s Q t r W k XIII. évfolyam 8. szám
KÜRTÖS Közéleti havilap
2015. augusztus
Ára 0,40 EUR 150,- Ft
Augusztusi ünnepeink Augusztus hava - Újkenyér hava Kisasszony hava bõvelkedik ünnepekben, az idén ezen kívül sok minden másban is, pl. a hosszan tartó kánikulában, öt kettõs hétvégével, hatalmas csapadékhiánnyal, jó gabonaterméssel, eddig nem tapasztalt menekültáradattal stb. Én azonban csak három, megítélésem szerint régiónkban is fontos ünneprõl szeretnék írni. Augusztus 2-án tartották Ipolybalogon a Kápolna-dombon a XI. Szent Korona Ünnepet. Mint György Ferenc helyi plébános üdvözlõ beszédében kifejtette, közösségünk kiállta az elmúlt tíz év próbáját, mint ahogyan az elsõ és további alkalmakkor született barátságok is, Istenben bízva állunk elébe a következõ próbatételeknek is. A templomból a Szent Korona hiteles másolata lovas hintón érkezett meg a falu fõterére, ahol az õrzését a Szent Korona-õrök vették át. Az ünnepséget Bálint Péter polgármester nyitotta meg, köszöntötte az egybegyûlteket, ezzel a menet elindult a Kápolna-dombra, az ünnepségek helyszínére. Itt az ünnepség fõ mûsorvezetõje, Lenicky Anett a község lakossága és önkormányzata nevében üdvözölte a megjelenteket, és bemutatta a fõbb vendégeket. A szentmise fõcelebránsát, dr. Beer Miklós váci megyéspüspököt, Bárdos Gyulát, a Csemadok országos elnökét (volt köztársaságielnök-jelöltet), dr. Molnár Imrét, a varsói magyar nagykövetség diplomatáját, Pásztor Bélát, a testvéri Veresegyház polgármesterét, Ipolybalog díszpolgárát, Kevi Farkas Zsolt ötvösmûvészt, a Szent Korona hiteles másolatának elkészítõjét, a visegrádi székhelyû Szent György Lovagrend Egri, Budapesti és Felvidéki Priorátusok lovagjait dr. Csámpai Ottó Nagyprior vezetésével, a Szent Korona Társaság tagjait Vass József alelnök vezetésével, az 1956-os Vitézi Lovagrend Szövetség tagjait dr. Dési Keserû József ügyvezetõ - törzskapitánnyal az élen, Jámbor László megyei képviselõt, a szentmise alatt közremûködõ Salgótarjáni Doráti Kamarazenekart, annak mûvészeti vezetõjét, Torják Vilmost, a Szent Korona Kórus tagjait, a körzeti hivatal képviselõit, a társadalmi és kulturális élet képviselõit, a környezõ és baráti falvak polgármestereit, önkormányzatok képviselõit és minden kedves résztvevõt.
Dr. Beer Miklós prédikációjában kitért Szent István és szent ereklyénk megtartó erejére. Továbbá elmondta: „Egy olyan Európában élünk, úgy tûnik, hogy nem sziklára akarja építeni jövõjét. Egy olyan Európában találjuk magunkat itt, a 21. század kezdetén, amelyiknek a vezetõi szégyenkeznek a kereszt miatt. Nem tudom, hogy ott Brüsszelben hogy gondolják, vagy Strasbourgban, de azért kicsit csodálkozom ezen, hogy amikor naponta tapasztaljuk meg, hogy Európa recseg-ropog, és akkor még mindig nem ébrednek fel, hogy mi lehet ennek a recsegésnekropogásnak az oka? Hittel ünnepeljünk, Krisztusba vetett hittel köszönjük meg a Szent Koronán keresztül a mi népünk történelmét, jelenét, és kérjük, hogy adja áldását a jövõnkre is. Itt van a 21. századi népvándorlás. Olyan történelmi korba csöppentünk, amit elgondolni sem tudtunk. Megindult ez a hatalmas tömeg, amely más nyelven beszél, más kultúrát hordoz, más hitben nõttek fel. Azt hiszem, ennek a mostani népvándorlásnak gyümölcse lesz az, hogy mi, európaiak egymásra is találunk a Krisztusba vetett hitben, nem bántjuk egymást, nem ellenségnek tartjuk egymást, hanem érezzük azt, hogy össze kell kapaszkodnunk, hogy el ne sodorjon bennünket az iszlám szelleme. Hogy mi megmaradhassunk, hogy Európa Európa maradhasson, ahhoz szükségünk van önfegyelemre, egymásért vállalt áldozatkészségre, nagylelkûségre, önzetlenségre, önmérsékletre. A mai ünnepen azt a meggyõzõdésünket akarjuk átadni az ifjabb nemzedéknek, hogy minket megtartott a kereszt, a Krisztusba vetett hitünk, a hitbõl fakadó reménységünk és nagylelkûségünk. Az egymás iránti szeretetünk. Ez a jövõ záloga, ezért imádkozom ma veletek, ezt kívánom szívbõl a mi népünknek, Európa népeinek, hogy találjuk meg egymást Krisztus szeretetében is, legyen a Szent Korona jelképe, záloga, biztosítéka a mi jövõnknek.“ (Folytatás a 2. oldalon)
„Szentnek nevezik a koronát, mert a legszentebbnek gondolatát köték hozzája: gondolatát a szabad nemzet egy testbe foglalásának, gondolatát az egyesült néperőnek, mely ne csak idegen bitorló, de egyes honfiak féktelensége s hatalomvágya ellen is bonthatatlan gátat emeljen." Kölcsey Ferenc
Közélet - Kultúra
2 Kürtös
2015. augusztus
Augusztusi ünnepeink (Folytatás az elsõ oldalról)
A szentmise végén az ünnepi szónoklatot Bárdos Gyula tartotta. Ebben méltatta Szent István királyunk országépítõ tevékenységét és a királyi korona jelentõségét abban a korban. István király új országot hozott létre, új rendet teremtett a Kárpát-medencében, olyat, amely szerint szinte a mai napig élünk, legyen az államigazgatási, vallásszervezési vagy éppen nemzetek közötti kapcsolatrendszer. Intelmeiben példaértékûnek érzékelteti a világi és egyházi hatalom önállóságát és egyben párhuzamosságát. Másrészt a koronának kettõs jelentése volt. Egyrészt azt jelentette, hogy szellemiségében a római pápához kapcsolódott, és nem vált a német-római császár alattvalójává, tehát az adott korban és körülmények között a függetlenséget jelképezte. Másrészt a világi uralom szimbóluma volt a korona, melyet azzal adott át a pápa, hogy országában a római egyház törekvéseit támogassa. Felvidéki magyarságunkra kitérve feltette a kérdést: Tehetünk-e mást, mint hogy Szent István királyunk intelmeibe kapaszkodva végezzük mindennapi teendõinket, hogy türelmes és másokat tisztelõ, de õseinket követõ magyarként próbálunk nap nap után értéket teremteni, nap nap után megválaszolni az egyre újabb kérdéseket, megvívni kis és nagyobb harcainkat. Nem, nem tehetünk mást! A nehézségek ellenére nem szabad más utat, más módszert választanunk. Ez egyéni és egyben kollektív felelõsségünk. Ezzel tarozunk õseinknek, az elõttünk élõ generációnak, mellyel felelõsséget viselünk utódaink, gyermekeink iránt, hogy szülõföldünkön gyökereinket ismerjék, nyelvünket és hagyományainkat használják és ápolják. Felelõsek vagyunk egymásért, vagy ahogyan a méltatlanul elfeledett Szabó Dezsõ írta és hangsúlyozta minden fórumon - minden magyar felelõs minden magyarért. Végül megköszönte a község lakosai mindazon elõdeinek, akik nemcsak büszkék voltak templomukra, õseikre, hanem nemzedékeken át tiszteletüket fejezték ki a Szent Korona iránt, megõrizték hitüket és magyarságukat évszázadokon keresztül. Hála Istennek a kései utódok sem lettek hûtlenek gyökereikhez, vallásukhoz, elõdeik nemes hagyományaihoz. A Szent Korona, melynek mása ékesíti az ipolybalogi templomot, határok feletti összetartó erõ. Egy olyan jelképe és éke nemzetünknek, amely arra kell hogy ösztönözzön bennünket, hogy méltók legyünk a Szent István-i örökséghez. Tegyük félre vélt vagy valós sérelmeinket, és úgy lássuk el közösségi teendõin-
ket, hogy ha megmérettetünk, ne találtassunk könnyûnek. Az Önök, az ipolybalogiak helytállása és szolgálata adjon erõt kis és nagyobb közösségünknek a felvidéki, valamint Kárpát-medencei magyar családjainknak és társadalmunknak. Hagyomány, hogy emlékplakettel jutalmazzák azokat, akik áldozatos munkájukkal segítik a határon túli magyarságot, régiónkat, a községet. Ezért Ipolybalog Önkormányzata és Ipolybalog Római Katolikus Plébániahivatala Szent Korona Érmet adományozott Bárdos Gyulának, a Csemadok országos elnökének, és általa a Csemadok szervezetnek, felvidéki magyar népünk megtartása érdekében kifejtett szolgálataiért, mellyel közösségünket az üldözöttség éveiben megerõsítette, a megalázottság idején felemelte, a kifosztottság napjaiban pedig õsi kultúránk kincseivel gazdagította. A délutáni programokon helyi és környékbeli hagyományõrzõ csoportok léptek fel, kézmûves-foglalkozások és vásár is volt. A gyerekek részére nagy élmény volt a solymászbemutató és a lovaglási lehetõség. Volt egy gyönyörû gobelinkiállítás, amelyen a ludányhalászi Némethné Jancsi Ilona gobelinkészítõ a Keresztút állomásait mutatta be. „A muzsika szárnyain“ címmel Hegedûs Endre, Kossuth- és Liszt-díjas zongoramûvész adott koncertet a templomban. Este 9 órakor a BIKINI együttes lépett fel élõ koncerttel. Második ünnepünk, amelyrõl meg kell emlékeznünk, augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja. Errõl csak érintõlegesen szólnék, mert lapunk Hitélet rovatában is olvashatnak errõl az ünneprõl. Az idén is a Szent Korona Társasággal együtt ünnepelhettünk Márianosztrán a bazilikában, ahol András pálos atya celebrálta az ünnepi misét. Nagyasszonyunkra emlékezve többek között elmondta, hogy damaszkuszi Szent János és mások prédikációikban elmondták, hogy Máriát, mielõtt meghalt volna, az angyalok felvitték a mennyországba, így testét nem érte romlás, és nem maradt a földön, lelke nem szállt alá a poklokra, hanem egyenesen a mennyországba került. Mindegyikük kifejezetten Mária mennybevételérõl
beszéltek. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a 8. század végére mind a keleti, mind a nyugati keresztények körében általánossá válik a mennybe felvétel kifejezés használata, és elrendelõdik Mária mennybevételének az ünnepe. XII. Piusz pápa 1950-ben kihirdeti Mária mennybevételének hittételét és dogmáját. Harmadik ünnepünk augusztus 20-a, Szent István ünnepe. 1083. augusztus 20a óta, amikor Székesfehérvárott oltárra emelték elsõ királyunkat, Szent Istvánt, ez a nap az egész magyarságunk szent ünnepe. A hála, a tisztelet és a szeretet érzületével emlékezünk az ország- és egyházalapító apostoli királyunkra. Szerte a nagyvilágban, ahol magyarok élnek, méltósággal, a lélek örömével és a jövõbe vetett szent reménnyel ünnepelnek és tisztelegnek a nagy király elõtt. Bezárólag idézném Böjte Csaba testvért: „Szent István ünnepén én azt üzenem a magyaroknak, vállalják az életet, amellyel Isten szeretné megajándékozni népünket, hiszen nem tudhatjuk, hogy egy-egy megfogant élet milyen áldására lesz majd a családnak, a nemzetnek, az emberiségnek. Isten selejtet sosem teremt! Szeretettel kopogtat az anyák, a családok szívén, befogadásra várva.“ Balogh Gábor
Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy életének 89. évében, 2015.8.17-én, hétfõ reggel elhunyt Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek. Felvételünk 2005-ben készült, amikor az elsõ Szent Korona Ünnepen Paskai bíboros megáldotta a Szent Korona-másolatot. Nyugodjon békében!
2015. augusztus
Közélet - Kultúra
Kürtös 3
Palóc Világtalálkozó 2015 Ebben az évben már 3. alkalommal rendezték meg a Palóc Világtalálkozót Magyarországon. A helyszín ezúttal Bátonyterenye, egy északkelet-magyarországi kisváros volt. A találkozóra az ipolynagyfalui éneklõcsoport már tavaszszal bejelentkezett. Az elõkészületek két síkon is folytak. Mégpedig az énekek begyakorlásával palóc nyelvjárásban és a régi népviseleti ruhák felújításával. Az énekkar tagjai öszszeadták régi fellépõ ruháikat, amiért köszönet jár mindnyájuknak. Fõleg azoknak, akik már nem énekelnek velünk. Kinek melyik ruhadarab volt jó, azt vihette el. Azonban 7 pruszlik hiányzott, ezeket újonnan kellett varrni. A Csemadok helyi szervezete pénzébõl anyagot vettünk, és vezetõnk, Tóth Mária fogott a nagy munkához, és varrta meg a pruszlikokat. Ezenkívül 24 ingujjat, 10 pertlit és 12 zsebkendõt. Ezúton is hálásan köszönjük önzetlen munkáját. A pruszlikokat aztán mindenki ízlésesen kidíszítette magának. A szarvaskendõket Nagyfaluban már nem tudják a régi népviselet szerint megkötni, ezért Cservócs Margit nénit hoztuk el Ipolynyékrõl. Ügyes kézzel igazította - korát meghazudtolva - mindnyájunk fejére a pontosan hajtogatott kendõt. A végeredmény nagyon szép, mutatós lett. Köszönjük, Margit néni! Így készültünk a nagy napra, augusztus 8-ra.
Az ipolyhídvégi éneklõcsoporttal együtt mentünk, egy autóbusszal. Nekik testvérvárosuk Bátonyterenye, így a helyi önkormányzat képviselõi és a polgármester úr, Lestyánszky Viktor is velünk utazott. Velünk családtagként, és egyben mint községünk alpolgármestere, Tómus Tibor jött. Reggel 7-kor indult az autóbusz, és fél 9-re értünk a helyszínre. A Gyürky-Solymossy-kastély parkja adott helyszínt a
találkozónak. Itt volt a 2 színpad, az öltözõk, különbözõ mesterségeket bemutató sátrak, árusok és palóc ételeket kínáló csoportok. A nagy meleget a fák hûvösében aránylag jól tûrtük. A hídvégiek már 10 órakor felléptek. Mûsoruk nagyon jól sikerült, harmonikakísérettel énekeltek népdalokat. A közönség, köztük mi is, tapssal jutalmaztuk fellépésüket. Mi csak 14.00-kor léptünk a színpadra. A nagy meleg ellenére úgy éreztük, hogy a lehetõ legjobbat nyújtottuk a közönségnek. Vidáman, felszabadultan énekeltünk. Ezután 16.00-kor lakodalmas menetet alkotott az 1200 szereplõ. Csodálatos volt együtt vonulni ezzel a sokszínû, szebbnél szebb viseletbe öltözött csoporttal. A kánikula melegét elfelejtve, vidáman énekelve haladtunk a kilométernyi menet elsõ harmadában. A színpadhoz visszatérve még a menyaszszonytánc következett, ahol közösen táncolt, énekelt ez a csodálatos kavalkád. Gyönyörû nap volt! Nagyon jól éreztük magunkat. Kezdve azzal, hogy az ipolyhídvégiekkel jó hangulatban utaztunk, öltöztünk, tapsoltunk egymás fellépésén. Köszönjük, hogy együtt lehettünk! Ez a nagyszerû rendezvény mindnyájunkban hosszú ideig kellemes emlékként marad meg, és arra biztat, hogy az idõnkénti nehézségek ellenére is kitartsunk hagyományõrzõ tevékenységünk mellett, és így vigyük tovább õseink szokásait, öltözködési kultúráját és dalait.
Kívánok ehhez mindkét község éneklõcsoportjának jó egészséget, kitartást és nagyon sok, pozitív feltöltõdést adó fellépést. Bodonyi Ilona
Közélet - Hitélet
4 Kürtös
2015. augusztus
Szentmise a nagycsalomjai Pusztatemplom régészeti és restaurálási munkái befejezésének második évfordulója alkalmából
Teljes pompában a nagycsalomjai Pusztatemplom tatemplomban. A misét Mgr. Naszvadi Sándor, Nagymagyar plébánosa celebrálta, aki prédikációjában kitért a helyszín fontosságára. Kiemelte, milyen óriási dolog, hogy van egy ilyen hely a környéken, ahová összegyûlhetnek az emberek fejet hajtani Isten elõtt. Azt tanácsolta, látogassunk el gyakran a Pusztatemplomhoz, mert ideális hely az elcsendesedésre, a gondolkodásra, a lelki megújulásra. Elmondta azt is, mennyire szép ez az alkalom, hogy együtt kijöttünk a szeretteinkkel imádkozni. Fontos azonban, hogy a mindennapokban is találjunk idõt szeretteinkre, a velük való beszélgetésre, és ugyanúgy szenteljünk idõt Istenre és a vele való beszélgetésre, az imádságra is. Nem arra a csillogó-villogó, túldíszített pompára kell itt most gondolni. Sokkal inkább az egybegyûlt emberektõl, a közös imától és az énekelt fohászoktól volt pompázatos a 11. században épült templom.
2015. július 19-én délután a szentmisére érkezett emberek elõször dr. Csáky Károly elõadását hallgathatták meg. Az Egyházascsalomiától Nagycsalomjáig címû könyv szerzõje közelebb hozta a régmúltat a jelenlévõkhöz, színvonalas elõadásában betekintést nyújtott a romtemplom történelmébe. Ezután verõfényes napsütésben kezdõdött meg a szentmise az ország egyik legrégebbi szakrális emlékének számító Pusz-
Könyvajánló Decsy Sámuel: A´ Magyar Szent Koronának és az ahoz tartozó tárgyaknak históriája Bétsben, 1792 Igazi könyvritkaság ez a könyv, amelyet hasonmás kiadásban jelentetett meg a Kossuth Kiadó 2008-ban, a maga nemében egy nagyon értékes tudományos kézikönyv mindazok számára, akik mélyebben érdeklõdnek a Szent Korona és a koronázási jelvények története iránt, és akik szeretik, gyûjtik az ilyen kiadványokat. A kiadás alapjául szolgáló eredeti kötet az Országos Széchényi Könyvtár gyûjteményében található. Az ÉRTÉKÕRZÕ KÖNYVTÁR sorozat fõszerkesztõje Monok István a kiadvánnyal kapcsolatban a következõket tartja fontosnak elmondani. „Az ország karai és rendjei elhatározták, hogy a Szent Korona, amely eddig sok veszélyben forgott, és csak az égiek kedvezésébõl maradt meg, a hozzá tartozó drágaságokkal együtt az ország szívében, Budán õriztessék, és az országgyûlésig egybegyûlt karok és rendek beleegyezése nélkül soha máshova ne vitessék“ - mondja ki az 1790:6. törvénycikk.
A szentmisén az ipolyszécsénykei kórus tagjai Molnár László kántor vezényletével végeztek zenei szolgálatot. A szentmise után az egy éve mûködõ Caelesti voce (Balázs Szabina, Balázs Martina, Oroszlány Zita, Mokso Zsolt, Bilcsik Gusztáv) nevû ipolysági formáció tartott egy rövid koncertet, melyet a hívek nagy szeretettel hallgattak. Ezután az önkormányzat dolgozói pogácsával és fehérkaláccsal kedveskedtek a jelenlévõknek. A felcsendülõ hangszereknek - gitár, orgona, fuvola - és a csengõ énekszónak köszönhetõen a szabadtéri szentmise igazi lelki felüdülést jelentett a résztvevõknek. Gubrán-Nagy Anna II. József 1790. január 28-án rendelte el a Szent Koronának Magyarországra való visszavitelét. A Szent Korona útja Bécsbõl Budára elképzelhetetlen ünnepségek közepette ment végbe. A korona hazatérése a magyar önállóság helyreállítását jelképezte, amit az egykoriak „magyar szabadságnak“ mondottak. A korona visszaszállítása alkalmából számos kiadvány jelent meg annak viszontagságos történetérõl - Szent István korától a bécsi számûzetésig. Decsy Sámuel könyve azonban nem egy az alkalmi kiadványok sorában. Történeti irodalmunkban a mai napig is gyakran idézett tudományos kézikönyv, ugyanakkor korának egyik legszebben illusztrált kiadványa. A Szent Korona és a koronázási jelvények képi bemutatása, a koronaõrség tagjainak ábrázolása, a jeles koronázási ceremónia részleteinek színes metszeteken történõ megjelenítése valóban különlegessé teszi a könyvet. A´ Magyar Szent Koronának és az ahoz tartozó tárgyaknak históriája gróf Széchényi Ferenc anyagi támogatásával jelent meg, aki ugyanazokat a gondolatokat vallotta, mint Decsy Sámuel generációja. Nem véletlen tehát, hogy nem a Magyar Nemzeti Könyvtárat alapította meg (még ha azzá vált is), hanem a Kárpát-medence központi könyvtárát, a Magyar Korona Országainak Könyvtárát, ahogy õ nevezte a Bibliotheca Regnicolarist. Ahogy Decsy szemléletében, nála is összekapcsolódik a magyarság tudata a nemzeti koronával. Balogh Gábor
2015. augusztus
Közélet - Kultúra
Falunap Ipolyvarbón I s m é t eljött a nyár. Július 18-án Ipolyvarbón újra megrendezésre került a már hagyományossá vált falunap. D í s z b e öltözött a falu, felállításra kerültek a sátrak, fõtt a gulyás, minden készen állt az ipolyvarbói lakosok és vendégek fogadására. Az ez évi ünnep kissé különleges volt, hiszen a polgármester úr és a képviselõ-testületi tagok meghívására hazalátogattak szülõfalujukba az Ipolyvarbóról elszármazottak is. A program 14:00kor az elszármazottak találkozójával kezdõdött, majd 15:00-kor ünnepi szentmisével folytatódott a helyi róm. kat. templomban, amelyet Mgr. Zolcer György lelkiatya celebrált. A szentmise után az I. és a II. világháborúban elesett hõsi halottak emlékmûvénél elhelyezésre kerültek a megemlékezés koszorúi. 16:00 órai kezdettel Ipolyvarbó polgármestere hivatalosan is megnyitotta a falunapi ünnepséget. Kezdetét vette a jókedv, mulatás és a szórakozás. A kultúrmûsorban felléptek: Zumba Angels, az ipolykéri menyecskék, Marcsok Rebeka, Sahar lányai - Õrhalom, Szivárvány asszonykórus Óvár, Romhányi dalárda, Dominika és Alex, John Alex. 19:00-kor színpadra léptek a sztárvendégek: Tilinger Attila és a Magic of Music. Ha még mindez nem lett volna elég, 20:00-kor megérkezett Bódi Csabi, hogy egy fergeteges bulit csapjon. A sztárfellépõket követõen kezdetét vette az ér tékes díjakkal telitûzdelt tombola sorsolása, majd a reggelig tartó retro disco Dj Lupyval. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetemet és hálámat fejezzem ki a képviselõ-testületi tagoknak, ill. családjaiknak az odaadó munkájukért, valamint minden egyes szorgos kéznek, aki csak egy kicsivel is hozzájárult falunapunk rendezéséhez, a támogatóinknak és községünk minden lakosának, aki megtisztelt a jelenlétével. Jövõre találkozzunk újra! FM
Kürtös 5
Fesztivál és falunap Kõkesziben Kõkesziben 2015. július 18-a mozgalmas nap volt. Ekkor ünnepelte ugyanis e kisközség fennállásának 880. évfordulóját. Az ez alkalomból tartott falunapot a helyiek egybekötötték a VIII. Palóc ételek fesztiváljával.
A kultúrház elõtti térre már kora délelõtt megérkeztek a fõzõverseny résztvevõi. Sercegett a zsír, pirult a hagyma, járt a konyhakés, a fakanál a gyakorlott szakácsok kezében. Készültek a finom gulyások, babgulyások, vadpörkölt, húsgolyó, de még töltött káposzta is. Délutánra már sokakat odavonzott az ínycsiklandó illat. A finom ízek kóstolgatása mellett a szabadtéri színpadnál megkezdõdött a kultúrmûsor is. Pixiadesz László, a falu polgármestere és Bojtos Vince alpolgármester köszöntötte a jelenlévõket, majd a falu történetét hallhattuk szlovákul és magyarul is. A helyi hagyományõrzõ csoportok: a menyecskekórus és férfikórus hatalmas sikert arattak, csakúgy, mint a néptáncos fiatalok. A férfiak fellépése alatt szem nem maradt szárazon, hiszen egy percnyi néma csenddel, majd kedvenc nótájával emlékeztek a kórus nemrégiben elhunyt tagjára. A környezõ településekrõl is érkeztek fellépõk: a terbegeci fiatalok tánccal, Petrežélová Timka népdalokkal, a Kis Zenészek jófajta dalcsokorral szórakoztatták a nagyérdemût. Hallhattuk még Mäsiar Márkot és Vaculcsiak Tamást is, majd a mûsor zárásaként érkezett meg Bunyós Pityu. A fellépések alatt persze elkészültek a finom ételek, így kezdetét vehette a zsûri munkája is. Nem volt könnyû dolga Balázs Éva tanárnõnek, Jámbor László megyei képviselõnek, MUDr. Mirko Trojèák megyei képviselõnek és Berényi Józsefnek, az MKP elnökének, de végül kiderült, kik lettek idén a gyõztes szakácsok - ételek. Az 1. helyet a Siraki Vadásztársaság vadpörköltje kapta, a 2. Petrežél Péter és felesége fõztje lett - õk hússal töltött krumplisgombócot készítettek, a 3. pedig a helyi MKP csapatának babgulyását illette. Az eredményhirdetés után került sor az értékes tomboladíjak kisorsolására. Míg a fesztivál látogatói jókat ettek-ittak, addig Jónás Laci bácsi és zenekara szolgáltatták a zenét, majd õket váltotta egy dacsókeszi zenekar, amely hajnalig húzta a talpalávalót a mulatni vágyóknak. A fesztivál és a falunap sikeréhez nagyban hozzájárult a helyiek (magánszemélyek és vállalkozók) összefogása, hiszen mindenki keményen és jó szívvel dolgozott azért, hogy a versenyzõ csapatok, a fellépõk és a fesztivál látogatói is jól érezhessék magukat. Köszönet jár tehát minden segítõnek, aki idejét és energiáját nem sajnálva akár a szervezésben, akár a konferálásban, akár a szökõkút felújításában, vagy a mûsorszámok összeállításában, gyakorlásában részt vett. Donè Bojtos Katalin
6 Kürtös
Közélet
2015. július
Hangulatos falunap Bussán 2015. július 11-én került sor Bussán a falunapra. A község ügyes asszonyságai már a reggeli óráktól szorgoskodtak, hogy minden elõ legyen készítve a gulyásfõzéshez, mire megérkeznek a még ügyesebb férfiak, akik vállalták a fõzést. Végül is 7 katlan gulyás lett fõzve, amelynek igen nagy kelete volt, hisz minden egyes nagyon finom lett. Hát ehhez csak annyit, a férfiak tökéletesek, de csak idézõjelben gondolom... A délutáni órákban Szent Nepomuk szobránál gyülekeztünk, ahol a lelkiatyánk rövid ima után megszentelte az emlékszobrot, majd ezután ezt a polgármester úr megkoszorúzta. Következett a kultúrmûsor, ahol felléptek a hazai ének- és tánccsoportok,
óvodások, iskolások, sztárvendégünk a PACSIRTÁK voltak, szlovák énekesek, és az est befejezõ részében fellépett az ARTENGROUND együttes, Dominika és Alex, majd a hajnali órákig Dj. M. Furák gondoskodott a talp alá valóról. Közben egy kis tûzijátékkal színesítettük a falunap varázsát, amelyet a polgármester úr jóvoltából tudtunk létrehozni. Mindenkinek köszönettel tartozunk, akik segítettek, hogy élményekben gazdag falunapban lehetett részünk. Jövõre újra találkozunk... Bombor Ivett
Kitettek magukért a szlovákgyarmatiak koztatta a nagyérdemût, aztán a pozsonyi Kme oband dalai vonzották a színpad elé „csápolókat“, majd a szlovákgyarmati hastáncosnõk bûvölték el mûsorukkal a nézõket. A Csehországból érkezett és tájainkon sem ismeretlen ABBA revival együttes közel egy órán át ontotta az ABBA-slágereket. Más mûfajú dalokkal szerepelt a pozsonyi Otto Weiter és Andra
Meglehetõsen nagy érdeklõdés kísérte Szlovákgyarmaton az augusztus 1-jén, szombaton tartott falunapi ünnepséget. A község fõterén zajló rendezvény délelõtti programjai a gyermekeket hozták lázba, hiszen volt benne minden, ami lekötötte a figyelmüket vagy felkeltette a kíváncsiságukat.
A téren felállított hatalmas színpadon kora délután Árvay Denisa, Szlovákgyarmat polgármester asszonya két nyelven köszöntötte a túlnyomórészt helyi lakosokból álló közönséget, valamint a színpadon helyet foglaló testvér-, illetve baráti települések képviselõit. Örömmel újságolta, hogy a Brüsszelbe benyújtott pályázatuk sikeres elbírálásban részesült, s ennek köszönhetõen rendezhették meg idén is a falunapi ünnepséget. A megnyitó és a köszöntõ, üdvözlõ beszédek után „nagyágyúk“, csupa ismert elõadó és együttes lépett színpadra. Elsõként Magyarországról Csocsesz mulatós dalokkal szóra-
Fischer. Érthetõ, hogy a sok és értékesebbnél értékesebb tomboladíjak miatt nagy várakozás elõzte meg a tombolahúzást. Ám ezt követõen is még egy híres elõadó, az egykori magyar táncdalfesztiválok sztárja, Poór Péter lépett színpadra Orsival az oldalán. A minden tekintetben jól sikerült és színvonalas falunapi ünnepség hajnalig tartó diszkóval ért véget.
A kétnyelvû mûsorvezetést csakúgy, mint más években, ezúttal is Èižmáriková Anita és Bodzsár Gyula biztosította. -bgy-
Közélet
2015. augusztus
Kürtös 7
XII. falunap Lukanényén
12. alkalommal tartottunk falunapot Lukanényén július 26-án. A számos vendég mellett idén is elfogadták meghívásunkat testvértelepüléseink: Ráckeve, Baktalórántháza, Dány és Gyergyócsomafalva küldöttei, valamint Szigeti László, volt iskolaügyi miniszter. Az ünnepség szentmisével kezdõdött, melyet Mgr. Dobos Péter, Mgr. Urbán Ferenc és Mgr. Miskei
László celebráltak. A kultúrmûsort ünnepélyes felvonulás elõzte meg, amely a kultúrház elõtti térrõl indult szereplõinkkel, valamint vendégeinkkel. A több mint száz fõs menet két megálló után érkezett az öreg futballpályára. Az elsõ megálló Tóth Sándor, a második Híves László asztalos háza elõtt volt, ahol süteményekkel és frissítõkkel fogadták a felvonuló menetet.
Köszönetünk jeléül a háziaknak néptánccal és népdalokkal kedveskedtünk. Amint már az megszokott, a helyiek részére a kultúrmûsorra idén is a helyi óvoda, alapiskola, mûvészeti iskola és Csemadok szervezésében került sor. Nagy sikerrel mutatkozott be újonnan alapított néptánccsoportunk. Cite-
rásaink és a nõi éneklõcsoport is garancia volt a jó szórakozás biztosítására. A nap színesebbé tételéhez hozzájárultak vendégelõadóink, a Dejtári Pletykázó Asszonyok, Koleszár Gábor, valamint az est sztárvendége, az Irigy Hónaljmirigy. A koncert végén ifjúsági zenekarunk lépett színpadra, akik évrõl évre bizonyítják tehetségüket. A sok-sok tomboladíj mellett polgármesterünk jóvoltából idén is községünk valamennyi lakosának gazdag megvendégelésben volt része. B.Zs.
Sztárok Ipolykeszin
Nagyszabású zenei rendezvény házigazdája volt Ipolykeszi augusztus 9én. A FREDY SHOW tévés felvételét készítették a magyar MUZSIKA TV részére, amely délután egy órától egészen hajnalig tartott. A mûsor különlegessége volt, hogy nemcsak mulatós, hanem más mûfaj elõadói is képviseltették magukat. Negyvennyolc sztár volt itt, többek közt Poór Peter, Jolly és Suzy, Daavid, Balogh Tünde és a Tûzrózsák, Papp Rita, Bodnár Attila, Mercy, Tillinger Attila, Bodi Attila, Jessy, Kis Palika, Radics Mark,
Barna Barnabás, Tolnay András és még sokan mások. Nem volt ritka, hogy 3-4, de akár 8 dal is elhangzott egy-egy elõadótól. A fellépõk, akik a TV-bõl, rádióból ismerõsök voltak a nézõknek, nem sajnálták idejüket, és szívesen fotózkodtak, adtak autogramot és ajándékoztak CD-t. A mûvészeket és a stábot is Kosík Szilvia polgármester asszony köszöntötte, aki szervezte és házigazdája volt a show-nak. Külön kiemelve, hogy nagy lehetõség, hogy kis falunkba jött el a FREDY SHOW ennyi ismert mûvésze, hiszen még nem volt ehhez hasonló. Nagyobb felvidéki városok szoktak helyt adni ilyen nagyszabású rendezvényeknek. Rövid beszédében elmondta, hogy „szükségünk van ilyen vagy ehhez hasonló rendezvényekre, mert szeretjük a magyar mulatóst, a magyar nótát és a magyar dalt. Ebben benne van minden érzés, bánat, öröm, szerelem, csalódás.
Egy kicsit elfelejtjük a hétköznapok gondjait, bajait. És igenis tudunk egymás kezet megfogva dalolni. Mert a dallam egy szív dobbanása, mely összeköti az emberek lelkét. Énekeljünk még nagyon sokáig. Adjon ehhez a jó Isten erõt és egészséget mindannyiunknak. Köszönet Ipolykeszi lakóinak, a képviselõ-testületnek és a szervezõknek.“ Sokan jöttek el és voltak kíváncsiak a nem mindennapi FREDY SHOW-ra. Igazán nem mondhatjuk, hogy ilyen nevekkel sûrûn találkozunk falunapokon. Az Ipoly mentén épp ezért volt nagy élmény õket élõben látni és hallani. És ezt a nézõk meg is hálálták a sok tapssal és énekkel. A két hónap szervezõi munka végül meghozta gyümölcsét. A sztárok jöttek, láttak, gyõztek. Korcsok Anikó
Kultúra
8 Kürtös
2015. augusztus
Napsütés, eső, finom ételek és jó hangulat
Mint már az elmúlt években megszokhattuk, július utolsó szombatja az Óvárban megrendezendõ folklórfesztivál idõpontja is egyben. Nógrád szívében, mint ahogy azt a fesztivál elnevezése is sugallja, a pénteki disznótor után szombat reggeltõl sürgésforgás, tevés-vevés után a déli harangszó ünnepi szabadtéri szentmisére szólította mind az óváriakat, mind a közelbõl és távolról érkezett vendégeinket, amelyet Vízi Gábor, márianosztrai pálos szerzetes mutatott be. Õ is, és még sokan a falunkból elszármazottak közül, ilyenkor visszatérnek szülõfalujukba együtt ünnepelni. Ez az évi rendezvény abban is különbözik a megszokottól, hogy a falu elsõ írásos emlékének 770. évfordulóját ünnepeltük. Az ünnepi ebédet a falu kis fõzõcsapata, a galábocsi, nagysztrácini és kisújfalui vadászszövetségek készítették. Testvértelepülésünkrõl, Dorogházáról pedig egy nagy üst vaddisznópörkölt csalogatta az ínyenceket. A lelki felüdülést és a gurmán örömöket követõen indult el maga a folklórfesztivál. Az óvári Szivárvány, a kéri menyecskék, a mátranováki
férfi dalárda, a dorogházi asszonykórus, Mátramindszent asszonykórusa, a másik testvértelepülés, Szátok hagyományõrzõ csoportja, Ipolynagyfalu asszonykórusa és Kiszellõ hagyományõrzõi szórakoztatták a meg-megeredõ esõ ellenére a szép számban egybegyûlteket. Tiszteletét tette rendezvényünkön Simon Zsolt parlamenti képviselõ is. Ezután a gazdag tombolakínálat sorsolása következett. A rossz idõ ellenére is egyre gyülekezõ sereg az
esti órákra kivárta az Újvidékrõl hozzánk látogató 3+2 együttes érkezését. Becsületükre legyen mondva, koncertjük a szerzõdésben foglaltaknál jóval tovább tartott, jóvá téve ezzel az idõjárás viszontagságait, és kellõ elrugaszkodást biztosított az éjszakai szórakozásnak. A rock rajongóinak címeztük az „Edda majdnem“ éjfélig tartó koncertjét, amely az ünnepség fényét emelõ tûzijáték után következett. Éjfél után pirkadatig tartó utcabálon szórakozhatott a nagyérdemû. A fesztiválprogram eseményeinek felsorolása után szeretnénk köszönetet mon-
dani minden segítõ kéznek, minden támogatónak (akikbõl nem volt kevés), hogy rendezvényünk ilyen színvonalas
lehetett, és remélhetõen a közönség megelégedésére szolgált. Külön köszönet jár Szlovákia Kormányhivatalának, Besztercebánya Megyei Önkormányzatának és az APOLLO cégnek, melyek anyagi támogatása nélkül Nógrád szíve egy gyöngyszemmel szegényebb lett volna. Itt szeretném megjegyezni az Új Szó online oldalán nemrég megjelent cikk írója címére, hogy igenis szükség van a Kormányhivatal, Kulturális Minisztérium stb. kultúrára szánt támogatására, hiszen e nélkül már a hagyományaink megõrzése is veszélybe kerülhet. Ebben a cikkben megjelent kritika „olcsó, botcsinálta“ elõadók finanszírozását, illetve „eszemiszom“ dínomdánomot emleget. Lehet, sõt biztos van ilyen is, de kis közösségünk éltetõ ereje hagyományaiban,
kultúrájában (amihez étkei is hozzátartoznak) és önérzetében van. Igenis szükség van ilyen rendezvényekre, ahol az ételek nem a „fast food“-okból származnak, ahol az elõadók nem érthetetlen el-elektronizált hangon éneklik elõadnivalójukat, és fiataljaink láthatják és tapasztalhatják kultúránk kézzel fogható értekeit, nemzetünk múltját, és értékes idõtöltésként tudják felfogni a hagyományõrzést. Ámbár lehet, hogy ételeink nem szerepelnek az egészséglistán, lehet, hogy népdalaink nem döntenek lemezeladási rekordokat, de célunk a megmaradás, és ez csak ilyen formában valósítható meg. Hiszen ha már a hagyományõrzés nem érték, akkor megtagadjuk múltunkat. Ahogy ezt Talleyrand is közzé tette: „Vedd el egy nép múltját, és azt teszel vele, amit akarsz.“ Úgyhogy tisztelt kritizáló, remélem nagyon kevés rendezvényt látott, és véletlenül sem gondolt az Óvár község által megrendezett Nógrád szívében folklórfesztivál 4. évfolyamára. Remélem, hogy látogatóink is egyetértenek azzal, hogy rendezvé-
nyünk az idõjárás ellenére is színvonalában és tartalmában párját ritkította, és nem a lokálpatriotizmus mondatja velünk a fent említetteket. Amennyiben sikerül megteremteni a technikai és anyagi hátteret, ismét szeretettel várunk mindenkit ide, Nógrád szívébe, Óvárba folklórfesztiválunk 5. évfolyamára 2016-ban is. Vízi József
Közélet
2015. augusztus
Kürtös 9
Díszpolgáravatás 2015. július 19-én Ipolyszécsénykén elsõ alkalommal került sor díszpolgáravatásra. A falu két legismertebb szülötte kapta meg ezt a címet - a Pozsonyban élõ Major Lajos (1948-ban született) sportújságíró, testépítõ, lapalapító és fõszerkesztõ, valamint posztumusz Cziglényi Ádám (1909-1998) bélyegtervezõ, grafikusmûvész. A különleges eseményre az ünnepi szentmise után került sor a helyi r. k. templomban, ahol mindkettõjüket megkeresztelték. Major Lajos laudációját Deák István alpolgármester mondta el, Cziglényi Ádámét pedig a budapesti Bélyegmúzeum igazgatónõje, Nikodém Gabriella, aki a díszpolgári oklevelet is átvette, mivel Cziglényi gyermekei nem lehettek jelen. Cziglényi Ádám egyik fia, Csaba, aki Párizsban volt idegenvezetõ, épp az ünnepség elõtt két héttel hunyt el,
Attila fia pedig csak július végén érkezett Magyarországra, õ Amerikában él. Délután a helyi kultúrházban az érdeklõdõk részletesen megismerhették a két díszpolgár életútját annak a kiállításnak a segítségével, amely e két jeles személyiség életútját mutatta be fotókon és újságcikkeken keresztül. Ezenkívül a budapesti Postás Múzeumi Mûvelõdési Alapítvány jóvoltából a Bélyegmúzeum gyûjteményébõl a Cziglényi által tervezett bélyegek, vázlatok és eredeti grafikák reprodukcióiból is nyílt egy kiállítás, melyet Nikodém Gabriella mutatott be. Ipolyszécsényke lakosai büszkék lehetnek újdonsült díszpolgáraikra, akik példaképül szolgálhatnak, hogy ilyen kis faluból indulva is lehet világhírnevet szerezni. Kliment Éva
Egyházi tábor Ipolyhídvégen bornyitó szentmisére a vár alatti Schäfferkúti tisztáson került sor, melyet Nagy János, túri esperes celebrált.
A találkozás és az együttlét öröme jellemezte az idei tábor 4 napját, amelynek Ipolyhídvég adott otthont 2015. július 6-9. között 182 jelentkezõ számára, amely a Váci Püspökség és a Bátonyterenyei Polgármesteri Hivatal anyagi támogatásával valósulhatott meg. Hétfõn a reggeli órákban a helyi egyházi iskola elõtt gyülekeztek a táborlakók, akik csoportokba osztva elfoglalták szálláshelyüket az iskola tantermeiben, valamint az iskola udvarán felállított sátrakban. A házigazdákon kívül számos település képviseltette magát határon innen és határon túlról - Ipolyság, Tesmag, Ipolynagyfalu, Szécsényke, Kelenye, Ipolybalog, Ipolynyék, Palást, Visk, Pereszlény, Nagycsalomja, Lukanénye, Leszenye, Gyerk, Szemeréd, Szalatnya, Tompa, Túr, Födémes, Nagymácséd, az anyaországból: Dejtár, Ipolydamásd, Balassagyarmat, Borsosberény, Nagymaros és Nagybátony. A regisztráció után a nap elsõ programjában gyalogtúra szerepelt a 444 m magasságban lévõ Drégely várához. A tá-
Kedden a kora reggeli ébresztõ és reggeli után az úti cél Esztergom volt. A bazilika elõtt a város alpolgármestere, Bánhidy László üdvözölte a táborlakókat, és röviden ismertette a város történetét. Majd az ország legnagyobb templomának szentélyében Horváth József, dejtári plébános szentmisét celebrált. Ezt követõen a nagy hõségben jólesett a fürdõzés a helyi wellness termálfürdõben. A hazaérkezés és vacsora után a templom hûs falai között bibliai történeteket elevenítettek meg a csoportok tagjai.
A szerdai napon a sportpályát vették birtokba a fiatalok. A sportszeretõk a labdarúgásban és a röplabdában mérték öszsze erejüket, a többiek a társasjátékokban és a kézmûves-foglalkozáson kamatoztathatták tehetségüket. Az ebéd elfogyasztása után a kultúrházban bibliai vetélkedõre került sor Henczinger Zorán vezetésével.
A 16.00 órakor kezdõdõ, zsúfolásig megtelt templomban a szentmisét Hlédik László palásti plébános celebrálta oltártestvéreivel, a zenei szolgálatot Sillye Jenõ és barátai végezték. A szentmisét követõen zenés tanúságtételre került sor, amikor is a közös éneklésben felelevenedtek a sokak számára már ismerõsen csengõ dallamok. A késõ esti órákban a templom elõtti térrõl gyertyás körmenetben a falun keresztül Gyönyör László plébános vezetésével keresztúti ájtatossággal fejezõdött be a napi program. Folytatás a 14. oldalon
10 Kürtös Tisztelt olvasó! Rendhagyó módon Évfordulónaptár c. sorozatunkban ebben a hónapban nem olyan régiónkbeli jeles személyiséggel foglalkozunk, aki augusztusban született vagy halálozott el, hanem egy olyan mûvésszel, aki az elmúlt hónapban lett szülõfaluja, Ipolyszécsényke posztumusz díszpolgára. Életpályája tájainkon meglehetõsen ismeretlen, ám az alábbiakból is kiderül, milyen jeles személyiség volt Cziglényi Ádám grafikus, bélyegtervezõ. Életérõl, munkásságáról Nikodém Gabriella, a budapesti Bélyegmúzeum igazgatónõjének a díszpolgárrá avatás során elhangzott laudációjából készített kivonat alapján kaphatunk képet. Cziglényi Á d á m grafikusmûvész, bélyegtervezõ 1909. december 23-án született Ipolyszécsénykén. Édesapja, aki Muzsláról származott ide, pedagógus volt, és már igen korán felfedezte fia tehetségét. Cziglényi Ádám szívesen mesélte, hogy amíg társai az iskolában a betûvetés alapjaival birkóztak, õ már akvarelleket festett, és erre a Bélyegmúzeum Cziglényikülöngyûjteményének darabjai is bizonyságul szolgálnak. A trianoni békeszerzõdést követõen került a család az újonnan megrajzolt határvonalak másik oldalára, Magyarországra, ahol a mûvész visszaemlékezése szerint hosszú ideig vasúti vagonban laktak Budafokon. Tehetségét azonban nem fojthatták el a megpróbáltatások, így végül a Képzõmûvészeti Fõiskola növendéke lett, ahol Aba-Novák Vilmos és Stein János tanítványaként végzett. A tehetséges fiatalembert - akkoriban szokatlan módon - rögtön tanárnak is marasztalták, így 3 évig, 1935-ig dolgozott az intézményben - mint maga mesélte, az ország legfiatalabb egyetemi tanáraként. 1936-ban az Állami Nyomda munkatársa lett, ahol illetékbélyegek, útlevelek, nyomtatványok, kötvények, zárjegyek, plakátok tervezésével foglalkozott. Eközben olyan nyomdatechnikai jártasságra tett szert, hogy amikor 1938-ban a Debreceni Református Kollégium alapításának 400. évfordulójára tervezett bélyegsor elkészítésére megbízást kapott, zajos sikerrel tudott megfelelni az elvárásoknak. Bár a háború, a fogolytáborok, a külföldi kalandozások, majd azt követõen itthon egy meg sem jelent Horthy-bélyeg tervezése
Évfordulónaptár miatti kényszerpihenõ megtörte a pálya lendületét, 1948-tól újra folyamatosan jelen volt a magyar bélyegtervezés elõbb Konecsni György, Légrády Sándor, Horváth Endre és Nagy Zoltán által, késõbb azonban hosszú évtizedekig általa, Cziglényi Ádám által fémjelzett élvonalában. 1938-as elsõ és 1988-as, a Szent István-évforduló alkalmából tervezett utolsó munkája fogja keretbe bélyegtervezõi életpályáját, amelynek mintegy 250 magyar és közel 1000 külföldi bélyegmegjelenés a hozadéka. Nem túlzás azt állítani, hogy nevéhez fûzõdik a magyar bélyeg fénykora, hiszen ezekben az években emelkedett a magyar bélyeggyártás grafikai és technikai vonatkozásban egyaránt az alkalmazott grafika mûfajának nemzetközileg is elismert csúcsaira. Átlagon felüli rajztudása, kivételes kompozíciós készsége és káprázatos színérzéke indokolták, hogy munkáival három egymást követõ évben érdemelte ki a magyar bélyeggyûjtõk legrangosabb elismerését, „Az év legszebb bélyege“ díjat. 1975-en a Stockholmia kisív, 1976-ban az Idegenforgalom - blokk, 1977-ben a belgrádi Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet tiszteletére kibocsátott blokk nyerte az elsõ díjat a bélyegek szépségversenyén. Mint nevetve mesélte, a vándordíjnak állandó polcot kellett készíttetnie, olyan sokáig volt meghatározó látványeleme nagy gonddal és hihetetlen ízléssel berendezett Szüret utcai villájának. A három bélyeg közül
kettõ azzal az aranyfólia-nyomatási technológiával készült, amelyet õ maga talált fel, és amely viharos gyorsasággal terjedt el a világ bélyeggyártásában. A nemzetközi színtéren azonban nemcsak e technika feltalálójaként találkozhatunk nevével, hiszen több mint háromszor annyi bélyeget tervezett külföldi országok számára, mint amennyivel a magyar bélyegkibocsátás büszkélkedhet. Számos arab ország, Mongólia, Salvador, Paraguay, Marokkó, Sri Lanka, de még Albánia számára is tervezett bélyeget, bár ezek nagy részén nincs feltüntetve a neve. Ezen a téren kiemelten kamatoztathatta elképesztõen széleskörû mûveltségét, kulturális ismereteit, mûvészetelméleti
2015. augusztus
tájékozottságát, hiszen munkáival úgy tudott beolvadni az adott ország bélyegtervezési vonulatába, hogy nemcsak észrevétlen maradt idegen volta, hanem belülrõl tudott irányt mutatni a mûvészi színvonal folyamatos emelkedésének is. Ezen munkáit is zajos sikerek kísérték, Salvador számára tervezett egyik bélyegsorát a világ legszebb virágbélyegei között tartották számon. 1945-tõl önálló grafikusként dolgozott, így tehetségét és kivételes képességeit az alkalmazott grafika más területein is kamatoztatta. Számtalan tankönyv-illusztrációt, prospektust, naptárt, üdvözlõkártyát, reklámot, valamint plakátokat is készített. 1954: II. díjjal jutalmazták az V. Magyar Képzõmûvészeti Kiállításon. Csoportos kiállítása volt: 1953-ban Plakátmûvészeti Kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest, 1945-tõl Magyar Képzõmûvészeti Kiállítás, Mûcsarnok, Budapest, 1955 Képzõmûvészetünk tíz éve, Mûcsarnok, Budapest, 1956 II. Magyar Plakátmûvészeti
Kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest, 1961 IV. Magyar Plakátkiállítás, Mûcsarnok, Budapest, 1966 V. Magyar Plakátkiállítás, Budapest. Egyéni gyûjteményes életmû-kiállítására 1996-ban a Bélyegmúzeumban került sor. E tárlathoz komoly saját anyagot adott át a Bélyegmúzeum számára, amit halála után, 1998ban fiai, Cziglényi Csaba és Cziglényi Attila, valamint felesége, Bognár Judit is ajándékozási szerzõdéssel erõsítettek meg, így nevét bélyegei és egyéb alkotásai mellett múzeumi különgyûjtemény is õrzi. szerk.
2015. augusztus
Közélet
Gondolatébresztő 2014-ben indítottuk el azt a sorozatot, melyben egy-egy „gondolatébresztõ“ témával foglalkozunk. Mostani témakörünk:
Egymás oltalmazói vagyunk! Meleg és száraz egyformán lehet nehezen elviselhetõ, ha hosszan tart, ha nagyfokú. A növény megvastagodott levelet fejleszt, túléli a nehéz szakaszt. Pozsgás levele vastag, raktározza a szükséges tápanyagokat. Ha esõ esik, és hirtelen nagy mennyiségben zúdul a földre, a száraz föld, a szomjas növényzet gyorsan felszívja azt. A víz megtartásának egyik módját a broméliáknál láthatjuk. A növény levelei kehelyszerûen záródnak, a levéltõnél kis tartályt képeznek. A fejlõdõ virágok ilyenkor fürdenek az összegyûlt vízben. A gyenge virágok védtelenül kiszáradnának, de ebben a védelemben hamarosan erõre kapnak. Nem lehet magára hagyni senkit, ha erõtlen és gyenge. A család legkisebbjeit nagy gonddal kell körülvenni. A természet belénk oltotta ezt a védõ, oltalmazó szándékot. A szülõk a legkisebbet a náluk nagyobb testvérre is rábízzák, ha arra szükség van. Felelõsek vagyunk egymásért. Amilyen mértékben elfogy erõnk, olyan mértékben szorulunk mások segítségére. Nem lehetünk idegesek, türelmetlenek, amikor a másiknak idõre van szüksége. Nem lehetünk könyörtelenek, amikor megértésre van szüksége, nem lehetünk kiszámíthatatlanok, bizalmatlanok, amikor biztonságra, bizalomra van szükség. Tervezés alapozza meg legtöbbször az ésszerû megoldást, de minden határon túl nem tudunk ésszerûek és magabiztosak lenni. Szándékaink, elhatározásaink korlátokba ütköznek, az ismeretlen miatt olykor elbizonytalanodunk. A rendszeretet és a pontosság jó biztosíték a váratlan és a bizonytalan elérkezésekor. A szülõknek minden gyermek egyformán az élet ajándéka. Remények öltenek bennük testet, önálló életük van. A féltés nem lehet a zártság indoklása, a túlzás még a gondoskodásban is feszültségek forrása. Az egymást szeretõ testvérek között olykor a féltékenység erõsödik fel. A szeretet lényege szerint sohasem hiba forrása, hanem a hiányok megszüntetõje, sohasem válhat az egyenlõtlenség indoklásává a részrehajlás. Változnak a szülõk is, belenövekednek feladataik rengetegébe. Amit elõször még nem gondoltak végig, azt megismerik a tapasztalatok révén. Olyan mértékben lesz valaki oltalmat adó mások számára, amilyen mértékben maga is képes helytállni saját ügyeiben. Az oltalmazás a küzdelemben mutatja meg igazi tartalmát, túl az ígéreteken és elképzeléseken. Az élet igazolja, hol találunk oltalmat, megmutatja, ki mennyire képes támaszt és biztonságot nyújtani szeretteinek. Vállalod-e a gyengébb védelmét? Szoktál segíteni önzetlenül, saját érdek nélkül? Van idõd a másik számára? Van türelmed meghallgatni valakit, akinek erre van szüksége? Helyt állsz a saját ügyeidben? Tudsz kérni és elfogadni segítséget, vagy gõgösen elutasítod még akkor is, ha erre nagy szükséged lenne?
Kürtös 11
Régi nóta, híres nóta Járásunkban az idén 16. alkalommal fogjuk megrendezni a magyarnóta-énekesek országos versenyét Õszirózsa címmel. Úgy gondoltuk, hogy a magyar nóta népszerûsítését havilapunkban is vállaljuk, fõleg fiatal olvasóink figyelmébe ajánlva. A mai korban, amikor az éneklés és a szórakozás más mûfajokban merül ki, a fiatalok egyre jobban elvesztik a magyar nótával való kapcsolatukat, így szegényebbek lesznek egy csodálatos dallamvilággal és mondanivalójukkal. Ezentúl minden számunkban leközlünk majd egy-két nótát, melyek közt lesznek örökzöldek, népszerûek, de kevésbé ismertek vagy ismeretlenek is. Akik ismerik majd a közreadott nótákat, azok énekeljék vagy dalolják, akik nem, azok igyekezzenek ezt másoktól megtanulni és eldalolni. Szándékosan írtuk úgy, hogy énekeljék, dalolják, mert egyesek szerint a nótát nem énekelni, hanem dalolni kell. Ezt a kedves olvasók döntésére bízzuk.
Háborog a Balaton Háborog a Balaton, haragszik a galambom csudára. Békíteni akarom, sajnálom, de nem tudom, hiába. Olyan õ, mint a Balaton vize, Kéket, zöldet játszik az arcszíne Háborog a Balaton, haragszik a galambom csudára. Megnyugszik a Balaton, megbékél a galambom magába'. Felém tárja a karját, csókra nyújtja az ajkát utána. Olyan õ, mint a Balaton vize, Arany fényben játszik az arcszíne Gyönyörû a Balaton, megszédít a galambom csudára.
Adj Uram Isten... Sok idegen földet bolyongtam be én, Messzi hegyek-völgyek kerültek elém. De mindenütt árván jártam a határt, És e zene szárnyán lelkem hazaszállt. Adj Uram Isten dús aranykalászt! Hozzon az új nyár gazdag aratást! Kapjon esõt a határ, virágot a rét! Zengjen újra a madár úgy, mint valaha rég! Adj Uram Isten derûsebb jövõt! Harmatos rónát, gazdag legelõt! Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég! És legyen kék felettünk újra még az ég! Itthon vagyok újra, hazaértem én, Felnézek az égre, ragyog rám a fény. Ragyog rám az áldott aranynapsugár, Újra visszaszállott a dalos madár. Adj Uram Isten dús aranykalászt! Hozzon az új nyár gazdag aratást! Kapjon esõt a határ, virágot a rét! Zengjen újra a madár úgy, mint valaha rég! Adj Uram Isten derûsebb jövõt! Harmatos rónát, gazdag legelõt! Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég! És legyen kék felettünk a nagy magyar ég!
12 Kürtös
2015. augusztus
Hitélet
„A PAP ÖSSZEKÖTI AZ EGET A FÖLDDEL“
Miskei László számos oltártestvére és a hívek sokasága jelenlétében 2015. július 11-én szülõfalujában, Csábon mutatta ezüstmiséjét. Jelen volt a jubiláns ünnepi szentmiséjén Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok püspöke, esztergombudapesti segédpüspök, Kiss Barnabás ferences lelkiatya, a detroiti /USA/ Magyar Szent Kereszt templom plébánosa, a kanadai magyar papi egység elnöke,
Cserháti püspök úr észak-amerikai delegátusa, Mics Imre hárskúti esperesplébános, Koltai Artúr magyarországi plébános, Mosolygó Tamás, sátoraljaújhelyi görög katolikus fõesperes. Továbbá Novák József csábi plébánoson kívül jelen volt még Dobos Péter lukanényei esperesplébános és a két csábi származású paptestvér, György Ferenc ipolybalogi és Balga Zoltán ipolyviski plébános. Csakúgy, mint elsõ szentmiséjén, most is Mics Imre hárskúti esperesplébános tartotta az ünnepi homíliát. Legutóbb jó két éve találkoztam László atyával, akkor is nyári szabadságát töltötte Csábon. Merthogy 2004 októberétõl a St. Catharines püspökséghez tartozó, több mint 50 ezer lakosú Wellandban, az ottani egyházmegyében élõ magyarok lelki gondozását lája el. Negyedszázados papi mûködésébõl majdnem másfél évtizedet a Rozsnyói Egyházmegye területén töltött, hiszen a pozsonyi teológia elvégzése után 1990. június 16-án szentelték pappá az imént
említett egyházmegye részére. Papi jelmondatát Szent Ágostontól kölcsönözte: „Semmi sem vagyok, Uram, de a tied
vagyok.“ Elõbb Losoncon, majd Rimaszombatban káplánkodott, 1999-tõl 2004-ig gesztetei /Rimaszombati járás/ plébános. Közben egy évet New Yorkban töltött, az ottani Árpád-házi Szent Margit-templom plébánosa volt. Tulajdonképpen ennek köszönheti, hogy a hivatalos engedélyek, iratok elintézése után került a Kanada délkeleti részében található Ontario tartomány Welland városába a Magyarok Nagyasszonya-templom plébániájára. - Gondolom, az idei, itthoni egy hónap nyári pihenõ mozgalmasabb volt, mint a korábbi itthon töltött nyári szabadságok? - kérdeztem mostani találkozásunkkor László atyát. - Mielõtt hazaindultam volna, mû-
ködési helyemen elõbb június 21-én London-Ontarióban a Szent István magyar római katolikus közösségnek végeztem mintegy 250 hívõ elõtt hálaadó szentmisét, június 28-án Wellandon a Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomban került sor hálaadó szentmisére,
amelyen részt vettek a Niagara Falls filia magyar hívei is. Hazajövet pedig az itthoni hálaadó ezüstmisém elõkészítése töltötte ki idõm egy részét. Az ezt követõ napokban, hetekben pedig igyekeztem minden meghívásnak eleget tenni, hogy a környékbeli települések templomaiban is bemutassam a szentmisét. - Az ezüstmisére készülve milyen gondolatok foglalkoztatták László atyát? - Mindenekelõtt a hála és a köszönet a jó Istennek a negyedszázados papi mûködésért, hiszen minden szentmise felbecsülhetetlen érték. Isten annyi kegyelmet adott, hogy 25 év is kevés lenne ezt megköszönni. A pap minden és semmi. Isten mindent rábíz, a pap összeköti az eget a földdel. És mégis az emberi természet gyengeségét tudva érezzük, hogy semmik vagyunk. Amikor megfogjuk az Úr Jézus szent testét, amikor keresztelünk, betegeket kenünk meg, házastársakat áldunk meg vagy indítunk el, úgy érezzük, hogy semmik vagyunk, és mégis Istennek kell a mi semmiségünk, hogy általunk közölje az õ kegyelmét. A papságban eltöltött 25 év nagy esemény, az öröm és a hála ünnepe, elsõsorban a jó Isten felé, aki az életet és a hivatást adja. Hálát adok, mert megtanított arra, hogy a lélek és az élet
dolgaira merjünk igent mondani. De nemet csak a bûnre mondhatunk. Az utolsó vacsora óta a pap áldozat, áldozatbemutató és szentségkiszolgáltató. Valahol áldozat egész földi élete, végigkíséri életünket a bölcsõtõl a sírig. - Még néhány napig itthon van, aztán ismét a távoli Kanada Welland városában, papi mûködésének helyén fogja találni magát. László atya, nem hiányoznak majd a csábi emberek, az itthoni táj? - Ahogy legutóbbi találkozásunkkor is mondottam volt, én a misszióra tettem fel az életem, ott kell szolgálnom Isten és az embereket. De ahogy ezüstmisém jelmondatából kitûnik: „Ahol születtünk, ott az otthonunk - az otthon, melyet lábunk elhagyhat, de szívünk sohasem.“ - László atya, köszönöm a beszélgetést. Töretlen lelkipásztori munkájában továbbra is kísérje Isten bõséges áldása! Bodzsár Gyula
2015. augusztus
Hitélet
Kürtös 13
Szent Anna-napi búcsú Kelenyében
Mennybevétel
2015. július 25-én szombaton Szent Anna iránti tiszteletbõl szép ünnepre került sor településünkön, melyet 2005 óta - amikor szobrot állítottak a szentnek a falu fõterén - minden évben megtartunk. Az ünnepség szentmisével kezdõdött, amely keretén belül György Ferenc lelkiatya megszentelte az újonnan elkészült Szent Anna-képet. A templomban polgármester asszonyunk, Csáky Ilona így köszöntötte a híveket: „Kedves lelkiatya, tisztelt vendégek, kedves hívek! Szent Anna tisztelete az egyetemes kereszténységben az elsõ századokig nyúlik vissza, hazai történelmünket tekintve az Árpád-korban gyökerezik. Kultusza ma is idõszerû, hiszen Õ oltalom a gyermekáldás, a könnyû szülés ügyében, a meddõséggel szemben, a magyarság számára létkérdéssé vált népesedésben, a családi életben, a szegények, betegek, egyéb szükségben levõk megsegítésében, az aszszonyi munka hõsies vállalásában és a haldoklók pártfogásában. Õ minden hozzá kiáltónak szorgalmas segítõje. Senkinek, ki Õt tiszteli, kérését hiába nem hagyja. Senki, ki hozzá könyörög szükségének idején, segítség nélkül nem marad. Az elmondottak után bizonyára mindnyájunknak egyértelmû, hogy 2005ben miért indult el községünkben Szent Anna tisztelete, és öltött búcsús méreteket, miért állítottunk szobrot az Õ tiszteletére, és miért ünnepeljük Õt évrõl évre egyre nagyobb lelkesedéssel. A tavalyi ünnep kapcsán megfogalmazódott egy olyan gondolat, hogy Szûz Mária édesanyjának nem csak kint, a fõtéren, hanem a templomunkban is ott a helye. A gondolatot tett követte, és elkezdtünk kutatni egy megfelelõ kép után. Odaadó emberre találtunk, aki egy gyermekkori szerencsétlen balesetben fél kezére lebénult, de a másik kezével gyönyörûen fest, és õt kértük fel, hogy fesse meg nekünk Szent Annát, aki most a festménnyel méltó helyre került, hogy ezentúl még inkább oltalmunk, segítõnk és vigasztalónk legyen. Beszéde további részében a polgármester asszony köszönetet mondott a festõnek, Marinyec Józsefnek, a kelenyei asszonykórusnak és mindazoknak, akik a tavalyi Szent Anna-napi búcsúhoz tomboladíjakkal és -vásárlással járultak hozzá, mert ezekbõl a centekbõl ajánlották fel az asszonyok a bevételt a kép elkészítésére. A szentmise után körmenettel vonultunk községünk fõterére a Szent Anna-szoborhoz, ahol a himnuszok eléneklése után áldásban részesültünk. Délután 16.00 órától szabadtéri programok kezdõdtek a focipályán, valamint a tavaly épült szabadtéri színpadon. Felléptek a kelenyei óvodások és iskolások, valamint a kelenyei hagyományõrzõk, a nógrádi Csitár testvértelepülés hagyományõrzõi és fiataljai, az ipolyhídvégi folklórcsoprt, az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola növendékei, Csáky Máté (Ipolybalog) az Országos Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny különdíjasa, Bicskey Petike és Bicskey Rita (Ipolykeszi), valamint az Ipolysági Nyugdíjas Klub lelkes tagjai. Gyímesi Péter és Molnár Orsi slágereket énekelt. Este 8.00 órától Szandi volt a sztárvendég. A délután folyamán a gyerekeket ugrálóvár, csúszda és a kézmûvesek szórakoztatták. Minden jelenlévõ hazai és idelátogató vendég ingyengulyást és báránypörköltet fogyaszthatott. A hajnalig tartó jó hangulatról Nozdrovicky László és Tamás gondoskodtak. Köszönet a szervezõknek, a szereplõknek, a szakácsoknak és mindenkinek, aki hozzájárult az ünnepség sikeréhez.
Szûz Mária mennybevételének ünnepével kapcsolatban érdemes elgondolkodnunk az elmúlásról. Hiszen a halál minden ember életének szükséges velejárója. Gyakran nehéz szembesülni ezzel, mégis el kell fogadnunk, hogy egy általunk nem ismert idõpontban nekünk is számot kell adnunk mindenrõl. Nem is értjük igazán, miért van elmúlás, van-e egyáltalán… Kaszás Attila a népszerû Fényév távolság c. dalban sokak merengéseit énekelte meg: „És itt ez az élet, amit sokszor nem nagyon értek még. Néha könnyebb lenne elmenekülni, tiszta fénybe merülni, de a jel, ami hív, de a hang, ami szól, még nem mond semmit, meddig érek s lesz-e út, hogy visszaérjek.“ Mi van odaát, miért kell odamenni? Kérdéseinkre Szûz Mária mennybemenetelének ünnepe adja meg a választ, ugyanis ez az ünnep a halhatatlan élet ünnepe. A halál a bûn következménye, de a Boldogasszony sosem vétkezett, ezért mentes maradt a halál szennyétõl. A keleti atyák nem véletlenül beszélnek Mária elszenderedésérõl - kiemelve ezzel, hogy sosem lett úrrá rajta a halál. Mária nem úgy költözött el ebbõl a világból, mint a többi ember - teste nem szenvedett romlást, ugyanis földi pályája befejeztével testestõl, lelkestõl felvétetett a mennyei dicsõségbe. Nagyboldogasszony ünnepén azt a hitigazságot, dogmát ünnepli az Egyház, hogy a Boldogságos Szûz Mária halála után nem úgy halt meg, mint akárki közülünk. Az õ testét nem érte romlás, hanem a mennyei dicsõségbe testestõl, lelkestõl felvétetett, s a mindenható Isten a mindenség királynéjává tette. A teológusok véleménye szerint Szûz Mária mennybevétele különleges részesedés Krisztus feltámadásában, és egyben elõjele annak, ami mindnyájunkra vár. Az Istennél való lét várományosai vagyunk mi is. Ami Szûz Mária számára megvalósítható volt, az számunkra sem lehetetlen. Hisszük, hogy az Istenszülõt, Nagyboldogasszonyt a halál és a sír nem tarthatta meg sajátjának, mivel Õt mint az Életnek szülõanyját az Õ szûz méhében növekedett Fiúisten magához ölelte. A Szûzanya a mi anyánk is, az Õ segítségével várjuk a „holtak feltámadását és az örök életet“, emberi sorsunk beteljesedését. Erõsen reméljük, hogy Jézus magához ölel minket is. Nagyboldogasszony ünnepe figyelmeztetõ jel akar lenni korunk embere számára. Igyekezzünk úgy élni és Istent úgy szolgálni, mint Szûz Mária tette életében. Ha ezt sikerül megvalósítanunk, és életünkben nem a múló élvezet, hanem az Istent és embert szolgáló szeretet lesz túlsúlyban, akkor Isten majd bennünket is megjutalmaz az „odaát“ örömével a mennybevétel ajándékával.
Csáky József id.
Balga Zoltán, ipolyviski plébános
14 Kürtös
Életmód - Kultúra
Betegségeink lelki eredete Mi lehet az oka annak, hogy ha valaki nyugodt és kiegyensúlyozott élethelyzetben sosem beteg, hosszan tartó stressz hatására viszont egyik betegségbõl a másikba lép? Sokáig nem foglalkozott az orvostudomány ezekkel a megfelelési lehetõségekkel, az utóbbi évtizedekben azonban már a magatartásorvoslás az orvostudomány és kutatás egyik legdinamikusabban fejlõdõ területe. Sajnos az emberek körében ma még mindig sokan tagadják a testi betegségek lelki hátterének létezését. Érdekes lenne átgondolni, megvizsgálni, hogy nagyon sok ember miért nem vesz róla tudomást, miért tagadja sok esetben még mindig, hogy valóban lehet összefüggés? A pszichoszomatika a fizikai tünetek lélektani hátterével foglalkozó tudomány, mely szerint a lelki fájdalmak gyakran testi szinten hívják fel magukra a figyelmet. A lelki problémák olyankor jelennek meg testi tünetekként, ha gondjainkat nem sikerül megoldani, folyamatosan nehézséget okoznak, nyomasztanak. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a „krónikus stressz“ a pszichoszomatika lényege. Minden betegség, testi elváltozás, jelenség mögött megtaláljuk a központi idegrendszert, és ott van a psziché szerepe is. Teljesen természetes emberi reakció, hogy ha egy helyzetet veszélyesnek minõsítünk, vagyis vészreakcióval reagálunk függetlenül attól, az adott helyzet mennyire veszélyes valójában, vegetatív válaszok sora alakul ki. Így például a munkahelyi fõnök igazságtalan megjegyzése ugyanolyan valós élettani ártalommá válhat, mint a súlyos testi sértés vagy az életünket közvetlenül fenyegetõ események (pl. balesetek). Ezek a helyzetek fokozott készenléti állapotot idéznek elõ, amikor a szervezet felkészül a két lehetséges kimeneteli útra, a támadásra vagy a védekezésre. Sem támadásra, sem menekülésre nincs módunk, a tartós stresszt okozó élethelyzet viszont marad, kilépni képtelenség belõle, így maradnak a vegetatív tünetek: az esszenciális magas vérnyomás például az alarm-készséggel van összefüggésben (ún. idegrendszeri szimpatikus tónussal), más megbetegedések viszont a paraszimpatikus túlsúllyal, az önfeladással, a segítségkéréssel vannak kapcsolatban, mint pl. a nyombélfekély. Vagyis a krónikus nem fertõzõ betegségek (mint például magas vérnyomás, nyombélfekély) korai szakaszában elõször szervi elváltozás nélküli, visszafordítható szabályozási zavarok mutathatóak ki. Ezeknek a betegségeknek a kialakulásában a szervi sérülékenységnek és a korai kötõdésnek, a korai hatásoknak meghatározó szerepük van. A bölcsõdében, óvodában nevelt kicsi gyermek csak betegséggel társítva kapja meg (kapja vissza) édesanyját! Ha megbetegszik, anyja otthon marad vele. A kisgyermek számára az anyával való együttlét a legnagyobb jutalom, a legerõsebb pozitív inger, ha viszont ezt betegséggel társítjuk (mert csak így kaphatja meg), várhatóan az immunrendszer megtanul betegséggel válaszolni az enyhe fertõzésekre is, hogy a lélek elérje célját! Az egyén, aki nem „fejleszti ki“ magában a tanult tehetetlenség állapotát, a késõbbiekben nagyobb bizalommal, optimizmussal, mûködõképesebb megküzdési stratégiákkal fog szembeszállni a nehézségekkel. Azok viszont, akik a negatív életesemények hatására a tanult tehetetlenség állapotába kerülnek, az esetleg folyamatos stressz hatására a számukra kezelhetetlennek tûnõ helyzetet érzelmi dermedtséggel fogják fogadni, akkor is megmaradnak ebben az érzelmileg bénult állapotban, amikor új élethelyzetbe kerülnek, és lehetõségük van a változtatásra. Azok az emberek, akik képtelenek kimutatni negatív érzelmeiket, például haragjukat, a másikkal szemben érzett dühöt, indulataikat elfojtják, az elfogadó, agressziójukat gátló, kórosan kedves-negédes betegeknél a prognózis kimutathatóan rosszabb, mint azoknál a daganatos betegeknél, akik harcias szellemmel szállnak szembe alapvetõen is nehézségekkel, jellemzi õket a problémamegoldó magatartás, szeretnek panaszkodni, illetve vallásosak. Számos kutatás kimutatta már a daganatos betegségek kapcsolatát a tárgyvesztéssel (számunkra fontos személyek, kapcsolatok elvesztésével, pl. válás), a gyásszal, biztonságvesztéssel, rossz (szeretetszegény, gyenge, bizonytalan, elutasító) családi kapcsolatokkal. A test, a lélek összetételének levetülése az anyagba, matériává válása. A betegség a lélek salakja, amivel, mint tünet találkozik az orvostudomány. Minden tünet arra jó, hogy elvezessen bennünket a betegség okához, gyökeréhez. Folytatás a következõ számban. -ber-
2015. augusztus
12 szerencsét hozó virág Régen úgy tartották, hogy minden hónapnak megvan a maga virága. A fáma szerint fontos, hogy mely hónapban születtünk, mert az ahhoz társított virág számunkra szerencsét fog hozni. Nézzük Fortuna szerint - melyik virág tartozik hozzánk. Augusztus virága a kardvirág A kardvirág a nõsziromfélék családjába tartozó nemzetség. A nemzetség a Gladiolus nevet a római gladiátorok kicsi kardjáról kapta. Jelentése: adj egy kis pihenõt; õszinte vagyok; erõ; gyönyörûség.
Egyházi tábor Ipolyhídvégen
(Folytatás az 9. oldalról)
A tábor utolsó napján ismét az esztergomi wellnessfürdõ várta a fiatalokat, akik igyekeztek kihasználni a közös fürdõzés minden percét, majd a késõ délutáni órában a párkányi Szent Imre-plébániatemplomban került sor a táborzáró szentmisére, melyet Balga Zoltán ipolyviski plébános, a tábor vezetõje celebrált a táborban résztvevõ oltártestvéreivel. Az esti órákban, visszatérve a szálláshelyre, táborbontás és búcsúzkodás zárta a négynapos együttlétet, amely nemcsak testi, hanem lelki feltöltõdést is adott a fiataloknak, akik a nagy meleg ellenére is türelmesen vettek részt a tervezett programokban, és sok élménnyel gazdagodva, új barátok megismerésével térhettek haza Köszönet jár mindenkinek, aki kivette részét a szervezésben, elsõsorban Gyönyör László atyának, aki fáradságot nem ismerve nagyon jó házigazdának bizonyult, továbbá a polgármesteri hivatalnak a táborozáshoz nyújtott segítségéért, a konyhán serénykedõknek, akik a finom ételekrõl gondoskodtak és azoknak, akik bármilyen formában részt vettek a tábor sikeres megvalósításában. Nem utolsósorban Ipolyhídvég lakóinak, akik befogadták a fiatalokat, és sütötték a finom süteményeket, hogy igazán családias légkörben érezhesse magát mindenki. Czibulya Magdolna
2015. augusztus
Közélet
Kürtös 15
Üzen a múlt... Ipolyszécsénykén július 18-19-én rendezték meg a mára már hagyományossá vált Üzen a múlt címû, a Bethlen Gábor Alap és a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala által is támogatott hagyományõrzõ rendezvényt. Szombaton a sportpályán és környékén zajlottak a különbözõ rendezvények. Voltak gyermekjátékok és ügyességi játékok a legfiatalabbak részére, de aki
kifáradt a tikkasztó hõségben a mozgásban, az pihenésképpen a hûvösben többfajta kézmûves-foglalkozást próbálhatott ki. A különbözõ technikák elsajátítása nemcsak a fiatalokat érdekelte, de az idõsebb korosztály is talált olyan foglalkozást, amely felkeltette érdeklõdését, és amelyet szívesen kipróbált. A nagy meleg sem tudta megakadályozni, hogy a labdajátékokat kedvelõk ne menjenek a pályára. A focin kívül sokan a röplabdapályát is igénybe vették.
gos elnökévé választottak, és ezt a bizalmat megkaptam, akkor azzal az elhatározással fogtam neki ennek a munkának, és kértem a kollégáimat, az alapszerve-
zeteknek, a területi választmányoknak a vezetõit, hogy próbáljuk meg a fiatalokat felkarolni, mert ugyanúgy, mint a felvidéki magyarságnak, a Csemadoknak, a 65 éves szövetségnek is akkor van jövõje, ha ezt a folytonosságot biztosítani tudja, hogyha ezt a stafétabotot, ezt a lángot át tudjuk adni a következõ generációnak. És körülbelül így képzeltem el, ahogy ma itt ez megtörtént, hogy a nehézségek ellenére mindig vannak olyanok, akik újra kezdik, újra élesztik.“ Az elnök úr megköszönte a Csemadok országos választmánya nevében a jelen lévõ tagoknak - és rajtuk keresztül minden csemadokosnak, aki az elmúlt 6 és fél évtizedben tagja volt a Szövetségnek - azt a munkát, tevékenységet, amelyet a Csemadokért a közösség szolgála-
okleveleket nyújtott át, és örömmel adta át annak a 9 személynek a tagsági könyvet, akikkel bõvült az alapszervezet. Ezután megnyitotta a több részbõl álló kiállításnak azt a szeletét, amely a Csemadok ASZ életébe nyújt bepillantást, majd Balogh Gábor, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnöke bemutatta a Görföl Jenõ fotóiból
készült kiállítást, amely a magyar szenteket ábrázolja Szlovákia középkori templomaiban, valamint Kovács LászlóGörföl Jenõ „A magyar szentek ábrázolása Szlovákia középkori templomaiban“ címû kötetetét. -kéKulcsár Tibor:
Gyökerek (részlet) ereidben lüktet zúg Európa mégis kell hogy valahol megvethesd a lábad nem lehetsz a nagyvilág lakója elválaszhatatlanul ide kötnek milliónyi szálak
Este az Angol park „szabadtéri színpadán“ Párizs Judit (operaénekes) és tanítványai: Németh Eszter, Németh Judit, Pauer Csilla könnyûzenei mûsora szórakoztatta a közönséget, majd a Lámpaláz rockkoncertjét diszkó követte. Vasárnap a Csemadok élõ és elhunyt tagjaiért mutatott be szentmisét György Ferenc lelkiatya, délután pedig a 65. születésnapját ünneplõ Csemadokalapszervezet, amely 1950. július 16-án alakult, folytatta ünneplését a helyi kultúrházban, melyet megtisztelt jelenlétével Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke is, akitõl, az alábbiakban idézünk: „Örül a szívem nagyon, mert néhány évvel ezelõtt, amikor a Csemadok orszá-
tában megtettek: „Az önök községe, csakúgy, mint sok más község jelképezi azt a sorsot, azt a küzdelmet, amelyet folytatunk itt a szülõföldünkön. Nem szabad csüggedni, nem szabad soha feladni a nehézségek, a körülmények ellenére sem. Ebben a munkában, ahogy a bevezetõben elhangzott Kulcsár Tibor Gyökerek címû versében is írva van: a gyökerek erõsítsenek, hogy a következõ idõszakban is szülõföldünkön boldogulni tudjunk.“ A rendhagyó ünnepi ülésen kultúrmûsor keretében a Csemadok-alapszervezet elnöke röviden összefoglalta az eddigi tevékenységüket, köszönetet mondott a Csemadok-tagoknak, akiknek emlékül
ezt a tájat mindenestül magadba zártad ez lélegzik pórusaidból benne munkál sejtjeidben benne lüktet vérköreidben változásait szemedben hordod ide köt minden vágyakozásod és keserved egyedül itt vagy otthon a lelked egyedül csak itt lehet boldog minden ami körötted benned itt gyökeredzett itt élned kell ezt add tovább a gyermekeidnek
Programajánló
16 Kürtös
2015. augusztus
Mottó: „...elküldött engem örömhírt vinni a szegényeknek, meggyógyítani a töredelmes szívûeket...“ L.K.4.18
MEGHÍVÓ Inám Község Önkormányzata és Egyházközsége tisztelettel meghívja Önt/Önöket a 2015. augusztus 30-án Mons. Lénár Károly pápai káplán halálának 10. évfordulóján tartandó kegyeleti megemlékezésre. 16.00 - emlékmise az inámi római katolikus templomban 17.00 - kegyeleti megemlékezés a templomkertben Szeretettel várjuk Önt a megemlékezés után tartandó agapéra a helyi mûvelõdési otthonba. Régi Zsolt polgármester és Parák József püspöki helynök Részvételi szándékát jelezze:
[email protected] 00421 905 398 500
Kőkesziben szeptember 5-én 15.00 órakor kezdõdik a „Hegyaljai Ősznyitó“ gazdag programmal a helyi kultúrházban. Mindenkit szeretettel várnak a rendezõk. Galábocs község polgármestere és képviselõ-testülete tisztelettel meghívja Önt 2015. augusztus 22-én a galábocsi Falunapi vigasságokra 14.00:
15.30:
19.00: 20.00: 21.00:
Program Ünnepi szentmise, emléktábla felavatása az I. és a II. világháborúban elesettek emlékére Kultúrmûsor - fellépnek: a Rimóci Rezesbanda, a Százdi Citeraegyüttes, a bussai Melódia, Néptánccsoport, Klátyik Szörény és Szabó Erzsi Bunyós Pityu - mulatós nosztalgiabuli Tombolahúzás Táncmulatság - disco: Dj.MATTO
IPOLYNYÉKI PINCEFESZTIVÁL A ZSOBRÁK LÁBÁNÁL, A VOLT FÜRDÕ ELÕTTI PARKOLÓBAN SZEPTEMBER 11-12. Szeptember 11. - Péntek: 10.00 - Európai Falvak Találkozója - a községháza díszterme 20.00 - JÉZUS KRISZTUS SZUPERSZTÁR rockmusical az Érsekújvári Rockszínpad elõadásában Szeptember 12. - Szombat: 10.00 - Apostoli kettõs kereszt avatása a Szent István téren, a játszótér új kapujának felszentelése 12.00 - Szabadtéri szentmise a zsobráki Szent Orbán-szobornál 13.30 - A fesztivál megnyitója a szabadtéri színpadon, Községi Díjak átadása 14.00 - Csak tiszta forrásból - hagyományõrzõ mûsor: Bacsa Flóra - ének, a Csemadok Ipolynyéki ASZ énekkara, Zsikó Zoltán és zenekara, Berecz István néptáncos, a Fölszállott a páva döntõsei, a helyi óvodások, a százdi citerazenekar, Gömöry Eszter - cimbalom, a Nógrád néptáncegyüttes, majd KARNEVÁL - operett-pop-nótagála a Csemadok énekeseivel A hagyományõrzõ mûsor után tombolahúzás értékes díjakkal!!! 18.00 - REVUE LIVE - Budapest, Kelemen Dáviddal 19.00 - JÓVILÁGVAN zenekar, Párkány 21.00 - MAGNA CUM LAUDE Belépõdíj a két napra egységesen 5 euró. Ipolynyékieknek ingyenes! A mûsorok alatt 14 helyi és országos hírû borászat bemutatkozása a Borászok utcájában. Gasztronómiai különlegességek kóstolója a Palóc konyha utcájában - vadgulyás, halászlé, ökörsütés, házi grillezett és füstölt sajtok, szürkemarhaés mangalicakolbászok, sültek és ínyencségek, 3-féle házi sör Zsombóról. Gyermekeknek ugrálóvár, körhinta, lovaglás, arcfestés, kardvívás, kisvonatozás. IPOLYNYÉK - 880 ÉVE ITTHON, EURÓPÁBAN 1135 - 2015 MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK KÖZSÉGÜNKBEN!!!
E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva, telefon: 0907/85 62 96. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Nekyjská 397/27. E-mail: c sema
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 1336-3972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
