s Q t r W k IV. évfolyam 1. szám
KÜRTÖS Közéleti havilap
2 0 0 6 . január
Csodára várás helyett cselekvést, reményt és hitet Elmúltak az ünnepek, fényei lassan kihunynak a színesre díszített karácsonyfák gömbjein. Ilyenkor olyan üresnek érzi magát az ember. A nagy magasztosság után, az új, a bizonytalan, a kérdõjelekkel teli év küszöbén toporgunk, mit hoz ránk, mit mér ki nekünk a sors. Lassan jönnek az elsõ újszülöttek, az elsõ tragédiák, az elsõ válságok. Ömlik felénk a mocsok minden szintrõl és minden mennyiségben. Ez nem változik, sajnos. Kapaszkodni kellene valamibe, kis csendes zugot keresni a lelkünkben, hogy felkészüljünk egy hosszú évre, tervekkel, ötletekkel, reménnyel, talán jobb lesz az idei, mint a tavalyi volt. Van, aki fogadalmat tesz, hogy idén leszokik a dohányzásról, az alkoholról, nem eszik húst, hogy többet sportol, vagy másképpen fog élni, mint eddig, s van, aki eleve nem tesz fogadalmat, mert tudja, hogy úgysem tartaná be, akkor meg minek. Egy biztos, hogy sorsunk alakulása tõlünk függ a legnagyobb mértékben. Tervek, célok nélkül nem jutunk egyrõl a kettõre. Az év elsõ napjaiban kitört orosz-ukrán gázvita kapcsán bizonyára sokunkban megfogalmazódott a kérdés, vajon mi lesz akkor, ha egyszer valamilyen oknál fogva, keleti szomszédunknál egy sztálini kaliberû zsarnok kerül hatalomra, és seperc alatt elzárja az Európa Unió felé kígyózó vezetékeket, és átvarázsolja gázfogyasztóinkat, gázfagyasztóvá? Nem kellene-e hosszú távú terveket elkészítenünk az alternatív energiaforrások felkutatására és felhasználására, hogy a függõségünk ne legyen olyan nagy másoktól, mint amilyen a jelen helyzetben. Hogy miközben újabb és újabb tárolókat, tartályokat, raktárakat, telepeket építünk kemény adómilliárdokból, hogy olaj-, szénés gáztartalékokat halmozzunk fel, s amely úgyis csak néhány hét, vagy hónap túlélést jelent majd a
gazdaság számára, nem gondolunk arra, hogy ezeket a forrásokat sokkal hasznosabban is fel tudnánk használni olyan technológiák bevezetésére helyi és regionális szinten, melyek megoldhatnák a háztartásaink, falvaink, vagy kisebb városaink energia- vagy hõellátását. A kilencvenes évek elején, amikor részt vettem Budapesten a Magyarok Világtalálkozóján, az akkor még élõ Teller Ede, kiváló fizikus rövid elõadásában azt találta mondani, hogy a jövõ a mi kezünkben van. Készül egy másfajta jövõ a laboratóriumok mélyén, amely majd megváltoztatja a mindennapi életünket, mert ez az út, amelyen most jár az emberiség, nem folytatható. Biztosan igaza van, s õ valószínûleg többet is tudott errõl, mint mi, átlagemberek, de valahogyan úgy tûnik számomra, hogy ezt a jövõt, még kalitkában tartják az olaj-, a gáz- és a multinacionális cégek lobbicsoportjai, akiknek érdekük, hogy az emberek kiszolgáltatottságából éljenek, valljuk be, nem is olyan rosszul. Sok olyan technológiát fektetnek ma is a világon, mely életünket, környezetünket szebbé és jobbá tehetné, de nem kerülhetnek bevezetésre, mert senkinek nem áll ez érdekében. Folytatás a 6. oldalon
Ára 10,- korona
H a k é s o´´ n , h a c s o n k á n , ha senkinek: írjad! Arany János Írásom címéül azért választottam ezt az idézetet, mert találónak éreztem a szerkesztõség tagjaira és magamra nézve is. Szûkebb régiónk társadalmi fejleményeit figyelve fiatal lapunk rövid létezése alatt, az a benyomásom, hogy nem akarunk változni. A változtathatatlanság hamis palástja mögé bújunk azzal a kibúvóval, hogy a sors még ennyire nem volt mostoha hozzánk, és most a túlélésre kell összpontosítanunk. Kétségtelen, hogy az élet nem egy leányálom, de csak annak hoz szebbet, jobbat, aki megküzd érte, ha kell önmagával is, és talán elsõsorban. Most azonban beszéljünk csak a lapról, amely a miénk, rólunk szól, nekünk szól, minket szólít meg, jól vagy rosszul, egy biztos, mostohagyermekként kezeljük. Még arra sem méltatjuk, hogy kritizáljuk. Persze egy kis túlkapással azt is mondhatnánk, hogy nincs, ki megtegye, olyan kevesen olvassák. Terjesztése nem megoldott, mert nem akadnak terjesztõk, még pénzért sem, akik a településeken pár példányszámot felkínálnának az embereknek. Egyszer egy hónapban. A jelenlegi árusító helyeken sok esetben úgy el van dugva, hogy a következõ számnál keresni kell az elszámolás végett. Sajnos az igényeink még hagynak maguk után kívánni valót. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy a lap megvétele, netán elolvasása, ennek a mércéje. Nem. Csak ez is azon sok példa közé sorolható, ami összességében ezt a benyomást kelti. Mert mi a helyzet, ha gyûlésen kell megjelennünk vagy kulturális megmozduláson, kiállításon, ünnepeinken, megemlékezéseken, a választási kedvrõl már ne is beszéljek. Mindezt helyben, a faluban, utazás nélkül, mert másutt megjelenni az már szinte elképzelhetetlen. Akkor mitõl és kitõl várjuk el sorsunk jobbrafordulását? Mindig másoktól? Pláne, ha azok is így gondolkodnak! Jó világ van, annyira elkényelmesedtünk, hogy már senkire és semmire nincs szükségünk, egy kis önsajnálattal meg tudjuk nyugtatni lelkiismeretünket, és minden alkalmat megragadunk mások hibáztatására, hogy alibink is legyen magatartásunkhoz. „Mindig így volt e világi élet“- írta Petõfi hajdanán, de azért tollát nem dobta el. Mi sem tesszük, és a címadó idézet szerint folytatjuk, amiért elkezdtük. Hadd fejezzem be Tompa Mihály versébõl idézve és a netán csüggedõknek szánva, jelképesen, buzdítva mindenkit a folytatásra, írót és olvasót egyaránt: „A jelennek búját édesítvén, Fiaim, csak énekeljetek!“ Balogh Gábor
Közélet
2 Kürtös
2006. január
A személyi igazolványokról Bár újfajta személyazonosságit csak január 15-étõl állítanak ki, január 15-étõl a korábbi 50 korona helyett már 150 koronás okmánybélyeggel kell az állandó lakhely szerinti rendõrkapitányságra menni. Két éven belül ez is változik: ezt a hatáskört fokozatosan át kell adni a körzeti hivataloknak, s 2008. július 1-jétõl már csak ott lehet majd a személyit kiváltani. Ha a régi iratot ellopták, s ezt jelentették a rendõrségen, az errõl kiállított igazolás felmutatása után az újért ezentúl már 150 koronát kell fizetni. Ellenben ha elveszítette vagy megrongálta az elõzõt, akkor a tavalyi 200 korona helyett mostantól ötszázast követelhetnek, s ha ez két éven belül megismétlõdik, 1000 koronába kerülhet a dolog.
A kérvényt helyben kell kitölteni, s csatolni kell egy fényképet és az ideiglenes iratot. Az uniós okmányokon már elektronikus arcmás lesz, s ezt helyben a kérvény benyújtásakor elkészítik. A kérvényezõnek a hivatalnokok elõtt kell majd aláírnia kérelmét, s aláírását is szkennelik. Ugyanez az eljárás, ha az igazolvány lejárt: le kell adni a régit, valamint a kitöltött kérelemhez mellékelni kell a fényképeket. Januártól 150 koronába kerül a csere akkor is, ha változnak a személyi adatok: ha valaki férjhez megy, nevet vagy lakhelyet változtat; ez esetben mellékelni kell az adott változást igazoló dokumentumot. Az elsõ személyit 15 éves korban továbbra is ingyen állítják ki; ez esetben csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot és az állandó lakhelyrõl szóló bizonylatot.
Akkor sem kell fizetni, ha valamilyen okból, hivatalból az állam cseréli le az igazolványt. A személyit egyelõre megvárásra elkészítik, ám mihelyt bevezetik az uniós formátumú okmányokat, az ügyintézés 30 nap lesz. Az új norma értelmében a 20 éven aluliak igazolványa csak öt évre fog szólni; a 20 és 60 év közöttiek számára kiállított okmány 10 évig lesz érvényes; a 60 évesnél idõsebb kérvényezõnek pedig már élete végéig érvényes iratot adnak. Szlovákia kötelezte magát, hogy legkésõbb 2006 elején bevezeti az európai formátumú igazolványt, ám a régiek a rajtuk szereplõ dátumig érvényesek lesznek. Az Új Szó nyomán összeállította Balogh G
Polgári védelem - A Nagykürtösi járás veszélyforrásainak elemzése A SzK NT polgári védelemrõl szóló 42/1994 sz. törvényének értelmében a területi elemzés egy bizonyos területnek rendkívüli események keletkezése veszélyének felmérésében rejlik, továbbá azoknak meghatározásában, s az ellenük történõ védekezés és intézkedések megszabásával. Az elemzés szöveges és grafikai részbõl tevõdik össze, felmenõ rendszerben dolgozzák ki a körzeti hivatalok, kerületi hivatalok és az országos polgári védelmi hivatal . Szöveges részében a geográfiai, demográfiai jellemzõk, a gazdaság jellemzése és a lehetséges veszélyek forrásainak meghatározása van leírva, míg a grafikai részben táblázatok, grafikonok és térképek kapnak helyet. Járásunk lakosságának létszáma 46741, területe 848,62 km2, népsûrûsége 55 lakos/km2, felszíni jellemzõi: sík és dombos terület. Területét 30%-ban erdõk borítják. Számos természeti és védett területtel rendelkezik, melyek kiemelt figyelmet érdemelnek. Legfõbb folyója az Ipoly. Víztárolói a libercsei és nényei vízgyûjtõk. Gazdasága alapján az ipari - mezõgazdasági járások közé van sorolva kb. 50 - 50%-ban.
Veszélyforrások: Természeti csapások közé soroljuk az árvizeket, melyek az utóbbi idõk tapasztalatai alapján szinte minden egyes kisebb patakocskán is kialakulhatnak. Nagyobb folyóinkon, mint pl. az Ipoly mentén (Múlyad, Bussa, Kovácsi, Varbó és Ipolyhidvég térségeiben), a Nagy-patak, a Kürtös-patak és Tiszóci-patakok mentén. Ide soroljuk még a szélsõséges idõjárás okozta csapásokat (hosszan tartó hóhullást, ónos esõket stb.), a nagy erdõtüzeket, nagyobb földcsuszamlások és lavinák veszélye a járásban nincs, ugyanúgy a földrengés veszélye is nagyon kicsi. Balesetek elõfordulhatnak minden egyes olyan üzemnél, ahol veszélyes anyagokat tárolnak, gyártanak vagy szállítanak. - égõ és robbanékony gázok - járásunkat szinte kettészelik a földgázvezetékek, potencionális veszélyt jelent a nagyzellõi szivattyúállomás, és, mint ahogy arra már volt is példa, a vezetéken bárhol fordulhat elõ gázillanás esetleges robbanással. Ebbe a kategóriába sorolhatók még az összes probánbutángáz-forgalmazók, mint pl. a nagykürtösi és a nyéki üzletek, - könnyen gyúlékony folyadékok - ide soroljuk az összes benzinkutat, - robbanóanyagok - azok a cégek, melyek robbanóanyagokkal manipulálnak, a Dolina Bánya, Lestyi Katonai Alakulat, - környezetre veszélyes anyagok - minden egyes üzem, mely kõolajszármazékokkal dolgozik (gázolaj, kõolaj, nagy mennyiségû olaj) - a járás szinte minden egyes patakját,
folyóját veszélyezteti az egész járást átszelõ kõolajvezeték óriási ökológiai katasztrófát okozhat, - külön besorolt anyagok, pl. ammónium, klór - az ipolynyéki fagyasztók: VINICA Rt., GASTRA Rt., a Nagykürtösi Vízgazdálkodási Társaság, - közúti balesetek, melyeknél veszélyes anyagokat szállítanak - ennek veszélye egyre nagyobb, mivel a nemzetközi kamionforgalomban növekedik ezen anyagok szállítása, és az EU-ba való belépés után megszûntek a vámhatóságok, melyek jelezték az országba belépõ forgalmat. Annak ellenére, hogy ezeket az anyagokat csak kijelölt útvonalakon lehet szállítani, ilyen balesetek bárhol bekövetkezhetnek (az elõírások nincsenek betartva, a kamionosok az utakat lerövidítik). Katasztrófák - nukleáris veszély annak ellenére, hogy járásunk nincs besorolva a közvetlen veszélyeztetett területek sorába az atomerõmûvek körzetében, egy másodlagos szennyezettséggel számolnunk kell. - völgyzáró gátak szakadása esetén, mint pl. a nényei víztároló veszélyezteti Apátújfalut, a libercsei tároló veszélyezteti Libercsét és Mulyadot, a málineci víztároló magas vízállásnál az Ipoly folyón Ipolyarbóig minden település alacsonyabban fekvõ házait veszélyezteti, - légi katasztrófák szinte bárhol elõfordulhatnak az utóbbi idõben megnövekedett légi forgalom következtében, elég, ha felpillantunk a derült égre, fejünk felett egyszerre több repülõgépet lehet megszámolni, - katasztrófák közúti tömegbalesetek következtében (példa az utóbbi napok balesetei). Az elemzésben fel vannak sorolva még a epidemiológiai és epizootikai források, gócpontok, melyek járványveszéllyel számolnak, számolnunk kell még a hosszabban tartó energetikai források kiesésének következményeivel (áram, gáz). Ki vannak elemezve azok a lehetséges célpontok is, melyek egy esetleges terrorista támadás áldozatai lehetnek (fõleg bio vagy vegyi), ilyenek pl. a kórházak, pályaudvarok, stadionok, nagylétszámú rendezvények, ünnepségek vagy nagyobb létszámot foglalkoztató üzemek. Az elemzésben fel vannak sorolva mindazok a létesítmények is, amelyek egy esetleges rendkívüli esemény következményeinek felszámolása során segítséget adhatnak a lakosság ellátásában, mint pl. tömegszálláshelyek létrehozásának lehetõségei, szükségellátás lehetõségei élelemmel, ivóvízzel stb. Folyt.köv. Tómus Tibor
2006. január
Gazdaság
Foglalkoztatásnövelõ támogatások
Kürtös 3
Januártól változik a foglalkoztatási törvény
A foglalkoztatási törvény több támogatási típust tesz lehetõvé. Egy részüket továbbra is a munkaadók kérvényezhetik, például átképzésre, új munkahelyek teremtésére fordíthatják, de jelentõs összeget kaphatnak azok a munkanélküliek is, akik saját vállalkozás alapításába fognak. A községek továbbra is pályázhatnak közhasznú munkák szervezésére, a magas munkanélküliségû járásokban 12, a jobb helyzetben lévõ járásokban 9 hónapig jár a támogatás, melynek felsõ határa havonta és személyenként 1700 korona. Közhasznú munkára csak olyan munkanélkülit lehet felvenni, aki legalább három hónapja nem dolgozik.
Januártól változik a foglalkoztatási törvény, több támogatás összege is emelkedik. Bõvül az utazási támogatás igénybe vételének lehetõsége, ezt néhány hónapja, igaz kevés eredménnyel, a szociális hivatal már kipróbálta a küföldön munkát vállalók számára.
Magánvállalkozások alapításának támogatása
Milyen gyakran kell jelentkezni a munkaügyi hivatalban
A támogatás folyósításának alapfeltétele, hogy a kérvényezõ legalább három hónapig munkanélküli legyen. Vállalnia kell továbbá, hogy legalább két évig mûködteti újonnan létrehozott vállalkozását. Pozsony megyében egyedül a hátrányos helyzetû munkanélkülieknek jár legfeljebb 49 339 korona támogatás. Az ország többi régiójában 79 942 koronát kaphat a legfeljebb egy éve munkanélküli, a hátrányos helyzetû munkanélküli 98 678 koronát kaphat azokban a járásokban, ahol az átlagnál alacsonyabb, és 148 017 koronát, ahol az átlagnál magasabb a munkanélküliek aránya. Az egészségkárosultak ezeknek az összegeknek mintegy kétszeresére jogosultak.
A munkaadóknak nyújtható támogatás Ha a munkaadó vállalja, hogy a hátrányos helyzetû munkanélkülit legalább 12 hónapig alkalmazza, régiótól függõen 39 963 koronától egészen 127 882 koronáig terjedõ támogatást kérhet. Ha vállalja, hogy további 12 hónapig megtartja a felvett munkanélkülit, akkor további, 39 963-tól 79 926 koronáig terjedõ támogatásra jogosult.
A januártól igényelhetõ új foglalkoztatási támogatás - egyéni vállalkozók, önkormányzatok és nonprofít szervezetek igényelhetik - minden újonnan felvett munkanélküli után 58 212 korona jár - a hátrányos helyzetû munkanélküliek esetében a támogatás 80 601 korona - egészségkárosodott munkanélküli alkalmazása esetén 223 891 korona - feltétel, hogy a munkahely legalább 2 évig megmaradjon, önkormányzatok és nonprofit szervezetek esetében 1 év - legfeljebb 5 új alkalmazott után jár, az alkalmazottak összlétszáma nem haladhatja meg a 10-et.
Csodára várás helyett cselekvést, reményt és hitet Folytatás az 1. oldalról De mielõtt minden bajunkat a multik nyakába varrnánk, idõzzünk el egy percre magunk felett is, és tegyük fel a kérdést önmagunknak, hogy képesek vagyunk-e kezünkbe venni a saját sorsunknak irányítását helyi vagy regionális szinten, hogy az állandó siránkozás helyett tudunk-e alternatívát megfogalmazni és felmutatni az itt élõknek, hogy fiataljaink ne Angliában, Ausztriában vagy Németországban keressék a boldogulásukat, hanem itthon, a szülõföldön? A kérdés tehát adott, és a válaszokat meg kell fogalmaznunk, most, év elején. Nem fogadalomból, nem azért, mert egy új év jó alkalom arra, hogy elölrõl kezdjünk valamit, hanem azért, mert felelõsségünk van az itt élõk jövõjéért. A felelõsség pedig azoké, akik erre mandátumot kaptak az emberektõl, politikusként, közéleti emberként, tisztviselõként, cégvezetõként. A csodára várás ideje lejárt! A csodákat nekünk kell megteremtenünk, hogy hinni is tudjunk az eljövetelükben. Mert csak cselekvõ emberként adhatunk reményt és hitet mindazok számára, akiknek a közösség iránt való felelõsség gyakorlásának lehetõsége nem adatott meg. És még valami. Nemcsak a gáz, az olaj, vagy éppen az energia az, ami megváltoztathatja a mindennapjainkat. Hinnünk kell abban, hogy egy jó szó, egy jó cselekedet, egy emberséges tanács vagy kézfogás is tud változtatni a dolgokon. Hinnünk kell abban, hogy az emberi lélek, az emberi jóság, az emberi szó is megmozdít valamit a világban, valamit bennünk. S ha elhisszük, ez az év miénk lehet, mindannyiunké, EMBEREKÉ!!! Hrubík Béla
Csak havonta egyszer kell jelentkeznie a munkaügyi hivatalban annak a munkanélkülinek is, aki maga biztosítja a munkaerõpiac igényeinek megfelelõ átképzését. Változás, hogy egy munkaadótól havonta csak egy igazolást fogadnak el a munkaügyi hivatalok arról, hogy nem alkalmaz új munkaerõt.
Munkanélküliek nyilvántartása Fél év helyett már 3 hónap múlva újra nyilvántartásba kerülhet az a munkanélküli, akit illegális munkavégzés miatt húztak ki a nyilvántartásból. Nem veszik azonban nyilvántartásba azt a vállalkozót, aki támogatást kapott vállalkozása elindításához, de korábban megszüntette azt, mint a vállalt idõ. Ha tehát kötelezte magát, hogy 2 évig vállalkozni fog, akkor csak két év elteltével „válhat“ munkanélkülivé, vagyis legkorábban ekkor veszik nyilvántartásba.
A pályakezdõk szakmai gyakorlatáért járó támogatás Januártól a pályakezdõk a szakmai gyakorlatért 1500 korona helyett 1700 koronát kapnak majd, a gyakorlatnak helyet adó munkaadóknak járó havi ezerkoronás juttatás azonban megszûnik. A gyakorlatot legfeljebb 6 hónapig lehet végezni, hetente legfeljebb 20 órában.
Utazási támogatás Új támogatás az elhelyezkedett munkanélküliek útiköltségéhez való hozzájárulás, mely legfeljebb havi 2000 korona lehet. Ez a hátrányos helyzetû munkanélkülieknek jár, illetve azoknak, akiknek 6 hónapnál hosszabb ideig nem volt állásuk. A támogatás olyan hosszú ideig jár, mint ameddig a kérvényezõnek nem volt állása, legfeljebb azonban egy évig. A támogatás összege a munkahely és a lakhely közti távolságtól függ: 30 km-ig 30 - 60 km 60 - 90 km 90 - 120 km 120 - 250 km 250 - 600 km 600 felett
500 Sk 800 Sk 1 100 Sk 1 400 Sk 1 600 Sk 1 800 Sk 2 000 Sk
Az Új Szó nyomán összeállította Balogh Gábor
Gazdaság
4 Kürtös
2006. január
Az áttörés éve A 2004-es esztendõ mind az unióba való belépés, mind pedig az elért eredmények szempontjából az áttörés évének tekinthetõ a mezõgazdasági termelõk számára. Az ágazat részvétele a nemzeti össztermék elõállításában növekedett, folytatódott a foglalkoztatottság csökkentése terén elindított hosszú távú folyamat, ami a munka termelékenységének növekedésében is megmutatkozott. A mezõgazdasági szektor gazdasági eredménye 2003-hoz viszonyítva csaknem 4 milliárd koronával javult, és az ágazat egésze 1,573 millió koronás pozitív mérleget produkált. A vállalatok több mint háromnegyede (84 %) nyereséggel zárt. Az elért gazdasági eredményt nagyban befolyásolták az uniós támogatások, amelyek összege meghaladta az elõzõ években folyósított állami dotációt. A gazdasági eredmények javulásában szerepet játszott még a költségek csökkenése és az állattenyésztési termelés alacsonyabb szintje is. Elmondható, hogy a jogi személyként bejegyzett vállalkozások mindkét formája összességében nyereséges volt. A különbség a szövetkezetek és a kereskedelmi társaságok között abban mutatkozott meg, hogy a szövetkezetek hektáronként magasabb évközi nyereségnövekedést produkáltak, mint a kereskedelmi társaságok, ugyanakkor a társaságok között magasabb volt a nyereséges vállalatok száma. A nyereség növekedése a magángazdáknál is kimutatható, akik közül 86 százalék zárta pozitív mérleggel az évet. Erre a vállalkozási formára is jellemzõ volt a költségekkel
való takarékosság. A természetes személyek eredményeit elsõsorban a növénytermesztési ágazatba való irányultságuk befolyásolta, itt a jövedelmek 4,6-szor magasabbak voltak, mint az állattenyésztésben. A tavalyi kiváló terméshozamok ellenére a bruttó mezõgazdasági termelés csupán 1,2 százalékkal növekedett az alacsonyabb állattenyésztési termelés miatt. 2004-ben a mezõgazdasági termékek árai 2,1 százalékkal, a feldolgozott élelmiszerek és italok árai 3,3 százalékkal növekedtek. A fogyasztói árak növekedése alapján (az infláció mértéke -7,5 %) megállapítható, hogy a mezõgazdaság és az élelmiszeripar hozzájárult az infláció mérsékléséhez. Az élelmiszeriparban fordított volt a helyzet. Csökkent az ágazatnak a bruttó nemzeti össztermék elõállításában játszott szerepe, amit a csökkenõ összteljesítménye okozott. Ez az ágazat inkább a bruttó fix tõke elõállításában vállalt nagyobb szerepet, a beruházásokat fõleg a gyártási helyiségek és berendezések európai normákkal való összehangolására és a technológiai fejlesztésre fordították. Az élelmiszeriparban az évközi nyereség szintje 21 százalékkal növekedett, azonban jelentõs különbségek vannak az egyes szakágazatok között. Zuzana Chrastinová, az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa
A bérek alakulása 2005-ben A hazai fizetésekrõl legutóbb a Trexima társaság állított össze elemzést, amihez a munkaügyi tárca adatait is igénybe vette. A Trexima szerint a szlovákiai bruttó átlagfizetés jelenleg 18,5 ezer korona körül mozog, és az elmúlt egy évben nagyjából 1600 koronával emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy az inflációt is figyelembe véve, a lakosság nagyjából 7 százalékkal több pénzt költhet a vásárlásaira. Ami valóban fontos, hogy az összes bérkategóriában nagyjából azonos volt a fizetésemelkedés, vagyis az elmúlt évben körülbelül ugyanúgy nõttek a bérei azoknak, akik 12 ezer, és azoknak is, akik 20-30 ezer koronát kerestek. Hasonló trendek csak azokban az országokban figyelhetõk meg, amelyekben következetesen hajtották végre a gazdasági reformokat. Nagy általánosságban elmondható, hogy a gazdaság húzóágazataiban dolgozók közül az alacsonyabb végzettséggel rendelkezõk között is vannak olyanok, akik többet keresnek, mint a kevésbé attraktív ágazatok fõiskolai végzettséggel rendelkezõ alkalmazottai. Példaként a fõiskolai végzettséggel rendelkezõ általános iskolai tanárok említ-
hetõk, akik hasonló fizetési kategóriában vannak, mint a kõmûvesek vagy az ácsok. Ezekben a szakmákban nagyjából 14-16 ezer koronás az átlagfizetés. Ugyanígy hasonló fizetési kategóriába tartoznak a hegesztõkkel a szociológusok vagy az archeológusok, azzal a különbséggel, hogy míg az elõbbihez elég elvégezni egy tanfolyamot, az utóbbiak magas szakmai végzettséghez vannak kötve. Hasonló trendek figyelhetõk meg a vezetõi posztokon is. A mezõgazdasági cégek vezetõinek a havi díjazása például
Bérkategóriák megoszlása Fizetés (Sk)
Alkalmazottak
10 000-ig 10 000 - 12 000 12 001 - 14 000 14 001 - 16 000 16 001 - 18 000 18 001 - 20 000 20 001 - 22 000 22 001 - 26 000 26 001 - 30 000 30 001 - 40000 40 001 felett
17,9% 12,8% 13,3% 12,4% 9,6% 6,9% 5,2% 7,2% 4,7% 5,9% 4,1%
nagyjából 28 ezer koronáig terjed. Ez az az ágazat ugyanis, amely nehezen veszi az európai uniós konkurencia által támasztott akadályokat. Ezzel szemben a kereskedelmi cégek vezetõinek a havi bére meghaladja a 70 ezer koronát. Jelentõs különbségek vannak az ország egyes régiói között is. A Trexima elemzése azonban rámutatott egy pozitív tényre is. Néhány régióban ugyanis nagyobb mértékben nõttek a fizetések, mint a fõvárosban. Az Új Szó nyomán összeállította Balogh G.
Havi bruttó bérek az egyes régiókban 2005-ben Kerület
Nagyszombati ker. Pozsonyi kerület Besztercebányai ker. Szlovákia Kassai kerület Eperjesi kerület Trencséni kerület Zsolnai kerület Nyitrai kerület
Fizetés (Sk) Összesen Magánszféra 18080 18805 24777 26440 15961 15908 18535 19263 19494 20692 14439 14303 16390 16641 16586 16987 15588 15724
Közélet
2006. január
Kürtös 5
Nem kell ehhez háború sem Az Ipoly folyó az elmúlt nyáron is ahogy azt már Krúdy is megírta - szépen, lassan folyt alá a szécsénykovácsi rétek alatt. Igaz, a tavaszi áradások, mint minden évben hóolvadáskor vagy nagyobb esõzések után, akkor is elárasztották a réteket, formálták a folyó szakadozott szélû, fûzfákkal, nyárfákkal, bokrokkal szegélyezett partját. Az egyenesebb részeken, melyeken a víz sodrása lendületet vesz, magával ragadja a homokot, bomlasztja a meder szegélyét, hogy lejjebb, ahol kanyar vagy akadály fékezi meg hömpölygését, erejét vesztve lerakja, terhétõl szabaduljon. A harangláb alatti réten is nagy kanyart vesz folyásának iránya, a magyarországi partot alámosva, a mi oldalunkon lelassuló víz pedig ezerszer átmosott tiszta homokból tengerpartszerû fövenyt képez. Hosszasan írtam le ezt a helyet, hogy mindenki maga elé képzelhesse, hisz aki ismeri, vagy látja, így jellemzi: szép, tiszta homok van itt, jó hely fürödni a gyerekeknek. És ez a „szép, tiszta homok“ lett a kiváltója a következõ „Ügynek“. Történt ugyanis, hogy az egyik gazdaember, mint ahogy jó gazdához illik, úgy döntött, megjavítja egyik épületét,
és az ehhez szükséges homokot, ahogyan azt minden helybéli és azelõtt azoknak õsei, a harangláb alatti kanyarból szerzi be. Tervét tett követte, s miután a homokot elvitte, a helyszínt elrendezte, nehogy valamely gyereket fürdéskor baleset érjen, a hiányzó homokot úgyis pótolja a következõ áradás.
Történetünk a helyi községi hivatalban folytatódott. Levél érkezett, melyben belügyminisztériumunk értesíti a polgármestert, hogy a hivatalba vizsgálóbizottságot hív össze, az „Ügy“ kivizsgálására. Adott napon össze is jött a bizottság felelõs emberekbõl. Közölték a megdöbbent polgármesterrel, hogy a község területén tiltott nyersanyag-
bányászat következtében el lett terelve a határt képezõ folyó, és ezáltal áthelyezõdött az államhatár. A polgármester elsõ meglepetésébõl felocsúdva, hogy ilyen könnyû államhatárt áthelyezni, hiszen ehhez azelõtt háború - sõt nem is egy - kellett, javasolta a bizottságnak, hogy mielõtt az „Ügy“ országossá, sõt nemzetközivé nõné ki magát, menjenek már ugyan ki a helyszínre, s azután mondjanak ítéletet. Az Ipoly ezen kanyarulatát, s a tiltott „nyersanyag-kitermelés“ mértékét látva nyilvánvalóvá vált a bizottság számára is, hogy egy túlbuzgó bejelentõrõl van szó, aki túlbecsülte ezt a határmódosítást. De hogy az „Ügy“ azért következmények nélkül mégsem érjen véget, kötelezték a folyót felügyelõ vállalatot, hogy helyezzen el egy kitermelést tiltó táblát, valamint gépekkel állítsa helyre a partszakaszt. A tábla helyére került, a gépek a munkát elvégezték, s az Ipoly a következõ áradásnál a helyére rakott mindent, homokot, partot és határt egyaránt. Nehogy azt a határváltoztatást, amelyhez két világégés kellett, megoldja egy gazdaember egyes egyedül. Filip József
Munkaszolgálatosok kárpótlása A rendszerváltás elõtti idõszakban letöltött kötelezõ katonai szolgálattal kapcsolatos sérelmek rehabilitációjára jelenleg egyetlen kárpótlási törvény vonatkozik, a 2004. évi 726. számú törvény. Ezt nemrégiben megváltoztatták, és a módosítás 2005. december 30-án hatályba lépett. A módosított jogszabály értelmében kárpótlásra jogosultak mindazon személyek vagy az özvegyük, akiket az 1948-tól 1954-ig terjedõ idõszakban a rendszer ellenségeinek minõsítettek, és ezért a katonai szolgálatuk ideje alatt úgynevezett kényszermunkatáborokba (vojenské tábory nútenych prác) vagy pedig mûszaki segédzászlóaljakba (pomocné technické prápory) voltak besorolva. Az eddig érvényes szabályozás szerint kárpótlás csak a kényszermunkatáborokban szolgálókra vonatkozott. A december 30-án hatályba lépett módosítással bõvült a jogosultak köre azokra is, akik eredetileg ugyan a kényszermunkatáborokba voltak besorolva, de késõbb átkerültek a mûszaki segédzászlóaljakba. A módosítás meghatározza, kik azok, akik politikai megbízhatatlanságuk miatt a rendszer ellenségeinek minõsültek. Tekintettel a jogosultak körének bõvítésére a kárpótlási kérvények benyújtási határideje 2005. december 31-rõl 2006. június 30-ra módosult. A folyamatban lévõ ügyeket a minisztérium már az új szabályok szerint bírálja el. Az a személy, akinek a kérvényét elutasították, de a módosítás szerint mégis jogosult a kárpótlásra, újra kérvényezheti azt. A kárpótlás mértéke, a kérvények elbírálásának folyamata és feltételei változatlanok maradtak. A kérvényt írásban kell benyújtani a védelmi minisztérium illetékes osztályának címére:
Ministerstvo obrany, oddelenie pre vydávanie osvedèení, 832 47 Bratislava, Kutuzovova è. 8. A kérvényhez szükséges mellékelni a katonai archívum igazolását az érintett katonai szolgálatára vonatkozóan, amelyet a következõ címen lehet beszerezni: Vojenský archív Trnava, Univerzitné nám. 2, 917 00 Trnava. Ha a katonai archívumban lévõ dokumentumokból nem tûnik ki, hogy az érintett politikailag megbízhatatlannak minõsült, akkor - a módosítás értelmében - erre vonatkozólag egyéb hivatalos dokumentum is elfogadható bizonyítékként. A kártérítés összege: * 1500 korona minden, akárcsak megkezdett hónapért, amelyet az érintett kényszermunkatáborban vagy mûszaki segédzászlóaljnál letöltött a kétéves sorkatonái szolgálata ideje alatt; * 2000 korona minden, akárcsak megkezdett hónapért, amelyet az érintett kényszermunkatáborban vagy mûszaki segédzászlóaljnál töltött a sorkatonai szolgálat idejét meghaladóan; * 2000 korona minden, akárcsak megkezdett hónapért, amely alatt az érintett rendkívüli hadgyakorlaton vett részt. Ha az érintett elhunyt, és a kérvényezõ az özvegye, õ csak a fentiek alapján kiszámított összeg 50 százalékát kapja meg. A kártérítés legfeljebb 60 ezer korona, özvegy estében 30 ezer. Az Új Szó nyomán összeállította Balogh Gábor
Közélet
6 Kürtös
2006. január
Megkérdeztük Jámbor Lászlót, a Besztercebányai Megyei Közgyûlés képviselõjét - Járásunkból három képviselõ jutott be. Leültek-e egyeztetni a képviselõk, vannak-e prioritások, melyeket mindhárman támogatni tudnak? - Természetesen már többször találkoztunk, többek között megegyeztünk, hogy ki-ki a maga frakciójában igyekszik lehetõségeihez mérten a fõbb dolgokat elfogadtatni, akár egyezkedések útján is. Tekintettel a hatáskörökre (regionális fejlesztés, utak, iskolaügy, szociális szféra) nálunk elsõsorban az úthálózat javítása, és az Ipoly-hidak megépítése az a reális célkitûzés, amelyben léphetünk, és a legtöbbet tudunk elérni. Középiskoláink jól el vannak indítva, és az egyetlen öregotthon is képes feladatát ellátni, az igényeket lefedni. Sajnos a zólyomi SAD egy-két fontos járatot decemberben megszüntetett, annak ellenére, hogy a megtett kilométerek után a legtöbb támogatást kapta a kerületben. Ha nem változtatnak a helyzeten, akkor a támogatás összegét felül kell bírálni. - Mi a helyzet a frakcióban, van-e, vagy lesz-e valaki a többségi koalícióban? - A frakciók megalakultak, mindhárman más-más pártból vagyunk (Smer, SDKÚ, MKP), ennélfogva más-más frakcióban dolgozunk. Megegyeztünk azonban, hogy a kapcsolatot állandóan tartjuk egymással. A dolgok alakulása szerint az SDKÚ-s frak-
ció (4 tagú) és az MKP-s (8 tagú) ellenzékiként fog mûködni és Dr. Kollár képviselõtársunk (Smer) a többségi koalíció tagja lesz. Január 24-én lesz az újabb ülés, amelyen a szakbizottságok megalakulása a cél. Fontos, hogy ki milyen bizottságba kerül be. A magam részérõl a régiófejlesztõ bizottságban voltam, és szerettem volna maradni, de úgy néz ki, hogy át kell lépnem a közlekedésfejlesztõ bizottságba. Ezt a két képviselõtársam is támogatja, illetve az itt megfogalmazott célokat. Beterjesztéseinket mindig az adja be, ki melyik szakmai bizottságban van. - Hogyan értékeled a mai székfoglalót? - Hiányolom, hogy az új elnök nem köszönte meg a testület és az elnök eddigi munkáját, mert mégis õk rakták le ennek az institúciónak az alapjait. Ehelyett csak kritikát kaptak, ellenben õ mindent megígért, de hát ez nem olyan egyszerû dolog, mert a gazdasági körülmények még sok mindent nem tesznek lehetõvé. A régi testületben volt egy olyan elképzelés, hogy az utak javítására, fejlesztésére egy nagyobb kölcsönt felvenni, mert az utak állapota a beruházókat is csak elriasztja, hogy ide jöjjönek, ide ruházzanak be. Ez a lehetõség már csak az új testületre marad. Balogh Gábor
Kórház a várás szélén - II. Csalódást kell okoznom azoknak, akik a népszerû cseh filmsorozat képregényes folytatását remélik e cím láttán, hiszen lapunk decemberi számában már jeleztem, az új esztendõben foglalkozni fogunk a járási kórház körüli helyzettel. Ezt a történetet nem egy forgatókönyvíró, hanem sokkal inkább az élet írta, s bár felfedezhetõk benne jó színészi teljesítmények is, nem hiszem, hogy végül is Oscar-díjra terjesztenék fel a benne szereplõket. Ami még szomorúbb az egészben, hogy miközben a beteg és kiszolgáltatott emberek bõrére megy ki a játék, ténylegesen csak ülhetünk és nézhetünk, mint a moziban, egy olyan moziban, ahol mindnyájan aktív szereplõi vagyunk a filmnek, ki így, ki úgy. A kórház egyébként a kormány határozata értelmében 2003. január 1-jétõl alakult át Közhasznú Társasággá, melynek alapító tagjai az Egészségügyi Minisztérium és a kórház dolgozói. A kórház vezetését így egy öttagú Igazgatótanács, melybõl három tag a minisztériumot, kettõ pedig a kórházat képviseli, valamint egy öttagú Felügyelõtanács alkotja a kinevezett igazgatóval egyetemben, melyet az Igazgatótanács nevez ki és hív vissza. Ennyit röviden tudni kell, hogy ne csak nézzünk, hanem lássunk is a dolgok mögé. Hát akkor induljon a vetítés. Az Igazgatótanács 2005.október 31-i ülésén minden elõzetes bejelentés vagy figyelmeztetés nélkül, állítólag a kórház
vezetésében tapasztalt sorozatos hibák miatt, azonnali hatállyal leváltotta a kórház addigi igazgatóját, MUDr. Martin Vachulát. Mint késõbb kiderült, a háttérben már hónapok óta forrtak az indulatok, hiszen az igazgató leváltotta a kórház gazdasági igazgatóját, aki egyben az Igazgatótanács tagja is, valamint a kórházban mûködõ gyógyszertár bérleti viszonya körül kialakult helyzet megoldatlansága, mely végül is jogi útra terelõdött, megpecsételte az igazgató sorsát. Akik nem láttak a dolgok mögé, azok értetlenséggel fogadták ezt a hírt, hiszen minden vádaskodás ellenére a nagykürtösi kórház egyike azon egészségügyi intézményeknek a kerületben, mely nem halmozott fel százmilliós adósságokat, mint a zólyomi, losonci vagy garamszentkereszti kórházak, sõt, fejlesztett a maga módján, hiszen sikerült egy használt, de jó állapotban lévõ CT-t beszereznie, amire már nagy szükségük volt az itt élõknek. Igaz, hogy az adósságcsapda elkerülése nem volt olcsó, hiszen létszámcsökkentésekre került sor, így több mun-
káért, kevesebb pénzért kellett folytatni a munkájukat azoknak, akik végül is maradtak. Végül is mindenki döntse el, hogy mi lett volna jobb. Ha a kórház teljesen megszûnik, vagy az, hogy a megszorító intézkedések nyomán egy viszonylag stabil helyzet alakult ki? Mindenesetre a kórház dolgozóinak háromnegyede nem értett egyet az igazgató visszahívásával, valamint alakult egy Petíciós Bizottság is, melynek tagjai több mint háromezer aláírást gyûjtöttek néhány nap alatt, hogy az Igazgatótanácsot jobb belátásra bírják. Így végül is az sem dõlt el, hogy a kórház által nominált két igazgatótanácsi tag kinek a véleményét képviselte az ügyben, ha az alapító tagok többsége más álláspontot képviselt. Az ügy végül is eljutott egészen az egészségügyi miniszter elé, aki felfüggesztette a döntést, és egyben minisztériumi vizsgálatot rendelt el a vázolt hiányosságok feltárására. A vizsgálat a felfüggesztett igazgató szerint állítólag nem talált olyan rendellenességet, amelyre az Igazgatótanács hivatkozott, ennek ellenére 2005. december 12-én új igazgatót neveztek ki a kórház élére MUDr.Jana Mojžišová személyében, aki változást ígért a kórház vezetésének módszereiben, együttmûködésérõl biztosította az Igazgatótanácsot, és határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a kórházat a megszûnés veszélye fenyegeti. (Folytatás a 7. oldalon)
2006. január
Közélet
Kürtös 7
Megkérdeztük a polgármestereket Az új esztendõ elsõ napjaiban nem azzal a szokványos kérdéssel fordultunk a települések polgármestereihez, hogy mit várnak a 2006-os évtõl, hanem egy meglehetõsen szokatlan kérdésre kerestük a választ: Mi az, amirõl községük polgárai leszokhatnának (rossz beidegzõdések, a közügyek iránti érdektelenség stb.)? Vagy ha úgy tetszik, mi az, amire „rákaphatnának“? Íme a megszólítottak hosszabb-rövidebb válaszai. Balogh Gábor (Ipolybalog) - Az élet törvényszerûségei egy nagyobb közösségben is úgy érvényesülnek, mint egyénenként, családoknál. Ezek sokasága domborítja ki nemcsak a jó és szép dolgokat, de a ránk nézve hátrányosakat is. Ennek többé-kevésbé mindenki tudatában van, napról napra látja, tapasztalja, külön kihangsúlyozni egyiket-másikat nem érdemes. Látványos, gyors javulás úgy sem következhetne be, a dolgok csak lassan változnak. Be kell érniük, akkor lesznek tartósak. Ezen kell fáradozni mindenkinek, fõleg azoknak, akik már ezt megértették, és személyes példát tudnak mutatni. Az embereknek elsõsorban magukon kell a legtöbbet dolgozniuk és ez a legnehezebb. Ezért tart soká. Én csak azt kérem az emberektõl, hogy dolgozzanak magukon, és csak így fejlõdhetnek, ennek eredménye meg fog mutatkozni egyénen és közösségen egyaránt. Csáky Ilona (Kelenye) - Biztos, hogy említhetnék kevésbé dicséretes dolgokat, amikrõl leszokhatnának az emberek, mert ugye egyikünk sem tökéletes, ám én igyekszem mindenkiben megtalálni a jót, hogy annak kidomborításával háttérbe szorítsuk a negatív megnyilvánulásokat. Cseri Edit (Haraszti) - Polgáraink fegyelmezettebbek lehetnének a háztartási hulladékok szeparálása terén. Csak azt tegyék a falu különbözõ helyein felállított fémvázas konténerekbe, ami oda való. Ezzel lényegesen csökkenthetnénk a szemétszállítással járó költségeket. Deák István (Szécsénke) - Lehetnének az emberek egymás iránt megértõbbek, elnézõbbek és segítõkészebbek. De életkörnyezetükkel szemben is nagyobb figyelmet tanúsíthatnának. Ivanics András (Kóvár) - Több megértés, kevesebb irigység legyen az emberekben. Kosík István (Ipolynagyfalu) - Azt tapasztalom, hogy az emberek hajlamosak csak a rosszat észrevenni, de ami jó történik a javukra vagy a falu érdekében,
arról igyekeznek gyorsan megfeledkezni. Persze, nemcsak errõl, hanem egymás szapulásáról is leszokhatnának. Kosík Szilvia (Ipolykeszi) - Mindenesetre fegyelmezettebbek lehetnének az adóbefizetések terén, de abban is, hogy ne illessék egymást alaptalan vádakkal. Kuzma Zoltán (Lukanénye) - Én arra biztatnám községünk polgárait, hogy többet kommunikáljanak egymással. A fiataloktól meg azt kérném, legyenek visszafogottabbak, és tanúsítsanak nagyobb tiszteletet a náluk idõsebbek iránt. Liba Erika (Terbegec) - Polgáraink egyikének-másikának rossz szokása, hogy a háztartási vagy egyéb hulladékot nem oda teszik, ahová való. Például az ócskavasnak van egy arra kijelölt és körülkerített helyünk, de vannak, akik ennek ellenére a konténerbe dobják. Nagy József (Inám) - Nálunk is bevezettük a háztartási szemét osztályozását. Ezen a téren az eddiginél jobb szokásokat is praktizálhatnának a polgárok. Jobban rendben kellene tartani a családi házak elõtti teret, vagy a beszennyezett mellékutak letakarítása nem tartozik a bevett szokások közé. Természetesen az emberek segítõkészebbek lehetnének egymással szemben, és ne azt tartsák: ha megdöglött az én tehenem, a szomszédé se járjon másképpen. Nagy Mihály (Nagycsalomja) - Ne szégyelljék a közért való társadalmi munkát. És szokjanak rá a kommunikációra, mert azt tapasztalom, hogy az emberek keveset beszélgetnek egymással.
zását, ami kétségtelenül jó dolog, csak azt tapasztalom, hogy ezen a téren pont azok a családok nem mutatnak példát, amelyekben bíztam. És ellenkezõleg. Akiktõl kicsit tartottam, azok mutatnak jó példát. Zatyko Ferenc (Csáb) - Arra kellene rászokniuk az embereknek, hogy jobban védjék, és ne szennyezzék a környezetüket. Zólyomi Zoltán (Ipolyvarbó) - Úgy gondolom és tapasztalom, hogy a lakosok egy része megérti, hogy egy nagy család vagyunk, ahol mindenkinek megvan a maga szerepe, ahol mindenkire - korra, nemre stb. való tekintet nélkül - szükség van! Közös céljainkat csak így együtt, egymásért tudjuk megvalósítani, elérni. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezen közös célok, mint a falurendezés vagy környezetünk szebbé tétele terén sikerült elképzeléseinknek teret adni, kiváltképp akkor, ha elsõsorban ezt mi, lakosok észleljük, érzékeljük, nem beszélve arról, ha az idelátogatók észrevételei is hasonlóak. Az elõbbi célokhoz társulnak még kulturális és egyéb rendezvényeink, ami az irodalom és hagyományok ápolása mellett elengedhetetlen, már csak azért is, mert az ilyen rendezvények összehozzák az embereket. Abban reménykedem, hogy az önkormányzatiság alapelvei nem sérülnek tovább, és a pályázatok révén nyújtott anyagi támogatások valóban az adott régió, település ráutaltságát, szempontjait figyelembe véve kerülnek szétosztásra. Vallom, hogy elsõsorban a lemaradottakat kell segíteni, hogy utolérjék az elõttünk haladókat.
Salkai Ilona (Ipolykér) - Bevezettük a községben a háztartási szemét osztályo-
Összeállította: -bgy-
Kórház a várás szélén - II. Folytatás a 6. oldalról Idõközben kaptuk a hírt, hogy az Igazgatótanács egyik, a minisztérium által delegált tagja lemondott posztjáról, és másik két tagjának visszahívását is fontolgatja a miniszter. Hogy a háttérben politikai játszma folyik az érdekkörök között, az biztos, hiszen a gyógyszertárat üzemeltetõ sértett vállalkozó magas tisztséget tölt be a Szlovák Gyógyszerészeti Kamarában, így elméletileg jó kapcsolatokat ápolhat a miniszterrel, aki bizonyára nem tudja eldönteni, hogy éppen a saját székét védje politikai partnereivel szemben, vagy a vállalkozói nyomásnak engedve adjon utat a történéseknek. Az õ bizonytalansága is döntõen hozzájárult a jelenlegi helyzethez, no meg természetesen azok a hiányos, sebtiben összetákolt jogszabályok, melyek gyakorlatilag megbéníthatják a kórház mûködését, ha egy-egy ilyen esetben mindenki szó szerint betartja a törvényességet, ami pedig mérvadó egy jogállamban. Tény, hogy vannak problémák az osztályok mûködése körül a kórházban, tény, hogy nem látni tisztán bizonyos dolgokban, de látható minden tagadás és cáfolat ellenére, hogy körvonalazódik egy csoport a háttérben, mely lát gazdasági hasznot a kórház mûködtetésében, és próbálja a dolgokat ennek irányába terelni. A politikai, ill. a kórházi helyzet tehát egyre fokozódik. Nem vagyunk nyugodtak, hiszen ismerjük a Rejtõ regényekbõl, hogy ha valaki nyugalomra int, azonnal kitör a pánik. A következõ számunkban az érintettek megkérdezésével folytatjuk beszámolónkat. Bizonyára érdekes lesz!!! Hrubík Béla
8 Kürtös
Oktatás
2006. január
Ne csak szavakban, de tettekben is legyünk EURÓPAIAK Gondolatok az iskolaválasztás kapcsán „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne…“ - idézem Tamási Áron gyönyörû gondolatát, és elgondolkodom azon, vajon miért vagyunk a világon, s az ittlétünk, helyünk keresése, gyökereink, kultúránk, nyelvünk megtartása, mennyire tudatos, és ha nem az, akkor miért sodródunk, mik azok a tényezõk, melyek sorsunkat ilyen vagy olyan irányba kimozdítják. Kérdések, melyeket nem biztos, hogy mindenki feltesz önmagának, s amelyekre nem biztos, hogy van egyszerû igen vagy nem felelet. Az ember saját maga sorsának alakítója, s a hatások, melyek gyermekkorában érik, meghatározóak egész életében. Az egyik legfontosabb hatás, mely mindjárt a születésünk után meghatározza további fejlõdésünket, s melyet az anyatejjel szívuk magunkba, mint a mindennapi táplálékot, az az édesanya szeretete, az édesanya szavai, az õ nyelve, mellyel megajándékoz bennünket, amelyen szól hozzánk, énekel nekünk, mesét mond, becéz, simogat, megérint, mint egy - egy apró, csiszolatlan gyöngyszemet, a nyelven, melyet õ is az édesanyjától kapott ajándékba, amit úgy hívunk, hogy ANYANYELV. Az anyanyelv olyan, mint egy vár. Lakni lehet benne, védelmet nyújt, meghatározza személyiségünket, ezzel kommunikálunk azokkal az emberekkel, akiknek szintén ez az anyanyelvük, s mely emberek csoportja alkot családot, baráti kört, közösséget, nemzetet és valahol hazát is. A nyelv az, ami összeköt tehát bennünket egy nemzeten belül. Ezen a nyelven írunk, olvasunk, beszélünk, élünk. Az elsõ szavak, az elsõ mondatok, melyek az elménkbe beíródnak, kitörölhetetlenül ott maradnak, amíg élünk. Nem mindegy tehát, hogy az elsõ élmények hatása hogyan õrzõdik meg bennünk, s hogyan tudjuk ezeket az élményeket kiszélesíteni, vagy helytelen döntések esetében semlegesíteni. Kétségtelen, hogy a nyelv továbbfejlesztése szempontjából a legfontosabb döntés, melyet a szülõk meghoznak a gyermekeik helyett, az iskolaválasztás. A Teremtõ által teremtett természetes rendben az a természetes, ha minden élõlény a maga számára legyegyszerûbb, legjobb és legteljesebb életutat választja. Így nem történhet meg az, hogy az oroszlán egyszer csak repülni szeretne, vagy a cinege a halak módján a víz alatti életet választja, esetleg a hûséges házõrzõink nyávogni tanulnának, vagy a virágok õsszel elrepülnek a cserepekbõl, és elszállnak melegebb vidékre. Nevetségesnek tûnik ez a fejtegetés, mert az élet természetes rendjének mindez ellentmondana, ha megtörténik. Mi emberek, akik, állítólag az evolúció csúcsán állunk, mégis képesek vagyunk a természetes
értékrendünknek ellentmondó módon cselekedni, tudatosan, érdekbõl, különbözõ hatások miatt. Pedig csak annyit kellene tennünk, hogy a természet rendjének megfelelõen, a Teremtõ akarata szerint éljünk és cselekedjünk. És ez a cselekvés nem más, mint az, hogy minden gyermeket, akit az édesanya a világra hoz, s akihez amilyen nyelven szól, olyan nyelvû iskolába is járassa. Az Európai Unió egyik alapvetõ követelménye: az európai ember - három nyelv elvárás, mely a fejlettebb nyugat-európai államokban gyakorlatilag már megvalósult, nálunk még nem teljesen érvényesült.A szlovákiai magyarok ebbõl a szempontból elõnyben vannak, hiszen az otthonról magukkal hozott magyar nyelv mellett, a magyar tanítási nyelvû alapiskolákban minden olyan feltétel adott, hogy másik két nyelvet is elsajátítsák, európai módon és szinten. De ez csak akkor lehetséges, ha a magyar szülõk az anyanyelvi oktatás mellett döntenek. Amennyiben nem, megfosztják gyermeküket attól, hogy európai módon, a világ legtermészetesebb rendjében élhessék életüket. Mert az ugyan igaz, hogy az anyanyelvet a családban valamiféleképpen megõrzik úgy is a gyerekek, hogy csak idegen nyelvû iskolát látogatnak, de a természetes mûveltségük az irodalom, a történelem, a kultúra területén olyan hézagos lesz, hogy az átlagos mûveltségi szintet sem éri majd el. Márpedig Európában nemcsak enni, inni és aludni kell, hanem élni is, elsõsorban a megtanult tudással és az ebbõl fakadó lehetõségekkel. Nehéz tehát ellenérveket találni arra, hogy az egyesülõ Európán belül, a magyar határtól alig néhány méterre megtagadjuk az anyanyelvi oktatás lehetõségét gyermekeinktõl. Az az ember, akinek a lelkében és a fejében rend uralkodik, aki tudja, hogy hol a helye a világban, a hazában, kiegyensúlyozott, harmonikus életet él. Ezt a rendet viszi magával a családjába, a munkahelyére, a baráti körébe. Ezzel a renddel éli le egész életét, és teremt harmónát a lélek és a tudat között. Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy, hangzik a mondás, de anyanyelved akkor is csak egy marad. Ezen keresztül kötõdsz majd a földhöz, melybõl vétettél, a nemzethez, melyhez tartozol, a hazához, szülõföldhöz, melyben élsz. Ne tagadd meg azt, amit az õsöktõl kaptál, mert ezáltal nem leszel se jobb, se több, csak sebezhetõbb, csak kiszolgáltatottabb. Õrizd meg anyanyelved, iskolád, hited, hogy Te is azért legyél a világon, hogy valahol otthon lehess benne! A jó döntés felelõssége az Önök kezében van, tisztelt édesanyák és édesapák, tanuljanak meg élni vele!!! Hrubík Béla
Beiratkozási program - a számok tükrében
NAGYKÜRTÖS
A 2005. évi iskolai beiratkozási program kiértékelése a Szlovák Iskolaügyi Minisztérium adataira épül. Az értékelést települési szinten, a célalapok szintjén és járási szinten végezték el. Az elemzésben arra voltak kíváncsiak, hogyan alakul a magyar iskolába beíratott diákok abszolút száma s az összes beíratott diákok számához viszonyított aránya 2005-ben a 2004. évihez képest. (A közölt táblázat a NéVA Társaságra vonatkozó településenkénti adatokat foglalja össze. M - magyar iskolába beírt diákok száma, Ö - az összes beíratott diákok száma) Az elemzésbõl megállapítható, hogy országos viszonylatban a beíratkozási program a tavalyihoz hasonló eredménnyel zárult. A magyar iskolába beíratkozó diákok létszáma 0,16 %-kal növekedett, míg számarányuk a magyar lakta járásokban az összes beíratott diákhoz képest 0,10 %-kal csökkent. A déli, valamely célalaphoz tartozó települések összességében ez a számarány 0,18 %-kal növekedett. Az ösztöndíjban részesült járásokban (ide tartozik a Nagykürtösi járás is) a magyar iskolába beíratott diákok száma összesen 3,90 %-kal növekedett és 0,70 %-kal növekedett a magyar diákok számaránya is az összes beíratott diákhoz képest. Ezzel szemben azokban a járásokban, melyekben nem részesültek a családok a beiratkozási ösztöndíjban, a beíratott diákok száma 2,39 %-kal csökkent és számarányuk az összes beíratott diákhoz képest is csökkent 3,46 %-kal. Összefoglalóan megállapítható, hogy a beiratkozási ösztöndíj érzékelhetõen hozzájárult a magyar iskolába beiratkozó diákok számának és számarányának növekedéséhez. Ez a tevékenység folytatásának szükségességét támasztja alá. Ugyanakkor rávilágít arra a tényre is, hogy a családoknak közvetlenül juttatott támogatás nagyobb hozadékú. Urbán Aladár
Oktatás
2006. január
Kürtös 9
FELHÍVÁS a szlovákiai magyar civil szervezetekhez, magánszemélyekhez és vállalatokhoz A szlovákiai székhelyû Szülõföldön Magyarul Társulás és Dél-Szlovákia magyarlakta területeit behálózó tagszervezetei, valamint a budapesti székhelyû Rákóczi Szövetség országos kampányra hívja fel a dél-szlovákiai és a magyarországi vállalatokat, civil szervezeteket és magánszemélyeket. A kampány a magyar tannyelvû iskolák Beiratkozási programját kívánja támogatni, és célja, hogy a felvidéki magyar családok gyermekei magyar tanítási nyelvû iskolába iratkozzanak be. A kampány kezdeményezésének fõ indoka, hogy hitelt érdemlõ statisztikai adatok szerint Szlovákiában a magyar gyermekek jelentõs hányadát 20-30 %-át - szüleik a jobb érvényesülés hamis reményében, vagy zsigereikben hordozott félelmek okán nem magyar tannyelvû iskolába íratják be. A szlovákiai magyar közösség hosszú távú fennmaradása szempontjából alapvetõen fontos, hogy a magyar gyermekeket mindenütt magyar iskolába írassák be. Ez természetesen vonatkozik a magyar óvodára is, minthogy a tapasztalatok szerint a szlovák óvodába beíratott gyermekeket késõbb sok esetben ugyancsak szlovák tannyelvû iskolába fogják beíratni. A Szülõföldön Magyarul Társulás és a Rákóczi Szövetség közös akciója társadalmi összefogásra szólít fel, olyan pénzforrások összegyûjtésére, amelyek segítségével a magyar iskolába történõ beiratkozás ügyét szolgáló Beiratkozási program hatékonyan megvalósítható.
Emellett az akció keretében beiratkozási ösztöndíjat kívánunk felajánlani mindazon családok részére, ahol a gyermek 2006-ban válik iskolakötelessé. Ez az akció folytatása a Rákóczi Szövetség által a magyarországi civil szféra támogatásával 2005-ben már megvalósított programnak, amelynek keretében több mint 2000 kisiskolás részesült 10 ezer Ft beiratkozási ösztöndíjban. Az akció 2005-ben azokra a járásokra terjedt ki, amelyek gazdasági, szociális szempontból hátrányos helyzetûnek minõsülnek, továbbá azokra a járásokra, illetve városokra, ahol a magyarok szórványban élnek (az Ipolyságtól keletre lévõ országrész, továbbá a szenci, nyitrai és vágselylyei járás, valamint Pozsony, Somorja, Galánta, Léva, Zselíz és Kassa városok). A 2005. évi beiratkozási adatok kiértékelése alapján megállapítható, hogy 2005-ben azon járások összességében, ahol az akciót megvalósítottuk, a kedvezõtlen demográfiai tendenciák ellenére 3,90 %-kal nõtt a magyar iskolába beíratott diákok száma 2004-hez képest, és növekedett a magyar iskolába beíratott diákok száma is az összes beíratott diák számához képest. A Rákóczi Szövetség és a Szülõföldön Magyarul Társulás szeretné, ha a 2006. évi Beiratkozási program a magyarországi és a felvidéki magyar civil szféra közös akciója, szívügye lenne, határokon átnyúló összefogás a felvidéki magyar nyelvû oktatás megerõsítése érdekében.
yYMM - NesrevsArisAvor
Arra kérünk minden szlovákiai magyar civil szervezetet, vállalatot és magánszemélyt, valamint az egyházakat, hogy nagyvonalú adományaikkal segítsék elõ e nemes cél megvalósítását. Az adományokat a Szülõföldön Magyarul Társulás 8739993/5200 számú folyószámlájára kérjük befizetni. A Társulás rendszeres idõközönként a médián keresztül tájékoztatást fog adni a kampány eredményérõl és a Rákóczi Szövetség is rendszeres tájékoztatást ad majd a fenti cél szolgálatában Magyarországon folyó gyûjtés eredményeirõl. Szülõföldön Magyarul Társulás Száraz Dénes elnök Rákóczi Szövetség Dr. Halzl József elnök
Ajándékozás Hamerlik Richard parlamenti képviselõ, hasonlóképpen mint tavaly és tavalyelõtt, az idén is megajándékozott két iskolát egy komplett számítógépes felszereléssel. Ezúttal a magajándékozott iskolák az ipolynyéki Balassi Bálint Alapiskola és az ipolysági Összevont Szakközépiskola. Az adomány célja, mint mondotta, a minõségi oktatás elõsegítése és az anyanyelvi oktatás propagálása és segítése. BG
iecnedem-tAprAk
Kárpát-medencei Rovásírásverseny - 2006 A verseny célja: megismertetni és megszerettetni a fiatalokkal õsi magyar kulturális örökségünknek e meghatározó bizonyítékát, s általa elmélyíteni a magyarsághoz való tartozás tudatát. A verseny döntõje 2006. június 24-én Budapesten lesz. Ezt megelõzõen Magyarországon öt körzeti, illetve erdélyi, délvidéki és felvidéki válogató lesz. A felvidéki válogató szervezõje a Palóc Társaság.
Versenyföltételek : a, Korosztályok - alsó tagozatos (III-IV. évfolyam) - felsõ tagozatos (V-VI. és VII-IX. évfolyam) - középiskolás
b, Feladatok az alsósoknak -5 sor terjedelmû átírás rovásírásról latin betûsre - 5 sor terjedelmû átírás latin betûsrõl rovásírásra - 3 sor terjedelmû rovásírásos szöveg hangos olvasása
Feladatok a felsõsöknek - 10 sor terjedelmû átírás rovásírásról latin betûsre - 10 sor terjedelmû átírás latin betûsrõl rovásírásra - 3 sor terjedelmû rovásírásos szöveg hangos olvasása
Feladatok középiskolások számára - 15 sor terjedelmû átírás rovásírásról latin betûsre - 15 sor terjedelmû átírás latin betûsrõl rovásírásra - 3 sor terjedelmû rovásírásos szöveg hangos olvasása
c, Nem kötelezõ, választható feladatok (csak) a döntõben:
- botrovás (eszközszükséglete: 80 cm hosszú kérgesbot vagy négy oldalára gyalult 1.5cm x 1.5 cm széles léc, faragó bicska) - rovásírás-történeti áttekintés - összerovás
d, A felvidéki válogatón Forrai Sándor ábécéjét használjuk írásban és olvasásban e, Versenyszabályok: - a jobbról balra haladó írás fogadható el - a feladatok megoldásához segédeszköz nem használható - a verseny idõtartama 45 perc - az eredmény a hibaszámtól illetve hibátlanságtól, valamint az idõtartamtól függ
f, Résztvevõk - a válogatón egy-egy iskolát korosztályonként legtöbb 3 tanuló képviselhet - a döntõben kizárólag a válogatón részt vett korcsoportonkénti elsõ három helyezett tanuló vehet részt g, Jelentkezési határidõ: 2006.február 28. A jelentkezést név, korosztály, elérhetõségek (levélcím, telefon, villámposta) feltüntetésével a Palóc Társaság 991 22 Olováry 132. vagy a
[email protected] címre kell küldeni. h, - A felvidéki válogató helyszínérõl és idõpontjáról a jelentkezõket idõben értesítjük. A résztvevõk megjutalmazásáról a szervezõ és támogatói gondoskodnak Sikeres felkészülést és a versenyen tisztes helytállást kíván a Palóc Társaság!
Kultúra
10 Kürtös
SZÉNÁSSY ÁRPÁD HALÁLÁRA
2006. január
Gondolatok a magyar kultúra napján
(1953-2005) A 2005. esztendõ utolsó hónapjának elején szomorú hír járta be a felvidéki magyar szellemi élet berkeit: életének 52. évében rövid, súlyos betegség után elhunyt dr. Szénássy Árpád mérnök, a komáromi KT Könyv- és Lapkiadó ügyvezetõ igazgatója. Egy tartalmas alkotói pálya tört derékba, megannyi nagyszerû terv megvalósításának sorozata zárult le fájdalmasan. Elment hát a nagy utazó, az ország- és világjáró, a szinte mindenre odafigyelõ ember, kedves Árpi barátunk. Szinte naponta úton volt: barangolt a szülõföld tájain, a magyar és a szlovák nyelvterületeken, a Kárpát-medence történelmi helyein s a távolabbi országok részein. Erre okította õt édesapja, akivel kerékpárján már gyerekkorában bejárta Ausztriát, Franciaországot, Olaszországot s Európa más szegleteit is. S erre nevelte õ is utódait. Árpi mindig is csodálta a természetet, Isten nagyszerû alkotását; kutatta a látható és láthatatlan emlékeket, bejárta a romos kastélyok, várak, templomok tájékát. Mert tudta, történelmünk minden tükörcserepe fontos ahhoz, hogy összeálljon az a kép, melyet aztán érdemes lesz szemügyre vennünk. S a nagy utazó jegyzetelt szüntelen, fotózta a látottakat, hírt adott benyomásairól: örömérõl és bosszankodásáról. Ugyanakkor szervezte az újabb mûhelyeket: kiadót alapított, létrehozta a Mûvelõdési és Kultúrtörténeti Intézetet, elindította az olyan fontos és színvonalas folyóiratokat, mint a Múltunk Emlékei vagy a Kárpát-medencei Kastély Krónika; létrehozta és mûködtette a Honismereti Kiskönyvtár sorozatot, rendbe hozatta a csúzi kastélyt, amelyben létrejött a felvidéki szellemi élet nagyjainak panoptikuma stb. Szénássy Árpád maga is sokat publikált: újságokban és folyóiratokban, itthon és Magyarországon rendre jelentek meg fontos írásai, tanulmányai. De mintegy húsz önálló könyve, füzete is megjelent. Feldolgozta a Komárom megyei élelmiszeripar történetét, 1983-ban megjelentette a hetényi tudós, Tarczy Lajos életútját, 1990-ben könyvet írt pomológiánk úttörõjérõl, Kováts Józsefrõl. Felkutatta Nyitra, Nagyszombat és Pozsony megye Árpád-kori templomait, s azokat önálló köteteiben lexikonszerûen mutatta be. Forrásértékû munkának számít A komáromi hírlapírás kétszáz éves története (1789-1989) címû, 1994-ben kiadott kötete, akárcsak a Feszty Adolf életútja (1993) címû monográfiája. Szénássy Árpád igazi lokálpatrióta is volt egyben. Büszke volt nyomdász õseire, apai nagybátyjára, az író és hely-
történész Szénássy Zoltánra. De büszke volt szülõvárosára, Komáromra is, melynek egy ideig alpolgármestere is volt; ahol a Komáromi Városi Egyetem támogatására létrehozta a Schola Comarniensis Alapítványt. Városának féltõ szemmel figyelte mindig arculatát: számon tartotta régi épületeit, emléktábláit, sírköveit, intézményeinek sorsát stb.
Országjáró emberként gyakran megfordult tájainkon, Hontban és Nógrádban is, az Ipolyon innen és túl egyaránt. Kiadóként és nyomdászként szorgalmazta, hogy e vidék falvairól is minél több anyag jelenjen meg. Így neki is köszönhetõ, hogy a Honismereti Kiskönyvtárban füzet jelent meg Kelenyérõl, Drégelypalánkról, Ipolyhídvégrõl, Nagyfaluról, Balogról, Keszirõl, Kóvárról, Apátújfaluról, Csábról, Inámról, Nagycsalomjáról, Zsélyrõl, Varbóról és Szécsénykovácsiról. Hogy falumonográfia látott napvilágot Csábról, a Jeles Elõdeink sorozat elsõ kötete épp a nagycsalomjai születésû Gáspár Imrét mutatta be. S valahol abban is ott az érdeme, hogy az inámiak felfedezték Sõtér Kálmánt, emléktáblát állítottak a nagy méhésznek, s készül a szakemberrõl szóló tanulmány is, illetve megjelenés elõtt áll a kötete. De kiadójában készültek az ipolybalogi Szent Koronajegyek, megannyi itteni rendezvény plakátja, mûsorfüzete és szórólapja. S kiadójuk támogatásával jelenik meg mind a mai napig iskoláink diákjainak kedvelt lapja, a Tábortûz is. Egy biztos, a derékba tört élet után is gazdag örökséget hagyott itt Szénássy Árpád. S nagyon fog hiányozni ez a szerény ember, nemcsak kedves családjának és városának, nemcsak a felvidéki magyar szellemi életnek, hanem nekünk, Ipoly menti barátainak is. Aki vele együtt próbáltunk létrehozni szellemi értékeket, menteni és feltámasztani emlékeinket, magunk elé tárni a múlt gazdag örökségét. Most már az õ emléke is ezek közt van. Árpi, Isten veled! Legyél ott fent is õrzõje népednek, az itt hagyott értékeknek! Csáky Károly
1823. január 22-én írta meg Kölcsey Ferenc a Himnuszt, melyet azóta mint nemzeti imánkat tisztelünk. 1989 óta ezt az évfordulót mint a magyar kultúra napját ünnepeljük. Ha végigolvassuk a költõ gondolatait, megtaláljuk benne azt az ezeréves fájdalmat, mely ezt a nemzetet terheli, de megtaláljuk benne az alázatnak azt a csodáját is, mellyel Istenhez fordulva kérni tudjuk a Mindenhatót, szánja meg e sokat szenvedett népet, melynek sorsa az évszázadok viharaiban összefonódott a könnyekkel, bánattal és üldöztetéssel. Sokan mondják a magyar nemzetrõl, hogy olyan, mint a himnusza. Csupa fájdalom, csupa balsors, csupa reménytelenség. Én mégis õszintének tartom. Amelyik nép nem tudja elsiratni és eltemetni halottait, nem tud méltón szembenézni a történelemben elszenvedett vereségeivel, annak jövõje sincs. Valóban igaz, hogy a magyar ember síva vigad. Ilyen a természetünk. De ez mögött a kissé mélabús természet mögött ott lapul az az óriási szív, mely ezt a nemzetet befogadóvá tette Szent István király óta. Talán pont azért, hogy így alakult a nemzet történelme érzünk rokonszenvet az elesettek, a gyengék iránt, ezért érzünk felelõsséget az elszakított területeken élõ nemzettársainkkal szemben. Az õ kiszolgáltatottságukban látjuk a saját életünket is, az õ fájdalmuk a miénk is, mert egyek vagyunk nyelvben, nemzetben, hazában, mégha ezt idõrõl idõre próbálják velünk elfeledtetni, próbálják ezt meghazudtolni. A halhatatlan versek, imák úgy születnek, hogy örök érvényûek. Minden korban megtalálja benne, aki keresi, a kornak éppen megfelelõ mondanivalót. 2004. december 5-e után Kölcsey azon sorai, hogy „Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában” új értelmet nyertek, mert a nemzetnek, sajnos, mindig vannak és bizonyára lesznek is olyan tagjai, akik gondoskodnak errõl. Kölcsey halhatatlan sorainak fényén ez a tény azonban semmit sem változtat. Büszke vagyok arra, hogy egy ilyen csodálatos himnusza van a nemzetnek, mely felkarol elesettségemben, megvigasztal szomorúságomban, hitet ad reményvesztettségemben. A magyar kultúra napján sem kérhetek többet a sorstól, mint amit Kölcsey kért az utolsó versszakban: „Szánd meg, isten, a magyart, Kit vészek hányának, Nyújts feléje védõ kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendõt, Megbünhödte már e nép A múltat s jövendõt!“ HB
2006. január
Közélet
Kürtös 11
Gyógyító sóterápia Több évvel ezelõtt egy pályájának csúcsán álló magyarországi festõmûvész, Somogyi István laboratóriumba vonult, és elkezdett kísérletezni, melynek eredményeképp sikerült feltalálnia egy légtisztító klímaoldatot, amely bizonyos értelemben felülmúlja a természetes barlangok gyógyhatását. Az oldatot szabadalmaztatta, és SOMADRIN néven kerül forgalomba. A hatféle ásványi anyagot és holt-tengeri sót tartalmazó oldat használatos különbözõ légúti- és bõrbetegségek kezelésére. Az elmúlt évek során mind Magyarországon mind nálunk számos helyen nyílt sóbarlang a gyógyulni vágyók részére. Pár héttel ezelõtt Ipolyságon járva mivel megfázott, és nehezen lélegzik. - Olvastam, hogy otthoni terápiára is örömmel tapasztaltam, hogy a Fõ téren Most vannak itt a második alkalommal. lehet a sóoldatot használni. egy udvarban szintén található egy sóbar- Az anyuka elmondja, hogy az elõzõ napi - Igen, ajánlott lakásokba is elhelyezlang, melynek üzemeltetõje az ipoly- ittlét után a kicsi nem köhögött, és már ni a sóoldatot, természetesen a megfelelõ nagyfalusi Nagy Márta, akitõl megkér- nyugodtan végigaludta az éjszakát. Leül- mennyiséget, sõt fürdõvízbe is különbözõ deztem, honnan az ötlet ilyen létesítmény nek a félkörben elhelyezett székekre, bõrbetegségekre. Ajánlanám továbbá Márta asszony elindítja a videón az óvodákban, iskolákban kialakítani egy üzemeltetéséhez? Oroszlánkirály c. mesét. helyiséget, mivel sok a légúti probléma, - Már régen hallottam a sóterápia A gyermekek, hogy ne unatkozzanak, és így megelõzhetõ lenne a sok óvodai és jótékony hatásáról, és az elmúlt nyáron a videót nézhetnek, a felnõttek újságot iskolai hiányzás. Tudomásom van róla, Duna mentén járva láttam egy mintaterolvashatnak, kézimunkázhatnak, miköz- hogy nálunk néhány óvodában már alkalmet. Mivel környékünkön senki sem ben élvezik a klíma jótékony hatását. A mazzák a terápiát. üzemeltet ilyet, gondoltam, megpróbáhelyiségben szépen elrendezve sótéglák - Szóljunk az árakról is, és arról, hány lom. Tapasztalataim szerint kevesen és amfórák sóoldattal, dekorációként alkalommal kell eljönni, hogy eredméismerik a terápia jótékony hatását. kiegészítve egy gyönyörû pálmával, nyes legyen a kezelés. - Milyen betegségekre és kinek ajánkülönbözõ színû és nagyságú kövekkel. - Szükséges kéthetes kúra napi 45 lott ide eljönni? Miközben a pici nyugodtan alszik perc ittléttel, vagy egyhetes napi 120 - Kortól függetlenül mindenkinek, aki anyukája ölében, megkérem Márta perccel. a következõ betegségek valamelyikében asszonyt, soroljon fel néhány esetet, Felnõttek részére 80,- Sk/nap, gyerszenved: asztma, hörghurut, nátha, légakiknek segített a terápia. meknek 15 éves korig 30,-Sk, nyugdíjacsõhurut, allergia, kruppbetegség, arc- és - Egy 76 éves tüdõasztmás bácsi 2 soknak és rokkantigazolvánnyal renhomloküreg-gyulladás, reumatikus panahónapos kezelés után nem használja az delkezõknek 40,- Sk. 10 éves korig szülõi szok, ekcéma, pikkelysömör és más bõrinhalátoros készülékét, egy hölgy sokat felügyelet szükséges, ami 50,- Sk-ba betegségek. Különösen jót tesz megfázás, köhögött egy régi lerakódás miatt, az 5. kerül. Bõvebb információval a 0915/ influenza után utókezelésnek, mivel jól kezelés után megszûntek a panaszai. Egy 70 79 34 telefonszámon szolgálunk. kitisztítja a légutakat. Nem ajánlott vibetegnek 5 év óta rendszeresen volt arc- Végezetül mondjuk meg pontosan szont pajzsmirigy-túltengés, lázas és ferüreggyulladása, a 2. alkalom után elmúlt, hol található a sóbarlang? tõzõ betegség esetén. vagy egy gimnazista fiúnak egy heti ke- Ipolyságon, közel a buszmegállóMiközben beszélgetünk, érkezik egy zelés után megszûnt az állandó köhögése, hoz, a Fõ tér 19. szám alatt, a régi anyuka Felsõszemerédrõl három kiskorú de még sorolhatnám tovább. Dohányocukrászda helyén, leghátul az udvarban. gyermekével, köztük egy kéthónapos soknak javallott idõnként beiktatni picivel. Elsõsorban õmiatta vannak itt, néhány kúrát, megtisztítani a tüdejüket. Bodzsár Eszter
Jó dolog jót tenni Múlt év karácsonyán Déván jártunk Böjte Csaba atyánál és „gyerekeinél“. Beszélgetésünk bevezetõ egy részletesebb íráshoz, amelyet a februári számunkban közlünk. - A második vatikáni zsinaton mondotta az egyház: Isten azt akarja, az emberiség egy nagy családot alkosson, egymásnak testvérei legyünk. Ennek szellemében 1992-ben, akkor kerültem Dévára, kezdtem befogadni gyerekeket. Ketten voltunk szerzetesek, és ahol két pap eszik, ott még egy-két gyereknek jut. Akkor még csak alkalmanként fogadtunk be gyerekeket ebédelni, vacsorázni. Aztán tábor lett ebbõl a kezdeményezésbõl, és aztán a gyerekek egyszer nem akartak elmenni. 2003 szeptemberében fogadtuk be az elsõ gyererekeket, akikkel nem tudtak mit kezdeni, elhozták hozzánk. Több paptársunk az ország minden részérõl egy-két gyereket elpártolt. Volt úgy is, hogy éjnek idején két gyerekkel szaporodtunk. Másnap kérdeztem a gyerekeket, hát ti, hogy kerültetek ide? Mondják, hogy a pap bácsi hozta õket ide. Behívom a paptársamat, hát mondja, hogy itt járt, nem akart
zavarni, nyitva volt a szoba, berakta õket. Így gyûltünk össze, elején csak Déván, de már most van 10 napközi otthonunk is. Ennek lényege, hogy a gyerek oda megy, ételt kap, zsíroskenyeret, egy csupor tejet, felnõttekkel tanulhat délután, megcsinálja a leckéit, lezuhanyozhat, kimossák a ruháját, új ruhát is kaphat. Este hazamennek. Ilyen központok vannak Szatmártól Fogarasig, Nyárádszerdáig, de kisebb falvakban is. Egy dolog biztos, sem az állam, sem az egyház, de Böjte Csaba sem tudja megoldani azt a sok szociális gondot, ami akár Erdélyben, akár az egész világon van. Ezt csak akkor tudjuk megoldani, ha rájövünk mindannyian, hogy jó dolog jót tenni, és ott, ahol élünk, mindenki a maga szomszédját, ismerõsét, aki bármilyen okból kifolyólag bajban van, Isten nevében segíti. Édes és gyönyörûséges szeretetben együtt lenni gyerekekkel, bajban lévõ felnõttekkel. Hisz az Evangélium is azt mondja: „Aki befogad egy ilyen gyereket a nevemben, engem fogad be“ (Mt 18,5). Balogh Gábor
12 Kürtös
Kultúra
2006. január
Mikszáth Kálmán születésnapjára
A Csemadok Országos Tanácsának ülése
Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán. Ma ez a település Szlovákiában, a Nagykürtösi járásban található. Kevés írónál játszott olyan fontos szerepet a születés helye, mint nála. Szülõföldjének sajátos színeit, tájait, hangulatait élete végéig makacsul õrizte. Legjobb mûveinek színtere a Felvidék, a „görbeország“. Ennek hegyekkel zsúfolt földjén két nép, a magyar és a szlovák, két nyelv és két kultúra keveredett egymással. A szülõk jómódú és tehetséges paraszti kisbirtokosok voltak, de a családban éltek még legendák régi papi õsökrõl, elkallódott, feledésbe merült nemesi elõnevekrõl. Mikszáth iskoláit Szklabonyán, Rimaszombaton, Selmecbányán végezte, majd a nógrádi megyeszékhelyen, Balassagyarmaton munkája közben ismerkedett meg az elszegényedõ, anyagi és erkölcsi tekintetben is egyre lejjebb csúszó dzsentrik világával.
Január 6-án 10 órai kezdettel került sor Pozsonyban a szövetség székházában az OT ülésére. Száraz József elnök beszámolt az elõzõ ülés óta eltelt idõszak tevékenységérõl. Az ülés az idei év országos rendezvényeinek jóváhagyása és az országos közgyûlés elõkészületei jegyében zajlott. Tekintettel sok kerek évfordulóra és a már hagyományossá vált rendezvények isménti besorolására az idén számában is tekintve gazdagabb lesz a program. Járásunkban egy ilyen rendezvény lesz, az Õszirózsa országos magyarnóta- verseny. Az országos közgyûlés elõkészületeivel öttagú elõkészítõ bizottság foglalkozik. Ezenkívül fel lett állítva még az alapszabálymódosító bizottság, a programalkotó bizottság, jelölõjavasló és szervezõ bizottságok. A közgyûlés dátuma 2006. május 6-7. (szombat, vasárnap) és helyszíne Pered. Az OT döntött még a Fábry Zoltán Díj és a Gyurcsó István Közmûvelõdési Díj statútumairól, valamint egy országos emlékérem megtervezésérõl és annak odaítélési szabályzatáról. Az OT-ülést Köteles László általános elnök vezette.
Szülõfalujában, Szklabonyán Mikszáth születésének évfordulóján évek óta összejövetelt szervez a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya, a Palóc Társaság és a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, hogy tisztelegjen a „nagy palóc“ elõtt. Ebben az évben január 21-én lesz ez a megemlékezés, amely idén összekapcsolódik a felújított szklabonyai Mikszáth Emlékház megnyitásával. -ná-
ÚTON-ÚTFÉLEN
GYULA ASSZONY FÉLMILLIÓJA Az elmúlt év decemberében szûkebb pátriánk lakói közül sokan kezdtek reménykedni a IMX FRANCE BP 1009 CHARLEROI 1 / BELGIQUE-BELGIE, P.P. - P.B. B-344 feladóval ellátott küldemény felbontása után, amelyben egyebek mellett az állt, hogy X.Y. úr/asszony a 2005. október 17-én 14 óra 30 perckor megtartott nyereménysorsoláson ............ hatjegyû számának köszönhetõen 500 ezer korona készpénzt nyert, de mind a mai napig nem jelentkezett a szép summáért, ezért arra kérjük, hogy legkésõbb 2005. december 31-ig jelentkezzen a lentiekben megadott (0986-812 961) telefonszámon. Gondolom, az érintettek egy részének nem okozott gondot, hogy a telefonhívás percenként 89 koronát kóstál. Igaz, ez piti összeg a várható nyereményhez képest. Elõször egy kedves ismerõsöm avatott bizalmába mondván, félmillió korona nyereményre van kilátása, és sejtelmesen elém tette a sokszorosított levélszerûséget, melynek fejlécében nyomtatott betûkkel állott a neve. Mondtam neki, hogy én a helyébe végképp nem reménykednék, mert ez az egész nem más, mint közönséges szélhámosság. Megnyugtattam, hogy ilyen küldeményt legalább több százan, ha nem több ezren kaptak ebben a régióban. Hogy elhiggye, elõvettem a címemre érkezet hasonló küldeményt, amelyben természetesen szlovák nyelven úgy szólt a megszólítás, hogy „pani Gyula“, (azaz Gyula asszony), és a 294315 számomnak köszönhetõen bizony nekem is 500 000 Sk üti a markomat. Igazából csak arra lennék kíváncsi, hogy a címzettek közül hányan tárcsázták a megadott telefonszámot, és természetesen az is érdekelne, milyen (elutasító) választ kaptak a telefon túlsó végérõl. Egy biztos, ebben az egészben a megadott telefonszám üzemeltetõje volt az egyedüli nyertes. Természetesen, a telefonálók is nyertek - de csak tapasztalatot, hogy az életben többé ilyen vagy hasonló telefonszámot nem tárcsáznak ki. Bodzsár Gyula
Balogh Gábor M
FELHÍVÁS A Csemadok NTV elnöksége kéri az alapszervezeteket, hogy évzáró taggyûléseiket legkésõbb február végéig tartsák meg, és errõl rövid tájékoztatót küldjenek. Amennyiben a Szövetség alapszabályzatának módosítására lesznek javaslataik, azt kérjük pontosan megfogalmazva mielõbb kézbesíteni a CSNTV elnökségének. A járási konferencia tervezett idõpontja március 18. (szombat) vagy március 19. (vasárnap). A helyszínrõl késõbb döntünk.
Ipolynyéki híradó A Csemadok ipolynyéki helyi szervezetének Mics Károly Színjátszó Csoportja 2006. január 8-án, harmadik alkalommal adta elõ a helyi színházteremben a Mágnás Miska címû háromfelvonásos operettet, ismételten nagy sikerrel. A csoport január 22-én a magyarországi Cserháthalápon vendégszerepel a darabbal, az ottani önkormányzat meghívásának köszönhetõen. Január 15-én tartotta évzáró közgyûlését a Csemadok helyi szervezete. Gyurász Gábor, a szervezet elnöke nagyon pozitívan értékelte a szervezet 2005-ös tevékenységét, és elõterjesztette a 2006-os munkatervet, melyet a tagság egyhangúan támogatott. A közgyûlést, melyet a helyi szervezet néptánccsoportjának mûsora nyitott és zárt, megtisztelte jelenlétével a CSNTV elnöke, Balogh Gábor is, aki kiemelte, hogy az ipolynyéki szervezet méltó módon képviseli a régiót az országos rendezvényeken, és további eredményes munkát kívánt a tagságnak. Január 6-án, az ipolynyéki templomban tartotta meg újévi koncertjét az Angyalszív kórus, melynek vezetõje Cseri Ilona, a helyi Balassi Bálint AI pedagógusa. A kórus, melynek jelenleg 25 tagja van, ebben az esztendõben ünnepli fennállásának 5. évfordulóját. Hrubík
2006. január
Hitélet
Betlehemet kaptak karácsonyra Csáky Ilona polgármester asszony ötletét meglepetésnek szánta, és mindenki ajándéka lett, aki ott volt és látta. Kelenye fõterén, a Szent Annaszobor elõtt, december 22-én a község közhasznú munkásai néhány óra alatt a betlehemi születés helyére emlékeztetõ építményt, „betlehemet“ állítottak fel. Az alkotóelemeit már jóval korábban elkészítették, de sem a készítõk, sem a falubeliek még csak nem is sejtették mire fog szolgálni a néhány nádtekercs és fakonstrukció. A polgármester asszony titkolózása nem lehetett teljes, hiszen három alkalomhoz szegõdött fafaragót be kellett vonnia a titoktartásba. Az életnagyságú Kisdedet, Szûz Máriát és Szent Józsefet ábrázoló fából készült szobrokat Trencsényi István, Csáky Tibor és Andréka László helyi lakosok formálták meg. Az éjféli misérõl a hívek a fõtérre tartottak, ahol György Ferenc plébános úr megszentelte a Szent Családnak helyet adó hajlékot. A kisközség együtt örült és köszöntötte a megszületõ Megváltót, kelenyei betlehemük elõtt imádkozva, énekelve. Valóban meglepetés volt és karácsonyi ajándék, amibõl mindenki vihetett lelkében egy meghitt csendes pillanatot. (y. r.)
,,Örvendj világ, az Úr eljött...! '' Nagykarácsony ünnepén az ipolybalogi templomban már hagyományosan karácsonyi áhitatra került sor a délutáni órákban. György Ferenc plébános atya ünnepi litániát tartott. A litánia alatt és után a Szent Korona Kórus karácsonyi énekei hangzottak fel meghittebbé téve az ünnepet. Ezt követõen a lelkiatya által betanított gyermekek egy csodálatos elõadással örvendeztettek meg minden jelenlévõt. Bemutatták H.CH.Andersen A kis gyufaárus lány c. meséjének színpadi átdolgozását. Meglepõ, hogy mennyire idõtálló a mese, melyet a gyermekek csodálatosan adtak elõ. Különösen hiteles szereplést láthattunk a gyufaárus lányt játszó Csernus Nikolettõl. Szem nem maradt szárazon, és igazán köszönet érte. Cz.M.
,,A zene híd Isten és ember között, lélektől lélekig.“ E szavakkal köszönte meg dr. Stella Leontin kanonok, Balassagyarmat Nagytemplomának plébánosa az ipolybalogi Szent Korona Kórusnak a szereplést. A balassagyarmati Szent Felicián Kórust és az ipolybalogi egyházi kórust már régóta jó kapcsolat fûzi egymáshoz. Többször is kisegítette egymást a két kórus, amikor a szükség és helyzet úgy hozta. A tavalyi évben az Untervéger József Zsolt karnagy által vezetett balassagyarmati kórus adott karácsonyi hangversenyt Ipolybalog közel ezeréves templomában, idén pedig az Õ meghívására utaztak az ipolybalogiak az Ipoly túloldalára 2006. január 8-án. Bár a koncert már az újévi idõszakra esett, képzeleteben még visszavitték a közönséget Betlehembe, a jászolban fekvõ Kisjézushoz, Máriához és Józsefhez. Az elsötétített templom az adventet, a várakozás idõszakát idézte fel. Meghitt gyertyafénnyel vonult be a kórus, ajkán felcsendülve az „Ave Maria“ gregorián dallama, jelképezve a fényt, melyet megváltónk születése hozott életünkbe. A hangverseny elsõ részében, Molnár Ottó karnagy vezényletével, karácsonyi dalok csendültek fel, így Händel, Bach, Stainer, Bárdos, Kersch, Farkas
kórusmûvei. Igazi mûvészi élményt nyújtott Csingerné Lõrinc Gabriella szólóénekes, aki C.Franck Panis Angelicus mûvét adta elõ Nozdrovicky Beatrix orgonakísérete mellett. A hangverseny befejezõ részében az új évet köszöntõ mûvek szólaltak meg. Miként a kórus narrátora, Zolcer Erika a bevezetõben elmondta, az új esztendõben „... az élet minden lehetõsége nyitva áll elõttünk, mert bármikor Istenre találhatunk ...“ Az ehhez vezetõ úton az egyik kapocs a zene lehet, ennek szellemében szólaltak meg Mozart, Daróci Bárdos Tamás, Durufle és Scarlatti szerzeményei. Az elõadást szûnni nem akaró taps zárta, melynek engedve a kórus még ráadásképpen elõadta Kodály Zoltán magasztos mûvét, a Könyörgést. Leontin atya köszöntötte a jelen lévõ György Ferencet, Ipolybalog plébánosát, valamint Balogh Gábort, Ipolybalog község polgármesterét. Megható volt, amikor az egész templom ajkáról felzúgtak nemzeti himnuszunk taktusai. Zárszóként Leontin atyát idézem: „Nem számít a szavazás, nem számít az Ipoly, a határ, a zene híd Isten és ember között, lélektõl lélekig.“ Zsi
Kürtös 13
S z e n t j e i n k é l e t é b o´´ l Ebben az évben, folytatva múlt évi sorozatunkat, olyan szentek rövid életrajzával ismertetjük meg olvasóinkat, akik vagy magyar származásúak - gondolok itt elsõsorban az Árpád-ház szentjeire-, vagy közvetlenül kapcsolódnak történelmünkhöz. Igyekszünk betartani hogy az adott hónaphoz kapcsolódjon, bár ez nem mindig valósítható meg. Elsõsorban történelmi adatokat igyekszünk felsorolni, de ha lapunk terjedelme engedi, kitérünk egy-egy velük kapcsolatos legendára is. Kliment Éva, a Hitélet címû rovat felelõs szerkesztõje
ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT 1242-ben született Spalatóban, Klissza várában (Dalmáciában, a mai Horvátországban), ahová a tatárjárás elõl menekültek. Szülei voltak: IV. Béla király és Laszkarisz Mária, testvérei: Boldog Kinga, Boldog Jolán, és Boldog Konstancia. A tatárjárástól szerencsésen megmenekülve Istennek nevelték Margitot, fogadalmat tettek, hogyha az ország megmenekül, lányukat teljesen Isten szolgálatára szentelik. Már háromévesen dominikánus apácák nevelték Veszprémben. Nagyon vallásos volt, gyorsan tanult, sokat foglalkozott családja szentéletû õseinek történetével. Tízévesen a Nyulakszigetére, a dominikánus apácákhoz került, fogadalmat tett. Kereste a böjt mellett az önmegtagadást, sõt önsanyargatást. A munkákból kivette a részét, nem válogatott, igénytelen volt. Betegeket ápolt. Dinasztikus házassági ajánlatokat utasított vissza. 1261-ben örök fogadalmat tett. Önfegyelmezés, a keresztény szeretet gyakorlása, teljes Istennek adottság, a legalacsonyabb szolgai munka, hõsies vezeklés és a családi béke munkálása jellemezte életét. A kemény munka és önmegtagadás, valamint családi tragédiák legyengítették, súlyos beteg lett, tizenkét napi szenvedés kioltotta életét. Szentség hírében halt meg 1271. január 18-án a nyulak-szigeti (ma Margit-sziget) kolostorban. Már 1271. június 13-án kérte V. István király (Margit bátyja) húga szentté avatását X. Gergely pápától, V. Ince 1276-ban újabb vizsgálatot indított, Károly Róbert, Mátyás király és II. Ferdinánt is sürgette az eljárást. 1943. november 19-én avatta végül is szentté XII. Piusz pápa. Hamvai ma is a (róla elnevezett) Margit-szigeten nyugszanak.
14 Kürtös
Egészség
Amit egészségünk érdekében tudnunk kell M.K. levelébõl idézek: „Annyi helyen és annyi mindent olvashatunk a csontritkulásról, mégis kérnék szépen egy rövid összefoglalót a lényegérõl.“ Köszönöm szépen! A csontritkulás, orvosi nevén osteoporózis, tulajdonképpen népbetegség, amely a csontszövet szilárdságát és sûrûségét képezõ komponensek kritikus érték alá csökkenését jelenti. A kivizsgálás, mellyel ez az érték kimutatható, a denzitometria. Az elvesztett csonttömeg nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben építhetõ vissza, ezért a csontritkulás nem teljes mértékben gyógyítható betegség. A terápia a további romlást akadályozza meg. Az örökletes hajlam mellett számos tényezõ segítheti a kialakulását: - a nõi nemi hormonok zavara, - krónikus betegség esetében bizonyos gyógyszerek használata hosszabb idõn keresztül, - dohányzás, - mozgásszegény életmód, ülõ foglalkozás, - olyan fogyókúrák, amelyek egy-egy élelmiszercsoportot kizárnak az étrendbõl, kalcium- és D-vitaminszegény táplálkozás. A betegség leggyakrabban a nõknél jelentkezik ötven év felett. Elsõ tünetei szinte nem is észlelhetõk, de figyeljünk oda a fájdalom bármilyen jelére. Olykor csak a sorozatos csonttörések nyomán merül fel a betegség gyanúja. Éppen ezért nagyon fontos a veszélyeztetetteknek élni a szûrés lehetõségével. A csontritkulás megelõzhetõ kalciumban és D-vitaminban gazdag, kiegyensúlyozott étrenddel, valamint csonterõsítõ hatású mozgásformával mint az úszás, a futás, a tenisz, a gyaloglás és mindennemû tornagyakorlatok. A kalcium amellett, hogy a csontok és fogak szöveteinek szilárdságát adja, nélkülözhetetlen az izmok élettani mûködéséhez is. A legfontosabb természetes kalciumforrásaink a tej és tejtermékek, a hüvelyesek, de a szója, a mák, a dió, a mogyoró és a mandula is gazdag ezen ásványi anyagban. A dohányzás egyértelmûen ártalmas, tanulmányok igazolják, hogy a cigarettázó nõket kétszeres kockázat fenyegeti. Tisztelettel: Mgr. Balázs Tünde Kérdéseiket továbbra is várom a
[email protected] e-mail címen!
Mibõl merítjük energiánkat? Az energia egy részét táplálékainkból nyerjük. Ahhoz, hogy igazán energikusak legyünk, szükségünk van megfelelõ vitamin és nyomelem bevitelére, amit vagy az ételeinkbõl vagy egyéb módon biztosítunk. A megfelelõ mozgásgyakorlatok végzésével energiánkat tovább növelhetjük. A jókedv, a nehéz események pozitív megítélése, a zene hallgatása, az éneklés is nagyon fontos erõnlétünk biztosításához. Ezen felül ne felejtsük el, hogy feltétlenül szükségünk van a Nap energiájával feltöltött levegõre is. Ezt egy kicsit bõvebben nézzük meg. Amikor süt a nap, mindenki láthatja a levegõben levõ kis gömböcskéket (ezek a biofotonok), amelyek száma egységnyi területen a nap sugárzó erejének hatására változik, hol növekedik, hol lecsökken, és napnyugta után megszûnik. A tudomány eredményei is bizonyítják, hogy az élõ szervezet sejtjei képesek biofotonok felvételére, raktározására és kisugárzására, ami biológiai folyamatokat irányít. A sejtekben levõ DNS a spirálmolekulája üregeiben tárolja a felvett biofotonokat, ezek kibocsátásával a sejtplazmát és a környezõ sejteket utasításokkal látja el. A tárolt fotonok száma, ebbõl következõen a kibocsátott fény minõsége alapvetõen meghatározza a sejtek mûködését. Egy tumor keletkezésekor a DNS biofotonokat tároló és kisugárzóképességében bekövetkezett változások játsszák a fõ szerepet. Hogyan képes szervezetünk a levegõbõl felvenni az energiát? A finom energiaközpontokon (csakrákon) keresztül. Ezek nem mások, mint testünk akupunktúrás pontjai. Szemmel láthatatlanok, de a boltokban is kapható pontkeresõ készülékkel helyük meghatározható. Elõfordulhat, hogy energiaközpontjaink valamelyike nem képes megfelelõ mennyiségû energia felvételére, szervezetünk energetikai egyensúlya megbomlik. Az adott energiaközponthoz tartozó terület energiaellátása hiányt szenved. Mivel az energiaközpontok összeköttetésben vannak egymással, ezért, hogy az egyensúly helyreálljon, egy másik energiaközpontban többlet keletkezik. A túlmûködés éppoly káros a szervezetnek, mint a csökkent mûködés. Az akupunktúrás kezelések ilyenkor a többletenergia elvételével, illetve a hiányzó pótlásával gyógyítanak. Többféle energiakiegyensúlyozási módszer létezik, közülük a Reikivel történõ gyógyítást említeném még. A kezelés az energiaközpontok kitisztításával, harmonizálásával kezdõdik, majd a szervezet energiával való feltöltésével folytatódik. A kezelõ segítségével áramló energia intelligens, ami azt jelenti, hogy a szervezetbe oda kerül, ahol szükség van rá. Az energiaadási szabályok betartásával a hatás fokozódik. Szervezetünk alkalmanként a kapott energiának egy részét hasznosítja. A folyamatos kezelések során a beépült energiák egymásra rakódnak, és a test energetikai rendszere újra harmonikus lesz. Siklósi Edit
2006. január
Ép testben ép lélek: egy régi bölcsesség - új megközelítésben (3) Legutóbb azt ígértem, hogy a betegséghez vezetõ kockázati tényezõk után azokat a védõfaktorokat ismertetem, amelyek képesek védettséget nyújtani a betegségekkel szemben. Elsõként említendõk egyes személyiségjellemzõk, fõként az ember ún. megküzdési képességei, azaz hogyan reagál stresszt jelentõ szituációkban: az érzelmei hatása alá kerül, vagy inkább a probléma megoldására összpontosít. Nagyon fontos a személy hite, mégpedig többféle értelemben véve. Egyrészt a már kialakult betegség esetén nagy jelentõsége van a gyógyulásba és a gyógyító személyekbe vetett hitnek, ill. a beteg önmagába vetett hitének, vagyis bíznia kell abban, hogy képes megtenni mindent a saját gyógyulása érdekében ez az ún. énhatékonyság érzés. Az optimizmus, a pozitív gondolkodás és a humorra való képesség bizonyítottan egészségvédõ hatású! Ugyanilyen fontossággal bír azonban a vallásos hit is. Pszichológiai kutatások igazolják, hogy például a gyógyult daganatos betegek között több a magát vallásosnak valló, mint a nem hívõ! Ugyancsak fontos a nem és az iskolázottság. Biztosan megfigyelték már, hogy a nõk hosszabb ideig élnek a férfiaknál. Nos, ennek a hátterében nagy valószínûséggel egy oxitocin nevû nõi hormon áll, amelynek védõhatása van, túlélési elõnyt biztosítva így az erõsebb nemmel szemben. Ami pedig az iskolázottságot illeti, számos kutatás szerint a magasabb iskolai végzettségûek körében alacsonyabb egyes betegségek elõfordulása. Fõként olyan betegségekrõl van szó, amelyek kialakulásában nagy szerepe van az egészségtelen életmódnak - ami viszont az alacsonyabb iskolai végzettségûek között gyakoribb (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgáshiány). Mind közül az egyik legjelentõsebb védõfaktor azonban kétségtelenül a társas támogatottság, a társas környezet. Számos esetben egy-egy pszichiátriai kórkép annak következményeként alakul ki, hogy a személy egyedül marad, nem veszi körül biztonságot jelentõ család, szociális háló. Mind az egészség megõrzése, mind pedig a betegségek leküzdése szempontjából fontos, hogy a személy környezetében van(nak)-e olyan ember(ek), aki(k)re bármilyen nehéz helyzetben számíthat. Nem az a lényeges, hány ilyen személyt ismerünk, inkább a kapcsolat minõsége, bizalmas jellege segít. Emellett persze az is fontos, hogy a beteg képes legyen segítséget kérni és elfogadni, valamint hogy a kapott támogatást valóban hasznosnak érezze. Továbbra is várom a kedves olvasók kérdéseit, javaslatait a már ismert elérhetõségeken! Deák Katalin, okleveles pszichológus
Szabadidõ
2006. január
Kürtös 15
Kertészkedés
Számítógép a mindennapokban
A kertészkedõ ember még télen is ki-kinéz kertjébe, hogy ellenõrizze a fákat, hogy a nyulak nem tettek-e kárt benne. Elõveszi a lapátot, és jó adag havat lapátol az üvegház vagy fóliasátor alá, mert tudja, hogy a vetést váró föld meghálálja a télen kapott nedvességet. S ha netalán ónos esõ esik, vagy zúzmara páncélja borítja be a gyümölcsfák ágát és a szõlõvenyigéket, óvatosan lerázza vagy leütögeti azt. Mert azt is tudja, hogy ha két napon át rajta marad a jég, befüllednének a rügyek, s elpusztulnának. Aztán elõveszi a naptárt, hogy idõben elvégezze január végi február eleji tennivalóit. - A tárolás során megromlott gyümölcs- és zöldségfélét dobjuk ki, semmiképp se keverjük a komposzthoz, ugyanígy a rothadt déligyümölcsöt se, mert a távoli országokból behurcolt kórokozók betegségek terjedését segítenék elõ. - Ha az idõ és a talaj engedi, az áttelelõ sóska és spenót ágyásait hozzuk rendbe. - Az erkélyre szánt virágokat a hideg kamrából, pincébõl fokozatosan melegebb helyiségbe tesszük. Elkezdjük az öntözést, válogatást. - Az egynyári virágok, évelõk elõnevelése sikeres, ha egyes fajták igényeit teljesítjük. A január végén elvetettek kiültetés után hamar virágoznak. A petúniák, lobéliák, nebáncsvirágok, melyek magvai igen apró szemûek, a kelés után lassan nõnek. Ezért a magvacskákat a talaj felszínére szórjuk, és ne takarjuk be. Kiszáradás ellen az ültetõládát üveggel vagy fóliával fedjük be. A januárban elvetett évelõk néhány fajtája már nyáron virágozhat, ha az elvetett magvakat vékony földréteggel takarjuk be, mivel a csírázáshoz sötétre van szükségük. - Szabadföldbe a legkorábban elvethetõk a hidegtûrõ növények magvai: petrezselyem, sárgarépa, hónapos retek, borsó, fejes saláta, sóska, spenót. - Fûthetõ melegágyba február közepétõl vethetjük a káposzta, kelkáposzta, karalábé, fejes saláta, zeller magját. Összeállította Bodzsár Eszter
Ebben a részben folytatnám az elektronikus kormányzat (e-kormányzat, e-közigazgatás) ismertetését. A gyakorlati példák közül elõször a Szlovák Kormány internetes portáljának bemutatásával kezdeném. Az oldal a www.vlada.gov.sk címen található. A weboldal bal oldalán elhelyezkedõ menüben a kormányra, kormányhivatalra, hírekre, állami hivatalok címeire, Szlovákiára találhatunk hivatkozásokat, amelyek olyan oldalakra kalauzolnak bennünket, amelyek részletes leírást adnak az adott témáról. A kormány tagjait elérhetjük az oldal felsõ részén elhelyezkedõ vízszintes menüsorból is. Nagyon fontos menüpont a hivatalok címei (adresár inštitúcií), ahol megtalálhatjuk az egyes minisztériumok, állami hivatalok címeit, tehát elég, ha a kormányhivatal címét tudjuk, annak segítségével, eljuthatunk más, általunk keresett intézményekhez is. Az állami szolgálat szabad helyeirõl az Állami Szolgálat Hivatalának (Úrad pre štátnu službu) weblapjáról a www.upss.sk szerezhetünk információkat. A kormányhivatal oldalán találhatunk hivatkozást a már elõzõ cikkben említett közérdekû portál, a www.obcan.sk címére is, amely gyakorlati útmutatóul szolgál az egyes élethelyzetekben szükséges hivatali ügyintézéshez. A hazai kormány oldalai az államnyelven kívül hozzáférhetõk még angol változatban is.
JELES NAPOK JANUÁR 1. - A béke világnapja. 1968 óta ünneplik VI. Pál pápa kezdeményezésére 2. - A Szent Család vasárnapja 28. - Az atomháború elleni mozgósítás napja - 1986 óta ünneplik 3 1. - A lepra elleni küzdelem világnapja
FEBRUÁR 2. Urunk bemutatása - 1997 óta ünneplik II. János Pál pápa kezdeményezésére; Gyertyaszentelõ Boldogasszony - katolikus ünnep annak emlékére, amikor Jézust bemutatták a templomban 4. Rákellenes világnap - 2000 óta ünneplik, amikor február 4-én több száz kormány, a betegek védelmére létrejött társulás és rákkutatással foglalkozó szervezet képviselõje a párizsi városházán aláírta a rákbetegek jogait rögzítõ chartát 11. Betegek világnapja - 1993 óta emlékeznek meg róla II. János Pál pápa kezdeményezésére, erre a napra esik a Lourdes-i Boldogságos Szûz Mária ünnepe is 14. - A szerelmesek világnapja - Valentin-nap 21. - A gyarmatosítás elleni küzdelem nemzetközi napja - 1948 óta ünneplik 22. - A cserkészet világnapja - a leánycserkészek napja is, a cserkészet megalapítójának, Robert Baden-Powellnek és feleségének, Olave asszonynak a születésnapja 22. - A bûncselekmények álozatainak napja - Európában ünneplik 1990 óta, amikor a brit belügyminiszter aláírta az Áldozatok Jogainak Chartáját. Válogatta és összeállította: B.Gy.
A kormányportál kezdõlapjának jobb szélén gyorshivatkozásokat találunk különbözõ témákra, például a www.euroinfo.gov.sk címen bõven találhatunk információt Szlovákia európai uniós tagságáról. S ha már az EU-tagságnál tartunk, fontosnak tartom ismertetni az EU hivatalos portáljának címét: http://europa.eu.int, amely hozzáférhetõ az EU mind a 20 hivatalos nyelvén. A portál áttekinthetõ, könnyen eligazodhat rajta a látogató. Minden leírásnál szemléletesebb, ha személyesen látogatunk el az említett oldalakra, hogy új ismereteket szerezzünk hivatalos ügyeink intézéséhez. Végül minden kedves olvasónak BUÉK, s egyben kellemes és sikeres böngészést kívánok! RNDr. Balázs Péter
Sport - Felhívások
16 Kürtös
2006. január
Jubiláris sakktorna
Asztalitenisz
Ipolyfödémesen Karácsonyi Jubiláris Sakktornára került sor 2005. december 26-án, amelyre járásunkból három csapat is meghívást kapott: Ipolynyék, Kelenye és Ipolybalog. Bakó István a rendezvény fõszervezõje az idén 25. alkalommal rendezte meg ezt a tornát. Ezért a kitartó, szervezõ ésodaadó munkájáért Molnár László polgármestertõl elismerõ oklevelet és emlékplakettet vett át. Gratulálunk! Az olimpiai pontszámozással vezetett 5 tagú csapatok tornáját a Besztercebányai kerület negyedik ligájában szereplõ Ipolynyék csapata nyerte veretlenül.
A járási asztaliteniszbajnokságban december végéig hat fordulót bonyolítottak le. A verseny kétharmada után már kirajzolódtak az erõviszonyok. Az elsõ hat közé jutásért a táblázat és az erõviszonyok szerint még az 5. és a 6. hely kiadó négy csapat számára, tehát a hátralévõ fordulók még tartogatnak izgalmakat.
Táblázat: 1. Ipolynyék 2. Ipolybalog 3. Ipolyfödémes 4. Kelenye 5. Felsõtúr, Palást 6. Ipolyfödémes IFI
23 15 12,5 12 11 1,5
pont pont pont pont pont pont
Az egyes táblákon a legtöbb pontot elért versenyzõk táblák szerint: 1. t. 2. t. 3. t. 4. t. 5. t.
Alarám Norbert Balogh Gábor Szabó László Torma Viktor Gál Dávid
Táblázat: 1. Viktória Želovce A 2. Stavebniny PRO-HAKO 3. ŠKP Ve¾ký Krtíš 4. Junior Ve¾ký Krtíš 5. Viktória Želovce B 6. M-Vinièky Ve¾ký K. 7. Balog nad Ip¾om 8. Malá Èalomija 9. Pokrok Ve¾ký Krtíš 10.Malé Straciny
6600 6420 6501 6303 5302 6213 6204 5113 6105 6006
53 : 7 43 : 17 37 : 23 29 : 31 26 : 24 28 : 32 25 : 35 22 : 28 13 : 47 14 : 46
18 16 16 12 11 11 10 8 8 6
5 - Ipolynyék 4,5 - Ipolybalog 5 - Ipolynyék 5 - Ipolynyék 4 - Ipolynyék
A járási sakkbajnokság õszi fordulójának eredményei és táblázata: I. Csáb „B“ - Ipolybalog Dacsókeszi - M. Kameò II. Ipolybalog - M. Kame Csáb „B“ - Dacsókeszi III. Dacsókeszi - Ipolybalog M. Kameò - Csáb „B“
3,5 : 1,5 1,5 : 3,5 6:5 3,5 : 1,5 2:3 3:2
Táblázat: 1. M. Kameò 2. Csáb 3. Ipolybalog 4. Dacsókeszi
3 3 3 3
3 2 1 0
0 0 0 0
0 1 2 3
9 6 3 0
Az oldal anyagát összeállította Balogh Gábor
Az SZMPSZ legújabb pályázatai A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Szülõföld Alap támogatásával pályázatot hirdet Kincskeresõk - Regionális értékeket felkutató diákok címmel. A pályázat célja a szülõföldhöz, a szlovákiai magyarság tájegységeihez, településeihez és etnikai csoportjaihoz kapcsoló-
dó kulturális, helytörténeti és tájföldrajzi értékek felkutatása és bemutatása diákok pályamunkái által, regionális és országos diákkonferenciákon a következõ kategóriákban: További információk: rpk.ga@ szmpsz.sk,
[email protected], telefon: Regionális Pedagógiai Központ, Galánta 031/780 48 64, Szanyi Mária: 031/780 79 35.
E lapszám megjelenését a Mezõgazdasági Minisztérium támogatta. Vydanie tohto èísla finanène podporilo MP SR. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. E-mail:
[email protected]: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.korona. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül.
