NetSurvey Kft. Virtuális-tér Figyelo Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 9

NetSurvey Kft.

A közösségi hozzáférés változása, ingyenes hozzáférési helyek

Virtuális-tér Figyelo Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 9 Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére

2001. november

IKB Monitoring – Résztvevo megfigyelés & interjú

NetSurvey Internet-kutató Intézet

A VTR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a NetSurvey Kft. készítette.

A kutatás szakmai vezetoje a NetSurvey Kft. részérol:

Melles Katalin

A tanulmányt készítette:

Melles Katalin

NetSurvey Kft www.netsurvey.hu 1117 Budapest, Karinthy Frigyes u. 13. Tel: 209-1368; Fax: 209-1109

2

TARTALOM

BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 6 BEVEZETÉS. A KUTATÁS CÉLJA .................................................................................................................. 8 A KUTATÁS HÁTTERE .......................................................................................................................................... 9 ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................................................ 10 INTERNET KÁVÉZÓK, KÖNYVTÁRAK ÉS TELEHÁZAK ..................................................................... 12 INTERNET KÁVÉZÓK. PROFITORIENTÁLT SZOLGÁLTATÁSOK............................................................................. 12 KÖNYVTÁRAK ................................................................................................................................................... 13 TELEHÁZAK ...................................................................................................................................................... 13 ÁLTALÁNOS ATTITUDÖK AZ INTERNETTEL KAPCSOLATBAN ...................................................... 14 Az Internet mint információforrás. Megbízhatóság vagy megbízhatatlanság?............................................ 15 Az Internet mint az ügyintézés és vásárlás fóruma. Megbízhatóság vagy megbízhatatlanság?................... 17 A SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET ALKALMAZÁSA ............................................................................. 20 SZÁMÍTÓGÉP A MINDENNAPOKBAN ................................................................................................................... 20 INTERNET A MINDENNAPOKBAN ........................................................................................................................ 22 Korlátozások a számítógép/Internet használattal kapcsolatban.................................................................. 25 Mennyit és milyen gyakran. Számítógép- és Internethasználati szokások idobeli jellemzoi. ....................... 26 A SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET TANULMÁNYI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA ................................. 29 Tanfolyamok ................................................................................................................................................ 29 Az egyéni ismeretszerzés útjai...................................................................................................................... 29 A SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET KÖZÖSSÉGÉPÍTO CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA. ......................... 31 KÖZÖSSÉGEK ÉS BARÁTI TÁRSASÁGOK ............................................................................................................. 31 ISMERKEDÉS ÉS KAPCSOLATÉPÍTÉS AZ INTERNETEN. PRO ÉS KONTRA. ............................................................. 32 A SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET KÖZÖSSÉGI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA. ÜGYINTÉZÉS AZ INTERNETEN. ................................................................................................................................................... 33 FÜGGELÉK ........................................................................................................................................................ 35 BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................... 43 A KUTATÁS HÁTTERE ........................................................................................................................................ 43 A KUTATÁS CÉLJAI ............................................................................................................................................ 43 A KUTATÁS MÓDSZERE ..................................................................................................................................... 43 A MINTA............................................................................................................................................................ 44 ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................................................ 45 TALÁLKOZÁS AZ INTERNETTEL ......................................................................................................................... 45 AZ INTERNET IMAGE-E ...................................................................................................................................... 45 AZ INTERNET HOZZÁFÉRÉSEK PERCEPCIÓJA ÉS ÉRTÉKELÉSE ............................................................................. 46 A közösségi hozzáférési helyek image-e....................................................................................................... 48

RÉSZLETES EREDMÉNYEK.......................................................................................................................... 50 TALÁLKOZÁS AZ INTERNETTEL ......................................................................................................................... 50 AZ INTERNETTEL KAPCSOLATOS ATTITUDÖK ................................................................................... 52 Anticipációs mátrix...................................................................................................................................... 52 Pozitívumok és negatívumok........................................................................................................................ 53 A HOZZÁFÉRÉSEK PERCEPCIÓJA ........................................................................................................................ 54 AZ KÖZÖSSÉGI HOZZÁFÉRÉSEK ÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................... 56 A közösségi hozzáférések használatának jellemzoi...................................................................................... 56 A fizikai és technológiai feltételek megítélése.............................................................................................. 57 A közösségi hozzáférési helyek személyi feltételeinek értékelése ................................................................. 58 A közösségi hozzáférési helyek társas funkciójának értékelése ................................................................... 59 Az elégedettséget, illetve elégedetlenséget kiváltó tényezok összegzése ...................................................... 60 A közösségi hozzáférési helyek már meglévo és potenciális hasznának percepciója................................... 60 AZ INTERNETTEL ÉS A KÖZÖSSÉGI HOZZÁFÉRÉSEKKEL KAPCSOLATOS ATTITUDÖK ÖSSZETEVOI ...................... 61 A Magic Land technika eredményei............................................................................................................. 61 JAVASLATOK ................................................................................................................................................... 64 MELLÉKLET ..................................................................................................................................................... 65 SZURO ............................................................................................................................................................... 66 GUIDE ............................................................................................................................................................... 69 BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................... 73 A KUTATÁS HÁTTERE ........................................................................................................................................ 73 A KUTATÁS CÉLJA ............................................................................................................................................. 73 A KUTATÁS MÓDSZERE ..................................................................................................................................... 73 ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................................................ 74 RÉSZLETES EREDMÉNYEK.......................................................................................................................... 76 AZ INTÉZMÉNYEK ÁLTALÁNOS MUKÖDÉSE ....................................................................................................... 76 Az intézmények általános körülményei ........................................................................................................ 76 Az intézmények anyagi körülményei ............................................................................................................ 77 Az intézmények tárgyi körülményei.............................................................................................................. 78 Az intézmények személyi körülményei.......................................................................................................... 80 Az elérheto internet-kapcsolat minosége ..................................................................................................... 81 Az elérheto internet-kapcsolat korlátozásai................................................................................................. 82 Az intézmény reklámja ................................................................................................................................. 84 TELEHÁZAK ...................................................................................................................................................... 86 A internet-hozzáférés bevezetése ................................................................................................................. 86 Az intézmény szolgáltatásai ......................................................................................................................... 88 Pénzügyi háttér ............................................................................................................................................ 90 Pályázaton való részvétel ............................................................................................................................ 91 INTERNET-KÁVÉZÓK ......................................................................................................................................... 94 A internet-kávézó létrehozása...................................................................................................................... 94 Az intézmény szolgáltatásai ......................................................................................................................... 95 Pénzügyi háttér ............................................................................................................................................ 96 Az intézmény internet-szolgáltatója ............................................................................................................. 96 MELLÉKLET ................................................................................................................................................... 101 FÜGGELÉK ...................................................................................................................................................... 103

4

BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 112 A KUTATÁS HÁTTERE ...................................................................................................................................... 112 A KUTATÁS CÉLJA ........................................................................................................................................... 112 A KUTATÁS MÓDSZERE ................................................................................................................................... 113 MINTA ÉS KIKÜLDÉS........................................................................................................................................ 113 ÖSSZEFOGLALÁS .......................................................................................................................................... 115 RÉSZLETES EREDMÉNYEK........................................................................................................................ 117 AZ INTÉZMÉNYEK MUKÖDÉSE................................................................................................................ 118 A MEGKÉRDEZETT INTÉZMÉNYEK MUKÖDÉSI FORMÁJA .................................................................................. 118 AZ INTÉZMÉNYEK FINANSZÍROZÁSI FORMÁJA ................................................................................................. 120 AZ INTÉZMÉNYEK ALKALMAZOTTAINAK ÉS INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKKAL FOGLALKOZÓ ALKALMAZOTTAINAK SZÁMA .......................................................................................................................... 120 AZ INTERNETSZOLGÁLTATÁS TECHNIKAI PARAMÉTEREI .......................................................... 123 AZ INTÉZMÉNYEK SZÁMÍTÓGÉPPEL ILLETVE INTERNET-HASZNÁLATRA ALKALMAS GÉPPEL VALÓ ELLÁTOTTSÁGA ............................................................................................................................................... 123 AZ INTERNET-KAPCSOLAT TECHNIKAI PARAMÉTEREI ..................................................................................... 125 SZEMÉLYI ÉS ANYAGI VONATKOZÁSOK ........................................................................................................... 127 A KÖZÖSSÉGI HOZZÁFÉRÉS JELLEMZOI ............................................................................................ 130 A FELHASZNÁLÓK ÉS LEHETOSÉGEIK................................................................................................. 134 A FELHASZNÁLÓK ........................................................................................................................................... 134 A LEHETOSÉGEK ............................................................................................................................................. 137 AZ INTÉZMÉNYEK KIEMELT SZOLGÁLTATÁSAI (KLUBOK ÉS TANFOLYAMOK) .................. 142 MELLÉKLET ................................................................................................................................................... 150 FÜGGELÉK ...................................................................................................................................................... 154

5

Bevezetés A NetSurvey Internet-kutató Intézet 2001 október-novemberében kutatást végzett a számítógép-használatot, illetve Internet-hozzáférést lehetové tévo nyilvános közösségi hozzáférési pontokkal kapcsolatban. A kutatást elsosorban a magyarországi Internet kávézókban, könyvtárakban és teleházakban végeztükDöntoen ezekben az intézményekben nyílik lehetoség arra, hogy a lakosság intézményes keretek között, szolgáltató jelleggel használjon számítógépet, illetve elsosorban Internetet.

A kutatás négy részbol állt: •

Résztvevomegfigyelés és interjúk (a felhasználók körében történt kvalitatív adatfelvétel)

•

Fókuszcsoportos kutatás (a felhasználók körében kvalitatív történt adatfelvétel)

•

Telefonos megkérdezés (az intézmények finanszírozói körében végzett kvantitatív adatfelvétel)

•

Online megkérdezés (az intézmények muködtetoi körében végzett kvantitatív adatfelvétel.

Közösségi hozzáférés Résztvevo megfigyelés és interjúk

2001. október

Bevezetés. A kutatás célja 2001 októberében a Netsurvey Internet-kutató Intézet résztvevo megfigyelésre alapuló kutatást végzett magyarországi Internet kávézókban, könyvtárakban és teleházakban. Döntoen ezekben az intézményekben nyílik lehetoség arra, hogy a lakosság intézményes keretek között, szolgáltató jelleggel használjon számítógépet, illetve elsosorban Internetet. A kutatás során 5 budapesti és 7 vidéki helyszín került a mintába, mely utóbbiak közül ketto megyeszékhely, míg a másik öt kisebb település volt. Minden intézményben megtörtént az adott helyre jellemzo szolgáltatások és a használat feltételeinek, illetve jellegzetességeinek felmérése. Ezen kívül interjúk készültek az egyes helyszíneken a szolgáltatásokat igénybe vevokkel, illetve az azt igénybe nem vevokkel is. A kutatás során vizsgált intézmények a következok voltak: -

Budapest: 3 Internet kávézó és 2 könyvtár

-

megyeszékhelyek: 1-1 Internet kávézó (összesen: 2)

-

egyéb települések: 4 teleház, 1 Internet kávézó

A kutatás témablokkjai a következok voltak: -

résztvevo megfigyelés – az intézményekre jellemzo belépési és használati feltételek megismerése

-

az adott intézményt használók és nem használók általános attitudjei az Internettel kapcsolatban

-

az adott intézményben a szolgáltatást igénybe vevok számítógép és Internet alkalmazása

-

a szolgáltatási igénybe nem vevok számítógép és Internet alkalmazása

-

a számítógép és az Internet tanulmányi célú felhasználása

-

a számítógép és az Internet közösségi célú felhasználása (illetve a nyilvános

helyeken a számítógépet használók vélekedése ennek közösségépíto célú felhasználásáról)

Tanulmányunkban eloször a felkeresett intézmények általános jellemzoit foglaljuk össze. Ennek segítségével képet alkothatunk a nyilvános helyeken igénybe veheto számítógép és Internet használat alapveto jellegzetességeirol. Ezt követi a tanulmány második része, melyben az elkészített interjúk alapján összefoglaljuk és elemezzük (a kutatás fobb

témablokkjainak megfeleloen) eloször az Internettel kapcsolatos általános attitudöket. Ezt követi a számítógép és Internet alkalmazása, ahol általános képet kaphatunk a felhasználás legjellemzobb módjairól és az ezekhez kapcsolódó vélekedésekrol, majd a számítógép és az Internet tanulmányi célú, illetve közösségi- és közösségépíto célú felhasználásával kapcsolatban megismert vélemények összegzése és elemzése következik.

A kutatás háttere A NetSurvey Internet-kutató Intézet 2001 október-novemberében kutatást végzett a számítógép-használatot, illetve Internet-hozzáférést lehetové tévo nyilvános közösségi hozzáférési pontokkal kapcsolatban. A kutatás négy részbol állt: •


•


•


•


9

Összefoglalás Tanulmányunkban a nyilvános számítógép- és Internet-használat három legelterjedtebb intézményét, az Internet kávézókat, a könyvtárakat és a teleházakat vizsgáltuk. A kutatásnak egyaránt része volt az intézmény és ehhez kapcsolódóan az intézmény szolgáltatásait igénybe vevo látogatók és az intézményt nem látogatók vizsgálata. A három típusú Internet-hozzáférési hely alapvetoen hasonló jellegu szolgáltatásokat nyújt, ám ezek minosége és mennyisége igen eltéro lehet. Általánosságban az mondható el, hogy a legjobb szolgáltatásokat az Internet kávézókban találjuk. Az itt rendelkezésre álló gépek a legtöbb, általános szintu számítástechnikai feladat ellátására alkalmasak. Nem ennyire egyértelmu a helyzet a könyvtárak és a teleházak esetében, ahol néhány esetben gyengébb infrastruktúrával is találkozhatunk. A különbségek forrása az egyes intézmények piaci helyzetében keresendo, azaz a szolgáltatások színvonalát egyértelmuen meghatározza az, hogy az adott intézmény tisztán piaci helyzetben van-e, illetve, hogy az adott településen milyen más (nyilvános) alternatívák léteznek. Az intézmények elsodleges célközönségét a fiatalok jelentik, így bizonyos települések eleve hátrányos helyzetbol indulnak. Az Internet kávézók (éppen a piaci helyzetüknek köszönhetoen) sokkal "liberálisabb" elveket vallanak a szolgáltatásaikban mint a könyvtárak és a teleházak. Korlátozásokkal csak ez utóbbi kettoben találkozhatunk. Sok esetben a "nem kívánatos" oldalak és a felhasználás bizonyos formái (pl. chat, on-line játék) elérhetetlenek. Ehhez kapcsolódóan szintén csak e két intézménytípusban szükséges különféle regisztráció a szolgáltatás igénybevételéhez. Az intézmények sajátos jellegzetessége, hogy törzsközönségük számára nem az egyetlen számítástechnikai lehetoséget jelentik, azaz a legtöbb használó számára csak az egyik alternatívát jelentik. Sokan rendelkeznek otthon is számítógéppel, ahol esetleg drága az Internet-kapcsolat, vagy éppen nem áll rendelkezésre. Másoknak a napközbeni gyors információszerzés lehetosége. Kialakult azonban egy speciális közösség, amely leginkább a fiatalokat foglalja magába. Szinte mindhárom intézménytípusban tapasztalható volt, hogy ezek a helyek a társas érintkezés intenzív helyeivé váltak. Baráti társaságok "költöznek be" ide több órára, vagy éppen itt alakulnak ki. Az Internetezésen és a közös játékon már túlmutató jelentoségu kapcsolatokról van szó. Az azonban egyáltalán nem jellemzo, hogy ezek az intézmények ezeket a klubokat szervezett keretek között muködtetnék.

10

A számítógépes ismeretek megszerzésére leginkább az jellemzo, hogy nagyon sokan végeztek már életük során valamilyen tanfolyamot. Ez legtöbbször a hagyományos oktatási keretek között zajlott, így foleg a fiatalokat érinti. Az idosebb generációk általában nem vettek részt szervezett oktatásban. Mindezek ellenére az egyik leghatásosabb tanulási folyamat a barátok, ismerosök, rokonok segítsége, azaz nagyon sokan éppen ilyen indíttatástól vezérelve ültek eloször a számítógép elé. A számítógép-használat kialakulásában hatékony szerepe lehet a "külso kényszereknek". Egy Interneten elérheto pályázat, vagy valamilyen speciális információ megszerzése sokat segíthet az informatikai "fejlodésben". A közösségi felhasználással kapcsolatban a vélemények igen eltéroek. Ezek mögött igen nehéz konkrét magyarázó okokat felfedezni. Sokan a közeljövo egyértelmu vívmányának tartják a mindennapi élet "számítógépesedését", az on-line ügyintézést és vásárlást. Ezzel szemben az sem ritka, hogy valaki teljesen szkeptikus a jövovel kapcsolatban. Jelen helyzetben azonban a pozitívumok mellett szinte állandóan jelen van a kétkedés, és a konkrét problémák megfogalmazása. Ezek legtöbbször a vásárlással kapcsolatosak, egyrészt a biztonsági kérdések, másrészt viszont a folyamat személytelensége miatt.

11

Internet kávézók, könyvtárak és teleházak Internet kávézók. Profitorientált szolgáltatások. Az Internet kávézók közös jellemzoje, hogy szolgáltatásaikat kizárólag csak térítés ellenében lehet igénybe venni. A befizetendo összegek azonban igen széles skálán mozognak, és ez általában nincs egyenes arányban a nyújtott extra-szolgáltatások mennyiségével. (A minoségre vonatkozóan nem rendelkezünk információkkal.) Egy óra számítógép-használat díja a felkeresett intézményekben 350 és 700 forint között mozgott. A Budapest-vidék viszonylatban (bár csak néhány helyrol van szó) lényeges különbség nincsen. A szolgáltatás igénybevételének díja a legmagasabb Budapest belvárosában volt (nyílván részben a külföldi turistákra is alapozva), ám szintén a fovárosban találtuk a legalacsonyabb díjat is. A nyújtott szolgáltatásokban szintén nincsenek lényeges eltérések. Az Internet hozzáférés természetesen mindenhol biztosított volt, ám ezen kívül általánosan rendelkezésre állt a nyomtatás, szkennelés, a lementett anyagok elvitele lemezen (ehhez általában a helyszínen lehet lemezt is vásárolni). Nem mindenhol, ám többé-kevésbé igénybe veheto volt CD-írás, fénymásolás, esetleg Web-kamera. Igen különbözo volt azonban az igénybe veheto gépek száma az egyes helyeken. Ezek mennyisége 4-tol 48 gépig terjedt. A szolgáltatások igénybevételéhez sehol sem volt szükség regisztrációra, azaz személyes adat(ok) megadása szükségtelen volt. Általában elmondható, hogy a számítógép-használatra várakozni sem kellett, azaz a szolgáltatások rögtön igénybe vehetoek voltak. Különálló kategóriát nem képez ugyan, ám mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a felkeresett intézmények egyike egy (nem Internet) kávézó, ahol az Internet-használatnak más jellemzoi voltak. A szolgáltatás közvetlenül ingyenes volt, és mindössze két darab gépen volt igénybe veheto. A használathoz a név megadása kötelezo volt. Ebben az esetben az Internethasználat csak kiegészíto jellegu, azaz a kávézó általános vonzerejét hivatott emelni. Ennek köszönheto, hogy a használat ingyenes, ám csak korlátozott mértékben elérheto, és csak az Internet-használat alapfunkcióit biztosítja.

12

Könyvtárak A könyvtárak a nyilvános Internet-hozzáférés talán legelterjedtebb helyei. Különösen a kisebb települések esetében nyújtanak elengedhetetlen (és sok esetben monopolhelyzetben lévo) szolgáltatást. A kutatás során felkeresett két budapesti könyvtár igen hasonló szolgáltatásokat nyújtott közel azonos feltételekkel. A szolgáltatások igénybevételének díjai az Internet kávézókénál alacsonyabbak, ami elsosorban annak köszönheto, hogy itt korántsem egy teljes mértékben profitorientált szolgáltatásról van szó. Ebbol következoen azonban az elérheto extra-szolgáltatások száma alacsonyabb, leginkább csak az alapfunkciók biztosítottak. (Internet hozzáférés, nyomtatás, floppy vásárlás) Regisztráció is szükséges, ami általában tartalmazza az illeto nevét, életkorát és lakcímét. Az egyik könyvtár esetében ezeken felül 18 év alatt még kezesre is szükség volt. A várakozási ido vagy nem, vagy csak minimális volt.

Teleházak A könyvtárakhoz hasonló nyilvános, közszolgáltató jellegu szolgáltatást nyújtanak a teleházak is. Funkciójuk leginkább a kistelepülések esetében vitathatatlan, hiszen ezeken a településeken a helyi kereslet korántsem elegendo egy tisztán profitorientált vállalkozás létrehozásához, így az esetek többségében a nyilvánosan elérheto "digitális külso kommunikáció" egyetlen lehetoségét jelentik. A mindennapi muködésükben azonban korántsem egységesek. Az Internet használatáért általában itt is fizetni kell, ám az Internet kávézók árainál lényegesen alacsonyabb (200-400 Ft) összeget. A felkeresett intézmények egyike egy megyeszékhelyen volt, közel 33 géppel, és napi kb. 200 felhasználóval. Itt a regisztráció szükséges volt. A kistelepülések párgépes teleházainál azonban a használathoz nem kellett adatokat megadni. (Nyílván a használók alacsony száma, az intézmény személyes jellege miatt.) Várakozási ido a teleházak esetében nem volt.

13

Általános attitudök az Internettel kapcsolatban Az Internettel kapcsolatos általános vélekedések nem voltak sokkal többek a naponta hallható közhelyeknél. Általában minden interjúalany – attól függetlenül, hogy az adott intézményben használó, illetve nem használó – pozitívnek ítélte meg. A vélemények az "enyhe" dicséretektol a már-már feltétel nélküli "ovációig" terjedtek. "Elég sokat tudok az Internetrol. Nagyon jónak találom. Ha információra van szükséged, vagy ha levelezni akarsz egyet." "Szerintem egyre fontosabb az emberek életében, egyre több mindenki számára napi szükséglet." "Az Internet véleményem szerint olyan mint egy könyvtár, csak sokkal könnyebben kezelheto, és sokkal inkább sokrétu." "Nagyon jónak és hasznosnak tartom az Internetet. Számomra a napi információforrás fontos kelléke. Nagyon sok érdekesség van az Interneten amit máshol napokig kereshetnék. Mindent megtalálok rajta ami érdekel. Számomra kinyitja a világot." "Az Internet a 20. század legnagyobb találmánya, bár én veszélyesebbnek tartom az atombombánál." "A legjobb információforrásnak tartom az Internetet. Jobb és tömörebb mint az újság. Hamarabb megtalálom azokat a híreket melyek kifejezetten engem érdekelnek." "Végtelen információforrás, akárhonnan, akármit meg lehet tudni." Akadtak azonban olyanok is, akik szinte kizárólag az Internet negatív tulajdonságait említették meg. "Az Internetrol általában az a véleményem, hogy igen romboló hatással van az emberi kapcsolatokra. Igencsak be kell tartani a határokat, hogy az ember ne szigetelodjön el. Én nap mint nap találkozom olyan emberekkel akik kamerán keresztül kommunikálnak egymással. Ez számomra teljesen elfogadhatatlan." "…egyáltalán nem biztos, hogy az Internet legfontosabb tulajdonsága a korlátlanság, ami az elonye, az minden esetben elony." A fenti kiragadott idézetek és a többi interjúalany véleményének ismeretében leginkább az a jellegzetesség fogalmazható meg, hogy a (zömmel fiatal) használók az Internetet a legkomplexebb, leghatékonyabb információszerzo és -továbbító médiumnak tartják. A konkrét alkalmazási formákról bovebben a következo fejezetben lesz szó, ám annyit már

14

most is elmondhatunk, hogy náluk leginkább az Internet szórakoztató funkciója kerül elotérbe. Természetesen sokan használják a munkájukhoz, a tanuláshoz is. Létezik azonban egy olyan csoport is, akik szinte teljesen "érintetlenek", azaz eddigi életük során talán még sohasem használták az Internetet. (Ebben a csoportban vannak olyanok, akik még a számítógépet sem.) "Nem nagyon ismerem az Internetet. Nem használtam még semmire. Azt tudom, hogy ha valaki keres valamit, valami információt akar megtudni, amit nem lehet megtudni a könyvekbol, azt ott megtalálhatja. Azt hallottam az Internetrol, hogy egy gazdag információs bankként muködik. … Azt is hallottam, hogy mindenkinek van egy Web-oldala, és azon mindenféle információ megtalálható az adott cégrol, vagy például egy TV csatorna Weboldalán minden olyan megtalálhatunk, ami kimaradt a musorból, meg ott van az e-mail címük is, ahová elküldhetem a véleményemet. … Otthon nincsen gépem, az iskolában meg nincsen rá idom. De igazából nem is akarom, hogy legyen, én tökéletesen megvagyok nélküle, és egyébként is drága." Az Internet-kultúra magas fokú elterjedésének egyik legfontosabb elomozdító, illetve hátráltató tényezoje a megbízhatóság. Ezt kétféle módon értelmezhetjük. Az elso magyarázat az Interneten található információk hitelességére vonatkozik, míg a második esetben a kétirányú kommunikáció (pl. ügyintézés, on-line vásárlás) biztonságáról van szó.

Az Internet mint információforrás. Megbízhatóság vagy megbízhatatlanság? Az Interneten található információk hitelességével, megbízhatóságával kapcsolatban az interjúalanyok véleményei alapján két fo nézopont rajzolódik ki. Az elso csoportba tartoznak azok, akik szinte teljes mértékben megbíznak az általuk felkutatott információkban. Itt figyelembe kell venni azt, hogy az ezt a nézetet vallók csak meghatározott, viszonylag szuk területen használják az Internetet. "Szerintem az Internet 100%-ban megbízható az információszerzés szempontjából. Minden megtalálható rajta." "Az a minimális adatmennyiség, melyet a neten megtalálok azt biztonságosnak tartom. … Én e-maileket szoktam csak küldeni és fogadni. Nem is értek többet hozzá, esetleg böngészek, de nagyon ritkán." "Biztonságosnak tartom mint információforrás, bizonytalan helyekre nem kalandozok el. … általában levelezem, böngészek, más városok kameráit nézegetem, vagy külföldi honlapokra látogatok el. …a hírek miatt nem kapcsolnám be a gépet." 15

"Amennyire én szoktam használni, annyira megbízható, annyira megfelelo." "Én ilyen vad dolgokkal nem foglalkozom, hogy hogyan készítsünk atombombát, meg ilyesmi, ilyenekkel nem. A többi dologban azonban szerintem megbízható, tehát például amit eddig leszedtem róla, az mind olyan volt, hogy nem volt vele probléma." A másik csoportba tartoznak azok, akik az információforrások megbízhatóságát sokkal szkeptikusabban ítélik meg. Velük kapcsolatban elmondható, hogy általában mélyebb Internet-ismerettel rendelkeznek, a világhálót több mindenre (és nem csak kifejezetten szórakozásra) használják. "Amit az Interneten találok azt többé-kevésbé megbízhatónak tartom, bár ez ugyanolyan, mint a média. Mindenhol lehetnek és vannak is hamis, félrevezeto információk." "Az Internet akkor biztonságos, ha az ember jó helyen keresi és nem barangol el ismeretlen helyekre." "Sajnos szerintem az Internet nem teljesen biztos hírforrás, nem lehet ténylegesen pontosnak venni. Célszeru például megjegyezni, ha valamilyen tanulmányhoz, vagy fontos irathoz csatolunk Internetrol letöltött információt, akkor azt jegyezzük meg." "Egyáltalán nem 100%-ig megbízható információforrás. Számomra a nyomtatott szöveg meggyozobb." A legkomplexebb és átfogó ismeretekre utaló véleményt a következo válaszban találjuk. Külön megjegyzendo, hogy egyedül ebben az esetben hallottunk az általánosságoktól elszakadó véleményeket. "Vannak megbízható részei és vannak megbízhatatlanok is. Szóval az ember dolga, hogy eldöntse, hogy melyik részében bízik meg és melyikben nem. A rendszeresen használt szolgáltatásokról egy ido után kialakul az emberben egy kép, hogy megbízható vagy nem. Például a tartalomszolgáltatás esetén, adott esetben különbözo információforrásokból (pl. fórumok) tudomást lehet szerezni arról, hogy egy-egy cikk a szolgáltatótól származik-e, vagy esetlegesen lopta, igaz-e amit közvetít, vagy nem." A fentiek alapján az Internetet használók (és kis mértékben nem használók) válaszai alapján az derül ki, hogy általában azok voltak kétkedobbek és gyanakvóak az on-line információkkal szemben akik sokat és sok területen használják az Internetet. Elnézobbek és "hiszékenyebbek" voltak azok, akik (bár lehet, hogy sokat Interneteznek) csak meghatározott "célfeladatokra" használják az Internetet, azaz általában célzott információkat keresnek fel, konkrét tervekkel és Internet címekkel ülnek le a számítógéphez. Több esetben hangozott el ebben csoportban, "bizonytalan helyekre nem tévedünk" attitud is. 16

Figyelemre méltó az is, hogy számos esetben interjúalanyaink az Internetet egy újsághoz hasonlították, és általában ehhez mérték megbízhatóságát. (Ahol általában a két média hasonló ítéleteteket kapott.)

Az Internet mint az ügyintézés és vásárlás fóruma. Megbízhatóság vagy megbízhatatlanság? Az Internet gazdasági és közigazgatási célú felhasználásának talán legfontosabb kérdése a bizalom. Az Internettel mint egyszeru információforrással kapcsolatban megismert vélekedések ismeretében talán kissé meglepo, hogy interjúalanyaink összességében igen bizonytalanok és kétkedoek voltak az on-line vásárlással és ügyintézéssel kapcsolatban. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy alig akadt olyan, aki akár csak egyszer is, de kipróbálta volna a Interneten keresztüli vásárlást. Személyes tapasztalatok tehát az esetek dönto többségében nem állnak rendelkezésre. Ebben a helyzetben a legnagyobb véleményformáló hatása a különbözo külso információknak, legfoképpen a médiának van. Általános azonban az a jelenség is, hogy a megkérdezett nem tud érdemi választ adni, hiszen sem gyakorlati tapasztalata, sem pedig számára értékelheto információi nincsenek. A valamilyen szinten állást foglaló véleményi azonban itt is két csoportra oszthatók, azaz vannak olyanok akik elfogadják és jónak tartják az on-line vásárlást és ügyintézést, ám csak fenntartásaik hangoztatása mellett, míg a másik csoport egyértelmuen bizalmatlan vele szemben és megbízhatatlannak tartja. A két csoport jellemzo válaszai a következok voltak. "Vásárlási és ügyintézési fórumként még szerintem az egész világon nem kiforrott a dolog. Magyarországon meg pláne nem az." "Hallottam már az Interneten keresztüli vásárlásról, de szerintem ez nálunk még nagyon az alapon van. Sok rossz véleményt is hallottam róla, hogy nem biztonságos, foleg mivel itt pénzrol van szó." "Vásárlás szempontjából már nem tartom biztonságosnak, így nem is vásárolnék a neten keresztül." "Annak ellenére, hogy az Internetet megbízható információforrásnak tartom még sohasem vásároltam, mert ebben a részében abszolút nem bízok meg." "Vásárlásra nem használnám az Internetet, mert ez még egyáltalán nem kiforrott és én nem bízom benne." Nem a megbízhatósága, hanem a személytelensége miatt is lehet valaki bizalmatlan az online vásárlással szemben. 17

"Nem vásárolnék az Interneten keresztül. Nem a biztonság zavar. Nekem sokkal fontosabb, hogy a pénzem ott van a zsebemben és látom, hogy mit vásárolok, sot fel is tudom próbálni. Ez tulajdonképpen az embernek egy buta megrögzodése." "Nem vásárolnék az Interneten, nem a bizalom miatt, hanem mert nem használom annyit és számomra jóval egyszerubb bemenni egy boltba és megvásárolni amit szeretnék." Néhány pozitív vélekedés: "Szerintem nagyrészt megbízható. Ügyintézési és vásárlási oldalról még nem próbáltam, de szerintem nem vágják át az embert. Elképzelheto, hogy meg fogom próbálni, talán könyvet vagy CD-t vásárolnék így, de ruhát semmiképpen sem." "Vásárlásra még nem használtam az Internetet, de biztos, hogy ki fogom próbálni." "Vásárlás szempontjából is megbízhatónak tartom az Internetet. Ugyan én személyesen még nem vásároltam, de a barátaim már igen és nekik igen jó tapasztalataik voltak." Ez utóbbi kijelentés arra a fontos jellegzetességre is utal, amely a baráti-rokoni kapcsolatok fontosságáról szól, azaz sok esetben meggyozobb egy személyes ismeros tapasztalata, mint egy személytelen reklám hatásosnak vélt üzenete. "Úttöro" jellegu volt a következo kijelentés: "Vásároltam már az Interneten keresztül. Rendeltem és kihozatal után fizettem. Hallottam a banki átutaló programról, véleményem szerint ez nagyon jó." Mindezek ellenére azonban a legáltalánosabb válasz kitéro volt, azaz az interjúalanyok többsége nem tudott sem pozitív sem negatív véleményt mondani. "A vásárlás biztonságáról nem tudok véleményt mondani, mert még nem próbáltam ki." Összefoglalva az elozoeket az on-line vásárlás és ügyintézés biztonságával kapcsolatban a következo fobb jellegzetességek figyelhetok meg. -

Meglehetosen kevés információ áll rendelkezésre az on-line vásárlással

kapcsolatban, ezért igen jellemzo vélekedés az elutasító és tagadó (alapvetoen az információhiányból fakadó) bizalmatlanság. -

Az on-line vásárlás "elorehaladottabb" állapotából következoen az on-line

ügyintézés még leginkább egy meghatározhatatlan, kissé "sci-fi"-be illo lehetoség a megkérdezettek számára. -

Az on-line vásárlással kapcsolatban a különbözo termékek megítélése korántsem

azonos. Más kategóriába tartozik egy (általában kisebb árkategóriájú) könyv, vagy CD, melyrol alapos információk szerezhetok be, akár az Interneten keresztül is, mint például egy sokkal személyesebb, illetve "személyre szabottabb" ruha. 18

-

A kialakult vélekedések formálásában igen fontos szerepe lehet az informális

kapcsolatoknak.

19

A számítógép és az Internet alkalmazása Ebben a fejezetben a számítógép és az Internet felhasználásának jellegzetességeirol lesz szó. A kutatásba bevont interjúalanyok kiválasztása alapján – a már említett módon – megkülönböztetjük az adott intézményben az Internetet használók, illetve nem használók csoportját. Természetesen a nem használók csoportjára sem jellemzo teljes mértékben az, hogy egyébként más helyeken (pl. otthon) sem használnak számítógépet és Internetet. Mindezek alapján a felhasználás különbözo módjait a jellegzetes számítógép-használó típusok szerint mutatjuk be.

Számítógép a mindennapokban A számítógép-használattal kapcsolatban leginkább az mondható el, hogy valamilyen szinten többé-kevésbé minden megkérdezett interjúalany érintett volt. A felhasználás formája és "intenzitása" azonban igen széles skálán mozgott. Az egyik szélsoséges esetet annak a vidéki kistelepülésnek a lakója jelentette, aki a következoket mondta: "Nem szoktam használni számítógépet a munkámban. Pedagógus vagyok, és eddig még nélkülözheto volt, bár lehet, hogy a jövoben már kell, hogy használjak. Szóval azért nem használom, mert nincsen rá szükségem, a munkámat enélkül is el tudom végezni. A fiamnak van otthon számítógépe, de én ennek ellenére otthon sem szoktam használni." Szintén tanulságos annak a gazdasági társaságnak az ügyvezetoje, aki a következoket mondta a számítástechnikához fuzodo kapcsolatáról: "Sem a munkámhoz, sem pedig szórakozásra nem használom a számítógépet és az Internetet. A mindennapjaim során nincsen rá szükségem. Ám mindenképpen szeretném valamennyire megtanulni, mivel ügyvezeto vagyok egy muszaki területen dolgozó cégnél, ahol szinte mindenki más programokkal dolgozik, naphosszat a számítógép elott ülnek. Nem azért kell megtanulnom, hogy dolgozzak vele, hanem, hogy megértsem a kollégáimat, hogy hogyan csinálják, és egyáltalán mit csinálnak." Egészen más korosztályt és számítógép-használatot mutat egy 13 éves vidéki lány vélekedése: "Nem foglalkozom most az Internettel, mert én nem arra a fakultációra járok. Inkább nyelveket tanulok. Az anyukám is ezt mondta. … Egyszer használtam csak az Internetet, azt is fenn, Budapesten. A Csodák Palotájában voltunk az iskolámmal. … Ott volt valaki, aki 20

megmutatta, hogyan kell használni az Internetet. Én a tudománnyal foglalkozó oldalakat néztem meg. Azt, hogy mikor volt például a szatmári béke, meg a csillagokkal foglalkozó dolgokat, mikor születnek, vagy mikor fognak elpusztulni. … Szerintem az Internetrol nem csak hasznos dolgokat lehet megtudni. Például a fiúk az osztályból csupasz noket szoktak nézegetni rajta. Mert az osztálytársaim többségének van otthon számítógépe, és egy pár gyereknek Internete is van. Ok nagyon felvágósak, foleg a fiúk. Lenéznek mindenkit, akinek nincsen Internete. Nem is foglalkoznak a tanulással, állandóan a gép elott ülnek, aztán csak játszanak meg ilyenek." A fenti két idézet két sajátos és jellemzo jelenségrol szól. Mindkét interjúalany vidéki kistelepülésen él. Az elso esetben a pedagógus szinte még sohasem használta a számítógépet sem a munkájához, sem pedig bármi más célból. Ez a kiragadott idézet – bár nem általánosítható – mégis kifejez egy jellemzo attitudöt az Internettel és általában a számítástechnikával kapcsolatban. A külso "kényszeríto" erok és a belso késztetés hiányában nem sok esély van a felnott korosztály bizonyos rétegeinek információs társadalomba való bevonására. Ráadásul ebben az esetben éppen egy pedagógusról van szó, aki bizonyos mértékben a jövo generációk egyik mintaadója is. Több mint valószínu, hogy még hosszabb idonek kell eltelnie addig, míg napi munkájában fogja használni a számítógépet és általában az Internetet. A másik idézetben az egészen fiatal korosztály sajátos problémája jelenik meg. A helyszín szintén egy vidéki kistelepülés. Az interjúalany egyik szülojének nincsen munkája, míg a másik szülo is csak nyolc általános iskolát végzett. A számítástechnikával tehát családi szinten semmilyen kapcsolatuk nincsen. A kislány édesanyja a nyelvtanulás érdekében lebeszélte gyermekét az informatikai fakultációról. (A következo tanévben azonban az már számára kötelezo lesz.) Jellegzetes történet az, hogy interjúalanyunk életében eloször Internetet egy fovárosbeli iskolai kirándulás alkalmával látott/használt. Bár tanulmányunk közvetlen témájához nem tartozik, ám mindenképpen megjegyzendo, hogy ezekben az esetekben kiemelkedo jelentosége lehet egy nyilvános, ingyenes, vagy igen kedvezményes hozzáféréssel rendelkezo, és nem csak a puszta használatot biztosító, hanem oktató funkciót is felvállaló intézménynek. A számítógép-használatban a másik végletet jelenti az a többnyire külföldön élo interjúalany, aki élete minden területén "függo" viszonyban van a számítógéppel. "Huszonöt éve számítógép felhasználó vagyok. A számítástechnika egyik úttöro embere. Tíz éve használom az Internetet. Számítástechnikai egyetemi tanár vagyok." 21

E két véglet között található a megkérdezettek többsége. A számítógép-használat (nem Internet) legjellemzobb alkalmazása általában a különbözo irodai programcsomagok használatához kötodik. Természetesen a leggyakrabban a szövegszerkesztés került szóba. Interjúalanyaink igen különbözo életkorúak (bár zömmel fiatalok) voltak, akik az élet eltéro területein dolgoztak. (Jelentos számban voltak azonban diákok.) Ennek köszönhetoen a felhasználás jellegzetességei is változtak. A fiatalabb, diák-generációra többé-kevésbé általánosan jellemzo volt a számítógép felhasználása a mindennapi munkájukban. A már alkalmazásban lévok esetén is a számítógép sokszor a hétköznapok része, többen voltak olyanok, akiknek a munkavégzés (szinte egyetlen) eszköze. A szövegszerkesztés-táblázatkezelés már-már közhelyszámba meno felhasználása mellett néhány esetben speciális szoftverek is szerepeltek a listában, illetve emellett elokelo helyet foglaltak el a játékprogramok. Az elobbi csoportba leginkább a különbözo grafikai, képszerkeszto programok tartoztak.

Internet a mindennapokban Az Internet felhasználásával kapcsolatban az interjúalanyok a minta kiválasztásának megfeleloen két csoportba oszthatók. Következzenek eloször azok, akik a felkeresett intézményekben az Internetet használták. Az ebbe a csoportba tartozók igen eltéro módokon kerültek kapcsolatba az Internettel. Szinte mindegyikükre jellemzo volt azonban, hogy az Internet-használat alapeleme minden esetben a levelezés. Aki az Internetet valamilyen szinten igénybe vette, az kivétel nélkül levelezésre is használja. (Ez alól csak egy-két speciális, jellegzetes kivétel lesz.) A levelezést kiegészítve az egyik legjellemzobb felhasználási terület alapvetoen csupán csak szórakozási célokat szolgált. Ezt legjobban a következo idézet fejezi ki: "Soha nem célzottan ülök be, hogy valamilyen dolgot elvégezzek, megcsináljak, hanem csak úgy, szórakozásképpen." Az ebbe a csoportba tartozók számára az Internet elsosorban a kellemes idotöltés eszköze. Az egyik ilyen felhasználási forma az on-line játékokban való részvétel. "A legjobban a csengohangok letöltése érdekel. A bátyám mobiljára szoktam ilyeneket letöltögetni. … Emellett természetesen on-line játékokban is részt szoktam venni, sot a csevego csatornákat is használom." "Én személy szerint az Internetet legtöbbször játékra használom amellett, hogy e-maileket küldök és fogadok." 22

"Otthon is van lehetoségem Internetezni, de ott sokkal lassabb, ami miatt nem tudom a kedvenc on-line játékaimat használni mivel még csak sima modemem van. Itt pedig jó minoségu és gyors az Internet." "Az Internetezés nagy részét az on-line játékokkal töltöm…" Látható, hogy a nyilvános Internet-hozzáférési helyek egyik fo vonzerejét a közösségi (általában csak a lokális hálózatot igénybe vevo) játékok jelentik. "Vannak internetes játékok, amiket csak többen lehet játszani, ilyenkor mindannyian rákapcsolódunk a hálózatra és egymással, illetve egymás ellen játszunk. De vannak magányos játékok is, mint például a tamagocsi. Nekem is van egy állatkám, amivel rendszeresen foglalkozni kell, különben elpusztul. Utána meg mindig megbeszéljük, hogy kinek mi van a kis lényével." Az Internetet napi információforrásként és kikapcsolódási lehetoségként használó, egy jellegzetes felhasználói típust megtestesíto, szakmabeli, 26 éves programozó a következoket mondta: "Az újságokat, napi gazdasági híreket, tozsdét szoktam nézegetni. Folyóiratot már nagyon régen vásároltam, pedig jobban szeretek újságot olvasni, de arra már nincsen idom. Gyakran nézegetem a humoros és szexoldalakat…ezeket egyébként mindenki nézi, aki azt mondja, hogy nem az hazudik. (Mivel a szex az emberiség nagy százalékát érdekli.)" Jellegzetes felhasználási módja az Internetnek az audio-video fájlok letöltése, ám interjúalanyainknak csak elenyészo számban vették ezt igénybe. Ennek oka részben az lehet, hogy ez már egy fejlettebb számítástechnikai infrastruktúrát igényel. Jó minoségu, nagy sávszélességu Internet-kapcsolatot, és multimédiás fájlok lejátszására képes (tehát gyors és nagy háttérkapacitásokkal rendelkezo) gépet kíván. A nyilvános Internet-hozzáférési helyeken ez igen sok eltöltött órát igényel, ami jelentosen megterhelheti a használók pénztárcáját. "Én általában videókat, zenéket töltök le vagy ami zenét írok azt felnyomom a netre, hogy mások is hallgathassák." "Általában dalszövegeket, képeket szeretek letölteni, kinyomtatni. Tehát gyakorlatilag komoly dologra nem használom az Internetet." A szórakozás mellett azonban a felhasználás másik fontos területe és módja a számítógép és az Internet hétköznapi, illetve valamilyen speciális információszerzésre való felhasználása. Az interjúalanyaink válaszai alapján világosan látható, hogy általában ez a fo alkalmazási terület. 23

"Levelezni szoktam és információforrásként használom az Internetet, kezdve a MÁV menetrendtol a tanuláshoz szükséges információig majdnem mindent megtalálok. Görög nyelvet is tanulok és sok mindent le tudok tölteni és olvasni, ami nagymértékben segíti a nyelvtanulásom.." "Általában naponta 1 órára járok be és használom a világhálót. Ez ido alatt levelezek és fórumokat keresek meg, melyek információt nyújtanak számomra." "Én csak a tudakozódás miatt használom." Egy esetben sajátos "osbemutatónak" lehettünk tanúi. Interjúalanyunk igen speciális ösztönzés hatására döntött úgy, hogy kipróbálja az Internetet. "Az Internetrol nagyon semmit sem tudok mondani, mert most szeretném kipróbálni eloször. A mai napon konkrétan azért kerestem fel az Internet kávézót, mert a Gazdasági Minisztérium pályázatát szeretném elolvasni és a rádióban hallottam a honlapjukról." Látható, hogy ebben az esetben ismét egy "külso kényszer" hatására történtek meg az elso lépések.

Ehhez némileg hasonló volt az a felhasználó is, akinek a korábbi állásában még

lehetosége volt Internet-használatra, ám jelen pillanatban éppen az on-line álláskeresés miatt kereste fel az egyik budapesti Internet-kávézót. A már említett alapfunkciója az Internetnek a levelezés. Volt olyan interjúalany is, aki az Internetet szinte kizárólag csak kommunikációra használta, az Internet adta lehetoségeket azonban szinte teljes mértékben kihasználta: e-mail, chat, sms, newsgroup. Külön-külön nem esett még róla szó, ám nem szabad elfeledkezni arról, hogy interjúalanyaink az Internetet a nyilvános helyen használókra és nem használókra oszthatók. Ezek

alapján

érdemes

összefoglalni

a

számítógép

alkalmazásainak

legfontosabb

jellegzetességeit a két csoport vonatkozásában. Általánosságban elmondható, hogy az Internet- és számítógép-használat nyilvános helyeit korántsem csak azok veszik igénybe, akik máshol nem rendelkeznek hasonló lehetoséggel. Ennek értelmében egyáltalán nem volt ritka az olyan felhasználó, aki igen fejlett otthoni számítástechnikai háttérrel is rendelkezik, azaz viszonylag jó (multimédiás célokra is felhasználható) gépe van otthon. Ok általában a helyben lévo társaság miatt (errol bovebben majd késobb szólunk), illetve az otthoni Internet-kapcsolat negatívumai miatt jöttek ide. E jelenség hátterében valószínuleg az áll, hogy több nyilvános hely az otthoni (szinte kizárólag csak telefonos-modemes) csatlakozásnál kedvezobb kondíciókkal veheto igénybe. A nem túl nagy letöltési sebesség, illetve a délelotti és délutáni csúcsidos telefontarifák mind-mind ezt a folyamatot erosítik. 24

Egy másik alcsoportba sorolhatók azok, akik otthon rendelkeznek számítógéppel, ám Internet-kapcsolattal nem, így számukra az egyik járható út az információk letöltése, majd otthoni off-line böngészése, illetve csak egyszeruen az Internet "real-time" szórakozásra való használata (pl. chat). Igen kevés alkalommal fordult az elo, hogy valaki nem rendelkezett saját számítógéppel és ezért vette volna igénybe a nyilvános helyek szolgáltatásait. Látható tehát, hogy ezek az intézmények elsosorban nem az Internet és a számítástechnika minél szélesebb köru elterjesztését szolgálják, hanem egy pótlólagos, helyettesíto alternatívát nyújtanak a már amúgy is megszerzett ismeretek kamatoztatására. Ezek az ismeretek azonban igen eltéroek lehetnek, hiszen van, aki csak a legegyszerubb böngészési feladatokat tudja elvégezni, vagy esetleg az Internetet csak az e-mail küldés és fogadás szintjén ismeri. Mások azonban igen alapos, és hosszabb idore visszatekinto "cyber-múlttal" rendelkeznek. "Én már a Fidonet-et is használtam, még az Internet elott. Ez gyakorlatilag levelezésbol állt. Bár voltak BBS-ek is, például egy srácnak volt egy gépe és a winchesterére rárakta a dolgokat és onnan tudta letölteni az ember…most meg ugye Internet van."

Korlátozások a számítógép/Internet használattal kapcsolatban A nyilvános helyeken igénybe veheto Internet-szolgáltatással kapcsolatban általánosságban az fogalmazható meg, hogy a kifejezetten piaci jellegu szolgáltatást nyújtó Internet kávézókban korlátozásokat nem tapasztaltunk. (Sok esetben az interjúalany egyszeruen nem tudott válaszolni a kérdésre, ami így is azt a feltételezést erosíti, hogy nincsen korlátozás, hiszen akkor a használó tudott volna róla.) Más a helyzet a könyvtárak és a teleházak esetében. Itt minden esetben olyan intézményrol van szó, amely a piac törvényei és a közszolgálat sajátos egyvelege alapján muködik. Ennek értelmében több helyen tapasztaltuk, hogy korlátozásokat vezettek be. Ennek alapvetoen két formája volt, ám mindketto az Internet felhasználásának tartalmi oldalához kapcsolódott. "A könyvtárban korlátozás nincsen az Internettel kapcsolatban, csak mondjuk annyi, hogy az erkölcsi szemléletet sérto oldalak le vannak zárva…" A könyvtárak esetében (bár használóik nem minden esetben tudtak róla) muködik egy sajátos "illemkódex", aminek köszönhetoen (a használó bevallása szerint) az "erkölcstelen" oldalak le vannak tiltva. Ennek gyakorlati megvalósulásáról azonban nem tudunk, ám annyi 25

bizonyos, hogy egy könyvtári környezet sokkal inkább visszatartó ero lehet a "nem kívánatos oldalak" megtekintésében. A teleházak esetében sem teljes a szabadság. Fontos ismérve ezeknek a helyeknek, hogy viszonylag szuk a felhasználói réteg (lévén, hogy általában kistelepüléseken muködnek), így szinte "mindenki ismer mindenkit", azaz a személyes, informális kapcsolatok dominálnak. Ennek köszönhetoen a korlátozásoknak egy másik módszere terjedt el, azaz az "illetékes személy" a felkeresett oldalakat utólag ellenorizni tudja, így lehetoség nyílik a használók igen intenzív ellenorzésére. A módszer jellegzetessége az, hogy a tiltás, korlátozás csak utólagos lehet, azaz már csak a "tett" elkövetése után lehet szankcionálni. Sajátos (ám nem feltétlenül tudatos) fizikai korlátot jelent az is, ha a számítógépekben nincsen pl. hangkártya. Ennek köszönhetoen a felhasználása egyik fontos területe csorbul, azaz sem a zenei fájlok (illetve bármilyen hang-fájl) lejátszása nem lehetséges, sot a legtöbb multimédiás szolgáltatás is értelmét veszti. (pl. CD-ROM)

Mennyit és milyen gyakran. Számítógép- és Internethasználati szokások idobeli jellemzoi. A nyilvános helyeken Internetet használók többsége már évek óta aktív felhasználó. Általánosnak mondható az a trend is, hogy az intenzívebb és több idot igénybe vevo "szörfölés" az utóbbi 1-3 évben vált jellemzové. Napi szinten azonban igen különbözoek a szokások. Az otthoni számítógépe meghibásodása miatt Internet kávézóba kényszerült interjúalanyunk a következoket mondta: "Elég sok idot töltök a számítógép mellett. Volt már olyan idoszak, amikor 2-3 napot töltöttem egyfolytában mellette. Ilyenkor aztán besokallok és nem kapcsolom be napokig, ha megtehetem." Mások napi szinten és sokat használnak gépet. Egy szakmabeli "napirendje" így néz ki: "Már több mint hat éve internetezem, átlagosan naponta nyolc órát használom a számítógépet, aminek a nagy része Internet. De egyénként otthon is van hozzáférési lehetoségem, de napi egy-két óránál többet már nem foglalkozom vele." Az "átlagos" felhasználó azonban a nyilvános helyeket más módon veszi igénybe. "Általában naponta egy órát járok be és használom a világhálót. Ez alatt az ido alatt levelezek és fórumokat keresek meg." 26

"Úgy naponta 3-4 órát foglalkozom az Internettel. Ebbol két óra chat-elés, egy órát böngészek, a maradék egy óra meg eltelik úgy, hogy észre sem veszem." "Nálam ez nagyon változó. Az idom függvénye. Van olyan idoszak, amikor gyakrabban le tudok menni, általában ilyenkor a barátaimmal ugrunk le valamelyik Internet kávézóba, de van olyan idoszak, amikor egyáltalán nem járok. A gyakori használat számomra napi rendszerességet jelent. A ritka meg olyan hetente egy alkalmat jelent. De mindig több órát töltök el az adott helyen, mert ha lemegy az ember, akkor már valahogy úgy ott ragad a monitor elott. Olyan sosincs, hogy lemegyek egy fél órára, aztán meg megyek is haza." A napi rutinfelhasználás mellett azonban a nyilvános helyek a sürgos és az adott pillanatban elengedhetetlen információk megszerzésének helyei is. "Eladással foglalkozom az Interneten keresztül, így minden nap szükségem van a használatára. Ebbe a kávézóba azért tértem be, mert hirtelen nagyon kellett egy címet keresnem az Interneten. Különben ilyen helyekre be sem tenném a lábamat. Már az is nevetséges, hogy ingyen van. Ahol kulturális a hely, ott fizetni kell az Internetért. Ezt itt nem tartom jónak." (Az interjúalany abban a kávézóban volt, ahol az Internet nem a fo "profil", csak kiegészíto jellegu.) "Amikor nyilvános helyeken használom az Internetet, akkor kimondottan munkára, valamilyen speciális információ megszerzésére használom. Van egy "címlistám", ami tartalmazza azokat a helyeket, ahová ilyen esetekben el lehet látogatni. Bár azért a munkahelyemen kellemesebb az Internet használata, így manapság már egyre ritkábban megyek ilyen helyekre." Azok, akik a nyilvános helyeken használták az Internetet és a számítógépet többé-kevésbé otthon, illetve más helyeken is rendelkeztek valamiféle hozzáféréssel. Elenyészo esetben tapasztaltuk azt, hogy valaki az összes számítástechnikával kapcsolatos "ügyeit" ezeken a helyeken intézte volna. Általános (a már említett) jelenség, hogy ezek a nyilvános helyek legtöbbször csak egy pótlólagos, alternatív megoldást jelentenek. Jellemzo "munkamegosztás" az, hogy valaki otthon rendelkezik számítógéppel, ám Internetkapcsolattal nem, így számára ezek a nyilvános hozzáférési pontok csak az Internet-használat szempontjából jelentosek. Érdekesség, ám természetesen semmiféle mélyebb kvantitatív összefüggés levonására nem alkalmas tény, hogy a meginterjúvolt ("nem használó"), több mint 20 fobol csak kb. 3-4 esetben tapasztaltunk teljes számítástechnikai "érintetlenséget". Az o részükrol a legfobb magyarázat az volt, hogy jelen pillanatban nincsenek rászorulva az Internet használatára. 27

Vagy túl fiatalok voltak, vagy olyan munkakörben dolgoztak, illetve olyan környezetben éltek, amely nem késztette oket a számítógép használatára. Azok viszont, akik valamilyen módon használnak számítógépet, szinte kivétel nélkül legalább a kipróbálás szintjén már kapcsolatba kerültek az Internettel. Az Internet-hozzáférés egyéb helyei az otthoni számítógép mellett általában a baráti, rokoni kapcsolatok révén elérhetoek, de vannak speciális intézményi keretek is. "Otthon van számítógépem, de nincs Internetem. Az iskolában viszont heti két alkalommal használom." "Ezen kívül még az iskolában és a kollégiumban tudok hozzáférni a számítógéphez, de nagyon sok embernek kell osztoznia rajta, ezért csak ritkán és rövid ideig tudom használni. Rendszertelenül használom tehát a gépet, de már 12 éves korom óta. Az Internetet meg egyre gyakrabban." "Nekem azért fontos ez a hely, mert a mostani munkahelyemen igen szigorúan veszik a fent töltött idot. Ha az nem a munkámmal kapcsolatos, akkor azt a fizetésembol levonják. Szóval mostanság csak fél-egy órát internetezek naponta. A korábbi munkahelyemen több órát is neteztem, mert ott ilyen szigorítások nem voltak. … Most csak a nyilvános helyeken tudok chat-elni, mert a munkahelyemen ezt tuzfal védi, a fájlvédelem meg nem engedi meg, hogy használjam. (Bár egyébként is hülyeségnek tartom a chat-elést…)"

28

A számítógép és az Internet tanulmányi célú felhasználása Ebben a fejezetben eloször a nyilvános helyeken tapaszalt kifejezetten számítástechnikával, Internettel kapcsolatos tanfolyamokról, illetve tanulási, továbbképzési lehetoségekrol lesz szó. Ezt követi majd egy rövid áttekintés arról, hogy melyek a egyéni ismeretek megszerzésének legjellemzobb típusai.

Tanfolyamok A felkeresett intézményekre egyáltalán nem volt jellemzo, hogy rendszeresen tartottak volna tanfolyamokat, bár arra esetenként volt példa, hogy terveznek ilyet, illetve valamikor régebben rövid ideig alapszintu (csak ami az alapmuködtetéshez szükséges) oktatás folyt.

Az egyéni ismeretszerzés útjai Mint láttuk a nyilvános Internet-hozzáférési helyeken a szervezett oktatás szinte teljes egészében hiányzik. Ennek ellenére azonban az emberek többsége valamilyen úton-módon hozzájutott a legalapvetobb ismeretekhez. Ez több formában valósulhatott meg. Léteznek, és egy külön csoportot alkottak azok – akik a számítástechnika és az Internet aktív felhasználói – ám teljes egészében önerobol és szorgalomból szerezték meg ismereteiket. Jól jellemzi ez azokat, akik a számítástechnikát és az Internetet leginkább csak szórakozási célokra használják, azaz az on-line (és nem on-line) játékokhoz, zenehallgatáshoz, letöltéshez általában csak rutinszeru és gyakorlat útján könnyen elsajátítható ismeretekre van szükség. A másik csoportba azonban azok sorolhatók, akik eddigi életük során már átestek valamilyen szintu, hosszabb-rövidebb ideig tartó számítástechnikai tanfolyamokon. "Én személy szerint az iskolában tanultam meg az alapokat. Most már haladó szinten vagyok, hiszen olyan iskolába járok, ahol felsofokú számítástechnikai végzettséget szerezhetek." "Számítástechnikát tanultam. Foleg a Microsoft Office programokat. Az Internetet azonban nem. Arra magam jöttem rá. Egyébként meg vannak barátaim, akik értenek hozzá. Ok segítettek az elso lépések megtételében." "Valamikor tanultam számítástechnikát. Részt vettem egy alapfokú tanfolyamon. Nagyon jó dolognak tartom, hogy megtanultam, hiszen a munkámban és a magánéletemben egyaránt tudom alkalmazni." "Valamikor réges-régen jártam tanfolyamra. Nekem középfokú számítógép-kezeloi akármim van. De ez már nagyon régen volt, akkor még az Internet sem létezett. Adatbázis-kezelo, meg 29

táblázat-kezelo programokat tanultunk, még az Internet elodjeit. … Ezekbol sok minden megmaradt, alapnak nem volt rossz, volt mire építeni az új dolgokat. Ma már nem járnék ilyenre. Itt az egyetemen szerintem mindent meg lehet tanulni, ami a számítástechnikából engem, mint felhasználót érdekel." A fiatal és számítógép iránt fogékony korosztály sajátos helyzetére világít rá a következo idézet. "Itt nem tudom, hogy van- e ilyen tanfolyam. De ha valamit nem tudsz, odamehetsz a pultoshoz és megkéred, hogy segítsen. Az elso tanfolyamon még harmadikos gimis koromban vettem részt a suliban, ez alapfokú tanfolyam volt. Aztán elvégeztem egy közép- és egy felsofokú tanfolyamot is. De igazából az alap- meg a középfokú nem ért semmit, mert azokat a dolgokat, amit ott tanítottak már mind tudtam. Autodidakta módon tanultam, mert a számítástechnika mindig is érdekelt. A felsofokún már mondtak olyanokat is, amiket addig még nem hallottam. Ahova én jártam, azok hasznos tanfolyamok voltak, mert most rengeteg felszínes oktatást nyújtó kurzus van. Olyanokat mondanak el, amit az ember kitalálhat magától is. Az alap dolgokhoz nem kell sok ész, minden ott van a szemed elott." E pár példán keresztül jól látszik, hogy melyek a mindennapi számítástechnikai oktatás jellegzetességei. A technológia gyors változásának következtében (annak ellenére, hogy interjúalanyaink közül a legtöbben még évekkel ezelott jártak tanfolyamra, így a jelenlegi tanfolyamokról nem rendelkeztek információkkal) szinte lehetetlen naprakész tudást oktatni. Mint láttuk viszont, a legtöbb esetben egy sok évvel ezelotti, még az Internet elotti idokbol származó tudásanyag szolgált a jelenlegi ismeretek alapjául. Ez sok esetben még egy DOS (esetleg Windows) tanfolyam volt, kiegészítve az alapveto irodai szoftverek használatával. Az Internet használatának oktatására példát nem igen találtunk.

A nyilvános helyeken

azonban mindig lehetoség (foleg a teleházak személyes kapcsolataiban, és az Internet kávézók használóinak szuk magjában), hogy egymással mindent megbeszéljenek, és így "szakmai" problémáikra is választ kaphassanak, illetve egymás társaságában "fejlodjenek". Azokon a helyeken, ahol ez felmerült, a felhasználók (foleg az idosebbek, és olyanok, akik az oktatási rendszerben ehhez nem férhetnek hozzá) aktívan részt vennének az ilyen tanfolyamokon.

30

A

számítógép

és

az

Internet

közösségépíto

célú

felhasználása. Közösségek és baráti társaságok Az elozo fejezetekben részben már utaltunk rá, hogy a kutatás keretén belül vizsgált nyilvános intézmények sok esetben egy igen fontos másodlagos funkcióval is rendelkeznek. A számítógéphasználat mellett ezek a helyek találkozási pontokká is szervezodtek. Az egyes intézménytípusokban ez más és más formában valósul meg, ám közös bennük, hogy kialakult egy olyan informális közösség, amely többféle funkciót is betölthet. Az esetek egy részében egy már meglévo baráti társaság tartja itt rendszeres találkozásait. Ez elsosorban a fiatalabbakra volt jellemzo, akik az ilyen alkalmakkor eloszeretettel töltötték az idejüket a lokális hálózatba kötött gépeken futó, többnyire akció-játék programokkal. Más

esetekben

éppen

ezek

a

helyek

váltak

egy

addig

nem

létezo

társaság

összekovácsolódásának helyszínévé. "Ez az Internet kávézó olyan mint egy klub, ismerjük egymást, akik idejárnak szinte nevezhetok klubtagoknak. Szerteágazóak a beszélgetéseink témái, az éppen aktuális friss eseményeket, számítástechnikai híreket mindig megbeszéljük. A nap bármely szakában történik valamilyen fontos esemény, azt itt a kis csapatunk kitárgyalja." "A kávézóban rengeteg ismerosöm, barátom van. Sokat beszélgetünk. On-line játékokat játszunk. Tehát jó kis társaság alakult ki." "Ezen a helyen tudtommal nem muködik klub, de alapvetoen akik ide járnak, azok hellyelközzel ismerosök. Az érdekes témákat meg szoktuk beszélni." Az Internet kávézók egyszerre magányos és közösségi jellegzetessége: "Itt általában elvannak az emberek magukban. Beülnek a boxokba, aztán chatelnek vagy ilyesmi. De van olyan is, hogy lemennek öten haverok nem is Interneteznek, hanem van fent a gépen játék, a srácok hálózatra vannak kapcsolva és játszanak egymás ellen." Különös szerepet töltenek be ebben a folyamatban a teleházak. Ezek a kistelepüléseken mármár "agóra-jelleggel" muködnek, azaz a társas érintkezés egyik legfobb helyszínei, ahol esténként találkozni lehet. "Az Internet közösségformáló hatását jónak tartom, hiszen a világhálón is kialakul csetelés közben egy közösség és tulajdonképpen a közös érdeklodés miatt itt a Teleházban is van ezáltal egy jó közösség." 31

Sot, arra is van példa, hogy a Teleház számítástechnikai funkciója már nem is lényeges, a fo, hogy a barátokkal lehet találkozni. "A Teleházban nem internetezem, de ide járok, mert itt vannak a barátaim. Ez olyan tulajdonképpen mint egy klub. Minden nap összejövünk és beszélgetünk pl. az Internetrol, online játékokról és a számunkra érdekes cikkekrol."

Ismerkedés és kapcsolatépítés az Interneten. Pro és kontra. Ebben a kérdésben a vélemények természetesen igen különbözoek voltak. Általában háromféle vélemény alakult ki. Az elso szerint a helyzet egyre rosszabbá válik, azaz az Internet terjedésével a személyes kapcsolatok egyre inkább egészségtelenné válnak. "Az Internet közösségformáló hatásával kapcsolatban nekem az a véleményem, hogy a helyzet súlyos. A gyerekeknek kellene korlátozni az Internet ezen formáját, hiszen ki tudja, hogy éppen kivel beszélget és milyen információkhoz jut hozzá, melyet a szülo nem tud kontrollálni." A másik szélsoséges vélemény szerint igazából semmiféle negatív hatás nem létezik. "Az Interneten keresztül barátokat és ismerosöket is szereztem egyaránt. A chatelést nagyon jó dolognak tartom" A többség azonban az "arany középutat" választotta. Az egyik legjellemzobb vélekedés: "Az Internet közösségformáló hatása azért csak egy bizonyos szintig muködik jól. Az ember, ha kialakít barátságokat számomra a személyes találkozás nélkülözhetetlen. Szerintem azzal az emberrel aki csak Interneten keresztül ismerkedik azzal már valami baj van." Az aktív Internet-használók egy része már próbálkozott az on-line ismerkedéssel, ám saját bevallásuk szerint ezt inkább csak szórakozásnak tekintették. Sokak számára viszont éppen az volt riasztó, hogy az emberek többsége nem vette komolyan a chat-et, és inkább csak saját szórakozásukra használták. A domináns vélekedést leginkább a mértékletességgel jellemezhetnénk.

32

A számítógép és az Internet közösségi célú felhasználása. Ügyintézés az Interneten. Ebben a kérdésben a vélemények három jellegzetes típusba sorolhatóak. Markáns vélekedés volt az a "technokrata" felfogás, mely szerint pár éven belül a számítástechnika és az Internet abszolút térhódítása fog bekövetkezni. "Annyira felgyorsult a fejlodés, hogy a legtöbb ügyintézési forma on-line intézése itt van már a küszöbön." "Úgy gondolom, hogy nem kell hozzá sok ido, Mert az évek múlásával ez az infrastruktúra is egyre olcsóbbá válik, s így elérhetobb is lesz. Egyébként biztosan egyre több embert is szólít majd meg az Internet, mert olyan nincsen, hogy valakit ne érdekeljenek dolgok, mert ha érdeklik akkor utánanéz, s erre az egyik legegyszerubb lehetosége lesz az Internet." A másik szélsoséges vélekedést azok jelentették, akik igen szkeptikusan tekintettek a jövobe. Különösen figyelemreméltó annak a számítástechnikai szakembernek (programozónak) a véleménye, aki a következoket mondta. "Szerintem 50 éven belül még számítógépe sem lesz mindenkinek. Napjainkban a középosztály megengedheti magának, de a magyar társadalomnak tagjainak nagy része a középosztály életszínvonala alatt él és ezeknek az embereknek nem fontos a számítógép és az Internet, mert vagy nem tudnak róla vagy nincs az érdeklodésük középpontjában. … Ezenkívül még elég sok más probléma van, tehát szerintem ez még a távoli jövo zenéje." A legáltalánosabb vélekedés azonban az volt, amely alapvetoen bizakodóan nézett a jövobe, ám felhívta a figyelmet súlyos problémákra és hiányosságokra is. Ezek közül az elsodleges az Internet elterjedésének a kérdése volt. "Véleményem szerint azért kell majd még legalább 10 év ehhez, mivel az Internetet országos szinten csak egy szuk réteg használja, és ez is persze inkább Budapesten mint vidéken. Eloször a hálózatot kell kiépíteni és olyan természetessé kell tenni, hogy az emberek tudatában olyanná váljon mint a telefon." – mondta egy budapesti Internet-használó Az emberek számára többé-kevésbé elképzelhetetlen volt, hogy belátható idon belül (és ezt foleg a vidéki kistelepüléseken tapasztaltuk) megfelelo számban rendelkezzenek az emberek számítógéppel. Ezzel párhuzamosan azonban a "fejlett nyugati világ" többször is megjelent mint viszonyítási alap, ahol például "alanyi jogon jár az Internet". "Amerikában szerintem már két-három év múlva bekövetkezik a teljes internetes ügyintézés. Nálunk, mint általában minden egy kis csúszással történik majd meg." 33

Sajátos, és több esetben is eloforduló vélemény volt az, amely az on-line ügyintézés legfobb akadályának az Internet biztonságát tartotta. "Igen hasznos lenne, ha hivatalos ügyeinket Interneten keresztül intézhetnénk és nem kéne sorba állni. Ehhez azonban a legfontosabbak a biztonsági garanciák lennének." "A mai állapotot tekintve azért kétlem, hogy ez valaha is be fog következni, mert a hackerek bármikor, bárhol behatolnak nem csak az én gépembe, hanem bármilyen más gépbe is. Ha ezt a problémát ki tudja küszöbölni a világ, csak utána gondolkodhatunk biztonságos ügyintézésrol és kommunikációról."

34

FÜGGELÉK

35

SORSZÁM

Adatlap A belépési és használati feltételek felméréséhez NetSurvey Internetkutató Intézet 1117 Budapest, Karinthy .F. út 13.

Kérdezo:......................................................... ÉV

2

Vizsgálat idopontja:............................

0

HÓNAP

0

NAP

1

Instruktor:.................................................. Ellenorizte:.................................................. KSH KÓD

Település:..................................................... Budapest, ...............kerület

36

Sorszám 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8. 9.

10.

KÉRDÉS Milyen formában muködik az intézmény?

VÁLASZ Teleház Internet-kávézó Könyvtár Iskola Civil szervezet Egyéb:.........................................................

Fizetos (térítéses) Az intézmény milyen formában biztosít Tagoknak ingyenes Internet-hozzáférést? Mindenkinek ingyenes Mennyibe kerül 1 órányi Internethasználat? .................. Ft .......................................................................... .......................................................................... .......................................................................... .......................................................................... .......................................................................... .......................................................................... .......................................................................... Szükség van-e regisztrációra az Internet- Igen használathoz? Nem Név A regisztráció során milyen adatok Életkor megadására van/volt szükség? Iskolai végzettség Munkahelyi (iskolai) adatok Lakcím Telefonszám Jövedelmi adatok Kezes Egyéb:............................................................... Hány gépen van lehetoség .....................db Internethasználatra? Hányan felhasználó van? ..................... fo

Köv. kérd.

2. 3.

4.

4.

Milyen szolgáltatásokat igénybevételére van lehetoség?

Van-e várakozási ido? Mennyi a várakozási ido?

5. 6. 7.

7.

8. 9.

Igen

10.

Nem

Vége

...........................................................................

Vége

37

Résztvevomegfigyelés és interjúk Vezérfonal Használók Vizsgálati cél: a nyilvános hozzáférést lehetové tevo közösségi hozzáférési pontok muködési sajátosságainak megismerése Megkérdezendo személy: a kutatás helyszínén Internetet használó felhasználó

Idoigény: kb. 30 perc Beszélgetés:

I.

BEMELEGÍTÉS (5 perc)

A kutatási cél és a kutatást végrehajtó gazdasági társaság rövid ismertetése, a válaszadó gondolatainak a kutatási téma irányába terelése.

II.

ÁLTALÁNOS BESZÉLGETÉS AZ HASZNÁLATÁRÓL, ATTITUDÖKROL (kb. 5 perc)

INTERNET

v v

Mi a véleménye az Internetrol általában? Mit tud róla, mennyire ismeri? Mire használható? (pl. ismeretszerzés, véleménynyilvánítás, online ügyintézés, vásárlás, stb.) v Mennyire tartja megbízhatónak, mint információforrást? És mint ügyintézési, vásárlási fórumot?

III.

A SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET ALKALMAZÁSA A NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉS HELYÉN (10 perc)

v

Milyen - az adott helyen nyújtott - szolgáltatásokat, (felhasználási) lehetoségeket ismer? (Itt kérem, csak a számítástechnikához, Internethez kapcsolódó lehetoségekre gondoljon! Pl. böngészés, chat, letöltés, CD ROM kölcsönzés, stb.) Mire használja a számítógépet a nyilvános hozzáférés helyén? (pl. szövegszer- kesztés, nyomtatás, gyakorlás/tanulás, stb.) Mire használja itt az Internetet? (pl. tanulás, szórakozás, információszerzés, stb.) Elsosorban mit/miket használ az Internet nyújtotta lehetoségek közül? (pl. böngészés, chat, letöltés, stb.) Vannak-e korlátozások az adott helyen a számítógép/Internet használattal kapcsolatban? Ha igen: Milyen korlátozásokról tud? Mióta ismeri/használja az Internetet? És a kérdezés helyén mióta használja? Milyen gyakran szokott itt számítógépet használni? És Internetezni?

v v v v v v v v

38

v v

IV.

Van-e másutt is lehetosége számítógép/Internethasználatra? Ha igen: Hol van erre lehetosége?

A SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET TANULMÁNYI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA (kb. 5 perc)

v

Tartanak-e itt számítástechnikával/Internettel kapcsolatos tanfolyamokat? v Ha igen: Résztvevoje-e egy ilyen tanfolyamnak? v Ha jelenleg nem résztvevoje: Járt-e valaha ilyen típusú tanfolyamra a lekér- dezés helyén? Esetleg tervezi-e, hogy résztvesz egyen a közeljövoben? (Fél-egy éven belül.) v Ha jelenleg résztvevoje, vagy régebben járt: Mit tanult ezen a tanfolyamon? (pl. Word, Excel, stb.) Mennyire véli hasznosnak a tanultakat? És mennyire tudja alkalmazni a napi munkában/tanulásban?

V.

A SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET KÖZÖSSÉGÉPÍTO CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA (kb. 5 perc)

v

Van-e itt (a felhasználás helyén) számítástechnikai vagy Inetrnetes klub, vagy hasonló? Ha igen: Tagja-e (vagy volt-e tagja) ennek a csoportnak? Ha nem tagja: Tudja-e, mivel foglalkozik ez a klub/csoport? Ha tagja: Mivel foglalkozik a csoport? Milyen gyakran jönnek össze? Ki volt az alapító? (pl a felhasználás helyén egy ott dolgozó, önszervezodo klub volt, stb.) Mi a véleménye az Internet közösségformáló hatásáról? (pl. inkább elszigetel, mint társaságot hoz létre, stb.) Szerzett-e barátokat/(személyes) ismerosöket az Interneten keresztül?

v v v v v

VI.

A SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET KÖZÖSSÉGI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA (kb. 5 perc)

v

Elképzelhetonek tartja-e, hogy5-10 éven belül hivatali ügyeit, problémáit Interneten keresztül intézze/rendezze? Mit tart e módszer elonyeinek, hátrányainak? v Ha igen: Mit gondol, milyen szintig lehetne ez hatékony ügyintézési mód? (pl. helyi, megyei, országos, stb.) v Ha nem: Miért tartja elképzelhetetlennek? Ha nem 5-10 éves távlatban tenném fel a kérdést, akkor elképzelhetonek tartaná-e? v Ha igen: Körülbelül mennyi idon belül tartaná lehetségesnek?

39

Résztvevomegfigyelés és interjúk Vezérfonal Nem használók Vizsgálati cél: a nyilvános hozzáférést lehetové tevo közösségi hozzáférési pontok ismertségének és megítélésének vizsgálata. Megkérdezendo személy: a kutatás helyszínén (környezetében), olyan személy, aki ott egyáltalán nem használja az Internetet

Idoigény: kb. 30 perc Beszélgetés:

I.

BEMELEGÍTÉS (5 perc)

A kutatási cél és a kutatást végrehajtó gazdasági társaság rövid ismertetése, a válaszadó gondolatainak a kutatási téma irányába terelése.

II.

ÁLTALÁNOS BESZÉLGETÉS AZ HASZNÁLATÁRÓL, ATTITUDÖKROL (kb. 5 perc)

INTERNET

v v

Mi a véleménye az Internetrol általában? Mit tud róla, mennyire ismeri? Mire használható? (pl. ismeretszerzés, véleménynyilvánítás, online ügyintézés, vásárlás, stb.) v Mennyire tartja megbízhatónak, mint információforrást? És mint ügyintézési, vásárlási fórumot?

III.

A SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET ALKALMAZÁSA (15 perc)

v

Használ-e számítógépet( mindennapi) munkája során? Esetleg szórakozási vagy tanulási célból (pl. számítógépes játékok, nyelvtanulás stb.) használ-e számítógépet? Ha igen: Hol használja ezt a számítógépet/gépeket? Milyen célra használja? Milyen programokat használ? Ha nem használja: Miért nem használ számítógépet? (pl. nincs rá szüksége a munkájához, nem engedheti meg magának, stb.) Van-e lehetosége/Használ-e Internetet a nyilvános hozzáférési ponttól eltéro helyen? (pl. otthon, barátoknál, ismerosöknél, iskolában, stb.) Ha igen: Milyen gyakran szokott ott számítógépet használni? És Internetezni? Mire használja ott az Internetet? (pl. tanulás, szórakozás, információszerzés, stb.) Elsosorban mit/miket használ az Internet nyújtotta lehetoségek közül? (pl. böngészés, chat, letöltés, stb.) Mióta ismeri/használja az Internetet? Ha nem: Ha lenne rá lehetosége, akkor használná-e az Internetet? Ha használná: Mire használná? Ha nem használná: Miért nem használná?

v v v v

v v v

40

v v

Milyen nyilvános hozzáférési helyeket ismer? (pl. könyvtár, teleház, stb.) Milyen - az adott helyen nyújtott - szolgáltatásokat, (felhasználási) lehetoségeket ismer? (Itt kérem, csak a számítástechnikához, Internethez kapcsolódó lehetoségekre gondoljon! Pl. böngészés, chat, letöltés, CD ROM kölcsönzés, stb.) v Miért nem használja az adott hozzáférési pontban az Internetet? (Abban a pontban, amely környezetében a kérdezés történik!) (pl. nem is tud róla, hogy az adott helyen lehet Internetet használni, túl drágának tartja, stb.)

IV.

A SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET TANULMÁNYI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA (kb. 5 perc)

v

Mi a véleménye az Internet tanulási/tanulmányi célú felhasználásáról? (Egyáltalán lehetségesnek tartja-e?) v Mennyire véli fontosnak a számítástechnikai ismereteket/jártasságot?

V.

A SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET KÖZÖSSÉGI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA (kb. 5 perc)

v

Elképzelhetonek tartja-e, hogy5-10 éven belül hivatali ügyeit, problémáit Interneten keresztül intézze/rendezze? Mit tart e módszer elonyeinek, hátrányainak? Ha igen: Mit gondol, milyen szintig lehetne ez hatékony ügyintézési mód? (pl. helyi, megyei, országos, stb.) Ha nem: Miért tartja elképzelhetetlennek? Ha nem 5-10 éves távlatban tenném fel a kérdést, akkor elképzelhetonek tartaná-e? Ha igen: Körülbelül mennyi idon belül tartaná lehetségesnek? Mi a véleménye az Internet közösségformáló hatásáról? (pl. inkább elszigetel, mint társaságot hoz létre, stb.)

v v v v

41

Közösségi hozzáférés Fókuszcsoportos kutatás

2001. október

Bevezetés A kutatás háttere A közösségi Internet hozzáférésekrol szóló kutatás kiindulópontja az, hogy a teleházak, Internet-kávézók, nyilvános könyvtárak, civil szervezetek olyan jelentos ismeret-terjesztési helyszínei az Internetnek, melyek elemzése elengedhetetlen. A hozzáférést biztosító lehetoségek, közösségi házak, vagyis minden olyan hely, ahol állampolgárok számára ingyenesen, vagy ellentételezés fejében PC-és Internet hozzáférést tudnak biztosítani szükségszeruen és rendszeresen elemezendo.

A kutatás céljai •

Melyek a közösségi hozzáférési pontok használatának jellemzoi?

•

Milyen szolgáltatásokkal állnak rendelkezésre a helyi közösség számára?

•

Milyen a közösségi hozzáférési pontok információtechnológiai felszereltsége, humán és szakmai háttere?

•

Miként járulnak hozzá a közösségi hozzáférési pontok a munkához, a munkavállaláshoz szükséges készségek, jártasságok fejlesztéséhez?

•

Milyen hatással vannak a közösségi hozzáférési pontok az ügyfeleik tanulási céljainak elérésére?

•

Milyen szerepet töltenek be a közösségi hozzáférési pontok a képzések, tréningek minél szélesebb köru terjedésében?

•

Támogatják-e, illetve hogyan támogatják a közösségi hozzáférési pontok a közösségépítést, közösségfejlesztést?

•

Milyen a közösségi hozzáférési pontok lakossági megítélése, elfogadása?

A kutatás módszere A kutatáshoz a kiválasztott módszer a fókuszcsoportos interjú. A fókuszcsoportos vizsgálat kiváló eszköz a közösségi hozzáférési helyek, illetve azok szolgáltatásaihoz kötodo percepciók és image részletes és leheto legmélyebb elemzésére illetve a vele kapcsolatos benyomások, érzelmek feltárására.

Ez a módszer alkalmat nyújt arra, hogy a Megbízó közvetlenül bepillantást nyerjen a létezo és lehetséges ügyfelek gondolkodásába, megfigyelhesse attitudjeinek, preferenciáinak és averzióinak megjelenését. A fókusz csoport elsosorban az alanyok gondolkodásának miértjére, és nem hogyanjára hivatott választ adni, ezért az elemzésben is inkább az attitudök mögöttes tartalmainak feltárására, mint az attitudök puszta megállapítására törekszünk. A szövegben található – dolt betus – idézeteket a beszélgetések során elhangzott legtalálóbb válaszokból válogattuk. Kapcsos zárójelbe az idézeteket értelmezo, de eredetileg ott nem szereplo szavakat tettük. Félkövérrel jelezzük a több csoportban, illetve számos interjúalany által megfogalmazott, általános jellemzo megállapításokat.

A minta Kvóta

• •

Budapest Október 18. csütörtök 17:30 4 fo Internet kávézóban használja az Internetet 4 fo könyvtárban vagy egyéb helyen

• • •

• • • • • • •

Székesfehérvár Október 24. szerda 16:30 3 fo Teleházban használja az Internetet 3 fo Internet kávézóban használja az Internetet 2 fo könyvtárban

4 férfi, 4 no Korcsoport: 4 fo 16-20 év, 4 fo 21-30 év közötti. Vegyes végzettséguek: 4 fo közép-, 4 fo felsofokú végzettségu Minden csoporton maximum 4 tanuló lehet. Csak olyanok vehetnek részt a csoportokon, akik közösségi Internet - hozzáféréseket használnak: Internet kávézó, Teleház, könyvtár, alapítvány, civil szervezet, muvelodési ház, MATÁV Pont… stb. Senkinek nincs otthon, vagy a munkahelyén (iskolájában, ha tanuló) Internet hozzáférése. 4 fo rendszeresen használja a közösségi hozzáféréseket (naponta legalább egyszer), 4 fo ritkán használja a közösségi hozzáféréseket (legalább hetente egyszer, de maximum hetente 3-szor)

44

Összefoglalás Találkozás az Internettel •

A kutatás keretei között megkérdezettek általában barátaik, ismeroseik ajánlására, vagy pedig az iskolában, kollégiumban találkoztak eloször az Internettel.

•

Bár nem beszélhetünk aktív közeledésrol, motivációs bázisként a gyors kapcsolattartásra való igény és az Internet – azon belül is az e-mail – egyfajta státuszszimbólum jellege feltételezheto.

•

Minden megkérdezettben az elso találkozás pozitív attitudöket váltott ki.

•

Elmondásuk szerint sem a technikai tudás (Internet használata), sem a praktikus tudás (Interneten való eligazodás) megszerzése nem okozott gondot számukra.

Az Internet image-e •

Az Internet pozitívumai az információ, a kapcsolattartás lehetosége és az anyagi szempontok köré szervezodtek. Az Internet pozitív képe azáltal alakul ki, hogy az elérheto, hasznos információk következtében szinte minden réteg számára érdekes, könnyen felhasználható, lehetoséget ad a kapcsolattartásra és mindkét funkciót (információszerzés és kapcsolattartás) kedvezo anyagi feltételekkel képes betölteni.

•

Az Internethez kapcsolódó negatívumok azokra a tényezokre hívják fel a figyelmet, amelyek a megkérdezettek számára akadályokat jelenthetnek az Internet használatában. Jól látható, hogy ezek elsosorban az anyagi szempontok és praktikus tudás megszerzésének nehézségei köré szervezodtek, illetve plusz elemként a technikai feltételek és a biztonságérzet hiánya jelent meg.

•

Különbségként jelent meg a budapesti és a székesfehérvári megkérdezettek körében, hogy míg az elobbieknél a hozzáférés nehézségei, addig az utóbbiaknál a technikai problémák jelentek meg manifeszt negatívumként.

45

Az Internet hozzáférések percepciója és értékelése •

A kutatás eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a megkérdezettek körében minden Internet hozzáférési lehetoség ismert, illetve differenciált képpel rendelkeznek róluk, amely a köztük való választás racionális voltát feltételezi.

•

Az Internet hozzáférési helyek elsodleges percepciója az anyagi, a technikai és a kényelmi szempontok köré szervezodik. Az egyes hozzáférések aszerint különülnek el, hogy milyen anyagi ráfordítással, milyen körülmények között, mennyi információhoz lehet hozzáférni.

•

A közösségi hozzáférési helyek többsége mind az anyagi, mind a technikai szempontot figyelembe véve kedvezoen értékelodött és csupán a kényelmi szempont tekintetében maradtak el más (otthoni, munkahelyi, iskolai) hozzáférésektol.

•

A közösségi hozzáférési helyek használatának tekintetében elmondhatjuk, hogy a megkérdezettek több típusú helyet is látogatnak.

•

•

A köztük való választást az alábbi tényezok befolyásolják: •

Technikai felszereltség

•

Térbeli közelség

•

Plusz szolgáltatások igénybevételének lehetosége

•

Társas kapcsolatok

Alapveto elvárásként a megfelelo technikai felszereltség azonosítható, míg a budapesti megkérdezettek körében a plusz szolgáltatások igénybevételének lehetosége, és a társas kapcsolatok, a székesfehérváriak körében pedig a térbeli közelség jelent még meg hangsúlyosan.

•

A technikai felszereltség szempontjából csaknem minden közösségi hozzáférési hely pozitív értékelést kapott. Csupán a könyvtár maradt el a gépek minoségét, és a MATÁV Pont a gépek számát tekintve.

•

A közösségi hozzáférési helyek fizikai megjelenésével kapcsolatban eltéro elvárásokat tapasztaltunk a budapesti és a vidéki csoporttagok között. Míg a vidéki megkérdezettek számára csupán a kulturált környezet alapelvárás, addig a budapestiek lényegesnek tartják a minél modernebb megjelenést, a teljes köru plusz szolgáltatásokat és a büfé, illetve dohányzóhelyiség meglétét.

•

A kutatás során a közösségi hozzáférési helyek személyzetével kapcsolatban a technikai tudás jelent meg elvárásként, míg a praktikus tudást egyetlen csoporttag sem várta el tolük. 46

•

Elmondásuk szerint szaktudás tekintetében a könyvtár az a közösségi hozzáférési hely, amely nem rendelkezik megfelelo – technikai kérdésekben kompetens - személyzettel, illetve a MATÁV Pont alkalmazottait nem tartották segítokésznek.

•

Az Internet kávézókban és a Teleházakban a személyzet egyaránt kompetens technikai kérdésekben és segítokészek a felhasználókkal.

•

A kutatás alapján elmondhatjuk, hogy a közösségi hozzáférési helyek képesek társas funkciót betölteni egy bizonyos mértékben.

•

A csoporttagok elmondása szerint annak ellenére, hogy az Internetezés nem közösségi tevékenység, a közösségi hozzáférési helyekre jellemzo, hogy a közös érdeklodés, illetve az egymás felé mutatott segítokészség képes társas kapcsolatok alapját képezni, bár ezek többnyire felszínesek.

•

A társas funkció tekintetében elsosorban az Internet Kávézók és a Teleházak emelkednek ki, míg a könyvtár íratlan szabályai (csendben kell lenni), és a MATÁV Pont funkciója (gyors ügyintézés) miatt nem segítik a kapcsolatok kialakulását.

•

A közösségi hozzáférési helyek egyértelmuen hasznosnak definiálódtak a csoportokon. A csoporttagok alapveto haszonként az alábbiakat észlelték: •

Gyors

információszerzés

miatti

idotakarékosság

(tanulás,

munka,

munkakeresés, kapcsolattartás). •

Az információhoz való hozzájutás miatt hasznos idotöltés, amely az anyagi ráfordítást is indokolttá teszi.

•

A friss információk lehetové teszik a felhasználók számára a tájékozottságot (tanulás, munka, munkakeresés, készségek elsajátítása).

47

A közösségi hozzáférési helyek image-e

Internet Kávézó

• • • •

Image Inkább ismert • Budapesten • Alapvetoen igen eros pozitív image Gyors Plusz szolgáltatások

Hiányosságok Zsúfoltság Magas ár

• •

• Teleház

• •

• • • • MATÁV Pont • • • • Könyvtár

• • • •

•

Inkább vidéken ismert Alapvetoen igen eros pozitív image Otthonos környezet Gyors Kedvezo ár Elegendo gép Mindenhol ismert Semleges image Esetleges kedvezmények Azonos minoség minden helyen

•

Iskolai képzésekkel • való osztozás

• •

Zsúfoltság • Nem minden esetben hozzáérto és segítokész személyzet Plusz szolgáltatások hiánya Nem megfelelo • technikai felszereltség • Nincs hozzáérto személyzet

•

Mindenhol ismert • Semleges image Lehet tervezni a • látogatást Várakozás közben lehet olvasni

Lehetoségek Plusz szolgáltatások körének bovítése Kényelmi szempontok: büfé, dohányzó, amely csökkentené a zsúfoltság miatti stresszt Törzsfelhasználói kedvezmények Tájékoztatás a Teleház beosztásáról

Specializálódás

Technikai fejlesztések Hozzáérto személyzet alkalmazása

A Magic Land projektív technika segítségével még mélyrehatóbban ismerhetjük meg a megkérdezettek attitudrendszerét, illetve annak alapjait.

48

Jellemzo

•

Táj

•

Lakosság

• •

Expresszív mód Nagy népsuruség Lapos, nincsenek hegyek, tavak… stb. Szótlan, nem temperamentumos Gazdaságilag és szellemileg gazdag Érzelmileg és lelkileg szegény

• Érték / félelem

• •

Érték: szabadság, muködés Félelem: szabadság, muködés megszakadása, heacker-támadás

Involváltság

•

Mindenki csak turista lenne, rövid idore.

Internet kávézó • •

Fováros (Budapesten): nyüzsgo, rohanó, stresszes fiatalok. Korlátlan lehetoségek. Kisváros (Székesfehérváron): nyugodt, barátságos, kiegyensúlyozott lakosok. Megfelelo lehetoségek.

Könyvtár

• • •

Fováros (Székesfehérváron) Kisváros (Budapesten) egyetem város vagy óváros

MATÁV Pont

•

Fejlodo város vagy falu

Teleház

•

Konnotáció • Információval való telítettség • A csatorna elterjedtsége • A valós világgal való összekapcsolás nehézsége • Információval való telítettség • Az internetezés magányos tevékenység • A valós világgal való összekapcsolás nehézsége • Ambivalens megítélés • Biztonság hiánya • Korlátlanság érzése • Laza szabályozás • Alacsony involváltság-szint • Praktikus szempontok szem elott tartása Fováros: • Elidegenedés • Stressz a felgyorsult világ miatt Kisváros: • A hagyomány és a modernség ötvözetének igénye • Emberi kapcsolatok fontossága

• • • •

Az új értékek mellett a hagyományos csatornák, értékek is megmaradtak Alacsonyabb fejlettség Korlátozott lehetoségek Változási potenciállal

A kutatás során az, hogy a csoporttagok melyik projíciált várost választanák lakhelyüknek, az alapveto preferenciáról adhat képet. A két fókuszcsoport során minden résztvevo a kisvárost választotta, akár Internet Kávézóként, akár Teleházként jelent meg. Ebbol arra következtethetünk, hogy:

•

§

Fontosnak tartják az Internet elonyeinek kihasználásának maximumát.

§

Emellett lényeges számukra a hagyományos csatornák megtartása is.

§

Hangsúlyt fektetnek a társas kapcsolatok minoségére.

Ezek alapján feltételezhetjük, hogy a felhasználás gyakoriságának növeléséhez több szempontnak kell érvényesülnie: a fejlett technikai felszereltség elonyeit a felhasználók kellemes, barátságos, kényelmi elvárásaiknak megfelelo környezetben szeretnék élvezni.

•

Ennek a legtöbb közösségi hozzáférési hely megfelel. 49

Részletes eredmények Találkozás az Internettel A kutatás tanúsága szerint elmondhatjuk, hogy a megkérdezett mintában leggyakrabban egy ismeros, barát ajánlására, vagy pedig az iskolában, kollégiumban találkoztak eloször az Internettel. Az elso találkozás elott a többség csak homályos ismeretekkel rendelkezett és nem mutattak eroteljes érdeklodést sem a téma iránt, ami abból is látszik, hogy egyetlen csoporttag sem kezdeményezte aktívan az Internettel való megismerkedést. "Nekem eloször egy barátom mutatta meg, hogy ez egy jópofa dolog…"

"Amikor még kollégista voltam, ott csináltak a fiúk egy jó kis hálózatot, és mondták, hogy nekem is csinálnak e-mail címet. Miért ne?"

Motivációs bázisként a kapcsolattartás lehetosége és egyfajta státusz-szimbólum jelleg jelent meg, amely különösen az e-mail-lel kapcsolható össze. Többen beszámoltak arról, hogy anélkül csináltak nekik ismerosök e-mail címet, hogy lett volna valaki, akivel ezen a csatornán keresztül tarthatták volna a kapcsolatot.

"Szerintem ez egy fajta státusz volt, hogy az embernek legyen e-mail címe…nekem is egy barátom megkérdezte, hogy van-e, mert ha nincs csinál nekem, mire én mondtam, hogy persze csináljon, de mi az?"

"Nekem is egy barátom csinálta az e-mail címemet, aztán évekig nem is használtam, mert nem volt kinek írnom."

Ha megvizsgáljuk az Internet által hívott elso asszociációkat, láthatjuk, hogy a kép differenciáltabbá

vált,

amelyben

egyaránt

szerepelnek

az

Internet

információs,

kapcsolattartási, és szórakozási jellemzoi is. Emellett megjelennek leíró jellegu asszociációk is, amelyek a jelenség reprezentációs elhelyezésérol tanúskodnak. •

Információs jelleg: végtelen információhalmaz, korlátlan információhoz jutás, friss információk.

•

Kapcsolattartási jelleg: levelezés, gyors kapcsolatteremtés, chat. 50

•

Szórakoztató jelleg: jó buli, zene, játék, programok.

•

Leíró jelleg: világháló, nagy, kusza háló, számítógép, weblap, inkognitó.

A megkérdezettek beszámolója szerint sem a technikai, sem a praktikus tudás megszerzése nem okozott gondot számukra. A technikai tudás (Internet használata) megszerzéséhez elegendo feltételnek tekintették az alapveto számítógépes ismereteket, illetve hangsúlyozták az Internet kezelésének egyszeru módját, amelyet bárki - egyszeri megmutatás után - akár autodidakta módon is elsajátíthat.

"Ha az ember tudja a számítógépet kezelni, akkor ez sem okozhat gondot."

"Mi lenne benne nehéz? Az egeret tologatni meg klikkelni?"

A tanulási folyamat során a praktikus tudás (Interneten való eligazodás) megszerzése sem okozott nehézséget a megkérdezettek körében. Beszámolóik szerint az eligazodást maguk az oldalak is segítik, illetve az Internet logikája is könnyen elsajátítható.

"Minden ott van egy oldalon, hogy mit lehet csinálni."

"Régebben még bizonytalanabb voltam, ha kerestem valamit, de ma már csak beírok valamit, aztán vagy bejön vagy nem. Ha nem megpróbálom máshogy."

Vagyis a megkérdezettek a praktikus tudás megszerzésének módját egyfajta próba-szerencse folyamatnak fogják fel, amely egyáltalán nem vált ki bennük averziókat magával a csatornával szemben.

51

Az Internettel kapcsolatos attitudök Anticipációs mátrix Az anticipációs mátrix segítségével összegyujtöttük az Internet pozitív és negatív jellemzoit, majd azokat ellentétükbe fordítva megkaptuk az Internettel kapcsolatos veszélyeket

(látens

negatívumok)

és

vágyakat,

fejlodési

irányokat

(látens

pozitívumok). Az asszociációs mátrix eredményeit eloször csoportonként mutatjuk be, majd a kapott elemeket összesítjük. A budapesti csoport asszociációs mátrixa: • • • • • • • • • • • •

Manifeszt pozitívumok Minden van rajta Napi elfoglaltság Könnyen elérheto, hasznos információk Személyre szabott Ingyen SMS, e-mail lehetoség Jogilag független Könnyu használni Gyorsabb, olcsóbb kommunikáció (chat, email, fórumok) Látens negatívumok Kevés ember számára érdekes Felesleges vagy kódolt információk halmaza Drága Szaktudást igényel

• • • • •

• • •

Manifeszt negatívumok Vírus = adatvesztés, biztonság hiánya Lassú Drága Nehéz hozzáférni Túl sok információ, ahol nehéz megtalálni a szükségeset

Látens pozitívumok Bárhol, bárkinek elérheto (utcai terminálok) Rendezett információk halmaza Szurés, tuzfal = védettség

A vidéki csoport asszociációs mátrixa: • • • • • • • • • • • •

Manifeszt pozitívumok Bárhol, bármit, bármikor Korlátlan Gyors információáramlás Kellemes idotöltés Friss információk Látens negatívumok Soha, sehol, semmit Szünnap a könyvtárban (nem lehet hozzáférni) Meghatározott helyen, bennfentesek, szakemberek használhatják Unalmas, elfecsérelt ido Lassú Elavult információ ellenorzött

• • • • • • • • •

52

Manifeszt negatívumok Korlátlan Reklámok Megszakad a kapcsolat Programok inkompatibilitása Függoséget okoz Látens pozitívumok Szabályozott, rendszerezett Nem eltúlzott mennyiségu reklám Nem túlterhelt hálózat Szabvány: oldalak rendszerezése

Pozitívumok és negatívumok Az Internet manifeszt pozitívumai az információ, a kapcsolattartás lehetosége és az anyagi szempontok köré szervezodtek. Az Internet pozitív képe azáltal alakul ki, hogy az elérheto, hasznos információk következtében szinte minden réteg számára érdekes, könnyen felhasználható, lehetoséget ad a kapcsolattartásra és mindkét funkciót (információszerzés és kapcsolattartás) kedvezo anyagi feltételekkel képes betölteni. A pozitív kép tovább erosödhetne, amennyiben az Internet elérhetosége valóban korlátlanná válna az érdeklodok számára, és a könnyen megszerezheto technikai tudáshoz (Internet használata), elérheto praktikus tudás (információ megszerzése) is párosulna. Emellett lényegesnek tunik a biztonságérzet biztosítása a használók számára, amely elsosorban a vírusoktól való védelmet jelentette számukra. A manifeszt negatívumok azokra a tényezokre hívják fel a figyelmet, amelyek a megkérdezettek számára akadályokat jelenthetnek az Internet használatában. Jól látható, hogy ezek elsosorban az anyagi szempontok és praktikus tudás megszerzésének nehézségei köré szervezodtek, illetve plusz elemként a technikai feltételek és a biztonságérzet hiánya jelent meg. A latens negatívumok azokra a jellemzokre hívják fel a figyelmet, hogy az Internet mely változások következtében veszítené el pozitív képét: túlságosan magas anyagi ráfordítás igénye, illetve az információkhoz való hozzáférés nehézségei egyaránt negatív hatással lennének. Különbségként jelent meg a budapesti és a székesfehérvári megkérdezettek körében, hogy míg az elobbieknél a hozzáférés nehézségei, addig az utóbbiaknál a technikai problémák jelentek meg manifeszt negatívumként. Feltételezhetjük – és a minta nagysága miatt ténylegesen csak feltételezésrol lehet szó -, hogy Budapesten a nagyobb érdeklodés, illetve a közösségi hozzáférési helyek zsúfoltsága miatt ténylegesen a hozzáférés okoz valós nehézséget, míg vidéken ez nem jelenik meg, sokkal inkább a technikai problémákból fakadó nehézségek.

53

A hozzáférések percepciója A kutatás eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a megkérdezettek körében minden Internet hozzáférési lehetoség ismert, illetve differenciált képpel rendelkeznek róluk. Ez alól talán csupán a Teleház kivétel Budapesten, ami azonban sokkal inkább a lakhely függvényének tunik, sem mint magának az intézménynek. A csoporttagok kiterjedt ismeretébol arra következtethetünk, hogy képesek az adott hozzáférésekkel kapcsolatban véleményt formálni, és azok mentén döntéseket hozni a használatról. A felsorolt hozzáférési lehetoségek a következok voltak: rokonok, ismerosök, Internet Kávézók, Matáv Pont, Westel Pont, munkahely, iskola, Teleház, mobiltelefon – wap, nyílt terminálok (pályaudvarokon, bevásárló központokban, a Diákszigeten és az utcán), otthoni hozzáférés. Az egyes hozzáférési lehetoségek percepcióját az azokhoz kapcsolódó pozitív és negatív attitudökön keresztül kíséreljük meg körülírni.

54

Otthoni hozzáférés

• •

Pozitívum Kényelmes Bármikor hozzáférheto

• • • •

Nyílt terminálok

• •

Teleház

• • • •

Iskola

•

Munkahely

• • •

Matáv Pont / Westel Pont

Internet Kávézó Könyvtár

• •

• • • •

Rokonok, ismerosök

Nincs felelosség Gyors ügyintézésre (email) jó, ha útba esik Otthonos, kellemes környezet Gyors Nem olyan drága Elegendo gép (nem kell várni) Korlátlan ideju és ingyenes használat Jó gépek (vidék) Gyors információszerzés Ingyenes Kedvezmények Ugyanaz a minden helyen

• • • •

Lassabb (Budapest) Ha iskolai órát tartanak ott, várni kell. Errol nincs elozetes tájékoztatás

• •

Lassú Korlátozások (letiltott oldalak) Kevés rá az ido Korlátozások (munkamorál) Sokan vannak Nincsenek plusz szolgáltatások Drága Drága Sokan vannak Lassú Nincs elkülönítve az internetes rész Eltéro technikai minoség a különbözo helyeken Szünnap a könyvtárban Drága

• •

• minoség •

• Gyors • Plusz szolgáltatások • Lehet tervezni a látogatást, • mert kötött idorend van • Várakozás közben olvashatsz • • •

•

Negatívum Drága: üzemeltetés, karbantartás Lassabb Elveszi az otthoni szabadidot Nem mozdul ki a felhasználó Sokan vannak Általában nem muködnek

Jól látható, hogy az elsodleges percepciók elsosorban az anyagi, a technikai és a kényelmi szempontok köré szervezodnek. Az egyes hozzáférések ezek szerint aszerint különülnek el, hogy milyen anyagi ráfordítással, milyen körülmények között, mennyi információhoz lehet hozzájutni. Érdekes módon a közösségi hozzáférések többsége – kivéve a könyvtár (technikai feltétel) és az Internet Kávézó (anyagi feltétel) az anyagi és a technikai feltételek szempontjából kedvezobb módon percipiálódnak, mint a magán vagy munkahelyi / iskolai hozzáférés. Csupán a kényelmi elvárásokat figyelembe véve maradnak el azoktól, amennyiben sok

55

esetben a közösségi hozzáférések zsúfoltsága miatti várakozás negatív irányban befolyásolja a kialakult képet.

Az közösségi hozzáférések értékelése Az elsodleges percepciókat követoen bovebben kitérünk a közösségi hozzáférések értékelésére és használatára.

A közösségi hozzáférések használatának jellemzoi A két fókuszcsoport tanúsága szerint a megkérdezett 16 fo az alábbi megoszlásban látogatja a különbözo közösségi hozzáférési helyeket.

Budapest 5 1 2 5

Internet Kávézó Teleház MATÁV Pont Könyvtár

Székesfehérvár Összesen: 1 6 3 4 4 6 2 7

A minta méretét figyelembe véve azonban nem vonhatunk le teljes érvényu következtetéseket az egyes helyek használatával, illetve annak megoszlásával kapcsolatban a két helyszínen. De a csoportokon elhangzott vélemények alapján felrajzolhatjuk az egyes helyek közötti választást befolyásoló tényezoket. A kutatás alapján elmondhatjuk, hogy a székesfehérvári, mind a budapesti megkérdezettek többsége több típusú közösségi hozzáférési helyet látogat. A köztük való választást az alábbi tényezok befolyásolják: •

Technikai

felszereltség:

mivel

az

Internethasználatnak

elsosorban

a

gyors

információszerzés a célja, fontos s használók számára a közösségi hozzáférési hely technikai felszereltsége. •

Térbeli közelség: elonyben részesítik a mindennapi teendokkel összekapcsolható igénybevételt. Így fordulhat elo, hogy az egyébként viszonylag negatívan értékelt könyvtárat sokan veszik igénybe, mivel az egybeesik a hagyományos információkeresés helyével.

•

Plusz szolgáltatások igénybevételének lehetosége: különösen a tanuláshoz és a munkához szükséges információk beszerzésénél preferálták a megkérdezettek azokat a helyeket, ahol plusz szolgáltatásokat vehetnek igénybe, mint a nyomtatás, szkennelés, CD 56

írás. Ezek a szolgáltatások elsosorban az Internet Kávézók esetében jelennek meg elonyként. Érdekes módon a székesfehérvári csoporttagok körében a plusz szolgáltatások iránt való igény nem volt olyan eros, mint Budapesten. •

Társas kapcsolatok: megfigyelheto volt a megkérdezettek körében egyfajta ragaszkodás egy-egy helyhez, ahol a mindennapi rutinnal való egybeesés mellett megjelent az ott kialakuló társas kapcsolatok vonzereje is.

„Kapcsolatok alakulnak ki azokon a helyeken (Internet Kávézó). Mindenki ugyanazért megy oda, tehát lehet egy adott témáról például beszélgetni.”

Összességében a budapesti résztvevok döntését a plusz szolgáltatások elérhetosége és a társas szempontok irányítják, míg a székesfehérvári csoporttagokat közvetlenül csak a térbeli közelség befolyásolja abban, hogy melyik helyet választják. Mindkét helyen alapveto elvárás egy-egy közösségi hozzáférési hellyel szemben a gyors információszerzést lehetové tevo technikai felszereltség.

A fizikai és technológiai feltételek megítélése

A kutatás során megvizsgáltuk az egyes közösségi hozzáférési helyek fizikai környezetének és technikai felszereltségének hatását a róluk kialakított képre és a választásra. Elöljáróban elmondhatjuk, hogy a technikai felszereltség - mint ahogy azt már a korábbiakban is említettük - igen fontos eleme a közösségi hellyel kapcsolatban kialakuló image tekintetében. A vizsgálat alapján egyedül a könyvtár és a MATÁV Pont, mint közösségi hozzáférési hely látszik e tekintetben elmaradni a többihez képest, elobbi a gépek állapota, utóbbi pedig a gépek száma miatt. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy - elsosorban a vidéki csoporton elhangzottak alapján - a technikai felszereltséget a különbözo könyvtárakban nagyon eltéronek észlelték a felhasználók.

"Hát az attól függ, hogy melyik könyvtárba mész. Van. Ahol jó gépek vannak, és van, ahol nem."

Érdekes módon a fizikai környezet szempontjából különbség mutatkozott a budapesti és a székesfehérvári megkérdezettek körében. Annak ellenére, hogy a székesfehérvári csoporttagok is elvárták, hogy egy közösségi hozzáférési hely kulturált legyen, esetleg 57

muködjön benne büfé, nem igényelték annak különleges formai megjelenését és a plusz szolgáltatások tekintetében is megelégedtek a nyomtatási lehetoséggel. Addig a budapestiek számára a hely fizikai megjelenési módja ideális esetben nagyon modern, minden plusz szolgáltatás (nyomtatás, szkennelés, CD írás, másolás) a felhasználó rendelkezésére áll, illetve ezen felül a hely mindent megtesz a kényelmes szórakozás érdekében is (dohányzó helyiség, büfé étellel és itallal). A fizikai körülmények tekintetében különbségként jelent még meg Budapest és Székesfehérvár között, hogy míg az elobbi csoporttagok számára az, hogy a könyvtárban lévo számítógépek nincsenek elkülönítve, addig vidéken ezt nem észlelték problémaként a csoporttagok.

"Az elég idegesíto, hogy ott olvassák a hátam mögött a leveleimet." (Budapest)

"Nem az nem baj, hogy nincs szeparálva, mert nem sokban különbözik az, ha olvasok, vagy ha csendben nézem a monitort." (Székesfehérvár)

A közösségi hozzáférési helyek személyi feltételeinek értékelése

A megkérdezettek a közösségi hozzáférési helyeken dolgozók tekintetében lényegesnek tartották a hozzáértést és a segítokészséget is. Érdekes módon azonban csupán a technikai kérdésekben való kompetencia jelentkezett eroteljes

elvárásként.

Ideális

esetben

technikai

probléma

esetén

(lefagyás,

gépi

meghibásodás) a személyzet képes azonnal és sikeresen reagálni, szinte azonnal megszüntetve a hibát.

"Egyszer történt valami a géppel. Én szóltam, hogy van még negyed órám. Mire egy srác odajött, elnézést kért a dologért, kikapták a gépet és a helyére tették a másikat. Szerintem ez a normális."

Ezzel szemben a személyzet részérol a megkérdezettek többsége nem várt el magas szintu praktikus tudást. Meglátásuk szerint egyfelol nincs szükségük segítségre ezen a területen, másfelol, amennyiben segítségre szorulnának azt megkapják a hozzájuk hasonló felhasználóktól, illetve az Interneten való teljes köru eligazodást nem lehet elvárni senkitol. 58

"Nem ezt nem lehet elvárni senkitol. Mit tudna o mást csinálni, hogy o is beírja egy keresobe...?"

A személyzet tekintetében az egyes közösségi hozzáférési helyek jelentos különbségeket mutattak. Míg a Teleházakban és az Internet Kávézókban a személyzet egyaránt hozzáérto és segítokész, addig a könyvtárakban ugyan kedvesek és segítokészek, de csak ritkán értenek az Internethez vagy a számítógéphez. A MATÁV Pontok sajátos képet mutattak, amennyiben a személyzet viselkedésén a megkérdezettek a - szerintük - a MATÁV egészére jellemzo attitudöt fedezték fel, amely a cég monopol helyzetével hoztak összefüggésbe. Vagyis annak ellenére, hogy a MATÁV Pontokban mindig akadna ember, aki hozzáérto, nem kelloképpen segítokészek a felhasználókkal.

"A MATÁV Pontban voltak negatív tapasztalataim. Látszik, hogy állami többségu vállalat és az emberek úgy is dolgoznak, szóval nem ügyfélorientáltak."

A közösségi hozzáférési helyek társas funkciójának értékelése

A kutatás alapján elmondhatjuk, hogy a közösségi hozzáférési helyek képesek társas funkciót betölteni egy bizonyos mértékben. A csoporttagok elmondása szerint ezen helyek látogatása "magányos" tevékenység, vagyis csak ritkán fordul az elo, hogy társasággal mennének valamely közösségi hozzáférési helyre. Sokkal inkább jellemzo, hogy a helyen kötnek ismeretségeket, amelyek ugyan inkább felszínesek és sok esetben csak virtuálisan (e-mail) folytatódnak tovább.

"Egy találkozási pont lett, mint egy konditerem, ahová függetlenül mennek le az emberek, de ott megismerkedhetnek."

Elmondásuk szerint a közös érdeklodés, az egymás iránti segítokészség lehetnek a társas funkció betöltésének alapjai.

"Bármikor odafordulhatsz a másikhoz, hogy segítsen."

59

A társas funkció tekintetében elsosorban az Internet Kávézók és a Teleházak emelkednek ki, mert valószínuleg berendezésük miatt itt hosszabb idot töltenek a felhasználók, mint a MATÁV Pontban, illetve a könyvtár íratlan szabályai (csendben kell lenni) nem teszik annyira lehetové a kapcsolatteremtést.

Az elégedettséget, illetve elégedetlenséget kiváltó tényezok összegzése

Az alábbiakban összegezni igyekszünk azokat a tényezoket, amelyek megkülönbözteto jelleggel bírnak az egyes közösségi hozzáférési helyek tekintetében, illetve azokat a lehetoségeket, amelyek segítségével az egyes helyek image-e még pozitívabbá teheto.

Internet Kávézó

• •

Image Inkább ismert • Budapesten • Alapvetoen igen eros pozitív image

Hiányosságok Zsúfoltság Magas ár

• •

• Teleház

• •

MATÁV Pont • •

Inkább vidéken • ismert Alapvetoen igen eros pozitív image Mindenhol ismert • Semleges image •

• Könyvtár

• •

Mindenhol ismert Semleges image

• •

Iskolai képzésekkel • való osztozás

Zsúfoltság • Nem minden esetben hozzáérto és segítokész személyzet Plusz szolgáltatások hiánya Nem megfelelo • technikai felszereltség • Nincs hozzáérto személyzet

Lehetoségek Plusz szolgáltatások körének bovítése Kényelmi szempontok: büfé, dohányzó, amely csökkentené a zsúfoltság miatti stresszt Törzsfelhasználói kedvezmények Tájékoztatás a Telelház beosztásáról

Specializálódás

Technikai fejlesztések Hozzáérto személyzet alkalmazása

A közösségi hozzáférési helyek már meglévo és potenciális hasznának percepciója

60

A kutatás során minkét csoport résztvevoi mindkét esetben úgy nyilatkoztak, hogy a közösségi hozzáférési helyek mind a tanulásban, mind a munkában, mind a készségek elsajátításában, mind a munkahelykeresésében segítségükre vannak. Ez alatt azonban elsosorban magát az Internetet értették, amelyen keresztül hozzáférhetnek a szükséges információkhoz. Egyetlen esetben sem számoltak be arról, hogy maga a hely adott volna támpontokat, segítséget. Azonban eziránt nem is mutattak igényt. Ez valószínuleg annak köszönheto, hogy a közösségi hozzáférési helyek elsodleges funkciójának az Internethez való hozzáférés biztosítását látják. A csoportokon nem történt utalás a tréningek elterjedésével kapcsolatos elonyökre, amelynek hátterében valószínuleg az állhat, hogy a megkérdezett minta számára ez a terület nem bír fontossággal. Alapveto haszonként az alábbiakat észlelték: •

A gyors információszerzés és kapcsolattartás miatti idotakarékosság.

•

Az információkhoz való hozzájutás miatt hasznos idotöltés, amely az anyagi ráfordítást is indokolttá teszi.

•

A friss információk lehetové teszik a felhasználók számára a tájékozottságot.

Az Internettel és a közösségi hozzáférésekkel kapcsolatos attitudök összetevoi

A Magic Land technika eredményei

A Magic Land projektív technika segítségével az Internet azon tulajdonságait, illetve a megkérdezettek attitudjeinek hátterét tárhatjuk fel, amelyek nehezen verbalizálhatóak. A csoportok eredményei alapján meglehetosen egységes kép alakult ki, amely szintén egységes motivációs, attitüdinális háttérre utal a felhasználók körében. Internet ország méretével kapcsolatban nem született megállapodás a csoportokon, azt egyaránt el tudták képzelni nagy és kicsi országként is. Sokkal fontosabbnak tartották azt a jellemzojét, hogy az emberek zsúfoltan élnek benne, vagyis a népsuruség magas. Ez az elképzelés valószínuleg az Internet kiterjedésének és információval való telítettségének köszönheto, illetve az ott élo emberek mennyisége egyaránt megjelenítheti a gazdagságot és az Internet elterjedtségét is. 61

A tájat mindkét csoporton laposnak, jellegtelennek, inkább gépinek képzelték, sot Budapesten egyenesen a Mátrix képi világához hasonlították.

"Nincs se tó, se hegy. Az egész táj olyan lapos."

Ennek hátterében feltételezhetoen a valós világgal való összekapcsolás nehézsége állhat. Ezt erosíti az is, hogy az ott élo embereket szótlannak, ugyan gazdaságilag és szellemileg gazdagnak képzelték, viszont érzelmi és lelki szegénységet tulajdonítottak nekik, amennyiben nincsenek valós tapasztalataik, élményeik.

"Olyan kockafejuek. Akik csak a képernyorol látnak mindent. Kétdimenziósak…"

Az ott élo emberek a muködésre és a szabadságra a legbüszkébbek, de félelmeik is ezzel kapcsolatosak, hiszen számukra a muködést megzavaró technikai hibák, a szabadsággal való visszaélés, és a biztonság hiánya a legfélelmetesebbek.

"Az áramszünettol félnek a legjobban, meg hogy betör egy heacker."

"A szabadságtól is félnek, mert hogy mindenkinek szabad, nekem is, aki jót akar, meg annak is, aki rosszat akar."

Érdekes módon a kutatásban résztvevo minden megkérdezett csupán turista lenne Internet országban, ami az involváltság alacsony mértékére utal. Ez természetesen összefüggött a használat gyakoriságával is, hiszen a gyakori (naponta) használók inkább mutattak hajlandóságot a letelepedésre. A többiek csupán villámlátogatásokat tennének, vagyis praktikus szempontokat tartottak szem elott.

"Én úgy mennék csak, hogy valami van ott, amire szükségem van. Azért elmegyek és addig maradok, amíg meg nem szerzem."

Az Internet országként való megjelenítését követoen arra kértük a csoporttagokat, hogy az egyes közösségi hozzáférési helyeket próbálják meg városokként leképzelni. Ennél a projektív technikánál már lényeges különbségeket találtunk a budapesti és a vidéki megkérdezettek körében. Az elso különbség ott mutatkozott meg, hogy ugyan teljesen azonos 62

jellemzokkel, de Budapesten az Internet Kávézó, Székesfehérváron pedig a Teleház lett a fováros. A fovárost a lehetoségek korlátlan volta, a rengetek, rohanó, többnyire fiatal lakosság jellemezte, akik reprezentálnak minden jellegzetességet, ami Internet országra igaz. Érdekes módon a kisvárosként való megjelenítés is követte az elobbi különbséget: Budapesten a Teleház, Székesfehérváron pedig az Internet Kávézó jelképezte az ország kisvárosát, amely nyugodt, barátságos, és az ott lakó emberek is kiegyensúlyozottabbak, kedvesebbek, mint a fovárosban. A MATÁV Pont mint egy teljesen átlagos, nem túlzottan fejlett - inkább fejlodo - város jelent meg, amely több helyen van jelen az országban teljesen hasonlóan. A könyvtárt illetoen szintén különbség mutatkozott Budapest és Székesfehérvár között, bár mindkét helyen inkább pozitív módon rajzolták meg városként. Vidéken a könyvtár egyetemi városként jelent meg, ahol az Internet ország jellegzetességei csupán másodlagosak a hagyományos módszerek mellett. Budapesten a könyvtár óvárosként jelent meg - a fováros részeként. Az ilyen irányú projekciók arra utalnak, hogy a könyvtár mint közösségi hozzáférési hely nem percipiálódik önállóként, és még mindig elsodleges funkcióját tölti be. A csoportokon rákérdeztünk, hogy melyik résztvevo, melyik várost választaná lakhelyéül. Az eredmények szerint mindkét csoporton a megkérdezettek a kisvárost preferálták, akár a kávézót, akár a Teleházat jelentette. Vagyis a csoporttagok amellett, hogy élvezni szeretnék az Internet által nyújtott lehetoségeket, igényt tartanak a hagyományos csatornákra, megoldási módokra is. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy a felhasználás gyakoriságának növeléséhez mindkét szempontnak érvényesülnie kell. Vagyis a fejlett technikai felszereltség elonyeit kellemes, barátságos, kényelmi elvárásaiknak megfelelo környezetben szeretnék élvezni.

63

Javaslatok •

Javasoljuk a közösségi hozzáférési helyek technikai felszereltségének azonos szintre való hozását, hiszen ez elsodleges szempont és elvárás a felhasználók körében. Erre különösen a könyvtárak esetében lenne szükség a kutatás alapján.

•

Célravezetonek tunik a közösségi hozzáférési helyek plusz szolgáltatási körének bovítése, különösen Budapesten, ahol ez tényleges kompetitív elonykényt jelent meg. De mindkét csoporton alapveto elvárásként mutatkozott meg a nyomtatási lehetoség biztosítása.

•

Javasoljuk a közösségi hozzáférési helyek fizikai környezetének olyan irányú kialakítását, hogy az a felhasználók kényelmi igényeinek megfeleljen. Elsosorban az esetleges várakozás megkönnyítésére fókuszálva, mert ez sok hely esetében problémaforrásként jelentkezett a kutatás során.

•

Mivel Budapesten felmerült igényként, átgondolásra javasoljuk egyfajta törzsfelhasználói rendszer kidolgozását, különösen az Internet Kávézók esetében.

•

Javasoljuk a Teleházak esetében az ott zajló iskolai órák beosztásáról való elozetes tájékoztatást, elkerülve ezzel az esetleges ütközéseket a képzéseken résztvevok és a spontán módon megjeleno felhasználók között.

64

Melléklet

65

Szuro dátum: kérdezo: A válaszadás önkéntes!

Igen

A kérdezett részt vesz-e a csoportban?

Nem

msz: Szurokérdoív fókuszcsoportos munkához

Jó napot kívánok! ..... vagyok, a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet munkatársa. Jelenleg egy Internettel kapcsolatos csoportos beszélgetéshez keresünk résztvevoket. Az ilyen jellegu beszélgetések mindig a résztvevokhöz igen közelálló, érdekes témákról szólnak, és olyan emberek véleményére vagyunk kíváncsiak, mint Ön. Tehát mi adott típusú embereket keresünk, ezért engedje meg, hogy feltegyek néhány kérdést. CSAK MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK KERÜLHETNEK A CSOPORTBA! 1. A kérdezett neme: 1. no 2. Férfi KÉRDEZO! FIGYELD A KVÓTÁT!

2. Dolgozik-e Ön vagy valamely rokona, közeli ismerose jelenleg, vagy dolgozott-e az elmúlt öt éven belül az alábbi területek valamelyikén? OLVASD FEL A LEHETSÉGES VÁLASZOKAT! 1. marketing(*) 5. hirdetés/reklám/public relations(*) 2. közvélemény-kutatás(*) 6. Újságírás(*) 3. számítástechnikai ipar (*) 7. Internettel foglakozó cég (*) és számítógépkereskedelem (*) 8. Szupermarket 4. telekommunikáció (*) 9. Szoftvercég (*) HA A VÁLASZADÓ BÁRMELYIK TERÜLETEN DOLGOZIK, VAGY DOLGOZOTT, AMELY (*)-GAL JELÖLT, NEM KERÜLHET A CSOPORTBA! 3. Megmondaná kérem, hogy mi az Ön foglalkozása? 1. Orvos, pszichológus, szociológus (vagy hallgató) FEJEZD BE A KÉRDEZÉST! 2. Tanuló FIGYELD A KVÓTÁT! 3. Pedagógus FIGYELD A KVÓTÁT! 4. Egyéb:………………….. CSOPORTONKÉNT MAX. 4 TANULÓ LEHET ÉS MAX. 1 PEDAGÓGUS! 4. Megmondaná kérem, mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1. nyolc általános NEM KERÜLHET A CSOPORTBA! 2. szakmunkás 3. érettségi 4. foiskola vagy egyetem 5. bármilyen okleveles szaktanfolyam FIGYELD A KVÓTÁT! 5. Részt vett-e valamilyen piackutatási csoportbeszélgetésen az elmúlt 6 hónapban? 1. igen FEJEZD BE A KÉRDEZÉST 2. nem 6. Megmondaná kérem, hogy Ön melyik korcsoportba tartozik? 1. 16–20 éves 2. 21– 30 ……………………………………….. 3. más korú NEM KERÜLHET A CSOPORTBA! FIGYELD A KVÓTÁT! VEGYES LEGYEN A CSOPORT A KORCSOPORTON BELÜL!

66

7. Megmondaná kérem, hogy melyik állítás igaz Önre? 1. Dolgozik mint alkalmazott 2. dolgozik, de mellette továbbtanul 3. alkalmi munkákat végez 4. nem dolgozik, de nem munkanélküli (GYES, GYED) 5. munkanélküli NEM KERÜLHET A CSOPORTBA 8. Kérem, mondja meg, szokott-e Ön számítógépet használni valamilyen gyakorisággal? 1. igen 2. Nem NEM KERÜLHET A CSOPORTBA 9. Rendelkezik-e Internet hozzáféréssel? 1. Igen, otthon NEM KERÜLHET A CSOPORTBA 2. Igen a munkahelyemen NEM KERÜLHET A CSOPORTBA 3. Egyik helyen sem FIGYELD A KVÓTÁT! 10. Szokott-e Internetezni az alábbi helyek közül valamelyiken? 1. ismerosnél, rokonnál NEM KERÜLHET A CSOPORTBA 3. iskolában, foiskolán, egyetemen NEM KERÜLHET A CSOPORTBA 4. MATÁV Pontban 5. könyvtárban 6. Internet kávézóban 7. Teleházban (olyan nyilvános hely pl. muvelodési ház, alapítvány, civil szervezet, ahol bárki számára elérheto az Internet) FIGYELD A KVÓTÁT! CSAK OLYANOK JÖHETNEK A CSOPORTRA, AKIK AZ 4, 5, 6, 7-ES PONTOT IS VÁLASZTJÁK ÉS A 11-ES KÉRDÉSNEK IS MEGFELELNEK.

11. Milyen rendszerességgel látogatja az alábbi helyeket internetezés céljából? Internet kávézó Teleház Könyvtár Matáv Pont Muv.ház, alapítvá ny, civil szerv.

Naponta

Hetente maximum 3-szor

Hetente legalább egyszer

X X X X X

X X X X X

X X X X X

Ritkábban mint hetente

X X X X X

FIGYELD A KVÓTÁT! 4 FÓ GYAKORI (NAPONTA), 4 FO RITKÁBB (LEGLÁBB HETENTE, DE NEM TÖBBSZÖR, MINT HETENTE 3-SZOR) HASZNÁLÓ. AKI MINDEGYIKET RITKÁBBAN MINT HETENTE LÁTOGATJA, AZ NEM KERÜLHET A CSOPORTBA! 12. megmondaná kérem, hogy mióta látogat közösségi hozzáféréssel rendelkezo helyeket? 1. kevesebb mint egy hónapja NEM KERÜLHET A CSOPORTBA 2. régebben, mint egy hónapja 13. Az alábbiak közül mire milyen gyakran használja az Internetet? (X-szel jelöld a megfelelo helyet) Naponta Hetente Havonta 1-szer Soha Levelezés, kapcsolattartás Szórakozás Böngészés Információszerzés OLYAN EMBEREKET KERESÜNK, AKIK LEHETOLEG NEM CSAK EGY DOLOGRA ÉS NEM CSAK LEVELEZÉSRE HASZNÁLJÁK AZ INTERNETET.

67

14. Megmondaná kérem, hogy mikor használta utoljára az Internetet levelezésen kívül? 1. Régebben mint 2 hónapja NEM KERÜLHET A CSOPORTBA 2. Az elmúlt két hónapon belül legalább 1-szer AMENNYIBEN A KÉRDEZETT MINDEN SZEMPONTNAK MEGFELEL, ÉS A KVÓTÁNAK IS, AKKOR HÍVD MEG A BESZÉLGETÉSRE! A BESZÉLGETÉSEN HASZNÁLT NÉV:............................................................................... KÖSZÖNJÜK! KVÓTA

• •

Budapest Október 18. csütörtök 17:30 4 fo Internet kávézóban használja az Internetet 4 fo könyvtárban vagy egyéb helyen

• • •

• • • • • • •

Székesfehérvár Október 24. szerda 16:30 3 fo Teleházban használja az Internetet 3 fo Internet kávézóban használja az Internetet 2 fo könyvtárban

4 férfi, 4 no Korcsoport: 4 fo 16-20 év, 4 fo 21-30 év közötti. Vegyes végzettséguek: 4 fo közép-, 4 fo felsofokú végzettségu Minden csoporton maximum 4 tanuló lehet. Csak olyanok vehetnek részt a csoportokon, akik közösségi Internet - hozzáféréseket használnak: Internet kávézó, Teleház, könyvtár, alapítvány, civil szervezet, muvelodési ház, MATÁV Pont… stb. Senkinek nincs otthon, vagy a munkahelyén (iskolájában, ha tanuló) Internet hozzáférése. 4 fo rendszeresen használja a közösségi hozzáféréseket (naponta legalább egyszer), 4 fo ritkán használja a közösségi hozzáféréseket (legalább hetente egyszer, de maximum hetente 3-szor)

68

Guide A csoportvezeto vezérfonala a "Coffee" nevu munkához I. BEMELEGÍTÉS (10 PERC) A MODERÁTOR ISMERTETI A TECHNIKAI FELTÉTELEKET (VIDEO ÉS AUDIOFELVÉTEL KÉSZÍTÉSE, ANNAK OKA), ELMONDJA A BESZÉLGETÉSEK ALAPVETO JELLEMZOIT. FELHÍVJA A CSOPORT FIGYELMÉT A BESZÉLGETÉS SZABAD JELLEGÉRE, MINDENKIT BÁTORÍT, HOGY NYUGODTAN MONDJON BÁRMIT, AMI A TÉMÁVAL KAPCSOLATBAN ESZÉBE JUT, NINCSENEK JÓ VAGY ROSSZ VÁLASZOK. NEM KELL EGYMÁST MEGGYOZNIÜK SEMMIROL. BEMUTATKOZIK, MAJD MEGKÉRI A RÉSZTVEVOKET, HOGY EGYENKÉNT MUTATKOZZANAK BE. KÜLÖNÖSEN ÜGYEL ARRA, HOGY MINDENKI BESZÉLJEN EGY KICSIT ARRÓL, HOGY MI ÉRDEKLI AZ ÉLETBEN ÁLTALÁBAN. II. ANTICIPÁCIÓS TECHNIKA (10 perc) • Mi jut eszetekbe az Internetrol? Mondjatok minél több pozitív és negatív dolgot, jelzot is! A MODERÁTOR AZ EMLÍTÉSEKET EGY ANTICIPÁCIÓS MÁTRIXBA ÍRJA. • Mik a pozitív dolgok ellentétei? • Mik a negatív dolgok ellentétei? • • • • • • •

III. AZ INTERNETHASZNÁLAT TÖRTÉNETE (15 perc) Arra kérlek Titeket, hogy emlékezzetek vissza arra, amikor eloször találkoztatok az Internettel! Mi történt pontosan? Hol találkoztatok vele eloször? Megmutatta nektek valaki a használatát? Ki volt az? Mit néztetek meg rajta? Mi volt róla a véleményetek? Mi tetszett benne? Mi nem Mi az, amit elsajátítottatok? Megtanultátok-e kezelni? (technikai tudás) hogyan történt ez? Találtatok-e valami számotokra érdekeset? Mi volt az? Megtanultatok-e eligazodni a hálózaton? (praktikus tudás) Milyen érzésekkel zárult ez az elso találkozás?

IV. A HOZZÁFÉRÉSEK PERCEPCIÓJA (15 perc) • Segítsetek nekem összegyujteni, hogy ma Magyarországon, ha valaki internetezni akar, mit tehet? A MODERÁTOR A FLIPCHARTRA ÍRJA AZ EMLÍTÉSEKET. HA SPONTÁN MÓDON NEM EMLÍTIK RÁKÉRDEZ A KÖZÖZSSÉGI HOZZÁFÉRÉSEKRE: INTERNET KÁVÉZÓK, MATÁV PONT, TELEHÁZ. • Hogyan jellemeznétek ezeket a lehetoségeket? Melyiknek mi az elonye? Melyiknek mi a hátránya? • Szerintetek melyiket kik használják elsosorban? Kik számára érdekes, hasznos? Miért pont ok? • Mire használják ok? • • • • • • • • •

V. KÖZÖSSÉGI HOZZÁFÉRÉSEK ÉRTÉKELÉSE (25 perc) Szeretném, ha egy kicsit a közösségi hozzáférésekrol beszélgetnénk tovább. Melyikotök melyik közösségi hozzáférés-típust használja? Miért alakult ez így? Hogyan találkoztatok eloször ezzel a lehetosséggel? Mi volt az elso benyomásotok? Mesélnétek nekem arról, hogy mi történik egy ilyen helyen? Elmesélnétek nekem, hogy milyen egy ilyen hely? Mit láttok, amikor beléptek? Mi a véleményetek errol? Ti hogyan használjátok ezeket? Milyen gyakran látogatjátok? Mitol függ ez? Egyedül mentek vagy társasággal? Miért?

69

• • • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • • • • • • • •

Hogyan viselkednek egy ilyen helyen egymással az emberek, a használók? Errol mi a véleményetek? Alakult-e ki esetleg valamilyen kapcsolat a használók között? Mi ennek az oka szerintetek? Mi a véleményetek az ott dolgozókról? Mennyire tartjátok oket: § Szakmailag felkészültnek § Segítokésznek Szoktátok-e valamiben a segítségüket kérni? Miben? Van-e valakinek ezzel kapcsolatban pozitív / negatív tapasztalata? Mi volt az? Mi a véleményetek a közösségi hozzáférések technikai felszereltségérol? Milyen számítógépek vannak? Mit gondoltok errol? Vannak esetleg egyéb szolgáltatások egy közösségi hozzáférési helyen? Mik ezek? Ti használjátok-e ezeket? Miért? Miért nem? Összességében mennyire vagytok elégedettek a közösségi hozzáférési helyekkel? Mi az, amivel elégedettek vagytok? Mi az, amivel nem vagyok elégedettek? Hogyan lehetne jobbá tenni ezeket a helyeket? VI. A KÖZÖSSÉGI HOZZÁFÉRÉSEK HASZNÁNAK PERCEPCIÓJA (15 perc) Amikor interneteztek ezeken a helyeken, miket szoktatok megnézni? Van-e esetleg kedvenc siteotok? Mi az? Segítenek-e ezek a helyek a tanulásban? Hogyan? Miben segít? Miben nem tud segíteni? Fontos lenne-e ez nektek? Segítenek-e ezek a helyek a képzések, tréningek elterjedésében? Hogyan? Miben segít? Miben nem tud segíteni? Fontos lenne-e ez nektek? Segítenek-e ezek a helyek a munkátokban? Hogyan? Miben segít? Miben nem tud segíteni? Fontos lenne-e ez nektek? Segítenek-e ezek a helyek a munkaszerzéshez szükséges információk, készségek megszerzésében? Hogyan? Miben segít? Miben nem tud segíteni? Fontos lenne-e ez nektek? Számotokra mi a legnagyobb haszna a közösségi hozzáférési helyeknek? Van-e esetleg olyan terület, ahol segítséget nyújthatnának, de jelenleg ez még nincs? Mi lenne az? Mennyire lenne fontos ez számotokra? VII. MAGIC LAND (15 perc) Képzeljétek, hogy az Internet átváltozik egy országgá! Szerintetek milyen lenne ez az ország? Mondjatok bármit, ami eszetekbe jut! Mekkora lenne? Mi lenne az államformája? Milyen az életszínvonal? Milyenek lennének az épületei? Mi lenne a jellegzetessége, fo tevékenysége? Mit lehet csinálni ebben az országban? Milyen lenne a népe? Mit dolgoznának a legtöbben? Mivel töltik az emberek a szabadidejüket? Szerintetek hogyan érzik ott magukat az emberek? Miért? Mik a legfobb értékek ebben az országban? Mitol félnek az emberek a legjobban? Kik keresik fel a város? Miért? Akik nem mennek, oda, miért nem? Ti mennyi idot töltenétek el itt szívesen? Miért? Most képzeljétek el, hogy azok az internetezési lehetoségek, amiket a beszélgetés elején említettetek átváltoznak egy-egy várossá. Melyik milyen város lenne? Miben különböznének egymástól? (épületek, lakosság, életszínvonal, közlekedés… stb)

70

VIII. A BESZÉLGETÉS ZÁRÁSA • Ha valakiben maradt még valamilyen mondanivaló, kérem, mondja el. A MODERÁTOR MEGKÖSZÖNI A RÉSZVÉTELT ÉS LEZÁRJA A BESZÉLGETÉST.

71

Közösségi hozzáférés finanszírozók

2001. november

Bevezetés

A kutatás háttere Jelen tanulmány a harmadik, telefonos kutatás és a negyedik, az online adatfelvétel eredményeit részletezi.

A kutatás célja A kutatás fo célja volt, hogy megismerjük a nyilvános internet-hozzáférést biztosító intézmények muködésének sajátosságait és feltérképezzük ez ezeken a helyeken igénybe veheto szolgáltatások lehetoségeit és formáit. A kutatás elsosorban internet-kávéházakra és teleházakra terjedt ki, de vizsgáltuk az egyéb keretek között muködo nyilvános internethasználati lehetoségek hátterét is (pl. könyvtárak, alapítványok, civil szervezetek által fenntartott intézmények).

A kutatás módszere A telefonos interjúkészítést NetSurvey a Szonda Ipsos CATI rendszerén keresztül bonyolítja le (Computer Assisted Telephone Interviewing – számítógéppel támogatott telefonos interjúkészítés). A CATI a papírt és ceruzát számítógéppel helyettesíti, ahol a kérdések sorrendjét, a válaszlehetoségeket és az ugratási sémát elore beprogramozzák. Egyszerre csak egy kérdés jelenik meg képernyon, és a kérdezo bebillentyuzi vagy bejelöli a válaszadó feleletét, a nyitott kérdések esetében pedig a kérdezok közvetlenül a számítógépbe írják a válaszokat.

A tanulmányban található adatokat táblázatok és ábrák formájában mutatjuk be. A táblázatokban szereplo sor- és oszlopszázalékok kerekítettek, ezért ±1%-kal eltérhetnek 100%-tól.

Összefoglalás A közösségi internet-hozzáférés témájában végzett telefonos kutatás három fo részre bontható. Elsoként az intézmények (teleházak, internet-kávézók vagy alapítványok, civil szervezetek és könyvtárak által muködetett nyilvános internet-elérési pontok) muködésének körülményeit vizsgáltuk. Majd külön kérdéscsoport segítségével a teleházak és az internetkávézók sajátosságait vizsgáltuk. Az kutatásba bevont intézmények túlnyomó többsége az elmúlt három évben alakult, és jellemzoen ez az idoszak az, amióta számítógép-használati, illetve internetezési lehetoséget nyújtanak. Az intézmények egytizede vállalja magára teljes mértékben a felhasználók költségeit, nagyobb részüknél az internet használatáért fizetni kell. Jellemzo, hogy míg az internet-kávézók szinte kivétel nélkül térítéses formában muködnek, addig a teleházaknál nagyobb arányban figyelheto meg az ingyenes szolgáltatások lehetosége. Az internet-kávézók esetében egy órányi internetezés átlagosan 555 Ft, a térítéses formában muködo teleházakban pedig átlagosan 490 Ft. Az internet-kávézókban magasabbak a fenntartási költségek is, ám nagyobb a költsége az internet-hozzáférés biztosításának, és magasabb az az összeg is, melyet gépek vásárlására, korszerusítésére szánnak éves szinten. A vizsgált helyeken átlagosan napi kilenc órában biztosítanak internet-hozzáférést, az intézmények rendelkezésére álló számítógépek száma pedig átlagosan nyolc, melybol átlagosan hatról érheto el az internet. A teleházakra leginkább az ISDN-en keresztül elért internet-kapcsolat jellemzo, míg az internet-kávézók csatlakozási módjára leginkább a bérelt vonalon keresztüli internet-elérés jellemzo, ebbol következoen az internet-kávézók nagyobb sávszélességet tudnak elérni. Az intézmények majd kétharmada nem rendelkezik az internet használatával, a szolgáltatással kapcsolatban szabályzattal, azon intézmények nagy részénél pedig ahol létezik ilyen, a szabályzat alapveto etikai szabályokat, az internetes protokollal kapcsolatos megkötéseket tartalmaz. A teleházak majd egyharmada elsosorban az információ szolgáltatása, az információ áramlásának biztosítása céljából tette lehetové az internet hozzáférését a közönség számára, valamivel több mint egyötödnyien pedig kifejezetten az internet-hozzáférés biztosítása céljából jöttek létre, míg az internet-kávézók majd fele üzleti okból, nyereség-érdekeltségbol alakult.

74

Az internet-kávézók üzemeltetoi számára valamivel kevésbé hozta meg a várt eredményt az intézmény létrehozatala, mint a teleházak esetében, de mindkét csoport esetében elégedettség mutatkozott az eredményesség terén. A kutatás során megkeresett internet-kávézók és teleházak szinte mindegyike lehetoséget ad

Milyen lehetoségek érhetok el az intézményben? (százalékos említési gyakoriság) 97

Információszerzés

89 94

Szórakozás

83 94

Ügyintézés

83 92 89

Tanulás 71

Tanfolyamok

23 64

Klub

37 29

Átképzési lehetoségek

9

0

20

40

Teleház (N=125)

60

80

100

Internet-kávézó (N=35)

tanulásra, információszerzésre, szórakozásra és ügyintézésre. A teleházak az intézmény megteremtéséhez, a gépek megvásárláshoz (és fenntartásához) leginkább az államtól vagy a helyi önkormányzattól kaptak (kapnak) támogatást, míg az internet-kávézók létrehozásához a finanszírozók szinte kivétel nélkül saját forrásokat használtak. A teleházak túlnyomó többsége vett már részt valamilyen pályázaton (eszközfejlesztés, infrastruktúra-fejlesztés, géppark és hardver-fejlesztés céljából) – nagy részük állam által kiírt pályázaton – mindezt többnyire eredményesen. Az internet-kávézók Internet-szolgáltatójával kapcsolatban nincs olyan szolgáltató, amelyik kiemelkedo arányban biztosítaná az Internet-elérési lehetoséget az internet-kávézók számára, és az internet-kávézók elégedettnek mondhatók a jelenlegi Internet-szolgáltatójukkal. Ugyan voltak olyan intézmények, amelyek már nem az elso szolgáltatóval vannak szerzodésben, de e tekintetben is megosztott a szolgáltatók aránya. A lemondás oka is többtétu: voltak, akik kedvezobb ajánlatot kaptak más szolgáltatótól, míg mások inkább a szolgáltató hiányosságait hozták fel indokként.

75

Részletes eredmények Az intézmények általános muködése

Az intézmények általános körülményei A kutatás elso részében a nyilvános internet-hozzáférést biztosító intézmények alapveto körülményeit vizsgáltuk: muködésük formáját, valamint hogy mióta muködnek ebben a formában és mióta szolgálatnak nyilvánosan internet-hozzáférést. A kutatásban résztvevo intézmények kétharmada (64%-a) volt teleház, 22%-a internetkávézó, továbbá tíz könyvtár, nyolc civil szervezet és öt alapítvány által finanszírozott intézményt kérdeztünk meg. A késobbiekben e változó mentén szegmentálunk: külön kezeljük az internet-kávézókat és azokat az intézményeket, melyek ettol eltéro formában muködnek (továbbiakban: teleházak). Milyen formában muködik az intézmény? (esetszám és százalékos megoszlás, N=160) esetszám Teleház

százalék

102

64

Internet kávézó

35

22

Könyvtár

10

6

Civil szervezet

8

5

Alapítvány

5

3

Az intézmények dönto többsége (80%) az elmúlt 3 évben alakult, és jellemzoen ez az idoszak az, amióta számítógép-használati, illetve internetezési lehetoséget nyújtanak (89%). Kiemelkedoen magas azon intézmények aránya, akik az elmúlt egy év során bovítették tevékenységüket ez irányba vagy alakultak e célból. Az elmúlt egy évben létrehozott intézmények mindegyike biztosít számítógép-használati és internetezési lehetoséget, a két éve alakultak körében 13 százaléknyian voltak azok, akik csak egy éve teszik ezt lehetové. Hasonló az arány a három, négy vagy régebben fennálló intézmények körében is: 13, illetve 12% azok aránya, akik az elmúlt egy év során egészítették ki tevékenységi körüket a nyilvános internet szolgáltatásokkal. Jellemzo, hogy míg az intézmények között találkozunk olyannal, mely 19 éve muködik, az internet és számítógép-hozzáférés szolgáltatás maximális idotartama 8 év.

76

Mióta biztosítanak számítógép-használati, internetezési lehetoséget?

Mióta muködik az intézmény?

1 éve

1 éve

2 éve

2 éve 4 éve vagy régebben

4 éve vagy régebben 3 éve

3 éve

százalékos megoszlás, N=160

Az intézmények anyagi körülményei A nyilvános internet-szolgáltatás természetesen anyagi vonzatokkal jár, mind a felhasználók, mind a szolgáltatók részérol. A kutatás részletesen foglalkozott ezzel a témával is, megvizsgálva mekkora költségeket ró az intézményekre a szolgáltatás, és ezért mely összegek mellett veheti igénybe a közönség a számítógépeket. A kutatásban megkeresett intézmények 11%-a teljes mértékben magára vállalja a felhasználók költségeit, vagyis mindenkinek ingyen biztosítja az internet-hozzáférést, de túlnyomó többségüknél (84%) az internet használatáért fizetni kell. Míg az internet-kávézók szinte kivétel nélkül térítéses formában muködnek, addig a teleházaknál nagyobb arányban figyelheto meg az ingyenes szolgáltatások lehetosége. Milyen formában biztosítanak internet hozzáférést? (százalékos megoszlás)

Fizetos (térítéses) Tagoknak ingyenes Mindenkinek ingyenes

Teleleház (N=125)


Összesen (N=160)

százalék

százalék

százalék

81

97

84

6

0

5

13

3

11

77

Egy órányi internetezés átlagosan 506 Ft-ba kerül. Ez az összeg az internet-kávézók esetében valamivel magasabb (555 Ft), míg a teleházakban átlagosan 490 Ft-ért lehet óránként az internetre

kapcsolódni.

Az

internet-kávézókban

megfigyelheto

magasabb

összeg

magyarázható a magasabb fenntartási költségekkel (az internet-kávézók havi fenntartási költsége majd háromszorosa (2.8 -szerese) a teleházak költségeinek), az internet-hozzáférés biztosításnak magasabb költségével, valamint a fejlesztésre költött magasabb összeggel. Természetesen (ahogy a késobbiekben láthatjuk) a magasabb költségek összefüggnek az intézményben rendelkezésre álló kapcsolat minoségével, vagyis a magasabb szolgáltatási színvonal lehetové tétele magasabb költségvonzattal jár. A részletes adatokat lásd a mellékletben. Az internet-hozzáférés anyagi vonzatai (átlag forintban)

Mennyibe kerül 1 órányi internethasználat? (N=135) Mennyibe kerül átlagosan havonta az intézmény fenntartása? Mennyi az internet-hozzáférés biztosításának költsége? Éves szinten mennyit tudnak gépek vásárlására, korszerusítésére szánni?

Teleleház (N=125)


Összesen (N=160)

átlag (Ft)

átlag (Ft)

átlag (Ft)

490

555

506

331 200

931 600

439 900

27 300

137 200

48 100

392 791

507 143

421 000

Az intézmények tárgyi körülményei A vizsgált közösségi internet-szolgáltató helyeken átlagosan napi 9 órában biztosítanak internet-hozzáférést. A naponta az intézményben internetezésre fordítható ido tekintetében nagy különbségeket figyelhetünk meg a teleházak és az internet-kávézók között: míg az internet-kávézók 83%-ában minimum 11 óra áll a felhasználók rendelkezésére (átlagosan 12,5 óra naponta), a teleházak 79%-ában legfeljebb 10 órán keresztül biztosított az internetezés lehetosége (átlagosan napi 8 órában).

78

Napi hány órában biztosítják átlagosan az internet hozzáférést? (százalékos megoszlás és átlag) Teleház (N=125)


Összesen (N=160)

százalék

százalék

százalék

1-7

35

0

28

8-10

44

17

38

11-24

19

83

33

Nem tudja

2

0

1

Átlagosan

8,1

12,5

9,1

Az intézmények rendelkezésére álló számítógépek száma átlagosan 8, melybol átlagosan 6ról érheto el az internet. A rendelkezésre álló gépek számában nincs kiemelkedo különbség a teleházak és az internet-kávéházak között, ám a nyilvános internet-eléréssel rendelkezo gépek számában igen. Míg az internet kávéházak rendelkezésére álló gépek szinte mindegyike alkalmas internet-kapcsolat létrehozására (átlagosan 8,7-bol 8,6 számítógép), addig a teleházakban a számítógépek valamivel több egyharmadáról nem érheto el az internet. Hány számítógépük van? (százalékos megoszlás és átlag) Teleház (N=125)


Összesen (N=160)

százalék

százalék

százalék

1-4

36

34

36

5-7

31

23

29

8 vagy több

33

43

35

Átlagosan

7,9

8,7

8,0

Hány olyan számítógépük van, amelyrol elérheto az internet? (százalékos megoszlás és átlag) Teleház (N=125)


Összesen (N=160)

százalék

százalék

százalék

1-3

42

14

36

4-6

33

37

34

7 vagy több

26

49

31

Átlagosan

5,3

8,6

6,0

79

Az intézmények személyi körülményei A vizsgálatba bevont intézmények átlagosan 4,9 fot foglalkoztatnak, melybol átlagosan 2,2 foglalkozik az internetes szolgáltatással. Sem az alkalmazottak átlagos számát, sem az internetes szolgáltatásokkal fogalakozó alkalmazottak számát tekintve nem figyelhetünk meg számottevo különbséget a teleházak és az internet-kávézók között. Az internet-kávéházak alkalmazottainak átlagosan 53%-a, a teleházak alkalmazottainak pedig 43%-a foglalkozik az internetes szolgáltatásokkal. Hány alkalmazottat foglalkoztatnak? (százalékos megoszlás és átlag) Teleház (N=125)


Összesen (N=160)

százalék

százalék

százalék

1

40

17

35

2-3

35

49

38

4 vagy több

24

31

26

1

3

1

4,9

4,7

4,9

Nem válaszolt Átlagosan

Az alkalmazottak közül hányan foglalkoznak az internetes szolgáltatással? (százalékos megoszlás és átlag) Teleház (N=125)


Összesen (N=160)

százalék

százalék

százalék

1

50

31

46

2

28

29

28

3 vagy több

21

40

25

2

0

1

2,1

2,5

2,2

Nem válaszolt Átlagosan

80

Az elérheto internet-kapcsolat minosége A finanszírozott intézmények fele ISDN-nel kapcsolódik az internetre, negyede pedig modemes kapcsolattal rendelkezik. Jelentos különbségek figyelhetok meg a csatlakozás módjában a teleházak és az internet-kávézók között. A teleházakra leginkább az ISDN kapcsolat jellemzo, a vizsgált intézmények 57%-a ezen a módon kapcsolódik az internetre. További egyharmadnyian modemes kapcsolattal szolgáltatnak internet-elérést. A bérelt vonal, a tv-kábel, az ASDL és az egyéb módozatok nem jellemzok a teleházakra, ezeket a lehetoségekkel összesen mindössze 9 százaléknyian élnek. Ezzel szemben az internetkávézók csatlakozási módjára leginkább a bérelt vonalon keresztüli internet-elérés jellemzo (40%). Az internet-kávézók egynegyede használ ISDN-t, 14%-a ADSL-t, 11 százaléknyian tv-kábelen keresztül csatlakoznak, 9 százaléknyian pedig egyéb módon (mikrohullámon, optikai kábelen keresztül) érik el az internetet. Figyelemreméltó, hogy az internet-kávézók egyike sem használ modemet (szemben a teleházaknál tapasztalt magas aránnyal).

Hogyan kapcsolódik az intézmény az internetre? (százalékos megoszlás) Teleház (N=125)


Összesen (N=160)

százalék

százalék

százalék

ISDN

57

26

50

Modem

32

0

25

Bérelt vonal

5

40

13

Tv-kábel

3

11

5

ASDL (BSDL, …)

1

14

4

0

9

2

2

0

2

Egyéb módon optikai kábel) Nem tudja

(mikrohullám,

A kapcsolat módjából következoen az internet-kávézók nagyobb sávszélességet tudnak elméletileg elérni: míg a teleházak 46%-a legfeljebb 64 kilobit/sec sebességen szolgáltat, addig az internet-kávézók 40%-a minimum 128 kilobit/sec sávszélességet ér el. A teleházak körében nem regisztráltunk olyan szolgáltatót, aki 256 kilobit/sec sávszélesség felett szolgáltatna, míg az internet-kávézók körében 9 százaléknyian az 1 megabit/sec-ot is elérik.

81

Milyen sávszélességet tudnak elérni elméletileg? (százalékos megoszlás) Teleház (N=125)


Összesen (N=160)

százalék

százalék

százalék

Maximum 64 kilobit/sec

46

17

39


21

29

23


2

14

4


0

14

3

Maximum 1 megabit/sec

0

3

1

Több mint 1 megabit/sec

2

9

3

30

14

27

Nem tudja

Az elérheto internet-kapcsolat korlátozásai Az intézmények 62%-a nem rendelkezik az internet-használattal, szolgáltatással kapcsolatban szabályzattal. Az internet-kávézók körében nagyobb arányban figyelheto meg, hogy rendelkeznek valamiféle szabályzattal: 49 százaléknyian jelezték ezt, szemben a teleházaknál regisztrált 31 százalékkal. Rendelkeznek-e valamilyen szabályzattal az internet-használattal kapcsolatban? (százalékos megoszlás) Teleház (N=125)


Összesen (N=160)

százalék

százalék

százalék

Igen

31

49

35

Nem

65

51

62

4

0

3

Nem tudja

Azon válaszadók körében, akik rendelkeznek valamilyen szabályzattal (N=56) az internethasználattal kapcsolatban, annak részletei felol is érdeklodtünk. Itt, az alacsony elemszámra való tekintettel nem használjuk a korábbiakban alkalmazott szegmentációt, a válaszokat az összes megkérdezettre vetítve közöljük. Nyitott kérdés formájában tudakoltuk meg, mire vonatkozik ez a szabályzat, milyen témakörökkel kapcsolatban tartalmaz megkötéseket. A válaszadók szabadon kifejthették véleményüket (több választ is adhattak), a kategóriákat ezen válaszok alapján képeztük.

82

Az intézmények szabályzatainak egyharmada alapveto etikai szabályokat, az internetes protokollal kapcsolatos megkötéseket tartalmaz. Számosan jelezték, hogy konkrétan szexoldalakkal kapcsolatos böngészést korlátozzák (14%), mások általában jegyezték meg, hogy bizonyos oldalak megtekintését korlátozzák (13%). Ezeken kívül a szabályzatok egy része tartalmaz idovel, a letöltés mennyiségével kapcsolatos korlátozásokat, vagy a chatprogramok, a levelezés terén vannak megkötéseik. A kérdezettek által adott válaszokat részletesen az alábbi táblázat és az azt követo felsorolás tartalmazza.

Milyen témakörökkel kapcsolatban tartalmaz megkötéseket a szabályzat? (esetszám és százalékos említési gyakoriság, N=56) esetszám

százalék

18

32

Szex-oldalakkal kapcsolatos korlátozások

8

14

Bizonyos oldalak megtekintésének korlátozása

7

13

Idovel kapcsolatos megkötések

4

7

Letöltések mennyiségével kapcsolatos korlátozások

4

7

Levelezés, chat-programok használata

4

7

16

29

Nem tudja

3

5

Nem válaszolt

1

2

Etikai szabályok, szabályok

internetes

protokoll,

használati

Egyéb

Az egyéb válaszok az alábbiak voltak: − Vírusvédelem − Csak speciális témával kapcsolatos oldalakat lehet megtekint − Illegális, tiltott oldalak megtekintése − Eroszakkal kapcsolatos oldalak felkeresésének korlátozása − Közízlést és közerkölcsöt sérto oldalak felkeresése − Életkori korlátok (gyerekek korlátozása) − On-line kereskedelem

3 említés 3 említés 3 említés 2 említés 2 említés 2 említés 1 említés

Az internet-használatot korlátozó, a megkötéseket tartalmazó szabályzatot nagyrészt maguk a finanszírozott intézmények hozták létre (77%), legnagyobb arányban (30%) a válaszadók nem határozták meg konkrétan, hogy ez egy személy vagy egy testület, 27 százaléknyian megnevezték, hogy szabályzatot létrehozója az intézmény vezetoje, tulajdonosa, elnöke vagy igazgatója volt, a válaszadók egyötödénél pedig a vezetoség, a vezeto testület vagy kuratórium határozta meg a szabályokat.

83

Ki hozta létre a szabályzatot? (esetszám és százalékos megoszlás, N=56) esetszám

százalék

A finanszírozott intézmény maga (nem specifikálva)

17

30

A finanszírozott intézmény vezetoje, tulajdonosa, elnöke, igazgatója

15

27

A finanszírozott kuratórium

11

20

A finanszírozó intézmény maga (nem specifikálva)

4

7

Önkormányzat

2

4

Teleház Szövetség

2

4

Polgármester

1

2

Egyéb

3

5

Nem tudja

1

2

intézmény

vezetoi,

vezetosége,

Az intézmény reklámja A közösségi internet-szolgáltatás fontos eleme, hogy a felhasználók milyen forrásokból szerezhetnek tudomást a intézmény létérol, az internet-használati lehetoségrol és feltételeirol. Ennek érdekében szinte minden, általunk megkeresett szolgáltató hirdeti magát valamilyen módon. Legtöbben a nyomtatott sajtó útját és a szórólapon való figyelemfelkeltés módját választották (84, illetve 79%). Ugyancsak sokan élnek a plakátozás lehetoségével (72%), és természetesen magas az aránya az interneten való népszerusítésnek is (71%). A hirdetotáblákat is számosan említették: az intézmények kétharmada használja ezt a hirdetési módot, ám a televízióban és a rádióban kevesebben hirdetnek: mindössze 33, illetve 23 százaléknyian. A szolgáltatók átlagosan 4,5 eszközt használnak szolgáltatásaik, programjaik bemutatására, minél szélesebb körben történo elterjesztésére.

84

Mely eszközökkel népszerusítik az intézmény szolgáltatásait? (esetszám és százalékos említési gyakoriság, N=160) esetszám

százalék

Sajtó

134

84

Szórólap

127

79

Plakát

115

72

Internet

114

71

Hirdetotábla

106

66

Televízió

52

33

Rádió

37

23

Egyéb

14

9

3

2

Egyik sem

85

Teleházak A internet-hozzáférés bevezetése A teleházak majd egyharmada (30%) elsosorban az információ szolgáltatása, az információ áramlása biztosítása céljából tette lehetové az internet hozzáférését a közönség számára, valamivel több mint egyötödnyien (22%) pedig kifejezetten az internet-hozzáférés biztosítása céljából jöttek létre, vagyis ez volt az alapfeltétele az intézmény létrehozásának, muködésének. További egyötödnyien (21%) jelezték, hogy igény jelentkezett a szolgáltatásra, 13 százaléknyian pedig térségük, településük felzárkóztatása céljából döntöttek így. A részletes válaszokat az alábbiakban közöljük.

Mi volt oka, hogy az internet-hozzáférés lehetové tétele mellett döntöttek? (esetszám és százalékos említési gyakoriság, N=125) esetszám

százalék

37

30

Ez volt az alapfeltétele az intézmény létrehozásának, muködésének

27

22

Igény volt rá

26

21

A térség, település (falu) felzárkóztatása

16

13

Lépést tartani a világgal

15

12

Nyerték (pl. pályázat), kaptuk a lehetoséget

15

12

Munkalehetoség, vállalkozás

13

10

A településen élok, helyi fiatalok, diákok internethozzáférésének biztosítása

10

8

Pályázatok megírásához, kutatáshoz, tanuláshoz, szakmai fejlodéshez szükséges

10

8

Levelezés, kapcsolattartás megkönnyítése

5

4

A településre látogatók számára internet-hozzáférés biztosítása

2

2

Gyerekfoglalkoztatás

2

2

Az információ biztosítása

szolgáltatása,

információáramlás

86

Az internet bevezetésérol az intézmények 40%-ában a finanszírozó intézmény döntött, 38%-ában pedig valamilyen formában (testület, vezetoség, közgyulés, intézmény vezetoje, igazgatója) a finanszírozott intézmény. Számottevo arányban született döntés az önkormányzat által (14%), de volt, ahol maga a polgármester határozott az internetszolgáltatás bevezetésérol (4%). Az intézmények 4%-ában a Teleház Szövetség, 1%-ában pedig az érintetett települések társulása határozott a kérdésben.

Ki döntött az internet bevezetésérol? (esetszám és százalékos megoszlás, N=125) esetszám

százalék

A finanszírozó intézmény maga (nem specifikálva)

50

40

A finanszírozott intézmény vezetoje, tulajdonosa, elnöke, igazgatója

22

18

A finanszírozott kuratórium

20

16

A finanszírozott intézmény maga (nem specifikálva)

3

2

A finanszírozott intézmény közgyulése

2

2

17

14

Polgármester

5

4

Teleház Szövetség

5

4

Települések társulása

1

1

intézmény

vezetoi,

vezetosége,

Önkormányzat

A

megkérdezettek

egy

háromfokú

skálán

osztályozhatták,

mennyire

váltotta

be

elképzeléseiket, milyen mértékben hozta meg a várt eredményt az általuk létrehozott nyilvános közösségi internet-hozzáférési pont. Az intézmények között nem regisztráltunk olyan válaszadót, aki teljes mértékben elégedetlen lett volna; a teljes mértékben elégedettek aránya 56 százaléknyi, azok pedig, akik részben elégedettek a az eredménnyel 41 százaléknyian voltak.

Mennyiben váltotta be elképzeléseiket a nyilvános internet-hozzáférési pont? (esetszám és százalékos megoszlás, N=125) esetszám

százalék

Teljes mértékben

45

56

Részben

33

41

2

3

Nem tudja

87

Az intézmény szolgáltatásai A megkeresett intézmények képviseloinek felsoroltunk számos lehetoséget, és megkértük oket, válasszák ki azokat, melyek elérhetok intézményükben. A lehetoségek közül a válaszadók átlagosan 6-ot emeltek ki, legnagyobb arányban az információszerzés (97%), a szórakozás (94%), az ügyintézés (94%) és a tanulás (92%) lehetoségét említették. Tanfolyamokra az intézmények 71%-ában van lehetoség, kluboknak, közösségi, lakossági fórumoknak pedig a teleházak 64, illetve 63%-a ad otthont. Átképzési lehetoségre mindössze a megkeresett helyek 29%-ában nyílik lehetoség, de számosan említettek általunk nem felsorolt lehetoséget, amely az intézménybe ellátogatók rendelkezésére áll. Ezeket részletesen a táblázat alatti felsorolás tartalmazza. Milyen lehetoségek érhetok el az intézményben? (esetszám és százalékos említési gyakoriság, N=125) esetszám

százalék

Információszerzés (álláskeresés, hirdetések stb.)

121

97

Szórakozás

117

94

Ügyintézés

117

94

Tanulás

115

92

Tanfolyamok

89

71

Klub

80

64

Közösségi, lakossági fórum

79

63


36

29

Egyéb

20

16

Egyéb válaszok: − Helyi programok, kulturális rendezvények − Szociális szolgáltatás − Falu újság, TV, média − Saját könyvtár, audio-, videó-kölcsönzés

11 említés 4 említés 4 említés 1 említés

Az intézmények nagy része (64%) tervezi a meglévo szolgáltatási kör bovítését, ezt foként a továbbképzés, átképzés, oktatás (20%) és az irodai, irodatechnikai szolgáltatások (16%) területén látják megvalósíthatónak. A tevékenységi kör bovítését tervezo teleházak 13%-a szeretne klubokat, szakköröket létrehozni, 11 százaléknyian pedig a munkaközvetítés, állásközvetítés, pályaválasztási tanácsadás területe felé kíván terjeszkedni. Az intézmények által tervezett új szolgáltatásokat az ábra alatti táblázat és felsorolás részletezi. 88

Tervezik-e új szolgáltatások bevezetését? Igen 64

Nem tudja 2

Nem 34 százalékos megoszlás, N=125

Milyen új szolgáltatások bevezetését tervezik? (esetszám és százalékos említési gyakoriság, N=80) esetszám

százalék

Továbbképzés, átképzés, képzés, oktatás

16

20

Irodai, irodatechnikai szolgáltatások

12

15

Klub létrehozás, szakkörök

10

13

9

11

Tanácsadás (befektetési, jogi, pályázati, mezogazdasági)

7

9

Adatbázis (információs) létrehozása

5

6

40

50

5

6

Munkaközvetítés, tanácsadás

állásközvetítés,

pályaválasztási

Egyéb Nem tudja Egyéb válaszok: − Elektronikus levelezés bevezetése, fejlesztése, kapcsolattartás − Házi-mozi − Kereskedelmi tevékenység (pl. számítástechnikai termékek) − Nyomdai munkák (pl. plakátok, névjegykártyák) − Gyorsabb internetezés, géppark bovítés, hálózati fejlesztés − Ifjúsági programok − Saját honlap, újság létrehozása − Helyi újság, rádió (helyi információk) létrehozása − CD-tár

89

4 említés 4 említés 4 említés 4 említés 3 említés 3 említés 3 említés 3 említés 2 említés

Egyéb válaszok (folyt.): − Szociális szolgáltatások − Telephely bovítés − Turizmussal kapcsolatos szolgáltatások − Hirdetések, keres-kínál (adok-veszek) szolgáltatás − Gyermekprogramok, játszóház − Speciális társadalmi csoport (pl. mozgássérültek) számára lehetoség − Videotéka

2 említés 2 említés 2 említés 1 említés 1 említés 1 említés 1 említés

Pénzügyi háttér A teleházak az intézmény megteremtéséhez, a gépek megvásárláshoz leginkább az államtól vagy a helyi önkormányzattól kaptak támogatást (56, illetve 55%). Valamivel kevesebb mint egyharmadnyian (30%) jelezték, hogy valamilyen civil szervezet vagy alapítvány járult hozzá az intézetet létrehozásához. A piaci szféra és a magánszemélyek által (is) támogatott kezdeményezések aránya valamivel alacsonyabb volt: vállalkozások az intézmények 18, magánszemélyek pedig 17%-át támogatták. A megkeresett teleházak átlagosan 2,2 forrást vettek igénybe a gépek vásárlásához, az intézmény megteremtéséhez.

Kitol kaptak támogatást a gépek megvásárlásához, az intézmény megteremtéséhez? (esetszám és százalékos említési gyakoriság, N=125) esetszám

százalék

Állam

70

56

Önkormányzat

69

55

Civil szervezet

38

30

Alapítvány

38

30

Vállalkozás, vállalkozó

22

18

Magánszemélyek

21

17

Egyéb

12

10

Egyéb válaszok − Teleház Szövetség − Saját forrás − Szakmai szervezet − Posta Igazgatóság − Egyház

7 említés 2 említés 1 említés 1 említés 1 említés

90

A létrehozási költségek megoszlásához képest az intézmények fenntartási költségei tekintetében az állami szerepvállalás valamivel alacsonyabb (29%), míg az önkormányzati részvétel eroteljesen megnövekszik (76%). A fenntartás tekintetében újabb források is megjelennek:

számottevo

a

saját

forrás

(17%),

valamint

a

pályázati

lehetoség

eredményessége (10%). Természetesen az elozoekben megfigyelt források az intézmény fenntartása során is megjelennek: a civil szervezetek, az alapítványok, vállalkozók, vállalkozások és magánszemélyek az intézmények egyötödének-egyharmadának fenntartási költségvetésében szerepelnek forrásként. A teleházak fenntartásához átlagosan igénybevett források száma: 2,3.

Milyen forrásból tartják fenn az intézményt? (esetszám és százalékos említési gyakoriság, N=125) esetszám

százalék

Önkormányzat

95

76

Civil szervezet

37

30

Állam

36

29

Vállalkozás, vállalkozó

29

23

Alapítvány

27

22

Magánszemélyek

24

19

Saját forrás (tagdíjak, használati díjak stb.)

21

17

Pályázat

12

10

4

3

Egyéb

Pályázaton való részvétel Mint a korábbiakban is láthattuk, az intézmények életében, költségvetésben jelentos szerepet játszanak a pályázatokon elnyerheto összegek. Ezt támasztja alá a következo kérdéscsoport eredménye is, miszerint a megkérdezett intézmények 84%-a vett már részt valamilyen pályázaton. Dönto többségük állam által kiírt pályázaton vett részt (a pályázatokon részt vevok 90%-a), de számosan pályáztak közalapítványi (32%), magánalapítványi (23%) vagy önkormányzati (13%) kiírásokra.

91

Részt vettek-e már valamilyen pályázaton?

Ki volt a kiírója annak a pályázatnak, amelyen részt vettek? 90

Nem

Állam Közalapítvány

32

Magánalapítvány

23 Igen

13

Önkormányzat

14

Egyéb szervezet

0

20

százalékos megoszlás, N=125

40

60

80

100

százalékos említési gyakoriság, N=105

Legjellemzobben eszközfejlesztés, infrastruktúra-fejlesztés (30%) vagy konkrétan géppark és hardver-fejlesztés céljából (17%) nyújtanak be pályázatokat az intézmények. Oktatási, képzési, átképzési tevékenységük fejlesztése, kialakítása céljából a megkérdezettek 11%-a pályázik, pályázott, és 10 százaléknyian vannak azok, akik magának az intézményben a fenntartása érdekében, a megfelelo muködés finanszírozása érdekében nyújtanak be pályázatot. Számos egyéb választ is regisztráltunk, ezeket részletesen a következo táblázat tartalmazza.

92

Milyen cél megvalósítására szoktak pályázatot benyújtani? (esetszám és százalékos megoszlás, N=105) esetszám

százalék

Eszközfejlesztés, infrastruktúra-fejlesztés

31

30

Géppark és hardver fejlesztés

18

17

Oktatás, képzés, átképzés

11

11

Intézmény-fenntartás, muködés finanszírozása

10

10

Településfejlesztés, helyi lakossági szolgáltatások

9

9

Ifjúsági programok

6

6

Életmód-egészség programok

6

6

Közösségfejlesztés

4

4

Közmuvelodés, könyvtári szolgáltatás

4

4

Foglalkoztatás elosegítése

3

3

Ismeretterjesztés

1

1

Üdültetés, táboroztatás

1

1

Gyermekprogramok

1

1

A pályázatok eredményességére jellemzo, hogy túlnyomó többségben (88%) a tervek megvalósulnak, mindössze 11 százaléknyian jelezték, hogy a megpályázott támogatást nem kapták meg. A tervek megvalósításának módja azonban különbözo: leggyakrabban a pályázóknak más forrást is kell találniuk, ha a tervezett célt teljes egészében meg szeretnék valósítani (42%). Egynegyednyi azon pályázók aránya, akik általában megkapják/megkapták a kért támogatást, és ebbol minden tervezett célt meg is tudnak/tudtak valósítani, valamivel több mint egyötödnyien (22%) pedig ugyan nyernek/nyertek a pályázatokon, ám nem mindent sikerült/sikerült a kapott összegbol megvalósítaniuk. Általában milyen eredménnyel pályáztak, pályáznak? (esetszám és százalékos megoszlás, N=105) esetszám

százalék

Megkapták/megkapják a támogatást, és minden tervezett célt meg tudtak/tudnak valósítanak

25

24

Megkapták/megkapják a támogatást, de nem minden tervezett célt tudtak/tudnak megvalósítani

23

22

Megkapták/megkapják a támogatást, és minden tervezett célt meg is valósítottak/valósítanak, de ehhez egyéb forrásokat is kell/kellett találniuk

44

42

Nem kapták/kapják meg a támogatást

12

11

1

1

Nem tudja

93

Internet-kávézók

A internet-kávézó létrehozása A kutatás során vizsgált intézmények másik csoportja az internet-kávézók volt. A tanulmány ezen részében közölt százalékos megoszlások, százalékos említési gyakoriságok az alacsony elemszám miatt csupán tájékoztató jelleguek. A teleházakhoz hasonlóan, az internet-kávézók esetében is kíváncsiak voltunk arra, elsodlegesen milyen okból, okokból hozták létre az intézményt. Az internet kávézóknál legnagyobb arányban olyan válasszal találkoztunk, amely a teleházak esetében egyáltalán nem jelent meg: 43 százaléknyian válaszolták, hogy üzleti okból, nyereség-érdekeltségbol hozták létre a nyilvános internet-elérési helyet. Valamivel kevesebb mint egyharmadnyian (29%) a településen, kerületben felmerült felhasználói igénnyel magyarázták az internetkávézó létrehozását, 11 százaléknyian pedig újdonságot, egy új lehetoséget láttak a nyilvános internet-szolgáltatásban

vállalkozásuk

kezdetén.

Az

intézmények

további

11%-a

(informatikai cég lévén) szolgáltatásbovítés, profil-kiegészítés céljából kezdett az internetelérés lehetové tételéhez, 9-9 százaléknyian pedig a vendéglátóipari tevékenységüket bovítették ezzel: a helykihasználás miatt döntöttek így, illetve a vendégeknek szerettek volna extra szolgáltatást nyújtani. Egy megkérdezett válaszában szerepelt, hogy az internet népszerusítése (is) szerepelt az okok között, amikor létrehozta az internet-kávézót.

Milyen okból hozták létre az internet-kávézót? (esetszám és százalékos említési gyakoriság, N=35) esetszám

százalék

Üzleti okokból, nyereség-érdekeltségbol

15

43

Igény fogalmazódott meg a településen/kerületben

10

29

Újdonság, új szolgáltatás

4

11

A vállalkozás profiljába illett (pl. informatikai cég)

4

11

Helykihasználás

3

9

Plusz szolgáltatás a vendégeknek

3

9

Internet-népszerusítése

1

3

94

Az internet-kávézók üzemeltetoi számára valamivel kevésbé hozta meg a várt eredményt az intézmény létrehozatala, mint a teleházak esetében: itt már megjelennek olyan válaszok, melyek szerint a finanszírozó számára az internet-kávézó egyáltalán nem váltotta be a hozzá fuzött elképzeléseket (3 válaszadó). Ugyanakkor azt is megfigyelhetjük, hogy a teljes mértékben elégedettek aránya is alacsonyabb a teleházaknál számított aránynál (29%, szemben a teleházaknál regisztrált 56%-kal). Legtöbben azok voltak, akik számára részben hozta meg a nyilvános internet-elérési hely létrehozatala a várt eredményt (60%).

Mennyiben váltotta be elképzeléseiket az internet-kávézó? (esetszám és százalékos megoszlás, N=35) esetszám

százalék

Teljes mértékben

10

29

Részben

21

60

Egyáltalán nem

3

9

Nem tudja

1

3

Az intézmény szolgáltatásai A kutatás során megkeresett internet-kávézók szinte mindegyike lehetoséget ad tanulásra (89%), információszerzésre (89%), szórakozásra (83%) és ügyintézésre (83%). Alacsonyabb az aránya azon helyeknek, ahol klub muködik, vagy ahol tanfolyamokkal egészítik ki a szolgáltatások körét (37, illetve 23%). Irodai szolgáltatások idénybevételére az intézmények 11%-ában van lehetoség, átképzéssel pedig mindössze 9 százaléknyian foglalkoznak. Az általunk felsorolt lehetoségek mellett két válaszadó fontosnak tartotta kiemelni, hogy alapveto szolgáltatási közé tartozik a vendéglátás is, vagyis internetezok kávézni is tudnak .

95

Milyen lehetoségek érhetok el az internet-kávézóban? (esetszám és százalékos említési gyakoriság, N=35) esetszám

százalék

Tanulás

31

89

Információszerzés (álláskeresés, hirdetések stb.)

31

89

Szórakozás

29

83

Ügyintézés

29

83

Klub

13

37

Tanfolyamok

8

23

Irodai szolgáltatások

4

11


3

9

Kávézás

2

6

Pénzügyi háttér Internet-kávézókra jellemzo, hogy saját forrásból hozták oket létre (91%), mindössze egyötödnyien fordultak valamilyen bankhoz (is), 2 helyen pedig egyéb forrást (is) igénybe vettek (pályázatok, szponzorok). Milyen forrásból teremtették meg az internet-kávézót? (esetszám és százalékos megoszlás, N=35) esetszám

százalék

Saját forrásból

32

91

Banki forrásból

7

20

2

6

1

3

Egyéb forrásból szponzorok)

(pályázat,

Nem tudja

Az intézmény internet-szolgáltatója Az internet-kávézók internet-szolgáltatójával kapcsolatban megosztott a kép: nincs olyan szolgáltató, amelyik kiemelkedo arányban biztosítaná a internet-elérési lehetoséget az internet-kávézó számára. A Matáv (Axelero, Matávnet) 5 internet-kávézónak, az Elender (Inter.net, PSInet) és az Eternet pedig 4-4-nek az internet-szolgáltatója. A szolgáltatók részletes megoszlását az alábbi táblázat és felsorolás tartalmazza. 96

Jelenleg ki az internet-kávézó internet szolgáltatója? (esetszám, N=35) esetszám Axelero/Matávnet/Matáv

5

PSInet/Inter.net/Elender

4

Eternet

4

Externet

2

Interware

2

Nextra

2

UPC

2

Egyéb

11

Nem tudja

3

Az egy-egy említéssel szereplo szolgáltatók az alábbiak voltak: − Agria Computer Rt. − Datanet − Datatrans − Dravanet − Euroweb − Follnet − Infornax − Prakticomp − TV net − V-com − Zalaszám Az internet-kávézóknak a szolgáltatójukkal való elégedettségét három szempont mentén mértük: vizsgáltuk a kapcsolat létrejöttével, a kapcsolat sebességével és a szolgáltató segítségével való elégedettséget. A válaszadók egy ötfokú skála segítségével fejthették ki véleményüket, amelyen az 5-ös azt jelentette, hogy teljes mértékben elégedett, az 1-es pedig, hogy egyáltalán nem elégedett a szolgáltatóval az adott szempontból. Az internet-kávézók elégedettnek mondhatók az internet-szolgáltatójukkal – leginkább a kapcsolat létrejötte szempontjából, mely esetben a szempontra adott osztályzatokból képzett átlagérték 4,17 lett. Hasonlóképpen elégedettek a megkérdezettek a kapcsolat sebességével (átlagérték: 4,03) és a szolgáltató segítségével (átlagérték: 3,94). A második táblázatban közöljük a válaszadóknak a különbözo szempontok szerinti elégedettségét az internet-szolgáltatójuk szerint bontva, ám az itt látható átlagértékek az alacsony esetszám miatt csak tájékoztató jelleguek.

97

Mennyire elégedett az internet szolgáltatás elemeivel? (átlagérték, ahol 5=nagyon elégedett, 1=nagyon elégedetlen) Kapcsolat létrejötte

Kapcsolat sebessége

Szolgáltató segítsége

esetszám

százalék

esetszám

százalék

esetszám

százalék

5 (nagyon elégedett)

15

43

14

40

13

37

4

13

37

10

29

11

31

3

5

14

9

26

6

17

2

2

6

2

6

3

9

1 (nagyon elégedetlen)

0

0

0

0

1

3

Nem tudja

0

0

0

0

1

3

átlagérték

4,17

4,03

3,94

Mennyire elégedett az internet szolgáltatás elemeivel? (átlagérték, ahol 5=nagyon elégedett, 1=nagyon elégedetlen) Kapcsolat létrejötte

Kapcsolat sebessége

Szolgáltató segítsége

átlagérték

átlagérték

átlagérték

Axelero/Matávnet/Matáv (N=5)

4,20

4,40

3,80

PSInet/Inter.net/Elender (N=4)

4,75

4,00

3,50

Eternet (N=4)

4,50

4,50

4,33

Interware (N=2)

5,00

4,00

3,50

UPC (N=2)

3,50

3,00

4,00

Nextra (N=2)

3,00

3,50

4,50

Externet (N=2)

4,50

4,50

4,50

Datanet (N=1)

4,00

3,00

4,00

Euroweb (N=1)

4,00

4,00

5,00

Összesen

4,17

4,03

3,94

Az internet-szolgáltatóval való elégedettséget az is mutatja, hogy a felhasználók megmaradnak mellette. Az internet-kávézók kapcsán megfigyelhetjük, hogy viszonylag magas azok aránya (37% – 13 válaszadó), akiknek a muködése során már elofordult, hogy lemondták valamelyik szolgáltató szolgáltatását. A lemondott szolgáltatók sorában hasonlóképp nagy variációt figyelhetünk meg, mint a jelenlegi szolgáltatók esetében. A Matávval 4-en, az Elenderrel és az Írisszel 2-2-en bontottak szerzodést, és van 1 olyan internet-kávézó, akinek a jelenlegi szolgáltatója már a harmadik a sorban. A részletes válaszokat az alábbi táblázatok tartalmazzák.

98

Volt-e olyan szolgáltató, akinek lemondták a szolgáltatását (esetszám és százalékos megoszlás, N=35) esetszám

százalék

Igen

13

37

Nem

21

60

1

3

Nem tudja

Melyik szolgáltató volt az? (esetszám, N=13) esetszám Axelero/Matávnet/Matáv

4

PSInet/Inter.net/Elender

2

Irisz

2

Datanet

1

Nextra

1

Emitel

1

Enternet

1

Netix

1

Nem tudja 1 A lemondás oka is többtétu: voltak, akik kedvezobb ajánlatot kaptak más szolgáltatótól (4 válaszadó), míg mások inkább a szolgáltató hiányosságait hozták fel indokként. Árproblémák miatt három internet-kávézó váltott szolgáltatót, a kapcsolat nem megfelelo minosége miatt további hárman bontottak szerzodést. A szolgáltatóval való rossz kapcsolat és a nem kielégíto ügyfélkapcsolat miatt három, illetve ketto megkérdezett volt kénytelen új szolgáltató után nézni, egy válaszadó pedig általában nem találta megfelelonek a korábbi szolgáltató szolgáltatási minoségét. Mi volt az oka a lemondásnak? (esetszám, N=13) esetszám Kedvezobb feltételeket nyújtottak más szolgáltatók

4

Árproblémák, drága szolgáltató

3

Nem megfeleloen biztosították a kapcsolatot

3

Bizalmatlanság, unszimpátia, rossz kapcsolat a szolgáltatóval

3

Nem kielégíto az ügyfélszolgálat

2

Nem kielégíto, nem minoségi szolgáltatás

1

Nem tudja

1

99

Mint ahogy a szempontok szerinti értékelésnél láthattuk, az internet-kávézók dönto többsége jelenlegi szolgáltatójával elégedett, mindössze heten tervezik, hogy a közeljövoben új szolgáltatót keresnek meg. Körükben még nagy a bizonytalanság a szolgáltató kilétét illetoleg (5 megkérdezett még nem tudja, melyiket keresi meg), mindössze két válaszadó tudott konkrét céget megnevezni – ezek a Mars és a Mentanet voltak.

Tervezik-e a közeljövoben új szolgáltató megkeresését? (esetszám és százalékos megoszlás, N=35) esetszám

százalék

Igen

7

20

Nem

28

80

100

Melléklet

101

Mennyibe kerül 1 órányi internet-használat? (esetszám, százalékos megoszlás és átlag, N=135) esetszám

százalék

100-450 Ft

52

39

480-580 Ft

34

25

600-1250 Ft

47

35

2

1

Nem tudja, nem válaszolt Átlag

506 Ft

Mennyibe kerül átlagosan havonta az intézmény fenntartása? (esetszám, százalékos megoszlás és átlag, N=160) esetszám

százalék

5000 – 85 ezer Ft

39

24

100 ezer – 400 ezer Ft

42

26

400 ezer – 4 millió Ft

24

15

Nem tudja, nem válaszolt

55

34

Átlag

439 900 Ft

Mennyi az internet-hozzáférés biztosításának költsége? (esetszám, százalékos megoszlás és átlag, N=160) esetszám

százalék

2000 – 15 ezer Ft

43

27


41

26


43

27


33

21

Átlag

48 100 Ft

Éves szinten mennyit tudnak gépek vásárlására, korszerusítésére szánni? (esetszám, százalékos megoszlás és átlag, N=160) esetszám

százalék


20

13


19

12

450 ezer – 3 millió Ft

18

11


51

32

Nem költenek rá

52

33

Átlag

421 000 Ft

102

Függelék

103

1

2

3

4

5

6

7

Finanszírozó NetSurvey Internet kutató Intézet 1117 Budapest, Karinthy .F. út 13.

Kérdezo:......................................................... 9

10

11

ÉV

2

Kérdezés idopontja:............................

0

12

13

HÓNAP

0

14

NAP

1 15

16

17

18

Instruktor:.................................................. 19

20

21

22

23

Ellenorizte:.................................................. KSH KÓD Település:..................................................... 24

Budapest, ...............kerület

A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES!

104

25

26

27

Sorszám

KÉRDÉS

Köv. kérd.

VÁLASZ

Kutatásunk fo célja, hogy megismerjük a nyilvános hozzáférést lehetové tevo közösségi hozzáférési pontok muködésének sajátosságait, mivel ezek a pontok rendkívül fontos ismeretterjesztési helyszínei az Internetnek. Ezért szeretnénk feltérképezni, hogy milyen szolgáltatások igénybevételére van lehetoség, és ezek közül melyek azok, amelyekkel a felhasználók leginkább élnek. Kérjük, segítse munkánkat azzal, hogy válaszol ezekre a kérdésekre! 1.

2.

3.

4.

5. 6.

7. 8.

9.

Mióta (hány éve) muködik az intézmény?

................... éve 2.

Mióta biztosítanak számítógéphasználati/Internetezési lehetoséget?

Önök ................... éve

3.

Internet-kávézó Milyen formában intézménye?

muködik

16.

1

az

Önök Teleház 2 Könyvtár 3 Civil szervezet 4 Iskola 5 Egyéb: 6 ................................................................................. ................................................................................. Mi volt az oka, hogy az Internet-hozzáférés ................................................................................. lehetové tétele mellett döntöttek? ................................................................................. Ki döntött az Internet bevezetésérol?

4.

5.

.................................................................................... Igen

6.

Nem

1 2 Milyen programokat/lehetoségeket biztosít, Szórakozás 1 2 milyen szolgáltatásokat nyújt az Önök által Tanulás Ügyintézés 1 2 finanszírozott intézmény? Információszerzés 1 2 (pl. álláskeresés, hirdetések, stb.) Tanfolyamok 1 2 Átképzési lehetoség(ek) 1 2 Közösségi/Lakossági fórum 1 2 Klub 1 2 Egyéb 1 2 ........................................................................................ Igen 1 Tervezik-e új szolgáltatások bevezetését? Nem 2 ........................................................................................ Milyen új szolgáltatás(ok) bevezetését ........................................................................................ tervezik? ........................................................................................ Mennyiben hozta meg a várt eredményt 1 (váltotta be elképzeléseiket) az Önök által Teljes mértékben létrehozott nyilvános közösségi hozzáférési Részben 2 pont? Egyáltalán nem 3 NETSURVEY

105

7. 8. 9.

9.

10.

Sorszám 10.

11.

12.

13.

KÉRDÉS Kitol kaptak támogatást vásárlásához, az megteremtéséhez?

a gépek intézmény

Milyen forrásból tartják fenn az intézményt?

Részt vettek-e már valamilyen pályázaton?

Ki volt a kiírója annak a pályázatnak, amelyen részt vettek?

XX. KÉRD: TÖBB EMLÍTÉS IS LEHET! 14.

15.

Milyen cél megvalósítására nyújtottak be pályázatot? Általában milyen pályáztak/pályáznak?

Köv. kérd.

VÁLASZ

eredménnyel

Állam 1 Önkormányzat 1 Magánszemély(ek) 1 Vállalkozás / Vállalkozó 1 Civil szervezet 1 Alapítvány 1 Egyéb: 1 .................................................................................. Állam Önkormányzat Magánszemély(ek) Vállalkozás / Vállalkozó Civil szervezet Alapítvány Saját forrás (tagdíjak, használati díjak, stb.) Egyéb: .................................................................................. Igen

2 2 2 2 2 2 2

1

13.

Nem

2

27.

1 1 1 1 1 1 1 1

11.

2 2 2 2 2 2 2 2

Állam 1 2 Önkormányzat 1 2 Közalapítvány 1 2 Magánalapítvány 1 2 Egyéb szervezet: 1 2 .............................................................................................. .................................................................................... Megkapták/megkapják a támogatást, és minden tervezett célt meg tudtak/tudnak belole valósítani 1 Megkapták/ják a támogatás, de nem minden tervezett célt tudtak/nak belole megvalósítani 2 Megkapták/ják a támogatást, és minden tervezett célt meg is valósítottak/valósítanak, de ehhez egyéb forrásokat is kell(ett) találniuk 3 Nem kapták/ják meg a támogatást 4

NETSURVEY

106

12.

14.

15.

27.

Sorszám

KÉRDÉS

16.

Milyen ok(ok)ból hozták létre az Internetkávézót?

17.

18.

19.

20.

21.

22.

Köv. kérd.

VÁLASZ ........................................................................................... ........................................................................................... ...........................................................................................

Mennyiben hozta meg a várt eredményt (váltotta be elképzeléseiket) az Önök által Teljes mértékben Részben létrehozott Internet-kávézó? Egyáltalán nem

1 2 3 Igen 1 1 1 1

18.

Nem 2 2 2 2

programokat/lehetoségeket Szórakozás Tanulás Ügyintézés Információszerzés (pl. álláskeresés, hirdetések, stb.) Tanfolyamok 1 2 Átképzési lehetoség(ek) 1 2 Klub 1 2 Egyéb 1 2 ........................................................................................ Saját forrásból 1 2 Milyen forrásból teremtették meg az Internet- Banki forrásból 1 2 kávézót? Egyéb forrásból 1 2 ........................................................................................ Igen Nem Jelenleg ki az Internet-szolgáltatójuk? Axelero/Matávnet/Matáv 1 2 Datanet 1 2 PSInet/Inter.net/Elender 1 2 Euroweb 1 2 Externet 1 2 Interware 1 2 Nextra 1 2 Pantel 1 2 Telnet 1 2 UPC 1 2 V-net 1 2 Déltáv 1 2 Egyéb: 1 2 ......................................................................................... Önök milyen biztosítanak??

Mennyire elégedett a szolgáltatás minoségi elemeivel? Kérem, minosítse ezt egy öt fokú skála segítségével! Volt-e olyan szolgáltató akinek lemondták a szolgáltatását?

Nagyon elégedetlen elégedett A kapcsolat létrejötte 1 2 A kapcsolat sebessége 1 2 A szolgáltató segítsége 1 2 Igen 1 Nem

NETSURVEY

107

2

17.

19.

20.

21.

Nagyon 3 3 3

4 4 4

5 5 5

22. 23. 25.

Sorszám 23.

24.

25.

26.

KÉRDÉS Melyik szolgáltató volt az?

Mi volt az oka a lemondásnak?

Tervezi-e a közeljövoben új szolgáltató megkeresését? Melyik szolgáltató megkeresését tervezik?

Köv. kérd.

VÁLASZ Igen Nem Axelero/Matávnet/Matáv 1 2 Datanet 1 2 PSInet/Inter.net/Elender 1 2 Euroweb 1 2 Externet 1 2 Interware 1 2 Nextra 1 2 Pantel 1 2 Telnet 1 2 UPC 1 2 V-net 1 2 Déltáv 1 2 Egyéb: 1 2 ................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... Igen Nem

1 2

Igen Nem Axelero/Matávnet/Matáv 1 2 Datanet 1 2 PSInet/Inter.net/Elender 1 2 Euroweb 1 2 Externet 1 2 Interware 1 2 Nextra 1 2 Pantel 1 2 Telnet 1 2 UPC 1 2 V-net 1 2 Déltáv 1 2 Egyéb: 1 2 .........................................................................................

NETSURVEY

108

24.

25. 26. 27.

27.

Sorszám 27.

28

29.

30. 31.

32. 33.

34.

35.

KÉRDÉS

Köv. kérd.

VÁLASZ Igen

Nem

Milyen eszközöket használnak arra, hogy Televízió 1 népszerusítsék szolgáltatásaikat, Rádió 1 programjaikat? Sajtó 1 Szórólap 1 Plakát 1 Hirdetotábla 1 Internet 1 Egyéb 1 ................................................................................. Önök valamilyen Igen 1 Rendelkeznek-e szabályzattal az InternetNem 2 használattal/szolgáltatással kapcsolatban?

2 2 2 2 2 2 2 2

28. 29. 31.

Elsosorban milyen témakörrel/körökkel ................................................................................. kapcsolatban tartalmaz megkötéseket ez a ................................................................................. szabályzat? ................................................................................. Ki hozta létre ezt a szabályzatot? .................................................................................

30.

Napi hány órában biztosítják átlagosan a hozzáférést?

32.

Hány számítógépük van összesen? Hány olyan számítógépük elérheto az Internet?

van,

31.

................ óra

33.

................. db amirol

Hogyan kapcsolódnak az Internetre?

Milyen sávszélességet tudnak elméletileg elérni ezzel a kapcsolódási formával?

................. db ADSL (BDSL, ….) Modem Tvkábel ISDN Bérelt vonal Egyéb: .................................................................................. Maximum 64 Kbps Maximum 128 Kbps Maximum 256 Kbps Maximum 512 kbps Maximum 1 Mbps Több, mint 1 Mbps

NETSURVEY

109

34.

1 2 3 4 5 6

35.

1 2 3 4 5 6

36.

Sorszám

KÉRDÉS

Köv. kérd.

VÁLASZ

Statisztikai adatok 36.

Az Önök intézménye milyen biztosít Internet-hozzáférést?

formában Fizetos (térítéses) Tagoknak ingyenes Mindenkinek ingyenes

1 2 3

37.

38.

Mennyibe kerül Önöknél 1 órányi Internethasználat? .....................Ft Átlagosan mennyibe kerül havonta az intézmény fenntartása? .................... Ft

39.

39.

És ebbol mennyi az Internet-hozzáférés biztosításának költsége?

.....................Ft

40.

40.

Éves szinten mennyit tudnak szánni gépek vásárlására, korszerusítésére?

.....................Ft

41.

37.

38.

41.

42.

Hány alkalmazottat foglalkoztatnak? .....................fo És ezek közülük hányan foglalkoznak az .....................fo Internet(es) szolgáltatással? NETSURVEY

110

38.

42.

Vége

Közösségi hozzáférés Muködtetok

2001. november

Bevezetés

A kutatás háttere A NetSurvey Internet-kutató Intézet 2001 október-novemberében kutatást végzett a számítógép-használatot, illetve Internet-hozzáférést lehetové tévo nyilvános közösségi hozzáférési pontokkal kapcsolatban. A kutatás négy részbol állt: •


•


•


•


E tanulmány a negyedik rész – a 2001 november 6-16 között lezajlott online megkérdezés – eredményeit ismerteti.

A kutatás célja A kutatás alapveto célja volt, hogy megismerjük a nyilvános hozzáférési pontok muködésének sajátosságait, illetve ezen intézmények szolgáltatásait, valamint egyéb fontos jellemzoket. (Mint például a felhasználók használati szokásai, stb.) Fontosnak tartottuk, hogy az intézmények finanszírozói mellett megkérdezzük azokat a személyeket is, akik napi munkája a nyilvános Internet-hozzáférést illetve számítógéphasználatot lehetové tevo intézmények operatív vezetése. (Ezeket a személyeket a továbbiakban muködtetok néven nevezzük.) A muködtetok megkérdezése azért volt elengedhetetlenül fontos, hogy “elso kézbol” szerezhessünk mélyrehatóbb információkat az egyes intézmények szolgáltatásairól, felhasználóiról, és e felhasználók lehetoségeirol.

A kutatás módszere Címlistás online megkérdezés, amelyet a NetSurvey Kft. A CONFIRMit programon keresztül végzett el. A címlistás online megkérdezés módszerének alapja, hogy az elore leprogramozott kérdoívet az Interneten keresztül – e-mailben – juttatjuk el a címzetthez, aki a felkéro levélhez csatolt link (hiperhivatkozás, amely egy bizonyos weboldalra mutat) – re kattintva – szintén az Interneten keresztül – töltheti ki azt. Mivel minden válaszadó egyéni linket kap, egy sorszám alapján késobb pontosan visszaazonosítható, ami megkönnyíti az adatok ellenorzését és elemzését.

Minta és kiküldés Az alábbi táblázatban láthatók az egyes részminták elemszámai, illetve az összesített mintanagyság. Látható, hogy meglehetosen nagy számú teleházat kértünk fel a kutatásban való részvételre, mivel ez az intézménycsoport az, amelyik a legszélesebbköruen elterjedtnek mondható.

Összes cím Teleház MATÁV pont Internet-kávézó Könyvtár Összesen

228 42 27 33 330

Ebbol szerverhiba miatt nem kézbesítheto 29 14 3 2 48

“Netto” cím 199 28 24 31 282

A kérdoívek kiküldésére 3 lépcsoben került sor, 2001 november 6, 10, 12-én. A kiküldött e-mailek mintegy 15%-a bizonyult szerverhiba vagy hibás e-mailcím miatt kézbesíthetetlennek.

Összesen 75 válaszadó nyitotta meg a kérdoívet, ebbol 50-en teljesen kitöltötték. Ezenfelül 4 részlegesen kitöltött kérdoív bizonyult még elfogadhatónak. (Ezekben az esetekben az intézmény muködtetoje jelezte, hogy a technikai adatokról nem rendelkezik teljes köru információval, így ezek megadására nem vállalkozott.) A teljes válaszadási hajlandóság 27% volt. 113

A válaszadók viszonylag alacsony számát nagy valószínuséggel két tényezo magyarázza. Az egyik, ahogy a kiküldés “info”-s, azaz központi e-mail címekre történt. (Tehát nem személyre szólóan.) Mivel az ezekre a címekre érkezett leveleket (általában) ritkán – és többnyire nem a lehetséges válaszadók – olvassák, könnyen elképzelheto, hogy a kérdoívek jó része nem jutott el a célszemélyhez. E tapasztalatból okulva a további lekérdezéseknél ajánlatosnak tartjuk felvenni a kapcsolatot a Magyar Teleház Szövetséggel. A másik tényezo pedig az, hogy – mint többen jelezték – az intézmények egy (jelentos) részében a finanszírozó és a muködteto személye megegyezik, és mivel az online adatfelvételre a telefonos megkérdezés után került sor, voltak, akik a második kérdoívet “zaklatásnak” vették.

Külön szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy mivel a tanulmányban található adatok jellemzoen ábrák formájában kerülnek bemutatásra, az érthetoség kedvéért kerekített százalékszámokat használtunk. Ezért elofordulhat, hogy az ábrákon szereplo százalékok összege ±1%-al eltérhet a 100%-tól.

114

Összefoglalás A közösségi Internet-hozzáférés témájában végzett címlistás online megkérdezés öt részre bontható. Az elso részben az intézmények általános muködési feltételeinek vizsgálatára került sor, a második részben az Internet-szolgáltatás technikai paramétereit elemeztük, a harmadik fejezetben a közösségi hozzáférés jellemzoit, míg a negyedikben a közösségi hozzáférési pontok használóit (a felhasználókat) és az általuk hozzáférheto lehetoségeket mértük fel, és végül – az ötödik részben – kiemeltünk néhány olyan szolgáltatást (nevezetesen a klubokat és a tanfolyamokat), amelyek kiemelkedo fontossággal bírnak. A minta összeállításának megfeleloen, a válaszadók legnagyobb részét (67%-át) a teleházak tették ki. A vizsgált intézmények 83%-a 3 éve vagy ennél rövidebb ideje muködik, míg számítógéphasználati/Internet-hozzáférési

lehetoséget

88%-uk

nyújt

ezen

az

idointervallumon belül. A válaszadók 41%-a önkormányzati finanszírozással muködik, míg – érdekes módon – a közvetlen állami finanszírozás szerepe meglehetosen kicsi, mindössze 2%. Az intézmények alkalmazottainak száma meglehetosen alacsony, átlagosan 2,7 fo, míg ebbol Internethez kapcsolódó szolgáltatással mindössze átlagosan 1 fo foglalkozik. A vizsgált közösségi hozzáférési pontok jellemzoen (51%-ban) 5-9 számítógéppel rendelkeznek (átlagosan 7,22-vel), és ezek közül átlagosan mindössze 5,8 gép rendelkezik Internet-eléréssel. Az intézmények 51%-a ISDN segítségével kapcsolódik a világhálóra, és átlagosan körülbelül 125 Kbps névleges sávszélességet tudnak elérni. Belso hálózattal viszont a válaszadók 90%-a rendelkezik. Az intézmények több, mint felénél (53%-ánál) a komolyabb szaktudást igénylo feladatokat, mint például a számítógéppark karbantartása és javítása, külso munkatárs végzi. A válaszadók 2/3-a kapott segítséget számítástechnikai eszközei beszerzéséhez illetve korszerusítéséhez. A támogatások elsodleges forrásai szintén az önkormányzatok voltak, azonban itt már a közvetlen állami szerepvállalás is jelentos, mintegy 53%. Az intézmények 85%-a térítéses formában biztosít Internet-hozzáférést, egy órányi Internethasználat költsége átlagosan 453 forint, azonban a válaszadók által megjelölt összegek a minimális 100 forinttól a maximális 1000 forintig meglehetosen változatos eloszlást mutattak. A megkérdezettek átlagosan 8,51 órában biztosítják az Internet-használat lehetoségét, hetente átlagosan 31,88 látogatónak. 115

A felhasználók elsosorban az általános iskolás diákok, illetve a foiskolai/egyetemi hallgatók közük kerülnek ki, míg másodsorban a középiskolás diákok veszik igénybe a nyilvános közösségi hozzáférési pontok szolgáltatásait. A megkérdezett intézményekben a felhasználók nagyjából egyenlo arányban használják szórakozási és információszerzési céllal az Internetet. Az intézmények rendkívül széles köru és változatos szolgáltatásokkal állnak felhasználóik rendelkezésére, a szövegszerkesztés, a nyomtatás, a böngészés és az e-mail küldés lehetosége szinte mindenütt elérheto. Az Internethez kapcsolódó szolgáltatások közül a felhasználók leginkább a böngészést és az e-mailt használják. Az Internet-használattal kapcsolatban mindössze az intézmények 1/3-ánál van valamilyen korlátozás, és ez leginkább a weboldalakkal, illetve a felhasználás idotartamával kapcsolatos. Az intézmények által nyújtott szolgáltatások közül kiemelkedoen fontosak a klubok, mint a közösségépítés és a tapasztalatcsere színterei, valamint a tanfolyamok, amelyek az oktatást, a képzést és az átképzést segítik elo. Internet(es) klubbal az intézmények alig 19%-a rendelkezik, és ezek a klubok taglétszámukat tekintve is meglehetosen kicsik, 50%-uk 20 fo alatti taglétszámmal bír. Tanfolyamokat ezzel szemben az intézmények 57%-ában tartanak, és ezen tanfolyamok 74%a fizetos/térítéses. A tanfolyamok jelentos részénél (40%-ánál) kis csoportokban folyik az oktatás, a maximális csoportlétszám 8 fo. Ezeken a tanfolyamokon elsosorban a 35 éven aluli dolgozók, másodsorban pedig a 35 éves kor feletti dolgozók vesznek részt. A tanfolyamokon elsodlegesen az Excel, a Word és az Internet oktatására koncentrálnak, ám jelentos a számítástechnikai alapokat oktató tanfolyamok száma is. Államilag akkreditált szakképesítés azonban csak a tanfolyamok 23%-ában szerezheto. Az

intézmények

szolgáltatásaikat

elsosorban

nyomtatott

információhordozókon

(szórólapokon, a sajtóban, plakáton illetve hirdetotáblán) népszerusítik, ám 56%-uk honlappal

is

rendelkezik,

és

ezt

a

kommunikációs

programjaik/szolgáltatásaik népszerusítésére.

116

formát

is

felhasználják

Részletes eredmények

117

Az intézmények muködése A kutatás elso (és befejezo) részében az intézmények általános muködési feltételeinek vizsgálatára került sor. A feltett kérdések az intézmények muködési formájára, muködésük, és számítógéphasználati/Internethozzáférési lehetoség biztosításának idejére, finanszírozási formájukra, alkalmazottaik számára, valamint az Internethez kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó alkalmazottak számára vonatkoztak.

A megkérdezett intézmények muködési formája

A válaszadók megoszlása

11%

2%

6% Teleház Internet-kávézó Könyvtár Civil szervezet MATÁV pont

15%

67%

A kutatásban résztvett intézmények muködési forma szerinti megoszlása látható a fenti ábrán. A teleházak és a könyvtárak esetében a válaszadók aránya megegyezik a mintában kapott súlyukkal, míg az Internet kávézók, akik a mintában 9%-os részvételi aránnyal rendelkeztek, a válaszadók között 15%-ot tesznek ki. A MATÁVpontok válaszadási hajlandósága ezzel szemben csak 6% volt, míg a mintába 10%-os arányban kerültek. Mivel az esetszám meglehetosen kicsi, és a válaszadók 2/3-át a teleházak teszik ki, valamint a válaszadók 85%-a (mint látni fogjuk), fizetos (térítéses) formában biztosít hozzáférést, jelen tanulmány keretein belül a különbözo csoportokat egyben kezeljük.

Az intézmények muködésének és a számítógéphasználati/Internet-hozzáférési lehetoség biztosításának ideje

118

Mióta muködik az intézmény? 17% 35% 1 éve (vagy kevesebb) 2 éve 3 éve 4 évnél régebben

24% 24%

A fenti ábra alapján elmondható, hogy csak az intézmények 17%-a az, amely 4 évnél régebben alakult (és ezek jellemzoen a könyvtárak), míg 83 %-uk maximum 3 éve muködik. Legnagyobb – 35% - az egy éve muködo intézmények aránya, míg a 2 illetve 3 éve muködok egyaránt 24-24%-ot tesznek ki. A 83% legnagyobb részét a teleházak és az Internet-kávézók adják, amelyek alapvetoen azzal a céllal alakulnak, hogy számítógéphasználati/Internet-hozzáférési lehetoséget biztosítsanak. Ez egyrészt az jelenti, hogy a számítógéphasználat illetve az Internet egyre elterjedtebbé válik az ország minden régiójában, valamint azt jelzi, hogy az egyes települések egyre inkább felismerik az Internetben rejlo lehetoségeket, és egyre fontosabbnak tartják azokat. Mióta biztosítanak számítógéphasználati/Internetezési lehetoséget? 12%

42%

21% 0-1 éve 2 éve 3 éve 4-6 éve

25%

Az Internet-hozzáférés biztosításának idejére vonatkozó kérdésre adott válaszok mintegy megerosítik a korábban jelzett tendenciákat, hiszen itt látható, hogy az intézmények 42%-a körülbelül egy éve biztosít hozzáférést, 25%-uk két éve, 21%-uk három éve, és csak 12 %-uk 4 évnél régebben, ám maximum 6 éve.

119

A válaszok továbbá jelzik azt is, hogy egyre szélesebb körben lehet pályázni Internettel, számítástechnikával kapcsolatos fejlesztésekre, aminek eredményeképpen az egyes települések esélyei jelentosen javulnak a támogatások megszerzésére.

Az intézmények finanszírozási formája Ki muködteti (finanszírozza) az Önök intézményét?

12%

2%

22%

41% Állam Önkormányzat Vállalkozás

24%

Civil szervezet Alapítvány

Az intézmények finanszírozásával kapcsolatban rendkívül érdekes adat, hogy míg az önkormányzati szerepvállalás a legjelentosebb (41%), addig a közvetlen állami finanszírozás elenyészo (mindössze 2%). Az egyéb adatokból kiderül, hogy a teleházak egy részét civil szervezet vagy alapítvány finanszírozza. A civil szervezetek jelentos szerepe (22%) igen figyelemreméltó, hiszen azt jelenti, hogy a (kisebb) településeken lakók egyre inkább törekszenek arra, hogy – civil szervezodéseiken keresztül - megismertessék és ez által megorizzék lakóhelyüket.

Az intézmények alkalmazottainak és Internetes szolgáltatásokkal foglalkozó alkalmazottainak száma

120

Hány alkalmazottat foglalkoztatnak?

11%

4%

17%

35%

senkit 1 fõ 2-3 fõ

33%

4 fõnél több Nem válaszolt

Mint a késobbiekben látni fogjuk az intézmények mérete igen kicsi. Ebbol adódóan az alkalmazottak száma is alacsony. 3 fot, vagy ennél kevesebbet összesen az intézmények 72%a alkalmaz, ezen belül az 1 fot alkalmazók aránya kiemelkedo – 35% - illetve, ha azokat a helyeket is hozzávesszük, ahol a tulajdonos (vezeto) / muködteto egymaga dolgozik, 39%. A vizsgált intézmények átlagosan 2,7 fot alkalmaznak, és közülük átlagosan 1 fo foglalkozik az Internethez kapcsolódó szolgáltatásokkal.

121

És közülük hányan foglalkoznak Internetes szolgáltatással?

11% 13% 48%

1 2 3 vagy több Nem válaszolt

28%

A megkérdezett intézmények majdnem felénél (48%-ánál) jellemzo, hogy az Internethez kapcsolódó (Internetes) szolgáltatással mindösszesen 1 fo foglalkozik, 28 %-ánál 2 fo, és csak 13%-nál 3 vagy több. Ezek az adatok nagy valószínuséggel arra vezethetok vissza, hogy – mint az a szolgáltatások részbol kiderül – ezek az intézmények az Internetes szolgáltatások mellett számtalan egyéb szolgáltatást is kínálnak a felhasználóknak.

122

Az Internetszolgáltatás technikai paraméterei Ebben a részben elsosorban azt kívántuk felmérni, hogy milyenek a szolgáltatás technikai paraméterei, hiszen ezek rendkívül nagy mértékben befolyásolják a felhasználók számát, az általuk igénybe vett szolgáltatásokat, a felhasználás idejét, célját és egyéb fontos jellemzoket. A szolgáltatás technikai paraméterei címu részben a következo kérdéskörök kerültek vizsgálatra; hány géppel és ezen belül hány Internet-használatra alkalmas géppel rendelkeznek az egyes intézmények; hogyan kapcsolódnak az Internetre, és milyen sávszélességet képesek e kapcsolódási formával maximálisan elérni; rendelkeznek-e belso hálózattal. Ugyan itt kerültek vizsgálatra egyéb tényezok is, mégpedig a gépek karbantartásával, javításával foglalkozó személyi és a gépek beszerzésével, korszerusítésével kapcsolatos anyagi vonatkozások.

Az intézmények számítógéppel illetve Internet-használatra alkalmas géppel való ellátottsága Hány számítógépük van összesen?

22%

27%

5-nél kevesebb (1-4) 5-9 10-nél több

51% A nyilvános hozzáférési helyek legnagyobb részében 5-9 számítógép található. A maradék 49% 22-27 %-os arányában a 10-nél több számítógéppel rendelkezok javára oszlik meg. A megkérdezett intézmények átlagosan 7,22 géppel rendelkeznek, azonban legtöbben 5-el. Az eltérés elsosorban abból adódik, hogy a megkérdezett Internet-kávézók jobb gépellátottsággal rendelkeznek, itt elofordul, hogy akár 15-20 gép is a felhasználók rendelkezésére áll.

123

Hány olyan gépük van, amirol elérheto az Internet? 20% 37% 5-nél kevesebb (1-4) 5-9 10-nél több

43%

Az Internet- használatra alkalmas gépek megoszlása azt mutatja, hogy 10-nél több géppel csak az intézmények 20%-a rendelkezik. Az összes számítógép száma és az Internet-eléréssel rendelkezo gépek száma között átlagosan 9%-nyi eltérés figyelheto meg, azaz nem minden rendelkezésre álló gép kapcsolódik a világhálóra. (Az intézmények rendelkezésére álló átlagosan 7,22 gépbol átlagosan mindössze 5,8.) Ennek az eltérésnek az oka a nyilvános hozzáférési helyek által nyújtott szolgáltatásokban keresendo. (Pl. külön a nyomtatás elokészítésére / szövegszerkesztésre fenntartott gép.)

124

Az Internet-kapcsolat technikai paraméterei Hogyan kapcsolódnak az Internetre?

12%

4%

2% 25%

6% 51% ADSL (BDSL, stb.) Modem TVkábel ISDN Bérelt vonal Egyéb (saját kiépítésu kábel, gsm rendszeru telefonvonal):

Mint tudjuk a kapcsolódási forma jelentosen befolyásolja a kapcsolat (letöltés) sebességét, minoségét. A legnagyobb részt (51%-ot) kitevo ISDN kapcsolat viszonylag jónak mondható, ám a modemes kapcsolattal rendelkezok nagy száma (25%) azt jelzi, hogy ezen intézmények (kapcsolódás)technikai fejlettsége (jelentosen) elmarad a kívánatostól.

125

Milyen sávszélességet tudnak elméletileg elérni ezzel a kapcsolódási formával? 6%

4%

4%

9%

55% 21%

Maximum 64 Kbps Maximum 128 Kbps Maximum 256 Kbps Maximum 512 Kbps Maximum 1 Mbps Több, mint 1 Mbps

Az intézményeknek csupán 23%-a képes 128 Kbps sávszélességnél nagyobbat elérni, míg 55%-uknál a maximális sávszélesség 64 Kbps alatt marad, ami viszonylag lassúnak (alacsonynak) mondható, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a névleges sávszélességen többnyire több felhasználó osztozik. Az átlagos névleges sávszélesség 125 Kbps körül alakul. Rendelkeznek-e belso hálózattal?

10%

Igen Nem

90%

Az intézmények 90%-a rendelkezik belso hálózattal. 10% azoknak a helyeknek az aránya, ahol nincs belso hálózat, ami valószínuleg abból ered, hogy csak 1 számítógéppel rendelkeznek.

126

Személyi és anyagi vonatkozások Ki foglalkozik a gépek javításával, karbantartásával? 16%

53% 27% 4% Egy munkatársunk részmunkaidoben Több munkatársunk fomunkaidoben

Egy munkatársunk fomunkaidoben Külso munkatárs

Az alkalmazottak (illetve az Internetes szolgáltatással foglalkozók) alacsony számának másik magyarázata látható a fenti adatokból. Nevezetesen az, hogy a komolyabb szaktudást igénylo feladatokat (karbantartás, javítás, stb.) az intézmények több, mint felénél (53%-ánál) külso munkatárs végzi. A “Több munkatársunk fomunkaidoben” válasz alacsony megjelölési értéke valószínuleg az Internet-kávézók alulreprezentáltságából adódik. Az “Egy munkatársunk részmunkaidoben” válasz magas értéke viszont azt jelzi, hogy a könyvtárakon kívül egyéb helyek (is) kénytelenek ezzel a megoldással élni.

127

Kaptak-e segítséget a vásárláshoz, korszerusítéshez?

33% Igen Nem

67%

A hozzáférési helyek 2/3-a (67%-a) kapott valamilyen formában támogatást a számítógépek vásárlásához illetve korszerusítéséhez. A megkérdezettek fennmaradó 1/3-a – akik nem kaptak/kapnak támogatást, jellemzoen az Internet-kávézók, a MATÁVpontok illetve az egyetemi könyvtárak közül kerül ki. (E legutóbbi kategória (az egyetemi könyvtárak) esetében elképzelheto, hogy kaptak ugyan támogatást, ám azt nem közvetlenül, hanem az egyetem költségvetésébe beépítve.)

Ki(k)tol kaptak/kapnak támogatást a vásárláshoz, muködtetéshez? 68% 53%

53% 32%

Egyéb

Alapítvány

12% Civil szervezet

Vállalkozás/Vállalkozó

12%

Magánszemély(ek)

Önkormányzat

12%

Állam

80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Mivel a számítógéphasználat/Internethozzáférés biztosításának költségei meglehetosen magasak, elore valószínusítheto volt, hogy az intézmények ezeket csak több forrás egyideju bevonásával tudják állni. Ezért a fenti kérdést olyan formában tettük fel a kérdoívben, hogy a válaszadók egyszerre több támogatót is megjelölhessnek. 128

A támogatások (a finanszírozási formánál látottakhoz hasonlóan) elsosorban (68%-os említési arány) önkormányzati forrásokból eredtek(erednek). Érdekes viszont, hogy a finanszírozási formával ellentétben a támogatások között a (közvetlen) állami szerepvállalás is jelentos, a megkérdezettek 53%-a válaszolta, hogy állami támogatást (is) kapott. E két kategórián kívül a civil szervezetek és alapítványok emelkednek ki jelentosen, elobbiek 53, utóbbiak pedig 32%-al. A 12%-os arányban megjelölt egyéb források a következok voltak: •

Magyar Teleház Szövetség

•

Pályázati források

•

Munkaügyi Központ

•

MATÁV Rt.

129

A közösségi hozzáférés jellemzoi A “Közösségi hozzáférés jellemzoi” címu blokkon belül azok a kérdéskörök kerülnek tárgyalásra, amelyek a leginkább érzékelhetok a felhasználók számára, és így még a technikai paramétereknél is erosebben befolyásolják a nyilvános közösségi hozzáférési pontok használatát, kihasználtságát. E kérdéskörök a következok; milyen formában biztosít hozzáférést az adott intézmény, milyen költségei vannak 1 órányi Internet-használatnak, napi átlagosan hány órában vehetok igénybe az intézmény szolgáltatásai, és hetente átlagosan hány felhasználó veszi ezeket igénybe.

Az Önök intézménye milyen formában biztosít Internethozzáférést?

9%

7%

Fizetos (térítéses) Tagoknak ingyenes

85%

Mindenkinek ingyenes

A válaszadók 85%-a térítéses formában biztosít Internet-hozzáférést. Ebbe a kategóriába jellemzoen az Internet-kávézók, és a teleházak egy része tartozik. Tagoknak ingyenesen általában a könyvtárak nyújtanak lehetoséget a hozzáférésre. A mindenki számára ingyenesen hozzáférést biztosító helyek száma igen csekély, mindössze 7%, és ezek valószínuleg a teleházak körébol kerülnek ki. Noha az Internet-hozzáférést térítéses formában biztosító intézmények bizonyos részénél szinte csak névleges a használati díj, másutt pedig éppen csak fedezi az Internet-hozzáférés biztosításának költségeit, nem szabad szem elol tévesztenünk, hogy a közösségi hozzáférési pontok nagyobb mértéku kihasználtságának egyik gátló tényezoje pontosan a felhasználás költségvonzata.

130

Mennyibe kerül Önöknél egy órányi Internethasználat?

35%

65% 100-500 huf 501-1000 huf

A megkérdezett intézményeknél 1 órányi Internet-használat átlagosan 453 Ft-ba kerül. Ez az összeg a válaszadók 65%-ánál 500 Ft alatt van, míg 35%-uknál 500 Ft felett. Az 1 órányi Internet-használatot jellemzo költségvonzat azonban nem jellemezheto kizárólag átlagokkal, hiszen a minimális 100 forinttól a maximális 1000 forintig meglehetosen változatosan oszlik el. A legtöbbek által megjelölt összeg 600 forint/óra volt, a második leggyakoribb pedig a 300 forint/óra. Ezzel szemben az intézmények 50%-ánál van ez az összeg 440 forint/óra alatt. Összefoglalásképpen azt mondhatjuk, hogy a természetesen nyereség-orientált Internetkávézókon kívül általában a hozzáférés költségeinek és a biztosított/megszerzett támogatásoknak arányos különbségét kell a felhasználóknak kifizetniük.

131

Napi átlag hány órában biztosítják a hozzáférést?

10%

16%

24%

51%

4 óra v. kevesebb (3-4) 5-8 óra 9-12 óra 14-24 óra

A válaszadók több, mint fele (51%) 5-8 órás idotartamban biztosít Internet-hozzáférést. Ezen belül a legtöbb válaszadó a 8 órás idotartamot jelölte meg, és a hozzáférési idotartamok átlaga is e körül mozog, 8,51 órával. 3-4 órában az intézmények 16%-a biztosít Internet-használati lehetoséget, aminek két oka lehet, egyrészt, hogy a vizsgálatban résztvett intézmények nagy részében tanfolyamokat is tartanak, másrészt pedig az, hogy, mint azt a késobbiekben látni fogjuk, az ezen intézményekben Internetet (számítógépet) használók leginkább az iskolások (általános és középiskolások) valamint a foiskolai/egyetemi hallgatók közül kerülnek ki, akiknek jellemzoen a délutáni/esti idoszakban van lehetosége arra, hogy nyilvános közösségi hozzáférési pontokat látogasson. Napi 8 óránál hosszabb idotartamban összesen az intézmények 34%-a biztosít hozzáférést. Érdekesség, hogy közöttük két éjjel-nappal (napi 24 órában) nyitva tartó Internet-kávézó is található.

132

Átlagosan hány felhasználójuk van egy héten?

14% 33%

10%

12% 10%

22%

10 vagy kevesebb 11-20 21-30 31-40 41-60 80-100

Az átlagos felhasználószámból jelentosen kiemelkedik (33%-al) a 10 vagy az alatti heti látogatottság (ez átlagosan 5 napos munkahéttel számolva napi 2 látogatót jelent). Ez az alacsony látogatottsági adat 3 tényezo következményeképpen adódhat. Az egyik a gépek korlátozott száma – hiszen, mint láttuk, az intézmények 22%-ának 4 vagy kevesebb számítógép áll rendelkezésére. A másik a hozzáférés idejének korlátozott volta, a harmadik pedig az, hogy az intézmények 83%-a maximum 3 éve muködik. Egy negyedik tényezo figyelembevételét is javasoljuk, ez pedig a kisebb vidéki városok és községek eroteljesen eltorzult korcsoportmegoszlása. Azaz, hogy a népesség azon korcsoportjai, amelyekbol az Internetet/számítógépet használók legnagyobb része kikerül, ezeken a településtípusokon jelentosen alulreprezentáltak. Az átlagos látogatószám 31,88 fo, míg az intézmények 50%-ánál ez a szám 25 fo alatt marad. Ennek oka, hogy a látogatók száma nem egyenletesen oszlik meg, jellemzoen néhány helyen jóval több felhasználó van, mint másutt.

133

A felhasználók és lehetoségeik A felhasználók és lehetoségeik címu részben a kutatás talán legérdekesebb eredményeinek összefoglalására kerül sor. Megvizsgáljuk, hogy kik azok, akik a leggyakrabban igénybe veszik a nyilvános közösségi hozzáférési pontok szolgáltatásait, illetve, hogy mely korcsoport mennyire aktív ezen a téren. Vizsgáljuk továbbá, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak ezek a hozzáférési pontok, mind a számítástechnikához/Internethozzáféréshez kapcsolódva, mind egyéb szempontokból. Megtudhatjuk, hogy a felhasználók elsosorban mire használják ezeken a helyeken az Internetet, illetve, hogy a rendelkezésre álló (egyéb) szolgáltatások közül melyekkel és milyen gyakran élnek. Itt kerül sor annak elemzésére is, hogy vannak-e, és ha igen, akkor milyen korlátozások a számítógép/Internet-használattal kapcsolatosan.

A felhasználók Mivel a felhasználók elemzése során nem csak azt tartottuk fontosnak, hogy elsosorban kik használják az egyes közösségi hozzáférési pontokon az Internetet, hanem azt is, hogy az egyes korcsoportokba tartozó egyének mennyire aktívak ezen a téren, a kérdést a következo formában tettük fel: „Kik használják Önöknél leggyakrabban az Internetet? Kérem, rangsorolja a következo csoportokat 1-8-ig, 1-el jelölve azokat, akik a leggyakrabban, és 8-al azokat, akik a legkevésbé gyakran használják Önöknél az Internetet!“ A

korcsoportok

megadását

–

mint

látni

fogjuk

–

összekötöttük

a

látogatók

társadalmi/gazdasági aktivitására vonatkozó kérdéssel, így elofordulhat, hogy egyes kategóriákhoz nem rendelhetok (nagyon) pontos koradatok – mint például a munkanélküliek esetén -, azonban a többi kategóriához igen, és ez a kérdésforma – úgy tunik – megkönnyítette a válaszadást.

134

Általános iskolás diákok Középiskolás diákok Foiskolai/egyetemi hallgatók Dolgozók (35 éves kor alattiak) Dolgozók (35 éves kor felettiek) GYES-en, GYED-en lévok Munkanélküliek Nyugdíjasok

A legtöbbször említett hely a rangsorban 1 2 1 4 5 6 7 8

A felhasználók korcsoport szerinti megoszlása látható a fenti táblán. Figyelemre méltó, hogy mind az általános iskolás diákok, mind pedig a foiskolai/egyetemi hallgatók esetében az 1-es (tehát a leggyakrabban) kategória került megjelölésre. Az általános iskolások esetében ez jórészt azzal magyarázható, hogy jónéhány intézményben van lehetoség tanfolyamon történo részvételre. Míg a foiskolai/egyetemi hallgatók esetében valószínuleg azzal, hogy az Interneten található tananyagok/tanulással, tanulmányokkal kapcsolatos információk legnagyobb része nekik szól. Az, hogy a középiskolás diákok „csak“ a második helyet kapták, leginkább azt jelzi, hogy ok másutt – többnyire iskolájukban – is használnak/használhatnak számítógépet, mégpedig ingyenesen, ami ebben a korcsoportban meglehetosen fontos szempont. Annak oka, hogy mindezekkel együtt az elokelo második helyre kerültek, valószínuleg még két dolgot jelez. Az egyik, hogy az iskolák számítástechnikai/Internet-hozzáférési fejlettsége általában meglehetosen alacsony, kevés gép áll a tanulók rendelkezésére, a másik pedig az, hogy nem minden géprol érheto el (ha elérheto egyáltalán) az Internet, tehát többnyire hosszú az az ido, amit a diákok azzal töltenek, hogy várakoznak a gépekre. (Harmadik pontként megemlíthetnénk, hogy általában az Internet-kapcsolat minosége sem kielégíto, többnyire meglehetosen lassúnak mondható.) A 35 éves kor alatti dolgozók negyedik helye szintén ambvivalens. Egyrészt abból ered, hogy a munkahelyeken mind elterjedtebbé válik az Internet és a számítógép használata, másrészt pedig abból, hogy ez a terjedési ütem nem mondható túl gyorsnak. Még egy dolgot jelez ez a szám, mégpedig azt, hogy – mint látni fogjuk – a nyilvános közösségi hozzáférési pontokban tartott tanfolyamok résztvevoi elso sorban éppen ebbol a korosztályból kerülnek ki. A 35 éves kor feletti dolgozók ötödik helye szintén a fent mondottakhoz hasonló okokra vezetheto vissza, nevezetesen arra, hogy az ezen intézmények által szervezett számítástechnikai tanfolyamok látogatói másodsorban közülük kerülnek ki. Ennek szintén az az oka, hogy a munkahelyeken egyre elterjedtebbé válik a számítógéphasználat, és az ehhez szükséges szaktudást minden munkavállalónak el kell sajátítania. 135

A GYES-en, GYED-en lévok illetve a munkanélküliek hatodik és hetedik helye igen elgondolkodtató, mivel leginkább az állam által támogatott (tehát a résztvevoknek ingyenes vagy majdnem ingyenes) képzési és átképzési programok hiányára, vagy meglehetosen alacsony hatékonyságára utal. (Természetesen más tényezok is közrejátszanak, mint például a GYES-en, GYED-en lévok tekintetében esetlegesen az idohiány, míg a munkanélküliek esetében az, hogy a zömmel fizikai munkát végzok átképzése szellemi munkavállalókká hosszadalmas, és nehéz folyamat, így sokkal célszerubbnek látszhat a más fizikai munkakörre, esetleg más ágazatban végzett betanított munkára történo átképzés.) A nyugdíjasok egyértelmu nyolcadik helye jórészt az életkori sajátosságoknak tudható be, hiszen bizonyos kor fölött már korántsem olyan könnyu elsajátítani a számítógép/az Internet használatához szükséges tudást. (És természetesen az új megismerésére történo késztetés sem olyan eros.) Azonban rendkívül érdekes adat, hogy a nyugdíjasok esetén a második legtöbb “voksot” kapott kategória az 1-es volt. (Bár ennek a száma jelentosen elmaradt a 8-as kategóriájétól.)

Önöknél mire használják elsosorban a felhasználók az Internetet?

44%

46%

9% Szórakozás

Tanulás

Információszerzés (pl. álláskeresés, hirdetések, stb.)

A fenti adatokból látható, hogy a felhasználók leginkább két célra, szórakozásra és információszerzésre használják az Internetet a nyilvános közösségi hozzáférési pontokon. Tanulásra csak 9%-uk veszi igénybe, ami az elozo grafikon adatait megfigyelve meglehetosen érdekesnek tunik. (Hiszen, mint láttuk, a szolgáltatások igénybevevoi elsosorban az iskolások és a foiskolai/egyetemi hallgatók közül kerülnek ki.) Ha azonban hozzávesszük, hogy az információszerzés voltaképpen maga is a közvetett tanulás eszköze, akkor az adatok máris érthetové válnak. Egy másik érdekesség, hogy noha a válaszlehetoségek között szerepelt az ügyintézés, ez egyetlen alkalommal sem került megjelölésre. Ez egyrészt jelzi azt, hogy az Interneten 136

keresztül történo ügyintézési lehetoségek nem eléggé fejlettek, másrészt viszont azt, hogy jelenleg az e-ügyintézéssel kapcsolatos bizalomszint meglehetosen alacsony. Harmadrészt pedig azt mutatja, hogy a nyilvános közösségi hozzáférési pontok esetén nem biztonságos az egyes tranzakciók lebonyolítása. (Például esetlegesen más felhasználók számára is hozzáférhetoek az Interneten keresztül megadott személyes vagy éppen bankszámlainformációk.)

A lehetoségek

Milyen szolgáltatások vannak? 120%

100%

98%

100%

85%

96%

89%

85%

80% 60%

57%

46%

35%

40%

33%

20%

Em ail

Ch at

0%

A rendelkezésre álló szolgáltatásokra vonatkozó kérdés szintén úgy került be a kérdoívbe, hogy a válaszadók több lehetoséget is megjelölhettek. A felhasználók rendelkezésére álló szolgáltatások elemzése során bátran elmondhatjuk, hogy az intézmények rendkívül széles köru és változatos szolgáltatásokkal állnak felhasználóik rendelkezésére. Az „alapszolgáltatások“, mint a nyomtatás, a böngészés és az e-mail szinte mindenütt rendelkezésre állnak. (A nyomtatási lehetoség valóban mindenütt létezik, hiszen a válaszadók mindegyike megjelölte.) A játék, a chat és a zenehallgatás szintén széles köruen elterjedt szolgáltatás, ezt mutatja, hogy mindegyik 85%-ban vagy a fölött került megjelölésre. Online rádióhallgatásra az intézmények 57%-ában van lehetoség, míg a CD-írás csak 46%-os arányban került megjelölésre. 137

Az, hogy a legkisebb értéku “Online TVnézés” válasz is 33%-ban került megjelölésre, azt jelzi, hogy körülbelül az intézmények 1/3-ában a fenti szolgáltatások mindegyike hozzáférheto. Egyéb szolgáltatások 9

Egyéb

12

Egyéb számítógépes szolgáltatások

14

Klasszikus könyvtári szolgáltatások

7

Egyéb irodai szolgáltatások

9

Oktatás/tanfolyamok

22

Civil szféra Nyomdai szolgáltatások

45 4

Hirdetés

7

Telefon

10

Fax

16

Szkennelés

14

Könyv, folyóiratkölcsönzés

23

Fénymásolás

35

Szövegszerkesztés

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Az Internethez kapcsolódó szolgáltatások megjelölése után arra kértük a válaszadókat, hogy soroljanak fel minden egyéb általuk nyújtott szolgáltatást, beleértve azokat is, amelyek nem kapcsolódnak az Internethez. E felsorolásokból kiderült, hogy a válaszadó intézmények legtöbbje nyújt még szövegszerkesztési és fénymásolási lehetoséget, valamint kiemelkedo számban különbözo nyomdai tevékenységek végzését is vállalják. (Az egyéb szolgáltatások kategóriáinak részletes tartalmát lásd a mellékletben.)

138

50

Szolgáltatások osztályzása 1-5-ig

Egyéb:

3,38 1,23

Online Tvnézés Online rádiózás

1,54

(Online) videónézés

1,32

Zenehallgatás

2,08

Játék

3,00

FTP

2,45

E-mail

4,06

Chat

3,53 4,49

Böngészés

0

1

2

3

4

Az Internethez kapcsolódó szolgáltatások felhasználásának/kihasználtságának mérésekor a fenti eredményeket kaptuk. A böngészést és a levelezést a megkérdezett intézmények mindegyikében meglehetosen sokan és sokat használják, erre utal a – mindkét esetben – 4 fölötti összesített érték. A chat, a játék és az egyéb szolgáltatások a közepes gyakorisággal használt kategóriába tartoznak. (Az egyéb szolgáltatások a következo válaszokat tartalmazták: •

Szövegszerkesztés

•

Információ keresés

•

szkennelés, nyomtatás

•

Pályázatokkal kapcsolatos információk szerzése

•

ICQ, MIRC

•

Mobil logó

•

Iskolai anyagok lekérése

•

Vásárlás)

Az Online rádiózás, - videonézés, - TVnézés a ritkán használt kategóriába került. Ennek oka valószínuleg abban keresendo, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak megvannak a maguk offline (tehát nem Internetes) megfeleloi.

139

5

Van-e korlátozás az Internethasználattal kapcsolatban?

30% Igen Nem

70%

Az Internet-használatot erosen befolyásolhatja az is, hogy milyen korlátok között mozoghatnak az egyes felhasználók lehetoségei. Kérdésünkre válaszolva a nyilvános közösségi hozzáférési pontok válaszadóinak csupán 30%-a válaszolta azt, hogy korlátozásokat alkalmaznak az Internet-használattal kapcsolatban.

140

Korlátozások 80% 70%

69%

60% 50% 38%

40% 30% 20%

13% 6%

10%

6%

0% Weboldalak

Felhasználási cél

Felhasználás idotartama

Csatolt fileok

Egyéb

A korlátozások legtöbb esetben (az esetek 69%-ában) weboldalak tartalmára vonatkozóak voltak. Ez a tartalmi korlátozás természetesen több okból eredhet. Lehet úgy etikai, mint korcsoporthoz kötheto, de akár az is elofordulhat, hogy a valamilyen célra specializált intézmények csak az e célhoz kötodo weboldalak látogatását támogatják. A másik kiemelkedo korlátozási szempont a felhasználás idotartamára vonatkozik. Ez valószínuleg abból ered, hogy a válaszadó intézmények között elofordulnak olyanok, amelyek térítésmentesen nyújtanak Internet-hozzáférést, és ezek kihasználtsága oly mértéku, hogy csak úgy tudnak minden felhasználónak hozzáférési lehetoséget biztosítani, hogy idobeli korlátozásokat állítanak fel. (Pl. egy felhasználó csak egy óráig használhatja az Internetet.) Az egyéb korlátozások között a nyitvatartási idot jelölték meg a válaszadók.

141

Az intézmények tanfolyamok)

kiemelt

szolgáltatásai

(klubok

és

Az intézmények által nyújtott szolgáltatások közül kiemelkedoen fontosak a klubok, mint a közösségépítés és a tapasztalatcsere színterei, valamint a tanfolyamok, amelyek az oktatást, a képzést és az átképzést segítik elo. Ennek a blokknak az elejére került néhány kérdés arról, hogy az egyes intézmények hogyan, milyen eszközökkel népszerusítik programjaikat, valamint, hogy rendelkeznek-e weboldallal. Ezeket a kérdésköröket azért itt tárgyaljuk, mert – noha nem közvetlenül az intézmények klubjaihoz vagy az általuk tartott tanfolyamokhoz kapcsolódnak – meglehetosen fontos szerepük van abban, hogy a lakosság valamint a felhasználók megismerhessék az intézmények szolgáltatásait. Annál is fontosabb ennek a kérdéskörnek a vizsgálata, hiszen, mint láttuk az intézmények legnagyobb része kevesebb, mint 3 éve muködik. A blokk folytatásában szó lesz arról, hogy az intézmények mekkora része rendelkezik Internet(es) klubbal, hogy tartanak-e tanfolyamokat, illetve, hogy milyen jellegu tanfolyamokat tartanak. Bemutatásra kerülnek a tanfolyamok jellegzetességei, mint például a tanfolyami csoportok mérete, a csoportok résztvevoi, a tanfolyamok témája és akkreditációja.

Milyen eszközökkel népszerusítik programjaikat? 80% 70% 61%

17%

59%

52%

13%

11%

In te rn et

TV

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Az intézmények kommunikációs eszközeinek (kommunikációs eszközök alatt most az intézmény programjait népszerusíto eszközöket értve) elemzése során arra az érdekességre bukkantunk, hogy ezen eszközök közül a 4 leggyakrabban és leginkább használt a nyomtatott 142

eszközök közül kerül ki. Ezek közül is kiemelkedoen fontosnak bizonyult a szórólap, valamint a sajtó. (Sajtó alatt itt elsosorban helyi újságokat és egyéb kiadványokat értettek a válaszadók.) Az Internet, mint kommunikációs eszköz csupán az ötödik helyet kapta a rangsorban, amit valószínuleg az magyaráz, hogy a nyomtatott eszközökön felül mintegy kiegészítésként használják. Az egyéb válasz tartalma jelen esetben a következo eszközökbol állt: •

Helyi újság

•

Klubkártya

•

Rendezvények

•

Kedvezmények

•

Városi televízió

•

Személyes kapcsolattartás.

Van-e honlap?

44% Igen Nem

56%

Az intézmények több, mint fele (56%-a) rendelkezik honlappal, ami tekintetbe véve az intézmények 35%-a egy éve vagy ennél rövidebb ideje muködik, egészen jónak mondható. Ezen felül azt is jelzi, hogy amennyiben növekszik a honlappal rendelkezo intézmények köre, a kommunikációs eszközök összetételében is változás várható, nevezetesen, hogy a jelenlegi forma – mi szerint az Internetet kiegészíto eszközként használják – megfordul, oly módon, hogy a fo kommunikációs csatorna valószínuleg áttevodik az Internetre, és csak ennek kiegészítéseképpen fogják alkalmazni a nyomtatott eszközöket.

143

Van-e netes klub?

19%

Igen Nem

81%

Alig az intézmények 19%-ában létezik Internet(es) klub, és ezeknek a kluboknak a mérete is igen kicsi, 50%-uk 20 fo alatti taglétszámmal rendelkezik. Ez az adat aggodalomra adhat okot, hiszen ezek a klubok nagyon fontos ismeretterjesztési és megosztási valamint közösségfejleszto szerepet tölthetnének be. Az alacsony taglétszám oka valószínuleg ugyan azon okokban keresendo, amelyekre az alacsony heti felhasználószám vonatkozásában egyszer már rámutattunk. Nevezetesen abban, hogy az intézmények nagy része meglehetosen újnak

mondható,

míg

a

felhasználók

legjelentosebb

csoportját

kitevo

általános/középiskolások illetve foiskolai/egyetemi hallgatók bizonyos településtípusokon meglehetosen alulreprezentáltak. A 20 fo fölötti taglétszámmal bíró klubok vonatkozásában érdekes, hogy a legnagyobb érték 150 fo, ami valószínuleg abból adódik, hogy van olyan intézmény, amely klub formájában muködik és tagoknak ingyenesen biztosít hozzáférést.

144

Tartanak-e tanfolyamokat?

43% Igen Nem

57%

Jelenleg az intézmények 57%-ában van lehetoség tanfolyamokon való részvételre. Ez az arány abból adódik, hogy a válaszadó intézmények bizonyos típusainál fellelheto muködési forma szinte eleve kizárja a tanfolyamtartás lehetoségét. (Pl. MATÁV pontok) Másrészrol nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az intézmények jelentos részében kevés (5-nél kevesebb) számítógép áll a felhasználók rendelkezésére, így ezeken a helyeken a tanfolyamok megtartása – ha nem is lehetetlen, de – nagyon nehézkes.

Milyen jellegu tanfolyamokat tartanak? 26%

Ingyenes

74% Fizetos

A tanfolyami lehetoségeket biztosító intézmények 74%-ánál fizetos/térítéses formában van lehetoség a tanfolyamokon való részvételre, míg 26%-uknál ingyenesen. Az ingyenes részvételi lehetoség valószínuleg az átképzési tanfolyamok tartásából ered.

145

Hány fo van átlagosan egy tanfolyami csoportban?

3% 40%

10 fõ alatt 57%

10-20 fõ 20 fõ felett

A tanfolyamokat tartó intézmények jelentos részénél (40%-ánál) kis csoportokban folyik az oktatás, a maximális csoporttagszám 8. A 10-20 fos tanfolyamok teszik ki a válaszok 57%-át. Azonban az átlagos tanfolyami csoportlétszám 10,03 fo. Ez az átlag egyrészt jelenti azt, hogy mivel kis csoportokban folyik az oktatás, a tudásátadás folyamata nagyobb hatékonyságot ér el, másrészt viszont jelezheti azt is, hogy a tanfolyamokon meglehetosen kevesen vesznek részt.

146

Kik látogatják a tanfolyamokat elsosorban 17%

20%

3%

3%

7% 50% Általános iskolás diákok Dolgozók (35 éves kor alattiak) GYES-en, GYED-en lévok

Középiskolás diákok Dolgozók (35 éves kor felettiek) Munkanélküliek

A tanfolyamok elsodleges látogatói közül jelentosen kiemelkednek (50%-al) a 35 éves kor alatti dolgozók. Szintén jelentos (20%) a munkanélküliek száma, ami valószínuleg az átképzési programokkal magyarázható. E két csoporton kívül az általános iskolás diákok aránya mondható nagynak, mintegy 20%. Ez arra utalhat, hogy az általános iskolák technikai felszereltsége nem megfelelo.

147

Kik látogatják a tanfolyamokat másodsorban? 3%

13%

7%

7%

7%

17%

47% Általános iskolás diákok Dolgozók (35 éves kor alattiak) GYES-en, GYED-en lévok Nyugdíjasok

Középiskolás diákok Dolgozók (35 éves kor felettiek) Munkanélküliek

A tanfolyamok másodlagos látogatói között legjelentosebb a 35 év feletti dolgozók aránya, 47%. Ez azzal magyarázható, hogy a (köz)intézmények egyre nagyobb részében terjed el a számítógép alkalmazása, és az ehhez szükséges képzettségek megszerzése a munkavállalók mind nagyobb részének válik szükségessé. Második helyen a 35 év alatti munkavállalók állnak 17%-al, míg harmadik helyen a munkanélküliek 13%-al. Mit oktatnak ezeken a tanfolyamokon? 120% 100%

94%

100% 81%

80% 60% 39%

40% 20%

10%

HT M L

In te rn et

Ex ce l

W or d

0%

148

3%

A tanfolyamokon oktatottak megerosítik, hogy a közösségi hozzáférési pontok által tartott tanfolyamok elsosorban a dolgozók képzésében és a munkanélküliek átképzésében bírnak nagy szereppel. A tanfolyamok legnagyobb részét az Excel, a Word és az Internet oktatása teszi ki, HTML nyelv és programozás tanulására csak az intézmények kis részénél van lehetoség. Az egyéb kategóriákban említett válaszok a következok voltak: Comenius Logo

1 említés

Operációs rendszer

2 említés

ECDL

1 említés

Acces, Power Point

1 említés

windows, wincommander

1 említés

számítogép kezelés alapfokon

3 említés

Van-e olyan tanfolyamuk, ami államilag elismert szakképesítést ad?

23% Igen Nem

77%

Noha az intézmények meglehetosen nagy részében van lehetoség tanfolyamokon történo részvételre, csak 23%-uk ad államilag akkreditált szakképesítést. Ez az alacsonynak mondható arány valószínuleg az átképzési céllal létrehozott tanfolyamok alacsony számával magyarázható.

149

Melléklet

150

Egyéb szolgáltatások Szolgáltatás neve

Említések száma

Szövegszerkesztés Fénymásolás Könyv, folyóiratkölcsönzés Szkennelés Fax Telefon

35 23 14 16 10 7

Hirdetés Távmunka Munkahelykeresés Képújsághirdetés Hirdetésfeladás Összesen

1 1 1 1 4

Nyomdai szolgáltatások Nyomtatványok Plakát Névjegykártya Szórólap Meghívók Helyi újság készítése Kiadványszerkesztés Nyomdai elokészítés Oklevélkészítés Nyomtatás fotópapírra Spirálfuzés Igazolványkép készítés Grafikus programok Képszerkesztok használata Word, Access, Publisher, Power Point, Front Page Levélpapír Digitális fényképezés Fuzogép Laminálás Képdigitalizáció Összesen

1 6 11 2 6 2 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 45

Civil szféra Filmvetítés Rendezvényszervezés Nyugdíjasklub Író-olvasó találkozó Segítségnyújtás Szociális ügyintézés

1 2 1 1 1 1 151

Pályázatfigyelés Pályázatkeresés Pályázatírás Civil szervezetek segítése Köznapi ügyek intézése Munkanélküliek tájékoztatása Ügyintézés EU információk Összesen

4 1 5 1 1 1 1 1 22

Oktatás/Tanfolyamok Oktatás Tanfolyamok Eloadások Nyelvgyakorlás Összesen

4 2 2 1 9

Egyéb irodai szolgáltatások Egyéb irodai szolgáltatások Gyors tájékoztatás Információnyújtás Menetrend Összesen

2 1 2 2 7

Klasszikus könyvtári szolgáltatások Zenehallgatás TV, videonézés Újságok olvasása Szakirodalom Videokölcsönzés CDkölcsönzés Helybenhasználat Összesen

1 2 2 1 4 3 1 14

Egyéb számítógépes szolgáltatások Weboldalak készítése Videoszerkesztés Webkamera Prezentáció szerkesztése Táblázatkezelés Adatbázisok használata Excel Irodai szoftver használata Irodai programcsomagok Összesen

1 2 2 1 1 1 2 1 1 12

Egyéb Szervezetfejlesztés Könyveloi szolgáltatások

1 1 152

Számítástechnikai üzlet Számítástechnikai szerviz Vásárlás Bérletöltés Archiválás Szakdolgozat gépelése

1 1 1 1 1 2

153

Függelék

154

SORSZÁM

1

2

3

4

5

6

7

8

Muködteto NetSurvey Internet kutató Intézet 1117 Budapest, Karinthy .F. út 13.

Kérdezo:......................................................... 9

10

11

ÉV

2

Kérdezés idopontja:............................

0

12

13

HÓNAP

0

14

NAP

1 15

16

17

18

Instruktor:.................................................. 19

20

21

22

23

Ellenorizte:.................................................. KSH KÓD

Település:..................................................... 24

Budapest, ...............kerület

A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES!

155

25

26

27

Sorszám

KÉRDÉS

Köv. kérd.

VÁLASZ

Kutatásunk fo célja, hogy megismerjük a nyilvános hozzáférést lehetové tevo közösségi hozzáférési pontok muködésének sajátosságait, mivel ezek a pontok rendkívül fontos ismeretterjesztési helyszínei az Internetnek. Ezért szeretnénk feltérképezni, hogy milyen szolgáltatások igénybevételére van lehetoség, és ezek közül melyek azok, amelyekkel a felhasználók leginkább élnek. Kérjük, segítse munkánkat azzal, hogy válaszol ezekre a kérdésekre! 1.

2.

3.

4.

5.

6. 7.

Mióta (hány éve) muködik az intézmény? Mióta biztosítanak számítógéphasználati/Internetezési lehetoséget?

Átlagosan hány felhasználójuk van egy héten?

Internet(es)

klub,

2.

................... éve

3.

Önök

Kik használják Önöknél leggyakrabban az Internetet? Kérem, rangsorolja a következo csoportokat 1-8-ig, 1-el jelölve azokat akik a leggyakrabban, és 8-al azokat akik a leg kevésbé gyakran használják Önöknél az Internetet!

Van-e Önöknél hasonló?

................... éve

vagy

Hány tagja van ennek a klubnak? Van-e lehetosége Önöknél a felhasználóknak a következokre?


1 2 3 4 5 6 7 8

4.

...................... fo

26.

Igen

1

6.

Nem

2

7.

...................... fo Nyomtatás CD írás Böngészés Chat E-mail (levelezés) Játék FTP / Letöltés (pl. MP3) Zenehallgatás (Online) videózás Online rádióhallgatás Online TVnézés

NETSURVEY

156

7.

Igen 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Nem 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

8.

Sorszám 8.

KÉRDÉS Milyen egyéb szolgáltatásokat nyújtanak?

Köv. kérd.

VÁLASZ ..............................................................................................

(Például: szövegszerkesztés, könyvkölcsönzés .............................................................................................. stb.) XX. KÉRD: Azokat a szolgáltatásokat is jegyezze fel, amelyek nem kapcsolódnak az internethez! 9.

10.

11.

.............................................................................................. 9.

Szórakozás Tanulás Önöknél mire használják elsosorban a Ügyintézés felhasználók az Internetet? Információszerzés (pl. álláskeresés, hirdetések, stb.) Böngészés 1 Milyen szolgáltatásokat használnak Chat 1 leggyakrabban felhasználóik? E-mail (levelezés) 1 FTP/Letöltés (pl. MP3) 1 (Kérem osztályozza 1-5-ig, ahol 1 a nagyon Játék 1 ritkán, 5 a nagyon gyakran!) Zenehallgatás 1 (Online) videonézés 1 On-line rádiózás 1 On-line tv-nézés 1 Egyéb: 1

Van-e korlátozás az Internet-használatban?

1 2 3 4 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

13.

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 11.

.............................................................................. Igen 1 Nem

12.

12.

2

13.

Igen

Milyen jellegu korlátozásokat alkalmaznak Személyekre vonatkozó korlátozás Önök az Internet-használattal kapcsolatban? Web-oldalak tartalmára vonatkozó korlátozás A felhasználás céljára vonatkozó korlátozás A felhasználás idotartamára vonatkozó korlátozás Küldött vagy fogadott Email méretének korlátozása Küldött vagy fogadott Email fájltípusának korlátozása Egyéb korlátozás

Rendelkeznek-e Önök saját honlappal?

10.

................................................................................ Igen 1 Nem 2

NETSURVEY

157

Nem

1 1 1 1

2 2 2 2

1

2

1 1

2 2 13.

14.

Sorszám 14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

KÉRDÉS

Köv. kérd.

VÁLASZ Igen

Milyen eszközöket használnak arra, hogy Televízió 1 népszerusítsék szolgáltatásaikat, Rádió 1 programjaikat? Sajtó 1 Szórólap 1 Plakát 1 Hirdetotábla 1 Internet 1 Egyéb 1 ................................................................................. Tartanak-e Önök számítástechnikai Igen 1 tanfolyamokat? Nem 2 Milyen jellegu tanfolyamokat tartanak?

Ingyenes Fizetos

Átlagosan hány fo van egy-egy tanfolyami csoportban?

................. fo

Mit oktatnak ezeken a tanfolyamokon?

21.

17.

18.

Másodsorban

1 2 3 4 5 6 7 8

Van-e olyan tanfolyamuk, amely államilag akkreditált szakképesítést ad? Kaptak/kapnak-e segítséget számítógépeik Igen vásárlásához, muködtetéséhez? Nem a

Állam Önkormányzat Magánszemély(ek) Vállalkozás / Vállalkozó Civil szervezet Alapítvány Egyéb: ..................................................................................

NETSURVEY

158

15. 16.

1 2 3 4 5 6 7 8 Igen Nem Word 1 2 Excel 1 2 Internet 1 2 HTML ismeretek 1 2 Programozási ismeretek (pl. Java) 1 2 Egyéb: 1 2 ............................................................................. Igen 1 Nem 2

Kik látogatják ezeket a tanfolyamokat?

Kitol kaptak/kapnak támogatást vásárláshoz, muködtetéshez?

2 2 2 2 2 2 2 2

1 2

Elsosorban


Nem

19.

20.

21.

1

22.

2

23.

1 2 3 4 5 6 7

23.

Sorszám

KÉRDÉS

23.

Napi hány órában biztosítják átlagosan a hozzáférést?

24. 25.

26.

27.

28.

29.

Hány számítógépük van összesen? Hány olyan számítógépük elérheto az Internet?

Köv. kérd.

VÁLASZ

van,

24.

................ óra

25.

................. db amirol ................. db

26.

Hogyan kapcsolódnak az Internetre?

ADSL (BDSL, ….) 1 Modem 2 Tvkábel 3 ISDN 4 Bérelt vonal 5 Egyéb: 6 .................................................................................. Milyen sávszélességet tudnak elméletileg Maximum 64 Kbps 1 elérni ezzel a kapcsolódási formával? Maximum 128 Kbps 2 Maximum 256 Kbps 3 Maximum 512 kbps 4 Maximum 1 Mbps 5 Több, mint 1 Mbps 6 Rendelkeznek - e belso hálózattal? Igen 1 Nem 2 Kérjük, most gondoljon arra a gépre, amely az Önök számítógépparkjában a legáltalánosabbnak tekintheto! Milyen típusú processzor van ebben a gépben? Processzor típusa És mekkora ennek a gépnek a memóriája? Memória

31.

Van-e ebben a gépben...

30.

Igen

Nem

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

Ki foglalkozik a gépek karbantartásával, Egy munkatársunk részmunkaidoben Egy munkatársunk fomunkaidoben 2 javításával? Több munkatársunk fomunkaidoben3 Külso munkatárs

159

29.

....................................... MB

Modem Hangkártya Grafikus/Videokártya CD ROM Hangszóró

NETSURVEY

28.

......................................

Kódok a típushoz 386 1 486 2 586 3 PII 4 PIII 5 30.

27.

31.

1

4

32.

Sorszám

KÉRDÉS

Köv. kérd.

VÁLASZ Statisztikai adatok

32.

33.

34.

35.

36.

37.

Milyen formában intézménye?

Ki muködteti intézményét?

muködik

(finanszírozza)

Az Önök intézménye milyen biztosít Internet-hozzáférést?

az

az

Önök Teleház 1 Internet-kávézó 2 Könyvtár 3 Civil szervezet 4 Iskola 5 Egyéb: 6 ................................................................................. Önök

Állam 1 Önkormányzat 2 Vállalkozás 3 Civil szervezet 4 Alapítvány 5 Egyéb: 6 ....................................................................................

formában Fizetos (térítéses) Tagoknak ingyenes Mindenkinek ingyenes

Mennyibe kerül Önöknél 1 órányi Internethasználat? .....................Ft Hány alkalmazottat foglalkoztatnak? .....................fo És ezek közülük hányan foglalkoznak az .....................fo Internet(es) szolgáltatással? NETSURVEY

160

1 2 3

33.

33. 35.

36.

36.

37.

Vége

NetSurvey Kft. Virtuális-tér Figyelo Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 9

Recommend Documents