Környezeti Operatív Program (KOP) (KOP_0.07_2006_05_16. változatának) Környezeti Értékelése

A II. Nemzeti Fejlesztési Terv, Európai Uniós terminológia szerinti Nemzeti Stratégiai Referencia Keret 2007-2013 periódusra szóló

Környezeti Operatív Program (KOP) (KOP_0.07_2006_05_16. változatának)

Környezeti Értékelése Első változat

VitaRegnat Környezetvédelmi és Szolgáltató Betéti Társaság

Projektvezető:

dr. Szilvácsku Zsolt

Szakértők: Karas László dr. Kollányi László Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna Varga Csaba

Budapest 2006. június 5.

1

TARTALOMJEGYZÉK A környezeti vizsgálat áttekintőábrája .......................................... 4 Rövidítések magyarázata............................................................... 5 1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése ... 6 1.1. Az előzmények és a döntési folyamatok, illetve a környezeti vizsgálat programozási folyamathoz való kapcsolódásának bemutatása.................................................................................... 6 1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv, illetve program alakulására .............................................. 10 1.2.1. Folyamatra tett javaslatok ......................................................10 1.2.2. Tartalmi javaslatok................................................................10 1.3. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása ................................................................ 11 1.3.1. A környezeti vizsgálathoz kapcsolódó egyeztetési folyamat kialakítása a Rendeletben foglaltak alapján került kialakításra, az alábbi lépések szerint: .............................................................................11 1.3.2. A környezet védelméért felelős szervekkel való konzultációk és a nyilvánosság bevonása....................................................................13 1.3.3. Vélemények és figyelembevételük, indokok összefoglalása ..........15 1.4. Alkalmazott vizsgálati, értékelési módszer és háttér információk.................................................................................. 15 1.4.1. A környezeti vizsgálat során alkalmazott értékelési modell ..........17 1.4.2. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált háttér információk és bizonytalanságok .......................................................................21 2. A program és a kidolgozásakor vizsgált beavatkozási irányok rövid ismertetése......................................................................... 22 2.1. a program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket;...................................................................................... 22 2.2. A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal .............................................................................. 23 2.3. A beavatkozási irányok kiválasztásának indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása.............................................. 24 3. A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel, összefüggésben lévő elemeinek ismertetése ............................... 25 3.1. A helyzetértékelés legfontosabb megállapításainak bemutatása a prioritásokkal összefüggésben .............................. 25 4. Fenntarthatósági alapelvek és a hazai és EU környezetpolitikai célok alapján felállítható alapelvek és célrendszer bemutatása... 32 4.1. Fenntarthatósági alapelvek a KOP környezeti vizsgálatához. 32 4.2. Környezetpolitikai célok a KOP környezeti vizsgálatához...... 35 5. A program megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása ...................................................... 37 5.1. Az egyes fejlesztési célok környezeti fenntarthatósági szempontú értékelése.................................................................. 37

2

5.1.1. A program stratégiai és specifikus céljai a fenntarthatósági alapelvek tükrében .........................................................................37 5.1.2. A program operatív céljainak értékelése ...................................38 5.2. Az egyes beavatkozási csomagok, illetve azok környezeti fenntarthatósági jellegének és teljesítményének környezeti fenntarthatósági szempontú értékelése....................................... 42 5.2.1. Környezeti hatást kiváltó beavatkozási csomagok azonosítása, ....42 5.2.2. A beavatkozási csomagok megvalósítása esetén várható környezeti következmények előrejelzése ...........................................................48 5.2.3. A környezeti következmények alapján a program és a beavatkozási irányok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható beavatkozási irányok meghatározása ...................................................................55 5.2.4. A programban szereplő nagyprojektek értékelése ......................64 6. A program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások megelőzésére, elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok ....... 65 7. A programban és a program által befolyásolt más tervben, illetve programban, eljárásokban javasolt környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra............. 66 7.1. Az OP végrehajtási szervezete .............................................. 66 7.2. A mutatószámrendszerrel kapcsolatosan.............................. 67 7.3 Értékelés................................................................................ 67 7.4. Projektkiválasztás ................................................................ 67 7.5. A fenntarthatósági és környezeti szempontok érvényesítése 67 8. Indikátorok és mutatók értékelése, illetve a program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése................................................................... 68 9. Közérthető összefoglaló........................................................... 72 MELLÉKLETEK .............................................................................. 73

3

A környezeti vizsgálat áttekintőábrája

2.2. program összefüggése más releváns tervekkel

2.1. Program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése (spec. és prioritás célok)

3.2. Helyzetértékelés bemutatása a prioritásokkal összefüggésben

3.1. Helyzetértékelés környezeti és fenntarthatósági szempontból

5.1.1 A program stratégiai és spec. céljai a fenntarthatósági értékrend tükrében

4.1. Fenntarthatósági értékrend

4.2. környezetpolitikai célok

a KOP környezeti vizsgálatához

illeszkedése a fenntarthatósági értékrendhez (táblázat)

4.2. Környezetpolitikai célok a

5.1.2. A program operatív

KOP környezeti vizsgálatához

céljainak értékelése

(saját)

OFK, NSRK, NKP környezetpolitikai célok

5.2.1. Beavatkozási csomagok

Környezetterhelés

azonosítása, tényezők

Természeti erőforrás növ. Nem fenntartható folyamatok

meghatározása

6. Környezetre káros hatások

5.2.2. Beavatkozási csomagok

Jól azonosítható környezeti igénybevétel

megelőzésére, elkerülésére,

várható környezeti

csökkentésére javaslatok

következmények előrejelzése

Közvetett módon hatást kiváltó tényezők

7. Programban más programban javasolt környezeti szempontú intézkedések

5.2.3.Környezeti következm. alapján beavatkozási irányok

Bevatkozási irányok (nagy táblázat)

meghatározása

8. Indikátorok és mutatók értékelése

A logikai kapcsolatokat (értékeléseket, összehasonlítást, megfeleltetést stb.) nyilakkal jelezve A színek magyarázata:

zöld - "megállapítások"; sárga - értékelés, összehasonlítás; piros - javaslatok

4

Rövidítések magyarázata CASA=Centre for Advanced Spatial Analysis CSG=Community Strategic Guidelines EMVA=Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap EPA=U.S. Environmental Protection Agency ERFA=Európai Regionális és Fejlesztési Alap ESPON=European Spatial Planning Observation Network ESZA=Európai Szociális Alap ÉAB=Értékelési Albizottság FFST=Fenntartható Fejlődés Stratégia FKTB=Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság IAIA=International Association for Impact Assessment IG=Integrated Guidelines IH=Irányító Hatóság KÉP=Környezet Értékelési Program KSz=Közreműködő Szervezet KvVM=Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium MÉTA=Magyarország Élőhely-Térképezésének Adatbázisára MMM=Mindennapi Madarak Monitoringja MTA=Magyar Tudományos Akadémia Natura 2000=Európai Unió védett területeinek hálózata NKP=Nemzeti Környezetvédelmi Program NFH=Nemzeti Fejlesztési Hivatal NFT=Nemzeti Fejlesztési Terv NSRK=Nemzeti Stratégiai Referenciakeret OFK=Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció OKIR=Országos Környezeti Információs Rendszerének OTK=Országos Területfejlesztési Koncepció OP=Operatív program OTH=Országos Területfejlesztési Hivatal SKV=Stratégiai Környezeti Vizsgálat TEIR=Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer TIR=Tervezés-támogató Informatikai Rendszer TOB=Tervezési Operatív Bizottság

VAHAVA=Változás-Hatás-Válasz

5

1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet értelmében a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaira környezeti vizsgálatot kell lefolytatni, amelynek eredményképpen egy környezeti értékelés kidolgozására kerül sor. A környezeti vizsgálat nemzetközi gyakorlatát és a kormányrendelet előírásait tekintve nem pusztán dokumentumelemzési, értékelés orientált folyamat (lásd ex-ante értékelések), hanem sokkal inkább folyamat orientált eszköz, amely a programozás során a tervezéssel párhuzamosan folytatandó, a tervezés részeredményeit folyamatosan feldolgozó tevékenység. Lehetőség szerint már a célok kialakításakor is jelen van, hiszen egyik fontos és elvárt funkciója a tág értelemben vett fenntarthatósági megfontolások érvényesítése a programozás során1. A Környezeti Operatív Programra vonatkozó környezeti vizsgálat (KOP KV) elkészítését közbeszerzési eljárás keretében a VitaRegnat Környezetvédelmi és Szolgáltató Betéti Társaság szakértői nyerték el 2005 decemberében. A vizsgálat megkezdésére a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából 2006 januárjában került sor. A következő pontokban bemutatjuk a KOP KV kapcsolódását a döntési és tervezési folyamatokhoz, illetve a vizsgálta során alkalmazott egyeztetési és módszertani megoldásokat.

1.1. Az előzmények és a döntési folyamatok, illetve a környezeti vizsgálat programozási folyamathoz való kapcsolódásának bemutatása A környezeti vizsgálatok egyik fő célja a programozási és tervezési folyamatokhoz való maximális illeszkedéssel a környezeti (amennyiben lehetséges a fenntarthatósági) szempontok érvényesítése a tervezés során. Ennek megfelelően a programozás lehető legkorábbi szakaszában szükséges biztosítani a környezeti vizsgálatok megkezdését és összehangolását programozási lépésekkel, döntéshozatali folyamatokkal. Az első magyarországi környezeti vizsgálat a KOP KV, amely a 2/2005 (I.11.) Korm. rendelet szerint az Európai Unió költségvetési időszakára vonatkozó egyik ágazati programjára készült. Ennek megfelelően részletesebben mutatjuk be a KOP keretéül szolgáló döntési folyamatokat és előzményeket, megjelölve a környezeti vizsgálatok elvárt, illetve megvalósult megkezdésének időpontjait. Az 1. táblázatba megjelöltük azokat a tervezési szakaszokat, amelyekre vonatkozóan a környezeti vizsgálatot vagy vizsgálati elemzést törvény írja elő:

Optimális esetben a SKV tevékenység főleg a tervezési folyamat nyomon követésére, támogatására, befolyásolására koncentrál, a környezeti hatásértékelési része pedig a már jól körvonalazott program az ex ante értékelés hatásértékelésével együtt kerül kidolgozásra.

1

6

Területi szint: Felelős szervezet az elfogadásért:

1. táblázat TERVEZÉSI FOLYAMAT Regionális

(Kis)térség

Országos OFK: parlament regionális fejlesztési tanács Stratégia ref. keret: kormány koncepcionális, tervezési szakasz

(kis)térségi társulás, tanács

AKV és vizsgálati elemzés készítése (1)

Határidők

regionális fejlesztési* stratégia, átfogó célok tervezete

2005. február – március

fejlesztési programok és azok részeként kulcsprojekt javaslatok kidolgozásának megkezdése

KV (3)

regionális fejlesztési stratégia, átfogó célok véglegesítése

KV (3)

regionális operatív programok vázlata***

2005.szeptember november

szakterületi fejlesztési stratégia, átfogó célok véglegesítése

szakterületi operatív programok vázlata

fejlesztési programok és azok részeként kulcsprojekt javaslatok pontosítása, szakértői tanácsadással KOP SKV

Vitaregnat Bt.

szakterületi fejlesztési stratégia, átfogó célok tervezete**

programozási szakasz KV (2) stratégiai referencia keret OFK környezeti (NFT II) tervezete és az operatív programok értékelése kijelölése

2005. júliusaugusztus

2005. augusztus – október

Országos Területfejlesztési Koncepció (regionális és országos területi célok) Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (átfogó fejlesztési célok és stratégia) részeként döntés a Kohéziós Alapba tartozó nagy léptékű közlekedési és környezetvédelemi projektekről (első csomag)

2005. április

2005. május – július

Szakterület (ágazat) Minisztérium / kabinet / kormány

KOP SKV környezeti KOP_körny_vizsg_ ertekeles_06.06_2.2 2006. május 25.

7

stratégiai referencia keret (NFT II) első tervezete az EU stratégiai irányelvek alapján

2005. november

2005. december – február

döntés a térségi fejlesztési programokról és azok részeként kulcsprojektek kidolgozásának elindítása

2006. március – április

regionális operatív programok véglegesítése

2006. áprilisszeptember

Az OP-khoz kapcsolódóan a térségi programok pontosítása, véglegesítése és támogatott (kis)térségi programokon belül a megvalósíthatósági tanulmány alapján az „első körös” projekt javaslatok értékelése, kiválasztása

1. táblázat

KOP környezeti vizsgálat elindítása döntés a szakterületi fejlesztési programokról és azok részeként kulcsprojektek kidolgozásának elindítása

stratégiai referencia keret (NFT II) véglegesítése

ROP-k környezeti vizsgálatának indítása

szakterületi operatív programok véglegesítése

Ágazati OP-k környezeti vizsgálatának indítása

EU egyeztetések, majd az operatív programok, nemzeti referenciakeret véglegesítése

TERVEZÉSI FOLYAMAT TERVEZET

Forrás: www.nfh.gov.hu

* A regionális fejlesztési stratégiákkal megegyező a Balaton térségének és a Tisza térség integrált fejlesztési tervének kidolgozási folyamata. ** A szakterületi stratégiák, programok közé értendő: az agrárgazdasági és vidékfejlesztési terv is. *** Önálló regionális operatív program várhatóan csak a tervezési-statisztikai régiókra készül

Zöld színnel jelöltük a környezeti vizsgálatok és a vizsgálati elemzések optimális kezdési pontjait az alábbiak szerint: (1) A tervezést megelőzően készülő vizsgálati elemzés elkészítése a környezetvédelmi törvény 43-44.§ szerint, illetve javasolt egy analitikai stratégiai környezeti vizsgálat elkészítése az NFT-re és operatív programjaira vonatkozóan annak tervezését megelőzően (lásd az EU Bizottsága számára készült dokumentumokat a www.ansea.hu oldalon vagy magyarul a Szilvácsku Zsolt: Stratégiai környezeti vizsgálatok gyakorlata az Európai Unióban c. könyvben. (2) A Nemzeti Fejlesztési Tervre kötelező Környezeti Vizsgálat /A környezeti vizsgálat lefolyatására az 1.§ (2) bekezdés a) pontja szerint kötelező tervek és programok köre lásd az 1. sz, mellékletet a 2/2005 (I.11.) Korm. Rendelethez, valamint a 2001/42/EK európai parlamanti és tanácsi irányelv/ (3) A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaira kötelező Környezeti Vizsgálat /A környezeti vizsgálat lefolyatására az 1.§ (2) bekezdés a) pontja szerint kötelező tervek és programok köre lásd az 1. sz, mellékletet a 2/2005 (I.11.) Korm. Rendelethez, valamint a 2001/42/EK európai parlamanti és tanácsi irányelv/ KOP SKV Vitaregnat Bt.

KOP SKV környezeti KOP_körny_vizsg_ ertekeles_06.06_2.2 2006. május 25.

8

A 2007-13-as tervezési időszak feladat és felelősségi rendjét a kormány a 2004/1076-os kormány-határozatban rögzítette. A programok elkészítése a Nemzeti Stratégia Referencia Keret alapján történik. Az NSRK elkészítéséért a Nemzeti Fejlesztési Hivatal a felelős. Az NSRK szakértői szintű egyeztetése a Tervezési Operatív Bizottság (TOB) keretében, illetve tagjai között történik, míg a hivatalos kormánydöntést megelőző döntésék és jóváhagyások fóruma az FKTB, a Fejlesztéspolitikai Kabinet az előzetes stratégiai döntéseket hozza meg az operatív programok Európai Uniós befogadását megelőzően. Az operatív programok elkészítéséért a kormány által kijelölt felelős minisztérium, vagy szervezet felel, de másodlagos felelőssége van mindazoknak a minisztériumoknak, akik érintettek a vonatkozó operatív program egy prioritásának lebonyolításában. Amikor a Környezeti Operatív Program környezeti vizsgálata 2006 elején megkezdődött, az OP vázlata ált rendelkezésre. Ki kell hangsúlyozni azonban, hogy 2006 elejére több ponton rögzítésre kerültek a készülő OP tartalmi elemei: az OP célrendszere, prioritásai és a beavatkozások típusai (szennyvízkezelési, hulladékgazdálkodási beruházások) már az NSRK-ban, illetve azzal párhuzamosan meghatározásra kerültek, hasonlóan az OP mellékletében szereplő nagyprojektek is meghatározásra kerültek. Ezen előzetes döntések jelentős mértékben meghatározták a KOP KV kereteit. A környezeti vizsgálat bekapcsolódása a programozási folyamatba alapvetően a KOP operatív, tárcán belüli koordinációért, a tárcák közötti egyeztetésekért és a KOP szövegezéséért felelős részleggel való szoros együttműködésben valósult meg. A KOP környezeti vizsgálatát végző szakértők és a KvVM szakértői között rendszeres egyeztetések folytak havi, kétheti gyakorisággal. A teljes KOP tervezési és végrehajtási folyamat során az alábbi döntéshozatali és részvételi kritériumok határoztunk meg, amely betartására felhívjuk a figyelmet: Civil részvétel • civil részvétel biztosítása • a civil és a közigazgatási résztvevők felkészítése a részvételre • civil képviseletek meghatározása Partnerség • Ágazati, regionális és szektorközi együttműködés erősítése és garantálása, ellenőrzése a tervezés során Természetvédelmi információ • A szükséges színtű információ igényének megfogalmazása és a rendelkezésre álló információkból az igény kielégítése, ha nem lehetséges az információk pótlására irányuló folyamatok elindítása. Nyílt döntési folyamat • A döntési folyamat menete, ütemezése áttekinthető, megismerhető és nyílt legyen KOP_SKV

Környezeti értékelés 1.0 VitaRegnat Bt.

9 2006.06.07.

• A

döntési folyamat menete, ütemezése kiszámítható és előrelátható legyen • A nyílt döntési pontok ismerté tétele, azok a pontok a folyamatban, ahol a folyamat előkészítő vagy megvalósítási szakaszaiban hoznak döntést, egyértelműen meghatározottak és ismertek legyenek • A döntés alapjául szolgáló háttéranyagok megismerhetők legyenek Jogi előírásokban, ajánlásokban megjelenő környezeti vizsgálatok és más eszközök alkalmazása a döntések előkészítéséhez a horizontális szempontok érvényesítéséhez • A megfelelő környezeti döntéselőkészítő eszközök alkalmazása a teljes folyamatban (párhuzamos a tervezéssel szorosan együttműködő vizsgálatok, a döntési pontokon a vizsgálatok aktuális eredményeinek adott szintű figyelembevétele) • Környezeti vizsgálatok elkészítése és beépítése a folyamatba • Környezeti és fenntarthatósági útmutatók készítése és alkalmazása a tervezés és végrehajtás során

1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv, illetve program alakulására A környezeti vizsgálat során megfogalmazott javaslatok két nagyobb csoportra oszthatók. Első csoport a tervezés folyamatára vonatkozó javaslatok, amelyek a környezeti és fenntarthatósági szempontok érvényesítését hivatottak szolgálni eljárási elemek és szempontok beépítésével (lásd előző pontban felsorolt döntési és részvételi szempontokat. A javaslatok második csoportja a KOP tartalmi részeire vonatkozó módszertani, szerkezeti és fogalmazási javaslatokként jelentek meg a vizsgálat során. A megfogalmazott javaslatokat és hatásuk összefoglaló bemutatását táblázatos formában az értékeléshez csatoljuk, a következő két pontban csupán néhány fontosabb javaslatot emelünk ki.

1.2.1. Folyamatra tett javaslatok Az egyeztetési lehetőség megteremtése érdekében a KvVM a környezeti vizsgálatot végzők javaslatára és közreműködésével létrehozta a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórumot. A KvVM honlapján külön KOP oldal, illetve KOP-SKV környezeti vizsgálati al-oldal került kialakításra az egyezetések és társadalmi részvétel elősegítése érdekében.

1.2.2. Tartalmi javaslatok KOP_SKV


10 2006.06.07.

Helyzetleírás szerkezetére vonatkozóan az alábbi struktúra javasoltuk, amelyhez a jelenlegi változat már kezd közelíteni:

alkalmazását

(1) Főbb környezeti problémák összegzése a környezeti állapotok (State) és a környezeti terhelések (Pressures) vonatkozásában; (2) A leírt főbb problémák mögött rejlő (gazdasági, társadalmi) okok, hajtóerők, mozgatórugók (Driving forces) rövid leírása; (3) A jelenlegi környezeti állapotok (State) és a környezeti terhelések (Pressures) által megjelenő (társadalmi, környezeti) hatások, következmények (Impacts) összegzése; (4) Kiemelt jelenleg tapasztalható konfliktusok összefoglalása a prioritás témakörében. A helyzetértékelésben és az OP teljes szerkezetében javasoltuk a területiség elvének erősebb megjelenítését, amely a jelenlegi változatban már határozottabban megjelenik. Prioritások és beavatkozások vonatkozásában tett javaslatok közül ki kell emelni a beavatkozási logika megfogalmazásának pontosítására tett javaslatainkat. A beavatkozási logika keretében szükséges meghatározni azokat a területi és környezeti szempontokat, amelyek a beavatkozások részletesebb kidolgozása során, akcióterv készítésekor támpontot, orientálást jelentetnek. Ilyen a megújuló energiaforrások arányának növelése esetén a napenergia, a geotermikus energia hasznosítás előnyben részesítése, illetve az energianövények előállítása komplex tájgazdálkodási programok keretében történő fejlesztése vagy a árvízvédelmi intézkedések szintén komplex tájgazdálkodási programokhoz illeszkedő megvalósítása. Indikátorokra vonatkozóan a kimeneti, eredmény és hatásindikátorok típusainak alkalmazását javasoltuk és eszerint értékeltük az elkészített indikátorok csoportjait.

1.3. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása Az alábbi pontokban bemutatjuk környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonásának, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevételének módját, mellékelten pedig, az indokok összefoglalását.

1.3.1. A környezeti vizsgálathoz kapcsolódó egyeztetési folyamat kialakítása a Rendeletben foglaltak alapján került kialakításra, az alábbi lépések szerint: KOP_SKV


11 2006.06.07.

(1)

Tájékoztatás a programról

A környezeti értékeléssel kapcsolatos egyeztetések megkezdésének első lépéseként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) – mint a program készítője – összeállított a vizsgálatot végző szakértők közreműködésével a Környezeti Operatív Programról (KOP) egy összefoglaló jellegű tájékozatót, amelyet a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum tagjainak megküldött, az alábbi tartalommal: • a program címe, típusa, tartalma, tervezési területe, célja •

helyzetértékelés, a környezeti szempontból lényeges információk

•

a lehetséges fejlesztési irányok

•

a

program

megvalósításából

előreláthatóan

származhatnak-e

országhatáron átterjedő jelentős, káros környezeti hatások. (2) A környezeti értékelés tematikáját, ütemezését, valamint a konzultációkra vonatkozó

javaslatait,

illetve

a

nyilvánosság

tájékoztatásának,

észrevételek kérésének tervezett módjának megküldése a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum tagjai részére. (3)

Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum első ülése 2006. március 6. a környezeti vizsgálat bemutatása és a tervezett tematika megvitatása céljából.

(4)

A környezeti értékelés első változatának elkészítése – a mellékelt tematika és a Rendelet 8.§, illetve annak 4. számú melléklete alapján.

(5)

A környezeti értékelés véleményeztetése

Környezeti értékelés készíttetője a KvVM, aki Rendelet 8. § (3) szerint kikéri a környezet védelméért felelős szervek és az Országos Környezetvédelmi Tanács véleményét a KOP környezeti értékeléséről, és egyeztetést tart a környezet védelméért felelős szervekkel a szükséges módosításokról a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum második egyeztetési ülésének keretében 2006. június 13-án. Az érintett nyilvánosság észrevételeinek kikéréséhez a KvVM a Rendelet 8. § (5) szerint nyilvánosságra hozza a KOP céljait, illetve azt, hogy a KOP és környezeti értékelésének egyeztetési dokumentációja hol és mikor tekinthető meg, és milyen módon véleményezhető. Arra az esetre vonatkozóan, ha a környezeti értékelés alapján országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás várható [Kvt. 43. § (6) bekezdés a) pont] a KvVM a KOP tervezetének hazai egyeztetésével egyidejűleg megküldi - eltérő megállapodás hiányában - a másik ország környezetvédelemért felelős KOP_SKV


12 2006.06.07.

minisztériumának a jogszabályok által leírt dokumentációkat és a konzultációt a Rendelet szerint levezeti. Környezeti értékelés készítője KOP környezeti értékelésével kapcsolatosan beérkezett észrevételeket feldolgozza, értékeli, szükség szerint a környezeti értékelést megváltoztatja, illetve kiegészíti. Szükség esetén a KvVM számára javaslatot tesz a KOP módosítására, illetve kiegészítésére. (6) A környezeti értékelés elkészítése – a mellékelt tematika és a Rendelet 8.§, illetve annak 4. számú melléklete alapján történik.

1.3.2. A környezet védelméért felelős szervekkel való konzultációk és a nyilvánosság bevonása A környezeti vizsgálat során kötelező véleményezési folyamatnak alapvetően két fő iránya határozható meg. Egyik fő irány a vizsgálathoz kapcsolódóan a rendeletben a környezetért felelősként meghatározott közigazgatási szervekkel való egyeztetés, míg a másik fő irány a társadalmi nyilvánosság biztosítása, a véleményezési lehetőség megteremtésével. A két fő irányban történő információcsere és véleményezés folyamatának gördülékenységét elősegítendő céllal került kialakításra a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum. A Fórum alapvetően a 1076/2004. (VII.22.) Korm. határozat 7. pontja szerint létrejött „élhető környezet” munkacsoport érintett tagjaira, illetve a Rendelet 3. mellékletének I. pontja szerinti környezet védelméért felelős szervek képviselőire épül. A Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórumon való részvételre a tagokat a KvVM kéri fel. A KvVM a Fórum tagjai közé a Rendelet által megjelölt szervek képviselői mellé az OKT (3fő), az NFH, FMM, IHM, ICSSZEM, OM és a TERET delegáltjait is meghívta. A környezet védelméért felelős szervekkel való konzultációk A környezetért felelősként meghatározott közigazgatási szervekkel való egyeztetés során a hivatalosan kiküldött, a Rendelet 7.§ és 8.§ szerinti dokumentumok véleményeztetését kell lebonyolítani, illetve ezekhez a szakaszokhoz tartozó egyeztetési lehetőséget kell a kidolgozó részéről biztosítani2. Az egyeztetési lehetőség megteremtése érdekében a KvVM a környezeti vizsgálatot végzők javaslatára és közreműködésével létrehozta a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórumot. A környezetért felelős szervek képviselői a rendeletben előírtak szerint a Fórumot megelőzően a véleményezési határidő megállapításával megkapják a szükséges dokumentumokat. A Fórumon a kiküldött dokumentumokkal kapcsolatos vélemények bemutatására és egyeztetésére van lehetőség. A Fórumot követően a környezet védelméért felelős szervek megküldik hivatalos véleményüket a Környezeti Operatív Programot kidolgozó KvVM részére. A társadalmi részvétel elősegítése, a nyilvánosság bevonása A társadalmi részvétel elősegítése érekében a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum keretében felkérésre kerültek az Országos Környezetvédelmi Tanácsot (OKT) alkotó civil 2

7.§ (4) Ha a kidolgozó véleménye a tematikáról eltér a környezet védelméért felelős szervek (1) bekezdés szerint kapott véleményétől, a kidolgozó végleges döntését megelőzően az indokok tisztázása érdekében megbeszélést tart az érintett szervekkel. Lásd még a 8.§. KOP_SKV Környezeti értékelés 1.0 13 VitaRegnat Bt. 2006.06.07.

valamint tudományos szervezetek és az üzleti világ képviselői. Ugyancsak felkérést kapott a Területfejlesztési Régiók Egyeztető Tanácsának képviselője, aki területi szempontok érvényesítése érdekében az élhető környezet munkacsoportban jelenlévő régiók közös képviseletét hivatott betölteni. A társadalmi partnerek alapvető szerepe a folyamatban egyrészt az általuk képviselt intézmények tagjainak tájékoztatása a KOP SKV vonatkozásában, illetve az általuk képviselt társadalmi szereplők és szervezeteik tájékoztatásának elősegítése és véleményük továbbítása. A nyilvánosság bevonását segítendő a környezeti vizsgálat meghatározott dokumentumai az Interneten is elérhetővé válnak majd azért, hogy a velük kapcsolatos véleményeket a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum tagjai, a környezeti vizsgálat készítői és a KvVM részére eljuttathassák. Az áttekinthetőség kedvéért a következő táblázatban az ütemezés mellett bemutatjuk az egyes szereplők feladatait és lehetőségeit is.

1.2. A környezeti vizsgálattal kapcsolatos tájékozató megküldése 1.3. Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum első egyeztetési ülése

SKV TEAM A környezeti vizsgálat folyamatos. Rendszeres egyeztetések a KOP készítői és az SKV TEAM tagjai között.

Környezeti vizsgálat folyamata 1.1. Tájékoztatás a programról

Környezetért felelős szervek szerepe Tájékozódás Tájékozódás és a véleményezési folyamat megindulásának tudomásul vétele Előzetes vélemények kifejtése, kérdések megfogalmazása, további tájékozódás. Az ülést követően a végső álláspontok megküldése a KvVM részére.

Társadalmi részvétel lehetősége Tájékozódás a Fórum tagjainak közreműködésével Tájékozódás a Fórum tagjainak közreműködésével

A KOP SKV-ra vonatkozó vélemények kifejtése, eljuttatása Fórumba delegált képviselőik által a Fórumnak, illetve a KvVM-nek. 1.4. A környezeti Széleskörű tájékozóvizsgálattal kapcsolatos dási lehetőség. tájékozató nyilvánosságra Nincs külön teendőjük. A KOP SKV-ra vonathozatala a KvVM kozó vélemények kihonlapján. fejtése, eljuttatása a KvVM-nek, illetve a Fórumnak. 2006. március vége 1.5. A környezeti vizsgálat Tájékozódás és a Tájékozódás a Fórum első változatának elkévéleményezési eljárás tagjai által szítése és megküldése a folytatódásának tudomásul Fórum tagjainak. vétele. 1.6. A környezeti vizsgálat Előzetes vélemények A KOP SKV-ra első változatának kifejtése, kérdések vonatkozó vélemények megküldése, megfogalmazása, további kifejtése, eljuttatása nyilvánosságra hozatala, tájékozódás. Az ülést Fórum tagjai által, Környezeti Vizsgálati követően a végső illetve közvetlenül az Egyeztető Fórum második álláspontok megküldése a SKV TEAM részére. egyeztetési ülése KvVM részére. 2006. június eleje 1.7. A környezeti értékelés Tájékozódás a végső Tájékozódás a végső véglegesítése anyagról. anyagról. 2006. június vége KOP_SKV Környezeti értékelés 1.0 14 VitaRegnat Bt. 2006.06.07.

2. táblázat A környezetért felelős szervek szerepe és a társadalmi részvétel lehetősége a környezeti vizsgálat folyamatához kapcsolódóan.

1.3.3. Vélemények és figyelembevételük, indokok összefoglalása A tematikára és a környezeti értékelés első változatára adott vélemények rövid szöveges összefoglalása valamint a vélemények figyelembevételének indokai a mellékletben találhatók. A környezeti értékelés első változatára érkező vélemények később kerülnek beillesztésre.

1.4. Alkalmazott vizsgálati, értékelési módszer és háttér információk A KOP környezeti vizsgálatának módszertana a nemzetközi tapasztalatokra és kutatási eredményekre3 építve két tevékenységi tengely mentén került kialakításra. 1. Az első (vizsgálati) tengely a KOP-k tervezése során elkészülő tervezési és programozási dokumentumok és programozási, illetve a végrehajtási folyamatok, vizsgálatát, környezeti fenntarthatósági szempontú értékelését és iterációs egyezetési folyamatát tartalmazza, amelynek kulcsszereplői az SKV csoport szakértői és a KOP tervezésében és programozásában érintett intézmények szakértői. A vizsgálati lépéseket az 1. ábrán foglaltuk össze. 2. A második (partnerségi) tengely az első tengellyel folyamatosan együttműködve a partnerségépítés a konzultációs, egyezetési folyamatok kezelését foglalja magába. A partnerségi folyamatoknak három szintjét különböztetjük meg: •

KOP programkészítők és a SKV végzői közti partneri, együttműködési folyamatok

•

Valamelyest szélesebb körű partnerség a 2/2005. Korm. rendelet által előírt kötelezően bevonandó közigazgatási szervezetekkel való partnerség, amely folyamatába az KOP programkészítői és az SKV végzői mellett a társadalmi és regionális partnerség képviselői is megjelennek a két-három Környezeti Vizsgálati Fórum keretében

3

Például: Sachihiko Harashina: A Communication Theory of Strategic Environmental Assessment /Tokyo Institute of Technology/; Måns Nilsson and Holger Dalkmann: Decision Making and Strategic Environmental Assessment, in Journal of Environmental Assessment Policy and Management, Vol. 3, No3; Arbter Kerstin: Stratégische Umweltprüfung Wiener Abfallwirtschaftsplan – ein SUP am runden Tisch, in UVP-report 2001. Vol 3.

KOP_SKV


15 2006.06.07.

•

A legszélesebb körű partnerség az SKV folyamatában Internet-alapú megközelítéssel kezelhető, főként az érintett társadalmi partnerek önállóságára építve (tájékozódás, véleményformálás stb.)

A KOP környezeti vizsgálata során a módszertan kialakítását, a jogi szabályozás mellett az alábbi tapasztalatok befolyásolják: a 2004-2006 közötti időszakra készült NFT Regionális Operatív Programja során született, illetve az EU tagállamaiban összegyűlt pozitív és negatív példák tanulságai4. A környezeti vizsgálat egyes lépéseit az 1. ábrán mutatjuk be.

4 Például: Stratégiai Környezeti Vizsgálat a ROP (2004-2006) környezeti szempontú, ex ante vizsgálatának megalapozásához, 2003; A Strukturális Alaphoz készített, 1994-1999. közötti operatív program SKV-ja, Szicília; 2000-2006 közötti időszakra készülő spanyol regionális fejlesztési terv SKV-ja, Framework SEA of the Polish National Development Plan 2004-2006

KOP_SKV


16 2006.06.07.

1. ábra

Az SKV folyamat egyes lépéseinek bemutatása a programhozáshoz illesztve 1.4.1. A környezeti vizsgálat során alkalmazott értékelési modell A környezeti vizsgálatok során alkalmazott módszerek, modellek közös problémája, hogy a stratégiai jellegű, környezetpolitikai beavatkozások és akciók értékelését milyen szempontrendszer szerint végezzék el. Azaz hogyan értékelhető a tervezett beavatkozások hatásossága a környezeti és lehetőleg ezzel együttesen a fenntarthatósági célok elérése szempontjából. KOP_SKV


17 2006.06.07.

A KOP és a 2007-2013 közötti időszakra készülő operatív programok értékeléséhez kidolgozásra került a Respect Kft. munkatársai által egy un. Stratégiai Értékelő Módszertani Alapvetés (SÉMA), amely a lehetőséget teremt arra, hogy a különböző típusú beavatkozások stratégiai szinten értékelhetővé váljanak környezeti és fenntarthatósági szempontból. A módszer alapja a Driving force-Pressure-State-Impact-Response (DPSIR) modell, amely mellett más tervezési és értékelési módszerek tapasztalatai is felhasználásra, beépítésre kerültek. A DPSIR modell a PSR (Pressure-StateResponse) modell Anthony Friend (1970) által történt továbbfejlesztésén alapul, amelyet az OECD State of the Environment csoportja is alkalmaz. Az Eurostat szakértői szerint: „Kutatók és indikátor szakértők hosszú vitáját követően a DPSIR modellt ítélték a legmegfelelőbbnek a környezeti információk strukturálására, kezelésére vonatkozóan az EU tagállamai és a nemzetközi szervezetek számára is, mint az Eurostat és a European Environment Agency…5”. A 2. ábrán látható a modell szerkezetének bemutatása. A SÉMA alkalmazása A SÉMA keretében kialakított értékelési struktúra által lehetővé válik az aktuális helyezet, a célok, a beavatkozások és az ezekhez tartozó indikátorok együttes, egy strukturált rendszerben történő vizsgálata a fenntarthatósági értékrend (alapelvek) és a környezet politikai célok szempontjából. A modell külső körében helyezkednek el azok a fogalmi területek, amelyek a környezeti problémák leírását és a beavatkozások típusainak meghatározását hivatottak elősegíteni. • Az elsőként A-típusúnak jelölt fogalmi terület a driving forces (gazdasági, társadalmi hajtóerők, hatótényezők, mozgatórugók, irányító folyamatok) ide tartozik például a mezőgazdasági kifizetések rendszere, egyéni értékrend, fogyasztási szokások, foglalkoztatás, adók); • Második B-típusúként jelölt fogalmi terület a pressure, a terhelések, például emberi tevékenységek, amelyek közvetlenül hatással vannak a környezetre CO2 kibocsátás; • A harmadik C-típusúként jelölt fogalmi terület a state a megfigyelhető változások a környezetben például a hőmérsékletváltozás, táplálékforrások, élőhelyi kapcsolatok csökkenése; • Negyedik D-típusúként jelölt fogalmi terület az impacts, a megváltozott környezet hatásai például az emberi egészség változása, árvizek, fajok számának csökkenése, élőhelyek eltűnése. A fenti fogalmi területek felhasználásával megfelelően áttekinthető és logikailag összefüggő módon strukturáltan leírhatóvá, jellemezhetővé válik az aktuális környezeti helyzet, illetve megfelelően alkalmazva a megközelítést a környezeti 5

Eurostat (1999) Towards Environmental Pressure Indicators for the EU. European Communities, 2000, Luxembourg KOP_SKV Környezeti értékelés 1.0 18 VitaRegnat Bt. 2006.06.07.

változások, azok okainak és hatásainak időbeli változása (trendek, folyamatok szempontjából) is bemutathatóvá elemezhetővé válik. A kör középpontjában találhatók a környezetpolitikai válaszok (responses), amelyek alatt minden olyan társadalmi beavatkozást értünk, amely a bemutatott fogalmi területek bármelyikének, valamilyen irányú megváltoztatását eredményezik. Ezek közé soroljuk az operatív programokban megfogalmazott prioritásokat és beavatkozásokat. A tervezett beavatkozások az általuk célzott területek szerint A,B,C és D típusba sorolhatók, aszerint, hogy milyen szinten kezelik az adott problémát pl. a kármentesítési programok a C-típusú beavatkozásokba sorolhatók, mivel a környezeti állapot közvetlen változtatását célozzák. A környezetpolitikai válaszok keretében meghatározott beavatkozások a fenntarthatósági alapelvek, értékrend alapján is értékelhetők. Ebben az esetbe az a kérdése, hogy az adott beavatkozás milyen fenntarthatósági alapelv érvényesülését segíti elő, illetve elősegíti-e. A környezetpolitikai válaszok kertében megfogalmazott és érvényesítendő célokhoz, beavatkozásokhoz indikátorok tartoznak, amelyek három szinten mérik a megvalósítás eredményességét. • Első szint a kimeneti indikátorok szintje, amely azt mutatja, hogy az adott beavatkozás során a beavatkozás által érintett objektumok, személyek fizikai mértékegységekben kifejezhető adatait tartalmazza (hossza, területe, száma stb.). • Második szint az eredményindikátorok szintje, amely keretében az érintett objektumok, személyek minőségbeli változására vonatkozó adatokat tartalmazza (kapacitás növekedése, képzettséget szerzett stb.) • Harmadik szint a hatásindikátorok szintje, amely a beavatkozás hatásosságát, azaz a kitűzött cél elérése felé történő elmozdulást mutatja be (energiára fordított kiadások csökkenése, munkahelyhez jutottak stb.)

KOP_SKV


19 2006.06.07.

Stratégiai Értékelő Módszertani Alapvetés (SÉMA)

f in m or ió ác

ú ok us s . á K típ oz DI B atk IN Y N K av ÁS < be AT < MÉ RO D O H E I K ÁT ER IK << ET O D EN R IN M TO KI IKÁ D IN

Ha t (>> (dri ótén >> FF g ving yező FF az forc k tár das es) sa da ági p lm i pi illér llé r)

Terhelések (pressures) (>>FF környezeti pillér)

Környezet politikai ú ok us ás válaszok . típ koz K I (responses) A at D v N I (>> FF társadalmi pillér) a Y be ÁS << ÉN OK M OR AT H ED ÁT I K ER IK << ET O N R D E IN M TO KI IKÁ D IN

rm fo in

ió ác

ió ác

in rm fo ió ác

ú ok us ás . típ oz IK D atk D IN av Y be ÁS << ÉN OK R M AT D O H E I K ÁT ER IK << ET O D EN R IN M TO KI IKÁ D IN

in

rm fo

ú ok us ás . típ koz IK C at D IN av Y e b ÁS << ÉN OK M R AT O D H E ÁT I ER IK << ET OK N R D E O IN M T KI IKÁ D IN

Állapot (state) (>>FF környezeti pillér)

FF értékrend és alapelvek

Hatások (impacts) (>>FF környezeti pillér >>FF társadalmi pillér)

RESPECT Consulting © 2006

2. ábra

A RESPECT Kft. munkatársai által kifejlesztett Stratégiai Értékelő Módszertani Alapvetés (SÉMA)

KOP_SKV


20 2006.06.07.

1.4.2. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált háttér információk és bizonytalanságok A környezeti értékelés első lépéseként a környezeti és fenntarthatósági problémák azonosítását, összegzését alapvetően a szakértői csoport helyzetismeretére alapozottan végeztük el. Az aktuális helyzet vizsgálata során többek között az alábbi forrásokra is támaszkodtunk: • • • • • • •

Környezeti állapot-leírás a 2002-2008 NKP-hoz; valamint annak közbülső jelentései, illetve az OFK-hoz, NSRK-hoz készült környezeti elemzések megállapításai; ROP stratégiai környezeti vizsgálata, 2003 Az OFK, az OTK és az NSRK helyzetértékelésének releváns részei; MMM és más monitoring rendszerek eredményeit értékelő tanulmányok; A MÉTA, a KÉP, a VAHAVA projekt kapcsolódó részei; A Fenntartható Fejlődés Stratégia helyzetelemzései; 2004-2006 programok megvalósításának környezeti következményeinek vizsgálata, illetve az OP-k interim riportjainak környezeti vonatkozásai (jelenleg még nem állnak rendelkezésre);

Az célok, beavatkozások értékelését különösen nehézzé tette a terv folyamatos alakulása mellett, a beavatkozási tevékenységek kidolgozása során tapasztalt bizonytalanságok. A tervezési időszakra vonatkozóan ugyanis jelenleg még nincs döntés arról, hogy milyen szinten kerüljenek meghatározásra a tervezett beavatkozások, tevékenységek. Az operatív program egyes prioritásain belül különböző részletezettséggel kerültek kidolgozásra a beavatkozási logikát és a tervezett műveleteket leíró részek. A leírtakból következően az OP tervezett indikátorai sem kerültek véglegesítésre az általunk vizsgált változatban. Az operatív programok jellegéből adódóan, a nagyterületekre kiterjedő összetett hatások és nagyszámú közvetlenül nem azonosítható hatásviselő miatt alapvető cél a változások irányának egy-egy térségre vagy az országra való kivetítése és elemzése. Ennek a legfontosabb következménye, hogy „a tervnek nem valamilyen határértékrendszernek kell elsősorban megfelelnie, hanem meghatározott elveknek, prioritásoknak, céloknak. Ezeket összefogó értékrend hiányában nem lehetne a változásokat minősíteni, mert hiányozna ehhez a viszonyítási alap. Az értékrendet a hatások értékelése előtt konkrétan le kell fektetni” (ROP Stratégai Környezeti Vizsgálat 2003., ÖKO Rt) A 2003-ban megfogalmazott elvárás az összefoglaló értékrend iránti igény tekintetében napjainkban még nem teljesült, azaz Magyarországon jelenleg nem kerültek egységes formában rögzítésre és elfogadásra azok az értékrendi alapok, amelyek mentén egy környezeti vizsgálat elvégezhető.

KOP_SKV


21 2006.06.07.

2. A program és a kidolgozásakor vizsgált beavatkozási irányok rövid ismertetése A program bemutatását a Környezeti Operatív Program KOP_0.07_2006_05_16. változatának felhasználásával készítettük.

(KOP)

2.1. a program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket; A Környezeti Operatív Program (KOP) Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretében (NSRK) megfogalmazott „A környezet fejlesztése” fejlesztési tengely tervezett beavatkozásait határozza meg. Az NSRK és ezen belül a KOP az Országgyűlés által 2005-ben elfogadott két legfontosabb magyar fejlesztéspolitikai dokumentumra (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció [96/2005. (XII. 25.)], Országos Területfejlesztési Koncepció [97/2005. (XII.25.)] építve mutatja be a 2007 és 2013 közötti időszakban az EU strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások 2007 és 2013 közötti tervezett felhasználását. A program célstruktúrája Stratégiai cél: Magyarország biztonságos, tiszta és jó minőségű környezet, egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetőségét biztosítva éri el, hogy 2020-ra Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa legyen, ahol emelkedik az emberek életszínvonala, és javul életminőségük. Specifikus célok: 1. Élhető környezet megteremtése és fenntartása A megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása, illetve helyreállítása, a lakosság egészségi állapotának javítása, azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentése, megszüntetése. Prioritási célok Egészséges, tiszta települések prioritás

3. Megelőzés, takarékosság, hatékonyság

2. Értékvédelem és megőrzés Az ökoszisztémák és vizeink védelme, a fenntartható természeti erőforrásés területhasználat, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet károsodásának megelőzése, értékvédő gazdálkodás megvalósítása - figyelembe véve mennyiségi és minőségi jellemzőiket is -, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása, környezetileg biztonságos életfeltételek elérése

Vizek kártételeinek megelőzése és vízkár-elhárítás

KOP_SKV

Vizeink jó kezelése .

Természeti értékeink jó kezelése

A gazdasági fejlődésben a környezeti szempontok érvényesítése. Ennek feltétele a gazdasági fejlődés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a szennyezések megelőzése, az alacsony anyag- és energia igényű technikák alkalmazása, a megújuló eneregiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a környezetés természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése

Környezetbarát energetikai fejlesztések


Környezetügy mint gazdasági hajtóerő

22 2006.06.07.

2.2. A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal A KOP kapcsolódása más programokhoz stratégiai dokumentumokhoz alapvetően kettős módon történt. Az operatív program keretei, peremfeltételei, a különböző fejlesztéspolitikai dokumentumok az NSRK közvetítésével (szűrőjén) keresztül befolyásolták a KOP készítését (ábra). A minden OP számára egységes alapot jelentő referenciakeret (NSRK) egyrészt előnyt másrészt azonban számos hátrányt is jelentett a programozásban. A környezetpolitikával foglalkozó stratégia dokumentumoknak csak kivonata, esszenciája jelenhetett meg az NSRK-ban, ezért az elkészült KOP is csak az itt megjelentetett kiemelt területekkel foglalkozott. Az NSRK-ban néhány bekezdéssé leegyszerűsített stratégiákból újra kibontott prioritások helyett érdemes lett volna mélyebben visszanyúlni a fejlesztéspolitikai koncepciókhoz és ágazati stratégiákhoz.

Viszonyításként használt dokumentumok összefüggései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni Akcióprogram, NVT, OTK) Irányelvek, átfogó célok 2020

EU Alapok szabályai Közösségi Stratégiai Iránymutatás szakpolitikák

Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Operatív Programok

A KOP II.1.1. fejezetében bemutatott kapcsolat az NSRK Új Magyarország programjával és a többi operatív programmal hiányos és elnagyolt. Hiányos mert az összes a környezetvédelemhez, környezetgazdasághoz kapcsolódó prioritás és beavatkozás bemutatása után ismertetni kellett volna az OP-k közötti „szétosztás” elveit és a környezeti problémák és hatások kezelésének módjait, területeit (a KOP-ban vagy más OP-ban). A KOP-ból jelenleg nem derül ki, hogy olyan átfedő területek, amelyek több operatív programhoz is tartoznak melyik OP-ban kerülnek megvalósításra. A környezeti beavatkozások széttagoltsága miatt a számos olyan probléma előfordulhat, hogy az egyik OP-ban megfogalmazott beavatkozás hatásait másik OP beavatkozásai gyengítik. Példaként hozható, hogy a KözOP-ban előirányzott dunai vízi út fejlesztés (2,5 m merülésű hajók közlekedésének biztosítása) számos területen negatív hatással lesz a KOP prioritásai között szereplő dunai holtág, mellékág rehablitációra. A KOP-ban ezért a horizontális jellegű, jelentős környezeti hatást kiváltó, más OP-kban szereplő prioritásokat meg kellene jeleníteni.

KOP_SKV


23 2006.06.07.

2.3. A beavatkozási irányok kiválasztásának indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása. A KOP 2006. májusi tervezete a következő prioritástengelyeket tartalmazza:

Egészséges, tiszta települések (a KOP célrendszer 1. céljának elérésére) A településeken végrehajtandó környezeti fejlesztések felölelik a hulladékgazdálkodást (a komplex hulladékkezelési rendszerek kialakítását, a szelektív hulladékkezelés elterjesztését, a kiemelt hulladékáramok kezelését, egyes az előírásokat ki nem elégítő hulladékkezelő létesítmények bezárását, lezárását, rekultiválását stb.); a települési szennyvízkezelést; a környezeti kármentesítést. a környezeti és a kulturális örökség értékeinek védelmet A fejlesztések érintik, vagy érinthetik majd az ország teljes lakosságát, és az esetek több mint 95%-ában az EU által kötelezően előírt normák elérésének teljesítése a tiszta és biztonságos települések kialakítása a fő cél. Vizek kártételeinek megelőzése és vízkárelhárítás (a KOP célrendszer 2. céljának elérésére) Befejeződik a Duna árvízvédelmi rendszerének kiépítése és folytatódik a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének megvalósítása, megvalósulnak egyéb vízfolyások árvízvédelmi fejlesztései és az önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi rendszerek fejlesztése. Vizeink jó kezelése (a KOP célrendszer 2. céljának elérésére) A vízgyűjtő gazdálkodás és az integrált vízhasználat intézkedései felölelik többek között; a vizek jó ökológiai állapotának az elérése érdekében a Vízkeret-irányelv által előírt intézkedéseket (monitoring, vizek mennyiségi és minőségi védelme). Annak érdekében, hogy vizeink 2015-re elérjék a jó ökológiai állapotot; megvalósulnak vízvédelmi, térségi vízvisszatartási, vízpótlási és vízrendszer rehabilitációs fejlesztések (komplex vízvédelmi beruházások, vízfolyások, tavak, holtágak fejlesztései, felszín alatti vizek további szennyezését megakadályozó intézkedések, síkvidéki vízrendezés). Természeti értékeink jó kezelése (a KOP célrendszer 2. céljának elérésére) A természetvédelem területén megvalósuló beavatkozások magában foglalják a NATURA 2000 és egyéb védett területek természetvédelmi fejlesztéseit (faj- és élőhelyvédelem, erdei iskolák, vonalas létesítmények tájromboló hatásának mérséklése, élőhelymegőrző mező- és erdőgazdálkodás). A fejlesztések érintik vagy érinthetik majd természetvédelmi szempontból az ország területének 20%át, megvédik az ország ma még gazdag biodiverzitását. Környezetbarát energetikai fejlesztések (a KOP célrendszer 3. céljának elérésére) A környezetbarát energetikai fejlesztések során a megújuló energiaforrásokból nyert energia nagyobb arányú felhasználása, és az energiahatékonyság fejlesztése nyer támogatást. A megújuló energia felhasználási arány növelésének szinergikus hatása nagy jelentőségű a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás KOP_SKV


24 2006.06.07.

szerkezetváltozatása szempontjából is.

és

az

ezzel

elérhető

versenyképesség

javítása

Környezetügy mint gazdasági hajtóerő (a KOP célrendszer 3. céljának elérésére) A környezeti megfontolások előtérbe helyezése számos területen vezethet a gazdasági hatékonyság növeléséhez. Ezen területek: a magán és közösségi termelés és szolgáltatás „ipari ökoszisztéma” alapon történő szervezése és a környezetvédelmi ipar, az ipari ökológia fejlesztése; a környezetbarát, elérhető legjobb technológiák és technikák bevezetése,, valamint a tudatosan és takarékosan gazdálkodó fogyasztási szokások kialakulásához vezető környezeti szemléletformálás. Fontos a környezetbarát életmód és fenntartható fogyasztás feltételeinek megteremtése. A fejlesztések érintik vagy érinthetik szinte bármely önkormányzatot és intézményeit, a kis- és középvállalkozások legtöbbjét. A fejlesztések eredményeképp alacsony környezetterhelésű, anyagés energiatakarékos, területkímélő gazdasági vállalkozások fejlődnek ki, megadva a jövő környezetvédelmének és versenyképességének nélkülözhetetlen feltételeit.

3. A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel, összefüggésben lévő elemeinek ismertetése A helyzetelemzésünk célja, hogy beazonosítsuk azokat a problémákat, kihívásokat, amelyekkel a KOP keretében készülő helyzetelemzést, célstruktúrát és beavatkozási tevékenységek csoportjait értékelni tudjuk. Az elemzés azt is leírja, hogy az adott problémának mik a kiindulási okai, illetve, hogy mik a problémás helyezetek következményei. A helyzetértékelés alapvető célja, hogy mind a vizsgálat, mind pedig a programozás számára bemutassa, felismerhetővé tegye a környezeti problémák kialakulásának okait. A helyzetelemzés során a problémák közti logikai kapcsolatok, valamint az egyes problémák okai (vagy mozgatórugói) és következményeik azonosítása, vagy akár szintbeli kapcsolódások bemutatatására törekszünk. Célunk nem a teljeség, hanem a legfontosabb problémakörök és azok okainak feltárása, azonosítása. Jelenlegi környezeti folyamatok, trendek és mozgató rugóik feltárása, összefoglalását az alábbi struktúrában végeztük el: Problématérkép és konfliktuselemzés környezeti, fenntarthatósági szempontból, driving forces (ok)— state (állapot, problémás helyzet)—impacts (problémás helyzetből származó következmények, hatások) struktúra alkalmazásával. Az átfogó szakértői helyzetértékelés az értékelés mellékletében található.

3.1. A helyzetértékelés legfontosabb megállapításainak bemutatása a prioritásokkal összefüggésben Egészséges, tiszta települések (a KOP célrendszer 1. céljának elérésére) KOP_SKV


25 2006.06.07.

A települések környezeti állapota országos léptékben nehezen értékelhető. A jelenleg összességében még kedvező pillanatnyi helyzetkép jelentős területi, településnagyság és szennyezéstípus szerinti heterogenitást mutat. Ennek oka, hogy a környezeti állapotot több, gyakran egymással ellentétes hatású folyamat befolyásolja. Ezek közül, a települések állapotát meghatározó folyamatok közül néhány – eltérő mértékben és jelentőséggel – szinte az összes településen érezteti hatását. A folyamatosan emelkedő közlekedési igény kielégítése az életminőséget közvetlenül és közvetve rontó környezeti hatásokat okoz. A forgalmas utak melletti levegő minősége a kis településeken és a nagyvárosokban egyaránt kritikus. Sok helyütt gondot okoz, hogy jelentős fogalom zajlik burkolatlan beltéri utakon, ami a szálló por miatt kedvezőtlenül a levegő minőségére. A légszennyezéshez hasonló problémát jelent a közlekedés okozta zaj az utak (kisebb mértékben vasútvonalak, repterek) mellett élő, a közúthálózat folyamatban lévő fejlesztésével szaporodó számban érintett lakosság számára. Elsősorban szintén zajproblémát okoz, hogy lakóövezetekben sok kisvállalkozás működik. A folyamatosan növekvő lakossági és vállalati fogyasztás fokozott hulladéktermeléssel jár, melynek kezelése sokrétű terhelést jelent a környezetre, illetve a hulladék kezelésében kulcsszerepet játszó önkormányzatok jelentős erőforrásait emészti fel. A környezeti terhelés az illegális vagy nem megfelelő műszaki színvonalú hulladéklerakók okozta környezeti kockázaton túl főként a nagy mennyiségű hulladék elszállításakor jelentkezik. A vízfelhasználás a településeken összességében növekszik, a csatornázottság növekedésével egyre nagyobb mennyiségű szennyvizet kell kezelni, ami lokálisan a természetes folyamatokhoz mérten is jelentős vízforgalmat eredményez (hatása elsősorban a talajvíz szintjében és állapotában mérhető). A szennyvíztisztító rendszerek vízforgalmát sok esetben tovább növeli, hogy a csatornahálózat elavult és a burkolt felületekről összegyűjtött csapadékvizet nem lehet különválasztani a kommunális és egyéb víztől. Alapvetően regionális sajátosság a területhasználat kedvezőtlen átalakulása. Az agglomerációban és a nagyvárosokban eltűnő belterületi zöldfelületek, a külterületek növekvő beépítettsége az alapvető emberi rekreációs igények kielégítését teszi lehetetlenné a településeken. A távoli „zöld területek” felkeresése a közlekedés okozta káros hatásokat továbberősíti. Az árvízveszélyes településrészek, települések száma főként a Tisza mentén magas, de a belvíz elszórtan az ország minden területén fenyeget átgondolatlanul fejlesztett településeket. A lakosság egyre több időt tölt el beltérben, így a beltéri levegő minőségének jelentősége megnőtt. Míg a munkahelyi környezetre egyre pontosabb a szabályozás, a lakóépületek esetében országos tekintetben továbbra is ismeretlen kockázatot jelentenek a háttérsugárzás és a bútorok, háztartási szerek és elektromos készülékek használata során képződött szennyezőanyagok. A környezeti ügyekben települési szinten hozható döntési lehetőségek rendkívül korlátozottak. Az általános forráshiány elsősorban a területgazdálkodásban érezteti hatását. A hagyományos, az adottságokhoz illeszkedő KOP_SKV


26 2006.06.07.

településszerkezet, az épített értékek eltűnnek, a felújításra váró, de beruházói szempontból kedvezőtlen „öreg” városrészek, roncsterületek maradnak. Az elhanyagolt területek számos egészségügyi problémát okoznak a lakosságnak. Allergén gyomnövények jelennek meg, illegális hulladéklerakók létesülnek, melyeken a háztartásokból, vállalkozásokból kikerülő veszélyes anyagok is megjelennek. Az átgondolt területrendezés helyett gazdasági kényszerből végrehajtott, erőltetett ütemű fejlesztések gyakran a megoldásra váró régi környezetvédelmi problémák mellé újakat generálnak. A forráshiány miatt a nagyobb hozzáadott értéket képviselő, ezért a magántőke által jobban preferált, illetve könnyebben pályázható környezetvédelmi beruházások valósulnak meg. A helyzetet árnyalja, hogy sok esetben ezek megfelelő színvonalú, hosszú távú működtetésére már ugyanúgy nincs fedezet, mint a település környezeti érdekeit jobban szolgáló, kisebb beruházásokra. Vizek kártételeinek megelőzése és vízkárelhárítás (a KOP célrendszer 2. céljának elérésére) Magyarország felszíni vízkészletének 96%-a külföldről származik. A kiegyensúlyozatlan vízháztartás, a szomszédos országok (Ukrajna, Románia) területhasználatában és térszerkezetében bekövetkezett változások (pl. nagymértékű erdőirtás) egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy megnövekedett az árvíz-veszélyeztetettség. Magyarország jellegzetesen medencejellegű és kontinentális éghajlatú ország. Az utóbbi évek szélsőséges időjárási viszonyai csak fokozzák ezt a veszélyeztetettséget. Az árvízveszély mellett a belvíz hasonló nagyságrendű problémát jelent. Az ár- és a belvíz-veszélyeztetett területek nagysága megközelíti az 50%-ot. A KOP prioritása a helyzetértékelésnek megfelelően kiemelt figyelmet fordít az ár és belvízvédelemre. A vízháztartás kiegyensúlyozatlanságából fakad, hogy számos területen az árvízveszélyeztetettség mellett jelentős az aszályveszély is. Az aszálykárok csökkentése vízvisszatartással ökológiai szemléletű komplex tájgazdálkodással mérsékelhető lenne. A KOP a prioritás megfogalmazásában kisebb hangsúlyt helyez az aszálykár mérséklésére. A környezeti kockázatok veszélye a folyók (elsősorban a Tisza és mellékfolyói) esetében nagy. A külföldről származó szennyezettség csak integrált, teljes vízgyűjtőterületekre kiterjedő komplex szemléletű rendezési tervekkel, közös megegyezéssel oldható meg. A KOP vízkárelhárítás prioritása csak a hazai feladatokra összpontosít. Vizeink jó kezelése (a KOP célrendszer 2. céljának elérésére) Felszíni vizek minősége elsősorban az oxigén- és tápanyagháztartási mutatók és a bakteriológiai paraméterek tekintetében rossz. A szennyvíztisztítási programok előrehaladása, illetve a gazdasági struktúraváltás következtében, valamint a nagy hígítási kapacitásnak köszönhetően nagy folyóink vízminősége elfogadható, míg kisvízfolyásaink állapota rosszabb, mert a terhelések esetenként lényegesen meghaladják az öntisztuló képesség mértékét.

KOP_SKV


27 2006.06.07.

Állóvizeink és tározóink az eutrofizálódás eltérő mértékű jeleit mutatják. A talajvizek 60%-ban magas a nitráttartalom. A nem vagy nem megfelelően kezelt és nagy mennyiségű szennyvíz terheli a talajt és a talajvizet. A KOP „Vizeink jó kezelése” prioritása a célrendszerrel összhangban, a Víz Keretirányelv (VKI) elveinek megfelelően tartalmazza „a vizek jó ökológiai állapotának” eléréséhez szükséges intézkedéseket. Kiemelten kezeli vízvédelmi területeket, hidromorfológiai szempontból kockázatos víztesteket, a holtágak vízpótlását, a felszín alatti vizek szennyezésének megakadályozását, a vízvisszatartást és a vízpótlást. A VKI céljai között elsőként szerepel, hogy „megakadályozza a vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére - a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek további romlását, védi és javítja azok állapotát” A beavatkozási logikában ezzel szemben elsősorban a közvetlen vízvédelemmel kapcsolatos feladatok jelennek meg és hiányzik pl. a VKI irányelveiben is szereplő biológiai állapotfelmérési program. Természeti értékeink jó kezelése (a KOP célrendszer 2. céljának elérésére) A fejlesztések a zöldmezős beruházásokat részesítik előnyben, jelentős területfoglalást és termőföld veszteséget okoznak pont azokon a területeken, ahol inkább zöldfelületekre lenne szükség. A biológia sokféleség jelentősen csökken főként a városokkal határos területeken. A természeti adottságokhoz illő tájhasználat „gazdaságtalanná válik, növekszik a parlagterületek, majd a beépített és roncsterületek nagysága (a lakosságszámhoz képest a beépített területek aránya kimagasló). A nem mezőgazdasági hasznosítású területeken nőtt a szennyezett területek száma. Az ipari parkok nem ipari ökoszisztémák. Csökken a helyi táji adottságokra alapozó, helyben termelt, előállított fogyasztási cikkek mennyisége. A helyben termelt, feldolgozott és fogyasztott termékek csökkenésével számos probléma jelentkezik. A munkalehetőségek megszűnésével migrációs folyamatok indulnak meg. Csökken a falusi népesség aránya. Csökken és háttérbe szorul a mezőgazdaság tájfenntartó funkciója. Csökken a lakosok lokálpatriotizmusa. (Ma már gyakran falun sem ismerik a szomszédokat és a helyi értékeket.) A mobilitás növekedésével (ami egyrészt munkaerőpiaci szempontból jó), és a helytelen településfejlesztési politikával csökken lakosság települési környezete iránti felelősségérzete. A természeti értéket hordozó területek kezelésének, területhasznosításának nincs gazdasági és környezeti értelemben fenntartható modellje nagy méretekben. A gyepterületeket beszántják, nem legeltetik, az őshonos erdők arányának növelése lassan halad, az árterek hasznosítása nem a hagyományos elveken alapul, az intenzíven művelt mezőgazdasági területek aránya még mindig magas az arra kevésbé alkalmas területeken. A füves élőhelyek élővilága veszélyeztetetté válik, nehezen vagy egyáltalán nem visszafordítható degradációs folyamatok indulnak el (pl. beerdősülés), az erdei ökoszisztémák biodiverzitása csökken, a szántóföldekhez kötődő fajok fennmaradásának esélyei csökkennek. KOP_SKV


28 2006.06.07.

Átgondolatlan területhasználati szabályozási rendszer, helytelen támogatásokkal és az ezekre a támogatásokra épülő rossz tervezési gyakorlattal. A táji adottságokhoz egyre kevésbé illeszkedő, a szomszédos területhasználati formák közötti éles különbségekkel jellemezhető tájhasználat. Rövid távú előnyökért cserébe számottevő környezeti terheléssel vagy/és mérhető környezeti kockázattal járó területhasználati formák kialakulása. A fragmentáció növekszik, a természetes térbeli folyamatok lehetőségei szűkülnek, az élővilágra nehezedő szelekciós nyomás erősödik, a fajok veszélyeztetettsége nő. A környezeti elemeket szennyezése, a hosszú távú agrár vagy erdőgazdálkodási potenciál csökkenése, ivóvízbázisok veszélyeztetése, a biodiverzitás csökkenése. A védett területek a védettségük folytán még nem biztosítják az értékek fennmaradását. A hatósági és kezelési intézményrendszer forráshiánnyal küzd és hiányzik az egységesen elfogadott elvárható legjobb gyakorlat alkalmazása, mind a kezelési, mind pedig az eljárási folyamatok tekintetében. Kompenzációs források hiánya. Adathiány, adatokhoz való hozzáférés az állami intézmények között is korlátozott. Egységes integrált adatbázisok hiánya. A védett és a nem védett területeken is csökken a biológiai sokféleség és a természeti területek koherenciája. Negatív tapasztalatok és hozzáállás a területhasználók részéről. Együttműködés hiánya. A modern, városi civilizáció „a természettől távoli” életformát kínál, ezzel párhuzamosan a koncentrált, „civilizáción” kívüli kikapcsolódás utáni igény koncentráltan jelentkezik. Növekszik az elidegenedés a természettől, csökken a megértés és a természet tisztelete. A természet nem kitüntetett hely a kikapcsolódásra: természetkárosító technikai sportok, a fokozottan védett vagy/és érzékeny területek tűrőképességükön túli turisztikai terhelése. A természetvédelemi és környezetvédelemi politika nem integrálódott az ágazati politikába. A természetvédelem és a környezetvédelem egyfajta tiltó, korlátozó, fejlesztést akadályozó tényezőként jelenik meg. A felelősségteljes, környezettudatos magatartás hiányában csak tiltó intézkedésekkel egyre nehezebb elfogadtatni a természetvédelmi, környezetvédelmi célkitűzéseket. A médiák által bemutatott viselkedésminták és környezetkultúra nem a helyi identitástudat és környezet iránti felelősségérzet növekedés irányába hat. Csökken a helyi adottságokhoz alkalmazkodó táji-, települési karakter, tájhasználat, környezetkultúra. A tájkarakter csökken, települések arculata eltűnik, sivárosodik. A nagyvárosok környéke, a bevásárlóközpontok, az autópályák környezete „globalizálódik”. A helyi építészeti örökségre alapuló településkép helyét egy zavaróan változatos, eklektikus kép veszi át. Környezetbarát energetikai fejlesztések (a KOP célrendszer 3. céljának elérésére) Az összes energiafelhasználás jelentős ütemű növekedése –, amelyben jelentős szerepe van a lakosság fogyasztási szokásai változásának, a korábbi időszakhoz KOP_SKV


29 2006.06.07.

viszonyított jelentős jólét-növekedésnek, ennek következtében pedig a fogyasztás erőteljes növekedésének, – többirányú kedvezőtlen folyamat okozója, ezek közül elsősorban az üvegházhatású gázok nagyarányú kibocsátását, és következményként a globális felmelegedés problémáját emelhetjük ki. Mivel villamos-energiatermelésünkben vezető szerep jut a fosszilis energiahordozóknak, ezáltal a kimerülő erőforrások készleteit csökkentjük, ami együtt jár azzal, hogy az ország potenciális megújuló energiahordozóit nem hasznosítjuk megfelelő mértékben. Ugyancsak kiemelhető a jelenleg hulladéklerakókba vagy hulladékégetőbe kerülő, egyébként értékes másodnyersanyagok, amelyek bomlástermékeikkel súlyosbíthatják a globális felmelegedés problémáját, illetve a levegőn kívül a többi környezeti elemet is szennyezéssel veszélyeztethetik. A jelenleg ömlesztve gyűjtött szerves hulladékok hasznosításának lehetősége többszörösen is adott (pl. biogáztermelés). Habár az ország energiahatékonysága jelentős javult az elmúlt 15 évben, még mindig elmarad a fejlett országokétól. Mivel a gazdaság döntően fosszilis energiahordozókra épül, ezért a hatékonyság javítása elsősorban a szén-dioxid kibocsátás csökkenését eredményezheti, de ezzel együtt számos rövid távú szennyező kibocsátását is tovább mérsékelheti. A prioritás megvalósítása tehát azért nagyon fontos, mert több környezeti probléma kiváltó okát, hatótényezőjét (driving force) szüntetnénk meg, ami a legkívánatosabb fejlődési iránynak tekinthető. A prioritás a megelőzés elvére épül, ezért a program elmaradása jelentős negatív környezeti következményekkel járna, melyek az alábbiak: • A fosszilis energiahordozók részarányának további fennmaradása –, esetleg az energiafelhasználás jelentős ütemű növekedése következtében annak magasabb aránya – tovább erősítené az energiaellátásban tapasztalható függőségünket, kiszolgáltatottságunkat. • A megújuló erőforrások használata terjedésének elmaradása miatt nem csökkenne bizonyos mértékben az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami tovább növelné a globális felmelegedés kockázatát és következményeinek súlyosságát. • Bizonyos hulladékok (például a beavatkozási logikában szereplő használt sütőolaj, biogáz-termelésre alkalmas hulladékok) más környezeti elemek (levegő, talaj) továbbra is fennmaradó veszélyeztetését jelentenék. • A vidéki területek életképességének megtartása nem történhet meg a mezőgazdasági termelés struktúraváltása nélkül, amihez hozzájárulhat a biológiai eredetű motorhajtóanyagok előállításához szükséges növények termesztése. (Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy tájökológiai és természetvédelmi szempontból nem megfelelő gazdálkodást ne támogassunk.) • Az energiahatékonyság javításának elmaradása komoly gazdasági versenyhátrányt jelenthet a fejlettebb országokhoz képest a hazai vállalatok számára. Környezetügy mint gazdasági hajtóerő (a KOP célrendszer 3. céljának elérésére) KOP_SKV


30 2006.06.07.

Jelenleg hazánkban magas az energiaintenzitás, valamint a fajlagos anyagfelhasználás. Ez a két tényező jelentős szennyezőanyag-kibocsátáshoz, illetve hulladéktermelődéshez vezet, amit meg lehetne előzni, így viszont az utólagos kezelés megoldásának igényét növeli. A prioritás következtében elérhető környezeti eredmények jelentős mértékben átfednek az 5. prioritásnál elmondottakkal, hiszen például az öko-hatékonyság javulása az energiafelhasználás csökkenését is magával hozza. A vállalati szféra környezeti attitűdje javult ugyan, de a kkv-kra még mindig jellemző az elavult technológiák alkalmazása, amely elsősorban a tőkehiány miatt csak nagyon lassan változik. A KIR bevezetése a vállalatoknál jelentős mértékben nőtt, de nincs kimutatás arról, hogy ez valódi környezeti javulást jelent-e, vagy csak elkönyveljük a rendszer bevezetését, érdemi eredményeket viszont nem hoz. A hazai ipari parkok eddigi kialakításánál nem érvényesült (vagy csak nagyon kis mértékben) az ökoszisztéma-szerű működésre való törekvés. A lakosság környezettudatossága sokat javult az elmúlt évtizedben, de a fogyasztás iránti vágy még sokszor erősebb a környezettudatosságnál. A jelentős mértékű fogyasztás igen sok környezeti probléma okozója, amit viszont ellensúlyozhat a környezetbarát termékek fogyasztási arányának emelkedése. Ennek gátja lehet a fizetőképes kereslet hiánya. A prioritásnál megemlíthető problémaként a civil, így a környezetvédő szervezetek alacsony befolyásoló ereje, illetve jellemző az olyan színben történő beállításuk, hogy ők a „fejlődés” gátjai – ez a tény nem segíti a környezettudatosság növekedését sem a termelési, sem a fogyasztási oldalon. A program elmaradása a következő negatív változásokat eredményezné: • Tovább nőhet a szakadék az energia- és anyagintenzitás tekintetében a fejlettebb országokhoz képest, ami ronthatja a versenyképességünket. • Ha az öko-hatékonyság nem javul, a keletkező tetemes hulladék következtében csak a hatásokat kezelhetjük, illetve a környezet állapotán javíthatunk, ami nem tekinthető a legjobb megoldásnak, hiszen nem költséghatékony. • A lakossági fogyasztás további, nem környezettudatos irányú növekedése jelentősen terhelheti a környezeti elemeket, tovább gerjeszti a hulladékártalmatlanítás/hulladékkezelés igényét. • Hasonló hatással jár az ipari parkok további támogatása anélkül, hogy az ökoszisztéma jelleget figyelembe vennénk. • A környezeti adatbázis, megfigyelő rendszer fejlesztése nélkül továbbra is csak késéssel lehet a környezeti adatokhoz hozzáférni, az esetlegesen bekövetkező haváriák következményeinek felszámolásához pedig ugyancsak késedelmesen lehet hozzákezdeni.

KOP_SKV


31 2006.06.07.

4. Fenntarthatósági alapelvek és a hazai és EU környezetpolitikai célok alapján felállítható alapelvek és célrendszer bemutatása Annak érdekében, hogy a KOP célrendszerét és beavatkozásait értékelni tudjuk, rögzíteni kell azokat az értékelési szempontokat, amelyek alapján a célok által kitűzött irányokat és a beavatkozások várható következményeit, azok illeszkedését vizsgálni tudjuk. A vizsgálat keretében elkészülő értékelés tágabb viszonyítási keretét a meghatározásra kerülő fenntarthatósági alapelvek biztosítja. A fenntarthatóság környezeti pillérére vonatkozó környezetpolitikai célok azonosítása és összefoglalása jelenti a második szűkebb viszonyítási alapot a KOP céljainak és beavatkozásainak értékeléséhez. A környezeti vizsgálat harmadik viszonyítási alapja a Stratégiai környezeti, fenntarthatósági helyzetelemzés (problémák okainak és következményeinek feltárása), amelyet a következő fejezetben mutatunk be.

4.1. Fenntarthatósági alapelvek a KOP környezeti vizsgálatához Az alábbiakban egy olyan általános fenntarthatósági kritériumrendszert állítunk össze, amelyet a Környezeti Operatív Program (KOP) környezeti vizsgálata (KV) során kiindulópontnak, illetve mindenekelőtt figyelembeveendőnek tekintünk. Ezekben foglaljuk össze azokat a szempontokat, amelyek hosszú távú szem előtt tartása biztosíthatja környezetünk állapotának megfelelő, elfogadható változását. A fenntarthatósági alapelvek nem konkrét mutatószámokban fogalmazható meg, sokkal inkább a követendő irányokat, szemléletmódot, orientáló alapelveket, ellenőrzési kritériumokat jelenti. Az összeállításban az alábbi dokumentumokat használtuk fel: •

Fenntartható Fejlődés Bizottság (2002): Nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés jegyében és az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája

•

Tombácz et al. (2003): Stratégiai környezeti vizsgálat a Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához, 18-19. oldal.

•

EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja, amely négy területet emel ki

•

Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató (segédlet) az EU támogatások felhasználásában résztvevők számára a fenntartható fejlődés horizontális elv érvényesítésére, különös tekintettel a környezetvédelmi szempontokra, KvVM, Budapest, 2004. február 2.

•

Környezeti Fenntarthatósági Útmutató az EU támogatások pályázók és értékelők számára, NFH, 2005. április

•

KIOP 2004 - Környezetvédelmi fenntarthatósági útmutató, 2005. április

•

Fenntartható Fejlődés Stratégia, 2006. márciusi 1-jei változat.

KOP_SKV


32 2006.06.07.

•

A 2003-2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programban (NKP-II) megfogalmazott elvek, melyek a következők (a dokumentum szerinti csoportosításban): o

A környezetvédelemben mára már hagyományosnak tekintett alapelvek, például az elővigyázatosság, a megelőzés, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékoztatás, a nyilvánosság és a „szennyező fizet” elv.

o

További olyan alapelvek, amelyek a fejlett világ környezetvédelmi gyakorlatában meghonosodtak: a megosztott felelősség, az átláthatóság biztosítása a tervezés, döntéshozatal finanszírozás, megvalósítás és ellenőrzés területén, kiszámíthatóság a finanszírozásban és a szabályozásban, számon kérhetőség, világos célok és mérhető teljesítmények, partnerség, szubszidiaritás, addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések.

Mivel Magyarországnak nincs még elfogadott fenntartható fejlődés stratégiája, a tervezésben és a gyakorlatban elfogadott fenntarthatósági elvek és értékek csak a fenti dokumentumokból, illetve az azokat megalapozó koncepciókból, tervekből alakíthatók ki. A fenntartható fejlődés fogalmát a Bruntland-jelentés (Our common future, 1987) alapján fogalmazzuk meg, amely szerint a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely a jelen generációk igényeit úgy elégíti ki, hogy közben nem teszi lehetetlenné/megőrzi a jövő generációk szükséglet-kielégítési lehetőségeit. Némiképp átfogalmazva ez azt jelenti, hogy leszármazottainknak is lehetővé tesszük legalább abban a jólétben (jól-létben6) való életet, amelyben mi is élhetünk. A gyakorlatban a gazdasági fejlődés olyan irányát jelöli ki, amely figyelembe veszi a környezet terhelhetőségét és olyan cselekvési irányokat jelöl meg, amelyek biztosítják a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését (legalábbis a jövő generációk számára). Harmadik pilléreként a társadalmi igazságosság jelölhető meg, azaz a fejlesztéseknek a társadalom egésze számára előnyösnek kell lennie. A fenntarthatóság értelmezése magában foglalja a társadalmi, a gazdasági és a környezeti fenntarthatóságot is. Mindhárom területnek megvannak a maga sajátságos célterületei, azonban ezeket nem lehet a másik két terület rovására megvalósítani, csak azokkal összhangban. Habár a következő táblázatban elsősorban a környezeti pillérre koncentrálunk, a megfogalmazottakban a másik két pillér elvei is megjelennek. A fentiek alapján a következő táblázatban foglaljuk össze a fenntarthatósági alapelvek – vizsgálat során alkalmazott – elveit. Habár elsősorban a környezeti pillérre koncentrálunk, a megfogalmazottakban a másik két pillér elvei is megjelennek.

6

A jól-lét fogalmát a jóléttől az különbözteti meg, hogy míg a jólétet általában az anyagi jólétre értjük (GDP/fő), illetve némely alternatív fejlődési mutató esetén (ISEW, HDI, GPI) ennél valamivel szélesebb kört igyekszünk ennek kifejezésére beépíteni, addig a jól-lét sokkal tágabb fogalom, minden olyan területet felölel, amely az emberek valóságos helyzetét, jóllétét befolyásolják, gondolunk például a környezet állapotára, egészség (az ember testi-lelki egészét tekintve, lásd WHO), a társadalmi egyenlőségre/egyenlőtlenségre, a biztonságra, az emberhez méltó élethez való jog érvényesülésére, a demokrácia meglétére … és még sorolhatnánk hosszasan. KOP_SKV Környezeti értékelés 1.0 33 VitaRegnat Bt. 2006.06.07.

I. A természeti/ környezeti elemek fenntartható használata

1. A feltételesen megújuló környezeti elemek és rendszerek önszabályozó képességét megőrizése és állapotuk javítása. 2. A megújuló erőforrások alkalmazásának előnyben részesítése. 3. A Hulladék- és szennyeződésképződés megelőzése, minél alacsonyabb szinten tartása, a veszélyesség csökkentése és az eddig okozott károk felszámolása. 4. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lenniük a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával. 5. A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni, azaz a fejlesztéseknél a terület- és környezetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. 6. Az esetleges későbbi, hosszú távú károk bekövetkezésének elkerülése érdekében alkalmazni kell az ún. elővigyázatosság elvét.

II. A meglévő értékek hosszú távú fenntartása, megőrzése III. A helyi közösségek fennmaradásán ak, az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása

7. A biológiai sokféleség, változatosság újratermelődésének feltételeinek megőrzése.

fennmaradásának

biztosítása,

8. Biztosítani kell az élettelen, épített környezet (építészeti és kulturális) értékeinek, valamint a tájképi, tájhasználati értékek fennmaradását. 9. A helyi szinten kezelhető erőforrások, környezeti adottságok használata elsősorban a helyi közösségek hasznát szolgálja. 10. Biztosítani kell a helyi kultúrák fejlődését, kialakulását, amelyek biztosíthatják az emberek és a környezet harmonikus együttélését. 11. A helyi közösségek és települések megtartó erejének növelése. 12. A fejlesztési döntések során a szubszidiaritás elvét kell érvényesíteni a szükséges információ, illetve az érintettek megfelelő részvételének biztosításával.

IV. A technológiai haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel

13. A fejlesztéseknek az anyag és energia intenzív termékek és technológiák körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába kell mutatniuk. 14. A fenntarthatóság érvényesítését elősegítő technológiai fejlesztések. 15. Csak azokat a technológiai lehetőségeket szabad egy-egy területen alkalmazni, amely valóban megfelel az ottani természeti és társadalmi adottságoknak.

V. A felelősségteljes ember kiművelése

16. A fejlesztések és más beavatkozások járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben, ideértve a természetes és jogi személyeket valamint ezek közösségeit, csoportjait) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon. 17. A teljes értékű élet feltételeinek biztosítása az önismeret, a közösségi élet fejlődésének ösztönzése, egy a fenntarthatóságot, mint értéket is magába foglaló belső értékrend kialakulásának elősegítésével.

VI. Esélyegyenlőség és területi egyenlőség

18. A köz érdekét szolgáló információhoz, így a környezettudatos magatartás kialakulásához szükséges tudáshoz, oktatáshoz mindenki egyenlő eséllyel jusson hozzá. 19. A különböző helyzeten lévő személyek, és közösségek számára biztosítani kell a teljes értékű élet lehetőségét. 20. Törekedni kell a kistérségek közötti fejlettségi különbségek kiegyenlítésére.

KOP_SKV


34 2006.06.07.

A fenntarthatósági szempontrendszer részletesebb kifejtése a mellékletben található. A fenntarthatósági vizsgálat jobb megértése érdekében, néhány kérdés megfogalmazásával bemutatjuk, hogy azt a gyakorlati jellegű megközelítést, amelyet a meghatározott elvek alapján végzett értékelések során alkalmaztunk. Az alábbiakhoz hasonló kérdések megfogalmazásával mérlegeltük az egyes elvek érvényesülését: • • • •

a hosszú távon, feltételesen megújuló természeti erőforrások használata milyen mértékű az ismert megújulási képességéhez/potenciáljához képest; alkalmas-e a cél vagy beavatkozás arra, hogy a környezeti felelősség elve érvényesüljön, a társadalom számára világossá váljon az adott probléma, annak oka és következményei közötti kapcsolat, illetve ismerje és elfogadja a probléma megoldásának „tényleges árát”; a céllal, beavatkozással romló állapotú környezeti elem vagy kimerülő természeti erőforrás ellensúlyozására van-e lehetőség máshol a program megvalósulása során, illetve ennek lehetőségével foglalkozik-e a program; megtörténik-e és milyen mértékben a természeti erőforrások helyettesítése gazdasági és társadalmi erőforrásokkal....

4.2. Környezetpolitikai célok a KOP környezeti vizsgálatához A KOP környezeti vizsgálata során készülő értékeléshez a fenntarthatósági alapelvek mellett annak vetületeként megjelenő, az országgyűlés által elfogadott környezetpolitikai célok jelentik a másik viszonyítási alapot. A környezetpolitikai célok összefoglalása során a Nemzeti Környezetvédelmi Program célrendszere, prioritásai alapján alapvetően az alábbi három csoportba rendezett célstruktúrát alakítottuk ki. Részletesebb összegző táblázat a mellékletben található. (1.) Környezeti erősítése

identitás,

tudatosság,

környezeti

felelősségvállalás

Ebbe a kategóriába taroznak mindazok a célok, amelyek az alábbi témaköröket érintik: o o o o o o o

A társadalom és a gazdaság szereplőinek a fenntartható fejlődéssel és a környezet védelmével kapcsolatos ismereteinek bővítése. A környezeti információhoz jutás javítása, A környezettudatos döntések és a fenntarthatósági alapelvek szerinti életmód ösztönzése. Felkészült és felelős társadalmi részvétel erősítése a környezetpolitikai döntésekben. Fenntarthatósági, környezeti szempontokat képviselő intézményrendszer fejlesztése. Területi (térségi, táji) kötődés és felelősség erősítése. A fenntartható, környezettudatos, környezetkímélő életmód megismertetése és elfogadtatása.

(2.) Környezeti folyamatok, változások az élhető környezet kialakítása érdekében KOP_SKV


35 2006.06.07.

Ebbe a kategóriába taroznak mindazok a célok, amelyek az alábbi témaköröket érintik: o o o o o o o o

o o o o o

A hazai gazdasági és lakossági tevékenységekből eredő kibocsátások szabályozása, illetve csökkentése. A kültéri és beltéri levegőminőség okozta egészségügyi kockázatok mérséklése; A zaj elleni védelem, A kémiai- és sugárbiztonság javítása; Az ivóvízminőséggel kapcsolatos környezet-egészségügyi problémák kezelése; A talajszennyezettség és a hulladékkezelés környezet-egészségügyi problémáinak kezelése; A környezet-egészségügy és élelmiszerbiztonság javítása és a hozzá kapcsolódó intézményrendszer fejlesztése; A településszerkezet, -fejlesztés, -rendezés környezeti szempontból is megfelelő alakulásának elősegítése, és a korábbi hibákból eredő környezeti problémák csökkentése; A közlekedési eredetű településkörnyezeti problémák mérséklése; Az ésszerű vízhasználat és a szennyezés-csökkentő technológiák széles körű elterjesztése; A felszín alatti vízkészletet veszélyeztető környezetkárosodások felszámolása; A hulladékok keletkezésének megelőzése és a hasznosítás ösztönzése, fejlesztése a települési, illetve termelési hulladékok körében. A környezetbiztonság stratégiai szintre emelése; a környezeti kockázatok kezelése; a múltban bekövetkezett környezeti károkozások (haváriák) hatásainak elemzése; a környezeti katasztrófahelyzetek és veszélyek azonosítása.

(3.) Erőforrások megőrzése, képességének biztosítása

fenntartó

használat,

megújuló

Ebbe a kategóriába taroznak mindazok a célok, amelyek az alábbi témaköröket érintik: o o o o

A városi zöldterületek védelme, arányuk növelése, állapotuk javítása; Az épített környezeti elemek, az épített és régészeti kulturális örökség megfelelő állapotának biztosítása. Az üzemelő és távlati vízbázisok, valamint a kiemelt vízvédelmi területek védelme; A természeti rendszerek és értékek megóvása, a biológiai sokféleség megőrzése, a természeti erőforrások fenntartható használata, valamint a társadalom és a környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása.

A környezetpolitikai célok illeszkedése a fenntarthatósági alapelvekhez Fenntarthatósági alapelvek elemei

I. A természeti/ környezeti elemek fenntartható használata

Környezetpolitikai célok csoportjai Környezeti Erőforrások Környezeti identitás, folyamatok, megőrzése, tudatosság, változások az fenntartó környezeti élhető környezet használat, felelősségvállalás kialakítása megújuló erősítése érdekében képességének biztosítása

X

II. A meglévő értékek XX hosszú távú KOP_SKV Környezeti értékelés 1.0 VitaRegnat Bt.

XXX

XXX

XX

XXX 36

2006.06.07.

fenntartása, megőrzése III. A helyi közösségek fennmaradásának, az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása IV. A technológiai haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel V. A felelősségteljes ember kiművelése VI. Esélyegyenlőség és területi egyenlőség

XXX

XX

XXX

X

XXX

X

XXX

X

X

X

XXX

XX

5. A program megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása A program környezeti hatásainak értékelését egyrészt a célok kétszintű értékelésével, másrészt a beavatkozások elemzésével, illetve a KOP-hoz csatolt „nagyprojekt lista” értékelésével végeztük el. A vizsgálat során nehézséget okozott a célok és hasonlóan a beavatkozások (azon belül is a beavatkozási logika) rendkívül általános és különböző szintű megfogalmazása a programon belül. A nagyprojektek értékelését operatív program szintjén csupán jelzésértékűként kezeltük, mivel részletes információk nem álltak rendelkezésünkre a vizsgálat során.

5.1. Az egyes fejlesztési célok környezeti fenntarthatósági szempontú értékelése

5.1.1. A program stratégiai és specifikus céljai a fenntarthatósági alapelvek tükrében A programban megfogalmazott stratégiai szintű célok körében érzékelhető bizonyos fokú illeszkedés a fenntarthatósági alapelvekhez. A stratégiai cél központjában a térség legdinamikusabban fejlődő országa elérésének a célja áll. A fejlődés itt alapvetően gazdasági növekedésre utal, azonban a peremfeltételekre tett utalással a cél magában rejti a fenntarthatósági alapelveknek megfelelő és az azzal ellentétes fejlődési pályán növekedő Magyarország képét is.

KOP_SKV


37 2006.06.07.

A stratégiai cél elérése és a hosszú távú gazdasági fejlődés biztosítása csak holisztikus szemlélettel a környezeti adottságok figyelembevételével, a fenntarthatósági alapelvek figyelembevételével biztosítható. A KOP specifikus céljai az elvek megfogalmazásának szintjén már magukban foglalják a természeti erőforrások védelmét és a fenntartható használatot. A fenntarthatósági alapelvek mentén kivitelezhető fejlesztéshez főként a környezeti felelősség és tudatosság növelésével, a térségi, helyi, táji adottságokhoz illeszkedést és a fogyasztási és termelési szokások, tendenciák megváltoztatását szolgáló célok kitűzésére is szükség lenne.

5.1.2. A program operatív céljainak értékelése A program operatív céljainak értékelése során az alábbi szempontokat vettük figyelembe: • • • •

A fenntarthatósági és környezetpolitikai céloknak való megfelelés NSRK és az OFK céloknak való megfelelés A környezeti-, illetve tágabban értelmezve a fenntarthatósági problémáknak való megfelelés hiányossága Belső konzisztencia (a KOP prioritási céljai közötti összehangoltság, esetleges ellentmondások vizsgálata, feltárása)

Települések prioritás Az „Egészséges, tiszta települések prioritás operatív céljai a hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés és a környezeti kármentesítés területén lettek kijelölve. A hulladékgazdálkodás fenntarthatósági szempontból különösen kritikus terület, a jelenlegi helyzet javítása ezért kulcsfontosságú az „élhető környezet” megteremtésében. Elsődleges fontosságú annak a trendnek a megfordítása, mely a települési szilárd (és folyékony) hulladékok folyamatos növekedését mutatja. Szintén fontos, hogy a hulladékot „előállító” lakosság és intézményi szféra a jelenleginél lényegesen tudatosabban és felelős módon kezelje a kérdést, ehhez pedig a szükséges segítséget megkapja az államtól. A Környezeti Operatív Program ennél korlátozottabb célkitűzéseket fogalmazott meg, és az ún. „csővégi” megoldásokat részesíti előnyben. A fejlesztések a hulladékgazdálkodási rendszer minőségének, hatékonyságának javítására irányulnak. A fejlesztések fenntarthatósággal összeillően - jelentős eredményeket hozhatnak a szennyezések megelőzésében (szelektív hulladékgyűjtés), illetve mérséklésében (az előírásokat ki nem elégítő hulladéklerakók bezárása és rekultivációja), a hulladékkezeléssel járó környezeti kockázat csökkentésében (modern hulladéklerakók létesítése), az újrahasznosításban és a hulladékokból nyerhető energia előállításában. Fontos hozzátenni, hogy a területiség elve országosan érvényesül, viszont a környező országokban folyó fejlesztések ütemétől függően erősödhet a nem kívánatos nemzetközi hulladékkereskedelem. KOP_SKV


38 2006.06.07.

A szennyvizek kezelése terén szintén az infrastruktúra fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A képződő mennyiség csökkentésére itt sem látható egyértelmű út, a környezetért érzett felelősség kérdése csak áttételesen, gyenge formában jelenik meg. A biztonságos, egészséges környezethez való jog átmenetileg sérül, mert a kisebb, nem érzékeny területen lévő települések a Program időszakában valószínűsíthetően nem kerülnek sorra. A környezeti kármentesítés problémakörében kitűzött célok illeszkednek leginkább a fenntarthatósághoz és az általános környezetpolitikai célokhoz. A szennyezett területek tervszerű, ütemezett rekultivációja fontos lépés a biztonságos, tiszta környezet megteremtésében. A célok csak részlegesen utalnak arra, hogy a károsodott területek újrakeletkezését meg kell akadályozni, illetve a szennyezések más területekre történő átterhelődését el kell kerülni. Az infrastruktúra fejlesztések minden esetben felvetik a költség-hatékonyság kérdését. A jelenlegi, pazarlóan, semmilyen tekintetben nem fenntartható módon, mérsékelt hatékonysággal üzemelő rendszerek leváltása jobban szervezett, de folyamatosan magas ráfordítást igénylő rendszerekre önmagában nem feltétlenül biztosítja a költség-hatékony működést. A nagy szennyvízkezelő rendszerek kiépítése helyenként ellentétes lehet vizeink mennyiségi védelmét kitűző célokkal. Vizek kártételeinek megelőzése és vízkár-elhárítás és a vizeink jó kezelése prioritás célok vizsgálata A KOP stratégia „Vizek kártételének megelőzése és vízkárelhárítás” és „Vizeink jó kezelése” prioritás megegyezik a legfontosabb elfogadott fejlesztéspolitikai koncepciók (NSRK, NKP, OTK, OFK) környezetpolitikai célkitűzéseivel, és általánosságban jól illeszkedik az országos stratégiai tanulmányok környezetpolitikai céljaihoz és a helyzetértékelésben feltárt környezetifenntarthatósági problémáknak való megfeleléshez. Az illeszkedések ellenére az alábbi általános hiányosságok tapasztalhatók: A helyzetértékelés számos helyen a környezeti problémák okaként a környezettudatos szemlélet hiányát nevesíti. A prioritásoknál ezért nem elkülönítetten kellene szerepeltetni az oktatást (mint erdei iskola program), hanem minden prioritásnál a megvalósulás alapvető feltételeként. A KOP prioritásai számos helyen szűkebb területre összpontosítanak, mint a megvizsgált fejlesztéspolitikai koncepciók. Természetesen a KOP egy adott fejlesztési periódusban nem vállalhat fel mindent, ami igényként, célként megfogalmazódott a stratégiai dokumentumokban, de a kiválasztás okait, prioritásait, illeszkedését a fenntarthatósági elvekhez, illetve más operatív program relavanciáját érdemes lett volna részletesebben tárgyalni. A KOP-ban prioritásként nem jelentkező célok kimaradását (pl. termálvízkészlet védelme, vízi közlekedés terhelésének csökkentése) célszerű lett volna tárgyalni.

KOP_SKV


39 2006.06.07.

Gyakran a kiemelt fejlesztéspolitikai dokumentumok sem tartalmaznak konkrét számszerűsíthető értékeket, mégis konkrétabban fogalmaznak és részletesebben sorolják fel az elérendő célokat mint maga a KOP. A homályos és nem eléggé definiált megfogalmazás magában hordozza azt a veszélyt, hogy a tervezett műveletek, a megvalósítás során bizonyos arányeltolódás következik be a prioritásokban. A vízrendezés az országhatárokon átnyúló vízgyűjtőterületek miatt nemzetközi összefogást kíván meg. Az NKP célkitűzéseinek megfelelően nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nemzetközi együttműködésben megvalósuló feladatok árvízvédelmi és vízminőségvédelmi feladatokra (pl. szakmai programok kidolgozása, szellemi és anyagi források előteremtése, a környezetvédelmi donor szerepvállalására, együttműködés a támogatási programok megvalósításában, jogi eszközök kidolgozása, szükség szerint szubregionális megállapodások stb.) Elsősorban infrastruktúra beruházásokat tartalmaz a prioritás. A fenntarthatóság szempontrendszere közül kisebb hangsúly helyeződik a fenntartható használat (megelőzés, szennyezés-csökkentés, vízvisszatartás, ökológikus vízhasználat) szempontjaira. Az OFT, OTK, NSRK kiemelt figyelmet fordít a „területi esélyegyenlőségre”, a „területi felzárkózatásra”, a „területi alapú fejlettségbeli különbségek” csökkentésére. A KOP prioritásai kevéssé követik az említett célkitűzéseket. A megfogalmazott prioritások ugyan területhez kapcsolhatók, de nem látható, hogy a prioritásokból levezetésre kerülő beavatkozásoknál, hogyan vehetők figyelembe ezek a szempontok. Természeti értékeink jó kezelése prioritás célok vizsgálata A prioritási célok illeszkednek a fenntarthatósági elvekhez, de egymással nem egyenrangúak, egyenértékűek. Míg az élőhelyvédelem, élőhelymegőrzés rendkívül összetett komplex program, addig a vonalas infrastruktúra létesítmények tájromboló hatásainak mérséklése és különösen az erdei iskolahálózat fejlesztése szűk, parciális területre koncentrál. A biológiai fajvédelem és biodiverzitás szempontjainak kielégítését a védett területekre koncentrálja. A Natura 2000 területekkel együtt a védett területek nagysága csak az ország teljes területének 21%-a. Az NSRK alapelvei szerint „a biológiai fajvédelem és biodiverzitás szempontja mellett fokozottan szükséges a táji, tájökológiai szemlélet erősítése, a természeti elemek térbeli rendszerét megjelenítő tájak, mint terület-specifikus értékek védelme, a védett természeti területek hálózatának bővítése, a természeti és táji sajátosságokra alapozott környezetbarát és minőségi turizmus fejlesztése, a fogadó, látogató központok, bemutató helyek, tanösvények, oktató központok és erdei iskolák fejlesztése, a Natúrparkok kialakítása.” A nem védett területeken (az ország 80%-a) az általános tájvédelem elveinek megfelelően kellene a táji, tájökológiai szemléletet erősíteni. A hazánk által is elfogadott Európai Tájegyezmény alapelveit fokozottabban kellene érvényesíteni a KOP-ban. KOP_SKV


40 2006.06.07.

Az erdei iskolahálózat fejlesztése szükséges, de nem elégséges feltétele a környezettudatos szemléletformálásnak. A fejlesztésének illeszkednie kellene a táji sajátosságokra alapozott környezetbarát és minőségi turizmus fejlesztéséhez, a fogadó, látogató központok, bemutató helyek, tanösvények, oktató központok fejlesztéséhez, natúrparkok kialakításához. Az NKP célkitűzései között is kiemelten szerepel az oktatás és szemléletformálás mint a „természetvédelem fontos stratégiai kérdése”. Az egyoldalúan infrastruktúrafejlesztés mellett támogatni kellene a fenntarthatóságban meghatározó jelentőségű humáninfrastruktúra fejlesztéseket, oktatási programok kidolgozását. Környezetbarát energetikai fejlesztések prioritás A prioritás mind a fenntartható fejlődés értékrendjével, mind pedig a környezetpolitikai célokkal – a megvalósítás függvényében – teljes összhangban van, hiszen a megelőzés a fő iránya a beavatkozási csomagnak. Az OFK-ban megfogalmazott célok gyakorlatilag teljes egészében leképeződik ebben a prioritásban. Ugyanez mondható el az NSRK-ban megfogalmazott, a prioritáshoz kapcsolódó célokról is. Konfliktusokat jelenthet a biológiai sokféleség és a tájképi értékek megőrzése, amennyiben a megújuló energiaforrások kiaknázásánál ezeket a tényezőket nem veszik kellően figyelembe (például szélerőmű vagy a biomassza termelése esetén). A KOP 0.07-es változata már arra is kitér a beavatkozási logikában, hogy csak a helyi adottságokhoz igazodó fejlesztések támogathatók a megújuló energiahordozók nagyobb arányú felhasználása érdekében. Fontos, hogy ez a megvalósításnál is érvényre jusson. A prioritás céljai konzisztensek a KOP egyéb prioritásainak céljaival, a leírtak nincsenek ellentmondásban a többi céllal. Megemlíthető viszont, hogy az „egészséges, tiszta települések” prioritásban, a hulladékgazdálkodás kérdésénél szintén megjelenik a szerves hulladékok megfelelő kezelése (komposztálás, biogáz-termelés), az 5. prioritásnál az energetikai hasznosítás kerül ugyan előtérbe, de itt is megtalálható a biogáz-termelés növelésének igénye. Fontos a lehatárolás. Továbbá fontos, hogy bizonyos megújuló erőforrások kihasználása ne kerüljön ellentmondásba az élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás céljaival a megvalósítás során. Környezetügy, mint gazdasági hajtóerő prioritás A prioritásban leírtak döntően megfelelnek a fenntarthatósági alapelvekben és a környezetpolitikai célokban megfogalmazottaknak. Mind az OFK-ban, mind pedig az NSRK-ban megfogalmazott célok megjelennek a prioritásban, így a megfelelés szinte teljes körű. Ugyanakkor megemlíthető hiányosságként, hogy az NSRK-ban külön kiemelik a barnamezős területek KOP_SKV


41 2006.06.07.

rehabilitációját, amely cél ilyen kifejezetten már nem jelenik meg a prioritásban, például az ipari parkok létrehozásánál. Az egyes problémáknak döntő részben megfelel a prioritás, viszont jelenlegi megfogalmazásában nem derül ki, hogy az ipari parkok támogatása hogyan fog megtörténni. Amennyiben barnamezős beruházások megvalósításával teljesül, akkor a cél sokkal magasabb fenntarthatósági szinten valósul meg (nem csak erőforrás-takarékosság stb., hanem a biodiverzitás megőrzése is a zöldmezős beruházásokkal ellentétben). Ez annál is fontosabb, hiszen az NKP-II.-ben megjelenő környezetpolitikai célok között kifejezetten megtalálható például a városi zöldterületek védelme. A 6. prioritás céljai nincsenek ellentmondásban a KOP egyéb prioritási céljaival, jellemzően az összehangoltság dominál. Az ipari parkok megvalósításánál esetlegesen előfordulhat, hogy az ellentmondásba kerül az élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás céljaival a megvalósítás során.

5.2. Az egyes beavatkozási csomagok, illetve azok környezeti fenntarthatósági jellegének és teljesítményének környezeti fenntarthatósági szempontú értékelése A beavatkozási csomagok vizsgálatát három csoportban végeztük el ezen beavatkozások vizsgálatát és értékelését foglalják össze az alábbi pontok.

5.2.1. Környezeti hatást kiváltó beavatkozási csomagok azonosítása, Ebben a pontban a környezeti hatást kiváltó beavatkozási csomagok azonosítását, majd a meghatározott beavatkozások megvalósulása során jelentkező azon tényezők, okok meghatározását végezzük el, amelyek meghatározott feltételek teljesülése esetén •

természeti erőforrások használatát, igénybevételét fokozhatják;

•

Környezetterhelés növekedését okozhatják;

•

Nem fenntartható társadalmi és /vagy gazdasági folyamatokat indíthatnak, vagy erősíthetnek. Olyan társadalmi, gazdasági folyamatokat váltanak ki, vagy ösztönöznek, amelyek közvetett módon környezeti következménnyel járhatnak (különösen azok, amelyek olyan befektetői, termelői vagy fogyasztói magatartást váltanak ki, vagy ösztönöznek, illetve egyéb olyan tendenciákat erősítenek, amelyek természeti erőforrás igénybevételéhez vagy környezetterheléshez vezethetnek, olyan fajta beruházásokat, fejlesztési irányokat részesítenek előnyben, amelyek további környezetterhelő vagy

KOP_SKV


42 2006.06.07.

igénybevevő fejlesztéseket vonzanak, ösztönöznek vagy ha kumulatív hatások léphetnek fel); A részletes táblázatos elemzést a mellékletben csatoltuk. Az 1. prioritás beavatkozási csoportjai Hulladékgazdálkodási beavatkozási csoport A tervezett műveletek összességében pozitív elmozdulást jelentenek a jelenlegi helyzethez képest. A szűkös, sérülékeny természeti erőforrások kisfokú igénybevétele a beruházás jellegű műveleteknél ugyan elkerülhetetlen, de ezek mértéke várhatóan elviselhető marad. A helyenként jelentős környezetterhelést okozó, elavult technológiák megszüntetése, a nem megfelelő kialakítású hulladéklerakó felszámolása fontos lépés, és ez ellensúlyozza az új technológiák fajlagosan kevesebb, a fogyasztással várhatóan növekvő hulladékmennyiségnek köszönhetően azonban még jelentős környezetre gyakorolt hatását. A jobban szervezett, nagyobb kapacitású és hatékonyabban működtethető hulladékgazdálkodási rendszerek – amellett, hogy a környezetterhelést összességében csökkentik – nem vagy nem feltétlenül segítik elő a valóban fenntartható folyamatok térnyerését. A beavatkozások döntő része ugyanis utólagos, kevés a preventív elem. Az új, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek működtetése hosszú távon – a változó társadalmi, gazdasági környezetben - nehezen optimalizálható, és alacsony, de folyamatos környezeti terheléssel jár. Szennyvízkezelés beavatkozási csoport A beavatkozások összességében pozitív elmozdulást jelentenek a jelenlegi helyzethez képest. A hulladékgazdálkodáshoz képest több a környezetterhelést és a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást csökkentő felhasználás bővülését célzó elem, bár ezek nagy részéről a jelenlegi szinten nehéz véleményt alkotni. A sérülékeny erőforrások igénybevétele itt is megtörténik, de a beavatkozási logika alapján ez az elérhető legkisebb terhelést jelent. A helyenként jelentős környezetterhelést okozó, elavult technológiák megszüntetése, a nem megfelelő kialakítású modernizálása, illetve a települési folyékony hulladék elhelyező telepek felszámolása fontos lépés. Ezek a beavatkozások ellensúlyozzák az új technológiák fajlagosan kevesebb, de a várhatóan nem csökkenő szennyvízmennyiségeknek köszönhetően még számottevő környezetre gyakorolt hatását. A jobban szervezett, nagyobb kapacitású és nagyobb hatásfokkal működő szennyvíztisztító rendszerek – amellett, hogy a közvetlen környezetterhelést összességében csökkentik – nem vagy nem feltétlenül segítik elő a valóban fenntartható folyamatok térnyerését. A beavatkozások döntő része itt is utólagos, kevés a preventív elem. A feltételesen szennyezett és a szennyezett vizek a jelenleginél magasabb fokú szétválasztása csak az új rendszerek kialakítása, a régiek fejlesztése esetén garantált.

KOP_SKV


43 2006.06.07.

Az új szennyvíztisztító rendszerek működtetése hosszú távon – a változó társadalmi, gazdasági környezetben - nehezen optimalizálható, és alacsony, de folyamatos környezeti terheléssel jár. Környezeti kármentesítés beavatkozási csoport A beavatkozási csoport az Operatív Programban megjelenő tartalommal nem értékelhető. A kármentesítés kulcseleme környezeti fenntarthatósági szempontból a további szennyezések kockázatának csökkentése, ennek azonban jelenleg csak a jogszabályi háttere készült el. A beavatkozások alapjául szolgáló OKKP megvalósítása a környezetterhelést jelentősen csökkenti, a sérülékeny természeti erőforrások tehermentesítése pedig fő célja a Programnak. Fontos kiemelni, hogy a Program az ún. barnamezők, azaz a használaton kívül került, egykori ipari-, gazdasági-, vasúti-, illetve felhagyott katonai területek gazdasági, szociális, kulturális vagy egyéb társadalmi célú komplex hasznosítását kívánja elősegíteni a környezeti károk kezelésével. A 2. Vizek kártételeinek beavatkozási csomagjai

megelőzése

és

vízkárelhárítás

prioritás

A beavatkozási csomag megvalósítása alapvetően a pozitív változásokat okoz. A megvalósulással növekedni fog az árvízi biztonság mindkét nagy folyónk mentén. A beavatkozások alapkoncepciója, hogy komplex (nemcsak szűk vízügyi) szemlélettel, tájgazdálkodási rendszerek kialakításával kezelje az árvízvédelmi problémákat. A VTT-n alapuló folyórendezés magában hordja az ökológikus személetű vízrendezés lehetőségét. A tervezett Duna menti árvízvédelmi beavatkozásoknál egyelőre nem látszik ez a komplex szemlélet. Veszélyként jelentkezhet a tervezett, beavatkozásoknál, hogy a kormányzati megszorító intézkedések hatására a beavatkozásoknál pont a nehezebben kezelhető, az építések után jelentkező ökológikus, tájgazdálkodás kap majd kisebb figyelmet. A beavatkozások (VTT tározóépítései) olyan nem kellő mértékben figyelembe vett mellékhatásokkal is járhatnak, mint az üdülés-idegenforgalmi igények megjelenése a tározóterületeken. A 3. Vizeink jó kezelése prioritás beavatkozási csomagjai Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek szennyezésének megakadályozása beavatkozási csoport

további

A „Vizeink jó kezelése” prioritás beavatkozási csomagjai természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy közvetlen környezetterhelést nem okoznak. A fejlesztések eredményeként a természeti erőforrások bővülnek. A VKI irányelveinek megfelelő intézkedések csökkentik a felszíni, a felszín alatti vizek szennyezését, hozzájárulnak a komplex vízgyűjtő gazdálkodási tervek készítéséhez. Kisebb figyelmet kapott a beavatkozások között a vízföldtani modell-rendszer és terhelhetőségi modell kidolgozása és felhasználása, ami több KOP_SKV


44 2006.06.07.

stratégiai dokumentumban is szerepel. A tervezett műveleteknél jelezni kell, hogy a beavatkozások előfeltétele minden esetben egy részletes ökológiai felmérés kell, hogy legyen. A vizek mennyiségi és minőségi védelmének egyik fontos és egyre növekvő jelentőségű területe a beépített (városi) területeken jelentkező csapadékvíz elkülönített gyűjtése, tisztítása és öntözővízként történő felhasználása, vagy visszatáplálása, elszivárogtatása. (Fejlett nyugati nagyvárosok már különböző előírásokkal, szabályozásokkal rendelkeznek a területről maximálisan elvezethető csapadékvíz mennyiségéről.) A VKI fenntarthatósági elveiben szerepel az optimális mennyiségű vízkivétel meghatározása. A beavatkozási progamok végrehajtásakor és a vízgazdálkodási tervek készítésekor - a fenntarthatóság érdekében - fokozott figyelmet kell fordítani kitermelhető vízmennyiségek meghatározására. A VKI végrehajtásának állami intézkedései beavatkozási csoport A VKI intézkedéseinek végrehajtásával hosszú távon jelentősen javul a felszíni és a felszín alatti vizek minősége. A monitorozás technikai feltételeinek megteremtése mellett az adatgyűjtés folyamatosságának és a nyilvánosságnak a biztosítása fontos. A vízminőség adatok kiértékelése, a naprakész adatszolgáltatás biztosítása meghatározó jelentőségű. A beavatkozás keretében a tavak és felszín alatti víztestek mennyiségi monitoringja mellett a minőségi vizsgálatokat is támogatni kell (nitrát-irányelv). A 4. Természeti értékeink jó kezelése prioritás beavatkozási csomagjai A közösségi jelentőségű és védett értékek valamint védett területek megőrzése, helyreállítás és fejlesztése és az Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése beavatkozási csomagok a természeti értékek jó kezelési szükségletei közül csak egy nagyon szűk problémakör egyedi megoldásainak szolgál keretként. A természeti erőforrások megőrzését szolgálja és a környezetterhelés csökkentését. A nem indítanak és nem erősítenek fenntarthatóság szempontjaival ellentétes társadalmi és gazdasági folyamatokat. Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásainak mérséklése A vonalas jellegű infrastruktúra létesítmények tájromboló hatásainak megszüntetése programcsomag megvalósulásával csökken a tájelemek környezetterhelése. Az elektromos vezetékek átalakítása (pl. földkábelbe helyezése, fészkelő helyek kihelyezése, áramütés kockázatának csökkentése) nemcsak az ökológiai hanem a tájképi vagy vizuális-esztétikai erőforrásokat óvja. Az új közlekedési infrastruktúra kialakítások már legtöbbször figyelembe veszik a tájvédelmi érdekeket is (nyomvonalvezetés, védőtávolságok, kialakítás, ökológiai folyosók stb.). A meglévő közlekedési infrastruktúra azonban számos helyen átalakításra szorul. A tájvédelmi, természetvédelmi jellegű beavatkozások (vadátjárók, vadkerítések, terelők, alagutak, falak, töltések stb. Nagymértékben csökkenthetik a közlekedési létesítmények környezetterhelését. KOP_SKV


45 2006.06.07.

A pályázatok kiírásánál előnyben kell részesíteni a települések, védett területek, Natura2000 területek területén vagy övezetében történő beruházásokat. Erdei iskola hálózat fejlesztése Az erdei iskolahálózat fejlesztése nem vesz igénybe jelentős természeti erőforrást. A pályázatok kiírásakor a szektorsemlegességet betartva, a nem költségvetési intézmények számára is lehetőséget kell biztosítani a támogatások elnyeréséhez. Az 5. prioritás beavatkozási csomagjai A megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása beavatkozási csomag A beavatkozási csomag megvalósítása alapvetően pozitív környezeti változásokat idéz elő. Döntően nem tartalmaz olyan beavatkozásokat, amelyek negatív módon jelentenének többlet természeti erőforrás igénybevételt. A megújuló energiahordozók nagyobb arányú kihasználása csökkenheti az ország fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos kiszolgáltatottságát, illetve kimerülő erőforrások helyettesítését oldhatja meg. A kijelentés azonban jelentős mértékben függ a megvalósítás módjától. A beavatkozási logikában található különböző megoldások mindegyike rejthet magában környezetterhelési kockázatot, csak eltérő módon és mértékben. Elsősorban a helyi adottságok messzemenő figyelembevétele, a térség társadalmi-gazdasági adottságai befolyásolhatják a választott megoldások leghatékonyabb módját. Ezt a kivitelezés (konkrét pályázati kiírási feltételek, bírálati szempontok stb.) során lehet beépíteni a rendszerbe, a KOP jelen szintjén ugyanis erre nincs garancia. Talán a legkockázatosabb a szélerőművek nagyarányú telepítése, nem csak a tájrombolás, a zajterhelés és az élővilág zavarása miatt, hanem azért is, mert az időjárás függvényében változik a termelhető villamos energia mennyisége, ezáltal bizonytalanná teheti az ellátórendszert, amely társadalmi-gazdasági feszültségeket és károkat okozhat az adott térségekben. Az egyes megújuló energiaforrások közötti aránytalanság elkerülhető azáltal, hogy a támogatási arány viszonylag alacsony, várhatóan 30% lesz, így egy egészséges megoszlás alakulhat ki a különböző megoldások között, és valóban csak a helyi adottságokra épülők terjednek el. Jelen állapotában a beavatkozási csomagról nem dönthető el, hogy a megvalósítása esetén milyen módon befolyásolná a környezeti elemeket a fentieken kívül. Nincs információnk például arra, hogy Natura 2000 területeket érintene-e akár csak közvetett módon is. Az energiaerdő vagy más energetikai célra hasznosításra kerülő biomassza-termelés támogatása esetlegesen kedvezőtlen termesztési struktúra és ezáltal területhasználat kialakulását indukálhatja. Általában elmondható, hogy az érintett emberek egészségi állapotában kedvezőtlen változásokat nem indukál a beavatkozási csomag, sőt, inkább pozitív folyamatok indulhatnak el (az elkerült kén-dioxid, nitrogén-oxid, valamint por kibocsátás következtében). KOP_SKV


46 2006.06.07.

Hatékonyabb energiafelhasználás beavatkozási csomag A beavatkozási csomag a természeti erőforrások igénybevételének csökkentését célozza, így nem azonosítható környezeti hatást kiváltó tényező. Hasonlóan, közvetlen környezetterhelésre utaló beavatkozás ennél a csomagnál nem fordul elő. A beavatkozási csomag egyértelműen a fenntarthatóság irányába mutat, a hatékonyabb energiafelhasználás fajlagosan csökkenti az energiaigényt, ami egyértelműen pozitív hatás. A beavatkozási csomag megvalósítása következtében nem lép fel újabb környezeti konfliktus. A 6. prioritás beavatkozási csomagjai Öko-hatékonyság és ipari ökológia A beavatkozási csoport az energia- és anyagfelhasználás, így a természeti erőforrások felhasználásának csökkentését célozza. Összességében tehát nem azonosíthatunk negatív környezeti hatásokat. A beavatkozási csoport egyes tagjai közül az ipari ökológia megvalósítása szintén így jellemezhető, amennyiben azokat a szennyezett, rozsdaterületeken valósítják meg. Ha zöldmezős beruházások keretében valósulnak meg, úgy sértik a biodiverzitás megőrzésének érdekeit (embert, állatot, növényt egyaránt), valamint a barnamezős területek szennyezési kockázata továbbra is fennmarad, azok kármentesítésére külön forrásokat kell biztosítani. Fenntartható termelés és fogyasztás elősegítése A környezettudatosság növelése mindenképpen pozitív folyamatokat indíthat el, azonban ennek hatása csak hosszabb távon jelentkezhet. Nem jár természeti erőforrás igénybevételével, és nem jelent környezetterhelést sem. Összességében fenntartható társadalmi-gazdasági folyamatokat indíthat és erősíthet. Az e-környezetvédelemhez kapcsolódó fejlesztések Természeti erőforrások felhasználását nem igényli, nem jelent környezetterhelést, összességében a fenntarthatóságot szolgálja. A környezeti statisztika fejlesztéséhez (és ezáltal az információkhoz való hozzájutás esélyének biztosításához) elengedhetetlen a környezeti megfigyelő, adatgyűjtő és –elemző hálózat kiépítése. Az elektronikus információbázis hozzáférhetősége jelentősen csökkentheti a papíralapú tájékozódás szükségességét, és ezáltal erőforrástakarékossághoz vezet.

KOP_SKV


47 2006.06.07.

5.2.2. A beavatkozási csomagok megvalósítása esetén várható környezeti következmények előrejelzése A program megvalósítása esetén várható, a környezetet érő negatív és pozitív hatások, környezeti következmények előrejelzésé, azok bizonytalanságának jelzésével az alábbi szempontok alapján végeztük el: (1) jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés esetén különös tekintettel: • a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre), • a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, a biodiverzitásra, • a Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire, továbbá • az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben - várhatóan fellépő változásokra; (2) a közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése esetén különös tekintettel: • új környezeti konfliktusok, problémák megjelenésére, meglévők felerősödésére, • környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítésére vagy korlátozására, • a helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés fenntartására vagy létrehozására, • olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítésére, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak, • a természeti erőforrások megújulásának korlátozására, a nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használatára vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítására

KOP_SKV


48 2006.06.07.

1. prioritás beavatkozási csoportjai

Hulladékgazdálkodás

+3

+2

+1

SZ+

+2

+2

É+

B-

+2

Beavatkozás területazonosítás

term. erőforrás megújulás

helyi társ.-kult, hagyományok

optimális térszerkezet

környezettudatos magatartás

Közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépésével

környezeti konfliktusok

egészségi állapot

Natura 2000 területek

környezeti elemekre

Beavatkozási csoport megnevezése

környezeti rendszerekre


+2

0X

0X

+2

H, T

+3

X+

+1

0

+2

H, T

0

X+

0

X+

H, P

KB+ Szennyvízkezelés

+3

+1

SZ+

B+

+2

É+

K+ Környezeti kármentesítés

+3

+3

+3

+2

+3

SZ+

B+

H+

É+

Z-

B+ Kapcsolat minősége: 0 = érdektelen, nincs kapcsolat 0X = lehet kapcsolat, de a beavatkozási csomag szintjén nem kideríthető X+ a beavatkozások következtében mindenképpen pozitív irányú folyamat indul el, de nem hozható összefüggésbe konkrét környezetterhelés csökkenéssel +3 = jelentős környezeti haszonnal, terhelések/konfliktusok csökkenésével kell számolni +2= megfelelő feltételek teljesülése esetén környezetterhelés csökkenésével kell számolni +1= környezeti haszonnal és ráfordításokkal elhárítható környezeti problémákkal kell számolni -1 = környezeti problémát, környezetterhelés növekedését is okozhatja Kapcsolat, hatás típusai: (+ növekedés, kedvező irány – csökkenés, kedvezőtlen irány) SZ – szennyezőanyag kibocsátás Z – zaj vagy rezgésterhelés T – jelentős területfoglalás K – természeti erőforrások készlet- vagy használatváltozása H – jelentős területhasználat változás B – környezetbiztonság É – életminőségbeli változás

KOP_SKV


49 2006.06.07.

Hulladékgazdálkodás A beavatkozás közvetlen eredménye várhatóan a talaj-, felszíni víz- és felszínalatti vízszennyezés csökkenése, illetve a szennyezés kockázatának csökkenése. Ez közvetve javíthatja az érintett lakosság egészségi állapotát, fenntarthatósági szempontból (a tiszta, egészséges környezet kialakításával és fenntartásával) és nem fenntartható módon (a „problémamentes” fogyasztás elősegítésével) is növeli az életminőséget. A lakókörnyezet, rekreációs területek esztétikai állapota – megfelelő tervezés esetén – javulhat. A Natura 2000 területekre közvetve pozitív hatással lehet (illegális szemétlerakók felszámolása, szennyezés megszüntetése), de a hulladékbegyűjtő rendszerek működtetése minimális terhelésnövekedést is jelent. A környezeti konfliktusok száma a régi települési szilárd hulladéklerakók és a régi dögtemetők, dögkutak felszámolásával ugyan csökken, de a korábbi negatív tapasztalatok és a növekvő forgalom miatt a korszerű regionális lerakók kialakítása újabb konfliktusokat generál. A szelektív hulladékgyűjtés és a hulladékképződési intézkedések bevezetése a környezeti tudatosságot növeli. A természeti erőforrások megújulását elsősorban a hulladékok újrahasznosítása, illetve kisebb mértékben a termikus hulladékhasznosító művek létesítése segítheti. A beavatkozási logikában leírt prioritások közül a legfontosabb, azaz a megelőzés végrehajtási lehetőségei nem látszanak a Programban. A várható környezeti következmények becslését nehezíti, hogy a megelőzés, hasznosítás (ezen belül a hasznosítási formák) és a környezetkímélő ártalmatlanítás arányai, egymáshoz viszonyított jelentőségük nem egyértelmű a tervezett műveletek és a beavatkozási logika alapján. További bizonytalanságot jelent, hogy az új komplex hulladékkezelő rendszerekbe be nem érkező – vélhetően azért csökkenő mennyiségű – hulladék újabb környezeti terhelést, konfliktusokat fog okozni. Szennyvízkezelés A beavatkozás közvetlenül és közvetve is csökkenti a felszíni és felszínalatti vizek szennyezését, a talajszennyezést. Növekszik a környezetbiztonság, a természeti erőforrások használatváltozására nagyobb lehetőség nyílik az eddigieknél. A Natura 2000 területek állapota jelentősen javulhat, a lakosság egészségi állapotára közvetett, mérsékelt hatással lehet. A környezeti konfliktusok - nem látványosan ugyan, de – mérséklődnek, számuk csökken. Az átgondolt szennyvízgyűjtő és kezelő rendszerek a területhasználatra is pozitívhatással lehetnek, a természeti erőforrások megújulását, megújuló képességét pedig közvetlenül erősítik. A prioritási területen több olyan tervezett művelet jelenik meg, ami közvetlen környezeti terhelés, hosszú idő óta megoldatlan környezeti probléma megszűntetését célozza meg. Környezeti kármentesítés

KOP_SKV


50 2006.06.07.

A tervezett beavatkozás csökkenti a környezeti elemek terhelését, lokálisan a környezet általános állapotának javulását segíti elő. A vízbázisok elszennyezési kockázatának csökkentése jelentősen növeli a környezetbiztonságot. A szennyezőforrások megszüntetésével, lokalizálásával szintén jelentős javulást idéz elő a lakosság egészségi állapotában. A Natura 2000 területek állapotára gyakorolt hatása esetleges, a kármentesítés helyszínétől és a szennyezés jellegétől függ (a feltételek teljesülése esetén viszont várhatóan minden esetben jelentősen javít az állapoton). A szennyezett területek döntő többsége jelenleg környezeti konfliktus okozója, a kármentesítés ezeket csökkenti, újakat nem hoz létre. A meglévő konfliktusok felerősítésében a nem megfelelően megválasztott kármentesítési eljárás (ütemezés, technológia) szerepet játszhat. A 2. 3. és 4. prioritás

Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása


0

+2

0

+3



+1

V

H, T +3 B+

+3

+3

+3

0

0

0

0

Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek valamint védett területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése

+3

+3

+3

Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások)

+3

+3

Vonalas létesítmények természet- és tájromboló (károsító) hatásának mérséklését szolgáló beruházások

+3 KK-

+3 KK-

A VKI végrehajtásának állami intézkedései

optimális térszerkezettől

0

környezettudato s magatartás

+2


+3 B+



+3 B+


Vizek kártételeinek megelőzése és vízkárelhárítás





KOP_SKV

+3

0

0

0

+3

KB+

0

0

0

+3

P

0

0

0

+2

0

+3

H

+3

0

0

0

+2

0

+3

H

+3 KK-

0

0

0

+3

0

+3

HV


51 2006.06.07.

Az erdei iskola hálózat fejlesztése

0

0

0

+3 É

0

+3

0

+3

0

T

A megújuló erőforrások nagyobb arányú felhasználása

+2 SZ+ B+ É+

+2 B+ É+

0X

+2 É+

+2 ZH-

0

+2

+1

+3

H, T

Kapcsolat minősége: 0 = érdektelen, nincs kapcsolat X = van kapcsolat 0X = lehet kapcsolat, de a beavatkozási csomag szintjén nem kideríthető +3 = jelentős környezeti haszonnal, terhelések csökkenésével kell számolni +2= megfelelő feltételek teljesülése esetén környezetterhelés csökkenésével kell számolni +1= környezeti haszonnal és ráfordításokkal elhárítható környezeti problémákkal kell számolni -1 = környezeti problémát, környezetterhelés növekedését is okozhatja Kapcsolat, hatás típusai: (+ növekedés, kedvező irány – csökkenés, kedvezőtlen irány) SZ – szennyezőanyag kibocsátás– zaj vagy rezgésterhelés T – jelentős területfoglalás K – természeti erőforrások készlet- vagy használatváltozása H – jelentős területhasználat változás KK – károkozás, környezetterhelés B – környezetbiztonság É – életminőségbeli változás Területazonosítás: 0 = nem azonosítható területileg P = helyileg pontszerűen jelenik meg V = helyileg vonalszerűen jelenik meg H = helyileg jelenik meg T = az ország teljes területén

A VKI és a VTT beavatkozásainak közvetlen eredményeként csökken az árvíz által veszélyeztetett és belvíz által veszélyeztetett területek nagysága, növekszik az árvízvédelmi biztonság. A VTT intézkedési nyomán, a komplex tájgazdálkodás elterjedésével nő a táj tájökológiai teljesítőképessége és csökken az érintett Natura2000 területek veszélyeztetettsége. Összességében megállapítható, hogy a beavatkozások közvetett hatásai is pozitívek. A VTT keretében tervezett árvíztározók nem természetvédelmi céllal létesülnek, ennek ellenére természetvédelmi hatásuk igen jelentős lehet. A természetvédelmi célból történő elárasztás folyamata szabályozható, ezért térben és időben úgy alakítható, ahogy az a természeti értékek számára a legkedvezőbb. A síkvidéki árvíztározók területén lévő rét-legelőket, gyepes és megműveletlen területeket, mocsarakat, tavakat és tározókat figyelembe véve több ezer ha kiterjedésű terület új vizes élőhelyként történő kialakítására nyílhat lehetőség. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program utal rá, hogy a gazdaságosan nem művelhető, gyenge termőképességű szántóterületek művelési ágát a következő években át kell alakítani. E területekből is lehetséges és szükséges további vizes élőhelyek kialakítása, amelyek szintén több ezer ha-t tehetnek ki. Az árvíztározók és a nagyvízi mederbeni beavatkozások által a rendkívüli árvizek esetén létrehozott vízszintcsökkentés kedvező hatással van az érintett területek belvízrendszereire.

KOP_SKV


52 2006.06.07.

Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása beavatkozások megvalósulásával csökken a vízszennyezés, megvalósulnak a holtág rehabilitációk, növekszik a vízvisszatartás ami kedvezően hat környezeti rendszerekre. A környezeti elemek és rendszerek állapotának javulása kedvezően befolyásolja a térségben élők egészségi állapotát. Összességében megállapítható, hogy az intézkedések hatására a szennyezésmentes környezet növekszik, csökken a Natura2000 területek környezeti terhelése. Az élhető környezet térnyerésével javul a lakosság életminősége. Az 5. és 6. prioritás beavatkozási csoportjai

környezettudato s magatartás

optimális térszerkezettől



+2 SZ+ B+ É+

+2 B+ É+

0X

+2 É+

+2 ZH-

0

+2

+1

+3

H, T

Hatékonyabb energia felhasználás

+3 SZ+ B+

+3 SZ+

0

+3 É+

+3

+3

0

0

+3

H, T

Öko-hatékonyság és ipari ökológia

+2 SZ+ B+

+2 B+ É+

0X

+2 É+

+2 H-

+3

+2

+1

+3

H, T

Fenntartható termelés és fogyasztás elősegítése

X+

X+

0

X+

0

+3

0

0

0

T

Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések

X+

X+

X+

0

X+

X+

0

0

0

T


A megújuló erőforrások nagyobb arányú felhasználása









Kapcsolat minősége: 0 = érdektelen, nincs kapcsolat X = van kapcsolat 0X = lehet kapcsolat, de a beavatkozási csomag szintjén nem kideríthető X+ a beavatkozások következtében mindenképpen pozitív irányú folyamat indul el, de nem hozható összefüggésbe konkrét környezetterhelés csökkenéssel +3 = jelentős környezeti haszonnal, terhelések csökkenésével kell számolni +2= megfelelő feltételek teljesülése esetén környezetterhelés csökkenésével kell számolni +1= környezeti haszonnal és ráfordításokkal elhárítható környezeti problémákkal kell számolni -1 = környezeti problémát, környezetterhelés növekedését is okozhatja Kapcsolat, hatás típusai: KOP_SKV


53 2006.06.07.

(+ növekedés, kedvező irány – csökkenés, kedvezőtlen irány) SZ – szennyezőanyag kibocsátás Z – zaj vagy rezgésterhelés T – jelentős területfoglalás K – természeti erőforrások készlet- vagy használatváltozása H – jelentős területhasználat változás K – károkozás, környezetterhelés B – környezetbiztonság É – életminőségbeli változás Területazonosítás: 0 = nem azonosítható területileg P = helyileg pontszerűen jelenik meg V = helyileg vonalszerűen jelenik meg H = helyileg jelenik meg T = az ország teljes területén

A fenti táblázat alapján a következő megállapításokat tehetjük: •

•

•

A megújuló erőforrások nagyobb arányú használata megfelelő feltételek teljesülése esetén jelentős környezeti állapotjavulással, környezetterhelés csökkenéssel járhat. Ezen felül csökkenti a fosszilis energiahordozók iránti igényt. A csökkenő szennyezőanyag-kibocsátás környezetminőség javuláshoz vezet, amely csökkenti a környezeti kockázatokat, javítja az emberek és általában az élővilág életminőségét, csökkenti a betegségek kialakulásának kockázatát. Közvetlen kapcsolatba a Natura 2000 területekkel nem hozható a beavatkozási csoport, de a javuló környezetminőség az ezeken a területeken lévő élővilág túlélési/egészséges fennmaradási esélyeit is növeli. A beavatkozási csomag hatása az egész országot érintheti. A területiség azonban nem azonos mértékben és irányban jelentkezhet: (a) a szélerőművek telepítésére alkalmas helyeken zajhatással, a biodiverzitás (elsősorban a madarak) zavarásával, valamint tájképrombolással számolhatunk; (b) az energiaerdő és –fű telepítések a területhasználatok jelentős módosulását idézheti elő, esetleg az értékesebb természetközeli használatok rovására. Ez utóbbiak tehát környezeti konfliktusokhoz vezethetnek. A hatékonyabb energiafelhasználás a legtöbb vizsgált szempont szerint igen kedvező következményekkel jár, néhány szempont szerint nem mutatható ki kapcsolat. Negatív környezeti hatást tehát egyik területen sem valószínűsíthetünk. A hatékonyság növelése kisebb kibocsátásokat, ezáltal immissziócsökkenést eredményez, megtakarítások érhetők el lakossági szinten is, amely a környezettudatosságot erősítheti. Környezeti konfliktusokat nem generál. A beavatkozási csoport hatása az egész ország területén érzékelhető javulást eredményezhet. Az öko-hatékonyság és ipari ökológia beavatkozási csoport az energia- és anyagfelhasználás, így a természeti erőforrások felhasználásának és az emissziónak a csökkentését célozza. Megvalósulásuk esetén tehát többségében igen pozitív folyamatok várhatók. A kibocsátások csökkenése, illetve az anyag- és energiatakarékosság egyértelműen a környezetterhelés

KOP_SKV


54 2006.06.07.

csökkenését hozza magával, így javul az életminőség és az emberek egészségi állapota is. Közvetlen kapcsolatot a Natura 2000 területekkel nem mutatható ki (joggal feltételezhetjük, hogy az ipari parkok/ökoszisztémák megvalósulása nem érinti kedvezőtlenül ezeket a területeket). Az ipari ökoszisztémák csak akkor szolgálják majd a területhasználat szempontjából a környezeti érdekeket, amennyiben nem újabb zöldterületek beépítésével valósulnak meg, hanem ún. barnamezős beruházások keretében, amellyel két célt is teljesíthetünk egy időben. Felszámoljuk a szennyezett területeket és olyan ipari együttéléseket hozunk létre, amelyek hulladék-kibocsátása, a szennyezőkkel/hulladékokkal való kezelési feladataikat közösen oldják meg. A fenntartható termelés és fogyasztás elősegítése: a környezettudatosság emelkedése várhatóan igen pozitív környezeti következményekkel jár, de csak hosszabb távon. Eredményeként nem csak vállalati szinten, tehát a termelői oldalon, hanem a lakosság oldaláról is kedvezőbb környezeti magatartás/hozzáállás alakul ki, amely erőforrástakarékossághoz és szennyezőanyag-kibocsátás csökkenéshez vezethet. • Az e-környezetvédelemhez kapcsolódó fejlesztések beavatkozási csoport megvalósulásának eredményeként pozitív környezeti változások várhatók. Az információkhoz elektronikus úton való hozzáférés jelentősen csökkentheti az erőforrás-felhasználást és ennek következtében a kibocsátásokat is. A környezeti statisztika fejlesztése és a hozzáférhetőség javítása a fenntarthatósági alapelvek esélyegyenlőséggel kapcsolatos területéit erősíti. A környezeti megfigyelő, adatgyűjtési és feldolgozási hálózat kialakítása részben a balesetszerűen előforduló esetek következményeinek csökkentését, másrészt az adatok ismeretében a jövőbeli eseményekre való jobb felkészülés lehetőségét teremti meg.

5.2.3. A környezeti következmények alapján a program és a beavatkozási irányok értékelése, a környezeti szempontból elfogadható beavatkozási irányok meghatározása A kidolgozott SÉMA megközelítés alapul véve áttekintő értékelést fogalmazunk meg a beavatkozási csoportok beavatkozási irányairól (driving force-pressurestate-impact), típusáról, a csomagok környezeti fenntarthatósági vonatkozásairól, összevetve a fenntarthatósági alapelvek kritériumaival, illetve értékeltük a beavatkozási csoportok környezeti szempontú hatékonyságát és hatásosságát. A táblázatban részletezett elemzést követően a legfontosabb megállapítások összefoglalását végeztük el.

KOP_SKV


55 2006.06.07.

érintett FF értékrend elemek rövid megnevezése

OP elem és FF érték átfedés kvalitatív jellemzése

OP elem és FF érték hiányzó részek kvalitatív jellemzése

megújuló környezeti elemek, hulladék- és szennyeződésképződés megelőzése, egyensúly a szükségletek kielégítése és a természeti/környezeti értékek között, épített környezet, tájhasználat, helyi erőforrások kihasználása, szubszidiaritás, kisebb anyag- és energiaigényű termékek és technológiák alkalmazása, fenntarthatóságot szolgáló technológiák, környezeti felelősség

A prioritás kitér mind a három prioritásra (megelőzés, hasznosítás és ártalmatlanítás), és a környezeti elemeke alacsonyabb terhelése szintén a várható eredmények között van. A kistérségi hulladékgazdálkodási rendszerek megvalósítása a szubszidiaritás elvét erősíti és hozzájárul a helyi foglalkoztatáshoz. A komposztálás és biohulladékkezelés a kisebb anyag- és energiaigényű, fenntartható technológiák felé mutat. A környezeti felelősséget a megelőzésre és az elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetésére irányuló figyelem biztosítja.

A rendszerszemléletű megközelítés fontos, de a hangsúlyok még nincsenek a helyükön. A kisebb anyag- és energiaigényű technológiáknak, a megelőzésnek és a környezeti nevelésnek még ennél is nagyobb hangsúlyt kellene kapnia. A nagy rendszerek gazdasági értelemben jobban optimalizálhatók, de környezeti fenntarthatósági szempontból működésük hosszabb távon kritikus tényezőnek bizonyulhat.

KOP_SKV


OP elem hatékonysága (konzisztencia): önmagában az OP elem, függetlenül a hatásosságától mennyire hatékony megoldást jelent,

érintett FF alapelvek elemek azonosítója 1,3,4,8,9 ,12,13,1 4,16

OP elem hatásossága (koherencia), létezik-e a DPSIR láncolat többi eleme, mennyire célratörő, ezek közül a megfelelő (leginkább DF-en van -e hangsúly,

Beavatkozás típusa (Response)

Beavatkozási csoport megnevezése Hulladékgazdálkodás

sorszám 1

(A), B, C

A beavatkozás a keletkező hulladék kezelésére és a nem megfelelően működtetett hulladékkezelő rendszerek korrigálására koncentrál. A hulladékgazdálkodás kérdése fenntarthatósági szempontból jóval tágabb, így a beavatkozás is hatásosabb lenne, ha a hulladékképződést erőteljesebben lehetne befolyásolni.

A tervezett műveletek hatékony megoldást jelentenek. A nagy mennyiségű hulladék kezelése egymásra épülő technológiák segítségével valósítható meg, így a konzisztencia a szakma szabályai alapján is magas fokon biztosított.

56 2006.06.07.

1,3,4,9,1 megújuló környezeti 2,13,14, elemek, hulladék- és 15, szennyeződésképződés megelőzése, egyensúly a szükségletek kielégítése és a természeti/környezeti értékek között, helyi erőforrások kihasználása, szubszidiaritás kisebb anyag- és energiaigényű termékek és technológiák alkalmazása, fenntarthatóságot szolgáló technológiák, a természeti adottságoknak megfelelő technológiák alkalmazása B, C, D 1,3,5,6, megújuló környezeti elemek, hulladék- és szennyeződésképződés megelőzése, terület- és környezetkímélő fejlesztések, elővigyázatosság

3

Környezeti kármentesítés

2

Szennyvízkezelés

B, C

Az OP elem csökkenti a környezeti elemek terhelését, segít megújuló képességük megőrzésében, helyreállításában és a szennyezés kockázatának csökkentésében. A szubszidiaritás az egyedi szennyvízkezelési rendszerek kialakításában jelenik meg (legalábbis az alternatívák közötti választásban). A természetközeli szennyvíztisztítás szintén a szubszidiaritás elvét valósítja meg, kisebb anyag- és energiaigényű és a helyi természeti adottságoknak megfelelő technológia.

A rendszerszemléletű megközelítés itt megfelelően átgondolt, de egyáltalán nem szerepel a megelőzés, a szennyvíz mennyiségének és a környezeti tudatosságnak a kérdése.

Az OP elem a DPSIR folyamat középső részét fedi le, így hatásossága korlátozott. Megfelelő szintű szennyvízkezelés esetén azonban nem képzelhető el gyökeresen más és hatásosabb alternatíva.

A beavatkozás összességében hatékony, de a szennyvizek kezelésére csak évtizedes távlatban nyújt megoldást. A megoldást szolgáló rendszer kialakítása, fenntartása és működtetése jelentős ráfordítást és technológiai fegyelmet igényel.

A beavatkozás a megújuló környezeti elemek állapotát javítja, önszabályozó képességének helyreállását biztosíthatja. A tervezett műveletek a felszín alatti vízbázisokba kikerülő veszélyes szennyező anyagok mennyiségét, a kikerülés gyakoriságát csökkenthetik. A korábban szennyezetté váló területek rehabilitációja a beavatkozás egyik fő célja.

A beavatkozás a fenntartható, helyi adottságokra épülő területhasználatra nem érzékeny. A környezeti felelősséget a tervezett műveletek érdemben nem befolyásolják, közvetett hatás is elsősorban a beavatkozás hátterét adó jogszabályokkal hozható összefüggésbe.

A beavatkozás egy szakmai program (OKKP) megvalósítását segíti. A program jellegénél és céljánál fogva a DPSIR folyamat kisebb hatékonysággal befolyásolható elemeire irányul, így a hatásosság kérdése nem értelmezhető..

A program jelenlegi szintjén hatékonyabb beavatkozás nem képzelhető el. Meg kell jegyezni, hogy a nagyszámú szennyezett terület miatt a hatékonyságnak ez a relatív kedvező szintje nagyon alacsony.

KOP_SKV


57 2006.06.07.

6

1, 5, 6, 7, 22

- megújuló környezeti elemek, környezetkímélő területhasználatok -elővigyázatosság , - holisztikus szemlélet, - esélyegyenlőség

A prioritás keretében megvalósuló tájgazdálkodási rendszerek hozzájárulnak a környezeti elemek és erőforrások fenntartható használatához, az erőforrások megőrzéséhez

(A)-B(C)

1, 2, 3, 6, 7, 22

A prioritás keretében megvalósuló beavatkozások hozzájárul a környezeti elemek és erőforrások fenntartható használatához, az erőforrások megőrzéséhez

C

1, 2, 6, 7, 14, 17, 22

- megújuló környezeti elemek, - kimerülő természeti erőforrások, - hulladékképződés képződés megelőzése elővigyázatosság - holisztikus szemlélet - esélyegyenlőség - megújuló környezeti elemek, - kimerülő természeti erőforrások, - elővigyázatosság , - holisztikus szemlélet - környezeti információkhoz való - szennyezés exportálás hozzáférés , - esélyegyenlőség

Vizek kártételeinek megelőzése és vízkárelhárítás Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének

5


4

(A)(B)-C

A beavatkozás jelentős mértékben illeszkedik ahhoz a fenntarthatósági elvhez, hogy a környezeti információkhoz való korlátozás nélküli hozzáférés mindenki számára meg kell teremteni.

KOP_SKV

A beavatkozás elsősorban a kártétel megakadályozására és nem a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Félő, hogy a tározó és árvízvédelmi töltés megépítésével az tájökológiai jellegű beavatkozások elmaradnak.

A döntéseket azon a szinten kell meghozni, ahol a legkisebb az információveszteség. A köz érdekét szolgáló információhoz, így a környezettudatos magatartás kialakulásához szükséges tudáshoz mindenki egyenlő eséllyel jusson hozzá.


A beavatkozás az árvízvédelmi fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt. A terhelések csökkentésével a kritikus környezeti állapotot kezeli, kisebb hangsúlyt fektet a hatótényezők kezelésére (pl. vízvisszatartás növelése területhasználat változtatatással a felső folyószakaszokon). A beavatkozás DPSIR láncolat állapot és terheléseire hat. A beavatkozás elsősorban a terheléseket (pressure) csökkenti.

A VKI elemei közül ebbe a beavatkozásba csak a monitoring rendszer kiépítése került be, amely az állapot (state) rögzítésére szolgál.

58 2006.06.07.

Az árvízvédelem olyan terület , amely tipikusan csak integrált szemlélettel képzelhető el.

Az integrált, rendszerszemléletű vízgyűjtőgazdálkodás megköveteli a beavatkozási elemek koherenciáját.

Önmagában az intézkedés nem javítja környezetet, csak mást beavatkozásokkal együtt hatékony.

1, 2, 8, 6, 7, 9

- megújuló környezeti elemek, - kimerülő természeti erőforrások megőrzése, - biológiai sokféleség megőrzése, - elővigyázatosság, - holisztikus szemlélet, - tájképi tájhasználati értékek fennmaradása,

A beavatkozás teljes mértékben illeszkedik a biológiai sokféleség megőrzése alapelvhez.

A beavatkozás eredményeként megóvott értékek és területekkel kapcsolatos szemléletváltás és a elővigyázatosság érvényesülése, az értékek hosszú távú megőrzése, veszélyek csökkentése.

(B)-C

1, 2, 6, 8, 7, 9, 22, 17

- megújuló környezeti elemek, - kimerülő természeti erőforrások megőrzése, - elővigyázatosság, - biológiai sokféleség megőrzése, - holisztikus szemlélet, - tájképi tájhasználati értékek fennmaradása, -

A beavatkozás teljes mértékben illeszkedik a biológiai sokféleség megőrzése és a tájképi tájhasználati értékek fennmaradása alapelvhez.

A szemléletváltás és a hosszú távú élőhelymegőrző gazdálkodás elterjesztése, az állami szektoron kívüli szereplők körében is.

C-(D)

1, 6, 8, 7, 9, 22

Élettelen, épített környezet (építészeti és kulturális) értékeinek, valamint a tájképi tájhasználati értékek fennmaradása. Illeszkedik a fenntarthatósági elvekhez.

A

17, 19, 23

- megújuló környezeti elemek elővigyázatosság, - biológiai sokféleség megőrzése - holisztikus szemlélet - tájképi tájhasználati értékek fennmaradása - immateriális javak, környezeti információkhoz való hozzáférés - esélyegyenlőség - fenntarthatóság iránti elkötelezettség, - környezettudatos magatartás kialakulása, - közösségi és környezeti értékteremtő fogyasztói mintázatok terjesztése

Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek valamint védett területek megőrzése,

(B)-C

Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak

7

9

10


Vonalas létesítmények természet- és tájromboló (károsító) hatásának mérséklését szolgáló beruházások

8

A beavatkozás teljes mértékben illeszkedik a fenntarthatósági elvekhez. A környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon, Az oktatás és képzés minden szintjén a fenntarthatóság elveinek tudatosítása.

KOP_SKV

Az erdei iskola hálózat nem oldja meg teljes mértékben, hogy a közoktatásban, minden szinten beépüljenek a fenntarthatósági elvek.


A biológiai sokféleség megóvása érdekében konkrét lépések történnek, de a hatótényezőket (driving forces) befolyásoló beavatkozások nélkül a folyamatos ráfordításigény növekedés várható. A beavatkozás hosszútávon önmagában nem elegendő a cél elérése felé történő elmozduláshoz. A biológiai sokféleség megóvása érdekében konkrét lépések történnek, de a hatótényezőket (driving forces) befolyásoló beavatkozások nélkül a folyamatos ráfordításigény növekedés várható. A beavatkozás hosszútávon önmagában nem elegendő a cél elérése felé történő elmozduláshoz. A kialakult káros hatásokat, a tájrombolást (state) csökkenti. A tájrombolás következményeit (impacts) kismértékben kezeli.

Hatékony megoldások születhetnek nagy ráfordítással, azonban önmagában nem elegendőek a beavatkozások a biológiai sokféleség és az értékek hosszú távú megőrzéséhez, mivel folyamatos beavatkozásokra van szükség. Hatékony megoldások születhetnek nagy ráfordítással, azonban önmagában nem elegendőek a beavatkozások a biológiai sokféleség és az értékek hosszú távú megőrzéséhez, mivel folyamatos beavatkozásokra van szükség. Ömagában is hatékony megoldás. A beavatkozás következményeként csökkennek a tájromboló, károsító hatások és mérséklődnek az állapotból fakadó negatív következmények.

Az eredi iskola hálózat fejlesztése DPSIR folyamat leghatékonyabb pontján a megelőzés, ismeretterjesztés avatkozik be. A hatótényezők befolyásolása költség-hatékonyság szempontjából a legkedvezőbb megoldás.

Az okok kialakulásának megelőzésére koncentráló megoldás. Önmagában is hatékony.

59 2006.06.07.

12

A megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása Hatékonyabb energia felhasználás

11

A, bizony os elemei B

I., III., IV.,

I. A természeti/környezeti elemek fenntartható használata, III. A helyi közösségek fennmaradásának, az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása, IV. A technológiai haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel

A beavatkozási csoport összességében nagyon jó átfedésben van a fenntarthatósági alapelvekkel, hiszen a megelőzésre és a kimerülő energiaforrások helyettesítésére, illetve bizonyos hulladékok energetikai hasznosítására helyezi a hangsúlyt.

A

I., III., IV.,

I. A természeti/környezeti elemek fenntartható használata, III. A helyi közösségek fennmaradásának, az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása, IV. A technológiai haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel

A beavatkozási csoport összességében nagyon jó átfedésben van a fenntarthatósági alapelvekkel, hiszen a megelőzésre és a kimerülő energiaforrások helyettesítésére, felhasználásuk csökkentésére helyezi a hangsúlyt.

KOP_SKV

A beavatkozási csomag egyes elemei sérthetik az FFalapelvek II. pontját, amely a meglévő értékek hosszú távú fenntartása, megőrzése. A biológiai sokféleség és a tájképi értékek megőrzése ellenében hathatnak bizonyos megújuló energiaforrások nem helyi adottságokhoz illeszkedő használata, ez a KOP jelenlegi szövegezéséből nem ítélhető meg teljes körűen.


Mivel elsősorban a hatótényezők (driving force) befolyásolására irányul a beavatkozási csomag, ezért hatásosnak tekinthető.

Hatékony megoldásnak tekinthető, hiszen csökkentheti a fosszilis energiahordozók iránti igényt, valamint segítségével kihasználható az országunk megújuló energiaforrásaiban rejlő potenciál.


A beavatkozási logika szerint elsősorban a fűtőművek hatékonyságának növelésére, és az elosztó hálózatok korszerűsítésére, illetve a háztartások fűtési rendszereinek korszerűsítésére irányul, bár a hőveszteség csökkentése is szerepel. Összességében hatékonynak tekinthető.

60 2006.06.07.

14

Fenntartható termelés és fogyasztás elősegítése

13

Öko-hatékonyság és ipari ökológia

A, B

A, de B eleme ket is tartal maz

I. A természeti/környezeti elemek fenntartható használata, II. A meglévő értékek hosszú távú fenntartása, megőrzése, III. A helyi közösségek fennmaradásának, az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása, IV. A technológiai haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel, V. A felelősségteljes ember kiművelése I., IV., V. I. A természeti/környezeti elemek fenntartható használata, IV. A technológiai haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel, V. A felelősségteljes ember kiművelése I., II., III., IV., V.

A beavatkozási csoport összességében nagyon jó átfedésben van a fenntarthatósági értékrenddel, hiszen a megelőzésre és a kimerülő energiaforrások helyettesítésére, felhasználásuk csökkentésére helyezi a hangsúlyt.

Az FF-alapelvek alapján hiányzik annak biztosítéka, hogy az ipari ökoszisztémák megvalósítása során nem újabb zöldterületek beépítése történik, így némiképp sérülhet az I. értékcsomag területhasználatra vonatkozó passzusa, valamint a II. alapelvek is.

A beavatkozási csoport összességében nagyon jó átfedésben van a fenntarthatósági alapelvekkel, hiszen a megelőzésre és a kimerülő energiaforrások helyettesítésére, felhasználásuk csökkentésére helyezi a hangsúlyt.

KOP_SKV



A beavatkozási csoport szinte minden eleme olyan beavatkozást jelent, amely az anyag- és energia megtakarítást közvetlenül szolgálja, vagyis a megelőzésre irányul, így hatékonynak tekinthető.

Mivel a beavatkozási csomag ezen eleme elsősorban a hatótényezők (driving force) befolyásolására irányul , ezért hatásosnak tekinthető.

Az átfogó, gondos bánásmód az egyik hatékony eszköze lehet az ökohatékonyság megvalósításának.

61 2006.06.07.

A vizek kártételének megelőzése prioritáscsomag elsősorban a DPSIR folyamat közepén, az állapotok kezelésénél fejti ki hatását. Az árvízvédelmi intézkedések elsősorban a kialakult állapotot kezelik (árvízvédelmi töltésépítéssel, árvízi tározók kialakításával). Magára az árvízi helyzet kialakulására, a magas vízszint kialakulásának okaira, megelőzésére kevés utalás található. Az árvízi helyzet kialakulásának okaira (felső vízgyűjtők területhaszálatának változásai, erdőletermelések stb.), a rövidtávú gazdasági szempontokat tükröző szemléletmód megváltoztatására szinte alig van hatással a bevatkozás. A beavatkozások a fenntarthatósági alapelvek (FA) számos elemét tartalmazzák: hozzájárulnak a megújuló környezeti elemek védelméhez, a kimerülő természeti erőforrások megőrzéséhez. A vizek mennyiségi és minőségi védelme beavatkozás során a hangsúly nem elsősorban az állapot kezelésén, hanem a terhelések csökkentésén van. A VKI keretében megvalósuló integrált vízgazdálkodási tervek bevezetésével már a terhelések csökkentésére helyeződik a hangsúly. A beavatkozás ugyanakkor tartalmaz „hatótényező” típusú elemeket is amelyekkel már a terhelések is elkerülhetők, csökkenthetők. A vízvisszatartás, visszatáplálás, szennyezés csökkentési programok a leghatékonyabb elemei a beavatkozásnak. Az állapotjavítás (state) típusú beavatkozások közé sorolhatók a holtágak vízpótlásának megoldása és rehabilitációja. A fenntarthatósági alapelvekhez illeszkedik a beavatkozás. A VKI végrehajtása állami intézkedési prioritáscsomag keretében megvalósuló monitoring rendszer fejlesztése javítja a környezeti információkhoz való hozzáférést, hozzájárul a környezeti elemek és rendszerek hosszútávú megőrzéséhez. Az intézkedés a környezeti állapotra (state) hat, illetve azt vizsgálja. A vonalas létesítmények természet és tájromboló hatásait mérséklő beavatkozás elsősorban állapot (state) javító műveleteket tartalmaz. A kiváltó okokra, hatótényezőkre (driving force) és terhelésekre (pressure) nincs hatással. A beavatkozás kialakult káros hatásokat, a tájrombolást (state) csökkenti. A tájrombolás következményeit (impacts) kismértékben kezeli. A beavatkozás a fenntarthatósági elvekhez illeszkedik. Az erdei iskola hálózat fejlesztése a fenntarthatóság V. pilléréhez a felelősség-teljes ember kiműveléséhez kapcsolódik. A DPSIR hatásláncolatban az intézkedés a kezdő láncszemhez, a kiváltó okok kezeléséhez (driving force) kapcsolódik, így hosszú távon a leghatékonyabb megoldást jelenti. megelőzés, ismeretterjesztés avatkozik be. A megelőzés, ismeretterjesztés, a hatótényezők befolyásolása költség-hatékonyság szempontjából a legkedvezőbb megoldás. Környezetbarát energetikai fejlesztések prioritás KOP_SKV


62 2006.06.07.

•

•

A megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása beavatkozás egyértelműen összhangban van a fenntarthatósági alapelvekkel, azzal ellentétes tényezők/hatások csak a nem megfelelő, a helyi adottságokat nem figyelembe vevő megvalósítás során léphetnek fel, amelyeket kiegészítő intézkedésekkel ellensúlyozni lehet. Hatásos és hatékony csomag is egyben, valamint jellemző a driving force-ra irányuló válaszok jelenléte, tehát a környezeti problémát kiváltó okokat szűnteti meg. Az alkalmazott indikátor inkább eredmény, mint hatás indikátor, de talán mégis ez a legjobbnak tekinthető az 5. és 6. prioritásoknál megjelenők közül. A táblázat alapján az összkép igen pozitív erről a beavatkozási csoportról. A hatékonyabb energiafelhasználás beavatkozási csoport jól illeszkedik a fenntarthatósági alapelvekhez. Közvetett módon szinte mindegyik eleméhez kapcsolható. Hiányterület nem fogalmazható meg. Egyidejűleg hatásos és hatékony eszköznek is tekinthető. Jellemző a válaszok A típusa, vagyis a hatótényezőket kezeli, azokra irányul, így a legkívánatosabbak közé tartozik ez a beavatkozási csoport. A KOP jelenlegi változata erre vonatkozóan nem tartalmaz indikátort, bár hatékonyságát csak így tehetnénk mérhetővé. A táblázat alapján az összkép igen pozitív erről a beavatkozási csoportról.

Környezetügy mint gazdasági hajtóerő prioritás • A beavatkozási csoport számos elemet tartalmaz, amelyek részletes elemzése a táblázatban megtalálható. Összességében nagyon jó értékelés adható a csoportnak, hiszen elemei elsősorban hatótényező, esetenként terhelés jellegű beavatkozásokat jelent. Nagyon jó összhang állapítható meg a fenntarthatósági alapelvekkel, hiányként csak az ipari ökoszisztémáknál említhetjük azt, hogy csak a barnamezős beruházások garantálják a megfelelő területhasználatot és a biológiai sokféleség védelmét, tehát amennyiben egy régióban vannak barna mezők, úgy csak ezeken szabad engedélyezni ezeket a beruházásokat. A hiány kiegészítéssel orvosolható. A beavatkozási csoport hatásosnak és hatékonynak is tekinthető egyben. A beavatkozási csomagra vonatkozóan értékelési és nyomon követési indikátor is szerepel, de csak kimeneti (output) indikátorok. A cél hatás indikátor megfogalmazása, amely a ténylegesen elért eredményt tükrözi. Az ISO 14001-gyel vagy EMAS-szal rendelkező cégek száma, ezek növekedése a KOP eredményeként nem mutatja az ezáltal elért anyag- és energia-megtakarításokat. • A fenntartható termelés és fogyasztás elősegítése beavatkozási csoport csak hosszú távon eredményez olyan magatartást, amelynek hatására csökkenhet a környezet terhelése vagy akár meg is szüntethetők bizonyos tevékenységek. Ennek ellenére elengedhetetlen feltétele a többi beavatkozási csomag teljesülésének, ezért A és B típusúnak tekinthető. A fenntarthatósági alapelveknek éppen azon elemeihez kapcsolódik – értelemszerűen –, amelyek közvetlenül kimaradnak a többiből. Hosszú távon hatásos a beavatkozási csoport, valamint hatékonynak is tekinthető. Indikátora van, de az nem megfelelő. KOP_SKV


63 2006.06.07.

•

Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések beavatkozási csoport önmagában nem elegendő beavatkozásokat tartalmaz, ugyanakkor a többi hatékony megvalósításához nélkülözhetetlen. D-típusúként jellemezhető, ez azonban vita tárgyát képezheti. A D mellett szól az az érv, hogy például a monitoring rendszer fejlesztése csökkentheti az esetlegesen bekövetkező szennyezési balesetek következményeinek súlyosságát, tehát a hatást igyekszik mérsékelni. A beavatkozási csoport koherens és konzisztens is egyben. Indikátor nem vonatkozik erre a csoportra.

5.2.4. A programban szereplő nagyprojektek értékelése A KOP-ban szereplő nagyprojekteket a SÉMA szerinti beavatkozási típusok szerint értékeltük. Az alábbi táblázat alapján látható, hogy alapvetően a terhelések (pressure) és az állapot (state) megváltoztatását célzó típusokba sorolhatók a projektek, kivéve a homokhátsági és a tiszai hullámtérre vonatkozó projekteket, amelyek komplexebb megközelítést tartalmaznak, azonban csak sejthetően, mivel nem áll rendelkezésünkre elegendő információ a projektek részletesebb véleményezéséhez. Összességében megállapítható, hogy a helyi, térségi környezeti állapot jelenlegi helyzetén valószínűsíthetően javítanak a projektek, azonban az általuk kezelt problémák valódi gyökerét, hatótényezőit, nem célozza. Azaz a hulladék gazdálkodási projektek és a szennyvízkezelési projektek sem járulnak hozzá a hulladék és a szennyvíz csökkentéséhez, nem tartalmaznak erre irányuló elemeket. A célzott hulladékgazdálkodási és szennyvíztisztító rendszerek működtetése hosszú távon – a változó társadalmi, gazdasági környezetben nehezen optimalizálható, és alacsony, de folyamatos környezeti terheléssel jár és nem a fenntarthatóság irányába való elmozdulást segíti elő. Projekt (az előkészítés tervezett támogatási kerete, millió Ft-ban)

Beavatkozás típusa (Response)

Békéscsaba város és külterületei csatornázása és szennyvíztisztítása (300) Makó és térsége szennyvízcsatornázás (112,8) Székesfehérvár és térsége szennyvízcsatornázása (127,5) Tápió menti térség szennyvízelvezetés és -tisztítás (296)

B, C

Dél-Budai agglomeráció csatornázása és szennyvíztisztítása (525)

B, C

A Balaton-törvény hatálya alá tartozó dél-balatoni települések szennyvízkezelése (377) Nyíregyháza város és külterületei csatornázása és szennyvíztisztítása (380) Nagykanizsa és környéke csatornázás és

B, C

KOP_SKV

B, C B, C B, C

B, C B, C

Tervezett tevékenységek Csatornázottság növelése és a szennyvíztisztító telep korszerűsítése Csatornázottság növelése és a szennyvíztisztító telep korszerűsítése Csatornázottság növelése Csatornázottság növelése és a szennyvíztisztító telep korszerűsítése Csatornázottság növelése és a szennyvíztisztító telep korszerűsítése Csatornázottság növelése és a szennyvíztisztító telep korszerűsítése Csatornázottság növelése, korszerűsítése Csatornázottság növelése és a


64 2006.06.07.

szennyvíztisztítás (177,3) Dél-alföldi Régió ivóvízminőség-javítás (1524) Észak-Alföld ivóvízminőség-javítás II. ütem (750) Mecsek-Dráva térség hulladékgazdálkodás (250)

B, C ? B, C

szennyvíztisztító telep korszerűsítése Vízbázis feltárása, hálózatrekonstrukciója Tartalma nem ismert

Közép-Duna vidéki hulladékgazdálkodás (190)

B, C

Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron hulladékgazdálkodás (378,6) Homokhátság vízvisszatartás =?= Duna-Tisza közi Homokhátság fenntartható fejlesztés (500)

B, C

Hulladék energetikai hasznosítása, szelektív gyűjtés, lerakók rekultiválása Hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, ártalmatlanítása (lerakó, égető), rekultiváció Hulladéklerakó kapacitások növelése

B, C, D

Komplex fejlesztés?

B, C

?

Iszapkotrás, csatornázás, szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás és műtárgy rekonstrukció Tartalma nem ismert

C

Rekonstrukció

B, C

Árvízszint csökkentő tározó építése

B, C


B, C


B, C

Csatornázottság növelése, korszerűsítése

Ráckevei Duna-ág vízgazdálkodásának és vízminőségének javítása (1000) Tisza hullámtér projekt (Vásárhelyi terv továbbfejlesztése - VTT) (351,5) Kis-Balaton vízvédelmi rendszer II. ütem (389,3) Hanyi-Tiszasülyi árvízszint csökkentő tározó (113,3) Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó (95,3) Szamos-Kraszna közi árvízszint csökkentő tározó (110) Duna projekt (Ennek keretében Kormárom-Esztergom 12 település csatornázása, megyei igény) (497)

6. A program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások megelőzésére, elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok A VTT megvalósításához kapcsolódó szabályozható vízbeeresztő és leeresztő műtárgyaknak az adott terület ökológiai célú vízellátását is biztosítani kell. A VTT keretében tervezett síkvidéki árvíztározók területének természetvédelmi célú hasznosítása érdekében javasoljuk, hogy a tározóterek feltöltő-leürítő műtárgyai legyenek alkalmasak a vizes élőhelyekre jellemző vízforgalmi sajátosságok biztosítására. Természetvédelmi szempontból rendkívül fontos az árvíztározók optimális működtetése, amelyet részletesen kidolgozott, integrált hasznosítási-működtetési KOP_SKV


65 2006.06.07.

rend szerint kell végezni. Az üzemeltetési szabályzatot úgy kell kidolgozni, hogy a tározóterületen kialakuló vizes élőhelyek természetvédelmi célú vízpótlása folyamatosan biztosított legyen. Magyarországon a természetvédelem értékeiről számos információ áll rendelkezésre, de ezeket az adatokat különböző módszerekkel gyűjtötték össze. Jelenleg nincs egységes, koherens természetvédelmi értékelő rendszer. A VKI által előírt monitoring munkákkal párhuzamosan meg kell indítani a vízvédelmi, környezeti és természeti állapotok megfigyelést, monitorozását is. A Környezetbarát energetikai fejlesztések prioritás beavatkozási csomagok áttekintése alapján kisebb kiegészítő intézkedésre csak a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználásánál lehet szükség. Habár a KOP szövegezése szerint a helyi adottságokat figyelembe kell venni a megújuló energiaforrás típusának kiválasztásánál, illetve a megvalósításánál, erre azonban a pályázati feltételek és kritériumok megfogalmazásánál és az értékelésénél is nagy hangsúlyt kell fektetni. Kiemelten kell kezelni az energianövények és a biomassza, valamint a szélerőművek kérdését, mivel ezen műveletek számos környezeti kockázatot jelentenek és a konfliktusba kerülhetnek a fenntarthatósági alapelvekkel. A Környezetügy, mint gazdasági hajtóerő prioritás beavatkozási csomagok áttekintése alapján kisebb kiegészítő intézkedésre lehet szükség az ipari ökoszisztémák kialakításánál, megvalósításánál. A KOP jelenlegi szövegezésében nem szerepel az az elvárás, hogy egyben felszámoljuk a szennyezett területeket. A két cél együttes teljesítése érdekében az új ipari ökoszisztémák létesítésénél fontos, hogy adott térségekben, amennyiben léteznek „rozsdaterületek”, csak ilyen területeken lehessen a beruházást megkezdeni. Ezt a pályázati feltételek megfogalmazásában, illetve az értékelési szempontoknál lehet érvényre juttatni.

7. A programban és a program által befolyásolt más tervben, illetve programban, eljárásokban javasolt környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra Ebben a pontban megfogalmazásra kerülő javaslatok olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra (pl. az ellentételezés lehetőségeinek figyelembevételére) hívják fel a figyelmet, amelyeket a programban és a program által befolyásolt más tervben, illetve programban, eljárásokban figyelembe kell venni.

7.1. Az OP végrehajtási szervezete Az OP Menedzsment és Monitoring Bizottságában biztosítani kell a civil szektor részvételét, nyílt és átlátható képviseleti rendszer működtetésén keresztül. KOP_SKV


66 2006.06.07.

7.2. A mutatószámrendszerrel kapcsolatosan Az indikátorok rendszerének, a különböző mutatóknak a illesztéséről gondoskodni kell mint pl. - DPSIR rendszer alkalmazása (EEA standard) - output-eredmény-hatás indikátorok (Logikai kerettervezés)

módszertani

Ezek nélkül nem lehet a szolgáltatott adatokat egységes rendszerben kezelni és használni az eredményesség és a hatékonyság megítéléséhez.

7.3 Értékelés Az értékelést kizárólag a célokhoz rendelt indikátorok alapján kell elvégezni. A programértékelés a következő területekre kell, hogy kiterjedjen: (1) program célrendszerének elérése (2) program céljainak eléréséhez felhasznált források (3) program ütemtervhez képesti megvalósulása (4) program megvalósító intézmény rendszer hatékonysága, az intézmény rendszer működésére vonatkozó jogszabályok használata, annak eredményessége (legal enforcement) kiemelten a partnerségi folyamatok és többi OP-val való együttműködés kérdése. Javasoljuk az integrált térségi értékelések bevezetését és alkalmazását, amelyeknek nélkülözhetetlen alapja a térségek ökológiai rendszereinek GIS alapú állapot értékelése és térbeli és időbeli mintázatának elemzése (lsd. MÉTA Program).

7.4. Projektkiválasztás A KOP a projektek kiválasztásán nem lát túl, pedig azok megvalósításában többszörös kockázat rejlik. Ezen kockázatok két síkon csökkenthetők: (1) A projektek megvalósítóinak szakmai kompetenciáinak ellenőrzése a pályáztatáskor. (2) A projektmenedzsment szakma személyes kompetenciáinak megkövetelése pl. az International Project Management Association (IPMA) vizsgájának megkövetelése projektvezetőknél IPMA- Level B (Szenior projektmenedzser, projekt menedzsmentben résztvevőknél IPMA Level C (projekt menedzser) és IPMA Level D (projekt szakértő). Fontos volna látni, hogy a közbeszerzés miképp valósul meg az egyes kiválasztási módoknál. Nem látható, hogy a négyféle projekt kiválasztás integráltságát mi biztosítja, ezek arányait miképp alakítják ki.

7.5. A fenntarthatósági és környezeti szempontok érvényesítése

KOP_SKV


67 2006.06.07.

A tartalmi bemutatás mellett szükséges az irányelv fokozott érvényesítési is a projektek kiválasztásánál (1) alapvető megszegésekor a projektet leállíthatja (2) a mai 5%-ról legalább 10%-ra kell növelni az értékelésben. A Nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezésekbe be kell építeni az Aarhausi Egyezményből fakadó feladatokat is!

8. Indikátorok és mutatók értékelése, illetve a program megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a programban szereplő monitorozási javaslatok értékelése Az alábbi táblázatban értékeltük a KOP jelenlegi változatában szereplő indikátorokat a SÉMA megközelítés felhasználásával, majd szövegesen is értékeljük az indikátorok kialakítását, illetve javaslatokat fogalmaztunk meg a módszertani megközelítést segítendő. Sorsz.


1

Hulladékgazdálkodás

Indikátorok értékelése a beavatkozás típusa szerint (Response) AB-C-D B, D

2

Szennyvízkezelés

D

3

Környezeti kármentesítés

C

4

Vizek kártételeinek megelőzése és vízkárelhárítás Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása

C, D

5

6


C

C

KOP_SKV

Indikátorok értékelése hatás, eredmény, kimeneti típusok szerint

A települési hulladékhasznosítást jellemző indikátorok eredmény jellegűek. A szelektív hulladékgyűjtési rendszerre vonatkozó indikátorok kimeneti típusúak, mert nem lehet tudni, hogy a szelektív gyűjtésbe bevont lakosoknak csak a lehetőségük van meg a gyűjtésre, vagy ténylegesen így is gyűjtik a hulladékot. Fontos indikátor lenne az ily módon begyűjtött hulladék mennyisége, illetve az egy lakosra jutó mennyiség. Az itt szereplő két indikátor eredmény jellegű, mert a korszerű rendszerekkel ellátott lakosság esetében a szennyvízbegyűjtés és kezelés technológiája minimálisra csökkenti a környezeti terhelést és az egyéb úton kikerülő szennyvizek keletkezését. A két indikátor kimenet jellegű, mert nem sokat tudunk meg a végrehajtással elért, elérhető eredményekről, a környezet állapotának javulásáról, és az újabb szennyezési kockázatok alakulásáról. Mindkét indikátor (értékelési és nyomon követési) hatásindikátor. Az indikátorok alkalmasak a beavatkozások nyomon követésére. A jó ökológiai állapot indikátor nem megfelelő mert nem határozható meg pontosan mit értünk jó ökológiai állapoton. Ráadásul darabszámmal mérni a víztesteket szintén nem célszerű. (Két alma = egy dinnye?) A tározókban visszatartható vizek mennyisége kimeneti indikátor, alkalmas a vizsgált jelenség nyomon követésére. A monitoring rendszerrel megfigyelt területek nagysága eredmény típusú indikátor alkalmas a megfigyelt változás monitoringra.


68 2006.06.07.

Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek valamint védett területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Élőhely-megőrző mezőés erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások) Vonalas létesítmények természetés tájromboló (károsító) hatásának mérséklését szolgáló beruházások

D

Hatásindikátor, amely a területeket érintő beavatkozások fajokra (madarakra) gyakorolt hatásait mutatják. A probléma többek között az lehet, hogy nehezen választhatók szét a program és az egyéb tevékenységek hatásai.

c

A fejlesztéssel érintett területek nagysága kimeneti indikátor, amely semmit nem mond a beavatkozás minőségéről és az elért eredményekről, azok valódi hatásáról, értékéről.

D

10


A

11

A megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása

A

12

Hatékonyabb energia felhasználás

13

Öko-hatékonyság ipari ökológia

A természetvédelmi szempontból átalakított vonalas létesítmények hossza indikátor kimeneti indikátor. A vonalas létesítmények hossza mellett az átalakított területek számát is meg kellene adni indikátorként. Az átalakított vonalhosszak ugyanis nem állnak egyenes arányban a terület fontosságával Lehet ugyanis, hogy egy néhány méteres átalakított szakasz természetvédelmi szempontból sokkal fontosabb, mint egy hosszabb de kevésbé jelentős szakasz. Az erdei iskolában fogadott tanulók száma eredmény típusú indikátor. Alkalmas a KOP beavatkozás eredményeinek bemutatására. Elvileg lehet hatásindikátor, hiszen a megújulókból termelt villamosenergia aránya megmutatja, mennyi fosszilist váltottunk ki, de lehet, hogy ez utóbbit kellene expliciten megjeleníteni (vagyis azt, hogy a megújuló erőforrásokkal mekkora mennyiségű fosszilis energiahordozót váltottunk ki, illetve lehetne, hogy mekkora szén-dioxid kibocsátást kerültünk el ennek következtében). Ugyanez a dilemmám a nyomon követési indikátorral, amely a KOP eredményeként megújulóból termelt villamos energia, illetve az összes megújuló energia felhasználása. Tehát elképzelhető, hogy mindkettő csak eredmény indikátor. Az intézkedésre vonatkozóan nincs indikátor. Javasolható a hatékonyság növelés eredményeképpen megtakarított fosszilis energiahordozó mennyiségének alkalmazása indikátorként. A beavatkozási csomagra egy értékelési indikátor, valamint egy nyomon követési indikátor vonatkozik. Ezek mindegyike kimeneti (output) indikátor, ami nem felel meg a követelményeknek. Gyakorlatilag az összes beavatkozási logikában felsorolt elem következtében energia- és anyagmegtakarítást várunk, tehát nem az a cél például, hogy minél több vállalat rendelkezzen KIRrel, hanem az, milyen megtakarítást értünk így el. Az intézkedésre vonatkozóan nincs indikátor. Javasolható a hatékonyság növelés eredményeképpen megtakarított fosszilis energiahordozó mennyiségének alkalmazása indikátorként. Az intézkedésre vonatkozóan nincs indikátor. Javasolható a hatékonyság növelés eredményeképpen megtakarított fosszilis energiahordozó mennyiségének alkalmazása indikátorként. Az értékelési és nyomon követési indikátor is kimeneti indikátor. Nem az a fontos, hogy hány vállalat rendelkezik például ISO 14001-rel, hanem az ennek eredményeként elkerült szennyezés, megtakarított anyag- és energiamennyiség. Az intézkedésre vonatkozóan nincs indikátor. Javasolható az ipari ökoszisztémák működése következtében megtakarított fosszilis energiahordozó felhasználás, anyagmegtakarítás mennyisége. Legfeljebb kimeneti indikátornak tekinthető a "támogatott kampányok száma, az elért emberek száma" indikátor. Nem megfelelő, arra ösztönözhet, hogy minél többfelé osszuk szét a pénzt, tehát nem a

7

8

9

átfogó bánásmód

és

A

gondos

környezetbarát termékek terjesztése

környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetése

D

ipari ökoszisztémák kialakítása

14

Fenntartható termelés fogyasztás elősegítése

D és

KOP_SKV


69 2006.06.07.

15

Az ekörnyezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések

környezettudatosság növelése a cél ennek alapján, hanem hogy bemutathassuk, milyen sok kampányt támogattunk. Az intézkedésre vonatkozóan nincs indikátor.

Az KOP beavatkozások indikátorainak kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni. A javasolt indikátoroknak: - relevánsnak kell lenni (az indikátornak tükrözni kell a vizsgált paramétert), - gyors reakció idejűnek kell lenni (a bekövetkezett változásokra lehetőleg azonnal reagálni kell), - jól mérhetőnek kell lenni, - jól érthetőnek, könnyen értelmezhetőnek, szemléletesnek kell lenni, - költséghatékonynak kell lenni, - szabványosnak, emiatt összehasonlíthatónak kell lenni. Az indikátoroknak általában két feltételnek kell, hogy megfeleljenek általánosnak, és speciálisnak kell lenni. Általánosnak, ami azt jelenti, hogy lehetőleg a vizsgált folyamat egészének változásait követni tudja és ugyanakkor speciálisnak is, hogy a beavatkozás egyedi sajátságaira is reagálni tudjon. A KOP értékeléséhez a SÉMA szerint három fajta mutatót, indikátort lehet használni: - kimeneti (output)indikátorokat - eredmény indikátorokat és - hatás indikátort. A környezetállapot változását legközvetlenebbül az állapotindikátorok jelzik, de a környezetváltozás változás gyakran nehezen mérhetők, ezért beavatkozás hatásait közvetve hatásindikárokkal nyomon követhetjük. A KOP jelenlegi indikátorai nem teljesen felelnek meg a fent említett céloknak. Az indikátorok nem összehasonlíthatóak, nem szabványosak, nincsenek korábbra visszatekintő adatsorok és nem jól mérhetőek. A kimeneti indikátorok helyett a hangsúlyt az eredmény és hatásindikátorok alkalmazására kellene helyezni. Hiányoznak az adatok forrásai és az adatellátás-biztosítása. Az monitoring indikátorok kiválasztásánál elsősorban az EUROSTAT és az OECD elfogadott indikátorait javasoljuk használni. A nemzetközi összehasonlíthatóság és elfogadottság mint fő mérce mellett néhány olyan egyedi indikátor bevezetése is javasolt, amely a KOP egyes speciális részterületeinek beavatkozásait finoman követik. 1. prioritás

KOP_SKV


70 2006.06.07.

Hulladékgazdálkodás. Az indikátorok száma a tervezett műveletekhez és a beavatkozás egészéhez képest rendkívül alacsony. Az indikátorok nem érintik a fontosságában elöl lévő megelőzést, a rekultiválást, a veszélyes hulladékok és az ún. zöldhulladék keletkezését és kezelését sem. Nincs indikátor az építésibontási, az állati eredetű és az egészségügyi hulladékok begyűjtésére, kezelésére sem. A meglévő indikátorok csak alapszinten, a felszínen közelítik meg az érintett területeket. A hasznosítás peremfeltétele a hasznosítást lehetővé tevő technológiák elérhetősége, amelynek fényében lehetne értékelni a trendet. Ez azt jelenti, hogy a hasznosított hulladékokra vonatkozó adatokat a hasznosítás módja szerint tovább kellene bontani. Megfelelő irány, hogy abszolút értékek helyett relatív, azaz valamilyen nagyobb csoporthoz viszonyított értékek jelennek meg, a fajlagos értékek viszont még ennél is többet mondanának a beavatkozás eredményeiről és hatásairól. Hiányzik a területi bontás is. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy egyes vidéki területek hulladékkeletkezési mintázata, a hulladék mennyisége, összetétele és kezelése, a lakosság hozzáállása még most is nagyon különbözök más területekétől, így többek között a nagyvárosoknál tapasztaltaknál. A változásokban azonban a hulladék összmennyisége a döntő, így a nagy népességű városi területeken bekövetkező a kívánatosnál kisebb és kevésbé kedvező változások elfedhetik a vidéki területeken bekövetkező jelentősebb változásokat (vagy éppen fordítva). A szennyvízkezelés területén megadott indikátorok tulajdonképpen a nagy értékű beruházások mérőszámai. A korszerű rendszerek alatt számos, környezettudatossági szempontból gyökeresen máshogy értékelhető tisztítási eljárást értünk, ezeket a különbségeket ezek az indikátorok elmossák. Az indikátorok számát azért is meg kell emelni, mert a tervezett műveletek döntő többségére egyáltalán nem utalnak (rekultivált telepek száma, rekonstruált hálózat hossza, szennyvíziszap kezelése). A hulladékkezelésnél leírtak itt is érvényesek, azaz a fajlagosság és a területiség nem jelenik meg. A fajlagos értékek területi bontása különösen fontos, mert a kertes házak esetében, gazdálkodói környezetben a vízfogyasztás nagyságrendben is eltér a keletkező szennyvízétől. Az érzékeny területek megjelenítése szintén fontos kritérium az eredmények bemutatásában, mert az ezeken a területeken végrehajtott fejlesztések környezeti szempontból sokkal jelentősebbek (mint ahogy erre a beavatkozási logika is kitér). A környezeti kármentesítés két indikátora alapszintű információt ad a program sikerességéről. Bár az Országos Környezeti Kármentesítési Program , illetve a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista megjelöl egy prioritási sorrendet, amely alapján az itt szereplő indikátorok is többletjelentést nyernek, szerencsésebb lenne itt is egy relatív mérőszámot megadni. Erre vonatkozóan javasoljuk, hogy a kármentesített, kármentesítés alatt álló és a beavatkozás eredményeképpen csökkenő szennyezési kockázatú területek száma a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi, a fokozottan érzékeny, érzékeny és a kevésbé érzékeny területeken számon tartott területek arányában jelenjen meg. Fontos lenne látni ugyanakkor azt is, hogy ezeken a területeken keletkeztek-e új szennyezett gócok, melyeket a későbbiekben szintén kármentesíteni kell (ezek KOP_SKV


71 2006.06.07.

természetesen felkerülnek a listára, de nem látszanak, ha közben kármentesítés folyamatosan csökkenti a szennyezett területek számát).

a

5. Környezetbarát energetikai fejlesztések prioritás A beavatkozási csomagokhoz két indikátor tartozik: egy értékelési és egy nyomon követési. A két indikátor vagy hatás vagy eredmény indikátor, amely tény arra mutat, hogy ezek a jobb indikátorok közé tartoznak. Az egyik beavatkozási csomaghoz azonban nem fogalmaztak meg indikátort, a hatékony energia felhasználás eredményeit nem követjük a KOP jelenlegi szövegezése szerint. Javasoljuk, hogy az indikátorok számát bővítsék, legalább egy indikátor vonatkozzon mindegyik beavatkozási csoportra. Javaslatok: • A hatékonyság növekedés következtében megtakarított fosszilis energiahordozó mennyisége. 6. Környezetügy mint gazdasági hajtóerő prioritás A prioritáshoz három indikátor tartozik, ezek mindegyike igen gyenge, ugyanis nem a lényeget láttatja, hanem csak a felszínt mutatja be. Az ISO 14001-gyel vagy az EMAS-szal rendelkező vállalatok száma, a számukban bekövetkező növekedés önmagában semmit nem mond a környezeti teljesítményjavulásról. Olyan indikátorra van szükség, amely ezeket vizsgálja. A környezettudatosság növekedése helyett a következő indikátor a kampányok számát, illetve az elért emberek számát vizsgálja. A probléma ugyanaz, mint az előzőnél. Olyan indikátorra lenne szükség, amely a környezettudatosság növekedésének mértékét, illetve még inkább az ennek következtében elkerült pazarló fogyasztást, hulladéktermelést vizsgálhatnánk. A harmadik beavatkozási csomaghoz (e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések) nincs indikátor, amely tény azonban magyarázható azzal, hogy ez utóbbi csoport csak a KOP 0.07-es változatba került be. Javaslatok: • A környezetbarát termékek forgalmának növekedése • A lakossági hulladék mennyiségének, a vízfogyasztás, energiafelhasználás csökkenése • A vállalti környezeti teljesítmény mérhető jellemzőinek nyomon követése.

9. Közérthető összefoglaló. Az egyeztető fórum után készül el.

KOP_SKV


72 2006.06.07.

MELLÉKLETEK

KOP_SKV


73 2006.06.07.

A KOP SKV tematikájával kapcsolatosan a Fórumon elhangzott és az írásban beérkezett véleményekre vonatkozó észrevételeink Összefoglaló Mindenek előtt köszönetet mondunk a Fórumon aktívan résztvevőknek. Megállapítható a Fórumon elhangzottak és a beérkezett vélemények alapján, hogy a környezet védelméért felelős szervek és a további meghívott szervezetek képviselői alapvetően megfelelőnek ítélték a bemutatott tematikát. Külön ki kell emelnünk, hogy több szerv képviselője is felajánlotta segítségét a vizsgálat elvégzéséhez, amely készséges hozzáállást külön köszönünk. A KOP SKV tematikájára vonatkozóan beérkezett vélemények alapján egyrészt néhány kiegészítő jellegű szemponttal módosítottuk a Fórumon ismertetett tematikát, másrészt számos jó gondolatot kaptunk a megvalósítás tartalmi kérdéseihez, amelyeket a vizsgálat fázisában tudunk érvényesíteni. A SKV végzőihez eljutott véleményekre az alábbi összefoglaló jellegű észrevételeket tesszük: Kiszel Vilmos (OKT) Az elemzés során a program intézkedéseire vonatkozóan ki kell számolni, hogy a környezeti és társadalmi tőke milyen változásával valósul meg a célul kitűzött teljesítmény. A tematika szerkezetét elfogadhatónak tartja, felajánlja, hogy az OKT veretesebben megfogalmazott szakterületi véleményeit a szakértői csoport részére megküldi. Ezen szakterületek: hulladékügy, biodiverzitás, klíma, vidékfejlesztés, energia, környezeti intézményrendszer. Felhívja a figyelmet, hogy honlapjukon is megtalálhatók ezen anyagok. Kéri ezen anyagok használatát. A környezeti tudatosság meghatározó jellegű beépítését kéri és ennek feltételeit és lehetőségeit a környezeti vizsgálat elvégzése során kiemelt figyelemmel kell kezelni. Aarhus-i egyezmény előírásainak érvényesítésére hívja fel a figyelmet, illetve kiemeli a Riói egyezmény 10. pontját tervezés, oktatás, szemléletformálás és a monitoring témakörének teljes lefedése céljából. Kiemeli az energiaügy jelentőségét, amely véleménye szerint a környezetügy 2/3-át jelenti. Dr. Párkányi Pálma (Országos Tisztifőorvosi Hivatal): elfogadhatónak tartja a megküldött tematikát. A környezet-egészségügy kérdésekre megfelelő hangsúlyt helyez az anyag. A környezettudatos magatartás kialakítását (helyesen a kockázatkezelés és a kockázatkerülés kialakítását is beleértve) és a megelőzés vizsgálatát kéri erősíteni az anyagban. Minden környezet-egészségügyi kérdésben állnak rendelkezésre. (1) A tervezett beavatkozások hatása a társadalmi és környezeti tőke változására nem tárgya az SKVnak. A jogszabályi előírások szerint vizsgálati elemzés, illetve ex-anete értékelés is készül az operatív programról, amelyek részben lefedik az igényelt vizsgálat témakörét. (2) Az Aarhus-i egyezmény előírásainak érvényesítését, illetve a Riói egyezmény elvárásait szem előtt tartjuk a vizsgálat során. (3) A megújuló energia és az energiaügy környezeti vonatkozásait a tematika vonatkozó pontjaiban vizsgáljuk. (4) A környezeti tudatossággal, a környezet-egészségüggyel kapcsolatos következmények és várható hatások vizsgálatával a tematikában említett pontokban (helyzetelemezés, célok, illeszkedések, beavatkozások, megvalósítás, értékelések részeknél) foglalkozunk. Kulcsár György (Természetes gyógytényezők és gyógyhelyek természeti adottságainak védelme EÜM) Az ásvány- és gyógyvízkincs kapcsán javasolja, hogy a jelenlegi helyzet értékelésére térjen ki a vizsgálat, mivel nagymértékű pazarlás tapasztalható. Gyógyvízhez, termálvízhez összesen két fürdőgyógyászati tevékenység köthető: a medencés és gyógyvizes kádfürdő. A megújuló energiaforrásokkal való visszaélést is jelent a pazarló termálvízhasználat. Gyakran tapasztalható, hogy a társhatóságok információhiányos helyzetben vannak a védőterületek, -idomok vonatkozásában. Felajánlja az SKV csoportnak információk biztosítását. Hiányolja a résztvevők közül a Magyar Bányászati Hivatalt, javasolja bevonását. KOP_SKV


74 2006.06.07.

(5) Az ásvány- és gyógyvízkinccsel kapcsolatos szempontokat a vonatkozó pontokhoz kapcsolódó vizsgálatokban figyelembe vesszük. Nagy Árpád (TERET): a TERET számára a tematika szerkezete alapvetően elfogadható. Alapozva a korábbi, régiók és ágazatok közötti egyeztetések tapasztalataira, a 4.3, 4.5.3 pontok kapcsán merül fel a konfliktusok feltárása, bemutatása. Fontosnak tartja a KOP-ban tervezett intézkedések kockázatainak vizsgálatát. Kiemelten kellene foglalkozni a társ operatív programok koherencia-vizsgálatával különösen az együttes megvalósítás, együtthatás tekintetében. (6) Figyelembe vesszük a korábbi régiók és ágazatok közötti egyeztetések tapasztalatait, a 3. és a 5.3. pontok kapcsán felmerülő konfliktusok feltárása során. A vizsgálati munka során a tervezett intézkedések környezeti kockázatait vizsgáljuk, egyéb szempontból várható kockázatok vizsgálata az ex-ante értékelés feladatkörébe tartozik. Adácsy Anna (OKTVF): a 4.6. pontban külön figyelmet kell fordítani a megelőzés lehetőségének vizsgálatára, valamint az ellentételezés alkalmazására. A területhasználat-változások esetében az ellentételezés lehetőségét meg kell teremteni: egy értékekben gazdagabb terület fejlesztésbe vonása során, egy másik területen értékek létrejöttének biztosítása szükséges. Hangsúlyozza, hogy az ellentételezés a többi környezeti elem vonatkozásában is vizsgálandó. Az országos hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal való összhang vizsgálatára is ki kell térni (4.7. pont). Kiemeli a monitoring (4.8. pont) jelentőségét és felveti annak kérdését, hogy ezen a tervezési és megvalósítási szinten hogyan értelmezhető a monitoring tevékenység. (7) A megelőzés és ellentételezés kérdéskörét, minden releváns pontban szem előtt tartjuk a vizsgálat során. A környezetpolitikai és fenntarthatósági célokkal való összhangot vizsgáljuk a munka során. Az SKV szinten értelmezhető tevékenységek alapvetően két részre bonthatók: egyrészt az OP dokumentációjában leírt monitoringhoz kapcsolódó tevékenységek értékelése, kialakításának elősegítése környezetei szempontból, másrészt az SKV egyik termékeként készülő környezeti értékelés dokumentációjában megfogalmazásra kerülő az OP végrehajtására vonatkozó kritériumok, eljárások, javaslatok nyomon követése és értékelése. Fésű József (NKöM): először vesznek részt a kulturális örökség oldaláról SKV-ban. A megküldött anyagokban látják a kulturális örökséggel kapcsolatos feladatokat. 4.5.4 és 4.5.5. pontokban a káros hatások megelőzésére koncentrál az anyag. Felhívja a figyelmet a fentiek mellett környezeti előnyök megjelenésének vizsgálatára. Indikátorokat is ennek megfelelően kell kialakítani: környezet minőség pozitív irányú változásait is kezelni kell. (8) A vizsgálat nem csak a negatív következményekre, hanem a várható környezeti előnyökre, pozitív következményekre is kitér. A környezeti előnyök érvényesítésére is tekintettel leszünk a vizsgálat során. Lovászy László: társadalmi tőke kérdését hangsúlyozza. 4.5.4. pontban a társadalmi folyamatok elemzése során. Szemléletváltás erősebb hangsúlyozását kéri. A foglalkoztatási hatások vizsgálata a környezetvédelmi beruházások és feladatok megvalósítása során is vizsgálandó különösen a kistelepülések vonatkozásában. Az EU Tanács 2001/1-es határozatára hívja fel a figyelmet. (9) A társadalmi folyamatok elemzése a foglalkoztatási és esélyegyenlőségi szempontok tekintetében az ex-ante vizsgálatok feladatkörébe tartozik. Dr. Nagy Imre (EüM-OMFI a kémiai biztonságért felelős): A REACH kiemelt szerepet kell, hogy kapjon. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos információk, kezelésükkel kapcsolatos ismeretek pontosításra kell, hogy kerüljenek. A tematika megfelelő, de fontos, hogy nyomon tudjuk követni a vizsgálat során születő megállapítások, elvárások beépülését a programba. KOP_SKV


75 2006.06.07.

(10) A veszélyes anyagok kezelésére és az azokkal kapcsolatos információk vizsgálatára a jelenlegi vizsgálati szintet követő részletező tervezési és megvalósítási szintek alkalmasak igazán, de a megvalósítás vonatkozásában teendő javaslatainkban és értékeléseinkben a veszélyes anyagok kérdéskörét figyelembe vesszük. Adácsy Anna: tematikával egyetért. 4.5.5. pontban az előrejelzések bizonytalanságait is jelezni kell az értékelések során, illetve kéri az általa korábban elmondottak figyelembe vételét a vizsgálat során. (11) Az 5.5. pontba az előrejelzések bizonytalanságának jelzését beépítettük. Molnár Ferenc (NFH) hangsúlyozza az európai uniós nyelvezet használatának fontosságát. Ismerteti, hogy az új tervezési folyamatban nincsenek intézkedések, biztosnak mondható, hogy nem lesznek intézkedés szintű tervek az operatív programokban. Az NFH az SKV-k vonatkozásában a tárcákkal együtt kíván működni. Kiemelte, hogy az európai uniós alapok között van bizonyos százalékú átjárhatóság. Az ex-ante értékelések és az SKV-k során az együttműködést biztosítani kell, és a legfrissebb európai uniós tájékoztatás szerint az ex-ante értékeléseknek tartalmaznia kell az SKV jelentések legfontosabb megállapításait. (12) A KOP SKV során a KOP ex-ante vizsgálatért felelős szakértőkkel együtt kívánunk működni, azonban egyelőre még nem indultak el az ex-ante munkálatai. OKTVF: A környezeti értékelés tematikájában, a 4.5.4-es pontban megfogalmazottak túlságosan is általánosak, aminek következménye lehet az is, hogy a 4.5.5-ös pontban megfogalmazott cél, azaz a program megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve a környezeti elemekre hatást gyakorló tényezők következményeinek előrejelzésének pontossága bizonytalanná válik. Véleményünk szerint, már a tematikában határozottabban ki kell hangsúlyozni, hogy melyik környezeti elemekre kifejtett hatásokat szükséges elemezni a program bevezetése esetén. Ez azért is fontos, mert az egyeztetési és tájékoztató anyagban ismertetett KOP rövid tartalmi összefoglalóból és tartalomjegyzékből kiderül, hogy a KOP bizonyos környezeti elemeket összevon egy közös projektbe, más környezeti elemet, mint a víz, pedig külön cím alatt tárgyal. Ez azt sugallja, hogy az egyes környezeti elemeket nem egyforma hangsúllyal kezelik 2007-2013 között. Ha ezt az eltolódott hangsúlyt megfelelő, elfogadható indoklással magyarázni tudják, akkor nincs vele gond, viszont akkor ezt már a környezeti vizsgálatban is jelezni kell, már a tematikában is. Az egy másik probléma, hogy nem látjuk egyelőre indokoltnak a hangsúlyeltolódást a KOP során vizsgálandó környezeti elemek esetében. Szerintünk indokolatlanul keverednek a környezeti elemekre, illetve a társadalmi-gazdasági környezetre, mint ható- és hatásviselő tényezőkre vonatkozó elemzések is. Javaslatunk az lenne, hogy ezeket az elemeket már a KOP tartalmában hangsúlyozottan kezeljék külön pontokban, és ezt hasonlóan kövesse a környezeti vizsgálat tematikája is. Így az egész jól átláthatóvá, könnyen rendszerezhetővé, kezelhetővé válik. Kiegészítő javaslatunk, hogy vonják be a KOP és a környezeti vizsgálat tematikájába a prioritási tengelyekkel, és azok megvalósulási lehetőségeinek vizsgálatával kapcsolatban a területtakarékos területi tervezés, a kiegyenlítő zöldfelületek és zöldterületek létesítése és fenntartása, védelme szempontjait, illetve célját. (13) Kiindulásként a tematika minden környezeti elemre tekintettel kell, hogy legyen, mivel a vizsgálat tárgyát képező KOP fokozatos fejlődésével alakulnak ki azok a vizsgálati gócpontok és kiemelten érintett elemek, amelyekkel kapcsolatban következményekkel lehet számolni. (14) Az 2/2005. Korm. rendelet szerinti tematika bontását és csoportosítását vettük alapul a tematika kialakítása során, amely elkülönítetten kezeli az említett vizsgálati szempontokat. Természetesen a vizsgálat előre haladtával és a KOP végső formájának kialakulásával az egyes elemek és környezeti rendszerekre vonatkozó célok és a várható következmények, folyamatok vizsgálata nagyobb hangsúlyt kap az érintettségtől függően. KOP_SKV


76 2006.06.07.

FVM: ad. Tartalomjegyzék, II. Célok és prioritások részhez: A II.1.1. pontot javasoljuk a következő képen megfogalmazni: „Kapcsolat az NSRK többi operatív programjával és a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Programmal” (15) A javaslat magára a KOP-ra vonatkozik, amelyet a KvVM munkatársai vesznek figyelembe. ad. 4. pont: A környezeti értékelés tervezett tartalmának és részletezettségének bemutatása (tematika). A bemutatott értékelés a megvalósítandó programokat minden esetben kizárólag önmagában kívánja vizsgálni, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a jelenlegi helyzet – amelyet az új programok várhatóan módosítanak – milyen hatással van a környezetre. Ez a megközelítés olyan leegyszerűsítést jelent, amely mind a környezet, mind más szempontok együtt-értékelését elhagyva kíván döntést hozni, és ezáltal megítélésünk szerint sok esetben megtévesztő eredményekre vezethet. Az előzőek miatt javasoljuk, hogy a megvalósuló programok környezeti értékelése során minden esetben részletesen kerüljenek elemzésre a jelenlegi megoldások környezeti hatásai is. A program konkrét intézkedései esetében a végső döntések abban az esetben válnak teljesen megalapozottakká, amennyiben a jelenlegi helyzet környezeti terhelését nem neutrális kiindulási állapotnak tekintjük, hanem annak környezetre gyakorolt hatásait ugyanolyan alapossággal megvizsgáljuk, továbbá minden részletre kiterjedően összevetjük a fejlesztés után várható környezeti hatásokkal. Minden esetben a két állapot összehasonlítását szükséges elvégezni annak érdekében, hogy a környezeti hatás változása megfelelően mérhetővé és megítélhetővé váljon. (16) A környezeti vizsgálat harmadik pontja vizsgálja a jelenlegi helyzet, a jelenlegi folyamatok környezeti vonatkozásait. Az SKV egyik legfontosabb feladata és célja, hogy stratégiai szinten vizsgálja a tervezett intézkedések hatását a jelenlegi környezeti folyamatok tendenciájára vonatkozóan. A véleményben említett vizsgálatokra az SKV, mint forrásokra kell(ene), hogy alapozzon. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden jelenlegi OP (KIOP, AVOP stb., ideértve a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet is) és más hasonló szintű program eddig megvalósítási időszakára vonatkozóan már rendelkezni kellene egy környezeti szempontú (közbülső-interim) hatáselemzéssel, amelyre a következő tervezési időszakra vonatkozóan készülő SKV építhet(ne). OLÉH Ad 4.2. „A program és kidolgozásukkor vizsgált beavatkozási irányok” helyett érthetőbbnek tartom „a program kidolgozásakor vizsgált beavatkozási irányok” megfogalmazást. (17) Köszönjük! Módosítottuk. Ad 4.2.2. Ezt a pontot kiegészíteném a 4.5.1.-4.5.3. pontokkal, mivel ezek nem a program megvalósításának hatásait elemzik, hanem a célokat vetik össze magasabb rendű célokkal, olyanokkal, amelyeket a 4.4. fogalmaz meg. A program belső koherenciájának vizsgálatát külön pontba foglalnám. Szövegszerű javaslat: „4.2.2. a program összefüggése más releváns tervekkel, programokkal, a program szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos szintű távlati környezet- és természetvédelmi, valamint fenntarthatósági célokkal. 4.2.3. a program céljainak koherenciája különös tekintettel a környezeti szempontokra”. Ad 4.2.3. A választást alátámasztó vizsgálat rövid leírását nem tartom szükségesnek, hiszen a következő pont (4.3.) éppen ezt tartalmazza. (18) A 2. pont a KOP ismertetését tartalmazza a rendelet előírásai szerint. Ad 4.3. Ezt a pontot, ami lényegében a környezeti vizsgálat „vizsgálati” része, kiegészíteném a kormányrendelet 3.4.2. és 3.4.3. pontjával, tekintettel arra, hogy ez a tematika nemcsak a KOP, hanem a többi operatív program környezeti vizsgálatához is készül. KOP_SKV


77 2006.06.07.

(19) A tematika csak a KOP-ra vonatkozóan készült. A többi OP vonatkozásában illesztett tematikák készülnek. Ad 4.4. A fenntarthatósági értékrend, valamint a hazai (távlati) és EU környezetpolitikai célok adják azt az elvi alapot, keretet, amely az operatív programokban választandó beavatkozási irányokat meghatározzák. Ezért ezt a pontot a 4.2. elé helyezném. Ad 4.5.5.(1) a negyedik bekezdésben „az (érintett emberek…) kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben” említése ezen a helyen elhagyható, mivel ez az első két bekezdésben azonos tartalommal szerepel: „az építészeti és régészeti örökség”, valamint „a környezeti elemek rendszereire, szerkezetére, … különösen a tájra, településre” megfogalmazások formájában. (20) „Az (érintett emberek…) kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben” kifejezés alatt azt a közösségi vagy egyéni tudást és helyi identitást, közösségi értékrendet, egyéni értékeket értjük, amelyek elősegíthetik, vagy gátolhatják a környezettudatos területhasználatot, illetve kulturális örökség megőrzést, fejlesztést. Ad 4.5.5.(2) a második és a negyedik bekezdés tartalmát tekintve magától értetődően idegen az operatív programok, de különösen a környezeti operatív program alapvető céljától, ezeket nincs értelme szerepeltetni a tematikában (lásd 4.4.). Ad 4.6. A KOP esetén ezt a pontot figyelmen kívül kell hagyni, hiszen az lényegéből adódóan nem tartalmazhat olyan javaslatot, amelynek a környezetre káros hatásai lehetnek. (21) Előfordulhat, hogy egy rosszul megválasztott beavatkozási irány és az ahhoz kapcsolódó hiányos eljárási garanciák környezeti problémákat okozhatnak, ezért a pontok szerepeltetése indokolt.

KOP_SKV


78 2006.06.07.

Átfogó helyzetértékelés környezeti és fenntarthatósági szempontból Problémakör

I. A természeti/ környezeti elemek fenntarthat ó használata

Ok

Problémás állapot

Következmény

Fogyasztás növekedése, fokozott hulladéktermelés, megelőzési erőfeszítések és eredmények hiánya, a megfelelő hulladékgazdálkodási gyakorlat hiánya, a szelektív gyűjtés nem elterjedt és a feldolgozás lassúsága. Jogszabályi háttér hiányai, szankcionálás nehézségei.

Szennyezett talajok. Talajszennyezés a hulladéklerakók, tárolók, zagytározók és települések területén. Érintetlen területek nagysága csökken.

Felhalmozódó szennyezési, tisztítási, hulladékelhelyezési és kármentesítési problémák.

A települési barna övezetek egyébként értékes területei a kárelhárítás és a rehabilitáció magas költségei miatt nem vonzóak a befektetők szemében. Szuburbanizációs folyamatok, zöldmezős beruházások felértékelik a külterületeket, megindul a területek művelésből kivonása Eddig csak az ipari parkok számát növelték, nem volt szempont az ökoszisztéma-szerű működés támogatása.

A fejlesztések a zöldmezős beruházásokat részesítik előnyben, jelentős területfoglalást és termőföld veszteséget okoznak pont azokon a területeken, ahol inkább zöldfelületekre lenne szükség. A biológia sokféleség jelentősen csökken főként a városokkal határos területeken. A természeti adottságokhoz illő tájhasználat „gazdaságtalanná válik, növekszik a parlagterületek, majd a beépített és roncsterületek nagysága (a lakosságszámhoz képest a beépített területek aránya kimagasló) A nem mezőgazdasági hasznosítású területeken nőtt a szennyezett területek száma. Az ipari parkok nem ipari ökoszisztémák. A növekvő hulladékmennyiség kezelése (begyűjtése, ártalmatlanítása, újrahasznosítása) rendkívül nehézkes, magas a lerakóba kerülő, az újrahasznosulásból végképp kieső hulladék aránya.

Felhalmozódó szennyezési és kármentesítési problémák. Az agglomerációkban nincs hely ökológiai kiegyenlítő felületek számára.

Folyamatosan növekvő lakossági fogyasztás, a termékek előállításához fajlagosan felhasznált anyagok mennyisége általában ugyan nem növekszik (többnyire inkább csökken), de összességében több hulladék keletkezik. A globalizmus terjedésével, a szállítási költségek csökkenésével növekednek a szállítási távolságok. Távoli vidékek, más társadalmi-gazdasági berendezkedésű országok olcsón előállított termékei dömpingáron jelennek meg a hazai piacokon. Ugyannakkor hiányoznak a hazai tudatos vásárlói magatartások és piacvédelmi jogszabályok.

A megfelelő ártalommentes szennyvízkezelés hulladékfeldolgozás, ártalmatlanítás hiánya. A jelenlegi megoldások helyi adottságok helyett a regionális, térségi megoldások további szennyező anyag képződést eredményeznek a befogadás és a kivitelezés során is. Felszínalatti vizek irracionális hasznosítása (pl. pazarló termálvízhasználat)

KOP_SKV VitaRegnat Bt.

Csökken a helyi táji adottságokra alapozó, helyben termelt, előállított fogyasztási cikkek mennyisége. A helyben termelt, feldolgozott és fogyasztott termékek csökkenésével számos probléma jelentkezik. A munkalehetőségek megszűnésével migrációs folyamatok indulnak meg. Csökken a falusi népesség aránya. Csökken, és háttérbe szorul a mezőgazdaság tájfenntartó funkciója. Növekszik a csomagolóanyagok és ezzel a hulladék mennyisége. Növekszik a közlekedésből, szállításból származó környezetterhelés. Felszíni vizek minősége elsősorban az oxigén- és tápanyagháztartási mutatók és a bakteriológiai paraméterek tekintetében rossz. A nem vagy nem megfelelően kezelt és nagy mennyiségű szennyvíz terheli a talajt és a talajvizet. A szennvíziszapok ártalommentes elhelyezése sok helyen nem megoldott. A talajvizek 60%-ban magas a nitráttaralom.

Környezeti értékelés 1.0 2006.06.07.

79

A parlagterületek a pollenszennyezést növelik, megindulhat a környező területek leromlása, a talaj termőpotenciálja csökkenhet.

A hulladékkezeléssel (szállítás, illegális elhelyezés) járó környezeti problémák, konfliktusok száma növekednek.

Megváltozik a tájszerkezet. A termelés helyett a magasabb nyereséget produkáló ingatlanfejlesztések, üdülés-idegenforgalmi beruházok kerülnek előtérbe, számos helyen a termelés csökkenése vagy éppen az egyszerűsödése, homogenizálódása figyelhető meg. A táji adottságokra alapozó gazdálkodás jelentősége csökken. A vízműkutaknál a megfelelő minőség csak előkezeléssel biztosítható, és az ivóvíz előállítás növekvő költségeit a lakosoknak kell megfizetni. A nitrátszennyezés és más nehézfémszennyezések miatt számos településen csak palackos víz fogyasztható.

Problémakör

Ok


Az önkormányzatoknál jelentkező általános forráshiány az alapvető funkciók fenntartását helyezi előtérbe

A szükséges környezeti intézkedéseket minden forrásigényes fejlesztés megelőzi, melyek egy része újabb környezeti problémát okoz, illetve a régieket erősíti. Az önkormányzatok számára elérhető fejlesztési lehetőségek jelentős része már középtávon fokozza a környezeti problémákat.

Elhanyagolt települési környezet, pusztuló épített örökség és széleskörű településkörnyezetvédelmi problémák A környezeti problémák száma fokozatosan növekszik, gyakran a fejlesztések hasznaival összehasonlítva, így az önkormányzatoknak nincs esélyük a megszüntetésükre.

Szélsőséges klimatikus adottságok, történeti korok antropogén tevékenysége (erdőirtás, vízrendezés) A Tisza jelenlegi árvízvédelmi rendszere nem képes arra, hogy a folyó szélsőséges vízhozamát elvezesse, anélkül, hogy a folyó menti településeket és mezőgazdasági területeket veszélyeztetné Vízkivételek, kiemelések.

Kiegyensúlyozatlan vízháztartás, vízvisszatartás megoldatlansága, bel- és árvízvédelmi problémák mellett, aszály okozta problémák léte. A jelenlegi területhasználat és térstruktúra nem alkalmazkodik a Tisza menti adottságokhoz: települések épültek és intenzív kultúrás mezőgazdasági területek alakultak ki az alacsonyan fekvő szomszédos és ártéri területeken. Az ország területének csaknem egynegyede az árvizek szintje alatt fekszik.

A fokozódó nemzetközi versenyben az ország összes természeti erőforrását igyekszik a gazdaság (és a politika) maximálisan kihasználni. Hiányoznak a különböző terhelhetőségi modellek, számítások, tanulmányok, jogszabályok. Az ingázás növekszik, a lakóhely és munkahely szétválik. Nagyvárosok környékén jellegzetes alvóvárosok (települések) jönnek létre. Megfigyelhető egy falu-város és egy kelet-nyugati irányú ingázás, migráció. Nincs fizetőképes kereslet a környezetkímélő termesztésből származó termékekre és a biotermékekre, nem működik hatékonyan a kompenzációs rendszer. Az önkormányzatok forráshiánya és a rövid távú gazdasági hasznok előnyben részesítése. A településrendezési és területrendezési tervek nem biztosítanak elég garanciát a folyamatok megakadályozására.

A természeti erőforrások túlhasználatát nehéz pontosan megállapítani. A megítélést tovább nehezíti, hogy komplex, egymással párhuzamosan hatást kifejtő használati módok léteznek, így az erőforrások folyamatos veszélynek vannak kitéve

Alacsony talajvízszint, az aszály,az árvízek termelés korlátozó hatása. A belvizek öncélú elvezetése következtébe nő a szárazság, és csökken a jelentős természeti értéket képviselő vizes élőhelyek száma. A Tisza vízhozamára építő és az időszakos elöntéseihez alkalmazkodó, természetvédelmi szempontból értékes gazdálkodási formák hiányoznak. Gyakori árvíz és belvízveszély Elvileg bárhol és bármikor bekövetkezhet a túlhasználat következtében olyan minőségromlás vagy környezeti kár, ami a további használatot hosszú időre lehetetlenné teszi. Növekszik a települések körüli hulladék mennyisége. A környezet iránti felelősség csak a tulajdon kerítéshatáráig terjed. A táj, a település iránti felelősség megszűnik, a kapcsolat gyengül. Túlzott a mezőgazdaság anyag és energiafelhasználása a hozamokhoz képest.

Az önkormányzatok erőltetett ütemű fejlesztésekre kényszerülnek jelenük és jövőjük biztosítása érdekében.

II. A meglévő értékek hosszú távú fenntartása, megőrzése Problémakör

Csökken a lakosok lokálpatriotizmusa. (Ma már gyakran falun sem ismerik a szomszédokat.) A mobilitás növekedésével (ami egyrészt munkaerőpiaci szempontból jó), és a helytelen településfejlesztési politikával csökken lakosság települési környezete iránti felelősségérzete. A környezetkímélő és az ökológiai gazdálkodás nem terjedt el elég széles körben.

Az agglomerációs települések összenőnek. A településkörnyéki területek belterületbe vonására és lakóterületté alakítására, valamint a zöldterületek beépítése.

Folyamatos szuburbanizációs térségek alakulnak ki. A települések karaktere, jellege eltűnik.


Következmény

Ok

Megfelelő területrendezési és építés felügyeleti akaratok hiánya, elsősorban az önkormányzatok részéről. Helyi lakosság érdektelensége és a


Következmény

Hagyományos az adottságokhoz illeszkedő településszerkezet, település- és kulturális és építészeti értékek eltűnése


80

Az emberek, amúgy is fokozódó gyökértelensége tovább nő. A hagyományos alapelvek részbeni elveszítése. Települések

érdekérvényesítési készségének hiánya. A civil szervezetek nem elég erősek és függetlenek. A természeti értéket hordozó területek kezelésének, területhasznosításának nincs gazdasági és környezeti értelemben fenntartható modellje nagy méretekben.

III. A helyi közösségek fennmaradá sának, az emberhez méltó élet feltételeine k biztosítása

egyedi arculatát jellemző vonások eltűnése. A gyepterületeket beszántják, nem legeltetik, az őshonos erdők arányának növelése lassan halad, az árterek hasznosítása nem a hagyományos elveken alapul, az intenzíven művelt mezőgazdasági területek aránya még mindig magas

Átgondolatlan területhasználati szabályozási rendszer, helytelen támogatásokkal és az ezekre a támogatásokra épülő rossz tervezési gyakorlattal.

A táji adottságokhoz egyre kevésbé illeszkedő, a szomszédos területhasználati formák közötti éles különbségekkel jellemezhető tájhasználat Rövid távú előnyökért cserébe számottevő környezeti terheléssel vagy/és mérhető környezeti kockázattal járó területhasználati formák

A védett területek a védettségük folytán még nem biztosítják az értékek fennmaradását. A hatósági és kezelési intézményrendszer forráshiánnyal küzd és nem biztosított az egységesen elfogadott elvárható legjobb gyakorlattal. Kompenzációs források hiánya. Adathiány. Intenzív lakóterület, bevásárlóközpont, ipari park és infrastruktúra fejlesztés a lehető legnagyobb haszon elérése érdekében.

A védett és a nem védett területeken is csökken a biológiai sokféleség és a természeti területek koherenciája.

Az emberek döntő többsége napjai nagy részét beltérben tölti. A beltéri környezet minősége rendkívül fontos tényező az egészségükben

Problémakör

Növekszik a biológiailag inaktív (burkolt) felületek aránya (az utóbbi 15 évben margitszigetnyi zöldfelület tűnt el, épült be csak Budapesten)

Nem ismerjük az országos helyzetet, kevés adat létezik a különböző munkahelyek levegőminőségéről, természetes eredetű sugárterheléséről, a lakókörnyezet minőségének területi eloszlásáról.

Ok


A lakó- és rekreációs területek összeérnek, egybeolvadnak a közlekedési területekkel és az „ipari” területekkel (idetartoznak a régi, mára körbeépített ipari területek, a zöldmezős beruházások közelében lévő lakott területek). Agglomerációk kialakulása.

A tömegközlekedés nem megfelelő volta, emiatt az


A lakókörnyezet kültéri levegőminősége az ország számos pontján kritikus (főútvonalak településen áthaladó szakaszain, ipari körzetekben) A zajterhelés az érintett területeken nagyon magas, az „élhető környezet” sérül. A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva 11 % körüli. A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva 40 %. A városi NOx-kibocsátás nő, összességében a közlekedésből


81

A füves élőhelyek élővilága veszélyeztetetté válik, nehezen vagy egyáltalán nem visszafordítható degradációs folyamatok indulnak el (pl. beerdősülés), az erdei ökoszisztémák bidiverzitása csökken, a szántóföldekhez kötődő fajok fennmaradásának esélyei csökkennek. A fragmentáció növekszik, a természetes térbeli folyamatok lehetőségei szűkülnek, az élővilágra nehezedő szelekciós nyomás erősödik, a fajok veszélyeztetettsége nő A környezeti elemeket szennyezése, a hosszú távú agrár vagy erdőgazdálkodási potenciál csökkenése, ivóvízbázisok veszélyeztetése, a biodiverzitás csökkenése Negatív tapasztalatok és hozzáállás a területhasználók részéről. Együttműködés hiánya. A csökkenő zöldfelületi arány miatt egyre messzebb és többet kell utazni a rekreálódáshoz ezzel együtt növekszik a környezetszennyezés és romlik a lakosság egészségi állapota. Nem fenntartható termelői és fogyasztói mintázatok terjedése. A globalizáció következtében felbomlik a város és környezetének termelői, szolgáltatói, fogyasztói kapcsolata, mivel a városokat növekvő részben multinacionális cégek látják el globális termékekkel. A beltéri környezet minősége számos betegség, rossz közérzet forrása lehet. Ezek felderítése, kezelése összességében nagyobb energiát emészt fel, mint amit a probléma kezelése jelentene. Következmény

A levegőszennyezettség az egyik legjelentősebb gazdasági következményekkel járó egészségügyi kérdés (a megbetegedéseken keresztül) Rossz közérzet, növekvő stressz, halláskárosodás, egyes esetekben az ingatlanok értékcsökkenése Egészségkárosodás, táppénzes napok számának

egyéni közlekedés túlsúlya, dugók kialakulása egyre gyakoribbá válik, ez tovább növeli a kipufogógázkibocsátást, annak kedvezőtlen összetételét. Utak rossz állapota, mivel lassítja a forgalmat. Dugók. Elővárosi vasúti forgalom hiányosságai Kerékpárutak kiépítetlensége Magas átlagéletkorú járműpark, ideértve a személy-, a tehergépjárműveket és a tömegközlekedési eszközöket egyaránt. A vasúti fejlesztések elmaradása, a teherforgalomban a vasúti szállítás alacsony aránya. Természetes eredetű szennyezők (bór, arzén, ammónia, vas, mangán) Növekszik a növényvédő szerek mennyisége, amely a táplálékláncban felhalmozódik, élelmiszereinkben megjelenik.


eredő szennyeződés aránya magas, hasonlóan a hőerőművekhez A zajterhelés az érintett területeken nagyon magas, az „élhető környezet” sérül. A 65 dB(A) feletti zajterheléssel érintettek száma 1,7 milló fő Magyarországon.

Ivóvizeink minősége jelentős területen nem megfelelő Magas a toxikus, valamint a felhalmozódó anyagok mennyisége (pl. növényvédő szerek, általában a POP-k – perzisztens szerves szennyezők) Nő az allergiás megbetegedések száma


82

növekedése és számos messzemenő következmény (családok felbomlása, depresszió stb.)

Problémakör

IV. A technológia i haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel

Ok


Következmény

A technológia környezetbarátra cserélése magas beruházási költségű, ezért elsősorban az extenzív (csővégi) megoldásokat részesítik előnyben (a kv-i beruházások 84%-a 2004-ben), ami rövid távon kifizetődő, de hosszabb távon nem költséghatékony. Felszíni vizeink 96%-a külföldről érkezik, a romániai környezeti normák veszélyes üzemek számára is lehetőséget biztosítanak (aranybányászat cianidos technológiával). Nincs kialakított stratégiai, szabályozás, ösztönzés a megújuló energia források felhasználási módjáról arányairól, a hagyományos energia források használata kényszereken alapul. Bizonyos, másodnyersanyagként értékes anyagok a szelektív gyűjtés hiánya miatt nem hasznosíthatók, pedig a technológiai lehetőségek elméletileg adottak. A területhasználati formák között gyorsan nő a rendkívül intenzív, „életidegen”, környezeti és ökológiai hatásaiban nagy jelentőségű tevékenységek aránya.

A kkv-k nagyobb része elavult technológiákkal rendelkezik

Elavult technológiák A nem fosszilis alapú energiahordozók használatának alacsony aránya A lakossági fogyasztás jelentős növekedése annak ellenére, hogy általában már az energiatakarékos készülékeket vásárolják (bár gyakran az olcsóbb, nagyobb energiafogyasztású terméket veszik), de a berendezések, készülékek (vagyis a fogyasztók) száma jelentősen nő. Nitrogén-műtrágyák ismétlődő növekvő mennyisége. Nincsenek a lakóépületek kellőképpen szigetelve, a korszerűsítés lassan halad.

Energiahatékonyság alacsony Magas az egy főre vetített energiafogyasztás

A környezeti kockázatok veszélye a folyók (elsősorban a Tisza és mellékfolyói) esetében nagy.

A megújuló energiaforrások energiaforrásból csak 3,6%

részesedése

az

összes

A szerves hulladékok nem megfelelő kezelése (komposztálás, biogáz-termelés), így nő az üvegházhatású gázok kibocsátása A modern társadalom igényeit szolgáló létesítmények nagy része nem vagy csak súlyos következményekkel egyeztethető össze a természeti környezet működési feltételeivel

felelősségte ljes ember kiművelése

A modern, városi civilizáció „a természettől távoli” életformát kínál, ezzel párhuzamosan a koncentrált, „civilizáción” kívüli kikapcsolódás utáni igény koncentráltan jelentkezik.

Problémakör


Időszakos szennyezések. Magas a fosszilis energiafelhasználás.

Nő a globális felmelegedés veszélye. A közlekedési folyosók, zöldmezős beruházások növelik az élőhelyek és az élővilág fragmentációját, csökkentik a megújulási potenciált. Magas az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid és a metán kibocsátása.

Növekvő (?) dinitrogén-oxid kibocsátás. Lakóépületek energiavesztesége jelentős.

V. A

A légszennyező anyagok ökohatékonysági mutatói általában a legrosszabbak között van (kibocsátás GDP-re vetítve) (pl. kén-dioxid, nitrogén-oxidok, VOC-k) Az illékony szerves vegyületek kibocsátása kismértékben nő

Növekszik az elidegenedés a természettől, csökken a megértés és a természet tisztelete

Ok



83

Jelentős hőveszteség, nem költséghatékony fűtés, pazarlás. A természet nem kitüntetett hely a kikapcsolódásra: természetkárosító technikai sportok, a fokozottan védett vagy/és érzékeny területek tűrőképességükön túli turisztikai terhelése

Következmény

A „valóban” környezettudatos magatartás nagy áldozatokkal jár, amire a fogyasztói világba befelé igyekvő magyar társadalom még nem képes. A környezetvédelmi civil szervezetek tevékenységét a gazdasági fejlődés gátjaként állítja be a média. Csökken a hazai környezet, táj iránti érdeklődés.

A lakosság környezeti tudatossága bizonyos területeken sokat javult (szelektív gyűjtésben való részvétel), ugyanakkor egyéb területeken elmarad a fejlettebb országok állampolgáraiétól. A lakosság „környezeti öntudatra ébredése” felemásan történik: ami belefér a kényelmes, megszokott életvitelükbe, azt elfogadják, ami nem, azt sokszor elutasítják Növekszik a külföldön eltöltött vendégéjszakák száma. A belföldi turizmus csökken.

Alacsony hatékonyságú intézkedési lehetőségek a környezettudatos hulladékkezelés területén, a természetvédelemben és környezetkímélő közlekedésben.

A helyben igénybe vett szolgáltatások aránya csökken. A tájfenntartás fontos erőforrása esik ki.

A természetvédelemi és környezetvédelemi politika nem integrálódott az ágazati politikába.

A természetvédelem és a környezetvédelem egyfajta tiltó, korlátozó, fejlesztést akadályozó tényezőként jelenik meg.

A felelősségteljes, környezettudatos magatartás hiányában csak tiltó intézkedésekkel egyre nehezebb elfogadtatni a természetvédelmi, környezetvédelmi célkitűzéseket.

Bár Magyarországon alacsony a mobilitás NyugatEurópához képest, a helyi, áldozatvállalással járó kötődés is általánosan alacsony a nagyobb településeken

A helyi lakosság sok esetben alig ismeri a helyi építészeti, kulturális és természeti értékeket, így megvédeni sem tudja.

Az értékek devalválódása, jelentőségük csökkenése, esetleg megsemmisülése.

Magyarországon jelenleg „kohéziós válság” uralkodik. Az együttműködés hiánya a gazdasági és társadalmi élet minden szintjét és formáját jellemzi. Az intézményeket éppúgy, mint a társadalmi csoportokat – a vidéket éppúgy, mint a fővárost – az ágazatokat éppúgy, mint a szektorokat. Gyorsan változó társadalmi környezet, felgyorsult gazdasági folyamatok, sokdimenziós területfejlesztés mellett az egyéni és közösségi tudás lassú fejlődése.

A fenntartható fejlődés, mint szempontrendszer, nem jelenik meg megfelelően a képzésekben, a gyakorlatban. Külön gondot jelentenek a hátrányos kistérségek, melyek helyi bevételek híján, alacsony képzettségű, gyakran idősödő lakosságukkal éppen hogy vegetálnak.

A fejlettségbeli különbségek tovább mélyülnek.

A gazdasági és társadalmi folyamatok, a sokrétű emberi tevékenység rendkívül bonyolult szelekciós nyomást jelent az élővilágnak, amelynek megértéséhez szükséges idő nagyságrendekkel nagyobb a folyamatok lezajlásának. Alkalmazható tudás és ezen fenntarthatósági tudás iránti igény hiánya.

A természeti környezet pusztulása, degradálódása gyakran már a felismerés fázisában előrehaladott állapotban van.



84

Problémakör

VI. Esélyegyenl őség és területi egyenlőség

Ok


A médiák által bemutatott viselkedésminták és környezetkultúra nem a helyi identitástudat és környezet iránti felelősségérzet növekedés irányába hat.

Csökken a helyi adottságokhoz alkalmazkodó táji-, települési karakter, tájhasználat, környezetkultúra.

Az árucikk létforma értékrendjének megközelítése, amely szerint alapvetően minden árucikk, a hírközlőszerveken keresztül befolyásolja a gondolkodást és a cselekvést. Túlnyomórészt külföldi tőke bevonására építő gazdasági fejlesztések. A tőkebefektetőknek nincs azonosságtudata a helyi környezettel, ezért esetleges, hogy törődik-e a fejlesztés hosszú távú környezeti hatásaival. Az önkormányzatok kiszolgáltatottak a fejlesztői érdekeknek.

A környezeti és fenntarthatósági értékek háttérbe szorulása a fogyasztói társadalom árucikk létforma értékrendje mellett.

Nem hálózatosan, egyenletesen fejlődő gazdaság. Fejlesztés szinte csak a külföldi tőke bevonására irányul, az pedig csak meglévő jó infrastruktúra mellé költözik.


Hazai erőforrások használata, miközben a haszon nagy része kikerül az országból, nem a helyben élők gyarapodását szolgálja. A gazdaságra erősen jellemző még mindig az olcsó munkaerőre és külföldi tőkebevonásra (tömegtermelés) építő modell.

Fejlődési „gócpontok” alakulnak ki a nagyobb városok környékén, amelyek nem képesek a leszakadozó kistérségeket magukkal húzni, így csak a különbségek nőnek. A rossz körülmények között élő, alacsony jövedelmű vagy jövedelem nélküli lakosság feléli a természeti környezetét.


85

Következmény

A tájkarakter csökken, települések arculata eltűnik, sivárodik. A nagyvárosok környéke, a bevásárlóközpontok, az autópályák környezete „globalizálódik” . A helyi építészeti örökségre alapuló településkép helyét egy zavaróan változatos, eklektikus kép veszi át. Fogyasztás, így az árucikként való megjelenítés válik az egyik legfőbb céllá a pénzügyileg nem értékelhető javak háttérbe szorulnak, figyelmen kívülre kerülnek. Nagyon sebezhető a gazdaság. A kivonuló multinacionális cégek magukkal ránthatják a hazai KKV beszállítóikat. Beépített területek gyorsan növekednek a természetes területek rovására. Az összefüggő természetes területek feltöredeznek. A globalizáció negatívumai terjednek intenzívebben Negatív fejlődési spirál indulhat el a leszakadó kisrégiókban. Elvándorlás a fejlődési gócpontokba, helyben maradnak a cigányok vagy „sikertelenek”. Egyre nehezebb lesz a kezelés. A rossz körülmények még rosszabbá válnak.

Fenntarthatósági alapelvek a KOP környezeti vizsgálatához I. A természeti/ környezeti elemek fenntartható használata

1. A feltételesen megújuló környezeti elemek és rendszerek önszabályozó képességét megőrizése és állapotuk javítása. A (feltételesen) megújuló környezeti elemek (levegő, víz, talaj, élővilág) készleteit és állapotát, valamint az általuk alkotott környezeti rendszer potenciálját a környezeti elem, illetve a rendszer terhelhetőségének határán belül kell tartani, önszabályozó képességét meg kell őrizni, és amennyiben lehetséges, állapotukat javítani kell. 2. A megújuló erőforrások alkalmazásának előnyben részesítése. A kimerülő természeti erőforrások készleteit legalább állandó szinten kell tartani, amit azok megújuló vagy más kimerülő erőforrással történő helyettesíthetősége, valamint a technológiai fejlődés segít elő. Törekedni kell arra, hogy ne egy bizonyos nyersanyag felhasználása, hanem egy adott funkció megfelelő ellátása legyen a döntő, így jobban elkerülhető a kimerülő erőforrások túlhasználata. 3. A Hulladék- és szennyeződésképződés megelőzése, minél alacsonyabb szinten tartása, a veszélyesség csökkentése és az eddig okozott károk felszámolása. Fontos a hulladékképződés minél alacsonyabb szinten tartása, tehát a képződés megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni. A környezet hulladékasszimiláló kapacitását lehetőség szerint ne haladjuk meg, amelyet a szennyezés kibocsátás csökkentésével, a kikerülő anyagok veszélyességének mérséklésével biztosíthatunk. 4. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lenniük a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával. A gazdaság és környezet harmóniájának biztosítása érdekében a szükségletek kielégítése és a természeti/környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni. Azaz a folytonos gazdasági növekedés nem járhat a környezetminőség folytonos romlásával. Ugyanakkor be kell látnunk, hogy ma csak az ún. gyenge fenntarthatóság valósítható meg a legtöbb esetben, vagyis – bizonyos minimum kritériumok biztosítása mellett – elfogadjuk a természeti, a termelt és a humán tőke közötti helyettesíthetőséget. 5. A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni, azaz a fejlesztéseknél a terület- és környezetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni pl. „barnamezős” beruházások. A területhasználatok esetében a környezetkímélő és az erőforrások kis ráfordítással elérhető megújulását biztosító megoldásokat kell előnyben részesíteni, amely magában foglalja a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat átalakítását, a művelésből kivont területek, a városi zöldterületek, valamint a korábban szennyezetté váló területek rehabilitációjának kérdéseit. 6. Az esetleges későbbi, hosszú távú károk bekövetkezésének elkerülése érdekében alkalmazni kell az ún. elővigyázatosság elvét. Ezzel a visszafordíthatatlan változások bekövetkezésének valószínűségét is csökkenthetjük, a későbbi döntési helyzetekben lévő választási lehetőségeket pedig kiszélesítjük.

II. A meglévő értékek hosszú távú fenntartása, megőrzése


7. A biológiai sokféleség, változatosság fennmaradásának biztosítása, újratermelődésének feltételeinek megőrzése. A biológiai sokféleség megőrzése érdekében el kell érni a természetes és természetközeli élőhelyek további degradációjának megállítását, állapotuk javítását, és a területek kapcsolatát, biztosítani kell az őshonos fajok/fajták fennmaradását, valamint minden szinten (genetika, faj, élőhely) a változatosság megőrzésének, újratermelődésének feltételeit. 8. Biztosítani kell az élettelen, épített környezet (építészeti és kulturális) értékeinek, valamint a tájképi, tájhasználati értékek fennmaradását.


86

III. A helyi közösségek fennmaradásá nak, az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása

9. A helyi szinten kezelhető erőforrások, környezeti adottságok használata elsősorban a helyi közösségek hasznát szolgálja. Biztosítani kell a helyben való foglalkoztatottság lehetőségét a vidéki környezet elnéptelenedésének elkerülése érdekében. Ehhez az szükséges, hogy a fogyasztói szükségletek kielégítése során jobban támaszkodjunk a helyi adottságokra, a helyi erőforrásokra, emellett szükséges, hogy az adott környék erőforrásainak hasznát a helyben élők élvezzék elsősorban. 10. Biztosítani kell a helyi kultúrák fejlődését, kialakulását, amelyek biztosíthatják az emberek és a környezet harmonikus együttélését. Biztosítani kell a helyi kultúrák fejlődését, amelyek a környezethez való alkalmazkodás hosszú folyamata során alakultak ki, és az évtizedek/évszázadok során biztosították az emberek és a környezet harmonikus együttélését. Fontos, hogy az alkalmazkodóképesség továbbra is megmaradjon, fejlődjön, hiszen ezzel biztosíthatjuk azt, hogy a modern követelményeknek és körülményeknek is meg tudjanak felelni. A helyi közösségek szellemi potenciáljának és kulturális tőkéjének fejlesztését elő kell segíteni. 11. A helyi közösségek és települések megtartó erejének növelése. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a fejlesztések pozitív eredményeit és hatásait a helyi közösség minél több tagja kihasználhassa. A települések emberléptékűek legyenek, biztosítva az elérhető egészséges és természeti környezetet valamint a közösségi élet színtereit, erősítve a helyi kötődést, identitást. 12. A fejlesztési döntések során a szubszidiaritás elvét kell érvényesíteni a szükséges információ, illetve az érintettek megfelelő részvételének biztosításával. A döntéseket azon a szinten kell meghozni, ahol a legkisebb az információveszteség. A környezetgazdálkodással összefüggő döntések során szükség van arra, hogy a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásoknak ne csak egy szűk körét ismerjük el, hanem azokat is, amelyeket immateriálisnak tekintünk.



87

IV. A technológiai haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel

13. A fejlesztéseknek az anyag és energia intenzív termékek és technológiák körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába kell mutatniuk. A fogyasztói és termelői igények kielégítése során előnyben kell részesíteni a kisebb anyag- és energiaigényű termékek és technológiák alkalmazását, javítani kell az ökohatékonyságot, vagyis az egységnyi GDP-re jutó anyag- és energiafelhasználást, illetve szennyezés-kibocsátást csökkenteni kell. Ügyelni kell ezzel egy időben arra, hogy az öko-hatékonyság javulásából származó előnyöket (vagyis a GDP-re vetített fajlagos értékek javulását) ne semlegesítsük vagy fordítsuk át az egy főre vetített értékek növekedésével, tehát törekedni kell az egy főre vonatkozó erőforrás-felhasználási és kibocsátási adatok növekedésének megakadályozására is. 14. A fenntarthatóság érvényesítését elősegítő technológiai fejlesztések. 15. Csak azokat a technológiai lehetőségeket szabad egy-egy területen alkalmazni, amely valóban megfelel az ottani természeti és társadalmi adottságoknak.

V. A felelősségteljes ember kiművelése

16. A fejlesztések és más beavatkozások járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben, ideértve a természetes és jogi személyeket valamint ezek közösségeit, csoportjait) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon. Az egyéni és közösségi döntéshozatalban tükröződjenek a környezeti értékek és a környezetvédelemre vonatkozó szabályok. A környezeti információkat nem nélkülözheti a megfontolt tervezés és cselekvés. Ki kell használni minden olyan lehetőséget, amely a fenntarthatóság iránti elkötelezettség és a környezeti felelősség, tudatosság növekedéséhez vezet: ide tartozik a környezeti információkhoz való korlátozás nélküli hozzáférés, a környezetbarát termékek széleskörű megismerésének/elterjesztésének lehetősége, az oktatás és képzés minden szintjén a fenntarthatóság elveinek tudatosítása. Biztosítani kell az érintettek döntésekben való részvételét. 17. A teljes értékű élet feltételeinek biztosítása az önismeret, a közösségi élet fejlődésének ösztönzése, egy a fenntarthatóságot, mint értéket is magába foglaló belső értékrend kialakulásának elősegítésével. A fenntarthatóság megvalósulása érdekében fontos szempont, hogy az emberek ne csak az anyagi jólét növekedésében lássák életük célját, hanem a jólétet ennél sokkal bővebben értelmezzék (jólét helyett jól-lét), és az életüket is ennek megfelelően szervezzék, éljék.

VI. Esélyegyenlőség és területi egyenlőség

18. A köz érdekét szolgáló információhoz, így a környezettudatos magatartás kialakulásához szükséges tudáshoz, oktatáshoz mindenki egyenlő eséllyel jusson hozzá. A fenntarthatóság érvényesüléséhez szükséges tudás elsajátítását és információhoz való hozzáférést minden képzési és oktatási területen biztosítani kell, beleértve a különböző munkahelyekhez, igazgatási rendszerekhez tartozó felkészítéseket és információ szükségleteket is. 19. A különböző helyzeten lévő személyek, és közösségek számára biztosítani kell a teljes értékű élet lehetőségét. A fenntarthatóság hosszú távon a szegénység csökkenését, valamint a szegények és gazdagok közötti különbségek csökkenését igényli. El kell jutni arra a tudatossági szintre, hogy az emberek valódi felelősséget érezzenek a jövő nemzedékekért, amely az egyének szintjén a rövid távú egyéni érdekek háttérbe szorítását jelentené a közösség hosszú távú érdekei érdekében. A társadalom tagjai azonos eséllyel jussanak hozzá a szabadidő értelmes eltöltésének lehetőségéhez, a pihenéshez és kulturális értékek megismeréséhez. Mindenki ugyanolyan eséllyel jusson hozzá a tiszta környezethez, amely az emberi egészség megtartásának előfeltétele. A különböző neműek és a hátrányos helyzetűek közösségi együttélésének és együttműködésének feltételeit biztosítani kell. 20. Törekedni kell a kistérségek közötti fejlettségi különbségek kiegyenlítésére. A régiók fejlettségének kiegyenlítési törekvése nem oldja meg a régiókon belüli területi fejlettségbeli különbségeket, ezért ez utóbbira is hangsúlyt kell fektetni. Fejlesztések során az adott területi egység vonatkozásában és az ott élő lakosság körében a szerves kultúra helyreállítására kell törekedni, azaz a közösségi és környezeti értékteremtő és érték fenntartó termelői, fogyasztói mintázatok kialakítását kell elősegíteni.



88

A Nemzeti Környezetvédelmi Programban megjelenő specifikus célok három témakörbe rendezett bemutatása Környezeti identitás, tudatosság, környezeti felelősségvállalás erősítése 1

A környezet- és természetvédelmi ismeretek, környezettudatosság közvetítése az oktatásban, a fenntarthatóság pedagógiájának általános elterjesztése

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

A társadalom környezeti értékrendjének javítása, az ökológikus szemléletmód terjesztése Környezetvédelmi vezetési rendszerek és környezetbarát termékek elterjesztése A társadalmi részvétel erősítése a környezettel és a természettel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban (partnerség a környezetért) A környezettudatossággal kapcsolatos K+F és nemzetközi együttműködés erősítése Az éghajlatváltozással összefüggő kutatás-fejlesztés Energiagazdálkodással és éghajlatváltozással kapcsolatos szemléletformálás, tájékoztatás Környezet-egészségügyi, élelmiszerbiztonsági kutatás-fejlesztés, szemléletformálás Természetvédelmi intézményfejlesztés A természetvédelem társadalmi elismerésének növelése, szemléletformálás Természetvédelmi információs és nyilvántartási rendszerek fenntartása és fejlesztése Védjegyrendszer kialakítása, működtetése Természetvédelmi célú K+F, monitorozás A földtani közeg és a talaj védelmét szolgáló kutatások A fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos K+F, szemléletformálás A felszíni vízminőségi monitoring országos hálózatának fejlesztése és működtetése A felszín alatti vizek és a talajminőségi monitoring országos hálózatának fejlesztése és működtetése Nemzetközi feladatok végrehajtása a határvizek és nemzetközi tavak védelme érdekében Vizeink fenntartható használatával kapcsolatos K+F tájékoztatás és szemléletformálás Hulladékgazdálkodással kapcsolatos K+F, szemléletformálás Környezeti károkozásból kialakuló válsághelyzetek kezeléséhez szükséges intézményrendszer kialakítása, illetve a meglévő intézmények tevékenységének összehangolása Környezeti monitorozó/előrejelző rendszerek fejlesztése, beleértve a határon kívüli rendszerek kiépítésének támogatását, valamint a nemzetközi (NATO stb.) rendszerekkel való együttműködés biztosítását is Innovációs és demonstrációs, valamint kutatás-fejlesztési feladatok és a szemléletformálás, a hatékony társadalmi tájékoztatás módszertanának kidolgozása, a tájékoztatásra kötelezettek módszertani támogatása

23

Környezeti folyamatok, változások az élhető környezet kialakítása érdekében 24 Az energiagazdálkodási tevékenységekből eredő légköri kibocsátások csökkentésének előmozdítása 25 A közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátások mérséklése 26 Az üvegházhatású gázok mezőgazdasági és hulladék eredetű kibocsátásának mérséklése, valamint a szén-dioxid nyelő-kapacitások erősítése 27 Sztratoszférikus ózoncsökkenés és légköri eredetű savasodás megelőzése 28 A kültéri és beltéri levegőminőség okozta egészségügyi kockázatok mérséklése 29 A vízminőséggel kapcsolatos környezet-egészségügyi problémák kezelése 30 A talajszennyezettség és a hulladékkezelés környezet-egészségügyi problémáinak mérséklése 31 Az élelmiszerbiztonság javítása 32 A zaj elleni védelem, a kémiai és sugárbiztonság javítása 33 A környezet-egészségügyi intézményrendszer fejlesztése 28 A kültéri és beltéri levegőminőség okozta egészségügyi kockázatok mérséklése 29 A vízminőséggel kapcsolatos környezet-egészségügyi problémák kezelése 30 A talajszennyezettség és a hulladékkezelés környezet-egészségügyi problémáinak mérséklése



89

31 32 33

Az élelmiszerbiztonság javítása A zaj elleni védelem, a kémiai és sugárbiztonság javítása A környezet-egészségügyi intézményrendszer fejlesztése

34 35 36

Környezeti szempontok érvényesítése a településfejlesztésben, -rendezésben és a korábbi hibákból eredő környezeti problémák csökkentése Közlekedési eredetű települési környezeti problémák csökkentése, elsősorban a városok sűrűn lakott területein Tiszta, jó közérzetet segítő városi környezet biztosítása

37 38

A Víz Keretirányelv ütemezett hazai feladatainak időarányos végrehajtása Az ésszerű vízhasználat és szennyezés-csökkentő technológiák hazai gyakorlatának bővítése

39 40 41 42

A megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a települési hulladékok körében A megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a termelő ágazatokban Az ártalmatlanítandó települési hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése Az ártalmatlanítandó hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése a termelő ágazatokban

43

A tervezettség és a hatékonyság javítása a hulladékgazdálkodásban

Erőforrások megőrzése, fenntartó használat, megújuló képesség megőrzése 47 48 49 50 51 52 53 54

Megújuló energiahordozók hasznosításával kapcsolatos technológiák fejlesztése és elterjesztése Városi zöldterületek védelme, arányuk növelése, állapotuk javítása A kulturális örökség és az épített környezeti elemek megfelelő állapotának biztosítása, az épített értékek védelme A biológiai sokféleség és az élettelen természeti értékek megőrzése Natura 2000 hálózat kialakítása Nemzetközi természetvédelmi egyezményekből fakadó kötelezettségek teljesítése Talajvédelem A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program horizontális és zonális programjai, valamint a kapcsolódó intézkedések 55 A falusi turizmus feltételeinek javítása 56...A táji, tájképi értékek védelme a tájkarakter megőrzése 57 Felszíni vizek vízgyűjtő szemléletű vízminőség-védelmének fejlesztése 58 Felszín alatti vizek vízgyűjtő szemléletű mennyiségi védelmének fejlesztése 59 Felszín alatti vizek vízgyűjtő szemléletű minőségi védelmének fejlesztése



90

A KOP stratégiai és specifikus céljainak áttekintő vizsgálata Illeszkedés a fenntarthatósági alapelvekhez (FA) Stratégiai cél Magyarország biztonságos, tiszta és jó minőségű környezet, egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetőségét biztosítva éri el, hogy 2020-ra Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa legyen, ahol emelkedik az emberek életszínvonala, és javul életminőségük. Specifikus célok Élhető környezet megteremtése és fenntartása A megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása, illetve helyreállítása, a lakosság egészségi állapotának javítása, azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások


Kapcsolódó, de le nem fedett fenntarthatósági elvek

A fenntarthatóság érvényesülését segítő/hátráltató szempontok

Az illeszkedés lehetőségét magában rejti, azonban tekintettel a legdinamikusabban fejlődés elsődleges követelményére a célmeghatározás első részében megfogalmazott környezeti és társadalmi feltételek biztosítása veszélybe kerülhet.

Gazdasági fejlődés előtérbe helyezése mellett nem szorulhatnak háttérbe a társadalmi és környezeti szempontok, alapfeltételek és célok. Kapcsolódó fenntarthatósági elvek: fogyasztás csökkentése, túlhasználat megelőzése, megszüntetése, belső értékekre alapozott fejlődés, szellemi, etikai és kulturális fejlődés, identitás, környezeti kötődés és felelősség erősítése, területi, közösségi és egyéni különbségek csökkentése, esélyegyenlőség növelése stb.

Fogyasztás és szennyezés generáló fejlődés, az életminőség és az életszínvonal kritériumai nem a személyes létforma, és a fenntarthatóság, hanem az árucikk létforma (minden árucikként történő kezelése) és a folytonos gazdasági növekedés mentén értelmezettek.

Teljes mértékben illeszkedik, ebben a megfogalmazásban

Biztosítani kell a helyben való foglalkoztatottság lehetőségét a vidéki környezet elnéptelenedésének elkerülése érdekében. Ehhez az szükséges, hogy a fogyasztói szükségletek kielégítése során jobban támaszkodjunk a helyi adottságokra, a helyi erőforrásokra, emellett szükséges, hogy az adott környék erőforrásainak hasznát a helyben élők élvezzék elsősorban.

A célban rögzített irány a fenntarthatóság megvalósítása felé mutat, de a rövidtávú gazdasági érdekek előtérbe kerülésével a fenntarthatósági elvek veszélybe kerülhetnek.

A települések emberléptékűek legyenek, biztosítva az elérhető egészséges és természeti környezetet valamint a közösségi élet színtereit, erősítve a helyi kötődést, identitást. A fejlesztések és más beavatkozások járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben, ideértve a természetes és jogi személyeket valamint ezek közösségeit, csoportjait) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon. Ki kell használni minden olyan lehetőséget, amely a fenntarthatóság iránti elkötelezettség és a környezeti felelősség, tudatosság növekedéséhez vezet: ide tartozik a környezeti információkhoz való korlátozás nélküli hozzáférés, a környezetbarát termékek széleskörű megismerésének/elterjesztésének lehetősége, az oktatás és képzés minden szintjén a fenntarthatóság elveinek tudatosítása. Biztosítani kell az érintettek döntésekben való részvételét. El kell jutni arra a tudatossági szintre, hogy az emberek valódi felelősséget


91

csökkentése, megszüntetése. Értékvédelem és megőrzés Az ökoszisztémák és vizeink védelme, a fenntartható természeti erőforrásés területhasználat, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet károsodásának megelőzése, értékvédő gazdálkodás megvalósítása - figyelembe véve mennyiségi és minőségi jellemzőiket is -, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása, környezetileg biztonságos életfeltételek elérése Megelőzés, takarékosság, hatékonyság A gazdasági fejlődésben a környezeti szempontok érvényesítése. Ennek feltétele a gazdasági fejlődés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a szennyezések megelőzése, az alacsony anyag- és energia igényű technikák alkalmazása, a


érezzenek a jövő nemzedékekért, amely az egyének szintjén a rövid távú egyéni érdekek háttérbe szorítását jelentené a közösség hosszú távú érdekei érdekében. Teljes mértékben illeszkedik, ebben a megfogalmazásban

Biztosítani kell az élettelen, épített környezet (építészeti és kulturális) értékeinek, valamint a tájképi tájhasználati értékek fennmaradását Biztosítani kell a helyben való foglalkoztatottság lehetőségét a vidéki környezet elnéptelenedésének elkerülése érdekében. Ehhez az szükséges, hogy a fogyasztói szükségletek kielégítése során jobban támaszkodjunk a helyi adottságokra, a helyi erőforrásokra, emellett szükséges, hogy az adott környék erőforrásainak hasznát a helyben élők élvezzék elsősorban. A települések emberléptékűek legyenek, biztosítva az elérhető egészséges és természeti környezetet valamint a közösségi élet színtereit, erősítve a helyi kötődést, identitást. A fejlesztések és más beavatkozások járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben, ideértve a természetes és jogi személyeket valamint ezek közösségeit, csoportjait) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon. Ki kell használni minden olyan lehetőséget, amely a fenntarthatóság iránti elkötelezettség és a környezeti felelősség, tudatosság növekedéséhez vezet: ide tartozik a környezeti információkhoz való korlátozás nélküli hozzáférés, a környezetbarát termékek széleskörű megismerésének/elterjesztésének lehetősége, az oktatás és képzés minden szintjén a fenntarthatóság elveinek tudatosítása. Biztosítani kell az érintettek döntésekben való részvételét. El kell jutni arra a tudatossági szintre, hogy az emberek valódi felelősséget érezzenek a jövő nemzedékekért, amely az egyének szintjén a rövid távú egyéni érdekek háttérbe szorítását jelentené a közösség hosszú távú érdekei érdekében.

Teljes mértékben illeszkedik, ebben a megfogalmazásban

El kell jutni arra a tudatossági szintre, hogy az emberek valódi felelősséget érezzenek a jövő nemzedékekért, amely az egyének szintjén a rövid távú egyéni érdekek háttérbe szorítását jelentené a közösség hosszú távú érdekei érdekében. Biztosítani kell a helyben való foglalkoztatottság lehetőségét a vidéki környezet elnéptelenedésének elkerülése érdekében. Ehhez az szükséges, hogy a fogyasztói szükségletek kielégítése során jobban támaszkodjunk a helyi adottságokra, a helyi erőforrásokra, emellett szükséges, hogy az adott környék erőforrásainak hasznát a helyben élők élvezzék elsősorban. A települések emberléptékűek legyenek, biztosítva az elérhető egészséges és természeti környezetet valamint a közösségi élet színtereit, erősítve a helyi kötődést, identitást. A fejlesztések és más beavatkozások járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben, ideértve a természetes és jogi személyeket valamint ezek közösségeit, csoportjait) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelősség


92

A célban rögzített irány a fenntarthatóság megvalósítása felé mutat , de a rövidtávú gazdasági érdekek előtérbe kerülésével a fenntarthatósági elvek veszélybe kerülhetnek.

A célban rögzített irány a fenntarthatóság megvalósítása felé mutat, de a rövidtávú gazdasági érdekek előtérbe kerülésével a fenntarthatósági elvek veszélybe kerülhetnek.

tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon. megújuló energiaforrások nagyobb arányú Ki kell használni minden olyan lehetőséget, amely a fenntarthatóság iránti elkötelezettség felhasználása, a környezetés a környezeti felelősség, tudatosság növekedéséhez vezet: ide tartozik a környezeti és természetvédelemmel információkhoz való korlátozás nélküli hozzáférés, a környezetbarát termékek széleskörű kapcsolatos ismeretek, megismerésének/elterjesztésének lehetősége, az oktatás és képzés minden szintjén a fenntarthatóság elveinek tudatosítása. Biztosítani kell az érintettek döntésekben való tudatosság és részvételét. együttműködés erősítése FA illeszkedés: A megfogalmazott cél a fenntarthatóság alapelvekben foglaltakhoz illeszkedik, azok egy részének megvalósulását célul tűzi ki, segítheti. Kapcsolódó, de le nem fedett FA alapelvi elemek: az értékrendben szereplő a megjelölt céllal együttesen hatékony értékrendi elemek. FA érvényesülését segítő/hátráltató szempontok: a cél megfogalmazásában megjelenő (beleérthető) a fenntarthatóságot segítő vagy hátráltató szempont



93

Egészséges, tiszta települések prioritás célok vizsgálata Egészséges , tiszta települések prioritás

Fenntartható sági alapelvek érvényesülés e

Környezetpoliti kai célok lefedettsége /illeszkedése az NKP szerint

Hulladékga zdálkodás színvonalá nak fejlesztése

Részleges.

Részleges.

Hiányzik a hulladékképződés minél alacsonyabb szinten tartása, tehát a képződés megelőzésére és a környezeti felelősség és tudatosság erősítése.

Hiányzik a hulladék mennyiségének csökkentésének célja és a környezeti felelősség és tudatosság erősítése.

Szennyvízk ezelés fejlesztése

Részleges

Részleges.

Takarékossági, megelőzési és célkitűzést nem tartalmaz, hiányzik a környezeti felelősség és tudatosság erősítése.

Ésszerű vízhasználat, szennyezés csökkentő technológiák és a megelőzési hatékonyság célkitűzése, környezeti felelősség és tudatosság erősítése hiányzik

Illeszkedik

A részletezettség jelenlegi szintjén feltehetően teljes, de nincs utalás az OKKPban foglaltakra.

Környezeti kármentesí téssel a felszín KOP_SKV VitaRegnat Bt.

OFK környezeti céljainak lefedettsége „…ártalmatlanításcentrikus hulladékgazdálkodá s átállítása megelőzésközpontúvá. Decentralizálás: a nagy regionális hulladékkezelő művek mellett kistérségi komplex programok indítása. Az egyedi és társasházi komposztálás támogatása.” (87. o.)

„…vizekbe jutó káros anyagok számottevő csökkentése, szennyvízkezelési eljárások és az egyedi szennyvízkezelési technikák, technológiák támogatása” (87. o.)

Nincs utalás.


NSRK környezeti céljainak lefedettsége

Környezeti- fenntarthatósági problémáknak való megfelelés hiányossága

„A károk utólagos kezelése helyett a környezet- és költséghatékonyabb megelőzésre kell koncentrálni” (NSRK 52.old)

Nem az okokra koncentráló megoldás, hanem a jelenlegi a kialakult helyzet negatív következményeinek átmeneti mérséklésére koncentráló megoldás.

„A károk utólagos kezelése helyett a környezet- és költséghatékonyabb megelőzésre kell koncentrálni” (NSRK 52.old)

„környezeti elemeknek, rendszereknek a társadalom szempontjait és a környezeti rendszer eltartó képességét egyaránt figyelembe vevő,

94

A hulladékfeldolgozás kapacitásainak egyoldalú növelése, ellenben a keletkezés csökkentésével párhuzamos szelektív hasznosítással és feldolgozással, további hulladéktermelés előtt nyitja meg a kapukat. Szennyezés átterhelése, további terhelés kialakulása a regionális kezelő és feldolgozók előtérbe helyezése esetén. A területiség elve ezekkel a fejlesztésekkel veszélybe kerülhet, mert az országok közötti különbségek, a korszerű rendszer üzemeltetésével járó költségek a nemzetközi hulladékkereskedelmet erősíthetik. Nem az okokra koncentráló megoldás, hanem a jelenlegi a kialakult helyzet negatív következményeinek átmeneti mérséklésére koncentráló megoldás. A szennyvízkezelés kapacitásainak egyoldalú növelése, ellenben a keletkezés csökkentésével, további szennyvíztermelés előtt nyitja meg a kapukat. Szennyezés átterhelése, további terhelés kialakulása a regionális kezelők előtérbe helyezése esetén.

A célban rögzített irány a fenntarthatóság megvalósítása felé mutat

alatti vizek és a talaj szennyezet tségének csökkentés e

fenntartható használatát, szükség szerint a rehabilitációját illetve rekonstrukcióját”

Vizek kártételeinek megelőzése és vízkár-elhárítás és a vizeink jó kezelése prioritás célok vizsgálata

Vizek kártételeinek megelőzése és vízkár-elhárítás A Duna, a Tisza és egyéb vízfolyások árvízvédelmének javítása és az önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi rendszerek fejlesztése

Vizeink jó kezelése


Fenntarthatósá gi alapelvek érvényesülése

Részleges. Nincs utalás a hosszú távú megoldások kialakítására. A megvalósítás elsősorban beruházás orientált, hiányoznak a fenntarthatósági elemek. A megelőzés, vízvisszatartás érdekében történő területhasználat változtatás nem kapott kellő figyelmet.

Jelentős mértékben hozzájárul környezeti elemek fenntartható használatához, de hiányosak a fenntarthatóság

Környezetpolitik ai célok lefedettsége /illeszkedése az NKP szerint

OFK környezeti céljainak lefedettsége


Környezetifenntarthatósági problémáknak való megfelelés hiányossága

Részleges. Az NKP II. Vizekkel kapcsolatos akcióprogramjai sokkal szélesebb területet ölelnek fel komplex módon megközelítve. „Komplex vízvédelmi beruházások a kiemelten kezelt vízvédelmi területeken (Kis-Balaton, Balaton, nagy tavaink, RáckeveiSoroksári-Duna ág, Felső-Duna szakasz)” „A VTT 1 millió lakos és felhalmozott vagyon árvízi veszélyeztetettségét csökkenti

Részleges „integrált vízgyűjtőgazdálkodáson alapulva a szükséges intézkedések, tevékenységek, beavatkozások összehangolása „A vizek kevesebb mérgező anyaggal terhelése, a csatornázás és a korszerű szennyvízkezelési módszerek bevezetése megtisztítja folyóinkat és tavainkat, Az ár- és belvízvédelem az aszályos területek vízellátásának biztosításával összehangolt tevékenység.”

Részlegesen „.. szükség van integrált ágazatközi fejlesztési és rehabilitációs programok kidolgozására és végrehajtására, a komplex táj- és környezet-rehabilitáció, a víz- és tájgazdálkodás, illetve az ár- és belvízvédelem érdekében.”

Hiányoznak „A terhelhetőség egyedi meghatározása és ellenőrzése befogadó szakaszokra, illetve vízgyűjtőterületekre” megalapozó vizsgálatok. (NKP II.) A helyi adottságokhoz illeszkedő fejlesztések során a környezeti kockázatok csökkentése és a védekezési költségek csökkentése. Hosszú távú területhasználati változtatások a helyi, táji adottságokhoz illeszkedően.

Jelentős mértékben hozzájárul, de ennek ellenére hiányoznak vagy nem kapnak kellő figyelmet olyan kulcsfontosságú

Jelentős mértékben hozzájárul az OFK alábbi célkitűzéseihez: „Csak a természeti környezet eltartó képességével összhangban

„a táji, természeti örökség helyi-térségi megőrzése és hasznosítása; a kulturális örökség és a társadalmi identitás helyi-térségi


Hiányzik az NKP által is szorgalmazott szorosabb nemzetközi együttműködés a vízgyűjtűgazdálkodásban.

95

A célkitűzés a feltárt problémáknak többé-kevésbé megfelel. Hiányoznak a fenntarthatótermálvízgazdálkodás

Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása

Vizeink jó kezelése

környezettudatosság gal kapcsolatos elemei.

Jelentős mértékben hozzájárul.

területek mint a mezőgazdasági eredetű nitrát terhelések csökkentése, „a racionalizált vízhasználat széles körű terjesztése, vízföldtani modellrendszer és terhelhetőségi modellek kidolgozása”, vagy a tájékoztatás és szemléletformálás.

Jelentős mértékben hozzájárul.

VKI végrehajtásának állami intézkedései



lehet a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni, s a környezet eltartó képessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. ”Európa legjelentősebb gyógyvízkincse” „A természeti elemek között kiemelkedő jelentősége van a vizek mennyiségi, minőségi és ökológiai állapota javításának, illetve a belterületi, sík vidéki és dombvidéki vízrendezésnek, a fenntartható természetés tájhasználat kialakításának” „A termálvízkincs integrált térségi hasznosítása a területfejlesztési politika országosan kiemelt célja. ”vízgyűjtő-gazdálkodás” „vízi közlekedés fejlesztése”

értéknövelő kezelése és erősítése”

Jelentős mértékben hozzájárul. „fejleszteni és javítani kell az info-kommunikációs technológiákra épülő veszélyelhárító és környezeti kockázatfigyelő rendszereket.”

A környezetbiztonság monitoringjának fejlesztése A Vízkeret-irányelv által előírt intézkedéseket( monitoring, vizek mennyiségi és minőségi védelme, vízkárelhárítás).

„Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jelentős termálvízkészletekkel”

stratégiájának célkitűzései. Célszerű lenne a vízgyűjtő gazdálkodási tervek keretében integráltan kezelni a tervezett műveleteket. Nem csak megakadályozni kell a további szennyezést, hanem az OKKP szerint kármentesítést is folytatni kell. Csökkenteni kell a mg.i eredetű nitrát-terhelést. Nincs utalás arra, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken 2,3 millió ha vízerózióval veszélyeztetett lejtős terület.

96

A vízi közlekedés fejlesztése magában hordozza a környezetterhelés növekedését. A monitoringozás adatainak „visszacsatolása” illetve nyilvánossá tétele nem megoldott. A monitoringozás mellette hangsúlyt kelle fektetni a vízföldtani modell-rendszer és a terhelhetőségi modellek fejlesztésére.

Természeti értékeink jó kezelése prioritás célok vizsgálata Természeti értékeink jó kezelése

A közösségi jelentőségű és védett értékek valamint védett területek megőrzése, helyreállítás és fejlesztése Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásainak mérséklése


Fenntarthatósági alapelvek érvényesülése

Környezetpolitikai célok lefedettsége /illeszkedése az NKP szerint

Részleges.

Részleges.

Hiányzik a K+F, a környezeti felelősség és tudatosság erősítése. Részterületre koncentrál. A problémákat nem ren

Hiányzik a K+F, a környezeti felelősség és tudatosság erősítése. Hiányoznak az NKP általános tájvédelemmel kapcsolatos céljai „országos tájkataszter megalapozását szolgáló tájértékelési és tájtipológiai kutatások, és elindult az egyedi tájértékek védelmét biztosító országos egyeditájérték-




„ természeti elemek,természe ti területek, természeti értékek és természeti erőforrások megőrzése, gondozása”

Részleges. A természetvédelemben a biológiai fajvédelem és biodiverzitás szempontja mellett fokozottan szükséges a táji, tájökológiai szemlélet erősítése, a természeti elemek térbeli rendszerét megjelenítő tájak, mint terület-specifikus értékek védelme, a védett természeti területek hálózatának bővítése, a természeti és táji sajátosságokra alapozott környezetbarát és minőségi turizmus fejlesztése, a fogadó, látogató központok, bemutató helyek, tanösvények, oktató központok és erdei

97


A védett területeken folyó védelmi célok a nem védettekkel való törődés nélkül nem oldható meg. Lakosság és a gazdaság területi kötődése, környezeti tudatossága és felelősség vállalása nélkül ezek a beavatkozások az állami felelősség egyoldalúságát növelik. A fenntarthatósági és kezelési ismeretek, modellek hiánya, tudásközpontok szükségessége és hazai lehetősége. A prioritások a biológiai fajvédelem és biodiverzitás szempontjainak fiigyelembe vétele mellett kevés figyelmet fordítanak az általános tájvédelmi szempontokra (166/1999. (XI.19.) Korm. Rendelet).

kataszter kialakítása.”

Erdei iskola hálózat fejlesztése

iskolák fejlesztése, a Natúrparkok kialakítása.

Részleges.

Részleges.

Részleges

Szűk területre koncentráló cél. Hiányzik a humánerőforrás fejlesztés és a hosszú távú működtetés megalapozása

Szűk területre koncentráló cél. Hiányzik a humánerőforrás fejlesztés

Ösztönözni kell – elsősorban szervezett, óvodai, iskolai csoportok, illetve a felsőoktatásban és szakképzésben résztvevők számára – a helyi, táji értékek bemutatására épülő, a környezettudatos gondolkodást, szemléletformálá st szolgáló programkínálat kidolgozását (kulturális, turisztikai és erdei iskola programok,téma napok, tematikus projektek stb.).javítása.

„Az oktatás és szemléletformálá sa természetvédele m fontos stratégiai kérdése”

A környezeti demokrácia kiteljesedésével, a fenntarthatóság kérdésköre oktatásának és nyilvánosságának biztosításával környezeti nevelés hangsúlyos szerepet kap az oktatásban

Környezetbarát energetikai fejlesztések prioritás célok vizsgálata



98

Kizárólag infrastrukturális beruházás egyoldalú megoldás, mivel hiányzik a humánfejlesztési oldal, illetve az erdei iskola csak egy igen szűk területe a fenntarthatósági és a környezeti tudatosság és felelősség kialakításának. Eközben a fenntarthatóság koordináló intézményrendszere hiányzik, az általános és speciális képzések területén a fenntarthatóság oktatása hiányzik.

Környezetbará t energetikai fejlesztések

A környezetbará t energetikai fejlesztések során a megújuló energiaforráso kból nyert energia nagyobb arányú felhasználása

Az energiahatéko nyság fejlesztése


Fenntartható sági alapelvek érvényesülés e

Környezet -politikai célok lefedettsé ge /illeszked ése az NKP szerint

Jelentős mértékben hozzájárul






a megújuló energiaforrások (biomassza, bioüzemanyag, szélenergia, napenergia, geotermikus energia, hulladék) részarányának növelése.

megújuló energiaforrások feltárása és alkalmazásának kiterjesztése

energiahatékonysá g, energiabiztonság növelése

az energiahatékony ság növelése



A kimerülő erőforrásokkal való takarékosságot szolgálja a cél megvalósítása, különösen a fosszilis energiahordozók kiváltását. Bizonyos mértékig, illetve az alkalmazott megújuló energiaforrástól függően csökkenti a hulladékasszimiláló kapacitás terhelését. Amennyiben a helyi adottságoknak megfelelően valósul meg a cél, hozzájárulhat a népesség helyben való foglalkoztatásához, a helyi adottságok megfelelő kihasználásához. Hozzájárul a technológiai haladás adta lehetőségek fenntartható módon történő kiaknázásához. Hozzájárulhat a környezettudatosság növekedéséhez. A területiséghez közvetlenül nem kapcsolódik, de közvetetetten megjelenhet. Területhasználati konfliktusok keletkezhetnek a helyi adottságok figyelmen kívül hagyása esetén (szélerőművek erőltetetése, napenergia vagy geotermikus energia helyett). A keletkező mezőgazdasági hulladékok feldolgozása helyett, termelés ösztönzése (pl. energia erdő, energia fű), a tájökológiai és természetvédelmi szempontból nem megfelelő, kétes értékű gazdálkodás támogatása. Mind a kimerülő, mind pedig a megújuló erőforrásokkal való takarékosságot szolgálja a cél megvalósítása. Jelentősen csökkenti a környezetbe kibocsátott szennyezőanyagok fajlagos értékeit (relatív javulás mindenképpen). Hozzájárul a technológiai haladás adta lehetőségek fenntartható módon történő kiaknázásához. Hozzájárulhat a környezettudatosság növekedéséhez.

99

Környezetügy mint gazdasági hajtóerő prioritás célok vizsgálata Környezetü gy mint gazdasági hajtóerő

Fenntarth atósági alapelvek érvényesü lése

Környezet politikai célok lefedettsé ge /illeszked ése az NKP szerint

Ökohatékonyság és ipari ökológia



Jelentős mértékben

Jelentős mértékben

Fenntartható termelés és fogyasztás KOP_SKV VitaRegnat Bt.


Az ipari parkok és létesítmények „ipari ökoszisztéma” alapon történő szervezése, a környezet- és környezetkímélő ipar előtérbe kerülése, illetve a környezetvédelmi háttéripar megerősítése (K+F) hozzájárul ahhoz, hogy az anyag- és energiatakarékos technológiával készített, hosszú élettartamú, veszélyes anyagokat nem tartalmazó, életciklusának végén hasznosítható hulladékokat eredményező



A károk utólagos kezelése helyett a környezet- és költséghatékonyabb megelőzésre kell koncentrálni

Az állampolgárok mint fogyasztók és gazdasági szereplők


Mind a kimerülő, mind pedig a megújuló erőforrásokkal való takarékosságot szolgálja a cél megvalósítása. Ugyancsak csökkenti a környezetbe kikerülő hulladékok (szennyezőanyagok) mennyiségét, így a környezet hulladékasszimiláló kapacitását is kíméli. Amennyiben a barnazónák területén valósulnak meg az ökoszisztéma-szerű ipari parkok, akkor a területhasználatok is kímélő módon következhetnek be. Ez egyben a biológiai sokféleség megőrzéséhez is hozzájárul. Biztosíthatja a technológiai haladás adta lehetőségek fenntartható módon való kiaknázását. Az ipari parkok szélesebb körben történő megismerése növelheti a lakosság környezettudatosságát. A tisztább környezethez nagyobb népesség jut hozzá, ezáltal az esélyegyenlőség és a területiség is megjelenik. Ipari parkok zöldmezős beruházása a biológiai sokféleség és az ökológiai hálózat csökkentését okozhatják. Mind a kimerülő, mind pedig a megújuló erőforrásokkal való takarékosságot szolgálja a cél megvalósítása.

100

elősegítése

hozzájárul

hozzájárul

Az ekörnyezetvé delem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések




termékek és környezetbarát szolgáltatások előállítását ösztönözve erősítsük vállalkozásaink versenyképességét.


környezettudatos szemlélete biztosítja a természeti erőforrás-használat – különösen az energiafelhasználás – hatékonyságának javítását, a környezeti elemek minőségének megóvását Környezeti monitorozó/előrejelz ő rendszerek fejlesztése

Ugyancsak csökkenti a környezetbe kikerülő hulladékok (szennyezőanyagok) mennyiségét, így a környezet hulladékasszimiláló kapacitását is kíméli. Biztosíthatja a technológiai haladás adta lehetőségek fenntartható módon való kiaknázását. A környezeti tudatosság növekedése csökkentheti a környezetbe kikerülő hulladékok (szennyezőanyagok) mennyiségét, így a környezet hulladékasszimiláló kapacitását is kíméli, valamint erőforrás-takarékosságra sarkall. Egy az egyben megfelel a felelősségteljes ember kiművelése feladatának. Esélyegyenlőség nőhet. A környezettudatosság emelkedhet. Biztosíthatja a technológiai haladás adta lehetőségek fenntartható módon való kiaknázását. A környezeti károk mértéke csökkenthető.

101

Beavatkozás megnevezése

Természeti erőforrások használatát, igénybevételét fokozza

Környezetterhelés növekedését okozhatja

Nem fenntartható társadalmi és /vagy gazdasági folyamatokat indít, vagy erősít

Egészséges, tiszta települések prioritás Hulladékgazdálkodási beavatkozási csoport Új komplex, regionális települési hulladékkezelő rendszerek kialakítása. Régi települési szilárd nem veszélyeshulladék-lerakók lezárása, rekultiválása (két fázisú rekultivációs program megvalósítása). Kiegészítő beruházások megvalósítása (pl. mechanikai-biológiai előkezelők). Kistérségi hulladékgazdálkodási rendszerek megvalósítása. Elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetése.

Új komplex, regionális települési hulladékkezelő rendszerek kialakítása.

Új komplex, regionális települési hulladékkezelő rendszerek kialakítása.

Regionális hulladékhasznosító létesítése.

Regionális hulladékhasznosító létesítése.

termikus művek

termikus művek

Helyben történő szelektív gyűjtés bevezetése. Hulladékképződés-megelőzési intézkedések bevezetése (pl. fogyasztási szokások megváltoztatása, többutas csomagolóeszközök használata, házi komposztálás).

Az építés (anyagfelhasználás. üzemanyag stb.) és az üzemeltetés során (üzemanyag).

Telepítés során a telephely megválasztásától függően, és a szállítási útvonal és annak hosszától függően az üzemeltetés során.

Új szennyvízgyűjtő rendszerek / szennyvíztisztító telepek építése

Új szennyvízgyűjtő rendszerek / szennyvíztisztító telepek építése

A

A

Az önkormányzatokat is érintő kiemelt hulladékáramok kezelése, különösen •

az építési-bontási hulladék elkülönített gyűjtése, begyűjtése, hasznosítása és a nem hasznosítható, megmaradó hulladék ártalmatlanítását lehetővé tevő komplex rendszerek kialakítása/fejlesztése,

•

az állat eredetű hulladék (melléktermék) gyűjtő-átrakó telepek, előkezelő és szállító rendszerek, komposztálók regionális rendszerének kialakítása, a régi dögkutak és dögtemetők felmérése, felszámolása, rekultiválása.

•

Egészségügyi hulladékgyűjtő és ártalmatlanító kezelő rendszerek fejlesztése, korszerűsítése.

A hulladékfeldolgozás fejlesztése szemben a hulladékképződést megelőző intézkedésekkel a további hulladékképződésre és befogadásra kínál lehetőséget. A hulladékképződés megelőzése és a fogyasztási szokások, tudatos vásárlás ösztönzése nélkül a feldolgozás nem erősíti a fenntartható folyamatokra.

A közbeiktatott szállítás és a területfoglalás további környezetterhelést jelent.

Szennyvízkezelés beavatkozási csoport Új szennyvízgyűjtő rendszerek / szennyvíztisztító telepek építése A meglévő szennyvízgyűjtő rendszerek / szennyvíztisztító telepek fejlesztése,



meglévő

szennyvízgyűjtő

102

meglévő

szennyvízgyűjtő

A szennyvízgyűjtő és tisztító telepek létesítése, a szennyvíz mennyiségi csökkentését és a

bővítése Az építéshez/fejlesztéshez kapcsolódó hálózatrekonstrukció Szennyvíztisztító telepek építéséhez/ bővítéséhez kapcsolódóan a szennyvíziszap megújuló energiaforrásként történő hasznosítását célzó térségi és települési beruházások Természetközeli szennyvíztisztítás megvalósítása Települési folyékony hulladék fogadás, szállítás és tisztítás/ártalmatlanítás feltételeinek megteremtésére szolgáló fejlesztések megvalósítása (pl. települési folyékony hulladék fogadó műtárgy, hulladékgyűjtő jármű) Iszapkezelő létesítmények építése szennyvíztelepeken szennyvíziszap hasznosító telepek létrehozása

vagy

rendszerek / szennyvíztisztító telepek fejlesztése, bővítése

rendszerek / szennyvíztisztító telepek fejlesztése, bővítése

Az építéshez/fejlesztéshez kapcsolódó hálózatrekonstrukció

Az építéshez/fejlesztéshez kapcsolódó hálózatrekonstrukció

Szennyvíztisztító telepek építéséhez/ bővítéséhez kapcsolódóan a szennyvíziszap megújuló energiaforrásként történő hasznosítását célzó térségi és települési beruházások

térségi

Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását célzó beruházások

Az építés (anyagfelhasználás. üzemanyag stb.) során.

Telepítés során a telephely megválasztásától függően, és a szállítási útvonal és annak hosszától függően az üzemeltetés során, valamint a keletkező szennyvíziszap feldolgozásától és elhelyezésétől függően.

szennyezés csökkentés ösztönzése nélkül nem erősíti a fenntartható folyamatokat, mivel a szennyezés jelenlegi szintjének fenntartását segíti és további szennyezésre kínál lehetőséget.

A helyi adottságokhoz illesztett megoldások helyett a távoli elvezetések és feldolgozás további környezetterhelést jelent.

Közcsatornával gazdaságosan el nem látható települések, településrészek környezetbarát és költséghatékony, szakszerű egyedi szennyvízkezelésének megoldása/fejlesztése Egyedi szennyvízkezelési rendszerek telepítése Települési folyékony hulladék elhelyező telepek lezárása, rekultiválása Szennyvízgyűjtő rendszerek / szennyvíztisztító telepek kapcsolódó beszerzések (pl: csatornatisztító jármű)

üzemeltetéséhez

Környezeti kármentesítés beavatkozási csoport

A kármentesítési műszaki beavatkozás lebonyolítása, ütemezetten

A kármentesítés módjától függően jelenthet igénybevételt.

A kármentesítés függően környezetterhelést.

módjától okozhat

Az árvízi tározórendszer fejlesztése a vízrendszer rehabilitációjával és a tájgazdálkodási rendszerek kialakításával, a helyi, táji adottságokat figyelembe vétele esetén nem csökkenti a természeti erőforrásokat. A töltésépítések vizuális kapcsolatok korlátozásával, a partmenti galéria

Kismértékű és ideiglenes közvetlen környezetterhelés az árvízi tározórendszerek építésekor jelentkezik.

Egyszeri beavatkozásként a kármentesített terület felhasználásától függ.

Vizek kártételeinek megelőzése és vízkárelhárítás prioritás – a VTT céljainak megvalósítása (hullámtérrendezés, árvízi tározó-rendszer kiépítése, a Tisza-völgy árvízvédelmi rendszerében lévő kritikus szakaszok megerősítése), – a Duna árvízvédelmi fejlesztése, – a vízfolyások árvízvédelmi fejlesztése, – az önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi és rendszerek fejlesztése.



103

Tájgazdálkodási rendszerek kialakításával és a helyi, táji adottságokat figyelembe vétele esetén nem indukál környezetterhelést kiváltó folyamatokat. A víz mint új táji elem mindig magával hozza a rekreációs tevékenységek megjelenését. A tározórendszerek építése, feltöltése ezért hosszú

távon nemkívánt területhasználat változásokkal is járhat a tározók téréségében.

erdősáv átalakításával kismértékben csökkenti a pozitív adottságokat. A beruházások a tájpotenciált növelik.

Vizeink jó kezelése prioritás Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása beavatkozási csoport

– kiemelten kezelt vízvédelmi területekre vonatkozó komplex vízvédelmi beruházások, – hidromorfológiai szempontból kockázatos víztestek kockázatosságát ellensúlyozó intézkedések (vízfolyások, tavak)

Természeti erőforrást nem vesz igénybe, az erőforrások fokozott védelme valósul meg.

A vizek mennyiségi és minőségi védelmének célja a vizeket érő terhelések csökkentése. A vízminőség javítással a környzetterhelés csökken, a táj ökológiai teljesítőképessége javul.

Nem indukál környezetterhelést kiváltó folyamatokat.

A monitoring hálózat fejlesztése természeti erőforrást nem vesz igénybe. A monitoring hálózat fejlesztése pontszerű beavatkozást jelent.

A monitoring hálózat fejlesztése közvetlen környezeti terhelést nem jelent.


– holtágak vízpótlásának és vízminőségének javítása, rehabilitációja (térségi preferenciák: a Tisza és a Duna holtágai), – a szennyezés-csökkentési programok végrehajtása – felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása,

A holtágak vízpótlásakor a víz mindig magával hozza a rekreációs tevékenységek megjelenését. A tározórendszerek építése, feltöltése ezért hosszú távon nemkívánt területhasználat változásokkal is járhat a tározók téréségében.

– vízvisszatartás, vízpótlás, vízvisszatáplálás a vizek mennyiségi védelme érdekében.

A VKI végrehajtásának állami intézkedései beavatkozási csoport

– A monitoring rendszerek fejlesztése a felszíni víztestek, valamint a védett területek állapotának figyelemmel kísérése és rendszeres értékelése érdekében. – A monitoring rendszerek fejlesztése a felszín alatti vizek, víztestek és ezekhez kapcsolódóan a védett területek állapotának figyelemmel kísérése és rendszeres értékelése a környezeti célkitűzés elérése érdekében. – Az Országos Környezeti Információs Rendszerhez kapcsolódó Víz Információs Központok létrehozása.

Természeti értékeink jó kezelése prioritás KOP_SKV VitaRegnat Bt.


104

A környezeti információ – mint minden egyéb információ – gazdasági előnyt hordoz magában (pl. a tiszta és jó minőségű felszín alatti termálvizek elhelyezkedésének ismerete beruházói érdekeket indukálhat)

Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek valamint védett területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése beavatkozási csoport – Élőhelyvédelem, -helyreállítás, fejlesztés

A beavatkozás eredményeként a természeti erőforrások fokozott védelme valósul meg .

A fejlesztés közvetlen környezetterhelést nem jelent.

Nem indukál nem fenntartható környezetterhelést kiváltó folyamatokat. A gyűjteményes kertek élőhelyrekonstrukciója eredményeként fokozott üdülésiidegenforgalmi terheléssel lehet számolni.

– Természetközeli erdőgazdálkodás bevezetését szolgáló beruházások (védett, Natura 2000)

A fejlesztés természeti erőforrást nem vesz igénybe.

– Természetközeli mezőgazdálkodás bevezetését szolgáló beruházások (védett, Natura 2000, ÉTT)

A természetközeli mezőgazdálkodás a csökkenti a mezőgazdaság teljesítőképességét és környezetterhelését (pl nitrátszennyezés).

A fejlesztés közvetlen környezetterhelést nem jelent, következtében a környezetterhelés csökken.

Nem indukál nem környezetterhelést folyamatokat.

Természeti erőforrást nem vesz igénybe, az erőforrások fokozott védelme valósul meg. A tájvédelmi jellegű beavatkozások a természeti erőforrások gazdagítják.

Környezetterhelés a beavatkozás esetén lehet átmeneti, majd csökken. A csatornarendszerek átalakítása (renaturalizációja, meanderezése stb.) átmeneti környezetterheléssel járhat.


A fejlesztés természeti erőforrást nem vesz igénybe.

A fejlesztés nem indukál nem fenntartható közvetlen környezetterhelést.


– Élettelen természeti értékek megőrzése, helyreállítása, – Gyűjteményes kertek élőhely-rekonstrukciója.

Élőhely-megőrző mezőés infrastrukturális alapjainak (beruházások) beavatkozási csoport

erdőgazdálkodás megteremtése fenntartható kiváltó

Vonalas létesítmények természet- és tájromboló (károsító) hatásának mérséklését szolgáló beruházások beavatkozási csoport – Elektromos vezetékek természetbarát kialakítása, átalakítása, biztonságosabbá tétele (madárvédelmi, tájvédelmi…stb. célból) – Közlekedési infrastruktúra (út, vasút) természetbarát átalakítása – Vízlevezető csatornarendszer (és kapcsolódó műtárgyak) természetbarát átalakítása

Az erdei iskola hálózat fejlesztése beavatkozási csoport

– Költségvetési intézmények által üzemeltetett erdei iskolák infrastrukturális fejlesztései



105

fenntartható kiváltó

Környezetbarát energetikai fejlesztések prioritás A megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása beavatkozási csoport Megújuló energiák Elsősorban energetikai célra termelt alapanyag, vagy mezőgazdasági/egyéb biohulladék alapú biomassza erőművekre épülő komplex térségi rendszerek (más megújuló energiaforrás alkalmazásokkal kombinálva); Fotovoltaikus rendszerek; Napkollektoros hőtermelő rendszerek; Meglévő vízierőművek energetikai korszerűsítése, kis teljesítményű erőművek létesítése; Biogáz hasznosítás; Bio-üzemanyagok (bio-alkohol, illetve növényi olaj, használt sütőolaj alapú biodízel) előállítása; Geotermális hő- és villamos energiatermelés; Földhőhasznosítás hőszivattyús rendszerekkel;

Erőforrások igénybevételére épülnek a beavatkozások.

Szélerőművek zajterhelést, tájképi rombolást jelenthetnek.

A szélerőművek az élőhelyek és fajok csökkentését okozhatják, amennyiben nem igazodnak kellő mértékben a helyi adottságokhoz (és itt most nem a szélviszonyokat értjük, hanem az érintett természeti erőforrásokat).

A helyi adottságokhoz nem illeszkedő, tájvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó energianövénytermesztés által okozott területhasználati változások következtében megváltozik a tájszerkezet, és csökkenhet az ökológiai hálózat kiterjedése.

Termőtalaj hasznosítás, élőhely kiterjedésének és fajok populációinak csökkenése következhet be a tájökológiai és természetvédelmi szempontokhoz nem illeszkedő energianövény (erdő, fű stb.) termesztése esetén.

Fenntarthatóság irányába mutató a beavatkozás: A helyi adottságokhoz és a tájökológiai feltételekhez alkalmazkodva megválasztott megoldások, térségi és közösségi összehangoltsággal és a helyi lakosság foglalkoztatásával, illetve azzal a feltétellel, hogy a felhasznált erőforrások hasznát a helyben élők élvezzék elsősorban.

A feldolgozatlan mezőgazdasági hulladék felhalmozódásának veszélye nőhet.

Szélenergia hasznosítása.

Hatékonyabb energia felhasználás beavatkozási csoport

Energiahatékonyság Távhőellátás korszerűsítése, hálózati veszteségek csökkentése; Átfogó energia-hatékonysági intézkedések; Köz- és lakóépületek energia megtakarítást, energiahatékonyságot szolgáló korszerűsítése;

Erőforrások igénybevételére épülnek a beavatkozások, azonban nem jelentenek újabb igénybevételt, hanem éppen az igénybevétel csökkenését célozzák.


Hő-akkumulátoros energiahatékonysági fejlesztések.

Környezetügy mint gazdasági hajtóerő prioritás Öko-hatékonyság és ipari ökológia beavatkozási csoport KOP_SKV VitaRegnat Bt.


106



Az öko-hatékonyság javítása Átfogó gondos bánásmód; A hulladékképződés nagyfokú csökkentése (3R stratégia); A BAT széleskörű bevezetése, alkalmazása; Ésszerű vízhasználat és szennyezés-csökkentő technológiák; Környezetkímélő termékrendszerek fejlesztése; Környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetése (amennyiben mérhető környezeti teljesítményjavulást eredményeznek). Ipari ökológia Környezetkímélő ipari parkok kialakítása; Környezetvédelmi háttéripar: innovatív megoldások támogatása.

Erőforrások igénybevételére épülnek a beavatkozások, azonban nem jelentenek újabb igénybevételt, hanem éppen az igénybevétel csökkenését célozzák. Az ipari ökológia támogatása csak megfelelő feltételek teljesülése esetén nem okoz többlet természeti erőforrás-igénybevételt (csak akkor, ha barnamezős beruházásokként valósulnak meg, illetve, ha a már eddig kialakítottak/engedélyezettek ilyen irányú fejlesztése történik).

Elsősorban az ipari parkok kialakítása abban az esetben, ha nem barnamezős beruházásként valósulnak meg a jövőben, hiszen ekkor a területhasználatok kedvezőtlen irányban változnak (újabb zöldterületeket építünk be, ugyanakkor a szennyezett területek továbbra is megmaradnak környezeti kockázatot okozva).



Fenntartható termelés és fogyasztás elősegítése beavatkozási csoport Fenntartható fogyasztást segítő tudatformálási kampányok

Természeti erőforrást nem vesz igénybe.




Az e-környezetvédelemhez kapcsolódó fejlesztések

Természeti erőforrást nem vesz igénybe közvetlen módon, sokkal inkább az azokkal való takarékos bánásmódot segíti elő.






107

Környezeti Operatív Program (KOP) (KOP_0.07_2006_05_16. változatának) Környezeti Értékelése

Recommend Documents