KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT K Ö Z É R D E K Ű IS M E R E T E K T E R J E S Z T É S É R E. W. A LEVEGŐRŐL

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

M e g j e le n i k min den hónap ötödi kén, harmadfél nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal; időn ként fametszetű áb rákkal illusztrálva.

: TERMÉSZETTUDOMÁNYI

KÖZLÖNY.

HAVI FOLYÓIRAT K Ö Z É R D E K Ű IS M E R E T E K T E R J E S Z T É S É R E .

43-n FŰZET.

1873. MÁRCZIUS.

E folyóiratot a tár sulat tagjai az évdfj fejében kapják ; nem tagok részére a 30 ívből álló egész évfolyam elő fizetési ára 5 forint.

V. KÖTET.

W . A LEVEGŐRŐL. (Előadatott az 1872.

deczember i8~ikán tartott szakgyülésen.)

7

Azon egy pár év alatt, mióta nekem is szerencséin van a tisztelt gyülekezet előtt előadásokat tarthatni, szólottak az előadók a leg különfélébb tárgyakról, melyek physikai lé in k k e l többé-kevésbbé szoros kapcsolatban állanak, de nem em leraztek meg a levegőről, mely hatását lételünk első pillanatában érvényre ju tta tja és’ meg nem szünteti azt még halálunk után sem. E tekintetben a levegővel a vizet lehet párhuzamba állítani, melyet W artha Vincze togtársunk egyik előadásában behatóan ism ertetett. Engedje meg a t t gy., hogy én e két fontos élettényező másikáról — a levegőről szól hassak. A levegő létezéséről bizonyságot nyújtanak a szelek, m elyek nek mechanikai hatása eléggé ismeretes a közéletből. G yakran ol vasható a lapokban, hogy nagy vihar házfedeleket sodort e l ; hogy a tengeren ismét áldozata lett a viharnak egy hajó. Mindenki ismeri továbbá a szélmalom szerkezetét, melyet, mint neve is mutatja, a szél indít mozgásra. Ezek a mechanikai hatások eléggé bizonyítják azon test létezését, mely földünket k örülveszi, m ert mechanikai hatás nem jöhet létre anyag nélkül. H a levegő nem volna, m elyet a Föld különféle pontjain uralkodó különböző hőmérséklet mozgásba hozhat, akkor nem volna okunk viharoktól rettegni, melyek minden perczben elsülyeszthetik a tengerészeket hajóikkal együtt, és a melyek sokszor igen rövid idő a latt tönkre teszik a mezei gazda fáradozásainak minden eredményét. A levegő tehát test, és mint minden a Földön létező testnek, úgy a levegőnek is súlyának kell lenni, melynél fogva nyomást gyakorol az alatta levő többi testekre. H ogy a levegő csakugyan gyakorol nyom ást a testekre, azt kísér letek által könnyű kim utatni; és hogy e nyomást közönséges kö rülmények között nem veszszük észre, onnan van, hogy az minden oldalról egyformán gyakoroltatik a testre, és íg y az ellentett irányú T erm észettu d o m án y i K özlöny, V . k ö te t.

1873.

£


82

LENGYEL BÉLA

nyomások egym ást megsemmisítik. De ha a testnek egyik oldalán a lég nyom ását megszüntetjük, akkor az a másik oldalon érzéki thető lesz. M indenki tudja, hogy midőn lopó segítségével péld. vizet emelünk ki valamely edényből, ez az által történik, hogy a lopó végét belem ártjuk a vízbe és azután kiszívjuk a lopóból a levegőt. Ekkor a légnyomás — a vízre — a lopóban tetemesen csökken, mert szívás által eltávolítóttuk onnan a levegő nagy részét, de a lopón kivül változatlan marad, minek következménye az, hogy a víz a lopóba tolátik be. Gondoljunk most egy 35 láb magas lopót, melyből addig szíjjuk ki a levegőt, míg csak a víz a lopóban emelkedik. H a e kisérletet valóban végre hajtanok, azt tapasztalnók, hogy 32 lábnál m agasabbra semmiféle szivattyúval sem volnánk képesek a vizet felszíni. Ezen 32 láb magas vízoszlop tehát egyensúlyozza a levegő nyomását, azaz ezen vízoszlopnak a súlya éppen olyan nagy, mint egy vele egyenlő ker^^tm etszetü, de a légréteg egész m agasságáig emelkedő légoszlop súlya. H a az em lített lopó segítségével víz he lyett higanyt szívunk fel, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a leg jobb szivattyúval sem vagyunk képesek a higanyt 28 hüvelyknél m agasabbra felszíni. H a a lopó csővének keresztmetszete egy négy szöghüvelyk, akkor a csőben foglalt 28 hüvelyk magas higanyoszlop súlya kerekszámban 12 font. Mivel pedig ezen 28 hüvelyk magas higanyoszlop egy négyszöghüvelyknyi keresztmetszetű légoszlop súlyát ellensúlyozza/ következik, hogy a levegő súlya vagy nyomása egy négyszöghüvelyknyi felületre 12 font. Miután az emberi test felülete több száz négyszöghüvelyket tesz k i : a nyomás, melyet reá a levegő gyakorol, több mázsányira megy. És hogy e nyomást nagysága daczára sem érezzük, annak köszönhető, hogy az nem egyoldalúlag kivülről, hanem egyidejűleg belülről is gyakoroltatik testünkre. Az imént leírt készülék lényegében véve nem egyéb, mint a légsúly-mérő (barometer). A barom eter 35—36 hüvelyk hosszú csőből áll, mely felső végén zárt, alsón pedig nyitott és felfelé van hajlítva. A cső, beforrasztott végével lefelé irányítva, m egtöltetik higanynyal, és azután felfordíttatik. Ilyen csőből a higany nem foly hat ki a fönebb előadott okoknál fogva. A barom eter tehát azon eszköz, melynek segélyével a lég nyomását minden pillanatban m eghatározhatjuk, és a tudományban ezen czélra szokás használni. A barom eter állásának folytonos szemmeltartásából kitűnt, hogy a levegő nyomása nem állandó, hanem az év, sőt a nap különféle szakaiban változó. Ezen ingadozás okainak béható tárg yalása nagyon meszsze vezetne czélomtól, és csak anynyit legyen szabad megjegyeznem, hogy nagy szelek is befolyással vannak a levegő


A LEVEGŐRŐL.

83

nyomására. Az erős szelek többnyire forgó szelek, melyek több mérföldnyi átmérőjű körben keringenek. Ezen gyors keringés alkal mával a röperő következtében a levegő-részecskék a körből eltávo lodnak, minek folytán a körön belül kevesebb levegő lesz jelen, mint a körön k ív ü l; tehát a nyomás ott kisebb lesz mint itt. Ez egyik oka annak, hogy a vihar közeledtével a légsúly-mérőben a higanyoszlop egyszerre leszáll. Miután bizonyosságot szereztünk m agunknak arról, hogy a levegő súlylyal biró test, most áttérhetünk többi sajátságainak m eg ismertetésére. Legelőször is azon kérdésre kell feleletet adnunk, hogy miből áll a levegő, és menynyit tartalm az egyes alkatrészeiből ? Ezen kérdés megoldása ezéljából legyen szabad „az égés tünemé nyeiről" ezelőtt m integy három negyed évvel tarto tt előadásomra (Term. tud. Közi. 40-ik fűz.) hivatkoznom. Idézett előadásomban kimutattam, hogy az égés : chemiai átalakulás, melynek létrejötté ben a levegő egyik alkatrésze vesz részt. Ezen alkatrészt élenynek (oxygén) nevezzük. Bebizonyítottam akkor Tizt is, hogy ha ezen al katrészt eltávolítjuk a levegőből, akkor oly légnemű test m arad meg belőle, mely az égést többé nem tartja fönn. Ezen testet légenynek (nitrogén) nevezzük. Az em lített két alkatrész viszonyos m enynyisége számos pontos kísérlet által határoztatott meg és e k í sérletekből kiderült, hogy, kerek számban kifejezve, a levegő egy ötöd része élenyből és négy ötöd része légenyből áll. E két lég nemű test képezi a levegő főalkatrészét, melyekről hosszú ideig azt tartották a vegyészek, hogy azok egym ással chemiailag egyesülve foglaltatnak a levegőben, m íg később a tudomány fejlődésével oly módszerek birtokába jutottak, m elyekkel teljes biztossággal ki lehet mutatni, hogy ama két légnemű test nem chemiailag egyesülve, hanem egymással mechanikailag elegyedve fordúl elő a levegő ben. Ezen módszerek rendszeres tárgyalása meszsze eltérítene tulaj donképpeni czélomtól: a levegő sajátságainak és szerepének m eg ismertetésétől ; azért legyen szabad ezen módszerek közöl csak egyet, a reánk nézve legfontosabbat röviden megismertetnem. A módszer az em lített két alkatrésznek azon sajátságára van alapítva, hogy mind a két alkatrész — a légeny és éleny — kis menynyiségben oldható vízben, de különböző arányban, és pedig az élenyből több oldódik ugyanolyan menynyiségű vízben, mint a légenyből. Azon szám, mely kifejezi, hogy egy térfogat víz mennyi térfogat légnemű testet nyel el, az illető légnemű test elnyelési tényezőjének neveztetik. H a a levegő nem elegy, hanem vegyület volna, akkor a levegő is birna elnyelési tényezővel, melynek a légeny és éleny elnyelési tényezőjétől különbözőnek kellene lenni, és a vízben felol6*


L E N G Y E L BÉLA

dott levegőnek ugyanazon alkatúnak kellene lenni, mint a légköri levegő. — H a a kísérletet megteszszük és az e czélra alkalmas készülékben levegőt vízzel öszszerázunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy a víz élenyből éppen anynyit fog feloldani, mintha azt nem levegővel, hanem tiszta élenynyel ráztuk volna össze. Ugyanez áll a^légenyre nézve is. Fönebb azonban már megemlítettem, hogy élenyből többet képes feloldani a víz mint légenyből, miből követ kezik, hogy a vízben elnyelt levegőben több élenynek kell foglal tatnia, mint a légköriben. És csakugyan, míg a levegőben y5-rész az éleny, és 4/5-rész a légeny mennyisége, addig a vízben elnyelt levegőnek, kerek számban kifejezve, V s-d a élenyből és % -da lé genyből áll. E k ét légnemű test képezi a levegő főalkatrészét. Az éleny : szín-, szag- és íznélküli gáz. Közönséges hőmérséknél csak lassan egyesül más testekkel, míg m agasabb hőmérséknél az egyesülés rendszerint igen heves. A közélet mind a k ét egyesülési m ódra elég példát szolgáltat, m ely ál közöl a reánk nézve annyira fontos rotha dási folyam atot akarom felemlíteni. A szervi anyagokat k ét nagy osztályra o szth atju k : az egyik osztályba tartozók, melyek légenym entesek és m elyeknek alkatrészeit a széneny, köneny (hydrogén) és éleny (oxygén) képezik, a rothadás alkalm ával a levegő élenyével egyesülnek és a szénenyből szénsav, a könenyből pedig víz ke letkezik. A másik osztályba azon szervi vegyületeket sorozhatjuk, melyek az em lített alkatrészeken kívül még légenyt is tartalm az nak. Az ilyen szervi anyagok rothadásuk alkalm ával a levegő élenye által szintén szénsavra és vízre bomlanak, csak a bennök foglalt köneny egy része egyesül a légenynyel, és ezzel ammoniakot képez. Azon esetben, ha a szervi anyaggal valamely erős lúgos hatású test van elegyedve, az élenyülés még tovább megy, ekkor az am moniak is elbontatik és a légenyből légenysav (salétromsav) képző dik. Ezen alapúi a nálunk régebben alkalm azásban volt salétrom gyártás. Az élenynek nem csak a rothadó szervi anyagokra van ilyen befolyása, hanem a nem szervi anyagok közül is számosra. Jól ismert tulajdonsága a vasnak, hogy a levegőn hosszabb idő múlva elveszti fémfényét és vörösbarna kéreggel von ódik be, me lyet rozsdának neveznek, s mely a vasnak vegyülete élenynyel. H a sonló sajátságot m utatnak még más fémek is, mint a réz, zink stb., melyek, ám bár jobban ellentállanak a levegő éleny ének, de vele mégis eg y esü ln ek , míg más fémek, mint péld. az arany, ezüst, platina, a levegőn nem változnak meg. De mind ezeknél fontosabb a levegő élenye, és az élő emberi és állati szervezet között fenn álló viszony. A levegő élenye a belégzés által jut a tüdőkbe, hol


A LEVEGŐRŐL.

85

rendkívül finom hártyán keresztül érintkezik a vérrel. Talán sokak előtt viszszásnak tetszik, hogy azt mondom : rendkívül finom hártyán keresztül történik az érintkezés, pedig a légnem ű testek egy oly sajátsággal is bírnak, melynél fogva ez lehetővé válik. Ennek bő vebb kifejtése nem fér ezen rövid előadás keretébe, de nem is válik szükségessé, a mennyiben Than K áro ly tanár úr a légnemű testek éppen ezen tulajdonságáról ta rto tt előadásában (Term. tud. Közi., IV. köt., 1. 1.) e szükséget már előre fedezte. A vérrel érintkező élenyt telveszi a vér és szétviszi a szervezet minden részébe, hol a szervezet által már elhasznált, és így reá nézve már nélkülözhetővé vált any agokat elégeti és belőlük szénsavat és vizet képez, melyek ismét a vér által jutnak a tüdőkig és innen kileheltetnek. Fönebb említettem, h o g y az éleny oldható vízben. Ezen sajátsága teszi le hetővé azt, hogy a vízben is élnek állatok, melyeknek szervezete lényegesen eltér a szárazföldi állatokétól. Ezek nem tüdőkön keresztül veszik fel a vízben oldott élenyt, hanem kopoltyúik segít ségével, melyekben az élenynek szintén finom hártyán keresztül kell érintkeznie a vérrel. A levegő másik alkatrésze, a légeny, szintén szín-, szag- és íznélküli gáz, de chemiai tulajdonságaiban nagyon eltér az élenytől. A többi elemekkel, egy-két kivétellel, sem közönséges sem magas hőmérséknél nem egyesül közvetlenül. Szerepe az élő emberi és állati szervezet fenntartásában az, hogy az élenyt higítja és ez által annak hatását a tüdőkre mérsékli. Az emberi és állati tüdő nem áll eléggé ellent a tiszta éleny hatásának, mi egyenesen következik abból, hogy ha valamely állattal tiszta élenyt szivatunk be, az rö vid idő alatt m egbetegszik és tüdejében lobos tünetek m utat koznak. E két fő alkatrészen kívül előfordúl a levegőben még vízgőz, szénsav, továbbá ezeknél sokkal kisebb mennyiségben ammoniak, ozon, konyhasó és szerves csírok. A vízgőz a tenger vizéből ju t a levegőbe. Ismeretes a közélet ből, hogy a víz m ár közönséges hőm érséknél gőzzé alakúi, azaz — mint mondani szokták — elpárolog. Ez az elpárolgás annál gyorsabb, minél nagyobb felületen érintkezik a víz a levegővel. A tengerek tudvalevőleg földünk felületének nagyobb felét borítják el, és folytonos elpárolgásnak vannak alávetve. A vízgőz, mely a tenger felületén képződik, szelek által a Föld minden pontjára szét vitetik. Ezen kívül m ég helybeli okok által is jut vízgőz a leve gőbe. Tengerpartokon vagy azok közelében, egyenlő körülm ények közt, mindig több vízgőzt tartalm az a levegő, mint a szárazföld belsejében, de itt sem egyenlő mindenütt a levegő vízgőz-tartalma.


86

LENGYEL BÉLA

N agy tavak közelében, vagy nagy terjedelmű mocsáros vidékeken a levegő rendszerint nedvesebb mint más helyütt. A vízgőz jelen létét alig lesz szükséges kisérletileg kim utatni, hiszen mindenki tudja, hogy a konyhasó a sótartóban meg szokott néha nedvesedni; honnan vehetné a vizet, ha nem a levegőből? De azt is tapasztalta mindenki, hogy a só nem mindig nedves, csak néha nedvesedik m eg; és ebből azt a következtetést vonhatná, hogy a levegőben néha nincs vízgőz. E következtetés ekként kifejezve hamis le n n e : vízgőz mindig van a levegőben, csak mennyisége változó. A kony hasó oly anyag, mely a vizet meg nem köti, hanem azt csak felü letén megsüríti, és innen van, hogy midőn a levegőben kevés vízgőz van, akkor a konyhasó száraz marad látszólag, azaz oly kevés vizet sürít meg felületén, hogy azt tapintás vagy megszemlélés által észrevenni nem lehet. V annak azonban anyagok, m elyek a vizet chem iailag megkötik és ezek segítségével mindig ki lehet mutatni a víz jelenlétét a légkörben. A vízgőz mennyisége, mint már emlí tettem , változó. Különösen függ az a levegő hőmérsékétől. Minél melegebb a levegő, annál több vizet képes feloldani, azért m ondom : feloldani, mivel e folyamat nagyon hasonló ahhoz, midőn vízben péld. konyhasót oldunk fel. A konyhasó sem oldódik h atártalan mennyi ségben a vízben, és ehhez hasonlóan a levegő sem képes h atártalan m enynyiségü vízgőzt felvenni. Nem tartozik ide a levegő vízgőztar talm ának ezen ingadozásáról tüzetesebben szólani és annak további okait fürkészni, csupán a száraz és nedves levegő hatását a szer vezetre akarom még megérinteni. Az egészséges emberi test hőmérséke télen-nyáron ugyanaz. Ezen hőmérsék a szervezetben az által jön létre, hogy a levegő élenye a többé hasznavehetetlen anyagokat a szervezetben elégeti. Télen a test hőmérsékének csök kenését meleg ruházat által gátoljuk meg, nyáron a szervezet maga szabályozza hőmérsékét az által, hogy a bőr felületén vizet választ ki. A víz itt elpárolog és ez által m eleget von el a szervezetből, mert elpárolgása alkalm ával minden folyadék meleget köt meg. A jelen esetben ezen meleg a szervezetből kerül ki. H a azonban a levegő már úgy is telítve van vízgőzzel, azaz ha m ár annyi, vagy legalább közel annyi vízgőz van benne, mint a mennyit hőmérsékéhez képest felvenni képes, akkor a test felületén kiváló vízből csak nagyon keveset vagy semmit sem lesz képes fölvenni, és a test hőmérséke ilyen esetben már nem fog oly gyorsan szabályozódni. Innen m agyarázható az, hogy némely nyári napokon a meleg oly elviselhetetlen, daczára hogy a hévmérő nem m utat nagyobb hőmérséket, mint más kellemes napokon* Innen magyarázható továbbá az is, hogy kellőleg nem szellőztetett term ekben, hol sok ember gyűlik


A LEVEGŐRŐL.

87

össze, rövid idő alatt majdnem elviselhetetlenné válik a meleg, mi vel a levegő rövid idő alatt telíttetik vízgőzzel, és ekkor az izzad ság többé oly gyorsan elpárologni nem képes, és így a test hőmérséke lassabban szabályozódik. Az előadottaknak ellentéte áll a száraz levegő hatására. — Említettem fönn, hogy a levegő annál több vízgőzt képes felvenni, mentül melegebb. Ebből következik, hogy ha hideg levegőt, mely már több vízgőzt felvenni nem képes, felmelegítünk, ez által képessé teszszük vízgőz további felvételére, és ha a kísérletet megfordítjuk, azaz, ha vízgőzzel telített levegőt lehűtünk, akkor a vízgőz^egy részének ki kell válnia cseppfolyó alakban, és csak annyi fog a levegőben maradni, mennyi alacso nyabbá te tt hőmérsékének megfelel. H ogy ez valóban így van, ta pasztaljuk a tél majdnem minden napján, midőn az ablakok h ar m attal vonódnak be. A fűtött szobában tetemesen nagyobb á levegő hőmérséke, mint künn, és íg y sokkal több vízgőzt képes oldva ta r talmazni. Az ablakok üvege képezi a h atárt a külső hideg és a belső meleg levegő között, minek következtében az üvegnek hőm ér séke magasabb lesz, mint a külső levegőé, de alacsonyabb mint a belsőé. Midőn a belső vízgőzben gazdagabb levegő érintkezik az üveggel, hőmérséke közvetlen az üveg közelében alábbszáll, a víz gőz egy része harm at alakjában belőle kiválik, és az üvegre rakó dik. Ugyanez az oka annak, hogy a lehelet télen látható a szabadban, nyáron pedig nem. Hasonló okai vannak az esőnek. A m eleg égöv alatt a levegő nagy m ennyiségű vízgőzt vesz fel, és ezzel együtt, mivel hőmérséke magas, felemelkedik és helyébe a sarkvidékekről új le vegő tódúl, mely, ha a forró égöv alatt a hőmérséket felvette, elődjét követi. Miután az ok szünetlen, a levegő ezen körforgása is szü netlen s abban áll, hogy a Föld közelében a levegő a sarkoktól az egyenlítő felé, a Földtől távoli rétegekben pedig megfordítva mozog. A mozgás irányára azonban befolyással van a Föld forgása tengelye körül, és ez oknál fogva az imént jelzett irány a valóság tól egy kissé eltér. Ezen irányt megváltoztatják helybelileg még a forgó szelek és viharok, melyek tudvalevőleg csak aránylag igen kis téren, néhány négyszögmértöldnyi területen, keletkeznek és múlnak el. — Midőn a meleg, vízgőzzel telített levegő a m agasba emelkedik, ott hőm érsékét csakham ar elveszti és hidegebb lesz, minek következtében a vízgőz egy része m egsürüdik és mint cseppfolyó víz eső alakjában esik a földre. Itt a víz beszivárog a föld belse jébe, míg egyes helyeken ismét előtör és képezi a patakokat, folyó kat, melyek útján a tengerbe siet, hogy újból megtehesse körútját a levegőn keresztül. Ez a legrövidebb vázlatban előadva a víz és levegő között fennálló viszony. H ogy mikor keletkezik köd, és mikor


88

LENGYEL BÉLA

eső, zápor, hó vagy jég, ennek fejtegetése a meteorologia körébe tartozik, minél fogva ebbe nem bocsátkozhatom ; de sajnálnám az alkalm at elmulasztani, hogy a barom éterről, mint időjósról, meg ne emlékezzem ; hiszen a barometer a közéletben mint ilyen van elter jedve, és osztályzatán különféle m agasságokban oda van irva a „szép idő“ vagy „esősu, „szeles“ stb. Előadásom kezdetén szeren csém volt kifejteni, hogy a barom eter által a levegő súlyát m érjük; innen van m agyar neve. Lássuk tehát, hogy van-e a levegő súlyára befolyással, ha az idő esőre készül, vagy nincs ? H ogy eső létre jöjjön, szükséges, hogy a levegő nagyobb menynyiségü vizgőzt ta r talmazzon, mely gyors lehűlés által eső-cseppekké alakúljon. De mint minden testnek, úgy a vízgőznek is van súlya. Ha tehát a . levegőben sok vízgőz foglaltatik, akkor a levegő súlya nagyobb lesz a benne foglalt vízgőz súlyával, minek következtében a baro m eter állása magas fog lenni. Gondoljuk most, hogy a vízgőz a levegőben egyszerre m egsürüdik; akkor a lég nyom ásának csök kenni kell, mert a víz azon térfogatnak, m elyet előbb mint vízgőz elfoglalt, csak m integy ezerötszázad részét tölti be, és mint csepfolyó víz : eső vagy harm at alakjában hull alá a földre. Ilyen esetben a barom eter állása alacsonyabb lesz. H a tehát a barom eter magasan áll, szép időt, ha alacsonyan, esőt jelez. Meg kell azonban említenem, hogy a barom eter állására nem csak a föntebBiek vannak befolyással, és így a barom eter korántsem csalatkozhatatlan időjós. Sokfelé hallottam ezt is : „felfelé megy a füst, szép idő lesz“, vagy megfordítva. E hitnek, ha azt tudományos bí rálás alá vonjuk, meg kell vallanom, úgy látszik, mintha lenne némi jogosultsága. A vízgőz sűrűsége ugyanis jóval kisebb, mint a le vegőé, azaz egy bizonyos térfogat vízgőznek jóval kisebb a súlya, mint hasonló térfogatú levegőnek ; ennek következménye az, hogy mentül több vízgőz foglaltatik a levegőben, ez utóbbi annál hígabb les?, és benne a füst nem fog könnyen felem elkedni; ha ellenben a lew g'ő száraz, akkor egyszersmind sűrűbb, és benne a füst könyn y ebben emelkedik fel. Még sok más állítólagos jele van a köz életben a közelgő esőnek, melyek azonban többnyire olyanok, hogy tudományos szempontból bírálat alá nem is eshetnek. M ennyiség szerint a víz után a szénsav következik mint a le vegő alkatrésze. A szénsav tiszta állapotban előállítva: légnemű test, m elynek színe nincs, szaga nem kellemetlen szurós, ize kellemes csípőssavanyú. Ugyanazon légnemű test, a mely a bor kiforrásá nál nagy m ennyiségben képződik és mely veszélyessé teszi ilyen kor a pinczébe való menetelt. Jelenlétéről a pinczékben akként szoktak meggyőződni, hogy egy hosszabb rúdra erősített égő gyér-


A LEVEGŐRŐL.

89

tyát visznek magok előtt az illetők. H a a gyertya elalszik, veszélyre mutat. Ebből látható, hogy a szénsav az égést nem tartja fenn és hozzáteszem még, hogy benne az élő állatok megfuladnak. A szén sav jelenlétét könnyű a levegőben kimutatni. Ha tiszta vízben meszet oldunk fel és a tiszta átlátszó oldatot nyilt edényben a levegőn hagy juk, az rövid idő múlva megzavarodik. A zavarodást a levegő szénsava idézi elő az által, hogy a vízben oldott mészszel egye sül és ezzel szénsavas calciumot (krétát) képez, mely vízben oldhatat lan. H ogy honnan jő a szénsav a levegőbe, azt alig lesz szükség megmondanom, m ert már em lítettem az éleny tárgyalásánál, h o g y a kilehelt levegőben szénsav foglaltatik ; ezen kivül a szervi anyagok rothadásánál és gyors-égésénél is keletkezik. A szénsav viszonyos mennyisége meglehetős csekély a lev egő ben; 10.000 térfogat leve gőben 3—4 térfogat szénsav foglaltatik. A levegőben foglalt szén savnak kis mennyisége daczára is igen fontos szerep jutott a term é szet háztartásában. Az ásványországban épp oly fontos tényezőként szerepel mint a növények életében. A víz és szénsav együttes be hatása által a sziklafajok lassanként szétbomlanak és termőföld keletkezik belőlök, melyben a szikla volt alkatrészei oly alakban foglaltatnak, hogy a növény képes a neki szükséges ásványi táp anyagot felvenni. De a szénsav egym agában is nagyon fontos a növények életére, és azoknak közvetlen tápszerét képezi. Láttuk fő ne bb, hogy az emberek és az állatok légzés által a levegő élenyét felveszik s helyette nagy mennyiségű szénsav keletkezik. Ezen fo lyam atnak rövid idő alatt azon következménye volna, hogy a levegő élenye elfogyna és helyette szénsavval telnék el á lég. Szükség telen mondanom, hogy ekkor megszűnnék az élet és az emberiség, valamint a szárazföldön és vízben lévő állatok is kihalnának, s a veszély elhárítása ember fölötti munka lenne. De a természet m aga gondoskodott a veszély elhárításáról az által, hogy a földet nem csak em berekkel és állatokkal népesítette be, hanem dús növény zetet is alkotott, melynek főtáplálékáúl éppen azt rendelte, mi az állatvilágra veszélyt hozhatna, — a szénsavat. A növény zöld leve lei által felveszi a levegőben foglalt szénsavat s azt még ott el bontja a napfény közreműködésével. A növény a szénenyt meg tartja és belőle képezi azon anyagokat, melyekre szevezetének felépitéséhez szüksége van, az élenyt — a szénsav másik alkatré s z t — pedig visszaadja a levegőnek, honnan azután az állatok szívják be és ismét szénsavvá alakítják át. E g y másik, a szénsavnál sokkal kisebb mennyiségben előfor duló, de azért nem kevésbbé fontos alkatrészét képezi a levegőnek az ammoniak. Ezen testnek egyik alkatrészét a köneny (hydrogén),


qo

LENGYEL BÉLA

a másikat a légeny képezi. Tiszta állapotban előállítva : szintelen gáz, melynek rendkivül kellemetlen, a szemet könyezésre indító szúrós szaga van. Vízben nagy mennyiségben oldható és oldata m agának a gáznak sajátságait mutatja. Ez azon folyadék, mely a közéletben „szalamia-szesz“ (Salmiakgeist) néven ismeretes. K e letkezik az ammoniak a légenytartalm ú szervi anyagak rothadásá nál különösen akkor, ha a rothadó anyaghoz nem könnyen férhet a levegő. K eletkezik továbbá kis mennyiségben a gyors-égésnél is a levegőben foglalt légenyből és a vízgőz könenyéből. — Ezen forrásokból jut az ammoniak a levegőbe. M ennyisége a levegő többi alkatrészeihez képest majdnem elenyésző k icsin y : egy millió térfogat levegőben egy térfogat fordúl elő belőle, és mégis oly fontos alkatrésze a levegőnek, mivel a növények tápany ag át képezi. Azon szervi vegyületek, melyek légeny t tartalmaznak, ammóniákból keletkez nek és ezek nem csak a növények életére fontosak, hanem az em berekére is, kiknek, ha nem közvetlenül is, a növényvilág nyújtja táplálékukat. Az ammoniak és ammoniumsók vízben könnyen oldhatók lévén, a leve gőből az esővel eg yütt leesnek a talajra, melyből a növények szívják fel. A em lített alkatrészeken kívül a levegőben szilárd testrészecs kék is vannak, m elyeket közönségesen pornak nevezünk, A por veg yalk atát nehéz volna átalánosan megállapítani, mivel az min dig helybeli okoktól függ, de egy alkatrészét meg kell itt említenem, mivel ez mindenütt és mindig előfordúl. Ez a konyhasó, melynek jelenlétéről a levegőben könnyen meggyőződhetünk. H a egy szín telen, nem világitó lángot égése alatt figyelemmel kisérünk, azt tapasztaljuk, hogy a láng egyes pontjain néha-néha sárga fényt lövel ki. Ezen sárga fényt a konyhasó okozza. Tudjuk a szín képi elemzésből , hogy a színtelen lángot minden nátriumvegyület sárga színűre festi. A konyhasó is nátriumból és chlorból áll és ha megkísértjük, egy keveset belőle a lángba tar tani, tapasztalni fogjuk, hogy az élénk sárgára fog festetni. — Honnan jöhet konyhasó a levegőbe ? E kérdést intézhetnék hozzám t. hallgatóim, melyre azonnal választ fogok adni. A tengervízben nagy mennyiségű konyhasó van feloldva, és ha nagyobb mennyi ségű tengervizet párologtatunk el, akkor tetemes m aradékot fo gunk nyerni, mely főképpen konyhasóból áll. — N agy viharok a l kalm ával a tenger erős hullámzásba jő, és midőn az óriási hullá mok a partba vagy egymáshoz ütköznek , a víz finom porrá zúzatik szét, melynek minden egyes kis szemcséjében majdnem vég telen kis mennyiségű konyhasó van feloldva. Az így keletkezett vízport — mert annak lehet nevezni — a vihar magával ragadja


A LEVEGŐRŐL.

91

a levegőbe, hol a víz rövid idő alatt elpárolog és a benne oldva volt konyhasó : puszta szemmel nem látható porszem gyanánt ma rad meg, mely rendkívül kicsiny voltánál fogva a levegőben úszik, s a szelek a Föld minden pontjára elviszik. Megemlítem még, hogy a levegőben szervi anyagok is van nak jelen és pedig k é tfé lé k : élő vagy legalább életképes csírok és rothadás által keletkezett illó termények. Ezeknek tárgyalása messze vezetne kitűzött czélunktól, mivel a csírok szerepének megismertetéseért az erjedés folyamatát kellene bővebben tárgyalnom. A levegőben foglalt szervi anyag ama másik nemére elég legyen azt megjegyeznem, hogy valószínű, miszerint számos betegségnek okozói. — A hazánkban is annyira uralkodó váltóláz úgy látszik szintén ezen betegségek közé tartozik; a mennyiben hegyes vidékeken, soha vagy csak ritkán, míg az alföld mocsáros vidékein, tehát ott, hol szervi anyagok rodhadnak, annál nagyobb mérvben szokott fellépni. Ezen szervi anyagoknak azonban van a levegőben, habár rendkívül csekély mennyiségben, egy ellensége — az ozon. Az ozon nem egyéb mint az élenynek egy különös módosulása. Ilyen mó dosult éleny sokkal hevesebben h at azon anyagokra, melyek éleny nyel egyesülni képesek. Ilyenek pedig az em lített szervi anyagok, melyek a levegő ozonja által elpusztíttatnak. Az ozon a korhadás nál, a gyors-égésnél és villanyosság hatása által keletkezik és így jut a levegőbe. Ezzel, tisztelt hallgatóim , m egism ertettem a levegőt és annak szerepéről is igyekeztem képet nyújtani. Tudom, hogy e kép homá lyos és sok tekintetben hiányos is, azonban a tárg y terjedelm ét tekintve remélhetem, hogy elnézésben fogok részesülni. Viszsza pillantva előadásomra, abban a hézagok között különösen egyet fedezek fel, melynek betöltése még szükségesnek látszik előttem. Elmondottam hogy miből áll a levegő; hogy mennyit tartalm az egyes alkatrészeiből és előadtam, hogy ezen alkatrészek legtöbbjét részint az állatok, részint a növények használják fel életük fenn tartására. Közel eső gondolat tehát, hogy a levegőnek ezen hasznos alkatrészei idővel kevesbedhetnek vagy talán egészen elfogyhatnak és a levegő alkata úgy változik meg, hogy többé szerves élet fenntartására nem lesz alkalmas , legalább oly szerves élet fenntartására nem mint a milyen a Földön jelenleg létezik. — A kérdés megvizsgálására czélszerü lesz a levegő absolut mennyi ségét meghatároznunk, mit könnyen tehetünk, mivel tudjuk, hogy a levegő súlya egy négyszöghüvelykre : kerekszámban 12 font. H a mármost kiszámítjuk, hogy hány négyszöghüvelyket tesz ki a F öld felülete, megtudjuk, hogy hányszor 12 font az összes légkör súlya ?


92

A LEVEGŐRŐL.

s mivel azt is tudjuk, hogy milyen a viszony az éleny, légeny és szénsav mennyisége között, kiszám íthatjuk ezeknek is absolut mennyiségét. H a a számítást végrehajtjuk, akkor a következő eredményre jutunk. Az összes száraz levegő súlya 103.863 billió mázsa. Ebben foglaltatik : Légenyből . . . 79808 billió mázsa. . . 23993 „ „ É lenyből.......................................... „_____ „ Szénsavból . . . . . . . .______ 62 Összesen 103,863 billió mázsa.

E már valóban felfoghatatlan nagy mennyiség eloszlatja a le vegő megváltozása fölötti aggályunkat, m ert ha e változás bekövetkez nék is, az csak évezredek múlva történhetnék, m ert tekintetbe kell vennünk azt is, hogy az élenyt és szénsavat folyton fogyasztják ugyan az élő állati és növényi szervezetek, de egyszersmind ugyan ezen szervezetek egym ás javára regenerálják is ama két alkatrészt. A szabad levegő alkatát tehát állandónak vehetjük és ezt az eddigi egy pár évtized óta végrehajtott elemzések igazolják is, a m ennyi ben mindannyian ugyanazon eredm ényt a d tá k ; pedig az elemzéshez a Föld legkülönösebb pontjain gyüjtetett a levegő. Ebből egyszers mind az is következik, hogy a levegő alkata a Föld minden pont ján és minden m agasságban ugyanaz. Másként alakulnak a viszonyok, ha zárt helyiségekben veszszük tekintetbe a levegő alkatát, példáúl színházakban vagy nagy termekben, hol időként sok ember gyűl össze. Ily helyeken a levegő élenye csakham ar megkevesbedik és elfogyna, ha. a falakon keresztül diffusio következtében nem újulna meg a levegő és ha a termeket, legalább úgy a hogy, nem szellőztetnék. A mi áll nagyban a termekről, ugyanaz áll kicsinyben a lakásokról. — N agy városok, szűk utczáikkal, e tekintetben közel állanak a nagy termekhez és mindenki tudja, hogy vidéken sokkal egészségesebb a levegő mint a nagy városban. Ennek oka a fönebbiekből m egtalálható és bővebb jnagyarázatot nem igényel. Azt azonban meg kell említenem, hogy a levegő rom lottságát nagy városokban nagy mértékben fokozza a tisztátalanság s ezen oknál fogva nem csupán szépség tekintetéből, de különösen közegészségi szempontból is szükséges, hogy a várost tisztán tartsák és jó csator narendszerrel lássák el. És most, tisztelt hallgatóim, megköszönve a türelmet, melyet talán kelleténél hosszabb ideig igénybe vettem , azon reménynyel fejezem be előadásomat, hogy abban, hiányainak daczára, a le vegő szerepéről a természetben alapos fogalm at nyújtottam . H a ezt valóban elértem, akkor előadásom a czélnak megfelelt. L

engyel

B

éla.


93

VIII. ÉSZREVÉTELEK A TERMÉSZETTANI MÜSZÓTÁR ÜGYÉBEN. [G r e g u s s G y u l a h á tr a h a g y o tt k é z ir a ta .* )

K étséget nem szenved, hogy tudományos nyelvünk, kivált a természettudományok mezején, tisztaság és csín, érthetőség és könynyedség dolgában még nagyon el van maradva. Tankönyveink, akár fordítások, ak ár eredetiek, jobbára nehézkesek s legkevésbbé sem alkalm asok arra, hogy e tanúim ányokat az ifjúsággal m egked veltessék vagy hathatósan leikébe oltsák. Hasonló vallom ást kell tennünk tudományos értekezéseink legnagyobb részéről is, ak ár szigorúan tudományos, akár népszerű alakban jelenjenek m e g : amazokon a szakférfi áttörtet, érdekkel a tárg y iránt, de ritkán azon élvezettel, melyet az előadás csínja, a nyelvezet tisztasága s folyékonysága költ az olvasóban — az utóbbiak jobbára utánzatok, külföldi hasonnemü dolgozatok halvány másolatai, s nélkülözve az erős, eredeti színezetet, valami különös ingert nem is gyakorolnak a laikus közönségre. A ki a német, franczia, angol irodalom e nembeli termékeivel megismerkedett, pirúlva bár, de kéhytelen el ismerni, hogy ezek jobban ízlenek néki a honi termékeknél, s az idegen köntös daczára kevésbbé idegenekül tűnnek föl előtte, mint a m agyarúl írott dolgozatok. Mintha a természettudományok meg a m agyar nyelv között valami öszszeíérhetlenség léteznék ; m intha nyelvünk nem bírna e tárgyhoz hozzásím úlni; mintha valami idegenszerű szellő lengene át kifejezéseinken még akkor is, ha a legna * A magyar orvosok és természetvizsgálók X I I . nagygyűlése megbízta közép ponti állandó választmányát, kérne fel szaktudósokat egy magyar természettani műszótár készítésére, illetőleg a természettani műszavak magyarosítására nézve. A középponti vá lasztmány felhívására többen küldöttek adatokat a készítendő műszótárhoz, köztük a korán elhúnyt G r e g u s s G y u 1a is, ki szógyűjteményéhez egy indítványt is csatolt „észrevételek a természettani műszótár ügyében* czím alatt. A magyar orvosok és természetvizsgálók középponti választmánya nem volt abban a helyzetben, hogy a beküldött szógyűjteményeket valami módon értékesíthette volna. Mindekkoráig irattárában voltak letéve. Végre a mehádiai nagygyűlés azt határozta, hogy átengedi a szógyűj teményt a Természettudományi Társulatnak : „használja sikeresebben, mint az öt napig tartó vándorgyűlések tehetnék." E napokban vettük át a magyar orvosok és természet vizsgálók középponti választmányától a műszógyüjteményt s ezzel együtt Greguss Gyula észrevételeit a műszótár ügyében. Ez észrevételeket oly tanulságosaknak találtuk, hogy egy perczig sem akartunk a közzététellel késedelmezni. Közlönyünk munkatársai is jó hasznukat vehetik. Szerk.


94

GREGUSS GYULA

gyobb gonddal irtottuk ki az idegen műszavakat s lehetőleg jól képzett m agyar szavakkal helyettesítettük azokat. E társulatnak egyik bevallott czélja lévén a természettudomá nyok meghonosítása, szélesebb körökben való m egkedveltetése , e czélra vezető eszközök közé sorolta, s nem helytelenül, a term észet tani műszó tárt. Reményiem s óhajtom, hogy jóra való, sok hasznot hajtó munka fog kikerülni, de tartok tőle, hogy sokan kelleténél vérmesebb rem ényeket kapcsolnak hozzá, s e hiány kipótoltával e szakbeli irodalmunk tetemes föllendülését várják. Éppen ez az a g godalom késztetett e néhány sornak megírására. Mellőzöm azt, hogy bárm ely tárgy nak tisztán felfogható, ér dekes, csinos előadásához első sorban m egkivántatik, hogy az Írónak az alapos szakképzettségen kívül legyen még kellő átalános művelt sége s jó Ízlése is — ezt mindnyájan tudjuk, valamint azt is, hogy nálunk bizony eddigelé sokan foglalkoztak a természettudományi irodalommal, a kik az em lített tulajdonok egyném elyikével nem nagy mértékben, vagy éppen egyikével sem dicsekedhettek. Az előadásnak csak legkülső burkára, a nyelvnek sajátképpen kezelé sére szorítkozom, mert voltaképpen e körül forog jelen kérdésünk. Mi módon érhetjük el, hogy nyelvünk tiszta, m agyaros, csinos legyen ? Elegendő-e erre az idegen műszavak kigyom lálása s eredeti kifejezések alkotása ? k o rán tsem ; s ennek tám ogatásául bátran hi vatkozhatni a külföld irodalmi termékeire, melyek csak úgy hem zsegnek az idegen kifejezésektől, a nélkül, hogy akár eredetiség, akár folyékonyság vagy érthetőség dolgában csorbát szenvednének. A német, a franczia vagy angol ritkán alakítja a műszót saját n y elv ébő l; megelégszik vele, hogy az idegen szót saját nyelvéhez idomítja. H a mi magyarok e részben egy lépéssel tovább megyünk és saját nyelvünkben gyökerező műszavakat képezünk, mentsé günkre szolgálhat az a körülmény, hogy nyelvünk nagyon is elüt az európai nyelvcsalád egyéb tagjaitól s azonfelül igen alkalmas is ily szavak képzésére. Mihelyt azonban e szóképzés az eredeti ér telem elfacsarásával, elhom ályosításával vagy saját nyelvünk meg csonkításával jár, mihelyt az erőszakosság bélyegét viseli m agán — az eredetiségnek ez a hajhászása javunkra nem lehet, sőt kárunkra van, m ert elszigetel a müveit külföldtől, anélkül hogy nyelvünket kívánatos módon gazdagítaná, vagy előadásunk érthetőségét, folyé konyságát gyarapítaná. V annak kifejezések, mint pl. mechanikus, dynamikus stb., melyeket megfelelő m agyar kifejezésekkel helyet tesíteni teljes lehetetlen, mert a hosszú g y ak o rlat, átalánosan elfogadott szokás egészen önkénytes , sajátszerü jelentést kölcsönzött nekik — tulajdonnevekké a la k íto tta , m elyeket csak


A TERMÉSZETTANI MŰSZÓTÁR ÜGYÉBEN.

95

nyelvünkhöz idomítani, de nem lefordítani lehet, éppen oly kevéssé, mint nem fordíthatjuk le, csak átalakíthatjuk a Páris, Nápoly vagy Alajos stb. neveket. Nem csak hiába való fáradságtól kíméljük meg tehát m agunkat, hanem valóban tudományos irodalmunk érdekében is cselekszünk, ha az ily műszavak lefordítására nem erőszakoljuk nyelvünket, hanem beérjük vele, ha nyelvünkhöz idomítottuk. Nyel vünk eredetisége ez által csorbát nem szenved, a tudományos vi lágban használatos fogalmak világos m egértését ellenben tetemesen megkönny ítj ük.* K ívánatos tehát, hogy a czélba vett műszótár öszszeállitásánál e szempontot az illetők szorgos figyelmökre méltassák. * Erre vonatkozólag a „M agyar N yelvőr* legújabb (1873. febr.) füzetében V o G y ö r g y úrtól egy igen érdekes czikk jelent meg, melyből a minket érdeklő második részt változatlanúl ide igtatjuk : „A költői irodalom tűri ugyan az idegen szavakat, de bizony csak azért, mert kell. íg y aztán nem is igen találni b e n n e ; először is, mert nem kölcsönöz, a mint hogy arra nem is szorúlt, másodszor meg mert a meglevőket se mind használja, valamint az eredetiekbő - is eleget mellőz, sőt a széphangzás kedvéért és szigorú nemzeti voltánál fogva még kerüli is. Egészen máskép vagyunk a tudományos irodalommal. Ennél az előadás szép sége kívánatos ugyan, de nem szükséges, mert fő kelléke az értelmésség. Tehát az idegen szavakat nem csak hogy tűri, hanem igen gyakran még meg is követeli. . Hozzá járul, hogy belseje, tartalma általános emberi ; ennélfogva külseje, nyelve se maradhat tisztán nemzeti hanem valamivel egyetemesebb színt ölt. A tudomány fejlesztésében továbbá minden nép részt vesz, mindenik növeli a közös kincset és így járélukával együtt oda hordja szavait is. A ki már most amabból merít* ezekből is kap, valamint a ki halat fog, vizet is markol. De a mi leginkább megtagadtat a tudománynyal minden kényessé get, az, hogy vizsgálódásából semmit se zár ki ezen a kerek világon. A természet minden tüneménye, a csillagok megszámlálhatatlan serege, a föld és minden rajta levő, az emberen kezdve le a szabad szemmel láthatatlan infusoriumig, a pálmától a legparányibb penész gombáig, a gyémánttól a hitvány göröngyig, a mi érzékeinkkel csak fölfogható s eszünk kel csak kigondolható, egytől egyig mind a tudományos fejtegetés körébe tartozik. N o már, hogy ennek elég gazdag legyen egyetlen egy nyelv, az képtelenség. A legmerészebb hazugság, volna, ha valamelyik azzal kérkednék, hogy ő bizony ellehet a másik segítsége nélkül. „Quis ferat in egestate fastidium ? !“ kiálthatunk föl Senecával. Ez még á közéletre nézve is áll, mennyivel inkább tehát a tudományban. Ez, akármit csinál, idegen szavak nélkül meg nem élhet, minthogy elég eredeti szó se nem létezik, se nem képezhető, még ha oly termékeny is a nyelv, mint a milyen a mienk. Avagy talán korcsokkal pótolhatja a hiányzót l Megsinylené azt a nyelv is, tudomány is, amaz mert tönkre jutna, emez mert semmi ember fia se értené szavát. Tudósaink ugyancsak pusztíttották az idegen kifejezése ket, állítólag magyar, de tényleg hottentota szavakat téve helyükbe. És milyen szerencsé vel jártak ? Minthogy az újdonsült magyar idegenebb volt magánál az idegennél is, tehát senki se értette, se a nép, se a műveltek ; holott az idegen szavakat ha amaz nem is, de ezek mindenesetre ismerték, és így ha tisztes tudósaink azt akarták, hogy valaki megértse, helyesen és teljesen megértse, kénytelenek voltak visszatérni a megvetett idegen kifejezések hez, ha máskép nem, hát legalább annyiban, hogy korcsuk mellé mindenkor oda kellett tenniök azokat is. Már most mi hasznunk az olyan magyar (?) szóból, a melyet csak

1f


gö

GREGUSS GYULA

De föltéve, hogy sikerülne valamennyi idegen szót eltávolítanunk s megfelelő, derekas magyar kifejezéssel helyettesítenünk : tudományos nyelvünk tisztaságát, eredeti zam atját ezzel még meg nem alapítottuk. Főbajunk ugyanis nem a műszavak helyes vagy helytelen voltában, hanem o tt gyökerezik, hogy a kifejezések meg választásában, a szavak egybefüzésében, a mondatok kötésében nyelvérzékünk mindinkább cserben hagy, a m agyaros észjárás mind jobban kisiklik lábunk alól. Megérzik ez öszszes irodalmunkon, mely teli van kiváltképp germ anismusokkal s m agyarázható eredménye annak, hogy jobbára külföldi m intákon képződünk s művelődünk. A természettudományok művelője már éppen reá van kényszerítve, hogy a külföld emlőin táplálkozzék: innen van aztán, hogy az ide idegen segítségével lehet megérteni ? Mezény , gúnyor. nedély , ugroncz , nyakorján , érti-e ezt valaki ? De hogy az idyll, satira, humor, kenguru, giraffa mit jelent, azt mindenki tudja. D e nem csak a korcs szavakkal vagyunk így, hanem gyakran még olyanokkal is, melyeknek alkotása ellen nem lehet semmi kifogás, ha t. i. olyanra alkalmazzuk, a mire vagy sehogy vagy csak nagy erőltetve illenek. Ez esetben mindig jobb az idegen. A gúny pl. tiszta eredeti szó, de azért a satira kifejezésére még se alkalmas, mert gúny még nem satira. Ép oly alkalmatlan az alkotására nézve helyes gúnyvers is, mert a satira, legalább a mai fogalom szerint, nem mindig vers. Azért ha az idegen kifejezés valamely hazainál jobb, világosabb, akkor a tudományban ne csábíttassuk magunkat a nemzetiség érzetétől arra, hogy az utóbbit használjuk. Itt bizony kevesebbet árt az idegen szó, mint a félreértés, a melyért még az^eredeti kifejezés hangzatossága se nyújt kárpótlást, mert az érthetetlenség is roszúl hangzik á m ! „A z érthetőség mellett ajánlja az idegen szavakat még az is, hogy sokkal állan dóbbak és sókkal elasztiküsabbak mint a nyelvben gyökerező élő szó. A tudomány ugyan is egyre halad, a fogalmak tisztúlnak, változnak és sokszor annyira módosúlnak, hogy éppen semmi se marad meg bennük abból, a mi eredetileg volt. A geometria valamikor földmérést jelentett, de mai nap már se földdel, se méréssel nincsen semmi köze. A fo galom ezen átalakulásai mind igen szépen oda férnek az idegen szó, de nem úgy az élő kifejezés alá. Ez ugyan szintén megengedi, hogy a fogalom alatta változzék, de csak f a gyon szűk határig ; tehát megtagadná a szolgálatot, ha már többé nem illenék a foga lomra, és így megint más szóról kellene gondoskodni. Már pedig ha ma ugyanazt a fo galmat ezzel a sz ó v a l, holnap meg, mert időközben megváltozott, ismét mással jelölnők, akkor a tudományban végtére oda jutnánk, a hová a bábeli torony építői. „Mindezekből világos, hogy az idegen szavak, ha valahol, hát a tudományban jogosúltak. Használatukban azért a tudósnak sokkal nagyobb szabadsága van mint a ■költőnek, mert míg ennek óvakodnia kell tőlük és csakis azokat alkalmazhatja, a melyek a nyelvben már megvannak, addig amaz élhet valamennyivel, sőt még kölcsönözhet is akárhonnan és akármennyit. Hanem mint mindennek, úgy ennek is megvan a határa. A tudósnak nem szabad elfelejtenie, hogy mivel tartozik a nemzet nyelvének, mely nyájas készséggel kelti gondolatait és segíti világra eszméit. Bizony nem volna szép dolog, ha hála fejében szép hazai szavainkat feláldozná rút idegeneknek és ott élne nem hazai szóval, meg talán csak azért, mert tudományosabb színezetű, a hol eredetieink is csak olyan jól vagy még jobban is megteszik. Ez nem csak ízléstelenség, hanem nyelvünk ellen elkövetett oly nagy tiszteletlenség volna, hogy ellene a legszigorúbban kellene tiltakoznunk/*


A TERMÉSZETTANI MŰSZÓTÁR ÜGYÉBEN,

97

gén észjárás annyira meghonosodik nála, hogy midőn m agyarúl ír, jóformán csak a szavak magyarok, de nem a n yelvezet; s hogy, bár mennyire óvakodik is a vak, szolgai utánzástól, az idegen elő képek behatásától egészen m egszabadúlni nem képes. V ehetjük mi a legtisztább párosi m árványt épületünkhez, nem fogunk mi abból görög templomot rakni, ha nem értjük, nem érezzük a görög ép í tészet jellemét s nem ennek megfelelőleg illesztjük egymáshoz az egyes m árványdarabokat. íg y építünk mi is legtisztább m agyar szavainkból idegenízü m üveket: az anyag eredeti, honi, de a stylus, a nyelvezet nem az. Az orvoslás itt annál bajosabb, mert öszszes irodalmunk síny lődik e nyavalyában s m ert a természettudományok művelőjétől nem kívánhatni, hogy a nyelvtudománynyal is tüzetesebben foglalkozzék. Ámde nemzeteknél, melyeknek minden téren rövid idő alatt nagyo kat kell lépni, hogy a messze elöljáró külföldet elérhessék s vele lépést tarthassanak — az ily nemzeteknél az egyeseknek is rend szerint többfelé kell megosztaniok figyelmöket s munkásságukat, íg y vagyunk mi i s : a szoros szakm unkásságnak mi még csak útját egyengethetjük, s ha azt akarjuk, hogy a természettudományok ná lunk is oly m agukat kedveltető, vonzó, csinos öltözetben jelenjenek meg, mint a külföldön, ha azt akarjuk, hogy e téren szintoly é rt hető, folyékony s a távolabb állókat is érdeklő modorban s jóízű nyelven írt munkákkal dicsekedhessünk, mint Európa nyugoti nem zetei — akkor nem menekülhetünk azon fáradság elől, hogy mind egyikünk kissé nyelvészkedjék is, gondot fordítson a m agyar nyelv törvényeinek, szellemének megismerésére, a helyes nyelvérzék m eg őrzésére s irodalmunk jól m egválasztott egyes müveivel megismer kedni, a nép esze járását, beszédje módját eltanúlni iparkodjék. E m unkát tetemesen m egkönnyíthetnők a tervezett szótár olynemü berendezésével, hogy a tulajdonképpeni müszótárt megelőznék az ide vágó fontosabb nyelvészeti észrevételek, nem különben azon hibás, idegenes kifejezések, szólásmódok, szófüzések gyűjteménye, melyekkel a vak értelmetlenség és vétkes gondatlanság nyelvünket elárasztotta, természetesen csak azokat szemelve ki a nagy töm eg ből, a melyek a term észettan körében leginkább dívnak. H ogy ja vaslatomnak némi életrevalóságot kölcsönözzek, m utatványképpen felsorolok néhányat azon m egjegyzések és m agyartalan kifejezések közöl, melyeket a szótárban minél gondosabban egybegyűjtve sze retnék látni. A szenvedő alak használata a német mintájára nagyon is el harapódzott, holott ez által nyelvünkben a mondat nehézkessé, vontatottá, színtelenné válik, míg ellenben a cselekvő igealak jobban Természettudományi Közlöny, V. kötet. 1873.

7


98

GREGUSS GYULA

megegyezik a m agyar nyelv szellemével, s ezzel élve, mondataink nak több erőt és elevenséget, érthetőséget és folyékonyságot köl csönözünk. Csak hasonlítsuk össze példáúl e két mondatot : „a meleg által a testek elölvasztatnak" meg „a meleg a testeket m eg olvasztja," Az „által“ és „segélyé vel“ kifejezések szintén azok közé ta r toznak, m elyekkel túlságosan és felesleges módon terheljük irályun kat, pl. „ezen eszköz által vagy segélyével végezzük ezt v agy aztu egyszerűb ben: „ezen eszközzel végezzük.4* A „kísérleteket^ német szomszédjaink példájára mi is „kivisz*szűk a helyett hogy végrehajtanék, vagy elvégeznék, foganatosíta nék vagy megtennök. N agy viszszaólés történik továbbá némely igékkel, melyek a német nyelvben igen kelendők és számos kapcsolatban fordulnak elő, a m agyar nyelvben azonban egészen mellőzhetők, sőt mellő zendők, m ert idegenszerüek és rövidebb, hathatósabb saját kifeje zéseinket kiszorítják!" Ilyen igék névszerint a „kommenu és „ bringenu, jö n n i és hozni. A zt írjuk pl. hogy mozgásba jö n , mozgásba hozzuk, a helyett hogy jól magyarúl s érthetőbben is, csinosabban is azt mondanók hogy: megindulj megindítjuk, vag y: megmozdul, meg mozdítjuk , vagy meglódul, meglóditjuk. „A test az erő által moz gásba hozatiku — mily nehézkesen, mily idegenszerüen hangzik ez, holott érthetőbben, jobb ízüen így fejezhetjük ki: ,,az erő a testet megindítja, vagy mozgásra in dítja.“ Érintkezésbe jö n , kapcsolatba 'jön, a helyett hogy érintkezik, kapcsolódik; hasonlóképpen „érintkezésbe, kapcsolatba hozzuk^ a he lyett hogy „érintetjük*, „öszszekapcsóljuk.a Előjön (es kommt vor), a jó m agyar előfordul helyett. Á talán véve igéinkben nagy erő és gazdagság rejlik, s hogy e kincsünket a német nyelvjárásoknak vak utánzása közben elha nyagoljuk, ez okozza legnagyobb részt nyelvezetünk haloványosságát. A „ bírniu igét szintén bőven alkalmazzuk és helytelenül. „A gőz nagy feszerővel b íru, a helyett h o g y : „a gőznek nagy feszereje vanu; „a test ilyen vagy olyan tulajdonokkal biru, a helyett hogy „ilyen vagy olyan tulajdonai vannak.u A németben gyakran előforduló Process szavat mindenkor m úlhatlan szükségesnek tartjuk lefordítani, holott m agyar kifeje zéseink sokszor úgy vannak képezve, hogy e szó fogalmát már kép ződésükkel kifejezik. Péld. Erwármungsprocess, egyszerűen melegedés vagy hevülés — minek azt mondani melegedési folyamat, holott ez adalék semmivel sem határozza meg szabatosabban vagy érthetőb ben a fogalmat ?


A TERMÉSZETTANI MŰSZÓTÁR ÜGYÉBEN.

Feleslegesnek tartom ezúttal a példák szaporítását — mert ha e kevés nem elegendő a figyelem felgerjesztésére és fönebb em lített javaslatom tám ogatására, akkor a sok példával sem érnék czélt ; ha pedig czélt érek, akkor úgy is nem sokára e példák nagy bő ségével lesz szerencsénk találkozni. Nincs tehát egyéb hátra, mint hogy indítványom at a tisztelt szakgyűlés pártolásába — s elfogadása esetére annak derekas fo ganatosítását a műszótár elkészítésével megbízandó szakférfiak lelkes gondviselésébe ajánljam.

IX. A DOLOMITOK GYAKORLATI ÉRTÉKÉRŐL. (Hanns H a u e n s c h i l d

után.)

A geologiai térképek m egm utatják, mily roppant m értékben vannak elterjedve a dolomitok A usztria-M agyarországban; feltűnik azonban, hogy ezen kőzet oly vidékeken is töm egesen előfordúl, melyek határozottan nem a rháti, azaz nem a fő-dolomit képződés hez tartoznak; és átalában azt mondhatni, hogy a dolomit min dig a mészkő kíséretében találtatik. A dolomit teh át a földfelü let leggyakoribb kőzeteihez tartozik, s valóban a silur-korszak tól kezdve a krétáig, sőt még az ős-gneisz és pala szintájában is előfordúl. A dolomit természete, töm eges szerkezetre való hajlama, a rétegzet oly gyakori eltörlődése, de főleg a mészkőbe való átm enete Leop. v. B u c h ideje óta arra a következtetésre birta a geologokat, hogy e kőzet nem más mint átalakúlt mészkő. Az újabb chemiai iskola e következtetést be is bizonyította, mi által m agyarázatot nyert a dolomit kristályos szövege, likacsossága, valam int az oly gyakori brecciaféle szerkezete is. A dolomit háromféle módosulatban ism eretes: 1. Mint egy tömecs szénsavas mésznek vegyülete egy tömecs szénsavas magnéziával CaO C02 = 54‘i 8 MgO C02 = 45.82 Ez az úgynevezett normál-dolomit, mely különösen a régiebb k ép letekben fordúl elő. Ide tartoznak a bécsi medencze dolomitjai, va lamint a budai dolomitok is. 2. Mint három tömecs szénsavas mész, két tömecs szénsavas magnéziával egyesülve 3 CaO C02 = 63-95 2 MgO C02 = 36-05 7*


100

A

d o l o m it o k : g y a k o r l a t i é r t é k é r ő l ,

Ez a módosulat ritkán fordúl elő s akkor is közönségesen keverve van az előbbivel. 3. K é t tömecs szénsavas mész és egy tömecs szénsavas magnézia. 2 CaO C02 = 70*26 1 MgO C02 = 2972 G yakrabban találtatik mint a m ásik; többek közt péld. a do lomitnak „tgurhofian“ nevű különös alaktalan válfaját képezi. Az em lített szerkezete azonban csakis a határozottan jellem zett dolomitoknak van, míg az úgynevezett tömör dolomitok vegyalkata az 1. és 2. alatt felemlített százalék-tartalmak között ingadozik. A szénsavas magnézia azonkívül az úgynevezett sovány dolomitos mészkövekben is előfordúl, minél fogva azután az efféle meszes dolomitok nagyobb darabjai, savakkal leöntve, pezsegnek, mely tünemény a tiszta dolomitoknál sohasem mutatkozik. A dolomitoknak czement gyanánt való alkalmazása a szénsa vas magnéziának azon sajátságos tulajdonságán alapszik, hogy az, m ár oly alacsony m érséklet mellett, melynél a szénsavas mész alig kezd változást mutatni, szénsavát tökéletesen elveszti. Az óva tosan égetett dolomit teh át nem egyéb mint a szénsavas mész tö mött keveréke magneziumoxyddal. A dolomit rendesen túlhevíttetvén, a keverékben maró-mész (CaO) is foglaltatik, mely azonban csak akkor gyakorol káros b e folyást a czement megkeményedésére, ha mennyisége az összes mészmennyiségnek negyedrészénél több. Másrészt hogyha magnéziatartalm ú m árgát felette magas, azaz a közönséges hydraulikus mésznek megfelelő mérséklet alatt égetnek, akkor a magnézia — anhydrit alakot vevén fel — a vele érintkező vizet vagy éppen nem, vagy pedig oly lassan veszi fel, hogy ezáltal az ily anyagból készült czement tökéletesen hasznavehetetlenné v álik . Innen van az hogy az úgynevezett sovány meszek valam int a magnézia ta r talm ú hydraulikus meszek alkalm azása a gyakorlatban mindig bi zalm atlansággal találkozik. A magnézia és gipsz (kénsavas mész) még túlhevíthetők, de maga a mész soha. Azon kőzet, mely a technológiái m unkákban rendszerint dolo mitnak neveztetik, nem egyéb mint magnézia-tartalmú márga. A magnézia (MgO) vízben tökéletesen oldhatatlan, de egyesülhet vele és hydrátot képez, mely vegyület a dolomitnak vízhatlan ragasz gyanánt való alkalm azását lehetségessé teszi. E mellett a szénsavas mésznek is ju t szerep, mert az a keverékben nem a homoknak a helyét pótolja, hanem mint a tömeg szilárdságát és m egkem ényí tését előmozdító szer működik. Chemiai hatása a következő: A he-


A DOLOMITOK GYAKORLATI ÉRTÉKÉRŐ L.

IOI

vítés következtében a szénsavas mész kiszorúl a kristályos ket tős vegyületből s a dolomit alaktalanná válik, minek következtében sokkal kevesebb helyet foglal el, mint kristályos állap o tb an ; ké sőbben vízzel érintkezvén, azzal egyesül és víztartalm ú mész-carbonátot képez, mely vegyületnek létezését nem rég R a m m e l s b e r g m utatta ki. Csak is a most em lített feltevéssel, hogy t. i. a mész-carbonát maga is közreműködik a czement keletkezésére, m agyarázható ki az, hogy a magnezia-czement oly feltűnő nagy mennyiségű ho mokot megbir. Ismételve meggyőződtem, hogy a dolomitból készült czement még több homokat megbir, mint a tiszta szénsavas magnéziából (magnezitből) készített ragasz. A m ondottakkal azonban móg nem fejeződtek be a czement chemiai átalakulásai. Több elemzéssel tá mogatott kísérleteimből kitűnik, hogy a képezett magnézia hydrát mohón vesz fel szénsavat, mely a víz helyét pótolja, mi által a keverék m keményebb és öszszefüggöbb lesz. H árom éves czement-darabok, me* lyeknek keménysége 3-5, savakkal leöntve erősen pezsegtek; miből az következik, hogy a megkeményedés ideje alatt nem képződött újra dolo mit (mert a dolomit nem pezseg, ha savval leöntik) hanem igen valószínű, hogy az átalakúlt czement nem más mint a víztartalm ú szénsavas m agnéziának benső mechanikai keveréke víztartalmú szén savas mészszel. E keverék benső szerkezete a legkedvezőbb; mert az égetés előtt a dolomitban foglalt mész- és magnézia-tömecsek a magas mérsék let következtében csak chemiailag, de nem mechanikailag választat tak el egymástól. A tömeg chemiai telítésére szükséges vízmennyi ség sokkal kevesebb, mintsem a czementpép készítésére szükségel tetik. A felesleges viz a kristályosodás folyamata következtében kiszoríttatván, a tömeg megszikkad (megmerevül). H a egyidejűleg na gyobb nyomás alkalm aztatik, vagy hogyha a ragaszt a vizet ma gukhoz vonzó testekkel közvetlenül érintkezésbe juttatjuk, m iáltal a mechanikailag hozzá keverődött víznek kiszorítása elősegíttetik, akkor a megszikkadás sokkal jobban végbe m egy s a nyert czement ennek következtében annál sűrűbbé és tartósabbá válik. Mind ezen jelenségeknek g yakorlati fontosságuk van, m ert mindenek előtt azt m agyarázzák meg, hogy a magnézia-czement a megszikkadás után a víz által többé nem tám adtatik meg, azaz tény leg vízhatlan ragaszszá vált. Fontos továbbá a szénsavnak befolyása a magnézia-czementek m egkem ényítésére; m ert míg a szénsav a leg több kovasavas czementre bontólag hat, az által hogy a sűrűbb kova sav (Si ü 2) helyébe lép. s így a czement elmálását okozza, addig


APRÓBB KÖZLEMÉNYEK.

102

á magnézia-czement meg éppen a szénsav behatása következtében szilárdabbá és tartósábbá válik. — Elméletileg te h á t várható, hogy a magnézia-czement tökéletesen képes lesz az időjárás befolyásának ellentállani, a mely teltevést már eddig is harm adfél éves épitmények rendületlen, szilárd állapota tám ogatja. (Dér Techniker. i8j 72.)

K özli : W. V.

APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. É L E T T A N .

(Rovatvezető : T hanh o ffer L ajos .) i ) A HALÁL BEÁLLTÁNAK BIZTOSAN FELISMERHETŐ JELE. —

A

a k a d é m ia

a *k ö v e t k e z ő

18 7 0 -b en

p á ly a k é rd é s t v a la m e ly

tű z te k i : „ A d a s s é k e lő

m in d e n k o r

m ó d sz e r,

p á ris i tu d .

c s a lh a ta tla n

m e ly n é l fo g v a

á llta b iz to sa n

is r ö g t ö n

eszköz

n é lk ü l

s m in d e n

alk a lm a z h a s

sanak". Az

1 8 7 0 / 7 i-ik i h a d i e s e m é n y e k

v a ló sz ín ű le g a

tö b b e k e t

a k a d á ly o z ta k

p á ly a k é rd é s m e g o ld á s á b a n .

közöl

M a g n u s

H u g ó

Ezek

b o ro sz ló i

ta n á r s e g é d a k ö v e tk e z ő eg y sz e rű m ó d sz ert

te s z i k ö z z é

V irc h o w

a rc h iv -ja

le k ö tjü k . E k k o r u g y a n is

a z u jj a le k ö té s i h e ly tő l h e g y é i g r a e g v ö rö sö d ik

s

a z tá n

m e g k é k ü l, c sa k a

fo n á l k ö r ű i k ö z v e tle n ü l lesz r a j t a k e s k e n y feh éres

g y ű rű .

É lő n é l ez m in

d e n e s e tb e n c s a lh a ta tla n u l b e á ll.

fe lism e rh e tő le g y e n , s

m e ly e t la ik u s o k k ü lö n ö s

a h a lá l b e

u jjá t erő sen

E

tü n e m é n y n e k

rá z a ta

a

é le tta n i m a g y a

k ö v e tk e z ő .

le k ö té se

(azt

u jjp e rc z

közepén

Az

u jjn a k e rő s

k ö rü lb e lü l a

a k a d á ly o z z a

a

m á s o d ik

a lk a lm a z v a ), m e g

v isz e re s

v é r s z iv f e l é

v a ló v iss z a j u t á s á t , a z v e s z te g e l a z ú . n.

h a js z á le d é n y e k b e n

s íg y a m e g f e le lő

s v isz e re k b e n

ta g ré sz n e k

kékes

v ö rö s sz ín t k ö lc s ö n ö z . A le k ö té s i fo nál

kö rű i

k e le tk e z ő fe h é r g y ű rű lé t

e g y i k f ü z e t é b e n ( A r c h í v f. p a t h . A n a t .

re jö tté t ü tő é rb e li

und

(a n a e m ia ) [k ö s z ö n i; az ö ss z e n y o m o tt

P h y so lo g ie

e tc .

5.

k ö te t 4. fü

ü t ő é r n e m k a p h a t v é r t, m i é r t is a le

z e t 1 8 7 2 .) I s m e r e te s , h o g y a v é rk e rin g é s s a

k ö tö tt

lé l e g z é s m e g s z ű n t é v e l a h a l á l is b e k ö

szeg én y ség b e

v e tk e z ik .

azt ta k a ró

A zért a h a lá l b e á llta m e g

h a tá ro z á sá ra le g tö b b jé n é l nését

v a ló a

rég i

m ó d sz erek

v é rk e rin g é s

ig y e k e z te k

fe lism e rn i

tag rész e g é sz e n ü tő é rb e li v ér-

ra e m ia )

m egszű

De

az

m in d az

á lta l

v érszeg én y ség én ek

e sik , m e ly a z o n b a n a z

v isz é rb e li v é rb ő s é g (h y p e -

m ia tt

nem

k ö z v e tle n ü l

a

m u ta tk o z h a tik . le k ö té s i fo n á ln á l

ü tő - m in d a v isz e re k u g y a n

h o g y e re t v á g ta k , az ü tő e re t sz ú rtá k

azon

m e g , v a g y a v isz e re k e t ö ssz e n y o m tá k m in t az é rv á g á s n á l, sz o k á s és

v e z e tn e k to v á b b v é rt;

sz ú rá so k a t

ü tő é rb e li v é rsz e g é n y sé g a n é lk ü l, h o g y

a lú l

az

te tte k

ille tő

a

le k ö tö tt h e ly e n

ta g ré sz e n .

M in d e z e k

a z o n b a n n e m b iz to s e ljá rá s o k s la ik u so k á lta l le g k e v é s b b é s e m g y a k o ro lh a tó k . M a g n ü s m ó d szeréh ez azo n egy sz erű

é le tta n i

tü n e m é n y t

h a sz n á lta

f e l, m e l y b e á l l , v a l a h á n y s z o r é l ő e m bern él

fo n á lla l

a

kéz

v ag y lá b egy

n y o m á s n a k lé v é n

h e ly e n g y ű rű

a la k b a n

k ité v e ,

nem

a z é r t is

e k is

fe ltü n h e tik az

f e d e tn é k a v isz é rb e li v é r b ő s é g tő l. M a g n u s k ü lö n fé lé b b

e

le k ö té s e k e t,

m ódon

a le g

k im u lta k o n

a l

k a lm a z ta a n é lk ü l, h o g y e z e k n é l e g y s z e r is b e á l l o t t v o ln a a z e m l í t e t t s z í neződés. Az

u jj l e k ö t é s é n é l , m í g a s z e r v e


APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. z e tb e n

é le t v a n , k e ll h o g y az a le k ö

g o t e lő á llítju k s a z o k a t ö ss z é tö ltjü k ,

té s i h e ly tő l v é g é ig e g y e n le te s e n k é k e s -

rö g tö n az á ll e lő .

v ö rö s le g y e n ; h a e s z ín e z ő d é s m á r b e n e m áll, v a g y p e d ig a le k ö tö tt u jjn a k csak

egy

m e g h a tá ro z o tt fo ltjá ra sz o

az

ism e rt ro sto n y a

K ísé rle te k b ő l

k itű n t, h o g y fő le g

élő

az, m i a v ért a v ér

ed én y fal

rítk o z ik , a k k o r M a g n u s s z e r in t e g é s z

edényekben

b iz to sa n

sekkor a

fe lv e e n d ő , h o g y

a z o n te st

b e n az é le t k ia lu d t.

a lv a d é k

o ld v a ta rtja . H a l e k ö t é

v éred én y

fa la m e g s é rte tik

v a g y a v é r e d é n y b e id e g e n te s t .k ö tte t i k , g y o r s a n m e g a l s z i k a v .é r.a s é r t e t t

( 2 .) A VÉR MEGALVÁSÁNAK OKA. M in d e n k i

e lő tt

ism e re te s ,

hogy

a

v ér, h a az á lla tb ó l k ib o c s á tta tik , r ö v id id ő m ú lv a m e g a lsz ik . E z t ta p a s z ta la tb ó l tu d v a , p á lc z ik á v a l v ag y fa k a n á lla l v e r d e s ik a v é rt, h o g y m e g n e a lu d jé k .

h e ly e n v a g y az id e g e n te s t k ö rü l.

N e m c s a k a v ér, d e az ú . n .

M iu tá n

az

f e h é rn y e fé le

iz m o k b ó l e lő á llíth a tó

an y a g , a „ m y o s in " , h a

so n lít c h e m ia i tu la jd o n a ib a n a ro s: t o n y á t n e m z ő a n y a g h o z , k ö z e l á ll fel v e n n i,

hogy a

véred én y ek

sa v ó s iz z a d m á n y o k is, m e ly e k a v é r

mi a

b ő l v eszik

m e lé s e , m in t e lb o n tá s á b a n

s z in té n

e r e d e t ü k e t s ő t a n y i r k is

m e g a lsz ik ,

v a la h á n y sz o r

az

é lő te s tb ő l k ib o c s á tta tik . R é g ib b te k

id ő

m e r ü l t e k f e l, m e l y e k m a g y a r á z n i

ig y e k e z te k

a

vér m eg ad ásán ak

re j

a

fal

B rü ck e

fe ld e ríté sé re .

v o lt e ls ő , ki tá v o la b b i o k á t a

k ib o c s á to tt vér m e g a lv á s á n a k az

é lő

e d én y fal h iá n y á b ó l m a g y a rá z ta s egy lép éssel

k ö z e le d e tt a fe la d a t m e g o l

f o ly tá n

a

fősze

fib rin o g e n

fib rin o p la s tic u s s a í

nem

a

k érd és

úgy te r a

lé p h e t

s ig y

anyag

ö ssz e k ö tte té sb e

az élő , e d é n y b e n

a v ér m e g n e m a lh a tik , m ig az e d é n y

t é l y e s .o k á t, a z o n b a n m i n d a n n y i e l é g a

anyagnak

r e p l ő , ú g y h o g y a z élő. e d é n y f a l m ű

te le n

v o lt

fib rin o g e n

ködése

ó ta k ü lö n fé le n é z e

középső

h á rty a ré te g e az ú. n . iz o m h á rty a az,

e lro n c so lá sa k o r, az

é lő e d é n y t

vagy

akkor ha

e lh a g y ja ,

a fenn

le v ő f ib r in o g e n a n y a g a fö lö s m e n n y i sé g ű fib rio n p la s tic u s a n y a g g a l

r o .s t o -

n y á v á e g y e s ü l.— E g y m á s ik le h e tő s é g a k ö v e tk e z ő : A v é rb e n az é le n y ré sz b e n a v ér

dásához. S c h m id tn e k sik e rü lt a m á r a v é r

s e jte k h e z

ben

a la k já b a n . A zo n ta p a s z ta la tn á l fogva,

elő b b

ism e rt

ro sto n y a - k ép ző

v a n k ö tv e

s

p e d ig * ozo n

(fib rin o p la stic u s )fe h é rn y e n e m u a n y a g

ho g y , h a a vérb e o zo n

hoz

m e g n e m a ls z ik , fel le h e t v e n n i, h o g y

a

r o s to n y a - n e m z ő t (fib rin o g e n ),

s z in té n lá ln i

fe h é m y e -fé le

s ezek

an y a g o t, fe lta

e g y m á s s a l v a ló e g y e s ü

a v ér m eg n e m alv á sá t

v e z e tte tik , az az é lő e d é n y

b e n m é g a z iz o m fa l m ű k ö d é s e m e lle tt

lé s é b ő l m a g y a r á z n i a v é r m e g a lv á s á t,

é p p e n a z o n fo ly to n o s m ű k ö d é s té te le z i

ille tő le g

f e l, m e l y a r y t h m i c u s l é g z é s e k á l t a l a tü d ő i lé g c s e re f o ly tá n fe n n á ll, s e m e l

ben

a ro sto n y a

u g y a n is

anyag

k iv á lá st. A v é r

e m in d k é t f e h é rn y e fé le

e lő k é p e z v e v a n .

A

ro sto n y a -

le t t o ly

m ó d o su la tb a

m eh et vagy a

k é p e z ő n a g y o b b , a ro sto n y a -n e m z ő k ise b b m e n n y isé g b e n . E z e k , h a a v ér

ro sto n y a k é p z ő

vagy

a

m in t

o ly a n o k

nem

képesek

a z é lő e d é n y b ő l k ib o c s á tta tik , e g y e

nyává

v á ln i,

sü ln e k e g y m ással az ú. n . ro sto n y á v á ,

ezen ozon

m e ly n e k

h é rn y e -fé lé k

k iv á lá s a

ro sto k b a n

(in n e n

fe lv é te l h iá n y a

azon

ö ss z e k ö tte té s é t,

to n y a

k iv á lá s t, v ag y is

a lv á s á t, v a g y is a z t, h o g y a v ér, h a n y u g to n h a g y a tik , le p é n y s z e rű tö

vását

m e g e n g e d h e ti. is

ro stQ -

m ig a k ib o c s á tá s u tá n

ro s to n y a n e v e z e te ) o k o z z a a v ér m e g

an n y iv a l

nem ző, hogy

in k á b b

a

fero s

a vér m e g a l Ez

a

fe lv é te l

jo g o su lt, m e rt a

m e g g é , a z ú . n . v é r le p é n y n y é s e f ö lö tt

h a j s z á l e d é n y e k , v i n e ly e k a

ú szó s á rg á ló v é rs a v ó v á v á lik .

n a k le g n a g y o b b m e d r é t k é p e z ik , iz o m

H a a v érből e k ét fe h é rn y e a n y a

h á rty á v a l e llá tv a n in c se n e k .

v éráram



104

( 3 .) A VÉRFOLTOK FELISMERÉSE.— F ő le g nagy

o rv o stö rv é n y sz é k i

e s e te k b e n

fo n to ssá g g a l b ir m e g h a tá ro z n i,

fo lto t s a z üv eg re

sá rg á s vagy

v ö rö ses tö m e g e k ,

keveset

tá rg y

a z t e z e n je g e c z itjü k k i,

vagy p e d ig m a g á n a z ó raü v eg en .

hogy eszközökön vagy ru h an em ü ek en ta lá lt

o ld a tb ó l

té v e

A v érfo l to k r ó l t e t t v a k a r é k o k b a n , h a a z o k a t v íz z e l e l ő b b f e l d u z z a s z t j u k ,

v a g y f o lto k , v é r tő l s z á rm a z ta k -e , v a g y

v a la m in t v é rtő l s z ín e z e tt f o ly a d é k o k

se m ; to v á b b á f o ly a d é k o k v ö rö s sz ín e -

b a n , a p iro s v é rse jte k e t k o ro n g a la k

z ő d ö tts é g e v é rtő l v a g y m á s fe sta n y a g -

ju k ró l

tó l s z á rm a z o tt- e ?

az

M in d e z e k re az é lé tv é g y ta n s g ó r

vagy

ruhanem üeken

ta lá lt v ö rö ses v ag y sá rg á s tö m e g e k le k a p a r t a l a k eg y ü v e g le m e z r e ( m ily e n t g ó rc ső a la tt szo k ás tá rg y ü v e g k é n t a l k a lm a z n i),

se jtje it

a rró l, h o g y m a g g a l n e m b ír

h o z z á ju k

pár

c s e p p jé g -

tő l tú ls á g o s a n fel n e m

lá m p a

g y ö n g e lá n g ja fö lö tt

d u z z a s z ta tta k ,

m in d k é t o ld a lo n be v an n a k n yom va, úgy, hogy o ld a ln é z e tb e n

(p ro fil) p i s

k ó t a a la k k a l b í r h a t , k ö n n y e n fel le h e t ism e rn i. Lehet

e cze t a d a tik , s a tá m a d t b a rn a o ld a t bo rszesz

s z ín e z e tü k r ő l s fő le g

e m lő s á lla to k p iro s v é r

n a k , h a n e m k ö z e p ü k ö n , f ő le g h a v íz

cső fe le le te t a d . E szközök

s sá rg ás

em ber s

pár

p ic z ik e

csepp

sz ára d t

v érfo lto t

v ízzel f e lo ld a n i

s h a js z á l

la s sa n h e v itte tik e g y s z e rű e n , vag y m i

csövecskébe

u tá n az o ld a th o z k ev és k o n y h asó a d a

(sz in k é p i k ész ü lé k ) n y ílá s a e lé á llíta n i,

to tt.

vagy k é n y e lm e s e b b e n egy cseppet b e l ő l e o ly g ó r c s ő a l á v i n n i , m e l y b e n

A fo ly a d é k

e lp á ro lg á sa u tá n a

p iro s v e rse jte k b e n (v é rfe sté n y ),

fo g la lt h a e m a tin ,

m e ly

g lo b u lin h o z

van

sz iv a tv a

m ic ro sp e c tro sc o p

van

a

sp e c tro sc o p

elh e ly e z v e ,

s

k ö tv e , m in t h a e m in (só sav as h a e m a tin )

m in d k é t e s e tb e n a s p e c tra l sz ín e k s ö

v ö rö s b a r n a , v a g y fe k e te k is r h o m b la p o c s k á k b a n , le g tö b b s z ö r k e re s z tb e

tin

té t e ln y e lé s i c s ík ja i m e lle tt a h a e m a (v é rfe ste n y )

á lta l

o k o z o tt k ü lö n

h á n y v a , je g e c z e d ik k i. A le g k is e b b f o l tb ó l , m e ly a r u

k é t s ö té t e ln y e lé s i e s ik je le n tk e z é s é t

h á n o k o z ta to tt, e lő á llíth a tó k e je g é c z -

le lh e tn i s íg y

k é k , c sa k h o g y e k k o r e lő b b jé g e c z e tte l

t ő l is s z á r m a z o t t n a k h a t á r o z h a t n i .

le ö n tv e ,

ó ra -ü v e g b e n o ld a tju k

a sz ín k é p s á rg a ré sz é b e n s z é p e n é s z a fo lto t ez a la p o n v é r

D r . Thanhoffer Lajos .

fel a

NÖVÉNY-: (Rovatvezető : (i.)

A NÖVÉNYEK TERMÉKENYÍTÉ

SÉHEZ. — 3 6 -ik

A „ T erm .

fü z e té b e n

D r. B. S. ú rtó l

tu d .

(IV . k ö t. 3 0 2 . la p ) „A növények nehány

m o z g á s i tü n e m é n y e “ c z im ű le n t m e g . M a s s á n y i

E

K ö z lö n y * 4

c z ik k re

cz ik k j e

v o n a tk o z ó la g

M i h á l y

ta g tá rs u n k a-

lá b b k ö v e tk e z ő le v e lé t

k ü ld te a szer

k e sz tő sé g h e z :

nagy

. . . . „Dr. B. S. úr czikke végén azon fontosságú tétel jön elő, hogy „ a

természet m inden úton-módon gondoskodik az öntermékenyítést) a hol lehet, megaka dályozni. Ezen tétel egyúttal úgy van b e mutatva, mint Darwin kutatásainak ered ménye.

Ilein

G y ula .)

„Bocsánatot kérek, ha dilettáns lé temre egy hírneves tudós állításait kissé kétségbe merem vonni és azok igazságát nem tartom egészen bebizonyítottnak. Azon mozgási tünetekből ugyanis, melye ket némely növény szaporodást eszközlő szerveinél megfigyelhetünk, éppen az ellen kező következtetést lehet vonnunk, mint a melyet Dr. B. S. úr vont. A bibék és porodák ingerlékenysége legnagyobb a termékenyítés ideje alatt, a mozgási tü netek megszűnnek, mihelyt a termékenyítés végbement. Hivatkozom e részben azon jól ismert mozgási tünetekre, m elyeket az urlica dioica , canabis sativa porodáin észre vehetünk. A portömlőcskék hirtelen erő szakos felpattanásával a termékenyitő por szétszórása, illetőleg a bibével való érint kezésbe hozatala, kétségtelen összefüg


APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. gésben áll. Hivatkozom továbbá azon is mert tényre is, hogy a virágport gyűjtő rovarok, péld. a méhek, csodálatos követ kezetességgel egy és ugyanazon fajbeli nö vények virágzatát látogatják mindig, míg a hazaszállítandó teherrel megrakodtanak. Virágos mezőkön órákon át figyeltem a méhek működésére ; rovargyűjtés alkal mával ugyana2*m fajú növény vendégeűl ugyanazon rovarokat találtam. Mind eb ből azonban csak azon következtetésre juthattam, hogy a természet gondoskodik, hogy a termékenyítés el ne maradjon, de nem gondoskodik semmi másról, nem az öntermékenyítés megakadályozásáról. H ogy a termékenyítés következtében fejlődött magvak közöl melyik ad életképesebb új növényt az csak részben függ magától a termékenyítéstől s valószínűleg csak részben attól, vájjon a magzat az öntermékenyités folytán, fejlődött-e vagy másképpen ? D a rw i n elméletének pedig, ha jól tudom, főtétele az, hogy a szerves életnek egyé nei, fajai, nemei közöl az életképesek győztesek lesznek azon harczban, melyet minden élő szervezet létéért küzdeni kénytelen, míg az életképtelenebbek e harczban elvesznek , az előbbiek által az élet mezejéről leszoríttatnak. Hogy az állatoknál amaz életképesség a fajok k e resztezése által elősegíttetik, 5— megenge dem ; mert a tapasztalás az állítást iga zolja s az állati szervezet sok tekintetben önállóbb, mint a növényi. De, hogy a n ö vényeknél a keresztezés sokkal csekélyebb befolyással bír ez irányban, tagadhatatlan s az életképesség elősegítésére és fejlesz tésére más hatalmas tényezők is bírnak befolyással. „Azért, igénytelen véleményem sze rint, a növények termékenyítési, helyeseb ben szaporítási szerveinek észrevehető moz gási tüneteiből egyelőre csak azon két ségbe vonhatatlan és szembeötlő következ tetést kellene vonnunk, hogy a természet m inden úton-mődon oda igyekszik hatni , hogy a termo szervek termékenyittessenek . E czélbó az 1öntermékenyítésen kivűl más, a termékenyítést biztosító, előmozdító mó dokról is gondoskodott, melyek azonban, mint kevésbbé természetesek, mint mester ségesek, nem lehetnek arra rendelve, hogy a természetes módokat feleslegesekké, ha szontalanokká tegyék.* * E le v é lre a n ö v é n y -é le tta n i ro v a t v e z e tő je a k ö v e tk e z ő

é sz re v é te le k b e n

v á la s z o l:

a zt h a tá ro z o tta n k im o n d ta , m é g p e d ig k ö v e tk e z ő s z a v a k k a l: „ N a tú r é te lis us in th e m o s t e m p h a tic m a n n e r , th a t she ab h o rs

p e rp e tu a l

M in d e n e k e lő tt k ik e li je le n te n e m , u g y an D a r w i n k u ta tá s a in a k az e re d L e g a lá b b

ő

v o lt a z e ls ő , k i

se lffe rtilis a tio n “ *

( 1. : C h . D a r w i n , O n t h e v a r i o u s C o n tr iv a n c e s b y w h ic h b ritis h a n d f o re ig n O r c h i d s e c t.). ban

D a r w i n

k ü lö n ö se n

D e 1p i n o tá s a ib ó l

és

d o lg o z n a k és ezek k u ta

k ö v e tk e z ik

g á s , m e ly a

ó ta e tá rg y

H i l d e b r a n d t

az, hogy a m oz

növények

iv a rsz e rv e in é l

é sz re v e h e tő , tö b b n y ire

arra van re n

d e lv e , h o g y az ö n te rm é k e n y íté st m e g a k a d á ly o z z a . E z e n k ö v e tk e z te té st

te

h á t n e m D r . B . S. ú r v o n t a . K t á r g y a t a z o n b a n n e m a k a ro m itt to v á b b fe jte g e tn i,

m iv e l

errő l

k ü lö n c z ik k e t le

h e tn e írn i, s e n n é lf o g v a e g y e lő re c s a k H il d e b r a n d t

„ D ie G e sc h le c h te r-

V e rth e ilu n g b e i d e n P fla n z e n “

c z ím ű

m u n k á já ra u ta lo k .

A

te tt

(urtica dioica

növényeknél

cantiabis sativa)

le v é lb e n

e m lí és

a z o n b a n ö n te rm é k e

n y í t é s r ő l s z ó se m . l e h e t , m i v e l m i n d a k e ttő k é tla k i; ö n te rm é k e n y íté s p e d ig c s a k a k k o r lé te s ü l, h a

ugyanazon virág

iv arszerv ei m ű k ö d n e k k ö z re . E z a z o n b a n a le g tö b b h ím -n ő s n ö v é n y n é l m á r a z á lta l le h e te tle n n é

van

té v e ,

hogy

v ir á g ja ik b a n a k é t iv a rsz e rv n e m e g y id e jű le g f e jlő d ik k i, és a k k o r

a

te r

m é k e n y í t é s c s a k is k é t v i r á g i v a r s z e r vei k ö z ö tt tö rté n h e tik , m é g p e d ig a ro varo k o ly a n

k ö zrem ű k ö d ése növények

m e lle tt.

S p r e n g e

„dichogam“- o k n a k

Az

1

n e v e z te tn e k ;

ó ta s e-

umbelliferák, campanulaceák é s labeliaceák, v a l a m i n t a compositák é s malvaceák l e g n a g y o b b

zekhez

ta rto z n a k :

az

r é s z e s t b . (1. H i l d e b r a n d t n á l a z i d . h . 1 6 . la p ). A z iv arszerv ek so k v én y n él ig e n

g e z n e k , ú g y h o g y p é ld . fe jlő d ö tt p o ro d á k la p o tb a n a zt h a jlá s a

u tá n

dichogam

nö

sa já tsá g o s m o z g á s t vé

a

m e ly e t a z u tá n —

h o g y a fe n te b b m e g tá m a d t té te l c s a k m énye.

I°5

—

az

e lő b b k i

p o rh o n a i é re tt á l

h e ly e t a a

fo g la ljá k

e l,

po ro d ák

v issz a -

később

fe jlő d ő

* „A természet a legnyomatékosab ban beszéli nekünk, hogy a folytoifos öntermékenyítést utálja."


io6


te rm e b ib é i e lfo g la ln a k . n y íté st egyes

v é g b e v is z ik , o ly v irá g o k

ro v aro k ,

Is m e re te s , h o g y b iz o n y o s e rő k és

a te rm é k e

h a tó sz e re k b e fo ly á sa a la tt az á lla t é r

A

m e ly e k e z e n n ö v é n y e k n é l

ese tb e n

lá to g a tá s á n á l

az

te s tü k

/U g y a n a z o n részé v el az e g y ik v irá g b a n m á s ik b a n

é re tt

b ib é k k e l é r i n t k e z n e k , é s íg y az

ére tt

p o ro d á k k a l, a

é re tt

p o ro d á k tó l

e lv itt

v irá g p o rt,

m á s v i

r á g b a n az é re tt b ib é re ra k já k

le ,

mi

z é k e n y sé g é t rö v id e b b -h o ssz a b b id ő re , vagy

v é g le g e s e n

is

e lv e s z íth e ti.

A

f á jd a lo m n a k ily m ó d o n v a ló e ln y o m ása n a p ja in k b a n a se b é s z e tb e n ig e n á ta lá n o s a n el e lb ó d ítá s

vagy

c h lo ro fo rm

van

te rje d v e .

k á b ítá s

a e th e r

se g é ly é v e l

Az vagy

tö rté n ik .

És

á lta l a te r m é k e n y íté s esz k ö z ö lv e v an .

lá m ! a n ö v én y ek , ép p en úg y m in t az

A z ig a z , h o g y

á lla to k : k á b u lá sb a , á ju lá sb a e jth e tő k .

k o d ik ,

hogy

m a ra d jo n ",

„a a

term észe t g o n d o s te rm é k e n y íté s

d e D a rw in , H ild e b r a n d t,

D e lp in o és

m ások

k u ta tá sa i a la p já n

m ost

m ár

tö r v é n y g y a n á n t a z t is k i

le h e t

m o n d a n i,

hogy

„a

A k ísé rle te t C l a u d e B e m a r d

el ne

te rm é sz e t

ö ssz e h a so n lító

m ódon

h a jto tta v é g r e : K ü lö n -k ü lö n

k ö v e tk e z ő le g

ü v eg b u ra a lá v ere

b e t, e g e re t, b é k á t és

sz em érm e s

(mímosa pudica)

m in d e n ú to n -m ó d o n g o n d o s k o d ik az

zőkét

ö n te rm é k e n y íté st, a h o l

v én y ek k ö zt az em líte tt

a k a d á l y o z n i . 41 —

le h e t, m e g

E m e lle tt szól m é g

m im o sá n a

ér

te sz ü n k ; a n ö tü n e m é n y t a

le g s z e m b e sz ö k ő b b e n ész

a z o n t é n y is , h o g y n é m e l y n ö v é n y n é l ,

re

m e ly n é l az ö n te rm é k e n y íté s m e g a k a

a lá a e th e r b e m á r to tt s z iv a c so t d u g u n k .

d á ly o z v a n in c se n ,

m é g is so k k a l tö b b

és tö k é le te s e b b m a g k é p z ő d ik a k k o r, ha a

te rm é k e n y íté s

két

v irá g ,

vagy

le h e t

v e n n i.

Az e lp á ro lg ó

M in d e n ik ü v e g b u ra

a e th e r le g e lő sz ö r a v e

r e b e t tá m a d j a m e g , m e ly sz e rv e z e té re nézve

az

e lso ro lta k k ö z ö tt a le g m a

m é g i n k á b b u g y a n a z o n faj k é t e g y é n e

g a sa b b fokon

k ö z ö tt m e g y v é g b e , m in t az ö n te riíié -

id e

k e n y íté s á lta l. —

m ú lv a é rz é k e tle n ü l

A m e g tá m a d t té te l

s

to v a

á l l : tá n to ro g n i in o g

és

e g é r r e k e r ü l a s o r , tíz

ö s s z e k ö tte té s b e n á ll, s a z

k á n d o z á s u tá n

a tö rv é n y ,

m é ly s z e rin t az ö n te rm é k e n y íté s se az

A béka

á lla to k n á l,

tá rsa it.

se

a

növényeknél

nem

is

ez

ö t p erez

le .

M o st az

dől

D a rw in n a g y s z e rű e lm é le té v e l s z in té n

kezd,

négy

p erezny i

is

f ic z -

h a n y a tt fo rd ú l.

csakham ar

k ö v e ti e lő b b i

A z é rz ő k é n le g u to ljá ra , m in t

k ed v ező , ső t h a sz o n ta la n , D a rw in n a k

eg y 2 0 — 2 5 p e re z m ú lv a , k e z d az é rz é -

„ a fa jo k e r e d e té r ő l^

m u n k á já

k e tle n s é g n y ilv á n ú ln i: le v e le i összezsu

le g e lő sz ö r b e h a tó b b a n tá r

g o r o d n a k s e g é s z e n e lh a lv a le k o n y ú l-

ban

van

Rovatvezető.

g y a lv a . ( 2 .) A z ú ja b b

sz ó ló

A NÖVÉNYEK ELÁJULÁSA. te rm é sz e ttu d o m á n y r é g e n

d u d á b a d ö n té a z o n e lv e k e t, m e ly e k a te rm é s z e ti lé n y e k e g y e s e lk ü lö n z é sé re ,

m in te g y

o sz tá ly a in a k soro m p ók úl

lő n e k fe lá llítv a , s m a m á r k é ts é g te le n ,

n a k . A z a e th e r e ltá v o lítá s a u tá n b iz o n y o s id ő re a veréb, az eg ér, fe lo c sú d n a k s

a

béka

n e m s o k á ra re á kerü l a

s o r a z é r z ő k é r e is ; k i j ó z a n o d i k ő is , és v iss z a n y e ri e lő b b i é r z é k e n y s é g é t és re n d e s á lla p o tá t.

A z e lk á b ítá s e r e d

m énye

á lla to k n á l és n ö v é

te h á t

az

h o g y a s z e r v e tl e n t e s te k t ő l k e z d v e fö l

n y ek n él u g y a n a z : az a e th e r m eg szü n

az e m b e r ig : a lé n y e k m in d

te ti az é rz é k e n y s é g e t az e g y ik n é l, ú gy

tö k é le te

s e b b e k és tö k é le te s e b b e k . M e g tu d tu k ,

m in t a m á s ik n á l.

h o g y a m o zg ás, az é rz ék e n y sé g

egyéb

c su p á n az á lla to k

tu la jd o n a ,

nem

hanem

h á tra ,

m e c h a n ism u s,

S

íg y

nem m arad

m in t k itu d n i, m i á lta l

a

v á jjo n a tü n e m é n y

h o g y tö b b -k e v e s e b b e lté ré sse l a n ö v é

é le tb e lé p , a z o n o s-e m in d a k é t sz e r

n y e k b e n is f e l t a l á l h a t ó . S ő t a m o s z a -

ves v ilá g n á l ? E z e n k é rd é s m e g o ld á s a

to k ra jz ó sp ó rá in á l a

b iz o n y o s

c z é lra

tö re k v ő , lá tsz ó la g ö n tu d a to s m o z g á s ra is r e á le lü n k .

a tu d o m á n y ra

re n d k ív ü l

fo n to s

és,

h a az o k o z a to k a n a ló g iá já b ó l sz a b a d az o k o k te rm é sz e té re k ö v e tk e z te tn ü n k ,


107

APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. k ö n n y e n b e lá th a tju k , h o g y a n ö v é n y i

n e s e n is e l l e h e t t ü n t e t n i

és á lla ti sz e rv e z e t

é le tm ű k ö d é se k

k ö z ö tt

sz o ro s

v i

s z o n y n a k k e ll fű z ő d n ie .

is

s

e k k o r az

csak á tfu tó la g m o

s ó d n a k e l. É s ez n e m c s a p á n a z é rz ő

K é rd é s : m ik é p p h a t az a e th e r az

id e g e le m e k re ,

hanem

a m o z g ó és a

á lla tr a ? A z á lla to k n á l az a e th e r ré sz in t

te s t m in d e n é lő e le m é n e k

a lé le g z é sn é l a tü d ő v e l, r é s z in t a b ő rre l

s á g á r a n é z v e is á ll. A ta p a s z ta la ti b i

jö n é rin tk e z é s b e , és m in t ily e n e ln y e -

z o n y íté k o t

le tik ,

m eg fü rd et

v e g y ü k p l. a sz ív iz o m s z ö v e té t. A b é k a

b e h a to l

a

vérbe,

könnyű

iz g é k o n y -

m e g szere zn ü n k ;

m i n d e n sz e rv e t, s e jts z ö v e te t és b o n c z -

sz iv e te s té b ő l k ité p v e s e m s z ű n ik m e g

ta n i e le m e t. A z a e th e r b ó d ító h a tá s á t

v e r n i o ly m é r v b e n ,

r e n d e s e n a z z a l m a g y a r á z z á k k i, h o g y fe lv e sz ik , m ik é p p m i n d e n szerv es

sá g a m e g m a ra d . H a a e th e re s lé g k ö rb e .

a m in t iz g é k o n y -

h e ly e z z ü k , o t t a sz ív v e ré s

csakham ar

m e g á lla p o d ik , h o g y ú jb ó l

e lk e z d ő d

e le m k ö z ö l, m e ly e k k e l ö ss z e ü tk ö z é s b e jő , c s a k e g y e tle n e g y e t, m e ly a z á l

jé k , m id ő n az a e th e rre l m e g s z ű n ik re á

la tn a k sp e c iá lis sa já tja , tá m a d m e g :

h a tn i. A z a e th e r te h á t n e m c s u p á n az

az é rz ő e le m e t, a k ö z p o n ti id e g r e n d

id e g re n d sz e rre

sz e rt, az a g y e le m é t. M ib ő l az k ö v e t

k ite rje d m in d e n sz ö v e tre , m e g tá m a d

k e z ik , h o g y —

m i n d e n e le m e t, a n n a k fe lfo g ó k é p e s

az

érzék en y ség

tű z h e ly é n r o m b o lt a tv á n le d a lo m e ln é m u l. H a ezen

—

sa já t a fá j

é rte lm e z é st tö k é le te s e n

i g a z n a k i s m e r n ő k e l,

a

fe n te b b le írt

nél a

növényi

r o n t j a le , é s z é k e tle n sé g

r a d n á n a k és n e m le h e tn e

Scientifique.)

h e tsé g e s a n a ló g ia az

le

se jte k

h a tá s a

az

érző k é

iz g é k o n y s á g á t

ily m ó d o n v á lik a z é r o k o z ó já v á .

(Revue

—

K — y. (4*) W elwitsgh és a W elwitschía .

á lla t és n ö v én y

k ö z ö t t ,^ m e r t a n ö v é n y b e n n e m l e l ü n k

hanem

s é g e sz e rin t. Az a e th e r e n n é lfo g v a

m e g fig y e lé se k m e g f o g h a ta tla n o k m a sem m i

h a t,

Ig az

A fű v é sz e ti i r o d a l o m r a n é z v e az 1 8 7 2 -ik i év v é g z e te s év v é Io n : á p o ló i

u g y an , h o g y n e h á n y sz erz ő , ső t m a g a

k ö z ü l a le g je le s e b b e k e g y e n k é n t d ű l

se

id e g re n d s z e rt ,

D u t r o c h e t

is ,

se a

a g y a t.

növények

érzé

te k k i. E g y M o h i , e g y F r i e s h a l á l á t

k e n y s é g é b e n b iz o n y íté k o t h itte k le ln i

k e ll g y á s z o ln u n k ,

a r r a , h o g y e z e k is el v a n n a k lá tv a a z

n e m e lé g e lte v o ln a m e g a c s a p á so k a t,

id e g e k h e z

h a s o n ló

sz erv e k k el ,

sőt

v a n n a k , a k ik a n n y ir a v itté k a d o lg o t, h ogy az érző k éb en

m e g e n g e d té k

az

id e g - k é s z ü lé k , a z a g y és a g y a c s lé te ié t. Ig a z , h o g y ez az

o k o s k o d á s lo g i

k a i, d e n e m v a ló . A m e g fe jté s, m in t so k m á s n á l , itt is m á s u tt r e jlik . M in d e n sz ö v e t, a z á lla ti és n ö v é n y i vet m in d e n

e le m e ,

szö

b iz o n y o s e g y e te

m e ly e k e t e tu d o m á n y r a is.

M űködése

izgékonyság,

gerek e lle n e

b e h a tá s á n a k b iz o n y o s h a tn a k .

A

n y e rs te s te k

iz g é k o n y a k , e g y e d ü l az la j d o n a ez, s h a

ezt

á lla ti

m ű k ö d é se k e t,

nem

élő te s te k tu

v é g k é p p e lv e sz

tik , a k k o r n e m tö lth e tik h o lta k .

m ódon

b e tö b b é az

szóval

v a ló b a n

D e az iz g ék o n y ság o t id e ig le

ugyan

k ira

n e m é rin ti h a

é rd e m li, h o g y

a tu d o

k e g y e le tte lje se n m e g

e m lé k e z z ü n k ró la . D r. W e l w i t s c h M a ria -S a a l

nevű

b a n sz ü le te tt.

az

h a lá l

m á n y e g y ik lá n g le lk ű h a r c z o s a , m e g

B écsbe m e n t:

s z e rin t az é lő te s te k a k ü lső in

a

m é rt,

z á n k a t, m in d a z o n á lta l, m in t

az é le tk é p e ssé g lé n y e g e s je lle m é t a l m e ly

m in th a

g a d ja az é lő k k ö zü l W e l w i t s c h e t

m e s tu la jd o n n a l v a n fe lru h á z v a , m e ly k o tja ; ezen tu la jd o n

s

A

K a rin th ia ,

h e ly sé g é b e n 1 8 0 6 3 0 -as

évek e le jé n

f ű v é s z e ti t a n ú l m á n y o -

k a t te n n i. I tt J a q u in , H ő s t és T ra ttin ic k b a n ta n ító k r a és b a r á to k r a ta lá lt, k ik ő t m ű k ö d é s é b e n

b u z d íto ttá k

és

tá m o g a ttá k . T a n ú lm á n y a i A lsó -A u sz tria

k ry p to g a m

n ö v é n y e ire

v o lta k

„ Bei trage zűr nieder'österreichischen L an deskunde“ - b e n 1 8 3 4 - b e n m e g j e l e n t

irá n y ú iv á , m irő l ta n ú s k o d ik a

m u n k á ja ,

m e ly b e n

az

A lsó -A u s z -


io 8


triá b a n ta lá lh a tó re jtv e n ö sz ő e d é n y e s

le g k ö z e le b b áll,

n ö v é n y e k e t, a

sz erű , e g é sz

c h a ra c e a e -k e t és m o

h o k a t s z á m lá lja fe l.

1 8 4 2 -b en

je le n t

„ Uebersicht dér Gallerttange UnterÖsterreichs“ c z í m ű m ű v e , m e l y

és e le írá s u tá n e g y

két

lá b m a g a s,

fan em ű

te s te v a n , m e ly a fö ld b ő l —

m eg

lá b n y i te rü le te n —

2 0 éven

v e ly k n y ire lá tsz ik k i. T ö rz s e m e g fo r d íto tt k ú p - id o m ú és a lsó ré sz é b e n az

m e ly

át

az

e g y e d ü li k ö n y v v o lt,

to v á b b i

k u ta tá s o k ra

sz o lg á lt.

csak

1 4 — 18

néhány hü-

ág as g y ö kérb e m egy á t;

k issé

rep e-

N ö v én y ei H ild e b ra n d t b a rá tjá n a k h e r

d é k e s h é jb ó l és b é ln é lk ü li r é s z b ő l áll.

b á riu m á b a n

A tö rz s le g fe lső b b ré s z é n e k k é t e lle n

bécsi A

v a n n a k , m e ly je le n le g a

„ H o fk a b in e t“ -b en

tö rek v ő tu d ó sn a k

sz ű k k é v á l t :

le lh e tő

később

fel.

h a z á ja

P o rtu g a llb a m e n t és itt

kező

o ld a lá n

m é ly

repedés

e lő , m e ly e k re n d e s e n eg é sz

L is s a b o n b a n e lfo g la lta a fű v é sz e ti ta n sz é k e t. E k k o r h a tá ro z ta el m a g á t

b a n m e g sz o k ta k h a s a d n i.

a r ra , h o g y A frik a v ir á n y á t f o g ja ta n u l

v a sta g

m á n y o z n i.

E

végből tö b b sz ö rö s u ta

v e h e tő

észre , h o l a le v é ln e m ű sz e rv e k tű n n e k

sz é le ssé g ű és

6

lá b

b ő rn em ű

hosszuk E k é t lá b

hosszú

le v e le k

á llo m á n y ú a k , sím a

fe lü le tte l és tu la jd o n k é p p e n

a

W e l

z á s o k a t t e t t , és eg y ily e n e x c u r s ió n 1 8 6 0 - b a n a je le n k o r e g y ik le g c s o d á -

w its c h ia sz ik le v e le i (C o ty le d o n ) .

la tŐ s a b b

v á lik , m e ly e k b e ls ő f e lü le té n c o n c e n -

növényét

H o o k e r,

ta lá lta ,

m e ly e t

ta lá ló já n a k tis z te le té re ,

z ö ttü k a tö rz s k o r o n á ja

trik u s f é lk ö rb e n m u ta tk o z ó

Welwitschia mirabilis-nok n e v e z e t t e l és a „Transaction o f the Linnean Society“ 2 4 - d i k k ö t e t é b e n í r t le . E f a s z e r ű n ö v é n y , a Gnetaceák c s a l á d j á

vannak.

hoz

b a n h o rd já k .

ta rto z ik ,

m e ly

a

tű le v e lű e k h e z

két

E

K ö

le m e z re b arázd ák

rész g y a k ra n 6 lá b á tm é

r ő j ű r e is m e g n ő .

A v irá g n y e le k a le

m ezekből ered n ek , b o g ern y ő t k ép ez n ek , m e ly e k

a

v irá g o k a t to b o z a la k Cs. M .

K Ü L Ö ] F É L É K . ( 3 .) T

u d ó s o k s t a t is z t ik á j a .

phonse d e C a n d o l l e ,

A l-

a h íre s b o

m e n e té t

a

h a la d á s p á ly á já n .

m e g s z a b ja tá rg y á t,

Hogy

sz erz ő csak a z o k

ta n ik u s A u g u s tin P y ra m e d e C a n d o lle

k a l fo g la lk o z ik , k ik

fia, a m ú l t é v v é g é n e g y k i v á l ó t á r g y ú

és te rm é sz e ti tu d o m á n y o k b a n t ü n d ö

s ta tis z tik a i

m u n k á t*

a

m a th e m a tik a i

b o c s á to tt közre,

k ö lte k , id e

é rtv e

m e ly rő l a „ R e v u e d e s D e u x M o n d e s“

c s illa g ta n t,

te rm é s z e tta n t,

f e b r u á r 1 -i s z á m a ig e n é r d e k e s is m e r

á s v á n y t a n t , f ö l d t a n t , n ö v é n y ta n t és

te té s t hoz. M ié rt

á lla tta n t. szül

az e g y ik o rs z á g tö b b

k itű n ő tu d ó s t m in t a m á s ik ? so k b an

m ié rt

ko rszak a

Tudó

.te rm é k e n y e b b n é m e ly

m e g e lő z ő n é l

és az u tá n a

jö v ő n é l ? M e ly k ö r ü lm é n y e k k e d v e z ő k vagy

k e d v e z ő tle n e k

a z o ly

egyének

De

a tis z ta m a th e s is t,

C a n d o l l e , b á r m a g a is

je le s füvész, n e m a k a r ta sz e rin t

v e g y ta n t,

la to lg a tn i

a

sa já t

Íté le te

k itű n ő tu d ó so k

v is z o n y la g o s é r d e m é t; jo b b n a k ta lá lta b iz o n y s á g ú l h ív n i E u r ó p a h á r o m n a g y a k a d é m iá já t, a lo n d o n i K irá ly i T á r sa sá g o t, a p á risi és

a b e rlin i

akadé

tu d o m á n y o s fe jlő d é s é r e , k ik h iv a tv a

m iá t.

v a n n a k , k o r tá r s a ik a t a sz e lle m m ű v e i

tá rsta g o k a t

b e n tú lsz á rn y a ln i?

is v á la s z ta n a k , sz e rz ő ú g y v é le k e d e tt,

E zek azok a k ér

d é s e k , m e ly e k re d e C a n d o lle

fe le ln i

ak ar. K itű n ő tu d ó s a la tt n e m

ért ta

n ú it

e m b e re k e t,

k ik

sokat

tu d n a k ,

M in th o g y

lé s é b e n le g te rm é sz e te se b b tü le t

a

k ü lfö ld i

a k a d é m ia , te h á t a

g y o rsíto ttá k

a k a d é m iá k

h o g y a tu d o m á n y o s é rd e m e k m e g íté

h a ta lm a s

adván,

az

és le v e le z ő k e t k ü lfö ld rő l

h a n e m o ly a n o k a t, k ik a tu d o m á n y n a k lö k ést

ezek

nem

ta g o t

b író i te s

m e g v á la sz tó

a p á risi a k a d é m ia

fra n c z ia , a

lo n d o n i K irá ly i

T á rs a s á g a n e m a n g o l, és

a

b e rlin i

* Histoire des Sciences et des Savans a k a d é m ia a n em n é m e t tu d ó so k ra depuis deux siécles, pár M. Alphonse de nézve. K é tsé g te le n , h o g y az ak aCandolle, Génévé 1872.


APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. d e m iá k n e m c sa lh a ta tla n o k . V a n n a k e lism e rt é r d e m ű tu d ó s o k , k ik n e k n e vét h iá b a n k e re s s ü k ez v ag y a m a z

p é l d á t : H u y g h e n 9 , C a s s i n í , N e w to n , C a v e n d ish , V o lta , H u m b o ld t n e m e s vagy g azd ag c sa lá d b e lie k v o lta k ;

a k a d é m ia k ü lfö ld i ta g ja in a k s o r á b a n ,

L e ib n itz ,

m á s o k e lő b b e lh a ln a k , m ie lő tt m ű v e ik

H e r s c h e l, B e rz e liu s , R ó b e r t B ro w n

e lé g g é

k ö z é p o sz tá ly b ó l s z á rm a z ta k ; D av y , F a

ism e re te s e k k é

v á ln á n a k ;

az té n y , h o g y a v á la s z tá s tű n ő

k ü lfö ld it

ér,

n e m z e tisé g re .

de

m in d ig

k i

te k in te t n é lk ü l a

S z e m é ly ö k re

nézve

a

B e rn o u llia k ,

L ag ran g e , a

r a d a y , G a u s s s z e g é n y sz ü lő k tő l v a ló k . U g y an ez t m u ta tja a lo n d o n i lin i

és

b er

a k a d é m iá k k ü lfö ld i le v e le z ő ta g

g y a k ra n e g é s z e n is m e r e tle n e k lé v é n az

j a i n a k n é v s o r a is. D e C a n d o l l e j e g y

a k a d é m i a s z ín e e lő tt, m e ly ő k e t k ije lö li,

z é k é b e n 3 6 o ly t u d ó s v a n , k ik m i n d a lo n d o n i, m in d a b e rlin i a k a d é m iá

s tá v o l la k v á n a tu d ó so k tó l,

k ik ő k e t

m e g v á la s z tjá k , n in c s e g y é b c z ím ö k a z

n a k le v e le z ő

u tó b b ia k sz a v a z a tá ra , m u n k á la ta ik és

10 n e m e s v ag y g a z d a g c s a lá d b ó l, 17

fö lfe d e z é se ik n é l. E h á r o m

a k a d é m ia

a k ö z é p o sz tá ly b ó l és 9 a k é z m ű v e se k

íté le té t az e g é sz v ilá g a tu d o m á n y o s

és fö ld m ű v e lő k o sz tá ly á b ó l s z á rm a z o tt. A z e g y ik e r e d m é n y tá m o g a tja a

h írn é v

v é g le g e s sz e n te s íté s e g y a n á n t

ta g ja i v o lta k ;

k ö z ü lö k

v e sz i. E m ó d o n d e C a n d o ll e a m a g a

m á s ik a t.

e lé

k itű n ő tu d ó s s z ü le tik s z e g é n y sz ü lő k

tű z ö tt fe la d a to t

nem

sz e m é ly e s

F e ltű n ő ,

hogy

m ily

— tö b b é-k ev ésb b é ö n k én y es — b ecs

tő l. F e l t ű n ő , d e n e m m e g le p ő .

lé se k a la p já n ,

dom ányos

le n s z á m b e li

h an em m e g d ö n th e te t

m u n k á la to k

kevés A tu

se m m ik é p p

a d a to k ra

fe k te te tt sta

se m ju ta lm a z ó k ,

tisz tik a e r e d m é n y e ib ő l

o ld o tta m eg.

re lm e t, k ita rtá st, ö n m e g ta g a d á s t ig é

S zerző

e lő s z á m lá lja

m in d e n e k

sőt

k ö ltsé g e se k , tü

n y e ln e k , m iv e l a v ilá g

g y ö n y ö re iv e l,

e lő tt a p á ris i a k a d é m ia k ü lfö ld i tá r s ta g ja in a k (a sso c ié é tr a n g e r ) te lje s n é v

h iv a ta lb ó l f o ly ó k ö te le s s é g e k k e l, n a g y ra v á g y ó c z é lz a to k k a l ö ssz e n e m fé r

s o r á t 1 6 6 6 - t ó l 1 872-ig. E d i c s ő n é v

nek. A nnyi fá ra d sá g n a k és

odaadás

sor, H u y g h e n s e n k e z d ő d v e

nak

e lé g té te l,

és

A gas-

e g y e d ü li

ju ta lm a

az

siz -v a l v é g z ő d v e , 9 4 n e v e t f o g la l m a

h o g y ú j i g a z s á g o t f e d e z té l fe l, n e h á n y

g áb an ; b en n e van m in d e n n ag y o b b n é v , m e ly k é t s z á z a d ó ta a p o sitiv

c o m p e te n s b í r á d n a k , k ik

tu d o m á n y o k n a k d ís z é re v á lt. A p á r is i

k itü n te té se k , m ik e t

v a la m in t a b e rlin i

is i g e n i s m e r . E b b ő l m e g l e h e t íté ln i,

a k a d é m ia k ü lfö ld i

sz e rte s z ó rv a

E u ró p áb an

é ln e k , b e c s ü lé se

és

o ly

a közönség nem

le v e le z ő t a g j a i t a z 1 7 5 0 - , 1 7 8 9 - , 1 8 2 9 - ,

h o g y a v a g y o n ta la n , p á rtfo g á st és b i

1 8 6 9 -ik

z o n y o s tá rs a d a lm i h e ly z e te t n é lk ü lö z ő

évi

n év so ro k

s z e rin t á llítja

ö ss z e , a lo n d o n itó l k ö z li a b e v á la s z

em ber

t o t t k ü lf ö ld i t u d ó s o k te lje s 'n é v s o r á t.

a rra

D e C a n d o lle je g y z é k e

a f f é le j u t a l m a k a t n e m

összesen

736

n e v e t fo g la l e g y b e . S zerző

m in d e n e k e lő tt

azt

k érd i

m ily n e h e á k n

a

sz a k a d a tla n

a d h a tja

m agát

m u n k á r a , m e ly n y ú jt,

m in t a

m in ő k k e l a tá rs a d a lo m

az

am annál

könnyebb, de

is

kevésbbé

e lv é g re

m a g á t ó l : a tá rs a d a lo m m e ly ik o sz tá

h a s z n o s d o l g o k a t o ly b ő k e z ű e n e l h a l

ly á b ó l k e r ü l t k i a le g tö b b

A

m o z z a . N e m is l e h e t s o h a e l é g g é b á -

fe le le t m e g v a n a z á lta la ö s s z e á llíto tt

m ú ln i a z o k a t az e m b e re k e t, k ik a tá r

tá b lá z a to k b a n .

a k a d é m ia

sa d a lo m

37

m azva ,

A fra n c z ia

9 4 k ü lfö ld i tá r s ta g ja k ö z ü l m ességből

és

tu d ó s ?

a

ne

a rég i sz a b a d v áro so k

elő k e lő c s a lá d ja ib ó l, 4 9 a

középosz

le g a lsó b b egyedül

ré te g e ib ő l

szár

ö n érd em ü k b ő l

föl

tu d ta k v e rg ő d n i az é rte lm i a r is to k r a tia

tá ly b ó l, és 6 a m u n k á s o k o s z tá ly á b ó l

le g m a g a s a b b fo k a ira . D ’A l e m b e r t , F ra n k lin , D av y , G a u ss és F a r a d a y

v a ló v o l t ; 2 s z á r m a z á s a

neve

ism e re tle n .

h a ta lm a s

b á to rítá s

m in d a z o k

E sz e rin t a k ö z é p o s z tá ly s z ü lte a le g

s z á m á ra , k ik e t a so rs a r r a lá tsz ik k á r

tö b b k itű n ő tu d ó s t.

h o z ta tn i, ho g y d o lg o z z a n a k a m e g é l

Id ézzü n k nehány


no

APRÓBB KÖZLEMÉNYEK,

h e té s, n e m p e d ig az é rte le m b iro d a l m á n a k te rje sz té se k e d v e é rt. A

k itű n ő

tu d ó so k

fe jlő d é sé re

m in ő b e fo ly á sa v a n a v a llá s n a k ? T é r

9 to n , J e n n e r , M i t s c h e r l i c h , R ó b e r t B ro w n , B e rz e liu s, A g a ssiz , J o h n W a llis , F a b r i c i u s , A r t h u r Y o u n g ,

É neke,

O s w a ld H e e r , B e r n h a r d S tu d e r , C la u -

jü n k v issz a a p á r is i a k a d é m i a 9 4 t á r s

siu s a n g o l- , n é m e t- , s v é d o rs z á g i, h o l

ta g já r a 1 6 6 6 - tó l 1 8 7 2 -ig . A z e u r ó p a i

l a n d i és sv á jc z i

n é p e s s é g , m e ly n e k

fiai.

d é m ia

k ü lfö ld i

köréb ő l az

tá rsta g o t

v ála sz th a

to tt, 1 0 7 m illió k a th o lik u sb ó l m illió p r o te s tá n s b ó l ta g

v a llá s a

közül

aka

áll.

és

A

68

9 4 tá rs

5 -é ism e re tle n , a

tö b b i 8 9 k ö z ö tt 73 p ro te s tá n s

és

16

le lk ip á s z to r

ta n ú it

m á n y a it

e g y e te m e n

az

th e o lo g ia m e lle tt e lő a d á so k a t hogy

O w en, E h re n b e rg ,

d ítso n .

fia

s z e re te té re és

^— m o n d h a t n á v a l a k i — tu d ó so k egy n ag y vén,

nem

ha

fra n c z ia lé

is s z e r e p e lh e t

a k a d é m ia ban ;

a k a th o lik u s

része

k ü lfö ld i

a fra n c z ia

tá rsta g ja i

egyéb

ren d esen

a?

te rm é sz e t ö lé b e n

g y erm ek ét

a

te rm é sz e t

fig y e lé sé re ;

k ö z li v e le

ism e re te k e t,

m i k e t ő m a g a f i a ta l

k o r á b a n sz e rz e tt. A g y e rm e k a b b a n a g o n d o l a t b a n n ő f e l,

hogy

a m unka

so rá

k ö te le s s é g és v a ló d i r e n d e lte té s ü n k e

m ás le n n e ta lá n az e re d m é n y ,

fö ld ö n ; k e d v e t k a p a tisz ta ö rö m ö k re

a lo n d o n i K irá ly i T á rs a s á g k ü l

fö ld i ta g ja it sz á m íta n ó k su k sz e rin t.

össze

L ássu k te h á t

a

v a llá

lo n d o n i

a k a d é m ia ; k ü lfö ld i ta g ja in a k je g y z é k é t.

lá to g a t;

szab ad

k iv é te l

Ú gy de

ki ta n ú l-

v é g z i, h o l a

n e v e lé s é re so k g o n d o t for

A

m e g ta n ítja

p ro te stá n so k .

em ber,

le g tö b b sz ö r

is

d e L a R iv e , K u m m e r , A iry é s A g a s siz n é lk ü l

le lk é s z e k p ro te stá n s

fa lu n la k ik , f o g la la to s s á g a m e g e n g e d i,

k a th o lik u s v o lt. A j e l e n l e g i t á r s t a g o k : L ie b ig , W o e h le r,

p ro te stá n s

E zen országokban a

A z 1 8 2 9 - ik é s 1 8 6 9 ik év i n é v

s o rb a n k a th o lik u so k k ö rü lb e lü l

és p ro te s tá n s o k

e g y e n lő sz á m b a n v a n n a k .

A zonban, a

b rit sz ig e te k n é lk ü l, E u

ró p áb an 140

és a sz e lle m é lv e ire .

O ly

egyház k e

b e lé b e n n e v e lk e d ik , m e ly b e n a s z a b a d k u ta tá s

lé p e tt

a

te k in té ly h e ly é b e ;

k o rá n m e g ta n ítjá k , hogy sen k i sz av á n a k n e h ig y je n fö lté tle n ü l és v esse el m in d a z t, a m i a te rm é sz e t m e g in g a th a tla n tö rv é n y e ib e ü tk ö z ik . íg y e lő k é sz ű lv e ,

a

fia ta l

em ber

e g y e te m re

m illió k a th o lik u s és 4 4

m eg y . M iu tá n o tt m in d e n tu d o m á n y t

m i i ló p r o t e s t á n s v a n ; a z u t ó b b i a k t e

ta n íta n a k , k ü lö n fé le e lő a d á s o k a t h a ll

hát

g a th a t, m e ly e k az

a rá n y la g

három szor

fö ld i ta g o t á llíto tta k a

an n y i k ü l

lo n d o n i

aka

d é m iá b a , m in t a k a th o lik u so k . H o z z á

k iv ilá g lik ;

te h e tjü k m é g azt

hogy

a k a d é m ia e g y e tle n

is,

k ü lfö ld i egy

hogy

a

p á risi

tá rsta g ja i k ö z ö tt

a n g o lo rsz á g i,

irla n d i,

em b eri

ism e re te k

ö s s z e s s é g é t m a g u k b a z á rjá k . H iv a tá s a úgy

a p ja k é n t

lé p a

az

e g y e te m b e ,

sz en t E v a n g é liu m

s z o lg á ja le g y e n , és

k ilé p m in t p h ilo -

lo g , m a th e m a tik u s ,

p h y sik u s, c h e m i-

sv á jc z i v a g y a u s z tria i k a th o lik u s s i n c s ;

kus vagy a

n é m e t k a t h o l i k u s is c s a k e g y - k e ttő .

k ö rü lm é n y e k m eg m ag y arázzá k , m ié rt

ím e

egy

m á s ik ,

ig e n

sta tis z tik a i e r e d m é n y . tu d ó so k

a p á in a k

Ha

te rm é sz e tra jz

b ú v ára.

E

n e v e z e te s

s z ü le tik a n n y i k iv á ló

a

tá n s E u r ó p a e v a n g é lik u s p re s b ite riu m -

k itű n ő

fo g la lk o z á s á t v iz s

ja ib a n .

Ha

a

tu d ó s a p ro te s

k a th o lik u s

le lk é sz e k

g á lju k , a z t ta lá lju k , h o g y

m in d a n n y i

nem

k ö z ö tt

p ro te stá n s

t a t v a és h a o ly t a n ú l m á n y o k a t v é g e z

le g e sle g e lő l

á ll a

le lk é sz i f o g la lk o z á s . í m e Az

e ls ő

14

a

k ü lfö ld i tá rs ta g ja v e le z ő t a g j a ;

p á risi v o lt,

21

k árh o z

név.

n é n e k , m in t a p ro te stá n so k , ú gy n in c s k é ts é g b e n n e , h o g y a k a th o lik u s p lé

tö b b i 7 le

d e m in d e n ik m e g é rd e

m e lte v o ln a , v a g y ta lá n

n ő tle n sé g re

A k a d é m iá n a k a

ily

v o ln á n a k

m eg

is

é r i,

b á n iá k b ó l h aso n ló k é p p n a g y s z á m m a l k e rü ln é n e k ki a k itű n ő tu d ó so k . M iv e l é p p e n a v a llá s

és a

tu d o

h o g y tá rs ta g leg y en .

B o e rh av e, W a r-

m á n y o k v isz o n y á t tá rg y a lju k , v iz s g á l

g e n tin , H a rtso e c k e r,

E u le r,

ju k m e g , m ily rész e v a n

L in n é ,

B lu m e n b a c h , O lb e rs,

C a m p e r, W o lla -

p a p s á g n a k az

a k a th o lik u s

is m e re te k e lő b b re v ite -



II!

lé b e n . A m ú l t s z á z a d v é g é ig s o k a b b é t , je z s u itá t, m i n o r i t á t le h e t t a l á l n i az

lező ta g o k s z á m a 1 7 5 0 - tő l 1 8 3 0 - ig 3 4 -rő l 1 8 -ra s z á llo tt a lá , d e a z é rt

a k a d é m iá k ta g ja i s o rá b a n . Ily e n e k B ia n c h in i, C a r c a n i, J a c q u ie r , T o a l d o ,

m é g m in d ig F ra n c z ia o rsz á g á llo tt le g e lő i ; je le n le g a z o n b a n a lo n d o n i

d e la T ő r r e , B ia n c h i, la C h a p e lle , J e a n

B o sc o v ic h , d e

P i c a r d , D u h a m e l,

b a n 22 n é m e t v a n és c s a k 16 fra n c z ia . E lle n b e n

a b e rlin i

a k a d é m iá n

m ost

C o tte , B o s su t, L a c a ille , d u G u a , N o l-

tö b b a fra n c z ia , m in t eg y éb

l e t, R o z i e r ,

ki

b e li ; s z á m u k 1 7 5 0 - b e n 1 8 v o lt, m o s t

m é g e s z á z a d e le jé n é lt, az u to ls ó f r a n

2 5 . A z o k f ü rk é s z ő s ta tis z tik a v ilá g á n n á l k ö n n y ű g y a n íta n i, h o g y A n g lia

czia p a p ,

O u th ie r. A b b é H a ü y , ki

a p o sitiv tu d o m á n y o k

b an n a g y n e v e t sz e rz e tt m a g á n a k . J e

és I tá lia

le n le g P á t e r S e c c h i az e g y e d ü li, k in e k

m e lé se

n e v é t id é z n i le h e t. E r ö g tö n i m e g á lla

kedvezőbb

p o d á s k im a g y a rá z á sá ra

l e n l e g is k o n s t a t á l h a t ó

k é t fö lte v é s

az

e lő re tö rő

te k in te té b e n

n e m z e t

tu d ó so k

je le n le g

h e ly z e tb e n

van. e

te r

a le g M ár je

két népnél

k ín á lk o z ik : vagy k ö zö n y ö s le tt a k a

b iz o n y o s m o z g a lo m , m e ly m in d

th o lik u s p a p s á g a te r m é s z e ti tu d o m á

b a n érv én y re k e z d

nyok irá n t, vagy p e d ig a zo k a

zások, m e ly e k a p a p s á g sz e rv e z e té b e n

N é m e t- és F r a n c z ia o r s z á g o t ille ti, b á r m in d e n ik sz á m o s te rm é k e n y e le m e t

tö rté n te k ,

fo g la l m a g á b a n , m é g is

v á lto

k e d v e z ő tle n e k a tu d o m á

jo b

e m e lk e d n i. A m i

m in d e n ik n e k

n y o s fo g la lk o z á sra . V iz sg á lju k m e g m o s t sz e rz ő n k k e l

k ü z d e n i, o ly a k a d á ly ly a l, m e ly e lle n e

a

szeg ü l m in d e n tu d o m á n y o s

n e m z e tisé g e k

térv e a p á ris i

b e fo ly á sá t.

V issz a

a k a d é m ia 9 4 tá rsta g já

n a k n é v s o rá ra , sz erz ő ez t n e m z e tis é

e g y -e g y r o p p a n t a k a d á ly ly a l k e ll m e g

nak —

N é m e to rsz á g n a k

a

h a la d á s m ilita ris -

k ü lö n v év én

m u ss a l, F r a n c z ia o r s z á g n a k p e d ig a z u ltra m o n ta n is m u s s a l.

v iz s g á la t a lá az 1 6 6 6 -tó l i .7 9 9 " ^ ^ e r“ je d ő k o rsz a k o t a je le n sz á z a d tó l. K é t

N e m k ö v e th e tjü k de C a n d o lle u r a t m é ly b ú v á rla ta ib a n , a m in t b o n c z -

d o l o g a z e ls ő p i l l a n a t r a

k é s a lá veszi a z o n o k o k a t, m e ly e k az

g e k s z e rin t o sz tá ly o z z a ,

M in d e n e k e lő tt

az

sz e m b e ö tlik .

tű n ik

k i, h o g y a

egyes

n épesség szám a

nagyon

m e llé k e s a

v ag y m e g á llíto ttá k a te rm é sz e ti tu d o

k itű n ő

te rm e lé s é b e n .

tu d ó so k

p é ld á ú l O ro sz^ és

íg y

S p a n y o lo rsz á g n a k

e g y e tle n eg y k é p v is e lő je sin c s e h o s z szú n é v so rb an .

A z E g y e sü lt-Á lla m o k

c sa k 2 -ő t, m íg H o lla n d ia 6 -o t,

Své-

o rszág o k b an

v é g k ö v e tk e z te té s e k e t m é b e a já n la n i.

H a n in c s is h a t a l m á

fü g g en ek , ú. m .

lá tju k ,

tá jo n

m a ra d t,

m íg

N é m e to rsz á g je

le n té k e n y e n e m e lk e d e tt a

je le n

szá

k ö z o k ta tá s-

b an , m in d e n k e d v e z ő felté te lt

m ással

azt

a

ü g y i m i n i s z t e r ú r é s t a n á c s o s a i fig y e l

rá z so ln i,

ö ss z e h a s o n lítju k ,

v itté k

m á n y o k fe jlő d é s é t. B á tra k v a g y u n k a

c z ia 4 - e t és a S v á jc z 1 2 - ő t m u t a t h a t f e l. H a a z u t á n a k é t k o r s z a k o t e g y h o g y A n g lia k ö r ü lb e lü l e g y a z o n sz ín

elő b b re

vannak

ism é t

e lő v a

o ly a n o k

is ,

m e ly e k k ö z v e tle n ü l v ag y k ö z v e tv e tő le e le m i

s

i-ö r:

k ü lö n ö se n

jó l sz e rv e z e tt

k ö z é p -isk o la i és

e g y e te m i o k ta tá s , fü g g e tle n ü l m in d e n p o litik a i és v a llá si f e le k e z e ttő l, a k k é n t

z a d b a n , H o lla n d ia , O la sz o rsz á g és a

irán y o zv a, h o g y

S v á jc z r o v á s á r a .

é s a t u d o m á n y é r t é lő fia ta l e m b e r e k

a

rég i

ném et

k é p v ise lő je p e d ig 17.

A

sz ö v e tsé g n e k

v o lt,

a

A ta lá b a n

d a n i, h o g y

1 8 -ik s z á z a d b a n csak 6

nek,

k u ta tá s ra se rk e n tse n

ta n á ro k n a k k ed v ezzen ;

2-o r :

je le n sz ázad b an

jó sz e rv e z e t m e lle ttb ő k e z ű [a n y a g i se

azt le h e t

g é ly a k ü lö n fé le tu d o m á n y o s m u n k á

m on

a k is o r s z á g o k v o l t a k a -

la to k ra ,

k ö n y v tá ra k ,

m ű h e ly e k ,

fi

rá n y la g le g te rm é k e n y e b b e k .— L á ssu k

g y e lő á llo m á so k és g y ű jte m é n y e k re ;

m ég , m in ő s z e re p e t já ts z ik

3 -o r:

ország lo n d o n i

a

F ra n c z ia -

k ü lfö ld i a k a d é m iá k o n . a k a d é m iá n

A

a f ra n c z ia le v e

b árm i

v é le m é n y t,

tu d o m á n y o s d o lg o k b a n , m ondani

és

közzé

ki

le g a lá b b leh essen

le h e s s e n

te n n i,


112

APRÓBB KÖZLEMÉNYEK,

a n é lk ü l h o g y az ille tő n e k sú ly o s k ö v e tk e z é se k tő l k e llje n ta rta n i ; 4 -e r : a z a n g o l* f r a n c z i a é s n é m e t n y e l v ism e re té n e k

e lő m o z d ítá s a

a

ta n ú it

k o z á sa iró l. A s z e g é n y e k h á z a E rd in g t o n b a n 4 6 ö r e g a s s z o n y t v e s z f e l, M a so n v á la s z tá sa s z e rin t; az új á rv a h á z ,

kö rö k b en .

I 5 ° g y e rm e k re sz án v a, k ü lö n in té z e te t k ép ez, k ö z e l 1o h o ld n y i te rü le te n .

A n e m ré g e lh ú n y t P e a b o d y n e v é t

k ile n c z é v e s n é l fia ta la b b n a k és e lh a lt

m in d e n k i ism e ri.

sz e g é n y sz ü lő k

---------( 4 .) A BIRMINGHAMI PHILANTHROP. V ilá g h írű v é

te tté k

a m illió k , m ik e t é lte a lk o n y á n

jó té

J o s i a h

M aso n,

a

b ir

m in g h a m i p h ila n th ró p , so k b a n h a s o n lít Peabodyhoz.

M in d e n ik

sz ü le te tt és ö n e re jé b ő l, le tt

tö rv én y es g y e rm e k é

n e k k e ll le n n i. K ü lö n b e n n in c s te k in te t se m á lla p o tá ra , sem h a z á já ra , sem

k o n y c z é lo k ra a d o tt. S ir

A g y e rm e k n e k , h o g y fe lv e h e tő le g y e n ,

dúsgazdaggá,

szegénynek sz o rg a lm á b ó l

m in d e n ik

m a jd

v a llá sá ra . A g y e rm e k e k á rv a h á z k ö ltsé g é n

k iz á ró la g

az

n e v e l t e t n e k fe l, h a

fiú k 1 4 , h a l e á n y o k 1 8 é v e s

k o ru k ig .

M in d a k ét n e m b e lie k g o n d o s o k ta tá s t n y e rn e k az a n g o l n y e lv - és n y e lv ta n

e g y fo rm a ö ssz e g e t o sz to tt el a s z e g é

ban,

n y e k k ö z ö tt. D e m íg P e a b o d y p é n z é t

e le m e ib e n ; a le á n y o k a t m in d e n n e m ű

tá rsu la to k n a k a d o m á n y o z ta

k é z i m u n k á r a is t a n í t j á k , N a g y g o n d

s a

fe l-

és

az

e g y sz e rű n e v e lé s

h a s z n á lá s t e z e k re b íz ta , a z a la tt M a s o n m a g a ü g y e l fel a z á l t a l a t e t t a l a p í t v á

v an fo rd ítv a a g y e rm e k e k

n y o k ra.

M ason

m e g lá ts z ik a g o n d o s

sz ü le te tt

1795.

tis z te s s é g e s

K id d e rm in s te rb e n fe b ru á r

c sa lá d b ó l

2 3-án . v a ló ,

Bár

le s z té sé re

is .

M in d e n

egyéb

te s tí" k ife j-

in té z k e d é s e n

és

g o n d o lk o z ó

e m b e rb a rá t*

é le té t

M o st le g k ö z e le b b n a g y te lk e t v e tt

m é g is ig e n sz e g é n y e se n k e z d te , k a lá

B irm in g h a m

c s o t és z se m ly é t á rú iv á az

és a r r a c o lle g iu m o t é p ítte t, te h e ts é g e s

A p rán k én t

tö b b fé le

ú tc z á k o n .

kézm űvességbe

városa

k ö z é p p o n tjá b a n

d e szegény g y erm ek ek m ag asab b m é r vű k ik é p e z é s é re .

T o llg y á ra

jö v e d e l

b e le g y a k o ro lta m a g á t, ü g y es m e c h a n ik u s s á le tt, s K i d d e r m i n s t e r b ő l B ir

m ét

m in g h a m b e

d ítja . H o g y a z m ily te te m e s le h e t, k i

k ö ltö z ö tt,

é v ig é k s z e r- és

k a rik á k k ö lte :

a

1 8 2 3 -b an

o ly n e m e s e n

Sám uel

sz é tfe sz íth e tő k u lc s

fe lta lá ló já n a k in n e n

nehány

csecse b ecse -k eresk e

d é s b e n sz o lg á lt. H a rris o n n a k ,

hol

ered

ü z le té t

vagyona,

használ

fel.

1 829-ben

a c z é lto lla k a t k e z d e tt k é s z íte n i sz ám ára , s m o st

eg y e d ü li

ö rö

m e ly e t

k iz á ró la g

te tsz ik

e rre az in té z e tre

a b b ó l,

hogy

d e n n a p egy to n n a to lla t k é s z íte n e k .

fo r

e g y á rb a n m in

(20 m ázsa)

a c z é l-

L e sz n ek az in té z e t

b e n k ü lö n m ű h e ly e k , la b o ra to riu m o k a

te rm é sz e ttu d o m á n y o k

á g a ira .

A

c h e m ia i

k ü lö n b ö z ő

la b o ra to riu m b e

P e rry

re n d e z é s é r e a p e s ti v e g y ta n i in té z e te t

gy áro sa a

v á la sz to tta m in tá u l, m e ly n e k te rv é t az

h íre s P e rry -to lla k n a k . 1 8 4 2 -b e n tá r s a

1 8 7 1 -ik évi lo n d o n i k iá llítá so n lá tta .

s á g b a á llo tt E lk in g to n n a l, k in e k sza b a d a lm a v o lt g a lv á n -e z ü s tö lé s és a r a

M e g sz e re z te

m agának

a p e sti v eg y

ta n i

le g k ise b b

ré s z le te irő l a

n y o zásra . B irm in g h a m i g y áru k b ó l k e rü ln e k k i a m o st m á r a n n y ira e lte r

fé n y k é p e k e t.

j e d t E lk in g to n -M a s o n -fé le árú c z ik k e k .

id e

18 5 0 -b en *

„ S z e re te te m

P em b rey b en

ré z o lv a sz tó t

a la p íto tt s ezzel a n y o m o ru lt fa lu c sk á t v irá g z ó v á ro s s á te tte . fe le m e lk e d e tt,

hogy

E h e ly a n n y ira az

E lk in g to n és

in té z e t

T á rs u la tu n k e ln ö k é h e z

ez ü g y b e n ír t le v e lé b ő l h a d d ik ta ss u k a

k ö v e tk e z ő

je lle m z ő

tö rek szem a tu d a tla n s á g , b ű n és n y o m o r sz é tm o rz s o lá sá b a n , fö le m e lv é n és rá irá n y o z v á n az

em beri ag y at a ro p

M a so n á lta l é p ítte te tt isk o la h á z , m e ly

p a n t segédeszközök

4 — 5 0 0 g y erm ek re

m e ly e k

v o lt

szánva,

je

le n le g m á r szűk. S z ó lju n k m o s t M a s o n b ő k e z ű a d a

so ro k a t:

m ű v e iv e l k ö z r e m ű k ö d n i

jo b b ism e re té re ,

e m e fe lfo g h a ta tla n

szépségű

n a g y tá rh á z b a n , a te rm é s z e tb e n , r e n d e l k e z é s ü n k r e á l l a n a k . " ---------


1 13

METEOROLOGIAI ÉS FÖLDDELEJESSÉGI FÖLJEGYZÉSEK A M. K. KÖZPONTI INTÉZETEN. BUDA-PESTEN. 1873, FEBRUÁR HÓBAN. Tenger fölötti m agasság: 147*95 méter. A.

Légnyomás, hőmérséklet, páranyomás, nedvesség, csapadék .

Légnyomás mi liméterben

Hőmérséklet C. fokban

| Páranyoraás milliméterben

1

í

7* 2 h reggel d. n.

9b este

. 1 !749-2 749 8 750 0 2 j 49-2 49-7 51*7 3i 5 1 1 50 0 49-6 4 5 0 2 51*3 5 3 1 5, 53 .9 52*8 5 2 4

71i k5zép regsel d.2 ha.

45-6 49-8 51-3 43 3

46 9 50-6 506 41-2

2h közép | 7h raggel d n.

749*7 - 4 * 4 —3 0 —2 5 - 3 -3 ! 50-2 — 1 1 1-3 0 7 0 3 50 2!- 0 2 1*7 1 6 10; 51-5 0 4 0 9 0 9 0 7, 5 3 0 0 -2 1 4 0-8 0-8

6 ! 50-1 47-5 46*7 48-1

7 45*9 8 48-8 9 51 4j 46-9 !

9h este

14 31

4-3 5*8 3*1 7*9i 76

461 49-7 1 2 0 51*1 2 6 43-8 : 4 0

41 4*5 32

3*3. 4-5

6 0 6*2

5*5 5-9,

2*8

i10

,3*2 4-2 4 2 4*2 4*7 4-7 4-8 5 0 5*1 5*5

11 38-8 37*5 37-0 37-81 3 0 2*2 1-0 ! 2 *l! 5 1 12 37*4 37-4 38-5 37 -8'—1*4 —0*3:—2 0 —1*2 4 0 13 41*4 42*9 43 5 42-6 —3 6 —0*9 - 4 * 8 —3-1* 3*3 14 44*1 45 4 48*9 46 l| —7 0 —2 4 - 4 - 1 —4 -5; 2 7 15 51*9 5 3 2 54-7 53 3 - 7 - 8 0 -8 j—0*8 —2-6 2 3 1 1 | | 1 16 53-8' 55 8 ! 58*4 5 6 0 : 1-4 5*0 : 1*5 2 -6 4*4 1! 17 611! 62 0 6 3 0 62 0|i 0 -2 4 2 ; 2*9 2-4 1 4*5 ; 18: 61.41 61*3' 61 7 61-5 j 1 0 5 6 10 2-5 1 4 0 ! 1191 63 8 ; 63*4 i 63-5 63 6'|—0 3 4-0 ! 1-5 1 7 4 2; 90 ) 61.9 j 60*2! 59 0 60-41'—0*6 2-4 —1 4 01 41 :

|

211 59*1 59-8 59*6 59*5 —1-7

2*0

22 55 8 52*5 50*4 52*9 —3 5 23 i 48*8 | 47 2 46*6 47*5 - 1*6 24; 47 9j 48-2 47*6 47*9 1*8

25 42 0! 49*3 54*7 48*7 |

1

0-2

1*9 - 0*1 4*4! 5 0 ! 8 71 6*4 4 * 0 —1-4

7 0

26 j 54 9j 50*6 46*7 50 7 —1*7 1 0 27 42-4 39*4 38-7 40*2 1*8 12.9: 28 37-9| 36/7 36*7 J 7 - l | 3*5 10*4| 750 0 749 -8 750*1 750 *0 j- 0*1 3*5; f »c 1 1

1*3 7-9 8*9 1-7

<

0-2 0*6 2 6

5*6 3*2 0- 2

7 5 7*6 1*7

91 este

3*5 4*3 4*3 4*4 46

4*2 47 4-7

51 5*1 541 6 -0 j 58

5*6 4*8 5-8 5*9 5*8

|Nedvesség százalékokban Csapadék millimé 2 * 9* közép terben közép | n reggel d. u. eate

3 7

3-ö[ 4-3 4*2

4.4

4.4

51 4-9 5-4 5-7 1 57

4*0 3 5 4*1 4-8 5-9

4*3 4*2 5*6 5* 7j 3*9;

4 (■ 4 3 5*3 5 3 2*8

3*5 4*9 4*9 4*3

4*6 6*7 7*6 4*7

4*8 6*5 8-3 4*7 I

4-8 3*9 3 5 3-1 3*4 4-2 4-3 4*2 4 . 4I 4 0! i 4*lj 4-q 5 o| 5*3 4-Sl 4 3 e*d

91 96

82 75 95 100 75 85 62

89 78 96 84 75

*4 *55 3 *21 :*0*53 Í0 98 : 7 •88

91 94 96 87 83

90 92 98 98 98

90 94 96 95 9#

1*4 •52 *0-94 *0*24

76 80 80' 87 92 1 87 94 81 73

76 80 76 83 87

91

93 84 94' 93; 90 i 90 96 1 95 I 100 ! 94 1 ! 87 96 1 81 1 94 94 1

9811 90 82 96 96 í 92 76

*8 05 * 1-20 *2*37 *1-55 *2*50

96 85 84 89

4-7 100

4*5 j 3-6 3*1 3 3 3*2 3-6 1 4*2 í1 1 ! 4 3 3 9í 3*9 4 6 ; 4*5 4 1 ; 4*5 4*5 3 8 41 4-9 4 -2 41

98 98 92 89

74

66

63 67 67 75

1

98 ; 80 100 ; 80 100 so 91| 68

78! 64

!1

68

97 91 86

*fly _

_ —

88

_

91 90 77 70

92 94 91 93 61 92 82 83 , 81 98 87 & 4 80*4 87*3 86*7 ‘H 1

_ — :nv.

86

34 14

—

Javított hőmérséki közép: -f- i*6 C°. — A légnyomás maximuma : 763*8 millim, 19-én reggel 7 órakor. A légnyomás minimuma : 736*7 millim. 28-kán d. 11. 2 és 9 órakor. A hőmérséklet maximuma : - f 12*9 C 27-ikén d. u. 2 órakor. A hőmérséklet m inim um a: — 7*8 C° i 5-ikén reggeli 7 órakor. A nedvesség minimuma : 61 °/0, 27-ikén d. u. 2. órakor. — A napok száma, melyeken csapadék esett : 14. — A csapadékok összege : 43 millim. Jelek magyarázata : eső :, hó *, jellel jelöltetik. — Rövidítés (a csapadék rovatban): ny. sa nyoma.

Növény fejlődési följegyzések 1873-ból. (Kivonat Staub Móricz. I-ső jelentéséből.) A Febr. 28-iki kirándulásom alkalmaval tapasztalt jelenségek a tavasz kezdetét hirdetik. A fák tövében csoportosan siirög a Pyrrhocoris apterus ; a mezőn a Lycosa megy prédára; az Ördög-árok vizében sok Notonecta glanca és Dyttscus m arginális úszkál ; a levegőben Culex ’p ipiens szállong. A rétek még sárgák ugyan, a fák bimbai sem dagadnak ; de a tavaszi virány rendkívül ki van fejlődve. Bőven virágzik Tussilago F arfara, Természettudományi Közlöny, V. kötet. 1873.

o


H4

METEOROLOGIAI ÉS FÖLDDELEJESSÉGI FÖLJEGYZÉSEK A M. K. KÖZPONTI INTÉZETEN. BUDA-PESTEN, 1873 FEBRUÁR HÓBAN. Tenger fölötti magasság : 147.95 méter.

3. Szél, felhőzet, ozon> földdelejesség. Szélirány és szélerő

*£ 7* reggel

1 2 3 4 5

2*

9b

d. u

este

|

7h & reggel d n.

10 — _ 10 E1 E1 10 — __ 10 — , 10 _ 10 W 1 •_ 10 S2 S8 • — — N1 E1 910 __ E ‘ _ 4 — — 10 ' —

NE1 _ _ —

J

Felhőzet

9h közép

éj nap jel. pal

esle

8^ reggel

10b d. e.

2b

9b

8b

10b I ! 2b

9b

d. u.

este

reggel

d. e. 1 d. n.

este

10 10 10 10 10

1010 0 10ioq 1010*0 10 10*0 10100

0 1 5 1 1

59°32*2 9°31*7 9°39*2 9°34 1+ 17*0+ 12*5 + 14-8 H-12-0 1 33 0 34*1 381 36-3 12-2 13*2 14 0 17-8 1 32 9 341 39*5 31 d 15 9 150 16*3 16-2 1 33*2 33-2 38 9 61-7 18*3 12*0 11*4 183 0 34-1 34-7 36*9 33 6 18 3 19 2 11*2 16 4

10 10 10 7 9

10 io-q 1010-0 10 ípq 10 7*0i 10 9*7|

0 0 0 0 0

1 0 1 1 1

33 6 333 35*1 37*1 32-5

33 2 35*4 53.9 31*7 35*7

36*1 36*5 38-3 41*5 36*3

W 1 10 10 10 10*0 7 6 33*2 11 12 W 4 10 10 1010 0 10 A 32 3 W 8 10 10 10100, 10 l0! 333 13 W2 4 2 1 2 3 8 8 331 14 NW2 1 0 9 15 9 32 1 33| '1 16 NW* N W 2 N W 8 10 3 0 4*3 10 10 30*2 17 — N W 2.NW4 9 2 ' 7 6*0 9 1d 31*3 18 N W 6 N W 4 N W 6 2 0 0 0-7j 10 31-5 19 N W 2 N W 8 N W 6 8 6 0 4’7| 9 9 31-7 9 0 0 3*0; 10 9! 31-2 20 N W 2 — ' —

31*7 34 0 33*5 33*4 34*0

40-4 366 38-9 42*0 39-7

32*8 33*2 340 333 32 9

38*1 39 0 390 40 0 38-9

SE2 E1 10 10 _ — — •10 5 ___ — — •10 •2 _ W1 — 3 9 9 8 W 8 SW8 — _ _ 9 10 SE1 26 — 5 8 27 _ 7 9 — ; .— 28 — 8*2 7*1

321 32*5 36*3 32*6 31-4

40-3 37*1 37 9 37*6 381

6 7 8 9 10

W2 W2 W4 W2 Wi

1

W1 W2 w2 SW1

21 22 23 24 25

Del -jes vizszintes erő

Delejes elhajlás

Ozon

10100, 3 6*0 0 4*0| 10 7*3 0 5*7

0 2 0 7 8

0 1 1 2 8

31-2 32*2 3M 32*2 32*1

17*7 19-4 21-6 18 8 12-9.

17 9 13-7 164 18-8 13*6 120 21*6 16-6 28*4 19*5 7*5 — 0-5 12-4 9*8 + 14-7

22-4 17*5 17*9 20*1 181

16*5 13*6 12-2 14 1 130 14*1 15*0 7*5 17*5 8-8 8*5 16*7 16 9 15*4 15*3

34 1 34*1 34*0 '18*6 33*7

17*7 18-9 19*0 18*4 16 7

12-4 15*3 181 15*9 7-8

29*0 27*7 33*2 341 33 1

15*8 18*3 17*0 12 0 12 1

12*2 9*8 10*1 12*8 12*8 14.7 15-8 13-2 13-2 11 5 10-5 9 8 10-8 9-3 13*1

33-7] 323 25'1 317 32-8j j 31-7| 32*2 31*7; 32*3 30-4

í

10 2 10 6*9

17-9 15.9 191 16 0 13*2

20-5 19*1 17*5 14*1 16 5

1

! 31*6 13*6 12*1 12*4 13 6 9*7| 1 0 31*3 341 35*1' 5-d 0 0 32 1 33*4 37 2 33*8 12*1! 10*0 11*7 9-3 8*7) 0 0 30*1 31*2 36*7, 34*1 12*6, 10*0 13*8 140 7.4!4*24*1 - ! 1

A szélirányok éloszlása; N N E E SE S S W W N W . — K özép szélerősség : 1*2. százalékokban : 2 2 12 5 5 5 37 32 A szélirányok jelölési módja ugyanaz, melyet Angolországban használnak, ú. m. észak = N (north), dél = S (south ), kelet E (east), nyűgöt = W (west). Delejes vizszintes erő : a zérus pont értéke: 2*0966, — egy skálárész értéke : 0*000.459 H e l y r e í g a z i t á s : A januári táblázatban 26-ikától 31-ikéig az o z o n rovatban a nappali (reggel) és éjjeli (este) följegyzések tévedésből fel voltak cserélve. A havi középértékek azonban helyesek.

G alanthus nivalis (már 22-én a piaczon láttam) ; Corylus A vellana himbarkái porzottak ; Cornus más virágbimbai kinyiltak. A tavasz? ;novények: Vicia tenuifolia , Anthriscus vu lg á ris , Geránium pusillum y Veronicá hederifolia, Chelidonium^ m á ju s , Prim ula officinalisy Lam ium maculatum lombja buján ki van fej lődve. Mindezekből kitűnik, hogy az idei tavasz viránya a tavalihoz képest 4 h é t t e l e l ő b b indul fejlődésnek.


115

TÁRSULATI ÜGYEK. Jegyzőkönyvi kivonatok a társulat üléseiről.. XL.

K Ö Z G Y Ű L É S . 1873. január i 5-én.

(Befejezés). E ln ö k :

Th

E g r e s y R e z s ő társulati pénz tárnok a következőkben tesz jelentést a társulat vagyoni és pénztári állapotáról : PÉNZ TÁRNOKI

JELENTÉS.

— Egresy Rezsőtől. — Tisztelt közgyűlés ! Pénztárnoki tisz temhez képest legjobban vélek eljárni, ha társulatunknak lefolyt évi örvendetes gya rapodásáról imént hallott titkári jelentés nyomán, az 1872-ik évi bevételről és kia dásról szóló részletes kimutatás ismer tetését megelőzőleg, röviden felemlítem az előző 1870- és 1871-ik év bevételi és kiadási összegeit, s az ezekből folyó va gyongyarapodást , hogy ezeket összeha sonlítva a lefolyt évi bevétel, kiadás és vagyongyarapodással: társulati vagyonunk mily mérvű emelkedésének és jelen álla potának világos képét nyújthassam. 1870-ben befolyt a tár sulat pénztárába . . 14.898 frt. 89 kr. Kiadatott . . . 11.113 „ 83 „ A társulat bruttó-vagyo nának gyarapítására maradt. . . . . 3.785 frt. 06 kr. 1871-ben befolyt a tár sulat pénztárába . 14.909 frt. 60 kr. Kiadatott . . . . 14.524 „ 90 „ A társukat vagyonának gyarapítására maradt. 384 frt. 70 kr. s így az említett két év bevételi többlete, mely a társulati brutto-vagyon emelésére szolgált,összes. 4.169 frt. 70 kr. A z 1872-ik év, mind a bévé lelek emelkedésére, mind a kiadások apadására és az ezekből folyó vagyongyarapodásra nézve, sokkal kedvezőbb az előző két év nél ; mert a természettudományok iránt mindinkább nyilvánuló közérdeklődésből levezethető jelentékeny számú tagszaporo dásnak megfelelő jövedelem, részint mivel az előző évekről maradt „tagdíjhátralékok “ sűrűbben folytak be, részint a lefolyt évre előirányzott rendes jövedelmeink valósulása, lehetővé tették : hogy társulatunk bruttó-jövedelme az 1872-ik évben majd 21 ezerre, a könyvkiadó-vállalati bevéte lekkel együtt pedig közel 25 ezerre emel-

n

K á r o

1y .

kedett, mig a kiadás összege az előző év hez mérve 863 frt. 71 krral csökkent. Ezeknek előrebocsátása után áttérek az 1872-ik évi bevételek és kiadások részle tes felsorolására. A TERM ÉSZETTUDOM ÁNYI TÁRSU LAT BEVÉTELE :

H elybeli tagok évdíjaiból „ „ évdíj hát ralékaiból . . . . Vidéki tagok évdíjaiból „ „ évdíj h á t ralékaiból . . . . Oklevelek díjából. Eladott közlönyökből. Alapítványok és takarékpénztárilag kezelt pénzek kamataiból . Alapítvány- és örökítő tag díjból . . ... . Országos évi segélyből . Pesti hazai első takarékpénztár ajándéka Fametszetek kikölcsönzé séből ................................... Fölülfizetésekből .

3 i o 5 frt.— kr. 7335

— » —

710 1776 638

— » — 5o n

.9 3 0 »

57

675

585 » — » 5000 » —r IOO n —r 36, » --- r> 34 » “ 2O.925frt.O7kr.

Ehhez a könyvkiadó-vállalaíra befolyt . . 3753 frt. — krt. 1872-ik évi összes bevétel 24 .678 frt.07 kr , k ia d á s a :

A társulat K özlönyére^. Könyvtárra . . . . Oklevelek kiállítására. Tiszti díjazásra Szolgaszemélyzetre Házbérre . . Bútorozásra . . . . Utazási költség Staub Mór szám ára . . Irodai költségre Apróbb nyomtatványokra Fára és világításra Vegyes kiadásokra Ehhez a könyvkiadó-vál lalat kiadásait . . . 1872-ilc évi összes kiadás

4797 frt. 75 kr. „ 25 „ v 332 „

1726

3066 „ 50 „ 986 „ 66 „ 1000 „ 150 „ 20 * 200

„

379

„

219

74 728

* „

»

42 30 25

„ „ «

86 „ 13:661 frt. 19 kr. „

904 frt. 95 krt.

14.566 f r t.l4 k r . 8*


TÁRSULATI ÜGYEK. BRUTTÓ BEVÉTFLI TÖBBLET : ^L e v o n v á n a b e v é t e l i

összegből . . . 24.678 frt. 07 kr.-ból az 1872-ik évi kiadá sok összegét . . 14.566 „ 14 krt. marad brutto-bevételi többletül . 10.111 frt. 93 kr. BRUTTÓ-VAGYON :

1871 végén a brutto-vagyon volt . . . . 1 4 . 5 2 3 frt. 57 kr. Ehhez adván az 1872-ik évi bruttó-bevételi több letet ............................ 10.111 frt. 93krt. Bruttó vagyon 1872 végén 94.635 frt. 50 kr. TISZTA VAGYON :

A bruttó vagyonból 24.635 frt. 50 kr.-ból levonván az államse gélyből pályakérdé sekre kitűzött . . 8S00 frtot — kr. A Schuster- és Bugátféle alapítványnak pályakérdésekre for dítandó kamatait . 1417 frt. 75 krt. A könyvkiadó-vállalat bevételi többletét 2848 frt. 05 krt. összesen 13.065 frt 80 krt., Marad 1872 végén tisz ta vagyonúi . . 11.569 frt. 70 kr. VAGYON-GYARAPODÁS 1872-BEN :

A tiszta vagyonból 11.569 frt. 70 kr.-ból levpn ván az 18 71-ik évi tiszta vagyont 9*335 „ 82 krt., 1872-ben a vagyon gyarapodás 2.233 frt. 8 8 kr. MÉ R L E G .

B evétel : 1871-ik év végével a társulat brutto-vagyonát képezte. . 14*523 frt. 57 1872-ik évben befolyt a társulat pénztárába . 20.925 „ 07 1872-ik évben a könyvkiadó-vállalat bevé tele tagdíjakból. . 3.391 „ — 1872-ik évben a könyv kiadó-vállalat bevé tele bekötésdíjból . 362 „ — összesen 39.201 frt. 64

kr. kr.

„

„ kr.

K iadás : ATermészettudom.Társulat pénztárából ki adatott 1872-ben . A könyvkiadó-vállalatra összesen

13.661 frt. 19 kr. 904 „ 95 „ 14.566 frt. 14 kr.

Vagyon : Takarékpénzt, elhelyez ve : népszerű előadá sokból begyűlt tiszta jövedelem . .

300 frt. — kr.

Takarékpénzt, elhelyez ve : Schuster- ésjBugát-alapítvány 1872ig bezárólag felsza porodott „pályakér désekre fordítandó kamatai . . . . 1417 frt. 75 kr. Takarékpénzt, elhelye zett alapítványi pén3292 „ 50 * * e k ............................ Takarékpénzt, elhelye zett országos évi se gélyből . . . . 8800 „ — „ Takarékpénzt, elhelyez ve : a könyvkiadó . 2848 „ — „ vállalat pénzéből Takarékpénzt, elhelye zett pénz a társu lat folyó kiadásai fe dezésére . . . 1152 „ — „ N égy db. 1000 frtos m. földhitelintézeti zá loglevél . . . . 4000 „ — „ K ét db. 500 pfrtos m. földteherm. kötvény, osztr. ért. . . . 1050 „ — „ E gy db. 100 pfrtos m. földteherm. kötvény, osztr. ért. . . . 105 „ — „ Hat db. alapitó-levélben 1400 „ — „ Kézipénztári készlet a társulat pénzéből 270 „ 20 „ Kézipénztári készlet a könyvkiadó - vállalat pénzéből. . . ._______ — „ 05 „ összesen 24.635 frt. 50 kr. Az 1872-iki kiadás és a meglevő vagyon összege . . 39.201 frt. 64 kr. S om ogy i R u d o lf társulati könyvtárnok következőleg adta elő je lentését : K ö n y v t á r i

j e l e n t é s

.

— Somogyi R udolftól. — Tisztelt közgyűlés ! A kir. magy. ter mészettudományi társulat könyvtárának állapotáról szóló részletes jelentésemet a három évi cyclus végére tartom fenn, en nélfogva ez alkalommal csakis a lefolyt 1872-ik évben történt szaporodásról fo gok szólani. A z említett évben könyvtárunk össze sen 116 művel, mely 143 kötetet képvisel, szaporodott; még pedig szakonként : 1. Új folyóiratok és tu0 dományos társulatok kiadványai . . . 11 mű 13 kötet 2. Állattan . . . . 8 „ 11 „ 3. Ásvány-, föld- és ős lénytan . . . . 8 „ 10 j, 4. Élet- é.i boncztan . 9 „ 9 „


T ÁRSULATI ÜGYEK. 5. 6. 7. 8.

Gazdaságtan. . . 7mű ;■ kötet Nép-, út-és földleírás 21 „ 23 „ Növénytan . . . 4 „4 „ Természettan, csillag tan és meteorologia . 18 „ 19 „ 9. Vegytan . . . . 9 »9 „ 10.Vegyesek . . . 21 „ 38 „ összesen I i 6 m ű i 4 3 kötet Már régebben meglévő folyóiratok és tudomá nyos társulatok, folytatásáúl az 1872-ik év folyama alatt hozzá jött . . . . . 109 kötet És így a könyvtár összes gyarapodása 1872-ik évben 1 . . . 1 1 6 mű 252 kötet Ha ezen összeghez az utóbbi közgyűlés al kalmával kimutatott 1486 művet 3171 kö tetben, valamint a Dr. Bene R u dolf tagtársunk által ajándékozott . . . 701 mintegy 1500 kötetben hozzáadjuk, akkor könyvtárunk jelenleg 2303 művet mintegy 5000 kötetet foglal magában. A z utóbb említett, Dr. B e n e R ud o 1 f-féle könyvtár czímjegyzéke ez évi márczius havában fog megjelenni. A társulati könyvtár az 1872-ik év folyama alatt 93 tagtárs által használtatott. Végűi még felemlítem hogy az 1872-ik évben társulatunk újabban három tudomá nyos egylettel lépett csereviszonyba, névszerint : 1. Véréin für Geschichte und Naturgeschichte dér Baar- und dér angrenzenden Landestheile in Donaueschingen. 2. Naturwissenschaftlicher Véréin zu Osnabrück. 3. Naturwissenschaftlicher Véréin für das Fürstenthum Lüneburg in Lüneburg. és így azon tudományos társulatok száma, melyekkel a kir. magy. természettudományi társulat jelenleg csereviszonyban áll : 52.

* Feltétetvén az a kérdés, ha vájjon nincs-e a közgyűlésnek a tiszti jelentésekre valamely észrevétele : H o h e n a u e r Ignácz egy sajtó hibára figyelmeztet, mely a tagok közt szétosztott pénztári kimutatásban fordúl elő. A z első titkár a hibát helyreigazítja s a közgyűlés a helyreigazítást tudomá sul veszi. D a p s y L á s z l ó az iránt szólal fel, hogy — mint a titkári jelentésben előadatott — a társulat törzsvagyona csak körülbelül tizenkettedfél ezer forint. F el szólaló a törzsvagyon gyarapítását igen

fontosnak tartja; mert megtörténhetik, hogy nehány csapásos év a társulat fennmaradá sát koczkára veti, ha nem rendelkezik annyi alappal, hogy legalább szűkre mérve legközvétlenebb szükségleteit fedezhesse. Ennélfogva azt indítványozza, hogy a köz gyűlés utasítsa a választmányt arra néz ve, miszerint igyekezzék mindent meg tenni, a . mit e tekintetben czélszerűnek tart, s illetőleg 'felhívás útján szólítsa fel a tagokat az örökítő-tagsági díj'befizeté sére vagy alapítvány tételére. — M á d a y I z i d o r és az első titkár ugyanezen é r - ' telemben szóltak az indítvány mellett, mely rövid eszmecsere után egyhangúlag elfo gadtatott. Több észrevétel nem tétetvén , a közgyűlés a tiszti jelentéseket tudomá sul veszi. *

A tiszti jelentésekkel kapcsolatban jelenti az elnök, hogy a választmány a közgyűlést megelőzőleg mind a pénztárt mind a könyvtárt bizottságilag megvizs gáltatta ; a vizsgáló bizottságok mind a kettőt teljesen rendben találták. A közgyűlés az elnök jelentését tudo másul vesfci s annak alapján a pénztárno kot és könyvtárnokot 1872-re a felelősség alól felmenti.

* Minthogy a jelen közgyűlésre kitűzött választások alkalmával a bpadandó szava zatok összeszámlálása előreláthatólag hoszszabb időt fog igénybe ven n i: az elnök azt ajánlja, hogy a szavazatok nyom ban adassanak be, hogy így a választások eredményét még az ülés folyamában ki lehessen hirdetni — a mi ellenvetés nél kül elfogadtatott s a szavazatszedő bizott ságba L e d e r e r Á b r a h á m *elnöklete alatt Dr. C s á s z á r K á r o l y és N e y B é l a neveztettek ki. Ezek után a gyűlés rövid időre felfügg gesztetett s a szavazatok beadattak, *

Tíz perez múlva az ülés ismét megnyit tatott s ekkor a másodtitkár felolvassa a múlt 1872. évi január ly^én tartott köz gyűlésjegyzőkönyvét, melynek hitelesítésére Dr. Bene R udolf, Dr. Hunyady Jenő és Dr. K önig Gyula küldettek ki, s ugyan ők a jelen közgyűlés jegyzőkönyvének hi telesítésére is fölkérettek.

♦ A z első titkár jelentést tesz a növény tani pályázat eredményéről, előadván, hogy a beérkezett (egy) munkát Dr. J u r á n y i L a j o s és D r . S z o n t a g h M i k l ó s p á lyabirák, beható és részletesen indokolt bírálatuk alapján nem tartják méltónak a


TÁR SULATI ÜGYEK. jutalomra.* — A tárgy érdekességére és fontosságára való tekintetből a választmány azt ajánlja, hogy ugyan ezen növénytani kérdésre még egyszer hirdettessék pályá zat s a beküldés ideje 1874. okt. 31-ikére tűzessék ki. — A mit a közgyűlés tudo másul vesz s a pályázat kihirdetését elren deli. A pályadíjat nem nyert mű jeligés levelének elégetésére pedig Nagy Dezsőt és Wartha Vinczét küldi ki. *

mány beleegyezésével megbíz a pályázók közöl egyet, vagy ha a körülmények en gedik, többet terveik kivitelével, kiknek egyszersmind a kivánt összeget díj gya nánt odaítéli. „A díj rendszerint a munkálat b efe jeztével, mégis, ha annak kivitele pénz kiadással járna, részben már a megbízatás alkalmával is kiadathatik. „ A tervezetek f, évi május-hó 31-ig a természettudományi társulat titkári hi vatalához (Pest, Aldunasor 1. sz.) kül dendők.* A közgyűlés a választmány ajánlatát változtatás nélkül elfogadja s a pályázatra való felhívás kihirdetését elrendeli.

A múlt évi közgyűlésen elfogadott szabályzat értelmében az orfcz. segélyből kitűzendő nyílt pályázatok sorrendjében 1873-ra az állattan következik. Remélve, hogy az országgyűlés az évi segélyt * 1873-ra is meg fogja szavazni, a választ mány czélszerűnek tartaná, ha a nyílt A Bugát-féle alapítványból 1873-ban pályázat már ez alkalommal kihirdettetnék. szintén állattani pályakérdés tűzendő ki A felhívás szövege a következő : 300 frt. pályadíjjal. Erre a választmány a • „A kir. m. Természettudományi Tár következő kérdést ajánlja: sulat a jelen 1873-ik évben kétezer fo „írassanak le a folyami ráknak (astacus rintnyi összeget oly tudományos munkála flu via tilis Fabr.) boncz- és élettani viszo tok előmozditására kiván fordítani, melyek nyai, önálló vizsgálatok alapján.* az ország állatvilágának kutatását vagy Jutalom a Bugátféle alapítványból faunistikai és rendszertani szempontból 300 fórint. Beküldési határidő 1874. ok való ismertetését vagy pedig egyes állatok tóber 31-ike. — Elfogadtatott és kihirde •és állatcsaládok boncz- és élettani viszo tése elrendeltetett. (L. a febr. füzetet.) nyainak a tudomány jelen állásának meg * felelő vizsgálatát czélozzák. A titkár előterjeszti a választmány „Mindenkinek egyenlő alkalmat akar ajánlatát a „természettudományi estélyek* ván nyújtani, hogy a föntebb említett és „szakgyűlések* rendezésére nézve (1. a szakmához tartozó munkával versenyre kel 42-ik füzetben a januári vál. ülés jegyző hessen, a Természettudományi Társulat vá könyvében a 74. és 75. lapon) — mit a lasztmánya ezennel nyilt pályázatot hirdet közgyűlés egyhangúlag elfogadott. oly munkálatok vagy tervezeték készítésére melyek Magyarország állatvilágának kuta tására vagy megismertetésére vonatkoznak. „E szerint a beküldendő tervezetek vonatkozhatnak az ország valamely részé ben teendő új kutatásokra és utazásokra vagy a kiemelt czélt előmozdító szakmun kák írására. „A pályázók kötelesek magukat meg nevezni és egyszersmind kijelenteni, hogy vájjon munkálatukkal az egész 2000 frt.nyi összegre vagy annak mily nagy részére tartanak igényt. „A beérkezendő tervezetek megbirálására a választmány szakférfiakból álló héttagú bizottságot küld ki, mely a terve zetek czélszerűsége felett itél, s a választ

*

Ezek után a titkár a választmány ré széről még a következőket terjeszti elő. 1. A választmány ajánlja, hogy S z t o c z e k J ó z s e f , a múlt évben lelépett elnök, ki a társulatnak hét éven át éppen azon időben volt elnöke, midőn az élénkebb virágzásnak kezdett indúlni, a tár sulat körűi szerzett kiváló érdemeinek el ismeréséül tiszteleti taggá választassák. — Sztoczek Józsefet a közgyűlés tiszteleti taggá egyhangúlag megválasztja. S z t o c z e k J ó z s e f e reá nézve váratlan megtiszteltetésért a közgyűlésnek meghatott szavakban köszönetét mond. 2. Pártoló tagokúi ajánltatnak : Egresy Rezső, 500 frt.alapítványnyal * A birálat egész terjedelmében meg Balogh Kálm án, 200 „ „ jelent a múlt februárhavi füzetben a 71— 74 Báró Eötvös Loránd, 200 „ „ lapon. Egyhangúlag megválasztattak. **A növénytani pályakérdés szövege e z : 3. Örökítő-tagokká lettek a múlt köz „Adassanak elő kultivált növényeink gyűlés óta : betegségei, különös tekintettel azokra, me Kussinszky Árnold, Jászón 60 frttal lyek élődi növények által idéztetnek elő.* Lechner Lajos, Pesten 100 „ Jutalom a Bugátféle alapítványból Somogyi R u dolf „ 100 Írttal. — 300 forint. Beküldési határidő 1874. ok Tudomásúl vétetett. tóber 31-ike. (L. a februári füzet borítékát.)


TÁRSULATI ü g y e k .

119

4. A múlt közgyűlés óta rendes talyok megváltoztatása a közgyűlés hatáskö gokúi választattak 8.11-en Névsoruk a K ö z rébe tartozik, az indítvány pedig az alap löny borítékán közzé tétetett. — Eme be szabályok némely pontjának megváltoz jelentett rendes tagok névsorát a közgyű tatását czélozza — a jelen alkalommal lés felolvasottnak tekinti, s a választásokat terjesztetik elő. tudomásúl veszi. Máday Izidor constatálja, hogy Batizi úr indítványa ugyanazt czélozza, a mit * b. Eötvös Lorándnak a múlt közgyűlésen Végül jelenti a titkár, hogy legköze tett indítványa, s ezután azt bővebben in lebb értesült a választmány arról, hogy a dokolja és a közgyűlésnek elfogadásra társulat pénzeinek kezelésére jóhitelű pénz ajánlja. R övid eszmecsere után az4indít intézetek is vállalkoznának, oly formán, vány nagy többséggel elfogadtatott s az hogy a befolyó díjak és betett tőkék után alapszabályok e szerint való módosításával 60/0-°s kamatot fizetnének, és kezelés fe és a belügyminisztériumhoz jóváhagyás vé jében 1/8 vagy legfeljebb 1I4°'0 provisiót gett leendő fölterjesztésével a választmány vonnának le. A választmány azon előnyre bízatott meg. való tekintetből, mely az ily olcsó kezelési * mód mellett a társulatra háramlanék, azt ajánlja : mondaná ki a közgyűlés, hogy A z elnök jelenti, hogy a szavazat1874-től kezdve a pénzintézeti kezelést szedő bizottság az alelnökre és pénztár kivánja behozatni s utasítsa egyszersmind nokra beadott szavazatok öszszeszámláláa választmányt, hogy e kérdést az év foly sával már elkészült. Kimutatása szerint tán alaposan és behatóan tanúlmányozza s beadatott összesen 94 szavazat. arra nézve a jövő közgyűlésen részletes Ebből az alelnökségre k a p o tt: előterjesztést tegyen. — A választmány aján Say Mór . . . . . 3 6 szavazatot. lata elfogadtatott. Hirschler Ignácz 33 „ * Nendtvich K ároly. 21 „ Szabó József . . . . 4 „ A társulat vagyonának és pénztárá A pénztárnokságra kapott ; nak Egressy Rezső lelépett pénztárnoktól Leutner Károly . . . 4 5 szavazatot. való. átvételére Dapsy László, Lengyel Béla Hofman Viktor . . 28 „ és a titkárok küldettek ki. Piufsich L a jo s. . . . 21 „ * Minthogy absolut szótöbbséget egyik Ezek után a netán teendő indítvá sem nyert, az alapszabályok értelmében, a nyokra került a sor, midőn is az első tit két legtöbb szavazatot nyert jelölt új kár tekintettel a helybeli tagok nagy szá szavazás alá e s i k , a mi azonnal foga mára, továbbá, hogy ily számos tagnak a natba is vétetett, de minthogy a szavaza társulat szolgái már most se képesek a tok összeszámlálásával a bizottság előre lát meghívókat kihordani, — azt indítványozza, hatólag csak későre készülhetett el, a sza hogy ezentúl külön meghívók ne küldes vazatok beadása után a közgyűlés beresenek a tagok számára, hanem a helyett kesztetett. He * * szerkesztessék jó eleve egy ülési jegyzék, melyben mind a „természettudományi esA választási jegyzőkönyv szerint a télyek“, mind pedig a „szakgyülések** tar második szavazás eredménye a következő : tásának napja előre az egész évre ki lenne je Alelnök : Say Mór. lölve. Ez a jegyzék mindjárt az év elején Pénztárnok : Leutner Károly. minden budapesti tagnak megküldetnék, Választmányi tag ok : megjegyezvén, hogy az előadások tárgyai, Á llattanra : Margó Tivadar, K rieseh pár nappal az estély vagy az űléis meg János, Frivaldszky János, Xantus János. tartása előtt a napilapok szívességéből az Ásván#- és földtanra \ Szabó József, újdonságok rovatában fognak közzé tétetni. Krenner József, Hofmann K ároly, Hant — A z indítvány elfogadtatott. ken Miksa, * Élettanra \ Jendrassik Jenő, Hirsch ler Ignácz, Thanhoffer L ajos, Korányi A titkár felolvassa Dr. B a t i z i Frigyes. E n d r e , técsői orvos, társ. r. tag 1872. N övén yta n ra : Jurányi Lajos, K lein márcz. 25-ikén kelt levelét melyben a le Gyula, Szontagh Miklós, Dapsy László. vélíró azt indítványozza : mondja ki a ter Természettanra : Báró Eötvös Loránd, mészettudományi társulat határozatilag,hogy Sztoczek J ó z se f, Heller Ágost, Berecz ezentúl tagjai sorába nőket is ,felvesz. A ntal. Batizi úr ezen indítványa a múlt ápri V egytanra : Lengyel Béla, Wartha lis 10-ikén tartott választmányi ülésen be Vincze, Nendtvich Károly, Balló Mátyás. volt jelentve, de minthogy az alapszabá


120

TÁ R SULATI ÜGYEK. I. T E R M É SZ E T T U D O M Á N Y I E S T É L Y . Az egyetem vegytani intézetében 1873. február 7-én. E ln ö k :

T h a n

K á ro ly .

H i r s c h l e r I g n á c z „a rövidlátásról*, — K r i e s c h J á n o s pedig „a korátokról* tartott előadást, s az elmondottak megvilágítására számos rajzot mutatott be. — Mindkét előadás meg fog jelenni a „Természettudományi K özlöny" közelebbi füzeteiben.

LEV ÉLSZEK RÉN Y . (4.) M. B. úrnak. — A vasrozsda foltokat fehérruhából hígított sósavval el lehet ugyan távolítani, de ezen eljárás mégis mindenesetre kártékonyán fog hatni magára a fehérnemű szövetére. A foltok eltávolításának sokkal ártalmatlanabb módja az, ha a vasrozsda-hely kénammoniummal nedvesíttetik meg s ily módon a vasat vaskéneggé változtatjuk át, mit azután eczetsavval is könnyen el lehet távolítani. V. J . ( 5.) S. G y. úrnak.— A zsiradék meg határozására szerkesztett készülék minden esetre figyelmet érdemel, de már számos hasonló készülék ismeretes, melyek elvi tekintetben nagyon kevéssé térnek el a t. tagtárs úrétól. íg y különösen a F r es e n i 11 s - féle „ Zeitschrift f ü r anal . Chemieu czímü folyóirat több ily készü léket közöl ; ú. m. a 6-ik évfolyam 370-ik lapján Dr. R . Hoffmanntól, a 7-ik évf. 68-ik lapján O. Stonehtól, a 9-ik évfolyam 354-ik lapján Dr. P. W agnertől, melyek leginkább csak alakra nézve térnek el egymástól. V. J. (6.) S. G y. úrnak. — Magyarországi kőzetek pontos chemiai elemzését min denkor szívesen veszszük. Szerk. (7.) N . T. úrnak. — „A feltalált Biela üstökös elemeit*, úgy a mint uraságod küldötte be, K özlönyünk nem hasz nálhatja. Nem is szólva arról, hogy czélszerűtlen a felszálló csomóból és az ex centrikus anomáliából kiszámítani a pálya nagy ten gelyét, egyedül azt kérdezzük : érdemelhet-e bizodalmat az ofy számítás, mely szerint az üstökös deczember 2-án és 3-án nem egészen 2 millió mértföldre lett volna a Naptól, holott mikor iegeslegközelebb jutott hozzá, még akkor is 16 millió mérföldre volt tőle. Szerk. (8.) „ E g y l e t i t a g “ aláírással érke* zett hozzánk a következő, 1873. február 9-ikéről keltezett levél; „A z 1873-ik ja nuár 15-én tartott közgyűlésen előadatott a titkári jelentésben, hogy a pályázatok kiirfil követett eddigi eljárás még alig vezetett teljes sikerre, mit bizonyít a nö

vénytani pályakérdés legutóbb elért ered ményé is ; de igen is azon újabb eljárás, mely szerint a mű egy fejezetének kidol gozása s megbirálása után, a legjobbat szolgáltatott szerző ;a nnű teljes megírásá val megbízatik. „Azon kérdést intézem tehát a tekin tetes Választmányhoz , miért nem tartja czélszerűnek ezt a növénytani pályakérdést illetőleg is ? „Megvallom két ok tartott vissza ezen fontos s csekélységemet kiválóan érdeklő kérdésbeni pályázástól : először megvártam s bizton hittem, hogy ** tanár úr — nem a csekélységnek mondható 300 frt. pálya díjért, hanem a tudomány érdekében — pályázni fog, már pedig ** úr ellenében' győzelmet reményleni nem volt elég bá torságom ; másodszor mások tapasztalásá ból okúivá, eddig szilárd elhatározásom 300 frtos pályázatokra a mű teljes meg írásával nem pályázni; ** urat is alig ha utóbbi ok nem tartotta vissza „Oda terjed tehát tiszteletteljes kéré sem, méltóztassék ezen ügyet figyelemre méltatni, s ha már nagyobb összeget ezen czélra. szentelni nem lehetne, tán módo sítható volna még a pályázat olyan for mán, mint azt fentebb kifejtém ; mert alig hiszem, hogy a pályázat megújítása sikert fog szülni, bár szivemből örülnék, ha jós latomat a tény megczáfolná. „Végre bocsánatot kérek, hogy név telenül fejezem ki ezen, a tények által indokolt nézetemet, de lehető lévén, hogy a pályázat kért módosítása esetében én is megjelenendek, magamat megnevezni sze rénységem nem engedi.* A fentebbi sorok írójának sietünk tudomására juttatni, hogy az érintett nö vénytani pályakérdésre a választmány azért nem hirdethet nyilt pályázatot, s azért nem bízhat meg közvetlenül senkit se an nak kidolgozásával, mert a Bugát-féle alapítványi alapszabályoktól — melyek a kitűzendő pályakérdések megoldására ha tározottan a titkos pályázási utat jelölik ki — eltérnie semmi körülmények közt sem szabad. Szerk.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT K Ö Z É R D E K Ű IS M E R E T E K T E R J E S Z T É S É R E. W. A LEVEGŐRŐL

Recommend Documents