SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK
TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ
Konszern számvitel alapjai
Pénzügy-számvitel alapszak Nappali tagozat 2016/2017. tanév II. félév
1
A tárgy oktatásának célja: A világgazdaságban és ebből következően a magyar gazdaságban is megfigyelhető az a tendencia, hogy a jogilag önálló vállalkozások - különböző mértékben és módon - egymással érdekeltségei, részesedési viszonyba kerülnek. Az egymással nemcsak üzleti, hanem érdekeltségi viszonyba került vállalkozások között a piaci viszonyok, kapcsolatok korlátozottá válnak, válhatnak. Az így létrejött vállalatcsoport a gazdasági életben meghatározó szerepet tölthet be, ezért szükségessé válik, hogy tevékenységét, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét vizsgálat tárgyává tegyük. A konszolidáció módszertana tantárgy a jogilag önálló vállalkozások által létrehozott konszern számviteli szabályozását, elszámolási rendszerét ismerteti meg a hallgatókkal. A konszern számvitel alapjai tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatóknak alapvető ismereteket nyújtson a jogilag önálló vállalkozásokból létrejött vállalatcsoportok felépítéséről, számviteli rendszerük nemzetközi és hazai jogi szabályozásáról, a vállalatcsoportot alkotó vállalkozások besorolásáról, kapcsolataikról. A hallgatók a tantárgy keretében megismerkednek a vállalatcsoportok gazdasági életben betöltött szerepével, a konszolidáció szükségességével, alapfogalmaival, a konszolidáció (összevonás) folyamatával, munkaszakaszaival, beszámolási rendszerével. A tanulmányi félév végére a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a konszolidáció alapfogalmait, alapvető módszereit és készségszinten kell megoldaniuk konszolidációval kapcsolatos problémákat, feladatokat.
A tárgy tantervi elhelyezése: A konszern számvitel alapjai című tárgy a tavaszi félévben kerül oktatásra az III. évfolyam pénzügy-számvitel alapszakos hallgatói számára. Az előadásokat a hozzá kapcsolódó gyakorlati foglalkozások egészítik ki. A óraszámok a következők: - 2 x 45 perc előadás kéthetente - 2 x 45 perc gyakorlat kéthetente A számonkérés módja: A félév végén a hallgatók a vizsgaidőszakban kollokvium keretében adnak számot tudásukról. Az írásbeli vizsga időtartama 120 perc. A sikeres vizsgajegy megállapításához a kollokviumi dolgozatban elérendő összpontszám legalább 60 %-át el kell érni.
2
A vizsgadolgozat minősítése: 0 – 59 % 60 – 69 % 70 – 79 % 80 – 89 % 90 – 100 %
elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
A kollokviumi vizsga letételére a tanszék a neptunban kiírt időpontokban biztosít lehetőséget. A tárgy programjának heti ütemezése (terv) 1-2. hét: A konszern-beszámoló fogalma, célja, lényege − A konszern számvitel és a konszern beszámoló tartalma − A konszern beszámoló szükségessége, célja, rendeltetése A konszolidálási kötelezettség − A konszolidálási kötelezettségről általában − A vállalkozások csoportosítása a konszolidálás alapján − A szavazati arány megállapítása − Az anyavállalat szavazati arányának megállapítása − Az anyavállalat mentesítésének lehetőségei − A leányvállalat, illetve a közös vezetésű vállalkozás bevonása, illetve mentesítésének lehetőségei − A leányvállalat adatszolgáltatása 3-4. hét: A konszern beszámoló részei, felépítése, elkészítése − A konszern beszámoló részei, felépítése − A konszern beszámoló készítésének követelményei − Az egységelv értelmezése és érvényesítése − A konszern számviteli politika szerepe − A konszern beszámoló készítésének munkafolyamata Az előkészítő munkaszakasz − Közbülső beszámolók készítése − Az eltérő mérlegbeállítási gyakorlat egységesítése − Egységes értékelés érvényesítése
3
− A leányvállalati beszámolók újraértékelésének szükségessége − Engedmények az egységes értékelés érvényesítésénél 5-6. hét: Az előkészítő munkaszakasz − A konszolidált éves beszámoló pénznemétől eltérő pénznemben készült beszámolók adatainak átszámítása a konszolidált éves beszámoló pénznemére ~ Az átszámítás szükségessége ~ Az átszámítás szabályai ~ Az átszámítási különbözet értelmezése ~ Példa a forintra történő átszámításra − Stukturális egységesítés 7-8. hét: Tőkekonszolidáció − A tőkekonszolidálás szükségessége, lényege − A tőkekonszolidálás fontossága és megjelenési formái − Tőkekonszolidálás eltérő tulajdoni hányadok esetén − A tőkekonszolidációs különbözet tartalma, kezelése − A leányvállalati saját tőke értékelése − Tőkekonszolidálás visszavásárolt saját részvények, üzletrészek esetén − Összefoglaló példák a tőkekonszolidálás két módszerének bemutatására 8-10. hét: Adósságkonszolidálás − Az adósságkonszolidálás szükségessége, lényege − Az adósságkonszolidálás szemszögéből érintett mérlegsorok − Az adósságkonszolidálásból eredő különbözet tartalma, jellege és elszámolása − Összefoglaló példa az adósságkonszolidálásra Közbenső eredmények elhagyása − A közbenső eredmény tartalma − A közbenső eredmény megállapításához szükséges információk − A közbenső eredmény rendezése − Összefoglaló példa a közbenső eredmény elszámolására Bevétel-ráfordítás konszolidálás − A bevétel-ráfordítás konszolidálás szükségessége, lényege − A bevétel-ráfordítás konszolidálás szemszögéből érintett eredménykimutatás sorok
4
− Összefoglaló példa a bevétel-ráfordítás konszolidálásra 11-12. hét: A közös vezetésű vállalkozások konszolidálása A társult vállalkozások konszolidálása A rejtett (látens) adó a konszern beszámolóban − A rejtett (látens) adóról általában − A rejtett (látens) adó a konszern beszámolóban − Összefoglaló példa a társasági adókülönbözet kiszámítására Az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet Az összevont (konszolidált) üzleti jelentés Kötelező irodalom: 1. Fridrich Péter – Simon Szilvia - Dr. Sztanó Imre: A konszolidáció módszertana, Perfekt, Budapest, 2008., 022/2008, ISBN 978-963-394-739-5 2. Fridrich Péter – Simon Szilvia: A konszolidáció módszertana – Példatár, Saldo, Budapest, 2010., ISBN 978-963-638-360-2 3. 2000. évi C. törvény a számvitelről A tankönyv és a példatár lezárása utáni jogszabályváltozásokat az előadó tanár ismerteti. Ajánlott irodalom: 1. Dr. Újvári Géza: A konszolidált (összevont) éves beszámoló, HVGORAC, Budapest, 2004. 2. Dr. Baricz Rezső: Konszolidált beszámoló alapjai – Példatár és feladatgyűjtemény, Saldo, Budapest, 2016 Az a hallgató, aki a TDK-n számvitel vagy kontrolling témájú dolgozattal részt vesz, a tantárgyi útmutatóban közölt követelmény alapján megszerezhető összpontszám 10%-át megkapja. A TDK tevékenységért szerezhető plusz pontok kizárólag egy, a Számvitel Intézeti Tanszék által gondozott tantárgy esetében vehetők figyelembe (a Tanszék által megjelölt tantárgyak közül). Elégtelen osztályzatot a TDK-n elért sikeres helyezés sem javíthat fel elégséges osztályzatra. A sikeres szereplést a tanszéki TDK-felelős igazolja. Tantárgyfelelős neve, elérhetősége: Dr. Simon Szilvia főiskolai docens, Mesterképzés, számvitel szak szakfelelős 469-66-00/6902 mellék
[email protected]
5
Jó munkát, tanulást kíván Önöknek a Számviteli Tanszék valamennyi oktatója!
6
