TÁRKI Rt. Virtuális-tér Figyelő Rendszer. Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 5

TÁRKI Rt. L a k o s s á gi r é s zv é t e l a z i n f o r m á c i ó s t á rs a da l o m ba n : je l e n t é s a z a l a p o zó l a k o s s á gi f e l vé t e l rő l

Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 5. Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére

2001. november

A VFR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a TÁRKI Rt. készítette.

A kutatás szakmai vezetője a TÁRKI Rt. részéről:

Dr. Fábián Zoltán

A tanulmányt készítette:

Fábián Zoltán, Galácz Anna, Gayer Zoltán,

Molnár

Zsuzsa,

Péter, Rigler András

TÁRKI Rt. www.tarki.hu 1112 Budapest Budaörsi út 45 t: 309 7676, f: 309 7666 2

Pillók

Tartalom

1. Lakossági részvétel az információs társadalomban: Magyarország 2001 (összefoglalás)...................................................................................................... 5 2. A lakossági alapozó adatfelvétel megvalósítása ......................................... 12 3. Hozzáférés....................................................................................................... 19 3.1. Személyi számítógéppel rendelkező háztartások ......................................................19 3.2. Személyi számítógéppel rendelkező személyek........................................................24 3.3. A személyi számítógéppel nem rendelkezőkről ........................................................29 3.4. Otthoni internet-hozzáférés a háztartások körében ...................................................31 3.5. Otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező személyek ..............................................36 3.6. Vezetékes telefon a háztartásokban...........................................................................38 3.7. A vezetékes telefonnal ellátott háztartásokban élő személyek..................................39 3.8. Mobiltelefónia ...........................................................................................................41 3.9. Bedrótozva: Az IKT eszközök hozzáféréséről ..........................................................45 4. Az IKT eszközök használata különös tekintettel a számítógép- és internethasználatra............................................................................................. 55 4.1. Számítógép-használatról általában és az otthoni használat .......................................55 4.2. Számítógép-használat az iskolában és a munkahelyen..............................................59 4.3. Internethasználat ........................................................................................................62 4.4. Az internet nem használásának okai..........................................................................65 4.5. Belépési szándék az internetezők táborába ...............................................................70 4.6. Használati szokások...................................................................................................72 4.7. Munkahelyi használat jellemzői ................................................................................77 4.8. Elektronikus levelezés ...............................................................................................79 4.9. Online vásárlás ..........................................................................................................84 4.10. Internet-használat és a családi és a személyközi kapcsolatok .................................88 4.11. Az info-kommunikációs eszközök használati indexe..............................................92 5. Az információs társadalommal kapcsolatos attitűdök ................................ 98 5.1. A technológiai fejlődés megítélése............................................................................98 5.2. Az internettel kapcsolatos vélemények ...................................................................103 5.3. Az Internet és más médiumok .................................................................................105 5.4. Az internetes tartalmak megbízhatóságának megítélése .........................................107 Mellékletek ........................................................................................................ 108 1. sz. Melléklet................................................................................................................108 2. sz. Melléklet................................................................................................................129 3. sz. Melléklet................................................................................................................164

3

4

1. Lakossági részvétel az információs társadalomban: Magyarország 2001 (összefoglalás) Hozzáférés vs. használat

Amint a legtöbb IKT eszközökkel kapcsolatos társadalomstatisztikai

Háztartások vs. egyének

publikáció kiemeli fontos különbséget tennünk egyfelől a hozzáférés,

Összes

személy

vs

korcsoportok

másfelől pedig a használat dimenziói között. Problémát okozhat a

Színterek: Otthon, mun-

statisztikai gyakorlatban az, ha e kulcsfogalmakat eltérő módon

kahely, iskola, stb.

értelmezik. Ugyancsak fontos különbséget tennünk a megfigyelési egységek szerint, amelyek lehetnek háztartások és egyének. A hozzáférést vizsgálhatjuk háztartási és egyéni szinten, de a használatot célszerű mindig az egyének szintjén értelmezni. Az egyének vizsgálatakor pedig vizsgálhatjuk az összes egyént, vagy az egyének bizonyos korcsoportjait, vagy az egyének más szűkebb körét (pld. foglalkoztatottak) A jelen lakossági jelentésben, ha csak külön nem tüntetjük fel, akkor a „személyek” fogalmába a 14 éves és idősebb magyarországi lakosságot értjük bele. Mind a hozzáférésnek, mind pedig a használatnak különféle színterei lehetnek: otthon, munkahelyen, iskolában, közösségi helyszíneken, stb.

5

A lakossági alapozó vizsgálatunk legfontosabb eredményei a következők: Otthoni

számítógép

ellátottság

A magyarországi háztartások több mint ötödében (22%) található személyi számítógép (PC), ez számszerűen a teljes népességre vetítve azt jelenti, hogy kb. 830 ezer háztartásban találunk legalább egy működő számítógépet. Számítógéppel ellátott háztartásban 2 220 ezer 14 éves és idősebb személy él, s ez a megfelelő korú népesség 27 százalékát jelenti. 25 20

A PC-vel rendelkező háztartások aránya, %

15 10 5 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Forrás: TÁRKI háztartás vizsgálatok 1992-2000, WIP lakossági alapozó felvétel, 2001.09.

Otthoni Internet hozzá-

A

férés

Magyarországon, ez számszerűen kb. 220-230 ezer háztartást

háztartások

6

százalékában

van

Internet

elérés

jelent. A fővárosban az Internet hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya több, mint kétszerese az országos átlagnak (13 %). A teljes népesség 8 százaléka, a 14 évesnél idősebb lakosság 7 százaléka él olyan háztartásban, amely rendelkezik internethozzáféréssel. százalék

6

Otthoni Internet-hozzáférés a háztartások körében, %

4 2 0 1998

1999

6

2000

2001

Számítógép-használat

A vizsgált népesség 31 százaléka szokott számítógépet

általában és otthon

használni. A lakosság ötöde (20 %) otthoni felhasználó. A rendszeres otthoni számítógép használók aránya 13 százalék, ők azok, akik legalább heti rendszerességgel használják az otthoni PC-t.

Számítógép használat a

A munkahelyi számítógépet használók aránya a gazdaságilag

munkahelyeken

aktív, foglalkoztatott népességen belül 38 százalék. Az iskolai

és

az

iskolákban

számítógép-használat széles körben elterjedt a diákok között. A középfokú oktatásban részt vevők 84 százaléka, a felsőfokú oktatásban részt vevőknek pedig 91 százaléka használ számítógépet az oktatási intézményben. A felsőoktatásban részt vevőknek mintegy kétharmada, a középfokú oktatásban részt vevőknek pedig valamivel több, mint a fele használ legalább heti rendszerességgel

iskolai

számítógépet.

Ezen

belül

a

felsőoktatásban a középfokú oktatáshoz képest magasabb arányban fordulnak elő olyanok, akik a naponta vagy majdnem mindennap használnak számítógépet az iskolában.

Internethasználat

Összességében a vizsgált népesség 17 százaléka szokott bárhol internetet használni (kb. 1.432 ezer fő). Az internethasználat jellemző színtere a munkahely, avagy az iskola (összesen: 13 %). A 14 éves és idősebb személyek 5 százaléka internetezik otthonról is – ez az internetezők 30 százalékát jelenti, ami abszolút számban kb. 436 ezer főt jelent. A közkönyvtárakban és egyéb közösségi hozzáférési helyeken internetezők aránya a teljes lakosságon belül 1-1 százalék.

Egy

kiemelten

fontos

internethasználó csoport: a diákok

A

különféle

gazdasági-aktivitási

kategóriák

között

az

internethasználat elterjedtsége a tanulók között a legmagasabb: az összes diáknak közel háromnegyede internethasználó. Ebben a körben az internetezés legjellemzőbb színhelye az iskola: az összes

7

diák 60 százaléka, az internetező diákok 85 százaléka internetezik az iskolában. Munkahelyi

A munkahelyükön internetet használók 42 százaléka mindennap

internethasználat

igénybe veszi az internetet a munkájával kapcsolatos levelezésre, míg a mindennapos személyes levelezésre 17 százalék. 25 százalék használja

munkával

kapcsolatos

böngészésre

napi

rendszerességgel, 16 százalék magáncélú böngészésre. A kérdezettek háromnegyede szerint munkáltatójuk egyáltalán nem ellenőrzi a munkahelyi elektronikus levelezésüket, és kétharmaduk szerint az e-mailen kívüli internetezést sem. A munka hatékonyságával kapcsolatban a kérdezettek fele azt gondolja, hogy hatékonyabbá vált, amióta a munkahelyen elérhető az internet. A másik fele döntő részben nem tapasztalt számottevő változást, és mindössze 3 százalék érzékeli úgy, hogy az internet bevezetése óta romlott a munka hatékonysága. Online vásárlás

Az internetezők 6 %-a (kb. 86 ezer fő) vásárolt valaha online, az Interneten keresztül. (Ez az arány az USA-ban 2000-ben már meghaladta az 50 százalékot.) Magyarországon a legalább havonta online vásárlók aránya a hálózatot használók között 1,6 százalék. Az online vásárlók 40 százaléka egyáltalán nem érzi biztonságban bankkártyája adatait az interneten keresztüli vásárláskor, és csak egynegyedük merné teljes biztonsággal használni a kártyáját. A felmérés adatai szerint az online vásárlóközönség nagyobbik része utánvéttel vagy egyéb módon fizet, és csupán egyötödük használja a bankkártyáját.

Vezetékes telefon hozzá-

A magyarországi háztartások 75 százaléka rendelkezik

férés

vezetékes

telefonnal,

vagyis

kb.

2.866

ezer

háztartás.

Arányaiban az ellátottság a személyek körében is hasonló mértékű: a 14 éves és idősebb lakosság 76 százaléka lakik olyan háztartásban, ahol van vezetékes telefon

8

Mobiltelefon hozzáférés

Saját használatú mobiltelefonnal a vizsgált népesség kétötöde (40 %) rendelkezik, ez kb. 3.275 ezer 14 éves és idősebb személyt jelent. Az esetek 4 százalékában egy személy egynél több előfizetéssel is rendelkezik. A háztartások mobil penetrációja 48 százalék, tehát kb. 1.823 ezer háztartásban található legalább egy mobilkészülék.

Az

IKT

eszközök

hozzáféréséről

Az IKT eszközökhöz való hozzáférést összesítő százfokú index átlaga a háztartások körében 44 pont volt 2001 őszén, ami a tavaszi adatokhoz képest 4 pontos növekedést jelent. Az IKT hozzáférést meghatározó

társadalmi-demográfiai

tényezők

közül

kiemelkedik kettő: az iskolázottság és a háztartás mérete. A nagyobb

létszámú

családok,

háztartások

IKT

hozzáférési

struktúrája jobb, és az iskolázottabb személyek ellátottsága nagyobb arányú, mint a kevésbé iskolázottaké. Fontos továbbá a háztartások vagyoni-jövedelmi helyzete és az életkori tényezők szerepe. Az

IKT

eszközök

használatáról

Az IKT eszközök használatát összesítő index átlaga a személyek körében

17

pont

volt

2001

őszén.

A

használatot

legerőteljesebben befolyásoló tényező az életkor. A fiatalabbak intenzívebben használják az IKT eszközöket, mint az idősebbek. A használat tekintetében is fontos az iskolai végzettség ösztönző hatása, valamint a lakóhely urbanizáltsága és a háztartás jövedelmi helyzete. Az

információs

dalommal attitűdök

társa-

A magyar társadalom zöme pozitívan gondolkodik arról, hogy

kapcsolatos

a info-kommunikációs technológiai fejlődés hogyan hat a világunkra. Még inkább igaz ez az Internet felhasználóira. Elmondható, hogy a magyar lakosság e tekintetben optimistább, mint az Egyesült Államok lakói. A felhasználók 52 százaléka fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja az Internetet mint információ forrást. Az internetezők

9

esetében ez az arány megközelíti a televízió megítélését, és fontossági sorrendben megelőzi a rádiót. Az Internet szórakoztatási funkcióját kevésbé ítélik fontosnak (37 %), mint az információs csatorna funkcióját a felhasználók. Mind az amerikai, mind a magyar felhasználók zöme (55-58%) általában

megbízhatónak

tartja

az

Interneten

található

információkat. Az

internethasználat

gátló tényezői

Magyarországon a leggyakoribb ok arra, hogy valaki nem használja az internetet az, hogy nem rendelkezik a kapcsolathoz szükséges számítógéppel. Második leggyakoribb ok az érdeklődés hiánya, harmadik pedig az internetezés költsége. Jelentős arányban említették a nem használók a kompetencia hiányát. Miért nem használja az internetet? Az egyes okokat említők aránya, % nincs PC-je nem érdekli túl drága nem ért hozzá fél tőle lassú a gépe nem való a gyereknek adatvédelem miatt kapcsolatteremtés pornográf anyagok miatt vírusok miatt túl lassú a hálózat

44,1 37,3 21,7 15,6 3,4 1,1 0,3 0,3 0,2 0,1 0,1 0,1

A számítógép hiánya miatt nem internetezők nagy hányada (45 %)

semmiképpen

sem

vásárolna

számítógépet,

12

százalékuknak viszont van konkrét vásárlási szándéka. A fennmaradó 43 százalék nem tervez vásárlást, de fontolóra vennék a jelenlegi lényegesen alacsonyabb (kb. 63 ezer Ft) árszinten. Belépési szándékok

Az internetet nem használók 8 százaléka „valószínűnek”, 2 százaléka „nagyon valószínűnek” tartja, hogy a következő 12 hónapban rendszeres felhasználóvá válik.

10

Nemzetközi kitekintés

Magyarország

az

internethasználat,

különösen

az

otthoni

internethasználat vonatkozásában tetemes mértékben elmaradt a gazdaságilag fejlett országok átlagos szintjétől. Személyek bárhol használják

44 17

Személyek otthon használják

USA 2000* 36

5

Személyek otthoni hozzáféréssel

USA 1998* 47 7

Háztartások Internet hozzáféréssel

Magyarország 2001**

42 6

0

százalék

10

20

30

40

50

Megjegyzések: A személyek esetében a korhatár * 3 éves és idősebbek, illetve ** 14éves és idősebbek. Forrás: Falling through the Net: Toward Digital Inclusion, US Department of Commerce, October1 2000). Magyaro. 2001

17

Törökország

Az Internet használók %-os aránya*

9

Olaszország

18 29

Ausztria

45

Egyesült Kir. USA

47

Ausztrália

47

Kanada

53

Finnország

54

Dánia 2001

62

Svédország

68 0

*Forrás: OECD STIS, WIP

1

20

40

60

80

Idézi: OECD Science, Technology and Industry Scoreboard (STIS) 2001: Towards a knowledge-based

economy.

11

2. A lakossági alapozó adatfelvétel megvalósítása A VTR monitoring kutatásban a TÁRKI Rt. a World Internet WIP logó

Projekt lakossági mintáján végezte el az alapozó vizsgálatot.

A World Internet Projekt

A WIP kutatáshoz eddig az Egyesült Államok, Szingapúr,

(WIP) tudományos igé-

Franciaország, Németország, Finnország, Svédország, Olasz-

nyű, nemzetközi összehasonlító, longitudinális

ország, Kína, Tajvan, Ausztrália, Japán valamint Magyarország

panel vizsgálat az Inter-

csatlakoztak. A vizsgálat célja 10 esztendőn keresztül kérdőíves

net használatának elterje-

adatfelvétellel évről-évre nyomon követni (1.) az internet-használat

déséről és annak társa-

terjedésének dinamikáját, (2.) feltérképezni a használat társadalmi

dalmi,

és társadalomlélektani hatásait, valamint (3.) feltárni az Internet

társadalomlélek-

tani hatásairól).

használatát serkentő illetve gátló társadalmi-, gazdasági és pszichológiai

okokat.

Magyarországon

első

ízben

2001.

szeptemberében került sor adatfelvételre. A kutatás nemzetközi adatai a jelen tanulmány elkészítése idején csak korlátozottan voltak hozzáférhetők. WIP módszertani előké-

A magyarországi kutatás előkészítéseként több módszertani

szítő vizsgálatok

előtanulmány és pilot study készült. Ilyen volt a TÁRKI Rt. Magyar Háztartás Monitor vizsgálatának IKT blokkja2, valamint az Omnibusz vizsgálatsorozat két hulláma. Ennek keretében IKT hozzáférési és használati indexek készültek el, valamint megszületett a WIP megvalósítási tanulmánya.

Országos

adatfelvétel

Az országos adatfelvételre 2001 szeptemberében került sor. Ennek során 5032

2001 szeptemberében:

14 éves és idősebb magyarországi lakossal készült személyes (face-to-face)

Válaszolók száma

interjú.

(N=) 5032 fő

2

Nem volt része a VTR Monitoring kutatásnak, de eredményeit beépítettük az előkészítő-módszertani

vizsgálatunkba. (Lásd TÁRKI Rt. 2001. IKT Hozzáférési és Használati Indexek - Információs Társadalom Monitoring tanulmányok No. 1.)

12

Mintavételi eljárás:

Az

Kétlépcsős,

többlépcsős, arányosan rétegzett kiválasztással készült. Az első

rétegzett

arányosan valószínűségi

minta

alapozó kutatásunk mintája valószínűségi minta, ami

lépcsőben településeket választottunk, a másodikban az adott településről

egyszerű

véletlen

mintavétellel

a

kérdezendő

személyeket. Csökkenő mintás eljárás

A vizsgálat csökkenő mintás eljárással készült, így a kiesett címek helyére

a

kérdezőbiztosoknak

nem

kellett

pótcímeket

meghatározni. A mintába összesen 5032 személy került. Település nagysága és

A kiválasztás első lépcsőjében 9 településréteget készítettünk,

földrajzi

régió

ezekből a rétegekből régiónként véletlen eljárással választottuk ki a

rétegzés

az

csőben,

másodikban

szerinti

első

lépa

személyek kiválasztása

mintába kerülő településeket. A második lépcsőben az egyes településrétegek lakosságaránya szerint meghatároztuk az adott rétegből a mintába kerülő személyek számát, majd az adott településrétegből kiválasztott települések lakosságának arányában határoztuk meg az adott településről mintába kerülő személyek számát. Így minden állandó lakcímmel rendelkező felnőtt lakos azonos valószínűséggel kerülhetett be a mintába. A konkrét személyek

nevét,

címét

a

BM

Központi Adatfeldolgozó,

Nyilvántartó és Választási Hivatal adataiból egyszerű véletlen kiválasztással kaptuk meg. 160 településen zajlott a

A terepmunka 2001. augusztus 30 és szeptember 19 között zajlott.

terepmunka

160 településen 269 kérdezőbiztos dolgozott. A vizsgálat folyamán két kérdőív lekérdezésére került sor. Az ún. „alapkérdőív” hossza átlagosan 36 perc, az ún. Internet kérdőívé pedig 15 perc volt. A számítógépes utómunkák október 5-én zárultak le.

13

58 százalékos válaszadási

A kiinduló mintában 8679 személy szerepelt. A válaszadási arány

arány

58 százalékos volt, ami megfelel a személyes kérdezésen alapuló vizsgálatok hasonló mutatóinak. A kérdezőbiztosoknak minden esetben

háromszor

kellett

(három

különböző

felkeresniük a mintában szereplőket,

napszakban)

mielőtt sikertelennek

nyilvánították az interjúkísérletet. A megkeresés sikeressége lényegében a települések nagyságával fordítottan

arányos

településeken

volt,

kevésbé

azaz

jártak

a

nagyobb,

sikerrel

a

urbanizáltabb

kérdezőbiztosok.

Budapesten gyakorlatilag tíz mintába került személy közül csak négyen, a községekben pedig heten válaszoltak a kérdőíveinkre. Regionálisan is nagymértékben különböző válaszadási arányok mutatkoztak: a fővárost is magába foglaló közép-magyarországi régióban 45, a dél-alföldi régióban pedig 71 százalékos „találati arányunk” volt.

Válaszadási arány régiónként, %

Illeszkedés vizsgálat

Az elkészült minta adatain illeszkedés vizsgálatot végeztünk. Azt vizsgáltuk, hogy a KSH továbbvezetett Mikrocenzus vizsgálatához képest mennyiben tér el a minta életkor, iskolai végzettség, nem és településtípus szerint. (A számítások részleteit lásd a WIP adatfelvétel dokumentumkötetében.)

14

Súlyozás

egyéni

és

háztartás szinten

A fenti négy dimenzió (kor, iskola, nem, település) mentén az eltéréseket utólagos súlyozással matematikai eljárással korrigáltuk. Ezzel az eljárással biztosítottuk azt, hogy mintánk a 14 éves és idősebb magyarországi lakosságot megfelelőképpen reprezentálja. Megvizsgáltuk azt is, hogy a mintába került személyek háztartási adatai miképpen térnek el a KSH által számított adatoktól a háztartások mérete szerint. Figyelembe véve ezen túl a települési megoszlásokat, háztartás súlyokat hoztunk létre. A súlyozott adatbázisunk 5032 esete a fenti szempontok szerint 8.282.114 14 éves és idősebb személyt, illetve 3.820.876 magyarországi háztartást reprezentál. A következőkben a minta megoszlását mutatjuk be némely kiemelt szocio-demográfiai jellemző alapján.

A háztartások megoszlása a

lakóhely

település

típusa szerint, %

háztartások %

Budapest 19,8%

község 34,8%

megyeszékhely 18,3% város 27,2%

15

A háztartások megoszlása méretük szerint, %

4 fős 17,1%

5+ fős 8,3%

1 fős 26,2%

3 fős 19,9%

2 fős 28,4%

A háztartások megoszlása a lakóhely földrajzi régiója szerint, %

15,5

Dél-Alföld

14,5

Észak-Alföld

13,1

Észak-Magyaro. 10,2

Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

9,1

Közép-Dunántúl

8,9 28,7

Közép-Magyaro. 0

5

10

15

20

25

30

háztartások % A személyek megoszlása iskolai végzettség szerint

max. 8 általános 36%

felsőfokú érettségi 11% 26%

szakmunkás 27%

16

A minta korfája: %-os

nő

összetétel korcsoport és

férfi

nem szerint

9,1

korcsoportok

14,5 8,5

60+ éves

7,5

9,0 7,8

50-59 éves

8,6

40-49 éves

8,1

30-39 éves

10,6 2,6 2,8

10,9

18-29 éves

százalék

14-17 éves

A minta gazdasági aktivitási” fája”: gazdasági

nő

aktivitás és nem szerinti összetétel (%)

férfi

gazdasági aktivitási kategóriák

6,7

százalék

-30

0,8

4,9

egyéb inaktív

4,9

2,2

tanuló

2,9

munkanélküli

18,8

9,0

nyugdíjas alkalmi munkás

1,8

10,6

önálló vállalkozó

18,3

-20

21,1 -10

17

0

10

20

alkalmazott

30

A

foglalkoztatottak 2

foglalkozási összetétele:

mezőgazd-i fizikai 4

segédmunkás 14

betanitott munkás 32

1

egyéni gazda

2

iparos 8

kereskedő-szolgált.

1

szellemi szabadfog. 18

egyeb szellemi

10

beosztott értelmiségi

3

alsó vezető

3

közép vezető

N=2286

2

0

szakmunkás

10

20

30

a gazdaságilag aktívak megoszlása (%)

18

felső vezető

3. Hozzáférés

3.1. Személyi számítógéppel rendelkező háztartások Működő PC a háztartások

Legalább egy személyi számítógép a magyarországi háztartások

22 százalék-ában van.

kevéssel több, mint ötödében (22 %) található. Megjegyzendő, hogy a háztartások 3 százalékában egynél több személyi számítógép is található. (3.1. sz. ábra) 3.1. sz. ábra

Hány számítógépük van? A háztartások számítógéppel való ellátottsága (%)

3%

19%

Nincs Egy 78%

Kettő vagy több

Forrás: TÁRKI-WIP lakossági alapozó felvétel, 2001. 09. N=5020.

Időbeli trend: 1992-2001

Az utóbbi években a számítógéppel rendelkezők aránya dinamikusan nőtt. 2000 tavaszához képest 5 százalékkal több háztartásban található PC 2001 őszén. (1. Melléklet 1.2. sz. táblázat, 3.2. sz. ábra) 3.2. sz. ábra 25 20

A PC-vel rendelkező háztartások aránya, %

15 10 5 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Forrás: TÁRKI háztartás vizsgálatok 1992-2000, WIP lakossági alapozó felvétel, 2001.09.

Megjegyzendő, hogy 2001. április-májusában a PC penetráció még 19 százalékos volt a TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálatában.

19

Regionális különbségek

A személyi számítógéppel való ellátottságát régiónként vizsgálva kitűnik, hogy az országos átlagot (22%) egyedül a fővárost is magába foglaló közép-magyarországi régió és a Nyugat-Dunántúl haladja meg. Az előbbiben a háztartások közel egyharmadában (30%), az utóbbiban közel negyedében (24%) található személyi számítógép.

A

legalacsonyabb

a

számítógéppel

rendelkező

háztartások aránya a dél-alföldi régióban, nem éri el a 15 százalékot, de

hasonlóképpen

alacsony mutatók

jellemzőek

az

Észak-

Magyarországi (17%) illetve az észak-alföldi (16%) régiókra is. (3.3. sz. ábra) 3.3. sz. ábra A személyi számítógéppel rendelkező háztartások aránya régiónként, %

Település mérete és típusa

A PC-vel való ellátottság aránya a települések méretével egyenes

szerinti különb-ségek:

arányban nő. A legkisebb lélekszámú településeken alig minden tizedik háztartásban (11%) található számítógép. A községekben átlagosan 15 százalék az ellátottság, a fővárosban viszont a háztartások közel harmada rendelkezik számítógéppel.

20

Háztartásméret: a négy-fős

Ha a személyi számítógéppel rendelkező háztartások nagyságát

családok közel felében

vizsgáljuk látható, hogy a háztartás nagyságával arányosan nő a

(45%) van PC.

személyi számítógéppel rendelkező háztartások aránya az öt fő alatti háztartások esetében. Amíg a négyfős háztartások több, mint kétötöde (45%) rendelkezik számítógéppel, csak minden huszadik egyfős háztartásban található PC (5%). A négy főnél népesebb háztartások

esetében

a

számítógéppel

rendelkezők

aránya

alacsonyabb a négyfős háztartásokhoz képest, azonban még ebben a kategóriában is átlag feletti a rendelkezők aránya. (1. Melléklet 1.1. táblázat és 3.4. sz. ábra). 3.4. sz. ábra A háztartások méret szerinti megoszlása és a számítógéppel rendelkezők aránya méret szerint % rendelkezik PC-vel 40

% a mintában

20

A

háztartások

össz-

jövedelme szerint: jövedelmi ötöd (47%) között mint

különbség ellátottságban

5+ fős

négyfős

háromfős

A háztartási összjövedelem szerint vizsgálva jól látható az, hogy minél magasabb egy háztartás összes befolyó jövedelme, annál

Az alsó (2%) és a felső több

kétfős

egyfős

0

hússzoros van

az

nagyobb a valószínűsége, hogy rendelkezik személyi számítógéppel. Ha sorba rendezzük a háztartásokat összjövedelmük szerint és öt egyenlő nagyságú csoportot (jövedelmi kvintilist vagy ötödöt) hozunk létre, akkor az tapasztalható, hogy a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 2 százalékában található PC.

21

Ezzel szemben a legfelső ötödbe tartozó háztartások 47 százaléka – rendelkezik személyi számítógéppel (1. Melléklet 1.1. táblázat). Az összjövedelem alakulása a háztartások esetében összefügg azonban a háztartás nagyságával, tehát az egyszemélyes háztartásoknak alacsony az összjövedelmük, a több keresős – azaz több személyes – háztartások esetében pedig nagyobb az összes befolyó jövedelem. Tehát hogy kiszűrjük az imént említett hatást, vizsgálnunk kell az egy főre eső jövedelmek szerint is a háztartások személyi számítógép ellátottságát. Egy főre jutó jövedelem

A háztartáson belül az egy főre jutó jövedelem szerint nem egyenes

szerint:

arányú az összefüggés a jövedelem és a személyi számítógéppel való

a

felső

jövedelmi

ötöd

ellátottsága kb. kétszerese

ellátottság között. Az első négy jövedelmi kvintilisben 14-18

az alacsonyabb jövedelmi

százalékos hozzáférési arányokat találunk, viszont a legfelső ötöd

ötödökénél

ellátottsági mutatója 28 százalék. (4. sz. ábra) Az alapvető különbség tehát a legtöbb jövedelemmel rendelkező felső 20 százalékba tartozó háztartások és az átlag alatti ellátottsággal jellemezhető alacsonyabb jövedelmű 80 százalék között húzódik. (1. Melléklet 1.1. táblázat és 3.5. sz. ábra) Megjegyzendő, hogy a háztartásuk jövedelmét eltitkolók között kiemelkedően magas (egy főre jutó jövedelmek esetében: 38 %) a PC-vel rendelkezők aránya.

22

3.5. sz. ábra A számítógéppel rendelkező háztartások aránya jövedelmi ötödök szerint

Háztartás összes jövedelme Háztartás egy főre jutó jövedelme

átlag: 22 %

40

20

Tartós fogyasztási cikkek:

felső ötöd

4. ötöd

3. ötöd

2. ötöd

alsó ötöd

0

Elmondhatjuk, hogy minél több tartós fogyasztási cikkel rendelkezik a háztartás, annál nagyobb a valószínűsége, hogy rendelkezik személyi számítógéppel. A tartós fogyasztási cikkek közül a DVDvel rendelkezők között legmagasabb (57%) a számítógéppel rendelkezők aránya (1. Melléklet 1.1. táblázat).

23

3.2. Személyi számítógéppel rendelkező személyek Otthoni

számítógép

A 14 éves és idősebb lakosság 27 százaléka él számítógéppel felszerelt

penetráció a 14 éves és

háztartásban, ezen belül 3 százalék esetében egynél több számítógép is

idősebb

személyek

körében

található a családoknál. A háztartások esetében tapasztalt penetrációs arány a személyek esetében magasabb, mert mint bemutattuk a számítógéppel

rendelkező

háztartások

körében

az

átlagos

háztartásnagyság nagyobb, mint a nem rendelkezők körében. (3.6. sz. ábra) 3.6. sz. ábra

Hány számítógépük van a háztartásban? A személyek megoszlása (%)

Nincs Egy Kettő vagy több Forrás: TÁRKI-WIP lakossági alapozó felvétel, 2001. 09. N=5031.

Kézi

számítógép

Megemlítendő, hogy a vizsgált népességben a kézi számítógép (Palmtop,

PDA)

PDA) penetráció 2 százalék. A palmtop tulajdonosoknak minden esetben

(Palmtop, penetráció: 2 %

már van otthon saját személyi számítógépe, tehát csak „második” készülékként használják palmtopjukat.

Nemek szerinti meg-

A válaszolók között a személyi számítógéppel rendelkezők között

oszlás

nagyobb arányban találunk férfiakat, mint nőket. A férfiak 30%-a rendelkezik személyi számítógéppel, a nők között az arány 23% (1. Melléklet 1.3. táblázat).

24

Iskolai végzettség szerinti

Jelentős

megoszlás

végzettsége szerint. Az alapfokú és a szakmunkás végzettségű

különbségeket

tapasztalhatunk

az

egyének

iskolai

személyek átlag alatti PC penetrációval jellemezhetők: azaz nagyobb valószínűséggel olyan háztarásban élnek, amely nem rendelkezik hozzáféréssel. (3.7. sz. ábra) 3.7. sz. ábra 58

felsőfokú érettségi

39

szakmunkás

19

max. 8 általános

Átlag: 27 %

14

0

10

20

30

40

50

60

Forrás: TÁRKI-WIP lakossági alapozó felvétel, 2001. 09. N 5020

Megfigyelhető az is, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szignifikánsan magasabb ellátottsággal jellemezhetők, mint a középfokú végzettségűek. (1. Melléklet 1.3. táblázat) Korcsoportok: •8

A

A 14-59 éves korosztály harmada számítógéppel felszerelt

14-59

korosztály

éves harmada

számítógéppel fel-szerelt háztartásban él. •8

A fiatalkorúak ellátottsági

mutatója

kimagasló (52%). •8

A

60

idősebbek számítógép

a

penetráció

mindössze 6 százalék.

él.

A

személyi

számítógéppel

rendelkező

háztartásokban élők átlagos életkora (37 év) kereken tíz évvel alacsonyabb, mint azoké (47 év), akiknek nincs az otthonában számítógép. A 14-17 évesek korcsoportjában a legmagasabb a háztartások ellátottsági mutatója (52%). Ezt a korcsoportot követi a 40-49 éveseké (39%), akik jellemzően előbbi csoport szülőinek

évesnél körében

háztartásban

generációja.Az 50-59 évesek körében a személyi számítógéppel rendelkezők aránya kismértékben átlag alatti (24%). A 60 évnél idősebbek között azonban a számítógéppel való ellátottság mindössze 6 százalék. (3.8. sz. ábra)

25

3.8. sz. ábra Az otthoni PC-vel rendelkezők aránya az egyes korcsoportokban és a korcsoportok aránya a népességben (százalék)

% otthoni PCvel % a mintában

átlag

40

20

0

14-17 éves Gazdasági aktivitás

18-29

30-39

40-49

50-59 60 vagy idősebb

A foglalkoztatottak (alkalmazottak, önálló vállalkozók) és a tanulók átlag feletti otthoni számítógép penetrációval jellemezhetők. (1. Melléklet 1.3. táblázat) Különösen igaz ez a vállalkozókra és a tanulókra, akiknek az ellátottsági mutatója 50 százalék feletti. A munkavilágába be nem kapcsolódottak (munkanélküliek, egyéb inaktívak) a rendszertelenül bekapcsolódók (alkalmi munkások), illetve a munka világából már kilépettek (nyugdíjasok) mutatói viszont mélyen az átlag alattiak, nem érik el a 20 százalékot. A munkaerő-piaci és az oktatási rendszerben való részvétel szerepe tehát

nagy

a

családok

ellátottságának

magyarázatában.

Természetesen az oksági viszonyok az ellátottság és a munkaerőpiaci

integráció között többirányú, a számítógép egyszerre

munkaeszköz is lehet, másfelől pedig fogyasztási cikk, melynek megszerzéséhez olyan szintű anyagi források szükségesek, melyek a munkaerőpiacon szerezhetők meg.

26

Foglalkozás jelentős vannak

a

szerint:

Ha a gazdaságilag aktív, foglalkoztatott népesség körében a

különbségek

foglalkozási szerkezet oldaláról vizsgáljuk az otthoni számítógép

fizikai

szellemi

munkát

között

az

és

a

végzők

ellátottsági

mutatókban

elterjedtségét, akkor a fizikai és a szellemi dolgozók közötti éles különbség domborodik ki, másfelől pedig az iskolai végzettség hatása szűrődik át. (1. Melléklet 1.3. táblázat) A szellemi szabadfoglalkozásúak között találhatók legnagyobb arányban (78%) olyanok, akik otthoni hozzáféréssel rendelkeznek. A beosztott értelmiségiek, a felső és középszintű vezetők mutatói 60-70 százalék közöttiek. A kereskedő-szolgáltató vállalkozók és az egyéb (nem felsőfokú végzettségű) szellemi foglalkozásúak 47-50 százalék körüli, a foglalkoztatottak átlagát (37%) meghaladó otthoni PC hozzáférésével szemben, a szakmunkások, az önálló iparosok és az alsó vezetők (közvetlen termelésirányítók) mutatói már átlag alattiak (30-34%). A szakképzetlen fizikai munkát végzők és az egyéni gazdák háztartásai 6-23 százalék közötti mutatókkal jellemezhetők.

Személyes jövedelem

A személyes jövedelmeket vizsgálva kitűnik, hogy az alsó három jövedelmi ötödbe tartozó személyek esetében átlag alatti, a negyedik kvintilisben átlagos, a felsőben pedig az átlagot magasan meghaladó arányban találhatunk a háztartásokban személyi számítógépet. (1. Melléklet 1.3-1.4. táblázat) A PC-vel rendelkező háztartásokban élők személyes jövedelme (63.647 Ft) több, mint 50 százalékkal meghaladja azok jövedelmét (40.775 Ft), akiknek nincs otthoni számítógépük. (3.9. sz. ábra)

27

3.9. sz. ábra Az otthoni PC-k aránya a jövedelmi csoportokban (százalék) és a csoportok átlagjövedelme (forint) 120 000

százalék

forint

100 000 80 000 60 000 40 000

50

van PC átlagjövedelem

40

nincs PC átlagjövedelem

30

% otthoni PC

20

20 000

10

-

0

alsó

2.

3.

4.

személyes jövedelmi kvintilisek

felső

Etnikum: a cigány lakosság

A roma lakosság társadalmi hátrányai az otthoni számítógép

5 százaléka él számítógépes

hozzáférés kapcsán is kiütköznek. A kérdező biztosok által

háztartás-ban.

„cigánynak” minősített megkérdezetteknek csupán 5 százaléka él PC-vel ellátott háztartásban, szemben a „nem-cigány” többség 28 százalékával. (3.10. ábra) 3.10. sz. ábra

Van PC

Nincs PC

"nem-cigány"

28

"cigány"

A PC-vel rendelkezők és nem rendelkezők megoszlása etnikum szerint 72

5

95

0%

25%

50%

75%

100%


28

3.3. A személyi számítógéppel nem rendelkezőkről A

háztartások

lékában

6

volt

száza-

A háztartások közel 6 százalékában (kb. 214 ezer háztartás) volt

valaha

valaha számítógép, jelenleg azonban nincs, mert már elavult,

számítógép

Miért nincs számító-gépük?

elromlott és/vagy túl drágának tartják egy újabb beszerzését. A kérdőívünkben szerepelt egy nyitott kérdés arra vonatkozóan, hogy miért nincs PC-jük. A válaszokat 12 kategóriába soroltuk be. A

A két leggyakoribb ok a motiválatlanság és az árérzékenység

megkérdezett

személyek

többsége

szubjektív

okokkal,

leggyakrabban a motiváció hiányával magyarázza azt, hogy nincs otthoni számítógépük: „nincs szükség rá” (51%) és „nem érdekli”

„Nincs szükség rá” (51%)

(12%). Számottevő (6 %) azok aránya is, akik szerint „túl bonyolult”

„Túl drága” (45 %)

a számítógép. (1. Melléklet 1.5. táblázat) A másik leggyakoribb ok a számítógépek ára, ami „túl drága” (45%). A „nincs szüksége rá” választ adók fele nyugdíjas, alacsony iskolai végzettségű – 45 százalékuk legfeljebb nyolc általánost végzett. Háromnegyed részük gyakorlatilag „semmiképpen sem” vásárolna PC-t az ártól függetlenül. Az ár-érzékenyek 41 százaléka alkalmazott, szakmunkás végzettségű (33%), vagy érettségizett (20%) és családjuk egy főre jutó jövedelme (27.816 Ft) mintegy 20 százalékkal alacsonyabb a minta átlagnál (34.109 Ft), de még a PC-vel nem rendelkezők jövedelméhez képest is alacsonyabb. Ha befolyásolhatnák a számítógépek árát, akkor átlagosan 50-60 ezer forintért már vásárolnának számítógépet, sőt jelentős hányaduk (14 %) tervezi is, hogy a következő 12 hónapban vásárolni fognak.

Vásárlási szándékok:

A számítógéppel nem rendelkező háztartások közel 8 százaléka – ez

A háztartások 6 százaléka

az összes háztartás 6 százalékával egyenlő - jelezte, hogy a

tervezi PC vásárlását

következő 12 hónap folyamán terveznek számítógép-vásárlást. Figyelembe véve, hogy az összes magyarországi háztartás 78 százalékában (kb. 2.992 ezer háztartásban) jelenleg nincs PC, akkor 29

a vásárlást tervező háztartások száma kb. 227 ezerre tehető. Ezek a háztartások átlagosan 90-100 ezer forintot szánnak a gép beszerzésére. Ha a jelzett vásárlási szándékok maradéktalanul valóra válnának, akkor egy év múlva a háztartások 27-28 százalékában lesz számítógép. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a PC penetráció utóbbi növekedési dinamikája előreláthatólag nem törik meg. (3.11. ábra) 3.11. sz. ábra A számítógéppel rendelkező háztartások arányának előrejelzése* 30

27,5

Van PC

25

Expon. (trend) 20 15 10 5 0 1998

1999

2000

2001

2002*

R2 = 0,98

* Megjegyzés: Az előrejelzés a vásárlási szándékok, valamint az 1998-2001 között megfigyelt adatok exponenciális trend-számításán alapul.

30

3.4. Otthoni internet-hozzáférés a háztartások körében A háztartások 6 százaléka

A háztartások 6 százaléka rendelkezik otthoni interneteléréssel. A

rendelkezik otthoni inter-

2000. tavaszi bázishoz képest ez 50 százalékos bővülést jelent. (1.

neteléréssel

Melléklet 1.6. táblázat és 3.12. sz. ábra) 3.12. sz. ábra százalék

6

Otthoni Internet-hozzáférés a háztartások körében, %

4 2 0 1998

1999

2000

2001

Forrás: TÁRKI Háztartás vizsgálatok, WIP lakossági alapozó felvétel

Regionális

és

település

típus szerinti különb-ségek: Előnyben a nagyvárosok, különösen a főváros

Az otthoni internetelérés szempontjából kiemelkedik a fővárost is magába foglaló közép-magyarországi régió helyzete, amelynek mutatója az országos átlag kétszerese. Átlagot meghaladó helyzetben van a nyugat-dunántúli régió, átlagos pozíciójú a Dél-Dunántúl, a kelet-magyarországi térségek azonban az átlagtól elmaradnak. A központi régió előnyös helyzete abból fakad, hogy a fővárosban az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztatások aránya 13 százalék. A városok az országos átlag körüli mutatóval (5-7%), a községek pedig átlag alattival (2%) jellemezhetők. A nagyobb lélekszámú településeken magasabb arányban találhatók otthoni hálózati eléréssel rendelkező háztartások. Az országos átlagnál jobb helyzetben azonban csak a 100 ezer főnél népesebb nagyvárosok (9%) vannak a már említett Budapesten kívül. (1. Melléklet 1.6. táblázat és 3.13. sz. ábra)

31

3.13. sz. ábra

Háztartás nagysága szerint:

Az otthoni internetelérés és a háztartások méretének összefüggése

Előnyben

hasonló, mint amit a PC penetráció esetében láttunk. A népesebb

háztartások

a

népesebb

háztartások helyzete kedvezőbb, mint az 1-2 fős háztartásoké. Különösen igaz ez a négyfős családokra, akiknek 13 százaléka rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel. (3.14. sz. ábra) 3.14. sz. ábra A háztartások létszám szerinti megoszlása és az otthoni internettel rendelkezők aránya létszám szerint (%) % otthoni Internet % otthoni Internet

% a mintában

%a mintában

14

30 13

12

25

10

20

8

8

6

0

15 10

4 2

7

4

5

2

0

egyfős

32

kétfős

háromfős négyfős

5+ fős

A háztartás méret szerinti különbségek akkor is fennállnak, ha település típus szerinti bontásban vizsgáljuk. A legmagasabb ellátottsági mutatóval (27 %) a fővárosi négyfős háztartásoknak rendelkeznek. (3.15. ábra) 3.15. ábra Az otthoni internetelérés aránya településtípus és háztartás méret szerint (százalék) % otthoni internet-hozzáféréssel község 0,2 2,4 7,3 2,0

egyfős kétfős háromfős négyfős 5+ fős

város 0,6 1,9 5,2 12,5 6,7

megyeszékhely 2,0 4,3 11,3 14,5 12,7

Budapest 4,4 12,0 18,1 27,1 24,0

30 25 20 15 10

község város

5+ fős

négyfős

háromfős

kétfős

0

egyfős

5

megyeszékhely Budapest

Feltehetően a háztartás létszámmal való összefüggés mögött a háztartások

összetételének

hatása

mutatkozik

meg,

azaz

a

gazdaságilag aktív, gyermekes háztartások hozzáférési mutatója magasabb, mint az inaktív egy- vagy kétfős nyugdíjasból, avagy a még gyermektelen fiatal párok mutatói. Háztartás összjövedelme

Az internet-hozzáférési arányok szoros összefüggésben állnak a háztartások összjövedelmével: a legalsó jövedelmi ötödben 0 százalékos hozzáférési arányt találhatunk, míg a legfelső kvintilisben 17 százalék a háztartások hozzáférési aránya.

33

Nemzetközi

Ha a háztartásokat nem öt, hanem négy egyenlő nagyságú csoportra

összehasonlítás:

osztjuk úgy, hogy előzetesen a háztartásokat összes jövedelmük nagysága szerint rendeztük, akkor lehetőségünk van a magyar adatokat összevetni más országok hasonló adataival. Az első csoportba (alsó kvartilisba) a legkevesebb jövedelemmel rendelkező népesség-negyed tartozik, a negyedik, legfelső csoportba pedig a legtöbb jövedelműek. Az OECD IKT adatbázisa alapján kitűnik, hogy a háztartások internet-hozzáférése a vizsgált országokban mindenhol összefüggésben áll a háztartások jövedelmi helyzetével, azaz a magasabb jövedelmű családok körében magasabb az otthoni internet-hozzáférés aránya. Mindeközben jelentős különbségek mutatkoznak az átlagos otthoni internet-hozzáférési mutatókban is. (3.16. sz. ábra) Vannak országok, ahol a jövedelmi helyzet és az otthoni internet közötti összefüggés szorosabb: az átlagtól a szegényebbek és a gazdagabbak is egyaránt eltérnek (pld. USA, Ausztrália). Más országokban azonban az átlag közelebb van a legjobb jövedelmű helyzetűekéhez

–

tehát

az

adatok

szórása

a

„szegények”

lemaradásából fakad (pld. Dánia). Hollandiában viszont az átlag az alsó kvartilishoz közelít, tehát a magas jövedelműek előnye világlik ki. Mind Hollandia, mind pedig Dánia esetében lazább a kapcsolat a jövedelmi helyzet és az internet ellátottság között, mint az Európán kívüli angolszász országokban. (Ez utóbbiakban eleve nagyobb jövedelmi egyenlőtlenségek jellemzőek, mint a nyugat-európai és kiváltképpen a skandináv országokra, és nem feledhető az sem, hogy a távközlési politikákban is jelentős különbségek vannak.) Az adatokból az is kitűnik, hogy az otthoni internet-mutatók tekintetében Magyarország lemaradása jelentős a fejlettebb OECD országokhoz képest. A jövedelmi egyenlőtlenségek hatása viszont kimagasló. Háztartási egyenlőtlenségek

jövedelmi és

3.16. sz. ábra

az

34

otthoni internet-hozzá-férés

Az otthoni internet-hozzáférés és jövedelmi egyenlőtlenségek,

néhány OECD országban

OECD adatok és Magyarország (háztartások százaléka)*

és Magyar-országon 100

Felső kvartilis

80

60

Alsó kvartilis 40

Háztartások internet hozzáférése (átlag)

20

Magyarország

Dánia

Törökország

Egyesült Királyság

Hollandia

Kanada

Ausztrália

Finnország

USA

0

Forrás: OECD, ICT database, 2001. Július, Magyar adatok: WIP adatfelvétel 2001. 09

* Megjegyzés: vö. 1. Melléklet 1.8. sz. táblázat.

Egy főre jutó jövedelem:

A háztartások egy főre jutó jövedelme alapján kisebb különbségeket

A

találunk: a felső jövedelmi ötöd mutatója (12%) hatszorosa az alsó

felső

ötöd

mutatója

hatszorosa az alsóénak

jövedelmi ötödének (2%). Az első négy jövedelmi ötöd mutatója átlag (6%) alatti: 2-4 százalék. Ugyanaz tapasztalható, mint a számítógéppel való ellátottság tekintetében, de a felső ötöd előnye hangsúlyosabb. (1. Melléklet 1.6. táblázat)

Tartós fogyasztási cikkek:

A háztartások internet-hozzáférésének valószínűségét – a színes TV kivételével – emeli a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság. A DVD-vel és/vagy házi mozival felszerelt „elit” jellegű háztartások 27 százalékában található otthoni internet-hozzáférés. (1. Melléklet 1.6. táblázat)

35

3.5. Otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező személyek A személyek 7 százaléka

Magyarországon hozzávetőlegesen 580 ezer 14 éves és idősebb

lakik, olyan háztartásban,

személy – a szóban forgó népesség 7 százaléka – lakik, olyan

amely

internet-hozzá-

féréssel rendelkezik.

háztartásban, amely internet-hozzáféréssel is rendelkezik. (1. Melléklet 1.7. táblázat és 3.17. sz. ábra) 3.17. sz. ábra

Számítógép és Internet hozzáféréssel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya (%)

20%

7%, azaz kb. 580 ezer fő

Nincs PC, nincs Internet Van PC

73%

Van Internet is


Nemek szerint: Nincs

szignifikáns

Nincs szignifikáns különbség a férfiak (8%) és a nők (7%) otthoni kü-

internetelérési mutatóiban.

lönbség Iskolai végzettség:

Iskolai végzettség szerint viszont annál inkább találhatunk jelentős különbségeket: a legfeljebb nyolc általános és a szakmunkásképzőt végzettek otthoni hozzáférése átlag alatti (2-3%), addig az érettségizetteké 11, a diplomásoké pedig 23 százalék. (1. Melléklet 1.7. táblázat)

Életkor:

A 14-17 évesek (12%) mutatója közel kétszerese az országos átlagénak. Ezzel összhangban kiemelkedik a szülők generációja a 40-49 évesek korcsoportja is a 10 százalékos mutatóval. Száz 60 évesnél idősebb személy közül csak kettő lakik olyan háztartásban, ahol otthonról is lehet internetezni.

36

Gazdasági aktivitás

A gazdasági aktivitás és az otthoni világháló elérés között a kapcsolat hasonlóan szoros, mint azt láttuk az otthoni számítógép esetében. Az önálló vállalkozó több mint ötöde (21%) internethozzáféréssel rendelkező háztartásban él. A tanulók mutatója is magasan meghaladja a 7 százalékos országos átlagot, 15 százalék, a többi inaktív kategória mutatója átlag alatti, 0 és 5 százalék között mozog. Az alkalmazottak 9 százaléka rendelkezik otthoni eléréssel. (1. Melléklet 1.7. táblázat)

Foglalkozási szerkezet

A foglalkozási szerkezet mentén tapasztalhatók a legnagyobb különbségek az otthoni internet-elérésben. Megint csak ki kell emelnünk a foglalkozás szellemi avagy fizikai jellegét, valamint a különféle foglalkozási kategóriák eltérő szakmai specializációs fokát, azaz az eltérő képzettségbeli követelményeket. A legmagasabb mutatóval a szellemi szabadfoglalkozású vállalkozók rendelkeznek, akiknek 42 százalékának van otthoni elérése. A felső vezetők több, mint harmada (37%) internet-eléréssel rendelkező háztartásban él. Kimagasló mutatóik vannak a beosztott értelmiségieknek (28%), a kereskedő-szolgáltató vállalkozóknak (21%) és a középszintű vetőknek (18%) is. Ezzel szemben a legalacsonyabb mutatók a mezőgazdasági fizikaiakat, az egyéni gazdákat (mindkét esetben: 0%), valamint a segéd- és betanított munkásokat (1-2%) jellemzik.

Személyes jövedelmek:

A személyes jövedelmek vonatkozásában több mint hétszeres a különbség az alsó és a felső jövedelmi ötödök ellátottságában (2 vs. 15%).

Etnikum

A teljes népességben megfigyelt átlagos 7 százalékos mutatóval szemben a romák 2 százaléka él otthoni interneteléréssel rendelkező háztartásban.

37

3.6. Vezetékes telefon a háztartásokban

Országosan 75 %-os az

A magyarországi háztartások 75 százaléka rendelkezik vezetékes

ellátottság

telefonnal, vagyis kb. 2.866 ezer háztartás. Az átlagos arány mögött azonban meglehetősen nagy különbségek húzódnak meg a háztartások helyzetétől függően.


A regionális adatok az általános tendenciát tükrözik: az ország legnyugatibb (83%) és középső (82%) részének fejlettségét és az Alföld elég erőteljes lemaradását. A legalacsonyabb szinten ellátott régió a Dél-Alföld, ahol a háztartásoknak mindössze 61 százaléka rendelkezik vezetékes telefonnal, de az Észak-Alföld ellátottsága is csupán 7százalékkal múlja fölül ezt az arányt

Település

típusa

különbségek

szerinti

Budapest ellátottsága kiemelkedő (84 százalékos), s ahogy haladunk a kisebb települések felé, ez az arány csökken, ám korántsem egyenletesen: meghatározó különbség a megyeszékhelyek (82%) és az egyéb városok (71%) között van. A községek lemaradása a maguk 68 százalékos ellátottságával ehhez képest már nem jelentős – annál inkább az viszont a fővároshoz képest.

Háztartás méret

Az ötfősnél kisebb háztartások esetében a háztartás méretével együtt nő a vezetékes telefon meglétének valószínűsége is. Az egyfős háztartások 63, míg a négyfősök 84 százalékában van vezetékes telefon. Az ötfős vagy ennél nagyobb háztartások ennél valamivel alacsonyabb, 73 százalékos arányban rendelkeznek vezetékes telefonnal, de még így sem maradnak el jelentős mértékben az átlagtól. Az átlagtól igazán csak az egyfős háztartások szakadnak le, a többiek nem nagyon különböznek tőle.

Jövedelem

A jövedelmi különbségek hatása élesebben jelentkezik a háztartás összes jövedelme esetében, mint az egy főre jutó jövedelmeknél. Az előbbi esetében az alsó ötödbe tartozó háztartások körében 51 százalék az ellátottság a felsőben viszont 91 százalék. A háztartás méretének hatását kiszűrve az egy főre jutó jövedelmeknél az alsó 38

ötöd 59, a felső ötöd 88 százaléka rendelkezik vezetékes telefonnal. Tartós fogyasztási cikkek

A tartós fogyasztási cikkekkel való rendelkezés ténye növeli annak a valószínűségét, hogy a háztartásban van vezetékes telefon.

3.7. A vezetékes telefonnal ellátott háztartásokban élő személyek 76 %-os vezetékes telefon

A 14 éves és idősebb lakosság 76 százaléka lakik olyan háztartásban,

penetráció

ahol van vezetékes telefon.

a

személyek

körében

A férfiak és a nők nem

A nemek szerint nincs egyáltalán különbség e vonatkozásban.

különböznek az ellátott-ság tekintetében

Iskolai végzettség

Iskolai végzettség szerint viszont annál nagyobb különbségeket találunk. A felső fokú végzettségűek 93 százaléka él telefonos háztartásban, a legfeljebb alapfokú végzettségűek esetében ez az arány mindössze 63 százalék. A szakmunkások háromnegyede (76%), a középfokú végzettségűek 86 százaléka él ellátott háztartásban.


A gazdasági aktivitás szempontjából az aktív korú, ámde a munkaerő piacon érvényesülni nem tudó csoportok hátránya tűnik ki. A legkisebb a vezetékes telefon aránya az alkalmi munkások (48%), az egyéb inaktívak (58%) és a munkanélküliek (59%) körében. A nyugdíjasok átlagosnak mondható mutatóval (74%) jellemezhetők. Kimagasló az önálló vállalkozók ellátottsága (89%) és az alkalmazottaké is átlag feletti (80%).

Foglalkozás szerint

A vezetékes telefon elterjedtsége a felső vezetők háztartásaiban 100 százalékos. Kilencven százalék feletti mutató jellemzi a beosztott értelmiségieket (95%), az iparos vállalkozókat (92%) és a közvetlen termelésirányító alsó vezetőket (91%). A szakmunkások ellátottsági 39

mutatója (76%) megegyezik az országos átlagéval. A szakképzetlen fizikai munkásoké viszont 54-70 százalék között változik. Személyes jövedelmek

A felnőtt korú társadalom azon 40 százalékot kitevő része, akik a legalacsonyabb személyes jövedelmi kategóriába tartoznak átlag alatti, 58-70 százalékos mutatóval jellemezhetők. A közepes jövedelmű 20 százalék átlagos, a felső 40 százalék viszont átlag feletti, 80-87 százalékos vezetékes telefon elterjedtségi mutatóval bírnak.

Etnikum

A romák kevesebb, mint harmada lakik olyan háztartásban, ahol van vezetékes telefon.

40

3.8. Mobiltelefónia Penetráció

A magyar lakosság 14 éves és idősebb részének 40 százaléka (kb. 3 275 ezer személy) rendelkezik saját használatú mobiltelefonnal. (1. Melléklet 1.11. táblázat) A háztartások mobil penetrációja 48 százalék, tehát kb. 1.823 ezer háztartásban található legalább egy mobilkészülék. (1. Melléklet 1.12. táblázat)

Tulajdon

A mobiltelefont használók 10 százaléka cég tulajdonú, 88 százaléka saját tulajdonú telefont használ, 2 százalék azok aránya, akik mindkettőt.

Fizetési konstrukció

A vizsgált személyek 29 százaléka előfizetéses, 68 százaléka kártyás (pre-paid) fizetési konstrukcióban van szolgáltatójánál, 4 százalék pedig mindkét konstrukciót igénybe veszi.

Nemek

szerinti

különb-

A férfiakra (47%) inkább jellemző a mobiltelefon használat, mint a

ségek

nőkre (33%).


Az alapfokú végzettségűeket (21%) a mobil ellátottság mutató átlag feletti. A szakmunkásképzőt végzetteké (44%), a középfokúaké (54%), a felsőfokúaké (59%). (1. Melléklet 1.11. táblázat)

Életkor

Az 50 év alatti korcsoportok mobiltelefon használata átlag feletti. Kiemelkedik a 18-29 éves korcsoport, akiknek kétharmadának van saját használatú mobiltelefonja. A hatvan évnél idősebb korosztály mutatója a legalacsonyabb: 9 százalék.


A nyugdíjasok (11%) és az egyéb inaktívak (37%) kategóriáin kívül mindegyik gazdasági aktivitási kategória eléri az országos átlag (40%) értékét a mobil penetráció mutatóján. Az önálló vállalkozók közel négyötöde (79%) rendelkezik mobiltelefonnal. Kiemelkednek még a tanulók (57%) és az alkalmazottak (53%) átlag feletti értékeikkel. (1. Melléklet 1.11. táblázat)

41

Foglalkozás

A

vizsgált

népességhez

képest

a

foglalkoztatottak

átlagos

penetrációja magasabb: 56 százalék. A szellemi szabadfoglalkozású vállalkozók több mint négyötöde (83%) rendelkezik mobiltelefonnal. Hasonlóan magas (78%) a felső vezetők és a kereskedő-szolgáltató vállalkozók ellátottsága is. Tőlük alig különböznek az iparosok (76%) és a középszintű vezetők (74%) mutatói. Átlag (56%) alatti mutatókkal

rendelkeznek

a

szakképzetlen

fizikai

dolgozók

kategóriái. Személyes jövedelem

A személyes jövedelmek alapján képzett kvintilisekről az mondható el, hogy az alsó három jövedelmi ötöd átlag alatti (21-29%), a negyedik átlagos (41%), a felső ötöd pedig átlag feletti (60%) mobiltelefon ellátottsággal jellemezhető.

Etnikum

A kérdező által „cigány”-nak minősített személyek 21 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal. (1. Melléklet 1.11. táblázat)


A mobiltelefon elterjedtsége a háztartásokban nem mutat olyan nagyságrendű

és

megfigyelhettünk

tendenciájú a

vezetékes

különbségeket, telefon

mint

elterjedtsége

amit

kapcsán.

Feltehető, hogy bizonyos térségekben a mobiltelefon éppen a vezetékes telefon helyettesítőjeként is funkcionál. (1. Melléklet 1.12. táblázat) Település típusa és mérete

Hasonló megállapításra juthatunk a település típusa és mérete

szerint

szerint: bár a községek ellátottsága átlag alatti (42%), de a városok között nem méret arányos különbségek figyelhetők meg, sőt a főváros ellátottsága (47%) kisebb arányú, mint a városoké (50%) vagy a megyeszékhelyeké (56%). A települések mérete szerint egyértelműen kitűnik, hogy a legkisebb lélekszámú, ezernél kevesebb lakosú települések egyértelmű hátrányban vannak (37 %). Még az ötezer főnél kisebb településeken is valamivel átlag alatti a mobiltelefonok

elterjedtsége

a

háztartásokban

(42-44%).

A

legelőnyösebb ellátottsági mutató (56%) azonban 50-100 ezer lakos közötti városokra jellemző. A főváros ellátottsága, mint említettük, megfelel az országos átlagénak. Fontos megemlíteni, hogy

42

Budapesten fajlagosan nagyobb a helyi hívások száma, ezért kevésbé gazdaságos

a

mobiltelefon

használata,

mint

vidéken,

ahol

gyakoribbak a helyközi hívások. 3.18. ábra A háztartások telefonos ellátottsága régiónként, % mobiltelefon 48 49 44 52 44 45 49 52

vezetékes telefon 75 61 69 72 74 79 82 83

Átlagosan Dél-alföld Észak-alföld Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl

52

Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország

82

45

Észak-Magyarország

79

44

Dél-Dunántúl

74 52

Közép-Dunántúl

72

44

Észak-alföld

69 49

Dél-alföld

61

48

Átlagosan 0

10

20

30

40

50

vezetékes telefon Háztartásméret

83

49

75

60

70

80

90

mobiltelefon

A háztartás mérete szoros kapcsolatban áll a mobiltelefonok elterjedtségével. A négyfős háztartások négyötödében (80%) található legalább egy maroktelefon. Az egyfős háztartásokban ellenben

a

mobil

penetráció

mindössze

17

százalékos.

Természetesen a mutató szórása igen nagy az egyes korcsoportok között. Csak a két szélső értéket kiemelve: az egyfős 18-29 éves korcsoportba tartozó háztartásokban 76 százalékos, a legidősebb korcsoportban – a 60 év felettiek körében - viszont csak 9 százalékos mutatót találunk. (1. Melléklet 1.12. táblázat) Háztartás összes jövedelme

A háztartások legalacsonyabb jövedelmű 20 százaléka és a legmagasabb jövedelmű 20 százaléka között hat és félszeres

43

különbséget találunk a mobiltelefon ellátottságban. Az alsó kvintilis mutatója 12 százalék a felsőé pedig 79. (1. Melléklet 1.12. táblázat) Egy főre jutó jövedelem

Az egy főre jutó jövedelmek tekintetében viszont nincs egyenes arányú összefüggés. A legalacsonyabb jövedelmű háztartásokban ugyanis magasabb a mobil penetráció (49%), mint a harmadik és negyedik jövedelmi ötödben (34-35%). (3.19. ábra) Ez a fajta mintázat, még akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy a jövedelmüket

eltitkolók

között

magasabb

a

mobiltelefonnal

rendelkezők aránya, tehát a 4-5 kvintilis ellátottsága a valóságban magasabb. 3.19. ábra

Mobiltelefon penetráció a háztartásokban az egy fõre jutó jövedelmek ötödei szerint felsõ ötöd 4. ötöd 3. ötöd 2. ötöd Alsó ötöd

0

Tartós fogyasztási cikkek

20

40

60

A háztartások felszereltsége tartós fogyasztási cikkekkel növeli a mobiltelefonnal való ellátottság valószínűségét. Legkevésbé a színes televíziónak van ilyen hatása, leginkább pedig a DVD lejátszónak. Ez utóbbival rendelkezők körében a mobiltelefonnal rendelkező háztartások aránya 90 százalék. (1. Melléklet 1.12. táblázat)

44

3.9. Bedrótozva: Az IKT eszközök hozzáféréséről

A hozzáférési index

Az IKT Hozzáférési Index a háztartások info-kommunikációs eszközökkel való felszereltséget, ellátottságát mutatja. Az index értékét aggregáltan ki lehet vetíteni egyrészt a háztartások összességére, másrészt a magyar lakosság egészére. Háztartásokra vetítve az index azt fejezi ki, hogy a magyar háztartások mekkora hányadának

lakóhelye

van

„bekötve”,

a

háztartástagokra

vonatkozóan pedig azt, hogy a lakosság mekkora hányada él olyan háztartásban, amely info-kommunikációs eszközökkel rendelkezik. A "Hozzáférési Indexnek" három féle alapeleme van: (1) azok a csatornák,

amelyek

potenciálisan

alkalmasak

adatátvitelre

(telefonvonal, televízió-kábel vagy műholdas parabolaantenna). Másodjára (2) azok a közvetítő eszközök, amelyek az adatátviteli csatornákhoz

kapcsolódva

potenciálisan

internet-hozzáférést

biztosíthatnak (mobiltelefon, számítógép, valamint a televízió). A televízión keresztül történő csatlakozás (webtévé, digitális televízió) egyelőre csak a lehetőségek szintjén adott. Az indexben egy közelítő változót használunk, a videomagnót. A fentieken kívül a hozzáférési index tartalmazza magát az internet-hozzáférést. Az index képzése során mind a hat eszköznek azonos jelentőséget tulajdonítunk, azonos súllyal vonjuk be őket az indexbe. Az ellátottság magasabb szintjét az jelenti, ha valakinek több infokommunikáicós eszköze van a felsoroltak közül. Az ellátottság mértéke alapján a háztartások, a háztartástagok hét csoportba sorolhatók. A legmagasabb szintre azok kerülnek, akik otthonukban mind a hat vizsgált eszközzel, technikával rendelkeznek, a legalacsonyabb szintre pedig azok, akik egyikkel sem. Amennyiben az index-változó megoszlását egy összesített, aggregált értékben akarjuk megadni, az adatok könnyebb értelmezhetősége miatt, érdemes azokat egy 0-100-ig terjedő skálára vetíteni. (Az index képzés részleteiről lásd: TÁRKI Rt. 2001. IKT Hozzáférési és

45

Használati

Indexek

-

Információs

Társadalom

Monitoring

tanulmányok No. 1.) A

vizsgált

eszközök

(indexkomponensek) együttes előfordulása

Mivel az indexképző összetevők közül a vezetékes telefon az, amivel a háztartások legnagyobb százaléka (75%) rendelkezik, ennek az eszköznek a jelenléte emeli a legkevésbé a többi eszköz birtoklásának valószínűségét. Érdekes, hogy a vezetékes és a vezeték nélküli telefon (mint bármely két eszköz a fentiek közül) pozitív viszonyban vannak egymással, az egyik megléte növeli a másik meglétének esélyét, vagyis nem egymást helyettesítő eszközökről van szó. internet-hozzáféréssel rendelkeznek legkisebb arányban a háztartások, és ez emeli legnagyobb mértékben a többi tényező előfordulási valószínűségét. Ha egy háztartásnak van internethozzáférése, akkor a többi eszköz igen nagy (90-100százalékos) valószínűséggel

szintén

megtalálható.

Az

internet-hozzáférés

„erejét” csak a személyi számítógép birtoklásáé közelíti meg – ezek képezik tulajdonképpen a megfigyelt eszközök iránti szükségletek piramisának, hierarchiájának csúcsát. (Hozzá kell tennünk, az internetes adatok csalnak egy picit, hiszen szinte minden háztartás telefonvonalon és számítógépen keresztül csatlakozik a világhálóra. A többi eszköz egymástól függetlenül is létezhet egy-egy háztartásban.) 3.20. ábra Az index komponenseinek együttes előfordulási aránya rendelkező háztartások

mobiltelefon Internet számítógép vezetékes telefon

videomagnó parabola / kábel

összesen

mobiltelefonnal

100 90 86 61 76 68 61

Internettel

számítógép-pel

11 100 27 8 11 8 6

38 100 100 26 36 29 22

46

vezetékes telefonnal

78 96 90 100 85 84 75

videomagnóval

76 90 83 58 100 63 51

parabolaantennával / kábellel

77 90 85 73 80 100 64

IKT hozzáférési csopor-tok

Az index alapján hét csoport hozható létre, melyekre az IKT hozzáférés eltérő szintjei jellemzőek. Az első csoport egyik eszközhöz sem fér hozzá. A második csoport egy, a harmadik kettő, stb eszközhöz fér hozzá. A legfelső csoport mind a hat vizsgált eszközhöz

(technológiához)

rendelkezik

hozzáféréssel

a

háztartásban. A csoportok arányait a 3.21. ábra mutatja. 3.21. ábra Az IKT hozzáférési csoportok aránya a háztartások körében (százalék) 25 23

százalék

20

10

18

17

15

19

10

10

5 4 0 1 (alsó)

Csoportjellemzők

2

3

4

5

6

7 (felső)

Az index alapján kialakított csoportoknak a hozzáférést tekintetében markáns jellemzői vannak. (3.22. ábra) A háztartások egytizedét kitevő alsó csoport egyik eszközhöz sem fér hozzá. A 2. csoport jellemzően (64 százalékos arányban) a vezetékes telefonhoz fér hozzá. A 3. csoportban a vezetékes telefon mellett (71 százalékos arányban)

hozzáférés van a kábeltévéhez

és/vagy parabola

antennával ellátott. Ez a legnépesebb csoport, közel a háztartások egynegyedét (23%) teszik ki. A 4. csoportban a fenti eszközök mellett tipikusan vagy a mobiltelefon (53%) vagy még jellemzőbben (75%) a videomagnó érhető el. Az 5. csoportban a fenti eszközök előfordulási aránya már 90 százalék feletti és megjelenik az országos arányt meghaladó mértékben (29%) a PC hozzáférés. A hatodik csoport az internetelérés kivételével minden eszközzel 90 százalék feletti arányban rendelkezik, és a világháló hozzáférés (14%) is több,

47

mint kétszerese az országos átlagénak. A hetedik legfelső csoport, melynek aránya 4 százalék minden IKT eszközhöz 100 százalékosan hozzáfér otthonában. 3.22. ábra Az egyes eszközök előfordulási aránya az IKT hozzáférési csoportokban

1 (alsó) 2 3 4 5 6 7 (felső)

vezetékes t. 63,7 79,1 81,7 94,1 98,4 100,0

mobiltelefon 12,8 24,2 53,2 91,4 95,3 100,0

video 4,9 23,5 75,2 92,3 96,5 100,0

parabola / kábel 18,4 71,1 80,1 91,7 96,5 100,0

PC 0,5 2,4 10,1 28,7 100,0 100,0

Internet 0,2 2,0 13,6 100,0

A háztartások mutatója 44,1

A hétfokú hozzáférési indexet 0-100 fokúvá transzformáltuk a

a százfokú indexen.

különbségek

Ez 4 pontos növekedést jelent

2001

tavaszához

képest.

könnyebb

szemléltethetőségének

érdekében.

Országosan a hozzáférési index átlaga 44,1 a háztartások körében, 49,2 a 14 éves és idősebbek körében. Természetesen, mint minden mintából származó adatnak ennek is van úgy nevezett statisztikai hibája. Ennek alapján 99 százalékos bizonyossággal azt állíthatjuk, hogy az index átlaga 43,1 és 45,1 közötti. 2001. 2. negyedévben a TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálatában az országos átlag 40,2 volt, tehát

Magyarország átlagos

hozzáférési

mutatója 4

ponttal

növekedett. Regionális különbségek

A földrajzi régiók között jelentős különbségek figyelhetők meg. A legmagasabb hozzáférési index értékeket a közép-magyarországi (51 pont) és nyugat-dunántúli régiókban (50 pont) figyelhetjük meg. Átlag körüli értékek figyelhetők meg a másik két dunántúli régióban (44-45 pont) és Észak-Magyarországon (41 pont). Jelentősebb lemaradás az észak- és dél-alföldi régiókban tapasztalható (36-38 pont). (1. Melléklet 1.13. táblázat és 3.23. ábra)

48

3.23. ábra

Település típus és település

A hozzáférési index magasabb értékeket mutat a nagyobb méretű

mérete

urbanizáltabb településeken. A nagyvárosok között a különbség sok esetben statisztikailag nem szignifikánsak, de a kisebb városok és a községek IKT hozzáférési hátránya egyértelmű. (1. Melléklet 1.13. táblázat)

Háztartás mérete

A nagyobb méretű háztartások info-kommunikációs eszközökhöz való hozzáférése nagyobb fokú, mint a kisebbeké. Ez az összefüggés nem igaz az ötfős vagy népesebb családokra. (3.24. ábra) Mindazonáltal

a

meghatározója

az

háztartás

méret

az

info-kommunikációs

hozzáférésnek.

49

egyik

legfontosabb

eszközökhöz

való

3.24. ábra A 100 fokú IKT hozzáférési index átlagai a háztartások mérete szerint a mérés statisztikai hibahatárának jelölésével 70,0 60,0 50,0 40,0 p<0,05

30,0

max min

20,0 1 fős

2 fős

3 fős

4 fős

5+ fős ÁTLAG

ÁTLAG

Háztartás összjövedelme és

A háztartások összjövedelme szerinti ötödök között több mint

az egy főre jutó jövedelmek

háromszoros a különbség a legkevesebb és a legtöbb jövedelemmel

szerint

rendelkező háztartások között. A háztartások méretének hatását kiszűrve az egy főre jutó jövedelmeket tekintve kisebb különbségek tapasztalhatók. (1. Melléklet 1.13. táblázat)

Férfiak és nők

A férfiak hozzáférési index átlaga (52) kismértékben magasabb a nőkénél (47). (Melléklet 1.14. táblázat)


Az info-kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés legfontosabb meghatározója az iskolai végzettség. Az összesítő indexünkön az alapfokú iskolai végzettségű személyek átlaga 35, a szakmunkás végzettségűeké közel 50, a középfokúaké 60, a felsőfokúaké pedig megközelítőleg 70. (3.25. ábra)

50

A hozzáférési index átlagai iskolai végzettség szerint

3.25. ábra 70 60 50 40 30

8 általános vagy

szakmunkás

érettségi

felsőfokú

max

36,2

50,5

61,5

70,5

min

33,7

48,1

59,0

66,8

ÁTLAG

35,0

49,3

60,3

68,7

p<0,05

3.26. ábra

1 fős 27,1 32,2 38,9 51,5 1,9

5+ fős 60,6 65,1 74,0 80,7 1,3

23,5

30,7

50,8

60,8

46,8

szakmunkásképző

38,0

46,2

60,8

59,8

55,4

középfokú

38,3

52,8

66,3

69,0

69,7

felsőfokú

44,1

61,3

71,2

76,0

77,1

Felső/alsó

1,9

2,0

1,4

1,3

1,6

max. alapfokú szakmunkásképző középfokú felsőfokú Felső/alsó

14,8 31,6 36,0 50,8 3,4

23,4 31,8 51,2 56,3 2,4

40,2 49,2 62,4 65,9 1,6

56,5 57,8 70,7 79,6 1,4

40,0 59,0 65,5 70,8 1,8

max. alapfokú szakmunkásképző középfokú felsőfokú Felső/alsó

12,6 24,2 31,5 15,9 1,3

21,7 34,5 38,6 47,4 2,2

39,6 48,1 58,6 70,4 1,8

44,6 54,0 65,6 68,7 1,5

35,5 49,5 61,9 66,9 1,9

Megyeszékhely

max. alapfokú

Város

iskolai végzettség max. alapfokú szakmunkásképző középfokú felsőfokú Felső/alsó

háztartás létszáma 2 fős 3 fős 4 fős 31,0 58,2 59,3 51,3 53,4 62,7 52,3 67,0 75,4 62,5 79,3 81,6 2,0 1,4 1,4

Község

Budapest

A százfokú hozzáférési index átlagai település típus , háztartásméret és iskolai végzettség szerint

51

A

társadalmi-demográfiai

előnyök

és

hátrányok

összegződéséről

A település típus, a háztartás méret és az iskolai végzettség együttes hatását szemlélteti a 3.26. ábra. A társadalmi-demográfiai előnyök és hátrányok összegződése révén a megfigyelt különbségek a hozzáférés szintjében akár a hatszoros mértéket is meghaladhatják. Példa erre az alapfokú végzettségű, falusi, egyfős háztartásban élő személyek a maguk átlagos 13 pontjával és a felsőfokú végzettségű, fővárosi, négyfős családban élő személyek az átlagos 82 ponttal.

Életkori különbségek

A hozzáférés tekintetében is kimutathatók életkori különbségek, de a későbbiekben majd bemutatjuk, hogy az életkor hatása még jelentősebb az IKT eszközök használatában. A fiatalkorúak (14-17 évesek körében a hozzáférési index átlaga 62 pont, a hatvan éves és idősebbeké viszont csak 30 pont. A köztes korosztályok index értékei 50-57 pont közötti tartományban vannak. (1. Melléklet 1.14. táblázat)


A

gazdasági

aktivitás

szempontjából

kimagasló

hozzáférési

mutatókat találhatunk a tanulók és az önálló vállalkozók körében. A legalacsonyabb pontszámok az inaktívakra, a munkanélküliekre és az alkalmi munkásokra jellemzők.

Foglalkozási csoportok és

A foglalkozási csoportok IKT hozzáféréséről általában ugyanaz

személyes jövedelem

mondható el, mint amit az otthoni számítógép- és internethozzáférés kapcsán elmondtunk. A foglalkoztatottak index átlagai alapján a fizikai és szellemi munka, illetve az eltérő iskolázottsági szintek különbségeit kell kiemelni. (3.27. ábra) A hozzáférési indexpontszámok

korrelációja

a

személyes

jövedelemmel

(0,34)

szorosabb, mint az egy főre jutó jövedelemmel (0,23), de gyengébb, mint a háztartás összes jövedelmével (0,43).

52

A hozzáférési index átlagai foglalkozás szerint

3.27. ábra 85 75 65 55 45 35 p<0,05 25 felső vezető

közép vezető

max

82,3

75,6

68,2

76,5

66,5

84,3

72,6

70,1

59,6

57,0

48,0

38,3

46,0

min

70,5

67,2

59,7

71,3

62,5

70,0

65,7

58,9

41,3

53,8

43,2

28,4

32,2

ÁTLAG

76,4

71,4

63,9

73,9

64,5

77,2

69,1

64,5

50,4

55,4

45,6

33,4

39,1

Etnikum

alsó beosztot egyéb szellemi keresk.vezető t értelm. szellemi szabad. szolg.

iparos

egyéni szakmun betanítot segédm. gazda kás t m.

mg-i fizikai

A „cigányok” hozzáférési index átlaga (25,1 pont) fele a „nemcigányokénak”. A legalacsonyabb hozzáférési szintű csoportban – vagyis ahol az indexben szereplő hat IKT eszközből egy sincs - a cigányok aránya 20 százalék, és a cigányok, több mint harmada (35%) ebben a csoportban található. (3.28. ábra) A „cigány”-ként kategorizált kérdezettek további 20 százaléka a második hozzáférési szinthez tartozik, vagyis háztartásukban maximum egy vizsgált IKT eszköz található, ami jellemzően vezetékes telefon.

53

3.28. ábra A cigányok és nem-cigányok IKT hozzáférési szint szerinti összetétele, %

"Nem-cigány"

"Cigány"

35

0%

20

20%

40%

60%

80%

"Cigány"

"Nem-cigány"

7 (felső)

2

5

6

2

13

5

7

23

4

17

20

3

18

19

2

20

13

1 (alsó)

35

6

54

100%

4. Az IKT eszközök használata különös tekintettel a számítógép- és internethasználatra

4.1. Számítógép-használatról általában és az otthoni használat Számítógép-használat

Az összes kérdezettnek 31 százaléka használ valahol (otthon, az

általában:

iskolában vagy a munkahelyen) számítógépet. A számítógép-

A 14 éves és idősebb lakosság 31 százaléka

használat

elterjedtségének

arányaiban

jelentős

eltéréseket

használ valahol számító-

tapasztalhatunk a népesség különböző csoportjai között. A

gépet

számítógép-használat a nem kivételével valamennyi felhasznált csoportosító tényezővel (a lakóhely régiója és településtípusa, a kérdezett korcsoportja, iskolai végzettsége, gazdasági aktivitása, személyes jövedelme és etnikai hovatartozása) statisztikailag szignifikáns összefüggést mutat.

Településtípus szerinti és

Budapesten és a megyeszékhelyeken a legmagasabb (44%, ill. 41%)

regionális különbségek

azoknak az aránya, akik valahol használnak számítógépet. Az egyéb városokban ez az arány jóval alacsonyabb (29%), a falvakban élők között pedig 21 százalék. Hasonló egyenlőtlenség figyelhető meg a lakóhely régiója szerinti csoportok között is. A legmagasabb arányt, 41 százalékot a közép-magyarországi régióban lakók között láthatjuk, míg a számítógép-használat elterjedtsége szempontjából a legelmaradottabb dél-alföldi régióban csak a lakosság 24 százaléka használ legalább havi rendszerességgel számítógépet. A régiók között már bemutatott egyenlőtlenségek a számítógép-használat terén is érvényesülnek. Közép-Magyarország után a régiók sorrendje: Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld. (2. Melléklet 2.1. táblázat).

Életkor, gazdasági aktivitás

Ennél sokkal erőteljesebb egyenlőtlenség figyelhető meg a

és iskolai végzettség

számítógép-használat kapcsán a korcsoport, az iskolai végzettség és

55

a gazdasági aktivitás szerint. A korcsoportok között egyértelműen csökkenő

trend

mutatkozik

a

számítógép-használatban.

A

legfiatalabb csoport 89 százaléka használ számítógépet, a 60 év fölöttieknél ez az arány csak 2 százalék. Ugyanez a különbség igaz a gazdasági aktivitásra is: a tanulóknál 88 százalék, a nyugdíjasoknál 2 százalék a számítógépet használók aránya. Ha nem is ilyen szélsőséges, de szintén szoros összefüggés látható az iskolai végzettséggel: a felsőfokú végzettségűek 68 százaléka, a legfeljebb alapfokú

végzettséggel

rendelkezők

18

százaléka

használ

számítógépet. (2. Melléklet 2.1. táblázat) Az iskolai végzettség

A

szerepe meghatározó

tényezők hatásának vizsgálatára többváltozós elemzéseket is

számítógép-használatot

befolyásoló

gazdasági-társadalmi

végeztünk. Eredményeink szerint az iskolai végzettség hatása a legerősebb: ha minden egyéb körülmény változatlan, akkor a felsőfokú végzettségűek 30 százalékkal, a középfokú végzettségűek 25 százalékkal valószínűbben használnak számítógépet, mint mások. A

számítógép-használat

valószínűségét

legerősebben

(24

százalékkal) az csökkenti, ha valaki nyugdíjas, és szintén erősen negatív hatással van, ha a személyes jövedelme az alsó három ötöd valamelyikébe tartozik. Az otthoni számítógép-

A személyi számítógép használata alapvetően két nagy kategóriából

használatról

tevődik össze: az otthoni és a munkahelyi / iskolai használatból. Az otthoni számítógéppel rendelkező háztartásban élők között (ők a lakosságnak 27 százalékát teszik ki) igen nagy különbségeket tapasztalhatunk abban, hogy a különböző csoportok milyen gyakran használják a számítógépet. Az összes számítógépes háztartásban élő 14 éves és idősebb személy több, mint egynegyede soha nem használja a számítógépet. (2. Melléklet 2.3. táblázat) A fenti csoportosító változók közül azonban az etnikai hovatartozás kivételével mindegyik szignifikáns mértékben befolyásolja az otthoni számítógép használatát. (Az etnikai hovatartozás szerinti

56

bontásban valószínűleg az alacsony esetszám miatt nem látunk szignifikáns összefüggést – a cigány származású kérdezettek közül csak 11-nek volt otthoni számítógépe.) A férfiak nagyobb arányban

Az összefüggések iránya általában megegyezik azzal, amit fentebb

használnak otthon számító-

az egyáltalán bárhol történő számítógép-használattal kapcsolatban

gépet, mint a nők

leírtunk. Kivétel ez alól a nemek szerinti kapcsolat, ami az általános számítógép-használat esetében nem mutatott eltérést, míg az otthoni számítógép használatában azt láthatjuk, hogy a férfiak nagyobb arányban használják akár naponta többször is, vagy legalábbis majdnem mindennap, és alacsonyabb közöttük a számítógépet csak hetente, havonta vagy soha nem használók aránya (2. Melléklet 2.3. táblázat).

Településtípus és régió

A lakóhely településtípusa szerint a Budapesten élők használják az otthoni számítógépet a leggyakrabban, legritkábban pedig a községek lakói. A régiók sorrendje kicsit eltér attól, mint amit az általános számítógép-használat esetében láttunk: az otthoni gépet naponta többször is használók aránya Közép-Magyarországon a legmagasabb,

ezt

követően

pedig

Közép-Dunántúl,

Észak-

Magyarország, Nyugat- és Dél-Dunántúl, Észak- és Dél-Alföld a sorrend. (2. Melléklet 2.3. táblázat) Életkor szerinti különbségek

A korcsoportok tekintetében az otthoni használat szintén hasonló

az otthoni használatban

képet mutat az általános használatéhoz: a fiatalabb korcsoportokban nagyobb a számítógépet gyakrabban, az idősebb korcsoportoknál pedig a ritkábban vagy egyáltalán nem használók aránya. A 60 év fölötti korosztályon belül 71 százalékot ér el azok aránya, akik soha nem használják az otthoni gépet – itt leginkább a felnőtt gyermekükkel együtt élő idősekről van szó, ahol a számítógépet a fiatalabb generáció használja. (2. Melléklet 2.3. táblázat)

57

Az iskolai végzettség hatása

Az

az otthoni számítógép-

tapasztalunk az otthoni, mint az általános használat esetében.

használatra.

iskolai

végzettséggel

kapcsolatban

is

hasonló

trendet

Kivételt képez ez alól a legfeljebb általános iskolát elvégzettek csoportja, köztük magasabb a gépet naponta használók aránya, mint a szakmával vagy érettségivel rendelkezők körében. A többi iskolai végzettségi kategóriánál azonban igaz az a trend, hogy a magasabb végzettség az otthoni gépet gyakrabban használók magasabb arányával párosul.(2. Melléklet 2.3 táblázat)


A gazdasági aktivitás szerint a tanulók után az önálló vállalkozók és az

alkalmazottak

használják

a

leggyakrabban

az

otthoni

számítógépet, míg azok aránya, akik soha nem használják, a nyugdíjasok csoportjában a legmagasabb. (2. Melléklet 2.3 táblázat) A jövedelmi helyzet és az

Nem

otthoni számítógép-

számítógép-használat és a jövedelmi kategóriák esetében sem. A

használat közti összefüggések

egyértelműen

tendenciaszerű

a

kapcsolat

az

otthoni

harmadik jövedelmi ötödtől fölfelé ugyan növekszik a mindennapi használat aránya, a legalsó és a második ötödben azonban ez az arány magasabb a harmadik ötödbelinél. Önmagában az alacsony jövedelem tehát nem feltétlenül jár együtt alacsony számítógéphasználattal – ha van otthon számítógép. Azonban a számítógépellátottság egyértelműen összefügg a jövedelemmel: a legalsó jövedelmi ötödben 11%, a legfelsőben pedig 46% az otthoni számítógéppel rendelkezők aránya, így összességében mégis elmondható, hogy az alacsonyabb jövedelműek ritkábban, a magasabb

jövedelműek

gyakrabban

számítógépet.(2. Melléklet 2.1 táblázat)

58

használnak

otthon

4.2. Számítógép-használat az iskolában és a munkahelyen

Nemi különbségek és

A munkahelyi számítógép-használat tekintetében a férfiak és a nők

foglalkozási struktúra

között jelentős a különbség: a nőknek mintegy másfélszer akkora hányada használ számítógépet a munkahelyén, mint a férfiaknak (2. Melléklet 2.4. táblázat). Ez főként az eltérő foglalkozási struktúra eredménye: a nők között magasabb a diplomához nem kötött, ún. beosztott szellemi foglalkozásúak aránya, ami többnyire irodai, adminisztratív tevékenységet jelent, és ez általában mindennapos számítógép-használattal jár együtt. Ha a foglalkozás hatását kiszűrjük, az azonos foglalkozási kategóriába tartozó nők és férfiak között már nem tapasztalunk szignifikáns eltérést. Kivételt képez a beosztott diplomás szellemiek kategóriája, ahol a férfiak nagyobb arányban használnak számítógépet, azonban ez a kategória kisebb létszámú, így nem tudja ellensúlyozni az egyéb szellemiek közt a nők magasabb arányát.

Településtípus és régió:

A lakóhely településtípusa és régió beosztáson belüli elhelyezkedése jelentős

mértékben

befolyásolja

a

munkahelyi

számítógép-

használatot. Budapesten és a megyeszékhelyeken közel azonos mértékben, az egyéb városokban már kevésbé elterjedt a számítógép munkahelyi használata. A községekben élők háromnegyed része pedig soha nem használ számítógépet a munkahelyén. A régiók közül

Közép-Magyarországon

és

a

dunántúli

régiókban

a

leggyakoribb a számítógép munkahelyi használata, az alföldi régiókra ez kevésbé jellemző. (2. Melléklet 2.4. táblázat)

Életkor és gazdasági

Az életkor és a gazdasági aktivitás szerinti csoportokban nem

aktivitás

tapasztalható jelentős eltérést a munkahelyi számítógép-használatot illetően. A korcsoportok közül csak a 60 év fölöttiek körében 59

alacsonyabb a munkahelyükön számítógépet használók aránya, ám ez a korcsoport csak kis súllyal szerepel a gazdaságilag aktív népesség körében. A gazdasági aktivitás kategóriái közül csak kettőre, az alkalmazottakra és az önálló vállalkozókra, vagyis a foglalkoztatottakra értelmezhető a munkahelyi számítógép-használat. Itt azt láthatjuk, hogy az alkalmazottak között valamivel magasabb a számítógépet használók aránya, azonban ez az eltérés statisztikai értelemben nem nevezhető jelentősnek. (2. Melléklet 2.4. táblázat)


Ezzel szemben egyértelmű összefüggés mutatható ki az iskolai végzettség és a munkahelyi számítógép-használat között. A legfeljebb általános iskolát és a szakmunkásképzőt végzettek körében elenyésző azok aránya, akik mindennap használnak számítógépet a munkahelyükön, és az ennél ritkábban, de azért valamilyen gyakorisággal használók aránya is alacsony. Ezzel szemben a középfokú végzettségűek 44 százaléka, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 55 százaléka naponta használ számítógépet a munkahelyén. A majdnem mindennap vagy hetente többször használók aránya is magasabb a felsőfokú végzettségűek körében, így a soha nem használók arányában még nagyobb a különbség a közép- és a felsőfokú végzettségűek között: az előbbiek 45 százaléka, az utóbbiaknak pedig csak 22 százaléka nem használ soha számítógépet a munkahelyén. (2. Melléklet 2.4. táblázat)

Középfokú oktatás Regionális különbségek

A középfokú oktatásban az iskolai számítógép-használatra a magyarázó változók közül csak a lakóhely régiója van jelentős hatással. A régiók közül kiemelkedően magas, 70 százalékos arányú, a közép-dunántúli régióban azon tanulók száma, akik hetente többször is használnak számítógépet az iskolában. A többi régiónál ez az arány 40% körül ingadozik. Az iskolai számítógépet soha nem használó diákok aránya is itt, illetve a nyugat-dunántúli régióban a

60

legalacsonyabb. (2. Melléklet 2.4. táblázat) Felsőfokú oktatás Gyakoribb használat

A felsőoktatásban részt vevők körében az iskolai számítógéphasználatot a 2.6 táblázat mutatja. Míg a középiskolákban a használat gyakoriságára a „hetenként többször” volt a domináns kategória, a felsőoktatásban azt láthatjuk, hogy – bár szintén elég sokan vannak, akik hetente vagy hetente többször használnak számítógépet – itt nagyobb arányban fordulnak elő olyanok is, akik már majdnem mindennap vagy akár naponta többször is használnak számítógépet az oktatási intézményben.

A mintánkban 149 fő vett részt felsőfokú oktatásban. Ennek következtében a 2. melléklet 2.6 táblázatának egyes soraiban az elemszámok meglehetősen alacsonyak, így annak ellenére, hogy a százalékos megoszlásban jelentősnek tűnő különbségeket láthatunk – például a férfiak 26 százaléka, a nők 8 százaléka használ mindennap számítógépet az iskolában –, a különbségek interpretációjakor óvatosnak kell lenni.

Összegzésül elmondhatjuk, hogy a felsőoktatásban részt vevőknek mintegy kétharmada, a középfokú oktatásban részt vevőknek pedig valamivel több, mint a fele használ legalább heti rendszerességgel iskolai számítógépet. Ezen belül a felsőoktatásban a középfokú oktatáshoz képest magasabb arányban fordulnak elő olyanok, akik a naponta vagy majdnem mindennap használnak számítógépet az iskolában.

61

4.3. Internethasználat A 14 éves és idősebbek 17

A lakosság 17 százaléka internet-használó. Ezen belül kiemelkedő az

százaléka internetezik.

internetezők aránya a férfiak, a budapestiek és a megyeszékhelyeken élők, a közép-magyarországi régióban élők, a 30 év alattiak, a tanulók és a gazdaságilag aktívak (alkalmazottak és vállalkozók), valamint az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók között. Igen alacsony az internethasználat elterjedtsége a községekben és a keleti régiókban; a 40 év felettiek, az érettségivel nem rendelkezők, a tanulók kivételével az inaktívak, valamint az alsó három jövedelmi ötödbe tartozók körében. (2. Melléklet 2.7 táblázat)

Az internetezők három-

Az internethasználat jellemzően munkahelyen, és az iskolában

negyede munkahelyen

végzett tevékenység. Az összes internethasználónak mintegy

és/vagy iskolában internetezik.

háromnegyede a munkahelyén, és az iskolában internetezik. Ezzel szemben az otthoni internethasználat elterjedtsége az összes internetező körében csak 30%, és ennek a fele azoknak az aránya, akik rokonaik, barátaik lakásán interneteznek. Szintén meglehetősen alacsony azoknak az internethasználóknak az aránya, akik különféle közösségi hozzáférési helyeken interneteznek. Könyvtárakban, illetve

egyéb

hozzáférési

pontokon

egyaránt

8-8

százalék

internetezik az összes felhasználó közül. (A különféle hozzáférési helyeken történő internetezők arányának az összege nem 100%, mivel egy-egy felhasználó több helyen is internetezhet.) (2. Melléklet 2.7. táblázat)

A településtípus és az

A községekben az átlagosnál jóval magasabb azon internetezők

internethasználat helye

aránya, akik a munkahelyükön, és alacsonyabb azoké, akik otthon

közötti összefüggések

interneteznek.

Mivel

azonban

a

falvakban

alacsony

az

internethasználók aránya a teljes népességen belül, a teljes falusi népességnek még így is kisebb része használ internetet a 62

munkahelyén,

mint

a

városokban

élőknek.

Ezzel

szemben

Budapesten az internetezőknek az átlagosnál kisebb hányada internetezik a munkahelyén, azonban a magas internethasználati arány miatt a teljes budapesti népességnek is nagyobb hányada internetezik munkahelyen, mint országos átlagban a munkahelyi internetezők aránya a teljes népességhez képest. (2. Melléklet 2.7. táblázat)

A diákok közel három-

Az internethasználat elterjedtsége a tanulók között a legmagasabb:

negyede internethasználó

az összes diáknak közel háromnegyede internethasználó. Ebben a körben az internetezés legjellemzőbb színhelye az iskola: az összes diák 60 százaléka, az internetező diákok 85 százaléka internetezik az iskolában. (2. Melléklet 2.7. táblázat)

A vizsgált népesség 5

Az otthoni internethasználat az internetezők körében 30 százalék,

százaléka otthoni

ami a vizsgált népességen belül 5 százaléknak felel meg. Az

internethasználó

átlagosnál egyértelműen elterjedtebb az otthoni internetezés a tanulók kivételével azokban a csoportokban, ahol az internetezők aránya is magasabb az átlagosnál, így pl. a budapesti internetezők fele, az önálló vállalkozó internetezők csaknem kétharmada otthonról (is) internetezik. Az otthon fontos helyszíne az internethasználatnak néhány olyan csoport esetében is, ahol egyébként az internetezés nem igazán elterjedt – a nyugdíjasoknál, a 60 év felettieknél, az egyéb inaktívaknál az internetezők aránya jóval az átlag alatt van, akik viszont használják közülük az internetet, azok a saját csoportjukon belül az átlagosnál nagyobb arányban otthonról teszik ezt. Ezekben az inaktív csoportokban a munkahelyi internethasználat értelemszerűen nem lehetséges. A közösségi hozzáférési helyeken történő internetezés viszont általában is elég alacsony, ezekre a csoportokra pedig egyáltalán nem jellemző, így számukra az otthoni internetezés jelenti a legfontosabb lehetőséget.

63

Akik nem otthon interneteznek közülük, azok is inkább ismerősük, rokonuk lakásán, mint könyvtárban vagy más közösségi hozzáférési helyen. (2. Melléklet 2.7. táblázat) Közösségi helyen történő

A könyvtárbeli, illetve egyéb hozzáférési helyeken történő

használat

internethasználat aránya minden csoportban meglehetősen alacsony. A teljes népességre vonatkozóan mindössze két, egymást jelentősen átfedő csoportban, a 14-17 évesek, illetve a tanulók körében éri el az 5 százalékot azok aránya, akik könyvtárban vagy egyéb helyen interneteznek. Ha a népességnek csak az internethasználó részéhez viszonyítunk, a városi internetezőknek az átlagosnál magasabb hányada internetezik könyvtárakban, ezenkívül kiemelkedő a könyvtárbeli internethasználat a munkanélküli internetezők körében, a 18-29 évesek csoportjában és a legalsó jövedelmi ötödhöz tartozóknál. (2. Melléklet 2.7. táblázat)

64

4.4. Az internet nem használásának okai Azoktól, akik nem használják az internetet, megkérdeztük, hogy mi ennek az oka. Ezt nyitott kérdés formájában tettük fel, és a válaszokat utólag 13 csoportba sorolva kódoltuk. Az egyik kategóriába, miszerint a túl sok reklám zavaró hatása riasztana vissza valakit az internet használatától, egyetlen válasz sem került, így végül 12 lehetséges válaszkategóriánk van. Ezekben egy-egy megkérdezett több helyen is szerepelhet, minthogy többféle ok is közrejátszhat abban, hogy valaki nem használja az internetet. A kódolt válaszok megoszlását mutatja a 2. Melléklet 2.8. táblázata és a 4.1. sz. ábra. 4.1. sz. ábra Miért nem használja az internetet? Az egyes okokat említők aránya, % nincs PC-je nem érdekli túl drága nem ért hozzá fél tőle lassú a gépe nem való a gyereknek adatvédelem miatt kapcsolatteremtés pornográf anyagok miatt vírusok miatt túl lassú a hálózat

44,1 37,3 21,7 15,6 3,4 1,1 0,3 0,3 0,2 0,1 0,1 0,1

A leggyakoribb okok:

A válaszok átlagos számából (1,39) látható, hogy általában döntően

Számítógép hiánya

egy, legfeljebb két különböző oka van a nem-használatnak. Az

Érdeklődés hiánya Költségek Kompetencia-hiány

internet-használat leggyakoribb akadálya a számítógéphez való hozzáférés hiánya; ezt a népesség szinte mindegyik csoportjában a kérdezetteknek mintegy 40-50 százaléka jelölte meg indokként. (A

65

számítógép-hozzáférés akadályairól az előző fejezetben írtunk.) A technikai jellegű okok közül egyedül a hozzáférés hiánya tekinthető jelentős súlyú oknak, illetve ehhez kapcsolható a kérdezettek mintegy egyötöde által felhozott másik ok, amely szerint az internet használata túlságosan drága. Az egyéb technikai okokat (a gép illetve a hálózat lassúsága, a kapcsolat megteremtésének nehézsége, a személyes adatok védelme vagy a vírusoktól való félelem) elhanyagolhatóan kis része említette (a felsoroltak közül egyedül a gép lassúságának említési gyakorisága haladja meg az 1 százalékot).

A számítógép hiánya

Azoknak a megkérdezetteknek, akik a számítógép-hozzáférés hiányával indokolták, hogy miért nem használják az internetet, a nagy többsége várhatóan nem is fog a közeljövőben internetfelhasználóvá válni. Mindössze 12 százaléka válaszolta, hogy egy éven belül tervezik számítógép vásárlását. Akik nem tervezik, azok között többségben vannak azok, akik semmiképpen nem vennének számítógépet, és valamivel kevesebben azok, akik a számítógépek árának csökkenése esetén fontolóra vennék a vásárlást. (4.2. sz. ábra)

66

4.2. sz. ábra

Tervezik-e, hogy a következő 12 hónap során számítógépet vesznek?*

Semmiképpen 45%

Tervezik 12% Nem tervezik 43%

N=1724

* A válaszok %-os megoszlása azok körében, akik a számítógép hiánya miatt nem interneteznek.

A gépet vásárolni akarók kb

Ebben a körben is jelentős különbség figyelhető meg a számítógép-

90 ezer forintot terveznek

vásárlást tervezők és nem tervezők között abban, hogy mennyi pénzt

fordítani a PC vásárlásra

áldoznának a számítógép vásárlására. Azok, akik tervezik, átlagosan akár 90 ezer forintot is költenének számítógépre, míg akik nem terveznek vásárlást, azok átlagosan 63 ezer forint körüli ár esetén vennék fontolóra, hogy mégis vegyenek számítógépet.

Budapesten a legmagasabb

Az internet használatában mutatkozó egyenlőtlenségek a népesség

a vásárlást tervezők aránya,

egyes csoportjai között többé-kevésbé megjelennek abban is, hogy

azok között, akik a gép hiánya miatt nem interneteznek

az internetet a számítógép hiánya miatt nem használók közül kik terveznek a közeljövőben számítógép-vásárlást, és válhatnak így potenciális internet-felhasználóvá. Az összes ilyen okból nem használó közül Budapesten a legmagasabb a vásárlást tervezők aránya (2. Melléklet 2.9. táblázat), illetve regionális bontásban Közép-Magyarországon. A vásárlást tervezők messze átlag fölötti arányban vannak jelen a 30-39 éves korcsoportban, míg az 50 év fölöttiek esetében csekély annak a valószínűsége, hogy az internetet számítógép hiánya miatt nem használók közül sokan vásároljanak egy éven belül számítógépet.

67

Érdeklődés hiánya:

Az internet nem-használatának lehetséges okai másik csoportjába az

Jellemző az idősebbekre és

internettel kapcsolatos vélekedések, attitűdök tartoznak. Ezek között

az alacsonyabb iskolai végzettségűekre

is azonosíthatunk egy domináns okot, amely a kérdezettek meglepően nagy hányadára jellemző: akik nem használnak internetet, azoknak közel két ötöd része egyszerűen azért nem, mert nem érdekli. Ez természetesen nem egyformán jellemző a társadalom minden csoportjára, így például a korcsoportokban az idősebbektől a fiatalabbak felé haladva, vagy az iskolai végzettségben az alacsony végzettségűektől a magasabb végzettségűek felé haladva egyre kisebb azoknak az aránya, akik ilyen indokkal magyarázták, hogy miért nem használnak internetet. Ugyanígy a gazdasági aktivitás szerint is vannak egymástól élesen különböző csoportok: a tanulóknak csak egyötöde, a nyugdíjasoknak pedig több, mint a fele mondta, hogy nem érdekli az internet. (2. Melléklet 2.8. táblázat)

Kompetencia-hiány

Egy másik, elég gyakran említett érv, amikor az ismeretek, a hozzáértés hiányával indokolják a nem-használatot. Ennek az érvnek a gyakorisága hasonló összefüggést mutat az életkorral és az iskolai végzettséggel, mint az érdeklődés hiánya. A legfiatalabbak körében ugyan átlagos gyakorisággal fordul elő, ám a 18-29 éves korcsoportban már az átlagosnál jóval kevesebben gondolják, hogy nem értenek kellőképpen a számítástechnikához, és innentől kezdve a korcsoportokban fölfelé haladva növekszik a nem-használatot a hozzáértés hiányával magyarázók aránya. Ez a tendencia érdekes módon még egy korcsoportban, az 50-59 évesek körében megtörik: ebben a korcsoportban kisebb arányban adtak ilyen választ, mint az ezt megelőző 40-49 évesek között. A személyes jövedelem nagyságával szintén összefügg a hozzá nem értők – illetve a nemhasználatot a hozzá nem értéssel magyarázók – aránya. Az alsó két jövedelmi ötödben ez az arány átlag feletti, a harmadik és negyedik ötödben átlagos, míg a legfelső jövedelmi ötödbe tartozóknál átlag alatti. Ez természetesen erősen összefügg azzal, hogy a magasabb

68

jövedelmi szinteken a PC-ellátottság illetve –használat is magasabb arányú; akinek van számítógépe, vagy valahol rendszeresen használ számítógépet, az nem hivatkozhat a számítástechnikai ismeretek hiányára. (2. Melléklet 2.8. táblázat) Egyéb okok

Az egyéb, attitűd jellegű indokok közül a legnagyobb, 3 százalékos arányban előforduló ok a technikától való félelem, ódzkodás. Ez általában az idősebbekre, a nyugdíjasokra, az alacsony iskolai végzettségűekre, valamint – meglepő módon – a budapestiekre jellemző az átlagot meghaladó mértékben. Az olyan okok említési gyakorisága, mint hogy a kérdezett szerint az interneten túl sok pornográfia található, vagy valamilyen okból nem való a gyerekeknek és ezért nem használja, csupán ezrelékben mérhető. (2. Melléklet 2.8. táblázat)

USA: az internetezés

A WIP 2000. évi amerikai felmérése szerint az USA-ban a nem

költségei a nem használók 9

internetezés

százalékát tartják távol a világhálótól

legfontosabb

okai

nagyon

hasonlóak,

mint

Magyarországon. Igazán jelentős eltérést csak abban tapasztalható, hogy az internetezés költségét kevésbé fontos távoltartó tényező Amerikában. Ott a nem felhasználóknak csak 9 százaléka mondja azt, hogy az internetezés költségei miatt nem használják az internetet, míg nálunk ez az arány lényegesen magasabb (22%).

69

4.5. Belépési szándék az internetezők táborába Láttuk tehát, hogy a belépés legnagyobb korlátja – az egyszerű „nem érdekli” válasz mellett - jelenleg a számítógép hiánya, illetve magának

az

internetezésnek

a

magas

költségei.

Ezzel

összefüggésben igen kevesen tartják valószínűnek, hogy a következő 12 hónap során legalább havi rendszerességgel használni fogják a világhálót. A jelenleg nem használók kilenctizede úgy gondolja, hogy „egyáltalán nem valószínű”, hogy egy éven belül felhasználóvá váljon. Nyolc százalék „valószínű”-nek, két százalék pedig „nagyon valószínű”-nek tartja, hogy rendszeres felhasználóvá válik. (4.3. sz. ábra) 4.3. sz. ábra

nagyon valószínű 2%

valószínű 8%

nem valószínű 90%

A nem internetező 14-17 éveseknek az átlagosnál jóval nagyobb része (48 %), s a 18-29 éveseknek is nagy hányada (16 %) véli úgy, hogy a közeljövőben „hálópolgárrá” válik. A jelenleg tanulók 41 százaléka

valószínűsíti,

hogy

egy

éven

belül

bizonyos

rendszerességgel internetezni fog. Emellett a 30-39 évesek is nyitottabbak az átlagnál (15 %), míg az 50 év fölöttiek – úgy tűnik – lemondanak arról, hogy valaha megismerjék ezt a médiumot (1-6 %) (2. Melléklet 2.10. táblázat). Nyitottnak mutatkoznak viszont a jelenleg nem internetező

70

érettségizettek (15 %) és felsőfokú végzettségűek (22 %), valamint a legfelső személyes jövedelmi ötöd tagjai (16%) is. A foglalkozási kategóriák közül leginkább a beosztott értelmiség (22 %) és a kereskedők csoportja (23 %) mutat érdeklődést az internet használata iránt, míg a betanított- segéd- és mezőgazdasági munkások zöme nem tartja valószínűnek, hogy egy éven belül felhasználóvá váljék. (2-4 %) (2. Melléklet 2. 10. táblázat). USA: az Internet-használat

Az amerikai nem internetezők körében sokkal többen tervezik, hogy

növekedésének nagyobb a

az elkövetkező évben felhasználóvá válnak. Az USA-beli nem

valószínűsége, mint Magyarországon

internetezők több mint kétötöde (42%) véli úgy, hogy 12 hónapon belül használó lesz, 15 százalékuk pedig kifejezetten biztos is ebben1. Úgy tűnik tehát, hogy a magyarországi növekedés dinamikája egyelőre elmarad a fejlődésben élen járó országokétól.

1

UCLA. 2000. ”Surveying the digital future.” (WIP jelentés).

71

4.6. Használati szokások Az internethasználati szokásokat és az internettel kapcsolatos véleményeket, attitűdöket a továbbiakban csak a ténylegesen internetezők körében tűnik célszerűnek részletesebben megvizsgálni. Mivel azonban az internethasználat elterjedtsége a társadalom egyes csoportjaiban nagymértékben különbözik, az alábbi megállapítások súlyának megítélésénél fontos szem előtt tartani az eddig elmondottakat. Mennyi időt tölt

Az internethasználat helyszíne mellett azt is vizsgáljuk, hogy az

internetezéssel?

egyes helyeken átlagosan mennyi időt töltenek internetezéssel. Míg az internethasználat helyszíne jellemzően az iskola illetve a munkahely, addig az internet használatának átlagos hossza az otthoni internetezőknél a legmagasabb (2. Melléklet 2.11. táblázat). Akik otthonról interneteznek, azok hetente átlagosan 6,3 órát töltenek az internet használatával, míg a munkahelyről internetezőknél ez az időtartam 4,3 óra. A különböző társadalmi csoportok nem egyforma mértékben használják ki az otthoni internetelérés lehetőségét. Általában azt láthatjuk, hogy azokban a csoportokban, amelyekben az otthoni internethasználat elterjedtebb, mint a teljes népességben, ott az otthoni internetezők otthoni internethasználatának az átlagos ideje is hosszabb az országos átlagnál, vagyis az otthoni internethasználati idő hosszában mutatkozó tendenciák többékevésbé

megegyeznek

elterjedtségében

az

internet

tapasztaltakkal.

Így

otthoni az

használatának

átlagosnál

többet

interneteznek otthon a férfiak, a budapestiek és az önálló vállalkozók. Azonban ez nem általános szabályszerűség, mivel például az iskolai végzettség esetén az internethasználat kapcsán azt láttuk, hogy az iskolai végzettség növekedésével együtt növekszik az otthoni internetezők aránya, míg az internethasználat idejét tekintve ez a kapcsolat éppen fordítva áll fenn: a szakmunkásképzőt végzettek interneteznek a legtöbbet otthonról, és a végzettség 72

növekedésével ez az idő csökken. Akik sokat interneteznek a

Ugyanakkor az iskolai végzettség növekedésével növekszik a

munkahelyen

munkahelyi internethasználat ideje és elterjedtsége. A munkahelyi internetezésben emellett fontos szerepet játszik a korcsoport szerinti hovatartozás (a 40-49 évesek körében a legmagasabb a munkahelyen internetezéssel töltött átlagos idő) és a gazdasági aktivitás is (az önálló vállalkozóknál a legmagasabb). (2. Melléklet 2.11. táblázat)

Közösségi és egyéb

A közkönyvtárakban és az egyéb elérési helyeken internetezésre

internetezés hossza

fordított idő átlagos hossza nem mutat szignifikáns összefüggést egyik csoportosító változóval sem; az ezeken a helyeken történő használat a jelenség elterjedtségéhez hasonlóan alacsony szinten marad: kevesen interneteznek könyvtárban, és azok is keveset. Szintén igen alacsony a barátok, rokonok lakásán internetezéssel töltött idő átlaga minden csoportban, azonban itt az iskolai végzettség szerinti csoportok átlaga elég jelentősen eltér egymástól. A felsőfokú végzettségűek körében a legalacsonyabb, ők mindössze heti egy órát interneteznek rokonnál, ismerősnél. Ez feltehetően abból adódik, hogy ebben a csoportban kiemelkedően magas mind az otthoni, mind a munkahelyi internetelérés, így a barátoknál történő internetezésnek csupán kiegészítő szerepe van. Ezzel szemben a szakmunkásképzőt végzettek körében a munkahelyi és az otthoni internethasználat lehetősége csekély, így aki internetezni akar, az ezt leginkább akkor teheti meg, ha ő maga rendelkezik otthoni interneteléréssel, vagy ismerősök, rokonok révén juthat ki a világhálóra. Ennek megfelelően az iskolai végzettség szerinti csoportok

közül

a

szakmunkásképzőt

végzettek

körében

a

legmagasabb a barátok, rokonok lakásán történő internetezéssel töltött idő. (2. Melléklet 2.11. táblázat) Felmérésünkben azon túl, hogy egyszerűen rögzítjük az internet

73

használatának tényét, illetve ennek arányait a különböző társadalmi csoportokban, azt is vizsgáljuk, hogy a felhasználók ezen szolgáltatások közül milyen típusúakat milyen gyakorisággal vesznek igénybe. 4.4. sz. ábra bankügyek intézése

88

fórumokon való részévétel

8

információkeresés magán célból

6

információkeresés munkához

12

6 19

csevegés, chat

14 0%

20%

15

18

33

20

24 17

elektronikus levelezés, e-mail

58

20

18

15

szórakozás, játék

16

20

15

19

16

13 39 11

13 40%

20

27 50

60%

80%

100%

naponta (többször)

majdnem minden nap

hetente többször

havonta többször

havonta v. ritkábban

soha

A leggyakrabban végzett tevékenység az e-mailezés (2. Melléklet 2.12. táblázat). Ezt a felhasználók közel egyötöd része napi rendszerességgel vagy akár naponta többször is végzi, a legalább heti rendszerességgel e-mailezők aránya pedig az összes felhasználónak csaknem fele. A munkával vagy tanulással kapcsolatos információk keresése,

gyűjtése

is

elég

nagy

gyakoriságú

internetes

tevékenységnek számít. Ezt heti vagy annál sűrűbb rendszerességgel többen végzik, mint az e-mailezést, ezen belül viszont kisebb arányban vannak azok, akik naponta többször is keresnének ilyen információkat, és többen azok, akik csak hetente egyszer vagy többször.

74

A passzióból vagy saját célra történő információkeresés már nem olyan elterjedt foglalatosság az interneten. A felhasználóknak csak alig több mint az egynegyede végzi ezt heti rendszerességgel vagy gyakrabban

csakúgy,

mint

az

öncélú

szórakozást

(játék,

zenehallgatás stb.). Az interaktív, valós idejű szöveges beszélgetés (a chat)

szintén

viszonylag

kevésbé

népszerű

tevékenység;

a

kérdezetteknek összesen a fele mondta, hogy egyáltalán szokott chatelni, de a nagyobb részük ritkábban, mint hetente. A fórumokban, hírcsoportokban már csak a kérdezettek 14 százaléka vesz részt legalább heti rendszerességgel. A bankügyletek, átutalások, tranzakciók interneten keresztül történő intézése pedig a felhasználók összesen 12 százalékánál fordul elő egyáltalán bármilyen gyakorisággal, és közöttük is igen kevesen vannak olyanok, akik legalább hetente élnének ezzel a lehetőséggel. (2. Melléklet 2.12. táblázat) Természetesen a leggyakrabban az önálló vállalkozók

használják

az

elektronikus,

internetes

banki

szolgáltatásokat. Az internetet használó vállalkozók egynegyede intéz bankügyeket ilyen módon, ezeknek körülbelül a fele majdnem mindennap, a másik fele pedig havonta néhány alkalommal vagy ritkábban. Tekintve, hogy az összes vállalkozó egynegyede szokott egyáltalán internetezni, a vállalkozók csoportján belül mintegy 6 százalékra tehető az online banki szolgáltatásokat használók aránya. (2. Melléklet 2.13. táblázat) Csevegés és e-mail a

A nagyobb gyakorisággal végzett internetes tevékenységek közül a

korcsoport és az iskolai

csevegés (chat) inkább a fiatal korcsoportokra jellemző, az 50 év

végzettség szerint

felettieknek mintegy háromnegyed része soha nem chatel . Ezzel szemben az e-mailezés gyakorisága csökkenő tendenciát mutat az életkor függvényében. A legalább hetente e-mailezők aránya korcsoportonként egyre magasabb, és ezzel párhuzamosan csökken azok aránya, akik soha nem használnak e-mailt. Az iskolai végzettség hasonló módon függ össze a chatelés, illetve az e-mail használat gyakoriságával. A soha nem chatelők aránya az iskolai

75

végzettség növekedésével együtt nő, míg az e-mailezésnél az iskolai végzettség pozitív összefüggést mutat a legalább hetente e-mailezés arányával. Tekintve, hogy a chatelés inkább szórakozás jellegű tevékenység, amit időűzés céljából folytat az ember, míg az e-mail egy rendkívül hatékony kommunikációs eszköz lehet a munkában, az üzleti életben és a személyes kommunikációban egyaránt, a fenti állítások nem meglepőek. (2. Melléklet 2.14. táblázat) Szórakozás, játék

Az internetet szórakozás, játék céljára használók aránya a fiatalabb korcsoportokban magasabb, az idősebb korcsoportok felé haladva pedig csökken. A 14-17 éves korosztályban 22 százalék azok aránya, akik soha nem használják ilyen célból az internetet, az 50-59 évesek között pedig 73 százalék. A hatvan év fölötti korosztályban ismét megnő az internetet szórakozási céllal használók aránya – ebben a korcsoportban az internet-használók egynegyede legalább heti rendszerességgel internetezik szórakozási céllal. (2. Melléklet 2.14. táblázat) Az iskolai végzettség növekedése az életkorhoz hasonlóan szintén csökkenti azoknak az arányát, akik az internetet szórakozásra használják: a legfeljebb alapfokú végzettségűek körében az interneten heti rendszerességgel szórakozók aránya 34 százalék, míg a felsőfokú végzettségűeknél ennek éppen a fele. (2. Melléklet 2.14. táblázat)

Munkával kapcsolatos

A munkával, tanulmányokkal kapcsolatos információk keresésének

információkeresés

gyakorisága és az életkor, illetve az iskolai végzettség közötti összefüggések hasonlóak ahhoz, mint amit az e-mail használatával kapcsolatban elmondtunk. Mind az életkor, mind pedig az iskolai végzettség emelkedésével növekszik azoknak az aránya, akik ilyen célból legalább heti rendszerességgel használják az internetet, és különösen a felsőfokú végzettségűeknél szembeszökően csökken azoké, akik soha nem interneteznek ilyen célból. (2. Melléklet 2.14. táblázat)

76

4.7. Munkahelyi használat jellemzői Tekintve, hogy az internetezés legfőbb színtere általában a munkahely, érdemes az internet használatát valamivel közelebbről is szemügyre vennünk ezen a helyszínen. Az internet munkahelyi használata alapvetően kétfajta célt szolgálhat. Az internet egyrészt felhasználható a munkával kapcsolatosan: számos munkahelyen, ahol lehetőséget teremtettek az internet használatára, ezt azért tették, mert a munkavégzés során szükség is van az internetre – akár böngészés, információk keresése, akár levelezés, kapcsolattartás céljából is. Másrészt viszont, ha van internet, akkor azt lehet magáncéllal is használni. Munkával kapcsolatos és

A kérdezettek többsége gyakrabban használja a munkahelyén az

személyes ügyben történő

internetet a munkájával kapcsolatosan, mint magáncélból. A

internetezés a munkahelyen

munkahelyükön internetet használók 42 százaléka mindennap igénybe veszi az internetet a munkájával kapcsolatos levelezésre, míg személyes levelezésre 17 százalék. Habár nem ekkora a különbség, de szintén többen használják böngészésre is a munkával kapcsolatban, mint magáncélból. Hasonló eltérést mutatnak a legalább heti többszöri alkalommal történő internethasználat arányai is: privát levelezésre és szörfölésre 35-35%, a munkával kapcsolatos levelezésre és szörfölésre pedig 61 és 49% használja az internetet. (2. Melléklet 2.15. táblázat)

A munkahelyi internet személyes jellegű levelezésre, illetve szörfölésre, valamint a munkával kapcsolatos levelezésre, illetve szörfölésre történő használata egymással páronként összefügg, azaz bármelyik kettőt választjuk ki közülük, az egyik szerinti használat gyakorisága

együtt

fog

járni

a

másik

szerinti

használat

gyakoriságával. Akik naponta használják munkával kapcsolatos levelezésre az internetet a munkahelyükön, azok 36 százaléka 77

személyes levelezésre is naponta használják, míg a többiek személyes levelezésre csak 3 – 6 százalékban. Ugyanígy, akik munkával kapcsolatos szörfölésre naponta használják, azoknak 51 százaléka

magáncélú

szörfölésre

is

mindennap

használja.

Ugyanilyen értelmű összefüggés állapítható meg a munkával kapcsolatos szörfölés és levelezés, illetve a személyes jellegű szörfölés és levelezés között. Vagyis feltehetnénk, hogy aki a munkahelyén teheti, az mind magánjellegű, mind pedig a munkával kapcsolatos ügyekben gyakran szörföl és levelezik is, míg akinek nehézségei vannak a munkahelyi internethasználattal (például a munkáltató nem nézi jó szemmel az internetezést), az mind magán-, mind

pedig

munkaügyben

kevesebbet

internetezik.

Ennek

ellentmond azonban, hogy az, hogy a munkáltató ellenőrzi-e a munkahelyi e-maileket és az e-mailen kívüli internethasználatot, semmilyen összefüggést nem mutat a munkahelyi levelezés és szörfölés gyakoriságával. Így arra a feltételezésre kell hajlanunk, hogy a munkahelyi internetezés gyakoriságát – ha már a hozzáférés adott – a munkáltatói szigor nem csökkenti. Munkáltatói ellenőrzés

A munkáltatókra ugyanakkor a túlzott szigor nem is jellemző. A kérdezettek háromnegyede szerint munkáltatójuk egyáltalán nem ellenőrzi a munkahelyi e-mailt, és kétharmaduk szerint az e-mailen kívüli internetezést sem (2. Melléklet 2.16. táblázat).

Munka hatékonysága

A munka hatékonyságával kapcsolatban a kérdezettek fele azt gondolja, hogy hatékonyabbá vált, amióta a munkahelyen elérhető az internet. A másik fele döntő részben nem tapasztalt számottevő változást, és mindössze 3 százalék érzékeli úgy, hogy az internet bevezetése óta romlott a munka hatékonysága. (2. Melléklet 2.17. táblázat)

78

4.8. Elektronikus levelezés Az elektronikus levelezés vizsgálatakor az e-mail használatának gyakorisága

mellett

tevékenységek

–

amit

gyakoriságával

fentebb, együtt

az

már

egyéb

internetes

megvizsgáltunk

–

lehetőségünk van egy precízebb kvantitatív mérésre is, ez pedig a küldött, illetve kapott elektronikus levelek számának vizsgálata. Ezeket a fentiekhez hasonlóan külön mérhetjük a munkával kapcsolatos és a magánjellegű, személyes levelek kategóriájában. Emellett a fogadott levelek között megjelenik egy harmadik kategória, az úgynevezett spamek vagy junk mailek, a kéretlen reklámlevelek csoportja is. Így az elektronikus úton bonyolított levélforgalom

nagyságának

mérésére

öt

mérőszám

áll

rendelkezésünkre. Az egyes kategóriákban küldött és kapott levelek számának összehasonlításából azt láthatjuk, hogy a levélforgalomban inkább (az akár munkával kapcsolatosan, akár magánügyben) a küldött levelek száma különbözik a kapott levelekétől, mint a munkaügyben küldött és kapott leveleké a magánügyben küldöttekétől és kapottakétól. A a munkaügyben küldött levelek száma az összes email használók között hetente átlagosan 6,36, a magánügyben küldött leveleké pedig 5,9, míg a munkaügyben kapott levelek száma 9,9, ami inkább közel áll a magánügyben kapott levelek számához (ez átlagosan 9,3), mint a munkaügyben küldöttekéhez. (2. Melléklet 2.18. és 2.19. táblázat) Egyszerűbben fogalmazva, a levélforgalom alakulása

inkább

különbözik

a

küldött/kapott,

mint

a

magánügyi/munkaügyi dichotómia mentén. Levélforgalom

Természetesen a különböző társadalmi csoportok internetet – és ezen belül is e-mailt – használó tagjai különböző nagyságú levélforgalmat bonyolítanak. A demográfiai változók közül egyedül a lakóhely települése nincsen szignifikáns hatással semelyik levélkategóriában, 79

a levelek öt kategóriája pedig egyedül a kéretlenül kapott reklámlevelek számában nincsen jelentősebb eltérés semelyik demográfiai változó szerint sem – vagyis ezt tekinthetjük úgy, hogy az egyes csoportok között a vizsgálatban kapott eredmények eltérései pusztán a mintavételi hibából erednek, de valójában mindegyik csoport ugyanolyan, átlagos mennyiségű ilyen fajta levelet kap.

Nem és korcsoportok

A férfiak magán- és munkaügyben egyaránt több levelet küldenek, és többet is kapnak, mint a nők, habár a magánügyben küldött és kapott levelek számában a férfiak és a nők közötti eltérés nem szignifikáns. Jól látható különbség van az egyes korcsoportok között is, különösen a munkával kapcsolatos levelek forgalmát tekintve. Pusztán a levelek száma alapján is jól elhatárolhatók egymástól az aktív és az inaktív korúak, ami nem meglepő, az viszont igen, hogy ezen belül is a kapott levelek mennyiségében az egyes korcsoportok közti különbségek sokkal nagyobbak, mint a küldött levelekében. A munkával kapcsolatban küldött levelek kategóriájában az aktív korúakon belül nincsen számottevő különbség az egyes korcsoportok között (kivéve a 18-29 éves korcsoportot, ahol az ilyen levelek átlagos heti mennyisége valamivel alacsonyabb a 30 év feletti korcsoportok átlagánál – ez azonban abból is adódhat, hogy ennek a korcsoportnak egy része valójában még inaktív), csupán az aktívak különülnek el az inaktívaktól. Ezzel szemben a munkával kapcsolatos ügyben kapott levelek száma az aktív korúakon belül is jelentős mértékben növekszik a fiatalabb korcsoportoktól az idősebbek felé haladva. Az 50-59 évesek átlagosan közel kétszer annyi levelet kapnak munkaügyben, mint a 30-39 évesek. (2. Melléklet 2.18. és 2.19. táblázat)


Érdekes képet mutat az iskolai végzettség kapcsolata a kapott és küldött levelek számával. A munkával kapcsolatos ügyekben mind a

80

kapott, mint a küldött levelek száma együtt növekszik az iskolai végzettséggel; a küldött levelek száma kiugróan magas a felsőfokú iskolai végzettségűeknél, több mint kétszer annyi, mint az érettségizetteknél, és közel húszszor annyi, mint a legfeljebb nyolc általánost végzetteknél. A kapott e-mailek számát illetően szintén elég nagyok az eltérések: a felsőfokú végzettségűeknél a kapott levelek

száma

szintén

duplája

az

érettségizettekénél,

és

tizenhatszoros a legalacsonyabb végzettségű csoporthoz képest.

Ezzel szemben a magánügyben folytatott levelezés tekintetében a legfeljebb nyolc általánost végzettek közel azonos szinten állnak, mint a felsőfokú végzettségűek; náluk valamivel több levelet kapnak és küldenek az érettségizettek, és mind küldés, mind pedig fogadás tekintetében a szakmunkásképzőt végzettek körében a legnagyobb a levélforgalom

mennyisége.

A

küldött

leveleik

száma

az

érettségizettekéihez képest körülbelül a duplája, a kapott leveleiké pedig az érettségizettekéinek közel ötszöröse. Általában tehát a magasabb végzettségűek inkább használják az e-mail nyújtotta lehetőségeket a munkájuk során, ám a teljes e-mail forgalom szempontjából nem elhanyagolható az alacsonyabb végzettségűek szerepe sem , mivel ők a magasabb végzettségűeknél nagyobb mértékben vesznek részt az e-mail forgalomban a személyes, magánjellegű kommunikáció során. (2. Melléklet 2.18. és 2.19. táblázat) Gazdasági aktivitás

Végül pedig értelemszerűen adódik, hogy a gazdasági aktivitás szignifikánsan befolyásolja a munkával kapcsolatos ügyekben küldött és kapott levelek számát, a magánügyben folytatott levelezés forgalmára viszont nincsen hatással. A gazdaságilag aktívaknál, az alkalmazottaknál és az önálló vállalkozóknál a munkával kapcsolatos levelek száma mind a küldött, mind a fogadott levelek számát tekintve jóval magasabb, mint az inaktív internetezőknél. Az önálló

81

vállalkozók és az alkalmazottak nagyjából ugyanannyi e-mailt küldenek hetente a munkájukkal kapcsolatban, ellenben a kapott levelek számát tekintve egymástól is nagymértékben különböznek: a vállalkozók mintegy kétszer annyi levelet kapnak, mint az alkalmazottak. (2. Melléklet 2.18. és 2.19. táblázat) E-maillel

kapcsolatos

vélemények

Az elektronikus levelezés használatának számszerű mutatói mellett megpróbáltuk földeríteni, hogy az internet felhasználói hogyan ítélik meg az e-mail használatát, mi róla a véleményük. Négy állítást fogalmaztunk meg, amelyeket 1-től 5-ig kellett a válaszadóknak osztályozniuk aszerint, hogy mennyire értettek egyet az adott állítással. Az állításokra adott osztályzatok megoszlását mutatja a 2. Melléklet 2.20. táblázata, illetve az alábbi ábra. 4.5. sz. ábra

Az e-mailekkel való foglalkozás sok időbe telik.

e-mail

általában pozitív

2 1 Egyáltalán nem

5

8

23

20

43 100

Sokkal valószínűbb, hogy fenntartja valakivel a kapcsolatot, ha az illetőnek van e-mailje.

25

19

17

12

27 100

Az e-mail lehetőséget nyújt arra, hogy olyan emberekkel is kommunikáljon, akikkel egyébként nem tenné.

38

24

15

5

18 100

2

2

7

14

75 100

Zavarja, ha valakinek nincs emailje.

Az

3

Összesen

5 4 Teljes mértékben

megítélése

Az e-mail megítélése a kérdezettek körében általában pozitív. A többség nem érzi úgy, hogy az e-mailekkel való foglalkozás sok időbe telik. Ugyanakkor hasznosnak érzik az e-mail használatát, amennyiben lehetőséget nyújt a kommunikálásra olyanokkal, akikkel e-mail hiányában ez nem volna lehetséges. Az e-mail használók egynegyede teljesen, további, mintegy 20 százaléka többé-kevésbé azzal is egyetért, hogy nagyobb valószínűséggel tartanak kapcsolatot 82

olyan személlyel, aki szintén e-mail használó, mint olyannal, akinek nincs

e-mailje.

Ugyanakkor

ez

nem

párosul

kirekesztő

gondolkodásmóddal: mindössze az e-mailezők 4 százalékát zavarja az, ha másoknak nincsen e-mailje, további 7 százalék volt semleges ebben a kérdésben, a nagy többséget pedig ez egyáltalán nem zavarja.

83

4.9. Online vásárlás Az internetezők 6 százaléka

Az interneten keresztül történő online vásárlás Magyarországon ma

vásárolt valaha online.

még nem elterjedt. Az összes internethasználónak mindössze 6 százaléka vásárolt már valaha az interneten, de ezen belül is a többség legfeljebb évente egy-két alkalommal vagy még ennél is ritkábban. A legalább havonta egyszer vásárlók aránya éppen csak hogy meghaladja a másfél százalékot. 4.6. sz. ábra

Az online vásárlás gyakorisága az internetezők körében (százalék) hetente többször 0,1 hetente egyszer 0,2 havonta egyszer 1,3 évente többször 1,9 ennél ritkábban 3,0 soha 93,5 Összesen 100,0 Esetszám (N=) 858

Az online cikkek áráról

Kézenfekvő lenne az a feltételezés, hogy az interneten történő vásárlás akadálya az, hogy a potenciális vásárlók drágábbnak vélik az online forgalmazású termékeket a hagyományos kereskedelemben kapható, azonos termékeknél. Ám az adatok nem támasztják alá ezt a hipotézist. Az internetezők mintegy fele nem tud véleményt alkotni erről a kérdésről, vagyis akiknek még nincs tapasztalata az online vásárlásban, azoknak a nagy része az árakról sem tájékozódott. Akiknek van véleménye az árakról, azoknak több mint fele szerint az interneten a termékek az „offline” kereskedelemmel azonos áron szerezhetők be, 17% pedig egyenesen olcsóbbnak véli az interneten vásárolható árukat az „offline” kereskedelemben kaphatóknál.

84

4.7. sz. ábra

Vélemények megoszlása az interneten vásárolt árukról (százalék) internetezők százalékában sokkal olcsóbak olcsóbbak azonos árúak drágábbak sokkal drágábbak nem tudja Összesen

0,5 8,6 30,0 12,9 1,4 46,6 100,0

a véleménnyel rendelkezők százalékában 1,0 16,0 56,3 24,2 2,5 100,0

Természetesen még így is megmarad az árakról véleménnyel rendelkező internetezők egynegyede, akik drágának találják az internetes vásárlást, ám ha csak ez lenne az akadály, akkor csak ennek az így gondolkodó egynegyednek kellene lemondania az online vásárlás lehetőségéről, így a többséget nyilván valami más tartja vissza. Bankkártya adatok

Egy másik lehetséges ok, amiért kevesen vásárolnak az interneten

biztonságával kapcsolatos

keresztül, hogy a bankkártyával történő online fizetés esetén a

vélemények.

vásárlók féltik a kártya adatait attól, hogy azok esetleg illetéktelen kezekbe kerülhetnek. A bankkártya adatait az interneten keresztül vásárlók 40 százaléka egyáltalán nem érzi biztonságban, és csak egynegyedük merné teljes biztonsággal használni a kártyáját. A bankkártyával történő fizetés mellett azonban léteznek egyéb fizetési módok is. A felmérés adatai szerint az online vásárlóközönség nagyobbik része utánvéttel vagy egyéb módon fizet, és csupán egyötödük használja a hitelkártyáját.

85

4.8. sz. ábra

Általában hogyan fizet online vásárláskor? (százalékok)* bankkártyával utánvéttel egyéb módon Összesen Esetszám (N=)

Mennyire érzi biztonságban a hitelkártya adatait? (százalékok)*

20 57 23 100 52

nagyon kicsit egyáltalán nem Összesen Esetszám (N=)

26 34 40 100 43

* Megjegyzés: Kis esetszámok.

Online vásárlás hatása az

Az interneten keresztül vásárolók alacsony száma mellett tovább

offline beszerzésekre

csökkenti az online kereskedelem volumenét, hogy még akik vásárolnak is az interneten, azok is többnyire csak szükségleteik viszonylag kis részét fedezik ilyen módon , a termékek nagyobbik részét továbbra is a hagyományos, „offline” kereskedelemben szerzik be. (4.9. sz. ábra) 4.9. sz. ábra

Milyen mértékben csökkentették online vásárlásai a bolti beszerzéseit? (százalékok)* Egyáltalán nem Kis mértékben Jelentős mértékben Összesen Esetszám (N=)

66 25 9 100 52

* Megjegyzés: Kis esetszámok.

A jelen felmérés adatai az interneten keresztül vásárlók alacsony száma miatt nem alkalmas arra, hogy az online kereskedelem 2

2

A havonta átlagosan online vásárolt termékekre költött összegre vonatkozó kérdést mindössze 46 kérdezett

válaszolta meg, és közülük 15-en (akik vásárolnak ugyan online, de csak nagyon ritkán) az elmúlt hónapokban semennyit nem költöttek.

86

volumenét a pénzbeli kiadások vonatkozásában megvizsgáljuk2.

87

4.10. Internet-használat és a családi és a személyközi kapcsolatok Sokat vitatott kérdés, hogy az internet használata hogyan befolyásolja az emberek személyes kapcsolatait, ezen belül is hogyan hat a családon belüli kapcsolatokra. Az egyik vélemény szerint az internet számos olyan lehetőséget nyújt az ismerkedésre, kommunikációra, amelyekkel az egyén kapcsolatai kitárulnak, új ismeretségekre tesz szert, illetve jobban tudja ápolni meglévő kapcsolatait. Mások ezzel szemben arra hívják fel a figyelmet, hogy ahol a személyközi kommunikáció nagyrészt vagy teljes mértékben internetre tevődik át, ott a kapcsolat jellege is személytelenné válik. Ráadásul az internetezéssel az egyén elhanyagolhatja a közvetlen személyes kapcsolatait, ha idejét inkább az internetes kapcsolatok ápolására fordítja, és ez különösen a családi kapcsolatok tekintetében lehet veszélyes. Felmérésünk adalékokat szolgáltathat egyik vagy másik érvrendszer alátámasztására. Családi kapcsolatok

A családi kapcsolatokat illetően a kérdezettek nagy része soha nem tapasztalta, hogy az internet használata következtében a családtagok elhanyagolták volna egymást; a televízió gyakoribb forrása az egymás elhanyagolásának, mint az internet. Ez egybevág arra a kérdésre adott válaszokkal, miszerint amióta az internet elérhetővé vált otthonról, többet vagy kevesebbet van-e együtt a család. Erre a kérdezettek 92 százaléka azt válaszolta, hogy ugyanannyit vannak együtt, mint előtte. Az internetnek a család által együtt töltött időre gyakorolt hatása – azokban az esetekben, amikor van valamilyen hatás – azonban inkább negatív, mint pozitív: 7 százalék mondta, hogy kevesebbet vannak együtt, és csak 1 százalék szerint tölt együtt több időt a család, amióta használják az internetet.

88

4.10. sz. ábra "Milyen gyakran érzi úgy, hogy háztartásának valamely tagja elhanyagolja Önt azért, mert …" (százalékok)

Soha Ritkán Gyakran Összesen Esetszám (N=)

az internetet használja? 85 11 4 100 259

televíziót néz? 76 18 5 99 259

egyéb okból? 83 15 2 100 257

Amerikai WIP adatok: mind

Ehhez hasonló tendenciákat tapasztaltak az amerikai WIP felmérés

a tévé, mind pedig az

készítői: ott is inkább a televízió okoz több feszültséget (36%), mint

internet negatívabban befolyásolja a családon

az internet (25%). Összességében pedig mindkét médiummal

belüli kapcsolatokat

kapcsolatban gyakrabban számoltak be negatív hatásokról.

Interneten történő kap-

Az interneten való ismerkedési lehetőségek, úgy tűnik, csakugyan

csolatteremtés

kiszélesíthetik az emberek kapcsolatrendszerét. A kérdezettek 36 százalékának vannak olyan ismerősei, akiket az interneten keresztül ismert meg. Az ilyen ismeretségek általában megmaradnak az internet keretein belül, habár előfordul az is, hogy az interneten történt megismerkedést személyes találkozás és kapcsolattartás is követi. Az internetes ismerősökkel rendelkező 36 százalékból 19 százalék még egyik ilyen ismerősével sem találkozott, 4 százalék pedig mindegyikkel. A fennmaradó 13 százaléknak olyan ismerősei is vannak, akikkel találkozott, és olyanok is, akikkel nem. Az alábbi táblázatban az összes internetező százalékában azt tüntettük fel, hogy hány olyan internetes ismerősük van a kérdezetteknek, akivel már találkoztak személyesen is, és hány olyan, akivel a megismerkedésük óta is csak a világhálón keresztül vannak kapcsolatban. (4.11. ábra)

89

4.11. ábra

Internetes kapcsolatok a kapcsolat jellege szerint (százalékok)

Hány internetes ismerőse van, akivel nem találkozott? Hány internetes ismerőse van, akivel találkozott?

Egy sem

Egy sem 1-3 fő 4-10 fő 11 vagy több Összesen

1-3 fő

64 3 1 0 68

4-10 fő

11 3 1 0 15

11 vagy több

Összesen

6 4 1 0 11

2 1 1 2 6

rendelkezők

aránya

84 11 4 2 100

Megjegyzés: N=860. Kerekített adatok.

Az

internetes

ismerősökkel

az

összes

internetezőn belül azt a feltételezést látszik alátámasztani, hogy a személyes ismeretségi kör bővülésében valóban pozitív szerepe van az internetes ismerkedési lehetőségeknek.

Gyermekek és az internet

A gyermekek és az internet kérdését a WIP adatbázisban csak nagyon óvatosan lehet elemezni az otthon internetező kisgyermek alacsony esetszáma miatt. Összesen ugyanis 68 fő számolt be arról, hogy otthonában 18 évnél fiatalabb gyerekek is használnának internetet. A kevés adat alapján úgy tűnik, hogy a családokban a gyermekeket épp úgy büntetik az internettől való eltiltással (23%), mint a televízió-nézéstől való eltiltással (25%). Teszik ezt annak ellenére, hogy az internetet egyáltalán nem érzik veszélyesnek a tanulmányi eredményekre, hiszen az olyan gyermekek érdemjegyei, akik otthon (is) interneteznek, a szülők állítása szerint nem változtak, vagy éppen javultak: 6 százalékuk esetében a szülők javulást tapasztaltak, 94 százalékuknál pedig nem észleltek érdemi változást. Az viszont látszik, hogy az internettel kapcsolatban a szülők nagy része

nem

engedi 90

teljesen

szabadjára

gyermekét,

vagyis

valamennyire

felügyeli,

szabályozza

a

gyermek

hálózati

tevékenységét. Több mint harmaduk folyamatosan figyeli, merre „kalandozik” a gyermek (37%), 43 százalékuk pedig csak meghatározott ideig engedni internetezni a csemetét. A válaszolók harmada nyilatkozik úgy, hogy a gyereknek engedélyt kell kérnie a netezéshez, 14 százalékuk pedig szűrőprogramokat is használ a gyermek bizonyos tartalmaktól való megvédése érdekében. A gyerekek – a szülők állítása szerint – általában nem töltenek kevesebb időt barátaikkal, mint korábban. 95 százalékuk szerint gyermekeik

ugyanannyit

vannak

együtt

barátaikkal

amióta

interneteznek, s csak 4 százalékuk nyilatkozik úgy, hogy ez az idő csökkent azóta. Azok a szülők, akiknek gyermekük otthon internetezik, ma még nem tekintenek olyan „mumusként” az internetre, mint a televízióra. Míg a szülők fele (51%) szerint gyerekeik túl sok időt töltenek tévénézéssel, addig az internetezés hosszát csak 16 százalékuk sokallja. Ezzel szemben 8 százalékuk szerint még internetezhetne is többet, s háromnegyedük (76%) szerint éppen elegendő az az idő, amit a gyermek internetezéssel tölt. (4.12. sz. ábra) 4.12. sz. ábra túl sokat tévézik túl keveset tévézik éppen elegendő ideig tévézik

túl sokat Internetezik

16

46

8

51 76

3

91

túl keveset Internetezik éppen elegendő ideig Internetezik

4.11. Az info-kommunikációs eszközök használati indexe Az IKT használati index egy

Az IKT használati index egy 0-tól 100-ig terjedő skálára kivetítve

százfokú skála:

mutatja azt, hogy a lakosság egy-egy tagja, csoportja, vagy a teljes

PC, Internet, e-mail, mobil, WAP, online vásárlás

lakosság

egészében

info-kommunikációs

eszközök

átlagosan

mekkora részének használata jellemző. Az index a módszertani előtanulmány alapján hat változót tartalmaz: a személyi számítógép, az internet, az elektronikus levelezés, a mobiltelefon és a WAP használatát , valamint az online vásárlást. (Az index képzés részleteiről lásd: TÁRKI Rt. 2001. IKT Hozzáférési és Használati Indexek - Információs Társadalom Monitoring tanulmányok No. 1.)

Növekedett

az

indexben

A használati index összetevőinek elterjedtségét (az adott eszközt

szereplő eszközök haszná-

használók arányát a teljes népességen belül) a 2. Melléklet 2.21.

lata

táblázata mutatja. Az index kiszámításához két adatsor áll rendelkezésünkre, a jelen tanulmány alapjául szolgáló WIP-felmérés, valamint a 2001. április-májusában végzett MONITOR-vizsgálat adatai. Az összetevők elterjedtsége a két adatfelvétel időpontja között mindegyik összetevő esetében pozitív irányban változott, de nem egyforma mértékben. A legerőteljesebben (11 százalékponttal) a mobiltelefon használatának elterjedtsége nőtt, ezt követően az interneté 7, a WAP-é és a számítógépé 4-4 százalékpontot emelkedett.

Módszertani kitérő

Annak ellenőrzéseképpen, hogy a felmérés adatai alkalmasak-e a módszertani

előtanulmánnyal

indexképződésre,

elvégeztük

azonos a

hat

módon

eszköz

történő

használatának

faktoranalízisét. Ennek során azt tapasztaltuk, hogy a változók két fő dimenzióba rendeződnek, amelyek megfelelnek az előtanulmányban elvégzett faktoranalízis eredményeinek. Az index összetevői ezek szerint alapvetően két külön használati technikához kapcsolódnak (az egyik faktoron a számítógéppel kapcsolatos eszközök, a másikon 92

pedig a mobiltelefon és a WAP használata szerepeltek magas faktorsúllyal). (2. Melléklet 2.22. táblázat) Egy összevont mutató – mint amilyen az info-kommunikációs használati index is – összeállításánál elvárjuk, hogy a mutató összetevői pozitív statisztikai kapcsolatban álljanak egymással. Az info-kommunikációs használati index összetevői egyes esetekben elvben is szoros kapcsolatban kell hogy álljanak egymással, mivel bizonyos, az indexben szereplő eszközök használata nem lehetséges egy másik, az indexben szintén szereplő eszköz használata nélkül, így például nem vásárolhat online, aki nem használ internetet. Ebből adódóan az index bizonyos értelemben skála-jelleggel is bír, amennyiben bizonyos összetevői között egyfajta intenzitásbeli sorrend is megállapítható. Az összetevők korrelációs mátrixát a 2. Melléklet 2.23. táblázata., együttes eloszlását pedig a 2.24. táblázata mutatja. Használati szintek

Az indexbe bevont hat index szerint, attól függően, hogy valaki hányat használ ezek közül, egyéni szinten az indexnek hét szintje különböztethető meg. Magyarországon a jelenlegi felmérés adatai szerint a legalsó szinten helyezkedik el a lakosságnak csaknem a fele, vagyis azok, akik a hat info-kommunikációs eszközből egyet sem használnak. Ez az arány 10 százalékpontos csökkenést jelent a 2001. április-májusi MONITOR-vizsgálat adatfelvételéhez képest, vagyis tavasz óta ennyivel csökkent az egyetlen info-kommunikációs eszközt sem használók aránya – ez természetesen együtt jár az index magasabb

szintjein

elhelyezkedők

arányának

növekedésével.

Különösen nagy eltéréseket tapasztalhatunk az index legalsó szintjén elhelyezkedők arányában a népesség különböző gazdasági aktivitású csoportjai között: a nyugdíjasoknál ez az arány 88%, a tanulóknál pedig csak 4%.

93

Az index szintjein felfelé haladva folyamatosan csökken az adott szinten elhelyezkedők aránya: a második szinten (egy eszköz használata) 23%, a harmadikon 13%, a negyediken és az ötödiken 8, illetve 6%, a hatodik szinten pedig csak 1% található. A legfelső szinten, ahol mind a hat, az indexbe bevont eszközt használják, a lakosságnak csupán 1 ezreléke helyezkedik el (2. Melléklet 2.25. táblázat). A használati index átlaga

Az index értékét a 0-100 skálára kivetítve egy olyan mérőeszközhöz

17 pont. (+5pont 2001.

jutunk, amely a lakosság egy-egy csoportjára vagy egészére

májushoz képest)

vonatkozóan azt mutatja meg, hogy az adott csoport vagy a teljes népesség

átlagosan

hány

százalékban

használja

az

info-

kommunikációs eszközöket. Magyarország teljes (14 év feletti) lakosságára vonatkozóan ez az érték 17,1 pont, ami 4,8 pontos emelkedést mutat a tavasszal mért 12,3 pontos értékhez képest. Nem és életkor

Az info-kommunikációs index értéke nem egyenletes a társadalom különböző csoportjaiban (2. Melléklet 2.26. táblázat)3. A nemek szerint viszonylag kis mértékű a különbség: a férfiak nem egészen öt ponttal előzik meg a nőket. A különböző korcsoportok között viszont erőteljesen trendszerű eltérések tapasztalhatók: a legfiatalabb, 14-17 éves korosztályban 38,9 pont az index értéke, és az idősebb korosztályok irányába haladva egyre csökken. A főátlaghoz a 40-49 éves korosztály áll a legközelebb 17,3 ponttal, a legidősebbek körében pedig 2,3 pont a mutató értéke.


Szintén jelentős eltéréseket láthatunk az index értékében a gazdasági aktivitás és az iskolai végzettség szerint. Az iskolai végzettségnél, a korcsoportokhoz hasonlóan – ordinális szintű változóról lévén szó – lehetőségünk van rá, hogy – amennyiben az adatok alátámasztják – az

3

egyes

csoportok

közötti

különbségeket

ne

egyszerű

Az index értékének a 2.26. táblázatban szereplő csoportosító változók szerinti eltérései kivétel nélkül

mindegyik csoportosító változó esetében statisztikailag szignifikánsak.

94

különbségekről beszéljünk, hanem a különbségeket trendszerűnek minősíthessük. A felmérés adatai szerint az iskolai végzettség erőteljesen trendszerű összefüggést mutat az info-kommunikációs használati indexszel: a legalacsonyabb, legfeljebb 8 általánost végzett csoportban az index értéke 9,6, a felsőfokú végzettségűek körében pedig 34,9. A szakmunkásképzőt végzettek körében az érték a legalacsonyabb végzettségűekéhez közel helyezkedik el (11,9), míg a középfokú végzettségűeké valamivel közelebb van a felsőfokú végzettségűekéhez, mint a szakmunkásokéhoz (25,2). A gazdasági aktivitás szerint a tanulók ágyazódnak be legerőteljesebben az információs társadalomba – legalábbis az info-kommunikációs eszközök használata tekintetében –, náluk az index értéke 42,1, majd az önálló vállalkozók és az alkalmazottak következnek 29, 7 és 22,8 ponttal. Az alkalmi munkások és a munkanélküliek indexe közel áll egymáshoz (13,8, illetve 12,8 pont), és tőlük az egyéb inaktívak sincsenek túlságosan lemaradva (10,5 pont), legalul pedig a nyugdíjasok helyezkednek el 2,6 ponttal. (2. Melléklet 2.26. táblázat) Jövedelem

Az egy főre jutó jövedelem kvintilisei között az eltérés szintén trendszerű, de nem olyan határozottan, mint az iskolai végzettség vagy az életkor esetén. Az alsó három kvintilis viszonylag közel áll egymáshoz, sőt a harmadik kvintilisben fél ponttal még alacsonyabb is az index értéke, mint az őt megelőzőben. A negyedik kvintilisben már tapasztalható valamelyes emelkedés, itt 14,4 pont az index értéke, végül a legfelső kvintilisben az alsó négyhez képest kiugróan magas, 27,3 pontos értéket mértünk.

Területi és etnikai

A használati index területi, illetve etnikai különbségeket is mutat.

összefüggések

Egyfelől a különböző státuszú településeken élők indexe jelentősen eltér egymástól, másfelől pedig az ország régiói között is mutatkoznak különbségek, ha valamivel kisebb mértékűek is, mint a településtípusok között. A településtípusok esetén a legalacsonyabb

95

és a legmagasabb érték közötti különbség 10,9 pont: a községekben 12,2, Budapesten pedig 23,1 az index értéke. A megyeszékhelyek inkább Budapesthez, az egyéb városok pedig inkább a községekhez állnak közel. A régiók között 6,8 a legnagyobb különbség: a középmagyarországi régióban 21,7 az index értéke, míg a legalacsonyabb értéket, 13,9 pontot, az észak-magyarországi és az észak-alföldi régióban mértük. A dunántúli területek – Nyugat-Dunántúl vezetésével – a viszonylag magas indexű régiók közé tartoznak. A nem romák betagozódottsága az információs társadalomba mintegy háromszoros a romákéhoz képest – a romák használati indexe 6,4, a nem romáké 17,7 pont. (2. Melléklet 2.26. táblázat) Életkor és iskolai

A használati indexet befolyásoló társadalmi tényezők többváltozós

végzettség: a használatot

elemzéséből (2. Melléklet 2.27. táblázat – regresszió-elemzés)

legerősebben befolyásoló tényezők

kiderül, hogy a legerősebb hatást az életkor gyakorolja az indexre: minél idősebb valaki, annál nagyobb az általa használt infokommunikációs

eszközök

várható

mennyisége.

A

fiatalok

korcsoportja tulajdonképpen az, amelyik együtt nő föl, együtt fejlődik a kialakuló információs társadalommal, és a legkönnyebben alkalmazkodik a változó környezethez – egyben ez azt is jelenti, hogy a legkönnyebben alkalmazza a változó, folyamatosan fejlődő technikai eszközöket. Ez a korosztály idősebb korára feltehetően valamivel merevebbé, kevésbé alkalmazkodóvá válik majd, ám addigra már annyira a részévé válik mindennapi életüknek az infokommunikációs eszközök használata, hogy legfeljebb valamivel kevésbé fognak tudni lépést tartani a további technikai fejlődéssel. Mivel azonban ez a korosztály eleve magasabb szintről indul, nem valószínű, hogy amikor idősebbé válnak, már alacsonyabb szinten fogják használni az info-kommunikációs eszközöket. Ezért ha az életkor és az info-kommunikációs technikák használata közötti összefüggés fennmarad, és a későbbi fiatalok meg is előzik majd a mostani fiatalokat, az idősek és a fiatalok között fennálló különbség várhatóan csökkenni fog.

96

Szintén elég erős az összefüggés a használati index és az iskolai végzettség között. A magasabb végzettség az info-kommunikációs eszközök magasabb szintű használatával jár együtt, így a felsőoktatás fontos szerepet játszik annak a társadalmi csoportnak a kitermelésében, amely megteremtheti az ország potenciálját egy globális információs társadalomba való betagozódásra.

97

5. Az információs társadalommal kapcsolatos attitűdök

5.1. A technológiai fejlődés megítélése Az

információs

technológiákkal,

internettel

kapcsolatos

véleményeket a kutatás többféleképpen vizsgálta. Egyrészről kíváncsiak

voltunk

arra,

az

emberek

Magyarországon

általánosságban miképpen élik, és hogyan ítélik meg az új technológiák – mint például az internet vagy a mobiltelefonok – elterjedését. A kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy e technikai eszközök mind szélesebb körben való elterjedését a lakosság döntő többsége pozitívumként értékeli, s csak egy szűk kisebbség nézi rossz szemmel a változásokat. A kérdés kapcsán véleményt megfogalmazók3 kétharmada szerint (66%) az új technológiák jobbá teszik a világot, negyedük (24%) véleménye szerint nem változik a világ állapota, s csak tizedük (10%) nyilatkozik úgy, hogy a világ e technológiák elterjedésével párhuzamosan mind rosszabbá válik (5.1. sz. ábra).

3

Megjegyzendő, hogy a megkérdezetteknek csak 87 százaléka tudott választani a felkínált lehetőségekből, 13 százalékuk nem tudta eldönteni, hogyan vélekedjék e kérdés kapcsán.

98

5.1. sz. ábra Az új technológiák hatása a világra: a vélemények százalékos megoszlása rosszabbá teszik 10%

jobbá teszik 66%

se nem jobbá, se nem rosszabbá 24%

A kérdés mentén a férfiak és a fiatalok egyfajta „technooptimizmusa” mutatkozik meg. Világosan látszik ugyanis, hogy a nők a férfiaknál kevésbé tekintik pozitív jelenségnek az internet és a mobiltelefon elterjedését. Míg a férfiak 70 százaléka, addig a nőknek csak 63 százaléka szerint teszik jobbá a világot az új technológiák. A nők esetében az átlagosnál jellemzőbb az a válasz, miszerint ezek a tényezők nem változtatnak a világ állapotán (3. Melléklet 3.1. táblázat). Az új technológiák pártolása ugyancsak megfigyelhető a 18-29 éves korosztálynál (76%), míg a negatívabb vélemények gyakrabban az idősebb, 59 év feletti korosztály tagjai (18%), illetve a nyugdíjasok esetén tapasztalunk (17%) (3. Melléklet 3.1 táblázat). Az információs társadalom technológiai vívmányainak elterjedése kissé

nagyobb

ellenérzést

vált

ki

az

alacsonyabb

iskolai

végzettséggel rendelkezők körében, mint a magasabban iskolázottak között.

A

maximum

nyolc

általános

iskolai

végzettséggel

rendelkezőknek 13 százaléka szerint válik az új technológiák révén rosszabbá a világ, míg ez az arány a felsőfokú végzettségűek körében csak 7 százalék (3. Melléklet 3.1 táblázat). Az alacsonyabb iskolai végzettség azok körében „okoz” nagyobb „ellenszenvet” az

99

internet iránt, akik maguk nem interneteznek (a nem internetező alapfokú végzettségűek 15 százaléka szerint rosszabbodik a világ e technológiák

miatt).

Velük

szemben

az

internetezőknél

az

alacsonyabb végzettségűek hasonló arányban gondolkodnak a kérdésről, mint a többi internetező (4 százalék szerint rosszabbodik a világ). Feltűnő, hogy a budapestieknek – relatíve - milyen kis része tartja pozitívnak a technológiai „fejlődést”: a fővárosiak harmada (34%) szerint nem változik a világ állapota ezek által. A fővárosiakhoz hasonlóan nagyobb az átlagosnál a semleges válaszlehetőséget választók aránya a közép-magyarországi (30%) és a közép-dunántúli (29%) régiókban lakók között is. A „techno-optimizmust” befolyásolja az is, hogy a kérdezett mekkora háztartásban él. Míg az egyfős háztartásokban élőkre az átlagosnál jellemzőbb, hogy az említett technológiai változásokat negatív fejleménynek tekintik (17%), addig a négyfős családok tagjai között inkább a pozitív megítélés uralkodik (70%). Ennek persze elsősorban az az oka, hogy míg az egy fős háztartások tagjai között az idősek, addig a négyfős háztartásokban a fiatalok aránya nagyobb az átlagnál. Bár az esetszámok meglehetősen alacsonyak, a kérdezőbiztos megítélése szerint cigány származásúak válaszai között az átlagosnál is markánsabb a technológiai változásokba, fejlődésbe vetett bizalom. Körükben 77 százalék azok aránya, akik szerint az internet, mobiltelefon jobbá teszi a világot (3. Melléklet 3.1 táblázat). A kérdezettek személyes jövedelme szerinti bontásban vizsgálva a kérdést, elsősorban a legfelső kategóriába tartozók eltérését regisztrálhatjuk:

a

személyes

jövedelem

ötödeinek

felső

kategóriájába tartozók közül az átlagos mértéknél többen tekintik

100

pozitívumnak az új technológiák elterjedését (71%). A technológiai fejlődés hatásával kapcsolatban leginkább a fizikai munkát végzők szkeptikusak. Ez látszik abból, hogy a betanított, segéd- és mezőgazdasági munkások között más csoportokhoz képest többen vannak az IT elterjedését a világ rosszabbá válásával azonosítók (14, 15 és 17 %), vagyis a techno-pesszimista véleményt képviselők. A hozzáférési és használati indexek szerinti bontásból kitűnik, hogy minél több info-kommunikációs csatornához fér hozzá, illetve használ valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy szerinte a világ jobbá válik az internet, mobiltelefon megjelenésével (3. Melléklet 3.1. táblázat). Hasonló összefüggés rajzolódik ki, ha csak az internetet használók és nem

használók

attitűdjeit

hasonlítjuk

össze:

a

használókra

jellemzőbb a techno-optimista attitűd, mint a hálózatot nem használókra. (5.2. sz. ábra)

101

Internethasználat szerint az USA-ban országon

és

Magyar-

5.2.sz. ábra Az új technológiák megítélése az internethasználók és az internetet nem használók körében – Egyesült Államok* és Magyarország (százalékok) amerikai Internetet nem használók

49

34

amerikai internethasználók

66

27

magyar Internetet nem használók

64

25

magyar internethasználók

74 0%

jobbá teszik

23

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

rosszabbá teszik

se nem jobbá, se nem rosszabbá

* Megjegyzés: USA: 2000. évi WIP felmérés.

Az amerikai adatokkal összehasonlítva a magyarok véleménye e kérdésben már kifejezetten optimistának tűnik. Az amerikai felvétel szerint ugyanis az internetezőknek csak 66 százaléka, a nem nethasználóknak pedig 49 százaléka érzi azt, hogy az infokommunikációs technikák elterjedésével jobbá válik a világ. Ezzel szemben azt lehet látni, hogy az ottani nem internetezők 17 százaléka, az internetezők 7 százaléka szerint romlik a világ, míg 34 és 27 százalékuk gondolja azt, hogy sem rosszabbodni, sem javulni nem fog a világ ezen tényezők következtében. Összességében tehát a magyarok várakozásai az új információs technológiákkal szemben sokkal bizakodóbbnak, s kevésbé szkeptikusnak tekinthetők, mint az amerikai kérdezetteké.

102

5.2. Az internettel kapcsolatos vélemények 5.3. sz. ábra Az internettel kapcsolatos vélemények Magyarországon és az Egyesült Államokban és Svédországban: a válaszok átlaga ötfokú skálán Teljesenegyetért

5,0

4,0

4,0

3,5 3,3 3,0

2,72,6 2,6 2,4 2,4

3,3 2,8 2,5

2,7

4,3 4,04,0 3,7

4,1 3,8

3,8 3,4

3,0

4,6 4,34,3 4,3 4,2 4,0

3,3 2,8

2,6 2,6

2,1

2,0

1,7

1,7

Egyáltalán 1,0 nemért Komoly hátrány az Az emberek túl Internet sok időt töltenek egyet hozzáférés hiánya Internetezéssel

1,7

1,5

Internettel Az Internet Az Inteneten kapcsolatban számára semmi rengeteg elmaradtnak érzi fontosat nem nyújt gyerekeknek nem magát való tartalom található

magyar használók USA nem használók

magyar nem használók svéd használó

Az Internet használók kockáztatják személyes adataikat

Az Internettel idő lehet megtakarítani

USA használók svéd nem használók

* Megjegyzés: USA, Svédország 2000. évi WIP felmérés.

A World Internet Projekt kutatás hangsúlyosan foglalkozik az internettel kapcsolatos véleményekkel, attitűdökkel. Hét internettel kapcsolatos

állításról

kérdeztük

meg

a

vizsgálatba

bevont

személyeket. A válaszokat ötfokú „egyetért- nem ért egyet” skála használatával rögzítettük. Az 5-ös érték a teljes egyetértést, az 1-es érték pedig az „egyáltalán nem ért egyet” válaszokat jelölte. ( A 3. Melléklet 3.2. és 3.3 táblázata az internettel kapcsolatos vélemények jellemzőit mutatja a magyarországi népesség egyes csoportjaiban)A 5.3. sz. ábra a magyar, az amerikai és a svéd válaszok átlagait mutatja. A hét állítás közül legnagyobb egyetértés az internetnek a gyermekekre nézve káros tartalmaival kapcsolatban alakult ki. 103

Mindhárom országban az internethasználók, mind a nem használók átlagosan négy körüli értéket jelölnek meg az ötfokú egyetértési skálánkon a következő állításra: „A gyerekek rengeteg nem nekik való információhoz juthatnak az interneten keresztül”. Hasonlóan magas egyetértés alakult ki annak megítélésében, hogy az internet használatával időt takaríthatunk meg. A nem használók paradox módon abban különböznek az internet felhasználóitól, hogy inkább vélik veszélyesnek a világháló használatát személyes adatok biztonságára. A személyes adatok biztonságáért az amerikai megkérdezettek, jobban aggódnak, mint a magyarok. Természetesen az Internet szubjektív relevanciája is különböző a használók és a nem használók körében, és a hálózatról folyó diskurzus

kapcsán

(„elmaradottnak”

is

érzik

frusztráltabbak magukat).

a

nem

Különösen

az

használók amerikai

internetezők gondolják úgy, hogy komoly hátrányt okoz a hozzáférés hiánya.

104

5.3. Az Internet és más médiumok 5.4. sz. ábra Azok százalékos aránya, akik „(nagyon) fontos”-nak tartják a felsorolt médiumokat az internethasználók és nem használók csoportjában: Magyarország 2001 és USA 2000

Százalék

90 80

60

69

67

70

77

73 67 58

50

69

66

62 56

53

52

70

66

57

55 47

44

44 39

39

40

33

30

26

20 10

9

0 Internet

magyar használók

könyvek

televízió

rádió

magyar nem használók

napilapok

USA használók

folyóiratok

USA nem használók

* Megjegyzés: USA 2000. WIP. Mindkét adatsor a 16 éves és idősebbekre vonatkozik.

A vizsgálatunkban megkérdeztük az internet használóit és nem használóit,

hogy

mennyire

tartják

fontosnak

a

különféle

médiumokat, mint információforrást. A válaszokat ez alkalommal is ötfokú válasz-skála használatával kódoltuk, ahol a magasabb értékek, nagyobb fokú fontosságot jelentenek. A 5.4. sz. ábra a 4-es és 5-ös válaszok („fontos” és „nagyon fontos”) összevont százalékos arányát jeleníti meg. Mind a magyar, mind pedig az amerikai WIP vizsgálat adatai arra utalnak, hogy az internet használói fontosabbnak tartják az írásosnyomtatott médiumokat (könyv, folyóirat, napilap) és természetesen magát az Internetet, mint a hálózatot nem használók. Ez utóbbiak 105

viszont inkább a rádiót és a televíziót tartják fontosabb információforrásnak, mint az internetezők. Ez a megfigyelés magyarázható egyaránt az internet, mint médium természetével, mind pedig az internet felhasználóinak jellemzőivel. Mint korábban bemutattuk, az internet használata az életkori meghatározottságon túl elsősorban a magasabb státusúakra jellemző, akik a kevésbé populáris médiumok fogyasztói. Másfelől az internet a multimédia-technológiák térnyerése ellenére a mai napig alapvetően egy írásbeliségen alapuló médium maradt, melynek használatához az írni-olvasni tudás magas szintje alapfeltétel. Kiváltképpen így van ez, ha az internetet információ-szerzésre használjuk, de hasonló kép rajzolódik ki, ha azt vizsgáljuk, hogy a felsorolt médiumokat, hogyan értékelik a szórakozás, szórakoztatás szempontjából. A magyarországi adatokat az 5.5. sz. ábra mutatja. 5.5. sz. ábra Százalék

80

72,6 67,4

70

67,3 56,7

60

49,7

47,1

50 40

54,2

38,9

38,3

napilapok

folyóiratok

36,8 30,1

30 20 10

5,4

0 Internet

könyvek

televízió

rádió

Internethasználók

nem használók

Megjegyzés: a 16 éves és idősebbek körében.

Az internethasználók számára az internet hasonlóan fontos szórakozási lehetőség, mint a napilapok, avagy a folyóiratok.

106

5.4. Az internetes tartalmak megbízhatóságának megítélése Összességében

úgy

tűnik,

az

emberek

általában

inkább

megbízhatónak tekintik az interneten található tartalmakat, s csak egészen kis hányaduk érzi kifejezetten kétségbe vonhatónak azokat. (A 3. Melléklet 3.4. táblázata az interneten található információk megbízhatóságával kapcsolatos vélemények megoszlását mutatja különböző társadalmi csoportok esetében.) A világhálót jelenleg nem használók mintegy 13 százaléka gondolja azt, hogy az interneten megtalálható információknak, tartalmaknak csak kisebb része megbízható. Több mint kétötödük (42%) szerint nagyjából az információk fele, s közel felük (45%) szerint az információk nagyobb része megbízható. Ennél persze még nagyobb „bizalmat szavaznak” az Internet felhasználói: nem egészen tizedük (6%) szerint megbízható csak kisebb része a világhálón fellelhető információknak, ezzel szemben több mint harmaduk (37%) szerint nagyjából az információk fele, háromötödük (57%) szerint pedig nagyobb része megbízhatónak tekinthető (5.6. sz. ábra). A magyar adatok nagyon hasonlóak az amerikai adatokhoz, talán csak a magyar nem használók szkeptikussága tűnik ki. „Az interneten található információ mekkora része megbízható és pontos?” A válaszok százalékos megoszlása: Mind az amerikai, mind a magyar felhasználók zöme megbízhatónak tartja az internetes információkat.

5.6. sz. ábra magyar nem használók

10

USA nem használók

42

18

magyar használók

5

USA használók

7

0%

szinte semennyi

107

45

46

37

58

38

25%

kisebb része

32

55

50%

75%

nagyjából a fele

100%

nagyobb rés

Mellékletek

1. sz. Melléklet

108

1.1. sz. táblázat A háztartások ellátottsága számítógéppel N Van PC Nincs PC Összesen 5032 22 78 100

átlagosan

régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-alföld Dél-alföld település típusa község város megyeszékhely Budapest település mérete 1000 fő alatt 1-2 ezer fő 2-5 ezer fő 5-10 ezer fő 10-20 ezer fő 20-50 ezer fő 50-100 ezer fő 100 ezer fő felett Budapest háztartásméret egyfős kétfős háromfős négyfős 5+ fős háztartás összes jövedelme alsó ötöd 2. ötöd 3. ötöd 4. ötöd felső ötöd háztartás egy főre jutó jövedelme alsó ötöd 2. ötöd 3. ötöd 4. ötöd felső ötöd

109

1445 448 458 513 658 732 778

30 20 24 20 17 16 14

70 80 76 80 83 84 86

100 100 100 100 100 100 100

1752 1366 919 995

15 20 26 32

85 80 74 68

100 100 100 100

535 612 513 432 605 586 316 437 995

11 16 16 18 23 22 25 27 32

89 84 84 82 77 78 75 74 68

100 100 100 100 100 100 100 100 100

1318 1428 1002 862 419

5 13 31 46 34

95 87 69 55 66

100 100 100 100 100

793 803 806 911 789

2 6 11 24 47

98 94 89 76 53

100 100 100 100 100

830 815 819 816 820

15 18 14 15 28

85 100 82 100 86 100 85 100 72 100 (folytatódik)

1.1. sz. táblázat folytatás A háztartások ellátottsága számítógéppel átlagosan

N Van PC Nincs PC Összesen 5032 22 78 100

tartós fogyasztási cikkekkel ellátott DVD / házimozi 113 HI-FI torony 1548 személygépkocsi 2131 videomagnójuk 2538 mikrohullámú sütő 2553 automata mosógép 2888 parabola antenna 892 kábel-TV 2553 színes TV 4581

110

57 44 38 36 35 34 32 29 23

43 56 62 64 65 66 68 71 77

100 100 100 100 100 100 100 100 100

1.2. sz. táblázat A háztartások személyi számítógéppel való ellátottsága, 1992-2001* 1992 van PC nincs összesen N=

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

8

9

9

9

10

11

11

15

17

22

92

91

91

91

90

89

89

85

83

78

100

100

100

100

100

100

100

100

100

100

2041

1993

1981

1919

1869

1829

1920

2020

2012

5032

* Forrás: Fábián 20014. és WIP Lakossági alapozó vizsgálat, 2001.09.

1.3. sz. táblázat A személyi számítógéppel rendelkező személyek megoszlása N Van PC Nincs PC 5032 22 78

átlagosan

nem férfi nő iskolai végzettség nyolc általános kevesebb szakmunkás érettségi felsőfokú korcsoport 14-17 éves 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60 éves vagy idősebb

4

vagy

Összesen 100

2366 2665

30 24

70 76

100 100

1807

14

86

100

1356 1293 575

19 39 58

81 61 42

100 100 100

271 1084 799 884 806 1183

52 31 33 39 25 6

48 69 67 61 75 94

100 100 100 100 100 100

Fábián Zoltán. 2001. „Az otthoni számítógép és az Internet elterjedtsége.” In: Szivós Péter – Tóth István

György. (szerk.) Növekedés alulnézetben. Budapest: TÁRKI. pp. 164-168.

111

1.3. sz. táblázat (folytatás) A személyi számítógéppel rendelkező személyek megoszlása átlagosan

gazdasági aktivitás alkalmazott önálló vállalkozó alkalmi munkás nyugdíjas munkanélküli tanuló egyéb inaktív foglalkozás felső vezető közép vezető alsó vezető beosztott értelmiségi egyéb szellemi szellemi szabadfoglalkozású kereskedő-szolgáltató iparos egyéni gazda szakmunkás betanított munkás segédmunkás mezőgazdasági fizikai személyes jövedelem alsó 2. 3. 4. felső etnikum "cigány" "nem-cigány"

N Van PC Nincs PC 5032 22 78

Összesen 100

1983 263 57 1599 260 493 376

36 51 19 8 16 53 18

64 49 81 92 84 47 82

100 100 100 100 100 100 100

41 77 77 226 411 23 175 50 26 725 311 96 49

61 66 30 68 47 78 50 34 23 30 13 6 14

39 34 70 32 53 22 50 66 77 70 87 94 86

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

767 796 780 786 778

11 12 18 26 46

89 88 82 74 54

100 100 100 100 100

206 4711

5 28

95 72

100 100

112

1.4. sz. táblázat Személyes jövedelmi kvintilisek havi átlagjövedelmei aszerint, hogy van-e a háztartásban PC és az otthoni PCvel rendelkezők aránya (%) a jövedelmi kvintilisekben*

van PC nincs PC átlagjövedele átlagjövedele % otthoni m m PC alsó 18.537 18.996 11 2. 31.418 31.737 12 3. 39.001 38.699 18 4. 50.255 49.244 26 felső 100.720 82.466 46 átlag / összesen 63.647 40.775 23

N 767 796 780 786 778 3907

* Megjegyzés: Csak a 18 éves és idősebbek körében.

1.5. sz. táblázat A számítógép hiányának okai a számítógéppel nem rendelkezők között* Miért nincs személyi számítógépe nincs rá szüksége túl drága nem érdekli a számítógép túl bonyolult volt, de elavult van a munkahelyén nincs ideje használni van máshol hozzáférése elromlott túl gyorsan elavul nem tudja milyet vegyen kockázatos, ellopják egyéb válasz Megjegyzés: N=3684.

113

Választók aránya 51 45 12 6 2 2 2 1 1 1 0 0 10

1.6. táblázat Otthoni internet-hozzáférés a háztartások körében

átlagosan

régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld település típusa község város megyeszékhely Budapest település mérete 1000 fő alatt 1-2 ezer fő 2-5 ezer fő 5-10 ezer fő 10-20 ezer fő 20-50 ezer fő 50-100 ezer fő 100 ezer fő felett Budapest

Van Nincs N internet internet Összesen 5032 6 94 100 1445 448 458 513 658 732 778

12 3 8 5 2 3 3

88 97 92 96 98 97 97

100 100 100 100 100 100 100

1752 1366 919 995

2 5 7 13

98 95 93 87

100 100 100 100

535 612 513 432 605 586 316 437 995

1 3 2 4 5 5 6 9 13

99 98 98 96 95 95 94 91 87

100 100 100 100 100 100 100 100 100

2 4 8 13 7

98 96 92 87 93

100 100 100 100 100

0 2 1 4 17

100 98 99 96 83

100 100 100 100 100

2 3 3 4 12

98 97 97 96 88

100 100 100 100 100

háztartásméret egyfős 1318 kétfős 1428 háromfős 1002 négyfős 862 5+ fős 419 háztartás összes jövedelme alsó ötöd 793 2. ötöd 803 3. ötöd 806 4. ötöd 911 felső ötöd 789 háztartás egy főre jutó jövedelme alsó ötöd 830 2. ötöd 815 3. ötöd 819 4. ötöd 816 felső ötöd 820

114

1.6. táblázat folytatás Otthoni internet-hozzáférés a háztartások körében

átlagosan

Van Nincs N internet internet Összesen 5032 6 94 100

tartós fogyasztási cikkekkel ellátott DVD / házimozi HI-FI torony személygépkocsi videomagnójuk mikrohullámú sütő automata mosógép parabola antenna kábel-TV színes TV

112 1547 2131 2539 2553 2888 892 2553 4581

115

27 15 11 11 10 10 9 9 6

73 85 89 89 90 90 91 91 94

100 100 100 100 100 100 100 100 100

1.7. táblázat Otthoni internet-hozzáférés a személyek körében

átlagosan nem férfi nő iskolai végzettség 8 általános vagy kevesebb szakmunkás érettségi felsőfokú korcsoport 14-17 éves 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60 vagy idősebb gazdasági aktivitás alkalmazott önálló vállalkozó alkalmi munkás nyugdíjas munkanélküli tanuló egyéb inaktív foglalkozás felső vezető közép vezető alsó vezető beosztott értelmiségi egyéb szellemi szellemi szabadfoglalkozású kereskedő-szolgáltató iparos egyéni gazda szakmunkás betanított munkás segédmunkás mezőgazdasági fizikai

N 5032

van Internet

Nincs internet Összesen 7 93 100

2366 2665

8 7

92 94

100 100

1807 1356 1293 575

3 2 11 23

97 98 89 77

100 100 100 100

271 1084 799 884 806 1183

12 9 8 10 7 2

88 91 92 90 93 98

100 100 100 100 100 100

1983 263 57 1599 260 493 376

9 21 0 2 1 15 5

91 79 100 98 99 85 95

100 100 100 100 100 100 100

41 77 77 226 411

37 18 10 28 11

63 82 90 72 90

100 100 100 100 100

23

42

58

100

175 50 26 725 311 96 49

21 12 0 4 2 1 0

79 88 100 96 98 99 100

100 100 100 100 100 100 100

116

1.7. táblázat folytatás Otthoni internet-hozzáférés a személyek körében

átlagosan személyes jövedelem alsó 2. 3. 4. felső etnikum "cigány" "nem-cigány"

N 5032

van internet 7

nincs internet Összesen 93 100

768 795 780 785 778

2 2 4 5 15

98 98 97 95 85

100 100 100 100 100

206 4711

2 7

98 93

100 100

1.8. sz. táblázat Az otthoni Internet hozzáférés a háztartások körében a jövedelmi szint szerint (1)

USA Finnország Ausztrália Kanada (1999) Hollandia (1999) (2) Egyesült Királyság (3)

Törökország (4) Dánia (5) Magyarország (6)

Háztartások Alsó kvartilis internet hozzáférése 41,5 14,0 30,0 11,6 33,0 9,0 29,0 10,9 26,5 20,0 33,0 4,0 6,9 0,1 52,0 37,0 6,0 0,0

Felső kvartilis 77,0 64,0 58,0 53,5 57,0 41,0 21,4 53,0 12,9

(Felső-alsó) /átlag 1,5 1,7 1,5 1,5 1,4 1,1 3,1 0,3 2,2

Felső/alsó 5,5 5,5 6,4 4,9 2,9 10,3 152,8 1,4 NA

Megjegyzések: 1 Dánia, Hollandia, Egyesült Királyság és Magyarország esetében csak számítógépen keresztüli hozzáférés, a többi országban bármely eszközön keresztüli internet hozzáférés (telefon, TV, PC, stb). 2 Hollandia esetében az alsó és a felső jövedelmi decilisek szerepelnek a kvartilisek helyett. 3 2000. 4. negyedév 4 A városi háztartások körében. 5 2001. 1. negyedév 6 2001. 3. negyedév. Forrás: OECD, ICT database, 2001. Július, Magyar adatok: WIP lakossági alapozó felvétel 2001. 09 OECD Science, Technology and Industry Scoreboard 2001: Towards a knowledge-based economy

117

1.9. táblázat A háztartások vezetékes telefonnal való ellátottsága

átlagosan régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld település típusa község város megyeszékhely Budapest település mérete 1000 fő alatt 1-2 ezer fő 2-5 ezer fő 5-10 ezer fő 10-20 ezer fő 20-50 ezer fő 50-100 ezer fő 100 ezer fő felett Budapest háztartásméret egyfős kétfős háromfős négyfős 5+ fős háztartás összes jövedelme alsó ötöd 2. ötöd 3. ötöd 4. ötöd felső ötöd háztartás egy főre jutó jövedelme alsó ötöd 2. ötöd 3. ötöd 4. ötöd felső ötöd (folytatódik)

Van Nincs N telefon telefon Összesen 5022 75 25 100

118

1441 446 458 514 655 730 778

82 72 83 74 79 69 61

19 28 17 27 22 32 39

100 100 100 100 100 100 100

1749 1367 916 991

68 71 82 84

32 29 18 16

100 100 100 100

534 612 513 433 605 586 316 432 991

66 68 67 70 74 73 80 85 84

34 32 33 30 26 27 20 16 16

100 100 100 100 100 100 100 100 100

1313 1427 1000 861 419

63 76 81 84 73

37 24 19 16 27

100 100 100 100 100

787 803 806 908 789

51 64 77 84 91

49 36 23 16 10

100 100 100 100 100

827 815 817 813 821

59 68 73 80 88

41 32 28 20 12

100 100 100 100 100

1.9. táblázat A háztartások vezetékes telefonnal való ellátottsága Van Nincs N telefon telefon Összesen 5022 75 25 100 átlagosan tartós fogyasztási cikkekkel ellátott DVD / házimozi 113 78 22 100 HI-FI torony 1547 86 14 100 személygépkocsi 2128 87 13 100 videomagnójuk 2535 85 15 100 mikrohullámú sütő 2550 88 12 100 automata mosógép 2884 87 13 100 parabola antenna 890 85 15 100 kábel TV 2546 85 15 100 színes TV 4574 79 21 100

119

1.10. táblázat A vezetékes telefonnal ellátott háztartásokban élő személyek megoszlása


Van Nincs vezetékes vezetékes N telefon telefon Összesen 5025 76 24 100 2361 2663

76 76

24 24

100 100

1804 1353 1291 574

63 76 86 93

37 24 14 7

100 100 100 100

271 1082 799 883 805 1179

82 70 73 78 83 74

19 30 27 22 17 26

100 100 100 100 100 100

1980 262 58 1595 259 493 376

80 89 48 74 59 84 58

20 12 52 26 41 16 42

100 100 100 100 100 100 100

40 76 76 226 409 23 175 50 27 724 310 96 49

100 87 91 95 88 83 89 92 70 76 67 54 61

13 9 5 12 17 11 8 30 24 33 46 39

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

(folytatódik)

120

1.10. táblázat folytatás A vezetékes telefonnal ellátott háztartásokban élő személyek megoszlása


Van Nincs N Internet Internet Összesen 5025 76 24 100 766 794 780 784 778

58 70 77 80 87

42 30 23 20 13

100 100 100 100 100

206 4703

31 78

69 22

100 100

121

1.11. táblázat A saját használatú mobiltelefonnal rendelkező személyek megoszlása


Van Nincs N mobilja telefon Összesen 5030 40 60 100 2366 2663

47 33

53 67

100 100

1805

21

80

100

1356 1293 575

44 54 59

56 46 41

100 100 100

271 1084 799 884 806 1181

44 67 57 41 28 9

57 33 43 59 72 91

100 100 100 100 100 100

1983 263 57 1597 260 494 376

53 79 47 11 45 57 37

47 21 53 89 55 43 63

100 100 100 100 100 100 100

41 76 77 227 410

78 74 62 60 56

22 26 38 40 44

100 100 100 100 100

24

83

17

100

175 50 26 725 310 96 48

78 76 62 54 41 24 38

22 24 39 46 59 76 63

100 100 100 100 100 100 100

122

1.11. táblázat folytatás A saját használatú mobiltelefonnal rendelkező személyek megoszlása


Van Nincs N mobilja telefon Összesen 5030 40 60 100 768 793 780 785 778

27 21 29 41 60

73 79 71 59 40

100 100 100 100 100

207 4709

21 40

79 60

100 100

123

1.12. táblázat Mobiltelefon a háztartásokban

átlagosan régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld település típusa község város megyeszékhely Budapest település mérete 1000 fő alatt 1-2 ezer fő 2-5 ezer fő 5-10 ezer fő 10-20 ezer fő 20-50 ezer fő 50-100 ezer fő 100 ezer fő felett Budapest háztartásméret egyfős kétfős háromfős négyfős 5+ fős háztartás összes jövedelme alsó ötöd 2. ötöd 3. ötöd 4. ötöd felső ötöd

Van Nincs N telefon telefon Összesen 5032 48 52 100

124

1446 448 458 513 658 732 778

49 52 52 44 45 44 49

51 48 48 57 56 56 51

100 100 100 100 100 100 100

1751 1366 920 995

42 50 56 47

58 50 44 53

100 100 100 100

536 612 513 432 605 587 316 436 995

37 44 42 48 51 54 56 55 47

63 56 58 53 49 46 44 45 53

100 100 100 100 100 100 100 100 100

1318 1429 1002 861 420

17 35 71 80 69

83 65 29 20 31

100 100 100 100 100

793 803 806 911 789

12 24 39 58 79

88 100 76 100 62 100 42 100 21 100 (folytatódik)

1.12. táblázat folytatás Mobiltelefon a háztartásokban Van Nincs N telefon telefon Összesen 5032 48 52 100

átlagosan háztartás egy főre jutó jövedelme alsó ötöd 829 2. ötöd 815 3. ötöd 819 4. ötöd 815 felső ötöd 821 tartós fogyasztási cikkekkel ellátott DVD / házimozi 113 HI-FI torony 1548 személygépkocsi 2131 videomagnójuk 2535 mikrohullámú sütő 2539 automata mosógép 2887 parabola antenna 892 kábel-TV 2553 színes TV 4581

125

49 44 34 35 52

51 56 66 65 48

100 100 100 100 100

90 80 73 72 68 65 65 56 51

10 20 27 28 32 35 35 44 49

100 100 100 100 100 100 100 100 100

1.13. táblázat A 100 fokú hozzáférési index átlagai és statisztikai jellemzői (háztartások) 95 % konfidencia intervallum Min Max 0,38 43,3 44,9

Standard hiba

Átlag 44,1 átlag / összesen régió Közép-Magyarország 50,6 Közép-Dunántúl 44,5 Nyugat-Dunántúl 50,3 Dél-Dunántúl 44,1 Észak-Magyarország 40,9 Észak-Alföld 36,4 Dél-Alföld 38,1 település típusa község 36,8 város 43,0 megyeszékhely 50,9 Budapest 52,2 település mérete 1000 fő alatt 33,4 1-2 ezer fő 37,8 2-5 ezer fő 36,9 5-10 ezer fő 40,8 10-20 ezer fő 43,9 20-50 ezer fő 46,6 50-100 ezer fő 50,3 100 ezer fő felett 51,5 Budapest 52,2 háztartás mérete egyfős 26,2 kétfős 38,2 háromfős 56,3 négyfős 62,7 5+ fős 53,1 háztartás összes jövedelme alsó ötöd 19,0 2. ötöd 28,8 3. ötöd 38,2 4. ötöd 51,3 felső ötöd 67,1 háztartás egy főre jutó jövedelme alsó ötöd 37,2 2. ötöd 38,8 3. ötöd 35,5 4. ötöd 40,7 felső ötöd 53,5

126

N 5032

0,71 1,20 1,22 1,17 1,01 0,99 0,95

49,2 42,1 47,9 41,8 38,9 34,4 36,2

52,0 46,9 52,7 46,5 43,0 38,4 40,0

1445 448 458 513 658 732 778

0,62 0,74 0,82 0,85

35,6 41,5 49,2 50,5

38,0 44,4 52,5 53,9

1751 1366 920 995

1,04 1,10 1,18 1,28 1,12 1,06 1,41 1,21 0,85

31,4 35,6 34,6 38,3 41,7 44,5 47,5 49,0 50,5

35,5 40,0 39,3 43,4 46,2 48,8 53,2 53,9 53,9

535 612 513 433 605 586 316 437 995

0,57 0,63 0,75 0,81 1,30

25,0 36,9 54,8 61,1 50,5

27,3 39,5 57,8 64,3 55,7

1318 1429 1002 862 419

0,61 0,75 0,75 0,72 0,72

17,8 27,3 36,7 49,9 65,7

20,2 30,3 39,7 52,8 68,6

792 803 806 910 789

0,90 0,95 0,89 0,87 0,86

35,4 36,9 33,7 39,0 51,8

39,0 40,7 37,3 42,4 55,3

830 815 819 815 820

1.14. táblázat A 100 fokú hozzáférési index átlagai és statisztikai jellemzői (személyek)

49,2

95 % konfidencia intervallum Min Max 0,38 48,4 49,9

51,5 47,1

0,54 0,52

50,4 46,1

52,5 48,2

2366 2666

35,0 49,3 60,3 68,7

0,61 0,61 0,64 0,92

33,7 48,1 59,0 66,8

36,2 50,5 61,5 70,5

1806 1356 1293 575

62,1 55,9 54,2 56,5 50,4 30,3

1,53 0,74 0,88 0,90 0,89 0,63

59,1 54,4 52,4 54,7 48,6 29,0

65,2 57,4 55,9 58,3 52,2 31,6

271 1084 799 884 806 1183

58,0 68,7 40,8 33,2 42,3 65,1 41,7

0,52 1,34 3,90 0,57 1,48 1,06 1,42

56,9 66,1 33,0 32,1 39,4 63,0 38,9

59,0 71,4 48,6 34,3 45,3 67,3 44,6

1983 263 58 1598 260 494 376

76,4 71,4 63,9 73,9 64,5 77,2 69,1 64,5 50,4 55,4 45,6 33,4 39,1

2,93 2,11 2,13 1,30 0,99 3,58 1,70 2,82 4,58 0,80 1,20 2,46 3,46

70,5 67,2 59,7 71,3 62,5 70,0 65,7 58,9 41,3 53,8 43,2 28,4 32,2

82,3 75,6 68,2 76,5 66,5 84,3 72,6 70,1 59,6 57,0 48,0 38,3 46,0

40 77 76 227 410 23 175 50 27 725 311 96 49

Standard hiba

Átlag átlagosan nem férfi nő iskolai végzettség 8 általános vagy kevesebb szakmunkás érettségi felsőfokú korcsoport 14-17 éves 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60 vagy idősebb gazdasági aktivitás alkalmazott önálló vállalkozó alkalmi munkás nyugdíjas munkanélküli tanuló egyéb inaktív foglalkozás felső vezető közép vezető alsó vezető beosztott értelmiségi egyéb szellemi szellemi szabadfoglalkozású

kereskedő-szolgáltató iparos egyéni gazda szakmunkás betanított munkás segédmunkás mezőgazdasági fizikai (folytatódik)

127

N 5032

1.14. táblázat folytatás A 100 fokú hozzáférési index átlagai és statisztikai jellemzői (személyek)

49,2

95 % konfidencia intervallum Min Max 0,38 48,4 49,9

34,9 37,1 43,2 52,0 64,1

0,92 0,86 0,91 0,83 0,81

33,1 35,3 41,4 50,4 62,4

36,8 38,8 45,0 53,7 65,7

767 795 780 786 778

25,1 50,5

1,72 0,38

21,7 49,7

28,5 51,2

206 4710

Standard hiba

Átlag átlagosan személyes jövedelem alsó 2. 3. 4. felső etnikum "cigány" "nem-cigány"

128

N 5032

2. sz. Melléklet

129

2.1. táblázat Személyi számítógép-használat és -ellátottság

Összesen

Használ valahol pc-t Van működő pc-jük (%) (%) N igen nem Összesen van nincs Összesen 100 100 5032 31 69 27 73

nem férfi nő település típusa község város megyeszékhely Budapest korcsoportok 14-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60 és idősebb régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld iskolai végzettség max. 8 általános szakmunkásképző érettségi felsőfokú

2366 31 2666 31

69 69

100 100

30 24

70 76

100 100

1841 1399 866 926

21 29 41 44

79 71 59 56

100 100 100 100

19 25 31 41

81 75 69 59

100 100 100 100

271 1084 799 884 806 1183

89 45 37 36 24 2

11 55 63 64 76 98

100 100 100 100 100 100

52 31 33 39 25 6

48 69 67 61 75 94

100 100 100 100 100 100

1393 448 481 519 651 756 783

41 30 34 29 26 25 24

59 70 66 71 74 75 76

100 100 100 100 100 100 100

38 24 30 25 21 19 19

62 76 70 75 79 81 81

100 100 100 100 100 100 100

82 87 48 32

100 100 100 100

14 19 39 58

86 81 61 42

1806 1356 1293 575

18 13 52 68

130

100 100 100 100 (folytatódik)

2.1. táblázat folytatás Személyi számítógép használat és ellátottság

Összesen

Használ valahol pc-t Van működő pc-jük (%) (%) N igen nem Összesen van nincs Összesen 100 100 5032 31 69 27 73

gazdasági aktivitás alkalmazott 1983 45 önálló vállalkozó 263 43 alkalmi munkás 58 14 nyugdíjas 1598 2 munkanélküli 260 12 tanuló 494 88 egyéb inaktív 376 13 személyes jövedelmi ötödök 1 - alsó 767 9 2 795 8 3 780 16 4 786 31 5 . felső 778 56

55 57 86 98 88 12 87

100 100 100 100 100 100 100

36 51 20 8 16 53 18

64 49 80 92 84 47 82

100 100 100 100 100 100 100

91 92 84 69 44

100 100 100 100 100

11 12 18 26 46

89 88 82 74 54

100 100 100 100 100

5 28

95 72

100 100

a kérdezett származása roma származású nem roma származású.

206 8 4710 32

131

92 68

100 100

2.2. táblázat Otthoni számítógép-használat a teljes népességen belül Otthoni PC-használat (a teljes népességen belül, %) N legalább ritkábban Használ soha * hetente összesen összesen 5032 13 6 19 81 kérdezett neme férfi 2366 17 6 78 22 nő 2666 10 7 83 17 település típusa község 1841 7 4 88 12 város 1399 11 7 82 18 megyeszékhely 866 15 9 76 24 Budapest 926 25 7 67 33

Összesen 100 100 100 100 100 100 100

régió KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld korcsoportok 14-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60 és idősebb iskolai végzettség max. 8 általános szakmunkásképző érettségi felsőfokú

1393

22

7

29

71

100

448

12

6

18

82

100

481

12

9

20

80

100

519

12

6

18

82

100

651

10

5

15

85

100

756 783

7 7

5 6

12 13

88 87

100 100

271 1084 799 884 806 1183

41 20 15 14 8 1

11 8 10 10 4 0

52 28 24 24 12 2

48 72 76 76 88 98

100 100 100 100 100 100

1806

8

2

10

90

100

1356

5

5

10

90

100

1293 575

19 35

10 14

29 50

71 50

100 100 (folytatódik)

132

2.2. táblázat folytatás Otthoni számítógép-használat a teljes népességen belül Otthoni PC-használat (a teljes népességen belül, %) N legalább ritkábban Használ soha hetente összesen* összesen 5032 13 6 19 81 gazdasági aktivitás alkalmazott 1983 16 10 75 25 önálló 263 26 8 65 35 vállalkozó alkalmi munkás 58 11 2 86 14 nyugdíjas 1598 2 1 98 2 munkanélküli 260 9 3 88 12 tanuló 494 41 11 48 52 egyéb inaktív 376 6 6 87 13 személyes jövedelmi ötödök 1 - alsó 767 4 3 93 7 2 795 3 3 94 6 3 780 5 4 91 9 4 786 10 7 83 17 5 . felső 778 24 12 65 35 a kérdezett származása roma 206 2 1 97 3 származású nem roma 4710 14 7 80 20 származású * ISQ 2.1.d

133

Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

2.3. táblázat Otthoni számítógép-használat a számítógéppel rendelkezők körében

összesen kérdezett neme férfi nő település típusa község város megyeszékhely Budapest régió KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld korcsoportok 14-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60 és idősebb iskolai végzettség max. 8 általános szakmunkásképző érettségi felsőfokú

Otthoni PC-használat (PC-vel rendelkezők között, %) N naponta majdnem hetente havonta havonta soha Összesen (többször minden nap többször többször egyszer ) 1439 19 12 18 13 11 28 100 710 639

25 12

13 10

17 19

11 14

8 14

26 30

100 100

347 355 270 377

14 15 22 26

10 12 10 16

16 16 18 21

12 13 15 11

10 14 13 7

38 30 23 20

100 100 100 100

533

24

14

20

11

7

23

100

109

21

5

22

14

11

26

100

144

16

9

15

14

15

32

100

129

15

15

18

12

10

29

100

140

20

10

16

9

14

31

100

145 148

13 11

12 9

13 16

16 16

10 16

36 32

100 100

142 332 263 342 199 71

26 30 16 13 13 11

18 15 13 9 10 1

35 22 15 15 10 10

19 14 16 9 10 5

2 11 14 15 7 3

1 8 26 38 50 71

100 100 100 100 100 100

246

20

15

24

12

4

25

100

259

9

8

7

13

12

49

100

510 335

18 27

9 17

21 16

12 14

13 11

134

27 100 15 100 (folytatódik)

2.3. táblázat folytatás Otthoni számítógép-használat a számítógéppel rendelkezők körében Otthoni PC-használat (PC-vel rendelkezők között, %) N naponta majdnem hetente havonta havonta soha Összesen (többször) minden nap többször többször egyszer összesen 1349 19 12 18 13 11 28 100 gazdasági aktivitás alkalmazott 707 17 12 16 13 14 29 100 önálló 134 27 12 12 10 6 32 100 vállalkozó alkalmi munkás 12 10 12 35 12 0 30 100 nyugdíjas 123 9 1 9 3 8 69 100 munkanélküli 43 9 17 28 16 3 28 100 tanuló 262 30 16 30 17 4 3 100 egyéb inaktív 68 12 12 12 17 19 30 100 személyes jövedelmi ötödök 1 - alsó 85 15 10 12 14 10 39 100 2 98 9 5 10 8 15 53 100 3 140 6 10 13 8 12 50 100 4 205 15 9 14 12 16 34 100 5 . felső 357 25 13 15 14 12 23 100 a kérdezett származása roma 11 18 0 21 9 15 38 100 származású nem roma 1325 19 12 18 12 11 28 100 származású

135

2.4 táblázat Munkahelyi számítógép-használat a gazdaságilag aktív népességen belül Munkahelyi PC-használat (aktívak körében, %) N Össze- naponta majdnem hetente havonta havonta soha Összesen sen (többször) minden több- több- egyszer használ* nap ször ször 100 2304 38 28 3 4 2 2 62

összesen neme férfi 1280 nő 1024 település típusa község 744 város 635 megyeszékhely 449 Budapest 476 régió Közép705 Magyarország Közép219 Dunántúl Nyugat251 Dunántúl Dél-Dunántúl 214 Észak272 Magyarország Észak-Alföld 285 Dél-Alföld 358 korcsoportok 14-17 18-29 585 30-39 589 40-49 659 50-59 415 60 és idősebb 48 iskolai végzettség max. 8 325 általános szakmunkás789 képző érettségi 774 felsőfokú 415 gazdasági aktivitás alkalmazott 1983 önálló 263 vállalkozó

32 45

22 35

3 3

3 4

2 1

2 2

68 55

100 100

26 35 49 52

19 26 38 36

2 2 3 5

2 3 5 6

1 3 1 3

1 2 2 2

74 65 51 48

100 100 100 100

49

34

5

5

3

2

51

100

33

27

2

1

0

2

67

100

38

28

3

4

1

2

62

100

39

32

2

2

2

2

61

100

32

20

4

4

1

3

68

100

32 30

24 23

2 2

3 2

2 2

1 1

68 70

100 100

37 38 40 39 25

29 28 28 28 14

2 4 4 3 3

3 3 4 3 3

2 1 2 3 2

1 2 3 2 3

63 62 60 61 75

100 100 100 100 100 100

5

2

0

2

0

95

100

13

7

1

2

2

1

87

100

55 78

44 55

4 7

4 7

2 3

2 5

45 22

100 100

39

29

3

3

2

2

61

100

34

22

4

4

3

2

66

100

(folytatódik)

136

2.4 táblázat folytatás Munkahelyi számítógép-használat a gazdaságilag aktív népességen belül Munkahelyi Pc használat (aktívak körében %) N

Össze- Naponta majdnem hetente havonta havonta soha Összesen sen (többször) minden több- több- egyszer használ* nap ször ször

összesen 2304 38 személyes jövedelmi ötödök 1 - alsó 100 15 2 284 12 3 380 23 4 518 39 5 . felső 668 56 a kérdezett származása roma 53 5 származású nem roma 2195 39 származású * ISQ 3.1.c

28

3

4

2

2

62

100

11 9 17 28 41

1 1 1 3 5

3 0 2 4 5

0 1 1 1 3

0 1 1 2 2

85 88 77 61 44

100 100 100 100 100

5

0

0

0

0

95

100

29

3

4

2

2

61

100

137

2.5. táblázat Iskolai számítógép-használat a 14-18 éves tanulók körében

összesen neme férfi nő

Iskolai PC-használat (14-18 éves tanulók körében, %) N Összesen naponta majdnem hetente havonta havonta soha Összesen használ (többször) minden többször többször egyszer (%) nap 324 84 5 7 44 25 3 16 100 171 153

84 84

5 5

7 7

44 44

27 23

1 5

16 16

100 100

település típusa község 122 város 84 megyeszékhely 63 Budapest 56 régió Közép83 Magyarország Közép-Dunántúl 29 Nyugat31 Dunántúl Dél-Dunántúl 43 Észak45 Magyarország Észak-Alföld 51 Dél-Alföld 43 korcsoportok 14-17 258 18-29 66 iskolai végzettség max. 8 általános 315 szakmunkás9 képző érettségi felsőfokú a kérdezett származása roma 12 származású nem roma 305 származású

87 84 86 73

4 3 9 8

5 7 4 13

49 43 50 27

28 27 17 23

1 4 6 2

13 16 14 27

100 100 100 100

78

7

12

34

22

2

22

100

93

11

70

12

7

100

95

6

10

43

35

5

100

2

46

23

4

24

100

76 90

2

6

45

32

6

10

100

80 88

3 8

9 2

45 42

20 32

4 4

20 12

100 100

88 70

5 7

7 8

48 30

26 21

3 4

12 30

100 100

85

6

6

45

26

3

15

100

57

0

0

57

0

0

43

100

-

-

-

-

-

-

100 100

78

0

12

57

9

0

22

100

85

5

7

43

26

3

15

100

138

2.6 táblázat

N összesen 149 neme férfi 68 nő 81 település típusa község 31 város 48 megyeszékhely 28 Budapest 42 régió Közép59 Magyarország Közép-Dunántúl 7 Nyugat16 Dunántúl Dél-Dunántúl 7 Észak19 Magyarország Észak-Alföld 24 Dél-Alföld 17 iskolai végzettség érettségi 135 felsőfokú 14

Iskolai számítógép-használat a felsőoktatásban

100 88

74

100

100

100

89

97 91 92 87

94 89

91

15 28

10 11

8

15

26

26

18

15 17 12 18

26 8

16

11 8

12 6

0

0

0

0

19

15 6 0 18

8 13

41 35

38 29

43

45

51

58

39

46 38 45 37

40 41

17 18

24 37

11

24

17

15

11

12 21 24 13

15 19

7 0

17 6

12

15

6

0

2

9 9 11 0

6 8

9 11

0 12

26

0

0

0

11

3 9 8 13

6 11

9

soha

100 100

100 100

100

100

100

100

100

100 100 100 100

100 100

100

Összesen

Iskolai PC-használat (felsőoktatásban részt vevők körében, %) Összesen naponta majdnem hetente havonta havonta használ (többször) minden többször többször egyszer nap 10 41 18 7

91 89

139

2.7. táblázat Internet-használat helye

összesen 5032 neme férfi 2366 nő 2666 település típusa község 1841 város 1399 megye866 székhely Budapest 926 régió KözépMagyar1393 ország Közép448 Dunántúl Nyugat481 Dunántúl Dél519 Dunántúl ÉszakMagyar651 ország Észak756 Alföld Dél-Alföld 783 korcsoportok 14-17 271 18-29 1084 30-39 799 40-49 884 50-59 806 60 és idősebb 1183

máshol

munkahelyén könyvtárban barát/rokon lakásán

N

otthon

Internetezők csoportján belül (%)

máshol


N

szokott bárhol internezni otthon

Teljes népességen belül (%)

17

5

13

1

3

1

870 30

73

8

16

8

20 15

6 4

15 11

2 1

3 2

2 1

471 32 398 29

73 72

8 8

16 16

8 8

11 16

2 4

9 11

1 2

2 3

1 1

204 15 218 26

82 73

8 12

15 21

7 8

24

7

16

2

4

2

204 28

69

7

17

10

26

13

18

1

3

2

244 50

67

5

13

8

24

11

16

1

3

2

331 45

69

6

14

8

15

3

13

1

2

0

68 22

85

5

10

3

18

5

13

2

4

1

89 28

70

10

21

5

16

4

13

0

3

1

85 23

77

3

18

6

14

2

10

1

2

2

88 17

77

9

12

14

14

2

10

2

3

1

104 18

73

15

19

7

13

3

10

1

3

1

104 22

72

10

23

10

69 31 17 14 9 1

11 8 6 7 4 1

59 22 12 10 6 0

5 4 1 0 0

12 8 1 1 1 0

5 3 1 1 1

188 339 132 124 76 11

85 69 75 68 64 35

7 14 4 2 3

140

16 26 38 47 41 74

17 8 25 11 6 6 7 5 8 6 15 (folytatódik)

2.7 táblázat folytatás Internet-használat helye

összesen 5032 17 iskolai végzettség maximum 1806 13 8 általános szakmunkás 1356 5 -képző érettségi 1293 24 felsőfokú 575 45 gazdasági aktivitás alkalmazott 1983 20 önálló 263 25 vállalkozó alkalmi 58 2 munkás nyugdíjas 1598 1 munka260 8 nélküli tanuló 494 71 egyéb 376 6 inaktív személyes jövedelmi ötödök 1 - alsó 767 4 2 795 2 3 780 5 4 786 13 5 . felső 778 29 a kérdezett származása roma 206 6 származású nem roma 4710 18 származású

máshol

otthon

N


Internetezők csoportján belül (%)

máshol


N

szokott bárhol internezni otthon

Teljes népességen belül (%)

5

13

1

3

1

870 30

73

8

16

8

2

11

1

2

1

229 16

84

8

19

8

2

2

0

1

0

66 31

47

4

25

9

8 18

17 34

2 3

5 4

2 4

316 33 259 40

68 75

10 6

19 8

7 9

7

15

1

3

1

403 33

73

5

14

6

16

15

1

1

2

66 63

58

3

3

7

2

1

0

0

100

10 75

25

1

0

3

2

4

19 18

6

34

23

57

14

60

8

14

5

348 19

85

11

20

7

3

1

1

1

1

21 62

13

14

17

13

2 1 2 3 12

3 1 3 8 22

1 0 0 1 1

1 1 1 3 2

1 0 1 1 2

38 23 39 26 41

66 48 65 59 76

19 5 5 5 5

13 23 21 24 7

24 6 13 7 7

2

4

11 27

73

6

13

849 31

72

1 1

3

141

1

34 18 39 102 226

22 8

16

8

2.8. táblázat

Összesen a kérdezett neme férfi nő település típusa község város megyeszékhely Budapest régió KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

4109 1,37 2,7 1,3 1,40 4,0 1,0

1,39 3,4 1,1

19,0 13,4 17,2 9,9

0,2 0,2 0,5 0,7

14,5 37,4 45,6 0,1 16,6 37,3 42,9 0,5

15,6 37,3 44,1 0,3

0,2

0,0 0,0 0,0 0,4

0,1 0,1

0,1

0,5

0,4

0,1 0,4 0,2 0,5

0,2 0,3

0,3

20,0

23,3

23,7

17,1 23,8 25,5 25,3

21,4 22,0

21,7

0,0

0,3

0,0

0,2

0,2 0,1 0,0 0,3

0,2 0,1

0,1

a 0,0 0,0

0,1

0,2

0,3

0,0

0,2

0,0 0,1 0,2 0,3

0,0 0,2

0,1

0,0 0,2

0,0

0,0

0,2

0,0

0,4

0,1 0,4 0,0 0,1

0,1 0,2

0,2

túl lassú hálózat kapcsolatteremtés

Miért nem használja az internetet?

1866 2243 1,40 1,36 1,40 1,38

10,9 41,5 39,0 0,4

0,0

0,3

22,1

0,3

N

1612 1173 657 667 1,37 5,0 1,3

13,5 36,7 52,0 0,6

0,0

0,3

26,1

okok száma átlagos an

1033

1,40 4,0 2,5

19,0 38,6 44,4 0,0

0,0

0,5

45,4 45,0 43,7 40,1

380

1,40 1,2 1,2

15,9 36,6 42,4 0,5

0,0

39,7 35,9 31,6 39,7

389

1,42 4,0

19,1 38,9 45,8 0,2

0,6 1,1 2,1 1,6

429

1,46 3,5 1,4

0,1 0,0

vírusok miatt

3,8 2,3 1,9 5,9

555

túl drága 142

17,2 19,3

nem való a gyereknek pornográf anyagok miatt adatvédelem miatt 0,0 0,1

nincs PC-je

0,0 0,0

nem érdekli

15,0 32,3 37,5 0,2 19,7 34,5 53,4 0,3

nem ért hozzá

1,24 2,2 0,6 1,43 2,6 1,3

lassú a gépe

646 675

fél tőle

(folytatódik)

0,3

21,7 0,1

a 0,2 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0

0,2 0,7

0,0

0,0

0,0 0,0 0,2 0,0 0,4 0,0

0,1

0,2 0,6 0,0 0,1 0,0 0,0 0,3

0,3 0,4

0,2

0,0

0,0 0,3 0,2 0,3 0,1 0,0

0,2


Miért nem használja az Internetet?

0,1

20,5 22,0 28,9 29,0 23,2 11,9


15,6 37,3 44,1 0,3

0,0 0,2 0,4 0,5 0,0 0,3

1,39 3,4 1,1

0,0 0,0 0,0 0,2 0,2 0,0

17,6 0,2

0,1 0,5 0,0 0,1 0,0 1,4 0,0

2,5 0,1 0,1 0,1 0,2 0,0

0,0 0,3 1,0 0,3 0,1 0,1

0,2

24,3 0,0

48,1 36,8 41,1 37,5 54,4 48,3 51,6

50,5 52,1 51,5 46,2 44,5 32,8

16,3 10,7 13,2 17,5 14,0 20,1

0,1

0,2

29,0 22,5 27,4 51,7 33,9 20,3 28,8

18,3 28,5 23,5 29,1 39,2 56,1

1,29 1,32 1,36 1,41 1,40 1,42

21,5 47,9 39,6 0,1

0,0

1,9 2,0 0,0 0,4 0,5 2,9 0,6

4,8 1,6 1,8 1,3 1,0 0,2

1,44 4,5 0,4

14,1 34,8 51,0 0,4

0,0 1,3 1,2 3,1 4,5 5,9

1,40 2,9 1,2

25,1 0,2 21,1 0,3 2,0 4,3 2,0 5,4 1,8 0,0 3,1

13,5 9,0 21,9 18,5 17,1 11,5 16,0

0,2 1,3 1,36 1,23 1,43 1,42 1,44 1,23 1,43

143

0,1 0,0

vírusok miatt

9,9 28,1 45,4 0,2 10,4 23,2 34,3 1,3

túl drága

1,31 2,8 2,1 1,25 2,1 1,8

nem való a gyereknek pornográf anyagok miatt adatvédelem miatt

26,7 21,0 29,1 15,6 23,7 19,9 25,8

nincs PC-je

0,4 0,0 0,0 0,2 0,5 0,0 0,4

nem ért hozzá

0,0 0,6 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0

lassú a gépe

0,3 1,2 0,0 0,1 0,9 0,0 0,3

nem érdekli

2.8. táblázat folytatás N

Összesen 4109 korcsoportok 14-17 79 18-29 731 30-39 659 40-49 755 50-59 725 60 és idősebb 1154 iskolai végzettség max. 8 általános 1553 szakmunkás1280 képző érettségi 965 felsőfokú 309 gazdasági aktivitás alkalmazott 1559 önálló vállalkozó 197 55 1568 238 140 351 alkalmi munkás nyugdíjas munkanélküli tanuló egyéb inaktív

fél tőle

lassú a gépe

nem ért hozzá nem érdekli

18,0 20,5 14,3 16,4 10,6

37,8 46,5 41,5 35,3 29,0

0,3

0,0 0,2 0,0 0,0 0,0

0,1

1,3 30,0 0,0

0,3 0,2 0,1 0,3 0,5

0,3 21,7 0,1 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0

0,5 0,3 0,2 0,3 0,3

0,0

25,8 18,4 20,1 21,5 24,9 0,0

144

0,2 21,4 0,2

vírusok miatt 0,1

túl drága

0,3

nem való a gyereknek pornográf anyagok miatt adatvédelem miatt

a 0,1

0,0

0,1 0,0 0,0 0,3 0,2

0,1

0,2

0,0

0,2 0,0 0,1 0,1 0,4

0,2


Miért nem használja az Internetet?

45,5 44,0 40,3 48,3 41,6

1,2 15,1 37,8 43,6

0,0 24,0 26,6 51,4

0,3 0,8 1,4 1,3 1,7

1,1 15,6 37,3 44,1

nincs PC-je

2.8. táblázat folytatás N


összesen 4109 1,39 3,4 személyes jövedelmi ötödök 1 - alsó 728 1,45 4,1 2 761 1,45 3,9 3 736 1,37 3,9 4 679 1,38 3,2 5 - felső 543 1,29 2,3 A kérdezett származása roma 191 1,48 2,3 származású nem roma 3813 1,38 3,5 szárm.

fél tőle

2.9. táblázat Tervezik-e, hogy a következő 12 hónap során számítógépet vesznek? (Az adott csoport %-ában) N

Összesen Neme férfi nő

tervezik

1724

12,3

809 915

13,5 11,1

nem tervezik semmiképpen 42,5 45,2 40,7 44,4

összesen 100

45,8 44,5

100 100

Település típusa község város megyeszékhely Budapest Régió KözépMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld korcsoport 14-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60 és idősebb Iskolai végzettség max. 8 általános szakmunkásképző érettségi felsőfokú Gazdasági aktivitás alkalmazott önálló vállalkozó alkalmi munkás nyugdíjas munkanélküli tanuló egyéb inaktív

697 507 273 247

10,2 12,8 13,6 15,3

40,3 43,8 50,4 38,7

49,5 43,4 36,0 46,0

100 100 100 100

371

18,1

34,9

47,0

100

189 166 172 248

9,0 9,0 14,0 11,7

36,5 45,5 53,5 33,2

54,5 45,5 32,6 55,1

100 100 100 100

234 344

9,4 10,8

56,4 44,8

34,2 44,5

100 100

33 371 317 317 308 374

20,6 14,8 23,7 13,5 7,8 1,9

64,7 59,7 51,4 50,3 33,8 17,1

14,7 25,5 24,9 36,2 58,4 81,0

100 100 100 100 100 100

595 630 404 94

5,7 15,6 16,3 13,8

37,6 44,8 46,5 43,6

56,7 39,6 37,1 42,6

100 100 100 100

702 67 23 574 125 60 173

15,2 28,4 34,8 3,8 12,8 20,0 16,2

53,2 41,8 26,1 23,0 50,4 61,7 55,5

31,6 29,9 39,1 73,2 36,8 18,3 28,3

100 100 100 100 100 100 100 (folytatódik)

145

2.9. táblázat folytatás Tervezik-e, hogy a következő 12 hónap során számítógépet vesznek? (Az adott csoport %-ában) N Összesen 1724 Személyes jövedelemi ötödök 1 - alsó 323 2 326 3 284 4 307 5 - felső 207 A kérdezett származása roma származású 97 nem roma szárm. 1575

tervezik 12,3

nem tervezik semmiképpen 42,5 45,2

összesen 100

7,1 9,5 9,9 11,8 20,7

44,3 33,8 42,6 42,5 49,5

48,6 56,6 47,5 45,8 29,8

100 100 100 100 100

8,2 12,5

51,5 42,0

40,2 45,5

100 100

146

2.10. táblázat Belépési szándék az interetezők táborába (a nem Internetező válaszolók százalékában ) (N=4144)

átlag Neme férfi nő Korcsoportok 14-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60iskolai végzettség általános iskola szakmunkásképző érettségi felsőfokú település típusa Budapest megyeszékhely város község régió Közép-Magyarország Közép-Dunánúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld háztartás mérete 1 fős 2 fős 3 fős 4 fős 5 fős és nagyobb a kérdezett származása cigány származású nem cigány származású

azok aránya, akik valószínűsítik, hogy 1 éven belül interneteznek 10 10 9 48 16 15 11 6 1 4 8 15 22 11 12 9 8 11 8 12 9 7 10 8 1 5 12 14 12 3 10 (folytatódik)

147

2.10. táblázat folytatás Belépési szándék az interetezők táborába (a nem Internetező válaszolók százalékában ) (N=4144) (folytatás)

átlag személyes jövedelem ötödei alsó alsó közép közép felső közép felső egy főre jutó jövedelem ötödei alsó alsó közép közép felső közép felső gazdasági aktivitás alkalmazott önálló vállalkozó alkalmi munkás nyugdíjas munkanélküli tanuló egyéb inaktív Foglalkozás felső vezető középvezető alsó vezető beosztott értelmiségi egyéb szellemi szellemi szabadfoglalkozású kereskedő-szolgáltató iparos egyéni gazda szakmunkás betanított munkás segédmunkás mezőgazdasági fizikai

azok aránya, akik valószínűsítik, hogy 1 éven belül interneteznek 10 4 6 5 8 16 7 8 5 8 12 12 18 20 2 11 41 10 13 12 8 22 12 36 23 9 6 8 4 2 2

148

2.11.- táblázat

Otthon N Átlag Szórás összesen 261 6,3 10,2 a kérdezett neme férfi 149 7,5 11,8 nő 113 4,6 7,2 település típusa község 30 3,8 4,4 város 56 6,6 13,6 megye56 4,0 4,4 székhely Budapest 120 7,7 11,0 Korcsoportok 14-17 31 4,2 3,7 18-29 86 8,5 13,2 30-39 50 5,5 10,0 40-49 57 5,3 8,7 50-59 30 5,1 7,2 60 és idősebb 8 5,6 6,5 iskolai végzettség max. 8 37 4,1 3,4 általános szakmunkás21 9,8 13,9 képző érettségi 101 7,7 12,8 felsőfokú 102 4,9 7,2

Hetente mennyi időt tölt internetezéssel (órában)?

158 228 96 84 46 4

158

138

162 158

337 279

2,0

1,9 5,0 4,7 6,6 3,6 4,8

5,2

3,9

4,1 3,8

5,1 3,2

2,8

1,7

1,7 7,8 5,7 8,8 4,0 4,3

5,9

5,5

7,7 6,5

7,8 4,2

31 16

2

17

13 44 5 2 3 0

12

14

15 25

36 31

1,8 1,5

0,3

1,8

1,6 1,8 1,6 1,3 0,8 -

2,0

2,0

1,0 1,8

1,6 1,7

1,5 1,4

0,3

1,6

1,1 1,7 0,8 1,1 0,4 -

1,5

1,4

0,8 1,8

1,6 1,3

57 20

16

42

31 82 7 9 6 2

28

33

29 45

75 60

2,2 1,0

2,9

1,8

1,7 2,3 2,4 0,7 1,1 0,5

2,2

2,0

2,0 1,8

2,1 1,9

2,1 0,7

2,9

1,5

1,2 2,2 2,6 0,4 0,6 0,6

2,0

2,3

1,7 1,8

2,0 1,9

22 22

6

17

15 34 7 7 5 0

19

19

14 16

35 33

2,2 2,0

0,9

1,9

1,6 2,3 1,2 2,4 1,4 -

1,5

2,8

1,5 1,9

1,7 2,2

2,7 2,7

0,6

1,5

1,2 2,7 1,4 3,5 0,6 -

1,5

3,1

1,2 2,7

2,3 2,4

Máshol N Átlag Szórás 68 2,0 2,3

190

3,5

8,2 7,2

Közkönyvtárban Barátnál/rokonnál N Átlag Szórás N Átlag Szórás 66 1,7 1,5 136 2,0 1,9

30

5,1 5,8

Munkahelyén N Átlag Szórás 616 4,3 6,5

208 188

149

(folytatódik)

-2. 11. táblázat folytatás

Otthon N Átlag Szórás összesen 261 6,3 10,2 gazdasági aktivitás alkalmazott 128 6,0 8,4 önálló 41 8,9 17,3 vállalkozó alkalmi 0 munkás nyugdíjas 8 2,3 3,1 munkanélküli 4 1,6 2,5 tanuló 66 6,6 8,8 egyéb inaktív 13 2,4 1,7

Hetente mennyi időt tölt internetezéssel (órában)?

5,3 9,4

6,6

1

2

18

2,6 1,7 0,8

1,0

1,3

1,6

1,5 1,6 0,3

0,0

1,2

1,6

3 4 67 3

0

2

57

0,7 3,5 1,9 3,2

-

0,7

2,0

0,5 3,1 1,6 3,5

-

0,3

2,1

0 9 25 3

0

5

26

1,5 2,0 2,3

-

1,9

2,0

2,9 1,7 2,0

-

2,2

2,8

Máshol N Átlag Szórás 68 2,0 2,3

284 6,9 -

0 5 38 3

Közkönyvtárban Barátnál/rokonnál N Átlag Szórás N Átlag Szórás 66 1,7 1,5 136 2,0 1,9

38 0,0 5,6 0,7

Munkahelyén N Átlag Szórás 616 4,3 6,5

0 4,0 2,9 2,6

0 1 289 2

150

2.12. táblázat


majdnem minden nap

hetente többször

havonta többször


soha

összesen

Internetes tevékenységek gyakorisága

860 860 860

5 19 6

3 7 3

14 19 17

15 16 20

13 11 15

50 27 39

100 100 100

860

15

7

24

20

13

20

100

860

6

5

18

20

18

33

100

860 860

4 3

2 1

8 1

12 4

16 4

58 88

100 100

N

Gyakran chat-el? Gyakran e-mail-ezik? Gyakran szórakozik (játszik)? Gyakran keres információt munkához? Gyakran keres információt magának? Gyakran csatlakozik fórumhoz? Gyakran intéz bankügyeket?

2.13. táblázat


soha

2,7 10,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,7

0,5 3,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6

1,7 0,0 0,0 0,0 0,0 0,7 0,0 1,2

4,5 6,1 0,0 0,0 0,0 2,0 10,0 4,0

3,7 6,1 0,0 0,0 5,0 3,4 0,0 3,7

86,8 74,2 100,0 100,0 95,0 93,3 90,0 87,6

151

összesen

havonta többször

401 66 1 10 20 148 20 666

hetente többször

alkalmazott önálló vállalkozó alkalmi munkás nyugdíjas munkanélküli tanuló egyéb inaktív Összesen

N

majdnem minden nap

bankügyek intézése gazdasági aktivitás szerint

gazdasági aktivitás:


Bankügyek intézése Interneten gazdasági aktivitás szerint

100 100 100 100 100 100 100 100

2.14. táblázat Egyes internetes tevékenységek gyakorisága iskolai végzettség és kor szerint (az adott csoport százalékában)

E-mailezés

Chat-elés

legalább ritkábban hetente korcsoportok 14-17 29 18-29 27 30-39 11 40-49 16 50-59 9 60 és idősebb 22 iskolai végzettség maximum 30 8 általános szakmunkás19 képző érettségi 25 felsőfokú 12 korcsoportok 14-17 28 18-29 46 30-39 55 40-49 58 50-59 49 60 és idősebb 50 iskolai végzettség maximum 26 8 általános szakmunkás31 képző érettségi 50 felsőfokú 60

soha

összesen

40 34 16 17 18 5

30 39 73 66 73 72

100 100 100 100 100 100

40

30

100

28

53

100

28 20

47 68

100 100

36 28 19 25 23 34

36 26 26 17 28 16

100 100 100 100 100 100

38

36

100

13

56

100

26 23

23 16

100 100 (folytatódik)

152

2.14. táblázat folytatás Egyes internetes tevékenységek gyakorisága iskolai végzettség és kor szerint

Munkához info keresés

Szórakozás

(az adott csoport százalékában) korcsoportok 14-17 34 18-29 31 30-39 18 40-49 19 50-59 10 60 és idősebb 25 iskolai végzettség maximum. 34 8 általános szakmunkás29 képző érettségi 27 felsőfokú 17 korcsoportok 14-17 23 18-29 43 30-39 58 40-49 71 50-59 63 60 és idősebb 46 iskolai végzettség maximum 22 8 általános szakmunkás31 képző érettségi 52 felsőfokú 67

44 41 28 26 17 21

22 29 54 55 73 54

100 100 100 100 100 100

45

21

100

47

24

100

29 30

43 53

100 100

45 39 25 19 28 0

32 18 17 11 9 54

100 100 100 100 100 100

47

31

100

22

47

100

32 26

16 7

100 100

153

2.15. táblázat Milyen gyakran használja az internetet munkahelyén N

naponta

személyes levelezésre

337

17

munkával kapcsolatos levelezésre

337

42

Használat gyakorisága (%) hetente havonta ennél soha Összesen többször többször ritkábban 18 9 11 44 100 19

9

8

21

személyes szörfölésre 337 16 19 18 18 30 munkával 337 25 24 20 13 18 kapcsolatos szörfölésre Személyes/Munkával kapcsolatos levelezésre Személyes levelezésre (%) munkával N naponta hetente havonta ennél soha kapcsolatos levelezésre többször többször ritkábban naponta 143 36 22 5 11 26 hetente többször 63 3 25 21 14 37 havonta töbször 32 6 3 29 13 48 ennél ritkábban 27 4 15 8 23 50 soha 72 3 10 1 4 82 Személyes/Munkával kapcsolatos szörfölésre Személyes szörfölésre (%) munkával N naponta hetente havonta ennél soha kapcsolatos szörfölésre többször többször ritkábban naponta 86 51 20 7 9 13 hetente többször 80 3 40 20 15 23 havonta töbször 69 7 9 43 17 23 ennél ritkábban 43 2 12 7 49 30 soha 60 2 7 7 14 71 Munkával kapcsolatos szörfölésre/levelezésre Munkával kapcsolatos szörfölésre (%) N naponta hetente havonta ennél soha többször többször ritkábban naponta 143 49 23 14 5 9 hetente többször 63 10 41 29 8 13 havonta töbször 32 3 10 48 16 23 ennél ritkábban 27 4 11 11 44 30 soha 72 11 19 18 19 33 Személyes szörfölésre/levelezésre Személyes szörfölésre (%) N naponta hetente havonta ennél soha személyes levelezésre többször többször ritkábban naponta 58 53 19 14 3 10 hetente többször 60 7 47 27 8 12 havonta töbször 32 13 13 25 28 22 ennél ritkábban 38 5 16 21 37 21 soha 149 7 9 13 21 50 154

100 100 100

Összesen 100 100 100 100 100 Összesen 100 100 100 100 100 Összesen 100 100 100 100 100 Összesen 100 100 100 100 100

2.16. táblázat Munkáltatói ellenőrzés A munkáltató ellenőrzi-e (%) e-mailt internetet nagyon szigorúan 9 12 csak néha 15 24 egyáltalán nem 76 63 összesen 100 100 N 240 254

2.17. táblázat Hatékonyság Változott-e a munka hatékonysága (%) nagyon lelassult 1 kevésbé hatékony 2 hatékonyság 47 nem változott hatékonyabbá vált 38 sokkal 12 hatékonyabb összesen 100 N 311

155

2.18. táblázat A hetente küldött e-mailek száma

összesen a kérdezett neme férfi nő település típusa község város megyeszékhely Budapest korcsoportok 14-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60 és idősebb iskolai végzettség max. 8 általános szakmunkásképző érettségi felsőfokú gazdasági aktivitás alkalmazott önálló vállalkozó alkalmi munkás nyugdíjas munkanélküli tanuló egyéb inaktív

Hetente munkaügyben küldött e-mail. N Átlag 544 6,36

Hetente magánügyben küldött e-mail. N Átlag 617 5,90

284 261

7,89 4,67

325 294

6,01 5,76

105 129 131 179

6,11 5,10 6,41 7,35

126 149 147 197

5,82 3,76 7,36 6,46

51 237 94 99 55 9

0,85 5,69 8,71 8,65 6,66 2,81

115 242 97 98 56 9

3,37 8,42 7,66 3,39 2,02 2,39

73 27 232 213

0,59 2,54 4,77 10,51

139 30 238 212

4,03 13,90 6,87 4,89

294 56 1 6 14 161 11

9,23 8,60 1,00 0,75 1,57 1,26 3,24

297 58 1 6 14 229 13

7,02 3,92 3,00 3,92 2,92 5,23 5,32

156

2.19. táblázat A hetente kapott e-mailek száma

összesen a kérdezett neme férfi nő település típusa község város megyeszékhely Budapest korcsoportok 14-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60 és idősebb iskolai végzettség max. 8 általános szakmunkásképző érettségi felsőfokú gazdasági aktivitás alkalmazott önálló vállalkozó alkalmi munkás nyugdíjas munkanélküli tanuló egyéb inaktív

Hetente Hetente munkaügyben magánügyben kapott e-mailek kapott e-mailek N Átlag N Átlag 543 9,86 611 9,32

Hetente hány reklámlevelet kap N Átlag 551 7,25

281 263

13,62 5,79

323 290

11,51 6,85

291 259

8,75 5,58

103 130 133 179

7,99 7,29 11,87 11,23

124 150 145 194

14,19 4,25 8,68 10,55

116 136 131 167

6,34 6,20 7,10 8,87

51 237 93 98 56 9

1,47 7,17 9,57 16,99 17,70 2,91

112 240 98 97 55 9

4,55 10,25 18,61 3,96 8,91 2,19

103 220 83 89 49 7

3,74 7,35 9,17 8,20 9,94 2,49

73 28 230 214

1,02 3,25 7,75 15,95

135 30 236 212

5,14 45,03 9,74 6,42

123 26 210 191

3,70 4,59 8,95 8,04

296 55 1 6 14 160 11

12,56 23,23 1,00 0,75 2,17 1,90 2,58

297 57 1 6 14 224 13

11,61 11,18 3,00 3,64 3,81 6,54 5,87

268 48 1 6 14 202 10

8,55 12,86 0,00 2,10 3,96 4,90 2,52

157

2.20. táblázat Az elektronikus levelezéssel kapcsolatos vélemények megoszlása ötfokú válasz-skálán (%)* N 5 4 Az e-mailekkel való foglalkozás sok időbe 631 5 8 telik. Sokkal valószínűbb, hogy fenntartja valakivel a kapcsolatot, ha az illetőnek van e- 631 25 19 mailje. Az e-mail lehetőséget nyújt arra, hogy olyan emberekkel is kommunikáljon, akikkel 628 38 24 egyébként nem tenné. Zavarja, ha valakinek nincs e-mailje 632 2 2 * Megjegyzés: 5=”teljesen egyetért” 1 =”egyaltalán nem ért egyet”

158

3

2

1 Összesen

23

20 43

100

17

12 27

100

15

5 18

100

7

14 75

100

2.21 táblázat A használati index összetevői Az összetevők használatának elterjedtsége %

Eszköz

PC internet mobil WAP e-mail vásárol N

2001. október (WIP)

2001. április-május (MONITOR)

28,8 17,5 39,7 8,2 7,8 0,6 5032

24,8 10,6 28,4 4,0 5,6 0,3 4271

2.22. táblázat Az összetevők faktoranalízise 1. faktor: számítógép 2. faktor: mobiltelefon PC internet mobil WAP e-mail vásárol A faktor magyarázó ereje:

0,792 0,860 0,543 0,383 0,748 0,285

-0,120 -0,223 0,597 0,751 -0,339 -0,250

40,8%

19,4%

159

2.23. táblázat A használati index összetevőinek korrelációs mátrixa PC

internet 1 0,65 0,65 1 0,31 0,28 0,16 0,17 0,45 0,63 0,11 0,17

PC internet mobil WAP e-mail vásárol

mobil 0,31 0,28 1 0,37 0,20 0,06

WAP e-mail vásárol 0,16 0,45 0,11 0,17 0,63 0,17 0,37 0,20 0,06 1 0,09 0,04 0,09 1 0,18 0,04 0,18 1

2.24. táblázat Info-kommunikációs eszközök használatának viszonya (az adott eszközt használók/nem használók hány %-a használja a többi eszközt) PC PC

nem igen internet nem igen mobil nem igen WAP nem igen e-mail nem igen vásárol nem igen N=5032 Főátlag:

internet mobil WAP e-mail vásárol % % % % % % 1,9 30,1 5,4 0,2 0,1 100 56,1 63,2 15,2 26,7 1,9 15,3 33,4 6,0 0,0 92,1 100 69,1 18,6 44,4 3,4 17,5 9,0 3,6 0,2 45,9 30,6 100 20,8 14,3 1,2 26,6 15,6 34,3 7,1 0,5 53,3 39,6 100 100 15,7 1,7 22,9 10,6 36,9 7,5 0,2 98,3 99,6 72,4 16,5 100 5,2 28,4 17,1 39,4 8,1 7,4 93,3 100 78,9 23,6 68,6 100 28,8 17,5 39,7 8,2 7,8 0,6

160

2.25. táblázat A használati index megoszlása a lakosság csoportjain belül Infokommunikációs használati index szintje 0 1 2 3 4 5 6 49,3 22,9 12,6 7,6 6,0 1,4 0,1

Összesen a kérdezett neme Férfi 43,1 Nő 54,9 település típusa Község 59,2 Város 48,1 Megyeszékhely 39,6 Budapest 40,7 Régió Közép-Magyarország 42,0 Közép-Dunántúl 49,4 Nyugat-Dunántúl 46,9 Dél-Dunántúl 51,0 Észak-Magyarország 55,7 Észak-Alföld 55,0 Dél-Alföld 51,8 korcsoportok 14-17 7,8 18-29 21,5 30-39 33,6 40-49 46,8 50-59 59,6 60 és idősebb 89,9 iskolai végzettség max. 8 általános 69,9 szakmunkásképző 52,8 érettségi 29,0 felsőfokú 21,9 gazdasági aktivitás alkalmazott 32,1 önálló vállalkozó 17,0 alkalmi munkás 45,5 nyugdíjas 87,5 munkanélküli 50,9 tanuló 4,4 egyéb inaktív 59,1 egy főre jutó háztartási jövedelem ötödei 1 - alsó 61,0 2 58,7 3 62,9 4 56,0 5 - felső 31,5 a kérdezett származása Roma származású 72,7 nem roma származású 48,2 összesen 2001. április-május 60,1 (MONITOR)

Összesen 100

25,2 20,9

14,3 11,2

8,1 7,1

7,4 4,8

1,8 1,0

0,1 0,0

100 100

21,3 24,7 26,0 20,6

10,5 13,6 12,9 15,2

5,6 7,3 10,4 9,3

2,7 5,1 9,2 11,2

0,7 1,1 1,7 2,9

0,1 0,2 0,1

100 100 100 100

21,7 24,7 24,6 24,0 21,1 23,4 23,5

15,0 11,6 12,5 11,6 12,5 9,9 12,5

9,2 8,5 7,8 5,3 5,8 7,4 7,3

9,5 4,8 6,1 7,5 4,4 3,5 3,5

2,6 0,8 1,7 0,7 0,5 0,7 1,3

15,3 30,7 33,0 25,8 24,1 7,8

29,0 20,6 15,8 13,2 8,9 1,5

33,4 12,0 8,5 6,5 3,7 0,4

12,9 12,1 6,7 6,0 3,5 0,2

1,6 2,9 2,2 1,6 0,1 0,2

13,8 30,5 29,5 19,1

7,7 12,0 18,1 17,1

6,0 2,3 10,8 17,6

2,2 1,8 10,0 19,1

0,2 0,5 2,5 4,6

0,1 0,6

31,4 36,0 30,5 10,3 30,5 15,3 26,5

16,8 20,0 19,7 1,8 12,8 28,7 9,3

8,9 10,8 4,3 0,3 3,5 30,1 3,0

8,7 11,8

1,9 4,1

0,1 0,3

0,2 1,6 17,9 1,5

0,8 3,6 0,3

0,3

100 100 100 100 100 100 100

25,7 22,4 19,0 21,4 24,3

8,5 11,6 9,1 10,1 15,5

2,7 3,9 5,1 6,5 11,4

1,8 2,8 3,0 4,8 12,6

0,3 0,5 0,8 1,1 4,5

0,1 0,3

100 100 100 100 100

20,2 22,9

4,2 13,1

1,9 7,8

1,1 6,3

1,5

0,1

100 100

20,1

10,4

5,1

3,4

0,7

0,0

100

161

0,1 0,2 0,4 0,1

0,3 0,1

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

2.26. táblázat A használati index értéke a lakosság csoportjain belül érték 17,1

összesen A kérdezett neme férfi nő település típusa község város megyeszékhely Budapest régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld korcsoportok 14-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60 és idősebb iskolai végzettség max. 8 általános szakmunkásképző érettségi felsőfokú gazdasági aktivitás alkalmazott önálló vállalkozó alkalmi munkás nyugdíjas munkanélküli tanuló egyéb inaktív a háztartás egy főre jutó jövedelmének ötödei 1 - alsó 2 3 4 5 - felső a kérdezett származása roma nem roma összesen, 2001. április-május (MONITOR)

19,6 14,9 12,2 16,7 21,6 23,1 21,7 16,3 18,0 16,1 13,9 13,9 15,2 38,9 28,8 21,5 17,3 11,3 2,3 9,6 11,9 25,2 34,9 22,8 29,7 13,8 2,6 12,8 42,1 10,5 9,9 11,9 11,4 14,4 27,3 6,4 17,7 12,3

162

2.27 táblázat A használati indexet meghatározó társadalmi tényezők súlya (regresszióelemzés) Az együttható értéke -0,043 0,077 -0,408 0,315 0,159 0,075

a kérdezett neme (-férfi/nő+) település típusa (-község/Budapest+) korcsoportok (-fiatal/idős+) iskolai végzettség (-alacsony/magas+) háztartás jövedelmi ötödök (-alsó/felső+) a kérdezett származása (-roma/nem roma+) szignifikanciaszint a modell magyarázó ereje (R2):

0,0000 0,401

163

3. sz. Melléklet

164

3.1. táblázat Az új technológiai eszközök fogadtatása: az internet, mobiltelefon jobbá vagy rosszabbá teszik a világot? (a valamilyen választ adók százalékában ) (N=4358)

neme Férfi Nő korcsoportok 14-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60iskolai végzettség általános iskola szakmunkásképző érettségi felsőfokú

jobbá teszik

rosszabbá teszik

se nem jobbá, se nem rosszabbá

70 63

8 11

22 57

100 100

73 76 65 68 64 54

5 4 9 9 11 18

23 20 27 24 24 28

100 100 100 100 100 100

64 68 67 67

13 9 8 7

24 23 25 27

100 100 100 100

58 68 68 68

8 9 11 10

34 23 21 22

100 100 100 100

60 63 70 70 69 68 70

9 8 10 7 11 10 11

30 29 20 23 20 22 20

100 100 100 100 100 100 100

57 63 68 70 66

17 13 8 5 9

26 24 23 25 25

100 100 100 100 100

77 66

8 10

15 25

100 100

település típusa Budapest megyeszékhely város község régió Közép-Magyarország Közép-Dunánúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld háztartás mérete 1 fős 2 fős 3 fős 4 fős 5 fős és nagyobb a kérdezett származása cigány származású nem cigány származású

165

3.1. táblázat folytatás Az új technológiai eszközök fogadtatása: az internet, mobiltelefon jobbá vagy rosszabbá teszik a világot? (a valamilyen választ adók százalékában ) (N=4358) jobbá teszik átlag személyes jövedelem ötödei alsó alsó közép közép felső közép felső egy főre jutó jövedelem ötödei alsó alsó közép közép felső közép felső gazdasági aktivitás alkalmazott önálló vállalkozó alkalmi munkás nyugdíjas munkanélküli tanuló egyéb inaktív foglalkozás felső vezető középvezető alsó vezető beosztott értelmiségi egyéb szellemi szellemi szabadfoglalkozású kereskedő-szolgáltató iparos egyéni gazda szakmunkás betanított munkás segédmunkás mezőgazdasági fizikai

66

rosszabbá teszik 10

se nem jobbá, se nem rosszabbá 24

64 60 61 67 71

14 12 14 9 5

23 28 24 24 23

100 100 100 100 100

66 64 64 64 68

10 10 13 11 8

23 27 23 25 24

100 100 100 100 100

69 71 70 56 70 75 68

7 6 12 17 9 4 10

25 23 18 27 21 21 22

100 100 100 100 100 100 100

71 68 69 63 67

4 10 8 6 9

25 23 23 31 24

100 100 100 100 100

92

2

7

100

70 61 72 63 64 64 61

8 5 6 9 14 15 17

22 34 22 27 22 21 22

100 100 100 100 100 100 100

166

3.1. táblázat folytatás Az új technológiai eszközök fogadtatása: az internet, mobiltelefon jobbá vagy rosszabbá teszik a világot? (a valamilyen választ adók százalékában ) (N=4358) jobbá teszik átlag 66 hozzáférési index 0 59 1 54 2 64 3 67 4 70 5 72 6 74 használati index 0 58 1 71 2 74 3 72 4 73 5 87 6 100 tartós fogyasztási cikkek száma nincs 63 1-2 59 3-4 64 5-6 68 7 vagy több 73 lakás jellemzője családi ház 68 többlakásos villa, sorház, 63 társasház régi típusú városi (bér)ház 62 új típusú városi (bér)ház 64 (panel)

rosszabbá teszik 10 18 16 12 9 7 4 5

167

se nem jobbá, se nem rosszabbá 24 23 30 24 24 23 24 21

100 100 100 100 100 100 100

15 6 7 3 3 1 -

27 24 20 25 24 12 -

100 100 100 100 100 100 100

15 16 10 8 5

22 25 26 24 22

100 100 100 100 100

10

22

100

9

29

100

9

29

100

8

28

100

3.2. táblázat Internettel kapcsolatos vélemények I. (ötfokú válaszskálán megjelölt értékek átlaga)∗ (N=4358)

átlag neme férfi nő korcsoportok 14-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60iskolai végzettség általános iskola szakmunkásképző érettségi felsőfokú település típus Budapest megyeszékhely város község régió Közép-Magyarország Közép-Dunánúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld háztartás mérete 1 fős 2 fős 3 fős 4 fős 5 fős és nagyobb a kérdezett származása cigány származású nem cigány származású

komoly hátrány az Az emberek túl sok internettel kapcsolatban elmaradtnak érzi magát internet-hozzáférés hiánya időt töltenek internetezéssel 2,47 3,25 2,38 2,47 2,47

3,11 3,39

2,29 2,47

2,56 2,42 2,42 2,56 2,57 2,39

3,16 3,23 3,18 3,21 3,30 3,46

1,92 2,16 2,38 2,54 2,47 2,55

2,51 2,38 2,43 2,66

3,34 3,35 3,18 3,05

2,49 2,47 2,32 2,04

2,53 2,47 2,35 2,54

3,47 3,27 3,23 3,13

2,22 2,44 2,30 2,50

2,48 2,29 2,33 2,45 2,76 2,61 2,30

3,43 3,11 3,07 3,24 3,29 3,20 3,16

2,20 2,31 2,36 2,33 2,64 2,57 2,40

2,38 2,48 2,45 2,45 2,58

3,45 3,31 3,25 3,20 3,19

2,49 2,44 2,35 2,28 2,45

2,69 2,46

3,12 3,26

2,51 2,37

∗„5”= teljes mértékben egyetért, „1”= egyáltalán nem ért egyet

168

3.2. táblázat folytatás Internettel kapcsolatos vélemények I. (ötfokú válaszskálán megjelölt értékek átlaga) (N=4358) komoly hátrány az Az emberek túl sok internet-hozzáférés hiánya időt töltenek internetezéssel átlag személyes jövedelem ötödei alsó alsó közép közép felső közép felső egy főre jutó jövedelem ötödei alsó alsó közép közép felső közép felső gazdasági aktivitás alkalmazott önálló vállalkozó alkalmi munkás nyugdíjas munkanélküli tanuló egyéb inaktív foglalkozás felső vezető középvezető alsó vezető beosztott értelmiségi egyéb szellemi szellemi szabadfoglalkozású kereskedő-szolgáltató iparos egyéni gazda szakmunkás betanított munkás segédmunkás mezőgazdasági fizikai

2,47

3,25

internettel kapcsolatban elmaradtnak érzi magát 2,38

2,59 2,35 2,40 2,45 2,57

3,44 3,36 3,35 3,29 3,12

2,67 2,60 2,49 2,41 2,24

2,57 2,34 2,38 2,50 2,61

3,21 3,36 3,27 3,30 3,29

2,64 2,45 2,40 2,48 2,29

2,41 2,55 3,25 2,47 2,57 2,52 2,51

3,20 3,05 3,26 3,42 3,27 3,11 3,47

2,30 2,34 2,40 2,57 2,53 1,85 2,77

2,66 2,42 2,53 2,64 2,44

3,07 3,17 3,01 3,12 3,28

2,15 2,16 2,46 2,08 2,36

2,95

2,92

1,64

2,66 2,29 2,56 2,41 2,39 2,69 2,29

3,12 2,98 3,39 3,37 3,41 3,43 3,02

2,56 2,48 2,46 2,43 2,53 2,85 2,61

169

3.2. táblázat folytatás Intenettel kapcsolatos vélemények I. (ötfokú válaszskálán megjelölt értékek átlaga)(N=4358) komoly hátrány az Az emberek túl sok internet-hozzáférés hiánya időt töltenek internetezéssel átlag hozzáférési index 0 1 2 3 4 5 6 használati index 0 1 2 3 4 5 6 tartós fogyasztási cikkek száma Nincs 1-2 3-4 5-6 7 vagy több lakás jellemzője családi ház többlakásos villa, sorház, társasház régi típusú városi (bér)ház új típusú városi (bér)ház (panel)

2,47

3,25

internettel kapcsolatban elmaradtnak érzi magát 2,38

2,57 2,46 2,50 2,46 2,42 2,42 2,73

3,31 3,31 3,32 3,33 3,28 3,07 3,05

2,66 2,52 2,55 2,49 2,34 2,12 1,66

2,49 2,37 2,48 2,50 2,57 2,84 3,60

3,40 3,29 3,16 3,02 3,01 3,09 2,21

2,64 2,43 2,25 1,80 1,58 1,59 1,00

2,51 2,44 2,52 2,42 2,54

3,40 3,38 3,30 3,24 3,13

2,49 2,60 2,51 2,29 2,18

2,49

3,21

2,43

2,33

3,31

2,13

2,43

3,41

2,38

2,48

3,29

2,32

170

3.3. táblázat Internettel kapcsolatos vélemények II. (ötfokú válaszskálán megjelölt értékek átlaga)∗(N=4358) Az internet számára semmi fontosat nem nyújt átlag neme férfi nő korcsoportok 14-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60iskolai végzettség általános iskola szakmunkásképző érettségi felsőfokú település típusa Budapest megyeszékhely város község régió Közép-Magyarország Közép-Dunánúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld háztartás mérete 1 fős 2 fős 3 fős 4 fős 5 fős és nagyobb a kérdezett származása cigány származású nem cigány származású

Az internet használók kockáztatják személyes adataikat

Az internettel idő lehet megtakarítani

2,99

Az inteneten rengeteg gyerekeknek nem való tartalom található 4,27

3,17

4,06

2,92 3,07

4,24 4,30

3,16 3,19

4,08 4,05

2,04 2,45 2,73 3,07 3,29 3,83

3,75 4,20 4,32 4,31 4,36 4,38

2,58 2,85 3,25 3,29 3,45 3,45

3,92 4,14 4,15 4,11 4,00 3,93

3,34 3,16 2,72 2,37

4,22 4,36 4,28 4,19

3,20 3,29 3,11 3,03

3,92 4,08 4,13 4,21

2,80 2,76 2,96 3,25

4,24 4,30 4,30 4,26

3,25 3,20 3,12 3,16

4,01 4,16 4,05 4,06

2,87 3,10 2,97 2,99 3,22 3,07 2,91

4,29 4,22 4,24 4,24 4,24 4,26 4,36

3,32 3,15 3,02 3,03 3,20 3,06 3,19

4,06 3,89 4,09 4,09 4,00 4,05 4,21

3,55 3,35 2,83 2,73 2,85

4,31 4,38 4,32 4,18 4,19

3,43 3,36 3,16 3,04 3,07

3,91 4,03 4,06 4,14 4,06

3,35 2,97

4,20 4,27

3,05 3,18

3,88 4,07

∗„5”= teljes mértékben egyetért, „1”= egyáltalán nem ért egyet

171

3.3. táblázat folytatás Internettel kapcsolatos vélemények II. (ötfokú válaszskálán megjelölt értékek átlaga)(N=4358) Az internet használók kockáztatják személyes adataikat


2,99


3,17

4,06

3,39 3,44 3,39 3,06 2,67

4,33 4,32 4,39 4,33 4,25

3,42 3,30 3,34 3,25 3,00

3,98 3,98 4,09 4,06 4,12

3,20 3,26 3,25 3,18 2,72

4,26 4,34 4,38 4,36 4,30

3,28 3,35 3,19 3,24 3,04

4,03 4,01 4,12 4,00 4,19

2,80 2,78 3,51 3,72 2,92 1,94 3,09

4,30 4,31 4,12 4,40 4,21 3,89 4,34

3,15 3,16 3,67 3,49 3,30 2,63 3,08

4,11 4,24 4,09 3,95 4,02 4,09 3,98

2,33 2,72 3,04 2,50 2,71

4,45 4,34 4,32 4,19 4,33

2,84 3,22 3,24 3,08 3,17

4,24 4,12 4,22 4,15 4,10

2,48

4,28

3,07

4,55

2,82 3,37 3,23 3,10 3,57 3,73 3,93

4,32 4,23 4,52 4,34 4,36 4,24 4,31

3,17 3,55 3,28 3,23 3,47 3,51 3,30

4,26 3,81 4,19 4,06 3,95 3,88 3,97

Az internet számára semmi fontosat nem nyújt átlag személyes jövedelem ötödei alsó alsó közép közép felső közép felső egy főre jutó jövedelem ötödei alsó alsó közép közép felső közép felső gazdasági aktivitás alkalmazott önálló vállalkozó alkalmi munkás nyugdíjas munkanélküli tanuló egyéb inaktív foglalkozás felső vezető középvezető alsó vezető beosztott értelmiségi egyéb szellemi szellemi szabadfoglalkozású kereskedő-szolgáltató iparos egyéni gazda szakmunkás betanított munkás segédmunkás mezőgazdasági fizikai

172

3.3. táblázat folytatás Internettel kapcsolatos vélemények II. (ötfokú válastskálán megjelölt értékek átlaga)(N=4358) Az internet használók kockáztatják személyes adataikat


2,99


3,17

4,06

3,80 3,61 3,38 2,99 2,77 2,48 1,89

4,35 4,32 4,31 4,34 4,28 4,17 4,00

3,37 3,36 3,27 3,29 3,13 2,95 2,84

3,74 3,89 4,03 4,11 4,11 4,09 4,28

3,62 3,02 2,53 1,88 1,67 1,49 1,00

4,34 4,33 4,23 4,09 4,05 4,15 3,37

3,43 3,16 2,99 2,85 2,75 2,89 2,98

3,96 4,02 4,15 4,14 4,35 4,50 4,40

3,82 3,62 3,21 2,72 2,55

4,27 4,33 4,34 4,23 4,23

3,59 3,38 3,27 3,13 2,96

3,75 3,89 4,11 4,07 4,18

3,10 2,65 2,97 2,75

4,27 4,26 4,27 4,27

3,15 3,13 3,33 3,20

4,07 4,08 4,02 4,06

Az internet számára semmi fontosat nem nyújt átlag hozzáférési index 0 1 2 3 4 5 6 használati index 0 1 2 3 4 5 6 tartós fogyasztási cikkek száma nincs 1-2 3-4 5-6 7 vagy több lakás jellemzője családi ház többlakásos villa, sorház, társasház régi típusú városi (bér)ház új típusú városi (bér)ház (panel)

173

3.4. táblázat Az Interneten található információk mekkora hányada megbízható? (a véleményt formálók százalékában ) (N=2277) szinte semennyi Kisebb része nagyjából a fele átlag neme férfi nő korcsoportok 14-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60iskolai végzettség általános iskola szakmunkásképző érettségi felsőfokú település típusa Budapest megyeszékhely város község régió Közép-Magyarország Közép-Dunánúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld háztartás mérete 1 fős 2 fős 3 fős 4 fős 5 fős és nagyobb a kérdezett származása cigány származású nem cigány származású

8

41

a nagyobb része 49

8 9

39 42

50 47

1 1 1 3 3 6

7 4 8 7 13 17

43 36 40 41 47 44

50 59 51 49 37 33

3 3 1 1

10 10 7 6

42 41 39 42

45 46 53 51

3 2 2 2

10 8 8 8

47 39 40 39

41 51 50 51

2 1 2 2 2 3 2

9 4 9 6 13 9 6

43 35 40 40 40 40 43

46 60 49 53 45 49 49

4 4 2 1 1

16 11 9 6 8

43 43 38 40 43

37 42 51 54 48

1

12

34

53

2

8

41

49

2 3 2

3.4. táblázat folytatás Az interneten található információk mekkora hányada megbízható? (a véleményt formálók százalékában ) (N=2277) szinte semennyi Kisebb része nagyjából a fele átlag 2 személyes jövedelem ötödei alsó 3 alsó közép 4 közép 3 felső közép 2 felső 1 egy főre jutó jövedelem ötödei alsó 3 alsó közép 3 közép 3 felső közép 2 felső 1 gazdasági aktivitás alkalmazott 2 önálló vállalkozó 1 alkalmi munkás nyugdíjas 5 munkanélküli 3 tanuló 1 egyéb inaktív 2 foglalkozás felső vezető középvezető 2 alsó vezető 1 beosztott értelmiségi 2 egyéb szellemi 1 szellemi 4 szabadfoglalkozású kereskedő-szolgáltató iparos 8 egyéni gazda szakmunkás 3 betanitott munkás 2 segédmunkás 3 mezőgazdasági fizikai 12

175

8

41

a nagyobb része 49

12 12 10 11 6

42 42 40 41 37

44 43 47 47 56

10 9 11 9 7

42 38 41 44 39

45 50 46 45 53

7 7 21 15 5 5 12

39 44 44 45 49 39 40

53 48 35 35 42 56 47

4 7 8 7 7

37 42 46 43 43

59 49 45 49 49

10

28

58

8 8 24 10 10 12 12

43 41 33 39 41 43 40

50 43 43 48 47 43 36

3.4. táblázat folytatás Az interneten található információk mekkora hányada megbízható? (a véleményt formálók százalékában ) (N=2277) szinte semennyi kisebb része nagyjából a fele átlag 2 hozzáférési index 0 8 1 7 2 3 3 1 4 1 5 1 6 1 használati index 0 4 1 2 2 0 3 1 4 1 5 0 6 tartós fogyasztási cikkek száma nincs 10 1-2 5 3-4 2 5-6 1 7 vagy több 1 lakás jellemzője családi ház 2 többlakásos villa, 2 sorház, társasház régi típusú városi 3 (bér)ház új típusú városi 1 (bér)ház (panel)

176

8

41

a nagyobb része 49

15 14 12 8 7 7 3

31 46 41 43 40 39 39

45 34 44 48 52 53 58

13 9 5 4 4 8 -

41 42 44 35 40 36 19

41 48 51 61 56 57 81

14 15 11 7 5

36 43 43 41 38

40 38 43 52 56

8

40

50

6

48

44

10

43

45

9

42

48

3.5. táblázat

átlag neme férfi nő korcsoportok 14-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60iskolai végzettség általános iskola szakmunkásképző érettségi felsőfokú település típusa Budapest megyeszékhely város község 2,98 2,41 2,11 2,07 1,72 1,20

2,05 1,88

internet 1,96

2,62 3,11 3,77 4,23

3,54 3,39 3,50 3,34 3,32 2,71

3,10 3,36

könyv 3,23

4,01 4,16 4,10 4,11

4,12 4,20 4,04 3,91

3,82 3,97 4,01 4,13 4,26 4,20

4,10 4,09

3,82 3,93 3,89 3,82

3,73 4,01 3,90 3,78

3,31 3,76 3,88 3,89 4,08 3,88

3,87 3,85

3,48 3,85 3,50 3,47

3,07 3,75 3,81 3,95

3,03 3,54 3,75 3,74 3,78 3,23

3,61 3,49

2,86 3,06 2,86 2,78

2,50 2,92 3,13 3,25

2,91 2,98 2,98 2,95 2,93 2,55

2,77 2,95

1,48 1,76 1,74 1,88

1,76 1,69 1,71 1,90

2,16 1,79 1,64 1,61 1,67 1,83

1,72 1,77

4,11 4,17 4,27 4,19

4,15 4,24 4,20 4,20

4,38 4,30 4,26 4,12 4,18 4,07

4,11 4,27

Mennyire fontos mint információforrás (ötfokú fontossági skála átlaga)∗ (N=5032)

1,64 1,70 2,26 2,81

3,52 3,49 3,24 2,97

televízió rádió napilapok folyóiratok szervezet barát/rokon 4,09 3,85 3,54 2,86 1,74 4,19

2,29 2,09 1,96 1,74

∗”5”=nagyon fontos, „1”= egyáltalán nem fontos

3.5. táblázat folytatás

átlag régió Közép-Magyarország Közép-Dunánúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld háztartás mérete 1 fős 2 fős 3 fős 4 fős 5 fős és nagyobb a kérdezett származása cigány származású nem cigány származású személyes jövedelem ötödei alsó alsó közép közép felső közép felső

Mennyire fontos mint információforrás (ötfokú fontossági skála átlaga) (N=5032)

2,24 1,75 2,00 1,75 1,89 1,92 1,84 2,99 3,10 3,33 3,40 3,20

3,49 3,10 3,35 3,36 3,08 3,02 3,06

4,19 4,09

4,02 4,20 4,10 4,03 4,08

4,02 4,11 4,15 4,03 4,08 4,21 4,14

3,82 3,88 3,90 4,00 3,90

3,67 3,86

3,87 3,93 3,93 3,79 3,75

3,90 3,89 3,79 3,84 3,80 3,85 3,88

3,25 3,37 3,51 3,76 3,88

2,68 3,60

3,11 3,47 3,73 3,66 3,50

3,49 3,81 4,01 3,53 3,34 3,57 3,38

2,57 2,72 2,77 2,97 3,15

2,23 2,90

2,53 2,84 2,97 2,90 2,90

2,91 2,90 2,95 2,81 2,72 2,88 2,84

1,69 1,69 1,71 1,75 1,70

1,67 1,75

1,81 1,73 1,73 1,70 1,82

1,65 1,74 1,77 1,72 1,89 1,79 1,76

4,19 4,14 4,07 4,27 4,22

4,21 4,19

3,95 4,10 4,28 4,26 4,27

4,12 4,19 4,15 4,28 4,13 4,29 4,27

barát/rokon 4,19

1,35 1,67 2,11 2,27 2,05

2,37 3,29

4,18 4,20 4,11 4,20 4,04

könyv televízió rádió napilapok folyóiratok szervezet 3,23 4,09 3,85 3,54 2,86 1,74

1,76 1,98

2,80 2,82 3,09 3,39 3,73

internet 1,96

1,57 1,45 1,53 1,86 2,49

178

3.5 táblázat folytatás

átlag egy főre jutó jövedelem ötödei alsó alsó közép közép felső közép felső gazdasági aktivitás alkalmazott önálló vállalkozó alkalmi munkás nyugdíjas munkanélküli tanuló egyéb inaktív


4,09

3,90 3,89 3,94 3,93 3,88

3,85

3,82 3,96 3,16 3,31 3,46 3,29 3,30

3,40 3,57 3,49 3,68 3,84

3,54

3,06 3,03 2,58 2,61 2,65 2,97 2,83

2,73 2,74 2,81 2,95 3,23

2,86

1,67 1,64 1,61 1,78 1,67 2,09 1,66

1,68 1,70 1,79 1,76 1,72

4,24 4,19 4,16 4,09 4,14 4,33 4,27

4,21 4,19 4,09 4,16 4,24

barát/rokon

3,23

4,14 4,16 4,16 4,17 4,03

3,94 3,98 3,79 3,92 3,76 3,37 3,81

internet 1,96 2,94 3,05 3,10 3,27 3,88

4,07 3,93 3,97 4,24 4,12 3,77 4,16

4,19

1,67 1,73 1,70 1,79 2,40 3,49 3,59 2,84 2,82 2,86 3,77 3,04

könyv televízió rádió napilapok folyóiratok szerveze t 1,74

2,17 2,40 1,79 1,29 1,83 3,08 1,72

179


átlag foglalkozás felső vezető középvezető alsó vezető beosztott értelmiségi egyéb szellemi szellemi szabadfoglalkozású kereskedő-szolgáltató iparos egyéni gazda szakmunkás betanított munkás segédmunkás mezőgazdasági fizikai hozzáférési index 0 1 2 3 4 5 6

internet 1,96 4,15 3,92 3,71 4,34 3,81 3,99 3,58 3,34 2,69 3,17 2,65 2,47 2,21

3,90 4,23 4,20 4,14 4,08 3,99 3,79

4,01 3,98 4,25 3,92 4,13 3,72 4,05 4,09 3,91 4,18 4,24 4,06 4,16

3,53 3,98 3,96 3,91 3,84 3,82 3,60

3,92 3,92 3,98 3,83 3,93 3,79 4,07 3,97 3,62 4,00 3,90 3,79 3,82

2,60 3,08 3,47 3,71 3,84 3,83 3,74

4,14 3,98 3,92 3,85 3,81 4,02 4,01 3,74 3,10 3,71 3,30 3,09 3,04

2,13 2,39 2,82 3,04 3,08 3,05 3,15

3,09 3,15 2,97 3,31 3,23 3,14 3,06 2,95 2,46 2,91 2,65 2,30 2,28

1,67 1,72 1,81 1,73 1,69 1,84 1,71

1,83 1,78 1,81 1,92 1,71 1,60 1,60 1,54 1,79 1,67 1,67 1,69 1,78

könyv televízió rádió napilapok folyóiratok szervezet 3,23 4,09 3,85 3,54 2,86 1,74

3,78 4,11 4,18 4,29 4,28 4,23 4,25

4,16 4,18 4,35 4,27 4,22 3,99 4,28 4,13 4,07 4,18 4,15 3,94 4,23


2,81 2,50 1,87 2,71 2,23 3,28 2,39 1,70 1,89 1,69 1,42 1,39 10,18 2,27 2,60 3,08 3,35 3,51 3,74 3,89

barát/rokon 4,19

1,19 1,40 1,53 1,93 2,15 2,56 3,52

180


átlag használati index 0 1 2 3 4 5 6 tartós fogyasztási cikkek száma nincs 1-2 3-4 5-6 7 vagy több lakás jellemzője családi ház többlakásos villa, sorház, társasház régi típusú városi (bér)ház új típusú városi (bér)ház (panel)

1,85

1,15 1,37 1,75 2,18 2,58

1,36 1,83 2,36 3,22 3,78 3,89 4,79

internet 1,96

3,72

3,07

2,06 2,63 3,20 3,49 3,71

2,83 3,45 3,63 3,81 3,99 3,95 4,07

könyv 3,23

4,09 4,14

3,90

4,11

3,51 4,24 4,19 4,08 3,99

4,22 4,13 4,03 3,73 3,72 3,56 3,46

televízió 4,09

3,81 3,85

3,78

3,88

3,64 3,83 3,91 3,90 3,79

3,90 3,98 3,85 3,54 3,61 3,29 2,86

3,46 3,70

3,66

3,51

2,38 3,10 3,57 3,77 3,85

3,38 3,67 3,73 3,77 3,78 3,68 3,46

2,84 2,99

2,95

2,82

1,85 2,48 2,87 3,07 3,13

2,67 2,94 3,14 3,14 3,14 3,11 3,25

1,64 1,54

1,72

1,82

1,49 1,76 1,76 1,75 1,76

1,74 1,64 1,79 1,95 1,82 1,90 1,84

4,18 4,15

4,19

4,21

3,59 4,12 4,22 4,26 4,25

4,12 4,27 4,29 4,30 4,18 4,09 4,02


2,32

3,45 3,59

rádió napilapok folyóiratok szervezet barát/rokon 3,85 3,54 2,86 1,74 4,19

1,97 2,24

181

3.6. táblázat

átlag neme férfi nő korcsoportok 14-17 18-29 30-39 40-49 50-59 60iskolai végzettség általános iskola szakmunkásképző érettségi felsőfokú település típusa Budapest megyeszékhely város község 1,82 1,64 3,17 3,31 3,48 3,45 3,41 2,89

3,04 3,48

4,24 4,10 3,89 3,62

4,13 3,90 3,87 4,01 4,13 4,23

4,04 4,04

3,69 3,82 3,80 3,83

3,78 3,93 3,79 3,52

3,66 3,81 3,76 3,76 3,92 3,78

3,77 3,82

2,80 3,22 3,02 2,98

2,70 3,20 3,17 3,07

2,46 2,90 3,10 3,13 3,23 2,89

3,02 2,98

3,03 3,21 2,99 2,91

2,61 3,05 3,37 3,28

3,14 3,17 3,18 3,04 3,06 2,62

2,85 3,14

folyóiratok 3,00

1,52 1,76 1,77 1,87

1,79 1,69 1,72 1,92

2,34 1,91 1,64 1,57 1,63 1,80

1,75 1,76

szervezet 1,75

4,29 4,38 4,44 4,33

4,29 4,35 4,43 4,46

4,63 4,57 4,46 4,32 4,26 4,15

4,30 4,42

barát/rokon 4,36

Mennyire fontos mint szórakozás? (ötfokú fontossági skála átlaga)∗ (N=5032)

3,22 2,21 1,72 1,66 1,40 1,11 2,64 3,10 3,86 4,30

3,94 4,01 4,03 4,11

könyv televízió rádió napilapok 3,27 4,04 3,79 2,99

1,61 1,54 1,95 1,95

3,72 3,56 3,17 2,98

internet 1,72

2,01 1,78 1,74 1,54

∗”5”=nagyon fontos, „1”= egyáltalán nem fontos

182


átlag régió Közép-Magyarország Közép-Dunánúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld háztartás mérete 1 fős 2 fős 3 fős 4 fős 5 fős és nagyobb a kérdezett származása cigány származású nem cigány származású személyes jövedelem ötödei alsó alsó közép közép felső közép felső 1,24 1,48 1,80 2,02 1,81

1,95 1,55 1,73 1,56 1,63 1,73 1,61

internet 1,72

2,27 3,33

3,18 3,24 3,36 3,35 3,11

3,65 3,19 3,29 3,27 3,10 3,04 2,99

könyv 3,27

4,14 4,21 4,10 4,08 3,82

4,27 4,03

4,04 4,12 4,04 3,96 4,04

3,96 4,12 4,05 3,91 4,06 4,19 4,06

televízió 4,04

3,83 3,83 3,81 3,84 3,74

3,72 3,79

3,80 3,79 3,85 3,79 3,72

3,79 3,90 3,66 3,75 3,80 3,85 3,80

2,77 2,98 3,07 3,16 3,15

2,36 3,03

2,77 2,99 3,12 3,03 2,94

2,85 3,29 3,32 2,97 2,90 3,11 2,88

2,69 2,88 2,94 3,06 3,25

2,34 3,04

2,62 2,95 3,13 3,11 2,99

3,11 3,04 3,13 2,88 2,89 2,95 2,95

1,66 1,70 1,70 1,73 1,70

1,62 1,77

1,81 1,72 1,69 1,80 1,82

1,71 1,73 1,79 1,69 1,85 1,76 1,81

4,28 4,29 4,21 4,41 4,43

4,41 4,36

4,02 4,25 4,44 4,48 4,45

4,32 4,38 4,32 4,38 4,24 4,50 4,40

Mennyire fontos mint szórakozás? (ötfokú fontossági skála átlaga) (N=5032)

1,54 1,74

2,82 2,97 3,15 3,44 3,82


1,40 1,30 1,38 1,63 1,93

183

3.6.. táblázat folytatás

átlag egy főre jutó jövedelem ötödei alsó alsó közép közép felső közép felső gazdasági aktivitás alkalmazott önálló vállalkozó alkalmi munkás nyugdíjas munkanélküli tanuló egyéb inaktív

internet 1,72 2,88 3,07 3,18 3,48 4,03

könyv 3,27

3,94 3,73 3,88 4,25 4,03 3,92 4,11

4,08 4,11 4,11 4,14 3,80

televízió 4,04

3,81 3,80 3,83 3,83 3,73 3,62 3,85

3,86 3,82 3,86 3,77 3,67

3,16 3,17 2,61 2,93 2,88 2,69 2,85

2,90 3,09 3,00 3,14 3,15

3,21 3,28 2,70 2,70 2,69 3,23 2,97

2,80 2,90 2,92 3,15 3,30

1,68 1,63 1,70 1,75 1,65 2,34 1,62

1,66 1,73 1,76 1,77 1,72

4,44 4,49 4,40 4,17 4,31 4,60 4,39

4,34 4,32 4,24 4,30 4,42


1,47 1,51 1,52 1,54 1,94 3,54 3,54 2,95 2,98 2,82 3,42 3,05


1,80 1,85 1,63 1,18 1,57 3,12 1,50

184


átlag foglalkozás felső vezető középvezető alsó vezető beosztott értelmiségi egyéb szellemi szellemi szabadfoglalkozású kereskedő-szolgáltató iparos egyéni gazda szakmunkás betanított munkás segédmunkás mezőgazdasági fizikai hozzáférési index 0 1 2 3 4 5 6

internet 1,72 4,03 4,08 3,80 4,42 4,03 4,09 3,66 3,24 2,55 3,21 2,72 2,46 2,28

könyv 3,27

3,97 4,23 4,15 4,11 4,01 3,85 3,60

3,75 3,82 4,10 3,58 3,96 3,42 3,79 4,01 4,00 4,08 4,30 4,13 4,26

televízió 4,04

3,57 3,88 3,88 3,89 3,79 3,71 3,43

3,51 3,73 3,87 3,54 3,77 3,49 3,89 3,88 3,59 3,93 3,91 3,71 3,84

2,38 2,80 2,98 3,15 3,17 3,11 2,85

3,20 3,15 3,21 3,00 3,17 3,13 3,22 3,27 2,85 3,20 2,90 2,70 2,68

2,19 2,52 2,92 3,15 3,27 3,23 3,39

3,29 3,28 3,21 3,28 3,40 3,44 3,30 3,10 2,56 3,07 2,73 2,39 2,40

1,65 1,72 1,75 1,72 1,74 2,00 1,74

1,88 1,72 1,75 1,93 1,70 1,74 1,64 1,47 1,53 1,69 1,66 1,64 1,71

3,86 4,26 4,30 4,44 4,47 4,49 4,48

4,37 4,36 4,45 4,48 4,45 4,38 4,47 4,53 4,20 4,32 4,29 4,12 4,29


1,88 1,74 1,48 1,95 1,89 2,36 1,89 1,44 1,43 1,53 1,32 1,29 1,10 2,25 2,73 3,14 3,38 3,52 3,74 3,88


1,12 1,29 1,39 1,70 1,87 2,21 2,91

185


átlag használati index 0 1 2 3 4 5 6 tartós fogyasztási cikkek száma nincs 1-2 3-4 5-6 7 vagy több lakás jellemzője családi ház többlakásos villa, sorház, társash régi típusú városi (bér)ház új típusú városi (bér)ház (panel) 1,24 1,57 1,92 2,81 3,09 3,12 3,68

internet 1,72

2,14 2,68 3,23 3,53 3,72

2,91 3,42 3,63 3,82 3,87 3,78 4,33

könyv 3,27

4,08 3,81 4,05 4,02

3,49 4,30 4,14 3,99 3,85

4,21 4,04 3,89 3,81 3,57 3,64 3,29

televízió 4,04

3,84 3,62 3,74 3,74

3,58 3,80 3,86 3,81 3,73

3,82 3,94 3,84 3,57 3,52 3,34 2,83

2,98 3,05 2,86 3,12

2,10 2,77 3,10 3,10 3,15

2,97 3,09 3,07 2,95 2,89 2,79 3,03

2,97 3,10 2,88 3,18

1,88 2,58 2,95 3,23 3,37

2,76 3,09 3,33 3,38 3,34 3,44 3,03

1,82 1,82 1,66 1,58

1,49 1,72 1,72 1,79 1,85

1,70 1,62 1,90 2,09 2,00 1,82 2,29

4,38 4,39 4,25 4,35

3,70 4,22 4,36 4,46 4,49

4,22 4,45 4,46 4,63 4,59 4,49 4,68


1,09 1,27 1,56 1,90 2,18

3,07 3,70 3,58 3,72


1,63 1,92 1,68 2,01

186

TÁRKI Rt. Virtuális-tér Figyelő Rendszer. Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 5

Recommend Documents