Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2)

2016.02.10.

Széchenyi István Egyetem

Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) Földünk környezeti állapota (1. rész) 2015/2016-os tanév II. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék


• • • •

1. A népesedési problémák és következményeik

Kr.e. 8000 (újkőkori mg-i forr. kiteljesedése): ~5 M fő 2-3 ezer év alatt duplázódott a népesség száma (Róm. Bir. idején 160-180 M körüli lehetett) Kr.u. 0-900: 2x: → 900 év alatt duplázódott 900-1600: 2x: → 700 év alatt duplázódott 0,1% alatti népesség növekedés 17. szd.-tól felgyorsulás: 0,3% → 250 év alatt duplázódott 1850-1950: 2x → 100 év alatt duplázódott 1970-es évek: 30 év

• • •  Népességrobbanás

2

1

2016.02.10.


http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc

3


4

2

2016.02.10.


A világ lakosságának változása (forrás: US Census Bureau, 2004) Népesség (milliárd fő)

A világ teljes népessége

10 2048

9 http://www.worldometers.info/hu/ :

8

2016 febr: 7,398 Mrd fő

2012: 7,046 Mrd fő

7

2028

2013 1999

6

20 15

1987

5

14

1974

4

12 1959

3

13 1922 15

2 1804

37 év

1 118 év

0 1800


1850

1900

1950

2000

2050

5

A Föld országainak népessége, millió fő

GeoHive, 2009

6

3

2016.02.10.


A Föld felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai szerint fő/km2

A Föld felszínének %ában

200 fő felett

1

Sűrűn lakott térségek

100-200

1

Jelentősen benépesített térségek

50-100

2

Mérsékelten lakott térségek

10-50

9

Ritkán lakott térségek

1-10

9

1 fő alatt

78

34,9

100

A benépesültség foka

Nagyon sűrűn lakott térségek

Alig lakott, lakatlan térségek A szárazulatok átlagos népsűrűsége

7


8

4

2016.02.10.


• India: 1,25 milliárd fő • a térképen pirossal jelölve: • két indiai tartomány: Bihár 104, Nyugat-Bengál pedig 91 millió fő • Banglades: 157 millió fő • kékkel jelölve: • Kanada 35 millió fő • Ausztrália 31 millió fő • Oroszország 144 millió fő A Föld népességének • USA néhány állama ugyanannyi, 5 százaléka él a kék • Skandinávia • Baltikum és a piros területeken is! • néhány dél-amerikai és afrikai ország ill. része is http://eduline.hu/kozoktatas/2015/7/30/nap_kepe_nepesseg_terkep_G6794L • 350 millió fő, amely a Föld népességének 5 százaléka 9


10

5

2016.02.10.


11


A világ országaiban a népesség megváltozása 2050-ig (forrás: US Census Bureau, 2004)

Csökkenés Növekedés, max. 2x Növekedés, max. 3x Több, mint 3x növekedés

12

6

2016.02.10.


13 http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc


14

7

2016.02.10.


Népességrobbanás

Okok: A, halálozási ráta lecsökkent az orvostud. és az eü. fejlődés miatt (járványok, csecsemőhalandóság csökken) B, globalizáció miatt az élelemmel rosszul ellátott területek helyzete javult (kivándorlások, élelmiszerimport, zöld forradalom a mg-ban)  éhínséges időszak nem járt feltétlenül a lakosság csökkenésével  C, produktív életkor meghosszabbodott A fejlődő országok lakossága esetében az életkor növekedése a produktív korszakba esett, és ezt produktívan ki is használták (korábbi társadalmi beidegződések miatt) 

Nagy népességnövekedésű országokban megnő a fiatal népesség aránya → erősödő népességnövekedési hatás 15


16

8

2016.02.10.


A világ lakosságának növekedési üteme (forrás: US Census Bureau, 2004)

• népességrobbanás viharos szakasza fokozatosan lezárul

• népesedési ütem 2050, 2065 után mérséklődik (8-10 milliárd fővel tetőzés) • 2200 (4 milliárd fő) után egyre lassuló ütemű fogyás


17

A népesedési problémák új aspektusai

A, A világ demográfiai megosztottsága •

lassan vagy egyáltalán nem növekvő népességű országok (átlag 0,8% növekedési ütem, állandóan javuló életszínvonal)

•

gyorsan növekvő lakosságszámú országok

(átlag 2,2% növekedési ütem, az életfeltételek folyamatosan romlanak)

18

9

2016.02.10.


Prognózis néhány ország népességének stabilizálódására (Forrás: World Bank 1985)

Ország

Népesség 1986 (2014*) (millió fő)

Évi növekedés (%) (2007*)

Várható stabil népesség (millió fő)

Változás 1986-hoz

Lassú népességnövekedésű országok Kína

1050 (1366*)

1,0 (0,6*)

1571

1,5-szörös

USA

241 (318*)

0,7 (0,9*)

289

1,2-szeres

Japán

121 (127*)

0,7 (-0,0,9*)

128

1,06-szoros

56 (64*)

0,2 (0,3*)

59

1,05-szörös

Nagy-Britannia

Gyors népességnövekedésű országok Kenya

20 (45*)

4,2 (2,8*)

111

5,6-szeres

Nigéria

105 (178*)

3,0 (2,38*)

532

5-szörös

Etiópia

42 (87*)

2,1 (2,27*)

204

4,9-szeres

Irán

47 (77*)

2,9 (0,7*)

166

3,5-szörös

Indonézia

168 (252*)

2,1 (1,2*)

368

2,2-szeres

India

785 (1247*)

2,3 (1,6*)

1700

2,2-szeres 19


A legnépesebb országok most és a jövőben (forrás: http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc)

2003

2050 (előrejelzés)

Kína 1302 millió

India 1533 millió

India 1050 millió

Kína 1517 millió

USA 291 millió

Pakisztán 357 millió

Indonézia 217 millió

USA 348 millió

Brazília 176 millió

Nigéria 339 millió

Pakisztán 149 millió

Indonézia 318 millió

Oroszország 144millió

Brazília 243 millió

Banglades 144 millió

Banglades 218 millió

Japán 127 millió

Etiópia 213 millió

Nigéria 121 millió

Irán 170 millió 20

10

2016.02.10.


egy nőre eső gyerekszám

diktatúra enyhülése

! 1 gyerekes családmodell bevezetése

korábbi általános vélekedésünk  és a valóság!

születéskor várható élettartam

Simonyi Gy., 2009


22

11

2016.02.10.


23


fejlett  fejlődő népesség száma  életszínvonal

Műholdfelvételekből összerakott kép: a Föld éjszakai kivilágításban (a felvételek értelemszerűen nem egy időben készültek!)

24

12

2016.02.10.


A világ lakosságának eloszlása (forrás: US Census Bureau, 2004)

25



B, A városi népesség növekedése  A fejlődő országokban nem természetes folyamat (társadalmi, gazdasági változásokkal nincs összhangban) 1920 →1985 →2000: 100 millió → 1 milliárd → 2 milliárd fő városi népesség a 3. világban

26

13

2016.02.10.


27



 nagyvárosi fejlődés 1940: 1% 1980: 10% 2000: 18% élt milliós nagyvárosban a nagyvárosok problémái: • nem tudják a szükséges ütemben fejleszteni az infrastruktúrát, nem tudják tartani a városi szolgáltatások színvonalát: • Afrikai nagyvárosok: nincs vezetékes víz, WC stb. • Alexandria: az 1 millió főre tervezett csatornahálózatot 4 millióan használják • Kolumbia: Bogota folyón a fővárostól 120 km-re 7,3 millió colibaktérium (ivásra 100, fürdésre 200 a határérték) • közlekedés, légszennyezés stb. problémák 28

14

2016.02.10.


29


30

15

2016.02.10.


31 http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc


2. Adósságválság

• 1960-70-es évek: gyarmati sorból felszabadult országok: olcsó külső kölcsönre alapozott fejlesztés (pénzfelesleg volt a nyersanyag-árrobbanás miatt) • 1980-as évektől elmélyülő világméretű recesszió → kamatlábak nőttek • drága hitelek, adósságszolgálat • ezen országok gazdaságából hatalmas összegeket vonnak ki → gazdaság visszaesik → még nehezebben fizetnek → egyre mélyülő spirál

• A környezetkímélő technológiákat sem tudják megfizetni, sőt! Életben maradásuk érdekében károkozás a környezetükben (pl. trópusi fakitermelés)

32

16

2016.02.10.


3. A nem megújuló erőforrások korlátozottsága

 Rohamos ipari fejlődés + gyors népesség növekedés  Természeti erőforrások kontrolálatlan kitermelése  Nyersanyag-árrobbanás (olaj: 1974, 1979)  Újrahasznosítás, helyettesíthetőség kérdése, technológiai fejlődés szerepe

33


34

17

2016.02.10.


4. A megújuló természeti erőforrások problémája

A, termőföld  művelhető területek korlátozottsága 34%: mezőgazdasági művelésre alkalmas 36%: semmilyen mezőgazdasági művelésre nem alkalmas 30%: erdő  környezeti problémák • a termőterület extenzív növelésére kevés lehetőség próbálkozások jelentős környezeti károkkal járnak (erdőirtás, szűzföldek feltörése  talajerózió) • intenzívebb használat (öntözés → szikesedés műtrágyázás →….) 35


A Föld talajai

36

18

2016.02.10.


A mezőgazdasági termelés típusai

37


4. A megújuló természeti erőforrások problémája

 Urbanizáció folyamán jelentkező termőterület csökkenés Kína: 1987-1992: szántóterület 5%-át vesztette el az urbanizáció következtében Több autó → több út, garázs stb. Az egy főre eső termőterület folyamatos csökkenése

B, édesvízkészlet Mennyiségi, minőségi problémák (ld. később)

38

19

2016.02.10.


39


5. Regionális feszültségek (katonai) kockázatai

• a fenti (1.-4.) problémák miatt, különösen a fejlődő térségekben, regionális feszültségek léptek/lépnek fel • haditechnika magas szintje  globális környezeti veszélyek Pl. atomveszély

kuvaiti háború: égő olajkutak • 1994-ben ruandai polgárháború: az éhségprobléma helyi megoldása 800 ezer áldozattal • válságos gazdasági, politikai, katonai helyzetben aligha remélhető a környezeti hatásokat kellően mérlegelő döntés

40

20

2016.02.10.


41


6. A környezeti problémák regisztrált felismerése

• A fosszilis energiahordozók túlzott felhasználása miatt fokozódó üvegházhatás, légköri felmelegedés • A műholdas megfigyelések által regisztrált ózonréteg károsodás („ózonlyuk”) • A rohamos erdőirtás, fokozódó talajerózió • Savas esők • A nagyobb részben társadalmi hatásokra felgyorsult elsivatagosodás • A csernobili katasztrófa után kellően tudatosult nukleáris veszély • Az élővilág sokszínűségének veszélyeztetettsége 42

21

2016.02.10.


Az ökonómia csapdájában?

 Rohamosan növekvő népesség  gyors termelésnövekedési kényszer  véges ill. alig bővíthető természeti erőforrások  A termelési kényszer összetevői: • a, fogyasztási kényszer: – több száj többet igényel – az egyén is többet igényel: pazarló fogyasztás, bóvlik, csomagolás, presztízsfogyasztás stb. • b, növekedési kényszer: a politikai stabilitás alapja, GDP-vel mérik – zéró növekedést propagálva nem lehet hatalomra kerülni • c, technológiai kötöttség – átállás a fejlettebb technológiára: drága és többnyire pazarló (pl. TV, számítógép: kidobásra kerülnek!) 43


•

Ökológiai lábnyom: „kereslet”

~: az a terület, amely egyetlen ember hosszú távú fennmaradásához szükséges (fenntartható

módon!) •

terület kell: – az általa felhasznált javak létrehozásához – az általa elfogyasztott energia előállításához – az általa termelt felesleges anyagok ártalmatlanításához és visszaalakításához

•

mértékegysége: globális hektár/fő

•

(a globális hektár olyan területet kifejező mértékegység, amelynek a termékenysége a világátlagnak felel meg)

•

minden ország lakóira más méretű ökológiai lábnyom jellemző

•

kiszámolható nemcsak egyes emberekre, hanem csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is 44

22

2016.02.10.


Ökológiai lábnyom

•

többféle módon számolják

•

leggyakrabban figyelembe vett tényezők: – a táplálék, – a lakásviszonyok, – a közlekedés, – a fogyasztási cikkek és szolgáltatások igénybevétele

•

elemei pl.: – az a terület, ahol a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhető

– az a legelőnagyság, amely a hústermeléshez nélkülözhetetlen – a fa- és papírfogyasztásunkat fedező erdőterület – a hal, rák és más vízi állatok fogyasztásával arányos tenger – az infrastruktúrához szükséges földterület – az az erdőterület, amely az energiafogyasztás során keletkező szén-dioxidot megköti


A legnagyobb és legkisebb ökológiailag lábnyommal rendelkező országok (2014, ha/fő)

USA Egyesült Arab Emirátus

9,57 8,97

Kanada

8,56

Norvégia

8,17

Új-Zéland

8,13

Kuvait Svédország

8,01 7,95

Ausztrália

7,09

Finnország

7,00

Franciaország

5,74

Magyarország: 3,7 ha/fő

Föld átlag: 2,2 ha/fő Rendelkezésre álló terület a Földön: 1,8 ha/fő

Costa Rica

1,91

Azerbajdzsán Panama Gabon Irán Ecuador Szíria India Angola Örményország Pakisztán Etiópia Tadzsikisztán Burundi Kongó Haiti Nepál Mozambik Banglades

1,91 1,89 1,87 1,85 1,77 1,74 0,76 0,76 0,75 0,67 0,67 0,65 0,63 0,62 0,62 0,57 0,56 0,50

45

46

23

2016.02.10.


Bio(lógiai) kapacitás: „kínálat”

• ~: a rendelkezésre álló bioproduktív területek nagysága (szárazföld és tenger együtt) – jelképezi azt a területet, amely maximálisan rendelkezésre áll arra a célra, hogy a termékek, szolgáltatások iránti igényünket megtermeljük, és a termelt szennyeződéseinket elnyelessük. – nem számol az egyéb vadon élő fajok területigényével!!!

• A rendelkezésre álló biokapacitás és az ökológiai lábnyom különbsége azt a deficitet mutatja, amellyel lehetőségeinket túllépve más országokat vagy a jövő generációkat terheljük, illetve amely még rendelkezésünkre állhat igényeink növelésére. 47


48

24

2016.02.10.


„Ökológiai hitelezők”…

49 Global Footprint Network


…és „ökológiai adós” országok

50 http://www.footprintnetwork.org/images/article_uploads/2012_Annual_Report.pdf

25

2016.02.10.


piros: ökológiai lábnyom nagyobb mint a biokapacitás zöld: ökológiai lábnyom kisebb mint a biokapacitás

51


1987. dec. 19. 2006. szept. 25.

Ökológiai túllövés • •

2008. szept. 24.

– az az időpont, amikor az emberiség egy évre jutó természeti erőforrás igénye eléri a Föld éves megújulási képessége által előállított erőforrások mennyiségét

2010. aug. 21. 2012. aug. 22. 2013. aug. 20.

•

2014. aug. 19. 2015. aug. 13.

2050. jan. 1.

az ökológiai lábnyom nagyobb, mint a rendelkezésre álló terület túllövés napja:

•

•

innentől a tőkénk feléléséből fedezzük szükségleteinket kiszámítása: [a világ biokapacitása / a világ ökológiai lábnyoma ] x 365 = Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) azaz: hány nap alatt éli fel az emberiség a bioszféra rendelkezésre álló teljes biokapacitását

52

26

2016.02.10.


Global Footprint Network, 2011

53


Belgium Az ökológiai túllövés napja: 2016. febr. 27. lesz http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/national_ecological_deficit

54

27

2016.02.10.


Izrael Az ökológiai túllövés napja: 2016. jan. 21. volt http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/national_ecological_deficit

55


Indonézia Az ökológiai túllövés napja: 2015. nov. 27. volt http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/national_ecological_deficit

56

28

2016.02.10.


Írország Az ökológiai túllövés napja: 2015. okt. 29. volt http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/national_ecological_deficit

57


Görögország Az ökológiai túllövés napja: 2015. május 19. volt http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/national_ecological_deficit

58

29

2016.02.10.


Miért nem sikerül a nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés terén?!

59

30

Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2)

Recommend Documents