MEMO/06/174 Brüsszel, 2006. április 27.
Tolmácsolás: hol tartunk két évvel a bővítés után? Két éve már, hogy az Európai Unió 25 tagállammal és 20 hivatalos nyelvvel működik. Többnyelvűsége a világon egyedülálló, ugyanakkor első látásra úgy tűnhet, hogy e többnyelvűséggel az intézményekre háruló pluszmunka több hátrányt okoz, mint előnyt. A sok nyelv használatának ugyanakkor különleges okai vannak. Az Unió polgárai és vállalatai számára kötelező érvényű törvényeket hoz. Természetes elvárás tehát, hogy a polgárok és vállalatok, valamint bíróságaik rendelkezzenek a törvények (amelyeknek meg kell felelniük, vagy amelyeket végre kell hajtaniuk) olyan nyelvű változatával, amelyet megértenek. Az Unió építésében mindenkinek joga van részt venni, erre az EU biztatja is a polgárokat, és fontos, hogy ezt a saját nyelvükön tehessék meg. 2004 májusában egyszerre kilenc új hivatalos nyelvvel (cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén) gazdagodott az Unió, ami példa nélküli helyzetet teremtett a Bizottság számára. Nyelvi szolgálatainak néhány újító megközelítést kellett bevezetniük a felmerülő kihívások leküzdésére. Így két évvel a bővítés után itt az idő, hogy felülvizsgáljuk a helyzetet.
1. A tolmácsolás folyamata az uniós intézményekben Az uniós intézmények tekinthetők úgy is, mint a világ leghatékonyabb, folyamatos politikai és szakmai konferenciáját vendégül látó szervezetek. A Tolmácsolási Főigazgatóság (amely a SCIC betűszóként1 is ismert) magas szintű tolmácsolást biztosít azokon az üléseken, amelyeket az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Beruházási Bank és az Európai Uniónak a tagállamokban székelő egyéb szervei és ügynökségei szerveznek. A Tolmácsolási Főigazgatóság ezenkívül konferenciaszervezési szolgáltatást is biztosít a bizottsági szolgálatok számára. Az Európai Parlament és az Európai Közösségek Bírósága saját tolmácsolási szolgálattal rendelkezik.
2. A Tolmácsolási Főigazgatóság felépítése A Tolmácsolási Főigazgatóság naponta 50–60 üléshez küld tolmácsokat Brüsszelbe és egyéb városokba. Minden munkanapon 700–800 tolmács áll rendelkezésre, hogy a tagállamok és egyéb országok küldöttei megérthessék egymást. Az ilyen ülések nyelvi kombinációja igen különböző lehet, és a két nyelv közötti konszekutív tolmácsolástól (amelyhez egy tolmácsra van szükség) a húsz vagy több nyelv közötti szinkrontolmácsolásig (amelyhez legalább hatvan tolmács kell) terjedhet.
1
A Tolmácsolási Főigazgatóság 2003-ig a Service Commun Interprétation-Conférences (Közös Tolmács- és Konferenciaszolgálati Szolgáltatás) nevet viselte.
A Tolmácsolási Főigazgatóság 500 tolmácsot alkalmaz, és nagy számú szerződéses szabadúszó tolmáccsal dolgozik, akiket a több mint 2 700 – az EU három tolmácsolási szolgálatánál világszerte akkreditált – szabadúszó tolmács közül választ ki.
3. Helyzetjelentés két évvel a bővítés után Hány tolmácsra van szükség? Az európai intézmények úgy számították, hogy a 2004. évi bővítés után (és az új nyelvek teljes mértékű csatlakozásával) valamennyi intézményt figyelembe véve átlagban napi 80 tolmácsra lesz szükség nyelvenként. Valamennyi tolmács képzéséért a jövőbeni tagállamok lesznek felelősek. A tervek szerint a Tolmácsolási Főigazgatóság körülbelül e 80 tolmács felét foglalkoztatja majd, és igyekszik a tolmács tisztviselők–szabadúszó tolmácsok fele-fele arányát megtartani. 2004 májusától a Tolmácsolási Főigazgatóság bebizonyította, hogy képes naponta három teljes tolmácsolási csapatot (20–20) is biztosítani. Öt olyan konferenciaterem áll a Tolmácsolási Főigazgatóság rendelkezésére, ahol valamennyi nyelv számára van tolmácsfülke. A bővítést követően a Európai Unió Tanácsa tolmácsolási prioritásokat vezetett be. A miniszteri szintű ülések és bizonyos munkacsoportok ülései teljes nyelvi lefedettséget kapnak, míg más csoportok lefedettsége a tagállamok kívánságaitól függ. A Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság plenáris ülései továbbra is teljes nyelvi lefedettséggel működnek. A bizottsági munkacsoportok és a komitológiabizottságok – az elmúlt húsz év gyakorlatához hasonlóan – az aktuális szükségleteket kielégítő tolmácscsapatokkal dolgoznak. A biztosok testülete továbbra is három nyelvű tolmácsolást alkalmaz (EN, FR, DE). Mi a helyzet az új nyelvekkel kapcsolatban? Az új nyelvekre vonatkozó alábbi táblázat összesíti a Tolmácsolási Főigazgatóságon dolgozó tolmács tisztviselők számát, illetve bemutatja a három uniós tolmácsolási szolgálatnál akkreditált szabadúszó tolmácsok összlétszámát. A tolmácsolás szintjén a legjobban képviselt nyelv jelenleg a lengyel: a tisztviselőkkel, az ideiglenes alkalmazottakkal és a szabadúszókkal együtt a lengyelhez összesen 110 tolmács, míg a többi új nyelvhez – a máltai kivételével (lásd alább) – 47–86 tolmács áll rendelkezésre. A tolmácsok számát tekintve a Bizottság felkészültsége a 2004. évi bővítés napján nagyobb volt, mint bármely más bővítésnél, még ha sok nyelv tekintetében még mindig komoly erőfeszítést is kell tenni annak érdekében, hogy a tagállamok a magas színvonalú konferenciatolmácsok számát megfelelő szintre tornásszák fel. Ebből egyértelműen látszik, hogy a bővítés folyamat, nem esemény.
2
Áttekintés a Tolmácsolási Főigazgatóságon rendelkezésre álló tolmácsok számáról az új nyelvek vonatkozásában (2006 áprilisa) (tisztviselők, ideiglenes alkalmazottak és szabadúszók) Nyelv
Felvett tolmács
Felvett tolmács: folyamatban lévő felvételek
Szabadú szó
ÖSSZES EN
CS ET HU LT LV PL SK SL MT Összesen
6 8 11 6 10 18 7 7 0 73
2 1 2 5 4 6 3 0 2 25
58 41 72 44 35 86 47 40 11 434
66 50 86 55 49 110 57 47 13 507
Az igények valójában nyelvenként eltérőek. A 15 „régi” tagállam tekintetében gyakorlatilag 100%-ig teljesíthető a képviselők azon kérése, hogy a Miniszterek Tanácsában2 (a legtöbb új nyelvet használó intézményben) saját nyelvükön tudjanak felszólalni és más felszólalásokat hallgatni (aktív), illetve hogy csupán felszólalásaikat tudják saját nyelvükön előadni (passzív). Az „új” tagállamok nyelvét illetően a Tolmácsolási Főigazgatóság teljesítménye körülbelül 80%-os. Egyes új nyelveknél (cseh, észt, lengyel, magyar és szlovén) a Tolmácsolási Főigazgatóság a kérések több, mint 90%-át tudja teljesíteni, míg a többi új nyelvnél ez a szám 53%-tól (lett) 74%-ig (szlovák) terjed. Az arra irányuló jelenlegi erőfeszítések, hogy e számadatok minden nyelvre vonatkozóan javuljanak, időbe telnek, és a tagállamok képzésre vonatkozó elkötelezettségét igénylik. Az intézmények támogatják e képzéseket. Az új tagállamok nyelveire történő tolmácsolási igények teljesítésének aránya az Unió Tanácsában – 2006. január/március. Nyelv
CS
ET
LV
LT
HU
MT
PL
Aktív
83,5
94,9
56,5
72,6
97,8
22,2
91
95,8
52,9
60,7
99,5
14,1
Passzív
99
SK 73,4
SL 91,1
Összesen* 81,2
99
74,4
69
78,4
* A máltai nyelvvel együtt
A máltai különleges kihívást jelent ebből a szempontból, mivel a máltai tolmácsokat toborzó 2003. novemberi versenyvizsgának egyetlen sikeres pályázója sem lett, és a rendelkezésre álló szabadúszó tolmácsok száma igen korlátozott. A Tolmácsolási Főigazgatóság folyamatosan kapcsolatban áll a máltai hatóságokkal a helyzet orvoslása céljából. Egy Londonban tartott tanfolyamon (2004–2005) öt tolmács végzett és a Máltai Egyetemen is van már posztgraduális tolmácstanfolyam, ami azt jelenti, hogy ma a máltai nyelvre vonatkozó kérések 14–22%-a teljesíthető.
2
A különböző nyelveken történő tolmácsolás iránti igény a Miniszterek Tanácsában a tagállamok kérésétől függően különböző. A kérések nagy száma esetén több tolmácsra van szükség.
3
Milyen előkészületeket tettek az ír és a spanyol regionális nyelvek kapcsán? A tagállamok 2005. június 13-án a Tanácsban úgy döntöttek, hogy az ír nyelv 2007. január 1-jétől hivatalos uniós nyelv lesz. E nyelvre vonatkozó kérések kielégítése miatt a Tolmácsolási Főigazgatóság intézkedéseket kezdeményez az ír hatóságokkal és az egyéb intézményekkel történő együttműködés céljából. Ugyanakkor – és az írtől eltérő jogi kontextusban – a Tanács következtetéseket fogadott el további nyelvek hivatalos használatáról a Tanácsban és valószínűleg az Európai Unió egyéb intézményeiben és szerveiben. A spanyol regionális nyelvek (a baszk, a galíciai, illetve a Katalónia, a Baleár-szigetek és Valencia nyelve) az első olyan nyelvek, amelyek egy tagállam régiójában hivatalosak, és uniós üléseken bizonyos mértékben használhatók. A Tolmácsolási Főigazgatóság a spanyol hatóságok kérésére – amikor egy spanyol regionális képviselő e nyelvek valamelyikén kíván felszólalni – korlátozott számú üléseken ugyan, de tud tolmácsolást biztosítani. A tolmácsolási többletköltségek a spanyol kormányt terhelik, amely ezenkívül felállított egy szervet, amely a dokumentumok e három nyelvre történő fordításáért felelős (lásd a MEMO/06/173. számú dokumentumot). Hogyan történik a tolmácsok toborzása? Az új tagállamokban és a tagjelölt országokban számos figyelemfelkeltő akcióra került sor. A Tolmácsolási Főigazgatóság különbözőféleképpen segíti egyetemeiket és tolmácsképzéseiket: tanmenetre vonatkozó tanáccsal a tanmenet kialakítása során, majd támogatásokkal, diákok számára biztosított ösztöndíjakkal, tanároknak szóló képzésekkel, segédeszközökkel. A posztgraduális program a magas szintű konferenciatolmácsok képzésének legmegfelelőbb módjának tekinthető. Az összehasonlítási alap az európai uniós konferenciatolmács szakirányú továbbképzés (European Masters in Conference Interpreting – EMCI: www.emcinterpreting.net) A Tolmácsolási Főigazgatóság 1998 óta saját kapacitást fejleszt ki az új nyelvek vonatkozásában. Valamennyi új tagállam és csatlakozni kívánó ország rendelkezik posztgraduális programokkal, amelyek gyakran a Tolmácsolási Főigazgatóság törekvéseinek közvetlen eredményei. Ezen előkészületek 2007 – a bővítés következő lépése – után is folytatódnak. A képzésben egész Európában résztvevők a Tolmácsolási Főigazgatóság és az egyetemek éves konferenciáján oszthatják meg egymással tapasztalataikat. További információk: http://europa.eu.int/comm/scic/interpreter/assuniversities_en.htm A tolmácsokat toborzó intézményközi általános versenyvizsgák első hulláma 2004 utolsó negyedévében ért véget, és mindhárom tolmácsolási szolgálat számos sikeres pályázóval gazdagodott. Idén tartják a vezető tolmácsokat toborzó versenyvizsgák második sorozatát. 2004–2005 között a Tolmácsolási Főigazgatóság a vártnál kevesebb, 48 állandó tolmácsot vett fel, és 2006-ban a hiány pótlása céljából további tolmácsokat toboroz, ideiglenes szerződéssel. A széleskörű információs tevékenységeken és a képzésekhez történő hozzájárulásokon kívül a Tolmácsolási Főigazgatóság az elmúlt hat évben éves, intézményi akkreditációs teszteket bonyolított le szinte valamennyi új tagállamban a szabadúszó tolmácsok számára.
4
4. A tolmácsolás minőségének ellenőrzése A tolmácsolás minőségét a tolmácsok teljesítményének rendszeres figyelemmel kísérésével ellenőrzik. Valamennyi tolmácsolási osztályvezető figyelemmel kíséri a személyzetet (a szakmai előmenetelről szóló éves áttekintéssel összefüggésben) és a szabadúszó fordítókat. A tolmácscsapat vezetője ezenkívül valamennyi ülés után jelentést készít, amelyben kitér a minőségre, valamint a technikai és szervezési kérdésekre. A Bizottság ülésein a Tolmácsolási Főigazgatóság kérdőívvel méri a résztvevők elégedettségét, amelyben a tolmácsolás minőségére is rákérdez.
5. A Tolmácsolási Főigazgatóság belső képzései A Tolmácsolási Főigazgatóság a továbbképzést hosszú távú befektetésnek tekinti, amely fokozatosan hozza meg gyümölcsét. 2005 végére öt alkalmazott sajátította el valamelyik új tagállam nyelvét. Jelenleg az EU-15 tagállamaiból 58 tolmács (43 alkalmazott +15 szabadúszó) tanulja valamelyik 10 „új” tagállam nyelvét, illetve a bolgárt, a románt vagy a törököt. A tanfolyam legalább 6 résztvevője fog 2006ban (és további 12 résztvevő 2007-ben) új nyelvet elsajátítani.
6. A Bizottság előkészületei az új nyelvek érkezésére A Bulgáriából és Romániából érkező tolmács-oktatók képzésében a Tolmácsolási Főigazgatóság az 1990-es évek elejétől fogva szerepet játszik. E két csatlakozni kívánó ország egyetemeinek 2002-től szervezettebb segítséget ajánlottak. 2005 márciusában Ján Figel’ biztos ellátogatott e két országba, és megbeszéléseket folytatott hatóságaikkal és egyetemeikkel, ami szilárd alapra helyezte a két ország oktatási tevékenységét. A Tolmácsolási Főigazgatóság 2006 tavaszán vette fel első négy ideiglenes szerződéses bolgár és román tolmácsát. 2004 novemberében a Tolmácsolási Főigazgatóság együttműködést kezdeményezett Horvátországgal, amely eredményeképpen 2005 októberében a Zágrábi Egyetemen megszervezték Horvátország első nappali posztgraduális szinkrontolmács-tanfolyamát.
7. A tolmácsolás költségei A Tolmácsolási Főigazgatóság 2005. évi összköltsége – a tolmácsolást igénybe vevő intézmények és szervek költségvetéseit figyelembe véve – 100 millió euró, vagyis a kibővített Unióban polgáronként és évenként 0,21 euró volt. A Bizottság legjobb becslése szerint az Európai Parlament és az Európai Közösségek Bírósága tolmácsolási szolgálatai 2005-ben körülbelül 76 millió euróba kerültek. Más szóval 2005-ben az Európai Unióban a tolmácsolás összköltsége polgáronként 0,38 euró volt, és 2007–2010 között elérheti a polgáronkénti 0,50 eurót (238 millió euró) feltéve, hogy elégséges számú tolmácsot sikerül felvenni. További információk az alábbi internetes oldalakon találhatók: http://europa.eu.int/languages/en/home http://europa.eu.int/comm/scic/index_en.htm
5
