Hol van a becsület, avagy demokrácia Tubes-módra?
A Dél-Dunántúli Tubesre telepítendő távolfelderítő radar elleni tiltakozás egyre fokozódik. No nem a radar ellen tiltakoznak a pécsiek, hiszen a lakosok is elfogadják, hogy szükség lehet egy radarra a térségben, hanem a telepítés helyszíne ellen. Ádáz küzdelmüket észre sem veszi a hatalom. Miután a Köztársasági Elnök Úr közbenjárására és aktív közreműködésével a Zengőn meghiusult a radar építése, a Honvédelmi Minisztérium, Gyurcsány Ferenc kormányfő jóváhagyásával 2005. november 23.-án minden előzetes egyeztetés nélkül „döntött”, hogy a végleges helyszín a Tubes lesz! Ezzel egy újabb „darázsfészekbe” nyúlt és az állampolgárok demokratikus jogait mélyen sértő folyamatot indított el. A „döntés” más szempontból is érthetetlen. Ismeretes, hogy 2004. októberében A HM megbízásából elkészült Láng bizottság kizárta a vizsgálandó helyszínek közül a Tubest és a Jakabhegyet. A szakvélemény kategorikusan kimondta, hogy: "A Tubes alkalmatlan helyszín a radar telepítésre demográfiai, földrajzi és környezetvédelmi okokból." Fel kell tenni a kérdést: miért kellett az adózó állampolgárok pénzén finanszírozni a Láng Bizottságot, ha a szakvéleményét sárba tiporva, a pécsi állampolgárok véleményét semmibe véve, a Kormányfő mégis a Tubest jelölte meg a radar telepítésének színhelyéül. Most persze lehetne védekezni azzal, hogy „nagyon is!” figyelembe vették a pécsiek véleményét, hiszen népszavazást is kiírtak rá. Sajnos a népszavazás érvénytelen volt. Vajon, ha érvényes lett volna, más helyszínt találtak volna? Aligha hiszem. Ugyanis a népszavazást követő napokban hallhattunk a televízióban arról, hogy a radar telepítését – a népszavazás eredményének ismerete nélkül - már meg is terveztette a HM egy vállalkozóval, ismét az állampolgárok súlyos adóforintjaiért. A tervezést természetesen ( és feltételezem) ki kell fizetni és nincs olyan felelős vezető politikus, aki egy újabb helyszíni tervezés ódiumát, újabb költségek miatti felelősséget magára vállalná. Pedig volt még választási lehetőség, hiszen másik két helyszín is ki volt jelölve erre a célra. A Tubeshez azonban görcsösen ragaszkodtak és ragaszkodnak. A HM szakértők 2006 novemberében – szembefordulva a Láng Bizottság szakvéleményével - kijelentették, hogy: „a Tubesről szóló hatástanulmány alkalmasnak ítéli a hegyet.” Ismételten fel kell tenni néhány kérdést. Kik a szakemberek ebben a témában? Kinek lehet egyáltalán hinni, a Láng Bizottságnak, vagy a HM szakértőknek? Minden esetre a HM szakértői győzedelmeskedtek a neves szakembereket felvonultató Láng Bizottság felett. Ráadásul ők azok, akik megvetően szólnak arról, hogy a „szakértők szakértik a szakértőket.” Vajon magukra gondoltak? Vagy ők a csalhatatlan szakértők? A Tubesre telepítendő lokátor érdekében történő vizsgálatokat és a tervezést a HM a kormány rendelete alapján már jóval a népszavazás előtt megkezdte. A népszavazás így csupán a kedélyek megnyugtatására volt jó. Ma már nagy biztonsággal kimondható, hogy sikeressége esetén sem állt volna el a Kormány eredeti szándékától, hisz az előkészítés és a konkrét tervezési folyamat 2005 decemberében elindult. 2005. november 25.-én a pécsi közgyűlés módosította a Pécsi Építési Szabályzatot és a Szabályzási Tervet oly módon, hogy a Tubes körüli 2 hektár 753 m2 nagyságú egészségügyi erdőt különleges honvédelmi területté, beépítésre szánt ingatlanná minősítette. Ez a pécsi állampolgárok zömének álláspontja és a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal szerint is törvénysértő módon történt. Ezzel a pécsi önkormányzat összejátszva a kormánnyal, zöld utat nyitott a konkrét tervezéshez. Tasnádi Péter, a város szocialista polgármestere a 2006-os választási kampányában megígérte pécs polgárainak, hogy megválasztása esetén nem lesz radar a Tubesen. Ennek tudatában
sokan rászavaztak és megnyerte a választást. Hozzáteszem, jóval kevesebb vokssal, mint amennyien a radar telepítése ellen léptek fel és szavaztak a népszavazás alkalmával. Tasnádi Úr a Tubesi radar ügyében tartott népszavazás előtt kijelentette, hogy az érvénytelen népszavazás eredményét is mérlegelnie kell a testületnek. Hol és mikor mérlegelte ezt az önkormányzat? A közgyűlésben ellenzéki szerepre berendezkedett Fidesz-frakció tagjai szerint pedig a népszavazás eredménye mindenképpen - ha érvényes lesz, ha nem - kötelezi a város közgyűlését. Megjegyezném, hogy ez az igazán demokratikus hozzáállás! Sajnos a népszavazás eredménytelen volt, melynek okait a választási törvényünkben, a népszavazás előtti gyér információkban, a média hallgatásában, cinkosságában és az emberek közömbösségében is keresendő. Ma már olyannyira meg vannak fenyegetve az állampolgárok törvény által és törvénytelen, terrorisztikus eszközökkel (lásd. 2006. október 18 és 23; 2007. március 15.-e előtti rendelet kibocsátása a rendőrrel szembeni engedetlenség szankcionálása, amellyel egy kétharmados törvényt, nevezetesen az egyesülési törvényt írta felül alkotmányellenesen a Kormány), hogy nem merik még a véleményüket sem kinyilvánítani, hiszen az egzisztenciájukkal és a családjuk létbiztonságával játszanak. A választási törvény feltételezésével ellentétben, nem lehet egy népi kezdeményezést, egy népszavazást olyan szinten megszervezni egy nagyvárosban, pénz és médiatámogatás nélkül, mint az országgyűlési választásokat, amikor is az állampolgárok súlyos adóforintjaival és a multinacionális cégek háttértámogatásával érnek el választási győzelmet az erre kiszemeltek. Kiváltképpen akkor nem, ha nem csak médiatámogatás nincs, hanem éppen a polgárok véleményével ellentétes, a kormánypárti véleményeket felerősítő nézeteket sulykolnak nap, mint nap. Márpedig Pécsen ez történt. A televízióban leginkább a kormányoldali, a radartelepítésért lobbizó köröket engedték be, mutatóban néha egy-egy ellenző szakembert, hogy a demokrácia látszatát keltsék. Mint utólag kiderült, sokan, akik nyílván éjt nappallá téve dolgoztak nem is tudták, hogy népszavazás lesz és mi annak a tétje. Másrészt az emberek közömbössé váltak, hiszen látják, hogy ebben az országban semmibe veszik a nép akaratát. A népre addig van csak szükség, amíg a honatyákat megválasztják. Majd a győzelmük után döntenek a nép feje felett és helyettük azok véleményének meghallgatása vagy véleményük figyelembe vétele nélkül. Mi a közömbösség oka? A tudósok erre vonatkozó patkányokon végzett kísérleteinek eredménye ad némi választ. A patkányokon végzett kisérletek során megállapították, hogy a patkány elmenekül arról a helyről, ahol bántják. Viszont ha olyan ketrecbe teszik, ahol teljesen kiszámíthatatlanul záporoznak rá az áramütések, hamarosan feladja, lefekszik és egyáltalán nem reagál, azaz megadja magát a sorsának. A vizsgálatok során beigazolódott, hogy Seligman általános, emberekre is érvényes felfedezést tett. Az emberekkel végzett kíséreltek során újra és újra igazolták, hogy azok a körülmények, amelyek azt sugallják, hogy nem rajtunk múlnak a dolgok, nincs ráhatásunk a környezetre, csökkentik a kezdeményezést, rontják egy következő kísérleti helyzetben a teljesítményt. A pécsi népszavazás rövid időn belül az országban a harmadik volt. Sokunknak és a pécsieknek is már az első kettő is kudarcot jelentett, amelyet csak fokozott a pécsi Önkormányzat közgyűlésein tapasztalt esélytelenség a "pártfegyelmezettekkel!" szemben. Pedig a demokrácia alapja, lényege, hogy a társadalom alulról építkezik, és a civil szervezetek kezdeményezéseit a központi döntéshozó szerveknek messzemenően figyelembe kell(lene) venniük. Ez a néphatalom elve! Márpedig Pécsen a polgárok 25%-a a radar ellen voksolt, és egyre többen vannak, akik sajnálkoznak azon, hogy kellő információk hiányában elszalasztották a népszavazás adta vélemény nyilvánítási lehetőséget. A kellő információ csak a Civilek a Mecsekért Mozgalomnak volt fontos. A kormányzatnak és a HM-nek nem!
A hazug ígéretekkel választási győzelemet elkönyvelő pécsi polgármester, Tasnádi Péter, hogy bizonyítson választópolgárai előtt márciusban elküldte levelét Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek. A városi közgyűlés határozatára hivatkozva Tasnádi Úr azt kérte a miniszterelnöktől, hogy a kormány keressen más helyszínt a radar telepítéséhez. Választ még nem kapott a kormányfőtől, noha a törvényben előírt 30 nap már régen lejárt. Erre a más megoldásra gondolhatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is, amikor „a bizottság közbülső megállapításainak ismeretében felkérte a Láng Bizottságot, hogy folytassa munkáját, és vizsgálja meg részletesen azt a lehetőséget is, amelynek értelmében a Dél-Dunántúl térségében nem hegycsúcsra helyeznek el lokátor állomást, hanem földi berendezések hálózatával látják el a kívánt funkciót”. A miniszterelnök arra kérte a bizottságot, hogy ezt a tevékenységét 2004 év végéig fejezze be. Vajon miért nem végezték el, amikor várható volt a Zengő után, hogy pécsiek is tiltakozni fognak? Nem lenne haszontalan, ha ennek okáról is tudhatnánk valamit. Igaz, egy alternatív helyet, Liszó körzetét megvizsgálta, de azt alkalmatlannak minősítette felderítési lehetőségek szempontjából. Nem tudni miért. Hiszen egyetlen térképmetszetet sem tudtak bemutatni ennek igazolására. A döntés kulcsa most folyamatosan Pécs polgármesterének és képviselő testületének a kezében van: elrendelik-e a változtatási tilalmat, vagy sem? Létezik ugyan több megoldás a radar telepítésére a Tubesen kívüli területeken. Ma már sajnos egyre inkább érzékelhető, hogy a polgármester összejátszik a Kormánnyal, elfeledve választási és népszavazást megelőző igéreteit, demagógiával és hisztériával vádolta meg a városukért és egészségükért aggódó civileket A radarnak az országhatárhoz közelebbi telepítése déli irányban nagyobb felderítési lehetőségeket biztosítana, ugyanakkor, mint azt a Miniszterelnök Úr is feladatba szabta, „földi berendezések hálózatával” ellátható lenne a kívánt funkció. Lehet, hogy drágább, de még drágább lesz, ha a pécsiek kártérítésére fordított összegeket is beszámítjuk. Ja, kérem, a demokrácia drága mulatság! . . A polgármester kérése azért is jogos, mert a Láng Bizottság a mecseki Hármas-hegyet, illetve a villányi Tenkes hegyet, a Jakab hegyet és a Tubest vonta be a vizsgálódásba, melynek során megállapította, hogy a Tubes alkalmatlan a telepítésre. A jelentésben ez áll: „Az utóbbi két helyszint (mármint a Jakab hegyet és a Tubest – kiemelés tőlem), a további vizsgálatokból földrajzi, demográfiai és környezetvédelmi okokból kizárta”. Időközben kiderült, a Honvédelmi Minisztérium előzetes elvi építési engedélyt sem kért a területre, pedig az A jelű fokozottan védett vízgyűjtő területre a Pécsi Építési Szabályzat szerint előzetes építési engedélyt kellett volna kérnie, de ezt a HM elmulasztotta. Ezt el is ismerik, de azzal érvelnek, ez a szabályozás rájuk nem vonatkozik. Íme, a HM állam, az államban! A HM gyakran azzal érvel, hogy az újabb helyszín egyeztetése a NATO-val időcsúszást okozna a telepítésben. Ez bizonyára így van. Azonban a NATO-nak is figyelembe kellene vennie a lakosok véleményét és tiltakozását. Hiszen az Észak-Atlanti Szövetséget a világon legdemokratikusabbnak tartott állam, az Amerikai Egyesült Államok hívta életre. Itt az alkalom, hogy a demokratikus NATO is tolerálja a nép véleményét, és hitet tegyen demokrácia érzékenysége mellett! Ezért kéri Pécs lakosságának nevében a polgármester a Miniszterelnök Urat, hogy változtassa meg döntését, és jelöljenek ki más helyszínt a radar telepítésére. A sikertelen népszavazás ellenére is figyelembe kell venni a lakosság véleményét. A 38870 radarellenes voks százalékos arányban több, mit az országgyűlési választásokon Parlamentbe bekerült egyes pártok, vagy képviselők kaptak. Pécs jelenleg regnáló polgármestere ennél kevesebb polgár által leadott vokssal ül a polgármesteri székben.
Miért nem jó választás a Tubes? Nem könnyű a válasz, hiszen egy sor technikai adat előttünk ismeretlen. (Talán a kiépítendő európai rakétavédelmi rendszer része? Hiszen a radarok adatait nyíltan leközlik egyes nyugati katonai évkönyvek. Akkor ennek a radarnak a minimális lehetőségei miért nem ismerhetők meg? Például az, hogy milyen távolságokon mely magasságon közeledő repülőeszközöket darít fel?) A HM szerint ilyen adatokat eddig senki nem kért. Kértek, de kijelentették, hogy azok titkosak! Ezt sajnos, el kell fogadnunk, mint ahogyan azt is, hogy csupán technikai szempontokból ez a helyszín kedvező lenne, ha... A technikai követelményeket azonban gyakran felülírják a harcászati-hadműveleti, hadászati és egyéb, nem lényegtelen megfontolások. Nézzünk a technikai szempontokat. A radart azért kell ilyen magaslatra telepíteni – mondják a szakemberek, - hogy a kismagasságú felderítési zóna kitolódjon néhány km-rel. Ez elméletileg igaz! Azt azonban nem vetik fel, hogy ezzel a nagymagasságú felderítési mező távoli határa nem változik, vagyis ugyanennyivel nem tolódik ki. Ha azonban a radart a Láng Bizottság által is elfogadható helyszínnek ítélt Tenkes hegyre telepítenék, akkor a kis- és a nagymagasságú felderítési mező együttesen kitolódna 20-25 kilométerrel az országhatáron túli területre. Ez a nagysebességű repülőszerkezetek esetében fontos felderítési szempont. Az meg egyenesen érthetetlen, hogy miért lenne a legrosszabb a Tenkes. Ebben a szakértők is ellentétes véleményeket fogalmaznak meg. A Tubes magassága 611 m . Pécs városa mintegy 2-300 méterre van a tengerszint felett. Ha igaz az, amit a radarszakértők mondtak, hogy a kisugárzási szög mínusz kettő fok, akkor mintegy 5-6 km-es körzetben a terep felett 100 m magasságon, onnan a radar telepítési helyéhez közeledve pedig ennél magasabban repülő eszközöket sem látja a radar. Vagyis éppen Pécs városa felett nincs radarmező, mert az a radar holtzónájába esik! Réskitöltő radarokkal ezeket a réseket minden irányból felderíthetővé kell tenni. A HM és a Láng bizottság jelentése szerint egyébként is 6-7 réskitöltő radarra van szükség 22-36 milliárdos költséggel. Akkor mi ez a nagy ragaszkodás a Tubeshez? A 3D radar határhoz közelebbi telepítésével a Pécstől délre fekvő holtzóna kiküszöbölhető. Egy holtzónával máris kevesebb lenne. Maga a Mecsek tömbje minden irányból akadályt képez a felderítésben. Ezért nem a tetejére, hanem a hegytől olyan távolságra kellene a réskitöltő radarokat – kevésbé sűrűn lakott – területre telepíteni, mely távolságról a radar minimális felderítési magassága a a telepítési hely és a Mecsek szintkülönbségnek felel meg. Vagyis a radarokat nem a tetejére, hanem inkább köréje, de legfőképpen a határ mentén kellene telepíteni, ha katonai érdekeket szolgál. Ha tehát a RAT 31 DL 3D-s radart a határhoz közelebbi térségbe telepítenék, akkor Pécs városa felé közelítő repülőeszközök felderíthetővé válnának, a Pécstől délre lévő holtzóna megszűnne. A Mecsek nyugati, keleti és északi területei feletti légtér radarfelderítését meg mindenképpen réskitöltő radarokkal kellene megoldani. Ezekre a réskitöltő radarokra véleményem szerint akkor is szükség lenne (sőt eggyel többre), ha a Tubesre telepítenék a radart, mert csak így tudják felderíteni a Pécs közelkörzetébe berepülő repülőeszközöket. Ezt a feladatot azonban a 3D radar is el tudja látni a határhoz közelebbi telepítés esetén és ráadásul nem csak a kismagasságú, hanem a kis- és nagymagasságú felderítési mező is kitolódna 20-25 km-rel az országhatáron kívüli terület fölé. A Honvédelmi Minisztérium megbízása alapján készült a Láng bizottság szakvéleménye, amely az egyetlen eddig ismertté vált dokumentum, a Tubest, mint helyszínt eleve alkalmatlannak nyilvánította környezetvédelmi, geológiai és demográfiai okokra hivatkozva.
Mi azonban számítógépes módszerrel elkészítettünk néhány térképmetszetet, melynek alapján több, szóbajöhető helyszint is prognosztizáltunk. Így szóba kerülhet Ólomhegy (Érsekcsanád ÉK, Rém ÉÉNY), Tenkes hegy ( 408 m ), Liszó (Nagykanizsa DK-15- 20 km ), Hollófészek ( 358 m ; Pécs ÉNY, kb.25 km), és sok más terület a határhoz közelebbi körzetekben. A térképmetszetek jól mutatják, hogy a keletkező kisebb holtzónák (amelyek egyébként vannak) csak néhány fokos sávban akadályozzák a kismagasságú felderítést, amelyeket a réskitöltő radarok felderítési zónái lefednének. Ha a szakértők által prognosztizált lefedettségi területeket vizsgáljuk, akkor érdekes következtetésekre juthatunk: Bánkút, Békéscsaba és Liszo települési helyeken levő radarok együttes lefedési lehetősége: 100 méter magasságon 71% - 69398 km2; 500 méteren 85% - 152675 km2; 1000 méteren 90% - 180434 km2; Ugyanez Békéscsabai, Bánkúti és a Zengőn telepített radarok esetében: 100 méteren 79% -76338 km2; 500 méteren 88% -159615 km2; 1000 méteren 93% és 187374 km2. Vagyis Liszó esetében kismagasságon a három radar lefed egy országnyi területet (melynek egy része az országhatáron kívülre esik), 500 m magasságon csaknem két országnyi területet, efölötti magasságokon lévő lehetőségekről ne is beszéljek. A Zengőn vagy a Tubesre telepített radarral együtt a Bánkúti és Békéscsabai valamennyi magasságon 7.000 km2-rel nagyobb területet fed le. Ez Magyarország területének mindössze 7,5%-a! Ezért a 7,5%-ért dacol a HM a pécsiekkel. Nevetséges! Egyébként a Tubesről éppen Paks irányában van holtzóna. Mi a megoldás? Szakszerűen megválasztott telepítési helyekkel a kismagasságon lévő holtzónák minimáslisra csökkenthetők, ugyanakkor a 3D radar határmenti telepítése esetén kitolódik úgy a kis-, mint a nagymagasságú felderítési zóna és Paks légtere is felderíthetővé válna. Egy átgondoltabb telepítéssel a HM megszabadulhatna a Pécsiek haragjától és a tetemes kártérítési igények kielégítésétől. Katonai oldalról közelítve a kérdést felvetődik néhány biztonsági probléma is. A radar olyan hadászati jelentőségű objektum, amit az „ellenség” elsőként fog elpusztítani. Ennek a tevékenységnek áldozatul eshet a város. A pusztító eszközök között azonban olyan szörnyűségek is vannak, mint az ún. nem robbanó nukleáris töltetek. Ezeket észrevétlenül lehelyezve egy objektum közelébe, folyamatos láthatatlan sugárzásnak teszik ki az ott élőket. Nincs olyan, hadászati, hadműveleti érzékkel megáldott ember a világon, aki egy ilyen objektumot ilyen frekventált helyre telepítene. Igyekeznek ezeket minél távolabbra telepíteni a nagyvárosoktól, fontos közigazgatási és katonai objektumoktól. Ma, amikor mindenki a terrorista veszélyt tartja a legveszedelmesebb biztonsági kihívásnak, erre nem gondol senki? Hová tűnt a logika, az „ellenség” fejével való gondolkodás? A radar csak egy „tégla” a (lég)védelemben. Aki csak a téglát ismeri és nem tudja, hogy miképpen épül fel belőle az egész, vagyis sok-sok téglából a palota.- S aki ezt nem tudja, annak meg kell maradnia a téglagyártás mellett. A radar is csak egy tégla a légvédelmi rendszerben! Hallgassák meg a légvédelem „építészeit” is, a hadművészeket! Aki a biztonságot akarja kiépíteni, annak az építész fejével, vagyis hadműveleti szemlélettel kell gondolkodnia. A másik igencsak fontos katonai szempont lehet, hogy veszélyhelyzetben egy ilyen hegytetőről semmiképpen sem lehetne áttelepíteni a radart biztonságos területre, hogy megvédjük az „ellenség” csapásaitól. (Mert erre is gondolnunk kell, mint mondotta az OGY. Környezetvédelmi Bizottságának meghallgatásán a katonai szakember!) Az ott van, rögzített objektumként az ebek harmincadjára. Vagyis katonai konfliktus veszélye esetén ezt a radart mobil radarral ki kell váltani!
Tőlünk keletebbre fekvő nagyhatalom igencsak kiművelt radarszakemberei 20- 25 m magas mesterséges dombokra telepítik távolfelderítő radarjaikat, ahonnan veszély esetén pár órán belül áttelepíthetik biztonságosabb helyre. Mégis mérnek ezek a radarok azokról a dombocskákról földközeli magasságon és mintegy 800 km távolságig. Ilyen kis dombocskák találhatók Érsekcsanád körzetében (Ólom hegy) és innen a Baja, Mohács, Szigetvár vonalától délebbi területeken. Csak keresni kéne a Miniszterelnök által is megszabottak alapján. Az meg csak hab a tortára, hogy a CMM a NATO Katonai Parancsnokságával folytatott levélváltásából kiderült, hogy a katonai szervezet nem erőlteti a lokátor Tubesen történő elhelyezését, megemlítve, hogy a helyszín kiválasztása az ország belügye, és hosszas hatástanulmányoknak kell megelőznie. Ezekből mind a mai napig egyetlen sem került nyilvánosságra. A radar telepítése köz- és magánérdekekt sért:érdekeket Van azonban egy közérdekű oka is annak, hogy miért nem terlepíthető a Tubesre a radar. Az általános közérdek miatt, ami nem népszavazási, hanem törvényi kategória! Mégpedig: Az általános közvélekedés szerint a potenciális vevők nem a radarhoz közeli ingatlanokat fogják meg vásárolni, és ha igen, akkor jóval alacsonyabb áron. Az általános közvélekedés szerint ugyanis a radar sugárzásának hosszútávú integrált hatása ártalmas (86%) és ma még kiszámíthatatlan, ezért a pécsi ingatlanok árai a radartelepítés után jelentősen esni fognak. A HM arra sem hivatkozhat, hogy közcélú beruházás és műszaki érdek – optimális elhelyezés - miatt kell a Tubesre telepíteni a radart. Azért nem, mert csupán gazdasági okok vezetik arra, hogy így cselekedjen. A HM nem tudja igazolni, hogy a radar kizárólag csak a Tubesen építhető meg. Ugyanis a műszaki szükségszerűséget nem szabad összekeverni a gazdasági érdekekkel. A honvédelmi cél ugyanis másképpen is elérhető. Réskitöltő radarok telepítésével a felderítés a követelmények szintjén biztosítható. Ezért a jogellenesség alóli kimentésre nem hivatkozhat. A teljes felderítési lefedettség több radar telepítésével megoldható úgy, hogy a nagyváros ingatlantulajdonosait jogaik gyakorlásában ne, vagy a legkisebb mértékig zavarják. Ebben az esetben nem minősül a Ptk. 100§ában meghatározott szükségtelen zavarásnak. A radar határhoz közeli telepítésével azonban a kismagasságú felderítési lehetőségek biztosíthatók a Tubesre való telepítéssel megegyező paraméterekkel. Amennyiben azonban a zavarás indokoltan szükséges (ami jelenleg nem áll fenn), akkor a HM a Ptk 108§-a értelmében kártérítést köteles fizetni a radart ellenző ingatlantulajdonosok részére. A zavarás azonban nem indokolt!!! Az effajta kockázatokat a HM „közérdekre”, „közcélú tevékenység folytatására”, hamis illúziókra épített „honvédelmi érdekekre” hivatkozva a tulajdonosokra jogszerűen nem háríthatja át. A radar telepítése meghaladja az ingatlan eredeti rendeltetésének megfelelő hasznosítás kereteit. Telepítésével a HM a pécsi lakosokra hárítja át a telepítés miatt fellépő károkat, holott azt az adózók pénzéből építi meg, és az adózóknak kell együttesen a kártérítések összegeit állni. Több tízezer tulajdonos kártérítéséről lehet szó! Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzati testület is kártérítési igénnyel léphet fel a turizmus lehetőségeinek korlátozása és az ebből eredő bevételvesztés miatt. Ekkora kártérítést nem lehet az adózók nyakába varrni! Ekkora költséggel a probléma kezelhető a radar más helyre való telepítésével és a réskitöltő radarok szakszerű elhelyezésével. Más megoldásra van tehát szükség! Ezt követeli mintegy 40 ezer pécsi lakos, Ma azonban csak egyetlen szempont lebeg a tervezők előtt: az idő. Egy újabb helyszín további késedelmet okozna. A további költségekről csak annyit: a demokrácia pénzbe kerül! Bár meg lehetett volna spórolni, ha alapos előkészítés és egyeztetés után terveztetik meg a telepítést. Ha a telepítés a Tubesre mégis megtörténik, az a pécsiek számára „olcsó demokrácia” lesz. Ütött az igazság órája!
A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke bebizonyíthatja demokrácia iránti hűségét, megmutathatja, hogy mennyire érzékeny a népi kezdeményezésekre, a civil szervezetek véleményére és mennyire elkötelezett a környezetvédelem magasztos eszméjéhez. Kérjük a Miniszterelnök Urat, hogy vizsgálja felül eddigi döntését és kérje fel a szakembereket, hogy találjanak a radar számára más területet. Pécs polgármestere pedig bebizonyíthatja, hogy választási kampányígéretei nem csupán pusztába kiáltott szó volt. Az ígéret akkor válik hazugsággá, ha azok nem valósulnak meg. Pécs polgárai bíznak Önben, Polgármester Úr!
Budapest,2007-04-27
Dr. Mészáros Gyula egyetemi docens repülőszakértő
