(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl

C/4 A HÁZASTÁRS TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSE, AZ ÖZVEGYI HASZONÉLVEZETI JOG

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész hagyaték (kivéve az ági vagyont) a házastársat illeti. Az özvegy törvényes öröklésének jogalapját az örökhagyó halálakor fennálló házasság teremti meg. Leszármazók mellett a házastársat özvegyi jog illeti meg, ez vonatkozik a felmenők által örökölt ági vagyonra is. A házastárs öröklési jogi alapú haszonélvezeti jogát nevezzük özvegyi jognak. Ez vonatkozik a leszármazók által örökölt vagyonra, a felmenők (vagy oldalrokonok) által örökölt ági vagyonra is. 615. § (1) Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).

Az özvegyi jognak a Ptk-ban két esete van: • leszármazók állagöröklése mellett • az ági vagyon tekintetében Az özvegyi jog törvényes öröklési jog. A leszármazók által örökölt hagyatékra nézve a házastársat a haszonélvezeti jog törvény erejénél fogva (ipso iure) megilleti. A törvényes öröklési jogi helyzetnek természetes előfeltétele, hogy az örökhagyó halálának időpontjában az örökhagyó és a házastárs között házassági köteléknek kell fennállnia. (Kizárás[ld. később]: az örökhagyó végintézkedésében – más örökösök megnevezésével és a házastársi haszonélvezeti jogról történő hallgatással, azaz – mellőzéssel is kizárhatja házastársát az özvegyi jogból. Ilyen esetben a házastársat csak az özvegyi jogra vonatkozó köteles rész illeti meg.) Sajátos, átmeneti akadálya lehet az özvegyi jognak a hagyatékot terhelő szerződéses haszonélvezeti jog: az özvegyi jog csak a szerződéses határidő letelte után veszi kezdetét (ugyanarra a vagyontárgyra nézve két különböző jogcímen nem állhat fenn egyszerre haszonélvezeti jog).

Az özvegyi jog problémái Az özvegyi jog a magyar öröklési jogban olyan körülmények között alakult ki, amikor az örökölt vagyontárgyak zöme jövedelmező jószág és nem használati tárgy volt. Mára lényegesen átalakult a vagyontárgyak köre: az ingóságok java nem hosszú életű. A hagyaték egyes tárgyaira vonatkozóan az állagörökös és a haszonélvező érdekei gyakran ütköznek. A megnövekedett átlagéletkorok ugyancsak kiélezik a konfliktusokat az állagörökösök és az özvegyi jogosult házastárs között. A többszöri házasságkötések megszaporodása következményeként gyakorivá vált, hogy az állagörökös leszármazók az örökhagyó korábbi házasságából származnak, és versengenek. Megállapítható, hogy a haszonélvezeti jog gyakran nem képes biztosítani a házastárs tisztes megélhetését, hátrányos az állagörökösökre nézve, hisz nagyon gyakran elhasználódnak az ő tulajdonukban, de az özvegy haszonélvezetében lévő vagyontárgyak.

1


Az özvegyi jog tartalma Az özvegyi jog tartalmát a haszonélvezeti jogra, mint másodlagos dologi jogra vonatkozó szabályok határozzák meg: a házastárs mint haszonélvező jogosult az állagörökös tulajdonában álló dolgot birtokolni, használni, hasznait szedni. Sajátos problémákat vet fel a tőke, betétkönyv, értékpapír öröklése: a tulajdonos az állagörökös lesz, az özvegyet a hasznok illetik meg. Az özvegyi jog – mint minden haszonélvezeti jog – kiterjedhet kamatozó követelésre és más hasznot hajtó jogra is (pl. szerzői jogra vonatkozó özvegyi jog).

Az özvegyi jog terjedelme Az özvegyi jog az állagörökös tulajdonosokkal szemben teljes terjedelemben biztosítja a házastársnak a haszonélvezetből eredő jogokat. Az állagörökösök a haszonélvezet tartalmát képező jogokat csak annyiban gyakorolhatják, amennyiben azokat a házastárs átengedi nekik. (2) Ha a házastárs új házasságot köt, haszonélvezeti joga megszűnik. A haszonélvezeti jog egyébként a házastársat haláláig megilleti. A kodifikáció várhatóan eltörli, hogy az új házasságkötéssel az özvegyi haszonélvezeti jog – minden kielégítés nélkül – megszűnik.

PK 83. szám A túlélő házastárs haszonélvezeti (özvegyi) joga nem szűnik meg azáltal, hogy házasságon kívül élettársi viszonyt folytat. Özvegyi jogok versengése: ha ugyanarra a vagyontárgyra egymást követően két özvegyi jog keletkezik. Ez akkor következik be, ha az örökhagyó házastársának életében (vagyis özvegyi jogának fennállta alatt) meghal az állagörökös, így az ő tulajdonában lévő hagyatékra az ő özvegye nyer törvényes örökösként özvegyi jogot. BH1986. 505. A túlélő házastárs haszonélvezeti joga törvényes öröklési jog, igy azt a túlélő házastárs a halál pillanatában megszerezni. Az ági öröklési igény elutasítására irányuló kérelem – a kereset teljesítése esetére – értelemszerűen a haszonélvezeti jog megállapítására vonatkozó igénynek tekinthető [Ptk. 615. § (1) bek.].

Az özvegyi jog korlátozása 616. § (1) A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. (2) A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

2


Az özvegyi jog elvben korlátlan haszonélvezeti jogot biztosít a házastársnak. Az özvegyi jog elsődleges célja, hogy a házastárs fenntarthassa korábbi életszínvonalát. Amennyiben ehhez nem szükséges az egész hagyatékon fennálló haszonélvezet, a Ptk. – kizárólag a leszármazók számára - lehetővé teszi a haszonélvezeti jog korlátozását. Fontos, hogy csak a törvényes öröklés címén megillető haszonélvezeti joggal szemben van mód rá: a végintézkedésen alapuló haszonélvezeti jog korlátozására nem támasztható igény. A leszármazók külön-külön is kérhetik a haszonélvezeti jog korlátozását.

Az özvegyi jog megváltása A megváltási igény célja, jellege A megváltási lehetőség is törvényes öröklési jogi igény, ezért ilyen igényt csak törvényes öröklési jogi alapon keletkezett haszonélvezeti jog (özvegyi jog) esetében lehet támasztani. Az özvegyi jog megváltása egyoldalú igény. Az örökösök megegyezésével is természetesen bármikor mód van a megváltásra.

BH1994. 364. A házastársi haszonélvezeti jog újabb korlátozása iránti igény érvényesítését az anyagi jogerő nem zárja ki, ha az alapul szolgáló körülmények utóbb megváltoztak [Ptk. 616. § (1) bek., (2) bek., 161. § (2) bek., Pp. 229. § (1) bek.]. BH1994. 189. A haszonélvezeti jog megváltásával az özvegyi haszonélvezeti jog állagörökléssé fordul át [Ptk. 616. § (3)–(5) bek.].

A megváltási igény jogosultjai (3) Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. A megváltást mind a házastárs, mind az állagörökösök (leszármazók és ági örökösök is) kérhetik. Az LB a megváltási igényt személyhez fűződő jognak tekinti (ez az álláspontot a kodifikáció várhatóan elveti): PK 84. szám III. A túlélő házastárs halála esetén az örökösei nem folytathatják a megváltással kapcsolatos eljárást. Ptkné. 16. § A házastárs haszonélvezeti jogának megváltását csak abban az esetben lehet kérni, ha a törvény hatálybalépéséig a) a hagyatékot még nem adták át, vagy b) hagyatéki eljárás hiányában az öröklés megnyíltától egy év még nem telt el.

3


A megváltási igény korlátai PK 84. szám I. Haszonélvezeti jog megváltására irányuló kérelem (kereseti kérelem) esetében indokolt esetben helye lehet a kérelem elutasításának is. II. A felek megállapodhatnak a házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltásában is. A kérelmet el lehet tehát utasítani, ha az özvegyi jog célja a megváltás folytán meghiúsulna. (3) Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. Az özvegy sem igényelheti a felsorolt vagyontárgyakra vonatkozó haszonélvezeti jogának megváltását az állagörököstől, azonban korlátozni lehet! A megváltás következménye és az örökösi hányad mértéke A haszonélvezet megváltása eredményeként a házastárs állagörökös lesz e minőség minden következményével. Leszármazókkal szembeni megváltás esetén: (4) A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból – természetben vagy pénzben – olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. A megváltás folytán az özvegyet a leszármazókkal szemben egy „gyermekrész” illeti meg. o Ha az özvegy (vagy valamennyi leszármazó) támaszt megváltási igényt, a megváltás az özvegy számára az egész hagyatékra vonatkoztatott gyermekrész kiadását jelenti. o Ha a megváltást nem valamennyi leszármazó igényli, a megváltás a hagyatéknak csak a megváltást kérő leszármazó által örökölt részére terjed ki. Ezért csak az e hagyatéki részre viszonyított gyermekrész kiadását vonja maga után. o Ugyanakkor az özvegy is kérheti a megváltást csak valamelyik leszármazóval szemben: a megváltás ilyenkor is a hagyatéknak csak a megváltás által érintett leszármazó örökrészére terjed ki.

4


Házastárs

Örökhagyó

Gyermek 1

Unoka 1

Gyermek 2

Gyermek 3

Unoka 2

Példa: 1. variáció: a megváltást valamennyi leszármazó (vagy H) igényli: a „gyermekrész” az egész hagyaték 1/4-e lesz, ezért Gy2, Gy3 és H a hagyaték 1/4-1/4 részét, U1 és U2 (Gy1 törvényes helyettes örököseként) a hagyaték 1/8-1/8 részét kapja (özvegyi jogtól mentesen). 2. variáció: a megváltást csak Gy3 igényli: a „gyermekrész” Gy3 törvényes örökrészének (a hagyaték 1/3-ának) 1/4-e lesz. Gy2 a hagyaték 1/3 részét, U1 és U2 a hagyaték 1/6-1/6 részét kapja, valamennyien H haszonélvezeti jogával terhelten. Gy3 a hagyaték 3/12 részét kapja (özvegyi jogtól mentesen), H állagörököse lesz a hagyaték 1/12 részének. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon 1/3-a illeti meg.

A megváltás módja és határideje A haszonélvezet megváltása fejében járó értéket elsősorban természetben célszerű kiadni, de pénzben is lehetséges. Vita esetén a házastárs és az állagörökösök érdekét egyaránt mérlegelve kell döntenie. (5) A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni. A kodifikáció várhatóan eltörli ezt a határidőt, mert pl. méltánytalan helyzetet teremtene kiskorú állagörökös esetén, ha az ügygondnok azért nem kéri a megváltást, mert a kiskorú által örökölt vagyon csökkenését látja ebben. Egyébként is ellentmondásos, hogy a korlátozás nincs határidőhöz kötve, a megváltás igen.

A megváltás és a korlátozás kapcsolata A leszármazók a haszonélvezeti jog korlátozását és megváltását egyaránt kérhetik (kumulálható igények). Együttes előterjesztés esetén a bíróság azt mérlegeli, hogy a korlátozás, illetve a megváltás alkalmazásával összeegyeztethetők –e az özvegyi joggal szolgálni kívánt célok és az állagörökösök érdekei. A korlátozásra vonatkozó és a megváltásra irányuló igény halmozódására csak a törvényi egyéves határidőn belül, illetve a hagyatéki eljárás során van mód.

5


Ha a haszonélvezet megváltására előbb már sor került, a korlátozás fogalmilag kizárt (állagörökössé vált házastárs.

6

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl

Recommend Documents