Kosztolányi munkásságára vonatkozó irodalom. Összesített, folyamatosan bővülő bibliográfia 1

Kosztolányi munkásságára vonatkozó irodalom. Összesített, folyamatosan bővülő bibliográfia1 Szerkeszti: Dobás Kata Összegyűjti: a kritikai kiadás Forrásjegyzék-sorozatán dolgozó csoport

Támogatók: MTA–ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája

1

Utolsó frissítés: 2010. december 8.

Szemlézett lapok listája, leírásokkal, a feldolgozást végző munkatárs nevével, lelőhelyekkel, az esetleges hiányok jelölésével:2 A Bazár (1906-1926) (1906–1926) Divat- és szépirodalmi lap. Megjelent 1921 júniusától havonta kétszer, 1923 októberétől havonként, majd 1924 októberétől ismét havonta kétszer. Felelős szerkesztője Gubody Vilma, majd 1921 decemberétől M. Krasznai Elza. Tulajdonosa Tolnai Simon volt, majd 1921 decemberétől a Tolnai Világlapja Rt. Nyomta a Globus Nyomda, majd a Tolnai Világlapja Rt. Nyomda. 1926. december 15-től Párizsi Divat címen jelent meg. Melléklete a Kis Lapok volt. Földolgozta: Gorove Eszter Lelőhely: OSZK (1906-1926) Szemlézve: 1906. okt. – 1926. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1908/10–13, 1909/19, 1911/10, 1915/20, 1917/5, 1919/12, 1921/2. A Csajkás (1908-1917) (1908–1917) Társadalmi, mezőgazdasági és vegyes tartalmú hetilap. Megjelent Titelen, minden vasárnap. Felelős szerkesztője Bartunek Gyula volt. Földolgozta: Gorove Eszter, Winkler Tímea Szemlézve: 1908. nov. – 1914. dec., 1916. febr. – 1917. dec. Lelőhely: OSZK (1908-1917) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1915. A Fény (1932-1933) (1932–1933) Szépirodalmi és művészeti hetilap, 1933 szeptemberétől „Társadalmi és szépirodalmi hetilap” alcímmel jelent meg. Felelős szerkesztője Losonczy József, majd 1932 szeptemberétől Kovács Mátyás volt. Szerkesztette 1932 decemberétől Gál György. Kiadta a Hellas Irodalmi és Nyomdai Rt. Nyomta a Hellas Nyomda. Földolgozta: Mátyás Mária Lelőhely: OSZK (1932-1933) Szemlézve: 1932. jan. – 1933. nov. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – A Föld (1923) (1923) Politikai hetilap. Megjelent Szabadkán, indult 1923. november 17-én. Felelős szerkesztője Vukov Lukács volt. Melléklete az Új Éposz („»A Föld« irodalmi, művészeti és kulturriportmelléklete”). Földolgozta: Molnár Fábián, Végh Dániel Szemlézve: 1923. nov. Lelőhely: OSZK (1923) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1923/1, 3-tól. A Függöny (1922) (1922) Színház, mozi és sporthetilap. Megjelent Újvidéken, felelős szerkesztője és kiadója Löwenberg Jenő volt. Nyomta a Grujics testvérek könyvnyomdája. Földolgozta: Molnár Fábián 2

Az adatok összegzése a Forrásjegyzék-sorozat alapján készült. 2

Szemlézve: 1922. febr. – ápr. Lelőhely: MS (1922) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1922/4–5. A Gyermeknap (1909) (1909) Alkalmi időszaki lap. Megjelent 1909. május 16-án, 20-án és 22-én, kis formátumban, 6 oldalon. A gyermekvédő liga szabadkai helyi bizottságának megbízásából szerkesztette Havas Emil. Előállította Szántó Lajos könyvnyomdája. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1909. máj. Lelőhely: MS (1909) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1909/1–2. A Hét (1921-1922) (1921–1922) Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Megjelent Topolyán, felelős szerkesztője Mák Aladár volt, nyomta Hajtman István. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1922. ápr. Lelőhely: OSZK (1922) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1921, 1922/1–13, 15–16, 18-tól. A Hét (1925-1931) (1925–1931 [Voit szerint: 1923–1931]) Társadalmi, irodalmi és közgazdasági hetilap. Főszerkesztője Drózdy Győző volt, felelős szerkesztője és kiadója Fehér Árpád. 1926-tól szerkesztette Várnai István. Tulajdonosa Lippai Dezső volt, nyomta a Kultúra Nyomda. [FWL szerint: Kiss József lapjának folytatása, s 1938-ig jelent meg.] Földolgozta: Ficsor Zsófia, Mátyás Mária, Páji Gréta Lelőhely: OSZK (1925-1931) Szemlézve: 1925. jan. – 1931. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1926/2–8. A Kékmadár (1923) (1923) Irodalmi, művészeti és kritikai illusztrált folyóirat, a 1923/10. számtól: irodalmi és művészeti szemle. Megjelent havonta kétszer, 1923 augusztusától [Voit szerint: októberétől] pedig havonta egyszer. Szerkesztette Szini Gyula, felelős kiadója Feiwel Miklós, az 1923/10. számtól a Pharos Irodalmi és Művészeti Rt., majd az 1923/11. számtól Balogh Vilma volt. Az 1923/10. számtól kezdve Hajdú Henrik, 1923 novemberétől pedig Faragó László szerkesztette. Nyomta a Fővárosi Nyomda Rt., majd [FWL szerint 1923 júniusától, Voit szerint 1923 novemberétől] a Korvin Testvérek Nyomdája. Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: FSZEK (1923), OGYK (1923), OSZK (1923) Szemlézve: 1923. márc. – okt. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – A Kisfaludy-Társaság évlapjai (1841-1940) (1841–1940) Kiadta a Kisfaludy Társaság. Nyomta a Franklin Társaság nyomdája. Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: MTAK (1903-1936), OSZK (1903-1936) Szemlézve: 1903-1936 Hiányzó vagy csonka lapszámok: –

3

A Nemzet (1924-1925) (1924–1925) Szépirodalmi, társadalmi és történelmi hetilap, 1925 májusától megjelent havonta kétszer. Főszerkesztője és tulajdonosa Varga Béla volt, felelős szerkesztője pedig Szegedy László Zoltán. 1925 februárja és júliusa közt mindketten felelős szerkesztők. 1925 februárjától szerkesztette Hangay Sándor is, 1925 júliusától Varga Béla nélkül szerkesztették tovább. Kiadta a Nemzeti Lapkiadóvállalat [FWL szerint: 1925 februárjától Szegedy László Zoltán és Varga Béla, 1925 júniusától Varga Béla, majd 1925 októberétől Helikon Irodalmi és Művészeti Rt.]. Nyomta a Stephaneum Nyomda, 1924 áprilisától az Athenaeum Nyomda, 1925 februárjától az Arany János Nyomda. Folytatása a Magyar Nemzet. Földolgozta: Páji Gréta Lelőhely: OSZK (1924-1925) Szemlézve: 1924. nov. – 1925. nov. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – A Nép (1935-1944) (1935–1944) Független magyar politikai hetilap. Megjelent Újvidéken, indult 1935 decemberében. Felelős szerkesztője Létmányi István volt, kiadója és laptulajdonosa Nagy Iván. Később Új Nép címen lett ismert. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1935. dec. – 1936. dec. Lelőhely: MS (1935-1936) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – A Nő (1914-1919, 1919-1928) (1914–1919, 1919–1928) Feminista folyóirat, a Feministák Egyesületének hivatalos közlönye. Megjelent havonta, időszakonként pedig kéthetente, s a nők általános politikai, társadalmi, gazdasági és jogi érdekeit képviselte. Felelős szerkesztője Bédy-Schwimmer Rózsa és Z. Máday Margit volt, a szerkesztőség további tagjai pedig gróf Teleki Sándorné (ki Szikra álnéven ír) és Pogány Paula. 1920-tól szerkesztette Z. Máday Margit, 1926 decemberétől Glücklich Vilma. Tulajdonosa a Feministák Egyesülete, majd 1919 szeptemberétől a Feministák Pártközi Egyesülete, 1920-tól pedig Vámbéry Melanie volt. Kiadta Spády Aurél, illetve Glücklich Vilma [FWL szerint: Vámbéry Melanie, 1926 decemberétől a Feministák Egyesülete és Vámbéry Melanie, majd Vámbéry Melanie]. Nyomta az Uránia Nyomda. Előzménye A Nő és a Társadalom. Szünetelt 1920 októbere és 1921 decembere között. Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Pintér Györgyi Lelőhely: FSZEK (1914-1918), OGYK (1914-1918, 1923, 1926), OSZK (1914-1926) Szemlézve: 1914. jan. – 1927/28. [rendkívüli lapszám] Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1917/2, 6, 1920/11–12, 1921/1–11, 1922/2–12, 1924-1925, 1926/1, 3–4, 6–11. A Szamár (1917-1918) (1917–1918) Humoros hetilap. Szerkesztették Lendvai István és Kober Leó, majd az I. évf. 3. számtól csak Kober Leó volt szerkesztő, az I. évf. 4. számától pedig Szenes Béla, s művészeti szerkesztő Kober Leó. 1918. november 6-tól a lap címe Április (lásd ott). Földolgozta: Molnár Fábián Lelőhely: OSZK (1917-1918) Szemlézve: 1917. dec. – 1918. okt. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1917/4, 1918/1–9, 13, 15, 20–22, 25–26, 30, 37–39, 41, 43.

4

A Szervezett Munkás Karácsonyi Melléklete (1923) (1923. dec. 23.) A jugoszláviai központi Szakszervezeti Tanács közlönyének ünnepi melléklete. Megjelent Szabadkán. Tulajdonos Jovan Vuković, felelős szerkesztő Hegedűs József volt. Földolgozta: Guth Holda Szemlézve: 1923. dec. 23. Lelőhely: OSZK (1923) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – A Társaság (1914-1944) (1914–1944) Szépirodalmi és társadalmi képes hetilap, a Park-klub, az Úri-klub és a Golfklub hivatalos lapja. A 11. számtól a Park-klub, az Úri-klub, a Golf-klub és a Magyar Unioklub hivatalos lapja lesz, 1915. január 7-től pedig a Park-klub, az Uri-klub, a Golf-klub, a Magyar Unio-klub és a Pozsonyi Uri-klub hivatalos lapja. Főszerkesztője Dobay István volt. 1914 októberétől háborús különszámok is megjelennek. Társszerkesztője lesz ekkortól Szénásy Sándor, egyetemi magántanár, felelős szerkesztő Endrődi Béla, 1925 márciusától pedig Miakich [FWL szerint: Miakits] Károly. 1928-tól szerkesztette és kiadta Miakich Károly, 1928 szeptemberétől főmunkatárs Szerelemhegyi Ervin. Szünetelt 1919. március 30. és augusztus 6., valamint 1920. április 18. és augusztus 29. között. Tulajdonosa a Társaság Irodalmi Lapkiadó Rt. volt, nyomta a Pápai Ernő Nyomda. Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Ficsor Zsófia, Gorove Eszter, Molnár Fábián, Páji Gréta Lelőhely: FSZEK (1916, 1918-1919, 1922, 1926, 1933-1936), OGYK (1915-1918, 1920, 1922-1936), OSZK (1914-1936) Szemlézve: 1914. jan. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1919/12, 1920/1, 8–9, 14, 36, 39, 41, 49;50, 1921/2–3, 5–7, 9, 15–17, 19, 23, 29, 33, 42, 51–52, 1933/14–26. A Természet (1897–1907, 1914–1919, 1919–1920, 1921–1944) (1897–1907, 1914–1919, 1919–1920, 1921–1944) Állattani, vadászati és halászati folyóirat. Megjelent havonta kétszer, majd 1917-től havonta, 1920-tól felváltva havonta kétszer vagy havonta. Szerkesztette és kiadta Lendl Adolf. Az 1914 júliusi újraindulástól kezdve 1919. április 15-ig Lendl Adolf és mellette 1917. március 15-ig Márkus Jenő. 1920-tól az Állat- és Növénykert igazgatóságának közreműködésével szerkesztette Raitsits Emil, 1930-tól Nadler Herbert, aki 1936 novemberétől felelős szerkesztő is. 1914-től kiadta a Budapest (Székes) Főváros Állat- és Növénykertje, felelős kiadó Raitsits Emil, 1930-tól Nadler Herbert. Nyomta a Székesfővárosi Nyomda. Az 1919 májusától kiadta a Közoktatásügyi Népbiztosság, mely a lap szerkesztésével Szabó-Patay Józsefet bízta meg. Az 1920-as évfolyammal visszaáll a régi szerkesztőség, Lendl Adolf kivételével. Szünetelt 1907 januárja és 1914 júniusa között. Földolgozta: Molnár Fábián, Páji Gréta Lelőhely: FSZEK (1914-1920, 1922-1936), OSZK (1903-1906, 1914-1936) Szemlézve: 1903. jan. – 1906. dec., 1914. júl. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – A tízéves Magyar Rádió 1925–1935 (1935) (1935) A Magyar Királyi Posta és a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Rt. együttes kiadása a Magyar Rádió fennállásának tizedik évfordulója alkalmából. Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: OSZK (1935) Szemlézve: 1935. Hiányzó vagy csonka lapszámok: –

5

A Toll (1914-1915) (1914–1915) Irodalmi és művészeti hetilap. Felelős szerkesztője és tulajdonosa Bolza György volt, szerkesztette az 1914/7. számtól Bolza György és Kaczér Vilmos, majd 1914 áprilisától felelős szerkesztője volt Kaczér Vilmos. A lap 1914 júliusának végétől november 1-jéig szünetelt. Nyomta a Nap Nyomda. Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: OSZK (1914-1915) Szemlézve: 1914. márc. – 1915. jan. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1914/22. A Toll (1929-1938) (1929–1938) Szépirodalmi és kritikai hetilap, 1931 januárjától megjelent évenként tízszer. Felelős szerkesztő és kiadó Kaczér Vilmos, főszerkesztő 1929 májusától az 1929/30. számig Zsolt Béla. Nyomta a Viktória, később a Globus, a Kassay, a Centrál, a Fórum Nyomda, 1935 januárjától az Egyesült Nyomda, júniusától a Kis Gyula és Társa Törekvés Nyomda. Szünetelt 1930. június 2 és október 15 között. Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: FSZEK (1929-1936), OSZK (1929-1936) Szemlézve: 1929. ápr. – 1936. okt. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – A Tulipán (1906) (1906) Irodalmi folyóirat, a „Tulipán-mozgalom” szolgálatában. Indult 1906 júniusában, megjelent Palánkán, minden második vasárnap. Szerkesztette Csernicsek Imre. Földolgozta: Molnár Fábián, Végh Dániel Szemlézve: 1906. jún. – okt. Lelőhely: OSZK, SK (1906) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – A Vicc (1924) (1924) Vicclap. Megjelent Újvidéken, havonta kétszer. Felelős szerkesztője Szpaszics Veliszlav, szerkesztője Császár Géza volt. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1924. szept. – okt. Lelőhely: MS (1924) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1924/1, 3. Ada-Moholi Közlöny (1891-1913) (1891–1913) Helyi és vidéki érdekű társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelent Adán, szerkesztette Dreiszinger Ferenc, nyomta Berger Adolf. Földolgozta: Ispánovics Csapó Julianna, Szabó Laura Szemlézve: 1901. jan. – 1904. dec., 1908. aug. – szept., 1911., 1913. dec. Lelőhely: BKVK, OSZK (1901-1904, 1908, 1911, 1913) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1911/1, 8, 13–14, 16, 1913/1–50. Alföld – Képes Hetilap (1935-1941) (1935–1941) Képes hetilap. Indult 1935 február végén, Szabadkán. Szerkesztette Hegedűs Béla, felelős szerkesztője Hirsch Dezső volt. A 43. számtól felelős szerkesztője és kiadója Víg Lajos, szerkesztője pedig Farkas Frigyes. 1936-ban szerkesztette Hegedűs Béla, 1937 elején

6

felelős szerkesztő Fischer Imre, 1938-tól felelős szerkesztő és kiadó Víg Lajos. Tulajdonosa a Centralina knjižara, nyomta a Fischer testvérek nyomdája. Földolgozta: Szabó Laura Szemlézve: 1935. márc. – 1936. dec. Lelőhely: OSZK (1935-1936) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1935/1, 3–15, 1936/19, 39, 43. Alkalmi Újság (1916) (1916. júl. 15.) Alkalmi kiadvány, magyar és német nyelven. Megjelent Újvidéken, az 1916 „julius 15-iki kertünnepélyen”, nyomta az Újvidéki Hírlap Nyomda. Földolgozta: Szabó Laura Szemlézve: 1916. júl. Lelőhely: OSZK (1916) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Almanach. A Bácsmegyei Napló Karácsonyi Melléklete (1929) (1929 [?]) Megjelent Szabadkán, a Minerva kiadásában, 1929-ben. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1929. Lelőhely: EEK (1929) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Arcok és Álarcok (1917) (1917) Heti újság. Szerkesztette Fráter Aladár. Felelős szerkesztője és kiadója Bojár István volt. Nyomta a Globus Pénzintézetek Műintézete és Kiadóvállalat Rt. Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: FSZEK (1917), MTAK (1917), OSZK (1917) Szemlézve: 1917. márc. – 1917. máj. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Auróra (1911-1912) (1911–1912) Irodalmi, művészeti, színházi és zenei folyóirat. [Voit szerint: 1911 áprilisától Auróra. Irodalmi és Művészeti Hetilap címen látott napvilágot.] Megjelent havonta egyszer, majd 1911 áprilisától hetilap. Felelős szerkesztője és tulajdonosa Cserna Andor volt, majd 1911 áprilisától tulajdonos még az Erdélyi és Társa Lapkiadó Vállalat. 1911 februárjától segédszerkesztő ifj. Bókay János. Kiadta Cserna Andor, nyomta a Lengyel Lipót Könyvnyomdai Műintézet, 1911 júniusától pedig a Jókai Nyomda. Földolgozta: Szabó Laura, Páji Gréta, Winkler Tímea Lelőhely: FSZEK (1911), MTAK (1911), OGYK (1911), OSZK (1911) Szemlézve: 1911. jan. – 1911. aug. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1912. Auróra (1919-1923) (1919–1923) Ismeretterjesztő, társadalmi, tudományos, társadalmi hetilap. „A magyar demokrácia folyóirata.” Irodalom, művészet, szociálpolitika, politika, vallási élet, nevelésügy, nőkérdés, egészségügy, közgazdaság, ipar, kereskedelem, nemzetközi élet. [FWL szerint: Félhavi revü. 1922/1. számtól: Társadalompolitikai és művészeti folyóirat; 1923/3. számtól: A magyar demokrácia folyóirata. Társadalompolitikai és kritikai folyóirat]. Főszerkesztője Giesswein Sándor volt, 1923 januárjától Szabó Dezső. 1920 áprilisától megjelent havonta kétszer, 1922 áprilisától pedig havonta egyszer. Felelős szerkesztője Szabady Ernő (Szakmári

7

Gáspár) volt, tulajdonosa és kiadója szintén. Nyomta a Stephaneum Nyomda. Folytatása az Élet és Irodalom. Földolgozta: Szabó Laura Lelőhely: FSZEK (1921), MTAK, OSZK (1919-1921), OGYK (1920, 1923-1924, 1926?) Szemlézve: 1923. jan. – jún. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Az Érdekes Újság (1913-1925) (1913–1925) Képes szépirodalmi hetilap. Felelős szerkesztője Kabos Ede, majd 1919 augusztusától Jákó János, 1921-től Schmittely József, azt követően, 1924 márciusától Bónyi Adorján, 1925-től nyarától Simon Vilmos, végül Lengyel István. [FWL szerint: szerkesztője Jákó János, 1921 júniusától Schmittely József, 1924 márciusától Bónyi Adorján, 1925 júniusától Simon Vilmos.] Tulajdonosa a Légrády Testvérek, 1925 júliusától Sándor Sándor, majd 1925 szeptemberétől Strausz Vilmos [FWL szerint: Tibor]. Kiadta Holczer József, 1924 márciusától Hanák Nándor, 1925 júniusától Sándor Sándor. Nyomta a Légrády Testvérek Nyomda, 1925 júliusától a Globus Nyomda, majd ismét a Légrády Nyomda. Földolgozta: Winkler Tímea Lelőhely: FSZEK (1913-1921), OGYK (1914-1920, 1922-1924), OSZK (1913-1925) Szemlézve: 1913. márc. – 1925. okt. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1918/35, 1920/8, 1921/1–2, 4, 6–9, 16, 18, 22–24, 27, 30, 36–38, 48, 51, 1922/23, 29, 33, 35, 41–43, 1923/1, 3, 12, 15, 25, 28–29, 33–34, 41–42, 44– 47, 51–52, 1924/15, 18, 22–25, 35–42, 46–47, 50–51, 1925/1, 3–7, 9–14, 16, 18–20, 22–23, 26, 29–41. Az Érdekes Újság (1928-1931) (1928–1931) Képes szépirodalmi és rádió hetilap. Megjelent Újvidéken. Indult 1928 februárjában. Szerkesztette Bednár Károly. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1928. febr. – 1931. máj. Lelőhely: NEK (1928-1931) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1928/9-től, 1929/1–8, 11-től, 1930/1–10, 17. Az Ifjúság (1918) (1918) Tanulólap. Egyetlen száma jelent meg, 1918. március 2-án. Felelős szerkesztője és kiadója Bíró János volt. Készült a Horváth-nyomdában. Földolgozta: Tamás Péter Szemlézve: 1918. márc. Lelőhely: OSZK (1918) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Az Ucca (1925) (1925) Pártoktól független riportlap. Indult 1925. május 3-án, megjelent keddenként. Szerkesztette Csuka János, nyomta Fischer és Krausz. Utolsó száma: 1925. szeptember 29. Földolgozta: Winkler Tímea Szemlézve: 1925. máj. – szept. Lelőhely: OSZK (1925) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1925/5. Az Újság (1929-1933)

8

(1929–1933) Hetilap, majd 1930. február 16-tól napilap. Indult 1929. november 10-én. Megjelent vasárnapi dátummal, szombatonként, Szabadkán. Megszűnt 1930. július 6-án, majd újraindult 1931. január 3-án mint riportlap, s újra megszűnt 1933 februárjában. Felelős szerkesztő és kiadó Fischer Imre, 1931. március 18-tól pedig Havas Károly. Felelős szerkesztő 1930. február 16-tól Szathmáry Albin. Nyomta Fischer és Krausz könyvnyomda, majd a Minerva. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1929. nov. – 1933. febr. Lelőhely: NEK (1929-1933) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1930/7, 60, 96, 127–128, 1931/13, 24, 42, 66, 68, 71, 75, 97, 157, 1932/82, 213. Az Út (1922-1925) (1922–1925) Aktivista folyóirat. Megjelent havonta, Újvidéken, szerkesztette Ember Zoltán. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1922. jan. – 1925. jan. Lelőhely: MS, OSZK (1922-1925) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1922/3-tól, 1924: a különszám kivételével a többi lapszám, 1925/2-től. Április (1918-1919) (1918–1919) Hetente megjelenő rajzos politikai élclap. Felelős szerkesztője Szenes Béla, felelős kiadója Magyar Miklós volt. Az 1919. május 9-i számban Szenes Béla mellett Nagy Lajos is szerepel szerkesztőként, művészeti szerkesztőként pedig Kóber Leót tüntették fel. A lap előzménye A Szamár (lásd ott) volt. Földolgozta: Danyi Gábor, Molnár Fábián Lelőhely: FSZEK (1918-1919), OSZK (1918-1919) Szemlézve: 1918. nov. – 1919. jún. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1917, 1918/45, 48, 51, 1919/2, 6, 8, 10, 13–14. Baja (1912-1914) (1912–1914) Napilap. Megjelent Baján, szerkesztette Meskó Zoltán, nyomta Kazal József nyomdája. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1913. febr. – 1914. aug. Lelőhely: OSZK (1913-1914) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1912, 1913/1–13, 1914/64-től. Baja-Bácska (1933-1938) (1933–1938) Napilap. Megjelent Baján. Felelős szerkesztője és kiadója Knézy Lehel volt. 1932-ben kiadója Bajai Ernő volt, 1934 áprilisától szerkesztője Jegess József lett. Nyomtatott Bakanek és Goldberger nyomdájában. Korábban, illetve 1933 után Független Magyarság címen jelent meg (lásd ott). Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Gorove Eszter, Guth Holda, Winkler Tímea Szemlézve: 1932. febr. – 1936. márc. Lelőhely: OSZK (1932-1936) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1932/1–47, 1933/33, 270, 1935/189. Baja és Vidéke (1906-1918)

9

(1906–1918) Társadalmi hetilap. Megjelent Baján, minden szerdán és szombaton, később csak vasárnap. Szerkesztette Rotschild Zsigmond, kiadótulajdonos Csernicsek Imre. 1910-től felelős szerkesztő is Csernicsek Imre, Haris György pedig társszerkesztő. Földolgozta: Guth Holda Szemlézve: 1906. nov. – 1918. febr. Lelőhely: OSZK (1906-1918) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1906/12, 1907/25, 33, 58, 1912/51–52, 1913/52. Bajai Express (1918) (1918) Alkalmi humoros tartalmú és riportújság, az 1918 augusztus 15-iki postásnap értesítője. Megjelent Baján, szerkesztette Kun Imre, nyomta Kollár A. Nyomda. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1918. aug. Lelőhely: OSZK (1918) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Bajai Friss Újság (1901-1904) (1901–1904) Napilap. Megjelent Baján, szerkesztette Fodor Károly, kiadta Rothschild Zsigmond. Földolgozta: Gorove Eszter, Molnár Fábián Szemlézve: 1903. jan. – 1904. júl. Lelőhely: OSZK (1903-1904) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1904/1–151, 199, 203, 213-tól. Bajai Független Hírlap (1905-1908) (1905–1908) Negyvennyolcas elvű politikai napilap. Megjelent Baján, szerkesztette Szirmai Vidor, a közgazdasági rovat szerkesztője pedig Furó Lajos volt. Földolgozta: Gorove Eszter Szemlézve: 1905. máj. – 1908. jan. Lelőhely: OSZK (1905-1908) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1905/109, 125, 127, 137, 1906/7, 45, 65, 68, 1907/144, 147, 298, 1908/21-től. Bajai Hírlap (1900-1917) (1900–1917) Társadalmi hetilap. Megjelent Baján, szerkesztette Lemberger Ármin, majd 1914-től Nemes József. Földolgozta: Végh Dániel, Winkler Tímea Szemlézve: 1903. jan. – 1916. dec. Lelőhely: OSZK (1903-1916) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1903/38, 50, 1905/5–6, 1915/31, 77, 91. Bajai Közlöny (1878-1918) (1878–1918) Helyi érdekű, később közérdekű hetilap, 1908-tól pedig Baja és vidékének társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilapja. Megjelent Baján. Laptulajdonos és szerkesztő Erdélyi Gyula, majd ideiglenes, utána pedig felelős szerkesztő, lap- és kiadótulajdonos Rajkovits Károly. 1908-tól felelős szerkesztő Csejthei Boróczy Kálmán, miközben néhány szám erejéig Meskó Zoltán is társszerkesztő. 1908-ban felelős szerkesztő Meskó Zoltán, főszerkesztő Boróczy Kálmán, főmunkatárs Fehérváry Dezső. 1909-ben pár hónapig Niki Jenő is társszerkesztő lesz. 1911 júniusa és novembere közt szünetelt. Az újraindulást követően felelős szerkesztő és laptulajdonos Valentin Emil, helyettes szerkesztő

10

Fodor Károly. 1913-ban helyettes szerkesztő Ernszt József, 1914-ben felelős szerkesztő Fodor Károly, kiadó Fodor Károly és Erdős Lajos. 1915-től kiadta a Corvin nyomda. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1903. jan. – 1918. nov. Lelőhely: OSZK (1903-1918) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1910/15, 1912/7, 1913/32-től, 1914/1–44, 1915/33, 1918/10. Bajai Tükör (1918) (1918) Alkalmi, humoros tartalmú és riportújság. Megjelent Baján, felelős szerkesztője Kun Imre volt, kiadta Kollár A. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1918. máj. Lelőhely: OSZK (1918) Hiányzó vagy csonka lapszámok: Bajai Újság (1923-1935) (1923–1935) Bácsmegyei és délpestmegyei érdekű politikai napilap, katolikus és nemzeti irányultsággal. Megjelent Baján. Szerkesztette Fehérváry Dezső, később – 1926 márciusától – Gárdonyi Ferenc, azt követően (novembertől) pedig Fabiny Lili. 1928-ban Zámbó Béla Géza, majd vitéz Kemény Simon. 1929-ben pedig a következő szerkesztők váltották egymást: Gondán Felicián, Boróczy Kálmán. 1931-ben Mamusich József lett szerkesztő. Kiadó Kránitz István, majd Deák János, utána Boróczy Kálmán, nyomta az Új Élet Nyomda. Felelős kiadója Moravcsik Győző volt. 1918 és 1923 közt Új Élet címen jelent meg (lásd ott.) Több tartalmas melléklete is volt. Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Gorove Eszter, Guth Holda, Molnár Fábián, Végh Dániel, Winkler Tímea Szemlézve: 1923. okt. – 1935. febr. Lelőhely: OSZK (1923-1935) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1918–1922, 1923/1–134, 1924/76–77, 79–81, 83, 85–99, 101–108, 110, 158, 201, 286, 1925/1, 9, 14, 43–44, 50, 113, 147–186, 189, 193–195, 199– 212, 216–222, 1926/273-tól, 1927/1–18, 20–21, 24–25, 28, 54, 74–98, 100, 102, 104, 110, 117–119, 121, 131, 147, 151, 161, 171–172, 179, 185–187, 192, 196, 201–203, 205, 213, 218, 221, 230–231, 240–241, 245, 248–256, 259, 262, 270–272, 275–276, 293, 1927/122, 1928/9– 10, 24–25, 27–28, 33, 35–38, 42, 66, 195, 229, 272-től, 1929/163, 1933/79. Bács-Bodrog (1911–1918) Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi közlöny. Megjelent Kulán, szerkesztette Csajági Bernát, nyomta a Libraria Nyomda. Földolgozta: Gorove Eszter, Végh Dániel Szemlézve: 1911. okt. – 1918. nov. Lelőhely: OSZK, SK (1911-1918) Hiányzó vagy csonka lapszámok: Bács-Topolyai Hírlap (1896-1919) (1896–1919) Szépirodalmi és társadalmi hetilap. Megjelent Bácstopolyán, felelős szerkesztője Fárnek Dezső volt – 1918 decemberéig –, kiadta Wilheim Miksa. Földolgozta: Végh Dániel, Winkler Tímea Szemlézve: 1903. jan. – 1919. febr. Lelőhely: OSZK (1903-1919)

11

Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1918/28, 1919/7-től. Bácsalmás és Környéke (1909) (1909) Társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelent Bácsalmáson, szerkesztette Mészáros Miksa, kiadta Horváth Mátyás. Földolgozta: Winkler Tímea Szemlézve: 1909. jan. – márc. Lelőhely: OSZK (1909) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Bácsalmási Járás (1908–1914) Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap. Megjelent Bácsalmáson. Szerkesztette Hechtl Géza, 1910 pedig Nánay Aurél. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1908. jan. – 1914. jún. Lelőhely: OSZK, SK (1908-1914) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1910/11–12, 22, 34, 1924/27-től. Bácska (1878-1916) (1878–1916) Megjelent Zomborban, szerkesztette Radics György. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1903. jan. – 1914. dec. Lelőhely: OSZK (1903-1914) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1903/1–25, 99-től, 1904/51–88, 1906/36, 1908/14, 64, 1909/98, 1912/71–72, 1914/83–91. Bácska Topolya és Vidéke (1924-1941) (1924–1941) Politikai és közgazdasági hetilap. Megjelent Topolyán, felelős szerkesztője Mák Aladár volt, nyomta Hajtman István könyvnyomdája. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1932. jan. – 1934. dec. Lelőhely: OSZK (1932-1934) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1924–1931, 1932/1–12, 1935–1936. Bácskai Ellenőr (1881-1904) (1881–1904) Társadalmi, közművelődési, szépirodalmi és közgazdászati közlöny, a Szabadkai Ellenőr utódja. Indult 1881. január 30-án, megjelent Szabadkán. Felelős szerkesztője Stoczek Károly volt, 1883. augusztus 5-től 1884. május 4-ig pedig ideiglenesen Dékics József. Kiadótulajdonosa Mamuzsits Ágoston, 1885-ben egy ideig id. Gálfy György. Előállította Bittermann József nyomdája. 1889. június végétől 1891. január 1-jéig szünetelt. 1904. október végén szűnt meg. Földolgozta: Tamás Péter Szemlézve: 1902. jún. – 1904. dec. Lelőhely: OSZK (1902-1904) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Bácskai Élet (1926-1927) (1926–1927) Szépirodalmi és társadalmi folyóirat. Megjelent Jánoshalmán, 1926 augusztusától. Főszerkesztője Zámbó Endre, felelős szerkesztője Martinek Aladár volt, főmunkatársak pedig Csizovszky Sándor és Zámbó Béla Géza voltak.

12

Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Guth Holda Szemlézve: 1926. aug. – 1927. okt. Lelőhely: OSZK (1926-1927) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1927/7, 10, 147, 151, 161, 171–172, 179, 185–187, 192, 196, 201–203, 205. Bácskai Friss Újság (1901) (1901) Napilap. Megjelent Szabadkán, felelős szerkesztője Dugovich Imre volt, a közgazdasági részt pedig Kovács János szerkesztette. Földolgozta: Guth Holda Szemlézve: 1901. jún. – júl. Lelőhely: OSZK (1901) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1901/1–5, 7–30, 32–47. Bácskai Határvidék (1904-1905) (1904–1905) Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap. Megjelent Sajkásgyörgyén, Újvidéken. Felelős szerkesztője Reiter József volt, nyomta a Hungária Nyomda. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1904. nov. – 1905. jan. Lelőhely: OSZK (1904-1905) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1904/1–2, 1905/3-tól. Bácskai Hírek (1906-1941) (1906–1941) Társadalmi hetilap. Megjelent Palánkán, minden vasárnap. Felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa Csernicsek Imre volt, majd 1908 augusztusától a főszerkesztő Zsupansky Milivoj lett. 1910 januárjától Csernicsek Imre melletti társszerkesztő egy ideig Haris György is. Szünetelt 1914. július 27-től augusztus 15-ig, illetve 1918. szeptember 30-tól 1941. június 28-ig. Földolgozta: Gorove Eszter, Guth Holda, Molnár Fábián Szemlézve: 1906. ápr. – 1918. szept. Lelőhely: OSZK (1906-1918) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1906/1–12, 14, 22, 46, 1907/5, 20, 45. Bácskai Hírlap (1897-1921) (1897–1921) Társadalmi, közgazdasági, politikai és szépirodalmi napilap. Indult 1897. október 3-án, majd december 17-től politikai lap lett. 1902. április 6-tól politikai napilap, 1906-tól 1909-ig pedig a Bács-Bodrog vármegyei függetlenségi és 48-as párt közlönye. Felelős szerkesztője Csillag Károly volt, 1901 decemberétől Braun Henrik, 1909-ben Havas Emil, majd újra Braun Henrik, 1917-ben pedig ismét Havas Emil. Főszerkesztője 1901 decemberétől Csillag Károly, 1906-tól Baloghy Ernő volt. Társszerkesztője 1897-ig Blau Géza, utána Gál Rezső, a tízes években Havas Emil volt. Főmunkatársai Révész Ernő (1900ig) és Kondor Ottó voltak, illetve Székely Áron. Kiadótulajdonosa Krausz és Fischer nyomdája, később pedig a Bácskai Hírlap Lapkiadó Részvénytársaság, majd 1917-ben Braun Henrik. 1919 elején betiltották, de 1919. augusztusában újra megjelent Magyar Újság címen, majd 1921-ben ismét a régi címén. Földolgozta: Arany Zsuzsanna. A csak a szabadkai Városi Könyvtárban található példányokat átnézte: Hicsik Dóra. Szemlézve: 1902. dec. – 1921. febr. Lelőhely: OSZK (1902-1921)

13

Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1904/58, 97, 195, 1910/74-től, 1911–1918, 1906/189, 223– 224, 231, 246, 254, 266, 276, 280–281, 1907/20, 37, 59, 67, 78, 159, 161, 174, 241, 268–275, 293, 295, 1919/1, 3, 5–10, 13–15, 22–23, 29, 31–32, 35, 41–57, 59–67, 69–90, 91–104, 106– 123, 125–137, 139–152, 154–162, 164, 1920/2, 3–28, 1921/4–5, 28–29. Bácskai Napló (1907-1923) (1907–1923) Politikai napilap, az Országos Keresztényszocialista Szövetség Bács megyei hivatalos közlönye, 1916-ig. 1917 áprilisától, s 1919-ben Délvidék címen jelent meg. 1920 januárjában betiltották, majd újraindult 1920. június 1-jén, ismét Bácskai Napló címen. Felelős szerkesztője Kónya Lajos, 1920. október 1-jétől pedig Völgyi János, majd 1921. november 3-tól Tóth Gyula, s 1922. augusztus 3-tól Balás-Piri Kálmán. Szerkesztette Berkes Márk, 1921-ben főmunkatársa Kónya Lajos. Kiadó-tulajdonosa a Szabadkai Nyomda- és Hírlapkiadó Vállalat mint szövetkezet, későbbi nevén a Szent Antal Nyomda. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1907. jan. – 1923. dec. Lelőhely: OSZK (1907-1923) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Bácskai Szemle (1918) (1918– [?]) Irodalmi és művészeti hetilap. 1918. január 20-án indult, s szombatonként délben jelent meg. Szerkesztője Berkes Márk volt, kiadója Bartók Márta (özv. Czipszer Ernőné). Előállította a Hungária nyomda. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: Lelőhely: VK (1918) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1918/2-től. Bácskai Újság (1898-1913) (1898–1913) Közgazdasági, művelődési és társadalmi heti közlöny. Német címe Bácskaer Zeitung, korábbi címe pedig Apatin és Vidéke volt. Szerkesztette Witzmann József és Szavadill József. Földolgozta: Gorove Eszter Szemlézve: 1903. jan. – 1913. jún. Lelőhely: OSZK (1903-1913) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1903/45, 1904/2, 14, 28, 40-től, 1905/1–2, 9, 23, 52–53, 1906/52, 1907/22, 39–40, 42–43, 1908/11, 1911/13, 1912/53, 1913/27-től. Bácskai Újság (1929-1931) (1929–1931) Hetilap, a III. évfolyamtól kéthetilap. Megjelent Zomborban. Felelős szerkesztője és kiadója Deák Leó volt, 1931-től pedig Bosnyák Ernő. Nyomta Oblát Károly könyvnyomdája. Földolgozta: Molnár Fábián, Tamás Péter, Végh Dániel Szemlézve: 1929. júl. – 1931. szept. Lelőhely: MS (1929-1931) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1929/3, 6, 11, 13–14, 18, 22, 24–25, 1930, 1931/3, 10. Bácskai Újság (1935-1942) (1935–1942) Politikai napilap. Megjelent Baján, szerkesztette Ruszthi Károly, nyomta az Új Élet Nyomda. Földolgozta: Winkler Tímea

14

Szemlézve: 1935. márc. – 1936. dec. Lelőhely: OSZK (1935-1936) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Bácsmegye (1902-1919) (1902–1919) Hetilap, a Felső-Bácska utóda. Megjelent minden pénteken, 1917 október 7-étől pedig hetenként kétszer, Budapesten, Zomborban, Szabadkán, Újvidéken és Bácsalmáson is. Szerkesztősége Budapesten volt, kiadóhivatalai pedig azokban a városokban, ahol megjelent még. Alapította Latinovits Pál főispán, felelős szerkesztője Pető Lajos volt, előállította Braun Adolf könyvnyomdája. 1916-tól Székesfehérváron nyomták. Földolgozta: Gorove Eszter, Guth Holda, Molnár Fábián Szemlézve: 1904. júl. – 1907. dec., 1909. jan. – dec., 1911. jan. – 1912. dec., 1916. jan. – 1919. jan. Lelőhely: OSZK (1904-1919) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1904/1–28, 1905/41, 45, 1906/32-től, 1907/1–30, 50-től. Bácsmegyei Független Hírlap (1903-1904) (1903–1904) Az első zombori napilap, mely 1903. október 25-én indult. Felelős szerkesztője Szilágyi Lajos volt, nyomta a Báits-féle nyomda. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1903. okt. – 1904. jan. Lelőhely: OSZK (1903-1904) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1904/5, 14-től. Bácsmegyei Napló (1903-1930) (1903–1930) Napilap. 1919. január 17-én betiltották, s 1920. február 23-án indult újra. 1920 márciusában ismét betiltották, ám augusztus 24-től már megjelenhetett. 1919-ben Dugovich Imre volt a felelős szerkesztője, 1920-ban Kosztolányi régi, gyerekkori barátja, Fenyves Ferenc (aki már 1914-től is felelős szerkesztője volt a lapnak, 1918-tól pedig Czebe László lett társszerkesztője), majd Vukov Lukács és Lazar Stipić. 1922-től ismét Fenyves szerkesztette, majd 1929 februárjától Bródy Mihály. Tulajdonosa Fenyves Ferenc és a Minerva Nyomda Rt. volt, illetve felelős kiadója Fenyves Lajos, majd Nagy Sándor. 1929. július 1-jétől Habostorta címmel, Arányi Jenő szerkesztésében gyermekmellékletet is indítottak. 1930. március 26-tól Napló címen jelent meg (lásd ott). Földolgozta: Arany Zsuzsanna. A csak a szabadkai Városi Könyvtárban található példányokat átnézte: Hicsik Dóra. Szemlézve: 1909. jan. – 1930. márc. Lelőhely: EEK, MS, NEK, OSzK, OGyK, SK, VK (1909-1936) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1910/58–62, 1911/26, 71, 75, 85–86, 114, 1912/77–79, 1913/28, 74, 112, 137, 182, 196, 227, 264, 282, 295, 1914/4, 33, 42, 54, 157, 160, 162, 180– 181, 186–187, 190, 207, 254, 270–271, 274–277, 280, 287, 296, 1915/56, 69, 150, 294, 301, 307, 318, 327, 1916/110, 129, 158, 223, 236, 241, 304, 1917/180, 208–209, 1918/31, 72, 139, 144, 147-től, 1913/15, 27, 29, 31, 33–34, 45, 54, 57, 59, 63, 70, 82, 99, 102, 105, 119–120, 123, 127, 129, 156, 197, 222, 224, 1919/2, 4, 6–16, 1920/1–17, 19–23, 26–39, 41–43, 127– 129, 1921/20, 32, 41, 73, 77, 83, 89, 91, 97–143, 164, 170, 220, 1925/186, 188, 190, 1926/8, 1929/112. Bácsország (1904-1906) (1904–1906) Politikai, szépirodalmi, megyei képes hetilap. Megjelent Szabadkán, indult 1904. október 2-án. 1905-ben, a 38. számtól kezdődően havonta kétszer látott napvilágot, 1-

15

jén és 15-én, később pedig 5-én és 20-án. Felelős szerkesztője Csillag Károly volt, 1905-öt követően pedig főszerkesztő lett, s Pusztai Béla vette át korábbi helyét. Főmunkatárs Horovitz Gusztáv volt. Előállította Krausz és Fischer nyomdája. 1906. január 14-én szűnt meg. Földolgozta: Gorove Eszter Szemlézve: 1904. jan. – 1906. jan. Lelőhely: OSZK, SK (1904-1906) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1904/1–2. Bezdán és Vidéke (1935) (1935) Független magyar hetilap. Megjelent Bezdánon, hetente egyszer. Fő- és felelős szerkesztője Urbán Elemér volt, nyomta Győrfi I. nyomdája. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1935. márc. Lelőhely: OSZK (1935) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1935/1. Bomba (1907-1908) (1907–1908) Társadalmi élclap. 1907. február 24-én indult, majd újraindult 1908. január 26án. Felelős szerkesztője Lámpás, később Lipsitz S. Sándor. Kiadója és előállítója a Lipsitz és Társa nyomdája volt. 1908. április 26-án szűnt meg. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1907. márc. – 1908. ápr. Lelőhely: OSZK (1907-1908) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1907/1, 1908/8. Borsszem Jankó (1868-1938) (1868–1938) Élclap. Megjelent hetente, majd 1926 januárjától havonta kétszer. Főszerkesztője 1916-ig Csicseri Bors [=Ágai Adolf] volt, felelős szerkesztője [Voit szerint: 1906 februárjától főszerkesztője] Lipcsey Ádám. Felelős szerkesztője [FWL szerint: 1925 januárjától] Molnár Jenő, 1933-tól pedig Molnár Jenőné (Schönfeld Klára). Művészeti szerkesztője Bér Dezső, aki 1916-tól Molnár Jenővel együtt szerkesztette a lapot. Tulajdonosai a Deutsch Testvérek, majd Rosenberg Leó, 1875-től az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 1905 októberétől tulajdonosa lesz a Borsszem Jankó Lapkiadó Rt., majd Molnár Jenő és Bér Dezső, azt követően újra a Borsszem Jankó Lapkiadó Rt., 1938-tól pedig Herz Ferenc. Kiadta Fischer János, majd Molnár Jenő, 1933-tól Molnár Jenőné, 1938-tól Herz Ferenc. Nyomta a Pesti Lloyd Társulat, [FWL szerint: Pesti Lloyd nyomda], 1926 januárjától a Fővárosi Nyomda, 1926 májusától a Viktória Nyomda, majd a Bíró Miklós Nyomda, utána a Neufeld Zoltán Nyomda. 1935-től a Nádor Zoltán Nyomda, azt követően a Földes, Wagner és Társa Cég Nyomda, végül a Nádor Nyomda. Melléklapja az Ifj. Borsszem Jankó volt. Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Ficsor Zsófia, Gorove Eszter, Molnár Fábián, Páji Gréta Lelőhely: OGYK (1903-1905, 1907-1908, 1910, 1913-1936), MTAK (1903, 1907-1913), OSZK (1903-1936) Szemlézve: 1903. jan. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Budapesti Szemle (1873-1942) (1873–1942) Az MTA irodalomtudományi folyóirata, mely havonta jelent meg, majd 1922 júniusától évente tízszer, 1926 januárjától pedig ismét havonta. Szerkesztette Gyulai Pál, később Voinovich Géza, kiadta Ráth Mór, illetve az MTA megbízásából a Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 1927 júliusa és szeptembere közt szünetelt.

16

Földolgozta: Gorove Eszter, Páji Gréta, Tamás Péter Lelőhely: FSZEK (1903-1936), MTAK (1903-1936), OGYK (1903-1936), OSZK (19031936) Szemlézve: 1903. jan. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1914/445, 1917/482, 1925/577. Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja (1905-1925) (1905–1925) Almanach. 1908-ban A Magyar Bohémvilág alcímmel jelent meg. Szerkesztette Szerdahelyi Sándor, kiadta a Budapesti Újságírók Egyesülete, nyomta Révai és Salamon könyvnyomdája. 1907-ben szerkesztette Cziklay Lajos és Szatmári Mór, nyomta a Korvin Testvérek Nyomdája. 1909-ben szerkesztette Szerdahelyi Sándor, nyomta a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. Nyomdája. 1911–12-ben szerkesztette Eötvös Leó és Szabados Sándor. Nyomta 1911-ben a Világosság Könyvnyomda, 1912-ben a Nyugat nyomdája. Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: FSZEK (1905-1906, 1908-1914, 1916-1917, 1925), OSZK (1907) Szemlézve: 1905–1914, 1916–1917, 1925. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1915, 1918–1924. Cobden (1934-1939) (1934–1939) Gazdasági és társadalmi folyóirat. Indult 1934 novemberében, megjelent havonta. A Magyar Cobden Szövetség szemináriumain elhangzott előadások nyomtatott változatainak orgánuma. Felelős szerkesztője Halasi-Fischer [Voit szerint: Halassi Fischer] Ödön volt, tulajdonosa a Magyar Cobden Szövetség. Nyomta a Hungária Nyomda [FWL szerint: a Pesti Lloyd nyomda], 1935 májusától a Fórum (Váradi Béla) Nyomda, majd 1936 márciusától az Athenaeum. Földolgozta: Sipos Fanni Lelőhely: OGYK (1934-1936), FSZEK (1934-1936), OSZK (1934-1936) Szemlézve: 1934. nov. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Családi Lap (1925) (1925 [?]) Közművelődési hetilap. Megjelent Bácska-Topolyán, 1925 novemberétől. Nyomta a Mihalecz-nyomda, kiadta a Hajnal-féle ház. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1925. nov – dec. Lelőhely: NEK (1925) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1925/3-tól. Csonka Bácska (1930-1931) (1930–1931) Közgazdasági, szépirodalmi és társadalmi hetilap, mely az első időszakban még heti kétszer látott napvilágot. Megjelent Baján, szerkesztette Kovács Bencze Albert. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1930. máj. – 1931. júl. Lelőhely: OSZK (1930-1931) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Dél-Magyarország (1902-1906) (1902–1906) Kétnyelvű lap volt (Juzna Ugarska), „a hazaszeretetnek és keresztény fölvilágosodásnak” alcímmel. Megjelent Vajszkán, minden vasárnap, majd később havonta

17

egyszer. Felelős szerkesztője dr. Tumbász István volt. Előbb Hódságon nyomták, majd Szabadkán, Bittermann József nyomdájában. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1902. jan. – 1906. okt. Lelőhely: OSZK (1902-1906) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Délbácska (1920-1929) (1920–1929) Napilap. Indult 1920. december 12-én. Szerkesztette Szlezák Rezső ügyvéd. 1923-tól 1929-ig a szerkesztésért és a kiadásért Tomán Sándor felelt. 1929-től Reggeli Újságra változott a neve (lásd ott). Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Guth Holda, Molnár Fábián, Winkler Tímea Szemlézve: 1921. aug. – 1929. dec. Lelőhely: OSZK (1921-1929) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1920, 1921/1–191, 193–198, 1922/137, 1923, 1925/33, 72, 256, 1929/145. Délibáb (1927-1936) (1927–1936) Színházi hetilap. Felelős szerkesztője Tolnai Simon volt, 1929 januárjától Paizs Géza, 1929 márciusától nincsen jelölve, majd 1933 januárjától ismét Paizs Géza. 1933. február 11-től Tolnai Sándor, 1933. február 18-tól ismét Paizs Géza, 1933 márciusától pedig Tolnai Simon. Szerkesztette Pogány József, 1930. november 1-jétől azonban nincs jelölve, majd 1930. november 22-től Tolnai Sándor. Kiadta a Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. A kiadásért és a szerkesztésért felelt Paizs Géza. Megjelent minden szombaton, nyomta a Tolnai Nyomda. Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Gorove Eszter Lelőhely: FSZEK (1928-1930, 1932-1936), OSZK (1927-1936) Szemlézve: 1927. jan. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1929/1–5, 7–32, 40–43, 46–48, 1930/4, 7–8, 11, 16–17, 21, 23, 25, 27–28, 30–36, 40–43, 45–49, 51–52., 1931/1–2, 4–6, 8–9, 11–17, 18–33, 35–36, 38– 52, 1932/1–39, 41–44, 1933/3, 5, 7–10, 12, 1933/16, 1935/1–7, 9–11, 13, 40–41, 45–49, 51– 52, 1936/14, 17–19, 21–23, 25–36, 38, 40–42, 45, 47. Délmagyarország (1909) (1909) Politikai napilap. Indult 1909. március 14-én. Megjelent hétfő kivételével minden nap, 8-10 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztője Braun Henrik, főszerkesztője dr. Baloghy Ernő volt. Kiadótulajdonos és előállító Szántó Lajos nyomdája. Megszűnt 1909. június 28-án. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1909. márc. – jún. Lelőhely: OSZK (1909) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Délvidéki Újság (1910) (1910) Politikai hetilap. Indult 1910. január 16-án. Szerkesztette az újvidéki keresztény társadalomtudományi líceum. Kiadta Fuchs E. és Társa könyvnyomdája. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1910. jan. – jún. Lelőhely: OSZK (1910) Hiányzó vagy csonka lapszámok: –

18

Diárium (1931-1948) (1931–1948) A „Könyvbarátok Közlönye”, 1935-től a Magyar Könyvbarátok Diáriuma. Megjelent évente négyszer, 1935-ben hétszer, 1936-ban hatszor. Szünetelt 1934. januárjától 1940 februárjáig. A szerkesztésért és a kiadásért felelt Czakó Elemér. Kiadta a Könyvbarátok Szövetsége megbízásából a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: FSZEK (1931-1936), MTAK (1931-1936), OGYK (1931-1936) Szemlézve: 1931/1–2. – 1936/7–8. [nincs hónap megadva] Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Egyenlőség (1882-1939) (1882–1939) Társadalmi hetilap, 1898-tól politikai hetilap, 1915-től felekezeti, politikai hetilap. Felelős szerkesztője Bogdányi Mór volt, 1886 októberétől Fekete Adolf, 1886 novemberétől Szabolcsi Miksa, 1915 júniusától Szabolcsi Lajos, 1921 júliusától Gedő Árpád, 1923 augusztusától ismét Szabolcsi Lajos. Tulajdonosa szintén Bogdányi Mór volt, majd Bienenstock Kálmán, a Schlenker és Kovács Könyvnyomda, majd Szabolcsi Miksa, később Szabolcsi Lajos, 1917-től özv. Szabolcsi Miksáné Tyroler Nina, Szabolcs Bence Viktor, Szabolcsi Lajos. Kiadta Bogdányi Mór, majd Bienenstock Kálmán, később Szabolcsi Miksa, utóbb Szabolcsi Lajos, végül Gáspár Márk. [Voit szerint: kiadó Szabolcsi Miksa, 1915 júniusától Szabolcsi Lajos, 1921 júliusától Gáspár Márk.] Nyomta Buschmann Károly Nyomdája, majd a Schlenker és Kovács Nyomda, később Burián Mór Nyomdája, Brózsa Ottó Nyomdája, 1916-tól a Magyar Könyvnyomda Rt., végül a Globus Nyomda. Melléklapját (Az „Egyenlőséghez” 1903–1915) Szabolcsi Miksa és Szabolcsi Lajos szerkesztette. További kapcsolódó kiadvány: Az Egyenlőség Képes Folyóirata (1921): Zsidó irodalmi, művészeti és társadalmi képes folyóirat. Szerkesztette Szabolcsi Lajos. Nyomta a Globus Műintézet Rt. Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: FSZEK (1911, 1914-1918, 1930-1932, 1935-1936), OGYK (1917-1920, 19221936), OSZK (1903-1936) Szemlézve: 1903. jan. –1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Egyetemi Lapok (1904-1919) (1904–1919) Hivatalos közlöny. Eredetileg a Magyar Országos Diákszövetség hivatalos lapja, később alcíme többször változott (A magyar egyetemek és főiskolák ifjúságának hivatalos lapja /1907-től/, A magyar egyetemi és főiskolai ifjúság és a Sorompó Országos Iparvédő Liga hivatalos lapja 1908-tól, A Magyar Országos Diákszövetség hivatalos lapja /1914-től/, A budapesti egyetemi ifjúság hivatalos lapja /1917–1918/, A budapesti egyetemek és főiskolák ifjúságának hivatalos lapja /1918–1919/). 1904. március 5-én indult, havonta kétszer jelent meg. Felelős szerkesztője Förster Lajos volt, majd 1905-től Halasi Andor, 1909-ben Váczy József, utána Balassa Gyula, 1910-től újra Halasi Andor. 1914-től Simon Mihály a felelős szerkesztő, ám katonai szolgálata miatt Hindy Zoltán szerkeszti a lapot. 1917-től Mingovits Jenő a felelős szerkesztő, az utolsó évfolyamban pedig Melles Ernő. Főszerkesztője Zsembery István és Kétly Endre voltak, később csak Kétly Endre. 1909-ben Uhlwurm Ödön, 1910-től Zsembery István, Hindy Zoltán és Pivny Antal, majd előbb Pivny, később Zsembery nélkül, egyedül Hindy Zoltán a főszerkesztő. 1917-től a lap megszűnéséig Kávássy Béla szerkesztette. [Voit szerint: kiadó és tulajdonos Zsembery István és Weisz Lajos.] Szünetelt 1906-ban és 1907 tavaszi félévében (1905. június 11 – 1907. november 16). 1907-től Kolozsvárott társszerkesztőséggel is rendelkezik. Nyomta a Franklin Társulat, majd Wodianer F. és Fiai, később Wessely és Horváth, végül pedig a Stephanum Nyomda. Előzményei az Egyetemi Lapok (a felsőbb magyar tanintézetek ifjúságának közlönye /1888–1894/), a

19

Diákszövetségi Lapok (az Országos Magyar Diákszövetség hivatalos lapja /1894/), az Egyetemi Lapok (társadalmi és szépirodalmi hetilap, a Magyar Diákszövetség hivatalos lapja /1894–1902/). Földolgozta: Sipos Fanni Lelőhely: FSZEK (1904-1905, 1913, 1917-1919), OSZK (1904-1905, 1907-1919) Szemlézve: 1904. márc. – 1919. márc. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1910/15, 1911/19, 1912/18. Eleven Újság (1922) (1922) Farsangi alkalmi lap. Megjelent 1922-ben, dátum nélkül, az Izraelita Nőegylet bálján. Szerkesztő nincs feltüntetve, nyomta Fischer Ernő könyvnyomdája. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1922. Lelőhely: MS (1922) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Esztendő (1918-1919) (1918–1919) Politikai, szépirodalmi havilap. Felelős szerkesztője Hatvany Lajos volt. Szerkesztette Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső. Tulajdonosa a Pesti Napló Rt., kiadta Vári Dezső. Nyomta a Pallas Nyomda. Földolgozta: Szabó Laura Lelőhely: FSZEK (1918-1919), MTAK (1918-1919), OGYK (1918-1919), OSZK (19181919), PIM (1918-1919) Szemlézve: 1918. jan. – 1919. febr. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Evangélikus Közérdek (1913-1916) (1913–1916) Egyházi, iskolai és társadalmi lap, a lelkészi és tanítói fizetésrendezési mozgalmak közlönye. Megjelent Zomborban, szerkesztette Lombos Alfréd, Lombos Albert, Schwetz Mihály, 1913 szeptemberétől pedig Nikelszky Zoltán. 1916 januárjától egyháztársadalmi lap lesz, Bácsfalun jelenik meg, s felelős szerkesztője Kiss Béla lesz. Nyomta Báits Vladimir könyvnyomdája. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1913. jan. – 1916. aug. Lelőhely: OSZK (1913-1914) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1914/22-től. Éjféli Újság (1919) (1919) Szépirodalmi és szatirikus alkalmi lap. Megjelent 1919. november 22-én, az újságírók és nyomdászok Katalin-báljára. Szerkesztő nincs feltüntetve, kiadta a Katalin-bál vigalmi bizottsága. Nyomta a Bácsmegyei Napló Nyomda és Lapkiadó Rt. könyvnyomdája. Földolgozta: Tamás Péter Szemlézve: 1919. nov. Lelőhely: VK (1919) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Éjféli Újság (1929-1930) (1929–1930) Alkalmi lap, a protestáns műsoros estély hivatalos lapja. Megjelent évente, Baján, nyomta a Corvin nyomda. Földolgozta: Molnár Fábián

20

Szemlézve: 1930. jan. Lelőhely: OSZK (1930) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1929. Ék (1936) (1936) Társadalomtudományi és irodalmi folyóirat. Megjelent Újvidéken. Főszerkesztője Holländer Zoltán volt, aki később Ember Zoltán néven írt a Magyar Szóban. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1936. ápr. – dec. Lelőhely: OSZK (1936) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1936/5. Élet (1909-1919, 1921-1944) (1909–1919, 1921–1944) Szépirodalmi és kritikai hetilap. Főmunkatársai Prohászka Ottokár és Szemere György voltak (később csak Prohászka Ottokár), szerkesztette Glattfelder Gyula, majd Andor József, 1910 szeptemberétől Izsóf Alajos, 1912-től Pethő Sándor társszerkesztővel. 1914-től ismét Andor József a szerkesztő, azt követően pedig Anka János. 1924-től Alszeghy Zsolt is szerkesztő, végül pedig 1934-től Erdősi Károly szerkeszti. Tulajdonosa kezdetben a Szent Imre Collegium, majd Glattfelder Gyula, később a Regnum Marianum Egyesület – melynek Krywald Ottó volt az igazgatója –, 1915-től az Élet Irodalmi és Nyomdai Rt. – szintén Krywald vezetésével –, 1934-től pedig a Szent István Társulat, melyet Giesswein Sándor vezetett. Kiadta Laiszky Jenő, utána Erdősi Károly, 1939-től pedig Takáts Ernő. Nyomta a Stephaneum Nyomda, 1924-től az Élet Irodalmi és Nyomdai Rt., végül a Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó, majd a Szent István Társulat Egyesített Üzemei Rt. [Voit szerint: kiadó Laiszky Jenő, majd 1934 januárjától Erdősi Károly.] Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Gorove Eszter, Molnár Fábián, Páji Gréta Lelőhely: MTAK (1909-1936), FSZEK (1909-1936), OGYK (1909-1920, 1923-1936), OSZK (1903-1936) Szemlézve: 1909. jan. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Fáklya (1919) (1919) Irodalmi hetilap. Felelős szerkesztője Szabó József református tanító volt, kiadta Ádler Géza. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1919. ápr. – máj. Lelőhely: SK (1919) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Fáklya (1929) (1929) Társadalmi, gazdasági és irodalmi hetilap, a Szervezett Munkás folytatása. 1929. március 31-én indult. Megjelent Zomborban, vasárnaponként, de szabadkaiak készítették. Felelős szerkesztője Magyar Béla volt. Nyomta Sava Milatev. Az utolsó száma 1929. április 7-én látott napvilágot (2. szám). Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1929. márc. Lelőhely: MS (1929) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1929/2. Falu és Város (1929)

21

(1929) Társadalmi, gazdasági és irodalmi hetilap, a Szervezett Munkás utóda. 1929. január 20án indult, s megjelent minden vasárnap, Szabadkán. Névleges felelős szerkesztője és laptulajdonosa Lajčo Bistrički volt. Nyomta Fischer és Krausz. Utolsó száma 1929. április 28iki, utána betiltották. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1922. jan. – ápr. Lelőhely: MS (1922) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1922/9–10. Feketicsi Vasárnapi Újság (1929) (1929 [?]) Politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelent Szabadkán, indult 1929 júliusában. Főszerkesztője Jeszenszky Ferdó ügyvéd volt, nyomta Fischer és Krausz könyvnyomdája. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1929. júl. Lelőhely: NEK (1929) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1929/3-tól. Fidibusz (1905-1927) (1905–1927) Erotikus élclap. Megjelent hetente egyszer, 1927 áprilisától Fregoli címen. 1919. március 7. és szeptember 19. között szünetelt. Felelős szerkesztője Heltai Jenő, 1908-tól előbb Kemény Simon, majd Gábor Andor, 1912-től Paulini Béla, 1915-től Radnóti József, 1918-tól Szabolcsi Lipót, 1920-tól Vészi Ferenc, majd Fischof Imre, azt követően Huray István, végül ismét Fischof Imre volt. Tulajdonosa és kiadója Czeizler Béla, majd a Nap Lapkiadó és Nyomdai Vállalat Rt., 1912. augusztus 15-től Fischof Ede, végül Fischof Imre volt. Nyomta a Czeizler Béla Nyomda, majd a Bárd Jakab Nyomda, 1921-től a Terminus Nyomda, majd újra Bárd Jakab, 1922 decemberétől pedig ismét a Terminus. 1923 júliusától Bárd Jakab és Fiai Nyomda, 1924-től újra a Terminus [FWL szerint: Kunossy nyomda], 1925-től a Danubius Nyomda [FWL szerint: decembertől a Mátyás Király Nyomda], majd az Admiral Nyomda, 1926-tól pedig a Reform Nyomda [FWL szerint: 1926 januárjától ismét a Danubius nyomda], végül 1927-től a Hoffmann József Nyomda. Földolgozta: Ficsor Zsófia, Sipos Fanni Lelőhely: FSZEK (1905, 1907-1910, 1915), OSZK (1905-1921) Szemlézve: 1905. dec. – 1921. jún. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1908/31, 1911/1, 3, 6, 8–9, 11, 15, 19, 21, 24, 26–28, 37– 38, 51, 53, 1912/7, 50, 1914/10, 13, 15, 21–22, 29, 34, 1915/23, 26, 30, 35–37, 1917/1, 5, 36, 41, 43, 1918/2–4, 7, 14, 16–19, 23, 25, 30–33, 35, 41, 43–44, 49, 1919/1–2, 4, 6, 8, 10, 17, 22, 27, 1920/4, 14, 17, 22, 25–26, 30, 33–34, 36–37, 48, 51, 53, 1921/6–7, 13–14, 16, 18, 24, 1922–1927. Figáró (1918-1920) (1918–1920) Színház, művészet, irodalom, divat, sport. Megjelent hetente. Szerkesztette Radnóti József, Lukács Gyula és Braun Sándor. Az 1919/10-es lapszámtól főszerkesztő Braun Sándor, felelős szerkesztő Lukács Gyula, majd a 13. számtól csak felelős szerkesztő van, Braun Sándor személyében. Kiadótulajdonos A Kultura Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság, nyomták ugyanitt. Korábban Magyar Figaró címen jelent meg. Írták Braun Sándor, Biró Mihály, Feiks Jenő, Gedő Lipót, Karinthy Frigyes, Kaczér Illés, Kosztolányi Dezső, Lakatos László, Lendvai István, Lukács Gyula, Nagy Lajos, Somlyó Zoltán, Szenes Béla, Szini Gyula, Várnai István. Földolgozta: Dobás Kata

22

Lelőhely: FSZEK (1918-1919), OGYK (1918-1920), OSZK (1918-1920) Szemlézve: 1918. szept. – 1920. márc. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Figyelő (1905) (1905) Havi szemle. A Nyugat elődje. Szerkesztette Osvát Ernő, kiadta Deutsch Zsigmond és Társa könyvkereskedése. Földolgozta: Tamás Péter Lelőhely: FSZEK (1905), MTAK (1905), OGYK (1905), OSZK (1905) Szemlézve: 1905. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Friss Újság (1929-1940) (1929–1940 [?]) Zomborban jelent meg, 1930 és 1941 közt Új Hírek címen. Főszerkesztője Deák Leó volt. Földolgozta: Ispánovics Csapó Julianna Szemlézve: 1929. dec., 1930. febr., márc. Lelőhely: BKVK (1929-1930) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1929/jan–nov., 1930/jan., ápr-tól. Front (1917-1918) (1917–1918) Szépirodalmi, két nyelven megjelenő tábori hetilap. Felelős szerkesztője Német József, majd 1917 júliusától Eder János volt. Szerkesztői Franyó Zoltán, Lázár Miklós (1917 szeptemberéig), Lissauer Ernő (1917 végéig), valamint Éder János (1918 januárjától) voltak. Végül felelős szerkesztője 1917 novemberétől Payr Hugo lett. Kiadta Német József, tulajdonosa a József főherceg Arcvonalparancsnokság volt, nyomta a Stephaneum Nyomda. Földolgozta: Molnár Fábián Lelőhely: HMK (1917-1918), OSZK (1917-1918) Szemlézve: 1917. júl. – 1918. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1918/9–11, 14–16, 18–26. Független Magyarság (1933-1944) (1933–1944) Politikai napilap. Megjelent Baján. Szerkesztette Szaulich Antal, a kiadásért felelt Lebach Oszkár, nyomta a Corvin Nyomda. Korábban Baja-Bácska néven adták ki (lásd ott). Földolgozta: Gorove Eszter Szemlézve: 1933. jan. – 1936. dec. Lelőhely: OSZK (1933-1936) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Grimasz (1935-1941) (1935–1941) Vicc és keresztrejtvény hetilap, majd újság. Indult 1935. március 1-jén, Újvidéken. 1935. június 30-tól szerkesztősége és kiadóhivatala van Újvidéken és Szabadkán is, majd Szabadkára költözik. 1936. decemberétől Gál László és Búzás László vicclapja, 1937-ben Gál László szatirikus hetilapja volt. Felelős szerkesztő, főszerkesztő és laptulajdonos Szabó Sipos Ferenc, 1935. április 28-tól szerkesztette Agyar, s a felelős szerkesztő Ungár Zoltán volt. 1935. május 19-től felelős szerkesztő és laptulajdonos Gál László. Társszerkesztő 1935-36-ban Búzás László, 1939-ben felelős szerkesztő Bíró Béla (Zombor). Főmunkatársak 1935-ben Magyar Zoltán, majd Szabady Jenő. Nyomta Újvidéken a Jugoslovenski dnevnik, majd Csajági Henrik, Szabadkán pedig 1935. június 30-tól a Fischer

23

testvérek nyomdája. 1939-ben zombori szerkesztősége is volt. Utolsó száma 1941. február 23án látott napvilágot. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1935. nov. – 1936. nov. Lelőhely: VK (1935-1936) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1935/1–34, 36-tól, 1936/1–88, 90-től. Gondolat (1919-1921) (1919–1921) Közérdekű heti riportlap. Szerkesztette Barka József, majd az 5. számtól Burján Károly, a 8. számtól pedig Kemenes Lajos. [Voit szerint: felelős szerkesztő Barka József, majd 1919 novemberétől Kelemen Lajos.] Kiadta a Központi Kiadóvállalat Rt. [Voit szerint: kiadó Barka József, 1919 novemberétől Baranyay Lajos; tulajdonosa Barka József, majd 1919 novemberétől Központi Sajtóvállalat Rt.] Nyomta az Apostol Nyomdai Rt., 1919 novemberétől a Globus Pénzintézetek Műintézete és Kiadóvállalat Rt., 1920 júliusától pedig a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. Földolgozta: Mátyás Mária Lelőhely: FSZEK (1919-1921), MTAK (1919), OGYK (1919-1920), OSZK (1919-1921) Szemlézve: 1919. szept. – 1921. márc. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Haladás (1911-1913) (1911–1913) Társadalmi, szépirodalmi, közgazdasági, ipar-kereskedelmi és közigazgatási közlöny. Megjelent Újverbászon, felelős szerkesztője Harsányi Ferenc, társszerkesztője pedig Salapáthy Kálmán volt. Nyomta a Verbászi Könyvnyomda. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1911. jan. – 1913. jún. Lelőhely: OSZK, SK (1911-1913) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1912/2–26. Harang (1925) (1925) Szépirodalmi és társadalmi hetilap. Megjelent Baján, indult 1925. március 18-án. Felelős szerkesztője Lóránt Lichter László, nyomta a Corvin Nyomda. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1925. márc. Lelőhely: OSZK (1925) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Heti Híradó (1934) (1934) Politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelent Nagykanizsán, felelős szerkesztője Bakos Imre volt, nyomtatta Törteli József. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1934. jan. Lelőhely: OSZK (1934) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Hétfői Hírek (1910-1911) (1910–1911) Szépirodalmi, társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelent minden hétfőn, Szabadkán, 1910. február 28-án indult. Felelős szerkesztője Hirth Ferenc volt, 1911. február 20-tól dr. Oszter Péter. Főmunkatársa ifj. Gálfy György volt. Előállította Hirth és Duchon. 1911-ben szűnt meg.

24

Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1910. jún. – 1911. márc. Lelőhely: OSZK (1910-1911) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1910/1–15, 17–22, 24–38, 1911/1–8. Hétfői Magyar Újság (1927) (1927) Pártonkívüli hetilap, a vajdasági magyarság szócsöve. Megjelent Szabadkán, 1927. június 20-án indult. Felelős szerkesztője Szántó Róbert, felelős kiadója pedig Szentiványi Dezső volt. Nyomta a Szent Antal nyomda. Utolsó száma 1927. augusztus 1-jén látott napvilágot. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1927. jún. – aug. Lelőhely: NEK (1927) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Hétfői Újság (1906-1917) (1906–1917) Társadalmi, közművelődési és szépirodalmi hetilap, a Szabadkai Közlöny folytatása. Megjelent Szabadkán, minden hétfőn, vagy ünnep után való délelőtt. 1906. szeptember 3-án indult. Felelős szerkesztője Szabados Sándor, szerkesztője Garai Kornél volt. Szerkesztette továbbá Török Zsigmond, majd Szalay László is, valamint Fenyves Jenő és Fenyves Ferenc. Földolgozta: Guth Holda Szemlézve: 1906. szept. – 1907. dec., 1916. jan. – 1917. dec. Lelőhely: OSZK (1906-1907, 1916-1917) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1907/17, 1916/38, 48, 1917/11, 23. Hétfői Újság (1922-1925) (1922–1925) Hetilap. Megjelent Újvidéken. Főszerkesztő Tomán Sándor, felelős szerkesztő Csamprág Dusán. A 8. számmal Tomán Sándor neve lekerül a lapról, felelős szerkesztő Csamprág Dusán. 1922. július 17-től felelős szerkesztő és kiadótulajdonos Csamprág Dusán. Kiadta a Hétfői Ujság Lapkiadó Vállalat, majd 1922. május 8-tól a Gutenberg Nyomda. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1922. márc. – dec. Lelőhely: MS (1922) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1922/20, 1923–1925. Hétről-Hétre (1934-1935) (1934–1935) Vasárnapi magazin. Indult 1934. április 7-én, megjelent Szabadkán. Szerkesztette Magister (Kis Vilmos), felelős szerkesztője Tiller Ferenc volt. 1934. december 3-tól felelős szerkesztője és kiadója Schwalb Miklós volt. Nyomta a Fischer testvérek nyomdája, illetve egy ideig a Jugoslovenski dnevnik, Újvidéken. Utolsó száma 1935. március 24-én látott napvilágot. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1934. ápr. – 1935. márc. Lelőhely: MS (1934-1935) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Híd (1927-1928) (1927–1928) Irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat. Megjelent havonta egyszer. Főszerkesztője Csanády György volt, 1928 januárjától Ajtay Miklós, Asztalos Miklós, Féja

25

Géza. Felelős szerkesztője és kiadója Hajdú Dénes. Kiadta a Collegium Transsilvanicum (a Székely Egyetemi és Főiskolás Hallgatók Egyesülete). Nyomta Nagy S. Sándor Nyomdája, majd Hentschel Henrik könyvnyomdája, később a Hunnia Könyvnyomdavállalat, a Nyugat nyomdája, végül a Kárpát Nyomda. Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: MTAK (1927-1928), OGYK (1927-1928) Szemlézve: 1927. ápr. – 1928. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Híd (1934-1940, 1945-) (1934–1940, 1945–) Társadalomtudományi és irodalmi ifjúsági folyóirat. 1934 júniusától társadalmi és irodalmi szemle, 1934 júliusától a jugoszláviai magyar fiatalok irodalmi és társadalomtudományi folyóirata, 1934 augusztusától a jugoszláviai magyar fiatalok társadalmi és irodalmi folyóirata, 1935 októberétől társadalmi és kritikai szemle. Megjelent Szabadkán és Újvidéken. Felelős szerkesztője Lévay Endre volt. 1936 májusától felelős szerkesztője és kiadója Simonkovich Rókus, az 1937-es 1-2. számtól Mayer Ottmár. Nyomta Barna Ferenc nyomdája, aztán az Express, Etelka Rajčić, a Városi Nyomda, végül a Fischer testvérek nyomdája. Megszűnt 1940 decemberében. Szerepét ekkor átvette a Világkép. 1945-ben újraindult dr. Steinfeld Sándor szerkesztésében. Földolgozta: Tamás Péter, Végh Dániel Szemlézve: 1934. máj. – 1936. dec. Lelőhely: OSZK (1934-1936) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Hírlap (1923-1929) (1923–1929) Politikai és közgazdasági napilap, később a Magyar Párt lapja. Megjelent Szabadkán. Tulajdonosa Plukeovich János, 1923. május 8-tól a Fortuna Könyv- és Lapkiadó Vállalat, 1923. november 5-től a Hírlap Nyomda, 1924. március 1-től Szántó Róbert és társai, 1924. szeptember 16-tól Sántha György, azaz a Magyar Párt, 1926-tól pedig a Hírlap Lapkiadó Vállalat. Főszerkesztője és felelős szerkesztője Vukov Lukács volt, 1923. februártól felelős szerkesztő Havas Károly és Szántó Róbert, majd újra Vukov Lukács. 1923. június 13tól Havas Emil, 1923. november 5-től Havas Károly, 1925. január 8-tól átmenetileg Vukov Lukács a felelős szerkesztő. Főszerkesztő 1923. február 25-től Szántó Róbert, aztán 1923. november 6-tól újra Szántó Róbert, 1924. október 1-től Streliczky Dénes. Nyomta Fischer és Krausz, 1923. június 5-től a Szent Antal nyomda, 1923. november 5-től a Hírlap-nyomda, 1924 áprilisától Fischer és Krausz, 1926 júniusától a Minerva. 1929 szeptemberében betiltották. Földolgozta: Gorove Eszter, Guth Holda, Molnár Fábián, Tamás Péter, Winkler Tímea Szemlézve: 1923. jan. – 1926. nov. Lelőhely: OSZK (1923-1926) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1923/113, 253, 277-től, 1924/60, 63, 66, 69, 75–76, 78, 81– 82, 86, 105, 107, 117, 155–156, 160, 172–173, 176, 184, 195, 197–199, 211, 215, 1925/1–25, 200–225, 1926/61–253, 256–266. Ifjúsági Lapok (1909) (1909) Megjelent havonta háromszor. Szerkesztette Vértes O. József, majd a 6. számtól „Iródiák”, a 10. számtól „Diákbarát”. [Voit szerint: felelős szerkesztő Vértes József, áprilistól Zsoldos A. Andor.] Tulajdonosa Wiesinger Jenő volt, márciustól Zsoldos A. Andor is. Kiadta Wiesinger Jenő, márciustól Zsoldos A. Andorral közösen. A lap munkatársai voltak P. Ábrahám Ernő, Balla Ignác, Balla Miklós, Bányai Elemér (Zuboly), Cholnoky Viktor, Feleki

26

Sándor, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Nádai Pál, Nógrádi László, Szini Gyula, Tonelli Sándor, majd Bíró Lajos és Csáth Géza is. Nyomta a Muskát Béla Nyomda, majd márciustól a Jókai Nyomda. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: OSZK (1909) Szemlézve: 1909. jan. –1909. okt. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1909/22, 29-től [?]. Igazmondás (1903) (1903) Közművelődési lap. Megjelent Zentán, szerkesztette Szigethy Imre, nyomta Pléstity és Horváth. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1903. aug. – nov. Lelőhely: OSZK (1903) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Igazság (1904-1918) (1904–1918) Politikai haviszemle. Megjelent Zomborban. Szerkesztette Patay Sándor. Földolgozta: Ispánovics Csapó Julianna, Végh Dániel Szemlézve: 1904. jan. – 1918. dec. Lelőhely: OSZK (1904-1918) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Igazság (1922-1923) (1922–1923) Szlovén-magyar nyelvű politikai hetilap, mely szlovén címen (Istina) is napvilágot látott. Indult 1922 novemberében. Felelős szerkesztője és kiadója Lazar Stipić, nyomta Etelka Rajčić. Utolsó száma 1923. április 15-én jelent meg. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1922. nov. Lelőhely: OSZK (1922) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1922/2-től, 1923. Irodalmi Értesítő (1925-1927) (1925–1927) Irodalmi tájékoztató. Indult 1925. május 15-én, s megjelent minden hó 1-jén és 15-én, 1926. november 1-jétől pedig havonta egyszer. Felelős szerkesztő Mesterházy Ambrus, 1926. november 1-jétől Berlekovics Vince, főszerkesztő 1927. január 1-jétől Mesterházy Ambrus, március 1-jétől pedig Bodnár Imre. Kiadta Mamužić könyvkereskedése. Nyomta a Typographia Könyvnyomda (Újverbász), majd Horváth József szabadkai könyvnyomdája. Utolsó száma 1927. május 1-jén látott napvilágot. Földolgozta: Molnár Fábián, Végh Dániel Szemlézve: 1925. máj. – 1927. márc. Lelőhely: OSZK (1925-1927) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1926/1–13, 1927/4-től. Irodalmi Revü (1929) (1929) Szépirodalmi és magazin jellegű folyóirat. Szerkesztette ifj. Lovászy Márton. Az első számban Ujvári Sándor a felelős szerkesztő, Rozsnyai Béla a felelős kiadó és tulajdonos. Ekkor még évente tízszeri megjelenést ígértek, később a havi gyakoriságot igyekeztek elérni. A második és harmadik számban Lukácsovich Lajos szerepel felelős szerkesztőként, Ujvári Sándor társszerkesztőként, majd a negyedik és ötödik számban Rozsnyai Béla a felelős

27

szerkesztő. Az első számot az Athenaeum Nyomda nyomta, a többit a Hungária Hírlapnyomda. Földolgozta: Sipos Fanni Lelőhely: OGYK (1929), OSZK (1929) Szemlézve: 1929. máj. – szept. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Izé (1909-1910) (1909–1910) Humoros hetilap. Indult 1909 októberében. Főszerkesztője, kiadója és tulajdonosa Paulini Béla volt, felelős szerkesztője Carinti [=Karinthy Frigyes]. Az 1909. november 26-i szám A Hold címen jelent meg, kitalált nevekkel az impresszumban. Nyomta a Jókai Nyomda. Földolgozta: Ficsor Zsófia Lelőhely: OSZK (1909-1910) Szemlézve: 1909. okt. – 1910. jan. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Jelen és Jövő (1908-1910) (1908–1910) Politikai és közgazdasági havi folyóirat. Megjelent Szabadkán. Indult 1908. november 1-jén. 1909-ben öt, 1910-ben hat száma jelent meg. Szerkesztője Macskovics Titusz volt, előállította a Szent Antal nyomda. Földolgozta: Guth Holda Szemlézve: 1908. nov. – 1910. szept. Lelőhely: OSZK (1908-1910) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Jelenkor (1917-1918) (1917–1918) Irodalmi és kritikai folyóirat. Szerkesztette Hevesy Iván. A szerkesztésért és kiadásért felelt Garami Árpád [Voit szerint: 1919 januárjától Bródy József]. Nyomta a Korvin Testvérek Könyvnyomdája és a Jókai Könyvnyomda Rt. Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: EEK (1918), OSZK (1917-1918) Szemlézve: 1917. nov. – 1918. ápr. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Jugoszláviai Magyar Újság (1932-1934) (1932–1934) Napilap. Megjelent Újvidéken, indult 1932. december 29-én. Felelős szerkesztő Bródy Mihály, 1934. január 1-től névleg Bela Buljovčić, ténylegesen Szántó Andor, majd egy ideig névleg Varga Alajos. Felelős kiadó a grafikus munkások szövetsége nevében Bela Buljovčić. Nyomta a Jugoslovenski dnevnik nyomdája, 1934. január 30-tól Barna Ferenc könyvnyomdája. Utolsó szabadkai száma 1934. május 12-iki, s ezt követően Újvidéken jelenik meg, s nyomja a Jugoslovenski dnevnik. Utolsó száma 1934. szeptember 16-án látott napvilágot. Földolgozta: Gorove Eszter Szemlézve: 1934. jún. – aug. Lelőhely: OSZK (1934) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1932–1933, 1934/1–151, 154–165, 167–172, 174–179, 181–186, 188–191, 193, 195–200, 202–207, 209–214, 217-től. Kalangya (1932-1944)

28

(1932–1944) Irodalmi folyóirat. 1936 decembere és 1937 áprilisa között szünetelt. Megjelent 1932-ben Újvidéken, az év végétől Szabadkán, 1935 márciusától ismét Újvidéken, 1937 áprilisától Újverbászon, 1941 decemberétől pedig Zomboron, a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség Irodalmi és Kulturális Szemléje alcímmel. Alapító főszerkesztője Szenteleky Kornél volt. A lap további szerkesztői voltak Csuka Zoltán, Bencz Boldizsár, Szirmai Károly, Kende Ferenc és Herceg János. Az 1936 márciusi lapszám Kosztolányi-szám volt, melyet Szirmai Károly és Kende Ferenc szerkesztett. Földolgozta: Hermann Veronika Szemlézve: 1932. máj. – 1937. jan. Lelőhely: OSZK (1932-1937) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Karneval (1924) (1924) Alkalmi lap. Megjelent Csantavéren, dátum nélkül, feltehetően 1924 szilveszterére. Felelős szerkesztő Wiszmegh István, főmunkatárs Kozma Dezső. Nyomta a Szent Antal Nyomda. Földolgozta: Tamás Péter Szemlézve: 1924. Lelőhely: VK (1924) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Katonalap (1917) (1917) Alkalmi lap, az 1917. augusztus 20-án, Palicson megrendezett katonanapra. Felelős szerkesztője Löwenberg Jenő volt, szerkesztője Bács Imre és Pirovszky Lajos. Előállította a Bácsmegyei Napló Nyomda és Lapkiadó Részvénytársaság nyomdája. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1917. Lelőhely: VK (1917) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Képes Folyóirat (1887-1910) (1887–1910) A Vasárnapi Újság füzetekben kiadva, megjelent évente 24-szer. Szerkesztette Nagy Miklós, majd 1905-től Nagy Miklós és Hoitsy Pál, az év második felétől pedig Hoitsy Pál. Kiadta a Franklin Társulat. [Voit szerint: Tulajdonosa a Franklin Társulat volt, kiadta Vállas Antal.] Nyomta a Franklin Nyomda. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: FSZEK (1903-1907, 1909), MTAK (1903-1910), OSZK (1903-1910) Szemlézve: 1903. jan. – 1910. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Képes Hét (1911-1914) (1911–1914) Szépirodalmi és képes hetilap. Felelős szerkesztője, kiadója és tulajdonosa Vári Dezső volt, nyomta a Schulhof Károly nyomda, majd a Kereskedelmi Nyomda. Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: OSZK (1911-1914) Szemlézve: 1911. szept. – 1914. febr. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Képes Krónika (1919-1944)

29

(1919–1944) Szépirodalmi, művészeti és társadalmi hetilap. Megjelent szombatonként, majd keddenként, 1922-től vasárnaponként. Felelős szerkesztője és kiadója Zigány Árpád, majd Berkes Róbert volt. Felelős szerkesztője 1928 februárjától Arányi Mária, szerkesztette Zigány Árpád, majd Gáspár Jenő. Kiadta a Központi Sajtóvállalat Rt., nyomta a Pallas Nyomda. Melléklapja a Tündérvásár, ami 1925 után önállóan jelent meg. Földolgozta: Dobás Kata, Ficsor Zsófia, Gorove Eszter, Lőrincz Anita, Molnár Fábián, Páji Gréta Lelőhely: OGYK (1919-1936), OSZK (1919-1936) Szemlézve: 1919. okt. – 1932. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1920/8, 10, 37, 41, 44. Képes Újság (1915-1921) (1915–1921) Képes szórakoztató [Voit szerint: szépirodalmi, társadalmi] hetilap, a Kis Érdekes folytatása. Felelős szerkesztője Vajda Ernő, szerkesztője 1915 áprilisától Várady József volt, kiadták a Légrády Testvérek, nyomta a Légrády Testvérek Nyomdája. [Voit szerint: tulajdonos a Légrády Testvérek Könyv- és Hírlapkiadó vállalat, kiadója 1915 áprilisától Földes Fülöp.] Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: FSZEK (1915-1917), OSZK (1915-1921) Szemlézve: 1915. márc. – 1921/17. [nincs hónap jelölve!] Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1919/26–52. Képes Vasárnap (1928-1930) (1928–1930) Társadalmi és szépirodalmi hetilap. Indult 1928. március 4-én. Megjelent Szabadkán, majd Újvidéken, 1930. május 11-től. Szerkesztéséért és kiadásáért felelt Fischer Imre, szerkesztette Csuka Zoltán, 1929-ben Csuka mellett Varnyú Tivadar is. Újvidéken a szerkesztéséért és kiadásáért felel Kottász Aladár, szerkesztette Csuka Zoltán, helyettese Varnyú Tivadar. 1930. május 25-től felelős szerkesztő és kiadó Dimitrije Dordević. 1930. június 8-tól Csuka mellett szerkesztő Búzás László is. 1930. augusztus 10-től újra Szabadkán jelenik meg. Ekkor felelős szerkesztő és kiadó Dorde Beljanski. Utolsó száma 1930. szeptember 14-iki. 1930. szeptember 28-tól az Újvidéki Reggeli Újság vasárnapi mellékleteként jelenik meg mint képeslap. Utolsó száma 1930. november 16-án lát napvilágot. Nyomta Fischer és Krausz, Újvidéken az Uránia nyomda. Földolgozta: Gorove Eszter Szemlézve: 1929. dec. – 1930. ápr. Lelőhely: OSZK (1929-1930) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1929/1–49, 1930/2, 6–7, 18-tól. Kis Újság (1924-1926) (1924–1926) Független politikai napilap. 1924 decemberében indult, megjelent Újvidéken. Felelős szerkesztő Magyar Vitályos, főmunkatárs Gálffy György, majd felelős szerkesztő Mikó László. Nyomta a Globus nyomda. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1924. dec. – 1926. márc. Lelőhely: NEK (1924-1926) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1924/124-től, 1926/15-től. Komedia (1919)

30

(1919) Szerbhorvát és magyar nyelvű humoros hetilap. Indult 1919. november 2-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő Živojin S. Milanović, szerkesztette Jeges József. Nyomta Fischer Ernő nyomdája. Megszűnt még novemberben, utódja a Figaro. Földolgozta: Tamás Péter Szemlézve: 1919. nov. Lelőhely: VK (1919) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Közép Bácska (1904-1908) (1904–1908) Szépirodalom, kereskedelem, ipar és mezőgazdaság érdekét előmozdító hetilap, később társadalmi hetilap. Megjelent Ósziváczon, minden vasárnap. Szerkesztette Kovácsfy Antal, 1908-tól Dezső Kálmánnal közösen, kiadó és laptulajdonos Sonnenfeld Ármin volt. Nyomta Sonnenfeld Armin. Földolgozta: Guth Holda Szemlézve: 1904. jan. – 1908. júl. Lelőhely: OSZK (1904-1908) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1904/19, 21, 1907/44. Középbácska (1935-1944) (1935–1944) Hetilap. Megjelent Újverbászon, minden szombaton. Felelős szerkesztője Vass Gyula volt. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1935. jún. – 1936. ápr. Lelőhely: MS (1935-1936) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1936/1–2, 4–15, 17-től. Közérdek (1902-1903) (1902–1903) Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap. Indult 1902. november 2-án. Megjelent minden vasárnap reggel. Felelős szerkesztő Lévay Zoltán (Budapest). Előállította Kladek István és Társa. 1903 nyarán szűnt meg. Földolgozta: Winkler Tímea Szemlézve: 1902. nov. – 1903. máj. Lelőhely: OSZK (1902-1903) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1903/17. Közvélemény (1904-1905) (1904–1905) Közérdekű helyi lap. Megjelent Zentán. Főszerkesztője Hajdu Dezső, felelős szerkesztője Szabados József volt. Nyomta Plestity és Horváth. Földolgozta: Winkler Tímea Szemlézve: 1904. márc. – 1905. febr. Lelőhely: OSZK (1904-1905) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1904/4, 60, 76–79. Krónika (1908) (1908) Társadalmi és humoros hetilap. Indult 1908. november 22-én. Felelős szerkesztő Kepes Tibor. Kiadó és laptulajdonos Horváth István. Előállította Horváth István könyvnyomdája. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1908. nov. – dec. Lelőhely: OSZK (1908)

31

Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Kulai Járás (1931) (1931) Hetilap. Megjelent Kulán. Felelős szerkesztője Pleesz Pál volt. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1931. nov. Lelőhely: MS (1931) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1931/1–9, 11-től. Lantos Magazin (1929-1930) (1929–1930) Irodalmi, művészeti, színházi és társadalmi folyóirat. Indult 1929. április 1-jén. A lap az 1930. szeptember 1-jén megjelenő számában jelentette be megszűnését. Megjelent havonta kétszer. Felelős szerkesztője Lantos Kálmán volt, majd 1930 januárjától Supka Géza. Kiadta a Lantos Részvénytársaság, nyomta a Kunossy Nyomda. Folytatása a Literatura (lásd ott). Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: FSZEK (1929-1930), OSZK (1929-1930) Szemlézve: 1929. ápr. – 1930. szept. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Lányok Újsága (1919) (1919) A közoktatásügyi Népbiztosság kiadása, megjelent a Tanácsköztársaság időszakában, minden hó 1-jén, 10-én és 20-án. Nyomta Singer és Wolfner Nyomda. Előzménye és folytatása a Magyar Lányok (lásd ott). Földolgozta: Ficsor Zsófia Lelőhely: OSZK (1919) Szemlézve: 1919. jan. – dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Literatura (1926-1938) (1926–1938) Irodalmi folyóirat, a Magyar Irodalmi és Művészeti Szövetség, a Lafontaine [!] Társaság, a Vajda János Társaság és az UMBE irodalmi közlönye. „Beszámoló a szellemi életről.” Felelős szerkesztője Supka Géza volt. Indult 1926 januárjában, megjelent a nyári hónapok kivételével havonta, majd 1927-től havonta, 1936 májusától havonta kétszer. Szünetelt 1929 és 1931 májusa között. Kiadta a Magyar Irodalmi és Művészeti Szövetség, Lantos Rt., 1931 szeptemberétől Magyar Irodalmi és Művészeti Szövetség, Lafontaine Társaság, Vajda János Társaság, Supka Géza, 1932 februárjától Magyar Irodalmi és Művészeti Szövetség, Lafontaine Társaság, Vajda János Társaság, UMBE, Supka Géza, 1932 áprilisától Magyar Irodalmi és Művészeti Szövetség, Lafontaine Társaság, Vajda János Társaság, UMBE, IGE, Supka Géza, 1932 szeptemberétől IGE, Lafontaine Társaság, Magyar Irodalmi és Művészeti Szövetség, Magyar Kultúrszövetség, Vajda János Társaság, UMBE, Supka Géza, 1934 januárjától Lafontaine Társaság, Magyar Irodalmi és Művészeti Szövetség, Magyar Kultúrszövetség, Vajda János Társaság, UMBE, Supka Géza, 1934 januárjától Lafontaine Társaság, Magyar Irodalmi és Művészeti Szövetség, Magyar Kultúrszövetség, Vajda János Társaság, UMBE, Supka Géza, 1935 novemberétől Lafontaine Társaság, Magyar Irodalmi és Művészeti Szövetség, Magyar Kultúrszövetség, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Magyar Kultúrszövetség, Vajda János Társaság, UMBE, Supka Géza. 1927 és 1930 közt megjelent a Literatura Almanachja is, 1929-ben pedig a könyvheti különszáma. Nyomta a Hungária Nyomda, 1927 áprilisától a Kunossy Nyomda, 1931 májusától a Merkantil (Havas Ödön) Nyomda, 1932 januárjától az Egyesült Nyomda.

32

Melléklete: Az Én Literaturám. Idővel az 1929 és 1930 közt megjelenő Lantos Magazin beolvadt a lapba (lásd ott). Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Dobás Kata, Hermann Veronika Lelőhely: FSZEK (1926-1936), MTAK (1926-1929, 1931-1936), OGYK (1926-1929, 19321936), OSZK (1926-1936) Szemlézve: 1926. jan. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Ma Este (1923-1926) (1923–1926) Képes művészeti hetilap, később képes hetilap, 1925 júliusától képes heti revü. Felelős szerkesztője 1923. október 12-ig Forró Pál volt, majd októbertől 1924 szeptemberéig [Voit szerint: 1923 júliusáig] Laszgallner Ernő, aki egyben felelős kiadó is volt. 1924 szeptemberétől 1925 áprilisáig felelős szerkesztő, 1924. szeptember 11-től felelős kiadó Székely Sándor. Ekkortól kiadta a Budapesti Hírlap Rt., kivéve a 1924. december 24–31-i számokat, melyeket a Ma Este Lapvállalat adott ki. 1925. április 2-től a Budapesti Hírlap Rt.vel felváltva kiadta a Ma Este Lapvállalat. Április 16-tól főszerkesztő Rákosy Gyula, szerkesztő és felelős szerkesztő Várnai István lett. 1925 augusztusától [Voit szerint: novemberétől] felelős és főszerkesztő Rákosy Gyula volt, szerkesztette Balla Ignác és Rózsa Miklós. Nyomta a Budapesti Hírlap Nyomda, 1924 áprilisától a Budapesti Hírlap Újságvállalat Nyomda. [FWL szerint: csak a Budapesti Hírlap Nyomda.] Melléklete a Ma Este Könyvek volt. Földolgozta: Molnár Fábián Lelőhely: OSZK (1923-1926) Szemlézve: 1923. aug. – 1926. febr. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1925/28. Magyar Bibliofil Szemle (1924-1925) (1924–1925) Évnegyedes folyóirat. 1924 első és második számát Dézsi Lajos, a többit Síkabonyi Antal szerkesztette. Kiadta a Lantos Rt., nyomta Kner Izidor könyvnyomdája (Gyoma), majd a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Földolgozta: Dobás Kata, Tamás Péter Lelőhely: FSZEK (1924-1925), MTAK (1924-1925), OGYK (1924-1925), OSZK (19241925) Szemlézve: 1924. jan–márc. – 1925. jan–jún. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Magyar Írás (1921-1927) (1921–1927) Irodalmi, művészeti, társadalmi és kritikai havi folyóirat, 1921. július– augusztustól irodalmi és művészeti lap. 1925–1926-ban az alcímében szerepel: „Az új művészet folyóirata”. Felelős szerkesztője és kiadója Horváth István, majd 1921 júliusától Raith Tivadar volt, segédszerkesztője Melléky Kornél. [Voit szerint: Tulajdonosa Horváth István is. 1925-től kiadója Melléky Kornél, 1926 áprilisától ismét Raith Tivadar.] Nyomta a Kisfaludy Nyomda, 1922 januárjától az Európa Nyomda, 1923 márciusától a Szeredai Leó Nyomda, 1923 szeptemberétől a Wallenstein Nyomda, 1924 januárjától a Heller K. és Társa Nyomda, 1924 márciusától az Arany János Nyomda, 1924/10. számtól az Unió Nyomda, 1925 februrájától az Európa Nyomda, 1926/1. számtól a Centrum Nyomda, 1926/4. számtól az Arany János Nyomda, 1926/6. számtól a Törekvés Nyomda, majd 1926/7–8. számtól az Arany János Nyomda. Földolgozta: Molnár Fábián Lelőhely: FSZEK: 1921-1923, OGYK (1921-1927, 1932), OSZK (1921-1927)

33

Szemlézve: 1921. ápr. – 1927. jún. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1926/5, 1927/7-től [?]. Magyar Lányok (1894–1919, 1919–1945) (1894–1919, 1919–1945) Képes hetilap, „fiatal leányok számára”. Megjelent minden vasárnap, 1919-től minden hónap 1-jén, 10-én és 20-án. Felelős szerkesztője Bartal Antal volt, 1931 júniusától Tutsek Anna, majd Farkas István, 1935 júliusától pedig ismét Tutsek Anna. Szerkesztette Tutsek Anna. 1919 júniusától a közoktatásügyi Népbiztosság kiadása, s Lányok Újsága címen jelent meg (lásd ott). 1920-ban és 1921-ben havonta kétszer jelent meg, 1922-ben pedig havonta háromszor. Szünetelt 1919 augusztusa és októbere között. Kiadta az induláskor és 1919 után a Singer és Wolfner, nyomta a Hungária Könyvnyomda, majd 1923 júniusától a Globus Nyomdai Műintézet Rt. Hungária Nyomda, 1924 januárjától pedig a Hungária Nyomda. 1930-ban megjelent a Magyar Lányok Almanachja, melyet szintén Tutsek Anna szerkesztett, s a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. adott ki. Állandó mellékletei voltak: 1933 januárjától februárig a Magyar Lányok kézimunka és iparművészeti melléklete, 1933 februárjától az Otthonunk. [FWL szerint: melléklete volt még a Százszorszép Könyvek, társlapja pedig az Új Idők (az utóbbit lásd az FJ1-ben).] Földolgozta: Ficsor Zsófia, Lőrincz Anita Lelőhely: OSZK (1903-1918, 1920-1936) Szemlézve: 1903. jan. – 1918. dec., 1920. jan. – 1936. szept. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1916/22, 1916/26, 1916/27–51, 1918/43, 1918/47, 1930/3– 5, 1935–36/27–53. Magyar Magazin (1928-1931) (1928–1931) Szépirodalmi, társadalmi, tudományos havi-, majd hetilap. Felelős szerkesztője és kiadója [Harsányi-]Hanuszik László volt, 1930 februárjától Kondor Mihály. 1928 decemberétől főszerkesztője Farkas Imre, majd 1930 szeptemberétől Hangay Sándor [FWL szerint: csak Farkas Imre]. 1931-ben felelős kiadója és szerkesztője Losonczy József, szerkesztette Pólya Tibor, majd 1930 szeptemberétől Hangay Sándor és Görög László, 1931 januárjától csak Hangay Sándor, végül 1931 márciusától Tamás István. [Voit szerint: felelős szerkesztője Zigány Árpád volt, kiadója pedig Baranyay Lajos.] 1929 februárjától művészeti vezetője Pólya Tibor volt. Tulajdonosa a Képes Krónika Könyv- és Lapkiadó Vállalat, valamint Tiringer Károly. Nyomta és kiadta a Hellas Irodalmi és Nyomdai Rt. [Voit szerint: a Pallas Nyomda.] Melléklete a Magyar Műkedvelő, 1932-től pedig Új Magazin címen jelent meg (lásd ott). Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Molnár Fábián Lelőhely: OSZK (1928-1931) Szemlézve: 1928. okt. – 1931. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1931/2. Magyar Otthon (1926-1932) (1926–1932) Szépirodalmi, társadalmi és kritikai hetilap, majd 1929-től kétheti lap, az év októberétől pedig közgazdasági folyóirat is. Felelős szerkesztője 1926 májusáig Farkas Dezső, később szerkesztő, majd 1929. januártól felelős szerkesztő és kiadó, júniustól főszerkesztő, októbertől ismét felelős szerkesztő, 1931 márciusától pedig a felelős- és főszerkesztő Nyáry Andor. 1926 elején helyettes szerkesztő Holicsy Gyula, 1929 júniusától helyettes főszerkesztő, majd októbertől 1930. januárig helyettes szerkesztő Nyáry László. Segédszerkesztő 1930 elején Prückler János, júniustól 1931. februárig Gallay G. Sándor. Szerkesztők Farkas Dezső és Nyáry Andor, 1926 májusától csak Nyáry Andor, 1931. márciustól Urbányi István és Gallay G. Sándor, 1931 áprilisától pedig szerkesztő ismét Nyáry

34

Andor és Gallay G. Sándor. Ugyanekkortól Nyáry Andor mellett kiadó Urbányi István (egyetlen szám erejéig). A lap szünetelt 1926. május 2. és 1929 januárja között. Nyomta a Welker József Nyomda, 1926 májusától az Arany János Nyomda, 1929 januárjától a Helios Nyomda, 1929 márciusától a Tóth Lajos Nyomda, 1929 júniusától az Apostol Nyomda, 1929 júliusától a Centrum Nyomda, 1929 decemberétől az Apostol Nyomda, 1930 januárjától ismét a Centrum Nyomda, áprilistól a Hoffmann és Társa Nyomda, májustól az Admiral Nyomda, novembertől a Bíró Miklós Nyomda, 1931 januárjától az Admiral Nyomda, márciustól a Bethlen Gábor Nyomda, szeptembertől az Admiral Nyomda, novemberétől pedig a Springer Gusztáv Nyomda. Földolgozta: Molnár Fábián Lelőhely: OSZK (1926-1932) Szemlézve: 1926. ápr. – 1932. jan. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1932/1-től. Magyar Radikális Újság (1927) (1927 [?]) Radikális hetilap. Megjelent Szabadkán, indult 1927. augusztus 10-én. Felelős szerkesztője Skenderovics Tamás volt, kiadója Futó Béla. Nyomta Fischer és Krausz könyvnyomdája. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1927. aug. – szept. Lelőhely: NEK (1927) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1927/7-től. Magyar Szalon (1929-1930) (1929–1930) Társadalmi és irodalmi képes folyóirat. Megjelent havonta háromszor. Felelős szerkesztője és kiadója Erényi Antalné volt. Szerkesztette Gerő László. Előzménye ugyanezen cím alatt jelent meg, Hevesi József és Falk Zsigmond szerkesztésében. (Ennek földolgozását lásd sorozatunk következő kötetében.) Földolgozta: Ficsor Zsófia, Páji Gréta Lelőhely: OSZK (1903-1918) Szemlézve: 1929. jan. – 1930. febr. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Magyar Szemle (1888-1906) (1888–1906) Katolikus, társadalmi, irodalmi hetilap. Felelős szerkesztője Rudnyánszky Gyula, 1890-ben Kaposi József. Tulajdonosa és kiadója Rudnyánszky Gyula, majd Kaczvinszky Lajos, azt követően pedig Szemere György és Gerely József. Nyomta a Szent István Társulat Nyomda, később a Stephaneum Nyomda. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: FSZEK (1903-1906), MTAK (1903-1906), OSZK (1903-1906) Szemlézve: 1903. jan. – 1906. nov. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Magyar Újság (1928-1929) (1928–1929) Pártonkívüli politikai napilap. Megjelent 1928 december 12-én, Újvidéken. Felelős szerkesztője Dürbeck Rezső, kiadótulajdonosa pedig Dürbeck Gyula volt. Nyomta a Farkas és Dürbeck könyvnyomda. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1928. dec. – 1929. jan. Lelőhely: NEK (1928-1929)

35

Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Magyar Világ (1929-1932) (1929–1932) Szépirodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat. Fő- és felelős szerkesztője, valamint kiadója Lázár István volt. Szerkesztette ifj. Lázár István, 1930 májusától Springer Gusztávval együtt. Nyomta Springer Gusztáv könyvnyomdája. 1932-re megváltozott a folyóirat profilja, s országos és közgazdasági szemle lett, Irodalom és művészet címen maradt mindössze egy rovata, ami a szépirodalmi és művészeti jelleget továbbvitte. Főszerkesztője szintén Lázár István volt, társszerkesztője ifj. Lázár István [FWL szerint: Springer József is], szerkesztője 1932 júliusától Székely Sándor. Földolgozta: Tamás Péter Lelőhely: OSZK (1929-1932) Szemlézve: 1929. ápr. – 1932. júl. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Magyarosan (1932-1944) (1932–1944) Nyelvművelő folyóirat. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága Nyelvművelő szakosztályának megbízásából Négyesy László közreműködésével szerkesztette (felelős szerkesztő volt) Nagy J. Béla és Zsirai Miklós, 1933-tól pedig Szinnyei József is részt vett a szerkesztésben. 1934 január/februárjától egyedül szerkesztette tovább Zsirai Miklós. Nyomta a Sylvester Nyomda. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága felügyelete alatt megalakult Nyelvművelő Szakosztály tagjai között Kosztolányi Dezső neve is szerepelt. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: FSZEK (1932-1936), MTAK (1932-1936), OGYK (1932-1936), OSZK (19321936) Szemlézve: 1932. jan–febr. – 1936. nov–dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Mai Színlap (1910-1916) (1910–1916) Művészeti és szépirodalmi napilap, egy ideig a Szabadkai Műpártolók Körének hivatalos lapja. Indult 1910. október 19-én. Felelős szerkesztő Faragó Rezső, a 26. számtól Rehorovszky Jenő, 1911-ben pedig Hirth Aladár, majd Dér László (ifj. Dembitz Lajos), Schwimmer Béla. Kiadó Hirth és Duchon könyvnyomdája, 1913-ban Hirth Gyula, 1916-ban Frank Imre, majd Baranyi Károly. Lásd még: Színházi Élet. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1911. okt. – dec., 1913. okt. – 1914. máj. Lelőhely: OSZK (1911-1914) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1911/2, 4, 8, 30-tól, 1913/3, 5–12, 14–18, 29, 34–37, 53, 63, 1914/26. Menykű (1906-1097) (1906–1907) Humorisztikus hetilap. Szerkesztője Kepes Tibor volt. Készült Lipsitz Sándor, aztán Csernicsek Imre (Palánka), végül pedig Bosnyák Ernő (Zombor) könyvnyomdájában. Feltehetően 1907. október 19-én jelent meg utoljára. Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Molnár Fábián Szemlézve: 1906. júl., 1907. jan. – júl. Lelőhely: MS, OSZK (1906-1907) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1906/1–júl., aug.-tól, 1907/1, 5–8, 10, 14–16, 18–19, 26-tól.

36

Mindnyájunk Lapja (1927) (1927–1928) Szépirodalmi, művészeti és társadalmi hetilap. Szerkesztette Segesdy László, 1927 októberétől pedig főszerkesztője Kovács Mátyás lett. A szerkesztésért és a kiadásért felelős Jankovich György volt. Nyomta és kiadta a Hellas Irodalmi és Nyomdai Rt. Előzménye a Küzdj és Bizzál! volt. Földolgozta: Tamás Péter, Páji Gréta Lelőhely: FSZEK (1927), OSZK (1927-1928) Szemlézve: 1927. máj. – 1928. márc. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Mozi (1913) (1913) Képes hetilap, a Pesti Mozi folytatása (1911–1913). Szerkesztette és kiadta a tulajdonos, Korda Sándor, Várnai Istvánnal közösen. Nyomta a Thália Nyomda. Földolgozta: Ficsor Zsófia Lelőhely: OSZK (1913) Szemlézve: 1913. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1913/2, 6. Móka (1909-1912 [?]) (1909–1912 [?]) Vidám, képes hetilap. Felelős szerkesztője Faragó Jenő (Figura János) volt, majd 1910-től Nagy Mihály, 1911-től pedig Békássy Jenő. Tulajdonosa a Kunossy Vilmos és Fiai Nyomdai Műintézet, majd 1910-től Nagy Mihály, később Hangay Sándor is, végül Endrei Zalán. Kiadta Karczay Jenő, majd Nagy Mihály. Nyomta a Kunossy Vilmos és Fia Nyomda. Földolgozta: Winkler Tímea Lelőhely: OSZK (1909-1912) Szemlézve: 1909. jún. – 1912. jan. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Móka (1926) (1926) Tréfás hetilap. Megjelent Zentán, szerkesztette Bíró János. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1926. aug. – szept. Lelőhely: MS (1926) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Mozi-Újság (1925) (1925 [?]) A Narodni Bioskop (Népmozgó) hetilapja, mely a legfrissebb mozihírekről számolt be. Megjelent Szabadkán, indult 1925. november 22-én. Felelős szerkesztője és kiadója Szentiványi Dezső volt, nyomta a Szent Antal Nyomda. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1925. nov. Lelőhely: NEK (1925) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1925/2-től. Mozi-Sport (1920) (1920) Magyar és szerb, kétnyelvű hetilap. Megjelent Szabadkán, vasárnaponként. Felelős szerkesztője Tóth Gyula, laptulajdonosa és kiadója Deák Sándor volt. Nyomta Fischer és Krausz könyvnyomdája. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1920. márc. – ápr.

37

Lelőhely: MS (1920) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1920/1–2, 5, 7-től. Múlt és Jövő (1911-1944) (1911–1944) Művészeti és irodalmi havilap. 1920 februárjától politikai jellegű is lesz. Felelős szerkesztője, tulajdonosa és kiadója Patai József volt, kiadta még az Izraelita Közművelődési Egyesület. Nyomta a Hornyánszky Viktor Nyomda [FWL szerint: a Fővárosi Nyomda, 1922 januárjától a Korvin Testvérek Nyomdája, majd 1931 áprilisától a Hungária Nyomda]. Szünetelt 1919 májusától október 3-ig és 1931 januárjától márciusáig, majd hetilap lett, s minden hétvégén jelent meg. A Múlt és Jövő Jubileumi Évkönyve 1935-ben látott napvilágot, szintén Strausz Adolf szerkesztésében. Földolgozta: Peremiczky Szilvia Lelőhely: FSZEK (1911-1935), OGYK (1926, 1928-1934, 1936), OR-ZSE (1911-1936), OSZK (1912-1936) Szemlézve: 1911. jan. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Napkelet (1923-1940) (1923–1940) Művészeti és irodalmi havilap. Alapító fő- és felelős szerkesztője Tormay Cécile volt, szerkesztői Horváth János, Hartmann János, Németh Antal, végül Kállay Miklós. Kiadta a Magyar Irodalmi Társaság. Nyomta a Magyar Tudományos Társulatok Sajtóvállalat Nyomda, 1925 január–májusától az Egyetemi Nyomda, majd 1926 júniusától a Stephaneum Nyomda. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: FSZEK (1923-1936), MTAK (1923-1936), OGYK (1923-1936), OSZK (19231936) Szemlézve: 1923. jan. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Napló (1930-1941) (1930–1941) Napilap, a Bácsmegyei Napló utódja. Megjelent Szabadkán. 1929 februárjától, a még a korábbi címén futó lapot Bródy Mihály szerkesztette, majd ezt követően – 1930. december 15-től – Fenyves Ferenc, Kosztolányi gyerekkori barátja. 1933 júliusától Hubert János, 1935 októberétől pedig névlegesen ugyan Fenyves Ferenc, de ténylegesen Szegedy Emil és Havas Károly lesznek a szerkesztők. Kiadta a Minerva Nyomda Rt., illetve a korábbi Bácsmegyei Napló (lásd ott) nyomdája adta ki. Földolgozta: Gorove Eszter, Molnár Fábián, Tamás Péter, Végh Dániel Szemlézve: 1930. márc. – 1936. dec. Lelőhely: EEK, NEK, OGYK, SK (1930-1936) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1934/309. Napraforgó (1932) (1932) Szépirodalmi és társadalmi hetilap. Megjelent Baján. Felelős szerkesztője Hódsághy Béla volt, kiadta Róna József. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1932. jan. Lelőhely: OSZK (1932) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Nemzeti Szalon (1928-1931)

38

(1928–1931) Számozatlan, változó időközönként megjelenő folyóirat [FWL szerint: megjelent hetenként]. Szerkesztette Surányi Miklós, majd 1929 decemberétől [FWL szerint: 1930. január 5-től] Kállay Miklós. A lap fejlécén, illetve a lap hirdetéseiben is a Nemzeti Újság cím szerepel. (A cím – a lap profilján, az első oldalon – ennek ellenére mindvégig Nemzeti Szalon.) Nyomta a Pallas nyomda, kiadta a Központi Sajtóvállalat. Földolgozta: Ficsor Zsófia, Molnár Fábián Lelőhely: OSZK (1928-1931) Szemlézve: 1928. febr. – 1931. szept. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1929/ápr. 28., okt. 13., okt. 27., dec. 25. [nincs lapszám jelölve] Népszava (1902-1903) (1902–1903) Szépirodalmi és társadalmi hetilap, majd 1902. január 12-től közgazdasági és társadalmi hetilap. Indult 1893. október 15-én. Felelős szerkesztője Sokcsich Antal, 1894. május 20-tól Terbe Vince volt. Kiadója és laptulajdonosa szintén Terbe Vince volt. 1897. december 12-én a megszűnt Iparosok Lapja beolvadt a Népszavába, s ettől kezdve főmunkatárs Hirth Lipót. 1902. január 12-től felelős szerkesztő Dugovich Imre. Előállította Krausz és Fischer, később Hirth Lipót és Társa, aztán megint Krausz és Fischer, majd Kladek István nyomdája. Földolgozta: Guth Holda Szemlézve: 1902. jan. – 1903. máj. Lelőhely: OSZK (1902-1903) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Népszava (1935-1940) (1935–1940) Politikai és szociális hetilap. Indult Topolyán, 1935. július 28-án. Főszerkesztő Jakša Damjanov, felelős szerkesztő és tulajdonos Győri István. Nyomta a Wilhelm nyomda. 1935. szeptember 22-én a 9. szám Szabadkán jelent meg. Ettől kezdve a kommunista párt irányítása alatt áll. Felelős szerkesztő és kiadó Darabos Albert, 1936. szeptember 13-tól Pataki Gusztáv, szerkesztette Jakša Damjanov. Szerkesztette még Gubik Nándor, majd Cseh Károly. Nyomta a Fischer testvérek nyomdája. 1936 végén betiltották. Újra megjelent 1939. szeptember 24-én. Utolsó száma 1940. január 21-én látott napvilágot. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1935. aug. – 1936. szept. Lelőhely: MS (1935-1936) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1935/1–4, 6–11, 13-tól, 1936/1–23, 25, 27-től. Nők Lapja (1916-1919) (1916–1919) Feminista folyóirat, kiadta a Feministák Egyesülete. Megjelent havonta. Szerkesztette és kiadta Spády Adél. 1916. március 15-én jelent meg először, és 1919. január 30-án utoljára. Nyomta az Uránia Nyomda. Földolgozta: Pintér Györgyi Lelőhely: OSZK (1916-1919) Szemlézve: 1916. márc. – 1919. jan. Hiányzó vagy csonka lapszámok: − Nők Újságja a Háztartás (1929-1930, 1930-1932) (1929–1930, 1930–1932) A magyar háziasszonyok közlönye. Megjelent havonta háromszor, 1931-től rendszertelenül. Főszerkesztője Rácz Vilmos és Tamás István volt, szerkesztette Szederkényi Anna. Kiadta a Familia K. Rt. Címváltozás: Nők Újságja: 1930. dec. – 1932. ápr.

39

A lap előzménye: Háztartás (1895–1929) (1–30. évf.), „Magyar Asszonyok Közlönye”. Felelős szerkesztője Rácz Vilmos volt, kiadta Rácz Vilmosné. Megjelent havonta háromszor, kiadótulajdonosa az Athenaeum Rt. volt, 1929 júniusától Rácz Vilmos. Tulajdonosa 1929 júniusától Familia Kiadó Rt. Nyomta később a „Kárpát” Könyvnyomda és Kiadóvállalat (Kláber és Társa). [FWL szerint: nyomta az Egyetemi Nyomda, 1930 áprilisától a Kassay Arnold Nyomda, augusztusától a Centrál Nyomda, októberétől a Kellner Albert Nyomda. Voit szerint: nyomta 1929 januárjától a Jókai Nyomda, májusától az Egyetemi Nyomda, 1930 októberétől a Kellner Albert Nyomda, 1931 februrájától a Central Nyomda, márciusától a Bíró Miklós Nyomda, augusztusától a Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt., szeptemberétől az Admiral Nyomda, 1932 áprilisától a Hellas Irodalmi és Nyomdai Rt.] A lap folytatása: Új Magazin 1932–1938 (32–38. évf.) (lásd ott). Földolgozta: Dobás Kata, Molnár Fábián, Pintér Györgyi Lelőhely: OSZK (1929-1932) Szemlézve: 1929. júl. – 1932. ápr. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1931/3, 1932/2. Ország-Világ (1879-1938) (1880–1938) Szépirodalmi képes hetilap. Társadalmi, irodalmi, várospolitikai és közgazdasági újság 1932-től. Szerkesztette 1903 és 1923 között Falk Zsigmond és Váradi Antal, felelős szerkesztője 1923-tól 1935-ig Falk Zsigmond [Voit szerint: Hűvös Iván], 1936 februárjától Falk György Zsigmond volt. Szerkesztette 1932-ben Békássy Jenő, 1933-ban Almády Zoltán, 1933-tól Botfai Hűvös Iván. Megjelent hetente egyszer, 1933-tól havonta kétszer, 1935-től ismét hetente egyszer. Kiadta az Országos Irodalmi Rt., majd a Pesti Könyvnyomda Rt. Nyomta Pesti (Falk Zsigmond) Nyomda, 1930 januárjától a Kellner Albert Nyomda, júliusától a Krakauer Lajos Nyomda, novemberétől a Kellner Albert Nyomda, decemberétől ismét a Krakauer Lajos Nyomda, 1931 januárjától a Gerő és Preisz Nyomda, februárjától a Stern Mór Nyomda, márciusától a Kellner Albert Nyomda, áprilisától újra a Krakauer Lajos Nyomda, 1932 májusától a Hungária Nyomda, októberétől az Egyesült Nyomda, decemberétől a Hungária Nyomda, 1933 márciusától a Wilheim Nyomda, júniusától a Némethy Andor és Társai Nyomda, 1934 januárjától az Uránia (Székely Artur) Nyomda, novemberétől a Székely Nyomda, 1936 júliusától a Springer Gusztáv Nyomda, augusztusától a Hoffmann és Társa Nyomda, októberétől pedig a Merkantil Nyomda. 1913 és 1919 között megjelent az Ország-Világ Almanach, mely az Ország-Világ éves melléklete volt (lásd ott). Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: OGYK (1905-1909, 1913-1914, 1919-1921, 1924-1929, 1932-1936), OSZK (1903-1936) Szemlézve: 1903. jan. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1931/6–7, 11-től, 1932/2–4, 1933/1–4, 7–10, 23-tól. Ország-Világ Almanach (1898-1919) (1898–1919) Az Ország-Világ éves melléklete. Szerkesztette Falk Zsigmond és Váradi Antal. Kiadta az Országos Irodalmi Rt., 1919-ben pedig a Pesti Könyvnyomda Rt. Nyomta a Pesti Könyvnyomda Rt. 1905-ben Ország-Világ Jubiláris Almanach címen jelent meg. Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: FSZEK (1903-1919), OSZK (1903-1919) Szemlézve: 1903. jan. – 1919. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Ó-becsei Újság (1902-1905)

40

(1902–1905 [?]) Közművelődési hetilap. Felelős szerkesztője és a laptulajdonos Göndör Ferenc volt. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1903. jan. – 1905. dec. Lelőhely: SK (1903-1905) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1903/18, 20, 41, 47–51, 1904/11, 14–15, 17, 30–52, 1905/10, 12. Óbecse (1906-1909) (1906–1909) Társadalmi, közművelődési, vegyes tartalmú folyóirat, alkalmi lap. Megjelent Óbecsén, szerkesztette Feszl György. Földolgozta: Winkler Tímea Szemlézve: 1906. szept. – 1909. ápr. Lelőhely: OSZK (1906-1909) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1906/2-től, 1907–1908, 1909/6-tól. Óbecse és Vidéke (1888-1921) (1888–1921) Társadalmi vegyes tartalmú hetilap. Felelős szerkesztője Grünbaum Pál volt, főmunkatársa Fárbás József, kiadótulajdonosa Lévai Lajos. Földolgozta: Molnár Fábián, Végh Dániel Szemlézve: 1903. jan. – 1911. dec. Lelőhely: SK (1903-1911) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1907/26-tól, 1908–1909, 1912-től. Óbecsei Hírlap (1906-1912) (1906–1912) Társadalmi hetilap. Megjelent minden vasárnap, Palánkán. Szerkesztője és kiadótulajdonosa Csernicsek Imre volt, 1910-től társszerkesztő Haris György. Földolgozta: Gorove Eszter Szemlézve: 1906. nov. – 1912. febr. Lelőhely: OSZK (1906-1912) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1907/45. Óbecsei Újság (1911-1916) (1911–1916) Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. Megjelent Óbecsén. Felelős szerkesztője Radoszávlyevits Vladimir, főmunkatársa Bácskay Bódog volt. 1916. október 29én szűnt meg. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1912. jan. – 1916. dec. Lelőhely: SK (1912-1916) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1911, 1912/14–15, 21, 1913/7, 31. Összetartás (1901-1919) (1901–1919) Vegyes tartalmú közművelődési lap, később politikai lap. Megjelent Zentán, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Felelős szerkesztője dr. Ellinger Jenő ügyvéd volt. 1907. januártól Ellinger lesz lapvezér, a felelős szerkesztő pedig Kerekes Frigyes Kázmér. 1910 júniustól Rasch Károly a lapvezér és a felelős szerkesztő, később Molnár Sz. Vince, majd 1911. februártól Dudás György, 1912. júniustól dr. Sóti Ádám, végül 1914. áprilistól Széchényi István. Kiadta Beretka (Imre) és Molnár nyomdája. Földolgozta: Tamás Péter Szemlézve: 1903. jan. – 1919. jan.

41

Lelőhely: OSZK (1903-1919) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1903/4, 116, 1904/68, 81, 147, 1905/10, 13–14, 24, 27, 33, 76, 89, 133, 1906/2, 16–17, 33, 88, 124, 141, 1907/151, 1908/1–58, 102, 1910/62, 78, 82, 85, 93, 95–100, 103, 110, 116, 119–120, 126–128, 134–136, 139, 142, 145, 147, 1911/31, 66, 103, 151, 1912/1, 1913/71–76, 130-tól, 1914/75–89, 127-től, 1915–1918, 1919/1–11, 13-tól. Őrtűz (1931-1934) (1931–1934) Irodalmi levelek, „44 osztálytárs emlékének”. A későbbi nyomtatott számok alcíme: „A jugoszláviai magyar ifjúság lapja”, majd: „A jugoszláviai magyar ifjúság havi folyóirata”. Indult 1931 szeptemberében. Szerkesztette Kis József, Tóth-Bagi István és Kovács-Sztrikó Zoltán. A nyomtatott számok idején felelős szerkesztő Kis József volt, a felelős kiadó pedig Juhász Ferenc. Ekkor jelent meg a becskereki Magyar Közművelődési Egyesület közreműködésével, a szerkesztőség pedig Szabadkán, míg a kiadóhivatal Becskereken volt. Nyomta a Jedinstvo Nyomda, Becskereken. 1934. januári dátummal ismert az utolsó nyomtatott száma. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1932. máj. – jún. Lelőhely: OSZK (1932) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1931, 1932/3-tól, 1933–1934. Palánka (1903-1913) (1903–1913) Járási közlöny, helyi és közérdekű hetilap, a Palánkai Járási Közlöny folytatása. Szerkesztette Kristofek József. Nyomta Palánkán, Kristofek és Blázek nyomdája. 1904. június 26 és 1905. május elseje között szünetelt. Német nyelvű melléklapja a Beiblatt des Wochenblattes volt. Földolgozta: Winkler Tímea Szemlézve: 1904. máj. – jún., 1910. jan. – 1911. jún. Lelőhely: OSZK (1903-1913) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1910/7, 1911/1, 3, 5, 7–10, 12–15, 17, 19–23, 25-től. Palánkai Hírlap (1905-1918) (1905–1918) Napilap. Megjelent Palánkán, minden vasárnap, felelős szerkesztője Csernicsek Imre volt. Földolgozta: Tamás Péter, Winkler Tímea Szemlézve: 1906. jan. – 1918. júl. Lelőhely: OSZK (1906-1918) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1906/1–12, 1907/45, 1912/52, 1913/52. Palánkai Járási Közlöny (1903-1904) (1903–1904) Helyi és általános érdekű, közgazdasági és szépirodalmi hetilap. Megjelent Palánkán, szerkesztette Krenedits Ödön. Nyomta a Járási Közlöny nyomda. Földolgozta: Winkler Tímea Szemlézve: 1903. máj. – 1904. máj. Lelőhely: OSZK (1903-1904) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1903/2, 4. Pesti Almanach (1921) (1921) Szerkesztette és felelős kiadója volt Szabó László. Nyomta a Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt. Munkatársai közt szerepelt Kárpáti Aurél, Kosztolányi Dezső, Mécs Alajos, Mihályfi Ernő, Ros Miklós.

42

Földolgozta: Mátyás Mária Lelőhely: FSZEK (1921), MTAK (1921), OSZK (1921) Szemlézve: 1921. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Pesti Futár (1908-1938) (1908–1938) Politikai, irodalmi, közéleti hetilap. Felelős szerkesztője, kiadója és tulajdonosa Nádas Sándor volt. Az induláskor társszerkesztő Jób Dániel. Szünetelt 1919 májusa és szeptembere, valamint 1920 és 1925 között. 1925-ben havilapként indult újra, majd kétheti lap lett. Nyomta a Molnárok Lapja Nyomda, 1914 augusztusától az Európa Nyomda, majd a Nap Nyomda, 1915 júliusától a Rovó Aladár Nyomda, 1925 áprilisától a Jókai és Löbl Mór Nyomda, júniusától az Általános Nyomda, 1927 júniusától a Wodianer F. és Fiai Nyomda, 1931 októberétől [Voit szerint: 1932 áprilisától] pedig a Fővárosi Nyomda. Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Tamás Péter Lelőhely: FSZEK (1908-1919, 1925, 1927, 1931, 1934-1936), OGYK (1912, 1919, 19251936), OSZK (1908-1936) Szemlézve: 1908. ápr. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1911/184-től, 1915/369–383, 385–393, 395-től, 1916, 917/472–504, 506–508, 1918/520, 1919/590, 1920/599–609. Pesti Színpad (1912-1914) (1912–1914) Illusztrált színházi és művészeti hetilap, majd 1914. március 21-től színházi és művészeti képes hetilap. Főszerkesztője Lovászy Károly volt, felelős szerkesztője Fazekas Endre. Földolgozta: Molnár Fábián Lelőhely: OSZK (1912-1914) Szemlézve: 1912. okt. – 1914. máj. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1912/2, 4-től [?], 1914/1, 5. Politikai Hetiszemle (1894-1922) (1894–1922) Bel- és külpolitikai, közgazdasági, társadalmi, irodalmi, művészeti hetilap és sportközlöny. Megjelent minden vasárnap, 1907 és 1909 között pedig kéthetente. Alapító főszerkesztője Székely Sámuel volt, felelős szerkesztője 1906-ig szintén ő, 1907-ig Szabó Kálmán, 1909-ig Komin János, 1909-ben Jákó János, majd 1922-ig ismét Székely Sámuel volt. Szünetelt 1914 augusztusa és októbere, 1915 júliusa és szeptembere, 1916 júniusa és szeptembere, valamint 1919 és 1921 között. 1922 augusztusától [FWL szerint: szeptemberétől] Gazdasági Hírlap címen jelent meg, bel- és külpolitikai, közgazdasági, társadalmi, irodalmi, művészeti hetilap és sportközlönyként. Felelős szerkesztője 1921 novemberétől Kósa Miklós volt. Nyomta az Uránia Nyomda, majd 1921 novemberétől a Globus Nyomda. Földolgozta: Hermann Veronika, Winkler Tímea Lelőhely: FSZEK (1903-1922), OGYK (1906-1909, 1913-1916), OSZK (1903-1922) Szemlézve: 1903. jan. – 1922. aug. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Porond (1918) (1918) Színházi hetilap, melyet Tomán Sándor, Profuma József és Ujfalussy Gyula alapítottak. Szerkesztette 1918. június 9-ig Ujfalussy Gyula és Tomán Sándor, június 16-tól pedig Tomán Sándor. Vasiljevics Zsárko, a későbbi újvidéki szerb színház első igazgatójának ajánlatára Sóman Ferencet kérték fel felelős szerkesztőnek, akit Spectator néven jegyeztek. A

43

lap eleinte csak színházi lapnak indult, később azonban átalakult riportlappá, s szociális kérdésekkel is foglalkozott. 1918 novemberéig jelent meg. Földolgozta: Molnár Fábián, Végh Dániel Szemlézve: 1918. máj. – júl. Lelőhely: OSZK, SK (1918) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1918/12-től. Porond (1932-1933 [?]) (1932–1933 [?]) Szépirodalmi és kritikai havi szemle. Felelős szerkesztője és kiadója Goda Gábor volt. Nyomta a Fővárosi Nyomda. Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Virágh András Lelőhely: MTAK (1932-1933), OSZK (1932-1933) Szemlézve: 1932. nov., 1933. febr. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1932/2, 1933/1. Rakéta (1906-1907) (1906–1907) Humoros hetilap. Indult 1906. augusztus 19-én. Felelős szerkesztője Oroszlány Gábor és Havas Emil voltak, később csak Oroszlány Gábor, azt követően, 1906 novemberétől pedig „Casanova”, majd rá egy hónapra Ostor Balázs. Kiadója Braun Adolf volt, megszűnt 1907. március 31-én. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1906. aug. – 1907. márc. Lelőhely: OSZK (1906-1907) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1906/7. Rádióélet (1929-1944) (1929–1944) A magyar rádió hivatalos lapja, 1933 januárjától szépirodalmi, művészeti és műszaki képes hetilap. Laptulajdonos a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt., 1932-től a Magyar Távirati Iroda Rt. Felelős és főszerkesztője, valamint kiadója Csizmadia László volt, 1932-től Kilián Zoltán, azt követően Lőrinczy Sándor. 1935-től felelős szerkesztője Halász Gyula, felelős kiadója Dengl Gyula volt. Nyomta a Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt., később az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. Földolgozta: Lőrincz Anita Lelőhely: FSZEK (1929-1931), OGYK (1932-1936), OSZK (1929-1944) Szemlézve: 1929. szept. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Reggeli Újság (1911-1912) (1911–1912) Politikai napilap. Indult 1911. október 10-én. Felelős szerkesztője Havas Emil volt, kiadótulajdonos a Reggeli Újság Lapkiadó Részvénytársaság. Kiadóhivatali igazgató Strasszer Béla. Előállította a Hungária könyvnyomda. Megszűnt 1912. január 23-án. Földolgozta: Szabó Laura Szemlézve: 1911. okt. – 1912. jan. Lelőhely: OSZK (1911-1912) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1911/1, 3, 16–17, 24, 39, 45, 60, 65, 1912/1, 3, 13, 17. Reggeli Újság (1929-1938) (1929–1938) Politikai hetilap, 1936 novemberétől hétfői politikai lap. Felelős szerkesztője és kiadója Kádár Lehel volt. Főszerkesztője 1930 júliusától [FWL szerint: augusztusától] Békessy Imre. 1931 márciusától felelős szerkesztője és kiadója Békeffy Géza. 1931 májusától

44

Békeffy helyettes főszerkesztő lesz, felelős szerkesztő pedig Zólyomi Dezső. 1931 októberétől újra Békeffy Géza a felelős szerkesztő, majd 1932-től Nagy Andor, 1933 júniusától Sós Endre, 1936 novemberétől pedig Vadnai Imre. Szerkesztette 1936 novemberétől Gál Imre. Felelős kiadója Friedmann Rezső, majd 1932 májusától Oláh János, 1932 júliusától pedig Vadnai Endre. [FWL szerint: kiadta Sényi Pál, 1930 februárjától Kádár Lehel, májusától a tulajdonos, a Reggeli Újság Lapkiadó Rt.] Nyomta az Általános Nyomda, 1930 februárjától pedig a Hungária Hírlapnyomda Rt. Mellékletei voltak a Képes Sportújság, A Reggeli Újság Sportmelléklete (1932), valamint A Reggeli Újság Regénymelléklete. Földolgozta: Tamás Péter Lelőhely: OSZK (1929-1936) Szemlézve: 1929. szept. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1930/1–6, 1931/16, 1933/26, 52. Reggeli Újság (1929-1944) (1929–1944) Hétfő kivételével naponta megjelenő lap, a Délbácska utóda. Megjelent Újvidéken. Felelős szerkesztője Tomán Sándor volt, illetve szerkesztette még Andrée Dezső is. Mellékletei a Mindentudó lexikon, a Reggeli Rádió és a Tündérország. 1930 és 1933 közt, Szenteleky Kornél szerkesztésében, A Mi Irodalmunk is melléklete volt. Földolgozta: Gorove Eszter, Guth Holda, Szabó Laura, Winkler Tímea Szemlézve: 1936. jan. – nov. Lelőhely: OSZK (1936) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1936/2–4, 6, 9–15, 17–19, 23–24, 26, 32, 42–43, 49, 51, 128–135, 137, 139–149, 207–210. Renaissance (1910-1911) (1910–1911) Politikai, társadalmi, művészeti és közgazdasági folyóirat. Megjelent minden hó 10-én és 25-én. Szerkesztője Révész Béla és Zigány Árpád volt. Kiadta a Renaissance Könyvés Lapkiadó Vállalat. Tulajdonosa Glück Mihály volt, nyomta a Márkus Samu Nyomda. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: FSZEK (1910-1911), OGYK (1910), OSZK (1910-1911) Szemlézve: 1910. máj. – 1911. jan. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Rendkívüli Újság (1911) (1911) A Pannónia kabaréból. Megjelent Szabadkán. Főszerkesztője Kovács Emil, felelős szerkesztője Pásztor Andor volt, kiadta Hirth és Duchon nyomdája. Földolgozta: Guth Holda Szemlézve: 1911. jún. – júl. 21. Lelőhely: OSZK (1911) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Revü (1926-1927) (1926–1927) A kulturális élet minden megnyilvánulásának vajdasági tárháza, hetilap. Szabadkai korszakában Vajdasági Színházi Élet címen jelent meg. Indult Újvidéken, 1926. február 20-27-én. Felelős szerkesztője és kiadója Velislav Spasić, majd Major József volt. Újvidéki szerkesztője Csuka Zoltán, szabadkai szerkesztője Csuka János, zombori Gyöngyössy Dezső, majd Szántó Miklós, becskereki Kelemen János, zentai Pázmány Zoltán. Későbbi szabadkai szerkesztő Mészáros Dezső, Mesterházy Ambrus, végül Szegedi Emil. Nyomta az Uránia nyomda. 1927. április 3-tól Szabadkán jelent meg. Felelős szerkesztője ekkor Arányi Jenő, helyettese Szegedi Emil, felelős kiadója és tulajdonosa Garay Béla,

45

későbbi tulajdonosa a Revü Lapkiadó Vállalat. Nyomta Fischer és Krausz. Utolsó száma 1927. május 29-én látott napvilágot. Földolgozta: Tamás Péter Szemlézve: 1926. febr. – 1927. ápr. Lelőhely: MS (1926-1927) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1926/12–17, 19–20, 23, 27, 1927/10. Római Katolikus Kántor (1926) (1926) A vojvodinai kántorok szaklapja. 1926 januárjában indult. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1926. jan. Lelőhely: MS (1926) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Salon (1926-1928) (1926–1928) Társadalmi, művészeti, szépirodalmi, képes folyóirat, alcíme 1927 szeptemberétől: „Modern magyar magazin”, 1928 áprilisától: „Magyar magazin”. Megjelent havonta kétszer, indult 1926 decemberében [Voit szerint: novemberében]. Felelős szerkesztője és tulajdonosa Csókássy István volt. Nyomta a Krakauer Lajos Nyomda, majd 1927 januárjától a Hornyánszky Viktor Nyomda, azt követően pedig az Apostol Nyomdai Rt. Megszűnt 1928 szeptemberében [Voit szerint: júliusában]. Földolgozta: Pintér Györgyi Lelőhely: OSZK (1926-1928) Szemlézve: 1926. dec. – 1928. szept. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1927/3, 1927/7, 1928/4, 1928/7. Szabadka és Vidéke (1893-1905) (1893–1905) Politikai és vegyes tartalmú heti közlöny, a néppárt lapja. Indult 1893. február 19-én. Felelős szerkesztője Czeisz Máté volt. Előállította Bittermann József nyomdája, megszűnt 1905 végén. Földolgozta: Tamás Péter Szemlézve: 1903. jan. – 1905. dec. Lelőhely: OSZK, SK (1903-1905) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Szabadkai Friss Újság (1901-1910) (1901–1910) Napilap. Indult 1901. március 2-án, Budapesten és Szabadkán. Megszűnt 1908. július 10-én, s Szabadkai Kis Újság címen indult újra. Júliustól a szabadkai Petőfi Társaság hivatalos közlönye, októbertől Szabadkai Újság lett a címe. 1909 szeptemberétől újra Szabadkai Friss Újság címen fut, míg 1910. novembertől megint Szabadkai Újság. 1915. szeptember 6-ától van heti és kétoldalas napi kiadása is. 1917. december 21-től politikai napilap, 1918 januárjától időszaki lap, majd újra napilap. Megjelent a háború után is, utóbb mint Bácsmegyei Úság és Suboticai Újság. Felelős szerkesztő Löw Géza, 1901. március 16tól Katona Imre, 1903-tól Pusztai Béla. Kiadó és tulajdonos Heumann Mór, 1901. május 31től Székely Viktor, később Pusztai Béla, majd Vermes Miksa, 1908 decemberétől Füredi Jákó, 1909-ben a Szabadkai Friss Újság Újságkiadó Vállalat. Főmunkatárs 1908 októberétől Szász Béla, 1918-ban Sztipich Lázár. Előállította Braun Adolf könyvnyomdája, Budapesten Pollacsek Mór, később a Nap kiadóvállalat nyomdája. 1905-től Braun Adolf, 1909. júliustól Lipsitz B., aztán Horváth István, 1910. november 6-től Hirth és Duchon, utána a Hungária nyomda, Hirth Aladár nyomdája, Szabados Sándor nyomdája.

46

Földolgozta: Gorove Eszter Szemlézve: 1903. jan. – 1910. márc. Lelőhely: OSZK (1903-1910) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Szabadkai Független Újság (1903) (1903) Napilap. Indult 1903. október 10-én, megjelent két oldal terjedelemben, a budapesti Friss Újság Szabadkán terjesztett példányaihoz csatolva. Felelős szerkesztője Katona Imre volt, kiadója Víg Zsigmond Sándor. Előállította Kladek és Hamburger nyomdája. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1903. okt. – nov. Lelőhely: SK (1903) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Szabadkai Hétfői Hírlap (1911-1918) (1911–1918) Hetilap. Indult 1911. árpilis 10-én. Felelős szerkesztője Pusztai (Paszku) Béla volt, de a 2. számtól már Hirth Ferenc, 1911. július 10-től pedig Vajda József, s a főmunkatárs Hirth. Kiadó és előállító Hirth és Duchon, aztán a Hungária könyvnyomda, Krausz és Fischer és végül a Szabadkai Nyomda és Kiadó Rt. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1911. ápr. – 1918. okt. Lelőhely: OSZK (1911-1918) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1911/1, 13, 1913/44, 50, 52, 1914/6, 20, 24–25, 41-től, 1915/1–3, 37, 1916/35, 52, 1917/1, 41, 45, 1918/1–2. Szabadkai Hírlap (1906-1912) (1906–1912) Politikamentes lap, 1907 áprilisától társadalmi hetilap. Indult 1906. november 18-án. Felelős szerkesztője Garai Kornél volt, később Csernicsek Imre, 1910. január 23-tól társszerkesztő Haris György 1911 júliusáig. Kiadótulajdonos Csernicsek Imre volt, akinek palánkai nyomdája állította elő a lapot. Földolgozta: Guth Holda, Tamás Péter Szemlézve: 1906. nov. – 1912. jan. Lelőhely: OSZK (1906-1912) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Szabadkai Közlöny (1876-1906) (1876–1906) Társadalmi, szépirodalmi, kritikai és közgazdászati hetilap. Indult 1876. január 3-án. 1885-től kereskedelmi, ipari és vegyes tartalmú hetilap, kereskedők és iparosok névjegyzéke. 1888. januártól társadalmi és vegyes tartalmú hetilap, utána vegyes tartalmú helyi közérdekű és megyei tanügyi lap, majd társadalmi, közművelődési és szépirodalmi hetilap. 1889-től a szabadelvű párt orgánuma, 1892-ig. A címváltozata 1880. január 21-től Bácskai Hírlap, de csak április 4-ig. Felelős szerkesztő dr. Fischer Lajos, majd Sziebenburger Károly, utána Czeisz Máté és Dékics József, 1878-ban Szalay László. Bácskai Hírlap korában Schlesinger Sándor és dr. Müller (Molnár) Gyula, a cím visszaváltoztatása után újra Szalay László, utána Schlesinger. 1888-ban a felelős szerkesztő mellett szerkesztő B. Deák Lajos, 1889. januártól felelős szerkesztő Handelsmann Antal, aztán Szendrey Imre, majd dr. Vécsei Emil, Török Zsigmond, 1895-ben pedig Kovács Samu, és végül Schlesinger. Kiadó és előállító Schlesinger (Szabados) Sándor, 1880-ban egy ideig Czeisz Máté, aztán Szalay László, később újra Schlesinger. 1906. szeptember 3-a után Hétfői Újság címen jelent meg (lásd ott).

47

Földolgozta: Guth Holda, Winkler Tímea Szemlézve: 1902. jan. – 1906. szept. Lelőhely: OSZK (1902-1906) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1905/44. Szabadkai Újság (1901-1921) (1901–1921) Politikai napilap. Szabadkai Friss Újság címmel indult 1901. március 2-án (l. ott). Megjelent Szabadkán. 1901 és 1908 közt felelős szerkesztő Löw Géza, nyomta a Braun Adolf nyomda. 1908 júliusától Szabadkai Kis Újság a címe, majd Szabadkai Újság lett. 1919 augusztusában betiltották és 1919. szeptember 6-án jelent meg újra. 1920 januárjában újra betiltották, s Suboticai Újság címmel jelent meg 1920 tavaszán. 1920 őszétől Bácsmegyei Újság a címe. Felelős szerkesztő és kiadó Pusztai Béla, 1919. szeptember 6-tól felelős szerkesztő Huberth János, főszerkesztő Pusztai Béla, társszerkesztő Schwimmer Béla, 1921. május 13-tól felelős szerkesztő Mayer Jenő, a kiadóhivatal vezetője Stern Sándor. Nyomta a Gizella nyomda, aztán Fischer és Krausz. 1921 júniusában az Obznana alapján betiltották. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1908. júl. – 1921. jan. Lelőhely: OSZK (1908-1921) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1921/1, 3–5, 7–42, 44–47, 49–54, 56–68, 70–71, 73–99, 101–108, 110-től. Szabadsajtó (1901-1903) (1901–1903) Népnevelésügyi és társadalmi lap. Megjelent Zentán, szerkesztette Bíró János, nyomta a Szabadsajtó Könyvnyomda. Földolgozta: Winkler Tímea Szemlézve: 1902. máj. – 1903. dec. Lelőhely: OSZK (1902-1903) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1902/1, 11–15, 24–26, 34, 38, 40, 42–43, 45–52, 54, 57, 61, 64, 68–69, 1903/1, 13, 34, 42, 45, 48, 50, 54–55, 57, 59–66, 70–71, 74-től. Szabadszó (1912-1913) (1912–1913) Politikai, közigazgatási és társadalmi havi szemle. Megjelent Újvidéken. Főszerkesztője Nagy Ferenc volt, felelős szerkesztője Medvetzky Imre. A II. évf. 11. számtól felelős szerkesztő Hajdu Sándor. A 12. számmal beszüntették a lapot. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1912. jan. – 1913. dec. Lelőhely: OSZK, SK (1912-1913) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1913/8. Szalon Újság (1896-1913) (1896–1913) Az ezredéves kiállítás értesítője, mely eredetileg Millenniumi Újság címen jelent meg. Képes folyóirat, megjelent havonta kétszer. Szerkesztette Hirschmann Tivadar, majd 1896 augusztusától Holló Tivadar, 1908 szeptemberétől pedig Nemes Alfréd. Főmunkatárs gróf Vay Alfréd volt. Az 1913/6. számtól segédszerkesztő Fekete Imre, majd Konda Sándor lett. 1896 és 1900 közt Magyarország és a Nagyvilág, majd 1900 és 1913 között Szalon Újság címen látott napvilágot. Kiadótulajdonos a Szalon Újság Lapvállalat volt, azt követően pedig Nemes Alfréd. Nyomta a Stephaneum Nyomda. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: OSZK (1900-1913) Szemlézve: 1903. jan. – 1913. jan.

48

Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1912/10, 1913/2-től [?]. Szemle (1917-1918) (1917–1918) Színházi, művészi és irodalmi hetilap. Megjelent Újvidéken. Felelős szerkesztője Uglyesics Milutin volt, a szerkesztő pedig Lustig Nándor és Szpászics Vilmos, s decembertől a főszerkesztő Szpászics Vilmos lett. A kiadói ügyeket Karner G. Á. vezette. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1917. okt. – 1918. febr. Lelőhely: OSZK (1917-1918) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Színház-Mozi (1916-1917) (1916–1917) Hetilap. 1916 őszén indult. Szerkesztő és kiadó Juszkó Béla volt, előállította Fischer és Krausz nyomdája. Az utolsó lapszám az 1917. évi 13. szám (márc. 31 – ápr. 7.) volt. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1917. jan. – ápr. Lelőhely: OSZK (1917) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1916, 1917/1–3, 6, 8–11, 14-től. Színészújság (1921-1931) (1921–1931) A Budapesti Színészek Szövetsége és a Budapesti Színészek Nyugdíjintézete hivatalos lapja. Hivatalosan 1921-től indult, majd újraindult 1923 szeptemberében, s megjelent havonta kétszer. Felelős szerkesztője [Voit szerint: Kulinyi Ernő, majd] 1923-tól Molnár Dezső volt. 1928 januárjától Sándor Zoltán is szerkesztette. Kiadta Kulinyi Ernő, majd 1923 szeptemberétől Hegedűs Gyula és a Budapesti Színészek Szövetsége. Tulajdonos a Budapesti Színészek Szövetsége, 1923-tól a Budapesti Színészek Szövetsége és a Budapesti Színészek Szövetsége Nyugdíjintézete. Szünetelt 1925. január 25. és 1927. január 15. között [FWL szerint: 1925 februárja és 1926 decembere között]. Nyomta a Pallas Nyomda, 1923 szeptemberétől a Gutenberg Nyomda, 1930 júniusától a Thália-Kultúra Nyomda, 1931 márciusától pedig a Kellner Albert Nyomda. Földolgozta: Molnár Fábián Lelőhely: OSZK (1923-1931) Szemlézve: 1923 szept. – 1931. febr. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1930/5, 7–8, 1931/1, 4-től. Színház és Divat (1916-1922) (1916–1922) Képes művészeti hetilap, indult 1916 augusztusában. Felelős szerkesztője Faragó Jenő volt, 1919-től főszerkesztő Rácz Vilmos. Szerkesztette Forró Pál. Tulajdonosa Vangel Gyula, majd 1919-től Rácz Vilmos. Kiadta szintén Rácz Vilmos, majd 1922 januárjától az IVA Kiadóvállalat. Nyomta a Hornyánszky Nyomda, azt követően a Thália Nyomda, 1921 februárjától Garai Nyomda, majd 1921 decemberétől ismét a Thália Nyomda, végül 1922 januárjától a Velker és Társai Nyomda. 1922. november 4-ével szűnt meg. Földolgozta: Pintér Györgyi Lelőhely: FSZEK (1917-1919), OGYK (1919), OSZK (1916-1922) Szemlézve: 1916. aug. – 1922. nov. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1916/14, 1919/4–5, 8, 10–11, 14–23, 28, 38, 1920/6–10, 12–13, 15–21, 27, 28–30, 1921/16, 23–24, 26–30, 33–37, 39–41, 1922/1–2, 15, 25–28. Színházi Élet (1912-1938)

49

(1912–1938) Színházi, irodalmi és művészeti hetilap, majd 1928-tól színházi, irodalmi és művészeti szaklap, 1931-től pedig színházi, film, irodalmi és művészeti szaklap. Felelős szerkesztője Incze Sándor, társszerkesztő Korda Sándor, később helyettes szerkesztő Kálmán Jenő. 1918-tól helyettes szerkesztő Bús Fekete László. 1933-tól szerkesztette Lukács Gyula. Tulajdonosa Incze Sándor, 1913-tól Lengyel Lipót, 1917-től ismét Incze Sándor, majd 1936 áprilisától a Színházi Élet Rt. volt. Kiadta a Színházi Élet Rt. Nyomta a Kultúra Nyomda, 1922-től a Thália Nyomda, 1923-tól a Globus Nyomda, 1926 márciusától a Budapesti Hírlap Nyomda, novemberétől újra a Globus Nyomda, majd 1933-tól az Athenaeum Nyomda. Melléklapjai voltak: a Boldog Ifjúság (1930–1936), a Rádió Világhíradó (1933–1934), a Kis Színházi (1936–1938), a Pesti Programm. Rádió Világhíradó (1937–1938). Előzménye a Színházi Hét (1910–1913) volt (lásd ott). Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Dobás Kata, Ficsor Zsófia, Gorove Eszter, Lőrincz Anita, Molnár Fábián, Páji Gréta, Végh Dániel, Winkler Tímea Lelőhely: FSZEK (1914-1936), OGYK (1922), OSZK (1912-1936) Szemlézve: 1912. dec. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1914/1, 1918/34, 39–41, 1919/12, 39–40, 54, 1925/28–31, 50, 1926/2–4, 7–14, 19–22, 24, 27–29, 32–37, 39, 45, 51, 1927/1–5, 9–17, 20–22, 24–27, 29– 47, 49–52, 1929/4, 6, 8, 12, 14, 45, 49, 51, 1931/10–16, 18–28, 31–35, 37–45, 48, 50–52, 1932/4, 9, 11, 14, 19–20, 22–24, 26, 34, 36, 43, 52, 1933/1, 6–7, 14–15, 19, 23–24, 30, 32, 34, 40–41, 48, 51, 1936/22, 37, 40, 44–45. Színházi Élet (1914) (1914) Színházi és művészeti napilap. A Mai Színlap címe 1914 őszén. Indult 1914. október 27-én. Felelős szerkesztő és kiadó Sárközy Lajos. Előállította a Bácsmegyei Nyomdavállalat, aztán a Szent Antal nyomda. Megszűnt 1914 novemberében. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1914. okt. – dec. Lelőhely: OSZK (1914) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1914/5, 11. Színházi Hét (1910-1913) (1910–1913) Illusztrált színházi és művészeti hetilap, a Színházi Élet előzménye (lásd ott). Megjelent minden vasárnap reggel az összes budapesti színházak egész heti színlapjával és a darabok tartalmával. Felelős szerkesztője 1912 októberéig Harsányi Zsolt, majd Incze Sándor volt. 1912 decemberétől szerkesztette, majd 1913 januárjától felelős szerkesztő lett Heltai Béla. Tulajdonosa volt 1911 májusától Incze Sándor, a Magyar Ásványvíz és Fürdőszemle, a Magyar Kereskedelem, Ipar és Gazdaság Vasúti Hirdetési Közlönyének Kiadóhivatala, Lőw Dezső és Tsai, 1911 szeptemberétől Incze Sándor és Szelényi Árpád. 1911 november 25-én Heltai Béla, majd Incze Sándor is, 1912 novemberétől pedig Incze Sándor, Heltai Béla és Heltai Béláné sz. Zimmermann Rózsi. Kiadta a Színházi Hét Lapkiadó Vállalata, 1912 októberétől pedig Heltai Béla. Nyomta a Pesti Lloyd Nyomda, majd 1911 novemberétől a Stúdió Nyomda. 1913 júniusától már Színházi Élet címen jelenik meg, IV. helyett II. évfolyamnak jelölve, Incze Sándor szerkesztésében. Földolgozta: Ficsor Zsófia, Hermann Veronika, Molnár Fábián Lelőhely: FSZEK (1910-1913), OSZK (1910-1913) Szemlézve: 1910. okt. – 1913. febr. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1911/25–27, 29–36, 40–44, 1913/7–23. Színházi Hírlap (1903-1904)

50

(1903–1904) Szépművészeti napilap. Megjelent Szabadkán, indult 1903. november 7-én. Az évfolyam 1904. március 27-én zárult. Újraindult 1904. december 1-jén. Felelős szerkesztő Patek A. Béla, 1904-ben Vajda József. Kiadó és előállító Kladek és Hamburger könyvnyomdája. Földolgozta: Gorove Eszter Szemlézve: 1903. nov. – 1904. márc., 1904. dec. Lelőhely: OSZK (1903-1904) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1903/38, 85. Színházi Napló (1901-1903) (1901–1903) Művészeti napilap. Indult 1901. november 3-án, megjelent Szabadkán. Felelős szerkesztője Patek Béla, főmunkatársa Nemes József volt, kiadója Szabados Sándor. Előállította Szabados Sándor nyomdája. Megszűnt 1903. április 5-én, az évad végén. Földolgozta: Gorove Eszter, Guth Holda, Molnár Fábián Szemlézve: 1901. nov. – 1903. ápr. Lelőhely: OSZK (1901-1903) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1902/24, 1903/48, 51, 57–58, 63, 66, 106. Színházi Újság (1906) (1906) Művészeti napilap. Indult 1906. október 24-én. Felelős szerkesztője és laptulajdonosa Patek Béla volt, kiadója Lipsitz és Társa, előállította Szabados Sándor nyomdája. 1906. november 24-én Színházi Hírlapra változott a címe. Megszűnt 1906. december 4-én. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1906. okt. – dec. Lelőhely: OSZK (1906) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1906/1, 7-től. Színházi Újság (1909) (1909) Művészeti napilap. Indult 1909. október 2-án. Felelős szerkesztő Rehorovszky Jenő, majd október 5-től Dohány Sándor, később ismét Rehorovszky. Kiadó ifj. Obláth Károly, előállította a Szántó Nyomda. Földolgozta: Molnár Fábián, Winkler Tímea Szemlézve: 1909. okt. – nov. Lelőhely: OSZK (1909) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Színházi Újság (1911-1914) (1911–1914) Színházi és művészeti hetilap, 1913-ban irodalmi és művészeti hetilap. Indult 1911. október 27-én. 1913-ban V. évfolyamként jelent meg, tehát az 1909-ben megjelent Színházi Újság folytatásának is tekinthető. Szerkesztette és kiadta Fenyves Ferenc és András Ernő, 1913-ban szerkesztette Gyóni Géza, laptulajdonosa Fenyves Ferenc volt, 1914 őszétől felelős szerkesztő Böhm Oszkár, majd Gábor Jenő, Szaulits Antal, kiadó pedig Hillinger Kálmán, később Böhm Oszkár, végül Hirth Aladár. Előállította a Hungária lapnyomda, 1914ben Fischer és Krausz. Földolgozta: Végh Dániel, Winkler Tímea Szemlézve: 1911. okt. – 1912. ápr. Lelőhely: OSZK, SK (1911-1912) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1911/5, 1912/1–4, 1913–1914. Színjáték (1910-1911)

51

(1910–1911) Színházi és zenei hetilap, megjelent minden hét szerdáján. Felelős szerkesztője Bárdos Artúr volt. Munkatársai közt szerepel Kosztolányi neve is. Tulajdonosa Bárdos Artúr, Engel Simon Zsigmond voltak. Nyomta az Engel Simon Zsigmond Nyomda. Földolgozta: Ficsor Zsófia, Hermann Veronika Lelőhely: OSZK (1910-1911) Szemlézve: 1910. márc. – 1910. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1910/1, 4–5, 9, 11, 13–14, 1911. Szombat (1925) (1925) Zsidó társadalmi, irodalmi és művészeti hetilap. Indult 1925. július 26-án. Szerkesztette dr. Vidor Imre. Nyomta Fischer és Krausz. Utolsó (kétnyelvű) száma: 1925. december 8. Földolgozta: Winkler Tímea Szemlézve: 1925. júl. – dec. Lelőhely: OSZK (1925) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Szöveges Színházi Hét (1932-1933) (1932–1933) Színházi hetilap. Riport, sport, színház, mozi, társaság, könyv. Indult 1932. október 29-én. Felelős szerkesztője és kiadója Hirth Aladár volt, nyomta a Minerva. Utolsó száma: 1933. június 3-10. Újraindult 1933. október 1-jén, a 16. számmal, de már 7 (Hét) címmel (lásd ott). Nyomta a Minerva, végül a Fischer testvérek nyomdája. Utolsó száma: 1933. október 18. Földolgozta: Tamás Péter Szemlézve: 1932. nov. – 1933. febr. Lelőhely: MS (1932-1933) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1932/5-től, 1933/1–4, 6-tól. Sztárbecseji Járás (1926-1932) (1926–1932) Politikai, szépirodalmi és közgazdasági hetilap. Megjelen Óbecsén, felelős szerkesztője Balassa Pál volt. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1930. jan. – 1932. dec. Lelőhely: MS (1930-1932) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1926–1929, 1930/23–30, 1931/18–22, 1932/1–5, 49. Thália (1904, 1909) (1904, 1909) Művészeti lap, a színházi évadhoz kötődve megjelenésével. Megjelent Újvidéken, szerkesztője Herger Tihamér volt. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1904. ápr. – máj., 1909. ápr. – máj. Lelőhely: OSZK (1904, 1909) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Temerini Újság (1928-1936) (1928–1936) Hetilap. Megjelent Temerinen, felelős szerkesztője Lang György volt. Földolgozta: Tamás Péter Szemlézve: 1928. jan – 1936. dec. Lelőhely: MS (1928-1936)

52

Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1928/2–3, 6, 8–13, 1929/15, 1930/3–9, 29, 34–35, 38, 40, 42–45, 1931/1–7, 9, 11, 13, 16, 18, 20–21, 47, 1932/2, 4, 9–10, 21, 31, 36, 44–48, 51–52, 1933/1–2, 9, 28–34, 36–39, 1934/19, 32–34, 39, 45, 47–51, 1935/23, 25, 31–32, 40–41, 1936/7–8, 13, 20–22, 30, 33–34, 38, 47, 51. Tempó (1931-1932) (1931–1932) Sport, film, rádió. Megjelent minden hétfőn és szombaton, Szabadkán, indult 1931. december 6-án. Felelős szerkesztője Magyary Domokos volt, majd Szántó Andor, felelős kiadója Pressburger Pál. Nyomta a Fischer testvérek nyomdája. Utolsó száma: 1932. február 29. Melléklete A Tempó Rádiója című műsorfüzet volt. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1931. dec. – 1932. febr. Lelőhely: NEK (1931-1932) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Tiszamellék (1921) (1921) Politikai napilap. Megjelent Zentán. Szerkesztette Keczeli M. Ferenc, nyomta Dinka Péter és Társa könyvnyomdája. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1921. máj. – aug. Lelőhely: OSZK (1921) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1921/1–19, 21–27, 29–64, 66–70, 72–77. Tiszamellék (1935) (1935 [?]) Hetilap. Megjelent Óbecsén, felelős szerkesztője Balassa Pál volt. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1935. márc. Lelőhely: MS (1935) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1935/1–3, 5-től. Tiszavidék (1921-1934) (1921–1934) Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. Megjelent Óbecsén, szerkesztette 1922. szeptember 3-ig Bácskay Bódog, majd öt szám erejéig, október 15-ig Tihanyi Ernő, október 22-től Draskóczy Ede. Kiadótulajdonosa Radoszavlyevits Vladimir volt. Földolgozta: Csányi Erzsébet, Hózsa Éva, Ispánovics Csapó Julianna, Molnár Fábián Szemlézve: 1921. jan. – 1934. ápr. Lelőhely: MS (1921-1934) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1923, 1925. Tolnai Világlapja (1901-1951) (1901–1951) Szépirodalmi, társadalmi hetilap. Felelős szerkesztője Sass Ignác, 1925-től Tolnai Simon, 1939-től Havas Antal Zsigmond, majd végül Korék Ferenc. Szerkesztette 1922 januárjától Garai Ferenc. Tulajdonosa Tolnai Simon volt, 1921-től a Tolnai Világlapja Rt., azt követően a Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt., 1941-től pedig a Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. Kiadta Tolnai Simon, majd Paizs Géza, végül Bór István. Nyomta az Európa Nyomda, 1908-tól az Athenaeum Nyomda, 1925-től pedig a Tolnai Nyomda. Melléklapjai/mellékletei voltak: Arany-ifjúság (1901–1913), Gyermekvilág (1901– 1908, 1911–1912, 1943), Házi kincstár (1902–1908), Képes olvasótár (1902–1903), A nő

53

mint háziorvos (1904–1908, 1911–1912), Regényvilág (1905), Tolnai világszínpada (1925), Villám (1902–1903). Földolgozta: Dobás Kata, Tarcsay Zoltán Lelőhely: FSZEK (1905-1908, 1910-1919, 1923-1936), OGYK (1903, 1908, 1913-1914, 1918, 1928, 1930, 1932-1936), OSZK (1903-1936) Szemlézve: 1903. jan. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Topolya és Vidéke (1919) (1919) A Bács-Topolyai Hírlap folytatása. Megjelent Topolyán. Felelős szerkesztője Decsy József, társszerkesztőja Gonda Simon volt, kiadta Wilheim Miksa. Földolgozta: Molnár Fábián, Winkler Tímea Szemlézve: 1919. febr. Lelőhely: OSZK (1919) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1919/1–6, 9-től. Topolyai Hírlap (1920-1921) (1920–1921) Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. Megjelent Topolyán, felelős szerkesztője Hoós Kázmér volt, kiadta Hajtman István kiadóhivatala. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1921. jan. Lelőhely: OSZK (1921) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1920, 1921/1–4, 6-tól. Tulipán (1906) (1906) Irodalmi újság. Megjelent Szabadkán. Felelős szerkesztője és laptulajdonosa Oroszlány Gábor, társszerkesztője Patek Béla volt. Előállította Kladek és Hamburger nyomdája. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1906. máj. – júl. Lelőhely: OSZK (1906) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1906/1. Tükör (1933-1942) (1933–1942) Képes havi folyóirat. Felelős szerkesztője és kiadója Révay József volt. Kiadta és tulajdonosa volt a Franklin Társulat, nyomta a Franklin Társulat Nyomdája. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: FSZEK (1933-1936), MTAK (1933-1936), OGYK (1933-1936), OSZK (19331936) Szemlézve: 1933. nov. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Tündérujjak (1925-1944) (1925–1944) Magyar kézimunka újság. Felelős szerkesztője 1929 januárjától Spitzer Artúr volt, 1936 februárjától Hegedűs Ede és Csalkovszky László. Szerkesztette Szegedy Ila, majd 1927-től W. Bartha Emma. Nyomta a Korvin Testvérek Nyomdája, 1930 februárjától a Hornyánszky Viktor Nyomda, majd 1932 januárjától az Athenaeum Nyomda. Földolgozta: Winkler Tímea Lelőhely: FSZEK (1926-1934), OSZK (1925-1936) Szemlézve: 1926. jan. – 1934. dec.

54

Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Tűz (1905) (1905) Szépirodalmi, kritikai és társadalmi haviszemle. Szerkesztette ifj. Hegedűs Gyula és Mohácsi Jenő. Földolgozta: Molnár Fábián Lelőhely: OSZK (1905) Szemlézve: 1905. ápr. 20. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Tűzhely (1932-1934) (1932–1934) Szórakoztató és családi folyóirat. Megjelent havonta, majd 1932 novemberétől havonta kétszer. Felelős szerkesztője és kiadója Árvay László volt, szerkesztette 1933. február 15-től december 15-ig Nádai Pál. Kiadótulajdonosa a Tündérujjak Magyar Kézimunka Újság volt. Nyomta a Hornyánszky Viktor Rt. magyar királyi udvari könyvnyomdája. Földolgozta: Molnár Fábián Lelőhely: FSZEK (1932-1934), OSZK (1932-1934) Szemlézve: 1932. ápr. – 1934. márc. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Új Bács-Kulai Hírlap (1904) (1904) Társadalmi és közgazdasági, magyar-német nyelvű időszaki közlöny. Megjelent Kulán, szerkesztette Peitsche János. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1904. márc. – máj. Lelőhely: OSZK (1904) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1904/3-tól. Új Élet (1919) (1919) Napilap. Megjelent Baján. Szerkesztette Fehérváry Dezső, kiadta az Új Élet Rt. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1923. okt. Lelőhely: OSZK (1923) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1919–1922, 1923/1–115, 119. Új Hírek (1930-1941) (1930–1941 [?]) Napilap. Megjelent Zomborban, szerkesztette Gyöngyösi Dezső, felelős szerkesztője pedig Kerényi Imre volt. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1933. okt. – 1936. márc. Lelőhely: MS (1933-1936) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1930–1932, 1933/1–274, 283-tól, 1934/1–78, 80-tól, 1936/1–78, 80-tól. Új Idők (1919) (1919) Irodalmi, művészeti és szociális helyi folyóirat. Megjelent Újvidéken, szerkesztette Ehresmann Gyula, kiadta a Natosevics Tanítók Rt. nyomdája. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1919. febr. Lelőhely: OSZK (1919)

55

Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Új Magazin (1932-1938) (1932–1938) Társadalmi, irodalmi, képzőművészeti és divatlap. Mottója: „Az Uj Magazin a haladó szellemü magyar közönség lapja kiván lenni, világszemléletet, távlatot nyújt minden felé, irodalom, képzőmüvészet, divat, társaság minden ágát felöleli.” Indult 1932 májusában. Megjelent havonta egyszer, majd 1933 májusától havonta kétszer, vagy dupla számmal havonta egyszer. Főszerkesztője Rácz Vilmos és Tamás István volt, felelős szerkesztője az 1936/12. számtól Tiszay Andor lett. Szerkesztője Rácz Vilmos és Tamás István volt, 1933 januárjától Rácz Vilmos, 1936/7. számtól Tiszay Andor. Kiadta a Familia Kiadó Rt., 1935 januárjától Rácz Vilmos, 1936/12. számtól Kiss Gyula. Nyomta a Hellas Nyomda, 1934 júliusától az Egyesült Nyomda. Korábban Háztartás (1895–1929), Nők Újságja a Háztartás (1929–1930), illetve Nők Újságja (1930–1932) címen futott. Folytatása a Színházi Magazin. (Ahol szerepelt Kosztolányi Dezső: lásd ott.) Földolgozta: Molnár Fábián Lelőhely: OSZK (1932-1936) Szemlézve: 1932. máj. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1933/2, 6–7, 10–11, 12–14, 1934/1–2, 4–5, 7, 9, 1936/1–6. Új Magyar Szemle (1920-1921) (1920–1921) Politikai, irodalmi és közgazdasági folyóirat. Felelős szerkesztője és kiadója Blaskovich Sándor volt. 1921 márciusától kiadta Schramm Ede, felelős szerkesztője pedig Pethő Sándor lett. Tulajdonosa az Új Magyar Szemle Lapkiadó Rt. volt, nyomta az Athenaeum Nyomda. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: FSZEK (1920-1921), OGYK (1920-1921), OSZK (1920-1921) Szemlézve: 1920. máj. – 1921. szept. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Új Otthon (1921-1922) (1921–1922) Újság nagylányok és fiatalasszonyok részére. Megjelent havonta kétszer. Főszerkesztője Ambrus Zoltán volt, felelős szerkesztője Sáros Pál volt. Kiadta Janovits Gyula, aki tulajdonos és felelős szerkesztő is volt egyben. 1921 októberétől felelős szerkesztő lett Szilai Pál (Sáros Pál). Nyomta a Révai Testvérek Nyomda. Földolgozta: Molnár Katalin Lelőhely: OSZK (1921-1922) Szemlézve: 1921. nov. – 1922. febr. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1922/7-től. Új Revü (1912-1913) (1912–1913) Politikai és irodalmi kétheti lap. Felelős szerkesztője Franyó Zoltán volt. Szerkesztette Domokos-Haraga Balázs és Nagy György, aki egyben tulajdonos is volt. Nyomta a Törekvés Könyvnyomda. Földolgozta: Lőrincz Anita, Molnár Katalin Lelőhely: OSZK (1912-1913) Szemlézve: 1912. okt. – 1913. ápr. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1913/1–2, 4-től. Új Tavasz (1925)

56

(1925) Szépirodalmi, kritikai, művészeti folyóirat. Szerkesztette H. Pogány Ákos és Lukács Miklós. Kiadta H. Pogány Ákos, nyomta a Varga József Nyomda. Földolgozta: Gorove Eszter, Winkler Tímea Lelőhely: OSZK (1925) Szemlézve: 1925. szept. – 1925. nov. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1925/2–3, 5-től. Új Világ (1919) (1919) Ifjúsági folyóirat. Felelős szerkesztője Purjesz Lajos volt, főmunkatársa Benedek Marcell. Kiadta az „Ifjúság” Irodalmi Részvénytársaság. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Lelőhely: FSZEK (1919), OGYK (1919), OSZK (1919) Szemlézve: 1919. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Újság (1888-1908) (1888–1908 [?]) Az Országos Függetlenségi és 48-as Kossuth-Párt erdélyrészi hivatalos lapja. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1908. szept. Lelőhely: MS (1908) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1888–1907, 1908/1–223, 225-től. Újvidék (1876-1907) (1876–1907) Politikai, társadalmi, közgazdasági és közművelődési hetilap, Újvidék első magyar újságja, melyet Franki István gimnáziumi tanár indított el. Legismertebb szerkesztője Zanbauer Ágoston gimnáziumi professzor volt. A lap 1908-ban egyesült a Határőrrel, mely 1907 és 1914 között jelent meg. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1903. jan. – 1907. dec. Lelőhely: OSZK (1903-1907) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1904/37, 1907/53–74. Újvidéki Hétfői Újság (1911) (1911) Kétheti lap. Szerkesztette és kiadta Hirschenhauser Benő nyomdatulajdonos. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1911. szept. – okt. Lelőhely: OSZK (1911) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Újvidéki Híradó (1908) (1908) Hetilap. Megjelent Újvidéken, szerkesztette Egerváry János. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1908. márc. Lelőhely: OSZK (1908) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Újvidéki Hírlap (1891-1905) (1891–1905) Politikai és vegyes tartalmú hetilap. Megjelent Újvidéken, felelős szerkesztője Nemes Sándor volt, halálát követően pedig rövid ideig Mayer József. Földolgozta: Arany Zsuzsanna

57

Szemlézve: 1904. jan. – 1905. júl. Lelőhely: OSZK (1904-1905) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1904/1–17. Újvidéki Hírlap (1907-1912) (1907–1912) Társadalmi hetilap. Megjelent Újvidéken, szerkesztője Csernicsek Imre volt, majd 1910 és 1911 között a társszerkesztő Haris György. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1907. ápr. – 1912. febr. Lelőhely: OSZK (1907-1912) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1907/1, 16, 35–36. Újvidéki Hírlap (1910-1918) (1910–1918) Az Újvidéki Nemzeti Munkapárt hivatalos közlönye, 1916-tól politikai napilap. Megjelent Újvidéken, felelős szerkesztő Kardos Miksa, majd 1910 áprilisától Csiki Miklós, három szám erejéig. Később megjelenik minden csütörtökön és vasárnap, felelős szerkesztője Mayer Oszkár lesz, társszerkesztője Königstädtler Ottó, aki először ideiglenesen, majd ténylegesen is átveszi a felelős szerkesztői és a kiadói posztot. Földolgozta: Molnár Fábián, Szabó Laura, Végh Dániel, Winkler Tímea Szemlézve: 1910. jan. – 1917. dec. Lelőhely: OSZK (1910-1917) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1910/18–21, 39, 42, 1915/98-tól, 1917/60, 259, 306. Újvidéki Közlöny (1911-1913) (1911–1913) Társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelent Újvidéken, laptulajdonosa és szerkesztette Stein Sándor. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1911. dec. – 1913. márc. Lelőhely: OSZK (1911-1913) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1911/1–93, 95-től, 1912/1–51, 53-tól, 1913/1, 3–7, 9–13. Újvidéki Napló (1909-1917) (1909–1917) Társadalmi és városi közügyeket szolgáló hetilap. Megjelent minden vasárnap, Újvidéken. Felelős szerkesztője Tibor Dezső volt, szerkesztő Csernyei Mór, nyomta Fuchs Emil és Társa. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1909. jan. – 1917. jún. Lelőhely: OSZK (1909-1917) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1913/15, 1914/32–41, 47–50, 1915/30, 35–36, 1916/42–43, 1917/23-tól. Újvidéki Színház (1917) (1917) Irodalmi, közgazdasági, színházi és társadalmi riportújság, a színházi szezonhoz kötve. Szerkesztője Bors László volt. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1917. szept. – okt. Lelőhely: OSZK (1917) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Újvidéki Színházi Újság (1901-1913)

58

(1901–1913) Művészeti napilap. Megjelent Újvidéken, szerkesztette Mayer József. Földolgozta: Végh Dániel Szemlézve: 1903. jan. – 1907. dec. Lelőhely: OSZK (1903-1907) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1903/15, 23, 32, 61, 1905/4-től, 1906/10, 19, 21, 25, 28–30, 40, 45. Ünnep (1934-1944) (1934–1944) Képes szépirodalmi hetilap. Fő- és felelős szerkesztője Megyery Ella volt. Kiadta a Dante Könyvkiadó, 1934 decemberétől pedig Somló Dezső. Nyomta a Globus Műintézet Rt. Melléklete a Gyermekünnep volt. Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Molnár Fábián, Páji Gréta Lelőhely: OGYK (1934-1936), OSZK (1934-1936) Szemlézve: 1934. nov. – 1936. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Vajdaság (1921-1926) (1921–1926) Délutáni napilap. Megjelent Újvidéken. Szerkesztette Lenkey Jenő, majd később Vukovics Imre, azt követően Hesslein József. Kiadta Komlós adta ki, nyomta az Uránia Nyomda. Földolgozta: Szabó Laura Szemlézve: 1922. ápr. – nov. Lelőhely: OSZK (1922) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1922/1–82, 84–94, 96–97, 100–104, 106–119, 121, 123– 133, 135–136, 138–139, 141–146, 148–151, 153–195, 197, 200–259, 261-től Vajdasági Írás (1928-1929) (1928–1929) Irodalmi folyóirat. Indult 1928. november 23-án, a Képes Vasárnap irodalmi mellékleteként. Megjelent hetente egyszer, 1929 februárjától pedig önálló folyóirat, havi megjelenéssel. Szerkesztette Szenteleky Kornél, a szerkesztőbizottság tagjai Borsodi Lajos, Csuka Zoltán, Kohlmann Dezső, Draskóczy Ede és Szántó Róbert voltak. Kiadó Csuka Zoltán. 1929-ben Szenteleky lemondásával a lap is megszűnt. Földolgozta: Szabó Laura Szemlézve: 1928. szept. – 1929. dec. Lelőhely: OSZK (1928-1929) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Vajdasági Kultúra (1923-1925) (1923–1925) Keresztény társadalmi és irodalmi folyóirat. Indult 1923 májusában, Kanizsán. Megjelent minden hónap 30. napján. 1925. február 28-tól Szabadkán jelent meg, de rendszertelenül. Főszerkesztője Márton Mátyás volt, felelős szerkesztője és kiadója Szentiványi Dezső. Nyomta a Szent Antal Nyomda. Utolsó száma: 1925. július 30. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1923. jún. – 1925. júl. Lelőhely: OSZK (1923-1925) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1923/1, 1924/7. Vajdasági Néplap (1928-1929) (1928–1929) Politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap. Indult Csantavéren, 1928. november 18-án. Felelős szerkesztő Wiszmegh Ferenc István, kiadó tulajdonos ifj. Lisák

59

Mihály. 1929. április 14-től Wiszmegh lesz a kiadó is. 1929. június 2-tól kétnyelvű, szerbhorvát címe: Vojvodanski narodni list. Ekkor tulajdonos és főszerkesztő Jeszenszky Ferdó, felelős szerkesztő Wiszmegh Ferenc. A következő szám újra egynyelvű, és felelős szerkesztő ifj. Lisák Mihály. Nyomta Barna Antal nyomdája (Csantavér), 1928. december 16tól Fischer és Krausz. Utolsó száma: 1929. július 28. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1928. nov. – 1929. júl. Lelőhely: NEK (1928-1929) Hiányzó vagy csonka lapszámok: Vándorút (1918-1928) (1918–1928) Evangélikus belmissziós lap, a bajai, óbecsei, szabadkai, újvidéki és zombori evangélikus lelkészi hivatalok és nőegyletek hivatalos közlönye (Zombor). Felelős szerkesztője és kiadója Lombos Alfréd volt. 1922-től evangélikus kultúrlapként ismert, melynek szerkesztője Szántó Róbert volt, s havonta jelent meg. Földolgozta: Szabó Laura Szemlézve: 1918. júl., 1922. jan. – 1928. dec. Lelőhely: OSZK (1918-1928) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1922/1–2, 4–9, 1923/2–11, 1924/1–3, 5–12, 1925/1–2, 1927/8, 1928/1–2. Vasárnap (1911) (1911) Nem politikai tartalmú hetilap. Indult 1911. augusztus 13-án. Felelős szerkesztő és kiadó Hirth Aladár, előállította Hirth és Duchon nyomdája. Összesen nyolc lapszáma látott napvilágot, s 1911. október 1-jével szűnt meg. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1911. aug. – okt. Lelőhely: OSZK (1911) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Vasárnapi Újság (1854-1921) (1854–1921) Képes, ismeretterjesztő hetilap. Megjelent hetente, majd minden hónapban kétszer. Szerkesztője Nagy Miklós, majd felelős szerkesztője Hoitsy Pál volt. Felelős szerkesztő volt a kezdeti időszakban Pákh Albert, 1905 júliusától pedig Hoitsy Pálon kívül Schöpflin Aladár is. Főmunkatárs 1910-ig Mikszáth Kálmán, valamint korábban Jókai Mór és Gyulai Pál is. A lapot még Heckenast Gusztáv indította el, majd kiadótulajdonos lett a Franklin-Társulat, később pedig kiadta Vállas Lajos is. Szünetelt 1919 júliusa és októbere között. Nyomta a Franklin Nyomda. Földolgozta: Dobás Kata Lelőhely: FSZEK (1903-1921), MTAK (1903-1921), OGYK (1903-1920), OSZK (18541921) Szemlézve: 1903. jan. – 1921. dec. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Vese-Velő (1936-1937) (1936–1937) Heti vicclap. Megjelent Magyarkanizsán, főszerkesztője Ifkovits Lajos volt. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1936. jún. – dec. Lelőhely: MS (1936) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1936/12, 14.

60

Virágfakadás (1904-1905) (1904–1905) Szépirodalmi kétheti lap. Felelős szerkesztője Endrődi Béla volt, tulajdonosa Barcza József. Nyomta a Barcza József Nyomda. Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Winkler Tímea Lelőhely: MTAK (1904-1905), OSZK (1904-1905) Szemlézve: 1904. nov. – 1905. okt. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1905/2. Vörös Lobogó (1918-1919) (1918–1919) Művészeti és kritikai hetilap. Szerkesztette Franyó Zoltán. Földolgozta: Winkler Tímea Lelőhely: FSZEK (1918), OSZK (1918-1919) Szemlézve: 1918. dec. – 1919. jún. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Zászló (1921-1923) (1921–1923) Radikális közlöny. Megjelent Bácstopolyán, főszerkesztője Marković Nikola, felelős szerkesztője Bacsa Ferenc volt. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1923. okt. Lelőhely: OSZK (1923) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1921–1922, 1923/1–39, 41-től. Zentai Friss Újság (1896-1934) (1896–1934 [?]) A D. M. K. E. hivatalos lapja. Megjelent Zentán, hetente háromszor. Főszerkesztője Heiszler Gyurgyovánszky F. volt, felelős szerkesztője Politzer Leó. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1912. máj. Lelőhely: MS (1912) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1900–1911, 1912/1–62, 64-től. Zentai Függetlenség (1905-1911) (1905–1911) Politikai lap, a „Zentai Függetlenségi és 48-as Kör hivatalos lapja”. Megjelent Zentán. Szerkesztette Lovászy Andor országgyűlési képviselő, kiadta a Zentai Függetlenségi Kör. Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Winkler Tímea Szemlézve: 1905. nov. – 1911. jan. Lelőhely: OSZK (1905-1911) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1906/1–4, 1907/11, 39–40, 60, 147–148, 150, 1908/142, 1909/1, 1910/2–4, 40, 104, 106, 1911/5. Zentai Híradó (1896-1911) (1896–1911) Társadalmi, közművelődési és közgazdasági hetilap. Megjelent Zentán. Főszerkesztője Kovács Jenő volt, felelős szerkesztője Kabos Ármin. Laptulajdonos 1910-től Politzer Sándor, s a DMKE, az Alföldi Földmívelők gazdasági egyesületének hivatalos lapja lesz. Nyomta Kovácsevics Ottó nyomdája. 1911-től Zentai Friss Újság néven ismert, Heiszler Gyurgyovánszky Ferenc szerkesztésében. Földolgozta: Kaszás Angéla, Végh Dániel Szemlézve: 1900. ápr. – 1911. dec.

61

Lelőhely: OSZK, SK, TL, VM (1900-1911) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1904/aug. – okt. 9., 1904/okt. 16. – dec. 11., 1905/1–2, 1907/39–41, 43, 46-tól, 1909, 1911/1–25. Zentai Közlöny (1889-1915) (1889–1915) Helyi és vidéki érdekű hetilap. Megjelent Zentán. Szerkesztette Fischer Jákó, majd 1903 és 1907 között szerkesztő és kiadótulajdonos Fekete Sándor. Nyomta Klenóczky és Biró. Földolgozta: Szabó Laura, Winkler Tímea Szemlézve: 1903. jan. – 1915. márc. Lelőhely: OSZK (1903-1915) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1904/34, 1908/1, 1914/2, 38–39. Zentai Összetartás (1903-1904) (1903–1904) Társadalmi, közgazdasági és közművelődési lap. Megjelent Zentán. Szerkesztette Molnár Sz. Vince, nyomta Beretka és Molnár nyomdája. Földolgozta: Molnár Fábián Szemlézve: 1903. dec. – 1904. febr. Lelőhely: OSZK (1903-1904) Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Zentai Újság (1922-1941) (1922–1941) Politikai és közgazdasági lap. Megjelent hetente háromszor, Zentán. Szerkesztette Répás Nándor és Keczeli M. Ferenc, nyomta Dinka Péter könyvnyomdája. Földolgozta: Szabó Laura Szemlézve: 1922. okt. – nov. Lelőhely: OSZK (1922) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1922/98–99. Zombor és Vidéke (1881-1918) (1881–1918) Társadalmi, közművelődési és szépirodalmi közlöny, politikai hetilap. Megjelent Zomborban. Felelős szerkesztő Oblát Károly, főszerkesztő 1916 májustól októberig Csillag Károly, később Müller Gyula. Földolgozta: Arany Zsuzsanna, Gorove Eszter, Winkler Tímea Szemlézve: 1905. jan. – 1906. dec., 1909. jan., 1912. jan. – 1913. dec., 1916. jan. – dec., 1918. jan. – nov. Lelőhely: MS, OSZK (1905-1918) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1905/30, 60, 72, 94, 104, 1906/35, 70, 76, 86, 99, 102, 1918/40, 44, 45. Zombori Hírlap (1907-1912) (1907–1912) Napilap. Megjelent Zomborban, szerkesztette Csernicsek Imre. Földolgozta: Winkler Tímea Szemlézve: 1907. ápr. – 1912. febr. Lelőhely: OSZK (1907-1912) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1907/1, 12, 1912/6-tól. Zombori (Sombori) Újság (1926-1931) (1926–1931) Havilap. Megjelent Zomborban, felelős szerkesztője Bosnyák Ernő volt. Földolgozta: Ispánovics Csapó Julianna

62

Szemlézve: 1926. jan. – 1931. jan. Lelőhely: BKVK (1926-1931) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1926/febr.-tól, 1927/jan. – jún., 1928/aug.-tól, 1929/jan. – márc., máj.-tól, 1930/jan. – márc. Zugló (1914) (1914) Társadalmi, közgazdasági és irodalmi hetilap. Felelős szerkesztője és tulajdonosa Reményi Endre volt. Főmunkatársa Lovászy Károly. Nyomta a Büchler Henrik Nyomda, 1914 áprilisától a Spatz Henrik Nyomda. [OSZK több évfolyamot nem ismer, Voit szerint: 1918 novemberétől nyomta az Országos Hírlaptudósító nyomda. Címváltozások: 1918. november 20.: Politika és Divat, 1918. december 24.: Szabad Ember, 1921. november 18.: Tűzoltók.] Földolgozta: Gorove Eszter Lelőhely: OSZK (1914) Szemlézve: 1914. ápr. – júl. Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1914/12, 14-től. Zsidó diákok könyve. 5676–1916 (1916) (1916) Antológia. Történelem, legendák, elbeszélések, versek, regény és képmelléklet, hogy az olvasó „jó magyar és lelkes zsidó” legyen. Szerkesztette Szabolcsi Lajos, kiadta az Egyenlőség. Nyomta a Wodianer F. és Fiai Nyomda. A Makabi Hacair pecsétjével. Földolgozta: Peremiczky Szilvia Lelőhely: OR-ZSE (1916) Szemlézve: 1916. Hiányzó vagy csonka lapszámok: – Zsidó Újság (1933) (1933) Kétheti lap. Megjelent Újvidéken, indult 1933. február 8-án. Felelős szerkesztője és kiadója Lustig Nándor volt. Nyomatott a Uránia Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat, Martin Komlós nyomdájában. Földolgozta: Arany Zsuzsanna Szemlézve: 1933. jan. – jún. Lelőhely: NEK (1933) Hiányzó vagy csonka lapszámok: 1933/2–8, 10-től.

63

Rövidítésjegyzék:

Közgyűjtemények (betűrendben):             

BKVK = Bieliczky Károly Városi Könyvtár, Zombor, Szerbia EEK = ELTE Egyetemi Könyvtár, Budapest FSZEK = Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Központi Könyvtára), Budapest HMK = Hadtörténeti Múzeum és Könyvtár, Budapest MS = Matica Srpska Könyvtára, Újvidék, Szerbia NEK = Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, Zágráb, Horvátország OGYK = Országgyűlési Könyvtár, Budapest OR-ZSE = Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Könyvtára, Budapest OSZK = Országos Széchényi Könyvtár, Budapest SK = Somogyi-könyvtár, Szeged TL = Történelmi Levéltár, Zenta, Szerbia VK = Városi Könyvtár, Szabadka, Szerbia VM = Városi Múzeum, Zenta, Szerbia

64

1903.

 





[Szerző nélkül]: „Érettségi vizsgálatok”, Bácskai Ellenőr, XXIV. évf. 38. sz., 1903. jún. 14. [Rovat: Helyi és vidéki hírek; annotáció: KD említése a „jelesen érettek” nevei között.] [Szerző nélkül]: „Érettségit tett ifjaink nyári mulatsága”, Bácskai Hírlap, VII. évf. 141. sz., 1903. jún. 20., 2. [Rovat: Napi hírek; idézet: „A szabadkai közs. főgimnáziumban 1903. évben érettségit tett ifjak junius 27-én (szombaton) a palicsi nagyvendéglő táncztermében »A szegény tanulókat segélyező egyesület« javára hangversenynyel egybekötött zártkörű tánczestélyt rendez. A rendezőség tagjai a következők: Berkess László, Boroviczény Elemér, Erdélyi Árpád, Erdődy Gyula, Friedmann Ferencz, Glück Géza, Hajagos Károly, Hegedűs Benedek, Kálnai Dezső, Kertész Géza, Kosztolányi Dezső, Kugler Antal, Kunetz Béla, Lénárd Imre, Mamusich István, Mérey Jenő, Mijatov Milorád, Milassin István, Opolczer Oszkár, Osztrogonácz Ferencz, Pertich Félix, Polyákovits Elemér, Popovits Milivoj, Salga Kázmér, Schmausz Dezső, Szabó B. István, Szende Nándor, Szilberleitner József, Török Jenő, Turzay József, Vida János, Vojnich T. István, Vukov József, Weincz Pál, Weisz Aron, Weiszberger Andor. Személy-jegy 2 korona. Család-jegy (4 személyre) 6 korona. Diák-jegy 1 korona. Jegyek válthatók a rendezőség tagjainál. Kezdete este pont nyolc órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség.”] [Szerző nélkül]: „A Kossuth pályamunkák. A közoktatásügyi bizottság ülése”, Bácskai Hírlap, VII. évf. 229. sz., 1903. okt. 4., 4. [Idézet: „A közoktatásügyi bizottság ma délelőtt ülést tartott dr. Bólits József kulturtanácsnok elnöklete alatt. Az ülés tárgyát a város által ez év junius 22-én, »Kossuth Lajos élete és jelleme« c. munkára hirdetett pályázat eredményének megbirálása, illetőleg a kitüzött dijak odaitélése adta. Bólits tanácsnok 11 óra után nyitotta meg az ülést, melyen a bizottság tagjai közül megjelentek: Kosztolányi Árpád, Meznerics Ferenc, Mamuzsich Félix, Milassin Jakab, Lipozencsics Lázár, Takács Ede és Palotay Bódog. […] Az 50 koronás első dijra ajánlja a biráló bizottság az »Él Kossuth, él eszménye, él örökké« jeligés pályamunkát. […] A bizottság a második, 30 koronás dijra »A haza veszélyben van!« jeligés pályamunkát érdemesitette […] A 30 koronás Széchenyi dijra a »Bilincstörő« jeligés munkát ajánlja a bizottság. Ennek első cikke ugyan fölösleges, általános frázisokat tartalmaz több helyen és nyelve, mint az előbbié szintén rapszodikus. Szerzője inkább a 49-es idők utáni eseményekre fordit nagyobb gondot. […] A bizottság az igazgatói javaslattal szemben ugy határozott, hogy csak a két legjobb munkát jutalmazza meg, a harmadikat azonban nem, mert a Széchenyi alapot növelni hagyja. […] Az »Él Kossuth, él eszménye, él örökké« jeligés levélkéből Handelsmann Károly VII. osztályu tanuló neve hullott ki, »A haza veszélyben van!« jeligés levélből pedig ifj. Brenner József VIII. osztályos tanulóé.”] [Szerző nélkül]: „Utazás egy pályamunka körül. Az igazságos igazgató”, Bácskai Hírlap, VII. évf. 239. sz., 1903. okt. 16., 3–4. [Idézet: „Szabadka város főgimnáziumának igazgatója Kosztolányi Árpád, akit éppen azért, mert szabadkai, vagy tán csak azért, mert szabadkai: nagy többséggel választott meg képviselőtestületünk igazgatónak. Megválasztása óta több izben hangzott fel kisebb, nagyobb, komolyabb és enyhébb panasz az igazgató ur ellen a közönség körében, dacára annak, hogy a szülők nagyon vigyáznak arra, hogy nevük akkor, amikor a mindenható igazgató ellen panaszkodnak, nyilvánosságra ne kerüljön, mert lehet más eredménye e panaszoknak, mint az, hogy a szülők gyermekei sinylik meg a »beárult« igazgató dühét. Az azonban szomoru valóság, hogy a mi drága pénzen fentartott szép

65







főgimnáziumunkban fenállása óta nem volt annyi vizsgálat, inquisició és konferencia, mint Kosztolányi ur igazgatása alatt. […] mi történt a Kossuth pályamunkákkal? A mult ülésen a főgimnázium igazgatójának jelentése […] miután csak két dij van, azt javasolja, hogy a harmadikat a mult évben ki nem adott Széchényi dijjal jutalmaztassék. Ez akkor fel se tűnt senkinek. Ma azonban – amikor már egy ujabb inquizicióról számolhatunk be – megtudjuk magyarázni az igazgató javaslatát. […] Október 6-án kellett volna a dijjakat kiadni a szerzőknek és ez – nem történt meg. Nem pedig azért, mert az igazgató a »saját hatáskörében« inquiziciót rendelt el. Ki az a Handelsmann, az a fiu azt a munkát nem csinálhatta! […] Csak annyit tudunk, hogy ez a fiu az igazgató ur nagy meglepetésére, szívesen vállalkozott arra, hogy szigoru felügyelet alatt bármily más történeti thémát kidolgoz. És a fiu bezáratván az egyik tanterembe négy óra alatt egy másik munkát irt meg, melyről két kiváló tanár igen elismerőleg nyilatkozott és bebizonyitottnak látják hogy az »érett elmére« valló pályamunkát is e fiu csinálta, egy biráló tanár azonban azt mondja, hogy e két munkát nem egy ember csinálta. És az igazgató? Nem a két biráló véleményét tartja helyesnek, hanem az egyét. Miért? Mert akkor a harmadik pályamunka kapja a második dijat és ennek szerzője az igazgató ur – fia! […] Ilyen ügyetlenül nem szabad boszankodni tisztelt igazgató ur!”] [Szerző nélkül]: „Utazás egy pályamunka körül. Az igazságos igazgató”, Bácskai Hírlap, VII. évf. 240. sz., 1903. okt. 17., 2–3. [Idézet: „A »Bácskai Hirlap« mai számában megirtuk, Kosztolányi Árpád főgimnáziumi igazgatónak azt a hallatlan basáskodását, a melyet a Kossuth pályamunka kiadás körül elkövetett. […] Nos, a tisztelt igazgató ur a mai közoktatásügyi bizottsági ülésen durva módon, mosdatlan szájjal megtámadta cikkünket, de fentartotta azt az inditványát, hogy a pályadij ne adassék ki a mü irójának. A dühöngő igazgató inditványát azonban egyhangulag leszavazta a bizottság és a dijat kiadni rendelte Handelsmann Károlynak.”; annotáció: a három, újbóli bírálótanár volt: Loósz István, Révfy Zoltán és Toncs Gusztáv. Utóbbi szólt KÁ mellett.] [Szerző nélkül]: „A Kossuth-pályadijak kiadása”, Bácskai Hírlap, VII. évf. 241. sz., 1903. okt. 18., 9. [Idézet: „A közoktatásügyi bizottságnak tegnapi ülésén hozott határozata alapján Kosztolányi Árpád főgimnáziumi igazgató ma adta ki az 50 és 30 korona pályadijat a legjobb Kossuth munkák szerzőinek Handelsmann Károlynak és Brenner Józsefnek. […] A közoktatásügyi bizottság határozata értelmében az igazgatónak a még két legjobb mü jeligés levélkéjét is föl kellett volna bontani. Kosztolányi azonban kijelentette, hogy azok szerzői nem kivánják azon határozat foganatositását, s így a harmadik és negyedik legjobb pályamunkák levélkéi felbontatlanok maradtak. (Nem akarta megtudni tán az igazgató, hogy ki irta a harmadik jó munkát?!)”] [Szerző nélkül]: „Utazás egy pályamunka körül”, Bácskai Hírlap, VII. évf. 242. sz., 1903. okt. 20., 5. [Idézet: „Sziebenburger Károly nyug. tanár, lapunk munkatársa egy hosszabb nyilatkozatot küldött be hozzánk, melyben tiltakozik az ellen, mintha ő a lapunkban megjelent cikkeket irta vagy ahhoz az adatokat szolgáltatta volna. […] Tessék sajtópört inditani és akkor megfogja tudni az igazgató ur, hogy ki a cikk irója.”]

1904.



[Szerző nélkül]: „Szép ajándék”, Bácskai Ellenőr, XXV. évf. 51. sz., 1904. szept. 11., 3. [Rovat: Helyi és vidéki hírek; annotáció: Kosztolányi Mariska oltárfüggönyt ajándékozott a főgimnázium helyi kápolnájának; megegyezik a Szabadka és Vidékében ugyanezen a napon megjelent cikk szövegével.]

66



   

 

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Bácskai Hírlap, VIII. évf. 240. sz., 1904. okt. 16., 9. [Rovat: Csarnok; műfaj: szerkesztőségi bevezető A holló című versfordításhoz; szöveg: „Örömmel tudatjuk olvasóinkkal, hogy Kosztolányi Dezső, a kiváló fiatal iró belépett lapunk munkatársai sorába. Kosztolányi neve müvészi fordításai és esztétikai dolgozatai révén előnyösen ismert a magyar irodalomban, ahol nagy sikerek várnak rá. Irásait Bécsből küldi nekünk, ahol jelenleg az egyetem bölcsészeti előadásait hallgatja. Alább közöljük kitünő munkatársunktól, Poe Edgar »Holló« cimü hires költeményének müforditását. Alig van vers, amelyik olyan rendkivüli feladatokat róna a forditóra, mint éppen ez a költemény, de Kosztolányi bravurosan, az angol eredeti szépségének teljes pompájával oldotta meg feladatát. De mondjon róla kritikát a közönség, mert ime a költemény:”] [Szerző nélkül]: „Esküdtek”, Szabadka és Vidéke, XII. évf. 12. sz., 1904. márc. 20., 3. [Rovat: Hírek; annotáció: Kosztolányi Árpád a rendes tagok közé soroltatott.] [Szerző nélkül]: „A bácstopolyai régi templom történetéből”, Szabadka és Vidéke, XII. évf. 16. sz., 1904. ápr. 17., 2. [Annotáció: a templom valahai plébánosai között szerepel Kosztolányi Lajos.] X.: „A női ipariskola kiállítása”, Szabadka és Vidéke, XII. évf. 28. sz., 1904. júl. 10., 2. [Annotáció: Kosztolányi Mariska sikeres selyemfestés-kiállításáról.] [Szerző nélkül]: „Szép ajándék”, Szabadka és Vidéke, XII. évf. 37. sz., 1904. szept. 11., 3. [Rovat: Hírek; annotáció: Kosztolányi Mariska oltárfüggönyt ajándékozott a főgimnázium helyi kápolnájának; megegyezik a Bácskai Ellenőrben ugyanezen a napon megjelent cikk szövegével.] [Szerző nélkül]: „Szabad liceum”, Szabadka és Vidéke, XII. évf. 46. sz., 1904. nov. 13., 3. [Rovat: Hírek; annotáció: Kosztolányi Árpád választmányi tagja lesz a Szabad liceum egyesületnek.] [Szerző nélkül]: „Szent Antal-népkonyha”, Szabadka és Vidéke, XII. évf. 51. sz., 1904. dec. 18., 2. [Annotáció: a katolikus népkonyha választmányának névsorában Kosztolányi Ágoston.]

1905.

   

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Árpád felolvasása a Szabad Lyceumban”, Bácskai Hírlap, IX. évf. 251. sz., 1905. okt. 29., 6. [Rovat: Napi hírek.] Kosztolányi Árpád: „Értesítés”, Szabadka és Vidéke, XIII. évf. 35. sz., 1905. aug. 27., 2–3. [Annotáció: Kosztolányi Árpád információkat tesz közzé az iskolába látogatásról.] [Szerző nélkül]: „Jogászbál Palicson”, Szabadka és Vidéke, XIII. évf. 35. sz., 1905. aug. 27., 3. [Rovat: Hírek; annotáció: Kosztolányi Mariska és Brenner Etelka neve a résztvevők között.] [Szerző nélkül]: „A Szent Antal kenyere”, Szabadka és Vidéke, XIII. évf. 52. sz., 1905. dec. 24., 5–6. [Rovat: Hírek; annotáció: a katolikus népkonyhának 4 koronát adományozott Kosztolányi Árpádné.]

1906.

 

[Szerző nélkül]: „Bácsbodrog-Megyei Irodalmi Társaság”, Bácskai Hírlap, X. évf. 148. sz., 1906. jún. 27., 2. [Rovat: Napi hírek; műfaj: tudósítás; annotáció: „A tisztikar tagjain kívül tagjai a társaságnak még a következők: […] Kosztolányi Dezső”.] Kosztolányi Árpád: „Beiratások a főgimnáziumba”, Bácskai Hírlap, X. évf. 194. sz., 1906. aug. 23., 3. [Rovat: Tanügy.]

67



(Og.) [=Oroszlány Gábor]: „Nyílt levél Kosztolányi Árpád főgymnáziumi igazgató úrhoz”, Tulipán, 1906/5. sz., 15.

1907.

     



[Szerző nélkül]: „Négy fal között. Kosztolányi Dezső versei”, Bácskai Hírlap, XI. évf. 97. sz., 1907. ápr. 27., 3. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió.] Kanizsai Ferenc: „Kosztolányi Dezső”, Bácskai Hírlap, XI. évf. 139. sz., 1907. jún. 20., 1–2. [Műfaj: vezércikk.] [Szerző nélkül]: „Pap Mariska Kosztolányiról”, Bácskai Hírlap, XI. évf. 156. sz., 1907. júl. 11., 4. [Rovat: Irodalom; műfaj: vezércikk; annotáció: A Pesti Naplóban megjelent cikk ismertetése, a mely a Négy fal közöttről szól.] [Szerző nélkül]: „Négy fal között. Költemények, írta Kosztolányi Dezső”, Budapesti Szemle, 1907. október [Forrás: Hitel, Repertórium] [Szerző nélkül]: „Kinek mi a hőóhaja? … Kosztolányi Dezsőnek, ha verseit valaki megértené”, Menykű, II. évf. 25. sz., 1907. júl. 13., 6. [Műfaj: vicc.] Dr. Komin János: „Babits Mihály”, Politikai Hetiszemle, XIV. évf. 19. sz., 1907. szept. 22., 11. [Műfaj: szerkesztői bevezető/versek; első sor/mondat: „Vaskos kéziratcsomó fekszik előttem. Versek. Csupa vers. Gyönyörködve lapozgatok bennük. Csupa uj szín csupa merész hangulat. […] Bizonyosra vesszük, hogy ebből a mi cikkünkből irodalmi akta lesz. Ilyenformán illendő megemlíteni, hogy azt az említett kéziratcsomót Kosztolányi Dezső, a jeles fiatal poéta adta át nekünk.”; annotáció: Babits Mihály verseinek (Olvasás közben, Anyám névnapjára, Nevessetek!) közlése szerkesztői bevezetővel, KD említésével.] Schöpflin Aladár: „Négy fal között”, Vasárnapi Újság, LIV. évf. 25. sz., 1907. jún. 23., 586. [Műfaj: recenzió.]

1908.

    



[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső új könyve”, Bácsmegyei Napló, V. évf., 1908. dec. 11., 3. [Műfaj: ismertetés; annotáció: Guy de Maupassant versei – ford. KD.] [Forrás: PIM] (y.): „Maupassant versei Kosztolányi forditásában”, Bácskai Hírlap, XII. évf. 39. sz., 1908. febr. 16., 7. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső novelláskötete”, Bácskai Hírlap, XII. évf. 208. sz., 1908. szept. 12., 3. [Rovat: Irodalom; műfaj: könyvajánló; annotáció: a Boszorkányos esték beharangozása.] Kosztolányi Árpád: „Tanárok és szülők. Beszámoló és híradás a fogadóórákról”, Bácskai Napló, II. évf. 275. sz., 1908. nov. 29., 1–2. Mamusich József: „A modern költők”, Bácskai Napló, II. évf. 296. sz., 1908. dec. 25., 2. [Annotáció: az egyik fővárosi lapban megjelent, „A holnap” c. cikkre reflektál, amit egy bizonyos „-ő” írt, és amelyben a Fidibusz, Magyar Figaró és Kis Élclap c. újságokban publikáló fiatal költőket ostorozza, akik megvetik a magyar költészet hagyományait és csak „bélforgató szenvelgésre” képesek.] V – v. [= I. Vincenti Gusztáv]: „A Holnap”, Egyetemi Lapok, XXI. évf. 14. sz., 1908. nov. 15., 11. [Annotáció: a Holnap antológiáról, KD említésével.]

1909.



[Szerző nélkül]: „A palicsi irodalmi délután”, Bácsmegyei Napló, VI. évf. 150. sz., 1909. júl. 6., 3. [Annotáció: a szabadkai lapok összes munkatársa júl. 11-én irodalmi délutánt rendeznek. A megvalósításán dolgozik KD stb.] [Forrás: PIM]

68

              

[Szerző nélkül]: „Irodalmi délután”, Bácsmegyei Napló, VI. évf. 155. sz., 1909. júl. 11., 4. [Annotáció: KD szervezésével a nívósnak ígérkező összejövetelről Palicson.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Az irodalmi délután”, Bácsmegyei Napló, VI. évf. 156. sz., 1909. júl. 13., 2–3. [Annotáció: Palicson az újságírók összejöveteléről – KD sikeres szereplése.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső a Magyar Színházban”, Bácsmegyei Napló, VI. évf. 210. sz., 1909. szept. 16., 3. [Műfaj: hír; annotáció: Wilde Oszkár: Páduai hercegnő c. darabot KD fordításában színrehozza.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső beteg”, Bácsmegyei Napló, VI. évf. 291. sz., 1909. dec. 16., 2. [Műfaj: hír.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső jobban van”, Bácsmegyei Napló, VI. évf. 294. sz., 1909. dec. 19., 4. [Műfaj: hír; annotáció: kezelőorvos dr. Wilhelm Adolf.] [Forrás: PIM] Lányi Viktor: „Boszorkányos esték”, Bácskai Hírlap, XIII. évf. 132. sz., 1909. jún. 13., 8. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió.] Gipsz.: Ankét az őszről. Kosztolányi I. Dezső: Hajnali utazás”, Bácskai Hírlap, XIII. évf. 204. sz., 1909. szept. 8., 5. [Műfaj: versparódia.] She.: A páduai hercegnő. XVI. századbeli tragédia. Irta: Wilde Oszkár. Forditotta: Kosztolányi Dezső”, Bácskai Hírlap, XIII. évf. 259. sz., 1909. nov. 12., 6. [Rovat: Színház; műfaj: színikritika; annotáció: külön szól a fordításról is.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi versek Lányi Ernő zenéjével, három dal énekre és zongorára, ára 3 korona”, Bácskai Napló, III. évf. 23. sz., 1909. jún. 29., 3. [Műfaj: hirdetés.] [Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Egyetemi Lapok, XXII. évf. 3. sz., 1909. ápr. 20., 17. [Rovat: Szerkesztői üzenetek; idézet: „K. D. Bpest. Köszönjük a beküldött verseket és a tárcát. Az jön, ez legközelebb jönni fog.”] Halasi Andor: „Boszorkányos esték”, Egyetemi Lapok, XXII. évf. 6. sz., 1909. jún. 10., 15. [Rovat: Irodalom; műfaj: kritika.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Boszorkányos esték”, Élet, I. évf. 26. sz., 1909. jún. 27., 848. [Rovat: Kultúra/Új Könyvek; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Maupassant összes versei”, Vasárnapi Újság, LVI. évf. 1. sz., 1909. jan. 3., 20. [Annotáció: KD-nek mint fordítónak az említésével.] [Szerző nélkül]: „Boszorkányos esték”, Vasárnapi Újság, LVI. évf. 26. sz., 1909. jún. 27., 552. [Rovat: Irodalom és művészet; műfaj: recenzió.]] [Szerző nélkül]: „A Magyar Könyvtár”, Vasárnapi Újság, LVI. évf. 42. sz., 1909. okt. 17., 875–877. [Műfaj: hír; annotáció: Írói arcképek címmel új sorozat indul; megjelent Oscar Wilde A páduai hercegnő c. drámája, ford. KD.] [Forrás: PIM]

1910.

 



[Színházműsor: A Gésák], Bácskai Napló, IV. évf. 47. sz. 1910. febr. 27., 4. [Hír: előadják Lányi Ernő dalait, köztük a Kosztolányi-versekre komponált „A hajnali csillaghoz” és az „Üllői úti fák” címűeket, melyek „a szabadkai közönség előtt már régebben ismert és kedvelt dolgok” voltak.], Bácskai Napló, IV. évf. 53. sz., 1910. márc. 6., 3. [Szerző nélkül:] „Ankét az elmaradt télről. 4. Posztolányi Dezső”, Bácsmegyei Napló, VII. évf. 4. sz., 1910. jan. 6., 3. [Műfaj: versparódia; annotáció: „Ámodtam ezt: A néma táli tájra” kezdettel.]

69



 

      

 

[Szerző nélkül:] „A fekete zongora Palicsra kerül. Közigazgatási közlemény”, Bácsmegyei Napló, VII. évf. 128. sz., 1910. jún. 19., 4. [Műfaj: közlemény/jegyzet; szövege: „A fekete zongora, amelyről Kosztolányi Dezső a legcsudásabb versét irta, a fekete zongora ott állott busan, elhagyatva a zeneiskola egyik fehérfalu termének legszomorubb zugában. Es csak olykor – szerdán és szombaton – ha egy álmatag leány ült melléje, csak olyankor pattantak ki a fekete zongora feketefehár billentyüi alól a Kosztolányi Dezső megálmodott melódiái. Most aztán ez is elmult s a fekete zongora még elhagyatottabb volt tegnapig. Mert tegnap társzekér állott meg a zenede előtt és acélizmu emberek fogták meg a fekete zongorát és egy óráig recsegtek valami furcsa, panaszos összevisszaságban az acélhurjai, amíg a kocsi Palicsra ért. Mert: A tanács elrendelte, hogy a városi zenede legjobb zongoráját vigyék ki Palicsra, a – kurszalonba.”] [Szerző nélkül:] „Kosztolányi Dezső uj kötete”, Bácsmegyei Napló, VII. évf. 155. sz., 1910. júl. 10., 4. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió; annotáció: A szegény kisgyermek panaszairól.] [Szerző nélkül:] „Kosztolányi Dezső a Petőfi-társaságban”, Bácsmegyei Napló, VII. évf. 288. sz., 1910. dec. 18., 4. [Szöveg: „Az idén a Petőfi-társaságban négy hely üresedett meg. Erre a négy helyre a sok aspiráns közül, akik mind jelesei a magyar irodalomnak, minket legjobban érdekel Szabadka kiváló szülöttének, Kosztolányi Dezsőnek a jelölése, akit Szabóné Nogáll Janka, az ismert nevü irónő ajánl be a Petőfitársaságba. Kosztolányit nemcsak elsőrangú költői ereje és csodálatos müvészete, hanem kitünő műfordítói kvalitásai is predesztinálják arra, hogy a magyar irodalom legkiválóbbjai között helyet foglaljon. Ha beválasztják Kosztolányi Dezsőt, ő lesz a legfiatalabb tagja a Petőfi-társaságnak, amely értékes és kvalitásos tagot nyer az utolérhetetlen nyelvezetü, mély gondolkozásu költőben. Itt emlitjük meg, hogy ma este elevenítik fel Moliere hires vígjátékát a Szeleburdit, amelynek uj, modern szellemben való lefordításával a Nemzeti Szinház Kosztolányi Dezsőt bizta meg.”] Csécsi Imre: „Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai”, Egyetemi Lapok, XXIII. évf. 13. sz., 1910. szept. 30., 16. [Rovat: Irodalom; műfaj: kritika.] Vajda Ernő: „A szegény kisgyermek panaszai”, Élet, II. évf. 29. sz., 1910. júl. 17., 89– 90. [Rovat: Kultúra; műfaj: recenzió.] Rudel.: „A szeleburdi. Vígjáték 5 felvonásban. Irta: Molière. Fordította: Kosztolányi Dezső. A Nemzeti szinház reprize”, Élet, II. évf. 52. sz., 1910. dec. 25., 821–822. [Rovat: Könyvek, képek, színház, zene; műfaj: színikritika.] Hangay Sándor: „A szegény kisgyermek panaszai”, Móka, III. évf. 1. sz., 1910. okt. 5., 16. [Rovat: Irodalom; műfaj: kritika.] [Szerző nélkül]: „Modern könyvtár”, Móka, III. évf. 7. sz., 1910. nov. 16., 17. [Műfaj: kritika; annotáció: a Modern Könyvtár harmadik füzetének említésével, amely KD A szegény kisgyermek panaszai című ciklusát tartalmazza.] Majthényi György: „Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai”, Renaissance, I. évf. 6. sz., 1910. júl. 25., 564–566. [Rovat: Kritika; műfaj: kritika.] [Szerző nélkül]: „A szeleburdi. A darabot írta Moliére, ford. Kosztolányi Dezső”, Színházi Hét, I. évf. 7. sz., 1910. dec. 11., 22. [Annotáció: a Nemzeti Színház színlapja, rövid leírással; Változatlan formában jelenik meg: I. évf. 8. sz., 1910. dec. 18.,19.; I. évf. 9. sz., 1910. dec. 25., 27.; II. évf. 1. sz., 1911. jan. 1., 19.] [Szerző nélkül]: „A szeleburdi” és „Elektra”, Színházi Hét, I. évf. 8. sz., 1910. december 18–25., 6. [Annotáció: KD-nek mint fordítónak (Molière: A szeleburdi) az említésével.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, X. évf. 52. sz., 1910. dec.

70

  

25., 30–38. [Annotáció: KD-t ábrázoló karikatúra mellé írt szöveg: „soványnak néz ki, pedig a költészet muzsája jó koszton tartotta. Ő maga is tart kosztosokat a magyar olvasók képében, a kik verseit és prózamüveit is csemegének tartják.”] [Szerző nélkül]: „Solness építőmester”, Vasárnapi Újság, LVII. évf. 19. sz., 1910. mál. 8., 404. [Annotáció: Ibsen regényének magyar kiadásához KD írt előszót.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „A szegény kisgyermek panaszai”, Vasárnapi Újság, LVII. évf. 30. sz., 1910. júl. 24., 636. [Rovat: Irodalom és művészet; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Új irodalmi vállalat”, Vasárnapi Újság, LVII. évf. 31. sz., 1910. júl. 31., 636. [Annotáció: Megjelent Kosztolányi Dezső A szegény kis gyermek panaszai c. költeményciklusa.] [Forrás: PIM]

1911.

        

Hevesi Sándor: „Őszi koncert és Kártya. Kosztolányi Dezső új füzete”, Auróra, I. évf. 9. sz., 1911. máj. 13., 227–228. [Forrás: Hitel] [Szerző nélkül:] „Ibsen estélyt rendeznek a szabadkai szinházban. Kosztolányi Dezső és Pethes Imre”, Bácsmegyei Napló, VIII. évf. 33. sz., 1911. febr. 8., 2. [Annotáció: KD konferanszot tart az előadás előtt.] [Szerző nélkül:] „Megtartják az Ibsen estéket. Kosztolányi Dezső és Pethes Imre a városi színházban”, Bácsmegyei Napló, VIII. évf. 47. sz., 1911. febr. 24., 2. [Annotáció: KD konferanszot tart az előadás előtt.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Lotoszevők. Mesejáték. Budapest, 1910. Kritika kiad” Budapesti Szemle, 420. sz., 1911. dec., 496. [Rovat: Új magyar könyvek; műfaj: könyvajánló.] Halandó: „Vasárnapi levél. Válasz Vampának a japán boltból”, Élet, III. évf. 4. sz., 1911. jan. 22. [Forrás: Hitel] Halasi Andor: „Kosztolányi Dezső: Bolondok. Megjelent a »Modern Könyvtár« kiadásában”, Élet, III. évf. 52. sz., 1911. dec. 24., 1606. [Rovat: Könyvek; műfaj: recenzió.] Karinthy Frigyes: „Trombolányi Dezső: A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései című ciklusból. Három irodalmi karikatúr”, Fidibusz, VII. évf. 13. sz., 1911. márc. 24., 3. [Forrás. Hitel] [Szerző nélkül]: „Vízkereszt. Egy konzervativ kritika ötven esztendő mulva”, Színházi Hét, II. évf. 15. sz., 1911. ápr. 9., 2–4. [Annotáció: KD-t is említik a fiktív visszaemlékezésben.] [Szerző nélkül]: „III. Kosztolányi Dezső”, Színházi Hét, II. évf. 28. sz., 1911. szeptember 23–30., 11–12. [Rovat: Kritikusok; műfaj: portré; annotáció: portrésorozat részeként, Major Henrik KD-ről készített karikatúrájával.]

1912.

  

[Szerző nélkül]: „Szabadkaiak az Új Szinpad-on”, Bácsmegyei Napló, IX. évf. 21. sz., 1912. jan. 27., 2. [Műfaj: hír; annotáció: Bárdos Arthur és Révész Béla igazgatók elfogadták előadásra KD: A lótuszevők c. színdarabját.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső új egyfelvonásosa”, Bácsmegyei Napló, IX. évf. 68. sz., 1912. márc. 23., 3. [Műfaj: hír; annotáció: „Odisszeusz útja” címmel mesejátékot ír.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: Két vígjáték. Calderón: „Úrnő és komorna fordításáról”, Élet, IV. évf. 23. sz., 1912. jún. 9., 748. [Rovat: Irodalom és művészet.] [Forrás: Hitel]

71



[Szerző nélkül]: „Mágia”, Vasárnapi Újság, LIX. évf. 50. sz., 1912. dec. 16., 1011. [Rovat: Irodalom és művészet; műfaj: recenzió.]

1913.



[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Árpád jubileuma. A gimnázium ünnepe”, Bácsmegyei Napló, X. évf. 26. sz., 1913. febr. 1., 3. [Annotáció: KÁ harmincéves tanárságának ünnepléséről.]  [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Árpád főgimnáziumi igazgató jubileuma”, Bácsmegyei Napló, X. évf. 28. sz., 1913. febr. 4., 2. [Annotáció: KÁ harmincéves tanárságának ünnepléséről.]  [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Árpád főgimnáziumi igazgató sulyos beteg”, Bácsmegyei Napló, X. évf. 36. sz., 1913. febr. 13., 4. [Annotáció: KÁ tüdőgyulladásáról.]  [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső és német kiadója”, Bácsmegyei Napló, X. évf. 208. sz., 1913. szept. 11., 4. [Annotáció: a Stefan I. Klein fordításában megjelenő A laterna magika beharangozása.]  [Szerző nélkül]: „A legujabb könyv. Kosztolányi Dezső beteg”, Bácsmegyei Napló, X. évf. 216. sz., 1913. szept. 20., 2. [Annotáció: KD ideglázat kapott, de dolgozik egy műfordítás-antológián dolgozik.]  [Szerző nélkül]: „A kénytelen házasság. Német regény”, Bácsmegyei Napló, X. évf. 270. sz., 1913. nov. 23., 8. [Műfaj: recenzió; annotáció: ford. Kosztolányi Dezső? (K. Dezső).] [Forrás: PIM]  S.: „Kosztolányi Dezső: Mágia”, Élet, V. évf. 1. sz., 1913. jan. 5., 24–26. [Rovat: Irodalom és művészet; műfaj: kritika.]  H[alasi]. A[ndor].: „Desider Kosztolányi: Die magische Laterne”, Élet, V. évf. 42. sz., 1913. okt. 19., 1354. [Rovat: Irodalom és művészet.] [Forrás: Hitel]  [Szerző nélkül]: „Kritikusok.”, Színházi Élet, II. évf. 35. sz., 1913. október 25 – november 1., 6. [Rovat: Kritikusok; műfaj: verses portré; annotáció: verses portrésorozat részeként, Major Henrik KD-ről készített karikatúrájával.]  [Szerző nélkül]: „Mérföldkövek. A Vigszinház szombati premierje”, Színházi Élet, II. évf. 41. sz., 1913. dec. 7–14., 9–10. [Műfaj: színikritika; annotáció: Edward Knoblauch Mérföldkövek című színielőadásáról, KD-t a darab fordítójaként említik.]  [Szerző nélkül]: „Mérföldkövek. Írták Knoblauch Edward és Bennet Arnold, ford. Kosztolányi Dezső” Színházi Élet, II. évf. 41. sz., 1913. dec. 7–14., 28. [Annotáció: a Vígszínház színlapja, rövid leírással. Változatlan formában jelenik meg: II. évf. 42. sz., 1913. dec. 14., 26.; II. évf. 44. sz., 1913. dec. 28., 30.]  [Szerző nélkül]: „A Newyork veseasztal multjából”, Színházi Élet, II. évf. 44. sz., 1913. dec. 28 – 1914. jan. 4., 2–4. [Műfaj: humoros tudósítás; annotáció: a cikkhez tartozó karikatúrán KD is megtalálható.]  [Szerző nélkül]: „Utazás a »Mérföldkövek« sikere körül.”, Színházi Élet, II. évf. 44. sz., 1913. december 28 – 1914. január 4., 17–21. [Annotáció: Edward Knoblauch és Arnold Bennet darabjáról, melyet KD fordított.]  [Szerző nélkül]: „Góth rendez”, Színházi Élet, II. évf. 44. sz., 1913. december 28 – 1914. január 4., 22. [Annotáció: a cikk mellett fénykép KD-ről, képaláírás: „Kosztolányi Dezső, a „Mérföldkövek” forditója”.] 1914.



[Szerző nélkül]: „A szegény kisgyermek panaszai”, Az Érdekes Újság, II. évf. 9. sz., 1914. márc. 1., 32. [Idézet: „A szegény kisgyermek panaszait ízléses kiállításban,

72

     



 

amatőröknek való félpergament kötésben adta ki. A könyv, amely eddig három kiadásban fogyott el, most tetemesen gazdagabb, a ciklus összes verseit magában foglalja. Mutatóba közöljük az alábbi két verset:”] [Forrás: Hitel] k .b. [=Katona Béla]: „Mérföldkövek”, Bácsmegyei Napló, XI. évf. 40. sz., 1914. febr. 19., 3. [Annotáció: Bemutatják a szabadkai Városi Színházban 1914. febr. 17-én; Knoblauch darabját KD fordította magyarra.] [Forrás: PIM] Sinkó Ervin: „Imádság Háború-istenhez. Kosztolányi Dezsőnek ajánlom”, Bácsmegyei Napló, XI. évf. 257. sz., 1914. nov. 14., 3. [Műfaj: vers.] [Forrás: PIM] K. A.: „Kosztolányi Dezső: Modern költők. Élet-kiadás”, Élet, VI. évf. 5. sz., 1914. febr. 1., 154–155. [Műfaj: recenzió.] Halasi Andor: „Színházak újdonságai. Benrimo és Hazelton: A sárga kabát. Bemutatta a Vígszínház”, Élet, VI. évf. 17. sz., 1914. ápr. 26., 537–538. [Rovat: Irodalom és Művészet; műfaj: színikritika.] [Szerző nélkül]: „A sárga kabát”, Színházi Élet, III. évf. 15. sz., 1914. ápr. 12–19., 78. [Műfaj: ajánló; annotáció: Harry J. Benrimo és George Hazelton darabja 1914. április 18-i, Vígszínházbeli bemutatójának ajánlója; a darabot fordította KD.] [Szerző nélkül]: „Egy és más a »Sárga kabát«-ról”, Színházi Élet, III. évf. 16. sz., 1914. ápr. 19–26., 1–6. [Műfaj: színikritika; annotáció: Harry J. Benrimo és George Hazelton darabjáról, az 1914. április 18-i, Vígszínházbeli bemutató főpróbájáról; a darabot fordította KD.] Shaféta: „Hegedüs a lovagkereszttel. Berthold külügyminiszter a Nemzetiben. Vizsgaelőadás Rózsahegyinél. Berlini távirat. Pálmay Ilka uj szerepe”, Színházi Élet, II. évf. 22. sz., 1914. máj. 31 – jún. 7., 14–17. [Rovat: Csatangolás; műfaj: tudósítások, anekdoták; annotáció: Rózsahegyi Kálmán magániskolájában tartott vizsgaelőadáson KD is részt vett A Világ újságírójaként.] [Szerző nélkül]: „Modern Költők”, Vasárnapi Újság, LXI. évf. 3. sz., 1914. jan. 25., 55. [Rovat: Irodalom és művészet.] [Hitel, PIM] [Szerző nélkül]: „A szegény kisgyermek [PIM szerint: kis ember] panaszai”, Vasárnapi Újság, LXI. évf. 4. sz., 1914. jan. 25., 75. [Rovat: Irodalom és művészet.] [Forrás: Hitel, PIM]

1915.



Szén.: „Kosztolányi Dezső. Öcsém. 1914–1915. Tevan könyvtár”, Élet, VII. évf. 28. sz., 1915. júl. 11., 675. [Rovat: Kultúra; műfaj: recenzió.]

1916.



  

[Sebestyén Károly]: Ujabb magyar regények és novellák. Gárdonyi Géza: Szunyoghy miatyánkja. Csathó Kálmán: A varjú a toronyórán. Szini Gyula: A tűzfészek. Kosztolányi Dezső: Bűbájosok”, Budapesti Szemle, 479. sz., 1916. nov., 305–312. [Műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „A keleti zsidók kérdése”, Egyenlőség, XXXV. évf. 19. sz., 1916. máj. 7., 3–4. [Annotáció: benne: Jehudá Léb Gordon Egy csepp tinta, ill. A hervadt nyelv költője című verseinek fordítása.] –deák.: „Kosztolányi Dezső: Bűbájosok. Novellák”, Élet, VIII. évf. 24. sz., 1916. jún. 11., 580. [Rovat: Kultúra; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Bűbájosok. A Világ kritikája”, Szabadkai Hétfői Hírlap, VI. évf. 15. sz., 1916. ápr. 10., 3. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Kosztolányi Dezső számára az emberélet legfőbb misztériuma az ideg.”]

73



[Szerző nélkül]: „Bűbájosok”, Vasárnapi Újság, LXIII. évf. 15. sz., 1916. ápr. 9., 239. [Műfaj: hirdetés; annotáció: KD legújabb novelláskötetéről.] [Forrás: PIM]

1917.

    

 









[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Mák”, Arcok és álarcok, I. évf. 9. sz., 1917. máj. 11., 21. [Műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül:] „Kosztolányi Dezső a Petőfi-társaságban”, Bácsmegyei Napló, XV. évf. 290. sz., 1917. dec. 18., 3. [Rovat: A nap eseményei; műfaj: tudósítás.] [Szerző nélkül]: „Alkalmi cikkek Aranyról”, Budapesti Szemle, 484. sz. 1917. április [Forrás: Hitel] –c.: „Byron: Mazeppa”, Élet, IX. évf. 7. sz., 1917. febr. 18., 172. [Rovat: Kultúra/Új Könyvek; annotáció: KD fordításáról.] –c.: „Éjfél. Magyar írók misztikus novellái. Kisértethistóriák. Idegen írók novellái. Cudar gyönyörök. A borzalom íróiból”, Élet, IX. évf. 46. sz., 1917. nov. 18., 1123– 1124. [Rovat: Kultúra; annotáció: KD írta a kötet előszavát, de a nevét külön nem említik.] [Szerző nélkül]: „Most jelent meg! Kosztolányi Dezső: Kain című novelláskönyve”, Jelenkor, I. évf. 2. sz., 1917. dec., [hátsó borító belső lapján]. [Műfaj: hirdetés.] [Forrás: PIM] Halandó: „Az Akadémia Arany-ünnepe.”, Magyar Szalon, XXXIV. évf. 5. sz., 1917. máj., 10–12. [Műfaj: tudósítás; idézet: „Végül – bocsánat az udvariatlanságért – láttunk nagyon sok szép asszonyt és még több szép leányt, akik Herczeg Ferencet szerették volna meg- és kitapsolni, ha megtudhatták volna tőle azt, amit eddig sem Beöthy, Babits, Császár, Heinrich, Kéky, Kosztolányi, Schöpflin, és Vojnovich tudós uraktól nem sikerült megtudniok, hogy hát tulajdonképpen kije is, mije is a magyar nemzetnek Arany János.”; annotáció: az Akadémia díszközüléséről, melyet Arany János emlékének ajánlottak.] Bús Fekete László: „Müvészi bábjátékok”, Színházi Élet, VI. évf. 21. sz., 1917. máj. 20–27., 15–16. [Műfaj: tudósítás; idézet: „Kosztolányi Dezső a Mágia költője, Csoda cimen irt szivbemarkoló kis komédiát a sántáról, a vakról, a némáról és a süketről, akik szerencsétleneknek érzik magukat, de amikor angyali engedelemre nyomoruságot cserélhetnek, mindegyik a másikat tartja inkább nyomorultnak.”; annotáció: Rónai Dénes előadásáról a Modern Színpadon.] [Szerző nélkül]: „Intim Pista”, Színházi Élet, VI. évf. 35. sz., 1917. aug. 26 – szept. 2., 13. [Rovat: Maga csak tudja; műfaj: anekdota; idézet: „Van azonban egy érdekes ujságom a maguk számára. Kosztolányi Dezsőből háziur lett. – Hogy történt az eset? Mondja el gyorsan! – A ragyogó tollu poéta a Fehérvári-ut 32 szám alatt lakik. Egyszer elpanaszolta a redakcióban, hogy a háziurával differenciái vannak. Barátai erre érintkezésbe léptek egy bankkal és megvétettek a házat a Kosztolányi részére. Neki csak annyit kell törleszteni amennyi házbért fizetne. Igy lett Kosztolányiból háziur.”] [Szerző nélkül]: „E. M. I. T. T.”, Színházi Élet, VI. évf. 45. sz., 1917. nov. 4–11., 42– 44. [Műfaj: beszámoló (paródia); annotáció: az Első Magyar Intarziás Társaság Tagjainak megalakulása. Hivatalos helyiség: Pesti Napló szerkesztősége, tagjai: Halasi Andor, Harsányi Zsolt, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Dísztag: Molnár Ferenc.] [Szerző nélkül]: „E. M. I. T. T.”, Színházi Élet, VI. évf. 46. sz., 1917. nov. 11–18., 13. [Műfaj: jegyzőkönyv; annotáció: humoros jegyzőkönyv az Első Magyar Intarziás Társulat Tagjai jelenlétében, az ülésen KD elnökölt.]

74

    

[Szerző nélkül]: „E. M. I. T. T.”, Színházi Élet, VI. évf. 47. sz., 1917. nov. 18–25., 14. [Műfaj: beszámoló; annotáció: humoros beszámoló az EMITT további működéséről.] Harsányi Zsolt: „Ki a férje?”, Színházi Élet, VI. évf. 47. sz., 1917. nov. 18–25., 10– 11.. [Rovat: Utazás a súgólyukon túl; annotáció: Harmos Ilona és KD említésével.] Harsányi Zsolt: „Shakespeare a Nyujorkban. Szinházi regény”, Színházi Élet, VI. évf. 51. sz., 1917. dec. 15–22., 25–27. [Műfaj: regény(paródia); annotáció: KD említésével.] [Szerző nélkül]: „Káin”, Vasárnapi Újság, LXIV. évf. 6. sz., 1917. febr. 10., 92–93. [Annotáció: KD legújabb novelláskötetéről.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Már [Mák]”, Vasárnapi Újság, LXIV. évf. 6. sz., 1917. febr. 11., 101. [Annotáció: KD verseskötetéről.] [Forrás: PIM]

1918.

      

 

[Szerző nélkül]: „A Társaság lirikusai”, A Társaság, V. évf. 51. sz., 1918. dec. 22., [számozatlan melléklet], [5.] [Annotáció: KD neve szerepel a lírikusokat felsoroló listában.] Haraszti Zoltán: „Kosztolányi Dezső: „Káin”, Esztendő, I. évf. 3. sz., 1918. március, 158–162. [Forrás: Hitel, Repertórium] Turcsányi Elek: „Őszi verssorok”, Esztendő, I. évf. 11. sz., 1918. november, 123–128. [Annotáció: vers „Kosztolányi Dezsőnek, az őszi koncert költőjének” ajánlással.] [Forrás: Hitel] Karinthy Frigyes: „Így írtok ti. Kémény. A Kokáin cimü kötetből. Novella. Irta: Posztolányi Dezső”, Figáró, I. évf. 4. sz., 1918. okt. 9., 9–10. [Annotáció: Karinthy Frigyes paródiája.] [Szerző nélkül]: „Olvasóinknak ajánljuk…”, Front, II. évf. 28. sz., 1918., 15. [Rovat: Mit olvassunk?; műfaj: könyvajánló; annotáció: többek között KD Káin című kötetét ajánlják.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Színházi Élet, VII. évf. 5. sz., 1918. jan. 27 – febr. 3., 14. [Rovat: Kritikusok; műfaj: (gúny)vers; annotáció: KD Petőfi Társaságba való belépése apropóján.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Színházi Élet, VII. évf. 5. sz., 1918. jan. 27 – febr. 3., 14. [Rovat: Kritikusok; műfaj: rigmusok; részlet: „Tisztelt Bohémia / aprajanagyja, / Pláne, mióta / a Petőfi-társaság tagja. // Petőfi hármat szeretett: / A bort, a nőt, meg a szabadságot. / Kosztolányi antialkoholista, / Szabadságra rég nem utazott / És már számos szinésznőt levágott. // Mégsem ri ki / A Petőfi-társaságból. / Miért? Mert költő, / Még pediglen a javából.”; annotáció: a cikk mellett KD-t ábrázoló karikatúra található.] [Szerző nélkül]: „Henri Bernstein: Tisztitótűz. L’Elévation. Forditotta: Kosztolányi Dezső”, Színházi Élet, VII. évf. 10. sz., 1918. márc. 3–10., 47. [Rovat: Halló, mi újság?; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Három generáció”, Színházi Élet, VII. évf. 11. sz., 1918. márc. 10 – 17., 7. [Idézet: Fiu, Apa, Nagyapa. Három érdekes fej egymás mellett. Kezdjük a középsőn, aki a legfiatalabb: a neve ifj. Kosztolányi Ádám. A fiatal úr sok jó tulajdonsága mellett most leginkább édesapjáról, Kosztolányi Dezsőről, a magyar versirás büszkeségéről nevezetes. A nagyapa, harmadik a képen, nagyszerü figuráju magyar fej, Kosztolányi Ádám. Kiváló pedagógus Szabadkán és igy hárman olyan kedvesek meghatóan érzelmesek, mint a legszebb amerikai filmeken a végső tabló, amely a szivre akar hatni.”; annotáció: a cikk a lapba kötött Kis Szinházi Élet című mellékletben található, egy KD-t, fiát, Ádámot és id. Kosztolányi Árpádot ábrázoló

75



  







 

 

fényképpel.] [Szerző nélkül]: „A hibás meghivó”, Színházi Élet, VII. évf. 12. sz., 1918. márc. 17 – 24., 14. [Műfaj: anekdota; idézet: „Karinthy Frigyes fog konferálni a március 10-iki Százezrek Zsurján és misem természetesebb, minthogy Pesti Napló-beli kollégái a kérdések százaival halmozzák el. Kosztolányi Dezső a minap ezt a kérdést intézte Karinthyhez: – Mondd, Frici, nem félsz attól, hogy üres széksorok előtt fogsz konferálni? – Oh nem, – büszkélkedett Karinthy – olyan megoldást találtam, mely zsufolásig telt házat biztosit nekem. Sajtóhibával ellátott meghivókat bocsátok világgá és ez a hibás meghivó az egész várost mozgósitani fogja. – Nos! És hogy hangzik az a hibás meghivó? – Igy: Meghivó a Százezrek Zsirjára.”] [Szerző nélkül]: „A töltőtoll”, Színházi Élet, VII. évf. 14. sz., 1918. márc. 31 – ápr. 7., 45. [Műfaj: tárca; annotáció: anekdota arról, hogy KD és Karinthy Frigyes hogyan egyezkedett egy töltőtoll sorsa fölött.] [Szerző nélkül] [=Karinthy Frigyes?]: „Képrejtvény”, Színházi Élet, VII. évf. 21. sz., 1918. máj. 19–26., 26–27. [Annotáció: anekdota arról, hogyan talált ki KD egy képrejtvényt; Karinthy és Major Henrik karikatúráival.] Lukács Gyula: „Hogyan köszönnek?”, Színházi Élet, VII. évf. 27. sz., 1918. jún. 30 – júl. 14., 28–32. [Műfaj: riport; idézet: „Kosztolányi Dezső azzal jutalmazza a köszönőt, hogy megmutatja Ádám fia legújabb fotografiáját.”; annotáció: írók, rendezők köszönését bemutató összeállítás.] [Szerző nélkül]: „A Farsang – opera”, Színházi Élet, VII. évf. 30. sz., 1918. júl. 28 – aug. 4., 10–11. [Idézet: „A mult hetekben Ábrahám Pál, a jónevü fiatal zeneszerző kérte meg, engedje át számára operaszövegnek a »Farsang«-ot, amelyből arra méltó iróval készitettne librettót. A komponista meg is nevezte munkatársát Kosztolányi Dezső személyében. Ez az ajánlat megtörte a jeget. Kosztolányi Dezső virtuóz verselőművészete biztositék az iránt, hogy a »Farsang« mint operaszöveg is igazi, komoly irodalmi alkotás lesz és Molnár Ferenc örömmel adta beleegyezését. Kosztolányi, aki már megkezdte a munkát, különben sem járatlan az operaszöveg utvesztőjében: néhány évvel ezelőtt Gluck »Május királynője« cimü egyfelvonásos operájának szövegét forditotta megkapó költői lendülettel, csillogó versekben.”; annotáció: Molnár Ferenc darabjának, a Farsangnak a megzenésítéséről.] Kőváry Gyula: „Támadás Karinthy ellen”, Színházi Élet, VII. évf. 31. sz., 1918. aug. 4–11., 19–20. [Műfaj: nyilvános levél; annotáció: válasz Karinthy kritikájára, KD-t megnevezve sugalmazóként; a cikk alatt karikatúra KD-ről, „Kosztolányi Dezső nyaral” képaláírással.] [Szerző nélkül]: „Séta az iróasztalok körül”, Színházi Élet, VII. évf. 33. sz., 1918. aug. 18–25., 8–11. [Műfaj: riport; idézet: „Kosztolányi Dezső Szabadkán és Palicson nyaralt. Szindarabot nem irt. De verseken és novellákon kívül megirt két fejezetet a regényéből, amely az olvasót igen kellemesen fogja a »Szegény kis gyermek panaszai«-ra [!] emlékeztetni.”] [Szerző nélkül]: „Ujságirónap a Nemzeti Parkban”, Színházi Élet, VII. évf. 35. sz., 1918. szept. 1–8., 11–12. [Műfaj: hirdetés; annotáció: KD említésével.] [Szerző nélkül]: „Forradalom a szerkesztőségben”, Színházi Élet, VII. évf. 35. sz., 1918. szept. 1–8., 20–22. [Műfaj: (ál)tudósítás; annotáció: arról, hogy Farkas Imre, Harsányi Zsolt, Karinthy és KD milyen színjátékokat játszanak a Pesti Napló szerkesztőségében.] [Szerző nélkül]: „Ujságirónap a Nemzeti Parkban”, Színházi Élet, VII. évf. 36. sz., 1918. szept. 8–15., 33. [Műfaj: hirdetés; annotáció: KD említésével.] [Szerző nélkül]: „A békehimnusz-pályázat”, Színházi Élet, VII. évf. 38. sz., 1918. szept. 22–29., 49. [Rovat: Halló, mi újság?; műfaj: hirdetés; annotáció: KD is tagja a 76

  

zsűrinek.] [Szerző nélkül]: „Hogy kell cipőjegyet szerezni?”, Színházi Élet, VII. évf. 42. sz., 1918. okt. 20–27., 39. [Műfaj: jegyzet; annotáció: anekdota KD feleségéről.] [Szerző nélkül]: „Futottak még…”, Színházi Élet, VII. évf. 45. sz., 1918. nov. 10–17., 17–20. [Műfaj: riport; annotáció: az őszirózsás forradalomkor az írók és az újságírók közt az Astoriánál kitört pánikról, KD említésével.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XVIII. évf. 14. sz., 1918. márc. 30., 22. [Annotáció: KD-ről készített fénykép.] [Forrás: PIM]

1919.



  

 

 

 

 

Jobbágy Jenő: „Zsidó irodalom – magyar irodalom”, Múlt és Jövő, IX. évf. 2. sz., 1919. okt. 12., 4–5. [Műfaj: tárca; idézet: „Egyéb példa kell-e hogy a zsidó kiadóktól, zsidó lapoktól és zsidó olvasóktól portált, de nagyhirtelen zsidóutálóvá vedlett Kosztolányi Dezső az Élettől jött át a Nyugat irodalmához.”] [Szerző nélkül]: „Wilde Oszkár és én”, Ország-Világ, XL. évf. 10. sz., 1919. márc. 2., 119. [Műfaj: recenzió; annotáció: Lord Alfred Douglas könyve KD fordításában jelent meg.] Hunyady Sándor: „Rákosi Jenőnél”, Pesti Futár, XII. évf. 588. sz., 1919. okt. 17., 1– 6. [Műfaj: interjú; annotáció: KD és Szabó Dezső említésével.] [Szerző nélkül]: „HATVANY, HARSÁNYI, JÁSZAI MARI, KARINTHY, KOSZTOLÁNYI lépnek fel”, Színházi Élet, VIII. évf. 3. sz., 1919. jan. 19–25., 43. [Rovat: Halló, Mi Ujság?; műfaj: tudósítás; idézet: „HATVANY, HARSÁNYI, JÁSZAI MARI, KARINTHY, KOSZTOLÁNYI lépnek fel az »Esztendő« estélyen vasárnap este a Vigadóban. Jegyek iránt élénk az érdeklődés a Szinházi Életnél és Bárdnál.”] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Színházi Élet, VIII. évf.11. sz., 1919. márc.16– 22., 8. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Wayang-játékok”, Színházi Élet, VIII. évf.11. sz., 1919. márc.16– 22., 25. [Műfaj: tudósítás; idézet: „A világháború öt éve alatt Magyarország úgyszólván teljesen el volt zárva minden művészetek szülőhazájától, Páristól.”; annotáció: KD említésével.] [Szerző nélkül]: „Intim Pista”, Színházi Élet, VIII. évf. 13. sz., 1919. márc. 30 – ápr. 5., 10. [Rovat: Maga csak tudja; annotáció: színházi és irodalmi ügyekről, KD említésével.] Gács Demeter: „Nem közölhető”, Színházi Élet, VIII. évf. 16. sz., 1919. ápr. 20–26., 18–22. [Idézet: „Kosztolányi Dezső első versét a Budapesti Napló közölte, de a többit már nem találták elég jónak. »Deziré« ekkor Bécsbe ment az egyetemre, két évig tanult, tanult s mire visszajött, már kész költő volt.”] [Szerző nélkül]: „Anagrammák”, Színházi Élet, VIII. évf. 19. sz., 1919. máj. 11–17., 27. [Idézet: „Az anagramma betűjáték. […] Kosztolányi Dezső = Szelid őszi teákon”] ( – inthi ): „Ki hitte volna?”, Színházi Élet, VIII. évf. 22. sz., 1919. jún. 1–7., 9–11. [Műfaj: tudósítás; idézet: „Az emberek általában felületesek és hajlandók mindenkit, akit ismernek, csak abban az egyetlen vonatkozásban valakinek tekinteni, amelyben ismerik. […] [Ki hitte volna] hogy Kosztolányi Dezső, a nagyszerű költő, Európa biliárd-bajnoka és egyike a legkülönb kapuvédeknek.”] Karinthy Frigyes: „Kosztolányi Dezső”, Színházi Élet, VIII. évf. 22. sz., 1919. jún. 1– 7., 11. [Annotáció: KD-ről készült karikatúra.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Anagrammák”, Színházi Élet, VIII. évf. 24. sz., 1919. jún. 15–21., 19. [Idézet: „Az anagramma gyártás, aránylag rövid idő alatt is, hihetetlen népszerüségre tett szert. […] Kosztolányi Dezső = De rossz koszt, ó lány”.]

77





 

[Szerző nélkül]: „Anagrammák”, Színházi Élet, VIII. évf. 26. sz., 1919. jún. 29 – júl. 5., 19–20. [Idézet: „Az Első Magyar Általános Anagramma Társaság csütörtöki ülésén folytatólagosan fel vette tagjai sorába: […] Kosztolányi Dezső = Szól az isten: Ó idők!; Na ez ő! Kotlós Szidi; Zita okos, szelid nő; Tónika, ő zsidó lesz?; Nos ki ez? ... az ős Toldy!; Liza, te okos disz-nő; Lázitó disznók őse”.] [Szerző nélkül]: „Anagrammák”, Színházi Élet, VIII. évf. 29–30. sz., 1919. júl. 20– 26., 33–34. [Idézet: „Kegyetlen, unalmas gondolatnélküliséggel sulyosodott március huszonegyedike óta a diktatura a sajtóra. […] Kosztolányi Dezső = Sok lány ősét izzod”.] [Szerző nélkül]: „Ammargana”, Színházi Élet, VIII. évf. 33–34. sz., 1919. szept. 14– 20., 33. [Idézet: „A Szinházi Élet olvasói már minden bővebb kommentár nélkül tudják, hogy mit jelent ez a cím. […] De jó nő a Solti! Kssz! = Kosztolányi Dezső”] [Szerző nélkül]: „[cím]”, Vörös Lobogó, I. évf. 19–20. sz., 1919. jún. 18., 12–15. [Forrás: Hitel]

1920.



 

  

   



[Szerző nélkül]: „Magyar Renesszansz”, A Társaság, VII. évf. 14. sz., 1920. ápr. 4., 277. [Rovat: A Társaság; műfaj: hír; annotáció: „Magyar Renesszansz cimmel Barabás Atala, az agilis irónő legközelebb lapot indit, mely havonta kétszer magyar, francia és angol nyelven fog megjelenni.” KD neve is szerepel a főmunkatársak között.] l. b.: „Csáth Géza hagyatéka”, Bácsmegyei Napló, XXI [!]. évf. 68. sz., 1920. okt. 2., 2–3. [Rovat: Tárca; műfaj: tárca; annotáció: utalásokkal Kosztolányira.] [Szerző nélkül]: „Kitiltott pesti lapok. Szemle az ébredő sajtó felett”, Bácsmegyei Napló, XXI [!]. évf. 74. sz., 1920. okt. 9., 2. [Annotáció: Belgrádból, belügyminiszteri értesítés jött Szabadkára a rendőrségre, hogy a következő lapok Jugoszlávia területéről ki vannak tiltva: Virradat; Új Nemzedék; Világ; Move; Irredenta; Hazánk stb. Az Új Nemzedékben dolgozik KD is.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „A két Dezső”, Borsszem Jankó, LIII. évf. 46. sz., 1920. nov. 14., 10. [Műfaj: levél/anekdota; annotáció: Kosztolányi Dezső és Szabó Dezső vitájáról.] [Szerző nélkül]: „Bródy Sándor a keresztény irányzatról és a magyar irókról”, Gondolat, II. évf. 16. sz., 1920. ápr. 15., 4–7. [Műfaj: interjú; annotáció: KD említésével.] [Szerző nélkül]: „Hogyan dolgoznak a magyar kiadók?”, Gondolat, II. évf. 21. sz., 1920. máj. 20., 7–8. [Annotáció: Claude Farrere az Aki ölt című (Atheneum kiadásában) megjelent könyvéről, melynek KD volt a fordítója, valamint ugyanennek a könyvnek a Légrády Testvéreknél megjelent kiadásáról.] [Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Gondolat, II. évf. 22. sz., 1920. máj. 27., 15. [Műfaj: hirdetés; annotáció: a Központi Sajtóvállalat hirdetése, KD A szegény kis gyermek panaszai című kötetéről.] Egy ifjú magyar író: „Keresztény írók harca”, Gondolat, II. évf. 46. sz., 1920. nov. 11., 10. [Forrás: Hitel] [Szerző nélkül]: „Most jelent meg! Kosztolányi Dezső: A rossz orvos”, Gondolat, II. évf. 52. sz., 1920. dec. 25., 2. [Műfaj: hirdetés.] [Forrás: PIM] R – r.: „Szabó Dezső, Kosztolányi Dezső és a boldogult szatmári rabbi”, Múlt és Jövő, 1920. 46. sz., 9. [Forrás: Repertórium] Dóczy Jenő: „Kosztolányi mint elbeszélő”, Új Magyar Szemle, I. évf. 1. sz., 1920. nov., 70–76. [Műfaj: tanulmány.]

78

1921.

     



 





[Szerző nélkül:] „Kosztolányi Dezső uj könyve”, Bácsmegyei Napló, XXII. évf. 278. sz., 1921. dec. 4., 6. [Rovat: Hírek; műfaj: tudósítás; annotáció: A véres költő megjelenéséről.] Lengyel István: „Kosztolányi Dezső, a szelíd szavak művésze, regényt írt Neróról a gyilkos költő-császárról”, Az Érdekes Újság, IX. évf. 51. sz., 1921. dec. 29., 14. [Rovat: Hétről-hétre; műfaj: kritika.] [Szerző nélkül]: „Az olló”, Egyenlőség, XL. évf. 31. sz., 1921. aug. 6., 9–10. [Annotáció: válasz az Új Nemzedék Pardon-rovatában megjelent Az olló című cikkre.] [Szerző nélkül]: „»Nekünk mindegy…«”, Egyenlőség, XL. évf. 40. sz., 1921. okt. 8., 1. [Annotáció: az Új Nemzedék szerkesztőinek menesztéséről.] [Szerző nélkül]: „Az uj antiszemiták helyébe a régiek jönnek”, Egyenlőség, XL. évf. 40. sz., 1921. okt. 8., 9–10. [Annotáció: az Új Nemzedék és a Nemzeti Újság munkatársainak – köztük KD – elbocsátásáról.] Olt.: „Nadányi Zoltán: Furcsa vendég. Versek. Dick Manó kiadása, Budapest, 1921.”, Élet, XII. évf. 2. sz., 1921. okt. 23., 47. [Műfaj: recenzió; annotáció: KD említésével.] [Szerző nélkül]: „Karácsonyi betű”, Gondolat, III. évf. 1. sz., 1921. jan. 1., 11. [Műfaj: könyvajánló; annotáció: KD A rossz orvos című kötetéről.] [Szerző nélkül]. „Most jelent meg! Kosztolányi Dezső: A rossz orvos” Gondolat, III. évf. 1. sz., 1921. jan. 1., 2. [Műfaj: hirdetés; annotáció: „A közönség rajongott irója legelső regényét és néhány novelláját tartalmazza e szép kiállitásu munka.”] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kenyér és bor”, Színházi Élet, X. évf. 7. sz., 1921. febr. 13–19., 33. [Rovat: Halló, mi ujság?; műfaj: tudósítás; annotáció: KD Kenyér és bor című kötetének megjelenéséről.] [Szerző nélkül]: „Intim Pista”, Színházi Élet, X. évf. 8. sz., 1921. febr. 20–26., 25. [Rovat: Maga csak tudja; műfaj: anekdota; idézet: „– Ne csak megbetegedést, hanem gyógyulást is ujságoljon. – Szivesen. Kosztolányiné Harmos Ilona meggyógyult és nagy sikereket arat fia, Ádámka, legujabb történetével. Ádámka megkérdezte az anyját, hogy hány éves. Harminc, – felelte tréfásan a mama, – de ezt a papának nem kell tudni. Másnap Kosztolányiné és fia között valami szó nem fogadási ügyben viszály tört ki, Ádámka dühös lett, elkezdett dörömbölni a papája dolgozószobájának az ajtaján és teli torokkal bekiáltotta: »Apa, a mama már harminc éves!«”] [Szerző nélkül]: „Modern magyar költők”, Színházi Élet, X. évf. 15. sz., 1921. ápr. 10–16., 35. [Rovat: Halló, mi ujság?; műfaj: tudósítás; annotáció: modern magyar költők estje lesz április 16-án a Zeneakadémia nagytermében, többek között KD verseit is szavalják.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső elkészült…”, Színházi Élet, X. évf. 21. sz., 1921. máj. 22–28., 37. [Rovat: Csak röviden!; műfaj: hír; idézet: „Kosztolányi Dezső elkészült a Vigszinház uj Bataille-darabjának forditásával.]

1922.

 

Szegedi István: „A véres költő. Kosztolányi Dezső regénye”, A Társaság, IX. évf. 1. sz., 1922. jan. 1., 12. [Műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Magyar irók a felolvasó-asztalnál”, A Társaság, IX. évf. 3. sz., 1922. jan. 15., 39. [Műfaj: hír; idézet: „Az Apolló-Szinpad januári műsorán a következő tiz magyar iró olvas fel váltakozó napokon: Babits Mihály, Emőd Tamás, Somlyó Zoltán, Kárpáti Aurél, Komáromi János, Kosztolányi Dezső, Miklós Jenő, Relle Pál, Nadányi Zoltán és Szikra (gróf Teleki Sándorné).”] 79



   



[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, A Társaság, IX. évf. 45. sz., 1922. nov. 5., 731. [Annotáció: Pérely Imre KD-ről készített rajza, KD kézírásos soraival a kép alatt: „De nézem a sírókat és a könnyüket / és gyászolom elrepült bánatom / ezt a nehéz és mágikus kösöntyűt / Kosztolányi Dezső”. Képaláírás: „Kosztolányi Dezső. Pérely Imre rajza a »Magyar fejek« c. gyüjteményben”.] Karinthy Frigyes: „Kosztolányi Dezső”, Auróra, III. évf. 1. sz., 1922., 53–55. [Rovat: Szemle; műfaj: bevezető előadás; annotáció: KD verseiről.] Komor András: „Kosztolányi Dezső. A véres költő”, Magyar Írás, II. évf. 2. sz., 1922. febr., 45. [Műfaj: recenzió.] –: „A véres költő”, Színházi Élet, XI. évf. 3. sz., 1922. jan. 15–21., 30. [Műfaj: gúnyvers; idézet: „Hadd fedezzem fel e tényt / a legrosszabb emberről is / lehet írni jó regényt. / Bizonyíték rá s nem gyönge, / Kosztolányi Neróról írt könyve.”] Korda Tibor: „Ady Endre Lipcsében”, Színházi Élet, XI. évf. 26. sz., 1922. jún. 25 – júl. 1., 25. [Műfaj: tudósítás; idézet: „A lelkesedés Ady: Magyar Ugar és Kosztolányi: Ádámja után érte el tetőpontját.”; annotáció: a lipcsei Altes Theater tagjai többek közt Ady-, Babits- és Kosztolányi-műveket adtak elő.] Pforter Paula: „Kosztolányi Dezső”, Színházi Élet, XI. évf. 44. sz., 1922. okt. 29., 28. [Annotáció: KD-ről készült rajz.] [Forrás: PIM]

1923.

          

[Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, A Társaság, X. évf. 24. sz., 1923. jún. 10., 390. [Annotáció: Kosztolányi Dezsőné felvétele: Babits Mihály, Babits Mihályné és Kosztolányi Dezső a szegedi Juhász-jubileumra utaznak.] Kuncz Aladár: „Kosztolányi Dezső”, Bácsmegyei Napló, XXIV. évf. 121. sz., 1923. máj. 6., 10. [Annotáció: megjelent még: Kuncz Aladár: „Kosztolányi Dezső”, Az Ellenzék Vasárnapi Melléklete, 44. évf. 98. sz., 1923. ápr. 29., 9.] Mann, Thomas: „Kosztolányi Dezső regényéről”, Bácsmegyei Napló, XXIV. évf. 247. sz., 1923. szept. 11., 2. [Műfaj: recenzió / levél.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső irodalmi matinéja Suboticán”, Bácsmegyei Napló, XXIV. évf. 249. sz., 1923. szept. 13., 2. [Műfaj: hír.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső költő”, Érdekes Újság, 1923, 15. sz., 16. [Fannotáció: illusztráció.] [Forrás: Repertórium] (–óthy.): „A szegény kisgyermek panaszai”, Az Érdekes Újság, XI. évf. 17. sz., 1923. ápr. 26., 15. [Műfaj: kritika.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső költő”, Érdekes Újság, 1923, 45. sz. [Annotáció: illusztráció a címlapon.] [Forrás: Repertórium] [Szerző nélkül]: „Új történelmi regények”, Budapesti Szemle, 1923., 155–159. [Annotáció: A véres költőről.] [Forrás: Bádonfai, Repertórium] Alszeghy Zsolt: „A modern magyar líra I.”, Élet, XIV. évf. 10. sz., 1923. máj. 20., 229-232. [Forrás: Hitel] Alszeghy Zsolt: „A modern magyar líra II.”, Élet, XIV. évf. 11. sz., 1923. jún. 3., 242– 245. [Forrás: Hitel] [Szerző nélkül]: „Törzs Jenő madrigált énekel. Érdekes intimitások a Csodaszarvasról”, Ma Este, I. évf. 6. sz., 1923. szept. 28., 13. [Idézet: „Kosztolányi konferansza. A legtöbb szindarab ugy kerül külföldről Budapestre, hogy valamelyik szinházi ügynökség felhivja rá a szinigazgatók figyelmét, vagy a szinház direktora fedezi fel külföldi utján. A Csodaszarvas ebben is kivétel, mert magyar felfedezője Kosztolányi Dezső volt, aki hosszabb tanulmányt irt róla néhány hónap előtt.”; annotáció: Fernand Crommelynck Csodaszarvas című darabjának kapcsán, KD

80



 

konferanszáról.] [Szerző nélkül]: „Uj Ady, uj Kosztolányi és Heine rokona. Látogatás a Kezdő és Küzdő Iróknál”, Ma Este, I. évf. 12. sz., 1923. nov. 9., 4. [Műfaj: körinterjú; annotáció: a Könnyek Utja és egyéb írások című antológia kapcsán kérdezik a szerzőket, amely a Kezdő és Küzdő Irók sorozat első kötete; KD-nek mint az egyik példaképnek az említésével.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső keze”, Színházi Élet, XIII. évf. 38. sz., 1923. szept. 16., 13. [Annotáció: KD kezéről készült fénykép.] [Forrás: PIM] Szép Ernő: „Csodaszarvas”, Színházi Élet, XIII. évf. 42. sz., 1923. okt. 14–20., 1–2. [Annotáció: Fernand Crommelynck Csodaszarvas című darabjának a Renaissance Színházban tartott bemutatójáról, KD konferanszáról.]

1924.

             

Forbáth Sándor: „Könyvekről. Pacsirta. Kosztolányi Dezső új regénye”, A Társaság, XI. évf. 21. sz., 1924. jún. 8., 327–328. [Rovat: Könyvekről; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Pacsirta”, Az Érdekes Újság, XII. évf. 21. sz., 1924. máj. 22., 7. [Forrás: Hitel, Repertórium] (x): A bus férfi panaszai. Kosztolányi Dezső verseskönyve, Bácsmegyei Napló, XXV. évf. 156. sz., 1924. jún. 8., 2. [Szerző nélkül]: „Szerkesztői üzenetek”, Bácsmegyei Napló, XXV. évf. 259. sz., 1924. szept. 21., 15. [Annotáció: Érdeklödő, Vrsac: A „Tere-fere” rovatunkat KD írja.] Alszeghy Zsolt: „Egy esztendő a magyar szépirodalomból”, Élet, XV. évf. 14. sz., 1924. júl. 27., 278–280. [Rovat: Kultúra; annotáció: KD és A bús férfi panaszai említésével.] Zs. [=Alszeghy Zsolt]: „Beküldött könyvek”, Élet, 1924. 15. sz., 300. [Annotáció: Pacsirtáról.] [Forrás: Bádonfai] Alszeghy Zsolt: „Kosztolányi, a bús férfi”, Élet, XV. évf. 19. sz., 1924. okt. 5., 382– 384. [Műfaj: kritika; annotáció: KD A bús férfi panaszai című kötetéről.] Alszeghy Zsolt: „Könyvujdonságok. 2. Katolikus regények”, Élet, XV. évf. 24. sz., 1924. dec. 21., 494–495. [Rovat: Kultúra; műfaj: recenziók; annotáció: B. Orczy Emma Adjátok meg című regényéről, A véres költőre való utalással.] [Szerző nélkül]: „Uj magyar Shakespeare-forditás készül”, Ma Este, II. évf. 1. sz., 1924. jan. 3., 1. [Annotáció: KD-nek mint az egyik lehetséges fordítónak az említésével.] Schöpflin Aladár: „A R. U. R. a Vigszinházban”, Ma Este, II. évf. 8. sz., 1924. febr. 22., 8. [Műfaj: színikritika; annotáció: a KD által fordított R. U. R. című Čapek-darab bemutatója kapcsán.] [Szerző nélkül]: „A közönség kritikája”, Ma Este, II. évf. 8. sz., 1924. febr. 22., 9. [Műfaj: kisinterjúk; annotáció: Ambrus Tibor, Kerpely Artur, Dr. Brach Emil és Schumann Alfrédné megjegyzései a KD által fordított R. U. R. című Čapek-darabról.] [Szerző nélkül]: „Capek megbizottja kritikát mond a R. U. R. budapesti előadásáról”, Ma Este, II. évf. 8. sz., 1924. febr. 22., 9. [Műfaj: interjú; annotáció: a KD által fordított R. U. R. című Čapek-darab bemutatója kapcsán.] Clio.: „B. U. R. (Ben blUmenthal Roboz)”, Ma Este, II. évf. 8. sz., 1924. febr. 22., 15. [Műfaj: paródia; annotáció: a KD által R. U. R. című Čapek-darab bemutatójának apropójából.] Leffler Béla: „Gorkij Maxim érdeklődik az élő magyar irodalom iránt. Schöpflin Aladár összefoglaló ismertetést irt számára”, Ma Este, II. évf. 9. sz., 1924. febr. 29., 3.

81

 

   

     

[Műfaj: interjú; annotáció: Schöpflin Aladár a vele készített interjúban KD-t is megemlíti azok között az írók között, akiket be készül mutatni Gorkijnak.] [Szerző nélkül]: „Lukács Pál a Nemzeti Szinházhoz szerződik”, Ma Este, II. évf. 9. sz., 1924. febr. 29., 6. [Műfaj: hír; annotáció: a KD által fordított R. U. R. című Čapek-darab kapcsán.] [Szerző nélkül]: „De meg ne irja, Szerkesztő ur!”, Ma Este, II. évf. 10. sz., 1924. márc. 7., 12. [Műfaj: jegyzet; idézet: „[…] hogy a karzaton egyetemi hallgatók tüntettek a R. U. R. premierjén – és a szinpadon egyetemi hallgatók statisztáltak, mint robotosok. Utóbbiak tizennégyezer koronát kapnak ezért esténként. Tehát jobb statisztálni, mint tüntetni.”; annotáció: a KD által fordított R. U. R. című Čapek-darab kapcsán.] [Szerző nélkül]: „Sarkadi nem megy Amerikába”, Ma Este, II. évf. 11. sz., 1924. márc. 14., 10. [műfaj: jegyzet; annotáció: a KD által fordított R. U. R. című Čapekdarabban játszó Sarkadi Aladárról.] [Szerző nélkül]: „Lakodalom a Teréz-köruton”, Ma Este, II. évf. 11. sz., 1924. márc. 14., 15. [Műfaj: színikritika; annotáció: KD A kanári című darabja kapcsán.] [Szerző nélkül]: „Három Wilde-dráma”, Ma Este, II. évf. 14. sz., 1924. ápr. 4., 34. [Műfaj: hír; annotáció: a hír megemlíti KD-t mint Oscar Wilde A páduai hercegnőjének fordítóját Oscar Wilde új kötetének megjelenése kapcsán.] [Szerző nélkül]: „Heltai, a nehéz gyerek, Zilahi, a romlatlanság és Liptai, a társaslény. Három szó, három szerző, három darab a Vidám Színpadon”, Ma Este, II. évf. 15. sz., 1924. ápr. 11., 16. [Műfaj: színikritika; annotáció: a műsor első száma kapcsán olvasható: „A gondosan összeválogatott müsor magánszámaiból különösen kiemelkedik (már csak azért is, mert első szám) Kerékgyártó Olga, aki Együgyü legenda cimü francia sanzont énekli. A finom legendát Kosztolányi Dezső hivatott forditásában élvezheti a közönség.”] s. a.: „Magyar bibliofilia”, Magyar Bibliofil Szemle, I. évf. 3–4. sz., 1924. júl–dec., 202–204. [Rovat: Könyvszemle; annotáció: a bibliofil könyvek között említi George Byron Mazeppá-ját és Goethe naplójá-t, melyeket KD fordított.] Rédey Tivadar: „A bús férfi panaszai”, Napkelet, II. évf. 9. sz., 1924., 358–359. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Maupassant-versei – Kosztolányi Dezső fordításában”, OrszágVilág, XLV. évf. 29. sz., 1924. júl. 13., 206. [Műfaj: hír/kritika.] [Szerző nélkül]: „R.U.R. Bemutató a Vigszinházban”, Színházi Élet, XIV. évf. 8. sz., 1924. febr. 24 – márc. 1., 12–18. [Annotáció: Karel Čapek R. U. R. című művét KD fordította.] [Szerző nélkül]: „Heltai, Zilahi, Hegedüs Gyula, Kosztolányi, Békeffi irták a Vidám Szinpad uj műsorát”, Színházi Élet, XIV. évf. 13. sz., 1924. márc. 30 – ápr. 5., 23. [Annotáció: KD fordította az Együgyű legenda című francia sanzont.] [Szerző nélkül]: „A bús férfi panaszai”, Színházi Élet, XIV. évf. 30. sz., 1924. júl. 27 – aug. 2., 13. [Műfaj: recenzió.]

1925.

   

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, A Nemzet, II. évf. 3–4. sz., 1925. márc. 15., 97. [Annotáció: fotó.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Páva és Kain”, A Nemzet, II. évf. 5–6. sz., 1925. márc. 31., 154. [Annotáció: két novelláskötetről.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, A Nemzet, II. évf. 27–28. sz., 1925. okt. 1., 714. [Annotáció: fotó.] [Forrás: PIM] B. A.: „Kosztolányi Dezső: Aranysárkány”, Az Érdekes Újság, XIII. évf. 18. sz., 1925.

82

 

  





     



máj. 1., 19. [könyvismertetés] [Forrás: Hitel] Milkó Izidor: „Kosztolányi uj regénye. Kosztolányi Dezső: Arany Sárkány. Budapest, Légrády Nyomda és Könyvkiadó R-t. kiadása 1925. 458 l.”, Bácsmegyei Napló, XXVI. évf. 120. sz., 1925. máj. 5., 2. [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: A véres költő”, Irodalmi értesítő, I. évf. 11. sz., 1925. okt. 15., 6–7. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „A véres költő első regénye Kosztolányinak. […] A lirikus bölcs, a nagyszerü stilmüvész, kulturált elbeszélő minden eszközével és tehetségével formálta Kosztolányi élő valósággá Nero korának borzalmait.”] [Szerző nélkül]: „Aranysárkány. Kosztolányi Dezső regénye”, Ma Este, III. évf. 20. sz., 1925. máj. 21., 14. [Műfaj: ismertető; annotáció: a cikk mellett található KD portréja is.] Márer György: „Magyar kritikusok egy örökbecsü dráma tükrében”, Ma Este, III. évf. 40. sz., 1925. okt. 8., 18–19. [Műfaj: (kis)portré; annotáció: a rövid portrét követően idézet Kosztolányi Hamlet-kritikájából.] [Szerző nélkül]: „Tudnak-e magyarul a magyar irók és ujságirók?”, Ma Este, III. évf. 47. sz., 1925. nov. 26., 27. [Idézet: „Kosztolányi Dezső gondos stiliszta, tudatosan keresi a jót, azok közül a kevesek közül való, akik nyomatékosan latolgatják a nyelvi előadás eszközeit.”] Szalay József: „Ajánlással és kézírással ékes könyvek”, Magyar Bibliofil Szemle, II. évf. 3. sz., 1925. júl–szept., 147. [Annotáció: Szalay könyvgyűjteményének listáját adja közre. Szerepel benne KD A szegény kisgyermek panaszai című kötete is, megjelenés: Tevan, Békéscsaba, 1913. 500 számozott példányból a 151. A címlapon: „Sz. J. urnak tisztelete jeléül K.D. Budapest, 1916”. Mellette KD a kiadónak címzett négy levele.] Gyegyai Albert: „Liber Amoricum”, Magyar Bibliofil Szemle, II. évf. 4. sz., 1925. okt–dec., 249–250. [Rovat: Könyvszemle; annotáció: készült egy emlékalbum Romain Rolland hatvanadik születésnapjára Maxim Gorkij, Georges Duhamel, Stefan Zweig szerkesztésében és Emil Roniger kiadásában. KD is írt Rollandról közleményt, és ez szerepelni fog a Rolland Archívumban.] Wildmar [!], Antonio: „I nostri quaderni”, Magyar Bibliofil Szemle, II. évf. 4. sz., 1925. okt–dec., 256. [Annotáció: a címben szereplő olasz folyóirat aktuális száma a magyar irodalmat mutatja be, Widmar KD-t is említi.] Dóczy Jenő: „Aranysárkány. Kosztolányi Dezső regénye”, Napkelet, III. évf. 6. sz., 1925. jún., 57–59. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: recenzió.] Karinthy Frigyes: „Az első találkozás”, Színházi Élet, XV. évf. 21. sz., 1925. máj. 24– 30., 16–17. [Annotáció: Karinthy első találkozása KD-vel.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső szerző estje november 26-án este ½ 9-kor lesz a Zeneakadémia nagytermében”, Színházi Élet, XV. évf. 47. sz., 1925. nov. 22–28., 47. [Műfaj: hirdetés.] Karinthy Frigyes: „Irodalmi jazzband”, Színházi Élet, XV. évf. 48. sz., 1925. nov. 29 – dec. 5., 48. [Szerző nélkül]: „ A Szinházi Élet képes antológiája”, 1925. XV. évf. 52. sz., dec. 27 – jan. 2., 2.[Műfaj: hirdetés; annotáció: tíz költő egy-egy versét kiválasztva készült az antológia, mindegyik vershez egy-egy színésznő fényképét rendelték, Kosztolányi Dezső: „Hugomat a bánat eljegyezte” – Titkos Ilona.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXVII. évf. 43. sz., 1925. okt. 21., 8. [Annotáció: KD-ről készített fénykép, a Tolnai Világlapja főmunkatársa.] [Forrás: PIM]

83



[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXVII. évf. 52. sz., 1925. dec. 23., 41. [Annotáció: KD-ről készített fénykép.] [Forrás: PIM]

1926.  (l. f.) [=László Ferenc?]: „Gésák. A noviszádi szintársulat második vendégjátéka”, Bácsmegyei Napló, XXVII. évf. 104. sz., 1926. ápr. 16., 9. [Rovat: Színház; szöveg: Rég hallott melódiák csendültek fel csütörtök este a szuboticai szinházban. A noviszadi operett-együttes a szépzenéjü „Gésák”-at ujitotta fel vendégszereplésének második estéjén. Az értékes zenéjü, szép melódiákban gazdag, régi operettet szivesen fogadta a közönség, amelyet a noviszádi szinészek kitünő játéka régi szinházi estékre emlékeztetett. / Az előadás minden dicséretet megérdemel. Arhipova asszony Mimoza szerepében és Mihl kisasszony álltak az előadás előterében. Előbbi kulturált hangjával, utóbbi pedig vérbeli szubrett-temperamentumával és ügyes táncaival aratott meleg sikert. A férfiak közül Klemencsics és Odzsics sok derüs percet szereztek a közönségnek és nagyszerüen illeszkedtek bele az együttesbe Matics és Matajics kisasszony, valamint Venderovics és Aplecsijev urak. Kifogástalan volt a kar és preciz a zenekar, amelynek élén Szelinszki karmester is kivette a részét a sikerből. Az ügyes rendezés Krancsevics érdeme. A közönség sok tapssal adott kifejezést rokonszenvének.]  F[enyves]. F[erenc].: „Kosztolányi Árpád”, Bácsmegyei Napló, XXVII. évf. 333. sz., 1926. dec. 5., 4.  [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Árpád meghalt. Vasárnap délután temetik a szuboticai gimnázium volt igazgatóját”, Bácsmegyei Napló, XXVII. évf. 333. sz., 1926. dec. 5., 5.  Somlyó Zoltán: „Kosztolányi Dezső házatájáról. A költő nyilatkozik regényeiről, otthoni dolgokról, Milkó Izidorról, Fenyves szerkesztőről, a mai fiatalságról, fiáról: Ádámról, a moziról és a rádióról”, Bácsmegyei Napló, XXVII. évf. 352. sz., 1926. dec. 25., 40.  –eszfer– : „Költészettan Pintér Jenő módra”, Borsszem Jankó, LIX. évf. 6. sz., 1926. márc. 14., 4. [Műfaj: paródia; első sor/mondat: „Azon az éjjel / Az órák össze-vissza vertek / Azon az éjjel / Éreztem pipám vadul serceg,”; annotáció: Pintér Jenő tankönyvére reflektál a szerző irodalmi paródiákkal – Ady Endre, Babits Mihály, KD, Szép Ernő verseinek átírásai.]  Belohorszky Lajos: „Charles Baudelaire”, Délbácska, VII. évf. 205. sz., 1926. szept. 5., 7. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Különálló jelenség, bátor, szabad, körvonalazott egyéniség, férfias temperamentum, akinek versei mindenkor maradandó hatásra számíthatnak.”; annotáció: a Modern költők kiadásáról.]  [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Édes Anna”, Irodalmi Értesítő, III. évf. 1. sz., 1926. jan. 1., 3. [Rovat: Szépirodalom; műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Kosztolányi Dezsőnek, a mélyen érző poétának legemberibb irása ez az uj hatalmas regénye, mely egy cselédlány megrázó tragédiáját tárja elénk.”]  y. s.: „Irodalmi kávéházak alkonya és ujjáébredése”, Literatura, I. évf. 5. sz., 1926. máj., 15–17. [Rovat: Hasznos mulatságok; idézet: „[…] A Baross-kávéház irói homogénebb társaságot alkotnak, de azért itt sem hiányoznak az ellentétek. […] Kosztolányi meleg, szellemes lobbanások szines lángjait hányó impresszionizmusa csak a szelid irónia rejtett tőreit vetette Halasi Andor preciőz, esztéta skolaszticizmusának.”]  Kállay Miklós: „Az uj magyar lira. Szabó Lőrinctől legifjabb Szász Károlyig. Pillanatfelvétel költőkről és verseskönyvekről”, Literatura, 1. évf. 5. sz., 1926. máj., 1–4. [Műfaj: tanulmány; annotáció: KD említésével.] 84





 

  

Tóth László: „A fekete-sárga tarkaság: játék, tudomány, művészet”, Literatura, I. évf. 5. sz., 1926. máj., 18–19. [Műfaj: tárca; idézet: „Fekete-sárga tarkaságnak Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai egy hatsoros remekében a sakkot nevezte, a legmagasabbrendü szellemi sportot, az emberi értelem legnemesebb küzdelmét.”; annotáció: a magyar sakkirodalomról.] [Szerző nélkül]: „Mauriac, François: A szerelem sivataga. Regény, fordította Kosztolányi Dezső, Pantheon-kiadás, 220 oldal”, Literatura, I. évf. 5. sz., 1926. máj., 22. [Rovat: Ezeket a könyveket illik elolvasnia; műfaj: recenzió; részlet: „Kosztolányi magyar forditása müvészi tökéletességü.”] Clio: „Írók a clubzsöllyében. Milyen az élet az Otthonban és a Fészekben”, Literatura, I. évf. 6. sz., 1926. jún., 15–18. [Műfaj: riport; annotáció: KD említésével.] [Szerző nélkül]: „Három uj nagy magyar regény”, Literatura, I. évf. 10. sz., 1926. dec., 6. [Rovat: Karácsony; műfaj: kritika/tudósítás; részlet: „[…] Az egyik Kosztolányi Dezső regénye: Édes Anna, amelyet a Nyugat folytatásokban közölt. Egyike volt ez azoknak a regényeknek, amelyet folytatásokban is el kellett olvasni, igy azonban egységesen, könyvalakban sokkal tisztábban és félelmetesebben bontakozik ki az egésznek korfestő jelentősége. Itt nem a korrajz a keret, hanem éppen fordítva. A szegény gyilkos cselédleány története csak vékony és erre vannak felfüzve Kosztolányi bámulatos megfigyelésének gyöngyei. Mert ez a regény csakugyan a megfigyelés remeke és föérdeme, hogy csodálatos elevenséggel állitja elénk a kommün bukása után ujjáéledő magyar középosztályt. […] „Kiadja továbbá a Genius Oscar Wilde összes költeményeit Kosztolányi Dezső forditásában s ezzel teljessé teszi Wilde müveinek gyüjteményes kiadását, amely az első teljes gyüjteménye az angol költő müveinek és a legsikerültebb és leggondosabb magyar forditásokat tartalmazza.”] [Szerző nélkül]: „Oscar Wilde összes költeménye »Kosztolányi Dezső forditásában«”, Literatura, 1. évf. 10. sz., 1926. dec., 6. [Műfaj: tudósítás.] Karinthy Frigyes: „Kosztolányi Dezső”, Színházi Élet, XVI. évf. 53. sz., 1926. dec. 26., 35. [Forrás: Hitel] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXVIII. évf. 47. sz., 1926. nov. 17., 40. [Annotáció: KD-ről készített fénykép.] [Forrás: PIM]

1927.

    

 

[Szerző nélkül]: „Pénz áll a házhoz.”, A Hét, III. évf. 4. sz., 1927. jan. 29., 1. [Műfaj: tárca; annotáció: KD említése a Baumgarten-díj kapcsán.] Somlyó Zoltán: „Kosztolányi Dezsőnek. Kosztolányi Árpád halálára”, Bácsmegyei Napló, XXVIII. évf. 7. sz., 1927. jan. 9., 17. [Szerző nélkül]: „Édes Anna. Kosztolányi Dezső uj regénye. Génius-kiadás, Budapest”, Bácsmegyei Napló, XXVIII. évf. 21. sz., 1927. jan. 23., 11. [Szerző nélkül]: „Szuboticai séták. Egy szegény fakereskedő panaszai”, Bácsmegyei Napló, XXVIII. évf. 35. sz., 1927. febr. 6., 24. [Annotáció: KD-t utánozza (?).][Forrás: PIM] Somlyó Zoltán: „A külföld Kosztolányi Dezsőről. A londoni Times, a párisi Europe, a Frankfurter Zeitung cikkei- Kosztolányi regényeiről”, Bácsmegyei Napló, XXVIII. évf. 83. sz., 1927. márc. 26., 4–5. [Annotáció: KD A véres költő – 2. kiadása jelent meg Frankfurtban – sajtóvisszhangja.] [Forrás: PIM] László Ferenc: „Tamás István új könyve. Öt világrész a Szajna partján.”, Bácsmegyei Napló, XXVIII. évf. 123. sz., 1927. máj. 6., 4. [Annotáció: Az előszót KD írta.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Tintaleves papírgaluskával”, Bácsmegyei

85



  



 



 

    

Napló, XXVIII. évf. 281. sz., 1927. okt. 9., 10. [Műfaj: ismertetés.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Alakok. Írhatta volna Kosztolányi Dezső: Az óceán repülő”, Borsszem Jankó, LX. évf. 17. sz., 1927. jún. 20., 6. [Műfaj: paródia; első sor/mondat: A rohanó kor szülötte. Ahogy más ember adószámtiszt, forgalomadó ellenőr, bakter vagy – bocsánat! – sakter, ő repülő.”; annotáció: az Alakok sorozat paródiája, a Pesti Hírlap kigúnyolása részeként, a Pardon megjelenésére való utalással.] –szf–: „A szegény kisgyermek panaszai 1927-ben. Ma így írhatná Kosztolányi Dezső”, Borsszem Jankó, LX. évf. 27. sz., 1927. okt. 10., 8. [Műfaj: paródia.] [Szerző nélkül]: „Somlyó Zoltán gyüjteményes verskötete”, Literatura, II. évf. 2. sz., 1927. febr., 39. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: recenzió; idézet: „A kötethez Kosztolányi Dezső ir terjedelmes bevezetést.”] [Szerző nélkül]: „Magyar költők angol nyelven”, Literatura, II. évf. 3. sz., 1927. márc., 78–79. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: tudósítás; idézet: „Érdekes és uttörő jellegü munkára vállalkozott Reményi József, az Amerikában élő kiváló magyar regényiró, amikor a Foot Prints cimü Clevelandban megjelenö irodalmi folyóirat részére leforditotta három magyar költőnek, Ady Endrének (Vér és arany), Kosztolányi Dezsőnek (Azon az éjjel) és Raith Tivadarnak (Szeretlek) verseit.”] [Szerző nélkül]: „Sandre, Thierry: Iszalag. Regény, fordította Kosztolányi Dezső, Légrády-kiadás. Budapest, 1926. 140 oldal”, Literatura, II. évf. 3. sz., 1927. márc., 95. [Rovat: Ezeket a könyveket illik elolvasnia; műfaj: recenzió; idézet: „Kosztolányi kitünö forditása hiven adja vissza ennek a stilusnak minden gyöngéd és nemes szépségét.”] [Szerző nélkül]: „A Nyugat lirikusai”, Literatura, II. évf. 6. sz., 1927. jún., 193. [Műfaj: recenzió; annotáció: KD-ről is ír Komlós Aladár az esszékötetében.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi első drámája”, Literatura, II. évf. 7. sz., 1927. júl., 239. [Műfaj: hír; idézet: „Értesülésünk szerint, Kosztolányi Dezső már meg is irta első szindarabját. A darab tartalmát a költő nem árulta el, csak annyit mondott róla, hogy nagypolgári környezetben játszódik.”] [Szerző nélkül]: „Modern magyar irodalom külföldön”, Literatura, II. évf. 9. sz., 1927. szept., 303. [Műfaj: hír; idézet: „Eman Freiberg forditásában magyar novellák jelennek meg németül. A forditó Babics [!] Mihályt, Kosztolányi Dezsőt, Karinthy Frigyest, Móricz Zsigmondot, Kassák Lajost, Füst Milánt, Nagy Lajost, Déry Tibort és Szini Gyulát mutatja be egy-egy novellával a német olvasóközönségnek.”] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső darabot ir”, Literatura, II. évf. 11. sz., 1927. nov., 390. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: hír; idézet: „[KD] Egész estét betöltő darabot ir, amelyet az eddigi tervek szerint a Vigszinházhoz nyújt be.”] [Szerző nélkül]: „Székesfehérvár”, Mindnyájunk Lapja, I. évf. 30. sz., 1927. nov. 24., 22. [Rovat: Magyar városok élete; idézet: „A verseny eredményét a zsüri nov. 27-én, a Vörösmarty-szinházban fogja kihirdetni, amelynek keretében dr. Zavaros Aladár polgármesteren és néhány pesti vendégen kivül Kosztolányi Dezső is szerepelni fog.”] Dóczy Jenő: „Édes Anna. Kosztolányi Dezső regénye”, Napkelet, V. évf. 2. sz., 1927. febr., 156–158. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Színház és mozi. Eltemették Szenes Bélát”, Salon, II. évf. 6. sz., 1927. jún. 6., 9. [Annotáció: KD búcsúztatta.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Édes Anna. Kosztolányi Dezső uj regénye”, Színházi Élet, XVII. évf. 10. sz., 1927. márc. 3–10., 52. [Rovat: Uj könyvek; műfaj: könyvajánló.] Pán Imre: „Ajánlások és autogrammok”, Színházi Élet, XVII. évf. 25. sz., 1927. jún. 19., 25. [Forrás: Hitel] Karinthy Frigyes: „Ha kitör a Gellérthegy…”, Színházi Élet, XVII. évf. 34. sz., 1927.

86

     

12–14. [Műfaj: humoreszk; idézet: „Találnak egy riportert, amint éppen a sarki hordárt interjuolja, Kosztolányi Dezső személyében.”; annotáció: Karinthy elképzelései arról, hogy különböző ismert embereket milyen helyzetben örökítene meg egy pompei vulkánkitöréshez hasonló eset, az idézet KD-re vonatkozik.] Sz. K., „Tintaleves papírgaluskával”, Színházi Élet, XVII. évf. 39. sz., 1927. szept. 25., 39. [Forrás: Hitel] Harsányi Zsolt: „Állat, növény, étel, bútor”, Színházi Élet, XVII. évf. 49. sz., 1927. dec. 4., 49. [Forrás: Hitel] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Színházi Élet, XVII. évf. 51. sz., 1927. dec. 18., 8. [Annotáció: KD-ről készült karikatúra.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXIX. évf. 1. sz., 1927. jan. 1., 52. [Annotáció: KD-ről készített fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXIX. évf. 13. sz., melléklet, 1927. márc. 23. [Annotáció: a Tolnai Világlapja „Tolnai Regénytára” c. melléklete, Kosztolányi Dezső: A rossz orvos c. kötetben.] [Forrás: Hitel] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXIX. évf. 52. sz., 1927. dec. 21., 11. [Annotáció: KD-ről készített fénykép.] [Forrás: PIM]

1928.



          

Négyesy László: „A magyar kritika hat éve”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LVII. köt. 1924–1928, Budapest: Franklin-Társulat, 1928, 268–281. [Műfaj: pályázati jelentés; annotáció: KD Ábrányi Emil, Endrődi Sándor című pályázati jelentéseinek méltatása.] Tamás István: „Kosztolányi Dezső: Meztelenül. Versek. Athenaeum kiadás, Budapest”, Bácsmegyei Napló, XXIX. évf. 13. sz., 1928. jan. 15., 33. [Műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Amerikai kritika Kosztolányi Dezsőről. A Bloody Poet sikere Amerikában”, Bácsmegyei Napló, XXIX. évf. 90. sz., 1928. ápr. 1., 34. [Műfaj: tudósítás.] [Szerző nélkül]: „A Times Kosztolányi Dezsőről. A »Véres költő« – angol sikere”, Bácsmegyei Napló, XXIX. évf. 292. sz., 1928. okt. 27., 6. [Műfaj: tudósítás.] Dánielné Lengyel Laura: „Kosztolányi Dezső: Édes Anna”, Budapesti Szemle, 606. sz., 1928. máj., 318–320. [Rovat: Szemle; műfaj: recenzió.] A[lszeghy]. Zs[olt].: „Új verskötetek”, Élet, XIX. évf. 7. sz., 1928. ápr. 8., 148. [Annotáció: a Meztelenül kötetről.] [Forrás: Hitel] Dánielné Lengyel Laura: „Kosztolányi Dezső”, Képes Krónika, X. évf. 40. sz., 1928. szept. 30., 4–5. [Műfaj: portré.] Kálmán László: „Pillanatfelvétel. Morfin őfelsége birodalmából: pesti szinésznőkről, szinészekről, irókról és egyéb idegbajnokokról”, Mindnyájunk Lapja, II. évf. 6. sz., 1928. febr. 12., 21. [Rovat: Szinház; annotáció: KD említésével.] [Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Mindnyájunk Lapja, II. évf. 10. sz., 1928. márc. 11., 3. [Annotáció: Fénykép KD-ről.] Rédey Tivadar: „Kosztolányi Dezső új versei. Athenaeum-kiadás”, Napkelet, VI. évf. 2. sz., 1928. jan. 15., 141–142. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: recenzió; annotáció: a Meztelenül című kötetről.] Falk Zsigmond: „Magyar Szinház”, Ország-Világ, XLIX. évf. 40–41. sz., 1928. okt. 14. és 21., 233. [Annotáció: Georg Büchner Danton halála című darabjáról, melyet KD fordított.] [Szerző nélkül]: „Barnák előnyben!”, Színházi Élet, XVIII. évf. 8. sz., 1928. febr. 19–

87

  

  

  

25., 49. [Annotáció: körkérdés, melyet 133 személynek tettek fel a hajszíndivattal kapcsolatban, KD is szerepel a listán, mely azt foglalja össze, ki milyen hajszínt kedvel: „Kosztolányi Dezső (szőke haj)”.] [Szerző nélkül]: „Április elseje!…”, Színházi Élet, XVIII. évf. 14. sz., 1928. ápr. 1–7., 25–29. [Műfaj: interjú; annotáció: Karinthy válaszában egy KD-vel megejtett tréfáját meséli el.] [Szerző nélkül]: „A kilenc muzsa. Kilenc magyar iró felesége nyilatkozik férjéről”, Színházi Élet, XVIII. évf. 17. sz., 1928. ápr. 22–28., 14–16. [Annotáció: Kosztolányiné nyilatkozik többek közt KD munkastílusáról.] [Szerző nélkül]: „Öt hires ember osztályozza a világot”, Színházi Élet, XVIII. évf. 18. sz., 1928. ápr. 29 – máj. 5., 8–10. [Annotáció: statisztika „élő és holt lelkek, tudományos tételek és szenvedélyek, fogalmak és eszmények” halhatatlanságáról. KD neve és elért pontszáma a többivel együtt szerepel a listán.] Molnár Jenő: „Irói nevek és álnevek”, Színházi Élet, XVIII. évf. 31. sz., 1928. júl. 29 – aug. 4., 14–15. [Annotáció: KD neve a listán: „Kosztolányi Dezső: Costo”.] Szép Ernő: „Egy lap Szép Ernő noteszából”, Színházi Élet, XVIII. évf. 33. sz., 1928. aug. 12–18., 14. [Rovat: Kis notesz; műfaj: jegyzet; szövegrészlet: „22–23 évf. Kosztolányi Dezső irt Figyelő-t több könyvemről”.] [Szerző nélkül]: „Mi az ismertető jele?”, Színházi Élet, XVIII. évf. 47. sz., 1928. nov. 18–24., 22. [Annotáció: KD portréja mellett az alábbi négysoros: „Révedező két kék szeméről / Látni, hogy versírásban pallér, / Különös ismertetőjele: / A széles Kosztolányi gallér.”] [Szerző nélkül]: „A »Pacsirta« – németül”, Színházi Élet, XVIII. évf. 47. sz., 1928. nov. 18., 71. [Annotáció: KD regénye Baden-Badenben a Merlin kiadónál Stefan I. Klein fordításában jelent meg.] [Forrás: Hitel, PIM] [Szerző nélkül]: „Konferencia Tolnai Világlapja szerkesztőségében”, Tolnai Világlapja, XXX. évf. 14. sz., 1928. ápr. 4., 23. [Annotáció: fénykép többek között KD-ről.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXX. évf. 14. sz., 1928. ápr. 4., 43. [Annotáció: KD-ről készített karikatúra.] [Forrás: PIM]

1929.

   

  

[Szerző nélkül]: „Ady műveltsége kávéházi volt…”, A Hét, V. évf. 28. sz., 1929. júl. 11., 3. [Annotáció: KD Ady-cikke kapcsán említve.] [Zsolt Béla]: „Bevezető »A Toll« Ady-ankétja elé”, A Toll, I. évf. 11. sz., 1929. jún. 30., 1–3. [Annotáció: újraközölve: A Toll, IV. évf. 7. (64.) sz., 1932. dec. 15., 1–3., Ady-melléklet.] Vészi József: „Ady Endre”, A Toll, I. évf. 12. sz., 1929. júl. 7., 7–11. [Zsolt Béla]: „[A Toll Ady-ankétje máris akkora visszhangot keltett…]”, A Toll, I. évf. 14. sz., 1929. júl. 21., 6–8. [Annotáció: Aczél Benő, Hadik Mihály véleményének, valamint Babits Mihály D. Kovács Lászlónak a Magyarország című lapban adott interjújának ismertetése; újraközölve: A Toll, IV. évf. 7. (64.) sz., 1932. dec. 15., 27– 28., Ady-melléklet.] Zilahy Lajos: „Ady”, A Toll, I. évf. 14. sz., 1929. júl. 21., 12–14. Márai Sándor: „Az olvasó nevében”, A Toll, I. évf. 15. sz., 1929. júl. 28., 7–14. [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 1. (65.) sz., 1933. jan. 31., 30–37.; A Toll, V. évf. 2. (66.) sz., 1933. márc. 14., 38–39., Ady-melléklet.] Kassák Lajos: „Az írástudatlanok vagy az írástudók árulása”, A Toll, I. évf. 15. sz.,1929. júl. 28., 16–21. [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 2. (66.) sz., 1933.

88



  

       





márc. 14., 39–47., Ady-melléklet.] [Zsolt Béla]: „[Az Ady-revízióról megindított ankét során…]”, A Toll, I. évf. 16. sz., 1929. aug. 4., 5–6. [Annotáció: Féja Géza, Fenyő Miksa hozzászólásáról, Móricz Zsigmond nyilatkozatáról, Karinthy Frigyes és Révész Béla cikkeiről; újraközölve: A Toll, V. évf. 2. (66.) sz., 1933. márc. 14., 47–49., Ady-melléklet.] Ignotus: „Adyról”, A Toll, I. évf. 16. sz., 1929. aug. 4., 7–12. [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 2. (66.) sz., 1933. márc. 14., 49–55., Ady-melléklet.] Dutka Ákos: „A »Meztelen király« apró szentjei. Hozzászólás az Ady-revízióhoz”, A Toll, I. évf. 16. sz., 1929. aug. 4., 17–19. [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 2. (66.) sz., 1933. márc. 14., 56–57., Ady-melléklet.] [Zsolt Béla]: „[A Toll Ady-revíziós vitája a vége felé közeledik”], A Toll, I. évf. 17. sz., 1929. aug. 11., 7. [Annotáció: Újváry Sándor „Kosztolányi kontra Kosztolányi” cikkéről és Szabó Dezső nyilatkozatáról; újraközölve: A Toll, V. évf. 3. (67.) sz., 1933. ápr. 28., 59–60., Ady-melléklet.] Szász Zoltán: „Ady”, A Toll, I. évf. 17. sz., 1929. aug. 11., 10–20. [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 3. (67.) sz., 1933. ápr. 28., 60–72., Ady-melléklet.] Spectator [=Krenner Miklós]: „Ady az erdélyiek lelkében”, A Toll, I. évf. 18. sz., 1929. aug. 18., 11–14. Füst Milán: „Az Ady-kérdéshez”, A Toll, I. évf. 18. sz., 1929. aug. 18., 14–16. [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 5. (69.) sz., 1933. szept. 23., 140–142., Adymelléklet.] József Attila: „Ady-vízió”, A Toll, I. évf. 18. sz., 1929. aug. 18., 16–26. [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 5. (69.) sz., 1933. szept. 23., 142–153., Ady-melléklet.] Zsolt Béla: „Az Ady-ankét vége”, A Toll, I. évf. 19. sz., 1929. aug. 25., 8–10. [Annotáció: újraközölve: A Toll, V. évf. 5. (69.) sz., 1933. szept. 23., 154–157., Adymelléklet.] Zsolt Béla: „Csendes válasz Babits Mihálynak”, A Toll, I. évf. 21. sz., 1929. szept. 8., 17. [Zsolt Béla]: „[A Pesti Napló vasárnapi mellékletében Szántó Rudolf vitatkozik a vitáról…]”, A Toll, I. évf. 22. sz., 1929. szept. 15., 4–5. [Zsolt Béla]: „[Az újságok irodalmi, színházi és művészeti rovatvezetői állandóan magyar világhírességek neveivel legyezgetik a hazai publikum hiúságát…]”, A Toll, I. évf. 26. sz., 1929. okt. 13., 6–7. [Annotáció: a magyar irodalom (Babits Mihály, KD művészetének) külföldi visszhangtalanságáról, a fordíthatóság kérdéséről.] Baedeker: „Alakok. Kosztolányi Dezső új könyve”, Napló, XXX. évf., 142. sz., 1929. jún. 2., 33., [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Nekünk vajdaságiaknak, s még inkább nekünk szuboticaiaknak nagy öröm, sőt gőggel bélelt büszkeség, ha Kosztolányi Dezsőtől, városunk immár európahires fiától uj mü jelenik meg.”] más: „Ágyban, párnák között születnek a regények és szindarabok. Beszélgetés Piri kisasszonnyal, a legnépszerűbb „irodalmi gepironővel”, akinek csak hires irók és költők diktálják a műveiket. Kosztolányi Dezső”, Bácsmegyei Napló, XXX. évf. 156.sz., 1929. jún. 16., 33., [Műfaj: riport; a Kosztolányira vonatkozó rész szövege: „Tábor-uccai villájában, a díványon fekve diktálja regényeit. Kezében jegyzetek, amikből összeállítja, legombolyitja a mesét. Csak zöld tintával ir és az irógép szalagját is zöldre cserélem, ha hozzá megyek. Elegánsan, halkan beszél, néha megáll, a levegőbe mered, elméláz, kitekint az ablakon, majd imát tovább folytatja a regényt. Mikor beszél, az az érzésem, hogy élő és jelenlevő személyek sorsát adja elő, annyira szuggesztiv. A már kész iveket a felesége nézi át. Minden másfél órában eszik.

89







      

 

  

Bicsérdista. Evés idejére tiz perc szünetet rendel el, vagy amint mondani szokta: »az ülést felfüggesztem!«”] [Szerző nélkül]: „Weekend”, Bácsmegyei Napló, XXX. évf. 181. sz., 1929. júl. 7., 17. [Műfaj: riport/filmnovella?; jegyzetben: „Film, amelynek Karinthy Frigyes és Kosztolányi Desző játszák a főszerepét. Irta, rendezte és fotografálta: Tamás István”; első sor/mondat: „És még mondja valaki ezekután, hogy nincs európai filmgyártás!”] Tamás István: „Vihar Ady Endre körül. Refleksziók Kosztolányi Dezső különvéleményéhez”, Bácsmegyei Napló, XXX. évf. 202. sz., 1929. júl. 28., 4. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Annyi bünügyi esemény, politikai és polgári botrány után végre irodalmi »szenzációnk« is van: Kosztolányi Dezső különvéleménye Adyról.”] (más).: „A beszélőfilm és a szinpad. Babits Mihály, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső a beszélőfilm és a szinház párviadaláról”, Bácsmegyei Napló, XXX. évf. 314. sz., 1929. nov. 17., 39. [Műfaj: interjú; első sor/mondat: „A beszélőfilm nemcsak a némafilmpiacon, de a szinház frontján is élénk riadalmat keltett.”] Turóczi-Trostler József: „Édes Anna. Kosztolányi Dezső regénye németül”, Bácsmegyei Napló, XXX. évf. 341. sz., 1929. dec. 15., 38. [Műfaj: ismertetés.] [Forrás: PIM] Alszeghy Zsolt: „A modern magyar irodalom. Várkonyi Nándor könyve”, Élet, XX. évf. 5. sz., 1929. márc. 10., 98–99. [Rovat: Kultúra; műfaj: recenzió; annotáció: Várkonyi Nándor könyvében szereplő KD-ről szóló írás említésével.] B[erényi]. L[ászló].: „A Ma Regényei”, Élet, XX. évf. 7. sz., 1929. ápr. 14., 151-152. [Annotáció: Wilder: Szent Lajos király hídja c. könyvéről.] [Forrás: Hitel] Ujvári Sándor: „Kosztolányi kontra Kosztolányi”, Irodalmi Revü, I. évf. 4. sz., 1929. aug., 26–27. [Műfaj: jegyzet; annotáció: az Ady-vita miatt kritizálja KD-t a szerző, aki Szabó Dezsőt is idézi ezzel kapcsolatban.] Szabó Dezső: „Még csak annyit…”, Irodalmi Revü, I. évf. 4. sz., 1929. aug., 26. [Annotáció: Szabó Dezső nyilatkozata az Ady-kérdésben.] [Forrás: Hitel] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Lantos Magazin, I. évf. 1. sz., 1929. ápr. 1., 1. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] P.: „Vagyunk”, Literatura, IV. évf. 2. sz., 1929. febr., 44. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: hír; idézet: „Vagyunk a cime a »Bácsmegyei Napló« karácsonyi mellékletének, amelyben a lap mukatársainak egy-egy müve jelent meg. Közöttük Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső és a vajdaság irói.”] [Szerző nélkül]: „Wilder, Thornton Niver: Szent Lajos király hídja”, Literatura, IV. évf. 2. sz., 1929. febr., 56. [Műfaj: ismertető; annotáció: a regényt KD fordította.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Ujfajta képes folyóirat indul Magyarországon”, Literatura, IV. évf. 3. sz., 1929. márc., 73–75. [Műfaj: tudósítás; idézet: „Hozza egymás mellett három költői irány reprezentativ lirikusainak költeményeit: Kozma Andorét, az akadémikusét, Kosztolányi Dezsőét, a nyugatosét és Kassák Lajosét, az avantgardistáét.”; annotáció: a Lantos Magazin első számáról.] [Szerző nélkül]: „1.00, 2.90, 4.80. Uj utak a magyar könyvkiadásban”, Literatura, 1929, [könyvheti különszám], 194–195. [Műfaj: tudósítás/tárca; annotáció: KD említésével.] [Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Literatura, 1929, [könyvheti különszám], [hátsó borító]. [Annotáció: rádió-előadás hirdetése, május 16, du. 4 órakor, KD: A könyv és a város.] [Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Literatura, IV. évf. 6. sz., 1929. jún., I. [Annotáció: a következő művek jelennek meg KD-től a könyvhétre: Alakok, Aranysárkány, Édes

90

 



 

 

       

Anna, Nero, a véres költő.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Alakok. Molnár C. Pál rajzaival. A Könyvbarátok Szövetsége kiadványainak sorozatában. Kiadja a Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 145. oldal”, Literatura, IV. évf. 8. sz., 1929. aug., 284. [Műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Irodalmi divatrevü, avagy a személyi kultusz alkonya”, Literatura, IV. évf. 9. sz., 1929. szept., 310. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: tárca; annotáció: előző szám borítóján játék volt az olvasóknak, ahol az öltözet alapján kellett azonosítani az írókat. Ennek eredményeit foglalja össze a cikk, a játékban KD is szerepelt.] Ignotus Pál: „Két Kosztolányi-regény”, Literatura, IV. évf. 9. sz., 1929. szept., 322– 323. [Rovat: Hasznos mulatságok; műfaj: recenzió; idézet: „Kosztolányi Dezső persze minden irásában Kosztolányi Dezső, s ha most történetesen nem éppen az Aranysárkány és a Nero, a véres költő jelent volna meg egyszerre uj kiadásban, aligha jutott volna eszembe köztük párhuzamosságot, hasonlóságot keresnem.”; annotáció: recenzió a Genius új kiadásainak apropóján, Pérely Imre KD-rajzával, alatta KD kézírásos soraival és aláírásával.] ifj. Kusnyér Árpád: „Azon az estén II.”, Magyar Otthon, II. évf. 12. sz., 1929. júl. 5., 198. [Annotáció: nincsen konkrét utalás KD-ra, csak az „Azon az éjjel” című versére.] K.S. [= Kozocsa Sándor?]: „Az új magyar lira. Komlós Aladár könyve”, Magyar Világ, I. évf. 13. sz., 1929. okt. 1., 21. [Rovat: Irodalmi figyelő; műfaj: ismertető; idézet: „Ebben a részben vannak találó megfigyelések, érdekes megállapitások, sőt jó ízlésre valló portrék is, különösen jól látja meg Tóth Árpád, Kosztolányi, Juhász Gyula költészetének újszerüségét és értékét,”.] Kozocsa Sándor: „Tóth Árpád”, Magyar Világ, I. évf. 15–16. sz., 1929. nov. 1 – dec. 1., 17–18. [Rovat: Irói arcképek; műfaj: portré; annotáció: KD említésével.] [Szerző nélkül]: „Thomas Mann, az irodalmi Nobel-díj nyertese”, Magyar Világ, I. évf. 15–16. sz., 1929. nov. 1 – dec. 1., 29. [Rovat: Irodalmi figyelő; részlet: „Főművei (Kosztolányi Dezső, Lányi Viktor és Turóczi-Trostler József fordításában) magyarul is megjelentek.”] Németh László: „Kosztolányi Dezső: Alakok. Egyetemi nyomda kiadása”, Napkelet, VII. évf. 18. sz., 1929. szept. 15., 380–381. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: recenzió.] Németh László: „Pamflet és kritika”, Napkelet, VII. évf. 18. sz., 1929. szept. 15., 388– 390. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: jegyzet; annotáció: KD-nek Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről című pamfletje kapcsán.] Kálmán József: „Az újabb magyar líra egyik szeglete. Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Nagy Zoltán, Szép Ernő”, Ország-Világ, L. évf. 25–26. sz., 1929. jún. 23. és 30., 128–129. [Műfaj: tanulmány.] Balázs István: „Triptichon”, Ország-Világ, L. évf. 31–32. sz., 1929. aug. 4. és 11., 154. [Annotáció: A Toll című újság Ady-ankétjáról, KD tanulmányáról.] Kálmán József: „Az Ady-vita igazi értelme”, Ország-Világ, L. évf. 33–34. sz., 1929. aug. 18. és 25., 162. [Annotáció: A Toll című újság Ady-ankétjáról, KD tanulmányáról.] [Szerző nélkül] [=Nádas Sándor]: „Magyar irodalom”, Pesti Futár, XXII. évf. 2. sz., 1929. jan. 15., 8. [Műfaj: recenzió; annotáció: a legutóbbi Nyugat-számról, KD 1909 szeptember 10 című novellájának említésével.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső felolvasása: »Édes anyanyelvünk«”, Rádióélet, I. évf. 5. sz., 1929. okt. 25., 23. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1929. november 3-án.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső felolvasása: »Édes anyanyelvünk«”, Rádióélet, I.

91

     

   

évf. 6. sz., 1929. nov. 1., 17. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1929. november 3-án.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, I. évf. 6. sz., 1929. nov. 1., 17. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „A Stúdió legközelebb megünnepli Vörösmarty születésének évfordulóját”, Rádióélet, I. évf. 9. sz., 1929. nov. 22., 22. [Annotáció: szerepelnek: KD, Kiss Ferenc, Ódry Árpád.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Geraldy, [Paul]: Róbert és Marianne”, Rádióélet, I. évf. 10. sz., 1929. nov. 29., 9. [Műfaj: ismertetés; annotáció: a szöveget KD fordította.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Vörösmarty-emlékünnep születésének évfordulója alkalmából”, Rádióélet, I. évf. 10. sz., 1929. nov. 29., 17. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: bevezetőt mondott és konferált KD, elhangzott 1929. december 1-jén.] u. gy. [=Ujházy György]: „A nemzet napszámosai”, Reggeli Újság, I. évf. 14. sz., 1929. dec. 23., 9. [Rovat: Szinház és művészet; annotáció: Paul Géraldy Róbert és Marianne című darabjáról, melyet KD fordított.] [Szerző nélkül]: „Uj évfolyam”, Színészújság, III. [VI.] évf. 1. sz., 1929. jan. 15., 6. [idézet: „Szeretettel hívjuk a Szinészujság hasábjaira a magyar szinészet minden barátját és ezek között azt a büszke névsort, akiknek 1928-ban jelentek meg irásai a Szinészujságban.”; annotáció: KD neve is szerepel a listán.] K. J. [=Kálmán Jenő v. Komlós Jenő?]: „Alakok. Kosztolányi Dezső uj kötete”, Színházi Élet, XIX. évf. 24. sz., 1929. jún. 9–15., 21. [Rovat: Könyvpremiérek; műfaj: ismertető.] [Szerző nélkül]: „Milyen lesz a Színházi Élet karácsonyi száma?”, Színházi Élet, XIX. évf. 51. sz., 1929. dec. 15–21., 29. [Műfaj: beharangozó; annotáció: KD nevének említésével.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXI. évf. 1. sz., 1929. jan. 2., 22. [Annotáció: KD-ről készített fénykép.] [Forrás: PIM] Tamás: „Hogyan diktálják műveiket a magyar írók”, Tolnai Világlapja, XXXI. évf. 47. sz., 1929. nov. 24., 18–19. [Forrás: Hitel]

1930.

 



  

[Szerző nélkül]: „[Nyugtalanság…]”, A Társaság, XVII. évf. 41. sz., 1930. okt. 11., 7. [Rovat: Színház/hangverseny; műfaj: színikritika; annotáció: Marcel Pagnol Márius című darabjáról, KD-nek mint fordítónak az említésével.] [Szerző nélkül]: „[Nem volt érdekes…]”, A Társaság, XVII. évf. 48. sz., 1930. nov. 30., 13. [Rovat: Színház/hangverseny; idézet: „Viharos sikere volt két Kosztolányiverssel Szűcs Ilonának a Magyar Színház fiatal tagjának – aki amennyire ilyen rövid szereplés után következtetni lehet – komoly ígérete a magyar színpadnak.”; annotáció: heti színházi eseményekről.] [Szerző nélkül]: „Dormándi László, Kosztolányi Dezső, Lakatos László, Szini Gyula válaszai”, A Toll, 1930. 1. (37.) sz., 14–17. [Forrás: Repertórium] [Kaczér Vilmos]: „Kosztolányi Dezső karácsonyi költeményei…”, A Toll, II. évf. 3. (39.) sz., 1930. jan. 17., 3–4. [Annotáció: KD „A kalap meghal” (Pesti Hírlap, 1929. dec. 28., 4.) című tárcájáról.] Belényessi Miklós: „Kosztolányi Dezső”, A Toll, II. évf. 3. sz., 1930. jan. 17. [Forrás: Hitel] [Kaczér Vilmos]: [„Örömmel látjuk, hogy az írás, a gondolat, a lelkiismeret szabadsága…”], A Toll, II. évf. 7. (43.) sz., 1930. febr. 14., 3–4. [Annotáció: KD az

92

  







 

      

Írók Szövetségében a gondolatszabadság védelmében szólalt fel A Toll kolportázs jogának megvonásakor.] Németh Andor: „Shakespeare, Kosztolányi és a pillanat”, A Toll, II. évf. 13. (49.) sz., 1930. nov. 20., 5–8. [Annotáció: KD műfordításairól (William Shakespeare: Rómeó és Júlia, Téli rege).] K[unszery]. Gy[ula].: „Az Athenaeum Szent Imre kiadványai”, Élet, XXI. évf. 16. sz., 1930. aug. 10., 312. [Forrás: Hitel] Kovách György: „A modern magyar irodalom ismertetése francia nyelven”, Élet, XXI. évf. 17. sz., 1930. aug. 24., 351–352. [Rovat: Kultúra/Beküldött könyvek; annotáció: a címben jelzett könyvről, melynek Hankiss János és Juhász Géza a szerzője (Panorama de la Littérature Hongroise contemporaine), KD említésével.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi-novellák szerb nyelven”, Napló, XXXI. évf. 234. sz., 1930. aug. 29., 9. [Műfaj: hír; idézet: „A Nedeline Ilusztracije cimü heti lap egyik legutóbbi számában Szvadba és Plava Zsaloszt cimen két novellát közöl Kosztolányi Dezsőtől”.] [Szerző nélkül]: „Csók. E héten indul meg a Napló uj folytatásos regénye”, Napló, XXXI. évf. 281. sz., 1930. okt. 15., 4. [Műfaj: beharangozó; idézet a szövegből: „Kosztolányi Dezső kedvelt állandó irodalmi figurája a szünet nélkül szemlélődő, impressziókat elemző, jószemü Esti Kornél a hőse a Csóknak, amelynek fordulatos meséjét mesteri meglátásait és finom hangulatát egész biztosan szivesen és rokonszenvvel fogadja majd a Napló közönsége.] [Szerző nélkül]: „Az őrült leány csókja. Egy tizennyolcéves fiatalmeber izgalmas éjszakai kalandja a gyorsvonatban”, Napló, XXXI. évf. 283. sz., 1930. okt. 17., 3. [Műfaj: beharangozó; annotáció: a Csók tartalmi összefoglalójával és KD néhány mondatos bemutatásával.] [Szerző nélkül]: „Három uj Kosztolányi kötet. Zsivajgó természet. Shakespeare: Téli rege – Romeo és Julia uj forditása”, Napló, XXXI. évf., 1930. nov. 16. [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső a magyarországi Pen-Club elnöke”, Napló, XXXI. évf. 345. sz., 1930. dec. 20., 9. [Rovat: Hirek; műfaj: rövidhír; első sor/mondat: „Budapestről jelentik: Csütörtökön este töltötte be a magyarországi Pen-Club a Rákosi Jenő halálával megüresedett elnöki állást, amelyre egyhangulag Kosztolányi Dezsőt választotta.”] Kállay Miklós: „Vers és próza. Prózai megállapítások a vers útjáról”, Nemzeti Szalon, [III. évf.] 1930. márc. 15., 39. [Annotáció: KD említésével.] Fóti J. Lajos: „A magyar irodalom és külföld. Három könyv, amely a legnagyobb hatást tenné külföldre. Kulturánkat is mutassuk meg az idegeneknek”, Nemzeti Szalon, [III. évf.] 1930. nov. 23., 9–10. [Annotáció: KD-nek mint fordítónak az említésével.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső felolvasása: „»Szatirikus rajzok«”, Rádióélet, II. évf. 18. sz., 1930. máj. 2., 24. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1930. május 9-én.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, II. évf. 18. sz., 1930. máj. 2., 24. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső felolvasása: 1. Szavak a rádióról és a televízióról; 2. Koszorú”, Rádióélet, II. évf. 42. sz., 1930. okt. 17., 27. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1930. október 25-én.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, II. évf. 42. sz., 1930. okt. 17., 27. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „A Kisfaludy Társaság irodalmi délutánja”, Rádióélet, II. évf. 50. sz., 1930. dec. 12., 29. [Műfaj: rádióadás programja; annotáció: benne: „Költemények, írta

93





    

    

  

és felolvassa Kosztolányi Dezső r. tag”, elhangzott 1930. december 20-án.] [Szerző nélkül]: „Ignotus kibékül az uj Nyugattal?”, Reggeli Újság, II. évf. 8. sz., 1930. febr. 10., 7. [Idézet: „Bibó Lajos és Papp Károly novellát, Babits Mihály, Erdélyi József, Gellért Oszkár, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső és Szép Ernő verseikből olvastak fel, Fenyő Miksa Osváthról, Karinthy Frigyes Tóth árpádról [!], Nagy Endre Ujházy Edéről emlékezett meg.”] [Szerző nélkül]: „»Irodalmi müvek sohasem mérhetők, csak belső lényegük és költői értékük után. mondotta Szabolcska Mihály, a Kisfaludy-Társaság titkára. A KisfaludyTársaság ünnepi ülése Kisfaludy Károly halálának centennáriumán«”, Reggeli Újság, II. évf. 8. sz., 1930. febr. 10., 8. [Idézet: „A Kisfaludy-Társaság vasárnap Kisfaludy Károly halálának századik évfordulója alkalmából ünnepélyes közülést tartott. Az ünnepi közülésen Gyallay Domokos kivételével megjelentek az ujonnan választott tagok: Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Sebestyén Károly.”] Ujhely József: „Szilveszter”, Reggeli Újság, II. évf. 54. sz., 1930. dec. 29., 16. [Annotáció: összefoglaló arról, hogy a költők/írók hol töltik a Szilvesztert, KD említésével.] [Szerző nélkül]: „Mindent meg lehet magyarázni”, Színházi Élet, XX. évf. 41. sz., 1930. okt. 5., 45. [Műfaj: anekdota; annotáció: KD-ről.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső 15 éves korában”, Színházi Élet, XX. évf. 50. sz., 1930. dec. 21., 8. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Színházi Élet, XX. évf. 51. sz., 1930. dec. 21., 79. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: »Zsivajgó természet« és két Shakespeare”, Színházi Élet, XXI. évf. 1. sz., 1930. dec. 28 – 1931. jan. 3., 73. [Rovat: Könypremiérek; műfaj: recenzió; idézet: „Kosztolányi Dezsőnek csodálatosan friss, elmés, mély kötete jelent meg, mely virágokról, fákról, állatokról, madarakról, bogarakról, rovarokról, gyümölcsökről, ásványokról, drágakövekről szól.”] [Szerző nélkül]: „Műhelytitkok. Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXII. évf. 15. sz., 1930. ápr. 9., 12–13. [Forrás: Hitel] [Szerző nélkül]: „Amikor a feleségek beszélnek”, Tolnai Világlapja, XXXII. évf. 19. sz., 1930. máj. 7., 11. [Annotáció: Kosztolányiné az uráról.] [Forrás: Hitel] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXII. évf. 7. sz., 1930. febr. 12., 5. [Annotáció: KD-ről készített fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXII. évf. 17. sz., 1930. ápr. 23., 17. [Annotáció: KD-ről készített fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „A stúdió”, Tolnai Világlapja, XXXII. évf. 21. sz., 1930. máj. 21., 53. [Rovat: heti rádióműsor; műfaj: hír; idézet „Kosztolányi Dezső: Jóság és Gyilkosság című novelláit olvasta fel. Mindkettő az emberi lélek mélyén szántott. Fonákságok és ösztönös jóságok művészi megcsillogtatása volt a két remekbeszabott novella.”] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXII. évf. 21. sz., 1930. máj. 21., 53. [Annotáció: KD-ről készített fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezsőt választották a Pen-club elnökévé”, Tolnai Világlapja, XXXII. évf. 46. sz., 1930. nov. 12., 4. [Műfaj: hír.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXII. évf. 46. sz., 1930. nov. 12., 4. [Annotáció: KD-ről készített fénykép.] [Forrás: PIM]

1931.



[Szerző nélkül]: „Szemelvények a Tóth Kálmán ünnepélyről”, Bajai Újság, XIII. évf. 77. sz., 1931. ápr. 8., 2. [Annotáció: szerkesztőségi hír a Baján tartott Tóth Kálmán

94

 



    

   

    

ünnepségről, benne: „Kosztolányi Dezső iró a Kisfaludy Társaság képviseletében: Tóth Kálmán lírikus emlékezetének hódolt.”] [Szerző nélkül]: „Négyesy-emlékkönyv”, Diárium, 1931, 18. [Forrás: Repertórium] [Szerző nélkül]: „Az irodalom frontja. Hága”, Literatura, VI. évf. 4. sz., 1931. aug., [3. sárga oldal]., [Műfaj: hír; annotáció: nemzetköri Pen júniusi kongresszusán KD is részt vett.] [Forrás: PIM] Németh Andor: „Emlékezés Kuncz Aladárra.”, Literatura, VI. évf. 5. sz., 1931. szept., 172–173. [Rovat: Írók arcképcsarnoka; műfaj: nekrológ/portré; idézet: „Utoljára Kosztolányi Dezsőnél ültünk együtt a Tábor-uccai kis ház terraszán. A Kolostor nagyjából elkészült már, de Kuncz Aladár egy szóval sem emlékezett meg a műről. Sárga bort szürcsöltünk, csendesen társalogtunk s mindnyájan éreztük, jelenvoltak, milyen értékessé teszi esténket annak a finommodorú vidéki úrnak a jelenléte, aki olyan kedvesen tartja kezében s emeli magasra a talpas poharat.”] Tamás István: „Mi van megírva a csillagokban?”, Magyar Magazin, IV. évf. 5. sz., 1931. febr. 1., 2–6. [Annotáció: többek között KD horoszkópja.] [Forrás: PIM] (t.) [=Tamás István?]: „Shakespeare: Rómeó és Júlia. Téli rege”, Magyar Magazin, IV. évf. 32. sz., 1931. aug. 9., 10. [Műfaj: recenzió.] (más.) [=Tamás István?]: „Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet”, Magyar Magazin, IV. évf. 33. sz., 1931. aug. 16., 15. [Rovat: Új könyvek; műfaj: kritika.] [Szerző nélkül]: „Hírek a sorban”, Magyar Magazin, IV. évf. 26. sz., 1931. szept. 13., 25. [Műfaj: hír; annotáció: KD versei karácsonyra jelennek meg.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Hogyan diktálják müveiket a magyar irók? Ágyban és párnák között születnek a magyar regények és szindarabok”, Magyar Magazin, IV. évf. 38–39. sz., 1931. nov. 1., 15–16. [Műfaj: riport; annotáció: többek között KD munkamódszeréről is.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső novellái. 1. Öreg pap; 2. Házi dolgozat. Felolvassa a szerző”, Rádióélet, III. évf. 8. sz., 1931. febr. 20., 359. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1931. február 22-én.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, III. évf. 8. sz., 1931. febr. 20., 359. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, III. évf. 13. sz., 1931. márc. 27., 584. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Tóth Kálmán centennáris emlékünnepély. Helyszíni közvetítés a költő szülővárosából, Bajáról”, Rádióélet, III. évf. 13. sz., 1931. márc. 27., 598. [Műfaj: rádióközvetítés programja; annotáció: KD, a Kisfaludy Társaság képviseletében, „Tóth Kálmán, a lírikus” címmel tartott előadást.] [Szerző nélkül]: „»Két történet«. Kosztolányi Dezső felolvasása”, Rádióélet, III. évf. 17. sz., 1931. ápr. 24., 801. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1931. április 30-án.] [Szerző nélkül]: „A Kisfaludy Társaság irodalmi délutánja”, Rádióélet, III. évf. 20. sz., 1931. máj. 15., 947. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: benne: „Elbeszélés. Irta és felolvassa Kosztolányi Dezső rendes tag”, elhangzott 1931. május 23-án.] [Szerző nélkül]: „»Egy asszony beszél.« Irta és felolvassa Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, III. évf. 28. sz., 1931. júl. 10., 1331. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1931. július 18-án.] [Szerző nélkül]: „A Kisfaludy Társaság irodalmi délutánja”, Rádióélet, III. évf. 32. sz., 1931. aug. 7., 1523. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: benne: „Elbeszélés. Irta és felolvassa Kosztolányi Dezső r. tag”, elhangzott 1931. augusztus 15-én.] [Szerző nélkül]: „»Motorcsónak.« Irta és felolvassa Kosztolányi Dezső”, Rádióélet,

95

  









 

  

III. évf. 38. sz., 1931. szept. 18., 1804. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1931. szeptember 25-én.] [Szerző nélkül]: „»Két történet.« Irta és felolvassa Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, III. évf. 52. sz., 1931. dec. 25., 2268. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1932. január 1-jén.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, III. évf. 52. sz., 1931. dec. 25., 2268. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] U. J.: „Miss Nyugat választás a Britanniában”, Reggeli Újság, III. évf. 7. sz., 1931. febr. 16., 12. [Rovat: „Nem fontos, de érdekes.”; idézet „Fenyő Miksa mint Miss GyOSz két szavazatot kapott, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos azonban erős riválisai voltak Gellért Lajosnak.”; annotáció: a férfiszépségversenyt Gellért Oszkár nyerte meg; Szép Ernő egy voksot se kapott, ezért a zsűri őt választotta meg Miss Nyugatnak.] Schermann Rafael: „A röntgenszemü ember. Schermann Rafael budapesti szereplése – Kossuth Lajos jellemzése. Jellemrajzok a pénzvilág előkelőségeiről. Kisérletek a művészekkel és irókkal”, Reggeli Újság, III. évf. 13. sz., 1931. márc. 20., 17. [Rovat: „Az írás nem hazudik”; mottó: „Befejezésül még egyszer régi mottónak: az irás nem hazudik.”; idézet: „Kitünő bohémtársaság volt együtt (Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kadossa Marcell neveire emlékszem).”] [Szerző nélkül]: „Felix Salten vasárnap a felolvasóasztalnál, a pesti korzón és a Fészek klubban mint a Pen Club budapesti vendége”, Reggeli Újság, III. évf. 8. sz., 1931. ápr. 13., 10. [Annotáció: a szöveg szerint KD „mint a magyar Pen Club elnöke, köszöntötte Saltent, a Pen Club osztrák elnökét.”] [Szerző nélkül]: „Salten Félix tiszteletére 100 személyes bankett.”, Reggeli Újság, III. évf. 8. sz., 1931. ápr. 13., 12. [Első sor/mondat: „Félix Salten felolvasása után – amelyről lapunk más helyén tudósitunk – barátai körében a városligeti Gundelétteremben ebédelt.”; annotáció: utána megnézte a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” előadását, majd este a Fészek Klubban részt vett egy 100 személyes banketten, ahol többek közt KD köszöntötte fel.] [Szerző nélkül]: „Boni Margherita a Korvin Mátyás Egyesületben”, Reggeli Újság, III. évf. 22. sz., 1931. jún. 1., 10. [Rovat: A Reggeli újság hirei; idézet: „Ezután Kosztolányi Dezső uj olasz költők verseinek müforditásait mutatta be.”; annotáció: az ülés olasz tematikát követett.] [Szerző nélkül]: „Mi készül a jövő szezonra? Kis szinházi ujság”, Reggeli Újság, III. évf. 23. sz., 1931. jún. 8., 16. [Rovat: Szinház és film; annotáció: „Kosztolányi Dezső »Féltékenység« cimen irt darabot.”] [Szerző nélkül]: „Ascher Oszkár előadó-matinéja”, Reggeli Újság, III. évf. 45. sz., 1931. nov. 9., 9. [Idézet: „Ascher Oszkár, a kiváló szavalómüvész előadó-matinét tart vasárnap, 1931 november 15-én d.e. 11 órakor a Belvárosi Szinházban. Bevezetőt mond: Kosztolányi Dezső.”] [Szerző nélkül]: „Ascher Oszkár matinéja a Belvárosi Szinházban”, Reggeli Újság, III. évf. 46. sz., 1931. nov. 16., 7. [Idézet: „A müsor előtt Kosztolányi Dezső tartott pitoreszk és szines előadást a kinai életről.”] [Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Reggeli Újság, III. évf. 49. sz., 1931. dec. 28., 6. [Rovat: Újdonság; műfaj: reklám; annotáció: KD Kínai és japán versek című kötetéről.] [Szerző nélkül]: „Régi emlékek”, Színházi Élet, XXI. évf. 9. sz., 1931. febr. 22–28., 33–35. [Idézet: „Vannak bársonyfödeles albumok, amelyeknek lapjain évtizedek óta gyűlnek a régi fotográfiák.”; annotáció: fotó Juhász Gyulával és Babits Mihállyal a

96

   

 





 

 



következő aláírással: „Ez a felvétel Juhász Gyula jubileumán, a Tiszaparton készült 1920-ban. Babits Mihály, Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső”.] László: „Kosztolányi Dezső”, Színházi Élet, XXI. évf. 10. sz., 1931. márc. 1., 24. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] Nagy Endre: „Kosztolányi Dezső”, Színházi Élet, XXI. évf. 10. sz., 1931. márc. 1., 25. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Vegytan”, Színházi Élet, XXI. évf. 11. sz. 1931. márc. 8–14., 45–48. [Műfaj: vicc; első sor/mondat: „Karinthy és Kosztolányi a tudomány minden ága iránt érdeklődik.”] Feiks Jenő: „Ki milyen utca?”, Színházi Élet, XXI. évf. 13. sz., 1931. márc. 22–28., 26–28. [Annotáció: „Kosztolányi: Logody-utca. Költői hely, a Vár dülőjén. Madárcsicsergés, napsütés, a 3-as autóbusz hárompercenként bevisz a városba, szerkesztőségbe, kiadóhivatalba.”] [Szerző nélkül]: „A legnépszerűbb tíz külföldi író egy-egy novelláját…”, Színházi Élet, XXI. évf., 14. sz., 1931. márc. 29 – ápr. 4., 4–6. [Annotáció: arról, hogy ki írt a Színházi Élet jubileumi számában, KD nevét is felsorolják.] [Szerző nélkül]: „Boríték grafológia”, Színházi Élet, XXI. évf. 14. sz., 1931. márc. 29 – ápr. 4., 57. [Idézet: „Címzésnél nem tud ügyelni az elolvashatóságra, de igyekszik kis térre korlátozni a címzést.”; annotáció: grafológia összeállítás híres emberek címzéséről, többek között KD írásáról is.] [Szerző nélkül]: „Ön felelni fog! azért a sok körkérdésért amelyre 20 évig mi feleltünk”, Színházi Élet, XXI. évf. 15. sz., 1931. ápr. 5–11., 81–87. [Műfaj: interjú/körkérdés; idézet: „Az ember – még ha szerkesztő is – nem körkérdezhet húsz évig büntetlenül.”; annotáció: KD kérdése: „Hiúk az emberek?”] [Szerző nélkül]: „Második levél, csütörtök 1915. szeptember 16. A levél fölött nagy pacni található”, Színházi Élet, XXI. évf. 16. sz., 1931. ápr. 12–18., 23–24. [Műfaj: levél; első sor/mondat: „Tudod mi ez – édes? Ez Ádámka két könnycseppjének sikerült mása.”; annotáció: „Írók levelesládája” összefoglaló cím alatt, szerkesztői bevezetővel, más írók leveleivel együtt; a 25. oldal alján: Babits Mihály KD-nek címzett levelezőlapjának fényképe; a szövegben köszönti Kosztolányit a Boszorkányos esték című könyv megjelenése alkalmából és tájékoztatja őt jövőbeli római utazásáról.] [Szerző nélkül]: „Góth Sándor mint rendező, fordító, színész, felfedező és – férj”, Színházi Élet, XXI. évf. 19. sz., 1931. máj. 3–9. 13–15. [Műfaj: interjú; annotáció: KD-nek mint fordítónak az említésével.] Karinthy Frigyes: „Gyilkosok vagyunk! És ha nem, akkor lehetnénk!”, Színház Élet, XXI. évf. 32. sz., 1931. aug. 2–8., 12–13. [Idézet: „Kosztolányi Dezső, színes mérgeket keverne mézbe és hasisba s úgy etetné meg vele, mondjuk, Shaw Bernátot, amiért rossz magyarsággal ír angolul, hogy a hulla külön köszönőlevelet írna hozzá a másvilágról az élvezetért, amiben része volt.”; annotáció: humoros összeállítás arról, hogy melyik ismert személyiség milyen módszerrel gyilkolna.] [Szerző nélkül]: „Szoknya a férfin!”, Színházi Élet, XXI. évf. 34. sz., 1931. aug. 16– 22., 40–41. [Idézet: „Kosztolányi Dezső bébiruhát.”; annotáció: a cikk ismert embereket vonultat föl (többek között KD-t), hogy ki milyen fajta szoknyát viselne.] Feiks Jenő: „A járás a lélek tükre”, Színházi Élet, XXI. évf. 38. sz., 1931. szept. 13– 19., 50–51. [Idézet: „Kosztolányi Dezső: Ezek a cipők nem érik a földet. A magasból ereszkednek le a föld felé.”; annotáció: rövid ismertetés Budapest ismert alakjainak, írók, színművészek, politikusok járásáról, ill. cipőjéről, közöttük KD-ről is.] [Szerző nélkül]: „Áprilisi tréfák”, Tolnai Világlapja, XXXIII. évf. 14. sz., 1931. ápr.

97

 

1., 44–45. [Idézet: „Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezsőt tréfálta meg pár évvel ezelőtt április elsején.”] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXIII. évf. 28. sz., 1931. júl. 8., 8. [Annotáció: KD-ről készített fénykép; mint a Pen Club elnöke bejelentette a 10. Világkongresszus Budapesten lesz.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Színházi esték”, Tolnai Világlapja, XXXIII. évf. 42. sz., 1931. okt. 14., 44–45. [Annotáció: többek között Marcel Paquol Március c. darabjáról, ford. KD, fényképekkel.] [Forrás: PIM]

1932.

   

     



Berzeviczy Albert: „Elnöki üdvözlő beszéd Kosztolányi Dezső székfoglaló r. taghoz”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LVIII. köt. 1929–1932, Budapest: Franklin-Társulat, 1932, 214. [Műfaj: laudáció; annotáció: elhangzott az 1930. nov. 5-i ülésen.] [Szerző nélkül]: „Tagajánlás”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LVIII. köt. 1929–1932, Budapest: Franklin-Társulat, 1932, 354–355. [Műfaj: ajánlás; annotáció: KD-t Radó Antal ajánlotta a Kisfaludy Társaság tagjának.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi becsületrendje”, Borsszem Jankó, LXV. évf. 17. sz., 1932. szept. 1., 6. [Rovat: Borsszem Jankó a színházban; annotáció: értesítés arról, hogy KD megkapta a francia becsületrendet.] [Szerző nélkül]: „Kunz Aladár: Fekete kolostor. Feljegyzések a francia internáltságból. 2 kötet. Athenaeum. 80. 284+258 oldal. Ára fűzve 9, kötve 13 P”, Diárium, II. évf. 1–2. sz., 28–29. [Rovat: Könyvek szemléje; műfaj: recenzió; idézet: „Kosztolányi Dezső a Nyugatban a legtalálóbbat talán ezekben a szavakban írja: Hosszú évek óta nem volt könyv, mely ily megrázó benyomást gyakorolt rám… Költészet, alkotás ez a munka… Vallom, hogy legérettebb azok között, amelynek megírására a háború adott alkalmat.”] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Kínai és japán versek. Jaschik Álmos rajzaival. Bp. Genius-Lantos. 1932. 104 oldal. Ára 360 P”, Diárium, II. évf. 5–6. sz., 128–129. [Rovat: Könyvek szemléje; műfaj: recenzió.] Berényi László: „Vígszínház: Angliai Erzsébet, történelmi dráma négy felvonásban, írta Ferdinánd Bruckner, fordította Kosztolányi Dezső”, Élet, XXIII. évf. 6. sz., 1932. márc. 20., 103–104. [Rovat: Kultúra/Színház; műfaj: színikritika] [Szerző nélkül]: „A Cobden Szövetség…”, Literatura, VII. évf. 1. sz., 1932. jan., [hátsó belső borító] [Műfaj: hír; annotáció: KD A szavak titka címmel előadást tart a Cobden Szövetségben, január 8-án.] [Szerző nélkül]: „Right or wrong: my country!”, Literatura, VII. évf. 4. sz., 1932. ápr., 432. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: tudósítás; annotáció: a Pen Club botrányairól, KD neve említése nélkül.] Karinthy Frigyes: „Kosztolányi Dezső”, Literatura, VII. évf. 4. sz., 1932. ápr., 453. [Annotáció: Rajz KD-ről.] [Forrás: PIM] s. g. [=Supka Géza]: „Magyarosan, rangosan… Amikor a Magyar Tudományos akadémia magyarít”, Literatura, VII. évf. 7. sz., 1932. júl., 582–584. [Idézet: „Ha Kenedi Gézának (született Magyarpadén), Herczeg Ferencnek (született Versecen) […] Kosztolányi Dezsőnek (született Szabadkán) […] nem tetszik ez a főfészkes főváros, tessék, tegyenek róla: menjenek vissza, oda, ahonnan jöttek; igen fontos és jelentős nemzeti hivatás vár rájuk ott is, De [!] nekünk hagyjanak békén.”; annotáció: a Magyarosan című lap megjelenése kapcsán.] (s. g.) [=Supka Géza]: „A Pesti Hirlap”, Literatura, VII. évf. 10. sz., 1932. okt., III– IV. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: válaszcikk; idézet: „Kosztolányi a személyeskedés

98



              

dolgában úgy látszik, teljesen elveszítette a szemmértékét, amióta az általa az Uj Nemzedék hasábjain vezetett Pardon-rovatban a személyeskedésnek a magyar sajtóban eladdig teljesen ismeretlen, úszító formáit fedezte föl.”; annotáció: KD-nek a Pesti Hirlap (aug. 28., szept. 4. és 11-i) számaiban közölt válaszcikkeire reagál a szerző.] [Szerző nélkül]: „Hegedüs Lóránt emlékkönyvébe”, Literatura, VII. évf. 10. sz., 1932. okt., I. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: tárca; részlet: „[…] ugyanez az Udvardy ajánlotta elősízben, hogy a »cz« helyett csupán »c« betűt írjunk. […] A »puroszok«, Hegedüs Lóránt és Kosztolányi Dezső azonban még száz év mulva sem jutottak el a derék Udvardy józan elveiig!”; annotáció: a Magyar Tudományos Akadémia Magyarosan Bizottságának tevékenysége kapcsán.] [Szerző nélkül]: „Mégegyszer »Magyarosan«”, Literatura, VII. évf. 12. sz., 1932. dec., 788–789. [Rovat: Tudományos Gyüjtemény; műfaj: tárca; annotáció: a Magyarosan folyóirat és Bizottság tevékenységéről szóló vita folytatása.] Magister: „Kosztolányi Dezső: Kinai és japán versek. Genius–Lantos kiadás”, Napló, XXXIII. évf. 2. sz., 1932. jan. 3., 37. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Jaj, én előttem mennyi ivadék volt,”.] ó: „Külön Pen Clubot akarnak alakitani a fiatal magyar irók”, Napló, XXXIII. évf. [156.] sz., 1932. jún. 8., 2. [Annotáció: KD elnökségének megbuktatásáról is.] [szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Napló, XXXIII. évf. 237. sz., 1932. aug. 27., 4. [Annotáció: tudósítás arról, hogy KD megkapja a francia becsületrend lovagja címet] Tamás István: „Egy uj költő: Shakespeare. Kosztolányi Dezső Shakespeare forditásai”, Napló, XXXIII. évf. 252. sz., 1932. szept. 11., 22. [Szerző nélkül]: „Kosztolányi – Arany Jánosról”, Pesti Futár, XXV. évf. 45. sz., 1932. nov. 10., 14. [Műfaj: recenzió/jegyzet; annotáció: KD Pesti Hírlapban megjelent cikkéről.] [Szerző nélkül]: „A Kisfaludy-Társaság irodalmi délutánja”, Rádióélet, IV. évf. 7. sz., 1932. febr. 12., 213. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: benne: „Költemények. Irta és felolvassa Kosztolányi Dezső r. tag”, elhangzott 1932. február 20-án.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső kínai versfordításaiból…”, Rádióélet, IV. évf. 12. sz., 1932. márc. 18., 356. [Műfaj: hír.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „»Kinai költők.« Kosztolányi Dezső előadása”, Rádióélet, IV. évf. 12. sz., 1932. márc. 18., 368. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1932. március 21-én.] [Szerző nélkül]: „»Irói arcképek.« Kosztolányi Dezső előadása”, Rádióélet, IV. évf. 19. sz., 1932. máj. 6., 647. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1932. május 10-én.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, IV. évf. 19. sz., 1932. máj. 6., 667. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] (k. z.) [=Kilián Zoltán]: „Az elmult hét műsoráról”, Rádióélet, IV. évf. 21. sz., 1932. máj. 20., 734. [Műfaj: kritika; annotáció: Kilián sikertelennek tartja KD előadását.] [Szerző nélkül]: „»Vacsora.« Novella. Írta és felolvassa Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, IV. évf. 26. sz., 1932. jún. 24., 989. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1932. június 30-án.] (k. z.)[=Kilián Zoltán]: „Az elmult hét műsoráról”, Rádióélet, IV. évf. 28. sz., 1932. júl. 8., 1070. [Műfaj: kritika; annotáció: a kritikus szerint KD „novellája nem volt valami különös, mikrofónelőadása pedig nem javul semmit”.] [Szerző nélkül]: „A Kisfaludy-Társaság irodalmi délutánja”, Rádióélet, IV. évf. 28. sz., 1932. júl. 8., 1091. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: benne: „Elbeszélés.

99

     



 

 

Írta és felolvassa Kosztolányi Dezső r. tag”, elhangzott 1932. július 16-án.] (k. z.) [=Kilián Zoltán]: „Az elmult hét műsoráról”, Rádióélet, IV. évf. 30. sz., 1932. júl. 22., 1165. [Műfaj: kritika; annotáció: a kritikus KD 1932. júl. 16-án elhangzott felolvasását jobbnak ítéli a korábbiaknál.] Turchányi István: „Emberek a Studióban”, Rádióélet, IV. évf. 32. sz., 1932. aug. 5., 1259–1260. [Műfaj: tudósítás; annotáció: KD és édesanyja látogatásáról.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „»Iskola.« Elbeszélés. Írta és felolvassa Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, IV. évf. 33. sz., 1932. aug. 12., 1331. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1932. augusztus 20-án.] (k. z.) [=Kilián Zoltán]: „Az elmult hét műsoráról”, Rádióélet, IV. évf. 35. sz., 1932. aug. 26., 1405. [Műfaj: kritika; annotáció: az 1932. augusztus 20-án elhangzott felolvasásról.] [Szerző nélkül]: „»Parasztkaland«. Kosztolányi Dezső felolvasása”, Rádióélet, IV. évf. 44. sz., 1932. okt. 28., 1844. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1932. október 31-én.] [Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Színházi Élet, XXII. évf. 5. sz., 1932. jan. 24–30., 29. [Annotáció: asztaltársaságot ábrázoló kép alatt: „a Színházi Élet rendezésében az Újságírók Egyesülete javára szombaton délután 5 órakor a Kamaraszínházban a magyar irodalom remekeit angol nyelven mutatják be magyar művészek. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója vezeti be az előadást. Az Ember tragédiájából Ódry Árpád, Várady Aranka és Zátony Kálmán adnak elő szemelvényeket, Basilides Mária és dr. Molnár Imre régi magyar dalokat énekelnek angolul, Kósa György kíséretében. Petőfi, Ady, Kosztolányi, Babits és Pásztor Árpád versei szerepelnek még a programon, természetesen angolul. Az egész anyagot Mr. Charles Henry Meltzer és Vajda Pál ültették át angol nyelvre.”] [Szerző nélkül]: „Tehetségavatás”, Színházi Élet, XXII. évf. 26. sz., 1932. jún. 19–25., 65. [Idézet: „Egyáltalán nem volt meglepetés számunkra, hogy a múlt héten bekonferált „Tehetségavatás” című új pályázatunk óriási szenzációt keltett az egész országban. […] Ennek az állandó szerkesztő-bizottságnak a tagjai: Hatvany Lili, Aba Horváth Vilmos, Emőd Tamás, Harsányi Zsolt, Herman Lipót, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, de a felsoroltakon kívül bármely országos nevű író és művész szívesen vállalkozik rá, hogy a reá hivatkozó igazi tehetségeket kézenfogva bemutassa a nyilvánosságnak.”] Karinthy Frigyes: „Koktél”, Színházi Élet, XXII. évf. 41. sz., 1932. okt. 2–8., 8–9. [Annotáció: humoros összeállítás arról, hogy ki milyen koktél lenne, többek között KD említésével.] [Szerző nélkül]: „Ifjúsági könyveink”, Színházi Élet, XXII. évf. 51. sz., 1932. dec. 11– 17., 1. [Műfaj: hirdetés; annotáció: az Aranysárkány ifjúsági kiadásának hirdetése; a címleírás alatt: „Kosztolányi Dezső: Aranysárkány. Ifjúsági kiadás. Tanár és diákok regénye, tele megértéssel, szeretettel. Jaschik Álmos színes és fekete képeivel. Ára egészvászonkötésben 5.40 pengő”.] [Szerző nélkül]: „Mi lesz a Színházi Élet karácsonyi ezüstalbumában?”, Színházi Élet, XXII. évf. 51. sz., 1932. dec. 11–17., 16–17. [Műfaj: hirdetés; annotáció: arról, hogy kiknek jelenik meg írása a Színházi Élet karácsonyi számában, KD említésével.] Szinetár György: „Pesti elválaszthatatlanok”, Színházi Élet, XXII. évf. 52. sz., 1932. dec. 17–24., 77–80. [Idézet: „Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső is szigorúan beletartoznak az elválaszthatatlanok galériájába.”; annotáció: az írás 79. oldalán fénykép található KD-ről és Karinthyról.]

100

   

[Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXIV. évf. 36. sz., 1932. aug. 31., 2. [Annotáció: KD-ről készített fénykép, a francia kormány a becsületrenddel tüntette ki.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „[Az Uj Magazin bemutatja…]”, Új Magazin, XXXII. évf., 1932. nov., 9. [Annotáció: annak apropóján, hogy KD-t a francia becsületrenddel tüntették ki. A cikk mellett KD portréfotójával.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Alakok. Danubia kiadás”, Új Magazin, XXXII. évf., 1932. nov., 25. [Rovat: Jegyzetek Könyvekről; műfaj: ismertető.] Ollé –: „Karinthy Frigyes: Még mindig így irtok ti...”, Új Magazin, XXXII. évf., 1932. nov., 25. [Műfaj: ismertető; idézet: „Helyesen mutat rá Kosztolányi Dezső előszavában »a mai általános anyagi és szellemi inség idejére«”.]

1933.



   

  

   

[Szerző nélkül]: „Fordítók, óh! Vádoljuk a magyar kiadókat”, A Fény, II. évf. 37. sz., 1933. szept. 13., 19. [Rovat: Toll a mérlegen; idézet: „Kosztolányi Dezső hosszabb passzusokat költ bele a Romeo és Julia fordításába, mert megjön a gusztusa az angol szóviccek magyar átültetéséhez (l. faljelenet, Mercutio). Ugyanő Rainer Maria Rilke »Stundenbuch«-jának 1. részénél a címet Vom mönchischen Leben »Az emberi életről« fordítja (pedig a Mönch nem Mensch).”] Kézai Simon [=Hevesi András]: „Mi az, hogy »idegen szó«?”, A Toll, 1933. 65. sz., 12–17. [Annotáció: KD nyelvvédő tevékenységéről.] [Forrás: Bádonfai] Németh Andor: „Kosztolányi Dezsőről”, A Toll, V. évf. 5. (69.) sz., 1933. szept. 23., 126–129. [Műfaj: kritika; annotáció: a Geniusnál megjelent Esti Kornél kötetről.] Haraszty Gyula: „Kosztolányi Dezső Esti Kornélja”, Budapesti Szemle, 673. sz., 1933. dec., 382–384. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Tanárok mint lapcenzorok”, Délibáb, VII. évf. 20. sz., 1933. máj. 13., 45. [Rovat: Rádióműsor; műfaj: tudósítás/műsorajánló; első sor/ mondat: „Kosztolányi Dezső néhány hónappal ezelőtt lendületes nyelvújítási akcióba kezdett, ankéteket, vitákat rendez, tanulmányokat ír és ma a rádióban tart előadást ugyancsak a nyelvújításról.”; annotáció: „Kosztolányi Dezső ma este 7.45-kor a nyelvújítás problémáról beszél a rádióban.”] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: A Pesti Hirlap Nyelvőre. Bp. Légrády. 1932”, Diárium, III. évf. 3–4. sz., 77–78. [Rovat: Könyvek szemléje; műfaj: recenzió.] Dr. Czakó Tibor: „Kosztolányi Dezső: Esti Kornél. Bp. Genius. 1933. 256 oldal. Ára kötve 3·75 P”, Diárium, III. évf. 5–6. sz., 137. [Rovat: Könyvek szemléje; műfaj: recenzió.] Kunszery Gyula, dr.: „Gyökössy Endre”, Élet, XXIV. évf. 4. sz., 1933. febr. 19., 63– 64. [Rovat: Kultúra; műfaj: portré; idézet: „Új beosztású szonetteiben elsiratja azokat az írókat, „akik már elmentek”, – Ady Endrétől Pósa Lajosig és egy külön ciklusban magasztalja még élő „poétatestvéreit” Kosztolányi Dezsőtől Farkas Imréig.”] Zs.: „Amor sanctus. Babits Mihály himnuszfordításai”, Élet, XXIV. évf. 6. sz., 1933. márc. 19., 95. [Rovat: Kultúra; műfaj: recenzió; idézet: „A Szent Imre-himnusz egy részletét veszem ki, azt, amelyet Kosztolányi Dezső fordított magyarra.] K. Gy.: „Kosztolányi Dezső: Esti Kornél”, Élet, XXIV. évf. 10. sz., 1933. máj. 14., 168. [Rovat: Könyvújdonságok; műfaj: recenzió.] Kisbéry János: „Levél egy írótárshoz. Válasz Kosztolányi Dezső hasonló-című cikkére”, Kalangya, 1933. szept. 9., 601–610. [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Aranysárkány Átdolgozott ifjúsági kiadás, Jaschik Álmos rajzaival, Génius-kiadás”, Literatura, VIII. évf. 1. sz., 1933. jan., 31–

101

 







    





32. [Rovat: Ezekről a könyvekről beszélnek; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „A Magyar Cobden Szövetség szemináriumának előadásai”, Literatura, VIII. évf. 1. sz., 1933. jan., IV. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: jan. 27-én Kosztolányi Dezső és Zsolt Béla vitája: Politizáljon-e az irodalom?] [Szerző nélkül]: „Schiller József dr.: Rákosi Jenő Egy magántitkár feljegyzései. Káldor könyvkiadóvállalat kiadása. Bpest, 1933. 347 oldal”, Literatura, VIII. évf. 2. sz., 1933. febr., 63–64. [Rovat: Ezekről a könyvekről beszélnek; műfaj: recenzió; annotáció: a recenzió tartalmaz egy idézetet a könyvből, amelyben KD neve is szerepel.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: A Pesti Hirlap nyelvőre. A Pesti Hirlap ajándéka. Bpest, 1932. 224 oldal”, Literatura, VIII. évf. 2. sz., 1933. febr., 73–74. [Rovat: Tudós írások; műfaj: recenzió; idézet: „Ajándékmarhának ne nézd meg a fogát, – mondja a magyar közszólás. Miután azonban Hegedüs Lóránt és Kosztolányi Dezső a nyelvmagyarosság kérdésében annyi ízben és olyan támadó éllel mutatták ki a foguk fehérjét, most az egyszer mégis megnézegettük ennek az ajándékmarhának a fogafehérét: hogyan is fest hát az a magyar nyelv, amelyet Kosztolányi vezérlete alatt egy sor egyetemi professzor és nyelvész propagál ingyen a magyar közönségnek.”] [Szerző nélkül]: „A Székesfővárosi Népművelési Bizottságnak irodalmi előadásai februárius havában”, Literatura, VIII. évf. 12. sz., 1933. febr., VIII. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: „Kosztolányi Dezső és más írók és művészek közreműködésével februárius 11-én szombaton d. u. 5 órakora Zeneművészeti Főiskola nagytermében tartja a Bizottság V. Irodalmi Estjét.”] [Szerző nélkül]: „A Magyar Szülők Szövetsége a Közgazdasági Egyetem (IV., Szerb ucca 23) előadótermében minden kedden este 7 órai kezdettel március havában a következő előadásokat rendezi”, Literatura, VIII. évf. 3. sz., 1933. márc., XII. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: „Márc. 14. Kosztolányi Dezső: Az olvasmány nevelő hatása.”] [Szerző nélkül]: „Az idei Magyar Könyvnap…”, Literatura, VIII. évf. 5. sz., 1933. máj., XX. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: A könyvnapra Magyar Könyvnap című újságot adtak ki, melynek munkatársai között KD neve is szerepel.] [Szerző nélkül]: „Az IGE. Irók Gazdasági Egyesülete…”, Literatura, VIII. évf. 5. sz., 1933. máj., XX. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: Az Egyesület június 1018-ig tartja meg Iróhetét, melynek programjában KD neve is szerepel mint előadó.] [Szerző nélkül]: „La Fontaine Társaság”, Literatura, VIII. évf. 5. sz., 1933. máj., XX. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: Május 6-án „magyar estét” szervez a társaság költők ismertetésére. Az ülésen KD társelnök fog elnökölni.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (Genius kiadás. 255 oldal).”, Literatura, VIII. évf. 6. sz., 1933. jún., 224–225. [Rovat: Ezekről a könyvekről beszélnek; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Magyarok idegen nyelven”, Literatura, VIII. évf. 6. sz., 1933. jún., [első belső borító] [Annotáció: Az 1933 május havában megjelent magyar, német, francia, angol és olasz könyvek bibliográfiájában: „Kosztolányi, Desiderio di. Nerone, il poeta sanguinario. Milano: Genio, 1933. in-8”] Tábori Pál dr.: „Tit Bits again”, Literatura, VIII. évf. 7. sz., 1933. júl., 265–267. [Rovat: Ezekről a könyvekről beszélnek; annotáció: KD műfordító tevékenységének bírálatával, kiemelve Chesterton The Donkey valamint Joseph Campbell The Old Woman című versét.] [Szerző nélkül]: „A Pen-klub…”, Literatura, VIII. évf. 7. sz., 1933. júl., XXX–XXXI [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: tudósítás; idézet: „Igy hát teljesen

102





  







 

jogosultnak tartottuk Kosztolányi Dezsőnek a Pen-klub nemzetközi elnökségéhez intézett régebbi levelét, amelyben panaszt emelt amiatt, hogy a magyar Pen-klub nem hajtotta végre tavalyi határozatát, amellyel a baloldali írók felvételére kötelezte magát. S viszont helyeselhetjük újabb levelét is, amelyben a raguzai kongresszust megkérte, hogy ezidőszerint ne foglalkozzék a magyar Pen-klub belső válságával; csakugyan kínos lett volna ezt a belső szennyesünket éppen egy utódállam területén tisztáznunk.”; annotáció: a Pen-klub raguzai ülésszakasza kapcsán.] Innocent Ernő: „Filléres irodalom, vagy irodalom fillérekért?”, Literatura, VIII. évf. 8. sz., 1933. aug., 281–283. [Műfaj: esszé; idézet: „Hiszen a mai filléres irodalom eddig is hozott neveket, sárga címlapon Szabó Dezső, szinesen Bibó Lajos, színtelenen Surányi Miklós, Kosztolányi Dezső és hányan még! […] A filléres könyvek csak az írók nevéig jutottak el. A borítékukkal. Belül nem lehetett megtalálni sem Szabó Dezsőt, sem Kosztolányit, sem a többieket. A nevüket odaadták, de magukat nem. Azt, amit írtak, írhatta volna más is.”; annotáció: a filléres regényekről általában.] [Szerző nélkül]: „Szemere, Ladilaus: Ungarische Lyrik Magyar költők német fordításai. Bpest–Mátyásföld, 1933, 88 old”, Literatura, VIII. évf. 9. sz., 1933. szept., 344. [Rovat: Ezekről a könyvekről beszélnek; műfaj: recenzió; annotáció: a kötet műfordítói között KD is megtalálható.] [Szerző nélkül]: „A Vajda János Társaság 1933. őszi munkarendje”, Literatura, VIII. évf. 10. sz., 1933. okt., XLIV. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: november 23-án KD tart előadást, címe: A nyelvről.] Sági István: „A vonatkozó névmásokról”, Magyarosan, 1933., 101–106. [Annotáció: a vonatkozó névmás használata KD-nél.] [Forrás: Bádonfai] [Szerző nélkül]: „Az elnök. Kosztolányi Dezső hosszabb novellája a Napló regényrovatának legközelebbi szenzációja”, Napló, XXXIV. évf. 17. sz., 1933. jan. 17., 2. [Műfaj: szerkesztőségi közlemény; annotáció: bejelenti Az elnök c. szöveg közlését, fényképpel, rövid pályarajzzal és műismertetéssel. „A novella Esti Kornélnak, Kosztolányi népszerü alakjának elbeszélése.”] Kázmér Ernő: „Esti Kornél. Kosztolányi Dezső uj könyve”, Napló, XXXIV. évf. 186. sz., 1933. júl. 16., 28. [Műfaj: könyvismertetés; első sor/mondat: „Századunk elején, amikor az uj magyar irodalom mai nagyjainak legtöbbje még csak indulóban, Kosztolányi Dezső már értékes idéret, a nagy magyar lirai renaissanceban Ady és Babits mellett a lázas költő, aki tizenkilencedik század francia és német lirája nyomán, a nyugati lendület minden szinét, tüzét, zenéjét, neuraszténiáját és méla buját zengi.”] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi, Móra, Cziráky”, Napló, XXXIV. sz., 276. sz., 1933. okt. 7., 2. [szerkesztőségi közlemény, a másnapi számban megjelenő irodalmi melléklet előzetese. ebben „A költőnek külön jelentősége van szükebb hazájában, a városban, ahonnan elindult és ahova vágyódó szeretettel szokott időnént visszatérni, hogy lelkét megedzék gyermekkorának emlékei.”] Kázmér Ernő: „Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig. A »Nyugat«, Budapest kiadása”, Napló, XXXIV. évf. 326. sz., 1933. nov. 26., 26. [Műfaj: recenzió; első sor/mondat: „Még emlékezetünkre nyit Esti Kornél szimbolikus alakja, még kisért bennünk ennek a játékos, szeszélyes, könnyelmü, szinte önmagát élvezően hazudozó pesti Don Kihótnak varázsosan érdekes és a pszichológiai átélés megrenditő mélységéből feltörő grimászos figurája, máris itt az uj Kosztolányi könyv, mely ha egyre nagyobbodó közönségéhez eljut…”] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi: Esti Kornél”, Pesti Futár, XXVI. évf. 11. sz., 1933. jún. 1., 9. [Műfaj: recenzió.] (n. s.) [=Nádas Sándor]: „Kosztolányi”, Pesti Futár, XXVI. évf. 22. sz., 1933. nov. 15., 16. [Műfaj: recenzió; annotáció: a Bölcsőtől a koporsóig című munkáról.] 103

        

  

  



[Szerző nélkül]: „»A kutya.« Novella. Írta és felolvassa Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, V. évf. 5. sz., 1933. jan. 27., 21. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1933. január 29-én.] [Szerző nélkül]: „»Anyanyelvünk.« Kosztolányi Dezső előadása”, Rádióélet, V. évf. 20. sz., 1933. máj. 12., 25. [Műfaj: előadás programja; annotáció: elhangzott 1933. május 18-án.] [Szerző nélkül]: „»1933.« Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Rádióélet, V. évf. 35. sz., 1933. aug. 25., 23. [Műfaj: műsorközlés; annotáció: elhangzik 1933. augusztus 27-én.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Május királynője. Pásztorjáték 1 felvonásban. Szövegét Farart és Colbeck után írta Kosztolányi Dezső. Előadás a Studióban csütörtökön 19.30-kor”, Rádióélet, V. évf. 35. sz., 1933. aug. 25., 26. [Műfaj: ismertetés.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Téli rege. Shakespeare színműve Kosztolányi Dezső fordításában”, Rádióélet, V. évf. 38. sz., 1933. szept. 15., 13. [Műfaj: ismertetés; annotáció: bemutatja szeptemberben a Nemzeti Színház.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „»Barátaim.« Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Rádióélet, V. évf. 41. sz., 1933. okt. 6., 28. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1933. október 13-án.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső elbeszélései és versei”, Rádióélet, V. évf. 48. sz., 1933. nov. 24., 24. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1933. november 27-én.] [Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Reggeli Újság, V. évf. 21. sz., 1933. máj. 22., 6. [Műfaj: reklám; annotáció: KD Esti Kornél című kötetéről.] Márai Sándor: „Irodalmi Levele”, Színházi Élet, XXIII. évf.13. sz., 1933. márc.19–25., 54–55.[Műfaj: esszé; idézet: „Életem utolsó nagy szenvedélye az irodalom lesz. Ezt a vallomást Nagy Frigyes fogalmazta meg így. […] Mellette Kosztolányi Dezső kínai és japán versfordításai. Milyen nagy, milyen tiszta művészet ez: a kínaiaké és Kosztolányié együtt…”] Zsolt Béla: „Irodalmi Levele”, Színházi Élet, XXIII. évf. 23. sz., 1933. máj. 28 – jún. 3., 50–51. [műfaj: esszé; annotáció: KD említésével.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Színházi Élet, XXIII. évf. 24. sz., 1933. jún. 4., 41. [Annotáció: KD-ről készült fénykép, két éves korából.] [Forrás: PIM] Szép Ernő: „Irodalmi Levele”, Színházi Élet, XXIII. évf. 28. sz., 1933. júl. 2–8.., 34– 35. [Műfaj: esszé; idézet: „Szívesen beszélek az olvasásomról. […] Vasárnap bekaptam megint egy marék japán verset a Pesti Hírlapból, Kosztolányi Dezső adta. […] Kosztolányi-faló vagyok.”] Tizian: „Kosztolányi Dezső Tátraszéplakon”, Színházi Élet, XXIII. évf. 35. sz., 1933. aug. 20., 33. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] Nemény: „Kosztolányi Dezső, felesége és fia Tátraszéplakon”, Színházi Élet, XXIII. évf. 35. sz., 1933. aug. 20., 35. [Annotáció: KD-ről, feleségéről és fiáról készült fénykép.] [Forrás: PIM] Egyed Zoltán: „Semmeringi kalendárium vagy Egy hét története a hegyek között”, Színházi Élet, XXIII. évf. 36. sz., 1933. aug. 27 – szept. 2., 18–19. [Műfaj: tudósítás; idézet: „Hegyek, hotelek, magyarok: ez a Semmering az idén. […] Kosztolányi Dezsőnek igaza van: nemcsak a tenger szép, a hegyek is meg tudják kedveltetni magukat.”] Karinthy Frigyes: „Esti Kornél, a költő – Kosztolányi Dezső, az ember. Beszélgetés a Logody utcában”, Színházi Élet, XXIII. évf. 38. sz., 1933. szept. 10–16., 34–36. [Idézet: „Esti Kornél könyve minap jelent csak meg s még orrunkban és ínyünkben

104

               

kísért a költészet tarka és exotikus virágaiból nemesen tiszta prózává szűrt egyszerű, mégis rafinált illat, ami lapjai közül árad.”; annotáció: KD családtagjait és Kartinthyt ábrázoló fényképekkel.”] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Esti Kornél”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 24. sz., 1933. jún. 7., 41. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 24. sz., 1933. jún. 7., 41. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 27. sz., 1933. jún. 28., 9. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 31. sz., 1933. júl. 26., 10. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 34. sz., 1933. aug. 16., 6. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 36. sz., 1933. aug. 30., 6. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 37. sz., 1933. szept. 6., 11. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 39. sz., 1933. szept. 20., 6. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 43. sz., 1933. okt. 18., 9. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 45. sz., 1933. nov. 1., 10. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 46. sz., 1933. nov. 8., 24. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 48. sz., 1933. nov. 22., 33. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 49. sz., 1933. nov. 29., 9. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXV. évf. 51–52. sz., 1933. dec. 13–20., 2. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Tűzhely, II. évf. 5. sz., 1933. márc. 1., 23. [Annotáció: szerkesztőségi közlés a Szülők Iskolájának legközelebbi előadásairól, március 14-én KD tart előadást az Az olvasmány nevelőhatása címmel.”] K[ertész]. E[rzsébet].: „Kosztolányi: Bölcsőtől a koporsóig”, Tűzhely, II. évf. 23. sz., 1933. dec. 1., 8. [Rovat: Olvasmányaim; műfaj: recenzió.]

1934.

 

 

Németh Andor: „Könyvekről”, A Toll, VI. évf. 1. (70.) sz., 1934. jan. 5., 50–53. [Annotáció: KD Bölcsőtől a koporsóig című kötetéről.] [Szerző nélkül]: „Ignotus Pál – Kosztolányi Dezső: Iró és társadalom”, Cobden, I. évf. 2. sz., 1934. dec., 22–25. [Rovat: Cobden-előadások; műfaj: előadás/vita; annotáció: a Magyar Cobden Szövetségben 1934. november 23-án megtartott előadások összefoglalója.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig. Nyugat. Bp. 1933. 189 oldal. Ára fűzve 2 – P. Kötve 3 P”, Diárium, IV. évf. 1–2. sz., 17. [Rovat: Könyvek szemléje; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Bialik halála”, Egyenlőség, LIV. évf. 31. sz., 1934. júl. 21., 10. [Annotáció: KD említése annak kapcsán, hogy ő is fordított Chajjim Nachman Bialik 105

            

 



verseiből az Egyenlőség számára.] Bánóczi László dr.: „Az uj magyar reformkorszak és a Thália-Társaság”, Literatura, IX. évf. 10. sz., 1934. máj. 15., 145–145. [Műfaj: tárca; annotáció: a százedelőről mint új reformkorszakról szóló cikk, a Nyugat indulása kapcsán KD nevét is szerepelteti.] [Szerző nélkül]: „A Vajda János Társaság…”, Literatura, VIII. évf. 9. sz., 1934. máj. 1., XXXV. [Rovat: Irodalmi élet; műfaj: hír; annotáció: a Társaság április 17-i tisztújítási gyűléséről, ahol KD-t az elnöki tanács tagjává választották] [Szerző nélkül]: „Jugoszláv irodalmi est Budapesten”, Napló, XXXV. 223. sz., 1934. aug. 18., 14. [Annotáció: a La Fontain Társaság rendezésében, ahol alelnök KD.] [Forrás: PIM] (n. s.) [=Nádas Sándor]: „Füst Milán”, Pesti Futár, XXVII. évf. 8. sz., 1934. ápr. 15., 9–10. [Műfaj: tudósítás; annotáció: Füst Milán jubileumán KD mondta az ünnepi beszédet.] [Szerző nélkül]: „»Petőfi Sándorka.« Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Rádióélet, VI. évf. 4. sz., 1934. jan. 19., 29. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1934. január 27-én.] [Szerző nélkül]: „A két Pierrot. Verses egyfelvonásos. Irta: E. Rostand, ford. Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, VI. évf. 8. sz., 1934. febr. 16., 28. [Műfaj: ismertetés; annotáció: elhangzik 1934. február 24-én 20:10-kor.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső elbeszélése. »Magyar kaland Párizsban 1910ben«”, Rádióélet, VI. évf. 11. sz., 1934. márc. 9., 23. [Műfaj: műsorközlés; annotáció: elhangzik 1934. március 11-én 17:40-kor.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „»Az író titkai.« Kosztolányi Dezső előadása”, Rádióélet, VI. évf. 19. sz., 1934. máj. 4., 25. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1934. május 6-án.] [Szerző nélkül]: „»A feltaláló.« Kosztolányi Dezső felolvasása”, Rádióélet, VI. évf. 23. sz., 1934. jún. 1., 25. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1934. június 3-án.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső novellái: 1. Lilike. 2. Gólyák”, Rádióélet, VI. évf. 30. sz., 1934. júl. 20., 26. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1934. július 23-án.] [Szerző nélkül]: „»Kedves költőm.« Kosztolányi Dezső beszél Balassa Bálintról”, Rádióélet, VI. évf. 42. sz., 1934. okt. 12., 23. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1934. október 14-én.] [Szerző nélkül]: „»Szeretet.« Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Rádióélet, VI. évf. 49. sz., 1934. nov. 30., 27. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1934. december 2-án.] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban. Gyöngyösi: »Murányi Vénusz«-ának ismertetése. Kosztolányi Dezső előadása”, Rádióélet, VII. évf. 1. sz., 1934. dec. 28., 29. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. január 1-jén a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „Jó könyvek fillérekért a Színházi Élet Boltjában”, Színházi Élet, XXIV. évf. 12. sz., 1934. márc. 11–17., 152. [Annotáció: a Modern Könyvtár ajánlatai között megtaláljuk KD Béla, a buta című művét is.] Karinthy Frigyes: „Husvéti ajándék. Másszóval: Budapesten olcsóbb lett a tojás”, Színházi Élet, XXIV. évf. 15. sz., 1934. ápr. 1–7., 27. [Műfaj: humoreszk; annotáció: humoros összeállítás arról, kinek milyen húsvéti ajándék járna, többek között KD említésével.] Kellér Andor: „Lélekvándorlás”, Színházi Élet, XXIV. évf. 15. sz., 1934. ápr. 1–7.,

106

  

 





   

56–58. [Műfaj: humoreszk; idézet: „Kosztolányi Dezső már háromezer évvel ezelőtt is nemes, magányos madár volt, mint most, amikor költészetének elefántcsonttornyába húzódik vissza. Ő volt a kócsag (herodias alba).”] Márai Sándor: „Irodalmi csevegés”, Színházi Élet, XXIV. évf. 17. sz., 1934. ápr. 15– 21., 74–75. [Rovat: Irodalmi élet; idézet: „Műhelytitkokról szeretnék olvasni e rovatban; úgy hallom, Kosztolányi új regényt ír”.] –: „Ami a lexikonból kimaradt”, Színházi Élet, XXIV. évf. 24. sz., 1934. júl. 3–9., 74. [Annotáció: humoros összeállítás híres írókról, többek között KD-ről.] Karinthy Frigyes: „Parnassus a Beketowban. A szellem artistái az artistaszellem szinterén”, Színházi Élet, XXIV. évf. 26. sz., 1934. jún. 17–23., 33–35. [Műfaj: humoreszk; idézet: „KOSZTOLÁNYI DEZSŐNEK, a ragyogó stílművésznek, a légtornász nyaktörő szerepét szántam, abban a biztos tudatban, hogy bravurosan fogja megoldani a legnehezebb mutatványokat, a tőle megszokott eleganciával.”] [Szerző nélkül]: „Bajusz”, Színházi Élet, XXIV. évf. 26. sz., 1934. jún. 17–23., 33–35. [Annotáció: számos író fényképe odarajzolt bajusszal, KD-é „pörge bajusszal”.] Réti Sándor: „Jubilál a halandzsa”, Színházi Élet, XXIV. évf. 27. sz., 1934. jún. 24– 30., 60–61. [Műfaj: interjú; annotáció: a Lachs Lajossal (a halandzsa feltalálójával) készített interjúban KD neve egy anekdotában és mint a Halandzsaszövetség egykori tagja szerepel.] Karinthy Frigyes: „Művészeti Tanács. És ami kimaradt belőle”, Színházi Élet, XXIV. évf. 40. sz., 1934. szept. 23–29., 30–31. [Műfaj: glossza; idézet: „Ahogy ismerem őket, előre sejtem, ki mit tanácsol majd. […] Kosztolányi Dezső, mint nyelvtisztító, hogy a »tanács« szót egyáltalán ne használjam, mert nyelvújítási korcsszülött, ehelyett, mint közíró, használjam az általa készített »ajóka« kifejezést (ebből képezve: ajánlat és mondóka), ilyen módon, hogy »remek ajókát kaptam« és »adok neked egy jó ajókát«.”] Hermann Lipót: „Így festenétek ti…”, Színházi Élet, XXIV. évf. 53. sz., 1934. dec. 23–29., 135. [műfaj: karcolat; első sor/mondat: „Kosztolányi Dezső »Csendélet«-e tulajdonképpen véres persziflázs a háttérben égő Róma rajzával. De lázadó világszemléletét lehalkítja plasztikus formaérzéke és a dolgok lényegébe való tiszta látása.”; annotáció: humoros összeállítás arról, hogy melyik híres személyiség hogyan festene.] [Szerző nélkül?]: „Fantázia és Vidéke”, Színházi Élet, XXIV. évf. 53. sz., 1934. dec. 23. [Forrás: Hitel] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXVI. évf. 2. sz., 1934. jan. 3., 9. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső, mint paraszt menyecske”, Tolnai Világlapja, XXXVI. évf. 14. sz., 1934. márc. 28., 7. [Annotáció: KD-ről készült karikatúra.] [Forrás: PIM] Majthényi György: „Kezek, sorsok”, Tükör, II. évf. 3. sz., 1934. márc., 3–7. [Annotáció: többek között KD kezéből kiolvasható tulajdonságokról, Faludi Sándor felvételeivel.]

1935.

  

Hevesi András: „Kosztolányi Dezső”, A Toll, VII. évf. 2. (78.) sz., 1935. febr. 28., 49– 51. [Annotáció: KD 50. születésnapja alkalmából.] Somlyó Zoltán: „Kosztolányi Dezsőnek”, A Toll, VII. évf. 3. (79.) sz., 1935. ápr. 20., 89. [Műfaj: vers.] József Attila: „Kosztolányi Dezső”, A Toll, VII. évf. 5. (81.) sz., 1935. júl. 15., 149–

107

          

152. [Műfaj: kritika; annotáció: az Összegyűjtött költeményei című kötetről.] Budapest I. Kedd: 19.05 „Kedves költőm – Kosztolányi Dezső beszél Reviczky Gyuláról”, Alföld –Képes Hetilap, I. évf. 17. sz., 1935. jún. 14–21., 17. [Rovat: A hét rádióműsora jún. 16–22-ig; Külföldi állomások.] Budapest I. Hétfő: 19.10 „»A Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Madách »Az ember tragédiájáról«”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 20. sz., 1935. júl. 5–12., 17. [Rovat: A hét rádióműsora júl. 7–13-ig; Külföldi állomások.] Budapest I. Hétfő: 19.30 „A rádió »Elbeszélés antológiá«-jában Kosztolányi Dezső »Fürdés« c. elbeszélését olvassa fel”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 21. sz., 1935. júl. 12–19., 17. [Rovat: A hét rádióműsora júl. 14-20-ig; Külföldi állomások.] Budapest I. Csütörtök: 18:10 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Csokonai Vitéz Mihályról”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 23. sz., 1935. júl. 27. – aug. 3., 18. [Rovat: A hét rádióműsora júl. 28 – aug. 3-ig; Külföldi állomások.] Budapest I. Csütörtök: 16:10 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Arany »Bolond Istók«-járól”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 25. sz., 1935. aug. 11– 17., 18. [Rovat: A hét rádióműsora aug. 11–17-ig; Külföldi állomások.] Budapest II. Szerda: 18:55 „»Jánoska betegsége« Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 26. sz., 1935. aug. 18–24., 22. [Rovat: A hét rádióműsora aug. 18–24-ig; Külföldi állomások.] Budapest II. Vasárnap: 18:35 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Andersen meséiről”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 27. sz., 1935. aug. 25–31., 19. [Rovat: A hét rádióműsora aug. 25-31-ig; Külföldi állomások.] Budapest I. Csütörtök: 19:45 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Arany »A nagyidai cigányok« c. művéről”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 28. sz., 1935. szept. 1–7., 26. [Rovat: A hét rádióműsora szept. 1–7-ig; Külföldi állomások.] Budapest II. Kedd: 19:40 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Puskin »Anyegin«-jéről”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 30. sz., 1935. szept. 15–21., 24. [Rovat: A hét rádióműsora szept. 15–21-ig. Külföldi állomások.] Budapest I. Kedd: 17:00 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Kazinczy »Pályám emlékezete« c. művéről”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 33. sz., 1935. okt. 5–12., 24. [Rovat: A hét rádióműsora okt. 6–12-ig; Külföldi állomások.] Budapest I. Hétfő: 21:00 „Ascher Oszkár szavalókórusa: A 12 tagú kamarakórus tagjai: Szoprán: Lakos Marianne, Szőke Kata, Demiány Éva, Sági Kató; Mezzo: Takáts Margit, Tóth Márta, Palágyi Anna; Tenor: Fóti Sándor, Máté Pál, Gádor Béla; Bariton: ifj. Szügyi Kálmán, Gáti József. A kórust betanította és vezérli: Ascher Oszkár. 1. Babits Mihály: Miatyánk (teljes kar): 2. Kosztolányi Dezső: Rossz élet (teljes kar): 3. Kádár Imre: A patak így beszél (Takács Margit és Ascher Oszkár): 4. Ismeretlen költő verse Kosztolányi Dezső fordításában: Anno 1812 (teljes kar): 5. Babits Mihály: Laedameia c. drámájának egy kórusrészlete (teljes kar: Szólók: Lakos Marianne, Szőke Kata, Fóti Sándor, Tóth Márta: 6. Három középkori latin himnusz Babits Mihály fordításában (az Amor sanctus c. kötetből): a.) Nagy Szent Gergely pápa alkonyi himnusza: b.) Róbert király himnusza a Szent lélekhez: c.) ismeretlen magyarországi költő Mária-himnusza (teljes kar) 7. Babits Mihály fordításában Poe Edgar: A harangok (teljes kar): 8. Móricz Zsigmond: a.)A török és a tehenek; b.) Disznók az esőben (teljes kar, szóló: Demiány Éva); 9. Harsányi Lajos: Jönnek a barbárok (teljes kar: szólók: Lakos Marianne, Tóth Márta, Fóti Sándor, Gáti József, Gádor Béla, Máté Pál”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 33. sz., 1935. okt. 5–12., 23–24. [Rovat: A hét rádióműsora okt. 6–12-ig; Külföldi állomások.]

108



    





 

  

Budapest I. Október 23. Szerda: 18:00 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Széchényi »Kelet népe« c. müvéről”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 35. sz., 1935. okt. 20–26., 25. [Rovat: A hét rádióműsora okt. 20–26-ig; Külföldi állomások.] Budapest I. November 7. Csütörtök: 19:10 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Jókai »A köszívű ember fiai«-ról”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 37. sz., 1935. nov. 3–9., 25. [Rovat: A hét rádióműsora nov. 3–9-ig; Külföldi állomások.] Budapest I. November 12. Kedd: 18:45 „A dunyha. Kosztolányi Dezsőné elbeszélései”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 38. sz., 1935. nov. 10–16., 22. [Rovat: A hét rádióműsora nov.10–16-ig; Külföldi állomások.] Budapest II. November 27. Szerda: 18:00 „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Shakespeare »Hamlet«-jéről”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 40. sz., 1935. nov. 24–30., 25. [Rovat: A hét rádióműsora nov. 24–30-ig; Külföldi állomások.] Budapest I. December 5. Csütörtök: 18:25 „»Magyar nyelvhelyesség és nyelvtisztaság« Kosztolányi Dezső előadása”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 41. sz., 1935. dec. 1–7., 27. [Rovat: A hét rádióműsora dec. 1–7-ig; Külföldi állomások.] Budapest I. December 14. Szombat: 22:30 „Hanglemezek – Warms: Házibál – intermezzo; Kemény-Harmath: Egyetlen szerelmesem-tangó; - Dékány-Szécsén: Szalon-spicc; Fényes-Harmath: az én rózsám vasúti-foxtrott; Polgár Tibor: Halló! Halló! Budai-Kosztolányi: Hugomat a bánat eljegyezte; Márkus-Békeffi: Nyáron a párom-keringő; Buday Dénes-Szép Ernő: Pitypang; De Fries-Kovács: Én mindig csak; Dékány-Szécsén: Barcelónában;-Gyöngy-Békeffi: Mondja, volt-e már szerelmes; Huszka-Endrődi: Bujdokolva járok; Fürdik a holdvilág; Kalapom, kalapom csurgóra; Donáth Jenő: Induló (1. honvédgyalogezred zenekara)”, Alföld – Képes Hetilap, I. évf. 42. sz., 1935. dec. 8–14., 30. [Rovat: A hét rádióműsora dec. 8–14-ig; Külföldi állomások.] Haraszthy Gyula: „Négy új magyar regény”, Budapesti Szemle, 1935, 239. sz., 247– 254. [Forrás: Repertórium] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső előszavával”, Diárium, V. évf. 6. sz., 186. [Rovat: Kis tükör; műfaj: hír; idézet: „Kosztolányi Dezső előszavával két nagyon csinos kiállítású kis kötetben adta ki Somló Béla a könyvnapra Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály legszebb költeményeit. Mindkét könyvecskét ügyes hasonmások illusztrálják.”] Csuka Zoltán: „Kosztolányi Dezső összegyűjtött költeményei”, Kalangya, 1935., 438– 440. [Forrás: Bádonfai] Szerző nélkül]: „»Küncsös« Budapest az irodalomban”, Literatura, X. évf. 3. sz., 1935. febr. 1., 40–44. [Műfaj: esszé; idézet: „Még tovább jut ezen az úton Kosztolányi Dezső (amikor még nem fedezte fel magában Pest-ellenes lelkét).”; annotáció: a cikk Budapestet mutatja be költők versein keresztül keresztül; KD Üllői úti fák című versének (részlet) közlésével.] Tamás Ernő: „Bródy Sándor, a nyelvművész”, Literatura, X. évf. 4. sz., 1935. febr. 15., 49. [Műfaj: esszé; annotáció: KD-nek tulajdonított szóalkotások cáfolatát is tartalmazza az írás.] [Szerző nélkül]: „Szemere, Ladislaus: Ungarische Dichtungen Budapest, 1935, Gergely Rezső kiadása. 400 oldal”, Literatura, X. évf. 19. sz., 1935. okt. 1., 291. [Műfaj: recenzió; annotáció: KD nevének említése a modern költőknél.] Kozocsa Sándor: „Korunk társadalomszemlélete regényirodalmunkban”, Napkelet, XIII. évf. 2. sz., 1935. febr., 88–92. [Műfaj: tanulmány; annotáció: áttekintő regényirodalmi tanulmány Ambrus Zoltántól kezdődően. KD Esti Kornélját is

109

 

             

tárgyalja.] Rozványi Vilmos: „Kosztolányi útja”, Napkelet, XIII. évf. 10. sz., 1935. okt., 679– 681. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: recenzió; annotáció: KD Összegyűjtött verseiről.] Molnár Lajos: „Az ötvenéves Kosztolányi”, Napló, XXXVII. évf. 165. sz., 1935. jún. 16., 23–24. [„A Bangha páter szerkesztésében megjelenő Magyar Kultúra cimü társadalmi és tudományos szemle juniusi számában” megjelent cikk utóközlése, amelyben az »impresszionista költészet csődje«-ként jellemzi K. kései költészetét.”] (n. i.) [=Nádas István]: „Kosztolányi”, Pesti Futár, XXVIII. évf. 10. sz., 1935. máj. 15., 14. [Műfaj: recenzió/tudósítás; annotáció: KD ötvenéves lett, megjelentek válogatott versei.] (n. i.) [=Nádas István]: „Harminc iró”, Pesti Futár, XXVIII. évf. 13. sz., 1935. júl. 1., 17–18. [Rovat: Könyvek, amikről beszélnek; műfaj: recenzió; annotáció: KD Fürdés című novellájának említésével, az Athenaeum Kiadó antológiájáról.] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső előadása: »Pázmány beszédei.«”, Rádióélet, VII. évf. 3. sz., 1935. jan. 11., 29. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. január 16-án a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv«-sorozatban Kosztolányi Dezső beszél »Apor emlékiratairól«”, Rádióélet, VII. évf. 4. sz., 1935. jan. 18., 23. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. január 27-én 18:10-kor.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv«-sorozatban Kosztolányi Dezső beszél »Apor emlékiratairól«”, Rádióélet, VII. évf. 5. sz., 1935. jan. 25., 26. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. január 27-én a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „Ilona szerencséje. Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Rádióélet, VII. évf. 6. sz., 1935. febr. 1., 32. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1935. február 8-án a Budapest II-n.] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Mikes leveleiről”, Rádióélet, VII. évf. 9. sz., 1935. febr. 22., 29. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. február 26-án a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Gvadányi: Peleskei nótáriusáról”, Rádióélet, VII. évf. 11. sz., 1935. márc. 8., 18. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. március 11-én a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „»Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Kármán: Fanny hagyományairól”, Rádióélet, VII. évf. 15. sz., 1935. ápr. 5., 25. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. április 13-án a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Kazinczyről”, Rádióélet, VII. évf. 17. sz., 1935. ápr. 19., 21. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. április 23-án a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „»Író és társadalom.« Kosztolányi Dezső csevegése.”, Rádióélet, VII. évf. 21. sz., 1935. máj. 17., 19. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. május 19-én a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „Kedves költőm. Kosztolányi Dezső beszél Reviczky Gyuláról”, Rádióélet, VII. évf. 25. sz., 1935. jún. 14., 19. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. június 18-án a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Madách: »Az ember tragédiájá«-ról”, Rádióélet, VII. évf. 28. sz., 1935. júl. 5., 20. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. július 8-án a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „A rádió »Elbeszélésantológiájá«-ban Kosztolányi Dezső »Fürdés« c. elbeszélését olvassa fel”, Rádióélet, VII. évf. 29. sz., 1935. júl. 12., 19. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1935. július 15-én a Budapest I-en.]

110

    

 

       



[Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Csokonai Vitéz Mihályról”, Rádióélet, VII. évf. 31. sz., 1935. júl. 26., 26. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. augusztus 1-én a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Arany Bolond Istók-járól”, Rádióélet, VII. évf., 33. sz., 1935. aug. 9., 25. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. augusztus 15-én a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „»Jánoska betegsége.« Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Rádióélet, VII. évf. 34. sz., 1935. aug. 15., 24. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1935. augusztus 21-én a Budapest II-n.] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Andersen meséiről”, Rádióélet, VII. évf. 35. sz., 1935. aug. 23., 19. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. augusztus 25-én a Budapest II-n.] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Arany »A nagyidai cigányok« c. művéről”, Rádióélet, VII. évf. 36. sz., 1935. aug. 30., 23. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. szeptember 5-én a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Puskin »Anyegin«-jéről”, Rádióélet, VII. évf. 38. sz., 1935. szept. 13., 21. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. szeptember 17-én a Budapest II-n.] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Kazinczy »Pályám emlékezete« c. művéről”, Rádióélet, VII. évf. 41. sz., 1935. okt. 4., 21. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. október 8-án a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, VII. évf. 41. sz., 1935. okt. 4., 41. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „»Rómeó és Júlia« Shakespeare tragédiája a Fiatalok Rádiószínpadának előadásában. Ford. Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, VII. évf. 42. sz., 1935. okt. 11., 26. [Annotáció: elhangzott október 18-án.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Széchenyi: »Kelet népe« c. művéről”, Rádióélet, VII. évf. 43. sz., 1935. okt. 18., 22. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. október 23-án a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Jókai: »A kőszívű ember fiai«-ról”, Rádióélet, VII. évf. 45. sz., 1935. okt. 31., 23. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. november 7-én a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „A dunyha. Kosztolányi Dezső elbeszélése, Rádióélet, VII. évf. 46. sz., 1935. nov. 8., 19. [Műfaj: műsorközlés; annotáció: elhangzott 1935. november 12én.] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Kosztolányi Dezső beszél Shakespeare »Hamlet«-jéről, Rádióélet, VII. évf. 48. sz., 1935. nov. 22., 20. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. november 27-én a Budapest II-n.] [Szerző nélkül]: „»Magyar nyelvhelyesség és nyelvtisztaság.« Kosztolányi Dezső előadása”, Rádióélet, VII. évf. 49. sz., 1935. nov. 29., 20. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1935. december 5-én a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „Beszélgetés Thomas Mannal [!] a régi Münchenről, amely iránt honvágyat érez”, Reggeli Újság, VII. évf. 4. sz., 1935. jan. 28., 2. [Műfaj: interjú; idézet: „A magyar irodalom több vezető személyiségét ismerem. Kosztolányi Dezső Neró-jának német kiadásához én írtam az előszót.”] [Szerző nélkül]: „Könyvnapi klasszikusok”, Reggeli Újság, VII. évf. 22. sz., 1935. jún. 3., 6. [Rovat: Uj könyvek; idézet: „Ezzel a címmel két rendkivül izléses bibliofil

111

 

 



      



köntösü antológia jelent meg a könyvnapra Csokonay Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály legszebb költeményeiből. […] Kosztolányi Dezső irt müvészi szépségü előszót a két könyvhöz.”] Mann, Thomas: „Az ötvenéves költő”, Színházi Élet, XXV. évf. 6. sz., 1935. febr. 3–9. [Annotáció: Thomas Mann KD 50. születésnapja alkalmából, KD és Thomas Mann közös portréjával. A cikk állítólag apokrif, valójában Tábori Pál állította össze.] [Szerző nélkül]: „Maga csak tudja”, Színházi Élet, XXV. évf. 17. sz., 1935. ápr. 21– 27., 24–27. [Idézet: „– Kosztolányi Dezső? – Ő már mindent megvallott »A szegény kisgyermek panaszai«-ban. Utólag annyit tesz hozzá, hogy éktelenül rossz kölyök volt. »Elviselhetetlen gyötrelem egy ötéves költő a környezetének – mondja – s hogy milyen egy ötvenéves költő, azt mai környezetem tudná megmondani.”; annotáció: irodalmi és színházi személyek, köztük röviden KD gyermekkoráról, KD gyermekkori fényképével.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Összegyüjtött költeményei. Kötve 4. 80”, Színházi Élet, XXV. évf. 22. sz., 1935. máj. 26 – jún. 2., III. [a 95. és 97. oldalak közötti mellékletben] [Műfaj: könyvajánló.] [Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Színházi Élet, XXV. évf. 42. sz., 1935. okt. 13–19., 22. [Idézet: „Romeo és Julia szereposztása a rádióban. Németh Antal rendezésében 18-ikán mutatja be a Studió a Romeo és Juliát, Kosztolányi Dezső új fordításában, csupa fiatal szereplővel.”] Kálmán Jenő: „Helyszíni közvetítés a Színházi Élet szerkesztőségéből”, Színházi Élet, XXV. évf. 43. sz., 1935. okt. 20–26., 74–78. [Idézet: „A cikket a feleségénél kell megrendelni, ő veszi fel a honoráriumot is. Mindig zöld tintával ír, apró, egészen apró betűkkel. Néha egy szót tízszer is kihúz, mindig új kifejezést keres és amikor megtalálja, más színű – piros – tintával írja be.”] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső 1910-ben és 1935-ben”, Színházi Élet, XXV. évf. 43. sz., 1935. okt. 20., 116. [Annotáció: KD-ről készült fényképek.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXVII. évf. 16. sz., 1935. febr. 6., 4. [Annotáció: KD-ről készült karikatúra.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső összegyűjtött költeményei”, Tolnai Világlapja, XXXVII. évf. 23. sz., 1935. jún. 5., 53. [Rovat: Irodalom; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „A mi büszkeségeink. Kosztolányi Dezső. Címképünkhöz”, Tolnai Világlapja, XXXVII. évf. 27. sz., 1935. júl. 3., 41. [Műfaj: portré.] [Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Ünnep, II. évf. 2. sz., jan. 6., [belső borító]. [Annotáció: „Kik írját az Ünnepet? Magyar írók: Babits Mihály, […] Kosztolányi Dezső, […]”.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső az Ünnep színházi kritikusa”, Ünnep, II. évf. 4. sz., 1935. jan. 16., 41. [Annotáció: értesítés arról, hogy KD elvállalta, hogy színikritikákat közöl az Ünnep hasábjain.] [Szerző nélkül]: „Írók és színészek adnak autogrammot az ÜNNEP pavilonjában a Nemzetközi Vásáron”, Ünnep, II. évf. 20. sz., 1935. máj. 8., 21. [Annotáció: „A tavaszi vásáron általános feltűnést keltett az Ünnep művészi tervezésű pavilonja, amely előtt állandóan nagy tömegek várják, hogy sor kerüljön rájuk.”; a dedikáló írók között felsorolva KD.] Palásti László: „Menjünk a szabad természet ölébe! Hogyan írnák: Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Szomory Dezső, Hegedűs Lóránt és Szép Ernő”, Ünnep, II. évf. 21. sz., 1935. máj. 15., 19. [Annotáció: humoros összeállítás a címben jelzett személyek fiktív szövegeiből; a cikk végén: „Konferálta: Palásti László.”]

112

 

Tamás István: „Az ötvenéves költő. Kosztolányi Dezső összes versei”, Ünnep, II. évf. 25. sz., 1935. jún. 12., 5. [Műfaj: kritika.] Kálmán László: „[Örömmel közöljük…]”, Ünnep, II. évf. 49. sz., 1935. nov. 28., 35., [Rovat: Képes színházi híradó; műfaj: hír; első sor/mondat: „Örömmel közöljük olvasóinkkal, hogy a legelőkelőbb tollú magyar író, az Ünnep olvasóinak kedvence: Kosztolányi Dezső – színművet ír.”; annotáció: a cikk mellett „Kosztolányi Dezső” képaláírással fénykép (Halmi felvétele).]

1936.







  

   

 

[Szerző nélkül]: „Kivonatok a Társaság jegyzőkönyveiből”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LIX. köt. 1933–1936, Budapest: Franklin-Társulat, 1936, 360. [Annotáció: 1935. május 29-én, a Victor Hugo emlékülésen KD bemutatta fordításait Hugo Victor költeményeiből címmel.] [Szerző nélkül]: „Tagajánlások”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LIX. köt. 1933–1936, Budapest: Franklin-Társulat, 1936, 389. [Műfaj: ajánlás; annotáció: Falu Tamást – többekkel (Sík Sándor, Surányi Miklós, Lyka Károly, Voinovich Géza) együtt – KD ajánlotta a Kisfaludy Társaság tagjának.] [Szerző nélkül]: „Tagajánlások”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LIX. köt. 1933–1936, Budapest, Franklin-Társulat, 1936, 402–405. [Műfaj: ajánlás; annotáció: Bartók Bélát és Kodály Zoltánt – többekkel (Babits Mihály, Herczeg Ferenc, Lyka Károly, Petrovics Elek, Ravasz László, Sík Sándor) együtt – KD ajánlotta a Kisfaludy Társaság tagjának.] [Szerző nélkül]: [„Meghalt Kosztolányi Dezső…”], A Társaság, XXIII. évf. 44. sz., 1936. nov. 8., 7. [Rovat: Csütörtöki Levél; műfaj: nekrológ.] Somlyó Zoltán: „Egyetlen a sok közül… Kosztolányi Dezsőhöz”, A Toll, VIII. évf. 5. (82.) sz., 1936. szept. 10., 164. [Műfaj: vers.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Hitvesemmel a szabadban. Menjünk a szabad természet ölébe! Hogyan írnák: Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Szomory Dezső, Hegedüs Lóránt és Szép Ernő”, Alföld – Képes Hetilap, II. évf. 8. sz., 1936. febr. 23–29., 10. (stil): „Könnycseppek Kosztolányi sirjára”, Alföld – Képes Hetilap, II. évf. 45. sz., 1936. nov. 8–14., 8. [Műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Novemberi nemere rázta öklét s lehullottak mind alevelek.”] Illyés Gyula: „Kosztolányi Dezső”, Cobden, III. évf. 11. sz., 1936. nov., 282. [Rovat: Szellemi élet; műfaj: nekrológ.] ki…: „Meghalt Kosztolányi Dezső a bácskai születésű nagy magyar író”, BajaBácska, IV. évf. 255. sz., 1936. nov. 5., 3. [Műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Ismét nagy veszteség érte a magyar irodalmat.”] [Szerző nélkül]: „Társszerzés az otthon négy fala között”, Délibáb, X. évf. 35. sz., 1936. aug. 23., 35–36.[műfaj: hír; idézet: „Kosztolányi Dezső, a magyar költőgárda egyik legkimagaslóbb alakja, megbízást adott egy pesti írónőnek, hogy Édes Anna című regényét színdarabra alkalmazza. Az írónő nem más, mint felesége Kosztolányiné Harmos Ilona.”] L. Ujváry Lajos: „Kosztolányi Dezső: Összegyüjtött költeményei. Bp. Révai. 1935. 412 l. Ára kötve 4·80 P”, Diárium, VI. évf. 1. sz., 1936. jan., 8. [Rovat: Könyvek szemléje; műfaj: recenzió.] L. Ujváry Lajos: „Kosztolányi Dezső: Tengerszem. Bp. Révai. 1936. 404 l. Ára kötve 4·80 P.”, Diárium, VI. évf. 5–6. sz., 1936. szept–okt., 137. [Rovat: Könyvek szemléje; műfaj: recenzió.]

113

                





L. Ujváry Lajos: „Kosztolányi Dezső”, Diárium, VI. évf. 7–8. sz., 1936. nov–dec., 192. [Rovat: Tallózás; műfaj: nekrológ.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső és az Egyenlőség”, Egyenlőség, LVI. évf. 45. sz., 1936. nov. 5., 4. [Műfaj: nekrológ; annotáció: KD két műfordításának (Jehudá Léb Gordon: Ajánlás, Simon Samuel Frug: A serleg) újraközlésével.] Rónay György: „Élő Magyar Irodalom. Harminc író harminc novellája”, Élet, XXVII. évf. 29. sz., 1936. júl. 19., 19. [Rovat: Könyvek a mérlegen; műfaj: recenzió; annotáció: KD említésével.] Thurzó Gábor: „Kosztolányi Dezső: Tengerszem”, Élet, XXVII. évf. 51. sz., 1936. dec. 20., 20. [Rovat: Könyvek a mérlegen; műfaj: recenzió.] [Szerző nélkül]: „Meghalt Kosztolányi Dezső”, Független Magyarság, XXXVI. évf. 254. sz., 1936. nov. 5., 2. [Műfaj: nekrológ.] Munk Artúr: „A beteg Kosztolányi”, Kalangya, 1936. aug–szept. [Forrás: Bádonfai] Szirmai Károly: „Az elnémulás [PIM szerint: elmúlás] költője”, Kalangya, 1936., 145–153. [Forrás: Bádonfai, PIM] Babits Mihály: „Emlék régi levelekből”, Kalangya, 1936., 157–158. [Forrás: Bádonfai, PIM] Kállay Miklós: „Kosztolányi, a forma misztikusa”, Kalangya, 1936., 159–161. [Forrás: Bádonfai] Németh László: „Kosztolányi Dezső”, Kalangya, 1936., 171–173. [Forrás: Bádonfai] Schöpflin Aladár: „Kosztolányi Dezső”, Kalangya, 1936., 174–175. [Forrás: Bádonfai, PIM] Ambrus Balázs: „Kosztolányi Dezső: Esti Kornél”, Kalangya, 1936., 183–184. [Forrás: Bádonfai] Arató Endre: „Távirat Kosztolányiról”, Kalangya, 1936., 193–194. [Forrás: Bádonfai, PIM] Kolozsy-Csuka János: „Látogatás Kosztolányi édesanyjánál”, Kalangya, 1936., 195– 199. [Forrás: Bádonfai, PIM] Kisbéry János: „Technika és zsenialitás”, Kalangya, 1936., 211–219. [Forrás: Bádonfai] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Kalangya, 1936. márc., 1. t. [Annotáció: fénykép KD-ről.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Irodalmi beszámoló 1935-ről. Összeállította Kemény István dr.”, Literatura, XI. évf. 1. sz., 1936. jan. 1., 1–4. [Műfaj: beszámoló; idézet: „Kosztolányi Dezsőnek a Romeo és Julia uj fordításáról szóló előadását a kolozsvári rendőrség nem engedélyezi. […] Sokat vitatják Thomas Mann állítólagos cikkét, amely a Színházi életben jelent meg az ötvenéves Kosztolányi Dezsőről és amelyről utóbb kiderült, hogy azt Tábori Pál állította össze.”] [Szerző nélkül]: „Az ezer tó világának éposza. Kalevala. A finnek nemzeti hőskölteménye. A finn eredetiből fordította és a summázó versikéket írta Vikár Béla. Axel Gallen-Kallela képeivel. Második jubileumi kiadás. A La Fontaine Irodalmi Társaság kiadása. A nyomdai munkákat végezte a Kapisztrán-nyomda Vácott, sajtó alá rendezte: Faragó József magister. I. kötet 333 oldal, II. kötet 122 oldal”, Literatura, XI. évf. 4. sz., 1936. febr. 15., 62. [Rovat: Tudományos Gyüjtemény; műfaj: kritika; annotáció: Vikár Béla fordítása kapcsán KD véleményére hivatkoznak.] [Szerző nélkül]: „A Vajda János Társaság tizedik közgyűlése.”, Literatura, XI. évf. 4. sz., 1936. febr. 15., [hátsó borító belseje]. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; műfaj: hír; annotáció: a január 26-án megtartott közgyűlésen KD-t az elnöki tanácsba választották.]

114



 



              

[Szerző nélkül]: „A Vajda János Társaság munkarendje”, Literatura, XI. évf. 8. sz., 1936. ápr. 15., [első borító belseje]. [Rovat: Hazai ’s külföldi tudósítások; Műfaj: hír; annotáció: a Magyar Líra Három Nemzedéke című esten (április 18.) Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház tagja a beteg Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső verseit olvassa fel.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Tengerszem 77 történet. Révai-kiadás. 402 oldal”, Literatura, XI. évf. 10. sz., 1936. máj. 15., 144. [Rovat: Ezekről a könyvekről beszélnek…; műfaj: recenzió.] Nádass József: „Négyszem közt Karel Capekkel [!]”, Literatura, XI. évf. 13. sz., 1936. júl. 1., 177–179. [Rovat: Négyszem közt; műfaj: interjú; idézet: „Én ismerem és olvastam Kosztolányit és Móriczot és a többieket, becsülöm és szeretem őket és rajtuk keresztül nemzetüket.”] John Brophy: „Angol író a magyar irodalomról”, Literatura, XI. évf. 23. sz., 1936. dec. 10., 342–344. [Műfaj: tanulmány; annotáció: szerkesztői bevezetővel John Brophy Ilonka Speaks of Hungary című kötetéből közölt részlet, a szöveg KD-t a háború óta „vezető” neveknél említi.] Martivagel Sándor: „Szó, mint száz”, Magyarosan, 1936., 32–34. [Annotáció: KD egy kifejezésről.] [Forrás: Bádonfai] Hankiss János: „Kosztolányi Dezső: Tengerszem. 77 történet. Révai kiadás, 1936”, Napkelet, XIV. évf. 6. sz., 1936. jún., 400–401. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: recenzió.] Kállay Miklós: „Kosztolányi Dezső †”, Napkelet, XIV. évf. 12. sz., 1936. dec., 834– 836. [Rovat: Elvek és művek; műfaj: nekrológ.] Somlyó Zoltán: „Kosztolányi Dezsőhöz”, Napló, XXXVII. évf. 67. sz., 1936. márc. 8., 24. [Műfaj: vers.] (X): „Kosztolányi Dezsőt harmadszor is megoperálták. Csoda történt – mondja Kosztolányiné – Azzal biztatnak, hogy férjem junius közepén elhagyhatja a kórházat”, Napló, XXXVII. évf. 157. sz., 1936. jún. 10., 2. [Műfaj: riport.] [Szerző nélkül]: „Édes Anna a szinpadon. Kosztolányi Dezsőné megirta beteg férje helyett a legkiválóbb Kosztolányi-regény szinpadi változatát”, Napló, XXXVII. évf. 222. sz., 1936. aug. 14., 7. (h. k.): „Meghalt Kosztolányi Dezső”, Napló, XXXVII. évf. 303. sz., 1936. nov. 4., 3. [Műfaj: nekrológ/tudósítás.] [Szerző nélkül]: „Hosszas szenvedés után jobblétre szenderült Kosztolányi Dezső”, Napló, XXXVII. évf. 303. sz., 1936. nov. 4., 3–4. [Műfaj: tudósítás.] sz. e.: „Menj kisgyerek…”, Napló, XXXVII. évf. 303. sz., 1936. nov. 4., 7. [Műfaj: nekrológ.] [Szerző nélkül]: „Csütörtökön temetik Kosztolányi Dezsőt. A magyar főváros diszsirhelyet adományozott az elhunyt nagy magyar költőnek”, Napló, XXXVII. évf. 304. sz., 1936. nov. 5., 5. [Műfaj: tudósítás.] [Szerző nélkül]: „Eltemették Kosztolányi Dezsőt. A magyar irodalmi világ reprezentánsai és ezrekre menő közönség kisérte utolsó utjára az elhunyt költőt”, Napló, XXXVII. évf. 305. sz., 1936. nov. 6., 4. [Műfaj: tudósítás/riport.] k. f.: „Magyar irók bucsuja Kosztolányi Dezsőtől. Koszoru-erdő az elhunyt költő sirján”, Napló, XXXVII. évf. 306. sz., 1936. nov. 7., 4. [Műfaj: riport.] [Szerző nélkül]: „Képek, emlékek, alakok Kosztolányi Dezső szülővárosából”, Napló, XXXVII. évf. 313. sz., 1936. nov. 14., 7. [Műfaj: tárca.] Havas Károly: „Tárgy: A Gimnazijszka ucca elnevezése Kosztolányi Dezső uccára. Kérvény”, Napló, XXXVII. évf. 314. sz., 1936. nov. 15., 2. [Műfaj: olvasói levél.] b.: „Kosztolányi Dezsőre emlékezés – Budapesten”, Napló, XXXVII. évf. 314. sz.,

115

           



    



1936. nov. 15., 3. [Annotáció: Heti színes híradó rovatban.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „A halál költője. A noviszádi református olvasókör Kosztolányiemlékestje”, Napló, XXXVII. évf. 314. sz., 1936. nov. 15., 6. [Műfaj: tudósítás.] Sebesi Ernő: „Kosztolányi Dezső”, Napló, XXXVII. évf. 322. sz., 1936. nov. 23., 6. [Műfaj: vers.] [Forrás: PIM] Lányi Viktor: „Képek, emlékek, alakok Kosztolányi Dezső szülővárosából”, Napló, XXXVII. évf. 314. sz., 1936. nov. 15., 21. [Műfaj: tárca.] Kalotai Gábor: „Utolsó bánsági emlék Kosztolányi Dezsőről”, Napló, XXXVII. évf. 328. sz., 1936. nov. 29., 26. [Műfaj: tárca.] Márai Sándor: „Kosztolányi”, Napló, XXXVII. évf. 335. sz., 1936. dec. 6., 21. [Műfaj: nekrológ.] Munk Artúr: „Két szegény kis gyermek… Kosztolányi Dezső és Fenyves Ferenc diákévei”, Napló, XXXVII. évf. 354. sz., 1936. dec. 25., 30–31. [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Ország-Világ, LVII. évf. 38. sz., 1936. nov. 29., 2. [Műfaj: nekrológ.] (S.): „Kosztolányi”, Pesti Futár, XXIX. évf. 9. sz., 1936. máj. 1., 18. [Rovat: Könyvkritika; műfaj: recenzió; annotáció: a Tengerszemről.] Németh Andor: „Búcsú Kosztolányi Dezsőtől”, Pesti Futár, XXIX. évf. 22. sz., 1936. nov. 15., 15–16. [Műfaj: nekrológ.] (n. s.) [=Nádas Sándor]: „Daganat, duzzanat”, Pesti Futár, XXIX. évf. 22. sz., 1936. nov. 15., 25–26. [Műfaj: tárca; annotáció: a Pesten kitört rák-pánikról.] [Szerző nélkül]: „Gőzfürdő. Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Rádióélet, VIII. évf. 4. sz., 1936. jan. 24., 27. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1936. február 1-én a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „A »Száz könyv« sorozatban Schöpflin Aladár beszél Kosztolányi Dezső »Pacsirta« c. regényéről”, Rádióélet, VIII. évf. 7. sz., 1936. febr. 14., 23. [Műfaj: rádiós előadás programja; annotáció: elhangzott 1936. február 18-án a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „»Egy különös angol író.« Charles Lamb portréja. Irta Kosztolányi Dezső. Felolvassa: Halász Gyula”, Rádióélet, VIII. évf. 13. sz., 1936. márc. 27., 27. [Műfaj: rádiós felolvasás programja; annotáció: elhangzott 1936. április 4-én a Budapest II-n.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, VIII. évf. 13. sz., 1936. márc. 27., 27. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kínai és japán versek Kosztolányi Dezső fordításában. Előadja Bajor Gizi”, Rádióélet, VIII. évf. 40. sz., 1936. okt. 2. [Műfaj: rádióműsor programja; annotáció: elhangzott 1936. október 2-án a Budapest I-en.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, VIII. évf. 44. sz., 1936. okt. 30., 5. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] Farkass Jenő: „Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, VIII. évf. 45. sz., 1936. nov. 6., 5. [Műfaj: nekrológ.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső emlékezete”, Rádióélet, VIII. évf. 51. sz., 1936. dec. 18., 30. [Műfaj: rádióműsor – emlékest programja; annotáció: benne: bevezetőt mond Babits Mihály, KD verseiből előad Ascher Oszkár, elhangzott 1936. december 21-én.] Ivor Dénes: „Capek: magyar iró-barátairól és a régi monarchia feltámadásáról”, Reggeli Újság, VIII. évf. 23. sz., 1936. jún. 8., 3. [Műfaj: interjú; idézet: „A magyar irodalomról sajnos, – mondotta Capek – teljes képet alkotni nem tudok. Kosztolányin kivül Heltai Jenőt, Móricz Zsigmondot, Körmendi Ferencet, a régebbiek közül Jókai

116

     

 



 

 

Mórt és Herczeg Ferencet, a költők közül pedig Ady Endrét. […] Igy ismertem én is meg a magyar dzsentrit Herczeg Ferenc révén, a parasztot Móricz Zsigmond utján és a városi népet Kosztolányi regényéből.”] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezsőt sulyos állapotban ujból kórházba szállitották”, Reggeli Újság, VIII. évf. 32. sz., 1936. aug. 10., 5. [Műfaj: tudósítás.] [Szerző nélkül]: „Javult Kosztolányi állapota”, Reggeli Újság, VIII. évf. 33. sz., 1936. aug. 17., 8. [Műfaj: tudósítás.] [Szerző nélkül]: „Aggasztóra fordult Kosztolányi állapota”, Reggeli Újság, VIII. évf. 42. sz., 1936. okt. 19., 2. [Műfaj: hír/tudósítás.] [Szerző nélkül]: „Elment a költő”, Reggeli Újság, VIII. évf. 45. sz., 1936. nov. 9., 2. [Műfaj: nekrológ.] [Szerző nélkül]: „[Cím nélkül]”, Reggeli Újság, VIII. évf. 47. sz., 1936. nov. 23., 8. [Annotáció: tudósít arról a lap, hogy megjelent a Szép Szó 9. száma, melyben Ignotus Pál és Németh Andor emlékeznek meg KD-ről.] Budapest I. Január 19. Vasárnap: 5:30 „A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége hangversenyének közvetítése a Zenemüvészeti Főiskola nagyterméből. 1. a) Irányi-Petőfi: Szülőföldem; b) Jungst: Fonj, fonj. Előadja a Budapesti Általános Dalegylet 2. a) Karinthy: Az egy és a semmi; b) Kosztolányi: Európa. Előadja Ascher Oszkár. 3. Verdi: Aida – ária a harmadik felvonásból. Énekli Gyenge Anna és Szedő Miklós dr. 5. a) Emőd Tamás: A másik; b) Megyery Sári: Tavaszi dal; c) Ady: Vér és arany. Előadja: Muráti Lili”, Reggeli Újság (Újvidék), XVII. évf. 16. sz., 1936. jan. 19., 2. [Rovat: Reggeli Rádió – A Reggeli Ujság rádió-melléklete. 1936. január 19-től január 25-ig.] Budapest I. Január 25. Szombat: 7:50 „Gőzfürdő. Kosztolányi Dezső elbeszélése”, Reggeli Újság (Újvidék), XVII. évf. 22. sz., 1936. jan. 26., 12. [Rovat: Reggeli Rádió – A Reggeli Ujság rádió-melléklete. 1936. január 26-tól február 1-ig.] [Szerző nélkül]: „Meghalt Kosztolányi Dezső”, Reggeli Újság (Újvidék), XVII. évf. 273. sz., 1936. nov. 4., 2. [Műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Tegnap a déli órákban röpült szét az éteren a szomoru hír, hogy Kosztolányi Dezső, a kiváló magyar költő, regényiró és kritikus hosszu szenvedés után, életének ötvenegyedik évében meghalt.”] [Szerző nélkül]: „Eltemették Kosztolányi Dezsőt”, Reggeli Újság (Újvidék), XVII. évf. 275. sz., 1936. nov. 6., 6. [Műfaj: tudósítás; első sor/mondat: „Budapestről jelentik: A Kisfaludy Társaság szerdán délután tartott ülésén Vojnovich Géza elnök parentálta el a társaság elhunyt kiváló tagját, Kosztolányi Dezsőt.”] Lucia: „A nagy halotthoz”, Reggeli Újság (Újvidék), XVII. évf. 277. sz., 1936. nov. 8., 5. [Rovat: Vasárnapi levél; műfaj: nekrológ; első sor/mondat: „Valahogy ugy van, hogy a legjelentéktelenebb irócska is csak a maga irását őrzi meg.”] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi emlékestet rendez a noviszádi Református Olvasókör. Ingyenes kulturesték az egyesületben”, Reggeli Újság (Újvidék), XVII. évf. 280. sz., 1936. nov. 11., 2. [Műfaj: hirdetés; első sor/mondat: „A noviszádi Református Olvasókör vezetősége elhatározta, hogy ezentul minden második hét péntek estéjén nyilvános kulturestéket rendez.”] [Szerző nélkül]: [Ma este ingyenes kulturelőadás], Reggeli Újság (Újvidék), XVII. évf. 282. sz., 1936. nov. 13., 6. [Rovat: Hirek; műfaj: hirdetés; első sor/mondat: „Ma este ingyenes kulturelőadás a noviszádi Református Olvasókörben.”] [Szerző nélkül]: „Bensőséges hangulatu Kosztolányi-est Noviszádon”, Reggeli Újság (Újvidék), XVII. évf. 285. sz., 1936. nov. 16., 4. [Műfaj: tudósítás; első sor/mondat: „A noviszádi Református Olvasókör pénteken este Kosztolányi-emlékestet rendezett, melyen szépszámu irodalomszerető közönség jelent meg.”]

117

 

 

      

  

Nagy Endre: „Mi van Kosztolányival?”, Színházi Élet, XXVI. évf. 21. sz., 1936. máj. 17–23., 21. [Szerző nélkül]: „Kivel fog társalogni Valéry?”, Színházi Élet, XXVI. évf. 22. sz., 1936. máj. 24–30. [Rovat: Irodalmi élet hírei; annotáció: a címben jelzett kérdéssel kapcsolatban hangzik el KD neve: „Ha ilyen minőségben jön, akkor kikerülhetetlenül Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső stb. társaságába kerül.”] Nagy Endre: „Az irodalmi élet hírei”, Színházi Élet, XXVI. évf. 26. sz., 1936. jún. 21., 71–72. [Annotáció: Thomas Mannról, KD-ről.] [Forrás: PIM] [Nagy Endre]: „Nagy Endre irodalmi konferansza”, Színházi Élet, XXVI. évf. 40. sz., 1936. szept. 27 – okt. 3., 53. [Annotáció: az irodalmi „ragályossággal” kapcsolatban a következő részlet: „Kosztolányi Dezső gondozottabb, kerekdedebb író, mint Móricz Zsigmond és mégis, Móricz Zsigmond ragályos, Kosztolányi nem.”] Somlyó Zoltán: „Igy megy el a Költő…”, Színházi Élet, XXVI. évf. 46. sz., 1936. nov. 8–14., 13. [Műfaj: vers; annotáció: költemény KD emlékére.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XXXVIII. évf. 21. sz., 1936. máj. 20., 4. [Annotáció: KD-ről készült fénykép, a Weiss Fülöp-jutalom odaítélésének alkalmából.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső halála”, Tolnai Világlapja, XXXVIII. évf. 46. sz., 1936. nov. 11., 3. [Műfaj: nekrológ.] [Forrás: Hitel, PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső utolsó fényképe”, Tolnai Világlapja, XXXVIII. évf. 46. sz., 1936. nov. 11., 3. [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső temetése”, Tolnai Világlapja, XXXVIII. évf. 47. sz., 1936. nov. 14., 5. [Annotáció: fotók.] [Forrás: PIM] Tápay-Szabó László dr egyetemi rk. tanár: „A szegény kis gyermek. Nekrológ”, Tolnai Világlapja, XXXVIII. évf. 47. sz., 1936. nov. 14., 17. [Műfaj: nekrológ.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Tengerszem”, Tükör, 1936., 390. [Annotáció: könyvismertetés.] [Forrás: Repertórium] Halász Gábor: „Kosztolányi Dezső. A Mikes Kelemen Akadémiának”, Tükör, IV. évf. 12. sz., 1936. dec., 873–874. [Műfaj: nekrológ.] Dénes Zsófia: „Kosztolányi”, Ünnep, III. évf. 46. sz., 1936. nov. 13., 1945. [Műfaj: nekrológ.] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső »Délutáni szundítás« c. versét megzenésítette: Zilahi Farmos Eszter”, Ünnep, III. évf. 47. sz., 1936. nov. 20., 1981. [Műfaj: vers és kotta.] [Forrás: Hitel, PIM]

1937.

     

Karinthy Frigyes: „A nagy stilista. In memoriam Kosztolányi Dezső”, A Toll, IX. évf. 2. sz., 1937. febr. 20., 45–54. [Forrás: Hitel, Repertórium] tg.: Belvárosi színház: „Édes Anna”, Élet, XXVIII. évf. 2. sz., 1937. febr. 28., 246247. [Forrás: Bádonfai, Hitel, Repertórium] Munk Artúr: „A beteg Kosztolányi”, Kalangya, 1937. aug–szept., 193–200. [Műfaj: tanulmány.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Ignotus Pál: Kosztolányi Dezső”, Literatura, XII. évf. 3. sz., 1937. febr. 2. [Forrás: Bádonfai, Hitel, Repertórium] s. g.: „A vértelen [Bádonfai szerint: névtelen] költő”, Literatura, XII. évf. 4. sz., 1937. febr. 15. [Forrás: Bádonfai, Hitel, Repertórium] Földessy Gyula: „Homo aestheticus és homo moralis. Levél a Literatura szerkesztőjéhez”, Literatura, XII. évf., 1937. márc. 14., 89–90. [Annotáció: hozzászólás Supka Géza KD-ről írott cikkéhez.] [Forrás: Bádonfai, Hitel, PIM]

118

 

    

         

Gömöri Jenő Tamás: „Emlékezés a Modern Könyvtárra”, Literatura, XII. évf. 18. sz., 1937. szept. 18. [Forrás: Hitel] [Szerző nélkül]: „A »Magyarosan« folyóirat szerkesztésében változás történt”, Literatura, XII. évf., 1937. nov. 15., [borító]. [Annotáció: idézi a folyóiratnak a KD szerkesztette Pesti Hírlap nyelvőre című kiadványáról írt megállapításait.] [Forrás: PIM] Somlyó Zoltán: „Kosztolányi és a zsidóság”, Múlt és Jövő, 1937., 37–38. [Forrás: Repertórium] Füst Milán: „»Kosztolányi és a zsidóság«”, Múlt és Jövő, 1937., 83. [Forrás: Repertórium] Rédey Tivadar: „Édes Anna. Kosztolányi Dezső regénye Lakatos László színpadi átdolgozásában a Belvárosi Színházban”, Napkelet, XV. évf. 4. sz., 1937. ápr. 1. [Forrás: Bádonfai, Hitel, Repertórium] Sebesi Ernő: „Kosztolányi”, Napló, XXXVIII. évf. 17. sz., 1937. jan. 17., 23. [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Édes Anna a színpadon. Lakatos László a regény darabváltozatáról”, Napló, XXXVIII. évf. 43. sz., 1937. febr. 12., 14. [Annotáció: Budapesten, a Belvárosi Színházban. Kosztolányi Dezső barátja L. L. nyilatkozatával.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Emléktáblát helyeznek el Kosztolányi Dezső szülőházán”, Napló, XXXVIII. évf. 107. sz., 1937. ápr. 18., 9. [Műfaj: hír; annotáció: ápr. 29-én KD plakettjét Székely Zoltán helyezi el.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Édes Anna”, Napló, XXXVIII. évf. 109. sz., 1937. ápr. 20., 2. [Annotáció: KD cselédlány-típusa.] [Forrás: PIM] Jász Dezső: „Kosztolányi Dezső emlékezete”, Napló, XXXVIII. évf. 127. sz., 1937. máj. 9., 21–22. [Annotáció: a Kosztolányi-esten olvasta fel.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső emlékezete”, Napló, XXXVIII. évf. 302. sz., 1937. okt. 31., 6. [Annotáció: egy éve hunyt el.] [Forrás: PIM] Timár Ferenc: „Bolyongás Kosztolányi gyermekéveiben”, Napló, XXXVIII. évf. 357. sz., 1937. dec. 25., 39–42. [Forrás: PIM] Hatvany Lili: „Színházi levelek”, Színházi Élet, XXVII. évf. 9. sz., 1937. febr. 21., 8– 9.. [Műfaj: tárca; annotáció: az Édes Anna a Belvárosi Színházban.] [Forrás: PIM] Kürthy György: „Édes Anna látogatóban…”, Színházi Élet, XXVII. évf. 10. sz., 1937. febr. 28. [Forrás: Hitel] [Szerző nélkül]: „Édes Anna. Kosztolányi Dezső regénye négy felvonásban, 10 képben. Színpadra átdolgozta Lakatos László”, Színházi Élet, XXVII. évf. 16. sz., 1937. IV. 11. [Forrás: Hitel] Schöpflin Aladár: „Színházi tükör”, Tükör, V. évf. 3. sz., 1937. márc., 206–208. [Műfaj: kritika; annotáció: többek között KD Édes Anna című darabjáról.] [Forrás: Hitel, PIM, Repertórium] Megyeri Ella: „Színházi esték”, Ünnep, IV. évf. 8. sz., 1937. febr. 19., 317–318. [Műfaj: ismertetés; annotáció: KD regényének színpadi változatáról.] [Forrás: PIM]

1938.



 

Madaeassy Zsuzsa: „A »hitves« könyve”, A Toll, 2938. 5. sz. 212–215. [Annotáció: Kosztolányiné könyvéről.] [Repertórium] E[rdősi]. K[ároly].: „Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső”, Élet, 1938. 25. sz., 1095–1096. [Bádonfai] E. K.: „Régi ismerősök, uj jövevények”, Élet, 1938. 1095–1096. [Forrás: Repertórium] 119

     

   

Kerékgyártó Imre: „Baráth Ferenc: Kosztolányi Dezső”, Élet, 1938. 47. sz., 2043. [Forrás: Bádonfai, Repertórium] Herceg János: „Bácska, mint irodalmi nevelő”, Kalangya, 1938., 363–367. [Forrás: Bádonfai] Supka Géza: „»Ennyi volt csak?... Ennyi volt…« Kosztolányi özvegyének könyve az uráról”, Literatura, XIII. évf., 1938. jún. 1., 184–187. [Műfaj: ismertetés.] [Forrás: Bádonfai, Hitel, PIM, Repertórium] Juhász Jenő: „Engess”, Magyarosan, 1938., 19–20. [Annotáció: az „enged” ige KDnél.] [Forrás: Bádonfai] Majthényi György: „Író a színpadon és a kispadon [Bádonfai és a Repertórium szerint: kínpadon]”, Napkelet, XVI. évf. 7. sz., 1938. júl. 1., 7. [Forrás: Bádonfai, Hitel, Repertórium] Rédey Tivadar: „Színház. Kosztolányi Dezső és Lakatos László: Édes Anna”, Napkelet, 1937., 268–272. [Forrás: Repertórium] [Szerző nélkül]: „Elhunyt munkatársairól…”, Rádióélet, X. évf. 2. sz., 1938. jan. 7., 15. [Műfaj: hír; annotáció: rádióműsor KD-ről.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Két kis játék. A kanári. Irta: Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, X. évf. 12. sz., 1938. márc. 18., 20. [Annotáció: elhangzott márc. 22-én.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi”, Tolnai Világlapja, XL. évf. 44. sz., 1938. okt. 26., 29. [Annotáció: KD könyvének megjelenéséről.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XL. évf. 45. sz., 1938. nov. 2., 22. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM]

1939.

     

  

Budapest I. Csütörtök: 19:45 „»Kosztolányi anthológiája« Irta: Babits Mihály”, Alföld – Képes Hetilap, V. évf. 37. sz., 1939. szept. 10–16., 19. [Rovat: Rádió] „Vasárnap, november 5-én d. u. 3 órakor nagyszabásu Gyermek-mesedélután az Olvasókörben. Kosztolányi Mariska rendezésében. Hirdetés”, Alföld – Képes Hetilap, V. évf. 45. sz., 1939. okt. 5–11., 31. V[ojnovich]. G[éza].: „Könyv Kosztolányiról. Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső”, Budapesti Szemle, 737. sz., 1939. április [Forrás: Bádonfai, Hitel, Repertórium] T: Kosztolányi Dezső: „Szeptemberi áhítat”, Élet, XXX. évf. 26. sz., 1939. jún. 25., 1131. [Forrás: Bádonfai, Hitel, Reprtórium] Kisbéry János: „Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső”, Kalangya, 1939., 545– 548. [Forrás: Bádonfai, PIM] [Szerző nélkül]: „Írástudók összeesküvése”, Napkelet, 1939. I. 143–147. [Forrás: Repertórium] Lovass Gyula: „Szeptemberi áhítat”, Napkelet, XVII. évf. 1939. [Forrás. Bádonfai, Hitel] Kárpáti Aurél: „Az ifjú Kosztolányi”, Napló, XL. évf. 78. sz., 1939. márc. 19., 22. [Forrás: PIM] timár: „Kosztolányi-versek horvát nyelven. A Hrvatszka Revija Velebit Joszip fordításában részleteket közöl »A szegény kisgyermek panaszai«-ból és ismerteti Kosztolányi pályafutását”, Napló, XL. évf. 273. sz., 1939. okt. 1., 21. [Forrás: PIM]

1940.



Rédey Tivadar: „Kosztolányi Dezső ravatalánál”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LX. köt. 1937–1940, Budapest: Franklin-Társulat, 1940, 415–416. [Műfaj: nekrológ; 120



   



       

annotáció: Rédey Tivadar búcsúztató beszéde 1936. november 5-én.] [Szerző nélkül]: „Kivonatok a Társaság jegyzőkönyveiből”, A Kisfaludy-Társaság évlapjai, LX. köt. 1937–1940, Budapest: Franklin-Társulat, 1940, 386–387. [Annotáció: az 1936. november 4-i ülésen elhangzott elnöki megnyitó beszéd KD halála alkalmából.] Budapest I. Vasárnap: 19:20 (7:20) „»Szeretni«. Szinmü három felvonásban. Irta: Paul Géraldy. Forditotta: Kosztolányi Dezső. Rendező: Gyarmathy Sándor”, Alföld – Képes Hetilap, VI. évf. 3. sz., 1940. jan. 13–19., 16. [Rovat: Rádió] Budapest II. Hétfő: 19:30 (7:30) „Kosztolányi Dezsőné két elbeszélése”, Alföld – Képes Hetilap, VI. évf. 10. sz., 1940. márc. 3–9., 17. [Rovat: Rádió.] Budapest I. Augusztus 18. Vasárnap: 19:25 (7:25) „Nagykovácsy Ilona dalokat énekel zongorakísérettel. 1. Farkas Ferenc: Lánc, lánc, eszterlánc (Számadó Ernő verse) 2. Kardos István: Háló (József Attila verse) 3. Kemény Egon: Szerelem (Juhász Gyula verse) 4. Arany János: Irószobám 5. Polgár Tibor: a.) A szunnyadó temető 8Komjáthy Aladár verse); b.) Ilona (Kosztolányi Dezső verse)”, Alföld – Képes Hetilap, VI. évf. 34. sz., 1940. aug. 18–24., 16. [Rovat: Rádió] Budapest I. Október 17. Csütörtök: 12:55 „Dr. Valkóné Ujlaky Margit énekel zongorakísérettel: 1. Saint-Saens: Sámson és Delila-ária 2. Xavier Leroux: A Nilus 3. Rachmaninov: Hullámzó kalászok 4. Palmgren: Ősz (Noseda Károly fordítása) 5. Noseda Károly: Esti hangulat 6. Lányi Ernő: Üllőiuti fák (Kosztolányi verse) 7. Csillagom, révészem (Kodály népdalgyűjtése)”, Alföld – Képes Hetilap, VI. évf. 42. sz., 1940. okt. 13–19., 18. [Rovat: Rádió] Kenyeres Imre: „Könyvek között”, Diárium, 1940., 97–101. [Forrás: Bádonfai] Kenyeres Imre: „Kosztolányi Dezső: Lenni, vagy nem lenni”, Diárium, 1940., 108. [Forrás: Bádonfai, Repertórium] Zolnai Gyula: „Félreértett szavak és szóösszezavarások”, Magyarosan, 1940., 1–8. [Annotáció: személynévmás-csere KD-nél.] [Forrás: Bádonfai] Bence István: „Hány szó van a magyarban?”, Magyarosan, 1940., 73–80. [Annotáció: tájszavak KD-nél.] [Forrás: Bádonfai] Újvári Pál: „Kosztolányi Dezső: Erős várunk, a nyelv”, Magyarosan, 1940., 152–154. [Forrás: Bádonfai] t: „Édes Anna. Kosztolányi Dezső drámájának bemutatója a dunabánsági szinházban”, Napló, XLI. évf. 148. sz., 1940. máj. 29., 10. [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Édes Anna, a hűséges”, Napló, XLI. évf. 164. sz., 1940. jún. 14., 7. [Annotáció: KD nőalakja.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Május királynője. Pásztorjáték. Ford. Kosztolányi Dezső”, Rádióélet, XII. évf. 5. sz., 1940. febr. 2., 21. [Annotáció: elhangzott febr. 7-én.] [Forrás: PIM]

1941.

    

Devecseri Gábor: „Kosztolányi könyvei között”, Diárium, 1941., 21–22. [Forrás: Bádonfai, Repertórium] Sztrókay Kálmán: „Szabadka”, Diárium, 1941., 115–118. [Annotáció: visszaemlékezések a KD-vel töltött esztendőkre.] [Forrás: Bádonfai] Szabó Andor: „Kosztolányi Dezső: Kortársak I.”, Diárium, 1941., 124. [Forrás: Bádonfai, Repertórium] Kisbéry János: „Kosztolányi Dezső: Lángelmék”, Kalangya, 1941., 261–263. [Forrás: Bádonfai] Szabó Zoltán: „Ceruzasorok Kosztolányi Dezsőről”, Ünnep, VIII. évf. 234. sz., 1941.

121

dec. 15., 40–41. [Annotáció: KD munkásságáról.] [Forrás: PIM] 1942.

          

Marsi Sándor: „Panoptikum”, Budapesti Szemle, 1942., 103–114. [Forrás: Bádonfai] Révay József: „Néró-divat”, Budapesti Szemle, 1942. 263. köt., 315–318. [Forrás: Bádonfai, Repertórium] Devecseri Gábor: „Kosztolányi rímei”, Diárium, 1942., 5–10. [Forrás: Bádonfai, Repertórium] Paku Imre: „A magyar novella”, Diárium, 1942., 150–153. [Forrás: Bádonfai] Makay Gusztáv: „Forma és tartalom”, Diárium, 1942, 221–223. [Forrás: Repertórium] Kenyeres Imre: „Két Kosztolányi regény”, Diárium, 1942., 280. [Annotáció: Pacsirta; Aranysárkány.] [Forrás: Bádonfai, Repertórium] Kisbéry János: „Kosztolányiné védelmében”, Kalangya, 1942., 225–227. [Annotáció: levél Móricz Zsigmondhoz.] [Forrás: Bádonfai] Buzás Dezső: „Szójáték, vagy nyelvi törvény?”, Magyarosan, 1942., 101–104. [Annotáció: Erős várunk, a nyelv című kötetről.] [Forrás: Bádonfai] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Pacsirta”, Tolnai Világlapja, XLIV. évf. 19. sz., 1942. máj. 13., 25. [Annotáció: az elhunyt költő egykori kötetének új kiadásáról.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Neró”, Ünnep, IX. évf. 9. sz., 1942. máj. 1., 2. [Műfaj: ismertetés.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Aranysárkány”, Ünnep, IX. évf. 22. sz., 1942. nov. 15., 2. [Műfaj: ismertetés.] [Forrás: PIM]

1943.

 

         

Révay József: „Nero, a véres költő”, Budapesti Szemle, 1943, 263. köt. 315-318. l. [Forrás: Hitel] Makay Gusztáv: „Egy Kosztolányi-vers margójára”, Diárium, 1943, 191–192. [Forrás: Repertórium] Makay Gusztáv: „Szabadkán a költő nyomában”, Élet, XXXIV. évf. 7. sz., 1943. febr. 14., 126-127. [Rovat: Könyvek a mérlegen.] [Forrás: Hitel, Repertórium] B. G: Kosztolányi Dezső: „Idegen költők”, Élet, XXXIV. évf. 16. s.z, 1943. ápr. 18., 309. [Rovat: Könyvek a mérlegen.] [Forrás: Hitel, Repertórium] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső novellái”, Élet, XXXIV. évf. 27. sz., 1943. júl. 4., 529. [Rovat: Könyvek a mérlegen.] [Forrás: Hitel, Repertórium] Kosztolányi Dezsőné: „Mert vén Szabadka áldalak…”, Kalangya, 1943., 73–75. [Forrás: Bádonfai] [Szerző nélkül]: „Az ifjú Kosztolányi testvéreivel”, Kalangya, 1943. febr. 15., 73–75. [Annotáció: fénykép.] [Forrás: PIM] Szőnyi Kálmán: „Kosztolányi Dezső: Elsüllyedt Európa”, Kalangya, 1943., 285–286. [Forrás: Bádonfai, PIM] Dudás Kálmán: „Bácskai rapszódia. Kosztolányi Dezső emlékének”, Kalangya, 1943. jún. 15., 252–254. [Műfaj: vers.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső”, Tolnai Világlapja, XLV. évf. 12. sz., 1943. márc. 24., 24. [Annotáció: KD-ről készült fénykép.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Idegen költők”, Ünnep, X. évf. 2. sz., 1943. jan. 15., 2. [Műfaj: ismertetés.] [Forrás: PIM] [Szerző nélkül]: „Kosztolányi Dezső: Édes Anna”, Ünnep, X. évf. 20. sz., 1943. okt. 15., 2. [Műfaj: ismertetés.] [Forrás: PIM] 122

1944.

   

Kenyeres Imre: „Kosztolányi Dezső: Édes Anna”, Diárium, 1944., 10. [Forrás: Bádonfai, Repertórium] Kenyeres Imre: „Novellák között”, Diárium, 1944., 106–109. [Forrás: Bádonfai, Repertórium] B. G: „Régi könyvek úr köntösben”, Élet, XXXV. évf. 7. sz., 1944. febr. 13. [Annotáció: Esti Kornél, Tengerszem és Shakespeare: Lear király új kiadásairól.] [Forrás: Hitel] [Szerző nélkül]: „Régi könyvek úr köntösben” (Wilder: Szent Lajos király utja [!] és Shakespeare: Rómeo és Júlia új kiadásáról, Élet, XXXV. évf. 13. sz., 1944. márc. 26. [Forrás: Hitel]

1945.



Hegedüs Zoltán: „Kosztolányi Dezső”, Magyarosan, XIV–XV. [1945–46.], 6–8. [Annotáció: KD halálának 10. évfordulójára.] [Forrás: Bádonfai]

123