Közlemények a Janus Pannonius Tudományegyetem Tennészettudolnányi Kar Természetfóldrajz Tanszékéről
2. szánj
I . Gyuricza
Tájhasznosítási
László
lehetőségek a
szlovén határ mentén
Pécs, 1996
Lektor:
Dr. Lóczy Dénes a földrajztudományok kandidátusa
$oronltszerkesztő:
Dr. Lovász György a föJdrajztudományok doktora tanszékvezető egyetemi tanár
Szerkesztő:
Snlbó Géza
KészOlt a DORNUS Kft Nyomdájaban
500 példányban
Felelős k..íadó: 1),... Tóth Joz.-:cf
Felelős VC7.ctŐ: Borhély Tamás
l
I. Bevezetés Magyarország 60 km-en határos Szlovéniával. E határ menti térség korábban év tizedeken keresztül gazdaságilag elmaradott terület volt. A szocializmus időszakában ugyanis a jugoszláv, illetve az osztrák határ közelsége nem "engedte" a fejlesztést, sőt még az utazás is nehézségekbe ütközött a határ 20-30 km-,es sávjában. Így különösen az ötvenes évek nagy nehézipari fejlesztései kerülték el a vidéket. A gazdasági fejlődés mesterségeselfojtásának azonban van egy - nem tudatos, de - pozitív követ.kezménye, az antropogén beavatkozások lényegesen nem változtatták meg a tennészeti környezetet, a káros hatásokat tekintve az ország legkevésbé érintett területei közé tartozik. Így levegője, vizei tisztábbak, mint az ország belső tájain, s az eredeti tennészeti kép is jobban megmaradt. A politikai-társadalmi változások közepette sok minden átértékelödött, s ez a tér~ ség tennészeti viszonyaira is hatással lesz. Az eddigi elmaradott, periférikus helyzetben lévő határ menti terület - a rendszervá1tozással, illetve Szlovénia függetlenné válásával - dinamikusan fejlődő térséggé vált, illetve válhat a jövőben. Ez a hirtelen változás a sok lehetőség mellett sok veszéllyel is fenyegeti a vidék természeti környezetét. Ezért fontosnak ,tartom a természeti erőforrások vizsgálatát a térségben, hogy melyek azok a természeti adottságok, erőforrások, amelyek segítik, s melyek azok, amelyek gátolják a gazdasági tevékenységet. Különösen érdemes a turizmus adottságait megvizsgálni, hi szen a térségben áthaladó személyi forgalom a korábbinak a sokszorosára nőtt. Továbbá fontosnak tartom a társadalomnak a tennészetre gyakorolt hatását vizs gálni, hogy az emberi beava1kozások milyen változásokat idéztek, ílletve idézhetnek elő a közeljövőben a természeti környezetben.
II. A régió_ természetfóldrajzi Jellemvonásai A szlovén határ menti térség a magyarországi tájbeosztás szerint
a nyugat magyarországi Peremvidék nagytájhoz tartozik, kisebbrészt az Alpokalja középtáj ré'sze ként a Vasi-hegyhát kistá]aJ; illetve nagyobbrészt a Zalai-dombság középtáj részeként a Kerka-vidék kistájjal azonosítható (1. ábra). Konkrét vizsgálatokat fóként az utóbbi kistájon végeztem. Megjegyzendő, hogy az atlaszok gyakran azonosítják a határ menti régiót Hetéssel, holott az lényegesen ki sebb területet takar, tennészetfóldrajzilag is elkülöníthető néprajzi táj egység, a Lenti medence részmedencéje, ami Szlo~éniába is átnyúlik. A vallási, nyelvjárási szempont ból, továbbá népviseletében, hagyományos kézmúiparában is elkülönülő néprajzi tájegy ség semmiképp sem azonosítható a Kerka-vidék tennészetföldrajzi kistáijal, viszont a szlovén-magyar határ menti kapcsolatok fontos láncszeme lehet a jövőben.
2
GYURJCZA LÁSZLÓ
l. ábra: A Szlovén hatánnenti régió természetföldrajzi tájbeosztása (Mezösi G. 1986 alapján szerk. Gyuricza L.) l. település Abb}.: Naturgeographische landschaftseinteilung der Slowenischen grenzregion (Zusammengestellt von Gyuricza L.: laufGround von Mezősi G. ) 986) Fig }.: The Physical Geographical Division ofthe Region Bordering Slovenia (Ed by: Gyuricza L. after Mezősi G. 1986) A mai felszín jórészt a Mura pleisztocénbeli horda lékkúpj ának maradványa. Az új-pleisztocénben az ősi szerkezeti törések mentén felújult mozgások hatására bez.ökkent a térség középső része, s jött létre a Lenti-medence. A süllyedés hatására megnőtt a kör nyező területek reliefenergiája, amelynek következtében a könnyen pusztuló agyagos, homokos térszínt, az egykori hordalékkúpot az areális és fluviatilis erózió erősen fel szabdalta. így jól elkülöníthető hánnas szerkezeti-morfológiai egység jött létre. 1. A Lenti-medence - a régió központja - felszíne tökéletes síkság. Alacsony re liefje miatt a talajerózió elhanyagolható. 2. Az északi, Szentgyörgyvölgy környéki dombvidék genetikailag erózi6s-derázi ós völgyekkel erősen tagolt dombság, átlagosan 250-300 m tszf. magassággal.
TÁJllASZNOSÍTAsI LEHETÖSÉGEK .'\ SZL.OVÉN HATÁR MENTÉN
3
3. A déli Tenke-vidék - a legmagasabb (333 mtszf.) - kiemel t horszt. A viszony lag nagy reliefenergia, a laza közetminöség és a nedves klíma miatt itt a leggyorsabb a formaa1!akulás, s az a legfelszabdaltabb résztájj:á alakította. Ezért nagyüzemi szántóföldi művelésre nem alkalmas. Éghajlatát döntően meghatározza, hogy azon magyarországi kistájak közé tarto :zik, amely'ek legközelebb fekszenek az AtJanti-óceánhÜ'z, az Alpokhoz és az Adriai tengerhez. Ebből ered bőmérsékletjárásának mérséke1t kontinentaiitása, a csekély hő mérsékleti ingás és a bőséges csapadék. Az. óceáni hatás következtében alacsony a nyári hőmérséklet (ÉNy-on csak 19 oC a júliusi középhőmérséklet), illetve a tenyészidőszak h~sszege (a táj ÉNY-i részén 3000 oC aJatt marad). Ezért előfordul, hogy egyes növények nem érnek be. Ugyanakkor a régió az ország legcsapadékosabb területei közé tartozik (évi 760- 830 nun), s így a hűvös, nedves éghajlat hatására magas a relatív páratartalom, s ennek következtében e határ menti térség az ország legj,elentősebb vízfelesleggel rendelkező kistája. (A 2. ábrán a régió északi részén fekvő Csesztreg, a középső részén Jévő Lenti és a déli részén elterülő Kerkaszentkirály, valamint összehasonlításul Szeged klímadia gramját látjuk.) Az előbbiekkel összefüggésben a vízrajzi adottságok - a szántóföldi művelésre leginkább alkalmas területeken - rosszak. A magas talajvíz és a vízzáró agyag akadá lyozza a bőséges csapadék beszivárgását, így gyakori a belvíz. Ugyanakkor jelentős hé vízkészlettel rendelkezik a Lenti-medence, illetve az ettől északra lévő dombvidék. Ki aknázása részben megkezdődött. Kiemelkedő fontosságú a talajviszonyok vizsgálata, hiszen a tájhasznosításban a múltban vezet.ő szerepe a mezőgazdasági növényterrnesztésnek volt, s ugyanakkor or szágos viszonylatban a leggyengébb termésáUagokat is itt taJáljuk. Az éghajlati és vízrajzi adottságokkal összefüggésben a vízbőség gátolja a taJa jokban a biológiai és kémiai aktivitást, a talajélet minimális. A sok víz hatására a talaj erősen kimosódott, hő- és vizháztartása rossz. .A talajok zöme szerkezet nélküli. Termé rétegük sekély, tápanyagban szegény. Humusztartalmuk alacsony, általában 1,5-2,0%. Kémhatásuk savanyú, 4,0-5,0 pH. Túlnyomóan a közép- és délkelet-európai barna erdótalajok csoportjába tartozó kisebbrészt az agyagbemosódásos, nagyobbrészt a pszeudoglejes-barna erdőtaJaj az ural kodó, melyet az erdöhatás és a bő nedvességi állapot alakított ki. Erősen agyagos összetétele miatt vizgazdálkodása rossz. A B-szint annyira tö mödött, hogy a gyökérzet nem tud rajita áthatolni. Kisebb, de még összefüggő területen erősen tömött szerkezetű réti talajokat, a patakok mentén hordaIéktalajokat, mozaiksze rűen pedig kavicsos és földes kopár váztalajokat találunk (3. ábra).
ill. Tájhasznositási lehetőségek, természeti erőforrások
l.
Erdő
A régió erdőgazdálkodási adottságai igen jók, a terület 38o/o-át borítja erdő. Ipar szerű gazdálkodás a húszas évek óta folyik, föként az erdei fenyőnek kiváló a fahozama.
- - - - - - - - - - - -- -- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
4
GYURICZA LÁSZLÓ
L(.Nll
CsESZTR.EC Nb.
46'n· lOT· 9.9·C
Mh: 1.4 m J N5Gh&-:
Nb
mm
JUT. 9.6·C
Mh: 161 ln l N«h~: t0911\n1
nJ mm
CO
~6·JJ·
90
10'"
C'
90
""
, &o
&0
10
10
I'
60
so
25
LO
20 _
30
IS
10
20
10
5
10
S
o
O
O
20
15
-2S
L l
R.
v. vi \1lvlt
1"-
lx.
..
II
30
,
o l
1CERKAsz.Erm
ID ID
20
10
XsL
Nb. ~6"l9' lOT: 9,7 ·C· Mb: 1$1 m lloúch~:! 12 IMI
60
i
50
25
:
CO
W. II. N. V. "'- ..... \1. IX. X. XI: lOl
SZEGED Nb.46'IY lOT: 11.2·C MIl: 19 ln J N1dI~: $7l IND
mm
90
90
eo
80
70
60
25
60
50
30
30
10
o l.
I.
a.
{V.
v
\1
VI
\-W. ~ .X. ):li. :X'II.
ro
10
10
10
5
10
o
o
O
t.
JI.
IV
V
\1\.
\11. VJI.IX. X.
».
Xl.
2. ábra: Csesztreg, Lenti, Kerkaszentkirály és összehasonlításul Szeged Walter-Lieth féle kIúnadiagramja (M.É.A. és helyi adatok alapján készítette: Gyuricza L,) Abb 2,: Walter Leith klímadiagramm von Csesztreg, Lenti, von der Sladt Szeged (Zusammengestellt von Gyuricza L. : (auf Grund des Klímaatlasses von Ungarn und lakaler Daten, 1986) Fig 2.: The Clímate Diagramms ofCsesztreg, Lenti and Kerkaszentkirály compared to the Same of Szeged (Ed. by: Gyuricza L.)
TÁJHA5ZNosiTÁSI LEHETÓSÉ,OEK A SZLOVÉN HATÁR MENTÉN
,
5
,
1<:,::,::,:,17 .
§8
_._
~---
-=-= o
""
9 S
I"',,'
~ .
3. ábra: A Kerka-vidék talajaí
(A helyi M.G.T.Sz--ek üzemtervei alapján készítette: Gyuricza L.)
l. kavicsos váztalaj, 2. földes kopár talaj, 3. agyagbemosódásos barna erdötalaj~ 4, pszeudoglejes barna erdőtalaj, ~. típusos réti talaj, 6. öntés-réti talaj, 7. ártéri erdőtalaj,8. nyers öntéstalaj és humusws öntéstalaj, 9. erdőtalaj eredetű lejtőhordalék talaj. Abb 3.: Böden der Kerka-Gegend
(gefertigt von Gyuricza L. auf Grund von Betriebsplane der lokalen
Landwirtschaftlichen Genossenschaften)
1. kileseliges Lithosolboden, 2. erdig-wiistes Boden, 3. lehmiges, braunes Waldboden, 4. pseudogleiiges, braunes Waldboden, 5. typischen Wiesenboden, 6. Schwemmungswiesenboden, 7. Waldboden in Überschwemmungsgelanden,8. humushaltiges Fluviosol, 9. Fluviosol .(entstanden aus Waldbden)
Fig 3.: Soi/s ofthe Kerka-region (Ed by: Gyuricza L.)
1. Pebble soi/s, 2. Bare soils, 3. Brow-Clay forest soils, 4. Pure Brown forest soils,5. Typical meadow soils, 6. Meadow-flood soi/s, 7. Flood-forest soils, 8. Pure and Blackjloodsoils, 9. Alluvial Deposit withforest soil origin
- - - - - - - - - - - -- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
6
GYURICZA LÁSzLó
Az itteni ,erdőknek nagyon jó a vadeltan6 képessége is, a vadászat nagyon fontos ';gazat. Emellett az erdők egyre inkább idegenforgalmi tényezővé is válnak. - A határ menti erdők egészségi állapotát összevetve a tágabb környezet erdeiével megállapítható, hogy egészséges az állomány, jelentős károsulás nincs. Az ICP Forest (3 légszennyeződés erdőkre gyakorolt hatásának megfigyelésére alakult nemzetközi együttműködési program) keretében vizsgált.. ún. "új típusú erdőkár" nem jelentkezik ezen a területen, a légszennyeződésnek kimutatható hatása (még?) nincs. Az erdeifenyő biológiailag a legstabilabb fafaj, holott az ország más területein drasztikusan csökkenteni ~ellett a vágásérettségi korát. . Kisebb mértékú pusztulás megfigyelhetó a lucfenyönél, de ennek oka egyrészt a szakszerűtlen vfzrendezés (túl mélyre süllyesztették a talajvizszintet) másrészt a klimati kus eredetű stress:zhatások, az elmúlt évek aszályos nyarai. Utóbbi okkal magyarázható a kocsányos tölgy nem jelentős pusztulása is, ami az országos tendenciával egybevág, de annak mértéke itt jóva! kisebb. Ma a legnagyobb problémAt a szelidgesztenyefák gyors és tömeges pusztulása okozza. Nem nagy terrnóterületet jelent ugyan. de igen értékes fája a vidéknek. Gazda sági értékein túl díszfa is. A szelídgesztenye fenn'tartása a ,táj esztétikai értékeinek tuda tos formálását is jelenti.. A fő kórokozó, az Amerikából behurcolt endotiás kéregrák (Endotia parasitica) elleni biológiai védekezési eljárásOk kidolgozására erőteljes kutatás indult. Ennek befe jezése, illetve a védekezési módszer alkalmazása 1996. vége felé várhat6. A szlovén határvidék egyik legfontosabb tennészeti kincse továbbra is az erdő. A tennészeti egyensúly megőrzésében betöltött szerepe mellett a táj gazdasági életében is fontos tényező-o Az erdógazdálkodáson belül pedig az optimális viszonyokat legjobban hasznosító erdeifenyő kiemelt helyet kell, hogy elfoglaljon. Ezért az e~deifenyők tefÜletarányát meg kell tartani, sőt ezt a helyenként meg lévő rontott erdők átalakításával növehli kell. Az erdők szerepe más ágazatokban is (pl. idegenforgalom) nőni fog.
2. Hévíz A szlovén határ menti térség hévizekben gazdag terület. Főképpen a felső pannon rétegekben található 57-70 oC-os termálvíz. Gazrlasági hasznosítása Lentiben tart a legelórehaladottabb állapotban, itt a gyógyvíznek nyilvánított 56°C--os tennálvízre 1978-ban gyógyfiirdőt építettek. A város és környéke idegeIÚorgalmi fejlesztésének alapja továbbra is a gyógyvíz. Az idegenforgalmi felhasználás mellett itt megkezdődött a komplex hasznosítás is. A rurdőből kifolyó, még 30 oC-os vizet a kertészet hasznosít ja, ahol a közparkok számára termesztenek dísmövényeket. A lenti gyógyvízen kívül értékes, 60-70 oC-os vizet több fúrás is talált (Csesztreg, Szilágy, Pórszombat, Őriszentpéter, Resznek, Szentgyörgyvölgy), de ennek gazdasági hasznosítása még nem kezdődött meg. Tervek is csupán két településen ké szültek. Őriszentpéteren, ahol a szénhidrogén-kutató fúrások során meddőnek bizo nyult, de tennálvizet tartalmazó kutakat már önkormányzati tulajdonba vették, elké szültek a tervek egy fürdő létesítésére, később pedig egy kertészetben, illetve ffitésben
4 ------------ -----------------------------
T.ÁJH/~~ZNosiTAsl LEHETŐSÉGEK A SZLOVÉN HATÁR MENTÉN
7
való hasznosításra. Szentgyörgyvölgyön is hasonló terveket szőnek, de a meddő kutak önkormányzati tulajdonba vétele még nem történt meg. Rendkívül fontos lenne a hévíz nagyobb arányú hasznosítása nemcsak Lentiben, hanem a kisebb településeken is.
3. Agyag A felsö-pannon agyag a fedőjébe települt glaciális vályoggal együtt lehetővé tette a durvakerámia-ipar (tégla- és cserépgyártás) kialakulását (Bajánsenye, Pórszombat). A vidék északi részén, a kitűnő minőségű agyagokon jött 'létre az őrségi fazekasság. E tradicionális iparág a Zürig völgyében (Magyarszombatfa, Gödörháza) a XIV. század óta ismert. A finomkerámia-ipar ma már nagyüzemi szinten is jelen van (porcelángyár Magyarszombatfán), de a fazekas háziipar továbbra is jelentős volumenében is, illetve idegenforgalmi vonzerőként is. A jó minőségű nyersanyag lehetővé tenné további cserép-: vagy téglagyár telepíté sét. Erre tervek is születtek (Lenti-Mumor), de gazdasági okok miatt egyelőre nem va lósulnak meg.
4. Szénhidrogének A szlovén határ menti térségben az "igazi" iparosodás a szénlridrogének kutatá sához és bányászatához kötődik. A budafapusztai és a lovászi telep 1938-ban az ország első olajnyerő területe volt. Később a lendvaújfalui teleppel bövillve a jelentősége tovább nőtt.
A főként az alsérpannon homokkő és márga rétegekben kialakult szénlridrogén telepek .azonban mára már erősen kimerültek. a) ÚjfaIun a termelés szünetel, a bányászat felszámolás alatt van. b) Lová!sziban már az ún. "harmadlagos" kitermelés folyik, a C02 besajtolás után a harmadik fázisban vízzel söprik ki még a rétegekben rejlő ásványkin cset. Terv szerint 1999-ig végleg befejezik itt a bányászatot. c) Csesztreg határában az újabb kutatások találtak ugyan földgázt, de gyenge mi nősége miatt kitermeIését nem tervezik. d) Az Örségben talMható viszonylag komolyabb fóldgázvagyon, itt a termelés előkészítése folyik. A kitermelhetö, kb. l, 1-1,8 milliárd m 3 magas fiítőértékű fóldgáz azonban sajnos bonyolult geológiai szerkezetű, sok apró telepben he lyezkedik el. A terv szerint 22 évig folytatható a bányászat. A kitennelés beindítását a természetvédők, illetve az idegenforgalmi lobby tiltakozása késlelteti. A természet a kutatófúrások során elszenvedte már a károk nagyobb részét (efdőfészek letarolása stb.), maga a fóldgázkitermelés viszonylag üsm technológiai folyamat, s mivel a földgáz feldolgozása nem helyben történik, csupán a csővezetékek okoznak tájesztétikai problémákat. Összegzésként elmondható, hogy a szénhidrogének ezen a tájon már nem je lentenek perspektivát!
8
5. A
GYURICZA LÁSZLÓ
m'ezőgazdaság lehetőségei
Mint a korábbi fejezetben ismertettem, a mezőgazdaság számára a legnagyobb problémát a kevés napfénytartam, a sok csapadék és a magas talajvíz jelenti, mert együttes hatásukként gyakori a felszíni vízborítás, ez pedig a talajok nagyfokú kilúgozá sát és lesavanyodását eredményezi. Ezért elsősorban a talaj rossz ví zgazdálkodá sá t, majd savanyúsítását kell megszüntetni. Helyre kell állítani a talaj szerkezetét és meg kell teremteni a talajban az aktív biológiai tevékenységet. Ennek sorrendje: alagcsöve zés-meszezés-intenzív szervesanyag-utánpótlás. Kiemelkedő az istállótrágyázás fontos sága. Tehált a teljes mezőgazdasági terület kompl'ex melioráci6s munkálatokat igényel. Ugyanakkor a sajátos természeti viszonyok miatt a hagyományos mezőgazdasági nö vénytermesztés túlsúlya mellett még eredményes talajjavítás esetén sem lehetne kielégí tően hasznosítani a kistájat. A mezőgazdaság szerkezetének, illetve a vetésszerkezet nek az átalakítására lenne szükség. Az áUauenyésztésnek kellene elsőbbséget bizto sítani, főleg a szarvasmarha-tenyésztésnek jók a feltételei, hiszen egyrészt a takannány növények (főkg a píllangósok) jó eredménnyel tenneszthetök, másrészt a leromlott le gelőket és réteket melioratív meszezéssel fej kellene javítani. Sajnos azonban ma nem a természeti tényezők határozzák meg a fejlődés irányát, hanem a gazdasági, politikai folyamatok. Pénz hiányában a rnefioráció két éve teljesen leállt. Átalakulási problémák miatt nagy területek maradnak padagon. Az állattenyész tésben is érződik a bizonytalanság. Ma a gazdálkodók elsődleges célja az önköltség csökkentése, melyet leginkább a trágyázás elhagyásával, a teclmológia be nem tartásá val érnek el. Viszont ennek egyenes következménye a talajok romlása. 24 táblán vizs gáltam a talajok minőségének változását. A 24·bő] 19-en csökkent a talajok pH-értéke. A kötöttség növekedése, a humusztartalom csökkenése általános. A gazdasági stabilitás megvalósulása után az intenzív legelőgazdálkodáson a]a puló szarvasmarha-tenyésztésnek kellene prioritást kapnia. A jelen.lleginél kevesebb szántónak az állatállományt kell kiszolgálnia elsősorban, a maradék területen pedig ipari növények (pl. repce, köles) jó eredménnyel lennének termeszthetök.
6. Az idegenforgalom lehetöségei Az idegenforgalom a jövő sikerágazata lehet e határ menti régióban, hiszen ter mészeti és egyéb adottságai kedvezőek a turizmus szempontjából, ugyanakkor azok a korábbi politikai tényezők megszűntek, amelyek a határ közelsége miatt gátolták ezen ágazat fejlődését. A határok átjárhatósága mellett fontos esemény volt Szlovénia fuggetlenné válá sa, hiszen a jugoszláv érában ez a határszakasz periférikus területnek számított, míg most ez a terület jelenti a teljes szlovén-magyar határvidéket. Így a régión átutazók száma a korábbinak a többszörösére ugrott. Az idegenforgalmi fejlesztések alapja a tennálvíz, amelyet a korábbi fejezetben már említettem. Lentiben, a Liponyak-patak mellett megkezdődött egy komplex gyógyfürdő központ építése. De a furdő önmagában kevés, a fő idegenforgalmi célpont mellé fel kell sorakoz tatni azokat az alternatív lehetőségeket, amelyek az idelátogató vendégeknek program
--
-- ----------
TÁJHASZNosfTÁSI
LEHETŐSÉGEK A SZLOVÉN HATÁR MENTÉN
9
és szórakozás tekintetében választékot nyújthatnak. Úgy vélem, ehhez a lehetőségek mind a természeti, mind a kulturális, egyéb adottságok - kedvezőek. Ezek a következők: a) A már többször említetttermálvlzen túl a határ menti régió legfőbb értéke a környezeti ártalmaktól való mentessége; tiszta levegője, vizei, viszonylag érintetlen fal vai. E tény a turizmus minden ágának kedvező alapfeltétele. b) A táj esztétikai értéke - a felszínboritás naturalitása, a felszín kontJasztossága, a mesterséges hatások alacsony szintje - kedvez a falusi turizmusnak, kerékpáros és gyalogos turizmusnak. c) A vidék domborzata, az idegenforgalmi vonzer~k egymástól való távolsága a kerékpáros turizmus kialakulására ad lehetőséget. d) A régió déli részén az erősen tagolt dombvidék (Tenke-vidék), az ,egészséges erdők, a fajgazdag aljnövényzet kedveznek a gyalogos turizmusnak. e) Az erdők vadeltartó képessége lehetővé teszi a vadászturizmus fejlesztését. f) Az egyre inkább szaporodó mesterséges ,tavak a vízparti üdülést, illetve a hor gászturizmust szolgálhatják. A tavak egy részét már eredetileg is ,e célból alakitották ki, de találunk kavics bányatavakat is, amelyek rekultiváció által üdülőövezetté alakíthatók. Ilyen pl. a Belső sárdi-tó, ahol még folyik a kavicskitennelés, de a reku1tivációs terv szerint - a bányá szat befejezése után, 1997-től- az ellentett meddő és a tavak környékének gyepesítésé vel, fásításával, iUetve a tavak haJtelepítésével egy szabadidőkőzpontot kell létesíteni. Kettős célja van az új Dedesi-tó létrehozásának. A Liponyak-patak felduzzasztá sával - egy völgyzáró gáttal- a tó árvizmentessé teszi a patak alsó szakasza mentén el terülő Lenti Tennálfürdő környékét, illetve üdilloovezetét, másrészt pedig turisztikai, horgászati lehetőségekkel bővíti az idegenforgal!mi választékot. Az épülő kerékpárút a lenti üdülőövezethez kapcsolja a tavat. g) A rádiházi nemzetközi hírű ménes, illetve annak természeti környezete a lo vaglás számára ideális feltételeket nyújt. h) A tájvédelmi körzetekre és természetvédelmi területekre koncentrálva az öko turizmus is kialakitható. (például speciá~is túrák szervezhetők ritkán előforduló növény fajok, vagy egy-egy életközösség aspektusának tanulmányozására.) i) A népmúvészeti értékeket őrző háziipar: az őrségi fazekasság és a hetési kézi szövőipar.
j) Az építészeti emlékek (pl. Pityerszer: szeres település - tájházak; Velemér: koragótikus templom; Őriszentpéter. Márok-hegy: Árpád-kori kápolnák; Nemesnép: harangláb a XVIII. századból; Szentgyörgyvölgy: fakazettás templom). k) A ma is élő néphagyományok ,együttesen a kultúrturizmus és a falusi turizmus erősödését ,teszik lehetővé. . . 1) A szlovén és az osztrák határ közelsége nemcsak a régión átutazó turisták miatt fontos, hanem önmagában, idegenforgalmi vonzerőként, kedvező adottságként is figyelembe vehetiük. Egyrészt bóvHhetá az itteni program pl. olyan nyelvi (föként német) táborokkal, amelyeknek egy része -Ausztria közelsége révén - élő nyelvközegben valósítható meg. Másrészt az idelátogató vendégeknek - programjuk bóvítéseképpen - lehetősé gük van egynapos autós kirándulást tenni pl. Klagenfurtba és a Wörthi-tavakhoz vagy Grazba és környékére, Güssingbe, Ptujba, Mariborba és a PohOlje-hegységbe, vagy a sz10véruai magyarság központjába, Lendvára. Az ilyen jellegű kombinált programok
- - - - - - - - - - -- -- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
10
GYURICZA LÁSZLÓ
azért is vonzóak, mert Hetésben a szMláshelyek lényegesen olcsóbbak, mint Szlovéniá ban vagy Ausztriában. A határ közelsége lehetőséget adna a Tenke-hegyi és a lendvai szőlővidék össze kapcsolásával egy nemzetközi szlovén-magyar borút kialakítására is. Ugyancsak a hatArközeliség következménye a föként Lentiben kialakult óriási méretú szlovén bevásárlóturizmus is. Ez önmagában kedvező számunkra, hi.szen tulaj donképpen szállítás nélküli exportot jelent, de nagyon fontos a folyamat ellenőrzése, kordában tartása, a káros mellékhatások (pl. bűnözés, balesetek stb.) csökkentése illetve kialakulásának megakadályozása. A bevásárl6turizmus reklámlehetóséget is ad, hogy a turizmus más ágazataira is ráirányítsuk a figyelmet, hogy az idelátogató (fóként távolabbi szlovén területekről ér kező) más célból is eljö]ön, S több időt töltsön el ebben a régióban. A határ menti térség idegenforgalmi adottságait amellékelt 4. ábrán mutatom be. Az előbbiekben felsorolt kedvező adottságok metlett rendkívül fontos dolognak tartom az idegenforgalmi tevékenységek összehangolását. Különösen a reklám és érté kesítés területén lenne nagyon szükséges az együttműködés, hiszen az idegenforgalmi vonzerők (a Lenti Termálfiirdö kivételével) egyedül nem élnek meg, külön-külön nem jelentenek rendkívüli attrakciót, viszont együtt egy komplex egységet alkothatnának. Ezért érdemes lenne kijelölru egy ún. "Szlovén határ menti idegenforgalmi körzet"-et, amelynek a központi funkcióját Lenti látná el. Amellett, hogy a térség legnagyobb tele pülése, a legfejlettebb idegenforgalmi infrastruktúra is itt alakult ki a termálturizmus révén, s ugyanakkor a környékén találunk olyan más ágazatokat, amelyek a fO profiIt kiegészítik (4. ábra). Alközponti funkció t tölthetne be Őriszentpéter, mint az Őrség centruma, vala mint a középponti területen fekvő, vonzerővel ís rendelkező, de még idegenforgalmi szempontból fejletlen Szentgyörgyvölgy (4. ábra). Az elmondottakból kitűnik, hogy az idegenforgalllÚ fejlesztés mindenképp indo kolt a szlovén határ menti régióban, hiszen ehhez a természeti, idegenforgalmi feltéte lek adottak, kedvezőek, s ugyanakkor az ipari és mezőgazdasági üzemek oly mértékben átalakultak, hogy az emberek megélhetése már nem biztosított eszektorokban. A kedve.ző adottságok hasznosítása mellett ,további fontos feladat - idegenfor galmi szempontból: a) szennyező ipar telepítésének megakadályozása (nagy eredmény a lenti hőerő mű tervének elvetése), b) a tranzitforgalom és bevásárIóturiZInuS káros hatásainak (búnözés, zaj-, leve gó- talajszennyezés stb.) meggátolása, c) a teherforgalom csökkentése, illetve teljes átirányítása a TomyiszentIhÍldóslPince határátkelőhelyre, d) vasúti összeköttetés SzJovéniával, e) az ideiglenes közúti határátkelöhelyek állandóvá építése.
-
-
-------------------------
TAJHASZNOSÍTÁSI LEHETÖSÉGEK A SZLOVÉN HATÁR MENTÉN
11
4. ábra: A Szlovén határmenti régió idegenforgalmi adottságai (szerk: Gyuricza L.) 1. NelllUtközi határátkelőhely, 2. Nemzetközi határátkelőhely személyforgalommal,3. Bilaterális határátkelőhely, 4. Ideiglenes (bilaterális) határátkelőhely, 5. Termál- és gyógyturizmus, 6. Falusi turizmus, 7. Kefékpáros turizmus, 8. Gyalogos turizmus 9. Vadászturizmus, 10. Ökoturizmus, ll. Horgászturizmus, 12. LovastUrizmus, 13. Építészeti emlékek, 14. Némpúvészet, háziipar, néphagyományok, 15. Kultúrturizmus (helyi táborok stb.) 16. Bevásárlóturizmus Abb 4. Tourislische gegebenheiten der Slowenischen grenzregion J.1nternationaler Grenzübergang, 2. lnternationaler Grenzübergang mit Personenverkehr, 3. Bilateraler Grenzűbergang, 4. Provisorischer (bilateraler) Grenzűbergang, 5. Thermal und Heiltourismus, 6. Ruraler Tourismus, 7. Fahrradtourismus, 8. Wandertourismus, 9. Jagdtourismus, JO. Okotourismus, ll. Angeltourismus, J2. Reittourismus, 13. Baudenkma I, J4. Volkskunst, Hausgewerbe, Volksbrauche, 15. Kulturtourismus (Sprachiager usw.),J6. Einkaufstourismus Fig. 4. The Tourism Resdurges ofthe Region Bordering Slovenia J. International fronier aossing point, 2. Jnternational frontier crossing point with passanger traffie, 3. Bila/era I fronter crossing point, 4. Provisional bilateral frontier crossing point, 5. SPA and health tourism, 6. Agr; tourism, 7. Cycle tourism, 8. Tripper tourisIJI, 9. Hunting tourism, JO. ECO-to urism, ll. Angling tourism, J2. Equestrian tourism, 13. Architectural sightl4. Folklore, Folkart, Domestic hancrafl, J5. Cultural tou~ism, J6. Shopping tourism
12 GYURICZA LÁSZLÓ
IV. Összefoglalás Végső
mutatnak.
összegzésképp megállapítható, hogy a tennészeti tényezők eltérő képet .
A tájhasznosításban prioritást kell élveznie: l. Az erdőgazdálkodásnak (az erdeifenyő dominanciájával). 2. Főképp a tennálvizre épülő idegenforgaloinnak, .kiegészülve más ágazatokkal, összehangolt idegenforgalmi körzet kialakításával. 3. A mezőgazdaságban az intenzív legelőgazdálkodáson alapuló szarvasmarha tenyésztésnek. Kisebb jelentőségű, de fontos szerepet tölt be: 4. A hévíz komplex hasznosítása. 5. Az agyag, kavics, homok mint építöipari nyersanyag felhasmálása. 6. A szénhidrogénekkel csak rövid távon számolhatunk, hosszú távon perspektivája mncs a kőolaj- és fóldgázbányászatnak A térség tehát rendelkezik olyan
kedvező
természeti adottságokkal, eröforrások
kal, amelyek lehetövé teszik, hogy ésszerű kihasználással - de a tennészeti egyensúly megtartásával' - az itt élő lakosság életszínvonala emelkedjen.
Irodalom
Csóka Péter-Szepesi András: 1992. Az erdövédelmi monitoring rendszer. Környezet és fejlődés. 8/9. Gönczi Ferenc: 1914. Göcsej és Hetés vidékeinek és népeinek összevont ismertetése. Gyuricza László: 1993. A Kerka-vidék komplex tennészetfóldrajzi vizsgálata. Doktori értekezés. Kézirat. Szeged. Lovász György: 1975. zalai-dombság. A domborzat kialakulása és mai képe. (in: A Kisalföld és a ny-magyarországi peremvidék. Magyarország tájfóldrajza 3. szerk.: Ádám L.-Majori S.) Akad. Kiad. Budapest Lovász György: 1961. A Ny-zalai dombság felszínfejlődésének vázlata. Kisebb tanul mányok. Pécs. Szabó Péter: 1992. Erdeink főbb adatai. Környezet és fejlődés, 8/9.
------------
-
-- --------------------------
TAJH:'\S7.NosiTÁSI LEHETÖSI~GEK A .sZLovtN HATÁR MENTÉN
13
Dokumentumok Győr-Sopron Megyei NöYényvédelmi és Agrokémiai Állomás Agrokémiai Laboratóriu
ma, Mosonmagyaróyár adatai. és Földgá:zbányászati Vállalat, Nagykanizsa adatai. Lenti MGTSZ Üzemterve. Mérnöki Szolgáltató és Mélyépítő BT, Zalaegerszeg adatai. Polgármesteri Hivatal, Lenti adatai. Polgármesteri Hivatal, Öriszentpéter adatai. Polgármesteri Hivatal, Szentgyörgyvölgy adatai. Vízkutató és Fúró Vállalat, Kaposvár adatai. zalaegerszegi Erdőfelügyelőségadatai. Zala Megyei Növényvédelmí és Agrokémiai Állomás, Zalaegerszeg adatai. Zalai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság, Nagykanizsa adatai. Kőolaj-
possmILITIES OF LAND UTJLISATION AT TI1E SLOVENIAN BORDER REGION László Gyuricza The study discuses the landscape utilisation possibilities of the region at the south-west state borders of the Hungarian Republic. This region was during the period of socialism an underdeveloped and isolated periphery of Hungary. After the political system change, partly trough the independcnce of Slovenia, it beacame a dynamically developing area. The recent study provides a detai1ed analysis of the possibilities for the development of tourism, since the region has advantageous natural endowments and the border traffic has grown enonnously in the past couple of years. A!3 the summari of the research the study states that the following factors must receive priority in the land utilisation: l. Sylviculture (with the dominance of scotch fir) 2. Tourism based on thermal water accomplished with other branches, and through the establishment of a co-ordinated tourist district 3. Within agriculture cattle-breeding based on intensive grazing Less significant, but still important: 4. Complex utilisation ofthermal waters 5. Utilisation of clay. gravel and sand as raw materials for the construction industry 6. On the previously prelimínary mineral resources, the hydrocarbons can be counted only for the short tenn, the petroleum and natural gas míning does not oífer a long term perspective.
14
GYURICZA LÁSZLÓ
BENUTZUNGSMÖGLICHKEITEN DER LANDSCHAFT DIE SLüWENlSCHE
GRENZE ENTLANG
László Gyuricza
Die Arbeit beschaftigt sich milt den Benutzungsmögliehkeiten der Landschaft der Region die süd-westliche Landesgrenze entlang, die ein unentwiekeltes, abgesehlossenes, perigherisehes So,ziiaismus war, hat sieh aber mit dem Systemwechsel, bzw. der Unabhangigkeitswerdung von Slowenien zu einem dynamiseh entwiekelten Raum gesteltet. Detailliert untersucht sie die Möglichkeiten der Förderung des Tourisrnus, weil die narurliche Gegebenheiten dazu günstig sind, und der Verkehr die . Grenze entJang ist in den letzten Jahren vielfach gewaehsen. Die Arbeit stellt als Zusammenfassung der Untersuehungen fest, daB Prioritat in der Benutzung der Landschaft genieBen rnüssen: l. die ForstbewirtschaftW1g (nlit Dominanz von Kiefer),
2.der hauptsaehlich mit dem Thermalwasser verbW1denen Fremdenverkehr, erganzend
mit anderen Zweigen, mit Ausbildung zusamrnenstirnmender Fremdenverkehrsregion,
3. in der Landwirtschaft, auf der intensiven Grunlandwirtschaft beruhende Rinderzueht. Von geringer Bedeutung, aber spielen wichtige Rolle: 4. die kornp1exe Benutzung der Thennalquellen, 5. der Verbrauch als Bauindustrierohstoffvon Ton, Kies und Sand, 6. mit dern früher Nummer Eins Bodenschatz, den KohlenwasserstofIen kÖlUlen wir nur in kurzer Distanz rechnen. Der Öl- und Erdölabbau hat keine langfristige Perspektive.
