Szalma, Ferenczi & Partnerei Ügyvédi Iroda H-1051 Budapest Szent István tér 4-5 Telefon: +36 1 4298060 Fax: +36 1 2667287 Web: www.szalmanet.com e-mail:
[email protected]
Iktatási szám: K/………../2005 Fővárosi Bíróság Budapest Markó u. 27. 1055
Tárgy:
Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata
Dátum:
2005. augusztus 9.
Hiv.szám:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által 2005. július 20-án J-B-IV-275/2005. számon hozott határozata elleni bírósági felülvizsgálat
Tisztelt Fővárosi Bíróság! A Szalma és Társa Ügyvédi Iroda (1051 Budapest, Szent István tér 4-5., ügyintéző: Dr. Ferenczi Katalin ügyvéd) által az F/1 alatti meghatalmazás alapján képviselt Patika Egészségpénztár (székhely: 1081 Budapest, Kiss József u. 8.) felperes a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina körút 39.) alperes elleni, a J-B-IV-275/2005 számú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben az alábbi
KERESETET terjeszti elő: Kérjük a tisztelt Fővárosi Bíróságot az alperes fenti határozatának hatályon kívül helyezésére, valamint arra, hogy kötelezze az alperest a felperes részére az általa a határozat rendelkező részének 1. pontja alapján megfizetett 2.000.000,-Ft azaz kettőmillió forint bírság és járulékai visszafizetésére. Egyúttal KÉRELMET terjesztünk elő a határozat rendelkező részének 2. pontjában megjelölt, a „tagok által igénybe vett egészségbiztosítási szolgáltatás elszámolási folyamatát alátámasztó bizonylat” haladéktalan rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezés végrehajtásának felfüggesztése iránt. Kérjük továbbá a T. Fővárosi Bíróságot, hogy kötelezze a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét az eljárásban felmerült perköltség viselésére. Bankszámla: HVB Bank Hungary Rt 10918001-00000413-17300016 Nyilvántartás: Budapesti Ügyvédi Kamara
ELŐZMÉNYEK Az alperes 2005. január 10–18. között a felperesnél témavizsgálatot (a továbbiakban: Témavizsgálat) folytatott le, amelynek célja a PSZÁF/36337/1/2004. számú értesítőlevélben (F/3) foglaltak szerint, hogy „helyzetképet adjon a pénztár szolgáltatási tevékenységének jogszabályi megfelelőségéről, a szolgáltatási tevékenység belső szabályozottságáról, továbbá áttekintést adjon a pénztár működésében megjelenő különféle típusú kockázatokról”. A Témavizsgálat tárgyaként az alperes a „pénztári szolgáltatások nyújtásának és finanszírozásának ellenőrzését” jelölte meg. A vizsgálat a 2004. január 1-től 2005. január 17-ig terjedő időszakot ölelte fel. Az alperes a Témavizsgálat lefolytatásáról és annak eredményéről készült jelentésében (F/4) nem tárt fel a felperes működésében jogszabályellenes gyakorlatot. A jelentés megállapította, hogy a vizsgált szolgáltatások bizonylati alátámasztottsága igazolt, a pénztári szolgáltatókkal megkötött szerződések alaki és tartalmi szempontból is megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a pénztári szolgáltatások nyújtása és finanszírozásának ellenőrzése összességében megfelel a felperes szolgáltatási szabályzatában, valamint a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételeknek. Az alperes a J-IV-264/2005. számú, a Témavizsgálatot lezáró, megszüntető határozatában (F/5) nem állapított meg további kötelezettségeket a felperessel szemben. Az alperes ezen határozatot a felperessel 2005. július 4-én közölte. TÉNYÁLLÁS 2005. július 4-én, a Témavizsgálatot lezáró határozat kézbesítésével megegyező napon az alperes a PSZÁF/22996/2005. számú levelében (F/6) célvizsgálat (a továbbiakban: Célvizsgálat) megkezdéséről értesítette a felperest, amelynek célja a felperes helyes joggyakorlatát a fentiek szerint konstatáló Témavizsgálat egyik céljával szó szerint azonos: „helyzetképet adjon a pénztár által nyújtott szolgáltatások jogszabályi előírásoknak való megfeleléséről”. A vizsgálat kezdő napján, 2005. július 19-én az alperes vizsgálói az F/7 alatt csatolt jegyzőkönyv szerint a 2004. január 1. és 2005. július 18. közötti időszakban lebonyolított patikakártyás szolgáltatások személyazonosításra alkalmas teljes elektronikus adatbázisának átadására szólították fel a felperest anélkül, hogy az alperes F/6 alatt csatolt értesítő levelének második oldalán előzetesen megkért anyagok között erre bármely módon utalt volna. Az alperesi vizsgálatvezető a teljes, személyazonosításra alkalmas adatbázis elvitelére irányuló szándékát is kifejezte. A felperes a teljes adatbázis átadására irányuló kérést megtagadta, tekintettel arra, hogy a pénztártagokról rendelkezésre álló teljes adatállomány átadása részéről jogszabálysértő lenne, ugyanis ez az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseibe ütközik.
3
Kiemeljük, hogy az alperes alkalmazottai a felperes által az F/6 alatti értesítés szerint előkészített, az alperes részére rendelkezésre bocsátott összes dokumentum közül egyikbe sem kívántak betekinteni, kizárólag a 2004. január 1. és 2005. július 18. közötti időszakban lebonyolított patikakártyás szolgáltatások teljes, a tagok személyi adatait tartalmazó elektronikus adatbázisát kérték elvitelre alkalmas formában. A felperes az ellenőrzés zavartalan lefolytatása érdekében kötelezettséget vállalt arra, hogy néhány napon belül a Patikapénztár összes utalásainak pénzügyi teljesítéséhez kapcsolódó, a személyazonosításra alkalmas adatok hozzáférésének korlátozásával a teljes adatbázist átadja. A felperes kezdeményezésére az alperes F/6 alatti értesítésében foglalt, illetve a szóban a vizsgálat kezdő napján előterjesztett követeléseinek ellentmondását rögzítendő, F/8 szám alatt a felperes és az alperes képviselőinek nyilatkozatáról közjegyzői tanúsítványba foglalt jegyzőkönyv került felvételre. A felperes az alperes felé vállalt módon aznap, a helyszíni ellenőrzés első napján, 2005. július 19-én faxüzenetben (F/9) tájékoztatta az alperest az átadható adatbázis-tartalomról, valamint, arról, hogy az adatbázisba való helyszíni betekintést még a célvizsgálat előre tervezett időtartamán és az alperessel előzetesen megállapodott három napon belül, 2005. július 21-én biztosítja, az elvitelre alkalmas adatbázis átadását pedig július 29-ére teljesíti. A felperes egészségügyi adatok védelmére vonatkozó álláspontja megerősítésére az Országgyűlési Biztosok Hivatalától az F/10 alatt csatolt megkeresésben állásfoglalást kért, és erről értesítette az alperest is. Az alperes sem a felperes jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozataira, sem az F/9 alatti faxüzenetre sem szóban, sem írásban nem válaszolt, hanem 2005. július 20-án meghozta az F/2 alatt csatolt, jelen perben felülvizsgálni kért határozatát. Az alperes ugyancsak július 20-án arról értesítette felperest az F/11 alatti levelében, hogy a célvizsgálatot folytatja. 2005. július 21-én az alperes munkatársai a helyszínen betekintettek a felperes adatbázisába. A vizsgálatról készült F/12 alatti jegyzőkönyv szerint a felperes az általa nyújtott szolgáltatások vonatkozásában lehetővé tette az alperes részére az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Kormányrendeletnek megfelelő finanszírozhatóságát. Az alperes a célvizsgálat előzetesen 2005. július 19-21. közötti időszakra terjedő helyszíni szakaszát az F/13 alatti, 2005. július 25-én kelt 2005. augusztus 4-ig meghosszabbította. Az alperes munkatársai 2005. július 26-án folytatták a vizsgálatot a 2004. évi költések szúrópróbaszerű ellenőrzésével. Az alperesi vizsgálók által felvett F/14 alatti jegyzőkönyv szerint az ellenőrzés során vizsgált gyógyszertári kifizetések elektronikus bizonylatai rendelkezésre álltak, azokon jogosulatlan szolgáltatást az alperes nem talált.
4
Az F/15 alatt csatolt jegyzőkönyv szerint a felperes az eredetileg vállalt határidőben, 2005. július 29-én elektronikus formában is átadta az alperes képviselői részére a 2004. január 1. és 2005. június 30. közötti időszakra vonatkozó, a pénztártagok személyazonosításra alkalmatlan módon elkészített bizonylatokat. A jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy az alperes szúrópróbaszerűen betekintett a 2005. évi elektronikus adatokba, de ezekkel l kapcsolatban kifogásokat nem emelt, észrevételt nem tett JOGALAP (JOGSZABÁLYSÉRTÉS) 1. Az alperesi határozat megsértette az alábbi anyagi jogi jogszabályokat Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt) 64/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott általános alperesi adatkezelési jogot a személyes adatok kezelésére irányadó általános, és az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó szektorspecifikus törvények korlátozzák. Az adatkezelés alapjogszabálya, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (Atv.) adatkezelésre irányadó szabályozása kogens, miszerint a törvény 1.§ (2) bekezdésének rendelkezése alapján „E törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt e törvény kifejezetten megengedi”. Az Atv. szerint a személyes adatot akkor lehet kezelni, ha az adatkezelés célhoz kötöttsége és az arányosság törvényi feltételei együttesen fennállnak. Ezt a követelményt az Atv. 5. § (2) bekezdése így szabályozza: „Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig”. Az egészségügyi adat az Atv. 2. § (2) bekezdésének b) pontja alapján különleges adatnak minősül („különleges adat … az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre … vonatkozó adat). A különleges adatok kizárólag szigorúan körülhatárolt célokból kezelhetőek Atv. 3.§ (2) bekezdése szerint, nevezetesen ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult, bűnüldözési okokból, vagy külön törvény felhatalmazása alapján. Az egészségügyi adatok esetében e külön törvény, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (Eüatv) 4.§ (1) bekezdése egészségügyi adatkezelési célként elismeri a közigazgatási eljárás céljából végzett egészségügyi adatkezelést. Az Eüatv. azonban egyben kimondja a törvényes céllal arányos adatkezelés kötelezettségét a közigazgatási eljárás esetében is. Ez utóbbit az Eüatv. 4.§ (4) bekezdése következőképpen határozza meg: „Az (1)-(2) bekezdések szerinti adatkezelési célokra csak annyi és olyan egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.”
5
A hivatkozott törvény alapján folytatott helyes gyakorlatra a szakmai felügyeletet ellátó Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ellenőrzési gyakorlatára is rámutatunk az alábbiakban. Az OEP az adott elszámolási időszakon belül csupán száz TAJ számhoz tartozó szolgáltatás valósságát vizsgálja meg, és ha hibát talál, akkor a vizsgálatot kiterjeszti más időszakokra is. Ha más időszakokban is hibák vagy elszámolási rendellenesség mutatkozik, akkor az OEP azt veszi fel a jegyzőkönyvben, hogy ez a tendencia állandó, az OEP bírságot vagy egyéb szankciót alkalmaz, de a teljes adatbázis átadását ekkor sem követelheti. Az egészségügyi szolgáltatóknak hasonló rendszeres jelentési kötelezettségük van az OEP felé, mint az egészségpénztáraknak az alperes PSZÁF felé. A jelentések benyújtásán túl a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény a szakmai felügyeletet ellátó szerv vonatkozásában is szándékosan mellőz olyan kitételt, hogy a teljes adatbázist be kellene nyújtani. A célhoz kötöttség az adatvédelmi törvény egyik legfontosabb alapelve. A célhoz kötöttség azt jelenti, hogy senki sem gyűjthet magának adatokat, vagy tárolhat adatokat meghatározott cél nélkül. Az egészségügyi adatok vonatkozásában ez a cél a prudens gazdálkodás ellenőrzése, amely keretében az alperes csak arányosan gyakorolhatja adatkezelési jogosultságát. Az alperes által hivatkozott Öpt. 64/B.§ (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség kizárólag a felperes prudens pénzügyi működésének ellenőrzésére terjed ki. A felperesi pénztár által finanszírozott szolgáltatások bizonylati alátámasztottságának ellenőrzésére irányuló közigazgatási eljárásban ugyanis teljesen indokolatlan a felperes téves álláspontja, miszerint valamennyi pénztártag egészségügyi adatát tartalmazó teljes körű adatbázis átadása elengedhetetlenül szükséges volna a célvizsgálat érdemi lefolytatásához. Az alperesi határozat tehát jogszabálysértő, ugyanis az Eüatv. 4.§ (4) bekezdésében az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó arányossági előírás szerint az alperesnek nincs joga arra kötelezni a felperest, hogy a teljes adatbázist átadja. 2. Az alperesi határozat megsértette az alábbi eljárási jogi jogszabályokat 2.1
A felperes nyilatkozattételi jogának és az alperest terhelő tényállás tisztázási kötelezettség megsértése
Az Öpt 59/A. §-a alapján az alperes eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. (Áe) szabályai irányadóak. Az Áe. 2.§ (6) bekezdése alapelvi szinten rögzíti, hogy az „ügyfelet az államigazgatási eljárásban megilleti a nyilatkozattétel joga, köteles viszont legjobb tudomása szerint, jóhiszeműen közreműködni. Mindezek érdekében az eljáró szerv az ügyfelet jogairól és kötelességeiről tájékoztatja.”
6
Az Áe. 26. §-ának (1) bekezdése alapján a közigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni és a bizonyítási eljárást hivatalból vagy kérelemre lefolytatni. Az Áe. 27. § (1) bekezdése szerint „az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél nem nyilatkozik, vagy a kért adatot nem közli, a közigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. Erre az ügyfelet figyelmeztetni kell”. Az Áe 43. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében pedig a határozat indokolásának tartalmaznia kell a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, az eljárt szakhatóságok megnevezését és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a közigazgatási szerv a határozatot hozta. A T. Fővárosi Bíróság állandó joggyakorlata alapján is jogszabálysértő, ha a hatóság a tények felderítése nélkül, a mérlegelés indokait fel nem tárva hoz határozatot (KGD 1992/212.). Jelen keretlevünkben részletezett tényállás alapján megállapítható, hogy az alperes nem hozta a felperes tudomására előzetesen az adatszolgáltatás pontos tartalmát és formáját, nem tájékoztatta arról, hogy a követelményeknek hogyan felelhet meg. Az alperes nem tájékoztatta a felperest arról sem, hogy a felperes adatszolgáltatását milyen okból nem fogadja el, és a felperest, mint ügyfelet nem tájékoztatta arról, hogy bírságot kiszabó határozat meghozatala áll szándékában. A jelen keresetlevélben bemutatott tényállásban dokumentáltan bizonyítottuk, hogy a felperes adatszolgáltatási kötelezettségét határidőben teljesítette, MINIMÁLIS KÉSEDELEM:RENDSZERGAZDA ÉS CIB LEVELE A felperes azt is bizonyította, hogy az alperes az eltérő jogértelmezés tisztázása érdekét figyelmen kívül hagyva nem várta meg az Országgyűlési Biztosok Hivatalától kért adatvédelmi biztosi tájékoztatást, így hiányos tényállás alapján hozott határozatot. Az alperesi határozat tehát jogszabálysértő, mert az alperes az Áe a 2.§ (6) bekezdése, a 26.§ (1) bekezdése, 27.§ (1) bekezdése, valamint a 43.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárási jogszabálysértést valósított meg a határozathozatal során, mivel megsértette a felperes nyilatkozattételi alapjogát és az alperest terhelő tényállás tisztázási kötelezettséget. 2.2
A bírság jogellenes megállapítása
Az alperes a felülvizsgálni kért határozatban az Öpt. 68. § (2) bekezdésének b) pontjára történt téves hivatkozással szabta ki a bírságot. Az alperes ilyen hivatkozással a felperest terhelően bírságot csak akkor szabhatna ki, ha a pénztár a „pénztári működésre vonatkozó jogszabályban előírtakat megsérti, figyelmeztetés ellenére a pénztár nem változtat addigi gyakorlatán, vagy a vonatkozó számviteli, pénzügyi, befektetési előírásokat megsérti”. Az alperes jogsértő határozatában nem tudott megjelölni meg egyetlen olyan cselekményt sem, amelyet az Öpt. 68. § (2) bekezdésének b) pontjába ütközött volna, a felperes működése ugyanis minden jogszabályi előírásnak megfelel. 7
A fenti törvényi megfogalmazásból ugyanis egyértelműen következik, hogy e jogszabályhely alapján csak akkor van helye felügyeleti bírság kiszabásának, ha megállapítható a jogszabályellenes működés, és a feltárt hibák kiküszöbölésére a felügyelet a pénztárat előzetesen felhívja és figyelmezteti a jogsértő gyakorlat további folytatásának jogkövetkezményeire. Tekintettel arra, hogy a perbeli határozat csupán a működés ellenőrzésének - a felperes által bizonyítottan meg nem történt - akadályozására hivatkozik, és a felperes terhére annak pénztári működésével kapcsolatosan nem állapított meg semmiféle jogszabálysértést, intézkedése nélkülöz minden jogszabályi alapot, ezért törvénysértő. A határozat azonban a tartalmi megalapozottságán túl formai, eljárási szempontból is törvénysértő, ugyanis az egységes bírósági gyakorlat alapján (BH 2000/331., 1999/237.; BH+ 2000.2.162.; KGD 1999/305., 1996. 12. sz. 72. o., 1996. 8-9. sz. 53. o. és 56. o., 1993/213., 1992/212.) a mérlegelési jogkörben hozott határozat akkor tekinthető jogszerűnek, ha a hatóság a tényállást kellően feltárta, a vonatkozó eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a mérlegelés jogszerűsége is megállapítható. Amennyiben az alperes határozatát mérlegelési jogkörében járva hozza meg, a határozatnak tartalmaznia kell a mérlegelés releváns szempontjait, és az ahhoz kapcsolódó bizonyítékok okszerű mérlegelését. A sérelmezett határozat indokolásának vonatkozó része ezeknek az elvárásoknak nem tesz eleget, mert az alperes nem jelölte meg azokat a körülményeket, amelyek miatt szükségesnek tartotta az intézkedést, nem derül ki, hogy az alperes határozatának meghozatala során a mérlegelési szempontok közül melyiket, miért és milyen súllyal vette figyelembe, és ezek közül melyiket és milyen okból állapította meg a bírság mértékét a határozat rendelkező részében foglaltak szerint. A határozat indokolása csak arra tér ki, hogy a kiszabott bírság mértéke az Öpt 68. § (2) bekezdésének b) pontjának rendelkezése szerinti maximális, az éves tagdíj 2%-ának alsó harmadába esik, tehát az alperesi határozat abban a tekintetben is jogszabálysértő, hogy nem jelölte meg, hogy mit tekintett a bírság alapjának, hogyan kalkulálta a kiszabott összeget. 3.3
Az ügyfélegyenlőség elvének megsértése
Az alperes megsértette a bírság mértékének megállapítása során az Áe. 2.§ (5) bekezdésében alapelvi szinten kimondott ügyfélegyenlőség elvét is, miszerint „az államigazgatási eljárásban mind a magyar, mind a külföldi ügyfelek a törvény előtt teljes egyenlőséget élveznek, és ügyeiket minden megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni”. A Legfelsőbb Bíróság joggyakorlata szerint a közigazgatási szervnek „egységes jogalkalmazással az ugyanolyan tényállású ügyekben azonos tartalmú döntést kell hoznia” (KGD 2000/136.).
8
F/17 alatt mellékelünk néhányat az alperes szankcionáló és szankciót mellőző, pénztárakat érintő határozataiból, előlapként hozzátűzve az alperes internetes honlapján közzétett „szankcionálási politika” című szempontrendszerét. A csatolt határozatokban megjelölt jogsértések összehasonlíthatatlanul súlyosabbak voltak a jelen perbeli esetben tévesen felrótt cselekménynél, hasonló mértékű szankció alkalmazására azonban egy esetben sem került sor. Mindez bizonyítja, hogy az alperesi határozat jogszabálysértő, mert az Áe. 2.§ (5) bekezdésében meghatározott elvbe ütközik. A fentiek alapján megállapítható, hogy alperes eljárási jogszabálysértése is jelentős: az ügyfél nyilatkozattételi jogát az alperes eljárása során súlyosan korlátozta, továbbá a tényállás tisztázása oly mértékben hiányos, hogy az a döntés érdemére is kihat, amely hiányosságok jelen bírósági eljárásban álláspontunk szerint nem orvosolhatók. Az alperes a bírság kiszabása során megsértette az ügyfélegyenlőség elvét is. A VÉGREHAJTÁS FELFÜGGESZTÉSE IRÁNTI KÉRELEM A perbeli közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését a Pp. 332.§ (3) bekezdése szerint kérelmezzük. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14. számú állásfoglalása alapján „a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését különösen akkor rendelheti el, ha a határozat azonnal végrehajthatóvá nyilvánítása jogszabályt sért, illetőleg ha a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő vagy egyéb jelentős körülmények indokolják, vagy ha a végrehajtás a fél számára súlyos hátrányt előidéző körülményekkel járhat.” A bírói gyakorlat (BH 2002/337, 2000/277) alapján indokolt, hogy a bíróság vizsgálja, hogy a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják-e, illetőleg, hogy a végrehajtás, illetve annak késleltetése milyen hátránnyal jár. A perbeli határozat rendelkező részének 2. pontjában megjelölt: „tagok által igénybe vett egészségbiztosítási szolgáltatás elszámolási folyamatát alátámasztó bizonylat” haladéktalan rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezés végrehajtásának felfüggesztését különös méltánylást érdemlő ok: a felperesi egészségpénztár pénztártagjainak egészségügyi és a kapcsolódó személyes adataihoz fűződő alkotmányban biztosított és a vonatkozó adatvédelmi törvények által is védett jogainak védelme indokolja. A határozat végrehajtása emellett a felperes számára is súlyos hátrányt, bizalmi válságot idézhet elő, amennyiben tagjai bizalmával visszaélve indokolatlanul adna ki személyes adatokat. Az egészségügyi adatok átadásával a pénztártagoknak okozott jogsértés az adatok átadásával egyidejűleg megvalósulhatna, így az alperesi határozat azonnali végrehajtása olyan súlyos fokú jogsérelmet okoz a peres felek között fennálló közjogi jogviszonyon kívülálló személyeknek, és olyan 9
visszafordíthatatlan helyzetet idéz elő, amely jogsérelem egy későbbi, a perbeli határozatot hatályon kívül helyező bírósági ítélet esetén már nem lesz orvosolható. PERKÖLTSÉG A felperes kéri a tisztelt Bíróságot, hogy az ügyvédi költséget a 32/2003 (VIII.22) IM rendelet 3. §-a alapján különös tekintettel annak (3) bekezdésére, állapítsa meg. A felperes jogi képviselője ezennel külön nyilatkozik a Tisztelt Bíróságnak, hogy áfa fizetésére köteles. ILLETÉK A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke az Itv. 43.§ (3) bekezdése alapján 16.500,- Ft. A közigazgatási határozat bírói felülvizsgálata iránti eljárásban a felperest jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül az Itv. 62. § (1) bekezdés h. pontja alapján tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg. HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG A bíróság hatáskörét a Pp. 23. § (1) bekezdés i/ pontjára, illetékességét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. tv. 4.§ (3) bekezdésére alapítjuk. KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS Tájékoztatjuk a tisztelt Bíróságot, hogy az ügyben közvetítői eljárás nem volt folyamatban. Kérjük, hogy a t. Bíróság esetleges akadályoztatásunk esetén, valamennyi tárgyalást távollétünkben is tartson meg. Budapest, 2005. augusztus 14. Patika Egészségpénztár felperes képviseletében
10
Mellékletek: F/1
Ügyvédi meghatalmazás
F/2
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2005. július 20-án kelt, J-BIV-275/2005. számú a Patika Egészségpénztár megbírságolásáról szóló határozatának másolata
F/3
a PSZÁF/36337/1/2004. számú a témavizsgálat lefolytatásáról szóló értesítő levelének másolata
F/4
a PSZÁF 2005. április 20-án kelt témavizsgálati jelentésének másolata
F/5
a PSZAF J-IV-264/2005. számú, a témavizsgálati eljárás megszüntetéséről szóló határozatának másolata
F/6
a PSZÁF 2005. június 28-án kelt, a célvizsgálat lefolytatásáról szóló értesítő levelének másolata
F/ 7
a 2005. július 19-én tartott helyszíni célvizsgálatról készült jegyzőkönyv másolata
F/8
a 2005. július 19-én tartott helyszíni célvizsgálatról készült, közokiratba foglalt jegyzőkönyv másolata
F/9
a felperes 2005. július 19-én, a PSZÁF részére megküldött faxüzenetének másolata
F/10 a felperes 2005. július 20-án kelt, az Adatvédelmi Biztosnak megküldött állásfoglalás kérésének másolata F/11 a PSZÁF 2005. július 20-án kelt, a célvizsgálat folytatásáról szóló tájékoztató levelének másolata F/12 a 2005. július 21-én tartott helyszíni célvizsgálatról készült jegyzőkönyv másolata F/13 a PSZÁF 2005. július 25-én kelt, a célvizsgálat meghosszabbításáról szóló tájékoztató levelének másolata F/14 a 2005. július 26-án tartott helyszíni célvizsgálatról készült jegyzőkönyv másolata F/15 a 2005. július 29-én tartott helyszíni célvizsgálatról készült jegyzőkönyv másolata F/16 a felperes bankjának igazolása 2.000.000.-Ft jogfenntartással történt átutalásáról ???????????? kérjük a kivonatot F/17 PSZÁF szankcionálási konkurrensekről
politikája
és
egyéb
alperesi
határozatok
F/18 az Adatvédelmi Biztos Irodája által megküldött, a felperesi beadvány nyilvántartásba vételéről szóló 2005. július 25-én kelt levelének másolata????????????
11
