Iktatószám: VA/7/00491-0005/2016 Tárgy:
Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat
Kötelezem Spaits Csaba egyéni vállalkozót (székhelye: 9912 Magyarszecsőd, Petőfi u. 15. sz.) 25.000,- Ft, azaz Huszonötezer forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésre, továbbá az általa forgalmazott „kret lefolyótisztító gél" (500g) és a „kret lefolyótisztító granulátum"(250g) és (500g) termékek forgalmazását a jogszabályi előírásoknak megfelelő felirat feltüntetéséig feltételhez kötöm. A fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró Vas Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztály háztartási vegyipari termékek ellenőrzése céljából 2016. április 20.-án hatósági ellenőrzést tartott a Spaits Csaba egyéni vállalkozó (a továbbiakban: vállalkozás) által üzemeltetett, 9900 Körmend, Vida u. 3. szám alatti, „Vida Illatszer" megnevezésű üzletben Horváth Nikoletta üzletvezető jelenlétében. A hatósági ellenőrzés során megállapításra került, hogy az értékesítésre kihelyezett „kret lefolyótisztító gél" (500g) és a „kret lefolyótisztító granulátum"(250g) és (500g) csomagolásán a biztonsági adatlapon szereplő veszélyre utaló információk csak részben szerepeltek. Megállapításra került, hogy a „kret lefolyótisztító gél" (500g)esetében a biztonsági adatlapon és a terméken elhelyezett piktogram eltérő. A „kret lefolyótisztító granulátum" (250g) és (500g) termék címkéjén nem szerepelt az összetétel sem. Megállapításra került továbbá, hogy a termék csomagolásán feltüntetett weboldalon nem volt elérhető az összetételre vonatkozó információ. A hatósági ellenőrzés megállapításai a VAS-00040 sorszámú jegyzőkönyvben kerültek rögzítésre, melyeket a jelen lévő üzletvezető aláírásával igazolt.
2 Az Osztály 2016.április 25-én kelt végzésével értesítette a Kft-t a közigazgatási hatósági eljárás 2016. április 20-án hivatalból történő megindításáról, az ügyintézési határidőről, és az ügyféli jogokról. A vállalkozás a kifogásolt termékek forgalmazójának minősül. A 2016.05.12.-én megküldött, beszerzést igazoló számla alapján megállapításra került, hogy a vállalkozás a terméket az árklub Sales Kft.-től szerezte be. a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 3. § (1) bekezdését, melynek alapján „Csak biztonságos és az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő termék hozható forgalomba, forgalmazható, üzemeltethető, vagy bocsátható a fogyasztók és felhasználók rendelkezésére." ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdése szerint „Az importőr és a forgalmazó nem hozhat forgalomba és nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos." A Pftv. 2.§. 6. pontja szerint forgalmazó:a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott természetes vagy jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ideértve az értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára akár ingyenesen, akár ellenérték fejében rendelkezésre bocsátó természetes vagy jogi személyt, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot. A 765/2008/EK.r.2. cikkének 6. pontja értelmében forgalmazó az a természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, a gyártón és az importőrön kívül, aki forgalmazza a terméket. a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 4. § (1) bekezdését, mely arról rendelkezik, hogy „A termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni: a) a termék alapvető ismérvei, különösen összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások, b) a terméknek más termékre, valamint az egészségre és környezetre gyakorolt - az
3 együttes használat során ésszerűen várható - hatásai, c) a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója, d) a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett - különösen a gyermek- és az időskorú, valamint a fogyatékkal élő - fogyasztókra." Pftv. „8. §(5) bekezdését , mely arról rendelkezik, hogy „Amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, a gyártó köteles mellékelni az ott meghatározott formában, módon és tartalommal használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket a termékhez. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie." Pftv. 11. §(5) bekezdését , mely arról rendelkezik, hogy „Amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, az importőr a termékhez mellékeli a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket magyar nyelven. A mellékelt használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie, valamint tartalmaznia kell mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz." a Pftv. 13. § (2) bekezdését, mely szerint „A forgalmazó a termék forgalmazása előtt köteles meggyőződni arról, hogy a terméken elhelyezték a jogszabály által előírt megfelelőségi jelölést és egyéb jelöléseket... Pftv. 13. §(3) bekezdését , mely arról rendelkezik, hogy „ Ha a gyártó a 8. § (5) bekezdésében vagy az importőr a 11. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nem tett eleget, akkor azt a forgalmazó köteles pótolni." a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I.18.) Korm.
4 rendelet 3. § (1) bekezdését, mely arról rendelkezik, hogy „Egy termék biztonságosságát jogszabály, uniós jogi aktus vagy a jogszabállyal összhangban álló szabvány határozza meg." Az Európai Parlament és a Tanács mosó- és tisztítószerekről szóló - 907/2006/EK rendelettel módosított - 648/2004/EK rendelete (a továbbiakban: EK rendelet) VII. mellékletének A. szakasza alapján a csomagoláson fel kell tüntetni annak a weboldalnak a címét, ahol a termék összetevőire vonatkozó adatlap elérhető. A weboldal elérése nem lehet korlátozott, nem köthető feltételhez, és a tartalmát folyamatosan frissíteni kell. Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 1272/2008/EK rendelet 17. cikkét, amely a következőkről rendelkezik: „(1) A veszélyesként besorolt és csomagolásban elhelyezett anyagot vagy keveréket a következő elemekkel rendelkező címkével kell ellátni: a) a szállító(k) neve, címe és telefonszáma; b) a lakosságnak szánt, csomagban lévő anyag vagy keverék névleges mennyisége, kivéve, ha ez a mennyiség a csomagon máshol már szerepel; c) a 18. cikkben meghatározott termékazonosítók; d) adott esetben a 19. cikk szerinti, veszélyt jelző piktogramok; e) adott esetben a 20. cikk szerinti figyelmeztetések; f) adott esetben a 21. cikk szerinti figyelmeztető mondatok; g) adott esetben a 22. cikk szerinti, megfelelő óvintézkedésre vonatkozó mondatok; h) adott esetben a 25. cikk szerinti kiegészítő információs mező. 18. cikk Termékazonosítók (1) A címkének olyan részletes információkat (a továbbiakban: termékazonosítók) kell tartalmaznia, melyek lehetővé teszik az anyag vagy keverék azonosítását. Az anyag vagy keverék azonosításához használt kifejezésnek ugyanannak kell lennie, mint amely az 1907/2006/EK rendelet 31. cikke szerint készített biztonsági adatlapon (a továbbiakban: biztonsági adatlap) szerepel, e rendelet 17. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül. (2) Egy anyag termékazonosítója legalább a következőkből áll: a) ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, az ott megadott név és azonosító
5 szám; b) ha az anyag nem szerepel a VI. melléklet 3. részében, de megjelenik az osztályozási és címkézési jegyzéken, akkor az ott megadott név és azonosító szám; c) ha az anyag nem szerepel sem a VI. melléklet 3. részében, sem az osztályozási és címkézési jegyzéken, akkor a CAS által adott szám (a továbbiakban: CAS-szám) az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC - International Union of Pure and Applied Chemistry) által gondozott nevezéktanban (a továbbiakban: IUPAC-nómenklatúra) meghatározott névvel együtt, vagy a CAS-szám egy másik nemzetközi kémiai névvel (nevekkel) együtt; vagy d) ha a CAS-szám nem áll rendelkezésre, az IUPAC-nómenklatúrában meghatározott név, vagy egy másik nemzetközi kémiai név (nevek). Ha az IUPAC-nómenklatúrában szereplő név meghaladja a 100 karaktert, valamely, az 1907/2006/EK rendelet VI. mellékletének 2.1.2 szakaszában említett másik név (szokásos név, kereskedelmi név, rövidítés) is használható, feltéve, hogy a 40. cikk szerinti bejelentés tartalmazza mind az IUPAC-nómenklatúrában szereplő nevet, mind az alkalmazott másik nevet. (3) Egy keverék termékazonosítójának tartalmaznia kell mindkét alábbi információt: a) a keverék kereskedelmi neve vagy a megnevezése; b) a keverékben lévő valamennyi olyan anyag megnevezése, amely hozzájárul a keverék veszélyességének az akut toxicitás, bőrmarás vagy súlyos szemkárosodás, a csírasejt-mutagenitás, rákkeltő hatás, reprodukciós toxicitás, a légzőszervi vagy bőrszenzibilizáció, a célszervi toxicitás (STOT), vagy az aspirációs veszély szempontjából való meghatározásához. Ha a b) pontban említett esetben ez a követelmény több kémiai név megadását jelentené, elegendő legfeljebb négy kémiai nevet megadni, kivéve, ha a veszélyek jellegének és súlyosságának érzékeltetéséhez négynél több név magadása szükséges. A kiválasztott kémiai neveknek azonosítaniuk kell az osztályozást és a megfelelő figyelmeztető mondat kiválasztását indokoló fő egészségi veszélyekért elsősorban felelős anyagokat. 19. cikk A veszélyt jelző piktogramok
6
(1) A címkének tartalmaznia kell a vonatkozó, veszélyt jelző piktogramo(ka)t, mely(ek) célja az adott veszéllyel kapcsolatos egyedi információ közlése. (2) A 33. cikkre is figyelemmel, a veszélyt jelző piktogramoknak meg kell felelniük az I. melléklet 1.2.1. szakaszában és az V. mellékletben előírt követelményeknek. (3) Az egyes osztályozásokra vonatkozó, veszélyt jelző piktogramot az I. mellékletben szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg. Kelt: Szombathely, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
