2. A A A A

Tartalomjegyzék Iskolánk bemutatása ..................................................................................................................... 5 Tanul óinkról ................................................................................................................................. 6 Személ yi fel tétel eink ..................................................................................................................... 6 Helyzetel emzés ............................................................................................................................. 6

Nevelési program ...............................................................................................7 1. Az isk olában folyó nevelő-ok tató munk a pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..............................................................................................7 1.1. Pedagógiai alapelvei nk ............................................................................................................ 7 1.2. Cél jaink ................................................................................................................................. 7 1.3. Feladataink............................................................................................................................. 8 1.4. Oktatás- és tanulásszervezési eljárásaink ................................................................................. 9

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................. 10 3. A k özösségfejlesztéssel, az isk ola szereplőinek együttműk ödésével k apcsolatos feladatok ........................................................................................................ 11 4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ......................................................... 13 5. A k iemelt figyelmet igénylő tanulók k al k apcsolatos pedagógiai tevék enység helyi rendje ............................................................................................................ 16 5.1. Sajátos nevel ési igényű tanulók ............................................................................................. 16 5.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: ........................................... 17 5.3. A ki emel ten tehetséges tanulók............................................................................................. 18 5.4. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ........................................................ 19

6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.............................................. 20 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyak orlásának rendje ............................................................................................................ 20 8. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának , szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ...................................................... 22 8.1. Jutalmazás ........................................................................................................................... 22 8.2. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsol ódó el vek......... 24

9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei k apcsolattartásának formái ..................................................................................................................... 25 9.1. A kapcsolattartás szervezeti keretei ....................................................................................... 26 9.2. A kapcsolattartás módja........................................................................................................ 26 9.3. A„külső kapcsolatok” rendszere............................................................................................. 27

10. A teljes k örű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok : Lásd helyi tanterv Egészségnevelési program (69. oldal)................................................................... 27 11. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai........................ 27 11.1. Az alkalmassági vizsga szabályai ........................................................................................... 27

12. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ............................................................. 28 12.1. A szülő kötel ezettségvállalása.............................................................................................. 28

13. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek .................................... 29 13.1. A kompetenciaalapú oktatás alkalmazása............................................................................. 29 13.2. A napközi otthon és a tanulószoba pedagógiai programja ..................................................... 32 13.2.1. Célok............................................................................................................................... 32 13.2.2. Alapelvek......................................................................................................................... 32 13.2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................... 33 13.2.3.1. Tanulmányi munka ........................................................................................................ 33 13.2.3.2. Szabadidős foglalkozások ............................................................................................... 35

1

13.2.4. A közösségfejl esztéssel kapcsolatos feladatok.................................................................... 41 13.2.5. A napközi otthon tevékenységrendszere ........................................................................... 43 13.2.6. A tanulók tevékenységének értékel ése.............................................................................. 43 13.2.7. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .............................................................................................. 44 13.2.7.1. A házi feladatok meghatározásának elvei :....................................................................... 44 13.2.7.2. A házi feladatok meghatározásának korlátai: .................................................................. 44 13.3. SNI: Az egyéni fejlesztési tervben meghatározott célok, feladatok, tartalmak, tevékenységek, követel mények ........................................................................................................................... 45 13.4. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikák és azok gyakorlati alkalmazása. Erőszakmentes konfliktuskezel ő technikák és azok gyakorlati alkalmazása............................................................. 51 13.4.1. Konfliktusok az iskolában.................................................................................................. 51 13.4.2. A konfliktusok okai, megjelenése, jellemzői ....................................................................... 52 13.4.3. Az iskolában l étrejövő konfliktusok résztvevői és megoldásuk fejl esztése ............................ 53 13.4.4. Gyakorlati program konfliktusok megoldásának fejl esztésére az iskolában .......................... 54 14. Referenciaintézményi tevékenység......................................................................................... 55

Helyi tanterv................................................................................................... 56 1. A választott kerettanterv megnevezése: ............................................................ 56 1.1. Táblázat56

2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................................... 57 3. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, pedagógiai, metodikai alapok ..................................................................................................................... 58 4. Az ok tatásban alk almazható tank önyvek , tanulmányi segédletek és taneszk özök k iválasztásának elvei, figyelembe véve a tank önyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét............................................................................. 63 5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ........................................................................................................ 63 6. A tanuló tanulmányi munk ájának írásban, szóban vagy gyak orlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummativ, fejlesztő formái, valamint az isk olai írásbeli, szóbeli, gyak orlati beszámoltatások , az ismeretek számonk érésének rendje ............................................................................................................ 64 Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei:................................................................. 64 6.1. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékel ésének, minősítésének követel ményei .......... 64 6.2. Az értékelés fajtái ................................................................................................................. 65

7. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei.................................................. 67 7.1. A magatartás értékel ésének szempontjai: .............................................................................. 67 7.2. A szorgalom értékel ésének szempontjai:................................................................................ 68

8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei.......................... 69 9. Az egészség nevelési elvek – Egészségnevelési program ....................................... 69 9.1. Elsősegély-nyújtási alapismeretek.......................................................................................... 87 9.2. A tanulók fi zikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................................ 89 9.3. Kapcsolódás az egészségügy terül etével ............................................................................... 89 9.4. A „Mini Hungarofit” módszer bemutatása és értékel ési rendszere........................................... 90 9.5. A mindennapos testnevel és................................................................................................... 91

10. A környezeti nevelési elvek: .......................................................................... 92 10.1. Tárgyi fel tétel ek a környezeti nevel és szempontjából............................................................ 92 10.2. Környezeti nevelési múl tunk, jel enünk ................................................................................. 92 10.3. Erőforrások ........................................................................................................................ 95 10.3.1. Belső erőforrások............................................................................................................. 95 10.3.2. Külső erőforrások ............................................................................................................. 96

2

10.3.3. Tárgyi erőforrások............................................................................................................ 96 10.4. Alapelvek, jövőkép, cél ok .................................................................................................... 96 10.4.1. Az iskola hitvallása – az iskolai környezeti nevel és szeml élete ............................................. 96 10.4.2. Ál talános céljaink a környezeti nevel ésben ........................................................................ 97 10.4.3. A környezeti nevel és ki emelt alapelvei .............................................................................. 97 10.4.4. Pedagógiai célok és el érésükhöz szükséges készségek kialakítása és fejlesztése ................... 97 10.4.5. Konkrét célok és feladatok................................................................................................ 97 10.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek .................................................................................. 99 10.5.1. Tanórai keretek................................................................................................................ 99 10.5.2. Környezeti nevel és az osztályfőnöki órákon ..................................................................... 107 10.5.3. Erdei iskola .................................................................................................................... 107 10.5.4. Tanulmányi kirándulás.................................................................................................... 108 10.5.5. Sportnap ....................................................................................................................... 108 10.5.6. Témanap ....................................................................................................................... 108 10.5.7. Témahét........................................................................................................................ 108 10.6. Tanórán kívüli tevékenységek ............................................................................................ 108 10.6.1. Módszerek..................................................................................................................... 110 10.7. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítél ésével............................................................................................................................ 110 10.7.1. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: ........................................ 110 10.7.2. Ellenőrző-értékel ő tevékenységünk szempontjai:............................................................. 111 10.7.3. Eredményvi zsgálatunk.................................................................................................... 111 10.7.4. Eredményvi zsgálati módszerei nk a következők l ehetnek: ................................................. 111 10.7.5 Továbbképzések ............................................................................................................. 112 10.7.6. Kommunikáció............................................................................................................... 112

11. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .................................. 112 Záró rendelkezések (Érvényesség, felülvizsgálat, módosítás, nyilvánosság) A pedagógiai program érvényességi ideje ............................................................................. 112 Legitimációs záradék...................................................................................... 114 Mellékletek-CD ............................................................................................. 115 1. sz.melléklet: Az alsó tagozat helyi tanterve...................................................... 115 2. sz. melléklet: A felső tagozat helyi tanterve – szak rendszerű oktatás.................... 115 3. sz. melléklet: Az alapfokú művészetoktatési intézmény helyi tantervei ................. 115 A k épzőművészet tanszakainak helyi tanterve..................................................... 115 A színművészet tanszakainak helyi tanterve ....................................................... 115 A táncművészet tanszak ainak helyi tanterve....................................................... 115 A zeneművészeti tanszak helyi tanterve ............................................................. 115 4. sz. mellék let: A pedagógiai program végrehajtásához szük séges nevelő-ok tató munkát segítő kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzéke .................... 115 5. sz. melléklet: Helyi óvodai nevelési program ................................................... 115

3

Bevezető Az isk ola adatai Neve: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája OM azonosítója: 029681 Feladatellátási helye: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 8. Az intézmény telephelye: 6722 Szeged, Batthyány u. 5. Az intézmény típusa: többcélú, összetett isk ola  gyakorlóóvoda  gyakorló általános iskola  gyakorló alapfokú művészeti iskola Feladatai:  óvodai nevelés  általános iskolai nevelés-oktatás  alapfokú művészetoktatás  a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása  egyéb oktatást kiegészítő tevékenység: - gyakorlati képzés (pedagógusképzés) - referencia intézményi szakmai szolgáltatás Az évfolyamok száma: Óvodai nevelés: kis-, középső és nagycsoport Általános iskolai nevelés-oktatás:  angol nyelvi drámaosztály (emelt szint)  német nyelvi drámaosztály (emelt szint)  ének- és zeneművészeti osztály (emelt szint)  képzőművészeti osztály (emelt szint)  Alapfokú művészetoktatás  6 évfolyamos alapfokú művészetoktatási intézmény kétéves előképzővel A művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése: Alapfokú művészetoktatás előképzővel:  képző- és iparművészeti ág - tanszakok: grafika, festészet, kézművesség, fatárgy, média, bábkészítő, textil, bőrműves - 2011. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben: 4

- tanszakok: grafika és festészet, környezet és kézműves kultúra tanszak  színművészet-bábművészeti ág - tanszakok: bábjáték, színjáték (magyar nyelvű), színjáték (angol nyelvű), színjáték (német nyelvű) - 2011. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben: - tanszakok: színjáték (magyar nyelvű), színjáték (angol nyelvű), színjáték (német nyelvű)  táncművészeti ág - tanszakok: balett, modern-kortárstánc, népi játék-néptánc, társastánc - 2011. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben: - tanszakok: balett, moderntánc, népi játék-néptánc, társastánc  zeneművészeti ág - tanszakok: szolfézs (kórus/zenetörténet/zeneirodalom), furulya, zongora - 2011. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben: - tanszakok: szolfézs, furulya, zongora Az intézmény alapítójának és fenntartójának neve, szék helye: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (székhely: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.), Szegedi Tudományegyetem (székhely: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.). Iskolánk bemutatása A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája több mint 80 éve Szeged városának egyik meghatározó nevelési-oktatási intézménye. Azt, hogy ilyen hosszú idő óta meghatározó intézmény, több dolognak köszönheti: Frekventált helyen fekszik, könnyen megközelíthető, a klinikák és a felsőoktatási intézmények közelsége miatt az ott dolgozó szülők szívesen adják gyermekeiket a gyakorlóiskolába, így többségében értelmiségi szülők gyermekeiből állnak össze a tanulóközösségeink. Az iskola épületének minősége az átlagosnál jobbnak mondható. Az épület kétemeletes (négyszintes), barokk palota. Három utcára néző külső homlokzattal; egy kosárlabdapályát körülölelő és egy kézilabdapályához csatlakozó belső homlokzattal rendelkező épülettömb. A kis és nagy tornatermet, valamint az öltözőket 2002-ben korszerűsítettük, majd egy tornaszobát is kialakítottunk az 1-2. osztályosoknak. A kb. 6000 m 2 -es iskola teljes belső festése és a mázolás 2003-ban megtörtént, azóta folyamatosan végzünk tisztasági festéseket. 2009-re sikerült befejezni az iskola tatarozását. Még a nyílászárok cseréje van hátra, amihez keressük a pályázati lehetőségeket. Hagyományaink  ősszel a Bárdos Kicsinyek Kórusa szülői és iskolai támogatással kórustáborban vesz részt,  ősz elején két hatodikos osztályunk egy-egy hetet tölt az erdei iskolában szülői és iskolai támogatással,  decemberben a Diákönkormányzat „Mikulás napi kirándulást” szervez az alsó tagozatosoknak  Mikulás napján megajándékozzák egymást a testvérosztályok,  kétévente decemberben kerül megrendezésre a diákok és a szülők közreműködésével a fabatkavásár,  decemberben az utolsó tanítási napon a karácsonyi hangversennyel köszönünk el egymástól a Dómban,  januárban és/vagy februárban sítáborokat szervezünk tanítványainknak, 5

 februárban az alsó tagozatosoknak farsangi, a felső tagozatosoknak Bálint napi bált rendezünk,  tavasszal a másik két hatodik osztályunk tölt el egy-egy hetet az erdei iskolában szülői és iskolai támogatással, de ha a tananyag ütemezése megkívánja, ez 7. osztály őszén is megvalósítható,  a Bartók Kórus diákjai tavasszal szülői és iskolai támogatással kórustáborba mennek,  májusban a művészeti iskola tanszakainak nyilvános, ünnepélyes záróvizsgáját tartjuk,  négyévente Művészeti Gálát szervezünk diákjaink szereplésével,  egész évben rendszeresen szervezünk mozi-, színház-, múzeum- és kiállításlátogatásokat  az igényeknek megfelelően Ausztriába és Angliába önköltséges kirándulásokat szervezünk nyelvtanulás céljából,  az igények figyelembe vételével nyári táborokat szervezünk tanítványainknak,  Iskolánk 2009-ben elnyerte az ÖKOiskola címet, mindent megteszünk, hogy ezt a címet megtarthassuk. Tanulóink ról Töretlen az a hagyományunk, hogy tanulóink tudásorientáltak, amit a szüleik támogatnak. Azzal a céllal iratkoznak a gyakorlóiskolánkba, hogy olyan alaptudásra tegyenek szert, amely biztosítja számukra középiskolába a sikeres felvételt, valamint alapot ad az egész életen át tartó tanulásra. Továbbra is ezt tekintjük legfőbb célunknak. Személyi feltételeink A nevelőtestület jól felkészült, magasan kvalifikált, hivatásukat szerető pedagógusokból áll, akik az alapfokú nevelő-oktató munka és a művészeti alapiskolai munka mellett sok más feladatot látnak el: óraadóként tanítanak a főiskolai kar és az egyetem különböző tanszékein, szakdolgozatok témavezető tanárai, záróvizsga-bizottság tagjai, tankönyvszerzők, ezért nevelőtestületünk pedagógusainak publikációs listája jelentős, könyvek, tankönyvek, tanulmányok szerepelnek e listán. Szívesen szervezünk városi - megyei szintű továbbképzéseket, bemutató-tanításokat. A testület tagjai – már a kötelező tanártovábbképzés előtt – önként és rendszeresen tanultak, elsősorban a 2. vagy 3. diploma, ill. a szakvizsga megszerzéséért, nevelőtestületünk több mint kétharmada szakvizsgázott pedagógus. Gyakorlóiskolánk a fennálló több mint nyolc évtized alatt olyan hagyományokat alakított ki, amelyeket folytatni kívánunk, hiszen nevelő-oktató munkánk töretlen sikerének egyik alappillére a hagyományőrzés és hagyományok teremtése, vannak olyanok, amelyek a kezdetek óta megvannak, vannak több évtizedes hagyományaink, és vannak mindössze néhány évesek. Részt veszünk a különböző szintű tanulmányi-, sport- és művészeti versenyeken, bemutatókon, ezekre a versenyekre felkészítjük tanulóinkat, ebbe a munkába a tanító- és tanárjelölteket is bevonjuk. Iskolánk szervez és lebonyolít különböző szintű tanulmányi és művészeti versenyeket a tanító- és tanárjelöltek bevonásával. Nevelőtestületünk tagjai városi és megyei szintű bemutatókon ismertetik meg gyakorlóiskolánk munkáját és az új pedagógiai kísérletek eredményeit. Rendszeresen részt vesznek és előadásokat tartanak hazai és külföldi tudományos konferenciákon. Helyzetelemzés Iskolánk folyamatosan végzett és végez elégedettségméréseket, külső szakértőkkel is végeztettünk ilyen méréseket, ezekből a következő állapítható meg: Iskolánk erősségei:  jól felkészült, magasan kvalifikált, hivatásukat szerető, stabil nevelőtestület,  emelt szintű oktatást biztosító rendszer, 6

        

tanulmányi versenyeken elért kiemelkedő eredmények, odafigyelő szülői háttér, jó kapcsolat a szülőkkel, 90 % fölötti középiskolai beiskolázási arány, erős, következetes követelményrendszer, iskolánk fekvése, egyetemek, klinikák, főiskola közelsége, számítástechnika oktatása, a művészeti alapiskola adta előnyök kihasználhatósága, nem a KIK-hez, hanem az egyetemhez való tartozás, a nevelőtestület tagjai pedagógiai és szakmai továbbképzések elvégzésében élen járnak.

Iskolánk gyenge pontjai:  egyes osztályokban magas tanulói létszám,  a szakvezetők egyenetlen terhelése,  nem tanítunk második idegen nyelvet,  nehezen valósítható meg az osztályok közötti átjárhatóság,  nincs anyagi fedezet a sokoldalú délutáni foglalkoztatásra. Milyen új társadalmi (szülői) elvárásokra számíthatunk?  tanítsunk második idegen nyelvet,  több ingyenes szakkör működhessen a természettudományok területén is,  a magyart és a matematikát lehessen csoportbontásban tanítani,  tanítsunk első osztálytól informatikát.

Nevelési program 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Pedagógiai alapelveink  az egyéni igényekhez illeszkedő oktatási környezet kialakítása,  az egyéni fejlődés tiszteletben tartása (differenciálás),  a pedagógus mint tanulást segítő társ elvének megvalósítása,  a tanuló felelősségvállalása saját tanulása folyamatáért,  erőpróbára késztető tanulási környezet biztosítása,  átfogó tanulási célok és célterületek szem előtt tartása,  a tudás relevanciájának tudatosítása,  a használható tudás fontossága és a tudásépítés szem előtt tartása,  a kompetenciák fejlesztése, ezek fontosságának tudatosítása,  egész életen át tartó tanulás feltételeinek kialakítása,  a tanulók erősségeinek visszaigazolása társaik által is,  pedagógiai megközelítések újraértékelése, a valaha létezett pedagógiák szükség szerinti alkalmazása,  iskolai szintű értékelés bevezetése,  a tanfelügyelet támogató szerepének kihasználása. 1.2. Céljaink  A tanulók fejlődő személyiségének lehetőség szerinti teljes kibontakoztatása az egyéni készségek és képességek figyelembe vételével.  A tanulók differenciált oktatása, az egyéni képességek kibontakoztatására. 7

 Felkészítés középiskolai tanulmányok sikeres folytatására.  A személyiségnek legmegfelelőbb kommunikációs kultúra és stratégia kialakítása.  Az idegen nyelvek tanulási igényeinek felkeltése, hogy európai polgárokká válhassanak diákjaink.  Olyan művészeti nevelés, amelynek hatására a művészeteket értő és szerető polgárokká válnak.  A vallás- és világnézeti tanítások tartalmának semleges bemutatása.  Az egészséges életvitelre nevelés, a mindennapos testnevelés megvalósítása, amelynek eredményeként tanulóink a társadalom egészséges, megbízható és azonos eséllyel rendelkező polgárai lehetnek.  A hon- és népismeret igényének kialakítása, történelmi és kulturális hagyományok ápolása.  A környezeti nevelés keretében a természet megismerése, megszerettetése, a környezetvédelem fontosságának tudatosítása.  Hazai és nemzetközi felméréseket elemezve fő céljaink közé soroljuk a kulcskompetenciák fejlesztését, hogy tanítványaink az EU elvárásainak is minél magasabb szinten eleget tudjanak tenni.  Művészeti nevelésünk célja, hogy a művészeti oktatásban résztvevő tanulók a tantervben előírt követelményeknek a lehető legjobb szinten eleget tegyenek. A művészeti gálákon és bemutatókon széles közösség előtt kibontakoztathassák és megmutathassák képességeiket. A művészeti iskolánk nevelési és oktatási programja szorosan kapcsolódik általános iskolai osztályaink oktatási és nevelési programjához. 1.3. Feladataink A több funk cióból adódóan feladataink sok rétűek :  Fő oktatási feladatunk, hogy minden gyermek - az egyéni képességeket figyelembe véve a leghatékonyabban a legjobb eredményekkel tegyen eleget az általános iskola követelményeinek. Alapcélunk, hogy tanítványainkat felkészítsük a középiskolai tanulmányok megkezdésére. Az értelmi, érzelmi, esztétikai és egészségnevelés olyan szinten folyjon, hogy minden gyermek számára optimálisan biztosítsa a testi, lelki és szellemi fejlődést.  Külön gondot fordítunk a differenciált és integrált oktatásra, amellyel azt szeretnénk elérni, hogy minden gyermek az egyéni képességeinek és adottságainak megfelelően a lehető legoptimálisabban fejlődjön. Ennek érdekében kiemelt feladatunknak tartjuk a tehetséggondozást, amely a tanórák differenciált csoportfoglalkozásain és a művészeti iskola keretein belül valósul meg. Ebbe a munkába a tanárjelölteket is bevonjuk. A rászoruló tanulók fejlesztése és felzárkózása szintén kiemelt feladat, amely az 1-4. osztályban kiscsoportban fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus bevonásával történik, 5-8. osztályban pedig a szaktanárok valamint a tanárjelöltek külön feladata.  Kiemelt feladataink közé tartozik az idegennyelv-oktatás, amelyet a két nyelvtagozatos osztályban elsőtől, a két művészeti osztályban pedig 3. osztálytól kezdünk. Minden osztályban csak egy idegen nyelvet tanítunk, de ezt csoportbontással, vagyis azzal a céllal, hogy tanítványaink a 8. osztály végére használható idegennyelv-tudással rendelkezzenek, és/vagy valamilyen szintű nyelvvizsgát tegyenek.  Céljaink eléréséhez emelt szintű osztályokat működtetünk: a osztály: angol nyelvi drámaosztály (emelt szint), b osztály: német nyelvi drámaosztály (emelt szint), c osztály: ének-zeneművészeti osztály (emelt szint) angol vagy német nyelvvel, d osztály: képzőművészeti (emelt szint) választhatóan angol vagy német nyelvvel.

8

 Kiemelt feladatunknak tekintjük a művészeti nevelést az eredményesebb oktató-nevelő munka érdekében bizonyos művészeti órákat a délelőtti órarendbe építünk be.  Feladataink közé tartozik annak biztosítása, hogy minden gyermek részt vehessen a különböző szintű tanulmányi- és sportversenyeken, művészeti gálákon. E program megvalósítása érdekében működik iskolánk Szenes Adolf Alapítványa, amelynek fő célja, hogy a tehetséges gyermekek minél sokrétűbb kibontakozását anyagilag is tudja támogatni. A felsorolt pedagógiai célokat és feladatokat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha létrehozzuk a tanuló-szülő-iskola-fenntartó demokratikus kapcsolathálózatát. Ennek érdekében iskolánkban diákönkormányzat működik, amely a törvényben meghatározott jogosítványokon kívül az iskolai élet számos területéről mond véleményt, és tesz javaslatot. A szülői érdekegyeztetés és érdekképviselet céljából két szülői fórumot hoztunk létre: a szülői munkaközösség választmányát és az iskolaszéket. Annak érdekében, hogy nevelőtestületünk tagjai egységes nevelési eljárásokat tudjanak alkalmazni iskolánkban szakmai munkaközösségeket működtetünk, valamint létrehoztuk a minőségi köröket, amelyek az iskolai élet valamennyi területét elemzik, értékelik és javaslatot tesznek az innovatív lehetőségek megvalósítására. 1.4. Oktatás- és tanulásszervezési eljárásaink  Iskolánk a különböző modern pedagógiai eljárások alkalmazásában nagy gyakorlattal rendelkezik. E programok közül az erdei isk olai témahét minden évben minden 6. vagy 7. osztályunkat érinti. Az erdei iskola legnagyobb pedagógiai értékét abban látjuk, hogy a nem tanórai formában megszervezett kötelező „tananyagátadás” sokkal eredményesebb, mint a hagyományos keretek. A tudás átadáson túl óriási nevelő ereje van ennek az itt zajló projektoktatásnak, mivel a gyermekek egy hetet együtt töltenek. Olyan kapcsolatrendszerek épülnek, amelyek nem építhetők ki hagyományos tanóra keretében. A pontosan megtervezett erdei iskolai program keretében az a) és a b) osztály tanulói természettudományos, még a c) és d) osztály tanulói humán programra épülő tevékenységrendszert végeznek elsődlegesen.  Ének-zene emelt szintű osztályaink minden évben hagyományosan énekkari táborban (kórusprojekt) vesznek részt, ahol tantárgytömbösített formában kórusoktatásban részesülnek, felkészülnek az év énekkari szerepléseire.  A témahét programjainak megvalósításában mind az oktatás, mind a nevelés területén óriási lehetőségeket látunk: A művészeti és környezeti témahét lehetőséget ad arra, hogy a művészeti és környezettudatos nevelés keretében megvalósítsuk a fokozatosság didaktikai alapelvét, vagyis a különböző életkorú gyermekeknek különböző tevékenységrendszereket dolgozunk ki, de ezek a rendszerek szorosan egymásba épülnek. Ugyanakkor vannak olyan résztémái, amelyek alkalmasak az életkortól független együtt tevékenykedtetésre, ami az iskolai közösség kialakításában játszik fontos szerepet. 2. A projekt elméleti háttere  Tanórai keretek között alkalmazzuk a projektmódszert, mivel alapelvei (közösen, együttműködve, belső indíttatásból és valamely, a tágabb közösség érdekeit szolgáló produktum, termék létrehozása érdekében való tevékenység) olyan kulcskompetenciák (együttműködés, a problémamegoldás, konfliktuskezelés és a tolerancia) kialakítását tűzik ki célul, amelyek megfelelnek fejlesztési terveinknek.  A kompetenciák fejlesztésénél az átvihetőség, a más helyzetekben való alkalmazhatóság, a transzfer hangsúlyos; az, hogy „…az egyik feladattal vagy 9

szituációval kapcsolatban megtanultak befolyásolják a későbbi feladatok megoldását, a későbbi szituációkban való tanulást. … a hasonló szituációban azonosítjuk és alkalmazzuk a korábban megtanultakat, …”transzferáljuk ismereteinket.” Helyi tantervünket úgy állítottuk össze, hogy a szerzett ismeretek, a kialakított készségek a gyerekek kulcskompetenciáit erősítsék.  Projektjeink megvalósításakor a problémaalapú tanítás módszerét is használjuk, amelynek célja, hogy a tanulók ne csak adott, konkrét helyzetben tudják tudásukat előhívni, fejlődjön önszabályozó tanulásuk, problémamegoldó, kommunikációs, együttműködő képességük, amelyek elősegítik a tanultak későbbi transzferálását. A módszer lényege a rosszul definiált problémák használata. Az iskolában a diákok jól körülhatárolt problémákkal találkoznak: tudják, mi a probléma, mi a helyes megoldás, a megoldáshoz vezető algoritmust rutinszerűen alkalmazzák. Ha a probléma rosszul definiált, a tanulónak szüksége van a probléma meghatározására, az információk azonosítására, többszörös megoldási tervkészítésre, ami nagyfokú kreativitást igénylő feladat. A rosszul definiált probléma megoldásakor – hasonlóan a mindennapi élet problémáihoz – a problémamegoldónak azonosítania kell magát a problémát, elemeznie az adott állapot és az elérendő cél közötti eltérést, a különbség csökkentése, megszüntetése érdekében stratégiákat kell kidolgoznia, vagyis el kell jutnia a stratégiai gondolkodásig.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés megjelenik a tanítási-tanulási folyamat minden tevékenységében. Az adott tanulói csoport összetétele, az érintett tanulók életkora, személyisége, felkészültsége, az ellátandó feladatok az iskola pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adják, amelyek célja elsősorban a személyiség- és közösségfejlesztés. Minden pedagógus az adott tanórán és a tanórán kívül folyó munkájához igazítja megvalósítását. Cél:  a test és lélek harmonikus fejlesztése  műveltségi alapok megteremtése, azok permanens fejlesztése,  kompetenciák fejlesztése, melyek birtokában a tanulók képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni a helyes önértékelés, egészséges világszemlélet kialakítása,  olyan kompetenciák kialakítása, melyek birtokában képessé válnak a tanulók koruknak megfelelő következő oktatási szintre történő továbblépésre és annak sikeres teljesítésére,  a hátrányos helyzetű tanulóink együttnevelése-oktatása. Feladatok :  az erkölcsi ismeretek, helyes értékrend kialakítása és fejlesztése,  a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítése, a közösség tagjai közötti helyes kapcsolati formák felismerése és betartása,  az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség fejlesztése,  a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés,  a bűnmegelőzés,  a drogprevenció, helyes életmódra nevelés,  fogyasztóvédelmi nevelés, 10

                                 

a környezet védelmére, megóvására nevelés, gazdaságos, takarékos életmódra nevelés, az idővel való gazdálkodás megtanítása, a tanuló életkorának és adottságának megfelelő harmonikus fejlesztése, az egyéni képességek felismerése, optimális fejlesztése, olyan közösségek szervezése, amelyek pozitív irányba hatnak a személyiség fejlődésére, olyan közösségi magatartásformák kialakítása, amelyekben természetes az egymás segítése, eredményeinek elismerése, a kritika elfogadása, a másság elfogadtatására nevelés, a tanulók megismertetése a megfelelő biológiai és mozgásszükséglet fogalmával, a káros szenvedélyek hatásaival, az önbizalom, önbecsülés képességének fejlesztése, reális teljesítményértékelés kialakítása, a könyvtárhasználat során az olvasási igény megalapozása, egyéni képességek fejlesztése, értő, igényes olvasóvá nevelés, az új befogadására való nyitottság elfogadása, a tolerancia, a szolidaritás fejlesztése, az érdekérvényesítő képesség fejlesztése, az együttműködés képességének fejlesztése, a felfedezési- és a megismerési vágy felkeltése, alkotói tevékenység biztosítása, tanulás értelmének bemutatása, a cselekvéses tanulás képességének fejlesztése, a konverzációs kommunikáció fejlesztése, gondolkodási képesség fejlesztése, problémamegoldó képesség fejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, szabálykövető magatartás képességének fejlesztése, döntési képesség fejlesztése, infokommunikáció képesség fejlesztése, az önálló tanulási képesség fejlesztése, a csoportban végzett munka fejlesztése, konfliktuskezelési technikák fejlesztése, a megismerési képességek fejlesztése, a személyes értékek tudatosítása, a tanulást segítő érzelmi és motivációs tényezők megerősítése.

3. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Iskolánk a magas szintű képzés, a szakmai tekintély és a tradíció mellett fokozott figyelmet fordít a konszenzusra, az összetartozásra, az emberi kapcsolatok ápolására. A k özösségfejlesztés tartalmi területei: Demok rácia:  A közösség szervezeti egységei, tagjai jogainak, kötelességeinek, együttélési szabályainak megismertetése, érvényesítése, ellenőrzése.

11

 Az adott közösség kompetenciájába tartozó döntések, határozatok hozatala, konszenzusra törekvés.  A jogok, kötelességek, szabályok betartásának, ill. megszegésének véleményezése.  A jogok, kötelességek, szabályok betartásának, ill. megszegésének következményei.  Önszabályozó, önirányító, önkormányozó képesség fejlesztése. Az érték rend k ialakítása:  A jogokból eredő lehetőségek pozitív kihasználása, többlet tudás szerzése.  A kötelességekből eredő feladatok teljesítése, a közösségi élet szabályainak betartása.  Önmagunkért, társainkért, iskolánkért való felelősségtudat kialakítása.  Erkölcsi normák (becsületesség, megbízhatóság, igazmondás, segítőkészség, közös érdek elfogadása, stb.) ismerete, betartása, véleményezése.  Önismeret, önértékelés fejlesztése.  A csoport tagjainak kölcsönös tisztelete, beilleszkedés, alkalmazkodás, együttműködés.  Kezdeményező képesség kitartó munka fejlesztése.  Tolerancia: fogyatékkal élők, közösségbe nehezen illeszkedők, más népcsoporthoz, kultúrához, valláshoz tartozók, szociálisan hátrányos helyzetűek elfogadása, tiszteletben tartása. A viselk edési k ultúra k ialak ítása:  Kölcsönös tisztelet, megbecsülés a közösség tagjai iránt.  Az erőszak, durvaság kizárása, elítélése.  Az öntörvénykezés kizárása, elítélése.  Kulturált érintkezés, beszéd.  Társasági szokások, illemszabályok ismerete, betartása. Szervezeti egységek :  osztályközösség  művészeti iskolai csoport  évfolyam  diákönkormányzat  iskola Kommunik áció résztvevői:  tanuló-tanuló  tanuló – tanár  tanuló – szülő  tanár – szülő Fórumai: tanítási órák, rendezvények, ünnepségek, versenyek, kirándulások, szülői értekezlet, fogadóóra… A tanulói közösségen belül a szervezeti egységek irányítottan (osztályok, évfolyamok, énekkarok, művészeti, napközis csoportok), ill. spontán módon (baráti csoportok, csapatok (sportolás)) alakulnak ki. Valamennyi közösség fejlődésére meghatározó jelentőségű az iskolában oktató-nevelő pedagógusok felkészültsége, nyitottsága, vállalkozókedve, egymás tiszteletben tartása, példamutatása. Minden tanóra, de különösen az osztályfőnöki óra lehetőséget ad a közösség fejlesztésére. Kiemelt jelentőségűek a különböző rendezvények, kirándulások, mert ott a gyerekek változatos élethelyzetekben döntenek, cselekednek, bizonyítják erkölcsi normáikat. 12

Az oktató-nevelő pedagógusok (tanítók, tanárok, művésztanárok, edzők) közösségfejlesztő munkájukban a gyerekek szüleinek közreműködésére is számítanak. A szülőkkel napi gyakorisággal tartanak kapcsolatot (alsó tagozatosok), de a havonkénti fogadóórák, félévenkénti szülői értekezletek, kerekasztal-beszélgetések is jó alkalmak a véleménycserékre. A pedagógusokon kívül az iskolaorvos, a védőnő, az iskola technikai dolgozói is jelentősen befolyásolják tanácsaikkal, magatartásukkal a tanulók személyiségének fejlődését, s ezáltal a közösség fejlődését is.

4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása; az, hogy a  nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse  nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, a tanuló - egyéni képességét, tehetségét - fejlődési ütemét - szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát  segítse a gyermek - képességének, tehetségének kibontakozását - bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását  a gyermekek részére az egészségük testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja  ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye  közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, szüntetésében  a gyermekek emberi méltósását és jogait tartsa tiszteletben  rendszeresen tájékoztassa a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről  a szülőket figyelmeztesse, ha gyermekei jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek  a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon  óraközi szünetekben meghatározott rend szerint ügyeletet lásson el  a teljes munkaidő többi részében - felkészüljön a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészítse azokat - értékelje a tanulók teljesítményét - elvégezze az ügyviteli tevékenységet - részt vegyen a nevelőtestület munkájában - részt vegyen az iskola kulturális- és sportéletének megszervezésében - részt vegyen a gyermekek felügyeletének ellátásában.  Irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját.  Minősítse a tanulók teljesítményét.  Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez.  A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola nevelési, ill. pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.  A nevelőtestület tagjaként véleményt nyilvánít vagy javaslatot tehet: - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt - egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatban - az igazgatóhelyettese megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt 13

 A szakmai ismereteit szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában. Vezetőtanár (szakvezető tanár/tanító) feladatai:  felkészíti a hallgatókat az iskolai gyakorlatra, átadja a korszerű pedagógiai módszereket, mélyíti hivatástudatukat, erkölcsi fejlődésüket, biztosítja sokoldalú fejlődésük feltételeit. Közvetlenül irányítja, szervezi, ellenőrzi és értékeli a hallgatók munkáját, tapasztalatairól folyamatosan feljegyzéseket készít  a szorgalmi időszakban vezeti a csoportos iskolai gyakorlat keretében az előkészítő, bemutató-és elemzőórákat  határidőre elkészíti az általa vezetett hallgatói csoport egyéni tanítási gyakorlatának beosztását  a szakvezető tanár a csoportos tanítási gyakorlat során folyamatosan figyelemmel kíséri, ellenőrzi és értékeli a jelöltek tanári kompetenciájának fejlődését  figyelemmel kíséri a hallgatók iskolai jelenlétét, az igazolatlan hiányzásokat jelenti a gyakorlati képzésért felelős igazgatóhelyettesnek  segíti a hallgatókat a célirányos óramegfigyelések, feljegyzések, tervezetek, vázlatok, elkészítésében, az iskolai dokumentumok kezelésében  segíti a jelölteket az önálló tanításra való felkészülésben, a tanórák didaktikaimódszertani tervezésében  a gyakorlóhét ideje alatt bevezeti a hallgatókat az iskolai és az iskolán kívüli oktató- és nevelőmunkába (ügyelet, fogadóóra, korrepetálás, felzárkóztatás, kirándulás, egyéb iskolai rendezvények) és adminisztratív teendőkbe  folyamatosan ellenőrzi és értékeli a hallgató felkészülését az egyéni tanítási gyakorlat óráira/foglalkozásaira, különös tekintettel a hallgató tervezeteire, vázlataira, a tanítási órához szükséges eszközökre, felszerelésekre  a foglalkozások után elemző-értékelő megbeszéléseken a hallgatóval közösen feltárják a tanóra szakmai-pedagógiai tapasztalatait  megszervezi a hallgató záró tanítását, majd írásban értékeli azt  a félévek végén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak, valamint a gyakorlati képzés szabályzatainak megfelelően értékeli a hallgatók munkáját  kapcsolatot tart a szakvezető kollégákkal  a gyakorlati képzésért felelős igazgatóhelyettes által készített beosztás szerint bemutató foglalkozásokat tart a mindenkor érvényben lévő kari tanterv és az iskola pedagógiai programja szerint. A bemutató foglalkozásokat követő elemző megbeszéléseken szükség szerint működik közre.  kollégái bemutató foglalkozásainak előkészítését ötleteivel, építő kritikájával és tevékenységével segíti  meghívás szerint részt vesz az egyes tanszékek vagy munkacsoportok, bizottságok ülésein  folyamatos önképzésén kívül részt vesz a SZTE által szervezett továbbképzéseken  törekszik a szaktanszékekkel szoros munkakapcsolatra, a szakmódszertanossal együttműködve végzi a hallgatók szakmai, módszertani, pedagógiai felkészítését  az igazgatóság részéről egyéb, a szakvezetői munkával összefüggő feladattal is megbízható. Napk özis csoportvezetők ént feladata, hogy:  meghatározott rend szerint ellássa csoportjának felügyeletét  éves munkaterv alapján szervezze a tanulók elfoglaltságát 14

 kapcsolatot tartson a tanulók osztálytanítóival  segítse az osztálytanítót a tanulók magatartásának és szorgalmának elbírálásában  ügyviteli teendőit az előírásnak megfelelően ellássa. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Tevék enysége három fontos feladatk örre terjed k i:  ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása,  szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása,  közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnök feladata, hogy:  az intézmény pedagógiai elvei szerint nevelje osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi,  koordinálja és segítse az osztályban tanító pedagógusok munkáját,  aktív kapcsolatot tartson fenn az osztály szülői munkaközösségével,  kapcsolatot tartson fenn az osztályt tanító tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (fejlesztő pedagógussal, gyermekvédelmi felelőssel, iskolaorvossal, védőnővel…)  figyelemmel kísérje a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordítson a hátrányos helyzetű tanulók segítésére,  minősítse a tanulók magatartását, szorgalmát; minősítési javaslatát az osztályozó konferencia elé terjeszti,  szülői értekezletet, fogadóórát tartson,  a tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztassa a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről,  vezesse az osztálynaplót, félévi és év végi statisztikai adatokat szolgáltasson,  végezze el a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt,  az osztály egészét érintő programok szervezésében és megvalósításában felelősséggel vegyen részt; (osztálykirándulás, erdei iskola, iskolai táborok, hangversenyek, kiállítások…)  javaslatot tegyen a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére,  részt vegyen az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegítse a közösség tevékenységének eredményességét.  Iskolánkban az osztályfőnökök tervező munkáját segíti két általunk kidolgozott pedagógiai innováció:  5-6. évfolyam: „Osztályfőnöknek lenni jó?!”  7-8.évfolyam: Életpálya-építés modulok beépítése a 7-8. osztályok osztályfőnöki munkatervébe Az 5-6. évfolyam részére elkészített munkánk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia terület fejlesztésére fókuszál, ezen területek moduljaira épít, mert ezek azok a területek, ahol az osztályfőnök különösen sokat segíthet. A 7-8. évfolyam számára kifejlesztett program fókuszában az életpálya-építési kompetenciák kialakítása és fejlesztése áll. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk 15

tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. Az osztályfőnökök a fenti programokat adaptálva, saját tanulócsoportjuk összetételét és sajátosságait figyelembe véve állítják össze minden tanév október 1-jéig a tanmenetüket.

5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Isk olánk k iemelt feladata a k iemelt figyelmet igénylő tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni k épességeik hez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszk edés lehetőségeinek megteremtése. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:  sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,  kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,  hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal a gyermekvédelmi munka keretén belül foglalkozik az intézmény. Az iskola igazgatójának vezetésével a gyermekvédelmi felelős irányításával az osztálytanítók és osztályfőnökök feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók felderítése, észrevétele és segítése. A tanórákon és tanítási órákon kívüli tevékenységekbe való integrációjukat az intézmény minden dolgozója segíti. A k ülönleges bánásmódot igénylő tanulók k al k apcsolatos pedagógiai tevék enység  Rendkívül fontos, hogy az iskola nevelőtestülete olyan követelményrendszert és iskolai szabályokat állítson fel a gyerekekkel szemben, melyek világosak és igazságosak.  Pedagógiai munkánk első lépése, hogy felismerjük a zavarokat és a kiemelkedő tehetségeket.  Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, a problémák kezelésében, illetve a tehetséggondozásban a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak.  Ezt a feladatot elsősorban az osztályfőnök végzi, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki a magatartási és tanulási rendellenességgel küzdő diákot szakemberhez is irányíthatja. De az egész nevelőtestület felelőssége is, hogy optimális pedagógiai tevékenységgel korrigálja az alkalmazkodási, beilleszkedési és tanulási zavarokat és segítse a tehetség minél teljesebb kibontakozását. 5.1. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánk alapító okirata alapján az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrálását vállalta. A sajátos nevelési igény k ifejezi:  a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását  az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A pszichés fejlődési zavar:

16

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális- szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, kevert specifikus tanulási zavarok, figyelemzavar, szorongás, stb.) Abban a kérdésben, hogy a tanuló pszichés fejlődési zavarral küzd-e, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönt. Amennyiben a sajátos nevelési igény igazolódott a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult, melyet gyógypedagógus szakember vezet. 5.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: „Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: A szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a szakértői vélemény alapján a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A foglalkozásokat fejlesztő pedagógus vezeti. A sajátos nevelési igényű, és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: Iskolánk az integrált nevelésben-oktatásban résztvevő többcélú intézmény, ezért a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggel küzdő tanulók oktatása, nevelése a többi gyermekkel együtt, azonos iskolai osztályban integrált formában történik. A legfontosabb pedagógiai tevékenységeink:  helyzetfelismerés és helyzetértékelés  az okok feltárása  kapcsolatteremtés a szülőkkel, illetve gondviselőkkel  a tanuló szakértői bizottsághoz, nevelési tanácsadóba irányítása  folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, illetve gondviselőkkel  együttműködés a tanulóval foglalkozó szakemberekkel  folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusok, a gyermekvédelmi felelős és a gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus részvételével  a nevelési-oktatási folyamat megszervezésekor igazodás a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez, a tanulók adekvát terhelése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével  az oktatási - nevelési folyamatban a komplexitás elvének érvényesítése  az integráció elvének követése a tanulók oktatása – nevelése során  egyéni fejlesztési terv kidolgozása, a fejlesztés megszervezése és lebonyolítása  a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása, egyéni megsegítés, segítő együttműködés  törekvés arra, hogy a tanulók minél több sikerélményhez jussanak a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során  szükség esetén sajátos tartalmak, követelmények kialakítása és biztosítása  a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van  a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének értékelése

17

A sajátos nevelési igényű, és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - szükség esetén- a szakértői vélemény alapján az igazgató mentesíti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Mindezeken kívül komoly pedagógiai feladat az osztálytársakkal és a többi tanulóval elfogadtatni, hogy ezek a gyermekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek. A fejlesztés a tanulók számára megfelelő tartalmak közvetítésével valósul meg, amely során segítjük az önállóság kialakulását, és a társadalomba való beilleszkedésüket. A sajátos nevelési igény a pedagógus részéről a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, ill. kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. A nevelési-oktatási folyamatban a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de a pszichés fejlődés zavar miatt az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák mindenkor a tanulók egyéni fejlődéséhez igazodnak. Az egyes tantárgyak tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási- tanulási folyamat általában speciális pedagógiai módszerekkel és eszközökkel zajlik a „Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve” figyelembe vételével. A sajátos nevelési igényű, a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók számára iskolánk biztosítja a fejlesztő foglalkozásokat, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleményében és a Köznevelési törvényben javasolt óraszámban. 5.3. A k iemelten tehetséges tanulók A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés , előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség, képesség kibontakozását segítő pedagógiai tevékenységek:  Figyelünk azokra a tanítványokra, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, “megszállottak”, a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedő érvelési képességűek, gyors gondolkodásúak, erős a képzelőerejük, gyakran kérdeznek, szenvedélyesen érdeklődnek egy vagy több tantárgy iránt, eredeti javaslataik vannak, ugyanakkor a rutinmunkában csekély az érdeklődésük.  Nemcsak az elméleti tantárgyak követelményeit kiválóan teljesítők között keressük a tehetséges tanulókat.  Csoportbontás  Emeltszintű oktatás (idegen nyelvek, ének-zene, rajz)  A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzetek teremtése a tanórai, vagy a tanórán kívüli foglalkoztatásokon.  Az életkori sajátosságoknak megfelelően előnyben részesítjük a tanulók konkrét cselekedtetését, tapasztalatszerzését (tevékenységközpontúság).  Ismerkedés az információforrások lehetőségeinek használatával (könyvtár, Internet).  A szakirodalom önálló feldolgozásának, értelmezésének, a tudományos kutatás egy-egy módszerének az életkori sajátosságokhoz igazodó bemutatása.  Részvétel tanulmányi versenyeken, pályázatokon.  Témanapok, témahetek 18

                 

Bekapcsolódás Művészeti Iskolánk csoportjainak munkájába. Sportrendezvények, vetélkedők. Nyári táborok szervezése. Tudományos alapokon nyugvó, értékeket képviselő, korszerű ismeretátadás. A gyermek tevékenységére épülő tanulás, gyakorlás. Az önálló tanulás képességének kifejlesztése. Egyénre szabott, hatékony tanulási módszerek, eljárások kiépítése. A tanulók nyitottságának, érdeklődésének, tanulási igényének kihasználása, fejlesztése. A tanulók már meglévő képességeinek megfelelő differenciált foglalkoztatás. Egyéni bánásmód alkalmazása. Az önművelődés igényének és szokásának felkeltése, kibontakoztatása, gyakoroltatása, az önállóság, önkiszolgálás fokozatos fejlesztése. A kognitív képességek (figyelem, megértés, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése, erősítése, a gondolkodási kultúra kiművelése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása. Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás. Az ismeretek elsajátításához megfelelő, nyugodt, célszerűen berendezett környezet kialakítása. Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok, egyéb tanulást segítő eszközök (szótár) megismertetése, használata. A kitartás, önfegyelem, türelem fejlesztése. Az alkotó és kritikus gondolkodásmód képességének kifejlesztése. A kommunikációs képesség fejlesztése, a megfelelő önkifejezés kialakítása. A tehetséges tanulókkal kiscsoportos, ill. egyéni foglalkozás.

5.4. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Hátrányos helyzetű tanuló az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Intézményünkben jelenleg nincs halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. A hátrányos helyzetű tanulók számára biztosítjuk az esélyegyenlőséget. Az intézmény programjaiba bevonjuk őket, szükség esetén segítjük részvételüket ezeken a rendezvényeken:  napközis foglalkozások  erdei iskola  művészeti iskolai tevékenységek  nyári táborok  könyvtári foglalkozások  számítógépes termek használata  fabatka vásár  Bálint napi bál  látogatás a Mikuláshoz  színházlátogatások A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásához a következőkkel járulunk hozzá:  személyre szabott, differenciált foglalkoztatás, mely nagyban elősegíti az optimális fejlesztést  a tanulók már meglévő képességeinek megfelelő differenciált foglalkoztatás 19

 egyéni bánásmód alkalmazása.  az önművelődés igényének és szokásának felkeltése, kibontakoztatása, gyakoroltatása Felmérjük a hátrányos helyzetű tanulók körét és a hátrány okát. A tanév elején az osztályfőnökök feladata a hátrányos helyzetre utaló jelek felmérése, a gyanús esetek jelentése az iskola vezetésének. Az osztályfőnökök a tanév során bekövetkező esetleges változásokat jelzik a gyermek-, és ifjúságvédelmi felelősnek.

6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseinket részletesen az Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési tervünk tartalmazza. Iskolánk alapvető célja az esélyegyenlőség megvalósítása: a szegregációmentesség, diszkriminációmenteség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű biztosítása. Az intézmény a szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét minden tanuló számára biztosítja:  a beiratkozásnál  a nevelésben-oktatásban, ismeretközvetítésben, készségfejlesztésben  a gyermekek egyéni fejlesztésében  az értékelés gyakorlatában  az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosításában  az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférésben  a tanulói előmenetelben  a fegyelmezés és a büntetés gyakorlatában  a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében  a továbbtanulásban, pályaorientációban  a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében  a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel Az intézmény minden tanuló számára biztosítja az alapfokú művészetoktatásban való részvétel lehetőségét is. A tanulmányi és egyéb jellegű versenyekről, pályázati lehetőségekről tájékoztatjuk a diákokat, az azokon való részvételt motiváljuk, felkészülésük során segítjük őket. A hátrányos helyzetű tanulók, valamint az iskola minden diákja (hiszen ez a státusz családi események hatására hirtelen változhat) számára fontos az ifjúságvédelmi jelzőrendszer megléte. A jelzőrendszer kialakításának alapja az iskolai gyermek – és ifjúságvédelmi munka, illetve az intézményben dolgozó fejlesztő pedagógusi végzettséggel is rendelkező kollégák tapasztalatai. A szociális hátrányok enyhítésére olyan pedagógiai hatásrendszert és eljárásrendet használunk, amely a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számára biztosítja a segítségnyújtást, a szociális hátrányok kiegyenlítését. Iskolánkban a legfontosabb gyermekvédelmi feladat a megelőzés. Esetenként szükséges a problémák feltárása és a veszélyeztető tényezők csökkentése, megszüntetése. Ez utóbbi a gyermekjóléti szolgálatokkal együttműködve történik. Súlyosabb esetben a tanuló „utánkövetése” is indokolt.

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A köznevelés feladata, hogy cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához 20

szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket, ezáltal járulva hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; képessé váljon az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre. Az erkölcsi nevelés révén fejlődik a tanulók erkölcsi érzéke, elmélyül cselekedeteikért és azok következményeiért érzett felelősségtudatuk, megkezdődik közösségi beilleszkedésük, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük. Az állampolgári részvétel az alapja a demokratikus jogállam működésének, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyenek részt a közügyekben, a döntéshozatalban a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánításával. A diákoknak tanórákon kívül is lehetősége van a pozitív attitűdök kialakítására: intézményünkben a törvényi előírásoknak megfelelően működő, saját SZMSZ-szel rendelkező Diákönkormányzat (továbbiakban: DÖK) tevékenykedik. Iskolánk fontosnak tartja és támogatja az autonóm, együttműködni képes diákszervezetet, hiszen a jól működő diákönkormányzat segíthet az intézmény belső életének harmonikusabbá tételében. Diákjaink iskolai és iskolán kívüli tevékenységei és programjai nagyrészt kitöltik szabadidejüket, ennek ellenére igénylik az iskolai szervezésű programokat is. A pedagógiai programmal harmonizáló hasznos időtöltések kínálása (sport, rendezvények) az iskolának is érdeke. Intézményünkben nagyobb konfliktusoktól mentesnek mondható mind a tanár-diák, mind a diák-diák közötti kapcsolat, így a Diákönkormányzat tevékenysége erőteljesebben az iskolai programok szervezésében, döntési, véleményezési jogköreinek gyakorlásában jelenik meg, biztosítva ezzel is a felnövekvő nemzedék felelős életvitelre való felkészítését. A diákok megtanulhatják, elsajátíthatják a demokratikus döntési, véleményezési mechanizmusokat, az együttélés és együttgondolkodás szabályait. Az iskolai DÖK-be minden tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló választó és választható. Az osztályközösség vezetője az osztály által demokratikusan és az osztályfőnök egyetértésével választott DÖK képviselő és helyettese. A jelölés és a választás is nyílt. Egy jelölt esetén az lehet tisztségviselő, akit az osztályközösség több mint fele támogat, több jelölt esetén az, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az adott osztályközösség vezetője és helyettese lesznek a diák-önkormányzati delegáltak. A delegáltakból (összesen 32 fő) megalakul a DÖK, mely tanulói felhatalmazás alapján jár el az adott osztályközösség, az egyes tanulók nevében a DÖK SZMSZ-e alapján. Vezetője a delegáltak által demokratikusan választott elnök és helyettese. A jelölés nyilvános, a szavazás titkos. Egy jelölt esetén az lehet tisztségviselő, akit a megjelentek több mint fele támogat, több jelölt esetén az, aki a legtöbb szavazatot kapta. A Diákönkormányzat döntéshozó szerve a diák-önkormányzati ülés. Az ülés akkor döntésképes, ha az ülésen a diákönkormányzat tagjainak több mint fele jelen van. (Ha a szükséges számú tag nincs jelen, akkor az ülés döntésképtelen. A döntésképtelen ülést 5 napon belül – ugyanazon napirendek tárgyalására – újra össze kell hívni.) A diákönkormányzat ülésén a tagok szavazati joggal vesznek részt. 21

Az üléseken történtekről a diák-önkormányzati tagok az ülést követő 5 napon belül tájékoztatják az őket megválasztó diáktársaikat. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48. § és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet vonatkozó rendelkezése alapján diákjaink jogköreiket az alábbi módokon gyakorolhatják: A diák önk ormányzat döntési jogk öre A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt  saját működéséről;  a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,  hatáskörei gyakorlásáról;  egy tanítás nélküli munkanap programjáról;  az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról működtetéséről.

és

8. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A Nkt. 58. § (1) értelmében a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. Iskolánk házirendje kimondja, hogy a tanulók kimagasló eredményeikért az alábbi jutalmazásban részesülhetnek: 8.1. Jutalmazás  szaktanári szóbeli dicséret  szaktanári írásbeli dicséret  osztályfőnöki szóbeli dicséret  osztályfőnöki írásbeli dicséret  igazgatói írásbeli dicséret  Az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolájának Büszkesége”  „A Magyar Nyelvért”  „A német nyelv kiváló tudásáért”  „Az angol nyelv kiváló tudásáért”  „Bárdos-Díj”  „Iskolánk Kistörténésze”  „Iskolánk Kiváló Biológusa”  „Iskolánk Kiváló Fizikusa”  „Iskolánk Kiváló Kémikusa”  „Iskolánk kiváló Kiskönyvtárosa”  „Iskolánk Kiváló Matematikusa”  „Jó tanuló, jó sportoló”  „Vinkler László Emlékdíj – rajz, vizuális kultúra”  A szóbeli dicséret indokoltságát - bármilyen szinten - az azt adó pedagógus dönti el.  Szaktanári írásbeli dicséret  A szaktanár belátása szerint.  Osztályfőnöki írásbeli dicséret  Tartósan kiemelkedő közösségi munka, illetve legalább fél évig tanúsított példamutató magatartás, illetve tanulmányi munka alapján.  Igazgatói írásbeli dicséret

22

 Az osztályfőnök javaslatára kiemelkedő közösségi munkáért vagy/és példamutató magatartásért (legalább három osztályfőnöki dicséret esetén)  Szaktanár kérésére, tanulmányi versenyen elért kiemelkedő eredményért.  Nevelőtestületi írásbeli dicséret  Egy tanéven keresztül tanúsított példamutató magatartás és/vagy szorgalom, valamint minden tantárgyból jeles osztályzat és legalább három szaktárgyból dicséret.  Év végén az osztályozó konferencia szavazza meg az osztályfőnök előterjesztése alapján, a bizonyítványban és a törzslapon bejegyzésre kerül. „Az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolájának Büszkesége” Iskolánk legmagasabb kitüntetése. A kitüntetést a tantestület az osztályfőnök írásbeli előterjesztése alapján, a nevelőtestület 2/3-os többségi támogatásával adományozza. Az előterjesztés szempontjai: a tanuló  kiemelkedő teljesítményt nyújt, felső tagozatban legfeljebb két jó (4) osztályzatot kapott  az iskola jó hírnevét öregbíti,  az iskolát méltóképpen képviseli iskolai, városi és egyéb rendezvényeken,  kulturált viselkedésével példát ad az iskola többi tanulójának. Az átadás időpontja: a ballagási ünnepély. A kitüntetett tanulók nevét az tanévzáró ünnepélyen is felolvassák. „Isk olánk Kiváló Matematik usa” kitüntetést kaphatja az a 8. osztályos tanuló, akinek 5–8. osztályig mindig jeles osztályzata volt matematikából, részt vett a tanórán kívüli feladatmegoldásban, háziversenyen, és egy alkalommal városi versenyen az első három helyezett vagy megyei versenyen az első hat helyezett között szerepelt. „A Magyar Nyelvért” kitüntetést kaphatják azok a 8. osztályos tanulók, akiknek 5–8. osztályig mindig jeles osztályzata volt magyar nyelv és irodalomból, és a különböző nyelvi versenyeken (szavalóverseny, Kazinczy-verseny, Verseghy-verseny, helyesírási verseny, kommunikációs verseny) iskolai első helyezést, városi versenyen megfelelő helyezést értek el. „Isk olánk Kiváló Fizik usa” kitüntetést kaphatja bármely 8. osztályos tanuló, aki folyamatosan kimagasló szaktárgyi és szakköri munkát végez, részt vesz különböző, a fizika szaktárggyal kapcsolatos versenyen, és legalább városi, megyei szintű versenyen jelentős eredményt ér el. „Isk olánk Kiváló Kémik usa” kitüntetést kaphatja az a 8. osztályos tanuló, aki kimagasló szaktárgyi eredményt ért el, és legalább városi szintű versenyen az első hat helyezett között szerepelt. „Isk olánk Kiváló Biológusa” kitüntetést kaphatja az a 8. osztályos tanuló, aki természetismeret-biológia tantárgyakból 5–8. osztályig jeles osztályzatot kapott, a szaktárggyal kapcsolatos különböző versenyeken részt vett, városi, megyei vagy országos versenyen kiváló helyezést ért el. A címet évenként egy tanuló érheti el. „Vink ler László Emlék díj” Nagy Vink ler díj 23

8 osztály végén kaphatja az a tanuló, aki szorgalmával, igyekezetével, alkotó kreativitásával példát mutat társainak. Eredményesen szerepel kiállításokon, rajzversenyeken 8 éven keresztül. Átadására év végén kerül sor, emléklap és serleg. Kis-Vink ler díj A díjat megkaphatja iskolánk minden olyan tanulója, aki eredményesen, sikeresen vett részt rajzpályázaton, évközi szorgalma, alkotó tevékenysége példamutató. Évente kerül átadásra a művészeti hét rendezvényén. „Az angol nyelv k iváló tudásáért”/„A német nyelv k iváló tudásáért” kitüntetést kaphatják azok a 8. osztályos tanulók, akik angol/német nyelv tantárgyból 5–8. osztályig jeles osztályzatot kaptak, a szaktárggyal kapcsolatos városi, megyei, országos versenyeken kiváló eredményt értek el. „Isk olánk k iváló Kisk önyvtárosa” kitüntetést kaphatja az a 8. osztályos tanuló, aki 5-8- osztályig aktívan részt vett a könyvtári élet szervezésében, kimagaslóan látta el a könyvtári feladatokat, valamint sikeresen szerepelt legalább egy (várisi vagy megyei) könyvtárhasználati versenyen. „Isk olánk Kistörténésze” kitüntetést kaphatják azok a 8. osztályos tanulók, akik történelem tantárgyból 5–8. osztályig jeles osztályzatot kaptak, a szaktárggyal kapcsolatos városi, megyei, országos versenyeken kiváló eredményt értek el. Bárdos-Díj elismerésben részesülhetnek azok a nyolcadik osztályos tanulók, akik művészeti iskolánk zeneművészeti tanszakán kiemelkedő tevékenységet végeztek. (Egyéni vagy csoportban szerzett városi, megyei vagy országos szintű versenyen elért jelentős eredmény.) Jó tanuló, jó sportoló Az a tanuló kaphatja, akinek tanulmányi eredményének átlaga az adott tanév végén 4,5 feletti átlagot eléri. Országos bajnokságon elért eredménye egyéni és/vagy csapatsportágban I - III. helyezés közötti, és/vagy nemzetközi eredményeivel VI. helyezést ért el. Versenyeredményeinek eredeti oklevelét/érmét testnevelő tanárának bemutatta Az osztályfőnök, illetve szaktanárok javaslata alapján a tanévben végzett szaktárgyi, diákönkormányzati vagy közösségi munkáért bármely tanulónk könyvjutalomban részesülhet, amit az osztályfőnök ad át a bizonyítványosztáskor. 8.2. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek  A Nkt. 46. § (1b) értelmében a tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének.  A Nkt. 54. § (1) kimondja, hogy a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi.

24

 Iskolánkban az előzetes értékelés az osztályfőnöki órán történik a tanulók véleményének meghallgatásával. Az osztályfőnök által megállapított jegyeket a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és dönt a tanuló minősítéséről.  Az értékelést és a minősítést az osztályfőnök és a nevelőtestület a pedagógiai szempontok körültekintő mérlegelésével végzi, amelynek legfőbb szempontja, hogy mi szolgálja leginkább a nevelőmunka eredményességét, a tanuló fejlődését és motivációjának erősítését, de figyelembe vesszük a tanuló, illetve az osztály egyéni sajátosságait is.  Az év végi minősítésnél az első félév fegyelmező intézkedéseit, az igazolatlan órákat és a késéseket nem számítjuk be, ha a tanuló magatartása tartósan pozitív irányú változást mutat.  Iskolánkban a magatartás és a szorgalom értékelése és minősítése egymástól függetlenül, külön szempontok alapján történik.  A Nkt. 54. § (2b) alapján a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).  A Nkt. 54. § (2c) alapján a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).  A Nkt. 37. § (2) értelmében csak akkor indítható eljárás a magatartás és/vagy szorgalom minősítése ellen, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.  A Nkt. 41. § (4eb) kimondja, hogy a köznevelési intézmény a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését nyilvántartja.  A Nkt. 41. § (8c) értelmében a tanuló magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbítható.  A Nkt. 62. § (1f) alapján a pedagógus kötelessége, hogy a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről.

9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola nevelő-oktató munkájának eredményességét alapvetően meghatározza az iskola és a szülői ház kapcsolata. A szülő elképzelései, „igényei” alapján választ gyermekének iskolát. Intézményünk biztosítja a szülők számára, hogy már az iskolaválasztás időszakában sor kerülhessen az iskolával történő kapcsolatfelvételre; megismerkedjenek az iskola pedagógiai programjával, alapelveinkkel, nevelési- és oktatási célkitűzéseinkkel, az alkalmazott oktatási módszerekkel. Minden tanév első félévében eljuttatjuk az óvodákba a beiskolázási tájékoztatónkat, kérésre leendő elsős tanítónőt is küldünk az intézménybe szóbeli tájékoztató megtartására. Február hónapban a leendő 1. osztályos tanulók szülei számára nyílt hetet tartunk, ahol bemutatóórákon vehetnek részt. A fogadóórákon mind a szülőknek, mind a gyermekeknek lehetőségük nyílik a leendő első osztályos tanítókkal való személyes megismerkedésre is. A jó kapcsolat kialakítása és fenntartása érdekében az iskola rendszeresen tájékoztatja a szülőket az iskolai élet eseményeiről. Lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők észrevételeiket, javaslataikat, kéréseiket, véleményüket az iskolával közölhessék. A jó együttműködéshez szükséges, hogy a szülő bizalommal fordulhasson a nevelőtestülethez. A szülők és az iskola 25

kapcsolattartásában döntő fontosságú szerepe van az osztályvezetőknek, osztályfőnököknek a napközis nevelőknek és az iskolavezetésnek. 9.1. A k apcsolattartás szervezeti keretei Szülői értek ezlet Iskolánkban évente két alkalommal központilag szervezett szülői értekezletet tartunk. Ezek levezetését az osztályfőnökök végzik. Az első szülői értekezleten a szülők a belépő tantárgyakat tanító nevelőkkel is megismerkedhetnek. Rendkívüli szülői értekezlet a tanév során az iskolavezetés, az osztályfőnök, a szaktanárok, valamint az osztály szülői munkaközössége kezdeményezésére hívható össze. Fogadóórák Az iskola minden pedagógusa havi rendszerességgel (a hónap első teljes hetében) fogadóórát tart. Időpontjáról és helyéről a tanév elején tájékoztatja a szülőket. Az igazgatói fogadónap minden hétfőn 14 - 1530 -ig tart. A fogadóórák időpontjának meghatározásánál figyelembe vettük, hogy a szülők havonta egyszer szervezett keretek között találkozhassanak az iskola pedagógusaival. Osztályok szülői munk ak özössége Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munkáról a szülők hivatalosan a szülői munkaközösségen keresztül nyilváníthatnak véleményt. Az első szülői értekezleten a szülők megválasztják (újraválasztják) az osztály szülői munkaközösség vezetőségét, amely 2 tagból áll. Az SzMK vezetőség által képviselteti magát az osztály szülői közössége az iskolai szülői munkaközösségben, az ott elhangzottakról tájékoztatja a szülőtársait. Az isk olai szülői munk ak özösség Tagjai az osztályok SzMK képviselői. A tagok maguk közül választanak elnököt és elnökhelyettest. Az iskolai SzMK szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az SzMK elnöke tanévenként megkapja az iskola éves programját. Az elnök a szülők, vagy a tanulók nagyobb közösségeit érintő kérdésekben közvetlenül az iskola igazgatójához fordulhat. Isk olaszék Az iskolaszék a fenntartó, a szülők és a nevelőtestület azonos számú képviselőjéből áll. Az iskolaszék céljait, feladatait, jogait, kötelességét az oktatási törvény 59-60-61.§-a határozza meg. Az iskolaszék az SzMSz szerint működik. Az iskolaszék elnöke (szülői képviselő) a tanulókat, vagy nagyobb szülői közösséget érintő kérdésekben az iskola igazgatójához fordulhat. Alapítvány A szülők önkéntes anyagi támogatást az iskolai alapítványon keresztül nyújthatnak. A Gyakorlóiskola Szenes Adolf Alapítványa iskolánk pedagógiai tevékenységét és tanulóit hivatott támogatni. A befolyt összegek felhasználásáról az alapítvány kuratóriuma dönt, melynek tagjai között szülők is vannak. 9.2. A k apcsolattartás módja Írásos formák Tájék oztatás a tanév rendjéről, eseményeiről 26

A tanév elején a szülők tájékoztatót kapnak a tanév rendjéről. A tanévi tájékoztatóba bekerülő információkról, időpontokról az iskola vezetése és pedagógusai döntenek a tanév indításakor. A tanév során Hírlevélben folyamatosan informáljuk a szülőket az iskolai élet aktuális eseményeiről. Ellenőrző, Tájék oztató füzet. Az ellenőrzőbe, tájékoztató füzetbe történő bejegyzésekkel a pedagógus tájékoztatja a szülőt a tanuló előmeneteléről és magatartásával, szorgalmával kapcsolatos észrevételeiről. A szülő kísérje figyelemmel a bejegyzéseket, aláírásával jelezzen vissza a pedagógusnak. A hiteles tájékoztatáshoz hozzátartozik, hogy az osztályzatok az értékeléssel egy időben a naplóban és az ellenőrzőben is megjelenjenek. Az ellenőrzőbe, tájékoztató füzetbe a dicséretek és az elmarasztalások egyaránt belekerülhetnek. Hivatalos levél Ha az iskola szükségét látja, hivatalos (tértivevényes) levélben fordulhat a szülőhöz. Isk olai faliújság Az iskola főbejáratánál, valamint a diákönkormányzati szoba melletti faliújságokon, plakátok hívják fel a diákság és a szülők figyelmét az aktualitásokra. Egyéb k apcsolattartási formák Sürgős esetekben a kapcsolatfelvétel telefonon (elektronikus úton) is történhet. Ha az osztályfőnök, osztályvezető indokoltnak látja, családlátogatást tehet a tanuló érdekében. Az osztályok által és az iskolában szervezett nem tanórai események, rendezvények (klubdélután, farsang, fabatkavásár, ünnepélyek stb.) nyitottak, ezeken a szülők részt vehetnek. 9.3. A„külső kapcsolatok” rendszere Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karával, valamint a Szegedi Tudományegyetem hivatalaival. A kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartásban közreműködnek az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezető, továbbá az ügyek meghatározott körében az igazgató által megbízott pedagógusok, iskolatitkár, gazdaságvezető.

10. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: Lásd helyi tanterv Egészségnevelési program (69. oldal) 11. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 11.1. Az alk almassági vizsga szabályai Osztályainkba külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgató A beiratkozás időpontját a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra hozzuk. Az alapfokú művészeti iskolában a jelentkező képességeit (c-d osztály) az iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű – pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. 27

Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el.

12. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az iskolai felvétel rendje (tanulói jogviszony létesítése) Belépés feltételei az iskola induló évfolyamaira:  a gyermek az adott év augusztus 31. napjáig töltse be a 6. életévét  szellemileg, egészségügyi szempontból legyen iskolaérett. A tanulók kiválasztásának elvei és módja  az iskola első évfolyamára jelentkező gyerekeknek a beiratkozáskor meg kell jelenniük szüleik kíséretében, a megfelelő okmányok birtokában  a zene- és képzőművészeti osztályokban a felvétel speciális készségszint- vizsgálat alapján történik - zeneművészeti osztály: ritmuskészség, valamint a zenei hallás és tiszta éneklés vizsgálat - képzőművészeti osztály: egy játékos történet dramatikus feldolgozása után a gyermek szabadon választott technikával megjeleníti a történet neki tetsző részét. A beiratkozás módja, fellebbezési lehetőségek 1. osztály:  a gyermek felvételéről a beíratást megelőző beszélgetés, ill. speciális képességvizsgálat  során közreműködő pedagógusok javaslata alapján az igazgató dönt.  az igazgató írásban értesíti a szülőket, hogy melyik induló osztályba nyert felvételt a gyermek, vagy indokolja az elutasítást.  a hatályos törvények szerint a szülőnek jogában áll fellebbezni  ha a szülő elfogadja gyermeke adott osztályba való felvételét, létrejön a tanulói jogviszony - felsőbb évfolyamra a szülő írásos kérésére az osztályprofiloknak megfelelő különbözeti vizsgával lehet felvételt nyerni - a felvételről az igazgató dönt az osztályfőnökkel és a szaktanárokkal történt egyeztetés után. 12.1. A szülő k ötelezettségvállalása A szülő  tudomásul veszi az intézmény pedagógiai programjából a gyermekekre, szülőkre vonatkozó kötelezettségeket  elfogadja, hogy gyermekét a gyakorlóiskolában, az iskola jellegéből adódóan fokozott terhelésnek teszi ki

28

 vállalja, hogy ha gyermekét felvettük a szabadon választott tanítási órára, a művészeti iskola valamely tanszakára, gyermeke a tanév végéig azon részt is vesz (243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet)  vállalja az alapító okiratban meghatározott feladatok (alapfokú művészetoktatás) teljesítéséhez szükséges, törvény által meghatározott (nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és az SZTE szabályzatában meghatározott) térítési díj, tandíj, hozzájárulás stb. fizetési kötelezettséggel kapcsolatos teendőket.

13. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek 13.1. A k ompetenciaalapú ok tatás alkalmazása „A mai gyereknek nemcsak azt kell tudnia, hogy milyen a körülötte lévő világ, és hogyan alkalmazkodjon hozzá, hanem azt is, hogy hogyan alakítsa azt. El kell igazodnia az információs társadalom ingeráradatában, ismernie és alkalmaznia kell az információkereső technikákat. A gyermekeknek olyan tudásra van szükségük, amely lehetővé teszi számukra, hogy maguk tartsák kézben életüket, maguk szabjanak irányt az egész életükön át tartó képzésüknek. El kell jutniuk az innovatív tanulásig, amelyhez kreatív gondolkodásra van szükség. Gondolkodásra, amely alapkészsége minden tanulásnak; még az olyan cselekvéseknek is, mint a beszéd, az írás, az olvasás, a számolás, amelyek rengeteg jól elkülöníthető kognitív készséget és szellemi műveletet tételeznek fel” (Fisher, 1999). A területhez kötődő innováció Ezeket a gondolatokat szem előtt tartva a HEFOP 3.1.3-as pályázat keretében (Mit? Kinek? Hogyan? A kompetenciaalapú oktatás bevezetése a SZTE JGYTFK Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában) kidolgozzuk a központi elképzelések iskolai adaptációját, bevezettük a gyakorlatban a kompetenciaalapú oktatást. A TÁMOP 3.1.7.-es pályázat lehetővé tette, hogy a kompetenciaalapú nevelési, oktatási, programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó előminősített referenciahellyé válhassunk. Kiemelt kompetenciaterületeink: matematika-logika, szövegértés-szövegalkotás, idegen nyelvi (angol, német), életpálya-építés, szociális-környezeti-életviteli, IKT. A TÁMOP 3.1.4es pályázat keretében az egész intézményben bevezettük az új oktatásszervezési eljárásokat. Minden kollégánk módszertani továbbképzésen vett részt, kötelező vagy belső műhelygyakorlat formájában. A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretein belül iskolánkban több külső és belső pedagógiai innováció és „Jó gyak orlat” is született. Pedagógiai innovációk:  Milyen az IEN? Pedagógiai innováció az integrált esztétikai nevelésre alsó tagozatban  Osztályfőnöknek lenni jó!?  Intézményi önálló innováció, a HEFOP 3.1.3. pályázat keretében elkezdett műhelymunka folytatása (idegen nyelvi anyag kidolgozása)  Tantervjavaslat a műveltségi területen belüli tantárgytömbös oktatás megszervezésére  Szeged – mint életünk színtere. Témahét.  Életpálya-építés az osztályfőnöki munkában „Jó gyakorlatok”  Beszédmester a mindennapokban  Együtt könnyebb!  „Kalandozások múltban és jelenben” humán erdei iskolai program  Kilencpróbázoo az Állatok Világnapján

29

 

Nyomtatott és elektronikus információhordozók az általános iskolai szövegértésszövegalkotás tanításában (tankönyv- és programfüggetlen keretben) Osztályfőnöknek lenni jó!?

A TÁMOP 3.1.5-ös pályázat mentorképzése is segítette azt, hogy előminősített új típusú felsőoktatási gyakorlóhellyé, partnerintézménnyé váltunk, mely a modernizáció területein szervezeti kultúrája és módszertana szempontjából mintaközvetítő. Kompetenciaterületeink egyike az infokommunikációs technológiák alkalmazása. Az MTA Mesterséges Intelligencia Kutatócsoporttal 2003-ban, 3 éves munka eredményeképp elkészítettünk egy szoftvert, amely kisiskolások olvasásterápiájával, ill. beszédjavítással foglalkozik. 2003-ban. Elektronikus információhordozók az általános iskolai 5-6. osztályos irodalomtanításban tankönyv és programfüggetlen módszertani segédanyagot dolgoztunk ki. Megjelent konferencia-előadásaink, tanulmányaink, kutatómunkánk egyik témája a magyar nyelv és irodalom tanításának megújítása. A HEFOP 3.1.3-as és a TÁMOP 3.1.4-es pályázat keretében megteremtettük az infrastrukturális hátteret is. A TIOP 1-1-1-07 és 09-es, 1.2.3-as elnyert pályázataink is ezt szolgálják Informatikai Stratégiai tervünk szerint. Ökoiskolai programunk alapján 2008 óta a következő tevékenységeket végezzük:  „Olyan az Iskola, amilyenné Te teszed!”  „Szemét-dolgok”projekt – Témanap  Szeged-életünk színtere – Témahét  Erdei iskola programok  Egyéb projektek.  Határtalanul  Pedagógusaink számára elhivatott és fontos feladat, hogy a Kárpát-medence határon túli természeti, történelmi és kulturális értékeit is megmutassák iskolánk diákjainak. Intézményünk évről évre részt vesz a Határtalanul program pályázatain és tartalmas tanulmányutat szervez a 7. évfolyam tanulói számára. Célunk, hogy a diákok az egy hetes tanulmányi út során minél több olyan helyszínen járjanak, amelyek a magyarság történelmi eseményeinek fontos pontjai, vagy kulturális életünket alakító nagy elődök életéhez kapcsolódik. A múlt felidézése mellett igyekszünk minél több családdal, iskolával, kulturális intézménnyel felvenni a kapcsolatot, hogy a tanulók képet kapjanak a határon túl élő magyar nemzetiség mindennapi életéről, néphagyományairól, szokásairól, ezen kívül lehetőségük legyen személyes kapcsolatok kialakítására. A Kárpát-medence határainkon túl nyúló természeti kincseinek bemutatásával szeretnénk felhívni a gyerekek figyelmét arra, hogy milyen szoros kapcsolat van a táj és az ember mindennapi megélhetése között és mennyire fontos ezeknek az értékeknek a megismerése és megőrzése. A népszokások, életformák személyes megtapasztalásán keresztül szeretnénk bemutatni tanulóinknak történelmi gyökereinket, a magyarság mibenlétét és kulturális sokszínűségét, mindezzel fel kívánjuk ébreszteni bennük a hazájuk és a Kárpát-medence, mint egy tájegységet alkotó élettér iránti szeretetét és felelősségét.  A tanulmányút végső célja, hogy a határon túli magyarság megismerésével növelje a diákok nemzeti összetartozás tudatát. A kompetencia fogalmának gyakorlati megközelítése Elfogadjuk azt a felfogást, mely szerint:  Amikor valakinek a kompetenciáját szeretnénk fejleszteni, az a célunk, hogy cselekvőképessé tegyük egy olyan világban, amelyről nem tudjuk előre, milyen konkrét, specifikus cselekvéseket fog igényelni. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nem a cselekvések egy előre rögzített listáját tudja végrehajtani, hanem 30

– egy-egy területen – az előre nem látható cselekvések végtelen sorának megtételéhez szükséges képességekkel rendelkezik.  A jövő nyitottsága – a technológia, a kultúra és a társadalom alakulásának előre nem láthatósága – nemcsak egzisztenciális kényszerré, de morális kötelességgé is tette az emberi tanulás felértékelését. A tanulás többé nem azonosítható azzal, amit iskoláskorunkban az iskolákban teszünk, hanem azt az élet egészét horizontálisan és vertikálisan átívelő emberi tevékenységnek kell tekintenünk. A legfontosabb kompetenciánk éppen a tanulásra, a tanulás megtanulására és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk. A kompetencia fogalma közvetlen és szoros kapcsolatban áll az egész életen át tartó tanulás fogalmával.  A kompetenciafejlesztés nem áll távol attól, amit korábban képességfejlesztésnek neveztünk. A kompetenciaalapú vagy kompetenciaorientált követelmények, az ilyen irányultságú tanítási programok, pedagógiai gyakorlatok vagy az erre felkészítő pedagógusképzés ismerős azoknak, akik már korábban is képességfejlesztő logikában gondolkodtak. Innen azonban egy lépéssel tovább kell lépnünk nemcsak a komplexitás és a nyitottság imént jelzett irányába, hanem az autonómia, a felelősség és az elkötelezettség irányába is. A kompetens ember nemcsak képes valamire, hanem egyúttal elkötelezett a cselekvésre, felelősnek érzi magát saját cselekvéséért, és cselekvő helyzetbe akarja hozni magát. A kompetencia ilyen értelemben jóval több, mint az, amit képességnek vagy készségnek nevezünk. Képességeknek és készségeknek a passzív ember is birtokában lehet, a kompetens ember azonban szükségképpen cselekvő embert is jelent.  A 'kompetencia' a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal, és a „know-how” mellett a tanulásra való képességet is magában foglalja. A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: - a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; - aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt; - foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon. A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. A meghatározás hangsúlyozza, hogy a kulcskompetenciák transzferábilisak, azaz egyik helyzetről a másikra átvihetők, és ezáltal számos szituációban és kontextusban alkalmazhatók. Emellett többfunkciósak, ami azt jelenti, hogy különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására használhatók. A kulcskompetenciák az élet során nyújtott megfelelő egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltételei.

31

13.2. A napk özi otthon és a tanulószoba pedagógiai programja 13.2.1. Célok  A napközi otthon biztosítja a tanulók tanórán kívüli gondozását, ellátását.  A család és az óvodai nevelés eredményeire építve segíti, kiegészíti, bővíti az iskola tanórai keretben folyó nevelő-oktató munkáját.  Az iskola többi nevelési formájával együtt arra törekszik, hogy a tanulók olyan személyiséggé váljanak,  akik a kor tudományos eredményein alapuló széles körű ismeretekkel, és ezzel együtt alkotó és kritikus gondolkodással rendelkeznek,  akik számára fontosak az erkölcsi értékek, akik életigenlőek,  akikben a szellemi értékek testi edzettséggel párosulnak,  akik a saját és társaik munkáját, eredményeit megbecsülik, s a másik ember személyiségét elfogadni képesek,  akik együttműködésre, felelős és önálló feladatvégzésre készek és képesek,  akik szeretik családjukat, hazájukat,  akik védik, óvják a természeti környezetet,  akik gazdagítani tudják a társadalmi környezetet,  akik egészségesen élnek,  akik a problémák megoldására, a konfliktusok feloldására képesek. 13.2.2. Alapelvek  Az iskolai nevelés elsősorban a tanítás és tanulás folyamatában valósul meg, amelynek során a gyermek a maga teljes személyiségében gyarapodik.  A családi nevelés mellett az iskolának, a napközi otthonnak törekednie kell a hiányosságokból eredő hátrányok csökkentésére, amelyhez a szülők és nevelők bizalomteljes együttműködése szükséges.  A nevelő-oktató munka során törekedni kell az önálló tanulás képességének kifejlesztésére, a tanulók nyitottságának, tanulási kedvének megteremtésére, megőrzésére.  A tanulók esélyegyenlősége egyéni bánásmóddal, differenciált foglalkoztatással segíthető elő, amelynek igazodnia kell az adottságokhoz, a körülményekhez.  A tanuló az iskolában éli meg először a társadalmi viszonyokat, a saját jogait és kötelességeit, valamint lehetőségeit sorsa és a közélet formálásában. Személyiségének alakulásában nagy hatással vannak rá az iskolai értékek, az iskolai élet gazdagsága.  A nevelés-oktatás folyamata segíti a közösségi összetartó erők, a közösséghez, nemzethez, hazához való kötődés kialakulását.  A pedagógus szerepe igen jelentős a közös emberi értékek tiszteletének, az azokkal való azonosulásnak a kialakításában, az erkölcsi tudat megteremtésében.  Az egészség megkívánja a megfelelő testi fejlődést is, ezért a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése szükséges, amelynek során a fiziológiai, értelmi és akarati tulajdonságok, képességek egyaránt fejlődnek.  Az ember és környezete egységes rendszert alkot, ezért fontos, hogy a tanuló képes legyen a természetes és épített környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életvitelre.  Az ember teljességéhez érzelemgazdagság, esztétikai érzékenység, a szépség iránti fogékonyság szükséges, melynek kialakítására minden nevelési helyzetben törekedni kell. 32

13.2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A napközi otthon az egész napos nevelés szerves részeként hozzájárul a tervszerű, tudatos, szervezett személyiségfejlesztéshez, a helyes önismeret kialakításához, a reális önértékek megteremtéséhez. A személyiség sokoldalú fejlesztésében a tanulmányi munka és a szabadidős tevékenységek pedagógiai jelentősége igen nagy, ezek során alakulnak ki a gyermekek tanulási és szabadidő eltöltési módjai, szokásai. 13.2.3.1. Tanulmányi munka A napközi otthon életében központi helyet foglal el a tanulmányi munka. Ennek megszervezése során tekintetbe kell venni, hogy a gyermekek tanulási képessége eltérő, feladataikat nem azonos intenzitással végzik, a munkavégzés üteme nem egyforma, különböző a gondolkodásuk, emlékezőképességük, figyelem-összpontosításuk, fáradékonyságuk. Fő feladatok:  A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka megszilárdítása, kiegészítése, bővítése.  Minden tanuló számára biztosítani, hogy a képességeinek megfelelően felkészüljön a másnapi tanórákra. - A feladatvégzés, a munka ellenőrzése, szóbeli és írásbeli értékelése. A haték ony tanulás elsajátításához kötődő feladatok  A figyelmes munkához szükséges objektív feltételek megteremtése: megfelelő tanulóhely, egyéni és iskolai felszerelés biztosítása, a csend, nyugalom megteremtése.  A megfelelő szubjektív feltételek biztosítása: pihent állapot, jó munkalégkör, kellő ráhangoltság, tettrekészség, motiváltság.  Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás.  A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése.  A helyes tanulási sorrend kialakítása, elsajátíttatása.  A gyermekek számára legeredményesebb, az ismeretek elsajátításához legmegfelelőbb tanulási módszerek megismertetése, alkalmazása, gyakoroltatása.  A figyelem, az akarat irányítása, fejlesztése.  A pontos, esztétikus munka iránti igény kialakítása.  A kellő feladattudat kialakítása.  Megfelelő munkatempó kialakítása, a tempó fokozatos növelése.  Az egyéni tanulásban az önállóság megteremtése.  A tanulók életkori sajátosságainak, aktuális szintjének megfelelő, célravezető tanulási technikák megismertetése, elsajátíttatása.  Önellenőrzésre, adekvát önértékelésre nevelés.  Az alkalmazásképes tudáshoz, az eredményes feladatvégzéshez szükséges kulcs kompetenciák kiemelt fejlesztése:  sikeres kommunikációs képesség  narratív kompetencia, gazdag kifejező képesség  gyors és felelős, az adott helyzetnek megfelelő döntési képesség  szabálykövető képesség  lényegkiemelő képesség  konstruktív együttműködési képesség  hatékony problémamegoldó képesség  kritikus gondolkodás 33

 a komplex információkezelés képessége  a helyes életvezetés képessége.  Az önművelődési igény felkeltése, az önművelés jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése.  A hátránnyal rendelkező, részképességeiben fejletlen, sérült gyermekek következetes fejlesztése, felzárkóztatása, differenciált foglalkoztatása.  A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése. A tanórák on tanultak megszilárdítását szolgáló feladatok  A házi feladatok önálló felidézése.  A szükséges felszerelések előkészítése, praktikus elhelyezése.  A tanulási sorrend helyes meghatározása.  A szóbeli és írásbeli feladatok egymásutániságának meghatározása.  Időtervezés.  Hangképzési, artikulációs gyakorlatok végzése, a kisebb beszédhibák javítása.  A megfelelő tempójú hangos és néma olvasás gyakoroltatása.  Az olvasott szöveg megértése, saját szavakkal való visszaadása.  Lényegkiemelés.  Az időrend, az ok-okozati kapcsolatok felismerésének gyakorlása.  A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése, a szókincs bővítése.  A vázlatkészítés gyakoroltatása.  A tartalomelmondás gyakorlása.  A segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok segítségnyújtó szerepének, hasznosságának felismertetése, használata.  A verstanulás helyes technikájának elsajátíttatása, gyakorlása.  Fogalmazás készítése, mese és versírási próbálkozások.  A megfelelő rendezettségű, tempójú írásmód gyakoroltatása.  A nyelvtani, helyesírási ismeretek, szabályok gyakoroltatása, megszilárdítása.  A mondatfajták felismerésének gyakorlása, mondatalkotások a beszélő szándéka szerint.  A szófajok felismerésének gyakorlása.  A számfogalom kialakulásának segítése.  A számolási készség alapműveletek körében való elmélyítése.  A sorozatok képzésének gyakorlása.  A nyitott mondatok megoldási módjának gyakorlása.  A halmazelméleti ismeretek elmélyítése, a csoportosítás és osztályozás gyakorlása.  Szabályjátékok megoldása.  A matematikai szövegértő képesség fejlesztése.  A matematikai feladatokhoz megoldási terv készíttetése.  A szabályszerűségek észrevetetése.  Variációs és kombinációs feladatok végzése, gyakorlása.  A biztosan bekövetkező, a lehetséges és lehetetlen események megkülönböztetése.  A számítások és mérések előtt becslések végeztetése.  A geometriai fogalmak megszilárdítása, feladatokban való alkalmazásának gyakorlása.  A mértékegységrendszer, a mértékváltások gyakorlása, megszilárdítása.  A szöveges feladat megoldási módjának gyakorlása, megszilárdítása.  A környezet változásainak, kölcsönhatásainak megfigyeltetése, a megfigyelések, tapasztalatok saját szavakkal való megfogalmazása, következtetések levonása.  Az egészség és a környezet egymásra hatásának tudatosítása. 34

 Az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, bővítése.  A család, a családi élet szerepének, fontosságának tudatosítása.  A munka kiemelt szerepe az ember életében, a különböző foglalkozásokkal kapcsolatos ismeretek megszilárdítása, bővítése.  Az évszakok jellemzőinek megfigyeltetése, az évszakok váltakozásának és törvényszerűségeinek észrevetetése.  A természetes és mesterséges anyagok felismerésének gyakorlása.  A természettel szembeni felelősség felismertetése, a természet megóvása szükségességének tudatosítása.  Tájékozódási gyakorlatok végzése a közvetlen és közeli környezetben.  Kísérletek végzése, a tapasztalatok, az eredmény feldolgozása.  Az ének-zenei ismeretek megszilárdítása, gyakorlása, bővítése.  A zenei olvasás, írás gyakorlása, dalok kottázása.  A ritmusképletek olvasásának gyakorlása, ritmusgyakorlatok végzése.  A szolmizálás kézjelről való gyakorlása.  A tanult dalok gyakorlása.  A hangszerismeret bővítése.  Az idegen nyelvi szavak helyes memorizálásának elsajátíttatása, gyakoroltatása.  Az idegen nyelvi szavak helyes, megfelelő formátumú írásának gyakorlása.  Az idegen nyelvi szöveg hangos olvasásának gyakorlása.  Idegen nyelvi mondat, szöveg szóbeli alkotásának gyakorlása.  Beszélgetés gyakorlása idegen nyelven.  Az idegen nyelvi nyelvtani ismeretek megszilárdítása, alkalmazásának gyakorlása.  Az informatika szerepének, konstruktív felhasználási lehetőségeinek tudatosítása.  A számítástechnikai ismeretek elmélyítése, megszilárdítása.  Az operációs rendszer használatának gyakorlása.  Oktatóprogramok futtatása.  Az egyes tantárgyak témaköreinek a lezárásakor összefoglalás, az összefoglalás tanulási technikájának elsajátíttatása, gyakorlása.  Az ismétlés fontosságának a tudatosítása, helyes technikájának elsajátíttatása, gyakoroltatása. 13.2.3.2. Szabadidős foglalk ozások A szabadidős foglalkozások a tanulók pihenését, regenerálódását, művelődését szolgálják. A gyermekek személyiségének fejlődésében a szabadidős tevékenységek fontos szerepet töltenek be. A foglalkozások során a tanulók gyakorolják, elmélyítik, megszilárdítják a tanórákon szerzett ismereteiket, egyéni képességeiknek megfelelően sokoldalúan fejlődnek. A különböző tevékenységek során a tanulók olyan új ismeretekkel is gazdagodnak, amelyek a tanórai keretekbe nem férnek bele, így a foglalkozások az elsajátított ismeretek bővítését, a különböző jártasságok, készségek, képességek fejlődését is szolgálják. Fő feladatok:  A különböző foglalkozások szervezeti keretein belül a tanulók pihenésének, regenerálódásának lehetővé tétele, a jó kedélyállapot és hangulat, az otthonosság, a kiegyensúlyozottság megteremtése, a mentálhigiéné gondozása.

35

 A gyermeki személyiségfejlődést segítő kognitív, affektív és emocionális képességek aktív tevékenykedtetéssel való fejlesztése, az individualizáció segítése.  A tevékenységek sokszínűségének biztosítása, amely figyelembe veszi a tanulók életkorát, nemenkénti különbözőségét, érdeklődését, és az iskolai tanulmányokkal összhangban művelődésre, önművelésre ösztönöz.  A többféle ajánlott tevékenység közül választási lehetőség biztosítása, amelynek keretén belül szabadon, párban, kiscsoportban és egyénileg tevékenykedhetnek a tanulók, illetve később önállóan, alkotó módon szervezhetik szabadidejüket.  A foglalkozások irányításában a nevelői kezdeményezés tervszerűségének, és az adott helyzetnek megfelelő rugalmasságának biztosítása.  A különböző tevékenységek tartalmának összehangolása, komplex szabadidős tevékenységlánc összeállítása, projektekben való feldolgozás.  A változatos szabadidős tevékenységek különböző lehetőségeinek, módjának, technikáinak elsajátíttatása, sokoldalú, elmélyült tevékenykedtetés.  Az egyes tanulók szabadidős szokásainak megfigyelése, adott esetben egyénre szóló differenciált tervezés, a képességfejlődés kibontakoztatása, felzárkóztatás, tehetséggondozás.  A tanuló önmagához mért teljesítményének, a feladatvégzés sikerességének objektivitásra törekvő értékelése, jutalmazása.  A foglalkozásokhoz szükséges anyagok, eszközök, egyéb feltételek biztosítása. Kulturális tevékenységek  Az iskolai tananyag mélyebb elsajátíttatása, élményszerű bővítése, a helyes és hatékony tanulási módszerek, technikák elsajátíttatása.  Az életkornak megfelelő szépirodalmi alkotások megismertetése. Az értékes művek iránti fogékonyság, igényesség kialakítása, az esztétikai érzék, az ízlés fejlesztése.  Ismeretterjesztő művek feldolgozása, ismeretbővítés, a természetben és az emberi alkotásokban megtalálható szépség, konstruktivitás és gazdagság észrevételére, befogadására késztetés.  A hangos és néma olvasás, a beszédkészség, a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség, az előadói készség, a szókincs fejlesztése különböző gyakorlatokkal.  Versek, mondókák, nyelvtörők tanítása, a verstanulás technikájának gyakoroltatása, a memória fejlesztése.  Jelenetek dramatizálása, bábjátékok, a közös tevékenység örömének megélése.  A magyar néphagyományok, népszokások megismertetése, a hagyományok tiszteleté-re és ápolására nevelés.  Hazai népmesék, műmesék feldolgozása, eljátszása, a bennük rejlő tanulságok felfedeztetése.  Gyermek- és játékdalok, népdalok és műdalok tanítása, közös éneklése, a helyes előadásmód, a zenei érzék, ízlés, hallás fejlesztése.  Zenehallgatás, ismerkedés különböző korok zenei műveivel, a hangszerekkel, mozgások zenére.  Az évszakok váltakozásának, jellemző jegyeinek, törvényszerűségeinek megfigyeltetése, rögzítése.  Városunk nevezetességeinek megismertetése, az épített környezetünk funkcióinak tudatosítása, lakóhelyünk megszerettetése.  Hazánk történelmének az életkori sajátosságoknak megfelelő bemutatása, híres emberek életének megismertetése, az irántuk érzett megbecsülés kialakítása.

36

 Ünnepeink megismertetése, méltó megemlékezések, közös ünneplések, az ünnepek életünkben való szerepének, fontosságának tudatosítása.  Műsorok betanítása, előadása, a kommunikációs, előadói, emlékezeti képesség fejlesztése, az érzelemvilág gazdagítása.  Vers- és mesemondó verseny rendezése, lehetőség adása a rátermettség, a művészi hajlam társaknak való bemutatására, a megmérettetésre.  Különböző tudáspróbák összeállítása, lebonyolítása. A tanulók által elsajátított ismeretanyag szokványostól eltérő módon történő reprodukálása, a leleményesség, a kombinációs képesség, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, sikerélmény biztosítása.  Ismerkedés a gyermekenciklopédiákkal, lexikonokkal, segédkönyvekkel. Az ismeretek bővítésének, a különböző tanulási folyamatok során felmerült egyéni kérdésekre való feleletek megtalálásának lehetőségei, hasznossága, ezek önművelésben való szerepének tudatosítása.  Más népek irodalmi és egyéb művészeti alkotásainak bemutatása, az ott élő emberek hagyományainak, életének megismertetése. A más népekkel való békés együttélés fontosságának, a különböző kultúrák sokszínűségének tudatosítása.  Ismerkedés a technika legújabb vívmányaival. A technika embert segítő és környezetromboló hatásainak megvitatása, a vitakultúra fejlesztése.  Beszélgetés a takarékosságról. A rendelkezésünkre álló energiaforrásokkal való megfelelő gazdálkodás szükségességének beláttatása, a takarékosság iskolai életben való alkalmazása. Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában.  Beszámolók átélt eseményekről, élményanyagokról. A szóbeli fogalmazási készség, az információk és az érzelmi ráhatások helyes feldolgozása képességének fejlesztése.  Beszélgetés a média által közvetített műsorokról, véleményalkotás a különböző sajtótermékekről, közös megvitatás. Az értékes műsorok, újságok kiválasztásának segítése, ízlésformálás, a hasznos információszerzés és a szórakozás tartalmas formái iránti irányultság erősítése. Manuális tevékenységek  A kedvvel végzett munka alkalmainak megteremtése, a kétkezi munka sikerélményének megízleltetése.  A tanulók technikai érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, kielégítése.  A figyelem tartósságának, terjedelmének fejlesztése.  Az alapvető képi kifejezőeszközök, ábrázolásmódok, kompozíciós eljárások megismertetése, alkalmazása.  A tanulók kézügyességének, kreativitásának, alkotó fantáziájának manuális tevékenységeken keresztül való fejlesztése.  A munkadarabok elkészítési módjának megbeszélése, ötletek adása, a munkadarabok egyéni elképzeléseknek megfelelő elkészíttetése.  Az esztétikai érzék, ízlés fejlesztése.  A különböző kifejezési technikák, eljárások megismertetése, alkalmazása.  A különböző kézműves technikák megismertetése, alkalmazása.  Különböző sokszorosító technikák elsajátíttatása, alkalmazása.  Az elemi munkaszokások, a helyes testtartás, a takarékosság, a gondosság, a munkafelület óvása és tisztán tartása, az anyagok és eszközök célszerű elrendezésének elsajátíttatása.  A tevékenységekhez szükséges különböző eszközök, szerszámok helyes, célszerű használatának megtanítása, gyakorlása. 37

 A balesetvédelmi szabályok megismertetése, betartatása.  Képző- és iparművészeti alkotások megismertetése, elemzése, az önkifejezés gazdagságának tudatosítása.  Az egyéni és közös alkotómunka örömének, újat teremtő mivoltának átélése.  Sokszínű anyagfelhasználás: színes papír, origami papír, szalvéta, műszaki karton, tortapapír, csomagoló papír, színes karton, hullámpapír, textilanyagok, bőr, különböző magvak, termések, levelek, gyurma, sógyurma, gipsz, színes fonál, zsineg, gyöngy, szalma, filc stb. alkalmazása.  Élmények képi megfogalmazása változatos technikákkal.  Illusztrációk készítése irodalmi művekhez, az ezeken keresztül közvetített mondanivaló képi megfogalmazása.  Az ünnepekhez kötődően ajándékok, kellékek készítése, érzelmi nevelés.  Gyermekjátékok, társasjátékok, bábok készítése, közös játék. A kézügyesség és a fantázia fejlesztése, valamint annak a tudatosítása, hogy nemcsak a boltban kapható drága játékok szerezhetnek örömöt.  Használati és dísztárgyak készítése. Környezetünk kétkezi munkánkkal való gazdagításának lehetőségének tudatosítása, a kreativitás fejlesztése.  A játszó- és tanulótér, a csoportterem díszítése, gondozása, rendezése. A funkció és a forma közötti összefüggés felfedeztetése, az esztétikai érzék, az ízlés fejlesztése.  Kiállítás készítése az elkészült munkadarabokból. A sikeres és esztétikus gyermekmunkák másokkal való megismertetése, a gyermeki alkotómunka elismerése.  Részvétel rajzpályázatokon. A tehetséges tanulók versenyeken való bizonyítási lehetőségének támogatása. Játék tevékenységek  Az időjárásnak megfelelő szabadtéri és tantermi játékok tervezése, szervezése.  Az egészséges életmódnak megfelelő, az életkorból adódó mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra fejlesztése.  A közös játék örömének megélése, átélése.  Az erkölcsi, jellembeli és akarati tulajdonságok, az önirányítás és önfegyelem fejlesztése.  A kulturált közös játék megvalósítása, az ezzel kapcsolatos közösségi szokások kialakítása.  Az értelmi képességek játéktevékenység során történő fejlesztése.  A játék gyermekekre való komplex hatásának, a testi és lelki regenerálódásnak a biztosítása.  Az alkotó fantázia, a kreatív képesség fejlesztése, játékvariációk alkalmazása.  A gyorsaság, ügyesség, erő, kitartás fejlesztése.  A játék szabadságának, az önállóság élményének biztosítása a gyermekek számára.  A különböző, sokféle játékon keresztül a tanulók egyéni képességének, tehetségének a kibontakoztatása, önismeretre nevelés, az önbizalom erősítése.  Az igényes, mozgásos szabadidő eltöltési szokások megismertetése, annak alkalmazására buzdítás.  A játékok szabályainak megismertetése, a szabályok szükségességének beláttatása, az azokhoz való alkalmazkodás gyakoroltatása.  Ismerkedés a különböző játékszerekkel, sporteszközökkel, használatuk megtanulása, gyakorlása.  Énekes játékok, népi játékok, kiolvasók tanítása, gyakorlása. A népi hagyományok, és azok gyermekjátékokon keresztül való megjelenésének felfedeztetése. 38

 Körjátékok tanítása. Az együttes, könnyen megszervezhető, kevés eszközt igénylő játékok gazdagságának felismertetése, közös játék.  Futó- és fogójátékok megismertetése, elsajátíttatása, játszása. A gyors mozgás, az irányváltoztatás, a helyes futótechnika fejlesztése.  Ügyességi, mozgáskoordinációs, egyensúlyérzéket fejlesztő feladatok, gyakorlatok végrehajtása.  Sor és váltóversenyek szervezése. Az egymásra figyelés és az összhangban végzett csapatmunka fontosságának tudatosítása, az együttes siker megélése, a helyes versenyszellem kialakítása. A versenytársak tiszteletére nevelés.  Különböző népek játékainak megismertetése, játszása. Az eltérő kultúrából adódó különbségek felfedeztetése.  Megfigyelő és fejtörő tantermi játékok, vetélkedők szervezése. A megfigyelő képesség, a szenzibilitás, a memória fejlesztése, az ismeretanyag különböző helyzetekben való alkalmazása.  Logikai játékok. A kombinációs képesség, az analízis és szintézis gondolati műveletek, a variációs képesség, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.  Tantermi társasjátékok játszása. A becsületes játékra, a győzni és veszíteni tudásra való nevelés.  Egyéni és csoportos építő- és szerelő játékok szervezése. Tervezésre, szervezésre, konstruktivitásra nevelés, a kombinációs képesség, a fantázia, a kézügyesség fejlesztése.  Mozgás improvizációk zenére. A zene átélése, harmonikus mozgás, az érzelmek mozdulatokon, különböző mozgásokon keresztül való kifejezése.  Tánctanulás. A táncok szerepének, sokszínűségének, önkifejezési lehetőségeinek tudatosítása. Az életkornak megfelelően néhány népi és társastánc alaplépéseinek az elsajátíttatása, egyszerű tánckoreográfiák betanítása. A zenei hallás, a dalkultúra, a ritmusérzék, a koordinált mozgás fejlesztése.  Sportversenyek szervezése. Napközis csoportok közötti, évfolyamszintű vetélkedések. A különböző feladatok végrehajtásában való együttes sikerélmény átélése, kortárs csoportokkal való összehasonlítási lehetőség, megmérettetés, versenyhelyzetek megélése. Nevelési beszélgetések  Együtt érző, támogató, bizalomra épülő, pozitív tanár-diák kapcsolat kialakítása.  A gondolatok, információk, vélemények egyszerű, érthető közlésének gyakorlása, az érdeklődéssel kísért, kulturált beszélgetés képességének kialakítása, különböző szituációkban való fejlesztése.  Önálló véleményalkotásra, erkölcsi bátorságra, a saját vélemény melletti kiállásra, kritikai állásfoglalásra nevelés.  Az önszabályozás, a helyes magatartás és etikus viselkedés képességének fejlesztése, a helytelen viselkedés hatásainak felismertetése, az esetleges következmények becsülettel való felvállalására, elviselésére való nevelés.  A személyi higiénia iránti igény felkeltése, gyakoroltatása, a környezethigiéniai követelmények betartása.  Az egészséges életmód, az egészségmegőrzés alapvető ismereteinek, helyes szokásainak megismertetése, gyakoroltatása. Az emberi élet szakaszainak megismertetése, jellemzőinek felismertetése.  Beszélgetés a rendszeresség és a rend jelentőségéről.  Az életritmusok felfedeztetése.  A megfelelő alvás-ébrenlét arány egészségünkre való hatásának tudatosítása. 39

 A munka és pihenés váltakozása, a helyes arány jelentőségének tudatosítása.  A helyes napirend kialakítása, az iskolai életben való gyakorlása.  A testi és lelki egészség összhangjának, az összhang fontosságának felismertetése, az alapvető ismeretek elsajátíttatása.  Az egészséges fejlődéshez szükséges élelmiszerek megismertetése, helyes táplálkozási szokások kialakítása.  Az étkezési illemszabályok megismertetése, alkalmazása, az étkezési kultúra fejlesztése.  Az életkornak megfelelő önkiszolgálás elsajátíttatása.  A gyalogos közlekedés szabályainak elsajátíttatása, a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási formák, udvariassági szokások kialakítása.  Helyes vitakultúra kialakítása, mások véleményének türelmes meghallgatására, az egyéni álláspont megvédésére, mások érveinek a figyelembe vételére ösztönzés.  Az érzelmek megfelelő kifejezési módjainak elsajátíttatása, gyakorlása.  Az önmegfigyelés, az önismeret, az önérték érzés, az önbizalom fejlesztése. Önismereti, önkifejezési játékok, feladatok végzése, önjellemzés, önábrázolás. A tanuló saját erényeinek és hibáinak önmegismerésen keresztüli felismerése, a valós önértékelés kialakulásának segítése.  A másik ember személyiségének megismerésére, megértésére, tiszteletére való neve-lés. Társismereti játékok, feladatok végzése, az emberek különböző tulajdonságainak felismertetése, a kritikai érzék fejlesztése.  Az alapvető erkölcsi, magatartási szabályok megismertetése, betartatása, megfelelő viselkedési kultúra kialakítása.  Az iskolán kívüli csoportos viselkedés szabályainak megismertetése, a különböző intézményekben, közterületeken való gyakorlása.  Szituációs játékok, életjátékok szervezése, az önkifejezési, kommunikációs készség fejlesztése.  A problémaszituációk, konfliktushelyzetek helyes megoldási lehetőségeinek megismertetése, különböző helyzetekben való alkalmazása.  Vonzó, követendő családmodellek bemutatása, a családi munkamegosztás, a közös teherviselés fontosságának, szerepének tudatosítása. Iskolán kívüli programok  A tanulók megismerő tevékenységének, érzelmi életének fejlesztése, a kiegyensúlyozottság biztosítása.  A tartalmas kikapcsolódás lehetővé tétele, a mozgásszükséglet részbeni kielégítése.  A csoportos közlekedés szabályainak megismertetése, elsajátíttatása, a gyakorlatban való alkalmazása.  Megfigyelő- és gyűjtőmunkát szolgáló tanulmányi séták szervezése.  Séta a parkokba, ligetekbe. A környezethez, természethez való pozitív viszony kialakítása. A természeti környezet szépségének felfedeztetése, környezetvédelmi szemlélet és gyakorlat kialakítása, természetóvásra nevelés.  Látogatás a piacra, a különféle termékeket forgalmazó üzletekbe, áruházakba.  A természetjárás kulturált viselkedésformáinak megismertetése, kialakítása.  A közvetlen és tágabb épített környezet megismertetése, tájékozódási gyakorlatok.  Városunk nevezetességeinek, műemlékeinek megismertetése, a város értékeinek felfedeztetése, városunk megszerettetése.  Ismerkedés régi és új mesterségekkel, foglalkozásokkal, műhelyek, üzemek meglátogatása.  A környezetünkben lezajló fejlődések, változások megfigyeltetése, tudatosítása. 40

 Kiállítások, tárlatok megtekintése.  Múzeumlátogatások.  Könyvtárlátogatások, a könyvtárhasználat gyakorlása, adott témakörökben kihelyezett könyvtári foglalkozások szervezése.  Művelődési intézmények irodalmi és zenei rendezvényein való részvétel.  A különböző ünnepekhez kapcsolódó városi rendezvényeken való részvétel.  Kirándulások szervezése. Ismerkedés a térképpel, iránytűvel, menetrenddel. Az élmények megbeszélése, feldolgozása.  Mozi-látogatások szervezése.  Látogatás a Füvészkertbe.  A Vadaspark megtekintése.  A pihenést, regenerálódást, a különböző mozgásos tevékenységeket biztosító játszóterek felkeresése.  Látogatás a korcsolyapályára. A különböző foglalkozástípusok ötvözete a k omplex foglalk ozás, melynek keretében egy adott oktatási-nevelési anyag sokoldalú feldolgozása történik. Egy-egy témakör feldolgozása projek tszerű módon, foglalkozás-lánc keretében is történhet. 13.2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A gyermekek szocializációjában fontos szerepet játszik a gazdag közösségi élet. A közösség segíti, befolyásolja a társadalmilag értékes, erkölcsös, konstruktív magatartás- és tevékenységformák kialakulását. A közösségen belüli kölcsönhatások, interakciók során nemcsak a közösség, hanem az egyes gyermekek erkölcsi ítélőképessége, erkölcsi tudata is fejlődik. Szok ások, hagyományok  Meleg, biztonságot nyújtó csoportlégkör biztosítása.  Bizalomra épülő gyermek-nevelő és gyermek-gyermek kapcsolat kialakítása.  Együttes pozitív élmények biztosítása.  A közösség tagjainak együvé tartozását, a másokért érzett felelősségét erősítő tevékenységek szervezése.  Közös feladatok közös végrehajtása közösen készített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés.  Formális és informális csoportos, kiscsoportos és páros beszélgetések.  A csoportba való beilleszkedés, az alkalmazkodás, a baráti kapcsolatok kialakulásának segítése.  A tanulók társas, közösségi kapcsolatainak kialakulása, a közösséggé kovácsolódás segítése.  A kollektivitás, a koordináció, a társakkal való együttműködés fejlesztése.  Az együttérzés, a mások támogatása képességének fejlesztése.  A mások iránti pozitív attitűdök kialakítására, mások teljesítményének elismerésére, dicséretére való nevelés.  A közösség tagjainak értékességének megláttatása, elismertetése.  A beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadás segítése, a velük szembeni helyes viselkedés elsajátíttatása.  A kölcsönös példaadás lehetőségeinek segítése, gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre való ösztönzés. 41

 A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése.  A segítségadás szükségességének, pozitív hatásának, eredményének tudatosítása, kölcsönös segítségnyújtás.  A különböző tevékenységek során szerveződő kiscsoportokban a barátságosság, az önzetlenség, az áldozatkészség, a lelkiismeretesség preferálása.  A lányok-fiúk nembeli különbözőségének, egyenrangúságának elfogadtatása.  A társadalmi együttélés alapvető szabályainak a megismertetése, a közösségben való alkalmazása.  Megemlékezés a csoporttagok születés- és névnapjáról.  A különböző ünnepekre való közös felkészülés, együttes ünneplés, megemlékezés.  A problémaszituációk, konfliktusok konstruktív feloldása, megoldása. Felelősrendszer  A csoporton belüli feladatmegosztás szükségességének tudatosítása.  A csoportközösség működését segítő tisztségviselők, felelősök feladatainak, munkájának megismertetése.  Minta, modell közvetítése.  Az önszabályozó képesség kialakítása, gyakorlatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében.  A megbízatások, a vállalt feladatok pontos, lelkiismeretes ellátására ösztönzés.  Az önkormányzó képesség kialakítása, az alá-, fölé-, és mellérendeltségi viszonyok megtapasztalása.  Az önállóság, a felelősségtudat fejlesztése.  A közösségi munkát segítő, az aktivitást megalapozó meggyőződés kialakítása.  A felelősök munkájának közös ellenőrzése, közös értékelése. A k özösségi élet szabályai  A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttlét szabályainak megismertetése, gyakorlása.  Az írott és íratlan szabályok betartása szükségességének, a szabályszegés következményeinek a tudatosítása. Jutalmazás, büntetés.  A közös célnak való alárendeltség, az egyéni célok közösségihez való alakításának segítése.  A közös célok eléréséhez szükséges együttműködés fontosságának tudatosítása.  A csoporttagok egymástól való kölcsönös függésének észrevetetése, tudatosítása.  A közösségért végzett feladatok vállalására való ösztönzés, a feladatvégzés elismerése.  A közösséggel szembeni felelősség tudatosítása.  A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése.  A tanulók kötelességeinek megismertetése, betartatása.  A közösségi élet pozitív egyéni és csoportos mintáinak kiemelése.  Az önkormányzásban való építő jellegű részvételre ösztönzés.  A csoport kompetenciájába tartozó döntések meghozatala, kölcsönös érvelés, konstruktív vita.  A közösség életét meghatározó, a csoportközösségre érvényes szabályok, „törvények” közös megfogalmazása, szükség esetén módosítása.  A közösen hozott szabályok betartására való ösztönzés.  A közösség működésében a kölcsönös követelménytámasztás, a kölcsönös segítségadás, a kölcsönös ellenőrzés és értékelés biztosítása. 42

13.2.5. A napk özi otthon tevékenységrendszere Napi program A napi program a következő tevékenységeket foglalja magában:  Étkezés  Tanulmányi munka  Szervezett foglalkozások  Szabad játék. A napi programot a napközis nevelő állítja össze a házi feladatok, az aznapra szervezett foglalkozás, a körülmények és az aktualitások figyelembevételével. Heti rend Egy-egy hét programját a heti rend határozza meg. A napközis nevelők ebben rögzítik, hogy az adott héten a különböző foglalkozástípusok hogyan épülnek egymásra, hogyan követik egymást, és a hét során melyik nap milyen foglalkozásra kerül sor. 13.2.6. A tanulók tevékenységének értékelése Az érték elés alapelvei: - Személyre szóló legyen. - Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen. - Folyamatos legyen. - Az iskolai követelményrendszerre épüljön. - Tárgyszerű legyen. Az érték elés funk ciói: - Formálja, motiválja a tanulót. - Irányt ad, megmutatja a továbblépés útját, feladatait. - A tanulót elsősorban a saját teljesítményéhez viszonyítva méri. - Folyamatos visszajelzést ad a végzett munkáról. - Meghatározza a tanuló helyét az elvárásokhoz, a követelményekhez mérten. Az érték elés típusai: - Diagnosztikus (helyzetfeltáró). - Szummatív (összegző, minősítő). - Formatív (fejlesztő). Az érték elés módja: - A nevelő folyamatos, rendszeres értékelése (egy adott feladat elvégzését követően, naponta, hetente, havonta). - A nevelő minősítő szöveges értékelése félévkor, év végén. - A tanulók szóbeli önértékelése az általuk végzett feladatmegoldások sikerességével kapcsolatosan. - A társak közötti, csoportos, egymás munkáját megítélő, minősítő szóbeli értékelés. 43

Az érték elés formái: - Egy-egy feladatvégzés szóbeli értékelése szöveggel. - A tanulók írásbeli munkáinak ellenőrzését követő szóbeli és írásbeli értékelés. - Írásbeli értékelés az üzenő füzetben. - A kiemelkedő munkát végzők jutalmazása (piros pont, csillag, taps, matrica, nyomda, kép, apró tárgyjutalom, a faliújságon való név szerinti kiemelés, oklevél, jutalomkönyv). - Elmarasztalás, büntetés (zöld pont, fekete pont, fegyelmi vétség esetén a házirend szerinti szankciók). - A tanulók féléves és éves munkájának írásbeli értékelése a napközis nevelők által készített, az igazgatóság által jóváhagyott szöveges értékelő lapon.

13.2.7. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanórán elsajátított ismeretek rögzítéséhez, elmélyítéséhez, gyakorlásához, ismétléséhez szükséges, hogy a tanulók otthon, a napközi otthonban, a tanulószobán további tanulmányi feladatokat végezzenek. 13.2.7.1. A házi feladatok meghatározásának elvei:  A házi feladatok kijelölése, feladása a tanóra fontos mozzanata, amely a pedagógus tudatos, előre megtervezett feladata.  A házi feladatok kijelölése a tanítási órák anyagának függvényében történik, az lehet szóbeli, írásbeli, vagy mindkettő egyaránt.  A kijelölésnél biztosítjuk, hogy azt minden tanuló a megfelelő taneszközében, vagy a lecke-füzetében, írásban is feljegyezze.  A tanulók képességeinek megfelelően törekszünk a házi feladat mennyiségileg, vagy minőségileg differenciált meghatározására.  Az érdeklődő, szorgalmas, tehetséges tanulók számára a feladatok meghatározásakor lehetőséget adunk az ismeretek bővítésére, további kutató- és gyűjtőmunka végzésére.  Törekszünk a házi feladatok mennyiségének napi optimalizálására, a tanítási napok közötti egyenletességére. 13.2.7.2. A házi feladatok meghatározásának korlátai:  Kötelező házi feladatot csak a tanítási órán elhangzottakhoz jelölünk ki.  A házi feladatok ellenőrzésekor, értékelésekor csak a kötelező feladatokat kérjük mindenkin számon.  Abban az osztályban, ahol több tanító, tanár tanít, a feladatok kijelölésekor a pedagógusok figyelembe veszik, hogy az adott napon addig mennyi és milyen feladatot kaptak már a tanulók.  Hétvégére, tanítási szüneti napokra, ünnepekre sem kapnak a szokásosnál több feladatot a tanulók, illetve a pedagógus mérlegelése alapján mentesülhetnek ez alól.  Témazárók írása előtt tudatjuk a tanulókkal, szülőkkel, a napközis, tanulószobai pedagógusokkal a számonkérés időpontját, amit a naplóban is jelölünk.  A kapott házi feladatok nem terhelhetik meg túlzottan a tanulókat, és nem vehetnek el aránytalanul sok időt a pihenőidejükből. Ezért a felkészüléshez szükséges idő maximuma: 44

Megjegyzés [M WXU1]: Szerintem ez itt jobb, mert általános megáll.

1 – 2. osztályban: 30 - 60 perc 3 – 4. osztályban: 60 – 90 perc 5 – 8. osztályban: 90 – 120 perc 13.3. SNI: Az egyéni fejlesztési tervben meghatározott célok, feladatok, tartalmak, tevékenységek, követelmények Alapelvek:  Az alapdokumentumokban megfogalmazott fejlesztési feladatok az SNI tanulókra is érvényesek.  Az SNI tanulók mindig az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével, vagyis adekvátan terhelhetőek.  Az oktatási nevelés folyamatban a komplexitás elve érvényesül.  Az SNI tanulók oktatása – nevelése az integráció elvét követi.  Az SNI tanulók oktatása- nevelése során gyógyító, terápiás hatások is érvényesülnek. A gyógypedagógus pedagógiai módszerek alkalmazásán keresztül törekszik a tanulási zavarok azonosítására. Megfigyelési szempontrendszert használ fel, mely egyrészről a tanulói teljesítményelemzés szempontjait (így pl. a tipikus íráshibákból bizonyos funkciózavarokra következtethet), másrészről a tanulási nehézségekkel gyakran együtt járó jellegzetes viselkedéses megnyilvánulásokat tartalmazza. A lemaradás helyének és mértékének megállapítása, a fejlesztési cél meghatározása, a komplexitás elvén alapuló fejlesztő program kidolgozása tartalmában közeledhet a pedagógiai követelményekhez, de a fejlesztő tevékenység soha nem lehet rátanítás vagy korrepetálás. Általános célok: A habilitációs, rehabilitációs tevékenység gyógypedagógiai kompetencia. A gyógypedagógus terápiás fejlesztő tevékenységet folytat a tanulóval habilitációsrehabilitációs foglalkozás keretében egyéni fejlesztési terv alapján a Köznevelési törvényben és a szakértői véleményben meghatározott óraszámban. A gyógypedagógus feladatai:  A pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyre állítása, a meglévő ép funkciók bevonásával.  A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.  Speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.  Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.  Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása.  A gyógypedagógiai fejlesztőmunka során a „Varázsbetűs programcsalád” és a „Beszédmester” beépítése a tananyagba, mivel szinte valamennyi részképesség eredményesen fejleszthető ezek segítségével.  Segíti a diagnózis értelmezését a pedagógus számára.  Javaslatot tesz a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására: elhelyezése az osztályteremben, eszközök alkalmazása, stb. 45

 Javaslatot tesz különböző módszerek alkalmazására.  Segíti a pedagógust az értékelés folyamatában, az önmagához mért fejlődés megítélésében.  Figyelembe veszi a pedagógus tapasztalatait. Integrált nevelés csak a különböző szakemberek (többségi intézmények pedagógusai, gyógypedagógusok, egyéb speciális szakemberek) tervezett és tudatos együttműködése keretében lehetséges. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vevő pedagógusok együttműködnek egymással (team). A pedagógus a gyógypedagógus iránymutatásait beépíti a pedagógiai folyamatba. Diszlexia: A fejlesztés célja:  Vizuális, akusztikus emlékezet, megfigyelőképesség fejlesztése  Analitikus és szintetikus gondolkodás fejlesztése  Hármas asszociáció kialakítása: a betű alakját (vizuális emlékkép) nemcsak a hozzátartozó beszédhanggal (akusztikus emlékkép), hanem az annak kiejtése során keletkező proprioceptív (motoros-kinesztéziás) emlékképpel is kapcsolatba hozzuk.  A redukációs módszerekben tudatosan minimalizálni, hogy a homogén gátlás a lehető legkevésbé akadályozza a tanulás eredményességét. A fejlesztés feladatai: Fejlesztendő területek : Általános részk észségek fejlesztése:  Logik a: - egész-rész viszonyok felismerése - nem-faj viszonyok felismerése - a dolgok tulajdonságainak felismerése - hasonlóságok, különbségek felismerése - formák felismerése - számfogalom - azonosságtudat  Figyelem:(szelektív, megosztott) - egymásutániság követése - felismerési gyakorlatok - halk- és hangos megkülönböztetése - kakukktojás - mi változott - az egyforma és a különböző keresése - az ugyanilyen építése - labirintus játék - pontok, számok összekötése - nagy képen kis részlet keresése - megadott betűk, szavak keresése - felvillantott, képek, információk megfigyelése - lényeges információ kiemelése szövegből, képekről - figyelemmegosztás fejlesztése több egyidejű információ megadásával - taps, koppantás megbeszélt jelre, szóra - melyik nem illik a sorba – válogatás 46

 Tempó  Ritmus  Emlék ezet - hosszú távú memória - rövid távú memória - vizuális memória - verbális memória  Érzelem, k épzelet Speciális részk észségek : Beszédfejlesztés:  Beszédészlelés és a beszédhallás /beszédértés fejlesztése: - Beszédészlelés fejlesztése: - Hangsorok, szavak ismétlése - Szógyűjtés formai, tartalmi jegyek alapján - Hallási figyelem felkeltése - Fonémahallás kialakítása - Beszédmegértés fejlesztése: - Beszéd - Szókincs fejlesztése - Mesemondás     

A A A A A

szók incs, a mondat-és szövegalkotás fejlesztése k ommunik ációs magatartás kialakítása jelfunk ció tudatosítása relációs szók incs fejlesztése nyelvi tudatosság fejlesztése: - Szótagolás - A mondatok és a szavak felismerése  A fonématudat k ialak ítása és fejlesztése: - A hangutánzáson alapuló hangtanítás - Időtartam gyakorlatok - Szóbontás és szóépítés  Analizáló – szintetizáló k épesség fejlesztésére: - A mondat saját gondolat alapján való befejezése (jó hatású önismereti játék) - Mondat összekevert szavainak helyes sorrendbe tétele - Kifejezés vagy mondat szavakra tagolása - Összekevert betűkből értelmes szó alkotása - Képekhez tartozó összekevert szavak szótagokra bontása - Kiválasztás, összerakás - Felesleges betűkkel bővített szavakat kijavítani és helyesen leírni - Szavakból hiányzó betű visszaírása vagy mondatból szó hiány visszaírása  Szövegértő olvasás fejlesztése: - Dekódolás, értelmező szint:

47

           



 

- Készségfejlesztés: vizuális észlelés, emlékezet (képek, jelek, ábrák, betűk jellemzői, sorozatok) - Akusztikus észlelés: a beszéd tagolásának, ritmusának jelölése, beszédhangok észlelése, differenciálása - Nyelvi fejlesztés: szókincs, beszédkészség, beszéd és gondolkodás, mondat, szövegalkotás, megértés, verbális emlékezet fejlesztés - Szövegértés, élményszerzés: - Logikus gondolkodás fejlesztése: kérdések feltevése - (gondolkodásra és cselekvésre késztet, nyitott végű problémákat tartalmaz, belőle további kérdések adódnak, okokat és következményeket derít fel) Az olvasástanítás lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató, elemző, szótagoló. A homogén gátlás elvét figyelembe kell venni analizáló- szintetizáló módszerrel. Helyes olvasástechnik a kialakítása Kompenzáló technik ák alkalmazása a tanulás folyamán. Szövegtagolási gyakorlatok Szóelemzés elvének alkalmazása Időtartam differenciálás Auditív differenciálás Vizuális differenciálás Diszlexia reduk áció Speciális olvasástanítási program alkalmazása Az olvasási k edv felkeltése, motiváció erősítése. Testséma kialakítása: - Önmegfigyelési gyakorlatok - Iránydifferenciálás - Testközépvonal keresztezés - Téri tájékozódás fejlesztése Percepció fejlesztése: - Vizuális észlelés fejlesztése - A szem-kéz koordináció fejlesztése - Alakállandóság fejlesztése - Alak-háttér felfogás fejlesztése - Auditív észlelés fejlesztése - Taktilis észlelés fejlesztése - Kinesztetikus észlelés fejlesztés Mozgásk oordináció fejlesztése Mozgásfejlesztés: - Nagymozgások fejlesztése - Egyensúly gyakorlatok - Izomtónus fejlesztő gyakorlatok - Utánzó játékok - Ritmusérzék fejlesztése - Finommozgások fejlesztése: - Ujjtorna - Manuális tevékenységek végzése

 Testséma kialakítása  Önellenőrzés szokásának kialakítása  Önérték elés, önbizalom növelése, sikerélmények biztosítása 48

Diszgráfia: A fejlesztés célja:  A specifikus írászavar javításának feladata, hogy a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő íráskészséggel rendelkezzen  Képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás, és a társas kapcsolatok létesítése céljára.  A fejlesztés feladatai:  Mozgásfejlesztés: - Nagymozgások fejlesztése - Egyensúly gyakorlatok - Izomtónus fejlesztő gyakorlatok - Utánzó játékok - Ritmusérzék fejlesztése - Finommozgások fejlesztése: - Ujjtorna - Manuális tevékenységek végzése  Testséma kialakítása: - Önmegfigyelési gyakorlatok - Iránydifferenciálás - Testközépvonal keresztezés - Téri tájékozódás fejlesztése  Percepció fejlesztése: - Vizuális észlelés fejlesztése - A szem-kéz koordináció fejlesztése - Alakállandóság fejlesztése - Alak-háttér felfogás fejlesztése - Auditív észlelés fejlesztése - Taktilis észlelés fejlesztése - Kinesztetikus észlelés fejlesztése  Emlék ezetfejlesztés  Figyelem fejlesztése  Szerialitás: a szavak adott sorrendbe állításával a soralkotási készség fejleszthető.  Tájék ozódási k észség: balról jobbra haladva kell a szavakat egymás után helyezni.  Olvasási k észség: a szavak elolvasása által fejlődik.  Helyesírási k észség: a mondat mindig nagybetűvel kezdődik, a végére pedig írásjel kerül.  Nyelvtani ismeretek bővülnek: harmadik negyedik osztályos kortól már megismerkednek a gyermekek a szófajokkal. Ki tudják válogatni a szavak közül az igéket, főneveket, stb.  Írásk észség: lemásolja a gyermek a kirakott mondatokat.  Emlék ezet: elmondja, vagy leírja emlékezetből a kirakott mondatot. Nagyobb gyermek esetén megvárjuk, míg mindhárom mondatot megoldja, csak aztán kérjük meg, hogy mondja el, vagy írja le emlékezetből.

49

 Számolási készség: hasonlítsa össze az egyes mondatokat matematikai szempontból! Nézze meg, melyik a leghosszabb mondat, melyik a legrövidebb! Mennyivel van több szó az első mondatban, mint a másodikban.  Vizuomotoros k oordináció fejlesztése  Írásmozgás alapformáinak gyakorlása  A ritmus, nyomás, sebesség optimális egyensúlyának megteremtése  Grafomotoros k észség fejlesztése  Írásk ép rendezése  Önellenőrzés szokásának kialakítása  Önérték elés, önbizalom növelése, sikerélmények biztosításával Diszk alk ulia A fejlesztés célja: A tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen. Képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére. Képes legyen a számolási-matematikai műveletek használatára az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás, és a hétköznapi gyakorlatban. Érdeklődés felkeltése. A fejlesztés feladatai: Diszk alk ulia reduk áció  Képességek fejlesztése, jártasságok , k észségek k ialak ítása, pl érzékelés-észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd fejlesztése. Segítséget igényelnek saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódásnál.Különleges jelentőségű a terápia során a már eddig elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek állandó gyakorlása illetve beépítése az új ismeretekbe.  Számfogalom és műveleti fogalom k ialak ítása: fontos számukra a számmal, darabszámmal kapcsolatos fogalmak kialakítása igen aprólékosan, kis lépésekben haladva 5-ös, 10-es, majd 20-as számkörben, később a számkörök bővülnek az osztályfoknak megfelelően. Az adott darabszámot látjuk, tapintjuk, rakosgatjuk, számnevét kimondjuk, számmal leírjuk. Ugyanígy végezzük el a műveleteket, amelyeket cselekedtetéssel értelmezünk. A cselekedtetést addig végezzük, amíg az a szimbolizálódásra alkalmas lesz.  Egyik legfontosabb teendő az absztrahálás folyamatának segítése. A különböző matematikai fogalmak és a velük végzett manipuláció absztrahálási folyamata: saját teste, térben, síkban, tárgyakkal, modellekkel, cselekedtetés közben, majd rajzban, végül cselekedtetés nélkül történik.  Szöveges feladatok : elolvasása, megértése, adatok lejegyzése, műveletté alakítása, műveletvégzés, szöveges válasz leírása mind-mind gondot okoz egy diszlexiás, diszkalkuliás gyermek számára.  A matematikai fogalmak, szimbólum- és jelrendszer, szabályrendszer beépítése a gyermek fogalmi rendszerébe, gondolkodási műveleteibe.  Motiváció biztosítása.  A vizuális-téri k épességrendszer fejlesztése.  Segítő, k ompenzáló eszk özök használatának megengedése.  Képi, vizuális megerősítés  Megjegyzést segítő technik ák , eljárások alkalmazása  Önellenőrzés szokásának kialakítása 50

 Önérték elés, önbizalom növelése, sikerélmények biztosításával 13.4. Erőszak mentes konfliktuskezelő technikák és azok gyakorlati alkalmazása. Erőszak mentes konfliktuskezelő technikák és azok gyakorlati alkalmazása A konfliktus: A konfliktus összeütközést jelent. A konfliktus mindennapjaink és kapcsolataink olyan természetes velejárója, hogy rendszerint nem elemezzük, nem gondolkozunk el rajta és nem is tanulmányozzuk. A konfliktus azonban a negatív erők mellett pozitív erőket is tartalmaz, illetve mozgósít, és így lehetőséget nyújthat fejlődésre és tanulásra is. A konfliktus kezelési képességek elsajátítása képessé tesz szociális helyzetek elemzésére, választásra viselkedési lehetőségek közül és felelősség vállalásra cselekedeteinkért. A konfliktust tehát nem tudjuk kiküszöbölni életünkből, sokkal inkább a megoldásai lehetőségeit kell feltárnunk és megtanulnunk, illetve megtanítanunk. Ha elfogadjuk azt, hogy minden egyén egyedi, belátjuk, hogy nagy egyéni különbségek vannak a gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésében. Belátható az is, hogy az egyedi problémák egyedi megközelítést, elemzést, megoldási lehetőség feltárását, kezelést kívánnak. A konstruktív, kreatív megközelítésű, erőszakmentes konfliktuskezelés módja elsajátítható, s pedagógiai programunk ennek elősegítését tűzi ki célul. Figyelembe vesszük a különböző korosztályú gyermekek értelmi, érzelmi sajátosságait, az „Utak és módok a konfliktuskezelésről” c. pedagógiai kézikönyv gyakorlat anyagának felhasználásával tanítjuk gyermekeinket is az erőszakmentes konfliktuskezelésre. 13.4.1. Konfliktusok az iskolában Az iskolában leggyakrabban a tanítványok között alakul ki konfliktus és a tanárra hárul az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák felsorakoztatása, a legmegfelelőbb kiválasztása, illetve a résztvevők rávezetése a megfelelő módszerek megtalálására a problémamegoldás érdekében. Ahhoz, hogy tanítani tudjuk a konfliktuskezelést, alapos személyiség-, fejlődés- és szociálpszichológiai ismeretekre van szükség. Mielőtt munkálkodáshoz látnánk tanítványaink körében, mindenekelőtt magunkban kell tisztázni és helyrerakni néhány konfliktust. Tudnunk kell: magunkkal, mint pedagógusokkal szembeni elsődleges követelmény, hogy mindenkor figyelembe vegyük a gyerekek érdekét, s legjobb tudásunk szerint neveljük őket. Az iskolai konfliktusok nevelési és önnevelési helyzeteket teremtenek. A pedagógiai tevékenységben vannak kívánatos konfliktusok, melyek megoldásánál használt módszerek példaként szolgálnak a gyermekeknek, ami az egészséges személyiségfejlődésben nélkülözhetetlen. Egy konfliktusszituációban a tanár nem egyszerűen reagál, hanem mérlegelve a gyermek hosszú távú érdekeit, annak figyelembe vételével cselekszik. Lehetősége van arra, hogy a diákok közötti konfliktusokat oktatási alkalomként használja. Reakciója a konfliktus szituációban önkontrollt, nevelési technikák ismeretét igényeli a pedagógustól. A konfliktusmegoldás lényegében problémamegoldás. Az iskolai osztály tanórai tevékenységében, ill. szabadidős foglalkozások keretében megvalósuló képességfejlesztő, önismereti érzékenységet, szociális készségeket fejlesztő programok nemcsak a program fókuszában lévő képességeket fejlesztik, hanem az osztálytársak közötti 51

kapcsolatok gazdagításával az összetartozás erősítésével, egyben a személyiség egészének érését, integrálódását segítik. A közelmúlt és napjaink társadalmi változásaival a pedagógiai gyakorlatban előforduló konfliktusoknak nem csupán a száma nőtt meg, hanem részben tartalmuk is más lett. Ma minden pedagógusnak alkotmányos joga saját értékeit képviselni tanítványai előtt, anélkül, hogy hatalmi eszközökkel kívánná rájuk erőltetni saját elképzeléseit, s kötelessége tiszteletben tartva a szülők világnézeti meggyőződését - segíteni őket saját értékrendjük kialakításában. Ez pedig hihetetlenül nehéz, számtalan konfliktushelyzetet indukáló folyamat. 13.4.2. A konfliktusok okai, megjelenése, jellemzői Néhány, a tárgyalási szempontjaink szerint leggyakoribb konfliktus oka lehet:  a tanulóközösség összetétele, szerkezete, kialakult hierarchiája (a tanulók kapcsolatai  egymás iránti rokonszenv és ellenszenv)  kommunikációs és viselkedési normák közötti különbségek (társadalmi és szociális helyzet és közérzet, érték és normarendszer)  a tanulók korával járó személyiségváltozások, érettség eltérő fokai (nyíltság és zárkózottság  bizalom és bizalmatlanság)  a pedagógus felkészültsége, stílusa A konfliktusok alapeleme a harag és az agresszió. A konfliktus-megoldási folyamatban a harag feldolgozása a megértéshez, megbocsátáshoz vezet. A harag lehet „befelé forduló”, ill. „kifelé forduló”. A „befelé forduló harag” szorongást, félelmet idéz elő, amit gyakran hasfájás, fejfájás kísér, s a gyereknél viselkedési zavarok figyelhetők meg. A „kifelé forduló harag” düh kíséretű agresszióban nyilvánul meg. Pedagógiai tevékenységünk sikerességét meghatározza, hogy a düh mely fokozatában lépünk a konfliktusmegoldás folyamatába. A düh fokozatai:  bosszúság (nem tudatos)  ingerültség (tudatos)  méreg, harag (kontrollálható)  dühöngés (alig kontrollálható)  tombolás, őrjöngés (nem kontrollálható) Míg az első három fokozat szavakkal kifejezhető, közbeavatkozáskor megoldás lehet a kompromisszumkötés, addig a két utolsó két fokozatban a megbeszélés nem vezet eredményre. A konfliktusok szakaszai a nevelés folyamatjellege szerint lehetnek nyíltak, ill. rejtettek. Jelentőségük szerint a konfliktusok lehetnek:    

látszatkonfliktusok (felszínen mozgó csatározások) peremkonfliktusok (gyenge hatásfokúak) központi konfliktusok (hosszú ideig tartanak és döntő szembenállást váltanak ki) extrémkonfliktusok (megoldásához pszichológus szükséges)

52

13.4.3. Az iskolában létrejövő konfliktusok résztvevői és megoldásuk fejlesztése Iskolai konfliktusok résztvevői irányvonalak

Konfliktuskezelő megoldási és cselekvési

Tanár - tanár Konflik tusmegoldó k épességek et fejlesztő program szervezése nevelőink részére. Munk aértek ezletek és beszélgetések , tapasztalatcserék esetenk ént k ülső szak emberek bek apcsolásával. Eszközök, módszerek, eljárások megteremtése és megismerése az önismeret és önértékelés fejlesztésére az ehhez szükséges feltételek, módszerek bővítése. Az érzelmek tudatos kontrolljának eszközei. Az érzelmek kifejezése, mások érzelmeinek felismerése és megértése. A tanulás és viselkedésváltozás törvényszerűségei, a változás segítésének eszközei. A gyermek konfliktuskezelő képességének fejlesztése Tanár - szülő Fogadóórák , szülői értek ezletek , k erek asztalbeszélgetések . Közös válasz keresése a gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekre. A család szerepének változása az életkorral, önállóság, kortárscsoportok szerepének jelentősége. Az iskola elvárásai. Konfliktuskezelő gondolkodási és cselekvési irányvonalak tekintetében közös nevező keresése (tudatosítjuk, hogy tekintélyelvűséggel, a túlzottan használt szankcionáló eljárással, gúnnyal, iróniával a gyermekek személyiségében a legnagyobb károkat okozhatjuk; túlzott ellenőrzéssel, bizalmatlansággal nem érünk célt a konfliktus felszámolásában) Szülő - gyermek

Gyermek - gyermek

Közös programok szervezése az isk olában (ünnepek , gyermeknap, anyák napja) és szabadidős programok során. Szülő-gyermek kapcsolat („feltétlen szeretete”, család szerepviszonyai, kommunikációs stílusa, kapcsolati hálója, szükségletek és kielégítettségük szintje és hasonló kérdések közös áttekintése). A ok tatási és nevelési programok ban folyamatosan, osztályfőnök i órák , tánc és dráma, szabadidős programok , sportrendezvények . A konfliktus fogalma. A legfontosabb viselkedésmeghatározó tényezők a konfliktusok kezelésének tekintetében. A személyiség önismerésének foka, a 53

légkör, amelyben a konfliktus létrejött (versengő vagy kooperatív, toleráns vagy megítélő). A szituáció vizsgálata, ahol megjelenik: milyen okok idézik elő? Alkalmazható konfliktusmegoldó stratégiákat: alkalmazkodó konfliktusmegoldás (tanuljon saját hibás döntéséből) kompromisszumkereső konfliktusmegoldás(egyenrangú kapcsolatokban kialakult konfliktusok megoldása) problémamegoldó, győztes-győztes stratégia (mindkét fél érdekei, szándékai, igényei, elképzelései figyelmet kapnak. Az együttműködést, toleranciát, empátia szerepe, fontossága) Gyermek - tanár

Ua. mint a megelőző pontban A konfliktusok konstruktív kezelésére az együttműködés biztosítja a legnagyobb lehetőséget. A diákönkormányzat szerepe és lehetőségei a különböző konfliktusok kezelésében.

13.4.4. Gyakorlati program k onfliktusok megoldásának fejlesztésére az iskolában A program megvalósításához szükséges  személyi feltételek:  tárgyi feltételek: - videokamera a program irányításában résztvevő pedagógus részére Tisztában kell lennünk azzal, hogy minden évfolyamban, de különösen az alsó tagozatos gyerekek nevelésénél a „szív pedagógiájá”-nak kiemelt szerepe van. Egészségesebbek, erősebbek, kiegyensúlyozottabbak az ilyen miliőben nevelkedett gyerekek. A 9-11 éves gyermekek érzelemvilágát erősen igénybe veszik a társaikkal kialakuló konfliktusok, igazságérzetük igen erős. Kezeljük Őket egyenrangú partnerként, velük együtt alkossuk meg közös szabályainkat! A 12-14 éves gyerekek szívesen gondolkodnak el saját életükből vett történetek tanulságain, különösen, ha érzik, hogy tanáruk aktívan figyel, valóban érdekli véleményük, mondanivalójuk. A 8. osztályhoz közeledve a tudás, az ismeretátadás pedagógiájának szerepe megnő. Célunk a tanulók nyílt, demokratikus kommunikációs- és vitakultúrájának fejlesztése, s így alkalmassá téve őket arra, hogy felismerjék, és kezelni tudják a konfliktushelyzeteket. Igen nagy feladat hárul az osztályfőnökökre, napközis nevelőkre, akik osztályfőnöki óra, szabadidős foglalkozás keretében jelentős egyéniség- és közösségformáló gyakorlatot végeztethetnek tanítványaikkal. Ugyanakkor számos olyan osztályközösség keretében szervezhető programot adhatnak tanítványaiknak, ami megakadályozhatja a gyerekek elmagányosodását spontán kapcsolódások, barátságok kialakításával. (Pl. iskolán belül közös játékdélutánok, szereplések, farsangi mulatság, osztályterem díszítése. Iskolán kívüli foglalkozások: kiállítás látogatás, népművésszel való munkálkodás, mozi-, színházlátogatás, közös sportolás, szülők munkahelyének meglátogatása.)

54

Minden életkornak megvan a maga legfontosabb kapcsolata, s ezek zavara hosszútávon akadályt jelenthet a fejlődés menetében. Az egészséges kapcsolatrendszer ugyanakkor fontos motiváló hatású lehet. A szülő-gyerek-tanár kapcsolat jelentőségét hangsúlyozva igyekszünk minél több olyan lehetőséget teremteni, mely biztosítja gyerek - szülő - tanár együttlétét. Hagyománnyá válik a „Kerekasztal beszélgetés”, melyen szülők és pedagógusok kötetlen beszélgetést folytatnak, s a gyermekneveléssel kapcsolatban felmerülő mindenfajta kérdés megválaszolását pszichológus segíti, Karácsonyi ünnep szervezése, közös Húsvéti készülődés, Anyák napi köszöntés, gyermeknapi meglepetés. Mindezek a rendezvények segítenek a szülői és a pedagógus által felállított gyermeknevelési elvárásokat, célokat, feladatokat, módszereket egymáshoz közelíteni. 14. Referenciaintézményi tevékenység A referenciaintézményi szolgáltatásunk célja, hogy lehetőséget biztosítsunk az intézménylátogatásra, hospitálásra, az adaptív tanulás, az önfejlesztő gyakorlat megerősítésére a mindennapi szakmai munka és az azt kiszolgáló szervezeti struktúra bemutatásával.”Jó gyakorlat”-aink több referenciaterületen is mintát kínálhatnak, adaptálhatók; • Nyomtatott és elektronikus információhordozók az általános iskolai szövegértésszövegalkotás tanításában (2-8. oszt.) • Beszédmester a mindennapokban (1-2. osztály olvasásfejlesztés IKT eszközökkel) • Együtt könnyebb! Útmutató a személyközpontú mentormunkához • Osztályfőnöknek lenni jó?! (Szociális kompetenciafejlesztés és életpályaépítés 5-8. osztályig) • Kilenc próbáZOO (Természetismeret 5. osztályosoknak- Ökoiskolai program) • „Kalandozások múltban és jelenben” (Humán erdei iskolai program 6. osztály). Mindennapi tevékenységeink bemutatásával, átadásával az önfejlesztő intézményi gyakorlatot és az egyenlő hozzáférés elvének érvényesülését szeretnénk elősegíteni. Referenciaterületeink: - A kompetencia alapú nevelési, oktatási, programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény, referenciahely - Új típusú felsőoktatási gyakorlóhely, partnerintézmény, mely a modernizáció területein szervezeti kultúrája és módszertana szempontjából mintaközvetítő - Az infokommunikációs technológiák alkalmazásában példaértékű intézmény, referenciahely - Ökoiskolai/-óvodai, egyéb környezetpedagógiai program alapján dolgozó intézmény, referenciahely A részletes eljárásrend a következő dokumentumokban: Referenciaintézményi szolgáltatási portfólió Intézményi Fejlesztési Terv Referenciaintézményi projekt szervezeti és működési szabályzata Referenciaintézményi minőségirányítási programja

55

Helyi tanterv 1. A választott kerettanterv megnevezése: Az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 1. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 2. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára 1.1. Táblázat A választott kerettanterv által meghatározott, az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai (óraterv-táblázat)

56

2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva és A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és szabályozásának megfelelően a Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek k ultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogék onyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Nevelési céljaink  Az erkölcsi nevelés  Nemzeti öntudat, hazafias nevelés  Állampolgárságra, demokráciára nevelés  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  A családi életre nevelés  A testi és lelki egészségre nevelés  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Fenntarthatóság, környezettudatosság  Pályaorientáció  Gazdasági és pénzügyi nevelés  Médiatudatosságra nevelés  A tanulás tanítása A nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele a fenti célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat, amelynek megvalósításához a következő szempontokat vesszük figyelembe:  előnyben részesítjük azokat a pedagógiai módszereket, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak , önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;  a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;  a nevelési-oktatási folyamatot úgy irányítjuk, hogy segítsék elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjanak lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;  az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;  a tanítás egyik elvének és teendőjének tekintjük a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálást a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;  alkalmazzuk a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;  sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a k ülönleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerek ek esetében, a tanulási és egyéb problémák k al, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; 57

 olyan a tanítási-tanulási helyzeteket, a tanulásszervezési módokat és értékelési eljárásokat alkalmazunk, amelyek megfelelnek az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, támogatják a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;  különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat alakítunk ki mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

3. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, pedagógiai, metodikai alapok Konstruk tivista pedagógia: A tanulás középpontjában a tanulók személyes, belső elméleteinek, értelmező kereteinek a feltárása, működtetése, újraalkotása áll. Az ok tatás feladata: az összetett, rendszert alkotó, személyes kognitív struktúrák fejlesztése. Újismeret-elsajátítási eljárás: dedukció, (asszimiláció, akkomodáció), konceptuális váltások A tanítás és a valóság viszonya: a tanulók saját tudásuk konstruálói, tapasztalataik feldolgozását meglévő belső elméleteik, kognitív kereteik irányítják A tanulás eredményességi kritériuma: a kognitív struktúra megerősödése, módosulása vagy átalakulása A tanár feladata: a gyerekek előzetes értelmezői kereteinek feltárása és a konceptuális váltásokat segítő, megfelelő tanulási környezet kialakítása Alapelvek : A diákok meglévő tudására építés A konceptuális váltások kidolgozásának szükségessége A differenciálás szükségessége A tudás becsülete A tanulói tevékenység fontossága A valós kontextusba ágyazottság fontossága Metodik ai alapok  Kritikai gondolkodás (Fisher)  Befogadás-központú tanítás (Bókay)  Drámapedagógia (Gabnai, Montágh)  Kooperatív tanulás ( S.Kagan)  RJR modell (Nahalka)  Projekttanulás (Hortobágyi K., Bárdossy I.)  A számítógép-használat a T-T folyamatban A mindennapi gyak orlatba beépítendő szempontok Gyak orlatiasság és az alk almazható tudás  Érvényesülnie kell annak a szemléletnek, hogy a tanulók a tanulási folyamat során önálló és egyéni módon, a lehetőségek szerint a tanulási tartalommal adekvát (természeti, laboratóriumi, állatkerti, múzeumbéli stb.) környezetben szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat, és azokat a valóságban alkalmazzák.  A hétköznapi életvitelben is hasznosítható, a tanulók személyes érdeklődésére számot tartó jelenségek, ismeretek alkotják a tanulási tartalmak nagy részét.  Nagy szerepet kap ezen a területen a tanulók problémamegoldó képességének és a tudás gyakorlati alkalmazásának a fejlesztése. A problémák felismerése, a tájékozódó és 58

elemző műveletekhez szükséges képességek, a megoldási próbálkozások (heurisztika, próba-szerencse tanulás, a kreatív megoldási módok, a személyes és csoportos döntési képességek gyakorlása) előnyösen segíthetik e kompetenciatípus erősödését. A természet- és műszaki tudományok módszerei, a diákok „procedurális” tudása a tudás alkalmazásának módszereit működtető képességekben összegeződik. A természettudományi módszereket feladat- és probléma-megoldási helyzetekben alkalmazó kompetencia képessé teszi a tanulókat tudásuk gyakorlati kamatoztatására, akár saját életvitelükben, akár a későbbiekben, választott foglalkozásuk során. A tartalomtudás- és a k épességfejlesztés megfelelő arányának k övetelménye Tartalom nélkül nem lehet képességet (megismerési, tanulási, gondolkodási és kognitív műveleteket) fejleszteni, ezért munkánk arra irányul, hogy a képességfejlesztési módszerek variábilis és differenciált módon kapcsolódjanak a tanulási tartalmakhoz. A tanulók részképességei, érdeklődése, tanulási kompetenciái és szokásai különbözőek, ezért a tanulási tevékenységek sokfélesége biztosíthatja a személyre szabott, a meglévő részképességekhez, érdeklődéshez és tanulási indítékokhoz illeszkedő, differenciált kompetenciafejlesztést. A k épesség- és személyiségfejlesztés szempontjai  A megfelelő feladatok és tanulási tevékenységek biztosítják a diákok szociális és társadalmi kompetenciáinak fejlesztését, a társadalmi érzékenység és felelős állampolgári magatartás előkészítését, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását.  Kiemelt hangsúlyt kell kapniuk a természettudományok erkölcsi-etikai, jogi és egyéb társadalmi vonatkozásainak, valamint be kell vonni a tanulási környezetbe azok valós megjelenési formáit, a tanulók által is ismert, a köztudatot foglalkoztató jelen idejű problémákat, dilemmákat. Ilyenek a globális klímaváltozás, a felmelegedés és ennek gazdálkodási, élelmiszer-termelési vonatkozása, a hulladékgazdálkodás problémája, a génmanipuláció, az energiagazdálkodás általában a fenntarthatósággal, a környezeti és az egészségi vonatkozásokkal kapcsolatban.  A diákok személyes attitűdjei, értékrendje, tanulási motivációi a tanulási folyamat meghatározó komponensei. A tanulók a csoportos tanulási helyzetekben az együttműködési, versengési és más társas képességeiket is mozgósítják. A természettudományi oktatás a csoportos (pl. projekt) tanulási módszerekkel elősegíti a szociális kompetenciák erősödését.  A természettudományi tanulási indítékok és érdeklődés erősítésével, az egész életen át tartó tanulásra motiválással és a sikeres életpályához szükséges munkaerő-piaci részképességek erősítésével a tanulók tágabb pszichés dimenziói bevonhatók a természettudományi tartalmú tanulási helyzetekbe. A haték ony nevelői k ompetenciák szük ségessége  A tradicionális gyakorlatot az önálló, egyéni, a páros és kiscsoportos tanulási módszerek, a hatékony tanulási stratégiák, a projektmódszerrel egészítjük ki, amely a pedagógusképzési és továbbképzési feladatokat és ezek megvalósulásához szükséges döntéseket igényel, valamint a pedagógusmunka intézményi szervezeti szabályozási környezetének és értékelésének, ösztönzésének változását is.  A pedagógusszakma nélkülözhetetlen része a professzionális „tanulás-tanítási kompetencia”, amelynek birtokában a pedagógusok képessé válnak a hatékony tanulási módszerek átadására és „megtanítására”. A k onstruk tív tanulási gyak orlat Az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – a tanulók sokféle tapasztalatot szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a természet és az egyén, a csoportok és/vagy a társadalom közötti 59

kapcsolatokat és összefüggéseket, és azokból következtetéseket vonhatnak le. E folyamat során tudatosítják és felidézik korábbi tapasztalataikat, a korábbi és az újabb ismereteiket egybevetik, az új felismeréseket összekapcsolják korábbi fogalmi konstrukcióikkal, személyes tudásukkal. A tanulási folyamat során lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, és azokat megvitassák. A differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség szempontja A tanulás folyamatában nagymértékű differenciálásra van szükség, hiszen az eltérő tudású, egészségű, társadalmi-gazdasági helyzetű tanulóknak különböző életviteli problémáik, konfliktusaik lehetnek. A tanulási k örnyezet és eszk özök haték onyságának k övetelménye  A megfelelően szervezett tanulási folyamat hozzásegíthet ahhoz, hogy személyes, motiváló és érzelmileg kedvező kapcsolat alakuljon ki a tanulási és a természeti környezettel, ami a tanuló természettel, környezettel, technológiával és ezek alkalmazásával kapcsolatos attitűdjeit pozitív módon formálja.  A tanulási tartalmakkal és a differenciált követelményekkel összhangban úgy kell megválasztani-megalkotni a tanulási környezetet, hogy a tanulási tartalmakhoz szükséges jelenségek jól strukturáltan hozzáférhetők legyenek. Ez sokféle helyzetben lehetséges, például a természeti terepen, az iskolai informatikateremben, könyvtárban, múzeumban, egy nemzeti parkban, állatkertben vagy más.  A tanulási eszközök nemcsak a tanulás tartalmának hordozói, hanem latensen közvetítik, sőt, meghatározzák a tanulás módszereit, lehetséges stratégiáit. A tanulási tartalmak k omplexitásának szempontja  A tanulási tartalmakat és a tanulási helyzeteket életszerűvé kell tennünk, hiszen a valóságban igen ritkán találkozunk absztrakt módon lecsupaszított, csupán egyetlen tudományterületet képviselő problémával.  A komplexitás kezeléséhez és az összetett problémák megoldásához szükséges kompetenciák kiépülése általában az összetett problémák pedagógiailag strukturált sorozatának megoldásai során történik. Pedagógiai, metodikai alapok Konstruk tivista pedagógia: A tanulás középpontjában a tanulók személyes, belső elméleteinek, értelmező kereteinek a feltárása, működtetése, újraalkotása áll. Az ok tatás feladata: az összetett, rendszert alkotó, személyes kognitív struktúrák fejlesztése. Újismeret-elsajátítási eljárás: dedukció, (asszimiláció, akkomodáció), konceptuális váltások A tanítás és a valóság viszonya: a tanulók saját tudásuk konstruálói, tapasztalataik feldolgozását meglévő belső elméleteik, kognitív kereteik irányítják A tanulás eredményességi kritériuma: a kognitív struktúra megerősödése, módosulása vagy átalakulása A tanár feladata: a gyerekek előzetes értelmezői kereteinek feltárása és a konceptuális váltásokat segítő, megfelelő tanulási környezet kialakítása Alapelvek :  A diákok meglévő tudására építés  A konceptuális váltások kidolgozásának szükségessége  A differenciálás szükségessége 60

 A tudás becsülete  A tanulói tevékenység fontossága  A valós kontextusba ágyazottság fontossága Metodik ai alapok  Kritikai gondolkodás  Befogadás-központú tanítás  Drámapedagógia  Kooperatív tanulás  RJR modell  Projekttanulás  Az infokommunikációs technológiák használata a T-T folyamatban A mindennapi gyak orlatba beépítendő szempontok Gyak orlatiasság és az alk almazható tudás  Érvényesülnie kell annak a szemléletnek, hogy a tanulók a tanulási folyamat során önálló és egyéni módon, a lehetőségek szerint a tanulási tartalommal adekvát (természeti, laboratóriumi, állatkerti, múzeumbéli stb.) környezetben szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat, és azokat a valóságban alkalmazzák.  A hétköznapi életvitelben is hasznosítható, a tanulók személyes érdeklődésére számot tartó jelenségek, ismeretek alkotják a tanulási tartalmak nagy részét.  Nagy szerepet kap ezen a területen a tanulók problémamegoldó képességének és a tudás gyakorlati alkalmazásának a fejlesztése. A problémák felismerése, a tájékozódó és elemző műveletekhez szükséges képességek, a megoldási próbálkozások (heurisztika, próba-szerencse tanulás, a kreatív megoldási módok, a személyes és csoportos döntési képességek gyakorlása) előnyösen segíthetik e kompetenciatípus erősödését. A természet- és műszaki tudományok módszerei, a diákok „procedurális” tudása a tudás alkalmazásának módszereit működtető képességekben összegeződik. A természettudományi módszereket feladat- és probléma-megoldási helyzetekben alkalmazó kompetencia képessé teszi a tanulókat tudásuk gyakorlati kamatoztatására, akár saját életvitelükben, akár a későbbiekben, választott foglalkozásuk során. A tartalomtudás- és a k épességfejlesztés megfelelő arányának k övetelménye Tartalom nélkül nem lehet képességet (megismerési, tanulási, gondolkodási és kognitív műveleteket) fejleszteni, ezért munkánk arra irányul, hogy a képességfejlesztési módszerek variábilis és differenciált módon kapcsolódjanak a tanulási tartalmakhoz. A tanulók részképességei, érdeklődése, tanulási kompetenciái és szokásai különbözőek, ezért a tanulási tevékenységek sokfélesége biztosíthatja a személyre szabott, a meglévő részképességekhez, érdeklődéshez és tanulási indítékokhoz illeszkedő, differenciált kompetenciafejlesztést. A k épesség- és személyiségfejlesztés szempontjai  A megfelelő feladatok és tanulási tevékenységek biztosítják a diákok szociális és társadalmi kompetenciáinak fejlesztését, a társadalmi érzékenység és felelős állampolgári magatartás előkészítését, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását.  Kiemelt hangsúlyt kell kapniuk a természettudományok erkölcsi-etikai, jogi és egyéb társadalmi vonatkozásainak, valamint be kell vonni a tanulási környezetbe azok valós megjelenési formáit, a tanulók által is ismert, a köztudatot foglalkoztató jelen idejű 61

problémákat, dilemmákat. Ilyenek a globális klímaváltozás, a felmelegedés és ennek gazdálkodási, élelmiszer-termelési vonatkozása, a hulladékgazdálkodás problémája, a génmanipuláció, az energiagazdálkodás általában a fenntarthatósággal, a környezeti és az egészségi vonatkozásokkal kapcsolatban.  A diákok személyes attitűdjei, értékrendje, tanulási motivációi a tanulási folyamat meghatározó komponensei. A tanulók a csoportos tanulási helyzetekben az együttműködési, versengési és más társas képességeiket is mozgósítják. A természettudományi oktatás a csoportos (pl. projekt) tanulási módszerekkel elősegíti a szociális kompetenciák erősödését.  A természettudományi tanulási indítékok és érdeklődés erősítésével, az egész életen át tartó tanulásra motiválással és a sikeres életpályához szükséges munkaerő-piaci részképességek erősítésével a tanulók tágabb pszichés dimenziói bevonhatók a természettudományi tartalmú tanulási helyzetekbe. A haték ony nevelői k ompetenciák szük ségessége  A tradicionális gyakorlatot az önálló, egyéni, a páros és kiscsoportos tanulási módszerek, a hatékony tanulási stratégiák, a projektmódszerrel egészítjük ki, amely a pedagógusképzési és továbbképzési feladatokat és ezek megvalósulásához szükséges döntéseket igényel, valamint a pedagógusmunka intézményi szervezeti szabályozási környezetének és értékelésének, ösztönzésének változását is.  A pedagógusszakma nélkülözhetetlen része a professzionális „tanulás-tanítási kompetencia”, amelynek birtokában a pedagógusok képessé válnak a hatékony tanulási módszerek átadására és „megtanítására”. A k onstruk tív tanulási gyak orlat Az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – a tanulók sokféle tapasztalatot szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a természet és az egyén, a csoportok és/vagy a társadalom közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, és azokból következtetéseket vonhatnak le. E folyamat során tudatosítják és felidézik korábbi tapasztalataikat, a korábbi és az újabb ismereteiket egybevetik, az új felismeréseket összekapcsolják korábbi fogalmi konstrukcióikkal, személyes tudásukkal. A tanulási folyamat során lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, és azokat megvitassák. A differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség szempontja A tanulás folyamatában nagymértékű differenciálásra van szükség, hiszen az eltérő tudású, egészségű, társadalmi-gazdasági helyzetű tanulóknak különböző életviteli problémáik, konfliktusaik lehetnek. A tanulási k örnyezet és eszk özök haték onyságának k övetelménye  A megfelelően szervezett tanulási folyamat hozzásegíthet ahhoz, hogy személyes, motiváló és érzelmileg kedvező kapcsolat alakuljon ki a tanulási és a természeti környezettel, ami a tanuló természettel, környezettel, technológiával és ezek alkalmazásával kapcsolatos attitűdjeit pozitív módon formálja.  A tanulási tartalmakkal és a differenciált követelményekkel összhangban úgy kell megválasztani-megalkotni a tanulási környezetet, hogy a tanulási tartalmakhoz szükséges jelenségek jól strukturáltan hozzáférhetők legyenek. Ez sokféle helyzetben lehetséges, például a természeti terepen, az iskolai informatikateremben, könyvtárban, múzeumban, egy nemzeti parkban, állatkertben vagy más.

62

 A tanulási eszközök nemcsak a tanulás tartalmának hordozói, hanem latensen közvetítik, sőt, meghatározzák a tanulás módszereit, lehetséges stratégiáit.

A tanulási tartalmak k omplexitásának szempontja  A tanulási tartalmakat és a tanulási helyzeteket életszerűvé kell tennünk, hiszen a valóságban igen ritkán találkozunk absztrakt módon lecsupaszított, csupán egyetlen tudományterületet képviselő problémával.  A komplexitás kezeléséhez és az összetett problémák megoldásához szükséges kompetenciák kiépülése általában az összetett problémák pedagógiailag strukturált sorozatának megoldásai során történik.

4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott, illetve részben digitális taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási és kulturális miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve, az év feladatainak megfelelően. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, szolgálja eredményesen az adott tagozat sajátos céljait,  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók,  a taneszközök használatában az állandóságra, célszerűségre kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét.  lehetőség szerint a saját pedagógusaink által készített tankönyveket és segédleteket alkalmazzuk  figyelembe kell venni a szülők anyagi lehetőségeit.

5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Iskolánk többcélú, összetett intézmény, ahol tanulóink a 2008/2009. tanévtől kezdve első évfolyamtól kezdve felmenőrendszerben alapfokú művészeti oktatásban is részesülnek. Az „a” és „b”osztályok tanulói angol és német nyelvi drámaosztályban emelt szinten, csoportbontásban tanulják az adott idegen nyelvet. A „c” osztályos tanulók ének- és zeneművészeti osztályban emelt szinten részesülnek zenei képzésben. A „d” osztályos tanulók emelt szinten kapják a képzőművészeti képzést. Az első két év előképző.

63

A képzőművészeti tanszak diákjai az itt nyújtott teljesítményük, illetve a szülők kérésének figyelembe vételével választhatnak művészeti ágat (festészet, grafika, kézműves). A „c” és „d” osztályokban 3. évfolyamtól biztosítunk idegennyelv-oktatást, ahol a szülők angol vagy német nyelvet választhatnak. A szülőknek minden esetben az adott tanév tavaszi szülői értekezletén kell döntésükről írásban nyilatkozni. Iskolánkban az általános iskolai képzés keretében azon tanulók szülei (törvényes képviselői), akik nem vesznek részt az emelt szintű idegen nyelvi képzésben, a második évfolyam II. félévében nyilatkoznak, hogy a harmadik évfolyamtól kezdve angol vagy német nyelvet választanak-e gyermekük számára első idegen nyelvként. A nyilatkozatokat legkésőbb a tavaszi szülői értekezlet időpontjáig kell visszajuttatni az osztálytanítónak. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény értelmében a 2013/2014. tanévtől az első és ötödik évfolyamos, majd felmenő rendszerben minden tanulónak erkölcstan vagy hit- és erkölcstan órán kell részt vennie. A szülőknek minden év május 20-ig kell írásban nyilatkozniuk, melyik oktatást kérik gyermekük számára. Az alapfokú művészeti képzésben az egyéni hangszeres képzést választó növendékek szüleinek (törvényes képviselőinek) a jelentkezési lap kitöltésekor lehetősége van arra, hogy megjelöljék annak a pedagógusnak a nevét, akit választani szeretnének. Az iskola vezetősége lehetőség szerint figyelembe veszi a szülő kérését.

6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummativ, fejlesztő formái, valamint az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az ellenőrzés és az érték elés alapelvei:  folyamatosság, rendszeresség,  objektivitás és empátia egészséges aránya,  a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye,  korrektség,  igényesség. 6.1. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének k övetelményei  Csak olyan ismeretet szabad számon kérni, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló különböző indirekt munkaformák keretében hozzájutott.  A számonkérésnek mindig a tanuló tudására kell irányulnia. Az esetleges hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.  Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.  A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell érték elni.  Az érték elés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).  A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

64

6.2. Az érték elés fajtái Az 1. és 2. évfolyam első félévének végén szöveges értékelést alkalmazunk. 2. évfolyam végétől kezdődően a gyerekek érdemjegyeket kapnak: 5 /jeles/, 4 /jó/, 3 /közepes/, 2 /elégséges/, 1 /elégtelen/. Félévkor és tanév végén a tanulók tantárgyi teljesítményének minősítését 5 /jeles/, 4 /jó/, 3 /közepes/, 2 /elégséges/, 1 /elégtelen/ osztályzatokkal fejezzük ki.  Törekszünk a formáló, segítő értékelés előtérbe helyezésére. A formáló, segítő értékelés lehetővé teszi, hogy a gyermek felelősséget vállaljon önmaga fejlődéséért, nevelődéséért. A formáló értékelés együttműködésre nevel.  Mindhárom értékelési fajtát használjuk a tanév során. A diagnosztikus értékelés célja a helyzetfeltárás, az egyénre, csoportra szabott nevelési-oktatási stratégia kialakítása. A formatív értékelés célja a folyamat közbeni irányítás, segítés, korrekció – szöveges formában, mindig a gyermek konkrét tennivalóját jelöljük ki. A szummativ értékelés célja: összegzés, adott téma, tantárgy, időszak vagy tanév eredményességének megállapítása  A tanév elején ismertetjük a szülőkkel az iskola követelményeit.  Az értékelők kiosztása után lehetőséget biztosítunk a szülők számára a megbeszélésre.  A tanulóknak is ismerniük kell, mit várunk el tőlük, ezért folyamatosan szóban tájékoztatjuk őket erről.  A tanulók tanév végi dolgozatait a következő tanév elejéig megőrizzük.  Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.  Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.  Az Erkölcstan tantárgy zárása az 1-4. évfolyamokon félévkor és a tanév végén érdemjegy adása és szöveges értékelés nélkül történik. A tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba a "Részt vett" bejegyzés kerül. 5-8. osztályig érdemjeggyel osztályozzuk.  A Dráma és tánc tantárgy értékelése 5. osztályban háromfokozatú minősítéssel (jól megfelelt/megfelelt/nem felelt meg) történik. Az 5-8. évfolyamon az értékelés folyamatos. A folyamatos értékelés funkciói:  visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében,  jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről. A folyamatos értékelés fajtái:  órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),  szóbeli felelet értékelése,  gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és (készségtárgyak teljesítményének értékelésére), 65

szóban

 írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok),  szülőknek üzenőfüzet vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményért. A félévi és tanév végi – ellenőrzőben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói:  félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket.  év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit. A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel. Az év végi osztályzat a tanév során kapott érdemjegyek átlaga alapján határozandó meg. Az év végi osztályzat a Nemzeti Köznevelésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően születhet osztályozó vizsga eredményeként. Ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi. Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint-skáláján milyen helyet foglal el (pl.: iskola vagy tagozatváltó, idegen nyelvi csoportba illeszkedő tanuló esetén). Az ellenőrzés fajtái:  szóbeli feleltetés,  házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése,  írásbeli számonkérési formák:  írásbeli felelet (egy anyagrészből),  beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése,  röpdolgozat (bejelentés nélkül),  témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő).  a tanuló produktumának (pl.: rajz-, technikaórán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése. Az ellenőrzés funk ciói:  folyamatos munkára készteti a tanulókat,  folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről,  a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze.

66

Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya; az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Az ellenőrzés elvei:  Bejelentés nélkül nem íratunk témazáró dolgozatot  Egy napon egy témazáró dolgozatot íratunk.  A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből.  A bizonyítottan részképesség-hiányos (diszlexiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük.  A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött.  Az értékelésre beadott tanulói munkák (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) a tanulók „szellemi termékei”, azokat vissza kell adni a készítőiknek, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg azokat a pedagógus. A házi feladatok k itűzésének elvei és gyak orlata A „házi feladat” céljai:  újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat;  készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat;  önálló kutatómunkát végezni valamely témában;  alkotómunkát végezni valamely témában. A „házi feladat” elvei:  Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja).  A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot.  Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.)  Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint.  Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.  Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.  A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.

7. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei 7.1. A magatartás értékelésének szempontjai:  a tanuló iskolai viselkedése, a viselkedési normák és az együttélés szabályainak betartása 67

 tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz, társaihoz való kapcsolatában, kommunikációjának módja  az osztályközösség kialakításában, összetartásában, értékrendjének formálásában betöltött szerepe  a házirend rendelkezéseinek betartása  jelenléti fegyelme, a mulasztások igazolása  a hetesi feladatok elvégzése  az önként vállalt feladatok teljesítése  közösségi, diák-önkormányzati munkája, amely a példás magatartásnak nem feltétele, de pozitív irányban befolyásolhatja a minősítést. A tanuló magatartása „példás”, ha  a házirendet betartja,  magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat,  munkájával, jó kezdeményezéseivel hozzájárul az osztály- és/vagy az iskolai közösség fejlődéséhez,  nincs igazolatlan mulasztása,  legfeljebb egy szaktanári figyelmeztetése van. A tanuló magatartása „jó”, ha  a házirendet betartja,  közösségi feladatot csak felkérésre vállal,  egy igazolatlan mulasztása vagy  egy osztályfőnöki figyelmeztetése van. A tanuló magatartása „változó”, ha  a házirendet csak részben tartja be, és  viselkedése udvariatlan,  több, mint egy igazolatlan mulasztása van,  legfeljebb egy osztályfőnöki intése van. A tanuló magatartása „rossz”, ha  igazgatói intőben és/vagy megrovásban részesült, mert  gyakran vét a házirend ellen és  viselkedése durva, goromba, rossz példát mutat a többieknek,  igazolatlan mulasztása eléri és/vagy meghaladja a 10 órát. 7.2. A szorgalom értékelésének szempontjai:  a tanuló teljesítménye, tanulmányi eredményei a képességeihez mérten  a jobb eredményért tett erőfeszítései  a tanuláshoz való viszonya, motivációja  a korrepetálásokon, szakkörökön, tanfolyamokon való részvétele  az órai munkában való részvétele, aktivitása  házi feladatok, felszerelés, füzetvezetés  a kötelező tananyagon felüli, külön feladatok vállalása  a tanulmányi és sportversenyeken való részvétele, teljesítménye. A tanuló szorgalma „példás”, ha  a tanítási órákra rendszeresen felkészül, a tőle telhető maximumot nyújtja,  aktívan részt vesz a tanórán folyó munkában,  felszerelése mindig hiánytalan. A tanuló szorgalma „jó”, ha  iskolai munkáját teljesíti, 68

 feladatait elvégzi,  felszerelése alkalmanként hiányos. A tanuló szorgalma „változó”, ha  munkáját és házi feladatait pontatlanul, rendszertelenül végzi,  kötelességeinek csak többszöri figyelmeztetés után tesz eleget,  felszerelése gyakran hiányos. A tanuló szorgalma „hanyag”, ha  feladatait nem teljesíti,  kötelességeit rendszeresen elmulasztja, ezért  valamely tantárgyból félévkor vagy évvégén elégtelen érdemjegyet kapott,

8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei  Az osztályba, illetve csoportba sorolásról az igazgató dönt.  A szülő beiratkozáskor jelzi igényét, amit a törvény által előírt létszámhatárokig tudunk figyelembe venni.  Az iskola a különböző tantárgyak, tanszakok esetében a csoportba soroláskor az alábbi szempontokat alkalmazza:  Emelt szintű művészeti oktatás, felső tagozatos idegen nyelvi órák, technika, informatika: 15 főt meghaladó osztálylétszám eseten alakítunk ki arányos létszámra bontott csoportokat a törvény által előírt létszámokat figyelembe véve.  Testnevelés: nemek szerinti bontás. Napközi es tanulószobai csoportokat a szülői igények figyelembe vételével a törvényi létszámnak megfelelően alakítunk ki.

9. Az egészség nevelési elvek – Egészségnevelési program „Az ember életében három földi kincs van: a tudás, az egészség és a szeretet.” Greguss Pál A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása lenne számunkra kívánatos. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jólétet valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség egészség állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős. Az egészségtelen életmód egyes elemeit illetően (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a nemzetközi statisztikák élén foglal helyet. A halálozások felét az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések okozzák. Az egyének egészségi állapota szorosan összefügg társadalmi-gazdasági státuszukkal, jövedelmi helyzetükkel. A kedvezőtlen halálozási arányokért az alábbi kockázati tényezők felelősek: a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az egészséget károsító környezet hatásai, felelőtlen magatartás a közlekedésben, a ház körüli tevékenységekben, felelőtlen párkapcsolatok. Törvényi háttér 69

Nemzetk özi stratégiák  Az Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawai Chartája meghatározza a korszerű egészségfejlesztés legfőbb elveit és kulcsterületeit. Ezek a következők: - Az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése - Az egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása - Közösségi cselekvés. - Az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése. - Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása.  Az Európa Tanács Bizottságának ajánlásai az egészségfejlesztés feladatairól és színtereiről is szólnak: - (86) 14 számú ajánlás: „Az egészségügyi információk és az egészségnevelési stratégia fő célja az egészséges életmód támogatása, az egészséges környezet biztosítása és a veszélyeztető tényezők csökkentése.” - (88) 7 számú ajánlása elvként kimondja, hogy az egészségnevelésre – a család központi szerepe mellett – a legmegfelelőbb struktúra az iskola, mivel azokat a korosztályokat csoportosítja, amelyek a legalkalmasabbak az egészséges magtartás tanulására. Nemzeti stratégiák Az egészséghez való jog, mint alapvető emberi jog érvényesítésének mikéntjét a közoktatást, közegészségügyet szabályozó törvények a következő módon fogalmazzák meg.  Az Egészségügyi törvény /1972/ 2 §-a alapelvként mondja ki a lakosság – benne a gyermekek – gyógyító, megelőző ellátását, a gyógyszerellátását, az egészséges életmódra nevelés prevenciós tevékenységét.  13. §-a pedig kimondja, hogy: „A gyermekek és az ifjúság egészséges fejlődésének elősegítése érdekében a gondozó, nevelő-oktató munkában érvényesíteni kell a közegészségügyi követelményeket.”  Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló (1991.) törvény megszabja az egészségvédelemhez a végrehajtás szervezeti keretét, a gyermek egészséghez való jogának érvényesítését.  A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 1. § (2)-ben az iskola egyik fontos feladataként szerepel az egészséges életmódra nevelés, míg 46. § (1) e) szerint rendelkezik arról, hogy a tanuló köteles óvni saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén kötelessége részt venni egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítani és alkalmazni az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Továbbá a törvény 27. § (11)-ben rendelkezik a mindennapos testnevelés bevezetéséről is.  A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról rendelkezik az iskolai egészségnevelés (a testi és lelki egészségre nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a családi életre nevelés) alapelveiről. A Nat 2012-re épülő kerettantervek lehetőséget adnak arra, hogy biológiaegészségtan, természetismeret, testnevelés, valamint osztályfőnöki órák keretében az egészségnevelés minden területével megismerkedjenek a tanulók.  Az Országgyűlés 46/2003. (IV.16.) OGY határozatában az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról döntött. A program prioritásai közé sorolja az ifjúság problémáit, az esélyegyenlőség megteremtésének kérdését, az egészséget támogató környezet kialakításának fontosságát, az egészségfejlesztést. A megelőzés feladataiként pedig a következőket jelöli ki: - a dohányzás visszaszorítása - alkohol- és drogprevenció - az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése, élelmiszerbiztonság - az aktív testmozgás elterjesztése 70

   

- a közegészség- és járványügyi biztonság fokozása - az egészséges fizikai környezet kialakítása. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályairól szóló 1999. évi XLII törvény 38. § Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. NM rendelet Az egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. NM rendelet A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény.

Helyzetkép Tanulóink többsége jó szociális körülmények között él. A szülők zömében értelmiségi foglalkozásúak, értékrendjükben a tudás, gyerekeik tanulmányi eredménye előkelő helyet foglal el. Az iskolával szemben támasztott elvárásaik esetenként túlzóak. Az egészségi állapot Az iskolai alkalmazottak egészségi állapotának vizsgálatát a törvényeknek megfelelően a SZTE üzemorvosa látja el. A gyerekek státuszvizsgálatát, rendszeres szűrését, a védőoltások beadását egy főállású iskolaorvos és egy főállású iskolavédőnő közreműködésével végzi. Az iskolaorvos a szükséges esetekben a megfelelő szakellátásra küldi tanulóinkat. A védőnő részt vesz az iskolában történő egészségnevelésre irányuló tevékenységekben is. Az iskolafogászati szűrés minden évben teljes körűen történik. Kívánatos lenne, ha a tanulási nehézségek és részképesség zavarok szűrésére már az első tanévben sor kerülne és így mód nyílna az időben történő korrekcióra. Erre képzett szakember van iskolánkban. Szűrővizsgálatok A gyermekek egészségügyi állapotának felmérését, valamint prevenciós ellátását az iskolaorvosi és iskolavédőnői tevékenységet meghatározó 26/1997.(IX.3.)NM rendelet szabályozza. Ennek értelmében az iskola-egészségügy feladatai a következők: A tanulók orvosi és védőnői szűrővizsgálata. Erről a19/2009.(VI.18.)EüM rendelet 5. számú melléklete rendelkezik. A jelenlegi szabályozás szerint a 2., 4., 6. és 8. évfolyamosok szűrővizsgálata kötelező,és erről a törvényes képviselő a rendelet értelmében leletet is kap.  A szűrővizsgálat célja:- biológiai kockázati tényezők felismerése  környezeti és életmódbeli rizikótényezők feltárása  korai stádiumban lévő, panaszokat nem okozó betegségek felderítése szükség esetén a gyermek háziorvoshoz, illetve szakorvoshoz irányítása  Az észlelt eltérések korai korrekciójának lehetőségeinek a megismertetése Kötelező védőoltások beadása, dok umentálása.  A 18/1998.(VI:3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében  szükséges járványügyi intézkedések – a védőoltási tevékenységre vonatkozó hazai  gyakorlati feladatokat foglalja össze.  További szabályozást tartalmaz az 1997. évi CLIV. törvény.  A kötelező védőoltások: - dTap: 6. osztályosoknak - MMR: 6. osztályosoknak 71

- Hepatitis B elleni: 7. osztályosoknak  A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével.  A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése.  Magatartási és hangulati zavarok feltárása.  Testnevelés csoportbeosztás elkészítése.  Iskolai sportversenyek előtti orvosi vizsgálat.  Közegészségügyi, járványügyi feladatok.  A nevelési-oktatási intézmény környezet-egészségügyi ellenőrzése (étkeztetés, tantermek, tornaterem, mosdók).  Akut megbetegedés, sérülés esetén elsősegélynyújtás, elsődleges ellátás, majd háziorvoshoz illetve szakorvoshoz irányítás.  Részvétel az egészségnevelésben.  Pályaválasztás segítése.  Kapcsolattartás az intézmény dolgozóival, szülőkkel. A szűrések eredményei alapján megállapítható, hogy viszonylag magas a mozgásszervi megbetegedések és a túlsúlyos gyermekek száma. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás fontosságának tudatosítása és lehetőségének megteremtése programunkban kiemelt feladatként kezelendő. Iskolánk tanulói között vannak allergiás, asztmás, cukorbeteg, szívbeteg és pszichés problémákkal küzdő gyerekek is. Az iskola-egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és védőnő közösen látja el. A 26/1997. (IX.3.) és az 51/1997. (XII.18) NM rendeletek szerint 6-18 éves kor között legalább két évente kötelező szűrésben kell a tanulókat részesíteni. A tanulók életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatával lehetőség van a betegségek, vagy hajlamosító tényezők korai felfedezésére, kiszűrésére. A testi, érzelmi intellektuális fejlődés nyomkövetésére, valamint az érzékszervek vizsgálatával a problémás esetekben lehetőség nyílik minél korábbi időpontban szakorvoshoz irányítani a kiszűrt tanulókat. Sok esetben így megelőzve, vagy javítva a betegség súlyosabb kialakulását. Közös feladat a betegségre hajlamosító tényezők korai észlelése, és az ehhez kapcsolódó célzott beavatkozás. Elsődleges prevenció az egészséges környezet és életmód kialakítása, az ezek iránti igény és készség elérése, fejlesztése. Az alapos családi anamnézis, korelőzmény, életmódbeli tényezők (táplálkozási szokások, fizikai aktivitás) feltárásával is kiszűrésre kerülhetnek a veszélyeztetett gyerekek. A gyerekkori táplálkozás és testedzés a felnőttkori egészségért is felelős. Fontos ügyelni a helyes étkezési szokások kialakulására, az elfogyasztott ételek mennyiségére, minőségére, változatosságára. Lényeges a mozgásszervi megbetegedések szűrése és prevenciója is az iskolában. Sok esetben az időben észlelt, kezdődő elváltozás – még a csontfejlődés lezárulta előtt - minél több mozgással, megfelelő tornával, gyógytornával, úszással nagyon jól korrigálható. Jó kezeléssel a progressziót csökkenteni lehet, illetve pl. felnőttkori sok fájdalmat, porckopást is megelőzhetjük. Kezdődő elváltozásnál gyakran csak a versenyszerű sportolás nem ajánlott, az iskolai testnevelés, rendszeres mozgás viszont igen. A kiszűrt tanulókat az iskolaorvos szükség szerint szakrendelésre irányítja. Az egyéni elbírálásban az iskolaorvos a testnevelési csoportba sorolással nyújt útmutatást a tanuló terhelhetőségére. Az iskolai testnevelési csoportbeosztás alapján a mozgásszervi problémával rendelkező tanulók gyógytestnevelésen,ill. szakorvosi javaslat alapján gyógytornán, gyógyúszáson vesznek részt.

72

Szükséges esetekben gyógytornászhoz járni, illetve az ott megtanult gyakorlatokat rendszeresen, naponta végezni kell. A testtartásért felelős izmok állapota, az egyes izmok erősítése, vagy nyújtása megfelelő gyakorlatok végzésével sokat javíthat a tanulók körében oly gyakori tartáshibákon. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai is érvényesülnek, ami a tanulókat eredményesebbé teszi az iskolában és az életben.

A tartáshibák megelőzésében segítő módszerek :  mindennapi testmozgás minden gyereknek,  megfelelő mozgás biztosítása az eltérő testi adottságú gyerekeknek is,  siker- örömélményt nyújtó mozgás,  helyes ülés, állás megtanítása és szorgalmazása,  biomechanikailag jó iskolabútorok vagy legalább ékpárna alkalmazásának lehetősége, többféle – az alkatnak megfelelő- szék közül lehessen a tanulóknak választani,  úszástanítás és az úszás szorgalmazása, valamint váltott úszásnemekben úszni,  lábtorna és tartásjavító gyakorlatok helyes végzése minden gyermekkel a testnevelés órán, a gimnasztika részekén,  gerinc és izületvédelem betartása a testnevelésben (fittségmérés, erősítés)  felmentési divat csökkentése  elméleti órákon néhány perces tartásjavító és egyúttal frissítő ülőtorna végzése  a számítógépek monitorjának helyes beállítása  a szimmetrikus terhelés pl. táskahordáskor, evezősportnál, tenisznél, tollaslabdánál,  kerékpározás egyenes derékkal,  megismertetni a gyerekeket a helyes üléssel, állással, emeléssel. A személyiségfejlesztés célja, hogy önálló véleményalkotásra, árnyalt gondolkodásra képes autonóm személyiségekké váljanak. Az ilyen, túlnyomó részt érett személyiségekből álló társadalom lesz gazdaságilag sikeres, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, és a depresszióba szenvedők kevésbé tömeges előfordulása is jellemzővé válik. Az isk ola egészségügyi team szerepe az egészségnevelésben A tanulókra ebben az életkorban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, később kialakuló szokásaikra, életmódjukra. Az iskola-egészségügyi szolgálat által végzett szűrések a betegségek korai felismerése és elkerülésére irányuló tevékenység. Ehhez a tevékenységhez szorosan hozzátartozik az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányuló korszerű egészségnevelés. Ide tartozik az egészséges táplálkozás, mindennapos testmozgás, aktív szabadidő eltöltés, a személyi higiéne, a lelki egyensúly, egészséges és biztonságos környezet, baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése is. Szűréskor minden tanulónál rákérdezünk, hogy mit sportol, mozog-e rendszeresen. Kihangsúlyozzuk a rendszeres,örömet nyújtó testmozgás fontosságát ebben az életkorban. Mozgásszervi, és egyéb eltérések esetén próbáljuk közölni az észlelt elváltozás javításának, megszüntetésének lehetőségeit. Az egészséges táplálkozás, étrend is gyakran szóba kerül, különösen kiemelve, hogy a reggeli otthoni étkezés senkinél se maradjon el ! Szeretnénk elérni,hogy a tanulók felelősen tudjanak választani az ételek közül, ügyelve a helyes mennyiségi és minőségi étkezésre, és ez tartós szokássá váljon későbbi életükben is. 73

Gyakran felhívjuk a figyelmüket a papír zsebkendő, a szappanos kézmosás, az alapos fogmosás, rendszeres hajellenőrzés, a tiszta környezet, a balesetmegelőző magatartásra is. Szívesen tartunk kérésre előadást is az egészséges életmóddal kapcsolatos témakörökben, ill. az elsősegélynyújtás alapismereteinek elméleti és gyakorlati oktatásában is. Javaslatok, ötletek az elérendő célok megvalósulásához  Helyes kézmosás gyakoroltatása különösen hasmenés, hányás influenzajárvány esetén. Inkább mindig kétszer szappanozzanak (azt talán kitesz egy rendes kézmosást)  Figyelmezetés, hogy a papír zsebkendők kéznél (zsebben) is legyenek, és köhögés mindig papír zsebkendőbe (ne kézre) történjen, hogy védjük a fertőzéstől a többieket. Esetleg táblán jelölni a helytelen viselkedést (a tanulók egymást is figyelmeztethetik) és havonta átnézni, hogy kinek kell javítani a viselkedésén, ki mennyit javult. (odafigyeljenek erre a szokásukra, hogy később már természetes legyen a zsebkendőbe köhögés)  Napközben sokszor elfelejtődik a folyadékivás- esetleg erre is jó lenne felhívni a figyelmet, valamint a nyugodt körülmények között elfogyasztott reggelizésre  Összeírni előző nap evett hasznos, tápláló ételeket (amit a szülő leigazol—így talán ők is jobban odafigyelnek –az egészséges étkezésre), és aki a héten a legtöbbször evett gyümölcsöt, zöldséget, jutalomban részesülne, illetve közösen megbeszélni,hogy kinek miből kellene többet-kevesebbet ennie  Elérendő cél lehet még a helyi termékek és helyi fogyasztás összekapcsolása (mivel friss, kevesebb tartósítószert tartalmaz) Problémafeltárás Feltérképeztük a jelenlegi egészségnevelési tevékenységünk erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit és gátló tényezőit. Erősségek  hagyományok: erdei iskola (6. osztályban), nyári táborok, sítúrák, tanulmányi kirándulások, tantestületi kirándulások, bűnmegelőzési előadás (8. osztályban), sportolási lehetőségek, „fabatka-vásár”  tanulóink sikeres szereplése tanulmányi- és sportversenyeken, énekkari minősítőkön és képzőművészeti pályázatokon  sok jól képzett, elhivatott pedagógus, innovatív képzés, kreativitás, jó képességű tanulók, ambiciózus szülők  az iskola jó „hírneve”  egészségfejlesztési szakon végzett tanár biológia-egészségtan, valamint osztályfőnöki órákon kérésre előadást tart (pl. drogprevencióval, szexuális neveléssel,.. kapcsolatban)  az iskolai egészségügyi team aktív részvétele az egészséges életmód, baleset- és betegségmegelőző magatartás ismertetetésével egészségügyi szűréskor, alsóban természetismereti, felsősöknek osztályfőnöki óra keretében, és egyéni elbeszélgetéssel  az alsó tagozatos tanulók szüleinek szervezett tematikus szülői értekezletek  a pályázati lehetőségek kihasználása Gyengeségek  elavult, leromlott állapotú nyílászárók, bútorzat  a felsős tantermek lehangoló állapota  felszereltség, szemléltetőeszközök hiánya  a nagy tanulói és tanári létszám miatt nehéz a közvetlen kapcsolattartás  egységesség hiánya, következetlenség Lehetőségek 74

     

az iskolavezetés következetesebb ellenőrzésével a munkafegyelem javítása további kollegák részvétele a szakmai továbbképzéseken az iskola és a szülők kapcsolatának erősítése a szülők bevonása közös programokba tematikus szülői értekezletek szervezése a felső tagozatos tanulók szüleinek is az iskola-egészségügyi szolgálat és a tanárok egészségfejlesztő tevékenységének összehangolása

Veszélyek  rongálás, grafittik megjelenése  erőszak, kisebbek bántalmazása  dohányzás, alkohol, kábítószer fogyasztás megjelenése a tanulók körében  elektronikus játék- és számítógép-függőség  iskolai balesetveszélyek (betonozott udvar, lépcsőház, tornaterem, folyosók) Gátló tényezők  szűkös anyagi lehetőségek  szülők, tanulók részéről időhiányra hivatkozás  sportfelszerelések (korcsolya, sí, asztalitenisz) hiánya  ingyenes gyógytestnevelés nem házon belül van, más iskolába kell eljárni  a városi sportlétesítmények (uszoda, jégpálya ) drága belépődíjai. Hitvallás, célok „Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország.” Kodály Zoltán Boldog és hasznos embert nevelni: ez magába foglalja azt a felelősségteljes és ezerszálú munkát, amelyet intézményünk küldetéseként fogalmaztunk meg. Hisszük, hogy vannak és lesznek örök emberi értékek, amelyekre biztos tudás és emberi jövő építhető. Arra törekszünk, hogy tanítványainkat ezekre az értékekre támaszkodva minél jobban felkészítsük az életre, a rájuk váró feladatokra, a küzdelmekre, amelyek átszövik a társadalom minden szintjét. Hisszük, hogy lehet olyan légkört teremteni az iskolánkban, amelyben gyermekek örömmel tanulnak, tanárok örömmel tanítanak. Célunk : egészséges, boldog, elégedett, önmagában bízó, adottságait, képességeit a kihasználó, reális célokért küzdeni tudó fiatalokat nevelni. Olyan nevelő-oktató munkában hiszünk, amely a lelki, testi és szellemi nevelést egyszerre valósítja meg annak érdekében, hogy tanulóink:  önmagukat (lehetőségeiket és korlátaikat) ismerjék  érdeklődésük és képességeik vezérelje továbbtanulásukat  legyenek képesek az önművelésre, a megújulásra, az élethossziglani tanulásra  a tudás, a műveltség, a becsületesség, az önzetlenség, a tolerancia legyen számukra a legfontosabb emberi érték  az életet, egészséget megbecsülő, környezetét védő, hazájára büszke, azért tenni tudó és akaró felnőtt válhasson belőlük. Hosszú távú célok  Olyan egészségfejlesztő iskola (WHO), ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ennek érdekében:

75

 minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését  együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen  kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges táplálkozásnak, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak  olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Középtávú célok  olyan szellem kialakítása, amely tudatos testi és lelki egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz  az egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg  a tantárgyközi kapcsolatok erősítése annak érdekében, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket  alakuljon ki a tanulókban, hogy az egészség érték  épüljenek be életükbe az alapvető higiéniai tennivalók, a mindennapi testmozgás és az egészséges táplálkozás  ismerjék meg önmagukat, személyiségüket, testüket, korlátaikat és lehetőségeiket  tudják a káros szenvedélyek következményeit és tudjanak nemet mondani  szerezzenek helyes ismereteket a nemi fejlődéssel kapcsolatban  tudják, hogy hová forduljanak szükség esetén tanácsért, segítségért. Ismerjék meg a megelőzés jelentőségét az egészség terén Rövid távú célok (a következő tanévre) A már működő tevékenységek folytatása és bővítése annak érdekében, hogy:  a tanulók ismerjék meg jobban önmagukat és egymást  tudatosodjon bennük, hogy mindenki felelős a saját egészségéért  váljanak képessé arra, hogy felismerjék és elkerüljék a veszélyes élethelyzeteket Műk ödő tevékenységek:  szűrővizsgálatok  általános fizikai teherbíró képesség minősítése  bűnmegelőzési program (osztályfőnöki órán)  erdei iskola (6. osztály)  tematikus szülői értekezlet alsó tagozatban Erőforrások Tárgyi feltételek Iskolánk 1929-ben épült Szeged belvárosában. Az épület kitűnő adottságokkal rendelkezik. (Tágas folyosók, optimális belmagasság, megfelelő nagyságú tantermek) A tanítást 40 oktatási célú helyiség, 20 tanári munkaszoba, 2 tornaterem, 1 tornaszoba, és 2 szabadtéri sportpálya szolgálja. A közelmúltban történt tetőjavítás a külső homlokzat, az ebédlő, a vécék és mosdók felújítása, valamint a villanyvezetékek és fényforrások cseréje kedvező változásokat hoztak életünkben. A nyílászárók – különösen az ablakok – rendkívül rossz állapotban vannak, javításuk (cseréjük) halaszthatatlan. A fűtés korszerűsítése is indokolt lenne, mert jelenlegi állapotában nem szabályozható. A termek hőmérséklete között nagy eltérések vannak, de általában a túlfűtés jellemző. 76

Az iskola eredetileg nem ilyen nagy létszám befogadására épült, ezért a jelenlegi zsúfoltság sok feszültség forrása. A tantermek, szertárak kihasználtsága még a délutáni órákban is közel 100 %-os. A taneszköz-ellátás átlagosnak mondható. Kívánatos lenne az udvarok füvesítése - az udvari betonburkolat helyett – a balesetek megelőzése céljából. Humán erőforrások Humán erőforrások alatt a képességeket, kompetenciákat, kapacitásokat, tudást, gyakorlatot, motivációt, energiát és elkötelezettséget értjük. Az egészségnevelésben résztvevők eltérő háttérrel, tudással, készségekkel, attitűddel rendelkeznek. Ennek ellenére a tevékenységben résztvevők valamennyien a jobb egészség elérésén, a hosszú távú célokban megfogalmazottak megvalósulásán dolgoznak. Az egészséget, mint elérendő és óvandó célt kell tanítani, attitűdformálással, életmód alakítással, és öntevékenységre serkentéssel. A pedagógus saját egészsége - egészségmagatartása – a közösség számára minta. Életmóddal kapcsolatos példamutatással képes befolyásolni mások egészségmagatartását. A pedagógusokat az alkalmazandó módszerek és ismeretek szempontjából fel kell készíteni, rendszeresen továbbképezni. Képességeik és ismereteik folyamatos fejlesztéséről gondoskodni kell. Belső erőforrások Jelenleg iskolánk öt tanára rendelkezik mentálhigiénés, egészségfejlesztő végzettséggel. Tizenegyen szereztek tanúsítványt különféle akkreditált egészségnevelési programokon. Belső erőforrások Isk olavezetés

Tanárok

Osztályfőnök ök Diák önk ormány zatot segítő tanár Gyermekvédelmi felelős

Isk olaorvos, védőnő

Feladat, szerepkör Erősségek Támogatja az egészségnevelési Hiteles személyiségek a programokat. A minőségi munka pedagógusok, diákok számára. részeként értékeli az ilyen Kreativitás, nyitottság, tevékenységet. hasznosítható kapcsolatrendszer. Kidolgozzák és a tantárgyakba Valamennyi szakos belátja, hogy beépítve tanítják az egyes minden tanár feladata az egészségügyi tartalmakat. Programok egészségnevelés. szervezői, résztvevői, segítői. Évfolyamokra lebontva az Az aktualitások azonnali egészségneveléshez kapcsolódó „kibeszélése” osztályközösségi tartalmak feldolgozása szinten Segíti és koordinálja a program megvalósítását, pályázatokat ír, Napi kapcsolat a diákokkal kapcsolatokat teremt a külső támogatókkal A hátrányos és a veszélyeztetett Szaktudás, elkötelezettség, tanulók segítése empátia Segíti a tanárok munkáját az egészségmegőrzésben Prevenciós tevékenység során (szűrővizsgálatok,védőoltáSzakmai kompetencia sok)egészségnevelési munkát is végez, ill. személyes tanácsadások a gyerekek,és szülők körében 77

Egészségnevelő (drogügyi k oordinátor)

Egészséggel kapcsolatos programok, drogprevenció tervezése, szervezése

Adminisztratív és technik ai dolgozók

Támogatják a tanári munkát, a programok hátterének és tárgyi feltételeinek biztosításával

Diák ok

A tervezett éves programban vesznek részt (tevékeny szerepvállalás önálló munkák és kezdeményezések.

Valamennyi diák érintett a programokban

Szülők

Előadások tartása, szemléltető eszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása,

Tevékeny részvétel a programokban.

Szakmai kompetencia

Külső segítők. Partnerkapcsolatok  Gyermekjóléti szolgálat  az önkormányzat illetékes szakirodái  ÁNTSZ  drogambulancia  rendészeti szervek Anyagi erőforrások Saját erőforrások:  normatív támogatás  Szenes Adolf alapítvány Külső erőforrások:  pályázatok  szponzorok A szak mai (cselekvési) program „Az utat meg lehet mutatni, De menni mindenkinek magának kell.” Bajza József Az egészség az élethez szükséges „erőforrás”, ezért az egészségnevelés szerves részét kell, hogy alkossa az életre való felkészítésnek. Az iskola olyan elsődleges színtér, ahol kedvező lehetőségek kínálkoznak az egészségtámogató magatartási szokások kialakítására. Az iskolai egészségnevelési program három szinten valósul meg:  az egészségnevelési tanterv a tanított „tananyag” és azok a különféle megközelítései amelyek az iskolai tanterv minden részében megjelennek  legeredményesebben a „rejtett tanterv” segítségével érhető el, mely tükrözi az iskola egész szellemiségét, légkörét, az iskola által preferált értékeket, az egészséggel kapcsolatos ethoszt, amit az iskola saját gyakorlata megalapoz 78

 az iskola-egészségügyi szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat ellátásai. Az iskolai egészségnevelés feladata átadni az egészséges életmód ismereteit és kialakítani a kívánt magatartást. Alapelvek „Az élet meghosszabbításának a titka, hogy meg ne rövidítsük.” Móra Ferenc Etik ai alapelvek Az egészségnevelés értékítéleteken, világképen alapul. A tanulók szabadon választott viselkedését, attitűdjét szeretnénk pozitív irányban befolyásolni, ezért a négy etikai alapelvet figyelembe kell vennünk.  Az autonómia tiszteletének elve: Autonóm az az ember, aki korlátozások nélkül, minden kényszertől mentesen, szabadon képes mérlegelni alternatívák között és ennek megfelelően képes cselekedni. Az egyén autonóm döntései, tettei nem korlátozhatók mindaddig, míg mások autonómiáját nem sértik.  Ne árts! elve: A lehetséges előnyöket és hátrányokat mindig mérlegelni, elemezni, értékelni kell, s csak a kedvező előny – hátrány programokba szabad belekezdeni.  Jótékonyság, hasznosság elve: A lehetséges alternatívák közül mindig azt kell választani, amely a maximális haszonkár arányt eredményezi. (Ezt az elvet alkalmazzuk olyan morális konfliktusok esetén, amikor két értékrend ütközik.)  Az igazságosság elve: Kulcsfontosságú alapelv, melynek célja a szociális igazságosság és az esélyegyenlőség biztosítása. Pedagógiai alapelvek  Általános elvként fogalmazódik meg, hogy az iskolai tananyagban kiemelt helyet kell, hogy elfoglaljon az egészségnevelés, a pozitív egészségkép kialakítása.  Az egészség védelmére, fejlesztésére való felkészítés, az egészségkultúra elemeinek átadása minden pedagógus feladata. Rajtuk, a felkészültségükön múlik, hogy milyen hatékonysággal tudják alkalmazni a nevelési eljárást. Eredmény csak akkor születhet, ha saját személyiségükből fakadó erővel, energiával megtöltve adják tovább az ismereteket.  Csak akkor lehet hatásos, ha a gyerekek meglévő ismereteiből, tapasztalataiból indul ki és figyelembe veszi szükségleteiket. Pedagógiai programunk ban alapelvként fogalmazódik meg, hogy:  Megfelelő módszerekkel, pozitív pedagógiai attitűddel minden gyermeknek esélyt kell adni ahhoz, hogy azzá válhasson, amivé lehet;  Olyan szokások és normák kialakítását, interiorizálását kell a nevelési hatásokkal elősegíteni, amelyek az egészséges életvitel, a közösségi értékrend, a társas kapcsolatok és kommunikáció alapjait biztosítják. Egészségnevelési programunk alapelve, hogy: Csak akkor tudunk célirányosan tervezni, ha alaposan megismerjük tanítványainkat és azokat a feltételeket, amelyeket befolyásolni, változtatni kívánunk. Érték ek Az érték általában olyan produktum, amely kettős funkciót tölt be: 79

 egyrészt hozzájárul a szűkebb és tágabb emberi közösségek fejlődéséhez;  másrészt elősegíti az egyén fejlődését. A Nemzeti Program k idolgozását három alapvető érték vezérelte:  az egészség alapvető emberi jog  az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás  az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az egészség fejlesztésében. A pedagógiai programban a nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés. Az egyik legfontosabb emberi érték az egyén konstruktív életvezetése, a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák, tevékenységformák ösztönzése, megerősítése és ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások visszaszorítása, leépítése. Az általunk kiemelt értékek:  kreativitás, munka  szellemi képességek, tudás  kíváncsiság  lelki erő  élet  egészség  szeretet  szépség  szabadság  nyitottság az újra  rugalmasság  leleményesség  tolerancia  autonómia  önelfogadás, önértékelés  kooperáció másokkal  együttműködési készség  akaraterő  önuralom  segítésnyújtás a bajban lévőknek Az iskolai értékszocializációs folyamat nélkülözhetetlen irányítója a pedagógus, aki példamutatásával is tudatosítja az egészség-érték fogalmát a tanulókban és a szülőkben egyaránt. A család, mint háttértényező, jelentős módon befolyásolja az iskolában folyó egészségnevelő munkát. Ha az egészség otthon nem érték, akkor a gyerek számára is nehéz lesz annak értékként való elfogadása. Ezért az egészségnevelési program lényeges eleme a szülőkkel való együttműködés. Témak örök A személyi higiéné A személyi higiéné kisgyermekkortól kezdve a családban alakul ki. Ennek szükségletét erősítjük tovább az iskolában. Aki igényes a tisztaságra az fontosnak tartja az egészséget is. A személyi higiénia a tisztaság egészségünkben betöltött fontosságának tudatosítása. A megfelelő tisztálkodás – mosakodás, fürdés, hajmosás, hajellenőrzés, fogmosás, kéz- és

80

körömápolás, fésülködés, tiszta alsó- és felsőruha, saját ivópohár és törülköző – ismereteinek alkalmazása, gyakorlása. A környezethigiénia egészségügyi követelményeinek biztosítása. Táplálk ozás A táplálkozás hibái arányaiban helytelen táplálkozás, hiányállapotok vagy túltáplálás formájában jelentkezhetnek. A helyes táplálkozás az egyik legfontosabb eszköz az optimális testi és szellemi fejlődés biztosításához, az egészség megőrzéséhez, fejlesztéséhez. A kialakult, berögződött szokásokat nagyon nehéz megváltoztatni. A tudatos és helyes táplálkozás kialakítása erősíti a szervezet védekező-rendszerét, az immunrendszert, növeli a betegségekkel szembeni ellenálló-képességet. Célok :  tantárgyközi kapcsolat fejlesztése, megerősítése  valósuljon meg együttműködés diák, szülő és pedagógus között  legyen igényük a gyerekeknek az egészséges táplálkozásra és életmódra  büfé választéka feleljen meg az egészséges táplálkozás normáinak  iskolai étkeztetés feleljen meg az egészséges táplálkozás normáinak  a már működő egészséggel kapcsolatos programok továbbvitele Tanórai k eretek Alsó tagozat Az egészséges táplálkozás témakörét alsó tagozatban elsősorban természetismeret órákon tananyagba beépítve, a napközis foglalkozásokkal kiegészítve lehet megvalósítani. Matematika órák lehetőséget teremtenek a szöveges feladatokon keresztül számítások elvégzésére. A kívánt magatartásformák kialakításához erős érzelmi kötődést kell létrehozni, melyre jó lehetőséget teremtenek a magyar nyelv és irodalom órák. Költők és írók alkotásaikon keresztül személyes hangon szólnak a gyermekekhez. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük rajz és vizuális kultúra tanítása során is. Gyümölcsök, zöldségek rajzolása és festése jó lehetőséget teremt az egészséges ételek megismerésére. A technika és életvitel órákon a természetes anyagok felhasználásával tovább mélyíthetjük ismereteiket. Felső tagozat  az osztályfőnöki órákba kötelezően beépített 10 egészségnevelési óra  biológia-egészségtan tantárgy Tanórán kívüli keret  Erdei iskola: 6. évfolyamon.  Nyári táborok  Egészségnap az iskolában minden tanuló részvételével (ételkóstoló, ételkészítés, asztalterítési verseny, étkezési szabályok versenye, plakátkészítés, vásárlási technikák)  Iskolai büfé kínálatának bővítése több egészséges étellel, itallal  Iskolai étkeztetésben több zöldség és gyümölcs lenne kívánatos. Testi nevelés (mindennapos testmozgás) A testnevelés és sport műveltségi területe az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves része. A testkultúra eszközei - a testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek – valamint egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Más tantárgyakkal 81

összhangban ismereteket, értékítéleteket alakít ki az ember biológiai, pszichikai természetéről. Összhangot teremt az egyéni tevékenység és az életmód között. A higiéniai szokások alakításával az egészségfejlesztési eljárások, módszerek megismertetésével szükségleteket fejleszt ki az egészség megőrzésére és fenntartására. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítását, az alapvető viselkedési sémák alkalmazását segíti elő. Igényt kelt az esztétikus, szép test, a helyes testtartás kialakítására és fenntartására, az önálló testedzésre, sportolásra, a mozgásos önkifejezésre. Mindezek feltétele, hogy a tanulók ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. A testnevelés tantárgy célja: a különböző mozgásanyagokon keresztül a teljes személyiség fejlesztése testi-lelki összhangban az életkori sajátosságokkal. A helyi sajátosságok k iegészítése Az iskolai élet színesítése érdekében a következő programokat kínáljuk iskolai és szülői támogatással:  Erdei iskola a tanítási idő alatt.  Síelési lehetőség.  Nyári turisztikai erdei tábor.  Kerékpártúrák szervezése az őszi és tavaszi időszakban.  Korcsolyázás a városi műjégpályán téli időszakban (a délutáni testnevelés órák keretében a felső tagozat számára).  Kondi úszás a városi Sportuszodában (a május júniusi időszakban a 8. osztály részére).  Sportnap évente 1 nap (alsó- és felső tagozat számára a tanítási idő alatt). Lelk i egészség, személyiségfejlesztés Cél:  boldog, elégedett, önmagában bízó, adottságait, képességeit és lehetőségeit kihasználó reális célokért küzdeni tudó fiatalokat nevelni  törekedjenek a lélek és a test harmóniájára  ismerjék önmagukat (korlátaikat és lehetőségeiket)  ismerjék társaikat  tájékozódjanak környezetükben  megbizonyosodjanak az egészséges és biztonságos élet értékeiről  felfedezzék önmaguk megvédésének lehetőségeit  legyenek képesek megújulásra, önművelésre  felvértezni őket az életre, azaz a felmerülő nehézségeket, ne problémaként, hanem megoldandó feladatként kezeljék  törekedjenek mindig a toleranciára, empátiára  képességeik, érdeklődésük vezérelje továbbtanulásukat. Alsó tagozat Alsó tagozatban a tanító egész személyisége hat a gyerekek lelkére. Az első pillanattól kezdve fontos a nyugodt, szeretetteljes és bátorító légkör, amely biztonságot ad az iskolába kerülő kisgyermekek számára. Minden órán lehetőség nyílik a nevelési feladatokon keresztül a gyermekek személyiségének fejlesztésére. 82

A témák tematikusan beilleszthetők a napközis foglalkozásokba és a szakórákba. Életkoronként egymásra épülnek a foglalkozások anyagai. Témak örök :  Önismeret  Én és helyem a környezetemben  Egészséges és biztonságos élet  Veszélyeztető tényezők  Óvd, védd magad! Felső tagozat Felső tagozatban elsősorban az osztályfőnöki órák keretében valósítható meg ez a feladat, kiegészítve a többi tárgyban rejlő lehetőségekkel. Minden tanítási óra hozzájárul önértékelésük, személyiségük fejlődéséhez. Az osztályfőnöknek meghatározó szerepe van. Oktató-nevelő munkánk alapelvei közé tartozik: a bizalom, a megértés, a következetesség és a tanulók személyisége iránti tisztelet. Éppen ezért nevelési programunkban egyre általánosabb az aktív, interaktív és cselekedtető módszer. Ezek az ismeretszerzési formák a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon is megvalósíthatók. A gyerekekkel a gyerekekért, a jövőjükért folytatott tevékenységünket át kell szőnie a munkánkba vetett hitnek az élet, az emberek szeretetének. Küldetésünk, hogy a ránk bízott gyerekek életében, céljaiban a pozitív gondolkodásmód, s egy erre épülő jövőkép alakuljon ki. Erős önbizalomra és annak hitére kell nevelnünk, hogy az ember minden jóra képes. Biológia-egészségtan, és osztályfőnöki órák keretében lehet a két következő fontos témakörről is ismereteket átadni: Családi életre nevelés, szexuális nevelés Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a szexualitás, mint az egyik alapvető emberi érzés, amivel helyesen kell élni. A szexualitás sikertelen kordában tartása sok bajnak és gondnak a forrása, ezért ismerni kell veszélyeit, hogy meg tudják védeni magukat. A szexualitás nem kizárólag egészségügyi téma, a család és az iskola segítsége is nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott szexualitás elfogadásában. Cél:          

a pozitív családmodellek legyenek az irányadók ismerjék a családi szerepeket ismerjék meg korosztályuknak megfelelően a családtervezési lehetőségeket ismerjék testük változásait legyenek tisztában a korai szexuális élet hátrányaival tudják, hogy hová fordulhatnak nemi élettel kapcsolatos kérdéseikkel nemi identitás kialakítása legyen természetes a mindennapi tisztálkodás és a napi többszöri fogmosás tudjanak nemet mondani idegenek csábításaira ne legyen meghatározó a médiából szerzett felszínes információ a szexualitással kapcsolatban Az értéket reprezentáló család a gyermekek nevelésének legkedvezőbb színtere. A harmonikus családi légkörben tud a gyermek kiteljesedni. Az iskolában azért szükséges a családi modellekkel, szerepekkel foglalkozni, mert egyre kevesebb az otthoni pozitív minta, hiszen évről évre emelkedik a válások száma és egyre több 83

a csonka vagy formálisan teljes család. Az oktatási intézmény egyre nagyobb hiánypótló szerepet tölt be, azonban a férfi modellről így sem tudnak elegendő mintát venni a gyerekek, mert a tantestületben kevés a férfi. Felméréseink kimutatták, hogy tinédzser korban a gyerekek a legtöbb információt a médiából és a barátoktól szerzik. Fontos, hogy ne érezzék magukat kirekesztettnek, az iskolában keressenek elsősorban barátokat, így hatni tudunk pozitív értékrendjük, önértékelésük megerősödésére. A szoros iskolai barátságok megelőzhetik, hogy a negatív mintákkal szolgáló társaságok (banda) magával ragadják tanulóinkat. Érdeklődésük felkeltése és fenntartása, a szabadidő hasznos eltöltése elősegíti a pozitív értékeket képviselő barátok, közösségek megválasztását. Lehetőség van a 8. osztályok leány tanulóinak az iskolavédőnő által szervezett Gyermek nőgyógyászati rendelő megismerésére, az ott dolgozó nőgyógyász előadásával kiegészítve az iskolában tanultakat. Alsó és felső tagozatban meghatározók a tanórán kívüli foglalkozások, ahol megismerhetik egymást, kialakulhatnak barátságok, társaságok. Kiemelkednek a nyári táborok, amelyekben azonos érdeklődésük hozza össze a gyerekeket, a különböző sport és művészeti foglalkozások, illetve az erdei iskola, ahol a tanulás kötetlenebb formája továbberősítheti a kapcsolatokat. Drogprevenció A nehéz gyermekkor, a szülők hiánya, a gyermekkori viselkedészavarok, a gyermekkorban szenvedett lelki sérülések, az önértékelés zavara, a tanulási zavarok, a kommunikációs zavarok mind-mind veszélyeztető tényező a szenvedélyek kialakulásában. A pozitív énkép kialakítása, a pozitív értékek keresése megtanítja a gyerekeket arra, hogy felismer jék, az ember nem más, mint amivé önmagát teszi. A helyes önismeret vezet el a „nem” kimondásához. Az elmúlt évtizedben a kábítószer-probléma sokkal súlyosabbá és komplexebbé vált, mint bármikor. Statisztikai adatok is alátámasztják, hogy városunkban is jelentős a drogprobléma. Megjelent az összes „lágy” és „kemény” drog, amelyekkel a gyerekek egyre fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba. A szenvedélybetegségek már nem csak a dohányzásra és az alkoholfogyasztásra korlátozódik. Iskolánkban is tudomásunk van internetfüggő szülőkről és gyerekekről. Helyzetelemzés Felméréseinkből kiderült, hogy a 8. osztályosok közül vannak, akik rendszeresen diszkóba, járnak hétvégenként. E korosztály többsége már kipróbálta a legális drogokat (alkohol, cigaretta), sőt vannak, akik rendszeresen dohányoznak. Ismereteik vannak a drogokról, de azok nagyon hiányosak, éppen ezért nem érzékelik annak veszélyét. Ezért szükségesnek tartjuk a primer prevenciót. Fontossá vált az iskola szerepe a témával kapcsolatban, mert a biztos családi hátteret sem találjuk meg minden tanulónál. Sok esetben a szülők is problémákkal küszködnek, amely gondok rávetítődnek a gyerekek magatartására, sok a szorongó, vagy éppen nyugtalan, agresszív tanuló. Tapasztalatunk szerint a gyerekek szabadidős tevékenységeit nem minden szülő ellenőrzi kellőképpen.

84

A kábítószerekre vonatkozó ismereteiket a fiatalok részben saját tapasztalataik alapján, részben barátaik, ismerőseik, a különböző könyv és filmélményeik, televíziós híradások, esetleg a felvilágosító előadások útján szerezhetik. A kábítószer használat – annak tiltott volta miatt – nehezen mérhető. Feltételezhető, hogy a diákok félelmeik által vezérelve néhány esetben eltitkolják a valós adatokat annak ellenére is, hogy a felmérés teljes névtelenséget biztosít a számukra. Így a tapasztalatok alapján fel kell tételeznünk, hogy a bevallott kipróbálás, fogyasztás a valóságos használatnak csak a legalsó szintjét jelentheti, még akkor is, ha az adatokat több kérdés kontextusában értelmezzük. A kábítószer kipróbálásának gondolatával a vizsgálatban részt vett gyerekek még kevésbé foglalkoznak, a tanulók mintegy 94,3%-a nem próbálta ki a kábítószert saját bevallása szerint. Figyelemre méltó, hogy a barátok és az egyéb személyek százalékos megoszlása azonos értéket mutat, tehát teljesen mindegy, hogy kitől kapta a szert. Célok Drogprevenció, a drogokkal kapcsolatos alapvető információk megismertetése, attitűdformálás és az életvezetési készségek fejlesztése. A droghasználat kialakulását gátló tényezők erősítése: biztonságos és támogató személyes kapcsolatrendszer kialakítása, érzelmi támasz nyújtása, kortárshatások erősítése, amelyek gátolják a drogok kipróbálását és támogatják az iskolai, sportbeli , vagy művészi előrehaladást, mint a kortárs csoporton belüli népszerűség forrását. A tanulók legyenek tisztában a legális és illegális drogok okozta veszélyekkel. Pozitív üzenet megfogalmazása, az egészséges, drogmentes életstílus váljon vonzóvá, csökkenjen a drogokat kipróbálók száma. Az iskola komplex egészségfejlesztő tevékenységének eredményeképpen csökkenjenek az ártó tényezők (droghívó szignálok) és erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások. A drogmentesek megóvása. A célok eléréséhez alapkövetelmény a szervezettség és a szakmai alaposságra épülő tervezettség. Ezért a programot be kell építeni a tanmenetbe. Feladatok  helyzetelemzés  szülők: a problémák feltérképezése, az igények felmérése  diákok: ismeretszint felmérés, attitűdvizsgálat  tanárok: ismeretszint felmérése; részprogramok szervezése; egyre több pedagógus (elsősorban osztályfőnökök) bevonása a képzési, továbbképzési folyamatba  egészségügyi szervek: kapcsolatfelvétel, információgyűjtés, kapcsolattartás  rendészeti szervek: tájékoztatás  a pozitív irányú személyiségfejlesztés lehetőségeinek biztosítása  a konfliktuskezelés szeren kívüli lehetőségeinek megismertetése, a konfliktusmegoldó képesség fejlesztése, az agresszió helyes kezelése, visszaszorítása  pozitív életvezetési munkák bemutatása  a tanulók pozitív irányú aktivitásának kiaknázása; a szabadidő értelmes eltöltéséhez lehetőségek biztosítása  az őszinteség légkörének megteremtése (maximális tapintat a pedagógus részéről, támogató odafordulás, empatikus magatartás, előítélet-mentesség)  nyíltság, a problémák felvállalása a kiútkeresés érdekében  következetesség (szülő és pedagógus részéről egyaránt) az egységes iskolai értékrendszer és követelményrendszer kialakításával, közvetítésével  a „nem”-et mondás vállalásának megtanítása 85

 a társtalanság, a magány (társas magány) feloldása  a teljesítménygondok enyhítése a tanulási motiváció kialakításával; szinten tartásával; a mindennapi sikerélmény biztosítása; a tanulási problémák kiszűrése, csökkentése (felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások szakemberek – fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichopedagógus stb. – bevonása)  fokozott odafigyelés a leginkább veszélyeztetett életkorú csoportokban (feltűnő személyiségmódosulások esetén az azonnali szükséges beavatkozás kezdeményezése) a jogi szabályozás megismertetése, estleges változásainak nyomon követése széleskörű összefogás – átgondolt kapcsolatkiépítés, az együttműködés folyamatosságának megvalósítása  együttműködő iskolavezetés  együttműködő és öntevékeny tanári kar  az iskola szervezeteinek (SZMK, Iskolaszék, DÖK, szakmai munkaközösségek) bevonása a preventív munkába  a segítő hálózat bevonása  rendszeres továbbképzések biztosítása (lehetőség szerint az osztályfőnökök mindegyike vegyen részt szakirányú képzésen, mentálhigiénés tanfolyamon) folyamatos hatékonyságvizsgálat Szereplők  Diákok  Tanárok Szakmai tapasztalatukkal az ismeretek közvetítésével a felvilágosító munkában vesznek részt. Fontos feladat a problémakezelési módszereik és a problémaérzékenységük fejlesztése.  Drogügyi koordinátor, aki megfelelő témaérzékenysége és képesítése okán a témát feladatául kapja és tevékenységéért díjazásban részesül. Feladata az iskolai kábítószer-ellenes stratégia koordinálása, a megfelelő a megfelelő információ biztosítása a tanárok, a diákok és a szülők felé. Ő tartja a kapcsolatot az iskolán kívüli segítő szervezetekkel is.  Szülők (család) A felvilágosító, szemléletformáló munka eredményeként váljanak partnerré a szülők a drogprevencióban. A szülők véleményének megismerésére a kérdőíves módszeren kívül a szülői értekezleteken és a fogadóórákon történő beszélgetések a legalkalmasabbak.  Iskolaszék (szülői munkaközösség) Képezzen hidat az iskola és a szülők között. Ennek érdekében az egészségfejlesztő program megvalósításába szükséges az iskolaszék bevonása és célszerű a támogatásuk megnyerése is.  Kortársoktatók: problémaérzékeny, professzionális ismeretekkel és segítő attitűddel rendelkező főiskolai hallgatók, akik osztályfőnöki és egészségtan órákon, valamint más közösségi megnyilvánulásokon ismereteket közvetítenek interaktív módszerekkel.  Helyi iskolák drogügyi koordinátorai Az együttműködés, az információk cseréje, a programok egyeztetése és közös végrehajtása.  Helyi drogambulancia A drogkoordinátor szakmai kompetenciáját meghaladó esetekben segítségkérés, együttműködés. Naprakész információk a régióban működtetett programokról.  Rendészeti szervek Segítségkérés bűnmegelőzési témájú foglalkozások tartásához. Jogi, bűnügyi tájékozódás a régió drogproblémáiról és a „drogfertőzöttségről” naprakész információk.

86

Színterek  Iskolai programok Tanórai foglalkozások: Osztályfőnöki órák felső tagozatban (évente 5 prevenciós óra az 5. és a 7, osztályokban A prevenciós órák ajánlott témái: - önismeret - konfliktuskezelés - dohányzás, alkohol, kábítószer - „igenek” és „nemek” életünkben Szak tárgyi órák: önálló egészségtan (6. és 8. osztályban 18-18 óra); biológia, kémia, magyar irodalom, rajz stb. 5-6. osztályban: játékos feladatok, rejtvények, szituációs játékok az egészséges életmód népszerűsítésére. 7-8. osztályban a kábítószer-fogyasztás megelőzése szituációs játékokkal; a drogra „nemet” és az ésszerű kockázatokra „igent” mondás; különböző helyzetek dramatikus feldolgozásával lehetőség teremtése arra, hogy átéljék milyen segítőnek és milyen segítségért fordulónak lenni; hogyan segíthetnek bajbajutott kábítószer-fogyasztó társuknak. Tanórán k ívüli foglalk ozások : - napközis foglalkozások - délutáni szabadidős programok - egészségnap - erdei iskola - szülői értekezlet - tréningek tanároknak  Iskolán kívüli rendezvények, kirándulások, táborok. Módszerek Információátadás: az egészséggel kapcsolatban pozitív, a drogokkal szemben negatív attitűdformálás, filmvetítés-elemzés, internet. Készségfejlesztés: a problémamegoldás, a döntéshozás, a konfliktuskezelés, a nemet mondás, a kommunikáció, a társas- és a médiahatásoknak történő ellenállás, a pozitív önértékelés kialakítása. Szerepjátékon, helyzetgyakorlatokon, csoportos témamegbeszéléseken alapuló interaktív módszerekkel. 9.1. Elsősegély-nyújtási alapismeretek A balesetveszélyes helyzetek megbeszélése, a felvilágosítás a szülők és a pedagógusok közös feladata. A példamutatás és az ésszerű korlátok tudatosítása rendkívül fontos. A balesetek nagy része az egészségvédő, felelősségteljes magatartás kialakításával elkerülhető. Cél  a gyerekek baleseteknél a helyzet megoldását segítve intézkedjenek  ne essenek pánikba  tudjanak segítséget hívni, és megfelelő adatokkal szolgálni Fontos feladat az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatása, amelyet csak tanulással és módszeresen végrehajtott gyakorlással lehet elsajátítani. Ha a gyerekek tudják, hogy mit kell 87

tenniük a balesetnél, akkor ijedtségükön felülkerekedve segíthetik a helyzet megoldását. Életkoruknak és tanulmányaikhoz igazodva meg kell ismerniük az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlatát. El kell érni, hogy a legfontosabb alapismeretek birtokában baj esetén ne pánikoljanak, ne hagyják magára a bajba jutott embertársukat. Mérjék jól fel a helyzetet és a saját teendőiket helyesen ítéljék meg. Minden tanuló a korosztályának, tanulmányainak megfelelően merjen segítséget nyújtani, kérni. Az általános iskolás korosztálytól elvárható elsősegély-nyújtási tudnivalók: Helyszín felmérés, további baleset és veszélyforrás elhárítás Betegfektetés, mozgatás Szabad légút biztosítás Stabil oldalfektetés Segítségkérés, mentőhívás 6. osztálytól pedig az alapfokú újraélesztés is Ezeknek az ismereteknek a megszerzését az alsósoknak természetismereti tantárgyon belül osztályonként évi 1 órában, a felsősöknek pedig osztályfőnöki órák keretén belül évi 2 órában iskolavédőnő oktatná, gyakoroltatná. Az osztályfőnökök, szaktanárok pedig igény szerint kiegészítenék, átbeszélnék a tanulókkal a hallottakat. Mivel minden embernek kötelessége megadni a bajbajutott embertársának a tőle elvárható módon az elsődleges segítséget, ezért kiemelt fontosságú az általános iskola elvégzése alatt az ilyen jellegű ismeretek megszerzésének lehetősége is. A tanórán kívüli keretek is alkalmasak az elsősegélynyújtás oktatására, kiemelten az erdei iskola, nyári szaktábor és szakkör programjában szerepelhet, amelyek háziversennyel zárulhatnak. Módszerek , érték elés Szempontok a módszerek k iválasztásához  alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz  vonjanak be minél több tanulót  az iskola keretein túl is legyenek hatással  pozitív szemléletet tükrözzenek  kötődjenek a napi élethez  nyújtsanak élményt  az érzelmeken át hassanak  személyes megtapasztaláson alapuljanak  együttműködésen alapuljanak  alapozzanak a korosztály kíváncsiságára megismerési vágyára  legyen bennük sok játékos elem Különösen azok a módszerek kedveznek az egészségnevelésnek, amelyek aktivizálják, cselekvésre késztetik, tevékenységekre ösztönzik a tanulókat: együttműködő (kooperatív) tanulási formák, a páros, csoportos feladatok, megfigyelési gyakorlatok. A kooperatív tanulási technikák segítő kölcsönösségen alapulnak. A tanulók közötti közvetlen gondolatcserére, funkcionálisan is megszervezett együttes cselekvésekre, együttműködő magatartásra épülnek, így fejlesztik az ismeretszerzés megszervezésének képességét, teret adnak a beszámolásra, az ismeretek megosztására, átadására. Az együttes siker lehetősége pozitív csoportélményt nyújthat, a tanulásban való részvétel mind a személyiség, mind a közösség fejlődését segíti. A módszerek megválasztása és változatos alkalmazása lehetőséget teremt arra, hogy a helyes és követendő viselkedési mintákat tanuljanak a gyerekeknek, valamint élményközpontú és empátiát fejlesztő tevékenység legyen a környezettudatos nevelés. 88

Hagyományos módszerek  megfigyelés  elemzés  modellezés  kísérlet  tanulói beszámolók  tanári előadás  szemléltetés  gyűjtőmunka Érték elési formák Nevelő tevékenységünk során csökkenteni szeretnénk a passzív befogadás gyakorlatát. Fontos a tapasztalás, az önálló élményszerzés és véleményalkotás, helyzetfelismerés. Érték legyen az egészség fogalma, amelyért tenni is kell. Az értékelési formák közül kiemelkedik a szóbeli, amelynél hangsúlyos a pontos megfogalmazás, lényegkiemelés. Elsősegélynyújtásnál a gyakorlatban végrehajtott feladatokra irányuljon az értékelés. Az ellenőrzés bizalomra épüljön. Fontos az összefüggések megláttatása, az egészségnevelés eredménye nem mérhető egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. 9.2. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A testnevelés sajátos eszköz és módszer rendszerével megbízható, egyszerű, objektív mérési módszer és értékelési rendszer van kidolgozva, mindkét nem és minden korosztálya számára, amely különösebb anyagi és időráfordítás nélkül, bárhol elvégezhető. A gyakorlati életben kiválóan alkalmas a tanulók pillanatnyi fizikai állapotának országosan egységes minőségellenőrzésére. A gyakorlatban az egészséges gyermek fizikailag jól terhelhető és ez a fizikai fitnesz szint egységesen jól mérhető. A felmérés célja: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minőségbiztosítás Minden fiatal - a képesség szerinti differenciált terheléssel - jusson el a fittség átlagos szintjére. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása fontos. A fizikai fittség mérését megelőzi az önálló és tudatos testgyakorlás, a motorikus próbák készség szintjéig való gyakoroltatása. 9.3. Kapcsolódás az egészségügy területével Az iskolaorvosok és védőnők adatainak kibővítése a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapnak a tanulók funkcionális állapotáról, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, (kardiorespiratórikus állóképesség, általános testi izomerő, vagy gyengeség) segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A primer prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos és védőnő, valamint a testnevelő tanár együttműködése.

89

9.4. A „Mini Hungarofit” módszer bemutatása és értékelési rendszere A tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell megbízhatóan objektív módon mérni, és értékelni. A tanulók fizikai állapotának felmérése minden évben szükséges. Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal indokolt, az országos felmérési táblázat alapján. Minden osztályról felmérőlap vezetése szükséges. A felmérést a Mini-Hungaro-Fit módszere alapján végzik el a testnevelést tanítók. Az alsó tagozatos diákok fizikai állapotának felmérés 6 - 10 évesek számára 3 motorikus próba értékelésével, felső tagozaton 10 - 11 éves kortól a Mini Hungarofit 1+4 motorikus próbával történik a felmérés és az értékelés. Az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése és minősítése az országos sztenderdizált értékek alapján történik. Ez alapján kap visszajelzést minden tanuló a saját egyéni fejlődéséről. A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, kiinduló pont a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondícionális képességek fokozatos fejlesztéséhez. A „Mini Hungarofit” tesztrendszert a terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő fittség műszerek nélküli objektív mérése terheléses vizsgálatokkal alátámasztva. A motorikus próbarendszer megfelel a tudományosság kritériumainak (validitás, megbízhatóság, objektivitás) azokat méri és értékeli. A teszt méri az egészség szempontjából leglényegesebb k ondícionális k épességek et:  az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma,  azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk és amelyek gyengesége a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. A fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. Mini Hungarofit és gyak orlatai: 2000 m sík futás Az általános fizikai teherbíró képesség (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) fejlettsége, akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. (10 éves kortól) Helyből távolugrás A dinamikus erő mérésekor a próbázóknak helyből távolugrás esetén a bemelegítő ugrások után legalább három kísérleti lehetősége van. Ekkor a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba, és az ehhez tartozó pontértékeket kell a táblázatban megkeresni és rögzíteni. Hasizom erősítő gyakorlat Hanyattfekvésből felülés. A törzs izomzatának aktuális felmérése kifáradásig. A testhelyzet meghatározott, a lábakat rögzíteni nem lehet. Hátizom erősítő gyakorlat Hason fekvésből törzsemelés felmérése kifáradásig. A testhelyzete meghatározott, a lábakat rögzíteni nem lehet. Vállövi- és k arizmok erőálló-k épességi gyak orlata Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás kifáradásig. (10 éves kortól)

90

A mért eredmények pontértékei alapján kell az értékelést és minősítést elvégezni. Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Folyamatos visszacsatolás eredménye A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglalkozások keretében a tanórákon történik. Az értékelés minden esetben a tanulónkénti mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján történik, majd szóbeli értékelés követi. Az elért változások nyomon követésének biztosítása fontos. A folyamatos visszacsatolás révén az évek során egyre inkább érdeklődővé válnak saját fizikai állapotuk karbantartásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása iránt, amely még nagyobb motivációt eredményez. 9.5. A mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés keretein belül önköltséges formában lehetőséget biztosítunk tanulóinknak a korcsolya (gör-, és jégkorcsolya) alapjainak elsajátítására. Azoknak a tanulóknak, akik nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel, ugyanebben az időpontban pedagógusaink testnevelés órát tartanak. A mindennapos testnevelés módszertani megoldásai iskolánkban 2013. szeptember 1-től: 

Az 5. évfolyamon a délelőtti három testnevelés órán felül a helyi tantervben megjelenő alternatív sportági lehetőségek közül a görkorcsolya és jégkorcsolya sportágak választhatóak dupla óra keretén belül.  Azok a tanulók, akik nem élnek az alternatív sportágak igénybevételének lehetőségével, testnevelés tanítási órák keretében biztosítjuk az előírt tananyag megfelelő gyakorlását.  A 6. évfolyamon a délelőtti három testnevelés órán felül a helyi kerettantervben leírt, kötelezően megjelenő úszásoktatás valósul meg, duplaóra keretében kerül megoldásra. (Szükséges feltételek: bérelt autóbusz/vagy vonaljegyek biztosítása, 2 fő úszóoktató/ osztályonként szerződtetése és egy kísérő tanár.)  A 7. és 8. évfolyamon a mindennapos testnevelés a sportági képzés során valósul meg. (labdarúgás, kosárlabda, röplabda) A mindennapos testnevelés alóli felmentési lehetőségeket a Közoktatási Törvény 27.§ 11. bekezdése határozza meg. A versenyszerű sportolói igazolások bemutatási határideje az iskola vezetésének minden év május 31. Az igazolás bemutatásáig a tanuló köteles mind az 5 testnevelés órán részt venni. Tömegsport lehetőségei isk olánk ban A felső tagozatos tanulók számára csapatsportágakban a testnevelők által meghirdetett sportolási lehetőségeket nyújtunk. A sportági sajátosságoknak megfelelően a csoportlétszám függvényében a csoportok összevonásra kerülhetnek. A helyi adottságoknak megfelelően a következő labdajátékos foglalkozások indulhatnak:  labdarúgás (heti 2 x 45 perc/heti 1 x 90 perc)  kosárlabda (heti 2 x 45 perc/heti 1 x 90 perc)  röplabda (heti 2 x 45 perc/heti 1 x 90 perc)

91

10. A környezeti nevelési elvek: Környezeti nevelési program "Lelki egyensúlyunk, harmóniánk nemcsak a közvetlen családi, munkahelyi tényezőktől függ, hanem attól a természeti környezettől is, mely körülvesz bennünket." (Csizmazia György)

Helyzetkép 10.1. Tárgyi feltételek a k örnyezeti nevelés szempontjából Intézményünk egy 1929-ben megépült neobarokk épületben található, mely örökségvédelmi oltalom alatt áll. Ennek fényében iskolánk fontos szerepet játszik ennek a városképet is meghatározó épület állagának megóvásában, környezetének fenntartásában, szépítésében. A belvárosi környezetben is igyekszünk megtalálni azokat a helyszíneket, amelyek a gyerekeket közelebb viszik a természethez. Ebben nagy segítségünkre van, hogy a Tisza ötpercnyi sétával elérhető, akár tanórán is. Az iskolában - a tavaszi és őszi időszakban - kerékpárral járó diákok és dolgozók száma igen magas, ami a város környezettudatos településfejlesztésének is köszönhető. Az iskola épületét három irányból is kerékpárút határolja és a főbejárat elé új kerékpártárolót is telepítettek. Az iskola villamos, troli és busz járatokon is könnyen megközelíthető. A minden tavasszal újraéledő virágoskertünk évről évre egyre nagyobb teret igényel, köszönhetően a lelkes osztályfőnököknek, tanulóknak, szülőknek, a vezetőknek és a technikai dolgozóknak. Az iskolaudvarban egy kisebb zöld felület és két sportpálya is helyet kapott. Az iskolaudvar további zöldítése még a jövőre váró fontos feladat. Az épületen belül a lépcsőfordulók, folyosók és a tantermek is zöld növényekkel díszítettek. Nyílászáróink cserére szorulnak, de addig is, amíg erre anyagi kereteink nyílnak, kiemelt figyelmet fordítunk azok megfelelő használatára. Az épület műszaki felépítményét folyamatosan ellenőrzik és karbantartják az erre a feladatra kijelölt szakemberek. Az épület főbejárata előtt és a hátsó udvaron található szabad kerékpártároló, valamint egy kisebb zárt tároló a tanárok kerékpárjai részére. Mivel a gyerekek és a dolgozók is egyre nagyobb számban érkeznek az iskolába kerékpáron, ezért a tárolókat a jövőben bővíteni kell. Az iskola több ablakában is figyelhetünk meg telente madáretetőket, de madármegfigyelésre az udvaron található idősebb fenyőfák is alkalmasak, melyek lombja az emeleti termekből jól belátható. Az iskolához tartozik egy konyhakert, ahol működik komposztáló, esővízgyűjtő. Az iskolai könyvtárnak jelentős méretű gyűjteménye van a környezeti nevelés témaköréhez tartozó művekből, amely mind a gyerekek, hallgatók és az oktatók számára is elérhetőek. Az alsós osztályok saját tantermekkel rendelkeznek, amit mindig az évszaknak, az aktuális eseményeknek megfelelően dekorálhatnak. A felsősöknek a folyosókon elhelyezett zárható szekrényeik nyújtanak személyes teret, valamint az osztályfőnökeik, szaktanáraik és a könyvtár biztosítanak számukra olyan tereket, ahol kulturáltan tölthetik szabadidejüket. A szaktantermi oktatást feltételei adottak. A természettudományos szaktanterem kiválóan felszerelt. A környezeti neveléshez szükséges alapeszköz-készlettel rendelkezünk. 10.2. Környezeti nevelési múltunk, jelenünk Iskolánk kiemelt feladatai közé tartozik a környezeti nevelés minél szélesebb körű és módszertanú megvalósítása. Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, 92

értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. A rendszerszemléletre nevelés, fenntarthatóságra nevelés, a környezetetika hatékony fejlesztése, érzelmi és értelmi környezeti nevelés. A tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, tolerancia kialakítása, a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése, az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása. Helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, globális összefüggések megértése. A létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása. Ökoiskolai munkacsoportunk 2009 óta működik „Ökológikusok” névvel. Taglétszámunk 20 fő feletti, ami köszönhető a sok a környezettudatos magatartás mellett elkötelezett pedagógusnak és annak a ténynek, hogy munkacsoportunkban minden műveltségi terület képviselteti magát a vezetőség, a diákönkormányzat, a technikai dolgozók képviselői mellett. Rendszeresen felszólalunk az iskola munkaértekezletein, év végén beszámolunk tevékenységünkről az egész tantestület előtt. A fenntarthatóságra nevelés témaköréhez tartozó módszertani fogásokat nevelési értekezleten előadás formájában, műhelyfoglalkozásokon és az ökoértekezleteken gyakorlatban tudjuk egymással megismertetni. Az iskola minden oktatója elkötelezett híve a környezettudatos magatartás és szemléletmód kialakításának. Mindezt a szakvezető tanárok igyekeznek átadni az SZTE minden olyan hallgatójának, akik iskolánkban végzik gyakorlótanításukat és megkövetelik tőlük, hogy gyakorlótanításuk alatt ők is alkalmazzák a fenntarthatóság pedagógiájához tartozó alapelveket. Az intézmény vezetőségében dolgozik öko-iskola-vezető képzésen részt vett személy. Az iskola diákönkormányzata aktív kapcsolatot ápol az öko-munkacsoporttal, mind az éves feladatok meghatározásában és azok megvalósításában is. A diákönkormányzat mindenkori öko-felelősei rendszeres résztvevői a Zöld Diákparlament rendezvényeinek. Az iskola kiemelten fontosnak tartja a komplex tanulásszervezési formák alkalmazását mind az ismeretszerzés, mind az ismeretek alkalmazása terén. Az integrált, több műveltségterületet átfogó témafeldolgozásnak hagyománya van iskolánkban. Minden évben megrendezett témahetünk tárgya Szeged, mint életünk színtere, amely témán keresztül a diákok megismerkedhetnek a várossal, mint ökológiai rendszerrel, a Tiszával való szoros kapcsolatával, a szegedi és Szeged környéki hagyományokkal, művészeti és gazdasági értékekkel, az ember tájalakító tevékenységének minden előnyével és hátrányával. Minden évben a témanap keretein belül szervezünk programokat a szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, az egészséges életmód és a közösségépítés témakörében. Itt lehetőség nyílik tanulóink arra, hogy a környezettudatos szemlélethez és magatartáshoz kapcsolódó ismereteiket játékos formában egymásnak adják át. A felső tagozatosok alsós testvérosztályaik számára készítenek feladatokat és játékokat, versenyeket szerveznek az adott témakörökben. Az energia- és anyagtakarékossági programunkat és felméréseinket iskolánk egyik legnagyobb rendezvényén, a Fabatkavásáron keresztül valósítjuk meg, ahol az egyes osztályok anyag- és energiatakarékossági feladataikat szülői segítséggel oldják meg, ezzel szélesítve a környezettudatos magatartás kialakításába bevontak körét. Az osztályok anyag- és energiatakarékosságát egy egységes mérőlap segítségével a diákönkormányzat zöld felelősei ellenőrzik és zsűrizik. Pedagógusaink felismerték az együttműködésen alapuló tanítási-tanulási módszerek jelentőségét és azokat széles körben alkalmazzák, a gyakorlótanításon résztvevő hallgatóknak az ismert módszereket átadják. A TÁMOP 3.4.1. pályázatnak köszönhetően oktatóink széles köre vehetett részt a kooperatív munkaformákat megismertető továbbképzéseken. A gyerekek nem csak a tanórákon, hanem a témanap és a témahát alkalmával is bizonyítják ennek a tanulási formának a gyakorlati előnyeit. Erdei iskola programunk a 6. évfolyamon zajlik. A gyerekek számára nagyon népszerű a 93

városi környezettől távol a természethez közel zajló munka. Sportnapunkat minden évben az SZTE Topolya sori és Hattyas sori komplexumainak szabadtéri sportpályáin tartjuk. Az alsó tagozatos osztályok és a napközis csoportok közül többen is részt vesznek a Szitakötő folyóirathoz kapcsolódó környezeti nevelési programban, a tanítók rendszeresen járnak a programhoz kapcsolódó módszertani, szakmai továbbképzésekre. Az iskolában működik környezet- és természetvédő, fizika és kémia szakkör, amelynek tanulói környezetvédelmi témájú versenyekre is neveznek. A nyári szünidő alatt a gyerekek pedagógusaink által szervezett „Életmód táborban” ismerkedhetnek meg az egészségmegőrzés hagyományos és modern módszereivel. A Tisza-part, a Boszorkány-sziget fontos helyszíne a témanap természettudományos vizsgálatainak. Osztályaink, napközis csoportjaink rendszeresen látogatják a Szegedi Vadasparkot és az Egyetemi Füvészkertet. Az iskolában működik szelektív hulladékgyűjtés, amelynek keretei között a szárazelemet, a műanyagot, papírt, üveget és kommunális hulladékokat külön tárolókban gyűjtjük. Évente kétszer, tavasszal és ősszel kerül sor a diákokat, szülőket megmozgató papírgyűjtés, emellett minden évben lehetőség van pet-palack, műanyagkupak, és tetra-pack dobozok gyűjtésére. Ezeknek a hulladékoknak a gyűjtéséhez az intézmény szelektív hulladékgyűjtésre és feldolgozásra szakosodott cégekkel tart kapcsolatot. Az irodán és a szertárakban fontos elv az anyag- és energiatakarékosság, a papírhulladék szelektált gyűjtése, az elektronikai eszközök energiatakarékos működtetése. Az iskolaudvarba 2009-ben a „Légy a jövőd gazdája” című pályázatnak köszönhetően ültethettünk őshonos fafajokat, ezek gondozása, tanulmányozása az iskolai élet szerves része. Az iskolai büfében kapható gyümölcs, saláta, szendvics és többféle gyümölcslé. Az iskola honlapján működik a környezeti nevelés eseményeit bemutató, híreit összefoglaló ökoiskola rovat. Hagyomány, hogy a főbejárati lépcsőfordulóban elhelyezett faliújságon, a diákönkormányzat szervezésében minden osztály választ egy jeles napot és arról bemutatót készít. Mivel az intézményünk gyakorlóiskola, számtalan alkalmunk nyílik a fenntartható nevelés témaköréhez kapcsolódó bemutató órát tartani. Kiemelt célunk, hogy a jövő tanáraival megismertessük azokat a gyakorlati példákat és módszereket, amelyeken keresztül átadható a gyerekek számára a környezettudatos gondolkodás és magatartás mintája. Iskolánkban gyakorlatukat végzik környezetvédelem tanár szakos és környezettan szakos hallgatók is, kiknek gyakorlata közvetlenül kapcsolódik az ökoiskolai tevékenységekhez. 2010/2011-es tanév óta minden évben van nyílt hetünk, ahol a kijelölt órák szülők, érdeklődők számára látogathatóak. A Zákányszéki Általános Iskolával működünk együtt a fenntarthatóságra nevelés területén. Közös programokat szerveztünk a Szegedi Vadasparkba, sportnapokon, osztályaink közös kerékpártúrán vettek részt. Kapcsolatunk segítségével jól tudjuk bemutatni egymásnak és a diákoknak a városi és falusi települések eltérő ökológiai problémáit, adottságait. Rendszeresen kérünk szakmai segítséget, programlehetőséget a CSEMETE munkatársaitól. Iskolánk az SZTE tagintézménye, így a felsőoktatási berkekben zajló, a környezettudatosság elveire épülő infrastrukturális és módszertani újításainak mi is részesei vagyunk, akár kivitelezőként, akár felhasználóként. A szomszédos épületben kialakított Tudáskapu – interaktív természetismereti tudástár jó alkalmat biztosít a tudományos megismerési módszerek, eredmények vizsgálatára. Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolával pedig a SZERETED – természettudományi labor kialakításában és használatában működnek együtt diákjaink és pedagógusaink. 2010/2011-es tanévben sikeresen vett részt iskolánk a Comenius iskolai együttműködési programban, amin keresztül tanulóink eljutottak az Egyesült Királyságba, Norvégiába, 94

Spanyolországba, valamint fogadtuk ezeknek az országoknak a tanulóit, tanárait. Megismerkedtünk egymás helyi és természeti értékeivel. Helyi, regionális és globális környezetvédelmi problémákat tártak fel tanulóink a külföldi iskolákkal együttműködve. A 2011/2012-es tanévben a hetedik évfolyam tanulói tanulmányi kiránduláson vehettek részt Erdélyben a Határtalanul programnak köszönhetően. A 2012/2013-as tanév témanapját „Állati jó nap” címen az újszentiváni Szent Iván Lovasparkban tartottuk ahová a felső tagozatos diákok, az őket kísérő szülők és tanáraink kerékpárral érkeztek. A helyben tanulmányozható állatokhoz, azok élőhelyéhez és az egészséges életmódhoz kapcsolódó széles programkínálat kialakításakor nagyban támaszkodhattunk a szülők segítségére. Az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium iskolánknak 2009ben az ÖKOISKOLA címet adományozta, amit 2012-ben megújítottunk. 10.3. Erőforrások 10.3.1. Belső erőforrások Humán erőforrások Feladat, szerepkör Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják a környezetinevelési tartalmakat. Környezeti nevelési Elkészíti a pedagógiai munkacsoport (Öko programnak megfelelően az éves munkacsoport) tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. Osztályfőnökök Évfolyamokra lebontva a környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmak feldolgozása. Adminisztratív Támogatják a tanári munkát az dolgozók egyes programok hátterének biztosításával. Anyagtakarékosan dolgoznak. Diákönkormányzatot Tagjai a környezeti nevelés segítő tanár, munkaközösségnek. Lehetőségük gyermek- és van a környezeti nevelés, ifjúságvédelmi egészségnevelés területeinek felelős erősítésére. Iskolaorvos, védőnő Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Iskolai könyvtáros Zöld könyvtár folyamatos állománybővítése, propagálása, zöld könyvtári foglalkozások, 95

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer. Kreativitás, nyitottság, tolerancia Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.) Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten. Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban. Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Ötletbörze. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás. Naprakész információk, közvetlen kapcsolat a diákokkal, pedagógusokkal.

Technikai dolgozók

Diákok

Szülők

vetélkedők szervezése. A programok tárgyi feltételeinek Zöldítési program, szelektív biztosítása, tantermek, hulladékgyűjtés. vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása. A diákönkormányzatban minden Valamennyi diák érintett a évben választanak programokban. Partnerség a környezetvédelmi felelőst. A felnőtt résztvevőkkel. A fő tervezett éves programban hangsúly a szemléletformáláson sokoldalúan vesznek részt van. (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló munkák és kezdeményezések.) Előadások tartása, Tevékeny részvétel a szemléltetőeszközök gazdagítása, programokban, az ő szemléletük anyagi támogatás, külső is formálódik, a környezeti erőforrások felkutatása. nevelés túlmutat az iskola falain.

10.3.2. Külső erőforrások Állandó kapcsolatunk van a Szegedi Tudományegyetem tanszékeivel, tagintézményeivel. Együttműködünk a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, a Csemete Természet- és Környezetvédelmi egyesülettel, a Szegedi Vadasparkkal és civil szervezetekkel. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a Dél-alföldi Régió ökoiskoláival. Ökoiskolai partneriskolánk Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. 10.3.3. Tárgyi erőforrások  ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, internet, multimédiás anyagok)  „Ökológikus könyvtár” - a fenntarthatóság pedagógiáját támogató könyvek gyűjteménye  audiovizuális eszközök: video, fényképezőgép, projektor, interaktív tábla, stb.  tanulói gyakorlókert  tanulóbarát bútorok, tanulói szekrények

10.4. Alapelvek, jövők ép, célok 10.4.1. Az iskola hitvallása – az iskolai környezeti nevelés szemlélete „A fenntarthatóságra való felkészítés egész életen át tartó tanulási és szocializációs folyamat, amely tájékozott és tevékeny állampolgárokat nevel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet-és környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és etikusan felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös döntéseikért, tetteikért. Ezek az intézkedések biztosítják az egészséges környezetet és a hatékony gazdaságot a jövő számára.” (Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 2010) A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Az iskola fenntartója és minden dolgozója egyetért a fenntartható fejlődés elveivel és azok gyakorlati alkalmazásával és az ökoiskolákra vonatkozó kritériumok betartására törekszik. 96

Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a környezettudatos magatartást fejleszteni. 10.4.2. Általános céljaink a k örnyezeti nevelésben  az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt  a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés  a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése  a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a környezeti problémák feltárása és megoldási alternatíváik megismertetése a tanulókkal 10.4.3. A környezeti nevelés kiemelt alapelvei  komplex, rendszer-szemléletű  élethosszig tartó és az élet minden területére kiterjed  lokális és globális egyszerre  a problémákat a jelenben látja meg és a megoldásokat hosszú távú jövőre tervezi  tevékenységorientált  együttműködésen alapuló  fenntartható fejlődés  mértékletesség  takarékosság  demokrácia

10.4.4. Pedagógiai célok és elérésükhöz szükséges készségek kialakítása és fejlesztése  az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása  az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése  rendszerszemléletre nevelés  fenntarthatóságra nevelés  a környezetetika hatékony fejlesztése  érzelmi és értelmi környezeti nevelés  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés  az élethosszig tartó tanulás, önálló ismeretszerzés megalapozása  tolerancia kialakítása  az együttműködésre való nevelés  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése  az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése  az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása  helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések meglátása  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség  globális összefüggések megértése  létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása. 10.4.5. Konkrét célok és feladatok  természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése 97

 helyi értékek és problémák feltérképezése  helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság, helyi védettség stb.)  lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai)  hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken  azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken  a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése. Az isk ola Célok : Tevék enység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos elhelyezk edéséből tevékenységek kiemelése) adódó jellemzők : Nagy forgalom Közlekedési - „fekvőrendőrök” megléte biztonság növelése - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása A kerékpáros és - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló gyalogos közlekedés segítése Zaj Csökkentés - fák, cserjék ültetése Légszennyezés Csökkentés - zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása Szemét Tiszta, egészséges - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, fémdoboz, környezet szárazelem) - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzés veszélyeiről - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata Tiszta, meghitt - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, a Az isk olabelső környezet mellékhelyiségekben szappan, WC papír - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása Energia-felhasználás Takarékos fűtés - nyílászárók javítása Világítás Egészséges, - neonok cseréje energiatakarékos izzókra takarékos Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása vízfogyasztás csökkentése Iskolabüfé Egészséges ételek, - gyümölcslevek- és teák, friss és szárított italok gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek Iskolakert Tanítás, pihenés, - növények gondozása, pótlása, gyógynövények, felüdülés helye madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása legyen Iskolaudvar Biztonságos - a burkolat védelme, zöld felület bővítése, burkolat gondozása Az iskola A tanítás-nevelés - a tantermekben írásvetítő, TV, video eszközellátottsága élmény- esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőközpontúságának anyagok növelése, az 98

esztétikai érzék fejlesztése – egészséges személyiség A pedagógiai program tervezetének megfelelően évente részletesen kidolgozzuk a környezetei nevelési munkatervet, amely tartalmazza az adott tanévre szóló célok, feladatok, programok, projektek cselekvési tervét. Az éves tervet az ökomunkacsoport készíti. 10.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 10.5.1. Tanórai k eretek A tantárgyak lehetőségei Minden tantárgy környezeti nevelési tartalmát, azok kivitelezéséhez szükséges tevékenységi formákat, módszereket a helyi tanterv illetve a tanmenetek tartalmazzák. A tantárgyak tartalmi megvalósulása a tanmenetekben történik, ez az a dokumentum, amit a nevelő minden nap használ, a miből felkészül, ezért itt kell minden részletre kitérni. a pedagógiai programban lefektetett elveknek, a helyi tantervnek megfelelően domináljon a tanmenetek fenntarthatóságra nevelési tartama, a helyi elemek konkrétan jelenjenek meg benne. Az iskolánkban gyakorló hallgatókat ezekkel az elvekkel megismertetjük és óratervezeteikbe való beépítésüket megköveteljük. Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását  ismerjék meg a közvetlen természetes- és mesterséges környezetünk értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondókákat, népdalokat és verseket)  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitákra, véleményalkotásra, érvelésre  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledését a környezetés természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával  fejlesszük az egyéni és közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet a településen  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete 99

 legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv A tanulók  Váljanak érzékennyé a természet szeretetére jól megválasztott idegen nyelvű szövegek, videofilmek segítségével, ismerjék meg az alább felsorolt témák szókincsét: - fogyasztói társadalom problémái - termékek nevei idegen nyelven, szelektív szemétgyűjtés - veszélyeztetett növények, állatok, fajok - időjárás, globális felmelegedés, üvegház hatás veszélyei - környezetszennyezés, közlekedés, nagyvárosi élet  Nyelvi szerkezetek segítségével legyenek képesek a helyi környezeti problémákat megfogalmazni – mondatokat alkotni, ismerjék meg más országok hasonló problémáit.  Ismerjék meg az idegen nyelvterület országainak környezeti problémáit, legyenek érzékenyek hazai környezeti problémákra: - értsék meg az egyszerűbb idegen nyelvű újságcikkeket - ismerjék meg a Greenpeace szervezet munkáját - internet segítségével kutassák fel a környezetvédő szervezeteket.  Legyenek képesek környezetvédelmi problémákra önállóan választ keresni: csoportokban készítsenek projekteket, tervezzenek iskolai kiállítást az alábbi témákban: - készítsenek felmérést a családi szemétgyűjtési szokásokról - tervezzenek szórólapot - tervezzenek iskolai kampányt - írjanak levelet környezetvédő szervezeteknek: információ kérése, kérdések - tervezzenek posztert veszélyeztetett fajok/környezet megmentésére - írjanak rövid fogalmazást városunk környezeti problémáiról, tegyenek javaslatokat azok megoldására A tanulókban  Fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, fedezzék fel ennek lehetőségeit: legyenek képesek környezetvédelmi témában - kérdéseket feltenni, kérdésekre válaszolni - interjút készíteni - javaslatokat tenni - véleményt nyilvánítani - vitatkozni - rövid szerepjátékot előadni. Matematik a A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel (pl. grafikonokkal) demonstrálják  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön 100

 tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek reális becslésre  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Környezetismeret A tanulók  legyenek képesek különbséget tenni természetes és mesterséges környezet között.  ismerjék meg ezek alkotórészeit.  próbáljanak környezetvédelmi problémákra megoldásokat javasolni.  legyenek tisztában az emberi tevékenységek környezetkárosító hatásaival.  szerezzenek tapasztalatokat a növények, állatok gondozása terén.  váljon szokásukká az otthoni, iskolai, tantermi környezet rendjének, tisztaságának óvása.  kapjanak képet a védett állatok, növények fogalmáról kirándulások, séták alkalmával.  ismerjék a domborzati jeleket, hazánk nagy tájait.  kapjanak lehetőséget az iskolán kívülről származó ismeretek elrendezése is, hiszen környezetükre vonatkozó ismereteik jelentős részét nem az iskolában szerzik.  próbálkozzanak a természeti jelenségek elemi szintű vizsgálatával, az ember és lakókörnyezete kapcsolatának megértésével.  keressék a választ arra, hogy a környezet hogyan hat mindennapi életükre, illetve képesek legyenek megítélni, hogy saját cselekedeteik hogyan befolyásolhatják saját környezetük állapotát.  olyan szinten értsék meg saját testük működését, amennyiben az az egészséges állapot fenntartásához szükséges. A tanulókban  alakuljanak ki a helyes környezethasználat szabályai.  váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés.  alakuljon ki a környezetkímélő magatartás, a környezettel kapcsolatos pozitív érzelmek.  jöjjön létre igény – életkori sajátosságaiknak megfelelően – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránt.  jöjjön létre bennük az egészséges életmód iránti igény.  alakuljon ki a személyes biztonság növeléséhez szükséges magatartás. Természetismeret A tanulók  váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére  a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)  Alapvető feladat:  a természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása  környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése 101

       

ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése magatartás fejlesztése szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása.

Fizik a Alapvető feladat annak felismertetése a tanulókkal, hogy a fizikai ismerteket, természeti törvényeket nem kihasználni, hanem felhasználni lehet és kell is a természeti környezetünk megóvásának érdekében és a már meglévő káros folyamatok megállításában és visszafordításában. Mindezek érdekében:  Olyan ismeretek közvetítése a tanulók felé, amelyek segítségével képessé válnak a természeti, környezeti folyamatok magyarázatára, a folyamatok kimenetelének felismerésére, a folyamatok hasznos és káros hatásainak elkülönítésére.  Olyan módszerek megismertetése a tanulókkal, amelyekkel a folyamatokat pozitív irányba tudjuk befolyásolni.  Képessé tenni a tanulókat arra, hogy megszerzett ismereteik birtokában, tetteik következményét belátó, előregondolkodó, környezettudatos emberré váljanak.  Felhívni a tanulók figyelmét - Az élő és élettelen közti kölcsönhatásokra - Alapvető fizikai törvényszerűségekre - Globális környezeti problémákra (sugárzások, zaj, rezgés, üvegházhatás stb.) - Környezeti egészségkárosító hatásokra (szmog, zaj, sugárzások, ózonlyuk stb.)  Képessé tenni a tanulókat, hogy fel tudják mérni az energiahordozók/források felelős felhasználásának fontosságát és az alternatív energiahordozók/források jelentőségét. Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel,  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára az eredmények értelmezésére,  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére,  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek hatásait az élő szervezetre, tartózkodjanak ezek kipróbálásától,  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait,  tudják, hogy a kémiai változások során a rendszer és a környezte között mindig történik energiacsere, ismerjék az átalakulásokat kísérő energiaváltozások típusait,  tudják az energiaforrások használatának környezeti hatásait, érezzék az energiatakarékosság szükségességét,  ismerjék meg a vizek szennyeződésének fő forrásait, váljék tudatossá a víz életünkben betöltött szerepének fontossága,  legyen áttekintésük a biológiailag fontos anyagok körforgásáról,  tudják a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat értelmezni kémiai szempontból, 102

 ismerjék a mérgező anyagok jelét,  tudják balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket,  kísérjék figyelemmel és értelmezzék a tömegkommunikáció útján közzétett környezetszennyezettségre vonatkozó adatokat,  gyűjtsenek információkat lakóhelyük levegő-, és vízminőségével kapcsolatosan,  érezzenek személyes felelősséget, keressenek cselekvési lehetőségeket közvetlen környezetük megóvására,  értsék az elemek és vegyületek körforgását a természetben, az élettelen és az élővilág fontosabb kapcsolatait,  lássák a környezetvédelmi kérdések fontosabb összefüggéseit. Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit  értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit. A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezése  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia-egészségtan A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék és szeressék a természeti és épített környezetet  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat  ismerjék meg a szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókban  alakuljon ki az ökológiai szemléletmód  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség 103

A tanulókat  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet- egészségvédő szokásrendek kialakítására  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Művészeti nevelés (ének -zene, rajz és vizuális k ultúra, színművészet, bábművészet) A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet zenei, vizuális, mozgásbeli ábrázolásának módjait  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a különböző művészeti műfajokban  vegyék észre a művészeti ágak közösségerősítő, közösségteremtő szerepét  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a művészetekben és a hétköznapokban egyaránt maradandó élményt jelentenek  fedezzék fel a művészeti környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát: a környezeti elemek közvetlen tanulmányozásával fedezzék fel a forma – szerkezet – szín kapcsolatát  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, az egyik hatását a másikra  ismerjék meg a természet különböző ábrázolásának, technikájának lehetőségeit, ezekről alkotásokat tudjanak létrehozni  fedezzék fel, hogy a különböző ábrázolások, technikák a természeti elemek milyen lényeges tulajdonságait mutatják be  ismerjék és tudják a hagyományápolás fontosságát, jelentőségét az iskolai és iskolán kívüli életükben  ápolják a rajz és vizuális kultúra tantárgyuk megteremtett hagyományait  tudjanak példát mondai szűkebb és tágabb környezetük, országuk és az ország határain kívül is népi építészetre és a népi díszítőművészetre  a tanulók legyenek képesek környezetük lélekkel áthatott formálására  legyenek képesek a műalkotásokat a környezeti nevelés szempontjainak megfelelően is elemezni  fedezzék fel, hogy az ember csak szerves egységben tud élni környezetével, melyben a természet és az ember alkotta tárgyak harmóniát, nyugalmat kell, hogy nyújtsanak  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom- formarendeltetés – anyag – szerkezet – szín kapcsolatát  a művészeti tanulmányutak segítségével figyeljék meg a környezetkultúra fejlettségét, a környezeti nevelés lehetőségeit állapítsák meg; kutassanak fel néprajzi, népművészeti értékeket; kiállításaik, rajzversenyeik foglalkozzanak a környezeti nevelés témaköreivel. Erk ölcstan A tanulók  legyenek tisztában egészségük megőrzésének jelentőségével, és tudják, hogy maguk is felelősek azért.  tudják, hogy mik épített és természetes környezetük értékei és tudjanak úgy élni, hogy azokban a legkevesebb károsodást okozzák 104

 számára fontos a közösséghez való tartozás érzése; képesek átlátni és elfogadni a közösségi normákat.  legyenek tisztában azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és törekednek rá, hogy életvitelükkel minél kevésbé károsítsák a természetet.  értsék, hogy a világ megismerésének többféle útja van (különböző világképek és világnézetek), s ezek mindegyike a maga sajátos eszközeivel közelít ugyanahhoz a valósághoz.  értsék meg, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások megértésre és önmaga vizsgálatára.  értsék, hogy az emberek viselkedését, döntéseit tudásuk, gondolataik, érzelmeik, vágyaik nézeteik és értékrendjük egyaránt befolyásolják. Képes reflektálni saját maga és mások gondolataira, motívumaira és tetteire.  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy utódaiknak is megfelelő életteret kell biztosítaniuk  legyenek képesek erkölcsi szempontok szerint mérlegelni a környezetük felé irányuló cselekedeteiket, és el tudják viselni az értékek közötti választással együtt járó belső feszültséget. A tanulókban  alakuljon, ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Dráma és tánc A tanulók  tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.)  természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül  sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. Technik a, életvitel és gyak orlat A tanulók  ismerjék a mesterséges környezet vizsgált módszereinek funkcióit, szerkezetét és működését.  ismerjék a háztartásban főbb ismeretköreinek: az egészség, táplálkozás, gazdálkodás, ruházkodás és a lakás – lakókörnyezet életkornak megfelelő ismeretanyagát.  a környezeti problémák bemutatása, technikai megelőzési lehetőségek feltárása, környezetgazdálkodás elveinek megismerése.  kertgazdálkodási alapok elsajátíttatása. (A növények téralakító – esztétikai8 és mikrokörnyezeti hatásainak ismertetése).  tudjanak otthonosan tájékozódni közvetlen környezetük technikai világában, kreatív módon gondolkodjanak közvetlen környezetükről.  a környezet alapfogalmainak megismertetése.  a környezet-átalakítás elveinek megismertetése. A fejlődés értelmezése. A fogyasztói társadalom jellegzetességeinek meglátása. 105

           

tájékozódás a jelen és jövő környezeti problémáiban. a környezetbarát technika jelentőségének megértetése. a hulladékproblémák megértetése. képesek legyenek a környezet tárgyait, jelenségeit különböző szempontok szerint rendszerezni. Ismerjék a technológiák környezettel való kapcsolatát, a hulladékprobléma különböző megoldásait. ismerjék fel az energia jelentőségét! ismerjék az energia felhasználás új útjait, a megújuló energiaforrások használatának előnyeit és korlátait. az energiatakarékos fűtési és szellőztetési rendszerek működésének és szerkezetének ismerete. Alternatív energiaforrások ismerete. A napházak alkalmazásának felismerése. a konyhatechnikai eszközök működésének vizsgálata, takarékossági lehetőségek kiemelése. képesek legyenek környezetbarát rendszerekben gondolkodni. ismerjék a hulladék fogalmát, típusait, a háztartási hulladék gyűjtésének és feldolgozásának módjait. ismerjék fel a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. a környezetszennyezés formáinak megismertetése. A környezetszennyezés hatásainak felismertetése. A megelőzés fontosságnak tudatosítása.

Informatik a A tanulók  szerezzenek ismereteket –a számítógépes hálózatokról, az internetről tanulva – a globalizáció áldásairól, átkairól  segítése integrált ismeretekkel a különböző tantárgyak tanulásában  vegyenek részt internetes vetélkedőn, pályázaton  ismerjenek meg követendő és visszataszító példákat, érdekességeket  kutassanak az interneten: “Mi az? Hogyan oldjuk meg? Hogyan védekezzünk?”  gyűjtsenek anyagot energiatörténeti, ill. környezetvédelmi szakkörök részére  váljanak képessé adott témához összegyűjtött adatok feldolgozására  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  kísérjék figyelemmel a “A környezetvédelmi jeles napokat” az interneten. A tanulókban  tudatosuljon, hogy a számítógép alkatrészei is veszélyes hulladékok  fogalmazódjon meg a kérdés: “ Mit kezdhetünk a veszélyes hulladékkal? Hová tegyük? Testnevelés és sport A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve  legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a mozgás nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes 106

 igényeljék, hogy a mozgáshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat. A tanulókban  tudatosuljon az egészség és a környezet komplexitása. 10.5.2. Környezeti nevelés az osztályfőnöki órákon 5. osztály  a család, a nagyszülők, a dédik lakóhelye, lakásának közvetlen környezte- megfigyelés, értékelés megadott szempontok szerint.  szabadidős tevékenységek a levegőn: kiskert, horgászás, biciklitúra, stb. megfigyelés, védett növények, állatok.  mindennapi közlekedés: a tömegközlekedési eszközök előnyben részesítése, biciklis közlekedés. 6. osztály  szépség, a természetben: Tisza, Tisza-Maros szög, Vadaspark, Füvészkert, Fehér-tó; természetvédelem.  a rend és a tisztaság szerepe környezetünkben. 7. osztály  környezetünk tudatos alakítása  energia felhasználás a családban  vásárlási szokások, csomagolóanyagok  lomtalanítás, szemétgyűjtés, veszélyes hulladékok a háztartásban és a ház körül 8. osztály  a környezet védelme, pusztulása  atomerőművek- katasztrófák, balesetek  vízszennyezés, tankerkatasztrófák  a Greenpeace mozgalom akciói  népességrobbanás-népességcsökkenés és következményei. 10.5.3. Erdei isk ola „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív. együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (Lehoczky János) A tanév során a hatodik évfolyam tölt egy hetet erdei iskolában. Amennyiben az iskola nem talál olyan támogatót, aki az erdei iskola teljes költségeit fedezné, akkor pályázati lehetőségek, szponzorok felkutatásával, szülői befizetés felhasználásával, önkénes alapon, szülői döntés alapján vesznek részt a tanulók. Az itt megvalósuló tananyagrészeket a tanmenetek tartalmazzák és megjelölik. 107

10.5.4. Tanulmányi k irándulás A tanév során egy alkalommal szervezhetnek az osztályközösségek kirándulást a hazai tájak, életközösségek, kultúrák megismerésére. A részvétel a felmerülő költségek miatt önkéntes. A hetedik, illetve nyolcadik évfolyamon a természettudományi munkaközösség hirdet tanulmányi kirándulást a fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi ismeretek bővítésére. Pályázati lehetőségektől függően külföldi, többnapos tanulmányi kirándulásokat is szervezünk a szomszédos országok magyarlakta vidékeinek tanulmányozására. 10.5.5. Sportnap A szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük (szombat) és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük. 10.5.6. Témanap A szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, az egészséges életmód és a közösségépítés témakörében szervezzük témanapjainkat, ahol kiemelt feladatunk a szülői házzal való kapcsolatunk építése és a „nagyok tanítják a kicsiket” elven alapuló közösségépítés. 10.5.7. Témahét Az iskola speciális ökoiskolai feladatának tartja a város, mint ökológiai rendszer bemutatását, a tanulók megismertetését a helyi természeti, hagyományos, építészeti, történelmi és művészeti értékekkel. Fontos célunk, hogy az iskolánkból elballagó diákok ezen adottságok ismeretében, környezettudatosan, fenntartható módon szervezzék további életüket és a helyi értékeket más embereknek is hitelesen tudják bemutatni. E célokat a mindennapos iskolai tevékenységen, tanítási órákon túl a témahéten – melynek címe: Szeged – életünk színtere – keresztül kívánjuk megalapozni. 10.6. Tanórán k ívüli tevékenységek Tanulói pályázatok – A környezeti nevelési munkacsoport, vagy a diákönkormányzat kiad egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása a legjobb munkák díjazásával történik. A munkaformák a következők lehetnek: dolgozat, rajz, fotó. Jeles napok. A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve ill. külön programokat szervezve emlékezünk meg és tudatosítjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelően vetélkedőt, kirándulást szervezünk ill. pályázatot írunk ki Február 2. Vizes Élőhelyek Március 6. Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Március 22. Víz Világnapja Március 23. Meteorológiai Világnap Április 3. Csillagászati Világnap Április 22. Föld Napja Április 24. Kísérleti Állatok Védelmének Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Május 15. Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Május 15. Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Május 18. Múzeumi Világnap Május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap Június 8. Óceánok Világnapja Június 17. Világnap az Elsivatagosodás Ellen Június 21. A Nap Napja Június 25. Barlangok Világnapja 108

Augusztus 9. Állatkertek Napja Szeptember 16. Ózon Világnapja Szeptember 22. Autómentes Nap Szeptember 23. Takarítási Világnap Október 4. Állatok Világnapja - Vadaspark Október 8. Madárfigyelő Világnap Október 8. Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Október 15. Nemzeti Gyaloglónap Október 21. Földünkért Világnap Október 31. Takarékossági Világnap Szakkörök – A kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztése, tehetséggondozásának színtere. Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Általános iskola 5–6. évfolyam: Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny Általános iskola 7–8. évfolyam: Herman Ottó Országos Biológia Verseny Teleki Pál Országos Földrajz-Földtan Verseny Meleg István Kémia Emlékverseny Hevesy György Országos Kémiaverseny Öveges József Fizikaverseny Jedlik Ányos Országos Fizikaverseny Curie Környezetvédelmi Emlékverseny A tanulók természettudományos kompetenciájának komplex fejlesztése érdekében az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumával kötött együttműködési megállapodás (TÁMOP3.1.3-10/2-2010-0013 számú, „Természetismereti tudástárral támogatott közoktatás fejlesztés” című projekt) szerint, minden tanévben, a gimnáziumban megépült Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratóriumban (SzeReTeD), a hetedik és nyolcadik osztályos tanulóink részvételével, kísérletező projekteken veszünk részt (4 tanóra /tanuló). Városök ológiai program – A Diákönkormányzattal való együttműködés keretében szervezzünk olyan programokat (vetélkedő, témanap, témahét), amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző ökológiáját, Szeged város természeti és művi értékeit. Az ismereteket vetélkedők illetve kiállítások formájában lehet még jobban rögzíttetni a tanulókkal. Művészeti csoportok , ünnepségek – Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Szervezzünk irodalmi műsort (pl. Föld napja, Víz világnapja). Természetes anyagok felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Éljünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is. Kézműves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl.: Karácsonyi vásár) Diák Önk ormányzati nap – Az iskolai programnak mindig lehet környezet-egészségügyi része is. A diákönkormányzatnak van környezetvédelmi felelőse. Napk özis szabadidős foglak ozások : - A foglalkozási terveiben szereplő munkarendben, a tanulási idő utáni foglalkozások tervezésében megjelenik a környezet- és egészségnevelést, pozitív életviteli mintákat bemutató szándékok. (pl. séta a környéken, termések gyűjtése, népi játékok, néptáncok, népdalok tanulása, természetes anyagokból játékok készítése, stb.) 109

Látogatások: állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására. Előadások – A nagyon jól sikerült környezeti tanulói kiselőadásokból illetve a kiírt pályázatok szóbeli védéséből rendezhetünk egy iskolai szintű programot is. A tanulók, tanárok, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését. Hívhatunk meg ebben a témában jártas szülőket vagy szakembereket, sőt volt tanítványokat is! Szülői értek ezletek : utalás a környezet néhány fontos elemére. Szülői fórum: Témák. Egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem. 10.6.1. Módszerek A környezeti nevelés megvalósításához olyan módszereket, választunk, amelyek segítik a tanulók gondolkodását, önálló ismeretszerzési és döntéshozatali képességét, növelik kooperativitásukat, problémamegoldó képességüket, konfliktuskezelési képességüket, önismeretüket, közelebb viszik őket a természeti környezetükhöz. Az alkalmazott módszereket a tantervekben találhatjuk. A témahét és témanapok, erdei iskola alkalmával kiemelt szerepet kap a projekt módszer. Ellenőrzés, mérés, érték elés, minőségbiztosítás A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. 10.7. A pedagógus k örnyezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével.  Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak.  Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés.  Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között.  Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet.  Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának.  Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését.  Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson.  Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.  A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg. 10.7.1. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák:  a tanulói kíváncsiság megőrzését; 110

    

az aktivitás fenntartását és megerősítését; a belső motivációs bázis fejlesztését; az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését; a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit; a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére;  az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. 10.7.2. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai:  Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás.  Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet.  Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez.  Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. 10.7.3. Eredményvizsgálatunk  egyes tanulók esetében - az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására - a szociális képességek alakulására - a beállítódások és értékorientáció fejlődésére - a csoporthelyzet megismerésére - a konfliktuskezelés módjára irányul.  osztályközösségek esetében - a csoportviszonyok alakulásának - a közvéleménynek, a morális-gondolkodásnak - az informális kapcsolatrendszernek - a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. 10.7.4. Eredményvizsgálati módszereink a k övetkezők lehetnek:  folyamatkövető megfigyelés  célzott megfigyelés  helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat)  tevékenységelemzés  egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz. 111

Választott módszereink lehetnek:  a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése  spontán és irányított személyes beszélgetések  írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat  nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése  a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata. 10.7.5 Továbbk épzések Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső: kerületi, fővárosi, országos konferenciákon (TKTE, KOKOSZ, MKE, MBT) rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel 10.7.6. Kommunikáció Isk olán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolarádió. Isk olán k ívül: Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezletek, iskolaszék, SZMK megbeszélések.

11. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai  Iskolaváltás esetén a szülő (törvényes képviselő) kérvényt nyújt be az intézmény vezetőjének, mellyel indokolja iskolaváltoztatási szándékát.  A tanuló bemutatja a bizonyítványát, illetve, ha a tanév megkezdése után érkezik, a tájékoztató füzetét is. A tájékoztató füzet hiánya esetén a szülőnek (törvényes képviselőnek) be kell szereznie az előző iskola igazolását a tanév során szerzett érdemjegyekről/szöveges értékelésekről.  Az igazgatóhelyettesek az osztályfőnökkel való egyeztetés után, szükséges esetben szaktanári véleményezéssel megvizsgálják, hogy korábbi tanulmányai alapján különbözeti vizsga letételével, türelmi idő biztosításával, egyéni segítségnyújtással, évfolyamismétléssel vagy anélkül beilleszthető-e a tanuló az iskolában működő tanulócsoportok valamelyikébe.  A felvételről a konzultációt követően az igazgató dönt.  A felvételt az iskola befogadó nyilatkozat kiadásával igazolja, melyet a kibocsátó intézmény részére szóbeli tájékoztatás után eljuttat.  A szükséges feltételek meglétének hiányában a szülőt (törvényes képviselőt) az igazgató szóban tájékoztatja a felvétel elutasításáról

Záró rendelkezések (Érvényesség, felülvizsgálat, módosítás, nyilvánosság) A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program felülvizsgálata, módosítási lehetőségei

112

A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását a jogszabályi környezet megváltozása miatt, az iskola nevelőtestülete és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti. A módosítások elfogadása a törvényi rendelkezések értelmében a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik. A módosításokat a fenntartó hagyja jóvá a nevelőtestület elfogadó határozata alapján. A pedagógiai program nyilvánossága Az iskola a pedagógiai programját jóváhagyás után a szülők és a diákok részére is nyilvánosságra hozza és felteszi az iskola honlapjára, megkönnyítve ez által a tájékozódást, illetve az iskolaválasztást. A Pedagógiai program egy-egy példánya a fenntartónál, az iskola irattárában, az igazgatóságnál, és az iskola könyvtárában kerül elhelyezésre.

113

Legitimációs záradék A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat …………………………………….-i ülésén véleményezte, és elfogadta. Szeged, ……………………………… ………………………………….. Iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A pedagógiai programot az iskolaszék ………………………………………….…..-i ülésén véleményezte, és elfogadta. Szeged, ……………………………… ………………………………….. Iskolaszék elnöke 3. A pedagógiai programot a nevelőtestület ………………………………………….-i tantestületi értekezletén véleményezte, és elfogadta. Szeged, ……………………………… ………………………………….. igazgató 4. A pedagógiai programot a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánjaként jóváhagyom. Szeged, ……………………………… ………………………………….. dékán 5. A pedagógiai programot a Szegedi Tudományegyetem rektoraként jóváhagyom. Szeged, ……………………………… ………………………………….. rektor

114

Mellék letek-CD 1. sz.melléklet: Az alsó tagozat helyi tanterve 2. sz. melléklet: A felső tagozat helyi tanterve – szakrendszerű oktatás 3. sz. melléklet: Az alapfokú művészetoktatési intézmény helyi tantervei A képzőművészet tanszakainak helyi tanterve A színművészet tanszakainak helyi tanterve A táncművészet tanszakainak helyi tanterve A zeneművészeti tanszak helyi tanterve 4. sz. melléklet: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő kötelező (minimális) eszközök és felszerelések jegyzéke 5. sz. melléklet: Helyi óvodai nevelési program

115