KOPINT-Datorg Rt. Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 11

KOPINT-Datorg Rt.

Államigazgatási-kormányzati modul: Szolgáltató állam, e-közigazgatás kutatása

Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 11 Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére

2001. november

A VTR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a KopintDatorg Rt. Piackutató Főosztálya készítette.

A kutatás szakmai vezetőji a KOPINT-Datorg Rt részéről:

Nagyné Vajdai Teréz, Bogóné Jehoda Rozália

Kopint-Datorg Rt. www.kopdat.hu 1081 Budapest, Csokonai u. 3. Tel: 303-9580; Fax: 303-9561

2

Tartalomjegyzék

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................................................................ 4 BEVEZETŐ ......................................................................................................................................................... 9 1. AZ E-KORMÁNYZÁSRA VALÓ FELKÉSZÜLTSÉG A MINISZTÉRIUMOKNÁL .......................... 15 1.1. A MINTÁRÓL..............................................................................................................................................16 1.2. ESZKÖZELLÁTOTTSÁG ...............................................................................................................................16 1.3.TÁVMUNKÁT ELŐSEGÍTŐ IKT- ESZKÖZÖK ..................................................................................................16 1.4. A MINISZTÉRIUMOK ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK ELEKTRONIZÁLHATÓSÁGA ................................17 1.5. INTERNETES HONLAPOK ............................................................................................................................18 1.6. BELSŐ HÁLÓ, INTRANET ............................................................................................................................18 1.7. E-MAIL HASZNÁLAT ...................................................................................................................................19 1.8. KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ.............................................................................................................................19 1.8.1. Kommunikáció más hazai kormányzati szervekkel .......................................................................... 20 1.8.2. Kommunikáció saját alárendelt szerveikkel..................................................................................... 20 1.8.3. Kommunikáció a lakossággal .......................................................................................................... 20 1.8.4. Kommunikáció az üzleti szférával.................................................................................................... 21 1.9. KOMMUNIKÁCIÓ AZ EU SZERVEIVEL.........................................................................................................22 1.10. KOMMUNIKÁCIÓ MÁS KÜLFÖLDI INTÉZMÉNYEKKEL ................................................................................22 1.11. ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS .........................................................................................................................22 1.12. ADATBANKOK, ADATVAGYON, NYILVÁNTARTÁSOK ................................................................................22 1.13. AZ ADATBÁZISOK ELEKTRONIKUS ELÉRHETŐSÉGE...................................................................................23 1.14. ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS ...............................................................................................................23 1.15. IKTATÓ/ÜGYKEZELŐ/ÜGYVITELI RENDSZEREK .........................................................................................23 1.16. ELŐTERJESZTÉSEK KÉSZÍTÉSE..................................................................................................................24 1.17. SAJTÓFIGYELÉS .......................................................................................................................................24 1.18. ELEKTRONIKUS BEJELENTKEZÉS, IDŐPONTKÉRÉS ....................................................................................24 1.19. VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK ......................................................................................................24 1.20. ELEKTRONIKUS ÉRTEKEZLET ...................................................................................................................25 1.21. OKMÁNYIRODÁK .....................................................................................................................................25 1.22. SOROZÁSI ADATOK MÓDOSÍTÁSA .............................................................................................................25 1.23. VÉSZHELYZETI INFORMATIKAI KÖZPONT .................................................................................................25 1.24. TETRA-RENDSZER .................................................................................................................................25 1.25. CÉGNYILVÁNTARTÁS, CÉGINFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁS ........................................................................26 1.26. EGYABLAKOS CÉGALAPÍTÁS ....................................................................................................................26 1.27. INFORMATIKAI KÉPZETTSÉGI ELŐÍRÁSOK .................................................................................................26 1.28. KÉPZÉS ....................................................................................................................................................26 1.29. SUPPORT..................................................................................................................................................27 1.31. ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉS .............................................................................................................................28 2. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EKÖZIGAZGATÁSRA....................................................................................................................................... 29 2.1. A MINTA ....................................................................................................................................................29 2.2. E-KORMÁNYZÁS ........................................................................................................................................31 2.2.1. A közszolgáltatások elérhetősége..................................................................................................... 31 2.2.2. Az elérhetőség mélysége .................................................................................................................. 33 2.2.3. E-kormányzati eszközök használata az államapparátuson belül ..................................................... 35 2.2.4. Az üzleti szférának és a társadalmi szervezeteknek nyújtott szolgáltatások elektronizáltsága......... 36 2.2.5. Az e-kormányzati elemek súlya a teljes ügyfélforgalomban............................................................. 37 2.2.6. Elektronikus közbeszerzés ................................................................................................................ 39 2. 3. INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI ESZKÖZELLÁTOTTSÁG ..................................................................................41 2.3.1. A számítógépek állománya............................................................................................................... 41

K O P I N T – D A T O R G R T.

3 2.3.2. Egyes hardver és szoftver elemek állománya................................................................................... 47 2.4. HUMÁN ERŐFORRÁSOK – INFORMATIKAI ISMERETEK ................................................................................53 2.4.1. A munkatársakkal szemben támasztott e-követelmények ................................................................. 53 2.4.2. Informatikai oktatás......................................................................................................................... 55 2.5. ALKALMAZÁS ............................................................................................................................................56 2.6. KOMMUNIKÁCIÓ ........................................................................................................................................57 2.6.1. Belső kommunikáció ........................................................................................................................ 58 2.6.2. Külső kommunikáció........................................................................................................................ 59 2.7. AZ INTERNETTEL KAPCSOLATOS FONTOSABB FELMÉRÉSI ADATOK ............................................................60 MELLÉKLETEK.............................................................................................................................................. 64


4

Vezetői összefoglaló 1. A kormányzati szektor infokommunikációs érettségének monitorozása, az eredmények publikálása az Európai Unió által 2002-től már a tagjelöltek számára is előírt kötelezettség. 2. A kormányzatiszektor-monitorozás módszertana az EU által megkövetelt struktúrát veszi figyelembe, és szervesen illeszkedik a Központi Statisztikai Hivatalban folyó adatgyűjtő és elemző munkához. 3. Az Európai Tanács 2000. decemberi ülésén 23 indikátorcsoportból álló csomagot fogadott el. Minden tagállam köteles ezeket az indikátorokat megfigyelni. 4. A kormányzatra értelmezhető indikátorok: ≡ az alapvető közszolgáltatások on-line elérhetősége ≡ az on-line elérhető közszolgáltatások lakossági és vállalati igénybevétele A tagjelölt országok számára még egy pótlólagos indikátor is előírt: ≡

az elektronikus közbeszerzési eljárások aránya.

5. Az e-kormányzatot úgy lehet kvantitatíve értékelni, ha a felhasználói oldalt vizsgáljuk∏ mit nyújt az elektronikus kormányzás az állampolgárok, valamint az üzleti szféra számára. 6. Az egyes szolgáltatások elektronizálásának négy fokozatát különböztetik meg ≡ 1. fokozat: Információ∏ ≡ 2. fokozat: Interakció; ≡ 3. fokozat: Kétoldalú interakció; ≡ 4. fokozat: Tranzakció. 7. Az államigazgatási/kormányzati szervek technikai és személyi felkészültségét is megfigyelésünk tárgyává tettük. ≡ milyen a számítástechnikai műveltség∏ ≡ a távmunkavégzés feltételei; ≡ számítógép ellátottság, Internet-hozzáférés; ≡ gépparkok korszerűsége; ≡ belső és külső kommunikáció. 8. A jelenlegi kutatás célja az induló állapot felmérése. 9. A minisztériumi megkérdezések fő célkitűzése konkrét, kvalitatív információk szerzése.


5

≡ az IKT eszközök felhasználásáról∏ ≡ az elektronikus kormányzás fejlettségi szintjéről∏ ≡ és a minisztériumok elektronikus kommunikációs gyakorlatáról. 10. Elektronikus

kormányzati

eljárásokat

még

csak

részlegesen

alkalmaznak

a

minisztériumok. Nincs olyan minisztérium, amely célul tűzné a „papír nélküli” irodát. 11. Az elektronikus kormányzás valamennyi minisztériumban jelen van. 12. Azokat a kormányzati aktusokat is dokumentálják írásban, amelyek on-line valósultak meg. 13. Az elektronikus formátumú üzenetek, dokumentumok érkeztetésére, iktatására, aláírására, hitelesítésére nem megoldott. 14. A papíralapú és az elektronikus ügyintézés még sokáig egymás mellett, párhuzamosan fog működni. 15. A minisztériumok jól ellátottak személyi számítógépekkel és programokkal 16. A minisztériumi alapfeladatok a válaszadók egy része szerint alkalmatlan terepet jelentenek az elektronikus kormányzás bevezetése számára. 17. Általában 1% körüli arányt jelöltek meg az elektronikus kormányzás jelenlegi alkalmazási szintjére, de van olyan minisztérium, amely 60%-ot jelölt. 18. Valamennyi minisztériumnak van az Interneten honlapja. 19. A minisztériumok nagyobbik fele csak a Miniszterelnöki Hivatal honlapjáról érhető el egyetlen mozdulattal. 20. A Belügyminisztérium honlapján kérdezni is lehet, a válasz elektronikus úton érkezik. 21. A minisztériumok szinte kivétel nélkül működtetnek belső hálót, illetve Intranetet, ez a minisztériumi belső kommunikáció fontosabb eszközévé vált. 22. A nehézkesebb hivatali utak mellet gyakran az elektronikus kommunikáció biztosítja, hogy tartani tudják a különböző feladatokra megszabott határidőket. 23. A külső kommunikáció során alkalmazott elektronikus csatornák és eszközök igénybevétele általában nem kötelező, spontán, és mintegy 80%-ban párhuzamos, illetve átfedő a papíralapú kommunikációval. 24. Egyes minisztériumok, a kormányzati kommunikációban a kormányzati levelezési rendszert használják. Mások kizárólag papírformában kommunikálnak. 25. A lakosság tájékoztatásában a honlapok fontos szerepet játszhatnának, ha a lakosság fogadókészsége ennek nem szabna gátat. 26. A lakosság számára interaktivitást kevés helyen terveznek. K O P I N T – D A T O R G R T.

6

27. A minisztériumi honlapokról számos űrlap letölthető, de ezek általában nem adhatók be elektronikusan. Ezt az elektronikus aláírás hiánya is indokolja. 28. Az ügyfelek nem tudnak elektronikusan bejelentkezni, illetve regisztráltatni magukat. 29. A minisztériumok a lakosságot érintő egyedi döntéseket, határozatokat minden esetben írásos formában közlik. 30. Az informális kommunikáció az EU-val kizárólag elektronikus, a hivatalos, formális egyes minisztériumok esetében minden esetben papíralapú, mások kiépítettek elektronikus kommunikációt. 31. Az államigazgatás számára az elektronikus aláírás küszöbön álló bevezetésének jelentősége aligha becsülhető túl. 32. Az államigazgatás adatbankjai, nyilvántartásai magától értetődően elektronikus formájúak. Ezek a nyilvántartások tartalmazzák a nemzeti adatvagyon jelentős részét. 33. Az elektronikus közbeszerzés szabályozási, eszköz- és tudásoldali feltételei minden minisztériumban rendelkezésre állnak, illetve megteremthetők. 34. Az irodai munka elektronizáltsága száz százalék. 35. A kifejezetten informatikusi állásokon kívül csak a titkársági beosztásokban feltétel a számítástechnikai tudás. 36. A minisztériumok egy részében az érdemi munkatársak jelentős része (20-30%-a) rendelkezik

ECDL-vizsgával,

összefüggésben

a

köztisztviselői

képzési

és

vizsgakövetelményekkel. 37. Valamennyi minisztériumban folyamatosan az informatikai képzések, elsősorban ECDLtanfolyamok. 38. A köztisztviselők számára az Informatikai Kormánybiztosság által kiírt számítástechnikai pályázat rendkívüli mértékben felkeltette az érdeklődést az ECDL-tanfolyamok iránt. 39. Az interjúalanyok saját minisztériumuknak az alábbi osztályzatokat adták ≡ Információs szolgáltatások elektronizáltsága:

4

≡ Interakció:

2

≡ Tranzakciós, ügyintézési lehetőségek:

1

≡ Információtechnológiai eszközellátottság:

4

≡ Informatikai írástudás:

3

≡ Infokommunikációs eszközök használata a kommunikációban:

3

40. A minisztériumokéhoz hasonló kép bontakozott ki a minisztériumoknak alárendelt kormányzati szerveknél. K O P I N T – D A T O R G R T.

7

41. Az e szervek biztosította közszolgáltatásoknak csupán elenyésző hányada érhető el elektronikus úton. 42. A lehetőségek mértékével és a szóba jövő elektronikus kormányzati eljárások választékával alig vannak tisztában a hazai intézmények. 43. A

közszolgáltatások

elektronikus

elérhetőségét,

intézményük

elektronizálásának

lehetőségét eltérően ítélik meg az egyes minisztériumok alá tartozó szervek. 44. Alacsony a nyújtott szolgáltatások elektronizáltsági szintje az egészségügyhöz és az agráriumhoz tartozó szervezeteknél. 45. Szolgáltatásaik elektronizálásra való alkalmasságát is igen nagy szórással ítélik meg a különféle tárcákhoz tartozó intézmények. 46. A magyarországi e-kormányzásra, az EU által felállított kritériumrendszer legalacsonyabb fokozatának túlsúlya a jellemző. 47. Azok a szervezetek, amelyek egyáltalán nyújtanak elektronikus úton közszolgáltatásokat, ezt ma még főleg az információszolgáltatás szintjén teszik. 48. Az elektronikus közszolgáltatások nyújtása terén aktívabbak a fővárosi intézmények. 49. Interjúalanyaink

5%-a

számára

az

e-kormányzás

eszköztárába

sorolható

infokommunikációs eljárások túlnyomóak államapparátuson belüli kapcsolataikban. 50. A központi igazgatás szerveinek mindössze 22%-a nyilatkozott úgy, a hagyományos eszközök mellett kihasználja a korszerű infokommunikáció lehetőségeit. 51. A megkérdezettek vállalatokkal és más intézményekkel való kapcsolataira egyelőre igen csekély mértékben jellemző az elektronizáció. 52. A válaszadók becslése szerint átlagosan ügyfélforgalmuk 12,17%-át teszik ki az on-line is elérhető szolgáltatások. 53. Az

elektronikus

közbeszerzésre

való

felkészültségben

legjobb

a

helyzet

az

eszközellátottság terén, hiányos a szervezetek belső szabályozása. 54. Az államigazgatási intézményekben átlagosan 1,56 főre jut egy személyi számítógép. 55. A közepes teljesítményű PC-k a legelterjedtebbek. 56. Az államigazgatásban használt PC-k 8%-a hordozható. 57. Egy államigazgatási szervnél átlagosan 3,5 munkaállomást és kereken 1 nagygépet használnak. 58. Egy államigazgatási intézményben átlagosan 2,2 a saját üzemelésű számítógépes hálózatok száma (beleértve a lokális hálózatokat is). Átlagosan három alkalmazottra két hálózati munkahely jut. K O P I N T – D A T O R G R T.

8

59. Az intézmények húsz százalékánál fontos kritérium az informatikai ismeretek megléte. 60. Az összlétszám 9,1%-a részesül pillanatnyilag valamilyen számítástechnikai képzésben. A legnépszerűbb oktatási forma a belső oktatás. 61. A válaszadók intézményinél leginkább irodai munkavégzésre és adatfeldolgozásra használják az infokommunikációs technológiát. 62. Az intézmények belső kommunikációjára még mindig a hagyományos formák túlsúlya jellemző. 63. Az intézmények közel 90%-ában használnak Intranetet, s ez az arány csupán a közintézetek esetében alacsonyabb valamivel. 64. Az e-mail belső kommunikációra való használata jóval alatta marad az Intranetének; az intézmények kevesebb, mint kétharmada él csak ezzel. 65. Az elektronikus kommunikáció a más kormányzati szervekkel, valamint az alá- és fölérendelt szervezetekkel való kapcsolattartásban ma már hasonló jelentőséggel bír, mint a hagyományos kommunikációs formák. A vállalatokkal, és különösen a lakossággal való kommunikációban ez még nem jellemző.


9

Bevezető Az ország és ezen belül a kormányzati szektor infokommunikációs érettségének feltérképezése, folyamatos monitorozása, az eredmények publikálása elengedhetetlen feltétele Magyarország reális nemzetközi megítélésének. Ezen túlmenően, hamarosan eleget kell tennünk az Európai Unió által – eddig csak a tagállamok, de 2002-től már a tagjelöltek számára is - előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek, mely szerint primer forrásokra támaszkodó, saját gyűjtésű információk révén kell bemutatni az információs társadalom fejlettségét. A különféle nemzetközi összehasonlításokban e primer forrásokból származtatott statisztikai becslések alapján sorolják be Magyarországot, e besorolásokat tehát közvetlenül befolyásolja, hogy milyen információforrásból, milyen módszertani alapokon készülnek a becslések és előrejelzések. Ezért a kormányzati szektor monitorozása módszertanának kidolgozása során arra törekedtünk, hogy a vizsgálatunk eredményeként összegyűlő információk, amennyire csak lehetséges, az EU által megkövetelt struktúrában álljanak rendelkezésre. Ugyancsak fontos célunk volt, hogy az általunk megfigyelendő területek szervesen illeszkedjenek a magyarországi infokommunikációval összefüggő, a Központi Statisztikai Hivatalban folyó adatgyűjtő és elemző munkához.1 Az Európai Unió állam és kormányfőinek 2000. márciusi lisszaboni csúcstalálkozóján elfogadott eEurope Akcióterv kimondja, hogy kvalitatív és kvantitatív mutatók segítségével rendszeresen követni, ellenőrizni, mérni kell az egyes tagállamokban az információs társadalom fejlődését. Az Európai Tanács 2000. decemberi ülésén egy 23 indikátorcsoportból álló csomagot fogadott el. Ezentúl minden tagállam ezen indikátorok alapján köteles információt szolgáltatni az

Európai

Bizottság Információs Társadalom

Igazgatósága felé. (Az

EU által

monitorozandóként előírt indikátorok ismertetését lásd az 1. Mellékletben.)

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Dr. Győrfi Mihálynak, a KSH osztályvezetőjének, akinek a témavázlatunkhoz fűzött értékes megjegyzései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a KSH és a Kopint-Datorg Rt. vizsgálati módszerei között ne legyenek diszkrepanciák.

1


10

Az Európai Unió direktíváinak szellemében a kormányzat e-gazdasági érettségét két szempontból kell vizsgálni. Egyrészt folyamatosan figyelni kell, mennyiben felel meg a tagállamok kormányzata az információs társadalom egyik igen fontos elvárásának, az ekormányzás megvalósításának, másrészt pedig figyelemmel kell kísérni azt is, hogy az egyes tárcák irányítása alá tartozó területeken hogyan halad előre az információs társadalom fejlődéséhez szükséges feltételrendszer kiépítése, illetve gyakorlati alkalmazása. Az EU-tagállamok számára folyamatosan monitorozandó mutatók közül 2 indikátorcsoport vonatkozik az e-kormányzásra. Ezek a következők: az alapvető közszolgáltatások on-line elérhetősége fejlődésének figyelemmel kísérése, és annak regisztrálása, hogyan változik az on-line elérhető közszolgáltatások lakossági és vállalati igénybevételének aránya.2 A tagjelölt országok infokommunikációs fejlődését elősegítő, 2001. júniusában elfogadott eEurope+ Akcióterv is előírja az érintett országok számára e két terület figyelését és az Európai Bizottság számára rendszeres jelentéstételi köterlezettségét. Sőt, esetü(n)kben még egy indikátorral kiegészül az e-kormányzás monitorozása, ez pedig az elektronikus úton lefolytatható közbeszerzési eljárások arányának alakulása. Véleményünk szerint a magyar kormányzati szektor monitorozása során ezekre a kérdésekre nekünk is mindenképpen ki kellett térnünk. Az Európai Unió apparátusán belül működő eGovernment Munkacsoport 2001. február 22-én hozta nyilvánosságra, milyen módszerekkel kell a tagállamok illetékes hatóságainak monitorozniuk az e-kormányzás előrehaladását. E módszer követése egyelőre még csak a tagállamok számára kötelező, de igen nagy a valószínűsége annak, hogy hamarosan ugyanezt várják majd el az eEurope+-hoz tartozó országoktól, köztük Magyarországtól is. Ezért

Az Eurobarometer legutóbbi számában közzétett erre vonatkozó grafikont lásd a 2. Mellékletben! 2


11

munkánk során arra törekedtünk, hogy az e-kormányzás monitorozásával kapcsolatos mutatóinkat ebben a szellemben készítsük el. Az EU eGovernment Munkacsoportja által kidolgozott módszer lényege röviden összefoglalva a következő: Az e-kormányzat eredményességét csak úgy lehet kvantitatív módszerekkel vizsgálni, ha a keresleti, más szóval felhasználói oldalt vesszük górcső alá. Vagyis azt kell feltérképezni, mit nyújt az elektronikus kormányzás az állampolgárok, valamint az üzleti szféra számára. Köztudomású, hogy egyes alapvető szolgáltatások az infokommunikáció fejlődése folytán lényeges átalakuláson mennek át. Az EU szakértői 2001. február 12-i ülésükön 20 szolgáltatást jelöltek meg, amelyek segítségével objektíven mérhető, hol tart az egyes országokban az elektronikus kormányzás fejlődésének folyamata. (Az állampolgároknak nyújtott 12 és az üzleti szférával kapcsolatos 8 szolgáltatás ismertetését lásd a 3. Mellékletben!) A méréshez és a nemzetközi összehasonlításhoz a dán kormány szakértői által kidolgozott egészen egyszerű algoritmus használata mellett döntött a grémium. Ennek lényege, hogy az egyes szolgáltatások elektronizálásának négy fokozatát különböztetik meg; minél több szolgáltatás található minél magasabb fokozatban, annál fejlettebbnek minősül az adott ország e-kormányzata. A fokozatok a következők: 1. fokozat: Információ – az adott szolgáltatásról a lakosság és/vagy az üzleti szféra teljes körű információt szerezhet be az Internet segítségével; 2. fokozat: Interakció – a szükséges formanyomtatványok letölthetők az Internetről; 3. fokozat: Kétoldalú interakció – a nyomtatványok nemcsak letölthetők, hanem kitölthetők és hitelesíthetők is elektronikus úton; 4. fokozat: Tranzakció – teljes körű on-line ügyintézés valósítható meg, beleértve a határozathozatalt és a pénzmozgásokat is. A tagállamok erre kijelölt hatósága évente kétszer köteles kitölteni és az Európai Bizottság „Eurobarometer” c. kiadványát összeállító részlegéhez eljuttatni a 3. Mellékletben található űrlapot. Az e-kormányzás fejlettségi állapotának meghatározása roppant egyszerűen történik K O P I N T – D A T O R G R T.

12

majd. Minden egyes szolgáltatás esetében minden elért fokozat egy-egy pontot jelent. A pontok összegének a maximálisan elérhető 73 ponthoz3 viszonyított aránya mutatja meg az adott ország e-kormányzásra való felkészültségének szintjét. A felkészültség mérésén túlmenően regisztrálni kell a lehetőségek igénybevételének mértékét, az új lehetőségeknek a hagyományos módszerekkel szembeni elterjedésének ütemét is. Az e-kormányzás fent említett monitorozásán túlmenően feladatunknak tekintettük az államigazgatás – beleértve a minisztériumokat, az államigazgatási szerveket, a közintézeteket – információstársadalom-érettségének vizsgálatát is. Vagyis az output oldal vizsgálatán túlmenően az input oldalt, tehát az államigazgatási/kormányzati szervek technikai és személyi felkészültségét is megfigyelésünk tárgyává tettük. Az egyes szakminisztériumok és szakhatóságok helyzetének feltérképezése során olyan információkat is begyűjtöttünk, amelyek az EU által monitorozandónak megjelölt 23 indikátorcsoport közül ugyan nem az ekormányzásra vonatkoznak, de az államigazgatási/kormányzati szervek felkészültségének érzékeltetéséhez igencsak fontosak. Így megnéztük, hogy az államigazgatási/kormányzati szektorban milyen az alkalmazottak számítástechnikai műveltsége; hol tart a távmunkavégzés feltételrendszerének kialakítása; milyen az alkalmazottak számítógép ellátottsága, Internet-hozzáférési lehetősége; az ellátandó feladatok függvényében mennyire korszerű az egyes intézmények gépparkja; mennyire fejlettek a belső és külső kommunikációjukat biztosító hálózatok. Az intézmények hardver- és szoftverellátottságának, az alkalmazottak számítástechnikai „írástudásának” feltérképezése mellett kiemelt jelentőséget tulajdonítottunk az e-kormányzás legfontosabb platformjai, az egyes intézmények honlapjai vizsgálatának is. Megvizsgáltuk, hogy jelenleg mire használhatók az egyes kormányzati/államigazgatási intézmények honlapjai; 3

Azért nem 20x4=80, mert bizonyos szolgáltatások esetében, azok jellegéből adódóan,


13

a főbb felhasználói csoportok milyen mértékben veszik igénybe a rendelkezésükre álló lehetőségeket; milyen fejlesztéseket terveznek az intézmények; a honlapok milyen tájékoztatást nyújtanak a releváns EU-jogszabályokról, programokról és pályázati lehetőségekről; alkalmasak-e a honlapok a portál szerepkör betöltésére. A jelenlegi kutatás célja a folyamatos monitorozás beindításához szükséges induló állapot felmérése. Ezért a kormányzati/államigazgatási intézmények minél szélesebb körét igyekeztünk vizsgálatunkba bevonni. A minisztériumok esetében arra törekedtünk, hogy a vizsgálat teljes körű legyen, vagyis a hardver- és szoftver ellátottságra, az alkalmazottak számítástechnikai felkészültségére vonatkozó adatlapok kitöltésén túlmenően valamennyi minisztérium informatikai vezetőjével mélyinterjút szerettünk volna készíteni. Ez – főleg az elfoglalt vezetőkkel való időegyeztetési problémák miatt - nem sikerült teljes mértékben. Mindazonáltal az elkészült tizenegy interjú alapján levonható következtetések, az eredmények és a problémák hasonló voltából fakadóan, jól reprezentálják a minisztériumi szféra helyzetét, felkészültségét és gondjait. Az államigazgatást jelentő intézményi kör (közel 900 intézmény) helyzetét és szolgáltatásait többszörösen rétegzett mintavétel segítségével 150 reprezentáns intézmény informatikai vezetőjével lefolytatandó face-to-face kérdőíves lekérdezéssel kívántuk felmérni. A minta kialakításakor a következő szempontokat tartottuk szem előtt: Az országos hatáskörű szervek minél nagyobb számban kerüljenek be a mintába; Minél szélesebb szakmai kör reprezentációját biztosítsuk; Az ország valamennyi régiójának intézményei képviselve legyenek; Lehetőség szerint valamennyi minisztérium dekoncentrált szervei képviselve legyenek. Azon országos hatáskörű szervek informatikai vezetőit, amelyek fogadókészséget mutattak, előzetes telefonbejelentkezés után keresték fel kérdezőbiztosaink. A területi dekoncentrált szervek kiválasztásához egy olyan szűrőkérdőívet használtunk, amely segítségével az azt

legfeljebb 3 fokozat érhető el. K O P I N T – D A T O R G R T.

14

kitöltve visszaküldő intézmények eszközellátottságáról és felkészültségéről, szolgáltatásaik elektronizáltságáról alapinformációkhoz juthattunk, továbbá megtudtuk, hogy hajlandóak-e rendelkezésünkre állni egy face-to-face interjú erejéig. Mivel a visszaküldött szűrőkérdőívek alapján kiderült, hogy bizonyos ágazatok illetve régiók képviseleti aránya nem lesz megfelelő a mintánkban, boosterként az elektronikus lekérdezés eszközét is bevetettük. Végül is 145 kompletten kitöltött kérdőív alapján végezhettük el az elemzésünket. Fontosnak tartjuk megemlíteni azt a tényt, hogy sok potenciális interjúalanyunk azért hőkölt vissza, mert felesleges időpocsékolásnak tekintette azt a munkát, ami az eszközellátottságra, beruházásokra, a dolgozók számítástechnikai felkészültségére vonatkozó, „az OSAP-lapokra erősen hasonlító”, táblázataink kitöltésével járt volna, hiszen ezeket az adatokat rendszeresen közlik a KSH-val. Nehezen látták be, hogy a Statisztikai Törvény értelmében mi csak azután dolgozhatnánk a KSH-nak szolgáltatott adatokkal, ha azok felhasználásával már publikus kiadvány készült volna, s mivel a monitoring lényege a naprakészség (vagy legalábbis az arra irányuló törekvés), kénytelenek vagyunk mi is adatlapok kitöltésével zaklatni őket. A vezetői összefoglalót követően tanulmányunk első részében a minisztériumi mélyinterjúk tapasztalatainak összegzése, a másodikban az intézményeknél végzett kérdőíves lekérdezés elemzése található. A minisztériumokban lefolytatandó mélyinterjúk vázlata a 4. Mellékletben, a szűrőkérdőív, valamint az intézményeknél lekérdezendő kérdőív tervezete az 5. illetve a 6. Mellékletben található.


15

1. Az e-kormányzásra való felkészültség a minisztériumoknál A 2001. október-november hónap során elvégzett minisztériumi megkérdezések fő célkitűzése az volt, hogy az egyes minisztériumoktól konkrét, kvalitatív információkat szerezzünk az IKT eszközök felhasználásáról∏ az elektronikus kormányzás fejlettségi szintjéről∏ és a minisztériumok elektronikus kommunikációs gyakorlatáról. Elektronikus kormányzati eljárásokat az interjúk tanúsága szerint jelenleg még csak részlegesen, egyes részfunkciók megvalósítása érdekében alkalmaznak a minisztériumok. Nincs, és a belátható jövőben nem is lesz olyan minisztérium, amely megvalósítaná, vagy akár csak célul tűzné a „papír nélküli” iroda, ügyvitel, illetve kormányzat eszméjét. Ez nem is lenne reális célkitűzés. Az elektronikus kormányzás eszközei, módszerei és konkrét alkalmazásai azonban valamennyi minisztériumban jelen vannak, és használják is ezeket. Lényegében minden érdemi munkatársnak van számítógépe és a zömük azon is dolgozik. Igaz, e gépekhez „magától értetődő” módon nyomtatók is kapcsolódnak. Jellegzetes és széles körben jellemző gyakorlat, hogy egyidejűleg, esetenként időbeli késéssel azokat a kormányzati aktusokat is dokumentálják írásban, „lepapírozzák”, amelyek on-line valósultak meg. Ennek oka az, hogy az elektronikus üzenetek, információk objektíve sem teljes mértékben egyenértékűek a papíralapú dokumentumokkal, okmányokkal. Ennek elsőrendű oka az elektronikus formátumú üzenetek, dokumentumok érkeztetésére, iktatására, aláírására, hitelesítésére szolgáló eszközrendszer törvényi hátterének illetve végrehajtása intézményrendszerének hiánya. Nagyon fontos lenne az elektronikus formájú okmányok utólagos megváltoztathatatlanságának biztosítása is, hogy megszűnjön a papíralapú párhuzamos dokumentáció indokoltsága. A megkérdezett szakemberek egybecsengő véleménye szerint a minisztériumokon belül az ügyviteli munka teljes mértékben elektronizálható, az eljárások részlegesen, ezeknél az K O P I N T – D A T O R G R T.

16

ésszerűség dönti majd el, áttevődik-e elektronikus adathordozóra az eljárások dokumentációja, iratanyaga. Mindenesetre a papír még sokáig a legfontosabb adathordozó lesz a minisztériumokban, a papíralapú és az elektronikus ügyintézés még sokáig egymás mellett, részben párhuzamosan fog működni. Fontos tehát, hogy a két szféra között legyen ésszerű átjárhatóság. 1.1. A mintáról A

kormányzati

minisztériumok

szektor körében

infokommunikációs teljeskörű

gyakorlatának

mélyinterjú-sorozatot

monitorizálásához terveztünk.

Bár

a a

minisztériumoknál, csekély számú kivétellel a fogadókészség megvolt, néhány estben munkacsúcsra, illetve egyéb specifikus okokra hivatkozva nem sikerült időpontot egyeztetni. Végülis 11 minisztériumi interjú készült, 2 minisztériumnál pedig sikerült kitölteni-kitöltetni az intézményi kérdőívet. 1.2. Eszközellátottság A minisztériumok, saját véleményük szerint, jól ellátottak személyi számítógépekkel, programokkal és tartozékokkal, természetesen a modernizálás folyamatos feladat. Több felkeresett minisztérium, különböző okokból nem tudta az eszközellátottságra vonatkozó részletes táblázatokat kitölteni. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium arra hivatkozva nem töltötte ki a táblázatokat, hogy az adatokat már megadta a Központi Statisztikai Hivatalnak. 1.3.Távmunkát elősegítő IKT- eszközök Bár minden minisztériumban vannak laptopok, kisebb számban egyéb, távmunkát elősegítő IKT eszközök, ezek általában nem jelentenek érdemi arányt az eszközállományon belül. A közigazgatási

államtitkári

értekezleteken

van

komoly

funkciójuk,

illetve

a

Belügyminisztériumban, amely 180 laptopot üzemeltet. A Honvédelmi Minisztériumnál a külföldi továbbképzésen résztvevő munkatársak kapnak laptopot, amelyet kiküldetésük lejárta után is megtarthatnak.


17

1.4. A minisztériumok által nyújtott szolgáltatások elektronizálhatósága Az interjúkészítési céllal felkeresett minisztériumokban szinte kivétel nélkül úgy ítélik meg, hogy az adott intézmény viszonylag kevés szolgáltatást nyújt széles ügyfélkörnek – lakosságnak, szakmai csoportoknak, vállalkozásoknak, társadalmi szervezeteknek. Jelentős létszámú ügyfélkör híján viszont nincs sem kényszer, sem igazi lehetőség arra, hogy a külső kapcsolatokat digitalizálják. A minisztériumi alapfeladatok zöme a válaszadók véleménye szerint eleve alkalmatlan terep az elektronikus kormányzás bevezetése számára. Kivételként kell megemlíteni az Oktatási Minisztériumot, amelynél teljes mértékben bevezethetőnek tekintik az elektronikus kormányzási módszereket. A Gazdasági Minisztériumnál úgy ítélik meg, hogy számos területen az elektronikus kormányzás bevezetésének legfőbb akadályát egyik kiemelt célcsoportjuk, a kis- és közepes vállalkozások meglehetősen csekély szintű informatikai írástudása jelenti. Van azonban olyan minisztérium is (ilyen például az Egészségügyi Minisztérium), amely – részben outsourcinggal – szinte keresi azokat kiegészítő, esetenként széles ügyfélkört involváló feladatokat, szolgáltatásokat, amelyek a minisztérium érdemi alapfeladatának (adott esetben a betegellátás, illetve utógondozás) teljesebb, jobb megvalósítását elősegítik. Az Egészségügyi Minisztérium érvényes miniszteri programjának negyedik pontja az informatikára vonatkozik. Egységes ágazati információs rendszert kívánnak létrehozni, ezen kívül egy olyan kommunikációs rendszert, amely kiterjed az egészségügy területén működő kormányzati és önkormányzati szervekre. De hasonló feladatvállalásról más minisztériumok (pl. a turizmushoz kapcsolódóan a Gazdasági Minisztérium valamint az Oktatási Minisztérium) is beszámoltak. E többletfeladatok egy részének anyagi forrása az Informatikai Kormánybiztosság pályázataiból származik. Ezzel kapcsolatban az Oktatási Minisztériumban felvetették, milyen súlyos problémát okoz, ha a megpályázottnál kisebb összeget nyer egy-egy intézmény az IKB pályázatán, és abból kell/kellene finanszíroznia a teljes projekteket. Általában 1% körüli arányt jelöltek meg az elektronikus kormányzás jelenlegi alkalmazási szintjére, de van olyan minisztérium, amely 60%-ot jelölt meg (Belügyminisztérium). Papíralapú és elektronikus ügyvitel még itt is párhuzamosan létezik. Ez azt jelenti, hogy az K O P I N T – D A T O R G R T.

18

elektronikus

információt

szinte

minden

esetben

kinyomtatják,

és

az

adott

ügy

„okmányszerűen”, papíron (is) dokumentáltatik. A Honvédelmi Minisztérium havi munkaterve viszont csak elektronikusan készül, és csak digitálisan terjesztik. Ennek célja, pilot projekt jelleggel az, hogy valamennyi munkatársat mintegy rávegyenek számítógépe és a belső háló használatára. (Így nem fordulhat elő olyan eset, amelyről egy másik minisztériumban számoltak be, nevezetesen: ott van egy olyan alkalmazott, aki az elmúlt másfél évben nem nyitotta ki számítógépét.) 1.5. Internetes honlapok Valamennyi minisztériumnak van az Interneten honlapja. Ezek 1996-1998 között jöttek létre. A honlap tartalma, arculata általában szabályozott, de a kötelező tartalmi minimum előírása ritka. A frissítés minden minisztériumnál folyamatos, a naponkénti gyakoriságtól a hetikéthetiig terjed. Általában 15-20 kormányzati linket tartalmaznak a minisztériumi honlapok, és mintegy feleennyi, az EU-ra, illetve más nemzetközi szervezetre utaló csatlakozást. A minisztériumok nagyobbik fele csak a Miniszterelnöki Hivatal honlapjáról érhető el egyetlen mozdulattal, más minisztériumok több helyről is (pl. a jelentősebb hazai hírportálokról). A Széchenyi Tervhez kapcsolódó pályázatok miatt a Gazdasági Minisztérium minden vállalkozás-, regionális illetve turisztikai fejlesztéssel foglalkozó honlapról elérhető. A Belügyminisztérium Web-lapján (www.bm.hu) keresztül nemcsak informálódni, de kérdezni is lehet, a választ 1-2 napon belül, elektronikus úton kapja meg a kérdező. Chatfórumot is üzemeltetnek. Törekvésük, hogy a Web-lap ne csak a minisztérium önmagáról alkotott „hivatalos” véleményét tükrözze, ezért minden további nélkül rögzítik és minden látogató számára olvashatóvá teszik még az igen kritikus, esetenként a vezetőket, minisztert személyében bíráló, minősítő hozzászólásokat is. Ezek száma a chat-vonal beindítása után egyébként gyorsan és minimálisra csökkent. A Honvédelmi Minisztérium honlapján (www.honvedelem.hu) megindították az elektronikus toborzást. 1.6. Belső háló, Intranet A minisztériumok szinte kivétel nélkül működtetnek belső hálót, illetve Intranetet. A saját K O P I N T – D A T O R G R T.

19

Intranet, illetve belső háló a minisztériumi belső kommunikáció legfontosabb eszközévé vált, természetesen az élőszó és a telefon mellett. A fő funkció a belső levelezés és a belső tájékoztatás. A rendszerek adatátviteli sebesség szempontjából általában vegyes kiépítettségűek; a minisztériumok épületei (a „házak”) között általában 2 megabit/sec, a házakon belül jelenleg tipikusan 10 megabit/sec az adatátviteli sebesség. A fejlesztés jelenleg is folyamatos, jövőre a házakon belül általában elérik a 100 megabites szintet. A cél általában a gigabites sebesség elérése. Van olyan alkalmazásra is példa, amely a megnyitott leveleket automatikusan „okmányolja”, vagyis nincs szükség arra, hogy a leveleket iktatáshoz kinyomtassák. Egyes minisztériumok sajátos, a belső hálón elérhető „belső honlapot” is üzemeltetnek, ez sokat segít a frissen belépők számára az informális tájékozódásban, pl. tartalmazza a házon belüli pletykák (egy részét) is. 1.7. E-mail használat A minisztériumokban a belső háló kiépítése ellenére a belső kommunikációban továbbra is sűrűn használnak e-mail-t. Ennek oka részben a megszokás, részben a csatolt file-ok lehetősége. A külső kommunikációban is gyakori az e-mail használat. A bürokratikus ügyintézés hierarchizáltsága és lassúsága mellett igen gyakran az e-mail testesíti meg a gyorsaságot és a prakticizmust; a nehézkesebb hivatali utak mellet gyakran az elektronikus kommunikáció biztosítja, hogy tartani tudják a különböző feladatokra megszabott határidőket. 1.8. Külső kommunikáció A külső kommunikáció során alkalmazott elektronikus csatornákra és eszközökre az jellemző, hogy ezek igénybevétele általában nem kötelező, spontán, és mintegy 80%-ban párhuzamos, illetve átfedő a papíralapú kommunikációval. A jellemző az, hogy a papír, a kinyomtatott szöveg az elsődleges („könnyebb olvasni, lapozni"), az elektronikus változatot azért kérik, mert az viszont könnyedén szerkeszthető. E téren a közeljövőben nagy valószínűséggel változások várhatók, a külső kommunikációban érzékelhetően nőni fog az elektronikus K O P I N T – D A T O R G R T.

20

megoldások súlya. Ezt a prognózist részben az elektronikus aláírás, részben az elektronika fokozódó térhódítása indokolja.

1.8.1. Kommunikáció más hazai kormányzati szervekkel Egyes minisztériumok, (pl. Belügyminisztérium, Gazdasági Minisztérium) a kormányzati kommunikációban a kormányzati levelezési rendszert használják. Mások kizárólag papírformában kommunikálnak, indoklásuk szerint a Kikeres késése miatt (Oktatási Minisztérium). A kormányzati háló zárt és védett jellege szükséges számos felhasználási célhoz. Az IKB-val viszont minden minisztérium elektronikus úton kommunikál. 1.8.2. Kommunikáció saját alárendelt szerveikkel E relációban is jellemző a papír alapú kommunikáció, de már megjelent az elektronikus kommunikáció is. A fő szabály az, hogy azokat az információkat, okmányokat, „amelyeknek súlyuk van” papíron küldik meg, aminek viszont gyorsan kell célba érnie, azt elektronikus úton. Az alárendelt szervekkel kapcsolatban esetenként problémát jelent, hogy kevésbé képesek, hajlandók az elektronikus kommunikációra, mint maguk a minisztériumok. 1.8.3. Kommunikáció a lakossággal Azokban a ritka esetekben, amikor minisztériumok és a lakosság között közvetlen a kommunikáció, dominálnak a hagyományos formák (írásbeliség, ügyfélszolgálat, telefon). A lakosság tájékoztatásában a minden minisztériumban már létező honlapok potenciálisan igen fontos szerepet játszhatnak, ennek a lakosság fogadókészsége, az internetezők egyelőre szerény aránya gátat szab. A lakosság számára egyelőre interaktivitást kevés helyen terveznek. A Belügyminisztérium honlapján például csak tájékozódni, és kérdezni lehet. Az Igazságügyminisztérium tervezi a jelenleg csak személyesen igénybe vehető ügyfélszolgálati munka fejlesztését, ennek keretei között tervek szerint távlatilag szerepet kap az Internet is. Ugyanakkor az ügyfélszolgálat K O P I N T – D A T O R G R T.

21

keretei között elérhető alapvető jogi, eljárási ismeretekre elsősorban rászorulók között az internetezők aránya minden bizonnyal minimális. A Gazdasági Minisztérium webmesteri szolgáltatását egyre növekvő mértékben veszik igénybe. Jelenleg naponta 30-40 elektronikus levél érkezik, amelyeknek mintegy fele minősül érdeminek. A minisztériumi tapasztalatok szerint az így beérkező e-mailek mintegy 10%-a igényel intézkedést és válaszadást, ezeket a leveleket a webmesteri feladatot ellátó munkatárs allokálja az érintettek részére. A minisztériumi honlapokról számos űrlap letölthető, de ezek kivételképpen sem adhatók be elektronikusan. Ezt, egyebek mellett az elektronikus aláírás hitelesítése szabályozottságának hiánya is indokolja. Hasonlóképpen, az ügyfelek nem tudnak elektronikusan bejelentkezni, illetve regisztráltatni magukat. A minisztériumok a lakosságot érintő egyedi döntéseket, határozatokat minden esetben írásos formában közlik. 1.8.4. Kommunikáció az üzleti szférával A minisztériumok ritkán és szinte kizárólag papíron kommunikálnak a vállalatokkal, vállalkozásokkal, az üzleti szférával. Egyetlen kivétel: több minisztérium on-line kapcsolatban áll számlavezető bankjával, és a pénzügyi tranzakciókat elektronikusan intézi. Ebben az esetben azonban nem az elektronikus kormányzás vállalatokra, bankokra kisugárzó hatása érvényesül, hanem pont fordítva, ezen a részterületen az elektronikus businesshez alkalmazkodott a kormányzati szféra. Az üzleti szféra számára általában azok az elektronikus tájékozódási és kommunikációs csatornák, elsősorban a honlapok állnak rendelkezésre, amelyeket eredendően a lakosság számára hoztak létre.


22

1.9. Kommunikáció az EU szerveivel Az informális kommunikáció kizárólag elektronikus, a hivatalos, formális egyes minisztériumok esetében minden esetben papíralapú, mások kiépítettek elektronikus kommunikációt. A schengeni adatbankkal például a Magyarországon évek óta működő, és hamarosan

teljeskörűvé,

„résmentessé”

váló

automatikus

útlevél-leolvasó

rendszer

értelemszerűen csak elektronikusan kommunikál. 1.10. Kommunikáció más külföldi intézményekkel A külföldi intézményekkel folyó kommunikáció jellemzően papíron történik. A Honvédelmi Minisztérium és a NATO között speciális, védett on-line adatkapcsolat van. 1.11. Elektronikus aláírás Az államigazgatás számára az elektronikus aláírás küszöbön álló bevezetésének jelentősége aligha

becsülhető

túl.

Az

elektronikus

aláírás

a

minisztériumok

ügyvitelében,

kommunikációjában, iratforgalmában szükséges feltétele az elektronikus kormányzási módszerek elterjedésének, illetve annak, hogy ezek ne párhuzamosan létezzenek a papíralapú ügyintézéssel, hanem felváltsák azt. 1.12. Adatbankok, adatvagyon, nyilvántartások A minisztériumok és alárendelt szerveik által használt, illetve létrehozott adatbankok, nyilvántartások magától értetődően elektronikus formájúak, és a normál használat elsőrendűen nem papíranyagú. Ezek a nyilvántartások tartalmazzák az elektronikusan rögzített nemzeti adatvagyon jelentős részét. Azok a minisztériumok, amelyeknél jelentős terjedelmű adatvagyon keletkezik (ilyen elsősorban a Belügyminisztérium, illetve a Gazdasági Minisztérium), ezt az adatvagyon gondosan archiválják, leltározzák, megőrzik, a keresés lehetővé tevő programokat karbantartják. A GM-ben és a HM-ben a publikus adatok 100%osan elérhetők a honlapon keresztül. Több minisztériumban készült leltár az adatvagyonról, ismert hol, milyen és mennyi adat érhető el, milyen keresőprogramokkal. A Kikeres metaadatbázis mielőbbi beindulásától többhelyütt (Oktatási Minisztérium, Környezetvédelmi K O P I N T – D A T O R G R T.

23

Minisztérium) is komoly előrelépést remélnek. 1.13. Az adatbázisok elektronikus elérhetősége Az elektronikusan tárolt információk, adatbankok szelektív elektronikus elérhetősége általában biztosított. A (munkakörtől, illetve előfizetéstől függő) jogosultságok figyelembe vételével belső hálóról és/vagy Internetről azok az adatbázisok elérhetők, amelyeknél ez indokolt. Van külső igény és minisztériumi hajlandóság is a közérdekű és közcélú adatok, információk részben közhiteles elektronikus hozzáférésének biztosítására, egy olyan hierarchia alapján, amely különbséget tenne a hozzáférési jogosultság szerint. (Egy példa: az egészségügyi adatbank a lakosság számára is hozzáférhető lenne, de egy magánember nem kérdezhetné le a forgalomban lévő gyógyszereket aszerint, hogy tartalmaznak-e mérget, vagy pszichotróp anyagot. Ugyanezt a feljogosított hatóságok már megtehetnék.) 1.14. Elektronikus közbeszerzés Talán a legegybehangzóbb válaszokat e témakörben adták a válaszolók. Az elektronikus közbeszerzési eljárást még nem vezették be, ennek ellenére eszközoldalról a feltételek minden minisztériumban már rendelkezésre állnak. A bevezetés várható időtartama néhány hónap. A szükséges tudás is rendelkezésre áll, illetve a jogszabály és a végrehajtási utasítások hatálybalépésére rendelkezésre fog állni. Ma még természetszerűleg hiányoznak a tárgyba vágó belső szabályozások, de ezek időben történő elkészítésének sem lesz várhatóan érdemleges akadálya. 1.15. Iktató/ügykezelő/ügyviteli rendszerek A minisztériumok napi működésük során széles körben használnak iktató/ügykezelő/ügyviteli rendszereket. Nem volt feladatunk ezek feltérképezése, beszámolónkban az interjúk során nyert kvalitatív információkra fókuszáltunk.


24

Az irodai munka elektronizáltsága száz százalék. Gyakorlatilag minden írásos ügyirat, dokumentum számítógépen készül, de igen ritka, hogy ne öltene papírformát. Az Oktatási Minisztériumnál távlatilag olyan az elektronikusan működő iktatórendszert kívánnak bevezetni, amely lehetővé tenné, hogy az ügyfél is nyomon tudja követni Interneten azt, hol tart ügyének intézése. 1.16. Előterjesztések készítése A tipikus eljárás szerint előterjesztések készítésére, egyeztetésére széles körben használják az elektronikus IKT eszközöket, kiemelten a minisztériumi belső hálót. A hozzászólások, módosítási javaslatok, szövegváltozatok általában digitálisan készülnek és továbbíttatnak, de a végleges variánst minden esetben kinyomtatják, és ez számít hivatalos szövegnek. 1.17. Sajtófigyelés Van olyan minisztérium, amely a sajtófigyelést alapvetően elektronikusan készíti és terjeszti, archiválja, de olyan is, amely nem. A HM sajtófigyelése a minisztérium honlapjáról bárki számára hozzáférhető. 1.18. Elektronikus bejelentkezés, időpontkérés Elektronikus bejelentkezés, időpontkérés ma még szinte sehol sem lehetséges, az okmányirodákban korlátozott bevezetését a közeljövőre tervezik.

A Honvédelmi

Minisztérium már megvalósította az elektronikus toborzást. 1.19. Vezetői információs rendszerek Több minisztériumban működnek vezetői információs rendszerek. Ezek, bár elsődleges céljuk a minisztérium legfelsőbb vezetésének tájékoztatása valójában minden érdemi munkatárs előtt (a hozzáférési jogosultságokat figyelembe véve többé-kevésbé) nyitva álló integrált rendszerek és a minisztériumi munka egyik legfontosabb információs bázisát jelentik.


25

1.20. Elektronikus értekezlet Sikeres pilot projekt működik az OM-ben e témakörben: az elektronikus államtitkári értekezlet. Az ezen személyesen részt vevő valamennyi közigazgatási államtitkár rendelkezik saját notebookkal, amelyet magával visz az értekezletre. Az értekezleten mód van előre elkészített anyagokat kivetíteni, közvetlenül a notebookba jegyzetelni. Az ülés jegyzőkönyve is a notebookokba kerül, illetve folyamatosan kivetítik. 1.21. Okmányirodák Habár az okmányirodákat az önkormányzatok üzemeltetik, szakmai és tartalmi szempontból a Belügyminisztérium „meghosszabbított karjai”. A belügyi tárca szigorúan szakmai szempontból nagy sikernek értékeli az okmányirodák működését, de tisztában van avval, hogy ez a működés egyelőre egyáltalán nem felhasználó- (azaz lakosság-)barát. Az elektronikus bejelentkezés, időpontkérés lehetősége az okmányirodák működését érdemben és igen nagy mértékben javítaná. 1.22. Sorozási adatok módosítása A Honvédelmi Minisztérium tervei szerint a közeljövőben minden sorköteles egyéni azonosítót kap, hogy Interneten is eleget tehessen adatszolgáltatási kötelezettségének. 1.23. Vészhelyzeti informatikai központ A vészhelyzeti informatikai központot a Belügyminisztérium hozta létre és fizikailag is elhelyezést biztosít számára. A központ az amerikai terrortámadások után és következtében született meg, a Nemzetbizottsági Bizottságba delegált tárcák munkabizottságának információs és kommunikációs igényeit hivatott kiszolgálni, gyors, korszerű és védett. 1.24. TETRA-rendszer


26

A közvetlenül kiépítés előtt álló kormányzati rádiótelefon és adattovábbító TETRA-rendszer egyik legfontosabb felhasználója a Belügyminisztérium, illetve szervei lesznek. A rendszer jelentősége az elektronikus kormányzás szempontjából az, hogy olyan mobil, védett kommunikációs lehetőséget teremt, amely adattovábbításra is alkalmas. 1.25. Cégnyilvántartás, céginformációs szolgáltatás Az Igazságügyminisztérium a cégbíróságoknál folyó cégnyilvántartás alapján céginformációs szolgáltatást működtet. Ez már ma is működik elektronikusan, természetesen csak az előfizetők számára. 1.26. Egyablakos cégalapítás Tunéziai példára (!) már Magyarországon is működik az ún. egyablakos cégalapítási rendszer, vagyis az ügyfélnek a cégbíróság az alapításhoz előírt és a cégbírósághoz benyújtott iratok elbírálásával egy időben APEH és statisztikai számot, azonosítót is ad. Ezeket az azonosítókat a cégbíróságok az említett intézményektől on-line kapják meg. 1.27. Informatikai képzettségi előírások A kifejezetten informatikusi állásokon kívül csak a titkársági beosztásokban feltétel a számítástechnikai tudás. Sem felvételnél, sem véglegesítésnél, sem előléptetéskor nem explicit feltétel a számítástechnikai tudás, de gyakran előnyt jelent. A minisztériumok egy részében az érdemi munkatársak jelentős része (20-30%-a) rendelkezik ECDL-vizsgával, összefüggésben a köztisztviselői képzési és vizsgakövetelményekkel. Van olyan minisztérium, amelyik célul tűzte ki, valamennyi munkatárs szerezze meg az ECDLvizsgát. 1.28. Képzés Szinte valamennyi meginterjúvolt minisztériumban folyamatosan tartanak különböző képzéseket, elsősorban belső ECDL-tanfolyamot és specifikus, programcsomagokhoz K O P I N T – D A T O R G R T.

27

kapcsolódó képzést. A köztisztviselők számára az Informatikai Kormánybiztosság által kiírt számítástechnikai pályázat rendkívüli mértékben felkeltette az érdeklődést az ECDLtanfolyamok iránt. Volt olyan minisztérium, amely arról számolt be, hogy a tanfolyamok még a pályázat kiértékelése előtt elindultak. Számos

minisztériumban

rendeztek

be

számítástechnikai

oktatóhelységet,

10-12

munkahellyel. A minisztériumok jelenlegi képzési programjait az is motiválja, hogy a köztisztviselők számára a közeljövőben előírás lesz az ECDL-vizsga. Ezen kívül természetesen oktatják azokat a specifikus programokat, amelyeket iktatásra, pénzügyi célra stb. használnak. Mivel a képzések miatt nehéz kivonni a munkából a tisztviselőket, előnyben részesítik az elektronikus „önoktatást”. Az Oktatási Minisztérium saját, belső Intranetjén elektronikus tanfolyamokat tartanak, más minisztériumokban is népszerűek a tanítóprogramok. A Honvédelmi Minisztériumban a félnapos oktatási forma vált be, évente átlagosan másfél ilyen tanfolyamon vesz részt minden alkalmazott. A Környezetvédelmi Minisztérium tervei szerint hamarosan minden új belépő egy hetes kötelező IKT tanfolyamot fog végezni. 1.29. Support A support minden minisztériumban megoldott, általában telefon-desk üzemel. A legtöbb minisztériumban az informatikai feladatokat kihelyezik (outsourcing), az informatikusok zöme ugyan a minisztérium épületében dolgozik, de vállalkozóként van foglalkoztatva. 1.30. A felhalmozott tudás és információ on-line elérhető szegmense Az egyes minisztériumok becslése a felhalmozott tudás és információ on-line elérhető szegmenséről, illetve mértékéről jelentős szóródással 1 és 15 százalék közé esik.


28

1.31. Összegző értékelés Az interjúalanyok saját minisztériumuknak az alábbi osztályzatokat adták (kerekített, súlyozatlan átlagok) Információs szolgáltatások elektronizáltsága:

4

Interakció:

2

Tranzakciós, ügyintézési lehetőségek:

1

Információtechnológiai eszközellátottság:

4

Informatikai írástudás:

3

Infokommunikációs eszközök használata a kommunikációban:

3


29

2. Az államigazgatás intézményrendszerének felkészültsége az e-közigazgatásra 2.1. A minta Az államigazgatást jelentő intézményi kör helyzetét és szolgáltatásait többszörösen rétegzett mintavétel segítségével kialakított mintán, a kiválasztott intézmények informatikai vezetőjével lefolytatott face-to-face kérdőíves lekérdezéssel mértük fel. A minta kialakításakor a következő szempontokat tartottuk szem előtt: Az országos hatáskörű szervek minél nagyobb számban kerüljenek be a mintába; Minél szélesebb szakmai kör reprezentációját biztosítsuk; Az ország valamennyi régiójának intézményei képviselve legyenek; Lehetőség szerint valamennyi minisztérium dekoncentrált szervei képviselve legyenek. Bár kérdezőbiztosaink több mint 200 intézményt kerestek fel, csupán 145 kérdőívet sikerült kitölteniük úgy, hogy azokat az elemzésünkhöz felhasználhassuk. A legtöbb gondot a Bevezetőben is említett OSAP-szerű táblázatok kitöltése jelentette. Az interjúszituáció nem alkalmas ekkora kvantitatív adatigény begyűjtésére. Bár a pontos adatigényt minden esetben már az interjú előtt megküldtük a megkérdezetteknek, az interjú időpontjában a szükséges adatok helyett gyakran csak az információk utólagos elküldésére vonatkozó ígéretet kaptunk. Sajnos a feldolgozás lezártáig a táblázatok egy része nem érkezett meg. Mintánk összetételét a következő ábrák szemléltetik: A minta megoszlása A/ Intézménytípus szerint

Közintézet 24%

Területi igazgatás szervei 19%


Központi igazgatás szervei 57%

30

B/ Településtípus szerint

egyéb város 7%

község 5%

megyeszékhely 23%

főváros 65%

b Eg yé

M Eg in . és zs ég üg yi K M öz in l. . és Ví zü gy iM in . O kt at ás iM in .

in .

Cs al ád üg yi

üg ym Sz o

c.

és

Be l

sV id ék

fe

jl. M

. in Fö ld m

.é

M

da sá gi M

Ga z

sá gü gy i Ig az

in .

60 50 40 30 20 10 0 in .

Az intézmények száma

C/ Főhatóság szerint

A fővárosi intézmények túlsúlya abból az egyszerű tényből fakad, hogy a központi közigazgatási szervek mellett, a közintézetek zöme is itt található. A területi szervek kiválasztásakor ügyeltünk arra, hogy minden megyét legalább egy intézmény képviseljen. Hasonlóképpen jártunk el a minisztériumok alá tartozó intézmények esetében is. A fenti ábrán feltüntetett minisztériumokon kívül a Külügyminisztériumot és a Környezetvédelmi Minisztériumot egy-egy, a többit 2-4 alárendelt intézmény reprezentálja a mintánkban.


31

2.2. E-kormányzás 2.2.1. A közszolgáltatások elérhetősége Első érdemi kérdésünk arra vonatkozott, hogy az illető intézmény által a társadalomnak, az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások között vannak-e olyanok, amelyek elektronikus úton is elérhetőek. A válaszok megoszlását a következő ábra szemlélteti: Van-e elektronikusan elérhető szolgáltatásuk?

nem teszi ki az összes felét 18%

többségében elérhető 11%

maradéktalanul elérhető 2% egyáltalán nincs 41%

elenyésző hányaduk érhető el 28%

Erre a kérdésünkre adott választ egyfajta osztályozásként is felfogható, amikor is az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nincs elektronikusan elérhető szolgáltatása a megkérdezett intézménynek, az 5-ös pedig azt, hogy valamennyi szolgáltatása elérhető. Az átlagos osztályzat a mintánkban 2,12 volt, ami azt jelenti, hogy interjúalanyaink szerint, a megkérdezett intézmények közszolgáltatásainak – egyelőre – csupán elenyésző hányada érhető el elektronikus úton. Különösen siralmas a helyzet a vidéki intézményeknél, ahol az átlagosztályzat 1,06 volt. Következő kérdésünk, az előbbivel összefüggésben, arra vonatkozott, hogy az interjúalany véleménye szerint, az intézménye által nyújtott közszolgáltatások mennyire alkalmasak az ekormányzati eljárások alkalmazására. Erre a kérdésre kapott válaszok átlagosztályzata valamivel ugyan magasabb – 2,61 – volt, de a fejlett országok e-kormányzati gyakorlatát


32

figyelembe véve egyértelmű, hogy a lehetőségek mértékével és a szóba jöhető elektronikus kormányzati eljárások választékával alig vannak tisztában a hazai intézmények vezető munkatársai. Ebben az esetben még nagyobb a különbség a fővárosi és a vidéki intézményektől beérkező válaszokban. Míg a fővárosiak 2,90-es, a vidékiek 1,57-es átlagosztályzatot adtak szolgáltatásaik elektronizálásra való alkalmasságának. Erre a két kérdésre kapott válaszokat a következő ábra segítségével vethetjük össze:

átlagosztályzat

Közszolgáltatásaik elektronikus úton való elérhetőségére, illetve elektronizálhatóságára adott osztályzatok összevetése az egyes intézménytípusok esetében 3,00 2,80 2,60 2,40 2,20 2,00 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00

Elérhetőség Alkalmasság

központi igazgatás szervei

területi igazgatás szervei

közintézetek

Közszolgáltatásaik elektronikus úton való elérhetőségére, illetve elektronizálhatóságára adott osztályzatok összevetése az egyes ágazatok intézményei esetében Felettes szerv Belügyminisztérium Egészségügyi Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági Minisztérium Ifjúsági és Sportminisztérium Igazságügyminisztérium Környezetvédelmi Minisztérium Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Külügyminisztérium Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Oktatási Minisztérium Pénzügyminisztérium Szociális és Családügyi Minisztérium

Elérhetőség

Alkalmasság

2,73 1,63 1,83

3,64 1,88 2,33

2,93 4,00 1,19 2,00 2,00 4,00 2,25 2,83 2,00 1,33

2,21 4,00 1,56 2,10 3,29 2,00 2,00 4,50 4,00 2,11


33

A táblázatból látható, hogy közszolgáltatásaik elektronikus úton való elérhetőségét, illetve intézményük tevékenységének elektronizálásra való alkalmasságát igen változatosan ítélik meg a különböző minisztériumok alá tartozó szervek. Az Ifjúsági és Sportminisztérium és a Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó intézmények szolgáltatásainak többsége már ma is elérhető

elektronikus

úton

(erre

utal

a

4-es

osztályzat),

ugyanakkor

az

Igazságügyminisztérium, vagy a Szociális és Családügyi Minisztérium megkérdezett intézményeinek szolgáltatásai csak igen kis hányadban érhetők el elektronikus formában. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy milyen alacsony a nyújtott szolgáltatások elektronizáltsági szintje két olyan ágazathoz – az egészségügyhöz és az agráriumhoz – tartozó szervezeteknél, amelyek a fejlett országokban az e-kormányzás kiemelt jelentőséggel bíró szegmenseit képezik. Szolgáltatásaik elektronizálásra való alkalmasságát is igen nagy szórással ítélik meg a különféle tárcákhoz tartozó intézmények. Erre a kérdésre az Oktatási (4,5), a Gazdasági (4) és a Pénzügyminisztérium (4) alá tartozó intézmények képviselői adták a legmagasabb osztályzatot. A legrosszabb jegyekkel az Igazságügyi (1,56) és az Egészségügyi Minisztérium (1,88) alá tartozó szervek rendelkeznek. 2.2.2. Az elérhetőség mélysége A következő kérdéssel az EU-ban használatos fogalmakkal operálva igyekeztünk megtudni, elektronikus formában milyen mélységben érhetőek el az egyes intézmények szolgáltatásai. Erre a kérdésre interjúalanyaink alig több mint fele (54%-a) válaszolt. Értelemszerűen nem válaszoltak azok az intézmények, amelyeknek – egyelőre – nincs elektronikusan hozzáférhető szolgáltatásuk (a korábbiakban láthattuk, hogy ez a megkérdezettek 41%-át jelenti), továbbá néhányan a csekély számú elektronikus szolgáltatással rendelkező intézmények képviselői közül is úgy érezték, hogy ez a kérdés irreleváns az esetükben. Az alábbi diagram e kérdésre beérkezett válaszok megoszlását mutatja.


34

Szolgáltatásaik milyen mértékben érhetők el on-line? Bejelentkezés, időpontkérés is lehetséges 5%

T ényleges ügyintézés 5%

Az ügyfél értesülhet az eljárás eredményeiről 5%

Űrlapok letöltése is lehetséges 14%

Csak információ szerzés 62%

Interaktív ügyfélszolgálat 9%

Az e-kormányzás jelenlegi magyarországi állapotára, a fenti ábra tanúbizonysága szerint, az EU által felállított kritériumrendszer legalacsonyabb fokozatának túlsúlya a jellemző. Azok a szervezetek, amelyek egyáltalán nyújtanak elektronikus úton (is) közszolgáltatásokat, ezt ma még főleg az információszolgáltatás szintjén teszik. A válaszadó intézmények 62%-a számára csupán ennyit jelent napjainkban az e-kormányzati tevékenység. Interaktív ügyfélszolgálata mindössze 9%-uknak van, tehát csak ezeknek az intézményeknek tehet fel válasz reményében kérdéseket a lakosság e-mailben. Honlapjukról különféle űrlapok letöltésére a válaszadó intézmények 14%-a esetében van lehetőség. Az e-kormányzati tevékenység fejlettebb formáit egyelőre a válaszadó szervek elenyészően kis hányada alkalmazza.

A fővárosi intézmények on-line elérhetőségének jellemzői Bejelentkezés, időpontkérés is lehetséges 5%

T ényleges ügyintézés 4%

Az ügyfél értesülhet az eljárás eredményeiről 6%

Űrlapok letöltése is lehetséges 13%

Interaktív ügyfélszolgálat 7%

Csak információ szerzés 65%


35

A fenti ábrából láthatjuk, hogy az elektronikus közszolgáltatások nyújtása terén aktívabb fővárosi intézmények esetében még az országos átlagnál is jellemzőbb, hogy az e-kormányzati tevékenység jórészt kimerül az információszolgáltatásban. Az interaktív ügyfélszolgálat és az űrlapok letöltésének biztosítása náluk még az országos átlagnál is kisebb jelentőséggel bír. Az e-kormányzati tevékenység fejlettebb formáinak alkalmazása – kissé eltérő összetételben, de – ugyanakkora jelentőségű, mint országosan. 2.2.3. E-kormányzati eszközök használata az államapparátuson belül Arra a kérdésünkre, hogy mennyire jellemző a más államigazgatási szervekkel való kapcsolataikban az e-kormányzás eszköztárának használata, a következő választ kaptuk: E-kormányzati eszközök az államapparátuson belüli kapcsolatokban

előfordul, de nem jellemző 15%

ez a jellemző 5% egyáltalán nem 46%

nagyon ritkán 34%

Igencsak elgondolkodtató, hogy interjúalanyaink csupán 5%-a válaszolt úgy, hogy az ekormányzás eszköztárába sorolható infokommunikációs eljárások alkalmazása jellemző az államapparátuson belüli kapcsolataiban. 46%-uk egyáltalán nem, 34% elenyészően ritkán alkalmazza ezeket az eszközöket. Egyetlen olyan választ sem kaptunk, amelyben azt állították volna, hogy a kapcsolattartásban kizárólag az e-kormányzás eszközeit alkalmazzák. A nem fővárosi intézményeknél még az átlagosnál is sokkal rosszabb a helyzet; 62,5%-uk egyáltalán nem, 37,5%-uk pedig csak nagyon ritkán alkalmazza az elektronikus kommunikáció eszköztárát más államigazgatási szervekkel fennálló kapcsolataiban.


36

Intézménytípusonként a következő kép bontakozik ki: Az e-kormányzati eszközök államigazgatáson belüli használata intézménytípusokként százalék 45

központi igazgatás szerve

40

területi igazgatás szerve

35

közintézet

30 25 20 15 10 5 0 egyáltalán nem

nagyon ritkán

előfordul, de nem jellemző, de gyakori jellemző a hagyományos

A korszerű infokommunikáció nyújtotta lehetőségeknek az államigazgatási szervekkel való kapcsolattartásban történő használatára vonatkozó válaszokban nem az a meglepő, hogy a nem használók csoportjában a közintézmények kiugróan magas részarányt képviselnek. Ennél sokkal inkább megdöbbentő, hogy a központi igazgatás szerveinek mindössze 22%-a nyilatkozott úgy, a hagyományos eszközök fenntartása mellett jellemző rá a korszerű infokommunikáció nyújtotta lehetőségek kihasználása is. 2.2.4. Az üzleti szférának és a társadalmi szervezeteknek nyújtott szolgáltatások elektronizáltsága A szolgáltató állam egyik igen fontos funkciója az üzleti szférával és a társadalmi szervekkel való sokrétű kapcsolattartás. Annak érdekében, hogy e kapcsolatrendszer digitalizáltságának szintjét felmérjük, megkérdeztük interjúalanyainktól, hogy szervezetük, intézményük által az államigazgatás részeként a vállalatoknak, intézményeknek nyújtott szolgáltatások milyen mértékben érhetők el elektronikus úton is. A válaszok eredményeként kirajzolódó képet az alábbi ábra szemlélteti: A vállalatoknak és a társadalmi szerveknek nyújtott szolgáltatások mekkora hányada érhető el elektronikus úton is? K O P I N T – D A T O R G R T.

37

nem teszi ki az összes felét 15%

többségében 5%

egyáltalán nincs ilyen 44%

maradéktalanul 3%

elenyésző hányaduk 33%

Láthatjuk, hogy a megkérdezett intézmények vállalatokkal és más intézményekkel való kapcsolataira egyelőre csak igen csekély mértékben jellemző az elektronizáció; Több mint háromnegyedük nem, vagy csak elenyésző mértékben kommunikál elektronikus úton a vállalatokkal és a társintézményekkel. A fenti ábra az összesített adatok alapján készült. Mivel nincs szignifikáns eltérés sem intézmény-, sem településtípusonként nem tartottuk érdemesnek a szegmentált adatok ábrázolását. 2.2.5. Az e-kormányzati elemek súlya a teljes ügyfélforgalomban Az on-line is elérhető szolgáltatások aránya az ügyfélforgalomban

25.00 19.30

százalék

20.00 15.00

12.72

14.19 12.17

10.00 5.00

1.91

0.00

0.00 Összesen

főváros

vidék


területi közintézet igazgatás szerve

A következő kérdésben arra kértük interjúalanyainkat, becsüljék meg, hány százalékát teszi ki ügyfélforgalmuknak az on-line is elérhető szolgáltatások tényleges igénybevétele. A kapott


38

válaszokat a következő ábra szemléltetik: A válaszadók becslése szerint átlagosan ügyfélforgalmuk 12,17%-át teszik ki az on-line is elérhető szolgáltatások. Figyelemre méltó, hogy a kérdésre válaszoló valamennyi vidéki interjúalanyunk azt mondta, hogy esetükben nincs értékelhető jelentősége az on-line szolgáltatásoknak. Intézménytípusonként csoportosítva a válaszokat kiderül, hogy a közintézmények esetében a legnagyobb, az ügyfélforgalom közel egyötödét teszi ki, az on-line is elérhető szolgáltatások nyújtása. A felügyeletet gyakorló minisztériumonként csoportosítva a válaszokat a következő kép bontakozik ki: Az on-line is elérhető szolgáltatások aránya az ügyfélforgalomban (Ágazati bontásban)

Felettes szerv Belügyminisztérium Egészségügyi Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági Minisztérium Ifjúsági és Sportminisztérium Igazságügyminisztérium Környezetvédelmi Minisztérium Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Külügyminisztérium Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Oktatási Minisztérium Pénzügyminisztérium Szociális és Családügyi Minisztérium

Százalék 14.00 4.38 4.73 26.25 47.50 0.00 0.00 4.14 25.00 20.00 10.00 20.00 0.00 5.00

Az ügyfélforgalom elektronizáltsága az Ifjúsági és Sportminisztérium irányítása alá tartozó szervezeteknél a legmagasabb. Szolgáltatásaik közel felét (47,5%-át) elektronikus úton is igénybe lehet venni. A Gazdasági- és a Külügyminisztérium esetében ez a szolgáltatások kb. egynegyedéről, az Oktatási Minisztérium és a Miniszterelnöki hivatal alá tartozó szervezetek esetében egyötödéről mondható el. Ugyanakkor az Igazságügy-, a Környezetvédelmi- és a Pénzügyminisztérium irányítása alá tartozó szervezetek közül csupa olyan került a mintánkba, K O P I N T – D A T O R G R T.

39

amelyek

ügyfélforgalmában

semmilyen

jelentősége

sincs

az

on-line

is

elérhető

szolgáltatásoknak. 2.2.6. Elektronikus közbeszerzés Az e-kormányzásra vonatkozó blokk záró kérdéseként az iránt érdeklődtünk, mennyire vannak felkészülve az intézmények az elektronikus közbeszerzésre. Megkértük interjúalanyainkat, hogy iskolai osztályzatokkal értékeljék intézményük felkészültségét az információtechnológiai eszközellátottság, az alkalmazottak informatikai ismeretei és a szervezet belső szabályozása szempontjából. A „bizonyítvány” a következő ábrán látható: Az elektronikus közbeszerzésre való felkészültség

ii ga zg at ás let sz ii er ga ve zg at ás sz er ve Kö zin té ze t Te rü

Kö zp o

nt

Vi dé k

s vá ro Fő

Ö ss

ze se n

4.50 4.00 3.50 3.00 2.50 2.00 1.50 1.00 Információtechnológiai eszközellátottság Az alkalmazottak informatikai ismeretei A szervezet belső szabályozása

Valamennyi vizsgált szegmensben az információtechnológiai eszközellátottság kapta a legmagasabb osztályzatot (átlagosan 3,71), a szervezetek belső szabályozása pedig a legalacsonyabbat (átlagosan 2,28-at). Az ábrából jól érzékelhető, hogy a elektronikus közbeszerzési eljárásra való felkészültség szempontjából nincs szignifikáns különbség az intézmények általunk vizsgált szegmensei között. A területi igazgatási szervek kivételével minden szegmensben 3,5 feletti átlagosztályzatot kapott az információtechnológiai eszközellátottság, 3-as körüli az alkalmazottak informatikai ismereteinek érdemjegye és a közintézmények kivételével mindenütt 2,5 alatti osztályzatot kapott a szervezet belső szabályozásának felkészültsége.


40

A felügyeletet gyakorló minisztériumonként a következőképpen alakult a megkérdezett intézmények „bizonyítványa”. Az elektronikus közbeszerzésre való felkészültség (Ágazati bontásban) Felettes szerv Belügyminisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági Minisztérium Ifjúsági és Sportminisztérium Igazságügyminisztérium Környezetvédelmi Minisztérium Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Külügyminisztérium Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Oktatási Minisztérium Pénzügyminisztérium Szociális és Családügyi Minisztérium

Információtechnológiai eszközellátottság 3.45 3.92

Az A szervezet alkalmazottak belső informatikai szabályozása ismeretei 3.36 3.00 3.33 2.25

3.69 3.50 4.69 5.00 3.67 3.00 4.00 2.75

3.79 3.50 3.00 2.00 2.57 2.00 3.50 2.75

2.57 3.00 1.13 1.00 2.43 1.00 3.00 2.50

3.67 5.00 2.89

2.67 4.00 2.78

2.67 2.00 1.89

Két felügyeleti szerv, a Környezetvédelmi és a Pénzügyminisztérium alá tartozó intézmények ötösre értékelték az elektronikus közbeszerzésre való felkészültségük szintjét az információtechnológiai eszközellátottság szempontjából. Ezt a kritériumot ugyancsak magasra értékelték az Igazságügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal fennhatósága alatt működő intézmények, míg a Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma alá tartozó szervezetek eszközellátottsága igencsak gyenge érdemjegyet kapott. Alkalmazottaik informatikai tudását a Pénzügyminisztérium alá tartozó intézmények értékelték

a

legmagasabbra

(4).

Elgondolkodtató,

a

Külügyminisztérium

és

a

Környezetvédelmi Minisztérium intézményeinek 2-es osztályzata. Ez utóbbi két minisztérium irányítása alá tartozó szervezetek 1-est adtak az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó belső szabályzatok kimunkáltságának. E kritérium az Igazságügyminisztérium és a Szociális és K O P I N T – D A T O R G R T.

41

Családügyi Minisztérium irányítása alá tartozó intézményeknél sem éri el a 2-es átlagot.

2. 3. Információtechnológiai eszközellátottság 2.3.1. A számítógépek állománya A megkérdezett államigazgatási intézményekben a személyi számítógépek átlagos darabszáma (beleértve a hordozható PC-ket is) 203, ami az átlagosan 317 fős alkalmazotti létszám mellett azt jelenti, hogy átlagosan 1,56 főre jut egy személyi számítógép. A teljesítmény szerinti megoszlást tekintve megállapítható, hogy a közepes teljesítményű PC-k a legelterjedtebbek; az államigazgatási intézményekben használt személyi számítógépek majdnem kétharmada ebbe a (167 MHz és 1 GHz teljesítmény közötti) kategóriába tartozik. A nagyteljesítményű PC-k elterjedtsége meglehetősen csekélynek mondható (mindössze az összes személyi számítógép 2%-át teszik ki), miközben az államigazgatásban használt PC-k 8%-a hordozható. A hordozható PC-k döntő hányada (75,7%-a) ugyancsak a közepes teljesítményű személyi számítógépek közé tartozik, miközben 24%-uk kisteljesítményű és csak 0,3%-uk teljesítménye haladja meg az 1 GHz-et. A személyi számítógépek megoszlása teljesítmény szerint

2%

8% 28%

62%

Kisteljesítményű PC-k Nagyteljesítményű PC-k

Közepes teljesítményű PC-k Hordozható PC-k

Településtípusonként nem tapasztalható szignifikáns szóródás a használt személyi számítógépek teljesítménye szerint. Szembeötlő ugyanakkor, hogy nagyteljesítményű PC-ket


42

szinte kizárólag a fővárosban használnak. Intézménytípusonként tekintve a központi közigazgatási szervek átlagosnál kedvezőbb helyzete emelhető ki. Ezeknél a szerveknél 1,23 főre jut egy személyi számítógép, amelyek közel 4%-a nagyteljesítményű, és itt a legelterjedtebb a hordozható PC-k használata is. A személyi számítógépek teljesítmény szerinti összetétele intézménytípusonként (%) 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%



közintézet

A felügyeleti szervek szerinti megoszlás azt mutatja, hogy a Gazdasági Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó államigazgatási intézményekben az átlagosnál érzékelhetően elterjedtebb a nagyteljesítményű PC-k használata. A Miniszterelnöki Hivatal, illetve az Ifjúsági és Sportminisztérium szerveit szinte kizárólagosan közepes teljesítményű személyi számítógépekkel szerelték fel, miközben a Szociális és Családügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozó intézményekben a PC-k többsége kisteljesítményű. Az összes személyi számítógép egyharmadánál nagyobb a 166 MHz alatti teljesítményűek aránya az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Országgyűlés alárendeltségébe tartozó szerveknél is.


43

A számítógépek teljesítmény szerinti összetétele a felügyeleti szerv szerint

Belügyminisztérium Egészségügyi Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Gazdasági Minisztérium Ifjúsági és Sportminisztérium Igazságügyminisztérium Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Oktatási Minisztérium Pénzügyminisztérium Szociális- és Családügyi Minisztérium Országgyűlés Összesen

Kisteljesítmény Közepes Nagyteljesítményű Hordozható ű PC-k teljesítményű PC-k PC-k PC-k 24,5% 63,4% 7,2% 4,8% 40,3% 54,5% 1,3% 3,9% 34,3% 57,8% 0,7% 7,2% 29,1% 3,7% 10,7% 18,6%

54,4% 91,3% 76,2% 70,9%

6,1% 0,0% 0,0% 0,0%

10,3% 4,9% 13,0% 10,5%

7,2% 23,0%

87,6% 69,2%

0,0% 0,0%

5,2% 7,8%

26,1% 25,3% 53,5%

69,4% 68,9% 43,2%

0,0% 0,0% 1,2%

4,5% 5,8% 2,1%

42,8% 28,3%

47,8% 62,0%

0,0% 2,0%

9,5% 7,7%

A személyi számítógépek életkor szerinti összetételét vizsgálva az 1-3 éves életkorú gépek dominanciája emelhető ki; az államigazgatásban használt gépek 51%-a sorolható ebbe a kategóriába. A gépek közel egyharmada 3 évesnél régebbi, 16%-ukat viszont kevesebb, mint egy éve vásárolták újonnan. A munkaállomások (ide soroljuk a nagyteljesítményű IBM, SGI, HP, Sun stb. típusú számítógépeket, mint például a Sun Darwin-sorozatát, illetve egyes Sun Ultra gépeket) és a nagygépek (ide a nagysebességű adatátviteli és adatfeldolgozási kapacitással rendelkező hagyományos mainframe-gépek, például IBM-sorozatok, Honeywell, Bull, Siemens gépek tartoznak) elterjedtségét is monitoroztuk. Egy államigazgatási szervnél átlagosan 3,5 munkaállomást és kereken 1 nagygépet használnak. Más megközelítésben: felmérésünk tanúsága szerint az államigazgatásban átlagosan 311 főre jut egy nagygép, miközben minden 91. főre esik egy munkaállomás.


44

Az államigazgatásban használt számítógépek életkor szerinti megoszlása (%)

1 évesnél nem régebbi 16%

3 évesnél régebbi 33%

1-3 éves 51%

1 évesnél nem régebbi

1-3 éves

3 évesnél régebbi

A munkaállomások közel egyenlő arányban oszlanak meg az 1-3 éves (48,7%) és a 3 évesnél régebbi (46%) korcsoportok között, miközben alig 5%-uk nem régebbi egy évesnél. A nagygépek egyötödét ugyanakkor az utolsó 12 hónap folyamán szerezték be újonnan; az 1-3 évesek aránya 34,7%, a 3 évesnél régebbieké pedig 45,4%. A munkaállomások és a nagygépek életkor szerinti összetétele (%)

50% 40% 30% 20% 10% 0% 1 évesnél nem régebbi

1-3 éves

Munkaállomások


Nagygépek


45

Egy államigazgatási intézményben átlagosan 5,4 szervert használnak; ezek 65,1%-a kisteljesítményű, 26%-a közepes, 8,9%-a pedig nagyteljesítményű. A szerverek életkor szerinti összetétele kedvezőbb, mint a személyi számítógépeké, a munkaállomásoké vagy a nagygépeké: 23,3%-uk 1 évesnél újabb, 44,8%-uk 1-3 éves és csupán 31,8%-uk régebbi 3 évesnél. A személyi számítógépek közül intézményenként átlagosan 2,4-et működtetnek szerverként; ezek 14,7%-a újabb 1 évesnél, 60,8%-uk 1-3 éves, 24,5%-uk pedig 3 évesnél régebbi. A szerverek operációs rendszer szerinti monitorozása azt mutatja, hogy az államigazgatási intézmények 42%-a Microsoft NT-t, közel egyharmaduk pedig NetWare operációs rendszert használ. A Unix, illetve Linux operációs rendszer az államigazgatásban alkalmazott szerverek kevesebb, mint egyötödénél fordul elő, az AS/400, valamint az egyéb hálózati operációs rendszerek pedig csupán elenyésző hányadot tesznek ki. A szerverek operációs rendszerek szerinti megoszlása (%)

Egyéb hálózati operációs rendszer AS/400 6% 1%

Unix (Linux) 19%

NetWare 32%

Microsoft NT 42%

Unix (Linux)

Microsoft NT

NetWare

AS/400

Egyéb hálózati operációs rendszer


46

Az szerverek operációs rendszerének életkor szerinti összetételét vizsgálva ugyanakkor az is látható, hogy a Unix, illetve Linux operációs rendszerű szerverek közel egyharmada újabb 1 évesnél. Ez az arány valamivel nagyobb, mint a Microsoft NT operációs rendszereknél, és lényegesen meghaladja a 12 hónapnál nem régebben használatba vett NetWare-okét, miközben az AS/400 operációs rendszerek szinte mind 3 évesnél régebbiek. A szerverek operációs rendszerének megoszlása életkoruk szerint (%) 100% 90% 80%

29,7%

21,2% 36,5%

36,8%

70% 60% 50%

37,9%

78,4%

47,9%

40%

41,6%

49,8%

30% 20% 10%

32,3%

30,9% 13,7%

0% Unix (Linux) Microsoft NT

NetWare


1-3 éves

21,6%

21,6%

0,0% AS/400

Egyéb hálózati operációs rendszer


Egy államigazgatási intézményben átlagosan 2,2 a saját üzemelésű számítógépes hálózatok száma (beleértve a lokális hálózatokat is). Átlagosan három alkalmazottra két hálózati munkahely jut, ezek 62,1%-a ugyanakkor a szerverként működő PC-khez társítható. A hálózati munkahelyek 67,5%-a rendelkezik Intranetes kapcsolattal.


47

A hálózati mutatók mindegyikét az jellemzi, hogy az államigazgatási intézmények többségében 1 évnél régebben, ugyanakkor kevesebb, mint három éve üzemelnek. A saját üzemelésű számítógépes hálózatok száma ismét dinamikus növekedésnek indult az elmúlt egy évben, miközben jelentősen nő az Intranetes kapcsolattal rendelkező hálózati munkahelyek aránya is. A hálózati indikátorok életkor szerinti összetétele (%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

25,0%

29,6%

31,7%

56,2%

53,5%

19,5%

14,3%

14,9%

17,6%

Saját üzemelésű számítógépes hálózatok

Hálózati munkahelyek

Hálózati munkahelyek a szerverként működő PC-k nélkül

Intranetes kapcsolattal rendelkező hálózati munkahelyek

45,6%

34,9%


1-3 éves

57,4%


2.3.2. Egyes hardver és szoftver elemek állománya Operációs rendszerek Jellegzetes képet mutat a használatban álló operációs rendszerek (mint a számítógépek funkcionális egységei) belső arányainak összehasonlítása a fővárosban és a többi településen. Mindkét csoportban a Windows operációs rendszerek mutatják a legnagyobb arányt, de a fővároson kívül a Windows NT alig hetedakkora gyakorisággal fordul elő, mint Budapesten. A UNIX használata csak a fővárosban mérhető, a DOS alatt futó operációs rendszerek a fővároson kívül a legelterjedtebbek. Összefoglalóan, a fővárosban az igényesebb, modernebb operációs rendszerek érzékelhetően nagyobb arányt képviselnek, mint az ország többi részén. K O P I N T – D A T O R G R T.

48

A fővárosban használt operációs rendszerek megoszlása

Egyéb 5% OS/2 0%

UNIX 2%

DOS 15%

Egyéb Windows 44%

WIN NT 34%

A fővároson kívül használt operációs rendszerek megoszlása

Egyéb 13% OS/2 0%

UNIX 0%

DOS 19% WIN NT 5%

Egyéb Windows 63%

Monitorok A monitortípusok belső arányai nem mutatnak ilyen egyértelmű területi különbségeket. A grafikus monitorok aránya az egyéb városokban a legmagasabb, fővárosi arányuk csak a községekénél magasabb (ahol gyakorlatilag nem is találhatók ilyen monitorok). A fővárosban használt monitorok megoszlása K O P I N T – D A T O R G R T.

49

Egyéb monitorok 5% Grafikus monitor 17% Szines monitor 78%

A megyeszékhelyeken használt monitorok megoszlása Egyéb monitorok 26% Szines monitor 46%

Grafikus monitor 28%

Az egyéb városokban használt monitorok megoszlása Egyéb monitorok 5%

Grafikus monitor 39%

Szines monitor 56%

A községekben használt monitorok megoszlása K O P I N T – D A T O R G R T.

50

Egyéb monitorok 10% Grafikus monitor 0%

Szines monitor 90%

Nyomtatók Az operációs rendszerekhez hasonlóan a nyomtatóknál is egyértelműen felismerhető a főváros kedvezőbb

ellátottsága.

A

lézernyomtatók

gyakorisága

egyértelműen

csökken

a

településtípusok közötti rangsorban „lefelé” haladva, a fővárosi 43%-ról a községekben már csak 17% az arányuk. A másik presztízsértékű nyomtató, a színes tintasugaras, amelynek aránya a fővárosban 17%, azon kívül egységesen 11%. A legkevésbé korszerű mátrixnyomtatók esetében a kép kevésbé követi a hierarchiát: e nyomtatók aránya a megyeszékhelyeken a legmagasabb, 38%, ezt követik az egyéb városok és a községek (2828%). Budapesten arányuk 17%.


51

A fővárosban használt nyomtatók megoszlása

Tintasugara s színes nyomtató 17%

Mátrix nyomtató 17%

Lézer nyomtató 43%

Tintasugara s nyomtató 23%

A megyeszékhelyeken használt nyomtatók megoszlása



Tintasugara s nyomtató 28% Lézer nyomtató 23%

Az egyéb városokban használt nyomtatók megoszlása






52

A községekben használt nyomtatók megoszlása





Egyéb irodagépek használata az államigazgatásban A következő táblázatban szereplő értékek felhívják a figyelmet arra, hogy a kormányzati intézmények nemcsak számítástechnikai eszközöket, hanem számos egyéb irodagépet, kommunikációs eszközt használnak, illetve tartanak leltári állományban. A számológépek magas száma talán nem meglepő, hasonlóképpen a különböző rendszerű fénymásolóké sem. Az írógépek magas száma mögött számos, már nem, vagy ritkán használt, de ki nem selejtezett berendezés sejthető. A mikrofilmtechnika mára érzékelhetően kiszorult az államigazgatásból. A telefonnal kapcsolatos értékek visszaigazolják e kommunikációs eszköz kiemelkedő fontosságát, a többi, táblázatban szereplő irodai berendezés periférikus jelentőségű.


53

Egy intézménynél használt egyéb irodai eszközök átlagos száma Számológép Másológép (xerográfiai elvű) Másológép (színes) Másológép (nagyításra alkalmas) Egyéb másológépek Írógép Mikrofilmkamera Mikrofilmmásoló Mikrofilmolvasó Hangtechnika, magnetofon Videómagnetofon Videokamera Digitális kamera Filmvetítő Közcélú telefonfővonal Közcélú telefonfővonal, mobil Közcélú alközpont Alközponti mellékállomás Beszélőhely Telefax Személyhívó Különcélú állomás (mobil nélkül) Különcélú állomás, mobil Különcélú rádióadó Zártcélú állomás (mobil nélkül) Zártcélú állomás, mobil Rádióadó Nyomdai nyomógép

43,0 4,2 0,8 15,5 3,5 22,3 0,2 0,1 0,8 9,0 6,2 3,2 0,8 0,8 45,0 22,0 3,6 159,4 117,8 13,2 2,7 1,8 4,7 0,5 5,0 0,2 0,2 0,1

2.4. Humán erőforrások – informatikai ismeretek 2.4.1. A munkatársakkal szemben támasztott e-követelmények A következő kérdésünk arra vonatkozott, hogy a mintánkban szereplő intézményeknél támasztanak-e

speciális

informatikai

ismeretekre

vonatkozó

követelményeket

az

alkalmazottakkal szemben, felvételnél, véglegesítésnél, előléptetésnél számít-e az, hogy az illető személynek milyen az informatikai műveltsége, illetve vannak-e olyan munkakörök,


54

beosztások, amelyek betöltéséhez informatikai iskolázottság igazolására van szükség. A kérdésre kapott válaszokat a következő ábra szemlélteti: Támasztanak-e speciális informatikai ismeretekre vonatkozó követelményeket az alkalmazottakkal szemben?

a munkakörök túlnyomó többségénél 19%

mindig 1%

soha 13%

csak kivételes esetben 3%

csak bizonyos munkakörökben 64%

A válaszadók túlnyomó többsége azt állította, hogy csak bizonyos munkakörökben vannak ilyen követelmények. Az intézmények húsz (19+1) százalékánál igen fontos kritérium az informatikai ismeretek megléte, de az interjúalanyok 13%-a úgy nyilatkozott, hogy náluk egyáltalán nincsenek e-követelmények a dolgozókkal szemben. Ha osztályozásként fogjuk fel a kapott válaszokat, amikor az 1-es azt jelenti, hogy semmilyen e-követelményt sem támasztanak a dolgozókkal szemben, illetve az 5-ös azt, hogy minden felvételnél, előléptetésnél figyelembe veszik a delikvens informatikai képzettségét, a következő kép rajzolódik ki az egyes intézménytípusok vonatkozásában:


55

Az informatikai ismeretek fontossága a felvételnél, előléptetéseknél

átlagosztályzat

3.50 3.00 2.50 2.00 1.50

s

éz et kö zin t

zg a ii ga

rü le t

kö zp o

te

ii ga

zg a

tá

tá

s

k Vi dé

nt

Ö ss

Fő v

ze s

ár os

en

1.00

A grafikonból láthatjuk, hogy a fővárosban, ott is elsősorban a központi igazgatás területén nagyobbak, átlagosan valamivel 3-as feletti átlagosztályzatot érdemlőek az alkalmazottakkal szemben támasztott e-követelmények. A területi igazgatási szerveknél és különösen a vidéki intézményekben még a 2,5-es átlagot sem éri el ez az osztályzat. 2.4.2. Informatikai oktatás A kérdezőbiztosaink által felkeresett intézményekben összesen több mint 18 ezer fő dolgozik. Közülük 1648-an, tehát az összlétszám 9,1%-a részesül pillanatnyilag valamilyen számítástechnikai képzésben. Az infokommunikációs műveltségüket gyarapító dolgozók a következő oktatási formákban vesznek részt: Az igénybevett számítástechnikai oktatási formák megoszlása a résztvevő dolgozók száma szerint távoktatás 2%

Tanfolyam, továbbképzés 25%

Bels ő oktatás 42%

Küls ő oktatás 31%


56

A legnépszerűbb oktatási forma a belső oktatás, amelyet az intézmények általában külső előadókkal végeztetnek. Az esetek többségében manapság ez ECDL tanfolyamot jelent, de még mindig népszerűek a szövegszerkesztést és táblázatkezelést alapfokon oktató kurzusok is. Külső oktatáson általában az intézmények informatikus szakemberei vesznek részt. 2.5. Alkalmazás Interjúalanyainkat arra kértük, hogy az iskolában megszokott osztályzatokkal értékeljék, mennyire alkalmazzák az infokommunikációs technológiákat az intézményüknél felmerülő különféle feladatok elvégzése során. Az így kapott átlagos osztályzatokat az alábbi ábra szemlélteti: Az infokommunikációs technológiák használata az intézményeknél (Osztályzat; 1 = egyáltalán nem alkalmazzák, 5 = teljes mértékben elektronikus úton oldják meg a feladatot)

lo kr a

sr a

cé

tá Eg y

éb

Ok ta

ió ra iká c

re zé s

Ko mm un

Iro d

ai

mu n

lo g sr a,

ar tá nt

Ny ilv á

ég

zá s lg o ld o tfe da A

ka v

is z tik ár a

Összesen Főváros Vidék

ra

Átlagosztályzat

5 4.5 4 3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0

A válaszadók intézményinél leginkább irodai munkavégzésre és adatfeldolgozásra használják az infokommunikációs technológiát. A 4-es feletti átlagosztályzat azt jelenti, hogy ezeken a területeken a hagyományos eszközöket szinte teljes mértékben felváltották már a számítógépek. A különféle nyilvántartások készítésénél és a kommunikáció terén kevésbé


57

látványos az áttörés, az oktatásban pedig kifejezetten alacsony a korszerű technológia igénybevétele. Érdekes, hogy az adatfeldolgozás és az irodai munkavégzés digitalizálása terén a mintánkban a vidéki intézmények megelőzik a fővárosiakat. Intézménytípusonként az infokommunikációs technológiák alkalmazásának elterjedtsége a következőképpen alakult: Az infokommunikációs technológiák használata az intézményeknél (Osztályzat; 1 = egyáltalán nem alkalmazzák, 5 = teljes mértékben elektronikus úton oldják meg a feladatot)

lo kr a

sr a

cé

tá Eg y

éb

Ok ta

ió ra iká c

re Ko mm un

zé s ég ka v mu n

ai Iro d

Ny ilv á

nt

A

ar tá

da

tfe

sr a,

ld o

lo g

lg o

zá s

is z ti. ..

ra

Átlagosztályzat

5 4.5 4 3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0

Összesen

Központi igazgatás

Területi igazgatás

Közintézetek

A bizonytalan összetételű egyéb kategória kivételével nincs számottevő eltérés az infokommunikációs technológia alkalmazása terén attól függően, hogy milyen típusú intézményt vizsgálunk. A közintézetek esetében az átlagosnál valamivel nagyobb aktivitás tapasztalható több tevékenységi kör digitalizálása terén. 2.6. Kommunikáció Ezzel a kérdésblokkal azt kívántuk felderíteni, mennyire élnek a megkérdezett intézmények a korszerű kommunikációs lehetőségekkel, milyen arányban veszik igénybe a hagyományos, illetve a digitalizált kommunikációs technikát.


58

2.6.1. Belső kommunikáció Ismét az iskolai érdemjegyeknek megjelelő osztályzásra kértük interjúalanyainkat, hogy ennek segítségével megállapíthassuk mennyire jellemzők az egyes kommunikációféleségek használata az intézményeknél. A kérdésünkre adott osztályzatok átlagát a következő ábra szemlélteti: Mennyire jellemzőek az egyes kommunikációs formák az intézményeknél? (Osztályzat; 1 = egyáltalán nem jellemző, 5 = teljes mértékben uralkodó)

4.50 Összesen

átlagosztályzat

4.00

Főváros

3.50

Vidék

3.00 2.50 2.00 1.50 1.00 Személyes, szóbeli

Hagyományos írásos

Elektronikus

Egyéb (pl. telefon)

Az intézmények belső kommunikációjára természetesen még mindig a hagyományos formák, a szóbeli és a papíralapú írásos kapcsolattartás túlsúlya jellemző, de mindössze egy érdemjegynyivel marad el ezektől az elektronikus kommunikáció. Megjegyezzük, hogy ebben a szép „bizonyítványban” minden bizonnyal közrejátszott az a tény is, hogy az interjúalanyok tudták, mire megy ki a játék, s nem akarták, hogy intézményüket elmaradott, a kor kihívásait nem vállaló hivatalként jelenítsük meg a tanulmányunkban. Arra a kérdésünkre, hogy belső kommunikációra használnak-e Intranetet, vagy e-mailt a következő választ kaptuk:


59

Intranetet illetve e-mailt belső kommunikációra használók aránya

Intranet

ek éz et

s Kö zin t

az ga

tá

s i ig Te rü let

Kö zp o

nt

i ig

az ga

tá

Vi dé

ár os Fő v

ze s Ös s

k

E-mail

en

százalék

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Az intézmények közel 90%-ában használnak Intranetet, s ez az arány csupán a közintézetek esetében alacsonyabb valamivel. Az e-mail belső kommunikációra való használata jóval alatta marad az Intranetének; a megkérdezett intézmények valamivel kevesebb mint kétharmada él csak ezzel a lehetőséggel. Érdekes módon a közintézetek esetében az Intraneténél magasabb, 80% körüli az e-mail belső kommunikációs eszközként való használata. 2.6.2. Külső kommunikáció Megpróbáltuk kideríteni azt is, hogy a külvilág négy igen fontos szegmensével, a kormányzati szervekkel, a saját alá- vagy fölérendelt szervezeteikkel, a vállalatokkal és társadalmi szervekkel, valamint a lakossággal való kapcsolatrendszerükben milyen kommunikációs formák jellemzik ma a magyar államigazgatási intézményeket. Ebben az esetben is az iskolában

szokásos

érdemjegyekkel

kellett

osztályozniuk

„bizonyítványt” a következő ábra szemlélteti:


interjúalanyainknak.

A

60

Mennyire jellemzőek az egyes kommunikációs formák az intézmények külső kommunikációjára? 5.00

átlagosztályzat

4.50 4.00 3.50 3.00 2.50 2.00 1.50 1.00 Kormányzati szervekkel Szóbelli

Alá/fölérendelt szervezetekkel Írásbeli

Vállalatokkal

Elektronikus

Lakossággal

Egyéb (pl. telefon)

Az előzetes várakozásoknak megfelelően az írásbeli kommunikáció kapta a legmagasabb, valamennyi szegmensben a 4-es átlagot meghaladó érdemjegyet. Figyelemre méltó viszont, hogy az elektronikus kommunikáció a kormányzati szervekkel, valamint az alá- és fölérendelt szervezetekkel való kapcsolattartásban ma már hasonló jelentőséggel bír, mint a másik két hagyományos kommunikációs forma. Ugyanakkor a vállalatokkal való kapcsolattartásban egyelőre még csekélyebb a jelentősége, és különösen alacsony a lakosság irányába történő 2.7. Az Internettel kapcsolatos fontosabb felmérési adatok Az Internettel kapcsolatos fontosabb felmérési adatok Internetes kapcsolattal rendelkező gép Internetes kapcsolattal rendelkező PC WWW-szerver Saját Web-oldal Weblátogató Weblátogató 2001 első félévében havonta On-line úton kitölthető űrlap típusok FTP-szerver Egyéb szerver Saját domain Internet-hozzáféréssel rendelkezők Csak e-mail-hozzáféréssel rendelkezők Az Internet-hozzáférés és -használat éves költsége


db db db oldal fő fő/hónap db db db db fő fő 1000 Ft

88,4 82,0 0,8 206,9 51849,3 7233,8 2,3 0,4 1,7 1,6 92,9 26,0 1076,7

61

A fenti táblázat tanúsága szerint egy átlagos állami intézménynél 88 Internetes kapcsolattal rendelkező gépet tartanak üzemben, öt intézményből négy saját szerverrel rendelkezik, honlapjának oldalszáma meghaladja a kétszázat, ezeket az oldalakat havonta több mint hétezren látogatják. A letölthető űrlapok száma elég alacsony, 2,3, az Internet-hozzáféréssel rendelkezők száma meghaladja az erre alkalmas gépekét. Az Internet-használatban a központi igazgatás valamennyi szóba jöhető indikátor tekintetében egyértelmű előnyben van, a legkisebb ellátottsági és használati arányokat a területi igazgatás szervei mutatják. Az Internetezésre alkalmas gépek és a jogosultsággal rendelkezők száma

f ..

.

ss ..

zá

ré

oz

fé

l-h

zá

ai

oz

m

-h

e-

et In

te

Cs ak

rn

In

In

te

te

rn

rn

et

et

es

es

gé p

PC

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0



közintézet

Az Internet-forgalomra vonatkozó adatok 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200

Ft er

0f

lt s ég e, kö A z

H

av i

W

eb lá

we bl át

to

og at

ga tó

ó/

ez

10

00 /1

át we bo Sa j

ő

fő

ld al

0




közintézet

62

Fenti ábrából az derül ki, hogy a közintézetek – kis oldalszámú – honlapjai vonzzák a legtöbb látogatót. A területi igazgatás szervei a tartalomszolgáltatásba nem kapcsolódtak be. WWW-szerverek és on-line kitölthető űrlapok száma 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 On-line út on kit ölt het ő űrlap t ípusok központ i igazgatás szerve

WWW-szerver

t erület i igazgat ás szerve

közint ézet

A www-szerverek és az on-line kitölthető űrlaptípusok számát tekintve egyaránt a közintézetek mutatják a legnagyobb értékeket, de a központi igazgatás szervei alig maradnak el ezektől. A megkérdezetteknek átlagosan 1,7 éve van honlapjuk az Interneten. A honlapokat átlagosan 14 naponta frissítik. Külső vagy belső fejlesztéssel jött létre a honlap?

belső 55%

külső 45%


63

Van-e a honlap tartalmára vonatkozó belső utasítás?

nincs 41% van 59%

Más honlapokon található-e a szervezetre utaló link?

nincs 14%

van 86%

A honlapon található linkek száma és az on-line elérhető tudás aránya 25 20 15 10 5 0 Hány link államigazgatásra

Hány link EU-ra


közintézet

On line tudás%

közintézet

A közintézetek e mutatók szerint is valamelyest kedvezőbb helyzetben vannak, mint a központi igazgatás szervei.


64

MELLÉKLETEK


65

1. Melléklet Az e-Europe Akciótervben monitorozandóként megjelölt indikátorok4 Olcsóbb és gyorsabb Internet 1. A lakosság rendszeresen internetező hányada 2. Az Internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 3. Az Internet-hozzáférés költségei Gyorsabb Internet a kutatóknak és a diákoknak 4. Az összekapcsolás és az információáramlás sebessége az oktatási és tudományos intézeteken belül, valamint a nemzeti, az EU-beli és az egyéb nemzetközi intézmények közötti kapcsolatokban A hálózatok biztonsága és a kártyahasználat 5. Az egymillió lakosra jutó biztonságos szerverek száma 6. Azon Internet-használók százalékos aránya, akiknek már volt problémájuk a biztonsággal kapcsolatban Európai fiatalok a digitális korszakban 7. A száz diákra jutó számítógépek száma az általános- és középiskolákban, valamint a felsőoktatásban 8. A száz diákra jutó Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépek száma az általános- és középiskolákban, valamint a felsőoktatásban 9. A száz diákra jutó gyors elérésű Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépek száma az általános- és középiskolákban, valamint a felsőoktatásban 10. Az Internetet rendszeresen, de nem számítástechnikai oktatás céljából használó tanárok aránya Munkavégzés a tudásalapú társadalomban Forrás: 10486/00 ECO 216 CAB 7 SOC 266 EDUC 117 – Benchmarking eEurope, Bruxelles, 2000. november 20. 4


66

11. A legalább alapfokú IKT-képzésben részt vett dolgozók aránya az összes foglalkoztatottra vetítve 12. A felsőfokú IKT-képzést végző intézmények száma 13. A távmunkát végző dolgozók aránya Széleskörű részvétel a tudásalapú társadalomban 14. Az ezer lakosra jutó nyilvánosan elérhető Internet állomások (Public Internet Points – PIAP) száma 15. Azoknak a központi kormányzati honlapoknak az aránya, amelyek „A” szinten felelnek meg a WAI által meghatározott hozzáférhetőségi kritériumoknak Az e-kereskedelem terjedése 16. Az Interneten eladó és vásárló cégek aránya Az elektronikus kormányzás 17. Az alapvető közszolgáltatások on-line elérhetősége 18. Az on-line elérhető közszolgáltatások igénybevételének aránya (informálódásra, okmányok kitöltésére, benyújtására, egy- illetve kétoldali interakcióra, tranzakcióra) 19. Az elektronikus úton lefolytatható közbeszerzési eljárások arányának alakulása On-line egészségügy 20. Az Internet-hozzáféréssel rendelkező egészségügyi dolgozók aránya 21. Az egészségügyi dolgozók által használt (szakmai) tartalom szolgáltatások aránya Az európai digitális tartalom a globális hálózatokban 22. Az EU-honlapok aránya az ország 50 legtöbbet látogatott honlapjai között Intelligens közlekedési, szállítási rendszerek


67

23. A számítógépes irányítási és információs rendszerrel felszerelt autópályák aránya a teljes autópálya-hálózaton belül


68

2. Melléklet A kormányzati honlapok használata az EU-országokban (Az egyes országok lakosságának hány százaléka használja a megjelölt célokra a honlapokat) 70

Információ szerzésre

60

Nyomtatványok kitöltésére

százalék

50

Interaktív (e-mailes) tájékozódásra

40 30 20 10

Au s

ztr Be ia lgi Eg um ye sü Dá lt Ki nia rá lys EU ág Fi átla n g Fr nor an s z ág ci Gö aors rö zág go rs z Ho lág lla nd Íro ia rs zá g Iz Lu lan xe d Né mb u m eto rg rs z No ág Ol rvég as zo ia rs Po zág S p r tu an gá yo lia lo Sv rs zá éd g or sz ág

0

Forrás: Eurobarometer, 2001. június


69


70


71

3. Melléklet Az e-kormányzás teljesítményének megítéléséhez szükséges indikátorok5 Fokozat Az állampolgárok számára nyújtandó

Max.

szolgáltatások

elérhető

1.

Jövedelemadó-bevallás, -befizetés, -visszaigénylés

(4)

2.

Álláskeresés a munkaügyi hivataloknál

(3)

3.

Társadalombiztosítási juttatások (legalább 3 az alábbi

0

1

2

3

4 közül) ŘMunkanélküli segély ŘCsaládi pótlék ŘOrvosi költségek visszatérítése, vagy rendezése ŘÖsztöndíjak 4.

(4)

Személyi okmányok beszerzése (pl. útlevél, jogosítvány)

5.

(3)

Gépjárművek regisztrálása (új, használt és importált járművek)

(4)

6.

Építési engedélyek beszerzése

(4)

7.

Rendőrségi feljelentések, bejelentések (pl. betörések, lopások bejelentése)

8.

Nyilvános könyvtárak működése (katalógusok, keresőrendszerek elérhetősége)

9.

(3) (3)

Hatósági bizonyítványok (pl. anyakönyvi kivonatok) kiállítása

(3)

10. Jelentkezés felsőoktatási intézményekbe

(4)

11. Lakcímváltozás bejelentése

(3)

Forrás: Az Európai Bizottság „eGovernment indicators for benchmarking eEurope” című tájékoztatóanyaga, Bruxelles, 2001. február 22. 5


4

72

12. Egészségügyi szolgáltatások (interaktív tájékoztatás az egyes kórházakban elérhető szolgáltatásokról, orvosokhoz, kórházakba történő bejelentkezés, időpont-egyeztetés)

(4)

Az üzleti szféra számára nyújtandó szolgáltatások 1.

Társadalombiztosítási hozzájárulás az alkalmazottak után

(4)

2.

Társasági adó (bevallás, befizetés)

(4)

3.

ÁFA (bevallás, befizetés, visszaigénylés)

(4)

4.

Új cég bejegyzése

(4)

5.

Adatközlés a statisztikai hivatal számára

(3)

6.

Vámáru-nyilatkozat

(4)

7.

Környezetvédelemmel kapcsolatos engedélyek

8.

(beleértve a bejelentési kötelezettségek teljesítését is)

(4)

Közbeszerzés

(4)


73

4. Melléklet E-KORMÁNYZÁS Minisztériumi interjúk témavázlata Melyek azok az alapvető közszolgáltatások, amelyeket intézménye a kormányzat részeként a társadalomnak (az állampolgárok, illetve az üzleti szféra számára) nyújt? Ezek közül a szolgáltatások közül melyek érhetők el elektronikus úton is? A szolgáltatások elektronizáltságának mélysége Elektronikus úton az ügyfelek az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatban = juthatnak-e információkhoz (előre beépített panelek alapján)π = van-e mód interaktív ügyfélszolgálatra (kérdés-feleletre, nemcsak előre beépített panelek alapján)π = van-e lehetőség elektronikus úton történő bejelentkezésre, időpontkérésreπ = van-e lehetőség űrlapok letöltésére elektronikus útonπ = van-e lehetőség tényleges ügyintézésre, űrlapok kitöltésére és hitelesítésére isπ = értesülhetnek-e az ügyfelek elektronikus úton a minisztériumi/hatósági eljárás eredményéről; = megvalósítható-e teljeskörű on-line ügyintézés (beleértve a határozathozatalon túlmenően a pénzmozgások lebonyolítását is). A várható e-kormányzási fejlesztések időhorizontja = közeljövőben (konkrét tervek, határidő, előkészítés)π = távlatilag (hosszabb távon) mely szolgáltatások digitalizálása valószínű, és milyen mélységben? 5. Véleménye szerint mely Önöket érintő közszolgáltatások alkalmasak egyáltalán (versus eleve alkalmatlanok) e-kormányzási eljárásokra? 6. Az alkalmazott e-kormányzási eljárások (a lakosság, a vállalatok és a társadalmi szervezetek szempontjából az igénybevett szolgáltatások összességére vetítve) milyen arányt képviselnek Fel vannak-e készülve információtechnológiai eszközellátottság, az informatikai tudás, illetve a belső szabályozás szempontjából az elektronikus közbeszerzési eljárás bevezetésére? Jelenleg milyen szinten van közbeszerzési eljárásaik elektronizálása? A meghirdetés elektronikus úton is megtörténik-e; Lehet-e elektronikus úton pályázatokat benyújtani; A pályázatok értékelése elektronikus úton hozzáférhető-e stb.


74

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI ESZKÖZELLÁTOTTSÁG 8. A számítógépek állománya 2000. december 31-én Megnevezés

összese n db

Ebből: Egy 1-3 éves 3 évesnél évesné nem l régebbi régebb i

Kisteljesítményű PC-k Személyi számítógép 166 MHz teljesítményig Közepes teljesítményű PC-k Személyi számítógép 167 MHz és 1 GHz között Nagyteljesítményű PC-k Személyi számítógép 1 GHz teljesítmény fölött Kisteljesítményű hordozható PC-k Hordozható személyi számítógép 166 MHz-ig Közepes teljesítményű hordozható PC-k Hordozható személyi számítógép 167 MHz és 1 GHz teljesítmény között Nagyteljesítményű hordozható PC-k Hordozható személyi számítógép 1 GHz fölött Munkaállomások Nagyteljesítményű IBM, SGI, HP, Sun stb. számítógépek (pl. a Sun Darwin-sorozata, egyes Sun Ultra gépek) Nagygépek Nagy sebességű adatátviteli és adatfeldolgozási kapacitással rendelkező hagyományos mainframe- (IBM-sorozatok, Honeywell, Bull, Siemens stb.) gépek Kisteljesítményű szerverek Belépő (Entry) vagy munkacsoport (Workgroup) szerverek (pl. egyes Sun Enterprise, Sun Enterprise Ultra, Sun Fire; HP, IBM, Dell gépek Közepes teljesítményű szerverek Midrange vagy Midframe szerverek (pl. egyes Sun Enterprise; HP, IBM, Dell gépek) Nagy teljesítményű szerverek Mainframe-szerű High-end szerverek vagy szuperszerverek (pl. Sun Enterprise StarFire, Sun Enterprise 10000, egyes HP,


75

Szerverként működő PC-k A PC-k közül a szerverként működők A szerverek operációs rendszer szerint: Unix (Linux) Microsoft NT NetWare AS/400 egyéb hálózati operációs rendszer Saját üzemelésű számítógépes hálózatok száma A lokális hálózatok is. Hálózati munkahelyek száma A Szerverként működő PC-k nélkül Ebből: Intranetes kapcsolattal rendelkezik


76

9. A számítógépek funkcionális egységeinek állománya 2000. december 31-én darab UNIX és változatai operációs rendszer DOS operációs rendszer WIN NT operációs rendszer Egyéb Windows operációs rendszer OS/2 operációs rendszer Egyéb operációs rendszer Lapolvasó (scanner) Mikrofon Egyéb bemeneti egységek Színes monitor Grafikus monitor Egyéb monitorok Mátrix nyomtató Lézer nyomtató Tintasugaras nyomtató ezekből: Színes nyomtató Floppy meghajtó Winchester meghajtó 2 Gbyte tárkapacitásig Winchester meghajtó 2 Gbyte tárkapacitás felett Optikai meghajtó (CD) Lemezcsomag meghajtó Mágnesszalagos tár Egyéb háttértárak Hangkártya


77

10. Egyéb IKT-eszközök állománya 2000. december 31-én Darab Számológép Másológép xerográfiai elvű Másológép színes Másológép nagyításra alkalmas Egyéb másológépek Írógép Mikrofilmkamera Mikrofilmmásoló Mikrofilmolvasó Hangtechnika, magnetofon Videomagnetofon Videokamera Digitális kamera (filmfelvevő) Filmvetítő (projektor) Közcélú telefonfővonal (mobil nélkül) Közcélú telefonfővonal, mobil Közcélú alközpont Alközponti mellékállomás Beszélőhely Telefax Személyhívó Különcélú állomás (mobil nélkül) Különcélú állomás, mobil Különcélú rádióadó Zártcélú állomás (mobil nélkül) Zártcélú állomás, mobil Rádióadó Nyomdai nyomógép


78

11. Számítógép-beszerzések Ténylege Tervezett s 2001- 2001- 2002-re 2003-ra ben re Db db db db Kisteljesítményű PC-k Közepes teljesítményű PC-k Nagyteljesítményű PC-k Közepes teljesítményű hordozható PC-k Nagyteljesítményű hordozható PC-k Munkaállomások Nagygépek Kisteljesítményű szerverek Közepes teljesítményű szerverek Nagy teljesítményű szerverek Szerverként működő PC-k A szerverek operációs rendszer szerint: Unix (Linux) Microsoft NT NetWare AS/400 egyéb hálózati operációs rendszer


79

12. Az IKT-beruházások adatai A/ Tényleges A beruházások teljesítményértéke folyó áron, ezer Ft a beruházás "c"-ből: a 2001megkezdésétől 2001-ben ben üzembehelyezett beruházás

a 01 02 03 04 05 06 07 08

B Információs célú épület, építmény Irodatechnikai Számítástechnikai / informatikai Hangtechnikai Képtechnikai Átviteltechnikai Nyomdatechnikai Biztonságtechnikai

C

d

E

gépek, eszközök, berendezések vásárlása, fejlesztése, felújítása

09 10 11

Szoftver Egyéb információs célú Összes információs célú (01-10 sorok) 12 Az intézmény összes beruházása

B/ Tervezett A tervezett beruházások értéke folyó áron, ezer Ft 2001-ben 2002-ben 2003-ban

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12

Információs célú épület, építmény Irodatechnikai gépek, Számítástechnikai / informatikai eszközök, Hangtechnikai berendezések Képtechnikai vásárlása, Átviteltechnikai fejlesztése, Nyomdatechnikai felújítása Biztonságtechnikai Szoftver Egyéb információs célú Összes információs célú (01-10 sorok) Az intézmény összes beruházása


80

HUMÁN ERŐFORRÁSOK - INFORMATIKAI ISMERETEK 13. Az alkalmazottakra vonatkozó adatok (2001. első félév) A foglalkozás megnevezése

01 Számítástechnikai tevékenységet folytató részegységvezető 02 Számítástechnikai tudományos foglalkozású 03 Számítástechnikai szervező 04 Szoftverfejlesztő, informatikus 05 Egyéb magasabb képzettséget igénylő számítástechnikai foglalkozások 06 Számítógéphálózat-üzemeltető 07 Számítástechnikai programozó 08 Adatbázis-felelős 09 Egyéb számítástechnikai foglakozások 10 Számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozások 11 Összesen (01+02+03+04+05+06+07+08+09+10) 12 Egyéb alkalmazásban állók 13 Alkalmazásban állók mindösszesen (11+12) 14 ebből Számítógépet használók : 15 ebből Távmunkát végzők : 16 Informatikai OKJ-szakképzésben résztvevő Alkalmazásban állók 17 Informatikai OKJ-vizsgát tett alkalmazásban állók 18 ECDL-vizsgával rendelkező alkalmazásban állók 19 Betöltetlen státuszok száma a tárgyév július 1-jén 20 ebből Informatikai szakértelmet követelők : 21 Alkalmazásban nem álló foglalkoztatottak 22 ebből Számítógépet használók :

Átlagos FEOR állományi létszám, fő szám a 1347 2131 2132 2133 2139 3131 3132 3133 3139 4220


81

23 ebből Távmunkát végzők : 14. A munkatársak hány százaléka rendelkezik a távmunkát elősegítő IKT eszközökkel (laptop, palmtop, WAP-os mobil telefon stb.) 15. Vannak-e e-követelmények új munkatársak felvételénél, véglegesítésnél, előléptetésnél, illetve bizonyos munkakörökhöz / beosztásokhoz rendelten? 16. Milyen funkciókra terjed ki a rendszergazdák feladata, ténylegesen milyen segítséget (support) adnak a felhasználó munkatársaknak?


82

E-OKTATÁS 17. Kérem, ismertesse, jelenleg milyen képzési programjaik futnak, illetve milyen oktatásiképzési terveik vannak az alkalmazottak informatikai írástudásának javítására! KOMMUNIKÁCIÓ 18. Kérem, jellemezze, és példákkal mutassa be az intézmény belső kommunikációjának (szóbeli, írásos, elektronikus) csatornáit! Mennyire használják az elektronikus csatornákat belső levelezésre, körlevelek küldésére, előterjesztések közös készítésére, anyagok véleményezésére, sajtófigyelésre stb. ? 19. Van-e belső hálózatuk (Intranetjük), és használják-e azt a belső kommunikációban? 20. Milyen adatátviteli sebességű az intézmény rendszere! 21. Használják-e az e-mailt a belső kommunikációban? 22. Kérem, jellemezze, és példákkal mutassa be az intézmény külső kommunikációjának (szóbeli, írásos, elektronikus) csatornáit! = más hazai kormányzati szervekkel; = saját alárendelt szerveikkel; = vállalatokkal; = állampolgárokkal; = társadalmi szervezetekkel; = az EU intézményeivel; = más külföldi szervezetekkel és intézményekkel.


83

23. Az Internet használatára vonatkozó adatok Megnevezés 01 Internetes kapcsolattal rendelkező gépek száma, db 02 ebből: PC 03 WWW-szerverek száma, db 04 Saját Web-oldalak száma, oldal 05 Weblátogatóik száma, fő Ebből 2001 első félévében, fő/hónap 06 On-line úton kitölthető űrlap típusok száma, db 07 FTP-szerverek száma, db 08 Egyéb szerverek száma, db 09 Saját domain-ek száma, db 10 Internet-hozzáféréssel rendelkezők száma, fő 11 Csak e-mail-hozzáféréssel rendelkezők száma, fő 12 Az Internet-hozzáférés és –használat éves költsége, ezer Ft

Mennyiség

24. Mióta van honlapjuk az Interneten? 25. Milyen gyakran frissítik? 26. Külső vagy belső fejlesztéssel jött-e létre a honlap? 27. Van-e olyan belső utasítás, amely a honlap tartalmára vonatkozik (Pl. mit kötelező szerepeltetni a honlapon)? 28. Hány csatlakozás (link) utal honlapjukon más államigazgatási szervekre? 29. Hány csatlakozás (link) utal honlapjukon azonos, illetve hasonló profilú Európai Uniós, illetve más nemzetközi szervekre? 30. Tudomása szerint más honlapokon található-e az Önök szervezetére utaló csatlakozás? Ha van, hol! 31. Becslése szerint az intézménynél keletkező, illetve felhalmozott tudás mekkora hányada férhető hozzá on-line? ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉS 32. Összességében mennyire elégedett az infokommunikációs technológiák által kínált alkalmazások elterjedtségével és funkcionalitásával az Ön által képviselt intézménynél? Értékelje az alábbi szempontok szerint, az iskolai osztályzatoknak megfelelően: = Szolgáltatásaik elektronizáltsága, információs céllal: = Szolgáltatásaik elektronizáltsága, interakciós lehetőségekkel: = Szolgáltatásaik elektronizáltsága, tranzakciós-ügyintézési lehetőségekkel: = Az információtechnológiai eszközellátottság: = Az alkalmazottak informatikai írástudása: = Az infokommunikációs eszközök használata a kommunikációban


84

5. Melléklet Szűrőkérdőív Az intézmény neve: székhelye: honlapjának címe: alkalmazottainak száma: felettes szerve: A kérdőívet kitöltő személy neve: beosztása: telefonszáma, e-mail címe: 1. Azok közül a szolgáltatások közül, amelyeket intézménye nyújt, van-e olyan, amelyik elérhető elektronikus úton is? (Kérjük, karikázza be a megfelelő választ.) Egyáltalán nincs ilyen közöttük 1 Igen, de csak elenyésző hányaduk érhető el elektronikus úton 2 Igen, van néhány ilyen, de ez nem teszi ki az összes szolgáltatás felét 3 Igen, szolgáltatásaink többségében elérhetők elektronikus úton is 4 Igen szolgáltatásaink maradéktalanul elérhetők elektronikus úton is 5 2. Ha van ilyen szolgáltatásuk, az milyen mélységig érhető el on-line? (Kérjük, karikázza be a megfelelő választ.) Csak az általános információszerzés szintjéig 1 Interaktív ügyfélszolgálatunk (kérdés-felelet) is van 2 Űrlapok letöltése is lehetséges 3 Bejelentkezés, időpontkérés is lehetséges 4 Tényleges ügyintézés (űrlapok kitöltése, hitelesítése is) lehetséges 5 Az ügyfél értesülhet az eljárás eredményéről 6 Teljeskörű on-line ügyintézés valósítható meg (pénzmozgásokkal együtt) 7 3. Hány számítógép működik az intézményüknél? …… db PC, …….db munkaállomás, …… db egyéb, éspedig: ……………………………….. 5. Az alkalmazottak hány százaléka rendelkezik


85

Csupán alapfokú számítógép felhasználói ismeretekkel

………. %

OKJ vizsgával

………. %

ECDL vizsgával

………. %

Felsőfokú számítástechnikai ismeretekkel

………. %

Internet hozzáféréssel

………. %

6. Hajlandó lenne rendelkezésünkre állni a közeljövőben egy kb. 15 perces interjú erejéig? Igen

Nem


86

6. Melléklet Kérdőív az államigazgatás monitorozásához A kérdező neve:.................................................................... A kérdezés időpontja:............................................................ Megye:.................................................................................. Település típusa: 1. Főváros 2. Megyeszékhely 3. Egyéb város 4. Község 1. Kérem, sorolja be intézményét alábbi kategóriák valamelyikébe: Minisztérium Központi igazgatás szerve Területi igazgatás szerve Közintézet Nem válaszol

1 2 3 4 9

2. Azok közül az alapvető közszolgáltatások közül, amelyeket intézménye az államigazgatás részeként a társadalomnak (az állampolgároknak) nyújt, van-e olyan, amelyik elérhető elektronikus úton is? Egyáltalán nincs ilyen közöttük Igen, de csak elenyésző hányaduk érhető el elektronikus úton Igen, van néhány ilyen, de ez nem teszi ki az összes szolgáltatás felét Igen, szolgáltatásaink többségében elérhetők elektronikus úton is Igen szolgáltatásaink maradéktalanul elérhetők elektronikus úton is Nem válaszol

1 2 3 4 5 9

3. Véleménye szerint az Önök szerve által nyújtott közszolgáltatások mennyire alkalmasak e-kormányzati eljárások alkalmazására? Megjegyzés: E-kormányzatinak akkor tekinthető egy államigazgatási eljárás, ha annak során = a kommunikáció és az információk tárolása, feldolgozása döntően on-line, illetve elektronikusan történik; = a folyamatot utólag sem dokumentálják teljességgel papíron (a döntéseket azonban rögzíthetik írásban). Szolgáltatásaink egyáltalán nem alkalmasak e-kormányzásra Csak elenyésző hányaduk alkalmas Néhány szolgáltatás alkalmas, de ez nem teszi ki az összes felét sem Szolgáltatásaink többsége alkalmas (lenne) e-kormányzási eljárásokra Valamennyi szolgáltatásunknál megvalósítható (lenne) az e-kormányzás Nem válaszol


1 2 3 4 5 9

87

4. Szolgáltatásaik milyen mélységig érhetők el on-line? Csak az általános információszerzés szintjéig 1 Interaktív ügyfélszolgálatunk (kérdés-felelet) is van 2 Űrlapok letöltése is lehetséges 3 Bejelentkezés, időpontkérés is lehetséges 4 Tényleges ügyintézés (űrlapok kitöltése, hitelesítése is) lehetséges 5 Az ügyfél értesülhet az eljárás eredményéről 6 Teljeskörű on-line ügyintézés valósítható meg (pénzmozgásokkal együtt) 7 Nem válaszol 9 5. Mennyire jellemző, hogy más államigazgatási szervekkel való kapcsolataikban az ekormányzás eszköztárába sorolható kommunikációs és információs eljárásokat alkalmaznak? Egyáltalán nem fordul elő Csak nagyon ritkán fordul elő Előfordul, de még nem mondható jellemzőnek A kapcsolattartásunkat ez jellemzi ma már, de még gyakran alkalmazzuk a hagyományos kapcsolattartási formákat is A kapcsolattartásban kizárólag az e-kormányzás eszközeit alkalmazzuk Nem válaszol

1 2 3 4 5 9

6. Azok közül a szolgáltatások közül, amelyeket intézménye az államigazgatás részeként a vállalatoknak és a társadalmi szerveknek nyújt, van-e olyan, amelyik elérhető elektronikus úton is? Egyáltalán nincs ilyen közöttük Igen, de csak elenyésző hányaduk érhető el elektronikus úton Igen, van néhány ilyen, de ez nem teszi ki az összes szolgáltatás felét Igen, szolgáltatásaink többségében elérhetők elektronikus úton is Igen szolgáltatásaink maradéktalanul elérhetők elektronikus úton is Nem válaszol

1 2 3 4 5 9

7. Az e-kormányzás révén on-line elérhető szolgáltatásaik tényleges igénybevétele mekkora hányadot tesz ki a teljes ügyfélforgalomban? ...........%


88

8. Kérjük, osztályozza az iskolai érdemjegyeknek megfelelően, mennyire vannak felkészülve az elektronikus közbeszerzési eljárás bevezetésére (1: egyáltalán nem felkészültek, 5: teljes mértékben felkészültek)! Az információtechnológiai eszközellátottság szempontjából Az alkalmazottak informatikai ismeretei szempontjából A szervezet belső szabályozása szempontjából

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI ESZKÖZELLÁTOTTSÁG 9. A számítógépek állománya 2000. december 31-én Megnevezés

Ebből:

Menny iség db

Egy 1-3 éves 3 évesnél évesné nem l régebbi régebb i

Kisteljesítményű PC-k Személyi számítógép 166 MHz teljesítményig Közepes teljesítményű PC-k Személyi számítógép 167 MHz és 1 GHz teljesítmény között Nagyteljesítményű PC-k Személyi számítógép 1 GHz teljesítmény fölött Kisteljesítményű hordozható PC-k Hordozható személyi számítógép 166 MHz teljesítményig Közepes teljesítményű hordozható PC-k Hordozható személyi számítógép 167 MHz és 1 GHz teljesítmény között Nagyteljesítményű hordozható PC-k Hordozható személyi számítógép 1 GHz teljesítmény fölött Munkaállomások Nagyteljesítményű IBM, SGI, HP, Sun stb. típusú számítógépek (pl. a Sun Darwinsorozata, egyes Sun Ultra gépek) Nagygépek Nagy sebességű adatátviteli és adatfeldolgozási kapacitással rendelkező hagyományos mainframe- (IBM-sorozatok, Honeywell, Bull, Siemens stb.) gépek


89

Kisteljesítményű szerverek Belépő (Entry) vagy munkacsoport (Workgroup) szerverek (pl. egyes Sun Enterprise, Sun Enterprise Ultra, Sun Fire; HP, IBM, Dell gépek Közepes teljesítményű szerverek Midrange vagy Midframe szerverek (pl. egyes Sun Enterprise; HP, IBM, Dell gépek) Nagy teljesítményű szerverek Mainframe-szerű High-end szerverek vagy szuperszerverek (pl. Sun Enterprise StarFire, Sun Enterprise 10000, egyes HP, Szerverként működő PC-k A PC-k közül a szerverként működők A szerverek operációs rendszer szerint: Unix (Linux) Microsoft NT NetWare AS/400 egyéb hálózati operációs rendszer Saját üzemelésű számítógépes hálózatok száma A lokális hálózatok is. Hálózati munkahelyek száma A Szerverként működő PC-k nélkül Ebből: Intranetes kapcsolattal rendelkezik

10. A számítógépek funkcionális egységeinek állománya 2000. december 31-én darab UNIX és változatai operációs rendszer DOS operációs rendszer WIN NT operációs rendszer Egyéb Windows operációs rendszer OS/2 operációs rendszer Egyéb operációs rendszer Lapolvasó (scanner) Mikrofon Egyéb bemeneti egységek Színes monitor Grafikus monitor Egyéb monitorok Mátrixnyomtató Lézernyomtató Tintasugaras nyomtató ezekből: Színes nyomtató Floppy meghajtó


90

Winchester meghajtó 2 Gbyte tárkapacitásig Winchester meghajtó 2 Gbyte tárkapacitás felett Optikai meghajtó (CD) Lemezcsomag meghajtó Mágnesszalagos tár Egyéb háttértárak Hangkártya

11. Egyéb IKT-eszközök állománya 2000. december 31-én Darab Számológép Másológép xerográfiai elvű Másológép színes Másológép nagyításra alkalmas Egyéb másológépek Írógép Mikrofilmkamera Mikrofilmmásoló Mikrofilmolvasó Hangtechnika, magnetofon Videomagnetofon Videokamera Digitális kamera (filmfelvevő) Filmvetítő (projektor) Közcélú telefonfővonal (mobil nélkül) Közcélú telefonfővonal, mobil Közcélú alközpont Alközponti mellékállomás Beszélőhely Telefax Személyhívó Különcélú állomás (mobil nélkül) Különcélú állomás, mobil Különcélú rádióadó Zártcélú állomás (mobil nélkül) Zártcélú állomás, mobil Rádióadó Nyomdai nyomógép


91

12. Számítógép-beszerzések Ténylege Tervezett s 2001- 2001- 2002-re 2003ben re ra Db db db db Kisteljesítményű PC-k Közepes teljesítményű PC-k Nagyteljesítményű PC-k Közepes teljesítményű hordozható PC-k Nagyteljesítményű hordozható PC-k Munkaállomások Nagygépek Kisteljesítményű szerverek Közepes teljesítményű szerverek Nagy teljesítményű szerverek Szerverként működő PC-k A szerverek operációs rendszer szerint: Unix (Linux) Microsoft NT NetWare AS/400 egyéb hálózati operációs rendszer


92

13. Az IKT-beruházások adatai A/ Tényleges A beruházások teljesítményértéke folyó áron, ezer Ft a beruházás "c"-ből: a 2001megkezdésétől 2001-ben ban üzembehelyezett beruházás

a 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12

B Információs célú épület, építmény Irodatechnikai gépek, Számítástechnikai / informatikai eszközök, Hangtechnikai berendezések Képtechnikai vásárlása, Átviteltechnikai fejlesztése, Nyomdatechnikai felújítása Biztonságtechnikai Szoftver Egyéb információs célú Összes információs célú (01-10 sorok) Az intézmény összes beruházása

C

d

E

B/ Tervezett A tervezett beruházások értéke folyó áron, ezer Ft 2001-ben 2002-ben 2003-ban

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12

Információs célú épület, építmény Irodatechnikai gépek, Számítástechnikai / informatikai eszközök, Hangtechnikai berendezések Képtechnikai vásárlása, Átviteltechnikai fejlesztése, Nyomdatechnikai felújítása Biztonságtechnikai Szoftver Egyéb információs célú Összes információs célú (01-10 sorok) Az intézmény összes beruházása

HUMÁN ERŐFORRÁSOK - INFORMATIKAI ISMERETEK K O P I N T – D A T O R G R T.

93

14. Az alkalmazottakra vonatkozó adatok (2001. első félév) A foglalkozás megnevezése

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

Átlagos FEOR állományi szám létszám, fő Számítástechnikai tevékenységet folytató 1347 részegységvezető Számítástechnikai tudományos 2131 foglalkozású Számítástechnikai szervező 2132 Szoftverfejlesztő, informatikus 2133 Egyéb magasabb képzettséget igénylő 2139 számítástechnikai foglalkozások Számítógéphálózat-üzemeltető 3131 Számítástechnikai programozó 3132 Adatbázis-felelős 3133 Egyéb számítástechnikai foglakozások 3139 Számítástechnikai adminisztratív jellegű 4220 foglalkozások Összesen (01+02+03+04+05+06+07+08+09+10) Egyéb alkalmazásban állók Alkalmazásban állók mindösszesen (11+12) ebből Számítógépet használók : ebből Távmunkát végzők : Informatikai OKJ-szakképzésben résztvevő alkalmazásban állók Informatikai OKJ-vizsgát tett alkalmazásban állók ECDL-vizsgával rendelkező alkalmazásban állók Betöltetlen státuszok száma a tárgyév július 1-jén ebből Informatikai szakértelmet követelők : Alkalmazásban nem álló foglalkoztatottak ebből Számítógépet használók : ebből Távmunkát végzők :

15. Támasztanak-e speciális informatikai ismeretekre vonatkozó követelményeket az alkalmazottakkal szemben (felvételnél, véglegesítésnél, előléptetésnél, illetve bizonyos munkakörökhöz / beosztásokhoz rendelten)?


94

Nem, soha Csak kivételes esetben Igen, de csak bizonyos munkaköröknél / beosztásoknál Igen, a munkakörök / beosztások túlnyomó többségénél Igen, mindig Nem válaszol 16. Hány fő dolgozik Önöknél rendszergazdaként?

1 2 3 4 5 9 ..........fő

17. Hányan vesznek jelenleg részt informatikai oktatásban, továbbképzésben? 15.1 belső oktatás: 15.2 külső oktatás: 15.3 tanfolyamok, továbbképzések: 15.4 távoktatás: 15.5 összesen:

.........fő .........fő .........fő .........fő .........fő

ALKALMAZÁS 18. Kérjük, osztályozza az iskolai érdemjegyeknek megfelelően, mennyire alkalmazzák az infokommunikációs technológiákat az alábbi célokra (1: egyáltalán nem alkalmazzák, 5: teljes mértékben alkalmazzák) 18.1 Adatfeldolgozásra 18.2 Nyilvántartásra, logisztikai célokból 18.3 Irodai munkavégzésre 18.4 Kommunikációra 18.5 Oktatásra 18.6 Elektronikus közbeszerzésre 18.7 Egyéb célokra, éspedig…...……………


1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5

95

KOMMUNIKÁCIÓ 19. Kérjük, osztályozza az iskolai érdemjegyeknek megfelelően, mennyire jellemzők az Önök szervezeténél zajló belső kommunikációra az alábbi formák (1: egyáltalán nem jellemző, 5: teljes mértékben uralkodó kommunikációs forma) 19.1 Személyes, szóbeli kommunikáció 19.2 Hagyományos írásos kommunikáció 19.3 Elektronikus úton történő kommunikáció 19.4 Egyéb úton zajló kommunikáció, éspedig: ....……………..

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

20. Alkalmazzák-e belső intézményi kommunikációra az alábbi elektronikus kommunikációs lehetőségeket? 20.1 Belső hálózat (Intranet) 20.2 E-mail 20.3 Egyéb, éspedig:……………

0: nem 0: nem 0: nem

1: igen 1: igen 1: igen

9: nem válaszol 9: nem válaszol 9: nem válaszol

21. Kérjük, osztályozza az iskolai érdemjegyeknek megfelelően, mennyire jellemzők az Önök szervezetének külső kommunikációjára az alábbi formák (1: egyáltalán nem jellemző, 5: teljes mértékben uralkodó kommunikációs forma) 21.1 Kommunikáció más kormányzati szervekkel: 21.1.1 Személyes, szóbeli kommunikáció 21.1.2 Hagyományos írásos kommunikáció 21.1.3 Elektronikus úton történő kommunikáció 21.1.4 Egyéb úton zajló kommunikáció, éspedig: ....………………..

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

21.2 Kommunikáció saját alá/fölérendelt szervezeteivel: 21.2.1 Személyes, szóbeli kommunikáció 21.2.2 Hagyományos írásos kommunikáció 21.2.3 Elektronikus úton történő kommunikáció 21.2.4 Egyéb úton zajló kommunikáció, éspedig: ....………………..

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

21.3 Kommunikáció vállalatokkal, társadalmi szervezetekkel: 21.3.1 Személyes, szóbeli kommunikáció 21.3.2 Hagyományos írásos kommunikáció 21.3.3 Elektronikus úton történő kommunikáció 21.3.4 Egyéb úton zajló kommunikáció, éspedig: ....………………..

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5


96

21.4 Kommunikáció az állampolgárokkal: 21.4.1 Személyes, szóbeli kommunikáció 21.4.2 Hagyományos írásos kommunikáció 21.4.3 Elektronikus úton történő kommunikáció 21.4.4 Egyéb úton zajló kommunikáció, éspedig: ....………………..

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

22. Az Internet használatára vonatkozó adatok

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12

Megnevezés Internetes kapcsolattal rendelkező gépek száma, db ebből: PC WWW-szerverek száma, db Saját Web-oldalak száma, oldal Weblátogatóik száma, fő Ebből 2001 első félévében, fő/hónap On-line úton kitölthető űrlap típusok száma, db FTP-szerverek száma, db Egyéb szerverek száma, db Saját domain-ek száma, db Internet-hozzáféréssel rendelkezők száma, fő Csak e-mail-hozzáféréssel rendelkezők száma, fő Az Internet-hozzáférés és -használat éves költsége, ezer Ft

Mennyiség

HA NINCS SAJÁT HONLAPJUK, AKKOR UGORJON A 24. KÉRDÉSRE! 23.1. Mióta van honlapjuk az Interneten? …………(éve) 23.2 Milyen gyakran frissítik? ...……...(naponta) 23.3 Külső vagy belső fejlesztéssel jött-e létre a honlap? 1: külső fejlesztéssel 2: belső fejlesztéssel 9: nem válaszol 23.4 Van-e olyan belső utasítás, amely a honlap tartalmára vonatkozik (Pl. mit kötelező szerepeltetni a honlapon)? 0: nincs 1: van 9:nem válaszol 23.5 Hány csatlakozás (link) utal honlapjukon más államigazgatási szervekre? ………db 23.6 Hány csatlakozás (link) utal honlapjukon azonos, illetve hasonló profilú Európai Uniós, illetve más nemzetközi szervekre? ………db 23.7 Tudomása szerint más honlapokon található-e az Önök szervezetére utaló csatlakozás (link)? 0: nincs 1: van 9:nem válaszol Ha van, mondja meg, hol! ………………………………. 24. Becslése szerint az intézménynél keletkező, illetve felhalmozott tudás mekkora hányada férhető hozzá on-line?........% Köszönöm az interjút!


KOPINT-Datorg Rt. Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 11

Recommend Documents