KOPINT-Datorg Rt. Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 14

KOPINT-Datorg Rt.

Az egészségügy egységes adatgazdálkodásának helyzete, távgyógyászat

Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 14 Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére

2001. december

A VTR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a KopintDatorg Rt. Piackutató Főosztálya készítette.

A kutatás szakmai vezetői a KOPINT-Datorg Rt részéről:

Nagyné Vajdai Teréz, Bogóné Jehoda Rozália

Kopint-Datorg Rt. www.kopdat.hu 1081 Budapest, Csokonai u. 3. Tel: 303-9580; Fax: 303-9561

2

TARTALOM

1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................... 6

1.1

A kutatási feladat................................................................................................................... 6

1.2

Kutatás módszere, tanulmány felépítése..................................................................... 6

1.3

Összefoglaló............................................................................................................................ 7

2.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKA ÁLTALÁNOS HELYZETE.....................10

2.1.

Az egészségügy informatika jelenlegi helyzete a világban................................. 10

2.2. Az egészségügyi informatika magyarországi általános helyzetének meghatározói....................................................................................................................................... 12 2.3. Az egészségügyi informatika magyarországi helyzete......................................... 13 2.3.1. Informatikai eszközellátottság a hazai egészségügyben............................ 14 Mobiltelefonok ................................................................................................................................................ 14 Személyhívók ................................................................................................................................................. 14 Faxkészülékek ................................................................................................................................................ 14 Mobiltelefonok ................................................................................................................................................ 15 Mobiltelefonok ................................................................................................................................................ 15 Főváros

...................................................................................................................................16

A kórházak ágyszámával súlyozva .................................................................................................................... 16

2.3.2. 2.3.3.

Informatikai szoftver-alkalmazások az egészségügyi ellátó rendszerben 18 Internet elérhetőség lehetőségei.......................................................................... 19

Van ........................................................................................................................................19 Nincs ......................................................................................................................................19 A válaszadók száma......................................................................................................................................... 19 Főváros

...................................................................................................................................20

Megyei jogú város .......................................................................................................................20 A válaszadók száma......................................................................................................................................... 20 A kórházak száma alapján ................................................................................................................................. 20 Hagyományos kapcsolt vonali modem ................................................................................................................... 20 Hagyományos kapcsolt vonali modem ................................................................................................................... 21

2.3.4.

Interneten való megjelenés, külső kapcsolatok.............................................. 21 3

Igen ............................................................................................................................................................. 21 Igen ............................................................................................................................................................. 22

2.3.5.

Intranet ........................................................................................................................... 23

Igen ............................................................................................................................................................. 23 Igen ............................................................................................................................................................. 23

2.3.6. 3.

Az intézményen belüli informatikai humán erőforrás ................................... 23

AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKA FEJLŐDÉSI IRÁNYAI ...........................27

3.1. Az egészségügyi informatika nemzetközi fejlődési irányai ................................. 27 3.1.1. Informatikai forradalom, információs társadalom .................................. 27 3.1.2. Az átalakuló egészségügy és az eHealth .................................................... 27 3.1.3. Kórházi információs rendszerek...................................................................... 32 3.1.4. Az Internet hatása az alkalmazásokra........................................................... 38 3.1.5. Fejlődési irányok...................................................................................................... 39 3.1.6. World Wide Web....................................................................................................... 40 3.1.7. Modern szolgáltatások.......................................................................................... 40 3.1.8. Intranet .......................................................................................................................... 41 3.1.9. Egészségügyi Információs Hálózat (HIN).................................................... 41 3.1.10. Közösségi Egészségügyi Információs Hálózat (CHIN)......................... 42 3.1.11. Az információ hatalma, lényege, fontossága a kórházi működésben .................................................................................................................................. 43 3.2. Az egészségügyi informatika hazai fejlődési irányai ............................................. 44 3.2.1. Az egészségügyi ellátórendszer várható átalakítása és ennek hatása az egészségügyi információs rendszerre ....................................................... 44 3.2.2. A magyar egészségügy és az informatikai fejlesztések...................... 47 3.2.3. A megvalósítás garanciái .................................................................................... 47 4. A KÓRHÁZI INFORMATIKA, MINT AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKAI RENDSZEREK KARAKTERES REPREZENTÁNSA....................................................50 4.1. A kórházi informatika általános jellemzői ................................................................... 50 4.1.1. Integrált kórházi információs rendszer ........................................................ 50 4.1.2. Európai Uniós kihívások...................................................................................... 53 4.1.3. Kórházi információs rendszerek jellemzői ................................................. 53 4.1.4. Az integrált rendszerek gyakorlati előnyei ................................................. 53 4.1.4.1. Számszerűsíthető előnyök ............................................................................. 55 4.1.4.2. Minőségi és stratégiai előnyök .................................................................... 55 4.2. Egy integrált kórházi információs rendszerrel szembeni elvárások................. 56 4.2.1. A beteggel kapcsolatos adminisztráció segítése ................................... 56 4.2.2. A gyógyítási folyamat segítése ........................................................................ 56 4.2.3. A beteghez kapcsolható költségek adminisztrálása ............................. 57 4.2.4. Kommunikációs és karbantartási funkciók................................................ 57 4.2.5. Osztályos rendszerek specialitásainak támogatása ............................. 57 4.2.6. Tudományos munka segítése ........................................................................... 58 4.2.7. A menedzsment segítése .................................................................................... 58 4.2.8. Egyéb kórházi gazdasági- és adminisztrációs folyamatok támogatása ..................................................................................................................................... 58 4

4.2.9. 4.2.10. 4.3.

Általános, a teljes kórházi információra vonatkozó elvárások ........ 59 Az informatika, mint a minőségpolitika hatékony eszköze................ 59

Egy integrált kórházi információs rendszer alkalmazásának feltételei ........... 60

5. A TÁVGYÓGYÁSZAT INFORMATIKAI TÁMOGATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI, EZEK MEGJELENÉSE A HAZAI EGÉSZSÉGÜGYBEN..............................................62 5.1.

A távgyógyászat alapjai .................................................................................................... 62

5.2.

Távgyógyászat a nagyvilágban ..................................................................................... 66

5.3.

Távgyógyászat Magyarországon .................................................................................. 67

5.4.

Humán tényezők a Telemedicinában .......................................................................... 68

5.5.

Összefoglalás ..................................................................................................................... 69

6.

MELLÉKLETEK .......................................................................................................71

A kórházi egészségügyi informatikai helyzetéről készült közvetlen kérdőíves felmérés főbb eredményeit bemutató grafikonok.................................................................. 71 Az elektronikus kortörténet és a távdiagnosztika statisztikai adatai .............................. 76 Igen ............................................................................................................................................................. 76 Igen ............................................................................................................................................................. 76 Igen ............................................................................................................................................................. 76

Hivatkozások, irodalom ................................................................................................................... 77 URL Lista .............................................................................................................................................. 77

5

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1

A kutatási feladat

Jelen tanulmány a "Monitoring tevékenység az informatikai kultúra terjedésének nyomon követésére a társadalom különböző rétegeiben, valamint a közigazgatás területén - virtuális - térfigyelő rendszer - " projekthez kapcsolódik és "Az egészségügy egységes adatgazdálkodásának helyzete, távgyógyászat" témakört dolgozza fel. A tanulmányt az alábbi témavázlat alapján készítettük el: •= Az egészségügyi informatika általános helyzetének áttekintése •= Az egészségügyi informatika nemzetközi fejlődési irányainak bemutatása •= A távgyógyászat informatikai támogatásának lehetőségei, ezek megjelenése a hazai egészségügyben •= Informatikai eszközellátottság értékelése a hazai egészségügyben •= Informatikai szoftver-alkalmazások értékelése az egészségügyi ellátó rendszerben •= Internet-elérhetőség vizsgálata •= Az egészségügyi intézmények külső kapcsolatainak vizsgálata •= Az egészségügyi intézmény megjelenése a világhálón •= Az intézményen belüli informatikai humán erőforrás vizsgálata

1.2

Kutatás módszere, tanulmány felépítése

A téma feldolgozásához a meglévő ismereteink és az irodalmi forrásokon túl a KOPINT-DATORG Rt. 2000-2001.évi kutatási programjának eredményeit használtuk fel. A kutatási mintát a 250 ágyszám feletti kórházak jelentették, ami az összes kórházak közel 74%-át jelentette. A tanulmány elkészítésének másik jelentős információs bázisa a Gazdaságkutató Részvénytársaság által 2001. harmadik negyedévében készített kérdőíves felmérés volt. Ez a felmérés is a kórházakra terjedt ki. A kérdőívekre a kórházak 26%-a (ágyszámra vetítve 25%-a) válaszolt, ami jó aránynak tekinthető. Amikor megvizsgáljuk az egészségügy egységes adatgazdálkodásának helyzetét, nem tekinthetjük úgy az egészségügyet, mint egy minden környezeti hatástól mentes laboratóriumi terepet. Csak akkor kaphatunk használható információkat, ha megvizsgáljuk azt a nemzetközi és hazai informatikai környezetet, amiben a magyar egészségügyi informatika működik jelenleg, és a várható fejlődési irányait is. Ennek megfelelően jelen tanulmány először az informatikai világ főbb jellemvonásait vázolja fel, majd ezen belül az egészségügyi informatika jelenlegi helyzetét vizsgálja. Ezután térünk rá az egészségügy fejlődési irányaira, várható alakulására. Külön fejezetet szentelünk – jelentőségének megfelelően – a kórházi informatikának.

6

Fent említett megfontolás hatványozottan igaz a távgyógyászatra, melynek jelenét és várható alakulását külön fejezetben tárgyaljuk. Bízunk benne, hogy az anyag végén található statisztikai adatok, táblázatok is hasznos segítséget adnak a témával foglalkozóknak. 1.3

Összefoglaló

Ma már az informatikai kultúra terjedése, kiteljesedése nélkül nem lehet az élet semmilyen területén olyan eredményeket elérni, olyan teljesítményt produkálni, amelyeket joggal vár el az ügyfél a szolgáltatótól, az állampolgár a kormányzattól, az Európai Unió a belépni szándékozóktól. Ezt az informatikai kultúrát nem elég kialakítani, fejleszteni, terjeszteni, de állandóan monitorozni is szükséges ahhoz, hogy az adott pillanatbeli állapotának ismeretében pontosan meg lehessen határozni a továbblépés feltételeit, irányát. Az egészségügy olyan terület, amely mindenkit érint, amely mindenki számára meghatározó jelentőségű. Nem csak arról van szó, hogy az emberek közérzetének alakulásában meghatározó szerepet játszik, hanem arról is, hogy gazdaságitársadalmi eredményeket, csak testben és lélekben egészséges emberekkel lehet elérni. Az egészségügyben – sok más tényező mellett – az informatika, az adatok gyors, megbízható feldolgozása, információk előállítása nélkülözhetetlen. Ennek pedig alapfeltétele az adatok egységes feldolgozása, értékelése, az egészségügy egységes adatgazdálkodása. Az egészségügyi informatika része az egészségügynek és része az informatikának is. Ennek megfelelően vizsgálatakor mindkét terület elemzése szükséges. Az információ technológia (IT) minden eleme állandóan és gyors ütemben fejlődik. A számítógépek tároló kapacitása és sebessége folyamatosan nő, tökéletesednek az adatbázisok és feldolgozási technikáik, a szoftverek állandó megújulásban fejlődnek, és az adatátviteli hálózatok soha nem látott mértékben alakulnak ki. Nő az adatok feldolgozásának, átvitelének biztonsága. Az Internet pedig lassan az élet minden területén jelen lesz. Természetesen ezek a fejlődések nagy hatással vannak az egészségügyi informatikára is. Egyetlen egészségügyi intézmény sem létezhet ma már informatikai rendszer nélkül. A nyugati világ minden komolyabb intézményben integrált informatikai rendszer működik, amely biztosítja a betegfelvételtől kezdve a vezetői információk elemzéséig az adatok egységességét, biztonságos felhasználását és felhasználhatóságát. Ma már a rendszerek részét képezik a multimédiás modulok, a kapcsolati rendszerek más egészségügyi intézményekkel, háziorvosokkal. És egyre inkább azok az eszközök is, amelyek a távdiagnosztika lehetőségét teremtik meg. A magyar informatika és egészségügy – bár terhelt természetesen a hazai specialitásokkal – része a nemzetközi fejlődésnek, így magán viseli a fő trendek jellemzőit. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a hazai jellemzőkről sem. Amíg az informatika korábbi sokéves lemaradása bizonyos előnyökkel is járt a hazai informatikai világ fejlődésére, addig az egészségügyi lemaradás, forráshiány

7

súlyosan rányomja bélyegét nem csak a gyógyítás folyamatára, de az egészségügyi informatika fejlődési lehetőségeire is. A hazai egészségügyi informatikában kiemelt szerepet játszik a kórházi informatika. Ma már Magyarországon is a kórházak 75%-a rendelkezik integrált informatikai rendszerrel, de azért ez még nem éri el a nyugat-európai szintet. Sok, úgynevezett sziget-rendszer működik, amelyek az integráltság hiánya miatt nem (vagy nem megbízhatóan) működnek együtt, nem biztosítanak egységes adatbázist az intézményben. A gazdasági területen a kórházak 85%-a használ informatikai rendszert. A vezetői információs rendszer pedig a működő kórházak csak mintegy egynegyedében található. Ráadásul a működő integrált rendszerek sem teljes körűen bevezetettek, vagyis nem terjednek ki a kórházi működés minden területére. A működő informatikai rendszerek 46%-a van egymással adatátviteli kapcsolatban. Az egészségügyi intézmények informatikai fejlesztéseit, jó minőségű adatgazdálkodását az anyagi lehetőségeken túl erősen befolyásolja a humán adottság. Ez egyrészt jelenti az informatikában magasan kiképzett szakemberek hiányát (akik anyagi okokból inkább a versenyszférában próbálnak elhelyezkedni), másrészt nagyon gyakran az intézmény vezetőinek, vezető orvosainak egységes pozitív hozzáállásának hiányát. Ezek nélkül sikeres informatikai integrált rendszer bevezetése az intézményben gyakorlatilag lehetetlen. Természetesen egy eredményes egészségügyi integrált rendszer bevezetésének nagyon sok összetevője van. Egyik ilyen alapvetően meghatározó tényező – a már említett fogadókészség, vezetői elkötelezettség, humán és anyagi erőforrás mellett – a szállítói oldal. Több szállító is képes hazánkban integrált rendszerek szállítására, bevezetésére, támogatására. Nagyon fontos, hogy egy szállító kiválasztásakor ne csak az anyagi lehetőség, a rendszer szépsége legyen szempont, hanem a szállító megbízhatósága, munkatársainak szakértelme, hozzáállása, a rendszer folyamatos naprakészen tartásának biztosítása is. Egy integrált informatikai rendszer bevezetése nem kis feladat az intézmény dolgozói számára, de elengedhetetlen feltétele a magas szintű ellátásnak. Az Internet (és egyre inkább az intranet is) a mindennapi élet részévé vált, válik. Természetesen igaz ez az egészségügyre is. Hisz a kapcsolattartás a külföldi orvoskollegákkal, a legfrissebb tudományos eredményekhez való gyors hozzájutás ma már elképzelhetetlen az Internet nélkül. És akkor még csak a legegyszerűbb, legmindennapibb dolgokat említettük. Hisz itt van (lesz) még a távoktatás, a távdiagnosztika, a távgyógyászat is. Mindegyik terület rohamléptekkel fejlődik. A kórházak 97%-a rendelkezik Internet hozzáféréssel. A nagyobb kórházak a modernebb szélesebb sávú elérést biztosítják, míg a kisebb intézményekre a már elavult modemes és a kisebb sávszélességű Internet elérés a jellemző. Az intézmények 41%-ának van honlapja, amely elsősorban a tájékoztatást szolgálja. A kórházak nem látnak lehetőséget a virtuális úton történő kapcsolatfelvételben. Az intranet alkalmazása elterjedt a kórházak között 74%, de ennek a lehetőségnek a kihasználása is a nagyobb ágyszámú kórházakra jellemző. Az Európai Unióba való belépés természetesen az egészségügyre is ró feladatokat. Ilyen például a minőségbiztosítás kérdése. Az intézményi minőségpolitika hathatós, nélkülözhetetlen eszköze az informatika. Az adatok rögzítésének, kezelésének

8

szigorú rendjét az integrált rendszer használata szavatolja. És egyben biztosítja a többi intézmény felé való egységes, szabványos csatlakozást is. Olyan fejlődést tapasztalható az informatika világában, amely az élet minden területére, így természetesen az egészségügyi informatikára is nagy hatással lesz. A tudásalapú adatbázisok, az állampolgár (beteg) önmenedzselése illetve annak lehetősége, a közösségi informatikai hálózatok kialakulása, a távgyógyászat fejlődése struktúrájában és filozófiájában is egy teljesen újszerű egészségügyi informatika megjelenéséhez fog vezetni. Ezekre a feladatokra időben fel kell készülnünk (stratégia, oktatás, jogi keretek, erőforrások), különben lemaradásunk súlyos ellátási problémákhoz vezethet.

9

2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKA ÁLTALÁNOS HELYZETE 2.1. Az egészségügy informatika jelenlegi helyzete a világban Bevezetésként meg kell állapítani, hogy a különbségek az alkalmazások tekintetében óriásiak az európai és az amerikai szituációt illetően. Ez nem csupán abból a tényből következik, hogy az USA jelentős időbeli és erőforrásbeli előnyben van az Eu-val szemben, hanem az eü. Inf. felhasználói és alkalmazás fejlesztői irányvonalai is esszenciális különbségeket mutatnak. Az egészségügyben alkalmazott informatikai rendszerek szerepe jelentős átalakulásban van, napjaink rendszerei egyre inkább a döntés támogatás és vezetői információ-adás szerepét kezdik betölteni az eddigi, túlnyomórészt adminisztrációs és adat feldolgozási funkciókkal szemben. Ez azt jelenti, hogy a rendszerek a közvetlen gyógyítási folyamatok támogatásában kezdenek betölteni egyre fontosabb szerepet. A jelenleg használatban lévő diagnosztikai és orvosi berendezések egyszerű kapcsolódási felületeket biztosítanak az egészségügyi intézmények integrált rendszere felé, amelyek egyre gyakrabban „élnek a lehetőséggel” és tényleges adat áramlást valósítanak meg, beágyazott firmware – intergált software rendszer kapcsolatot felépítve ezáltal. A fentiekben vázolt szerep-változás más aspektusokban is megjelenik: az egészségügy általánosabb társadalmi funkciói (betegség megelőzés, megőrzés, életmód befolyásolás, egészség tervezés, stb.) sokkal erősebben és pregnánsabban működnek napjainkban mint a korábbi években – akár a 90-es éveket is tekintve, és ez leképeződik az alkalmazott rendszerek funkcionális és szerkezeti jellemzőiben. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Számos nagy integrált eü. rendszer olyan kiegészítő modullal bővül, amelyek az iméntiekben sorolt funkciókat tartalmazzák és további kapcsolódási pontokat jelentenek az egyéb intézmények, intézetek szervezetek hasonló tevékenységű egységei felé. (fittnes, uszoda, gyógyfürdő stb.) Fontos és ezáltal részletes elemzésre is számot tarthat egy új elem a rendszerek struktúrájában, ez pedig a kártya. Alapvető trend világszerte a rendszerek kompatibilitásának megvalósítása. Ez jelenleg nem csupán szabályozási és standardizálási ill. egységesítési kérdés, hanem egy olyan konkrét eszköz bevezetésének problémája, amely az átjárhatóságot biztosítja a különböző – nem csupán eü. - informatikai rendszerek között. Ennek megoldását – sokak szerint a majd mindenki által használt kártya – bankkártya kapcsolásban lehet fellelni, és ennek realizálása is több helyen megtörtént. A mostani bankkártyák, lojalitás és egyéb standard kártyák ilyetén funkciókkal történő kiegészítése alapvetően egyetlen hardver elem létét teszik szükségessé: valamilyen chip alapú megoldás bevezetését a kártyán, amely aktívvá teszi az eszközt és biztosítja a szükséges peremfeltételeket. A megvalósult ilyen típusú kártya projektek többségében egy jól körülhatárolt adatstruktúra és alkalmazás10

fejlesztés jelenti azt a közös platformot, amely több egészségügyi informatikai rendszerhez való illeszkedést is megold. Ez nem csupán törzsadatok, hanem kellő kriptográfiai eljárások alkalmazásával orvosi és más egészséggel összefüggő információk tárolást és közvetítését jelenti. Az adatok ilyen formában történő transzformációja és átvihetősége egy régóta célzott probléma áthidalását látszik megoldani, ti. a különböző típusú információ rendszerek adatformátumainak ill. adatcseréjének szükségességét. Az eddigiekben próbálkozások történtek különböző szinteken (nemzeti ill. Európai Unió) szabványok bevezetésére és elfogadtatására. Ez rövidtávon nem jelenthet kielégítő megoldást, hiszen nem ad semmiféle közvetlen kényszerítő eszközt a végfelhasználó kezébe a rendszerek szállítóval szemben. Az alkalmazott informatikai rendszerek elemei alapvetőn nem változtak az utóbbi években, azonban új információ hordozókként a különböző mobil eszközök kezdenek általánossá válni. Teljesen általános a hordozható számítógépek jelenléte az eü. intézmények informatikai hálózatában, kezdve az egyszerű notesz gépektől a palm eszközökön át a speciális telekommunikációs adathordozókig, amelyek már intelligens multimédiás közvetlen beavatkozási lehetőséggel kiépített verziókban is működnek számos helyen. Természetesen az előbbiekben sorolt eszközök működését csak megfelelő háttér infrastruktúra (megfelelő szintű hálózat, aktív elemek, átviteli berendezések stb.) kiépítése teszi lehetővé, amelyek egészen speciális szaktudást és folyamatos (gyakorlatilag misszió kritikus) rendelkezésre állást feltételeznek. A rendszerek központi egységeit jelentő nagy teljesítményű szerver konfigurációk egyre inkább nagygépes kategória eszközeit jelentik (enterprise ill. szuperszerver szint), megfelelően kiépített védelmi és biztonsági jellemzőkkel (már-már banki biztonsági kategóriákat elérve). Napjaink egyik leggyakrabban említett és leginkább kétkedéssel fogadott kifejezése a globalizáció az egészségügyi informatikai piacon is létező és jellemző fogalom. A legnagyobb szállítók hihetetlen erőfeszítéseket tesznek egyre nagyobb területek, országok és régiók teljes piaci bekebelezésére, erre számos gyakorlati példa említhető (Siemens- SMS akvizíció, HBO – OLT egyesülés, stb.). Fontos tényező ugyanakkor a helyi piaci szereplők tevékenysége is (a nagy rendszerek customizálása, helyi igényeknek történő megfeleltetése, support, kiegészítések, stb.), akkor és csak akkor, ha képesek hosszú távú befektetésként kezelni a projektjeiket, hiszen itt leginkább 5 vagy több éves megtérülések realizálhatóak a tapasztalatok szerint. A döbbenetes sebességgel fejlődő internetes alkalmazások térhódítása az a jellemző, amellyel leginkább foglalkozni érdemes, hiszen a vázolt kártyás megoldások mellet ez jelenti az igazi áttörést az egészségügyi rendszerek elterjedésének és majd minden orvosi funkcióban történő alkalmazásának rögös útján. A világháló adta lehetőségek nem kizárólag adatok és információk fellelhetőségét teszik egyszerűvé és olcsóvá, hanem a konkrét betegellátási tevékenység hatékonyságát, ad absurdum az „élet esélyek” növekedését is jelenthetik.

11

2.2.

Az egészségügyi informatika magyarországi általános helyzetének meghatározói

A hazai informatika – sok más területen robbanásszerű – fejlődése csak igen lassan és bonyolult körülmények között érte el az egészségügyet. Magyarországon az egészségügyi intézmények többsége önkormányzati, kisebb része pedig állami tulajdonban van. Az érvényben lévő finanszírozási szabályok szerint a tulajdonosnak kell(ene) biztosítani többek között a fejlesztésekhez szükséges eszközöket, ideértve az informatika alkalmazásához szükséges fejlesztéseket is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza az egészségügyi intézményekben folyó gyógyító tevékenységet, de ez a finanszírozás nem tartalmazza az eszközök amortizációját. Ez azt jelenti, hogy nincs meg az eszközök, műszerek pótlásának fedezete az egészségügyben. Ezt a fedezetet azonban a tulajdonosok sem képesek megfelelő mértékben biztosítani. Ennek egyenes következménye, hogy csak a működési költségek terhére lehet finanszírozni minden fejlesztést, így az informatikai fejlesztéseket is. Ez az amúgy is igen szűkös forrás csak korlátozottan teszi lehetővé az informatika alkalmazását az egészségügyi intézményekben, ugyanakkor az igény egyre feszítőbben jelentkezik. Az egészségügyben az informatika napi alkalmazásában az 1993-ban bevezetett teljesítmény-finanszírozás, majd a fekvőbeteg ellátás teljesítmény-jelentéseinek elektronikus úton való elkészíttetése jelentett fordulatot. Ezen feladatok elvégzésére készült alkalmazások színvonala rendkívül vegyes, továbbá az általuk lefedett területek nagy szórást mutatnak. Legteljesebb a lefedettség a fekvőbeteg ellátásban a betegfelvételeknél és az un. HBCS jelentésekben, míg az egyéb orvos-technikai rendszerek informatikai lefedettsége 0-tól 20-30 %-ig szóródik. Szórás azonban nem csak ezen a területen mutatkozik. Az egészségügyi ellátás informatikai lefedettsége országosan nem haladja meg a 40 %-ot. Az egészségügyi informatikai alkalmazások intézményenként is eltérő színvonalúak. Ezen információs rendszerek alapvetően nem integrált orvosi-gazdasági informatikai rendszerek. Az integrált informatikai rendszerek megalkotása és elterjesztése minden érintett területre ró teendőket. Ha másért nem azért, mert az egészségügyi intézmények gazdaságos működése, a kapacitások és a megszerezhető bevételek optimális összehangolása elemi érdeke az egészségpolitikai irányításnak, finanszírozásban résztvevőknek és az intézményeknek egyaránt. Ez sok esetben az intézmény életben maradásának egyetlen járható útja. Az egészségügyi informatikai helyzet legfontosabb ismérve a kialakulatlan szabály rendszer. Ez nagy mértékben az informatikai stratégia hiányából, az alacsony szintű egészségügyi informatikai kultúrából következik. A döntéshozók nem rendelkeznek megfelelő szintű ismeretekkel az informatikai rendszerek bevezetésének feltételeiről, elmaradásuknak beláthatatlan következményeiről. Nem látják világosan azt a direkt, vagy indirekt hasznot, amit egy informatikai rendszer megfelelő szintű használata eredményezhet.

12

Természetesen következik ezekből, hogy az informatikai szállítók magatartása is ellentmondásos, részben agresszív, részben pedig kivárási taktikára építő. Általánosan vallják (hiszik, remélik), hogy előbb-utóbb megfelelő szintű források kerülnek az egészségügyi ellátó rendszerbe, s ekkor a már piacon lévők előnyöket fognak élvezni. Ez az időtáv a különböző becslések szerint 5-15 év. A szállítói oldalon jelen vannak a komplett orvos-medikai-gazdasági megoldásokat kínáló, az egészségügyre szakosodott nagyobb informatikai cégek, de jelentős számban kis, helyi megoldásokban (anyagilag is) érdekelt betéti társaságok, a teljesítményjelentéseket “megjavító” kis – egyszemélyes – cégek, Kft-k is. Ugyan ezek ma nem meghatározóak, de jelentős helyi szereplői a piacnak, így a piaci részarányt bővíteni kívánó informatikai társaságoknak ezeket a kis cégeket is figyelembe kell venni. Ezek egy része természetesen vesztes lesz – tőkehiány miatt – a fejlesztésekért folyó csatában, de egy jórészükkel a helyi érdekek miatt továbbra is számolni kell az informatika piacán. Jóllehet a szállítói oldal szakmailag, etikailag, méretében és a kínált termékek mennyiségét és minőségét tekintve is abszolút inhomogén, azonban ezek a különbségek az árakban és a szolgáltatás díjtételeiben nem mutatkoznak meg. Az egészségügyi informatikai alkalmazások másik jellemzője, hogy az egyes megoldások az egészségügyben sziget-szerűen (nem integráltan) alakultak ki. Jól megfigyelhető, hogy egy-egy vezető orvos, vagy orvos-szakmai terület valamilyen kiegészítő forrásból (eszköz rabat, alapítvány, egyéb támogatás) beszerzett számítógépekkel kezdett el a saját szakmai területén informatikai megoldásokat kifejleszteni. Ezekre az informatikai megoldásokra épült rá később az orvos-medikai rendszer több eleme, és sok helyen ezekből fejlődött ki a teljesítmény jelentésekhez szükséges informatikai megoldás is. Ezt a helyzetet – szigetszerű működés felszámolását- a HISA (Healthcare Information System Architecture) EU szabvány oldhatja meg, azonban a piacon lévő szállítók ellenérdekeltsége ma még komoly visszatartó erőt jelent. Jelentős kérdés, hogy a fentiekben leírt, igen eklektikus képet mutató egészségügyi informatikai „piac” mekkora méretű? Megbízható adatok híján erről csak becsléseket lehet tenni. A legelfogadottabb becslés azt mutatja, hogy jelenleg a gyógyító-megelőző ellátás intézményei, szűkös anyagi forrásaikból évi 1-2 %-nyi összeget képesek (kénytelenek) egészségügyi informatikai szolgáltatások vásárlására, vagy saját informatikai felhasználásaik költségeire fordítani. Ez azt jelenti, hogy a 2001. évi előirányzatot figyelembe véve, amely 399 milliárd Ft., az egészségügy informatikai szolgáltatása mindössze 4-8 milliárd forintot költhet a magyar egészségügy.

2.3.

Az egészségügyi informatika magyarországi helyzete

A fejezetben olvasható statisztikai adatok a Gazdaságkutató Részvénytársaság 2001. harmadik negyedévében készült kérdőíves felmérésből származnak. Ez a

13

felmérés a kórházakra terjedt ki. A kórházak 26%-a (ágyszámra vetítve 25%-a) válaszolt, ami jó aránynak számít.

2.3.1. Informatikai eszközellátottság a hazai egészségügyben A felmérés során megvizsgáltuk azt is, hogy Magyarországon milyen a kórházak számítástechnikai /informatikai eszközellátottsága. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a kézi számítógépek használata még továbbra sem elterjedt, míg a személyi számítógépek már majdnem minden kórházban megtalálhatók. Az előbbi eszközökkel a kórházak 19%-a, míg az utóbbiakkal 90%-a rendelkezik. A kórházak ágyszámát figyelembe véve a kézi számítógépek aránya már magasabb (27%), ami arra enged következtetni, hogy a nagyobb kórházak azok, melyek megengedhetik maguknak ezeknek az eszközöknek a beszerzését. A kórházak aránya a tulajdonukban lévő eszközök alapján A kórházak száma alapján

A kórházak ágyszámával súlyozva

90%

88%

83%

81%

39%

48%

86%

85%

Szerverek

83%

87%

Kézi számítógép (pl. PDA, Palmtop)

19%

27%

Személyi számítógépek (asztali és hordozható PC)

90%

89%

Ebből: 486-os vagy régebbiek Pentium I – II. (vagy ennek megfelelő szintű más típusú)

78%

77%

88%

85%

49%

56%

Vezetékes telefonvonalak (fővonalak) Mobiltelefonok

Személyhívók

Faxkészülékek

Pentium II – IV. (vagy ennek megfelelő szintű más típusú)

A számítógéppark fejlesztése Kevés kórház rendelkezik személyhívóval, de ahol használják ezeket az eszközöket, ott magas az arányuk. A számítógéppark terén a kórházak igyekeznek lépést tartani a technika fejlődésével és a 486-os gépeket (átlagosan 35 darabbal rendelkeznek a kórházak) már Pentium I-es és II-es gépekkel váltják fel (átlagosan 95 darab kórházanként). Ez országosan 8175 db 486-os és 23 076 db Pentium I-es és II-es gépet jelent.

14

Átlagos eszközellátottság átlag Vezetékes telefonvonalak (fővonalak)

34 11

Mobiltelefonok Személyhívók

45

Faxkészülékek

5

Szerverek

4


2


145

Ebből: 486-os vagy régebbiek

35

Pentium I – II. (vagy ennek megfelelő szintű más típusú)

95

Pentium II – IV. (vagy ennek megfelelő szintű más típusú)

22

A megyei jogú várósok hátránya Az eszközellátottság településtípus szerinti vizsgálata alapján a megyei jogú városok a vizsgált eszközök tekintetében hátrányban vannak a városokkal szemben. A személyhívók, a kézi számítógépek és a Pentium III-as, IV-es PC-k területén a fővárosi kórházak dominanciája figyelhető meg. Az eszközellátottság településtípusok szerint Főváros

Megyei jogú város

Város

A kórházak száma alapján Vezetékes telefonvonalak (fővonalak)

88%

79%

97%

75%

86%

86%

Személyhívók

63%

29%

31%

Faxkészülékek

81%

79%

93%

Szerverek

94%

79%

79%


31%

7%

17%


94%

86%

90%


88%

71%

76%

Pentium I – II. (vagy ennek megfelelő szintű típusú)

88%

86%

90%

Pentium II – IV. (vagy ennek megfelelő szintű típusú)

63%

43%

45%

Mobiltelefonok

A nagyobb kórházak eszközellátottsága jobb és eszközei modernebbek Ha figyelembe vesszük a kórházak súlyát is a személyhívók, a faxkészülékek, a szerverek, a kézi számítógépek, valamint a Pentium III-as és IV-es PC-k területén 15

jelentős eltéréseket figyelhetünk meg. A PC-k kivételével valamennyi előbbi területen a kisebb ágyszámú fővárosi kórházak aránya magasabb, míg a PC-k terén a nagyobb kórházak kezdték meg a legújabb gépek beszerzését. A megyei jogú városok kórházai közül a nagyobbak rendelkeznek személyhívókkal és kézi számítógépekkel. A városi kórházaknál is a nagyobbak azok, amelyek jobban ellátottak személyhívókkal, szerverekkel és kézi számítógépekkel. Összességében a nagyobb kórházak eszközellátottsága jobb és modernebb. Az eszközellátottság településtípus szerint (ágyszámmal súlyozott érték) Főváros

Megyei jogú város

Város

A kórházak ágyszámával súlyozva Vezetékes telefonvonalak (fővonalak)

86%

77%

96%

Mobiltelefonok

72%

80%

86%

Személyhívók

56%

48%

45%

Faxkészülékek

74%

78%

96%

Szerverek

89%

78%

94%


21%

30%

27%


98%

79%

92%


85%

77%

73%


85%

79%

90%


73%

51%

51%

Átlagos eszközellátottság településtípusonként A fővárosi és a megyei jogú városok kórházai átlagosan több eszközzel rendelkeznek, mint a városiak. A legnagyobb eltérések a faxkészülékek, a személyhívók és a PC-k területén figyelhetők meg. A fővárosban a legmagasabb az egy kórházra jutó személyhívók átlagos száma. A megyei jogú városok kórházaihoz képest 2,5-szer, míg a városi kórházak esetén 3szor több személyhívóval rendelkeznek a fővárosiak.

16

Átlagos eszközellátottság Főváros

Megyei jogú város

Város

47

48

23

11

11

11

Személyhívók

71

29

24

Faxkészülékek

10

5

3

5

5

3

2

2

2


195

198

92


50

56

15


108

142

67


24

20

20

Vezetékes telefonvonalak (fővonalak) Mobiltelefonok

Szerverek Kézi számítógép (pl. PDA, Palmtop)

A számítógéppark átlagos életkora A kórházak számítógépparkjának vizsgálatakor hasonló következtéseket vontunk le, mint a kórházak eszközellátottságának elemzésénél. A nagyobb kórházak azok, amelyek fiatalabb gépparkkal rendelkeznek, ám a fővárosi kórházak dominanciája e területen már nem érvényesül. A kórházak között a 3 évnél fiatalabb géppark tekintetében a megyei jogú városok aránya a legmagasabb (a súlyozott érték alapján), míg a fővárosi és a városi kórházak aránya közelít ehhez az értékhez. A számítógéppark átlagos életkora A válaszadók aránya


3 évnél fiatalabb

49%

55%

3 és 6 év közötti

44%

35%

6 év feletti

7%

10%

Összesen

100%

100%

A kórházak közel 50%-a 3 évnél fiatalabb számítógépparkkal rendelkezik, míg 44%ónak 3 és 6 éve üzembe állított gépei vannak. A kórházak súlyának figyelembevételekor az arányok módosulnak és az utóbbi kategória arányának csökkenése figyelhető meg (35%). Ebből arra következtetünk, hogy a kisebb kórházak számítógépparkja „öregebb".

17

A számítógéppark átlagos életkora településtípus szerint (a válaszadók száma alapján) Főváros

Megyei jogú város

Város

3 évnél fiatalabb

44%

50%

52%


56%

42%

38%

6 év feletti

0

8%

10%

Összesen

100%

100%

100%

A fővárosban kevesebb olyan kórház található (44%), ahol a géppark életkora 3 évnél alacsonyabb, viszont nem használnak 6 évnél idősebb gépeket. A súlyozott értékek alapján viszont a fővárosban a kórházak 55% rendelkezik 3 évnél fiatalabb PC-kel, ami azt jelenti, hogy a nagyobb kórházak rendelkeznek újabb gépekkel. A megyei jogú városok kórházai közül a kisebbek azok, amelyek 3 évnél régebben vásároltak PC-t. A számítógéppark átlagos életkora településtípus szerint (ágyszámmal súlyozott értékék)

Főváros

Megyei jogú város

Város

3 évnél fiatalabb

55%

58%

54%


45%

25%

35%

6 év feletti

0

17%

11%

Összesen

100%

100%

100%

2.3.2. Informatikai szoftver-alkalmazások az egészségügyi ellátó rendszerben

A kórház által használt szoftverek közel fele kereskedelmi forgalomban kapható programcsomag, harmada külső cél-fejlesztés eredménye, a fennmaradó része pedig saját, belső fejlesztés. A kórházak ötödében működik az alábbi szoftverek mindegyike: −= −= −= −= −= −= −= −= −=

ambulancia fekvőbeteg ellátási betegfelvételi műtéti gyógyszertári labor pénzügyi gazdasági készletgazdálkodási 18

−= −=

diagnosztikai vezetői információs rendszer.

Noha ma még sok helyen sziget-rendszerek működnek, szinte mindenhol fontosnak tartanák az integrált rendszer bevezetését (nem mindenki érti ugyanazt integrált rendszeren). Az egészségügyi informatikai szoftverekről a többi fejezetben részletesen szólunk, súlyának megfelelően külön fejezetben a kórházi informatikáról. 2.3.3. Internet elérhetőség lehetőségei A kórházak Internet-kapcsolata

Van

Nincs

56

3

59

95%

5%

100%

20 870

576

21 446

97%

3%

100%

A válaszadók száma A válaszadók aránya (%-ban) A kórházi ágyak száma A kórházak ágyszámával súlyozva (%-ban)

Internet-ellátottság Az Internet-kapcsolattal rendelkező kórházak aránya kimagaslóan magas. A válaszadók száma alapján a kórházak 95%-a, míg a kórházak ágyszáma alapján 97%-a rendelkezik Internet-hozzáféréssel. A településtípusok szerinti megbontásban a válaszadó kórházak közül a fővárosban és a megyei jogú városokban megtalálható kórházak mindegyike rendelkezik Internettel, míg a városokban „csak" 90%-os az ellátottsági arány. A kórházak ágyszáma szerint viszont a városok Internet hozzáférésének aránya 94%, ami azt jelenti, hogy a magasabb ágyszámú városi kórházak azok, amelyek élnek az Internet által nyújtott tehetőségekkel. .. ..

19

A kórházak Internet-kapcsolata településtípus szerint Város Főváros

Megyei jogú város

Van

Nincs

Van

Nincs

Van

Nincs

16

-

14

-

26

3

Az internet-kapcsolat aránya (%-ban)

100%

-

100%

-

90%

10%

A kórházak ágyszáma

4 745

-

7 016

-

9 109

576

A kórházak ágyszámával súlyozva (%)

100%

-

100%

-

94%

6%

A válaszadók száma

Internet-kapcsolat jellege Az Internet-kapcsolat jellegét tekintve a kapcsolt vonali modemes hozzáférés aránya a legmagasabb, míg a gyorsabb adatforgalmat biztosító szélessávú hozzáférések közül az ISDN és a bérelt vonal a legnépszerűbbek. A hagyományos hozzáférés aránya 54%, ami a kórházak ágyszámát figyelembe véve alacsonyabb (45%) értéket eredményez. A bérelt vonal (27% helyett 34%) és a kábel TV (11 % helyett 17%) esetén is módosulnak az arányok (jelen esetben felfelé), ami alapján arra következtetünk, hogy a nagyobb ágyszámú kórházak már a szélessávú hozzáférést részesítik előnyben. A kórházak 60%-ónál a hagyományos kapcsolt vonali modem sávszélessége 56 kilobit/szekundum, míg a 14,4 kb/s és a 28,8 kb/s sávszélességek aránya 15-15%. Ez utóbbi nem igazán alkalmas Internetezésre. Internet-kapcsolat típusa jelenleg A kórházak száma alapján


54%

45%

27%

34%

Mikrohullámú vevő

5%

8%

ISDN

29%

24%

ADSL

0

0

11%

17%

Hagyományos kapcsolt vonali modem

Bérelt vonal

Kábel TV

Magas ISDN arány A kórházak 29%-a már ISDN-en keresztül éri el az Internetet, ám a kórházak súlya alapján ez az arány alacsonyabb. Úgy látjuk, hogy a kisebb ágyszámú kórházak a hagyományos kapcsolat helyett az ISDN-re álltak át. A kórházak átlagos Internet-

20

kapcsolata alapján az ISDN hozzáférés átlagszáma a legmagasabb (3,4), míg a második helyen a hagyományos kapcsolat vonali modem helyezkedik el (2,7). A kórházak Internet-kapcsolatának átlagos száma 2,7 Hagyományos kapcsolt vonali modem 1,3 Bérelt vonal Mikrohullámú vevő

1

ISDN

3,4

ADSL

0

Kábel TV

1

2.3.4. Interneten való megjelenés, külső kapcsolatok Honlap ellátottság A kórházak közel fele (41 %) rendelkezik honlappal és a kórházak közül is elsősorban a nagyobb ágyszámúak.

Igen

Nem

Összesen

A válaszadók aránya


41%

49%

59%

51%

100%

100%

A településtípusok szerinti megbontásban az országos átlagtól (49%) igen erős eltéréseket tapasztalunk. A városi kórházak még továbbra sem érzik a saját Weboldal kialakításának szükségességét és a honlap-eltátottság a körükben csak 22%. A megyei jogú városok kórházainak 79%-a már kialakította saját honlapját, míg a fővárosi kórházaknak csak 60%-a.

21

Honlap-ellátottság településtípusok szerint (súlyozva) Főváros

Megyei jogú város

Város

Igen

60%

79%

22%

Nem

40%

21%

78%

100%

100%

100%

Összesen

A honlap-ellátottság mellett azt is megvizsgáltuk, hogy a saját Web-oldal milyen lehetőséget biztosít a „látogatók" számára. A honlap elsősorban az általános információk és a gyógyító-megelőző szolgáltatások leírásának elérésére biztosít lehetőséget. A kórházak honlapja viszont nem teremt lehetőséget az interaktív kapcsolatfelvételre. Ezt bizonyítja a honlapon keresztüli fekvőbeteg-ellátásra való bejelentkezés és az elektronikus tanácsadás alacsony aránya. Az előbbit persze az is magyarázza, hogy kórházi kezelésre szakorvosi beutalással vagy sürgős esetben kerülhet sor, ami a betegek „szabadságát" erősen korlátozza a bejelentkezésre. A honlappal rendelkező kórházak egyenlőre nem látnak lehetőséget a virtuális úton történő kapcsolatfelvételben. A saját Web-oldal biztosította lehetőségek A válaszadók aránya


67%

73%

Gyógyító-megelőző szolgáltatások elérése

46%

53%

Fekvőbeteg ellátásra való bejelentkezésre

8%

4%

Elektronikus tanácsadásra

8%

7%

Általános információk elérése

A válaszadóknak értékelniük kellett azt is, hogy a saját Web-oldalon hány oldalnyi információ érhető el. A kórházak többsége (45%, az ágyszám alapján 56%) úgy véli, hogy a saját honlapon elérhető információ mennyisége 6 és 15 oldal között van. „A kevesebb mint 5 oldal információ elérésére biztosít lehetőséget a honlap" választ a kórházak 23%-a jelölte meg. Az ágyszám alapján ez az arány jóval alacsonyabb (4%), amiből arra következtetünk, hogy a nagyobb ágyszámú kórházak közölnek több információt a honlapjukon. Igaz, a nagyobb ágyszám több osztályt is jelent; ami nagyobb információmennyiséggel jár. A saját Web-oldalon elérhető információk mennyisége A válaszadók aránya


kevesebb mint 5 oldal

23%

4%

6 és 15 oldal

45%

56%

16 oldal feltt

32%

39%

Összesen

100%

100%

22

2.3.5. Intranet Intranet-ellátottság Az intranet alkalmazása ugyancsak elterjedt a kórházak között (74%), ám ezt a lehetőséget is inkább a nagyobb kórházak használják ki. Ha a kórházak súlyát is figyelembe vesszük, akkor az intranet-ellátottság jóval magasabb (91%). A válaszadók aránya


74%

91%

26%

9%

100%

100%

Igen

Nem Összesen

A településtípusok szerinti megbontásban a városi kórházak aránya (84%) a legalacsonyabb a –közel hasonló ellátottságot (95% és 97%) mutató – fővárosi és megyei jogú városi kórházak arányához képest. Intranet-ellátottság településtípusok szerint (ágyszámmal súlyozott értékék) Főváros

Megyei jogú város

Város

Igen

95%

97%

84%

Nem

5%

3%

16%

100%

100%

100%

Összesen

2.3.6. Az intézményen belüli informatikai humán erőforrás Az egészségügyi intézményeken belül az informatikai humán erőforrás magán viseli mind az egészségügyi informatika, mind az egészségügyi humán erőforrás jellegzetességeit, problémáit. Ezekről a többi fejezetben részletesen is szó van, így itt csak néhány fontos elemet emelünk ki, továbbá bemutatunk a kórház orvosai, assziszetnsi és ápolói informatikai munkájával kapcsolatos statisztikákat. Az egészségügyi intézmények informatikai humán erőforrásának jellemzői: −=

alacsony létszám (az amúgy is létszámgondokkal küzködő intézmény itt próbálnak spórolni) −= alacsony képzettség (általában a jól képzett, gyakorlott munkaerő elvándorol a jobban fizető versenyszférába) 23

−=

nincsenek elfogadva, elismerve (a vezetés, az orvosok nem tekintik egyenrangú partnereknek)

Az orvosok, az asszisztensek és az ápolók PC és Internet használata A felmérés során megvizsgáltuk, hogy az orvosok, az asszisztensek és az ápolók hány százaléka használ személyi és számítógépet, vagy Internettel rendelkező PC-t. A visszaküldött válaszok alapján azt tapasztaltuk, hogy a kórházban dolgozók többsége személyi számítógépeket is használ munkája során, ám az Internetet már csak nagyon kevesen. Mivel közel valamennyi kórház rendelkezik Internethozzáféréssel, ezért az Internetet használók alacsony aránya nem magyarázható az Internet hiányával. Az orvosok PC használata súlyozva A válaszadók aránya


30 %-nál kevesebb

10%

14%

30 és 60 % között

17%

14%

60 % felett

73%

72%

Összesen

100%

100%

A felmérés eredményei a számok tükrében a következők. Ma Magyarországon a kórházak 73%-ában az orvosok több mint 60%-a használ PC-t. A fővárosban és a megyei jogú városokban a kórházak aránya még magasabb (82% és 80%), míg a városi kórházak aránya alacsonyabb (62%). Az orvosok PC használata településtípus szerint (ágyszámmal súlyozott érték) Főváros

Megyei jogú város

Város

30 %-nál kevesebb

0

12%

22%


18%

8%

16%

60 % felett

82%

80%

62%

Összesen

100%

100%

100%

Az Internettel is ellátott PC-t az orvosok kevesebb mint 30%-a használja a kórházak 66%-ában. A kórházak 21 %-ában az orvosok 30 és 60% között használ Internethozzáféréssel rendelkező PC-t. Ez az arány a kórházak ágyszáma alapján magasabb (29%), ami arra enged következtetni, hogy a nagyobb kórházak orvosai nagyobb arányban rendelkeznek Internetes személyi számítógéppel.

24

Az orvosok Internet-kapcsolattal rendelkező PC használata A válaszadók aránya


30 %-nál kevesebb

66%

64%


21%

29%

60 % felett

13%

7%

Összesen

100%

100%

A településtípusok szerinti megbontásban a megyei jogú városok kórházainak 58%ban az orvosok 30 és 60% közötti arányban rendelkezik Internet-hozzáféréssel ellátott PC-vel. Ez az arány jóval magasabb mint a fővárosi és városi kórházaké (29% és 6%). A válaszadó kórházaknak a – kórházak súlyát is figyelembe véve – 7%-ában az orvosok több mint 60%-a használ Internetes PC-t. A településtípusok alapján a megyei jogú városok kórházai e tekintetben is magasabb aránnyal rendelkeznek (10%), míg a fővárosi kórházak aránya jóval az átlag alatt van (2%). Az orvosok Internet-kapcsolattal rendelkező PC használata településtípus szerint (ágyszámmal súlyozott érték) Főváros

Megyei jogú város

Város

30 %-nál kevesebb

69%

32%

87%


29%

58%

6%

60 % felett

2%

10%

7%

Összesen

100%

100%

100%

Az asszisztensek és ápolók PC használata Az asszisztensek és az ápolók PC használatának aránya (54%) sokkal alacsonyabb, mint az orvosoké (73%). Ez az alacsony arány az egy kórházi személyzetre jutó PC darabszám alacsony arányával magyarázható (átlagosan 3 asszisztensre és ápolóra jut egy személyi számítógép), illetve azzal, hogy az ápolók túlterheltsége miatt nincs „szabadidejük" a géphasználatra és a munkakörük sem igényli a használatát. A kórházak ágyszámát is figyelembe véve a PC-t használó kórházi személyzet aránya magasabb (61%), ami alapján arra következtetünk, hogy itt is a nagyobb kórházak dominanciája érvényesül. Az asszisztensek és az ápolók PC használata A válaszadók aránya


30 %-nál kevesebb

17%

8%


29%

31%

60 % felett

54%

61%

Összesen

100%

100%

25

A településtípusok szerinti megbontásban ismét a megyei jogú kórházak aránya a magasabb. Ezeknek a kórházaknak a 74%ában az asszisztensek és az ápolok több mint 60%-a használ személyi számítógépet. A városi kórházak aránya (54%) elmarad az országos átlagétól (61 %), míg a fővárosiaké megegyezik azzal. Az asszisztensek és az ápolók PC használata településtípusok szerint (ágyszámmal súlyozott érték) Főváros

Megyei jogú város

Város

30 %-nál kevesebb

14%

1%

8%


26%

25%

38%

60 % felett

60%

74%

54%

Összesen

100%

100%

100%

Az asszisztensek és az ápolók kevesebb mint 30%-a dolgozik Internettel is ellátott gépekkel a kórházak több mint 80%-ában. Ez az arány jóval magasabb, mint az orvosok esetén (66%). A kórházak ágyszámát is figyelembe véve csak a kórházak 2%-ában használ internétes PC-t a személyzet több mint 60%-a. Az orvosoknál ez az arány országosan 7%. Ez valószínűleg a munkakör jellegével magyarázható. Az asszisztensek és az ápolók internét-kapcsolattal rendelkező PC használata A válaszadók aránya


30 %-nál kevesebb

81%

84%


15%

14%

60 % felett

4%

2%

Összesen

100%

100%

26

3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKA FEJLŐDÉSI IRÁNYAI 3.1.

Az egészségügyi informatika nemzetközi fejlődési irányai

3.1.1. Informatikai forradalom, információs társadalom A világ tele van szinte sokkoló technikai elvárásokkal. A világszerte uralkodó optimizmus mögött az az elvárás húzódik meg, hogy az információ és kommunikációtechnológia (ICT) robbanásszerű fejlődése a globális jólét megteremtője lesz. Ha sokan nem is osztják teljes mértékben ezt az álláspontot, azért abban elég széles egyetértés mutatkozik, hogy teljesen új társadalmi és gazdasági viszonyok fognak megszületni, melyek új dimenziókat nyitnak az emberi lét előtt. Ahol ma fejlődik az ICT, ott emelkedik a termelékenység, munkahelyek teremtődnek és növekednek a bevételek. Természetesen ez a fejlődés számtalan kockázattal jár együtt. A világ ezen keresztül is egyre nagyobb mértékben globalizálódik. Az informatikai világ fejlődését befolyásoló erők döntések előtt állnak: lépjenek meg bizonyos lépéseket vagy sem, mennyire vonják be a kormányokat és az ipar képviselőit bizonyos stratégiai döntések meghozatalába. Ez a helyenként még domináló várakozó álláspont rendkívül tarka, helyenként ellentmondásoktól sem mentes képet mutat, ahol a régi és az új – ha nem is mindig harmóniában –, de együtt él. Ugyanakkor már mutatkoznak az eltérés markáns jelei, melyek röviden úgy jellemezhetők, hogy a hagyományos agrár- és ipari alapú társadalom átalakul tudásalapú közösségé, ahol a tudás előállítása, továbbítása, felhasználása, mondhatnánk úgyis birtoklása lesz a meghatározó a sikeresség szempontjából. 3.1.2. Az átalakuló egészségügy és az eHealth Ha csak fenti gondolatokat ismernénk a jelen kihívásairól, már akkor is világosan látnánk, hogy az egészségügy területén is korszakalkotó változások mennek, illetve fognak végbemenni, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy ez az ágazat sem tudja kivonni magát ezen tendenciák alól. Ehhez hozzá kell még számítanunk azon (itt most nem részletezendő, de jól ismert) gondokat, mint a lakosság egészségi állapota, az elöregedő társadalom problémái, az egészségügyre fordított kiadások ijesztő mértékű növekedése. Ezek világszerte, így hazánkban is olyan kihívást jelentenek, melyek megoldása alig képzelhető el a tudás sokkal mélyrehatóbb alkalmazása nélkül, akár az orvostudományban, akár az egész egészségügyi rendszer működtetésében. Az átalakulás legjellemzőbb vonása, hogy a nem szakember állampolgár (a beteg) helyzete hihetetlen módon átalakul. Amíg korábban a beteg kiszolgáltatottságáról beszéltünk a betegellátás folyamatában, addig az új, tudásalapú társadalomban, az ICT nyújtotta lehetőségek hatására a tudással felvértezett beteg főszereplővé válik. Saját problémáiról emészthető, naprakész információkat szerez be és tudatosan dönt, akár a saját ellátásának önmaga általi menedzseléséről, akár a szakember vagy intézményrendszer kiválasztásról. Ritka kórképek esetében esetleg meg fogja lepni háziorvosát is, mert saját betegségéről sokkal többet fog tudni nála, hiszen érdekelt lesz ezen információk megszerzésében, erről való tudásának frissítésében. 27

Természetesen ez csak akkor történhet meg, ha a betegnek lehetősége van az ehhez szükséges tudás megszerzésére. Az informatika fejlődése ezt nem csak megteremti, hanem jó üzleti lehetőségnek tartva gerjeszti is. Alapvetően alakul át az egészségügyi intézményrendszer, ezen belül is az orvosok, ápolók viszonya betegeikhez. Ennek mértéke ma még csak becsülhető, de jogi, etikai kihívásai már ma jelen vannak és egyáltalán nem megválaszoltak, sőt sok esetben a fejlődés akadályát jelentik. Az egészségügyben az új források keresése, a meglévőkkel való hatékony gazdálkodás parancsoló szükségessége új eljárási rendek kialakulásához vezetett, melyek megalkotása csakis az informatika fejlődése okán váltak lehetővé. Az értékelemzés, a kontrolling vagy akár a minőségbiztosítás egyre szélesebb körű és ma már szinte megkövetelt alkalmazása nem azért lehetséges, mert a ma generációja okosabb, mint elődei voltak. De a papíralapú dokumentációk világában lehetetlen lett volna az indikátorok széleskörű gyűjtése, feldolgozása, konkrét beteg esetében a protokollok alkalmazása, amikor a betegségek kombinációja és komplexicitása oly széleskörűen valósulhat meg. Már ma látható, hogy a betegellátás a jövőben egyre inkább menedzselt lesz, hiszen ez adja meg a garanciáját annak, hogy az evidenciák alkalmazásával (“evidencebased medicine”), a lehető legkevesebb forrás ráfordításával, a legjobb eredmények szülessenek. Ugyanakkor ennek a menedzselt ellátásnak a fő jellemzője az integráció és a proaktivitás. Az ICT fejlődésével összhangban reális lehetőség van arra, hogy a beteg életútjának különböző epizódjait összefogjuk, a felesleges beavatkozásokat nemcsak elkerüljük, hanem akár megelőzzük. A holisztikus ellátás ennek keretében új dimenziót kap, a megelőzés a beteg és az ellátó közös érdeke lesz, melyben mindenki szerepet vállal, amit az információk mainál sokkal jobb kezelése és továbbítása tesz lehetővé. Ebben főszerepet játszanak a hálózati technológiák, melyek már kilépnek a lokális keretekből és a globális megoldások hátteréül szolgálnak. A hazai betegek ellátása is részese lesz ennek a globalizálódó egészségügynek, mely az orvostudomány legújabb eredményeit akár célzottan is a beteg, az orvos, az ellátó rendszer és személyzet rendelkezésére bocsátja, most már tényleg az ellátás helyén és az ellátás pillanatában. Amíg a ma orvosa és betege keres és talál a világhálón, addig a közeljövő nemzedéke, aki ma az egyetemeken, és az iskolapadokban ül már szűrni és alkalmazni fog. Ez pedig az egészségügyben is hihetetlen mértékben fel fogja gyorsítani az ICT elterjedését, hiszen ez a generáció már nem is fogja tudni másképp problémáit megoldani, mint ennek széleskörű alkalmazása útján támogatott megoldások keretében. A számítástechnika alkalmazása az egészségügyben mindössze 40 évet ölel át. A 60-as évek a kezdeti útkeresés évei, a nagy robosztus megoldásoké. A 70-es években megjelenő miniszámítógépek adnak először lehetőséget a gazdasági alkalmazásokra az ágazat keretében, ekkor indul meg a magyar egészségügyi informatika fejlődése is a bázisintézetekben. A 80-as években születnek meg a személyi számítógépek és a világ robbanásszerűen kezd átalakulni itt is. Nagy gazdasági veszteségek is jellemzik ezt az időszakot, hiszen bizonyos technikai megoldások tiszavirág életűnek bizonyulnak (pl. Commodore alkalmazások a magyar kórházakban). De vitathatatlan, hogy a tudatformálás is ekkor indul meg, és a 90-es 28

évek elején elterjedő lokális hálózati alkalmazások, a kliens-szerver technika alkalmazása már olyan rendszerek alkalmazásba állítását teszi lehetővé, melyek a klinikai és gazdasági adatok együttes kezelése révén lehetőséget nyújtanak új menedzsment technikák bevezetésére. Az utóbbi években elterjedő Internet pedig új dimenziót nyit az egészségügyben is, melynek kiaknázása csak most kezdődik meg. A fejlődés egyre gyorsabb. A Cambridge Technology Partner egyik jelentése azt mutatta be, hogy hány évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az amerikaiak 30%-a egy új, innovatív technológiát birtokba vegyen, azt rendszeresen használja. Ezen felmérés szerint ez az idő telefon esetében 40 év volt, a televízió elterjedéséhez 17 év szükségeltetett. A személyi számítógépek már csak 13 évet igényeltek, míg az Internet ilyen mértékű használatához 7 év kellett. Az EU egyes szakértői becslései szerint, az ebbe a szektorba, az általuk eHealth-nek keresztelt világba történő 1 dollár befektetés öt év alatt 3 dollárt ér.

Informatikai forradalom az európai egészségügyben

Európai eü.piac 724 milliárd ECU

Európai ICT piac 232 milliárd ECU

Európai eü és ICT piac 14 milliárd ECU az ICT piac 6%-a AZ eü piac 2%-a

3.1 ábra Az EU Információs Társadalom Technológiái munkacsoport jelentése (2000. november) szerint 14 milliárd ECU-t tesz ki az Unió országainak egészségügyi informatikai piaca, mely a következő öt évben várhatóan a duplájára fog növekedni (3.1 ábra). Egyesek szerint az EU-n belül már ma is olyan mértékű ICT beruházás zajlik az egészségügyben, ami csak a bankszektorban zajlóhoz mérhető. Ennek hatására a munkavégzés jellege is elkezd gyökeresen átalakulni, ami új típusú tudással rendelkező szakemberek egyre nagyobb számát igényli az egészségügy különböző szektoraiban. Ez átalakítja az egyetemi képzést, valamint a folyamatos továbbképzés egész rendszerét. Itt is megjelenik az informatika, a távoktatás egész infrastruktúrájában dominálóvá válik a széleskörű multimédia alkalmazások használata. Az egészségügyben dolgozók és a szolgáltatók alapvetően megváltoztatják munkamódszereiket, főleg ami az egymás közötti és a betegekkel való kapcsolatokat jelenti.

29

Egyre jobban elterjednek a B2B (business to business) alkalmazások, melyeket szorosan fognak követni az orvos és betege közötti elektromos kapcsolaton alapuló új rendszerek (3.2 ábra). Ezek nemcsak új technológiai lehetőségek lesznek, hanem új működési és finanszírozási struktúrák is egyben, melyeket jogi szabályozása, a betegellátás új finanszírozása, valamint a technikai standardizáció új foka fog jellemezni. Megváltozik a kormányzati szervek és a rendszer kapcsolata is, szinte egyeduralkodóvá válnak az elektronikus kapcsolati formák. HOLNAP - új munkavégzési formák

Lakosok, betegek C2P C2G C2B

Orvosok, ápolók, gyógyszerészek... P2P P2C P2G

G2G G2P G2C

Kormányzati szervek, biztosítók hatóságok...

3.2. ábra Mit fog ez jelenteni? Az iparnak kiváló lehetőséget a növekedésre, az újabb profitszerzésre. A szolgáltatók újjászervezik ellátó rendszerüket, hiszen az erős verseny arra kényszeríti őket, hogy mind termelékenységüket, mind hatékonyságukat, mind minőségüket folyamatosan javítsák. A kormány(ok) olyan érdekeltségi és jogi szabályozó rendszert alakít(anak) ki, mely ösztönzi az integrációt és a hatékonyságot, elősegítve a rendszer finanszírozhatóságát, hiszen a költségek sokkal jobban ellenőrizhetők lesznek. De az informatika ilyen széleskörű alkalmazásának a legnagyobb nyertesei a betegek lesznek, akik sokkal jobban hozzá fognak férni az őket érdeklő információkhoz, és saját ellátásuk felett kontrollt is gyakorolhatnak. Ha röviden össze szeretnénk foglalni azokat a legfontosabb disciplináris változásokat az egészségügyi informatikában, melyek a mai helyzethez vezettek, akkor röviden azt mondhatjuk: az adatból mára valóban információ lett, mely alapvetően meghatározza a rendszer szereplőinek tevékenységét. Létezik egy hihetetlenül gazdag szemantikai komplexicitás, ami az orvosi tudás adott időben való jelenlétét, rendelkezésre állását, hozzáférhetőségét jellemzi mind nyelvezetében, mind az ellátó rendszerben. Ez a tudásanyag folyamatosan, szinte robbanásszerűen gyarapodik, mára már humán oldalról szinte befogadhatatlan. Ez megnehezíti konkrét alkalmazását is, hiszen a beteg testének, pszichéjének egysége, személyiségének tisztelete és megóvása a specializálódás mai magas foka mellett szinte megoldhatatlan feladat. Ez a tudás formailag is igen gazdag, hiszen az adatok, a belőlük keletkező információk szöveg, kép, mérési jel és hang formájában (együtt multimédia) állnak rendelkezésre. 30

Ez a bonyolultság ugyanakkor rendkívül sebezhetővé teszi a betegekről gyűjtött adatokat kezelő rendszereket, és az adatok védelme, a rendszerek biztonsága mára az egyik legjobban preferált kérdéssé vált. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a beteg birtokába kerül a róla gyűjtött információ, azzal szabadon rendelkezhet, akkor különösen érthetővé válnak ezek a gondok. Amikor a kommunikáció oly változatos formában valósul meg, ahogy ez már ma is lehetővé vált, más dimenziót kap a személyiségi jogok védelme és az orvosi titoktartás. A rendszerek fejlesztésénél és üzemeltetésénél ezek különösen figyelembe veendő szempontok. A disciplináris változások közé tartozik mindenféleképpen a döntéstámogatás új alkalmazása is. Legyen ez csak egy viszonylag egyszerű monitor, akár őrző rendszer vagy a diagnózis és terápia automatizált változatai. Ugyanakkor az mindenképpen igaz, hogy még akár 10 évvel ezelőtt is ezek szélesebb körű elterjedését prognosztizálták, mint ami mára bekövetkezett, de a kutatómunkák gazdagsága és az ezt támogató projektek egyre növekvő száma azt vetíti előre, hogy itt is frontáttörésre kell számítanunk. A piaci trendek azt jelzik, hogy a közeljövőben a hagyományos kórházi információrendszerek domináns jelenléte mellett gyorsuló ütemben valósulnak meg az alapellátás informatikai és kommunikáció-technológiai fejlesztései. A háziorvos és beteg kapcsolat átalakul, egyre több telemedicinán alapuló szolgáltatás kerül bevezetésre. Magában az otthoni ápolásban is egyre több informatikai megoldás kerül bevezetésre, ami még inkább lehetővé fogja tenni, hogy a krónikus beteg ne intézeti keretek között kapjon bizonyos esetekben ellátást, hanem saját otthonában, családja körében. Ezáltal tovább fog csökkenni a kórházi ápolási idő és javul a rendszer finanszírozhatósága is. Az Internet használata a lakosság egyre szélesebb körében fog napi gyakorlattá válni és ugyanez fogja jellemezni az egészségügyi dolgozókat is. Elkerülhetetlen lesz, hogy a közeljövőben a kórházak is teret engedjenek ennek, és dolgozóik számára tegyék lehetővé a világhálóhoz való hozzájutást napi feladataik megoldása érdekében. A háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok egyre nagyobb számban fognak megjelenni a Web-en, hiszen ez versenyképességük szempontjából meghatározó lesz. Ma Magyarországon a háziorvosok számítógépes (PC) ellátottsága 85-90%-os. Ugyanakkor még csak nagyon kis számban használnak napi munkájukhoz ICT eszközt. Magas köztük a számítástechnikailag analfabéta felhasználók aránya, ennek megfelelően alacsony az Internet-et is használók aránya. Az Európai Unióban a háziorvosok 64%-a használ PC-t napi munkája közben, noha országok szerint nagy a szórás (skandináv országok 90% felett, mediterrán országok átlaga 20%). Ugyanakkor ezt tekintik a legdinamikusabban növekvő szektornak, főleg a mobil kommunikációval való kombinált alkalmazások tekintetében. Felértékelődik az elektronikus kórtörténet vezetésének szükségszerűsége, hiszen a beteg maga is látni szeretné adatait, valamint az orvosi tudás interaktív használata is előfeltételként tekinti ezt a dokumentációs formát. Fontossá válnak ezt követően a hálózati kapcsolatok orvos és kórház, orvos és laboratóriumok, szakorvosi konzultánsok között, de szinte egyeduralkodóvá válnak a hatósági, valamint a finanszírozói, biztosítói viszonylatban is. Miután a gyógyszertárak 100%-a ma már PC-t használ, az elektronikus gyógyszerrendelés az Egyesült Államok után 31

Európában is éveken belül általánossá fog válni. Ez nagymértékben javítja a gyógyszertámogatás finanszírozhatóságát, hiszen sokkal egyszerűbbé és átláthatóbbá válik a jogosultság és ezen keresztül az ellenőrzés. A telemonitorozás és kapcsolata az ellátó rendszerrel ma még nem elterjedt, de jövőbeni mértéke figyelmet érdemel. Olyan esetekben, ahol a szívritmus ellenőrzése, a vérnyomás, a vércukorértékek, a testhőmérséklet vagy az álom monitorozása elengedhetetlenül fontos, nem kell a betegnek kórházban feküdnie, hanem akár otthonában, akár munkahelyén ellenőrizhetővé fog válni. Az intelligens műszerek kicsik, használatuk egyszerű és gazdaságos, a betegnek nem megterhelő. A piac párhuzamosan fejlődik a telemedicinával és jelenleg még új költségtényezőként, inkább finanszírozási gondként van jelen. De ha rendszerbe kapcsolás megtörténik, akkor nagyon sok régi ellátási formát lesz képes alacsonyabb költségszinten kiváltani. Új ellátási típusok fognak kialakulni, mint a tele-patológia, tele-radiológia (a képalkotó eljárások széles köre), a távkonzultáció, a tele-sürgősségi ellátás vagy a telesebészet. Így pl. olyan kórházak is el fognak tudni végezni bizonyos sebészeti beavatkozásokat, ahol ez ma bizonyos szakemberek hiánya miatt nem lehetséges (pl.: emlőműtét patológus jelenlétét igényli). Már most van jele annak, hogy vezető amerikai egyetemek távkonzultációt nyújtanak (“second opinion”) üzleti vállalkozás formájában. Ha végiggondoljuk, hogy egy ilyen lehetőség mögött milyen ICT fejlesztés áll, akkor láthatjuk, hogy az elektronikus kórtörténet és az ahhoz való szabad beteghozzáférés csak az első lépcső, hiszen nincs mit elküldeni konzultációra, ha ez nem létezik. És akkor még ennek szemantikai, jogi, etikai, felelősségbiztosítási problémáiról nem is beszéltünk! Nyilvánvaló, hogy a pozitív jövőkép bekövetkeztét számtalan tényező lassítja. Ami ma informatikailag lehetséges, az sem valósul meg számtalan ok miatt. A betegellátás az új megoldásokat nem képes befogadni, mert sem költségoldalról, de leginkább humán oldalról sincs felkészülve fogadásukra, rendszerbe illesztésükre. Ezek a megoldások ma rendkívül költségesek és a használatuk során realizált nyereség, mely elsősorban a hatékonyság javulásában jelentkezik, nincs arányban a beruházási és működési költségekkel. Elengedhetetlenül fontos lenne, hogy a kormányzat, felismerve ennek stratégiai jelentőségét, működtessen olyan finanszírozási technikákat, melyek az ICT eszközök széleskörű bevezetését segítik elő. Hiányoznak a jogi keretek és ez nem csak az elektronikus aláírás használatának hiányát jelenti. Nem tisztázottak az orvosi felelősség határai sem, hiszen az orvos sok esetben nem a beteggel találkozik, csak a rendelkezésre bocsátott adatokkal. De legfőképpen hiányoznak a standardok, melyek híján az informatika Bábel-tornya épül, amit mindenki szeretne elkerülni. 3.1.3. Kórházi információs rendszerek A kórházi informatika marad az egészségügyi piac legnagyobb szegmense a jövőben is. A kórház az egészségügy legdrágább üzeme, a kórházi költségek ma is és a jövőben is az egész rendszer működése szempontjából meghatározóak. A Kórházi Információrendszer struktúrája alapvetően a felhasználás iránya szerint 32

kerül kialakításra. Két nagy alrendszere a KLINKAI és az ADMINISZTRATÍV (más néven GAZDASÁGI) alrendszer, melyet a betegfelvételi alrendszer egyesít tradicionálisan. Főbb moduljai: −= Betegfelvételi alrendszer (Patient Administration System (PAS)): felvétel, áthelyezés, elbocsátás, orvosi és ápolói tevékenységek regisztrációja, számlakészítés, betegfelszólítás, kiértesítés. −= Kórtörténet vezetése (Clinical Patient Record (CPR)): kórtörténet vezetése, regisztrációja, tárolása, a klinikai adatok tárolása, rendelés és terápia nyilvántartás, leletek fogadása és beépítése a kórtörténetbe, protokollok felhasználása, elektronikus gyógyszerrendelés, diagnózis felállítás, zárójelentés és leletírás, általában minden bejövő és kimenő klinikai adatközléshez interface biztosítása. −= Laboratóriumi alrendszerek (Laboratory Information Systems (LIS)): klinikai kémiai, mikrobiológiai és patológiai alrendszer, mely az ott folyó munkát, leletezést, diagnózis felállítását, adatcserét, stb. támogatja. Ide tartozik elméletileg a vérbank menedzselése is. −= Radiológiai Alrendszer (Radiology Information Systems (RIS)): a hagyományos képalkotó eljárások mellett a modern képalkotó eljárásokat is rendszerbe foglaló, az ezeken az osztályokon folyó munkát támogató alrendszer, valamint a PACS alkalmazások megvalósítása. −= Gyógyszertári Alrendszer (Pharmacy Systems): készletellenőrzés, rendelés, gyógyszerellátás az intézmény számára. −= Műtéti és Intenzív Alrendszer (Surgery and Intensive Care): anesztézia, műtéti kapacitások menedzselése, intenzív és sürgősségi ellátás −= Ütemezési Modulok (Scheduling System): helybiztosítás, humán erőforrás ütemezése különböző feladatokhoz −= Logisztika (Logistics): Minden ezzel kapcsolatos tevékenység támogatása. −= Ápolás Alrendszer (Nursing Systems): ápolás információrendszer, ágymelletti tevékenységek támogatása, diéta biztosítása, stb. −= Kórházi adminisztráció, gazdálkodás (Hospital Administration): pénzügyi, számviteli rendszer, készletgazdálkodás, humán erőforrás gazdálkodás. −= Vezetési információrendszer (Management Information Systems): HBCS jelentés, minőségbiztosítás, kontrolling, statisztikák, stb. Az európai kórházak 100%-ban ma már általánosan elterjedt a betegfelvételi és elbocsátási alrendszer használata. Ugyanakkor az integrált elektronikus kórtörténet bevezetése még csak kezdeti állapotban van. Nagyon kevés helyen alkalmaznak olyan betegrekordot, mely kapcsolható döntéstámogató rendszerekkel, vagy nyitott egy virtuális kórtörténet irányába. Így nem nagyon élnek kórházon kívüli ellátási 33

formákkal kommunikáló alrendszerek, nincs adatátviteli kapcsolat még háziorvossal, szakrendelőkkel. A kórház se nem küld, se nem fogad adatokat a külvilágból. A laboratóriumi modulok igen elterjedtek, és folyamatosan megújulnak az új kihívások hatására. Ez főként a kommunikáció egyre dinamikusabb alkalmazásában jelentkezik, valamint a multimédiás megoldásokban. A képalkotó eljárások informatikai rendszere 70%-os piaci részesedést mondhat magának, ami tovább növekszik szinte exponenciálisan, és egyre jelentősebb hangsúlyt kapnak a PACS alapú alkalmazások. Hihetetlenül felértékelődnek a menedzsmentet támogató rendszerek (MIS). Ezek teszik lehetővé, hogy egy kórház eredményesen és hatékonyan működjön, gazdálkodjon. Ugyanakkor ez csak akkor valósítható meg, ha a klinikai és gazdasági alkalmazások integráltan és a maguk teljességében jelen vannak. Ezek hiányában ugyanis az ebbe (MIS) befektetett költségek szinte csak veszteségként jelennek meg, mert az elvárásokat az alapadatok hiánya miatt a rendszer nem tudja teljesíteni. Ezért az ilyen projektek megvalósítása előtt mindig törekedni kell a klinikai és gazdasági modulok teljes körű megvalósítására. A MIS megvalósítása során új alkalmazások nyertek, nyernek tért, mint pl. a minőségbiztosítás, a kontrolling, hogy csak a legismertebbeket említsük. A megvalósítás új dimenzióit nyitotta meg az adattárház koncepció és az adatbányászat új és új formáinak alkalmazása. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy ma Európában elsősorban a Betegfelvételi Alrendszer, a Kórházi Adminisztrációs (Gazdálkodási) Alrendszer, a Gyógyszertári Alrendszer, a Laboratóriumi Alrendszer, a Radiológiai Alrendszer és a Vezetési Alrendszer terjedt el. Legkevésbé alkalmazott modulok az Ápolói Alrendszer, a Sebészeti és Intenzív Alrendszer, az Ütemezési Alrendszer és az Elektronikus Kórtörténet. Ugyanakkor a kórházi informatika világa továbbra is konzervatív és erősen protekcionista. Nehezen fogad be új alkalmazásokat, új megközelítéséket. A már elnyert piaci pozíciók erősen determinisztikusak, melyben mind a fejlesztők egyéni érdekei, mind a felhasználók minden változástól való félelme egyaránt szerepet játszik. Érdekes jelenség, hogy a multinacionális vállalkozások világszerte hátrányban vannak a hazai fejlesztésekkel szemben és ez nincs másként hazánkban sem. A multi abban az országban erős, ahol a fejlesztés bázisa vagy kezdete található, és a nyelvi nehézségek miatt is nehezen mozdul ki ebből a környezetből. Még inkább így van ez olyan kis ország esetében, mint hazánk. A másfélszáz kórház nem nyújt csábító gazdasági vonzerőt a nagy költségeket igénylő magyarításhoz, adaptáláshoz. Ha ez a piac 80 millió lakost jelentene, mint Németország, talán más lenne a helyzet, de 10 millió esetében nagyon drágává teszi a multinacionális alkalmazások bevezetését. Ezért is van olyan kevés amerikai cég jelen az európai piacon. Ennek ellenére általában egyik országban sem határozza meg egy cég jelenléte a piacot., mely piac nagyfokú stabilitást mutat, már ami a különböző cégek megoszlását illeti. A verseny ezek között nagyon komplex, számtalan párhuzamossággal. Az utóbbi időben a megoldásszállítók szövetséget alkotnak egyegy nagyobb volumenű munka megvalósítására. Előtérbe kerülnek a rendszerintegrátorok, akik a hardver- és szoftverfejlesztőkkel közösen jelennek meg, mint a beruházás fővállalkozói. Jó szereplésük záloga, hogy figyelembe veszik a 34

felhasználói igényeket és nem az eszközt, a programot kívánják eladni, hanem valóban megoldást szállítanak, a vevő igényeinek, problémáinak megfelelően. Ebbe jól tudják ötvözni a vevő tudását, tapasztalatát, mint hozzáadott értéket az előre elkészített rendszerekhez. Ettől lesznek az alkalmazások egyediek és a vevő számára maximálisan kielégítők. A rendszerintegrátorok között felértékelődött azok szerepe, akik outsourcing keretében vállalkoznak a megvalósításra, hiszen ez a beruházási költségek jelentős csökkenését jelenti az intézménynek, továbbá hosszú távú, mindkét félnek garanciát jelentő kapcsolat kiépítését és megvalósítását. Ami egyértelműen új a kórházi fejlesztésekben az az integráció magas foka klinikum és gazdálkodás, kórház és kórházon kívüli ellátás viszonylatában. Az egész új kórházi információrendszer inkább tudás-orientált, mint adminisztráció-orientált. Épít az Internet kapcsolatokra, sőt előszeretettel alkalmazza az Intranet típusú megoldásokat. Rendező elve a hálózat, akár kórházon belül, akár kórházon kívül. Kommunikációra kész, ezért erősen szabványosított. Fejlesztői és alkalmazói környezettől függően ez EDI alapú, vagy HLA 7, vagy más megoldást preferáló. De minden megoldás arra összpontosít, hogy a kórház működési költségeit csökkentse és olyan megoldásokat részesít előnyben, amelyek alkalmazása során segíti a kórház költségeinek csökkentését, vagyis a hatékonyabb kórházüzemet. A rendszernek nyitottnak kell lenni, amit a jelenleg elfogadott európai szabványok lehetővé tesznek. Így terjed a HISA is, mint szabvány, mely 1998 óta elfogadott az EU-ban. Alapkoncepcióját a 3.3 ábra mutatja be. Csak a middleware számít, hiszen annak kell szabványosnak lenni, ahol a leggyakoribb és közös adatkezelés folyik, mint a betegek törzsadatai, az adatmenedzsment és a hozzáférési jogosultságok. Ha a többi alkalmazás, amelyeknek nem feltétlen kell ugyanattól a szállítótól származniuk, ismeri ezt a felületet, akkor szabadon és gond nélkül bekapcsolható. Ennek megvalósításával nagyfokban csökken a megrendelő kiszolgáltatottsága, hiszen a különböző alrendszereket attól a fejlesztőtől rendelheti meg, akitől az számára a legjobban megfelel. Időben is akkor cseréli le rendszereit, amikor ez indokolttá válik és pénztárcája is megengedi.

AZ IDEÁLIS KÓRHÁZI INFORMÁCIÓ RENDSZER Felvétel

--------

Alkal mazások, az i gények szer int

Diagnosztika

Osztályok

hozzáférési

adat-

betegek

jogosultság

management

törzsadatai

Osztott kórházi környezet

Hálózati kommunikációs rendszer

TERÜLETI HÁLÓZAT

Kórházüzem

lokális hálózat

35

Technol ógiai pl atfor m

3.3 ábra Orvos és információrendszer viszonya Joggal tesszük fel a kérdést, hogyha ennyire ígéretes az informatika alkalmazása az egészségügyben, akkor miért nem fogadják el az orvosok az IT fejlesztéseket? A válasz nem egyszerű. Túl sok a változtatás ("change toxicity") Túl sok változás zajlik az egészségügyben és különösen ezen a területen. Az orvos joggal mondja, hogy mindez elvonja alapfeladatától és a betegeire kevesebb ideje marad, ha állandóan adaptálódik az új technikához. Már az elején sem kapnak elegendő támogatást A fejlesztések, alkalmazások nem támogatják az alapvető orvosi tevékenységeket. Az orvos úgy érzi, hogy inkább rabszolgája az információ rendszernek, mintsem az lenne az ő kiszolgálója. Erősíti ezt az érzést hazánkban az a tény, hogy a rendszer kiszolgálása, az adatok gépbevitele az orvos feladata, hiszen adminisztratív segítsége az esetek többségében nincs. Kevés a felhasználóbarát interface Nehezíti az orvos-gép kapcsolatot a kevés felhasználóbarát felület. Az orvos zömmel a klaviatúrán és/vagy az egéren keresztül kommunikál a számítógéppel. Elvétve fordul még elő hang input (ez is inkább csak angol nyelvterületen), de a hang output és a képi adatközlés is még sok kívánnivalót hagy maga után. Fenntartásaik vannak a gyűjtött információ felhasználását illetően Komolyan félnek attól az orvosok, hogy az informatika útján átláthatóvá válnak. Kevés sikerre számíthatnak azok az alkalmazások, ahol a vezetés már kezdettől fogva arra helyezi a hangsúlyt, hogy ellenőrizni fogja a betegellátás folyamatát. Ilyen esetekben tudatos szabotálás is előfordul, csakhogy ez ne sikerüljön. Általában nem a legfontosabb információkat gyűjtik a rendszerekben Nagyon sok olyan adat, információ keletkezik, melyeknek relevanciája csekély. Ez is elkedvetleníti a rendszer felhasználóit és gátja a további sikeres fejlesztéseknek, alkalmazásoknak. Orvosi technophobia Természetesen eredendően létezik még ma is egy olyan érzés nagyon sok orvosban, mely idegenkedik a technikai megoldásoktól. Ez még sok esetben a manuális szakmák orvosaiban is jelen van. Az ilyen emberek irtóznak gépek működésének megértésétől, kezelésük megtanulásától. Még inkább így van ez számítógépek esetén, melyek sokkal komplexebb szolgáltatásokra képesek. Kizárják őket a pénzügyi elemzésekből Noha az orvos, szinte öntudatlanul, a legnagyobb utalványozó a rendszerben és 36

ezáltal a legnagyobb költséggeneráló, mégis sok esetben szinte semmilyen pénzügyi döntésbe nem vonják be. Nem nagyon léteznek pénzügyi ösztönzők, melyek a hatékonyabb munkavégzést segítenék elő. Ha léteznek is, hatásuk csekély, mert az orvos, miután az elemzéseket, a célokat nem ismeri, nem azonosul velük. A marketing kevés figyelmet fordít rájuk A rendszer installálása, bevezetése előtt a marketing figyelme a menedzsmentre irányul (esetleg a tulajdonos képviselőire). Szinte semmilyen figyelmet nem szentelnek az orvosoknak, akik ennél fogva a menedzsment üzletét látják a vásárlásban, és egyáltalán nem azonosulnak vele. Inadekvát tréning Tapasztalatok szerint a rendszer betanítása a felhasználóknak a rendszer árának harmadát teszi ki. Miután a források szűkösek, általában ez a része a projektnek megtakarításra kerül. Ez hihetetlen mértékben lerontja a megvalósított fejlesztés hatásfokát, tovább gerjesztve az amúgy ellenséges hozzáállást. Kevés az erős, elismert, karizmatikus IT vezető Egészségügyi környezetben, így leginkább a kórházi információrendszerek vezetésében kevés olyan vezető található, aki mind az informatikában, mind az egészségügyben magas szakmai elismerést élvez. Ez orvosi, egészségügyi oldalról azt jelenti, hogy a szakma vezetői nem látnak benne partnert, nem tudják megtalálni vele a közös nyelvet. Így nem tekintik kollegának, olyan személynek, aki érti problémájukat és választ tud adni kérdéseikre. Ez tovább szélesíti a szakadékot a rendszer és felhasználói között. A menedzsment ellenőrzése általában gyenge az orvosok irányába A menedzsment az előbbi gondokat érzékelve (bevallva, de nem vallva) általában kerüli az orvosokkal való konfliktust, hiszen a kórház működésében, a betegek megszerzésében és megtartásában döntő szerep jut nekik. Így nem kerülnek észrevételezésre a hibák, a be nem vitt adatok, a validitás negligálása, ami végső soron rövid idő alatt oda vezet, hogy a rendszerben totális káosz alakul ki. Azért érdemes az előbb leírt problémákat alaposan megismerni és értékelni, mert egy informatikai rendszer sikeres installálása ezek következetes kiküszöbölésén múlik. Különösen fontos, hogy az orvosokat a rendszer érdekében megnyerjük, mert hozzáállásuk, rendszerhasználatuk a többi dolgozóra is döntő hatással van, orientáló. Ezért szenteljünk figyelmet annak, hogy: −= mindig súlyuknak megfelelően kezeljük őket −= mind a fejlesztés, mind az implementáció reflektáljon a legfontosabb elvárásaikra −= már a kezdet kezdetén kerüljenek bevonásra −= olyan adatokat gyűjtsünk és prezentáljunk, melyekre valóban szükség van −= korán és gyakran képezzük őket (tréning) −= kreatív módszerekkel keltsük fel érdeklődésüket 37

−= létesítsünk könnyű segítségnyújtást (hiba esetére) −= pilóta programokban keressünk olyan megoldásokat, melyek időt takarítanak meg az orvosi adminisztrációban −= minden eshetőséget ragadjunk meg a minőség fejlesztésére.

3.1.4. Az Internet hatása az alkalmazásokra A mai egészségügyi alkalmazások abban a környezetben születnek, ahol az Internet fejlődése meghatározó. Ezért minden alkalmazásnak, így a kórházi információrendszerek fejlesztésének is tekintettel kell erre lennie. Az Internet át fogja alakítani az egészségügy teljes struktúráját, mint ahogy arról korábban már szó volt. A fejlődés ma látható irányát a 3.4 ábra mutatja be.

Új lehetőségek az Internet egészségügyi használatában

Multi-point vó Jö

B2C

Kommunikáció •Beteg/szolgáltató

Kereskedelem

•Szolgáltató/szolgáltató •Labor

eredmények, képek

•Vizit

ütemezés •Gyógyszerrendelés •Biztosítási ügyek •On-line gyógyszertár •Vitaminok & OTC

Beteg-orientáció •Személyre

st Mo

Közösség

One-way

Tartalom •Internet

szabott hírlevél menedzsment kórtörténet •Dieta tervezés

•Rizikó

portálok specifikus oldalak •Kutatás & referencia anyagok

•Személyes

•Támogatások •Kezelési

alternatívák

•Minőség

összehasonlítása

•betegség

B2B Source: Modified from HCIT/E-Health, SG Cowen, Dec 1999

3.4 ábra Mint látható, a mai tartalomszolgáltatási túlsúly folyamatosan átalakul és a fejlődés a beteg, valamint az üzleti tranzakciók irányába mutat, melyben mindent meghatározó a kommunikáció. Ezért a rendszerek kialakításakor ezt figyelembe kell venni, hiszen a ma induló fejlesztések csak évek alatt érnek be – egy kórházi információrendszer fejlesztési igénye a nulláról óvatos becslések szerint is 800 szakemberév –, ami az Internet fejlődési sebességét nézve komoly probléma. Mire egy induló kórházi fejlesztés beérik, a rendszer környezete totálisan átalakul és a versenyképesség pedig ekkor kerül megmérettetésre a felhasználó által. Ebben a környezetben a mai kaotikusnak is tűnő adatkapcsolatok helyébe egy jól definiált adatáramlási rendszer lép, melynek rendező eleme az “ADATBANK” (3.5 ábra), ami a standardizált kommunikáció bázisa. Ezen keresztül vannak a különböző felhasználók egymással kapcsolatban, hisz ez 38

az elem a garancia a standardizált adatcsere megvalósításához. S ta n d a r d iz á lt a d a tá ra m lá s

B e te g

A la p e l lá tá s

H á z io r v o s

A d a tb a n k

G y ó g y s z e rtá r

O E P

R a d io l ó g

S za k o rv o

L abor

K ó rh á z

3.5 ábra Egy ilyen rendszernek az lesz a nagy előnye, hogy benne az adatok nem redundánsak, valamint rendkívül alacsony hibaszázalék detektálható. A fajlagos adatkezelési költség is viszonylag alacsony lesz. A vizsgálat- és gyógyszerrendelés teljes körűen ellenőrizhetővé válik, ami segíti a különböző protokollok bevezetését, az ellátás menedzselését és a minőségbiztosítást. A rendszer senki által sem lesz kisajátítható, biztonsága nagymértékben javul. Gyakorlatilag teljes körű informálódást fog szabályozott, ellenőrzött körülmények kereteiben biztosítani.

3.1.5. Fejlődési irányok Az egészségügyi informatika fejlődése szorosan kötődik ahhoz az információs forradalomhoz, mely az Internet megjelenésével és használatbavételével kezdődött világszerte. Az információ és kommunikáció technológiai (ICT) eszközök ma már a társadalom minden szektorában megtalálhatók, így az egészségügyben is (eHealth). A hagyományos egészségügyi informatikai alkalmazások korábban inkább a szolgáltatókat preferálták, míg ma a hangsúly egyre inkább áttevődik az állampolgárra, a betegre. Ez alapvetően meg fogja változtatni az orvos-beteg viszonyt, mert a beteg egyre tájékozottabbá fog válni saját betegségét illetően és egyre nagyobb szerepet fog kérni annak menedzseléséből. A folyamat felgyorsítja a versenyt a különböző egészségügyi szolgáltatók között és ők is – kihasználva az ICT nyújtotta lehetőségeket – egyre inkább igényelni fogják azt a tudást, amely mind az orvostudomány legújabb eredményeinek birtokbavételét, mind a betegekkel és a rendszer működésével kapcsolatos adatok minél teljesebb kezelését jelenti. A ma inkább adminisztráció-orientált rendszerek átalakulnak és tudás-orientálttá válnak. A kommunikáció szerepe megnő és számtalan formában kombinálódik a hagyományos és megújuló informatikai alkalmazásokkal Így lesz ez a kórházi információrendszerek esetében is, ahol a hagyományos célok ugyan megmaradnak, mint a biztonságos és hatékony kórházüzem garantálása, de az integráció új dimenziói fognak megjelenni. Parancsoló szükségszerűség lesz a klinikai és gazdasági rendszerek harmonikus együttműködése, elsősorban a hatékonyság növelése miatt, valamint a járóbeteg-ellátással való szakmai integráció 39

megteremtése. Ez teszi lehetővé, hogy az ellátás menedzselhetővé váljon és hatékonysága ezen az úton is javuljon. Ennek alapfeltétele, hogy az elektronikus kórtörténet széles körben megvalósuljon. A rendszer eredményes működtetése szempontjából kulcskérdés, hogy az orvosok hogyan viszonyulnak mindehhez. Sokkal nagyobb figyelmet kell rájuk fordítani, hiszen hozzáállásuk a többiek számára is orientáló. Jobb partneri kapcsolat, oktatás és ösztönzők kellenek ahhoz, hogy ez sikerüljön. Megnyerésük a sikeres fejlesztés, alkalmazás kulcsproblémája. Ahhoz, hogy eredményeket érjünk el, ahhoz mind a kormánynak, mind a versenyszférának, mind az oktatást biztosító egyetemi világnak alapvető feladatai vannak. Viszonylag rövid idő alatt meg kell határozni az új jogi kereteket és a technológiai standardokat, ha nem akarjuk, hogy a befektetett források ezek hiánya, majd változásai miatt rövid időn belül veszteséget jelentsenek. Gyors ütemben fel kell számolni az informatikai analfabetizmust, hiszen sem a fejlesztésekben, sem a felhasználásban nem garantálható a siker, ha ez a mai szinten marad. A jövő körvonalai jól látszanak. Az új ICT forradalom lehetőség, mellyel élni kell ahhoz, hogy a magyar egészségügy jelenlegi gondjait megoldjuk, hiszen ez hagyományos módszerekkel teljesen reménytelen. De ehhez vízió, stratégia, jogi szabályozás, infrastruktúra és képzett humán erőforrás egyaránt szükséges. Ennek megteremtése ezért is elodázhatatlan feladat. 3.1.6. World Wide Web A WWW hyper-multimedia lehetőségei és interaktivitása számos felhasználási lehetőséget kínál: on-line kiadványok: az asztali kiadványszerkesztés (desktop publishing) és a hálózatos technológia közös hajtása orvos-szakmai kiadványok: módszertani levelek, eset ismertetések táv-konzílium intézmény egészségügyi szolgáltatásainak listája társadalmi szintű információszórás közösségi egészségügyi információs hálózat = Community Healthcare Information Network (CHIN) 3.1.7. Modern szolgáltatások A telemedicina a teleconferencing és a teleworking technológiáját ötvözi. Az osztályok közötti betegadat-kommunikáció, konzíliumi tevékenység és leletközlés üzenet-alapú átalakítása az EDI előfutára. A kommunikáció a kórház és külső konzíliárusok, járóbeteg-rendelés, családorvos, ill. az intézmény topográfiailag különálló telephelyen működő egységei között az extraneteken keresztül zajlik, megfelelő titkosítási eljárással biztonságossá tett adatforgalommal.

40

A telemedicina fontos alkalmazásai közé tartoznak a telediagnosztika-telekonzílium földrajzilag elzárt közösségekben: úthálózattól távol eső vidéki helységekben, természetjáró expedícióknál, szafarikon, tengerjáró hajókon. Érdekes jogi-etikai problémákat vet fel a különböző nemzetek közötti távolsági szakorvosi szolgáltatás: a gyakorlatot folytató tele-konziliárus melyik állam orvosi kamarájának szabályozása alá esik, díjazása milyen csatornákon keresztül történik, stb. A videokonferencia az Interneten a távoktatás, a továbbképzés fontos eszköze lehet a közeljövőben. Az információ kódolásával a nyílt adatvitel ellenére csak a dekódolási információval rendelkező előfizetők foghatják a WebTV-s “adást”. 3.1.8. Intranet Az egészségügyi intézmény intranetjén, belső Web-jén management információk, szakma-specifikus, illetve üzemeltetési információk helyezhetők el. Intézményi információk osztályszintű jelentések eseménynaptár / intézményi hirdetőtábla vitafórumok képzési anyagok “brainstorming” a dolgozók által szerkesztett és frissített híradó, intézményi faliújság könyvtári szolgáltatások nemzetközi egészségügyi adatbázisok elérése Management információk intézményi szintű jelentések pénzügyi tranzakciók extranet-kapcsolódás a szolgáltatók, szállítók intranetjeihez személyi erőforrások nyilvántartása elektronikus személyi adatlap belső áthelyezések dolgozók jegyzéke (cím- és telefonjegyzék) szerződések nyilvántartása az intézmény bemutatkozása, célkitűzései álláshirdetések dolgozók és osztályok/részlegek honlapjai Külső információk (Internet-kapcsolódás) egészségügyi szolgáltatás-jegyzék bemutatkozó WWW oldal, intézmény-profil “ki-kicsoda” lista külső konzíliumok kérése, kapcsolat a területi családorvosokkal 3.1.9. Egészségügyi Információs Hálózat (HIN)

41

A HIN (Healthcare Information Network) az egészségügyi szolgáltatók, finanszírozók hálózata. Célja a betegekkel kapcsolatos orvos-szakmai és biztosítási információk megosztása. A HIN szakmai magját egy fekvőbeteg-intézmény, a kapcsolódó járóbetegszakrendelések és a beutaló családorvosok alkotják. A HIN-ek általában regionális elven szerveződnek: egy-egy város vagy nagyobb közigazgatási / földrajzi egység (pl. megye) szolgáltatóit tömöríti. Az Internet-intranet-extranet filozófia híven tükröződik ebben az információs hálózatban, hiszen a HIN egyes szereplőinek belső hálózatait/intranetjeit biztonságos csatornákkal, az extranetekkel csatolja össze. Tekintsük át, hogy a hálózati szereplők milyen információkat oszthatnak meg a HIN segítségével. Szolgáltatók (orvos, adminisztratív személyzet) betegek demográfiai adatai kórlap, kezelési lap, zárójelentés kivonatok konzíliumi leletek előjegyzési listák kezelése beutalások Management, finanszírozók klinikai audit szolgáltatás-kihasználtsági mutatók betegek biztosítási státuszának ellenőrzése elektronikus finanszírozási ügyintézés statisztikák, kimutatások. A HIN az egészségügyi intézmény logisztikai rendszerének kiterjesztéseként értelmezhető. A hatékony adatcsere természetesen szabványos, legalább regionális szinten egyeztetett adatformátumokat feltételez. A kórházak klinikai audit/kontrolling rendszerei a HIN-en keresztül megosztott adatkészlet esetén regionális összevetésekre is alkalmassá válnak. 3.1.10.

Közösségi Egészségügyi Információs Hálózat (CHIN)

A CHIN-ek (Community HIN) közvetlen társadalmi szerepét a lakosság tájékoztatása jelenti: betegtájékoztató anyagok elérése egészségügyi intézmények szolgáltatásairól információ nyerése prevenciós programok, életmódi tanácsok önszerveződő betegcsoportok támogatása, stb.

42

Mivel a lakosság széles rétegéhez szólnak az információk, és az Internet-elérés korántsem általános (még a fejlett nyugat-európai államokban, sőt az USA-ban sem), a területi kormányzati szervek a CHIN közönségének korlátozott Internet-hozzáférést is biztosítanak, ún. freenet-en keresztül. A freenet az Internet regionális szegmense, amelyben a felhasználók csak bizonyos (általában lakóhelyüknek megfelelő) serverterületeket, domain-eket érhetnek el, tehát egy külső kapcsolataiban korlátozott hálózati architektúra. A freenet-eket ingyenesen vagy névleges díjazás ellenében bocsátják rendelkezésre, szemben a kereskedelmi Internet-szolgáltatással. 3.1.11. Az információ hatalma, lényege, fontossága a kórházi működésben A kórház hatalmas információs bázis. Fizikailag elosztott környezetben, óriási számú tranzakció történik szinte folytonosan a nap folyamán, amelynek mind hatása van a kórház, mint üzem egészére. Az intézményben végbe menő folyamatok: betegadminisztráció (felvétel, távoztatás, áthelyezés), gyógyítási és ápolási események, műtétek, konzíliumok, vizsgálatkérések, leletezés, gyógyszerelés, anyagátvétel, gyógyászati eszköz megrendelés, raktári mozgások követése, később tervezése és irányítása számítástechnika nélkül szinte megoldhatatlan feladat. Az integrált kórházi információs rendszerek feladata ebben a hatalmas adatdzsungelben biztosítani a vezetők tájékozódását, előállítani a valid és lényeges információkat. Csak az on-line működésű számítógépes rendszer teszi lehetővé, hogy az adatok a tevékenységgel egy időben kerüljenek hiteles rögzítésre, ne torzuljanak, hanem eltárolódjanak az intézet különböző adatbázisaiban későbbi feldolgozások céljára. További adatforrások a költségvetés, az OEP szerződés, az ehhez kapcsolódó beszámolók és jelentések, a kontrolling, a számvitel, a pénzgazdálkodás, a megrendelések, a szerződések, a raktárgazdálkodás, karbantartási és javítási munkák nyilvántartásai, a műszergazdálkodás, az energiaés épületkataszter, osztályos beszámolók, minőségbiztosítási rendszer stb. Az egész intézményre kiterjedő számítógépes információs rendszert bevezető projekt egyike az intézmények legnagyobb lélegzetű vállalkozásainak, hiszen néhány év alatt valamennyi vezető, szakdolgozó, gazdasági és műszaki munkatárs munkafolyamataira kihatással lesz. Óriási hiba lenne kizárólag a biztosító(k) számára készítendő jelentés vagy számla elkészítésének forrásaként tekinteni a számítógépes adatbázisokat. Ezen működési adatbázisokból képzett információs adatbázisok kell hogy képezzék a hatékony, minőséget produkálni tudó kórházi menedzsment legfőbb támaszát. Az információs adatbázisra épülve lehet elemezni a teljes klinikai tevékenységet, felépíteni az adott intézményben folyó tevékenység gazdasági modelljét, és korszerű, kontrolling szemléletű vezetést meghonosítani. A döntéshozatal fontos eleme az információs igények megfogalmazása, hiszen ez teremti meg a korszerű informatika alkalmazásának lehetőségét. Az a vezető tudja jól hasznosítani az informatikát, aki meg tudja fogalmazni, hogy mikor milyen információra van szüksége, és azt mire akarja használni. A HBCS alapú teljesítményfinanszírozás – megfelelő szabályozás mellett – egy lehetséges eszköz közvetíteni a gyógyító, ápoló tevékenység gazdasági megítélését 43

a menedzsment felé. Természetesen ehhez fel kell építeni az egyes konkrét ellátásban alkalmazott szolgáltatások belső költség-modelljét. A jelenleg használatos informatikai rendszerek alapvető további fejlődési irányának a már említett Java alapú browseres megoldások tekinthetők. Ezek a rendszerek hihetetlen távlatokat nyithatnak a Telemedicina esetében. Az adatok és azokból aggregált információk elérési lehetőségeiben és feldolgozott formában történő mozgatásában fog egy "boom" bekövetkezni, amely alapját képezi egy nagy egységes (legalábbis szabványosított) nemzeti informatika rendszernek. Azt mindenképpen meg kell említeni, hogy számos próbálkozás látható egyéb utak (egészségügyi kártya-rendszer, szakmai hálózatok, regionális rendszerek) kialakítására, az informatikai rendszerek mindinkább eredmény-orientálttá és szinergikussá tétele irányába. Ezek jelenleg nem élveznek igazi támogatást sem orvos-szakmai, sem menedzsment, sem pedig döntéshozói oldalról.

3.2.

Az egészségügyi informatika hazai fejlődési irányai

3.2.1. Az egészségügyi ellátórendszer várható átalakítása és ennek hatása az egészségügyi információs rendszerre Az államháztartás nagy ellátórendszereinek átalakítása csak a nyugdíjrendszer területén történt meg. A társadalombiztosítás másik nagy ellátórendszere az egészségügy átalakítása még hátra van. Ezen a területen is történtek már változások, hiszen bevezetésre került a teljesítmény-finanszírozás, deklarálták a szabad orvos- és intézményválasztást, megindult a privatizáció, megkezdődött az intézmény-menedzsment megerősödése. Az ellátó rendszer gondjai, alapvető strukturális problémái ma is fennállnak. A betegek ellátása gyakran magasabb szinten történik, mint az szakmailag indokolt lenne, vagyis túl nagy a rendszerben a fekvőbeteg ellátás aránya és teljesítménye. Ebben az is szerepet játszik, hogy az alapellátásban hiányzik az ellátás-szervezési funkció, amit csak súlyosbít a járóbeteg szakellátás szabályozatlansága. Zavart okoz az ellátásban, hogy nincs meghatározva – a minden állampolgárnak saját vagy származtatott joga alapján járó, törvény által biztosított – alapellátási csomag. A meghatározatlan társadalombiztosítási alapcsomag akadályozza a magánbiztosítók és a kiegészítő biztosítások terjedését is. Az ellátás hatékonyságának mérését akadályozza, hogy hiányoznak az orvosszakmai minőségi követelmények, nem megfelelő a szakmai minősítési és ellenőrzési rendszer. A finanszírozási rendszer is súlyos gondokkal küzd. Hiányzik az egészségügy finanszírozásából az amortizáció, s ezzel egyidejűleg a fenntartó tulajdonosok kötelezettségeinek pontos megfogalmazása, nincs átfogó és tudatos fejlesztéspolitika. A szűkös finanszírozás az intézményeket sokszor az adatok manipulálására kényszeríti, vagyis gondot okoz az elszámolt, de valóságosan meg

44

nem történt beavatkozások jelentése, miközben igen gyenge az ezt kiszűrni képes adminisztratív- és ellenőrzési rendszer. Folyamatos problémát jelent a gazdálkodásban, hogy az egészségügyi intézmények csaknem kivétel nélkül költségvetési intézményként tevékenykednek, gazdálkodásuk pénzforgalmi szemléletű, nélkülözi az üzemgazdasági szemléletű elemzéseket, illetve annak a költségvetési gazdálkodási részben nincs is meg igazán a lehetősége. Az üzemgazdasági szemlélet hiánya gátolja az intézmény pénzügyi, gazdasági átláthatóságát, és akadálya az informatikai rendszerek tervezésének is. Ezért nem véletlen, hogy az egészségügyi intézményekben csak ritkán fordul elő szakmai teljesítmény-tervezési és értékelési rendszer, valamint a gazdasági rendszer összehangolt működtetése. Hiányzik az ezt monitorozó vezetői információs rendszer. Az intézmények sorozatosan felmerülő likvidítási problémái felerősítik az igényt egy, a szakmai tevékenységet és a gazdálkodást egyidejűleg szolgáló, integrált vezetői információs és gazdálkodási rendszer működtetése iránt. Az egészségügyi rendszer megkezdett továbbfejlesztése, lassan körvonalazódó átalakítása a közeljövő feladata. A sok eltérő álláspont mellet abban lényegében egyetértés van, hogy az egészségügyi átalakító rendszer a szabályozott piac keretei között kell hogy működjék, ahol a szabályozás eszközrendszere a következő lehet: −= a közfinanszírozás alapvető jellegének megőrzése, −= a finanszírozási szabályok és a szakmai célok összehangolása, −= a struktúra szabályozása, −= a szakmai minőségi kontroll bevezetése és széleskörű alkalmazása. A finanszírozás alapvetően a jövőben is teljesítmény finanszírozás alapján történik. A cél az, hogy a pénz kövesse a beteget, vagyis az ellátást végzők a betegellátásban való közreműködésük arányában jussanak erőforrásaikhoz. Széles körben alkalmazni kell a normatív finanszírozási technikát, és az egészségügyi szakmai célokhoz igazodó érdekeltséget. Korrekt finanszírozáshoz korrekt díj-kalkuláció kell, hogy tartozzék. Egyetértés van abban is, hogy a szabályozott piac keretében a cél a magasabb ellátási színvonal, valamint a rendelkezésre álló forrásokból ésszerűbben gazdálkodó rendszer kialakítása, az egészségfejlesztés eszköztárának bővítése. Az átalakulás kulcskérdése az ellátó rendszer racionalizálása. Ennek két alapvető, egymással is összefüggő iránya lehetséges. Egyrészt a sürgősségi ellátási rendszer fejlesztése és annak regionális központjainak kialakítása, másrészt az ehhez is csatlakozó kapacitás-szabályozás, amelynek alapelve a szűkös közfinanszírozási források racionális elosztása, állami felelősség és pénzügyi tehervállalás mellett. A mai kormányzati elképzelések szerint a fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatóknak 3 fő csoportja kerül kialakításra: Területi ellátási kötelezettséggel működő kórházak Az ebbe a körbe tartozó intézmények teljes körű finanszírozást kapnak. A kórházak kiválasztása pályázaton történhet, a pályázat alapján a tervezési, statisztikai szakemberek bevonásával az egészségügyi miniszter döntene a kapacitások elosztásáról. A pályázat eredményeként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 45

kötelezően szerződik a kiválasztott kórházakkal. A működési költségek finanszírozása a jelenleginél magasabb normatívával történik. Az előírt feladatoktól való eltérés, vagy az alapcsomagban definiált szolgáltatásnál magasabb szintű ellátás esetén co-paymant-et kell fizetni. Kórházak rendszere OEP finanszírozással A területi ellátási kötelezettségekkel nem rendelkező kórházak működésének nincs államigazgatási akadálya, de az ilyen kötelezettségi körbe be nem vont kórházakkal az OEP legfeljebb a krónikus ágyakra köthet szerződést, és azokra is a jelenleginél alacsonyabb szinten. Ezek a kórházak maguk határozzák meg az ellátási profiljukat, nyújtott szolgáltatásaik körét. A páciensektől, illetve az esetleges magánbiztosítóiktól kért áraikat maguk szabják meg. Az OEP által finanszírozott krónikus ellátásért tetszőleges co-paymant-et fizethetnek. Egyéb kórházak Az OEP által nem finanszírozható ellátási körbe tartozó intézmények, melyek ellátási profiljukat önállóan határozhatják meg, szolgáltatásaikért szabadon határozhatják meg áraikat. Ettől a rendszertől az várható, hogy kapacitás csökkenést eredményez. Garantált kapacitások esetében viszont többletforrásokat biztosít, és az átalakítást feltehetőleg megnövelt fejlesztési támogatásokkal is segíti. Ezzel egyidejűleg lehetőség van a copaymant szélesebb körű elterjedésére, ezen keresztül pedig a kedvezőbb árak és a biztosítási konstrukciók kialakítására. A kapacitás-szabályozás kiegészítő lehetősége, hogy szélesebb teret biztosít akár a tulajdoni, akár a normatív alapon meghatározott koncessziós jellegű intézmények működtetésre, illetve a szakorvosi hálózat privatizált alapon történő szervezésére. Ahhoz, hogy ilyen szakmai, ellátási struktúra alakulhasson ki az egészségügyi rendszerben, mindennapi gyakorlattá kell váljon az ellátás eredményének és hasznosságának a mérése. Ez egyik oldalról a minőségpolitika és minőség tanúsítási rendszer fejlődését jelenti, másik oldalról pedig alapvető igényként jeleníti meg a szolgáltató gazdálkodásában – a versenyszférában is megfogalmazott – közgazdasági, üzemgazdasági, elemzési módszerek napi alkalmazását. A változó igényekre rugalmasan reagálni képes intézményi rendszer nehezen képzelhető el a jelenlegi költségvetési intézménygazdálkodási rendszer keretei között, ezért várhatóan megjelennek a társasági, alapítványi és egyéb formában működő, teljesen menedzsment felelősséggel irányított egészségügyi ellátó szervezetek. A tulajdon – esetleg koncessziós formában való – működtetése, illetve teljes, vagy részleges privatizációja megnöveli a tulajdonosok információ igényét és nagyobb teret ad az integrált egészségügyi információs rendszerek elterjedésének. Ma már elég világosan látszik, hogy az egészségügyi informatikai piac robbanás előtt áll. Az előbbieket figyelembe véve azok lehetnek a piacon sikeresek, akik alkalmazható rendszerek fejlesztésével felkészülnek az intézményi rendszer átalakításával és a privatizációval kapcsolatosan megnövekedett információs igényekre. E rendszerek fejlesztése tőkeigényes, adaptálásuk az intézményi fejlesztésekkel és forrásbővülésekkel arányosan történhet, ezért időben elhúzódó 46

lehet. Fel kell készülni arra, hogy az információs rendszerek akkor lesznek értékesíthetők, ha azok alkalmazásához egy középtávú időszakban az informatikai cégek finanszírozást is tudnak kínálni. Jelentős mértékben lobbizni szükséges azért, hogy az intézményrendszer átalakításának során az orvosi műszerek, illetve orvostechnológia fejlesztésével azonos súllyal számoljanak az információ-technológia fejlesztésével is a kormányzati szervek.

3.2.2. A magyar egészségügy és az informatikai fejlesztések A hazai egészségügyi alkalmazások a magyar egészségügy progresszív betegellátási rendszerén belül, annak hatósági, kormányzati és egészségbiztosítási kapcsolatai által meghatározott körülmények között működnek. Ezt a 3.6. ábra mutatja be. Egyre jobban kirajzolódik a regionalitás igénye, mely az adott területen működő egészségügyi intézmények szinergikus együttműködésén alapszik. Nyilvánvaló, hogy ez csak akkor tud megvalósulni, ha az ehhez szükséges információrendszer rendelkezésre áll. Egyértelmű, hogy mind régión belül, mind a hatósági, finanszírozási kapcsolatokban jelentős a kommunikációs igény, erre a rendszer kialakítása során tekintettel kell lenni.

AZ EGÉSZSÉGÜGY INTEGRÁLT RENDSZERE

Kormányzat OEP

Politikai intézmények

ÁNTSZ

Regionális szint

Koordináció

Kórház

Területi hálózat

Járóbetegszakellátás

Háziorvos

Különbözô specialitások, osztályok szinergikus együttese

Betegellátási szint Az egyes intézetek rendszere •a saját strukturának és igénynek megfelelôen optimalizált •kölcsönösen konzisztens, együttmûködik,megfelel a vezetési-és az epidemiológiai információcsere igényeinek

3.6. ábra 3.2.3. A megvalósítás garanciái Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyek megoldása elengedhetetlenül szükséges, hogy ez a környezet, nevezzük eHealth-nek megvalósuljon? Elsősorban a jogszabályi kereteket kell meghatározni. Itt semmilyen késlekedés nem fogadható el, hiszen a versenyszféra fejlesztéseit és az ellátó rendszer alkalmazásait egyformán gátolja ennek bizonytalansága. Senki sem szeretne feleslegesen 47

invesztálni olyan fejlesztésekbe, melyek később komoly költségű átalakítások után lesznek csak használhatók. Hasonló súlyú kérdés a technikai standardok meghatározása, ahol a kormányzati szerep mellett a versenyszférának is lépnie kell. Nyilvánvaló, hogy az infrastruktúrának is el kell érnie egy bizonyos színvonalat, mert pl. nagysebességű kommunikációs csatornák híján illúzió korszerű elektronikus egészségügyről beszélni. Fel kell gyorsítani a képzést, mert informatikai analfabétákkal nem lehet sem fejleszteni, sem rendszert üzemeltetni. És nem utolsó sorban meg kell oldani a beruházások és a működtetés finanszírozását, mert az a mai keretek mellett nem biztosítható. Azt nem lehet elvárni, hogy egy kórház pusztán működésének hatékonyságjavulásából kigazdálkodja a szükséges forrásokat. Ha komolyan gondoljuk, hogy a magyar egészségügy megújulása érdekében szükséges egy forszírozott informatikai fejlesztés, akkor ennek kereteit meg kell határozni és a kialakításához és működtetéséhez szükséges forrásokat rendelkezésre kell bocsátani.

48

Ehhez a rendszerhez pontosan illik az egészségügyünk információs hierarchiája, melyet az 3.7 ábra mutat be.

Az egészségügy információs hierarchiája Eü. Eü. politika S t r u k t ú r a

Népegészs.-i Népegészs.-i Transakciók Adminisztratív, Pénzügyi, Biztosítási Tranzakciók Progresszív betegellátás Klinikai üzenetek (Lab (Lab vizsg/ vizsg/ eredmények, Telemedicina Számítógépen vezetett KÓRTÖRTÉNET

K i m e n e t e l M a n a g e m e n t

3.7 ábra Mint látható, az információ-piramis alján az elektronikus kórtörténet helyezkedik el. Nélküle nincs modern, az igényeket kielégítő információrendszer az egészségügyben. Ezen alapul a tudás fokozott használata, de minden költségcsökkentő, hatékonyságfokozó megoldás megvalósítása is. Ezért elsőrendű szempont, hogy ennek kialakítását az első helyen kell szerepeltetni egy új rendszer megvalósításakor és minden régi rendszer korszerűsítésénél. Ezen alapszik az a kommunikáció is, amely összeköti az ellátás különböző területein dolgozókat. Csak ezen az alapon lehet megvalósítani a telemedicina kínálta lehetőségeket, az újabb és újabb fejlesztéseket. Nyilvánvaló, hogy a hatósági, finanszírozási adatcsere is csak akkor fogadható el, ha valid adatokon alapul. Ezt akkor érjük el a legjobb színvonalon, ha a valós klinikai eseményekből nyerjük az ehhez szükséges információkat. Nem véletlen, hogy ma világszerte a figyelem az elektronikus kórtörténet standardjai felé fordul. Elengedhetetlenül szükséges idehaza is egy ezzel kapcsolatos szabvány kialakítása.

49

4. A KÓRHÁZI INFORMATIKA, MINT AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKAI RENDSZEREK KARAKTERES REPREZENTÁNSA 4.1.

A kórházi informatika általános jellemzői

Közismert tény, hogy az egészségügy minden egyes embert érintő, – és ezért a közérdeklődés homlokterében álló – állampolgári közérzetet befolyásoló terület. Nem véletlen, hogy az egészségügyet stratégiai ágazatnak tekintik. A teljesítményfinanszírozás bevezetése minőségileg változtatta meg a kórházak informatikai rendszerét. A számítástechnikai feladatok kibővültek az összegyűjtött kórházi teljesítményadatok rendszeres feldolgozásával és elemzésével. Az elmúlt néhány év alatt olyan adathalmaz gyűlt össze, amelynek feldolgozása meghatározó minden intézmény részére. Ezt csakis egy integrált, a klinikai és gazdasági területeteket együttesen lefedő, a mindennapi munkában valamennyi osztályra kiterjedően használt informatikai rendszer működtetése eredményezheti. 4.1.1. Integrált kórházi információs rendszer Világszerte elterjedt a Kórházi Információs Rendszer (Health-care Information System, Hospital Information System, HIS) elnevezés, mint a kórházi intézet információs rendszerének megnevezése. Egyre növekvő népszerűségnek örvend a Management Information System (MIS) elnevezés is. A (kórházi) felső vezetést elegánsan „menedzsment”-nek nevezve rossz fordításban ez utóbbit a Vezető Információs Rendszerrel is szokás azonosítani, mondván, ha a vezető = menedzser, akkor a MIS = VIR. A kórházi informatika alkalmazásának egyik − nem lebecsülendő − akadálya a fogalmak, módszerek, megnevezések értelmezésének inhomogenitása. A fogalmakat tisztázva megállapíthatjuk: információs rendszeren olyan − nem feltétlenül számítógépen alapuló − eljárási rendet, módszert értünk, amely valamely adott szervezet működéséhez szükséges adathalmazt kezel, tárol, az adatokat feldolgozva és elemezve támogatja a hatékonyabb működést és döntés-előkészítést. Ma a környezettel való kommunikáció, a hatékony piaci, és jogszerű magatartás megvalósítása olyan mértékű adat- és információáramlás kézben tartását követeli meg, hogy számítógépek nélkül ez reménytelen vállalkozás. Management Information System-en ilyen jellegű feladatot ellátó, számítógépen − sőt, végfelhasználói terminálon is − működő rendszert értünk, amely jellemzően tartalmaz hardver és szoftver elemeket, emberi eljárásokat, elemzési-, tervezési- és döntéstámogatási modelleket, sőt jól definiált adatbázist is. A MIS alaprendszere, vagyis az adatáramlást, adattárolást biztosító rendszere (Support-ja) a MISS. Egészségügyi, vagy kórházi környezetben ezt nevezik HIS-nek, magyarul Kórházi Információs Rendszernek (KIR). Mivel − mint a definícióból is kiderül − a MIS (vagy MISS) adott szervezethez kapcsolódik, a kórház feladatrendszeréből és működési környezetéből adódó sajátosság miatt elfogadható a külön megnevezés az egyszerűbb azonosíthatóság érdekében.

50

Az elmúlt évtizedben a magyar egészségügyben a gazdasági informatikai rendszerek fejlődtek a legdinamikusabban. A gazdálkodási rendszerek feladata a mindenkori jogszabályoknak megfelelő adatgyűjtés, nyilvántartás, feldolgozás, beszámolás. Hatékony és eredményes információt ad a terv/tény, teljesítmény/ráfordítás, bevétel/költség, stb. adatokról. A klinikai információs rendszerek viszonylag rövid múltra tekintenek vissza, alkalmazásukkal széleskörű tapasztalatok még nincsenek hazánkban. A klinikai feladatrendszert fő funkciói szerint járó/ambuláns beteg ellátó, fekvőbeteg ellátó és diagnosztikai területekre osztjuk. Az információs rendszernek ezek kiszolgálása mellett (osztályos és intézeti szintű) vezetői információs rendszer funkciókat is meg kell valósítania. A klinikai rendszer inputként kell hogy szolgáljon a kontrolling felé is, hiszen a gazdasági és a klinikai modul együttes alkalmazásával elemezhetőek a bevétel-költség mutatók, tervezhető az osztályos, ill. intézeti működés. Meg kell felelnie a minőségbiztosítási rendszer által meghatározott elvárásoknak, valamint szolgáltatnia kell a finanszírozási adatokat is. Általános követelményekként az alábbiakat fogalmazhatjuk meg: −= A klinikai informatika intézeti és osztályos szinten is felelős koordinátor kinevezése mellett legyen kialakítva és működtetve. −= Egységes adatszerkezeti platformot kell definiálni az egyes modulok, alrendszerek kommunikációja érdekében. −= Az intézeti ellátórendszer egyes területein megjelenő beteg intézeti szinten is egyértelműen azonosítható legyen. −= Tisztázandóak az információs rendszer adataihoz való hozzáférések kérdései. −= Tegye lehetővé − a kontrollinghoz csatlakoztatható − teljesítmény- és költségmutatók figyelését. Magyarországon a kórházak többségében idejekorán felismerték, hogy az átlátható működéshez egy központi adatbázisra épülő, integrált számítógépes kórházi információs rendszer bevezetése szükséges. A nemzetközi gyakorlat is azt igazolja, hogy az adatok és a belőlük nyerhető információk “hatalmat” jelentenek, illetve azok gyors feldolgozása versenyelőnyt biztosít. Az információs rendszerek által biztosított adatfeldolgozás előkészíti, illetve támogatja a vezetői döntéseket. A számítógépes rendszerekkel kapcsolatban azonban arról sem szabad elfeledkezni, hogy az adatok beolvasása, tárolása, feldolgozása és az információk lekérdezése pénzbe kerül. Mégpedig annál több pénzbe, minél pontosabb és minél teljesebb körű információkra van szükség. Ez felveti azt a kérdést, hogy mi mennyibe kerül, mit és mennyiért érdemes beruházni az egyes információk megszerzése érdekében. A kórházi menedzsmentnek a hatékony gazdálkodás és pénzügyi tervezés érdekében pontosan tudnia kell, hogy fajlagosan mennyibe kerülnek az egyes diagnosztikai és klinikai tevékenységek, mekkora a kórházi osztályok betegforgalomra vetített havi összköltsége, és ez milyen közvetlen intézkedések foganatosítását teszi szükségessé. A valóságos ráfordítások számbavételéhez rendkívül pontos, betegre vagy HBCS-re lebontott nyilvántartás, kontrolling módszerek és egységes adatbázisra épülő számítógépes adatfeldolgozás, vagyis egy integrált kórházi információs rendszer szükséges. 51

A jelenlegi helyzet azonban nem túlságosan szívderítő, számos kórháznak még ma sincs informatikai stratégiája, és emiatt ezeken a helyeken az informatikai megoldásokat a rövid távú szemlélet jellemzi. A kórházak vezetése ritkán egységes annak megítélésében, hogy az adott intézményben hogyan és miért van szükség az informatikai rendszerekre. Számos orvosnak és vezetőnek adatbiztonsági félelmei vannak, ráadásul néha a tulajdonosi és egyéni érdekek ütközése is akadályozza az optimális döntés megszületését.

52

4.1.2. Európai Uniós kihívások

Várhatóan Magyarország rövidesen az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a gyógyítás területén alkalmazkodnunk kell a szigorú Uniós követelményekhez és EU előírásokhoz, hanem azt is, hogy a beteg-adatok kezelése és a kórházi információs rendszer használata alapvető követelmény lesz. Ma még a kórházi vezető döntéshozók nem érzik kellő mélységben ennek szükségszerűségét. A betegadatok egységes kezelése és az EU kórházaival való számítógépes kommunikáció megvalósítása a jövő, de részben már napjaink nagy kihívását jelenti. A HISA (Healthcare Information System Architecture) szabvány elfogadása egységesítheti a különböző egészségügyben használt szoftverek fejlesztésének technológiáját. A HISA és a kapcsolódó EU szabványok végleges elfogadása hosszú távon jelentős költségmegtakarítást eredményez a különböző szállítóktól származó alkalmazások összekapcsolási lehetősége által. 4.1.3. Kórházi információs rendszerek jellemzői Az integrált számítógépes rendszer egyik jellemzője, hogy az adatok homogén betegségcsoportokra (HBCS), működési egységekre (pl. osztályokra, nővérpultra), illetve az egyes betegekre kivetítve követhetők. A beteg szempontjából ez azt jelenti, hogy egyetlen adatfelvételre van csak szükség – a beteg első jelentkezésekor – ezt követően az adatok egy központi, betegápolás-orientált adatbázisban tárolódnak. Minden helyen automatikusan lehívhatók a betegellátási adatok a vizsgálati eredményektől kezdve a gyógyszerezési és a diétás előírásokig. Mindez a komplex adatkezelés a külső rendszerek illesztése révén kapcsolható a beteget beküldő háziorvos vagy rendelőintézet informatikai rendszeréhez is, akár a kért vizsgálat időpontjának egyeztetése szintjén. Az orvosok és a nővérek számára a rendszer használata lehetővé teszi az adminisztratív teendők automatizálását és rendszerbe szervezését, így valamennyi betegápolási tevékenység dokumentuma megjelenik a napi munka kísérőjeként. A gyógyászati információk (például diagnózisok, műtétek, kezelési előírások, komplikációk stb.) azonnal, a megállapításukkal egyidejűen és keletkezésük helyszínén kerülnek be a rendszerbe, és on-line módon azonnal hozzáférhetők valamennyi, felhasználásukra jogosult személy részére. 4.1.4. Az integrált rendszerek gyakorlati előnyei Az integrált kórházi információs rendszer kialakítása hosszú távra szóló vállalkozás, s előnyei kibontakozásához is időre van szükség. A világszerte érvényesülő tapasztalatok és a szakirodalom szerint az informatikai rendszerrel kapcsolatos beruházások az egyik leggyorsabban, körülbelül 2-3 év alatt megtérülő befektetések. A gazdasági megtérülés a társadalombiztosítási elszámolások pontosságán, a költséggazdálkodás hatékonyságán, az egyes költségek (energia, gyógyszer stb.) optimalizálásán mérhető le. 53

54

4.1.4.1.

Számszerűsíthető előnyök

A számítógépes rendszer használatának közvetlenül mérhető gazdasági előnyeit a nemzetközi és a hazai tapasztalatok alapján az alábbi százalékos nagyságrendekkel lehet jellemezni. −= A pontos, naprakész adatszolgáltatás – az eddigi tapasztalatok szerint – a járóbeteg ellátásban 5-10 %, a fekvőbeteg ellátásban pedig 3-6 % bevételi többletet jelent, átlagos esetet feltételezve, a be nem rögzített, s így elveszett, egyéként bevételt eredményező tételek miatt. −= A kórházi ellátásban a HBCS besorolás optimalizálása érdekében a BNO besorolás helyes meghatározását segítő alkalmazások is bevételi többletet jelenthetnek. A hazai kórházakban meglévő magas működési költségek miatt az átlagos ápolási idő és a gyógyszerfelhasználás átlagosan közel 10%-kal csökkenhet. A diagnosztikai vizsgálatok számának átlagosan 4-8%-os csökkenésével arányban csökken a kórházi anyagfelhasználás és javul a klinikai tevékenység hatékonysága. 4.1.4.2.

Minőségi és stratégiai előnyök

A kórházvezetés szempontjából egyre fontosabb kérdés az informatikai rendszerek nem számszerűsíthető, úgynevezett stratégiai előnyeinek kiaknázása. Egy kórházi integrált rendszerben a vezetői információs és kontrolling rendszerek pontos adatokat kapnak a klinikai rendszertől (közvetlen ráfordítások), így egyre pontosabb adatokat tartalmazó betegszámlák keletkeznek. Az eddig át nem látható ráfordítások kimutathatóvá, mérhetővé válnak, így a menedzsment a teljesítmény adatok birtokában megfelelő intézkedéseket tud hozni, és az ellátási feladatokat is ésszerűbben tudja megtervezni. Az integrált kórházi informatikai rendszerek minőségi (kvalitatív) előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: −= a kórház megítélésének pozitív irányú változása, javuló beteg-elégedettségi mutatók −= emelt színvonalú gyógyító- és ápoló tevékenységgel az ellátás minőségének javulása −= a számítógépes rendszer növelt rendelkezésre állása −= az orvosi terület adminisztrációs időigénye csökken, több idő jut a gyógyításra −= javul az információs hatékonyság, osztályszintű érdekeltségi rendszer megteremtése. Szintén stratégiai előnyként jelentkezik, hogy az integrált rendszer beszerzése után egyetlen számítástechnikai partnerrel kell a kórháznak kapcsolatot tartania. Sokan úgy gondolják, hogy egyetlen szállító függőségbe hozza az intézményt. E rendszerek működési stabilitása, megbízhatósága, megfelelő támogatása azonban hosszabb távon megtérülő előnyt és nem hátrányt jelent a kórháznak.

55

4.2.

Egy integrált kórházi információs rendszerrel szembeni elvárások

Az következő fejezetek rövid összefoglalást tartalmaznak az elmúlt néhány évben szerzett tapasztalatok alapján azokról a kritériumokról, amelyeket a különböző szintű kórházi döntéshozók egy informatikai rendszerrel szemben támasztottak. Ennek célja, hogy egyértelmű legyen egy kórházi informatikai rendszertől elvárt funkciók halmaza az igények szemszögéből. 4.2.1. A beteggel kapcsolatos adminisztráció segítése Az informatika alkalmazása mindig az adminisztrációs területeken a legegyszerűbb, és itt a segítsége is azonnal nyilvánvaló. Ezért ezeken a területeken alkalmazzák először az informatika eszközeit. Itt jelentkeznek a leggyorsabban eredmények. A betegekkel kapcsolatos adminisztráció megoldásában elvárt szempontok: −= egységes legyen a betegfelvételi rendszer az egész kórházban −= a felvett adatokat bármelyik osztályon el lehessen érni −= egy beteget csak egyszer kelljen felvenni, bárhová is megy a kórházban −= az adatfelvitel időkímélő legyen. 4.2.2. A gyógyítási folyamat segítése Ez a feladat szerteágazóbb, bonyolultabb az előzőnél. Sokkal inkább felszínre kerülhetnek ezen a területen az egyéni elvárások, nincsenek, vagy csak részben vannak elfogadott irányelvek. Van azért néhány szempont amit – már csak az adminisztrációs területtel való kapcsolat miatt is – általánosan igényként fogalmaznak meg kórházainkban. Ezek a következők: −= BNO kódok kezelése −= osztályra vagy orvosra megadott BNO szótárak −= beavatkozások kódolási lehetősége −= beavatkozások szótárai orvosoknak, osztályoknak −= egy beteg teljes anyagát egyszerre lehessen megnézni −= beutalókat, leleteket lehessen nyomtatni −= a távozó betegnek zárójelentést lehessen nyomtatni −= az egyes osztályokon keletkezett eredményeket hozzá lehessen kapcsolni a beteg anyagához.

56

4.2.3. A beteghez kapcsolható költségek adminisztrálása Ez a feladat az adminisztráció mellett elvégeztethető az informatikai rendszerrel és sokat segíthet a gazdálkodási folyamatok megismerésében, a vezetők döntéselőkészítésében, a feltételek optimalizálásában. Egy ilyen kórházi alkalmazásnál figyelembe kell venni, hogy lehetnek a munkatársak között olyanok, akik ellenérdekeltek egy ilyen rendszer bevezetésében. A betegre vonatkozó költségeknél az alábbiak figyelembe vétele szükségszerű: −= az ágy általános költségei −= vizsgálatok költségei −= gyógyszerezés költségei −= étkezés költségei −= speciális szolgáltatások költségei −= számla készítés (ha szükséges). 4.2.4. Kommunikációs és karbantartási funkciók A kommunikációnak két szintű problémát kell megoldania: a kórházon belüli, illetve azon kívüli adatátvitelt. Sokszor okoz problémát az osztályok különböző rendszerei közötti adatátvitel, adatkonverzió. Ezzel a problémával minden olyan helyen számolni kell, ahol nem egységes az egész kórház informatikai rendszere. A kórházon kívüli adatátvitel lehetőségével egyre inkább számolni kell (WWW), ezért igény az, hogy a kórház informatikai rendszere nyitott legyen ezekre a lehetőségekre. A karbantartási funkciók között az adatok archiválása, illetve hiba esetén a visszaállítás lehetősége a legfontosabb. Érdemes odafigyelni arra is, hogy az informatikai rendszert (egy jelentősebb elem kiesése esetén) csökkentett üzemmódban is lehessen használni. Az archiválásnál figyelembe kell venni, hogy az adatokat hosszú ideig meg kell őrizni. Az alapvető kommunikációs és karbantartási funkciók: −= adatátvitel az osztályok között −= adatátvitel az intézményen kívülre −= adatok fogadása külső intézményből −= adatok archiválása az osztályokon −= adatok archiválása az intézményben −= már elkészült, használt részrendszerek illesztése −= csökkentett üzemvitel lehetősége. 4.2.5. Osztályos rendszerek specialitásainak támogatása Vannak olyan funkciók, amelyek alkalmazása csak egyes osztályokon szükséges, illetve olyanok, amelyek szinte mindenhol szükségesek. Ha az általános szolgáltatásoktól eltérő osztályos alkalmazásra van szükség, az alábbi szempontokat akkor is célszerű figyelembe venni: előjegyzési napló készítése a napi munka szervezésének segítése 57

ágytérkép labor adatok bevitele röntgen, EKG, stb. diagnosztikai adatbevitel digitális képbevitel kép értékelése (képfeldolgozás, PACS rendszerek) képek tárolása, előkeresése. 4.2.6. Tudományos munka segítése Ez egy nagyon szerteágazó, nehezen definiálható feladat. A kutatásban, kísérletezésben nehéz előre definiálni a szempontokat, elvárásokat. Ez a funkció mégsem elhanyagolható, mert a számítógépen tárolt, validnak tekinthető adatállományok sokat segíthetnek a hipotézisek igazolásában, illetve cáfolatában. Két út lehetőséges alapvetően ezen adatok felhasználásában. Vagy maga a kórházi informatikai rendszer adjon segítséget az adatértékeléshez, vagy a benne lévő adatokat egyszerűen lehessen exportálni olyan programok számára, amelyek segíthetik a tudományos munkát. A tudományos munka eredményeinek megjelenítése is alapvető igény (országos intézetek). Erre megoldás lehet, ha a kórházban van legalább egy speciálisan felkészített munkahely (adat-kinyerés, datamining, drilling down), ahol a publikációk megfelelő formában elkészíthetők. 4.2.7. A menedzsment segítése Sok esetben a kórházi vezetés csak ismerkedik az új viszonyokkal, amelyet az informatika hihetetlen sebességű változása eredményez Magyarországon is. A vezetés – különösen ilyen bizonytalan finanszírozási helyzetben – rá van szorulva a valós adatokra. Ezek nélkül nagyon nehéz helyzetben van egyes döntések meghozatalában. A döntések előkészítése, segítése a kórházi rendszerek menedzsment moduljainak (VIR, MISR, Mview) feladata. Ezekhez az alábbi szempontok merülnek fel leggyakrabban: −=költségek figyelése betegenként, betegségenként, orvosonként −=költségek, bevételek osztályonként és HBCS szerint −=beruházások megtérülési lehetőségeinek vizsgálata −=modellezési lehetőségek −=eszköz és személyi kapacitástervezés −=műszerek költségeinek figyelése. 4.2.8. Egyéb kórházi gazdasági- és adminisztrációs folyamatok támogatása Ezek a funkciók részei egy kórház informatikai rendszerének, de ha külön (más forrásból származó) rendszeren folyik ez a munka, az általában nem okoz problémákat. Nem kell ezeket a funkciókat – különösen, ha ez a terület már régebben működik – mindenáron integrálni a teljes kórházi rendszerbe (nem is alapvető igény). Elég az adatok átvitelét biztosítani a kifejezetten kórházi és az adminisztrációs rendszer között. A legfontosabb adminisztrálandó területek: 58

−=beszerzés −=raktározás −=könyvelés −=bérszámfejtés −=munkaügy −=eszköznyilvántartás −=étkeztetés. Ez egy sokrétű alkalmazást kívánó terület. Sokban hasonlít más, a gazdálkodó szervezetekben megvalósuló folyamatokra. Az egyes funkciók elemenként is, fokozatosan megvalósíthatók benne. 4.2.9. Általános, a teljes kórházi információra vonatkozó elvárások Az egész kórházi rendszerre vonatkozóan vannak olyan elvárások, amelyek talán minden szakember számára természetesek, de más szempontok vezérlik az egészségügyi intézményeket vezető döntéshozókat. Ezek a következők: −= modularitás −= a bevezetés segítése (oktatás, szervezési módszerek) −= a bevezetett rendszer követése −= gyakorló rendszer −= többszintű jogosultsági rendszer −= editálható szótárak alkalmazása −= magyar karakterkészlet használata −= minden tranzakció dokumentálása −= minden tranzakcióról lehessen tudni, hogy ki végezte. Ezek csak a legalapvetőbb szempontok. A modularitás alapvető elvárás, mert szinte lehetetlen egyszerre minden területen bevezetni az informatikát. E mellett a problémás területek: a bevezetés, illetve az ebben kapható segítség, a rendszer elemeinek segíteniük kell a testreszabást, és minden műveletről tudni lehessen, hogy ki, mikor, milyen körülmények között végezte.

4.2.10.

Az informatika, mint a minőségpolitika hatékony eszköze

A fejlett országokban az ipari és a bank szektor IT befektetései meghaladják a 10,5%ot, az egészségügyi szektor kb. 4-7%-ot költ a költségvetéséből informatikára évente. (A hazai adatok messze elmaradnak külföldi gyakorlattól). Az informatika sikeres felhasználásának eredményeként evolúciós folyamat indul be, amely a következőkkel jellemezhető: hatékonyság növekedés, eredményesség, 59

intézményi integráció, globális összekapcsolódás lehetősége az ellátórendszer különböző szereplői között. Az előnyök összességében nagyobb rugalmasságot biztosítanak a szervezetnek, amely az IT alkalmazásának kulcsfontosságú előnye. A minőségbiztosítási rendszerben kiemelt szerepet kaphat az informatika és annak számítógépes implementációja. Az IT alkalmazásának célja, hogy előállítsuk, menedzseljük és felhasználjuk az információkat a betegellátás különböző jellemzőinek javítására, a kórházi teljesítmény fokozására, az irányítás és menedzsment munkájának támogatására. E célt elérendő az alábbi feladatokat kell helyesen elvégezni: −= feltárni a vezetői információs igényeket −= megtervezni az információ-menedzselés szerkezetét −= gyűjteni a különböző adatokat és információkat (on-line számítógép, papír alapú) −= elemezni az adatokat, és információvá alakítani (operatív jelentés, statisztika, számítógépes MIS) −= eljuttatni az adatokat és információkat oda ahol fel fogják használni (küldönc, számítógép hálózat) −=integrálni az információk felhasználását a munkafolyamatokba (klinikai és gazdasági ügyvitel).

4.3.

Egy integrált kórházi információs rendszer alkalmazásának feltételei

A számítógépeket egyre elterjedtebben használják a kórházi gyakorlatban is. A felhasználók személyes tapasztalataikból tudják, hogy az adminisztráció ma már elképzelhetetlen nélkülük. Nyilvánvaló cél egy integrált kórházi információs rendszer teljes körű bevezetése. A kórházak számára két lehetőség kínálkozik. Az egyik, hogy saját elképzelés szerint fejlesztet ki egy rendszert a kórházi szakemberekből álló informatikai csoporttal, akik állandó jelenlétükkel egyszerre működtetik és folyamatosan korszerűsítik a kórházi rendszert. A másik, széles körben választott lehetőség egy nagy számú referenciával, megfelelő felkészültséggel, szakmai háttérrel, kipróbált módszertannal, hazai tapasztalattal rendelkező szakembergárdával és - nem utolsó sorban - egy ilyen rendszer-bevezetési projekt kivitelezéséhez kritikus tömeggel rendelkező rendszerházzal való hosszú távú együttműködés. Egy ilyen együttműködésbe egyre inkább beleérthetjük a különböző – kórházat segítő –finanszírozási formákat is. A kórházi információs rendszer és a szállító kiválasztásával kapcsolatosan előre megfogalmazott elvárásokat és kritériumokat a következő pontokba foglaljuk össze. Kritérium rendszer: −= rendszer-jellemzők

(átgondoltság,

integritás,

szolgáltatások,

bővíthetőség,

rugalmasság) −= gazdaságosság (induláskor és később, a szoftver eszköz- és képzettség igénye)

60

−= üzemeltethetőség (segítségnyújtás, reprodukálhatóság, adatbiztonság, hiba- és újabb verzió kezelés) −= dokumentáltság (külső: rendszerek, folyamat; belső: események, protokoll) −= megbízhatóság és stabilitás (megfelelő szakértői munkatársak, létszám) −= ár (hardver/szoftver, rendszer, szolgáltatások, fejlesztés, garancia) és fizetési feltételek.

61

5. A TÁVGYÓGYÁSZAT INFORMATIKAI TÁMOGATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI, EZEK MEGJELENÉSE A HAZAI EGÉSZSÉGÜGYBEN 5.1.

A távgyógyászat alapjai

Az informatika és kommunikáció elmúlt években bekövetkezett hihetetlen fejlődése eddig elképzelhetetlen távlatokat nyitott meg az egészségügyi alkalmazások előtt is. Ennek egyik napjainkban sokat igérő ága a telemedicina. Fogalmi meghatározás: A telemedicina az egészségügyi informatika és telekommunikáció együttes alkalmazása. Szűkebb értelemben azokat a tevékenységeket értjük a telemedicina körébe, amikor bizonyos orvosi tevékenységek értékelése máshol történik, mint maga a vizsgálat, az egészségügyi informatika és telekommunikáció eszközeinek a segítségével. Tágabb értelemben azonban idetartozik a különböző egészségügyi adatbázisokhoz való hozzáférés, a különböző levelező listák, és az elektronikus úton bonyolított egészségügyi témájú továbbképzések is. A telemedicina rendszerek az információs és kommunikációs technológiákat számos módon hasznosítják: az egészségügyi rendszerek adminisztrációjában és menedzsmentjében, a klinikai adatok tárolásában s transzferjében, a járványok ideje alatti felmérésekben, az orvosi irodalom publikációjában és kikeresésében, az egészségügyi dolgozók, tanulók, illetve az állampolgárok oktatásában és képzésében. A telemedicina multidiszciplináris tudomány, melyben szerepet kap a telekommunikáció, az információs technológia, az orvostudomány, a különböző szállítók, a kormányzat, az egyetemek. Történeti áttekintés: Talán nem túl meglepő módon a mai telemedicina gyökerei az ókorba nyúlnak vissza. Számtalan mágikus rituálé volt ismert már évezredekkel ezelőtt is, melyek a beteg távollétében próbálkoztak a diagnózissal és a gyógyítással. Talán az egyik leghosszabb ideig fennmaradt gyógymód, az úgynevezett „fegyver kenőcs” alkalmazása volt, mely úgy gyógyított, hogy nem az okozott sebet, hanem a sebesülést okozó fegyvert kellett bekenni vele. A „fegyver kenőcs” első leírása az ókori görögöktől származik, de még a 16-17. században élő legkíválóbb orvosok, pl. Goclenius, Servius, és mások is írtak tanulmányt e kenőcs rejtelmeiről. Nem kisebb személyiség, mint Paracelsus is készített ilyen kenőcsöt Miksa császár részére. Ugyanakkor napjainkban világszerte – így hazánkban is - léteznek minden tudományos alapot nélkülöző, de mágikus erőt magukénak valló távgyógyászok, akik például a tv. képernyőjén keresztül próbálkoznak tőlük távollévő, az adásba betelefonáló betegeket gyógyítani.

62

Az első mai értelemben vett telemedicina körébe sorolható tevékenységet Norvégiában végezték az 1920-as években, amikor rádión keresztül adtak útmutatást a tengereken lévő hajókon végzendő egészségügyi ellátásokhoz. Amerikában az 1950-es években kezdett terjedni a telemedicina. Először indián rezervátumokban gyógyítottak a telemedicina eszközeivel, majd 1965-ben hajtottak végre úgy szívműtétet, hogy azt Genfben szakemberek figyelték képernyőn. Amerikában az első ilyen irányú kísérleteket a nagy távolságok áthidalása motiválta. A másik két fő motivációs tényező az űrkutatás és a katonai alkalmazhatóság volt. A hatvanas évektől kezdve egyre több telemedicina témájú projekt indult Amerikában. 1989-re, már olyan szintre sikerült a telekommunikációs kapcsolatot fejleszteni, hogy az örmény földrengés idején egy jereváni orvosi központtal és négy amerikai orvosi központtal létesítettek egyirányú videofelvétel, hang és dokumentum továbbítására alkalmas összeköttetést. 209 esetben végeztek konzultációt ily módon, melynek 26 %-ban változott az előzetes diagnózis. Szintén katonai támogatással fut az a projekt, melyet Philadelphiában a Mercy Otthonápolási Szolgálat végez. Itt pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegeket monitorizálnak otthonaikban, kórházi kivzsgálás helyett. Létjogosultság: „Ma a kommunikáció és az információs technológia, mint például az Internet a világ összes táján a nemzeti egészségügyi infrastruktúrák fontos részévé vált” – mondta Dr Salah Mandil, a WHO informatikai igazgatója. A telemedicina létjogosultságát az a tény támasztja alá, hogy világszerte keresik az egészségügy hatékonyabb és gazdaságosabb működtetési lehetőségeit. Ennek egyik összetevője lehet a telemedicina széles körű alkalmazása. Elméletben a telemedicina óriási előnyöket és megtakarításokat kínál az orvosokhoz történő utazási idő csökkentésével, az orvosi ellátáshoz történő gyorsabb hozzájutással, az egészségügyi források hatékonyabb felhasználásával, illetve a dolgozók gyakorlatának és tudásának fejlesztésével. A gyakorlatban azonban – bár már számtalan sikeresnek tekinthető projekt zárult le – a telemedicina klinikai és költség hatékonysági értékelési módszerei még mindig nem tekinthetők kellően kidolgozottnak.

A Telemedicina legismertebb területei: Telekonzilium: A Telekonzilium lehetőséget nyújt magas szintű, specializált orvosi tapasztalat átadására már az ellátás első szintjein is. Így a beteg hamarabb kaphat adekvát ellátást, és lerövidíthető a gyógyuláshoz szükséges idő. A Telekonzilium alkalmas lehet a legegyszerűbb adattovábbítástól a legfejlettebb szolgáltatási szintekig, így továbbíthatók különböző digitalizált képek, mozgó echo képek, vagy akár videoszekvenciák is. A különböző szolgáltatási szintek között különböző adattovábbítási technikák lehetnek szükségesek. Így telekonzilium tartható 63

családorvos és kórházi orvos, kórházi orvos és speciális szakértő, vagy akár mentő autó és fogadó intenzív osztály között. Egy érdekes területe a nemzetközi szakértők bevonásával tartott Telekonzilium, ugyanakkor az ilyen esetekben jogi és etikai kérdések merülhetnek fel.

64

Teleradiológia A különböző leképezések digitalizálása esetén lehetőség van azok archiválására és továbbítására is. Így a felvételek értékelésénél kiküszöbölhető, vagy legalábbis jelentősen csökkenthető az értékelésnél szerepet játszó szubjektivitás, melyet nagy mértékben befolyásol az értékelő személy tapasztalata. Akár on-line módon megoldható a leletek más szakértői gárdával történő konzultálása. Telepatológia Gyakran előfordul, hogy kisebb kórházakban nincsen megfelelő szakorvos, aki szövettani diagnózist állíthatna fel, így a betegnek heteket kell várnia a megfelelő diagnózisra. Ez a probléma megoldható a Telepatológia segítségével. A szövettani képek akár on-line módon értékelhetők másik kórház szakember gárdája segítségével, vagy akár távirányítású mikroszkóppal segíthető, hogy a konziliárus csapat megfelelő képet láthasson. Ily módon akár szövettani diagnózist igénylő műtéteket is el lehet végezni, úgy hogy a műtét során kimetszett mintát más kórház patológus szakorvosa értékeli on-line módon. Ide tartozik, hogy európai multimédia alkalmazásokhoz való csatlakozással hatalmas referencia bázis hozható létre, mely jelentősen javítaná a diagnózisok pontosságát. Teledialízis – Teletranszplantáció A Teledializis lehetővé tenné a dialízisre szoruló betegek egységes dokumentációját, egységes elven történő kezelését és a betegek országon belüli és kívüli szabadabb mozgását. Transzplantációs várólistára kerülés előtt lehetséges lenne – beteg utaztatása nélkül is – az illetékes transzplantációs központtól alkalmassági szakvélemény kérése. Így nem az esetleges átültetés előtt kellene sürgősséggel alkalmasságot igazoló vizsgálatokat végezni. Transzplantáció esetén a beteg összes dokumentációja azonnal hozzáférhető, ami lényegesen megnövelheti a transzplantáció sikerességét. Telekardiológia Elsősorban a Telekonzilium eszközei használhatók a kardiológia területén, így a diagnózis felállítása gyorsítható és pontosítható a különböző vizsgálati leletek távdiagnózisa segítségével. A különböző Holter készülékekkel a betegek hosszabb távú monitorozása a betegek otthonában, munkahelyén is lehetséges, míg a monitorozással nyert adatok kórházban, vagy szakrendelőben értékelhetők, akár a beteg megjelenése nélkül is, a nyert adatok telekommunikációs csatornákon való eljuttatásával. Talán az egyik legelterjedtebb területe a Telemedicinának a Telekardiológia, a legtöbb kezdeményezés világszerte, és hazánkban is ezen a területen indult. Teleoktatás A különböző továbbképzési anyagok, módszertani levelek, szakmai konferenciák anyagai alap szinten hozzáférhetővé válnának. Amellett, hogy magas szintű, 65

naprakész szakmai információkkal látná el az egészségügyben dolgozó valamennyi szakembert, ahhoz is hozzájárulna, hogy egységessé váljon Magyarországon az egészségügyben dolgozók képzése. Itt mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy számos szakértő arra a veszélyre is figyelmeztet, hogy hihetetlen mértékben nő a weben hozzáférhető szakirodalom mennyisége, ugyanakkor hiányoznak ezek hitelességi és megbizhatósági ellenőrzései. 5.2.

Távgyógyászat a nagyvilágban

Amerikában napjainkban a Telemedicinával következő területeket tartják a legfontosabbnak:

foglalkozó

szakemberek

a

Büntetésvégrehajtó- és nevelő intézetek: Ezekben az intézetekben a Telemedicina révén jelentősen csökkenthetők a szállítási költségek, ugyanakkor az ellátás színvonala emelhető. Távoli, elszigetelt területek: Mindenekelőtt az információ, hang és kép továbbítási lehetőségekkel javítható az ellátás színvonala. Ezek a távoli területek olyan egészségügyi központokkal vannak összeköttetésben, ahol specialisták állnak rendelkezésre, így segíthetik a korai diagnózis felállítását. Egymástól távol dolgozó klinikai kutatók kapcsolattartása, betegadatok és diagnosztikus eredmények megosztása Távoli területeken dolgozó egészségügyi szakemberek továbbképzése Az Amerikai Telemedicina Társaság a következő feladatok megoldását tartja a legfontosabbnak a további fejlődés érdekében: A tevékenységek bővíthető leltárának létrehozása A telemedicina programok értékeléséhez módszer kidolgozása Adatbiztonsági, kezelési és technikai szabványok kidolgozása A telemedicina szolgáltatásokkal összefüggő egészségbiztosítási térítések áttekintése és fizetési módszerek kidolgozása Orvosi működési engedélyek kérdései jogi, és adatbiztonsági kérdések, problémák köre Távközlési infrastruktúra felhasználása és költségei

Az Európai Unióban: Európában a 90-es évektől indult el érdemben a Telemedicina alkalmazása. A Telematikai alkalmazásokat az EU Európai Bizottsága 1989 óta segíti, előbb az AIM (Advanced Informations in Medicine) programmal, majd ennek integrált változatával. A jelenleg működő 5th Frame Work program 2002-ig tart, és 16,3 milliárd ecus kerettel támogatja a nemzeti és nemzetközi Teleorvoslási projekteket. Az Európai Parlament és az Európa Tanács 1994-1998-as évekre elfogadott TELEMATICS APPLICATION programjának fontos része, hogy az egészségügyi szektor ki tudja használni a Telematika nyújtotta lehetőségeket. (Health Care, area C, sector 7) 66

A fejlesztés Európában négy fő területre irányul Multimédia beteg adatok komputerizációja és telekommunikációja, különös figyelmet fordítva a leképezési technikákra. Telematikai alkalmazások kifejlesztése, ami megnöveli a gyógyításban dolgozók diagnosztikai, kezelési és egészségügyi szervíz szolgáltatási forrásait Telemedicina, azzal a céllal, hogy izolált betegeknek adekvát ellátást lehessen nyújtani Információs szolgáltatást nyújtson az egészségügyben dolgozóknak és az állampolgároknak elsősorban prevenció, betegség azonosítás, állampolgárok védelme terén. Világszerte az eddigi Telmedicina kezdeményezéseket elemezve az a következtetés vonható le, hogy azok a projektek, melyek szűk területre vonatkoztak és izoláltak voltak, gazdaságtalanság miatt előbb utóbb megbuktak. Éppen ezért a mai kezdeményezések a minél szélesebb körű Telemedicina rendszerek alkalmazására irányulnak. Ezek a rendszerek a látványosság helyett előtérbe helyezik az effektivitást, ahol a betegek adatait a Telemedicina nyújtotta előnyök segítségével komplett módon tudják kezelni, az adatok megőrizhetők, bármikor elérhetők és alkalom nyílik az utólagos újraértékeléshez is. Minden nehézség és bizonytalanság ellenére a Foresight program előrejelzése szerint elképzelhető, hogy 2020-ra a beteg „egészségügyi életrajzát” titkosított formában az Interneten tárolják majd. A 13 független munkacsoportból álló programot a brit Kereskedelmi és Ipari Minisztérium hívta életre. Az üzleti, a tudományos és az önkéntes szektorokat, valamint a kormányzatot összefogó program célja, hogy felkészüljön a jövő kihívásaira. Az egészségügyi munkacsoport legújabb jelentése szerint 2020-ra lehetséges lesz a betegnek egy tv-képernyőn keresztül elérhető „virtuális orvossal” konzultálni. Az egészségügyi szolgáltatások az otthonápoláson alapuló közösségi ápolás felé változnak, amelyek elektronikus kapcsolatban állnak a kórházakkal és rendelőkkel. 5.3. Távgyógyászat Magyarországon Magyarország is részt vesz nemzetközi Telemedicina programokban a vesepótlás, Telepatológia, beteg-adatbázis terén, és előfordult már hazánkban is számítógépes hálózaton át közvetített műtét, illetve szövettani vizsgálat is, ám a távgyógyítás Magyarországon még gyermekcipőben jár. 1998-ban az ABN Amro biztosítótársaság megpróbálkozott a távkonzilium bevezetésével, ezt azonban borsos ára miatt alig néhányan vették igénybe. Megalakult a Magyar Telemedicina Társaság is, majd néhány héttel ezelőtt 2001 október 12-én alakult meg a Magyar Egészségügyi Telematikai Egyesület. Az Egyesület céljai közt szerepel, hogy demokratikus fórumot biztosítson az egészségügyi Telematika területén tevékenykedőknek, hogy konstruktív együttműködés alakuljon ki a szereplők között a kölcsönös előnyök és a lakosság jobb egészsége érdekében. A szervezet biztosítani kívánja az egészségügyi telematika szereplőinek érdekegyeztetését, a Telematikai megoldások egységesítését, megegyezésen alapuló szabványosítását. 67

A gyakorlati eredményeket tekintve dr. Kékes Ede számolt be a transztelefonikus EKG rendszer tapasztalatairól. Véleménye szerint, a transztelefonikus EKG rendszert alkalmazva, jelentős kórházi tartózkodás takarítható meg. Véleménye szerint ez a rendszer jól alkalmazható diagnosztikai célokra, pl. anginák és ritmus zavarok bizonyítására, vagy elvetésére, különösen olyan esetekben, amikor a Holter valami miatt nem alkalmazható. Jól használható a rendszer infarktuson átesett betegek, különböző invazív kardiológiai beavatkozások után, vagy pacemaker beültetésen átesett betegek utógondozásában, rehabilitációjában. Kiválóan alkalmas sürgősségi esetekben a kardiális eredet bizonyításában, vagy kizárásában. Dr. Kékes Ede véleménye szerint diagnosztikus célból való alkalmazás esetén, amennyiben sikerül kizárni az anginát, vagy ritmus zavart, átlagosan 10 kórházi ápolási nap takarítható meg. További ígéretes kezdeményezések történtek a Veszprémi Egyetem Információs Rendszerek Tanszékén. A Deszki Mellkasi Betegségek Szakkórháza számára terveztek mintarendszert, mely lehetővé teszi az orvosok nővérek számára a kívülről történő bejelentkezést, interneten, vagy mobil telefonon keresztül. Interneten keresztül a bináris eredmények (pl. EKG görbék) is megtekinthetők, mobil telefon esetében csak szöveges és számszerű információk. Ez jelentősen megkönnyíti a betegek otthonában történő utógondozást. Ugyanitt került kidolgozásra a Parkinson-kóros betegek állapotmonitorozásának rendszere is. Ebben a rendszerben a betegek állapota néhány egyszerű, egérrel elvégzett, otthoni, vagy munkahelyi tesztvizsgálat révén nyomon követhető. A tesztvizsgálatok alkalmával a web-böngésző ablakában előrerajzolt alakzatot kell egérrel utánarajzolni, vagy egy nem egyenletes tempóban mozgó pontot kell az egérkurzorral követni. A program rögzíti az eltéréseket, és az értékelő orvos ennek alapján következtethet a beteg állapotára. A harmadik kidolgozott módszer a kardiológiai állapotmonitorozó rendszer. A kórházaknak és a betegeknek is nagy terhet jelent az egyes kórházi kezelések után a változó ideig tartó monitorozás, további ellenőrző vizsgálatok elvégzése. Ha mindez a beteg otthonában végezhető, úgy a betegellátás költsége és a beteg kényelmetlensége is csökkenthető. Ezért olyan rendszert készítettek, melyet számítógéppel és internetes kapcsolattal rendelkező, kardiológiai kezelésen átesett betegek használhatnak otthoni, esetleg munkahelyi vizsgálati eredmények bevitelére, kórházi kezelő orvosi felügyelet mellett. Az EKG jeleket a monitorozás időtartamára a kórháztól kölcsönkapott készülékkel rögzítheti a beteg saját számítógépére, ahonnan azt a kifejlesztett szoftverrel a webszerverre tudja menteni. Az orvos az eredményeket a részletesebb klinikai adatokat is figyelembe véve értékelheti, szintén a webes felület használatával, és dönthet a beteg berendeléséről. 5.4.

Humán tényezők a Telemedicinában

A Telemedicina tevékenységében számtalan szakma vesz részt, így orvosok, nővérek, technikusok, mérnökök, komputer szakemberek, adminisztratív személyzet. Mindezen tényezők összeszervezése komoly feladat. Ugyanakkor bár 68

a betegek életét könnyebbé teszi, az egészségügyi szakemberek döntéseit megkönnyíti, egyúttal bonyolultabbá is teszi a napi munkát. Gyakran megfigyelhető, az egyébként átlagosnál magasabb technikai ismeretekkel rendelkező szakemberek ösztönös idegenkedése az újonnan bevezetett technológiáktól, különösen az információs technológiáktól. Általános tapasztalat, hogy a Telemedicina projektek egyik kulcskérdése, és sok esetben buktatója, a nem kellően felkészült szakember gárda. A humán tényező megnyerésének több lépése lehetséges. Szükséges a kényelmes, megbízható felhasználóbarát műszer. Nagyobb sikerre számíthat az a műszer, melyet a felhasználók elképzelése szerint fejlesztettek ki, mint azok a piacon szereplő műszerek, melyek inkább az eladók elképzeléseit tükrözik. Viszonylag gyakori probléma, hogy a fejlesztők és a felhasználók igen nehezen tudnak kommunikálni egymással, a fejlesztők gyakran azt mondják, hogy a felhasználók nem is tudják pontosan, hogy mit akarnak. Gyakori gát az időhiány, hiszen ezeknek az eszközöknek az alkalmazása képzést, és hosszú begyakorlást igényel, melyre a túlterhelt egészségügyi dolgozóknak alig van ideje. Viszont, ha nem szereznek kellő rutint ezen eszközök alkalmazásában, idegenkedni fognak tőle, és több hiba fordulhat elő, mely visszahat a projekt sikerére. További problémaként szerepelhet, mely a humán erőforrást erősen befolyásolhatja, hogy az eddigi projektek értékelésére nem volt megfelelő módszer kidolgozva, így nagyon nehezen mérhető a Telemedicina „haszna”, akár anyagi téren, akár a betegellátás színvonalának terén. Az egészségügyi társadalom pedig különösen fenntartásokkal viseltetik a nem kellően bizonyított módszerekkel szemben. Az egészségügyi dolgozók mellett, a társadalmat is meg kell győzni a telemedicina hasznosságáról. Ma még nem ritka, különösen a nagyobb városokban élő embereknél, hogy betegség esetén nagyobb biztonságban érzik magukat kórházban, és inkább ezt a tipusú ellátást választják minden kényelmetlensége ellenére.

5.5.

Összefoglalás

Áttekintve az eddig elindított Telemedicina projekteket, azok eredményeit, esetleges hibáit a következő lépések tűnnek nélkülözhetetlennek a sikeres Telemedicina projektek kivitelezéséhez: A tervezés szakaszában elengedhetetlen az igények alapos felmérése, különös tekintettel a várható nagy felhasználók kívánalmaira. Sikeres Telemedicina projekt indításához feltétlenül szükséges alaposan ismerni a meglévő egészségügyi szolgáltató rendszert és annak a projekt szempontjából felhasználható lehetőségeit. Fontos az egészségügy terén az egységes adatgazdálkodás is, hiszen az adatáramlás csak egymáshoz kapcsolódó rendszerek esetén valósítható meg. Célszerű olyan egyszerű és alacsony költségű berendezést választani, mely a klinikai követelményeknek megfelel, ugyanakkor számolni kell a technológiák rendkívül gyorsan változó természetével. Hosszú távú tervezés esetén a nyílt, rugalmas rendszerek előnyösek, melyek tetszés szerint bővíthetők. A technikai eszközöket illetően a különböző lizing konstrukciók kevesebb anyagi ráfordítást igényelnek, mint a vásárlás. Nem elhanyagolható szempont az emberi tényezők figyelembe vétele, és ugyanígy a különböző távközlési szolgáltatóknál a megfelelő alku pozíció elérése sem. 69

A sikeres Telemedicina projekt szempontjából az értékelés és az ehhez kapcsolódó folyamatos finomítás, a résztvevők folyamatos továbbképzése, szabványok és irányelvek kifejlesztése mind jelentős tényező. Mint az eddigiekből is kiderült, a Telemedicina létjogosultsága napjainkban már nem kérdőjelezhető meg. Segítségével javítható a távoli, vagy elzárt közösségben élők egészségi állapota. Csökkenthetők a kórházi ápolási napok, a betegnek is utazással és időveszteséggel járó kényelmetlenségek takaríthatók meg. Felmérhetetlen az információ áramlás haszna, különösen a fejlődő országok számára, azonban veszélyeket rejt magában, hogy nem minden forrás kellően ellenőrzött. A Telemedicina alkalmazása óriási kihívás az egészségügyi dolgozók számára. Jelentősen emelni kell a technikai ismereteik színvonalát, kezdetben bonyolultnak tűnő berendezések használatát kell elsajátítani. A Telemedicina alkalmazásához más tipusú munkaszervezés szükséges. Külön ki kell emelni, azoknak az orvosoknak a fenntartását, akik arra a tényre mutatnak rá, hogy a Telemedicina alkalmazásával semmiképp sem gyógyítható a teljes ember, kizárólag a betegség! Végezetül le kell szögezni, hogy a Telemedicina az egészségügyben várható strukturaváltásban komoly szerepet játszhat. Abban világszerte egyetértenek a szakemberek, hogy az igen költséges kórházi ellátás felől, az olcsóbb, de ugyanolyan színvonalat garantáló, közösségi, otthoni ápolási formák felé kell mozdulni, és ez a tevékenység a Telemedicina eszközei nélkül nem megoldható. Ehhez elengedhetetlenül szükséges hazai körülmények között is megfelelő tapasztalatokat gyűjteni, a különböző módszerek klinikai és gazdasági értékelő módszereit kidolgozni.

70

6. MELLÉKLETEK A kórházi egészségügyi informatikai helyzetéről készült közvetlen kérdőíves felmérés főbb eredményeit bemutató grafikonok

71

72

73

74

75

Az elektronikus kortörténet és a távdiagnosztika statisztikai adatai Elektronikus kórtörténet A kórházak 81%-a már elektronikus úton vezeti a betegek kórtörténetét. A kórházak súlyát is figyelembe véve ez az arány valamivel magasabb (86%), így arra következtetünk, hogy az elektronikus kórtörténet használatára már közel valamennyi kórház átállt, de elsősorban a nagyobb ágyszámú kórháznál alkalmazzák az elektronikus formát. Ugyanakkor lehetséges, hogy a magas arányt az okozza, hogy főleg azok válaszoltak, ahol van internét-kapcsolat és megfelelő egyéb infrastruktúra, így érthetően a kórlapok feldolgozása is könnyebben megvalósulhatott. A kórtörténet elektronikus úton történő vezetése A válaszadók aránya


81%

86%

Nem

19%

14%

Összesen

100%

100%

Igen

Az elektronikus kórtörténet alkalmazásában a városi kórházak aránya a legmagasabb (92%), míg a megyei jogú városok kórházainak aránya (78%) elmarad az országos átlagétól (86%). A kórtörténet elektronikus úton történő vezetése településtípusok szerint (súlyozva) Főváros

Megyei jogú város

Város

Igen

85%

78%

92%

Nem

15%

22%

8%

Összesen

100%

100%

100%

Távdiagnosztika A felmérésünk során a távdiagnosztika helyzetét is megvizsgáltuk. E tekintetben a kórházak erős fejlettsége látható, amiről az alkalmazásának magas aránya tanúskodik. Jelenleg Magyarországon a kórházak 17%-a él a távdiagnosztika nyújtotta lehetőségekkel. Ha a kórházak ágyszáma alapján vizsgáljuk válaszokat, akkor az arány egy kicsivel magasabb (25%). A válaszadók aránya


17%

25%

Nem

83%

75%

Összesen

100%

100%

Igen

76

Hivatkozások, irodalom 1. Kékes, Kincses, Várhelyi: Egészségügyi informatika, 2. Kékes Ede Egészségügyi informatika a felsõoktatásban - az új évezred kihívása 3. Dr. Kornai Gábor Az informatikai stratégia és iránya Európában 4. Rónai Tibor: Új tendenciák az intelligenskártya-alkalmazásokban 5. Kincse Gy: e- health: egészségügyi információs társadalom 6. Jávor András: Az egészségügyi informatika fejlődési irányai az évezred végén 7. Jean-Claude Mizzi: Health care telematics services in five accessing countries: the Czech Republic, Estonia, Hungary, Poland and Slovenia 8. Vincze Sándor: Informatika a kórházakban 9. Naszladi Attila: Az informatika lehetőségei és eredményei az egészségügyben 10. Dévényi Dömötör: Integrált egészségügyi ellátórendszer 11. Horváth László: Integrált kórházi információs rendszer kialakítása a meglévő informatikai eszközök "újraszervezésével 12. Kissné Velekei Mária: Kórházi informatikusok és az informatika 13. Surján György: Minőség az egészségügyi informatikában

URL Lista www.smed.com www.mit.com www.medinfo.hu www.medicenter.hu www.njszt.hiete.hu www.sahealth.com www.oleen.com www.compulab.com www.a4healthsystems.com

77

KOPINT-Datorg Rt. Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 14

Recommend Documents