Közéleti havilap. II. évfolyam 6.szám. Ára 10,- korona június

KÜ RT Ö S

s Q t r W k II. évfolyam 6.szám

Közéleti havilap

2004. június

Ára 10,- korona

Meddig kongnak még a harangok? „A békediktátum vezetői az aláírás időpontját június 4-én délelőtt 10 órára tűzték ki. Az ország hangulata nyomasztó volt, a sajtó hangja levert, rezignált, drámai. A kormány június 4-én katonai készültséget rendelt el az összes csapattesteknél, csendőrösszpontosítások történtek, és a városokban a rendőrőrszemeket megkettőzték. Rádió akkor még nem volt. Párizzsal állandó telefonösszeköttetésben állt Budapest. A nagy lapok kiadóhivatalai előtt tömegek lesték a kirakatban időnként megjelenő hírközleményeket. Az utcák reggel óta valami furcsa nyugtalansággal voltak tele. Minden arcon szorongás, a tekintetek fáradtak, üresek, mint a halottasházaknál virrasztás után. Még a szokott utcazaj is tompább volt, mint máskor. Tíz óra után egy-két perccel jött a végzetes hír, és akkor megkondultak a harangok, előbb Pesten, majd ahogy villámgyorsan szétfutott a hír, egymás után mindenfelé az országban. A magyarok két óra hosszat tartó harangozással temették múltjukat és jövőjüket. Budapest percek alatt feketébe öltözött. Perceken belül fekete gyászlobogók lengtek mindenütt, az ablakon fekete drapériák. Az utcák fekete gyászruhákkal teltek meg. Emberek, asszonyok, férfiak, gyerekek mentek az utcán patakzó könnyekkel, nem egyszer hangosan zokogva. Emberek rázták öklüket az ég felé, hangosan átkozódva. A Múzeum-téren elkezdték a Himnuszt énekelni... és a harangok kongtak, kongtak szakadatlanul, szinte elviselhetetlenül. A templomok gyorsan megteltek síró emberekkel, hisz a kétségbeesés mélyén mindnyájan Istenbe próbáltunk kapaszkodni, papok mentek fel a szószékre megkísérelni a lehetetlent, vigasztalni ott, ahol nem volt vigasztalás. A következő sorok írója 14 éves fiú volt és negyedikes gimnazista akkoriban. Tíz órakor növénytan óra kezdődött, és Kovách Demjén tanár úr magas, szikár alakja pontosan jelent meg az ajtóban, mint mindig. Felment a katedrára, beírta az osztálykönyvet, de nem kezdte el a feleltetést, mint szokta, hanem lehajtott fővel meredt maga elé egy hosszú percig... és akkor megkondultak a harangok. A tanár úr felállt, odament a térképtartóhoz, kivette a térképet, amelynek a felső sarkában még ez a név állt:

„A Magyar Szent Korona Országainak Politikai Térképe“, és felakasztotta a térképállványra, s mindezt egyetlen szó nélkül, aztán megállt előtte, kissé oldalt, hogy ne takarja el előlünk, és nézte, olyan arccal, olyan leírhatatlan lágy kifejezéssel, amilyet mi még soha sem láttunk száraz és örökké szikár arcán. Mi halálos csendben néztük a térképet és az előtte álló, szürkülő hajú cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellére, és a kívülről behallatszó harangzúgás által még inkább kimélyített csendben inkább magának, mint nekünk, ennyit mondott: „ Co n s u m m a t u m e s t ” .

Ötvennégyen voltunk, ötvennégy tizennégy éves magyar fiú. A golgota utolsó szavai után nem bírtuk tovább, leborultunk a padokra, és elkezdtünk sírni. Odakint kongtak a harangok. Magyarország szétdarabolásának napja volt: 1920. június 4. péntek...” Padányi Viktor ezen sorai néhány évvel ezelőtt kerültek a kezembe. Talán akkor érintett meg először igazán Trianon. Gyermekkoromban, amikor az alapiskola padjait koptattam, nekünk soha nem beszéltek erről. Úttörőként, sok hozzám hasonló korú úttörővel leveleztem a szomszédos baráti szocialista országokba. Úgy értethettem meg magamat a Szovjetunióban, Romániában, Jugoszláviában élő levelezőtársaimmal, hogy közben nem beszéltem oroszul, románul és szerbül. Magyarul leveleztünk, mert mindnyájan magyarok vol-

tunk. Később tanultuk csak meg, hogy létezik Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Székelyföld. Később tudtuk meg az igazságot, hogy mi egy nemzet fiai vagyunk attól függetlenül, hogy sokfelé sodort minket a sors, sokfelé tépték szét közös hazánkat. Régen nem beszélhettünk erről, mert revizionistának, nacionalistának bélyegeztek. Még ma is sokan félnek erről beszélni, pedig ez épp olyan történelem, mint a holocaust, csak erről nem divat szólni. Amíg a szomszéd faluból a koncentrációs tábort megjárt bácsit, már háromszor kárpótolták, addig az én, a hazájáért hősi halált halt nagyapám árván maradt családját majdnem kitelepítették, még a sírját sem tudjuk, hol van, egy szál gyertyát sem gyújthatunk a fejfájánál, pedig azt mondják, hogy egyenlők vagyunk, de úgy látszik, mindig vannak egyenlőbbek. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egy különleges helyzetet teremt számunkra, amely tompíthatja a trianoni sebeket. Duray Miklós, a Hazától a Nemzetig című, most megjelent könyvében így ír erről: „Az elszakított magyar közösségek gondjainak egy része kikerülhet az egyes államok belpolitikai útvesztőjéből, és az európai politika részévé, közös európai gonddá válhat, ezáltal tovább szűkül a kizárólagos belügyek köre. Ez a lehetőség növelni fogja az integrált magyar képviselet jelentőségét. A magyar politika megjelenése az Európai Unióban egy különleges helyzetet teremthet: nyilvánvalóvá teheti, hogy a magyar nemzetpolitikát nem lehet azonosítani az állampolitikával. A jelenlegi európai nemzetállam-felfogás szempontjából - miszerint a nemzet az államhoz kötődik - ez merőben új jelenség lesz az európai politikában. Talán ezáltal fogják megérteni az Európa-politikusok a magyar kérdést, és lehet, hogy ez hasznára válik egész Európának.“ Azt hiszem, hogy egy dologgal azonban még tartozunk önmagunknak, a nemzetnek, azoknak, akik már Isten tenyerén vigyáznak dolgainkra. Ideje van a szólásnak, hogy vállaljuk fel végre nyelvünket, történelmünket, helyünket a világban, és hogy végre azok kezében tudjuk a sorsunkat, akik a nemzetért és nem a nemzetből élnek, hogy a harangok többé ne szólhassanak egy megcsonkított haza temetésére. Hrubík Béla

Közélet

2004. j ú n i u s

F ö l é nye s e n g y ő z ö t t a z M K P a Nagykürtösi járásban

RÉSZVÉTELI ARÁNY = 0 -VAL

2 Kürtös

Régiónk 85 választóhelyiségében 35 884-en adhadták volna le szavazatukat az európai parlamenti választásokon induló pártok és jelöltjeik valamelyikére. A választópolgárok túlnyomó többsége viszont nem élt szavazati jogával, mindössze 18,08 százalékos volt a részvételi arány, amely alig magasabb a szlovákiai átlagnál. Átlagon felüli részvétel volt tapasztalható pl. Kóváron, Ipolybalogon és Óvárban. A 6 366 érvényes szavazatból a legtöbbet /2598/ az 1-es számmal induló Magyar Koalíció Pártja kapta (40,81%), magasan megelőzve a 922 voksot gyűjtött

Smert, harmadik helyen végzett 813 szavazattal a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppárt (HZDS). Az SDKU 760, ANO 276, Szlovákia Kommunista Pártja 273, Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 268, Szabad Fórum 125, a Szlovák Nemzeti Párt - Valódi Szlovák Nemzeti Párt Koalíciója 94 és a Magyar Föderalista Párt 37 szavazatot könyvelhetett el magának a Nagykürtösi járásban. Ami a Magyar Koalíció Pártja preferenciaszavazatait illeti, járásunkban Bauer Edit 782, Berényi József 150, Duka Zólyomi Árpád 346 "karikát" kapott. -bégyé-

A Nagykürtösi járásban is,úgy mint Szlovákia-szerte, alacsony részvétel mellett nugodt lefolyású volt az európai parlamenti választás. Ami viszont elképzelhető, hogy országos viszonylatban is egyedülálló esetnek számít, hogy Červeňanyban, ebben a Zólyomi járással határos településen, ahol mindössze 25 választópolgár találtatott, érdekes módon egyikük sem talált magának időt, hogy az erópai parlamenti választáson induló pártok, vagy azok jelöltjeinek valamelyikét megtisztelje, kitüntesse szavazatával. Úgy tűnik, a választók érdektelensége "megfertőzte" a helyi választásii bizottság tagjait is, akik szintén és kivétel nélkül távol maradtak a voksolástól, s így eshetett meg, hogy Červeňányban nulla százalékos volt a részvételi arány. -bgy-

Szociális támogatások - Az uniós szabályozás - országonként változik A szociális biztosítás rendszere az Európai Unióban Az uniós szabályozás nem egységes a szociális biztosítás tekintetében, azt meghagyja az egyes tagállamok hatáskörében. Az egyes országok rendszerei közti különbségeket egyrészt az országok eltérő gazdasági fejlettsége indokolja, de eltérések vannak az azonos fejlettségi szintű országok szociális rendszerei között is. Ennek ellenére nem érheti kár azt, aki él a szabad munkaerő-áramlás adta lehetőséggel. Családi juttatások - a biztosítási járulékot csak egy országban kell fizetni, vagy ott, ahol állandó lakhellyel rendelkezik a biztosított, vagy ott, ahol dolgozik; ha ez két különböző országban van, akkor is csak az egyikben kell fizetni a biztosítást - az adott ország állampolgáraival azonos elbírálás alá esik az a személy is, aki csak állandó lakhellyel rendelkezik az adott országban - ha a családtagok abban az országban élnek, ahol a családfenntartó dolgozik, akkor az adott ország köteles fizetni a családi juttatásokat az

Nyugdíjbiztosítás az Európai Unióban Az uniós polgároknak jár a nyugdíj minden olyan országból, ahol legalább egy évig fizették a nyugdíjbiztosítást, és teljesíti az adott ország vonatkozó feltételeit például nyugdíjkorhatárra vonatkozó rendelkezéseket. A nyugdíjat attól függetlenül folyósítják, hogy az illető éppen hol él.

állampolgáraival azonos feltételek mellett - ha a családtagok más országban élnek, mint amelyikben a családfenntartó dolgozik - ha mindkét ország jogrendje alapján járnak a családi támogatások, akkor a jobb feltételeket biztosító rendszer szerint jár a juttatás -azok a munkanélküliek, akik jogosultak az adott uniós ország szociális juttatásaira, egyben jogosultak az adott ország családi támogatásaira is. Munkahelykeresés feltételei külföldön - ha a munkanélküli más országban kíván elhelyezkedni, mint ahol korábban dolgozott, ügyelnie kell rá, hogy megmaradjon a jogosultsága a munkanélküli segélyre - legalább négy hétig rendelkezésére kell állnia az adott ország munkaügyi szervének, mely őt munkanélküliként nyilvántartja; az adott intézmény ezt az időszakot lerövidítheti - a munkanélküli segélyt, más járadéktól eltérően, csak akkor fizetik

ki, ha a munkanélküli az adott országban tartózkodik; egyedüli kivétel, ha másik örszágban munkát keres, de ezt szigorúan szabályozzák - a munkanélkülinek ki kellene használnia minden lehetőséget a munkahelykeresésre abban az országban, ahol munkáját elvesztette - hét napon belül regisztráltatnia kell magát abban az országban, ahol munkát szeretne vállalni - teljesítenie kell az adott ország szabályai szerint megszabott feltételeket - a feltételek teljesítése esetén legfeljebb három hónapig jár a munkanélküli segély - ha ez alatt az idő alatt nem talált munkát, a munkanélküli segély kifizetését az az ország folytatja, ahol az illető munkanélkülivé vált, feltétel, hogy a három hónapos határidő letelte előtt vissza kell térni az adott országba, ha a határidő letelte után tér vissza a kiinduló országba, elveszti jogát a munkanélküli segélyre - a három havi segélykifizetésre mindenki csak egyszer jogosult két alkalmazotti időszak között.

"Nyugdíjexport" - minden ország nyilvántartja az egy évnél hosszabb ideig dolgozók nyugdíjigényét, a nyugdíjat ez alapján kezdi folyósítani a nyugdíjkorhatár betöltése után - minden ország nyugdíjbiztosítója külön-külön folyósítja a nyugdíjat, ha tehát élete során valaki három országban dolgozott, akkor három helyről kapja a nyugdíjat - ha valahol kevesebb mint egy évet

dolgozott az illető, akkor az ebből származó nyugdíjigényt az az ország vállalja magára, ahol közvetlenül a nyugdíjba vonulás előtt dolgozott - ha a munkavállaló rövidebb ideig dolgozott az adott országban, mint ahogy azt megköveteli a nemzeti nyugdíjszabályozás, akkor figyelembe veszik az összes országban ledolgozott éveit. Az oldal anyagát összeállította B G

2004. j ú n i u s

Kürtös 3

Gazdaság

A MEZÕGAZDASÁG ÉS AZ ÉLELMISZERIPAR FELADATA 2004 - 2006 KÖZÖTT (a májusi számban közölt cikk folytatása)

PIACI TÁMOGATÁS Az EU tagországokban a mezőgazdaság támogatásának elválaszthatatlan részét képezi a piaci támogatás. 2004. május 1−jétől az SZK területén is érvénybe lépnek az EU azon rendeletei, amelyek az agrár−élelmiszeripari termékeknek piacszabályozási szabályait tartalmazzák (piaci rendtar− tások). Közülük a legfontosabbak a következő növényi és állati eredetű termékek: olajosok, gabonafélék, zöldség és gyümölcs, bor, len és kender, cukor, sertés−, marha− és borjúhús, birkahús, tojás és baromfihús. A jelenlegi helyzethez képest a legfontosabb változások a következők: − néhány termék intervenciós felvásárlása (gabonafélék, tej, zöldség és gyümölcs, dohány, cukor); − kötelező termelési kvóták (tej, cukor); − különböző támogatási típusok a termékek raktározásá− ra, az élelmiszeripari feldolgozásra, a fogyasztás támo− gatására; − közvetlen kifizetések; − exporttámogatások a kiviteli engedélyek rendszeréhez kötődve.

A Közös Agrárpolitika piac− szabályozási intézkedései Ebben a fejezetben tekintettel a terjedelmes enyagra csak a kistermelőket is érintő tételeket emeltük ki. A teljes anyag megtekinthető a cikk végén közölt címeken.

GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉG Intervenciós mechanizmus Intervenció − A termékek bevonása a piacról. Az inter− venció célja, hogy bizonyos kompenzációt nyújtson a ter− melőknek abban az esetben, ha az adott évben a túltermelés miatt a teljes termésmennyiséget nem lehet értékesíteni a piacon. A termelők az intervenciós kifizetéseket csupán a termelői−értékesítő szervezetek (TÉSZ) révén kaphatják meg. Ezek a kifizetések alacsonyak, s csupán a termelési költségeket fedezik. Az intervenció 16 termékre érvényes. Maximális nagysága a TÉSZ által elért bevételek 10%−a alma esetében, 8,5%−a körte esetében. A nyersanyagok feldolgozásának támogatása − Az ún. termelési támogatás meghatározott fajtájú (konzerválásra− és fagyasztásra alkalmas) paradicsomra, őszibarackra és körtére (Wiliams és Rocha fajtákra − csak befőzésre) vonatkozik. Ezt a támogatást azoknak a TÉSZ−eknek folyósítják, amelyek a feldolgozóiparnak paradicsomot, őszi− barackot, körtét szállítanak. A támogatási program a TÉSZ− ek és a feldolgozók közötti kötelező érvényű szerződéseken alapszik.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT Intervenciós mechanizmus Magántárolási támogatás − Az asztali borok és a szőlő− must tárolására az Intervenciós Ügynökséggel kötött hosszú távú tárolási szerződés alapján december 16−a és a rákövet− kező év február 15−e között. A szőlőmust feldolgozásának támogatása − A szőlő− must és a mustsűrítmény felhasználásának támogatására állapítják meg, amelyet a szőlőlé vagy egyéb szőlőlevet tar− talmazó termék előállítására használnak fel. Előnyben részesíti a hazai gyártású terméket a külföldi behozatallal szemben, s ennek alapján a feldolgozónak nyersanyagot és

feldolgozói kapacitást biztosítanak. Az adott ország feldolgo− zói minden szőlészeti év elején (augusztus 1−jén) tájékoz− tatást adnak az ellenőrző szerveknek a must, illetve lékész− leteikről, termelési céljaikról, a must feldolgozásában felhasznált technológiákról és a nyersanyag eredetéről. A lepárlás támogatása − A lepárlás támogatását annak érdekében szabják meg, hogy mérsékelje a piacra kerülő gyenge minőségű borok kínálatát. A szőlőtermelés túlkínála− ta és a borpiac szabályozása érdekében a bortermelők köte− lesek lepárlásra leadni a termelés során keletkezett összes mellékterméket. Kötelező lepárlás vonatkozik a nem tipikus és nem minőségi szőlőből származó borfajtákra is. − A szeszgyár az alkohol értékesítésére támogatást kap, és az alkoholt leadhatja (némely esetben köteles leadni) az intervenciós ügynökségnek, ha annak alkoholtartalma 92%−nál magasabb. − Az Európai Közösség a piac támogatására a közvetlen fogyasztásra szánt alkohol esetében támogatást adhat az asztali borok lepárlására, amelyet a lepárló az év folyamán a bor minimális árán térít meg a bortermelőnek. Túlkínálat, rossz minőségű bor vagy egyéb okok miatt csökkenő piaci ár esetén az adott borkategóriában a Közösség ún. krízislepár− lási intézkedést alkalmazhat, amely a termelők számára önkéntes.

BIRKA− ÉS KECSKEHÚS Intervenciós mechanizmus Intervenciós felvásárlás − Nem működik. Magántárolási támogatás − Abban az esetben alkalmaz− zák, ha a tagországban a piaci egyensúly megbontásának veszélye fenyeget. A támogatás mértékéről pályázat alapján döntenek.

BAROMFIHÚS ÉS TOJÁS Intervenciós mechanizmus Marketing szabványok − A baromfihús és a tojás kezelésével kapcsolatos előírások, amelyek a velük való kereskedelem során az eljárásokra és szabványokra vonatkoznak. Az ágazat támogatása − A támogatások keretében az EU kizárólag a kereskedelem megkönnyítésére, a kereslet és a kínálat pontosabb összehangolására törekszik. Ennek érdekében a következő eszközöket használja: − rendeletek a termelés, feldolgozás és a piaci termék− kínálat jobb szervezésére; − a minőséggel kapcsolatos rendeletek; − rövid− és hosszú távú fejlődési előrejelzések; − a piaci árak alakulásának figyelése. Ebben az ágazatban nagyon korlátozottak a támogatási eszközök, támogatást folyósítanak pl. a fiatal gazdáknak vál− lalatalapításához, pénzügyi segítséget nyújtanak vagy pályázatok megvalósítását támogatják környezetvédelemi intézkedések területén. A rendelkezésre álló támogatási formákról bővebb tájékoztatást az alábbi címen kaphatnak: Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség Dobrovičova 12 812 66 Bratislava tel: 02/52733800 [email protected] eviz@ land.gov.sk [email protected]

A PPA Kapcsolattartó irodája a Nagykürtösi járásban: Poľnohospodárska platobná agentúra Banícka 14 990 01 Veľký Krtíš tel: 047/4830843 fax:047/4830885

Az oldal anyagát összeállította B G

4 Kürtös

2004. j ú n i u s

Kistérség

ÉLÕ HALOTT

Balassi-fát ültettünk Idén emlékezünk Balassi Bálint születésének 450., halálának 410. évfordulójára. Ebbõl az alkalomból a Palóc Társaság felhívást tett közzé, amelynek értelmében a Kárpát-medence, illetve a nagyvilág magyarsága ünnepélyes emlékfaültetéssel tehetné maradandóvá és emlékezetessé e jeles évfordulót. Az ipolybalogi Ipolyi Arnold Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola pedagógusai és diákjai is csatlakoztak ehhez a felhíváshoz, és 2004. május 13-án az iskola parkjában nem egy, hanem három Balassi-emlékfát ültettünk. A három vörösfenyõt - amelyek a Palóc Társaság ajándékai – rövid megemlékezés és szavalat után ültették el az egyes évfolyamok tanulói, miközben Balassi Bálint megzenésített verseit hallgathatták magnófelvételrõl. Reméljük, a most elültetett fák ugyanúgy gyökeret eresztenek és megerõsödnek majd, mint az a nyírfa, amely 10 évvel ezelõtt a költõ halálának 400., születésének 440. évfordulója alkalmából került az alapiskola parkjába. Tudatában vagyunk annak, hogy nagy költõinkrõl nemcsak kerek évfordulóikon, hanem más alkalommal is illik megemlékezni, ám ez az évforduló jó alkalomként szolgálhat minden magyarnak és Balassit ismerõ nem-magyarnak arra, hogy a magyar nyelvû reneszánsz -nészerelmi líra megteremtõje elõtt fejet hajtson.

„Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje”

„Ültess fát!”

Lukanénye – A színjátszásnak, közös zenélésnek, éneklésnek szép hagyományai vannak a községben. Ezen az sem változtat, hogy az elmúlt egy-másfél évtized alatt némileg visszaesett a településen a kulturális élet, amely most újra fellendülőben van. Bizonyítja ezt az is, hogy csak az elmúlt hónapokban többször tartottak, mégpedig a fiatalok bevonásával és közreműködésével, figyelmet érdemlő kulturális vagy szórakoztató rendezvényt a helyi művelődési házban. Nemrégiben jól sikerült esztrádműsor keretében került bemutatásra Ohajda Mária rendezésében az Élő halott és A háremőr c. bohózat, de a modern táncok és a cigánytánc is nagy tapsot váltott ki a nagyszámú közönség részéről. Mindenképpen említést érdemel, hogy a jó lábú táncosokkal Ocsko Mária és Vladár Erika foglalkozott.

(Bár)

Balassi Bálint emlékünnepség Hibbén A Palóc Társaság képviseletében indultunk el Hibbére pünkösdvasárnap kora reggel, eleget téve Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete meghívásának. Délelőtt kegyeletteljes emlékünnepségre került itt sor. A templom előtti információs tábla magyar, szlovák, angol és német nyelven tájékoztat Balassi Bálint életútjáról, költészetéről és Hibbe község történetéről, valamint tartalmazza a templomkulcs kezelőjének elérhetőségét. Az ünnepi szentmisét Bartal Károly Tamás jászóvári premontrei apát és Korzenszky Richárd a Tihanyi Bencés Apátság perjele celebrálta. A szentmise után a somorjai Gaudium régizenei együttes zenéjét élvezhettük. Ezt szlovák nyelvű verses összeállítás követte Balassi Bálint műveiből, a lelkemnek nagyon hiányoztak a magyarul el nem hangzott versek. Balassi Bálint tiszteletére, születésének 450., halálának 410. évfordulója alkalmából a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a hibbei templomkertben emlékoszlopot állított. Szentirmai Zoltán Munkácsi-díjas szobrászművész alkotását Koncz Erika, a NKÖM államtitkára közösen leplezte le szlovákiai kollégájával, Kvarda Józseffel. Az Esztergomnál megsebesült költőt a családi birtokon, Hibbén temették el a templom kriptájában. Reméljük, a templom falai között megtalálta a hőn áhított nyugalmat. „Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr!” Molnár Katalin

Az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola tanulói május 21-én e m l é k f á k a t ü l t e t t e k az iskola udvarán. A II-III.évfolyam tanulói kezdték az ünnepélyes faültetést Jókai Mór nevelõ versikéjének elmondásával: „Ültess fát! Hogyha mást nem, lombot ád. Árnyékában megpihenhetsz, gondot õ visel reád. Jó tavasszal nyit virágot, messze érzed illatát. Kis madárka száll reája, ingyen hallgatod szavát. Ültess fát!” Majd egy-egy irodalmi szöveg elhangzása után – amely Emese álmát, az Isten ostorát, Csaba királyfi újbóli eljövetelét és Árpád pajzsra emelését idézték- a kis facsemeték földbe kerültek. A már meglevõ Balassi-, Mikszáth-, és II. Rákóczi Ferenc-emlékfa után mostantól tehát lesz emlékfája Emesének, Attila hun nagykirálynak, Csaba királyfinak és Árpád fejedelemnek is. Reméljük, mindig lesznek, akik gondozzák és ápolják az emlékfákat, amelyek száma még az idén tovább gyarapodhat. Urbán Aladár

(A felvételt Fagyas Róbert készítette.)

GYERMEKNAP ÓVÁRBAN Óvodások és iskolások immár hagyományosan minden évben együtt tartják a gyermeknapot. Idén sem volt ez másképpen a településen, ahol a helyi önkormányzat támogatásának köszönhetõen gazdag és változatos program várta a gyerekeket. Kilin Ildikó budapesti színmûvésznõ meseelõadása és Atus bûvész mutatványai után különféle ügyességi játékok szerepeltek a gyereknapi mûsorban. A nagyobb gyerekek pedig a helyi plébános úr vezetése és felügyelete mellett erdei túrára vállalkoztak. Természetesen üdítõbõl és édességekbõl sem volt hiány a rendezvényen.

2004. j ú n i u s

Kürtös 5

Kistérség

Gondolt egyet a nõegylet...

Őrizzük meg értékeinket A fénykép hiteles dokumentum, információk, arcok, hangulatok hordozója. A fénykép minden megelõzõ képalkotási módtól eltérõen és egyedülállóan objektív. Objektív abban az értelemben, hogy lefényképezni csak azt lehet, ami a valóságban egy adott pillanatban létezett. Elképzelhetõ, hogy Ipolybalogon a Csemadok alapszervezet mellett tavaly létrehozott nõegylet tagjai nem az iménti szakszerû megfogalmazásból indultak ki, amikor idei terveik közé sorolták falujuk múltja értékeinek megmentését, feltárását és láthatóvá tételét. Ennek egyik lehetõségét egy nagyszabású fotókiállítás megrendezésében látták. A gondolatot tett követte, a nõegylet tagjai vezetõjük, Budai Máriával az élen hozzáfogtak a családi albumokban, a községi hivatal, az iskola és az óvoda archívumában õrzött régi és napjaink eseményeit, rendezvényeit megörökítõ fényképek gyûjtéséhez. Amikor összegyûlt a több mint kétezer fénykép, semmivel sem bizonyult könynyebb feladatnak a fotók szkenelése és

rendszerezése, amit a CSNTV vállalt magára. Az így összeállt, több mint egy évszázad családi és közösségi eseményeit, tárgyi értékeit megörökítõ dokumentumanyagból Õ r i z z ü k meg értékeinket címmel nyílt meg 2004. június 6-án, Szentháromság vasárnapján, a falu templombúcsújának napján Ipolybalog jelenét és múltját 2004+1 felvételen bemutató nagyszabású fotókiállítás. A rendezvénynek helyet adó sportteremben rövid kultúrmûsor elõzte meg a kiállítás megnyitóját, amelyben Balogh Gábor polgármester méltatta

III. Kis Pacsirta Fesztivál Immár harmadik alkalommal került megrendezésre a Kis Pacsirta hagyományõrzõ fesztivál. Inám valamint Ipolynyék után az Ipolykeszi óvoda vállalta magára a rendezést, 2004. május 30-án, pünkösdvasárnap. Ebéd után 13.00 órai kezdettel a helyi kultúrházban gyülekeztek a járás magyar tanítási nyelvû óvodái, akik a beneveztek a fesztiválra: Inám, Ipolybalog, Ipolykeszi, Ipolyvarbó, Óvár valamint a magyarországi testvérfalu, Dejtár. A megnyitó után óvodás gyermekeink tehetségében, bátor kiállásában gyönyörködhettünk. Az inámiak a magyar népdalokat gyûjtötték csokorba, és tánctudásukat mutatták meg. Szólóénekesek az ipolykeszi és ipolyvarbói óvodából kerültek ki. Egyéni mesemondóink szintén ebbõl a két óvodából jeleskedtek, megcsillogtatva a magyar népmesék humorát. Színpadi elõadásra az ipolybalogiak és az óváriak tették a népmeséket alkalmassá. A hagyományõrzõ népszokásokat, mint a libapásztorkodás és a tollfosztás, amely párnatánccal ért véget, az ipolykeszi és ipolyvarbói óvodások adták elõ nagy átéléssel és ízes palóc tájszólással.

Hogy mindez megvalósulhatott, köszönet illeti az ipolykeszi óvodát a megrendezés elfogadásáért, a szülõk, az óvodabarátok szövetségét, akik mindent megtettek, hogy vendégszeretetüket megmutassák, és hogy a fesztivál kulturált körülmények között folyjon. Felkutatták és összegyûjtötték a paraszti világ használati tárgyait, és a kultúrházban díszítõ elemként felhasználták. Köszönet illeti a sok-sok támogatót, akik anyagi hozzájárulásukkal lehetõvé tették, hogy a szereplõ óvodák jutalmat kapjanak. Végül köszönet illeti a felkészítõ pedagógusokat, akik fáradságot nem ismerve dolgoztak azon, hogy népi kultúránkat megismertessék gyermekeinkkel, átmentve azt a jövõ nemzedékeknek. Azok a gyermekek, akik szerepeltek ezen a fesztiválon, sok-sok élménnyel gazdagodva tértek haza. Bizonyára felnõtt korban is szeretni fogják a népi kultúrát. A jövõ évi, 2005-ös Kis P a c s i r t a hagyományõrzõ gyermekfesztivál rendezését az ipolybalogi óvoda vállalta fel. L.A.

a kiállítás jelentõségét, és külön kitért annak megmagyarázására, miért pont 2004+1 kép van kiállítva. Mint mondta, a 2004, vagyis az évszám az adott, a hangsúly azonban a plusz 1-en van. Ennek kétféle jelentõsége is van. Az egyik, hogy minden látogató biztosan talál a sok kép közül egyet, amely közel áll a szívéhez. A másik, hogy a számtalan képbõl összeáll egy kép, egy falukép, egy közösség képe, ami megmarad az utókornak. A megnyitó napján egy népviseletbe öltözött kislány, Zolczer Emília invitálta a látogatókat az esztétikusan elrendezett kiállításra, és minden látogató kapott a falu mûemléktemplomát ábrázoló emléklapot, hogy emlékeztesse õt arra, rézese volt az Õrizzük meg értékeinket c. fotó-kiállításnak. Csak az elismerés hangján lehet szólni az ipolybalogi nõegylet tagjainak kezdeményezésérõl, amelyet felvállalt a község önkormányzata, és stílusosan szólva, egy hatalmas fényképkeretbe helyezte a faluképet. -bégyé-

KÜRTÖSÖK HANGJA Ezt a címet viselte az idei jubileumi Mikszáth Napok változatos, programokban bõvelkedõ rendezvénysorozata záróakkordjának szánt találkozó, amelyre június 4-én Ipolynyéken került. A mûvelõdési ház klubtermében tartott összejövetelen a KÜRTÖS c. közéleti havilap helyi olvasói találkozhattak az újság szerkesztõivel. A szerény érdeklõdéssel kísért találkozón Hrubík Béla fõszerkesztõ mutatta be a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya kiadásában tavaly december óta megjelenõ lap profilját és küldetését. Balogh Gábor, a területi választmány elnöke a kiadás nyomdai és egyéb költségei elõteremtésének lehetõségeit vázolta, míg Bodzsár Gyula, a lap egyik szerkesztõje a lapterjesztés során szerzett élményeit és tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A családias hangulatú összejövetelen az olvasók részérõl Gyurász Gábor, Balázs Anasztázia, Gömöry Lóránt és Petrezsél Tibor mondta el észrevételeit, meglátásait a lappal kapcsolatosan.

6 Kürtös

Kistérség

2004. j ú n i u s

M e s s z e m é g a t ú l s ó pa r t , avagy adjátok vissza a hidaimat Kóvár, Nagycsalomja Balassagyarmatot elhagyva az Ipoly folyását követve elérjük Kóvárt, mely falut Koar alakban már 1247-ben említi egy oklevél. A faluban egykoron a Prónay és a Kubinyi családoknak voltak birtokai. Kóvár híres szülötte Kubinyi Ferenc nyelvész, történetíró, akinek sírja ma is a község evangélikus temetõjében áll. Egy 1804-bõl származó közgyûlési jegyzõkönyv már említést tesz a kóvári Ipoly-híd építésérõl. Egy késõbbi katonai felmérés pedig már térképeken is jelzi, hogy híd áll Kóvár és Újkóvár között. A híd igen fontos szerepet töltött be a környezõ falvak lakosainak életében. Számos falu népe a hídon keresztül járt a gyarmati piacra. A térképeken is kitûnik a híd rendkívül elõnyös és szükségszerû elhelyezkedése. A Magyar Országos Levéltár tervtárában fennmaradt két terv a kóvári fahídról. Mindkét terv 1847ben készült. A tervek jól tükrözik, hogy már a XIX. század elsõ felében milyen komoly fahíd állt itt. Mindkét terv magyar nyelven készült. Az egyik tervet Killián mérnök készítette. Az általa tervezett háromnyílású fahíd fesztávolságai rendre 10 - 15 -10 méter nagyságúak voltak. A 9 fõtartós híd fõtartói kiékeltek, egyenként két darab összecsavarozott gerendából álltak, a támaszok környezetében egymásba fogazva. A kocsipálya kaviccsal burkolt, deszkaborítású, szélessége a két korlát között 6,75 méter. A másik tervet a Királyi Építési Fõigazgatóság készítette, mely abban különbözött az elõbbitõl, hogy a híd három fõtartója mellett, további négy mellék-fõtartója volt. Mindkét terven a két hídfõ felmenõ falazata kõbõl készült. 1919-ben a csehszlovák csapatok betonbunkereket emeltek a hídhoz vezetõ útra. Több napig a híd két oldaláról nézett farkasszemet a csehszlovák és a magyar hadsereg, majd 1919. január 16-án a hídon keresztül indult meg a támadás

Ebédosztás a kóvári laktanya elõtt 1941-ben Balassagyarmat ellen. Az Ipoly medrét itt is szabályozták, de a hídnyílás helyén a meder változatlan maradt. A háromnyílású hidat négy darab gerenda tartotta, melyek egyenként három darab egymásra csapolt együttdolgozó gerendából álltak. 1944 decemberében a németek felrobbantották a híd három nyílását. 1945-ben az oroszok provizóriumot építettek. Az eredeti 5 méteres pályát is kiszélesítették. A kifolyási oldalon két kútgyûrûvel alapo-

zott új cölöp alátámasztással 7 méter lett a híd szélessége. A megerõsített hídon vonult át az orosz hadsereg nehézfegyverzete is. A kettõs birtokosság végéig a híd üzemelt, két oldalát határõrség õrizte. A szlovák oldalon ma is áll a hídhoz épített kaszárnya. A határ védelmére emelt betonbunkereket elbontották. Az ártéri híd alépítményei megtalálhatóak a jelenlegi töltés belsejében.

A volt nagycsalomi Ipoly-híd a II. világháború alatt Kóvár községtõl tovább haladva az Ipoly folyásával elérjük Nagycsalomját, mely az egykori Ipolynyéki járás legdélibb településeinek egyike, s melynek plébániája már 1156-ban fennállott. Nagycsalomját - 1244-tõl adatolható temploma alapján - Eghazaschalamianak is nevezték egykor. A térképek tanulmányozása alapján a XVIII. században még csak gázló volt a falu határában. A késõbbi katonai felmérésektõl kezdve minimális eltérésekkel a legtöbb térkép ábrázolja a fahidat. A fa mederhíd pályaszintje igen alacsonyan volt, így az áradások alkalmával a híd rendszeresen a víz alá került, de ez a hidat nem rongálta meg, mert a víz a széles hullámtéren teljesen lelassult. Az elsõ világháború végeztével az Ipoly két oldalán õrbódékat emeltek. A visszavonuló német csapatok 1944. december 8-án délelõtt robbantották föl a mederhidat. A híd egyes darabjai 200 méteres körzetben szóródtak széjjel. A hidat teljes egészében visszaépítették, és a kettõs birtokosság fennálltáig használatban is volt. Ekkor készült Galló Gyula-féle felmérés szerint ellenfalas, fagerendatartós, két-oldalt csapolt gerendapallós híd négynyílású volt, négy 6,7 méteres nyílással, 3,6 méter szélességgel. Az 1950-es évek elején a hidat elbontották. A balogi duzzasztómû miatt a falu határában is szabályozták a folyót. A kanyarokat átvágták, de a mederhíd helyén az eredeti mederben folyik az Ipoly. Így igen kis vízállás esetén látni lehet az egykori híd cölöpjeinek csonkjait. A csalomjai ártéri hídból ma már semmi sem található. A bal parti ártéri hidak a szabályozás során mentett hullámtérbe kerültek, s a hídnyílásokat feltöltötték, illetve vasbeton csõátereszek kerültek beépítésre. Az út két oldalán ma már csak az ártéri hidak szögletein álló egykori korlátbábukat lehet megtalálni a növényzet alatt. Hrubík Béla

Felhívások a régióban

2004. j ú n i u s

„SZÜLÕ ÉS ISKOLA” Több magyar szülõ kereste meg szerkesztõségünket azzal a kéréssel, hogy nyújtsunk tájékoztatást a státustörvény módosítása után a magyar családok támogatását lehetõvé tevõ pályázati felhívásról, amelyet a támogatásokat kezelõ, erre a célra létrehozott Pázmány Péter Alapítvány tett közzé. Az alábbiakban közreadjuk a pályázat szövegét. Elõre felhívjuk a magyar szülõk figyelmét a felhívás 2. pontjára, amely a tényleges támogatási jogcímeket taglalja. A Pázmány Péter Alapítvány Kuratóriuma pályázatot hirdet oktatási és kulturális támogatás elnyerésének tárgyában.

1.

A támogatás célja és jogcíme

1.1. A szlovák köztársaság területén magyar nyelven folyó oktatási és nevelési folyamat támogatása. Támogatásban részesülhetnek a Szlovák Köztársaság területén mûködõ magyar nyelven oktató-nevelõ tevékenységet kifejtõ intézmények (alap- és középiskolák mellett mûködõ Szlovákiai Magyar Szülõk Szövetségének Alapszervezetei (SZMSZSZ, ASZ). 1.2. Nemzeti hovatartozásukra való tekintet nélkül a Szlovák Köztársaság területén felsõoktatási intézményekben tanuló hallgatók támogatása, ami hozzájárul a magyar nemzeti kisebbséghez tartozó személyek kulturális vagy nyelvi identitásának megõrzéséhez. A támogatások tanévenként egy alkalommal vehetõk igénybe.

2.

A támogatás felhasználási területei

A pályázati támogatások többek között az alábbi területeken használhatók fel: - szakkönyv, segédtankönyv, tan- és sport-eszközök beszerzése, - folyóirat-rendelés, az iskolai könyvtár feltöltése és multimédiás bõvítése, - informatikai eszközök, szakköri kísérleteket szolgáló berendezések beszerzése, - gyermek- és diák mûvészeti és hagyományõrzõ csoportok mûködésének és fellépéseinek támogatása, - diáklapok, iskolai kiadványok megjelentetése, - tanulmányi versenyek nevezési, részvételi és jutalmazási költségeinek felvállalása, tehetséggondozó programok támogatása, - magyar tanítási nyelvû iskolák közti baráti kapcsolatok ápolása, - tanulmányutak, tanfolyamok, speciális programok költségeinek térítése, - kulturális rendezvényeken való részvétel költségeinek (bérletek, belépõdíjak stb.) térítése, diákrendezvények, fesztiválok, klubok szervezési költségeinek felvállalása, - indokolt esetben szociális szempontú támogatások (tanszercsomag, kollégiumi ellátás, utaztatási hozzájárulás, iskolabusz mûködtetése, tandíjhozzájárulás stb.), - óvodákkal közös programok szervezése, játszóházak mûködtetése, - további, az anyanyelv- és az identitásmegõrzést célzó programok. Az itt felsorolt pályázati jogcímekbõl egyszerre többre is pályázni lehet.

3.

Pályázható támogatás összege

A „Pályázati felhívás” 1. pontjának 1.1 bekezdésében megjelölt támogatottak maximálisan 20 000.- Ft/diáknak megfelelõ szlovák

korona oktatási-nevelési támogatást, valamint 2400.- Ft/diáknak megfelelõ szlovák koronát igényelhetnek tankönyv- és taneszköztámogatás gyanánt. A Pályázati felhívás 1. pontjának 1.2 bekezdésében megjelölt támogatottak a tárgyévben 2800.- Ft/fõnek megfelelõ szlovák koronát igényelhetnek tankönyv és jegyzettámogatás címén.

4.

A pályázás módja

Pályázat csak a Pázmány Péter Alapítvány (PPA) által kiadott „Pályázati ûrlapon” nyújtható be a Pázmány Péter Alapítvány Alapítványi Irodájának címére személyesen, illetve ajánlott küldeményként postai úton egy eredeti és két fénymásolt példányban. A pályázatnak tartalmaznia kell: 1) a pályázaton való részvételi jogosultságot igazoló okmányt, 2) a megpályázott célösszeget, 3) tételes felhasználási költségtervet, 4) a célösszeg felhasználásával megbízott felelõs személy adatait, 5) a PPA és a pályázó közti „Megállapodás”-t a megbízott felelõs személy aláírásával (jogi személy esetén a szervezet pecsétjével ellátva).

5.

A pályázat által nem támogathatók

1. Azok a jogi és természetes személyek, kiknek tevékenysége nem egyezik a Pályázati felhívás 1. pontjának 1.1 és 1.2 bekezdése értelmében megfogalmazott tevékenységi körrel. 2. Azok a jogi és természetes személyek, akik pályázatuk kiegészítésére, jogosultságuk igazolására való felszólításnak nem tesznek eleget, vagy nem teljesítik a Pályázati felhívás feltételeit. 3. Azok a jogi és természetes személyek, akik nem számolnak el az elõzõ évi célösszeg felhasználásáról, vagy kikkel szemben bírósági úton folyik a pályázati céloknak nem megfelelõen felhasznált célösszeg visszaigénylése. A pályázatok leadási határideje, elbírálása és az elszámolás A pályázatokat a Pályázati felhívás megjelenését követõen folyamatosan veszi át és bírálja el a PPA Kuratóriuma. A támogatás tanévre szól, ezért a pályázatok június 30-ig adhatók le. A pályázat elbírálása az átvételtõl számított 30 nap, amennyiben a pályázat nem szorul kiegészítésre. Kiegészítésre való felszólítás esetében az elbírálás a kiegészítés átvételétõl számított 30 nap. A támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolás leadásának végsõ határideje az aktuális év október 31.

6.

Pályázatok benyújtási címe:

Nadácia Pázmány Péter Alapítvány Alapítványi Iroda Nadaèná kancelária P.O.Box 222 Šafárikova 431/4 924 00 Galanta A pályázati felhívást, az ûrlapokat, a kitöltési- és elszámolási útmutatókat a PPA irodája eljuttatta minden alap- és középiskolába. A dokumentumok letölthetõk a honlapról is. A Pázmány Péter Alapítvány Kuratóriuma

Kürtös 7

FELHÍVÁS! Gulyásfõzõk figyelem! A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya idén is meghirdeti a gulyásfõzõ versenyt, amelyre 2004. június 27-én, vasárnap Nagycsalomján kerül sor a Juniális területi kulturális rendezvény keretében. Háromtagú csapatok jelentkezését várjuk a rendezvény helyszínen. Esõs idõ esetén a verseny elmarad.

Felhívás herõkesütésre A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya felhívással fordul sütni szeretõ lányokhoz, asszonyokhoz, hogy a 2004. június 27-én, vasárnap a Nagycsalomján tartandó Juniális területi kulturális rendezvény szórakoztató programjának színesebbé tétele érdekében herõkekóstolót rendez. Benevezés egy tálca herõkével (csörge fánk) a helyszínen, közvetlenül a mûsor kezdete elõtt, az arra kijelölt helyen. A süteményt szakmai zsûri értékeli és pontozza. Díjakról a szervezõk gondoskodnak.

Felhívás pogácsasütésre A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya felhívással fordul a sütni szeretõ lányokhoz, asszonyokhoz, hogy a 2004. június 27-én, vasárnap a Nagycsalomján tartandó JUNIÁLIS területi kulturális rendezvény szórakoztató programjának színesebbé tétele érdekében pogácsakóstolót rendez. Benevezés egy tálca pogácsával a helyszínen, közvetlenül a mûsor kezdete elõtt, az arra kijelölt helyen. A pogácsát szakmai zsûri értékeli és pontozza. Díjakról a szervezõk gondoskodnak.

MÉZKIRÁLYNÕ-JELÖLTEK KERESTETNEK Idén 2004. augusztus 14-15-én immár ötödik alkalommal rendezik meg Inámban a MÉZFESZTIVÁLT. A szervezõk várják azoknak a 16-25 év közti hölgyeknek a jelentkezését, akik szeretnének benevezni a rendezvény fénypontjának számító mézkirálynõválasztásba. Bõvebb tájékoztatás munkaidõben a 4889121-es telefonszámon.

8 Kürtös

2004. j ú n i u s

Élettér

Isten útjait járva, a keresztény hitet szolgálva A község határa már a régmúlt időktől fogva lakott volt, a legrégibb archeológiai leletek a paleolit időszakából származnak. A községet 1252-ben említik először mint Gergely comes földjét Ipolyhídvég határában. A falu az okiratban Nogfolu néven szerepel. A török portyázások idején a falu részben elpusztult. A magyar szabadságharc eszméi az ittenieket is lelkesedéssel töltötték el. A honvédhadsereg soraiba innen 8 lakos vonult be, akik a 18. Komárom-Vác zászlóaljba lettek beosztva. Földesurai Tersztyánszky, Lipthay és a Gyurcsányiak. A villanyt a községbe 1957-ben Az alábbiakban Kosík István polgármesterrel beszélgetek.

Negyedik választási idõszakod töltöd a község élén. Mennyire hasznosítható ez a kétségkívül meglévõ tapasztalat a mostani, kicsit sem könnyû idõszakban? Talán abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy 1979-tõl az egykori HNB titkára lehettem, és így az akkori tevékenységemmel is egyfajta bizalomra tettem szert az emberek körében. Az 1982-ben átadott kultúrház akkoriban egy kiemelkedõ, sikeres beruházás volt, és szerénység nélkül mondhatom, hogy szorosan kötõdik az akkori tevékenységemhez. A rendszerváltás után, pontosan a község érdekében kifejtett tevékenységem miatt

restaurálása is elkészült. A napokban fektetik le az optikai kábelt a faluban, ami a távközlés területén hoz majd minõségi javulást. 2002-tõl a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával elindítottuk a Pívíz szolgáltatást, ami átmenetileg megoldás, amíg ki nem épül a vezetékes ivóvízhálózat a járás déli részén. Természetesen ezek a tervek nem valósultak volna meg, ha a dolgokban nem vagyok jártas, tehát a tapasztalat mindenféleképp hasznára válik az embernek.

A község alig ötszáz lélekszámú, mégis elmondható, hogy egyfajta központi jellege van.

Kosík István Ipolynagyfalu polgármestere kértek fel, hogy vállaljam a megmérettetést, és én ennek eleget is tettem, hogy milyen eredménnyel azt ki-ki ítélje meg. Tény, hogy sok mindent sikerült az elmúlt idõszakban elvégeznünk, és én ezt sikerként könyvelem el. Bevezettük a gázt a községbe, önerõbõl elvégeztük a Községi Hivatal épületének teljes rekonstrukcióját, felújítottuk a ravatalozót, az óvoda épületét, és a templom belsõ

Valóban így van. Besegített ebbe, hogy egykor itt volt az anyakönyvi hivatal, 1960-ig még Ipolyfödémesnek is, jelenleg pedig Szécsénke, Kelenye és Ipolyhidvég postahivatala is itt van. Van orvosi rendelõnk körzeti orvossal és fogorvossal és 2000-tõl mûködik itt gyógyszertár is, ami jelentõs segítség fõleg az idõsek részére.

Valamikor vízimalom is zakatolt a patakon. Mára elhagyatottan áll. Meddig mûködött és ki volt a tulajdonosa? A malom története visszanyúlik a 19. századba, amikor még valóban vízimalomként mûködött, és a helybeli földesurak tulajdonában volt. Itt kezdett dolgozni egy Szabó

vezették be. A barokk római katolikus templomot Szűz Mária Szentséges Nevének tiszteletére emelték, a 18. század közepén épült. A helyi posta történetének kezdetei egészen a 19. század elejére nyúlnak vissza, főleg azzal függnek össze, hogy a falu az országút mellett feküdt, s a falu végén fogatváltó beszállóvendéglők voltak. Mivel a község határában jó minőségű cukorrépát termesztettek, 1843-ban a gácsi Forgách Antal gróf részvénytársasággal cukorgyárat alapított. Évente 20 000 mázsa cukorrépát dolgoztak fel benne. A gyár 1852-ben zárta be kapuit. István nevezetû molnár, aki 1920 után ezt a malmot megvásárolta, majd 1928-ban egy korszerû, gõzmalommá alakította át, és kitûnõ lisztet õröltek benne. Késõbb a malmot a molnár fia, Szabó Gyula örökölte, akit azonban a II.világháborút követõ jogfosztottság idején kitelepítettek Magyarországra. A malom teljes felszerelését leszereltette, és vagonokban elszállította. A malom épülete késõbb a Mezõgazdasági Felvásárló Vállalat keveréktakarmány-raktáraként szolgált. 1992-tõl üresen áll.

Az óvodát jelenleg tíz gyerek látogatja. Milyen kilátásaitok vannak a jövõt illetõleg? Ezt elég nehéz megítélni, mert jelenleg egy demográfiai hullámvölgyben van minden település. Sajnos nagyon kevés a házasság a községben. A fiatalok nem mernek gyereket vállalni, mert nagy a létbizonytalanság. A munkanélküliség a településen 30 százalék körül mozog, és javulásra nem sok kilátás van egyelõre. Ettõl függetlenül én nem szeretném ezt az intézményünket leépíteni, és a szûkös anyagi lehetõségek ellenére egyelõre nem tervezünk elbocsájtásokat sem. Két év múlva elérem a nyugdíjkorhatárt, és a választási idõszak is lejár. Úgy gondolom, hogy addig megpróbálom megtartani ebben a formában az óvodát, ha kell a község anyagi hozzájárulása árán is.

A községben élõk évszázadokon keresztül megõrizték keresztény gyökereiket, õseik hitét, nyelvét. Ez fontos, megtartó erõ. Tény, hogy ez a kis közösség ragaszkodik a nyelvéhez és a hitéhez. Megható dolog, és talán ez is jelzi, hogy mennyire erõs az itt élõkben a keresztény hit, hogy 1928tól napjainkig hat papot indított el ez a kis közösség a papi hivatás útján. Most, június 19-én is papszentelés lesz a helyi templomban. Nagy Richárd tartja itt elsõ szentmiséjét. Talán csak azt sajnálom, hogy az egyház szlovákiai vezetõi nem veszik figyelembe, hogy ez a közösség, de ez a régió is mennyi papot indít el az úton, a mi parókiáink pedig üresen állnak, az enyészetnek kiszol-

gáltatva. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az itt élõk Isten útjait járva õrzik a múltat, mely példaként szolgál a jövõ nemzedékeinek. Hrubík Béla

Kürtös 9

Élettér

2004. j ú n i u s

A híd végén, híd nélkül, hídra várva A község határa már a régmúlt idõktõl fogva lakott volt. Ennek bizonyítékai azok a régészeti leletek, amelyek alátámasztják, hogy település volt itt már az eneolit korban. Hont megye e régi községének földjét és tartozékait IV.Béla király 1252-ben a Balassa nemzetség elõdjének, Myko zólyomi fõispánnak ajándékozta. Ebbõl az alkalomból megállapították a község határait, amelyek lényegében már egyeztek a mai határokkal. Hidvég fontos vámszedõhely-tribútum volt, amirõl különbözõ oklevelekben több esetben említés történik. A honti megyegyûléseket közösen tartották a nógrádi megyegyûlésekkel, 1497-ig Hidvég a megye központja és a fõispán székhelye volt. Az alábbiakban Mezei László polgármesterrel beszélgetek.

meklétszám, és ami külön érthetetlen a számomra, hogy azok a szülõk, akik egykor karRendszerváltó polgár- doskodtak az iskola megnyitása mester vagy. Mi motivál mellett, most máshová járatják, immár tizennégy éve a utaztatják gyermekeiket. Jeközség élén. Összefoglal- lenleg 16 gyermek látogatja az iskolát. A finanszírozással nincs nád a bejárt utat? különösebb gondunk, mert az Az elmúlt, közel másfél iskola egyenesen kapja a pénzt évtizedben viszonylag nagy a minisztériumtól. Az óvodánkkal azonban más a Mezei helyzet. 14 gyermekkel tartjuk fenn, és László bíztunk benne, hogy kijövünk majd abból Ipoly- a keretbõl amit az ad, de nem így hidvég állam lett, így közös megpolgár- egyezéssel két, nem helybéli munkaerõmestere vel csökkentettük a személyzetet. változáson ment át a község, de nem annyira nagyon, mint amilyen mértékût én szerettem volna. A kezdeti kisebb-nagyobb, az indulásra jellemzõ teendõk után - mint a kultúrház, a hivatal felújítása - belefogtunk egy nagymértékû tervbe. 1994-ben nyitottuk meg egyházi iskolánkat, melynek felújítása során egy kissé eladósodtunk. Ennek, a közel másfél milliós beruházásnak nyögtük a terheit a második választási idõszakban, amikor is a ravatalozót sikerült némiképp felújítani. 1998-ban szintén egy nagy fába vágtuk a fejszénket. Mivel a sportpályánkat elöntötte a víz, és használhatatlanná vált, meg kellett emelnünk a magasságát. Itt a valós költségeket nem is tudom összeszámolni, azonban csak a miheztartás végett említem, hogy több mint 300 teherautónyi földet hordtunk rá. Jelenleg van egy korszerû sportpályánk, amelyre mindnyájan büszkék vagyunk. Milyen az egyházi iskola mûködése, kihasználtsága? Az egyházi iskolánk két tanteremmel indult két-két összevont évfolyammal, de folyamatosan csökkent a gyer-

Ipolyhidvég egy õsrégi hídhely, ami a nevébõl is következik. Az Ipoly-hidatok közel hatvan éve csonkán áll a falu határában. Egy esetleges hídépítés milyen új lendületet adhat a község fejlõdésének? A híd újjáépítésének a gondolata már régen foglalkoztat bennünket, testületi üléseken is sokszor felvetõdött, és az utóbbi idõben beindult szervezkedés az Ipoly-hidak felújítása körül újra reményt adott, hogy ez a helyzet rövid idõn belül változhat. Drégelypalánki kollégámmal folyamatosan figyelemmel követjük az eseményeket, hogy semmirõl ne késsünk le, de ez valószínûleg így is el fog tartani egy pár évig, míg a hídépítés reálissá válhat. A múltkoriban felkeresett Szécsénybõl az ottani körzet parlamenti képviselõje, Serfõzõ András egy tervezõmérnökkel, és felajánlották a segítségüket a tervdokumentáció elkészítéséhez. Ez egy jó hír, azonban tudni kell, hogy a szlovákiai oldalon kevesebb a tennivaló. Drégelypalánk felõl, mintegy 400 méter töltés újjáépítésére lenne szükség, azonkívül még egy

1570 körül a törökök szinte teljesen feldúlták a községet, s ebbõl a megrázkódtatásból Hidvég már nem tért magához, eredeti jelentõs szerepét ezután már nem tudta betölteni. Az alapiskolai oktatást 1983-ban szüntették be a községben. 1994-ben beindították az egyházi alapiskolát. A Szûz Máriának szentelt templomról már 1332-ben említés történik, hiszen Hidvég már a 13.-14. században jelentõs településnek számított. Az Ipoly folyón átívelõ híd már a török háborúk idejében megvolt. A hidat több ízben is lerombolták és felépítették. 1944-ben a front közeledtével a faszerkezetû hidat olasz katonák röpítették a levegõbe. Azóta várja az újjáépítést. ártéri hidat is be kell iktatni a nagyobb árhullámok esetére. A híd felépítése kétségkívül sokat segítene a falun, fõleg a szezonmunkák idején, mivel sokan járnak át dolgozni, és 25 kilométert is meg kell tenniük, hogy a túloldalra jussanak, ami itt van alig két kilométeren belül. Elindulhatna egyfajta helyzetfelmérés, az emberek újra kapcsolatokat létesíthetnének egymással, ami a fejlõdés kezdete lehet. Itt aránylag olcsók az ingatlanok, lehet, hogy az anyaországiakat ez is érdekelné, és új vállalkozások is létrejöhetnének közös összefogással.

Ipolyhidvég határában egy kis természetvédelmi körzet van. Az Ipoly érintetlen szépsége ezen a szakaszon olyan érték, amely hosszú távon kihasználható.

Sajnos az Ipolyban egyre kevesebb a hal, pedig régebben még én is eljártam halászni, de akik most járnak állítják, hogy lassan nincs mit fogni. A falusi turizmushoz, amirõl mostanában elég sokat beszélnek, önmagában kevés az érintetlen környezet, ezt tartalommal kell megtölteni, és csak egy szélesebb régió bevonásával lehet megvalósítani. Itt kellene összefogniuk az Ipoly mentén élõknek, hogy közösen hasznosítsuk mind-

nyájunk örömére azt a kincset, melyet a természettõl kaptunk. Mindig, minden az embereken múlik. A természetvédelmi

övezet inkább csak a természettudósok számára érdekes, akik a védett, vagy ritka növények élõhelyei után kutatnak.

Az ezer évvel ezelõtti honfoglalás után egy újkori európai honfoglalás küszöbén állunk. Megváltoztatja ez a községet? Egy kicsit csalódott vagyok, mert a rendszerváltás után úgy gondoltam, hogy majd a városból visszaszivárognak a fiatalok, de ez nem történt meg igazából. Jelenleg jó hír, hogy újra van lelkipásztora a nyájunknak Urbán József atya személyében. Úgy gondolom, hogy vannak az életben hullámvölgyek és hullámhegyek. Most egy hullámvölgyben vagyunk, ez meggyõzõdésem, mert ha nem így lenne, akkor néhány tíz év múlva elnéptelenedne ez a vidék. Hála Istennek, több mint ezer éve álljuk a történelem viharait. A mostani szélviharok csak edzettebbé tesznek bennünket. Hiszem, hogy a jövõ most kezdõdik igazából. Isten segítségével várjuk, hogy ne csak a nevünkben, de valóságban a folyónkon is legyen végre híd, ami összeköti a múltat és a jelent, az embereket, a partokat, a nemzetet, a hazát. Köszönöm a beszélgetést. Hrubík Béla

Kürtös 10

2004. j ú n i u s

Kultúra

megfejtésével. Mindenki a saját identitásának megfeleM A G YA R Í R Á S lõ nyelvi feliratot látott bennük. Dietrich német szerzõ s A r I s A v o r rúnáknak tartotta a jeleket (1866). Szentkatolnay Bálint Az elõzõ részben említettük, hogy a Gábor (1901), Debreczenyi Miklós (1914) és hunokról júniusi számunkban bõvebben Pataky László (1961) egy besenyõ méltóságejtünk szót. ra, Gélyse kiskánra utal tulajdonosként, de A nagyszentmiklósi kincs a magyarság mindnyájan magyar nyelvûnek tartják a felbecsülhetetlen értékû történelmi lelete. feliratot. Supka Géza brahmi, indiai nyelvûFischer Károly Antal (született 1842) vetette nek tartotta a jeleket (1915). Mészáros Gyula papírra:„Áldott legyen az a néhány arasznyi az orkhoni és a jenyiszeji türk feliratok föld, mely e kincset a népek tomboló viharjai, jeleivel talált teljes azonosságot (1915). Tóth tatár és török dúlástól megóvta, s áldott leZsigmond etruszk nyelvû szövegként értelgyen a kéz, a kapa, mely azt ismét napfényre mezte a feliratokat. Forrai Sándor és Fehérné deríté, hogy megdönthetetlen tanúságot Walter Anna mûveikben részletesen leírják tegyen azon derék férfiak mellett, kik az õsi az edények rovásszövegeinek megfejtéseit. írás eredetiségét hirdették.” Bakay Kornél régészeti-mûvészettörténeti 1799. július 3-án Nákó Kristóf földesúr elemzését az Õstörténetünk régészeti jobbágyai, Néru Vuin és felesége, Ikonia f o r r á s a i c. könyvében olvashatjuk. találtak rá ásás közben. Kezdetben 23 Õseink kincse tehát õrzi titkát. Fischer aranyedényrõl volt szó. Leltárba 7 korsót, 1 Károly Antallal azonban együtt vallhatovális tálat, 4 kerek tálat, 2 poharat, 3 bikajuk:„E feliratok oly fényes bizonyítékai fejes csészét, 2 nyeles tálat, 1 ivókürtöt, 1 elõdeink írástudásának, mint az arany, szelencét és 2 talpas kelyhet vettek. Az amelybe beróva vannak.” edények súlya 74 gramm híján 10 kg. Kedves Olvasóink! Úgy látszik, a A kincs 1799. október 2-án a bécsi „nyomda ördöge” állandó kísérõnkké Régiségtárba került. A kincs legtöbb darabja szegõdött. A megfejtésbõl ezúttal a „száz”21-22 karátos aranyból készült s a mûvészi nak megfelelõ jelet (B) hagyta ki. A keresett ötvösmunka is felbecsülhetetlen értékûvé évszámokat helyesen így kell a papírra teszi. Értékét csak fokozza, hogy 14 darabján róni:1961 = yXVByyyyYM, 1970 = X X V B y y y y Y M . rovásfeliratok is vannak: 5 korsón, az ovális Megfejtõinktõl szíves elnézést kérünk! tálon, 2 kerek tálon, 1 poháron, 2 nyeles A májusban közölt feladványunk rovásírással tálon, az ivókürtön és a 2 kelyhen. remélhetõen helyesen jelenik meg. Íme: Többen próbálkoztak a rovásfeliratok

SetzQG a rU NAppok ah nojav e-anlov ettetleGEnlqf Sev tQn iraGam ah ik tokjav eb azzoh men s luANoSSa abAinOnnap tApOrue Si tevleN a rAm-rAm avtrI abAih nojav e-knWttih men Sih es netsi za knWnneb ah lQbQrenq tsAvLof notLof ah knWnedzek arjU s arjU llek sEvek tazodlA nednim ah lqkQhayyiv nAvtsi ah nojav knWtettIyeflqf si rokka SEtedlWk anlov sigEm Gav Megfejtõink közül a Palóc Társaság könyvjutalmát Nagy István nyerte. Új feladványunk: Írja le rovásírással az Anonymus gesztája szerint Árpád fejedelemtõl származó mondatot: „Az én õsapámé, a nagyhatalmú Attila királyé volt ez a föld a Duna-Tisza között…” és a Kézai Simon krónikájából vett idézetet: „Jézus Krisztus születésének 872. esztendejében a hunok vagy magyarok ismét Pannóniába költõztek.” A megfejtést szerkesztõségünk címére június végéig várjuk. Urbán Aladár sorozatszerkesztõ

Örökség Népfõiskolai Tábor Ipolyságon A Palóc Társaság az idén július 5-11. között immár kilencedik alkalommal rendezi meg a magyar õstörténettel foglalkozó nyári mûvelõdési táborát. A múlt évet Atilla hun nagykirálynak és a hun kornak szentelték a szervezõk. Most folytatva ezt a történelmi idõszakot - Csaba királyfi éve lévén – Csaba királyfi lesz a fõ téma. Július 5-én, hétfõn 16.30-as kezdettel dr. Bakay Kornél régész-történész professzor tart elõadást Csaba királyfi székely népe – Legenda és valóság címmel. 6-án, kedden délelõtt Molnár V. József néplélekrajz-kutató a Hadak útjáról beszél, délután Kiss Irén mûvelõdés-történész Csaba királyfi és a Jelenések Könyve kapcsolatáról, Tábori László keletkutató a párthusok-hunok-magyarok viszonyáról az eddig ismeretlen összefüggések tükrében, Bíró József kutató pedig Attiláról, a bölcs királyról mond sok érdekeset. Szerdán, július 7-én délelõtt Szántai Lajos történész lesz az elõadó, aki Csaba királyfi a csillagmondai hagyományban címmel tart elõadást, délután pedig Kiss Dénes költõ kalandozik a Broca-mezõkön. Csütörtök délelõtt elõször Szöllõssy Kálmán pécsi kutató kap szót, hogy a magyarokról és a székelyekrõl értekezzen, illetve Kocsis István író A szakrális fejedelem c. elõadását hallgathatják az érdeklõdõk. Aznap délután Pap Gábor magyarságtudós lesz a törzselõadó, aki „Kigyúlt a mennybolt, zeng a Hadak Útja” címû elõadása után megnyitja a Csodaszarvas c. fotókiállítást is.

Pénteken délelõtt Bácsfi Diana vallástörténész Az égbe távozó hõs szimbolikája avagy Csaba királyfi alakja és m o t í v u m a vallástörténész-szemmel c. elõadása lesz hallható, amelyet Friedrich Klára tanár és Szakács Gábor zeneszerzõ elõadása követ eltüntetett rovásemlékeinkrõl. Péntek délután a Csete család (Csete György építész, Csete Ildikó textilmûvész és Csete Örs tanár) látogatja meg a tábort. Az elõadások délelõtt 9 órakor kezdõdnek, délután háromkor. Este kiegészítõ mûsorok várják nemcsak a táborlakókat, de mindenkit. Hétfõn este nyolctól Szõke István Attila költõ Megszentelt múltunk magyar mesét mond címmel tart egyszerre gondolkodtató és szórakoztató elõadást. Kedden este félnyolctól Koltay Gergely zeneszerzõ, a Kormorán együttes tagja lesz a vendég. Szerdán testvérének, Koltay Gábornak A velünk élõ Trianon c. filmjét vetítik. A csütörtök esti Csodaszarvas-kiállítás este hétkor nyílik. Pénteken 19.30-tól Juhász Judit, a Magyar Katolikus Rádió igazgató-helyettesét várják a népfõiskolára. Az elõadások helyszíne az ipolysági plébániatemplommal szemben levõ kollégium saroképülete. A IX. Örökség Népfõiskolai Tábor résztvevõi szombaton és vasárnap Balassi Bálint nyomába erednek szülõföldjén, és Lengyel-országba is ellátogatnak. A Palóc Társaság szeretettel várja Örökség Népfõiskolai Táborába a kedves Olvasót!

2004. j ú n i u s

Kürtös 11

Kultúra

JUNIÁLIS 2004 A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya JUNIÁLIS 2004 címmel nagyszabású kulturális ünnepélyt rendez 2004. június 27-én, vasárnap Nagycsalomján a fedett szabadtéri színpadon. A mûsor szóvivõje: Bodzsár Gyula.

Mûsor: 14.30 - Megnyitó. Ünnepi beszédet mond: 14.40 - Népmûvészeti összeállítás Fellépnek a Csemadok-alapszervezetek éneklõ- és tánccsoportjai: a nagycsalomjai Rozmaring asszonykórus és Sisa Pista citerazenekar, a szécsénkei Rózsaszirom, a kóvári Fehér Rózsa, az ipolykeszi Gyöngyvirág, az óvári Szivárvány nõi éneklõcsoport, az ipolybalogi Flóra leánykar, továbbá a kelenyei, inámi, bussai és zsélyi aszszonykórus, a lukanényei citeraegyüttes, az ipolynyéki néptáncegyüttes és a bussai leánytánccsoport 15.10 – A 2003. évi Mézkirálynõ bemutatkozása 15.30 - SZABAD (A) SZÍNPAD - Rejtett tehetségek bemutatkozása 16.00 - Dalénekesek dáridója - Színpadra lépnek: Balla Mária, Básti János, Básty Tímea, Cseri Ilona, Csingemé Lõrincz Gabriella, Hecsei Mária, Híves Mária, Oroszlány János, Petrovics Szilvia, Szabó Erzsébet, Zolcer Melánia szólóénekesek 16.30 - Társas- és moderntáncok – a balassagyarmati MIAMI Sporttánc Egyesület és az Erik C, valamint a lukanényei moderntáncegyüttes és a gyürki Szívek Gyöngye tánccsoport bemutatkozása. 17.15 - Nem csak a húszéveseké a világ - a Triász Varietas és a Zsélyi Trió zenés szórakoztató mûsora 18.00 - A gulyásfõzõ verseny eredményhirdetése + Tombolahúzás 18.30 - Nosztalgiabuli - Zene: ORION A rendezvény ideje alatt gulyásfõzõ verseny, tájjelgû sütemények kóstolása, könyvsátor (benne Duray Miklós, Hrubík Béla dedikálja könyveit) és vásár határok nélkül várja az érdeklõdõket. Belépõdíj: 50 és 20 Sk Mindenkit szeretettel vár a Rendezõség! A rendezvény fõvédnöke: Ministerstvo kultúry SR A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma Támogatói: Községi önkormányzatok és az Ipoly Szövetkezet

A palóc nyelvrõl

DURAY MIKLÓS - HAZÁTÓL A NEMZETIG Duray Miklós, most megjelent könyvének előszavában, így vall könyvének mondanivalójáról: „A kötet címét úgy választottam, hogy érzékeltessem: vissza kell jutnunk oda, ahonnan a huszadik század elején erőszakkal eltérítettek bennünket. Széttépték nemzetünket, sokan meghasonlottakká váltak közülünk, egyesek ellenségévé lettek nemzetünknek, mások fájdalmasan önmagukba zárkóztak a nemzet gyötrelmei miatt, sokakat a félelem vagy a bosszú görcse bénított meg, és bénít ma is. Akadnak közöttünk a sorsunk miatt gyűlölködők vagy mindenről lemondók, milliós nagyságrendű az értelmetlen erőszak miatt elpusztultak száma, és ugyancsak sokmilliónyira tehető a meg sem születettek vagy az elkallódottak sora. Vissza tehát a nemzethez, hogy évezredes múltunkhoz szervesen kötődhessen jelenünk, hogy ismét együtt tervezhessük a jövőnket. A nemzet nem végcél és nem egyetlen célja az életnek, de legnagyobb közös értékünk és legmélyebb közösségi élményünk, amint más nemzeteknek is az. Az összegyűjtött írások mind a vívódásról szólnak - a huszadik század végi vívódásainkról, vívódásaimról.“

HRUBÍK BÉLA - JÖVENDÖLÉS Hrubík Béla második kötete mondanivalójában szorosan kapcsolódik az első, 1998-ban megjelent kötetéhez. Gondolatai tiszták és világosak, üzenete egyértelmű és félreérthetetlen. Verseiben jelen van a szülőföld, a haza szeretete és féltése, de ott van a mindennapok megtántoríthatatlan vállalása is. A kötet előszavát tanítója és barátja, Urbán Aladár fogalmazta, aki talán a legközelebb áll a költőhöz lélekben és eszmeiségében is. Így ír a kötet szerzőjéről: „Hrubík Béla a palóc réteket nagy kanyarokkal ékesítő Ipoly ölelésében megbúvó aprócska faluból, Szécsénykovácsiból indult. Ebben a közegben, térben és időben - melyben a család, de különösen az édesanya élt - lehetetlen nem magyarnak nevelkedni. Hrubík Béla verseiben nem véletlenül van jelen az édesanya, akit már-már József Attila-i magaslatokba emel, az ég vizében kékítőt oldó, a kék éggel azonosuló, egyetlen, szeretett Anya. Az édesanyai kéz melegét még - mindig, örökké! - érző költő, a gyermekét féltő, óvó anyai szív rezzenés-emlékfoszlányain merengő költő az édesanyát HAZAANYÁVÁ magasítja-teljesíti, aki a családot, az egész nemzetet védőszárnya alá emeli.” Mindkét kötet a MÉRY RATIO Kiadó gondozásában jelent meg. Keressék a könyvesboltokban!

A palóc nyelvjárást nem ismerő, tájainkra csak ritkán vetődő nagyvárosi vagy budapesti polgár bizonyára csavargathatja a fejét, vagy hegyezheti a fülét, ha szeretné megérteni Mikszáth szeretett jó palócait. Felfoghatatlannak tűnhet számára, hogy itt nem kannából, hanem kupából öntöznek, a pampuskából nem lőnek, hanem megeszik azt, és a talicskát fúriknak híjják, esetleg néhanapján tojják is. A palócok szívesen használják az olyan varázsszavakat, mint az izé vagy a hogyishíjják, mellyel gyakorlatilag minden szót, ami nem jut eszükbe, helyettesíhetnek, így aztán ha valakit elküldünk a hogyishíjjákba izéért, ne csodálkozzunk azon, ha akármit hoz. Igencsak meglepődhet a tájainkra vetődött idegen, amikor megtudja, hogy errefelé a gyerekek nem meztelenül, hanem nyuszkán fürödnek az Ipóba, és a pannalba halásznak. Egy idő után azonban már azon sem fog csodálkozni, hogy a világon egyedülálló kuriózumként a Palócföldön a villanyt nemcsak „leoltanyi” de „feloltanyi“ is lehet, és csak itt lehet a topófáró gyiót pufónyi. Ha sokat abajgatunk valakit, akkor ne csodálkozzunk azon, ha előbb-utóbb átkot szórnak a fejünkre úgy, hogy a „zíz rágja meg a húsunkat“. Aki tehát palócul akar megtanulnyi, az kösse fel a gatyáját, mert ez a nyelvjárás semmilyen logikát nem követ, de számunkra azért szép, ízes, izés, hogyishíjjákosan is érthető és élvezhető nyelv. (HB)

Évfordulók * 190 éve, 1814. június 12-én az erdélyi Alvincen született báró Kemény Zsigmond író, politikus, a reformkor egyik legkiemelkedőbb alakja. Hatalmas életművet hagyott hátra: Zord idők, Özvegy és leánya, Rajongók, Férj és nő… * 125 éve, 1879. június 10-én született Kolozsvárott Szabó Dezső író, a XX. század magyar szellemi életének egyik vezető gondolkodója. Fő műve Az elsodort falu. Tanulmányaiban, publicisztikájában is a magyar faj védelme kap hangsúlyt.

12 Kürtös

Oktatás

2004. j ú n i u s

BEMUTATJUK ISKOLÁNKAT Az ipolybalogi Ipolyi Arnold Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola kilenc évfolyamos, teljes szervezettségű oktatási intézmény, amelyet jelenleg 12 község 185 tanulója látogat. Az intézmény 2000-ben ünnepélyes keretek között felvette Ipolyi Arnold, a XIX. században élt tudós püspök, műgyűjtő nevét, aki Hont vármegye szülöttje, és a szomszédos Ipolykeszin töltötte gyermekéveit. Az iskola igazgatója PaedDr. Skabela Rózsa, helyettese Hrenák Aranka. A tantestületnek 20 tagja van. A diákokat jól felkészült, szakképzett pedagógusok tanítják és nevelik, akiknek szívügyük, hogy diákjaik jól felkészülten, tudással felvértezve hagyják el az általános iskola padjait, s helytálljanak a közép- majd a főiskolán is, illetve, hogy az életben is megtalálják helyüket. Az oktatás és nevelés terén elsődleges szempontunk a humánus iskola megteremtése, ahol a bizalom, a tisztelet kialakítása a cél. Nagy súlyt fektetünk az egészséges életmódra való nevelésre, környezetünk megóvására, tanulóink nemzeti öntudatának fejlesztésére, az anyanyelv szeretetére és ápolására. Az oktatásban kihasználjuk az új tanítási módszereket. Bár manapság az iskolák pénzhiánnyal küzdenek, mégis mindent megteszünk azért, hogy tanulóink új tankönyvek, modern segédeszközök segítségével sajátítsák el az új ismereteket. A 2003/2004-es tanévtől kiemelt helyet kapott iskolánkban az idegennyelv-oktatás. Bővített óraszámban tanítjuk már a 3. osztálytól kezdődően az angol nyelvet, mivel jól tudjuk, hogy a jövőben való érvényesülés egyik alapfeltétele az idegen nyelv ismerete. A számítástechnikai ismeretek fontosságát is szem előtt tartjuk, ezért szakképzett tanerő segítségével a felső tagozat valamennyi osztályában informatikaoktatás is folyik. Iskolánk két éve került be az Infovek-programba, melynek keretén belül hat számítógéphez, és ingyenes internetes csatlakozási lehetőséghez jutottunk. Ebben az iskolaévben is a gyerekek rendelkezésére áll a számítástechnikai szaktanterem, amely idén újabb két számítógéppel bővült. Iskolánk épülete helyet adott a Nagykürtösi Művészeti Iskola néhány tagozatának is, így tavaly beindult a zeneoktatás, az idei tanévben, pedig a dráma és tánc tagozat is. Tanulóink eredményesen kapcsolódnak be a különböző versenyekbe is. Hagyományosan szép sikereket érnek el a vers-, próza-, valamint mesemondó, képzőművészeti, történelmi, matematikai és sportversenyeken, pályázatokon. Diákjaink nemcsak járási szinten szerepelnek jól, hanem sokszor kerületi, orszá-

gos sőt nemzetközi versenyekre is eljutnak, s érnek el szép sikereket. Mindezen sikerek a gyerekek tehetségén kívül pedagógusaink odaadó, lelkiismeretes munkájának is köszönhető. A versenyek és megmérettetések száma igen jelentős, ezért csupán néhányat emelünk ki az idei év eredményei közül: A Mikszáth Kálmán Prózamondó Versenyen Dejtáron Málik Nikolett az 1. helyet, Valentíni Gábor a 3. helyet szerezte meg. A Sajó Sándor Szavalóversenyen Ipolyságon Básty Tímea 1. helyezett lett. A járási sakkbajnokságon Nagykürtösön Bugyi Noémi 2-3. helyen végzett. A Palóc Mesemondó Verseny területi fordulójából három diákunk jutott a balassagyarmati nemzetközi döntőbe: Valentíni Gábor, Záhorszky Szimona és Sztruhár Patrik. A Szép Magyar Beszéd országos döntőjébe Kassára, a Kazinczy Napokra az idei tanévben iskolánk diákja, Básty Tímea is eljutott. A közelmúltban Ipolyvarbón megrendezett Szent-Iványi Országbíró Napok keretén belül zajló szavalóversenyen Básty Tímea, Gyebnár Gábor és Szabos Zsuzsanna értek el 1. illetve 2. helyezést. Ezen kívül ott voltunk a sportversenyeken, szlovák nyelvi versenyen, matematikai olimpián, bekapcsolódtunk a Tábortűz c. gyermeklap Anyanyelvi vetélkedőjébe, a Katedra folyóirat matematika-, irodalom- és történelemversenyébe, a kazári Aba Sámuel Általános Iskola által rendezett néprajzi versenybe stb. Az iskola épületében megtekinthető a gyerekek képzőművészeti alkotásaiból rendezett kiállítás, valamint a versenyeken kiérdemelt oklevelek sokasága. Iskolánkban mód nyílik diákjaink számára, hogy szabadidejüket hasznosan töltsék, mégpedig úgy, hogy különféle szakkörök munkájába kapcsolódhatnak be. A 2003/2004-es tanévben ezek a következők: tánckör, mozgásjátékok, informatikai szakkör, irodalmi-történelmi szakkör, sakk-kör, sportkör, karate. Három évvel ezelőtt indítottuk iskolánk Kisszünet diáklapját, melynek hasábjain tanulóink teret kapnak írásaik, verseik, rajzaik bemutatására. Büszkén mondhatjuk, hogy az Ipolybalogon végzett diákok közül sokan orvosok, mérnökök, tanárok, papok lettek, sőt miniszter is akad közöttük. Ezek az emberek becsülettel megállják helyüket az életben. Az ő példájuk is bizonyítja az anyanyelvi -néoktatás létjogosultságát. n ove m b e r b e n szerepelt a verseny III. elődöntőjén Ipolyságon. Bemutatkozik a Kõkeszi Óvoda volt hatéves. Decemberben, mint minden évben, az Öt gyermek idén is meglátogatott a mesebeli ajándékKőkesziben a domboldalon lesz a követ- osztó Mikulás. Édességet, gyümölcsöt, Áll egy szép nagy óvoda. kező tanévben játékokat hozott a gyerekeknek a Községi Jár oda sok vidám gyerek, első osztályos. Hivatal és a szülők jóvoltából. Cserébe a Arcuk boldogságtól kerek: Hárman fognak gyerekek rövid szórakoztató műsorral kedAlízka, Edinka, Robika, magyar isko- veskedtek nekik, majd megkínálták a Bettike, Lacika, Ricsike, lában tanulni vendégeket sajátkészítésű mézeskaláccsal is. Szaska, Krisztián, Bencike, Ipolynyéken Januárban kihasználtuk a hóborította Simonko, Miklóska, és Csábon, domboldalt. A szülőkkel közösen egy vidám Karmenka, Pistike. ketten pedig a délelőttöt töltöttünk a szabadban, ahol minÖsszesen tizenhárman siráki szlovák denki jól érezte magát, szánkózott kedvére, vagyunk az idei tanévben. iskolában. amíg bele nem fáradt. Terbegecről, Gyürkiből, Kőkesziből és egy Az oktatás a kidolgozott program szerint Farsang közeledtével régi szokásunk ovisunk Ipolynyékről látogatja a Kőkeszi történik, minek következtében a kicsik szá- szerint idén is jelmezbált tartottunk. Kedve Magyar Tannyelvű Óvodát. A gyermekek mukra fontos ismereteket szerezhetnek az szerint mindenki átváltozhatott, volt, aki közül négyen szlovák anyanyelvűek, közös- iskolába lépéshez. csacsivá, indiánná, boszorkánnyá, szellemségünkben tanulják a magyar nyelvet. Talán az első hónap a legnehezebb szá- mé, vadásszá, kacsává, bohóccá. Vidáman – Szüleik azért járatják magyar oviba a cseme- mukra, amíg beilleszkednek, összebarátkoz- a szülőkkel, nagyszülőkkel - roptuk a táncot téjüket, mert bőven megtapasztalták, két nak, de a hónap végén már vidáman induI- valamennyien. Húsvétkor felelevenítettük a nyelv több mint egy. tunk a hosszabb gyalogtúrára, ahol felhívtuk húsvéti népszokásokat: hímes tojást festetKevés létszám, minimális támogatás, figyelmüket a természet szépségeire, vál- tünk, szép húsvéti díszekkel díszítettük fel többletköltség ránk is vonatkozik, de segítő- tozásaira. óvodánkat. kész polgármesterünk és a szülői közösség Októberben már színpadi szereplést is A tanév végéig még tervünkben van az segítségével mindent megteszünk, hogy a vállaltunk. Dalokkal, versekkel és tánccal édesanyák köszöntése, és persze nem maradgyermekek jól érezzék magukat közössé- köszöntöttük a nagyapákat, nagymamákat hat el a gyermeknapi közös gulyásparti a günkben. mindnyájunk örömére. Bekapcsolódtunk a szüIőkkel, és az iskolába indulók búcsúzA legkisebb gyermek szeptemberben Palóc Mesemondó Versenybe is. Novák tatása sem. töltötte be harmadik életévét, a legnagyob Bernadett „A zsugori ténsasszony” c. mesével Nászali Etelka

2004. j ú n i u s

Kürtös 13

Hitélet

ÚRNAPJA Úrnapja az Oltátriszentségben köztünk és velünk lakó Jézus ünnepe. A köztünk rejtõzõ Krisztust mindig nagy szeretettel vették körül a hívek. Egy-egy úrnapi körmenet községeink legnagyobb eseményeihez tartozott. Megmozdult a község apraja-nagyja. Díszbe öltözött a falu és a város. Az utcákon boldogan kísérték a szentségi Jézust. Az úrnapi körmenetkor ma is négy megállót tartunk, bár amint azt az alábbi cikk is bizonyítja, mára már ez az ünnep sem olyan, mint régen. Az Úrnapi körmenetet megelõzõ napokban házról házra jártuk a falut, és gyûjtöttünk a föld adta káprázatos virágokat. Virágból bokrétát fontunk. A lehullott szirmokat gondosan válogatva összegyûjtöttem egy kis kosárba. A férfiak fûzfa és mogyoróbokor hatalmas lombos gallyait vágták le, és gondosan hozzáerõsítették az elõre elkészített hajlított vasállványra. Gulipkákat készítettünk mindannyian. Asszony, férfi, gyermek és öreg mind Úrnapjára készülõdött, ki–ki a maga módján. Vasárnap reggel a virágokból font koszorúkkal feldíszítettük az ünnepi oltárt a gulipka belsejében. Egy évben egyszer rózsaszirommal díszített szõnyeg simult végig a poros úton amit a kislányok szórtak szerteszét, rajta pedig végigvonult az ünnepi körmenet. A virágba borult kis gulipka oltárait az atya megáldotta, és a nép térdre borult. Áldásos – békés lélekkel tértem haza ezután, mert lelkem tudta, hogy jót cselekedett. Az évek ismétlõdtek, és a gulipkák idõrõl–idõre elkészültek. Aztán eljött az az év, amikor olyan hír jutott el hozzánk, amely teljesen megdöbbentett. ,,Nem lesz gulipkaállítás ebben az évben. Kis oltárok lesznek készítve a templom udvarában az Úrnapi körmenetre.” Miért? Talán nincs erõ, energia ebben a rohanó világban egy csekély, de gyönyörû közös munka elvégzésére? Vagy fölösleges megerõltetésnek tartjuk a gulipka készítését? Túl idõigényes egy évben egyszer? Vagy nem nõ elég virág, amivel díszíthetnénk? A választ önmagunkban kéne felkutatni. Most is elmúlt a szép ünnep. A templom körül négy asztalkán, négy oltár volt készítve, szentképekkel, egy–egy váza virággal és két szál gyertyával. Most is szép és áhítatos volt a szertartás, mint régen. Egyedül lelkem mélyén, csak a gulipkák készítésének heve hiányzott, más minden megvolt. -ZJKeresztállítás Ipolynyéken A Szüllõ Géza Polgári Társulás, a Csemadok és az MKP ipolynyéki helyi szervezetei, valamint az Ipolynyéki Plébániahivatal szervezésében 2004. június 6-án, délután az ipolynyéki templomkertben „Keresztény magyar nemzetként az Európai Unióban“ üzenettel keresztállításra került sor azért, hogy mindenki számára egyértelmûvé tegye, a magyar nemzet fontosnak tartja a keresztény szellemiséget, hitet, értékrendet, melyet ezer éven át megõriztünk a pusztító évszázadok közepette is. Mons. Dobos Péte, pápai káplán, a helyi hívek népes gyülekezete elõtt megáldotta a keresztet, majd Fehér Csaba és Sárközy János, a Szüllõ Géza Polgári Társulás tagjai szóltak a kereszténység vállalásának szükségességérõl. A keresztállítás után a helyi kultúrház mozitermében levetítették a „Visszatért felvidék” címû dokumentunfilmet, mely az 1938-as eseményeket elevenítette fel. HB DICSÕÍTÕ FELVONULÁS JÉZUSÉRT! Kedves Barátunk! A közös ünneplés és bátor tanúságtétel nagy eseményére hívunk Téged. 2004. június 19-én sok ezer keresztény ad találkozót egymásnak Budapesten az Oktogonnál, hogy végigvonulva a város központján hirdesse a Jézus Krisztusról szóló örömhírt. A Hõsök terére érkezve együtt imádkozunk nemzetünkért. Jelentkezni: Zolcer Erika, 48 85 159-es telefonszámon. Utiköltség: 150 SK/fõ.

“ PA P VA G Y T E M I N D Ö R Ö K K É ” „A papokat az emberek közül választják ki, és az emberek érdekében arra rendeli Isten, hogy az õ tiszteletében képviseljék õket, ajándékokat és áldozatokat mutassanak be a bûnökért; ezért testvéries akapcsolatuk minden emberrel” (Presbyterorum ordinis 3.)

archív

PAP– ÉS DIAKONUSSZENTELÉS Dr. Beér Miklós váci püspök 2004. június 19-én, szonbaton a váci székesegyházban pappá szenteli az ipolynagyfalusi Nagy Richárd diakónust, aki június 26-án, szombaton 10.00 órakor mutatja be elsõ szentmiséjét Ipolynagyfalun majd június 27-én, vasárnap 10.45 órakor Ipolynyéken tart szentmisét. Lapunk júliusi számában interjút közlünk az újmiséssel. Dr. Beér Miklós váci püspök 2004. június 19-én, szombaton a váci székesegyházban alszerpappá (diakónussá) szenteli az ipolynyéki Refka Dániel ötödéves teológushallgatót. „Légy hűséges pásztora népemnek, még akkor is, ha keresztet raknak vállaidra, mert egykor ez a kereszt lesz a te legnagyobb dicsőséged! Szívemnek bőséges kegyelme mindig segítségedre lesz keresztjeid türelmes viselésében, és bőségesen kárpótolni fog minden szenvedésedért, híveid lelkében elhintett jó mag bőséges termése. Mutasd szá− mukra továbbra is az utat hozzám, hogy egykor hiány nélkül ölelhessem mindannyiukat isteni szívemre, hogy hűségedért Én lehessek majd a Te legnagyobb jutalmad!” György Ferenc ipolybalogi lelkiatya és Dobos Péter ipolynyéki lelkiatya 2004. júniusában ünneplik pappá szentelésüknek 30. év− fordulóját. Kedves ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy adjon számukra a jó Isten testi−lelki erőt, sok kegyelmet, türelmet és áldja meg áldozatot, pihenést nem ismerő nemes lelküket, hogy mint híveiknek lelkipásztora továbbra is fárad− hatatlanul gondozzák, oltalmazzák a nyájat az ég felé.

JUBILÁNSOK

VILLANÓFÉNYBEN Dobos Péter pápai káplán Harminc éve szentelték pappá az ipolybalogi születésû Dobos Pétert, aki az elmúlt három évtized alatt elõbb Ipolyságon, majd Kõkeszin, Csábon és Ipolyhídvégen mûködött mielõtt jelenlegi állomáshelyére, Ipolynyékre érkezett. Eddigi papi hivatása során megkülönböztetett figyelmet szentelt a fiatalokkal való foglalkozásnak, vitathatatlan érdemeket szerzett a régiónkban található egyházi kisiskolák szervezésében és elindításában. A vezetésére bízott egyházközségekben gondja volt a templomok felújítására és a plébániahivatalok korszerûsítésére is. Eddigi önzetlen és áldozatos papi munkájának elismerését jelenti, hogy a Pozsony – Nagyszombati Fõegyházmegye fõpásztorának felterjesztésére II. János Pál pápa a pápai káplán címet adományozta Dobos Péter ipolynyéki esperes – plébánosnak. (Bár)

14 Kürtös

2004. j ú n i u s

Egészség Gyógyítás otthon

Az illóolajak kozmetikai célú felhasználása Az illóolajak remek lehetõséget adnak arra, hogy természetes parfümöket készítsünk egyéni ízlésünknek megfelelõen. Alapanyagként jojobaolajat érdemes használni, mert kiválóan nyugtatja a bõrt, és hosszú ideig megõrzi a hozzá kevert illóolajok illatát. Arányok: 10 ml jojobaolajhoz 15-30 csepp illóolaj. Az összeállított keveréket legalább két hétig hagyjuk pihenni, hogy a benne lévõ illóanyagok összeérjenek. Az illatot mindig a bõrön próbáljuk ki. Természetesen kölnit is készíthetünk illóolajból, ez esetben alapanyagként alkoholt használunk. Desztillált vízzel higított alkoholba tegyünk 30-60 csepp, ízlésünknek megfelelõ illóolajat. Egy hétig hagyjuk az olajakat összeérni. Saját készítésû sampont (boróka, kakukkfû, jojoba, ilang-ilangolaj felhasználásával) és testápolót is kifejleszthetünk illóolajak felhasználásával.

Néhány recept: Aranyér elleni keverék: Vietnami vagy kínai balzsam 3g, teafaolaj 4 csepp, ciprusolaj

2 csepp, mirhaolaj 2 csepp. Körülbelül féltégelynyi balzsamhoz keverjük az olajakat. Az érintett területet finoman kenjük be vele, naponta legalább 2x. Stresszoldó légfrissítõ olajkeverék: Levendulaolaj 15 csepp, zsályaolaj 10 csepp, gerániumolaj 10 csepp, bergamottolaj 8 csepp, narancsolaj 8 csepp, rózsaolaj 8 csepp, ilang-ilangolaj 6 csepp. Ezeket összekeverni, majd aromalámpába tegyünk 3-4 cseppet, vagy 10-12 cseppet illatszerként porlasszunk szét a szoba légterében. Immunmûködést serkentõ testápolóolaj: Alapanyag: jojoba vagy szezámolaj 120 ml, gerániumolaj 10 csepp, teafaolaj 10 csepp, citromolaj 8 csepp, kakukkfûolaj 8 csepp, mirhaolaj 6 csepp. Az olajakat összekeverni és naponta kétszer masszírozzuk meg vele testünket. Figyelmeztetés: alacsony vércukorszint vagy csökkent pajzsmirigymûködés esetén a gerániumolajat hagyja ki a keverékbõl, helyettesítse 12 cseppnyi egyenlõ arányú muskotályzsálya, szantál és vetiverolaj elegyével! Balázs Anasztázia - gyógymasszõr

Gyógyító növények Nyári jótanácsok: Gyógynövényes borogatások rovarcsípésre - készítsünk pépet nyers burgonyából vagy útifûlevélbõl, de lehet petrezselyemzöldbõl is - friss hagymalébe mártott vattát teszünk a csípésre 10-15 percig - körömvirág levelével vagy tinktúrával többször bekenjük a csípés felületét

Kozmetika Az arcpakolásokról Az arcpakolás gyorsan megszépíti a bõrt, ugyanis a pakolások alatt az elhalt bõrsejtek fellazulnak, felszívódik a fölösleges zsiradék, amelyet a maszkkal együtt eltávolítunk. A maszk után simább, finomabb tisztább lesz a bõrünk. A kevert bõrtípusúak kétféle pakolást alkalmazhatnak: a homlokra, orra, állra zsíros bõrûeknek, az arc oldalsó részeire száraz bõrûeknek ajánlott készítményt. Normál vagy száraz bõrre Öt deka élesztõt tejjel vagy tejszínnel péppé keverünk, s ezt kenjük fel az arcra. Simítja a bõrt az almapakolás, amihez két almát tejben megfõzünk, majd ha kihült egy tojássárgájával péppé keverjük. Zsíros bõrre

Gyümölcsös konyhamûvészet Június az eper hónapja. Így június közepén pedig már javában tart az eperszezon. Ízletes és vitaminkímélõ gyümölcsszörpöt készíthetünk belõle az alábbi recept alapján: Hozzávalók: 2 kg érett eper 1/2 csomag citrompótló 2 kg cukor 1 kis kanál szalicil A gyümölcsöt húsdarálóban ledaráljuk, hozzáadunk 1liter vizet, 1 napig hideg helyen állni hagyjuk. A cukrot beletesszük egy porcelán- vagy üvegtálba, fölé akasztjuk ritka vászonban a gyümölcsöt, és hagyjuk, hogy a cukorra csurogjon a leve. (kb 1 nap alatt átcsepeg). Mikor már magától nem csepeg, jól megnyomkodjuk, ne menjen kárba a még benne maradt vitamindús eperlé. 1-2 napig hagyjuk a tálban, idõnként keverjük. Jól lezárt üvegekben eltesszük.

Öt deka élesztõt egy citrom levével és kevés joghurttal keverünk el, majd az arcra visszük. A habbá vert tojásfehérjébe kevert citromlé szintén szárítja a bõrt. Érzékeny bõrre Elsõsorban a petrezselymes pakolás a javasolt, amihez két evõkanál petrezselyempépet két evõkanál kamillateával keverünk össze. Ezzel itatjuk át a vattát, s tesszük fel az arcra. A negyven év feletti nõknek hetente egyszer ajánlatos olajpakolást az arcukra tenni. Langyos olajjal itassuk át a vattadarabokat, s ezzel borítsuk be az arcot és a nyakat, majd puha, melegített törülközõt fektessünk rá. Nemsokára itt az uborkaszezon. A szabadföldi uborka C-vitamintartalma sokkal magasabb, mint az üvegházié, és kitûnõen alkalmas arcpakolásra. Ezért ne dobjuk ki a héját, hanem kicsit vastagabban hámozzuk meg az uborkát, és rakjuk fel az arcra. Az arcbõr szebb és frissebb lesz tõle. Az uborkalé kiváló gyógyszer belsõleg is. A nyers, sótlan uborkalébõl napi két evõkanál tisztítja az arcbõrt, és fokozza a külsõ kezelés eredményességét. Különösen ha az arcbõr mitesszeres és pattanásos. B.Eszter

Szabadidõ

2004. j ú n i u s

Kertészkedés Júniusban még ültethetünk néhány zöldségfélét. Ezekbõl részesítsük elõnyben a gyorsan növõ, rövid vegetációs idejû fajtákat. Cukorborsót egészen június végéig ültethetünk, zöldbabot még júliusban is, hogy mindig zsenge, friss termést kapjunk. A hónap közepéig elvetett korai sárgarépa a kellõen elõkészített talajban õszre jó minõségû termést ad. Csemegekukoricát, céklát, uborkát még szintén érdemes vetnünk.

Ebben a hónapban ültetjük ki az õszi szedésre szánt fejes káposzta, kelkáposzta, brokkoli, majd júliusban a karalábé- és karfiolpalántákat. Ültetés után gondoskodjunk a megfelelõ vízellátásról, valamint a fiatal palánták növényvédelmérõl. Különösen a meleg, száraz idõben károsítanak a bolhák, ezért idõben kezdjük el az ellenük való védekezést.

APRÓHIRDETÉSEK

Most van itt az ideje a kétnyári virágok ültetésének. A nárciszok, tulipánok, jácintok virághagymáit is kiszedhetjük a földbõl, de csak akkor, ha már túl sûrûnek találjuk az állományt. A felszedett hagymákat osztályozzuk nagyság szerint, a talajt javítsuk fel komposzttal, hogy szeptemberben jó minõségû földbe ültethessük el ismét. Ilyenkor támad a legtöbb kártevõ, csapadékos idõjárás esetén pedig megjelennek még a betegségek is. A szaküzletekben kellõ felvilágosítást nyújtanak a különbözõ növényvédõ szerekrõl és szakszerû felhasználásukról. A bársonyvirág (büdöske) nemcsak szép dísze kertünknek, de segít a kártevõk elleni védekezésben is. Az üvegházban, fóliában illatával elriasztja az üvegh á z i m o l y tetût és a levéltetveket. Elég kiültetni két-három alacsonyabb fajtájú növényt egy négyzetméterre. B.Eszter

Kiadó különbejáratú kétszobás lakás diákok vagy bejáró dolgozók számára. Venevská utca - Nagykürtös Telefonszám: 48 30 009

Használati és népi kerámiák vásorolhatók és megrendelhetõk Lõrincz Lúcia fazekasnál. Ipolybalog 33 Telefonszám: 48 84 215

Elajándékoznék 6 hónapos kutyakölyköt (magyar vizsla - német juhász keverék). Telefonszám: 48 89 242.

Rendszám nélküli Škoda 120-as (alkatrészeknek) eladó. Telefonszám: 48 75 167 (este)

Olvasói vélemény Oros László felsõszeli olvasónk küldte az alábbi sorokat: „Gratulálok a Kürtöshöz! Hallottam már róla, de eddig nem volt szerencsém belelapozni, beleolvasni. Most viszont csak dicsérni tudom az igyekezetet. Remek, színvonalas, olvasmányos… és fõleg, minket érdeklõ írásokat ad az olvasók kezébe. Hiánypótló lehet a Kürtös akár az egész régió számára, hisz nem csupán a kultúrával, életünkkel, gondjainkkal, bajainkkal foglalkozik, hanem példát mutat magyarságunk megõrzésére is! Szívbõl kívánom hát, hogy sok-sok évfolyamot érjen meg a lap!”

Kürtös 15

Számítógép a mindennapokban A múltkori részben a személyi számítógépekhez leggyakrabban csatolt eszközt, a nyomdák fajtáit ismertettem. A jelen cikkben szintén a PC−hez csatlakozó berendezésekről lesz szó bővebben a lapolvasóról vagy scannerről. A nyomtatótól eltérően, amely az adatok megjelenítésére szolgál, tehát az információt a PC−ből kimenti, a lapolvasó és a digitális fényképező lehetővé teszi számunkra az adatok bevitelét a számítógépbe. Azokat az eszközöket, amelyek az információk bevitelére szol− gálnak összefoglaló néven bemeneti berendezésekek nevezzük, ide tartozik a billentyűzet, egér a mikrofon stb. Az ada− tok kimentését biztosító eszközöket pedig kimeneti berendezéseknek nevez− zük ide tartozik a nyomtató, monitor, hangszóró stb. − Ismertetésünk eredeti tárgyát, a scannert négy fontos tényező jellemez: a felbontás, a színmélység, a sebesség és az interfész. A felbontás megadja, hogy hány pontot képes rögzíteni egy hüvely− ken (pont/hüvelyk − dpi). A scanner fel− bontását egy vagy két számmal szokták meghatározni pl. 1200 dpi vagy 1 2 0 0 x 2 4 0 0 dpi. Az első szám az érzékelők számát határozza meg a leolvasófejben, a második szám a rögzít− hető sorok számát határozza meg. Ha csak egy szám van feltüntetve a felbon− tásnál a két szám egyforma. Fel szokták még tüntetni a lapolvasóknál a szoftveres felbontást (pl.9600 dpi), de ez ne tévesszen meg senkit, a valódi mi− nőséget az o p t i k a i (hardveres) felbontás jelenti. A szín− mélység a beolvasható s z í n e k számát adja meg. Rendszerint bitben szokták megadni (24,30,36,48 bit) A 24 bites színmélységgel több mint 16 millió szín állítható elő minden képponton, ami meghaladja az emberi szem érzé− kelésének határát. A sebesség a beolvasáshoz szük− séges időt határozza meg. Ez az idő nincs tekintettel a beolvasás alapvető körülményeire, mint felbontás, képméret beolvasószoftver vagy a PC operációs rendszere. Az alacsony számérték ilyenkor valójában azt az időt adja meg, amely alatt a leolvasófej végighalad az üveglap felett (pl. 10−20 másodperc). Az interfész a számítógép és alap− olvasó (vagy más eszköz) összekötésére szolgál. A régebbi scannerek párhuza− mos interfésszel kapcsolódtak (ugya− núgy, mint a nyomda). A jelenleg legel− terjedtebb csatlakozás az USB (Universal Serial Bus) interfész. Kétféle USB létezik a normál USB és az USB2.0. Az USB2.0 az újabb és gyorsabb, tehát ha dön− tenünk kell, válasszuk ezt. Balázs Péter, RNDr.

2004. j ú n i u s

Kürtös 16

Sport

Labdarúgó Európa-bajnokságok, 1960 - 2000 Az ötvenes évek közepén a francia labdarúgó-szövetség (FFF) titkára, Henri Delaunay javasolta a Nemzetek Európa Kupájának létrehozását, hogy ezzel egyesítsék a különböző regionális bajnokságokat (Brit Bajnokság, Északi Kupa, Közép-európai Bajnokság). 2000, Belgium és Hollandia 1. Franciaország 2. Olaszország 3. Hollandia, Portugália

1996, Anglia 1. Németország 2. Csehország 3. Anglia, Franciaország

1992, Svédország 1. Dánia 2. Németország 3. Hollandia, Svédország

1988, NSZK 1. Hollandia 2. Szovjetunió 3. NSZK, Olaszország

1984, Franciaország 1. Franciaország 2. Spanyolország 3. Dánia, Portugália

1980, Olaszország 1. NSZK 2. Belgium 3. Csehszlovákia

Csoportbeosztás A csoport Portugália Görögország Spanyolország Oroszország

B csoport Franciaország Anglia Svájc Horvátország

C csoport Svédország Bulgária Dánia Olaszország

D-csoport Csehország Lettország Németország Hollandia

1976, Jugoszlávia 1. Csehszlovákia 2. NSZK 3. Hollandia

1972, Belgium 1. NSZK 2. Szovjetunió 3. Belgium

1968, Olaszország 1. Olaszország 2. Jugoszlávia 3. Anglia

1964, Spanyolország 1. Spanyolország 2. Szovjetúnió 3. Magyarország

A menetrend: A csoport Portugália - Görögország június 12. 18:00 Porto A csoport Spanyolország - Oroszország június 12. 20:45 Faro-Loulé B csoport Svájc - Horvátország június 13. 18:00 Leiria B csoport Franciaország - Anglia június 13. 20:45 Lisszabon

1 9 6 0 , F r a n c i a o r s z á g C csoport 1. Szovjetúnió 2. Jugoszlávia 3. Csehszlovákia

Dánia - Olaszország június 14. 18:00 Guimaraes

C csoport Svédország - Bulgária június 14. 20:45 Lisszabon D csoport Csehország - Lettország június 15. 18:00 Aveiro D csoport Németország - Hollandia június 15. 20:45 Porto A csoport Görögország - Spanyolország június 16. 18:00 Porto A csoport Oroszország - Portugália június 16. 20:45 Lisszabon B csoport Anglia - Svájc június 17. 18:00 Coimbra B csoport Horvátország - Franciaország június 17. 20:45 Leiria

C csoport Olaszország - Bulgária június 22. 20:45 Guimaraes C csoport Dánia - Svédország június 22. 20:45 Porto D csoport Hollandia - Lettország június 23. 20:45 Braga D csoport Németország - Csehország június 23. 20:45 Lisszabon

Negyeddöntõk:

C csoport Bulgária - Dánia június 18. 18:00 Braga

25 A csoport 1. helyezettje B csoport 2. helyezettje június 24. 20:45 Lisszabon

C csoport Olaszország - Svédország június 18. 20:45 Porto

26 B csoport 1. helyezettje A csoport 2. helyezettje június 25. 20:45 Lisszabon

D csoport Lettország - Németország június 19. 18:00 Porto

27 C csoport 1. helyezettje D csoport 2. helyezettje június 26. 20:45 Faro-Loulé

D csoport Hollandia - Csehország június 19. 20:45 Aveiro

28 D csoport 1. helyezettje C csoport 2. helyezettje június 27. 20:45 Porto

A csoport Spanyolország - Portugália június 20. 20:45 Lisszabon A csoport Oroszország - Görögország június 20. 20:45 Faro-Loulé B csoport Horvátország - Anglia június 21. 20:45 Lisszabon B csoport Svájc - Franciaország június 21. 20:45 Coimbra

Elõdöntõk: 29 A 25. mérkõzés gyõztese A 27. mérkõzés gyõztese június 30. 20:45 Liszabon 30 A 26. mérkõzés gyõztese A 28. mérkõzés gyõztese július 1. 20:45 Porto

A döntõ: 31 A 29. mérkõzés gyõztese A 30. mérkõzés gyõztese

július 4. 20:45 Lisszabon

Az oldal anyagát összeállította Balogh Gábor

E lapszám megjelenését az Ipolynagyfalusi és Ipolyhidvégi Községi Hivat al támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. Telefon: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: Pekel Print s.r.o. Bratislava. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.- korona. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.