BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG
FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK EGY NEMZETKÖZI KONSZERN MAGYARORSZÁGI LEÁNYVÁLLALATÁNÁL
Belső konzulens: Dr. Weisz Ágnes
Soós Edina
Külső konzulens: Sági Józsefné
Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Pénzügy szakirány
2013
Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.
GAZDÁlKODÁSI KAR ZAlAEGERSZEG
NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról A hallgató neve: Soós Edina Szak/ szakirány: Pénzügy - Számvitel/Pénzügy Neptun kód: MZPFDG
A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): 2013
A szakdolgozat pontos címe: Fejlesztések, beruházások egy nemzetközi konszern magyarországi leányvállalatánál Belső konzulens neve: Dr. Weisz Ágnes Külső
konzulens neve: Sági Józsefné
Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan: Fejlesztések, beruházások, projektek, beruházások folyamata, gazdaságossági mutatók, konszern vállalatok Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított, (Kérjük a megfelelőt aláhúzni! Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.) Hozzájárulok / nem járulok hozzá , hogy titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni!) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal. Dátum: .........
~~~~.. !.~.~.. ~.~...........
......6.~ ...... ~............ .. hallgató aláírása
A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom.
~.~~~..!~.~. ~. ~ ............
.
Dátum: .......... .. .
Bud"p.o.tI.O"~3sógi Főiskola GOluálKOdi.lsl ~(ar Za laegerszeg
"~~. ~ .~~v9 könyvtári munkatárs
!li\i hjwtór 8900 Zalaegerszeg Gasparich Márk u. W/A.
_ _Telefon:
+36~92 ~!~0 9·940
BG F Gazdál kodási Kar Zalaegerszeg I H·8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/A. I Telefon: (+36·92) 509·900 Fax: (+36·92) 509·930 I www.pszfz.bgf.hu/gkz
~
I
Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés .............................................................................................................. 3
2.
A JELD-WEN Magyarország KFT., mint egy nemzetközi konszern tagja .......... 5
2.1.
A konszern vállalatok bemutatása......................................................................... 5
2.2.
A cég ismertetése .................................................................................................. 8
2.3.
Projektek helyi és konszern szinten .................................................................... 14
3.
A beruházásokról általában ................................................................................. 16
3.1.
A beruházás fogalma, megközelítése .................................................................. 16
3.2.
A beruházások általános céljai ............................................................................ 18
3.3.
A beruházások általános kockázatai ................................................................... 19
3.4.
A beruházások gyakorisága ................................................................................ 21
4.
A döntés .............................................................................................................. 25
4.1.
A beruházási döntés ............................................................................................ 25
4.2.
A finanszírozási döntés ....................................................................................... 30
4.3.
A JELD-WEN Magyarország KFT. alkalmazott döntéshozatali sajátosságai .... 31
5.
A finanszírozás .................................................................................................... 35
5.1.
A finanszírozási lehetőségek körüljárása ............................................................ 35
5.1.1. Belső finanszírozás ............................................................................................. 35 5.1.2. Állami és EU-s szerepvállalás a finanszírozásban .............................................. 36 5.1.3. A banki hitel ........................................................................................................ 37 5.1.4. A tagi hitel ........................................................................................................... 38 5.1.5. A lízing................................................................................................................ 39 5.2.
A különböző finanszírozási lehetőségekben rejlő kockázatok ........................... 40
5.3.
A JELD-WEN Magyarország KFT. beruházás-finanszírozási lehetőségei ........ 41
6.
A tényleges megvalósítás .................................................................................... 43
6.1.
A projektmanager szerepe ................................................................................... 43
6.2.
A szállítókkal, kivitelezőkkel való kapcsolat ...................................................... 44
6.3.
A JELD-WEN Magyarország Kft.-nél egy megvalósult projekt tapasztalatai .. 45
7.
A projekt befejezése, konklúziók levonása ......................................................... 50
7.1.
A terv-tényadatok összehasonlítása .................................................................... 50
7.2.
A vizsgált projekt hatása a helyi gazdaságra ...................................................... 52
8.
A vizsgált beruházás összefoglalása, javaslattétel .............................................. 53 1
Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 55 Mellékletek: .................................................................................................................... 58 1. sz. melléklet: JELD-WEN Magyarország KFT. mérlege 2009-2011. ........................ 59 2. sz. melléklet: JELD-WEN Magyarország KFT. eredménykimutatása 2009-2011. ... 61 3. sz. melléklet: A vizsgált beruházás alapadatai............................................................ 62
2
1. Bevezetés Dolgozatom témáját a fejlesztések, projektek, beruházások adják. Ezen folyamatok vizsgálatát szeretném bemutatni, kiemelt figyelemmel a vállalati szférában, ezen belül pedig egy termelő konszern cég szemszögéből. A munkám során alkalmazom az összehasonlítás eszközét, konszern és önállóan működő társaság aspektusából. 2011 novembere óta egy ajtógyártó konszern cég alkalmazásában vagyok. A cég pénzügyi, számviteli osztályán dolgozom, ahol bepillantást nyerhettem a vállalat tényleges működésébe. Megismerhettem a könyvelési teendőeket, a hó végi pénzügyi és számviteli záró folyamatokat, az adóhatósággal kapcsolatos kötelezettségeket, az anyacéggel való kapcsolatot, valamint a vállalat mindennapi munkafolyamatát. Az anyacég kiemelt figyelemmel kíséri a beruházási projektek alakulását, havi szintű jelentést kér a felmerült a költségekről. Az itt gyűjtött tapasztalatok, a főiskolán szerzett ismeretek, valamint a szakirodalmi és egyéb internetes források segítségével készítem el diplomamunkámat. Témaválasztásomban a cégnél egy folyamatban lévő nagyberuházás motivált. A téma aktualitása abból fakad, ami Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatóiból megállapítható, hogy már évek óta csökkenő tendenciát figyelhetünk meg a beruházások volumenének tekintetében. A 2008-ban elkezdődött gazdasági válság óta a fejlesztések megálltak, a beruházások félbeszakadtak vagy el sem kezdődtek. Az ok legtöbb esetben a finanszírozás hiánya volt, hisz saját forrásból általában nem lehet, kivitelezni egy komplex projektet, a plusz kötelezettségvállalás nagy kockázattal jár, míg a piac az egyéb befektetőkben a kialakult helyzet miatt nem bővelkedik. Ilyen körülmények között a cégek többségének a fennmaradás volt a fő célja, nem pedig a fejlődés. A finanszírozási problémák mellett a kereslet-visszaesés is befolyásolta a beruházások alakulását. Dolgozatomban a JELD-WEN Magyarország KFT. beruházási lehetőségeit fogom bemutatni. A nevezett cég egy termelő társaság, amely konkrét pénzügyi kerettel bír a beruházások tekintetében. Előre megtervezett beruházási tervvel indítja az évet,
3
amelyen csak nagyon indokolt és számításokkal alátámasztott esetben lehet változtatni. Egyrészt könnyebbséget jelenthet, hisz felsőbb szinteken is el kell fogadni a terveket, amely által a kockázat megoszlik és részben általuk biztosított a megfelelő anyagi keret is. Másrészt nehézséget is jelenthet, hisz a helyi szinten felmerülő problémák megoldása nem megy végbe olyan rugalmasan, mint egy teljesen önálló társaság esetében, vagy utólagos magyarázatot igényel. Ismertetem a „nemzetköziség” egyéb előnyeit illetve hátrányait, a külföldi szállítókban rejlő kockázatokat, valamint az Euróban történő fizetés sajátosságait. Egy nemzetközi társaság esetében fontos elemezni a külföldi tőke szerepét. A globalizációs folyamatoknak köszönhetően a tőke szabadon áramolhat országból országba, földrészről földrészre. A fejlett országokra jellemző, hogy exportálják a tőkéjüket más fejlett országok gazdaságába, főként a jó kereskedelmi kapcsolat miatt, de manapság még inkább megfigyelhető, hogy a gazdaságilag elmaradottabb államokba fektetik a pénzüket. De vajon mi is motiválja őket, mennyire szenvedi el a saját gazdaságuk azt, hogy külföldre invesztáltak. Összefoglalva
a
bevezető
gondolatokat,
a
beruházásokat
nevezhetjük
fejlődésünk egyik alappillérének. A munkám célja, hogy bemutassam a beruházásokat legfőképpen financiális szempontból, de a projektet megelőző döntési folyamatok, a tényleges megvalósítás és monitoring is megjelenik az elemzéseimben.
4
2. A JELD-WEN Magyarország KFT., mint egy nemzetközi konszern tagja 2.1. A konszern vállalatok bemutatása A nemzetközi konszern vállalatok térnyerése szoros kapcsolatban van a globalizáció kialakulásával. „A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok befolyásolják, és viszont.” (Anthony Giddens: www.wikipedia.org) A globalizációs folyamatokat a nemzetek közötti megállapodások és a nemzetközi szervezetek próbálják szabályozni. Összefoglalva egy világméretű egységesedési folyamatról beszélünk az élet bármely területén, mint például:
•
gazdasági terület
•
pénzügyi terület
•
társadalmi terület
•
kulturális terület Alapvetően a globalizáció egészen a 13. századra vezethető vissza a Hanza-
szövetség létrejöttéig, ami egy kereskedelmi szövetség volt, csak akkor még ez a fogalom ilyen formában nem létezett. Az ipari forradalom után kezdett kiteljesedni, amikor már vasútvonalak és kikötők segítették az országok, sőt a földrészek közötti kereskedelmet. A mai formája a 20. században vált ismerté, a kommunikáció és a távközlés fejlődésével. (www.wikipedia.org) A globalizáció kialakulása tehát hosszú évszázadok eredménye. Egy jól követhető gazdasági folyamat, amely teret nyitott a multinacionális és transznacionális vállalatoknak. Tulajdonképpen a multik a globalizáció jelképei. Ezek a vállalattípusok fejlődnek a legdinamikusabban. Általában több nemzetből kerültek ki a tulajdonosok. A legjellemzőbb tulajdonságuk, hogy olyan kis és középvállalatokat szereznek meg, amik nagyon rossz anyagi helyzetbe kerültek, esetleg 5
már csőd közeli állapotban vannak. Könnyen tudnak tőkét invesztálni az ilyen vállalkozásokba, majd utána kedvükre formálhatják. Sok magyar vállalkozást mentett meg a teljes megsemmisüléstől egy-egy nemzetközi nagyvállalat. Általában jó munkakörülményeket alakítanak ki a különböző leányvállalatoknál, de sok esetben megakadályozzák az alkalmazotti szervezkedéseket, a szakszervezetek megalapítását. A globalizációról alkotott vélemények nagyon szélsőségesek. Egyik csoport úgy véli, hogy csak pozitív hatása van a társadalomra, a másik csoport pedig ennek az ellenkezőjét
vallja.
A
multinacionális
vállalatok
beáramlása
Magyarországra
megváltoztatta a versenyhelyzetet a piacon. Legtöbb esetben nem tudtak a kkv szektor szereplő érdemi versenyt felvenni a nagyvállalatokkal, ezáltal ezek a folyamatok befolyásolták a munkanélküliség alakulását is. Pontosan nem tudjuk meghatározni az arányokat, hogy mennyi munkahely szűnt meg a multik térnyerése miatt, és mennyi munkahely született az itteni telephelyük végett. Mindenesetre a nemzetközi egyenlőtlenségek növekedtek. Ez szintén nekik köszönhető, hisz míg a munkaigényes, környezetszennyező munkákat a 3. világ munkavállalóival végeztetik, addig az anyaország a tudományos, technika tevékenységeket végzi. A nemzetközi konszern vállalatokat viszont egyértelműen ennek a folyamatnak köszönhetjük. Konszern vállalatok alatt egy vállalatcsoportosulást értünk. Ezek a vállalatok jogilag önállónak számítanak. A csoportosulás célja egyrészt az együttes piaci fellépés, a források együttes felhasználása optimális elosztással, valamint egy vagy több iparágban való közös tevékenység. Az elsődleges cél a társulási forma előnyeinek minél jobb kihasználása. Ezek az előnyök a következők:
•
a központi költségek általában nagyon alacsonyak
•
az üzleti veszteségek kiegyenlítődnek a tagok között
•
a vállalt kockázat a különböző ügyletek között szintén megoszlik
•
többféle termék, illetve szolgáltatásskálával működhetnek együttesen
•
kedvezőbb versenyfeltételek alakulhatnak ki számukra (kiszoríthatják a versenytársaikat)
•
jobb lokális piaci ismeret 6
•
nagyobb vevőkör
•
bővebb szállítói ismeret
A felsorolt előnyökkel szemben állnak a meglévő hátrányok:
•
a központi ellenőrzés nehezen valósítható meg
•
a lokális, egyedi üzletek megítélése, megértése sokszor központilag nehezen kezelhető
•
az egyéni befektetők száma nagyon alacsony
•
egy nagyobb súlyú társvállalat problémái kihathatnak az egész konszernre
•
a helyi vezetők más elképzelései feszültséget okozhatnak
Ezen negatív érvektől eltekintve mégis sorra alakulnak a nemzetközi multik. Kialakulásukat tekintve többféleképpen jöhetnek létre:
•
egy vállalat szétválhat két, avagy több vállalatra
•
egy vállalat alapíthat egy leányvállalatot
•
egy vállalat szerezhet többségi részesedést egy már meglévő vállalatban
•
két vagy több vállalat összefoghat, ezáltal konszernt alapíthat (www.merlegkepeskonyvelotanfolyam.hu)
Az ilyen jellegű forma megkövetel magának egy alá-fölérendeltségi viszonyt. Ezt a viszonyt pedig az irányítás módja, típusa határozza meg. Elkülönítünk:
•
operatív típusú irányítást: erős közvetlen kapcsolat van a vezetőkkel
•
stratégia típusú irányítás: ennél a módszernél a vezetés különböző stratégiai eszközökkel befolyásolja a leányvállalatait
•
pénzügyi irányítás: a vezetés pénzügyi eszközökkel befolyásol
•
vagyonkezelő típusú irányítás: befektetésekkel, részvényekkel befolyásolnak (www.okjtetelek.vizsgazz.hu)
7
2.2. A cég ismertetése A JELD-WEN vállalat 1960-ban alakult az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Oregonban, Klamath Falls városban. Richard Wendt alapította. A vállalat folyamatosan fejlődött, és végül megjelent Európában is. A hasonló profilú vállalatokat felvásárolta, bekebelezte, kiépítve ezzel egy egész világot behálózó konszernt. Ahogy az 1. ábrán is látható, a JELD-WEN jelen van Amerikában (pl: Chile, Kanada, Mexikó), Európában, Ázsiában, de még Ausztráliában is. Összesen 150 divízióra van osztva a cég, megközelítőleg 20.000 alkalmazottat foglalkoztat. A cég küldetése, hogy a világ vezető ajtó-, és ablakgyártó vállalata legyen. 1. ábra: JELD-WEN vállalatok a világban
Forrás: Saját szerkesztés 8
A konszern életében jelentős változások következtek be az elmúlt években. 2010-ben elhunyt Richard Wendt alapító, majd 2011-ben egy befektetési vállalkozói csoport, az ONEX fektetett be jelentős összeget. Hozzávetőlegesen 700 millió dolláros befektetést jelentett ez, ami 58 %-os részesedést biztosított számukra. Az ONEX csendes társként viselkedik. A befektetői körökben jól ismert torontói székhelyű cég elsősorban hosszú távú projektekbe invesztál, nem kívánja gyorsan visszakapni a befektetett összeget. 1984 óta működnek, Észak-Amerika egyik legidősebb és legmegbízhatóbb befektetési vállalataként tartják számon őket. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben is nyereségesen dolgoznak. Olyan partnereik vannak, mint a General Motors, a Kodak, IBM, a Burger King, a Tropicana, az American Airlines és 2011 októbere óta a JELD-WEN. A JELD-WEN Magyarország KFT. székhelye, illetve telephelye is Lentiben található. Lenti a szlovén-magyar határ közelsége miatt már a kezdetektől magában hordozta nemzetközivé válás lehetőségét. A cég az 1970-es években alakult. A budapesti parkettagyárat akkor ki akarták telepíteni. Kínálkozott a lehetőség, hogy Zala megyében történjen mindez, hiszen a fa itt egy természeti kincs volt, míg a vasútvonal megléte a szállítást könnyítette volna meg. Így született a döntés, hogy a Budapesti Épületasztalosipari- és Faipari Vállalat, röviden, ismert nevén ÉPFA Lentibe telepíti gyáregységét. A gyár termékpalettáját parketta-, hajópadló-, ablak-, kisablak-, ajtó alkotta. A központi vállalat a fejlesztési terveket nem úgy állította össze, hogy az a Lenti ÉPFA-nak megfelelő legyen. A munkabérek is sokkal alacsonyabbak voltak, mint a központban. A gyár vezetése ekkor azon munkálkodott, hogy mielőbb önállósodni tudjon. A társaság a célját 1985. július 1-én érte el. Az önállóvá vált üzemben megkezdődött a magas színvonalú termelési tevékenység. A gyár új neve LENTA lett, melynek első szótagja a település nevére, utolsó betűje pedig az ajtóra utal, amely a tevékenységet meghatározó legfontosabb termék volt. 1986-ban egy pályázat nyertese lett a vállalat. A fejlesztésre 900 millió forintot szántak, melyből 14 millió nyugatnémet márka gépbeszerzésre került. A beruházás megvalósítására 2 év állt rendelkezésre (1987-88). Korszerű szárító, raktárak és modern gépekkel felszerelt üzemcsarnok készült. Az eredeti épületet szinte teljes egészében 9
átalakították. Mindezt úgy valósították meg, hogy az építkezés során a régi technológia szerint is folyamatos volt a termelés. Amikor az új gépekkel megkezdődött a termelés, az első hónapokban a gyártás csaknem 70 %-a selejt volt. Ráadásul az új termékek sokkal drágábbak voltak, mint az előzőleg gyártott, hagyományos LENTA ajtók. Egyre kevesebb volt a megrendelés, a konkurencia is színre lépett, és az olcsó ajtóival a piac nagy részét megszerezte. 1993 tavasza hozta meg a változást, amikor a tavaszi BMV-n kiállított termékeink iránt érdeklődést tanúsított a bajorországi MW Bauelemente cég. Az érdeklődést tárgyalások követték, majd gyárvásárlás. Megalakult az új vállalat „Lenta-’93” Épületasztalosipari Kft. néven, 150 fővel. Ezt követően a cég szünet nélkül tudott működni éveken keresztül, de a későbbiekben a külföldi tőkeerős nyomása nyert és végül bekebelezték nemzetközileg ismert hasonló profilú multik. Elsőként a Vest-Wood, majd pedig a JELD-WEN. A cég jövője jól alakult, hisz fejlődőképessé és stabillá vált, ami mind a mai napig tart. A társaság folyamatosan új beruházásokat indít, ami a hosszú távú működés egyik alapköve. A magyarországi gyár alapvetően az európai vezetésnek van alárendelve. A JELD-WEN Europe élén Dánia áll, mint egy központi irányító egység. A központ Lögstör, a társcégek nekik kötelesek elszámolni, majd a lögstöriek továbbítják az információkat az Egyesült Államokba, egy összeszokott, jól működő menedzsment csoport által. A lenti gyár földrajzi elhelyezkedése és az Ausztriával kialakított kereskedelmi helyzet miatt szoros kapcsolatban áll az osztrák vezetéssel is. Közös projektek kötik össze a két céget, illetve az egymással lefolytatott kereskedelmi forgalom. A társaság forgalmát tekintve, csak a kapcsolt társaival folytat számottevő kereskedelmet. A belföldi kereskedelem elenyésző, és veszteséges. Ennek van előnye, de hátránya is. Egyrészt előnyös abból a szempontból, hogy új vevők felkutatásával, marketinggel nem foglalkozik a magyar társaság, mert a társak rendelései fedezik a tervezett árbevételt. Másrészt hátránya is van egy ilyen kialakított belső piacnak. A márkanév kevésbé ismert a magyar piacokon, amelyen mindenképpen érdemes lenne változtatni, még ebben a nehéz gazdasági helyzetben is. Továbbá kevés vevőszámmal, egy esetleges partner csődje komolyabb nehézségeket, hosszú távú anyagi veszteségeket okozhat. 10
Az utóbbi évek gyakorlatát figyelembe véve a belföldi vevők fizetőképessége nagyon bizonytalan. Ez nem jellemző a JELD-WEN egyéb leányvállalataira. Pontosan, előre megadott időpontban fizetik ki tartozásaikat. A cég törekszik terjeszkedni Európa egyéb országaiban, de ez nem létszükséglet a cég működése szempontjából, ami megkönnyíti a munkát, és lehetővé teszi a zavartalan, nyugodt légkört. A cég jó külkapcsolatai nemcsak a vevői körben mutatkoznak meg, hanem a szállítók összetételében is. Az alapanyagok főként Németországból és Ausztriából érkeznek, de van román, francia, cseh, sőt még dél-afrikai szállító is. Kismértékben pedig a hazai piacon szerzi meg a szükséges alapanyagokat. Készterméket importál az osztrák és a német társvállalattól, egyes esetekben alapanyagot is. A külföldi szállítókról elmondható ugyanaz, mint a vevőkről. Megbízhatóak, pontosak, és minőséget kínálnak. Jó kommunikációs készséggel bírnak, a problémák megoldásában rugalmasak. A JELD-WEN termelő cég. A saját termelésű cikkek közé jelenleg két termék tartozik, a beltéri ajtó és a furnérteríték. Az árbevétel túlnyomó része ajtóértékesítésből származik. A konszern további tagjai ezen kívül még gyártanak ablakokat, kültéri ajtókat, lépcsőket és egyéb faipari termékeket. A magyar cégnek helyi konkurenciája nincs. Ez abból adódik, hogy a már említett forgalmának legnagyobb százalékát a kapcsolt társai teszik ki, illetve, hogy a gyár vonzáskörzetében hasonló profilú vállalkozás nem működik. A vállalat pénzügyi, jövedelmi helyzetét az 1. táblázat szemlélteti: (a számításokat alátámasztó adatokat az 1. illetve a 2. számú melléklet tartalmazza).
11
Megnevezés
Kiszámítás
Érték (%) 2009.
2010.
2011.
69,77
64,60
60,34
30.23
35,40
39,66
Tartósan befektetett
Befektetett eszköz/összes eszköz
eszközök aránya Forgó eszközök
(Forgó eszközök+aktív időbeli
aránya
elhatárolások)/összes eszköz
Saját tőke aránya
Saját tőke/összes forrás
47,59
44,69
50,55
Idegen tőke/saját tőke
64,63
96,07
74,96
Működő tőke/összes forrás
65,98
49,47
45,84
Forgó tőke/saját tőke
22,15
55.04
59,11
Befektetett
Saját tőke/befektetett eszközök
68,22
69,18
83,78
eszközök
Működő tőke/befektetett
fedezettsége
eszközök
94,57
76,58
75,98
79,74
79,72
87,91
0,03
1,10
3,89
Eladósodás alakulása Működő tőke aránya a saját források között Forgó tőke aránya
Saját tőke növekedése Beruházások önfinanszírozása
Saját tőke/jegyzett tőke (Adózott nyereség+amortizáció)/beruházási ráfordítás
1. táblázat: A vállalat pénzügyi, jövedelmi helyzete Az 1. táblázat számadatai közül jelentősebb eltérés az eladósodás alakulásában figyelhető meg. 2010-ben volt a legnagyobb mértékű az idegen tőke aránya, mert ekkor a cégnek volt beruházási és forgóeszköz hitele is. Mindkét hitel az anyacégtől származott. 2009-ben egy kazánházi beruházás miatt vált szükségessé a hitelfelvétel, amelyet 2011-ben fizetett vissza a vállalat. Ennek következtében 2011 év végére csökkent az eladósodás mértéke.
12
A Kft. árbevétele 2009-ben illetve 2010-ben hasonló szinten mozgott, év végén veszteséget realizált mindkét esetben. 2011-ben megfigyelhető egy kisebb mértékű emelkedés, ami 2.968.208 EHUF-os árbevételt jelentett. Ennek következtében újra nyereségesen zárta az üzleti évet. Év
Összeg (EHUF)
2009
579.017
2010
137.607
2011
75.140
2. táblázat: a JELD-WEN Magyarország KFT. beruházásainak alakulása az elmúlt három évben A 2009-es évet a már említett kazánberuházás határozta meg, a következő években viszont folyamatos csökkenés mutatkozott – ahogy a 2. táblázat is mutatja – a beruházási költségek alakulásában. A 2012-es év viszont újra a beruházásokról szólt. Az üzleti év még nem fejeződött be, de a beruházási költségek már meghaladták a 300.000 ezer HUF-os összeget. 2. ábra: A JELD-WEN Magyarorszgág KFT. árbevételének megoszlása 2011-ben a társcégek között
Forrás: Saját készítés a Jeld-Wen Magyarország KFT. nyilvántartása alapján
13
Az 2. ábra egyrészt mutatja, hogy mely országok társcégeivel folytat kereskedelmet a magyar gyár, másrészt, hogy ezen belül hogy oszlik meg a kereskedelemből származó árbevétel. A német fölény kiemelkedik, de jelentős még az osztrák kapcsolatból származó bevétel. A német és az osztrák dominancia nem nevezhető meglepetésnek a cég történetében. A jó kereskedelmi kapcsolat nem egyirányú, ugyanis Magyarországra csak Németországból és Ausztriából érkezik készáru. Alapanyagot csak nagyon elszórt esetben szereznek be a társcégektől, és ez fordítva
is
igaz.
Az
értékesítések
vizsgálatánál
érdemes
megvizsgálni,
a
belkereskedelem és a külkereskedelem arányát, amelyben a külkereskedelem jelentős fölényben van. A gyár piaci helyzetét nagyban meghatározza az építőipar alakulása. A gazdasági válság óta az építőipar visszaesése figyelhető meg. Először fel kell lendülnie az építkezéseknek ahhoz, hogy növekedést érjen el az ajtógyártás.
A
pozitív
kilátások
a
felújításokban
keresendőek.
Az
elmúlt
évek
panelprogramjai frissítő hatással voltak az iparra. Ehhez természetesen szükséges volt az állam hozzájárulása, a különféle pályázatok kiírása. A program nagyon sikeresnek mondható, ugyanis rengeteg ház élt a lehetőséggel. Ehhez elengedhetetlenek voltak a nyílászárók cseréje, ami az ajtógyártásra, mint iparra kedvező hatást gyakorolt. Hasonló horderejű felújítások Európa más országaiban is fellelhetőek, mint például Franciaországban. Összességében,
viszont
jelen
kilátásokat
ismerve
semmiképp
sem
kockázatmentes egy ilyen jellegű vállalkozásba belekezdeni. A kereslet nagyon bizonytalan, gyorsan változó, és kiszámíthatatlan. A vevői szállítói kapcsolatok már kialakultak, a vevők ragaszkodnak a jól bevált szállítókhoz.
2.3. Projektek helyi és konszern szinten A cég irányítása alapvetően Dániában, közvetve az USA-ban történik. Önállóan a lenti gyár nem dönthet semmiféle projektről, annak nagyságától függetlenül. Minden egyes költségről pontosan el kell számolni, legyen szó egy nagy horderejű beruházásról
14
vagy egy kisebb méretű fenntartásról, karbantartásról. Ezáltal a helyi menedzsment csapat keze erősen meg van kötve. A tervezés időszakában, ami általában őszi időszakban van, konkrét beruházási tervet kell készíteni, amit több szinten el kell fogadtatni. Ha a legfelsőbb döntéshozó is jóváhagyta, akkor egy keretet dolgoznak ki rá a vezető menedzserek, amit szintén jóvá kell hagyni. A kész elfogadott tervet pedig véghez lehet vinni. A JELD-WEN-nél a beruházásokat négy csoportra osztják: 1. Major project (fő projekt): konszern szintű projektek, ami az egész cégcsoportra kihat. Ezek általában a legköltségesebb projektek. Gyakoriságuk sem jelentős, de kiemelt figyelemmel van irántuk a vezetés. Értékük több millió dollárban fejezhető ki. 2. Sustaining (fenntartó): a fenntartási beruházások, projektek tartoznak ide. Ezek volumene a legeltérőbb. Lehet pár eurós tétel is, de nagyobb fenntartási, karbantartási munkálatok esetén milliós nagyságrendek is előfordulhatnak. Ezek helyi projektek mindenesetben. Ezeknél a projekttípusoknál a költségcsökkentés az elsődleges cél. 3. Growth (növekedés): a nagyságot befolyásoló projektek. Itt gondolhatunk üzemet, raktárt növelő beruházásra, avagy termékmennyiség növekedésére. Szintén változó volumenűek ezek a fejlesztések. Ezeknél a fejlesztéseknél elsősorban az árbevétel növekedés elérése a cél. 4. Efficiency (eredményesség): ez a kategória magába foglalja a hatékonyság fejlesztésére szolgáló beruházásokat. A leggyakoribb megjelenési formája egyegy új gép vagy gépsor beszerzése, melynek segítségével gyorsabb, precízebb vagyis hatékonyabb a termelés. A gyártáshoz szükséges gépek nagyon drágák, ezáltal nem mindennapos projektek ezek, de hosszútávon mindenképpen kifizetődőek.
15
3. A beruházásokról általában 3.1. A beruházás fogalma, megközelítése A beruházás egy tőkebefektetés, amely eredménye egy tárgyi eszköz beszerzése, vagy saját előállítása. A számvitel fogalmazza meg leginkább szakszerűen a beruházás, felújítás és karbantartás fogalmait, amit a 2000. évi C. törvény a következőképpen fogalmaz meg: „Tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatba vétele érdekében az üzembehelyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt.” A törvény szerint tehát a beruházásokat a tárgyi eszközök között kell nyilvántartani, és az aktiválás pillanatától értékcsökkenési leírást kell elszámolni, ami a könyvekben a költségek között szerepel (rendkívüli esetben a ráfordítások között). A beruházásoktól el kell különíteni a felújításokat, karbantartásokat. Ezekről a fogalmakról a törvény így vélekedik:
Felújítás: „az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha
16
az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától.” Karbantartás: „a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló
javítási,
karbantartási
tevékenység,
ideértve
a
tervszerű
megelőző
karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi” Egy beruházás alapvető indítéka a jövedelmezőség növelése, de léteznek nem elsősorban profitorientált beruházások is. Itt főként az állami beruházásokra kell gondolni, például egy infrastrukturális fejlesztés, ami nagy költséggel, ráfordítással jár, de szükségessége, megtérülése nem féltétlenül a számokban keresendő. Ezen projektek azonban ugyanolyan szakmai megalapozottságra, tervezésre szorulnak, mint egy profitorientált vállalati fejlesztés. A beruházások értelmezése tehát sokszínű, ebből adódóan többféleképpen lehet csoportosítani a felmerülő szempontok szerint. Így megkülönböztetjük:
a beruházó személye szerint: o állami, kormányzati beruházás o nem állami, kormányzati beruházás
a beruházás célja szerint: o termelő beruházás o nem termelő beruházás 17
a beruházás finanszírozása szerint: o saját forrásból finanszírozott o idegen forrásból finanszírozott o vegyes forrásból finanszírozott
a beruházás rendeltetése szerint: o nemzetgazdasági beruházás o üzemgazdasági beruházás
Ezeken kívül még számtalan aspektusból különíthetjük el a különféle projekteket. (www.econom.hu)
3.2. A beruházások általános céljai A beruházásoknak alapvetően sokféle egyedi célja lehetnek, azonban mégis meg lehet fogalmazni néhány általános célt, rendeltetést:
a beruházó növelni kívánja a bevételeit,
csökkenteni kívánja költségeit,
növelni szeretné részesedését,
meg kíván felelni a jogszabályoknak A bevételnövelő projektek többségére az a jellemző, hogy több terméket, vagy
szolgáltatást kíván értékesíteni a vállalkozó. Ezt két módon érheti el. Egyrészt kapacitásbővítéssel növeli a már meglévő termékeinek a számát, másrészt egy teljesen új termékkel jelenik meg a piacon. A
vállalkozások
többsége
új
terméket,
vagy
szolgáltatást
nemcsak
bevételnövelés céljából kíván bevezetni, hanem azért, hogy ezáltal növelje piaci részesedését is. A költségcsökkenést eredményező beruházásoknál nem számolunk bevételnövekedéssel, de a költségcsökkenés maga után vonja a magasabb eredményt, tehát a vállalkozás jövedelmezőbbé válik. Ezen beruházások kiváltó oka a legtöbb esetben a régi eszközök elhasználódottsága, valamint az ebből adódó magasabb működési költség. 18
Ha egy termék előállítási költsége nő, akkor a gyártó két lehetőség között választhat. Egyrészt dönthet az áremelés mellett, ami által a versenyképessége csökken, másrészt választhatja a beruházást, ami által csökkentheti az előállítási költségeket. Bevételnövelő és egyben költségcsökkentő beruházások is léteznek. Jó példa erre egy új gépsor beszerzése, amely mérsékelt energiával működik, így fenntartása kedvezőbb. További előny, hogy az ilyen új, automatizált rendszerek kezeléséhez kevesebb humánerőforrás szükséges, ezen kívül nem elhanyagolható sajátosság a berendezés nagyobb kapacitása. Így egyszerre több cél ötvöződik. A környezetvédelmi, egészségügyi, és biztonsági szabályok, illetve változások miatt szükségesek a jogszabályoknak való megfelelés által végzett beruházások. Összességében tehát a beruházások valamilyen tárgyi eszközben testesülnek meg, amelyek beszerzésével illetve létesítésével más-más egyedi célt kíván a vállalkozás megvalósítani.
3.3. A beruházások általános kockázatai Projekt/kereskedelmi kockázatok: a projekthez vagy annak a piacához köthető kockázatok. Véleményem szerint ezt a kockázatot lehet a legminimálisabb szintre redukálni. Alapvető feladat, hogy az elemzők megfontolják, hogy egyáltalán van-e értelme az adott projekt beindításának. Lesz-e a megvalósított termékeknek vagy szolgáltatásoknak fizetőképes piaca. Továbbá felvetődő kérdés még, hogy a létrehozás vagy a működés során kell-e számolni környezetvédelmi korlátozásokkal. Ezen kockázatok közé soroljuk még az úgynevezett működési kockázatokat, melyek közül a legfontosabbak a következők: technológia, általános üzemeltetés, működési költségek túllépése, karbantartás, teljesítményromlás. Továbbá fontos még megemlíteni az árbevétel kockázatát, vagyis hogy a tervezett árbevétel valóban megvalósul-e. Ezt a tervezett mennyiség, és a tervezett egységár egyaránt befolyásolja. Ide sorolhatók a természeti kockázatok is. Egy földrengés, vagy egy árvíz előre szintén nem kiszámítható, de akár helyrehozhatatlan károkat is okozhatnak.
19
Makrogazdasági/pénzügyi kockázatok: azok a kockázatok, amelyeket nem tud a vállalat befolyásolni, hisz a külső, gazdasági környezet okozza. Ezek a kockázatok a következők: infláció, kamatlábmozgások, illetve az árfolyammozgások. Jellemző, hogy időnként nagyon hasznosak is tudnak lenni, mert jelentős nyereséget is elérhetünk akkor, ha ezek a tényezők kedvezően mozognak. Az inflációval mindenképpen kell számolni, és az előrejelzések általában jól mutatják a ténylegesen várható szintet, így a kockázata sem túl nagy. Ettől eltérően az árfolyamkockázat már kevésbé számítható ki. Véleményem szerint a legnagyobb kockázatott jelenti egy beruházás esetében, ha megjelennek különböző devizális tételek. Ez külföldi szállítók esetén jelenik meg elsősorban. Ha eltér a teljesítéskori és a fizetéskori árfolyam, akkor a különbözet vagy csökkenti, vagy növeli a beruházás értékét. Ha árfolyamveszteséget realizálunk, akkor az növeli a beruházás értékét, ha nyereséget könyvelünk el, akkor az csökkenti a beruházás értékét. Továbbá az árfolyamnak jelentősége van a tervezésnél. Ha kevesebb árfolyammal terveztünk, de fizetéskor magasabb a deviza értéke akkor jelentős költségtúllépésre számíthatunk, de ez fordítva is megeshet. Politikai / országkockázatok: azok a kockázatok, amelyek az állam intézkedéseivel, vagy a politikai eseményeivel kapcsolatosak. Az állami szektor fontos szerepet vállalhat egy projektben, mint például egy állami támogatás, vagy a különféle adók, amik befolyásolhatja a beruházás menetét. Az ország megítélése külföldi befektetők esetén kiemelten jelentős, de az árfolyam alakulásában is szerepet játszik. Már működő projektet is befolyásolhatnak új törvények, vagy már meglévő törvény módosítása. Jó példa lehet erre egy új adó, vagy a környezetvédelmi törvény szigorítása, ami plusz költségeket teremt a projekttel kapcsolatban. (Yescombe 2008) A tőkebefektetés megtérülése valamennyi esetben bizonytalan. Aki pénzügyi befektetést hajt végre, hozamra számít, amely pénzügyi bevétel formájában jelenik meg, ellenkező esetben az elmaradt hozammal kénytelen szembesülni. Tehát minél kockázatosabb befektetést hajt végre valaki, annál magasabb hozamelvárásokat támaszt. (Yescombe, 2008)
20
3.3. A beruházások jelentősége a gazdaságban A beruházások a GDP-vel szoros kapcsolatban állnak. A GDP összetevői: Fogyasztás + Beruházás + Export – Import Manapság újabb elemzések jelentek meg a GDP esetleges torzító hatásáról. Jó példának minősül egy természeti katasztrófa, amelynek következménye lehet a beruházások növekedése, de ez semmiképp sem jelent életszínvonal emelkedést, de mindenképpen munkakínálat növelő hatása van. A központi, illetve a vállalati beruházások egyaránt meghatározzák egy állam gazdasági, műszaki állapotát, fejlettségét. Ezen beruházások alakulását a 3.4. fejezet részletesen tartalmazza.
3.4. A beruházások gyakorisága A nemzetgazdasági beruházások meghatározó szerepet játszanak az ország gazdaságában. 2012-ben a második negyedévben a nemzetgazdasági beruházások 5,9 %-kal csökkentek, az előző év azonos időszakához képest. Az elmúlt 5 év csökkenő tendenciáját a 3. táblázatban szemléltetem. A legnagyobb csökkenést az építési beruházások 8,3 %-os mérséklődése jelentette. A nemzetgazdasági beruházások féléves adatai szintén csökkenést mutatnak az előző évihez viszonyítva (7,1%). (www.ksh.hu) Év
Érték (folyó áron, milliárd HUF)
2007.
4771,5
2008.
4942,4
2009.
4659,7
2010.
4485,9
2011.
4299,5
3. táblázat: A nemzetgazdasági beruházások értékei (forrás: www.ksh.hu)
21
A 2008-as gazdasági válság óta folyamatos csökkenés figyelhető meg. Az állami beruházásokra is jellemző, hogy a költségek finanszírozása jelentős mértékben EU-s forrásokból történik. A 2008 őszén elkezdődött gazdasági világválság nagyban befolyásolta az azt követő gazdasági folyamatokat. A 3. ábra a beruházási ráta alakulását ábrázolja, amely a beruházások százalékos arányát mutatja a GDP-hez képest. 3. ábra: A beruházási ráta alakulása 1999. és 2012. között
Forrás: KSH, EUROSTAT (http://www.ecf.hu/hu/newsletter/20120731_1834.htm/1) A 3. ábra 1999-től mutatja a beruházási ráta alakulását százalékban. Azt a következtetést kell levonni a ráta alakulását illetően, hogy tartós gazdasági fejlődés nem érhető el alacsony beruházási ráta mellett. Önmagában egy magas ráta közvetlenül nem okoz gyors gazdasági fejlődést, hisz ha magas a ráta, de a beruházások hatékonysága nagyon alacsony, akkor a termelésnövekedés nem lesz számottevő, sőt a gazdasági növekedésben egy lassulást fogunk tapasztalni. Ez jellemezte a 70-es, 80-as évek Magyarországát, amikor 30% körül alakult a beruházási rátánk, de mindeközben olyan
22
alacsony hatékonyság jellemezte a beruházásokat, hogy az a gazdasági növekedés csökkenéséhez vezetett. (Tóth, 2012) A diagram bemutatja a beruházási ráta alakulását az EU-n belül, az Euro zónában, Kelet- Közép Európában, valamint Magyarországon. Megfigyelhető, hogy 1999 óta a beruházások folyamatos csökkenést mutatnak a megfigyelt területeken. A legnagyobb kiegyensúlyozottság nem meglepő módon az EU-ra jellemző. Továbbá látszódik, hogy az EU és az Euró övezet beruházási trendje ugyanolyan mértékben változott a vizsgált időszakban. A kritikus időszak minden terület esetében a 2008-as év. Ez év őszén indult ugyanis a gazdasági válság, amely Európát sem kerülte el. A gazdaságilag erősnek tartott Európai Unió is szembesült a válságos helyzettel. Ez a beruházási ráta csökkenés több jelenséggel is magyarázható, ami mind-mind a válság következménye. Egyrészt a fizetőképes kereslet csökkent jelentősen, másrészt a hitelkínálat is redukálódott. Továbbá megfigyelhető, hogy a már említett csökkenés nem változott pozitív irányba, mindössze a csökkenés gyorsasága és mértéke eltérő. A KeletKözép Európai térség viszont ettől eltér, igaz kis mértékben. Az EU-ban a beruházások stagnálnak a válság enyhülésével, de vannak tagországok ahol ez kevésbé figyelhető meg. Legjobb példa erre Görögország. A magyar elmaradás szembetűnő a diagramot figyelve. Előrelépést nem igazán látunk és a 2012-es év a mélypontja a vizsgált időszaknak. Ez a jelenség kissé meglepő, ha a környező országok pozícióját figyeljük, ahol a ráta 2010-től kezdve egy emelkedést mutat. A növekedés lassú, és nem is jelentős, de pozitív a jövőre tekintve. (Tóth, 2012) Az EU ezredforduló utáni bővülése alakította számottevő mértékben a beruházások alakulását Európában. A 2004-ben csatlakozott országok, köztük Magyarország, fejlettségben jelentősen elmaradtak az addigi tagoktól. Az EU egyik fő célja a fejlettségbeli különbségek mérséklése. A 2004-es bővítést megelőző években a közösségi büdzsé 1/3-át fordították ilyen jellegű kiadásokra. (Horváth, 2005) Ennek következtében a beruházások jelentősebb élénkülést mutattak ezekben az években, az álló eszközök felhalmozása növekedésnek indult. Természetesen uniós támogatások segítségével valósultak meg ezek a projektek. Az Kelet-Közép Európai EU tagállamok, vonzóbbak a külföldi tőkebefektetők körében. Így felerősödött a külföldi tőke szerepe Magyarországon is. A beáramló 23
külföldi tőke pedig nem csak a fejlődés miatt volt szükséges, hanem jelentős mennyiségű vállalkozást mentett a csődtől, illetve nagymértékű munkahelymegtartó és teremtő szerepet játszott. Azáltal, hogy a tőke egyik országból egy másikba vándorol feszültséget okozhat a befektető országban. Azáltal, hogy tőkéjüket kiviszik az országból, munkanélküliség-növelő eredményt érhetnek el, de nem minden esetben. Lehetséges, hogy az anyaország saját beszállítókkal, saját alvállalkozókkal kíván dolgozni, ezáltal akár munkahelyteremtő hatást is elérhet közvetett módon. Ezen tőkeexportáló országok – például Németország, USA, Japán – elsősorban a munkaigényes, alacsony képzettséget igénylő termelési illetve munkafolyamatokat telepítik át leginkább alacsony bérű országokba. Az alkalmazkodóképességet részesítik döntő tulajdonságnak, de szem előtt tartják egyre inkább a tudást is. Ezzel az állítással kissé szemben áll a profitorientáltság, mint az elsődleges cél, hiszen a tudás és az alacsonybérűség általában nem jár együtt. Egy multinacionális vállalat sem hajlandó többet fizetni ugyanazért a teljesítménynél, de azzal is tisztában vannak, hogy nem kapják ugyanazt a minőséget Svédországban, mint Romániában. De még ezen tények tudatában is hajlandóak kockáztatni a minél magasabb nyereség érdekében.
24
4. A döntés A vállalati érték folyamatos növelése szükségessé teszi azon lehetőségek vizsgálatát, amelyekkel a vállalat növelheti termékei, szolgáltatásai előállítását, illetve értékesítését. A vállalatnak értékelni kell a fennálló lehetőségeit, és a felső vezetésnek dönteni kell a megvalósítható beruházásokról. A döntés fázisa még nem a projekt része, csak annak előkészítése. A beruházások egy adott gazdasági szituációra reagálnak. A vállalatok (illetve az állam is) konkrét céllal, és várt eredménnyel kezd egy beruházásba.
4.1. A beruházási döntés A beruházási döntés folyamata általánosan a következőképpen néz ki: 1. A javaslatok összegyűjtése 2. A javaslatok ráfordításainak és hozamainak becslése 3. A javaslatok értékelése 4. A megvalósítható beruházás kiválasztása 5. A megvalósítás szakaszai (tervezés, kivitelezés, üzembe helyezés) 6. Felülvizsgálat, ellenőrzés, értékelés Egy beruházást általában elemezések előznek meg, amelynek lényege, hogy a vállalat eldöntse, hogy érdemes-e megvalósítani a projektet, avagy ha már megszületett a döntés, akkor két vagy több egymást kölcsönösen kizáró projekt közül melyik a jobb. Tulajdonképpen ez az első és egyben legmeghatározóbb lépés minden beruházás esetében, hiszen itt a projekt beindítása, avagy elvetése a kérdés. A beruházási döntéseket valamennyi esetben a felső vezetés hozza meg. Egy-egy beruházás több évre előre meghatározza a vállalat jövőbeni pénzügyi, technológiai helyzetét. A beruházási javaslatok összegyűjtésére két lehetőség van. Lehet a cégen belül javasolni, de egy külsős céggel is kapcsolatot lehet teremteni. Ennél a pontnál már felmerülhetnek költségek is. Tulajdonképpen a javaslatok elemzésével már el is
25
kezdődött a tényleges folyamat. Az elemzők első feladata az, hogy megvizsgálják a javaslatok pénzügyi életképességét. Csak azzal a projekttel szabad ugyanis foglalkozni, amely pénzügyi szempontból életképesnek bizonyul. A projekttervezetek értékelésekor szükséges
megbecsülni
a beruházás
pénzáramlását. Ekkor a következő alapelveket érvényesítjük: csak a beruházási projektből következő pénzáramlásokat vesszük számításba a pénzáramokat az adó várható mértékével kell korrigálni a projekt valamennyi közvetett hatását figyelembe kell venni az elsüllyed költségek kezelése, vagyis csak azok a költségek számolhatók el, amelyek a megvalósítás kapcsán ténylegesen felmerültek haszonáldozati költségek figyelembe vétele a kalkuláció során figyelembe kell venni a beruházási projekt forgótőke szükségletét is az infláció hatásával következetesen kell számolni (Farkas, 2006) A pénzáramok becslését követően, az összeállított adatokból különböző számításokat tudunk végezni, amelyek megkönnyítik a döntést. A számításokat két csoportra oszthatjuk, dinamikus és statikus számításokra. A dinamikus számításokat alkalmazzák a vállalatok. A statikus kalkulációk ugyanis nem veszik figyelembe a pénz időértékét, így torzító hatásuk van. A statikus számítások közül a leggyakrabban alkalmazott a megtérülési idő (kezdő befektetés összege/várható nettó évi pénzáram), ami arra a kérdésre adja meg a választ, hogy a kezdő befektetetés mennyi idő alatt térül meg. Ezen számítás erőssége, hogy a likviditást helyezi középpontba, ugyanis ha a megtérülési idő minél rövidebb, annál előbb felhasználhatók a befektetésből származó pénzjövedelmek. Ezt a módszert nevezhetjük egy kockázatvizsgáló számításnak is, ugyanis következtethetünk arra, hogy annak a projektnek a kockázata a legkisebb, amelynek a megtérülési ideje rövidebb. Ez a módszer azonban több segítséget nem tud nyújtani a döntés során. A pénz időértékén túl még nem veszi figyelembe a beruházási javaslat jövedelmezőségét, továbbá figyelmen kívül hagyja a megtérülési időn túl képződő jövedelmeket is. 26
A megtérülési idő továbbfejlesztett változata a diszkontált megtérülési idő, amely arra ad választ, hogy mennyi ideig kell működnie a beruházásnak, ahhoz, hogy megtérüljön az eredetileg befektetett tőke. Annyival ad többet elődjénél, hogy a pénz időértékét már számba veszi, de a megtérülési időn túli jövedelmekkel szintén nem számol, így szintén torz képet ad. A statikus számítási alapokkal ellentétben, a dinamikus számításokkal kapott mutatók már figyelembe veszik a pénz időértékét. Három módszert különböztetünk meg:
nettó jelenérték (NPV): NPV számítás után megtudjuk, hogy mennyi nettó vagyongyarapodás keletkezik a beruházás teljes élettartama alatt. Tehát egy vállalkozás célja, hogy az NPV pozitív legyen, vagyis a kezdő pénzáram összege kevesebb legyen, mint a működési pénzáramok együttese. A beruházási javaslatot akkor kell elfogadni, ha annak nettó jelenértéke pozitív, ugyanis ekkor növeli a befektetés a vállalkozás vagyonát. Ha a kezdő pénzáram több mint a működési pénzáramok együttes jelenértéke, akkor a mutató negatív lesz, és a javaslatot el kell utasítani. Ha azonban az NPV 0 lenne, az elvárt jövedelmezőség teljesül, így nő a vállalkozás vagyona is. Az alkalmazott képlet: n
NPV
Ct
t t 1 1 r
C0
Ahol: t: n: r: C0: Ct :
n-edik év (n=1,2,3…) a teljes időtáv hossza kamatláb nettó pénzmozgás (a pénz összege) a t időpontban. az a pénzösszeg, melyet a 0 időpontban fektettünk be ( t = 0 )
belső kamatláb (IRR): az IRR jövedelmezőségi mutató, éves átlagos várható hozamot mutat, amit a projekt biztosít. Hosszú élettartamú projektek esetében bonyolultabb feladat az IRR meghatározása az NPVhez képest. Ha a hasznos élettartam alatt minden évben azonos nagyságú működési pénzáram várható, akkor az annuitás jelenérték-táblázat 27
alkalmazásával határozható meg az érték. Ha az előző feltételezés nem teljesül, vagyis a pénzáramok nagysága évente változik, akkor az IRR csak próbálgatással vagy számítógép segítségével
adható meg.
Értelmezéséhez ismerni kell a befektetők elvárt hozamát, hisz a kettő összehasonlítása mutatja a vállalkozás helyes döntését. Ezáltal, ha a beruházás hozama nagyobb, mint a befektetők elvárt hozama, akkor a javaslatot jóvá kell hagyni, ellenkező esetben el kell utasítani. Ha ez a két hozam megegyezik, akkor a döntés teljes mértékben közömbös, a vállalat értékét nem fogja befolyásolni. Az alkalmazott képlet: n
Ct
C0
t t 1 1 IRR
0
Ahol: t: n-edik év (n=1,2,3…) n: a teljes időtáv hossza IRR: belső kamatláb C0: nettó pénzmozgás (a pénz összege) a t időpontban. Ct: az a pénzösszeg, melyet a 0 időpontban fektettünk be ( t = 0 )
Jövedelmezőségi index (PI): leginkább a nettó jelenértékhez lehetne hasonlítani. A kezdő tőkebefektetés és a képződő pénzáramok közti kapcsolatot vizsgálja ez a mutató is. Az eltérés abban mutatkozik meg, hogy itt az NPV-vel ellentétben nem a különbséget, hanem a pénzáramok közti arányát vizsgálja. A PI azt mutatja meg, hogy egységnyi pénzösszeg beruházásával, mekkora értéket kapunk. Így a döntés során azt kell vizsgálnunk, hogy a PI mutató egynél kisebb, avagy nagyobb. Tehát ha nagyobb a PI egynél, akkor a beruházást el kell fogadni, ha kisebb egynél, akkor nem szabad elfogadni. Az alkalmazott képlet: n
C
1 tr t
PI t 1
C0 28
Ahol: t: n: r: C0: C t:
n-edik év (n=1,2,3…) a teljes időtáv hossza kamatláb nettó pénzmozgás (a pénz összege) a t időpontban. az a pénzösszeg, melyet a 0 időpontban fektettünk be ( t = 0 )
Egymást kölcsönösen kizáró beruházások esetében az NPV és az IRR számítás ellentétes döntéshez vezethet. A belső megtérülési ráta mind a projekt méretére, mind annak hasznos élettartamára érzéketlen, ezáltal torzképet adhat. A PI jobb döntést eredményezhet erőforrás korlát esetében. Egymást kölcsönösen kizáró és eltérő méretű projektek rangsorolásakor az NPV-vel szemben a PI eltérő eredményhez vezethet. (Illés, 2008) A beruházási projektek megvalósulásakor számtalan bizonytalanság, kockázat lehet hatással a tényleges pénzáramlásokra. A beruházások kockázatának különféle becslési módszeri vannak: szcenárió és érzékenységi elemzés Monte-Carlo szimuláció fedezetipont-elemzés biztos egyenértékesek módszere (Farkas, 2006) A vállalatok vezetői igénylik, hogy a várható kockázatokat előre modellezzék, vagyis tudatosan vállalják a döntéseik következményét. A kockázatok felismerése mellett, szükséges azok számszerűsítése, elemzése, illetve a csökkentésükre irányuló tervek, feladatok meghatározása, kivitelezése. A vezetésnek különféle kockázati tényezőkkel kell számolniuk, mint például az infláció és a reálkamatlábak mértékének változása, a versenytársak tevékenysége, a fogyasztók ízlésének változása, az eladási árak változása. Összefoglalva a beruházás eredményességét tehát eltérő kockázati tényezők befolyásolják, amelyeket minden esetben a beruházónak figyelembe kell venni.
29
4.2. A finanszírozási döntés Fontosnak tartom, hogy külön vizsgáljam a döntés finanszírozási oldalát, ugyanis módosulhat a vállalat forrásösszetétele, vagyis a saját tőke és a kötelezettségek aránya. Ha megszületett a döntés arról, hogy az adott beruházást a vállalkozás megvalósítja, akkor a finanszírozási lehetőségekről is szükséges dönteni. A társaságnak meg kell határoznia, hogy milyen mértékben képes saját forrásból finanszírozni az adott projektet, illetve hogy mennyi idegen forrást szükséges igénybe venni. A saját tőke illetve az idegen tőke arányát kell meghatározni. A további finanszírozási lehetőségeket bővebben részletezem az 5. fejezetben. A tőkeköltség egy fontos viszonyítási paraméter a vállalatok számára, ugyanis a beruházási projektek várható hozamát össze kell vetni a vállalat átlagos tőkeköltségével. Nem valósíthatók meg azok a beruházások, amelyek várható hozama nem haladja meg az átlagos tőkeköltséget. A vállalati átlagos tőkeköltséget a finanszírozási forrás költsége határozza meg. Alkalmazott képlet:
WACC We r e W p rp Wd rd Ahol: We: saját tőke aránya re :
saját tőke költsége
Wp : elsőbbségi részvény aránya rp :
elsőbbségi részvény költsége
Wd : adósság aránya rd :
adósság költsége (Farkas, 2006)
30
4.3. A JELD-WEN Magyarország KFT. alkalmazott döntéshozatali sajátosságai A JELD-WEN cégcsoportra jellemző a fontos döntések centralizálódása. A beruházások pedig ebbe a körbe tartoznak. A legkisebb beruházást sem lehet elindítani anélkül, hogy ezt jóvá ne hagyják a felső vezetők. A magyar gyár szoros kapcsolata az osztrák vezetéssel a beruházási területen is megfigyelhető. A döntési folyamat első lépése az, hogy a döntéshozók összegyűjtik a javaslatokat. A javaslatokat a magyar és az osztrák managerek közösen állítják össze, és egy meeting után továbbítják a dán vezetőkhöz. Ha a javaslat megszületett, akkor szintén a helyi vezetés feladata a kalkuláció kialakítása. A JELD-WEN munkáit segíti a projektmanager, akinek feladata a projektek végigkísérése a kezdetektől egészen a végéig. A kalkulációk elkészítésében szükség van még a termelési, -műszaki managerre, aki projekt műszaki paramétereit vizsgálja, valamint szükséges a pénzügyi manager, aki a finanszírozási oldalt elemzi. Lentiben tehát ebből a három managerből áll az a csoport, akik indítványozhatnak egy beruházást, kiegészülve az ügyvezető igazgatóval. A fontos gazdasági, termelési folyamatokról a havi meeting keretében folyamatos információcsere van a magyar és az osztrák vezetők között. A technológiai, kereskedelmi fejlődés miatt ez feltétlenül szükséges. A javaslattétel időpontja a tervezés időszakában van. Ekkor van lehetőség rá, hogy a cég előterjessze a következő évre vonatkozó elképzeléseit. A beruházáshoz kapcsolódó rövid tartalmi leirat és a főösszeg, valamint ennek havi szintű bontása szükséges a dán management csoportnak ahhoz, hogy tovább elemezzék a javaslatokat. A magyar cég 100%-ban dán tulajdonú, így a végső döntés Dániában születik meg. Ha döntést elfogadják, akkor a beruházás kap egy úgynevezett CERF-számot, ami által bekerül a belső információs rendszerbe. Ebben a rendszerben minden költséget fel kell tűntetni, ami a projekt folyamán felmerül. Így kontrolálják a külföldi tulajdonosok a beruházás pénzügyi folyamatát. A végső felhasználható összeg meghatározása szintén külföldön történik, általában a tárgyév első negyedévében válik ez véglegessé. Ha a
31
keret nem bizonyul elegendőnek, akkor egy keretbővítési kérelmet kell benyújtani a felső vezetés részére. Véleményem szerint rugalmasabban kellene kezelni ezt az előkészítő folyamatot. Körülbelül ugyanis csak februárban kezdődhet el így a projekt ténylegesen, mellyel jelentős időt veszíthetünk. Másrészt jó megoldásnak gondolnám, hogy a helyi vezetést mélyebben kellene belevonni a részletező folyamatokba, hisz ők ismerik igazán a helyi árakat, a helyi szakembereket, a helyi szükségleteket. Így sok esetben előfordulhat, hogy egy projektet nem megfelelő szinten kezelnek, vagyis túlértékelik, avagy alulértékelik. Tapasztalataim szerint érdemes lenne a tervezés folyamatát teljes egészében a helyieknek átadni, valamint ebből adódóan a kivitelezést is helyileg megoldani. Ugyanis fontos szempont a költséggazdálkodás. A külföldi tulajdonosok nem minden esetben választják az olcsóbb helyi munkaerőt például egy átalakítási, szerelési folyamatban. Ennél a felvetésnél fogalmazódik meg az, hogy a külföldi tőke kivitele az országból valóban hátrányosan érinti-e az „exportáló” országot, avagy egy harmadik eset is felléphet, amikor egy harmadik fél is profitál a projektből. A JELD-WEN beruházási történetében tapasztalható volt már, hogy külföldi szerelők jöttek egy gépsor javításához, ezáltal a pénz egyik oldalon beáramlik az országba, a mások oldalon pedig kiáramlik. A cég esetében megfigyelhető volt már ilyen eset. Jó példa, hogy olasz vagy osztrák szerelők érkeztek szerelési munkát végezni, így egy harmadik fél is részesült profitban. Ez a helyzet kényszerű is lehet, ha a megfelelő szakértelem hiányzik Magyarországon, de a hazai gazdaság mindenképp szenvedő félként jelenik meg rövidtávon. A JELD-WEN fejlődéspárti cégcsoport. Az indokolt beruházásokat nem szokták elutasítani, még akkor sem, ha a megtérülési idő hosszú lenne. A kockázatok kezelése jóval könnyebb, mint egy teljesen önállóan működő vállalat esetében, hiszen megoszlik. Véleményem szerint, ezért is jellemzőbb, hogy a multik bátrabban kezdenek bele új projektekbe. Egy esetleges kudarc ugyanis nem jelent akkora veszteséget az egész vállalatcsoportra. Ez az elv érződik Lentiben is. A cégcsoporton belüli kereslet egymás termékei iránt jól felmérhető előre, így az árbevétel is jól megbecsülhető. Ez a tulajdonosoknak iránymutatást jelent, hisz egy erősebb árbevételű leányvállalatnak várhatóan kevesebb központi forrásra van szüksége ahhoz, hogy megvalósíthassa a terveit. A felső vezetés döntésében az is szerepet játszik, hogy a beruházás miért is 32
szükséges. A fennmaradásért, a fejlődésért, a költségcsökkentésért, a zavartalan működésért, jogszabályi előírásokért, vagy egyéb okokért. A magyar managercsapat szerepe a helyi jogszabályi előírásoknál felerősödik. A környezetvédelmi, egészségügyi, illetve hasonló jellegű törvények esetében a külföldi vezetőség a helyi vezetők iránymutatására van kényszerülve. A külföldi tulajdonosok ugyanis ezeket a törvényeket nem ismerik, így általában jóvá is hagyják az ezekhez kapcsolódó projekteket. A JELD-WEN cégcsoport jellegzetesen minden évben biztosít két állandó keretet. Az egyik az úgynevezett „working technik” beruházás. Ebbe a csoportba olyan beruházások tartoznak, amelyek a gyár zavartalan működéséhez elengedhetetlenek. A keret nem túl nagy, de elköltését nem szükséges magyarázni, nem kell külön engedélyt kérni. Jellemzően egy-két kisebb tárgyi eszköz beszerzés tartozik ide. A másik állandó projekt az úgynevezett „gold report” csomag. Az jellemzi ezt a beruházási keretet, hogy az amerikai munkavédelmi előírásoknak megfelelő munkakörülményeket teremtsen a gyárban. Fontos megfelelni ezeknek az előírásoknak, mert folyamatos kontroll alatt van ez a terület. Jellemző még a döntéseikre, hogy minden évben biztosítanak IT keretet, azért, hogy a számítástechnikai eszközök mindenkor a legkorszerűbbek legyenek. Ezekben az esetekben a finanszírozási döntés abban teljesedik ki, hogy mennyi legyen az engedélyezett végső keret. A javaslatoknak és a felmerülő igényeknek megfelelően, hasonló nagyságrendű végeredmények szoktak születni évről évre. A magyar beruházások esetében még egy fontos tényezőt meg kell említeni, ami befolyásolhatja a döntést. Ez a tényező az árfolyam. A központi forrást ugyanis Euróban biztosítja az anyacég, illetve a szállítói számlák többsége is Euróban vannak kiállítva. A 4. ábra az euró árfolyam alakulását mutatja az elmúlt két év viszonylatában. A JELD-WEN Magyarország Kft. könyveiben a Magyar Nemzeti Bank napi árfolyama alapján történik a nyilvántartás.
33
4. ábra: Az MNB euró árfolyamának alakulása 2011-ben és 2012-ben
Forrás: saját szerkesztés a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján Látható a 4. ábrán, hogy 2011 második félévében az euró ára jelentős emelkedésnek indult. Ilyen mértékű Forint-gyengüléssel nem számolt előre senki, így a kialakult helyzet jelentősen módosította a cég előzetes kalkulációit. Jó példának bizonyul az, hogy egy júliusi teljesítésű számla, szeptemberi kifizetése jelentős veszteséget eredményez, hisz a két hónap között több mint 20 HUF a differencia. Egy hosszú beruházási szerelési munka esetén ez kiemelt szerepet játszik. Egy ilyen jellegű munkafolyamat teljesítése ugyanis a kezdés időpontjától számítva akár hónapokig is eltarthat, és ez idő alatt az árfolyam-ingadozás jelentősen befolyásolja a szolgáltatás pénzben kifejezett értékét. Ez a kockázat azonban kétoldalú, hisz az árfolyam kedvezően is alakulhat. Ha árfolyamveszteséget realizál egy vállalat a beruházásával kapcsolatosan, akkor az a beruházás értékét növeli, fordított esetben a beruházás értékét csökkenti számviteli szempontból. Tehát egy pénzügyi nyereség, csökkentő hatással van a bekerülési értékre. A leginkább kiszámíthatatlan kockázatnak tartom az árfolyamkockázatot, hisz alakulását sok minden befolyásolja, illetve leginkább külső tényezők hatnak rá, így rendkívül nehéz reagálni rá. A JELD-WEN cég az árfolyamkockázatot a beruházási területen is igyekszik a minimálisra szorítani. A működési hitelt Euróban folyósítja, míg a beruházásokhoz kapcsolódó számlák túlnyomó része szintén Euróban van kiállítva. 34
5. A finanszírozás 5.1. A finanszírozási lehetőségek körüljárása A finanszírozás szűkebb értelemben a financiális eszközök megteremetését jelenti, tágabb értelmezésben ezen eszközök racionális felhasználást értjük rajta. 5. ábra: A beruházások leggyakoribb finanszírozási forrásai
FORRÁSOK
Belső források
Külső források
Nyereség visszaforgatása
Támogatások
Értékcsökkenési leírás
Banki hitel
Eszközök átrendeződése
Tulajdonosi kölcsön Lízingügylet
Forrás: saját szerkesztés A 5. ábra bemutatja, hogy melyek a leggyakrabban használt külső és belső finanszírozási formák.
5.1.1. Belső finanszírozás A finanszírozási formák kiválasztásakor az játszik döntő szerepet, hogy a beruházó cég mennyire tőkeerős. A jelentős beruházások esetében általában nem elegendő a belső források megléte, de külső források bevonásával a vállalkozás kockázata jelentősen megnövekszik. Elsőként ismertetem a saját forrásokat, amelyek kisebb hangsúlyt kapnak az elemzésemben, ugyanis a jelenlegi pénzügyi helyzetet
35
ismerve, a cégek többsége külső forrásokhoz nyúl, egy-egy komplex projekt kapcsán. A kkv szektor esetében nagyobb hangsúlyt kap a belső finanszírozás. Az osztalékfizetés utáni nyereséget lehet beruházásra fordítani, illetve ez az összeg növelhető, ha a tulajdonosok az osztalékról lemondanak. Ez jellemzi ma Magyarország
legtöbb
vállalkozását.
A
lemondást
többnyire
azonban
a
többletjövedelem motiválja, valamint az osztalékról való lemondás azt is jelenti, hogy a tulajdonosok vagyonának piaci értéke nő. A tulajdonosoknak a beruházás egyben kiadást, várakozást, és bevételt jelent. A végcél pedig az, hogy a befektetett összeg minél rövidebb idő alatt térüljön meg, ezáltal a számviteli eredmény is magasabb lesz, vagyis a kezdetben „elveszett” osztalék pár éven belül megsokszorozódhat. Nagyobb nyereség reményében érdemes ezt a lehetőséget választani, még akkor is, ha az kezdeti lemondással jár. Az értékcsökkenési leírás is lehet finanszírozási eszköz, de csak abban az esetben, ha ez megtérül a realizált árbevételben. Továbbá belső forrásként még meg kell említeni az eszközökkel való gazdálkodást. Leginkább az eszközértékesítésből származó pénzben felszabaduló tőkét sorolhatjuk a projekt finanszírozásának alternatívái közé. Az eszközértékesítés azonban veszteséggel is járhat.
5.1.2. Állami és EU-s szerepvállalás a finanszírozásban A beruházások finanszírozásában fontos az állami szerepvállalás, legfőképpen az Európai Uniós támogatások elosztása. Ezzel azt a cél szolgálják, hogy átvállalják a beruházási összeg bizonyos százalékát (20-50%). A támogatások középpontjában a következő beruházások állnak:
munkahelyteremtő beruházás
környezetvédelmi beruházás
elmaradt régió felzárkózását segítő beruházás
versenyképességet erősítő beruházás
energiahatékonysági beruházás
innovációs beruházás, K+F fejlesztés
informatikai infrastruktúra javítása (Farkas, 2006) 36
Az állam támogatásainak túlnyomó része az Európai Uniótól származik Az EU-s források elosztásának nemzeti stratégiáját az úgynevezett Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazta. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a 2007 és 2013 közötti időszakra szól, és erre az időszakra hazánk együttesen 22,4 milliárd Euróra jogosult. Ez hozzávetőleg 5950 milliárd HUF. Az EU-s támogatások közé tartozik a GOP (Gazdaságfejlesztés Operatív Program), amely kiemelten támogatja a K+F programokat, illetve a kkv szektor beruházásait. A KOP (Környezet és Energia Operatív Program) elsődleges célja az elérhetőség javítása, a közlekedés fejlesztése, valamint a versenyképesség növelése. A támogatás mértéke 1721,5 milliárd HUF. Az ÚSZT (Új Széchenyi Terv) a vállalkozásfejlesztést, közlekedést-fejlesztést, zöldgazdaság-fejlesztést, egészségipar-fejlesztést, tudomány-innováció fejlesztést tűzte ki fő céljául. (Farkas, 2007)
5.1.3. A banki hitel A következő rendelkezésre álló külső forrás a banki hitel, amely vitathatatlanul a legelterjedtebb. Jelenleg szinte minden bank kínál beruházási hitelszolgáltatást. A beruházási hitel jellemzője, hogy mindig hosszú lejáratú. A hitel lejáratának igazodnia kell a beruházás várható megtérüléséhez. A hitelnyújtás szakaszai: a hitelkérelem befogadása, hitelbírálat, döntés, szerződéskötés, folyósítás, 37
hitelgondozás, hitelügylet lezárása. A bankok minden kérelem esetén végeznek hitelbírálatot. Ez a vizsgálat arra szolgál, hogy a bank a kockázatát csökkentse. Ezáltal vizsgálja, hogy a cég mennyire jövedelmezően gazdálkodik, az előállított termékeit illetve szolgáltatásait rendszeresen tudja-e értékesíteni, valamint, hogy a vevői rendszeresen tudnak-e fizetni. Továbbá kontrolálják a hitelkérelmező fizetési kötelezettségeinek teljesítését, kintlévőségeit, valamint a likviditását. A hiteldöntés részét képezik a kockázatcsökkentés érdekét szolgáló fedezetek meghatározása. A legelterjedtebb fedezet a bankgarancia, az ingatlan vagy ingó jelzálog, vagy a kezesség. A hitelintézet döntését nagyban megkönnyíti, hogy számszerű
mutatók
segítségével
reális
képet
kaphat
a
gazdasági
társaság
hitelképességéről. A mutatók közül jó példának minősül a tőkeellátottsági-mutató, amely a saját tőke és a mérlegfőösszeg kapcsolatát vizsgálja, vagyis hogy a saját tőke hány százalékát finanszírozza az összes eszköznek. Továbbá a cégek eredménykimutatásai is reális képet adnak az aktuális helyzetükről. A beruházási hitel felhasználást a bankok minden esetben kontrolálják.
5.1.4. A tagi hitel A tagi kölcsön szintén a külső források csoportját bővíti. A tulajdonosok befizetéseit jelenti, azzal a céllal, hogy a vállalat működéséhez, fejlesztéséhez fennálló tőkét finanszírozzák. Ha azonban a befizetést a tulajdonos nem követeli vissza, akkor az összeg a saját tőkét fogja növelni, tehát a vállalkozás vagyona nő. A tagi kölcsönnek a jogszabályi előírásai rendkívül bonyolultak. Sok esetben a társaság nem jár el megfelelően, aminek adóhatósági következményei lehetnek. Szükséges szerződésben rögzíteni a feltételek, valamint a befizetés tényét bizonylattal igazolni. Gyakori a kamatmenten tagi kölcsön, amelynek nem csak előnye van. A meg nem fizetett kamat ugyanis többletjövedelmet jelent a társaság számára, ami adóalap növelő tételként lesz kimutatva.
38
5.1.5. A lízing Utolsó külső forrásként a lízingügyletet kívánom bemutatni. Nemzetközi és hazai felmérések szerint a bankhitel mellett a lízing a legelterjedtebb finanszírozási forma. A 6. ábrán szemléltetem a lízingügylet résztvevőit, és a köztük lévő kapcsolati rendszert: 6. ábra: A lízingügylet szereplői
Forrás: http://www.mobil-ing.hu/HUN~/szakmaicikkek.html:betoltes=e5, megnevezes=Ingatlan+lizing A lízing egy szerződésen nyugszik, amit a lízingbe adó és a lízingbe vevő köt egymással. Az egyik fél a lízingelt tárgyat lízingdíj ellenében átnyújtja a másik fél számára, aki így a használati jogot gyakorolja. Az egész ügylet tulajdonképpen hasonlít egy hosszú távú beruházási hitelügylethez, így felvetődhet a kérdés, hogy vajon miért jobb az egyik a másiknál. Az alapvető különbséget a tulajdoni viszonyokban kell keresni. Míg egy hitel esetében a hitelösszegből vásárolt eszköz a hitelfelvevő tulajdonát képezi, addig a lízingelés esetében ez nem így van. Az operatív, illetve a pénzügyi lízing jellemzője ugyanis, hogy a tulajdonjog mindvégig a lízingbe adót illeti, függetlenül a szerződés lejártától. Beruházások esetén azonban többnyire pénzügyi lízingről van szó. A pénzügyi lízing sajátossága, hogy megkülönböztetünk nyílt illetve zárt végű lízinget. Zárt végű lízingügylet esetén, a futamidő végéig a lízingbe adó tulajdonában marad a lízingtárgy, de a lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra, így az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el. Az utolsó lízingdíj kifizetésével kerül át a tulajdonjog a lízingbe vevőhöz. A nyílt végű ügylet azonban ettől eltér, ugyanis az
39
ügyfél dönthet arról, hogy a saját vagy egy harmadik fél tulajdonát képezze a továbbiakban a lízingelt tárgy. (www.lizing.hu) A tulajdoni viszonyokon túl azonban mindenképpen előnyösebbnek gondolom a lízingügyletet a banki hitellel szemben. Ahogy már említettem a hitelek esetében hitelvizsgálatot készítenek a bankok. Ez hasonlóan működik a lízing esetében is, viszont az elbírálás jelentősen rövidebb időt vesz igénybe, mert csak a lízingtárgy kockázatát vizsgálják. Újabban a kereskedelmi bankok ajánlatai között találhatunk olyan kínálatokat, amelyekben ők is biztosítanak nagyon rövid elbírálási időt, akár 24 órán belüli eredménnyel, de ezért általában jelentős fedezet kérnek cserébe. A biztosíték lízingügyletnél legtöbb esetben csak a lízingelt tárgy, vagy annak egy része. További prioritás még az önerő aránya. Hitelek kapcsán a legkedvezőbb esetben is minimum 1520 %-os önerő szükséges, míg egy lízing esetében a nulla önerő sem példátlan. Ebből adódóan a hitelképtelen vállalkozások sincsenek kiszorított helyzetben. A saját forrást abszolút kímélő lehetőségről beszélünk. Ezeken az előnyökön túl, létezik egy olyan előny még, amellyel a banki hitelezők abszolút nem tudják felvenni a versenyt. Ez pedig a fizetési ütemezés. Hiteltörlesztésnél fix időrendi ütemben kell teljesíteni, azonban lízingelésnél szezonális ütemezés is igényelhető egyes esetekben. A lízingdíj fizetése a lízingelt eszköz használatából származó bevételből történik. Összességében s lízingpiacról elmondható, hogy 2010-ben érte el mélypontját, de a következő évtől folyamatos növekedést mutatott, sőt 2011 minden negyedévében emelkedett a lízingszerződések száma. A magyar piacon egyre jelentősebb szerepet kap, és a vállalatok egyre inkább alkalmazzák a klasszikus hitellel szemben. (www.ksh.hu)
5.2. A különböző finanszírozási lehetőségekben rejlő kockázatok A finanszírozási kockázatokat leginkább a hitelekben, illetve a lízingügyletekben kell keresni, Ha túl magas az idegen tőke, akkor a kockázatok nagysága is megemelkedik. A devizahitelek esetében a legnagyobb veszélyt az árfolyam jelenti. A devizahitelek térnyerése a 2000-es évek elejére tehető. Ekkor a kockázatuk még nagyon alacsony volt. A 2008-as válság következtében a realizálódott kockázat nagyobb lett annál, amit előre lehetett prognosztizálni. Az árfolyamkockázatok mellett más kockázati
40
tényezők is felerősödtek az országban, mint például a kamat–, a likviditási–, a működési–, és az adószabályok változásából adódó kockázatok. (www.generali.hu) A kockázatok alapvetően a törlesztő részletek változásában rejlenek. A problémát az jelenti, hogy ha a hitelfelvevő a hitelt devizában igényelte, de forintban törleszti, akkor a devizális összeget számolják át forintra. A törlesztés két részből áll, a kamattörlesztésből és a tőketörlesztésből. Devizahitel esetében mindkét rész változhat, ellentétben a forinthiteleknél. A vállalatok illetve a magánszemélyek is ezt a hitelfajtát preferálták, ennek oka, hogy kedvezőbb a hitelkamat mutató, hisz a forint alapú hitelek kamata mindig magasabb. Az árfolyamkockázat mellett, kamatkockázattal is számolni kell. Ez az adott devizanem irányadó kamatától függ. Ha ez emelkedik, akkor a hitelkamat is emelkedik. A forint alapú hitelek sem kockázatmentesek. A jegybanki alapkamat emelésével ugyanis a hitelkamat is emelkedni fog. A másik külső finanszírozási forma a lízing, amely szintén különféle kockázatokat rejt magában. A lízingelés leginkább abban vonzó a vállalatok számára, hogy minimális önerő szükséges az igénybevételükhöz. Ez azonban magában hordozza azt a veszélyt, hogy a lízingdíj jóval magasabb terhet jelent a vállalat gazdálkodásában. Másrészt feltételezhető az is, hogy a társaság saját forrásának aránya alacsony, ellenben a kötelezettségek értéke nagyon magas. A vállalatnak a pénzügyi kockázaton kívül, működési kockázattal is számolnia kell lízingelés esetén. A hitelben és a lízingben az a közös, hogy az igénybevevőnek minden esetben elő kell teremtenie a szükséges pénzeszközöket a törlesztéshez, illetve a lízingdíjhoz.
5.3. A JELD-WEN Magyarország KFT. beruházás-finanszírozási lehetőségei Tapasztalatim szerint egy termelő vállalkozás fennmaradása nagyban függ attól, hogy mennyire képes a megújulásra, mennyire nyitott az innovatív lehetőségek felé. Ahhoz, hogy egy gyár termékei kellendőek maradjanak a piacon, szükséges, hogy megfelelő minőség és ár mellett, az igényeknek megfelelő kínálattal bírjon. A JELD-WEN Kft. az említett szempontokat minden egyes beruházási tervénél figyelembe veszi. Fontos számukra, hogy a korszerűség jellemezze a termelési folyamatokat. Ehhez azonban tőkére van szükség, hisz a fejlődés csak beruházással valósítható meg. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy konszern cég pénzügyi skálája jóval 41
tágabb, mint egy önállóan működő társaságé. Ez főként a társcégek közti hitelügyletek bizonyítják. A nevezett KFT. beruházás-finanszírozási lehetőségei egyrészt a visszaforgatott nyereségben rejlenek. A tárgyi eszközök értékesítése nem jellemző, hitelintézeti kölcsönök és lízingügyletek sem növelik a beruházási keretet az eddigi gyakorlat szerint. A döntések elemzésénél utaltam rá, hogy mennyire erős a tulajdonosi nyomás a beruházási folyamatoknál. Miután a külföldi vezetés jóváhagyta a projekt beindítását, egy összeget is sorol mellé, amit elő kell teremteni ahhoz, hogy a projekt megvalósuljon. A JELD-WEN beruházás-finanszírozási politikája nem preferálja a külső hitelek felvételét, illetve a külső befektetők bevonását. Ez azért van így, mert a tulajdonosok nem vállalják azt a magas kockázatot, amit a külső források bevonása jelentene. Az állami, és EU-s támogatásoktól nem tartózkodik, ha lehetőség van rá, akkor pályázik a forrásokra, jó példa erre egy raktárépítési beruházás kapcsán felmerült támogatás igénybevétele 2012-ben, amely nem járt sikerrel. Jelenleg a társaság minden futó projektje vagy saját forrásból, vagy pedig az anyacég által biztosított forrásból táplálkozik. Beruházási hitellel 2010-ben rendelkezett a cég utoljára, ez kapcsolt társától származott. 2011-ben, illetve 2012-ben forgóeszköz hitelt tart nyilván a társaság, szintén a társcégtől. A 2011-es esztendő a beruházási költségeket tekintve nem volt megterhelő, hisz az éves összes költség 75.140 ezer HUF-ot tett ki, ezzel szemben a 2012-es év hozzávetőlegesen már 300 millió HUF kiadást jelentett.
42
6. A tényleges megvalósítás A beruházás előkészítése után, a finanszírozás megteremtésével lehetőség nyílik a tényleges megvalósításra. A beruházó vállalat feladata, hogy eldöntse, hogy a kivitelezést saját maga végzi, vagy egy kivitelező céggel végezteti. A döntést egyrészt gazdasági tényezők befolyásolják, másrészt a beruházás jellege határozza meg. Az állami beruházások minden esetben kivitelező cégek által valósulnak meg. A kivitelező kilétét versenyeztetés útján határozzák meg. Ha egy vállalati projekt kivitelezése megvalósítható saját vállalkozáson belül, akkor nem jellemző a kivitelező cégek bevonása. Azonban egy komplex, többfázisú nagyberuházás kivitelezése már nem biztos, hogy megvalósítható saját erőből. Ekkor fordulnak a társaságok kivitelezőkhöz. A kivitelező cég bevonása szerződésen nyugszik. A szerződés tartalmazza a konkrét feladatot, a munkafolyamatok idejét, illetve a felmerülő költségeket. A kivitelező cégekre jellemző, hogy alvállalkozókkal működnek együtt. A kivitelezők általában kockázatokat rejtenek magukban. Előre a beruházó cég nem tudhatja, hogy milyen minőségű munkát kap, illetve a szerződés ellenére is bizonytalan a kivitelezés időtartama. A kivitelező cégek előnye, hogy kialakított üzleti kapcsolataiknak köszönhetően, gyorsan megtalálják a megfelelő alvállalkozókat. A fővállalkozói-alvállalkozói kapcsolatokat jellemzik a körbetartozások. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az egyik legnagyobb tartozó a legfontosabb megrendelő az állam. Hazánkban a körbetartozások mértéke elérheti az ezermilliárdos nagyságrendet. (www.hvg.hu)
6.1. A projektmanager szerepe Meglepve tapasztaltam, hogy a szakirodalom milyen részletességgel foglalkozik a projektmanagement-tel, annak ellenére, hogy ez a tevékenység modern formáját tekintve az 1950-es évekig egészen ismeretlen volt. A 7. ábra segítségével kívánom bemutatni a projektmanagement folyamatát:
43
7. ábra: A projektmanagement folyamatok
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Projektmenedzsment A
projektmanagement
új
tevékenység,
az
erőforrások
szervezésével,
irányításával, illetve azok optimális felhasználásával foglalkozik. A sikereses beruházásokat
megvalósító
nagyvállalatok
jelentős
része
már
rendelkezik
projektmanager-rel. A projektekre általánosan jellemző, hogy az alkalmazottak részfeladatokat kapnak és a saját terülteket érintő feladatokat viszik véghez, így az egész folyamatban nem vesznek részt, csak bizonyos szakaszokban kapnak szerepet. A projektmanager feladata az, hogy a folyamat kezdetétől egészen a végéig jelen legyen (7. ábra). A projektmanager az, aki az indítás pillanatától koordinálja a feladatokat, részt vesz a tervezés, a végrehajtás, a kontroll és a zárás folyamatában is. Véleményem szerint fontos, hogy a projektmanager szakmai tudásán túl, rendelkezzen irányító, vezetői, koordináló képességekkel. A projektmanager feladata, hogy a meghatározott keretek között valósítsa meg a projektet. Előre meghatározott idő, és költségkeretek között szükséges dolgoznia.
6.2. A szállítókkal, kivitelezőkkel való kapcsolat A tervezési időszak feladatai közé tartoznak a megfelelő szállítók kiválasztása is. Egy komplex folyamatban több szállító is részt vesz. A piacon jelentős árkülönbségek tapasztalhatók. A cél az, hogy a legjobb ajánlatot találja meg a beruházó. Egy hazai vállalat esetében döntésnek kell születnie arról, hogy a belföldi vagy külföldi
44
beszállítókkal kezdjen-e kapcsolatot. Ha külföldi partnert választ a cég, akkor az árfolyamkockázat plusz rizikót jelent a projektre nézve. A JELD-WEN Kft. beszerzési politikájára jellemző, hogy az alapanyagokat, alkatrészeket főleg importálja, mert a magyar beszállítók többsége nem tud versenyképes árakat biztosítani a külföldi konkurenciával szemben. Továbbá a cég számára az Eurós forgalom biztosítja az árfolyamkockázat kizárását. A szolgáltatások, mint például különböző szerelési, karbantartási feladatok, olcsóbbak a magyar piacon, ezért ezeket a feladatokat hazai szolgáltatókkal viszik végbe. A beruházások alkalmával általában olyan feladatok merülnek fel, amelyek a mindennapi tevékenységet nem jellemzik, ezért olyan új szállítók felkutatása válik szükségessé, amelyekkel nagy valószínűséggel eddig a beruházó cégnek nem volt kapcsolata. A kapcsolatteremtés első fázisa az ajánlatok összegyűjtése, majd a lehetőségek összehasonlítása, illetve értékelése. Ezt követi az optimális partner vagy partnerek kiválasztása.
6.3. A JELD-WEN Magyarország Kft.-nél egy megvalósult projekt tapasztalatai A JELD-WEN Magyarország Kft. egyik legnagyobb volumenű projektjét kívánom prezentálni, ami egy felületkezelő gépsor beszerzése volt. A projekt ötlete 2011-ben született, amikor megfogalmazódott az új gépsor szükségessége. Az ajtógyártásban kiemelt figyelmet kap a felületkezelés, ugyanis a vevők preferenciarendszerében előkelő helyet foglal el a vizuális látvány. A külföldi konkurens gyárak fejlettebb technológiával rendelkeztek, mint a magyar cég. A versenyképesség
fenntartásához
szükséges
volt
egy
modernebb
felületkezelő
beszerzése. A régi gépsor már nem tudta kielégíteni a fogyasztók változó igényeit. Erre a kialakult helyzetre mindenképpen lépni kellett a cégnek, így a társaság a beruházás mellett döntött.
45
A döntés meghozatalát azonban más tényezők is segítették. A JELD-WEN Suomi OY, vagyis az egyik társcég, amely Finnországban működött, hirtelen bezárt. A gyártósoron viszont egy jó minőségű gép foglalt helyet, amely az állapotát tekintve semmiképp sem kerülhetett selejtezésre. A magyar lakkozó-sor helyére tökéletesen beillett volna a finn gép. 2011 novembere a következő év tervezési időszaka volt. A helyi vezetők, kiegészülve az osztrák kollégákkal, beleszőtték a beruházási igényüket a dán vezetőség felé indított beadványba, remélve, hogy jóvá fogják hagyni kérésüket. A döntés még 2011-ben megszületett, pozitív kimenettel. A felső vezetés által meghatározott 160 millió HUF-os kerettel bíró projekt bekerült a 2012-es kiemelt feladatok közé. A finanszírozás teljes mértékben a cégen belül történt. A vállalat működéséből származó bevételből illetve az anyacég által biztosított működési hitelből került finanszírozásra. A projekt tényleges megvalósítása 2012 tavaszán vette kezdetét. A finn céggel az eredeti megállapodás úgy szólt, hogy térítés nélkül átadják az eszközt. Lentiből 4 fő kiutazott Kuortane-ba, ahol a gyár székelt, hogy az ottani kollégák bemutassák a gépsort,
főként
műszaki
szemszögből.
A
tárgyalások
gyorsan
folytak,
a
munkafolyamatot nem lassította semmi. A gépsornak mindössze egy nagyobb problémája volt, hogy a magyar sorba való beépítéshez mindenképpen szükséges lett volna rajta egy átalakítás. Ez az átalakítás tette ki a költségek jelentős százalékát. A projekt menedzselése elsősorban Ausztriában történt, így a szállítók kiválasztása is a szomszédos országban zajlott le. A versenyt egy olasz cég nyerte, így az átalakítás Olaszországban, Milánóban történt. Saját megítélésem szerint ez a döntés nem volt teljes mértékben megfelelő. Azzal, hogy a gépeket Milánóba szállították jelentős mértékű fuvarköltség keletkezett, hisz Finnország és Olaszország Európa két különböző részén helyezkedik el, továbbá Észak-, és Dél-Európa után az átalakított eszközöket Közép-Európába kellett szállítani, hogy a végleges helyükre kerüljenek.
46
8. ábra: A vizsgált beruházás során tervezett költségek
Tervezett költségek Átalakítási, szerelési költségek (40%)
Személyi jellegű költségek (10%)
Szállítási költségek (15%)
Váratlanul felmerülő költségek (35%) Forrás: Saját szerkesztés a JELD-WEN Magyarország Kft. nyilvántartásai alapján A 8. ábra jól prezentálja azokat a költségeket, amelyek felmerülésével terveztek. A szállítási kiadásokat teljes egészében annak a hat kamionnak a fuvardíja tette ki, amelyek
szállították
a
gépeket
Finnországból
Olaszországba,
majd
onnan
Magyarországra. A személyi kiadások főleg a magyar team utazási, szállási, étkezési költségeit tartalmazza. Ezen kívül szükséges volt, hogy az olasz cég alkalmazottjai jelen legyenek a gép beindítása, beállítása alatt, valamint Lentiben is végeztek szerelési munkálatokat. Ezek a költségek szintén a személyi jellegű csoportba tartoznak. Az átalakítási munkálatok során felmerült költségek nagyobb része pedig Olaszországban zajlott, osztrák menedzseléssel. Az ábrán szereplő negyedik szegmens, az előre ismeretlen, váratlan költségek halmazát foglalja össze. A tapasztalat, illetve a szakirodalom is külön foglalkozik az ilyen jellegű költségekkel. Egy tervezés folyamán ugyanis nem tudunk előre minden kiadással számolni. A gépsor esetében is felmerültek ilyen kiadások. Felmerült extra költségként a villamos energiahálózat átalakítása, ugyanis a meglévő rendszer nem elégítette ki az új sor energiaigényét. A gyár nyári leállása során szükségessé vált ezáltal egy nem várt munka, ami a beruházás értékét nagyban befolyásolta. Továbbá szükségessé vált egy kisebb építési munka is, a gyár belső területén. 47
A későbbiekben a JELD-WEN még működő finn társcége olyan határozásra jutott, hogy ilyen értékű gépsort ellenérték nélkül mégsem nyújthat át egy másik társcégnek sem. Ennek következtében egy megállapodás keretében, a JELD-WEN Magyarország kapott egy számlát a sor ellenértékéről, amit ki kellett egyenlíteni. Ezen ismeretek tükrében nem meglepő módon a beruházásra szánt eredeti keretet a projekt jelentősen túllépte. A JELD-WEN szabályzata szerint ilyen esetben keretbővítést kell igényelni. Az többletköltséget a felső vezetés elfogadta, így a beruházás folytatódhatott tovább. Az aktiválás a tervektől eltérően kissé későbbi időpontban, de 2012 4. negyedévében megtörtént. Pénzügyi szempontból a rizikó mértéke igen magas volt. A szállítói számlák nagy része Euróban volt kiállítva, ezáltal az árfolyam-ingadozás veszélyt jelentet. A számlák teljesítése és fizetési határideje között több hónap eltérés volt megfigyelhető. Az árfolyam úgy alakult, hogy jelentős mértékű nyereséget tudott realizálni a magyar társaság, ami a beruházás bekerülési szerinti értékét csökkentette. Összefoglalva tehát a projekt beindítása és kivitelezése jó előjeleket mutatott, a vállalat a felmerülő nehézségek ellenére erre az új sorra építi a jövő évi növekvő megrendelésekbe vetett hitét. A gyár tehát árbevétel növekedésre számít a következő évben. A tervek szerint heti három műszak lenne a nevezett soron, ami egyrészt növeli a kiadásokat az említett növekvő energiakiadások miatt, de ez a kiadás valószínűleg realizálódni fog a növekvő árbevételben, ami a rendelésállomány alakulásával arányosan változik. A gépsor által gyártott ajtókra már 2012 nyarán számottevő érdeklődés volt Németországból, illetve Franciaországból is. Megítélésem szerint ez a sor több volt egy egyszerű bővítésnél, nélküle elképzelhető lett volna egy olyan szintű visszaesés a termelésben, ami létszámleépítést követelt volna.
48
A beruházást a következő becslések igazolják A társaság becslései alapján, a 3 milliárdos árbevétel éves szinten 2 %-os emelkedését fogja eredményezni a projekt. Ez az emelkedés éves szinten 60.000.000 HUF-os többletbevételt jelentene. A becslések szerint, a 3. évtől a termékfejlesztések következtében ez a többletjövedelem 0,5 %-kal emelkedne (75.000.000 HUF), így a bázisév becsült árbevétele meghaladná a 3.075.000.000 HUF-t. Ez a trend a következő években várhatóan stagnálna. Az üzemeltetési idő a tervek szerint 8 év.
Megnevezés
Számítás
Érték
A beruházás átlagos
2 60000 6 75000 8 300000
23 [%]
1 0,23
4,34 [év]
jövedelme (ARR) A beruházás megtérülési ideje
60000 60000 75000 1,1 1,12 1,13 A beruházás nettó
75000
jelenértéke (NPV)
1,14 75000 1,17
75000 1,15 75000 1,18
75000 1,16
66738 [ezer Ft]
300000
4. táblázat: A beruházás értékelése (3. sz. melléklet) Ahogy a 4. táblázatból látható, a projekttel 23 %-os átlagos jövedelmezőség érhető el. A beruházás a becsült értékek alapján több mint 4 év alatt fog megtérülni. A nettó jelenérték számításnál 10%-os tőkepiaci kamatlábbal számoltam. A nettó jelenérték pozitív, tehát a beruházást megérte elindítani.
49
7. A projekt befejezése, konklúziók levonása Egy eszköz aktiválásával lezáródik a beruházási folyamat, de ezen projektek célját szinte sosem lehet elérni magával az aktiválással. A projektekkel általában a várt vagyonnövekedést vagy a költségcsökkentést csak hosszabb távon lehet elérni. Összegezve tehát menedzselni kell az aktiválás után is. A vizsgált Kft. felületkezelő beruházása esetében hosszú távú konklúziót nem tudunk még levonni. A projekt célja az árbevétel jelentős mértékű növekedése mellet a versenyképesség fenntartása volt. Konkrét számadatok csak a megrendelések volumenére vannak. A projekt utógondozására nagy hangsúlyt fektet a vállalat. A sor adta lehetőségek kihasználásával folyamatos termékfejlesztés folyik a gyárban.
7.1. A terv-tényadatok összehasonlítása Az utómunka három feladatból tevődik össze, az értékelésből, az ellenőrzésből, és a monitoring-ból. Az értékelés a legtágabb fogalom, ugyanis alatta az egész projekt áttekintését értjük. A projekt hatását, hatékonyságát, illetve eredményességét vizsgálja az értékelő menedzsment. Arra a kérdésre felel, hogy a megoldani kívánt probléma, valóban megoldódott-e. Az elvárt és elért hatásokat állítják szembe egymással, meghatározzák a különbségeket, majd vizsgálják az eltérés okait. Az értékelés során derül ki, hogy mik voltak a folyamat során elkövetett hibák, illetve gyengeségek. Ez a vizsgálódás már a jövőre is kihat, egy esetleges másik projekt kapcsán. A felmerült hibákat a jövőben már nagy valószínűséggel nem követi el a beruházó a frissen szerzett tapasztalatok végett. Az értékelés három csoportra tagolható:
előzetes – ex ante
közbenső – mid-term
utólagos – ex post
A fenti csoportosítás elsősorban időbeli különbségeket jelent. Optimális esetben mindhárom megoldásra szükség lenne. Az ex ante értékelés nem az utómunkák feladatait szaporítja, hisz a projekt beindítása előtt szükséges elemzések alkotják, így a 50
tervezés, illetve a döntés értékelését rejti magában. A mid-term értékelés szintén egy korábbi fázis elemzése, a megvalósítás szakaszát érinti. Az időközi értékelés célja, hogy felmérje a projekt állapotát, előrehaladását, felülvizsgálja a finanszírozhatóságát, és szükség esetén módosítsa a célkitűzéseket, a források csoportosítását. A legátfogóbb, legtöbb információt adó értékelés tehát az ex post, ami már konkrét eredményről ad információt. Ebben az értékelésben történik meg a klasszikus terv-tény összevetés. Az értékelés célja a projekt igazolása. (www.megakom.hu) A terv és tényadatok összehasonlítása azért fontos, mert megmutatja, hogy a beruházás kielégíti-e az előzetes várakozásokat. Rövid távon azonban nem lehet biztosan tudni, hogy a projekt eléri-e a kívánt célt. A terv-tényadatok elemzése a controlling feladata. Napjainkban a vállalatok többsége már alkalmazza a controlling eszköztárát. A kontrollerek az eltéréselemzéseket adatgyűjtéssel viszik véghez. Az elemzések két fő szempont köré koncentrálódnak:
teljesítmények, ráfordítások terv-tényadatainak időarányos összehasonlítása
eredményesség, gazdaságosság terv-tényadatainak időarányos összehasonlítása
A kontrollerek az eltérésekről jelentéseket, riportokat prezentálnak. A controlling ezen területe a projektmanagement egy része. Míg a projektmanagernek az aktiválással a feladata befejeződik, addig a projektkontroller feladatai elkezdődnek. Az ellenőrzés a projekt folyamatos felülvizsgálást jelenti, amely segítségével a hibák, a szabálytalanságok, a visszaélések kiszűrhetők. A monitoring szintén egy átfogó folyamat, amely nem egyenlő az értékeléssel. Míg az értékelés két állapotot hasonlít össze (terv-tény), addig a monitoring az egész projekt fizikai és pénzügyi állapotát követi nyomon, tehát nem egyszeri feladat, hanem egy egész folyamat. A menedzsment munkáját segíti, felhívja a figyelmüket az esetleges problémákra, a céloktól való eltérésekre Az információszolgáltatás az elsődleges feladatuk, valamint az eltérések megállapításán túl azok magyarázata, szükség esetén közbelépés, beavatkozás.
51
7.2. A vizsgált projekt hatása a helyi gazdaságra A JELD-WEN Magyarország Kft. működése Zala megye gazdaságában jelentős szerepet tölt be. A cég több mint 100 főt foglalkoztat. Az állományi létszám az elmúlt három évben a következőképpen alakult: Megnevezés
2009.
2010.
2011.
Fizikai létszám (fő)
136
93
91
32
27
25
Szellemi létszám (fő)
5. táblázat: állományi létszám az elmúlt évben A 5. táblázat számadataiban folyamatos csökkenés figyelhető meg, azonban még így is meghatározó az összlétszám a térség foglalkoztatottságában. A cég fennmaradása a munkanélküliség visszaszorítása miatt is fontos. A felületkezelő sor beruházásindokoltsága ezzel is bizonyítható, hisz a sor beindítása nélkül valószínűleg olyan mértékű lett volna a rendelés visszaesése, ami létszámcsökkentést eredményezett volna. Zala megye nem tartozik a legfejlettebb térségek közé. A megye korszerkezete nem optimális, az időskorúak hányada magas. A foglalkoztatottak száma 2012 első félévében csökkent az előző év azonos időszakához képest. A megye átlagkeresete 2012 első félévében 170.500 HUF volt, ami 50.200 HUF-al marad el az országos átlagtól. A versenyszférában dolgozók átlagosan kevesebbet keresnek, mint a költségvetési szervek alkalmazottjai. A megyére jellemző, hogy 2012-ben nőtt a vállalkozások száma, és többet fordítottak beruházásra, mint az előző évben. Azonban az országos összehasonlításban a beruházásra szánt összeg itt az egyik legalacsonyabb. A beruházási összeg 45%-át belföldi és import gépek, felszerelések, járművek beszerzése jelentette. (www.ksh.hu) A JELD-WEN Kft. telephelye Lenti, amely nem bővelkedik munkahely lehetőségekben. A kkv-szektor minimális létszámmal dolgozik, így a JELD-WEN 100 főt meghaladó állománya kiemelkedik. A beruházási projektek száma szintén nagyon alacsony. A cég megléte, tehát valóban fontos a térség gazdaságának.
52
8. A vizsgált beruházás összefoglalása, javaslattétel A vizsgált nagyberuházás egy termelőeszköz beszerzése volt. A lakkozó-sor projekt összesen 300 millió HUF-ba került. Az eljárás kivitelezése teljes egészében a működésből származó bevételből és a működési hitelből történt, mely osztrák projektmanagment által kiviteleződött. A fejlesztésben olasz és magyar szerelők vettek részt. A beruházás célja a versenyképesség megtartása, illetve a fennmaradás biztosítása volt. Véleményem szerint a beruházás elindítása indokolt és aktuális volt. A finn társcégtől vásárolt termelőeszköz kevés kockázatot hordozott magában műszaki szempontból. A beruházás egészére nézve a kockázat jól megoszlott, főként az osztrák projektmanagment-nek köszönhetően. Úgy gondolom, a projekt kivitelezése kevesebb ráfordítással is megoldható lett volna. A 6.3. fejezetben részletezett fuvarköltségek meghaladták a 6.000 EHUF-os összeget. Ez a költség minimalizálódhatott volna, ha nem Milánóban viszik végbe az átalakítást. Az olasz szolgáltatások európai szinten is költségesnek számítanak, így vitatható, hogy miért ők kapták az átalakítási munkákat. Meglátásom, hogy egy magyar beruházás esetében előnyben kellene részesíteni a magyar vállalkozásokat a kivitelezés során. Ez nem valósult meg a JELD-WEN projektjében, ami az osztrák nyomással magyarázható. Az osztrák illetve a dán felső vezetés semmiben sem hátráltatta a projekt kimenetelét. A tervezés folyamán hiányoltam a támogatási lehetőségek számbavételét. A projekt költségeit csökkenthette volna ugyanis egy vissza nem térítendő támogatás. Az EU-s források jelentős része ugyanis a fejlesztési projekteket támogatja. Egy körültekintő pályázati kutatás véleményem szerint kifizetődő lett volna, és jelentős költségmegtakarítást eredményezett volna. A hasonló jellegű nagyberuházásokat véleményem szerint mindenképpen támogatni kellene. Hazánk jelenleg nem bővelkedik ilyen jellegű projektekben. Ezek a fejlesztések nemcsak az adott vállalat gazdasági fellendülését okozza, hanem a vonzáskörzet kisvállalkozóinak is munkát kínálhat.
53
Hazánk munkanélküliségi rátája nagyon magas. Egy-egy nagy volumenű projekt nemcsak az alvállalkozói rétegnek adhat új munkát, hanem ideiglenes álláslehetőséget kínálhat a munkanélküli rétegnek. Nemzetgazdasági szempontból a kivitelező cégek bevonását javaslom. Ennek oka szintén a munkanélküliség visszaszorításában keresendő. A vizsgált gépsor új műszakot követel magának, ami új munkahelyeket jelenthetne. Javaslatom szerint, a vállalati vezetés részéről jó döntés lenne, ha az állományi létszámot növelné, a túlórák emelkedése helyett. Kutatások bizonyítják, hogy a túlóra rossz hatással van a munkateljesítményre. A plusz munkaórák rontják a hatékonyságot és a munkapontosságot egyaránt. Azért is tartom nagy eredménynek a projekt megvalósítását, mert hazánkban a beruházási kedv az elmúlt években szinte teljesen eltűnt. Elképzelhetőnek tartom, hogy a nevezett projekt sem ment volna végbe, ha nem egy konszern cég keretein belül történt volna. A dolgozatban taglalt külföldi tőke nélkül ez a fejlesztés sem sikerülhetett volna. Szükségesnek tartom, hogy az állam olyan politikát folytasson, amely elősegíti a beruházások beindítását. A dolgozatom 5.1.2. fejezete részletesen foglalkozik a vissza nem térítendő források bemutatásával. Fontos, hogy a kormány kiemelten támogassa a kis és középvállalatok fejlődését, de ne szorítsák ki a multinacionális vállalatokat. A transznacionális vállalatok magyarországi szerepe megkérdőjelezhetetlen, elsősorban példám alapján a JELD-WEN vállalatcsoport. Összességében az lenne az optimális, ha a kis,- és középvállalkozások mellett a multinacionális cégek egyaránt megtalálnák a saját vevőiket, és eredményesen, fenntarthatóan tudnának működni egymás mellett. Valamennyi vállalat számára elengedhetetlen követelmény a fejlődés azért, hogy a fenntarthatóságot hosszútávon nyereséggel elérhessék.
54
Irodalomjegyzék Bélyácz Iván: Befektetési döntések megalapozása (Aula kiadó, Budapest 2009) Bélyácz Iván: Befektetés.elmélet (Pécsi Tudományegyetem kiadó, Pécs 2001) Béza Dániel - Csapó Krisztián - Farkas Szilveszter - Filep Judit - Szerb László: Kisvállalkozások finanszírozása (Perfekt kiadó, Budapest 2007) Dénes – Lukács – Wolf – Buda – Baranyi – Véry – Schwarzenberger – Kádárné – Fekete: Ágazati és funkcionális controlling (Saldo kiadó, Budapest 2004) E. R. Yescombe: A projektfinanszírozás alapjai (Panem könyvkiadó, Budapest 2008) Farkas Szilveszter: A vállalati pénzügyek alapjai (Universitas-Győr Kht., Győr 2006) Gyulai László – Mohai György: Vállalati pénzügyi döntések (Tanszék KFT, Budapest 2004) Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó KFT. Budapest 2005) Illés Ivánné: Vállalkozások pénzügyi alapjai (Saldo kiadó, Budapest 2008) Magas István: Globalizáció és nemzeti piacok (Napvilág kiadó, Budapest 2007) Ulbert József: A beruházások gazdaságtana (Pécsi Tudományegyetem kiadó, Pécs 2002) 2000. évi C. törvény a számvitelről Tóth László: Az európai és hazai beruházások alakulása (2012) http://www.ecf.hu/hu/newsletter/20120731_1834.htm/1 letöltve:2012. 11. 17. 55
Tóthné Sutus Márta: Projektkontrolling: A kontrolling új fejlődési iránya (2005.) http://www.shp.hu/hpc/userfiles/farminfo/kontrolling.pdf letöltve: 2012. 12. 08.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Globaliz%C3%A1ci%C3%B3 letöltve: 2012. 11. 01.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Multinacion%C3%A1lis_v%C3%A1llalat letöltve: 2012. 11. 01.
http://www.econom.hu/beruhazasok/ letöltve: 2012. 11. 02.
http://www.scribd.com/doc/40060738/43/A-beruhazasok-csoportositasa letöltve: 2012. 11. 02.
http://okjtetelek.vizsgazz.hu/55-343-01/1997-06-vallalatgazdalkodasi-feladatok/24810b letöltve: 2012. 11. 10.
http://www.merlegkepeskonyvelotanfolyam.hu/gazdasagi-es-vezetesi-ismeretek/132gazdasagi-es-vezetesi-ismeretek-szobeli-tetelek-kidolgozva-a-6-10.html letöltve: 2012. 11. 10
http://cegvezetokklubja.hu/2002/03/i-a-beruhazas-folyamata/ letöltve: 2012. 11. 24.
http://www.dental-express.hu/cikk/109.pdf letöltve: 2012. 12. 08.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/beruhazasreg.pdf letöltve: 2012. 12. 08.
56
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/122/zala122.pdf. letöltve: 2012. 12. 08 http://www.devizahitel.info/kockazat.html letöltve: 2012. 12. 08.
http://www.megakom.hu/szolgaltatasok/modszertani-leirasok/126-programertekeles letöltve: 2012. 12. 08.
http://hvg.hu/kkv/20120104_korbetartozas_fizetes letöltve: 2012. 12. 08.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/122/zala122.pdf letöltve: 2012. 12. 18.
https://www.generali.hu/Online_ugyfelszolgalat/Befektetesi_informaciok/Eszkozalapok /SuccessAbsoluteEszkozalap_mlm_MBI.aspx?ManagedFundID=11 letöltve: 2012. 12. 25.
http://www.mobiling.hu/HUN~/szakmaicikkek.html:betoltes=e5,megnevezes=Ingatlan+lizing letöltve: 2012. 12. 25.
57
Mellékletek: 1. számú melléklet: JELD-WEN Magyarország KFT. mérlege 2009-2011. 2. számú melléklet: JELD-WEN Magyarország KFT. eredménykimutatása 2009-2011. 3. számú melléklet: A vizsgált beruházás alapadatai
58
1. sz. melléklet: JELD-WEN Magyarország KFT. mérlege 2009-2011. A tétel megnevezése 01. A. Befektetett eszközök 02.
I. IMMATRIÁLIS JAVAK
04.
06.
1 111 457
1 095 874
997 862
3 100
795
589
1 108 357
1 095 079
997 273
472 136
589 074
646 399
02. sorból: Immateriális javak értékhelyesbítése
II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 4. sorból: Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 04. sorból: Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 6. sorból: Befektetett pénzügyi
5 07.
2011.
értékhelyesbítése
5. 05.
2010.
2. sorból: Immateriális javak
3. 03.
(02.+04.+06. sor)
2009.
eszközök értékhelyesbítése 06. sorból: Befektetett pénzügyi eszközök ertékhelyesbítése
08. B. Forgóeszközök (09.-12. sorok) 09.
I. KÉSZLETEK
294 953
352 344
366 750
10.
II. KÖVETELÉSEK
175 233
231 602
279 446
11.
III. ÉRTÉKPAPÍROK
12. IV. PÉNZESZKÖZÖK
1 950
5 128
203
13. C. Aktív időbeli elhatárolások
9 472
11 397
9 545
1 593 065
1 696 345
1 653 806
758 203
758 073
835 969
950 890
950 890
950 890
-30 628
-192 687
-192 817
14. ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (01.+08.+13.sor)
15. 16. 17. 18. 19.
D. Saját tőke (16.+18.+19.+20.+21.+22.+23. sor) I. JEGYZETT TŐKE 16. sorból: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken
II. JEGYZETT DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) III. TŐKETARTALÉK
20. IV. EREDMÉNYTARTALÉK 21.
V. LEKÖTÖTT TARTALÉK
59
22.
VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK
23. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
-162 059
-130
77 896
803 687
911 514
788 427
490 022
728 304
626 616
313 665
183 210
161 811
31 175
26 758
29 410
1 593 065
1 696 345
1 653 806
24. E. Céltartalékok 25. F. Kötelezettségek (26.-28. sorok) 26. 27.
28.
I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
29. G. Passzív időbeli elhatárolások
30.
FORRÁSOK ÖSSZESEN (15.+24.+25.+29.sor)
60
2. sz. melléklet: JELD-WEN Magyarország KFT. eredménykimutatása 2009-2011. A tétel megnevezése I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások VII. sorból: értékvesztés
2009.
2010.
2011.
2 846 698
2 806 401
3 233 923
47 417
25 654
17 935
1 510
26 674
15 872
2 307 821
2 083 335
2 382 662
560 979
506 187
503 663
176 209
167 286
158 847
39 649
47 295
45 710
10 616
221
-189 033
54 626
176 848
146 932
70 426
105 217
125 131
119 157
204 963
21 801
-48 731
-99 746
-167 232
5 895
77 102
14 060
1 894
1 518
14 060
1 894
1 518
-153 172
7 789
78 620
8 887
7 919
724
-162 059
-130
77 896
-162 059
-130
77 896
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG A. EREDMÉNYE (I.+/-II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B.
C.
PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+/-A.+/-B.)
X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) E.
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (+/C.+/-D.)
XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (+/-E.-XII.) 22.
Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre
23. Jóváhagyott osztalék, részesedés
G.
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+22-23)
61
3. sz. melléklet: A vizsgált beruházás alapadatai Megnevezés
Érték
1. évben várható többletjövedelem
60.000 EHUF
2. évben várható többletjövedelem
60.000 EHUF
3. évben várható többletjövedelem
75.000 EHUF
4. évben várható többletjövedelem
75.000 EHUF
5. évben várható többletjövedelem
75.000 EHUF
6. évben várható többletjövedelem
75.000 EHUF
7. évben várható többletjövedelem
75.000 EHUF
8. évben várható többletjövedelem
75.000 EHUF
üzemeltetési idő
8 év
tőkepiaci kamatláb
10 %
a beruházás összértéke
300.000 EHUF
62
NYILATKOZAT
Alulírott ……SOÓS EDINA……………. büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A
szakdolgozatban
felhasznált
adatokat
a
szerzői
jogvédelem
figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.
Zalaegerszeg, 2012.………………………………
_________________________ hallgató aláírása
63
ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: Soós Edina Születési hely, év: Zalaegerszeg, 1989. 08. 17. NEPTUN kód: MZPFDG Szak: Pénzügy-számvitel
Szakirány: Pénzügy
Konzulens neve: dr. Weisz Ágnes
Beosztása: főiskolai adjunktus
A záró dolgozat címe: Fejlesztések, beruházások egy nemzetközi konszern magyarországi leányvállalatánál Tanszéki konzultációk igazolása Konzultáció
Konzultáció témája
Tanszéki konzulens
időpontja 2012. 10. 18.
aláírása A téma és a témavázlat megbeszélése
2012. 11. 07.
Témavázlat véglegesítés, a dolgozat fejezeteinek áttekintése
2012. 12. 06.
A szakdolgozat elkészült fejezeteinek megbeszélése
2012. 12. 17.
A szakdolgozat egészének megbeszélése
2012. 12. 21.
A végleges vázlat utolsó javítása
A záró dolgozat benyújtható! Zalaegerszeg, 2012. december 21. ….…………………………..... Tanszéki konzulens aláírása 64
