KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISM ERETEK T E R JE S Z T É S É R E. XXVII. AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL. (Befejezés

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

M e g j e l e n i k min den hónap 1 0 -ikén, legalább is 2 l/a nagy ayolczadrét ívnyi tartalommal : időn ként fametszetű áb rákkal illusztrálva.

E folyóiratot a tár sulat tagjai az évdíj fejében kapják ; nem tagok részére a 3 0 — 3 3 ívből álló egész évfolyam elő fizetési ára 5 forint.

TERMESZETTUDOMANYI KÖZLÖNY. HAVI F O L Y Ó IR A T KÖZÉRDEKŰ ISM ERETEK T E R JE S Z T É S É R E .

XV. RŐTET.

1883. OKTÓBER

170-* FÜZET.

XXVII. AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL. (Befejezés.) T á r g y a lá s u n k e d d ig terjed ő r é sz é b e n fig y e lm ü n k e t fő le g a zo n •eszk ö zö k re

fo rd íto ttu k ,

m e ly e k

a

b eszédet

az

e lek tro m o s

áram

m á g n e s e z ő h a tá s á v a l a d já k v issza . A lig m ú lt

el azon b an

eg y -k ét

é v az első b e sz é lő te le fo n

fe l

ta lá lá s a u tán , a le le m é n y e s s é g , p á r o s u lv a k ita r tó m u n k á s s á g g a l,

az

ele k tr o m o ssá g

és

ta n á b a n

is m e r t

je le n sé g e k

szerencsés

felfo g á sa

h e ly e s a lk a lm a z á s á v a l, s z á m o s m á s fé le e s z k ö z t h o z o tt

lé tre, m e ly a

b e s z é d e t c s a k o ly jó l r e p r o d u k á lja , m in t a k á r a B e ll e sz k ö z e . V a n n a k ezek k ö z ö tt u g y a n o ly a n o k , m e ly e k v a ló s z ín ű le g a c s a k a la b o r a tó r iu m o k b a n f o g n a k sz e r e p e ln i, m in t kek ;

de

m ásrészt

o ly a n o k

is ,

m ely ek

a

j ö v ő b e n is

érdekes

B e ll-fé le

k észü lé

telefo n n a l m ár

tm o st is v e r s e n y r e k e l n e k , s ő t n é m i t e k i n t e t b e n f e l ü l i s m ú l j á k . E z á llítá su n k le g te lje s e b b m é r té k b e n

a

b e sz é lő

k o n d e n z á to r - r a .

a lk a lm a z h a tó . A b e sz é lő k o n d e n z á to r fe lta lá lá sá n a k tö r té n e te n em fo ly t

le , é s f e lt a lá lá s á n a k a z é r d e m e n e m

m in t

az

e le k tr o m á g n e se s

egy

névhez

te le fo n é . T ö b b k é z e n

a z k e r e sz tü l, m ie lő tt t ö k é l e t e s s é g é n e k

e g y h e ly e n van

k ö tv e,

és ja v ítá so n

m ent

azon fo k á ra em elk ed ett, m ely en

m a m á r g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s t is t a l á l . A k o n d e n z á t o r is o ly a n fe j lő d é s i f o ly a m a t o n

m ent

á t, m in t a

R e is-fé le t e le fo n : k ezd etb en csa k én ek eln i t u d o t t ; b eszéln i csak

a

le g ú ja b b id ő b e n ta n u lt m eg . A z e l s ő é n e k lő k o n d e n z á t o r t W r i g h t A j e l e n s é g e ls ő le ír á sá t, m e l y n e k le tk e z é s e

k ö szö n h ető ,

az

szerk esztette, é n e k lő

1863-b an .

k o n d en zá to r k e

T h o m s o n

ir a ta ib a n ta lá lju k . L e ír á s á b ó l a

k ö v e tk e z ő k e t id é z z ü k : „ A lk a lm a m

v o lt a le v eg ő -k o n d en zá to rt* e g y

* Ha egy elszigetelt fémlemezt az elektromosság bármilyen forrásával összekötünk, az csak bizonyos határolt mennyiségű elektromosságot képes felvenni; de mihelyt egy enásik fémlemezt állítunk vele szemben, mely a földdel vezető összeköttetésben van, nagyobb mennyiségű elekromosságot fogad be ; még pedig annál nagyobbat, mennél köTermészettudományi Közlöny. XV. kötet. 1883.

2 0^2


B A R T O N IE K GÉZA

4 io

g a lv a n o m é t e r t e k e r c s é n k e r e s z tü l tö b b íz b e n k i s ü t n i ; a k o n d e n z á to r fé m le m e z e in e k e g y m á s t ó l v a ló tá v o la k ö r ü lb e lü l 0 1 8 m m . — s azo k tö lté s é n e k p o te n c z iá lis k ü lö m b s é g e v a g y

800 D a n i e l l - e l e m é v e l v o l t

e g y e n lő . A z e g y ik k isü té s

éles

p illa n a tá b a n

ig e n g y e n g e u tó h a n g z á s k ís é r e té b e n , m e ly

a

h a n g o t v ettem

észre,

k o n d en zá to rt

ta r ta l

m a zó sz e k r é n y b e ls e jé b ő l lá tsz o tt jö n n i s m e ly h a so n ló n a k azon h an gh oz, m ely et

e lő b b

m ár

tö b b szö r

h a llo tta m ,

k o n d e n z á t o r la p ja i t ú l v o l t a k t ö l t v e s a k ö z b e f o g o t t sz ik r a u g r o t t á t. h a tá ro zo tta n

De

m eggyőződ tem , h o g y

h a llh a tó , h a

a

a

a

m ik o r a

le v e g ő r é te g e n

hang

m é g a k k o r is

k o n d e n z á to r b a n szik ra

nem

v o lt

2000

m ik o r az e g é sz tö lté s a g a lv a n o m é te r te k e r c s é t k ép e z ő n y i fin o m d r ó to n m e n t k e r e s z tü l. A

tű n t fel

s a

yard-

v e z e t é k e t ú g y á llíto tta m össze,

h o g y a z a rész, m e ly n e k m e g é r in t é s e á lta l a k is ü té s tö r té n ik , o ly a n t á v o ls á g r a e s e t t fü le m tő l, a m ily e n b ő l a szik ra zaja n e m v o lt h a llh a tó : és m é g is e g é sz h a tá ro zo tta n d e n z á to r b ó l, m in t e lő b b . A

ugyanazt a

a

le y d e n i

d ig h a llo tta m .

A

h a llo tta m

v ezeték ü l, —

g y e n g e szik rá t

p a la c z k b ó l — , a k o n d e n z á to r h a n g já t m é g m in k is ü té s ü té se , n e m

tek in tv e az ig e n g y e n g e szú

r á s t u j j a im o n , h o l a s z i k r a é r t e , é r e z h e t ő n e m v o l t ; h a n g ja azon b an , u g y a n o ly a n m in ő sé g b e n h a llh a tó

v o lt;

abban

a

éreztem , M a c f a r l a n e ,

p illa n a tb a n ,

m in t

a k on d en zátor

elő b b , m é g

m e ly b e n

a

b iz to sa n h a llo tta . K e r e s tü n k fe lv illa n á s t a k o n d e n z á to r egész

le m e z e i k ö

h atá ro zo tta n b e

b iz o n y ít v a , h o g y a l e v e g ő - r é t e g h a n g o t a d , h a h ir te le n v e tte tik

a lá ,

m in d ig

s z i k r á t u jj a m o n

n é h á n y y a r d n y i tá v o ls á g b a n á llv a , a h a n g o t

zö tt, d e n e m b ír tu n k é sz r e v e n n i. T e h á t erőnek

a kon

g a lv a n o m é te r te k e r c s e h e ly e t t rö v id e b b

d ró to t, v a g y saját te s te m e t h a sz n á lv a h ú zta m

hangot

vagy

p e d ig , h a

az

e le k tr o m o s

van

elek tro m o s

erő, m e ly n e k

h a t á s a a l a t t á ll , h i r t e l e n v á l t o z á s t s z e n v e d . u Az

a

hang,

m e ly e t

T h o m s o n

a

k o n d en zá to r

k isü té se

a lk a lm á v a l h a llo tt, a z e n e i h a n g j e lle m é v e l — h a tá r o z o tt m a g a s s á g gal

és

sz ín e z e tte l

—

nem

b ír t,

hanem

csak

gyenge

v o lt, n é m i h a r m o n ik u s h a n g o k k ís é r e té b e n , m e ly e k le m e z e in e k azonban

az

a

k isü té s ily e n

m ia tt

szen ved ett

k op p an ások

ig e n

koppanás

a

k o n d en zátor

rázkódásából

ered tek . H a

szaporán,

m ásodperczenként

tö b b százával k ö v e tik e g y m á st, a k k o r h atá ro zo tt zen ei h a n g b e n y o m á s á t a d já k , m e ly n e k m a g a s s á g á t az ü t é s e k szá m a

h a tá ro zza m eg.

zelebb van a két lemez egymáshoz. Mivel a másik fémlemez azt okozza, hogy egy azon helyen több elektromosság halmozódhatik fel, sűrűdnek, kondenzátornak neve zik. A felhalmozódó elektromosság mennyisége még a két fémlapot elválasztó szigetelő réteg anyagi minőségétől is függ (pl. az üveg vagy a gyanta 3 — 4 akkora mennyiséget enged felhalmozódni, mint ugyanolyan vastagságú levegőréteg). Ez okból a kondenzátort a szigetelő rétegről ü v e g g y a n t a - vagy /^z^J-kondenzátornak szokás nevezni.


AZ E L E K T R O M O S H A L L Ó É S BESZÉLŐ K É S Z Ü L É K E K R Ő L .

4 11

W r i g h t a k ondenzátort az épen azon időben rendkívül figye lem ben részesülő Reis-féle telefon beszélőjével — helyesebben ,,interruptorával“ — kom binálva, a dallam okat tökéletesen re p ro dukálta. Levegő-kondenzátor h e lyett az A e p i n u s kon d en záto rát véve alkalm azásba, az előbbinél kedvezőbb eredm ényeket é rt el. Ez nagy o b b számú, v é k o n y fémlemezből van összeállítva, m elyeket hasonlóképen vékony szigetelő lemezek — péld. sellakkal bevont papír v a g y vászon — választanak el egym ástól. E kísérletek 1865-ben történtek.

il- ik ábra. Kondenzátor.

1879-ben V a r l e y a kísérletet jav íto tt eszközökkel — a R e is beszélője h e ly e tt a G ray-félét használva — ismételte, m ég p e d ig fényes sikerrel. A kondenzátor hangosan és tisztán é n e k e l t ; azért feltalálását neki tulajdonították. K evéssel később P o l l a r d és G a r n i e r m ég jav íto tta k a kísérleten azáltal, h o g y a kondenzátor m éreteit tetem esen leszállí to ttá k s m ég kitűnő beszélőt — in te rru p to rt — is készítettek. A 11-ik á b ra az egész összeállítást m utatja. E az interruptor, m ely igen hasonló a B oudet de P a ris m ár ism ertetett beszélőjéhez. M az indukczió-tekercs, m elynek v a sta g drótján a Z3 b a tté riá n a k az 2 Ó 1/2 *



412

ir i t e r r u p t o r o n k e r e s z t ü l m e n ő á r a m a v a n te k e r c s v é k o n y d rótján ak

végei

a

átv ezetv e.

K - v al

je lö lt

Az

in d u k c z ió s

k o n d e n z á to r fém

le m e z e iv e l v a n n a k ö ssz e k ö tv e . A

k o n d e n z á t o r k ö v e t k e z ő l e g k é s z ü l : K ö r ü l b e l ü l 3 0 d a r a b ir ó -

p a p ír s z e le tk e

k ö z é sta n n io l-le m e z e k e t r a k u n k

p á r a tla n so rszá m ú le m e z k é k sz é le i az e g y ik sz á m ú a k p e d ig a m á s ik o ld a lr ó l s z e le t e k k ö z ü l. A

le m e z e k

o ly a n fo r m á n , o ld a lr ó l,

a

hogy a

páros

— 1 c m .-n y ir e k ié r je n e k

a

sor-

p a p ír

ö ssz e r a k á sá n á l arra k e ll v ig y á z n i,

hogy

a p á r a tla n h e ly s z á m ú a k a p á r o sa k e g y ik é v e l se érin tk ezzen ek , m ert ez e se tb e n a k o n d e n z á to r h a szn á lh a ta tla n . A v é g e it

k is

fé m lé c z c z e l

vékony

s t a n n i o l - l e m e z e k kiérő-

d eszkához, v a g y

szo rítju k , m e ly a k o n d e n z á to r ta rtó já u l

k e m é n y p a p ír h o z

sz o lg á lh a t.

A

le m e z r a k á st

k is d e s z k á v a l, v a g y k á r ty a p a p ír r a l le k ö tjü k , h o g y a v é k o n y sta n n io lle m ezek a sé r ü lé se k tő l m e g ó v a s sa n a k és h o g y

a

k on d en zátor

szét

ne essék. P o l l a r d szélesség e

G ar n ier

k o n d en zá to ra

9 c m ., h o s s z a p e d i g

ta p a sz ta lta , cz é ln a k . A

és

hogy

k is e b b

s ta n n io l-le m e z e in e k

13 c m . v o l t . C o u l o n

m éretek

sok k al

jo b b a n

azonban azt

m e g fe le ln e k

a

p a p ír s z e le t k é k v a g y 5 cm . o ld a lú n é g y z e t e k l e h e t n e k ; a

s t a n n i o l - l e m e z k é k p e d i g u g y a n o l y a n h o s s z ú s á g m e l l e t t 4*5

cm . sz é

le ssé g b e n v á g h a to k . I l y e n k o n d e n z á t o r a l e g j o b b B e l l - f é l e t e l e f o n t is h e l y e t t e s í t h e t i l A

k ís é r le th e z b á r m ily e n

in d u k c z ió s k é sz ü lé k

jó ; de

jo b b , h a

k ic s in y . L e g c z é ls z e r ü b b e n a m á r le ír t te k e r c s e t le h e t h a sz n á ln i. b e ls ő

d ró to n

b á r m ily e n

in terru p to r

á lta l

á tv e z e t v e , az in d u k á lt d r ó tb a k a p c s o lt h a n g já t

h a n g o san

h a szn á lu n k .

ad ja

v is sz a ,

A h a n g v illa á lta l

ha

k o n d en zá to r

csak

1— 2

m eg sza k g a to tt

m e s szín ezetű h a n g o t ad a k o n d en zá to r. d o n k á é h o z h a so n ló s tö b b

m eg sza k g a to tt az

A

áram ot

in te r r u p to r

B u n se n -fé le e le m e t

áram m al

ig e n

k e lle

A h a n g le g jo b b a n a g o r

e le m m e l az o r g o n a s íp o k

erő s h a n g ja iv a l

versenyez. A k o n d e n z á to r r a l e g y m e g le p ő k ís é r le te t teh etü n k .

H a ének

lé se k ö z b e n m e g te r h e ljü k , h a n g ja k e z d e tb e n k is sé g y e n g ü l, u tá n c sa k n e m úgy,

hogy

é r z é k e tle n n é v á lik a to v á b b i m e g te r h e lé s

csak

k on d en zá to rá t

r o p p a n t n y o m á ssa l sik e r ü l

egy

íz b e n

b ír ta e lh a llg a t ta tn i. A

csak

6 5 ,0 0 0

e ln é m íta n i.

k ilo g r a m m

de

az

ir á n y á b a n C o ulo n

m e g te r h e lé ss e l

fe lü le t 1 n é g y s z ö g - c e n tim é te r é r e e k ís é r le tb e n

k ö r ü lb e lü l 2 0 0 0 k ilo g r a m m , azaz 20 m éte r m á z sa n e h e z e d e tt. A n y o m á s m e g s z ü n te té s e u tá n a k o n d e n z á to r ú jb ól m e g s z ó la l, m é g p e d ig h a n g já n a k e lő b b i e r ő ss é g é v e l. H e ly e t t e s ít s ü k m á r m o s t az in terru p to rt a b e s z é lő k k é v e l, p l. a s z é n - b e s z é lő v e l.

A

k o n d en zá to r

b á r m e ly i

h a n g o t ad u gyan , de


AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ K É SZ Ü L É K E K R Ő L . a

beszéd et

se jte n i, a

m ég

nem

k érd ést

a

ad ja

v is sz a .

fe le le ttő l

E g y k is f o g á s s a l a z o n b a n

A

b e s z é d a l a k j á t le tr e t u g y a n

m e g k ü lö m b ö z te tn i,

ez is s ik e r ü l. D u n a n d

n em e g y id ő b e n , tő le f ü g g e t le n ü l H e r z a

k o n d en zá to rt a b eszéd tö k é le te s

—

érten i

nem .

és v e le c s a k

— a zá lta l te tte a lk a lm a ssá

n é h á n y g a lv á n - e le m e t

c s a t o l t b e.

a k o n d e n z á to r a b e s z é d e t ú g y m o n d ta , m in t a k á r

m ily e n jó te le fo n . H a e r ő s h u llá m z ó 2— 3 lé p é s n y ir e le h e t h a lla n i, s ő t k o n d en zá to rt k a p cso lu n k A

de

v issza a d á sá ra , h o g y az in d u k á lt

te k e r c s b e a k o n d e n z á to r m e llé m ég E berendezéssel

413

b eszéd

a

a

tá v o lsá g r a

is ,

h a tö b b

ö’s s z e „ n a g y f e l ü l e t r e . “

sz erin t

r e c s e g ő b b , a m in t

á ra m o t h a sz n á lu n k , a b e sz é d e t

nagyobb

erősebb

le m e z e k

vagy

gyengébb,

tö b b é v a g y

tisz tá b b v a g y

k evésb b é vannak

össze

n y o m v a . Ig a zítá sa ig e n k ö n n y e n m e g y . A

k o n d e n z á to r m e llé c s a t o la n d ó — a k o n d e n z á t o r t p o lá r o z ó —

e le m e k ig e n k ic s in y e k le h e tn e k . A z á lta lá n o s a n is m e r t V o lta - o s z lo p ig e n a lk a lm a s e c zélra . A

beszéd

erőssége

b iz o n y o s

h a tá rig nő a

k ö z b e ik ta to tt e le m e k sz á m á v a l; 6 — 3 0 -ig v á lo g a t ju k a le g jo b b szá m o t, m e ly az in d u k c z ió -te k e r c s é s a k o n d e n z á to r m é r e te itő l f ü g g . A

k on d en zá to rra l

m eg k a p h a tju k

a

b eszélő -

b eszéd et.

Egy

és

in d u k c z ió -k é s z ü lé k

jó

B e ll-fé le

n é lk ü l

te le fo n b ó l,

is

néhány

k ic s in y V o lta -e le m b ő l és a k o n d e n z á to r b ó l zá r la to t k é p e z v e , a te le fo n b a m o n d o tt b eszéd fo rd íto tt k ís é r le t

a

k o n d e n z á to r b a n tisztá n h a llh a tó .

telefo n b a n h a llg a tu n k ; ső t e lé g k é t

teljesen

k ö z é c sa to ln i a g a lv á n b a t té r iá t

beszéd

s

a

e g y e n lő íg y

m eg

le m e z e in e k k is s é la z á n k e ll e g y m á s o n le ír t k o n d e n z á to r o ly a n

s z e r é n y e b b fiz ik a i

g y ű jtem én y

k o n d en zá to r

is á t v i h e t ő

k o n d e n z á to r b ó l a m á sik b a . E k ís é r le t e k n é l a z o n b a n a

A

A

is s i k e r ü l , m i d ő n a k o n d e n z á t o r b a b e s z é l ü n k é s a e g y ik

k o n d en zá to r

fe k ü d n iö k .

egyszerű eszközöcske, k ez e lő jé n e k

is

hogy

m ód jában

a le g

van

v e le

k é sz ü lé k e in e k szá m á t sza p o ríta n i ; m e g le p ő m ű k ö d é se b ő v e n k á r p ó to l a zo n c s e k é ly fá r a d s á g é r t és m é g c s e k é ly e b b k ö lts é g é r t, m e ly b e e lk é sz íté se

k e r ü l.

A

V o lta -fé le

o sz lo p

h iá n y á b a n

a k o n d en zá to r

m e llé c s a to la n d ó k is e le m e k e t sz in té n „h á zi ip a r s z e r ü le g “ k é s z íth e t jü k .

3— 5

cm . h o ssz ú s á g ú v ö r ö s r é z d r ó td a r a b o k a t

u g y a n o ly n a g y

s á g ú c zin k -, v a g y s z ü k s é g e s e t é b e n ó lo m - d r ó t o k k a l ö s s z e c s a v a r u n k , ú g y , h o g y sa rk a n ty ú fo r m a fé m p á r o k a t k a p ju n k , m e ly e k e g y ik szá ra réz, a m á s ik p e d i g c z in k v a g y ó lo m . E s a r k a n t y ú k a t

e g y m á s m e llé

á llíto tt és g y e n g é n s a v a n y íto tt v a g y s ó s v íz z e l tö ltö tt k is p o h á r k á k b a rak ju k

úgy,

hogy

m in d e n

pohár

két

k ü lö m b ö z ö

párhoz

tartozó

e lle n k e z ő fé m d a r a b o k a t ta r ta lm a z z o n . D o l b e a r

m ég

ennél

is

egyszerű b b

b e szélő

k o n d en zá to rt



414

s z e r k e s z te tt. K é t v é k o n y f é m le m e z k é b ő l á ll ez, m e ly e k e t k ö r ü lb e lü l V2 m m . v a s t a g s á g ú s z i g e t e l ő g y ű r ű v á l a s z t e l e g y m á s t ó l , ú g y h o g y u g y a n o ly a n v a s ta g s á g ú le v e g ő r é te g m arad jon k ö ztü k . V é g ü l m é g m e g je g y e z z ü k , h o g y m in d a zo n

h a n g o k a t,

a k o n d e n z á to r b a n h a llh a tó k , az in d u k c z ió s te k e r c s m a g a

m ely ek is v is s z a

a d ja ; a h a n g o k , a z ig a z , s o k k a l g y e n g é b b e k . M ost

ezen

egyszerű

k észü lék ek

m ű k öd ésén ek

v a n a sor. K é r d h e tjü k , m ib e n á ll „az e le k tr o m o s l e v e g ő r e 4* s á l t a l á b a n a s z i g e t e l ő r e , , m e l y

a

m agyarázatán

erőnek

h a tá sa a

h an gok at és a

beszé

d e t rep r o d u k á lja ? E le m i k is é r le t e k k ő l ism e r jü k a z e l e k t r o m o s s á g a m a s a já ts á g á t, h o g y m in d ig le h e t ő le g n a g y té r b e n tö r e k s z ik elterjed n i. A

v ezető k

e z e n t ö r e k v é s é b e n n e m g á t o lj á k ; tu d ju k , h o g y e z e k b e n az e le k tr o m o s sá g sza b a d o n te r je d ; de a sz ig e te lő k b e n n e m ; e zek a m ozgását é s az e lsz ó r ó d á sá t a k a d á ly o z z á k . A fe lü le té n e n n e k k ö v e tk e z té b e n fel, m e l y e t a v e z e t ő f e lü le t é n

v ezető k

és a

s z ig e te lő k h a tá r

n y o m á s, az e le k tr o s ta tik a i n y o m á s lé p fe lh a lm o z ó d o tt

ele k tr o m o ssá g

a sz i

g e te lő k ö z e g r e g y a k o r o l. E n y o m á s lé tezésérő l ig e n

e g y s z e r ű k is é r le tb ő l le h e t m e g g y ő

ződ n i : S z ig e te lt fé m la p o n á lló s z a p p a n b u b o r é k h ir te le n m e g n a g y o b b o d ik , h a e le k tr o m o s s á g o t v e z e tü n k h o z z á ; d e a z o n n a l e r e d e ti tér f o g a t á r a sz á ll, h a a z

elek tro m o ssá g

le v e z e tte tik . E z e n té r fo g a tb e li

v á lto z á s a z o n b a n c sa k a k k o r sz e m b e tű n ő , h a ig e n n a g y e le k tr o m o to r o s erejű fo r r á s b ó l —

p l. a d ö r z s ö lő e l e k t r o m o s

s z ü k a tö lté st. G y e n g é b b fo r r á s o k k a l, riá k ,

a

gépből —

m ily e n e k

c s a k a k k o r tu d n ó k az e le k tr o sta tik a i

a

n yom ást

k im u ta tn i, h a ezr e k r e m e n ő e le m e k e t k a p c s o ln á n a k

vész-

g a lv á n -b a tté e

k ísé r le tte l

össze.

E z e k n e k e le k tr o s ta tik a i n y o m á s á t a le v e g ő -k o n d e n z á to r jo b b a n m u ta tja elem

k i.

T h o m s o n

id é z e tt

k ís é r le té b e n

—

800

D a n ie ll-fé le

t ö l t é s é v e l — e n y o m á s e g y a t m o s z f é r á n a k k ö z e l 1 I1 0 0 0 - r é s z é v e l ,

teh á t csa k n em

1 mm.

m agasságú

h ig a n y o s z lo p

n yom ásával

v o lt

e g y e n l ő . 10 D a n i e l l - f é l e e l e m a l k a l m a z á s a e s e t é b e n a z e l e k t r o s t a t i k a i n y o m á s a z a t m o s z f é r a -A-0.ü0t0,000-o d r é s z é t t e n n é . R e n d k í v ü l k i s n y o m á s ez, d e h a m á s o d p e r c z e n k é n t n é h á n y s z á z s z o r is m é tlő d ik , f ü lü n k e l é g ér zék en y arra, h o g y

hang

a la k já b a n

tu d o m á st

é n e k lő és b eszélő k o n d en zá to rt ren d esen tö lte n i, m e ly e k n e k e le k tr o m o to r o s ereje a

vegyen

r ó la !

in d u k á lt á r a m o k 10

Az

szok ták

D a n ie ll-é t te te m e se n

fö lü lm ú lja . T e h á t a z o n n y o m á s b e li v á lto z á s o k , m e ly e k e t a h u llá m z ó áram m al

in d íto tt

áram ok

a

k o n d en zá to r

b e ls e jé b e n

fo g la lt le v e g ő b e n

e lő id é z n e k , e le g e n d ő k arra, h o g y h a n g o k k e le tk e z z e n e k . C sak

a

p o lá fo z ó

b a tté r iá n a k m ű k ö d é s e n in c se n m é g e g é sz e n


AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ K É SZ Ü L É K E K R Ő L . tisz tá b a h o zv a . V a ló sz ín ű , h o g y o ly a n n a g y m e n n y isé g ű az Ha

a

m eg lev ő p e d ig

a

az

in d u k á lt

elek tro m o ssá g o t a

e le k tr o m ó to r o s p o lá r o z ó

erő

b a tté r ia

áram ok

415

n em v is z n e k

k on d en zá to rb a , m e ly e t

m e lle tt m a g á b a fo g a d n i k é p e s.

be van

k a p c so lv a , a k o n d en zá to r

b á r m e ly e le k tr o m ó to r o s e r ő r e b ír teljesen m e g te ln i, m iv e l a V o lta féle

elem ek

re n d k ív ü l

nagy

m e n n y isé g ű

e le k tr o m o s s á g o t b ír n a k

fe jle sz te n i. M é g e g y m á s j e l e n s é g a la p já n is le h e tn e a k o n d e n z á to r h a n g z á sá n a k m a g y a r á z a tá t m e g k isé r le n i.

Ha

két

s ta n n io l-la p o t v a la m i

s z i g e t e l ő v e l — p l. s e l y e m d a r a b b a l, s e l la k k a l b e v o n t p a p ír r a l, v a g y a k á r c s a k szá ra z p a p ír r a l — tá b lá h o z

h a so n ló

in d u k c z ió s

e lv á la sz tu n k

szerk ezetet, a

k észü lék

vékony

s

ezen,

a

F r a n k lin -fé le

k o n d en zá to r

tek ercséb e

h a n g já t szin tén m e g h a llju k . A le n ü l lá tju k . A

b e sz é lő

c sa to lju k ,

h e ly e tt,

az

az

in te r r u p to r

h a n g lé tr e jö tté t ez e s e tb e n k ö z v e t e t

k é t f é m l e m e z k e t. i. c s a k l a z á n f e k s z i k

a sz ig e te lő

höz. H a e lle n k e z ő e le k tr o m o s s á g g a l m e g tö lte tn e k , v o n z z á k e g y m á s t, teh á t e g é s z e n rá la p u ln a k a sz ig e te lő r e s íg y m a r a d n a k a d d ig , a t ö lt é s tart. H a k is ü t t e t n e k , r u g a lm a s s á g u k

e le g e n d ő

arra,

m íg hogy

az e lő b b i á lla p o t h e ly r e á lljo n . H a a tö lté s e k és k is ü té s e k ig e n s z a p o r á n k ö v e tik e g y m á s t, a le m e z e k v a ló s á g o s r e z g é s b e jö n n e k s e z á lta l h o z z á k lé tr e

a

h a n g o t.

A

hang

a le m e z e k ö s s z e n y o m á s á n á l

c s a k n e m te lje se n e ltű n ik , a m ik o r a b e s z é lő

k o n d e n z á to r m é g ig e n

e r ő s h a n g o k a t k é p e s a d n i. E b b ő l a z t k ö v e t k e z t e t j ü k , h o g y a m í g a W r ig h t-D u n a n d fé le k o n d e n z á to r az in d u k á lt á r a m o k o k o z ta n y o m á s v á lto z á so k m ia tt h a n g z ik ,

a

D o lb e a r k o n d en zá to ra

a le m ezek

tozó n a g y sá g ú v o n zá sa k ö v e tk e z té b e n hozza r e z g é sb e

v á l

le m e z e it.

E v v e l a z o n b a n a m a g y a r á z a t v é g s ő s z a v a m é g n in c s e n k im o n d v a . Az

elek tro m o s

P r e e c e

b e sz é lő -k é sz ü lé k e k

e g y ik

érdekes

th e r m o fo n -\a .. E z a z e l e k t r o m o s á r a m n a k m e l e g í t ő

a la k ja

a

h a tá sá

tó l b e s z é l. P r e e c e - t B e ll e lle n f o l y t a t o t t v itá ja v e z e t t e e k é s z ü lé k r e , m e l y f e l t a l á l ó j a e l le n t a n ú s k o d o t t . K ö r ü lb e lü l átm érő jű

10— 30

p la tin a d r ó t

egy

cm .

hosszú ságú

r u g a lm a s

s

J/io — V2o'a(* m i l l i m é t e r

le m e z

vagy

h á r t y a (c s illá m ,

p e r g a m e n t, h ó ly a g ) k ö z e p é h e z v a n e r ő sítv e , m á sik v é g e p e d ig fé m csavarb a

sz o rítv a .

A

le m e z

á tm érő je

th e r m o fo n t ú g y á llítju k fe l, h o g y

5 — 10 c m . l e h e t . E z e n k é s z

a d ró t a le m ezre m e r ő le g e s ir á n y

b a n l e g y e n k ife sz ítv e . H a a p la tin a -d r ó to n

k e r e sz tü l h u llá m z ó á r a

m o t v e z e tü n k , a le m e z a b e s z é d e t t ö k é le t e s e n A

k ísé r le th e z 2 — 3 ele m

e le g e n d ő

v is s z a a d ja .

és a z á r la to t in d u k c z ió s k é

sz ü lé k n élk ü l az e le m e k b ő l, a s z é n -b e s z é lő b ő l m e g a p la tin a -d r ó tb ó l á llítju k

össze.

Az

ö sszek ö tő

d ró to k n a k

t e h á t v a s t a g o k n a k k e ll le n n iö k .

k ic s in y e lle n á llá sú a k n a k ,


4 t6

B A R TO N IEK GÉZA M i m ód on m e g y át a th erm o fó n b a n

az e le k tr o m o s ára m h u l

lá m z á sa a le m e z r e ? Az

elek tro m o s

m é g p e d ig A

a

áram ,

vezeték n ek

m in t

is m e r e te s ,

m in d en

fe lm e le g e d é s a z o n k ív ü l az ára m

(J o u le t ö r v é n y e ) .

A

th erm o fó n

erősségén ek n ég y zetév el arányos

d rótja

teh á t

h a tá s a a la tt fe lm e le g e d ik , d e c s a k b iz o n y o s m e le g te s te k a m e le g e t k is u g á r o z z á k , zetb en va n n a k . A m eg,

ha

a

v ezeték ét fe lm e le g íti;

r észét e lle n á llá sá n a k a rá n y á b a n .

ha

a

rajta á tm e n ő áram

fo k ig . T u d ju k , h o g y a

k e v é sb b é m e le g k ö r n y e

p la tin a -d r ó t to v á b b i fe lm e le g e d é s e

k isu g á r z o tt

m e le g

e g y e n lő az

a k k o r szű n ik

e le k tr o m o s á r a m á lta l

fe jlesztett m e le g m e n n y is é g g e l. H a m o s t az á ra m

erőssége

h ir te le n

m e g v á l t o z i k , a d r ó t h ő m é r s é k le t e is f o g v á lt o z á s t s z e n v e d n i : h a az áram

e r ő s b ö d ik , a d r ó t jo b b a n f e lm e le g e d ik , e lle n b e n le h ű l,

áram

erőssége csök k en . Á m d e

a r á n y o sa n v á lto z n a k

s

íg y

a

testek

ha

az

m éretei a fe lm e le g e d é sse l

a d r ó tn a k m in d e n h ő m é r s é k le t m e lle tt

m á s h o s s z a v a n ; a v á lto z ó f e lm e le g e d é s te h á t h o ssz á n a k m e g fe le lő v á lt o z á s á t v o n ja m a g a u tán ,

s ennek

k ö v etk eztéb en

az á lta la k ife

s z ít v e ta r t o tt le m e z h u llá m z ó m o z g á s b a jő. E z az e sz k ö z ig e n k ö n n y e n k é sz íth e tő . H a e g y s z e r r e n em m ű k ö d ik , a h ib a r e n d e s e n v á lto z ta tn i. A

a

p la tin a -d r ó t fe s z íté s é b e n

r e jlik ; e zt k e l l

k i s é r l e t m á s a n y a g ú d r ó t o k k a l is s i k e r ü l s k ü l ö n ö s e n

ig e n v é k o n y v a s d r ó t a d jó e r e d m é n y e k e t . A

su g á r z á s k ö n n y ít é s e v é g e tt* czé lsz e r ü a d r ó to t lá m p a k o r o m

m a l b e v o n n i. M ég

egy

m e le g b eh a tá sa

m á s fé le a la tt

jő

a la k ú

th erm o fó n t

hangzásba,

is

m ely et

is m erü n k . a

Ez

azon

P r e e c e

eszköze

2 0 — 40

c m .-n y it

k is u g á r o z , te h á t e lv e s z te g e t. U gyanazon

m in ő sé g ű

p la tin a -d r ó tb ó l

vagy

2 — 3 m m . á tm é r ő jű ü v e g c s ő r e la z á n fe lc s a v a r u n k s p ir á list

lá m p a fü stö n

bekorm ozzuk

rőjű s 4 — 5 cm . h o s s z a s á g ú n y o lv ia sz

se g é ly é v e l

s

ü vegcső

á lla n d ó a n

k ö r ü lb e lü l b e ls e jé b e

s az íg y k észített 3— 4

mm. átm é

p a ra fa d u g ó és sp a

m e g e r ő s ítjü k

arról

gon d osk od va,

h o g y a s p ir á lis n a k k é t v é g e k ié r je n . H a a h u llá m z ó

á ram o t e sp i

r á lisb a b e v e z e tjü k , a b e s z é d e t g y e n g é n u g y a n , d e tisztá n ér th e tjü k . A

h a llg a t á s k ö n n y ít é s e v é g e t t a sp ir ilá s to k ja g y a n á n t s z o lg á ló c ső

n y ilt v é g é r e rö v id k a u c s u k c s ö v e t to lu n k ,

m e ly n e k

m á s ik

végét

a

f ü l h a n g j á r a t á b a ille s z tjü k . E n n ek m ű k öd ése a k ö v e tk e z ő : A

h u llá m z ó

áram

m e le g íté se

á lt a l a d r ó t h u llá m z ó m e n n y i s é g ű m e l e g e t s u g á r o z k i, m e l y a k ö r n y e z ő le v e g ő t m e g f e le lő e n m e le g íti. A * Lásd : T y n d a l i , A hő mint mozgás.

2 7 8

le v e g ő

ezen v á lto z ó m e le g e -

-ik lapján.


4*7

AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ K ÉSZ Ü L É K E K R Ő L. d é s k ö v e tk e z t é b e n h u llá m z ó t é r f o g a t-v á lto z á s o k a t v e s z

fel s ezá lta l

az áram h u llá m z á s á t o k o z ó m o z g á s t v issza a d ja . E z ta lá n a le g p a r á n y ib b

és a

le g o lc só b b —

la b o r a tó r iu m i —

e s z k ö z ö c s k e , m e ly a b e s z é d r e p r o d u k c z ió já r a a lk a lm a s. A

b e sz é d o k o z ta m o z g á s á ta la k ítá sá b a n az e d d ig tá r g y a lta k tó l

e lü t ő , k ö z v e t e t le n e b b f o l y a m a t o t v é g e z a h ig a n y o s te le fo n . Ha

a h i g a n y t k é n s a v v a l s a v a n y í t o t t v íz b o r ítja , é s a v íz a h i

g a n y b a s z ig e t e lt e n m e r íte tt p la tin a -d r ó tta l e g y m á s ik d r ó t s e g é l y é v e l v a n ö ssz e k ö tv e , g a lv á n ele m h e z h a so n ló sz e r k e z e te t k a p u n k , m e ly a z o n b a n c sa k a k é t d ró t é r in té sé n e k p illa n a tá b a n a d á ra m o t. E z e n á r a m ig e n r ö v id id e ig tart. D e á r a m o t k a p u n k m in d a n n y is z o r , v a l a h á n y s z o r a h ig a n y f e l ü le t é t m e g v á lto z ta tju k .

Ez

az áram an n á l erő seb b ,

m e n n é l n a g y o b b a h ig a n y fe lü le té b e n o k o z o tt fe lü le té r e m é r t

b á r m ily

v á lto z á s.

Á

g y e n g e ü tések áram okat adnak

h ig a n y a

zá rla t

b a n , m e ly e k e r ő s s é g e a fe lü le t a la k v á lto z á s a in a k m e g f e le lő le g lá m z ik .

Ez

ú to n

h u llá 7 n z ó

h u l

á r a m o k a t is k a p h a tu n k . E g y r u g a lm a s

h á r ty a k ö z e p é r e ü v e g - v a g y sz é n r u d a c s k á t e r ő sítv e , é s e n n e k to m p á r a h eg y ezett v é g é t

a

h ig a n y fe lü le t k ö z e p é r e tá m a sztv a , b e sz é lő t szer

k e s z te ttü n k , m e ly k é p e s a z á r la tb a n h u llá m z ó á r a m o k a t fe n n ta r ta n i, h a a h á r ty á r a b e s z é d e t in tézü n k . A z a m u n k a , m e ly e t r u d a c s k a á lta l a h ig a n y f e lü le t fo ly to n o s v á lto z ta tá s a zett, r é s z b e n e le k t r o m o s á r a m o k k á ezen

áram ok

h a tá sa

m e ly n e k fe lü le té t

a

a la tt

a

b eszéd

a la k ú it

át.

A

b eszéd a

B e ll-fé le te le fo n

b e s z é d e t v issz a a d ja . A á lta l

a

közben v ég e h ig a n y fe lü le t,

to rzítju k , n e l e g y e n n a g y ;

i—2

cm . á tm érő jű c s e p p a le g c z é ls z e r ü b b . E n n él jo b b eszk öz

a

B r é g u e t

telefo n ja ,

m e ly

sokkal

erő

s e b b e n a d ja v is s z a a b e s z é d e t . K ö r ü lb e lü l 1 cm . á tm é r ő jű , v é k o n y fa lú ü v e g c s ő l e h e t ő le g h ir te le n

kesk en yed ő v ég b e van

lá s b a n v é g z ő d jé k . A rasztva.

A

cső a

b efo rra szto tt n y ílá sb a n

erősen

úgy,

cső o ld a lfa lá b a v é k o n y

1 2 -ik á b r á n

p la tin a .

k ih ú z v a ,

Ha

g ö r b ü lt

A V edény

fen ek én

ig e n

ily e n

csőb e

h ig a n y t

h a tá r fe lü le te t

szűk

n y í

van

fo r

p la tin a -d r ó t

T b etű v el van je le z v e ;

P -n él

van

a

ö n tü n k , az a szű k

képez,

fe s z ü lts é g e v a n , h o g y n a g y o b b m a g a s s á g ú is elb írja . A j e l e n e s e t b e n

hogy

m e ly n e k

h ig a n y o s z lo p

akkora

nyom ását

1 0 — 15 c m . m a g a s s á g ú o s z l o p u n t i g e l é g .

h ig a n y t

ta r ta lm a z ,

m e ly

ig e n

erő sen h íg íto tt

k é n s a v v a l (V io — V20 k é n s a v , a t ö b b i d e s z t i l l á l t v í z ) v a n l e ö n t v e . A z e d é n y h ig a n y á b ó l Q m e lle tt s z in té n p la tin a -d r ó t v e z e t.* r u g a lm a s le m e z r e

(fém , v a g y

vékony

cső

BS

fa le m e z r e , le g c z é ls z e r ü b b e n

* A platina úgy is lehet a víztől szigetelten üvegcsőbe forrasztjuk, hogy csak a vége érjen ki. Természettudományi Közlöny. XV. kötet. 1883.

A

a higanyba merítve, hogy vékony 27


418

B A R T O N I E K GrÉZA

eg y szivar-skatulya fenekére) v a n erősítve s a kénsavas vízbe me rítve, úgy, h o g y vége közel legyen az alsó h ig an y felületéhez. H a Q-t eg y galvánelem pozitív, P-1 p edig ugyanezen elem negatív s a r k á v a l kö tjü k össze, azt tapasztaljuk, h o g y a szűk nyílásban levő h ig a n y hirtelen a csőbe vonúl, de rö g tö n előbbi helyére té r vissza, h a az összeköttetést m egszakítjuk. H a pedig a galvánelem ellentett m ódon k a p c so ltatik be, a higanyoszlop m ozgása is ellentett irányban fog végbem enni. A z elektrom os áram te h á t a higanyoszlopot m ozgásba hozza és pedig abban az irányban, melyben az áram haladn i törekszik. A higanyoszlop m ozgása k ö v etkeztében a h atárfelülete is vál tozik a szűk nyílásban, m ajd kisebb, m ajd pedig n a g y o b b keresztm etszetekben végződvén. P-1 Q-v al érzékeny ga lv a n o m e te ren keresztül összekötve, arról g y ő ződhetünk meg, h o g y a higanyoszlop m inden elm ozdulása viszont

á ra m o t indít m eg a v e z e té k b e n ; az áram irá n y a ellentett avval, m ely az illető m ozgást előidézné. Mi tö rté n ik a k k o r, h a a csövet ta rtó deszkára beszélünk? A deszka rezgésbe jő és a rezgések a vele szilárd összeköttetésben levő csőre is átm ennek. A csőben foglalt h ig an y tö m eg e közben nyugvásban m arad. A rezgések átvitele ugyanis csak a higany és a cső falai között fellépő súrlódás által történhetnék, mely azonban nem elegendő a rra , h o g y a n a g y töm egű higanyoszlopot olyan g y o rs m ozgásra kényszerítse. A cső e közben fel s alá mo zog, s íg y a ny u g v ó higanyoszlop alsó vége majd kisebb, majd n a g y o b b keresztm etszetbe kerül, te h á t tetem es alakváltozásokat szenved, m elyek a P és Q közé k apcsolt z á rla tb a n hullámzó elek trom os á ra m o t ta rta n a k fenn. A z á rla tb a Bell-féle telefont, vagy pedig egy második higany-telefont kap cso lh atu n k , m ely a beszédet tökéletesen visszaadja.


AZ E L E K T R O M O S H A L L Ó ÉS BESZÉLŐ K É S Z Ü L É K E K R Ő L .

4x9

K é t egyenlő n a g y sá g ú Bréguet-féle higany-telefont használva, olyan telefonos p o stá t bírunk, melyhez sem galvánelem , sem m ágnes nem szükséges és a beszédet mégis elektrom osság viszi át, tisztán a beszéd végezte m u n k án a k elektrom os en erg iáv á történő á ta la k u lása által. A z elektrom os á ra m n a k vegy {Heteket bontó hatása is alk alm at ^szolgáltatott m ár telefon szerkesztésére, m ely az eddig ism ert ilynem ü eszközök között a leghangosabban beszél. Ez E d i s o n chemiai telefonja ; feltalálójának következő m eg figyelésén a la p ú i : H a fémlemezre fektetett, igen híg kálilúg-oldatban á z ta to tt p a p írlap o n — v ag y akárm ilyen m ás likacsos, de sima felületen — e g y platina- (vagy ólom-) lem ezkét g y e n g e nyom ással, lassan csúsz tatu n k , bizonyos ellenállást, súrlódást fogunk tapasztalni, m ely azo n b an kisebbedik, ha a fémlemezt egy galvánelem pozitív végéc vei, a p la tin á t p edig a n eg atív végével kö tjü k össze. A lemezke d vonal annál k ö n n y e b b e n csúszik a fe lületen, m ennél erősebb az á t v ezetett á ra m s m ár a le g g y e n g é b b á ra m h a tá s a is érezhető A p latinából a nedves la p ra vezetett áram teh á t a súrlódást kisebbíti, az érintkező részeket 1 3 -ik ábra. Edison telefonja. m integy m egkeni. A z aram a platinához tap a d ó folyadékot bontja s valószínűleg a fejlődő hidrogén finom g öm böcskéinek lehet a súrlódás kisebbedését tulajdonítani. Teljes m a g y a rá z a tu n k erre nézve m ég nincs. Edison ezen m egfigyelését m ár 1872-ben egy igen érzékeny telegráfos jelfogó szerkesztésére használta fel, 1879-ben p e d ig e gyik leg ered etib b találm ányában, a chemiai telefonban alkalm azta. Ez eszköz berendezését a 13-ik á b ra keresztm etszetben m u tatja : CC egy fém tengelyen járó gipszhenger, m ely a vezetés javítása v é g e tt valam i h iganyos sóoldattal van im p r e g n á lv a ; ennek lehetőleg síma felülete híg kálilúg-oldattal van m egnedvesítve. A h en g er felü letén fi platin-lemezke nyugszik ; a lem ezke v a g y 1 cm. szélességű s g y e n g e (rajzunkban <5-ben látható) fém rugó szorítja a nedves felülethez. A rugó e g y ú tta l az á ra m bevezetésére is szolgál. A lem ezke .dd csillámlemez, v a g y rugalm as h á rty a közepéhez van erősítve. H a a h e n g e rt hozzá alkalm azott fo rg a ty ú segélyével lassú fo rg á sb a hozzuk, a platinalem ez és a nedves felület között fellépő súrlódás 27*



420

a le m e z k é t v íz sz in te s ir á n y b a n h ú zza

és

ezá lta l

a

r u g a lm a s

fe s z íti; ez e n n e k k ö v e tk e z t é b e n b e h o r p a d , e g é s z a d d ig , m íg m a ssá g a u g y a n o ly erővel húzza I ly e n b eh o rp a szto tt

á lla p o tb a n

teljesen e g y e n lő sim a sá g ú

v is sz a fe lé , m in t m arad

fe lü le ti

sú rló d á s

m in d a d d ig , m íg

részeken

fe lü le te n em te lje se n e g y e n le te s , a

a

le m e z

a m i t r e c s e g é s á r ú i e l. F e l t e s z s z ü k , h o g y

la p o t r u g a l

c sú sz ik .

a

Ha

h orp ad ása

elő re.

le m e z k e a henger

v á lto z n i

fo g ,

e g y e n l e t e s fe lü le tü h e n g e r

v a n k is é r le t a l a t t ; e n n e k f o r g a t á s a k ö z b e n h a n g n e m h a llh a tó , m ert a le m e z á lla n d ó a n v a n k id o m b o r ítv a . M i tö r té n ik , h a a le m e z k e é s a n e d v e s fe lü le t é r in tk e z ő já n

k eresztü l

h u llá m z ó

áram ot

vezetü n k ?

A

sú r ló d á s

p o n t

nagysága

h u llá m z a to s a n v á lto z ik , m in e k k ö v e t k e z t é b e n a d d le m e z m ajd tö b b é , m ajd

kevésb b é

van

b eh orp asztva,

szóval

o ly a n

sz e r ítv e , m in th a az á r a m o t h u llá m z á sb a h o z ó

m ozgásra

beszéd

kény

egyenesen

a

le m e z r e in té z te tn é k . E z, m in t

e m lítő k ,

a

le g h a n g o s a b b

telefo n .

H an gja

nem csak

e r ő s d e e g é s z e n t i s z t a is , f e l t é v e t e r m é s z e t e s e n , h o g y a

henger

h ető le g e g y e n le te s

van

fe lü le tü

és

le h e tő le g

e g y e n le te se n

le

m eg

n e d v e sítv e . A z á b r a m e g é r t é s é r e a l i g s z ü k s é g e s m e g j e g y e z n i , h o g y ^4- n á l a k özönséges

E d iso n -fé le

sz é n -b e sz é lő , az in d u k c z ió s te k e r c s é s

az

á r a m o t s z o lg á lt a tó b a tté r ia v a n je le z v e . A z in d u k á lt te k e r c s

eg y ik

v é g e a v o n a lo n k e r e s z tü l a p la tin á h o z , m á s ik v é g e p e d ig a

fö ld b e

v a n v ezetv e. A

g ip s z h e n g e r t e n g e l y e is ö s s z e v a n

k ö t v e a fö ld d e l.

E d is o n ú ja b b id ő b e n o ly a n a n y a g b ó l k é s z íti e te le fo n h e n g e r é t, m e l y e t n e m is s z ü k s é g e s v á lik az eszk ö zn ek .

A

n e d v e síte n i. hengert

forg a tjá k , h a n em r u g ó s

a

szerk ezet

Ez

term észetesen n a g y ja v á ra

job b

eszközökben nem a k ézzel

h ajtja.

M űködéséről

T y n d a 11

e lr a g a d ta tá ss a l n y ila tk o z ik . V égül m ég

e g y , v a ló b a n

k ü lö n ö s

e szk ö zrő l, E l i s h a - G r a y

s ú r ló d á s i te le fo n já r ó l e m lé k e z ü n k m e g . F e lt a lá lá s á n a k t ö r t é n e t e is n a g y o n k ü lö n ö s ; G r a y k ö r ü lb e lü l a k ö v e t k e z ő l e g m e s é l i e l : „ .........................K i s sz ü lé k k e l játszott. A

k is

öcsém

gy erm ek ek et, ú g ym o n d

in d u k c zió s a

ké

fiú , a v v a l

m u

la tta tta , h o g y e le k tr o m o s ü t é s e k e t o s z t o g a t o t t k ö z tü k . E k ö z b e n a z in d u k á lt te k e r c s e g y ik v é g é t

akkor

éppen

száraz fü r d ő k á d d a l k ö t ö t t e ö ssz e, m á s ik v é g é t p e d ig k e z é b e

egy

czin k b ő l

k észü lt,

fogva,

ü r e s k e z é v e l a fü r d ő k á d fa lá t érin tette. A m in t á r a m o t zá rta , k e z e

v é g ig

csú szo tt

a

kád

h a n g o t h a llo tta m . A z o n n a l k e z e m b e fo g t a m telte m

ezá lta l

az

fa lá n , m e l y az

in d u k á lt

p illa n a tb a n

e lek tró d o t

s

is m é

a k ís é r le te t. M e g le p e té s e m r e a zt ta p a sz ta lta m , h o g y k e z e m e t

a k á d fa lá n n é m i n y o m á s s a l v é g i g c sú sz ta tv a , ig e n

erős

hang

ke


AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉSZÜLÉK EK RŐ L. le t k e z e t t ; a h a n g a z in te r r u p to r

h a n g já v a l

m eg eg y ezett,

42 I

de

erős

s é g b e n te te m e se n fö lü lm ú lta .u E zt a k isé r le te t k ö n n y e n is m é te lh e tjü k ,m é g p e d ig tö k é le te se b b a la k b a n , h a fo n a u to g r a f-h e n g e r ,

vagy

b á r m ily e n

k o r o n g á ll r e n d e lk e z é sü n k r e . A z in d u k á lt á r a m gerbe

vezetjü k ,

m á s ik

végét

p e d ig

kezünkbe

k e z ü n k e t a fé m fe lü le tr e h e ly e z z ü k , m á r h an g já t. E z k ö z ö n s é g e s

is

fém h en g er

vagy

e g y ik v é g é t a h en fo g ju k . H a

h a llju k

az

k on d en zá to r-h a n g , m e ly n e k

m á s ik

in te r r u p to r

v ezető

la p ja it

a h e n g e r és a k éz k ép ezik , a s z ig e te lő t p e d ig a k ö z b e fo g o tt le v e g ő é s a száraz k é z b ő r e h e ly e tte síti. D e s o k k a l e r ő s e b b é v á lik a h a n g , h a a h e n g e r t fo rg á sb a h ozzu k . L assú fo r g á s k e lle m e s, g y o r s a b b

fo r g á s m e lle tt

n y e r s e b b is a h a n g . A a

fé m fe lü le te n

fém tő l

száraz

m e lle tt

v a la m iv e l

nyugvó

kéz

egészen

száraz.

e lv á la sz ta n i.

lá g y

erősebb, de

h a n g k ü lö n b e n c s a k is a k k o r

p a p ír la p p a l

ig e n

eg y ú tta l

k e le tk e z ik , h a

C z é lsz e r ü a

G ray

és

tö b b fé le

kezet

a

anyaggal

d ö r z s ö lte a fé m fe lü le te k e t és azt ta lá lta , h o g y a k is s é o x id á lt c z in k f e lü le t a le g e r ő s é b b h a n g o k a t a k k o r ad ta , h a ser té s-, m a c s k a - v a g y m e d v e b ő r r e l d ö rzsö lte. H o g y m i m ó d o n é s m i á lta l jö n lé tr e d ö r z s ö lé s k ö z b e n a h a n g , a z m in d e d d ig is m e r e tle n . T é n y c s a k a n n y i, h o g y a s ú r ló d á s e g y ü tt h a tó ja a f é m

é s a d ö r z s ö l t a n y a g k ö z ö t t a z á t m e n ő á r a m e r ő s s é g é tő l

f ü g g . L e h e t, h o g y az ára m az e g y ik fe lü le te t —

a bőrt

—

tö b b é-

k e v é s b b é é r d e s s é te sz i, a f e lü le t e t b o r ít ó p a r á n y i s z ő r ö c s k é k e t m i n t e g y fe lb o r z o lja é s a c s ú s z á s t e z á lta l n e h e z íti. G r ay

ezen , g y e r m e k j á té k k ö z b e n sz e r z e tt ta p a sz ta la tá t

a

te

l e f o n i á b a n is é r t é k e s í t e t t e . E g é s z e n a z E d i s o n c h e m i a i t e l e f o n j á n a k a m in tá já r a k é s z íte t t e e s z k ö z é t. K é p z e lj ü k , h o g y E d is o n te le fo n j á b a n g ip s z h e n g e r h e ly e t t c z in k h e n g e r v a n , d ö r z sö lő p la tin a -le m e z k e h e ly e t t k is b ő r v á n k o s , é s e lő t t ü n k á ll a fr ik c z ió - te le f o n ! E z az

eszk öz

k ü lö n b e n

m ég

k evéssé

is m e r e te s ; csa k

G ray

k ís é r le t e ib ő l tu d ju k , h o g y o ly a n h a n g o s a n b e s z é l, m in t a z a te le fo n , a m e ly t ő l a la k já t v ette. A

fr ik c z ió -te le fo n e lv é t k ü lö n b e n m á r m á s ir á n y b a n is k e z d ik

a lk a lm a z n i. í g y p l. D o

1b

e a r E d iso n h e n g e r e h e ly e tt e le k tr o m á g

n e s t fo r g a t, m e ly n e k v á lto z ó e r ő s s é g ű , k ö n n y ű , p a tk ó a la k ú m á g n e s r e g y a k o r o lt

vonzását

u g y a n o ly a n

m ódon

v isz i

át

egy

r u g a lm a s

le m e z r e , m in t E d iso n . É s e v v e l a h u llá m z ó e le k tr o m o s á r a m o k h a tá s a e s z k ö z ö k fő tip u sa in a k is m e r te té s é t b e fe j e z z ü k ; sa ik

á lta lá n o sa b b

érd ek lő d é sre

szám ot

nem

a la tt

sz á m ta la n

b e sz é lő

m ó d o sítá

ta rth a tn a k . H á lá s a b b

le sz a te le fo n o s e s z k ö z ö k fő b b a lk a lm a z á s a in a k á tte k in té s e . M é g n e m m ú lt el az e lső é v tiz e d

G.

B e ll

korszak ot

a lk o tó


4 22

B A R T O N I E K GÉZA

m u n k ála ta in a k kezdete óta, és m ár is alig van a világ n ak n a g y o b b városa, m ely a telefont egyik leghasznosabb közlekedő eszközéül ne ism erné. F ővárosunk, m int ismeretes, e tek intetben sok más, nagyobb európai várost m egelőzött. Az itt alkalm azásban levő rendszer az Edison-féle. E z okból, valam int h o g y a tö b b i g y a k o rla tb a n levő rend* szer ehhez hasonló m ódon oldja m eg feladatát, ennek vonal-terve zetét m utatjuk be. M inden bérlő a 14-ik á b rá n látható, kis pulpitushoz hasonló b ú to rt kap, m ely jelző -, beszélő- és /W /o-készülékkel van felszerelve. A balfelől kiálló k a r Edison-nak a 381-ik lapon ism ertetett és leraj-

14-ik ábra. E dison telefonos postája.

zolt beszélőjét t a r t ja ; jo b b ró l pedig a halló — Phelps-féle te le fo n v á n egy ho rg o n felfüggesztve. F őn elektrom os jelzőcsengetyű áll. A 15-ik á b ra a vonal terv é t m utatja, két bérlővel. A bérlők a középponti telefon-állom ással össze v a n n a k kötve, hol mindegyikökn ek k ü lön szám uk és jelző-készülékök van. Á b r á n k az egyes részeket keresztm etszetben m utatja. Középen a telefon-állom ás beszélője, telefonja, indukczió-készüléke és galvánbattériája P T I és C betű k k el van feltüntetve. B alról a 10. számú (A'), jo b b ró l p e d ig a 20. számú (A") bérlő lak á sá n felállított s meg felelő b e tű k k e l jelzett készülékek vannak rajzolva. A rajz közepén eg y négyszögletes táblácska, a kommictátor látható, m ely három, egym ástól szigetelt részre van osztva. Ez fémből van készítve s


AZ E L E K T R O M O S H A L L Ó ÉS B ESZÉLŐ K É S Z Ü L É K E K R Ő L .

423

a r r a szolgál, h o g y a telefon-állom ás a b é rlő k között a telefonos közlekedést lehetővé tegye. Ez következő módon t ö r t é n i k : H a a 10. számú a k a r beszélni a 20. szám úval, lenyom ja a p u lpitusán levő gom bot. Ezáltal a telefon-állom áson a neki m egfelelő jelző-készüléken átvezetett d ró tb a n a C b a tté ria á ra m á t zárja, m ire a c sengetyü megszólal és a 10-es szám a jelző tá b lá n k iugrik. A telefon-állomás h iv ata ln o k a erre visszacsenget 10-nek, jelentve, h o g y v árja ren d el kezését. 10 leemeli telefonját, m iáltal O b a tté riá t P ‘ beszélőn és az indukczió-készülék v a s ta g d ró tjá n keresztül zárja. A vezeték ezen á tc sa to lá sát a h o ro g önm agától eszközli, m ely a telefon leemelése u tá n kissé felemelkedik. 10 P ‘-be m ondja kív án ság át, m egnevezi a bérlőt, a kivel értekezni óhajt. A telefon-állom áson e k ív án sá g o t azáltal teljesítik, h o g y a kom m utátoron i-ből kiveszik a fém dugót és

15-ik ábra. A telefonos posta berendezésének tervezete.

3-ba tolják. E záltal a 10. és 20. számú b é rlőnek a vezetéke össze van kötve. 10 előcsengeti 20-at, s e z jelentkezvén, a tá rsa lg á s m egindulhat. R a jz u n k olyan hálózatot m utat, m ely csak 3 hely között állít elő telefonos közlekedést. Egész v á ro s o k ra terjedő h áló zat b e re n dezése term észetesen eltér ettől, de lényeges d ologban nem. Csak a k o m m u tá to r szerkezete m á s ; ú g y van készítve, h o g y a vezető összeköttetés bárm elyik k é t b érlő között azonnal elő legyen á llít ható s h o g y egyidejűleg szám osabban is közlekedhessenek. A b é rlő k csengetyüje m ég egy m ellékes készülékkel szokott ellátva lenni. A c sengetyü ütője u g yanis e g y m utatóval van össze kötve, m ely az ü tő n ek m egm ozdulására előugrik. Czélja a b é rlő t a rra figyelmeztetni, h o g y k eresték , ha a csengetés idejében esetleg nem volt jelen. Sokszor vetik fel a kérdést, h o g y m iért nem helyettesíti m ár a telefon az író teleg ráfo t ?



424 N em tisztá n ig e n

t e k i n t v e , v á j j o n v a l ó b a n k í v á n a t o s é s c z é ls z e r ü v o l n a - e ez,

azon

fiz ik a i n e h é z s é g e k

n a g y hosszúságú

fe lso ro lá sá ra

telefo n o s

v o n a la k

szo r ítk o z u n k , m e ly e k

fe lá llítá s a e lle n á lta lá b a n

fe lm e r ü lte k . E z e k e lh á r ítá s a cz é ljá b ó l te tt k ís é r le te k s z á m o s ér d e k e s t é n y t d e r íte tte k fel, m e ly e k e t m e g e m líté s n é lk ü l

nem

h a g y h a tu n k .

A z e g y i k n e h é z s é g a b b a n á ll, h o g y a z in d íto tt h u llá m z ó m ok n a g y o b b hosszaságú

v o n a la k o n

—

k iv á lt

nedves

ára

id ő b e n

—

c sa k n a g y v e s z t e s é g á rá n k ö z le k e d n e k . E h iá n y o n a te le p e k e r ő sí té se , a b e s z é lő k la k

gondosabb N agyobb

és a h a lló k sz ig e te lé se

e lle n sé g e i

érzék en y ség én ek fok ozása se g íth e t.

a

M in d e z

telefo n o s

és

a vona

csa k k ö ltsé g

k érd ése.

k ö z le k e d é sn e k a

szom széd os

v e z e t ő k b e n h a la d ó e l e k t r o m o s á r a m o k . E z e k u g y a n i s v a g y e lá g a z á s, v a g y p e d ig in d u k c z ió á lt a l n é h a id e g e n h a n g o k a t k e v e r n e k a

tele

fo n o s tá r s a lg á s b a , m iá lta l ezt te r m é s z e te s e n za v a rjá k , s ő t s o k

eset

ben

é r th e t e tle n n é te s z ik . A z e lá g a z á s k ü lö n ö s e n o tt sz e r e p e l, a h ol

a t e le g r á f és m á s te le fo n o s v o n a la k n a g y te r je d e lm ű v ezeték ek —

gáz-

és

v íz v e z e té k i

csövek

—

fö ld a la tti

k ö zeléb en

fém

vannak

a

fö ld b e le v e z e tv e . A z e g y ik v o n a lo n já ró e le k tr o m o s á r a m o k a fö ld ből

részb en

a s z o m sz é d o s v o n a la k r a m e n n e k át s a zá lta l

n o s b e s z é lg e t é s t za v a rjá k . I z a r n k ö zé, m e ly v ezető á llo m á s

vagy

50 m étern yi

tá v o lsá g b a n

d ró tta l e g y te le fo n t k a p c so lt. je le it —

a

a te le fo

C le r m o n tb a n k é t g á z v e z e té k i c ső

k op ogásokat —

N em

v o lt

eg y m á stó l,

csak

a v á r o si teleg rá f-

h a llo tta b e n n e , h a n em

áram m ég

a

s z a v a k a t is m e g é r t e t t e , m e l y e k e t a t ü z é r s é g l ö v ő t e r é n a 14 k i l o m e t e r t á v o ls á g b a n fe lá llíto tt te le fo n -á llo m á sr ó l a zo n é p ü le tb e h o l e k ís é r le té t

v ég ezte.

T e le fo n já n a k v e z e té k e

nagy

telefo n o zta k , tá v o lsá g b a n

v o lt m in d en m á s v e z e té k tő l, d e a fö ld b e v e z e te tt á ra m o k e lá g a z á sa i a g á z v e z e t é k e k b e e le g e n d ő e r ő se k v o lta k , h o g y

a

telefo n t

b e sz é l

tessék . D e az íg y

e lá g a z ó á ra m o k n á l so k k a l k o m o ly a b b a n fe n y e g e tik

a b e sz é d tisz ta sá g á t a szo m széd o s v o n a la k A

te le g r á f-

és

telefo n -v ezeték ek

á lta l

czélszerü ség

in d u k á lt és

áram ok.

k ö ltsé g k ím é lé s

s z e m p o n tjá b ó l r e n d e s e n n a g y o b b s z á m b a n h a la d n a k e g y m á s m elle tt. Az

egyes

d ró to k

teh á t

m e g le h e tő se n

közel

vannak

egym áshoz.

E n n e k k ö v e t k e z m é n y e az, h o g y v a la h á n y s z o r a d r ó to k b á r m e ly ik é b e n á ra m zá ra tik v a g y m e g s z a k ítta tik , az

összes

környező

á r a m o k in d í t t a t n a k ; e z e k az in d ító á r a m m a l e lle n te t t

v ezető k b en ir á n y ú a k

és

e r ő s e b b e k a z o n v e z e té k e k b e n , m e ly e k az in d u k á ló h o z k ö z e le b b v a n n a k é s n a g y ú to n h a la d n a k p á rh u za m o sa n . le g r á f-á llo m á s o n

végződő

b á rm ely

íg y

d ró to t

tö r t é n ik , h o g y h a a tetelefo n n a l

összek ö tü n k ,

a tö b b i d r ó to n v á lt o t t te le g r a m m o k k o p o g á s a it m in d m e g h a llju k . E z e n zavaró h a n g o k m é g

a k k o r is

h a llh a tó k , h a

a

telefo n

vezető je

az


A Z E L E K T R O M O S H A L L Ó ÉS B ESZÉLŐ K É S Z Ü L É K E K R Ő L .

425

i n d u k á l ó t ó l több m é te r - n y i t á v o l s á g b a n v a n . B e l l a t e l e g r á f d r ó t o k t ó l 10 m é te r t á v o l b a n

h a la d ó

te le fo n

v ezeték en

is

h a llo tta

a

te le g r á f

M o r se -fé le j e l e i t ! E h h e z m é g m á s b a jo k is já r u ln a k . A v e z e t ő k m á g n e s i m e z ő b e n v a n n a k k ife sz ítv e : a fö ld m á g n e s s é g h a tá s á n a k te r é b e n . H a a v e z e tő k m á g n e s i m e z ő b e n m o z o g n a k , á r a m o k in d ítta tn a k b e n n ö k . A

te le fo n

d ró to k m o zg a tá sá ró l a szél e lé g g é g o n d o s k o d ik s en n ek

k ö v etk ez

té b e n a te le fo n b a n f o ly to n o s z ú g á s h a llh a tó . E h h e z já r ú l

a

d ró to k

sú r ló d á sa , e g y e n lő tle n m e le g e d é s e , m i m in d h ir te le n m e g in d u ló á r a m o k szü lő o k á ú l sz e r e p e lh e t. B e ll v ih a r b a n f o ly ta to t t tá r s a lg á s h o z h a s o n lí t j a a z i l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t t e l e f o n o z o t t b e s z é d e t . Ha

a

M o r se -fé le

teleg rá f

n in c s e n m ű k ö d é s b e n

és

szélcsen d

u r a l k o d i k , a t á r s a l g á s t ö b b s z á z m é r f ö l d r e is k ö n n y e n m e g y . H a b á r il y e n k o r s e m jó,

ha

sok

v e z e té k h a la d e g y m á s

m e lle tt, m iv e l

az

á llo m á s o k r ó l e lin d íto tt h u llá m z ó á ra m a v e le p á r h u z a m o sa n

h a la d ó

v e z e tő k b e n m e g fe le lő

h osszú

v o n a la k o n

h u llá m z ó

áram okat

e lé g e r ő se k arra, h o g y a

in d u k á l, m e ly e k

b e sz é d b á r m e ly ik

d ró tb a

be

c sa to lt te le fo n b a n é r th e tő le g y e n . T e h á t n e m ta n á c s o s tö b b d ró t t á r saságáb an

h a la d ó d r ó tr a titk o s b e s z é d e t

b íz n i! A

titk o k k a l

m eg

te r h e lt h u llá m z ó á ra m az e r ő s s é g é n e k e g y r é s z é t arra p a za ro lja , h o g y ta r ta lm á t v e z e tő j é n e k s z o m s z é d ja iv a l k ö z ö lje . A

v e z e té k ezen in d isk réczió já n a k elejét v eh etjü k , s

am i

fő, a

k ü ls ő in d u k c z ió k á r o s h a tá s á t te lje se n m e g s z ü n te th e tj ü k , h a a t e le fo n t A

k ét,

egym áshoz

k ív ü lr ő l jö v ő

le h e tő le g

in d u k c z ió

közel

u g y a n is

h a la d ó

d rótb a

m in d k é t . d r ó tb a n

k a p c so lju k . ugyanazon

n a g y s á g ú é s ir á n y ú á r a m o k a t i n d u k á l ; e z e k a te le fo n d r ó tte k e r c s é n e g y m á s s a l e lle n te tt ir á n y b a n fu tn a k v é g i g , te h á t h a tá s u k a t te lje se n le r o n tjá k . E z az e r e d m é n y a z o n b a n

éppen

m in t v e z e tő r ő l le m o n d tu n k s e v v e l a m eg k étszereztü k ,

m iv el

az

ily e n

vonal

nem

o lc só !

k ö ltsé g e it

v ezetésm ó d

a

A

fö ld r ő l,

le g a lá b b

rendesnél

is

sok k al

g o n d o sa b b , k ö ltsé g e se b b sz ig e te lé st k ö v etel. A

k ü ls ő in d u k c z ió k á r o s h a tá s á n a k e lh á r ítá s á r a m é g m á s m ó

d o k a t is a j á n l o t t a k , d e e z e k e t , m i n t h o g y e g y i k ö k s e m

v á lik b e v é g

le g e s e n , m e llő z h e tjü k . Ú ja b b b a n H e r z

a b e sz é lő k o n d e n z á to r o k k a l te tt k ís é r le te k e t,

m e ly e k b ő l arra k ö v e tk e z te t, h o g y ez e k h o sszú v o n a la k o n a B e ll-fé le te le fo n o k n á l jo b b a n h a sz n á lh a tó k . A a k o n d en zá to r m é g e g é sz K ísé r le te ib e n

a

b iz to sa n

b e sz é lg e té s

k ö z ö tt e g y sz e r r e za v a r ta la n ú l

le g n a g y o b b tá v o lsá g , m e ly b e n m ű k öd ött,

500

k ilo m é te r t

O r le a n s, T o u r s, P o it ie r s fo ly t. (T e r m é sz e te se n

és

tett.

B ordeaux

é j n e k id e j é n , a

m ik o r a M o r se -fé le t e l e g r á f n e m m ű k ö d ö t t ! ) A

telefo n n a l

a

te n g e r

a la tti

k á b e le k e n

is

tettek

k ís é r le te t.


420


P r e e c e

és W i l m o t

r ü lb e lü l

185*2

sz e r in t a b e s z é d

k ilo m é te r ) k á b e l

i o o t e n g e r i m é r f ö ld n y i (k ö

k ö z v e títé sé v e l

tisz tá n

te n g e r i m ér fö ld h o s s z ú s á g m e lle tt a s z a v a k m á r c s a k

érth ető . gyengén

150 v o l

ta k h a llh a tó k . M in d e z e k b ő l lá tju k , h o g y a t e le f o n n a k

nagy

v o n a la k o n

v a ló

a l k a l m a z á s a m é g s o k n e h é z s é g b e ü t k ö z i k , m e l y e k e t a z o n b a n a f i z ik a az

e le k tr o m o ssá g

rö v id e b b

id ő

tan án ak

a la tt

je le n le g i

küzdhet

fe jle ttsé g e

le , m in t

annak

m e lle tt

id ején

az

b iz o n y á r a e le k tr o m o s

te le g r á f a k a d á ly a it, h a a g y a k o r la t e z t c s a k u g y a n k ö v e te ln é . A

te le fo n n a k e g y e s sp e c z iá lis

(h a d i ,

te n g e r é s z e ti,

r e n d ő r s é g i s t b .) c z é l o k r a v a l ó f e l h a s z n á l á s á r ó l

e

b á n y á sza ti,

h e ly e n

nem

sz ó l

h a tu n k ; ez az ille tő s z a k o k k ö z lö n y e in e k fe la d a ta . T u d o m á n y o s a lk a lm a z á s a i k ö z ü l is c s a k e g y e t t. i., h o g y a z

ú.

n.

em lítü n k .

e le k tr o m o s á ra m v e z e té k é t k é p e z ő e g y e s v e z e tő k e t ju k , h o g y a z o k e g y ik é b e n az elek tro m o s áram g a lv a n o s z k ó p g y a n á n t h a s z n á lh a t ó .

De

ezen

úgy

eltű n jék ,

k o m b in á l a

m eg sza k g a t.

o ly a n n a l,

d ró tjá t

a v ezeték

e g y ik

m e

H a s z n o s sz o lg á la to t

tesz a te le fo n , h a b á r m ily v e z e té k b e n á ra m o t k e re sü n k . E eg y ik

telefo n

ese tb e n term észetesen

n em fo ly to n o s a n zárt á ra m m a l d o lg o z h a tu n k , h a n e m ly e t v a la m i in te r r u p to r á lla n d ó a n telefo n

A zt

k o m p e n z á c z ió -m ó d s z e r e k b e n * , a m e ly e k b e n az

czélb ó l a

v é g é h e z sz o r ítju k , a m á sik

d ró tta l p e d ig a m á sik v é g e t k a r c z o lg a tju k .

A

le g c se k é ly e b b áram

is h a l l h a t ó r e c s e g é s t o k o z a k ö z b e c s a t o l t t e l e f o n b a n . A

m i n d e n n a p i é l e t b e n é s a t u d o m á n y b a n i s m e g e s i k , h o g y az

e m b e r sz e lle m i é s te sti e r ő in e k le g ja v á t, sé r e fo rd ítv a , k itű z ö tt c zéljá t jövőre n ézve h aszn os

m ég

ta n u lsá g g a l

czélzo ttn á l so k k a l b e c se s e b b

sem

egy éri

b iz o n y o s el. N e m

czél e léré

ritk á n c s a k a

k e ll b e é r n ie ; o ly k o r azon b an a

e r e d m é n y is ju t a lm a z z a a k it a r t ó m u n

k á lk o d á s t. S z á m o s k ís é r le te t te tte k m ár, h o g y a te le fo n v e z e té k é b e n k ív ü lr ő l in d íto tt á r a m o k h a tá sa m e g s e m m isítte ssé k . m in d e d d ig n in c s e n te ljesen e lé r v e ,

Ez a czél m ég

d e a k ísé r le te k m e d d ő k n e k e g y

á lta lá b a n n em te k in th e tő k . O ly a n e s z k ö z ö k s z e r k e s z té sé r e n y ú jto tta k a lk a lm a t, m e ly e k n e k m ű k ö d é s e s o k s z o r v a ló b a n b á m u la to s. E zek a H u g h e s -

és a B e l

1- f é l e

i n d u k c z ió s m é r ő k ( i n d u c t i o n

b a la n c e ). E lv e m in d k e ttő n e k u g y a n a z ; c s a k r e n d e lte té s e é s a la k ja m á s. Ha

egy

tek ercsb en

h a tá so k m u ta th a tó k

k i; a

áram ot

zárunk,

fiz ik a s z o k á s o s

k örn yezetéb en

m ágnesi

k ife je z é sé t h a s z n á lv a , a

d r ó tte k e r c s m á g n e s i m ező t te r e m t m a g a k ö r ü l. A

m ágn esi m ezőnek

e r ő s s é g e és te r je d e lm e a n n á l n a g y o b b , m e n n é l n a g y o b b az á tm e n ő * Pl. a W h e a t s t o n e-féle hídban a galvánelemek összehasonlításánál és az elektromos ellenállások meghatározásánál.



427

áram erőssége és mennél több menetet tartalmaz a tekercs. A mágnesi mező létezéséről többféle módon győződhetünk m e g : A mágnestű rendes állásából állandó kitérést m u ta t; a folyam zárás pillanatában a határában fekvő vastöm egek m ágnességi állapota hirtelen m egváltozik és a vezetők belsejében rövid ideig tartó elektromos áramok indíttatnak. Ha a tekercsen átmenő áram erős sége rohamos változást szenved, a mágneses mező erőssége is m eg változik és a felsorolt jelenségek mind ismétlődnek. M egszakgatott, vag y hullámzó áramot vezetve a tekercsen keresztül, a mágnesi mező erőssége ugyanolyan változásokat szenved, mint az ára m ; vagyis a mező megszakgatott, hullámzó leszen. Az ilyen változó, vagy hullámzó mágnesi mezőbe helyezett fémekben megfelelő hullámzó áramok indíttatnák és a vasaknak vagy mágneseknek m ágnességi állapota ugyanolyan hullámzásba jő. H u g h e s az indukczió ilyen módját elsőben egy audiométer (a hallás élességét mérő eszköz) szerkesztésére alkalmazta. Az esz köz 3, finom, szigetelt drótból készült tekercsből áll. Ezek közül kettő egymással van összekötve s egy osztályzott farúd két végére oly módon erősítve, h ogy az áram ellentett irányban haladjon bennök. A harmadik tekercs az osztályzott rúdon ide oda tolható. Ha a két szélső tekercsen megszakgatott elektromos áram vezettetik keresztül, a középsőben áramokat indít, m ég pedig* egymással ellentett irányban. A mozgó tekercshez telefon van kapcsolva s ez az indított áramokat hang által árulja el. Ha a két tekercs egyenlő, akkor hatásuk éppen a rúd közepén egyenlő s íg y a középső ben indított áram nem lép fel. A két szélső tekercs azonban rendesen nem egyenlő nagyságú s ennek következtében a ki sebbikhez közelebb esik az a hely, melyen a mozgó tekercsben áram nincsen. H u g h e s ezen eszközt a hallás élességének megítélésére olyan formán használta, hogy a mozgó tekercset a nagyobbik állóhoz közel tette, úgy hogy a telefon elég erős hangot ad jo n ; erre a tekercset addig közelítette a kisebbik álló tekercshez, a míg a hang teljesen el nem tűnt. Ez rendesen előbb történt, mielőtt azon pontot elérte volna, melyben a két indukáló tekercs hatása teljesen egyenlő, mivel a hang ezen a tájon már igen gyenge. Különböző egyének különböző pontra állították be a mozgó tekercset, a miből azok hallásának élességére némileg következtetni lehetett. Ez eszköznek azonban nagy értéke nincsen; valószinüleg feledésbe is fog menni. Csak azért emlékszünk meg róla, mert valóban becses eszköz szerkesztésére vezetett, m elynek keresztmetszetét a 16-ik ábra mutatja.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) 428


b a tté riá n a k in te rru p to r által m eg szak g ato tt áram a* B és D , finom szigetelt drótból készült tekercsen m egy á t; e te k e rc se k egy-egy oszlopocskára, üveg-, kem ény papír-, kaucsukv a g y facsőre v a n n a k tolva s állandóan megerősítve. Ezek fölé A és C tek ercsek v an n ak a tartó-oszlopokon elhelyezve úgy, hogy v a g y 1/2 mm. távolság m aradjon az alsó és a felső tekercs között. E zek egyike szintén m indenkorra hozzáerősíthető az oszlophoz, de a m ásiknak finom c sav ar segélyével fel-alá m ozgathatónak kell m aradnia. M ind a 4 tek e rc s egyenlő n a g y s á g ú ; körülbelül 3 cm. belső, és ő 1^ cm. külső átm érővel és 1 cm. vastag ság g al. M ind e g y ik re v a g y 100 m éter finom szigetelt drót van felcsavarva. A k é t oszlop leg aláb b ij2 m éternyi táv o lság b an van egymástól, hogy tekercseik kölcsönös h a tá s a a kísérletet ne zavarja. A k é t felső tekercs, A és C egy — v a g y k é t — Bell-féle telefonon keresztül ú g y kötendő össze, h o g y a b e nnök indukált áramok a telefon teA

1 6 -ik

ábra. Indukcziós mérő.

kercsén ellentett irányban menjenek keresztül. A telefon mágnesrú d já ra nyilván ezen á ra m o k külöm bsége fog hatni. H a az indukczió az e gyik tekercsben n a g y o b b m int a m ásikban, a telefon h a n g o t a d ; az in te rru p to r hangját. M ár m ost a m ozgatható tekercs c savarán addig kell igazítani, m íg a h a n g teljesen el nem n é m ú l; s evvel az indukcziós mérő egyensúlyba van hozva, a kísérletre be állítva. A telefon h allg a tá sá b ó l tudjuk, h o g y az indukczió a k é t tek e rc sb e n teljesen egyenlő. K özelítsünk az e g y ik te k e rc sp á rh o z bárm ilyen fém darabot. A telefon azonnal megszólal, és pedig annál erősebben, m ennél jobban közeledik a fém. L e gerősebb a h a n g a k k o r, h a a fém a tek e rc se k tengelyében, a közöttök levő térn e k közepében van. H ajszálnyi v é k o n y ság ú fém drótnak kis d a ra b já t helyezve e térbe, a telefon azonnal erős h a ngzásba jő. * H ug hes m ik ro fo nt használt ez áram hullám zásba hozatalára.


AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ K É SZ Ü L É K E K R Ő L .

429

H ogy az eszköz ezen legérzékenyebb pontját ne kelljen soká keresni, két facsészével lehet azt ellátni. Ezek a tekercseket tartó csövekbe pontosan beillenek s olyan mélyek, h ogy fenekök az alsó és a felső tekercs között levő térbe esik. A vezetőket ezen csészébe helyezve, azok mindjárt az eszköz legérzékenyebb részébe jutnak. Ha az egyik csésze aljára pénzdarabot, pl. egy krajczárt teszünk, a telefon azonnal erősen m egszólal; de elhallgat, ha a másik csészébe is ugyanolyan pénzdarabot teszünk. Ezen másik pénzdarabnak azonban az előbbivel teljesen egyenlőnek kell lennie. K ét egészen újveretü, forgalomba még nem került krajczár elhallgattatja egymást, de kis karczolás a darabok egyikén elegendő arra, h ogy a telefon szóljon. Az indukcziós mérő azonban nemcsak azt kivánja, h ogy a két darab tömege legyen e g y e n lő ; még hőmérsékletüknek is m eg kell egyeznie. E lég az egyik krajczárt ujjunk közé fogni s ezáltal kissé megmelegíteni, és az egyensúly rögtön megbomlik és a telefon addig szól, míg a krajczár a másiknak hőmérsékletére le nem hül. Érzékeny ez az eszköz az iránt is, h ogy milyen bánásmódban részesült a beléje helyezett f é m : csavarás, hajlítás, összenyomás, szóval a molekuláris állapotban való minden változás befolyással van a fém magaviseletére az indukcziós mérővel szemben. A H ughes eszköze a belehelyezett fémek anyagi m inősége kö zött is tud külömbséget tenni. Valamennyi fém között a legerősebb hangot az ezüst ad ja; azután íg y következnek sorban a tö b b ie k : vörös réz, arany, vas, ólom, bismuth, áramvezető szén. D e nemcsak a hang erőssége által külömbözteti m eg az indukcziós mérő a fémeket, hanem m ég a hang színezete által is. Az ezüstnek itt is csengő hang felel m eg; az aczél hangja éles, a vasé pedig tompa. Mindezen jelenségek magyarázatát a mágnesi mezőről elmon dottakban találjuk. Fém et — s általában bármilyen vezetőt — helyezve a csészébe, az az illető tekercs mágnesi mezejébe kerül, tehát indukált áramok székhelyévé válik. Ezek az indukálóval ellen tett irányúak. Az indukált (felső) tekercs ezek indukáló hatásának is ki van most téve, mely az előbbivel ellentett irányú. A fém (veze tők) jelenléte tehát a mágnesi mező h atását a fe lső tekercsre kisebbíti. E hatás a fé m tömegével arányos. Továbbá a lemezekben indukált áramok intenzitása annál nagyobb, mennél nagyobb a lemez anyagának vezető képessége. A zok a vezetők tehát, m elyeknek vezető képességök nagyobb, az indukcziót nagyobb mértékben kisebbítik, mint a kisebb vezető képességű, nagy ellenállású fémek. A hang erőssége szerint rendezve a fémeket, az itt mondottakkal teljes m egegyezést látunk. A hőmérséklet-emelés, mint ismeretes, a vezető képességet csökkenti, s ezt az indukcziós mérő szépen ki is mutatja. Csavarás, húzás,


430


szóval minden mechanikai hatás, mely a vezető-képességre hat, ezen az úton is nyilványúl. H u g h e s ezen eszközéhez nagy reményeket köt. A testek molekuláris szerkezetének viszon yaitu akarja vele felderíteni és mun kájához hozza is fogott. Eddig kiválóan a vasra fordította figyelmét, de eddig csak olyan eredményeket ért el, m elyeket más úton is m egállapítottak. Több sikert mutat fel az eszköz gyakorlati alkalmazásában. N agyon czélszerüen használható az a tiszta fémek és a fémkeverékek vizsgálatában. Az angol pénzverő-hivatal már elfogadta az aranyés ezüstpénz ellenőrzésére. Az indukcziós mérő segélyével eldöntik, vájjon m eg van-e az egyes pénzdaraboknak a törvényileg megkivántató fémtartalmúk s vájjon e fém a megállapított keverési viszony nak megfelelően van-e ötvözve ? A hamisított, v agy csonkított pénzek felismerésében is igen hasznos szolgálatot tesz. E műveleteknél kö vetett eljárás a már mondottak után világos. Az a pénzdarab felel m eg a törvényes követelményeknek, mely a pontosan egyensúlyozott indukcziós mérő egyik csészéjébe helyezett hiteles példány szavát el hallgattatja. H u g h e s és C h a n d l e r R ó b e r t s , a hivatal igazgatójának tanúsága szerint, az indukcziós mérő olyan hiányokat képes hang által elárúlni, m elyek a legférzékenyebb súlymérők segélyével sem fedezhetők fel. Nem kevésbbé érzékeny ez az eszköz a keverés arányától való eltérések felismerésében. A mit a súlymérővel egyáltalában nem, s a chemiai elemzés útján csak hosszú fáradozás után lehet elvégezni, azt az indukcziós mérő néhány pillanat alatt eldönti, m ég pedig sokkal nagyobb pontossággal. H u g h e s, csak 3 Daniell-féle elemet használva, az idegen alkatrész ---részét volt képes felfedezni. Több elemmel a milliomodokig remélt juthatni. Az indukcziós mérő azonban nemcsak azt bírja kimutatni, hogy az összehasonlított darabok tömege és összetétele között külömbség van, hanem m ég a külömbség nagyságára is enged következtetni. E czélból a nem mozgatható indukált tekercs fölött fa-sínek között eltolhatólag eg y fém vonalzó van alkalmazva. A vonalzó 30—40 cm. hosszú, 2— 3 cm. széles; vastagsága azonban nem egyenletes, hanem lehetőleg gondosan ékalakban van vágva. Közepe táján a vastagság akkora, h ogy az indukcziót kisebbítő hatása a hiteles pénzdarabéval éppen m egegyezzék. D e ha kisebb vastagságú rész jut a tekercs fölé, a hatás is kisebb lesz, tehát csak a hiteles pénzdarabnál kisebb példányt hallgattat el. A vastagabb részeket tolva a tekercs fölé, a hitelesnél nagyobb pénzdarab szükséges az indukcziós mérő egyen


AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉ SZ Ü L É K E K R Ő L.

431

súlyának helyreállítására. A vonalzó osztályzattal is el van látva, melyen 1— 1 osztály vonal a pénzdarab fémtartalmának egy bizo nyos részével egyenlő eltérést jelent. Ennek értékét kísérleti úton könnyen meg lehet határoznni. A pontosan egyensúlyozott induk cziós mérő mozgó csészéjébe helyezett hiteles pénzdarabot a vonal zóval egyensúlyozzuk. Ez megtörténvén, a pénzdarabhoz még eg y kis darabot teszünk ugyanazon fémből, m elyből a pénz verve van. H o g y adatunk legyen, tegyük fel, h o g y ez a pénzdarab tömegének x/ioo részével egyenlő. Ez a túlsúly az egyensúlyt megbontja, a telefon m egszólal; a vonalzó vastagabb részét tolva a tekercs fölé, az egyensúlyt helyre állítjuk. T együk fel, hogy éppen 100 osztály részszel kellett azt eltolni, hogy a telefon elhallgasson. Ebből azt következtetjük, h ogy az osztályzat egy-egy vonalának megfelelő eltérés a hiteles fémtartalom része. Ezen adat természetesen csak addig érvényes, a míg ugyanazon battériát használjuk, m ely az osztályzat értékének megállapításánál volt alkalmazásban. Több elemből összeállított battéria az eszközt érzékenyebbé teheti, úgy hogy osztályzatának egysége az előbbinek 1I1 0 0 -vsl\ válik egyenlővé. Az indukcziós mérő tehát némileg súlymérőnek is használható ; tekintve azonban, h ogy a vezetők vezetőképessége mennyi mellékes körülménytől függ, ez irányú alkalmazásához vérmes rem ényeket nem köthetünk. Sok esetben a gépszerkesztés megköveteli, hogy egyes nagyobb fémdarabok (fémtáblák, fémtengelyek, rudak) lehetőleg egyenlete sen legyenek készítve. A felületen fellépő szabálytalanságokat, ér dességet, buborékok okozta likacsokat, könnyű felfedezni, de nem azokat, a melyek a fém belsejében vannak. Pedig azok sok esetben igen veszedelmesekké válhatnak a gépezetre, melynek ama darabok alkotó részét képezik. A z indukcziós mérő az ilyen hibákat könnyen megtalálja. T e gyük fel, hogy egy olyan fémtábla egyenletességének megvizsgálása forog szóban, a milyenekre az óriási nagyságú tükör-üvegeket k é szítő gyáraknak van szükségök. A megolvasztott üveganyagot a fémtáblára öntik, mely megreped, ha anyaga nem egyenletes. A vizsgálat megejtése czéljából az indukcziós mérő egyik tekercs párját a táblára fektetjük és a másik tekercspárral az egyensúlyt helyre állítjuk akár fémdarabok hozzáadásával, akár pedig az indu kált tekercs távolításával. Ez meglévén, a tábla felületén levő tekercset a felületen végig járatjuk. (Csak a tábla széleihez közel nem szabad m enni!) Ha valahol a tábla belsejében egyenetlenség, pl. üreg, vagy idegen alkatrész van, az egyensúly megbomlik s ezt a telefon azonnal elárulja. K özel a tábla széleihez más egyensúlyo


432

B A R T O N IE K GÉZA'

zás szükséges, mely addig érvényes, amíg a szélektől eg y távolság ban marad a felületen mozgatott tekercspár. A fém-tengelyek, rudak egyenletességének vizsgálatánál az egyik tekercspárnak a tengelyre tolhatónak kell lennie. Ez a már használatban levő tengelyek esetleges megcsavarodását is felfedezi. Mindezen alkalmazások azonban eddig inkább csak a beható vizsgálat stádiumában van n ak ; de valószínű, h ogy néhány év az indukcziós mérőnek e téren is nagyobb szerepet fog juttatni. H u g h e s eszközének feltalálása után nemsokára, a „talál m ányok és a szabadsági hazájából egy megrendítő esemény híre érkezett E urópába: a G a r f i e l d elnök ellen elkövetett me rényletnek a híre. Az orvosok a golyó helyét nem tudták, és a szokásos módon, késsel és szondával keresni nem merték. G. B e l l a g,°lyó kereséséről szóló értekezésének* bevezető soraiban a k ö vetkezőket mondja: „Önként felmerül a gondolat, hogy a tudo mánynak képesnek kell lennie a golyó-keresés kevésbbé barbár módját felfödözni. A többi között az az eszmém támadt, hogy a golyó, az elnök testéhez közelített drót-tekercs indukczió-mezejét módosítva, érezhető hatást létesíthet, és íg y annak székhelye fájda lom és veszély nélkül meghatározható ; hiszen ismeretes, hogy az indukczió az emberi testen keresztül is nyilvánulhat, anélkül hogy ez hatását érezné.“ A Hughes-féle indukcziós mérő működését ismerve, már tudunk módszert a golyó keresésére ! A lehetőleg érzékeny eszköz egyik tekercs-párját a testnek a sebhez közel eső részei felett ide-odamozgatjuk, a míg a kísérlet előtt egyensúlyozás által elnémított telefon m eg nem szólal. Ez azt jelenti, hogy az indukált tekercs közel van a golyóhoz. Gondosan m egkeresve a helyet, melyen a telefon hangja legerősebben hallható, tudjuk, h ogy a golyó a két tekercs tengelyének irányában fekszik. M ég csak a golyónak a test felületétől való távolságit kell ismerni. E végett a másik tekercs párhoz a testben levő golyónak a párját közelítjük mindaddig, míg a telefon újból el nem némul. Ennek a golyónak távolságát az indu kált tekercstől megmérve, a testbe fúródott golyó székhelyét egész pontosan megtudjuk. G. Bell azonban nem erre a módszerre gondolt, mikor szolgálatát G;arfield orvosainak felajánlotta. A keresést egészen máskép szer kesztett eszközzel akarta végezni. D e W ashingtonban érkezve már ott találta Hopkins levelét, ki a Hughes-féle eszközt hozta javaslatba. * Amer. Journ. of Science X X V . 22.


AZ E L E K T R O M O S H A LLÓ ÉS BESZÉLŐ K É S Z Ü L É K E K R Ő L .

433

A lkalm azás előtt kísérleteket k ellett tenni s ezek a Hughes-féle eszközre — s m ég néhány m ás rögtönözött módosításra* — nem -éppen kedvezően végződtek. A le g n a g y o b b távolság, m elyre ez az ólom golyót m egérezte, nem egészen 4 cm. volt, holott Bell ere d e ti eszköze néhány kisérlet u tán 7 cm. táv o lsá g b an levő golyót á ru lt el. Bell ezen eszköze a 17-ik á b rá b a n látható. E és F finom, szi g e te lt drótból készült te k e rc se k ; külső átm érőjük 10 cm., a belső 2-5 cm., v a sta g sá g u k pedig 1 cm. E-n keresztül erős g alv án b attériának / in terru p to r által m eg szakgatott áram a van vezetve. Az F tekercs drótjának végei telefonnal v an n ak összekötve. H a F-t E -re fektetjük, a telefon álta lá b a n erős h a n g o t ad. E han g azonban teljesen elnémúl, ha a k é t tekercs olyan viszonyos helyzetbe kerül, m int az á b rá n k b a n van feltüntetve. D e a legcsekélyebb elmozdulás « helyből, akárm elyik irányban, a telefont ism ét m egszólaltatja. Megszólal a telefon a k k o r is, ha a tekercsek fölé eső térbe, kü lö nösen pedig kerületeik metszési pontjain átm enő m erőleges síkba fém ek jutnak.

e

r

17-ik ábra. Bell golyókeresője.

Á b rá n k b a n e sík H -n m egy keresztül. Az eszköz m űködésének m ag y a rá za ta k ed v eért teg y ü k fel, hogy .E-ben az áram az óram utató m ozgásának irá n y á t követi. A tek ercsn ek födetlen része a folyam zárás pillanatában jF-nek m indkét felében felülről lefelé ta rtó á ra m o k a t indít. i?-nek födött része ellenben F m indkét felében felfelé menő á ra m o k a t indít a folyam zárás pillanatában, i^-ben teh á t négyféle áram ot különböztetünk m eg, m elyek közül 2— 2 egym ással ellentett. A lefelé irányuló áram ok összege a k k o r egyenlő a felfelé á ram lók összegével, h a a tekercsek á b rá n k b a n m egjelölt módon v an n ak e g y m ásra helyezve. H a a H-n átm enő síkba fém darabot (golyót) h o zunk, ebben is in d íttatn ak áram ok, m elyek F á ram aira visszahatván, azok egyensúlyát m egbontják s a telefon megszólal. V alam ennyi m egkisérlett kombináczió közül ez ad ta a legjobb eredm ényt. A * G. Bell igazgatása alatt egész kísérletező állom ás szerveződött, mely a telegráf útján e téren legtapasztaltabb tudósok — köztük H ughes — véleményét kérte az in d u k cziós tekercsek legczélszerűbb elhelyezésére vonatkozólag. T e rm é s z e ttu d o m á n y i K özlö ny. X V . k ö te t. 1883.

28


434


telefon megszólalt, ha az ólomgolyó F síkja fölött 9 cm.-nyi távol ságban volt, m ely távolság 13 cm.-re emelkedett, ha E tekercs végei nagy felületü kondenzátorral (G) köttettek össze. De mindamellett, hogy G. Bell alig 10 napi szakadatlan kísérle tezés után ilyen jó eszközt bírt összeállítani, tulajdonképeni czélját mégsem érte e l : nem bírta a Garfield testében levő golyónak a helyét megtalálni. K ísérletei közben a szó szoros értelmében a szerencsét lenség üldözéseinek volt kitéve. Kezdetben eszköze nem volt elég érzék en y; idegen helyen, idegen eszközökkel, idegen munkásokkal lassan ment a munka. Néhány nap alatt az eszköz mégis m eglett; több kísérletet tesz sebesült katonákon teljesen kielégítő sikerrel, de a beteg elnök ágya mellett az eszköz a szolgálatot teljesen fel mondja. A hibát később felfedezte — a zárlatban. Másnap újból készül a golyó kereséséhez; az eszköz már otthon nem működik. N agy fáradozás után a hibát megtalálta: az indukált tekercs mene tei közül néhány összeért s ez csaknem teljesen elvette az eszköz érzékenységét. A drót egy részét eltávolítani és mással kellett he lyettesíteni, a mi több napba került. Az erre következő kísérletben az eredmény negatív v o lt : a telefon nem jelentette, hogy a golyó a tekercsek érzékeny síkjába lépett volna, hanem a test — helye sebben az á g y — bizonyos helyén folytonos gyen ge hang volt hallható. B e l l és S u m m e r - T a i n t e r ennek okát nem bírták maguknak m egm agyarázni; fém nem volt közelben ; erről az orvosok biztosították. Másnap azonban kiderült, h ogy a lószőr-derekalj alatt még egy másik is volt — aczéldrótból. A Garfield halála után megejtett bonczolás kiderítette, hogy a golyó 13 cm.-nél mélyebben feküdt a testében; Bell eszköze tehát nem fedezhette fel. Mindamellett ez egy esetből nem szabad rosszat jósolni az esz köz jövőjére. Tökéletesítése bizonyára csak az idő kérdése s akkor az orvosi tudomány csakugyan leteheti a „barbár^ eszközöket, me lyeket a legtisztább emberi részvét adott munkásainak k e z é b e ; a telefon, e ncsodák csodájau a betegnek fájdalmát, az orvosnak pedig nehéz kötelessége teljesítését is enyhíteni fogja. Ba r t o n ie k G é z a .

A z első közleményemben a következő javítások teendők : a 370-ik lapon felülről a 2$-ik sorban „másodperczenként*4 kihagyandó és a 30-ik sorba 2tfüínnnnr teendő ; ugyanazon lap * jegyzetében „cm.-nyire“ helyett cm.-n yivel olvasandó.


435

XXVIII. A MADARAK SZERELME ÉS HÁZASÉLETE.* Sokan vannak még mai nap is, a I Feleljen meg erre az előadás fo kik az embert valami különös, a többi lyama. teremtmények közül szelleme és ér „Szerelem és házas élet.a E két zelmi világa által kimagasló lénynek jelentős szót használtam előadásom tartják. Ezek felfogása szerint az állat czím ében; e két szót, mely az ember csak „masinau, mely mozog, táplálko legmagasztosabb ideáljai között foglal zik és vetélytársával harczol a zsíros helyet, olyan nemes, olyan fennkölt fa la té rt; melynek szellemi élete, érzel értelemben, a milyenben azokat egyet mi világa, szabad akaratja nincs. len állatcsoport körében sem találjuk meg. Hanem azért én „a m adarak sze A ki így gondolkozik, az elfogult relméről és házas életéről “ mégis b á és Ítéletében csalódik. torkodom beszélni. Úgy gondolkozom, Az elfogulatlan, a ki egészséges hogy amig az emberi társadalomban szemléletből ismeri magát és az állato az em berek bűnös szerelméről, hamis kat : éppen az ellenkező Ítéletre jut. érzelméről, boldogtalan házasságáról, Látja a teremtmények fokozatos sorát, aljas érdekhajhászatáról beszélhetünk: látja a szellemi élet fokozatos tökéle tességét a legalsóbbrendű állattól fel jogosan és bízvást szólhatok én a ma darak igaz szerelméről, mocsoktalan egész a sorozat legmagasabb fokán álló érzelmeiről és boldog házaséletéről. emberig. Amaz az embernek az álla A madár életfolyását az évszakok tokhoz való hasonlatosságát mindenben szabják meg. Tavaszkor virul a termé tá g a d ja ; szemet huny a legkirívóbb szet : virulnak, örülnek az életnek ők azonosság előtt és mereven utasít viszis; nyáron érik a gyüm ölcs: gyümöl sza minden közösséget, mely „emberi csöt hoz az ő családfájok i s ; télen méltóságát" lealázza : emez emelkedett sivár, lombtalan az erdő, puszta a mező : lélekkel és önérzetes büszkeséggel te sanyarú, kietlen akk or az ő életök is. kint végig azon a sorozaton, melynek Amint szakaszosan váltakoznak e külső ő maga, az ember, a legtökéletesebb körülmények, éppen olyan törvénysze tagja, a legkiválóbb alakja. rűséggel ismétlődnek a madárélet moz Mai előadásom eme viszony meg zanatai is. világítását czélozza ; tolmácsolni, talán A természet gondoskodik gyerm e bebizonyítani szándékozik, hogy az ál keiről ; megad nekik mindent, a mire latok szellemi, kivált pedig érzelmi szükségök van. Sokszor ínséggel fenye világa semmivel sem áll alantabb az geti ugyan őket, de szabadságukat és emberénél. E rre a czélra ez alkalommal ak aratukat e törvényszerűség határain a m adarakat választom összehasonlító belül a legkevésbbé sem korlátozza. például. „Szabad vagyok, mint a m a d á r !“ ki Em ber és m a d á r! kiált fel, a kit kötelék, viszonyosság Mennyire külömböző, mennyire tá sehova nem bilincsel. vol álló lé n y e k ! Mekkora mélység, O h ! a madár szabadságát csak mekkora hézag tátong k ö zö ttü k ! És ugyan megirigyelheti az e m b e r! igazán ne volna hid, mely ezt áthidalná ? És a madár igyekszik is e szabad — ne volna lánczszem, mely őket össze ságát felhasználni; siet élni, őrülni, sze fűzné ? — ne volna valami, a mi kimu retni ; a szerelmet élvezni, úgy, mint tatná, hogy a madárban is van egy kis egyetlen más állat sem. Még a gyer emberi ? ! mekruha pelyhe takarja a fiatal madár testét, már külömbséget tesz az ivarok * A . B r e h m harmadik előadásaközött. A kis gúnárban, alig hogy felcseperedik, már felébred férfiusáBudapesten, 1883. márczius 10-ik én. 28*


436

A M A D A R A K S Z E R E L M E ÉS H Á Z A S É L E T E .

gának é rz e te ; szerelemre gerjed, hév vel udvarol testvéreinek és kérőbe megy — az anyjához, vagy más, nála sokkal idősebb tojóhoz. Az újdonsült gavallér első szerelmi kalandja rendesen avval végződik, hogy a tisztes asszonyságok ridegen vissza utasítják. Hanem az önérzetes ifjú annál tüzesebben, annál nagyobb hévvel foly tatja udvarlását — sikertelenül. Más női teremtmény megirigyelné az ilyen fia tal, teljes erejében levő u d v arló t; de a madárhölgyek között az „ifiu ú r “ egy cseppet sem kapós ; sőt nemcsak hogy nem kapós, de egyáltalában sen kinek sem k e ll! Még az ifjú hajadonok, a „bakfislik4* is idősebb, tapasztaltabb férj után néznek. Ennek is megvan a maga oka. Először is a m adarak között sokkal több a gunár mint a tojó, azért a höl gyeknek van miben válogatniok ; az után annak a közmondásnak, hogy n Al tér schützt vor T horheit nicht“ a ma darak társadalmában nincs jelentősége, mert az idősebb hímek általában sok kal szerelmesebbek, sokkal tüzesebbek, azonfelül tapasztaltabbak és sok te kintetben többet érnek, mint a fiatalok. Eszelős volna az a madárhölgy, a ki éretlen, csacsogó ficzkóval kötne há zasságot, mikor a kipróbált, megedzett férfiakban is v á lo g a th a t! A kifejlett hí mek szebbek, megnyerőbbek és tetsze tősebbek is, mint a gyermekruhából alig kivetkezett suhanczok. A tollazat dísze csak az idős hímeknél fejlődik ki egész szép ség b en ; csak ezeknek van meg az a kitüntetésük, a mit még a száraz tudomány is „nászruhá“-nak ne vez. A nászruhát a kisebb m adarak már a második évben felöltik, de né melyek csak sok év múlva kapják meg. A sasok, a keselyűk 10— 15 eszten deig is kószálnak, barangolnak a nagy világban, míg a nászruhát magukra ölthetik és, e jelvény alapján, mint vi láglátott, tapasztalt férfiak, számot tarthatnak a házas élet édenére, remél hetik, hogy valamely fiatal hölgy ke gyeit megnyerik.

A hol bővében vannak a férfiaknak, ott természetesen minden hölgy szert tehet egy-egy teljes erejében levő ko moly férjre, de — sajnos — éppen ezen oknál fogva, nem mindegyik hím nek jut ki a feleség. Hanem agglegény mindamellett egy sem akar m a ra d n i; az önkéntes agg legénység a madár-társadalomban is meretlen ; ott valamennyi igyekszik fe leségre szert tenni. Persze sikertelenül; mert nincs ! Mi tevők legyenek hát az ilyen agglegénységre kárhoztatott egyének? Nyakukba veszik a világot és kó borolnak, kószálnak erdőn, berken keresztül, remélve, hogy talán csak mégis akad párjok valahol a nagy vi lágon. Amíg párja nincs, otthona sincs. Mert a madarak társadalmában a nő az élet középpontja; a hol a nő van, ott leli a madár az otthonát csak. Azért jár, vándorol hölgye után a hím és ke resi messze földeken. Ha a fészkelő madár hímjét lelövik, a tojónak a kó borló agglegények közül rögtön akad párja. Ha ellenben a férj veszti el a feleségét, neki járni, fáradozni kell új pár után, és a szerencse gyermeke, ha szert tehet rá. Úgy van biz’ a, hogy a nő a mada rak között is szerencsésebb. Onneplik, körülrajongják az udvarlók seregesen. Es a madár-üdvarlóknak még az a jó tulajdonságuk is megvan, hogy egyikök sem v á lo g ató s; kapva kapnak minden hölgyön, a milyet éppen talá ln a k ; nem nézik, fiatal-e, v é n -e ; nekik mindegyik jó, szép és kecses, csak nő leg y e n ; udvarolnak, szépelegnek, énekelnek és minden jó tulajdonságaikat igyekeznek előtte kitárni, hogy szivét meghódítsák; szerelmüktől egész mámorba esnek és megfeledkeznek az ételről, meg az ital ról; szemükre nem jön álom ; énekel nek, dalolnak, csattognak, sírnak, zo kognak, a mint érzelmeik árja köve teli ; nászruhájok díszét majd erről, majd arról az oldalról bontogatják, min den kitelhető módon mutogatják, hogy választottjokat megnyerjék.


A M A D A R A K SZERELM E ÉS H ÁZASÉLETE.

És mennyit mond az a madárdal, és mennyi értelem van abban a sze relmi ének b en ! Szerelmi vallomás az, tele k öltészettel; kifejezése a szerelmi vágynak, az érzelmek árjának ! Hall gassák csak meg a fülemüle énekét: szava miként hajlong, dala miként ömleng, éneke miként emelkedik, vagy száll alá, miként erősödik, vagy gyen gül, majd siralmassá, majd panaszossá válik, majd meg örömmel teli ujjongásba csap át a szerint, a mint ke belében az érzelmek tengere viha rosan zajlik, vagy csendes hullám zásban van. — A ki azt mondja, hogy a madárdalban nincs igazi érzelem, nincs b e n ső ség ; hogy a madár csak ösztönből, kényszerűségből, vagy szo kásból, érzés nélkül dalol: az sohasem bírta, vagy sohasem akarta megérteni a madarak énekét. Hiszen akkor a fü lemüle bájos éneke, meg az égfelé re peső pacsirta gyönyörűséges dala is csak a kintorna gépies, hideg sz a v a ! Hiszen akkor lehetetlen volna, hogy egyik szebben, bájosabban énekelne mint a m á sik ; lehetetlen volna, hogy az idősebbek jobb dalosok volnának mint a fiatalok. Pedig minden mada rász tudja, hogy egyazon faj egyénei között is vannak jó és kevésbbé jó da losok. És tudja, érti ezt a madárhölgy i s ; mert a tapasztalás bizonyítja, hogy férjéül mindig a legszebben, a legki tartóbban daloló kérőt választja. Igen; minden dalos versenyre kél a vetélytá rsa k k a l; mindegyik túlszárnyalni, le győzni igyekszik a másikat a dal szép ségében, hogy ő legyen a sok hivatalos között a választott. Természetes, hogy dallal csak a jó énekesek igyekeznek szíveket hódítani. Mások másféle módokhoz folyamod nak, hogy hölgyük tetszését megnyer jék. A jó repülők a magasban, az úszók a vizen, a földön járók a földön udva rolnak a legkülönfélébb módokon. A sasok, a levegőnek ez urai, a re pülés mesterfogásainak legmerészebb mutatványaival remekelnek a magas ban : villámként suhannak el a hölgy

43 7

szeme e lő tt; majd alá, majd fölé k e rülnék, majd rohamosan, majd lenge dezve repülnek, forognak, kanyarog nak körülötte, avagy örvényeinek azok kal a játszi szárnylegyintésekkel, me lyeket mi is megbámulunk. íg y udvarolnak az ölyvek is. A gú nár alárepül a nyugodtan keringő tojó alá, azután függőlegesen rohan fel vá lasztottja szeme előtt a magasba, hogy a következő perczben örömrivalgással hulljon elébe és felgerjeszsze szivében a viszontszerelem érzetét. Az afrikai suta ölyü (Helotarsus ecaudatus) Szudán ormai fölött igazi bűvös játékot üz szerelmi mámorában a lev egőben: úszik, repül, kering, b u k dácsol, forog, alázuhan, meg felröppen, mintha csak ki akarná gúnyolni a n e hézkedés tö rvén yét; felemelkedik m a gasra, szárnyait hátára veti, úgy lebeg a leve g ő b e n ; azután zuhan le, mintha szárnyát szegte volna, mintha valami élettelen kődarab volna. Egyszerre csak megzörren valam i: az udvarló összeveri a két szárnyát, hogy a levegő csak úgy zúg-búg bele, és örömtől, szerelemtől ittasan közeledik válasz tottja felé. így já r a kedvébe szíve bálványának az afrikai suta ölyü. És valamennyi talál útat, módot a női szívekhez közelebb juthatni. A szerelmes fecske odaül a párja oldala mellé és cseveg, csicsereg, csa csog neki m indenfélét; sokat, szépet beszédes ajakkal, a mint kis szíve su gallja. Érzelmeinek hevében, mikor már csordultig van a kebele, felreppen, egyet kerül a levegőben, dalol* dalol, azután kecses kanyarulattal megint visszaszáll, hogy dalának utolsó, leg édesebb szavait szépen a fülébe mondja kedvesének. Bájosan, váltig turbékolva udvarol, szépeleg a gunár galamb is, miként azt a háztetőn, vagy a galambdúcz eresze alatt minden nap láthátják. A gyurgyalag (Merops apiaster), az Al-Duna vidékének ez ékes ruhájú szárnyasa, órák hosszáig üldögél pár jával az ágon, némán, szótlanúl; mert


43 «


hiszen az ő szava nem bájoló. A sok szó helyett odasimúl, odaszorúl a mát kája oldalához egész bennső melegség gel és érzelmeinek világa csak a sze mében csillog. Majd felrebben, tovaszáll, a távolból édes, sóvár tekintetet vet vissza az ágon ülő tojóra, mely elmerülve férje bájaiban, biztató né zéssel követi minden mozdulatját. És a megigézett vőlegény a következő perczben már ismét ott ül, ottenyeleg, ott súg-búg a párja oldalán. A feleségszerzés nehéz feladatában még a táncz, a délczeg lejtés művésze téhez is hozzáfolyamodnak a házasu landók, különösen a földön tartózkodó tyúkfélék. Még a gazdasági udvarok hetyke legénye, a peczkes kakas is olyan kaczkiásan forog, pereg, mikor udvarló kedvében van, hogy akárkinek is díszére v á ln é k ; pedig ő máf rég ki vetkezett a vadon élő ősök szokásaiból és olyan bővében van a tyúkoknak, hogy csakugyan nincs szüksége a k ü lönös udvarlásra. A bullogó pulykakakas, mikor ke rekre nyitott farktollaival, kékbe, vö rösbe játszó lefüggő orrával idegesen lépked és kotorja szárnyával a fö ld e t: már kifejezőbb alakja a mámoros sze relemnek. Mennyi sokat mond, milyen ékesen udvarol a pávakakas az ő tyúkjának, mikor kerekre nyitva gyönyörű farktollait, jobbra, balra forog előtte, ragyogtatja, terjenged, fölé borítja ara nyos sátorát, mint valami keleti királyné fölé az ünnepi m ennyezetet! H át még a fajdok, kivált a süket fa jd o k ! Ezek olyan tánczot járnak tyúkjaik élőtt, olyan lelki állapotban, hogy megfeledkeznek önmagukról, meg saját életökről. De hát nekik is hatniok kell a női szívekre! Az ő bizarr tánczuknak is az a czélja, mint az ékes pávatollak ragyogtatásának. Még elragadóbb azonban a szarvas-fáczán táncza a Himalájában. A szarv as-fáczán (Ceriornis satyra) a Himalája keleti részén honos és egyike a legdíszesebb fáczánoknak.

I Nevét onnan kapta, hogy szeme mögött a csupasz bőr kis szarv-alakú, belül i üres, rendesen petyhüdten lelógó, rán| czos nyúlványkát képez. Lecsüngő | húsos szakálla is van, mint a mi k a kasunknak. I Ez a díszes fáczánkakas a legpom pásabb tánczczal udvarol egyszerű köntösben járó tyúkjának. Már mészsziről áhítattal, édes szóval közeledik fe lé ; megáll előtte, meghajtja magát, mintha mélázna ; azután nekiiramodik, kecsesen körültánczolja, többször kö rülfutja, végre ismét megáll előtte és újra meghajtja magát. Üdvözlő bolintgatásai most ismétlődnek és m eggyor sulnak ; szarvacskái növekednek, fel merednek, szakálla megnyúlik, ragyog, ég, duzzad a vértől, a mint érzelmeinek hullámai magasabbra és magasabbra csapkodnak. Szárnyát kiterjeszti, far kát kerekre nyitja, fúj, liheg, szuszog és hevesen kotorja szárnyával a földet; szemei becsukódnak, tolla felborzolódik ; megáll, megmered, mintha el volna bű v ö lv e ; kékszínű szarvacskái egye nesen felmerednek, mintha rideg türkiszből volnának; szakállának búza virág színe elsötétül, majd ismét égszín kékben, majd tüzes vérpiros színben tündöklik és annyira megduzzad, hogy az arczát egészen elfedi. Kápráztató jelenség! P á r pillanat múlva újra elj kezd fújni, lábával kaparni, szárnyáí val kotorni, c s a tto g n i; majd felrepül valami ágra, reszket, azután leugrik, vad futásban rohan a tyúk felé és hir telen megállva, egész olimpusi díszben jelenik meg előtte, mint Jupiter Szemeié előtt. Felborzolt tolla most egyszerre elkezd simulni, merev szarvacskái m eg lazulnak, lekonyúlnak és lassan a | tollak mögé rejtőznek, duzzadt szakálla j ránczos bőrkarélylyá zsugorodik, szó j val, eltűnik minden dísze, vége a leány ! kérő táncz — első figurájának, hogy i nemsokára még nagyobb hévvel, még ! czifrábban ismétlődjék. A barázdabillegteto (Motacilla alba) ; is szerelmi tánczot jár tavaszkor kis j asszonykája előtt, b ár egész évén át j



sem távozik oldala mellől. Megleshet jük április havában, milyen megnyerő, milyen választékos mozdulatokkal járkel körülötte a háztetőn, hogy követi minden rövidke felröppenésében, és milyen bensőséggel csevegi el neki szerelmi dalát. Majd megáll előtte, meghajtja a fejét, kiterjeszti a szárnyait és hosszú farktollait, remeg felindulá sában és úgy eltipeg-topog körülte, hogy maga az ember is beleszeret e kedves madárkába. Egy brazíliai madár, a Rupicola crocea hímjei igazi „látványos versenytánczot“ rendeznek hölgyeik előtt. A hegyek sziklás vidékein, bokrok körnjêzte magányos helyein gyűlnek öszsze a nagy versenyre, mint egykor a daliák az ünnepi tornára. A társaság, melyet hímek is, de legnagyobbrészt tojók képeznek, a bokrokon helyez kednek el környöskörül, mint va lami amfiteátrumban, hogy a közé pen, a szikla nyilt terén megjelenő hőst szemlélhessék. A házasulandó madár, narancsszínű dísz-köntösében lép ki a porondra, és körültekintve a kritikus, nagyobbrészt válogatós hölgyekből álló publikumon, a legsajátszerűbb mozdulatokkal, a legkü lönösebb lépésekben járja keresztűlkasul a sz in té rt: félig kiterjesztve szár nyait, hamiskásan mutogatja ruházata é k e it; fejét jobbra, balra hányja, v e t i ; lábával kotorja a kemény sziklát; ugrál sebesebb, majd lassúbb tempó ban, hevesen vagy an d a lg ó n ; fark tollait kerekre nyitja, szépeleg és is mét sétál, lépdegél, futkos minden irányban a szikla-lapon, míg végre el fárad, és sajátszerfien felkiáltva, a leg közelebbi ágra száll. Alig hagyta ez el a színkört, már egy másik dalia jön a nyomába, hogy versenyre kel jen a bájos aráért, feltüntetve a sa ját bájait és tánczbeli ügyességét, míg ki nem fárad. íg y versenyez azután a harmadik, a negyedik és a többi is. A hölgyek az egész játékot türelemmel nézik végig és a hozzájok szálló fáradt tánczosokat legfeljebb

439

olcsó tetszés-nyilvánitásukkal jutal mazzák. A (lárvák, ezek a hosszú-lábú uraságok, úgy ugrándoznak, olyan remek tánczot járnak arájok előtt, hogy a legünnepeltebb ballett-mesternek is becsületére válnék. Még a hatalmas kondor-keselyű, a grif-m adár sem restell menyasszonya előtt tánczra p e rd ü ln i; persze olyan komolysággal, a mint az egy kondor keselyű méltóságához illik. Es vájjon mit szól a szerelem e nyilatkozataira az imádott hölgy ? Semmit. Alig méltatja az udvarló égész erőködését egy te k in te té re ; egykedvű, rideg, majdnem érzéketlen minden szépelgés iránt. Hanem — mondjuk meg az igazat — ez csak tet tetés. A madárhölgynek is „hamis a zúzája“. Alattomban titkos pillantá sokkal kiséri ő az udvarlók minden mozdulatát és mesterkélt nyugalmában annál mélyebb tekintettel kémleli a kérők jó és rósz tulajdonságait. A madárhölgyek függetlenül, tel jesen szabad elhatározással, saját itéletök szava szerint választják meg a v ő legényt: azért, női beesőknek teljes tudatában, ugyancsak engednek ma guknak időt a választásra. A férj meg választásában ugyanis törvény, egy hatalmas törvény vezérli őket, mely a nemzedékek életrevalóságát, tökélete sedését biztosítja : a sok udvarló közül mindig a legtökéletesebbet, az ő itéletök szerint a legszebbet, a legerő sebbet választják. Minthogy azonban sok az udvarló, a választás nehéz. Az egykedvűség jó köpönyeg : az udvarlók erényeit mély tekintettel le het alóla szemlélni, bírálni és latol gatni. Azonfelül a látszólagos mellőzés nagy mértékben fokozza az udvarlók hevét, azért mindjobban és jobban igye keznek kifejteni képességeiket. Minél kevésbbé veszi őket figyelembe, minél ridegebb irántuk a hölgy, annál m aga sabb lángra lobban a kigyúló érzelem, annál kifejezőbb formát ölt az udvar


440


lás. És milyen szívtelen számítással használja e fegyverét a.kaján asszony! — Alig közeledik felé egyik a mármár kivívott pálmáért, azonnal sarkán fordul és otthagyja a fa k é p n é l! H a h ! ez az elfutás, ez a csalóka menekülés csak olaj a tűzre, gyújtó szikra az ér zelmek puskaporos aknájába. Utána rohan, utána bolondul az egész udvarló s e r e g ; követi tüskén, b o k r o n ; nem eszik, nem iszik, nem alszik b e h a tá sá nak vágya m ia tt! A vetélytársakban felébred az irigység, a szerelemféltés réme és a leggyávább is bátorrá, a legfélenkebb is merészszé válik ; kész a harczra, kész a küzdelemre utolsó csepp véréig. így keletkeznek azután azok az elkeseredett harczok, melyek sok deli leventének vérébe, sőt életébe is kerül nek. Ha önök tavaszkor két verebet, vagy más madarat verekedni látnak, biztosak lehetnek, hogy azok hímek, párbajt vívó vetélytársak. A sasok a levegőben kelnek via dalra. Fönn kanyarog, örvényei a két hatalmas madár és lesi a pillanatot, a melyben egymásra ronthat. Egyik tá madó, másik védő mozdulatokkal ke ring, kerülgeti egymást, mintha mind egyikük félne a harcz vészes kimene telétől. Végre egymásra csapnak, mint a rohanó szélvész; a szárnyuk csat tog, a tollúk pereg, a körmeik mé lyen vágódnak egymás testébe, és egygyé gomolyodnak és kalimpálva zuhanak le a magasból a földre. Most enged a köröm és a két vetélytárs pár pillanat múlva újra a levegőben van — és újra harczol, míg az egyik győzedel mes nem lesz és a legyőzöttet el nem űzi a menyasszony területéről. Hanem azért még mindig nem övé a babér! Más vidékről is érkeznek daliák, kik az asszony birhatásáért síkra szállni k észek; sokszor tíz, tizenkettő is so rompóba lép egy hölgyért. Csak azé a babér, a ki valamennyit leg y ő zte! A vízi madarak a vizen küzdenek a menyasszonyért éppen olyan hévvel, de nem olyan lovagi szépséggel, mint

a sasok a levegőben. A szerelmes ká~ csér, a berzenkedő gunár, a büszke hattyú egyformán küzd menyasszonyá ért : a vetélytársat megragadja a feje búbján, a nyakán és a víz alá igyek szik buktatni, vagy pedig szárnyaikkal verik véresre egymást. Szóval minden madár küzd, és ha a szükség úgy kívánja, vért ont ésgyilkol is hölgye bírásáért. A hölgy e harczokat is egyked vűen, hideg részvétlenséggel nézi; de csak látszólag. A harcz vége nagyon is érdekli ő t ; mert a győztesben látja mátkáját, élete párját. Mikor a diadal mas hős győzedelmi babérjával felé közeledik, nem fut, nem menekül többé e lő le ; merev közömbössége vonzó szívességgé, rideg tartózkodása meleg szerelemmé változik; kedves, gyön géd, bizalmas lesz ir á n ta ; udvarlá sát szívesen fogadja és szíve érzel meit most már egészen kitárja, szaba don nyilatkoztatja. Nincs elragadóbb valami, mint az ilyen friss mátka-pár. Boldogság súgárzik szemökből, meg elégedés, szerelem minden mozdulatuk ból. Még az énekök is bájosabb ; az őrömtől, a gyönyörtől ragyogóbb, emelkedettebb és bizonyos ünnepi bensőség ömlik el minden szaván. Min tái ők a házaspárnak : a félreértés, a szóváltás, a duzzogás, avagy az összezörrenés és a tarka szeszély felhői soha sem zavarják meg az ő boldogságuk tiszta kék e g é t ; egy akarat — termé szetesen a női — vezeti őket minden tettökben. Bejárják,beröpködik együtt a berket, az erdőt és együtt keresik ki a családi hajlék felépítésére alkalmas helyet. így kezdődik a madár há^.asélete és így tart „holtomiglan, holtodiglan“ ; így tart örökké. — A madár-hitestársak szerelme soha sem hamvad e l ; Ők egyformán szeretik egymást, akár mennyire megvénülnek. Minden tavasz új ruhát hoz nekik és friss dalt fakaszt a hímek ajkain; és az új ruhába, a felzendülő friss dalba beleszeret a tojó minden tavaszszal, újra, meg újra a késő öreg



ségig* — Oh, a madár-házasélet min tája a házas életnek ! A párokat csak a halál választja el. A ház tetejére évek során ugyanaz a gólya-pár, az eresze alá ugyanaz a fecske-pár tér vissza. A gólya-párok nemcsak vándor-útjok ban, de még Afrika tavainál is együtt maradnak. Ha valaki Afrikában egy más mellett halászgató két gólyát lelő, biztos lehet, hogy férjet és feleséget ejtett el fegyvere. A galambok örök hűségét, egymás iránti gyöngéd szeretetét mindenki ismeri. Még állhatatosabbak, még gyöngédebbek egymás iránt a papagájok, melyek órákig el pepecselnek, elenyelegnek egym ással; simogatják, czirogatják e g y m á st; tol lászkodnak, csókolódznak soha ki nem fogyó szerelemmel. A papagáj-férjek különösen mintái a hűségnek. Különben más férjek is becsületére válnak a férfinemnek: nemcsak az enyelgésben, hanem a munkában, a családi terhek viselésében is osztoznak hitestársukkal. Ráülnek a tojásra és buzgón költenek, pedig nem természe tük a d a jk a sá g ; enni valót hordanak a kicsinyeknek és étetik a feleségöket is, ha a szükség úgy kívánja; szóval, minden terhet elfogadnak, mindenben, még a nyomorban és fájdalomban is osztoznak életök párjával. Afrikában, Nubia déli részén, egy* tó partján, melyet a Nilus áradása töl tött volt meg vízzel, két gólyát láttam szomorúan, mélán sétálgatva, olyan időtájban, mikor a többiek vidám nászünnepöket ülték Európában. Szomorú volt, bús volt mindakettő. Vájjon mi tarthatta vissza vándorútoktól ? — Lelövettem őket. És a rejtély meg volt fejtve; kiderült, hogy az a két gólya férj és feleség volt, hogy a tojó nak a szárnya el volt törve, azért nem kelhetett útra a többi boldogokkal, és a férje meghozta neki azt az áldozatot, hogy lemondott a hazájába való viszszavándorlásról és mellette maradt ápolónak, vigasztalónak. Németországban is láttak már olyan elmaradott gólyapárt, melynek a gyön

441

gébb fele volt csak akadályozva az el költözésben. De a hűséges férj ott ma radt beteg felesége m e llett; vele kín lódott, vele didergett a hid eg b en ; vele szenvedett éhséget és szomjúságot, és annyira jutott, hogy feleségével együtt házról-házra járva, koldulással volt kénytelen eledelét könyörögni — az emberektől. Ennyire megy a madarak házassági' h ű sé g e ! Vannak azonban kivételek is. Ólál kodó agglegények, a ház körül settengő fiatal gavallérok mindig akad nak, a kik a szent/rigynek megbomlá sára szívesen nyújtanak alkalm at; mindig akadnak csábítók, kiknek édes szava a „gyöngébb nemet “ letéri ti az erény ösvényéről és a csapodár-életre tereli. A sas-hölgy azonnal kész új frigyre lépni, mihelyt mátkájánál erő sebbet, tökéletesebbet lát maga felé közeledni. — A fülemüle-asszonyka se jobb a Diákné vásznánál, ha kiválóbb énekest hall mint a férje-ura.— És sok, sok példát lehetne felhozni annak az illusztrálására, hogy „az asszony“ a madárvilágban is „ in g a ta g ; álnok és csalfa lény; megbánja holnap, mit ma igér.“ Mindamellett nagyot hibáznának önök, ha e miatt rtkövet dobnának a madár-hölgyekre. Ok csak annak a törvénynek a hatalma alatt állanak, melynek neve „természeti kiválásu, és csak ennek hódolnak, mikor tökélete sebb, erősebb, derekabb férjnek adják a szivöket. A ki helyre-legény a dalban, a viaskodásban, annak sarjadéka is meg állja majdan a sarat a létért való küzde lemben. Azután szemökre lo b b a n h a tunk ilyen dolgokat a madár-férjeknek is ; azok — megsúghatom önöknek — még külömb dolgokat is művelnek. A gunár-galamb egyszerűen, minden csá bitó alkalom nélkül ott hagyja a fészken ülő tojót, és idegen hölgyekkel turbékol. A kácsér csak egyet gondol, és otthagyja a tojáson ülő hölgyét és vidá man mulat más kacsákkal a tó tükrén ; sőt, ha jó kedve van, még azt is megteszi,


442


hogy többé vissza se tér élete párjá hoz. A foglyok is ilyen csapodárok ; Spanyolországban a vadászat egy kü lönös módja van a fogoly-férjek hűt lenségére alapítva. A spanyol egyike a legnyomorultabb vadászoknak; neki minden eszköz jó, a mi prédához juttatja. Tavaszkor kiviszi magával a szelídített fogoly kakast, a „reclam o“-t, melynek szava ilyenkor kihívó harczi jel a szerelmes fogoly-kakas fülében. Es melyik fogoly-kakas nem szerelmes tavaszkor ? -— Azért a kihívást, a melyik csak hallja, mind elfogadja és siet a vetélytárssal szembeszállani. A vadász persze lesben áll és egymásután lövöldözi el a szerelmes kakasokat. A 7?reclamo“ szavának azonban csak április végéig iran é r té k e ; ekkoráig már minden va lamire való kakasnak megvan a maga felesége. Az élelmes spanyol most egy szelíd fogoly-tyúkot visz ki a kalitká ban. És ennek a csalogató szavára ismét elősompolyognak a kakasok ; még pe dig nemcsak az agglegények, hanem — és ez a bökkenő — a tisztességes családapák is, kiknek a feleségük ott hon üldögél a tojáson és nincs ideje a férjem-uram görbe útjait vizsgálgatni. De meg is kapja büntetését a hűtlen ; a biztos halál vár rá a tiltott szerelem ölén. — Ez az oka, hogy annyi sok fogoly-anya özvegyen vezetgeti serdülő fiait. A kakuk fogalmai a házaséletről még lazábbak ; és egyik fél sem vet het a másiknak szemére semmit. Miként a kakuk-hölgy nem törődik a tojásai sorsával, úgy mit sem gondol a kakukférj a feleségével; sőt neki felesége sincs, mert nem csak egy hölgygyei lép házassági frigyre, hanem tö b b e l; annyival, a hány keze ügyébe kerül. A hím kakuk tizenkilencz, a tojó egy hija hú sz : a tojó annyi legénynek az ud varlását fogadja, a mennyi megláto gatja, a hím meg annyi tojónak udva rol, a hányat talál. Ezeknek már igen hiányos fogalmaik vannak a házassági frig y rő l; ezek már-

már azon, vagy talán ugyanazon a szín vonalon állnak, mint a soknejűségben élő tyúkok. Ezek között a házassági kötelék igen-igen la z a ; némelyeknél valóságos törvénytelenség, egész anar chia uralkodik. Ez különben éppen úgy sokférjűség mint soknejűség ; mert a tyú kok éppen úgy megadják magukat más kakasoknak, mint a kakasok mindenkor készek saját háremükön kívül is paráz nálkodni. Mi lehet ennek a madáréletből anynyira kirívó jelenségnek az oka, nem tudjuk ; magyarázzák, fejtegetik sok féleképen, de igazi okát még sem is merik. Annyi bizonyos, hogy ez a laza házassági viszony csak kivétel az á l talános törvény a ló l; mert a madarak házassága általában szoros frigy, mely örök időkre köttetik és örök időkig tart. Sok-sok madárról tudjuk, hogy párjának elvesztését túl nem éli, hogy meghal utána búbánatában ! Az ilyen hűség m agasztos! És nincs teremt mény, mely a madarakat ebben csak meg is közelítené. Az Özvegyi gyász azonban nem mind a két nemnél nyilvánúl egyforma mélységgel. Ha a hím vész el, a tojó nem igen búslakodik a férje után és mihamar, még ugyanabban az órában férjhez megy. Erfurttól nem messze, egy nemesi jószág épületén emberemlékezet óta volt egy gólyafészek, melyben évek során át ugyanaz a gólyapár költött. A fészeknek sok irigye volt és a hímek között minden tavaszon elke seredett harcz folyt érette. Egy ta vaszon egy különösen merész és ki tartó hím gólya került a vidékre, mely a régi fészek ősi birtokosát még akkor is zaklatta, mikor a felesége már tojá son ült. A derék családapa azonban mindig résen állt és meg tudta védel mezni családi szentélyét a gaz tolako dótól. E gy ízben, kifáradva az örökös harczban, ott pihent fél-lábon, szárnya alá dugott fejjel a fészke szélén. Az idegen gólya felhasználja e pillanatot,


A M A D A D A K SZERF.LM E É S H Á Z A S É L E T E .

\ felrepül magasra, és a magasból olyan erővel csap rá, hogy hegyes csőrével keresztűldöfi. A nemes férj halva gu rult le a háztetőről a földre. És az özvegy asszony ? ........... Bizonynyal szörnyüködve kergette el* magától fér jének g y ilk o sá t! Igen, azonnal — házastársul fogadta és folytatta a köl tést, mintha semmi sem történt volna. Ezt megteszik más madárhölgyek is. Ha a tojó oldala mellől 10— 15 férjet lövünk le egymásután, 10— 15 új férjet választ még azon a napon. Másként nyilatkozik a férjek gyásza, ha feleségöket vesztik el. Ezek rep kednek, siránkoznak, zokognak és min denfelé keresik, hívják, szólítgatják el vesztett p á rjo k a t; odaszállnak holt teteméhez, nézegetik, érintgetik, csipe getik, mintha minden áron fel akarnák támasztani. Az uhu, ez az éjjeli kalan dor is úgy el tud búsulni elvesztett fe lesége után, hogy se nem eszik, se nem iszik, míg a halál véget nem vet életé nek és bújának. Mindamellett újból hibáznánk, ha a nőnemet az özvegyi gyász meg nem tartása miatt elitélnők. A nőnek, úgy szólván, nincs ideje a gyászolásra; hiszen azonnal egész sereg udvarló ra jongja körül és a fiatal nemzedék fel nevelése követeli, hogy segítséget sze rezzen magának : ellenben a hímeknek ugyancsak van okuk szomorkodni és gyászolni, mert ezeknek sokkal nehe zebb, azon a nyáron talán már nem is lehet feleségre szert tenniök. És van arra is példa, hogy a férje vesztett nő is gyászolt, sőt többé férjhez sem ment. Az atyám egy tojó verébről jegyezte fel, hogy elvesztve párját, bár éppen tojáson ült, nem fogadott el- férjet, hanem kiköltötte tojásait és felne velte gyermekseregét m a g a ; — az után pedig elhagyta a vidéket. H o

443

rn e y e r egy gólyáról beszéli, hogy, férjét vesztve, nem volt lovag, mely őt új frigy kötésére birta volna. Ősz kor magánosan utazott, és tavasz kor megint pár nélkül tért vissza az ősi fészekre. Sok, sok udvarló rajongta körűi minden tavaszon, de ő vigasztal hatatlan maradt és jól esett neki özvegyi gyászszal áldozni szeretett férje emlé kének. Tizenegy álló esztendeig üldö gélt feldúlt boldogsága régi tűzhelyén az özvegy g ó ly a ; a tizenkettedik év tavaszán egy erős gólyapár végre ki űzte őt kedves hajlékából és elvándo rolt a vidékről. Mikor a gólyák már elköltöztek, egyszerre megjelent az özvegy magánosan, felszállt a jól ismert házra, beleült a felejthetetlen fészekbe és három napot töltött benne, hogy lerója megemlékezésének drága adóját. Csak a három nap eltelte után követte vándorútjokon a többieket. H o m e y c r azt is megtudta, hogy régi helyétől mintegy két mérföldnyire tartózkodott, hogy ott is számos udvarló környé kezte, de ő állhatatos maradt és többé férjhez nem ment soha. A nép az egész vidéken ismerte, „rem ete-g ólyádnak nevezte és tiszteletben tartotta. A házassági hűség és szeretet tehát mind a két nem kebelében egyaránt meg van, egyaránt nyilvánul. íme, nehány vonás a madáréletből, nehány példa a madarak érzelmi vilá gából ! Mondja, tagadja hát valaki, hogy a madarak keblében nincs érzelem ; higyje valaki, hogy a madarak nem tudnak nemesen szeretni, hogy nem tudnak magasztosan, emelkedetten érezni! Higyje és mondja az, a ki azt hinni és mondani tudja. Én nem tudom, nem fogom soha ! p. j.


444

APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. ÁSVÁNYTAN. (7.) K ő sz é n f e jt é s

o lt at l a n mész

Derbyshirben, a shipleyi kőszén bányában égy idő óta a kőszenet S m i t h és M o o r e eljárása szerint oltatlan-mészpatronok segítségével fej tik. Ennek alkalmazásától nemcsak azt várják, hogy mindazon veszélyek el lesz nek hárítva, melyek a repesztéseknél használatban lévő puskapor- és dinamitrobantásokkal kiváltkép ott járnak, hol még a bányagáz fellépésétől is kell tar tani, de egyszersmind azt is, hogy a bányamunkások csekélyebb fáradsága mellett, kevesebb költséggel lesz a bá nya művelhető és a különben egyenlő körülmények között nagyobb mennyi ségű darabos szénre tesznek szert, mint az eddigi eljárásokkal. Két évi kísér letezés után az eljárás következő mód jában állapodtak m e g : Oltatlan mész finom porát nagy nyomás alatt körülbelül 6 centiméter átmérőjű, hosszanti vésettel ellátott hengerekké idomítják, a melyeket lég mentesen elzárt ládácskákban visznek a bányába. Az idomításra használt víz sajtó külön van e czélra szerkesztve és oly olcsó, hogy bármely szénbányá szatban is beszerezhető. — Az eljárás kivitelénél legelőször is könnyű fúró géppel lyukakat fúrnak, a melyekbe körülbelül 13 milliméter átmérőjű vas csöveket eresztenek. A csövek kifelé álló vége csappal, külső felülete pedig kes keny hosszanti vésettel van ellátva, és a fala át van lyukgatva. Hogy ezek a nyilások be ne dugúljanak, a csöveket pamut-borítékkal veszik körül. A mészpatronokat hasonló módon sulykolják be a fúrt lyukba, mint a puskaporral való robbantásnál. Ez után a cső csapját valami hajlítható csövecské vel kötik össze és nyomó szivattyú segítségével annyi vizet nyomnak bele, a mely körülbelül megfelel az oltott mész térfogatának. A lyuk alsó vége felé ilyeténképen nyomott szel.

víz a csövek nyílásain keresztül a pa muton át az oltott mészhez jut, rá hatást gyakorol és a levegőt kiszorítja. E k kor a csapról a szivattyúval kap csolatban lévő hajlékony csövecskét leveszik, a csapot elzárják, hogy a víz nek a mészre gyakorolt hatásából ke letkezett gőz el ne távozzék. Az ed digi tapasztalatok szerint a víznek beszivattyúzásától addig, míg a gőz nagy nyomást ér el, oly hosszú idő telik el, hogy minden veszély kikerülhető. Elő ször a gőz nyomása, azután pedig a mész kiterjedése hat. A gőz azon nyo mása, a mely a Shipley-ben használa tos patronok alkalmazása által kelet kezik, körülbelül 2 0 0 kilogrammnak felel meg négyzet-centim éterenként; a mésznek minden esetre igen jelenté keny hatású kiterjedéséről hiányzanak számbeli adatok. A megfelelő lyuk fú rására átlag 1 2 perez szükséges ; a felszerelés 4 perczet, a víz beszivattyúzása pedig 1 perczet kiván. Minthogy több fúrt lyukat lehet egymás után kellőkép felszerelni és ezekbe a vizet gyorsan beszivattyúzni: bizonyos felületre, nagy darabok fejthetősége szempontjából, igen nagy nyo más gyakorolható. Két szomszédos miveletben tett összehasonlítás szerint a régibb eljárás mellett 3 1 9 % óra alatt 6 2 8 tonna, a mészszel való robbantás sal pedig 2 1 9 óra alatt 7 6 8 tonna sze net fejtettek; utóbbi esetben tehát 100 órával kevesebb idő alatt 140 tonnával több szenet kaptak. Habár ez eljárás nak már ez a jóoldala is elég jelenté keny, legfőbb jóoldala mégis a szeren csétlenségek elháríthatásásában kere sendő. A shipleyi bányákon kívül ez eljárást ma már Anglia más kőszénbá nyaiban is a legjobb sikerrel alkal mazzák. (Industrieblátter 1 8 8 2 . 3 7 . sz.) D r . S zt. H . ( 8 .) V u l k á n i t ü n e m é n y e k é s f ö l d ren gések

1882-BEN.

Mint az

1 8 8 i-ik


A PRÓ BB KÖZLEM ÉNYEK.

évi vulkáni működésről szóló jelentés ben* fel volt említve, földgömbünk vulkánjai néhány év óta szokatlanul csöndesen viselik magukat. E csekély működés az 1882-ik évben majdnem tetőpontját látszott elérni, a mennyiben még a szakadatlanul működő vulkánok is, mint pl. a Stromboli, működésük ben észrevehető csökkenést mutattak. A működése még a Stroníbolinak sem volt folytonos, sőt 1882-ik évi május hó közepétől egész november 13-ikáig majdnem tökéletes nyugalom uralko dott benne. A nagy működő vulkánok sem voltak tevék ények; egyetlen egy nagyobb kitörés sem jelenthető. A vul kánok leghatalmasabbja, a néhány év előtt még oly élénk működésű és hatal mas erupcziókban nyilvánuló M aunaLoa, a 4000 méter magas vulkán Hawai szigetén, 1882-ik évben nem mu tatott más tüneményt, mint gyenge füstölgést. Jelentékeny kitörés egyedül KözépAmerikában, Costa-Ricában, a Chiriqui-xi volt. A Chiriqui öt kúpból álló hegycsoport, melynek főcsúcsa tompa, és észrevehető mélyedéssel bír. A 16-ik századig igen tevékeny volt és kitöré seinek jelentőségét nagy, helyenként hat földrajzi mérföld hosszú, amfibol-andesit összetételű lávaömlések bizonyít ják. Az 1882-ik év szeptember havá ban bekövetkezett legújabb kitörése főkép azért érdekes, mert e vulkán több száz évi nyugalom után újra megkezdé működését. E kitörésről különben alig van más tudomásunk, mint hogy heves földrengések voltak vele összekötve. A Kaukázusban, a hol a számos, ma gas vulkáni kúp közül néhány még mint működő ismeretes, másokat pedig már a kialudtakhoz számítottak : ez utób biak egyike 1882-ben működni kez dett. Temrink mellett ugyanis a Karabetov-hegyen (Jekaterinodai kormány zóság) 1882. október havában messzire hallatszó moraj kíséretében nagy kráternyilás képződött. — Egy addig figye * L. Természeti. Közlöny 1882. 4 6 5 . 1.

445

lemre nem méltatott hegy, a Deynech (Kobistan-kerületben) 1866-ban h a sonló módon, rögtöni kitöréssel lépett a működő vulkánok sorába. Az 1882-ik évből ismeretessé lett földrengések száma 205, a melyek elosz lása évszakonként a következő : télen (deczember, január, február) volt 71, tavaszkor (márczius, április, május) 54, nyáron (június, július, augusztus) 32 és őszszel (szeptember, október, novem ber) 48. — Ez a szám tetemesen n a gyobb lenne, ha a vulkánok szokatlanúl nem pihentek voltak, mert azok környéke, csak némi élénk működés mellett is, gyakran szenved rázkó dást. E nagyszámú földrengés között csak kettőnek volt kiváló jelentősége : egy vulkáninak és egy nemvulkáninak ; habár ezek sem idéztek elő nagyobb katasztrófát. Az egyik a Chiriqui kitö résével volt kapcsolatban és panamai földrengésnek mondható. Kezdődött szeptember hó 7-ikén reggel 3 óra 18 perczkor és közel egy perczig ta r tott. A legvastagabb falak m egrepe deztek, sok összedőlt és romjaik borí tották az utczákat. Gyengébb lökések még délelőtt 11 óra 20 perczkor és délután 2 óra 15 perez és 4 óra 19 perczkor is voltak. A lökéseket a k i kötőben a hajókon is érezték és a Nyugot-Indiába vezető telegráf-drótok elszakadtak. E földrengés kiterjedése igen jelentékeny volt; kiterjedt KözépAmerika legnagyobb részére és DélAmerika északi partjaira. Caracasban a leghevesebb lökés reggel 2 óra 20 perczkor volt és 62 házat rombolt l e ; több ember veszté életét, számosán pedig megsebesültek. Nicaraguában Rivas és Greytown városokban volt leghevesebb a földrengés; de elég erős vala Columbiában is Buenaventura és Cartagena városaiban, valamint Guayaquil és Maracaibo-ban. Panamában még szeptember hó 9-ikén, október 1 i-ikén, november 7-ikén és 14-ikén, végre deczember 19-ikén is éreztek egyes lökéseket.


446

A PRÓ BB KÖZLEM ÉNYEK.

A másik nagyobb földrengés, a melynek Karinthia meg Krajna területe volt a székhelye, nem volt vulkáni. Laibachban észlelték július hó 17-ikén reggel 4 óra 30 perczkor az első ren* gést, de csak reggel 8 óra 42 és 8 óra 53 perczkor következtek a főlökések. L e g tö b b et szenvedett Krajna belseje, mint a földrengés középpontja. Oberlaibach helységben 17 szokatlanúl he ves főldrázkódás következett egymás után ; kémények, téglák hullottak a tetőkről alá, egy tem plom . boltozatán pedig olyan repedések támadtak, hogy beomlásától tartottak. Loitsch mellett rettentő földalatti moraj volt hallható és nagy kövek gurultak le a hegyek ről. Klagenfurtban 8 óra 49 perczkor észlelték a rengést. Heves, lassan egy másután következő vízszintes rezgé sekkel kezdődött, mire gyengébb ráz kódások következtek. E földrengés ki terjedt Krajna és Karinthia nagyobb részére, valamint Stájerország és az osztrák partvidék némely részére. A rengés okáúl, amint az a kisérő tüne ményekből következtethető, legvaló színűbben a Karsztban egy vagy több barlangnak a beomlása tekinthető. Ez zel a feltevéssel egybevág az a körül mény is, hogy a Laibach folyó azon a helyen, a hol földalatti útjából fel színre kerül, az első lökés alkalmával rögtön megszűnt folyni és később egé szen barnás színben jelent ismét meg. A Bisztra folyása Freudenthal mellett hasonlóképen megszűnt és későbbi megjelenésekor nagy iszáptartalommal tűnt fel. A nagyobb terjedelmű földrengések közül még kettő említhető fel ÉszakAmerikában. Az egyik az Egyesült-Ál lamokban szeptember 27-ikén reggel 4 óra 20 perczkor Illinois déli részét olyan ellipszisben érintette, a melynek K — Ny tengelye 250, É — D-i pedig 160 angol mérföld. — Valamivel még nagyobb kiterjedésű lehetett a másik amerikai földrengés, a melyet október hó 22-ikén délután 4 óra 15 perczkor Texas északi, Arkansas nyugati és

Kansas keleti részeiben észleltek. A rázkódás kiterjedése vagy 300 mér földre tehető. Leggyakrabban volt az 1882-ik év folyamában földrengés, habár többnyire csak igen gyenge természetű, San Franciscóban, a hol hosszabb időkö zökben hétszer ismétlődött. Genfben hatszor ismétlődött a földrengés. Az Alpok területén 35 földrengést figyeltek meg, a melyek közül 19 a svájczi, a többi a német Alpokra, Tirol, Stájerország, Karinthia stb.-re esik. A svájczi rengések nagy száma onnan ered, hogy két, még 1881-ben fellépő rengési középpont, nevezetesen a Rhőne-vidékén és azEngadinban, 1882ben ismétlődött lökésekben tovább működött. — Ezen alpesi földrengések közül három eset annyiban érdekes, amennyiben ott a rázkódás függetlenül a folyamvidéktől vagy völgy vonulattól, a vízválasztón túl is terjedt. Hazánkat, Horvátországgal együtt, 1882-ben nem érte nagyobb földren gés, de kisebbszerű földrengési jelen ségektől teljesen ment nem volt. így Zágráb, Moson-Szt.-Iván, Fiume, Károlyváros mellett Rakovácz, Karlócza, Tapolcza, Ó-Falú (Bonyhád mellett), Apáthi (Mórágy mellett), Veszprém és Gicz (Kis Bér m.), helységekben né hány másodperczig tartó, kisebb na gyobb földalatti morajt, rengést, lökést figyeltek meg.* Régen képezi már vita tárgyát az az összefüggés, a mely a változó barometerállás és a földrengés bekövetkezése között van. S t . d e R o s s i , Olaszor szág földje apró mozgásainak buzgó megfigyelője, biztosnak véli azt, és számos olyan észleletre támaszkodik, a mikor rendkívül magas barometerállás mellett az olasz félsziget földjé ben is szokatlan nyugalom uralkodott és ezzel egy időben rázkodásokat éppen ott éreztek, a hol a légnyomás a leg kisebb volt. T ö b b heves földmozgás* L. A földrengési bizottság jelentését. Földtani K özlöny 1883. 4— 6. füzet 181. lap.


APRÓ BB K ÖZLEM ÉNYEK.

447

nál a levegő egyensúlyi helyzetét is leginkább háborgatva találta és a de presszió maximumát is azon a vidéken állítja, a hol a földrengés a leghevesebb volt. — Mindenesetre nagy értékű e viszonyoknak rendszeres figyelemmel való kisérése ; mert ha jelenleg nem is lehetünk még e két jelenség összefüg géséről egészen meggyőzve, egyes ese tekben a légnyomás befolyása a föld rengés tüneményeire már most is igen valószínű. (F u c h s közleménye után, Naturforscher 1883. XVI. évf. 22. száma.) D r . Szt. H . (9.) A MORVA-HERCZINIAI HEGY SÉG BARLANG-FAUNÁJÁRÓL. --- Dr. W o 1d r i c h J. bécsi tanár a Böhmervvaldnak Zuzlawitz mellett látható sziklaszakadékban egész sorozatát ta lálta meg az olyan állatoknak, me lyek őt arra indították, hogy a jég k o r szaki fauna után egy sivatagi, majd al földi és végre egy tisztán erdei fauna megjelenését vegye fel,* a mit külön ben középső és északi Európára nézve L i e b e és N e h r i n g vizsgálatai szintén megerősítenek. Hazánkban a jégkorszaki fauna nyomait Dr. R o t h S a m u lőcsei tanár fedezte fel a Magas T á tra „Novi“ barlangjában s a leggaz dagabb sivatagi állatsorozatot a beremendi kőbányából (Baranyamegye) a m. tud. Akadémia Évkönyvében P etényi S a la m o n még 1846-ban leírta volt. Woldrich adatai KözépEurópára és északi Németországra vo natkoznak és ott a feltételezett foko zatos átmenetek geográfiái és termé szetrajzi fázisait egyaránt képviselik. A jégárakra következett steppéken a hegyoldalakról alámosott lösz-réteg lassanként gazdag növényzetnek adott

léteit s a növénytakaró önkényt kí nálkozó élelmi tárházul szolgált a növényevő állatoknak. Most az erdő is mind jobban előtérbe nyomult, ma gával hozva a ragadozókat is. A ne gyedkor színpadának zárjelenete a ragadozó emlősök felléptével vette kezdetét, mely után a jelenkor fiziognomiája kezdett kibontakozni. Magá tól érthető, hogy az égalji és talajviszonyok ez átmeneteket nem min denütt tették lehetővé, és, a miként napjainkban is látjuk, párhuzamosan érvényben maradt a sivatagi, az alföldi és az erdei élet a legmagasabb hegyekre szorult jegesekkel, és az egyes alakza tok érintkezési határa, a fauna és flóra egyaránt vegyesen jelentkezett. így jégkorszaki és sivatag fauna ismeretes a zuzlawitzi hasadékból, sivatagi és al földi állatokat szolgáltatott a Reis mel letti Nussdorf, míg az alföldi és erdei életnek együttes képviselője a hírneves Vipustek-barlang Morvaországban. Csakhogy barlangoknál a vegye sen előforduló állatmaradványokat nem vehetjük minden esetben feltétlenül a környék szerves világa jelzőjeül, mert a hol nagy távolságból származó víz erek, folyók folynak át s rakják le üledékeiket egészen napjainkig, ott, önkényt érthetőleg, szépen megtaláljuk az egymásután fellépett állatok marad ványait. E körülmény tehát ítéletünk kimondásánál figyelmen kívül nem hagyható. Ausztriában a Woldrich-tól 1880ban kimutatott egyetlen és első jé g korszaki faunát (Zuzlawitzról) újabban a „Csertova diraa nevű morvaországi barlang egészíti ki, melyet M a s k e neutitscheini tanár ásatott fel. De a jégkorszakra itt is nyomban a sivatag és * Sitzungsb. dér k. Akademie d. W isaz alföld állatai következtek. T. G. sensch. Wien, L X X X I I . köt. 1880. június. SGTAN.

szempontból vizsgáltuk. Először, hogy megismerjük, milyen a normális tejnek az alkata Budapesten ; másrészt, hogy * Kivonat Fuchs D. és Péchy J. pá lássuk, milyen hamisításoknak van e fon lyamunkájából, a melylyel a szerzők 1879tos tápszer alávetve a főváros piaczain. ben az egyetemi pályázaton díjat nyertek. tej

(6.) A TISZTA ÉS A KERESKEDÉSBELI B udapesten .* A tejet főképen két


44**

APRÓ BB KÖZLEM ÉNYEK.

E rre a czélra egyrészt a májorságok- | fajsúlya; így 19 próba közül 15 volt 1028*5, és 1032 között, 3 volt 1028*5 ból oly tejpróbákat igyekeztünk sze alatt és kettő 1032 fölött. Az átlagos rezni, a melyeket szemünk láttára fej tek ; másrészt pedig a piaczokon s fa jsú ly 19 próbánál 1029*8. A tej fajsúlyának mérésénél a leg kereskedésekben árult tejet vettük nagyobb nehézséget, mint látjuk, az vizsgálat alá. Összesen 20 p róba előt okozza, hogy némely tej zsírban na tünk fejt és 60 próba piaczi tejet vizs gyon gazdag s azért könnyű, — más gáltunk meg. tej ellenben zsírban szegény, azért Az előttünk fejt próbákból 12 súlyos. Ha pedig a lefölözött vagy zsír svájczi, 4 magyar és 4 vegyes fajtájú ban szegény tejet vízzel felhígítjuk, tehéntől való volt. csak olyan lesz a fajsúlya, mint a jó E különböző fajtájú tehenek teje nem volt egészen egyenlő összetételű ; zsíros tejé. Ezen nehézségek nem fordulnak ugyanis a tej száraz maradéka 100 részre elő, ha a tej fajsúlya helyett -a tej sa kitett átlagban a svájczi fajtánál 13*500 vójának fajsúlyát határozzuk meg. A tej a magyar fajtánál 12*800 a vegyes faj savója már nem, vagy legalább igen tánál pedig 14*080 súlyrészt. Még na csekély mennyiségben tartalmazza azon gyobb befolyást gyakorol a tej minő anyagokat, a melyek a fajsúlyt za ségére az állat tápláléka; — ugyanis azt találtuk, hogy tisztán zöld eledel varják, ú. m. a zsírt és c a se in t; a benne előforduló anyagok nem szoktak tete mellett a száraz maradék 13*470, zöld mesebb ingadozásokat mutatni. A savó eledel s moslék mellett 13*370, száraz fajsúlyát tehát szintén fel lehetne hasz eledel mellett 14*700 volt. nálni az esetleges vízzel való hamisí A tej vizsgálata szempontjából a legnagyobb fontosságú annak a faj tások kiderítése czéljából, mint ezt újabb súlya. Q u e v e n n e 103 tehén tejét vizs időben angol chemikusok (Smith) aján gálva meg, a fajsúlyt átlagbán 1032*2lották. T ö b b próbát tettünk, hogy a nek találta (víz = 1000), s csak egy eset tej savójának fajsúlyát kiismerjük. ben volt 1028*8, míg a többi esetek Tiszta savó előállítására körülbelül fél ben ezen felül volt. F e s e r azt ta liter tejet pár csepp eczetsavval sava pasztalta, hogy a fajsúly a legtöbbször nyítva, melegítettünk (a vízgőz elszállá1031 — 1035 közt ingadozott; leg sát meggátolva) míg meglehetős összealsó határ 1028 volt. Feser szerint állású túró k é p z ő d ö tt; az így kezelt olyan tejet, melynek fajsúlya 1027, tejet sűrű vásznon átszűrve, 1 5 0 C-ra már a hamisítottak közé kell számí hűtöttük le s megmértük fajsúlyát. A tani. Mi 1027*7 sőt 1026*9 fajsúlyú tiszta tej savójának fajsúlya 1029— tejet is találtunk, a mely kétségen kívül 1026 közt ingadozott, a piaczi tej tiszta volt, s a melynek feltűnő könysavójáé ellenben 1028— 1021 között. nyű voltát éppen nagy zsírtartalma L átható tehát, hogy a savó fajsúlya o kozta; az utóbbi tejnek a maradéka sokkal állandóbb, mint a tejé, s így ugyanis 16*200-01, a zsír pedig 6*8 ez az eljárás valóban alkalmasnak lát százalékot tett. A legmagasabb fajsúly szik a rra , hogy segítségével a tejnek 1033 volt; ez zsírban szegény, ellen vízzel való hamisítását felderíthessük. ben a többi szilárd alkotó részben gaz Reátérünk ezután a tiszta tej egyes dag tej volt. alkotó részeinek meghatározására. Kitűnik ebből, hogy nehéz a tej A vizsgálandó tejből — megfe fajsúlyát illetőleg bizonyos határokat lelő fölkeverés után — 5 kbcm.-nyit felállítani; az egyes tehén teje ugyanis kicsiny, rövid nyakú, széles szájú, fajsúlyára nézve igen elütő lehet a többi megmért súlyú lombikba öntünk, pon tehén tejétől. Nagyjában azonban mégis tosan megmérjük a tej súlyát, egy szűkebb határok között mozog a tej csepp eczetsavval megsavanyítjuk s


APRÓBB KÖZLEM ÉNYEK.

vízfürdőn bepárologtatjuk; azután szá rítóban I 0 0 0-nál tovább szárítjuk ál landó súly eléréseig. A veszteség a víz; a maradék a szilárd anyag. A tiszta tej száraz maradéka vizs gálataink szerint 11*240 és 16*760 közt ingadozott, s e szerint
449

ajánlják a tejhamisítás felderítésére a czukorpróbát, abból indulva ki, hogy a czukor igen állandó a te jb e n ; nem úgy, mint a nagyon is ingadozó zsír avagy a víz. Az elemzések és az ellenőrző vizsgá latok igen egybevágó eredményt adtak, és kitűnt, hogy a tejczukor tényleg jgen állandó mennyiségben fordúl elő a tejben. A súlyfogyásból számítva (hamulevonás nélkül) a czukor (16 elemzés alapján) 4 * 2 i% -o t tesz; a titrálás alapján pedig (19 elemzés) 4 * i8 ü/0-ot. Egyes kivételek mindazáltal előfordultak; így volt maximum 5 68°/0-kal is, és minimum 3*35 °/o -kai ; — azonban a 19 próba közül 14-nél a mennyiség csupán 4 és 4*5 kö zött ingott. A tej fehérjenemű anyagainak á tlagos súlya (16 próba) 4 m 02°l0 volt. A fehérje mennyisége nagyobb inga dozást mutatott, mint a c z u k o ré : a maximum 6*15, a minimum 2*680,o volt, A hamu mennyisége a pesti tiszta tejben átlagban (20 próba) 0*58% . A maximum 0*88, a minimum 0*36. A következő táblában egybe van állítva a budapesti tiszta tej chemiai alkata, összehasonlítva más nagy vá rosok úgynevezett tiszta tejének che miai alkatával. -

L 0n- | doni | I 1t i s z t a t e j

;Buda- Ber 1pesti lini

P á risi

[Szilárd anyag* . 1348 10- 9 2 13 00 iZ s í r ...................j 4'36 2' 50 4 '■00 Czukor . . . . 4 ' l 8 4 ‘27 4 •28 Fehérbe . . . . 4*02 3 55 4 ’ 10 0 5 8 0 601 0 62 :VÍ Z................... 86-52 s9 ' 08 *7 00

1

13 94 ; 3 56 4 ' 89 4 55 0 74 8 6 ‘06

A fővárosban elfogyasztott tejet nagy részben a közellevő falvakból és majorokból hozzák be. A főváros te rületén levő tehenek legnagyobb! észt az egész éyen át istállón vannak, míg a falun levők inkább jutnak le* A s zil árd .in y a g a b u d a p e s t i te jn é l d ir e k t m e g h a t á r o z á s a la p i á n , — a t ö b b i n é l s z á m ítá s n y o m á n v a n fe ltü n te tv e .

-9


45°

A PR Ó B B KÖZLEMÉNYEK.

gelőre, szabad levegőre. Ez a körül mény nagy mértékben befoly a tej minőségére és mennyiségére. A folyton istállóban levő tehenek több tejet ad nak ugyan, de a legelőre járók teje jobb, kellemesebb ízű és zsírosabb. A fővárosban levő tehenek istállói igen gyakran földalatti helyiségek; szellőzésük, főként télen, igen csekély. Az ilyen helyek az állatok egészsé gére káros befolyással vannak, s gyak ran tüdővészt okoznak. Ez okból a fővárosban tartott tehenek tejét az egészségre nézve ártalmasnak, vagy legalább is gyanút keltőnek tartjuk. Piaczi tejet több mint 60 próbát vizsgáltunk, a melyeket különböző tej kereskedésekből vásároltunk. A piaczi tej fajsúlya közepesen (piknométerrel mérve) /02
kellene lenni, s minthogy 1 faj súly legalább 3— 4 % víznek felel m e g : nyilvánvaló, hogy az a tej legalább 25— 38 % vízzel volt higítva. Egy más tej csupán 1021*4 fajsúlyú és zsírja 3 % volt. Ez a tej is leg alább 2 5 — 3 8 °/0 vízzel volt higítva. Lehetséges, sőt valószínű azonban, hogy a hígítás még tetemesebb volt ; lehetett 5 0 — 6 0 °/0 is. Felesleges sorra ismertetni az elemezett tejek fajsúlyát és zsírtartal mát. Ezek a példák is eléggé illusz trálják a tejhamisítás roppant mértékét Budapesten. Másrészt azonban azt is bizonyít ják vizsgálataink, hogy nem valamenynyi piaczi tej volt hamisított. Több próba kellő mennyiségű zsírt tartal mazott s egyszersmind fajsúlya is meg felelő volt, jeléül annak, hogy nem volt hamisítva. Meggyőződésünk, hogy, ha a közönség jobban ügyelne a vá sárolt tej minőségére, a kereskedők sokkal kevésbbé mernék használni a vizes kannát. Befejezésül megemlítjük még, hogy a piaczi tejet a hígításon kívül egyéb hamisításokra, nevezetesen keményítő, szaliczilsav, bórsav, szóda hozzáadására nézve is megvizsgáltuk. Az elemezett próbák közül azonban egyikben sem voltak ez anyagok kimutathatók. (Orv. Hetilap. 2 5 .sz. Közeg, ügyi melléklete.)

KÜLÖN FÉLÉK. liában 3, Afrikában és Ázsiában kettő-kettő. 13 . A csillagászati intézetek statiszti kája.

A 96 európai csillagásztorony ismét követ kező módon oszlik el : Németországra jut 29, Angliára, 14, Oroszországra 12, Olaszor szágra 9, Osztrák-Magyarországra 8, Fran cziaországra 6, Svájczra 4, Svédországra 3, Hollandiában, Norvégiában, Spanyolország ban, Portugalliába^ kettő-kettő, Belgium ban, Görögországban, Dániában egy-egy. Amerikában az Egyesült-Államokban van 19, Mexikóban 2, Braziliában, Chileben, Columbiában, Ecuadorban, Argentínában* Új-Britaniáb^n egy-egy. Legrégebben mű ködik a leydeni (1632 óta), azután a kop * Hazánkban tudvalevőleg országos penhágai (1637), párisi (1672) és greenwichi csillagászati intézet 1849 óta nincsen. Magán obszervatórium jelenleg három van az or (1675) intézet. 13 . M ennyi k á rt okoz egy oroszlán ? Egy szágban : Dr. K onkoly Miklósé Ó-Gyallán, ilaynald érseké Kalocsán és a Gothard oroszlán öt naponként egy nagyobb szar testvéreké Herényen. vasmarhát, két naponként egy-egy kecskét A legújabb összeállítás szerint az egész Földön 130 nyilvános, ténylegesen működő csillagászati intézet van. A magán obszervatóriumok száma, melyek Ameriká ban, Angliában, Német- és Francziaország ban,* gyakran kitűnő eszközökkel felsze relve szolgálják a tudományt, minthogy ezek folyton keletkeznek és megszűnnek, pontosan meg nem határozható. A nyilvá nos intézetek a következőképen oszolnak el : Európában van 96, Amerikában 27, Ausztrá-


LEVÉLSZEKRÉNY vagy juhot öl meg és fal fel. Á nagyobb marha közepes ára 150 frank darabonként, a kisebbé 10 frank. Évenként egy orosz lán 75 nagyobb, 292 kisebb háziállatot ragad el, a mi 13,870 franknyi értéket kép visel. A z oroszlán közepes éllettartama 30 év, s így egy oroszlán egész élete alatt 416,000 frankra rúgó kárt tesz. — Constatine tar tomány, a franczia Algírban, jelenleg k ö rülbelül 50 oroszlán lakóhelye s így a sivatag e királyai évenként körülbelül 693,000 frankjába kerülnek a tartománynak. Magában Algir tartományban kevesebb orosz lán lakik ; Oranban majdnem teljesen el pusztultak. 14 . A legnagyobb jég verés, melyet a történet feljegyzett, az 1788-iki volt, mely azon év júl. 13-ikáii Francziaország ezernél több községében teljesen tönkretette a vetése ket és így azon számos tényezők egyikét ké pezte, mely a kitörésre készülő ingerült séget a franczia népben fokozta. Dufour tanár Lausanneban kiszámította, hogy ez a jégeső körülbelül 12,000 négyszögkilométer területen átlag 3 centiméternyi jégréteget képezett. Ez. a jégtömeg, mely néhány óra alatt esett le, több mint 40 millió köbmé terre tehető. Ezzel a jégtömeggel megtel nék egy olyan alagút, melynek átmetszete a Szt.-Gotthard-alagútnak felelne meg, hoszsza azonban az egyenlitőtől a sarkkörig érne. E jégeső által okozott mérsékletsülyedés elégséges lett volna a Rajnának öt nap alatt Baselig elfolyó összes vizét meg fagyasztani. 15 . Ú j sryémántmezök. — Brazília belsejében a Rio Fardo folyótól vagy 13 kilométernyire, valóságos őserdők közepette, új gyémántmezőket találtak. A lig egy méter mélységben van e drágakövet magába rejtő palaréteg (Pizarra), a melyben 8 — 24 gramm (30— 90 karat) súlyú gyémántok nem is tar-

| j | | | 1

45 I

toznak a ritkaságok közé. A gyorsan meg gazdagodni vágyó kutatók száma, kik itt letelepedtek, máris meghaladja az 1500-at. (Ausland 1883. 9. sz.) 16 . A zsebóráról. A zsebórák szerkesz tésénél rendesen használt számítás szerint a mozgást szabályzó kis kerék másodper czenként 5 lengést végez ; egy év alatt tehát 157,680,000 lengést. A horgonyóra eme kis kerekének átmérője átlag 18 milli méter. Számítsunk minden lengésre a ke réknek csak egy tengely-forgását (jó óráknál tényleg i 1/^ fordulatot tesz) és gondoljuk az ide-oda menő lengéseket egy irányban számítva, akkor azt találjuk, hogy a kis kerék kerületének minden pontja másod perczenként 28*25 centiméternyi, naponként 24*408 kilométernyi, évenként 8908*92 ki lométernyi útat tesz. Vegyük most tekin tetbe, hogy a kerék tengelyének átmérője körülbelül 1/10 milliméter, akkor körülbelül sejtelmünk lesz, hogy milyen csodálatos <parányi gépezetnek a tartóssága. Nincs is gép, mely minden kenés és tisztítás nélkii képes volna éveken keresztül mozogni. T a nácsos azért a zsebórát legalább két éven ként kiüsztíttatni és ujonnan megkenetni. 1 7 . N apgép. P i f r e , a M o u c l i o t féle napgép javítója Bordeauxban tartott felolvasásában előadja e motor jó oldalait trópusi és szubtrópusi országok számára. A gép 80 százalék munkasikert nyújt ; 9 1/* négyszöglábnyi vájt tükör segítségével 50 liter vizet 40 perez alatt forrásba hoz. A nyomás azután 7— 8 perczenként egy atmoszférával növekedik. Kétszer akkora tükör képes 10 óra alatt 380,000 liter vizet 5 méter magasra emelni. Minthogy a gép felügyeletet és ápolást nem kiván, meleg tartományokban talaj öntözésre használ ható lesz.

LEVÉLSZEKRÉNY. A K . M. Természettu dományi Társulat megbízta László Ede műegyetemi tanársegédet a magyarországi agyagok chemiai és technikai megvizsgá lásával, hogy hazai agyag-iparunknak szol gálatot tegyen. Minthogy azonban a ma gyarországi agyagtelepek az irodalomban (— ) K é r e l e m .

nincsenek összeállítva, felkérjük tagtár sainkat, hogy ha a lakóhelyökön vagy kör nyékükön nevezetesebb agyagtelep van, erről vagy bennünket, vagy László Ede urat (Budapest, VIII. műegyetem) értesíteni szí veskedjenek. T itk á r sá g .

KERDESEK. (38.) Ha valamely henger függőlegesen álló tengelye körül forog, a forgás iránya úgy határoztatik meg, hogy az észlelő ma gát a tengelyben állva és a hengerrel együtt forogva gondolja. Ha így meg van hatá rozva a forgás iránya, akkor az olvasó is bír arról magának képet alkotni. De ha

valamely henger vízszintesen fekve forog tengelye körül, az a kérdés, mikép hatá rozza meg a gépész vagy erőművész a for gás irányát úgy, hogy egy másik, a ki a forgást nem látja, fogalmat szerezzen arról, hogy vájjon a henger jobbról bal felé, vagy ellenkező irányban forog ? D. S. 29*


452

LEVÉLSZEKRÉNY.

(39.) Van-e annak a nép között általá nosan elterjedt hitnek valami tudományos alapja, mely szeiint a fiatal kutyakölyöknek adott pálinka azt növésében megakasztja ? És ha van, miért nem alkalmazható ugyanez az eljárás a lovaknál, nevezetesen, hogy póni-ló származzék egy csikóból, mely kü lönben valami nagy fajta kanczának a csi kója ? K . Gy. (40.) A méhészet iránt igen nagy ér deklődéssel viseltetem, azért azon kéréssel fordulok a titkársághoz, szíveskedjék fölviJáôsítást adni, milyen munkák volnának

azok, melyekből méhészeti ismereteket me ríthetnék. R. G y. (4T.) Tisztelettel kérem, méltóztassék engem tudósítani, hol és mily czímen jelent meg a legutóbbi időben magyar, német, olasz, franczia, vagy angol nyelven írt jó munka a koraitokról? P. K . (42.) Ez év tavaszán azt a hírt hoztáu lapjaink, hogy az Olt vize mentében a nép gyászpirító néven egy növényt használ házi gyógyszerül a köszvény ellen, és pedig jó eredménynyel. Vájjon miféle növény lehet az? S. S.

FELELETEK. viaszbevonat pedig különösen a víz beha (11.) A növényeken, különösen hú sosabb és a párolgásnak jobban kitett ré tása ellen védi meg. Dz. S. (24.) A vadhagyma (kígyóhagymának szeiken a párolgás megakadályozására külön is nevezik) szagát a tejből szakértők véle böző szöveti szerkezettel találkozunk. A ménye szerint semmiképen sem lehet eltá legegyszerűbbek egyike az, hogy a növény testet borító epidermisz-sejtek külső falai volítani. T. L. (26.) A márcziusi hó-víz meg nem tetemesen megvastagodnak ; a megvastago romlása éppen olyan igaz, mint a szeplf’t dott falak külső része chemiai változást eltávolító hatása. —. szenved s mint vékony hártya, az ú. n. (27.) A jó tinta készítésének módját kutikula borítja be a növény testét. Az a gyárosok rendesen titokban tartják ; a által, hogy ezt a kutikulát a víz nehezen, vagy nem is járhatja át, tetemesen meg „Vegytani Lapok“ ez idei jan.—februári száma az „Industrie-Blátteru után a követ van nehezítve a növény sejtjeiben levő víz kező tinta-reczeptet közli : nek az elpárolgása. Még inkább meg van „100 súlyrész franczia campeclifa-kivona'. t/, nehezítve azáltal, hogy az epidermiszsejtek falának belső részébe is kutin800 „ mészvíz. 3 r karbolsav. anyag rakodik közbe ; de egyszersmind a 25 „ sósav. sejtek a külvilág különböző hatásai ellen is 30 „ gummi arabicum. jobban vannak megvédve. Még inkább el 3 „ ketted chrómsavas káli. záródnak azonban a külvilágtól, és még inkább megvédetnek a víz meg a harmat Legelő zör a campechfa-kivonatot víz fürdőn a mészvízben feloldjuk, azután hoz ellen az epidermisz falában és a kutikulá záadjuk a sósavat és a karbolsavat, miáltal ban fellépő viasz által, mely nagyrészt ez az oldat vörös színe barnasárgába megy át. utóbbi felületét foglalja el apró szemcsék, Erre 1/a óráig vízfürdőn főzzük. Ha a fő egyenesen vagy ferdén álló pálczikák alak zés után a szilárd részek leülepedtek, a jában, vagy folytonos rétegben, de ugyan azon növénynél mindig egyforma alakban folyadékot megszűrjük és a szürlethez a gummi arabicumot meg a ketted c h r ó m s a v a s rakodva le. E viasz-képletek a zsírhoz hasonló ter káli vizes oldatát hozzáadva, jól összeráz mészetüknél fogva a vizet távollartják az zuk és annyi vízzel keverjük, hogy az öszepidermisztől, úgy hogy az eső és a har szes folyadék 1800 súlyrészt tegyen. Az mat csak cseppeket képez a növénytest így készült tinta szép vörösszínű, mely szín azonban rögtön átmegy a feketébe.“ felületén. A viasz eredetileg a sejtfal tö megében halmozódik fel s onnan indul P. J. (28.) Ha hígított kénsavat kevés gummi ki a sejtfal, illetve a kutikula szabad felü arabicummal keverünk és e színtelen oldat letére. Ha az epidermiszt vigyázva lehúzzuk é< üveglemezen megmelegítjük, a viasz fel tal írunk, az irás szép fekete színben tű.iik elő, mihelyt a papirost gyengén melegítjük. olvad és cseppekben lesz láthatóvá. H a a hamvas levelet vagy gyümölcsöt a vízbe W . V. ( 31 .) Az ólmot a szódavízben figyelmes mártjuk, azok ezüst fényűnek látszó levegő chemiai elemzéssel lehet felismerni, a mely réteggel maradnak beborítva s a vízből lényegében abból áll, hogy a gyanús vizet való kivétel után is szárazak. Ezért van az, bepárologtatás által konczentráljuk, azután hogy az eső a hamvas növényrészeket nem az ólmot kénhidrogénnel kicsapjuk. A fe nedvesíti át, csak az esetben, ha valami kö kete csapadékot salétromsavban oldva, kén rülmény, pl. huzamos eső a viasz-bevonatot savval megint kicsapjuk, a midőn az ólmot már eltávolította. fehér por (kénsavas ólom) alakjában meg A kutikula tehát a kipárolgást meg akadályozza és a növényt a külvilág külön kapjuk. Egészséges szódavizet készíthetünk az böző behatása ellen, a hamvasság vagyis


LEVÉLSZEKRÉNY. úgynevezett szódakészülékekben, a me lyekben tiszta nátrium-bikarbonátból a szén savat borkősavval kihajtjuk és ezt a szén savat tiszta ivóvízzel eloyeletjük. A szóda készülékek fémkalapja és csöve szabály szeiint tiszta czinnből készítendő ; rendesen azonban ólmos az, s ekkor a szódavizet mérgezi. Ha tehát bizonyosak akarunk lenni, vájjon a szódavíz ólomtól mentes-e, akkor a készülék fémjét előbb ólomtartalmára nézve kell megvizsgálnunk. Ha ilyen vigyázattal nem élhetünk, jobb, ha nem is nyulunk a szódavízhez, nteg a szódavíz készülékekhez, hanem ter mészetes savanyúvízet iszunk, a mely legtöbbnyire tisztább s egészségesebb, mint akár a vásárolt, aká r a — rossz edényben — otthon készült szódavíz. Mindenesetre ajánlatos, hogy a szóda üveg csövét, a melyen a víz kifoly, a víz kibocsátása előtt vékony pálczára tekert vászonnal, vagy effélével kitisztogassuk s erős vízûgárral kiöblítsük. F. J. (32.) Dohányzáskor nemcsak a nikotin, hanem az e.mpyreumatikus anyagok is te kintetbe jönnek, melyek a dohá .yfüst alkotó részeit képezik. A dohányfüst izgatólag hat a torok, gége 'és a többi légutak nyálka hártyájára, részben pedig a tüdőre is, és ekként megkönnyíti a hurutom bántalmnk ke letkezését, illetőleg akadályozza ezeknek a megszűnését. Minthogy továbbá a dohány füst alkotó részeit, melyek között bázisos természetűek is vannak, lenyeli az ember, részint a gyomornedv savának közömbösítése, részint a gyomor és bél nyálkahártyájának izgatása által az emésztetlcnséget előmoz dítja. A nikotin és a dohányfüst empyreumatikus anyagai nem halmozódnak ugyan fel a szervezetben, hanem elégnek : e köz ben azonban az emberi test anyagforgal mára lassító befolyással vannak ; az étvágyat egyáltalában csökkentik, és a mellett bódíió hatásúak. Éppen ezen hatás miatt kedvelik a dohányzást, mit a szervezet rövidebb, hoszs/.abb ideig eltűr ugyan, habár javára aligha szolgál. A fogakra közvetetlen befolyással nincs. B. K . 1^35,) A rózsafák kérgén előforduló penész forma képződmény egy pajzstetű (D űispis rosae Sandö.) nőstényeinek pajzsai ból áll. E pajzsok 1 mm. átmérőjű, lapos, kerek pikkelyeket képeznek, melyek alatt egy-egy nőstény-rovar foglal helyet. A fiatal nőstények apró lábaik segélyével még képesek m ozogni; de a kifejlett nőstény már lábatlan s e miatt nem képes helyét változtatni, hanem szipókáját a kéregbe szúrva, egy álló helyben marad. Itt keresi fel aztán és termékenyíti meg a nőstényt a parányi legyecskéhez hasonló, mozgékony hím, a melynek szárnyai és lábai vannak, de viszont szájszervei hiányzanak, a mely

453

tehát kifejlett állapotában nem is táplálko zik. A megtermékenyített nőstény őszszcl sok peték rak pajzsa alá ép e lh a l; e miatt télen a fehéres pajzsok alatt csak peték találhatók. A peték a következő tavaszs/al kelnek ki. — A pajzstetű a rózsafa ned veivel táplálkozik s ha túlságosan elszapo rodik, az illető nővényt tetemesen m eg gyengül, sőt tönkre is teheti. Legczélszerűbb az így megtámadott rózsatőket szappanos vízzel, dohánylével, vagy lúggal jól lemosni, illetőleg lekefélni. Ez az eljárás szükség esetén többször ismétlendő. H. G. (36.) A kérdéses rovar egy pajzstetű (Lecanium P y r i S c h r ) , mely leginkább körtefán, de nem ritkán álmafán is tenyé szik, és melynek fejlődése az előbbi szám alatt említett fajéval megegyezik. A han gyák szívesen szokták a pajzstetveket fel keresni, ép úgy mint a levéltetveket, még pedig abból a czélból, hogy azt az édes nedvet, mely e rovarok végbeléből kiszivárog, felsziircsöljék és felnyalogas^ák, a mint ez Közlönyünk f. évi jan. füzetének 36. 1. közölve van. H. G. (37.) Műkertészeink a növények levelei nek tarkaságát mesterségesen még'nem tudják élőid ízni, hanem a véletlen által előidézett eseteket használják fel s szaporítják el oltás, dugványozás stb. által. A z így létre hozott növények többnyire megtartják tarka ságukat egész életökön át, de már amagjokból kelt új ivadékuk csak igen kevés esetben. Szabályként kimondható, hogy ez ivadékról ivadékra nem örökölhető, csak egyes kivé teles esetekben. (V. ö. Term. tud. K özi X IV . k. 156. f. 342. lap.) A talajnak megfelelő előkészítése által talán előidézhető a tarkaság — nem a növények egyes részeiben, mert ez lehetet len is, hanem a növény egész testén — habár ezt még nem igen kisérlették meg s ha meg is kisérlették, a sikeres eredmény még nincs köztudomásra hozva. Egyes ága kon csak az esetben mutatkozik a tarkaság, ha az véletlenül jön létre, vagy pedig, ha a tarkaságot mutató növényről vett vesszőt az alanynak csak egyes ágába oltották be. A chlorosis és a tarkaság (variegatio, albicatio) jelensége közt van ugyan összefügg«is, de nagy különbség is. A legtöbb búvár nem bizonyos tápanyag felvételében, de inkább azok hiányában keresi a betegség okának magyarázatát. Sokan azt vélik, hogy a tar kaság létrejöttére befoly a satnya mag, a kedvezőtlen táplálkozás, az igen nedves talaj és csekély világítás. Végre megjegyezhetjü k jh og yaz ilyen tarkalevelű növények jó, táplálS földbe való átültetés után sokszor csupán zöld leveleket hoznak. Dz. S. (37.) A kerti növények azon változatai, melyek fehéren foltozott, vagy csikóit leveleik által térnek el az eredeti növény


L E V É L S Z E K R É N Y.

454

tői, maguktól keletkeznek és oltás vagy dugványozás által tart tatnak fenn és szaporíttatnak. Ezen változatok azonban nem azonosak a „chlorosis“-ban szenvedő növé nyekkel, melyeknek halavány színe a vas hiányától ered, s a melyet mesterségesen is létrehozhatunk. A szóban forgó jelenség okát nem ismerjük s így azt mesterségesen előidézni nem is tudjuk. Ha valmelv növé nyen a rendes, tiszta zöldszínű levelek mellett egyes csíkos, vagy foltos levelek is mutat koznak — és ez kerti, valamint vad növé nyeken egyaránt megtörténhetik — úgy az ilyen leveleket viselő ágat, ha fás nö vényből való, átoltjuk ugyanily fajtájú alanyba, vagy ha nem fás, dugványozzuk. A z így kapott növényekből, melyek a csíkos vagy, foltos levelek mellett tiszta zöld leveleket is hoznak, az elváltozást legjobban előtüntető részeket tovább szapo rítjuk, mi által idővel sikerül némileg ál landó változatokra szeit te n n i; többnyire azonban az elváltozott levelek mellett itt ott tiszta zöldek is fejlődnek. KI. Gy. (38.) Vízszintes tengely körül forgó henger a gépeknél mindig más géprészekkel kapcsolatosan van alkalmazva. Eme gépré szek rendszerint kijelölik a gépnek azon oldalát, melyet főoldaln ak lehet nevezni. Ha a szemlélő a gép főoldalára áll, és a forgó henger felső felére nézve azt látja, hogy az egyes pontok tőle eltávoznak, akkor a hengert rendes forgásúnak, ha pedig a felső

rész pontjai a szemlélő felé mozognak, viszszás forgásúnak nevezi. Oly gépeknél, melyeken (mint pl. a kocsikon) előrészt és hátsó részt lehet meg különböztetni, a gép jobb oldalára állunk és a balról jobbra tartó (az óramulató járá sával egyező) forgást nevezzük rendesnek, az ellenkezőt visszásnak. N. D. (39.) Az állatorvosok és állattenyésztő szakértők nyilatkozatai szerint annak a hit nek, hogy a pálinkával itatott kutyakölykök nem nőnek meg, nincsen alapja; sőt, ha a kutyakölyköt, de bármely álla tot is mérsékelt mennyiségű pálinkával tár tunk, de egyúttal tápláljuk is, még liizhatik is, hanem a tudomány eddigi állása sze rint, kisebb nem lehet. Azonban ez irány ban eddig kísérletek tudományos alapon nem t é t e t t e k ; ez, amaz mondja, hogy ez meg aj igaz s így, hogy a pálinkának is ez a hatása; de még nem volt senki, a ki csak egy esetet is mutatott volna ; egy eset pedig még nem határoz; de több se, ha csak szigorú élettani kísérletek be nem bizo nyítják. A z azonban könnyen beállhat, hogy az állat satnya és fejlődésében viszszamarad, ha nem adnak neki mást, mint pálinkát vagy pálinkás kenyeret, sőt az is valószínű, hogy elpusztúlhat e táplál kozás mellett, vagy, ha életben marad* kjêbb lehet, de ekkor sem a pálinka az oka, ha nem a helytelen tápszer, vagy a tápszer hiánya. T. L.

A Forgó Tőke pénztári kim utatása 1883. évi szeptember végén. 1882

M eg n e v e z é s

1;

1883

,

; frt. |kr. lí

frt

|kr.

M egn evezés

1882

frt. kr.

! frt. !kr.;

j

.

J

00

Összesen

Kiadás. ! 92 Alapítványúl Íratott . 1000 _h 2000 Bútorokra.............................: 84Í65 59 33 205 — ! 1130 93 ! ! 3 76 28 Fára, világításra . 193 39 | . j 1 2 5 5 50' 1 2 5 5 50 374 — ; 464 — Házbérre . Irodai költségre . .j 83 40! 1 2 2 8 8 j 1 1 8 2 79Í! 1 2 0 9 4 0 3819 — j 3818 — Könyvtárra írói dijak s népsz. előad. 1344 8 4 ; 1 6 5 9 35 | 9754 — ÍIOO42 70 Szerkesztők tiszteletdíj a . i 245 --- í 2 5 5 i .j 4191 62 ; 4336 14! 609 50 603 — K özlöny kiállítására 129 — ; 139 — Füzetes Vállalatra .| 5 2 6 92 376 O lí Kisebb nyomtatványokra 2 7 2 15Í 1 8 7 35 ■ 50 4 0 1 749 64 : 743 63 Oklevelek kiállítására 63 — i 3 1 8 2 18 : 3 2 1 1 3 8 ; 1432 06 1237 75 Tiszti személyzetre . 421 40 Szolgák fizetésére 800 — 1 810 — : 5 16 44 38 03 Postaköltségre 143 50 1 90 _ 231 Hirdető mellékletre . 2 2 6 44 11 - i 2 1 9 56 2 0 0 64I 20939) 7 1!I22526 3 i Vegyes kiadásokra . _| Rendkívüli kiadásokra 108 4 0 234 _1i Pályakérdésekre . 300 — — Összesen t 53 i 2 23 ; 16373 72Í L e u t n e r K á r o l y s . k . , pém tárnok. 2503 74

U*> 0 rí-

Bevétel. Maradék a megelőző évről Alapítványi és takarékpénztári kamatok Oklevelek dija Helybeli tagdíj a folyó é v r e .................................... Vidéki tagdíj a folyó é v r e .................................... Tagdíj hát rálékok Előrefizetett tagdíjak. Előfizetések és eladott ki adványok . . . . Füzetes Vállalat . Hirdetések............................. Vegyesek . . . . .

1 j


455

METEOROLÓGIAI ÉS FÖLDMÁGNESSÉG1 FÖLJEGYZÉSEK -A. CtvC. ÍCIIE?.. 3CÖ25FOÍTTI IN T É Z E T E IT , BTJX>^F‘ES'I'EI3fcT, 1883 SZEPTEM BER HÓBAN A. Légnyomás milliméterben

7*

Oh

9b

reggel

(1. u.

este

74*2 7 41*9 45*7 46*7 42 4

742 2 40*5 47*9 45*4 42 8

Hőmérséklet C. fokban

közép I 7h reggel

j 2*

9h

Páranyomás milliméterben

7h , 2^

közép

9h !közép

<3. u.

este

27-91 28-2! 16*61

21*7 22-8 158 19 3 128

23 *i; 2 3 -31 18 *l| 19-4 15 7|

13 1 155; 14*0> 13*3 1 2 '8 1 3 5 1 1 £ .18* 1

15 0 174 133 11 8 12*4

14*3 20*8 16*0 17*2

15*0 14*7 15*4 175 15*2

16 01 10 12*5 11*9 11 7 17*5 10*8 10*3 11*5 10*9 16*lj 10 S 10*9 11*2 11*0

15*4 15*3 15*3 14*2 10*6

17*2| 18*3| 21*61 17*6} 18 *61

15*2 153 15*7 132 11-6

15*9! 16*3! 17*5; 15* 0 13*6

10 7 12*5 11*6 11-6 10 11 1 11*1 10*9 10*3 10*6 12*2 11*0 9*9 11 7 9 9 10*5 8*7 7*8 8*4 8*3

11*7 15*3 14*4 10*9 7*5

20*1 19*6 17*8 13*6 14*5

170 15*4 130 7*6

120

16*3 9*4 12*7 12*2 11*4 16*8 10*2 8*8 10*9 10*o 15* 1 11*7 8*2 6*7 10*7 6*3 5*4 5*8 6*5 6*9 8*2 11*3

9*8 17*5 9*0 19*9 11*2 18*6

11*9 13*4 15*0

reggel

d. u.

este i

Nedvesség százalékokban

7h I 2h

9*

reggeli d. u.

este

Csapadék millimé

közép

terben

il 1745 7 % 42 3 í 43 3 » 49 7 43*3

743 öl 41*6 45 6J 47* 3, 42*8

46 1 45-5,' 44 71 44*9 42 8 , 42 61 47 3 45 5 5 0 ' %U 49 ‘ 3:

19*6 19 0 165! 14* l| 17*7

22l! 2 4 -8j

H íz d

54 0 54*6 5 2 ’8l 49 7. 49 4 45 0 416 41 4 49 6 52*1

54 4 54 2 51-6 49 8 48 4 44 2 42-8 429 50 2 5 0 '6

10*8 13*7 1 2 0

63 50 7 9 I 40 69, 39 75 45 74! 85

62 65 57 63 87

58 61 55 61 82

14* 9i 8*8| 10*1 10*4 9*8 17 8 9 6 9 8 8 9 110 13*5! 10 10*6 10*1 m 4 12*7; 9*5 9*2 9*1 13*9, 8*4 8*2 8*2 8*3

78 74i 90 í 87! 85

82 74 89

66| #

9 9 10*5 1 1 0 144Í 8 14 5> 10*6 11*7 11*5 11 3

87 87! 871 90Í 80i

69 96 82 56 75

82

86

90

81 801 83j 92

71 55 78 49

86

93: 79 961 64 851

12*2 12*9 11-8 13*4 12*7 9*6 8*0 7*6 8*4 ' 8*9 10*3 10*5 9 9 11 * 2 ! 1 2 0 9*5 10-9

71 50 94 80 53

88 77

9*8

77;

911 0 85; • 72'

5*5 36 0

10'7

í

87 92 91 77 87

81 9 2 :# 87 74;.

80

8110 !

1*7 0*7

84

861 0 79 71 83 # 75

73 52 55 47 56

85 84 61 74 79

84 72, 71 0 62 73

77

88

0*9

5*7

i 91 93 85; 90; 96'

60 50 64 94 74

89 80 83 94 82

80 74 77 93 •

151

9*0 8*7 9*1 8*6 9*7 8*4 10*2 10*5 9*9 11*4 10 2 10*5 9*8 10*6 10*4 10*3

14*8

15*6

9*7 10*1 10*2 10 01

"83!

65

80

76

12*8 747’ 7l747’4 747• 5Í747*őj

13*6! 18*5

8*2 8*0

131 14*1 14*9 13*4 14*6

8*8 8*7

84* f £

6*7 14*3

hőmérséklet valódi közepe: 15*5 C°. (Normál-éiték : 1 6 ’9 C°.) — A légnyomás maximuma: 755*1 mm. 16-án ve 9 ór. — A léguyomás minimuma: 739*2 mm. 30-án estve 9 órakor. — A hőmérséklet maximuma: 2 C°. 2-án d. u. 2 órakor. (Xormál-érték : 28 0 C°.) — A hómérséklet minimuma: 7*5 C°. 25-én reggel 7 ór. ormál-érték : 7*7 C°.) — A nedvesség minimuma: 39% 3-án d. u. 2 órakor. (Normál-érték: 31%) — A napok ma, melyeken csapadék esett: 11, (Xormál-^rték : 6.) — A csapadékok összege: 100 milliméter, (16 évi középérték: milliméter). Elpárolgás szeptember hóban: 45*1 milliméter. Jelek magyarázata: köd eső 0 , hó jégeső J l , égi háború villámlás dara ónosidő matvíz r \ jellel jelöltetik. — uy = nyoma.


456

METEOROLOGIAI ES FÖLDMAGNESSEGI FÖLJEGYZÉSEK -A.

ICIie. K Ö Z P O IT T I

IN T É Z E T E IT ,

B IT D A P E S T E N .

1883 SZEPTEM BER HÓBAN. B. ; S z é l ir á n y o k és szélerő!';

!&=.

i* : f

—

2

d. u. | este

1

s3

XK1 4 — 5 S E 1 |N W 2 W1 K1 V\ 2 3i» }& \ W 4 iN W 4 *9 ) w 4 ; w * ! w 2 ; 10 ( w 8

!■ « ?

—

_ í W1 13 N E 1 ! N E 1 14 N E 2 E 2< 15 ; i*;1 1 ■ ■

_ W4 — w4 —

21 22

23 24 25 ;2 «27 28 29 30

1

w

16 E 1 17 — ■ 18 N W 2 19 1 20 —

__ — — — 1.

— t i I- í 11

1

i E* NE1 W1 NE1

1

! 9*

közép

J*eggel ' d . u . ! este

w * ! _ í w 1 w 1 , v\ 8

x \ V x ÍNW*

1.1 12

2b

Ó zon

I

w

0

7

6

0

0

4

3

10

1

10 10

10

10

4

’vlO ; 0 .i — j 6 — ii 1 0 9 — *! 5 — 1 ! * i ! io — í 10 10 w2 — t1 8 1 —

10

1

5

5

_ _ 3 — 3 W4 10 W5 ! w 6 W 4 N W 2 11 0 E1 10 —

_ E1 E1 1 — — NW* '— SE1 j . S E 2 i i-E 1 ' l —

0

3 7 6 0 8

7 7 8

9

4

10

67

7

0

10

1 0 0

6

7 7

,4 Ö

1 10

i

25 5 256 260 26 6 31*2 25 8 27*4 247

33 0 30 3 309 1 27*2 27*7!

25 5 27 0 27-1 267 28-8

243 25 9 26*6 25 Si 28 1 !

28 2 26 2 25 2 3 9 5 8 ! 5 ‘ 26*8 6 6 1 6 , 26 0 10 .! 5 31 Ö7!| Í 4- 3| 4 2

289; 26; 8 2 8 '5 265 26 1 !

8*3 7*3 9-0

10

0 0

&

0

10

10

10 0

0

1

10

10

10 0

0

0

8

3

7 -q

5

6

10

0

6*0

6

7

2

1

1

3

2

6

6

10

3 1 9 i 1 ! 9

5 5

1

0 1

! l í 1

10 10

! 3

10

10 6

63 3 7! 8 -0 : 0 3; 9 7,

0

1

5 i

10b d. e.

283 283 285 30 7 31*8

9

10

7^ reggel

! 5 '8°25\7 8°30'.6É 6 i 23 0 27*0l 6 j 25*0 28*9 I1 4 26 1 29*9 1 7 ! iiO 2 31 2 ! 6 27 5 3 1 -6 í 25 3 3 0 4 3 7 25 7 3 0 6 247 9 30 3 24*6 28 3 7

10

2

5o

2*7! : 1 2-7! 0 2 o; 0 1 3: 0 4*3| i ]1 1 40l íP 'lö ,. 8 0. -1 Ö 0 ■ ‘4 0 -0 & 1*7 0

8

4 w w w

1

0

M ágn esi e l h a jlá s

é jje l i n a P" I pal '

1

r _

i

3

9*

2h

r e g g el

F e lh ő z e t

2

0

9 5

4

8

5

6

0

6

0

1 0

0

5

0

0 3; 3 7: 8-7: 7 *7i

0

6

1

1

32 5 33* 1 35 1 34*9 ;í3 7

— 1

1

A szélirányok .elos/.lása: N NE E SE S S W W N W — Közép szélerő^é^ 1*3 százalékodban: 2 11 15 8 4 0 47 13 A szélirányok u^y vannak jelölve, mint Angolor.szagban szokták, ú. m. észak = N (North), d l — S (South), kelet =■ E (ICast), nyugat — IV (West).

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISM ERETEK T E R JE S Z T É S É R E. XXVII. AZ ELEKTROMOS HALLÓ ÉS BESZÉLŐ KÉSZÜLÉKEKRŐL. (Befejezés

Recommend Documents