A jövő pedagógusai és az inkluzív nevelés (Avagy hol tartunk a hallgatók integrált nevelésre felkészítésében?) N. Tóth Ágnes Ph.D. Egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem, Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar, Pedagógia Tanszék
A többségi pedagógusoknak a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatására felkészítése olyan jelentős kérdéseket vet fel, mint: milyen tanárokat kell ehhez képezni? Milyen jogokat és jogosítványokat kell a befogadó tanároknak élvezniük? Mit értünk tanári sokoldalúság alatt? Követelmény-e a tanári sokoldalúság minden tanárral szemben? (Barton, 1999/2000, 61.o.) Írásunkban rávilágítunk arra, mit tettünk eddig, és mit kell a jövőben tennünk azért, hogy az intézményünkből (Nyugat- magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ) kikerülő hallgatók minden tekintetben megfeleljenek a pedagógusokkal szembeni közoktatási igényeknek. E kihívások közül a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatására felkészítést kiragadva, tanterveket, tantárgyi programokat elemezve próbálunk választ adni a kérdésre.
Bevezető A hazai pedagógiai gyakorlatnak évtizedek óta dilemmát okoz a speciális bánásmódot igénylő tanulók többiekkel együtt foglalkoztatása (nevelése, tanítása), miközben a nyugati társadalmakban ennek fél évszázados gyökerei vannak. A magyarországi jogi környezet e tekintetben viszonylag gyorsan követte a nyugati mintát, ami váratlanul, mondjuk ki őszintén, felkészületlenül érte a pedagógusokat. A helyzet kezelésére maga az iskolarendszer sem volt igazán felkészülve, hiszen a pedagógusoknak sokáig nem kellett ilyen problémákkal szembe nézniük. (Hanák, 2009) Így nem elhanyagolható azoknak a szakembereknek az aránya sem, akikből e felkészületlenség szakmai bizonytalanságot, ambivalens érzéseket vagy nemtetszést váltott ki. Nem ritkán tapasztalható hogy az intézmények helyet adnak a speciális igényű (SNI) tanulónak, saját szokásaikon, szemléletükön azonban alapvetően nem változtatnak, inkább az integrált gyermektől várnak azonosulást. A folyamat nem más, mint egyszerű asszimilációja a speciális igényű tanulóknak. (Csányi, 2007) Papp (2002) még az integrált oktatás általánossá tétele előtt (1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, 2003. évi módosítása) figyelmeztetett tanulmányában arra, hogy a többségi pedagógusok a képzés során nem találkoznak az integratív pedagógia módszereivel, vagy ezeket csak felszínesen sajátítják el. Később, a tanári kompetenciák kifejtését tartalmazó miniszteri rendelkezésben (15/2006 OM) már nagyobb hangsúlyt kap a tanulói személyiség és közösségfejlesztés, valamint a pedagógusok team- munkája.
Csépe (2008)
szerint, a SNI
tanulókkal és az integrációval kapcsolatos tananyagoknak a teljes pedagógusképzést át kellene hatniuk a sikeres befogadási gyakorlat érdekében. 1
A tanárjelöltek integrációra felkészítésének szombathelyi hagyományai
A NYME- SEK (ma Savaria Egyetemi Központ, korábban Berzsenyi Dániel Főiskola) szombathelyi, jellemzően tanárképző karainak tantervein a közoktatási helyzetképpel egybecsengő változások ugyanúgy felfedezhetők. Éppen ezért, vizsgálatunk e dokumentumok elemzésén alapul. A 2002. évi tantervi modernizáció (kreditrendszer és az elektronikus tanulmányi rendszer bevezetése) előtti tantervekben a klasszikus pedagógiai tárgyak (neveléstörténet, neveléselmélet, oktatáselmélet vagy azok szinonimái) éppen csak súrolták a különleges igényű tanulókkal való foglalkozás elméleti és gyakorlati alapjait. Külön stúdiumként nem is jelent meg a fogyatékkal élők integrációjára történő felkészítés, noha az integrált oktatás lehetősége már az 1993. évi Közoktatási törvényben megjelent. E tekintetben, a 2002. évi tanterv jelentős változást hozott. (1. táblázat) 1. Táblázat A tanári modul tanterve, levelező tagozat (BDTF,2002)
SZEMESZTER KÓD
Tantárgy
III.
PM 113 Nev.-i, okt.-i iskolapszichológia Tanácsadás PM 114 A nevelőmunka pszich. kérdéskörei PM 116
PM 221222 PM 214
PM 216217 PM 227228 PM 313314 PM 225
PM 299
és 6 óra besz. 2 spec. 8 óra koll. 2 Alkalmazott pszichológia 4 óra besz. 1 Oktatáselmélet, gyakorlat, 2 óra rendszerszemlélet, a ped. gyj. kutatás módszerei 1 Szociopedagógia 6 óra koll. 2 Oktatástechnológia és 4 óra médiaismeret (válsztható a gyj. III.ill. IV.szemeszterben) 1 A nevelőmunka spec. ped. 4 óra kérdései gyj. 1 A magyar nyelv alapjai 2óra besz. 1 Oktatásmenedzsment, projektmenedzselés, oktatástervezés, minőségbiztosítás Komplex szigorlat
IV.
PM 322 Egészségfejlesztés
Az ellátandó szemeszterenként
órák
száma
36
2
2 óra gyj. 1 4 óra gyj. 1 4 óra koll. 1
4 óra gyj. 1 0/0 szig. 2 6 óra koll. 1 20
Óraszám
Kredit
6
2
8
2
4
1
2
1
8
3
8
1
8
2
2
1
4
1
0
2
6
1
56
17
Az 1. táblázat a levelező hallgatók mintatantervét mutatja, amitől a nappali tagozatosoké különbözött ugyan, de tantárgyi rendszerében nem, csupán a félévi óraszámokban, amelyek az itt közölt mennyiségnek többszörösei voltak (15/30 óra szemeszterenként). A 2002-es tanterv alapján megállapítható, hogy hallgatók szakmára felkészítését, eltekintve a szakmódszertani tárgyaktól, amelyek tartalmai még ennyire sem voltak egységesek, a hagyományos pszichológiai és pedagógiai stúdiumok biztosították. A tantárgyleírások, tematikák, miután nem állnak hiánytalanul rendelkezésre, csak részleges információt nyújthatnak. A kurzusok címéből viszont bizonyos, hogy azok mindössze elenyésző információkat rejthettek a sajátos nevelési igényekről és az iskolai integráció szakmai feltételeiről. (Ld. 1. táblázat, sárgával kiemelt tárgyak) Később, a 111/1997 és a 200/2000 Kormányrendeletek előírásainak érvényre juttatása, nevezetesen a tanári képesítővizsga és a kreditrendszer bevezetése nélkülözhetetlenné tette a tanárjelöltek komplex pedagógiai- pszichológiai látásmódjának kialakítását, ennek érdekében pedig új tantárgyi struktúra alkalmazását. A „Komplex pedagógiai- pszichológiai szigorlat” tantervbe építése 2003-ban történt, ezzel teret kaptak a speciális tartalmú stúdiumok is, mint Tanári személyiség- és kommunikációfejlesztés; Pedagógia speciális kurzus 1-2; Pszichológia speciális kurzus 1-2; Hátrányos helyzetű fiatalok nevelése; Gyakorlati pedagógiai kommunikáció (mikrotanítás). (Ld. 2. táblázat) A Pedagógiai speciális kurzus 1. tantárgy keretén belül tíz, a Pedagógia speciális kurzus 2-ben öt stúdiumból lehetett választani. (2. táblázat) 2. Táblázat Választható stúdiumok a 2003. szeptemberben bevezetett tantervből
Pedagógiai speciális kurzus 1.
Pedagógia speciális kurzus 2.
Alternatív pedagógiák
Felzárkóztató és fejlesztő pedagógia
Családpedagógia
Mérés- és értékelés
Egészségfejlesztés
Oktatásmenedzsment
Gyermek- és ifjúságvédelem
Tanulási folyamatok irányítása
Konfliktuspedagógia
Differenciálás
Környezetpedagógia Az osztályfőnöki szerep Pedagógia program- és tantervfejlesztés Romológia Tehetségpedagógia
Mivel a speciális kurzusok bemeneti feltétele a komplex szigorlat volt, így azok tartalma - értelem szerűen- nem lehetett szigorlatköteles, vagyis a hallgatóknak csak töredéke, és ők is csak szabad választás alapján tanultak a sajátos igényekről. (Ld. 3. táblázat) Az óra -és vizsgatervből látszik, hogy az említett tantárgyak (sárgával kiemelve!!), gyakorlati jeggyel záruló szemináriumok voltak, 3
félévenkénti 15-30 órában. Közülük elsősorban a Pedagógiai speciális kurzus (1-2) kurzusok kínáltak lehetőséget a fogyatékos tanulókkal való bánásmód alapjainak elsajátítására. Ezek közül valamelyiket (V. vagy VI. félévben) minden tanár-szakos hallgatónak teljesítenie kellett, de kizárólag a komplex (pedagógiai- pszichológiai) szigorlat (IV. félév) sikeres letétele után. 3. Táblázat A tanári mesterség óra- és vizsgaterve (BDF,2003) A TA N ÁR I M E S TE RS É G (N A P P A LI TA GO ZA T) Ó RA É S V IZS G AT E RV E Kó d K A NP S 11 1 0 K A NP S 21 1 1 K A NP S 31 1 2 K A NP S 31 1 3 K A NP D 21 1 7 K A NP D 31 1 8 K A NP D 41 1 9 K A NP D 41 2 0 K A NP D 41 2 1 K AN P D 41 2 7
J ell e g
É r té k e lé s fo rm á j a
Kö tel ező / k öte l e ző e n v ála s z tha tó
Ó ra sz á m
E /S Z
K
k
30
2
ni ncs
E /S Z
K
k
45
2
1 1 10
E
K
k
30
2
2 1 11
SZ
G y .j.
k
15
1
2 1 11
E
K
k
15
1
N in c s
E
K
k
30
2
SZ
M
k
15
1
P e d ag ó gi a 3 . D ida k tik a
E
K
k
15
1
P e d ag ó gi a 3 . D ida k tik a
SZ
15
1
3 1 18
2
3 1 1 2; 41 1 9 4 1 2 0; 41 2 1
T a n e gys é g m e g ne ve z é s e
P s z i c h oló g ia 1 . Ál talá n os é s s z em é ly is é gl él ek ta ni a la p is m er ete k P s z i c h oló g ia 2 . A m eg is m e rő fe jl őd é s é s a sz o c i ali z áci ó P s z i c h oló g ia 3 . Pe d ag ó gi ai s z oci ál ps z i c ho ló g ia + P s z i c h oló g ia 3 . Pe d ag ó gi ai s z oci ál ps z i c ho ló g ia P e d ag ó gi a 1 . A ne v e lé s tör té n et i és fi lo z ófia i a la pj ai P e d ag ó gi a 2 . A ne v e lé s el m é le ti és s z oci ol óg ia i a lap ja i P e d ag ó gi a 2 . A ne v e lé s el m é le ti és s z oci ol óg ia i a lap ja i
TK N S z a k m ód s z e rta n (m ás ik sz a k ) 6 1 35 -6 1 36 S z a kk é p z é si s zak a sz ö s s z es e n : TK N E g yé ni p s z ic ho ló gi ai é s p ed a gó g iai 5 1 28 g y a k o rla t TK N 6 1 37
S z a k /o k ho z k a pc s o ló d ó isk ola i g y a k o rla t (h os p itá lá s )
TK N E g yik s z a k tan ítás i gya ko rla ta 7 1 38 TK N M ás ik s za k ta n ítá si g y a k or la ta 7 1 39 TK N Ö s s z efü g gő eg y é ni i sk ol ai 8 1 40 g y a k o rla t S z a km a i g y ak o rl a t ö s sz e s en : T K N- SZ D S z a k d ol go z a t 8 1 41 T K N -Z V K é p esít ő v iz s g a 8 1 42 M in d ö s sz e s e n :
2 1 11 2 1 17 3 1 12 3 1 18 3 1 18
M
k
Sz
k 210
15
SZ
M
kv
30
1
4 1 27
SZ
G yj
kv
15
1
4 1 27
SZ
G yj
kv
15
1
5 1 22
E
K
kv
15
1
4 1 27
SZ
G yj
kv
15
1
4 1 27
SZ
G y j.
kv
15
1
3 1 18
SZ
G y .j.
kv
15
1
5 1 14
SZ
G y .j.
kv
5 1 14
K o mp le x s z ig o rla t
A la p o zó ké p z é s ö s s z e se n : KA N P S T an á ri s z e m é ly i s ég - é s 5 1 14 k om m u ni k ác ióf e jle s z té s XX KA N PD P e d ag ó gi a s p eci ál is k ur z u s 1. 5 1 22 KA N PD P e d ag ó gi a s p eci ál is k ur z u s 2. 6 1 23 KA N PD H átr án y o s he ly ze tű fia tal ok 5 1 24 n e v e lé s e KA N PD H átr án y o s he ly ze tű fia tal ok 5 1 25 n e v e lé s e KA N PD G y a k o rl ati p ed a gó g ia i 4 1 26 k om m u ni k ác ió ( m ik rota n ítá s ) KA N P S P s z i c h oló g ia sp e c iá lis k u rz u s 1 .* 6 1 15 KA N P S P s z i c h oló g ia sp e c iá lis k u rz u s 2 .* 6 1 16 T ö rz sk é p z é si sz ak a sz ö s s z es e n : KA N PD S z a k m ód s z e rta n (e g y ik s z a k ) 5 1 29 -5 1 30 TK N S z a k m ód s z e rta n (e g y ik s z a k ) 6 1 31 -6 1 32 TK N 5 1 33 -5 1 34 S z a k m ód s z e rta n (m ás ik sz a k )
K r e di t E l őf el tét el
30
2
345
23
E /S Z
K /Gyj
k
60
2+2
4 1 27
E /S Z
K /Gyj
k
60
2+1
4 1 27
E /S Z
K /Gyj
k
60
2+2
4 1 27
E /S Z
K /Gyj
k
60
2+1
4 1 27
1 2 0/2 4 0
7/1 4
GY
M
k
15
1
GY
M
k
30
2
GY
G yj
k
45
3
GY
G yj
k
45
3
GY
G yj
k
60
4
1 5 0/1 9 5
10 /1 3 102 0**
V
k
Z
Kr it ériu m felté tel
k 6 1 5/7 8 0
4
40 /5 0
4 1 27 5 1 2 9- 51 3 0 6 1 3 1- 61 3 2 5 1 3 3- 51 3 4 6 1 3 5- 61 3 6 5 1 2 9- 51 3 0 6 1 3 1- 61 3 2 5 1 3 3- 51 3 4 6 1 3 5- 61 3 6
71 3 8/ 7 1 39 8 1 40 8 1 41
A téma iránt érdeklődők választhatták például a Felzárkóztató és fejlesztő pedagógiát, vagy a Tanulási folyamatok irányítását, amelyeknek
tartalma legközelebb állt
az integrációra
felkészüléshez, (Ld. 1. és 2. ábra) de - szemben a Hátrányos helyzetű fiatalok nevelése (előadás és szeminárium) tárggyal, ez csupán opcionális lehetőség maradt, és nem kötelezettség. Tématerv a a felzárkóztató és fejlesztő pedagógia c. gyakorlatokhoz nappali és levelező tagozatos hallgatók részére
A gyakorlatok célja: à Elfogadtatni a hallgatókkal a felzárkóztatás és egyéni fejlesztés szükségességét. à Megismertetni a hallgatókkal a felzárkóztatás módjait és lehetőségeit. à Képessé tenni a hallgatókat egyéni tanulói diagnózis felállítására és ezen alapuló fejlesztő program készítésére. A képzés követelményei: à Tudjon a hallgató önállóan alkalmazni egyéni diagnosztizáló eljárásokat. à Tudjon a megismert és diagnosztizált tanuló számára rövid fejlesztő programot készíteni. A képzés időtartama: 1 félév (15 gyakorlati óra), ebből csoportos konzultáció 5 óra, egyéni gyakorlat 10 óra. A feldolgozásra kerülő témák: à A sajátos nevelési szükségletű tanulók jellemző tulajdonságai à A tanulási zavarok fogalma, fajtái és azok korrektív eljárásai à A tanulói személyiség megismerésének korszerű technikái à Egyéni diagnosztika és terápiás eljárások à Az egyéni fejlesztő program szerkezete és tartalma A képzés tananyaga: à Kovács József: A tanulói személyiség megismerésének pedagógiai módszerei OOK. Veszprém, 1985. P.80-110. à Balogh- Koncz – Tóth: Pedagógiai pszichológia a tanárképzésben Fitt image Kiadó, Bp.2002. à Tóth László: Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez Debrecen, 2000. I-III.fej. à Némethné Tóth Ágnes (szerk.): Szemelvények a tanulási zavarok köréből BDF 2001. P.1-24. Elektronikus formában a tanszéken szerezhető be. à Ktv.LXXIX.1993. 1. ábra Tantárgyleírás a 2003/04. tanévből
5
TEMATIKA 2003/2004. félév I. Alkalmazott pedagógiai gyakorlatok -Tanulási folyamatok irányítása I. Az oktatás célja, kimeneti elvárások à Megismertetni a hallgatókkal a tanulást, mint pszichikus folyamatot, a tanulási stílusokat, módszereket, az eredményes tanulás ismérveit. à Megismertetni a hallgatókkal az oktatási (tanítás – tanulási) folyamat jellemző sajátosságait (rendszeresség, tudatosság, periodicitás). à Képessé tenni a hallgatókat a tanulással kapcsolatos tanulói problémák felismerésére és korrekciójára (helytelen tanulási szokások, stílusok, teljesítmény-deficit). A képzés követelményei: à Ismerjen a hallgató a pedagógiai gyakorlatban alkalmazható vizsgálati eljárásokat a tanulási motiváció, szokások, stílusok, stratégiák, eredményesség megismeréséhez. à Tudjon önállóan elvégezni a hallgató egy komplex -pedagógiai szempontú-vizsgálatot és elemzést választott tanuló tanulási sajátosságainak feltérképezésére. (Írásban beadandó munka.) à Legyen képes a hallgató az általa elvégzett vizsgálatból következtetéseket leszűrni saját tanulásirányító tevékenységére vonatkozóan. → A gyakorlatokon való rendszeres és aktív részvétel. Hiányzás pótlására a párhuzamos héten van lehetőség, mert a gyakorlatok AB hét – rendszerűek. A félév zárása: kiválóan megfelelt, megfelelt és nem megfelelt minősítésekkel történik. II. Témakörök: 1. A tanulás fogalma, fajtái, stratégiái, tanulási stílusok → Tanuláselméletek →Tanulási törvények →A tanulás külső és belső meghatározó tényezői 2. Vizsgálati eljárások, technikák Ø Tanulási szokások Ø Tanulási módszerek Ø Tanulásszervezés 3. Korrekciós eljárások Ø Tanulásterápia Ø A tanulási képesség fejlesztésének lehetőségei (kognitív funkciók) 2. ábra Tantárgyleírás, részlet (BDF, 2003)
6
Meg kell jegyezni, hogy e stúdiumok hallgatósága a 400- 500 fős évfolyamoknak hozzávetőlegesen is csak fele - harmada lehetett. Az évfolyamok másik fele tehát gyakorlatilag semmiféle, vagy nagyon elhanyagolható mértékű felkészítésben részesült. A 2005. évi tantervi korrekcióra a HEFOP 2.1.1. B. komponensében (SULINOVA) történő intézményi szintű közreműködés (Felsőoktatási képzési programok fejlesztése, képzési anyagok előállítása) rányomta bélyegét. Ekkor ugyanis, kísérleti jelleggel, két féléven keresztül az évfolyamoknak háromnegyede (200- 250 fő) kötelező kurzusokon vett részt a sajátos igényekről illetve integrált oktatásról szóló tananyagok kipróbálásában. A tananyagok sikere a hallgatók között, eredményezte azok későbbi, folyamatos alkalmazását így a tartalom a Pedagógia speciális kurzus 1-2. c. tantárgyakban állandósult. Ebben a tantervben a Hátrányos helyzetű fiatalok nevelése továbbra is előadás és szeminárium formájában (kollokvium és gyakorlati osztályzat) szerepelt, de a Pedagógia speciális kurzusok korábbi kínálatát a projekt befejezése után lényegesen szűkítve, az évfolyamoknak csupán fele, 130- 150 hallgató vett részt a képzésben. A kurzusok során alkalmazott információhordozók (brosúrák, filmek, szakanyagok) különös értéket képviseltek a résztvevők érzékenyítésében. Pozitív viszonyulásuk észrevehető volt a választott szakdolgozati és tudományos diákköri témák jellegében és mennyiségében is. (Ld. 3. ábra)
2009- 2011
43
2005- 2008
98
2000- 2004
36
0
20
40
60
80
100
120
szakdolgozat (db)
3. ábra A szakdolgozati adatbázis tárgyszavas (fogyatékosság; integráció; hátrányos helyzet) elemzésének eredménye
Meg kell említeni továbbá, hogy a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) támogatásában, noha az általa kínált tananyag-témák alapvetően a 14- 18 éves korosztály szociális kompetenciáinak fejlesztését célozták, újabb két tanéven keresztül (2006-2008) nyílt lehetőség arra, hogy a leendő tanárok nagy létszáma ismerkedjen meg az eltérő tanulási teljesítményeket mutató (akár SNI) tanulók nevelésének sajátosságaival. Ebben a programban ugyanis a hallgatóknak külső (választott) iskolai terepgyakorlaton kellett tanfolyamokat szerveznie, és vezetnie az érintett korosztály számára, így lehetőségük nyílt a reális oktatási környezet megtapasztalására. 7
A 2005-ös tantervben az egyéni pszichológiai és pedagógiai gyakorlatot a korábbi 15 óráról 45 órára sikerült növelni, megtartva a hátrányos helyzettel és a speciális bánásmódot igénylőkkel való foglalkozások időtartamát. (Ld. 4. táblázat) 4. Táblázat A 2005. szeptembertől 2008-ig érvényes mintatanterv A TANÁRI MESTERSÉG (NAPPALI TAGOZAT) MINTATANTERVE Szemeszter Óra+
Kód
Tantárgy
KANPS 1110
Pszichológia 1. Általános- és személyiséglélektani alapismeretek Pszichológia 2. A megismerés fejlődése és a szocializáció Pszichológia 3. Pedagógiai szociálpszichológia++ Tanári személyiség- és +++ kommunikációfejlesztés
KANPS 2111 KANPS 3112 KANPS 5114 KANPS 6115 KANPS 6116 KANPD 2117 KANPD 3120 KANPD 3121 KANPD 4122 KANPD 5011 KANPD 4126 KANPD 5124 KANPD 5125 KANPD 5122 KANPD 6123
I.
IV:
V.
Szakmódszertan1
Szakmódszertan1 X Szakmódszertan2 X Szakmódszertan2
X
Egyéni pszichológiai és pedagógiai gyakorlat 1. ** Egyéni pszichológiai és pedagógiai gyakorlat 2.** Egyéni pszichológiai és pedagógiai gyakorlat 3.**
2
1110
45
3
2111 3128
30
1
5011
0/1 Gyj
15
1
5114
0/2 Gyj
30
2
5114
15
1
30
2
2117 3129
15
1
2117
30
2
0/0
2
3112 4122
15
1
5011
15
1
5011
15
1
5011
15
1
5011
15
1
5011
360
23
60
2+2
5011
60
2+1
5011
60
2+2
5011 5011
1/1 K 1/0 K 1/1 K 0/0 Sz 0/1 Gyj. 1/0 K 0/1 Gyj 0/1 Gyj 0/1 Gyj Szig: 1 Koll: 8 Gyj: 7 Besz: 3 Elmélet: 30 óra. Gyakorlat: 39 óra K/ Gy K/G y K/ Gy K/G y
60
2+1
120/240
7/14
B
15
1
B
15
1
15
1
Koll: 2/4; Gyj:2/4;
B
Egyik szak tanítási gyakorlata
Gyj
45
3
Másik szak tanítási gyakorlata
Gyj
45
3
Összefüggő egyéni iskolai gyakorlat
Szakmai gyakorlat összesen
Gyj
Gyj:2/3; Besz: 2/3
KANPD 60007ooo8000
Szakdolgozat***
V
TKN-ZV 8142
Képesítővizsga
Z
Mindösszesen
60 (4 hét)
4
150/195
10/13 10-20 **
630/795
8
Vizsgafeltétel
45
1/0 K
Gyakorlati pedagógiai kommunikáció (mikrotanítás) Hátrányos helyzetű fiatalok nevelése Hátrányos helyzetű fiatalok nevelése Pedagógia speciális kurzus1. (Ped.3.-hoz) Pedagógia speciális kurzus2. (Ped.2.-höz)
Tárgy -felvételi
2
0/2 B
Komplex szigorlat
Feltétel Kredit
30
2/1 K
Pszichológia speciális kurzus 2.
X
VII. VIII
2/1 K
++++
Pedagógia 1. A nevelés történeti és filozófiai alapjai Pedagógia 2. Neveléselmélet * Pedagógia 2. Nevelésszociológia Pedagógia 3. Didaktika
VI.
1/1 K
++++
Szakmódszertan összesen: KANPS 3128 KANPD 3129 KANPD 4130 TKN 7138 TKN 7139 TKN 8140
III.
Pszichológia speciális kurzus 1.
Törzsképzési szakasz összesen: TKN 5129-5130 TKN 6131-6132 TKN 5133-5134 TKN 6135-6136
II.
szám összesen
Kritérium feltétel 40/50
nincs
Nincs
3120
3121
5129-5130 6131-6132 5133-5134 6135-6136 7138/ 7139
5011
8141
A sajátos nevelési igényekről továbbra is speciális stúdiumok keretében hallhattak, és e kurzusok választását még mindig a hallgatók érdeklődési köre határozta meg. Az akkori 300- 400 fős évfolyamoknak, az elektronikus tanulmányi rendszer adatai alapján, hozzávetőlegesen fele élt ezzel a lehetőséggel. A tárgy tartalmát a 4. ábra szemlélteti, amely egy akkori tantárgyi program, és amiből kiderül, hogy helyet kapott benne a gyógypedagógiai alapirodalom, és az integrált oktatás népszerűsítése is.
4. ábra Tantárgyleírás a 2005/06. tanévből
A kétszintű tanárképzés egy évvel későbbi (2006) bevezetése gyökeres változásokat hozott, hiszen a valódi szakmai tárgyak a mesterképzésbe (Ma) kerültek, ezáltal a súlyuk is megnövekedett. Az alapozó (Ba) képzésben a pedagógiai modul mindössze10 kreditet tartalmaz, és a benne oktatott 9
tantárgyak egyike sem foglalkozik behatóan sem speciális bánásmóddal, sem integrált oktatással. (Ld. 5. táblázat) Félév és óraszám Tantárgy neve Bevezetés a pszichológiába Pedagógiai képességek fejlesztése A nevelés társadalmi alapjai
1
2
Számonkérés típusa
Kredit
1/1
Kollokvium
2
0/2
Gyakorlati jegy
2
2/0
Kollokvium
2
2
3
4
5
6
A pedagógiai kutatás módszertana
1/1
Gyakorlati Jegy
A tanári mesterség alapjai
0/2
Minősített aláírás
2
5. Táblázat Az alapozó képzés (Ba) tanári modulja 2006/07
A kiemelt tantárgyak- a tárgyleírások tanúsága szerint (5. és 6. ábra)- tréning jellegű tartalmakat ölelnek fel. E keretben az oktatók igyekeznek hallgatói érdeklődést kialakítani a tanári pálya iránt, és foglalkoznak a hivatás gyakorlásához nélkülözhetetlen kompetenciák kialakításával. A speciális igényű tanulók fogalma, vagy a velük való bánásmód, hangsúlyosan nem jelenik meg a bemutatott tematikákban, indirekt módon azonban a feldolgozott témakörök között jelen van. Utalunk itt a kommunikációra vagy a konfliktusok hatékony kezelésére (5. ábra) ugyanúgy, mint a tanári szerepekre vagy gondolkodásra. A feldolgozott szakirodalmi forrásokat in- situ gyakorlatok, és külső (gyakorló!!), iskolai látogatás teszi élményszerűvé. (A tanári mesterség alapjai Ld. 6. ábra) Bár a gyakorló iskolában a speciális igényű tanulók száma elhanyagolható, így ebben a tantárgyi keretben tett látogatás is csak részben szolgálhatja az integrált oktatásra felkészítést. Mivel a látogatás célja, az iskolai alapdokumentumok és a pedagógus pálya jellemvonásainak megismerése, ennek során legfeljebb arra nyílik lehetőség, hogy a pedagógiai program megfelelő fejezetéből vagy az osztálynaplókból, tantervekből tájékozódjanak a hallgatók a sajátos igények intézményi szintű kielégítésének kötelezettségeiről, módjairól. A gyakorló iskolai tanárokkal folytatott beszélgetések alkalmával azonban -a szemináriumvezető oktatókkal előzetesen történt témaegyeztetés (interjúkérdések) - hatására mindenképpen felvetődik a kérdés: hogyan látja a közoktatásban dolgozó kolléga az integrációt, mint nevelési problémát, van-e tapasztalata speciális igényű (SNI vagy más kultúrkörből származó) tanulók tanításában. (Ld. 6. ábra)
10
SBANPD3041, SBALPD3041 „Pedagógiai képességek fejlesztése” A tantárgy célja: Általános cél: A pedagóguspálya megismertetése. A humanisztikus - az elfogadáson és a kölcsönösségen alapuló - szemlélet kialakítása a hallgatókban. Konkrét cél: hallgatók feladatmegoldások segítségével - tapasztalatokat szerezzenek saját képességeikről, - megismerjék a pedagógiai képességeket (empátia, tolerancia, kommunikáció, együttműködés, helyzetfelismerés stb. Követelmény: A hallgató - aktívan vegyen részt az órákon ( a gyakorlatok és feladatok megoldásában), reflektáljon saját erősségeire és (esteleges) hiányosságaira! - készítsen portfóliót a szemináriumokon (konzultáción) tanultakról, önmagáról szerzett tapasztalatairól (esetleges hiányosságairól, fejlődésének- fejlesztésének/ önfejlesztésének módjáról és eredményeiről)! A tantárgy zárása gyakorlati jeggyel történik. A hallgató teljesítményének minősítése az órai aktivitásától valamint a portfóliója igényessége alapján történik. A gyakorlat tartalma: 1-2. Ismerkedés, kapcsolatteremtés, szabályalkotás 3-4. A jó és a rossz tanár, tanári képességek 5-6. Önismeret, önkifejezés 7-8. A jó kapcsolat és feltételei. 9-12. A hatékony kommunikáció. A világos közlés: az én- nyelv 13- 16. A hatékony kommunikáció. A pontos vétel. Az empátia kifejezésének lehetőségei A pontos vétel. Tanulói típusok 17-18. Pedagógiai helyzetek elemzése 19-20. Konfliktusok és megoldásuk • A saját probléma megoldásának módszerei. • A segítés technikái. • A közös megoldáskeresés (A III. módszer) • A közvetítő Irodalom Bandler, Richard (1993): Elmés változások. Hogyan használd belső erőidet a változáshoz Bioenergetic Bp. Gordon, Thomas(1990.): T. E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, Bp., Hunyady Györgyné – Szekszárdi Júlia (1998): Iskolai konfliktusok. Konfliktuselemzési Gyakorlatok. Budapesti Tanítóképző Főiskola, Nissen, Peter – Iden, Uwe(1999): Moderátoriskola. Kézikönyv a moderációs módszer iskolai alkalmazásához, a korszerű kommunikáció és a közös tanulás gyakorlatához. Ford.: Loránd Ferenc. Műszaki Könyvkiadó, Bp., O’Connor, Joseph – Seimour, John (1996.): NLP Segítség egymás és önmagunk megértéséhez. Pszichológiai gyakorlatok. Előszó: Dilts, Robert. Bev.: Grinder John. Bioenergetic. Bp. Szekszárdi Júlia(1995).: Konfliktuspedagógiai szöveggyűjtemény. Veszprémi Egyetem, Pedagógia-Pszichológia Tanszék, Szekszárdi Júlia(1995.): Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezeléshez. IFA Magyar ENCORE, 5. ábra Forrás: Intézeti adatbázis (Készítette: Szalay Anna, 2009)
11
Tantárgyi program A tantárgy neve: A tanári mesterség alapjai
A tantárgy kódja: SBANPD 4044 Heti óraszám:
Félév végi számonkérés típusa: minősített aláírás
0/2 Kredit: 2
Kötelező/választható: kötelező
A tantárgy felelős tanszéke és oktatója: Pedagógia Tanszék, Bokkon László PhD főisk.doc. Okt.: Köcséné Szabó Ildikó főisk.adj. Dr. Szalay Anna főisk.adj. A tantárgyfelvétel előzetes követelményei:
Ajánlott félév: 3.
A tantárgy célja, feladatai: A hallgatók „hozott” pedagógiai tapasztalatainak, nézeteinek feltárása, tudatossá tétele. A nézetek feltárásában használható módszerek megismertetése, és fejlesztő alkalmazása a szakmai önfejlesztő folyamat támogatása érdekében. A kurzus egyéni és kooperatív tanulásra épül, ahol a feladatok elvégzésével ismertté válik a kapcsolódó hazai szakirodalom, és kutatási tapasztalat. Az elvégzett tevékenység a reflektív tanári gondolkodás megalapozását is szolgálja. Tananyag: - Pedagógiai tudás, prekoncepciók, nézetek. Szakirodalom feldolgozásával - A kompetencia fogalma, összetevői. Szakirodalom feldolgozásával - A hallgatók „tanárképének” feltárása a mintatanár felidézésével, saját tapasztalatok alapján. - Tanuló-tanár – a nézetek feltárása fogalomtérkép segítségével - Tanítás-tanulás a hallgatók gondolkodásában. - A tanulási-tanítási folyamat résztvevői, és szerepeik összefüggése. - Milyen hely az iskola? Metaforaalkotás és elemzés. - A tanárrá válást segítő tényezők. A kezdő tanár. Interjúelemzés - Szakma, hivatás, mesterség, professzió a tanári pályán. Szövegfeldolgozás A tanegység teljesítésének feltételei: Cselekvő részvétel a szemináriumi (kiscsoportos) foglalkozásokon. A munka folyamán feljegyzések készítése, gyűjtése, a saját tanulási folyamatok reflektív értelmezése, és ezek portfólióba való rendezése. Ajánlott és kötelező irodalom jegyzéke: Bárdossy, Dudás, Pethőné, Priskinné (2002): A kritikai gondolkodás fejlesztése. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. Falus Iván (2006): A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Gondolat Kiadó, Budapest. Falus, Kimmel (2003): A portfólió. Gondolat Kiadói Kör, Budapest. Szivák Judit (2002): A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 6. ábra. ábra Forrás: Intézeti adatbázis (Készítette: Köcséné Szabó Ildikó, 2010)
A közeli múlt és a jelenlegi képzés sajátosságai Intézményünkben a kompetencia alapú tanárképzés (Ma szintű) 2009 szeptemberétől indult, amikor is mester szintű nappalis hallgató - gyakorlatilag- nem volt a rendszerünkben. A hivatalos jelentések szerint, hazai viszonylatban, már a bolognai képzés bevezetését megelőzően is csökkent a pedagógus pályát választók száma, a kilencvenes évekéhez képest. (Nagy, 2009) 12
7. ábra Forrás: Az OFI adatai alapján S. Faragó Magdolna számításai
Az országos tendencia, amit a 7. ábra kiválóan érzékeltet, sajnálatos módon a szombathelyi hallgatói létszámokra is jellemző. Vajon a képzés időtartamának növekedése és a tantervi struktúra változásai, pozitív hatással voltak- e hallgatóink, ezáltal a régió eljövendő tanárainak integratív pedagógia tudására? A nappalis évfolyamok létszámának ismeretében bizonyosan nem, hiszen, mint már említettük, 2006 és 2010 között szinte csak a korábban lemorzsolódott, kifutó tantervek szerint tanuló és Bsc hallgatók voltak a nappalis képzésben. A levelezős (kiegészítő egyetemi képzés) hallgatóinak létszáma is csökkent, de nem ilyen mértékben. E hallgatói csoportoknak jelentős hányadát viszont gyakorló pedagógusok alkotják, akik - figyelemmel a 2-3 félévre rövidített képzés munka és család melletti erőfeszítéseire- megelőző tanulmányaik beszámítási lehetőségeivel minden addiginál határozottabban éltek. Így, számos, pedagógiai stúdium tanulása alól mentességet élveztek. Ez alól, szinte egyedüli kivételként a gyakorlati képzés említhető, amelynek felmentési szabályait viszonylag szigorúbban és egyszerűbben lehet kezelni. A kérdés megválaszolásához, hogy előnyösen befolyásolták-e a változások az integrációra felkészítést, mindenekelőtt a 2009-től hatályos tanári mesterképzés tantervét szükséges áttekinteni. A tantervben, az akkreditációs előírásoknak és a tanári kompetenciákat körülíró (15/2006.OM) rendeletnek megfelelő, a kívánatos tanári kompetenciákon alapuló tantárgyi rendszer került bevezetésre. A szakmai törzstárgyak (minden hallgató számára kötelező) között hangsúlyosan jelenik meg az értelmi fejlődés pszichológiája, a személyiség lélektan és a pedagógiai kutatás módszertana, míg a differenciált szakmai ismeretek között (kötelezően választható), a tréningek (csoportépítés, konfliktuskezelés), a személyiségfejlődés zavarai, a családpedagógia, a differenciáló 13
pedagógia és a tanulásmódszertan kapnak helyet. A kötelezően választható tárgyak közül félévente azt és annyit hirdet meg az intézmény, amennyit a hallgatói létszám szükségessé, és az oktatói kapacitás lehetővé tesz. Előremutató tapasztalat viszont, hogy a Differenciáló pedagógia és a Tanulásmódszertan a kezdetektől fogva (2009. őszi szemeszter) minden félévben meghirdetésre kerül, és mindkettőt, minden hallgatónak választania szükséges. A Differenciáló pedagógia c. tantárgy tartalmát a 7. ábra részletezi, amelyből látható, hogy a résztémák és a feldolgozott szakirodalom is segíti a hallgatókat az integrált oktatásban való aktív részvételre. A félév végi zárthelyi dolgozat kérdéseiről e helyen nincs megbízható információ, a témakörök és a tananyag azonban sejtetik a számonkérés irányait.
8. ábra Tematika a 2011/12. tanévből (Forrás: Intézeti honlap; készítette: Bokkon László)
14
A Tanulásmódszertan c. tantárgy programját a 8. ábra foglalja össze, amelyben a tanulás, mint pszichikus folyamat értelmezésétől a tanulási motiváción át a tanulási képességig terjed a hallgatók felkészítése. A tőlük elvárt feladat pedig önálló pedagógiai tanulás- diagnózis elvégzésére irányul. E tantárgy tartalmát külső iskolai gyakorlat (Közoktatási gyakorlat III.) is kiegészíti, amelynek során a hallgatók tanórai szituációban figyelhetik meg a gyerekek tanulási sajátosságait.
9. ábra Tematika a 2011/12. tanévből (Forrás: Intézeti honlap; Készítette: Simon Katalin)
15
A Közoktatási gyakorlatokat külön is ki kell emelni, mert funkciójuk szerint élményszerűvé teszik a képzés elméleti stúdiumait. E gyakorlatok során a hallgatók a gyakorló iskolában megismerkednek az intézményi alapdokumentumokkal, és pedagógusokkal is beszélgetnek, akiktől a pálya szépségére vagy nehézségeire vonatkozó, reális információkat szereznek. A Közoktatási gyakorlat I, nevelési helyzetek illetve a személyiség vagy családi problémák előfordulására; a II, a tanóravezetés, a tanári munka megfigyelésére, míg a III, a tanulási folyamatok irányítására, a tanulásmódszertan elsajátítására koncentrál. A mintatantervben differenciált szakmai ismereteket reprezentál a pedagógiai esetmegbeszélés; osztályfőnöki szerep; inter- és multikulturális nevelés továbbá az inkluzív iskola, mint a speciális igények kielégítéséhez leginkább közelítő területek. Az említett tárgyak, a kötelezően választható stúdiumokhoz kerültek ugyan, ám ezeket a két féléves (levelező!!) képzés alacsony hallgatói létszáma és a képzés limitált kreditszámai nem teszik lehetővé felkínálni. Ellentétben a három féléves képzéssel, aminek konzultációs rendjébe minden félévben helyet kapnak. . (Ld. 6. táblázat)
6. Táblázat Pedagógia- pszichológia közös (Ma) tantárgyak levelező tagozat tantárgyfelosztás (2011/12. II.) 2 féléves képzés Tárgykód Tárgynév
Óra
SMALPM3129
0/5 ai.
Közoktatási gyakorlat III. Tanulásmódszertan (kötelezően választható, választani kell) Differenciáló pedagógia (kötelezően választható, választani kell)
SMALPM4243 SMALPM4244 SMALPM5320/ SMALPM5310
0/10 gyj. 0/10 gyj.
Óra
SMALPM3129
0/5 ai.
SMALPM4244 SMALPM4359 SMALPM4239 SMALPM4349
Dr. Bokkon László vagy Dr. Antal Sándor
16 óra min. ai.
Összefüggő egyéni gyakorlat
3 féléves képzés Tárgykód Tárgynév
SMALPM4243
Oktató Dr. Simon Katalin vagy Némethné dr. Tóth Ágnes Dr. Simon Katalin vagy Némethné dr. Tóth Ágnes
Közoktatási gyakorlat III. Tanulásmódszertan (kötelezően választható, választani kell) Differenciáló pedagógia (kötelezően választható, választani kell) Kritikai gondolkodás (választható, választani kell) Interkulturalitás és multikulturalitás (kötelezően választható, választani kell) Az osztályfőnöki szerep (választható, választani kell)
0/10 gyj.
Oktató Dr. Simon Katalin vagy Némethné dr. Tóth Ágnes Dr. Simon Katalin vagy Némethné dr. Tóth Ágnes
0/10 gyj.
Dr. Bokkon László vagy Dr. Antal Sándor
0/10 gyj.
Köcséné dr. Szabó Ildikó
0/10 gyj.
Köcséné dr. Szabó Ildikó
0/10 gyj.
Dr. Szalay Anna
Mint látjuk, óraszámok vonatkozásában sem reményteljesebb az integrált oktatás támogatásának ügye a képzésben, mert a választható stúdiumok kínálata a hallgatói létszám és az oktatói kapacitás függvényében
alakul.
Így
az
integratív
pedagógiai
felé
közelítő
tartalmú
kurzusok
(tanulásmódszertan, differenciáló pedagógia) hallgatóinak aránya képzésben 100 százalék, a sajátos
16
nevelési igények részletesebb elemzését deklaráltan magába foglaló inkluzív pedagógiát pedig senki nem tanult.1 A gyakorlati képzés új (2009-ben bevezetett) szisztémájáról joggal feltételezhető, hogy kompenzálja az elméleti felkészítés hiányosságait, és bevezeti a hallgatókat az iskolai munkának ebbe a típusába, ezért érdemes rápillantani az intézmény nyújtotta szakmai gyakorlatok rendszerére is. E gyakorlatok során kötelező feladat az iskola dokumentumainak tanulmányozása, ami módot ad, hogy a témába vágó terület iskolai szabályozásával, gyakorlatával ismerkedésre. Az elvégzendő feladatok (Virághné, 2011) tanórai, és tanórán kívüli iskolai feladatokra irányulnak, továbbá nevelési tanácsadóban illetve integrált nevelést folytató intézményekben történnek. Ahogyan Iker (2011) írja, „…a féléves, összefüggő szakmai gyakorlat célja nem pusztán a szaktárgy tanításának további gyakorlása, hanem az iskola és benne a tanár komplex oktatási-nevelési feladatrendszerének elsajátítása, illetve az iskolát körülvevő társadalmi, jogszabályi környezet, valamint a szakszolgálatok és a szakmai szolgáltató intézmények megismerése a közoktatás terepviszonyai között.” (62.o.) A hangsúlyt a közoktatási terepviszonyokon érezzük. Az összefüggő egyéni gyakorlatokat a 2010/11. tanév tavaszi szemesztere óta a Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutatóközpont (PSZK) szervezi. Az elmúlt két tanév alatt összesen három fő nappalis és 528 fő levelezős hallgató gyakorlatát koordinálták. A három nappalis és 66 fő levelezős 32-32, míg a többi 462 levelezős 16-16 tanítási órát ( X = 18) abszolvált, 66 partnerintézményben (szerződött iskolák). Tudni lehet, hogy a végzősök a partneriskolák közül általában 40-et választanak tanítási gyakorlatuk helyszínéül ( X = 13- 14 hallgató per iskola), de nincs megbízható adat arra vonatkozólag, hogy a választott intézmények hányad része foglalkozik integrált neveléssel, ahol ebbe a végzősök is betekinthetnének. Arról sincs információ, hogy a végzős hallgatóknak hányad része szerzett tanítási gyakorlatot szakképzett mentor irányításával, aki esetleg tájékoztatja őt a SNI tanulók helyzetéről és a velük való bánásmódról.2 Annyi bizonyos, hogy a szakképzett mentorok erre felkészítést kaptak. A 2010. évi TÁMOP keretben történt 120 órás mentorképzésben, amit a PSZK szervezett, a régióból (Győr-, Vas-, Zala megye) összesen 112 pedagógus vett részt, és közülük 70 fő került eddig ténylegesen mentori szerepbe. A tanfolyam az EKF akkreditált képzése szerint zajlott, és egyebek mellett a kapcsolati kommunikáció, a reflektivitás, az osztályfőnöki munka, a speciális nevelési területek, a multikulturális nevelés, a pedagógiai munkát segítő szakemberek, intézmények, a tanulói kompetenciák fejlesztése és a tehetséggondozás jelentette a főbb tematikai csomópontokat.(PSZK Adatbázis, 2012)
1
Nem így, az egyéni fejlesztő, differenciáló szakirányú továbbképzési szak hallgatói, bár évről- évre csökkenő (jelen tanévben 15 fő) létszámban, akiknek képzése teljességgel e témára irányul. 2 Érdekes lenne tudni továbbá, hogy milyen a szakképzett mentorok aránya a végzős hallgatók segítésében, vagy, hogy a végzősöknek, a szakképzett mentor irányításával gyakorolt csoportja és a nem szakképzettek által segítettek hogyan vélekednek a külső iskolai gyakorlatokról, beleértve a mentor és mentorált szakmai kapcsolatát.
17
Az összefüggő egyéni gyakorlat másik részében (szintetizáló szeminárium) szintén a PSZK szervezésében, minden hallgató (2-2 órában) mérés-értékeléssel, illetve a nevelési tanácsadó munkájával ismerkedik. A szemináriumok tartalmára a hallgatók számára interneten közzétett előadásvázlatok (PPT) alapján következtethetünk. A prezentációk tanúsága szerint, a nevelési tanácsadóról szóló előadás kitér a speciális igényű tanulókra, és ezt diagnosztikai megközelítésből teszi. Az integráció pedagógiai kérdéseinek kifejtése viszont a dokumentum alapján nem igazolható. Az előadások igazolhatóan rendkívül fontos témaköröket ölelnek fel, ám ezek közül némelyek a „közoktatás terepviszonyai”- tól a kissé távolinak tűnnek. A törvények, jogszabályok vagy a statisztikai elemzések bemutatása felveti a kérdést, elegendő-e a témára szánt 2 órás időkeret az előképzettség nélkül levő hallgató számára, hogy ezeket megértse, és alkalmazni tudja, mert a tőle elvárt (szabadon választható) teljesítmények viszont ezt sugallják. A feladatok egy része nem nélkülözi a valódi közoktatási gyakorlatot, másik része azonban, annak (időbeli) előkészíthetősége okán valóban elgondolkodtató. Ilyenek például a leíró statisztikai dolgozatelemzés vagy fogalmak elméleti hátterének megvilágítása önálló feladatként.
Összegzés Intézményünk pedagógusképzési hagyományai több mint fél évszázados múltra tekintenek vissza. Az utóbbi két évtized társadalmi, politikai, és nem utolsó sorban tudományos kihívásai azonban oly mértéket öltöttek, hogy a pedagógusoknak mindig újabb, és egyre több feladattal kell megbirkózniuk. Így a képzési tradíciók nagy részével fokozatosan szakítani kellett, és helyettük új szisztémát, új tudástartalmakat volt szükséges bevezetni. Az utolsó tíz évben, számos felsőoktatási törvény/módosítás, kormányrendelet és egyéb jogszabályok, valamint négy különböző tanterv alapján képeztük a pedagógusokat. A tantervek mindegyike - figyelemmel a helyi lehetőségekre- korszerű ismereteket igyekezett nyújtani, ami abban nyilvánul meg, hogy az átlagtól negatívan eltérő tanulási eredményekre egyre több figyelmet fordítunk. A SNI tanulók integrált neveléséhez szükséges pszichológiai és pedagógiai alapismeretek témakörei
(fejlődéslélektan,
személyiség
lélektan,
szociálpszichológia,
családpedagógia,
differenciáló pedagógia, nevelési tanácsadás stb. tantárgyakban) mindenki számára kötelezően feldolgozandókká váltak, a speciális ismeretkörök (sajátos igények tipológiája, integratív pedagógia, inkluzív iskola) azonban továbbra sem kötelezők, így nem is jutnak el mindenkihez. Bizonyítást nyert, hogy a pedagógus pálya gyakorlásához szükséges alapozó tudás megszerzésének lehetősége hallgatóink számára adott, ám az integrációra történő teljes körű felkészítés, kívánni valókat hagy maga után.
18
Ami a folyamatos tantervi korrekciók előnye, éppen az a tantárgyi programok hátránya, hiszen megállapítható, hogy alapdokumentumaink túlságosan ismeretközpontúak, a gyakorlati készségek kialakítására pedig a tanteremben tartott szemináriumok csak részben alkalmasak. Azokon sem elegendő idő, sem a körülmények nem megfelelők az integratív kompetenciák hatékony kialakításához. E hiányosság kiküszöbölése a közeli jövőben éppúgy megoldandó feladat, mint a sajátos nevelési igények és az integratív pedagógia erőteljesebb hangsúlyozása a képzésben.
Felhasznált irodalom 1. Barton, Len (2000): Market ideologies, education and the challenge for inclusion In: Harry Daniels and Philip Garner (ed): Inclusive education Kogan Page Limited, London, UK & Stylus Publishing Inc. Washington, USA. 62-78. 2. Csányi Yvonne és Mtsai (2007): Inkluzív nevelés- A tanulók hatékony megismerése, SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest. 3. Csépe Valéria (2008): A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést igénylő (SNI) gyermekek ellátásának gyakorlata és a szükséges teendők, In: Fazekas Károly, Küllő János és Varga Júlia szerk.: Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért, ECOSTAT, Budapest, 2008. 4. Hanák Zsuzsanna (2009) Hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulásának támogatása speciális tréningprogramok segítségével In: Bábosik István és Torgyik Judit (szerk.) Az iskola szocializációs funkciói, Eötvös Kiadó, Budapest, 2009. 178. 5. Iker János (2011): Pedagógusképzés-továbbképzés (2006-2010). In N. Tóth Ágnes (szerk.): Változó professzió, változó tanárképzés. Savaria Press, Szombathely, 51-86. 6. Nagy Mária és Varga Júlia (2009): Pedagógusok In: Jelentés a magyar közoktatásról 2006. 7.fejezet 7. Papp Gabriella (2002): Tanulásban akadályozott gyermekek iskolai integrációja a szakemberek közötti kooperáció tükrében, Magyar pedagógia 102. évf. 2. sz. 159–178. 8. Virághné Szalai Zsuzsanna (2011): A tanári mesterszak összefüggő (féléves) gyakorlatának programja a Nyugat-magyarországi Egyetemen In: N. Tóth Ágnes (szerk.): Változó professzió, változó tanárképzés. Savaria Press, Szombathely, 87-105. 9. 2003. évi LXI. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 10. 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről.
19
