Középkor
A gyógyítás a középkorban átkerült a kolostorok falai közé. Növénytermesztés kialakítása ispotályoknál. Monte Cassinoban is foglalkoztak gyógyításhoz értı ember képzésével a testvérek. A Kelet-Római Birodalom – Bizánc más utat járt be. IX.sz.-ban itt mőködött fıiskola. Oribasius leírja elıdei tapasztalatait sajátjaival kiegészítve hatalmas kódexében – Szünopszis. (Az ókori ismeretek így nem vesztek el.)
Középkor II. (Bizánc)
Kiváló orvosok voltak Cilicában, a pogány orvosok irigysége miatt a Diocletianus féle keresztényüldözéskor lefejezték İket. Szent Kozma és Szent Damján (250-303) orvos ikerpár, védıszentje az orvosoknak, sebészeknek, gyógyszerészeknek, sebészborbély-fürdıs céheknek A Magyar Szentkoronán is rajta van mellképük Kozmát –orvosként, Damjánt – gyógyszerészként ábrázolják fıleg.
Középkor III. (Arabok)
Az arabok az ókori ismereteket kiegészítve a saját felfedezéseikkel átmentették Európának a középkor nehézkes világában. Kiválóak az eredményeik a matematika és a csillagászat mellett a kémiában és az orvostudományban Tisztított állapotban tudták elıállítani a higanyt és a ként. Továbbá elıállították az alkoholt, ezüst-nitrátot, higany-kloridot, kénsavat és salétromsavat.
Középkor IV. (Arabok)
Sikeresen alkalmazták a szőrés, bepárlás, desztillálás mőveletét. Hashajtásra használtak rebarbara gyökértörzset, szenna levelét, áloét. Az elsı nyilvános gyógyszertár Bagdadban nyílt 765-ben. Európában csak 1140-ben. Az arab iskola legkiemelkedıbb alakja: Abu Ali el Husszein Ben Abdullah Ibn Szína Avicenna
Középkor V. (Arabok)
Avicenna Hippokrátésszel és Galenussal együtt voltak az orvostudomány évszázadokig Polihisztor, kiváló filozófus, asztronómus, filológus. Afszennában (Buhara, volt SZU) született(980-1037), legjelentısebb mőve a Kanun fil Teb (orvosi gyakorlat törvénye) 5 könyvbıl áll. I. könyv – élettani, kórtani alapelemek, megelızés II. könyv – gyógyszertani ismeretek III. könyv – anatómia, funkciók, gyógykezelés IV. könyv – sebészet, bırbajok, láz V. könyv – gyógyszerkészítés, hatásmechanizmus
Középkor VI. (Arabok)
Korabeli orvoslás jellemzıje a nedvkórtan Négy alapnedv: vér, nyák, sárga epe, fekete epe Betegség: ezen nedvek romlása, keveredési zavara Más kórtani szerepek: alapminıségek arányeltolódása (hideg, meleg, nedves, száraz) Avicenna kiválóan leír egy sor betegséget (pl.: 16 féle fejfájást, májzsugorodást, asztmát, szív infarktust, említi a fertızések láthatatlan kórokozóit Foglalkozott a helyes életrenddel, nemcsak „beteg test feletti uralkodás”, hanem „egészséges test vezetésének tudománya”
Középkor VII. (Magyarország)
A római ismereteket és eredményeket teljesen elpusztították a gepidák, keleti gótok, longobárdok, hunok, magyarok (stb.) A pogány magyarok természetimádók voltak (nap, hold, csillagok, stb.), a törzs orvosagyógyszerésze a táltos volt. Teljes titkolózás, öröklıdött, „érintkeztek” az istenekkel Kezdetleges anatómiai ismeretekkel csonttörés gyógyítás
Középkor VII. (Magyarország)
Betegségek – az istenek haragja (ez sok népnél is) Szegényes gyógyszerkincs Táltosok nagy hatása a népre – Szent Gellért (1046) Erıs hit a vizekben. (tiszták) Áldozatok is forrásoknál történtek Gyógyító források – szent kutak Melléjük épültek a szerzetesi kolostorok, itt sokszor betegápolás (XIII. sz.-ban bencéseknek 64 kolostoruk és apátságuk van), ispotály (bencések, karthauziak, ciszterek) Csak a XII.sz.-ban jöttek hivatalos orvosok Magyarországra
Alkímia
A szó eredete „egyiptomi”, mivel úgy tartották, a tudományok fellegvára Egyiptom Célja az örök élet titkának kutatása Erısen zavaros, misztikus elemek keveredése az életelixír, arany csinálás és a bölcsek köve tárgykörben A bölcsek köve (harmadfokú magisterium) hatalmas gazdagságot, örök életet, örök ifjúságot ígér mandragóra
Alkímia II. Nem elsısorban tudományos tevékenység, hanem aranykutatás Közben jelentıs technológiai sikerek, tökéletesítések Abu Abdallah Dzsábir ibn Hajján ibn Abdallah el Szufi el Tarsusi el Kúfi (Geber) Cordobában tanított, VIII.sz., kémiai irodalom legrégebbi maradványa (Summa perfectionis magisterii in sua natura), salétromsav és kénsav gyártás leírása, magisterium (mindent gyógyít) Véletlen felfedezések: porcelán (Böttger, 1708)
Jatrokémia
Már nem az aranycsinálás a cél, hanem a tudományos élet tudománya, a gyógyszerkészítés segédtudománya lett. Megalapítója: Paracelsus Philippus Aureolus Paracelsus Theophrastus Bombastus von Hohenheim Svájci származású, 1493-ban született Orvosként bejárta egész Európát, volt Magyarországon is
Jatrokémia II.
Jelmondata: Tanulj, tanulj, kérdj és kérdezz, és ne szégyelld magad! Olvasás senkit nem tett orvossá, a gyakorlat tesz azzá. Tanulmányozza a népi gyógymódokat, gyógyászatot Bátran alkalmazza új gyógyszerekre vonatkozó elképzeléseit, gyakran összejön neki Bázelben városi fıorvos lesz Támadja Galenust, Avicennát; Hippokratészt nem, mert vele együtt úgy gondolja, a legfıbb orvos a természet maga
Jatrokémia II.
Anyanyelven tanít, egyszerő ruhában Maga ellen hangol szinte mindenkit, el kell menekülnie Bázelbıl Salzburgi érseknél telepszik le 1541-ben hal meg Élete csupa ellentmondás (nem olvasott, de írt; támadta a kapzsiságot, de ı is szerette a pénzt; nála is szerepet kapott a misztikum), de hatása óriási a kémiára, gyógyszerészetre és az orvostudományra Hatóanyag fogalmának bevezetése
Jatrokémia III.
Paracelsus gyógyszerei: - fémsók (újra bevezet belsılegesen a fémsókat a gyógyászatba): Sn, Sb, As, Hg, - növények hatásos része: quinta essentia (ötödik elem), hatóanyag - extraktumok, tinktúrák elsı elıállítója - Sal Mirabile – Glaubersó (hashajtó) Johann Rudolf Glauber kiváló kémikus, a kémiai technológia megalapítójának tekintjük
Jatrokémia III.
Paracelsus hirdette az egyenjogúságot, földreformot, munkaidı szabályozást Hatása a tudományra hatalmas, megbecsült tudománnyá vált a kémia, elkezdték egyetemeken is oktatni A kémiát kivezette a csak aranycsinálásból Felfedezte, hogy az egészséget a mesterségesen elıállítható gyógyszerekkel befolyásolni lehet
Újkor hajnala
Francesco Bounafede, a páduai egyetem botanika tanára elsıként alapított orvos-botanikai kertet, a növényismeret oktatása céljából. Az Újvilág gyógyszerei: paprika, kinafa kéreg, dohány perui balzsam, vanília, kakaó, ipekakuána 1450 körül, Johann Gutenberg 1673-ban Antony van Leeuwenhoek közli mikroszkópos vizsgálatait a Royal Society-nek A bonctan „felfedezése” (Vesalius (1515-1563)– az anatómia atyja)
Újkori Magyarország
Három részre szakadt Magyarország, néptelen területek 1720: 19 gyógyszertár, 40 orvos, 100 borbélysebész 1769. november 7-én Nagyszombati Egyetemen (1635, Pázmány Péter) orvosi kar létesül, 1772tıl gyógyszerészek is, 1777-tıl Budán, 1784-tıl Pesten mőködik
1735, Karl Linné, Systema Naturae William Harvey (1578-1657) és Marcello Marpighi (1628-1694) a vérkeringést (+vvt) tisztázza Johann Baptist van Helmont (1577-1644) felfedezi a gázok fogalmát Scheele és Priestley (+NO2) felfedezik az oxigént Lavoisier (1743-1794), égés tisztázója, flogiszton elmélet tagadó
Humpfry Davy (1778-1829) nagy felfedezı, ı is foglalkozott a dinitrigén-oxiddal, de fájdalomcsillapitó hatását csak Wells fedezte fel. Berzelius a szerves kémia atyja Friedrich Wilhelm Sertürner (1783-1841) felfedezi a morfint (megbizhatatlan az ópium, ezért vizsgálta)
Edward Jenner (1749-1823) 1796-ban beoltott egy fiút tehénhimlıvel és az nem lett beteg a fekete himlıtıl – varioláció. (A kinaiak több ezer éve ismerik.) Louis Pasteur (1822-1895) a veszettség felfedezıje, lépfene, baromfivész, erjedés vizsgálata (Pasztırözés, aktiv immunizálás) Hıgyes Endre
Semmelweis Ignác (1818-1865) az anyák megmentıje (Allgemeines Krankenhaus) Friedrich Wöhler (1800-1882) vis vitalis, ezüstcianát, ólom cianát +ammónia – karbamid Vámossy Zoltán, fenolftalein, Purgo Kromatográfia, nyelvújitás, vöröskereszt
