Környezetvédelmi nyilatkozat. Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály

Környezetvédelmi nyilatkozat

Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály

2010

1

2

Ta rta loM

tARTALOMJEGYZÉK

1.

Győr helyzete, szerepe Magyarország és a régió gazdasági, társadalmi életében

2.

Az elmúlt időszak legfontosabb környezetvédelmi intézkedései: Közlekedés

10

3.

Energia megtakarítást eredményező beruházások

13

4.

Életminőség javítását célzó intézkedések a városban. Tisztább, élhetőbb Győr

15

5.

Környezettudat erősítéseE

18

6.

Hivatal szervezeti bemutatása, általános adatok

21

7.

Vállalásaink megvalósulása

26

8.

Vállalások a következő időszakra

34

9.

Összegzés, kapcsolat

38

6

3

a D ATLA P

Jelen Környezetvédelmi Nyilatkozatot Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal EMAS regisztrációjában részt vevő szervezeti egységeinek (2007-2010 Városépítési Osztály és Környezetvédelmi Csoport, 2011. január 1-től közösen a Településfejlesztési Főosztály részeként) környezeti teljesítmény változásának bemutatására, az 1221/2009/EK rendelet útmutatását figyelembe véve készítettük. Az EMAS az Európai Unió Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere. /Eco Management and Audit Scheme/.

Adatlap

Szervezet:

Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Az EMAS-ban résztvevő egységek:

Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály

Cím:

9021 Győr, Városház tér 1.

Hivatalos honlap:

www.gyor.hu

Polgármester:

Borkai Zsolt

Telephelyek száma: 1

Jegyző:

Dr. Lipovits Szilárd

Alkalmazottak száma: 34 fő

EMAS vezető:

Fűke Péter településfejlesztési osztályvezető

Telefonszám: 96/500-211 E-mail: [email protected]

EMAS szakmai vezető:

Szekeres György Környezetvédelmi referens

Telefonszám: 96/500-440 E-mail: [email protected]

Tevékenység:

Önkormányzat

TEÁOR szerinti besorolás /NACE kód:

84.11 Általános Közigazgatás

Regisztrációs szám:

HU-000013

Hitelesítés ideje:

2011. június 28.

Következő hitelesítés ideje:

2014. június

Egyéb adatok:

Hitelesítő:

4

Ferjancsik Zsombor

Akkreditálási száma: HU-V-00013 Akkreditálásra vonatkozó területe: 84.11

ELŐSZ Ó

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Olvasók!

Győr városa számára kiemelkedően fontos fenntartható fejlődésünk hosszú távú biztosítása, környezetünk védelme és egyensúlyának megőrzése. Jelenbeli döntéseink következményei közösségünk és környezetünk, ezáltal pedig gyermekeink és unokáink jövőjét határozzák meg. Éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy szemléletünket és személyes életvitelünket a környezettudatosság jellemezze. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata évek óta különös figyelmet szentel a környezeti elemek takarékos felhasználására, a környezetterhelés csökkentésére és nem utolsó sorban az önkormányzati épületek komplex energetikai korszerűsítésre is. Az EMAS (Eco- management and Audit SHEME) rendszer 2007-es sikeres bevezetése óta, kellő tapasztalat birtokában kerülnek megfogalmazásra az újabb célok és a megvalósítást segítő intézkedések. Az EMAS rendszerben meghatározott program elősegítését 2011-ben a korábbi két önkormányzati szervezeti egység helyett a Településfejlesztési Főosztály vette át, mely még magasabb szintű és erőteljesebb szemléletformáló program megvalósulását teszi lehetővé. Győr városa igyekszik a jövőben is jó példával szolgálni az ország települései számára, és a nyilatkozatban megfogalmazott környezetformáló politikájával hozzájárulni hazánk értékeinek hosszú távú megőrzéséhez. Hiszem azt, hogy Győr környezettudatos munkájával és az EMAS rendszer megújításával meghatározó lépéseket tesz a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében és kiemelkedő példával szolgál a többi település, vagy a lakosság számára. Kollégáim azért dolgoznak, hogy a város környezeti állapota a lehető legjobb legyen, és gyermekeink, unokáink is élvezhessék majd bolygónk szépségeit és a természet adta csodálatos lehetőségeket. Borkai Zsolt polgármester

5

Győr helyzete

i. Győr helyzete, szerepe Magyarország és a régió gazdasági, társadalmi életben Győr és térsége fejlődése szempontjából napjainkban is meghatározó adottság, és lehetőség a terület földrajzi viszonyai. A közúti, vasúti közlekedési csomóponti elhelyezkedés mellett ma már fontos a közelben lévő péri repülőtér adta lehetőség is. A természetes folyóvizek korábban a közlekedés, kereskedelem, városvédelem szempontjából voltak jelentősek. Bár a közúti közlekedés megoldása és az árvízvédelem miatt sok feladatot ró a városra, ma már a folyóvizek inkább a turisztika lehetőségei és a természetes zöldfolyosó kedvező hatása miatt fontosak számunkra. Az ide települő, helyben fejlődő kereskedelmi és az ipari szektor igényei a folyamatosan változnak, ezzel azonban Győr minta értékű megelőző intézkedéseknek köszönhetően mind a mai napig lépést tud tartani, az egyre éleződő versenyben. A 2008-ban hozzánk is begyűrűző válságra számos csábító lépést kezdeményezhettünk volna. Gazdasági válság esetén mindig háttérbe szorul a környezetünk megóvásának, a jövő generációért érzett felelősségvállalásnak a kérdése. A rövid távú érdekek, a munkahelyek megőrzése, gazdaság élénkítése, megszorítások elrendelése a hosszú távú fenntarthatósági szempontokat általában felülbírálják. Ebben a nehéz helyzetben azonban a jövő generációba történő befektetés volt az egyik legsikeresebb intézkedés Győrben. A piaci igényeknek megfelelő, közép és felsőfokú képzésekben történő együttműködés összehangolása, középiskolai ösztöndíjrendszer bevezetése 4-5 év alatt eredményt hozott, komoly gazdasági hatást váltott ki. Országhatárokon átnyúló vonzáskörzetre lesz gazdasági hatással például az AUDI újabb fejlesztése. A környezetpolitikai céljainknak is része, hogy olyan vállalkozások települjenek le, fejlesszék tevékenységüket városunkban, amelyeknek a profitszerzés mellett fontos a környezeti elemek fenntartható használata. Az önkormányzati források felhasználása során a gazdasági szempontok mellett szintén meg tudtuk tartani a fenntarthatósági célokat is. Intézményeinknél a racionalizálás az energetikai korszerűsítést jelentette, a szakmai feltételek megóvása mellett. Az elmúlt öt évben a legnagyobb beruházások között megtalálható volt a városrészek összekötését, a belváros tehermentesítés jelentő új Mosoni-Duna híd megépítése, a közösségi terek felújítása, illetve a befektetőket és letelepülő családokat ide vonzó további közlekedési és infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. A régi szemétlerakó megszüntetését követően nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszert került bevezetésre, melynek része a szelektív gyűjtés. A szemléletformálásban is ki tudtuk venni részünket, együttműködve és segítve a helyi társadalmi kezdeményezéseket. Több pályázatban vállaltuk, hogy elkészítjük a helyi fenntarthatósági programot, ennek első lépéseként 2010-ben az önkormányzat összefogásában elkészült a Local Agenda 21 program, és civil szervezet kezdeményezésére elkészült Győr ökológiai lábnyoma. Az elődeink által örökül hagyott értékeket megőrizve, a modern igényeket, hosszú távú érdekeket figyelembe vevő önkormányzati lépéseknek köszönhetően számos területen példát tudunk felmutatni az ország, és a határainkon árnyúló régió számára nem csak a gazdasági, hanem a társadalmi, kulturális életben is. Győr azt az utat választotta, ami méltó a több ezer éves múlthoz, és továbbra is képes ellátni a térség életében betöltött központi szerepét.

Fenntartható Győrért: A jövő Győrben épül Az ország egyik legdinamikusabban fejlődő településeként Győr Megyei Jogú Városnak tudatosan kell foglalkoznia a fenntartható fejlődéssel. A város gazdasági növekedése, Győr és közvetlen környezetének lakosságszám emelkedése és a közlekedés fejlődése következtében felmerülő többlet energia és infrastruktúra igényre, a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások tekintetében hosszú távon kell meg6

Győr helyzete

oldásokat találnunk. A meglévő és várható új igények, lehetséges energiatakarékossági intézkedések, a termelés és a beszerzés jelenlegi és jövőbeni gazdaságos lehetőségei és mindezek fenntartható összehangolása megalapozott lépéseket tesz szükségessé az önkormányzat részéről. Az energia mellett, a nemzetközi előrejelzések szerint az ivóvíz és az élelmiszer ellátás biztonsága, a természetes ivóvízbázisaink megóvása kiemelt témává léphet elő rövidtávon. Az energia és az erőforrás mérlegek fenntartása, a lehetséges forgatókönyvek kidolgozása, illetve ezek országos és európai szintű stratégiákhoz való hozzáigazítása jelenti a legnagyobb kihívást az elkövetkezendő években. Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala által 2007-ben bevezetett EMAS-rendszer fontos szerepet játszik a környezettudatosság, környezeti nevelés széles körű megvalósulásában. A jelenlegi Környezetvédelmi Nyilatkozat a 2007-2010. időszakra vállalt környezeti teljesítményjavulást, a város projektjeiben megjelenő környezettudatosságot mutatja be, valamint a megszerzett tapasztalatok alapján továbbfejlesztett 2011-2013. évekre vonatkozó környezetvédelmi programot tartalmazza. Az újabb három éves időszak nem csak a program szakmai megújulását jelenti, hanem a Polgármesteri Hivatal 2011-től felállt új szervezeti felépítése alapján, a Településfejlesztési Főosztály teljes egészére történő kiterjesztését is. Ezzel a lépéssel az EMAS rendszerbe olyan fontos szakterületek kerülnek bevonásra, mint stratégiákkal és pályázatokkal foglalkozó Városfejlesztési, valamint a Főépítészi csoport. A környezetvédelmi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a korábbi hatósági osztályhoz való besorolás helyett, a Települési Főosztályvezetőhöz közvetlen rendelt környezetvédelmi referensi munkakör került kialakításra. Az EMAS szerinti környezetvédelmi vezetési rendszerben megfogalmazott átfogó, három éves (20072010) program célja a város környezeti állapotának, a bevont szervezeti egységek környezeti teljesítményének a javítása volt. A Környezetvédelmi Programban kitűzött konkrét célok, határidők, megfogalmazott intézkedések első értékelése 2008-ban megtörtént Jelen Nyilatkozat 2010. év végéig értékel. A három éves Környezetvédelmi Program 2010. év végéig elért környezeti tényezők és hatások eredményeinek értékelése, valamint a megszerzett tapasztalatok alapján a kitűzött célok pontosítása már elősegítette az újabb három éves program elkészítését. A gazdasági állapot jellemzésére használt mutatószámok mellett, a környezettudatosság fejlettségi szintjét a társadalmi szereplők, a lakosság, valamint annak közösségei, a vállalkozások és költségvetési szervezetek jövőképe, várakozásai, hosszú távú tervei nagymértékben befolyásolják. A hosszú távú tervek szükségesek ahhoz, hogy az emberek gondolkodásában fontos legyen a jövő generációkért érzett felelősségvállalás, és annak a tévhitnek az eloszlatása, hogy ami fenntartható, ami a környezetünk megóvását célozza, az gazdaságilag nem éri meg. A város gazdasági/társadalmi helyzetére ható kiemelt tényezők az alábbiak szerint alakultak:

7

Győr helyzete

Gazdaság alakulása Győr az ötödik legnagyobb lélekszámú vidéki város. 2010. január 1- én 130 478 fő élt itt, a megye lakosságának 29,1%-a. Egy km²-re átlagosan 747 lakos jutott, mely másfélszer nagyobb, mint a megyei jogú városok átlaga. A város népességszámának alakulása az elmúlt tíz év első felében csökkenő, majd az utóbbi esztendőkben – az összesített vándorlási többletnek köszönhetően – növekvő tendenciát mutatott. Győr-Moson-Sopron megye a fővárost követően második helyen áll a külföldi tőke behozatalában. A városok közül Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár túlsúlya máig érvényesül, a külföldi tőke négyötöde e három nagyvárosban és környékén koncentrálódik. Ennek oka, hogy a szükséges infrastruktúra (közművek, közlekedés, munkaerő) miatt az ipar elhelyezkedésére erős területi koncentráció jellemző. A megye meghatározó ágazatai a gépipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar volt, azonban a szerkezeti átalakulás, az ipar lezajlott privatizációja következtében a külföldi tőke szinte minden gazdasági ágban jelen van. 2009-ben összesen 450 új lakás kapott használatbavételi engedélyt. Az új lakások négytizedét gazdasági szervezetek, hattizedét pedig a lakosság építtette. Az épített lakások felszereltsége kimagasló, teljes körűen rákötötték a vezetékes ivóvíz-, valamint a szennyvízcsatorna-hálózatra, emellett szinte mindegyikük rendelkezik vezetékes gázellátással. A lakásállomány közműves ellátottsága kiemelkedő. A vezetékes ivóvízellátás a település teljes területén, minden lakásban megoldott. Ma már a közüzemi szennyvíz-csatornával való ellátottság is szinte teljes körű, 2009-ben a lakások 98,1%-ában elérhető volt ez a környezetkímélő szolgáltatás. Környezetvédelmi szempontból nagy jelentőségű, hogy az elvezetett szennyvíz teljes mértékben (az EU előírásaihoz igazodva biológiailag is) tisztításra került. A lakásállományt szinte teljes egészében bevonták a rendszeres hulladékgyűjtésbe, mely szintén kedvezőbb az átlagosnál.

Gazdasági szervezetek 2009 végén 23,7 ezer győri székhelyű gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A vállalkozások kétötöde társas, háromötöde egyéni formában volt bejegyezve. A 13,1 ezer egyéni vállalkozás közel fele volt mellék-, több mint egyharmada főfoglalkozású és 16,1%-a nyugdíjas. Az ezredfordulótól (a 2006. évi megtorpanás kivételével) évről évre nőtt a győri vállalkozások száma.

A regisztrált vállalkozások számának megoszlása létszám-kategóriák szerint /2009/ 0.8 % 0.5 % 0.1 % 1,5 %

1.8 % 1.1 % 0.3 % 3,5 %

39,8 %

53,5 % 68,8 %

0 és ismeretlen fős 8

1-9 fős

20-49 fős

50-249 fős

250 fő feletti

Győr helyzete

A szervezetek zöme kis- és középvállalkozás, azon belül is mikro vállalkozás, amelyek létszáma 10 fő alatti. A társas vállalkozások közül több mint 5 ezer működött 1–9 fővel, míg a nagyvállalatok száma mindössze 27 volt. A középvállalkozások (50–249 fő) száma és aránya ennél magasabb volt: 105 ilyen szervezet működött Győrött. A válság hatásai alól kevés szektornak sikerült kivonnia magát, ezért gazdasági recesszió esetén kiemelten fontos az önkormányzati beruházások szerepe. Megfelelő gazdaság élénkítő célra felhasznált pénz, beruházások, bevételi forrást biztosítanak a vállalkozásoknak, munkahelyek megtartását lehetővé téve. A társadalmi jólét érzete közvetett hatással van a környezettudatosság fejlődésére is. Pozitív jövőképpel rendelkező emberek, vállalkozások nagyobb mértékben hajlandóak időt, figyelmet és pénzt fordítani a környezetük megóvására. A 2008-ban elindított legnagyobb beruházásoknál e mellett szempont volt a környezeti állapot javítása és az energia felhasználás csökkentése is. A környezettudatos beruházásokról részletesen a 3. fejezetben számolunk be. Az Önkormányzat további segítséget is adott a vállalkozásoknak: 2009. április 9-én a városi közgyűlés megszavazta a mikro- és kisvállalkozásoknak szóló pályázatot, amely mintegy 400 munkahely megőrzéséhez járulhat hozzá. A pályázati program célja a gazdasági válság folytán veszélybe került győri munkahelyek megőrzésének elősegítése.

Munk aerőpiac, foglalkoztatási, jövedelmi helyzet A várost viszonylag magas foglalkoztatottsági szint jellemzi, a gazdaságilag aktívak lakónépességen belüli hányada nagyobb mint a megyében, a munkaerő iskolázottsága jobb az átlagosnál, de a vállalkozások erőforrásigénye meghaladja a helyi munkaerő-kapacitást, így a térségben jelentős az ingázás. Az ingázást befolyásoló tényezők között kell megemlíteni a migráció hatásait is. Az elmúlt néhány év során a Győrből és más községekből, városokból a győri agglomeráció településeire történő kiköltözések hatására – a győri munkahely megtartása vagy létesítése mellett – egy újabb réteg is ingázóvá vált. A megyeinél kedvezőbb foglalkoztatottság nemcsak annak magasabb szintjében, hanem a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetételében is megnyilvánult. A fejlett térségekhez hasonlóan alacsony a mezőgazdaságban és magas a szolgáltatási ágakban dolgozók részaránya. Ugyanakkor a szolgáltatások súlya elmarad a nagyvárosokra jellemző értéktől, ami az ipar gazdaságban betöltött jelentősebb szerepével magyarázható. Az iparon belül vitathatatlan a gépipar vezető helye. A gazdasági válság okozta foglalkoztatási gondok enyhítésére tett lépések következtében az alkalmazásban állók között nőtt a részmunkaidőben dolgozók aránya, mely 2009-ben meghaladta a 10%-ot. Az AUDI konszern új gyártó-logisztikai park létrehozását kívánja megvalósítani Győrben, jelenlegi gyáregységének szomszédságában. A 2010-ben megvásárolt földterülettel a gyár tulajdonában lévő terület 174 hektárról mintegy 370 hektárra nőtt. A beruházásnak köszönhetően jelentős mértékben javulni fog Győr, illetve a környező települések munkavállalóinak munkaerő-piaci helyzete, emellett városunk infrastrukturális és gazdasági adottságai. A beruházás számos új vállalkozás alapítását, letelepedését eredményezheti, melyek ugyancsak kedvezően befolyásolhatják Győr gazdasági helyzetét. Az AUDI fejlesztései mintegy 200 ha nagyságú területen valósulnak meg, így annak közműkiszolgálása jelentős hatással van a környező városrész közműhálózatára is. Az önkormányzati beruházás során olyan műszaki megoldás kerül megvalósításra, mely a későbbiekben lehetővé teszi a jelenleg számos problémával terhelt győrszentiváni közműhálózat tehermentesítését, korszerűsítését, üzem-biztonságának növelését, emellett megfelelő alapot teremt Győrszentiván városrész csapadékvíz elvezetési problémáinak megoldására is. Az AUDI által tervezett fejlesztés megalapozza a Győri Ipari Park további bővítését is. Az AUDI-t várhatóan követő beszállítók részére az ipari park kedvező feltételeket tud kínálni. Az ipari park bővítése újabb 20-30 cégnek biztosíthat letelepedési lehetőséget, akik 1.000-1.500 új munkahelyet teremthetnek.

9

Környezetvédelmi intézkedések

II. Az elmúlt időszak legfontosabb környezetvédelmi intézkedései Az elmúlt időszakban számos olyan projekt indult és zárult le, mely jelentős mértékben hozzájárult a város környezeti állapotának, a városlakók életszínvonalának növekedéséhez. Mindezek mellett a környezeti tudatformálás terén is jelentős erőfeszítések születtek, melyet az egyre több környezetvédelmi vonatkozású rendezvény is mutat. Az alábbi fejezetek ezeket ismerteti:

Közlekedés Győr jelentős térségi csomópont, számottevő belföldi és nemzetközi személy- és teherforgalommal. A nemzetközi vérkeringésbe elsősorban a Budapest- BécsHegyeshalom vasúti fővonal és az M1-es autópálya kapcsolja be, de az utóbbi években a Győr-Pér Repülőtér is jelentős nemzetközi utasforgalmat bonyolított le a dinamikusan növekvő teherforgalom mellett. A reptér meghatározó gazdasági eleme a győri AUDI cég, de a döntően autóiparhoz köthető szállításokba a kiszolgálás gyorsaságát kihasználva más hazai alkatrészgyártók is egyre inkább bekapcsolódnak. A városon áthalad az 1. számú főút, amelyhez sugárirányban csatlakozik Komárom-Budapest irányban a 10-es és a Szlovákiát Vámosszabadi érintésével összekötő 14-es főút. Székesfehérvár a 81-es, Veszprém a 82-es úton érhető el a város irányából. A sugaras úthálózat miatt Győr könnyen megközelíthető, de közútjaira központi szerepe miatt nagy terhelés jut. A közlekedés-szervezést nehezíti a várost kettészelő vasútvonal, azonos szintbeli vasúti kereszteződésekkel és a négy folyó által tagolt településszerkezet. 2009-re Győrben a személygépkocsik állományának addigi fokozatos növekedése megtorpant. Ehhez a növekvő üzemben tartási költségek mellett a hiteltörlesztések nehezedésével minden bizonnyal hozzájárult a pénzügyi-gazdasági válság is. Ennek ellenére 2009 végén több mint 42 ezer személygépkocsit üzemeltettek a városban, így ezer lakosra 323 jármű jutott. Jelentős létszámot képviselnek és ezáltal feladatot adnak a közlekedésben a helyben lakók és dolgozók mellett a naponta ingázók is. Lakhelyüket tekintve ez több száz településről, közülük közel 70 megyei községből vagy városból történő bejárást jelent. Nagyobb hányaduk a Győrt körülölelő agglomerációból jár munkába vagy tanulni. Ez egyrészt a személygépkocsi forgalom időszakos emelkedésével jár együtt, annak ellenére, hogy sokuk a vasútnál nagyobb járatsűrűségű helyközi buszjáratokkal közlekedik vagy a kerékpárt választja. A munkahelyre való eljutáshoz nagy részük átszállással a helyi közlekedési eszközöket is igénybe veszi.

10

A belváros forgalmát mérséklő régi elképzelés vált valóra a Mosoni-Duna két partján lévő városrészek, Révfalu és Sziget híddal való összekötésével. 2010 őszén átadásra került Győr új hídja, mely a győri önkormányzat saját beruházásában készült, és a Jedlik Ányos híd nevet kapta. Az új híd átadásával nem kell kerülni a belvároson át, ahhoz, hogy Révfaluból Sziget városrészbe jussanak a közlekedők. A közlekedés korszerűsítésének azonban ez csak egyik módja. Továbbra is fennáll az a probléma, hogy a személygépkocsik közleke-


désben betöltött szerepének növekedése hogyan kezelhető, hiszen ugyanakkor nem változik érdemben a városi utak szerelvényének keresztmetszete és hossza. Győr úthálózatának hossza összesen 503 km. A kerékpárutak hossza 36 km, a gyalogutak és járdák hossza 523 km. A városon átvezető 33 km országos közút tölti be a városban az elsőrendű főút szerepét. Az útburkolatok minőségének emelése drága, de a ráfordítás az úthasználóknál közlekedési költség megtakarítást jelent, valamint a forgalombiztonságot és ezzel a lakosság életminőségét javítja. Ezért Győr város a korábbi években tervszerű felújítást végzett az évente megfogalmazott „Lakóutca program” alapján. Közvetve lokálisan kis mértékben csökkenti a légszen�nyezést és a zajterhelést az utcák felújítása. A felújítás során kiemelt figyelmet fordítottak a csapadékvíz elvezetésnek is. 2010-ben megtörtént az autómentes Belváros érdekében a meglévő sétálóövezetek védelme, autómentesítése. Először a Széchenyi tér autómentesítése történt meg azáltal, hogy a kis utcák felől a tér fix zárást kapott. 2010 nyarán a téren kívül is néhány utcában süllyedő kaput helyeztek el.

Autóbusz Közlekedés A megyeszékhely helyi tömegközlekedését a Kisalföld Volán szervezi mintegy 120 autóbusszal. A társaság 2009-ben 33 millió főt szállított. Győr közlekedésének – mint minden nagyvárosnak – fontos és egyben meghatározó eleme a közösségi közlekedés. Az utazási szokások az elmúlt évek, évtizedek alatt jelentős mértékben megváltoztak, nőtt a motorizáció, jelentős mértékben csökkent a közösségi közlekedést igénybe vevők száma, az autóbusz-hálózat szerkezetében azonban 2008-ig csupán csak kisebb korrekciókra került sor. Szükségessé vált a vonalhálózat felülvizsgálata, a napjainkra megváltozott, valós igényekhez történő igazítása. A járatok útvonalának megváltoztatása, a menetrendi változtatás, (esetlegesen új útvonal, megállóhelyek, a járatok számának sűrítése, ritkítása, összevonása).A megvalósítás érdekében 2008. évben kidolgozásra a közösségi közlekedés átalakítására egy koncepció. Az új rendszer bevezetése következtében a legtöbb városrészben növekedett a térbeli és időbeli ellátottság. Cél volt az is, hogy a tömegközlekedési lehetőségek javításával csökkenjen a város úthálózatának terheltsége, ezáltal a légszennyezettség is. 2010 augusztusában korszerű utas tájékoztató rendszer kiépítése kezdődött meg a győri tömegközlekedésben. A fejlesztésekkel a cél a tömegközlekedés részarányának megtartása a győri közlekedésben. Egyre több gondot okoz a parkolási igények kielégítése. A magas laksűrűségű lakótelepi városrészek, valamint az új lakóparkok közös problémája a parkolóhelyek hiánya. A jól szervezett közforgalmi személyszállítás csökkentheti a személygépkocsik által okozott zsúfoltságot. A helyben lakó és dolgozók többsége a helyi autóbusz járatokat veszi igénybe a munkába járáshoz és közülük csak minden harmadik utazik személygépkocsival. Igen magas, több, mint 10% a kerékpárral közlekedők hányada, ezt segíti elő a folyamatosan bővülő, külvárosokat is összekötő kerékpárút hálózat. A megyeszékhely helyi tömegközlekedését a Kisalföld Volán biztosítja, a város lakossága mellett a környező településekről érkezőket is szállítják. A parkolóhely iránti növekvő igényből adódó problémák megoldására több intézkedés gyakorol komplex hatást. A közforgalmi személyszállítás újraszervezése, a Mosoni-Dunán megépült új híd, a nagy forgalmú, illetve a zsúfolt belvárosi csomópontok átépítése mellett automatizált, távfelügyelettel üzemelő parkolóház épült meg közvetlenül a belváros mellett. 2011-ben a Közlekedési Operatív Program keretében előkészítési forrás nyílt két fejlesztési terület, a kö11


töttpályás közlekedési alternatíva, valamint az intermodális csomópontok kialakításának igénye megvalósítását megalapozó vizsgálat és részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. A két projekt az „Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött”, valamint a „Győr városi és elővárosi közösségi közlekedési rendszerének átalakítása” projektcímet viseli. a beadott pályázatot a KÖZOP kiemelt projekt zsűrije támogatja, elkészül az uniós tematika szerinti Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (RMT).

Kerékpáros közlekedés, kerékpárút fejlesztések és k apcsolódó progr amok Győr kilenc éve veszt részt a Mobilitási Hét és Autómentes Nap rendezvényein, valamint két éve a „Bringázz a Suliba, Bringázz a Munkába, Reggelizz a Munkába/Suliba menet két keréken, föld Napi kerékpáros felvonulás, Autómentes Nap kerékpáros felvonulás, Éjszakai kerékpáros felvonulás” eseményeken, ami a város elkötelezettségét mutatja a fenntartható közlekedés népszerűsítése irányában. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően egyre több és egyre sokszínűbb program kerül megvalósításra a kerékpáros közlekedésfejlesztés népszerűsítése érdekében, mely tendencia az elkövetkező években is folytatódik. Az elmúlt három évben állandó jellegű intézkedések is bevezetésre kerültek, az Új KRESZ adta lehetőségek kihasználásának megfelelően, kerékpáros nyomok és kerékpársávok kerültek Győr közigazgatási területén belül felfestésre. 2008-ban az Önkormányzat, hogy önmaga is jó példával szolgáljon a település lakói számára, megkezdte „szolgálati kerékpár” programját és 20 db szolgálati kerékpárt vásárolt a dolgozói számára, hogy hivatalon kívüli hivatalos teendőiket kerékpárral lássák el. Ezek a fejlesztések is jó illeszkednek a város kerékpáros fejlesztési stratégiájába is, mely 2009-ben került elfogadásra. A koncepció átfogó képet ad Győr város kerékpáros hálózatáról, valamint a fejlődési irányokat figyelembe véve javaslatokat tartalmaz annak fejlesztéséről. Az I. megvalósítási ütemben többek között a meglévő hálózatból hiányzó rövid szakaszok kiépítésének tervezését, valamint a meglévő kerékpáros hálózat komfort fokozatának megemelését kellett megoldani. 2010-ben megkezdődött az elfogadott Kerékpáros Fejlesztési Koncepció elemeinek kivitelezése. 2009-ben Önkormányzat nyert a KEOP 6.2.0/A pályázatával, melynek keretében vállalta, a városban korszerű fedett kerékpár tárolók megépítését (60 férőhely). A győri kerékpáros fejlesztések másik eleme májusban valósult meg. Ekkor került sor kerékpáros tárolók kialakítására a Városháza három épületénél, melyeket a hivatali dolgozók és az ügyeiket intézők vehetnek igénybe. A kerékpártárolók és támaszok számának növelését és kapacitásának bővítését a 2011-2014 év gazdasági program idején tovább kívánja a város bővíteni. 2010-ben átadásra került a felújított és kerékpárúttal kibővített Széchenyi híd, elkészült az Új Bácsai út és ezzel párhuzamosan az út mentén a kétoldali egyirányú kerékpárút és a Jedlik Ányos híd, szintén kétoldali egyirányú kerékpárúttal. 2010 áprilisában az Erzsébet ligeti KRESZ- Parkban kerékpárkölcsönző átadására került sor. 17 kerékpár kapott állandó helyet a parkban. Győr városa a Győri Rendőrkapitányságnak három elektromos kerékpárt és három elektromos robogót vásárolt. A támogatással a győri önkormányzat környezetbarát módon segítette a a belváros és környéke közbiztonsági helyzetének javítását Az Önkormányzat 2011-ben új kerékpárút építési pályázat benyújtását tervezi a KÖZOP forráslehetőségének kihasználása céljából és győztes pályázat esetén a beruházás 2012-ben meg tud valósulni. 2011-ben az Önkormányzat támogatást nyert a környezettudatos nevelés jegyében kiírt KEOP keretében a „Közlekedj tudatosan!- Fenntartható közlekedést ösztönző szemléletformáló kampány Győrben” című pályázatával. 12

Ener gia megtakarítá s

III. Energia megtak arítást eredményező beruházások Hosszútávon fenntartható környezet biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy Győrben tovább folytatódjanak az energia felhasználás csökkentése érdekében tett lépések. Az önkormányzati tulajdonú épületek komplex energetikai korszerűsítése az ökológiai hatás és a költségmegtakarítás mellett fontos szerepet tölt be a szemléletformálás területén. Az energia megtakarítást eredményező beruházások lehetséges finanszírozási, támogatási megoldásainak összehasonlítására 2008-ban két mintaprojektet valósult meg: A Lukács Sándor Szakképző Iskola és Kollégium fűtés- és világítás korszerűsítési munkái, valamint Győr-Szentiváni Móricz Zsigmond Általános Iskola és Szentiváni Óvoda (Körtéri és Sugár úti) fűtés korszerűsítése. A tapasztalatok és az új pályázati lehetőségek figyelembe vételével 2008. év végén megtörtént az önkormányzat intézményeinek energetikai felmérése. A közintézmények jelentős hányadában elavult, és drágán üzemeltethető világítási és fűtési rendszerek üzemelnek. A Szemünk Fénye program lényege és célja volt, hogy a korábbi rendszerek, jó minőségű és takarékos rendszerekkel történő kiváltása a megfelelő szolgáltatási színvonal mellett jelentős mértékű megtakarítást eredményezzen. 2009.októberig 38 intézmény / 45 épület / világításkorszerűsítése és 26 intézmény fűtéskorszerűsítése történt meg. Az előző évi sikeres mintaprojekt tapasztalatai alapján további intézmények felmérése történt meg. A felmérések alapján 2009. március 19-én további 18 épület fűtéskorszerűsítéséről döntött a közgyűlés. A kivitelezés a tervek szerint a próbaüzemmel együtt a következő fűtési szezon megkezdéséig lezárult. További 8 intézmény fűtéskorszerűsítéséről és 38 intézmény (45 épület) világításkorszerűsítéséről döntött a közgyűlés 2009. május 21-én, majd 2010.március 18-án újabb 10 épület fűtés korszerűsítéséről született döntés. A kivitelezési munkák a nyári tanítási szünetben lebonyolításra kerültek. A közgyűlés 2009. októberében döntött a Móra Ferenc Általános és Középiskola, valamint a Szivárvány óvoda és Kodály Zoltán úti Bölcsőde komplex energetikai felújításáról. 2011 nyarán elkezdődött a Móra Ferenc Általános és Középiskola komplex energetikai felújítása, amelynek keretein belül kicserélik a nyílászárókat, megtörténik a fűtéskorszerűsítés, a homlokzati hőszigetelés, valamint a födém víz- és hőszigetelése is. A pályázatnak köszönhetően az intézmény megújításához 158,8 millió forintot nyert a fenntartó önkormányzat. A Móra iskolát kiszolgáló hőközpontban olyan irányú átalakítások történnek, amelynek köszönhetően önállóan lehet majd mérni és szabályozni az iskola energiafogyasztását, szétválasztva a hőközponthoz tartozó további két intézménytől. Kicserélik a radiátorokat, amelyek egyedi szabályozhatósága miatt több fűtési kör alakul ki az iskola épületében, így lehetővé válik, hogy csak azokat a részeket fűtsék, amelyeket éppen használnak, például téli szünetben a gazdasági irodát vagy hétvégente a tornatermet. A panelos szerkezetű, lábazat nélküli épületben kicserélik a földszintig érő vasszerkezetes nyílászárókat, körbe a földszinten Ytong parapetfalra, erre további hőszigetelés kerül. Ezt a falszerkezet építést nem finanszírozza a pályázat, ezért ennek 10 millió forintos költségét a város saját költségvetésből vállalta, hogy hosszútávon tartós és használható épületet tudjanak építeni. A másik két intézmény energetikai korszerűsítésének kivitelezési munkái is elindultak 2011 május hónapban. A projekt összköltsége 72 millió forint. A közintézményekben ritkán használt háromrétegű, 0,8 watt/ nm hőátbocsájtási tényezőjű nyílászárók kerülnek az iskolába. A födém hőszigetelésére 16 cm, a külső falhatároló szerkezetekre 10 cm szigetelőanyag kerül. 13

Ener gia megtakarítá s

Panelprogr am A panelházak a rossz szigetelések, a korszerűtlen nyílászárók miatt jelentős többlet-energiaigénnyel bírnak. Erőművi oldalon ennek a megnövekedett energiaigénynek e kielégítése környezeti terheket okoz. A panelházak felújítása nem csak a bennük lakók életminőségét növeli és pénztárcáját kíméli, hanem kedvező hatással van a környezetre is. A felújított épületekben jelentős mértékben / 20- 40 %-kal / csökkent a fűtésre fordított hőenergia igény, mely a hőerőmű terhelésének csökkentése révén pozitív hatást gyakorol a város környezeti állapotára. 2007 októberében fejeződött be az a mintaprojekt, amelyben öt győri panelház (172 db lakás) energetikai korszerűsítését végezték el a kockázatot is magukra vállaló vállalkozók. A „Panelprogram” a következő években is folytatódott, és az országos pályázati anyagba bekerült a győri minta beruházás teles műszaki tartalma. (Mindeddig hőközpont csere, beépítés nem szerepelt a panelprogramban). Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatására 2009-ben kiírt pályázatok keretében igényelhető önkormányzati támogatásra nagy volt az érdeklődés. 51 társasház nyújtott be pályázatot, mely 2833 lakást érint. A távhővel ellátott lakóépületek lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozásra és mérésére alkalmas eszközök beszerelésének önkormányzati támogatására / ÖKO program / meghirdetett pályázatra 12 pályázat érkezett, amelyek összesen 439 lakást érintett. Győr városában, távfűtéssel ellátott lakóépületek fűtéskorszerűsítési költségeinek kiegészítésére / Győr program / 282 lakás pályázott. A kedvező lakossági fogadtatás, az eredmények és a környezet védelmébe vetett hit következtében a város vezetése elkötelezte magát a program további folytatása mellett. A panellakások tulajdonosai és lakói amellett, hogy kevesebb energiát fogyasztanak, épületállományuk értékesebb és komfortosabb lesz és a városkép is szebbé, színesebbé válik. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata továbbra is minden támogatást megad az energiatakarékos épület felújításokhoz, a távfűtéses lakások korszerűsítéséhez. A lakóépületek energia megtakarítást eredményező felújítását segítő támogatási program pályázati kiírás útján az állam részéről-az ismert gazdasági helyzet miatt-nem várható. A XXX. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet a kezelésében lévő épületekre terjedően egy mintaprojekt koncepciót állított össze, ütemezett megvalósítással. A projekt elnevezése: „Raab- Sol Épületenergetikai, Klímavédelmi és Otthonteremtési Mintaprojekt koncepció”. A megvalósítást Győr Önkormányzata támogatja feltételként azt rögzítve, hogy a komplex energetikai felújítást el kell végezni. A város kiemelten folytatja, az országban a „Győri ESCO mintaprojekt”- ként elismert fogyasztói hőközpontok kialakításával megvalósuló felújítást. Lakóépületenként bizonyított, 30-36 %-os energia megtakarítást jelent.

Városháza villamos felújítás A Városháza épület (Győr, Városház tér 1.) alagsorának villamos (erős áram, tűz- és vagyon védelem) felújítása 2007-ben megtörtént. 2008-ban a teljes épület villamos felújítási terve elkészült, amely alapján több szakaszra bonthatóvá vált a további felújítás megvalósítása. 2008-ban az épület bal szárnyának (Fsz., I. em. II. em.) felújítása készült el. Jelenleg, 2011-ben a III. ütem az épület jobb szárnyának kivitelezése folyik. 14

T i s z tá b b , é l h at ő b b g y ő r

IV. Életminőség javítását célzó fejlesztések a városban, tisztább, élhetőbb Győr Szmogriadó terv A város lakóinak egészségvédelme szempontjából kiemelten fontos, hogy Győr Városa rendelkezik szmogriadó tervvel. 2008. október 25-én lépett hatályba a 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet, amely módosította a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló rendeletet. A módosítással bevezetésre kerültek a kis méretű szálló porra (PM10) vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbértékek. Győr 2007-2011 Szállópor koncentrációk alakulása

GY1 PM10

GY1 PM2.5

GY2 PM10

GY2 PM2.5

40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Éves átlag

2007

2008

2009

2010

2011

Gy1 PM10

26,7

20,3

25,7

27,7

34,0

Gy1 PM2.5

17,6

14,2

17,2

17,4

20,1

Gy2 PM10

29,7

20,4

31,2

30,4

36,0

16,1

19,8

28,5

Gy2 PM2.5

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felhívta a figyelmet a szálló por koncentráció küszöbértéke elérésének a megakadályozása érdekében teendő lehetséges intézkedésekre, mint pl.: a közutak rendszeres takarítása, száraz időszakban locsolása. A szmogriadó rendelet módosítása kapcsán a KOMSZOL Kft. / GYŐR-SZOL Zrt. / folyamatosan figyelemmel kíséri a légszennyezettségi értékeket, napi kapcsolatban állnak a Felügyelőség mérőállomásával, és már egészségügyi határérték túllépés esetén elvégzik az utak mosását. Az útmosások gyakorisága és mennyisége a korábbi évekhez viszonyítva 2008-ban jelentősen növekedett, ennek eredménye, hogy a városban 2008-ban a porterhelés az előző éveknél kedvezőbb volt. A közlekedésben végrehajtott környezetünk javítását célzó tudatos intézkedéseknek köszönhető, hogy a következő években is a megengedett határérték alatt maradt. A Városháza előtti tér, és a Széchenyi tér, valamint a Széchenyi tér környező utcáinak felújítása egyfelől megszüntették a régi töredezett aszfaltos, poros felületeket, másrészt a közösségi élet központjaivá válhattak. A megszépült környezet a lakók közérzetét is javítja, jobban ösztönöz a megóvásra, a szemetelés elkerülésére. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a felújított helyeken korszerű, energiatakarékos közvilágítás került kiépítésre. Csapadékvíz elvezetés kivitelezési munkáinak elvégzése a város több területén: A csapadékvíz elvezető rendszerek kivételével Győr város belterületén a közművek kiépítésre kerültek. A következő években az egyik legfontosabb feladat a közterületek, utak, járdák felújításával együtt, a hiányzó csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése. Fő cél a közterületek felújítása, átépítése során a teljességre törekvés, így az út és járdaépítés sorén a vízelvezetés és a kapcsolódó zöldterületek rendbe15


tétele. Az utóbbi időszakban tapasztalt szélsőségesnek nevezhető időjárási körülményekre tekintettel, felelősséggel kell dönteni a csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítéséről, felújításáról és fenntartásáról, és kifogástalan műszaki állapotban tartásáról, valamint a szükséges anyagi fedezet megteremtéséről. Győr- Sáráspuszta városrészben jelenleg nincs kiépített szennyvízcsatorna. Az ingatlanokon keletkező szennyvizek kezelése csak közműpótló berendezéssel és a szennyvizek tisztítótelepre történő elszállítással biztosítható. Feltétlenül szükségessé vált a szennyvízcsatorna-hálózat megvalósításához szükséges létesítési engedélyes tervek elkészítése. A tervek 2009-ben elkészültek, 2010. augusztusában vízjogi létesítési engedély került kiadásra.

STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP A 280/2004. (X.20.) Kormányrendelet alapján a 100 ezernél több lakosú városoknak, így Győr Megyei Jogú Városnak is 2012. június 30-ig stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet kell készítenie. Győr Megyei Jogú Város pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi Operatív Program „Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek” c. pályázati konstrukcióra. A konstrukció célja a nagyvárosok zajvédelmi állapotfelmérése stratégiai zajtérképek formájában a közvélemény tájékoztatása és a zajcsökkentést szolgáló döntések megalapozása érdekében, illetve zajcsökkentési intézkedési tervek készítése. Pályázatunkat az Irányító Hatóság vezetője támogatásra érdemesnek ítélte.

Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Projekt A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás a “A települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” pályázat keretében befejezte a Győr-sashegyi regionális hulladékkezelő központ kiépítését. A hulladékkezelő központba megtörtént a válogatómű, a komposzttelep, a mechanikai-biológiai előkezelő és a bálázó eszközeinek, berendezéseinek beszállítása, beüzemelése. A hulladék szállítása 2009. július 16. naptól erre a lerakóra történik, Az új hulladékkezelő központ teljes mértékben kiváltja a meglévő Pápai úti hulladéklerakót. Az új hulladékkezelő központ Győr mellett 112 települést szolgál ki. 260 ezer lakos környezetének minősége javulhat a szelektíven gyűjtött hulladék hasznosításával és a biológiailag lebomló hulladékmennyiség csökkentésével, valamint a biztonságos hulladéklerakás feltételeinek megteremtésével. A beruházás eredményeképpen 2016-ra a begyűjtött hulladék mintegy felét anyagában hasznosítják majd. A kivitelezés 2010. tavaszára fejeződött be, így ezentúl környezetkímélőbben tudjuk feldolgozni a hulladékot. A szolgáltatási területen a lakosság számára is változást hozott az új rendszer. További szelektív gyűjtőszigeteket építettek a településeken. 2010. március elsejétől a vidéki és április 15-től a győri családi házas övezetben és legfeljebb négylakásos társasházakban minden háztartás két kukát kap, egy barna fedeleset a lebomló hulladék, és egy szürkét az egyéb hulladék részére. A lebomló hulladékból komposzt készül. A kiépített rendszer sikere nagyban múlik a lakosság közreműködésén, informáltságán. Ezt segítve számos rendezvény megrendezésére került sor. 16


A rendszer fontos elemei a hulladékudvarok, ahova a lakosság díjmentesen szállíthatja a háztartásban keletkező olyan hulladékfajtákat, amelyek mennyiségük, veszélyességük, vagy méretük miatta kukaedényekbe, vagy a szelektíven gyűjtő szigeteken nem helyezhetők el. Az új Hulladékkezelő megvalósítása mellett Európai Uniós elvárás, hogy a környezetvédelmi követelményeket teljes egészében ki nem elégítő lerakók a jövőben ne működhessenek. Ezért a régi lerakókat fel kell számolni, ezzel egyidejűleg megoldani a területek újrahasznosítását, „tájba illesztését”.Győrt a Pápai úti regionális lerakó már bezárt részének rekultivációja érinti. A kivitelezés végső határideje: 2011. november 15. A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás a „Települési szilárd hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzésére” is pályázott, és támogatást nyert. A támogatási szerződését 2009 március hónapban írták alá a Városházán. A projekt keretében a társulás területén 43 hulladéklerakó rekultivációja valósulhat meg. A rekultivációval a felszíni és felszín alatti vizek további szennyeződése jelentősen csökkenthető. A lerakók lefedése és tájba illesztése a települési és természeti környezet értékét növeli.

Illegális hulladékler akók 2001. február 27-én együttműködési megállapodás jött létre az illegális szemétlerakó helyek felszámolásával és csökkentésével kapcsolatban. az Önkormányzat, valamint a Körzeti Földhivatal, a Győr-Moson-Sopron Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. a Közterület Felügyelet, és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség között. Az együttműködő felek 2010. év során a város közigazgatási területén a kül- és belterületeken, ezen belül az illetékességi területükön észlelt illegális szemét, illetve feltöltési anyag elhelyezések esetén a szükséges intézkedéseket saját hatáskörben megtették. Az együttműködő felek évente beszámolót készítenek a Közgyűlés tájékoztatására. 2009-ben a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. felmérte a zugszeméttel terhelt területek Újváros városrészben. A felmérés alapján készített kalkuláció szerint a mintegy 464 m3 elhagyott hulladék összegyűjtése, elszállítása és elbánása bruttó 3.070.000,- Ft költséget jelentett, amelyet a Városstratégiai Bizottság az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapból biztosított.

Mezőőri szolgálat A mezőőrök a lakossága számára is fontos feladatokat látnak el: közreműködnek az illegális hulladék-lerakóhelyek feltárásában, a parlagfű mentesítésben, a parlagfűvel fertőzött területek feltérképezésében, az illegális fakivágások megakadályozásában, a vagyonvédelemben, állattartási ügyekben (jelzik a kóbor, elhullott állatokat), segítséget nyújtanak a környezetvédelmi hatósági ügyek helyszíni ellenőrzéséhez. A feladatok környezetvédelmi, környezet egészségügyi jelentősége miatt 2008 évtől a város 6 fő mezőőr alkalmazása mellett döntött. Korábban hárman látták el a feladatot. Munkájukat így nagyobb hatékonysággal, biztonságosabban láthatják el. 2010. január elseje óta a mezőőrök a Közterület Felügyelet állományában végzik munkájukat.

17


Fa állomány, zöldfelület, köztisztaság A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. köztisztasági programja keretében, a lakókkal együttműködve sikerült tovább javítani az általános köztisztaságot. A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szolgáltatások a lakossági igényekhez folyamatosan igazodnak. Ennek keretében több változás valósult meg, többek között felügyelettel működő hulladékgyűjtő pontok kialakítása. Győr Megyei Jogú Város közterületi faállomány az elmúlt években jelentős mennyiségű balesetveszélyes, túlkoros, sínylődő egészségi állapotú fával csökkent, a kezelő Győri Kommunális Szolgáltató Kft. fakivágásai munkálatai révén. A pótlás elvégzéséhez szükséges facsemeték beszerzésének költségét , 2010-ben 3 millió forinttal támogatta az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap 2008-ban Felállításra került a zöldterület felelősi hálózat, így városszerte 90 ember dolgozik azon, hogy tiszta, rendezett környezetet láthassanak a városlakók. A városban mintaparkká vált a Kálóczy tér, Városház tér, Honvéd liget, 2009-ben pedig önálló program indul a zöldfelületek megújítására. Győr Megyei Jogú Város Barátság parkjának felújítása: Megújult a park, elsősorban Győr középtávú sportkoncepciójában megfogalmazott szellemben, hogy alkalmas legyen minden korosztály számára a sportolásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. A Barátság park eredetileg pihenőparkként épült, sétányokkal, pihenőterületekkel, sportolást kiszolgáló területekkel (aszfalt kézilabda pályák, futópálya, asztalitenisz asztalok, kosárlabda pálya, stb.) A park állapota azonban leromlott, tönkrement. A kivitelezési munkák befejezési határideje 2009. augusztus 19. volt, mely időpontig a műszaki átadás sikeresen lezárult. Megújult a növényzet is. A 2 ha 82 m2-es zöldterületből 280 m2 virágokkal, 1500m2 pedig cserjével beültetett.

V. Környezettudat erősítése Ezek közül is kiemelkedik a fenntarthatósági program, melynek elkészítése azért volt fontos, mert a városok azok a közösségek, amelyek igazán hatékonyan tenni tudnak a fejlődés jelenlegi fenntarthatatlansága ellen. Annak érdekében, hogy felmérjük, az utóbbi 8-10 évben készíttetett stratégiák, koncepciók mennyire használhatók fel egy 2030-ig tartó hosszú távú stratégia kialakításához, egy egységes vizsgálati szempontrendszer alapján a Városháza munkatársaival együttműködve öt szakértői munkacsoport (környezeti, gazdasági, társadalmi,közlekedési, épített környezeti) 35 dokumentumot értékelt 2010. júniusa és szeptembere között. A munkacsoportok vezetői és tématerületeik a következők voltak: - Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Környezetmérnöki Tanszék (témakör: természeti környezet), - Építész Műhely (témakör: épített környezet) - Mérnök Műhely (témakör: közlekedés) - MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet (témakor: gazdaság) - Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék (témakor: társadalom) A stratégiák, koncepciók egyedi értékelését követően négy munkacsoport témakörönként 2-3 széleskörű konzultációt, egyeztetést tartott 2010. szeptember-októberében, a tématerület legfontosabb érintett képviselőinek bevonásával. Az egyeztetések eredményeit beépítve 2010. novemberében készültek el a tématerületekre vonatkozó átfogó értékelések , melyek beépítésre kerültek az elkészült anyagba. 18

K ö r n y e z e t t u d at e r ő s í t é s e

A környezetállapot jobbá tétele, a környezeti teljesítmény javítása a műszaki intézkedések mellett az emberek környezettudatának növelésével is elérhető sőt mindkét eszköz együttes alkalmazása igazán hatékony. Egy önkormányzat szerepe a környezettudat növelésében igen jelentős. Saját működésével példát mutathat, intézkedéseivel, támogatásával, beruházásaival direkt és indirekt módon is javíthatja a környezet állapotát, a környezetvédelem megítélését. Mindezt felismerve az elmúlt években is számos környezetvédelmi rendezvényt támogatott és egyre több, a környezettudatossággal kapcsolatos programban vesz részt a város.

Európai Mobilitási Hét 2010-ben Győr MJV Önkormányzata tizedik alkalommal vett részt az Európai Autómentes Nap rendezvényében, amely 2007-ben Mobilitási Hétté bővült. Győr város önkormányzatának célja a rendezvény kiemelt támogatásával és az aktív részvétellel, hogy felhívja a figyelmet a fokozódó mobilitás hátrányaira / rosszabb minőségű levegő, magas környezeti zajszint, egészségügyi kockázatok, stb./, valamint, hogy közösen a lakossággal, a gazdasági szereplőkkel, a civil szervezetekkel megoldásokat találjon ezekre a problémákra, ösztönözve más közlekedési módok szélesebb körű elterjedését. Győr Város Önkormányzata és a Magyar Kerékpáros klub 2010. november 18-án konferenciát szervezett Győrben Kerék- Pár a várospolitikában címmel. A konferencia célja az volt, hogy felhívja a kerékpározásért tenni akaró polgármesterek és a városfejlesztésben, illetve közlekedésfejlesztésben leginkább érintett szakemberek figyelmét a kerékpáros barát városfejlesztési lehetőségekre és eszközökre.

SZEnergy Shell Eco mar aton Az elmúlt három évben a program keretében lehetőség volt a SZEnergy Shell Eco maraton díjnyertes egyetemi járgányainak megtekintésére, kipróbálására. A járművek az egyre népszerűbb Európai Shell Eco-marathon járműtervezési versenyére készültek. A fenntartható közlekedés, az egyéni és közösségi közlekedés biztosítása az alapvető emberi és környezeti értékek megőrzése és előmozdítása komoly társadalmi kihívás. A Széchenyi Egyetem versenyre, a Városi Koncepció kategóriában indult napenergiával hajtott járművét mutatta be.

Nemzetközi Duna Nap Minden év június 29-e a Duna napja, mely ráirányítja az európai emberek figyelmét a mintegy 80 millió embernek otthont adó Duna vízgyűjtőre, annak megóvására és fenntartható fejlesztésére. A rendezvény párbeszéd-fórum keretében találkozási lehetőséget és programokat adott a lakosság, a gyerekek számára, hogy megismerjék a vízgazdálkodás, a vízvédelem céljait, a vízzel foglalkozó szervezetek, hatóságok munkáját. A rendezvény elősegítheti a vízgazdálkodás, a vízvédelem céljainak szélesebb körű társadalmi támogatását, a vizek, a környezet iránt érzett felelősség kialakítását, erősítését. „Győr és térségének helye az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában” címmel rendeztek konferenciát 2010. szeptember 22-én Győrben a Városházán. A határokon átnyúló partnerségi programban Győr tevékenyen, a stratégia alakítójaként kíván részt venni. Olyan programot kíván a stratégia részeként megjeleníteni, amely egy hosszú távú, komplex fejlesztést biztosíthat a térség számára. A város felállított egy Győri Duna-stratégia Programirodát, olyan rendezvényeket szervez, ahol a programban részt vevő főbb partnerek ismertetik elképzeléseiket, illetve megismerhetik a kormány terveit is. 19


Rendszeresen szervezésre kerülnek kisebb folyótisztítási, folyó-menti takarítási akciók is a Mosoni-Dunán és a Rábán is. Győr is szervezetten részt vett a „TeSzedd! 2011-Önkéntesen a tiszta Magyarországért” címmel szervezett akcióban. Több mint 50 köbméter illegálisan lerakott hulladék került összegyűjtésre a civil szervezetekkel és az önkéntesekkel együttműködve.

Madar ak és Fák Napja A környezetvédelem és természet iránti elkötelezettséget növeli még további, hagyományos program is: Győr MJV Önkormányzata és a Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt. A „Madarak és Fák Napja” alkalmából minden év május elején programot szervez az iskolák bevonásával. A résztvevő gyerekek a Püspökerdőben kialakított sétautakat járják be, és szereznek hasznos információkat, élményeket a környezetünkről és annak magóvásának szükségességéről. Ezen kívül az erdei tanösvénnyel, tornapályával is megismerkednek, és szabadtéri játékokban vesznek részt. A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás is ezen a napon, 2010.május 10-én programsorozattal népszerűsítette környezetünk védelmét, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, a korszerű hulladékgazdálkodást. A megrendezés helyszínének, Győr-Sashegy Hulladékkezelő Központ szomszédságában elhelyezésre került egy „erdei iskola, öko-tábor” alapköve.

Környezetvédelmi Világnap eseményei A Környezetvédelmi Világnapon, június 5-én adományozza Győr városa, immár tizedik alkalommal a Kitaibel Pál Környezetvédelmi Emlékérem Díjat. Évente egy díj adományozása történik. Az elismerésben Győr városáért kimagasló munkát végzett természetes vagy jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részesíthető. 2010-ben a Környezetvédelmi Világnapon rendezett városi ünnepségen tartották a Sajó Károly Kárpát-medencei környezetvédelmi Csapatverseny díj átadását. A versenyen a 13-14 éves, 7-8. évfolyamos diákok a Kárpát-medence valamennyi magyar tanítási nyelvű iskolájából részt vehetnek. A verseny célja a tehetségek kibontakoztatása, a környezettudatos szemlélet elmélyítése. Fontos, hogy a tanulók gondolkodásmódjában érvényesüljön a környezetükért érzett felelősség, tisztelet. 2009 és 2010-ben a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás is szervezett programokat a Környezetvédelmi Világnapon. 2009. június 5-én a Városháza előtt. 2010 júniusában a győrszentiváni Váci Mihály Általános Iskolában. A programot úgy állították össze, hogy minél szélesebb korosztály találjon érdeklődésének megfelelő hasznos információt nyújtó látnivalót és aktívan bekapcsolódhasson a rendezvénybe. Programok többek között: „Nyitott szemmel” fotópályázat eredményhirdetése, „ Legyél Te is válogatós” játékos csapatverseny, valamint 112 település részére „Együtt a tisztább környezetért” címmel rajzpályázatot hirdettek. Első alkalommal 2007-ben hirdette meg, és azóta minden évben megszervezi Győr MJV Önkormányzata a „Szép környezet- Jó közérzet” helyi környezetszépítő versenyt. Célja, hogy városunk lakói egyre nagyobb részt vállaljanak környezetük szebbé tételéből. Magánszemélyek és lakóközösségek jelentkezhettek a versenybe, melynek értékelését egy szakemberekből álló szemlebizottság helyszíni bejárással, értékelőlapok kitöltésével végezte. A Móricz Zsigmond Általános Iskola elsőként a győri iskolák közül elnyerte az ÖKOISKOLA címet az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közös pályázatán. A 20


cím elnyerését az átgondoltan, intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkozó környezettudatossággal, a fenntartható fogyasztás és fejlődés pedagógiájának gyakorlati megvalósításával, a környezeti neveléssel vívta ki magának az intézmény. A Zöld Iskola Program olyan tudatosan szervezett hosszú távú (3-4 év) fejlesztési terv, ami nemcsak tanórákon, hanem tanórán kívül és iskolán kívüli tevékenységben jelenik meg, a környezeti elemek és környezetvédelmi problémák megismerését, kezelését, a környezettudatosság erősítését szolgáló gyakorlatias munkatervvel.

Föld ór ája Győr városa 2009– 2010- 2011- során is csatlakozott a Föld órája klímavédelmi akcióhoz. Győrben szombat este 20.30. és 21.30. között tervezett díszkivilágítási helyszíneken kikapcsolták a fényeket. A kezdeményezéshez természetesen a lakosság is csatlakozhatott. Győr város környezetvédelmi elkötelezettségét jelzi, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság Környezetvédelmi Bizottsága, amelynek elnöke városunk polgármestere, Győrben tartotta alakuló ülését. /A 2008ban indult az „Irány a zöld akció”, melynek során híres sportolók népszerűsítik a környezetvédelmet és a sportot./

VI. HIVATAL szervezeti bemutatása, általános adatok POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

HATÓSÁGI FŐOSZTÁLY

Kereskedelmi és Vállalkozási Csoport

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

HUMÁNPOLITIKAI FŐOSZTÁLY

JEGYZŐI KABINET

GAZDÁLKODÁSI FŐOSZTÁLY

VÁROSMARKETING ÉS SPORT FŐOSZTÁLY

ÉPÍTÉSHATÓSÁGI OSZTÁLY

VÁROSFEJLESZTÉSI OSZTÁLY

NÉPJÓLÉTI OSZTÁLY

MUNKAÜGYI OSZTÁLY

PÉNZÜGYI OSZTÁLY

MARKETING TURIZMUS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLY

IGAZGATÁSI OSZTÁLY

VÁROSÉPÍTÉSI OSZTÁLY

OKTATÁSI OSZTÁLY

ELLENŐRZÉSI OSZTÁLY

ADÓÜGYI OSZTÁLY

SPORTÜGYI OSZTÁLY

JOGI ÉS ÖNKORMÁNYZATI OSZTÁLY

VAGYONGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY

KULTÚRÁLIS FŐOSZTÁLY

Általános Igazgatási Csoport

Hatósági Csoport

Anyakönyvi Személyi Adat és Lakcímnyilvántartási Csoport

Gépjárműnyilvántartási Csoport

OKMÁNYIRODAI OSZTÁLY

Főépítészi Csoport

Intézményfenntartási és Egészségügyi Csoport

Stratégiai Csoport

Szociális Csoport HÁZÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY

GYÁMÜGYI OSZTÁLY

Lakásügy Csoport Beruházási Csoport

Városi Gyámhivatal Üzemeltetési Csoport

Intézményfenntartási és Szakképzési Csoport TISZK Csoport

Közbeszerzési Csoport Önkormányzati Csoport Jogi és Titkársági Csoport

Költségvetési Csoport Pénzügyi és Gazdálkodási Csoport

Adóbehajtási Csoport Adóbeszedési és Adóellenőrzési Csoport

Gondnoksági Csoport Iktató Csoport

21

P o l g á r m e s t e r i h i vata l

Általános adatok

Munkatársi létszám

2007

2008

2009

2010

370

375

391

381

fő

A Polgármesteri Hivatalban jelenleg / 2011.01.01./ 407 fő dolgozik, ez Költségvetési 40.666 39.864 59.758 49.435 mFt a szám az elmúlt években nagyságbevétel rendileg nem változott. Az önkor40.666 41.251 53.248 45.818 mFt Kiadás mányzat 2008-ban azonos, illetve Beépített egyes területeken növekvő feladatok 10.094 10.094 10.094 10.094 m2 terület (Hivatal) mellett, 802 millió Ft-tal kevesebb költségvetési bevételből tudott gazBeépített 515 515 515 515 m2 terület dálkodni, (Kirendeltségek) mint az azt megelőző évben. Az Önkormányzat telephelyeinek alapterülete az elmúlt években nem változott, 10.094 m2 volt. Ez az érték hat különböző telephely között oszlott meg. Ehhez járul még a Hivatalhoz tartozó négy további kirendeltség területe, melynek értéke 2008-ban 515 m2 volt. A két érintett szervezeti egység telephelye: Győr, Városház tér 1., illetve Honvéd liget 1.

AZ EMAST BEVEZETŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK ADATAI A Városépítési Osztály és a Környezetvédelmi Csoport tevékenységi körei új elemekkel bővültek az EMAS bevezetésével. A környezetmenedzsment szemlélet megjelent a Városépítési Osztály beruházásainál, amely hatást gyakorolnak a többi fejlesztés előkészítésére is. A Polgármesteri Hivatal szervezeti átalakulása következtében 2010-től a Városépítési Osztály a Stratégiai, Városfejlesztési és Városépítési Osztály részeként összeolvadt másik két csoporttal, így a stratégiai feladatok részben bevonásra kerültek. Az előző három éves Környezetvédelmi program lezárására, a vállalt célok elérésének teljesítésére, illetve a tapasztalatok alapján az új program kidolgozására nagymértékben hatással volt a hivatal szervezeti átalakítása, amelynek eredményeképpen főosztályi rendszer kialakult. Az új szervezet az EMAS szempontjából előrelépést jelent, mind a részt vevő munkatársak létszámának növekedése, mind pedig a fontos stratégiai, városfejlesztési területek bevonása miatt. 2011-től már a Településfejlesztési Főosztály részeként a Városfejlesztési Osztályra is kiterjed az EMAS rendszer. Ezzel a beruházások és a városüzemeltetési feladatok mellett, a Stratégiai és a Főépítészi csoport feladatkörére vonatkozó indikátorokkal bővül a következő három éves Környezetvédelmi program.

Településfejlesztési Főosztály általános adatai 2007

2008

2009

2010

Változás ’07-’10 (%)

Városépítési Osztály / 2010-től Stratégiai, Városfejlesztési és Városépítési Osztály

17

18

18

26

+ 52,9

Környezetvédelmi Csoport

8

8

8

5

- 37,5

EMAS-ba bevont munkatársak száma összesen (2007-2010.)

25

26

26

31

+ 24,0

Alkalmazottak száma (fő)

22

2011

Városépítési Osztály (Új)*

13

Városfejlesztési Osztály

12

Főosztályvezetőhöz rendelt

7

Településfejlesztési Főosztály összesen

32

* A korábbi Városépítési Osztályhoz tartozó jogász, pénzügyi ügyintéző, titkárság létszáma átkerült közvetlenül a Települési Főosztályhoz, így nem azonos az új Városépítési Osztály szervezeti egységgel, nem összehasonlítható a változás.


Településfejlesztési Főosztály kettő osztályból, azon belül két-két csoportból áll. Ezen kívül vannak a főosztályvezetőhöz közvetlen rendelt, kiemelt munkakörök, jogász, pénzügyi ügyintéző és 2011-től ide tartozik az újonnan létrehozott is. A korábbi környezetvédelmi csoport feladatköréből a Hatósági Főosztályra kerültek át a környezetvédelmi hatósági ügyek, az összes többi kiemelt környezetvédelmi témakör a környezetvédelmi referensi munkakörébe, azaz a Településfejlesztési Főosztályhoz tartozik. A szervezeti átalakulásokat figyelembe véve az EMAS- ba bevont szervezetek adatai az alábbiak szerint alakultak. Az EMAS-ba bevont munkatársak létszáma a 2007. évi 25 főről 2010-ig 31-re, 2011-től pedig 32 főre nőtt, ami az előző program lezárásaként 28 %-os növekedést jelent. Az EMAS Környezetvédelmi Programban vállalt kötelezettségek teljesítésére évente 5 millió Ft állt rendelkezésre, 2011. évi költségvetésben szintén ez az összeg lett jóváhagyva. Környezeti teljesítmény alakulása

Villamos-energia felhasználás

2007

2008

2009

2010


Villamos-energia felhasználás (Önkormányzat) (KWh)

497.766

495.065

424.155

372.221

-25,2

Villamos-energia felhasználás (Városépítési Osztály) (KWh)

27.221

27.073

23.679

23.252

-14,6

Villamos-energia felhasználás (KWh) (Környezetvédelmi Csoport)

4.192

4.169

3.464

3.580

- 14,6

Fajlagos villamos-energia felhasználás (KWh/m2)

46,9

46,7

40,0

35,1

-25,2

A Városháza 1. és a Honvédliget 1. sz. alatti épületekben megtörtént, energia megtakarítást eredményező világításkorszerűsítés hatására a vállalt 5 % villamos energia fogyasztás csökkentés 2010-re elértük. Az EMAS-ban részt vevő két szervezeti egység villamos energia felhasználása azért tér el az átlagtól, mert közben létszámváltozással együtt, az irodák száma, a felhasznált alapterület is változott. A Városháza villamos felújítás kivitelezéséhez használt gépek áram fogyasztása 2007 és 2008 években növelte a villamos energia felhasználást, 2010-től azonban már egyértelműen látszik a korszerűsítés hatása. A további, 2011-2013. közötti időszakban vállalt 2 %-os villamos energia csökkenés alapja a 2011-ben kivitelezésre kerülő Városháza villamos rendszer felújítás III. üteme. Ennek megvalósulásával fontos szempont, hogy az energiafogyasztás csökkenés mellett, az épület összes irodájában munkaegészségügyi szempontból is megfelelő megvilágítás lesz.

23


Vízfelhasználás

2007

2008

2009

2010


Vízfelhasználás (Önkormányzat) m3

4.655

4.387

5.761

4.235

-9

Vízfelhasználás (Városépítési Osztály) m3

213,9

211

266

270

24

Vízfelhasználás (Környezetvédelmi Csoport) m3

100,6

94

118

52

- 48,3

Fajlagos vízfelhasználás (m3/fő)

12,6

11,7

14,7

11,1

-11,65

A tervezett 3 %-os vízfelhasználás csökkenést elértük, bár a Városháza épület felújítási munkáinak vízigénye időszakosan növelte a vízfogyasztást. A két szervezeti egység fajlagos vízfogyasztása a létszámváltozás miatt tér le nagyobb mértékben az átlagtól. A teljes Polgármesteri Hivatalt tekintve, az egy főre jutó átlagos vízfogyasztás a 2007-es 12 m3/fő helyett, 2010-ben 10 m3/fő-re csökkent. Ez a mutatószám jobban kifejezi az elért változást, függetlenül a szervezeti egységek létszámváltozásától. A környezetirányítási rendszer továbbfejlesztésének részeként, a 2011-2013. időszakban az épületben dolgozó összes létszám egy főre jutó átlagos vízfogyasztásának változására vonatkozó mutatószámot alkalmazunk.

Hulladékgazdálkodás

2007

2008

2009

2010


Elszállított hulladék (t) (Önkormányzat)

786

782

768

768

- 2,3

Elszállított hulladék (Városépítési Osztály)

36,11

37,54

35,42

49,06

35,9

Elszállított hulladék (Környezetvédelmi Csoport)

16,99

16,68

15,74

9,43

- 44,5

2,1

2,1

2,0

2,0

-4,8

Fajlagos elszállított hulladék (t/fő)

A Városházán elhelyezett szelektív hulladékgyűjtők használata fokozatosan növekszik, ennek arányában a válogatás nélkül keletkező hulladék csökkent. A két szervezeti egységre jutó fajlagos hulladékmennyiség a létszámváltozás miatt tér le nagyobb mértékben az átlagtól. 2011-2013. közötti időszakban a Városháza épületében minden épületszárnyon szelektív hulladékgyűjtő edények kerülnek elhelyezésre a környezettudatosság fokozása, a szemléletformálás és keletkező vegyes hulladék arányának csökkentése érdekében

24


Papírfelhasználás 2007

2008

2009

2010

Változás ’07’10 (%)

4.728.000

5.321.000

4.580.000

4.440.000

-6

Papírfelhasználás (Városépítési Osztály)

49.898

56.156

72.646

61.600

23,5

Papírfelhasználás (Környezetvédelmi Csoport)

91.043

102.462

59.543

76.852

- 15,6

Fajlagos papírfelhasználás (db/fő)

12 778

14 189

11 714

11 654

-8,8

2,1

2,4

2,0

1,9

-8,8

Papírfelhasználás (Önkormányzat)

Fajlagos papírfelhasználás (500 db-os csomag/fő/hó)

A környezetvédelmi programban vállalt 3%-os hőenergia megtakarítást a 2007-2010. évi adatok átlagértékét figyelembe véve lehet értékelni. Ez biztosítja a nem befolyásolható évenkénti időjárási tényező hatásának kiegyenlítését, és a 2007-ben elvégzett hőközpont felújítás eredményeként elérhető hőenergia fogyasztás csökkenés kimutatását. Hőenergia felhasználás további jelentős csökkentése a Polgármesteri Hivatal épületeinek energiakorszerűsítésével érhető el. A forrásigény nagysága miatt pályázati lehetőség esetén tudunk tovább lépni az energia megtakarítást eredményező felújításokkal a hivatal épületeinek esetében is.

25

V á l l a l á s a i n k m e gv a l ó s u l á s a

7. 2007-2010. időszakra szóló Környezetvédelmi Programban vállalt célkitűzéseink megvalósulása Sorsz.

Konkrét célkitűzés

Villamos energia felhasználásának 5%-os csökkentése (Bázis:2006)

Intézkedés Határidő

Szervezeti intézkedés

Állapot

2008. évi eredmények

65%

A 2007-ben elkezdett Városháza villamos felújítás II. üteme (a teljes épület egyharmada) 2008-ban megvalósult. Továbbá felmérésre került a Honvéd ligeti épület villamos felújítása is, a kivitelezés 2009. szeptemberében zárul, így a vállalt 5% csökkentés 2010-re elérhető.

1.

Környezeti elemek

2.

Környezeti elemek takarékos használata

Felhasznált hőenergia 3 %-os csökkentése (Bázis:2006)


2010/12

100%

A hőenergia csökkentéshez szükséges hőközpont átépítése megtörtént, a vállalt csökkentés teljesült. Toner felhasználás közel 50%-al csökkent a kiscsoportos nyomtatás bevezetésének köszönhetően.

3.

Környezeti elemek

Felhasznált hőenergia 3 %-os csökkentése (Bázis:2006)


2010/12

100%

Toner felhasználás közel 50%-al csökkent a kiscsoportos nyomtatás bevezetésének köszönhetően.

4.


Papírfelhasználás 3 %-os csökkentése (Bázis:2006)


2010/12

100%

Az intézkedések következtében a papírfelhasználás csökkenése meghaladja a kitűzött célt.

Monitoring rendszer Környezetterkiépítése a szolgálati Szervezeti helés utak nyomonköve- intézkedés csökkentése tésére

2008/12

100%

A szolgálati utaknál a tömegközlekedés és a csoportos utazás szervezésének ösztönzése 2007. óta bevezetésre került.

100%

A tömegközlekedés és a csoportos utazás mellett, a városon belüli ügyintézésekhez, felmérésre alapozva pályázati támogatással szolgálati kerékpárokat szerzett be a hivatal. Igénybevétele 2009-től minden hivatali dolgozó számára lehetséges.

100%

2007-ben a hivatalban szelektív hulladékgyűjtők kihelyezése megtörtént. A tájékoztató információs tábláknak köszönhetően a használatuk is fokozatosan terjed.

100%

A vízfelhasználás az épületekben történt felújítási munkák, valamint a Városháza tér öntözőrendszerének kiépítése miatt időszakosan növekedett. 2010-re a vízfelhasználás 9%-al csökkent.

5.

26

Környezeti cél

6.

Környezetterhelés csökkentése

Környezetbarátabb utazási módok támogatása


7.

Hulladékszelektivitás fokozása

Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése


8.


Irodai vízfelhasználás Szervezeti 3 %-os (Bázis:2006) intézkedés

2010/12

2008/12

2007/12

2007/12


Sorsz.

Környezeti cél



Állapot


KO M SZOL - l a l k a p c s o l ato s p r o g r a m p o n to k

1.

Indirekt kör- KOMSZOL környezeti teljesítményének nyezeti teljesítmény folyamatos monitomonitorozása rozása


2010/12

100%

Kialakításra került Győr és térsége települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerének kiépítése és a Települési szilárdhulladék-lerakókat érintő, térségi szintű rekultivációs programok elvégzése program keretében a Komplex Biológiai Monitoring vizsgálati rendszer és a Hatóság által előírt abiotikus környezeti paraméterek vizsgálata. www.biomonitoring.komszol.hu

Zö l dt e r ü l e t - f e n n ta r tá s

2.

3.


Környezetbarátabb vegyszerek arányának monitoring rendsezrének kiépítése

Szervezeti + műszaki intézkedés

2010/12

100%

Az üzemanyag felhasználás vizsgálatához a zöldterület karbantartásra használt üzemanyag 2007. óta kimutatásra kerül. Az új, gazdaságos munkagépek beszerzése 2008-ban megtörtént.


Papírfelhasználás 3 %-os csökkentése (Bázis:2006)


2010/12

100%

Az adatszolgáltatás alapján 2006. óta folyamatosan nyomon tudjuk követni a környezetbarát vegyszerek arányát.

S í k o s s á gm e n t e s í t é s

6.

7.



Kiszórt anyag men�nyiségi optimalizációjának megvizsgálása


Kevésbé környezetterhelő anyagok, Szervezeti műszaki megoldások intézkedés vizsgálata

2008/12

100% Az előző pontban leírtakhoz kapcsolódóan történtek meg az intézkedések.

2008/12

100%

27


Sorsz.

Környezeti cél



Állapot


Hulladékgyűjtés

8.

9.

10.

11.

12.



A szelektív hulladékgyűjtő pontok számának 100 %-os növelése (Bázis:2006)

Műszaki intézkedés

2010/12

100 %

Lakossági hulladékgyűjtő udvarok számának 4 db-ra történő növelése (Bázis:2006)


2010/12

100%

Környezetterhelés Általános köztisztaMűszaki csökkentése sági nívó fenntartása intézkedés



Hulladéklerakón a takarások átlagos átfutási ideje optimalizációs lehetőségének vizsgálata

Térségi Hulladékgazdálkodási Terv elkészítése



2010/12

2008/12

2010/12

A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” projektje keretében 339 hulladékgyűjtő szigetet, 42 hulladékudvart, 2 átrakóállomást és egy válogatóművet létesítettek a társulásban részt vevő önkormányzatok területén, így a vállalt környezeti cél határidőn belül teljesüllt.

100%

A 2007-ben indított „Arcal a köztisztaság felé!” kampány keretében elindított zöldterület gondozói hálózat és szemétgyűjtési akciók azóta minden évben folytatódtak. „Köztisztaság és zöldfelületek kölcsönhatásai” címmel szakmai konferencia is megrendezésre került a Városházán.

100%

Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által pályázati támogatásokkal megvalósítás alatt lévő projekteknek köszönhetően az új hulladékkezelő központ teljes mértékben kiváltotta a meglévő Pápai úti hulladéklerakót.

100%

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztésére beadott pályázatot 2008. június 10-én támogatásra érdemesnek ítélték. A kivitelezés 2008. nyarán kezdődött és 2010. tavaszára fejeződött be.

K ö z t e r ü l e t e k t i s z ta s á g a

13.

28


Porterhelés csökkentése az útmosások Műszaki számának növeléséintézkedés vel – útmosó géplánc beszerzése

2010/12

100%

A 2007-ben bevezetett nyári időszakban havonta háromszori útmosás a tömegközlekedési és a lakó útvonalakon csökkentette a porterhelést.


Sorsz.

Környezeti cél



Állapot


14.


Parkgondozói szolgálat létrehozása


100 %

A parkgondozói hálózat 90 fővel folyamatosan működik.

2017/12

J o g s z a b á lya l k otó i t e v é k e n y s é g

15.


Új állattartási rendelet alkotása


16.

Fenntarthatóság

Városi Környezetvédelmi Program megújítása


2007/12

2009/12

100%

Az új állattartási rendelet elkészült.

60%

2010-ben elkészült a LA 21 Győrben, amely eredményei és tapasztalatai alapján 2011-ben tervezzük megújítani a város környezetvédelmi programját is.

Vá r o s i k ö z l e k e d é s

17.


Rendszeres környezeti zajmérések


2010/12

100%

A 2007-ben beszerzett zajmérő műszerekkel folyamatosak a rendszeres zajmérések, esetenként lakossági igények alapján is.

18.


Rendszeres környezeti zajmérések


2010/12

100%

Győr városa 2007. szeptemberében hitelesített és I. pontossági osztályú zajmérő műszert vásárolt.

19.



2007/12

100%

Győr legfontosabb főúti csomópontjaiban a „számlálós” órák felszerelése megtörtént. 2008-ban a közlekedés fejlesztések által érintett csomópontokban az eddigi tapasztalatok alapján újabb „számlálós” órák kerültek elhelyezésre.

20.

KörnyezetterLámpák taktidejének Szervezeti helés felülvizsgálása intézkedés csökkentése

2010/12

100%

A 2007. évi felülvizsgálat eredményes volt, az összehangolt jelzőlámpás irányítás a tervek alapján megvalósult.

100%

A járatsűrűség és útvonal felülvizsgálat megmegtörtént. A felmérések alapján a Kisalföld Volán végrehajtotta a járatok optimalizálását. A változások hatását 2009-ben felülvizsgáltuk, a változó igényeket figyelembe véve folyamatos a járat optimalizálás.

21.


„Számlálós” órák felszerelése a kereszteződésekben

Tömegközlekedési ellátottság, járatsűrűség folyamatos felülvizsgálata


2010/12

29


Sorsz.

22.

Környezeti cél



Tömegközlekedési ellátottság, járatsűrűség folyamatos felülvizsgálata



2010/12

Állapot


100 %

A járatsűrűség és útvonal felülvizsgálat megmegtörtént. A felmérések alapján a Kisalföld Volán végrehajtotta a járatok optimalizálását. A változások hatását 2009-ben felülvizsgáltuk, a változó igényeket figyelembe véve folyamatos a járat optimalizálás.

A lvá l l a l k o zó k

23.

24.



Környezetvédelmi Irányvonalak elkészítése, átadása együttérvényes dokumentumként


2008/12

100%

A beszerzéseknél és a kivitelezők kiválasztásánál alkalmazandó környezetvédelmi irányelvek kidolgozása megtörtént, mita jelleggel a gyakorlati alkalmazásra is sor került.

Alvállalkozók tevékenységének rendszeres ellenőrzésére módszertan kidolgozása


2010/12

0%

A következő Környezetvédelmi Program időszakában, (2011-2013) valósítjuk meg.

B e l - , c s a pa d é k v í z e lv e z e t é s , á r v í z v é d e l e m

25.


95 %-os csatornakiépítettség elérése


2010/12

100%

25.


Partvédő mű állagának fenntartása


2010/12

25%

Természet védelem

27.

30

Fenntarthatóság

Új helyi védettségű értékek, termé- Szervezeti szetvédelmi terüle- intézke- 2009/12 tek kijelölésének dés megvizsgálása

25%

A város közigazgatási területén a csatorna kiépítettség aránya folyamatosan növekszik, az új, csatornázott beépített területek, valamint a meglévő területek csatornaellátásba történő bevonásának köszönhetően. A kiépítettség arányának mennyiségi növekedése mellett a kiemelt fejlesztési projekteknél a régi csatorna rendszer is megújításra kerül.


Sorsz.

Környezeti cél



Állapot


100%

A közvilágítás karbantartás és villamos energia beszerzés közbeszerzése 2008ban megtörtént. A korszerűtlen aktív elemek energiatakarékos berendezésekre történő lecserélése a megkötött szerződés alapján 3 éven belül folyamatosan megvalósul.

K ö z v i l á g í tá s

28.


Energiatakarékos megoldás műszaki, gazdasági megvizsgálása


2008/12

E n e r g i a h at é k o n y s á g , táv h ő

100%

Minta projektként 2008-ban megvalósult 2 intézmény felújítása. Az ebből szerzett tapasztalatok alapján 2008-2010 között több mint 50 intézmény világítás és fűtési rendszerének energetikai felülvisgálata megtörtént.

2008/12

100%

A 2007-ben megüresedett energetikusi álláshely 2008-ban betöltésre került.


2007/12

100%

Távhő rendelet felülvizsgálata és módosítása megtörtént.


2010/12

100%

A távhő hálózaton a Győrhő Kft. (2010-től GyőrSzol Zrt.) folyamatos karbantartást és korszerűsítést végez.

29.


Energiaauditok lefolytatása az Önkormányzati intézményekre


30.


Energetikus foglalkoztatása

Szervezetiintézkedés

Távhőszolgaltatás arányának növelése, önkormányzati rendelet felülvizsgálata Távhőszolgáltató rendszer állagának fenntartása

31.

32.



2010/12

T u d at f o r m á l á s , k o mm u n i k á c i ó

33.

Fenntarthatóság

Környezetvédelmi pályázatok kiírásának megvizsgálása

Szervezeti intéz2010/12 kedés

100%

Elkülönített keret áll rendelkezésre a lakossági energiatakarékossági programokra kiírt pályázatokhoz. Az elmúlt években az önkormányzat csatlakozott pl. az LFP, ÖKO, ZBR, stb. programokhoz, de saját, teljes mértékben önálló pályázatok is kiírásra kerültek. A pályázatok esetében fenntartási időszakot és adatszolgáltatási kötelezettséget írtunk elő.

31


Sorsz.

Környezeti cél



34.

Fenntarthatóság

Környezetvédelmi pályázati lehetőségek központi adatbázisának létrehozása, pályázatfigyelés


35.

Környezeti tudat formálása

A város internetes portálján a környezetvédelmi felület fejlesztése


2010/12

2010/12

Állapot


100%

A környezetvédelmi pályázatok figyelése és nyilvántartása folyamatos és egyeztetett módon történik a Stratégiai csoporttal.

100%

A város hivatalos weboldalán környezetvédelmi menüpont kialakításra került, a környezetvédelemmel kapcsolatos programok, események feltöltése folyamatos.

36.


Részvétel és előadás szakmai konferenciákon


2010/12

100%

A városházán került megrendezésre a „Köztisztaság és zöldfelületek kölcsönhatásai” szakmai konferencia, illetve folyamatosan részt vesznek a EMAS rendszerbe bevont két szervezeti egység munkatársai és a hivatal vezetői környezetvédelmi szakmai programokon.

37.


Előadások tartása a Széchenyi István Egyetemen


2010/12

100%

A vállalati felelősségvállalás ösztönzése konferencián a Polgármesteri Hivatal előadást tartott.


Környezetvédelmi akciók, környezetvédelmi rendezvények szervezése

100%

Győr MJV Önkormányzata a hagyományos rendezvények mellett minden évben, így 2010-ben is egyre több új környezetvédelmi akciók szervezésében vesz részt.

38.


2010/12

Környeze tmenedzsment rendszer

32

39.

A nem irodai működéssel összeKörnyezetmefüggő környezeti Szervezeti nedzs-ment rendszer tényezők, -hatások intézke- 2008/12 folyamatos analízisének medés fejlesztése todológiai továbbfejlesztése

40.

Környezetmenedzs-ment rendszer folyamatos fejlesztése

Specifikus oktatási Szervezeti anyagok fejleszintézke- 2008/12 dés tése

100%

Az elmúlt három év tapasztalatai alapján az elemzéseket folyamatosan továbbfejlesztjük, új információk, mutatószámok is beépítésre kerültek.

75%

Az új belépő munkatársak és az éves rendszeres oktatás anyaga a Környezetvédelmi Program végrehajtása során szerzett tapasztalatokkal kiegészítve összeállításra került, egységes szerkezetbe foglalását a három éves időszak lezárását követően tervezzük.


Sorsz.

Környezeti cél


Intézkedés

K ö r n y e z e t v é d e l m i V e z e t é s i é s H i t e l e s í t é s i R e n d s z e r

1.

Fenntarthatóság

Hangsúlyosabb részvétel projektek véleményezésében jekekvéleményezésében

2.

Fenntarthatóság

Város Környezetvédelmi Programjának összehangolása a Városi Stratégiai koncepcióval

szervezeti intézkedés

3.


Környezetbarát közlekedési koncepció fejlesztése


4.


Elővárosi tömegközlekedés fejlesztési koncepció kidolgozása



33

Vá l l a l á s o k a k ö v e t k e z ő i d ő s z a k r a

VIII. 2011-2013. időszakra szóló Környezetvédelmi Program, vállalt célkitűzéseink A Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Városépítési Osztálya és Környezetvédelmi Csoportja által 2007-ben bevezetett EMAS környezetirányítási rendszer első három éves Környezetvédelmi Program időszaka lezárult. A kezdeti elképzelések, tervezett módszerek folyamatos felülvizsgálata elengedhetetlen volt a rendszer gyakorlati működtetése során. Közben a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése is jelentősen megváltozott, amelynek köszönhetően az EMAS-ba bevont létszám és a szakmai terület is folyamatosan bővült. A gyakorlati tapasztalatok alapján, a következő ciklusra, 2011-2013. időszakra olyan Környezetvédelmi Program megalkotását tűztük ki célul, vállalásokat helyeztünk előtérbe, amelyekre közvetlen vagy közvetett befolyással lehetünk, az esetleges későbbi szervezeti változásoktól függetlenül. Ezt az indikátorok átdolgozásakor is figyelembe vettük.

Sorsz.

Környezeti cél


Intézkedés

Határidő

I r o d a i k ö r n y e z e t v é d e l m i t é n y e ző k k e l k a p c s o l ato s p r o g r a m o k

1.

Villamos energia felhasználásának 2 % os csökkentése (Bázis 2010.)

Városháza villamos rendszerének korszerűsítése, energiatakarékos lámpatestek alkalmazásával (III. ütem)

2.

Irodai vízfelhasználás 5 %-os csökkentése (Bázis 2010)

A Városháza vizesblokkok felújítása, energiatakarékos vízfelhasználás kiépítése

2012/12

Újrahasznosított papír arányának növelése a Polgármesteri Hivatal irodai papírfelhasználásban

Irodaszer közbeszerzés kiírásakor újrahasznosított papír arányának meghatározása, 15%-ra

2013/12

4


Szelektív hulladékgyűjtés fokozása

Szelektív hulladékgyűjtő edények elhelyezése a Városháza összes főosztályán

2012/06

5

Szemléletformálás

Munkatársak környezeti szemléletformálásának, aktivitásának erősítése

Tudásmegosztás fenntarthatósági témában évente egy alkalommal

2013/12


3

34

2013/12


Sorsz.

Környezeti cél

6 7

Szemléletformálás

8


Intézkedés

Határidő

Környezetvédelmi munkatársat foglalkoztat a szervezet

Környezetvédelmi referens munkakörének fenntartása

2013/12

Fenntarthatósági terv készítése és annak rendszeres felülvizsgálata

A Local Agenda 21 Program felülvizsgálata

2013/12

Munkatársak környezeti szemléletformálásának, aktivitásának erősítése

EMAS/fenntarthatósági/energiahatékonyság konferencia megrendezése évente egy alkalommal

2013/12

N e m i r o d a i k ö r n y e z e t v é d e l m i t é n y e ző k k e l k a p c s o l ato s p r o g r a m o k

Önkormányzati tulajdonú épületek energetikai felmérése

Felújítási, ingatlan- gazdálkodási döntések alapjául szolgáló átfogó felmérés

2012/12

Önkormányzati tulajdonú épületek komplex energetikai korszerűsítése

Felmérések, korszerűsítési tervek alapján legalább három önkormányzati tulajdonú épület komplex energetikai felújítása

2013/12

3.

Konkrét számadatok gyűjtése a megtakarítható energia mennyiségéről

Megújuló energia hasznosításra irányuló mintaprojektek létrehozása

2012/12

4

Közvilágítás energiafelhasználásának csökkentése

A még korszerűtlen aktív elemek energiatakarékos cseréje

2013/12

Kerékpáros közlekedés arányának növelésére ösztönzés

Közterületen lévő kerékpártámaszok számának folyamatos fejlesztése, bővítése, 60 db elhelyezése melyből 10 db fedett

2012/12

Kerékpáros közlekedés arányának növelésére ösztönzés

Kerékpáros közlekedési hálózat bővítése, 15 km új kerékpárút építése az Audi-beruházás és a Jedlik-híd építése kapcsán

2013/12

A munkatársak szolgálati kerékpár használatának növelése

Nyilvántartási rendszer létrehozása, kerékpárhasználat ösztönzése

2013/12

1.

2. Környezeti elemek takarékos használata

6

7

8

Környezetbarát közlekedési módok támogatása

35


Sorsz.

Környezeti cél


Intézkedés

Határidő

9.

Biológiai jellegű védekezés arány növelésének megvizsgálása

Környezetbarát módszerekkel történő szúnyog- és rágcsáló gyérítés elősegítése

2013/12

10

Zöldlistás vegyszerek alkalmazási lehetőségének megvizsgálása

A zöld listás vegyszerek használatának ösztönzése, arányának növelése

2013/12

11

A téli síkosság mentesítés során való környeKiszórt anyag mennyiségi optimalizácizetbarát módszerek ójának megvizsgálása használatának elősegítése

2013/12

Légszennyezettség csökkentése

P+R parkolók bővítése, fejlesztése

2013/12


Útmosások számának növelése

2013/12


A tömegközlekedési ellátottság, járatsűrűség felülvizsgálata az új közlekedési nyomvonalak és útfelújítások tekintetében

2013/12

Zajterhelés csökkentése

Rendszeres, környezetvédelmi zajmérés havonta legalább egyszer, valamint Városi zajtérkép elkészítése

2013/12

16

Vízbázis védelemének kialakítása

Révfalui vízbázis megóvása, Sárás városrészen szennyvízhálózat kiépítésével

2013/13

17

Többlet zöldfelület fejlesztés megvalósítása az előírt minimális zöldfelületi arányhoz képest

Közterületek felújítása során, az eredeti állapothoz képest többlet zöldfelület, védő fásítás kialakítása

2013/12

12

13.

14.

15

36



Sorsz.

Környezeti cél


Intézkedés

Határidő

Tehermentesítő utak és körforgalmak építése

2013/12


Város területén történő, illetve folyamatban lévő fejlesztések, beruházások hatására megnövekvő járműforgalom környezetterhelő hatásának csökkentése

18

Kevésbé környezetterhelő anyagok, műszaki megoldások vizsgálata közvilágítás terén

19

20


2013/12

x db új hulladékgyűjtő Lakossági hulladékgyűjtő udvarok száedény elhelyezése Győr mának növelése közigazgatási területén Városi Környezetvédelmi Program megújítása

21

2012/12

Fenntarthatósági szempontok bevezetése a beszerzéseknél

A környezeti menedzsment rendszerrel rendelkező beszállítók előnyben részesítése a közbeszerzések során

2013/12

23

Fenntarthatósági szempontok bevezetése a beszerzéseknél

A környezeti szempontból előnyösebb eszközök, termékek, alapanyagok előnyben részesítése a beszerzéseknél

2013/12

24

Nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés rendszeres fenntartása

Győr Megyei Jogú Város honlapján a "Környezetünk hírei" funkció fenntartása és folyamatos frissítése

2013/12

25

Környezettudatosság erősítése

Részvétel és előadás szakmai konferenciákon

2013/12

26

Zöld beruházási kézikönyv elkészítése

A közbeszerzéseknél alkalmazandó zöld beruházási szempontokat tartalmazó kézikönyv létrehozása

2012/12

27

Környezetvédelmi akciók, rendezvények szervezése

Mobilitási Hét, Szép környezet, jó közérzet verseny, Madarak és Fák napja

2013/12

28

Füvészkert létrehozása

Füvészkert létrehozása a Szitásdombon

2013/12

22 Fenntarthatóság

Környezeti tudatformálás

37

ö s s z e g z é s , k a p c s o l at

IX. ÖSSZEGZÉS, KAPCSOLAT A környezetvédelmi célok teljesülése érdekében kidolgozott átfogó három éves Környezetvédelmi Program teljesülése az önkormányzat tevékenységével összefüggő közvetett és közvetlen környezeti terhelések csökkentését szolgálja. A Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési rendszer folyamatos megújulása érdekében a környezeti tényezők és hatások vizsgálata során megszerzett tapasztalatok alapján alakítottuk ki a következő 3 éves környezetvédelmi programunkat. A bemutatott intézkedések, beruházások is azt mutatják, hogy az EMAS bevezetése óta javul a vezetők és a munkatársak, valamint a partnereink környezetvédelem iránti elkötelezettsége és szemlélete. Az önkormányzat környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségvállalása és a tudatformálásban betöltött szerepe 2010-ben tovább erősödött, jó példát mutatva a társadalmi és a gazdasági élet szereplői számára. Amennyiben bővebb információra van szüksége a város környezetvédelmi céljairól és intézkedéseiről, vagy az EMAS rendszer működéséről, keresse fel a www.gyor.hu honlapot, vagy érdeklődjön munkatársainknál, fontosnak tartjuk és kíváncsiak vagyunk véleményére, javaslataira esetleg kritikájára:

Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály Fűke Péter EMAS- vezető főosztályvezető

Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály Szekeres György EMAS szakmai vezető környezetvédelmi referens

A következő Környezetvédelmi nyilatkozat frissítésének időpontja: 2013. Kiadja: Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Írta: Gyertyás János és Szekeres György

38

h i t e l e s í t ő n y i l í t k o z at

A KÖRNYEZETVÉDELMI HITELESÍTŐ NYILATKOZATA A HITELESÍTÉSRŐL ÉS AZ ÉRVÉNYESÍTÉSRŐL Ferjancsik Zsombor EMAS környezetvédelmi hitelesítői nyilvántartási szám: HU-V-0003/2010 akkreditált vagy engedélyezett a következő hatáskörben: O 84 (NACE-kód) kijelenti, hogy hitelesítette, hogy a szervezet környezetvédelmi nyilatkozatában szereplő telephely(ek) vagy egész szervezet GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY (név) amelynek a nyilvántartási száma (ha rendelkezésre áll): HU-000013 teljesíti-e a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet valamennyi előírását. E nyilatkozat aláírásával igazolom, hogy: –

A hitelesítés és az érvényesítés végrehajtása teljességében megfelel a 1221/2009/EK rendelet

előírásainak,

–

a hitelesítés és az érvényesítés eredménye megerősíti, hogy semmi nem utal arra, hogy a

szervezet ne teljesítené a környezettel kapcsolatos hatályos jogi előírásokat,

–

a szervezet környezetvédelemi nyilatkozatának adatai és információi megbízható, hiteles és

helyes képet adnak szervezet összes tevékenységéről, a környezetvédelmi nyilatkozatban meg

határozott alkalmazási körön belül.

Ezen okmány nem egyenértékű az EMAS keretében való nyilvántartásba vétellel. Az EMAS keretében történő nyilvántartásba vételt kizárólag a(z) 1221/2009/EK rendelet szerint illetékes testületek végezhetnek. Ezen okmány nem használható fel önálló nyilvános közleményként.

Kelt 2011. 06. 28. Ferjancsik Zsombor

39

k ia dja: G yőr m e gy e i jo gú vár os polgár mesteri h i vatal

40

Környezetvédelmi nyilatkozat. Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály

Recommend Documents