflcsi_miszta 8.— Imre Miklós, Eger 8 .—

Inkey Béla, Freiberg 8. — Jancsó Ádám, Kecskemét 8. — Jávor Béla, Ó-Gyalla 8. Jellacliicli Károly , Dárda S. — Jeney József, N.-Várad 8 — Jezsovics Károly, Selmeczbánya 8. — Jovicza Sándor, Bu dapest 8. — Juhász Lajos, Makó 8. — Jurányi Lajos , Budapest 8. — Xammel Frigyes, Krompach 8. — Kardos Károly, M. Sziget 8. — Katona Zsigmond, Kecs kemét 8. — Kelen József, Budapest 8. Kerekes Sándor , Zilah 8. — Kerpely Antal, Selmeczbánya 8. — Kétly Károly, Budapest 8. — Kherndl Antal, Budapest 8. — Kiss Áron , N.-Kőrös 8. — Kiss Gusztáv , H.-M.-Vásárhely 7. — Kiss Gyula, Czegléd 8. — Kiss Vendel, Rima szombat 8. — Kiss Zsigmond, Szentes 8. Klein Gyula (tanár), Budapest 8. — Ifj. Klein János, Gyulaháza 8. — Klein Mi hály , Révkomárom 8. — Kollár János, Kehida 8. — Kollarits Mihály, Zürich 8. Koller Ferencz , Páhok 8. — Korányi Imre , Nyiregyháza 8. — Kósa István, Torja 7. — Kósa Reznek János , Gy.Fehérvár 8. — Kovács Ákos , Budapest 8. — Kovács Albert, Szeged 8. — K o vács Béla, Ungvár 8. — Kovács József, Illává 8. — Kovács Károly , HomokSzt.-György 8. — Kovács Miklós, Buda pest 8. — Körösi József, Budapest 8. — Kövér Kálmán, Budapest 8. — Ifj. Krémer György, Rézbánya 8. — Krenner József, Budapest 8. — Kucskovics László, Veszprém 8. — Kund Endre , Budapest 8. — Kurlánder Ignácz, Budapest 8. — Kurtz Ferencz, Budapest 8. — Kvassay Jenő , Budapest 8. — Lakatos Ottó, Arad 8. — Dr. Láng Frigyes, Zomba 7. Laszkáry Ödön , Ipolykeszi 8. — Lauch János, Szeged 7. — Lengyel Béla, Buda pest 8. — Lengyel Endre, S.-Patak 8. — Lutter Nándor, Budapest 8. — Lux Ja kab , Mező-Berény 8. — Madaras Elek, Sz.-Fehérvár 8. — Magoss K ároly, B.Hunyad 8. — Báró Majthényi Ottó, Bu dapest 7. — Makkai D ániel, Ungvár 7. Makray József , Fiume 8. — Manó Ist ván, Budapest 8. —- Máriássy Aladár, Budapest 7. — Marikovszky Gusztáv, R.Szombat 8. — Marikovszky Menyhért, M.-Sziget 8. — Markos György, Ungvár 8. — Markovics Károly , Puszta-Lak 8. Markovics Vincze, Nagy-Lak 8. — Matusik N. János, Déva 8. — Mayer Sán dor , Esztergom 8. — Mendlik Alajos, Sz.-Fehérvár 8. — Menner Adolf, Edelény 8. — Mészáros Ignácz, Topolya 8. Mihálik Dezső, Nagy-Rőcze 8. — Miliályik Izidor , Budapest 7. — Miklovicz Bálint, H.-M.-Vásárhely 8. — Mikó Já nos, Pécsvárad 8. — Millner Károly, Bu dapest 8. — Miskey Enér, Csalár 8. — Molnár Aladár , Budapest 8. — Mosel A ntal, Kolozsvár 8. — Müller József, Budapest 8. — ííeumann Antal, Buda pest 8. — Novak Károly, M.-Szigeth 8. Orbay Antal, Jászberény 8. — Ótocska Géza, Gyulán 8. — Pallér Kelemen, Sz.Fehérvár 8. — Pap István, Ó-Moravicza 7, — Pap János , Budapest 8. — Pap Móricz , Karczag 8. — Pápé Sándor, Duna-Székcső 8. — Parragh Gedeon, Kecskemét 8. — Pásty Károly, Kecske mét 8. — Paszlavszky József, Budapest 8. — Pázmán Alajos, Makiár 8, — Payer


Endre , Csokonya 8. — Péch József, Temesvár 8. — Péchy István , SárközÚjlak 8. — Pénzes Ferencz, Szt.-Mihály 8. — Péter György , B.-Hunyad 8. — Petrovay Ádám, Fegyvernek 7. — Petrovits Arzén, Bécs 8. — Petrovits Gyula, Budapest 8. — Pilcli Ágoston, Budapest 8. — Pillich Ferencz, Szombathely 8. — Pillitz Benő , Veszprém 8. — Piufsich Lajos , Budapest 8. — Platzer Ferencz, Szélakna 8. — Podhraczky Ferencz, N.Szalonta 8. — Pókorny Kálmán , Szécsény 8 . — Pongrátz Gellért, Miskolcz 8. Popper József , Miskolcz 8. — Prágay K ároly, Győr 7. — Rakovszky Géza, Budapest 8. — Rappensberger Vilmos, Nyitra 8. — Remenyik Kálmán, Eger 8. Renner A d o lf, Budapest 8. — Rick Gusztáv, Budapest 8. — Robitsek Sán dor, Budapest 8. — Rolirbach Kálmán, Budapest 8. — Ifj. Rósa Lajos, Budapest 8 — Rosenthal Móricz, Budapest 8. — Rózsahegyi Gyula, Budapest 7. — Rupp N. János, Budapest 8. — Ruttner Antal, Ungvár 8. -- Sajó Károly, Budapest 8. Salamon Gyula , Szigetvár 8. — Sándor János , Sz.-Keresztúr 8. — Sass István, Szegszárd 8. — Schey Lipót, Győr 8. — Schmidt Ágoston. Kolozsvár 7. — Schmidt Károly, Huszt 8. — Schuch József, Bu dapest 7. — Schwartzer Ferencz , Buda pest 8. — Schvarczer Viktor, Debreczen 7 . — Serly Gusztáv, N.-Károly 8. — Serly Károly, Vállaj 8. — Simkovith Já nos, Bélád 8. — Simon Imre, Mezőhe gyes 8. — Simonffy Sámuel, Debreczen 8. — Somogyi Pál, Debreczen 7 . So mogyi Rezső , Kis-Várda 8. — Soóky Gábor, Esztergom 8. - Staub Mór, Bu dapest 8. — Stépán Gábor, Málcza 8. — Strósz Ernő , Zsombolya 8. — Ifj. Sturman György, Budapest 8. — Stürzenbaum József, Budapest 8. — Suhajda Alajos, Vácz 8. — Suppan Vilmos, Budapest 8. Swáb Károly, Csóka 8. — Szabó Dávid, Nyíregyháza 7. — Szabó Ferencz, Vesz prém 8. — Szabó János, Budapest 8. —Szabó Kálmán , Győr 7. — Szabó Sán dor, Szigetvár 8. — Szalánczy Ferencz, Nyir-Bogdány 7. — Szalmássy Gergely, Karczag 7. — Szász István, Kolozsvár 8. Szegheő Géza, Szeged 8. — Székely Mi hály, Kolozsmonostor 8. — Széky Miklós, Kolozsvár 8. — Széles Farkas, Rézbánya 8. —- Szentkirályi Albert, Budapest 8. — Szentmihályi Lajos, Békés 8. — Szepesi Imre, Budapest 7. — Szigethy István, Kecskemét 8. — Szij János, Révkomárom 8. — Szikszay Lajos, Zilah 8. — Szilágyi A d o lf, Kecskemét 8. — Szily Dezső, Botfa 8. — Szlopovszky Károly, Rabcsicza 8. — Szőke János, Érmihályfalva 8. — Sztankóczy Mihály, Selmecz bánya 8. — Tacznauer Béni, N.-Szombat 8. — Takács János, Budapest 8. — Tarczali Endre , Sepszi-Szent-György 8. — Teöreök Kálmán, Budapest 8. — Terray István, Ózd 8. — Tókos Sándor, Vajasd 8. — Tombor Győző, Zsolna 8. — Topler Sándor, Budapest 8. — Tóth Á gos ton, Gmunden 8. — Tóth Gábor, Buda pest 8. — Tóth Jen ő, N.-Kanizsa 8. — Török József, Debreczen 8. — Tuba La jos, Kolozsvár 8. — Udránszky Károly, N.-Károly 8. — Udvardy Ferencz, Szőllős-

Györök 7. — Udvardy János, N.-Láng 7. — Ungar Fülöp, Felső-Vissó 8. — Ungváry Péter, Rézbánya 8. — Vadona János, Keszthely 8. — Valló Mihály, Körmöczbánya 7. — Vámossy Mihály, Buda pest 8. — Vánky József, Szeged 8. — Várnay Imre , Zsombolya 8. — Végess Mihály, Gyanda 8. — Veninger Ferencz, Budapest 7. — Verebély László, Buda pest 8. — Vida Nándor, Gyöngyös 8. — Vidor Zsigmond, Budapest 8. — Villási Pál, Budapest 7. — Vitéz Mihály, Kemecze 8. — Vochler Alajos, Eger 8. — Vojnits Dávid, Ó-Morovicza 8. — Vörös Sándor, Kolozsmonostor 8. — Vörösmarty Kálmán, Újszász 7. — W eisz Jakab, H.-Szőllős 8. — Wertheim Samú, Új-Hó dos 8. — Wozáry Ödön, M.-Sziget 7. — Wurmb Imre, Budapest 7. — Zaák Jó zsef, Miskolcz 8. — Zachar János, Nyitra 8. — Zádori János, Esztergom 8. — Za lányi Farkas, Obrázsa 8. — Zékány La jos , Ungvár 8. — Zsigmondy Vilmos, Budapest 8. — Zsindely István, Sáros patak, 8. — Ifj. Zsótér Andor, Szeged 7. P ó t l é k (május 29.—31.) Bertsinszky Károly 8. — Bodnár István, Nyíregyháza 8. — Dezseöffy Béla , Szt.-Márton-Káta 7. — Dezseöffy Gyula, Palást 8 . — Qondy Károly, Debreczen 8. — Győrfi Péter, Csik - Szereda 8. — Gyurmán Andor, Budapest 8. — Tordátfalvy Halmágyi Sándor, Nagy-Enyed 8. — Haynald Lajos, Kalocsa 8. — Heumann Ignácz 8. — HofFer Samu, Gyula 8. — Hubaffy Sándor, Nagy-Kálló 8. — Hvezda Károly, NagyKálló 8. — Jósa András, Nagy-Kálló 8. — Xabdebo Kálmán, Talpas 8. — Kaprinay István, Oroszvár 7. — Kende P é ter , Dubróka 8. — Kiss Andor , R.Gladna 8. — Kovács Gyula , Talpas 8. — I«audon Sándor, Ungvár 8. — Lázár Tihamér, Nagy-Várad 8. — Lengyel A n dor, Rimaszombat 8. — Lengyel István, Budapest 8. — Lovcsányi Pál, Gyöngyös 8. — Löcherer Andor, Nagy-Géres 8. — Luby Károly , Szatmár 8. — Massányi Mihály, Léva 7. — Mathia Károly, Lőcse 8. — Mészáros D ániel, Debreczen 8. — Michnay Lajos, Szendró 8. — Mikó Béla, Nagy-Bánya 8. — N agy István, NagyVárad 8. — Nagy Károly, Abrudbánya 8 — Nyiri János, Nyíregyháza 8 . — Pflanczer Gábor , Pécs 8. — Pintér Sándor, Szécsény 8. — R aisz Gedeon, N.-Mihály 8. — Raisz Viktor , Varanó 8. — Salamin Leó, Sopron 8. — Sarlay Károly. Érsekújvár 8. — Simay István, Ó-Arad 8. — Skamla Róbert, Ózd 8. — Strausz Salamon, Veszprém 8. — Stromszky Vik tor, Töhöl 8. — Szalánczy K r istó f, N.Szeben 8. — Szaykó József, Darázs 8. — Szegedy Károly, Békés 8. — Szeitz Ti vadar, Seregélyes 7. —• Szemere Gyula, Lasztomér 8. — Szemere József , NagyAzar 7. — Szikszay Imre , Debreczen 8. — Szivos Mihály, Sárospatak 8. — Szüts István, Dergecs 8. — Szűts Mihály, De breczen 7. — Tisza László, Mező-N.-Csán 8. — Ifj. Turgonyi Lajos, Mező-Túr 8. — Válkai Bertalan , Duna-Vecse 8. — Várady E le k , Déva 8. — Zemlinszky Rezső, Salgó-Tarján 8.

Összesen: 723-an,


b) A t e r m é s z e

t u d o m á n y i t ár s ul at nak nem t agj ai :

Báró Apor Károly , M.-Vásárhely Marczelháza II. — Baranyay Gáspár io. — Bázel Elek M.-Radna n . — Berghofer Ákos, Debreczen io. — Engel Imre, M.-Vásárhely n . — Erber Mihály, N.-Szőllős i l . — P á y József, Ecséd 10. — Feszty Adolf, Budapest 11. — Hechtl Sándor, Győr u . — Jármy Márton, Kótaj i l . — Knöpfler Vilmos, M.-Vásár hely I I . — Kohen Jakab, Budapest I I .

— Kozma Sándor, H.-Böszörmény u . — Kubinyi Rudolf, Eger i j . — Jfickl Mihály, Budapest i T. — Pauer János, Sz.l''eliérvár 11. — Szathmáry Domokos, Budapest n . — Széli Kálmán, Rátót n . Szeniczey Ödön, Budapest II. — Szente Bálint, H.-Böszörmény 10. — Vánkay Ján3s, N.-Szőllős 10. — Vikár Kálmán, Pápa i i . — JZittritsch Mátyás, Győr 'in

Összesen: 48-an.

©) E g y l e t e k , i n t é z e t e k , k ö n y v t á Budai kir. egyetemi lőgymnasium i i. — Budapest városi főreáltanoda könyvtára 10. — Budapesti ni. k. távirda-igazgatóság könyvtára II. — Budapesti m. k. távirdai központi szakosztály n . — Budai m. k. központi meteorologiai intézet 8. - Bu dapesti kegyes tanítórendi gymnasium n . Debreczeni gazdas. fels. tanintézet io. — — Debreczeni főisk. felsőbb tanulók olvasó-egylete n . — Debreczeni Polgári Casinó i l . — Debreczeni ügyvéd-egylet 11. — Hajdu-Böszörményi ref. egyház könyv tára i l . — Iglói evang. főgymnasinm n . — Kassai m. kir. távirda-igaztóság könyv tára Ili — Kecskeméti ref. lyceum n . — Kolozsvári m. k. távirda-igazgatóság könyvtára n . — Lőcsei állami főreálta-

a k:

noda könyvtára 10. — Miskolczi ref. lyceum könyvtára 11. — Nagy-Enyedi ref. Collegium könyvtára 11. — NagyKanizsai m. kir. távirda-igazgatóság könyv tára 11. — Nagy-Kőrösi ref. lyceum könyv tára II. — Nyíregyházai Kaszinó könyv tára 11. — Nyíregyházai gymnasium ta nári kara 10. — Sárospataki ifjúsági könyvtár 7. — Sátorallya-Újhelyi gym nasium 10. — Tatai Kegyesrendi Ház 10. — Temesvári m. k. távirda-igazgatóság könyvtára 11. — Temesvári főreáltanoda 10. — Váczi nagygymnasium tanári könyv tára 10. — Zágrábi m. kir. távirda-igazgatóság könyvtára 1 1. Ö88Zesen: 49-en.

Összegezés: Társulati t a g o k ....................................... 723-an Nem tagok .............................................. 48-án Egyletek, s a t . ....................................... 49-en Összesen : .. 820 -an. d) A k ö t é s d í j a t u t ó l a g a s a n l e f i z e t t é k : Badzey László, M.-Sziget 1872-re 1. j 1. — Szalai István, Szentes 1873-ra 1. — Kempelen Imre, Sz.-Fehérvár 1873-ra | — Szigethy József, Kula 1873-ra 1.

1874-re a tagdíj at lefizették: (1874. május 31-ig.) a) A t e r m é s záent yi i u dt áó rms u l a t t a g j a i : Ambrozovics Béla , Budapest 8. — Szabadka 8. — Kiss Gusztáv , H.-M.Bódis Gábor, Gordisa 8. — Dr. Boleman Vásárhely 7. — Kovács József, Turkevi István, Vichnye 8 — Buday Sándor, T.8. — Máthé János , B.-Hunyad 7. — Füred 8. — Domaniczky István, Buda Révey József, Budapest 7. — Rubint pest 8. — Palusy István , Lőcse 8. — Károly, S.-Tarján 8. — Simon Elek, K o Dr. Fanta Adolf, Sz.-Fehérvár 8. — Dr. lozsvár 7. —- Dr. Szabó Dávid, N.-Kálló Fejérvári Lajos, Sz.-Udvarhely 8. — Gf. 7. — Dr. Széles Antal , M.-Sziget 8. — Festetich Andor, Budapest 8. — Gamauf Szénért János , K.-Szeben 8. — Szentki Vilmos, Kolozsvár 8. — Dr. Gárdos Já rályi Kálmán , T.-Szt -Márton 8. — Dr. nos , Budapest 7. — Gyömörey Vincze, Szöts Sámuel, Deés 8. ..— Tóth Ágoston, Ukk 8. — Hazslinszky Frigyes, Eperjes Gmunden 8. — Tóth Mátyás, Szeged 8. 7. — Hornyay Ferencz , S.-Á.-Újhely 7. Waltherr Géza, Budapest 8. — Húsz Samu, Oravicza 8. — Ilosvay Lajos , Budapest 8. — Kerner Péter, Összesen : 31-en.

b) E g y l e t e k , i n t é z e t e k , k ö n y v t á r a k : Kassai állami főreáltanoda 7. — Szatmármegyei orvos-gvógyszerészegylet 7. Összesen 2-en. Társulatunk tagjai a k ö n y v k i a d ó v á l l a l a t kiadványait évenként 7 forintért szerezhetik meg. Azon aláírók ellenben, kik a Természettudományi Társulatnak nem tagjai: 10 frtnyi évdijért részesülnek e kiadványokban, bele értve a „ T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y m e g f e l e l ő évi folyamát is. — K ö t ö t t p é l d á n y o k é r t egy forinttal több fizetendő; melyből egy-egy kötetre 50 krajczár számíttatik. Az évdijak L e u t n e r K á r o l y pénztárnokhoz küldendők a Természettudományi Társulat helyiségébe : Budapest, Lipótváros, Fel-Dunasor 7-ik szám.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

KÖZLÖNY. HAVI FO LY Ó IR A T K ÖZÉRDEKŰ IS M E R E T E K T E R JE S Z T É S É R E. XIII. A VILÁGÍTÓ GÁZRÓL

Recommend Documents