KÜRTÖS. Közéleti havilap. VI. évfolyam 3. szám. Ára 10,- korona március

KÜRTÖS

s Q t r W k VI. évfolyam 3. szám

Közéleti havilap

Ára 10,- korona

2 0 0 8 . március

MERJÜK VÁLLALNI MAGYARSÁGUNKAT! Az 1848-49-es magyar nemzeti forradalom és szabadságharc hagyatéka kimeríthetetlen. Van időszerű üzenete - 160 év távlatából is - a mához, a ma emberéhez, a mai politikacsinálókhoz és a mai fiatalokhoz is. Március 15-e nekünk, magyaroknak nemcsak a tavasz kezdetét jelenti, hanem mindenekelőtt 1848 márciusának üzenetét és örökségét, ennek az örökségnek a megőrzését, ápolását és továbbadását. Igaz, hogy ezt a vérrel pecsételt drága örökséget némileg másképpen értelmezték Trianon után, másképpen a két világháború között, és máshová került a hangsúly a kommunista diktatúra idején, és a mostani többpártrendszerben is léteznek hangsúlyeltolódások. Hiszen máshová helyezik a hangsúlyt a konzervatívok, máshová a szocialisták, és másképpen láttatják az örökséget a liberálisok. Bár a Kárpátmedence magyarjai egy és ugyanazt a március 15-ét ünneplik, de mégis más az ünnep hangulata az anyaországban, és más az elcsatolt területek magyarjainak ünnepe. Nekünk, felvidéki magyaroknak is megvannak a magunk 48-as emlékhelyei, ahol minden évben - és örvendetes módon egyre többen megemlékezünk nagy nemzeti ünnepünkről, a márciusi ifjak bátor kiállásáról. Mert a változások sürgetői, vezetői, a forradalom élgárdája az irodalmárok, költők, fiatal értelmiségiek voltak. Petőfi, Jókai és a többiek bebizonyították, hogy képesek mozgósítani a forradalom hívó szavára a kíváncsi, riadt vagy lelkes, erőt adó tömeget. Kétségtelen, hogy Petőfi Nemzeti dalának hallatlan mozgósító ereje volt. Ha most csak azt ragadjuk ki a költeményből, „hogy rabok legyünk, vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok“, első pillantásra úgy tűnik, ma már nincs aktualitása ezeknek az először 160 éve, és azóta számtalanszor elhangzott mozgósító, bátorító szavaknak. Mert szabad emberek vagyunk, demokráciában élünk, szólás- és sajtószabadság van. Ám, ha jobban belemélyedünk, és merjük megkérdezni saját magunkat, hogy tényleg

szabadok vagyunk-e, vagy netán rabjai rossz beidegződéseknek, megcsontosodott előítéleteknek, téveszméknek vagy rossz szokásoknak, akkor bizony rá kell döbbenünk, hogy sok tekintetben rabok vagyunk. Csak egy-két gyakorlati példát hadd említsek. Gyermekeink iskolaválasztásakor nemde rossz beidegződések rabjai vagyunk, amikor választhatnánk nekik anyanyelvi

Minden népnek vagy azonos céllal szerveződött csoportnak első ténykedése mindig az, hogy megkülönböztessék magukat másoktól. Zászlók, zászlószerű szimbólumok a legkorábbi időszakból és kultúrákból ismeretesek. Szoros kapcsolat van a nemzeti trikolór és a kokárda között.

A

iskolát, és mi mégis idegen nyelvű iskola rabságába taszítjuk őket. Vagy családneveink anyakönyvezésekor a félelem, a gyávaság vagy csak egyszerűen a közömbösség rabjai vagyunk, amikor hagyjuk, hogy nevünket, saját tulajdonunkat a többségi nemzet nyelve vagy írásmódja szerint jegyezzék be saját vagy gyermekeink születési anyakönyvi kivonatába. Ennek következtében találkozni hivatalos okmányokban, telefonkönyvekben vagy egyéb névlistákon magyar hangzású, de lágyítójeles vagy ékezet nélküli vezetéknevekkel. Hogy csak néhány, tájainkon kevésbé használatos (hogy senki érzékenységét ne sértsem) neveket említsek: Darboš, Šipoš, Čikoš, Vereš, Seleš, Pastor stb. Hasonlóképpen a megszokás vagy rossz beidegződés rabjai vagyunk, amikor nem merjük születendő gyermekünk keresztnevét, noha törvény biztosítja, magyarul anyakönyveztetni. Ebből az iménti, semmiképpen sem ünneprontásnak szánt kitérőből is kitűnik, hogy a márciusi ifjak bátorsága, kiállása nekünk, felvidéki magyaroknak is üzenetet hordoz. Merjük bátran vállalni hitünket, magyarságunkat, és bátran merjünk élni törvény adta jogainkkal! Bodzsár Gyula

K O K Á R DA

„Tudjátok-e, miért oly piros? Sok vér hullott rája. Tudjátok-e, miért oly fehér? Erkölcs a virága. Tudjátok-e, miért olyan szép, örökzöld a színe? Mert az örök szabadságért ver a magyar szíve.“

Az első felelős magyar kormány

Diadalútját a nemzeti színhármas az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt futotta be. A március 15-i forradalommal kezdődő tüntetési hullám egyik fő követelése a császári jelképek és színek magyarral való felváltása volt. Az áprilisi törvények XXI. cikkelye kimondta: „1. § A nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba viszszaállítatik.“ /-/

2 Kürtös

Közélet

I SKOLAVÁLASZTÁSI

FÓRUM

2008. március

LUKANÉNYÉN

A magyar tannyelvű iskolákat népszerűsíti a Magyar Koalíció Pártja Szlovákiában A sikeres szlovákiai magyarok példája is igazolja, hogy igen is lehet megfelelő tudást szerezni a magyar tannyelvű iskolákban - hangoztatta Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke a Lukanényén megtartott szülői fórumon, amelyet Siket Teréz tanuló verssel nyitott meg. A környék falvaiból is érkezett nagyszámú érdeklődő előtt Kuzma Zoltán polgármester tájékoztatójában kiemelte: jelenleg 42 magyar nyelven tanuló diák jár a 110 tanulóval működő, technikailag jól felszerelt tízosztályos iskolába. A környék magyarlakta településeire való tekintettel bíznak abban, hogy a magyar tannyelvű oktatásban részesülők száma növekszik. Szigeti László parlamenti képviselő a szülők felelősségéről szólva arra figyelmeztetett, hogy a tudás birtoklásának legjobb eszköze az anyanyelv, és helyén legyen a szívük, amikor a gyermek jövőjéről döntenek. Hrubík Béla költő, a Csemadok elnöke a szüleinktől megkapott magyar értékek megtartásának fontosságát egy idézettel erősítette: „Őseinknek szent hitéhez, nemzetséged gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!“ Szavait erősítette Jámbor László megyei képviselő, Apátújfalu polgármestere, aki felhívta a szülő figyelmét arra, hogy a magyar tannyelvű iskolák szolgálják a leghatékonyabban azt, hogy a magyar családokból érkező gyermekek az anyanyelvükön sajátítsák el a műveltség alapjait. Csáky Pál a beiskolázás előtt álló gyermekek szüleihez szólva kiemelte: Most a nyitott határok mellett az anyanyelvi oktatás előnyeit, példáját szeretné a Magyar Koalíció Pártja megvilágítani. Az a magyar, akinek a gyermekei is magyarok lesznek, mondta a vele készült interjúban. Az apátújfalui Szent István-szobor avatásán, még 2002ben, Csáky Pál arról is beszélt, reméli, a magyar nyelv hamarosan megbecsültebb lesz Szlovákiában, mert főleg a határ menti régiókban a gazdasági kapcsolatok erősödésének nélkülözhetetlen elemeként fog szolgálni. - Jó irányba haladunk, hiszen európai uniós tagok vagyunk, beléptünk a schengeni rendszerbe, és Apátújfaluból is sokan járnak át dolgozni Magyarországra. Egyre inkább összezáródnak azok a szálak, amelyeket nyolcvan évvel ezelőtt megpróbáltak mások szétzilálni. Úgy gondolom, a magyar nyelv státusza is növekszik, hiszen mindenki egyre inkább rájön arra, hogy a Kárpát- medencében élő legalább tizenhárom millió magyar mellett élnek más népek is. Erre büszkéknek kell lennünk, és ki kell használnunk azokat a pozitívumokat, amelyeket ez a helyzet felölel. - Az Ipoly-hidak újjáépítéséről szóló híreket hogyan fogadták a térségben élők? - Pozitív eredményt és véleményeket váltottak ki, és ez nagyon jó, mert összekötik az embereket. Most már a politika megtette azt, amit meg kellett tennie, a döntések megszülettek. Már csak az emberek fejét és szívét kell összekötni, a gondolatokat, az érzelmeket. Meg kell keresni azokat a szálakat, amelyek erősítenek bennünket, és erre komoly pénzeket áldoz az Európai Unió. A magyarországi fejlesztési terv 176 millió eurót kínál a magyar-szlovák határon átnyúló együttműködés támogatására. Úgy gondolom, a vállalkozóknak, az intézményeknek, a kulturális szervezeteknek, az önkormányzatoknak nagyon igyekezni kell, hogy ezt a pénzt be tudják hozni. A

közeljövőben két konferenciát is tartunk, amelyben szeretnénk beiskolázni az embereket, és elmondani nekik a játékszabályokat. Most már dolgoznunk kell, és cselekednünk kell közösen. - A szlovák kormányban két alkalommal is szerepet kaptak a magyarság szervezeteinek képviselői, és tevékenységük látható, érzékelhető eredménnyel járt. Van remény arra, hogy stabillá válik ez a folyamat? - Úgy gondolom, minden sanda szándék ellenére megtarthatóak és bővíthetőek. Most van a szlovák parlamentben annak az európai uniós normának a törvénybe foglalása, amely azt mondja ki, hogy létre lehet hozni egy önkormányzatok szövetségét úgy, hogy csak az egyik országban jegyeztetjük be. Miután az említett európai uniós pénzek irányító hivatala Budapesten van, elég az önkormányzatoknak társulni úgy, hogy szlovákiai, szlovákiai magyar és magyarországi önkormányzatok is lesznek a tagjai. Közösen kidolgozzák azokat a terveket, amelyeket saját maguk számára is tartanak, és ezeket az uniós pénzekből lehet finanszírozni. Csak az embereken, az ötleteken, a kreativitáson múlik az, hogy tudunk fejlődni. - Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy a Szlovákiában élő magyar családok magyar tannyelvű iskolába járassák a gyermekeiket. Ezt szorgalmazza a Magyar Koalíció Pártja. - Így van. Mi a rossz beidegződéseket, és kicsit talán helytelen szóhasználattal, a rabszolga mentalitást szeretnénk a fejekből kiűzni. Úgy gondoljuk, hogy szabad emberként kell viselkedni. Itt, a Kárpát-medencében 13 millió ember beszéli a magyar nyelvet. Persze a XXI. században a háromnyelvűség a minta számunkra is. Az első és a legfontosabb az a nyelv, amelyen a legtöbb információt a leghatékonyabban tudjuk megismerni. Ez az anyanyelvünk, a magyar. Emellett meg kell tanulnunk szlovákul, de németül és angolul is. Hiszen mindenki azt mondja, hogy ezekkel a nyelvekkel kell majd dolgoznunk a XXI. században. Én azt szeretném, hogy az itt élő gyermekeknek itt, a szülőföldjükön legyen esélyük és reményük. Erre most egyre nagyobb lehetőség van. Rajtuk is múlik, hogy mit tudunk ebből a helyzetből kihozni. Nekünk viszont kötelességünk felhívni a figyelmet, és támogatni őket. - Kóváron a lerombolt Ipoly-híd közelében született. Reményeik szerint mikor lesz az a pillanat, amikor az első újjáépült Ipoly-hídon átmehetünk? - Tavaly novemberben a két külügyminiszter a mi jelenlétünkben írta alá Párkányban az erről szóló kormánymegállapodást. Az első híd újjáépítését vélhetően az idén tavasszal kezdik el. Én nagyon remélem, hogy az első híd az ősz elejére megvalósulhat. De nem egy hídon gondolkodunk. Tizenhét hidat szeretnénk az Ipoly felső és alsó folyása között felújítani, és ezekre európai uniós pénzeket szeretnénk mozgósítani. A terveket hét híd esetében már kidolgozták, és lépésről lépésre fogjuk őket megvalósítani. Tehát, amit csak lehet, helyre kell hozni, és egy új világot, egy új esélyt kell teremteni mindannyiunk számára. Szabó Endre

2008. március

Kultúra

Kürtös 3

A l a p s zerveze t e i n k é v z á r ó ta g g y ű l é s e i r ő l j e l e n t j ü k Nagycsalomja (febr. 3.) - hagyományosan az elsők között tartotta meg évzáróját az alapszervezet, amelyen a tagság nagyobb része megjelent. Jelen volt, mint mindig, a község polgármestere, Nagy Mihály is. Vanda Zsófia elnök beszámolójából kiderült, hogy a községben gazdag kulturális programot valósítottak meg, vagy segítettek társrendezőként megszervezni. Jól működött a női énekkar, karöltve a citerásokkal, akik a helyi rendezvényeken kívül sok vendégszereplésen is részt vettek. Ezek anyagi, erkölcsi és szervezői biztosításában nagy rész vállalt a község önkormányzata, amelyért a vezetőség köszönetét fejezte ki. Az idei évre hasonló gazdag programmal készülnek. Az évzárón részt vett még a területi választmány elnöke, Balogh Gábor és az MKP járási elnöke, Hamerlik Richárd. Hozzászólásukban mindketten hangsúlyozták a szorosabb együttműködés jelentőségét és a magyarságukat érintő problémák keresésének koordinálását.

Csáb (febr. 24.) - a valaha nagy múltú egyesület tevékenysége legalábbis az utóbbi tíz évben - különböző okoknál fogva igen alábbhagyott. Ezt ne firtassuk, inkább annak örüljünk, hogy 2007 elején újraszervezték a tagság egy részét, és elindultak az önszerveződés útján. Ideiglenesen választottak egy kommunikációs bizottságot, melynek az volt a feladata, hogy a volt vezetőségtől átvegye a teljes dokumentációt, és felmérje a további működés feltételeit. Ez részben meg is valósult, így az idén sor került az alakuló ülésre, illetve a vezetőség megválasztására. A szervezet új elnöke Zatyko Ferenc lett. A jelenlevők féléves programtervet fogadtak el, és mérlegelni fogják, hogyan kapcsolódhatnak be a járás kulturális életébe. Csábon nemcsak a múltban voltak, hanem jelenleg is vannak tehetséges fiatalok, akik eddig is tevékenykedtek (ének, színjátszás) csak ki-ki a maga égisze alatt. Ezek megnyerése az alapszervezet részére szintén az új vezetőségre vár. A szervezeten belüli tevékenységre szerintük jobbak a feltételek, mert pályázni lehet a különböző tevékenységek finanszírozására idehaza és külhonban egyaránt. Reméljük, megtalálják a közös hangot. Az idősebb korcsoportot is meg kell szólítani, hátha lesznek tagok, akik újra aktívan szereplést vállalnak, vagy pedig segítenek a fiatalok bekapcsolásában. Az új vezetőségnek jó munkát kívánunk, és várjuk sikeres kibontakozásukat.

Bussa (márc.2.) - az évzáró taggyűlésre hagyományosan sokan jöttek el, jó hangulattal töltötték meg a kultúrházat. Az ülésen részt vett Gomola Miroslav polgármester is, aki megköszönte a szervezet jó és segítőkész munkáját, amely reményei szerint a jövőben is legalább ilyen jó lesz, így az önkormányzat segítsége sem marad el. A szervezet eseményekben gazdag évet hagyott maga mögött, és ami a legfontosabb, a szervezeten belül is nagy az összefogás. Az idei évre is gazdag programmal készülnek, és azt biztosan teljesíteni is fogják. Az évzárón új 9 tagú vezetőséget is választottak. Az elnök Bobor Ivett lett. Gratulálunk, és jó munkát kívánunk. Nagy szeretettel és tapssal búcsúzott a tagság a leköszönő elnöktől, Vámos Lászlónétól, aki 32 éven állt az alapszervezet élén, és akinek a szervezet nagyon sokat köszönhet. A területi választmány nevében is megköszönjük eddigi odaadó munkáját, és kívánunk békés, pihentető, a közösségtől el nem szakadó, boldog időket. Az idén hetedik alkalommal osztották ki a Bobor Magdolna-díjat, amelyet ezúttal a Vámos Géza és Ilona házaspár kapta. A díjat az alapszervezetben való hosszú, odaadó munkáért és a kulturális életben való szereplésért ítélik oda évente. Gratulálunk a kitüntetetteknek. Meg kell még említenünk, hogy az alapszervezetben kezdetektől fogva vezetik krónikájukat, ami lehet, hogy egyedülálló teljesítmény. Ezen kívül tagjai sorában tudja Pisák Pál nyugdíjas gyűjtőt („geológust“), akinek páratlan kőzetgyűjteménye van a Szlovákgyarmattól Losoncig terjedő területekről. A 88 éves, ma is tevékeny Csemadok-taggal már a közeljövőben beszélgetést szeretnénk készíteni, amely majd lapunk hasábjain jelenik meg. Február utolsó vasárnapján tartotta évzáró tagygyűlését a Csemadok ipolynyéki alapszervezete, mely a régióban nemcsak létszámában, de tevékenységében is a legnagyobb jelzővel illethető. Az ülést a Balassi Bálint Alapiskola mellett működő Gyermeklánc gyermekcsoport fellépése nyitotta meg, akik a Duna Menti Tavaszra készülve adtak ízelítőt műsorukból. A csoport vezetője Nagy Teréz pedagógus. Az elnöki beszámolót követően, melyet Gyurász Gábor, a szervezet elnöke tartott meg, főleg az idei évben a szervezetre váró feladatokról esett szó. A szervezet szeretné elérni, hogy év végéig a taglétszám elérje a háromszázat. Örvendetes tény, hogy a most bevezetésre kerülő Ifjúsági kártyát, már közel ötven kis csemadokos vehette át, ami a jövőre nézve nagyon biztató adat. A munkatervben szerepelt az Ipolynyéki lakodalmas című folklórműsor bemutatása, valamint a Hont néptánccsoport tevékenységének beindítása. Mindkét feladat megvalósítása folyamatban van. Határozat született arról is, hogy a Mics Károly nevét viselő színjátszó csoport A harapós férj című

Ipolybalog (febr. 17.) - ebben az alapszervezetben is volt mit értékelni, hisz az év folyamán sok rendezvény megvalósult. Említésre méltó a hagyományőrző csoport munkája Lőrincz Aranka vezetésével, aki sok törődéssel gyűjti össze a helyi szokásokat, és építi be a csoport fellépéseibe. Elmondhatjuk, hogy az alapszervezet a falu kulturális életének a motorja. A két folklórcsoport sok vendégszereplésen is részt vett, a Bukréta a Bíborpiros szép rózsa versenyen bejutott az országos elődöntőbe is. Az alapszervezeten belül ki kell emelni a nőegylet működését, amely nemcsak a kulturális műsorok megszervezésében segítkezik, hanem a falu közterületeinek virággal való kiültetését is önkéntesen végzik, természetesen egész évi gondozásukkal együtt. Nagy segítséget nyújtottak a Koronaünnepség előkészítésénél és lebonyolításánál, valamint a helyi szakrális tárgyak kiállításának megvalósításában. A folyó évre hasonló gazdag programmal készülnek. Felmerült egy faluház, ill. -múzeum kialakítására megfelelő épület gyűjtés által való megvétele, több szervezet megszólításával. Reméljük, mindezt sikerül megvalósítani az önkormányzat bevonásával is, amely a múlt évben anyagilag és erkölcsileg is segítette a szervezet működését. Összeállította Balogh Gábor

nagysikerű, nemrégiben bemutatott darabbal, benevez az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválra. A tartalmas vitát követően került sor, immár második alkalommal, az Ipolynyéki Magyar Kultúráért Díj átadására, melyet ebben az évben Juhász Béla, nyugalmazott pedagógus kapott a szervezetben végzett sok évtizedes kiváló munkájáért. Az emlékérmet egyébként az az Oláh Szilveszter, budapesti szobrászművész készítette, akinek a nevéhez fűződik az ipolynyéki Szent István-szobor megalkotása, valamint a helyi alapiskolában évente átadásra kerülő Balassi-emlékérem, mely szinte páratlan a szlovákiai magyar iskolák életében. Sajnálatos dolog, hogy a felvidéki magyar sajtót, főleg egyetlen napilapunkat, ezen „apróságok“ nem nagyon érdeklik. Legalábbis nincs hírértékük a regionális tudósítójuk számára. Talán ideje lenne kimozdulnia tornaljai „fizetett“ magányából, mert lehet, hogy máshol is találna értékeket a régióban. Az évzáró egyébként jó hangulatban, a március 15-i ünnepségek szervezésének megbeszélésével ért véget a késő esti órákban. Palócz

Közélet

4 Kürtös

A

2008. március

JÖVÕ HÍDJAI

A Magyar Koalíció Pártja, a budapesti székhelyű Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében február 28-án Losoncon a Reduta szálló dísztermében A jövő hídjai címmel tartottak kétnyelvű konferenciát. A termet zsúfolásig megtöltő szlovákiai és magyarországi önkormányzatok, vállalkozások és egyesületek képviselőit és külön a rendezvény két kiemelkedő vendégét, Csáky Pált, az MKP országos elnökét és Orbán Viktort, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnökét Csúsz Péter, az MKP megyei képviselője köszöntötte. Mintegy kétszázötvenen, köztük szép számban járásunk magyar polgármesterei is, vettek részt a szlovák-magyar európai területi együttműködési programtervezettel kapcsolatos tanácskozáson, melynek megnyitójában elsőként Csáky Pál többek közt arról beszélt, szeretné, hogy ha azokat az együttműködési formákat, amelyek elsősorban a kulturális területen, emberi kapcsolatok területén meg a sport területén valósultak meg, tovább tudnánk vinni a gazdasági együttműködési formák felé is, a vállalkozások, vállalkozók együttműködésének területén is. Hogy valóban úgy érezzék az itt élő emberek, főleg a határ menti régiókban élő emberek, hogy az a döntés, ami 80-90 évvel ezelőtt elszakította egymástól a természetes területeket, és a központi régiókból a perifériára sodorta őket, hogy igenis, ez visszafordítható, hogy igenis, ezek a kapcsolatok újraéleszthetőek. Ezért szeretném, hangsúlyozta a párt országos elnöke, hogy ha a határ mindkét oldalán támogatnák az infrastrukturális beruházásokat és kezdeményezéseket, az önkormányzatok együttműködését, a vállalkozások és vállalkozók együttműködését, minden olyan kapcsot és fonalat, amelyek a határ menti régiók megerősödéséhez és felemelkedéséhez vezetnek. A legnagyobb magyarországi ellenzéki párt elnöke, Orbán Viktor felszólalásában egyebek mellett elmondta, azért tartja rendkívül fontosnak ezt az összejövetelt, mert arról tesz tanúbizonyságot, hogy a kellemetlen kormányzati zajoktól függetlenül van lehetőség arra, helyet követeljen magának a nap alatt,

Pályázatok a vidékfejlesztési programokra A földművelésügyi minisztérium már közzétette a felhívását az SZK 2007-2013-as időszakra szóló Vidékfejlesztési programjából finanszírozott vissza nem térítendő támogatási kérvények benyújtására az egyes meghatározott intézkedésekre. A benyújtott pályázatok elbírálásához a szakminisztérium honlapján megjelent a Vidékfejlesztési tervhez kidolgozott módszertani útmutató, amely az egyes intézkedésekre vonatkozó részletes feltételeket tartalmazza. Az idei programokra a következő intézkedésekhez nyújthatók be a pályázatok: infrastrukturális beruházások a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez, a termelők értékesítési szervezetei, szakmai továbbképzés és információs aktivitások, tanácsadói szolgáltatások kihasználása, műszaki segítség. Lehetőség nyílik a farmok modernizálására, valamint a mezőgazdasági és erdészeti termékek értékét javító beruházások támogatására is. A részletes feltételekről az Agrárkifizetési Ügynökségben, illetve a szaktárca honlapján közzétett információkból tájékozódhatnak az érdeklődők. (www.mpsr.sk, www.apa.sk)

kiszorítsa magának az élethez szükséges teret a mindennapi élet valósága. A mindennapi élet valósága pedig az együttműködés valósága. A Fidesz elnöke nagy jelentőséget tulajdonít a határ menti gazdasági együttműködésnek, melynek formáit és lehetőségeit ne központilag határozzák meg, hanem maguk az adott térségben élő emberek. „Nekünk, magyaroknak és szlovákoknak bőségesen kijutott az elmúlt század tragédiáiból. Az egykori államhatár két oldalán élőknek megadatott az a történelmi lecke, hogy példát mutassunk egymásnak együttműködésből és Európa-szeretetből. Az a feladat vár ránk, a feladatnak való megfelelés része a mai konferencia is, hogy bebizonyítsuk magunk számára, KözépEurópa számára és egész Európa számára, hogy véget lehet vetni az indulatoknak, létezik megtisztulás, és képesek vagyunk a nemzetállami létet meghaladni, s képesek vagyunk közösségeinkre alapozva egy szebb jövőt megalkotni“ hangsúlyozta beszédében Orbán Viktor. A megnyitó beszédek után neves hazai magyar és magyarországi szakemberek előadásaival folytatódott az egész napos tanácskozás. -ár

Monitoring jelentés Azok az agrárvállalkozók, akik az Ágazati operációs program (SOP P-RV) és a Vidékfejlesztési program (PRV) keretében támogatást kértek és vettek igénybe, a projekt megvalósításának időszakában a PPA-nak kötelesek évente ún. „Monitoring jelentést“ előterjeszteni minden évben március 31-ig. Ebben a projektre vonatkozó előző évi adatokat tüntetik fel. A monitoring jelentésekhez önálló formanyomtatvány áll rendelkezésre, amelyet ki kell tölteniük. Az egyes kiválasztott intézkedésekhez tartozó jelentések kötelező részei a könyvviteli bizonylatok másolatai (kettős könyvvitel esetén az előző év dec. 31-én lezárt gazdasági mérlege, a nyereség, veszteség kimutatása, egyszerű könyvvitel esetén - az előző év dec. 31-én lezárt bevételek és kiadások kimutatása, a vagyon és a kötelezettségek kimutatása). Abban az esetben, ha a kérvényezőnek auditálási (könyvvizsgálási) kötelessége van, lehetősége van arra, hogy a monitoring jelentést a mellékletekkel együtt az adott naptári évben legkésőbb június 30-ig nyújtsa be. A monitoring jelentést az összes melléklettel együtt a kérvényezőnek a projekt befejezése után következő esztendőben is be kell nyújtania a PPA-nak. Ennek értelmében, ha az utolsó kifizetés például 2006 novemberében történt, a kérvényezőnek az utolsó monitoring jelentést a 2007-es esztendőről is be kell nyújtania, amit legkésőbb 2008. március 31-ig kell előterjesztenie. (szií) - Jó Gazda

2008. március

AZ IPOLY

Közélet

Kürtös 5

FOLYÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE

Hazánk egyik legszeszélyesebb folyója az Ipoly: volt rá példa, hogy szinte teljesen kiszáradt, volt, amikor az idegen szemlélő hajózható folyónak látta. Az Ipoly a Szlovák-érchegység délnyugati részén, a Veporhegységben ered, az Ipoly-hegy tövében (1058 m). Az Ipolypatak Múlyadnál (Muľa) a vulkáni üledéksor áttörésével átlép az Ipoly-medencébe, ahol főleg a Korponai-fennsíkról lefutó patakoknak köszönhetően folyó jelleget ölt. Alsó folyásán Ipolyságnál (Šahy) a Korponai-hegyek és a Börzsöny alkotta természetes „kapun“ átlépve a Dunamenti-dombságba lép. A Dunába Szobnál (101 m), a Börzsönytől délnyugatra torkollik. A folyó jelenlegi hossza 212,43 km (szabályozás előtt 254 km), esése a teljes szakaszon 596 m. Vízjárása rendkívül ingadozó. Az Ipoly vízgyűjtő területe összesen 5 151,044 km2, melyből 3 648,592 km2 a szlovák oldalon, 1 502,452 km2 pedig a magyarországi oldalon terül el. 29 mellékfolyója van (15 jobb oldali - Szlovákia és 14 bal oldali - Magyarország). Közülük a legjelentősebbek a Selmece-patak, Lókos-patak, Korponapatak, Fekete-víz, Dobroda-patak és a Kemence-patak Az Ipoly vidék vízgyűjtő területének kialakulása A pliocén végén (2 400 000 éve) minden valószínűség szerint egy ÉNY - DK irányú törésvonalat követve a Zagyvába folyt. A Medves-hegység intenzív, kupolaszerű kiemelkedésének hatására az Ipoly kénytelen volt megváltoztatni medrét. Ipolygalsánál (Holiša) délnyugatnak vette irányát, és nagyjából elfoglalta ma is ismert helyét. A szakaszos tektonikai mozgások a rétegsor egyes részeit különböző magasságba emelték, így azokat ma különböző teraszszinteken figyelhetjük meg. A pleisztocén folyamán az Ipoly mentén legkevesebb hat jól megkülönböztethető szint keletkezett. A mellékpatakok, pl. a Kürtös, a Csábi-patak vagy az ipolynyéki (Vinica) Nagy-patak szerkezeti okokból kelet felé tolódtak el (ezen az oldalon lepusztítva korábban lerakott üledékeit), ezért a teraszok aszimetrikusan csak azok nyugati partjait övezik. Az Ipoly hosszú és bonyolult utat tett meg, amíg kialakította jelenlegi medrét. Az évszázadok alatt kialakuló természeti egyensúly csak nehezen jött létre, hamar felborítható azonban meggondolatlan beavatkozásokkal. Ezen egyensúly megőrzése mindnyájunk kötelessége kell hogy legyen. Vegetáció Az Ipoly vidék növénytakarójának mai képe a klíma, a talaj, a földrajzi adottságok, a tengerszint feletti magasság, valamint az utolsó két évezredben egyre erőteljesebb emberi tevékenység (antropogén hatások) együttes eredménye. Az utolsó 40-50 év során a mezőgazdasági tevékenység intenzív fejlesztése - melyet az Ipoly medrének szabályozásával, a terület lecsapolásával, majd öntözési rendszerek kiépítésével igyekeztek biztosítani - a táj jelentős átalakulásával járt. Ehhez járult hozzá - elsősorban a folyó középső és alsó szakaszán az a kiterjedt szabályozási munka, mely számos ártéri erdő és folyóparti liget kivágásához, holtágak feltöltéséhez, értékes, ritka növény- és állatvilággal rendelkező mocsaras, nedves

élőhelyek felszámolásához vezetett. Ezen beavatkozások hatásai mára a talajvíz tragikus mértékű apadásában, a mezőgazdaság egyre több energiát igénylő fenntartásában, a fokozódó talajerózióban és az ökológiai stabilitás megingásában nyilvánulnak meg. Az Ipoly-vidék sokat vesztett biológiai változatosságából és tájképi sokszínűségéből. A mára fennmaradt érintetlen területeket az itt található Magyarországon egyedülálló állat- és növényfajoknak köszönhetően a térséget nemzeti parkká nyilvánították (Duna-Ipoly Nemzeti Park), az 1997-ben létrehozott nemzeti park több mint 2000 ha érintetlen területet mentett meg. A szlovákiai oldalon az érintetlen területek szintén védelem alá kerültek, mint Poiplie Fontos Madárélőhely és Poiplie Ramsar Terület. A Poiplie Ramsar Területet 1998. február 17én jegyezték be a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékébe 410,87 ha kiterjedéssel. Szlovákia déli részén terül el, két kerület területén, a Nyitrai kerület Lévai járásában és a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában, Tesmag és Ipolyhidvég települések között. A terület magját az Ipoly folyó képezi - jelképezi az ebben a térségben utolsóként fennmaradt szabályozatlan, kanyargós folyót és árterét. A terület mocsaras élőhelyek összessége a magasabb rendű, főleg nyílt vízfelületű társulásokban, ártéri erdőkben ill. magaskórós mocsarakban élő növények és állatok nagy változatosságával. 7 kisterületű védett, ill. védettségre javasolt területre tagolódik, melyek a következők: - Nagy homokdűne - javasolt természeti emlék (1,8 ha) - Martonka - javasolt védett természeti terület (3,4 ha) - Tesmagi mocsár - javasolt természetvédelmi terület (2,7 ha) - Szurdoki rétek - javasolt természetvédelmi terület (40,2 ha) - Rizsföld - védett természeti terület (55 ha) - Hosszúréti mocsár - javasolt védett természeti terület (13,8 ha) - Pástok - védett természeti terület (29,4 ha). A ramsari besoroláson kívül a terület 2005-ben fontos madárélőhellyé is lett nyilvánítva. A Poiplie Fontos Madárélőhely az európai jelentőségű madarak élőhelyeinek védelmére -fenntartására lett kihirdetve. Európai jelentőségű madárfajok a fehér gólya, kis őrgébics, kis vízicsibe, pettyes vízicsibe, jégmadár, balkáni fakopáncs, ezek számára ez a terület az egyik a három legjelentősebb fészkelőhely közül Szlovákiában; gyurgyalag és füleskuvik, melyek számára ez a terület egyik az öt legjelentősebb fészkelőhely közül Szlovákiában; karvalyposzáta, búbos pacsirta, fürj, cigánycsuk, partifecske, barna rétihéja és törpegém - melyek közül a nemzeti populáció több mint 1 %-a fészkel itt rendszeresen. A Poiplie Fontos Madárélőhely teljesen átfedi a következő védett területek területeit: Pást Természeti Rezervátum, Rizsföld Természeti Rezervátum, Kéri Mocsár Természeti Rezervátum, Dáli Mocsár Természeti Rezervátum, melyekben a védelem 5. fokozata érvényesül és a Kócsagok Fészkelőhelye Természetvédelmi Terület, melyben a védelem 3. fokozata érvényes. Wollent Ida

6 Kürtös

Közélet - Múltidézõ

2008. március

Lúzerok kíméljetek

S za k r á l i s e m l é ke k I p o l y ny é ke n / I I . /

Az éppenséggel jelen napokban távozó ex-KGB-s orosz elnök, mindenki atyuskája meg anyuskája a minap azzal rittyentette el az európai gázellátás és energiaéhségért rinyáló, gáz- és egyéb vezetékeket építendő monopolcsoportok tárca nélküli minisztereit, hogy mindenkinek joga van a földet túrni, és abba tetszés szerint vascsöveket fektetni. Ebben való szórakozásukat ő nem akadályozza meg. Márpedig gáza (na nem az izraeli), csak őnekije van, s a többiek legfeljebb beleszellenthetnek az európai bableves és egyéb hulladék-komposztos programok által kitermelt biogáz konfigurációkból a vezetékbe. A síkhülyék táborához, alanyi jogon, rögtön akadtak önként jelentkezők is csoportokba verődve honi hegyeinkből, akik a megmaradt vascsövekből kettős kereszteket állítanának, hogy legyen hol pihenni a magyar honból maszoposok által elüldözött turulmadaraknak. Ezt az idilli képet még az sem zavarhatta meg, hogy a szlovák gazdasági szarnyalást (elnézést, szárnyalást) nem megfelelő intenzitással és főleg terjedelemben eltitkoló hazai újságírókat, Sík János, betyár, börtönőr és ideiglenesen őrnagy, nagy tisztelője, ezidőtájt a Lipótmezőről, vagy Liptómezőről szalajtott formányfőnk, Fülig Jimmi (ejtsd robertko) prostituáltnak titulálta. Már hogyan is zavarhatta volna meg, hiszen az ószlovák identitást kereső történészek és bányászok éppen nyomára akadtak annak a slotoszar-urusznak, mely valaha a Kárpát-medencében néhány nappal a magyarok bejövetele előtt pusztult ki, a randa mongolok előre küldött nyilaitól. De még végrendeletében, melyet közjegyző előtt igazoltatott két tanúval, s utolsó lélegzetvételével a levegőbe írt, ezt a földet mindörökkön örökké, vagyis soha másként és egyébként is a szlovákokra hagyta, akik rejtélyes okoból kifolyólag ezután, csak mintegy nyolcszáz évvel később tűntek fel azokból a hegyekből levonulva, mely hegyekbe egyébként a magyar hordák és parasztok menekültek gyáván a törökök elől, úgy háromszáz évvel korábban. Nos, ha valakinek nem tiszta valami, semmi baj sincsen, mert éppen ingyen ess lúzerképző indul hamarosan kis-kínában, a búr-patak menti Osz-lop-on kolonpon, ahol a lúzerség mellett ingyenesen, havi rendszertelenséggel fogják oktatni, hogyan lehet milliókért megvett, állami földalapból kivont, lakásépítésre szánt mezőgazdasági gazzal benőtt földterületeket potom pénzért elherdálni, hogy aztán a telkek nélkül maradt szegény telep- és ülepülés lakói a lúzerek által felvásárolt, éppen eladni való telkeket megvehessék tízszeres Áron, -nyilatkozta Bármi Áron, helyi illetőségű lúzer. De ne feledkezzünk meg azokról az árok- és ámokfutókról sem, akik az olim pijára edzenek keményen, egészen májkeménydésig a talpon mállóban napestétől holdnyugtáig. És ha valaki holnap odamegy Önhöz, tisztelt olvasó, és kezébe nyom egy ezer eurós bankót, majd megpofozza Önt, elnézést kér, és mielőtt kiutasítja az országból posztumusz őrnaggyá lépteti elő napi parancs nélkül, vagyis érvénytelenül, sose rántson rá. Miénk ez a cirkusz. Legalábbis egyelőre mi fizetjük. Ha előrelátó, akkor pedig készít egy négynyelvű táblát, és a nyakába akasztja: Lúzerek. Kíméljetek!!! Dosť bolo Lúzerov! Lúzer. Kaput! Sibír! Lo-pun-ke va-ze!

Előző, a februári lapszámban megjelent írásomban olyan emlékekkel foglalkoztam, amelyek stílusuk vagy az építmény alapanyaga, története miatt érdemelnek említést. Most más szempontból megítélve szeretnék néhány szakrális emlékünkkel foglalkozni. A legmagasabb tengerszint feletti magassággal rendelkező fakereszt az Őrhegy tetején található. Az Ipolynyéket körülvevő hegyek közül ennek a csúcsnak a magassága mindössze 384 méter. Tőle keletre a szomszédos Porga tengerszint feletti magassága 403 m, legmagasabb a Kakas-hegy 426 méterrel. Legtipikusabb viszont a néhány négyzetméter kiterjedésű Őrhegy csúcsa. Sok valós és feltételezett esemény fűződik a helyhez. A százötven évig tartó török hódoltság idején fontos védelmi szerepet töltött be. Jeladó hely a közeledő veszély felhívására. Napközben füst, éjjel tűz figyelmeztetett a közeledő török ellenségre Csábrág, Bozók és a korponai Vartovka irányába. Az üzenet megérkezése után a bányavárosok megtették a szükséges intézkedéseket. Ekkor kapta a csúcs az Őrhegy megnevezést. A huszadik század elején a bécsi döntés után 1938-ban néhány bátor középiskolás és gimnazista az éj leple alatt petrencerúdra erősített,

Palócz

Juhász Béla

A középső temető kálváriakeresztjei Kép: -bgy3 méter hosszú trikolórt tűzött ki a hegycsúcsra. A zászló 1970-ben még megvolt a 436-os házszám padlásán. Azóta elkallódott. 1946ig újra csend honolt a csúcson. Ebben az évben községünk tehetősebb polgára, Tóth Ferenc /Halúzka/ Szent Ilona tiszteletére egy fakeresztet állíttatott. Felszentelésére egy augusztusi vasárnap délután került sor. Bussai Tivadar helyi pap vezetésével processzió indult a tett színhelyére templomi zászlók kíséretében, és megtörtént a felszentelés. Azóta a keresztet felújították. Környékét a fáktól, bokroktól megtisztították. Gondos kezek tartották rendben a kereszt környékét. A Szent Ilona-kép már elpusztult. Tévedés ne essék. A keresztre vésett évszám nem az építés éve. 1956-ban már javában folyt a vallás korlátozása. Ekkor már senki sem vállalkozott keresztállításra. Építtetője sem élt, csak özvegye, Ilona. A kereszt láthatóságát újra bokrok és fák gátolják. Mellette viszont van egy háromszögellési pont jele. Előző írásomban emlékeztem meg a legjelentősebb népi fafaragású keresztről, öntöttvas korpusszal. Az ipolynyéki középső temető kálváriakeresztje és a két lator keresztje szintén fából készült. A legújabb, fa alapanyagú kereszt szimbolikus építmény a templomkertben található. Korpusz helyett a következő felirattal: „Keresztény magyar nemzetként az Európai Unióba“. Állíttatta 2004 júniusában a Szüllő Polgári Társulás. Ezeknek a fa alapanyagú kereszteknek anyagi értéke nem nagy. Erkölcsi, szellemi jelentőségük ezáltal nem csökken.

2008. március

Kürtös 7

KI KIT NYOMOTT EL?

HAZA CSAK OTT VAN…

Idei márciusi lapszámunkban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulóján, az előző évek márciusi lapszámaihoz viszonyítva, bizonyára a kedves olvasó is észrevette, nagyobb teret biztosítottunk a március 15-i eseményekre való emlékezésnek. Úgy érezzük, témába vág, ha felidézzük az Új Szó 2008. január 18-i számából a Visszhang rovatban Melyik nemzet volt elnyomó és melyik elnyomott? címmel megjelent írásnak azt a részét, amely a szlovákságnak az 1848-49-es magyar szabadságharcban játszott szerepét taglalja. A szerző, Mánya László azzal indítja cikkét, hogy számtalanszor ér bennünket, magyarokat az a vád, „hogy 1000 évig, illetve jobb esetben a 19. század második felében és a 20. század elején elnyomtuk, magyarosítottuk az akkori Magyarország északi részén élő szlovákokat.“ Igaza van a cikkírónak, amikor megállapítja, hogy nem lehet párhuzamot vonni az elmúlt 1000 év, valamint a 19. század második fele és a 20. század első két évtizede, meg az 1945-48-as évek intézkedései között. Ugyanis az egyes időszakokban más-más volt az értékrend. A szóban forgó események akkor történtek, amikor itt lett volna az alkalom, hogy a győztesek bebizonyítsák, „ők“ nem olyanok, mint „amazok“ voltak. „A szlovákság hálás lehetne a magyarságnak folytatódik az írás - hogy nemzetté válhatott. Ha 1000 évig nem a magyarokkal élnek egy országban, hanem mondjuk a csehekkel, lengyelekkel, ukránokkal, akkor már réges-régen csehek, lengyelek, illetve ukránok lennének. Vagy netán ők asszimilálták volna a nagyokat? Kevésbé valószínű. A szlovákságnak a magyarság idegen közeg volt, ennek köszönhetően az asszimiláció évszázadokon át nem működött. A történelmi Magyarországon szinte elszigetelve a többi /nagy/ testvértől élhették a maguk életét. Miért nem az osztrákokat vádolják? Hozzájuk dörgölődnek. Vegyük az 1848-49-es szabadságharcot. A hivatalos szlovák politika az osztrákokat támogatta. Magyarán, segített leverni a szabadságharcot. Itt és most megkövetem azokat a szlovákokat, akik a hivatalos politika ellenében a honvédség soraiban harcoltak. Mi történt a szabadságharc leverése után? Milyen előjogokat kaptak az osztrákoktól? Egy-két gimnáziumot és a Maticát /azt is csak pár évvel a kiegyezés előtt/. Az akkori szlovák vezetőket az osztrákok átverték. Semmilyen önrendelkezés. Már ezért megérdemelnék az osztrákok, hogy haragudjanak rájuk. De ha ez nem elég, jött 1867-ben az osztrák-magyar kiegyezés. Szlovák szemszögből az osztrákok /a szövetségesek/ cserbenhagyták, kiszolgáltatták őket a magyaroknak. Újabb osztrák arculcsapás. Lehet, hogy a magyarságban az 1848-49-es események miatt - és mert a szlovákság mindig az osztrákoknál kereste az igazát - volt valami tüske, és némileg befolyásolta a boldog békeidők eseményeit. Az akkori magyar kormányok nem akartak mást /mai szlovákiai szóhasználattal/, csak hogy minél többen sajátítsák el az ország hivatalos nyelvét, a magyart, és így az egész ország területén tudjanak érvényesülni. Ma ez az államalkotó, kormányon levő politikusoknak természetes, és lépten-nyomon ezt szorgalmazzák. Br

Őrizgetem azokat az újságcikkeket, amelyek az 1848-49-es történelmi eseményekkel foglalkoznak. Idézek most egy régebbi terjedelmes írásból, amely Petőfi és a márciusi ifjak üzenete címmel jelent meg hazai magyar napilapunkban Révész Bertalan tollából. „Haza csak ott van, hol jog is van!“ - kiáltja világgá egyik versében Petőfi. Örök érvényű igazságtételét a mai szlovák politikusoknak is illene megszívlelniük. Ezzel ugyanis nemcsak korszerű européerségüket bizonyíthatnák, hanem egyidejűleg azt is, hogy a közös hazában való együttélésnek - mint történelmi realitásnak - elévülhetetlen evidenciái, követelményei vannak. Illyés Gyula, a 20. század nagy költője Petőfit a népek közti megértés halhatatlan hirdetőjeként állította elénk. „Századunk fő átka, a nemzeti türelmetlenség, egyre súlyosabb. A különböző nyelvi közösségek ahelyett, hogy szóértést keresnének egymással, egymásba akarják folytani a hangot is. Ebben a világra szóló torzsalkodásban hatalmas békítő szerepük van a népek nagy alkotóinak. Ezek ugyanis átszólnak a határokon. Ebbe a népeket békítő szóértésbe mi már régóta Petőfit delegáltuk. Ő változatlanul a mi legilletékesebb tolmácsunk. Nemcsak a magyarság jövőjében hitt ugyanis, hanem éppoly lángolóan, vére hullásáig hitt minden nép ügyében is… A nemzetek és nemzetiségek közti béke - fájdalmasan - időszerű ma is, akár akkor, amidőn ő ebbe vetette legfőbb reményét. Legyen bátorságunk változatlanul ebben hinnünk, ezért küzdenünk.“ Mélységes fájdalmunk, jegyzi meg a szerző, hogy Illyés Gyulának a megállapításai ma éppoly időszerűek, mint akkor, amikor évtizedekkel ezelőtt megfogalmazta. Egy másik helyen pedig ezt írja: „1848 vezérlő csillaga, március tiszta fénye, a Petőfik és Illyések mutatják számunkra ma is a követendő utat.“ És újra Illyés Gyulát idézi: „Nem tesz jó szolgálatot más nemzetnek az, aki a maga nemzetét rosszul szolgálja. Valamennyi nemzet jogából ad fel az valamit, aki a maga nemzetének jogaiból csak egy szemernyit is fölad.“ És a cikkíró nagy költőnk megszívlelendő soraihoz hozzáfűzi: „… a szlovákiai magyar nem lesz jobb, hasznosabb polgára hazájának azáltal, ha anyanyelvét és kultúráját is elfelejti - de: hogy szegényebb emberré válik, tartalmatlanabb életet fog élni, abban biztos vagyok.“ Az írás vége felé felteszi a cikkíró a kérdést: „Miben lehet ma Petőfi példaképünk? Mindenekelőtt abban, hogy megértette korát, s teljes felelősséggel vállalta korának feladatait, hogy a 19. század negyvenes éveinek körülményei között igazi hazafi volt, tudta és hirdette, hogy meg kell a világot változtatni, tartson bár a háború az ítélet napjáig. Manapság a mi feladataink sem kisebbek, és vállalásukért ugyanúgy felelősséggel tartozunk, mint Petőfiék annak idején. /…/ Mi, itt élő magyarok Petőfiék márciusi üzenetének csak úgy lehetünk értő befogadói és továbbadói, a tőlük kapott örökséget csak úgy szolgálhatjuk tisztességgel, ha megőrizzük szellemi értékeinket, kultúránk és művészetünk sajátos arculatát, s ha mindezt átadjuk a nyomunkba lépő nemzedéknek.“ Összeállította: -bégyé-

2008. március

8 Kürtös

MEGKÉRDEZTÜK: MIT JELENT ÖNNEK MÁRC IU S 15-E? Minden népnek, nemzetnek megvannak a maga piros betűs ünnepei. Nekünk, magyaroknak március idusa a legnagyobb és legszentebb ünnepünk Idén emlékezünk a magyar forraldalom és szabadságharc kitörésének 160. évfordulójára. Ebből az alkalomból kérdeztük olvasóinkat: Mit jelent Önnek március 15-e? Böhm András nyugdíjas, a Mikszáth-emlékház idegenvezetője, Zsély: Több olyan fontos dolog volt az életemben, amelyre évek hosszát kellett várni. Ilyen volt például a rendszerváltás, vagy a határok megnyitása. Végre meglett, de az öröm nem felhőtlen, mert a demokráciának is vannak hátrányos oldalai (pláne, ha rosszul csinálják), és a határnyitás után is megmaradt a viszálykodás (vagy még talán növekedett). A március 15-e ünneplésére is egészen idős koromig várni kellett, de azt most már nem árnyékolja be semmi. Az ünnepélyre őszinte lelkes emberek járnak, s én ezekkel együtt minden évben elénekelem a himnuszt, mondom a verset, hallgatom az ünnepi beszédet, elgondolkodom, lehet meg is hatódom, s jól érzem magamat egy közösségben, ahova tartozok. Egyszer, valamikor egy varbói március 15-én jöttem rá, hogy az ünnep és az ünneplés, ha őszintén teszik, áldás az embernek és egyformán áldás a nemzetnek. Azóta tudom. Csáky Csongor tanár, Kelenye: Számomra magyar nemzeti ünnepet jelent, amit időben 1848-hoz kötök. Tartalmában egy gyökeres rendszerváltást jelent, ami minden elemében a modern, polgári értelemben vett magyar nemzet születéséhez kapcsolódik. Értve ez alatt a klasszikus liberális gondolatok diadalát, a több évszázados társadalmi, gazdasági és politikai rendszerek radikális átalakulását. A nemzeti függetlenség, az önrendelkezés, a modern államként és nemzetként való megjelenés igényét. Felelősséget saját egyéni és közösségi sorsunk, illetve jövőnk felett. Jelenti számomra ugyanakkor a polgárként való megjelenés lehetőségét, szabadságát és felelősségét, valamint az önmagunkhoz, nemzeti közösségünkhöz és az értékeinkhez való hűséget. Nagy Teréz pedagógus, Ipolynyék: - Március idusán minden megemlékező kokárdát tűz ruhájára. A márciusi ifjak szívében, lelkében a magyarság, európaiság számára egyaránt volt hely. Kiállták a történelmi idők próbáját,

a személyes elszántság, a nép együttműködő akarata vezérelte őket. Nekem jelkép e nap, amely nemzetünk összetartását, szabadság utáni vágyát és áldozatvállaló készségét fejezi ki. Németh Ágota pedagógus, Ipolybalog: - Március 15. - az első, ami eszébe jut a legtöbb magyar embernek e dátum kapcsán, talán Petőfi neve, esetleg Kossuthé, Bemé, Jókaié, Vasvárié. Majd azok a régi vagy friss olvasmányélmények, amelyek e nap történéseit írják le, vagy egy-egy ünnepség, megemlékezés, amelynek részese volt, lehetett eddigi életében. Sokáig ez az ünnep jelentette, hogy mi, magyarok összetartozunk, még ha nem is egy ország állampolgárai vagyunk. Sokáig félni kellett nyíltan megünnepeli ezt a magyar nemzeti ünnepet, a mi nemzeti ünnepünket. Az utóbbi években a pártszimpátia alapján mennek ünnepelni a magyarok. Szerencsére - bízom s remélem - ez a határon túliakra nem vonatkozik. Mert az ünnepnek feladata és célja van, s ezt nem feledhetjük. Máraival szólva: „Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. ... Tisztálkodjál belülről és kívülről. ... Készülj föl reá, testben és lélekben.... Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre.“ Oroszlány János építész- és kőfaragómester, Sirák: - Március 15-e számomra a magyar öntudat elmélyítését jelenti. És azt, hogy nemes célok érdekében, jogaink kiharcolásáért vagy anyanyelvünk szabad gyakorlásáért össze tudunk fogni. Ugyanakkor békében tudunk együttélni más népekkel is tiszteletben tartván egymás jogait úgy, hogy soha többé ne lehessen megkérdőjelezhető a nemzetiségi hovatartozás. Szalay Ferenc nyugdíjas, Ebeck: Március 15-ét én már elemi iskolás fiúként is tisztelettel megünnepeltem szüleimmel. Jó apám már akkor beszélt nekem a magyar szabadságharcról. Apámmal 1940-ben jártam először Budapesten, augusztus 20-án, Szent István királyunk ünnepén. Első utunk a Hősök terére vezetett az ismeretlen katona sírjához, és ott letérdelve imádkoztunk. Apám így szólt hozzám: Fiam, az életben valahányszor Budapestre jössz, ezt a szent helyet mindig keresd fel… Sajnos, az 1848-as szabadságharcot leverték, a hős tábornokokat kivégezték, de hiszem, hogy a sok drága magyar vér nem hiába ömlött ki.

Tóth Mihály nyugdíjas pedagógus, Ipolynyék: - A hazát, a hazaszeretet, a nemzetemet és azt, hogy magyar vagyok. A negyvennyolcas ifjak Petőfivel az élen a szabad Magyarországért harcoltak. Akkor nekik ez nem sikerült. Ma viszont sok millió magyar szabadon és örömmel ünnepelheti nemzetünk nagy ünnepét. Honfitársaim! Magyarok! Magyarnak lenni becsület dolga. Trevalecz László nyugdíjas pedagógus, Ipolyhídvég: Számomra, reményt a mára. Reményt arra, hogy a szikra, ami akkor lobbant lángra, s buzdított a szabadságra, az újra, a változásra… Megmaradt izzó parázsa. De szép lenne, de jó volna, Ha a parázs szikrát dobna, Teljesülne Ifjak vágya, s mindannyiunk mai álma: az igazi szabadságra, a tiszta demokráciára. Ui.: Kínos rímek, de amíg élek, verset prózára nem cserélek. De szép volna, ha nem is közölnétek! Epilógus Ma olyan korban élünk, amelyben senki sem írhatja elő a másiknak, hogyan ünnepeljen, nemzetünk történelméről mit gondoljon, a hősiesség, az áldozat, a hazaszeretet fogalmán mit értsen, magára nézve mit tartson kötelezőnek. Mindenki hordoz valamit a szívében, mindenkinek van személyes története március 15-ről. Hasonlítanak ezek a történetek egymásra, meg különböznek is egymástól. Egyben azonban közösek ezek a történetek: minden március 15-e, immáron 160 éve, rólunk szól. Mindannyiunkról szól. Mert a hazáról szól. És ahogy Márai Sándor írja: „A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontja a temetőkben, kenyér és táj. A haza te vagy szőröstül bőröstül, testi és lelki mivoltodban, ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki… Hazaszeretetre nem tudlak megtanítani. Hiszen őrült az, aki önmagát tagadja.“ Összeállította: Bodzsár Gyula

Kürtös 9

2008. március

Kistérségi nemzeti ünnep Járásunkban immár hagyományosan Ipolyvarbón kerül sor a március 15-e alkalmából tartandó kistérségi nemzeti ünnepre. Ipolyvarbó Önkormányzata, Csemadok Alapszervezete, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya és a Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi Járási Elnöksége szervezésében 2008. március 15-én, szombaton 16.00 órakor veszi kezdetét az ünnepség a helyi művelődési házban. Zólyomi Károly polgármester ünnepi köszöntőjét kultúrműsor követi, amelyben Csábi István előadóművész, az Ipolyvarbói

Mikszáth Kálmán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és az Ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai, a Csemadok Bussai Alapszervezetének női énekkara és az Őrhalmi Hagyományőrző Kör működnek közre. Utána fáklyás felvonulással a helyi temetőben, az 1848-as emlékműnél, ill. Erdélyi János honvéd sírjánál ünnepi verssel és szónoklatokkal folytatódik és a Himnusz eléneklésével zárul a kistérségi nemzeti ünnepség programja. A rendezvényre szeretettel várnak minden érdeklődőt!

Helyi megemlékezések Lukanényén a március 15-i megemlékezésre 2008. 3. 16-án kerül sor a következő programmal: 14.30 - Koszorúzás Gracza L. sírjánál 15.00 - Ünnepi beszéd a községháza színháztermében 15.15 - Ünnepi műsor Ipolybalogon a megemlékezés március 16-án, vasárnap lesz: 11.00 - Koszorúzás a kopjafánál, közreműködik a Szent Korona Kórus 15.00 - Ünnepi műsor az alapiskolában, közreműködnek az iskola diákjai, Lenický József, Lenický Erik, a Szent Korona Kórus és a Gyermekkórus Ünnepi beszédet mond Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke. Az ünnepséget az MKP Via Nova ICS helyi szervezete, valamint a Csemadok ipolybalogi alapszervezete szervezi.

Koszorúzások Kossuth-nóta, Himnusz

Ipolynyéken március 16-án, vasárnap kerül sor a megemlékezésre, mégpedig a következő programpontokkal: 15.00 - Ünnepi műsor a helyi kultúrházban Közreműködnek a BBAI tanulói Nagy Teréz vezetésével, valamint Nagy Ferenc előadóművész Komáromból. Beszédet mond Bakó Botond, a nagyenyedi Bethlen Kollégium nyugalmazott tanára. 16.00 - Felvonulás a főtérre, Pajor István 48-as hadnagy emléktáblájához Verset mond Refka Dániel Koszorúzás 17.00 - Megemlékezés GYULAI SÁSKA SÁNDOR huszárhadnagy sírjánál Nagy Ferenc - A láthatatlan lobogó Ünnepi beszédet mondanak Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke Rácz Levente, egyetemi tanár, Nagyenyed, önkormányzati képviselő Kopjafa avatása, felszentelése

Az ünnepség szervezői a Csemadok és az MKP ipolynyéki szervezetei, a Pro Pátria Szövetség, Ipolynyék Község Önkormányzata és a BBAI. Március 16-án, vasárnap Zsélyben 14 órakor kezdődik a műsoros ünnepi megemlékezés a művelődési házban, Inámban koszorúzási ünnepséget tartanak Nagy Tamás nemzetőr sírjánál, Kőkeszin a délelőtti szentmise után a templomkertben található kopjafánál emlékeznek az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc 160. évfordulójára, valamint ezen a napon lesz megemlékezés Óvárban is a vasárnapi szentmise után a 48-as emlékműnél. Szécsénkén március 14-én a helyi kultúrházban, Nagycsalomján pedig március 15-én a helyi hangszórón keresztül lesz megemlékezés.

A z 1 8 4 8 . é v i kato n a i b e s o ro z á s Készülőben van, és még ebben az évben megjelenik a számos kulturális emlékkel büszkélkedhető Csalár községről szóló helytörténeti kiadvány. Kétségtelenül nagy érdeme van ebben Farkas Sándor lelkes lokálpatriótának és szorgalmas helytörténésznek, aki kiváló ismerője faluja múltjának. Ő hívta fel a figyelmünket arra a levéltári adatra, amelyben az 1848. évi katonai besorozás névsora található Csalár községben. Az egykori feljegyzésekben az 1848-as évről Csalárral kapcsolatosan az olvasható, hogy Görgey Vácnál elhatározta, hogy hatalmas kerülővel az Ipoly, Sajó mentén Miskolcon és a Tiszántúlon át igyekszik Délvidékre. Így Vác alól észak felé fordul, s 1849. július 15-től 19-re már Losoncon volt. Valószínű, hogy katonái Csaláron is áthaladtak. /…/ Szabadságharcosok rejtőzködtek a faluban, amikor Losoncot és vidékét az osztrákok és az orosz cár csapatai tartották megszállva. Az 1848. évi katonai besorozás névsora Csalár községben: Név

Életkor

Családi állapot Megjegyzés

1. 2. 3. 4. 5. 6.

20 19 19 19 22 22

nőtlen -"-"-"-"-"-

Kiss János Végh János Sárközy Mártony Bencze Mihály Kiss Pál Csóri István

Révaynál szolga

7. Sztraczinszky József 8. Prebela András 9. Stevko Mihály 10. Pityi Mihály 11. Penyicska József 12. Lukay János 13. N. Mihály 14. Petyko Dionýz

21 22 21 20 22 22 22 20

-"-"-"nős nőtlen -"-"-"-

családfenntartó szolga Prónaynál bojtár Prónaynál

helybeli 11, idegen 3 A vizsgálóbizottság tagjai a következők voltak: Veisz, Szénási, Révai Gusztáv - kiküldött választmányi tagok, Zólyomi István csalári bíró - kiküldött, Dr. Diminig - orvos - kiküldött Csalár, szeptember 1848 Az 1848-as évvel kapcsolatosan a krónikaíró megjegyzi, több mint valószínű, hogy ezen katonák közül többen is részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban. Farkas Sándor, a falu helytörténésze is ezen a véleményen van, ám a fent nevezettekről bővebb tudomása nincs, és a száz évnél is régebbi helyi temetőben sincs nyomuk. Lejegyezte: -bégyé-

Oktatás - Kultúra

10 Kürtös

2008. március

B E M U TAT J U K

A Z I N Á M I Ó VO D Á T Csak egy kis kuckó, de nekünk Meseország Inámban, ebben a szlovák-magyar határhoz alig karnyújtásnyira fekvő kis településen 1965-ben nyitotta meg kapuit 34 magyar ajkú kisgyerek előtt a helyi óvoda. Mennyi csodás dolgot megéltek már az óvoda falai. A legszebb dolgokra a gyermekek képesek csupán. Egyszerre tudnak örömet szerezni, megnevettetni és könnyeket csalogatni az emberek szemébe. Egy kis szűkös, szenes kályhákkal fűtött apró épület volt a mai kis óvoda „elődépülete“. A falu lakosai összefogtak, és a gyerekekkel együtt az óvoda is növekedni kezdett. Az ódon kis létesítmény 60 cm vastagságú falai meleg kuckót rejtenek. Addig formáltuk, míg igazi kis kuckókat készítettünk a falakon belül is. Van benne többek között egészségügyi-, főző-, baba-, szerelő- és építőkuckó, autópálya vagy akár számítástechnikai kuckó is. A gyerekek szeretnek elbújni az ő meghitt kis kuckóikba, ott kiélni vágyaikat a játékban. Igyekeztünk kielégíteni ezeket a vágyakat. Minden kis sarok hívogató, és játékra csábít. Bármelyik kisgyerek jön a faluból akár csak látogatóba az óvodába, pillanatok alatt otthon érzi itt magát. Mondanom sem kell, nehéz szívvel tudnak csak elválni a sok játéktól. Mára már az igazán jól felszerelt óvodák közé tartozunk. A helybeli szü-

lők és óvodabarátok nagyon sokszor bizonyították, hogy milyen sokra képesek, ha összefognak. Jótékonysági rendezvényeket szerveztek, melyek bevételéből sikerült korszerűsíteni a helyi alapiskola és óvoda felszerelését. 2002től ugyanis az alapiskola és óvoda közös igazgatóság alá tartozik. Az együttműködésünk alatt még jobban sikerült fejleszteni intézményeinket. Megannyi pályázat segítségével teljesen felújítottuk a könyvtárainkat, elektrotechnikai felszereléseinket. Minden támogatónknak, köztük a helyi önkormányzatnak, ezúttal is szeretnék köszönetet mondani. Óvodánk céljai közé tartozik a hagyományok megőrzése és felelevenítése. Ovisainknak igazi élethű népviseleti ruhákat készítettünk. Minden helyi rendezvényen részt veszünk. A legkedveltebb ilyen rendezvény a Mézfesztivál, amelynek nemcsak résztvevői, de társrendezői is vagyunk. Kedvesek számunkra a környező falvak falunapjai, valamint testvérközségünk, Cserháthaláp valamennyi rendezvénye. Ápoljuk a hagyományainkat idehaza, de a határokon túl is. Rendszeresen vendégszerepelünk Budapesten a Vajdahunyadvárban is. Óvodásaink száma mindannyiunk bánatára évről évre csökken. Igaz, ma még 15 magyar ajkú kisgyerek látogatja intézményünket. Fájó szívvel nézek a

X. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál versenyfelhívás A Csemadok Országos Tanácsának megbízásából a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya meghirdeti a X. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivált (Falusi Színjátszó Csoportok X. Országos Fesztiválja), amely 2008. november 13-16. között kerül megrendezésre Szepsiben és Buzitán. A csoportok az alábbi műfajokban jelentkezhetnek 2008. augusztus 29-ig a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya címén: klasszikus színdarabok, népszínművek, esztrádműsorok, dramatizált népi játékok. Klasszikus színdarabok esetében a műsor időtartama 120, az esztrádműsoré 50 perc lehet. A fesztiválon nem indulhatnak azok az előadások, amelyek már szerepeltek a Jókai Napok versenyprogramjában. Bővebb információval a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmányának titkárságán szolgálnak: 045 01 Moldava nad Bodvou, Hlavná 81. Tel./fax: 055/460-36-02, mobil: 0905/543986, e-mail: [email protected]. Információk és jelentkezési lapok a Csemadok területi választmányain is beszerezhetők.

jövőbe. Az idén nincs már beíratás az óvodába. Nincs, akinek nevét beírjam az óvoda emlékkönyvébe. Nincs szebb, költőibb, kifejezőbb szimbóluma az emberi boldogságnak, mint a gyermekét simogató anyai és apai tekintet. A mi kis kuckónk csak egy megálló az emberi életben, de alapkő, melyet tudni kell lerakni. Rados Klára, óvodapedagógus A Szerkesztőség megjegyzése: A KÜRTÖS hasábjain természetesen örömmel helyet adunk a járás többi magyar óvodája bemutatkozásának is. Hasonlóképpen várjuk kisiskoláink és teljes szervezettségű magyar tanítási nyelvű alapiskoláink bemutatkozását is.

J á r á s i s zava l ó ve rs e ny 2008. március 6-án Ipolynyéken került sor a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny járási fordulójára. Az alapiskolában megrendezett vetélkedésre 28 versenyző jelentkezett. Sajnálatos módon idén a kisiskolák közül egy sem vett részt e nemes megmérettetésben, s így csupán a csábi, ipolybalogi, ipolynyéki és lukanényei diákok mutatták be tudásukat, valamint az V. kategória egyetlen felnőtt versenyzője. A IV. kategóriában, ahol a középiskolások szerepelhetnének, szintén nem volt versenyző. Csupán remélhető, hogy az érdeklődés a jövőben nőni fog, s több verset és prózát kedvelő fiatal fog bekapcsolódni az ezirányú vetélkedésbe. szerk. Eredmények: I. kategória - vers 1. Gömöry Eszter, Ipolynyék 2. Tóth Angelika, Lukanénye 3. Dola Gabriella, Ipolynyék I.kategória - próza 1. Zolcer Gábor, Ipolybalog 2. Nagy Richárd, Ipolynyék 3. Skerlec Bianka, Ipolybalog II. kategória - vers 1. Török Máté, Lukanénye 2. Németh Márton, Ipolybalog 3. Oroszlány Enikő, Ipolynyék

II. kategória - próza 1. Tóth Benjamin, Ipolybalog 2. Koncz Bianca, Ipolybalog 3. Gombai Friderika, Csáb III. kategória - vers 1. Paulenda Éva, Ipolynyék 2. Balázs Péter, Ipolybalog 3. Várközi Patrícia, Ipolynyék III. kategória - próza 1. Korcsog Lucia, Ipolynyék 2. Mlynárik Brigitta, Ipolynyék 3. Szalai Karin, Ipolybalog V. kategória - vers 1. Trevalecz László, Ipolyhidvég

Oktatás

2008. március

Kürtös 11

Megtörtént a beíratás Ha jól számoltunk, akkor a 20082009-es tanévben 50 - a jó hangzás kedvéért félszáz - kis elsős kezdi meg tanulmányait magyar alapiskoláink valamelyikében. A számok az óvodáktól kapott tájékoztatás és az iskoláktól érkezett beiratkozási eredmények együttes összevetéséből származnak. Ezek szerint százszázalékos a magyar óvodából magyar iskolába kerülő gyermekek aránya Ipolybalogon (7-ből 7), Ipolyvarbón (2ből 2), Óvárban (2-ből 2), Ipolynagyfaluból (3-ból 3). Lukanényén a jelzett 5 helyett 7 gyermeket, Kelenyében a jelzett

1 helyett 2-t írattak a szülők a magyar iskolába! Örvendjünk! A többi óvoda vegyes képet mutat… Örvendetes továbbá, hogy Ipolyhidvégen is lesz négy elsős az új tanévben. Az elégedettségre semmiképpen, de a reményre jogot adó fejlemény ellenére továbbra is van okunk némi szomorúságra. Hiszen a tudtunkra álló adat szerint legalább 71 gyermeket kellett volna a szülőknek magyar iskolába vezetniük, hogy magyar anyanyelvükön kezdhessék meg tanulmányaikat! És akkor még nem vettük számításba azokat a gyermekeket, akik magyar családba

születtek ugyan, de magyar óvoda híján szlovák nevelési nyelvűbe járatják őket szüleik (mint pl. Bussán, Zsélyben vagy Nagykürtösön). S vannak gyermekek, akik óvodába sem járnak… Régóta mondjuk: magyar gyermek magyar iskolába való! Különben elveszünk! Elveszünk minden magyarországi támogatás, kedvezmény ellenére! Mert igaz, március idusa idején helyénvaló is, amit Petőfi így kiáltott világgá: „Csak mi magunkat ne hagyjuk el!“ Z. Urbán Aladár

Beiratkozás Lukanényén Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy egy gyermek életét nagy részben meghatározza, hogy hogyan és hol kezdi meg a tanulmányait. Az első hónapok, évek döntően befolyásolják a későbbi viszonyunkat nemcsak az iskolához és a tanuláshoz, de még önmagunkhoz is. A magabiztos és teljes élethez nélkülözhetetlen, hogy egy gyermek önbizalmat, barátokat és biztos hátteret kapjon egy iskolától. 2008. február 7-én Lukanényén is megtörtént a gyermekek iskolába íratása. Nagy örömmel tölt el minket, magyar pedagógusokat, hogy végre emelkedik a magyar tagozaton tanuló gyermekek száma, ami arról tanúskodik, hogy a magyar szülők kezdik tudatosítani, hogy az alapokat anyanyelven kell elsajátítani, hogy később legyen mire épülni a magasabb szintű tudásnak. Az MKP helyi szervezete is mindent megtett azért, hogy felhívja a figyelmet az anyanyelvi nevelés fontosságára és arra, hogy az oktatás helyzete mindnyájunk közügye kell hogy legyen, de községünk polgármestere, Kuzma Zoltán is teljes mellszélességgel kiáll az anyanyelvi iskolaválasztás mellett.

A magyar gyermekek magyar nyelvű beiskoláztatása mellett érveltek 2008. január 24-én mintegy 100 főnyi hallgatóság előtt nagyra becsült vendégeink - Csáky Pál, az MKP OV elnöke, Dr. Halzl József a Rákóczi Szövetség elnöke, Szigeti László az MKP parlamenti képviselője és Hrubík Béla a CSEMADOK OV elnöke. Dr. Halzl József a Rákóczi Szövetség nevében minden óvodás gyermeknek ajándékcsomagot nyújtott át. Polgármesterünk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy bár magyar emberként mindenkor harcolni fog a magyar anyanyelvű gyermekek magyar nyelvű oktatása mellett, mindenkor kiáll a szlovák anyanyelvű gyermekek szlovák nyelvű oktatása mellett is, és alapvető követelménynek tekinti mind a magyar, mind a szlovák tagozaton a magas színvonalú oktatást. Örömmel tölt el az is, hogy iskolánkat egyre több gyermek látogatja, ez a szám a 2008/2009-es iskolai évben eléri a 165 főt - ebből 135 fő iskolás és 30 fő óvodás. Török Teréz

FEGYVERNEKI FERENC EGYHÁZI NYOLCÉVES GIMNÁZIUM, IPOLYSÁG

Cím : Ul. SNP 4, 936 01 Šahy Tel : 036/7411032 Fax : 036/7413561 e-mail : [email protected] web : http://cogff. edupage.org

* Iskolánk jelenleg Szlovákia legnagyobb magyar tannyelvű nyolcéves egyházi gimnáziuma. * Intézményünkben kiemelt szerepe van a vallásos nevelésnek és oktatásnak. * Iskolánk idegen nyelvekre szakosodott, bővített nyelvoktatás folyik jól képzett tanárokkal. * A számítástechnika oktatására két jól felszerelt szaktanterem áll rendelkezésre. * Tanulóink rendszeresen bekapcsolódnak a hazai és külföldi versenyekbe. * A szakköri tevékenységben 21 szakkör működik. * Népszerűek művészeti csoportjaink, mint pl. a Csalóka bábcsoport és a Magnificat Gyermekkar.

A jelentkezési ívek leadásának határideje - az AI igazgatóságára március 30. - iskolánkra április 10. A jelentkezési ívek iskolánkon is beszerezhetők A felvételi időpontja: 2008. június 3.

Szeretettel várjuk az Ipoly menti alapiskolák mindazon 4. osztályos tanulóját, akik szüleikkel együtt elhatározták: keresztényi alapokon nyugvó, szilárd szaktudást adó intézményben szeretnék folytatni tanulmányaikat, mely biztosítja számukra az egyetemi, főiskolai, ill. felépítményi továbbtanulás lehetőségét.

Közélet

12 Kürtös

2008. március

A Z EGYHÁZMEGYEI FELOSZTÁSRÓL Megkérdeztük Hamerlik Richárdot, a Magyar Koalíció Pártja egyházakkal való kapcsolattartás és vallásügyi bizottságának elnökét a szlovákiai egyházmegyék átszervezéséről - Az egyházakkal foglalkozó bizottság elnökeként hogyan fogadta Jozef Tomka bíboros bejelentését a szlovákiai egyházmegyék átszervezéséről? - Mit mondjak? Majdnem úgy, mint a halálra ítélt a kötelet. Vártuk, hogy ebből nem lesz semmi jó, de hogy ennyire rossz lesz, talán senki nem akarta elhinni. Én is így voltam ezzel. Látva az egyházmegyei térképet, az 1996-os kormánykoalíció ehhez képest még báránynak tűnik, az általuk jóváhagyott területi felosztás sem volt ilyen rossz, mint ami most van. Hiszen a közigazgatási reform értelmében öt kerületbe, megyébe került a felvidéki magyarság, az egyházmegyei felosztásnál pedig eggyel megtoldották, tehát hat kerületbe kerültünk mi, felvidéki magyar katolikusok. Meggyőződésem, hogy akik ezt kitalálták és keresztülvitték, nem egészen a krisztusi szeretet és a tolerancia jegyében jártak el, és nem gondolták végig ennek összes következményeit. Mert az egyik oldalon megkövetelik és elvárják tőlünk, hogy lojálisak legyünk, meg hogy egy Isten és egy egyház van, akkor mivel lehet kétségbe vonni, hogy hány hívőt illet meg egy püspök. Ha több kell Szlovákiának, mert megilleti, akkor ebből mennyi a magyar hívők aránya - Február 15-én az MKP székházában találkozott František Tondra, a Szlovák Püpöki Konferencia elnöke az MKP vezetőségével. Milyen kérdések kerültek terítékre ezen a találkozón? - Tondra püspök úrral az MKP két politikusa, Csáky Pál országos elnök és jómagam, az egyházügyi bizottság elnöke találkoztunk. Ami engem illet, az volt az érzésem, hogy nem megtisztelni jött bennünket, hiszen akkor jelentették be az egyházmegyei felosztást, és Tondra püspök úr még eljött a mi székházunkba, persze, jól megvárakoztatva az MKP

fogadótestületét, Csáky Pállal az élen. Különösebb sajnálkozás nélkül mondta, hogy az egyházmegyei felosztás az egy természetes dolog részükről. Akkor, amikor mi mondtuk, hogy szükséges lett volna ezt egyeztetni, akkor azt válaszolta, hogy ebbe politikát semmiképpen sem lehet belevinni. Amikor elmondtuk igényeinket, ill. felvetésünket, hogy szeretnénk lobbizni a jobb elrendezés, illetve a mostani elrendezés számunkra rossz következményeinek az enyhítésére, azt mondta, hiszen önök jól tudják, hogy ezt nem lehet, hiszen ez politikai ügy. Azonkívül természetesen elmondtuk, mennyire nem vagyunk megelégedve, és mennyire sújt bennünket ez, sajnálkozva mondta, a püspöki kar elnökeként nem tehet semmit, mert a püspöki konferenciának semmilyen jogköre nincs stb. Amikor már nem győztük cérnával ezt a nesze semmi, fogd meg jól játékot, megkérdeztem tőle: Püspök úr, mit tenne Ön a mi helyünkben? Történetesen, ha Ön magyar lenne, felvidéki magyar, mit csinálna? A kérdéssel nem összefüggő dolgokról kezdett beszélni, de én még egyszer rákérdeztem. Erre azt mondta, hogy ez így bizony nem egyszerű ügy, meg így, meg úgy, de azt el tudná képzelni, próbáljunk meg az érintett hat püspöknek levelet írni, amelyben felvetjük az általános helynök személyét, jogállását létrehozni. Tehát ez volt az egyetlenegy úgy ahogy használható dolog. - Milyen az álláspont a magyar püspök kérdésében? - A kérdésre nagyon sok szempontból lehet válaszolni. Mert attól függ, kinek az álláspontja: a felvidéki magyarságé? Vagy a felvidéki magyar katolikus hívőké? A felvidéki magyar papságé? Vagy az MKP-é? Vagy személyen az én álláspontom? Egy biztos, 400 ezer magyar katolikust egy magyar püspök vagy püspökség megilletné, ill. megilletett volna. Attól tartok, hogy nem 20 évig, de lehet, hogy 200 évig nem lesz egyházmegyeváltoztatás a Kárpát-medencének ezen a részén. Be kell vallani azt is - legalábbis én olyan vagyok, aki elsősorban magam-

ban, magunkban keresem a hibát -, hogy valószínűleg nem volt bennünk annyi átütő erő, annyi dinamika, hogy a jogos igényeinket kellőképpen, megfelelő helyen, megfelelő intenzitással elő tudtuk volna adni. Ha ezt elő is tudtuk volna adni, még akkor sem biztosított a siker, mert hát a tánchoz is ketten kellenek. Nagy a valószínűsége, hogy még így sem lett volna fogadó fél. A mai Szlovákia területén biztos nem. Talán jobban kellett volna közvetíteni céljainkat, igényeinket a mai Magyarország területén működő püspökök felé, akár Erdő Péter bíboros úr felé. És elmagyarázni neki, hogy nemcsak nekünk fontos, hanem neki és az egész Kárpát-medence magyarságának, és nemcsak a keresztény katolikus hívőknek. Ha az én álláspontomra vagyunk kíváncsiak, meggyőződésem, hogy aki elkezd hátrálni, és még az ötödik lépése is hátrálás, akkor az legyőzésre, veszteségre van kárhoztatva. Aki viszont fel tud állni, még talán vert helyzetből is, vagy vesztésre álló helyzetből, annak a győzelem mindig sokkal értékesebb, mintha könnyebben jut hozzá. Tehát, ami a személyemet illeti, én minden energiámat, tudásomat és azt a kevés szabad időmet, ami van, mert én nem dolgozom a párt apparátusában, nekem a foglalkozásom teljesen más, ennek az ügynek szentelem most. Az egyházügyi bizottság tagjaival együtt, mert nélkülük nem tudnék semmire sem menni. Ezúton szeretnék mindannyiuknak köszönetet mondani az eddigi munkájukért. Szeretném őket arra ösztönözni, arra kérni, ha lehet, akkor még nagyobb energiát fordítsunk közös ügyünkre, mert szerintem nem állhatunk meg a jelenlegi helyzetnél. Arra kell törekednünk, hogy az adott körülmények között a lehető legjobb pozíciókat harcoljuk ki annak ellenére is, hogy az egyház és a politika között nincs közvetlen, csak közvetett kapcsolat. Lobbizhatunk, győzködhetünk, de parancsot adni nem tudunk, és dönteni sem. Bodzsár Gyula

C S Í K S O M LY Ó Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás idén is megszervezi a csíksomlyói búcsún való részvételt. Indulás: Nagykürtösről, május 8-án (csütörtök) Május 8., csütörtök - szállás, vacsora, reggeli Kolozsvárott Május 9., péntek - szállás, vacsora, reggeli Csíksomlyón Május 10., szombat, a búcsú napja - reggeli, vacsora Május 11., vasárnap - reggeli, majd a csíkszeredai Makoveczteplom megtekintése, Farkaslaka - Tamási Áron

sírjának megkoszorúzása, Korond - vásárlás Hazaérkezés Nagykürtösre kb. hétfőn reggel 6-kor. A részvételi díj: 3.200 Sk (biztosítással együtt) Jelentkezni lehet április 10-ig MOLNÁR KATALINNÁL; a 0915 808056 vagy 047/48 92 204-es telefonszámon.

2008. március

Szalézi Szent Ferenc:

A KERESZT Azt a keresztet, ami most annyira nyomja a válladat, mielőtt elküldte volna hozzád az Úr, megvizsgálta mindenható szemével, szerető irgalmával átmelegítette, mindkét kezével méregette: Vajon nem nagyobb-e, nem nehezebb-e a te számodra, mint amennyit elbírsz? Aztán megáldotta szent kegyelmével, irgalmával megillatosította, reád és bátorságodra tekintett - és így érkezett a mennyből a „kereszt“, mint Isten köszöntése, mint a te Istened szeretetének irgalmas ajándéka.

Ne feledjék az [email protected] címen lehet feliratkozni a Napi Evangélium szolgáltatásra, amely azoknak szól, akiknek nincs idejük naponta szentmisére menni, vagy alaposabban elmélkedni szeretnének a napi evangélium szövegén. Az „Evangélium e-mailben“ küldése ingyenes szolgáltatás.

Hitélet

Kürtös 13

Keresztek és keresztjeink „Az a legkeservesebb keresztünk, amelyet istenfélő emberek faragnak számunkra, tiszta jószándékból“ /Jaricot Paula/ Szakrális emlékeink közül keresztekkel, feszületekkel szinte lépten-nyomon találkozni. Kint a határban éppúgy, mint az országutak mentén. Településeinken kereszt áll a templom előtt, a temető bejáratánál, vagy elvétve a régebben épült családi házak előtt. Leggyakoribbak a műkőből készült keresztek, viszont egyre kevesebb helyen látni fából ácsolt vagy fémből öntött keresztet. Jobbára a népi vallásosság beszédes kifejzői ezek a maguk egyszerűségében is szép, nagyszüleink, dédszüleink jámbor hitét idéző alkotások. A Teológiai kisszótár szerint : „A kereszt először is azt a kivégzési eszközt /vagy módot/ jelenti, amelyet a Római Birodalomban használtak közönséges bűnözők kivégzésére. Mivel Jézus kereszthalállal váltotta meg az emberiséget, a kereszt jelenti Jézus halálának hitben való elfogadását is, melynek szentségi megalapozása a keresztség.“ Súlyos problémákkal, gondokkal vagy betegséggel küszködő embertársaink láttán hajlamosak vagyunk fájdalmukat vagy tragédiájukat sokszor bizony különösebb együttérzés vagy részvét nélkül közömbösen elütni egy kézlegyintéssel, mondván, hát igen, mindenkinek megvan a maga keresztje. „Ahogy elvezették, megállítottak egy cirenei embert, Simont, aki éppen a mezőről tartott hazafelé. Vállára adták a keresztet, hogy vigye Jézus után“ /Lukács 23,26/ „Váratlanul került cirenei Simon Jézus keresztútjába… Váratlanul kerülnek az emberek olyan helyzetbe, amely szabad döntést kíván: síkra szállunk-e egy másik emberért, segítünk-e egy másik embernek terhét hordozni, elkísérünk-e más embereket nehéz utakon, egy másik ember számára leszünk-e cirenei Simon?“ /Részlet a Jézus szenvedése - emberi sors c. rendkívüli keresztútból/ A képeinken is látható út menti vagy temetői keresztek túlnyomó részét eleink a mút század első felében emelték hálából vagy fogadalomból Isten dicsőségére. Tévedés azt hinni, hogy a ma emberét nem foglalkoztatja a keresztállítás. Igaz, az esetek többségében nem hitbéli meggyőződésből vagy vallásos érzületből, hanem egyfajta kényszerűségből, azt ne mondjam, szokásból. Leginkább a forgalmas főutak mentén szaporodnak a halállal végződő gépkocsibalesetek színhelyét jelölő kis fakeresztek. Ezek a mai út menti keresztek szomorú figyelmeztető jelek minden gépjárművezetőnek. Ugyanakkor, nemde, Jézus keresztje is figyelmeztetni akarta az elmúlt korok, és figyelmeztetni a ma emberét?! „Aki utánam akar jönni, vegye föl keresztjét.“ Ez korántsem jelenti azt, hogy keresgélnünk kell a szenvedést vagy nekünk kell megácsolni keresztünket. Tele van a világ szenvedéssel, tele van a világ keresztekkel, amelyek hordozókra várnak. Ha valóban Krisztushoz tartozunk, akkor keresztjéből is részt kell vállalnunk. „Lehet-e még a holokauszt, a népirtások és menekültseregek legyilkolása után hinni Istenben? - kérdezték ismételten. A megfesztített és haldokló Jézusban Isten maga válaszol a kérdésre: Jézusban Isten száll le annak az emberi szenvedésnek és kétségbeesésnek mélységeibe, melyet mi készítünk egymásnak. Hűségesen megy mindegyikünkkel a halál éjszakáján át - azzal a hatalommal, amely új életet ígér nekünk.“ /Részlet a rendkívüli keresztút kötetből/ A 20. századi magyar képzőművészet jeles alakjának számító Szántó Piroska képeiről írta Zelk Zoltán, a költő: „Az ő Krisztusai lelépnek a keresztről,/ s ha mennyben, ha földön járnak,/ talpuk alatt soha péntek,/ talpuk alatt csak vasárnap.“ Hát ez a húsvéti hit lényege. Nem a halált hozó nagypéntek ég talpunk alatt, hanem a föltámadást jelentő húsvétvasárnap. Összeállította Bodzsár Gyula

Hirdetés

14 Kürtös

2008. március

Pályázati hirdetmény

Boldog születésnapot!

A Jobbágy Károly Alapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet magyar nyelven írt, színvonalas irodalmi (vers, próza, színpadi mű, esszé, irodalmi igénnyel megírt szociográfia) és történeti, valamint helytörténeti munkák megjelentetésének támogatására. A pályázat célja: főként pályakezdő alkotókat hozzásegíteni a megjelenéshez, bemutatkozáshoz oly módon, hogy kiadásra kész műveik nyomdai költségeihez hozzájárul. A pályázatnak tartalmaznia kell a kiadandó művet 3 példányban, lektori véleményt, kiadói vagy nyomdai költségvetést a pályázott összeg megjelölésével. A beadott pályázatokat nem küldjük vissza. Beadási határidő: 2008. április 11. Cím: 2660. Balassagyarmat, Honti u.27. Érdeklődni a 30/9681 446 telefonon lehet.

Csábon március 18-án ünnepli 10. születésnapját

Híves Boglárka

10 éves az MKP

Értesítő A Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága és tantestülete szeretettel meghívja Önt az iskola fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre, melyet 2008. április 18- án tartunk. Program 8.00 - 9.45 az iskola épületének, ill. a kiállítások megtekintése

10.00 szentmise a Szent István templomban 11.30 emlékezés, kultúrműsor a kultúrház mozitermében Részvételi szándékát kérjük április 11-ig jelezze a következő elérhetőségek egyikén: Cím: Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Iskola u. 10., 991 28 Ipolynyék Tel: 047 48 91 281 e-mail: [email protected]

VESZEM A LAPOT A februári lapszámunk szelvényét hatan küldték vissza kitöltve. Játékunk támogatója ezúttal az ipolykeszi Baráth József vállalkozó, az ipolynyéki BARTEX üzletház tulajdonosa, aki 200-200 korona vásárlási utalványt ajánlott fel a nyerteseknek. Sorsolással a következő válaszadóknak kedvezett a szerencse: Gyurcsek Éva, Apátújfalu; Kiss János, Ipolynyék; Nagy Amália, Inám; Súth Róbert, Ipolybalog; Villám Margit, Ipolykeszi, akiknek postán küldjük el a vásárlási utalványt. Továbbra is érvényes, hogy azok között a játékos kedvű olvasóink között, akik megszakítás nélkül játszanak velünk, tehát mind a 12 játékszelvényt (fénymásolatot nem fogadunk el) eljuttatják szerkesztőségünk címére, ezévi karácsonyi számunkban 5 értékes tárgyi nyereményt sorsolunk ki. A 4. számú szelvényt kérjük szerkesztőségünk címére beküldeni legkésőbb 2008. április 1-jéig. Szerkesztőség:

KÜRTÖS Hlavná 75 991 11 Balog nad Ipľom

VESZEM A LAPOT

4.

NÉV:

LAKHELY:

A Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi Járási Elnökségének megbízásából a párt megalakulása 10. évfordulója alkalmából indított olvasói játékunk második fordulója kérdéseinek helyes válaszai: Közvetlenül az elődpártok egyesülése előtt a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke Bugár Béla, az Együttélés elnöke Duray Miklós, míg a Magyar Polgári Párt elnöke A. Nagy László volt. Az MKP központi irodája pedig Pozsonyban található. Az előző számunkban feltett kérdésekre egy helyes megfejtés érkezett. A játék fővédnöke Hamerlik Richárd, az MKP járási elnöke. Márciusi lapszámunkban az alábbi két kérdésre várjuk a helyes válaszokat. 1. Hány képviselője van a Magyar Koalíció Pártjának a szlovák parlamentben? A/ 15 B/20

C/ 28

2. Ki a Magyar Koalíció Pártja országos elnöke? A/ Bugár Béla

B/ Farkas Iván C/ Csáky Pál

Kérjük bekarikázni az Önök által helyesnek talált választ, és megfejtéseiket küldjék be szerkesztőségünk címére legkésőbb 2008. április 1-jéig. Cím: KÜRTÖS szerkesztősége Hlavná ul 75, 991 11 Balog nad Ipľom.

havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 11 Balog nad Ip¾om, Hlavná 75. E-mail: [email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.korona. Megjelenik 1000 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.

2008. március

Szabadidõ

Tavasz a kertekben Apró trükkök a jó vetéshez Ha nagyon korán (február vége - március közepe) akarunk vetni, akkor már az őszi ásás után el kell készíteni a magágyat. Így nem kell küszködni a kora tavasszal még nagyon nedves talajjal, ami a talaj szerkezetét is rontja, nem csak a gazda kedvét. A télen jól leülepedik, és a fagyok munkája nyomán nagyon jó morzsás szerkezetű lesz. Ez szükséges a mák, a sárgarépa, a petrezselyem, a saláta, a retek, a borsó, a hagyma vetéséhez. Ha később (március vége - május vége) akarunk vetni, akkor ráérünk tavasszal készíteni a magágyat. Általában a kukorica, az uborka, a paradicsom, a tökfélék, a bab vetését végezzük ilyenkor. Ha valamilyen időzavar miatt nem tudunk a vetés előtt 2 héttel magágyat készíteni, akkor a természetes ülepedést hengerezéssel pótolhatjuk. Az aprómagvak vetése előtt azonban mindenképpen ajánlatos hengerezni. Vetés után azonban kötelező hengerezni akármilyen nagyságú a mag. A vetőmag higítása. A nagyon apró magvakat, mint a mák, petrezselyem, sárgarépa gondos munkával is nehéz megfelelő sűrűséggel vetni. Már régóta javasolják ezek higítását fahamuval, perlittel, fűrészporral, de ezeknek más a fajsúlya, ezért könnyen különválnak a magoktól. A legtökéletesebb megoldás a csírázásra képtelen magokkal való higítás. Legjobb a régi, már gyanús magokból annyit felhevíteni a sütőben, mint amennyit el szoktunk vetni, és jól elkeverni a vetésre szánt magokkal. Így legalább feleannyit kell egyelni, mint eddig. Vetőmag-adagoló orvosságos üvegből. Csak aprómagvak vetéséhez. Természetesen készülhet másból is, az a lényeg, hogy jól záró, de könnyen levehető fedele legyen. Minden növényhez külön fedél kell, mert ebbe fúrjuk a mag kiadásához méretezett lyukat. A furat akkora legyen, hogy a mag kényelmesen kiférjen rajta. A furat ne a fedél közepén, hanem a perem közelében legyen. Először inkább szűk legyen a lyuk, rázogatási próbák után bővítsük annyira, hogy egy mozdulatra 2-4 db mag is kipottyanjon. A tartályt csak félig szabad megtölteni, mert csak így jönnek ki könnyen a magok. Használata: Az adagolót vízszintes helyzetben úgy fordítjuk, hogy a furat oldalirányban legyen. Így kell előre-hátra rázogatni a vetőbarázda fölött a haladás irányában. Ekkor a kirepülő néhány mag nem egy helyre esik, hanem egyenletesen eloszlik. Ahogyan fogy a mag, a furatot egyre lejjebb fordítjuk. Vetőmag-adagoló hajlított papírlapból. Az előbbinél egyszerűbb, de nehezebb vele dolgozni. A papírlap egyik végét felhajlítgatjuk, hogy a magokat fölfogja, a lap másik végére pedig egy csőrszerű csúszdát hajtogatunk. A betöltött magvakat a vetőbarázda fölött óvatos rázogatással engedjük egyenletesen kipotyogni. Gyors kelés elősegítése lassan csírázó magvaknál (petrezselyem, sárgarépa). Lapos tálcára fektetett újságpapírra vékony rétegben kiterítjük a magokat, letakarjuk egy másik lappal, és megnedvesítjük, majd langyos helyen tartjuk. A nedvességet gyakran kell ellenőrizni. Ha a magvak egyik végén kis sárga pontocskát látunk, akkor gyorsan, de kíméletesen megszárítjuk a magokat, és hamar el is vetjük. Ha hosszabb a csíra, akkor könnyen letörik. Más növényeknél is szokás az előcsíráztatás, így a kukoricánál, dinnyénél, paradicsomnál, uborkánál. Sorjelző növények vetése. Ha valamilyen okból elhúzódik a kelés, akkor nem tudunk kapálni, mert nem tudjuk hol a sor, pedig a gyomok már kikeltek. Ezért érdemes a lassan csírázó magok közé néhány saláta, vagy retekmagot keverni, amelyek gyorsan kikelnek, és megmutatják, hol nem szabad kapálni. Márciusban vethető magok Hónapos retek III. vége Spenót III - V. Sárgarépa III - VII. Petrezselyem III - V. Borsó III - V. Rebarbara III. Bálint gazda nyomán összeállította Bodzsár Eszter

Kürtös 15

Számítógép a mindennapokban Ebben a részben is a számítógép egy technikai részét ismertetném. A személyi számítógép adattároló részével, a merevlemezzel foglalkoznánk. Jelenleg a számítógépek többsége rendelkezik merevlemezzel, amelyen nagy mennyiségű információt tárolhatunk. A merevlemez mágneses úton rögzíti az adatokat. Története már negyven évre nyúlik vissza, az első merevlemezt az IBM dobta piacra, és a kapacitása 4,4 MB volt. Jelenleg egy átlagos számítógép merevlemeze 250 GB (1GB=1024MB). A merevlemez mágneses fémlemezekből áll. A lemezek felületéhez karon mozgó író-olvasó fej tartozik 4-6 nm távolságra a lemez felületétől. A fej a mágneses rész töltésének irányából és nagyságából megállapítja, hogy az adott helyen logikai 1 vagy 0 található (kettes számrendszerben tárolódnak adataink). A merevlemez elektronikája az adatokat az alaplapra továbbítja. Az információk innen az operatív táron, a processzoron keresztül jutnak a felhasználóhoz. Manapság a leggyakoribb adatcsatlakozó fajták a merevlemezeknél a SATA (Serial Advanced Technology Attachment - soros modern műszaki csatlakozó) és a PATA (Parallel - párhuzamos). A két típus között fizikailag is látványos a különbség, míg PATA 40 vagy 80 eres adatkábelt használ, addig a SATA 7 ereset. A fő különbség, amely miatt a SATA van jelenleg használatban, az adatátviteli sebességben van. (SATA 150 MB/s, SATA2 300 MB/s, PATA 133 MB/s). A SATA további előnye, hogy a számítógép operációs rendszerének futása közben is csatlakoztathatunk, vagy cserélhetünk merevlemezt. Az utóbbi időben elterjedt a különböző „flash“ tárak használata (USB tárak, memóriakártyák), joggal merülhet fel a kérdés, miért nem használhatjuk merevlemezként is ezeket az eszközöket, hiszen zajtalanok, kisebb az energiaigényük. Jelenleg az áruk miatt nem gazdaságos az alkalmazása az úgynevezett SSD (Solid State Drive) táraknak, használatukra még egy kis türelemre lesz szükségünk. Viszont már elérhetőek (anyagilag is) az ún. Hybrid merevlemezek, melyekbe segédmemóriaként építenek nagyobb „flash“ tárakat. A jövőben pedig bizonyára átlagos gépeknél is terra bytekban (TB) mérhetjük a merevlemezek kapacitását. RNDr. Balázs Péter

16 Kürtös

2008. március

„HOL

SÍRJAINK DOMBORULNAK...“ Egy Ipolynyéken eltemetett szabadságharcos története

A 2008-as esztendőben ünnepeljük az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 160. évfordulóját. Azt gondolhatnánk, hogy az elmúlt több mint másfél évszázad elegendő idő volt arra, hogy ennek a magyar nemzet történelmében oly kiemelkedő eseménynek a történetét, csatáinak leírását, mellék- és főszereplőinek tevékenységét, életét megfelelően feldolgo z z á k a t ö r t é n é szeink és helytörténetíróink, mégsincs így. Nem is lehet, hiszen mindig, a történelmi események leírásait forgatva, újabb és újabb fejezetek nyitódnak meg, melyek lehet, hogy a nagy egészhez csak egy parányi apró részlettel járulnak hozzá, helyben m é g i s újraírják egy-egy kis közösség kötőd é s é t , kapcsolatát az egykori eseményekhez, teszik az ünnepet még magasztosabbá,

közelibbé, fontosabbá. Ezek az ünnepek, események a nemzet hajszálgyökerei, melyek akkor is megkapaszkodnak, elrejtőznek, megbújnak a haza földjében, az emlékezés talajában, amikor a nagy fát már régen kitépte a vihar, vagy villámsújtotta törzsét felemésztette a pusztító tűz. Ezekből a gyökerekből lesznek azok az új hajtások, melyek fiatal, erős fává cseperednek, hogy szolgálják ezt a nemzetet az idők végezetéig. Mert a fák, mindig nőnek...

A gyulai Sásk a család A család örmény gyökerű ősei valamikor a 11. század közepén vándoroltak be Örményországból, pontosabban Aniból, mely városnak abban az időben kb. 30 000 lakosa lehetett, és az örmény nép keresztény hitét bizonyítandó, ennyi lakosra mintegy száz templom esett. Az ör-

A Mátyás huszárok között Sáska Sándor 1848 augusztusában Kolozsváron beállt a Kossuth önkéntes lovascsapathoz. Ezen szabadcsapatokból alakultak később a huszárezredek. 1849. július végétől már hadnagyként szolgál a 15. Mátyás huszárezred létszámában, és parancsőrtiszt Peretzi ezredes mellett a Délvidéken. Gyulai Sáska Sándor a szabadságharc bukása után befejezte jogi tanulmányait Budapesten, majd a kiegyezés után törvényszéki bíró lett Nagyenyeden. Később Alsó-Fehér megye árvaszéki ülnöke, majd elnöke. Felesége, Garamvölgyi Giczi Szidónia dévai, örményszász gyökerű földbirtokos család sarja volt. Házasságukból két fiúgyermek, Gyula és Dezső, valamint egy leány, Klára született. Sáska Sándor tagja volt a Fehér Megyei Honvédegyletnek. 1896ban vonult nyugalomba. Fia, Dezső, orvosi egyetemet végzett, többek között Ipolynyéken is megfordult körzeti orvosként, később tiszti főorvos Buda-

pesten. Ipolynyéki tartózkodása során vette magához édesapját, Sáska S á n d o r t , akit 1 9 07 ben itt ért utol a halál. Dezső egyébként megfordult politikai körökben is, a „vörös gróf“ Károlyi Mihály, Magyarország egykori miniszterelnöke majd első köztársasági elnöke közvetlen baráti köréhez tartozott. Emiatt a család fekete báránya volt. Felesége, Ludovika öt leány- és egy fiúgyermeknek adott életet. Fia, szintén Dezső, később főszolgabíró, Léván vármegyei alispán volt 1938 után a II. világháború befejezéséig, majd a család Balassagyarmatra került. Sáska Dezsőnek két leszármazottjáról vannak információink. Fia, Sándor 17 éves korában betegségben hunyt el. Leánya, Sáska Edith Balassagyarmaton él. Nyolcvanhetedik életévét tapossa. Ő a néhai huszárhadnagy, Sáska Sándor utolsó még élő leszármazottja.

mény nép története sokban hasonlít a magyarokéhoz, hiszen üldözték, pusztították, legyilkolták őket, városait felélgették többször is az idők folyamán, idegen megszállók igáját nyögték, mégis megmaradtak. A Sáska család tehát egy ilyen, mélyen keresztény, örmény gyökerű ősök hitét hordozza génjeiben, melyhez a történelem évszázadain keresztül erdélyi szászok, székelyek konoksága és tudása keveredett. A mi történetünkbe a család erdélyi, pontosabban nagyenyedi ága kerül be oly módon, hogy Nagyenyeden született 1828-ban az a gyulai Sáska Sándor, akit 1907ben az ipolyn y é k i temetőben helyeztek örök nyugalomra.

Utószó Nem tudhatom, hogy ez a kis történet jelent-e valamit a nagy történelemben. Talán nem sokat. Csak egy dologban vagyok biztos: a halottainkról, a nemzet hőseiről meg kell, illik megemlékezni. Ők jelentik számunkra a márciusi tüzet. A tüzet, melyet el-ellobbant már a szél. A tüzet, melynek melegénél már csak alig tudunk felmelegedni. Amit lehet, már eltékozoltunk. Nincs már olyan sok eltékozolni valónk. Illik hát tartani a gerincet, nehogy megrogyjon a láb, nehogy megremegjen a száj. „Jaj, a Tüzet ne hagyjátok kihalni, Az Élet szent okokból élni akar S ha Magyarországon dob ki valakit, Annak százszorta inkább kell akarni. Életet és hitet üzen egy halott Nektek, fiatal elhagyott testvérek, Az olvasztó Tüzet küldi a hamu S láng-óhaját, hogy ne csüggedjetek el: Március van s határtalan az Élet.“ (Ady) Hrubík Béla