Közlekedj Könnyebben Keréken!

Közlekedj Könnyebben Keréken!

Közlekedési szabályok, viselkedési szabályok, balesetelhárítási technikák, egyéb hasznos ismeretek kerékpárosoknak és kerekesszékeseknek Pécs 2010.

3

KKK – Keréken Könnyebben Közlekedsz! Megváltozott munkaképességű emberek és ép gyermekek közlekedési és integrációs oktató programsorozata Segédanyag az oktatáshoz

oOo

Simor Árpád, 2010. © Free Mobility Egyesület www.freemobility.hu

1. kiadás Megjelent: 50 példányban Nyomta: Kontraszt nyomda, Pécs Garamond betűvel

4

5

I. fejezet Kerékpárosokra és mozgássérültek járműveire vonatkozó KRESZ-szabályok I.1.

Általános szabályok A kerékpár jármű. A 6 km/h sebességet elérni nem képes kerekesszék gyalogosnak minősül, a gyorsabb villamos hajtású pedig kerékpárnak. A belsőégésű motorral hajtott mozgássérült-eszközökre vonatkozó szabályok már nem ennek a kötetnek a témája. A kerékpárt hajtó ember tehát járművezető, így a rá vonatkozó szabályokat ismernie kell és be is tartania – noha az ismeretüket nem kell jogosítvánnyal igazolnia. Járművezetőként a kerékpáros csak a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban hajthat (tehát pl. törött karral-lábbal nem): - nem szabad tudatmódosító szer (alkohol, kábítószer, egyes gyógyszerek, stb) hatása alatt kerékpározni, - szemüveges ember csak a szemüvegét viselve kerékpározhat stb. A sebességhatár 40 km/h, sisakot viselve lakott területen kívül 50 km/h. Kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött ember 1 fő 10 év alatti utast szállíthat a megfelelő pótülésben. Csomagtartón nem, leginkább a sérülésveszély miatt (küllőzés). Kettőnél több kerekű kerékpáron a 17. életévét betöltött ember szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast (értelemszerűen, ha a tringa kialakítása erre alkalmas). Állatot a kerékpárt hajtó ember nem vezethet. Mozgás- és/vagy értelmi sérült, vak emberek kerékpározása szempontjából fontos, hogy a KRESZ ismeri a többkerekű, többszemélyes kerékpár fogalmát, sőt, ebben a kategóriában (el)ismeri a 80 cm, vagy annál szélesebb (!) járműét is. I.2. A kerékpár, felszerelése A kerékpáron, ill. a kerékpároson kötelezően rajta kell legyen az ábra szerint: 1. fehér fényű első lámpa, 2. vörös fényű hátsó lámpa,

6

3. vörös hátulsó prizma, 4. két, egymástól független fék, 5. csengő, 6. küllőprizma elöl (borostyánsárga) 7. fényvisszaverő ruha (lakott területen kívül éjszaka és/vagy rossz látási viszonyok közt) Ajánlott még: elülső fehér prizma, sárga pedálprizma, hátsó küllőprizma, visszapillantó tükör, karos szélességjelző, sisak, kerékpároskesztyű. A kerékpárral kerékpár-utánfutó vontatható (70 kg össztömegig és 70 cm szélességig), más nem. Így pl. oldalkocsi sem és kézikocsi sem. I.3.

A haladás helyei Kerékpározni majdnem mindenütt szabad, ahol nem tilos. Ezen belül vannak kifejezetten a kerékpározást segítő forgalomtechnikai megoldások. Ezek különböző mértékig különítik el a résztvevőket egymástól. Tendencia, hogy a különféle járművek lehetőleg ne elkülönítve haladjanak és váratlanul keresztezzék egymás pályáját. Akkor járunk el helyesen, ha tehát a többiekre figyelve haladunk a kerékpározásra kijelölt pályán. Kerékpározni úttesten, útpadkán és járdán csak egy sorban szabad. Kerékpárúton szabad egymás mellett is. A kerékpár kormányát két kézzel kell fogni. A járművek – így a kerékpárosok is – hangjelzést adhatnak. Lakott területen belül csak balesetmegelőzési céllal, lakott területen kívül az előzési szándék jelzésére is. A kerékpáros hangjelző eszköze szabály szerint csak csengő lehet. I.3.1. Kerékpárút. Ha az adott irányban kerékpárút is van, akkor az úttesten kerékpározni tilos. Ha azonban kerékpáros nyomot is fölfestettek (l. I.3.7.), akkor azon is szabad kerékpározni. A kerékpárutat kék alapú kerek táblán fehér kerékpár-piktogram jelzi. I.3.2. Kerékpársáv. Az úttest (jobb) szélén sárga folyamatos vonallal elválasztott sáv, amelynek felületére fehér kerékpár-piktogramot festettek. Ezen csak a nyíllal jelölt (egy) irányban szabad haladni. Ahol fölfestett kerékpársáv található, csak azon szabad kerékpározni. Szögletes kék alapú tábla jelzi fehér nyilakkal és

7

piktogrammal és sárga vonallal. I.3.3. Nyitott kerékpársáv. Az úttest szélén szaggatott fehér vonallal elkülönített kerékpársáv. A kerékpáros egyirányú haladására szolgál. A kerékpáros el is hagyhatja forgalmi okokból (pl. balra kanyarodáskor), és más járművek is ráhajthatnak (pl. jobbra kanyarodáshoz). A nyitott kerékpársávot ugyanúgy kötelező használni, mint a nem nyitottat. Téglalap alakú kék alapú tábla jelzi fehér festéssel. I.3.4. Kerékpáros által is használható buszsáv. Ha a táblának megfelelően a buszsávban megengedett a kerékpározás, akkor egyúttal kötelező is. Ha ellenben tábla nem engedi meg, akkor tilos. Az előbbiekhez hasonlóan kék alapú tábla festése fehér. I.3.5. Gyalog- és kerékpárút. A használata általában kötelező, de ha a gyalogosok forgalma a továbbhaladást akadályozná, vagy az úttesten van fölfestett kerékpáros nyom, akkor azon is lehet hajtani. Lehet a gyalogosokkal egy felületet használva és elkülönítve is. Az elkülönítés fehér folyamatos vonallal kell történjen (ld. tábla), kultúrhelyeken a felület vörös vagy zöld színezésével külön is jelzik a kerékpárosoknak szánt sávot. Kerek kék alapú táblán fehér gyalogos- és kerékpár-piktogram jelöli, és ha van, az elkülönítést fehér vonal. I.3.6. Gyalogos-kerékpáros zóna. A zónában a kerékpárosoknak kijelölt felületeken a megengedett tempó 20 km/h, másutt 10 km/h. Téglalap alakú, fekete keretű fehér alapú tábla jelzi, benne a kerek gyalogos-kerékpárosút-táblával és a „ZÓNA” felirattal (a zónahatárt ugyanez a tábla átlós vörös áthúzással). I.3.7. Kerékpáros nyom. Az úttesten, a forgalmi sávban fölfestéssel jelölt helyzet, amelyben egyazon felületet kerékpárral is és más (gép)járművel is használ az ember. A fölfestés informálja a közlekedőket a másik jelenlétéről és figyelemre inti. Kerékpárúttal vagy gyalog-kerékpárúttal egyidejű megléte az előbbiek kötelező használatát feloldja. Csak útburkolati jellel jelölve létezik: sárga festésű kerékpár-piktogram sárga nyílhegyekkel fedőzve.

8

I.3.8. Erdei kerékpárút. Az erdészeti törvények szabályozzák a kerékpárosok erdei mozgását. Erdőben a kijelölt kerékpáros túraútvonalakon szabad hajtani, mindenütt másutt tilos. A kijelölés festett turistajelzés, fák, terep- vagy műtárgyak oldalán fehér alapon színes kerékpáros-piktogram. I.3.9. Leállósáv, útpadka. Előbbi hazánkban csak autópályák mellett épül, ahol viszont tilos kerékpározni, utóbbi többnyire alkalmatlan rá (szűk, gödrös, csúszós). Az elvi lehetőség azért megvan. I.4. Tiltott helyek kerékpározásra I.4.1. Autópálya. Miután autópályán a minimális sebesség 40 km/h, és ez egyúttal a kerékpáros sebesség felső határa is, ezért itt minden külön tiltás nélkül is logikus lenne. A sisakban 50-es határ miatt is azonban tételesen is tilos. I.4.2. Autóút. Az álló téglalap alakú táblán kék alapon fehér személyautó-piktogrammal jelzett utakon tilos a kerékpározás. I.4.3. Kerékpárral behajtani tilos. Hajtani tilos, viszont a kerékpárt toló ember gyalogos, így szabad. Vörös szegélyű fehér alapú kerek tábla, fekete kerékpárpiktogrammal. I.4.4. Mindennemű jármű forgalma mindkét irányban tilos. Így a kerékpár hajtása is (tolása nem). Ha ellenben egy kiegészítő tábla van alatta „Kivéve” kezdetű szöveggel, akkor a kerékpáros akkor is kivétel (tehát behajthat), ha csak mást – busz, taxi – nevez meg a kiegészítő tábla. I.4.5. Egyirányú utca. Egyirányú utcában a forgalommal szemben haladni a kerékpárosnak is tilos. Kivéve, ha ezt kiegészítő tábla engedélyezi (ennek a táblának az egyirányú útca elején és a keresztező utcák torkolatában is ott kell lennie). A szembe behajtást engedélyező táblaegyüttes egy kerek vörös alapon fehér vízszintes

9

csíkból álló „Behajtani tilos” tábla, alatta négyszögletes fehér alapon fekete „kivéve” felirat és kerékpár-piktogram. I.4.6. Buszsáv. Ha ezt külön tábla és fölfestés nem engedi, akkor a buszsávban tilos kerékpározni (tolni meg végképp).

I.4.7.

Gyalogút. Gyalogos zóna. Ha kiegészítő tábla tilalmi időszakot

I.4.8. jelöl meg, akkor azon kívül, ha megengedőt, akkor azon belül hajtható kerékpár itt is, de legföljebb 10 km/h tempóval. I.4.9. Járda. Járdán tilos a kerékpárt hajtani, kivéve a 12 évesnél fiatalabb gyermeknek, és kivéve, ha az úttest alkalmatlan a kerékpározásra, és legföljebb 10 km/h-val. Alkalmatlan az úttest, ha pl. földút, de nem az, ha forgalmas vagy tiltott rajta kerékpározni. I.5. Elsőbbségi szabályok Elsőbbségi rangsor: gyalogos kanyarodó jármű előtt és/vagy zebrán – rendőr - forgalomirányító lámpa – tábla – jobbkézszabály. Ez a sorrend rangsor is egyben: a lámpa fölülbírálja a tábla jelzéseit, a rendőr jelzése érvényes a lámpáéval szemben, de a gyalogosnak a kanyarban vagy a zebrán akkor is elsőbbsége van, ha a rendőr a járművet elengedte. A I.5.1. Gyalogos-elsőbbség. gyalogosnak a kijelölt gyalogátkelőhelyen (zebrán) mindig elsőbbsége van minden járművel szemben (tehát a kerékpárral szemben is), ha már lelépett a járdáról, vagy áthaladási szándékát egyértelműen jelezte. A zebrát olyan tempóval kell megközelíteni, hogy a járművet a vezetője bármikor meg tudja állítani. A gyalogosnak elsőbbsége van azzal a járművel szemben, amelyik arra az útra kanyarodik, amit ő keresztez. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a kanyarodást irányváltoztatással vagy anélkül lehet végrehajtani (a közlekedés szempontjából pl. az egyenes továbbhaladás is lehet irányváltoztatás, ha azzal az addigi forgalmi sávot el kell hagynia a járműnek, míg kanyarodás minden úttestváltás, amihez a kormányt el kell mozdítani, még ha az addigi sáv az új úttesten folytatódik is). A gyalogos zavarás nélkül kell elsőbbséget kapjon.

10

Ez a szabály vonatkozik értelemszerűen a kerékpárúton vagy gyalogos- és kerékpárúton haladó kerékpárosoknak adandó elsőbbségre is, tehát a kerékpárosnak elsőbbsége van azzal a járművel szemben, amelyik az általa éppen keresztezett útra kanyarodik be. Arra számítani azonban, hogy ezt az elsőbbséget mindig meg is adják, nem érdemes (ld. III. fejezet). A zebrán csak a gyalogosnak van elsőbbsége, a kerékpárosnak nem. I.5.2. Elsőbbség a kereszteződésben. A keresztező úton alapesetben a jobbról jövő minden járműnek és a balról jövő villamosnak kell elsőbbséget kapnia (jobbkézszabály). Mindig elsőbbsége van a megkülönböztető fény- és hangjelzést adó járműnek és az ilyenek által közrefogott konvojnak. A körforgalomban haladónak elsőbbsége van a becsatlakozókkal szemben, de nincs a keresztező villamossal szemben. A földútról érkező elsőbbséget kell adjon a szilárd burkolatú úton haladónak. Az ettől eltérő elsőbbségi viszonyokat lámpa vagy tábla szabályozza. A kereszteződést olyan tempóval kell megközelíteni, hogy az elsőbbség megadható legyen, és ezt a többi résztvevő el is higgye. I.5.3. Egyenrangú útkereszteződés kerékpárúton. Az úttesten a sárga szaggatott fölfestés jelzi a keresztező kerékpárutat, de azt nem jelenti, hogy itt a kerékpárosnak elsőbbsége van. Ha se tábla, se lámpa, akkor ez egyenrangú kereszteződés, és eszerint adjuk meg az elsőbbséget a jobbról jövőnek (plusz villamos balról). I.5.4. A kerékpáros előre sorolhat a forgalmi okokból (pl. lámpa vörös jelzése) álló gépjárművek mellett a külső sáv jobb oldalán, ha erre elég hely van és nem zavarja a jobbra kanyarodási szándékát jelző gépjárművet a majdani jobbra kanyarodásban. I.6.

A forgalomirányító jelzőlámpa. Vörös jelzése áthaladási tilalmat, a zöld szabad áthaladást jelent, a sárga az átmeneti helyzetet (a kereszteződésbe behajtani tilos, ha még benne vagyunk, mielőbb el kell hagyni). Kerékpárral közlekedve figyelni kell arra, hogy a csak a kerékpáros forgalmat irányító, háromszínű (nemegyszer „bébi”-méretű) lámpa mindig a kereszteződés előtt, a gyalogos és kerékpáros közös, kétszínű,

11

négyzet alakú lámpája viszont mindig a túloldalon van (ez akkor lehet gond, ha több kereszteződés követi egymást). A csak a kerékpáros forgalomnak szóló, kerek lámpák kerékpár-piktogram alakban világítanak. A kerékpársávon vagy kerékpárúton, ha van, a kerékpárosok külön lámpája szabja meg a közlekedés rendjét. Ha a lámpa sötét, a fölötte lévő táblák utasítása érvényes. A sárgán villogó lámpa veszély(es kereszteződés)re figyelmeztet. I.7. Kanyarodási szabályok I.7.1. Az irányjelzés. A járműveknek – így a kerékpárosoknak is – az irányváltoztatási szándékukat időben (nem túl korán és nem az utolsó pillanatban!) jelezniük kell. A kerékpárosnak elég csak a szándékot jelezni, mert az irányváltás többnyire kanyarodás, akkor pedig kivált szükséges a két kéz a kormányon. Az irányjelzést időben kell elkezdeni és nem lehet megtévesztő. Azaz elég időt kell hagyni a többieknek, hogy fölfogják, mit is akarunk, és egyértelmű is kell legyen, mit akarunk (befordulni, üdvözölni Mári nénit vagy leesni a bringáról). Irányjelzést kell adni: o kanyarodáskor, o sávváltáskor (sáv elhagyásakor), o előzéskor, o kikerüléskor, o sávon belül balra húzódáskor és o megálláskor. Irányjelzésre a kerékpáros a megfelelő irányban vízszintesen kinyújtott karját használja, esetleg enyhén mozgatva, hogy jobban föltűnjön. Villamos irányjelzőket lehet ugyan használni, de miután senki sem számít a forgalomban ezek meglétére, ezért hatásosságuk több, mint kérdéses. I.7.2. Balra nagy ívben. Balra nagy ívben csak lakott területen belül kanyarodhat a kerékpáros. Ennek megkönnyítésére 2010. január 1-jétől létezik a ’kerékpáros előretolt felállás’, azaz egy olyan terület, amit az úttesten fölfestés jelöl, és mintegy a kerékpársáv folytatásaképpen, de fehér folyamatos vonallal fölfestve a kerékpárosokat a (lámpa piros jelzése miatt) várakozó gépjárművek elé engedi, az ő megállási vonaluk előtt jelöl ki a kerékpárosoknak területet.

12

Innen a kerékpárosok a zöld jelzést kapott gépjárművek előtt bekanyarodhatnak balra nagy ívben. I.7.3. Kerékpáros közvetett kapcsolat. Négyszögletes kék informáló tábla jelzi, hogy a balra nagy ívben továbbhaladáshoz a kerékpárosnak le kell szállnia és gyalogosként, pl. a zebrán áttolva a kerékpárt kell kereszteznie az utat, amin addig haladt. A továbbhaladást az adott hely forgalomtechnikai kialakítása szabja meg azután. I.8. Az egyenrangúság. A közkeletű nevén jobbkézszabályként ismert elv arról rendelkezik, hogy mi a teendő, ha semmi: sem tábla, sem lámpa, sem rendőr nem szabályozza az áthaladást. Főszabályként minden, tőlünk jobbról jövő járműnek elsőbbsége van (kivétel: villamos, annak balról is), és minden tőlünk balról érkező jármű nekünk ad elsőbbséget. Elvben a kamion is; kerékpárosként azonban a jog és a valóság viszonyát esetről esetre mérlegelnünk célszerű (mert a kerékpáros a legkisebb és legvédtelenebb jármű). I.9. Elsőbbséget szabályzó táblák I.9.1. Elsőbbségadás kötelező. Minden, az e táblával védett úton haladó járműnek elsőbbséget kell adnunk. Ha a szembejövők ugyanilyen táblát találnak (ezt a táblát a hátuljáról is föl kell tudni ismerni), akkor a velük szembeni elsőbbségi viszonyokat a kanyarodási szabályok döntik el. I.9.2. Állj! Elsőbbségadás kötelező („Stoptábla). Itt is elsőbbséget kell adni a keresztező forgalomnak, de mindig meg is kell állni. Ha nincs fölfestett vonal, akkor csak a „belátási pontnál”, ha van vonal, akkor azon IS. I.9.3. Főútvonal. A főútvonal egyúttal védett útvonal is, tehát itt mindig elsőbbségünk van, egészen a végét jelző „Főútvonal vége” tábláig. Ezt az elsőbbséget a keresztező utak torkolatában elhelyezett „Elsőbbségadás kötelező” vagy stoptábla tudatja a főútra érkezővel. De többnyire csak az! Ezért érdemes biztosnak lenni afelől, hogy a tábla ott is van. Ez a két tábla a hátuljáról is megismerhető, éppen ezért. Ha nem látjuk a sziluettjét, akkor célszerű úgy viselkedni, mintha egyenrangú kereszteződésben járnánk.

13

I.10. A forgalmat a kereszteződésben irányító rendőr jelzései: I.10.1. A rendőr mindkét karjának oldalirányú kinyújtása a kinyújtott karral párhuzamos irányból érkezők részére szabad utat jelez: a gyalogos átmehet az úton, a jármű – ha tábla nem tiltja – az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, ill. jobbra vagy balra kanyarodva továbbmehet. A rá merőleges irányokból meg kell állni. A leeresztett karral álló rendőr értelemszerűen ugyanezt a jelzést adja. I.10.2. A rendőr függőlegesen föltartott karja a forgalom irányának megváltozását jelzi: a gyalogos nem lép le, de ha még nem ért át, akkor mielőbb elhagyja az úttestet, a járművek megállnak a megfelelő helyen a kereszteződés előtt, ill. ha ezt biztonságosan már nem tehetik meg, akkor mielőbb elhagyják a kereszteződést. I.10.3. A rendőr jobb karjával maga mögé int, bal tenyerét pedig a balról jövő forgalom felé fordítja: a jobbról érkező járművek a rendőr mögött balra bekanyarodhatnak, ill. egyenesen vagy jobbra hajthatnak tovább, mindenki más áll. I.10.4. A rendőr a jobb karját vízszintesen maga elé nyújtja, a baljával maga elé int: a balról érkezők a rendőr előtt balra bekanyarodhatnak, (mögötte) egyenesen vagy jobbra hajthatnak, mindenki más áll. I.10.5. A rendőr a kinyújtott karjával maga felé intve a sebesség fokozására, míg a kinyújtott karját föl-le mozgatva lassításra utasít. I.11. Teendők baleset esetén I.11.1. „A balesetben érintett valamennyi jármű vezetője köteles: 1. megállni, 2. a balesetben megsérült személynek segítséget nyújtani és 3. a további baleset elkerülésére mindent megtenni. Személyi sérüléssel járó baleset esetén értesíteni kell a rendőrséget, és meg kell várni a kiérkező baleseti helyszínelőket. Személyi sérüléssel járó baleset esetén nemcsak a baleset résztvevői, hanem a

14

balesetben nem érintett járművek vezetői is kötelesek segítséget nyújtani! Ha személyi sérülés nem történt, de a baleset valamelyik résztvevője kéri, ugyancsak értesíteni kell a rendőrséget, és meg kell várni a helyszínelést. Baleset esetén feltétlenül ragaszkodni kell a rendőri helyszíneléshez. Előfordulhat például, hogy a sérülések könnyűnek tűnnek, és csak később derül ki valamilyen maradandóbb sérülés. Ezesetben a baleset okozója kell, hogy megtérítse a keletkező költségeket. A járművekben keletkező károkat ugyancsak a baleset okozójának kell állnia. A kártérítési igényünket azonban általában csak a baleseti jegyzőkönyv alapján tudjuk érvényesíteni. A balesetek bejelentése azért is fontos, mert a rendőrség számára segít kiszűrni a veszélyes helyeket és a veszélyes járművezetőket. Ha a balesetnek voltak szemtanúi, kérjük el a lakcímüket és telefonszámukat, hogy vitás helyzetben segíthessenek. A balesetekkel kapcsolatos jogi ügyekben kérjük a Magyar Kerékpárosklub jogászának segítségét.”V.1. I.11.2. Elsősegélynyújtás. „Mi a baleset? Egy olyan váratlan esemény, amely adott helyen és időben úgy történik, hogy annak nem volt tervezett oka. Sok esetben egészségkárodással végződik. Ahol ez az egészségkárosodás bekövetkezik, azt baleseti helyszínnek nevezzük. A közlekedési balesetek többfélék lehetnek. Ezért fontos, hogy a kerékpárosok is megismerkedjenek az alapfokú elsősegélynyújtás szabályaival. Ennek a tudásnak birtokában a baleseti sérüléseket felismerik, és meg tudják kezdeni a sérült ellátását. Azonban a baleseti helyszínre érkezve fontos, hogy az elsősegélynyújtó saját magára is vigyázzon. Közúti baleset helyszínén további gépjárműforgalom várható, ami önmagában is hatalmas veszélyt jelenthet (veszélyes lehet a kiömlött üzemanyag, a leszakadt elektromos vezeték, tartályból szivárgó gáz vagy bármely veszélyes anyag). Itt törekednünk kell arra, hogy az ilyesfajta veszélyeket minimálisra csökkentsük, a magunk és a sérült érdekében. Közlekedési baleset helyszínén segítségnyújtás megkezdése előtt a közlekedésben résztvevők feltűnő jelzést kapjanak a veszélyhelyzetről. Elakadásjelző háromszög kihelyezése, vészvillogók bekapcsolása, esetleges segítő kiállítása, aki jelzi az érkezőknek a veszélyt. Feltétlenül gondoskodjunk arról, hogy a helyszínre érkező mentők, tűzoltók minél jobban képesek legyenek megközelíteni a bajbajutottakat.

15

Amikor ezeket az alapvető, de fontos intézkedéseket megtettük, tájékozódni kell a történtekről, a még meglévő veszélyforrásokról és a sérültek állapotáról. A közlekedési baleset során célszerű meghatározni a sérültek állapotát és súlyosságát, így felállítható az ellátandók és a beavatkozások sorrendje. Ezt úgy végezhetjük el, hogy a sérülteket meghallgatjuk, megtekintjük, vagy néhány betegvizsgáló eljárást alkalmazunk. Így megkülönböztethetjük az életveszélyes, a súlyos és a könnyű sérültet. Életveszélyesnek minősíthetjük azt a sérültet, akinél nem tapasztalunk légzőmozgást, mozdulatlan, amely fájdalomingerre is fennáll, nyak, felkar, comb területén bő sugárban ömlő vérzés, az arca szürkéssápadt, fakó fehér és verejtékes. A súlyos sérült erős fájdalomról panaszkodik, mely lehet állandó vagy időszakos, görcsös, szorító, valamilyen irányba kisugárzó. Fulladásról, amely a testhelyzettől független, vagy lefekvéskor elviselhetetlen. Szomjúságról, fázásról, amely a vérkeringés súlyos zavarát jelzi, fülzúgásról, látászavarról. A könnyű sérült kérdéseinkre pontos, kielégítő válaszokat ad, sebei kis kiterjedésűek és felületesek, vérzése szivárgó, a végtagokat, törzset áttapintva, megmozgatva erős fájdalmat nem okozunk. A tájékozódás a sérültek állapotán túl arra is terjedjen ki, hogy szükséges-e műszaki mentés, vagy más szaksegítség a mentéshez. A baleset helyszínén történt tájékozódás után már rendelkezünk azokkal az alapinformációkkal, melyet közölhetünk a mentőkkel annak érdekében, hogy a megfelelő erőket riaszthassák a helyszínre. A mentőhívás szabályai: mentők értesítése a 104-es vagy a 112es központi segélyhívó számon lehetséges (autópályán 2 km-enként van segélykérő telefon telepítve). Miután a mentésirányító fogadta hívásunkat, mutatkozzunk be, adjuk meg a telefonszámunkat és mondjuk el, hogy mi történt, valamint, hogy hol történt. Próbáljuk pontosan behatárolni a baleseti helyszínt: városban - utca, házszám, valamely intézmény vagy üzlet előtt, kereszteződésben. Országúton – hányas számú út, milyen km-szelvényében. Autópályán - melyik oldalon, milyen haladási irányban. Mellékúton két település neve, mely között az út van. Esetleg nevezzük meg azt a találkozási pontot, ahol a segítséget várjuk. Mondjuk el, hány sérült van, és milyen az állapotuk, szükséges-e műszaki mentés.”V.10.

16

II. fejezet Viselkedési normák, szabályok és kihívások a közös közlekedésben II.1. Hogy szólítsd meg mozgássérült embert? II.1.1. Úgy, mint bárki mást. Gondold el, hogy te vagy ő és ő vagy te: két ember próbál megoldani egy helyzetet. Ne mustráld; az ilyesmit nyilván magad is rosszul tűröd. Persze a másságának jellegét mérd föl, hogy aszerint tudj vele együtt mozogni az adott térben, és ha kell, aszerint tudj segíteni neki. Tarts vele szemkontaktust: ez kifejezi, hogy számíthat rád, és neked is megkönnyíti, hogy fölismerd az igényeit. II.1.2. Ha hosszabb időt töltesz kerekesszékben élő emberrel – szervizben, otthon, könyvtárban –, akkor olyan magasra ülj (vagy guggolj le), hogy a szemetek egy szintben legyen. Huzamosabb ideig fölfelé tekinteni nem csak fárasztó, de az alávetettség érzetét is kelti; ugye nem képzeled magadat perzsa sahnak a társad fölött? Egyenrangú emberek vagytok, akik közül egyikőtök – most speciel te – könnyebben oldja meg, hogy ez a testbeszédben is látsszon. Hát rajta. II.1.3. Ha nem érted, amit mond, attól ő még lehet, minden szavadat pontosan érti (bizonyos agyi katasztrófák éppen ezt művelik az emberrel). Ha nincs a közelben segítő, aki tolmácsoljon és számítógép sem billentyűzettel (sokaknak az segít a kommunikációban, és ha ez furcsa volna, gondolj Babitsra és a beszélgetőfüzetekre az irodalomórákról), akkor olyan kérdéseket tégy föl, amikre igennelnemmel lehet válaszolni. Mégoly rosszul koordinált ember válaszait is föl fogod ismerni, legalább ezt: igen vagy nem. II.2. Kerekesszékben a járdán II.2.1. A kerekesszék, ha 6 km/h tempónál kisebbre képes, akkor gyalogosnak minősül. De persze nem csak ezért jobb, ha eleve a járdán halad, hanem azért is, mert ott van védettsége. Más kérdés, hogy lehetősége is van-e; a járdákat, főleg városokban, gátlástalanul

17

parkolják tele az autók, lehetetlenné téve a mozgássérültek közlekedését csakúgy, mint a babakocsikét vagy a járókeretes idősekét. Plusz a járdaszegélyek, ahol a legtöbb rézsű is inkább a cinizmus kategóriája, semmint a megoldásé, és akkor a fellépőkről nem is beszéltünk. A megállítótáblák, kitelepülő árusok és a meggondolatlanul kitett kukák ugyanúgy akadályozzák és veszélyeztetik a kerekesszékeseket a haladásban, mint a kerékpárosokat, azzal az árnyalatnyi különbséggel, hogy – a bringásokkal ellentétben – a kerekeszékes ember teljes joggal halad(na) a járdán! II.2.2. Ne képezz torlaszokat! A cangát sem kell dafke úgy leláncolni, hogy a babakocsit a fejük fölött kelljen átvigyék a sportív anyukák, de ha terepjáróval vagy, is hagyhatsz egy babakocsinyi helyet – ott már a kerekesszék is el fog férni. Ne parkolj a rézsűk és a bejáratok elé; bringával se, de kocsival végképp ne. Ha kocsmád van a belvárosban, akkor jó ötlet a járdát kerthelyiséggé alakítani, de az már nem, hogy ne maradjon hetven centi a babakocsiknak és a kerekesszékeseknek. II.3. Kerekesszékben az úton II.3.1. Az útra kényszerűségből kerül a kerekesszékes ember, nem pedig jókedvéből. Azért, mert a járdán nem fér el, nem tud föl-lehajtani rá/róla. Az úttesten haladó kerekesszékes ember alig látszik, védtelen, sérülékeny. A közlekedés többi résztvevőjének ugyan elemi kötelessége volna vigyázni rá, de a körülmények miatt ez csak alig-alig teljesül. A többi résztvevőt – elsősorban a legtöbb autóvezetőt – az előtte fölbukkanó kerekesszék látványa meglepi, zavarba hozza, tétovává teszi. A reakciói ennek megfelelően kiszámíthatatlanok, veszélyesek, zavarosak. II.3.2. Segítsd a járművezetőt, hogy jól reagáljon! A színes, feltűnő öltözet (igen, láthatósági mellény!), a kihajtható szélességjelző prizma, a fekvőbringákról és a túrautánfutókról jól ismert zászló, a nagy felületű, élénk – borostyánsárga, vörös – prizmák mindmind ezt a célt szolgálják. Ne mondd, hogy nem vagy bazári bohóc! A csiricsáré öltözet, megengedem, valóban elrémítőleg hathat – na de mennyivel elrémítőbb egy kiadós kórházi kezelés! Otthon vagy a munkahelyen leveheted és olyan elegáns lehetsz, mint senki más. II.3.3. Neveld a járművezetőt! V.4. Ezt ellenben csak óvatosan és csak módjával. Mindenképpen kell hozzá egy tükör, amiből látszik, hogy ki jön hátul, milyen indulattal és milyen messze. A gyakor-

18

lottabbak persze már fülre „belövik” a mögöttük jövőt, de a tükör még jobb. A kerekesszékben talán a legjobb a sisakra szerelhető, és, igen, a kerekesszékben is elsőrendűen fontos a fej védelme, egy jó sisak (hogy az is feltűnő?! Igen, és épp ezzel is védi az életedet!) A kerékpárnak, így a kerekesszéknek sem ír elő a szabály szoros jobbratartási kötelezettséget (legtöbbször hiába is írna: a felgyűrődött, kátyús útszéleken olykor kisebb traktorok sem igen jutnának előre, nemhogy egy tízcollos kerekű jármű). A sávban kerekesszékkel is bármennyire belülre lehet húzódni, ha ezzel balesetet előz meg az ember. A behúzódott kerekesszék lassításra kényszeríti a mögötte jövőt, és amikor az már közel van (tükör!), kihúzódunk jobbra, hogy az oldaltávolság akkor is elég nagy legyen, ha a járművezető túl közel akart volna előzni. Ezzel azonban, még egyszer: csínján kell bánni. Biztosan kell tudnod, hogy lát-e a mögötted jövő, hogy lesz hová jobbra húzódnod, és hogy lesz-e hová visszatérned, hogy újra eljátszd a mutatványt a következő mögötted jövővel. Gyakorlás, rutin és józan megfontolás kell ahhoz, hogy ez a kis játék valóban a biztonságodat szolgálja. II.3.4. Csapatban menj az úttesten! A nagyobb tömeg föltűnőbb, nagyobb óvatosságra inti a járművezetőt (azt sugallja neki, hogy már nem biztosított minden váratlan helyzet elől, mint eddig, a táblaerdő vélt biztosában, és ezért a fölös kockázatvállalási hajlama erőst megcsappan). És a többiek – bringások, tringások, tandemesek – másképpen, segítve is tudják kezelni a zűrösebb forgalmi helyzeteket. II.3.5. Menj a kertek alatt! Azaz kerüld a forgalmas, többsávos, gyilkos iramú utakat (ezek többnyire a főutak, vagy azok a mellékutcák, amelyekre a főutakról a lámpák és traffipaxok által lelassított iram miatt „kitörnek” az autósok). A többsávos utakon a belső sávból jobbra kiváltó és ott előzésbe kezdő járművek vezetője nem jobbra-előre-lefelé néz (ahol kerekesszékben haladsz), hanem a tükörben hátra, hogy eldirrenti-e a mögötte jövő. Mire észlel, úgylehet már késő. A széles, csöndes mellékutcák a legjobbak, ahol kevesen járnak és azok is lassan.

19

II.4. Hogy és mikor segíts? II.4.1. Ne mindenáron! És ne tolakodva. A balga viccet a kisúttörőről, aki átsegíti a vak nénit az úton, holott az nem is akart átmenni, már untig ismeri mindenki, de ahhoz nem eléggé, hogy meglássa a lényeget: a sérült ember is önálló ember és a legtöbb tevékenységéhez nem igényli a segítséget. Jobbára akkor kell segítened, amikor a többségi társadalom a cinizmusa vagy tunyasága révén kifejezetten lehetetlenné teszi, hogy egy vak vagy egy kerekesszékes ember önállóan boldoguljon. Ezek eléggé egyértelmű helyzetek: a húszcentis járdaszegélyre nem lehet fölugratni mégoly remek kerekesszékkel vagy handbike-kal sem, a berregő jelzés nélküli villanyrendőr előtt tanácstalanul forgolódó vak embert is meg lehet kérdezni, hová akar eljutni, és a szemmel láthatóan defektes gumijú kerekesszék tulajdonosa sem fog haragudni, ha keresel neki egy bringaszervizt a közelben (de ha a cangatáskádban van javítófolt, akkor bátran vedd elő: ugyanazokat a mozdulatokat kell elvégezned, mint a saját gépeden, legföljebb a hátulsó kereket egy gombnyomással veszed ki a 15-ös kulcs helyett). II.4.2. Abban, amihez értesz és erőd is van hozzá. Bizonyos feladatokhoz ismerni kell a szakszerű fogásokat, mert ha nem, akkor többet ártok, mint segítek. Ha nem vagy biztos a dolgodban, kérdezd meg a mozgássérült embert, hogy mi a teendőd, és ha nem tudod elvégezni, akkor bízd másra. Az oldalra vagy hanyattdőlt kerekesszékes emberek egy része önállóan vissza tud kecmeregni a székbe, de van, aki és vannak helyzetek, amikből nem. Ha azt a választ kapod, hogy elkél a segítség, akkor is csak akkor emelj, ha fizikailag bírod. Nem tettél senkivel sem jót, ha sérvet kapsz, pláne, ha még esetleg a másikat vissza is ejted a földre. Ha nem tudsz emelni, keress valakit, aki tud.V.12. II.5.

Három keréken

Idős korban, vagy sérülten, bizonyos betegségek következményeképpen szükség lehet arra, hogy ne a billenékeny két-, hanem az álló helyzetben is megálló háromkerekű bringával, azaz tringával járjon az ember. A tringázást azonban éppen úgy meg kell tanulni, mint a bringázást. Az, hogy valaki 65 éve mindennap kerekezik a kétkerekűn, még nem jelenti, hogy a háromkerekűzés is menni fog neki, sőt. De több vagy kevesebb tanulás után mindenki megtanulja.V.16.

20

A forgalomban a háromkerekűről tudni kell, hogy a hátsó kerekek nagyjából a markolat vonalában futnak, tehát az első keréknek minimum 30 cm-re, de inkább többre kell futnia az út szélétől (szegélykőtől, padkától).A tringa érzékeny az útegyenetlenségekre, ezért is beljebb halad a sávban. Járművezetőként – tehát kerékpárosként is – ezen fölül arra számíts, hogy a tringát a legtöbb ember nem a kihívás kedvéért választja, tehát valószínűleg bizonytalan, és ezért óvatosan, empatikusan közelítsd meg, nagyobb oldalés követési távot tartva, mint kétkerekűektől.

III. fejezet Hogyan ne üttesd el magad? Jellemző balesettípusok és elkerülésük. „A szokásos bringás biztonsági kiadványok általában nem sokkal többet mondanak, mint azt, hogy viselj sisakot, és tartsd be a szabályokat. De álljunk meg egy pillanatra: a sisak viselése egyáltalán nem segít megelőzni azt, hogy egy kocsi elüssön! Az biztos, hogy a sisak segít akkor, ha már elütöttek, és okos dolog viselni, de az első számú cél az legyen, hogy eleve ne is üssön el a kocsi. Rengeteg bringást ölnek meg autóval úgy, hogy azok sisakot viselnek. Ugyanakkor ha sisak nélkül közlekedtek volna, de betartják a következő elveket, talán ma is élnének. Ne keverjük össze a sisak viselését a biztonságos bringázással. Egy csepp megelőzés többet ér, mint egy hosszú lábadozás. A legjobb, ha el sem ütnek. Ez az, amiről a valódi kerékpáros biztonság szól. A szabályok betartásáról: a közlekedési szabályok azért vannak, hogy biztonságosan lehessen közlekedni. A magyar KRESZ szabályok túlnyomó többsége is ilyen. Ugyanakkor éppen a kerékpárosokra vonatkozó szabályok között van néhány, amely a kerékpárosokat veszélyes vagy lehetetlen helyzetbe hozza […]. Ezért a szabályok betartására vonatkozó tanács pontosabban így hangzik: tartsd be a szabályokat, kivéve, ha ezzel a saját, vagy mások testi épségét veszélyezteted. A másik probléma a „tartsd be a szabályokat” üzenettel az, hogy az emberek azt gondolhatják: ennyi az összes tennivaló. De a szabályok

21

betartása egyáltalán nem elegendő a biztonsághoz. Egy példa: a KRESZ szerint a kerékpárosnak […]az út jobb szélén kell haladnia. De ha túlzottan a jobb oldalon haladunk, egy parkoló autóból ránk nyithatják az ajtót, az elinduló autók számára nem vagyunk láthatóak, és a hátulról érkező autósok túl közel jöhetnek előzés közben, mert nincsenek rákényszerítve a sávváltásra. Ezeknek az eseteknek mindegyikében betartottuk a szabályokat, [mégis] elütöttek minket.”V.3. III.1. Jobbkereszt. Egy kocsi kihajt egy keresztutcából, parkolóból, garázsból stb., jobbról. Vagy a kerékpáros megy neki, vagy a kocsi a kerékpárosnak.

Megelőzése: a) Lámpa. A villogó LED feltűnő nappal

is, és az autóvezető a szeme sarkából is észlelheti. b) Szemkontaktus. A vezető szemébe nézve látjuk, hogy észrevett-e vagy sem. A szemkontaktussal kényszeríthető az autó vezetője, hogy tudomásul vegye a kerékpáros jelenlétét és adott esetben elsőbbségét. c) Duda. A KRESZ ugyan tiltja, de hasznos, amikor a csengő hangja elvész a forgalomban. Ugyancsak bevált a ráordítani a figyelmetlen vezetőre. A jó kerékpáros időkben többnyire a kocsik ablaka is nyitva, ilyenkor még hatásosabb figyelemfölkeltő a kiabálás. „Lehet, hogy furcsán érzed magad a dudálástól, vagy ordítástól, de sokkal furcsábban éreznéd magad, ha elütnének.”V.3. d) Lassítás. Egyenrangú kereszteződésben amúgyis elsőbbséget kell adjunk, de (különösen sötétben, vagy pl. ködben) az elsőbbség birtokában is nem árt annyira lelassítani, hogy meg tudjunk állni, ha kell. „Igen, ez kényelmetlen, de kényelmesebb, mint egy csonttörés.”V.3. e) Balratartás. A sáv legszélén haladó kerékpáros („A” nyom) észleléséhez az autó vezetőjének nagyon el kellene fordítania a fejét. Ezt a többség nem teszi meg. A beljebb, „balra tartva” („B” nyomon) haladó kerékpáros viszont már a kocsivezető figyelmének sávjában van, könnyebben észrevehető. f) „Ne járdázz!” A járdán, de még a bringagyalogúton, sőt, a kerékpárúton sem számí-

22

tanak az autósok kerékpárosokra. Ezeken a kereszteződés előtt mindig le kell annyira lassítani, hogy meg lehessen állni („d” pont). Sietős bringázáshoz legtöbbször jobb az úttestet választani. A bringagyalogutat amúgy sem kötelező használni, ha a gyalogosok akadályozzák a kerékpározást. III.2. Megajtózás „A sofőr kinyitja az autó ajtaját rögtön előtted. Ha nem tudsz megállni, beleszaladsz. Ha szerencsés vagy, még kiszáll, mielőtt beleszállnál az ajtóba, és így legalább neki is fáj, azonkívül puhára esel. De az ajtó élének is nekiszaladhatsz, ami nem annyira kellemes.”V.3. Súlyos fejsérüléseket okozhat ez a baleset, kivált sisak nélkül, vagy hátrabillent sisakkal kerékpározva.

Megelőzése: Balratartás. „Hajts balra annyira, hogy ne szaladj bele egy

váratlanul kinyíló ajtóba. Zavarhat, hogy annyira balra mégy, hogy az autók nehezen előznek meg, de annak SOKKAL nagyobb az esélye, hogy megajtóznak, ha túl közel mégy, mint annak, hogy egy mögötted jövő autó, amelyik tisztán lát, beléd szaladjon. Magyarországon nem egy bringasávot/bringautat lehet találni, amelyik teljes egészében az ajtózónában van. A legismertebb példa az Andrássy út belvárosi szakasza, ahol ráadásul az utasoldali ajtót nyitják rád: az utasok egyáltalán nem szokták meg, hogy ki kell nézni ajtónyitás előtt, ráadásul a jobb tükör nem is nekik van beállítva. Az ilyen szakaszokat messzire kerüld el.”V.3. III.3. A halál vörös lámpája „Megállsz egy pirosban álló kocsi jobb oldalánál. A sofőr nem lát téged. Amikor zöldre vált a lámpa, te mégy egyenesen, a kocsi jobbra, és elüt. A kis autókkal is veszélyes ez, de a legdurvább a buszok és kamionok esetén, amelyek egyébként is nehezen férnek el a kereszteződésben.”V.3.

Megelőzése: „Ne állj meg a holttérben. Simán állj a kocsi MÖGÉ,

ahelyett, hogy attól jobbra állnál. Mint a lenti képen. Ez láthatóvá tesz a forgalom minden szereplője számára. Egy mögötted álló autós számára lehetetlen nem észrevenni téged, ha rögtön előtte állsz. Másik lehetőség a felső ábrán látható „A” pont (ahol az első autós lát téged), vagy a „B” pont, az első kocsi mögött, ahol a máso-

23

dik sofőr jól lát. Annak nincs sok értelme, hogy nem állsz meg az első kocsi mellett, hanem ehelyett a második kocsi mellett állsz, ahol az autósok EGYIKE SEM lát téged. Ha az „A” ponton állsz, akkor gyorsan menj át a keresz-teződésen, ha a lámpa zöldre vált. Nem kell az autóst figyelni, hogy jobbra kanyarodik-e. Ha az „A” ponton állsz, és jobbra kanyarodik, akkor az útjában állsz. Mi másért álltál az „A” pontba, mint hogy menj tovább, amint lehetséges? Ahogy kizöldül, taposs bele. (Persze figyelj oda, hogy keresztbe nem ugrik-e át egy kocsi a piroson.) Ha a „B” pontot választod, NE ELŐZD meg az előtted álló autót, amikor zöldre vált a lámpa. Maradj mögötte, mert bármikor bekanyarodhat jobbra. Ha nem kanyarodik jobbra rögtön, még mindig befordulhat egy kapubejáróba vagy parkolóba. Ne számíts arra, hogy az autós indexel! Nem fog. Feltételezd, hogy az autók bármikor jobbra kanyarodnak. SOHA NE ELŐZZ JOBBRÓL! De próbálj a mögötted haladó kocsi előtt maradni a kereszteződés végéig, mert különben elvághatja az utad egy jobb kanyarral. […] Ha már itt tartunk: legyél nagyon elővigyázatos, amikor a kocsik jobb oldala mellett mégy el. Bármikor rádnyithatja egy utas az ajtót, vagy elüthet egy kocsi, amelyik váratlanul úgy dönt hogy befordul egy parkolóhelyre vagy kocsibeállóba. Soha ne előzz jobbról. Kisebb veszélyben vagy, ha balról előzöd az álló kocsisort, ha több van, akkor pedig közöttük (a „motorossávon”) mégy el. A KRESZ szerint sávon belül egy nyomon haladó jármű nem előzhet két nyomon haladó járművet, csak fordítva. Pedig aki előz, kicsit jobban kézben tudja tartani a szituációt.”V.3. A rend kedvéért meg kell jegyezzük, hogy a kerékpáros előre sorolhat a sáv jobb szélén, ha van elég hely és ha a kocsi nem jelzi jobbra kanyarodási szándékát. Általában nem jelzi, de ez korántsem jelenti, hogy ne akarna jobbra fordulni. Csak takarékoskodik az árammal (miközben a többszörösét füstöli el a motor túráztatásával…). III.4. Jobbhorog 1. „Egy kocsi megelőz téged, és rögtön utána megpróbál jobbra kanyarodni, közvet-

24

lenül előtted, vagy beléd. Azt hiszik, hogy nem mégy gyorsan, csak azért, mert biciklivel vagy, és nem jönnek rá, hogy nem bírnak megelőzni. Még ha nagyon hirtelen kell is fékezned, gyakran nem értik, hogy valamit rosszul csináltak. Ezt a fajta ütközést elég nehéz elkerülni, mert általában az utolsó másodpercig nem látod a kocsit, és mert nem tudsz hová menekülni, amikor ez történik.”V.3.

Megelőzése: a) „Ne járdázz! Amikor lejössz a járdáról, hogy keresztezd az utat,

láthatatlan vagy az autósok számára. Ezzel szinte könyörögsz nekik, hogy üssenek el.” Ugyanez a helyzet a kerékpársávon és a nyitott kerékpársávon, de sokszor az úttal párhuzamosan futó kerékpárúton is. Annyi mindenre kell figyeljen az autóvezető, miért pont egy sárga vonallal törődne az úton?! b) Balratartás. „Ha elfoglalod a sávot, megnehezíted az autósoknak, hogy elmenjenek melletted azért, hogy utána elédvágjanak. Ne érezd magad rosszul amiatt, hogy elfoglalod a sávot: ha az autósok nem veszélyeztetnék az életedet azzal, hogy előtted fordulnak jobbra, vagy túl közelről előznek, nem lenne erre szükség. Ha a sáv nem elég széles ahhoz, hogy biztonságosan megelőzzenek, egyébként is el kellene foglald.”V.3. c) Tükör. Ha nincs, szerezz egyet MOST. A tükörből tájékozódni lehet a mögöttünk jövők helyzetéről és szándékairól. A tükör azért jobb a hátrafordulásnál, mert hátraforduláskor a kerékpáros ösztönösen balra húzza a kormányt is, ám a balra billenő kerékpárra egyetlen autós sem számít, túl közel megy, aminek aztán elütés a vége. Kapható kormányra, de sisakra szerelhető is. Utóbbi roppant praktikus handbike-on, rekumbensen (fekvőbringa), de kerekesszéken is. III.5. Jobbhorog 2. „Megelőzöl egy lassan mozgó kocsit (vagy akár másik bringát) jobbról, majd az váratlanul rádkanyarodik jobbra, mert megpróbál beállni egy parkolóba vagy befordulni egy kocsibeállóba, mellékutcába.”

Megelőzése: a) „Ne előzz jobbról. Ezt az ütkö-

zést nagyon könnyű megelőzni. Egyszerűen ne előzz jobbról. Soha, soha ne előzz jobbról. Ha egy kocsi előtted gyök-

25

kettővel megy, lassíts le te is, előbb-utóbb begyorsít. Ha mégsem, BALRÓL ELŐZD meg, amikor azt biztonságosan megteheted. Ha kerékpárosokat előzöl, kiálts oda, hogy „balról jövök”, mielőtt előzöl, hogy ne kanyarodjanak rád hirtelen. (Persze nagyon valószínű, hogy nem fognak hirtelen balra kanyarodni, hogy elüttessék magukat, arra inkább számíthatunk, hogy hirtelen jobbra mennek.) Ha több kocsi állt meg a lámpánál, megpróbálhatod nagyon óvatosan előzni őket jobbról [előresorolás – srá], de figyelj arra, hogy bármikor rádnyithatja egy utas az ajtót, és emlékezz a III.3. pontra, a halál vörös lámpájára. Inkább balról vagy a „motorossávon” (a két kocsisor között, de vigyázz, ez szabálytalan) előzd meg őket. Figyelj arra, hogy ha egy lassan mozgó járművet követsz, akkor úgy menj mögötte, hogy ne legyél a holtterében, tőle jobbra. Még ha nem is előzöd jobbról, bajba kerülhetsz ha fékez és/vagy jobbra kanyarodik. Hagyj magadnak elég helyet a fékezésre. Legjobb, ha az ilyen autókat kissé balra követed, és meggyőződsz róla, hogy látod az autós arcát a visszapillantó tükrében. Így nagyobb az esélye, hogy észrevesz, ha fékez, akkor (ha máshol nem, mellette) még lesz helyed neked is lefékezni, a jobbkanyar nem zavar, balra meg nagy ívben szokás kanyarodni, tehát jó eséllyel lesz helyed elkerülni az ütközést. b) Nézz hátra jobbkanyar előtt. Ezzel esélyt adsz arra, hogy elkerüld az ütközést azokkal a bringásokkal vagy motorosokkal, akik figyelmen kívül hagyják a fenti a) szabályt, és téged előznek jobbról. Nézz hátra, mielőtt jobbra fordulsz, hogy biztos legyél benne: onnan sem előznek. (Figyelj arra is, hogy a járdáról is jöhetnek.) Még ha nem is a te hibád, hogy jobbról előznek téged, nem fog kevésbé fájni az ütközés. c) Ha olyan a helyzet, jelezz. Ha a főút jobbra kanyarodik, az előre haladáshoz balra kell irányjelzést adni. Érdemes ezt akkor is megtenni, ha a sáv kettéválik, és az egyik része jobbra kanyarodik (pl. a Lágymányosi híd lejárói). Ha kalimpálsz a kezeddel balra, elriasztod az autósokat attól, hogy megelőzzenek.”V.3. III.6. A balkereszt A szemből jövő kocsi balra nagy ívben bekanyarodik közvetlenül a bringás elé vagy rajta keresztül.

26

Megelőzése: a) „Ne járdázz!” A járdáról, bringagyalogútról az autó vezetője

csak gyalogost vár. Biztos benne, hogy amíg a cekkeres mamikák átevickélnek, addig ő előttük még át tud surranni. A tömegből kivágó kerékpáros pont az átslisszolni iparkodó kocsi elé-alá kerül. De a párhuzamos kerékpárúton haladva is érdemes figyelni a kereszteződésekbe balra nagy ívben befordulókat, mert kerékpárútra sem szokás számítani sofőrberkekben. b) Lámpa. Nem csak sötétben, de fényes nappal is hasznos. Egy erős fényű LED-es lámpa villogása megtorpanásra késztetheti a figyelmetlen autóvezetőt, és ez a tizedmásodperc az életet jelentheti. c) Világos ruha. „Hülyén hangozhat, de a kerékpár kicsi, és könynyen el lehet téveszteni nappal is. A láthatósági mellénnyel adsz egy esélyt az autósnak, hogy észrevegyen. A fényvisszaverő lábszalagok is egyszerűek és olcsóak.”V.3. A kerékpáros nem kommandós, aki a sötét ruhával éppenhogy észrevétlen akar maradni. A láthatósági mellény rikító színe pedig különösen farkasvakságban (a reggeli és az esti szürkületben) összemosódó környezetből emeli ki a viselőjét a vezető előtt. d) „Ne előzz jobbról!” Egyébként is tilos, és kereszteződésben nem tudható, hogy az erősen lassító kocsi vezetője nem épp a szembejövőt engedi-e el maga előtt balra nagy ívben. Az udvarias jármű takarásából a jobbról előző kerékpáros épp a végzetébe rohan. e) „Lassíts le”! Ha nem sikerül szemkontaktusba kerülni a kocsi vezetőjével, akkor le kell lassítani, hogy bármikor meg tudj állni. III.7. Ráfutás 1. Ártatlanul kicsit balra mozdulsz, hogy kikerülj egy parkoló autót, egy kátyút, vagy valami más akadályt, és hátulról beléd megy egy kocsi.

Megelőzése: a) Ne kacsázz (fölső ábra)! Van autós, aki

sportból vagy tudatlanságból szereti kicentizni a kerékpárost. Egy apró balratérés az ilyennek épp elé viszi a kerékpárost. Ha elénk ugrik egy kátyú, döglött macska vagy bármi más, inkább meg kell állni. Erre való a helyesen megválasztott sebesség. b) Hátranézés. „Gyakorold azt, hogy egyenesen mész, miközben hátranézel a vállad felett, egészen addig, amíg ezt kitűnően nem tudod

27

csinálni. A legtöbb kezdő bringás egy kicsit balra kanyarodik, miközben hátranéz, és ez katasztrofális lehet. c) Ne kiflizz a parkolósávban, ha akár egyetlen autó is parkol ott (alsó ábra). Lehet, hogy csábító a parkolósávnak az a része, ahol nincsenek parkoló autók, de amikor elérsz egy parkoló autót, vissza kell sorolnod a forgalmi sávba. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy hátulról neked jönnek. Inkább menj nyílegyenes vonalban a forgalmi sávban.”V.3. d) Tükör. „Ha nincs, ugorj be egy bringaboltba, és vegyél egyet most. Vannak a kormányra, a bukóra és a szemüvegre rögzíthető modellek is. Mielőtt balra kormányzol, mindig hátrafordulva nézz át a vállad felett, de ha van tükröd, akkor folyamatosan figyelheted a mögötted lévő forgalmat ,anélkül, hogy folyton hátranéznél.”V.3. III.8. Ráfutás 2. Ugyan nem pontosan nekimegy, de az út szélén szabályosan haladó kerékpárost túl közel előzi meg egy autós („megsturcolja”), beléakad, és nagy erővel levágja az útról. Bizonyos utakon a vezetők akár egytizede is rendszeresen űzi ezt a „sportot”. A rosszul kiszámított előzésből túl hamar a sávjába viszszatérő autós is ugyanezt teszi.

Megelőzése: a) Tükör. Amint meghallom a motorhangot, a szemem már

„mögöttem van”, készülök a menekülésre. Ha kell – szégyen a futás, de hasznos –, ugrás az árokba, amíg még én akarom. b) Légy meglepő! A sturcoló alkalmi hősök szemében a bringás csak egy szokvány akadály, habár nagyon bosszantó. Amint egy utánfutót húzok a furcsa fényvisszaverőjével, vagy egy szokatlan hátsó világítást próbálok ki egy extra mezzel, minden mögöttem jövő leveszi a gázról a lábát. Mire a közelbe ér, már látom, hogy mérlegel-e vagy bosszúból sturcolni fog. Tükör; ha az utóbbi, időt nyertem beugrani előle a bozótba. c) A sáv közepe. Amíg a mögöttem jövő elég távol van (figyelem a tükörből), a sávban elég belül igyekszem tekerni. Mire épp mellémérne, akkor kilendülök jobbra. Azonban visszatéréskor észnél kell lenni, mert a következő autóvezető már azt a kész helyzetet kapta, hogy az út szélén tekerek. Ekkor egy irányjelzés balra hasznos lehet (nem

28

húzódok vissza, csak jelzem, hogy szeretném megtenni, még ha nem is lehet – végtére is a kerékpárosnak szabály szerint csak az irányváltoztatás szándékát kell jeleznie, a megtörténtét, az autóvezetővel ellentétben, már nem!). III.9. Ráfutás 3. Az egyenesen haladó kerékpárosba hátulról beléfut egy autó. A legkevésbé kivédhető, de az egyik legritkább balesettípus. Viszont súlyos következményei miatt a törésteszteken is fontos vizsgálat.

Megelőzése: a) Lámpa. Éjjel egyébként is előírás, de nappal is jól jöhet a vörös

villogás, amit egy erős LED-es lámpa produkál. Egy USA-adat szerint a kerékpáros-balesetek 60%-át okozta, hogy éjszaka kivilágítatlanul mentek. Másképpen: „1999-ben az Egyesült Államokban a kerékpáros halálozások 39%-a történt du. 6 és éjfél között”. b) Fényvisszaverő ruha, hátizsák. A láthatósági mellény a legjobb, mert nagy, széles fényvisszaverő sávjai messziről észrevétetik az éjszakai bringást még a szembejövő forgalom vakításában is, farkasvakságban pedig a rikító színe miatt tűnik ki a környezetből. Az előírt méretű fényvisszaverő felület persze nem csak láthatósági mellénnyel teljesíthető: a szabvány nem rögzíti, hogy ne lehetne akár hellokitty formájú is a felület. Ha elég nagy… Az igényes kiegészítők: túrazsákok, kerékpáros mezek, kesztyűk emellett hasznos további fényvisszaverő felületeket tartalmaznak. Praktikus a mögöttünk közeledő autót észlelve fölegyenesedni a nyeregben, ezzel megnövelve a fénysugárra merőleges fényvisszaverő felületet. Plusz a mozgás, ami szintén figyelemfölkeltő – hátha félig alszik már a sofőr. c) Széles utak. Ha elég széles az út, hogy kényelmesen elférjen egy bringa és egy autó egymás mellett, akkor talán akkor sem fog elütni az autós, ha észre sem vesz. d) Lassú utak. A lassú utak nem a táblával korlátozott utak, hanem ahol tényleg lassan is hajtanak autóval az emberek: kanyargós, eseményteli, belvárosi, hullámos utak, ahol bármi megtörténhet, vagy legalábbis az autóból ezt érezni, és emiatt a vezetők nem vállalják a gyorshajtás értelmetlen többletkockázatát. A lassú járművel van idő észlelni és kikerülni a bringást, de ha elcsapják is, a kis sebességkülönbség miatt a következmények sokkal kevésbé súlyosak.

29

e) Hétvégén a kertek alatt. Pénteken és szombaton éjszaka, amikor több a diszkó és a buli, nagyobb az esélye, hogy ittas vagy drogos a vezető, mint máskor. Az apró, girbegurba utcák ilyenkor jó menedékei lehetnek a bringásnak. f) Tükör. A tükörből jól látható, ha egy kocsi vészesen közelít hátulról, és ilyenkor irány a padka vagy az árok: ugrás. Ha esetleg soknak tűnne egy ezres egy jó tükörért, akkor kölcsön is lehet egyet kérni egy hónapra, és aztán lecsekkolni, milyen zavaró a hiánya visszaadás után. Én bő 35 éve használok tükröt a bringán, és ha letörik, majdnem pucérnak: védtelennek és kiszolgáltatottnak érzem magam, amíg nem tudok szerezni egy újat. Országúton célszerű minden szembejövő kocsinál a tükörbe pillantani, mert nem sokan szeretnek ’csak egy biciklista miatt’ lelassítani, és meg fognak előzni, pont, mikor a szembejövő is odaér. A szembejövőnek hagynak helyet, mert gyors és nagy, a kerékpárosnak nem, mert minek; a tükörből látható, ha menekülni kell. g) „Ne vonzódj a padkához. Ez elsőre nem tűnik logikusnak”V.3.. De ha hagy az ember egy kis helyet, akkor oda elmenekülhet, ha „nagyvasaló” közeledik hátulról, ami nem fog elférni. A jobbhorognak is nagyobb az esélye szorosan az út szélén kerekezve. Ráadásul, ha nem férnek el az autók mellettem, akkor a szomszéd sávba kényszerülnek előzni, ami nagyobb oldaltávolság tartását teszi lehetővé. Mint mindent, ezt is ésszel kell alkalmazni. Az autóból ugyanis nemigen látszik, hogy felnitörő kátyúk miatt húzódtam be, vagy csak simán forgalomlassító sztrájkot játszom. Ezért az is igaz, hogy egy határon túl az autósok agresszívabbá válnak és a túl bent tekerő bringást egyre többször „sturcolják meg”, centizik ki. III.10. Becsapódás a zebrán „A járdán/bringaúton haladsz, és az átkelőhelynél keresztezed az utat. Egy autó jobbra kanyarodik, éppen beléd.”V.3.

Megelőzése: a) Lámpa. Éjjel kötelező, de nappal is hasz-

nos. b) Lassítás. Igaz ugyan, hogy a zebrán amúgyis tilosban jár a bringás, ennek ellenére lelassíthat annyira, hogy bármikor meg tudjon állni ☺. c) „Ne járdázz!” A járda a gyalogosoké, őket megijesztheti a gyors, hangtalan (! idősek!) kerékpáros. Világos, hogy a

30

12 év alatti gyerekek viszont nem hajthatnak másutt, de az is, hogy a KRESZ rendelkezése, miszerint a szülő pedig vele párhuzamosan az úttesten tekerjen, szomorúan életszerűtlen. Emiatt a bringás időnként mégis a járdára kényszerül, de ott tudomásul kell vegye, hogy vendég, és a gyalogosokra fokozottan vigyáznia kell. Megfontolandó, mennyire hasonló a zebra és a keresztező kerékpárút fölfestése. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbié alig pár évtizede még gyalogátkelőt jelentett, erre még sok autóvezető reflexei emlékeznek. Egyszerűen nem számítanak arra, hogy kerékpárosok járnak a járdán és a kerékpárúton. Emellett a garázsokból, kertekből kihajtó autók, a kifelé nyíló ablakok-ajtók, lépcsők, megállítótáblák miatt maga kerékpáros is nagyobb veszélyben lehet, mint az úttesten. Tehát csak ésszel, különösen az úttestet keresztezve. III.11. A rossz irányú puffanás A forgalommal szemben, az út bal oldalán hajtó kerékpárosnak a mellékutcából kiforduló kocsi nekimegy. Meg sem látta, mert nem jobbról, hanem balról számít forgalomra.

Megelőzése: a) „Ne közlekedj a forgalommal szemben. Haladj a forgalom-

mal együtt, ugyanabban az irányban.”V.3. Mert: • „azok a kocsik, amik az autókiállókból, parkolókból és mellékutcákból (előtted és neked balról) az utcába kanyarodnak, nem várnak forgalmat a rossz irányból. Nem fognak látni, amíg beléd nem csapódnak, • hogy […] fogsz jobbra kanyarodni? • az autók sokkal nagyobb relatív sebességgel fognak megközelíteni. Ha te 25 km/h-val mégy, és egy kocsi mögötted jön 60 km/h-val, akkor 35 km/h lesz a sebességkülönbség (60-25). Ha a rossz oldalon vagy, a sebességkülönbség 85 km/h lesz (60+25), ami majdnem két és félszer akkora! Mivel gyorsabban közeledtek, neked is és az autónak is kevesebb ideje lesz reagálni, és ha összeütköztök, az tízszer rosszabb lesz,

31

• a rossz oldalon kerékpározni illegális, és joggal meg fognak érte büntetni. [Van, aki] szerint a kerékpáros ütközések negyede annak eredménye, hogy a kerékpáros rossz oldalon megy.”V.3. b) Viszont egyirányú utcában, HA azt a kiegészítő táblák is megengedik, akkor szabad a forgalommal szemben bringázni. Ez azonban csak lehetőség, és óvatosan kell vele élni, majdnem pont ugyanazért, amiért különben szabálytalanul sem ajánlható „szembemenni a tömeggel”. Különösen érdemes szemkontaktust tartani a szembejövő és a mellékutcákból kihajtani készülő autók vezetőivel, hiszen azok legtöbbször nem látják meg a kiegészítő táblát, rutinból vezetnek, és ugyanúgy nem veszik észre a kerékpárost, mintha szabálytalanul lenne ott. A legjobb olyan tempót választani és olyan részét az útnak, mintha tényleg szabálytalanul lennénk ott – akkor is, ha pedig dehogy. III.12. Körforgalomban Körforgalomban a legtöbb kerékpáros egyenesen átvág, ezzel kétszer ad esélyt az autóknak, hogy elcsapják: először bemenet és másodszor kimenet.

Megelőzése:

A körforgalomban végig a sáv jobb szélén kell kerékpározni, ugyanúgy, mint addig. Veszélyt a követő autó jelenthet, mert ingert érezhet egy szép jobbhorogra; ez az ott leírtak szerint hárítható el. A becsatlakozni szándékozó autók a jobbkereszt módszerét használják a kerékpárosok megtizedelésére, ennek hárítását szintén leírtuk. Annyi különbséggel, hogy a balra húzódást körforgalomban csínján szabad csak művelni, mert a körforgalmak használatának kultúrája egyelőre az autósok között is csekély. III.13. Gyalogosok között A kerékpáros jog szerint csak a bringagyalogúton és az erre kijelölt turistautakon kerülhet gyalogosok közé. Tényszerűen persze má-

32

sutt is, de a viselkedési szabályok mindenütt ugyanazok. Gyalogosok között a kerékpáros vendég: tehát csak lassan, csak kiszámíthatóan. Mindig számítani kell a váratlan mozdulatokra: a kisgyerekek kiszaladnak, a felnőttek MINDIG a kerékpár előtt átszaladva teszik szabaddá az utat. A kerékpár „néma gyilkos”. A gyalogos nem hallja a kerékpárt (ha idős, akkor végképp, mert a korral romlik a hallás), ha ellenben közvetlen közelről rácsöngetsz, akkor belehal a rémületbe. Tehát mértékkel és ésszel: a csengőt gyalogosok közt csak messzebbről használjuk, a közelükben inkább halkan rájuk kiáltunk: „kerékpár balról”, vagy „utánfutót is húzok!”, vagy „mégegy bringa!” – mindegy, csak fölfigyeljenek rá és ne ijedjenek meg. Gyalogosok közt 7…10 km/h az ajánlott tempó, kisgyerek(es)ek között 3…5 km/h is lehet sok. Sohasem számíthatsz arra, hogy az előtted haladó gyalogos kitér előled, de ha oldalt el akarsz menni mellette, biztosan elédlép hátranézés nélkül. Bringaúton is, és az úttesten is. Mindig készülj föl, hogy meg kell mögötte állnod! A zebrán sohasem szabad kivágni a gyalogosok közül, mert a keresztező járművek vezetői nagy valószínűséggel még a gyalogostömb előtt át akarnak slisszolni, és a kiváltó cangás épp eléjük (tehát alájuk) kerül. III.14. Erdei utakon Az erdei kerékpározás 10 pontjaV.7. 1. Kijelölt turistautat ne hagyj el, még természetvédelmi területen kívül se! 2. Az erdőben a gyalogosnak mindig elsőbbsége van! 3. Turisták mellett lassan haladj el! Különösen ügyelj a gyerekekre, mert mozgásuk kiszámíthatatlan, elédfuthatnak! 4. A gyalogos turista mellett tarts távolságot, ha keskeny az ösvény, állj meg. Idősebbeknél légy még óvatosabb, ne ijeszd meg őket! (Egyszer te is leszel nyugdíjas...) 5. Ha szükséges, csöngess, jelezd, hogy közeledsz, mert a bicikli halk jármű, messziről nem lehet meghallani! 6. Ne farolj! Miközben irányíthatatlanná válik a járműved, fölszántja a talajt. 7. Ne szemetelj! A hulladékot vidd magaddal, lehetőleg a kijelölt pihenőhelyen egyél.

33

8. Ne szedj virágot, óvd a növényeket, ne zavard az állatokat! 9. Az erdőben fölöslegesen ne használj olajat, ügyelj, hogy a kerékpárláncról lecsöppenve ne kerüljön élővizekbe! 10. Ne felejtsd, hogy az erdőben vendég vagy, az erdészet és a vadászok korlátozhatják a mozgásodat! Járműveiknek adj elsőbbséget! III.15. Kis haladástechnika III.15.1. Kerekesszékben különösen fontos, hogy az irányváltoztatást „kalimpálva” (is) jelezze az ember, mert a hadonászás közben sokkal, de sokkal közelebb van a karunk a vezető figyelmének főirányához, mint attól sokkal lejjebb egy apró, bármilyen drága villamos kütyü villogásánál. Persze nappal, amikor látszik ☺ . III.15.2. A kerekesszék éppoly nehezen észrevehető az autó szélvédője mögül, mint a gyerekkerékpár. Parkoló kocsik a járda mellett – egy másfélezer forintos, élénk színű zászlócska életet menthet. Ugyanígy a párhuzamos forgalomban is, amikor – teljesen szabályosan, csak éppen védtelenül – halad az ember a kocsik mellett az úton. III.15.3. Két kézzel fogd a kormányt! Amúgyis előírás, és ha nem, az iménti kép jól illusztrálja, mi történhet. III.15.4. Holttér. Az autóvezető által be nem látható tér a járműve körül. Ahonnét én nem látom a vezetőt (tükörből vagy közvetlenül), ott ő sem láthat engem! A buszok, teherautók holttere aránylag is jóval nagyobb a személyautókénál. A kerekesszék szempontjából a járművek holttere sokkal, de sokkal nagyobb, mert megnő az ablakperem alatti térrel. Ezért kerekesszékben például az előre sorolást is csak esetenként ajánlhatjuk, többnyire – akár egy lámpaváltás árán is – jobb hátramaradni.

34

III.15.5. Hangjelzés. A járművek – így a kerékpárosok is, kerekesszékesek is – hangjelzést adhatnak. Lakott területen belül csak balesetmegelőzési céllal, lakott területen kívül az előzési szándék jelzésére is. A kerékpáros hangjelző eszköze szabály szerint csak csengő lehet. Jogos önvédelmi reflexből azonban használ pumpás dudát, olykor légkürtöt is, és sokszor egyszerűen rákiált a problémás egyedre (többnyire ez a leghatásosabb – előzéskor pl. az irány közlésével: JOBBRÓÓL!, kivált mert jobbról nem is szabad). Mérlegelendő, hogy a csengővel megriasztott gyalogosnak a kerékpárba gabalyodása-e a nagyobb kockázat, vagy ha csöndben, de akár a fékkar csattogtatásával, nagyon lassan közelíti meg a bringás a gyalogost. Ennek mérlegelése viszont már nem a KRESZ, hanem a közlekedési kultúra kérdéskörébe tartozik. III.15.6. Balra nagy ívben. Lakott területen kívül főútvonalról balra kanyarodva elvben amúgyis le kell szállni. Városon belül szabályos, ha nyeregben kanyarodik az ember, azonban nagyon nem mindegy, hogy hogyan. Általában a felező- vagy a záróvonalra húzódva kanyarodunk balra, hogy a helyzetünkkel is egyértelművé tegyük a balra kanyarodási szándékunkat. Ez, ha egysávos az út, helyes is. Gyakori hiba, hogy a kerékpáros a balra kanyarodó osztályozósáv bal oldalára húzódik (mintha egysávos útról kanyarodna), majd – összezavarva és föltartva a kanyarodás időszűkében a mögötte haladó autóst – fokozatosan a megcélzott sáv jobb szélére húzódva fejezi be a manővert. Ez fölöslegesen idegesíti a többi résztvevőt: ha ugyanis a balra kanyarodásra külön sávot festettek föl, akkor azon mindenki ugyanarra megy, tehát a bringás a legnagyobb biztonságban a sáv jobb oldalán van – a képzeletbeli balra nagy íven végig! Többsávos útra balra nagyívben kanyarodni kerékpárral, kerekesszékkel nemcsak tilos, de roppant kockázatos is. A vezetők zöme még autóval sem képes betartani azt a rém egyszerű szabályt, hogy a hozzá legközelebbi sávba kell becéloznia a verdát, hanem általában

35

két-három sávot keresztezve kanyarodik ki/be. Még egy másik autó sem igen zavarja ebben, a kerékpárt egyszerűen észre sem venné. Balra kanyarodáskor elengedek magam mellett egy autót. Roppant előnyös elengedni az utánfutóját is! A tükörből nem mindig látszik, hogy vonszol-e valamit a kocsi, amit elengedtem, mielőtt balra kanyarodok. Ha rögtön a kocsi farára húzom a bringát, könnyen eldirrenthet az utánfutó, mert kicsi és nem látszott a kocsi mögött - de attól még, hogy kicsi, nagyot rongálhat a kerékpáros állagán. III.15.7. Kerékpáros közvetett kapcsolat. Lakott területen kívül főútról és általában kerékpársávról csak közvetetten szabad balra kanyarodni. Azaz le kell szállni és áttolni a kerékpárt, és így (illetve a kerekesszékkel) az ábrán jelzett vonalat követve kell átmenni. III.15.8. Zene a fülben. Életveszélyes lehet. A zenelejátszó vagy a mobiltelefon füldugójában szóló zene elnyomja a közlekedés hangjait. Az emberben nem is tudatosul, mennyi információt szerez be nem a látása, hanem a hallása révén. A hátulról közeledő kocsinak nemcsak a távolságát méri föl a fül, de a gyakorlott kerékpáros már azt is tudja, hogy miként fog viselkedni a mögötte jövő vezető (sturcol, lassít, erőszakos vagy éppen kooperatív). Ugyanígy a fül jelzi a keresztben elszáguldó mentőt, a garázsból kiállni készülő gyakorlatlan úrvezetőt, de azt is, ha a mellettünk álló kamion mégiscsak jobbra akar kitörni. A fülben zenével kerékpározni legalább olyan vagány, mint bekötött szemmel volna. III.16. Általános tanácsok III.16.1. A kerékpár műszaki állapota. Volt már szó róla, hogy a kerékpár jármű. Mint ilyen, csak megfelelő műszaki állapotban vehet részt a forgalomban, még ha erről nem is kell vizsgát tennie. Mégis: mikor megfelelő a kerékpár műszaki állapota? Akkor, ha • az előírt tartozékok megvannak rajta (ld. I.2.) • a fékek határozottan fognak, (együtt) képesek száraz aszfalton csúszó gumival megállítani a kerékpárt, • a fékbowdenek nincsenek kirojtosodva, a fékgumik a gyári minimumjelig még nem koptak el, nem peremesen kopottak; az

36

olajfékben előírt szintű az olaj; bármely rendszerű fék alkatrészei az előírtnál nem kopottabbak; a bowdenházak nem törtek meg, • a lámpák működőképesek, az akkuk föltöltve; a vezetékek szigetelése ép • a gumik épek, a futófelületükön nem látszik a kord, oldalt nem repedezettek, az abroncs mentén nincs hasadás • a kormány könnyen, de kottyanás nélkül elfordítható, • a nyereg stabil és ép, • a pedál képes a lábat lecsúszás nélkül megtartani még vizes időben is, • a küllők feszesek, a kerékabroncs egy síkban fut (nincs benne „nyolcas”), • a lánc feszes (az első lánctányér fogairól ne lehessen a felénél jobban leemelni), csavarodásmentes, a láncfeszítő (láncváltós gépen) szabadon feszít, • a hajtómű egyenletesen hajt, kottyanásmentesen fut, • a váz és a hegesztések, illesztések repedés- és törésmentesek (tehát pl. egy bukásban meggörbült első villával nagy vakmerőség továbbmenni), • a csapágyak nem „ropognak” és az ágyazások (agyak) nem kottyannak, • általában a kerékpárra szerelt tartozékok és alkatrészek feszesen, stabilan rögzítettek és nem akad egyik a másikba. III.16.2. Utánfutóval. Gyermek-, teherszállító és túrautánfutót (ufót) különböztetünk meg. Gyermeket csak olyan ufóban szabad szállítani, amit a gyártó erre a célra konstruált és tanusíttatott; a csatolószerkezeten kívül még egy független biztosítószerkezete van, ami a csatolószerkezet kioldása/törése esetén is vonszolásban tartja az ufót; kellő törés- és borulásbiztonságot nyújtó keretszerkezet övezi; ötpontos övvel csatolható benne a gyermek. Gyermeket ufóban szállítani általában max. 16 km/h sebességgel szabad (nem KRESZ-, hanem többnyire gyári előírás). Az

37

ufóban sisak viselése erősen ajánlott, mert ütközéskor és/vagy boruláskor ez adja a legfontosabb védelmet. A teherszállító utánfutók (teherufók) általában kétkerekű, többé-kevésbé szögletes eszközök. Nagy terhek kissebességű szállítására valók (belvárosi árufeltöltés, piacolás, piknik, bevásárlás). A biztonsági pluszcsatolás nem követelmény, de hasznos lehet. A túraufók legtöbbször egykerekű, a kerékpárral együtt dőlő szerkezetek. Könnyűek, kirugózottak. Aránylag kis terhek nagy sebességű szállítására alkalmasak. Járulékos csatolás nem követelmény, de a jobb modellek nagyértékű műszaki megoldásokkal védik a nagy sebességű bringást a lecsatolódás ellen. Általában ufóval érdemes figyelni a szélességre, hogy el ne akadjunk oszlopokban, kocsikban; a hosszra: nem mindenki számít a bringa mögötti vontatmányra, túl közel akarhat keresztben elmenni mögöttünk; szlalomozáskor a dőlésre és a bringa hátsó tengelyét kifelé rántani igyekvő tömegre; kétkerekű ufónál az útegyenetlenségekre: egy kátyú nehogy a mögöttünk jövő autó elé borítsa az ufót. III.16.3. Gyerek a gyerekülésben. Felnőtt a gyereket szabályosan viheti a kerékpáron, és erre a célra ma már roppant biztonságos gyerekülések kaphatóak. Itt és most annyi a lényeges, hogy a gyerekülésnek lábvédősnek, fejtámaszosnak, kartámosnak és ötpontos biztonsági övvel ellátottnak kell lennie. Ma Magyarországon csak a vázcsőre és a hátulra szerelhető ülés megengedett. Előbbi azonban kifejezetten baleset- és sérülésveszélyes. Használatos, és bár nem megengedett, de nagyon jó a kormány-

38

rúdra szerelt gyerekülés. A gyerekkel folyamatos a kommunikáció, ebben szállítva tanulja meg a leghamarabb és a legélőbben a kicsi a közlekedés szabályait, a viselkedés normáit és a miérteket. Hátránya, hogy könnyű anyukák nehezen irányítják vele a kerékpárt (elránthatja a kormányt a gyerek), és hogy nagyon föl kell öltöztetni a kicsit a menetszél ellen. A hátsó gyerekülések ha csomagtartóra szereltek, akkor többnyire merevek, kényelmetlenek (de olcsók), ha nyeregrúdra rögzülnek, akkor akár alhat is bennük a baba. Férfiak szeretnek hátizsákot is hordani a gyerek előtt; gondoljuk meg, ez azért barbár. A gyerek hátul szélvédetten utazik, alhat is, de nem tud beszélgetni a szülővel, és a hátravetett súly könnyű anyukák kormányzott kerekét elemelheti, ami gondot okozhat (ún. túlkormányzottság). Nem szabályos, de az élet olykor megköveteli, hogy két gyereket vigyen kerékpáron a szülő. Ésszel: legyen elég testtömege és fizikai ereje a szülőnek, hogy a két gyerekkel is stabilan ura legyen a kerékpárnak. III.16.4. Speciális

gyermekszállítás: tandembot és tandemufó.

A városi forgalomba, hiába nevelte az ember évek hosszú során át a gyermekét, csak nem engedi önállóan. Nem is csak, mert nem szabad – végtére is mellette is tekerhet a szülő -, de főleg, mert egy sor kiélezett szituációba kerül, amit a gyerek még sokáig nem tud önállóan kezelni (legyen elég most csak a túl szűkre szabott zöldekre utalni, amiknek a végén a gyerek szűkölve, félve mozog és szükségképpen hibázik). Városi hivatásforgalomban tehát jobb, ha a gyerek a szülő kerékpárjára csatolva teker: biztosan megáll, ha kell, és biztosan akkor indul, amikor kell. A tandembot egy rúd, ami a gyerek kerékpárját a szülőjéére kapcsolja úgy, hogy a kormányzott kerekét fölemeli, a gyerek gépe a naggyal együtt dől. Ideális túraeszköz: a célig együtt (és ha akar, teker

39

a gyerek, ha nem, nem), a célnál lecsatolva önállóan tekerhet, majd fölcsatolva pihenő-üzemmódban haza. Hivatásforgalomban, pl. iskolába akkor jó, ha a kerékpáros aktivitást az iskola befogadja (tárolók, szünetekben tekerési lehetőség stb). A tandemu(tán)f(ut)ó egy félkerékpár, lehet egy- és két-kerekű. Ha egykerekű, akkor kardánkereszttel csatol a szülő gépéhez, együtt dőlnek, nagyobbacska gyerek és szülője összeszokottságát igényli. Kétkerekű változata kisebb gyerekeknek jó, akik még nem olyan biztosan ülik meg a gépet, de a két plusznyom miatt kátyús úton, szegélyköveken komoly balesetveszélyt jelenthet, és nagy szülői odafigyelést igényel. Mindkettő ideális belvárosokban, ahol azonban pl. az iskola nem nyitott a kerékpárok fogadására. III.16.5. Speciális

kerékpáros feladatok. Futárok, riksák,

árufeltöltők és reklámkerékpárok nem tárgyai e füzetnek, csak megjegyezzük, hogy elvben a közlekedési szabályok és az ésszerű viselkedés normái rájuk éppúgy vonatkoznak, mint a többiekre.

IV. fejezet A kiadvány hátteréről IV.1. A Free Mobility Egyesület. A Free Mobility Egyesület a Mozgássérültek Szabadabb Mozgásáért civil szervezetet 2008-ban alapították zömmel pécsi magánszemélyek, akik átlátták annak fontosságát, hogy a mozgássérült – és általában a hendikeppel élő – emberek sportolása amennyire nem megoldott, olyannyira fontos volna Magyarországon is. Az Egyesület a megalakulása óta folyamatosan szervez olyan programokat, amelyek minél több érintett embert tudnak megszólítani és megmozgatni. Sporttáborokat és nemzetközi konferenciákat szervezve

40

nemcsak az érintett emberek életminőségét igyekszik javítani, de fölhívja a társadalom és a közéleti szereplők figyelmét arra, hogy ezeknek az embereknek a problémái megoldásra várnak, ugyanakkor ezek az emberek alkotó tagjai a társadalomnak. Az egyesület munkájáról kép alkotható a www.freemobility.hu honlapról is. IV.2. A Norvég Civil Támogatási Alap. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmuson belül fontos cél a civil társadalom erősítése a kedvezményezett országokban, elsősorban a társadalmi igazságosság, a demokrácia kiterjesztése és a fenntartható fejlődés területein. A Finanszírozási Mechanizmus keretében 20049 között működő civil támogatási alapok most elkészült átfogó értékelése is bebizonyította, hogy az elmúlt években ezek nagyon sikeresen és hatékonyan működtek, fontos segítséget jelentettek a szektor szervezeteinek és hozzájárultak fejlődésükhöz, például az önkéntesség terjesztése, a hálózatépítés, az érdekérvényesítés és a tudatformálás területén. A több mint 1900 támogatott projekt innovatívan hozzájárult az egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a helyi szükségletek kielégítéséhez az emberi jogok érvényesítése, a diszkrimináció elleni küzdelem, a helyi zöld kezdeményezések, az egészségvédelem és a kulturális örökség védelme területén. A kedvezményezett és a donor országok közötti kétoldalú kapcsolatok erősítése a jövőbeli támogatás további fontos, átfogó célja. A projektszintű együttműködésen túl a támogatott országok közintézményei együtt fognak dolgozni a támogató országok megfelelő szerveivel a támogatás szétosztását szolgáló nemzeti programok végrehajtása során. A donor országok – Norvégia, Izland és Lichtenstein – tovább növelik az európai társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek leküzdéséhez nyújtott támogatásukat: az új, 2014-ig tartó 5 éves időszakban összesen mintegy 1,8 milliárd euróval járulnak hozzá a 12 új tagállam, valamint Görögország, Portugália és Spanyolország fejlődéséhez. Ez a 2004-9-es periódushoz képest 22%-is növekedést jelent; a források 97%-át Norvégia adja.V.8. IV.3. A KKK – Keréken Könnyebben Közlekedsz projekt. A Free Mobility Egyesület a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozá-

41

sában 2010-ben szervezett programsorozata. 3 turnusban 6-6 héten át látogatták a sérült emberek és ép iskolások a pécsi KRESZ Parkot, ahol gyógytornász, mentőtiszt, autósiskolai oktató és gyakorlott kerékpáros aktivista által vezetett oktatásokon sajátíthatták el a közúti közlekedés sajátos szabályait, a baleseti sérülések ellátásának főbb módjait, a mindennapi testmozgatás fogásait és balesetmegelőzési technikákat. Emellett a programra hazai gyártók által gyártott speciális bi- és tringákon, handbike-okon, a KRESZ Park védett pályáin azok is nagyokat tekerhettek, akiknek ez az élmény sohasem adatott meg, és azok is, akik a betegségük miatt már letettek arról, hogy valaha is részük lehet ilyenben. IV.4. A pécsi KRESZ Park. Teljes nevén Kerékpáros és Közlekedési Park, és ebben benne van a lényeg. A ’70-es évek elején a frissen épült Uránváros mellett az akkori városvezetés közel egy hektáron védett közlekedési pályát hozott létre, hogy az eldurvuló közlekedésbe ne védtelenül kerüljenek a kerékpáros gyerekek, hanem legyen hol beletanulniuk a forgalmi helyzetekbe. A Parknak ez a funkciója ma aktuálisabb, mint valaha. Az alapfunkción túl a hendikeppel élők mozgásaktivitásainak is kiváló terepe. „A mozgás a legjobb medicina”: a gyógyuláshoz, az egészséges(ebb) élethez vezető út. Emellett az önálló közlekedés sok sérült és beteg embernek adhatja vissza az elveszett szabadságot. Az első lépéseket itt, a Parkban, védett és nyugodt környezetben tehetik meg.

42

V. Források V.1. http://kerekparosklub.org/navigacio/publikaciok, V.2. KRESZ – A közúti közlekedés szabályai és a legfontosabb kiegészítő rendelkezések (Transport Media, 2010.) V.3. http://magwas.freeblog.hu/files/nothit/index.html V.4. Terhes Ágota értékes, részletes közlései V.5. Városi Balesetmegelőzési Bizottság, Pécs, Gradvolt Szilveszter rendőr őrnagy közlései V.6. http://www.kerekvaros.hu/ V.7. http://ptkk.baranya.com/kv/1997/kv1997-4.pdf V.8. http://www.norvegcivilalap.hu/ V.9. http://kreszpark.lapunk.hu V.10. Deák Zoltán, Galenus mentőszolgálat, www.betegszallitas.hu V.11. http://szelvesz.extra.hu/index/index.html V.12. Frank Antal, alias Bringanti értékes, részletes közlései V.13. http://www.minok.hu/teljes-erobol-no-kerekesszekben/ V.14. A közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet V.15. http://www.onalloelet.hu/page.php?2 V.16. http://haromkerek.hu/node/68

43