KÜRTÖS
s Q t r W k IV. évfolyam 4. szám
Közéleti havilap
2 0 0 6 . április
Ha eljön a virágvasárnap… Nyolcvanhat év elszakítottsága sem tanított meg még minket eléggé, hogy a teher, mit a lelkünkben hordunk, nem osztható. Nem tanultuk meg, hogy a történelem megismétli önmagát, mindig és mindig, hiába akarunk mást hinni, és ezt másokkal is elhitetni. A mi igazságunk csak számunkra igaz, csak a nemzetben élő, lélegző megannyiunk darab kenyere, az utolsó morzsáig. Ebből sütötték drága édesanyák szorgos kezei az útravalót, ezt visszük magunkkal, ha elindulunk a sorsunk gyalogútjain, így tanítjuk gyermekeinknek, s ők majd az övéiknek. Az új tavasz új reményt hoz, így tartották az öregek, vajon a miénk is? Nyolcvanhat év megtanított-e már minket arra, hogy aki pálmaágakkal, üdvrivalgással, éljenzéssel fogad minket, aki hamis szeretettel és barátsággal hízelgi be magát a szívünkbe, az ugyanilyen hamar el is árulhat, meg is tagadhat, ha már nem érzi szükségét a jelenlétünknek? Valahol, a Kárpátok bércei alatt megértették ezt, valahol, ahol nem hisznek már az ígéreteknek, nem hisznek már a hamis kézfogásokban és válveregetésekben. Egy büszke nép, egy régen büszke nemzet utolsó fiai felemelték a fejüket, helyettünk is, hogy szembe nézzenek az árral, hogy a maradék hazát el ne hordja a tajtékzó, zavaros víz, hogy hirdessék: elfut a víz, csak a kő marad, de a kő, az marad. És mi marad nekünk? Van-e még hitünk felállni innen, a lojalitás árnyékából, a mindig és mindenkinek megfelelni akarásból, az ígérgetésekből, a halogatások mocsarából. Meddig nyomaszt még minket a hallgatás terhe? Várni kell még, az apró, kis lépések ideje ez, halljuk az érvelést. De leszünk-e még elegen évtizedek múltán is egy nagy lépéshez, egy nagy ugráshoz, mellyel letéphetünk néhány megérett csillagot Isten gyönyörű mennyboltjáról, hogy kívánhassunk magunknak még egy kis reményt, még egy kis erősítő hitet. Jönnek újabb és újabb próbatételek, megmérettetünk megint, s ha nem tudjuk megválaszolni, ha nem tudjuk, merjük kimondani, mi mást akarunk, mi többet akarunk, mi jövőt és biztonságot akarunk a szülőföldön, lehet, hogy könnyűnek
találtatunk. Ha nem tudunk mást, mint sorszámokért verekedni, mint a biztos mögé bújva önös érdekeket közvetíteni az emberek felé, ha mi magunk sem hiszünk abban, hogy ez a kitaszítottságában is emelt fővel és egyenes gerinccel járó maroknyi nemzet többre is képes, akkor nem vagyunk érdemesek a bizalomra. „Nem tetszelegni kell, hanem segíteni“, nem besorolni kell tudni magunkat listákra és rangsorokba, hanem alázattal szolgálni ezt a nemzetet, lehet-e ennél magasztosabb feladat mindannyiunk számára, ott képviselni az embert, a legmagasabb szinten, odalent, közöttük, a mindennapok örömeiben és fájdalmában, megosztozni a morzsákon és a szelet kenyéren is, ha Isten megajándékoz azzal a keggyel, hogy adhatsz és kaphatsz abból, mit ő teremt. Keresztényként mégis bizakodom, mert a kitaszítottságban és a mindennapok szegénységében is látom, hogy maradt még szeretet, maradt még emberi jóság, bizakodom, hogy ha eljön a virágvasárnap, elhozza nekünk a reményt, azoknak, akik feltétel nélkül hiszik, van megbocsájtás, van nagyobb hatalom, mint az emberi, van a gyarlóságnál és a hiú gőgnél magasztosabb eszme, hiszem, hogy van Feltámadás! A Kárpát-medence ölelésében van egy nép, egy hajdan volt büszke nemzet, ezer sebből vérző, mégis mindig megújuló, önmagát újrateremtő nép. Évezredes gyökereit a gyilkos vas sokszor kivágta már, de új tavasszal újra sarjad a megbúvó gyökér, szárba szökken, kivirágzik, mint májussal az akác, otthont ad és meleget, enni, ha megéhezünk, szomjunkat oltja, ha fáradunk, hazát teremt, házat, hajlékot, egy helyet a világban, ahol otthon lehetünk mi is, szétszórva, de nem eltiporva, megalázva, de nem porig rombolva. Ha eljön a virágvasárnap, elhozza majd mindenki szívébe a hitet: lehajtott fővel, csak a sarat és a port látjuk, de ha felemeljük a fejünket, napot látunk, eget, csillagot és hegyet, szivárványt, melynek hídján állva már minket is meglátnak, ahonnan már csak néhány lépés Isten biztonságot nyújtó, óvó keze. Merjünk hát felmenni arra a hídra, merjük megérinteni, ne csak sárral dobálni a napot, merjünk ismét nagyok lenni! Hrubík Béla
Ára 10,- korona
Nincs két igazság!
„Beszéljük meg!“ mondaná B.Gy. rádiós újságíró, s mert egyetértek Fázsy Anikóval, miszerint manapság „nincs párbeszéd, a dialógus nem az igazság megközelítését célozza: propaganda van és polémia, a monológ két formája“, hát a tényekhez ragaszkodva idézem fel az ünnep eseményeit remélve a kulturált ellenvetéseket. (Erre azzal szolgáltam rá, hogy - Sütő András szavaival - nem pazaroltam puskaport a napi politika apróvadjaira.)
Ünnepelt az ország, és lélekben, mint mindig ezúttal is együtt voltak a világban élő magyarok. Így volt ez Ipolyvarbón is (légvonalban 2 km a határtól, a szükséges kerülővel viszont félórás autózás - ahogy a térség magyar országgyűlési képviselőjétől megtudtam, napirenden tartják a határátkelőt jelentő Ipoly-hidak újraépítését), ahol „Kistérségi nemzeti ünnepet“ rendeztek. A 365 lakosú magyar falu vendégül látta a bussai, rimóci, óvári, őrhalmi és persze a szécsényi, balassagyarmati énekkarokat, néptáncegyütteseket, versmondókat - hatvannál több szereplőt számoltam meg a másfél órás ünnepi műsorban. Hrubík Béla költő, az Ipolymente, a Nagykürtösi járás kultúraszervező mindenese kapta ősszel a Széchenyi Társaság díját, s akkor kaptuk a meghívást az idei márciusi ünnepségekre. (Folytatás a 7. oldalon)
Gazdaság
2 Kürtös
2006. április
Európának új energiapolitikára van szüksége A fenntartható fejlődés, a versenyképesség és az ellátás biztonsága a fő célja az Európai Unió energiapolitikájának az Európai Bizottság Brüsszelben ismertetett programdokumentuma és vitairata szerint. A tervet bemutatva José Manuel Durao Barroso, a bizottság elnöke kiemelte: a XXI. század energiaügyi kihívásai az EU együttes fellépését követelik meg. Az EU központi szerepet játszik abban, hogy polgárait fenntartható, versenyképes és biztonságos energiával lássa el. Andris Piebalgs energiaügyi biztos szerint az uniós egységes belső piac megvalósítása, az éghajlatváltozás elleni harc és az ellátás biztonsága olyan közös energiaügyi kihívások, amelyek közös megoldásokat igényelnek. Megérett az idő egy új európai energiapolitikára. A program prioritásai: - elsőbbségi terv az európai összeköttetésre vonatkozóan, - európai energiaügyi szabályozó hatóság, - új kezdeményezések - az alapvetően egyenértékű versenyfeltételek biztosításához,
- uniós energiaellátási megfigyelőközpont létrehozása, - az olaj- és gázkészletekre vonatkozó hatályos közösségi jogszabályok átdolgozása. Emellett kiemelten kezeli Brüsszel a fenntarthatóbb, hatékonyabb és diverzifikáltabb energiaforrás-kombinációkat segítő intézkedéseket, tervet készít annak érdekében, hogy 2020-ig 20 százalékos energiamegtakarítást érjenek el, továbbá ösztönzi a kutatásokat, új technológiák keresését és használatát e téren. Hangsúlyozza a program az energiaügy területén a közös külpolitika fontosságát is. A bizottság javaslata szerint az energiapolitika stratégiai elemzése során meg kell határozni az infrastruktúra szempontjából legfontosabb célkitűzéseket (például csővezetékek és gázterminálok létesítését), olyan ütemtervet kell készíteni, amely az összeurópai energiaközösség megalkotását célozza, és az importfüggőséget szem előtt tartva meg kell határozni azt is, hogy az unió hogyan viszonyuljon partnereihez, például legfontosabb energiaszállítójához, Oroszországhoz. Olyan új közösségi mechanizmusra is javaslatot kell tenni, amely a
külső energiaellátást érintő vészhelyzetekben alkalmazandó gyors és összehangolt válaszintézkedéseket tartalmazza. A bizottság adatai szerint, csak Európában, az előrelátható energiaigény kielégítésére és az elavulttá váló infrastruktúra helyettesítésére körülbelül 1000 milliárd euróra lesz szükség a következő 20 év során. Az unió importfüggősége folyamatosan növekszik: ha nem sikerül az európai energiaügyet versenyképesebbé tenni, a következő 20-30 év folyamán az unió energiaigényének körülbelül 70 százalékát kell importból fedezni a jelenlegi 50 százalékkal szemben, ráadásul ezen termékek némelyike olyan régióból származik, mely nem minősül biztonságos forrásnak. Probléma, hogy a tartalékok szempontjából Európa csak néhány országra támaszkodik: az EU gázfogyasztásának felét például csupán három ország (Oroszország, Norvégia és Algéria) biztosítja. A kihívások között említi a bizottság, hogy az olaj- és gázárak emelkednek - az utóbbi két évben az EU-ban közel kétszeresükre nőttek-, és ezt a tendenciát követi az elektromos áram ára is.
Biomassza - az alternatív energiaforrás Messze még az olajkorszak vége, hiába hirdette meg ezt George Bush amerikai elnök. A szén, a kőolaj és a földgáz várhatóan még évtizedekig nélkülözhetetlen energiaforrás marad. Idén a benzin ára az év elejétől folyamatosan emelkedett. Az olaj árára jelentős hatással van a világpolitikai helyzet is. A közel-keleti régióban az elkövetkező években sem számíthatunk semmi jóra, így egyre több gazdasági elemző teszi fel a kérdést, hogy milyen alternatív energiaforrásokkal lehetne pótolni az egyre drágább kőolajat. Az új amerikai energiapolitikai elveket ismertetve Bush elnök igencsak futurisztikus tervet vázolt fel. Eszerint 2025-ig több mint 75 százalékkal kell csökkenteni a Közel-Keletről származó amerikai olajimportot. Az energiatervben nagy hangsúlyt kap az etanol, amelyet az Egyesült Államokban jelenleg főként kukoricából állítanak elő, de a tavaly augusztusban elfogadott energetikai törvény már arra ösztönzi a termelőket, hogy más növényekből: árpából, búzából és rizsből gyártsanak etanolt. Bush terve értelmében több millió dollárral kellene ösztönözni a cellulózalapú, illetve az erdészeti termékekből származtatott etanol előállítását. Az energiaterv támogatja a biodízel hasznosítását is. Ezt a tisztán égő üzemanyagot minden dízelmotorban használják. Az USA-ban előállított biodízel 90%-ban szójaolajból származik. Az elnöki előirányzat szerint az etanol hat éven belül versenyképes alternatív üzemanyaggá tehető. Az amerikai energetikai minisztérium becslése szerint viszont a kukoricából és cellulózból készülő etanol mindössze 4,3%-ban váltja majd ki 2025-ben a benzin iránti keresletet. Az autógyártókra és az olajcégekre az a feladat vár, hogy létrehozzák az új tervnek megfelelő autókat és üzemanyag-elosztó hálózatot.
A szakemberek többsége szerint régiónk, így Szlovákia természeti, gazdasági adottságai is a biomassza felhasználását teszik lehetővé alternatív energiaforrásként. A biomassza mellett szól, hogy a következő években nagy területeket kell kivonni a szántóföldi művelésből, s ezeket energetikai célból termesztett növényekkel, energiaerdő telepítésével pótolhatnák. A biomassza széles körű alkalmazását ma még az energianövények termesztésének és a rájuk alapozó erőművek drágasága akadályozza.
Alternatív személyautók olajra Az emelkedő nyersolajáraktól és a szigorodó károsanyagkibocsátási szabványoktól megrettent autógyárak egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek az alternatív üzemanyag-felhasználás lehetőségeinek növelésére - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung annak kapcsán, hogy a most zajló lipcsei autóipari szakkiállításon több ilyen alternatív hajtású modellt is bemutatnak. Bernd Gottschalk, a német autóipari szövetség (VDA) elnöke szerint a gyárak láthatóan egyre inkább próbálnak elszakadni a kőolajtól, ezért a VDA azt javasolja, hogy 2O1O-ben már a benzinhez 1O%-ban bioetanolt (cukornádból, kukoricából, cukorrépából készült alkoholt) keverjenek. Az Európai Unió ugyanakkor csak 5,75%-ot ír elő. Mindehhez az is kellene, hogy szélesítsék az adókedvezmények körét. A bioüzemanyagnak csak akkor van jövője, ha a kiskereskedelmi ára érezhetően alacsonyabb lesz, mint a szénhidrogén-alapúaké. Az oldal anyagát az Új Szó nyomán összeálllította Balogh Gábor
Közélet
2006. április
Kürtös 3
Az értől az óceánig Az ötvenéves Csáky Pál köszöntése Láttad már New Yorkot, a nyüzsgő, rohanó világot, a színek ezer és ezer kavalkádjával, megtapasztalhattad, hogyan száguld az emberiség valami után, amit nem biztos, hogy valaha el is ér. Hallottad hangjait, harangjait az örök városnak, Rómának, érezted, ahogy az óceán sós lehelete megcsapja az arcodat, lenéztél a felhők fölül a megbúvó otthoni tájra. A sors itthonról is elvezetett, kézen fogva, mint kisgyermeket egykoron az édesanyja. Az első lépések még együtt, majd később már egyedül, ha elég bátor az ember, nincs mire várni. Senki nem jár helyettünk be semmit. Tudom, ha el is mentél, a bóklászó gondolataidban gyakran hazajössz. Mert a szülőföld ilyen. Akkor ragadja meg az embert, amikor nem is várja. Rád tör a gyermekkor néhány képe, az iskola zsivaja, a titkos ösvények a folyóparton, a nyarak forró szele, ó, milyen íze volt még a régi nyaraknak, néhány rogyadozó, öreg ház képe. Emlékfoszlányok, szavak, úgy nyílnak ki, mint a hóvirág az elolvadt hó után, mintha az Isten csak úgy gondolt volna egyet, hogy lám, még ez is hiányzik itt a csupasz földön, kinyílnak, s be-
töltik a lelked minden zugát. Mehetsz a világba bárhová, ezt viszed magaddal, amíg élsz, mert ez a sorsunk keresztje, amit vinni kell. Köszönteni akarlak, mert az évek úgy döntöttek, rád köszönnek, ideje vissza is nézni már, előre nézni lesz még időd elég. Mert illik visszanézni ilyenkor, talán még látod a szülőföld templomtornyait, hallod harangjait. Az Élet nagy úr, kinek így mér, kinek úgy. De meg kell becsülni, amit ad, más úgy sincs, ne tékozoljuk hát el azt a keveset is, ha ránk tesz kicsit többet a szolgálatból. Rád kicsit többet tett, mert a mi helyünk itt Európa szívében mostohább, s ezt Isten is látja. Próbálja, mennyit bírunk, szívós fajta a palóc, de hite is van. A hitből pedig sohasem elég. Hitted volna valaha, hogy ha elindulsz az értől, megérkezel az óceánig? Mert megérkeztél, talán elhiheted, ha leülsz a partján, néhány vijjogó sirály zavarhatja csak meg ezt az idillt, mert a sirályok már csak ilyenek. Mi még itt maradtunk az érnél, tudod, vigyázni kell a forrást, ki ne apadjon, tiszta maradjon. Vigyázni kell még a strázsán, nekünk már csak ez maradt, palackban küldjük az üzenetet
is, ha megkapod az óceán partján, Isten éltessen még ennyi időt, többet nem ildomos kérni, meg ne haragudjon a Teremtő. Van mit köszönnünk, hiszen nem feledted, hol a forrás, nem feledted a tornyokat, a házakat, s ha fentről nézel le rá, neked nem térkép e táj. Hogy ez mennyit nyom a végső elszámoláskor, nem tudhatom, magamat sem én fogom majd elszámoltatni, de hiszem, hogy az Úr meglátja, mérhető-e ez a munka. Hiába futsz, látod, utolér az idő, s megítél, most éppen ötven évet. Ne tékozold el a bizalmadat!
Szabadulás a lángsírból - egy kultúra lovagjának tollából Március 22-én, a Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézetében, március 23-án pedig a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban mutatták be Csáky Pál legújabb könyvét, melynek címe: Szabadulás a hullámsírból. A könyvvel kapcsolatban Göncz Árpád így írt: „A szépíró Csákyt most ismertem meg - és tegyem hozzá - szerettem meg egy pillanat alatt az első mondatainak olvasása után. Ez a könyv vérbeli szépirodalom, olyan, ami hősének, az embernek teljes problémakörével foglalkozik.“ Csáky Pál miniszterelnök-helyettes egyébként februárban vette át Budapesten Az egyetemes kultúra lovagja kitüntetést is a Falvak Kultúrájáért Alapítványtól. Az elismerést Nick Ferenc, a FKA elnöke adta át Csáky Pálnak a magyar-szlovák kulturális kapcsolatok fejlesztéséért végzett kimagasló munkássága elismeréseként. A méltatás szerint a nyolc éve miniszterelnök-helyettesként dolgozó politikus a „magyar-szlovák megbékélés példamutató személyisége“, a magyar kisebbség nemzeti öntudatának jeles képviselője. A kitüntetést megköszönve Csáky Pál azt hangsúlyozta, hogy a kultúra megőrzése nemcsak állami feladat, hanem közös, egyetemes kötelezettség. Arra hívta fel a figyel-
met, hogy a magyar kultúrát csak elkötelezett hagyományápolással lehet megőrizni. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány 10 éve ítéli oda a magyar kultúra napja alkalmából a lovagi címeket a vidéki és határon túli falvak kulturális fejlesztéséért végzett munka elismeréseként. Tavaly New York állam kormányzóját, a magyar származású George Patakit, korábban Jókai Anna Kossuthdíjas írót, Ráday Mihály városvédőt és Tolcsvay N. Béla zeneszerzőt, zenészt tüntették ki, idén pedig Ladányi Lajos, az MKP parlamenti képviselője is átvehette Csákyval együtt ezt az igen megtisztelő elismerést.
Az oldalt írta: Hrubík Béla
4 Kürtös
Közélet
2006. április
Összetartás, kitartás, méltó képviselet - egy kirándulás margójára Egy nappal március 15-e után Hamerlik Richárd parlamenti képviselőnk meghívására Pozsonyba látogattunk. Járásunk MKP alapszervezetei képviseltették magukat a kiránduláson. Nagy örömömre az MKP csapatához új arcok - fiatalok is csatlakoztak, ami bizonyítja, hogy kellő odafigyeléssel meg tudjuk szólítani az ifjú nemzedéket is. A nagy érdeklődésre való tekintettel az autóbusz mellett egy személygépkocsi is indult Pozsonyba. A ködös, nyirkos reggel sem vette kedvét a társaságnak. Az utazás alatt Hamerlik Richárd tájékoztatott minket a parlamenti látogatást érintő tudnivalókról. Vidám hangulatban teltek az utazás órái, mialatt a járás minden szegletéből Rárósmúlyadtól Ipolyhidvégig összegyűlt csapat tagjai jobban megismerhették egymást.
Pozsonyban először a parlament épületébe látogattunk el. Sokan közülünk most jártak itt először. Miután túljutottunk a beléptető renszer megpróbáltatásain, az idegenvezető hölgy röviden megismertetett bennünket a parlamentet és magát a törvényhozást érintő alapvető tudnivalókkal. Rövid parlamenti séta
után Hamerlik Richárd vezetésével találkozhattunk Bugár Bélával, akivel az aktuális politikai helyzetről, az Ipolyhidakról, az önkormányzatok problémáiról beszélgettünk. Az előre hozott parlamenti választásokkal kapcsolatban elemezte annak esélyeit. Felhívta a figyelmet a választásokon való részvétel fontosságára, ami számunkra kölönösen nagy jelentőséggel bír, mivel ez az előfeltétele annak, hogy járásunk ne maradjon parlamenti képviselet nélkül. A beszélgetés végeztével a parlament karzatáról betekintést nyerhettünk a szlovák törvényhozás munkájába. A kirándulás szervezője, Hamerlik Richárd ezután a pozsonyi várba ünnepi ebédre invitált minket. A társaságot megtisztelete jelenlétével Bárdos Gyula frakcióvezető is, aki összetartásra, kitartásra biztatott mindenkit, annak érdekében, hogy az elkövetkezendő időben is méltó képviseletet kapjon a Nagykürtösi járás magyarsága. Az ebédet követően gyalogosan jutottunk el a Medikuskertbe. Március 15-e közelsége ünnepélyessé varázsolta pozsonyi kirándulásunkat - többen kokárdával a szívünk felett sétáltunk át a városon. Petőfi Sándor szobrának tövében az ipolyhidvégi alapszervezet képviseletében Trevalc László szavalta el az Egy gondolat bánt engemet c. verset. Ezután Hamerlik Richárd méltatta 1848 hőseit. Ünnepi beszédében a mai kor forradalmi feladatai és 1848 közt húzott párhuzamot, kiemelve az összetartás, a közösségi munka építő erejét, a családok szerepét és a gyermekvállalás fontosságát korunkban. A felvidéki magyarság pozitív jövőképének kialakításának szerepére hívta fel a figyelmet. A beszé-
det követően Petőfi Sándor szobrának megkoszorúzására került sor. A nemzeti színű gyertya lángja még sokáig kísért minket a visszafelé vezető úton, és ott lobog most is a szívünkben, emlékeztetve arra, hogy a történelem során akkor tudott nagy lenni a magyar nemzet, amikor együtt, összefogva, nem kicsinyes egyéni érdekektől vezetve, hanem a közösségi célokért küzdve cselekedett. Az összefogás és a kitartás gondolata kell hogy vezéreljen minket a mindennapok során is. Viszont nem feledkezhetünk meg az elkövetkezendő parlamenti választások tétjéről sem, ami számunkra a méltó képviselet elnyerését vagy elvesztését jelentheti járásunkban. Ne csak az ünnepek alkalmából legyünk egységesek, hanem a rólunk-értünk szóló döntések terhe alatt is. Ezúton mondunk köszönetet Hamerlik Richádnak, hogy lehetővé tett egy kellemes és tartalmas napot együtt-egymásért-midnyájunkért tölteni. Lőrincz Mária, a kirándulás résztvevője
Folytatódik a segélyprogram Lapunkban a tavalyi esztendőben már beszámoltunk azokról a segélyszállítmányokról, melyek a nagykürtösi kórházba érkeztek egy osztrák segélyszervezeten (ORA) keresztül. A segélyszervezet szlovákiai felelőse Molnár László, Ipolyfödémes polgármestere, valamint néhányan, akik a segélyprogram lebonyolításában az elmúlt időszakban nagyban részt vettek. Hrubík Béla és Molnár Csaba az év elején Polgári Társulást alapítottak Human International néven. A társulásnak azóta már több orvos, önkéntes segítő, vagy pusztán csak támogató is a tagja lett. A segélyprogramot a tavalyi esztendőben nagyon sok esetben támogatta anyagilag is a Magyar Koalíció Pártja, ami a szlovákiai politikai palettán szokatlan. A civil szervezet azzal a céllal alakult, hogy az önkéntes humanitárius tevékenység mellett különböző adományok és pályázatok útján anyagi forrásokhoz jusson, mellyel a beteg gyermekeket nevelő családokon szeretne segíteni. Az előző években elkezdett munka folytatódik ebben az esztendőben is. Április első hetében a Bécs melletti
klostreneuburgi rehabilitációs intézetből negyven, csaknem új hidraulikus, króm-nikkel ágy érkezett a nagykürtösi kórházba, melyet teljes egészében a sebészeti osztály kap meg. A szállítmány értéke meghaladja a hárommillió koronát, és remélhetőleg nagy segítség lesz a sebészeti osztályon gyógyuló betegek és nővérek számára egyaránt. A tavalyi esztendőben a segélyprogramon keresztül csaknem tizenöt millió korona értékben érkeztek különböző szállítmányok nemcsak a nagykürtösi, de az ipolysági, a dunaszerdahelyi és a komáromi kórházakba is a polgári társulást megalapító személyek önkéntes munkájának köszönhetően. Ezt a munkát szeretnék folytatni ebben az évben is, egyben felhívással fordulnak azokhoz a vállalkozókhoz, cégekhez és magánszemélyekhez, akiknek lehetőségük van e nemes munka támogatására, hogy adományaikat a 8964082/ 5200 OTP Banka Slovensko számlaszámra juttathatják el. A szervezet tevékenységét a továbbiakban is figyelemmel fogjuk kísérni, és természetesen beszámolunk róla az újság hasábjain. Szerk.
Közélet
2006. április
Kürtös 5
ÍGY IS LEHET! Senki sem születik polgármesternek. Ennek a megtisztelő címnek és szolgálatnak elnyeréséhez egy adott településen a választópolgárok többségének egyetértő akarata szükségeltetik. Ebből az egyszerű megállapításból kikövetkeztethető az is, hogy igazából véve a polgármesterség nem szakma, nem foglalkozás, és nem is hivatás, hanem egy választási ciklusra megelőlegezett bizalom egy község, egy közösség életének és érdekeinek irányítására, szolgálatára. A polgármesternek hivatalból kötelessége ismerni és betarta(t)ni a törvényeket, előírásokat és az általános érvényű rendeleteket, de ami szintén fontos, rendelkezzen megfelelő beleérzőkészséggel, vagy ha úgy tetszik, affinitással is. Járásunk egyik legfiatalabb polgármester asszonya Kosík Szilvia, akit a Magyar Koalíció Pártja jelöltjeként közel egy évvel ezelőtt időközi polgármester-választáson négy induló közül elsöprő többséggel választottak meg Ipolykeszi első emberének. Az eredményen legjobban talán maga Kosík Szilvia lepődött meg, hiszen soha azelőtt eszébe sem jutott, hogy valaha polgármester legyen, a körülmények hozták úgy, hogy sok-sok győzködés után vállalta a jelöltséget. Megválasztása után nemhogy munkahelyet, de jóformán még csak széket sem kellett változtatnia, hiszen már másfél évtizede a községi hivatal alkalmazottja, egészen az új tisztségbe történt beiktatásáig könyvelőnőként végezte munkáját. S tegyük hozzá, végzi továbbra is. Hogy miért? - először erről kérdeztem Kosík Szilviát. - Azért, mert nem vettem fel, úgymond, magam helyett irodai munkaerőt, hiszen az adminisztratív munkával megbízhatom a közhasznú alkalmazottak közül azokat, akik ilyen irányú végzettséggel rendelkeznek. Szeretném gyorsan hozzátenni, nem az én találmányom, mert egyik-másik polgármester kolléganőm is már évek óta így praktizálja. - Ez egyben azt is jelenti, hogy több pénz marad a község kasszájában? - Mondhatjuk így is - mosolyodott el a polgármester asszony. Egészen pontosan arról van szó, hogy az így megtakarított pénzből egyrészt felújíttattuk a hivatal irodahelyiségeit és berendezéseit, másrészt ennek köszönhetően számottevő pénzösszeggel tudunk hozzájárulni községünk temploma belső
felújítási munkálatainak költségeihez, amihez időközben sikerült jelentős állami támogatást is szerezni. - Az elmúlt rövid egy év alatt mi mindent sikerült megvalósítania elképzeléseiből? - Örülök, hogy a kapott állami támogatással kívül-belül felújítottuk a kultúrházat, beleértve a tetőszerkezetet is. Saját erőforrásból lettek kijavítva a helyi utak, körülkerítve a temető, elkészült a ravatalozó külső felújítása, a sportöltöző tatarozása. Ezeknél a munkálatoknál és a község tereinek, utcáinak rendezésénél, szépítésénél is jól jött a községi közhasznú munkások segítsége. Jelenleg is huszonöten dolgoznak az ösztönző program keretében. - Végül engedjen meg egy személyes jellegű kérdést. Úgy tudom, a polgármestert megillető alapfizetésen kívül nem tart igényt a polgármester munkáját megillető havi jutalomra sem, ami az alapbér akár 40 százaléka is lehet. Holott részben a korábbi beosztásával járó munka egy részét továbbra is végzi. Miért? - Mondjam azt, hogy egy belső sugallatra döntöttem így? Maradjunk annyiban, hogy ez nekem így megfelel, mert én a község érdekeit is szem előtt tartom - mondotta beszélgetésünk végén Kosík Szilvia, Ipolykeszi polgármester asszonya. Bodzsár Gyula
Ügynökségi iroda Kajtor Gábor, menedzser előadó Banícka 2, 990 01 Veľký Krtíš Tel./Fax: 047/ 4831615 Mobil: 0905 461 790 e-mail:
[email protected] Az érdeklődőknek együttműködést és érvényesülési lehetőséget kínálunk a pénzügyi tanácsadás és a biztosítások területén. Motivált anyagi megbecsülést és erős társasági hátteret kínálok. Bővebb információkkal személyes találkozó alkalmával szolgálok.
Mini jegyzet - adóbevallások után Mindannyian adófizető polgárok vagyunk, akiknek, ugye, minden év március hónapjának utolsó napjáig annak rendje-módja szerint eleget kell(ene) tennünk törvényből adódó kötelezettségünknek, azaz befizetni, népiesen szólva a házadót, földadót, ebadót. Vállalkozó természetes és jogi személyek ugyancsak március 31-ig rendezték állam bácsival szembeni kötelességüket, vagyis eljuttatták éves adóbevallásukat az arra illetékes hivatalba. Gondolom, tapasztalt vállalkozóknak nem okozott különösebb gondot az adóbevallás elkészít(tet)ése, fejtörést egyedül csak a kezdőknek jelenthetett, akik még nem ismerik azokat a fogásokat, ha úgy tetszik, „bűvészmutatványokat“, amelyekkel kezdetben, vagy
akár évekig veszteségessé lehet varázsolni a több-kevesebb hasznot hozó vállalkozást. Némelyek azt tartják, nem vállalkozni, hanem adót bevallani művészet. Hogy mi mindent lehet leírni az adóalapból, nem tudom, de ahogy a minap egyik ismerősöm mesélte, tud olyan vállalkozókról, akik a madárinfluenza hallatán oltatták magukat állatbetegség ellen - hiszen, mint ironikusan megjegyezte, már megtollasodtak -, és ebbeli kiadásaikat is leírták az adóalapból. A kérdés végül is az, érdemes-e mindig és mindenben, már ami állampolgári kötelességeinket illeti, tisztességesen eljárni, vagy pedig helyzetünket könnyítendő, ahol és ahogyan lehet, kibújni kötelességeink teljesítése alól? Sokan vallják
azt, az állam nem érdemli meg, hogy pl. becsületesen, mindent bevallva adózzunk, mert az állam rossz gazda, hajlamos elherdálni a közpénzeket stb. Van ebben némi igazság, csakhogy állam bácsinak is van ám magához való esze, és amit elveszít a réven, behozza a vámon. Vagyis, ha elesik remélt vagy jogos bevételeitől, a különbözetet ilyen vagy olyan formában rajtunk, egyszerű adófizető polgárokon hajtja be. A másik kérdés az, mi a garancia arra, hogy, ha teszem azt, mindenki becsületesen adózik, az állam is méltányolni fogja majd ebbéli igyekezetünket? (bgy)
Régió
6 Kürtös
2006. április
Emlékeztünk, „Esküszünk“ Március 19-e Ipolybalog lakosai számára fájdalmas nap. 9 évvel ezelőtt Szent József napján ugyanis eltávozott az élők sorából Mons. Montskó Tibor lelkiatya. Idén éppen vasárnapra esett ez az évforduló, és a délelőtti szentmisét is őérte mutatta be György Ferenc, ipolybalogi plébános. Az ipolybalogi Szent Koro n a K ó r u s, mely Montskó atya kezdeményezésére alakult, W.A.Mozart és Kodály Zoltán műveivel emlékének adózott. A szentmise után kivonultunk a temetőbe, elhunyt lelkiatyánk sírjához, ahol György atya imára buzdította a jelenlévőket, végül a kórus elénekelte Kodály Zoltán Áll a gyötrött kórusművét. Ezen a vasárnapon egyben megemlékeztünk a '48-as szabadságharcról is. Így délben a temetőben Balogh Gábor polgármester úr beszéde után megkoszorúztuk a kopjafát, és végezetül elénekeltük a magyar nemzet első himnuszát, a Boldogasszony anyánkat. Délután folytatódott a megemlékezés. Először a templomban ünnepélyes magyar keresztúton vehettünk részt, mely az egyes állomások és a nemzeti történelmünk eseményei közt vont párhuzamot. Ezek után a helyi alapiskolában
került sor a Szent Korona Kórus által szervezett ünnepi műsorra. Nemzeti himnuszunk eléneklése után Balázs Péter, körzeti elöljáró ünnepi beszédében felhívta figyelmünket a nemzeti identitástudat fontosságára, majd pedig Csingerné Lőrincz Gabriella szólóénekes művészi előadásában hallhattunk nemzeti érzetű dalokat. Őt követte a kórus, mely Vass Lajos Kossuth Lajos azt izente kórusművét adta elő, majd pedig Básty Tímea szavalatában Petőfi Sándor Magyar vagyok c. költeményét hallhattuk. Ezek után következett az ünnepség legmeghatóbb része, mikor is fellépett az ipolybalogi gyermekkórus. A gyermekkórus kb. 1 hónapja alakult, a
Március 15 Zsélyben A Magyar Koalíció Pártja alapszervezetének rendezésében az idén is megtartottuk falunkban az 1848-as szabadságharc ünnepét, amely őszinte, családias hangulatban zajlott több mint 40 zsélyi polgár részvételével ez alkalommal már hatodszor. Az ünnepélyt a himnusz nyitotta meg, utána versek következtek, Bányai Klaudia és Urbán Andrea előadásában és Kajtor Tibor, majd szervezetünk elnökének ünnepi beszéde. A programot a Zsélyi Trió nívós énekes-hangszeres előadása zárta, mely emelte az est hangulatát. Nagy örömünkre szolgál, hogy községünkben az ünnep megtartása hasonló programmal már hagyománynyá vált, s egyformán készülnek rá mind az előadók, mind az ünneplő közönség is. Talán ennél is jobban örültünk annak, hogy szlovák testvéreink jelenlétükkel szintén megtisztelték ünnepünket, amiről gondolom, hogy e kis térségben nagy lépést jelen a közös Európa felé. A program után következő kis fogadáson elbeszélgettünk az ünnepről és egyéb közös dolgainkról, s azzal távoztunk, hogy ezután nemcsak egy év múlva, hanem közben is találkozunk. Timót
Óvár
Szent Korona Kórus énekeseinek vezetésével készült fel a közel 40 gyermek. A gyermekek mécsessel a kezükben vonultak ki, majd pedig a nemzeti lobogó előtt elhelyezve azokat, előadták az Esküszünk című dalt, majd a kórussal kiegészülve gitár, furulya és dobszó kísérete mellett elénekelték a Mi hazánk dalt, mely alatt a menynyezetből aláereszkedett NagyMagyarország térképe, középen a magyar címerrel. Az előadást nagy tapssal jutalmazta a közönség, melyet a csillogó szemű gyermekek látható örömükkel háláltak meg. Ezt követően ifj. Molnár Barnabás, a helyi alapiskola pedagógusa rövid prezentációval elevenítette fel bennünk a '48-as eseményeket. Az ünnepség méltó záróakkordjaként felcsendült a Szózat. Kis községünkben mindig megünnepeltük nemzeti és egyházi ünnepeinket. A gyermekek pedig reményt adnak, hogy ez a tradíció a kórus aktív fiataljai segítségével tovább folytatódik, és aktív, nemzeti identitásukat híven őrző fiatalok nevelkednek fel a községünkben. Ez elengedhetetlen feltétele a magyarság megmaradásának és jövőjének. C.M.
március 15-e előestéjén ünnepelte legnagyobb nemzeti ünnepünket az átfedés elkerülése végett, mivel a régió hagyományosan Ipolyvarbón ünnepli március 15-ét. A megemlékezés ünnepi szentm i s é ve l k e z d ő d ö t t , melyet Parák József lelkiatya celebrált. Az ünnepi műsort Benkocs Irma polgármester asszony nyitotta meg köszöntve a vendégeket és a helybelieket. A műsort a helybeliek kórusa, a Szivárvány is színesítette színvonalas dalcsokrukkal. Majd a Szent Erzsébet Egyházi Alapiskola volt és jelenlegi tanulói mutattak be színvonalas műsort az Urbán házaspár vezetésével. A továbbiakban a népzene révén a Sisa Pista nagycsalomjai citerazenekar biztosított kellemes hangulatot. A kultúrházi program végén Balázs Péter ismertette a Palócfórum kiadványát, amely az anyanyelvi oktatás fontosságát taglalja. Az 1848-as emlékműnél Szesztay Ádám, a MK Nagykövetségének titkára mondott beszédet. Szerk.
Régió
2006. április
Kürtös 7
Nincs két igazság! (Március 15-e Ipolyvarbón) (Folytatás az 1. oldalról)
Dr. Rubovszky András főtitkár mondott nemzeti sorskérdéseinkre, március 15-e mai tanulságaira figyelmeztető elismerő köszönettel fogadott ünnepi beszédet, majd a résztvevők fáklyásmenete elindult a temetőbe, hogy mint minden évben, ezúttal is megkoszorúzzák Erdélyi János, 1848-as honvéd sírját. Ekkor érkezett - mint mondta: végigrohanva a Felvidék igen szép, emelkedett hangulatú magyar ünnepségeit - köztársaságunk pozsonyi követségének munkatársa Gyurcsány miniszterelnöknek a határontúli magyarokhoz írt levelével, amit korrektül felolvasott. A fagyos csendnél csak a döbbenet volt nagyobb. Még udvariasságból tapsolni is elfelejtettek a jelenlevők. A szervezők felkérése szerint itt kellett szólnom, így aztán gonddal megírt és memorizált szövegemet félretéve elmondhattam véleményemet a magyar vezetőktől „felelős hazafiságot és tisztességes bátor fellépést“ kívánó, „a nemzet határok feletti békés újraegyesítésének szent ügyét sorskérdésnek“ tekintő miniszterelnöki üzenetről. „Mi magyarok nem engedünk a 48-ból - a szabadságból, egyenlőségből, testvériségből, és mi magyarok nem engedünk 56-ból, a köztársaságból, függetlenségből és az európaiságból“ -írta Gy.F. hivatkozva a 12 pont alcímére: legyen béke, szabadság és egyetértés! „Mert a szabadság az, amikor nem kell mindenben egyetérteni, a béke, a békés gyarapodás feltételeit pedig az teremti meg, ha megleljük azt, amiben mindanynyian egyet tudunk érteni. Például a közös ünnepekben, a nemzeti érdekben, a haza senkitől el nem vitatható szeretetében“. Sorsom ajándékaként március idusán mindig éreztem az összetartozás, a magyar szolidaritás, emelkedett hangulatát, beszélhettem ezreknek főtereken Kaposváron és Szófiában -, százaknak színházépületekben, iskolákban, falusi kultúrházakban - New Yorkban, New Jerseyben, Floridában, Eszéken, Lendván, Budapesten, Lengyeltótiban -, temetőben a délszláv háború horvát és magyar hősi halottainak sírjánál, idéztem magam is ezeket a szavakat, de a béke számomra szüleim nemzedékének a két világháború vérontását, az ország megcsonkítását túlélőknek fohásza, a szabadság pedig nemzedékem - az 1956-ban gimnazista, egyetemista korosztály né-
hány napra megtapasztalt mámora, melyről azóta is tudjuk, hogy a lét egyetlen elképzelhető foglalata. Láttuk a forradalom eltiprását, megtanultunk rabságban élni, alkalmazkodni, kiszolgáltatva a szovjet megszállók és magyar kápóik kényének. Nem reméltük, hogy megérjük a megszállás végét, kegyelmi pillanat volt, amikor az utolsó megszálló szovjet katona elhagyta az országot, s attól az órától mindenért mi felelünk. „Atyjafiáért számot ad a testvér…“ 2004. december ötödike a népszavazás puszta tényéért is - hogy kimerültek a parlamentáris eszközök - s magáért a kérdésért is szégyenletes: valóban szavaznunk kell arról, hogy a testvérünk az testvérünk? - de eredménye (s ebben a kormányzó szocialista és szabad demokrata politikusok testvéráruló szerepe) máig meghatározója a magyar-magyar kapcsolatoknak. Gy.F. néhány szép mondattal szeretné meg nem történtté tenni a tényt, hogy miniszterelnökként kampányolt a kettős állampolgárság ellen, pénzügyi és pártpolitikai aggodalmakkal magyarázva nem szavazatát - azonban itt Ipolyvarbón, Erdélyi János, 48-as honvéd sírja mellett kenetteljes szavai nem maradhatnak visszhangtalanok. Az értelmiség eredendő bűne, ha hallgatunk a bűnről. Szolzsenyicin írta: „ha öntestünkkel óvjuk, nehogy valamit is látni lehessen belőle - tenyésztjük a bűnt, s a bűn ezerszeres termést hoz a jövőben. Ha nem büntetjük meg, még csak meg sem rójuk a gonosztevőket, nemcsak hitvány öregségünket oltalmazzuk, hanem kirántjuk az alapot, melyre az új generáció jogtudata épülhetne. A fiatalok azt szűrik le tanulságul, hogy a hitványság sohasem nyeri el büntetését e földön, ellenkezőleg gazdagságot hoz.“ A december ötödikei népszavazás szégyene minket, a másfél millió igent mondót égeti azóta is, a politikai felelősök sunyítanak, s közben az ellenkampány irányítója, akinek a béke a „békés gyarapodás“, akinek a szabadság, hogy „nem kell mindenben egyetérteni“ kioktató leveleket ír a felelős hazafiságról. Érzik az abszurditást? Gy.F. „nem enged 56 örökéből.“ Nem kérem számon tőle előző nemzedékek történelmi tapasztalatát, de a magyar történelem is - miként az üzlet és politika - megtanulható, így aztán az is, hogy Erdélyben, s a környező országokban milyen megtorlásban volt része az 1956 forradalmával rokonszenvezőknek (a Szovjetunióban is!), hogy a grúz katonák
megtagadták a magyar lakosság elleni tűzparancsot, s ezért sokukat kivégezték. Illyést kellett hát idéznem: „A nemzet nevében ne beszéljen, aki nemzetietlen!“ Mi lett volna, ha a Mohács után három részre szakadt Magyarország török megszállta részében élő magyarokról az önálló Erdély és a Királyi Magyarország Felvidéken élő magyarjai lemondtak volna? - kérdezték 2004 decemberében nyílt levelükben magyar történészek. A 150 éves török uralom alatt lett volna mód elfelejteni a nemzettestvéreket. Nem tették, mert ép volt a nemzet erkölcsi érzéke. A Trianonban hozott döntés óta még csak háromnemzedéknyi idő telt el. A Duna-deltában azért raboskodott évekig egy tanár együtt tanítványaival, mert tollbamondásként egymásután diktálta a Budapest, búcsúzunk, mostohaanya, Moszkva szavakat… Hány hasonlóan abszurd, keserves történetet ismerünk. Az egyetértés valóban messze van még, gyermekeink, unokáink feladata marad. Lám nekem még Ipolyvarbón sem sikerült egyetértenem Gy.F. összefogásra buzdító szavaival, hogy békésen gyarapodhassunk, és szabadságunkban álljon egyet nem érteni. Mert mi sokan, remélem, egyre többen, a hitet és erkölcsöt, az élet feltétlen tiszteletét, a nemzeti összetartozást, népegészségügyünket, nyelvünket, kultúránkat - a templomot és iskolát - bizony előbbre valónak tartjuk az autópályáknál, s a mindenható osztalékoknál. Összefogni minden magyarral, a szomszéd népekkel és a világ minden jóakaratú emberével erkölcsi alapon a szeretet parancsa szerint és nem a tőzsde és a jelenleg kormányzó pártok politikája alapján tudunk csak. Itt, Budapest belvárosában és Ipolyvarbón egyaránt. Szijártó István a Százak Tanácsának elnöke
8 Kürtös
Közélet
2006. április
A Székely Nemzeti Tanács székelyudvarhelyi nagygyűlésén elfogadott Kiáltvány Mi, a 2006. március 15-i székelyudvarhelyi székely naggyűlés résztvevői gyermekeinkkel és unokáinkkal szembeni történelmi felelősségünk tudatában fordulunk a Román Államhoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Unióhoz, az ENSZ-hez, a világ népeihez. Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói megállapítjuk: Az 1919-es Párizsi Kisebbségi Szerződésben Románia és a Szövetséges és Társult Hatalmak autonómiajogot garantáltak a székelységnek az alkotmányra hivatkozva, ma még népszuverenitásunk gyakorlásától, a helyi népszavazástól is eltiltanak! Az Egyesült Nemzetek 1993-ban szervezett Konferenciájának Bécsi Deklarációja szerint az önrendelkezés minden népnek joga, így a székelységnek is! Az Európai Parlament az önkormányzás és a szubszidiaritás elveinek megfelelő védelmi intézkedéseket ír elő az erdélyi magyarság, a székelység számára, de a romániai hatóságok ennek figyelembe vételére sem hajlandók! Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói kijelentjük: Nem akarunk továbbra is kiszolgáltatottságban, alárendeltségben élni! A történelmi hagyományok alapján területi önkormányzásunk ősi jussunk, e nélkül szülőföldünkön meg nem maradhatunk, és erről soha le nem mondunk! Alapvető emberi közösségi jogainkért a demokrácia eszközeivel küzdünk, és erre azonnali, demokratikus megoldásokat várunk! Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói követeljük: autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székelységnek! 1918. december 1-jén, a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés Határozatában teljes nemzeti szabadságot hirdettek az összes együtt élő nép számára. Követeljük: tartsák tehát be ígéretüket! Reményik Sándor
Atlantisz harangoz Mint Atlantisz, a rég elsüllyedt ország, Halljátok? Erdély harangoz a mélyben. Elmerült székely faluk harangja szól Halkan, halkan a tengerfenéken. Magyar hajósok, hallgatózzatok. Ha jártok ott fenn förgeteges éjben: Erdély harangoz, harangoz a mélyben.
Románia Parlamentje és Kormánya tartsa be a vállalt nemzetközi kötelezettségeket, és garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes és tényleges egyenlőséget! Románia Parlamentje hagyja jóvá Székelyföld Autonómia Statútumát! Az Európa Tanács 1334/2003 sz. határozata szerint az alkotmányba foglalt nemzetállami minősítés túlhaladott értelmezés, ezért nem lehet akadálya a területi autonómiának, az illetékes hatóságok mégis a nemzetállami tételre hivatkozva utasítják vissza Székelyföld újralétesítését és autonómiáját! Ebben az esetben töröljék az alkotmányból a „nemzetállam“ kifejezést! Az Európai Unió orvosolja a 86 évvel ezelőtt elkövetett jogfosztást, és tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását! Az Egyesült Nemzetek Szervezete gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státuszának rendezése felett! Farkas Árpád
Özönvíz Ropog a kert, a bokrokat forgatja már a sárga lé, mohón a hídlásba harap, zúdul a csűrkapun elé. Fölkapja Illés szekerét sarjústól; s fölpuffadt lovak, döglött malacok ázaléknaszádja nő az ár alatt. Főzőtök-bálnák, paripák törik a házat, rengetik, lemarják jobbágykék falát, a pince torkig megtelik ! Nézi a székely, könny csurog bajszára, reszket, úgy kacag: ,,Vigyed, uram, a házat is, vigyed, ami még itt maradt! Vigyed az asszonyt, kölyköket, a böjtöket, az éjszakát, vigyed a gólyafészkeket, lássunk világot legalább!" Dühöng az ár, s az ég alól rongy falvak úsznak mennybe fel. a bárka késik valahol, a víz, a víz csak énekel.
Közélet
2006. április
Kürtös 9
MIT KÍVÁN A SZÉKELY NÉP? 1. Szabad véleménynyilvánítás jogát, a székelység sorsát érintő valamennyi kérdésben. 2. Önrendelkezési jogunk elismerését 3. Székelyföld területi-közigazgatási autonómiáját 4. Népszavazás kiírását a történelmi Székelyföld területén, Székelyföld területi-közigazgatási autonómiájának törvény általi létrehozását! 5. Azt, hogy az RMDSZ ne akadályozza, sőt, a kormányzó koalíció pártjaként segítse a székelység fennmaradását célzó, az autonómiáról szóló helyi népszavazások megtartását. 6. Azt, hogy a román állam, a Gyulafehérvári Nemzetgyűlés határozatainak megfelelően, vegye tudomásul és tartsa tiszteletben a szülőföldjén többségben élő székelység kinyilvánított akaratát! 7. Azt, hogy a magyar kormány ne akadályozza a székelység fennmaradását biztosító területi autonómia megvalósítását, hanem - alkotmányos kötelességéből fakadóan - vállaljon védő hatalmi státuszt, és a nemzetközi fórumokon támogassa e törekvést! 8. Baráti és együttműködési kapcsolatot Európa valamennyi autonóm területével! 9. Biztos jövőt az autonóm Székelyföldön, az Európai Unióban! 10. Jogbiztonságot a magyarság és minden kárpát-medencei nép számára, a jogegyenlőség elvének tiszteletben tartásával! 11. Olyan Európai Uniót, ahol a területi autonómiák tartósan fejlődnek, és a nemzeti közösségeknek védelmet nyújtanak! 12. Cselekvő közösségvállalást a világ valamennyi elnyomott népével és nemzeti közösségével! A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS Kányádi Sándor
Valaki jár a fák hegyén
valaki jár a fák hegyén vajon amikor zuhanok meggyújt-e akkor még az én tüzemnél egy új csillagot
valaki jár a fák hegyén ki gyújtja s oltja csillagod csak az nem fél kit a remény már végképp magára hagyott
vagy engem is egyetlenegy sötétlő maggá összenyom s nem villantja föl lelkemet egy megszülető csillagon
én félek még reménykedem ez a megtartó irgalom a gondviselő félelem kísért eddigi utamon
valaki jár a fák hegyén mondják úr minden porszemen mondják hogy maga a remény mondják maga a félelem
Édes - Erdély versek Avaron Orra bukva az avaron, forogva mennyköves határon, az ember mondja a magáét, mint akit nem vertek még szájon, mint aki a lélegzetet is e föld gyomrából vesz már, kövek köhögnek tüdején, nyelvére agyagos sár tapad, hogy érezze, ne csupán látva lássa a földet, honnan vétetett a fel-feltámadásra. Orra bukva az avaron, és menni tovább mégis, ébreszteni a nagyra nőtt, de alvó jegenyét is, nem hagyni, hogy a fenyvesek zöld tűkkel beférceljék mindazt, mi mítosztalan már de lelkiismeret még Orra bukva az avaron, a veszélyt is megkeresni, derékig csonterdőben is csak menni, egyre menni, mint kire országló erőt s egy ilyen földet szabtak, hogy óvja lélegzetenként e keserves hatalmat!
Oktatás
10 Kürtös
2006. április
HOGYAN TOVÁBB? Kétségtelen tény, hogy az elmúlt egy vagy másfél évtized alatt minden korábbinál kedvezőtlenebbül alakult a gyermekszületések száma. Ebből pedig egyenesen adódik, hogy érezhetően megcsappant a tanulók száma az alapiskolákban. Nem titok, hogy szűkebb pátriánkban, Csábon korábban voltak próbálkozások a közös igazgatású iskola magyar tagozatának önállósítására, de
kevés gyerek híján a kezdeményezők elálltak eredeti szándékuktól. A szomszédos Lukanényén viszont erőteljesen szorgalmazzák a jelenlegi közös igazgatású kisiskola helyébe egy teljes szervezettségű alapiskola létrehozását. Ezzel kapcsolatosan szerettük volna kikérni az oktatásügyi miniszter véleményét is. Megkeresésünket Szigeti László azzal utasította el, hogy április második felében találkozni kíván mind
a két település illetékeseivel, hogy a kérdést szakmai alapokra helyezve vitassák meg az érintettekkel. A helyi illetékesek közül megkerestük kérdésünkkel Kuzma Zoltán lukanényei polgármestert és Csala Lászlót, a Csábi Alapiskola igazgatóját a következő kérdéssel: Ön szerint fenntartható-e két teljes szervezettségű magyar iskola Lukanényén és Csábon a jelenlegi gyermeklétszám mellett?
Ha az ember akar valamit, akkor határozottan IGEN. Csakhogy Csábon tavaly nem volt tudomásom szerint elsős. Most kérdem én: Ki fog ötödikbe járni Csábon négy év múlva? Lukanényén hét elsős volt, tehát Csábon lenne négy év múlva hét ötödikes lukanényei gyerek. De fontosnak tartok még egy pár információs dolgot. Jelenleg Csábon 12 alsó tagozatos tanuló van, Lukanényén 24, tehát a duplája. 5-9. évfolyamba 23 lukanényei gyermek jár Csábra. Azt hiszem mindenki tudja, hogy az állami támogatás gyerek után történik, tehát a „fejpénzt“ megkapja a csábi fenntartó, nem pedig az, ahol a gyerek él. Még két oka van, amit akarok, hogy tudjanak a járási újság olvasói: Én, Lukanénye község polgármestere, Jámbor László, apátújfalui polgármester és Dr. Halzl József úr a Rákóczi Szövetség elnöke Budapestről esténként a csábi szülőket látogattuk, hogy gyermekeiket magyar iskolába írassák Csábra!!!!! A szándék tiszta, becsületes és nemes volt, mivel három szülőt sikerült meggyőznünk. Én és a képviselőim nem akarjuk Csábról elcsábítani a csábi gyerekeket, csak a lukanényei gyerekeket akarjuk odajáratni iskolába, ahol élnek, és szüleik dolgoznak. Mellesleg ismert politikusok tudják, hogy négy éve a szomszéd községekbe, Apátujfaluba, Szlovákgyarmatra a község autót járat a magyar iskolába íratott gyermekekért, hogy legyenek úgy megbecsülve, ahogy illik. Apropó! Van egy mondat a múltból, amely sokszor elhangzott: „Örök időkre a Szovjetunióval, és soha másképp!“ Nos, nem tartott örökké! Változás, Szovjetunió már nincs is. Valaki eldöntötte évekkel ezelőtt, hogy Csábon lesz egy szép nagy iskola, amelyben akkor voltak gyerekek! Szerintem azonban magyar ajkú gyerek se Príbelről, se Opaváról, se Suhánból, se Dacsókesziről nem érkezik! Sajnos Szelénből, Sirakról és Kőkesziből sincs a magyar iskolába gyermek íratva Csábra. Lukanényén rövid időn belül beindítunk valamit, ami biztos, hogy nem könnyen, de azért be fog indulni! A tornatermet is azért építjük, mert szükség van rá. Lukanényének nem jutott pénz a US-STEEL által juttatott pénzekből sem. Valahogy nekünk ebből sem járt. Vagyis járt, de nem jutott! A feltett kérdést köszönjük, legalább ezáltal kifejthettem véleményemet az iskoláról. Mellesleg bárkivel hajlandó vagyok erről a témáról személyesen is beszélni. A cél nemes! Tiszta víz kell a pohárba, vagy bor!
A feltett kérdés megválaszolása szempontjából nagyon fontos, hogy megemlítsük, Apátújfaluban, Dacsókeszin és Lukanényén volt önálló 1-4. (1-5.) évfolyamú kisiskola. A fent említett teljes szervezettségű alapiskolákból a legnagyobb tanulói létszámmal a csábi rendelkezett, de a legmostohább körülmények között működött (műszakokban való tanítás, szertárak hiánya, rossz szociális körülmények stb.). Hasonló körülmények voltak a másik két teljes szervezettségű alapiskolában is. A megoldást az 1975 szeptemberében átadott úk iskolaépület jelentette Csábon. A fő dolog, amit ezzel megoldottak a felsőbb szervek, az volt, hogy megszűntek az áldatlan állapotok, amelyeket fent ecseteltem. Lett elég osztályhelyiség, szertárak, két tornaterem, szaktermek, műhelyek, nagy iskolai konyha stb. A három faluból a teljes szervezettségű iskolákat Csábra integrálták. Egyetlen negatívuma, amit csak az nem látott, aki strucc módra viselkedett, jobban mondva, nem látott előre, hogy a magyar iskolába járó tanulók száma csökkeni fog. (Nem térek ki az okokra.) A csábi magyar iskola tanulóinak a létszáma a 2005/2006-os tanévben 58, a legkevesebb, amit jegyeztünk (1980-84ben 42-48 tanuló, aztán 1989-1994-ben „föltornáztuk“ max. 118-ra). Mit kap a magyar tagozatot látogató tanuló? Szakoktatást (szakoktatást - döntő érv - tornateremben, szaktanteremben stb.) mindezt tágas körülmények között, a 21. századnak megfelelően. Visszatérve a feltett kérdésre. Iskolát alapítani elvileg nagyon egyszerű. Ebben az 596-os számú törvény igen liberális. Szlovákiában megtalálható az iskolaalapítók között szinte mindenki, akiket a törvény alapítóként felsorol. Itt a döntő kérdés: Kinek jó az új iskola? Sok magyar tanítási nyelvű szakiskola, tanintézet, gimnázium stb. lett létrehozva a fenti törvény alapján, és mind valamit ki akart küszöbölni, pl. a hiányzó szakmai képzést, a régióban hiányzó magyar nyelven való képzést stb. A kérdés tehát: Mit akarunk jobbítani a magyar tanulók képzésében a járás közepén, a Csáb-Lukanénye régióban? A gyerekek száma alig fog változni a közeljövőben. Jelenleg 7 faluból járnak magyar iskolába, közülük 12-en a Csábtól nyugatra fekvő Dacsókeszi-Gyürki régióból. Ezt az 58 tanulót plusz a lukanényei 1-4. évfolyamot kellene a Kürtös újság kérdése alapján két teljes szervezettségű alapiskolában (Csáb és Lukanénye) oktatni. A feltett kérdésre mindjárt és gyorsan egyértelműen válaszoltam volna nem-mel. Kicsit fordítva válaszoltam, mert először az indokokat hoztam fel, és utána az „ítéletet“, nem úgy, mint a bíróságon szokás, hogy először jön a kimondott ítélet és utána az indoklás. A fenti (kérdésben) megfogalmazás, hogy t.i. két teljes szervezettségű iskolába megosztani azt a kb. 78 tanulót ebben a térségben, aki még „hajlandó“ magyar nyelven végezni alapiskolai tanulmányait, és ezt végre is hajtani - ez lesz az ítélet - „a magyar nyelvű oktatás megszűnése a Csáb-Lukanénye régióban.“ Az „ítélet“ majd indoklásra szorul, az ítélethozók lelkiismeretének, a régió magyarajainak, az egyetemes magyarságnak és nem utolsó sorban az utókornak. Az anyanyelvi oktatás nem lehet sem egy falunak, sem egy személynek, sem valamely érdekcsoportnak kiszolgáltatva. Egy a döntő: a magyar nemzeti oktatás fenntartása Szlovákiában, vagyis a CsábLukanénye régióban is.
Kuzma Zoltán, Lukanénye polgármestere
Csala László, a Csábi Alapiskola igazgatója
Oktatás
2006. április
Kürtös 11
Oktatással a szórványosodás megállításáért Frideczky János okleveles építészmérnök 1992-ben alapos megfontolás után, a szívére és eszére hallgatva, gyermekkora és ifjúsága tanulságait leszűrve alapítványt hozott létre, amely a Vidéo nevet kapta. A Vidéo Alapítvány célja, hogy a Felvidék magyaroklakta peremén élő magyar gyermekek iskolaügyi és művelődési fejlődését elősegítse. Történik ez úgy, hogy iskolabuszokat működtet, nyári táborokat szervez leginkább a rászoruló családok gyermekeinek. Az Ipoly mente, közelebbről a Nagykürtösi járás is szórványnak számít, ezért karolja fel a Vidéo. Az iskolabusz 1996tól, attól az időtől szolgálja a magyar iskolát választó óvári, patacskai és galábocsi gyerekeket, amikor a bussai alapiskola magyar tagozatát az akkori hatalom egy tollvonással megszüntette, vezetése pedig semmit sem tett megmentéséért. Nincs teljes szervezettségű magyar alapiskola járásunkban, ahonnan ne vettek volna részt gyerekek a Vidéo nyári táborában Somodifürdőben, Bistyén, Alsóbodokon... Ezek a táborok teljesen ingyenesek, hiszen az alapító a táborba
és a hazaszállítástól kezdve a foglalkozások kiadásán át a honismereti túrákig bezárólag minden költséget fedez. A Vidéo Alapítvány kuratóriumában az alapító akarata szerint Dél-Szlovákia szórványmagyar vidékéről találhatók tagok. A kuratóriumi üléseket is ennek megfelelően más-más térségben tartják meg. A kuratórium idei első ülését, amelyen Frideczky János alapító is jelen volt, a nagykürtösi Kastély Panzióban tartotta március 18-19-én. A kuratórium ülését Ladányi Lajos parlamenti képviselő nyitotta meg. Tárgysorozatát dr. František Bugyi ügyvezető igazgató ismertette, majd beszámolt 2005 eredményeiről, kiemelve a már több mint egy évtizedes múltú iskolabusz-program és nyári tábor mellett az első alkalommal meghirdetett esszéíró verseny fogadtatását, sikerét. Az Ung vidékéről, a nógrádi tájról, az Ipoly mentéről, a Zoboraljáról és a fővárosból érkezett kuratóriumi tagok területük iskolaügyi helyzetéről festettek valós képet törekedve a gondok orvoslására.
A kuratórium jóváhagyta a tevékenységről szóló előterjesztést, megvitatta majd elfogadta a 2006-os költségvetést és cselekvési programot. Az ülés legfontosabb határozata az iskolabusz-program folytatására, új iskolabusz üzembe állítására, a nyári, újból Alsóbodokra tervezett Vidéo-tábor műsorának költségvetésére vonatkozik. Az idén is lesz esszéíró pályázat. Szóba került még az alapítvány tulajdonában levő nagy földterület hasznosításának kérdése is. Frideczky János alapító köszöntötte az ülésen vendégeit, Benkocs Irmát, Óvár polgármesterét és B. Kovács Istvánt, aki a Simonyi Alapítvány képviseletében terjesztette elő javaslatát. E szerint a Simonyi Alapítvány megközelítőleg egymillió összegű vagyonát - a Simonyi és a Vidéo szinte azonos céljaira tekintettel - felajánlja a Vidéo számára. Erről együttes ülésen a Simonyi jogérvényes határozata után születik döntés. A Vidéo Alapítvány következő kuratóriumi ülése Pozsonyban lesz ősszel.
Rovásírásverseny - a holnapért A Palóc Társaság április 22-én Alsóbodokon rendezi meg a II. országos rovásírásversenyt, amely a Kárpát-medencei Rovásírásverseny felvidéki válogatója. A válogatóra Nagykapostól Losoncon át Csenkéig hatvan alap- és középiskolás diák nevezett be. A három korosztályból összesen 12-en jutnak majd el a budapesti döntőbe, amelyet június 24-én rendeznek. Itt a magyarországi selejtezőkből győztesen kikerülők, valamint az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki és a muraközi válogatók legjobbjai mérik össze tudásukat.
Mi a rovásversenyek célja? „E versenyek célja az - írja Zomora Márta rovásszakértő -, hogy a rovásírás méltó helyére kerüljön a magyar oktatói rendszerben, a magyar nyelv mellett, második osztálytól kezdve egészen a főiskolai szintig és azon felül a kutatás és emlékek feltárása és megfejtése szintjén határtalanul feltárni népünk szellemi hagyatékának titkait. Réges-régen a táltosok iskolában tanították a gyerekeket a rovásírásra. Minden magyar, a legszegényebbtől a leggazdagabbig, minden korosztály tudta és használta ősi írásunkat (bizonyítják ezt a régészeti leletek rovásírásos emlékei), míg az őt körülvevő európai népek akkortájt írástudatlanok voltak. Hova fejlődhetett volna a rovásírás tudománya, ha évszázadokon keresztül nem lett volna betiltva, és folyamatossága nem lett volna megszakítva?! Ezt a folytonosságot és természetes, hiteles fejlődését kell biztosítsuk azáltal, hogy minél szélesebb körben megismertessük honfitársainkkal a rovásírás rejtélyeit, a versenyek által és önkéntes oktatók által, és bekerüljön a hivatalos magyar oktatás vérkeringésébe.“ Az oldal anyagát írta Urbán Aladár
OtlEm sArIsAvor a Goh ,- atrAm aromoz ajrI - za ajlEc keNesrev e ttellem vleN raGam a ,nebreSdner iOtatko raGam a nQjlWerk erELeh lWlef noza sE gitniS ialoksiQf a neSEge evdzek lOtLAtSo kidosAm lunalatrAtah nEjtniS esEtjefgem sE asArAtlef kekElme sE sAtatuk a kosotlAt a negEr-segEr .tiaktit kanAkEtaGah imelleS knWpEn inrAtlef a ,raGam nednim .arsArIsAvor a tekekereG a kAttotInat nabAloksi sE atdut LAtSorok nednim ,gibbagadzaggel a lQtbbeNEgeSgel -sAvor ketelel iteSEgEr a tze kAjtINozib) taknusArI isQ atlAnSah tjAtrokka kepEn iapOrue QvevlWrqk tQ za gIm ,(iekElme sosArI sArisAvor a anlov ttetehdQljef avoh .katlov konaltadutsArI avtliteb anlov ttel en lWtSerek nokodazASvE ah ,aNAmodut togAssonotLof a tze ?!avtIkaSgem anlov ttel men agAssotamaLof sE ,latlAza kustIsotzib llek tEsEdQljef seletih ,seteSEmret sE lakkniasrAtifnoh kWssetremsigem nebrqk xbeselES lEnim Goh kOtatko setnEknq sE latlA keNesrev a ,tieLEtjer sArIsAvor a .ebEsEgnirekrEv sAtatko raGam solatavih a nqjWrekeb sE ,latlA
Kultúra
12 Kürtös
2006. április
LAPSZÉL
Hétköznapi csoda - A csábi Szeder Fábián Dalegylet 2005. május 28-a nagy nap egy kis közösség életében. A galántai Kodály Napokon, a szlovákiai magyar felnőtt kórusok háromévente megrendezett országos seregszemléjén egy apró falu lelkes fiataljai az elérhető lagmagasabb minősítést kapták: aranykoszorú a zsűri dicséretével. Ilyen eredményre az egész országban mindössze néhány énekkar volt képes, egytől egyig városi vegyeskarok, mint Komárom, Galánta, Nagymegyer és Nyitra (2002-ben az ipolybalogi Szent Korona Kórus is - a szerkesztő megjegyzése). Komoly elismerés ez, melyet három év kemény, kitartó, ugyanakkor örömteli munkájával ért el a csábi Szeder Fábián Dalegylet. A dinamikus társaságban - melyben az ifjúsági korosztály képviselteti magát legnagyobb számban - a legkülönbözőbb emberek találják meg szórakozásukat és barátaikat a 12 éves iskolástól az egyetemistán át a felnőttekig. Fellépéseiken már az első pillanattól magával ragadják közönségüket mosolyukkal, életvidámságukkal, őszinteségükkel. Legyen az egy falunap, vagy professzionális keretek között megrendezett fellépés a budapesti Zeneakadémián. A csábi Szeder Fábián Dalegylet rövid, ötéves fennállása alatt szép eredményeket ért el, igazi sikertörténet az övék. A legismertebb és legsikeresebb énekkarok között tartják őket számon Szlovákiában és Magyarországon. Négyszer nyerték meg az évente megrendezett járási kórusszemlét, eljutva ezzel Zólyomba, egyetlen falusi és magyar énekkarként a Közép-szlovákiai Egyházzenei Kórusfesztiválra. A számtalan színvonalas hazai fesztiválon való részvétel mellett (Komárom, Zselíz, Ipolyság stb.) többek között nagy sikerrel szerepeltek egyetlen meghívott kórusként 2005-ben a III. Magyar Karvezető Konferencián a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, a Piliscsabai Egyházzenei Napokon és Erdélyben is. Évente önálló műsorral jelentkeznek március 15-én és karácsonykor, bejárva dalaikkal a járás sok települését. Az énekesek nem csak csábiak, többen járnak a szomszédos Lukanényéből, valamint néhányan Nagykürtösről és Ipolybalogról. A közösség tagjai hisznek abban, hogy az éneklés nemcsak az éneklőket teszi gazdagabbá, de szebbé teszi életét azoknak is, akik hallgatják dalukat. Karnagyuk - Tóth Árpád - Budapestről jár hozzájuk, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem végzős diákja. 2005-ben megnyerte a magyarországi I. Országos Karvezetőverseny első díját és közönségdíját is. Saját bevallása szerint legkedvesebb elfoglaltsága a kórus vezetése, ahol igaz barátokra lelt, és napról napra nemcsak emberileg, de szakmailag is sokat tanul a kórus énekeseitől. Folytonos erőfeszítéseket tesznek a kóruskultúra terjesztéséért régiójukban és annak határain messze túl is. Az őszre nagyszabású kortárs zenei kórusfesztivált terveznek a járásba, melyre színvonalas szlovákiai és magyarországi együtteseket hívnak meg. Így járulva hozzá járásunk megismertetéséhez és népszerűsítéséhez hazánkban és határainkon túl egyaránt. Yvette
JELES NAPOK - MÁJUS 1. A munka ünnepe - a chicagói munkások 1886-os tüntetésének évfordulója, 1890 óta ünneplik a II. internacionálé kongresszusának határozata alapján. 3. A nemzetközi sajtószabadság napja - az ENSZ Közgyűlésének 1993-as határozata alapján 1994 óta ünneplik. 5. Európa-nap - Az Európa Tanács 1949-es megalakításának évfordulója 5. A szülészasszisztensek nemzetközi napja 8. A Nemzetközi Vöröskereszt napja - a Vöröskeresztet megalapító Jean-Henri Dunant 1828-as születésének évfordulója. 1953 óta ünneplik a Vöröskereszt nemzetközi konferenciájának határozata alapján 9. Az unió napja - 1950-ben ezen a napon mondta el Robert Schuman francia külügyminiszter nagy jelentőségű beszédét, amely az Európai Szén- és Acélközösség létrejöttéhez vezetett.
Megszívlelendő Nem lehet másra hagyni azt, ami nekem is kötelességem. (Sütő András)
Gondolat A mosolyt a bölcsesség szüli, a nevetést a jókedv, a röhejt az ostobaság.
Tudja-e, hogy... Mit jelent a TIR? Transport Internacional Rovtiere, azaz magyarul: Nemzetközi Közúti Szállítás.
„Lírai gyöngyszem“ Bolyhos barka, rozmaring, ki sok bort iszik, az mind ring.
Humor József-nap után két kókadt rendőr járőrözik a Škoda Fabiában. Egyszer az egyik ijedten felkiált: - Józsi, vigyázz, a járdán megyünk! A másik csodálkozva ránéz. - Ne hülyéskedj! Hát nem te vezetsz?
Rendhagyó locsolóversek Zöldell a rét, mosolyog az ég is. Adjanak egy százast, mosolygok majd én is. Odakint az utcán azt mondják a nagyok, hogy ebben a házban hervadnak a csajok. Szabad-e locsolni? Gombold ki a blúzocskádat, hadd locsolom dombocskádat! Anyám tyúkja fütyült tojni, azért jöttem locsolkodni. Szabad-e locsolni? Én verset nem tudok, azt mondjanak a kicsik, én csak azért jöttem, hogy igyak egy kicsit. Sivatagban él a teve, locsolkodni jöttem, he-he. Májusi időjárás a százéves naptár szerint 7-ig kellemes meleg idő 10-től 13-ig forróság, majd lehűlés és eső 14-én jégeső 25-től 27-ig borongós idő 28-tól 31-ig meleg. Az oldal anyagát összeállította: -bgy-
12. Az ápolónők nemzetközi napja - A krónikus fáradékonyság szindrómájától szenvedők támogatásának napja (ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónő, aki maga is ebben a betegségben szenvedett. 15. A család nemzetközi napja - 1994 óta ünneplik az ENSZ Közgyűlésének 1993-ban hozott határozata alapján. 17. Távközlési világnap - a Nemzetközi Távközlési Egyesület 1865-ös megalakulásának évfordulója. 1969 óta ünneplik a Nemzetközi Távközlési Unió határozata alapján. 18. A múzeumok nemzetközi napja - 1978 óta ünneplik a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa által 1977-ben hozott határozat alapján. 25-31. A gyarmati sorban élő lakossággal való szolidaritás hete - az ENSZ Közgyűlésének 1972. november 2-án hozott határozata óta emlékeznek meg róla. 31. Nemdohányzó világnap - az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére tartják.
Hitélet
2006. április
Kürtös 13
Húsvét ünnepek az óvári egyházközségben Nagycsütörtökön az esti szentmisével elkezdődik a Húsvéti Szent Háromnap (Nagycsütörtök, Nagypéntek és Húsvétvasárnap). Krisztus szenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról emlékezünk meg. E legszentebb napokon különösen is ápolnunk kell magunkban azt a lelkületet, mely Jézus Krisztusban is megvolt: Ő „megalázta magát, és engedelmeskedet mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.“(Fil 2,8) (Kis misekönyv)
Minden húsvét alkalmával megemlékezünk Jézus üdvtörténetéről. De minden szentmisében megjelenítjük Jézus halálát és feltámadását. Részesei vagyunk az új és örök szövetségnek az Isten és ember között. Ezért állítja elénk az egyház az üdvös negyvennapos böjti időszakot, hogy jobban megtisztulva Isten a mi tétovázó szívünket a jóra irányítsa. A szentgyónásban Istennel és emberrel kibékülve, a jócselekedetekkel felbátorítva, akarunk ehhez a szövetséghez hűségesek lenni. Körmenet: A húsvét vigíliáján, vagyis előestéjén megtartjuk a feltámadás szertartását, szentmisét és a körmenetet. Zászlókkal, lámpásokkal, fáklyákkal végigmennek a hívek a templom utcán, ezzel is hirdetve, hogy Krisztus feltámadott, halljátok meg…
Az óvári egyházközségben következőképen ünnepeljük a legnagyobb ünnepünket: Ministránsok: A húsvéti ünnepekkor eljönnek ministrálni a „nyugdíjas ministránsok“ 17-18 éves fiatal legények, akik becsületkérdésnek tartják, hogy a karácsonyi és húsvéti ünnepeken a plébánosnak segítsenek az oltár körül. Szépen érvényesül a mondás exempla trahunt (a példa vonz), mivel van 3-4 ministráns, akik lelkesedésükkel a többieket is beszervezik. Énekkar: A passió éneklését vállalják a hívek virágvasárnap és nagypénteken. Strázsálás: Nagypénteken a szertartás után 16.30-tól este 21.00 óráig két leány és két fiú őrséget állnak a szentsírnál, Nagyszombaton pedig 13.00-tól este 19.00-ig. A gyerekek fél óránként váltakoznak. Nem Pilátus katonái ők, hanem az egyház imádkozó tagjai. Ezalatt ki van téve az Oltáriszentség, a hívek közösen vagy csendben imádkoznak. Nagyon értékes pillanatok, amikor a szentsírhoz egész családok jönnek, amikor a gyermekeik a szüleiket látják imádkozni. Szép szokás közösen eljönni a szentsírhoz, imádkozni és megcsókolni a keresztet.
Eloszlott a sír homálya, feltámadt a menny királya, Tanúk rá az angyalok, hogy él már a nagy halott. Az ég és föld ünnepel, s velük minden hű kebel. Zengjünk a szent asszonyokkal, örvendjünk angyalokkal: Eljött a szép kikelet, meggyőzte a zord telet; Jézus már feltámadott s hoz húsvéti szép napot! Angyal állott jászolyánál, angyal jelent meg sírjánál, Szívünkben is megjelent, ha van benn szent kegyelem, Ha érezve bánatot a bűnből feltámadott.
Takarítás: Nagykedden a templom és a plébánia körül és belül takarítani szoktak a hívek. Sok vendég nem igen szokott bejönni a faluba, de azok is, akik bejönnek, látják a falu tisztaságát. A lelki tisztaságot, amit csak az Isten lát, azt pedig a virágvasárnap előtti szombaton szokták a hívek rendbe hozni a szentgyónásban. Talán nem mutattam be a kedves Kürtös olvasónak semmi újat, de örvendetes, hogy ezekkel a külső szokásokkal a hívek megőrizték a belső hitet is. Sok helyen látjuk a szép szokások elfelejtését és a fiatalok érdektelenségét. A nosztalgia helyett őrizzük meg hitünket és nemzetünk örökségét. A feltámadt Krisztus bátorít… Parák József, óvári plébános
Kisütött a tavasz napja, melytől minden éltét kapja, Megújul a föld színe, hívők lelke és szíve, Malasztszellő lengedez: lelki beteg éledezz! Elolvadt a tél jégkérge, lelohadt a pokol mérge, Győzött dicső bajnokunk, fénylik szép húsvét napunk, Bukott lelkünk ellene, hogy megváltónk felkele. Feltámadt a hősök ura, zengjünk fennen alleluja! Nyiss fel égi kikelet, minden bezárt kikelet, Hogy új éltet kezdjenek ma a bűnös emberek. Megváltó szent Messiásunk húsvéti szent áldozásunk, Ki lettél szent életünk, bő kegyelmet adj nekünk; Adj boldog feltámadást, mennyben örök szent lakást. Nr.746 Égi kincstár
Szabadidõ
14 Kürtös
2006. április
Ta v a s z v á r á s Végre megérkezett a tavasz! Itt az alkalom, hogy az erkélyre, folyosókra, kiskertekbe elültessük vagy szaporítsuk növényeinket. Nincs szebb és idegnyugtatóbb látvány, mint a sok-sok zöld és tarkán virító virágok. Az erkély növényeit aszerint válasszuk meg, hogy milyen tájolású az erkélyünk. Ha kevés fény éri a növényt, akkor részesítsük előnybe a páfrányokat, borostyánt és egyéb nem fényigényes növé-nyeket. Akinek napos oldalra néz az erkélye, szerencsés helyzetben van, mert itt szinte minden virág sikeresen nevelhető: a muskátli, a begónia, nefelejcs, petúnia, díszbab és hasonlók. Ebben a hónapban vetjük el szabadföldbe a kevésbé igényes egynyári virágok magvait, mint a kapucínusvirág, körömvirág, bársonyvirág. Kelés után a növényeket kiritkítjuk. Helyrevetésnél a növények jobban begyökeresednek, de később virágoznak mint a palántáról neveltek.
Tennivalók a díszkertben és a veteményesben -
befejezzük a sövények és díszcserjék metszését elvetjük az egynyári virágok magvait elültetjük az évelőket és a díszbokrokat az átteleltetett évelőket átellenőrizzük és minél hamarább elültetjük - trágyázzuk a gyümölcsfákat és az epret - folytatjuk a gyümölcsfák, bokrok és eper ültetését - az időjárástól függően védjük a gyümölcsfákat a korai fagyok ellen
A tavasz hírnökei Sáfrány - Legelsők között dugják ki színes virágfejüket, gyakran még a hó alól. Virágai sárgák, fehérek, kékek. Igen kedves színfolt a kiskertben, utak szegélyeként. Évelő növény, nem igényel különös gondoskodást. Tulipán - Hazája Hollandia, ahol a legkülönfélébb színben és magasságban fordulnak elő, igen bő a választék. Nem túl igényes a termesztésük, februártól egészen május közepéig nyílnak fajták szerint. Nárcisz - Az Alpokban őshonos, ma is vadon él. Áprilisban pompáznak a kertekben, fehér, sárga színben. Évelő növény, idővel akár szép összefüggő színes foltokká szaporodnak. Nagyon sok fajtája van, igénytelen a termesztése. Kék iringó - Gyönyörű szép alpesi növény, virágzáskor fénylő kék. Begóniák - Az erkélyre és a kertbe sok-sok változatából választhatunk. Gazdagon virágzik és az időjárásra nem érzékeny növény.
Tavaszi tisztítókúra csalánnal
Termesztés helyrevetéssel A berakni való uborkát csak akkor vessük el, ha a talaj hőmérséklete elérte a 15 °C-t. 7-10 nap múlva a magvacskák kikelnek. Ilyen talajhőmérséklet nálunk április közepétől május elejéig van. Az optimális növényszám 7-8 db l négyzetméterre. Dinnye és sárgadinnye esetében a talajhőmérsékletnek 1315°C-nak kell lennie 5 cm mélyen. Fontos, hogy nedves földbe ültessünk. Kötöttebb talajon 3-4 cm mélységbe, lazább talajon 4-6 cm-re.
Dédanyáink jól ismerték a csalán gyógyhatását, hiszen nemcsak a kislibákat, kacsákat etették vele, hanem saját étrendjükbe is beiktatták. A friss, zsenge csalánlevelekből főzeléket, teát készítettek. Ma is ajánlható, hogy tiszta, pormentes helyekről gyűjtsünk virágzás előtti csalánlevelet. Frissen is, szárítva is kiváló hatása van a téltől meggyötört szervezetünkre. A legjobb gyógyszer a szervezet méregtelenítésére, magas vastartalma miatt pedig megszünteti a fáradtságot, levertséget. Salaktalanító hatása van, enyhíti a reumatikus fájdalmakat, köszvényt, vérszegénységet. Egy tavaszi kúra 2-3 hétig tartson, és ne tovább! Igyunk meg naponta 2-3 bögre frissen főzött csalánteát. Aki nem bírja az ízét, teakeverékbe is teheti, így enyhébb a hatása. Vigyáznunk kell arra is, hogy a csalánlé kilúgozza a szervezetből az ásványi sókat, ezért nem mindenkinek tesz jót. Főleg a szívbetegek legyenek óvatosak az alkalmazásával.
Húsvéti vendégvárás Tavaszi saláta Hozzávalók: 20 dkg ementáli sajt, 1 fej zöldsaláta, 1 csomó retek, 1 csomó újhagyma, uborka, alma, 4 dl joghurt, só, cukor, citromlé, fokhagyma, metélőhagyma, olaj. A sajtot és az almát apróbb kockákra vágjuk, a retket, újhagymát (szárával együtt) felszeleteljük, a salátaleveleket apróra tépdessük. A salátaalapot leöntjük a fűszeres joghurttal: négy dl joghurtot ízlés szerint megsózunk, pici cukorral, citromlével, fokhagymával, metélőhagymával és étolajjal ízesítjük.
Töltött tojások Hozzávalók: 5 db keményre főtt tojás, fokhagymakenő, szalámikarikák, zöld olivabogyó, fejes saláta, zöldhagyma, retek. A megfőtt tojásokat kettévágjuk. Egyik felére ráteszszük a szalámikarikát, erre kerül a kenő. Rátesszük a másik felét, erre kerül a salátalevél, retekkarika, zöld oliva, hagyma.
Az egészet pálcikával összeforgatjuk. Fo k h a g y m a kenő: 10 dkg puha sajt, 8 dkg vaj, 5 dkg reszelt sajt, majonéz, 4 gerezd fokhagyma, paprikakrém, só. Az egészet nagyon finomra összekeverjük, és ezzel töltjük a tojásokat. Az oldal anyagát összeállította Bodzsár Eszter
Szabadidõ
2006. április
Kürtös 15
Szezonnyitás Alsósztregován
Számítógép a mindennapokban
A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma május 12-én, pénteken, 17.oo órai kezdettel indítja évadnyitó rendezvényét az alsósztregovai Madách-kastélyban, ahol az odalátogatókat érdekes program várja. A rendezvényre autóbusz indul, melynek megállóiról a CSEMADOK Nagykürtösi Területi Választmányának titkárságán lehet érdeklődni a 0907/856296-es telefonszámon. A rendezvény társrendezői a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeuma, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya, támogatói pedig a Pátria rádió, az SzK Kulturális Minisztériuma és Apátújfalu Önkormányzata.
Az elektronikus könyvtárakról szóló cikk második részében az előző részben ismertetett legnagyobb magyar virtuális könyvtár a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) http://mek.oszk.hu után a kisebb léptékű, de szintén nagyon értékes eKönyvtárakról lesz szó. A Szegedi Hittudományi Főiskola honlapján találunk a könyvtár címszó alatt általános információkat az egyetem valódi könyvtáráról, de találunk itt virtuális könyvtárat is a főiskola irányultságának megfelelő témakörrel. A főiskola az interneten a www.theol.u-szeged.hu címen található. Sok hasznos anyagot találunk elektronikus formában a jezsuiták magyarországi weblapján a dokumentumtár címszó alatt a www.jezsuita.hu oldalon magáról a rendről és a rendalapító Loyolai Szent Ignácról. A katolikus egyházi, lelki irodalom legnagyobb magyar nyelvű elektronikus gyűjteménye a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban (PPEK) található a www.communio.hu /ppek/ címen.
PALÓC MAJÁLIS - A RÁDIÓS NAPOK KERETÉBEN Programelőzetes Lukanénye önkormányzata a Középső-Ipoly menti községek önkormányzataival közösen 2006. május 12-13-án Lukanényén Palóc Majálist rendez. A rendezvény első napján, pénteken este 18 órai kezdettel a Pátria rádió nyilvános felvételére kerül sor a művelődési házban. A műsorban fellépnek a kassai Thália Színház művészei, továbbá a lukanényei citerazenekar, az ipolybalogi Szent Korona Kórus, az inámi menyecskekórus, a Csemadok ipolynyéki alapszervezete színjátszótársulatának operetténekesei és a nagycsalomjai citerazenekar és asszonykórus. Szombaton délelőtt 8 órakor indul az Ipoly menti uniós halászlé- és gulyásfőző verseny. 8.30-tól Toborzó. Népzenészek, jelmezesek, palóc menyecskék felvonulása szekerekkel, gyalogosan, lóháton a nényei művelődési háztól a futballpályáig. 10.00 - Szabadtéri szentmise 11.00 - Szűgyi íjászok bemutatója 12.30 - az Ipoly menti halászléés gulyásfőző verseny értékelése 13.30 - Palóc majális és anyák napi műsor 17.00 - Szabadtéri gyerekdiszkó 19.00 - Tábortűz, népmulatság JÓTÉKONYSÁGI BÁL Nagyszabású jótékonysági bált tartanak 2006. április 26-án Lukanényén a művelődési házban. A rendezvény bevételét egészségügyi és szociális gondok enyhítésére fordítják. A rendezvény programja: 18.30-19.00 - Helyfoglalás, közben Tűzangyalka, aki az RTL Klub Való Világ műsorában is szerepelt, tüzet fúj a kultúrház előtt 19.00 - Köszöntő 19.05-19.30 - Csábi István elődóművész, Csiki Gábor népitáncos és Szabó Diana zenés, szórakoztató műsora 19.30-19.50 - Budapesti színművészeti iskolások musicalrészleteket adnak elő 20.05-20.35 - Mollini bűvész-show, a Nemzetközi Bűvészfesztivál és a prágai Bűvészfesztivál győztes bűvészével 20.35-21.05 - Triász Varietas zenés, szórakoztató műsora 21.05-21.15 - Tűzangyalka tűztánca 21.15-21.20 - Finálé 21.20- Vacsora 22.00-03.00 - Bulizene hajnalig, közben tombolahúzás. Jegyárak: minimum 200,- Sk Jegyek elővételben már kaphatók a Lukanényei Községi Hivatalban.
Annak ellenére, hogy nem virtuális könyvtár, mégis fontos honlap a http://biblio.osb.hu, mert könyvek keresését teszi lehetővé az alábbi egyházi könyvtárakban: Egyházmegyei Könyvtár - Szombathely, Főapátsági Könyvtár -Pannonhalma, Főegyházmegyei Könyvtár Eger, Ráday Könyvtár - Budapest, Főszékesegyházi Könyvtár - Kalocsa, Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola - Gyulafehérvár, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola - Veszprém. A keresést a szerző a cím, tárgyszó, kiadó vagy év valamelyikének vagy együttes megadásukkal tudjuk elindítani. Hasonló elektronikus keresést biztosít számunkra a Fórum Kisebbségkutató Intézet portálja a www.foruminst.sk az 1997-től az intézet részét képező Bibliotheca Hungaricában, amely könyvtár az 1918-tól a mai Szlovákia területén magyarul és magyar vonatkozásban megjelenő kiadványok gyűjteménye. A magyar vonatkozású digitális könyvtárakról lévén szó meg kell említeni a Neumann János Digitális Könyvtárat a www.neumann-haz.hu címen, amelynek célja a magyar és magyar nyelvű szépirodalom, szakirodalom nem csak digitalizált formájú közzététele, de hosszú távú megőrzése is. A világ angolul értő részének szól rólunk, magyarokról, a közép-európai történelemről a Corvinus Library nevű digitális könyvtár a www.hungarian-history.hu weblapon. Ez a rész sem a „való világ“ könyvtárairól akar lebeszélni, hiszen azok hangulatát, könyveinek illatát az elektronikus könyvtár nem tudja visszaadni, de szeretné felhívni a figyelmet korunk e kiváló információforrására. RNDr. Balázs Péter
Sport
16 Kürtös
2006. április
Asztalitenisz-bajnokság Ipolybalogon 2006. március 18-án került megrendezésre a helyi községi hivatal támogatásával a községi asztalitenisz-bajnokság. A versenyre 14-en neveztek be. A küzdelmek 4 csoportban kezdődtek, a csoporton belül mindenki játszott mindenkivel. A négyfős csoportokból az első három helyezett, a háromfősekből pedig az első 2 helyezett jutott tovább a következő körbe. Az így kialakult 10 tagú mezőny játékosai ismét mindenki-mindenkivel alapon játszottak egymással. A továbbjutók már az egyenes kiesés elve alapján játszottak. Elmondható, hogy a verseny kimenetele a papírforma szerint alakult, az elődöntőbe jutást a járási bajnokságban szereplő játékosok vívták ki.
legért, a vesztesek a bronzéremért küzdhettek. A negyeddöntőben Sricho, ill. Kukučka győzött. A „bronzmeccsen“ Mihalovič, az „aranymeccsen“ pedig Stricho diadalmaskodott, így alakult ki a végső sorrend : 1. Stricho József 2. Kukučka József 3. Mihalovič János 4. Németh Zoltán. A negyeddöntőbe jutott játékosok között sorsolás alapján dőlt el a párosítás: Mihalovič - Kukučka, Németh Stricho. A verseny tétje egyre nőtt (egyben az izgalom is), hisz a győztesek az aranyéremért és egyben a vándorser-
Bízunk benne, hogy a jövőben lesz folytatása ennek a versenynek, hagyománnyá válik, és visszanyeri „régebbi népszerűségét“ az asztalitenisz sport Ipolybalogon. K. József
AU TONÓMIA névvel egy új TV adó sugároz húsvétvasárnaptól. Az új adó a Duna TV második csatornájaként szórja adását a műholdvevő készülékekre ugyanott, ahol a Duna TV fogható, a Hotbird3-as műholdról. A Duna TV honlapján olvasható téjékoztató szerint: „Az új műholdas csatorna adásának a célja Európa kis népeinek, etnikai kisebbségeinek, autonómiáinak összekapcsolása, a határon túli magyarság önszerveződéseinek támogatása, a sikeres példák felmutatása, az egyes régiók gazdasági, politikai és kulturális helyzetének, az önigazgatás és a térségfejlesztés tapasztalatainak a bemutatása.“ Az anyaországon kívül rekedt magyaroknak-kisebbségieknek a csatornája lesz ez. Magyarország egyetlen tematikus csatornája, mely
főként velünk, határon túli magyarokkal fog foglalkozni. Ennek jegyében a Zolcer János, produkciós igazgató által szervezett ünnepi műsorral április 16-án az ipolybalogi Szent Korona Kórus fellépésével indít a csatorna, majd fellép az inámi hagyományőrző asszonykórus is. Az autonómia szó általában mindenki számára politikai összefüggésben cseng, ám a csatorna egyik célja az, hogy rávilágítson a fogalom igazi jelentésére. Az Autonómia TV küldetése az, hogy megismertesse velünk ezen önrendelkezések lehetőségeit, így pl. a gazdasági, kulturális, etnikai autonómia lehetőségeit, azok meglévő példáit, hogy segítséget nyújtson azok kialakításában térségünkben is. Cselényi László, a Duna TV igazgatója elmondta, hogy a csatorna
kezdetben naponta 8 órán át sugároz, majd pedig 16 órán át ismétli a műsort, valamint a tervek szerint nyár közepétől már 16 órás sugárzást fog tudni biztosítani. Kövessük figyelemmel e csatornát, mely a közeljövőben Szlovákiában a UPC csomagjába is belekerül. Az ünnepi műsorkezdés húsvétvasárnap 16:00 órai kezdettel lesz. C.M.
E lapszám megjelenését a Mezõgazdasági Minisztérium és az SzK kormányhivatala támogatta. Vydanie tohto èísla finanène podporilo MP SR a Úrad vlády. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. E-mail:
[email protected]: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.korona. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.
