Köszöntő .................................................................................................................................................. 3 Tolna Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Fontosabb jogszabályváltozások .......................................................................................................... 4 Tolna Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály Társulási tanácsokkal összefüggő törvényességi felügyeleti aktualitások ............................................ 6 A szociális támogatási rendszer átalakulása ......................................................................................... 9 Szociális temetés – hatályba lépés változása 2016. január 1. napjára ............................................... 12 A Törvényességi Felügyeleti Főosztály gyakorlatában felmerült szakmai kérdések .......................... 14 Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége Játszótéri eszközök biztonságos üzemeltetési feltételeinek ellenőrzése Tolna megyében ................ 19 Tolna Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Tájékoztató gyermekvédelmi módszertani útmutatóról ....................................................................... 24 Tolna Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Változás a hazai KRESZ vizsgáztatásban .......................................................................................... 27 Tolna Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve A közfoglalkoztatás munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésével kapcsolatos szakmai tájékoztatás ....................................................................................................... 28 Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Tájékoztatás közúti ellenőrzésről ....................................................................................................... 33 A mezei pocok 2014.évi kártétele Tolna megyében ............................................................................ 34 Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató .......................................................................................................................................... 37 Tolna megyei kormányablakok Ügyfélfogadási rend ............................................................................................................................. 37 Tolna Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Tolna Megyei Áldozatsegítő Szolgálat ................................................................................................ 38
Tisztelt Kollégák! Tisztelt Partnereink! Kedves Olvasók!
A 2011-ben elindított közigazgatási reform egyik fontos célkitűzése volt az emberek
államról
kialakított
képének
a
megváltoztatása,
a
„Jó
Állam”
koncepciójának megvalósítása, a közigazgatás, mint szolgáltatás elérhetőbbé tétele az emberek számára. A Tolna Megyei Kormányhivatal fennállása alatt a kormány ezen célkitűzéseit sikeresen megvalósította. Amellett, hogy az új típusú közigazgatás együttműködő partnerként segítő kezet nyújt az állampolgárnak ügyei intézése során, nem feledkezhetünk meg munkatársainkról, partnereinkről sem. A Tolna Megyei Kormányhivatal a hatékony és egységes közigazgatás kialakítása érdekében elsődleges prioritásnak tekinti a szakmai
segítségnyújtást,
melyet
a
jövőben
jelen
Hírlevél
rendszeres
megjelentetésével is támogatni kíván. Célunk, hogy a Tolna Megyei Kormányhivatal sokszínűségét, szerteágazó szakmaiságát tükröző, negyedévente megjelenő kiadványunk, melyet kisebb szünet után ismét útjára bocsátunk, szakmai útravalóként szolgáljon az állampolgárok, társadalmi és szakmai szervezetek számára. A Hírlevélben összeállított tudásanyag sikerében bízva, ezúton kívánok további eredményes munkát.
Dr. Horváth Kálmán kormánymegbízott Tolna Megyei Kormányhivatal
Kereskedelmi igazgatás területén bekövetkező fontosabb jogszabályváltozások 2015. március 15-én lép hatályba a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (továbbiakban: törvény). A törvény 4. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés a) pontja szerinti adventre, illetve c) pontja szerinti egy vasárnapra vonatkozóan az üzlet nyitvatartási szándékát a kereskedő köteles előzetesen a kereskedelmi hatóságnak legalább 15 nappal az érintett időpont előtt bejelenteni. A kereskedelmi hatóság a bejelentett időpontokról nyilvántartást vezet. A törvény 7. § (5) bekezdése szerint a kereskedelmi hatóság a fogyasztóvédelmi hatóság megkeresésére tájékoztatást ad az üzlet üzemeltetőjének a 4. § (2) bekezdése szerinti bejelentéseiről. A törvény 7. § (1) bekezdés szerint a törvényben foglalt rendelkezések megtartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. Módosul a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 6. § (4) és (5) bekezdése is az alábbiak szerint: „(4) A települési önkormányzat képviselő-testülete (Budapesten a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése) - a helyi sajátosságok figyelembevételével - rendeletben szabályozhatja a) az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitva tartásának a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt feltételei további korlátozását, valamint b) a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek 24 és 6 óra közötti nyitva tartásával összefüggő - a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó - többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjat. (5) A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását - korlátozhatja akkor is, ha az üzlet a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezései alapján nyitva tarthat. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárvatartási időszakot rendelhet el.” A törvény a kereskedelemről szóló törvény 12. § (5) bekezdésének módosításával felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak arra, hogy az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitva tartásával
összefüggő
többletfeladatokhoz
igazodó
összegű
felügyeleti
díjra
vonatkozó
részletszabályokat, a befolyt összeg felhasználásáról szóló elszámolás módját, valamint a 2. § 31. pontjában foglaltak ellenőrzését rendeletben szabályozza. A Ketv. 2. §-a új fogalmakkal (hipermarket, nagyméretű szupermarket, szupermarket, diszkont) egészült ki, mely 2015. január 1-től hatályos.
A módosított Kertv. 11/B. § (1) bekezdés szerint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek
a
tisztességes
piaci
magatartás
megvalósulása
érdekében
a
vállalkozások
működésével összefüggő módosításáról szóló 2014. évi CXII. törvény hatálybalépésekor működő, vagy - ha a működését még nem kezdte meg - 2014. december 31-én az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentéssel rendelkező, az 5/B. § hatálya alá eső üzletek üzemeltetését 2018. január 1. napjáig lehet folytatni. A (2) bekezdés szerint 2018. január 1-jét követően az 5/B. § szerinti rendelkezés megsértése esetén a kereskedelmi hatóság elrendeli az (1) bekezdés hatálya alá eső, jogsértő üzlet azonnali bezárását.
Telekalakítási eljárásban közreműködő szakhatóságok A Magyar Közlöny 188. számában került kihirdetésre a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rend.). A Korm. rend. 38. § (1) bekezdés szerint a Kormány a földhivatal telekalakítási eljárásában a 4. melléklet szerinti feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt szakkérdés elbírálása kérdésében a 4. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság - hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás csak a földhivatal által záradékolt változási vázrajz és terület kimutatás alapján kérhető.
A központi címregiszterről és a címkezelésről A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvény módosította a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt (Nytv.). A módosítás - többek között – pontosította a nyilvántartás központi szervének hatáskörét, valamint a jegyző és a járási hivatal feladatát a címnyilvántartással kapcsolatban. 2015. január 1-jén lépett hatályba a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII.23.) Kormányrendelet, melynek 3-4. §-a rendelkezik a hatáskör címzettjéről. A központi címregiszter működtetéséért felelős szervként a Kormány a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: központi szerv) jelöli ki. A központi szerv a központi címregiszter adatkezelője és a nyilvántartás vezetője. A Kormány címképzésért felelős szervként az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitsziget esetében a főjegyzőt jelöli ki. A címképzésért felelős szerv az illetékességi területére vonatkozóan ellátja a címkezeléssel összefüggő feladatokat.
A rendelet 22.§-a meghatározza a feladat elvégzésének határidejét: „(1) A címképzésért felelős szerv - szükség szerint a közreműködő szerv igénybevételével 2015. december 31-ig felülvizsgálja az illetékességi területén található, a központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról szóló 216/2014. (VIII. 28.) Korm. rendeletben foglaltak alapján elvégzett adatellenőrzés során „felülvizsgálandó” megjelöléssel ellátott címek megfelelését e rendelet előírásainak, és szükség esetén az érintett ingatlanok vonatkozásában a címkezelést lefolytatja. (2) A címképzésért felelős szerv - szükség szerint a közreműködő szerv igénybevételével 2015. december 31-ig felülvizsgálja az illetékességi területéhez tartozó, 2014. augusztus 1. és 2015. január 1. között megváltozott címeket, és szükség esetén címkezelést folytat. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott felülvizsgálathoz a központi szerv a címképzésért felelős szerv részére erre a célra rendszeresített elektronikus úton biztosítja a címadatokat és a helyrajzi számot. (4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt felülvizsgálat során a címképzésért felelős szerv szükség esetén egyeztet az ingatlan azonosítása céljából az illetékes ingatlanügyi hatósággal az erre a célra rendszeresített elektronikus alkalmazás útján.” A rendelet módosította a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet néhány rendelkezését is. A rendelet 1. melléklete tartalmazza a közterületjelleg esetén az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázisban szereplő kódokat. Hatósági Főosztály
1./ Elnök (alelnök) megválasztása a ciklust követően A képviselő-testületek által delegált tagok „társulási tanácsban betöltött megbízatásának” időtartama az adott delegált tag egyes (polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői) tisztségével, megbízatásával függ össze:
Amennyiben a képviselő-testület a polgármestert delegálta: a polgármester tisztsége az új polgármester megválasztásáig tart (Magyarország Alaptörvénye 35. cikk (3) bekezdése, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mhötv.) 63. § és 69. § (1) bekezdés a) pontja).
Amennyiben a képviselő-testület az alpolgármestert delegálta: az alpolgármester tisztsége megszűnik az önkormányzati választás napján (Mhötv. 74. § (1) bekezdés és 76. § a) pontja).
Amennyiben a képviselő-testület képviselőt delegált: a helyi önkormányzati képviselők megbízatása megszűnik a megválasztásukat követő helyi önkormányzati választás napján (Mhötv. 28. § (1) bekezdés, 29. § (1) bekezdés a) pontja).
A delegálás tehát ciklus időtartamára szólhat, így a társulási tanácsba delegált tagoknak a társulással összefüggésben betöltött egyéb tisztsége (elnök, alelnök, bizottsági tagság) is ciklusra szólhat. A Tanács összetétele tehát a tagönkormányzatok képviselő-testületeinek akaratától függ, a tagönkormányzatok képviselő-testületei (helyhatósági választásokat követően tartandó alakuló üléseiken) kötelesek a részvételükkel működő társulások társulási tanácsába (polgármester, képviselők közül választott alpolgármester, képviselők közül) újonnan delegáltat küldeni, melyről határozatban döntenek. Az elnök személyéről a újonnan delegált képviselő-testületi tagokból (polgármester, alpolgármester, képviselő) álló Társulási Tanács dönt ciklusonként. A Magyarország Alaptörvényének 35. cikk (3) bekezdése utolsó mondat értelmében: „(3) … A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.” Az Mhötv. 63. §-a szerint: „63. § A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az 1. melléklet tartalmazza. A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.” A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, megválasztását követően (akkor is, ha ismételten polgármesterré választották) esküt kell tennie, a választás aktusával nyeri el „újra” polgármesteri megbízatását. Ezen tisztség „megszűnésére” (és újbóli keletkezésére) tekintettel a polgármester egyéb tisztsége, azaz a tanácsi elnöki megbízatása is megszűnik, nem tekintethető továbbra is automatikusan elnöknek, ehhez a társulási tanács általi (újbóli) megválasztására van szükség. A Tanácsnak az Mhötv. 95. § (1) bekezdés első mondata értelmében az elnök személyéről kell döntenie: „A társulási tanács tagjai közül elnököt választ, alelnököt választhat.” A Társulási Tanács zavartalan működéséhez tehát szükséges, hogy
egyrészt valamennyi tagönkormányzat képviselő-testülete újonnan hozzon határozatot arról, hogy kit (polgármester, képviselők közül választott alpolgármester, képviselő) delegál a társulási tanácsba;
másrészt az így delegált tagokból álló társulási tanács a helyhatósági választásokat követően tartson („tisztújító”) ülést, tűzze napirendjére az elnök (alelnök) megválasztásának tárgykörét, és tegyen eleget az Mhötv. 95. § (1) bekezdés első mondatában foglalt elnök (alelnök) megválasztására vonatkozó kötelezettségének.
2./ A Társulási Megállapodásban rögzítendő lakosságszám Az Mhötv. 93. §-a meghatározza a társulási megállapodásban rögzítendő tartalmi elemeket, melynek 3. pontja szerint: „93. § A társulási megállapodás tartalmazza: … 3. a társuláshoz tartozó települések lakosságszámát; …” Fentiek értelmében tehát a társulási megállapodásban rögzíteni kell a társuláshoz tartozó települések lakosságszámát.
Ahhoz, hogy ezt a tartalmi elemet pontosan rögzítsük a társulási megállapodásban, tudnunk kell, hogy milyen időpontban fennálló lakosságszámot kell figyelembe venniük a tagönkormányzatoknak. Az Mhötv. 146. § (3) bekezdése az irányadó lakosságszám tekintetében az alábbi szabályt rögzíti: „A 11. § (2) bekezdés b) pontja, 90. § (2) bekezdése, 98. § (8) és (11) bekezdése alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott lakosságszám az irányadó, egyéb esetekben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben meghatározott lakosságszámot és időpontot kell figyelembe venni.” Ezen szabály értelmében tehát a társulási megállapodásban az Mhötv. 93. § 3. pont („társuláshoz tartozó települések lakosságszáma”) szabályozásakor, ezen tartalmi elem kimerítésekor a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben meghatározott lakosságszámot és időpontot kell figyelembe venni. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (továbbiakban: 2010. évi L. törvény) 3. §-a szerint: „A települési önkormányzat képviselő-testülete és a megyei közgyűlés tagjainak számát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatározni.” Fentiek értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jei (azaz 2014. január 1. napi) lakosságszámot kell alapul venni, ezen lakosságszámot kell rögzíteni az Mhötv. 93. § 3. pont szerinti tartalmi elem kimerítésekor a társulási megállapodásban. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei állapodnak meg a jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásáról. A társulási megállapodásban az Mhötv. 93. § 2-3. pontjai értelmében a társulás tagjainak nevét kell rögzíteni (pl. községi önkormányzat), illetve a társuláshoz tartozó települések lakosságszámát. A megállapodásban tehát az adott tagönkormányzati település teljes lakosságszámát kell rögzíteni, nem felel meg az Mhötv. 93. § 3. pontjának, illetve az Mhötv. 146. § (3) bekezdésének, ha csupán egy-egy csoport, településrész lakosságszámát tartalmazza a megállapodás. (Megjegyezzük, hogy a társulási megállapodásban szerepelhet egyfajta „másik” lakosság szám is. Az Mhötv. 90. § (2) bekezdése szerint: „(2) A társulás működési költségeihez – a társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak.” Az Mhötv. - fent idézett - 146. § (3) bekezdés értelmében az Mhötv. 90.§ (2) bekezdése alkalmazásakor a költségvetési törvényben meghatározott lakosságszám az irányadó.)
3./ Társulás szervezeti rendszere Az Mhötv. 95. § (1) bekezdés első mondata értelmében: „A társulási tanács tagjai közül elnököt választ, alelnököt választhat.” A társulási tanácsnak – tagjai közül – elnököt kell választania, illetve lehetősége van alelnök választására.
Az Mhötv. 95. § (2) bekezdése bizottságok alakítására ad lehetőséget: „A társulási tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásuk szervezése érdekében bizottságokat alakíthat.” A tanács munkaszervezeti feladatainak ellátásával összefüggésben az Mhötv. 95. § (4) bekezdése az alábbi szabályt rögzíti: „A társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő megállapodás hiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el.” A
társulási
tanács
tehát
elnököt
választ,
alelnököt
választhat,
bizottságokat
alakíthat,
munkaszervezeti feladatait pedig az Mhötv. 95. § (4) bekezdése értelmében - megállapodás szerinti, ennek hiányában a társulás székhelye szerinti - polgármesteri hivatal/közös önkormányzati hivatal látja el. A társulási tanács csakis az Mhötv. által lehetővé tett "szervezetrendszert" alakíthat ki, ezeken túli tisztségek (pl. „társelnöki tisztség”, „elnökség”, „projektiroda”) nem hozhatók létre. Az egyes tisztségeknek elnevezésükben is igazodniuk kell az Mhötv. 95. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakhoz, azaz „elnök” és „alelnök” megválasztására, bizottság létrehozására van lehetősége a társulási tanácsnak. Törvényességi Felügyeleti Főosztály
A Magyar Közlöny 2014. évi 184. számában jelent meg a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény (továbbiakban: Törvény), melynek III. fejezete „A szociális ellátások rendszerének átalakítása” címet viseli. A Törvény 62-91. §-ai a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) módosításának részletes rendelkezéseit tartalmazzák. A Törvény III. Fejezetéhez fűzött – a törvényjavaslathoz kapcsolódó - Részletes indokolás szerint a módosításoknak köszönhetően az új szociális támogatási rendszer igazságosabb és átláthatóbb lesz, emellett elejét veszi a korábban gyakran tapasztalt, segélyekkel való visszaéléseknek. „Az új támogatási rendszerben senki sem maradhat ellátás nélkül, ugyanis a megfelelő adóerőképességgel nem rendelkező önkormányzatok központi költségvetési forráshoz jutnak. Az állami felelősségi körbe tartozó ellátások járási hatáskörbe, az önkormányzati ellátások képviselő-testületi hatáskörbe kerülnek.” A Részletes indokolás szerint a segélyezéssel kapcsolatos feladatok módosítását érintő rendelkezések – többek között – az alábbiak:
Az állami szabályozási hatáskörben nyújtott és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai elválasztásra kerülnek.
A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza majd. E körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
Megszűnik a rendszeres szociális segély mint ellátási forma.
A kötelező segélyek közül kikerül a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás.
A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt.
A Törvény 80. §-a értelmében az Szt. 45. §-a és az azt megelőző alcím (Önkormányzati segély) helyébe a „Települési támogatás” lép. A Törvény 442. § (6) bekezdése értelmében 2015. március 1. napjától az Szt. 45. §-a az alábbiakban szabályozza a települési támogatásra vonatkozó kereteket: „45. § (1) A képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszerkiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. (2) Más jogszabály alkalmazásában az (1) bekezdés a) pontja szerinti célra nyújtott települési támogatást lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. (3) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. (4) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (5) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható. (6) Ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat nem állapodik meg ettől eltérően, a fővárosban a hajléktalanok számára nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata. (7) A települési önkormányzat rendeletében a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás – ide nem értve az (1) bekezdés d) pontja szerinti célra nyújtott támogatást – havi
összegét úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.” A Törvény 87. §-a az Szt. 132. § (4) bekezdés g) pontját azaz a települési önkormányzat képviselőtestületének rendeletalkotási felhatalmazásának kereteit tartalmazó rendelkezést az alábbiak szerint módosítja 2015. március 1. napjával: „87. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza) „g) a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások
megállapításának,
kifizetésének,
folyósításának,
valamint
felhasználása
ellenőrzésének szabályait.” 2015. január 1. napjától hatályos az Szt. alábbiakban idézett 134/E. §-a, mely a rendeletalkotás tekintetében határidőt tűz a képviselő-testületek részére: „134/E.
§
A
megállapításának,
települési
önkormányzat
kifizetésének,
képviselő-testülete
folyósításának,
valamint
a
települési
felhasználása
támogatás
ellenőrzésének
szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig megalkotja.” A Törvény 91. § (3) bekezdés 23. pontja értelmében 2015. március 1. napjával az Szt. 132. § (4) bekezdés b.) c.) e.) és f.) pontokban foglalt rendeletalkotási felhatalmazást adó rendelkezések hatályukat vesztik. Ezzel összefüggésben az Mhötv. is módosul. 2015. március 1. napjától a Törvény 111. § (1) bekezdése szerint az Mhötv. 13. § (1) bekezdés 8. pontja módosul, illetve ezen bekezdés kiegészül a 8a. ponttal az alábbiak szerint: „(A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:)…. 8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;” Fentiek értelmében a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek 2015. február 28. napjáig kell megalkotniuk az új rendeletalkotási felhatalmazás értelmében a települési támogatásra vonatkozó helyi rendeleti szabályaikat. Ennek érdekében szükséges, hogy a 2015. februári üléseinek napirendjére tűzzék a testületek a szociális tárgykörben alkotott rendeleteinek teljeskörű felülvizsgálatát (különös tekintettel a települési támogatás szabályozására, a rendeletalkotási felhatalmazás terjedelmének változására), és az alaprendeletüket módosítsák, avagy – a változások nagy volumenére tekintettel - teljesen új szociális tárgyú rendeletet alkossanak. Figyelni kell azonban arra, hogy a rendelet elfogadásáról legkésőbb 2015 februárjában gondoskodni kell, azonban a rendelet hatályba lépése időpontjának egybe kell esnie a felhatalmazó rendelkezés hatályba lépésének napjával, azaz 2015. március 1. napjával, ezen időpontot nem előzheti meg. A Törvény 70. §-a módosítja az Szt. 25. § (3) bekezdését, mely az egyes eljáró hatóságokat és a hatáskörébe tartozó ellátásokat sorolja fel. Az ellátások, az azok megállapítására jogosult hatóságok körében történt változás áttekintésében az alábbi táblázat segít:
2015. február 28. napjáig
2015. március 1. napjától
foglalkoztatást helyettesítő
foglalkoztatást helyettesítő
támogatás
támogatás
rendszeres szociális segély
Jegyző:
egészségkárosodási és
lakásfenntartási támogatás ápolási díj [41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj,
gyermekfelügyeleti támogatás Járási hivatal ápolási díj [41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj, 43. §
43. § szerinti (kiemelt) ápolási
szerinti (kiemelt) ápolási díj;
díj; 43/A. § (1) bekezdése
Járási hivatal
43/A. § (1) bekezdése szerinti
szerinti (emelt összegű)
(emelt összegű) ápolási díj]
ápolási díj] időskorúak járadéka Képviselő-
43/B. § (1) bekezdése szerinti
testület
ápolási díj
időskorúak járadéka Képviselőtestület
települési támogatás
önkormányzati segély Törvényességi Felügyeleti Főosztály
A Törvény 429. §-a szerint a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény (továbbiakban: Temetőmód. tv.)
26. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az 1.§, a 4. §, az 5. §, a 10. §, a 11. § (3) bekezdése és a 24. § i) pontja 2016. január 1-jén lép hatályba.” Fentiek értelmében tehát (nem 2015. január 1. napjától, hanem) 2016. január 1. napjától lesznek hatályosak a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Ttv.) alábbi szabályai:
Temetőmód. tv. 4. §: A Ttv. 16. §-ának azon módosítása, mely a temető üzemeltetőjének teendőit sorolja fel (melyek között a szociális temetésre vonatkozóan is találhatók feladatok [a)-b), n), o) pontok]
Temetőmód. tv. 5. §: A Ttv. ekkor egészül ki a 16/A. §-sal, mely a köztemető üzemeltetőjének feladatait rögzíti a szociális temetéssel összefüggésben.
Temetőmód. tv. 10. §: A Ttv. ekkor egészül ki a 24/A-24/C. §-sal és az azt megelőző („A szociális temetés”) alcímmel, mely a szociális temetés részletes szabályait tartalmazza.
Temetőmód. tv. 11. § (3) bekezdés: A Ttv. 25. § (3) bekezdése ekkor egészül ki a c) ponttal (E törvény értelmében nem minősül temetkezési szolgáltatásnak) „c) a szociális temetés során a hozzátartozó vagy az általa felkért személy által végzett, a 24/A. § (7) bekezdésében felsorolt temetkezési szolgáltatási elemek végzése.”
Temetőmód tv. 24. § i) pont: A Ttv. 41. § (3) bekezdés f) pontjában foglalt, a képviselő-testület részére biztosított rendeletalkotási felhatalmazás 2016. január 1. napjával egészül ki az alábbiak szerint: „(3) A települési önkormányzat, fővárosban a közgyűlés rendeletben állapítja meg – a köztemetőre vonatkozóan – különösen … f) a temetési szolgáltatás, a szociális temetés és a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának temetői rendjét; …”
Fentiek értelmében tehát 2016. január 1. napjától tartalmazhatnak az önkormányzati rendeletek a szociális temetés rendjére vonatkozóan szabályokat. Amennyiben a Képviselő-testület már 2014. évben a köztemetőre vonatkozóan a szociális temetés rendje kapcsán rendeletet alkotott (új temetőrendeletet fogadott el, avagy alaprendeletét e tekintetben módosította) 2015. január 1. napjával történő hatályba léptetéssel, úgy az alábbiak javasolhatóak: A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 8. § (2) bekezdés értelmében: „(2) Nem lehet módosítani a jogszabály megjelölését, a rendelet bevezető részét, a hatályba lépett jogszabályi rendelkezés hatálybaléptető rendelkezését, valamint jogszabállyal – a fordítási hiba kivételével – a jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés, a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás, kifogás és nyilatkozat szövegét.” A Jat. fent idézett szabálya értelmében tehát a Képviselő-testület nem módosíthatja a már hatályba lépett jogszabályi rendelkezés hatályba léptető rendelkezést, ezért a már megalkotott, 2015. január 1. napjával hatályba lépett szociális temetésre vonatkozó szabályok (azaz a részletes szabályokat tartalmazó szakaszok, bekezdések, stb.) hatályon kívül helyezéséről kell döntenie – rendeletet alkotnia – a képviselő-testületnek. Amennyiben a jogszabályi előírások nem változnak, úgy a képviselő-testületnek 2016. január 1. napjával való hatályba léptetéssel (praktikusan a 2015. év utolsó hónapjaiban) kell elfogadnia rendeletét a szociális temetéssel összefüggésben. Törvényességi Felügyeleti Főosztály
Lehet-e csökkenteni az óvónők munkaidejét? A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási szabályok a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (továbbiakban: Kjt.) találhatók. A Kjt.-ben nem szabályozott foglakoztatási jogviszonyokra elsődleges jogszabályként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) vonatkozik. A Kjt. 2. § (3) bekezdése kimondja: „A közalkalmazotti jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” A másodlagos, kiegészítő szabályokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) tartalmazza. Az Nkt. 64. § (1) bekezdése a következőket tartalmazza: „A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében – a munkáltatótól függően – a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.” A munkaidő fogalmának meghatározására a Kjt-ben és az Nkt-ben rendelkezések nem találhatók, erre tekintettel az Mt. 86. § (1) bekezdésében, 88. § (1) bekezdésében és 92. § (1), (4) és (5) bekezdéseiben foglaltak az irányadók. Az Mt. 86. § (1) bekezdése értelmében: „Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.” A napi munkaidő fogalmát az Mt. 88. § (1) bekezdése a következők szerint határozza meg: „Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott a) teljes napi munkaidő vagy b) részmunkaidő.” Az Mt. 92. § (1), (4) és (5) bekezdése rögzíti: „92. § (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő).” „92. § (4) Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat.”
„92. § (5) A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő).” A fentiek értelmében az általános teljes napi munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra, azonban az általános jogszabályi előíráson túl lehetőség van arra, hogy munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató és a munkavállaló megállapodása az általános teljes napi munkaidőt napi nyolc, heti negyven óránál rövidebb időtartamban állapítsa meg. Az Nkt. a nevelési-oktatási intézményekben 2013. szeptember 1. napjától új munkaidő-beosztási rendszert vezetett be. Az Nkt. 62. § (5)-(14) bekezdése tartalmazza a pedagógusok munkaidejére vonatkozó előírásokat. Minden pedagógus, így az óvodapedagógus munkaidejére, kötött munkaidejére, valamint neveléssel-oktatással lekötött munkaidejére is vonatkozó általános szabályt fogalmaz meg az Nkt. 62. § (5)-(6) bekezdése, melynek értelmében: „62. § (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (6) A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.” A
minden
pedagógusra
irányadó
–
fentiekben
idézett
–
általános
szabályokat
az
óvodapedagógus vonatkozásában további fontos előírással egészíti ki az Nkt. 62. § (8) bekezdése, mely kimondja: „Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.” A fentiek alapján megállapítható, hogy az óvodapedagógus heti munkaideje 40 óra, melyből - a kötött munkaidő 32 óra, mely időtartam a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítandó, - a munkaidő fennmaradó részéből, azaz heti 8 órából maximum 4 óra az Nkt. 62. § (8) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására fordítandó. Az óvodapedagógusok munkaidejének megállapítása során azonban figyelemmel kell lenni a Kjt.
59. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra, mely kimondja: „59. § (1)A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés, a 116–117. §, a 119. § (2) bekezdés, a 123. § (6) bekezdés és a 135. § (4)–(6) bekezdés nem alkalmazható;…” A leírtak értelmében a közalkalmazotti jogviszonyban az Mt. – fentiekben idézett – 92. § (4) bekezdése (azaz az általános napi teljes munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő megállapítása) nem alkalmazható, azonban a munkaidő csökkentésre az Nkt. 65. § (7) bekezdése, valamint a Kjt. 30/B. §-a az alábbiak szerint biztosít lehetőséget: 2013. szeptember 1. napjával lépett hatályba az Nkt. 65. § (7) bekezdése, mely a következőket tartalmazza: „Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat, illetménye, munkabére pedig csak a munkaidő-csökkentés arányának ötven százalékával csökken….. Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként.” Az Nkt. – előbbiekben idézett - 65. § (7) bekezdése tehát egy esetben biztosít lehetőséget a csökkentett
munkaidőben
történő
foglalkoztatásra,
nevezetesen,
ha
az
öregségi
nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka a csökkentett munkaidőben történő dolgozás lehetőségét választja, melynek feltétele: - a munkabér csak a munkaidő-csökkentés arányának ötven százalékával csökken, - a nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlat pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként. A Kjt. 30/B. §-a kimondja: „30/B. § (1) A 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti létszámcsökkentést elrendelő döntés esetén nem szüntethető meg felmentéssel azoknak az azonos munkakört betöltő, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak nem minősülő közalkalmazottaknak a jogviszonya, akik együttesen írásban, egy nyilatkozatba foglaltan olyan tartalommal kérik kinevezésükben a munkaidő mértékének módosítását, hogy az a munkáltató által közölt, a közalkalmazottak között kérelmük szerint elosztható napi vagy heti munkaidő együttes mértékét nem haladja meg. A kérelmet az abban részes valamennyi közalkalmazottnak alá kell írnia, megjelölve a kinevezésében kikötendő munkaidő mértékét, amely napi négy óránál rövidebb nem lehet, kivéve, ha a 30/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató erre lehetőséget ad. Több, a feltételeknek megfelelő kérelem esetén a munkáltató – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy mely kérelem alapján módosítja az azt benyújtó közalkalmazottak kinevezését. (2) A munkáltató köteles a kérelemben foglaltak szerint a kinevezést módosítani. Az illetmény összegét – a felek közalkalmazottra kedvezőbb megállapodásának hiányában – a kinevezés módosítását közvetlenül megelőző illetmény alapulvételével, a rész- és a teljes munkaidő arányában kell megállapítani.”
Az óvodapedagógus tehát 2013. szeptember 1. napjától 32 órát köteles az intézményben tölteni. A munkáltató foglalkozás-számot csak különös – a Kjt. 30/B. § (1) bekezdésében meghatározott, fentiekben idézett – esetben és úgy vehet el a dolgozótól, ha abban kölcsönösen megállapodtak, és megállapodásuk szerint módosították a közalkalmazotti kinevezést. A foglalkozás szám csökkentése az illetmény arányos csökkentésével jár.
Megteheti-e a képviselő-testület, hogy önkormányzati rendeletében a felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetén 10 %-ban állapítja meg az illetménykiegészítést azzal a kitétellel, hogy a vezetőket csak 5 % illetménykiegészítés illeti meg. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) 131. § (1) bekezdése értelmében a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. A kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket a Kttv. 226. § (1) bekezdése értelmében a köztisztviselőkre is megfelelően alkalmazni kell. A Kttv. 131. § (2) bekezdése értelmében az illetmény három elemből tevődik össze: „(2) Az illetmény a 133. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint – az e törvényben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll.” A Kttv. 234. § (3) bekezdése értelmében: „(3) A helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek a tárgyévre illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének a) a megyei önkormányzatnál, a megyei jogú városnál legfeljebb 40%-a, b) községi önkormányzatnál legfeljebb 20%-a, c) az a) és b) pontban nem szereplő önkormányzatnál legfeljebb 30%-a.” Tehát a Kttv. 234. § (3) bekezdése alapján a képviselő-testület rendeletében illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen, valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő részére, nem tehet különbséget a vezető és a nem vezető beosztású felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők között. Amennyiben a képviselő-testület illetménykiegészítést állapít meg, akkor annak mértékét illetően csupán az iskolai végzettség szintje szerint differenciálhat, azonos iskolai végzettségű köztisztviselők között nem tehet különbséget. A vezető és nem vezető beosztású köztisztviselői minőségnek a „vezetői illetménypótlék” megállapítása során van jelentősége. A Kttv. 236. § (4) bekezdése szerint: „(4) A 3000-nél kevesebb lakosú település kivételével – ide nem értve a 3000-nél kevesebb lakosú várost – a helyi önkormányzat rendeletben vezetői illetménypótlékot állapíthat meg – a jegyzőket, főjegyzőket kivéve [256. § (1) bekezdés] – egységesen valamennyi vezetőre kiterjedően, amelynek mértéke:
a) a 3000–10 000 lakosú település, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén a vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a, b) az a) pontban meghatározott település kivételével az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a, a főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 15%-a. A már megállapított vezetői illetménypótlék nem csökkenthető.” Fentiek értelmében a jegyző, főjegyző alanyi jogon jogosult vezetői illetménypótlékra a Kttv. 256. § (1) bekezdése szerint: „(1) A jegyző, főjegyző vezetői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke: …” A jegyzőn, főjegyzőn kívüli vezetők tekintetében a helyi önkormányzat képviselő-testülete dönti el, hogy megállapít-e rendeletében vezetői illetménypótlékot vagy sem. A Kttv. 234. § (3) és (4) bekezdésében foglalt illetménykiegészítésre vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazás kimerítése során a képviselő-testület nem differenciálhat vezetői, illetve nem vezetői beosztás szerint, csupán végzettségi szint szerint. A vezetői beosztásra a képviselő-testület a Kttv. 236. § (4) bekezdés szerinti (nem kötelező) vezetői illetménypótlékra vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazás – mérlegelési döntésétől függő – kimerítése során lehet tekintettel. A két illetményelemet szabályozó jogintézmény (illetménykiegészítés illetve vezetői pótlék) együttes alkalmazása keretében van mód a vezetői beosztásra tekintettel különbséget tenni. Figyelemmel kell lenni arra, hogy személyi illetmény megállapítására sor került-e a Hivatal köztisztviselői
tekintetében,
hiszen
a
személyi
illetmény
a
Kttv.-ben
meghatározott
illetményszabályoktól eltérően megállapított illetmény: „235.
§
(1)
A
képviselő-testület
hivatalánál
minősítéssel,
ennek
hiányában
teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával – a jegyző, illetve a főjegyző. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. (2) Személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető.”
A középfokú végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének megállapítása során az illetménykiegészítést az alapilletmény, vagy az illetmény meghatározott százalékában kell meghatározni. A Kttv. 234. § (4) bekezdése szerint: „(4) A helyi önkormányzat a (3) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi középiskolai végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke legfeljebb 20%.” A
Kttv.
234.
§
(4)
bekezdése
a
középfokú
iskolai
végzettségű
köztisztviselők
illetménykiegészítésének megállapítása során a Kttv. 234. § (3) bekezdésére visszautalva, az abban foglaltakat rendeli alkalmazni. Tehát a középfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítése meghatározásának a Kttv. 234. § (3) bekezdésében rögzítettek szerint kell történnie, vagyis az illetménykiegészítést az alapilletmény és nem az illetmény meghatározott százalékában kell megállapítani. Törvényességi Felügyeleti Főosztály
Az ellenőrzésekről A gyermekek megfelelő, egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy sokat tartózkodjanak a szabad levegőn, és sokat mozogjanak. Erre az egyik legjobb lehetőség a játszótér, amely a társas érintkezés
első
helyszíne.
A
gyermekek
itt
találkoznak
először
a
társas
viselkedés
alapszabályaival, a hintázás, homokozás, csúszdázás közben óhatatlanul érintkeznek a velük egykorú, idősebb vagy fiatalabb társaikkal. A játék rendkívül fontos szerepet tölt be a gyermekek fejlődési folyamatában. A játszótéren található játékok tanulást segítő eszközök, ismeretszerzést tesznek lehetővé, teljesen kötetlen gyakorlási lehetőséget jelentenek. Segítenek a tájékozódás, az egyensúly fejlesztésében, a
magasság és távolság felmérésében, a használatuk során végzett erőkifejtés növeli a fizikai erőt. A játszótéri eszközök használata azonban különböző veszélyeket, kockázatokat is magában rejt. Megfelelő, a szabványok előírásait figyelembe vevő tervezéssel, anyagválasztással, telepítéssel és rendszeres karbantartással azonban egyes veszélyek kizárhatóak, mások csökkenthetőek, minimalizálhatóak, elfogadható szinten tarthatóak. A cél az, hogy játék közben a gyermeket ne érje maradandó károsodás, a játszótereken ne történhessenek halálos kimenetelű balesetek. 2004. előtt hazánkban a területnek nem volt jogi szabályozása. 2004. február 1-jén lépett hatályba a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet). A rendelet alapján a tulajdonosoknak vagy üzemeltetőknek 2005. június 30-ig kellett elvégeztetniük kijelölt szervezetekkel a hatálybalépés előtt telepített játszótéri eszközök első ellenőrzését. A nem megfelelőnek értékelt játszótéri eszközöket legkésőbb 2008. december 31-ig kellett a rendelet követelményeinek megfelelő állapotúra alakítaniuk. Ezen túlmenően a játszótéri eszközök tulajdonosai, illetve üzemeltetői kötelesek a játszótéri eszközök ellenőrzését évente legalább egyszer, a 2009. évtől legalább kétévente kijelölt szervezettel elvégeztetni. 2012. május 18. napján hatályba lépett a nemzetgazdasági miniszter 7/2012. (IV. 18.) NGM rendelete a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet módosításáról. A jogszabály-módosítás alapján a játszóterek üzemeltetőinek az időszakos ellenőrzéseket csak 4 évente kell kijelölt szervezettel elvégeztetniük. Az ezekről készült jegyzőkönyveket a kijelölt szervezetek megküldik az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek is. Az üzemeltetőknek nyilvántartást kell vezetniük a játszóterekről, továbbá a játszótér és játszótéri eszköz létesítését, telepítését és ezek állapotával kapcsolatos változásokat a változást követő 30 napon belül kötelesek bejelenteni a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek. Az idei évben a közterületi játszóterek mellett továbbra is nagy hangsúlyt fektettünk a bölcsődei, óvodai és iskolai játszótéri eszközök ellenőrzésére annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet kaphassunk az üzemeltetés Tolna megyei helyzetéről.
Közterületi játszóterek A 2014-es évben Tolna megyében összesen 22 közterületen található játszótér ellenőrzésére került sor, melyből a Felügyelőségünk 10 esetben állapított meg valamilyen hiányosságot, amely 45%-os kifogásolási arányt mutat. A vizsgált játszóterek 21 különböző üzemeltetője közül 10 esett kifogás alá, 48%-os kifogásolási aránnyal. A felügyelőségünk a 22 közterületi játszótéren összesen 136 db játszótéri eszközt ellenőrzött, amiből 61 db-nál, azaz az eszközök 45%-ánál állapított meg valamilyen nem megfelelőséget. Az ellenőrzött és kifogásolt közterületi játszóterek megoszlása a 2011., 2012. 2013. és 2014. évi vizsgálatok során:
Közterületi játszóterek ellenőrzése
Kifogásolási arány
Ellenőrzött játszótéri eszközök száma
Kifogásolt játszótéri eszközök száma
Kifogásolási arány
8
54%
83
42
51%
25
14
56%
159
95
60%
24
18
75%
141
95
67%
22
10
45%
136
61
45%
Ellenőrzött játszóterek száma
Kifogásolt játszóterek száma
2011
15
2012 2013 2014
Ellenőrzött játszóterek száma
Kifogásolt játszóterek száma
25
20
15
10
5
0 2011
2012
Ellenőrzött játszótéri eszközök száma
2013
2014
Kifogásolt játszótéri eszközök száma
160 140 120 100 80 60 40 20 0 2011
2012
2013
2014
Intézményi játszóterek A 2014-es évben Tolna megyében összesen 22 intézményi játszótér ellenőrzésére került sor, melyből a Felügyelőségünk 11 esetben állapított meg valamilyen hiányosságot, amely 50%-os kifogásolási arányt mutat. A vizsgált játszóterek 13 különböző üzemeltetője közül 10 esett kifogás alá, 77%-os kifogásolási aránnyal. A felügyelőségünk a 22 közterületi játszótéren összesen 242 db játszótéri eszközt ellenőrzött, amiből 92 db-nál, azaz az eszközök 38%-ánál állapított meg valamilyen nem megfelelőséget. Az ellenőrzött és kifogásolt intézményi játszóterek megoszlása a 2012. 2013. és 2014. évi vizsgálatok során: Intézményi játszóterek ellenőrzése Ellenőrzött
Kifogásolt
játszóterek
játszóterek
száma
száma
Ellenőrzött
Kifogásolt
játszótéri
játszótéri
Kifogásolási
eszközök
eszközök
Kifogásolási
arány
száma
száma
arány
2012
23
17
74%
243
170
70%
2013
21
16
76%
125
94
75%
2014
22
11
50%
242
92
38%
Ellenőrzött játszóterek száma
Kifogásolt játszóterek száma
25
20
15
10
5
0 2012
2013
2014
Ellenőrzött játszótéri eszközök száma
Kifogásolt játszótéri eszközök száma
250
200
150
100
50
0 2012
2013
2014
Konklúzió A biztonságos üzemeltetés egyik biztosítékaként a játszótéri eszközt az üzemeltetőnek rendszeresen - korábban évente, majd kétévente, jogszabályi módosítás 2012. május 18-ai hatálybalépése óta legalább négyévente - kijelölt szervezettel is meg kell vizsgáltatni. A Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzési tervében továbbra is kiemelt szempont, hogy a kijelölt szervezetek
által
az
időszakos
vizsgálatok
során
felvett
ellenőrzési
jegyzőkönyvekben
megállapított részbeni megfelelőségek vagy nem megfelelőségek esetén az üzemeltetők megtették-e a szükséges lépéseket a hibák kijavítására, azt a nyilvántartásban szerepeltették-e, illetve az intézkedések megtételét dokumentumokkal alátámasztva igazolni tudták-e. A visszakereshetőség érdekében az üzemeltetőknek a játszótéri eszközökkel kapcsolatos intézkedéseikről nyilvántartást kell vezetniük. Az üzemeltetők törekednek a játszótéri eszközök karbantartására, ellenőrzésére, felülvizsgálatára, azonban a felügyelők mind a közterületi, mind az intézményi játszóterek esetében az eszközök több mint egyharmadánál állapítottak meg jogsértést ezzel a szemponttal kapcsolatban. Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a Tolna Megyében fellelhető játszótereken telepített játszótéri eszközök üzemeltetése kapcsán továbbra is nagyon sok a hiányosság mind a közterületi, mind pedig az intézményi játszóterek tekintetében. A közterületi és intézményi játszóterek közti hiányosságbeli, állapotbeli különbségek adódnak a közterületi játszóterek pályázatok útján történt telepítéséből, melyek következtében a közterületi játszóterek jobb állapotban vannak, fiatalabbak az eszközök. A pályázati telepítés miatt nagyobb odafigyelés tapasztalható a jogszabályi előírások tekintetében. Az intézményi játszóterek esetében sokkal régebbi játszótéri eszközök vannak használatban. A fentiek alapján indokolt mind a közterületi, mind az intézményi játszóterek további, folyamatos ellenőrzése. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) szabályozza a gyermekvédelem területén működő szolgáltatások, és a hatóság munkáját, együttműködését, továbbá meghatározza az alapelveket. A Gyvt. a gyermeki jogok között nevesíti azt, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek – különösen a gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében – egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el (Gyvt. 6. § (5a) bekezdése). A gyermekjóléti szolgálat a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében működteti az észlelő-jelzőrendszert (15/1998. (IV.30.) NM.r.14.§). Az észlelő-jelzőrendszer tagjai:
az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,
a köznevelési intézmények,
a rendőrség,
az ügyészség,
a bíróság,
a pártfogó felügyelői szolgálat,
az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,
a munkaügyi hatóság.
A szolgálat feladata a rendszer koordinálása, működtetése, a gyermekekkel kapcsolatban álló szervezetek, személyek, intézmények bevonásával. A jelzőrendszer tagjai veszélyeztetettség észlelésekor jelzéssel élnek a szolgálat felé a családgondozás megkezdése érdekében. A jelzőrendszer hatékony működése kulcsfontosságú a problémák korai észlelésében és a krízisállapotok megszüntetésében. „A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan” az Emberi Erőforrások Minisztere által jóváhagyott protokoll. A jelzőrendszer tagjainak ezen útmutatóban foglaltak alapján kell eljárniuk, együttműködniük gyermek bántalmazása, elhanyagolása esetén. A módszertani útmutató a gyermeki jogokból kiindulva ismerteti a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének alapelveit, továbbá a gyermekjóléti szolgálat teendőit. Az útmutató tartalmaz egy
kockázatelemzéssel, kockázatértékeléssel összefüggő fejezetet is. Ebben a fejezetben a bántalmazással, veszélyeztetettséggel összefüggő fogalom meghatározásokon túl a bántalmazás kialakulásában szerepet játszó rizikófaktorok is felsorolásra kerülnek. Külön fejezet foglalkozik a jelzőrendszeri tagok feladatairól, teendőiről elhanyagolás, bántalmazás észlelése esetén. A módszertani útmutató melléklete a jelzőrendszer tagjainak az ágazati jogszabályokból levezethető jelzési, együttműködési kötelezettségeit ismerteti. A módszertani útmutató az alábbi hivatkozással érhető el: http://www.kormany.hu/hu/dok?page=4&source=2&type=402#!DocumentBrowse
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat érintő változások A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. évben jelentős mértékben átalakul. Az átalakítás fő elemei:
Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai elválasztásra kerülnek: Egységesednek a segélyezéssel kapcsolatos hatáskörök. Módosul a szociális törvény alapján kötelezően biztosítandó ellátások köre. Bővül az önkormányzatok mozgástere az általuk nyújtott ellátások meghatározásában.
Átalakul a finanszírozás rendszere. A kapcsolódó törvény-módosításokat a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/2141. számú törvényjavaslat tartalmazza. Néhány kisebb, jogalkalmazást elősegítő módosítás 2015. január 1-jén, az átalakítást érintő fő szabályozási elemek március 1-jén lépnek hatályba.
A 2015. január 1-vel hatályba lépő változások 1. Általános szabályok A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontjának dd) alpontja, azaz közeli hozzátartozók fogalmának a 18 év alatti gyermek szempontjából történő meghatározása kiegészült a gyermek azon testvérével, aki egyébként a közeli hozzátartozók körébe tartozó gyermek fogalmának megfelel. 2. Ápolási díj Pontosításra kerülnek a más rendszeres pénzellátásban is részesülő ápolási díjra jogosult személyek részére megállapítandó ápolási díj összegének számítási szabályai, mivel a korábbiakban nem volt egyértelmű, hogy ilyen esetben az ápolási díj összegéből a megállapított rendszeres pénzellátás bruttó vagy nettó összegét kell-e levonni. A módosítás értelmében az
ápolási díj havi összege az ápolási díj bruttó összegének és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Az új rendelkezéseket az ápolási díj megállapítása iránt 2015. január 1-jét megelőzően benyújtott, de 2014. december 31-éig el nem bírált kérelem alapján indult ügyekben is alkalmazni kell. A 2015. január 1-jét megelőzően megállapított ellátás esetében az ápolási díj 2015. december 31-ét követő első felülvizsgálatakor kell alkalmazni. 3. Közgyógyellátás A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27). kihirdetés előtt álló módosítása rendelkezik a követendő eljárásról abban az esetben, ha a közgyógyellátásra jogosult számára 1000 Ft-ot el nem érő gyógyszerköltsége okán egyéni gyógyszerkeret nem került megállapításra, azonban az időközben bekövetkezett változások miatt gyógyszerköltsége már eléri az 1000 Ft-ot. A pontosítás egyértelművé teszi, hogy ilyen esetben a gyógyszerkeret felülvizsgálatára lehetőség van, mivel a felülvizsgálathoz szükséges 1000 Ft-os gyógyszerköltség-változást nem az eredeti, tényleges gyógyszerköltségéhez, hanem a 0 Ft-os összegű gyógyszerkerethez viszonyítva kell vizsgálni.
Az ellátó rendszer 2015. március 1-ei átalakításához kapcsolódó változások A segélyezési rendszer 2015. március 1-jei átalakításával összefüggésben az állam és az önkormányzatok közötti feladat-megosztás a szociális ellátások biztosítása területén átalakul: A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása a járási hivatal hatáskörébe kerül. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle ellátástípus állapítható meg:
a foglalkoztatást helyettesítő támogatás
az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (új ellátás a korábban rendszeres szociális segélyre jogosultak egy részre erre válik jogosulttá).
Az újonnan a járási hivatalok hatáskörébe kerülő aktív korúak ellátásán túl továbbra is a járási hivatalok hatáskörébe tartoznak az alábbi ügykörök:
alanyi ápolási díj (az alapösszegű, a fokozott ápolási szükségletre tekintettel megállapított emelt összegű, valamint a kiemelt ápolási díj),
időskorúak járadéka,
alanyi és normatív jogcímen megállapított közgyógyellátás,
egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
A felsorolt, állami felelősségi körben nyújtott, és 100%-ban központi költségvetési forrásból kifizetett szociális ellátásokon túl más ellátások nyújtásáról, jogosultsági feltételeiről az önkormányzatok döntenek az ún. települési támogatás keretében.
A módosítás az Szt. által jelenleg szabályozott ellátások közül az alábbiakat érinti, ezekre vonatkozóan az Szt. 2015. március 1-jétől nem tartalmaz szabályozást:
lakásfenntartási támogatás
adósságkezelési szolgáltatás
méltányossági ápolási díj
méltányossági közgyógyellátás
A fentieken túl az önkormányzati segély is átalakul: a rendkívüli élethelyzetre tekintettel is a települési támogatás keretében nyújtható majd támogatás. (EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkársága által összeállított tájékoztató alapján)
Szociális és Gyámhivatal
Az elmúlt évek tapasztalatai megalapozták a vizsgakérdések korszerűsítését és az új kérdésbank létrehozását. Ennek legfontosabb célja a közlekedésbiztonság javítása. Az elméleti vizsgák tekintetében a legnagyobb gondot a vizsgakérdések limitált száma jelentette: a sok esetben elavult tesztkérdések lényegesen kisebb erőfeszítéssel voltak megtanulhatóak. A hatóság nem titkolt célja, hogy a kérdésadatbázis jelentős bővülésével az eddigieknél sokkal inkább rávegyék a tanulókat az elméleti ismeretek, ezen belül pedig főként a KRESZ szabályainak tényleges elsajátítására, így a több évtizede működő kérdésrendszert – főleg technikai fronton – jövőre naprakész technológiákat is figyelembe vevő adatbázis váltja fel. Változatlan, hogy a vizsgára való felkészüléshez továbbra is a KRESZ szabályait szükséges elsajátítani. A kérdések jellege, illetőleg a helyes válaszok bemagolása helyett a közlekedési ismeretanyag teljes feldolgozására lesz szükség. A jelenlegi formában ismert „Tesztkönyv” már nem lesz elérhető. A korszerű kérdések bevezetését megkönnyítendő, a kérdések szerzői jogosultja elindít egy honlapot, ahol a kezdeti időkben a kérdések és válaszlehetőségeik megismerhetőek próbatesztek formájában. Ebből kifolyólag az összes előfordulható kérdés nem lesz megismerhető, azonban a vizsgaszituáció begyakorolható. A megújított vizsgarendszer a 2015. január 12-ig tartó vizsgaszünetet követően került bevezetésre, az év első KRESZ vizsgáját már az új kérdés adatbázis alapján szerveztük meg. Az autósiskolák és a vizsgázók részéről átállásra nincs szükség, ugyanis az elméleti képzés előírt tananyaga, a vizsga követelményrendszere, a számítógépes vizsgáztatási rendszer, a kérdések megjelenítése, száma és pontozása, valamint a megoldásra rendelkezésre álló idő a vizsgán nem változik. A KRESZ tudást alaposabban számon kérő, megújított vizsgarendszer célja a közlekedés biztonságának fokozása az utakon, illetve képzettebb járművezetők forgalomba engedése. A vizsgáztatási rendszer az eddiginél komolyabb ábrázolás-technikai megoldások használatát is lehetővé teszi, amit az új kérdésbank ki is használ. Az alkalmazott ábrák, grafikák, fényképek
megjelenésükben és tartalmukban is korszerűek. A képadatbázis jelentős mértékben gyarapodik, minden kategóriában és vizsgatárgyban. Mozgóképes kérdések is bevezetésre kerülnek, melyeknek előnyük az állóképpel szemben, hogy a vizsgázó a közlekedési szituációnak nem egy pillanatnyi képét láthatja, hanem a teljes szituációt, annak előzményeivel és következményeivel. Ehhez igazodóan a kérdések is képesek felölelni több témakört. Az új kérdésbank természetesen mindenben megfelel a hatályos jogszabályoknak, de lehetővé vált a forgalomszervezés és a technika mai állásának a figyelembe vétele is. Kikerültek az elavult, manapság már nem jellemző helyzetekre illetve technikai megoldásokra vonatkozó kérdések, amelyeknek helyét a műszaki témakörökben pl. a korszerű technikai megoldásokra vonatkozó kérdések veszik át (pl. menetstabilizáló rendszer, kipufogógáz-tisztító berendezések, korszerű elektromos és világítástechnikai eszközök stb.). Szintén újdonság az alapkérdések széleskörű variálhatósága: a kérdések, az ábrázolt közlekedési helyzetek és azok nézőpontjai, illetve a válaszok rotálhatóak, a járművek és a járműjelölések variálhatóak, az így kialakult rugalmasság pedig még tovább növeli a feltehető kérdésvariációk számát. Az új vizsgakérdések célja, jövőre vetített hatása:
bemagolhatatlan kérdésadatbázis, ami által a tanuló rákényszerül az elméleti tananyag, és azon belül is a KRESZ tényleges elsajátítására
nem lehet a képzőszerveknek a tananyag lelkiismeretes és pontos átadását a tesztfeladatok megoldásával helyettesíteni, javul a képzés minősége
a tanuló megfelelő tudás birtokában lép tovább a gyakorlati órákra, amivel pénzt és időt takaríthat meg
a friss jogosítvánnyal vezetők jóval felkészültebben kerülnek ki a forgalomba, jobban érzékelik, értik és kezelik a forgalmi helyzeteket. Közlekedési Felügyelőség
A helyi önkormányzatoknál közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalók az össz munkavállalói létszám kisebb hányadát teszik ki, ennek következtében a foglalkoztatás körülményeinek munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzésére is viszonylag ritkán kerül sor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a munkavállalók a foglalkoztatásuk során esetenként nincsenek jelentősebb, a testi épségüket fenyegető vagy az egészségüket károsító kockázatoknak kitéve.
Tekintettel arra, hogy a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatása szervezett munkavégzésnek minősül, a foglalkoztatás során a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény illetve a törvény végrehajtására kiadott rendeletek előírásait kell betartani. A hatályos jogszabályok előírják, hogy a munkavállalókat még a munkába lépésük előtt munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, továbbá a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára, d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult. A munkavédelmi oktatást munkahely, munkakör, munkaeszköz vagy technológia változás esetén, valamint külön jogszabályi előírás hiányában, szükség esetén, a munkáltató által meghatározott időszakonként meg kell ismételni. A munkára való alkalmasságról külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Foglalkoztathatósági szakvéleményezést kell kérni a közfoglalkoztatás megkezdése előtt. Önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ, más közfoglalkoztatás esetében a közfoglalkoztató kezdeményezi a foglalkoztathatósági szakvéleményezést. A foglalkoztathatóság szakvéleményezése annak megállapítása, hogy a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás, illetve kizárás mellett folytathat tevékenységet. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16. számú mellékletének megfelelően szükséges minden olyan egészségkárosító kockázatot megjelölni, amely a foglalkoztatást kizáró vagy korlátozó tényező. A foglalkoztathatósági szakvélemény kiállítására foglalkozás-egészségügyi szakorvos jogosult, a foglalkoztathatósági
szakvélemény
kiállításától
számított
egy
évig
érvényes,
és
több
foglalkoztatónál felhasználható. Jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatokat jelent a zaj, a rezgés, a vegyi anyagok és termékek (gázok, gőzök, porok) felhasználásával történő munkavégzés, a rákkeltő anyagokkal valamint az azbeszt anyagokkal és termékekkel történő munkavégzés (beleértve a sík és hullámpala héjazati elemeket) továbbá a biológiai kockázatoknak való kitettség. Utóbbi körbe tartoznak a különböző mikroorganizmusok, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak, továbbá azok terjesztői (szúnyog, kullancs stb.). A közfoglalkoztatással érintett tevékenységekre vonatkozó jogszabályok különösen:
15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról;
16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról;
24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról;
3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a Közutakon Végzett Munkák Elkorlátozási és Forgalombiztonsági Szabályzat kiadásáról;
4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről.
Ellenőrzéseink és a munkavédelmi hatósághoz beküldött munkabaleseti jegyzőkönyvek vizsgálata alapján a munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközök biztosítása terén tapasztaljuk a legtöbb
hiányosságot.
Több
esetben
is
előfordult,
hogy
az
önkormányzatok,
mint
a
közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalók munkáltatói nem, vagy csak részben biztosították a munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközöket. Az egyéni védőeszköz biztosításának elmulasztását a munkáltatók a foglalkoztatás rövid időtartamával indokolták. A fentiek szerinti munkáltatói eljárás ellentétes a hatályos jogszabályokkal. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 42.§ b) pontja szerint, a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni. Az 1993. évi XCIII. törvény végrehajtására kiadott 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3.§ (1) bekezdése szerint, amennyiben megelőző műszaki illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a
kockázatokkal
szemben
védelmet
nyújtó
védőeszközzel
látja
el
és
ellenőrzi
azok
rendeltetésszerű használatát. Az idézett jogszabályi előírásokból következően a munkáltató csak abban az esetben mentesülhet az egyéni védőeszköz biztosításának kötelezettségétől, ha megelőző műszaki illetve szervezési intézkedésekkel gondoskodik a biztonságos munkavégzés feltételeiről. Önmagában a foglalkoztatás rövid időtartama nem jelent hivatkozási alapot a szükséges egyéni védőeszköz biztosításának elmulasztására, mivel a munkavállaló veszélyeztetése rövid idejű munkavégzés esetén is fennáll, és ez alatt bármikor bekövetkezhet munkabaleset illetve egészségkárosodás. Nem helyettesítheti a szükséges egyéni védőeszközöket a munkavállalók munkavédelmi oktatása sem. Hatóságunk a közfoglalkoztatással kapcsolatban néhány fontos munkaügyi tudnivalóra is szeretné felhívni a figyelmet, tekintettel arra, hogy ellenőrzéseink/eljárásaink során - melyek közérdekűvagy panaszbejelentésre is indulhatnak
- több esetben tártunk fel önkormányzatoknál
szabálytalanságot, hiányosságot. A közfoglalkoztatási jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közfoglalkoztatási jogviszony legfontosabb sajátosságai a következők: csak határozott időre létesíthető, határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam, a jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni,
próbaidő nem köthető ki, a rendes munkaidő időtartama a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt munkaidő lehet, fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni a közfoglalkoztató, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt olyan munkáltatónál, aki nem lehet közfoglalkoztató, legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít, kivéve, ha a közfoglalkoztató a munkavégzéshez kapcsolódóan a képzés lehetőségét is biztosítja, a közfoglalkoztatott részére várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a közfoglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az Flt. szerinti munkaviszony – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt – létesítése céljából történő állásinterjún való részvételhez szükséges időtartamra. A közfoglalkoztatottat az igazolt távollét tartamára az állásidő szabályai szerint illeti meg díjazás közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a teljesítményhez kötött tevékenységek kivételével a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel, a szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap (ha a jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, az arányos része jár), a közfoglalkoztatottat szabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér, betegszabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér 70%-a illeti meg, ha a közfoglalkoztató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), külön jogszabályban meghatározott bérezésre jogosult a közfoglalkoztatott.
A közfoglalkoztatással kapcsolatban kiemelendő témakörök a) közfoglalkoztatottak munkabére A 170/2011. (VIII.24.) Korm. rendelet alapján: A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén: a) havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 79 155 forint, b) hetibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 18 200 forint, c) napibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 3639 forint. Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén kötelező legkisebb összege 2015. január 1-jétől 79 155 forint/hó. A teljesítménykövetelmények száz százalék feletti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér
növelhető. A teljesítménykövetelmények száz százalék alatti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér csökkenthető. A közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazása esetén sem illeti meg többlettámogatás. Részmunkaidő esetén a fent meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb 22 800 forintnál. Legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a) havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 101 480 forint, b) hetibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 23 330 forint, c) napibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 4666 forint. A garantált közfoglalkoztatási bér esetében fentieket megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér kötelező, legkisebb összege 2015. január 1jétől 101 480 forint/hó. A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a) havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 87 090 forint, b) hetibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 20 020 forint, c) napibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 4004 forint. A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése és a teljes munkaidő teljesítése esetén a) havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 111 660 forint, b) hetibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 25 670 forint, c) napibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 5134 forint. A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér esetében a fentieket megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a) a közfoglalkoztatási bér kötelező, legkisebb összege 2015. január 1-jétől 87 090 forint/hó, b) a közfoglalkoztatási garantált bér kötelező, legkisebb összege 2015. január 1-jétől 111 660 forint/hó. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat arra az időre, ha a közfoglalkoztató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), naponta 2013. január 1-jétől 1160 forint illeti meg. Részmunkaidő esetén a közfoglalkoztatottat a fent meghatározott összeg időarányos része illeti meg.
b) munkaidő-nyilvántartás vezetése A munkaidő nyilvántartás rendeltetése az, hogy tükrözze a munkavállalók munkavégzéssel – a munkáltató által meghatározott munkahelyen – töltött idejét, a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazzon és a közteherviselési kötelezettség mértékének megállapításához alapul szolgáljon. Naprakész és hiteles munkaidő nyilvántartás nélkül nem lehet ellenőrizni sem a munkaidőre vonatkozó szabályok betartását, sem azt, hogy a munkáltató kifizette-e a munkavállaló által végzett munkáért járó munkabért. Munkaidő-nyilvántartásnak naprakészen rendelkezésre kell állnia és annak tartalmaznia kell a munkakezdésének és befejezésének az időpontját is. Az Mt. 134. § alapján a munkáltató nyilvántartja a) a rendes és rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságok közül a legjellemzőbb a hiányos nyilvántartás, de előfordult hiányzó, vagy hamis nyilvántartás is. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv
November 4-én NAV riasztás érkezett az NTI-re, mely szerint közúti ellenőrzés során eredet igazolási okmányok nélküli árut szállító teherautót tartoztattak fel a megye területén. A helyszíni szemle során megállapítást nyert, hogy az áru nagy része nem rendelkezik jelöléssel, illetve (és) szállítólevéllel vagy számlával. A járművet a NAV felügyelete mellett az NTI telephelyére kísértük, ahol átmeneti tárolásáról gondoskodtunk. Az áru tulajdonosa 24 órán belül bemutatta az iratokat, így a jelöléssel rendelkező áru továbbszállítását engedélyeztük. A jelöletlen áru, mintegy 160 000 Ft értékű saláta, zeller, paradicsom, paprika, fokhagyma zárolását és forgalomból kivonását rendeltük el, majd határozatot hoztunk az áru megsemmisítéséről. A NÉBIH NTAI Növényi Termék Ellenőrzési Osztály munkatársaival egyeztetve, mint nem veszélyes termékre a megsemmisítést a tulajdonos saját gyümölcsösében történő zúzással és talajba dolgozással rendeltük el. A megsemmisítésre november 7-én került sor, melyet illetékesség miatt (az áru tulajdonosa Baranya megyei lakos) a Baranya Megyei KH NTI növényvédelmi felügyelői ellenőriztek.
Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság
A 2014-es évben a mezei pocok súlyos kártétele alakult ki megyénkben. Az előzmények a 2013-as év őszéig nyúlnak vissza. 2013 őszén csak közepes létszámú állomány alakult ki. A gazdálkodók az őszi hónapokban csak november második felében kértek Redentin-es kezelés végrehajtásához hozzájáruló nyilatkozatot, így feltételezhető, hogy tavaly ősszel nem volt számottevő védekezés a kártevő ellen megyénk területén. November második dekádjáig összesen 2 gazdálkodó
kért
végrehajtásához
Redentin-es hozzájáruló
kezelés
nyilatkozatot,
összesen 810 ha területre. Összességében tehát megyénk legnagyobb részén csak gócosan volt jelen a mezei pocok az ősz végén. A legjobban az almásokba (Bölcske, Madocsa) telepedett be a kártevő. A tél
beállta
előtt
közepes
kártevőnépesség
alakult ki a lucernásokban és a ruderáliákon. A novemberi és a decemberi, összesen 65 mm csapadék és az enyhe időjárás hatására megerősödött a pocokállomány. Szegélyfertőzéssel, őszi búzákban, egyre gyakrabban lehetett találkozni. A 2014-es tél nagy része az átlagosnál melegebb volt. December,
január
és
magasabb volt + 1
február
átlaghőmérséklete
is
o
C-nál. A leghidegebb téli napot
o
januárban mértük, -14 C-ot (január 27.). Csapadék a tél folyamán változatos eloszlásban volt. Decemberben pl. 1 mm eső esett. A három téli hónap során összesen 83 mm hullott. Márciusban sem jött meg a kiadós csapadék, a hónap során mindössze 7 mm csapadék esett. Ez elősegítette
a
mezei
pocok
tavaszi
jelentős felszaporodását. A márciusi átlaghőmérséklet 10,3 o
C-volt, ami kedvezett a pocokállomány gyors
növekedésének. Az átlagosan csapadékos és meleg (49 mm, 13,3 o
C) április hónapban a pocokállomány továbbra is
gyors ütemben növekedett. Ez a folyamat május hónapban is folyamatosan tovább tartott. A június időjárása is kedvezett a mezei pocok szaporodásának. A hónap során már jelentős kártételek alakultak ki nemcsak lucernában, de őszi búzában is. Innentől kezdve egész őszig
komoly küzdelmet folytattak a termelők a pocokkal. A mezei pocok az idei évben megyénk több helyén, elsősorban a Sárközben, Őcsény, Decs és Bátaszék környékén jelentős károkat okozott. A kártevő az érő állományokat dúlta. A július közepén készített jelentés szerint az érintett területek: őszi búza, őszi árpa, tritikálé, repce. Az érintett területek 90%-a őszi búza volt. Érintett terület nagysága: 690 ha volt. A károsított területeken 25-60%-os termésveszteség volt becsülhető. Tolna megyében 690 ha-ra kértek július közepéig engedélyt a termelők, ez 22 tonna Redentin felhasználását jelentette.A gazdálkodók az őszi hónapokban is tovább folytatták a Redentin-es kezeléseket. A repce és az őszi búza kelését követően újra indultak az októberben kissé megtorpant védekezések.
November elejére a helyzet az alábbiak szerint alakult (az adatok júniustól értendők):
Kérelem, db
Terület, ha
Felhasznált szer, t
50 kérelem
2500 ha
57 t Redentin
Érintett kultúrák 1. Gabona, Repce 2. Lucerna 3. Gyümölcs
A tél beállta előtt – a védekezések hatására - némileg csökkent a kártevőnépesség. Ez mellett azonban még mindig jelentős számú mezei pocok van jelen a lucernásokban és a ruderáliákon. Az
őszi búzába folyamatosan migrál a kártevő. A repce már fejlett annyira, hogy most már jelentős kár még a fertőzöttebb helyeken sem alakul ki.
Összességében 2014. december 1-ig Tolna megyében a mezei pocok ellen a védekezések alakulása:
Kérelem, db
120 kérelem
Terület, ha
5479 ha
Felhasznált szer, t
87 t Redentin
Érintett kultúrák 1. Gabona, Repce 2. Lucerna 3. Telepített gyep 4. Gyümölcs 5. Kukorica
A betelelt közepes-nagy létszámú állomány tavasszal veszélyt jelenthet a pillangósokra és az őszi búzára. A téli időjárás jelentősen meghatározza majd a tavaszi népesség kártételi viszonyait. Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság
A Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve tájékoztatja a társszerveket, önkormányzatokat, hogy az egészségügyi szolgáltatók adataira vonatkozó kereső felület az alábbi linken érhető el: https://www.antsz.hu/euszolg
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv
Szekszárd, Augusz Imre utca 7. Bonyhád, Szabadság tér 1. Paks, Dózsa György utca 62. Tamási, Szabadság utca 54. Tolna, Hősök tere 2.
Hétfőn: 7:00 – 17:00 Kedd: 8:00 – 18:00 Szerda: 8:00 – 18:00 Csütörtök: 8:00 – 18:00 Péntek: 8:00 – 18:00
Igazságügyi Szolgálat