KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISM ERETEK T E R JE SZ T É SÉ R E. AZ ÁLLATOK SZAPORODÁSA. II november 16-án tartott szak gyűlése"

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Megjelemk^úriinden hónap elsején, ki véve az augusztus, szeptember és ok tóberi szünnapo kat, 3 nagynyolczad ívnyi tartalommal.

TERMESZETTUDOMANYI KÖZLÖNY.

HAVI KÖZÉRDEKŰ

III. KÖTET.

FOLYÓIRAT

ISM ERETEK

TERJESZTÉSÉRE.

1871. JULIUS.

E folyóiratot a tár* sulat tagjai az év díj fejében kapják ; nem tagok részére a 27—30 ívből álló egész évfolyam elő^ fizetési ára 5 forint.

2 6 - « FŐZET.

AZ ÁLLATOK SZAPORODÁSA. II. (Felolvastatott az

1870. november 16-án tartott szak gyűlése".)

Az újszülött á lla t v a g y hasonlít szülőihez, v a g y n e m ; s ez utóbbi esetben csak később válik szülőihez hasonlóvá. Az oly ál latot, m ely csak k é s ő b b e n , szabad élete folytán nyeri el szülői a la k j á t : álczának (Larve) n ev ezzü k ; azon e ljá rá st pedig, m elynél fogva az á llat szabad élete folytán szülőihez hasonlóvá lesz, átvál tozás- v a g y átalakulásnak (metamorphosis) m ondjuk. A z átalakuló állatn ál rendesen három egym ástól különböző stádium ot különböz tetü n k m eg, ilyenek péld. a lep k én él: 1) az álczaállapot (hernyó), 2) a b áb és 3) a tök életes állat. (Tökéletes átváltozás). D e igen sok esetben ezen három stádium nak átm enete az egyikből a m ásikba igen el van sim ítva, ú g y h o g y ezeket szorosan egym ástól m eg k ü lönböztetni képesek nem vagyunk. (Tökéletlen átalakulás.) Szorosan véve, m inden á lla t szenved átalak u lást, csakhogy az á lla to k egy része azt a p etén kívül, szabad állapptban éli át, m íg a többi m ár a petében átalak u l. A m etam orphosis teh á t, helyesebben kifejezve, inkább szabad átalakulásnak volna nevezendő. M inden álcza koránszülöttnek tek in ten d ő s van is állat, m ely m ár a k k o r születik, m időn a szik m ég csakis barázdolódni kezdett. H o g y valam ely á lla t k o ráb b an (mint álcza) v a g y p e d ig későbben (mint tö k életes állat) születik, az m indenek e lő tt a szíkanyag n a g y sá g átó l fü g g . — F ejlődési kiad ásaira m inden á lla t bizonyos tőkét, szíkm ennyiséget igényel. H a ezen a n y ag b ó l elég van jelen a p eté ben, a k k o r az á ta la k u lá s a petében m egy vég b e s az em bryo m int tö kéletes á lla t jő v i lá g r a ; m íg h a a p e te szíkanyaga az á lla t teljes kifejlődésére nem elegendő, a mi sok esetben előfordúl, ak k o r kell, h o g y az á lla t k o rá b b a n (mint álcza) s z ü le s s é k ; s ek kor a hiányzó képzési anyag o t m ég csak a petén kívül kell m egszereznie. A szabad á ta la k u lá s az ivadék szám ának növekedését segíti Természettudományi Közlöny, III. kötőt.

2


354

KRIESCH JÁNOS.

é l ő ; s ezt be is leh et bizonyítani. V eg y ü n k péld. k é t rokon á lla to t: a g y ík o t és a bék át. A g y ík k e v é s, de elegendő n a g y p etét rak, m elyben az em bryo teljesen k ife jlő d h e tik ; a béka petéi ellenben k ise b b e k , s m in thogy bennök az em bryo teljes kifejlődésére ele gendő szíkanyag nincsen, kell h o g y az á lla t koráb b an (mint álcza) sz ü le s s é k ; m ert h a a b ék a petejéb en az em bryonak teljesen ki kellene fejlődnie, a k k o r a p etének xoo-szor a k k o ra szíkanyaggal kellene birni. A béka em bryonak teljes kifejlődésére t. i. az öreg b é k a testsúlyának e g y százaléka szükséges, a b é k a petében azonban csak 1/I00% van m eg. H a a b é k a testsú ly án ak évenként io°/0-át for dítja ivadékképzésre, s h a m inden petének i° /o -o t volna kénytelen adni, a k k o r évenként csak 10 p e té t rak h a tn a . A m eglevő körülm é ny ek közt azonban, m inthogy ivadéka szabad á ta la k u lá st szenved, könnyen beláth ató , h o g y a b é k a ennél több p e té t rak h at. Ism ere tes továbbá, h o g y azon hüllők és h alak n ak , m elyek elevent szülnek, ig en kevés ivadékuk van. Az álczán — összehasonlítva a tö kéletes á lla tta l — v ag y h i ányzanak bizonyos szervek, v ag y p e d ig kevésbbé v annak kifejlődve ; de kóránsem közönyös, h o g y m ely szervek hiányzanak. A rovarok nál péld. a szárnyak későbben fejlődnek ki, s az álczák m indig s z á rn y ta la n o k ; de a szárnyak a különböző ro v aro k ra nézve külön böző jelen tő ség ű ek s innen van> hogy a sá sk a és a poloska álczája hasonló életm óddal b ír h a t, m int a tö kéletes állat, de nem a pil langó álczája. A hernyó egészen m ás életet k én y telen élni, m int a pille, k e ll tehát, h o g y egészen m ásképpen legyen szervezve. Más szájrészei, m ás lábai, m ás érzékei, m ás védszervei vannak, s külö nösen ilynem ü m ulékony v a g y ideiglenes szervekkel biró állatokat szokás álczáknak nevezni. Az öreg b é k a húsevő, tü d őkkel lélegzik, a fiatal ped ig növényevő s kop o lty ú k k al lélegzik, kell te h á t h o g y a szervezetük is különbözzék. E zek et te k in tetb e véve, term észetesnek fogjuk találni, hogy e g y és ugyanazon álla tn a k nem csak egy-, hanem többféle álczája is lehet. — A M edúzák csillákkal ellá to tt [ázalagalaku íiak at szül n ek ; ez növekedvén, m ásodik (polypnemü) álczává lesz, s ebből csí rázik aztán a valódi medúza. A z álczák m ulékony élete igen k ü lönböző. N ém ely á lla t hónapokig, sőt év e k ig él álcza alak b an , m int tö k életes á lla t p ed ig csak n eh án y n apig, n ehány óráig. Az álczaélet föltételei, term észetesen, eg y szerü eb b ek s az élet gazd aság i vi szonyai az álczára nézve kedvezőbbek m int a tökéletes állatra. A z em bryo töm ege a nősténytől jő, a hím a p e té t csak moz galom ra, á ta la k u lá sra in d ítja; a m eg term ékenyítés, m int em lítők, csak e g y ik föltétele a pete kifejlődésének. H o g y az ondó jelentő-


AZ ÁLLATOK SZAPORODÁSA.

355

ségé csak alsóbb rendű, m ár abból is kitűnik, hogy m eg nem te r m ék en y ített p eték b ő l is fejlődnek á lla to k ; az ilyen folyam atot szüznemzödésnek (parthenogenesis) nevezzük. D z i e r z o n a parthenogenesist először a m éheknél föltételezte s később helyes kö v etkeztetését a tudom ány és tapasztalás is való n ak bizonyítá. Az anyam éhnek hatalm ában van m eg term ék en y ített v a g y m eg nem te r m éken y ített p e té k e t r a k n i ; az elsőkből m indenkor n ő s té n y e k , az u tóbbiakból ped ig hím ek fejlődnek.*) Ezen tén y m inden kétség fö lö tt áll. — B e r l e p s c h a m éhkirálynét jégverem be tevén, az ondó szálak a hidegben elvesztették m ozgékonyságukat s az anyam éh azontúl csak olyan p e té k e t rak h a to tt, m elyekből csupán hím ek fej lődtek ; — ezek te h á t m eg nem term ék en y ített p e té k voltak. A da rázsok, pöszörök, h a n g y á k és sok m ás ízállatnál u g y a n ezen partheno genesist találjuk. A társaság o k b an élő rovarok dolgozói, m int elkorcsosult n ő s té n y e k , párosodni nem k é p e s e k , de v an n ak esetek hog y ezek még' is ra k n a k peték et, m elyekből, m inthogy m egterm é kenyítve nincsenek, term észetesen, m indig csak hím ek fejlődhetnek. A* pöszörök és h a n g y á k hím éi m ind dolgozóktól szárm aznak, ezeknek nőstényei csupán m egterm ékenyített p e té k e t rak n a k . S ok ro v arn ál m ind eddig a hím eket nem is ism erjük. A P syche (lepke) m egnem term ék en y ített petéiből azonban nőstények fe jlő d n e k ,a selyem bogár m eg nem term ék en y ített petéiből m ajd hím ek, m ajd pedig nőstények fejlődnek, s ú g y látszik, h o g y a parthenogenesis az alsóbb rendű á llato k n ál nag y o n is el van terjedve. A később em lítendő levelészek sajátság o s szaporodása talá n szintén a parthenogenesishez soro zandó. — A z által, h o g y a p e té k tökéletes kifejlődésénél az ondó egészen fölöslegessé is válh atik , az ivari és iv artalan szaporodás an n yira közelednek egym áshoz, hogy g y a k ra n m eg sem m ondhatjuk, vájjon az eg y ik k e l v a g y a m ásikkal van-e dolgunk ? A z ivari szaporodásnál tapasztaljuk, hogy azon any ag , m elyből az em bryo képződik, m indig ugyanaz, t. i. a p ete ; az iv artalan sza porodásnál azonban a képzési a n y a g változik s nem m indig ugyanaz." Az iv a rta la n szaporodás három féle lehet, és p e d ig : i) spórák á ltal, 2) sarjadzáz, és 3) oszlás által végbem enő. A s p ó r a m ég leg in k áb b h asonlít a p etéh ez; m e rt nem eg y éb m int szabad sejt, m ely az a n y a á lla ttó l elválik s tovább fej lődik. A spóráb an sohasem talá lju k a képzési an y a g o t összehal m ozva; ez. azonnal ébrénynyé fejlődik. S p ó rá k által szaporodnak a. levelészek (Aphis) nyáron át. A z őszi p e té k b ő l tavaszkor kizárólag nőstények k e ln e k k i , m elyeknek elkorcsosult ivarszerveik v annak *) Minden rovar képes ugyan megtermékenyített s meg nem termékenyített petéket rakni, de a megnemtermékenyített petéből nem fejlődik mindig állat. 23*


356

K R IE S C H JÁNOS.

A p otrohúkban levő petefészekben azonban sejtek, spórák (álpeték, pseudova) fejlődnek, m elyek uj á lla to k k á lesznek s (9— 11 nemze déken át) ism ét spórák által szaporodnak, mire őszkor hím ek és tökéletes nőstények fejlődnek. A nőstény, párosodás folytán, petéket rak, ezek á tteleln ek s a következő évben a leirt cyclus ismét m eg kezdődik.

15. ábra. M iastor metrolaos. A.% A z álczákkal telt álcza ; 15. egyes álcza ; V. a tökéletes állat

Ilyen spórák általi szaporodást tálá lu n k to v áb b á a Cecidom yia nemhez tartozó légyfajnál, a M iastor metrolaos-nél. (15. ábra.) A m iastor álczája (A. B.) ivarszervekkel bir, m elyek sejtekké esnek szét és m indjárt az álcza testürében álczákká fejlődnek, m elyek az íf anyaálczából kibújván, ennek ha lá lá t okoz\ jf zák ; (görögből v ett neve is erre vonatkojj zik, m ely azt je le n ti: anyaölö). A májmé... • - •».. // tely és a lapférgek szintén spórák által szaporodnak. . A sarjadzást és az oszlást össze lehet // I tt foglalni m int növés általi szaporodást, a & l|f m ennyiben itt a képzési a n y a g a képző iSw szövetekkel összekötve m arad. Az édesvizeinkben előforduló H ydra viridis (kákó) W bizonyos időkben ig en szépen m utatja a fi sarjadzást. (16. ábra.) A lól először is egy kis em elkedés, e g y szemölcs tám ad, ez 16. ábra. üressé v á lik és az anya ürévél összekötH yd ra (kákó.) tetésbe l é p ; száj és b am bók képződnek, s az új á llat az anyától elválik. A sarjadzás igen sok alsóbb rendű álla tn á l elő fordul. M ég az anya hossztengelyében is keletkezhetik


AZ Á LL A TO K SZAPORODÁSA.

357

sarj vag y b im b ó ; p é ld a a rra a Syllis nemhez tartozó apró, a ten g erb en élő férgek. (17. ábra.) K é t g y ű rű közt, körülbelől a test közepén keletkezik e g y világos göm b. e g y bimbó, ez m indig n a gyobbra nő, m íg v égre rajta a gyürüzés, a serteláb ak stb. kivihetőkké v á ln a k s íg y teh á t eg y új álla t keletkezett. A bimbó ezen benyom ulása á lta l az a n y aállat k é t részre oszlik, m elyek m indegyike a bim bóval egyetem ben önálló á lla ttá lesz. E g y állatból te h á t 3 álla tu n k van, de m ielőtt ezen 3 á llat elválna e g y m ástól, m ég egy, sőt több bimbó fejlődhetik k i, ú g y h o g y az egyének egész lánczolata van előttünk, de vannak esete k , midőn ezen bimbó az utolsó gy ű rű n is fejlődik. N ém ely bim bók 17. ábra. különös nyélen ülnek (stolo Syllis proliiéra. prolifer) m int a S alpáknál (Bocs) tapasztaljuk. E zek rendesen különös tásk á b a n egy fark a la k ú fü g g elé k k e l bírnak, m elyen a bim bók fejlődnek. A z egész stolón t. i. számos sejt ül, m ely sejtek m indegyike e g y bim bót képvisel s salpává válik. A stolo az a n y a állattó l eltaszíttatik és az ifjú nem zedék bizonyos ideig m ég e g y ü tt is m arad. — Sarjadzás á ltal fej lődnek a galandféreg egyes izei is. Az an y a állat (az úgynevezett fej) h o rg o k és szivótárcsák segítségével a b élfalak b a kapaszkodik és folytonosan h a jt b im bókat (ízeket), m elyek időnként az a n y a á lla t tól elválnak. Az oszlásnál az egész állat, m int képzési a n y a g ketté osztatik ; itt az an y át a fiától m egkülönböztetni nem lehet, m iért is ezen sza porodás szorosan a növéssel fü g g össze. Az oszlás az ázalagoknál le g g y a k o r ib b ; szervezésök egynem űsége az oszlásra ige'n kedvező. Az oszlás szépen észlelhető az aktiniáknál is, m elyek először hosszá ban nőnek m ajdnem m ég egyszer a k k o rára, mire befűzés tám ad rajto k s az által k e tté oszlanak. Ott, hol az á lla t befűződött, dudorodások, b am bók tám a d n a k s ekkor k é t á lla t van előttünk, m elyek ről nem tudni, h o g y m elyikök az anya. A leírt eset harántoszlás volt, de az oszlás hosszirányban is történhetik, m elyet szintén a k tiniáknál de polypoknál is tapasztalunk. N ém ely állatoknál az oszlás úgyszólván h a tá rta la n , a H y d rá t 10 részre is eloszthatjuk s minden részből tökéletes á lla t fejlődik. A z oszlásnál te h á t az a n y aállat összes an y ag a új álla to k ra oszlik szét, de m in th o g y a sarjadzásnál is a sarj vag y bim bó az anyától bizonyos m ennyiségű any ag o t vesz


358

KRIESCH JÁNOS.

föl m agába, azért azt annál nehezebben leh e t m egkülönböztetni az oszlástól, m inél tö bbet vesz föl a bim bó az anya anyagából. Az iv artalan szaporodás az ivarinál ritk á b b s csak is az alsóbb rendű á lla to k ra szorítkozik. U gyanazon állatfaj bir sokszor ivari és iv artala n szaporodással is, és pedig ugyanazon egyén m ajd ivari szaporodással bir, m ajd p e d ig ivartalanul szaporodik — v a g y p edig bizonyos, ugyanazon tájhoz tartozó e g y é n ek ivari, m ások pedig iv artala n úton szaporodnak. A k é t szaporodási m ód rendesen az ál latok különböző korához van kötve, rendesen az iv artalan szaporodás előzi m eg az ivarit. Az ivari szaporodás le g in k á b b csak a k k o r lép m űködésbe, midőn az egy én i fejlődés tető p o n tját elérte. Ig en érdekesek azon esetek, m időn bizonyos, ugyanazon fajhoz tartozó ég yének csakis iv a rta la n u l, m ások p e d ig ivari úton szapo rodnak. A zon e g y fajhoz tartozó egyéneket, m elyek csakis iv a rta lanul szaporodnak dajkáknak (Ammen) nevezzük. A d a jk á k az á lla t kifejlődésénél nem lépnek föl szabály talan u l bárm ikor, hanem m in denkor az ivari szaporodást m egelőzik. A d a jk á k nem zedéke az ivari á lla to k nem zedékével váltakozik, m iért is ezen e ljárást nem zési vál tozásnak (G enerationswechsel) nevezzük. C h a m i s s o , a ném et költő, e g y világ k ö rü li utazás alkalm ával ism erte föl először a nem zedék v á lto z á st; a tudom ányba S t e e n s t r u p ü lte tte át. A nem zedékek szám a a p etétől az iv aré re tt á lla tig igen különböző; le h e t 15— 20 is, és az egész nemzési változás a m unkafelosztás elvére visszavezethető. A d a jk á k az ivari állato k tó l m indig különböznek, de ezen k ü lö n b ség ism ét ig en sokféle. N ém elyek egészen hasonlíta n a k az iv a r i állatokhoz, c sak h o g y ivarszerveik nincsenek. A z em lített Cecidomyia, (15. ábra.) m int teljes ivari á lla t petét, rak , ebből álcza (a dajka) fe jlő d ik ; az álczában spórákból, te h á t iv artala n úton, ism ét álczák k eletkeznek s csak ezekből fejlődik az ivari állat. B a e r ezen csodálatos szaporodási eljárást, m ikor m ár éretlen á lla t is iv adékot hoz létre , koranem zésnek ( P a e d o g e n e sis) nevezte el. A Cecidomyiához csatlakozik e g y legközelebb (1870.) közzé te tt új eset, a Chironöm us nevű szúnyognál. E n n e k nőstényei m int b á b o k egész nyáron á t m eg nem term ék e n y íte tt p e té k e t rak n ak . A bább ól őszfelé tö k életes á lla t lesz, m ely párosul s m ost m egterm é ke n y íte tt p e té k e t rak . M ind a m egterm ékenyített, m ind p ed ig a m eg nem term ék en y ített petéből tök életes rovar fejlődik. E nnél a szú nyognál teh á t a paedogenesis és a parth en o g en esis egyesítve van. A M edúza (18. ábra.) először e g y csillák k al ellátott em bryot szül (a) ez polyppá válik (b. c. d.), m ely bim bót h a jt (e) s csak ezen bim bóból fejlődik ism ét egy m edúza; világos tehát, hog y itt az


AZ Á L L A T O K SZAPORODÁSA.

359

átalakulás tö b b e g y é n re van elosztva. A polypálcza (a dajka) ren desen új polypokat hoz létre, s csak bizonyos időben keletkeznek rajta bimbók, m elyek azonnal m edúzává válnak. Az álczanem ü dajka,

ih

18. ábra. A medúza nemzési változása. — a . a petéből kibújt, csillákkal ellátott, szabadon úszó embryo ; — b , egy kocsonyanemű lemez segítségével oda erősített embryo ; — c . az embryonak bambói fejlődnek; — rf, kifejlődött polyp, mely később e . bim bókat h ajt ; — t. hosszábnn megnyúlt p o ly p , mely harántrészekre (medúzákra) oszlani készül; — g . az oszlás m ár majdnem végbe m e n t ; — l». egy szabad medúza, mely oszlás által keletkezett.

a polyp azonban oszlás á ltal is m edúzákká a la k u lh a t, először hoszszában nő s aztán h a rá n tirá n y b a n több részre , m edúzákra (f, g, h) esik szét. M ár ebből is láthatjuk, m ennyire rokon az oszlás és a sarjadzás v a g y bim bózás egym ással. A p o ly p n ak alsó vége m eg m arad s rövid idő m úlva ism ét szétoszlik. A m ájm étely (19. ábra.) (Distomum hepaticum ) leginkább a nö vényevő emlősök epevezetékeiben él, petéi a ganéjjal kiüríttetnek, s azokból, m ely e k a vízbe jutnak, ázalagféle á llato csk át (a) fejlődnek, m elyek csillaszőreik segítségével ide tova m ozognak s m int ilyenek valam ely csigába k e rü ln e k ; a csigában m ost az ázalagféle álcza m egnyúlik s e g y hosszúkás m ásodik álcza válik belőle (b), m elynek belsejében spórák képződnek s ezen spórákból a valódi Distomum


K R IE S C H JÁNOS

a következő módon fejlődik. A spórákból keletkezett fark k al biró á lla tk á k (c. d.) an y jo k a t és g azd áju k at is e lh a g y já k és fark u k se g ítségével szabadon a vízben úsznak. Ezen álczákat rég e n te önálló állatfajoknak ta rto ttá k s C ercariáknak (d) nevezték el. A cercaria most valam ely vízi állatba (rovarba, halba, rá k b a stb.) igyekszik m a g á t befúrni, m ely működése közben, lengő farkával igyekszik m a g á n a k nagy o b b erőt szerezni. B efúrakodása után farkát elveszti, s

19. ábra. A májmétely nemzési változása.

az új gazdában betokozván m agát, v árja azon perczet, m íg gazdájá val e g y ü tt valam ely emlős állat gyo m ráb a ju t; a gyom orból az epe vezetékbe halad, hol azután valódi D istom ává (e) alakul. H asonló módon fejlődik a g a la d fé re g is. (20. ábra.) E g y e s ízeit m ind önálló á llato k n ak kell tekintenünk, m elyek érett és fejlődésre k épes p e té k k e l vannak telve. A z em berben élő e g y ik galan d féreg (Taenia solium) izei a gyom orürü lékkel kiüríttetvén, a disznó g y o m rá b a ju tn ak , itt abennök foglalt petékből fejlő«u.«, dilc a fo g ak k al e lláto tt kis A galandféreg kifejlődése (nemzési változása). göm bös em bryo, (e) m ely az izmok közé fúródik, s ott h ó ly a g fé re g g é , az úgynevezett borsó k ává (Finné) lesz (b). A borsókának kell, h o g y az em ber gyom rába jusson, s csak itt válik galandféreggé (g).


AZ Á L L A T O K SZAPORODÁSA

361

L ássuk még- az á lla ti törzsek (Thierstocke) o s z tá ly á t; oly állati egyesületek ezek, m elyekben számos állat, a szó szoros értelm ében, e g y comunistikus állam ot képez. M it az e g y ik állat eszik, az v a la mennyi, e g y törzset képező á lla tn a k ja v á ra v a n ; közösek a bevéte lek és közösek a kiadások is. A z állati törzsek egyes tag jai alaki tekintetben rendesen egyform ák (korállok) s ivari tekintetben (noha ivartalanul is szaporodnak) v a g y e g y la k i a k , azaz ugyanazon a tör zsön tö rté n ik a hím és a nőelem nek k iv álasztása, v a g y p e d ig kétlakiak, m ikor az egyik törzs választja ki a hím, a m ásik pedig a nő elemet. V an n ak azonban oly állati törzsek is, m elyeknek egyes tag ja i nem hasonlítanak egymáshoz, s az egyes ta g o k igen különböző alakúak. Ezek a sokalaku (polymorph) törzsek. A sokalakuságot (polymorphismus) legjobban a m edúzák szaporodásával köthetjük össze. A medúza álczája, (a polyp) bim bó t hajt, m ely bimbó elválik s mint m edúza szabadon é l ; a bimbó azonban a. polypnem ü álczával összekötve is m aradhat, ra jta semmiféle bam bók stb. nem fejlő d n ek ; ezen bim bóknak, m ely m ás k örülm ények közt szabad á lla ttá fejlődött v o ln a , m ost semmi féle m ás feladata nincsen, m int ondót v a g y p e té t készíteni, hasonlóan mint valam ely szerv. D e m ég teljesen sza badon élő szájnélküli m edusák is ta láltatn a k , m elyek tisztán csakis a m egterm ékenyítést viszik végbe. — A h y d ra is oly teljesen k i nem fejlődött e g y én ek et hoz létre, m elyek az anyá val összefüggésben m aradnak. A z állattörzseknél a m unka fel osztás a legteljesebben be van ren dezve. V a n n a k állati törzsek, m elyek nél a m ozgást, a táplálkozást, az ivari s m ás m űködést külön-külön egyének végezik. — A Camfianulariánál a táplálást az egész törzs viszi végbe, E g y S ip h o n o p h o ra : Physophora Phiiippii. az iyari müködést azonban csak bi zonyos egyének végzik. Ism erünk állatot, hol a hím szabad medúza, a nőstény pedig a törzszsel egyesülve m arad. A sertuláriák törzse tápláló, ivari s m ég kacsalaku állato k k al bir, m ely utóbbiak az


HELLER ÁGOST.

á lla ti törzset bizonyos helyhez oda erősítik, s h o g y ezen vékony kacsalak ú részek csak u g y a n állatok, bizonyítja azon körülm ény, hogy h a a törzset fölfordítjuk az előbbi iv ari v a g y tápláló á lla t válik kacscsá, a kacsok ellenben ivari v a g y táp láló á lla to k k á lesznek. A so k alak u ság n éh a m ég so k k al b o n y o ló d o ttab b ; péld. a Siphonophoráknál. (21. ábra.) I tt a petéből e g y csillás kis em bryo fejlődik, ebből lesz e g y úszó bam bónélküli polyp, m ely később bim bót hajt, ez hosszú kaposzkodó, számos górcsői feg yverrel ellá to tt fonallá ala k ú i (a), de nem so k ára sarjadzik e g y m ásodik, tá p láló állat (b), a törzs m indig n ag y o b b á lesz, súlya növekedik, ennél fogva képződnek m ost az e g y ik végén száj nélküli m edúzák, az ú g y nevezett uszóharangok (h). A m eg rag ad ási szervek közelében új bim bók keletkeznek, m elyek laposakká, szalagalakúakká v áln ak s á ta lá b an a többiek oltalm ára szolgálnak (c); az íg y oltalm azott tá p láló e g y é n ek közt új tapintó eg y én ek fejlődnek s végre fejlődnek ki ra jta az ivari állatok (i), m elyek v a g y olyanok, hogy elválnak s szabadon úszkálnak, v a g y ped ig olyanok, m elyek a törzsön ülve m aradnak. A so kalakuság te h á t e g y sok egyénből álló egy én t tü ntet fel, s m int az állatv ilág b an m indenütt, itt is azt látjuk, h o g y az á l lato k alk o tása m indig a m eglevő körülm ények szükséges követ kezm énye. K r ie s c h J á n o s .

A ZENEI ÖSSZHANG PHYSIKAI OKÁRÓL. (Felolvastatott az 1871. április 19-én tartott szakgyülésen.)

A zene a m űvészetek közt kivételes állást foglal el. M íg a k ö ltészet és a képző-m üvészetek bizonyos képzetek és eszm ék által h a tn a k reánk, addig a zenem űvészet an y a g g y a n á n t közvetlenül érzéki benyom ásokat t. i. hangokat használ. Igaz, ho g y e g y k ö lte m ény nyelve, e g y festm ény színezete szintén fontos tényezői a mű becsének, de m ivel m égis csak alaki szem pontból jőnek tekintetbe, a lá v an n a k rendelve a mű belső tartalm án a k . A zenemű ellenben közvetlenül hangokból, v ag y in k áb b hangérzetekből (Tonempfindung) épül. E zek közvetlenül kedély ü n k re h a tn a k , ennek h a n g u la tá t foly tonosan változtatván. O lykor a zenész hang u tán záso k at használ, bi zonyos képzetek előidézésére s íg y hasonló czél felé törekszik, m int a költő a szavak által, de ez éppen csak kivételesen tö rté n ik ; o tt a hol fődologgá válik, m egszűnik a valódi zene. A hangfestés m indig a m űvészeten kivül állott. Azon körülm énynél fogva, h o g y a zenészét nem a gondolat or

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISM ERETEK T E R JE SZ T É SÉ R E. AZ ÁLLATOK SZAPORODÁSA. II november 16-án tartott szak gyűlése"

Recommend Documents