Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció • Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat, amelyben jelen van a keresztapa, a keresztanya, a keresztgyermek (többnyire leány); • Profit: mesékben előforduló titokzatos fogalom, amelynek a megszerzéséért jellemzően a legkisebb gyermek indul világkörüli útra – napjainkban viszont ez a vágyott tárgy járja be a világot; • Profit-transzformáció: a kreatív gondolkodás azon terméke, amelynek alkalmazásával a feltupírozott költség eltünteti a profitot, illetve a költség minimalizása – mint a mesékben a királynő csókja – a semmiből is profitot varázsol.
A profit keresés időszerűsége
• • • •
A „magyar mese” a rendszerváltással kezdődik, s a történet több – rövidebb-hosszabb időtartamú – epizódból áll: a kényszerű átalakulás (1989-1991), a túlélési küzdelem (1992-1993) a stabilizáció (1994-1995), s végül az új növekedési pályára állás (1996- ) A nyereséges vállalkozások számának és a nyereség tömegének növekedése csak az új növekedési pályára állást követően értelmezhető;
A „nyereségessé „nyereségessé válás” válás” folyamatát folyamatát –– aa A profit megjelenését megjelenését és és átváltozását átváltozását –– aa profit kettős könyvvezetésű könyvvezetésű társaságok társaságok adatai adatai kettős alapján, aa pénzügyi pénzügyi szektor szektor nélkül nélkül és és aa alapján, tulajdonosfüggő jellemzők jellemzők kiemelésével kiemelésével tulajdonosfüggő végezzük. végezzük.
A társaságok száma az adózás előtti eredmény „előjele” szerint (1997-2002) 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Veszteséges
43482
47095
50587
49797
52956
56253
68004
79027
Nyereséges
41675
53135
62434
71083
76812
84719
101624
112806
Zéró eredményű
507
1943
5137
7561
8647
2219
3720
4984
Társaságok összesen
85664
102173
118158
128441
138415
143263
173348
196817
Forrás: APEH-SZTADI éves gyorsjelentései alapján a szerző számításai
Az adózás előtti eredmény egyenlege (1995-2002 2500 2000 1500 1000 500 0 -500 -1000
1995
1996
adózás előtti nyereség
1997
1998
1999
adózás előtti veszteség
2000
2001
2002
nyereség és veszteség egyenlege
3000
60
2500
50
2000
40
1500
30
1000
20
500
10
0
0 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
adózás előtti nyereség összértéke
egy külföldi vállalkozás nyeresége
egy hazai vállalkozás nyeresége
egy vállalkozásra jutó nyereség
millió Ft/vállalat
milliárd Ft
Az összes társas vállalkozás adózás előtti nyeresége és az egy vállalkozásra jutó érték (1995-2002)
milliárd Ft
Idegenforgalom 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Az adózás előtti eredmény a főbb nemzetgazdasági ágak szerint (1995-2002)
Mezőgazdaság
900
Egyéb ágazatok
800
Energia- víz- és hő
700
Építőipar
600
Szállítás és távközlés
500
Ingatlanszolgáltatás
400
Kereskedelem
300
200
100
0 Feldolgozóipar
Gazdasági szereplők és az adózás előtti eredmény, 2002 Vállalkozások száma
2,4%
Adózás előtti eredmény
nagyvállalkozás
2,0%
57,2%
középvállalkozás
10,2%
85,4%
kisvállalkozás
mikrovállalkozás
10,0%
12,6%
20,2%
Forrás: APEH-SZTADI éves gyorsjelentése alapján Pitti Zoltán számítása, 2003
Budapest főváro
1068,9
Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Z Csongrád Fejér Győr-Moson-So Hajdú-Bihar Heves Komárom-Eszter Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmá Jász-Nagykun-S Tolna Vas Veszprém Zala
38,8 54,8 34,3 74,5 51,4 141,4 145,4 75,2 45,4 76,2 11,6 138,5 26,4 50,3 50,7 23,2 48,8 51,5 31,1
Társ as ág o k ad ó z ás e lő tti ny e re s é g e , 2002
érték, milliárd Ft 80 — 1 070 70 — 80 40 — 70 10 — 40
(4) (3) (7) (6)
Az adózás előtti nyereség a főbb tulajdonosi csoportok szerint (1995-2002) 1400 1200
milliárd Ft
1000 800 600 400 200 0
1995
1996
1997
kizárólagos hazai tulajdonú
1998
1999
2000
2001
2002
külföldi érdekeltségű társaságok
Közbenső megállapítások (I): • Az adózás előtti nyereség a társaságok növekvő számát érinti, ám a nyereségesek még mindig csak 38%-ot képviselnek az összes társaságból, • a nyereség- és a veszteségtömeg egyenlege az 1997. évtől mutat érdemleges javulást; • A nyereség képződése komoly koncentrációt jelez (nemzetgazdasági ágak, tájegységek, vállalkozási méretek és tulajdonosi jellemzők szerint);
Az adózás előtti eredmény alakulásánál is fontosabb az adózás utáni eredmény sorsa, illetve annak felhasználása Kiemelt figyelmet érdemlő: • Vállalkozói vagyon gyarapodása (a jegyzett tőke, illetve a saját tőke értékének változása); • Osztalékfizetés (összérték, illetve saját tőke arányában számolt, osztalékadó kötelezettség); • Befektetett pénzügyi eszközök állományának változása (ezen belül értékpapírok, társasági tulajdon), • Tartalékok változása (eredménytartalék, tőketartalék),
16000
18
14000
16 14
12000
12 10000 10 8000 8 6000 6 4000
4
2000
2
0
0 1995
1996
Adózás utáni nyereség
1997
1998
1999
Saját tőke értéke
2000
2001
2002
Nyereség a saját tőke %-ában
százalék
milliárd Ft
Az adózás utáni nyereség a saját tőke százalékában (1995-2002)
Adózás utáni nyereség megoszlása tulajdoni jellemzők szerint (1995-2002) milliárd Ft
1400 1200 1000 800 600 400 200 0
1995
1996
1997
1998
Kizárólagos hazai tulajdonú társaságok
1999
2000
2001
2002
Külföldi érdekeltségű társaságok
A társasági saját vagyon előző évhez viszonyított növekménye főbb tulajdonosi csoportok szerint
milliárd US $
1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
1995
1996
1997
1998
kizárólagos hazai tulajdonú társaságok
1999
2000
2001
2002
külföldi érdekeltségű társaságok
Az adott évben érkező külföldi működő tőke és a külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkéjének növekménye 1200 1000 800
milliárd Ft
600 400 200 0 1995 1996
1997
Tárgyévi FDI értéke
1998
1999
2000
2001
2002
Saját tőke éves növekménye
A saját tőke növekményének főbb nemzetgazdasági ágak és tulajdonoscsoportok szerinti megoszlása (1995-2002)
2500 2000 1500 1000 500
Hazai tulajdonú társaságok
Egyéb ágazatok
Ingatlanszolgáltatás
Szállítás és távközlés
Idegenforgalom
Kereskedelem
Építőipar
Energia- víz- és hő
Feldolgozóipar
-500
Bányászat
0 Mezőgazdaság
milliárd Ft
3000
Külföldi érdekeltségű társaságok
400 300
milliárd Ft
A társaságok által fizetett osztalék értéke főbb tulajdonosi csoportok szerint (1995-2002)
200
kizárólagos hazai tulajdon
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
100 0
külföldi érdekeltségű társaságok
Közbenső megállapítások (II): • A saját tőke arányában mért 14-16%-os adózás utáni nyereség – ismert infláció mellett – megfelel a nemzetközi gyakorlatnak; • Örvendetes, hogy kis késéssel, de a hazai tulajdonú vállalkozások adózás utáni nyeresége is növekvő, ám a jövedelmezőség fajlagos mutatói attól elmaradók; • A külföldi érdekeltségű vállalkozások vagyona hektikus mozgással, de dinamikusan növekvő, s a növekmény meghatározó forrása a nyereség visszaforgatása; • A saját tőke növekménye nemcsak tulajdonjogilag, hanem nemzetgazdasági ágak szerint is differenciálódó, s ennek következményei távlatos hatásúak lehetnek
A társaságok által fizetett osztalék a saját tőke %-ában
6,0 4,0
kizárólagos hazai tulajdonú
2002
2001
2000
1999
1998
1997
0,0
1996
2,0
1995
százalék
8,0
külföldi érdekeltségű társaságok
Az adózás utáni nyereség nagysága, a fizetett osztalék értéke és a saját tőke változása nemzetgazdasági ágak szerint (1995-2002) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000
Adózás utáni nyereség
Fizetett osztalék
Egyéb ágazatok
Ingatlanszolgáltatás
Szállítás és távközlés
Idegenforgalom
Kereskedelem
Építőipar
Energia- víz- és hő
Feldolgozóipar
0
Bányászat
500 Mezőgazdaság
milliárd Ft
4500
Saját tőke növekménye
A társaságok által fizetett osztalék és a külföldre utalt osztalék nemzetgazdasági ágak szerint (1995-2002) 1200 1000 800 600 400
Kifizetett összes osztalék
Egyéb ágazatok
Ingatlanszolgáltatás
Szállítás és távközlés
Idegenforgalom
Kereskedelem
Építőipar
Energia- víz- és hő
Feldolgozóipar
0
Bányászat
200 Mezőgazdaság
milliárd Ft
1400
Külföldre fizetett osztalék
Azadózás adózásutáni utánieredmény eredmény„felhasználása” „felhasználása” Az ésaaprofit profitáramlása áramlásanem nemmutat mutatmást, mást,mint mint és amiaapiaci piaciviszonyok viszonyokközött közöttaabefektetőtől befektetőtől ami elvárható.Nem Nemígy ígyáll állaahelyzet helyzetaa költségköltségelvárható. gazdálkodásban(lásd: (lásd:anyagjellegű anyagjellegűráfordíráfordígazdálkodásban tásokalakulása)… alakulása)… tások …célszerűlesz leszerre erreisisfigyelnünk! figyelnünk! …célszerű
Költségek és ráfordítások megoszlása főbb tulajdonoscsoportok szerint 2000 hazai
2001
külföldi hazai
2002
külföldi hazai
külföldi
Anyagjellegű ráfordítások ebből: anyagköltség
72,0
75,9
71,7
75,9
71,6
75,3
23,2
28,2
21,3
27,9
20,7
27,3
Személyi jellegű ráfordítások ebből: bérköltség
12,3
9,8
12,1
9,6
12,9
9,7
8,0
7,5
7,9
7,6
8,0
7,8
Értékcsökkenés
3,4
3,8
3,3
3,7
3,5
3,9
Egyéb költségek és ráfordítások Költségek és ráfordítások mindösszesen
12,3
10,5
12,9
10,8
12,0
11,1
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Összegzés és következtetések (III.) • Az 1995/96. évi stabilizációt követően a hazai gazdaságban is kimutatható az „eredeti tőkefelhalmozás” jelensége; • Az adózás utáni pozitív eredmény 29-31%-ának osztalék formájában történő kifizetése nem tekinthető túlzottnak; • A saját tőke arányában számolt osztalékfizetés a hazai vállalkozásoknál 2-3 százalékponttal magasabb, mint a hasonló profilú külföldi érdekeltségű vállalkozásoknál; • Figyelmet érdemlő a jegyzett tőke mérsékelt (cca.*2) és az eredménytartalék jelentős (cca.*10) növekedése; • A privatizáció befejeződésével kiemelt fontossága lesz annak, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások a megtermelt nyereség mind nagyobb hányadát fordítsák vissza a hazai gazdaságba;
Összegzés és következtetések (IV.) • Működik a 22-es csapdája: amennyiben a külföldi vállalkozások hazautalják a profitot, az a fizetési mérlegnek rossz, amennyiben visszaforgatják, az a tulajdonviszonyok további jelentős módosulásával fog járni; • Új jelenség, hogy a hálózatos formában működő vállalkozások a jövedelem meghatározott hányadát nem profit formájában, hanem közvetett módszerek alkalmazásával csoportosítják át (lásd: transzfer árak); • Fokozottan kell figyelnünk az csatlakozást követő jogszabályi változásra (az EU-n belül nem alkalmazható az osztalékadó), illetve a nemzetközi adóverseny erősödésére;
