A magyar gazdaság versenyképessége (2003) Pitti Zoltán BKÁE, tudományos kutató
A versenyképességi kérdés idõszerûsége • A magyar gazdaság (hosszas vajúdás után) egy új növekedési pályára állt, s most újszerû körülmények között vizsgálhatjuk magunkat; • EU csatlakozás elõtt állunk (cca 390 nap van vissza), tudni kell milyen „belsõ” versenyre számíthatunk; • Elkészült a Nemzeti Fejlesztési Terv, ami ugyan külsõ elvárásokhoz igazodik (lásd: EU), de ennek továbbfejlesztésével kidolgozhatjuk saját komplex tervünket; • Sorra ismerhetjük meg a Nemzetközi Szervezetek versenyképességi minõsítéseit (WTO); • Hazai kutatómûhelyek is sorra publikálják kutatási tapasztalataikat (lásd: GKI, BKÁE);
A versenyképesség fõ kérdései • Mit jelent és miként definiálhatjuk a versenyképesség fogalmát? • Milyen módszerekkel, s milyen mutatókkal mérhetõ a versenyképesség, • Milyen idõtávra és milyen térbeli kiterjedéssel érvényesek a versenyképességi minõsítések (rövidülõ ciklusok, táguló határok, transznacionális jellemzõk); • A magyar gazdaság versenyképességi jellemzõi, • A bruttó hozzáadott-érték számbavételi problémái, • A versenyképesség javításának aktuális tennivalói
Versenyképesség megközelítése (1) Árak középpontba állítása alapján A versenyképesség valamely ország, vagy vállalat azon sajátos tudása, hogy versenytársainál alacsonyabb árakon képes eladásra kínálni ugyanazon termékeket
Árakon kívüli tényezõk elõtérbe helyezésével A versenyképesség valamely ország, vagy vállalat azon sajátos tudása, hogy a változó fogyasztói igényeket áron kívüli jellemzõk javításával képesek kielégíteni.
Versenyképesség megközelítése (2) Az árak középpontba állítása esetén a versenyképességet meghatározó szempontok:
Az árakon kívüli szempontok elõtérbe helyezése esetén értékelt fõbb kritériumok:
• A versenytársak árainak összehasonlításában meghatározó szerepe van az árfolyam alakulásának, • A nominál (effektív) árfolyamok alakulását komolyan befolyásolják az egységnyi bérköltségek, • Kitüntetett szerepe van a termelési árak, valamint az exportárak alakulásának,
• A relatív beruházási kedv és a beruházások összetétele, • A kutatás-fejlesztési (K+F) kiadások összértéke, • A termékekben megtestesülõ új érték (tudástartalom), • A magas tudástartalmú termékek részaránya az összes termelésbõl, illetve az export értékesítésbõl,
Versenyképességet jellemzõ mutatók, 2000 Magyarország
Portugália
Ausztria
Finnország
km2
93 036
92 082
83 842
338 100
1000 fõ
10 024
9 998
8 103
5 171
Egy fõre esõ GDP (vásárlóerõ paritás)
€/fõ
11 482
16 770
24 570
23 200
Import GDP %-ban
(%)
69,2
35,9
37,9
28,3
Export GDP %-ban
(%)
60,7
21,9
35,3
37,9
Beruházási ráta
(%)
21,1
28,6
23,7
19,3
K+F a GDP %-ban
(%)
0,9
0,8
1,8
3,1
Hozzáadott érték a kibocsátás %-ában
(%)
25,3
26,7
33,4
31,7
Gazdasági aktivitás
(%)
38,4
49,0
45,5
45,7
ezer US $/fõ
2,0
2,8
3,8
4,7
Alapterület Lakosság
Egy lakosra jutó külföldi tõke
„The world competitiveness report” szempontjai (371 kritérium) • A belgazdaság dinamikája ( termelékenység, beruházások, GDP növekedés, stb), • A nemzetköziesedés foka (külgazdasági nyitottság, külföldi mûködõtõke, stb), • Az állami politika (központi beavatkozás foka, makrogazdasági és szociális feltételek, stb), • Pénzügyi szempontok (a pénzpiacok teljesítménye, a pénzügyi szféra szolgáltatásainak fejlettsége és színvonala), • Management (innovációs kedv, a termékminõség és ár egymáshoz viszonyított szintje, stb), • Az emberi tényezõk (szakképzettség, munkakultúra),
A magyar gazdaság makro-szemléletû mutatókra épülõ minõsítése, 2002 2002
2001
Technológiai index (innováció, ICT, technológiai transzfer)
21.
(21.)
Közösségi intézmények (jogi szabályozás, szerzõdéses fegyelem, korrupció)
30.
(26.)
Makrogazdasági környezet (stabilitás, hitelminõsítés, állami szerepkör)
49.
(38.)
A magyar gazdaság mikro-szemléletû mutatókra épülõ minõsítése, 2002 2002
2001
Társaságok mûködése és jövõképe (Termelési jellemzõk, piaci részesedés, szervezettség, K+F,)
29.
(33.)
Üzleti környezet, mûködési feltételek (infrastruktúra, munkaerõ ellátás, tõkepiac, fizetõképes kereslet)
29.
(25.)
Mikrogazdasági környezet modernizációja, a változások éves üteme
26.
(28.)
0
Forrás: World Investment Report 2002 (United Nations) Málta
Olaszország
Cipus
Szlovákia
Szlovénia
Átlagosak Átlagosak
Portugália
Ausztria
Franciaország
Németország
Lengyelország
Anglia
örögország
Spanyolország
20
Lettország
30
Finnország
Csehoszág
Dánia
Litvánia
Észtország
Hollandia
Magyarország
Svédország
50
Írország
Belgium
Az EU-15 országok és a tagjelöltek transznacionalizálódási indexe, 2000
70
60
Átlag Átlagfelettiek felettiek
40
Átlag Átlagalattiak alattiak
10
A bruttó hozzáadott-érték gyarapodása és a növekedést meghatározó tényezõk (1996-2001) Hozzáadott-érték Hozzáadott-érték 100,0% 100,0%
Létszám Létszám többlet többlet 6,0% % 6,0
Tõke Tõke gyarapodás gyarapodás 46,0% 46,0%
Termelékenység Termelékenység 48,0% 48,0%
Munka Munka intenzitás intenzitás 4,0% 4,0%
Tõke Tõke intenzitás intenzitás 44,0% 44,0%
A feldolgozóipari bruttó hozzáadott-érték a bruttó kibocsátás százalékában (1996-2000) (Egység:százalék) százalék) (Egység:
1996
1997
1998
1999
2000
EU-15 országok
32,2
31,5
31,8
31,3
31,1
Magyar gazdaság
30,3
29,8
28,7
26,8
25,3
ForrÆs: EUROSTAT Øs KSH adatai alapjÆn a szerzı szÆmtÆsai
A feldolgozóipari szakágak bruttó hozzáadott értéke és az egy foglalkoztatottra jutó teljesítménye, 2000 50
1600
Dinamikusannövekvõ növekvõ Dinamikusan
45 40 35 30
1000
Visszafejlõdõszakágak szakágak Visszafejlõdõ
800
600
400
200
Bruttó hozzáadott-érték (Mrd ECU)
Fajlagos teljesítmény (ezer ECU/fõ)
bõripar
fafeldolgozás
egyéb feldolgozóipar
gumi- és mûanyagipar
egyéb nemfémfeld
textilipar
papír- és nyomdaipar
kõolajfeldolg
gépipar
vegyiipar
fémfeldolgozás
jármûgyártás
élelmiszeripar
0 irodagép és mûszer
milliárd ECU
1200
25 20 15 10 5 0
ezer ECU/fõ
1400
A magyar gazdaság összteljesítményei mögött meghúzódó ellentmondások (1) A gazdaság – összmutatók alapján – túljutott a kényszerû átalakulás, a túlélési küzdelem és stabilizáció szakaszán, ám tartalékait felélte, s most „vegyes” várakozással készül az integrációra: • 1,1 milli vÆllalkozÆsunk van, ám a vállalkozások egyharmada csak papíron létezik (az éves cserélõdés mértéke 30% feletti); • A vállalkozások szervezõdése tbbsØgØben horizontÆlis, s alacsony szintû a termelési és értékesítési kooperáció (jellemzõ a szigetszerû mûködés); • Több mint strukturális probléma, hogy a vÆllalkozÆsok tbbsØge az alacsony hatØkonysÆgœ Ægazatokban tevØkenykedik , s jellemzõen csak a belsõ piacon képes értékesíteni; • Komoly gond a vÆllalkozÆsok tıkeszegØnysØge , ami részben mûködési gond, részben fejlesztést fékezõ akadály, s jövõt érintõ probléma a pályázatoknál megkívánt saját erõ hiányában a „külsõ” támogatásokkal sem tudnak élni;
A magyar gazdaság összteljesítményei mögött meghúzódó ellentmondások (2)
• •
• •
A magyar gazdaság 1996-2001. között mért teljesítményei sszessØgØben biztatak , de nem szabad megfeledkezni arról, hogy az Ætlagok mgtt vØgletes szØlsıØrtØkek húzódnak: Tulajdoni koncentrÆci (külföldiek térnyerése, a legjelentõsebb tulajdonosi csoporttá válása); Nemzetközi és hazai teljestmØnyek tÆvolodÆsa Øs kzeledØse – országon belül és nemzetgazdaságok között (összehasonlító elemzések iránti igény erõsödése); Vállalkozások miniatürizálódása és a teljestmØnyek nagyvÆllalati koncentrÆcija; Gazdaság strukturális változása, a feldolgozipar ÆtØrtØkelıdØse (ágazaton belüli le- és felértékelõdés),
A legjelentõsebb ellentmondás
A magyar gazdaság közgazdasági elõnye az élõmunka alacsony költsége, ám a külföldi befektetõk megjelenése, illetve a hazai vállalkozások stabilizálódása nem a munkaintenzív, hanem a tõke-intenzív szektorban valósul meg, annak ellenére, hogy a hazai gazdaság legnagyobb gondja a tõkehiány
Következtetések és ajánlások • A gazdaság növekedésének továbbra sem lehet forrása a foglalkoztatottak számának mennyiségi bõvítése; • A vállalkozások tõkeellátottságának ismeretében tovÆbbra is szükség lesz pótlólagos források bevonására (kisebb részt hazai, nagyobb részt külföldi befektetõkre); • A fenntartható gazdasági növekedés csak a termelékenység jelentõs mennyiségi gyarapításával és strukturális átalakításával (munka- és tõkeintenzív fejlõdés) lesz biztosítható (lásd: nemzetközi összehasonlítások); • A teljesítmények számbavételében (nemzetközi összehasonlításokban) felértékelõdnek a bruttó hozzáadottértékre épülõ elemzések, s ennek módszertanát nekünk is ki kell alakítanunk.
Összefoglaló helyett:
Napjaink rohanó világában ahhoz is rohannunk kell, hogy helyben maradjunk!
Köszönöm figyelmüket!
